BESZÁMOLÓ a 116. AC/2 és a 164. WP.29 ülésről (Genf, 2014. november 10-14)
Követve a korábban kialakult gyakorlatot a WP.29 ülés adminisztratív-szakmai részéről (EGB és GTR előírások módosításai, új előírások kezdeményezése, stb.) Deák János számol be részletesen. Ez a beszámoló egyrészt az én konkrét tevékenységemmel kapcsolatos dolgokat rögzíti röviden, másrészt a két fent jelzett fórum azon szakma-politikai tevékenységéről számol be elemző (ezért szükségszerűen szubjektív) módon, ami a közúti közlekedés járműveinek jövőbeni jóváhagyási feltételeit és ezen keresztül fejlesztését határozhatja meg, így a hazai szakközvélemény érdeklődésére is számot tarthat. Ötleteket adhat az autóipari beszállítóknak, főleg KKVknak fejlesztési célkitűzéseik meghatározásához. A szubjektivitásom persze azt is jelentheti, hogy következtetéseim, megállapításaim (nem a tények, amelyekre alapozom őket) lehetnek helytelenek, vitathatók. Ez a megközelítés lehetővé teszi az érdekesebb, hosszú távú folyamatok, programok stratégiai elemzését, a lehetséges mozgatórugóknak, a fontosabb szereplők érdekeinek keresését, elősegítve ezzel a hazai közlekedési és iparpolitikai stratégiák megfogalmazását.
1. AC.2 bizottság ülése. 1.1. Korábbi beszámolóimban már jeleztem, hogy az AC-2 bizottság egy speciális szerve a WP.29-nek, kettős szerepe van: egyrészt a munka szervezése (napirendi javaslatok öszszeállítása, előírás módosítások adminisztrációja, a Titkárság munkájának szakmai felügyelete, stb.), másrészt a „kényes”, vitás kérdések, távlati feladatok előzetes megbeszélésének informális fóruma, ezekben a kérdésekben információ előkészítése, tanácsadás WP.29 számára. Ezen utóbbiak miatt tartja fontosnak minden közúti járműgyártásban érintett „nagyhatalom" a jelenlétét az AC-2-ben. Mivel ebben a bizottságban nincs szavazás, egy ország számára csak a jelenlét és nem a "küldöttek" száma a fontos. Az érdekérvényesítő képességét az ország „politikai” súlya adja meg. Az AC-2 ülései nem nyilvánosak (a WP.29-é igen), a megtárgyalandó dokumentumok nincsenek fenn a Titkárság honlapján, azt a tagok személyesen, e-mailben kapják meg a Titkárságtól. Mindezek mellett a munka „átlátható” (szigorú transparency), az informális szóbeli megállapodásoknak nincs nyoma. (Ezek legfeljebb „áthallhatók”). Ennek ellenére nem kell szörnyű összeesküvésekre gondolni, csak alkukkal egybekötött kemény érdekérvényesítésre. (Minden erős fél tudja: „ha én leblokkolom x-et egy számára fontos ügyben, a jövőben ő is ezt teheti velem egy nekem fontos ügyben”, a kérdés: kinek vannak ütősebb kártyák a kezében?). 1.2. Ismereteim szerint AC-2-nek a tagjai: WP.29 elnöke, alelnöke, a hat GR elnökei és alelnökei, AC-1, AC-2, AC-3 és AC-4 elnökei (ezek közül a másik három valóban adminisztratív bizottság), az EU képviselője és a Titkárság (2-3 fő), ez összesen kb. 20 fő. Átmenetileg résztvevő az IWVTA munka három vezetője valamint az elnök által speciális témákhoz meghívott személyek. Minden AC-2 tag hozhat magával „szakértőt”, ezek számára nem ismerek korlátozást, ők is szót kérhetnek és kapnak, de általában nem ők
viszik a prímet. A pillanatnyi helyzet szerint a hivatalos AC-2 tagok országonkénti megoszlása: Oroszország 5 (ebből Kiszulenko úré 4 „hely”, amelyekbe maga helyett nem delegálhat mást), Anglia, Olaszország és az USA 2-2 fő és 1-1 fővel rendelkezik Belgium, Franciaország, Hollandia, India, Japán, Korea, Magyarország, Németország és az EU, valamint 2 japán és 1 francia jön még hozzá átmenetileg az IWVTA bizottságokból. Pillanatnyilag nincs képviselete Kanadának, Ausztráliának, Kínának, Spanyolországnak, Dél-Afrikának, Malajziának (jelentős autóiparral rendelkező országok és nyíltan, vagy burkoltan már jelezték igényüket). A GRE elnöki pozíciójából jövő évre már „szabályszerűen” leváltották Kanada képviselőjét, az előző AC-2 üléseken Kanada ebbe már belegyezett azzal a feltétellel, hogy biztosítják számára a további AC-2 tagságot. Eddig nem derült ki, hogy ezt hogyan oldják meg. Korábban szokatlan volt, hogy egy távozó GR vezető helyére „ejtőernyős” érkezzem, hiszen az új személyt a kollegák a rátermettség, a végzett munka alapján választották meg. Júniusban a GRPE indiai alelnöke,− aki az IRA intézet igazgatója volt – nyugdíjba vonult, s mivel valószínűleg India is ragaszkodott az AC-2 pozícióhoz, az ARAI új igazgatója – mint a GRPE időközben megválasztott új alelnöke – vett már részt az AC-2 ülésén. Még érdekesebb a GRSP elnökének a helyzete. Az USA a múlt AC-2 ülésén bejelentette, hogy visszahívják M. Versaillest és majd küldenek egy új elnököt. A Titkárság akkor finoman figyelmeztetett: ennek, illetve a választásnak meg vannak a szabályai. A mostani ülésen az EU felhívta a figyelmet, hogy a jelöltnek majd megfelelő szakmai ismeretekkel, az előírások terén kellő jártassággal, elismertséggel kell rendelkezni. Az USA képviselője „szokatlannak” nevezte az ilyen tanácsadást (valóban az) és rövid válaszában jelezte, hogy majd „megfontolják”. 1.3. Mr. Gauvin (az AC-2 és a WP.29 „rotációs” elnöke) jelezte, hogy jövőre nyugdíjba vonul, nem jelölteti magát egyik pozícióra sem. Elmondta, hogy azért volt hosszú ideig az AC-2 elnöke, mert a korábbi orosz képviselő (Kutyenev úr), akivel rotációs alapon voltak a WP.29 elnökei – alelnökei, nem tudott angolul, és az AC-2-ben nincs tolmács, angol a tárgyalás nyelve. (De az utóbbi 7-8 évben már Kiszulenko úrral voltak rotációs elnökök a WP.29-ben, és Kiszulenko úr tud angolul, mégis Gauvin úr elnökölt az AC-2ben). Gauvin úr jelezte, hogy a WP.29 tisztújítása nem tartozik az AC-2 hatáskörébe, ezért ez a kérdés nincs is az AC-2 napirendjén, így nem is beszélünk róla, de ő Kiszulenko urat javasolja elnöknek és Erario urat alelnöknek. Ezt a javaslatot az EU képviselője – mint sajátját – terjeszti majd elő a WP.29 ülésén. Végül Gauvin úr figyelmeztetett, hogy ez az „eszmecsere” nem volt része a mostani AC-2 munkájának. 1.4. Mindehhez érdekességként hozzátartozik, hogy Oroszország két lényeges kérdésben – a távszavazás és a határozathozatalhoz szükséges többség – keresztbe tett az IWVTA programban. Gauvin úr kifejezte reményét, hogy a problémák márciusig tárgyalásokkal megoldhatók (nyomatéknak jött a személyi javaslata Kiszulenko úr elnökké választását illetően). A tisztánlátás érdekében: mindkét vitatott kérdésben az EU „túlhatalmát” igyekszik Oroszország korlátozni (és vele együtt még Japán, India, Ausztrália és Malajzia, egy közös előterjesztés résztvevői és támogatói): −
a „szavazási jelenlét” (proxy voting) azt jelenti, csak az szavazhat, aki jelen van a szavazáson.
−
az eddig 2/3-hoz kötött szavazatarányt, ami az Egyezmény módosításához, kiegészítéséhez kellett, felemelni javasolják 4/5-re. (Jelenleg az ’58-as Egyezménynek 50 aláírója, CP-je van, ebből 28 EU tagország)
2
Ha figyelembe vesszük, hogy az oroszok korábban többször bemutatták, milyen gyorsított ütemben csatlakoznak a meglévő EGB előírásokhoz és teljes mellszélességgel aktívan támogatták évek óta az IWVTA programot, benne az ’58-as Egyezmény 3. Módosítását, nem nehéz észrevenni a „hangulatváltozásukat”. Sok érdekes dolgot lehetne még említeni a „függöny mögül”, de ez nem feladatom és egyébként sem szolgálhatnak hivatkozási alapul bizonyíthatóság hiányában. A célom csak annak érzékeltetése, hogy ezen a szinten már kemény érdekérvényesítés zajlik az országok között és nem csak autóipari érdekek sejthetők a háttérben, hanem a „nagypolitikaiakat” sem lehet kizárni.
2. Komplett jármű jóváhagyása, IWVTA ügyek. Az évek óta folyó munka folytatódik, Gauvin úr – az előkészítő bizottság elnöke – röviden beszámolt az előző héten Párisban tartott ülésükről, ahol a plenáris ülés mellett a két albizottságuk is ülésezett (az ’58-as Egyezmény 3. Módosítását előkészítő albizottság és az R.0 előírást kidolgozó albizottság). Most vetődött fel először, hogy a korábban kitűzött határidők – az előre nem látott. illetve időközben felmerült problémák miatt – nem biztos, hogy tarthatók. A munka azonban olyan mértékben és pozitív eredményekkel haladt előre, hogy a végső cél még nem került veszélybe. Nézzük a két albizottság tevékenységét: 2.1. Az ’58-as Egyezmény 3. Módosítása (Revision 3) Az albizottság a Módosítás tervezetét elkészítette, azt a WP.29 júniusi ülésén elfogadtuk, a Titkárság „közzétette” azt hozzászólásra, véleménynyilvánításra (ECE/TRANS/WP.29 /2014/53). Holland, angol, OICA és Titkársági javaslatok érkeztek be belső ellentmondások, nem világos fogalmazások kijavítására. Ezeket – a lényeget nem érintő – WP.29 elfogadta. Két lényeges kérdésben azonban nem született döntés, konszenzus: • Az Egyezmény további módosításához – ebbe beleértendő az új előírások elfogadása és a meglévők módosítása – szükséges szavazattöbbség kérdése. Az eddigi 2/3-ot több ország írásban javasolta 4/5-re felemelni (India, Oroszország, Ausztrália, Malajzia és Japán, lásd még 1.4. pontban). OICA tett egy áthidaló, közbenső javaslatot 3/4re (WP.29 – 164 – 23). Az EU tagállamainak a nevében sebtében kiadott egy deklarációt (WP.29 – 164 – 30), amelyben a 2/3 és 4/5 mellett, mint azonos súlyú javaslatot a 3/4-t is megemlítette és arra kérte a CP-ket, hogy foglaljanak állást a kérdésben. • A távszavazás lehetősége. Ne adhasson egy CP felhatalmazást, megbízást egy másik CP-nek (vagy valakinek), hogy a nevében szavazhasson. Csak a jelenlévők szavazata számítson. Eddig az EU képviselője mind a 28 tagállam nevében szavazott, függetlenül attól, hogy melyik volt jelen, melyik nem. (Sőt, az EU, mint szervezet is rendelkezik egy szavazattal). Nem ritka, hogy 5-6 tagállam képviselője hiányzik a WP.29 ülésről. Az új verzió esetén ezek nevében nem szavazhatna az EU képviselője. Számolni mindenki tud. A jelenlegi viszonyok mellett 34 szavazat kell a döntéshozáshoz. Az EU 29 szavazatával a jövőben mindent rá tudna kényszeríteni a CP-kre. (Gondoljunk a tervezett EU bővítés, néhány baráti ország „meggyőzése”, stb.). És nem gonoszságból, hanem gazdaság(vagy „nagy”)politikai érdekből. Az viszont biztos – bármelyik változat elfogadása esetén – hogy az EU ellenére semmilyen döntés nem születhet. Az USA ezeket a vitákat egy külső megfigyelő nyugalmával követi (nem vesz részt benne), mert nem aláírója az ’58-as Egyezménynek (nem CP).
3
Az már nyilvánvaló, hogy a WP.29 márciusi ülésén nem lehet megszavazni a 3. Módosítást. Az a remény még él, hogy addig meg lehet egyezni valamilyen megoldásban. Ehhez jön még olyan „technikai” probléma is, amit a németek jeleztek, hogy ők addig nem tudnak szavazni, amíg a végleges változatnak nincs hivatalos német fordítása (Az ENSZ csak angol, francia és orosz fordításokat produkál). Ilyen problémája más országnak is lehet. De az idő-program esetleges csúszása nem jelent végzetes dolgot. 2.2. Az R.0 előírás előkészítése A másik albizottság – Japán vezetésével – az R.0 előíráson dolgozik, ami alapján a módosított ’58-as Egyezménykeretében lehetőség lesz komplett személygépkocsikat (M1 kategória) jóváhagyni. A japánok két anyag bemutatásával (WP.29 – 164 – 21 és – 22) adtak nagyon érdekes tájékoztatást a dolgok állásáról. Az eredeti elképzelés szerint 2016. márciusi WP.29 ülésén kész R.0 tervezetet kell az albizottságnak előterjesztenie. Nagyon sok azonban még a nyitott kérdés, menetközben jöttek elő nem várt, előre nem látható problémák. Néhány ezek közül: •
a komplett jármű jóváhagyásához az R.0 előírásba „behívott” EGB előírások (A lista 39 előírással, B lista 14 előírással) még mindig nem tekinthetők véglegesnek.
•
a két lehetséges típusjóváhagyás: − univerzális jóváhagyás (U-IWVTA), amely az összes „behívott” előírás legutolsó (legkorszerűbb) verzió alapján történik − limitált jóváhagyás (L-IWVTA), amely nem az összes „behívott” előírás és azok korábbi verziói alapján történhet
•
az R.0 előíráshoz elkészült a „keret”, az előírás szerkezete: 13 főcím és 7 függelék címe, ezek megszövegezése, konkrét paragrafusokba öntése azonban még hiányzik. Ez kemény, nagy munkának ígérkezik. (Példa: a jóváhagyás szempontjából mi a „járműtípus” definíciója, egy jóváhagyás milyen típusváltozatokat fed le?).
•
az albizottság három kérdésben kért elvi döntést, útmutatást a mostani ülésen, de WP.29 csak egyben tudott most érdemi választ adni.
Az elhangzott beszámoló alapján, valamint látva, hogy a GRSG-ben hogyan haladnak az IWVTA-val kapcsolatos ügyek, határidő csúszás és/vagy jelentős kompromisszumok (a kitűzött célokhoz képest) valószínűsíthetők. Ez azonban hosszú távon nem jelenthet problémát. 2.3. DETA közös nemzetközi adatbázis Hosszú évek óta folyik egy olyan nemzetközi adatbázis elvi és gyakorlati kidolgozása, amelyben tárolásra kerülne minden EGB előírás alapján elvégzett jóváhagyás, annak legfontosabb jellemzői. Német vezetéssel egy IG dolgozott a témán évekig, sok buktató után megszületett a megoldás, próbafutásokat is végeztek a DETA-val. A bevezetésének két akadálya volt: •
Jogi, mivel az ’58-as Egyezményben erről nem volt szó, nem szabályozta a kérdés. Most a 3. Módosításban ezt a kérdést megoldották.
•
Pénzügyi, mivel az ENSZ költségvetésében nem volt pénz a működtetésére. Előzetes egyeztetések után úgy tűnt, hogy 2016 második felére (2017-re?) meglesz a fedezet, de az a pénzügyes, akivel a Titkárság a tárgyalásokat folytatta, nyugdíjba vonult, s állítólag minden kezdődik elölről. Állítólag 30000 USD/év + munkabér az
4
üzemeltetési költség. A németek felajánlották, hogy átmenetileg, amíg rendeződnek az ügyek, fedezik a költségeket.
3. ITS ügyek. A WP.29. júniusi ülésén született döntés értelmében megkezdődött az ITS (Intelligent Transport System) kérdéskörrel való foglalkozás elvi és gyakorlati átalakítása, átszervezése. Ennek kézzelfogható eleme, hogy az ITS/IG (szakértői csoport) péntek helyett kedden korán reggel ülésezett – mint mindig, részt vettem az ülésen – és az ott elhangzottakról tájékoztatást adott a WP.29-nek (WP.29-164-27 és -28 munkaanyagok). Néhány említésre méltó fejlemény a témakörben: • a korábban művelt ITS téma összekapcsolódik a járművek automatizált vezetésének (ad) kérdéskörével, ami nagyon gyorsan fejlődik az iparban mindenféle szabályozás, felügyelet nélkül. Ennek megfelelően az új szakértői csoport jelölése ITS-AD/IG lesz. • az IG által előterjesztett feladat-meghatározást (ToR) WP.29 úgy fogadta el, hogy a csoport kezdjem el dolgozni és a márciusi ülésre a – megadott szempontok szerint átdolgozott – ToR-t terjessze elő jóváhagyásra. • az első, fontos feladat a fogalmak, definíciók tisztázása, hierarchia állítása, mint például: − ADAS, a járművezetőt segítő intelligens rendszerek − HAD, magas fokon automatizált járművezetés − FAD, teljesen automatizált vezetés (vezető nélkül) amihez szorosan kapcsolódik a járművön belüli rendszerek, a járművek közötti és a jármű – infrastruktúra közötti kommunikáció kérdésköre. • ISO bejelentette, hogy náluk is elindult egy szabványosítási tevékenység ezen a területen és javasolta, hogy WP.29 szakemberei is vegyenek részt ebben a munkában. ITU (International Telecommunication Union) is felajánlotta együttműködését. • OICA és CLEPA nagyon fontosnak tartják a témakör művelését, a szabályozás megkezdését, mert gombamód szaporodnak a piacon (autókban) megjelenő ellenőrizhetetlen képességű új rendszerek, beláthatatlan következményekkel. Reális időtervet kell felállítani, a FAD (vezető nélküli jármű) kérdése ne „nyomja el” az AD, HAD kérdéskört, mert a FAD forgalomba állítása az 1968-as Bécsi Konvenció ellenállása miatt még középtávon sem lesz napirenden. Az érzékelhető, hogy „forradalmi” változás előtt áll a közúti járműipar és közlekedés nagy lehetőségeket kínálva az innovációra képes magyar vállalkozásoknak is. Bár a WP.29-ben külön napirendként szerepel a segélyhívó rendszerek ügye, tartalmilag, szakmailag ide tartozik. Segélyhívó (e-call, AECS) rendszerek ügyét az oroszok nyomják nagy energiával, EGB előírást akarnak kidolgozni és elfogadtatni ezzel kapcsolatban (2016. január 1. hatálybalépéssel!). WP.29 megbízta az oroszokat egy IG létrehozásával és vezetésével (a feladata az előírás-tervezet kidolgozása) és GRSG-t a munka menedzselésével. Az októberi GRSG ülésen az oroszok három „opciót” vetettek fel, ebből csak az első – a járművön belüli rendszer rész – tartozik a WP.29 fennhatósága alá, a másik kettő az infrastruktúrát, a telekommunikációs rendszereket érinti, amelyekre WP.29-nek semmiféle ráhatása nincs. OICA ismét bemutatott egy P.P prezentációt (WP.29-164-31), ami a júniusi prezentációjuk jobb kifejtése, magyarázata, és aláhúzta, hogy a WP.29-nek nincs joga a ’58-as Egyezményben rögzítetthez képest „túlterjeszkedni” egy előírással. Az oroszok hangsúlyozták, hogy csak a jármű-
5
vön belüli rendszer-elemek szabályozásával a probléma nem oldható meg, de 4000 emberélet/év van a probléma mögött. Japán, EU, CLEPA fenntartását hangoztatta, ITU felajánlotta közreműködését. Márciusban folytatódik a vita. ITS Workshop: „Towards a new transportation culture: technology innovations for safe, efficient and sustainable mobility” címmel az ENSZ-EGB és Belgium közös szervezésében, 2014. nov. 17-18, Brüsszel. A kétnapos esemény programja, amelyben magas rangú állami és ipari szakemberek tartanak előadásokat, sor kerül vitafórumokra, megtalálható az alábbi címen: www.unece.org/index.phhp?id=36646.
4. Vezetőségválasztás. Talán már több is, mint 15 éve, hogy a WP.29 elnöki-alelnöki pozíciójában – valószínűleg egy „nagypolitikai” egyezség alapján – rotációs elv alapján évente váltották egymást Gauvin úr és az orosz képviselő (Korábban Kutyenev úr, nyugdíjba vonulása után, jelenleg Kiszulenko úr). Időközben sok egyéb adminisztrációs kérdés mellett UN-ECE (EGB) szabályozta a vezetőségválasztás módját minden olyan testületnél, amiben az országok delegáltjai vesznek részt, így a WP.29-ben is. Mindezek mellett – vagy ellenére – a rotáció működött tovább, azzal a kiegészítéssel, hogy szavazás előtt a Titkárság megkérdezte: van-e más jelölt? (Nem volt.) Akkor jött a szavazás: ki támogatja (sok kéz a magasba), ki ellenzi, ki tartózkodott? (ilyen nem volt). Időközben valakinek eszébe jutott, hogy a „rotációs elv” nincs benne a szabályzatban, szabályosan kellene a vezetőség-választást lebonyolítani. Miután Gauvin urat WP.29 megünnepelte nyugdíjba vonulása alkalmából, ismertették pályafutását és érdemeit, az orosz közlekedési minisztérium és az amerikai NHTSA elismerő okleveleket adtak át neki. Ezt követte az új vezetők megválasztása. Gauvin úr bejelentette, hogy AC-2 hétfőn megválasztotta elnökének Kiszulenko urat. Ez két okból sem volt igaz: 1. AC-2-nek nincs választási joga, AC-2-ben nincs szavazás semmiről, AC-2 „csak” tanácsadó szervezet 2. ennek megfelelően nem is szavaztunk, lásd 1.3 pontban. Ezzel – mondta Gauvin úr – automatikusan ő lett WP.29 elnöke is. Ezen túlmenően AC-2 Erario urat javasolta alelnöknek. Ismertette Erario úr pályafutását, eredményeit, képességeit. Ezt követően gratulált a két „megválasztott” úrnak és lezárta a napirendi pontot. Semmi kérdés: van-e más jelölt, semmi formális szavazás. Csak abszolút transparency és abszolút demokrácia. Mindez az ENSZ kiemelt fontosságú, nagy presztízsű szervezetében (az EGB-ben), igen fontos pozíciók betöltésével (WP.29 elnök és alelnök) kapcsolatban. Az ülés után, nem hivatalos beszélgetésekben kiderült, hogy ez nem csak nálam, másoknál is kiverte a biztosítékot. Ha valaki ezek után engem ki akar oktatni az átláthatóság, a demokrácia, vagy autoriter vezetés, a jogállamiság (törvények, szabályok betartása) miben létéről, jól kösse fel az alsónadrágját. Az ügynek rövidtávon, a napi munkánkat illetően nincs nagy jelentősége. Hosszú távon, a bizalom megrendítésében viszont annál nagyobb.
5. Egyéb ügyek. 5.1. Az előírásokban a nemzetközi szabványokra történő hivatkozások (követelmények, vizsgálati módszerek) ügye, ami már évek óta húzódik és sok esetben akadálya a munkának, most sem oldódott meg. A Titkárság tájékoztatást adott az ISO, SAE, IEC szer6
vezetekkel folytatott tárgyalásáról (WP.29-164-27), ISO-val olyan megegyezés született, hogy amíg a szabványuk az előkészítés stádiumában vannak a GR-ek tagjai – a Titkárság által adott jelszóval – hozzáférhetnek a szabványhoz. Kész szabványnak max. 10%-át lehet egy előírásba betenni, átmásolni. Ezt többen pozitív lépésként üdvözölték, de az alapvető problémára – egy előírásban meghivatkozott szabvány annak a részét képezi és ahhoz díjmentesen kellene az érintetteknek hozzáférnie – nincs megoldva. 5.2. A 2015 év ülésrendjét (AC-2, WP.29, GR-ek) a Melléklet tartalmazza. 5.3. Ismét napirendre került, de csak „félig” az 1997-es Bécsi Egyezmény kérdése, a járművek rendszeres műszaki felülvizsgálatának kérdéseit szabályzó Rule 1. és Rule 2. előírások. Az oroszok évek óta szorgalmazzák az elfogadásukat, az EU évek óta keresztbe fekszik ennek. Időközben elkészült az EU erre vonatkozó direktívája is és most néhány nem túl lényeges pontban a kettő azonos. Az oroszok – és az őket támogató SITA-nak – ezt az egyeztetést végre kellene hajtania, és akkor az nem EU-nak maradna oka az elutasításra.
Budapest, 2014. november 18.
Dr. Matolcsy Mátyás
7
8
