KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/2006. (II.14.) önkormányzati rendelete Kisújszállás városban élő fiatalok helyi életkezdési támogatásáról Kisújszállás Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított és kiegészített 1990. évi LXV. Törvény 16. § /1/ bekezdésében, valamint a fiatalok életkezdési támogatásról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § /1/ bekezdés b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet célja l.§ Kisújszállás városban lakóhellyel rendelkező fiatalok önálló életkezdésének egyszeri anyagi támogatása. A rendelet hatálya 2. § E rendelet alapján meghatározott feltételekkel a 2005. december 31. napja után született gyermeket önálló életkezdéséhez helyi életkezdési támogatás illeti meg, ha a a./ születése napjától kezdődően Kisújszállás város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik, és b./ a vérszerinti szülei a megszületése előtt legalább egy éven keresztül állandó kisújszállási lakosok voltak, és c./ 18 éves koráig állandóra bejelentett helyi lakosnak kell lennie. A támogatás mértéke 3. § /1/ A helyi életkezdési támogatás mértéke 40.000.-Ft, mely egyszeri alkalommal jár. /2/ A helyi életkezdési támogatás kifizetését a./ a fiatal felnőtt 18. életévének betöltése napjától, b./ a gyermek, illetőleg fiatal felnőtt halála esetén az örökös a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően kérheti. /3/ A fiatal felnőtt a helyi életkezdési támogatást a következő célokra fordíthatja: a./ tanulmányok, b./ új lakóingatlan építésére, új lakás vásárlására, használt lakás vásárlására, c./ pályakezdés, d./ gyermekvállalás feltételeinek megteremtése.
2/2 A helyi életkezdési támogatásra való jogosultág érvényesítése 4. § /1/ A helyi életkezdési támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán az anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani, az e célra rendszeresített formanyomtatványon. / melléklet/ /2/ A szülő az alábbi íratok bemutatásával igazolja gyermeke jogosultságát: a./ a gyermeke születési anyakönyvi kivonatával, b./ a gyermeke Start-számla megnyitásáról kötött szerződésével és számlaszámával. /3/ A gyermek lakcímigazolványát anyakönyvvezetője hivatalból szerzi be.
a
Polgármesteri
Hivatal
Igazgatási
/4/ Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testülete a beérkezett helyi életkezdési iránti kérelmek elbírálásának hatáskörét a polgármesterre átruházza. /5/ A jegyző a határozat alapján 30 napon számlára történő utalásáról.
Osztályának támogatás
belül intézkedik a helyi életkezdési támogatás Start-
Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet 2006. február 14. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2005. december 31-e után született gyermekekre kell alkalmazni. Kisújszállás, 2006. február 13. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2006. február 14-én , a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. február 14. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. február 14. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
Az 1/2006. (II.14.) önkormányzati rendelet melléklete
KÉRELEM A fiatalok helyi életkezdési támogatására
Agyermeket nevelő szülő/k Szülő neve: Születési neve: Szül. ideje, helye: Anyja neve: Állandó lakóhelye: Személyi igazolvány száma:
Anya
Apa
A gyermek adatai Gyermek neve: Szül. ideje, helye: Anyja neve: Állandó lakóhelye: Start számla száma: A számlát vezető pénzintézet neve, címe: Kérem Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy gyermekem részére az egyszeri 40 ezer Ft - azaz Negyvenezer forint - összegű helyi életkezdési támogatást - biztosítani sziveskedjék. A kérelem mellékletét képezi az alábbi dokumentumok másolati példányai: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája és a részére megkötött Start-számla bankszámlaszerződése. Kisújszállás, _______ év _____________hó _____nap
__________________ kérelmező aláírása
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2006. (II.23.) önkormányzati rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról Kisújszállás Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény l6.§ /l/ bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény l8. § /l/ bekezdés b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a gyermekek anyagi okokból történő veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a következő önkormányzati rendeletet /továbbiakban: rendelet/ alkotja: 1.§ A rendelet célja E rendelet célja, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapítsa az önkormányzat által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételének és érvényesítésének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátás feltételeiről, mértékéről, szervezeti keretéről valamint ellenőrzésének szabályairól. 2.§ A rendelet hatálya /1/ E rendelet hatálya kiterjed a./ a /2/ bekezdésben foglalt eltéréssel Kisújszállás város területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és szüleire. b./ A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. /2/ A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Kisújszálláson tartózkodó gyermekeire is. 3. § Hatáskör A képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elbírálására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza. 4.§ Az ellátás formája /l/ A jogosult gyermek részére pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátás keretében rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható. /2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni támogatás formájában állapítható meg.
2/5 5.§ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás /l/ Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azt a gyermeket, akinek ellátásáról a család más módon gondoskodni nem tud, illetve családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul feltéve, hogy a család vagyona nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a rendelet 7.§-ban meghatározott vagyoni értéket. /2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. /3/ Természetbeni rendkívüli gyermekvédelmi támogatás különösen az általános iskolás gyermekek - tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, - a tandíj, - napközbeni ellátásért fizetendő személyi térítési díj, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása, - gyógyszerköltség, - tüzelővásárlás, - nyári táborozás költségeihez való hozzájárulás. /4/ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj –minimum mindenkori legkisebb összegét. /5/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente legfeljebb két alkalommal készpénzben vagy természetben.
adható
/6/ Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a felét, de nem lehet kevesebb 1.000.-Ft-nál. /7/ A polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – évente egy alkalommal – az /5/-/6/ bekezdésben meghatározott rendelkezéstől eltérhet. /8/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén - szükség esetén - utólagos elszámolási kötelezettség is előírható, aki ezen kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a támogatás évében újabb rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban nem részesíthető. 6.§ Eljárási rendelkezések /1/ E rendeletben szabályozott támogatási forma kérelemre vagy hivatalból adható. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál lehet benyújtani. a./ A havi rendszeres jövedelmet okmánnyal kell igazolni, ha az okmányok nem állnak rendelkezésre, vagy azok beszerzése nehézségbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, helyette a jogosult /kérelmező/ által írásban tett nyilatkozat is elfogadható. b./ Az egyéb, nem havi rendszeres jövedelmet – jövedelemforrásként és személyenként – köteles a jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni.
3/5 c./ Amennyiben a jogosult írásbeli nyilatkozatában foglalt jövedelem és a helyszínen tapasztalt életkörülmény, életvitel a nyilatkozat tartalmának valódiságát kétségessé teszi, a jogosultat az okmányok benyújtására kell kötelezni. /2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása a./ a házipénztárból kerül kifizetésre. b./ Ha a segély térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, az közvetlenül az arra jogosult szerv számlájára utólag kerül átutalásra. /3/ A segélykeret felhasználását az ellenőrizheti
Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság évente 7. §
Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: Gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ l2. §-a szerinti kiskorú. Fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem. Törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám. A gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők /a továbbiakban együtt: szülő/, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek. A gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek. A gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény / a továbbiakban Csjt./ 61. §-a /4 bekezdésében, és 62. § /1/ bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § /2/ bekezdésében meghatározott személy. Gyermeki jogok: A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége. Ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás. Természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam /önkormányzat/ anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti. Gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal. Gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre. Gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem.
4/5 Veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték /bevétel/ munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás.. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Család: az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közeli hozzátartozó: ha e törvény másként nem rendelkezik. A házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek /továbbiakban: fogyatékos gyermek/, a 18 életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő személyek. Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a./ külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b./ együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. Környezettanulmány: /helyzetértékelés/ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban KET/ 56-57. §-a szerinti helyszíni szemle. 8. § Záró rendelkezések /1/ E rendelet kihirdetése napján, 2006.február 23-án lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
5/5 /2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzatának a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról szóló 32/2004./V.28./ és az azt módosító 50/2005./X.28./ Ör. rendelete. Kisújszállás, 2006. február 22. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2006. február 23-án , a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. február 23. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. február 23. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2006.(III.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) felhatalmazása alapján - az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, és az elidegenítésükre vonatkozó szabályokra a következő rendeletet alkotja (a dőlt betűs szöveg az Lt. szövege): 1. §
(1) E rendelet hatálya az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. (2) Az önkormányzati bérlakások (továbbiakban önkormányzati lakás) fajtái: a./ szociális helyzet alapján bérbe adott lakás (1. számú melléklet) b./ költségelven bérbe adott lakás (2. számú melléklet) c./ piaci alapon bérbe adott lakás (3. számú melléklet) (3) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadói jogainak gyakorlásával, illetve a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével a képviselő-testület a Kisújszállási Városgazdálkodási Kft.-t (a továbbiakban: bérbeadó) bízza meg. I. Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei 2. § (1) A megüresedő - vagy újonnan épült lakások bérlőit - pályázat útján kell kiválasztani. (2) Nem kell pályázatot kiírni: a./ ha az önkormányzat városi érdekből, szakember letelepedéséhez kívánja a lakást biztosítani (4. sz. melléklet) b./ ha a lakás lebontásra kerül, vagy az önkormányzat nem lakásként kívánja hasznosítani, c./ lakáscsere esetén, d./ bérleti jogviszony folytatása esetén, e./ életveszélyessé vált lakás lakóinak az elhelyezése, illetve ilyen célú tartalékolás esetén, f./ bérlőkiválasztási jog fennállása esetén, g./ a törvény által előírt elhelyezési, illetve a bérbeadási kötelezettség esetén. (3) A képviselő-testület a (2) bekezdés a./ pontja alapján pályázat nélkül bérbe adható bérlemények esetében a bérlő kiválasztás hatáskörét átruházza a polgármesterre.
2/19 3. § (1) Önkormányzati lakás a 2.§. (2) bek. kivételével csak annak a lakással nem rendelkező családnak (személynek) adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a./ a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), b./ a lakás pontos címét, megtekintésének időpontját, c./ a lakás lakbérének összegét, d./ a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit, valamint e./ a pályázat benyújtásának határidejét f./ az 1.§ (2) bekezdés b./ - c./ pontokban meghatározott lakások esetében az óvadék összegét. (3) Szociális bérlakást csak szociálisan rászoruló személy vagy család részére lehet bérbe adni. (4) Az 1§ (2) bekezdésében meghatározott lakások esetében a bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. 4. § (1) A szociális körülményei alapján az a család, személy tekinthető rászorulónak, akinek és a vele együtt költöző családtagjainak: - az 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg és - vagyona nincs (2) A szociálisan rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság - a vele együtt költözők számától függően - lehetőség szerint - a következő: Lakószobák száma legalább Legfeljebb 1 1,5 szoba 1,5 2 szoba 2 3 szoba
Együtt költözők száma 1-3 fő 3-4 fő 4-nél több fő 5. §
(1) Az 1.§ (2) bekezdés a./ -b./ -c/ pontja szerinti bérlakás pályázati kiírását a Városháza hirdetőtábláján 20 napra közszemlére kell tenni. (2) Az 1.§ (2) bekezdés a./ pontja szerinti bérlakás pályázati kiírásáról és közszemlére tételéről a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya gondoskodik. (3) Az 1.§ (2) bekezdés a./ pontja szerinti bérlakás pályázatának közszemlére tétele időtartama alatt, illetve a megjelölt határidőig írásban lehet a pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályára leadni. (4) Az 1.§ (2) bekezdés b./ - c./ pontja szerinti bérlakás pályázat kiírásának közszemlére tételéről a 1.§ (3) bekezdésben meghatározott bérbeadó köteles gondoskodni.
3/19 (5) Az 1.§ (2) bekezdés b./ - c./ pontja szerinti bérlakásokra a pályázatokat a közszemlére tétel időpontja alatt illetve megjelölt határidőig írásban a (4) bekezdésben meghatározott bérbeadóhoz kell benyújtani. 6. § (1) A szociális bérlakás pályázatának tartalmaznia kell: a./ a megpályázott bérlemény címét; b./ a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkoztatását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását; c./ a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják; d./ nyilatkozat, hogy a bérleményt határozott, vagy határozatlan időre kéri; e./ a pályázó levelezési címe; f./ nyilatkozatot arról, hogy volt-e korábban olyan önkormányzati bérlakása, amelynek bérleti jogviszonyáról hozzátartozója javára, vagy pénzbeni térítés ellenében a Hivatal javára lemondott, vagy lakáscsere-szerződés alapján elcserélt; g./ nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy lakásszerzéshez pénzbeni vagy természetbeni támogatást az önkormányzattól vagy jogelődjétől kapott; h./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagok munkahelyére és vagyonára vonatkozó nyilatkozatot; i./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagoknak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó nettó jövedeleméről szóló igazolást. (2.) Költségelven bérbe adható bérlakás pályázatának tartalmaznia kell: a./ a megpályázott bérlemény címét; b./ a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkoztatását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását; c./ a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják; d./ a pályázó levelezési címe; e./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagoknak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó nettó jövedeleméről szóló igazolást; f./ nyilatkozat a pályázó által vállalt bérleti díj Ft/m2/hó összegéről, g./ nyilatkozat az f./ pontban vállalt bérleti díj 2 havi összegének előre történő megfizetéséről h./ nyilatkozat az óvadék összegének megfizetéséről. (3) Piaci alapon bérbe adható bérlakás pályázatának tartalmaznia kell: a./ a megpályázott bérlemény címét; b./ a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkoztatását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását; c./ a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják; d./ a pályázó levelezési címe; e./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagoknak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó nettó jövedeleméről szóló igazolást; f./ nyilatkozat a pályázó által vállalt bérleti díj Ft/m2/hó összegéről, g./ nyilatkozat az f./ pontban vállalt bérleti díj 2 havi összegének előre történő megfizetéséről h./ nyilatkozat az óvadék összegének megfizetéséről.
4/19 7. § (1) Az 1. § (2) bekezdés a./ pontja szerinti bérlakásokra határidőben beérkezett pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya minősíti: - a pályázat tartalmazza-e az elbíráláshoz szükséges adatokat, információkat, - az Lt. és e rendelet alapján az igénylővel köthető-e törvényesen bérleti szerződés, majd elbírálásra előterjeszti. (2) A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti bérlőkiválasztás hatáskörét átruházza az Egészségügyi Szociális és Sportbizottságra. (3) Az 1.§ (3.) bekezdésében kijelölt bérbeadó a (1) - (2) bekezdésben meghatározottak alapján a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést. (4) Az 1. § (2) bekezdésének b./ - c./ pontjában meghatározott bérlakások esetében a pályázatok lebonyolítása és elbírálása az 1 § (3) bekezdésben meghatározott bérbeadó feladata. (5) Az 1. § (2) bekezdésének b./ - c./ pontjában meghatározott bérlakások esetében a pályázatok elbírálásának szempontja: a.) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott összegen felül vállalt óvadék összegének nagysága. 8. § (1) Az 1. § (2) bekezdésének a. / pontjában meghatározott lakásokra vonatkozó lakásbérleti szerződés határozatlan időre, vagy legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre köthető. (2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e. (3) A rászorultság fennállása esetén a bérbeadónak, a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést – a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül – újabb határozott - legfeljebb 5 éves időtartamra kell meghosszabbítania. 9. §
(1) E rendelet 1. § (2) bekezdésének b./ és c./ pontjában meghatározott lakásokra a bérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre köthető. (2) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést – ha a felek másképp nem állapodnak megírásban, cserelakás és az Lt. 24.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondhatja a hónap utolsó napjára; a felmondási idő azonban nem lehet rövidebb három hónapnál. (Lt. 26.§ (5)) (3) E rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt lakásokra a bérleti szerződés legfeljebb a bérlő köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának illetve munkaviszonyának fennállásáig köthető. Az önkormányzati lakás bérbeadása nem lakás céljára 10. § (1) A bérbeadó az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe.
5/19 (2) A Képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt. (3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben említett döntése során azt is megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, ennek módját és határidejét a bérlő részére előírhatja. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei 11. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha -, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.
(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (az örökbefogadott a mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekének örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka: - a 14. életévét betöltötte, - a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt laknak. (4) Az 1. § (2) bekezdésének a. / pontjában meghatározott lakás esetén nem köthető meg a bérleti szerződés, ha a (2) - (3) bekezdésben említett hozzátartozó Kisújszállás városban másik lakással rendelkezik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is ha a lakást idegenforgalmi célokra bérbe, albérletbe, szívességi használatra engedték át. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei 12. § (1) Az e rendelet 3. §. (2) bekezdésének d./ pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell: - a lakás helyreállításának költségeit, - a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint - a munkálatok elvégzésének határidejét. (2) A bérbeadó és a bérlő előzetes megállapodása alapján az (1) bekezdésben említett munkák számlával igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követően - kell a bérbeadónak a bérlő részére megfizetni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a költségek a lakbérben történő beszámítással is kiegyenlíthetők, illetve egy összegben kifizethetők. Amennyiben a lakásbérleti szerződés a költségek teljes bérbeszámítása előtt megszűnik, a fennmaradó részt egyösszegben kell kifizetni a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor.
6/19 (3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítja. (5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – az Lt. 24. § (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondhatja.
(6) A bérbeadó az önkormányzat illetékes bizottságának legalább 2 tagjával – évente legalább egy alkalommal – köteles a helyszínen, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bérbeadó köteles az önkormányzat illetékes bizottságát írásban tájékoztatni. . 13. § (1) A bérbeadó E rendelet 2-3 mellékletében felsorolt lakások bérbeadása esetén köteles a bérleti jogviszony megszűnése esetére a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául óvadék kikötni, melyet a bérlő köteles egyösszegben megfizetni a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidőben. (2) A lakás rendletetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. (Lt. 7.§(2))
(3) Az óvadék összege: - költségelven bérbe adott lakások esetében a lakásra megállapított bérleti díj legalább 2 havi -
összege, piaci alapon bérbe adott lakások esetében a lakásra megállapított bérleti díj legalább 2 havi összege.
(4) A bérbeadó és a bérlő megálllapodnak abban, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározott összegű óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles újabb azonos összegű óvadékot megfizetni a bérlő részére, a felhasználástól számított 30 napon belül. (5) A bérbeadó a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a fel nem használt óvadék – tartozásokkal csökkentett – összegét a bérlőnek egyösszegben visszafizetni köteles a lakás átadás-átvételétől számított 30 napon belül. 14. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.(Lt.15.§(1)) (2) Az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni. (3) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: - konkrét megjelölését, - befejezésének határidejét,
7/19 - költségeit és azok megfizetése feltételeit. módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (4) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. (5) A költségek elszámolására a 12. §. (2) bekezdését kell alkalmazni. (6) A bérbeadáskor észlelt hibákat, hiányosságokat a bérbeadó köteles kijavítani, illetve pótolni. A bérlő és a bérbeadó megállapodása alapján a bérlő a hiányosságok kijavítását, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét illetve komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel való ellátását átvállalhatja és bérbeszámítással élhet. (7) A bérbeadó köteles gondoskodni a.) az épület karbantartásáról, b.) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c.) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (Lt. 10.§(1)) (8) A bérbeadó a (7) bekezdésben írt kötelezettségeken túl megállapodás alapján további kötelezettséget az épülettel illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel kapcsolatban nem vállalhat. (9) A bérbeadó az őt terhelő kötelezettség bérlő általi átvállalása és teljesítése esetén a bérlő részére legfeljebb 50%-os lakbérmérséklést engedélyezhet az átvállalt és teljesített kötelezettség mértékéig. 15. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 16.§ (1) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. ( Lt. 17. § (2)) (2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást csak akkor kötheti meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 8 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti. A lakáshasználati díj 17. § (1) A lakás jogcím nélküli használója, használati díjat köteles fizetni. (2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. (Lt. 20.§ (2)) (3) A használati díj
8/19 - 2 hónap elteltét követő naptól számított 4 hónapig a lakásra megállapított bérleti díj kétszerese, - 4 hónap elteltét követő naptól számított 6 hónapig a lakásra megállapított bérleti díj négyszerese, - 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözés napjáig a lakásra megállapított bérleti díj hatszorosa. Befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai 18. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja: - házastársát, - gyermekét, - befogadott gyermekének a gyermekét, valamint - a szülőjét. (Lt. 21.§ (2)) (2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, - az élettársát, valamint - a testvérét. (3) A bérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulását köteles megadni, ha az ott megjelölt személy Kisújszálláson saját tulajdonú lakással vagy lakásrésszel nem rendelkezik és munkahelye illetve tanulói jogviszonya Kisújszálláson van. (4) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a - (2) bekezdésben említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni. (5) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt születetett gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (Lt. 21.§ (3)) 19. § (1) A bérbeadó a lakásban a szerződés megszűnése után visszamaradó személyek másik lakásban való elhelyezésére akkor köteles, ha: - a bérlő a visszamaradó személyt a 18.§ (1) bekezdése alapján fogadta be, és - a visszamaradó személy e rendelet alapján egyébként szociálisan rászoruló személynek minősül, és - a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta megszakítás nélkül együtt lakott, és - az önkormányzat területén másik lakással nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés alapján bérbe adható másik lakás az e rendelet 4. §. (2) bekezdésében meghatározott lakás nagyságáig terjedhet. A jogcím nélküli személyeknek az általa lakott lakás is bérbe adható, ha a feltételeknek megfelel. (3) A bérbeadó a bérlő kérésére a lakás egy részének albérletbe adásához a következő feltételekkel járulhat hozzá: - a lakásbérlet határozatlan idejű, és - bérlőnek nincs bérleti díj és közüzemi tartozása, és - a lakás piaci alapon bérbe adott lakás.
9/19 (4) A bérbeadó az albérletbe adási hozzájárulásnál köteles kikötni, hogy a lakásbérlet megszűnésekor az albérletbe adás is megszűnik: Az albérlő másik lakásba történő elhelyezésre nem tarthat igényt és a lakást köteles cserelakás és pénzbeli térítési igény nélkül elhagyni. 20. § Az a fél, akinek a bíróság a házasságát felbontotta és saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati bérlakás elhagyására-, elhelyezéséről az önkormányzat - nyilvántartásba vétel sorrendjében - szükséglakásban történő elhelyezéssel gondoskodik. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 21. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. (2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha - az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be, - az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja, - ha az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes. a bérlő az életkora, illetőleg az egészségi körülményei alapján tartásra nem szorul, - a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik, - a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja. (3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni. A lakásbérlet megszűnés 22. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a./ másik lakást ad bérbe, vagy b./ a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c./ a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
(2) Az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltak alapján a bérbeadó: a./ kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b./ azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg c./ nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadásában állapodhat meg.
(3) A bérbeadó az (1) bekezdés b./ pontja lapaján a (2) bekezdés a./ pontja szerinti másik lakás esetében :
10/19 - eggyel alacsonyabb komfortfokozatú lakás esetében 1.000.-Ft/m2, - kettővel alacsonyabb komfortfokozatú lakás esetében 1.200.-Ft/m2, - hárommal vagy annál többel alacsonyabb komfortfokozatú lakás esetében 1.500.-Ft/m2 pénzbeli térítésben állapodhat meg. (4) Határozott idejű vagy feltétellel kiutalt lakás bérleti jogának közös megegyezéssel vagy a határidő lejárta illetve feltétel bekövetkezte miatti megszűnése esetén a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. (5) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon településen – a fővárosban a főváros területén – cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. (Lt. 26.§ (1)) (6) A bérbeadó az (5) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy a lakás felújítása helyett részére pénzbeli térítést fizet, melynek mértéke: a./ komfort nélküli lakás esetén 2.000.-Ft/m2, b./ magasabb komfortfokozat esetén az a./ pontban említett térítés összegét komfortfokozatonként 30/-al növelni kell. (7) A bérbeadó a pénzbeli térítést a lakás részére történő visszaadásakor tartozásokkal csökkentve egyösszegben köteles a bérlőnek megfizetni. A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsere szerződéshez 23. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli, és a bérlakással kapcsolatos – bérbeadó felé fennálló - tartozásait kifizette. Egy lakás több lakásra is elcserélhető. (2) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra a bérleti jogot szerző féltől kérni: a.) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, b.) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (Lt. 29.§ (3)) (3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni. ha - az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, - a felek szándéka ténylegesen nem a cserére. hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul. (4) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulás megadását, ha a cserepartner a (2) bekezdésben kért okiratokat határidőn belül nem csatolja be, illetőleg a helyszíni megtekintés szerint a lakás nem felel meg az Lt. 91/A.§ 1-5. pontjaiban meghatározott követelményeknek, vagy pl. természeti katasztrófa miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan „lakás”-ról van szó, vagy a „lakás” rendeltetése valójában nem lakás céljára szolgáló helyiség.
11/19 (5) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (6) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - a rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről. (7) A cserével beköltöző új bérlővel, új bérleti szerződést kell kötni, így az általa fizetendő lakbér összegét a 24.§ (2) bekezdése alapján kell megállapítani. A lakbér és a lakbértámogatás 24. §
(1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét - a lakás alapvető jellemzőinek és fajtáinak figyelembevételével - a képviselő-testület határozza meg.
(2) A lakások lakbérének mértékét – külön kategóriába sorolva a szociális, költségelven bérbe adható és a piaci alapon bérbe adható bérlakásokat - az 5. sz. melléklet tartalmazza. (3) Az önkormányzati lakás bérlője részére nyújtható lakbértámogatás feltételét és mértékét a Szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. 25. § A bérbeadás során - a 9. § (3) bekezdésben meghatározott lakások esetében - ki kell kötni, hogy: a./ a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig illetőleg határozott időtartamra szól, b./ ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, c./ a bérlő bérlőtársi-, albérleti-, tartási szerződést nem köthet. II. Az önkormányzati helyiségek bérbeadásának feltételei 26. § (1) A bérbebadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (3) bekezdés kivételével - csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségeket a 7.számú melléklet tartalmazza. (2) A felek a helyiségbér összegében szabadon állapodhatnak meg.(Lt. 38.§ (1)) (3) Nem kell pályázattal a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét kijelölni: a./ életvédelmi célokat szolgáló (pl. polgári védelmi) helyiségek, b./ ha az önkormányzat képviselő-testülete városérdekből valamelyik tevékenység meghonosításához, a városban történő telek vagy irodahely létesítése érdekében határozattal a helyiség felajánlásáról dönt, c./ ha a bérbeadó a helyiséget ideiglenesen annak helyreállítása, felújítása, életveszély elhárítása érdekében kiürítette, de a kiürítés okának megszűnte után az eredeti hasznosításra vissza adja a bérlőnek.
12/19 27. §
(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a./ a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, b./ a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését, c./ a bérleti szerződés - határozatlan - határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát, d./ a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget, e./ pályázni jogosultak körét, f./ a fizetendő bér mértékét, g./ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját. (2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni. 28. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a./ a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b./ a nyilatkozatot arról. hogy a pályázati feltételeket elfogadja. (2) A pályázatokat a kitűzött határidő leteltekor nyomban értékelni kell. (3) El kell utasítani a pályázatot, ha az a./ nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, vagy b./ a pályázónak - az önkormányzattal szemben helyiségbérlet díjhátraléka, vagy - helyiségbérlettel kapcsolatos közüzemi díjhátraléka áll fenn, vagy c./ öt éven belül önkormányzati helyiségre fennállott bérleti szerződését szerződésszegés miatt a bérbeadó a pályázat benyújtójával szemben felmondta. 29. § (1) A pályázat teljeskörű lebonyolítása a bérbeadó feladata. (2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. (3) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja. (4) A pályázat nyertese a bérbeadóval 8 napon belül bérleti szerződést köteles kötni, valamint a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni. (5) A (4) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a pályázót írásban nyilatkoztatja, hogy kéri-e a helyiség biztosítását vagy a szerződéskötéstől eláll.
13/19 (6) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlattevővel kell a bérletiszerződést megkötni. 30. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze. A bérlő köteles gondoskodni: a./ a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, b./ a helyiséghez tartozó üzlethomlokzatot (portát), védő (előtető) biztonsági berendezések karbantartásairól, c./ a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről, d./ az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben, e./ az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze. (3) A bérbeadó az (1) bekezdés a./ - d./ pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja. 31. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási illetve a bérbeadó hozzájárulásával átalakított, felújított állapotban és felszereltséggel köteles átadni. 32. § A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha: a./ a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, b./ a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt, c./ a befogadás nem további bérbeadásra, albérletbe adásra vagy egyéb módon használatába adásra irányul. 33. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. (Lt.42.§(1)) (2) A megállapodásoknak tartalmaznia kell:
14/19 a./ a helyiség fekvése helyét, b./ a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét, c./ az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását, d./ az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazoló újonnan közölt bér megfizetését vállalja, e./ a felmondás időt. (3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő: a./ az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, b./ tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik. (4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből megtagadhatja. (5) A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést – ha a felek másként nem állapodnak megcserehelyiség biztosítása és az Lt. 24.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő – eltérő megállapodás hiányában – egy évnél rövidebb nem lehet. (Lt. 43.§ (1)) A bérbeadó három hónapnál hosszabb felmondási időben nem állapodhat meg. III. A lakások elidegenítésére vonatkozó szabályok 34. § E rendelet 6. számú mellékletében szereplő önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg: a./ a bérlőt, b./ a bérlőtársakat egyenlő arányban, c./ a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, d./ az a./-c./ pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét 35. § Nem áll fenn vételi jog: a./ az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített, vagy szerzett, illetőleg az1990. évi LXV. tv 107. §. (2) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba került önkormányzati lakásra; b./ az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van; c./ a bérlő kijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakásra; d./ a műemléki épületben lévő lakásra; e./ jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetőleg szerződés alapján határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakásra; f./ az elidegenítés és terhelési tilalommal terhelt lakásra; g./ a nyugdíjasok házában, a garzonházban lévő lakásra;
15/19 h./ a műemléklakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre;( Lt. 46.§ a./-h./) i./ műteremlakásra; j./ az önkormányzat Képviselő-testületének rendelete által a törzsvagyon körébe vont lakásokra. 36. § (1) E rendelet 6. számú mellékletében szereplő önkormányzati lakások bérlői vételi szándékukat 2007. december 31-ig nyújthatják be. (2) A vételi joggal az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, írásban lehet élni a bérbeadónál. (3) A vételi jog jogosultja részére történő eladás esetén a visszavásárlási jog kikötése semmis.(Lt. 48.§ (2)) (4) Amennyiben vételi jogukkal a bérlők az (1) - (2) bekezdésben meghatározott ideig sem élnek, az önkormányzat a lakásokat pályázat útján - lakottan is - jogosult értékesíteni. (5) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. 37. § (1) Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével - az épületet társasházzá kell alakítani. (Lt.51.§(1))
(2) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának. (Lt. 51.§(2)) 38. § (1) Az önkormányzati lakás vételárát - ha a lakást a vételi jog vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján különösen: a./ az épület településen belüli fekvése; b./ az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága; c./ az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő; d./ a lakás alapterülete és komfortfokozata; e./ a lakottság ténye: a forgalmi értéket 50 %-kal csökkenti; figyelembevételével kell megállapítani. (2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának az értékét. (Lt.52.§(2)) 39. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésekor részletfizetés esetén a vevő kérelmére a megállapított vételár 20 %-át kell egyösszegben megfizetni.
16/19 (2) Ha a vételi jog jogosultja a vevő, akkor az első részlet befizetése után a fennmaradó hátralékra havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben úgy kell megállapítani, hogy 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön. (3) A vételi jog alapján kötött adásvételi szerződéseknél a vevőt az adásvétel megkötésétől kamatfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a pénztartozás esetére a Ptk. által meghatározott kamat. 40. § (1) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egyösszegben megfizeti, akkor 40% engedmény illeti meg. Ez a kedvezmény a vevőt a vételárhátralék egyösszegű kifizetése esetén is megilleti. (2) Ha az önkormányzat a törvény alapján elővásárlási joggal érintett ingatlanra elővásárlást biztosít és az ingatlant el kívánja adni, az ingatlanra kapott árajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles a jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult az önkormányzathoz intézett nyilatkozatában az árajánlat tartalmát elfogadja a szerződés közöttük jön létre. Az ajánlati kötöttség 3 hónapig terheli az önkormányzatot. 41. § (1) Amennyiben a vevő részletfizetési kedvezménnyel él, úgy az adásvétellel érintett ingatlanra a tartozás erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, amit a szerződésben rögzíteni kell. (2) A vételár hátralék törlesztése alól felmentés legfeljebb 6 hónapra adható, ha a vevő tartós (legalább 3 hónap) kórházi kezelésre szorul, vagy önhibáján kívül vagyoni helyzetébe lényeges romlás következik be. A törlesztési idő a felmentés idejével növekszik. (3) A képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti felmentés hatáskörét az Egészségügyi Szociális és Sportbizottságra átruházza. (4) A vételárhátralék összege után a vevő a Ptk.232.§ (2) bekezdésében meghatározott kamatot köteles fizetni. 42. § Részletfizetés időszaka során harmadik személy javára történő elidegenítés esetén az ingatlanra bejegyzett elidegenítési tilalom csak abban az esetben oldható fel, amennyiben az eladó az önkormányzattól történt vétel során igénybe vett vételárhátralékot a lakás értékesítése előtt egy összegben az önkormányzatnak megtéríti. Ez alól a Képviselő-testület minősített többséggel felmentést adhat. 43. § (1) A vételi, illetőleg elővásárlási joggal nem érintett forgalomképes lakások vételára a bérlő által lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett, beköltözhető forgalmi érték, amelyet a vevő egy összegben tartozik megfizetni. Az esetleges részletfizetés tekintetében a Képviselő-testület határoz.
17/19 (2) Bérlőkijelölési, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást (ideértve a műteremlakást is) csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ez a rendelkezés alkalmazandó arra a helyiségre is, amelynek a bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni. (Lt.55.§(1)) IV. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásáról 44. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése egyedi elbírálás alapján - az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint történik. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt (a bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg. 45. § A helyiség vételára nem lehet kevesebb, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értéke. 46. § (1) A vevő a vételárat részletekben is kifizetheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb 3 év. (2) Részletfizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamatot kell felszámolni. Együttműködési szabályok 47. § (1) A lakás és nem lakás célú helyiségek értékesítésével megbízott vagyonértékelő céggel megbízási szerződést kell kötni. A szerződés a következőket tartalmazza: a./ a műszaki állapot rögzítését, a forgalmi értékbecslést, (amelyet a vételre jogosult bérlő üres lakás, illetőleg helyiség esetén a megbízott bérbeadó bevonásával kell végezni); b./ műszaki véleményt, (amelyben ki kell térni a szükséges javításokra is, amelyet az adásvétel előtt a leendő vásárlónak igazolt módon át kell adni); c./ pénzügyi elszámolás feltételeit. (2) A megbízott bérbeadó az adásvételi szerződést Kisújszállás Városi Önkormányzat megbízásából, de saját nevében köti. (3) A megbízó és a megbízott bérbeadó kölcsönös adatszolgáltatásra és tájékoztatásra kötelezett. (4) A megbízott bérbeadó az új tulajdonosok alakuló közgyűlését megszervezni tartozik, biztosítja a társasház alapító okiratának elkészítését. (5) Az adásvételben részt vevőknek úgy kell eljárni, hogy a vételre jelentkezett bérlő részletes információhoz jusson leendő tulajdonával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében. Ennek leglényegesebb elemeit az adásvételi szerződésben, vagy annak mellékletét képező jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
18/19 Vegyes rendelkezések 48. § A vételi vagy elővásárlási joggal érintett lakások és helyiségek esetében a vételre irányuló kérelmet a jegyző megvizsgálja. Különös tekintettel arra, hogy fennáll-e a jog gyakorlása, majd ezt követően továbbítja az értékesítéssel megbízott szervezethez. 49. § Jegyző e feladatát a képelő-testület döntése alapján olyan cégek bevonásával végzi, akik erre a polgármestertől megbízást kaptak. 50. § (1) Minden olyan esetben, amikor nem áll fenn vételi jog a képviselő-testület dönt a lakások eladhatóságáról. (2) Az üresen álló önkormányzati tulajdonú lakásokat pályázat útján, a legkedvezőbb ajánlattevőnek kell értékesíteni, a vételár egyösszegű kifizetése mellett. 51. § Az a vételi szándékát bejelentő lakásbérlő, vagy elővásárlási jogot érvényesíteni szándékozó helyiségbérlő, aki a bérleti díj fizetésével hátralékban van, azt az adásvételi megkötése előtt egy összegben megfizetni tartozik. 52.§ A lakások elidegenítéséből származó bevétel felhasználásról az önkormányzat Képviselő-testülete évente külön határozattal dönt. Értelmező rendelkezések 53. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1./ család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók, a családban élőnek kell tekinteni azt a gyermeket is, - a teljes ellátást nyújtó intézetben lévő kivételével – aki tanulmányai folytatása vagy sorkatonai szolgálat miatt átmenetileg nem igénylő lakásában lakik 2./ egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van 3./ háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek 4./ közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő 5./ jövedelem: a személyi jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal , valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára
19/19 fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik nyugdíj, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. 6./ vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, egyéb ingóság, amelyeknek: - külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20szorosát, vagy – együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 70-szeresét meghaladja. Záró rendelkezések 54. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével - 2006. március 31-én lép hatályba. Az Lt. 43.§ (1) bekezdése 2006. március 31. napját követően létrejött új, határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződésekre alkalmazható, továbbá a lakáscserével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazó Lt. 29§ (3)-(5) bekezdések rendelkezéseit 2006. március 31. napját követően a lakáscseréhez a bérbeadótól kért hozzájárulások esetében lehet alkalmazni. (2) A 2006. március 31 napját megelőzően létrejött lakásbérleti szerződések esetén - 2006. december 31-ig -az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló az 56/2004.(XII.17.), a 40/2005.(X.28.) és a 61/2005. (XII.16.) önkormányzati rendelettel módosított 53/2003.(XII.19.) önkormányzati rendeletben megállapított bérleti díjat, 2007. január 1-től az e rendeletben megállapított bérleti díjat kell alkalmazni.” (3) Az Lt. 34. §-ának rendelkezéseit az önkormányzati lakásra 1994. január 1-jén fennálló határozatlan időre szóló szerződés esetén – ha a bérlő 2006. március 31-én nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül – úgy kell alkalmazni, hogy a lakbér összege a szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig emelhető.(Lt. 45.§ (5)) (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló az 56/2004.(XII.17.), a 40/2005.(X.28.) és a 61/2005.(XII.16.) önkormányzati rendeletekkel módosított 53/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelete. Kisújszállás, 2006. március 30.
(:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2006. március 31-én , a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. március 31. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. március 31. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
1. számú melléklete Szociális bérlakás Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Lakás címe Arany J. u. 6. Bocskai u. 10. Bocskai u. 22. Csokonai u. 3/a. Deák F. u. 4. Eszperantó u. 10. Jókai u. 66. Kígyó u. 67. Kígyó u. 67/a. fsz 2. Kossuth L. u. 26. Malom u. 15. Malom u. 50. Móricz Zs. u. 17. Munkácsy u. 24. Nagy I. u. 42. Nyár u. 17. Nyár u. 4. Rövid u. 2/1. Rövid u. 2/2. Rövid u. 2/3. Sugár u. 11. Szabadság u. 2. Szabadság u. 6. Széchenyi u. 6.
Lakások száma 1 db 3 db 4 db 3 db 7 db 1 db 1 db 4 db 1 db 5 db 1 db 4 db 1 db 4 db 1 db 3 db 5 db 2 db 2 db 2 db 5 db 2 db 6 db 2 db
Bérbeadó Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft.
2. számú melléklet Költségelven bérbe adott lakás Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Lakás címe Deák F. u. 14. Deák F. u. 6. Dózsa Gy. u. 62. Kígyó u. 67/a. fsz. 1. Nyár u. 19. Nyár u. 8. Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 16. Rákóczi u. 2. Rákóczi u.3./d. Rózsa u. 2. Széchenyi u. 3. Széchenyi u. 4. Vásár u. 16. Vásár u. 8. Vörösmarty u. 47.
Lakások száma 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 2 db 12 férőhely 1 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 5 db
Bérbeadó Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Kossuth L. Ált. Iskola Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft.
3. számú melléklet Piaci alapon bérbe adott lakás Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.
Lakás címe Arany J. u. 2/a. Nyár u. 4. (fsz.4, fsz.7.) Szabadság téri ltp. 12. Szabadság u. 10. Vörösmarty u. 47. fsz. 3.
Lakások száma 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db
Bérbeadó Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft.
4. számú melléklet Pályázat kiírása nélkül bérbeadható önkormányzati lakások
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Lakás címe Arany J. u. 2. A. lh. I. em. 1. Arany J. u. 2. A. lh. II. em. 4. Deák F. u. 14. Deák F. u. 6. Dózsa Gy. u. 62. Móricz Zs. u. 17. Nyár u. 19. Nyár u. 8. Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 16. Rákóczi u.3./d. Szabadság u. 10. fsz. 4. Széchenyi u. 3. 1. ajtó Széchenyi u. 3. 2. ajtó Széchenyi u. 4. Vásár u. 16. Vásár u. 8. Vörösmarty u. 47.
Lakások száma 1 db 1 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 2 db 12 férőhely 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 3 db
Bérbeadó Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Kossuth L. Ált. Iskola Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft.
5. számú melléklet A lakbér mértéke I. Szociális bérlakás 1./ A lakbér havi mértéke Lakáskategória Összkomfortos lakás Komfortos lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás
Lakbér Ft/m2/hó 245 156 64 50
2./A lakbér 1./ pont szerinti mértékét az alábbiak szerint emelni lehet: - 5 éven belül épült, vagy felújított lakás esetén 20%-al, - egyedi kertes családi ház esetén 10%-al 3./A lakás műszaki állapotára való tekintettel a lakbér mértéke legfeljebb 20 %-al csökkenthető II. Költségelven bérbe adható lakás 1./ A lakbér havi mértéke Lakáskategória Összkomfortos lakás Komfortos lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás
Lakbér Ft/m2/hó 250 158 65 51
2./A lakbér 1./ pont szerinti mértékét az alábbiak szerint emelni lehet: - 5 éven belül épült, vagy felújított lakás esetén 20%-al, - egyedi kertes családi ház esetén 10%-al 3./A lakás műszaki állapotára való tekintettel a lakbér mértéke legfeljebb 20 %-al csökkenthető III. Piaci alapon bérbe adható lakás Az Lt. rendelkezései alapján az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításaiból kiindulva az önkormányzat javára nyereséget tartalmazva az 1.§. (2) bekezdés c./ pontja szerinti bérlakások 2006. évi lakbérének mértéke 315.-Ft/ m2/hó. A megállapított lakbér nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.
6. számú melléklet Önkormányzati lakás, melyre a bérlőt vételi jog illeti meg Sorsz. Lakás címe 1 Malom u. 15. 2 Nagy I. u.42.
Lakások száma Bérbeadó 1 db Városgazdálkodási Kft. 1 db Városgazdálkodási Kft.
7. számú melléklet Nem lakás célú helyiségek
sorszám 1.
bérlemény címe Szabadság tér 1.
hrsz. 1
2. 3.
Nyár u. 2. Vásár u. 7. (Piaccsarnok)
3 2165
4. 5. 6.
Arany J. u. 6. Baross G. u. Deák F. u. 4.
40/1 64 1812
7. 8. 9. 10.
Deák F. u. 58. Deák F. u. 61. Erdei F. u. 4. Eszperantó u. 10.
465 259/A/1 4327/1 1881
11. 12.
Kantelep Kálvin u. 2. (régi piaccsarnok)
1266 2196/5
13. 14.
Kálvin u. 4. Kálvin u. 7.
sorszám 15. 16.
bérlemény címe Kálvin tér Kossuth L. u. 3.
2191/A/4 2202/B/1 2202/B/2 2202/B/5 hrsz. 2196/1 1832/8/A/13
területe rendeltetése (m2) 80,0 iroda 304,0 rendőrörs 84,0 iroda 60,0 4 db garázs 22,0 üzlet 28,0 presszó előtti tér 21,4 lángossütő 11,0 üzlet 21,0 üzlet 22,2 üzlet 172,0 üzlet 21,0 üzlet 43,5 üzlet 26,4 üzlet 43,5 üzlet 28,6 üzlet 2.400,0 területbérlet 28.288,0 sporttelep 10,0 területbérlet 10,0 területbérlet 10,0 területbérlet 2.970,0 területbérlet 79,0 kocsma 250,0 adótorony 60,0 iroda, raktár 182,0 lőtér 112,0 műhely 12,0 garázs 1260,0 ólak 28,5 üzlet 14,5 üzlet 28,0 üzlet 29,0 üzlet 21,0 üzlet 19,0 üzlet 25,0 raktár 50,0 raktár 53,0 fényképész 37,0 üzlet, videotéka 27,0 iroda 45,0 raktár területe rendeltetése (m2) 22,8 köztéri WC 63,0 „légópince”
Kezelő Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Kezelő Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft.
2/2 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Kossuth L. u. 9. Méntelep Móricz Zs. u. 17. Nyár u. 26. Piac u. 2. Rákóczi u. 3/a. Szabadság u. 1.
24. 25. 26.
Szabadság u. 5. Szabadság u. 6. Szabadság tér 6.
27.
Szabadság tér 7.
28.
Széchenyi u. 6.
29. 30. 31. 32. 33. 34.
Vásár u. 3. Vásártér Rákóczi u. 20. Báthory u. 2. Arany J. u. 10. Csatorna u. 1.
1832/6/A/15 1266 2878 175/2 2179/2/A/34 143/2/a 2179/3/A/9 2179/3/A/12 2179/3/A/11 2179/3/A/10 2170/A/3 2188/2 2179/4/A/1 2179/4/A/1 2179/4/A/2 2179/4/A/8 2178/2
2670/A/4 2670/A/5 2670/A/7 2670/A/6 2205/2 3887 53 176 47 41
10,0 iroda 11.551,0 istálló, lakás 94,6 közösségi ház 489,0 területbérlet 201,0 üzlet 48,6 iroda, üzlet 142,0 üzlet 58,0 iroda 24,0 üzlet, újság 15,0 garázs 12,0 területbérlet 993,0 területbérlet 188,0 posta 63,0 iroda 192,0 bankfiók 285,0 pince 41,0 iroda 61,0 üzlet 739,6 mozi 20,0 kábel TV fejáll. hirdetőtábla hirdetőtábla 105,0 üzlet 83,83 iroda 25,0 garázs 65,0 pince 102,74 rehab.műhely 300,0 adótorony 1137 területbérlet 653 területbérlet 1.116 fürdőfejlesztés 646 fürdőfejlesztés
Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Városgazdálkodási Kft. Kisújszállási Vízmű Kft. Kisújszállási Vízmű Kft.
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/2006. (IV.28.) önkormányzati rendelet a mezei őrszolgálatról szóló 12/1998.(VII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a mezei őrszolgálatról szóló – 15/1999(IX.10.), 37/2002.(XI.29.) és a 25/2003.(VI.27.) önkormányzati rendelettel módosított – 12/1998.(VII.1.) rendeletet (továbbiakban: Ör.) a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör. 4.§ /2/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4.§ /2/ Az /1/ bekezdés szerinti, az adott évre vonatkozó fizetési kötelezettség a tárgyév első napján érvényes állapotnak megfelelő földhasználati-, illetve tulajdonjog alapján áll fenn. A járulék fizetési kötelezettség megállapítása a polgármester hatásköre. A járulékfizetési kötelezettséget a föld használójával - ennek hiányában illetve ha az ismeretlen a föld tulajdonosával - minden év június 15. napjáig kell közölni.” 2.§ Az Ör. 4.§ /3/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4.§ /3/ a.) Az /1/ bekezdésben meghatározott földhasználati, illetve tulajdonjogi változást az érintettek (régi és új földhasználók) a jog átadását, illetve átvételét követő 15 napon belül, de legkésőbb minden év április 30 napjáig, Kisújszállás Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál kötelesek írásban bejelenteni b.)A tulajdonjog változás bejelentésének elmulasztása miatt felmerülő költségek a mulasztó felet terhelik. „ 3.§ Az Ör. 4.§ /4/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4.§ /4/ A mezőőri járulék mértéke:** a./ Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, rét legelő művelési ágban
10- Ft/AK/év
b./ Koronakert, Nagykert, Lógókert, Bánomkert, Gáborkert, Szociális otthon melletti hobbikertekben lévő ingatlanok után parcellánként
500.- Ft/parcella/év”
4.§ Az Ör. 5.§ /1/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
*
2/2 „5.§ /1/ A 4.§ /4/ bekezdése szerinti mértékkel számított mezőőri járulékot a földhasználó 2.000.-Ft alatt: évente egy összegben július 31-ig; 2.000.-Ft felett: évente két egyenlő részletben július 31-ig és október 31-ig köteles befizetni a Kisújszállás Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala költségvetési elszámolási számlájára.” 5.§ Az Ör. 5.§-a az alábbi /3/ bekezdéssel egészül ki: „5.§ /3/ Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. (1997. évi CLIX. Tv. 19 §(3)” 6.§ /1/ /2/
Ez a rendelet 2006. május 1. napján lép hatályba. 2006. évben a mezőőri járulékot időarányosan kell megosztani a mezőőri járulék mértékének változás előtti és utáni időszakára. 2006. május 1. előtti időszakra a rendelet hatályba lépése előtti időszakra megállapított mezőőri járulék mértéket (Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, rét, legelő művelési ágban 32.- Ft/AK/év, Koronakert, Nagykert, Lógókert, Bánomkert, Gáborkert, Szociális otthon melletti hobbikertekben lévő ingatlanok után parcellánként 500.Ft/parcella/év) kell számítani és befizetni.
Kisújszállás, 2006. április 27. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
Záradék: E rendelet kihirdetésre került 2006. április 28. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. április 28. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006.április 28. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (IV.28.) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2004(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló – 37/2004.(VI.25.), a 10/2005(II.15.), a 16/2005.(IV.8.) a 19/2005. (IV.29.) és a 46/2005. (X.28.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2004.(IV.20) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: vagyonrendelet) a következők szerint módosítja: 1.§ A vagyonrendelet a következő 4/A.§. sal egészül ki: „4/A.§ A Képviselő-testület Kisújszállás Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Kisújszállás 2670/A/5 hrsz-ú, Széchenyi u. 6. szám alatti irodahelyiség ingatlant – a Kisújszállási Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésének idejére – a Kisújszállási Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adja. Az ingatlan működési költségeit a Cigány Kisebbségi Önkormányzat saját költségvetéséből fedezi.” 2.§ A vagyonrendelet 1. számú melléklete – forgalomképtelen vagyontárgy - az alábbi szöveggel egészül ki: „Helyrajzi szám 748/2 2476 3910/8 3917/2 021 027 028/1 0126 0133 0145/2 0146 0147 0155 0167 0169 0170/2 0175/2 0178 0181 0187 0190 0195 0205 0207/2 0208
Megnevezés saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út
Terület (m2) 2468 1483 2971 3292 8045 9703 2981 8 ha 4297 1 ha 3418 1 ha 5269 6543 4691 8789 1 ha 2936 1 ha 8688 1 ha 6859 2 ha 0091 4 ha 0418 8631 6555 5 ha 3709 9688 1 ha 0078 8742 3 ha 2933
2/5 0209 0210/2 0212 0214/2 0215 0216/2 0218 0220 0223/2 0226/2 0229 0243/2 0244 0247 0249 0252 0257 0262 0266 0268/2 0279/2 0283 0287 0292 0294 0299 0302 0303/3 0308/4 0308/17 0322 0331 0333/2 0338 0346 0351 0358 0359/2 0361/2 0363/2 0363/4 0366 0384 0747/4 01011 01015 01018/20 01035 01048/9 01048/11 01049 01051/2 01054/2 01058/2
saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út közút saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út út út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út
1 ha
3 ha
1 ha
3 ha 1 ha 1 ha 1 ha 1 ha 1 ha 2 ha
1 ha
3 ha 2 ha 1 ha 4 ha 1 ha 4 ha 1 ha 9 ha
1 ha
1 ha
7387 5822 7578 4438 8967 7712 2918 3955 1533 6907 4594 1518 0792 1994 4798 3653 2790 5214 5386 3104 3470 4603 4394 2379 4482 5349 6855 7076 1876 1283 6439 5493 3767 4540 6199 3360 7144 5139 0817 4843 4111 0911 9854 5332 4172 8700 5250 8995 2146 0266 3480 4622 2654 6566
3/5 01060 01064 01092 01094 01100 01101/2 01101/3 01105/2 01107/2 01110/2 01110/5 01113/2 01115 01116 01117/5 01121 01123/34 01126 01128 01131/19 01133 01135/8 01136 01137 01138/3 01142/11 01149 01153 01154/3 01157/7 01157/9 01157/11 01157/12 01157/14 01157/16 01167 01177/3 01177/5 01180 01181 01182 01189/41 01206
saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út közút saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út saját használatú út
5 ha 1 ha 1 ha
1 ha
2 ha
1 ha 1 ha 1 ha 1 ha 1 ha 3 ha 2 ha
1 ha
2 ha 1 ha 6 ha 1 ha
8610 8557 4188 6083 3764 4553 2362 6682 1081 3149 2057 5471 9061 7639 5395 8186 1185 2401 0290 5341 4063 5071 8200 3061 7123 1593 8074 3173 6770 2013 4144 6622 5861 1967 1991 1638 1917 4151 7829 6283 1799 8622 8550”
3.§ A vagyonrendelet 2. számú melléklete – korlátozottan forgalomképes vagyontárgy - az alábbi szöveggel egészül ki: „Helyrajzi szám 0130 0153 0157 0161
Megnevezés csatorna csatorna csatorna csatorna
2 ha
Terület (m2) 7076 6351 1631 9176
4/5 0165 0179 0192 0193/4 0194 0201 0202 0206 0211 0217 0225 0231 0233 0260 0265 0289 0309 0318 0320 0326 0332 0336 0341 0348/8 0350/1 0353 0355 0357/2 0360 01041 01055 01111 01114
csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna csatorna
1 ha 1 ha 1 ha 1 ha 2 ha 1 ha
1 ha 3 ha 2 ha 2 ha 2 ha
7776 3478 2818 2865 3473 2853 2168 6686 6231 9341 9107 5043 7472 6475 4581 6831 9011 3943 6311 2394 6596 8775 7604 2783 7914 5208 5443 0221 4161 3507 5167 1037 8859
4.§ A vagyonrendelet 3. számú melléklete – forgalomképes vagyontárgy - az alábbi szöveggel egészül ki: „Helyrajzi szám 3917/4 090 0143 0163 0193/1 0193/3 0193/6 0199/1 0199/3 0199/5 0199/7 0224 0237 0243/4 0263/1
Megnevezés töltés, árok árok árok árok árok árok árok töltés töltés töltés töltés árok árok árok árok
1 ha 1 ha
Terület (m2) 4182 7848 3278 1867 0935 1062 1836 1817 1990 1877 1807 3525 0575 0767 1153
5/5 0263/3 0264/1 0267/2 0268/11 0268/13 0279/4 0281/6 0286/6 0290/2 0295 0307 0308/5 0308/19 0308/20 0308/21 0308/22 0308/23 0308/24 0316 0325 0339/17 0348/2 0348/4 0348/6 0352/4 0356/2 0356/4 0356/6 01038 01048/7 01086/3 01086/4 01095/1 01095/2 01132 01134 01142/4
árok árok árok árok árok töltés töltés árok árok töltés töltés árok árok árok árok árok árok árok árok töltés árok töltés töltés árok és töltés árok töltés töltés árok árok töltés árok árok árok árok árok árok töltés
1 ha
7 ha 2 ha
1611 9848 5015 1752 0975 1267 1459 5853 2885 5231 3143 2590 0849 1026 0869 0788 0680 0698 7399 9584 3837 1488 2000 4799 1546 1500 1601 2539 3510 0799 2082 1334 3540 5589 3646 3579 6178”
5.§ E rendelet 2006. április 28. napján lép hatályba Kisújszállás, 2006. április 27. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
Záradék: E rendelet kihirdetésre került 2006. április 28. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. április 28. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006.április 28. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete Kisújszállás Város Sportjáért Díj alapításáról és adományozásáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§ (1) f.) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő önkormányzati rendeletet alkotja: 1.§ Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) azon személyek elismerésére, akik Kisújszállás sportéletében kimagasló eredményt értek el, vagy kiemelkedő szakmai munkát végeztek KISÚJSZÁLLÁS VÁROS SPORTJÁÉRT díjat alapít (továbbiakban: Díj). 2.§ (1)
A kitüntetett a Díjjal - oklevelet kap, és - a mindenkori köztisztviselői pénzjutalmat.
illetményalap
másfélszeresének
megfelelő
összegű
(2) Az oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az oklevélnek tartalmaznia kell: - az adományozó megjelölését, - az önkormányzati rendelet megjelölését, - a KISÚJSZÁLLÁS VÁROS SPORTJÁÉRT DÍJ megjelölést, - a kitüntetett nevét, - az aláírásokat, a keltezést, a városi pecsét lenyomatát. 3.§ A Díj évente legfeljebb egy magánszemély vagy közösség részére adományozható. 4.§ (1) A Díjra javaslatot tehetnek: • polgármester, • bármely települési képviselő, • a helyi sporttevékenység támogatásáról szóló rendeletben meghatározott Szakbizottság bármely tagja (továbbiakban: Szakbizottság), • a városban működő sport és diáksport egyesületek,
•
2/2 bármely helyi választópolgár.
(2) A javaslatot legkésőbb a tárgyév április hónapjának utolsó munkanapjáig kell eljuttatni a polgármesterhez az e célra rendszeresített formanyomtatványon, mely a rendelet mellékeltét képezi. (3) A javaslatnak tartalmaznia kell: - a javasolt személy főbb adatait - az elismerés alapjául szolgáló tevékenység részletes ismertetését. (4) A Díj adományozásáról szóló javaslatokat a Szakbizottság véleményezi, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. 5.§ (1) A Díjat az államalapítás ünnepén a polgármester adja át ünnepélyes keretek között. (2) A Díj kitüntetettjeiről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. 6. § (1) A Díjat vissza kell vonni attól, aki arra méltatlanná válik. (2) A visszavonásra mindazok javaslatot tehetnek, akiknek az adományozásra kezdeményezési joguk van. (3) A visszavonásról a képviselő-testület dönt. 7.§ (1) E rendelet 2006. május 1-jén lép hatályba. (2) 2006. évben az 5.§ (2) bekezdése szerint a Díjra vonatkozó javaslatot legkésőbb 2006. május 31-ig kell eljuttatni a polgármesterhez. Kisújszállás, 2006. április 27. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2006. április 28-án, a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. április 28. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. április 28. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
1. sz. melléklet a 12/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez
JAVASLAT A KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL ADOMÁNYOZHATÓ KISÚJSZÁLLÁS VÁROS SPORTJÁÉRT DÍJRA I.
A kitüntetésre javasolt személy neve: ……………………………………………………… lakcíme: …………………………………………………………………………………….. munkahelye*: ………………………………………………………………………………. foglalkozása*: ………………………………………………………………………………
II.
A javaslattételre jogosult neve, képviselője: ……………..……………………………….... ……………………………………………………………………………………………….
III.
Az elismerés alapjául szolgáló tevékenység részletes ismertetése**:
Kisújszállás, …………………………… ……………………………………. a javaslattevő aláírása __________________________________________________________________________________ * nyugdíjas esetén az előző munkahely és foglalkozás ** a túloldalon folytatható
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2006. (V.12.) önkormányzati rendelet a parkolóhelyek megváltásáról szóló 28/2002.(XI.29) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a parkolóhelyek megváltásáról szóló 28/2002. (XI.29.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: Ör.) a következők szerint módosítja: 1.§ (1) Az Ör.címe a következők szerint módosul: „a parkolóhelyekről” (2) Az Ör. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §-ában, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú rendeletének 42. § (10) és (11) bekezdésben (a továbbiakban: OTÉK) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:” 2. § Az Ör .2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2.§. A helyi önkormányzati parkolási rendelet célja a már beépített - elsősorban a belvárosi - területeken létesítendő beruházások elősegítése, az OTÉK illetve a helyi szabályozási terv által az építményekhez előírt parkolóhelyek közterületen történő megépíthetőségének biztosítása, az OTÉK. 42.§.(10.) által adott lehetőséggel élve, az ott meghatározott feltételek betartásával, a városközpont meghatározott övezeteiben az előírt parkolómennyiség csökkentése.” 3.§ Az Ör. a következő 4/A §-sal egészül ki: „4/A.§. (1) Az Önkormányzat az OTÉK 42. § (2) bekezdés szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől – a (2) bekezdés kivételével - eltérő értékeket állapít meg a következők szerint: A belvárosban szabályozott Vt-2* és Vt-2 jelű (településközpont- vegyes) építési övezetekben az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi mennyiség 50%-át kell biztosítani. (2) A lakások és üdülőegységek után számított gépjármű elhelyezések szükséges száma azonos az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározott számú személygépkocsi mennyiséggel. „ 4.§ E rendelet 2006. május 12. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2006. május 12. (:Palágyi Gábor:) Polgármester
(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
Záradék: E rendelet kihirdetésre került 2006. május 12. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. május 12. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. május 12. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 16/2006.(V.26.) önkormányzati rendelet az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 7/2006.(III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 7/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: lakásrendelet) a következők szerint módosítja: 1.§ A lakásrendelet 2. számú melléklete – költségelven bérbe adott lakás - az alábbi szöveggel egészül ki: Sorsz. Lakás címe 17. Külváros u. 9.
Lakások száma Bérbeadó 1 db Városgazdálkodási Kft. 2.§
E rendelet 2006. május 26. napján lép hatályba Kisújszállás, 2006.május 25. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
Záradék: E rendelet kihirdetésre került 2006. május 26. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006.május 26. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006.május 26. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2006.(V.26.) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló – 37/2004.(VI.25.), a 10/2005(II.15.) a 16/2005.(IV.8.), a 19/2005. (IV.29.), a 46/2005.(X.28) és a 11/2006. (IV.28.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2004.(IV.20) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: vagyonrendelet) a következők szerint módosítja: 1.§ A vagyonrendelet 1. számú mellékletéből – forgalomképtelen vagyontárgy - törlésre kerül az alábbi bekezdés: Hrsz. 92/3
Megnevezés közterület
Utca, hsz. Illéssy u. 9.
Terület (m2) 138
2.§ A vagyonrendelet 3. számú melléklete- forgalomképes vagyontárgy - az alábbi bekezdéssel egészül ki: Hrsz. 92/3
Megnevezés udvar
Utca, hsz. Illéssy u. 9. 3.§
Terület (m2) 138
E rendelet 2006. május 26. napján lép hatályba Kisújszállás, 2006. május 25. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
Záradék: E rendelet kihirdetésre került 2006. május 26. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. május 26. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. május 26. (:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2006. (VI.30. ) önkormányzati rendelete Kisújszállás Helyi építési előírásairól szóló 29/2002.(XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kisújszállás Helyi építési előírásairól szóló– 44/2003. (X.17.)és a 33/2005. (IX.2.) önkormányzati rendelettel módosított – 29/2002.(XI.29.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: HÉSZ.) a következők szerint módosítja: 1.§ (1) A HÉSZ 1.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „1.§ (4) A HÉSZ mellékletét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok. 1.sz. melléklet 2.sz. melléklet 3.sz. melléklet 6.sz.melléklet
- Sz-1/m - Sz-2/m - Sz-3/m -Sz-2/N
Külterület szabályozási terv Belterület szabályozási terv Központ szabályozási terv Nefelejcs utcai tömb szabályozási terve
M= 1:20 000 M= 1: 4 000 M= 1: 2 000 M= 1:2 000”
(2) A HÉSZ kiegészül a Nefelejcs utcai tömb szabályozási tervét tartalmazó – e rendelet szerinti – 6. számú melléklettel Sz/2/N, ezzel egyidejűleg a HÉSZ 2. számú Sz/2/m belterület szabályozási terv mellékletéből a Nefelejcs utcai tömbre vonatkozó rész törlésre kerül.
2.§ (1) A HÉSZ 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „4.§ (8) Az építmények között biztosítandó legkisebb távolság külön előírása: Ha az építési telek másképpen – az övezeti előírások- betartásával egyébként nem lenne beépíthető, vagy ha a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi, és a legnagyobb előírt építmény magasság értéke nem haladja meg a 5,5 métert: Akkor a szomszédos telken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság 4 méterre csökkenthető, az alábbi követelmények együttes betartása mellett: a) mindkét építmény egymás felé néző tető héjazata nem éghető, nyílás nélküli legyen b) A szomszédos építmények I-III. tűzállósági fokozatúak legyenek, továbbá nem éghető anyagú falazatot és vakolatrendszert tartalmazzanak.
c) A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek, helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet.
d) Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m2-t.”
2/2 3.§ Ez a rendelet 2006. június 30. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2006. június 29. (:Palágyi Gábor:) polgármester
(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2006. június 30-án, a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2006. június 30. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2006. június 30. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző
