2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc

132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a kulturális koncepcióra előterjesztett javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciójára előterjesztett javaslatot a melléklet szerint elfogadja és hatályon kívül helyezi a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciójáról szóló 78/1996. (X. 31.) Kgy. számú határozatát. 2. Megállapítja, hogy a megye kulturális értékeinek megőrzése, közreadása és fejlesztése érdekében továbbra is figyelemmel kell kísérni a kulturális folyamatokat, gondoskodni kell a koncepcióban meghatározott elvek és célok érvényesítéséről. Felelős: Határidő:

Kormos Dénes, a közgyűlés alelnöke folyamatos

3. A koncepció alapján ki kell dolgozni a konkrét feladatokat, valamint azok ütemezését, és döntésre a megyei közgyűlés, illetőleg a kulturális és idegenforgalmi bizottsága elé kell terjeszteni. Felelős: Határidő:

Halász Mária, Dr. Gadóczi Bertalan főosztályvezetők 2005. április 30.

4. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés felkéri a megye települési önkormányzatait, az általuk fenntartott alkotó és kultúraközvetítő intézményeket, a megye tudományos és művészeti műhelyeit, a társadalmi és civil szervezeteket, az egyházakat, a művelődési mozgalmakat, hogy legyenek partnerei a kulturális koncepcióban meghatározott célok megvalósításában, működjenek közre a régió, a megye, a kistérségek kulturális felemelkedésében. Felelős: Határidő:

Kormos Dénes, a közgyűlés alelnöke folyamatos K. m. f.

Dr. Illés Pál főjegyző távollétében: Alföldi László s. k. aljegyző A kiadmány hiteléül:

Gyárfás Ildikó s. k. a közgyűlés elnöke

Melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés egyik legfontosabb célja a közművelődési, közgyűjteményi intézményrendszer fejlesztése, a települések és a lakosság kulturális és műveltségi színvonalának emelésében való közreműködés, a kulturális szolgáltatások hozzáférhetőségének, a kulturális örökség megőrzésének és minél szélesebb körű megismertetésének elősegítése. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás megköveteli, hogy megyénk a maga sajátos értékeivel, szellemi, tárgyi és épített örökségével szervesen kapcsolódjon földrészünk kultúrájához. I. Előre léptünk… (helyzetelemzés) 1996 óta mennyiségében és minőségében továbbfejlődött Borsod-AbaújZemplén megye kulturális intézményrendszere, szabályozottá vált a kulturális igazgatás 1. Kiépültek és szakmailag megerősödtek a megye kulturális életének egészére hatást gyakorló intézmények: – a kulturális örökség védelmével és megőrzésével összefüggő megyei célok és feladatok végrehajtásának legfontosabb letéteményese a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága. Az elmúlt időszakban magas színvonalon koordinálta a megyei múzeumok szakmai tevékenységét. Az M3-as autópálya nyomvonalának régészeti feltárásával jelentősen bővült a műtárgyak száma, melynek teljes körű tudományos feldolgozása és bemutatása a jövő feladata. Méltóképpen emlékezett meg 1999-ben a Herman Ottó Múzeum 100. évfordulójáról. Színvonalas kiállításaival (honfoglalás kori, Munkácsy, bányászati stb.) és kiadványaival (Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti gyűjteményei,

2

műkincsei, az éves rendszerességgel megjelenő múzeumi évkönyvek stb.) hozzájárultak a múzeumi szervezet és a megye pozitív megítéléséhez. A közel egymillió egyedileg nyilvántartott régészeti, néprajzi, ásványtani, képzőművészeti, történeti és dokumentációs gyűjteménye országos jelentőségű, az intézmény fontos hazai kutatóbázissá vált. – A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár a megye területén működő illetve korábban működött települési önkormányzati és nem központi állami szervei, történeti iratainak, továbbá az egyéb megyei jellegű levéltári anyagoknak átvételét, gyűjtését, őrzését, feldolgozását és kutathatóságát biztosította. Kialakult intézményhálózatában mintegy 12 ezer fm iratanyagot őriz és dolgozott fel, azonban az iratmennyiség kintlevősége mintegy 11 ezer fm. Az intézmény zökkenőmentesen tett eleget a kárpótlással, a csődtörvénnyel, a társadalombiztosítással kapcsolatos szolgáltatói feladatoknak. Forráskiadványai, monográfiái hozzájárultak a megye történetének jobb megismeréséhez. A raktárkapacitásának növelése azonban még megoldatlan. – A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár - mint nyilvános könyvtár - több mint 600 ezer dokumentumot őriz és kezel. A nyilvános könyvtári feladatok ellátása mellett koordinálta a megye településein működő nyilvános könyvtárak együttműködését, számukra szakmai szolgáltatásokat (információ, könyvtárközi kölcsönzés, pályázatok előkészítése stb.) nyújtott. Szervezte a könyvtári statisztikai adatszolgáltatást, továbbá az iskolán kívüli könyvtári képzést és továbbképzést. Jelentős mértékben fejődött az intézmény információs rendszere, és az elektronikus ismeretszerzést elősegítő lehetőségek. Az ITC-székházban - lehetőségeinek igénybevételével - bővültek raktárhelyiségei. – A közművelődési tevékenység elősegítése és fejlesztése érdekében 1999-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet (2003-tól BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet) végzi. Az intézet jó színvonalon látta el a kulturális alaptörvényben és a megyei önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról szóló megyei közgyűlés 5/1999. (IV. 9.) Kgy. sz. rendeletében meghatározott szakmai feladatait. A megyei közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal megszüntetéséről szóló 15/2003. (II. 27.) Kgy. számú határozat 1. pontja valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye turisztikai helyzetelemzése, javaslat fejlesztési irányaira 2006-ig szóló 94/2003. (X. 30.) Kgy. számú határozat 2, 3,

3

4. pontja alapján végez non-profit idegenforgalmi feladatokat, működteti a megyei Tourinform irodát, koordinálja a megyei idegenforgalmi tájékoztató szolgáltatást. A megyei kulturális információs rendszere országos jelentőségűvé vált. Tevékenyen vett részt megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Közművelődési szolgáltató decentrumok kiépítésével, kistérségi együttműködés ösztönzésével főleg a kistelepülések feladatellátását segítették. – A Miskolci Szimfonikus Zenekar 4 évtizede működik a zenekedvelő közönség érdekében, mint az ország egyik legjobb zenekara. Jelentős szerepet tölt be a megyében az előadó művészet, a zenei ismeretterjesztés és nevelés területén. – A Miskolci Nemzeti Színház a megye legrégebbi művészeti intézménye. Az egyedi adottságokkal rendelkező, különféle műfajú (próza, tánc, ének) produkciókat bemutató színház a megye lakosságának elismerését is kivívta. 2001-ben kezdődött a „Bartók + …” Miskolci Operafesztivál, mely nemzetközi rangra emelkedett. – A Miskolci Csodamalom Bábszínház tevékenységét színvonalas gyermek, újszerű felnőtt előadások sora jellemzi. Előadásaikkal a megye illetve az észak-magyarországi régió is megismerkedhetett. – A Miskolci Galéria Városi Múzeum megyénkben a vizuális kultúra központja, tevékenysége országosan elismert. Kiemelt figyelmet fordít a tehetséges fiatalok szervezett képzésére, továbbképzésére. Összefogja és szakmai tanácsokkal látja el a megye kisgalériáit. Meghatározó és kiemelkedő rendezvényei a Miskolci Grafikai Biennálé és a Miskolci Téli Tárlat. – A megye tudományos, kulturális életére nagy hatást gyakorolt a Miskolci Egyetem és a Miskolci Akadémiai Bizottság. – A Tokaji Írótábor továbbra is egyik legjelentősebb írótalálkozó hazánkban. – A Felső-Magyarország és a Bibor Kiadó, valamint az Új Holnap és a Zempléni Múzsa számos lokális jellegű kiadványt jelentetett meg, bemutatva ezzel megyénk irodalmi alkotótevékenységét. 2. A települések kulturális intézményei minőségben és mennyiségben fejlődtek

4

– A közművelődés területén létrejöttek a szakmai szolgáltató decentrumok (Encs, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Ózd, Sárospatak), melyek a megye területén kialakult régiókban végzik közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladataikat, ennek alapján törekszenek a kistérségi összefogásra, – a könyvtári területen a megyei informatikai szolgáltatásokkal, a kistérségi dokumentumállomány letétbe helyezésével javult az ellátás színvonala, – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 1999-től meghirdetett ún. közművelődési intézmények revitalizációs, majd 2002-től a művelődési házak és könyvtárak újjászervezésére, újraindítására vonatkozó pályázatok alapján elsősorban a kistelepülések művelődési házai és könyvtárai (közel 100 település) kerültek felújításra, s ma már korszerűbb körülmények között tudják ellátni közszolgáltatói feladataikat, – jelentős azon települések száma megyénkben, ahol címzett- és céltámogatások segítségével, önerő és társadalmi források bevonásával új közösségi színtereket, közművelődési intézményeket építettek (pl. Homrogd, Pálháza, Ináncs, Sajóvelezd, Parasznya, Ricse, Sajóvámos, Sajópálfalva, Erdőhorváti, Borsodbóta stb.), – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 15/1998. (III. 13.) sz.- 2002. évtől hatályon kívül- valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a 4/2004. (II. 20.) NKÖM számú, a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló rendeletei alapján önerő bevonásával állami forrásból megújultak a közművelődési intézmények műszaki-technikai eszközparkjai, berendezései, illetve jelentősen emelkedtek a könyvtárak dokumentum beszerzési keretei, – a lokálpatriotizmus és az identitástudat alapján a települések egész sora hozta létre tájházait, településtörténeti gyűjteményeit, településtörténeti monográfiák jelentek meg, – a hagyományos intézmények mellett létrejöttek a települések művelődési rendszerében sajátos helyet elfoglaló önszerveződő egyesületek, alapítványok, közalapítványok, szövetségek, társaságok. E civil kezdeményezések segítik az alkotó, öntevékeny művészeti, népművészeti tevékenységet, a helyi értékek felkutatását, megőrzését és bemutatását,

5

– elsősorban a kistelepüléseken érzékelhetőbbé vált a közoktatás, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás egymásrautaltsága és együttműködése, – jelentőssé vált a történelmi egyházak kulturális tevékenysége megyénkben. Iskoláik, közgyűjteményeik, művészeti csoportjaik növekvő szerepet töltenek be a települések szellemi életében, – megnövekedett az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények száma. Változó színvonalon, de sajátos szerepet töltenek be a megye kulturális életében, a tehetségek felkarolásában, – a helyi önkormányzatok nagy része különös gondot fordít a hagyományos értékek megőrzésére. Ennek hatására tovább élnek a néptáncfesztiválok, a honismereti mozgalmak, működnek a hagyományos népdalkörök, rendszeressé váltak a kistérségi, megyei, nemzetiségi dalostalálkozók, népművészeti pályázatok és kiállítások, – elsősorban a városi közművelődési intézmények különböző műfajú országos, nemzetközi, művészeti rendezvényeket karoltak fel (pl. Miskolc - formációs táncverseny, Kazincbarcika- nemzetközi színjátszó fesztivál, Tiszaújváros – vizuális művészeti bemutatók, Ózd – kórustalálkozó, Encs – gitárfesztivál, Sátoraljaújhely-nemzetközi néptáncfesztivál, Diósgyőri Vár – határon túli magyar színházak találkozója stb), – nemzetközi és országos visszhangot is kiváltó tudományos rendezvények és ezekhez kapcsoló kiadványok mutatták be a megye kulturális, tudományos szerepének növekedését (pl. interetnikus találkozók, ősrégészeti kutatások, vizuális antropológiai konferenciák, középkori tudományos találkozók, közművelődési telematikai konferencia stb.), – az elmúlt időszakban elsősorban a Miskolci Egyetem profilbővítésének eredményeképpen nőtt a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakalkalmazottak száma. Ma már érezhető, a kulturális felsőfokú diplomával illetve képesítéssel rendelkező szakemberek vonatkozásában túlkínálat jelentkezik, ugyanakkor a településeken foglalkoztatottak nem felelnek meg a szakképességi követelményeknek, – a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) sz. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rendelete alapján az alkalmazásban lévő kulturális szakalkalmazottainak 7 éves periódusban legalább 120 órás képzésben kell

6

részt venniük, melyhez az állam kötött normatív hozzájárulást biztosít. E rendelkezések következtében folyamatosan biztosított a kulturális szakemberek képzése és továbbképzése. 3. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartói, igazgatási, támogató szerepe a kultúra területén A megyei önkormányzat figyelemmel kísérte a megye szellemi, kulturális életének alakulását. Vallja, hogy a közművelődési, közgyűjteményi, tudományos feladatellátás nem csupán a települések által teremtett kulturális értékek összegzéséből áll. A fentiekből adódóan a megyei önkormányzatnak az alábbi területeken kellett konkrét feladatokat vállalnia: – a művelődési értékrend kialakításában, feltárásában és támogatásában, – a fejlesztő-szolgáltató feladat ellátásában, – a koordinációban és a közreműködésben, – a tájékoztatásban és az információáramlás fejlesztésében. Ebből kiindulva a megyei önkormányzat az elmúlt időszakban: – kialakította és bővítette (a közhasznú civil szervezetek körével) a kulturális kezdeményezések támogatásának rendszerét (Mecénás Pályázat), – elősegítette a felhalmozott szellemi tőke mozgósítását, szerepet vállalt a megyei önkormányzat és a Miskolc Megyei Jogú Város közös kezdeményezései összehangolásában, kereteinek, irányainak egyeztetésében, – hozzájárult az információáramlás megalapozásához és fejlesztéséhez, – azt az elvet érvényesítette, hogy a megyei önkormányzat ágazati és nem intézményi gondolkodó, – közreműködött a regionális, országos, nemzetközi kulturális és tudományos rendezvények támogatásában, lebonyolításában. A megyei közgyűlés által az elmúlt időszakban jóváhagyott rendeletek, határozatok, koncepciók: – a megyei közgyűlések munkaprogramjai, – a 78/1996. (X. 31.) Kgy. sz. határozattal elfogadott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója, – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 5/1999. (IV. 9.). Kgy. sz. rendelete a megyei önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról, – a 22/1999. (III. 25.) Kgy. sz. határozat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet pedagógiai szakmai és szakszolgáltatással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Közművelődési Intézet közművelődési szakmai tanácsadással és szolgáltatással kapcsolatos feladatairól,

7

– a 23/1999. (III. 25.) Kgy. sz. határozat a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár nyilvános könyvtári feladatellátással és a megyei szolgáltatással kapcsolatos feladatairól, – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal megszüntetéséről szóló 15/2003. (II. 27.) Kgy. sz. határozat, – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye turisztikai helyzetelemzése, javaslat fejlesztési irányaira 2006-ig szóló 94/2003. (X. 30.) Kgy. sz. határozat, – az elmúlt nyolc évben az intézményi beszámolók alkalmával elfogadott közgyűlési határozatok, – az alapító okiratok módosításával kapcsolatos közgyűlési határozatok, – átruházott hatáskörben a közművelődési, közgyűjteményi intézmények beszámolóiról és munkaterveiről szóló kulturális idegenforgalmi bizottsági határozatok, – a Mecénás Alap támogatásáról szóló közgyűlési és átruházott hatáskörben a kulturális és idegenforgalmi bizottsági határozatok. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat – kötelező feladatellátásának eredményesebb végrehajtása érdekében – partner- és szakmai kapcsolatot alakított ki: – a Nemzeti Kulturális Örökség, a Gazdasági- és Közlekedési, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumokkal és azok háttérintézményeivel, – a Magyar Turizmus Rt-vel, – az észak-magyarországi régió megyei önkormányzati hivatalaival, közművelődési, közgyűjteményi intézményeivel, – a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének szakmai bizottságaival, – az országos, regionális és megyei szintű civil testületekkel, szervezetekkel, – együttműködik az Európai Régiók Gyűlése kulturális területtel is foglalkozó szakbizottságával, – kulturális együttműködés alakult ki a megyei önkormányzat társrégióival (lengyel, német, holland, orosz, szlovák) kötött együttműködés alapján. II. Hogyan tovább A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kulturális koncepcióját a megyei célkitűzésében foglalt átfogó terv vonatkozó megállapításai határozzák meg. Ennek alapján kiemelt feladat a megyei önkormányzat szolgáltató szerepének, társadalmi kapcsolatainak erősítése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye felzárkóztatása az ország fejlettebb régióihoz, a regionális kapcsolatok fejlesztése, az Európai Unióhoz történt csatlakozásból adódó megyei feladatok ellátása.

8

1. Alapvető célja, hogy - a megyei önkormányzat kulturális koncepciója közvetve a megye és a régió gazdasági és társadalmi felemelkedését szolgálja, - a megyei önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi intézményei szolgáltatásaikkal járuljanak hozzá a megye lakossága életminőségének és közérzetének javításához, a társadalmi és civil kapcsolatok erősítéséhez, a lakosság műveltségi színvonalának emeléséhez, - a közgyűjteményi és közművelődési intézmények tevékenysége segítse elő az esélyegyenlőséget, az elmaradt térségek, a periférián lévő kistelepülések és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kulturális felzárkózását, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók művelődési lehetőségeinek bővítését, sajátos kulturális örökségük megőrzését és ápolását, - a kulturális javak közvetítése minden szinten és formában a tudásalapú társadalom kialakítását, a társadalom innovációs készségének, képességeinek művelését szolgálja, - a technológiai fejlesztések, a teljes körű Internet kapcsolat teremtse meg a megyei és a regionális szerepkörnek megfelelő és az E-Európához való tartozás feltételeit, - a megye kulturális élete és értékei illeszkedjenek az európai kulturális folyamatokba, gazdagítsák az európai kulturális fejlődést, segítsenek közelebb hozni egymáshoz a különböző országokban élő embereket hozzájárulva ezzel az idegenforgalom növeléséhez, - a kulturális tevékenység és a kultúraközvetítés mozdítsa elő a kistérségi, megyei és regionális azonosságtudat szemlélet kialakulását és erősödését, a globalizációs folyamatban a nemzeti identitás és a helyi közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus érzésének elmélyülését. 2. Alapelvek – a megyei önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a megye szellemi és tárgyi örökségének megőrzésében, hagyományának ápolásában való közreműködést, – a megyei önkormányzat a kultúra szereplőit (állampolgárok, önkormányzatok, intézmények, egyházak, kisebbségi és etnikai, civil szerveződések, nemzetiségi kulturális egyesületek, kulturális vállalkozások stb.) egyenrangúnak tekinti, – a megyei önkormányzat egyaránt támogatni kívánja a művészeti-kulturális értékeket közvetítő területeken (néptánc, népművészet, képzőművészet, színjátszás, fotó, kórus stb.) a hivatásos és műkedvelő műhelyek, csoportok munkáját, az egyéni alkotók törekvéseit. Ezen belül kiemelt figyelmet fordít a felnőtt korosztály mellett a gyermek- és ifjúsági réteg kulturális igényeit szolgáló, a közoktatási és kulturális törekvéseket összekapcsoló, a kistérségi

9

összefogást elősegítő, a magas színvonalú megyei hatású művészeti tevékenység támogatására, – a megyei önkormányzat elismeri és pártolja az autonóm kulturális tevékenységet végző civil szervezeteket, népfőiskolákat, – a megyei hatókörű kulturális civil szervezetek, (népművészet, színjátszás, képzőművészet, fotó, drámapedagógia, kórus stb.) bázisintézménye a megyei közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást végző intézet, – a megyei önkormányzat kinyilvánítja, hogy a civil kulturális életben nem irányítóként, feladat-meghatározóként, hanem partnerként, megrendelőként, pártolóként és mecénásként kíván jelen lenni. 3. Prioritások – a közgyűjteményi intézmények (könyvtár, levéltár, múzeum) raktárkapacitásának növelése, – tudományos tevékenység terén a retrospektív monografikus, a történelmi vármegyék történetét bemutató kiadványok megjelentetése, – a gyermek és ifjúsági tevékenység feltételeinek megteremtése, a tehetségkutatás és- gondozás, – a közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátását szolgáló önkormányzati intézmények, illetve közösségi színterek, épületek további korszerűsítése, új lehetőségek biztosítása, – a feladatellátást szolgáló telematikai rendszerek kiépítése, a technikai eszközrendszer korszerűsítése, a lakosság hatékony információ-ellátásához az infrastrukturális háttér alapjainak folyamatos bővítése és korszerűsítése, – az Internet elérhetőségének biztosítása a megye valamennyi településén, – a kulturális területen a középtávú tervek megvalósítása saját és külső erőforrások bevonásával. III. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a megújulásra, jövőre nyitott A megyei önkormányzat kulturális stratégiájának a társadalmi-gazdasági felzárkózást, az identitástudatot, a hagyomány- és újítás harmonikus fejlődését, az állampolgárok életminőségének javulását kell szolgálnia. E célok hosszú távon valósulnak meg, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a megyei önkormányzat csak egyik szereplője annak a soktényezős közegnek, amelyben a települési és kisebbségi önkormányzatok, társadalmi szervezetek, civil szerveződések, egyházak, szakmai érdekképviseletek egyre jelentősebb mértékben vannak jelen.

10

A feladatok ellátásában a megyei önkormányzat az általa fenntartott közművelődési, közgyűjteményi, a települési és kisebbségi önkormányzatok, a gazdasági szervezetek, a civil szféra által működtetett intézményekre, közösségekre, továbbá kulturális vállalkozásokra támaszkodhat. 1. Mindennapjainkat az alábbi kihívások határozzák meg: – a globalizáció és a lokalitás kapcsolata, amelyben hangsúlyozott szerepe van a helyi közösségi értékeknek: – a lokális közösségek, a helyi cselekvés megerősítésében a művelődés meghatározó szerepet vállal. A művészeti csoportok, a honismereti, hagyományápoló körök, a nyilvános könyvtárak erősítik a helyi kultúra értékeit, biztos eligazodási pontot adnak a településen élőknek, s mintegy szociális hálót is biztosítanak a közösség tagjai számára, ugyanakkor a nyitás lehetősége is biztosított Európára és a világra, – a tudás alapú társadalom fejlesztése – az emberi tudás felértékelődése: a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben humánerőforrásfejlesztés jelen van és növekvő tendenciát mutat, valamint olyan általános kulturális fejlesztő tevékenységet is ellát, amely alkalmassá teszi az egyént a szakmai képzésekbe történő folyamatos bekapcsolódásra, – regionalitás, mint hálózatot erősítő szakmai tevékenység: az Európai Uniós csatlakozás hazánkban is felerősítette a regionális gondolkodást, melynek következményeit mind a közigazgatásban, mind a társadalmi szervezetrendszer változásaiban tapasztalhatjuk. E vonatkozásban a fő feladat a társmegyékkel a partneri kapcsolatok kiépítése, a pályázati források felhasználása. Az Európai Uniós pályázati forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét kell hangsúlyozni a közkultúra fejlesztése érdekében. A tartalmi tevékenység koordinálására, a regionális fejlesztési programokra összpontosító munkakapcsolat kialakítására van szükség. -

Az emberi, társadalmi, gazdasági, kistérségi esélyegyenlőség lehetőségének a megteremtése. Az esélyegyenlőség megteremtése mind a társadalmi rétegek, mind a térségek vonatkozásban fontos kihívás, melyre minden szakmának a maga eszközével kell választ adnia. A kulturális élet hétköznapjaiban folyamatosan jelen vannak ezek a szempontok, azonban tudatosításuk napi feladat.

2. A kulturális, a tudományos és a művészeti értékek megőrzését ellátó valamint a kultúraközvetítő intézményhálózat működőképességének segítése érdekében:

11

– továbbra is ösztönző szerepet töltsön be a Mecénás Pályázat. A mecénálásnál azonban az erőket nem célszerű szétforgácsolni, a forrásokat elsősorban a valóban megyei értékek támogatására kell fordítani. – az eddigi gyakorlatnak megfelelően az éves költségvetésben szükséges biztosítani a kiemelkedő és nagy hagyományokkal rendelkező értékek, események támogatását, – a kulturális feladatok végrehajtása érdekében hatékonyabb együttműködés szükséges a megye és Miskolc, a megye és a települési önkormányzatok között. A települési önkormányzatok közötti kapcsolatok során célszerű előtérbe helyezni az együttműködések különböző formáit, – továbbra is fontos a kapcsolatok erősítése a megyei önkormányzat és a tudományos, művészeti műhelyek, az alkotó művészek között. A megyei önkormányzat figyelembe veszi és igényli véleményüket, javaslataikat az alkotó műhelyek fejlesztésében, munkájuk megyei és országos szintű elismerésében. Nemzetközi kapcsolatai keretében kötött megállapodásai során megkülönböztetett figyelemmel segíti munkásságuk határon túli megismertetését. 3.

A megye kulturális karakterét közvetlenül befolyásolják az intézményeket fenntartó önkormányzatok Az alkotmányban és a kulturális alaptörvényben biztosított jogként kell garantálni alapellátás szintjén a művelődés, a szórakozás, a rekreáció lehetőségét a megye valamennyi településén.

A megye lakossága megfelelő kulturális ellátásának érdekében a települési önkormányzatoknak az alábbiakat javasoljuk: – az önkormányzatok a vonatkozó törvényben előírt kötelezettséget az általuk fenntartott intézményekkel, vagy civil szervezetekkel, magánszemélyekkel kötött közművelődési megállapodások alapján teljesítsék, – működjenek együtt az önszerveződés útján alakult civil szervezetekkel, segítsék kulturális aktivitásukat, – figyelembe véve a megye kistelepülési szerkezetét, célszerű gyakorlattá tenni a társulások útján történő közművelődési, könyvtári feladatellátást. Az együttműködés és társulás alapelve a kölcsönös egymás mellé rendelés és egyenrangúság, a közös érdekek alapján történő kooperáció, a rendszeres kapcsolattartás, a korrekt pénzkezelés, a szakmai tevékenység beszámolási rendje. 4. A kultúrának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy megyénknek és a településeknek nagyobb esélye legyen a felzárkózásra

12

– a kulturális célú közösségek, egyének alkotókedvének megnyilvánulása az amatőr művészeti tevékenység. Ez a település imázsát, a hagyományok mai megjelenítését szolgáló közösségi tevékenység sikeresen járulhat hozzá a kulturális turizmus fejlesztéséhez, vonzó idegenforgalmi kínálat megteremtéséhez. A megyei önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi intézményei információszolgáltatással, regionális és országos partnerintézetek felé történő kiajánlással segítsék elő népszerűsítésüket. Továbbra is támogatandók a különböző kulturális, népművészeti, ének, zenei, tánc- és tárgyi kultúra létrehozására, megőrzésére irányuló közösségek, egyének felmenő rendszerű minősítései, kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi bemutatói, – a megyei önkormányzat továbbra is közreműködik a nemzeti és etnikai kisebbségi lakosság hagyományainak, nyelvi- és tárgyi kultúrájának, közösségeinek kulturális értékmentésében. Koordinálja bemutatkozásaikat, a szakmai fejlődésüket elősegítő rendezvényeiket, helyi, kistérségi, megyei és regionális programokat szervez és támogat. Együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal, pályázati alappal járul hozzá kulturális törekvéseik megvalósításához. A megyei könyvtár, az országos ellátó szervezetekkel, a települési könyvtárakkal együttműködve gondoskodjon sajátos dokumentumokkal való ellátásukról, anyanyelvükön beszerezhető könyvek, zeneművek, sajtótermékek biztosításáról. Az írott- és tárgyi emlékek megőrzése és bemutatása érdekében szükséges létrehozni a kisebbségi múzeumot, – a megyei önkormányzat koordináló, közvetítő szerepet vállal a fiatalokat érintő kérdések kezelésében. Az ifjúság különböző szervezetei és az e korosztály oktatásával, életkezdésével, elhelyezkedésével, kultúrájával foglalkozó intézményei tevékenységük összehangolásával járuljanak hozzá a fiatalok speciális problémáinak megoldásához. Különösen támogatni szükséges azokat a kezdeményezéseket, amelyek az ifjúság kulturált szabadidő eltöltését, az egészséges életmód kialakítását, a családi életre való felkészítést, a munkába állást szolgálják. A megyei önkormányzat karoljon fel minden olyan törekvést, amely a fiatal korosztály jobb tájékoztatására, felvilágosítására, a tehetségkutatásra és -gondozásra, az iskolarendszeren kívüli képzésükre irányul. 5. Imázsváltás, kulturális marketing, PR-tevékenység Meg kell változtatni a megye, a megyei települések országos és nemzetközi imázsát, a régiónkról kialakult közképet. A kultúra az egyik lehetséges eszköz az idegenforgalommal együtt és mellett, hogy egymást segítve kedvezőbb kép alakuljon ki, továbbá a gazdaság húzó ágazatává váljon.

13

A kulturális és idegenforgalmi marketingmunka célja a potenciális közönség érdeklődésének felkeltése annak érdekében, hogy a kulturális események kedvéért is megyénkbe utazzanak a látogatók, e régióban töltsék szabadidejüket, és a kedvező tapasztalatok alapján térjenek vissza. Ennek érdekében tudatosan tervezett kulturális marketingmunkára és PRtevékenységre van szükség, elsősorban a termékfejlesztés és a térségi együttműködés terén. A megye területén a kulturális és idegenforgalmi marketing három szintjén jelentkeznek fontos tennivalók: – reagáló marketing: a lakosság igényének felismerése és kielégítése, rendezvények, fesztiválok szervezése, civil szervezetek közösségi kulturális törekvése, – előrejelző marketing: motiváció felismerése, kielégítése, gyermek- ifjúsági korosztály szabadidő eltöltési szokásainak orientációja, művelődés iránti igény felkeltése, olvasási kultúra fejlesztése, értékes kulturális alkotások bemutatása, tehetséggondozás, – igényteremtő marketing: olyan valódi újdonság, olyan rendezvények szervezése, ami csak e megyére jellemző, máshol nem található és egyedi. Megfelelő tájékozódás és tájékoztatás érdekében ki kell alakítani a megyében a kultúraközvetítő és értéket ápoló intézmények információs rendszerét, egységes arculatát és megjelenését oly módon, hogy szervesen illeszkedjen a megye kulturális és idegenforgalmi arculatához. 6. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények továbbra is meghatározó szerepet játszanak a megye kulturális életében – a közművelődés és a közgyűjtemények területén a következő erősségeket és gyengeségeket, lehetőséget és veszélyeket állapíthatjuk meg, melyek alapot adnak a megyei önkormányzat jövőbeni feladatainak meghatározásához:

14

Fogyasztó E r ő s s é g e k

•

• • •

G • ye ng e • s ég ek •

L • eh et ő • s ég ek • •

V • e s • z él ye k

Szervezet, működés

színvonalas • közművelődési, könyvtári szolgáltatás, • a tárgyi és írott örökség megfelelő • védelme, kiemelkedő értékeket képviselő kiadványok, kistérségi együttműködés •

a megye magas település-számából adódó koordináció, a kultúra területén viszonylag hiányos információs-rendszer, szakmai tájékoztató és elemző perio-dikák megjelen-tetésének ad hoc. jellege,

•

szorosabb együttműködés az idegen-forgalommal, információs és kiszolgáló egységek bővítése, PR tevékenység erősítése A kulturális turizmusban rejlő lehetőségek jobb és koordináltabb kihasználása közönyösség és érdektelenség, belterjesség és befelé fordulás

•

• • •

• •

•

•

Pénzügyi feltételek

társadalmilag • fontos, törvényileg kötelező, kiépült ellátó • hálózat, szervezet, megyét, régiót átfogó, valamint rendszeres • országos, nemzetközi rendezvények, szakmai események civil szféra

közepes technikai feltételek, szervezeti együttműködés hiánya, a területen a munka-megosztás hiánya, párhuzamossá-gok,

•

• •

a múzemi és • kiállítóhálózat korszerűsítése, a középtávú tervben • foglalt bővítések, fel-újítások, a regionális • együttműködés fokozása, rendszeres koordi-náció,

újítások, szakmai innováció fogadtatásának kiszámíthatatlansága, az épületek állagának romlása

•

•

önkormányzati önerő-biztosítás pályázatokhoz, saját kezdeményezésekből befolyt, átvett pénzeszközök jogszabályi hátteret biztosító megyei közművelődési rendelet

Személyzet • •

• • •

pályázatok megjelenésé-nek, tartalmának kiszámíthatatlansága, alacsony költségvetési fejlesztési keret, támogatás, szponzorálás esetlegessége,

•

• •

állami és EU-s • pályázatok bővülése, támogatók, • szponzorok körének bővítése, újabb EU-s keretek ki-használása, • •

a támogatások csökkenésének, elmaradásának lehetősége, a szakmai feladatokra kiírt pályázatok számának csökkenése

• • •

képzett vezetés, munka-társak, gyakorlott, felkészült társadalmi aktíva-hálózat, országosan elismert szaktekintélyek, folyamatos képzés, továbbképzés, folyamatos egyeztetési és érdekképviseleti fórum-rendszer marketing ismeretek és nyelvtudás hiányossá-gai, esetenkénti szakmai sovinizmus, szakmai innováció fogadása, média kapcsolatok javítása, marketing és PR tevékenység kibontakozá-sa, nyelvtanulás munkatár-sak motivációjának erősítése, rutinszerű szervezés, fásultság, túlterheltség

15

– ebből következően az intézmények legfőbb feladatai: II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár – a megyei szolgáltatások bővítése, a kistérségi együttműködések, társulások létrejöttének ösztönzése, – együttműködés a Miskolc Megyei Jogú Városban működő könyvtárakkal (városi, egyetemi, szak) a szolgáltatások összehangolása, az ésszerű feladatmegosztás érdekében, – az intézmény számítógépes rendszerének fejlesztése, az e-könyvtári hálózat kialakítása a megyében, – segítségnyújtás a megye nyilvános könyvtáraiban alkalmazott könyvtári szoftverek betanításához, fejlesztéséhez, – a megye nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó lakossága dokumentumellátásának biztosítása, – a megyei számítógépes dokumentum-lelőhely adatbázis és a könyvtárközi kölcsönzés elektronikus rendszerének megszervezése. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – az intézmény fogadóképességének biztosítása, – a nyilvántartás és kutatószolgálat számítógépes kialakítása, – a megye volt vármegyéi történelmének tudományos és történeti feldolgozása, retrospektív kiadványok megjelentetése, – a pusztulásnak indult, illetve az értékes levéltári anyagok digitalizálása, – a levéltári anyag oktatási, illetve közművelődési célú felhasználásának, a levéltári tevékenység megismertetésének kiadványokkal és egyéb módon való segítése. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága – az értékes műtárgyak folyamatos digitalizálása, – a központi épület (Herman Ottó Múzeum) zsúfoltságának megszüntetése, – a jelenlegi kiállítóhelyek felülvizsgálata abból a szempontból, hogy jelenlegi formában történő működtetés mennyire célszerű, – a vidéki múzeumok fenntartásában és üzemeltetésében az illetékes területi önkormányzatok nagyobb szerepvállalásának biztosítása, – a bányász, a nemzetiségi és a roma, a matyó és a Magyar Nyelv Múzeuma szakmai előkészítése, – a megyében megépülésre váró víztározók, a nagyberuházások területének régészeti feltárása. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet − a kistérségi feladatellátás megszervezése a meglévő decentrum hálózat eddigi eredményeit és tapasztalatait figyelembe véve,

16

− a meglévő infrastrukturális és humán erőforrások, a felnőttképzés szolgálatába állítása, − az intézmény non-profit jellegű idegenforgalmi szolgáltató funkciójának erősítése, − a kulturális hagyományőrzés, értékteremtés és értékmegőrzés, valamint a létrejött értékeknek az idegenforgalmi kínálatban való megjelentetése, − az intézet közművelődési, kulturális és non-profit idegenforgalmi tevékenységének népszerűsítése, új arculat kialakítása. 7.

– – – – –

A megyei önkormányzat által fenntartott közgyűjteményi intézmények együttműködése

közművelődési

és

A közművelődési és közgyűjteményi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az érintett intézmények együttműködésére van szükség, melynek területeit és módszereit bővíteni szükséges, az informatika és tájékoztatás, a tartalomszolgáltatás, a kiadványozás, a rendezvények koordinálása, az érdekképviselet, az intézmények közötti egyeztetés területén, kapcsolatai bővítése az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel, folyamatos kapcsolattartás a régióban lévő társintézményekkel, kiemelt figyelem irányuljon a határon túli magyarokra, a jelenleginél markánsabban segítve a felvidéki kapcsolatokat, kapcsolattartás a külföldi társintézményekkel.

8. A kulturális (közművelődési, közgyűjteményi) feladatellátás közép- és hosszú távú fejlesztési terve A közművelődési és közgyűjteményi intézmények szakmai feladataik maradéktalan ellátása érdekében pályázati források, központi támogatások és önerő bevonásával közép- és hosszú távon az alábbi fejlesztésekre van szükség: Rövid távú (a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2004-2006-ig szóló fejelsztési tervének jóváhagyásáról szóló 87/2004. (IX. 16.) sz. Kgy. határozat alapján): 2004. – Herman Ottó Múzeum kiállítási épületének felújítása, – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár fűtésrendszerének korszerűsítése, vizesblokk-rendszer teljes felújítása.

17

2005. – Herman Ottó Múzeum épületének fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje, – a Papszer úti múzeum átalakítása és felújítása, – Mezőkövesdi Matyó Múzeum beüzemelése, állandó kiállítás létrehozása, – megyei múzeumok igazgatósága raktárának bővítése, – tudományos informatikai hálózatfejlesztés, – e-könyvtári rendszer kialakítása, – levéltári raktárkapacitás növelése. 2006. – a megyei közművelődési és idegenforgalmi intézet épületének energiatakarékossági programja, – Magyar Nyelv Múzeuma megvalósítása, – Herman Ottó Emlékház felújítása, – Tokaji Múzeum raktárának bővítése, – az alsózsolcai Gyermekotthon volt éttermének és tornatermének levéltári raktárrá alakítása. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) terv lehetőségeit figyelembe véve hosszú távú fejlesztések: – roma múzeum kialakítása, – régészeti emlékpark megvalósítása, – közgyűjteményi raktárbázis létrehozása, – a múzeum, levéltár, könyvtár épületének felújítása, korszerűsítése, bővítése. *