2. konzultáció (3-4. témakör):

Felnőttoktatás, természettudomány tantárgy: 2. konzultáció (3-4. témakör): 1. dia: címdia 2. dia: a folyadékok tulajdonságai I. Arisztotelész (i.e. 384-322) görög természetfilozófus, tudós, orvos úgy gondolta, hogy a világ négy őselemből áll: tűz, víz, levegő, föld. Úgy hirdette, hogy minden ebből a négy őselemből áll, az egyes anyagok különbözőségét az adja, hogy különböző arányban van bennük ebből a négyből. A víz már megjelenik, mint őselem. A folyadékok részecskéi vonzzák egymást, közelebb vannak egymáshoz, mint a gázok részecskéi, nem helyhez kötöttek, egymáson elgördülve mozognak, minden külső hatás nélkül is elkeverednek egymás között a folyadékok (itt kockacukrot meleg és hideg vízbe téve, meg lehet mutatni, hogy a meleg víz részecskéi jóval élénkebben mozognak és lelökdösik a cukor részecskéit, mint a hideg víz részecskéi). Van a folyadékoknak szabad felszínük, térfogatuk meghatározott, alakjuk nem állandó. Nem lehet összenyomni: itt meg lehet mutatni a fecskendőben a vizet, hogy az mennyire nem nyomható össze! A diffúzió jelentése: szétterjeszkedés (latin eredetű). A jelenség (összekeveredés) a diffúzió, a mozgás, amit végeznek a részecskék, a Brown-mozgás. 3. dia: a folyadékok tulajdonságai II. – a diffúzió Robert Brown skót biológus, botanikus figyelte meg a róla elnevezett jelenséget: a folyadékok részecskéi állandó mozgásban vannak. (Technika krónikája, 200. oldal). 4. dia: a folyadékok tulajdonságai III. – az ozmózis Az ozmózis jelensége: az oldószer (általában a víz) diffúziója féligáteresztő hártyán keresztül a kisebb koncentrációjú (azaz a hígabb oldat) felől a nagyobb koncentrációjú (azaz sűrűbb, kevésbé híg) oldat felé. A féligáteresztő hártya az egy olyan fal, ami egy bizonyos mérethatárig átereszti a részecskéket, afelett nem. Például a vizet, mint oldószert átengedi, de bizonyos nagyobb molekulákat nem. Az ozmózis jelenségénél megfigyelhető, hogy mindig arra törekszik a rendszer, hogy a külső és a belső koncentráció megegyezzen. Az ozmózis alapvető jelentőségű az élő szervezetek esetén: a növény gyökerén ozmózissal szívódik fel a víz (aztán a gyökérnyomás miatt is megy tovább), az állatok és ember bélfalán át így szívódik fel a víz, valamint ezáltal szívódik vissza a víz a szűrletből a vesébe. Tehát, miért is ne igyunk desztillált vizet? Mert abban nincsenek ásványi anyagok, a sejtjeinkben viszont vannak. Ezért a sejtekbe beáramlik az ozmózis jelensége miatt a víz, aminek következtében a sejtek szétpukkadnak! Ez főként akkor veszélyes – tehát előfordul –, ha pl. nem étkezünk, mert az étkezés során sok ásványi anyagot is beviszünk a szervezetünkbe. 5. dia: kis hidrosztatika A folyadékok súlyából származó nyomás a hidrosztatikai nyomás. A súly pedig egy erő (amit ugyan még nem tanultunk, de már van róla természetes fogalmunk, így amikor sorra kerül, akkor majd pontosítok a fogalmon). A folyadékoszlop hidrosztatikai nyomása függ a folyadéktól (nem mindegy, hogy higany vagy víz, esetleg olaj van benne), az oszlop magasságától. Minél magasabb a folyadékoszlop, annál nagyobb a nyomás. Tehát, minél mélyebben vagyunk a tengerben, annál nagyobb nyomás nehezedik pl. a tengeralattjáróra. 6. dia: Hajszálcsövesség. Hajszálcsőnek nevezzük a szűk keresztmetszetű csöveket (igen kis belső átmérő, kb. 1-2 mm). Mindenhol találkozunk a jelenséggel, ha beleér a ruhánk vízbe, vagy a papírtörlő beleér a vízbe, azonnal (vagy hamar) felnedvesedik az egész. Ez a helyzet a nedvesítő folyadékokkal. Vannak úgynevezett nem nedvesítő folyadékok, például a higany. Aki már látott higanyos hőmérőt (pl. lázmérő) összetörve, az tudja, hogy a higanycseppek kis gömbök alakjában gurulnak a padlón, amit lehetetlenség összeszedni (ne is kézzel szedegessük, mert a higanygőz mérgező!). Mondjuk porszívóval érdemes felszívatni és kidobni a porzsákot. A lényeg az, hogy ezt nem lehet felszívatni papírtörlővel, nem fognak a részecskéi úgy felmászni a papírba, mint a vízé. Ez a nem nedvesítő folyadék. (Az oka egyébként az, hogy a nedvesítő folyadék részecskéi nagyobb mértékben vonzzák az egyéb anyagok részecskéit, a nem nedvesítő folyadék részecskéi között pedig lényegesen nagyobb az egymás közötti vonzóerő, mint az idegen anyagok felé való vonzóerő.) Bemutatható kísérlet: szörpöt, vagy festett vizet kockacukorral és papírtörlővel felszívatunk. 1

7. dia: néhány gyakorlati példa a hajszálcsöves jelenségre. Ha víz hull a talajra, az is azért szívódik fel, mert a talajban lévő hajszálcsövek elvezetik, felszívják a vizet. 8. dia: közlekedőedények A közlekedőedények olyan felül nyitott edények, amelyek alul egy csővel össze vannak kötve. Ilyenkor a víz minden ágban ugyanolyan magasan helyezkedik el. Ez nem szűk, hanem normál keresztmetszetű csövekből áll. Példák: teáskanna, locsolókanna, vízvezeték hálózat (ez be is lehet mutatni gumicsővel!). 9. dia: közlekedőedények alkalmazása 10. dia: a víz különleges viselkedése Az anyagok általában a hűtés hatására csökkentik a térfogatukat. A víz másként viselkedik, +4 Celsius-fokon a legsűrűbb, ezért ez helyezkedik el a tavak, folyók alján. 11. dia: Minden anyagnak van belső energiája. A belső energia nagysága függ a test tömegétől és a hőmérsékletétől. Minél melegebb valami, annál nagyobb a belső energiája, és annál élénkebb az őt alkotó részecskék mozgása (akár helyhez kötött rezgésről, akár haladó mozgásról van szó). Egy anyag belső energiáját a hőmérsékletének a növelésével lehet növelni. 12. dia: halmazállapot-változások Az olvadás az a halmazállapot-változás, melynek során a szilárd halmazállapotú anyagból folyékony lesz. A fagyás az a halmazállapot-változás, melynek során a folyékony halmazállapotú anyagból szilárd lesz. A párolgás az a halmazállapot-változás, melynek során a folyékony halmazállapotú anyagból légnemű lesz. A párolgás sebessége függ a levegő páratartalmától, és a párolgó folyadék hőmérsékletétől. A forrás az a halmazállapot-változás, amikor a folyadékból légnemű anyag lesz. A forrás akkor következik be, ha a folyadék belsejében is olyan mértékű a párolgás, hogy a buborékok nyomása a külső nyomással egyenlő lesz. (ezért lehet langyos vizet is forrásra kényszeríteni, ha megfelelően lecsökkentjük a külső nyomást, ld. fecskendő!) A lecsapódás az a halmazállapot-változás, melynek során a gáz halmazállapotú anyagból folyékony lesz (amikor a pára lecsapódik a fedőn, miközben alatta forr a víz). Ha a fecskendőbe kevés meleg vizet szívatunk fel, nem engedünk bele levegőt, és ha ilyenkor befogjuk az ujjunkkal a fecskendő végét, és meghúzzuk a fecskendő dugattyúját, akkor felette légritka tér keletkezik, ahol kicsi a nyomás, ezért a nem 100 fokos víz elkezd látványosan és intenzíven forrni. Túlhűtés, túlfűtés jelensége: ha mikrosütőben vizet melegítünk pohárban vagy csészében, akkor bizonyos esetekben nem forrni kezd a mikróban, hanem ha kivesszük és megmozdítjuk a csészét, illetve beleteszünk egy kiskanalat, akkor azonnal kiforr a víz a csészéből. Ennek az az oka, hogy felmelegszik ugyan a víz a forráspont fölé, de nem kezd el forrni klasszikusan, csak mechanikai behatás által. Hasonlóan működik a hegymászóknak készített kézmelegítő is, ahol túlhűtött folyadék van, ami folyékony még, de ha erős mechanikai hatás éri, akkor elkezd kikristályosodni, miközben felmelegszik, tehát hőt ad le. 13. dia: a szublimáció Ez egy kevésbé ismert, pl. a kámfor viselkedik így. A szublimáció az a halmazállapot-változás, melynek során a szilárd halmazállapotú anyagból légnemű lesz. 14. dia - 15. dia: a halmazállapot-változások energetikája Bizonyos anyagok hamarabb felmelegszenek, mint más. Van, amivel több hőt kell közölni, hogy emelkedjen ugyanannyit a hőmérséklete. Ezt mutatja meg a fajhő. Amikor azonban halmazállapot-változás történik, akkor addig nem emelkedik az anyag hőmérséklete, amíg meg nem történik teljesen az állapotváltozás. 16. dia: Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Antoine_Lavoisier (angol nyelvű) Antoine Laurent Lavoisier (1743-1794) fedezte fel, hogy az élő természet felépítésében alapvetően az organogén elemek vesznek részt (szén, nitrogén, hidrogén, oxigén). Az előzőeket elsődleges biogén 2

(organogén) elemeknek nevezzük. Ezek 96-98%-ban alkotják az élő szervezetet. A másodlagos, illetve harmadlagos biogén elemek azok, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az élő szervezet felépítésében. Forrás: 11-es Mozaik Biológia könyv, Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Biogén_elem) 17. dia: az anyagok csoportosítása: szerves és szervetlen Jöns J. Berzelius (1779-1848) svéd kémikus osztotta fel az ismert vegyületeket két csoportra. Az ásványi eredetű anyagokat szervetlen anyagoknak nevezte el, és a kémia velük foglakozó tudományágát szervetlen kémiának nevezte el. Az élő szervezeteket felépítő vegyületeket szerves vegyületeknek nevezte el, és a kémiának velük foglalkozó ágát szerves kémiának nevezte el. Egyébként akkor még mesterségesen nem lehetett szerves anyagokat előállítani, így azt feltételezték a tudósok, hogy a szerves anyagok kizárólag az élő szervezetekben jöhetnek létre az úgynevezett életerő (vis vitalis) által. Ezt az elméletet Friderich Wöhler (1800-1882) német vegyész döntötte meg (egy szerves vegyületet, sóskasavat állított elő szervetlen anyagokból). Nincs egyébként elvi különbség szerves és szervetlen anyagok között. Általában a szénvegyületeket nevezzük szerves vegyületeknek, attól függetlenül, hogy természetes vagy mesterséges eredetűek-e. A szerves kémia tehát a szénvegyületek kémiája. 1874-ben felfedezték, hogy a metánban a szénatom kötései egy tetraéder (olyan térbeli test, amelynek minden oldala egy szabályos háromszög, így ez egy négyoldalú szabályos test) csúcsai felé irányulnak. Ettől kezdve a molekulákat valóságos térbeli képződményeknek tekintik. A Földön kívül is vannak szerves anyagok: a Jupiter légkörében van metán, egyes holdjain pedig más paraffin szénhidrogének is vannak. 18. dia: szerves anyagok. Itt olyan szerves anyagokat soroltam fel, amikkel találkozunk! A metánt nevezték régen a bányászatban sújtólégnek (robbanékony tulajdonsága miatt). Polietilén: csomagolóanyag például. A szénhidrogének is szerves anyagok (metán, etán, propán, bután), ezekkel lehet fűteni, az élő anyag bomlásakor keletkeznek, szénbányákban, kőolajmezőkön (a föld alatt) lehet bányászni. A propán-bután gázzal mindenki találkozik, ez van a gázpalackban, és ez az a földgáz, amit a gázművektől lehet vásárolni. 19. dia: biol.11., 24.oldal körül! A szénhidrátok szenet, hidrogént és oxigént tartalmaznak. Elsősorban az élő szervezet energiaháztartásában és felépítésében játszanak szerepet. A lipidek a zsírfélék. A D-vitamin a normális csontosodáshoz szükséges zsírban oldódó vitamin, amelyet a szervezet egy előanyag formájában vesz fel, és a bőralja zsírszöveteiben raktározódva a napfény UV-sugarainak hatására válik aktív vitaminná. 20. dia: a fehérjék Többféle szerkezetük, felépítésük van, de van közös tulajdonságuk. Jellegzetes térszerkezetű, sajátságos működésű nagymolekulák. A fehérjék kicsapódása lehet visszafordítható és visszafordíthatatlan. A főzés például visszafordíthatatlanul kicsapatja a fehérjét (ilyenkor durva diszperz rendszerré alakul: ld. tojásfehérje nyers – ez még egy kolloidos rendszer, nincs kicsapatva –, és főtt állapotban – ekkor már kicsapódott, és nem lesz többé lágy, kocsonyás). A magas láz ezért veszélyes. 21. dia: A vitaminok. Két típusuk van: zsírban és vízben oldódó vitaminok. A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételű biológiailag aktív szerves vegyületek. Az 1910es években jutott el addig a tudomány, hogy a tapasztalatokat összegezze, azaz felismerték, hogy az ásványi anyagokon és táplálékon kívül kell, hogy legyen valami olyan anyag, ami az élethez nélkülözhetetlen. 1912-ben Kazimierz Funk (1884-1967) lengyel biokémikus nevezte el ezeket az anyagokat vitaminnak (vita+amión). A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes tárolni, a vízben oldódóakból a fölösleges mennyiség kiürül a szervezetből. Zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, H, K. Vízben oldódó vitaminok: B, C, P. (Emlékszünk a régi tejeszacskókra? Rajtuk volt nagybetűvel, milyen vitaminok vannak a tejben!) 3

Léteznek dokumentációk arra, hogy egyes vitaminok nagy mennyiségű szedésének mellékhatásai vannak (ez az állítás eléggé vitatott, mert van, hogy bizonyos vitamint erősen túladagolnak, és ennek következtében meggyógyul az illető). Minél magasabb a túladagolás mértéke, annál erősebbek a mellékhatások. Kizárólag természetes élelmiszerfogyasztással általában nem érhető el a túladagolás. A vitaminok túladagolása csak ritkán okoz maradandó megbetegedést. Gyakran a vitaminkészítmények adalékanyagai okozzák a mellékhatásokat – néhány esetben maradandót is. Wikipédia 22. dia: 1868-ban Mieschler-nek sikerült gennysejtek magvából egy addig ismeretlen, foszfortartalmú anyagot izolálni, amit - mivel a sejtmagból (nucleus) állította elő, nukleinnek nevezett. Ezzel kezdődik ennek a vegyületcsoportnak a tanulmányozása, a XX. század legjelentősebb biokémiai felfedezései kapcsolódnak a nukleinbázisokat tartalmazó vegyületekhez. A szervezetben részt vesznek az energiatárolásban, fontos szerepük van különféle anyagok szállításában, valamint a genetikai információ tárolásában, átadásában. Forrás: http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node12.htm A DNS és RNS: A DNS (dezoxiribonukleinsav) az élő rendszer örökítőanyaga és a fehérje képzésének közvetett irányítója (feladata az információtárolás és információtovábbítás). Az RNS (ribonukleinsav) a fehérjék képzését közvetlenül biztosító nukleinsavak (molekulái az örökítő anyag információját továbbítják a fehérje képzéséhez). Lehet hírvivő, szállító, stb. Felfedezésük: az 1950-es években a DNS szerkezetének felfedezését három munkacsoport tűzte ki célul, a leghasználhatóbb, legalkalmasabb szerkezeti modellt és mintát a Londonban tevékenykedő Francis Crick (1916-2004) és James D. Watson (1928- ) vezette kutatócsoport készítette el. Annyira nagy horderejű dolog volt a DNS szerkezetének felfedezése, hogy ezért 1962-ben megosztva kapott Nobel-díjat ezért Crick, Watson és Wilkins (fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj). http://en.wikipedia.org/wiki/Francis_Crick http://hu.wikipedia.org/wiki/Fiziológiai_és_orvostudományi_Nobel-díj 23. dia: A sejtek. A sejtek, hogy tudják magukat reprodukálni, kell valami, ami tárolja az információt. Ez az információtároló a DNS, ami a sejtek magjában helyezkedik el. A kromoszómák, amikről lehet hallani, DNS molekulákból épülnek fel. A mag körül helyezkedik el a citoplazma, ami egy kocsonyás anyag, általában gömb alakú, de rugalmas. Fontos, hogy a sejtek ne oldódjanak fel a környezetükben, hanem elhatárolódhassanak attól. Erre a célra szolgál a sejtfal (növények, gombák, baktériumok), vagy az állati sejteknél a sejthártya (membrán). A sejtekben még – a fejlettségüktől függően – sokminden lehet, amiről most nem írok többet. Ezek a „sokminden” az anyagcsere-folyamatokkal, energiatermeléssel kapcsolatos dolgok. 24. dia: A sejtek A képek az angol wikipédiáról származnak: http://en.wikipedia.org/wiki/Cell_(biology) 25. dia: Az őssejtről. A forrás, megjelent eredeti cikk: http://www.hetek.hu/fokusz/200908/elet_halal_urai (egy részletet tettem be ide alább). (Páli Jenő agykutatóval készült interjú részlete, átdolgozott, néhol idézet, néhol szabadon összefoglaltam): Az őssejt definíciója: olyan sejt, amelynek osztódása után legalább az egyik utódsejtje megőrzi az ősi sejtfenotípust, ami azt jelenti, hogy képes tovább osztódni, és később bármilyen szöveti sejtet létre tud hozni. Kezdetben ezekből az egyszerű, differenciálatlanul osztódó sejtekből alakultak ki a különböző szövetek, szervek, szervrendszerek. A magyar kifejezés tehát arra utal, hogy ez egy olyan ősi sejttípus, amiből idővel az összes többi sejttípus, akár az emberben, akár bármilyen más élő szervezetben ki tud alakulni. Az embrionális őssejt: az osztódás után mindkét utódsejt megmarad az embrionális őssejt állapotban. Tehát az embrionális őssejteket akár évekig, évtizedekig fenn lehet tartani úgy, hogy abban semmilyen differenciált szövet, szerv nem alakul ki, csak szaporodik. A következő csoport a köldökvér-, köldökzsinór-, illetve magzatburki őssejt: ezek nagyjából a születés környékén kerülnek napvilágra. A nagy választóvonal a születés előtti, illetve a születés körüli és utáni sejtek 4

között húzódik. Mégpedig azért, mert a megtermékenyült petesejt - ami ugye egy darab sejt - osztódik milliószor, milliárdszor, míg végül lesz belőle egy 3,5 kilós kisbaba 50 centi hosszúsággal. A magzati szakaszban mind a sejtszám, mind a tömeg, mind a térfogat több milliárdszorosára növekszik. Miután azonban megszületik a kisbaba, onnantól kezdve élete során a hossza maximum három-négyszeresére növekszik, a tömege 20-30-szorosára, a sejtszáma pedig alig. Vagyis elmondhatjuk, hogy a sejtszintű folyamatok 99 százaléka a születés előtt lezajlik. Tehát a köldökzsinórból, magzatburokból, köldökvérből kinyert őssejtek már felnőtt őssejtek. A harmadik nagy csoport, amikor akár belőlem, akár egy idős emberből szöveti őssejteket tudunk kinyerni. Ezek a szöveti sejtek biztosítják azt, hogy a megújuló szöveteinknek mindig legyen utánpótlása. Ilyen például a bőr, a bél, a légzőhám, a szem szaruhártyája, a csontvelő, ezek mind ilyen őssejtek. Hogy mi lehet ezekből az őssejtekből, nagyon függ attól, hogy milyen az állapotuk. Az embrionális őssejtből minden lehet, beleértve a daganatot is. Ha akarom, tudok izmot, idegszövetet, bőrt csinálni belőle, bármit, de lehet egy daganat vagy bármilyen differenciálatlan szövettípus is: ma már vannak olyan biotechnológiai eljárások, amelyekkel különböző növekedési faktorokkal, kémiai hatóanyagokkal ezeket az őssejteket el tudom indítani olyan irányba, hogy ne csak ilyen kis gömböcök legyenek, hanem megnyúljanak, differenciálódjanak, izomfehérjéket termeljenek, bőrre jellemző keratinfehérjéket alkossanak, tehát, hogy valamilyen differenciáltságot érjenek el. Az embrionális őssejtben alapvetően benne van az osztódási kényszer, tehát nagyon nehéz azt mondani neki, hogy most már ne osztódjál tovább. És ez a veszélyforrás: egy őssejtterápiás injekcióban, ha mondjuk 10 millió őssejtet beadunk, mindig lesz 5-10 olyan sejt, amit nem tudok leállítani, ezért daganat fog kialakulni belőle (ha az immunrendszer megtalálja ezt az 5-10 sejtet és elkapja, akkor szerencséje van az illetőnek, mert akkor nem lesz daganatos). Mindig kialakul a daganat, vagy mindig megvan a kialakulás veszélye? Mai tudásunk szerint a felnőtt őssejtekből is majdnem mindent lehet készíteni - bőr, izom, idegszövet, bélsejtek, inzulintermelő sejtek -, viszont mivel ezek a sejtek már az osztódási ciklus végén járnak, daganat nem fog keletkezni belőlük. Ugyanígy, a szöveti őssejtek is teljesen biztonságosak, a baj az, hogy ezek már csak egy bizonyos szövetféleséget tudnak létrehozni, ami a bőrben van, az csak bőrsejteket tud, ami a májban, az csak májszövetet, ami a szem szaruhártyájában van, az csak szaruhártyát, stb. Köldökvérből származó őssejttel kapcsolatban: egy őssejtterápiában legalább 60-80 millió őssejtet kell beültetni ahhoz, hogy valami észrevehető változás történjen, ami azt jelenti, hogy legalább négy, különböző kisgyerektől származó köldökvérből kivett, tisztított, majd differenciált őssejt kell. Ha én beteszem egy ilyen bankba a gyerekem köldökvérét, még mindig kell három idegen kisbabának a köldökvére, hogy legalább el tudjam kezdeni az őssejt-terápiát. Magyarul teljesen felesleges egyet eltenni, ha három idegen úgyis fog kelleni. A harmadik probléma, hogy a saját köldökvér csak akkor működik, ha nem genetikai hibát akarunk vele kezelni. Czeizel Endre viszont azt magyarázta, hogy éppen az a probléma, hogy idegen embernek az őssejtjeit nem fogja befogadni a szervezet: itt jön elő az a probléma, hogy senki nem végzett még valódi, köldökvér alapú őssejtterápiát Magyarországon. Páli Jenőn kívül nem nagyon van tapasztalata ebben senkinek. Vegyük az idegrendszeri sérült betegeket. Egy gerincvelő sérült általában az agygerincvelő-folyadékba kapja meg az őssejteket egy egyszerű lumbálpunkció keretein belül. Ez esetben bármilyen kisbabától levett köldökvér bármilyen másik embernek beadható egyszerűen azért, mert az idegrendszer a fehérvérsejtek számára teljesen zárt terület, oda fehérvérsejt, immunsejt nem kerülhet be, emiatt semmilyen immunreakció nem fog kialakulni. Azt gondolom, hogy Czeizel Endrének ebben nincs igaza. Ahol pozitív hatásai vannak az őssejtterápiának: cukorbetegség szövődményének gyógyítása (a fekélyek, végtagelhalások); szlerózis multiplex. 26. dia: a baktériumok ☺ 27. dia: Tehát komolyabban is a baktériumokról! A baktériumok bonyolultabb élőlények. A vírusok nem élőlények: nincs sejtes szerkezetük, olyan makromolekuláris rendszerek, amelyeknek a működési feltétele egy gazdasejt. Vírus okozza a herpeszt, a szemölcsöt, az influenzát, a veszettséget, a rákot, illetve a HIV is egy vírus. A vírusok azért is képesek olyan mértékben fertőzni, mert az örökítő anyagukban gyakori lehet a változás, amit mutációnak hívnak. Így kevésbé ismeri fel az emberi – vagy állati immunrendszer, és kevésbé tud hatékonyan védekezni ellenük. A vírus egyébként csúnyán támad: behatol a sejtbe, és ott változásokat idéz elő. A baktériumokról tudni kell, hogy vannak hasznos és kevésbé hasznos baktériumok. Antibiotikummal irtják a baktériumos fertőzéseket. Hasznos baktérium például a bélben lévő csapat, akik segítenek a tápanyag felvételében. Kevésbé hasznos a húsevő baktérium… 5

Az olajfaló baktériumokról: „Míg az ember cukorból vagy burgonyából fedezi szénszükségletét, addig ezek a baktériumok a nagy szénatomszámú paraffinmolekulák lebontásával tesznek szert a fontos tápanyagra. A Bay Zoltán Intézet munkatársai a kardoskúti telepről származó mintában meglévő 2000 baktérium közül 28-30 esetében mutatták ki, hogy alkalmas olajbontásra. Egy gramm olajjal szennyezett talajt százmillió mikroba tisztít meg, ezért szaporítani kell a baktériumokat.” Forrás: greeninfo http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=1895 illetve a Hetekben is volt: www.hetek.hu 28. dia: Itt már kevésbé sikerül megmaradni a sejt szintjén: a földi élővilág jelenleg használatos négy törzsét soroltam fel: növények, állatok, gombák, baktériumok. Sokáig a növények közé sorolták a gombákat, de teljesen más élőlények, nem mutatják az állatokra jellemző tulajdonságokat (például mozgás, helyváltoztatás). A növényekhez se lehet besorolni, mert nem autotróf az életmódjuk. A gombákról is tudni kell, hogy vannak hasznos és kevésbé hasznos gombák. A növények autotróf életmódot folytatnak, tehát saját szerves anyagaik felépítéséhez szervetlen anyagokat alakít át. Ez kétféle lehet: fotoszintézis és kemoszintézis. A kemoszintézis az a folyamat, amelynek során az élőlény a szervetlen anyagok eloxidálásából nyert kémiai energia felhasználásával szervetlen anyagból szerves anyagot állít elő. A fotoszintézis az a folyamat, melynek során fényenergia (kémiai energiává alakítva) felhasználásával építi fel az élőlény szervetlen anyagokból a szerves anyagait. Heterotróf életmód: amikor az élőlény már előállított, más élőlény szerves anyagaiból építi fel saját szerves anyagait. 29. dia: Kicsit az aerob és anaerob folyamatokról. Az aerob az normális oxidációs folyamat, melynek során a szervezet az energiát elegendő oxigén felhasználásával nyeri. Anaerob folyamattal mindenki nyert már energiát – volt már izomlázad? Az izomláz akkor keletkezik, amikor az ember olyan erőkifejtést végez, hogy az energiatermelés túl gyorsan játszódik le, nincs elegendő oxigén a lebontó folyamatokhoz, így savak keletkeznek. Ez az: tejsav keletkezik az izomsejtek között, ami egy tű alakú kis molekula, ez szúrja az izmainkat, és ezt érezzük izomláznak. A legjobb, ha ilyenkor mozgunk, mert a vérkeringés fokozása által a vér hamarabb szállítja el ezeket a tejsavtűket az izomsejtek közül, így hamarabb elmúlik a kellemetlen érzés. http://guruz.hu/~dezo/Transzport/Beadando/Dorcsi.htm 30. dia: gombák Már a 28. diánál volt szó róluk. www.kfg.hu/~csaba/biologia/7-evfolyam/gombak-01.doc A gyökérkapcsolt gombák: a növények gyökereihez kapcsolódó mikroszkopikus gombák segítik gazdájukat. 31. dia: a fotoszintézis A fotoszintézis két szakaszból álló jelenség: az első szakasz fényigényes, ekkor történik a fényenergia megkötése és kémiai energiává alakítása. Ezt az úgynevezett klorofill végzi (ez egy kékeszöld színanyag). Ekkor a víz molekuláit felbontja protonra (ez a hidrogén atommagja), elektronra és molekuláris oxigénre. Az így keletkező oxigén felhasználódhat a lebontó folyamatokban, vagy a légkörbe kerülhet. A második szakasz nem igényel fényt. Kémiai energiával megköti a szén-dioxidot és szerves anyaggá alakítja át. Ehhez kell az első szakaszban keletkezett hidrogén. Ha otthon van szobanövényünk, az akkor fog nekünk oxigént termelni, ha van elég fény! 32. dia: A Föld légkörének oxigéntartalmát a zöld növények termelik. Ahhoz, hogy ez jól működjön, sok és dús növénytakaróra van szükség.

Felhasznált irodalom: A technika krónikája Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (Akadémiai Kiadó, 1998.) 6

Kémia 10. tankönyv (Mozaik Kiadó) Fizika 10. tankönyv (Mozaik Kiadó) Fizika 7. tankönyv (Mozaik Kiadó) Biológia 10. tankönyv (Mozaik Kiadó) Biológia 11. tankönyv (Mozaik Kiadó) Wikipédia (magyar és angol nyelvű) www.sulifizika.elte.hu www.sulinet.hu http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node1.htm www.hetek.hu (és fent az egyes diák leírásánál, valamint a prezentáción mindenhol feltüntetek minden egyéb forrást!)

7