2006. (II. 28.) önkormányzati rendelete BAK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

6/2006. (II. 28.) ÖR „Bak Helyi Építési Szabályzatáról”

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 6/2006. (II. 28.) önkormányzati rendelete „BAK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL” A módosításokkal: 13/2006. (IX. 18.) ÖR, 12/2007. (XI. 29.) ÖR, 7/2009. (V.15.) ÖR, 9/2010. (XI. 09.) ÖR

egységes szerkezetben.

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az Épített Környezet Alakításáról és Védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Bak község közigazgatási területe. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, m tárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszer síteni, b víteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvény el írások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) el írásaival együtt kell alkalmazni. (3) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhet el. (Lásd. 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdés 6. pont.) Településszerkezet, terület felhasználás 2. § (1) 1A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területb l áll. A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó1.1 1

falusias lakó- (jele: Lf)

Módosította a 13/2008. (VII. 12.) számú rendelet. Hatályos 2008. augusztus 12. napjától.

1


1.2 kertvárosias lakó- (jele: Lke) 2. vegyes2.1 településközpont vegyes- (jele: Vt) 3. gazdasági3.1 kereskedelmi szolgáltató- (jele. Gksz) 3.2 ipari- (jele: Gip) 4. különleges4.1. sport- (jele: Ksp) 4.2. temet - (jele: Kt) 4.3. bánya- (jele: Kb) 4.4. szálloda- (jele: Ksz) területként különbözteti meg a szabályozási terv. A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint 1. közlekedési- és közm elhelyezési, hírközlési2. zöld- (jele: Z) 3. erd 3.1 gazdasági erd - (jele: Eg) 3.2 védelmi erd - (jele: Ev) 4. mez gazdasági4.1 kertes mez gazdasági- (jele: Mk) 4.2 általános mez gazdasági- (jele: Ma) 5. vízgazdálkodási- (jele: V) területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv. (2) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képez szabályozási terv ábrázolja. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Falusias lakóterület 3. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mez és erd gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézm ipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhet : 1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület. 2. Mez és erd gazdasági (üzemi) építmény, melyek közül az állattartást szolgáló építmények nagyságára és elhelyezésére külön rendelet a helyi állattartási rendelet vonatkozik. 3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület. 4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület. 5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézm ipari építmény. 6. Egészségügyi és szociális épület. 7. Gépjárm tároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm számára. 8. Elhelyezhet továbbá az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények.

2


(3)2 A falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza: A A A beépítettség megengedett zöldfelület megengedett legkisebb és legkisebb legnagyobb legnagyobb mértéke építmény mértéke magasság l oldalhatáron 25 % 0-5,00 m 50 % álló oldalhatáron 25 % 0-4,50 m 50 % álló szabadon 25 % 0-4,50 m 50 % álló oldalhatáron 30 % 0-4,50 m 50 % álló

övezet Kialakítható kialakítható l Beépítési legkisebb mód jele legkisebb telekszélesség telek területe és telekmélység

Lf-1

1500 m2

Lf-2

1000 m2

Lf-3

1000 m2

Lf-4

800 m2

20 m 50 m 20 m 30 m 20 m 30 m 20 m 30 m

(4) A falusias lakóterület övezeteinek területén épületet elhelyezni: - építési hely kijelölésével érintett tömbök esetében a tömbök területére jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett, - építési hely kijelölésével nem érintett tömbök esetében pedig a tömb egész területén az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet úgy, hogy a jellemz en f funkciójú épület a szabályozási terven meghatározott kötelez építési vonalra kerüljön. Kötelez építési vonallal nem szabályozott tömbök esetében az el kert mértéke nem meghatározott. (5) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelel en, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. (6) A falusias lakóterület övezeteiben a meglév telkek beépíthet k a közterületek szabályozása által esetlegesen igényelt telekalakítást követ en, amennyiben az el , oldal és hátsókertre vonatkozó általános el írások betarthatók, illetve amennyiben a tömb területére meghatározott építési hely azt lehet vé teszi. (7) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell. (8) Az Lf-2 jel falusias lakóterület övezeteinek területén a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következ rendelkezések vonatkoznak: a) Új épületet építeni, meglév épületet átalakítani és b víteni alapvet en környezetbe illeszked tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni kell. b)3 c)4,5 2

Módosította a 13/2006. (IX. 18. számú rendelet. Hatályos 2006. szeptember 18. napjától, rendelkezéseit a hatályba lépését követ en induló ügyekben kell alkalmazni. 3 Hatályon kívül helyezte a 9/2010. (XI. 09.) számú rendelet 2010. december 9. napjával. 4 Módosította a 13/2006. (IX. 18. számú rendelet. Hatályos 2006. szeptember 18. napjától, rendelkezéseit a hatályba lépését követ en induló ügyekben kell alkalmazni. 5 Hatályon kívül helyezte a 9/2010. (XI. 09.) számú rendelet 2010. december 9. napjával.

3


d)6

Kertvárosias lakóterületek 4. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítés , összefügg nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhet : 1. Legfeljebb négylakásos lakóépület, m terem és tárolóépület. 2. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. 3. Egészségügyi és szociális épület. 4. Elhelyezhet továbbá az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények közül: - közm becsatlakozási m tárgy - közm pótló m tárgy - hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0- m-es belmagassággal) - kerti építmény - kerti víz és fürd medence, napkollektor - kerti épített t zrakóhely - kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tet legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt (3)7 A kertvárosias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza: Kialakítható Beépítési A beépítettség Övezet Kialakítható A A legkisebb mód megengedett megengedett zöldfelület jele legkisebb legnagyobb telek területe telekszélesség legkisebb és legkisebb és telekmélység mértéke legnagyobb mértéke építmény magasság Lke-1 1100 m2 20 m Oldalhatáron 25 % 0 - 5,00 m 50 % 40 m álló Lke-2 800 m2 Szabadon álló 25 % 0 - 5,00 m 50 % * Lke-3

1000 m2

22 m 40 m

Szabadon álló

25 %

0 - 4,00 m

50 %

Lke-4

800 m2

*

25 %

0 - 5,00 m

50 %

Lke-5

1100 m2

25 %

0 - 5,00 m

50 %

Lke-6

K

22 m 40 m K

Oldalhatáron álló Szabadon álló Oldalhatáron álló

25 %

0 – 5,00 m

50 %

* A teleknek az építési vonalon mért szélessége nem lehet kisebb 18 m-nél

(4) A telkeken elhelyezésre kerül lakóépületeket a szabályozási tervben meghatározott építési mód szerint, a kötelez építési vonal mentén a terv szerinti el kert elhagyásával, az oldalhatáron álló beépítési mód esetén általában az északi oldalhatáron, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni.

6 7

Hatályon kívül helyezte a 9/2010. (XI. 09.) számú rendelet 2010. december 9. napjával. Módosította a 7/2009. (V. 15.) számú rendelet. Hatályos 2009. május 15. napjától.

4


(5) A kertvárosias lakóterületek övezeteiben az épületeket jellemz en magastet vel kell kialakítani, tet héjalás anyagaként magastet k esetében kiselemes fedés alkalmazható. Nem alkalmazható táblás fémlemezfedés, bitumenes vagy m pala hullámlemezfedés. (6) A kertvárosias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

Településközponti vegyes területek 5. § (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, els sorban helyi települési szint igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvet en nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 és Vt-5 jel településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jel településközpont vegyes övezet területén elhelyezhet : 1. oktatási, egészségügyi, szociális épület a Vt-2 jel településközpont vegyes övezet területén elhelyezhet : 1. lakóépület 2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület 3. helyi igazgatási és egyéb irodaépület a Vt-3 jel településközpont vegyes övezet területén elhelyezhet : 1. lakóépület 2. egyházi, egészségügyi, szociális épület 3. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület 4. helyi igazgatási és egyéb irodaépület a Vt-4 jel településközpont vegyes övezet területén elhelyezhet : 1. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület - faluház a Vt-5 jel településközpont vegyes övezet területén elhelyezhet : 1. oktatási, egészségügyi, szociális épület a Vt-6 jel településközpont vegyes övezet területén elhelyezhet : 1. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület 2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (3) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza: Övezet jele

Kialakítható legkisebb telek területe

Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység

Beépítési mód

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

Vt-1

Vt-3

800 m2

K K 20 m 30 m 20 m

Szabadon álló

Vt-2

Az övezet területe 800 m2

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság K

Zártsorú

40 %

5,00 - 7,50 m

20 %

Szabadon álló

30 %

0 - 7,50 m

40 %

40 %

5


Vt-4

K

Vt-5

Az övezet területe 500 m2

Vt-6

30 m K K K K 15 m 15 m

Szabadon álló

40 %

0 - 7,5 m

20 %

Szabadon álló

25 %

0 - 5,0 m

50 %

Szabadon álló

40 %

0 - 7,5 m

20 %

(4) A Vt-2 és a Vt-3 jel településközpont vegyes övezeteinek területén a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következ rendelkezések vonatkoznak: a) Új épületet építeni, meglév épületet átalakítani és b víteni alapvet en környezetbe illeszked tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni kell. b) A tervezett épületet jellemz en magastet vel kell kialakítani, a tet héjalás anyaga piros szín kis elemes tet fed anyag, agyagcserép, vagy betoncserép lehet. (5) A Vt-2, a Vt-3, Vt-4 és a Vt-6 övezet területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek 6. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) els sorban nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhet : 1. Mindenfajta, nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. (A környezetre jelent s mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (2) bekezdés a. pontja alapján a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet értelmezése szerint kell meghatározni.) 2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. 3. Irodaépület. 4. Tároló és gépjárm tároló épület. 5. Üzemanyagtölt . 6. Sportépítmény. 7. Szálláshely szolgáltató épület. (3)8 A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza:

Övezet jele


Gksz-1 2000 m2 8

Kialakítható Beépítési legkisebb mód telekszélesség és telekmélység 30 m 50 m


szabadon álló 30 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság 0 - 7,5 m

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %


6


Gksz-2 2000 m2

30 m 50 m

szabadon álló 60%

0 - 7,5 m

20 %

(4) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetek területén épületet elhelyezni: - építési hely kijelölésével érintett tömbök esetében a tömbök területére jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett, - építési hely kijelölésével nem érintett tömbök esetében pedig a tömb egész területén az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet. Építési hellyel nem szabályozott tömbök esetében az el kert mértéke minimum 5 m. (5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell. Ipari gazdasági területek 7. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mez gazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhet k el. A Gip jel övezet területe els sorban üzemi állattartás és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület. (2)9 Az ipari gazdasági területen elhelyezhet mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítési feltételeit a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság elfogadja. Az ipari gazdasági területen létesül fejlesztéseket megel en a feltételrendszert minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

(3)10,11Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza:

A A A beépítettség megengedett zöldfelület megengedett legkisebb és legkisebb legnagyobb legnagyobb mértéke építmény mértéke magasság Szabadon 50 % 0-10,5 m 30 % álló

övezet Kialakítható kialakítható Beépítési legkisebb jele legkisebb mód telekszélesség telek területe

Gip

5000 m2

50 m

Az el kert megengedett legkisebb mértéke

10 m

(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell. Hétvégi házas területek 8. §12

9

Módosította a 13/2008. (VII. 12.) számú rendelet. Hatályos 2008. augusztus 12. napjától. Módosította a 12./2007. (XI. 29.) számú rendelet. Hatályos 2007. november 29. napjától. 11 Módosította a 13/2008. (VII. 12.) számú rendelet. Hatályos 2008. augusztus 12. napjától. 12 Hatályon kívül helyezte a 13/2008. (VII. 12.) számú rendelet. 10

7


Különleges területek 9. §13

(1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezend építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelent s hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett küls hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területekt l eltér területek. (2) A különleges területek egyes építési övezeteiben a következ k helyezhet k el: Ksp jel övezet területe sportterület, mely övezet területén elhelyezhet - sportépítmény, a terület használatával kapcsolatos szociális és tárolóépület, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület. Kt jel övezet területe temet , mely övezet területén elhelyezhet - templom, ravatalozó, kripta és ezekhez kapcsolódó tároló építmény. Kb jel övezet területe - bányászati terület, ahol a bányászathoz tartozó létesítmények, épületek, a dolgozók számára szolgáló szociális épületek és szolgálati lakás létesíthet . A bányatelkek területén, továbbá a megkutatott ásványi vagyon területén a terület felhasználás vonatkozásában az 1993. évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) el írásai szerint kell eljárni. A bányatelek területére, valamint a megkutatott ásványi vagyon területére vonatkozó telekalakítási és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásba a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni. Az érintett telkek bányatelken kívüli részeire az említettek nem vonatkoznak. Ksz jel övezet területe szállodaterület, mely övezet területén elhelyezhet - szálloda - apartmanfalu, gyógyászati - rehabilitációs intézmény, fürd létesítmény és a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épületek, valamint kapcsolódó tároló épületek, sportlétesítmények építmények. (3) A különleges övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza: Övezet Kialakítható Kialakítható Beépítési A A megengedett legkisebb A zöldfelület jele legkisebb legkisebb mód beépítettség és legnagyobb építmény megengedett telek telekszélesség megengedett magasság legkisebb területe és legnagyobb mértéke telekmélység mértéke Ksp 5000 m2 nem szabadon 5 % 0 - 7,50 m nem szabályozott álló szabályozott Kt K K szabadon 3 % 0 - 7,5 m nem álló szabályozott Ksz 40 000 m2 nem szabadon 15 % I. zóna területén 16,0 m 60 % szabályozott álló II. zóna területén 9,0 m* * Kilátó építmény elhelyezésénél a legnagyobb építménymagasság nem korlátozott. (4) A különleges övezetek területei közül az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést a Kt jel övezet területén nem kell biztosítani.

13


8


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési- és közm elhelyezési, hírközlési terület 10. § (1) A közlekedési és közm elhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárm várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem min sül telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közm vek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következ knél:

Sorszám 1. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Út jele, megnevezése (neve, száma, helyrajzi száma) 74. sz. országos f út (külterület) (0223/1 hrsz) 75. sz. országos f út (belterület) (153 hrsz) Rákóczi u. + tervezett nyomvonal 75. sz. országos f út (külterület) (0182, 0197, 077 hrsz + tervezett nyomvonal) 7410 sz. országos mellékút (belterület) (497 hrsz) Kossuth Lajos u., Rákóczi u. 7410 sz. országos mellékút (külterület) (706 hrsz) 7536 sz. országos mellékút (belterület) (137, 140, 152/1 hrsz) 7536 sz. országos mellékút (külterület) (0218, 0221 hrsz) 7543 sz. országos mellékút (külterület) 75366 sz. országos mellékút (állomási hozzájáró út) (121/3hrsz) 0214 hrsz-ú út (75.sz. f út összekötése után)

Útkategória

Szabályozá si szélesség

Úthálózati szerep

Tulajdonos

K.III.B

40 m

I. rend országos f út

állam

B.III.a.B.

27,2-40 m


állam

K.III.B

40 m


állam

B.IV.b.B

16,4-16,8 m

K.IV.B

30 m

B.IV.b.B

14,4-24,6 m

K.IV.B

12,7-15 m

K.IV.B.

22 m

K.VII.B

16,3-23,5 m 12,1-15,4 m

II. rend országos f út II. rend országos f út II. rend országos f út II. rend országos f út Országos mellékút Országos mellékút Helyi kiszolgáló út Helyi gy jt út

12.

Új beépítés, gy jt út

B.V.c.B

22 m

13.

Új beépítés, lakóút

B.VI.d.B

16 m

14.

Rózsa u. (596, 496/1 hrsz)

B.VI.d.B

15.

Ady Endre u. (743/18,726 hrsz)

B.VI.d.B

16.

Feny salja u. (743/50, 540/19 hrsz)

B.VI.d.B

17.

Dózsa György u. (495 hrsz)

18. 19.

Eltérés az OTÉK 26.§(2)-t l

*

állam

*

állam állam

*

állam

*

állam

*

állam

*

önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t

13,2-15,6 m 14,6-16,5 m 15,6-16,5 m

Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út

B.V.c.B

22 m

Helyi gy jt út

743/62, 743/38, 743/1, 743,33, 574, 573 hrsz (Rózsa u. - Feny salja u. Összekötése)

B.VI.d.B

15,5-16 m

Helyi kiszolgáló út

önkormányza t

540/2 hrsz-ú út Ny-i oldala

B.VI.d.B

8,5-12,9 m


önkormányza t

*

9


Sorszám

Út jele, megnevezése (neve, száma, helyrajzi száma)

Útkategória



20.

József Attila u. (414, 415 hrsz)

B.V.c.B

10,1-20 m

Helyi gy jt út

21.

Táncsics Mihály u. (360 hrsz)

B.VI.d.B

12-17,6 m

22.

400 hrsz-ú út

B.VI.d.B

8-15 m

23.

403/1 hrsz-ú út

B.VI.d.B

4,7-12,7 m

24.

Rákóczi úttól K-re iparterület melletti út

B.VI.d.B

16 m

25.

Pet fi Sándor u. (232/1, 267)

B.VI.d.B

10,2-29,8 m

26.

283 hrsz-ú út

B.VI.d.B

8m

27.

231 hrsz-ú út

B.VI.d.B

7,5-7,8 m

28.

242 hrsz-ú út

B.VI.d.B

6m

29.

619, 657 hrsz

B.IX.

3m

30.

540/2 hrsz-ú út K-i oldala

B.IX.

8,4 m

31.

064, 0126, 0184, 0176, 0174 hrsz-ú út

K.VIII.B.

16 m

32.

Új összeköt út Gellénháza felé

K.VIII.B.

16 m

33.

062, 0158, 0145, 0152 hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.B.

15,6-20,4 m

34.

0159/2, 0140 (MÁ)

K.VIII.B.

17-41 m

35.

1464 hrsz-ú út (MK)

K.VIII.B.

10 m

36.

1229/2 hrsz-ú út (MK)

K.VIII.B.

10 m

37.

0149, 1263 hrsz-ú út (MK)

K.VIII.B.

10 m

38.

1071, 1465 hrsz-ú út (MK)

K.VIII.B.

10 m

39.

Újonnan kiszabályozott utak (MK)

K.VIII.B.

10 m

40.

0194 hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.C.

10-14 m

41.


K.VIII.C.

10-15,4 m

42.

065/45 hrsz-ú ÚT (MÁ, GIP)

K.VIII.B.

10-16 m

43.

081/17, 0100, 04 hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.C.

10 m

44.

081/8 hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.C.

10 m

45.


K.VIII.C.

10 m

46.

016/5, 019 hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.C.

6m

47.

017, 016/8, hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.C.

3-10 m

48.

0223/3, 0223/4, 0223/5, 0223/6 hrsz-ú út (MÁ)

K.VIII.C.

3m

Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út kerékpárút Gyalog- és kerékpárút Helyi vegyesforgalmú út Helyi vegyesforgalmú út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út

Tulajdonos


önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t önkormányza t

*

* *

* * * *

* * * * * * * * * * * * * *

10


Sorszám 49.

Út jele, megnevezése (neve, száma, helyrajzi száma)

Útkategória



Tulajdonos


0165/1, 0165/2, 0165/3 hrsz-ú út

K.VIII.C.

10 m


önkormányza t

*

Zöldterületek 11. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületén állandó növényzettel fedett közterület, közpark, melyek elhelyezkedése a következ : - a jóléti tározó északi oldalán lév , a szabályozási területen jelölt területsáv - a jóléti víztározótól keletre a Feny saljai patak medre és a tervezett gy jt út közötti területsáv a 055/5 hrsz-ú terület - a Rózsa utca módosított nyomvonala által visszamaradó terület, az 526, 525 és 524 hrsz-ú telkek szomszédságában - a templomtól nyugatra lév domboldal a Rózsa utca tervezett déli irányú átköt szakaszáig (2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén köztárgyak helyezhet k el. (Lásd. OTÉK 1. számú melléklet 44. pont) Gazdasági erd területek 12. § (1) A terület gazdasági rendeltetés erd k (Eg) elhelyezésére szolgál. (2) Az erd területek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság el zetes engedélyével történhet. (3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erd gazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az el ekhez f turisztikai épület helyezhet el legfeljebb 300 m2 beépített területtel az Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatóságának hozzájárulásával.

Védelmi erd területek 13. § (1) A terület védelmi rendeltetés erd k (Ev) elhelyezésére szolgál. (2) Az erd területek telepítése fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság el zetes engedélyével történhet, figyelemmel az erd védelmi jellegére. (3) A védelmi rendeltetési erd területen épületet elhelyezni nem lehet.

Kertes mez gazdasági területek 14. § (1) A kertes mez gazdasági terület (Mk) a sz szolgáló terület.

- és gyümölcstermesztés és kertm velés számára

11


(2) A kertes mez gazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó m velési ágban nyilvántartott telkek kivételével elhelyezhet telkenként legfeljebb egy, els sorban a tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mez gazdasági övezet területén a m velési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhet el. (3) A kertes mez gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következ táblázat tartalmazza: Övezet jele


Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység

Beépítési mód


Mk

1500 m2

12 m 80 m

Oldalhatáron álló

3% illetve 1200 m2nél kisebb telek esetében 36 m2

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság 0 – 3,5 m

(4) A 720 m2-nél kisebb terület telken építményt elhelyezni nem szabad. (5) Az Mk jel kertes mez gazdasági terület övezeteinek területén a táj beépítési jellegének megtartása érdekében az épületek kialakítására a következ rendelkezések vonatkoznak: a) Új épületet építeni, meglév épületet átalakítani és b víteni alapvet en környezetbe illeszked tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. b) A tervezett épület tet zetre mer leges irányú szélessége 6 m-nél nagyobb nem lehet. c) A tervezett épületet jellemz en magastet vel, szimmetrikus nyeregtet vel kell kialakítani, melynek hajlásszöge jellemz en 40-45 fok közötti. d) A tet héjalás anyaga piros szín kis elemes tet fed anyag, agyagcserép, vagy betoncserép lehet.

Általános mez gazdasági területek 15. § (1) Az övezet a szántóföldi mez gazdasági termelés, rét- és legel gazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jel övezet területe els sorban szántó m velés terület, az Má2 jel övezet területe pedig a Válicka-patak mentén elhelyezked ökológiai folyosó része, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet értelmében természeti védettséget élvez , a Natura 2000 területbe sorolt. (2) Az Má2 jel övezet területén közm építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az Má1 jel övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhet el mez gazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mez gazdasági üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhet el. (4) Az Má1 jel övezet területén több önálló telekb l az OTÉK 1. számú melléklet 555/a pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthet ség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszer használatára nincs korlátozó hatással, illet leg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 20 %-ot nem haladhatja meg.

12


(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került. (6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészít központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthet ségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthet ségi mértéket nem haladhatja meg. (7) A birtokközpont és a kiegészít központ kialakításához el zetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

Vízgazdálkodási területek 16. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Fels -Válicka medre, a Feny saljai patak medre, a 057 hrsz-ú területen található víztározó, valamint e vízfolyásokhoz kapcsolódó árkok. Vízgazdálkodási terület ezen túl a Válicka utca déli oldalán a 018/1 hrsz-ú és a temet vel szemközt 060/1 hrsz-ú vízm területe. (2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok mentén természeti területen – a jogszer en beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes él helyek partvonalától számított 50 m–en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor. (3) A község területén keletkez csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizekt l elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz él vízfolyásba vezetése el tt biztosítani kell a 3/1984/II.7./OVH rendelet el írásait. (4) 20 vagy több gépjárm elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak el tisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követ en lehet él vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgy jt I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.

ÉRTÉKVÉDELEM Természeti értékek védelme 17. § (1) A Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a 76/1976. VB. sz. határozatával a 0175. hrsz alatt lév rétterületet, illetve a területen található tölgyfákat helyi védelem alá helyezte. A Zala Megyei Tanács 1/1987. számú rendelete az 1342. hrsz-ú ingatlanon található id s gesztenyefát helyi védelem alá helyezte.

13


(2) A helyi védelem alá rendelt természeti értékek megtartása, védelme érdekében az (1) bekezdésben foglalt ingatlanok területén a jelenlegi m velés megtartandó, m velési ág változás nem engedélyezhet . Építészeti értékek védelme 18. § (1) A szabályozási tervben jelölt (R), az 1. számú melléklet szerinti területek régészeti védelem alá tartozó területek. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közrem ködése mellett lehet, t az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni. A régészeti védelem alá tartozó területek jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A szabályozási tervben jelölt (Rf) területek feltáratlan régészeti területek. A területek jelenlegi használatának megváltoztatását megel en az elvi telekalakítási engedélyezési eljárással egyidej leg, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közrem ködése mellett a terület régészeti terepbejárását és szondázó ásatását el kell végeztetni. Az elvi telekalakítási engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. (3) A település alábbi építészeti értékei országos m emléki védettség alatt vannak: - Katolikus templom, m emléki jegyzékszám 6410, helye József Attila utca, hrsz: 488. (4) M emléki védettség alatt lév építmény telkének környezete, m emléki környezet, mely területeken telekalakítási és építési engedélyezési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként be kell vonni. A m emléki környezetbe tartozó jegyzéket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5) A település építészeti értékének védelme érdekében az alábbi épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek: kereszt korpusszal és Mária szoborral, helye József Attila utca, hrsz: 488. - I. világháborús emlékm , helye Rákóczi Ferenc utca, hrsz: 361. - II. világháborús emlékm , helye József Attila utca, hrsz: 399/1. - Gróf Széchenyi István szobra, helye Széchenyi tér, hrsz: 491. - Szentháromság szobor, helye Táncsics Mihály utca 20. számú épület el kertje, hrsz: 343. kereszt korpusszal és Mária szoborral, helye Táncsics Mihály utca és Rákóczi Ferenc utca keresztez désében, hrsz: 361. kereszt korpusszal és Mária szoborral, helye Rákóczi Ferenc utca 14. számú ház el kertje, hrsz: 161. - Sérült k kereszt korpusszal és Mária szoborral, helye Táncsics Mihály utca 31. számú ház el kertje, hrsz: 413. kereszt korpusszal és hármas szoborcsoporttal, helye Pet fi Sándor utca 40. számú épület el kertje, hrsz: 265. - Sérült k kereszt Mária szoborral, helye Válicka utca, hrsz:138/2. - Magtár, helye Válicka utca, hrsz: 154/8. - Faluház, helye Rákóczi Ferenc utca, József Attila sarok, hrsz: 399/1. - Régi általános iskola épülete, helye József Attila utca, hrsz: 490. - Hegyi kápolna, épült 1884-ben, helye sz hegy, hrsz: 1341. (6) A szobrok és k keresztek el nem bonthatók, át nem alakíthatók, áthelyezésük csak indokolt esetben az önkormányzat testületének jóváhagyásával történhet. A szobrok és k keresztek védelmér l, jó karbantartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni. (7) A helyi védelem alatt lév épületek esetében felújítás és átépítés során az épület jelenlegi építészeti karakterét meg kell rizni. Törekedni kell az eredeti, rendeltetésnek megfelel használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra. Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követ en lehet lebontani, melyet a m szaki állapot, vagy a

14


funkcióváltozás indokolhat. Az épület bontása, átalakítása, felújítása során az engedélyezési tervdokumentációjához részletes felmérési tervet és fotódokumentációt kell csatolni. (8) A helyi védelem alatt lév építmények állagmegóvásának, védelmének módjáról és az ezekkel járó kötelmekr l az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján megalkotott külön helyi jogszabály rendelkezik.

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZM FELTÉTELEK Környezetvédelem 19. § Az 1995. évi LIII. A Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani. Helyi jelent ség el írások nincsenek.

Közm feltételek 20. § Településközponti vegyes terület és meglév lakóterület csak teljes közm vesítettséggel, új beépítés lakóterület és gazdasági terület részleges közm vesítettséggel, üdül terület és kertes mez gazdasági terület hiányos közm vesítettséggel is létesíthet az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint. (1) Ivóvízellátás Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik. Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthet . Elvi építési engedélyhez a vízügyi hatósági engedély megléte nem feltétel, de építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a joger s vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történ vízellátás esetén a joger s vízjogi üzemeltetési engedély megléte feltétele az épület használatbavételi engedélyének. a) Településközponti és lakóterületen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható. b) Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az el írt feltételek biztosítása esetén. A gazdasági területeken jelentkez technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik. c) Mez gazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható. Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthet . (2) Szennyvízelhelyezés Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezésér l gondoskodni. Meglév közüzemi szennyvízelvezet hálózat esetén a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz min ségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lév jogszabály el írt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkés bb a használatbavételi eljárás id pontjára meg kell valósítani. Amennyiben az építési terület közüzemi szennyvízcsatlakozása nem biztosítható, úgy a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenérték egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgy jt , egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthet ek a jelen építési szabályzatban meghatározott

15


területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgy jt - joger s engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás id pontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia. Zárt szennyvízgy jt létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy id ben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gy jt folyamatos vízzáróságáról és a gy jtött szennyvíz el írások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni. a) Lakó és üdül területen a kommunális szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózatról biztosítható abban az esetben, amennyiben a közüzemi hálózat rendelkezésre áll. Új beépítés lakó- és üdül területek, ill. közüzemi csatornahálózattal nem rendelkez lakóterületek esetében a közüzemi szennyvízvezeték kiépítését a beköt vezetékkel együtt a használatba vétel id pontjára biztosítani kell b) Településközponti vegyes területen a szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózaton történhet. c) Gazdasági területen a kommunális szennyvízelvezetés a közüzemi hálózatról biztosítható. Amennyiben a terület nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezetéssel, egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyez kislétesítmények is telepíthet ek. Zárt gy jt a gazdasági területen megengedett. A gazdasági területeken jelentkez technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethet szennyvíz min ségi paramétereit meghaladó mérték szennyezettség esetén el tisztító kiépítése szükséges. Amennyiben a terület nem kapcsolható be a közüzemi szennyvízelvezet hálózatba, úgy külön vízügyi hatósági engedély alapján kell a szennyvíztisztítást biztosítani. d) Mez gazdasági területen zárt szennyvízgy jt és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhet , amennyiben közüzemi szennyvízelvezet hálózat nem áll rendelkezésre. (3) Csapadékvíz elvezetés Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. A zárt, ill. nyílt csapadékvíz elvezet rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban el írt min ségi paramétereket meg nem haladó szennyezettség , csapadékból származó vízmennyiség kerülhet. A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkez közcélú vízelvezet árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek a 014, 018/3, 018/4, 018/5, 0219/1, 0222/28, 0222/29, 0175/1 és 018 hrsz-ú területek. Az él vízfolyások és jóléti tározó véd területén belül építmény csak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet engedélyével helyezhet el. (4) Gáz és k olajüzem létesítmények a) Szénhidrogéneket szállító vezetékek biztonsági övezetén belül tilos: - minden építési tevékenység - a t zrakás, ill. anyagok égetése /pl. tarlóégetés) - bányam velés - a vezeték állagát veszélyeztet maró- és t zveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása - zagytér létesítése - a robbantás valamint a biztonsági övezeten belül tilos: - 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés, rizstelep, halastó, víztározó létesítése - 5-5 m távolságon belül fák ültetése, sz és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajm velés, anyagok állandó, vagy ideiglenes tárolása - 3-3 m távolságon belül bokrok és cserjék (egres, ribiszke, sz stb.) ültetése. b) A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos. (5)14 Ásványvagyon gazdálkodási követelmények 14


16


a) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhet . Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. (6)15 Ivóvízbázis védelem Az ivóvíz kutak szabályozási tervben jelölt 100 m sugarú véd távolságán belül területhasználat változása, magas- vagy mélyépítési munkák elvégzése a vízbázisok védelmér l szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet figyelembevételével történhet. E területen történ építés engedélyezési eljárásába a vízbázis védelem érdekében az illetékes vízügyi igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni. El vásárlási jog 21. § (1) Az Önkormányzatot el vásárlási jog illeti meg a Bak 046/29-37., 052/2-8., 058/6-9., 060/3-11. hrsz.-ú ingatlanok teljes területére házhelyterület kialakítás céljából. (2) Az el vásárlási jogra vonatkozóan az Étv.-t kell figyelembe venni.

Záró rendelkezések 22.§

(1) Jelen rendelet csak a Szabályozási tervvel együtt értelmezhet és használandó. (2) E rendelet el írásait a hatályba lépést követ en induló ügyekben kell alkalmazni. (3) E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, és ezzel egyidej leg az 1/1989. sz. „Bak Község Összevont Rendezési Terv Szabályozási El írásairól” szóló Tanácsrendelet hatályát veszti. (4) A rendelet kihirdetésér l a körjegyz gondoskodik.

Lövei István sk. polgármester

Szilvás Istvánné sk. körjegyz

A rendelet kihirdetve: Bak, 2006. február 28.

Szilvás Istvánné sk. körjegyz

15

Kiegészítette a 13/2008. (VII. 12.) számú rendelet. Hatályos 2008. augusztus 12. napjától.

17

2006. (II. 28.) önkormányzati rendelete BAK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Recommend Documents