2. defektus = 2 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben csak iránymérések

#

Bevezetés

A GeoCalc-ADJ program vízszintes hálózatok és trigonometriai magasságméréssel mért magassági hálózatok kiegyenlítésére, valamint a részletmérések feldolgozására alkalmas program. A számítások kiindulásaként szolgáló mérési eredmények közvetlenül a megfelelő műszerformátumokból betölthetők, de lehetőség van manuális adatbevitelre és különböző formátumú jegyzőkönyv állományok összefűzésére is. A program ezért ezeket az állományokat egy saját adatbázisba konvertálja, de lehetőség van egy szöveges állományú ún. GMJ kiterjesztésű belső formátumnak megfelelő mérési jegyzőkönyv állomány készítésére is a későbbi beolvasások érdekében. Így nem szükséges az esetleges eredeti mérési jegyzőkönyvben hibásan rögzített és egyszer már elvégzett javításokat megismételni, ha a módosítások után elvégezzük a mentést a program saját jegyzőkönyv formátumába. A kiindulásként szolgáló koordináták szintén betölthetők meglévő állományokból, de megadhatók manuálisan is egy ún. koordináta kezelőben. Mind a vízszintes, mind a magassági mérések kiegyenlítésekor matematikai statisztikai számítások is készülnek, ezáltal lehetővé válik a kiegyenlítés eredményeként kapott javítások matematikai statisztikai alapokon történő vizsgálata is. A számításokhoz különböző hibahatárok és számítási élességek is megadhatók az egyes feladatok igényeinek megfelelően. A hálózat kiegyenlítés mind beillesztett, mind önálló hálózatok számítására is fel van készítve. Vízszintes hálózatok esetén az összes defektusú tipusra elvégezhető a feldogozás. Ezek az esetek a következők: 1. defektus = 1 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben irány- és távmérések is szerepelnek 2. defektus = 2 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben csak iránymérések szerepelnek 3. defektus = 3 : a hálózatban nincsen fix koordinátájú pont, a kiegyenlítésben irány- és távmérések is szerepelnek 4. defektus = 4 : a hálózatban nincsen fix koordinátájú pont, a kiegyenlítésben csak iránymérések szerepelnek A hálózat kiegyenlítéseket megelőző előzetes koordináták és magasságok számítása automatikusan történik, de a számítás eredményei különböző szöveges állományokban megtalálhatók. Ezek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

*_E_log.TXT : előzetes koordináták számítási jegyzőkönyve, *_VK_log.TXT : vízszintes hálózatkiegyenlítés számítási jegyzőkönyve, *_MK_log.TXT : trigonometriai magasságmérések kiegyenlítésének számítási jegyzőkönyve, *_RP_log.TXT : részletmérés számítási jegyzőkönyve, *_TR_log.TXT : trigonometriai magassági vonalak számítási jegyzőkönyve, *.RTF: mérési jegyzőköny.

A *-gal az egyes munkaállományok nevét szimbolizáltuk. A nyomtatási feladatokhoz különböző szövegszerkesztő programok rendelhetők, melyek beállíthatók és el is menthetők. A magasságszámítás elvégzéséhez szükséges lehet a vízszintes hálózat pontjainak legalább az előzetes koordinátáit kiszámolni. Elméletileg a koordináta és a magasság számítás egymástól függetlenül is elvégezhető, de általában ez a gyakorlatban bevált szokás. Másrészt magaspontok magasságának meghatározásakor a magasságkülönbség számításához szükséges távolságot koordinátákból kell számítani, más lehetőség automatizáltan erre nem lehetséges. Ha azonban a vízszintes hálózat kiegyenlítését elvégeztük vagy csak előzetes koordinátákat számoltunk, de a magasság számítást későbbi alkalommal akarjuk elvégezni, akkor a progam ismételt indítása után nem szükséges a vízszintes hálózat kiegyenlítést mégegyszer elvégezni. A program két modulból áll. A GeoCalc-ADJ.EXE program tartalmazza a koordináta, a magasságszámítás és a részletmérések feldolgozásával kapcsolatos munkalapokat, a GCAR.EXE pedig a mérési eredmények előzetes feldolgozásával és a különböző formátumú koordináta listák készítésével kapcsolatos munkalapokat. Természetesen a két modult nem kell külön indítani, mert a GeoCalc-ADJ program #

Bevezetés

indítását követően a Mérési jegyzőkönyv parancsgombra kattintva automatikusan indul az előzetes feldolgozásokat végző GeoCalc-AR modul.

A számítások logikai menete a következő: - Munkaállomány megadása (új létrehozása, meglévő választása) - Koordináta jegyzék hozzárendelése munkaterülethez - Mérési eredmények előzetes feldolgozása ( jegyzőkönyv állományok beolvasása és konvertálása, vetületi számítások) - Kiegyenlítés előtti hálózati jellemzők megadása - Előzetes koordináták számítása - Vízszintes hálózat kiegyenlítése, Részletmérés számítása - Trigonometriai magasságmérések kiegyenlítése, Részletmérés számítása - Koordináta állományok összeállítása - Koordináta jegyzék készítése A program használati leírása mellett ajánljuk „Gyenes R.-Kulcsár A.: Geodéziai mérések feldolgozását támogató programok fejlesztése az NYME GEO-ban. Geodézia és Kartográfia, 2003/1.” című tanulmányt is elolvasni. A program első használatakor célszerű a felmérési, és az önálló hálózat számítására is kidolgozott mintapéldákat végigszámolni. Az említett példákat is tartalmazó fejezetekben leírtak hasznosak lehetnek a későbbiekben végzett mérések megfelelő feldolgozásához. 2

#

Munkaterület/Beállítások

Ezen a munkalapon kell megadni a munkaállomány nevét, ha újat hozunk létre, de itt kell kiválasztani a meglévő munkaállományokat is. A létrehozott adatállomány egy ADB kiterjesztésű adatbázis, amely már a mérési eredményeket és a koordinátákat is tartalmazza. Meglévő munkaterület megnyitásakor tehát ADB kiterjesztésű állományokat kell kiválasztani, de ezt a program automatikusan fel is kínálja. Az egyes nyílra kattintva tudunk lépkedni. Több munkaterület összefűzésére nincs lehetőmunkalapok között a ség, mert a különböző mérési jegyzőkönyvek összefűzését azok beolvasását követően el tudjuk végezni.

#Adatrögzítő/Beállítások

3

#

Munkaterület •

Munkaállomány neve: Az munkaállomány neve boxban kell megadni új munkaterület esetén annak nevét. Meglévőket a terjesztése ADB.

•

ikonra kattintva tudunk kiválasztani. Ennek az állománynak a ki-

Mérési jegyzőkönyv: Adatrögzítőkből kiolvasott mérési jegyzőkönyv állományok beolvasása, konvertálása és a megfelelő redukciók számítása végehető el. Új munkaterület létrehozása esetén az adatállomány nevének megadása után kell erre a parancsgombra kattintani. A különböző formátumú mérési eredmények beolvasásáról és konvertálásáról bővebben lásd az Adatrögzítő című fejezetet. KOR állomány: Koordináta jegyzék betöltése vagy hozzáfűzése meglévő munkaterülethez a

•

vagy ikonokkal. Ezen ikonok a munkaterület kiválasztása után aktivizálódnak. A választott koordináta állomány szöveges állomány legyen, amely egy pont adatait egy sorban, pontszám, y, x, magasság, pontjelölés sorrendben tartalmazza. Egyéb megkötés nincsen, ezek az adatok lehetnek szóközel, vagy vesszővel elválasztott adatok. A GeoCalc program nem biztosít lehetőséget ilyen állományok manuális létrehozására tekintettel arra, hogy erre a célra bármelyik egyszerű szövegszerkesztő program (notepad, wordpad) megfelel. Abban az esetben, ha valamely koordináta állományt korábban a GeoCalc programmal hoztunk létre (lásd: Koordináta export , Koordináta kezelő ), akkor értelemszerűen azt is beolvashatjuk vagy hozzáfűzhetjük. Beállítások panel: A munkalap alján a Beállítások felirat melletti boxra kattintva láthatók a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez szükséges paraméterek megadása, kiválasztása. A magasságmérések kiegyenlítéséhez szükséges paramétereket máshol kell megadni, lásd a Magasság számítások című fejezetet.

•

Külső szerkesztő és GeoCalc-AR Kiegyenlítés előtti középhibák Iránymérés súlya Távmérés súlya Statisztikai próba valószínűségi szintje Beállítások mentése

#Munkaterület

4

5

#

Beállítások

Az ablak alján a Beállítások felirat melletti boxra kattintva láthatók a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez szükséges paraméterek megadása, kiválasztása. A magasságmérések kiegyenlítéséhez szükséges paramétereket máshol kell megadni, lásd a Magasság számítások című fejezetet. Külső szerkesztő és GeoCalc-AR Kiegyenlítés előtti középhibák Iránymérés súlya Távmérés súlya Statisztikai próba valószínűségi szintje Beállítások mentése

#

Beállítások

6

#

Kiegyenlítés előtti középhibák •

Iránymérés : a kiegyenlítés elötti középhibára a műszer prospektusában szereplő értékeket be lehet állítani, de azokat nem lehet mindig „készpénznek” tekinteni, hiszen értéke sok mindentől függ. Néhány tapasztalati értéket azonban megadunk: - felmérési hálózatok vagy a korábbi V. rendűnek megfelelő hálózatok esetén, ha az átlagos távolságok egy-két száz méter körüliek, akkor kényszerközpontos mérés esetén a műszerprospektusban szereplő értékek alkalmazhatók, de általában elegendő 5”-et megadni. Közömbös, hogy pl. a TC 1800 mérőállomás prospektusában 1” szerepel középhibaként, de az említett hálózatok és mérési technológiák esetén a prospektusban szereplő pontosság nem tartható, - szintén felmérési vagy a korábbi V. rendűnek megfelelő hálózatok esetén nem kényszerközpontos mérések esetén 5”…10”. - a IV .rendűnek megfelelő mérési módszerek esetén, 1.0…1.5 km átlagos távolság esetén a középhiba 1”…5”.

Az említett esetekben természetesen beillesztett hálózatokra vonatkozó értékeket adtunk meg. Önálló hálózatok esetén tekintettel arra, hogy kerethiba nincsen, szintén alkalmazhatók a műszer leírásában szereplő értékek. •

#

Távmérés: távmérés esetén alkalmazhatók a prospektusokban szereplő középhibák, de csak kényszerközpontos mérések és önálló hálózatok esetén. Nem kényszerközpontos mérés és beillesztett hálózatok esetén a középhibák 10…15 mm értékűek. A távolságtól függő tagot, ami az ábrán 2 mm/km-es értékként látható, nem szokás megváltoztatni az említett okok miatt. Az említett hibahatásokat csak a távolságtól független első tagban vesszük figyelembe.

Kiegyenlítés előtti középhibák

7

8

#

Iránymérés súlya

Az irányméréseket beillesztett hálózatok esetén a kerethibák iránymérésekre gyakorolt hatása következtében távolsággal arányos súllyal vesszük figyelembe, egyébként távolságtól függetlent, ha az irányok közül a leghosszabb és a legrövidebb aránya nem nagyobb kb. 2:1-nél, természetesen néhány száz méter hosszú irányok esetén. Speciális mérnökgeodéziai feladatok során, ahol az irányok hossza tíz méteres nagyságrendű, szintén elegendő távolságtól független iránysúlyt alkalmazni.

#

Iránymérés súlya

9

#

Távmérés súlya

Távmérés súlyainak számításakor a távolságtól független súlyozás esetén a távolságtól függő tag nem kerül felhasználásra.

#Távmérés súlya

10

#

Statisztikai próba valószínűségi szintje

Beillesztett hálózatok esetén 95-99%-ot adjunk meg, de inkább 99%-ot. Önálló hálózatok esetén 90…95%-ot. Bővebben lásd a A számítások eredményei fejezetet.

#

Statisztikai próba valószínűségi szintje

11

#

Külső szerkesztő és GeoCalc-AR

A nyomtatásokhoz használatos külső szövegszerkesztőt szintén itt tudjuk kiválasztani. Az elvégzett beállításokat a Beállítások melletti Mentés ikonra kattintva tudjuk elmenteni, így a program legközelebbi indításakor ezek az értékek töltődnek be. A GeoCalc-AR a gcar.exe program elérésének az, amelyet a program első indítását követően kell megadni. Ez a program automatikusan elindul a Mérési jegyzőkönyv gombra kattintást követően.

#

Külső szerkesztő

12

#

Beállítások mentése

A beállításokat a felirat melletti ikonra kattintva tudjuk elmenteni. Ezek a beállítások a program könyvtárának Gcadj.ini szöveges állományában kerülnek tárolásra.

#

Beállítások mentése

13

#

Előzetes számítások

Ezen a munkalapon a kiegyenlítés előtti előzetes koordináták számítására van lehetőség. Az egyes listaboxok jelentései a következők. 1. Álláspont(ok): ebben a listában látható, hogy mely pontokon történt mérés. A listából való törlés a boksz alatti piros vízszintes vonallal lehetséges. 2. Ismert pont(ok): a munkaterülethez rendelt koordináta állományban szereplő pontok. Itt elvileg olyan pontok is szerepelhetnek, amelyekre nem történtek mérések. Praktikus a felesleges ismert pontokat itt kitörölni a piros vízszintes vonallal. 3. További pont(ok): a kiegyenlítés során a kiegyenlítéssel számítandó új pontok nem biztos, hogy csak azok, amelyeken mérések is történtek. Ilyenek pl. a magaspontok, vagy egyéb kisalappontok, amelyeken nem álltunk fel, azokra csak ún. külső irányok (és távolságok) lettek mérve. Ezeket a pontokat az Összes pont listában válasszuk ki, majd helyezzük át őket a További pont(ok) boxba a kék nyíllal. Ha részletmérést is végeztünk, akkor értelemszerűen a részletpontokat nem kell kijelölni. Mivel egy hálózatban csak kevés ilyen pont fordul elő, ezért ez a kijelölés nem jelent többletmunkát, viszont ez az egyetlen dolog, ami nem automatizálható. Az ábrán látható példában a 312-es számú pont nem volt sem álláspont, sem ismert koordinátájú pont, hanem egy kis alap-

#

Előzetes számítások

14

pont. Ezért az Összes pont listában annak kijelölése után áthelyeztük a pontok elnevezésű listába.

kék nyíllal a További

4. Összes pont: tartalmazza az összes pontot ami mérve lett 5. Felhasznált pontok: ha elvégeztük a szükséges kiválasztásokat, kattintsunk a zöld háromszöget gombra (Felirat:Kiegyenlítésbe bevonandó pontok). Ebbe a listába kerül az összes tartalmazó kiegyenlítésben szereplő pont, amelyeket az 1…4 felsorolásban leírtaknak megfelelően kijelöltünk. Koordináta lista Adott / Új pontok kijelölése Előzetes koordináták számítása Megtekintés,nyomtatás

15

#

Koordináta lista

A koordináta listában fehér szín az adott pontokat, sárga az új pontokat pontokat jelöli. Itt lehet szerkeszteni, bevinni a megfelelő adminisztratív adatokat. Az új pontok jelölését ne írjuk be, azok automatikusan beírásra kerülnek a Koordináták számítása parancsgombra történő kattintás után, ha a terepi rögzítéskor megadtuk azokat! Abban az esetben, ha a hálózat valamennyi pontjának koordinátája valamely korábbi feldolgozásból ismert, akkor azok koordinátáit nem kell mégegyszer kiszámolni. Ezzel az esettel találkozunk például mozgásvizsgálati hálózatok feldolgozásakor, ahol a vizsgálati pontok előzetes koordinátáit a megelőző feldolgozás eredményéből vesszük át. Ilyenkor a korábbi koordináták elfogadása érdekében kattintsunk a koordináták számítása alatt a parancsgombra. Adott / Új pontok kijelölése

#

Koordináta lista

16

#

Adott / Új pontok kijelölése

Státusz: a Státusz oszlopban a zöld szín az új pontokat jelzi, fehér az adottakat. Ez a jelleg tetszőlegesen változtatható a megfelelő pontszám melletti oszlopban történő kattintással. Fontos megjegyezni, hogy önálló hálózatok esetén az előzetes koordináták számításához két pontot adottnak állítsunk be. Ez a két pont két szomszédos „összemért” pont legyen! Ha elvégeztük az előzetes koordináták számítását, utána állítsuk vissza őket új pontra, azaz változtassuk meg a soruknak megfelelő státuszt zöld színűre. Előzetes koordinátáját ennek a két pontnak a közöttük mért távolságnak megfelelően írjuk be. De ha korábbi feldolgozásokból ezek ismertek, akkor adjuk meg azokat az értékeket. A megfelelő hálózati dátum a kiegyenlítés befejeztével vehető fel.

#Adott / Új pontok kijelölése

17

#

Koordináták számítása

A Koordináták számítása gombra kattintva automatikusan megtörténik az új pontok előzetes koordinátáinak a számítása. Előzetes számítások megtekintése

#Koordináták számítása

18

#

Előzetes számítások megtekintése

Az előzetes számítások eredménye a dokumentumot szimbolizáló ikonra kattintva tekinthető meg. Az esetleges hibakeresés során ebben a jegyzőkönyvben tallózva keresgethetünk.

A jegyzőkönyv a következő felépítésű:

#Előzetes számítások megtekintése

19

20

#

Kiegyenlítés

nyílra a parancsfüleknek Az előzetes koordináták számítása után kattintsunk a jobb alsó sarokban lévő megfelelő sorrenben történő aktivizálásához. Ezt követően a Kiegyenlítés gombra kattintva megtörténik a hálózat kiegyenlítése.

Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből Megtekintés, nyomtatás Számítások eredményei Hálózati dátum Poligon záróhibák

#Kiegyenlítés

21

#

Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből

Ha a számított javításokból, hibahatárokból vagy a statisztikákból arra a következtetésre jutunk, hogy valamelyik iránymérést vagy távolságot ki kell venni a kiegyenlítésből, akkor kattintsunk a megfelelő mérési eredményre, amelynek háttere ennek hatására piros szinűre változik. Ezt követően kattintsunk ismételten a Kiegyenlítés gombra. Ez a törlés csak logikai és nem fizikai törlést jelent. A visszaállítás hasonlóan történik, tehát kattintsunk a „bepirosodott” hátterű mérési eredmény cellájába. Ezekkel a műveletekkel óvatosan bánjunk, nehogy a ki-be kapcsolások ereményeként egy össze nem függő, vagy csak részben összefüggő hálózatot számoljunk. A példában az 54-113 távolság logikai törlése látható.

#Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből

22

#

Megtekintés, nyomtatás

ikonra kattintTeljes számítási jegyzőkönyvet a jobb alsó sarokban lévő dokumentumot szimbolizáló va tudunk készíteni. Wordpad szövegszerkesztő esetén bal, jobb, alsó, felső margónak az oldalbeállítás menüben 10 mm-t állítsunk.

#Megtekintés, nyomtatás

23

#

A számítások eredményei

Javítás - Iránymérés: számolva a kiegyenlített koordinátákból számított végleges tájékozás eredményeként a tájékozási szög és a kiegyenlített tájékozási szög különbségeként, - Távmérés: kiegyenlített koordinátákból számított távolság és a mért víszintes/vetületi távolság különbségeként számolva mm-ben. A mértékegységeket a nyomtatásra kerülő teljes mérési jegyzőkönyvben találjuk, ami minden esetben mm. A javítás abban az esetben is számításra kerül, ha valamelyik mérést a számításból töröltük. Így annak elemzése megkönnyíti a durva hiba keresésének az okát. Hibahatár A beállításoknak megfelelő hibahatárok. Ha hibahatár nincsen megadva, akkor nem kerül számításra. Értéke zárójelben van feltüntetve. Statisztika: A „Stat.” elnevezésű oszlopban található a statisztika értéke, amely a javítás és a javítás középhibájának a hányadosa. Bővebben lásd a kiegyenlítő számításokkal foglalkozó szakirodalmat. Elméleti értéke a megadott valószínűségi szintből kerül számításra. Az elméleti érték a számítási jegyzőkönyvben „A hálózat jellemző adatai” című oldalon található a „Durva hibák kimutatása” felirat után. Ha a számított maximális statisztika abszolút értékben kisebb az elméletinél, akkor durva, vagy szennyezett durva hibánk nem fordul elő. Beillesztett hálózatok esetén, elsősorban felmérési hálózatok során előfordulhat, hogy a maximális statisztika abszolút értékben nagyobb az elméletinél. Ilyenkor inkább a hibahatárok alapján döntsünk a továbbiakról. Bár a statisztikai módszereken alapuló durva hiba elemzés megalapozottabb mint a hibahatárokon alapuló, hiszen abban a hálózat geometriája és az adott pontok kényszerei is jobban kifejezésre jutnak, a statisztikai próbákat a gyakorlatban elsősorban inkább önálló hálózatok kiegyenlítésekor alkalmazzuk. Önálló hálózatok számításakor hibahatárt nem választunk. Mindig ellenőrizzük, hogy a számított maximális statisztika a hálózat mely részén található. Értékük elsősorban beillesztett hálózatok esetén az adott pontokra vagy az adott pontokon végzett méréseknél, esetleg azok környezetében nagyobbak lehetnek. Ha a kiegyenlítésből valamelyik mérést kihagyjuk, annál a statisztika nem kerül számításra. Ezt egy vízszintes vonal jelzi. A teljes számítási jegyzőkönyvben további eredmények is láthatók. A nem középhibaszerű értékek a következők. Fölös mérés hányad: Értéke a tájékozási lapokon f betűvel van jelölve, amely nulla és egy közötti szám, de nulla és egy is lehet. Összegük a fölös mérések számával egyezik. Ha valamelyik mérést a kiegyenlítésből kihagytuk, akkor a fölös mérés hányad oszlopban egy vízszintes vonalat látunk, hasonlóan a statisztika értékéhez. Szintén vízszintes vonalat találunk a jegyzőkönyvben, ha valamelyik mérésre nem jut fölös mérés hányad, pl. csak egy poláris pontra vonatkozó mérések esetén, mert ezek a mérések nem ellenőrizhetők. Ha ott a távolságot vagy az irányt durva hiba terhel, akkor a számított koordináta is durva hibás lesz. Ez nem deríthető ki, hiszen erre a pontra nem történt ellenőrző mérés. Tehát sem a statisztika, sem a fölös mérés hányad nem kerül számításra azoknál a méréseknél, ha olyan pontokra vonatkozó mérésekről van szó, amely pontokra nincsenek fölös mérések. Ha a fölös mérés hányad értéke 0.1-nél kisebb, akkor a mérés rosszul ellenőrizhető. A tájékozási lapokon szereplő további számított értékek ismertetésétől eltekintünk, azok a szakirodalomból jól ismertek. Egyedül az mU-val jelölt kiegyenlített mérési eredmények középhibáját ismertetnénk. Iránymérés esetén ez a kiegyenlített irányérték középhibáját, távmérés esetén pedig a kiegyenlített koordinátákból számítható kiegyenlített távolság középhibáját jelenti. A teljes számítási jegyzőkönyv a számított pontokra vonatkozóan a következő kiinduló és számított adatokat tartalmazza: #A számítások eredményei

24

-

előzetes koordinátákat, az előzetes koordináták változását, a pontszám sorában a kiegyenlített koordinátákat, a kiegyenlített Y és X koordináták középhibáit, a hibaellipszis fél nagy- és fél kistengelyének az értékét, amelyek a maximális és a minimális középhibát jelentik. Jelölésük a jegyzőkönyvben max ill. min., hibaellipszis nagytengelyének, tehát a maximális középhiba irányának az irányszöge.

A hálózat jellemző adatai: A feltüntetett adatok részletes ismertetésétől szintén eltekintünk, de egy-két kiegyenlítéshez kapcsolódó jellemzőre felhívjuk a figyelmet. 1. Súlyegység középhibája a kiegyenlítés előtt: számszerűen a kiegyenlítés előtti egységnyi súlyú(az átlagos távolságnak megfelelő) iránymérés középhibájával egyezik, mértékegység nélküli mennyiség. 2. Súlyegység középhibája a kiegyenlítés után: számítva a szakirodalomból ismert összefüggésből, a javítások súlyozott négyzetösszegének és a fölös mérések hányadosának négyzetgyökeként. Matematikai statisztikai alapokon nyugvó általánosan elfogadott nézet, hogy a kiegyenlítés előtti és utáni súlyegység középhibájának aránya 2:1-nél ne legyen nagyobb. Ha a kiegyenlítés utáni érték több mint kétszerese a kiegyenlítés előttinek, akkor vagy durva hiba lépett fel, vagy jobbnak becsültük a kiegyenlítés előtti középhibát. Ha a kiegyenlítés előtti súlyegység középhibája több mint kétszerese a kiegyenlítés utáninak, akkor pedig gyengébbnek becsültük a kiegyenlítés előtti középhibát. A szakirodalomban erre vonatkozóan is találunk statisztikai próbákat, de a program a mérések egyenkénti vizsgálatára van felkészítve. 3. Javítások súlyozott négyzetösszege és annak pótnormálegyenletből számított értéke. Nagy hálózatok esetén, de már 10 új pont felett is ne várjunk tized vagy század élességű egyezést. Ha a előzetes koordináták változásának értékei nem nagyobbak 20…30 cm-nél, akkor a számítást fogadjuk el. Különben futtassuk le mégegyszer a kiegyenlítést a Kiegyenlítés gombra kattintva. 4. Relatív középhiba: A kiegyenlítő számításokkal foglalkozó szakirodalomban többféle relatív középhiba ismert. Azt, hogy melyik a „jobb”, nem lehet eldönteni. Ez az adott feladattól is függ. Mi egy, az egész hálózatot jellemző relatív középhibát alkalmaztunk a program írásakor, amely a jól ismert egy radiánnak megfelelő másodperc (ρ”=206264.8”) és a kiegyenlítés utáni súlyegység középhibájának hányadosaként kerül számításra. Ennek levezetése szintén megtalálható a szakirodalomban (pl. Gyenes R.-Kulcsár A.: Geodéziai mérések feldolgozását támogató programok fejlesztése a GEO-ban. Geodézia és Kartográfia, 2003/1.). Ha a kiegyenlítést meg kell ismételni új előzetes koordinátákkal, mert csak a kegyenlítés után vettük észre, hogy már az előzetes koordináták sem jók, akkor lépjünk vissza az Előzetes számításokhoz, kérjünk frissítést a zöld nyíllal és ismételjük meg a leírtakat. Ha a hiba a korábbi lépésekben található, mert pl. pontszám elazonosítás vagy ehhez hasonló történt, akkor a javításokat a mérési jegyzőkönyvben kell elvégezni vagy az adott pontok koordináta-jegyzékében.

25

#

Hálózati dátum

A hálózati dátum önálló hálózatok elhelyezésével és tájékozásával kapcsolatos számítások elvégzését jelenti.

A programmal lehetőségünk van a kiegyenlítés után a hálózat elhelyezését és tájékozását megváltoztatni. Ez a számítás síkbeli egybevágósági transzformációval történik. A kiegyenlítés befejeztével kattintsunk a Hálózati dátum gombra. Az Eltolás felirat alatti listából válasszuk ki azt a pontot, amelybe a hálózatot kívánjuk „eltolni”, majd gépeljük be a kívánt koordinátákat. A Forgatás felirat alatti listából válasszuk ki azt a pontot, amelynek irányszögét kívánjuk rögzíteni a már előbb kiválasztott pontból értelmezve. A két pontnak természetesen nem kell összemért pontoknak lenniük, ennek a ténynek a transzformációhoz nincsen köze. Ezt követeőn billentyűzzük be a kívánt irányszöget a szokásos áldecimális formában, majd kattintsunk az OK-ra. A megadott koordináták és irányszög alapján megtörténik a hálózat transzformációja. A dokumentumot szimbolizáló ikonra kattintva a számítási jegyzőkönyv koordináta jegyzékében a már transzformált koordináták láthatók a transzformált koordinátaközéphibák értékeivel. Ebben az esetben az előzetes koordináták nem szerepelnek a koordináta jegyzékben.

#Hálózati dátum

26

#

Poligon záróhibák számítása

Poligon záróhibák számítása alatt a hálózatban előforduló poligonok szög- és vonalas záróhibájának a parancsikonra. számítását értjük. Kattintsunk a poligont szimbolizáló

Az álláspontok elnevezésű táblázatba duplán kattintva jelöljük ki az óramutató járásával egyező értelemben a poligonban szereplő pontokat. A poligon kezdőpontját nem kell ismételten megadni. Ekkor a Poligon elnevezésű táblázatban látható az előírás eredménye. Hibás előírás esetén a piros vonallal törölhetjük a teljes poligon előírását, a kék színű függőleges nyílakkal pedig a megfelelő pont kiválasztását követően rendezést tudunk végrehajtani. A poligon záróhiba parancsgomb melletti felirat a szögzáróhiba értékét mutatja áldecimális formában, a példában 7 másodperc. A vonalas záróhiba értéke méterben van feltüntetve. A Hátra(Hz) és az Előre(Hz) oszlopok a megfelelő irányértékeket, a dHZ a belőlük számított törésszöget, a T(1) és T(2) oszlopok az „oda-vissza” mért távolságot jelentik. Hiányzó távolság esetén értéke nulla. A számításhoz az előírás természetesen történhet az óramutató járásával ellentétes értelemben is, ekkor a törésszögek a poligon külső szögeivel egyeznek. A lényeg, hogy egy hálózatban a szögzáróhibák előjelének értelmezése miatt mindig csak azonos körüljárási irányban írjuk elő a poligonokat.

#Poligon záróhibák számítása

27

#

Magasság számítások

A vízszintes hálózatkiegyenlítést követően kattintsunk a jobb alsó sarokban lévő nyílra vagy a Magassági kiegyenlítés fülre. Az utóbbi esetben egy frissítésre van szükség a zöld kettős nyíl segítségével. Mint az az ábrán látható, két magasságkülönbség értéke piros színű háttérrel szerepel. Ennek oka a következő. A program a magassági kiegyenlítésbe történő automatikus bevonásra azokat a magasságkülönbségeket kínálja fel, ahol a magasságkülünbség számításához mért távolság lett felhasználva. Ezeknek a háttere nem piros. Attól függetlenül, mert valamelyik pontra nem történt távolságmérés, még magasságkülönbség számítható. Ezeknek a magasságkülönbségeknek a számításához a távolságot a program koordinátákból számolja. Magaspontok esetén csak ez az út járható. De ugyanez a helyzet sokszögelésszerű hálózatokban is, ahol nem biztos, hogy a távolság „oda-vissza” van mérve. De ha magasságilag az ún. „vissza” mérés is megfelelően történt, akkor magasságkülönbség számítható a kiegyenlített koordinátákat felhasználva. Az ábrán látható ablakban a magassági kiegyenlítés előtt ezeket a lehetőségeket nézzük meg. Tekintettel arra, hogy a mai mérési technológiák esetén a felmérési alappontok magasságainak meghatározásához egyszerűen tudunk távolságot mérni, csak kevés pont lehet a hálózatban, ahol erre a manuális kijelölésre szükség lehet.

#Magasság számítások

28

Speciális mérnökgeodéziai feladatok során, például különböző szerkezetek pontjainak mérése esetében nem lehetséges távolság mérése. Ilyenkor a vízszintes hálózatkiegyenlítést követően a magasságszámításhoz több „manuális” kijelölésre is szükség lehet. A magasságok számítása elvégezhető a vízszintes hálózat kiegyenlítése nélkül is, de előzetes koordináták számítására szükség lehet a már említett esetekben. Számítás élessége Magasságkülönbségek összeállítása Átlagos távolság és középhiba Magasságkülönbségek súlyozása Kiegyenlítés Magasságkülönbségek kihagyása a kiegyenlítésből Magassági vonalak számítása Megtekintés, nyomtatás

29

#

Számítás élessége

A választható számítási élességek a cm, mm és a tized mm. Az alapértelmezett a cm élesség. Az utóbbi kettő alkalmazására mérnökgeodéziai feladatok során kerülhet sor, néhány méter vagy néhány tíz méter hosszú irányok esetén.

#Számítás élessége

30

#

Magasságkülönbségek összeállítása

Ha eldöntöttük, hogy az automatikusan felkínált magasságkülönbségeken kívül melyikre van szükség a hálózatkiegyenlítéshez, kattintsunk a zöld színű

háromszögre.

#Magasságkülönbségek összeállítása

31

#

Átlagos távolság és középhiba

A magasságmérések kiegyenlítése előtt a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez hasonlóan néhány paramétert meg kell adnunk, vagy a program által automatkusan felkínált értékeket el kell fogadnunk. - Átlagos távolság: Az átlagos irányhosszt jelenti. Elegendő felmérési hálózatok esetén 50 m élességgel megadni, a korábbi V. rendűnek megfelelő hálózati mérések során 100 méter élesen. Felmérési hálózatok esetén 100…300 méter körüli értékek. Mikrohálózatok esetén 10 méteres nagyságrendű. - Középhiba: 100…300 méteres irányhosszak esetén 2…3 cm. Mikrohálózatok esetén, amikor az irányhosszak néhány tíz méteresek mm körüli értéket írjunk be. Tíz méternél rövidebb irányok esetén 0.5 mm körüli értéket. Figyeljünk azonban oda, hogy minden esetben a középhibát cm-ben kell megadni ! - Valószínűségi szint: a vízszintes hálózatok kiegyenlítésénél leírt statisztikai próbák elvégzéséhez szükséges. Alappontsűrítési feladatok során 99%-ot adjunk meg. Nagyobb pontossági igényű feladatoknál, önálló hálózatok vagy mikrohálózatok esetén 95%-ot.

#Átlagos távolság és középhiba

32

33

#

Magasságkülönbségek súlyozása

Távolságtól független súlytípus esetén minden magasságkülönbség azonos súllyal vesz részt a kiegyenlítésben. Távolságtól függő súlyozás esetén a súly a távolság négyetének a reciprokával arányos. 300…400 méteres átlagos irányhosszig, ha az oldalak hosszának aránya közel azonos, célszerűbb távolságtól független súlyozást alkalmazni. Mikrohálózatok esetén szintén távolságtól független súlyozást alkalmazzunk.

Magasságkülönbségek súlyozása

34

#

Magassági kiegyenlítés

A kiegyenlítés gombra kattintva megtörténik a hálózat kiegyenlítése. Előtte azonban a listákból válasszuk ki, hogy mely pontok adottak magasságilag és melyek számítandók. Alapértelmezettként azok a pontok lesznek magasságilag adottak, amelyek magassága nulla volt (vagy „üres” a koordináta listában), azaz amelyek feltételezhetően vízszintes értelemben sem voltak adott pontok. Természetesen nem feltétlenül mindig igaz, hogy vízszintes értelemben adott pont magasságilag is adott a feldolgozás során, ezért szükség lehet erre az elkülönítésre. Gyakran előfordul, hogy valamely vízszintes értelemben meghatározandó pont vagy pontok magasságát szintezésel határozzuk meg egy közeli szintezési alappont felhasználásával, és a többi vízszintes alappont magasságát már csak trigonometriai magasságméréssel. Ebben az esetben a vízszintes kiegyenlítés előtt a koordináta listába írjuk be a szintezett magasságokat, ha azokat a koordináta jegyzék létrehozásakor elmulasztottuk. Magassági vonalak számítása

#Magassági kiegyenlítés

35

#

Számítási jegyzőkönyv megtekintése

A magassági kiegyenlítésről készült számítási jegyzőkönyvet a kiegyenlítés parancsgomb alatti dokumenparancsgombra kattintva tudjuk megtekinteni. A hálózat jellemző adatai oldalon tumot szimbolizáló szerepeltek értelmezése megegyezik a vízszintes hálózat kiegyenlítésénél leírtakéval. Ugyanez a helyzet az új pontok magasság-jegyzékére vonatkozóan is. A magasságkülönbségek számítása című oldalak tartalmazzák a magasságkülönbségek számításához szükséges adatokat. A javítások a magasságkülönbségekre vonatkoznak. Minden magasságkülönbséggel kapcsolatos adat (mért magasságkülönbség, a javítás, a kiegyenlített magasságkülönség) előjelhelyesen szerepel. A statisztika és fölös mérés hányadok értékeinek értelmezése megegyezik a vízszintes hálózatok kiegyenlítésénél leírtakéval.

#Számítási jegyzőkönyv megtekintése

36

#

Hibahatár

A hibahatár értéke 15⋅ t km , ahol t az irány hossza. Ez az érték nem változtatható, hiszen mikrohálózatok esetén is jól alkalmazható. Például 10 méter hosszú irány esetén a hibahatár 1.5 mm.

#Hibahatár

37

#

Magasságkülönbségek kihagyása a kiegyenlítésből

Ha a javítások, hibahatárok vagy a statisztikák elemzéséből arra a következtetésre jutunk, hogy valamelyik magasságkülönbséget ki kell hagynunk a számításból, akkor a vízszintes hálózatok kiegyenlítésénél leírtakhoz hasonlóan lehetőség van a magasságkülönbségeket a kiegyenlítésből kihagyni. Az is észrevenem látható. Így ennek a kiválasztásnak értelemszehető, hogy a kiegyenlítés után a zöld háromszög rűen a korábban a számításba bevont magasságkülönbségekre van csak értelme. Ha valamelyik magasságkülönbséget a kiegyenlítésből a kiválasztás után kihagytuk, azt a számítási jegyzőkönyvben egy vízszintes vonal jelzi. De vízszintes vonalat találunk azoknál a magasságkülönbségeknél is, amelyek nem ellenőrizhetők, azaz ha olyan pontokra vonatkoznak, amelyekre nincsen fölös mérés.

#Magasságkülönbségek kihagyása a kiegyenlítésből

38

#

Trigonometriai magassági vonalak számítása

A kiegyenlítés alatti kis vonalat tartalmazó parancsikonra kattintva trigonometriai magassági vonalak számítását tudjuk elvégezni. Ez csak ellenőrzést szolgál ismert magasságú pontok között vezetett vonalak magassági záróhibáinak számítására vagy durva hibák keresésére. Ebben az esetben csak cm élességű számítás lehetséges. Minden egyes vonal előírása előtt kattintsunk az Új vonal előírása funkció gombra. Adminisztratív adatként megadhatjuk a vonal nevét. A vonal előírásának helyességét a csúszkával ellenőrizhetjük. Ha túl sok hibát követtünk el, válasszuk ismételten az Új vonal előírása funkciót. A vonalas záróhiba poligonok számítása esetén poligon záróhiba számítást jelent. Törlés: Hibás vonal előírása esetén hibaüzenetet kapunk. Nem szükséges ebben az esetben a vonalat előírni, feleslegesen megadott pont a Törlés gombbal törölhető, ha előzőleg a csúszkával azt kiválasztottuk. Beszúrás: ha sok pontból álló vonalat hibásan írunk elő, például azért mert valamelyik pontot az előírás során kihagytuk, akkor állítsuk a csúszka helyzetét a beszúrandó pontot követő pontra, majd kattintsunk a beszúrás gombra. Adjuk meg a pont számát, majd üssünk ENTER-t. Megtekintés, nyomtatás: a vonalak számításának eredményéről készült teljes számítási jegyzőkönyv megtekintése és nyomtatása végezhető el. Abban az esetben ha egy pontot másik vonalból számolunk akkor a számított magasság mindig felülíródik az éppen számított magasságra. Adott magasságú pont értelemszerűen nem íródik felül.

#Trigonometriai magassági vonalak számítása

39

40

#

Részletmérés számítása

A részletpontok koordinátáinak és magasságainak a számítását tudjuk elvégezni ezen a munkalapon. A program alapértelmezésben felkínálja az összes álláspont számítását, ha azonban valamelyik álláspontot nem akarjuk számolni akkor végezzük el a Számítandó álláspont(ok) listában a törlést a piros színű keresztvonással. Ezt követően jelöljük ki az Álláspontok listából a számítandó álláspontot vagy álláspontokék nyíllal. A kijelöléseket követően a részletpontok koordinátáinak kat és hagyjuk jóvá a kijelölést a és magasságainak a számításához kattintsunk a Részletpontok számítása gombra.

#Részletmérés számítása

41

#

Munka koordináta-jegyzék

A számítások befejeztével lehetőségünk van egy végleges koordináta jegyzéket készíteni hagyományos nyomtatott formában. A koordináták és magasságok kiírásához megadhatjuk azok élességét is. A koordináta jegyzék borítóján szereplő adatok a pontokról külön kimutatás is készül.

parancsikonnal elmenthetők. Az ellenőrzéssel mért részlet-

#Munka koordináta-jegyzék

42

#

Koordináta export

Minden pont adata, amelyek az elvégzett számítások során fel lettek használva kiírható egy szöveges állományba, így azok a térképszerkesztő programokba könnyen beolvashatók. Az egyes rekordokon belüli mezők vesszővel vannak elválasztva.

#Koordináta export

43

#

Koordináta kezelő

A parancsikonra kattintva egy koordináta kezelőt tudunk elindítani. A szerkesztés lépései a következők: - a Mező(k) listában válasszuk ki, hogy milyen adatokat akarunk kiírni, amelyikre nincsen szükségünk azt jelöljük ki, majd töröljük a piros vízszintes vonallal, - a Mező jellemzők listában állítsuk be az egyes mezők hosszát, a koordináták élességét és az elválasztás módját. Nézzük a következő példát: Pontszám, 16, 0, ',' Y, 10, 2, ',' X, 10, 2, ',' M, 8, 3, ',' Jelleg, 16, 0, ',' Jelentése: • pontszám kiírása 16 karakter hosszúságban vesszővel elválasztva, • Y koordináta kiírása 10 karakter hosszúságban két tizedes élességgel, vesszővel elválasztva, stb. -

kattintsunk az

SQL lekérdezés gombra,

-

kattintsunk a

Export gombra és írjuk ki az adatokat.

Bővebben

#Koordináta kezelő

44

#

Adatrögzítő

A munkalapon tudjuk beolvasni az adatokat a beállított adatrögzítő típus szerinti formátumból, vetületi redukciókat számolni, mérési jegyzőkönyvet nyomtatni, a mérési adatok konverzióját elkészíteni.

Az adatrögzítőből nyert nyers mérési adatok beolvasásához ki kell választani a megfelelő Adatrögzítő típus-t, és egy új munkaterületre a gomb, hozzáfűzni pedig a gomb segítségével lehet. Az adattáblán a színek jelentése a következő: sárga fehér piros szürke

álláspont (például a 23 és 27 sor) irányzott pont (pl. 21-22) a feldolgozásból kimaradó adat (pl. 19-20) a feldolgozásból kimaradó adat (pl. 25)

A munkalapon az alábbi műveleteket lehet elvégezni: Az adatrögzítőnek megfelelő adatok beolvasása #

Adatrögzítő

45

Az adatrögzítőnek megfelelő adatok hozzáfűzése Mérési jegyzőkönyv

Mérési jegyzőkönyv nyomtatása. Kihagyott mérés ismételt felhasználása. Ha többször aktiváljuk a gombot, akkor a kiválasztott mező szürke színű lesz. Mérés kihagyása. Ha többször aktiváljuk a gombot, akkor a kiválasztott mező szürke színű lesz.

Î

Vetületi redukció átvétele, ha a számításokat külső program segítségével végeztük el. További információ a Beállítások munkalap Távolságredukció fejezetében. Vízszintes vagy vetületi távolság számítása a beállítástól függően. Magasságkülönbség számítása. Munkaterület adatainak mentése GeoCalc GMJ szöveges formátumba. GeoCalc v2.5 konverzió. GeoCalc-ADJ konverzió.

A munkaterület táblázatában lehetőség van javításra. Ezt a lehetőséget figyelmesen használjuk, mert a mérési adatokat is át lehet vele írni! Ha véletlenül ez mégis megtörténik, akkor ajánlatos elvégezni a nyers mérési eredmények ismételt beolvasását.

46

#

Beállítások

A munkalapon lehet a program paramétereit (általános beállítások, vetületi redukciók) beállítani. Ezeket a Beállítások mentése gomb aktiválásával lehet elmenteni. A beállításokat a jobb alsó sarokban lévő program könyvtárban található gcar.ini állományban tárolja, amelyet bármely karakteres szerkesztővel lehet javítani.

Általános beállítások • Mérési jegyzőkönyv sorainak száma 1 oldalon A beállított értéknek megfelelő sort jelez ki egy oldalon. • Külső szerkesztő Az itt beállított program fog elindulni az eredmények megjelenítéséhez. Mivel az eredmények formázott szöveges (TXT), illetve Rich Text (RTF) állományok, célszerű a rendszerhez adott WORDPAD.EXE programot használni. Távolságredukció • Nincs #

BeállításokAR

47

•

•

Nincs távolságredukció. A vetületi távolsághoz ilyenkor vagy a mért vízszintes távolságot, vagy a magassági szögből és ferde távolságból számolt vízszintes távolságot adja át. Külső program A redukciót külső programmal számoljuk. A beállított programot lehet meghívni a gomb aktiválásával lehet elindítani. A külső programnak az adatokat a programkönyvtárban található TVET.TXT állományba adja át az Adatrögzítő munkalap gombjának aktiválása után. Az átadott adatok a következők: sorszám , magassági szög , ferde távolság A külső programnak ezt az állományt lehet feldolgozni, illetve ugyanilyen néven kell a programmal számított redukált távolságokat, magasságkülönbségeket visszaadni – a megfelelő sorszám szerint, a következő formátumban: sorszám , vetületi távolság , magasságkülönbség Vetületi redukció A vetületi redukcióknál a Magyarországon használt főbb vetületi rendszerek szerinti számításokat lehet elvégezni. Meg kell adni ezekhez az átlagos Y, X és M értékeket akár bebillentyűzve, akár egy koordináta adatállományból, amiből a program a beolvasás után automatikusan kiszámolja az átlagot. Ehhez az állomány választását szimbolizáló ikonra kell kattintanunk. A választott koordináta állomány pontjai, mint ismert pontok bekerülnek a megnyitott adatbázisba. Az átlagos magasság értéke azonban torzított lehet, ha a választott koordináta állományban nulla magasságú pontok is szerepelnek. Ilyenkor ennek átlagos értékét billentyűzzük be külön egy-két tízméter élességgel és pontossággal. Ugyanez igaz lehet természetesen koordinátákra is, ha a betöltött kordináta jegyzékben a munkaterületünktől távol lévő pontokat olvasunk be. Ilyenkor a munkaterületre vonatkozó átlagos koordinákat gépeljük be. Értéküket elegendő km élességgel és pontossággal megadni. A vetületi távolság számításának képlete: M Tvet = (m − ) * Tv R EOV vetületnél m0 =0.99993 és R=6379743.001 X − 200000 m = m0 * cosh( ) R * m0 HER, HKR, HDR vetületnél R=6378512.966 X m = cosh( ) R Sztereografikus vetületnél R=6378512.966 X 2 +Y 2 m = 1+ 4* R2

Külső, gyári adatrögzítő programok indítása A Magyarországon használt főbb adatrögzítő – kiolvasó programokat lehet elindítani innen. Ez a kiolvasó programok alapértelmezett telepítéséhez van igazítva. Ezek a beállítások a GCAR.INI állományban megváltoztatható. ADJ – Munkaterület neve után lévő 2 szürke mezőket a GeoCalc-ADJ program tölti ki adatokkal, amenynyiben a GeoCalc-ADJ programból indítottuk az adatrögzítő programot. az első mező az ADJ munkaterület neve, a második mező az ADB adatállomány neve lesz ilyenkor.

48

#

Manuális adatbevitel

A munkalapon lehet táblázatos formában manuálisan feltölteni mérési adatokat.

Először ki kell választani a pont típusát: • ÁP – Álláspont • IP – Irányzott pont Ezután a mezőket a megfelelő adatokkal kell kitölteni, majd az Adatbevitel gomb aktiválásával az a munkaterületre kerül – megfelelő színnel. Természetesen a munkaterületen további javításokat lehet elvégezni, ha szükséges. Ha engedélyezzük a „Pontszám automatikusan növekszik” gombot, akkor az utána található érték szerint növelve adatbevitel után a beviteli mezőben a pontszám mező értéke a megfelelő értékkel növekszik. A

gomb aktiválásával az utolsó adatsort törölni lehet.

A „Törlés engedélyezése” gomb engedélyezése után a teljes munkaterületet törölhetjük. Az Adatok átadása gombra kattintva lehet a manuálisan beírt adatokat Az Adatrögzítő munkalap adattáblájába exportálni. Alapértelmezésben hozzáfűzi az adattáblához, de ha aktiváljuk az „Új állományként” gombot, akkor előtte törli az adatokat az adattáblában. #

Manuális adatbevitel

49

#

Koordináta kezelő

A munkalapon lehet a GeoCalc formátumú adatbázisokban tárolt koordinátákat válogatni, csoportosítani, konvertálni.

Első lépésként a

gomb aktiválásával be kell olvasni a GeoCalc ADB munkaállományt.

Az adatállomány az alábbi mezőket tartalmazza: Név Pontszám Y X M Jelleg RKód APKód

#

Mezőnév PONTSZAM Y X M JELLEG RKOD APKOD

Leírás A pont száma – karakteres Y koordináta X koordináta Magasság A pont jellege – karakteres Kiegyenlítés kód (0-ismert pont, 1-számítandó alappont, 2-részletpont) Álláspont azonosítója

DB

50

A beolvasott adatállományból az SQL select parancsának logikája és szintaktikája szerint lehet adatokat leválogatni. A leválogatás lépései a következők: A szükséges mezők megadás Itt lehet a mezők kijelzésének sorrendjét megváltani, mező nevet törölni, illetve a [Mező(k)] gombot aktiválva alapértelmezett helyzetbe lehet állítani az oszlopot. Feltétel megadása 1. A [Feltétel] gomb aktiválásával kell előkészíteni a szűrést. 2. Be kell állítani a kívánt logikai kapcsolatot. Az első feltételnél nincs jelentősége, a szerkesztő mezőben a WHERE kulcsszó fog megjelenni. 3. Ki kell választani a kívánt mezőt. 4. Ki kell választani a megfelelő logikai műveletet. 5. Be kell adni keresett értéket. 6. A [Ð] gomb aktiválásával a szerkesztő mezőben megjelenik A szerkesztő mezőbe manuálisan is tudunk értékeket beírni – az SQL92 szabvány select utasítás WHERE záradékának szabályai szerint. Mező szerinti sorba rendezés Itt lehet az eredmények mezők szerinti sorrendjét megadni, továbbá lehet mező nevet törölni, a sorba rendezést további „sorrendjét” pontosítani, illetve a [Sorrend] gombot aktiválva alapértelmezett helyzetbe lehet állítani az oszlopot. Az SQL lekérdezés gomb aktiválása után a beállított paramétereknek megfelelően elkészíti a leválogatást, aminek eredménye a jobb alsó sarokban található lila oszlopban látszik. Az Export gomb aktiválása után lehetőség van elmenteni a szelektált pontok adatait a „Mező jellemzők” oszlop beállítása szerinti szöveges állományba. Az oszlop sorainak értéke a következő: 1. mezőnév 2. az adat teljes hossza 3. az adat tizedes jegyeinek száma 4. elválasztójel Figyelem! A sorokat ne töröljük és az első paramétert – mezőnév – ne módosítsuk. Amennyiben a mezők kijelölésénél kihagyunk mezőneveket, úgysem lesz listázandó érték. Lehetőség van AutoCAD DXF exportra, ilyenkor az állomány típusánál ki kell választani a megfelelőt. Ilyenkor csak pontszám, Y, X és M adatok fognak tárolódni.

51

#

Műszer adatformátumok

Adatrögzítő típusok A program által ismert adatrögzítő típusok, formátumok a következők: • • • • • • • • • •

GeoCalc GMJ Geodimeter UDS GeoProfi MJK Sokkia SDR Alfanumerikus Sokkia SDR31/33 Leica GSI-8 Leica GSI-16 Leica TC-600 Leica TPS-1000 Topcon

A program az egyes adatrögzítőkhöz adott gyári adatkiolvasó szoftverek segítségével kinyert szöveges adatformátumokat ismeri fel.

Adatrögzítő specialitások Leica TC-600 E műszernél csak egy munkaállományban lehet adatokat tárolni. Ez nem szerencsés megoldás, viszont egy egyszerű adatrögzítési technológia alkalmazásával lehetőség van egy azonosító megadására, amely alapján a program külön tudja válogatni a méréseket úgy, mintha azokat külön állományban tároltuk volna. Ugyanez a gond az álláspont adatainak a kiolvasásával, ha utólagos feldolgozást akarunk végezni. Ezért ennek a műszernek a használata esetén a következőket javasoljuk. Az álláspont számát, a műszermagasságot és egy munkaterület azonosítót adjunk meg CODE blokként a CODE funkciógomb használatával. A Code blokk neveként adjuk meg az álláspont számát, Info1-hez a műszermagasságot, Info2-höz pedig a munkaterület azonosítót, azaz: 1. Code block: álláspont száma 2. Info 1: műszermagasság 3. Info2: munkaterület azonosító. A bevitelt követően rögzítsük a kódblokk adatait. A programba történő beolvasáskor ha kiválasztottuk a Leica TC-600 műszert a listából, majd az állományt a megfelelő helyről, akkor az ezt követően megjelenő boxba írjuk be a terepen megadott munkaterület nevét:

A GeoCalc programba csak a megadott munkaterület mérési adatai kerülnek be.

#

Műszer adatformátumok

52

#

GeoCalc adatformátum

A program saját mérési jegyzőkönyv formátuma egy sorban 14 egymás után vesszővel (vagy üres helyekkel) elválasztott adatokból épül fel. Itt megadható az álláspont és irányzott pontok adataikkal. # 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Kód ADR_ID PSZ HZ ZI TF TV DM PKOD MM MJ TVET AP1 AP2 AP3

Leírás A mérés egyedi azonosítója A pont száma Vízszintes szög Magassági szög Ferde távolság Vízszintes távolság Magasságkülönbség A pont jellege Műszermagasság Jelmagasság Vetületi távolság Álláspont kód 1 Álláspont kód 2 Álláspont azonosító kód

Minden sor álláspont vagy egy mérési adatot tartalmaz, az ott nem értelmezett adatokat üresen hagyva. Az AP3 kód azonosítja a pont típusát az alábbiak szerint: AP3 kód -1 -2

#

Típus Álláspont Irányzott pont

Geocalc-AR adatformátum

53

#

Koordináta jegyzék hozzárendelése munkaterülethez

Koordináta jegyzéket a munkaterülethez a következőképpen tudunk hozzárendelni. 1. Meglévő munkaterülethez betölteni vagy hozzáfűzni a munkaterület kiválasztása után aktivizálódnak.

vagy

ikonokkal, amelyek a

2. Új munkaterület esetén azonban praktikus - elsősorban a vetületi redukciók számítása miatt - a mérési jegyzőkönyv beolvasását követően a Beállítások menüben hozzárendelni. Ekkor kapcsoljuk be a Távolságredukció panelen a Vetületi redukció számítását. Ezt követően a megjelenő panelon válasszuk ki a megfelelő koordináta állományt. Ebben az esetben az 1. pontban leírtakat természetesen nem szükséges elvégezni. A választott koordináta állomány szöveges állomány legyen, amely egy pont adatait egy sorban, pontszám, y, x, magasság, pontjelölés sorrendben tartalmazza. Egyéb megkötés nincsen, ezek az adatok lehetnek szóközel, vagy vesszővel elválasztott adatok. A GeoCalc program nem biztosít lehetőséget ilyen állományok manuális létrehozására tekintettel arra, hogy erre a célra bármelyik egyszerű szövegszerkesztő program (notepad, wordpad) megfelel. Abban az esetben, ha valamely koordináta ál#

Koordináta jegyzék hr

54

lományt korábban a GeoCalc programmal hoztunk létre (lásd: Koordináta export , Koordináta kezelő ), akkor értelemszerűen azt is beolvashatjuk vagy hozzáfűzhetjük.

55

#

Felmérési hálózat számítása

Az ábrán látható felmérési hálózat 5 ismert és 16 meghatározandó pontból áll. A hálózat mérésére Székesfehérvár belterületén került sor. Az ismert pontok adatai, amelyek EOV-ban és Balti magassági rendszerben adottak a következők: 52 54 521 525 526

601817.36 602375.50 602064.51 602373.04 602108.26

205231.27 0.00 torony 204974.33 108.17 csap 204732.01 0.00 torony 204608.63 0.00 torony 204491.99 111.02 ko

Az 52, az 525 és az 521-es tornyok magasságaira a magasságszámítás szempontjából nincs szükségünk.

Az 526k jelű pont tulajdonképpen klasszikus értelemben egy külpontos álláspontnak fogható fel, de ennek a ténynek együttes hálózatkiegyenlítéskor nincsen jelentősége, hiszen ezen a ponton végzett méréseket nem központosítjuk. Ennek ellenére ideiglenes pontszámként a klasszikus jelölést alkalmaztuk. A 112-es pontról a 1051-re csak iranymérést végeztünk, de az irányzást magassági értelemben is megfelelően végeztük. Távolságot viszont a 1051-es pontról mértünk a 112-re. Ezt azért kell kihangsú#

Mintapélda

56

lyozni, mert magasságkülönbséget a „hiányzó” távolságtól függetlenül tudunk majd számolni koordinátából, így lesz ellenőrzésünk az „oda-vissza” mért magasságkülönbségre. A 201-es pont nem volt álláspont. A mérések kényszerközpontosan lettek végrehajtva. Az ismert pontok adatai egy minta.eov állományban, a mérési jegyzőkönyv adatai pedig egy minta.gmj kiterjesztésű GeoCalc formátumba már konvertált szöveges állományban találhatók. A megoldás menete a következő. 1. Adjuk meg a munkaterület nevét, a példánkban legyen ez minta. Előtte természetesen válasszuk ki a megfelelő könyvtárat.

2. Kattintsunk a Mérési jegyzőkönyv gombra, amelynek hatására elindul a gcar.exe program a mérési eredmények előzetes feldolgozása érdekében. Ezt követően az adatrögzítő típusának válasszuk a GeoCalc-AR-t a listából.

57

3. Kattintsunk a Beállítások fülre, ahol beolvassuk az ismert pontok koordináta állományát és beállítjuk a vetületi redukciók számításához szükséges paramétereket. Kapcsoljuk be a Vetületi redukció gombot, vetületnek állítsuk be az EOV-t, majd válasszuk ki a minta.eov állományt. Látható, hogy a meglévő magasságokból számított átlagos magasság értéke 43 m, ami jelentősen eltér a két terepszinten lévő 54-es és 526-os pont 108 és 111 m-es magasságától. Ezért az M átlag boxba billentyűzzünk be 110 m-t. A vetületi redukció EOV esetén az X koordináta függvénye, az öt ismert pont adataiból számított 204807 m megfelelő átlagos értéknek.

58

4. Töltsük ki a Mérési jegyzőkönyv előlapjának adatait és ha szükséges kattintsunk a beállítások mentése gombra, vagy egyszerűen lépjünk vissza az Adatrögzítő munkalapra.

59

5. Kattintsunk a érdekében.

és a

gombokra a távolságredukciók és a magasságkülönbségek számítása

60

6. Készítsük el a mérési jegyzőkönyv nyomtatott formátumát, majd kattintsunk az ADJ parancsgombra a konvertálás elvégzéséhez és lépjünk ki ebből az alkalmazásból a Vége parancsgombra vagy a keresztre kattintva. 7. A Munkaterület/Beállítások panelen kapcsoljuk be a Beállítások panelt és állítsuk be a vízszintes hálózat kiegyenlítéséhez szükséges paramétereket. Iránymérés középhibájára adjunk meg 10 másodpercet, a távmérés középhibájára 5 mm-t, lévén a mérések kényszerközpontosan történtek. Igaz, hogy a mérés a 3 mm+2 mm/km paraméterrel rendelkező Leica TC 605-ös műszerrel történt, de a számítás szempontjából felmérési hálózatok esetén ennek nincsen jelentősége. Beillesztett hálózatról lévén szó az iránymérések súlyát távolsággal arányosan vegyük fel, a távmérés súlyát pedig távolságtól függetlenül. A mérési technológia miatt válasszunk V. Rendű hibahatárt és 99%-os valószínűségi szintet a durva hibák szűréséhez. A számítás élességének a beálítása: koordináta cm; irány másodperc; távolság mm.

61

8. Lépjünk át az előzetes számítások munkalapra a jobb alsó sarokban lévő fekete nyílra kattintva. Az Összes pont listából helyezzük át a 201-es pontot a További pont(ok) listába, hiszen ez a pont nem volt sem álláspont, sem ismert pont, de kiegyenlítéssel akarjuk számolni a koordinátáit és nem mint részletpontot. Ezt követően kattintsunk a

62

gombra.

9. Számoljuk ki az új pontok előzetes koordinátáit a Koordináták számítása gombra kattintva. Itt még módosíthatjuk a pontok jelölését, ha azt esetleg nem jól adtuk volna meg a terepen és azt nem javítottuk korábban a mérési jegyzőkönyvek beolvasásakor és konvertálásakor. Ellenőrzésképpen nézzük meg az előzetes koordináták számításáról készült jegyzőkönyvet.

63

Látható, hogy az utoljára számított alappont a 114-es volt. Számítása poláris pontként történt a 112-es pontból. Előtte a 112-es ponton végzett tájékozás eredménye látható. A -20, -3 és 25 másodperc irányeltérések előzetes koordinátákból számítva megfelelőek. Tájékozás l de t Zk/Zi e" ---------------------------------------------------------112 16.3045 ---------------------------------------------------------111 45.0001 61.3026 133.411 16.3025 -20 1051 130.3107 147.0149 174.652 16.3042 -3 103 229.2126 245.5235 127.500 16.3109 25 ---------------------------------------------------------Poláris számítás Y X Li T Zk/de ----------------------------------------------------------------------112 602294.77 204839.72 16.3045 ----------------------------------------------------------------------114 602294.77 204839.72 314.4542 183.462 331.1627

10. Lépjünk át a Kiegyenlítés munkalapra a

gombra kattintva és futtassuk le a kiegyenlítést.

64

A számítási jegyzőkönyvben nézzük meg a hálózat jellemző adatait, a maximális irány- és távolságjavításokat és a durva hibák kimutatását. A súlyegység középhibája a kiegyenlítés után 8.80 lett, ami számszerűen jó összhangban van a kiegyenlítés előtt beállított 10 másodperccel. A hálózat jellemzõ adatai ========================= V. rendû hibahatár

Összes pont száma

:

21

Adott pontok száma

:

5

Új pontok száma

:

16

Mért irányok száma

:

45

Mért távolságok száma

:

38

Fölös mérések száma

:

35

Számításból kihagyott mérési eredmények száma : Iránymérés kiegyenlítés elõtti középhibája = 10"

65

0

Távmérés kiegyenlítés elõtti középhibája

=

5 mm + 2 mm/km

Súlyegység középhibája kiegyenlítés elött

= 10

Iránymérés súlya távolsággal arányos Távmérés súlya távolságtól független Átlagos távolság =

150 m

Javítások súlyozott négyzetösszege = 2709.394 Pótnormálegyenletbõl

= 2710.241

Súlyegység középhibája kiegyenlítés után =

8.80

Relatív középhiba = 1/23443 Maximális javítások kimutatása ______________________________ Álláspont Ir. pont Jav. Hibahat. ---------------------------------------------------------Iránymérés : 103 525 29" ( 61) Távmérés : 526k 526 -8 mm ( 18) Durva hibák kimutatása _________________________________ Valószínûségi szint = 99% Statisztika Álláspont Ir. pont Szám. Elméleti Mérés ----------------------------------------------------103 525 3.40 2.58 Irány

A maximális javítások hibahatár alattiak, de a 103-525 irány statisztikája „durva hibát” jelez. A -8 mm-es maximális távolságjavítás az 526k-526 távolságnál mutatkozik. Az itt mutatkozó ellentmondás adódik a kerethibából is. Összeségében véve a hálózat megfelelőnek tűnik, amit az 1/23443-es relatív középhiba is jól kifejez. De ellenőrzésképpen nézzük végig a tájékozási lapokat, elsősorban a 103-as álláspont tájékozásának eredményét. A +29 másodperces javítás 100 méteren kb. 1.5 cm-es lineáris eltérésnek felel meg. Úgy tűnik az 525-ös pont esetében vagy durva irányzási hiba lépett fel, vagy annak koordinátáiban lévő kerethibák hatása is megmutatkozik a 29 másodperces javításban. ________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 103 Jele : szeg ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 112 127.523 -16 ( 56) 7 -2.02 0.51 csap 0.0142 65.5102 65.4920 127.522 -1 ( 36) 3 -0.28 0.59 ---------------------------------------------------------------------------------------525 29 ( 61) 7 3.40 0.51 torony 33.4632 99.3636 65.5004 107.977 ---------------------------------------------------------------------------------------104 118.021 -6 ( 58) 7 -0.71 0.48 szeg 60.5220 126.4150 65.4930 118.022 1 ( 34) 3 0.38 0.57 ---------------------------------------------------------------------------------------102 70.218 -6 ( 75) 11 -0.88 0.25 szeg 139.1816 205.0745 65.4929 70.214 -4 ( 26) 3 -1.03 0.56 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 65.4935

66

Nézzük meg a 1051-es pont tájékozását is, amelyről szintén mértünk az 525-ös pontra. Itt a javítás -8 másoperc, ami megfelelőnek tűnik. _______________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 1051 Jele : szeg ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 104 119.216 6 ( 58) 7 0.70 0.54 szeg 45.0433 281.3047 236.2614 119.218 2 ( 35) 3 0.51 0.57 ---------------------------------------------------------------------------------------525 -8 ( 56) 7 -1.14 0.48 torony 69.3425 306.0025 236.2560 129.784 ---------------------------------------------------------------------------------------112 174.650 0 ( 48) 6 0.07 0.53 csap 90.3437 327.0046 236.2609 174.650 0 ( 42) 4 0.03 0.36 ---------------------------------------------------------------------------------------1071 172.825 2 ( 48) 7 0.40 0.25 szeg 207.3027 83.5637 236.2610 172.825 0 ( 42) 3 0.02 0.52 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 236.2608

Az elemzések eredményeként a következőket tehetjük. Elfogadjuk a számítás eredményét, vagy kivesszük a kiegyenlítésből a 103-525 irányt. A hálózatban 45 irány és 38 távolság lett mérve, összesen tehát 83 mérés történt. Hasonló méretű hálózatokban, ahol a mérések száma a százas nagyságrendet megközelíti, vagy azt túllépi, számolnunk kell azzal, hogy 1-2 %-a a méréseinknek durva hibával vagy szennyezett durva hibával terhelt. Az 525-ös pont IV. rendű vízszintes alappont, amelynek koordinátáit felülbírálni úgy nem lehet, hogy vagy kiszedjük a rá vonatkozó összes mérést a hálózatból, vagy új pontként kezeljük a számítások során. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy adott pont koordinátáival van probléma, akkor ha lehetséges inkább az első módszert válasszuk. Másrészt a 1051-525 irányban lévő -8 másodperces javítás ezt nem is indokolja. Tegyük meg, hogy a 103-525 irányt kivesszük a kiegyenlítésből. Ennek eredményeként a következőt kaptuk: A hálózat jellemzõ adatai ========================= V. rendû hibahatár

Összes pont száma

:

21

Adott pontok száma

:

5

Új pontok száma

:

16

Mért irányok száma

:

45

Mért távolságok száma

:

38

Fölös mérések száma

:

34

Számításból kihagyott mérési eredmények száma :

1

Iránymérés kiegyenlítés elõtti középhibája = 10" Távmérés kiegyenlítés elõtti középhibája

=

5 mm + 2 mm/km

Súlyegység középhibája kiegyenlítés elött

= 10

Iránymérés súlya távolsággal arányos Távmérés súlya távolságtól független Átlagos távolság =

150 m

67

Javítások súlyozott négyzetösszege = 1551.043 Pótnormálegyenletbõl

= 1551.055

Súlyegység középhibája kiegyenlítés után =

6.75

Relatív középhiba = 1/30539 Maximális javítások kimutatása ______________________________ Álláspont Ir. pont Jav. Hibahat. ---------------------------------------------------------Iránymérés : 103 525 56" ( 61) Távmérés : 526k 526 -5 mm ( 18) Durva hibák kimutatása _________________________________ Valószínûségi szint = 99% Statisztika Álláspont Ir. pont Szám. Elméleti Mérés ----------------------------------------------------1051 525 -2.15 2.58 Irány

Látható, hogy a relatív középhiba 1/30539-re csökkent és a 1051-525 irány statisztikájának -2.15-os értéke is kisebb abszolút értékben az elméleti 2.58-os értéknél. A 103-as ponton végzett tájékozás eredménye a következő. ________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 103 Jele : szeg ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 112 127.523 -2 ( 56) 6 -0.27 0.37 csap 0.0142 65.5105 65.4923 127.521 -2 ( 36) 2 -0.44 0.59 ---------------------------------------------------------------------------------------525 56 ( 61) 8 torony 33.4632 99.3653 65.5021 107.981 ---------------------------------------------------------------------------------------104 118.021 5 ( 58) 6 0.65 0.41 szeg 60.5220 126.4150 65.4930 118.023 2 ( 34) 2 0.42 0.57 ---------------------------------------------------------------------------------------102 70.218 -5 ( 75) 9 -0.66 0.25 szeg 139.1816 205.0736 65.4920 70.215 -3 ( 26) 2 -0.68 0.55 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 65.4925

Látható, hogy a 103-525 irány javítása 56 másodperc lett. A 1051-es pont végleges tájékozása pedig: ________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 1051 Jele : szeg ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 104 119.216 10 ( 58) 5 1.25 0.53 szeg 45.0433 281.3052 236.2619 119.218 2 ( 35) 2 0.40 0.57 ---------------------------------------------------------------------------------------525 -15 ( 56) 5 -2.15 0.44 torony 69.3425 306.0019 236.2554 129.778 ---------------------------------------------------------------------------------------112 174.650 1 ( 48) 4 0.18 0.53 csap 90.3437 327.0047 236.2610 174.650 0 ( 42) 3 0.05 0.36 ---------------------------------------------------------------------------------------1071 172.825 3 ( 48) 5 0.71 0.25

68

szeg 207.3027 83.5639 236.2612 172.825 0 ( 42) 2 0.03 0.52 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 236.2609

A 1051-525 irány -15 másodperces javítása statisztikailag is megfelelő, bár még így is jelentősen eltér az ezen az állásponton végzett többi iránymérés javításaitól. Összeségében a hálózat így már megfelelő, fogadjuk el a számítások eredményét. A kiegyenlítést érdekességképpen végezzük el távolságtól független iránysúlyok felhasználásával is. A következő táblázat tartalmazza a két számítás eredményét és a kiegyenlített koordináták különbségét cmben. Mint látható, csak a 103-as pont X koordinátájában mutatkozik 1 cm-es eltérés. Ezzel csak azt akartuk bemutatni, hogy felmérési hálózatok számításakor nincs jelentős eltérés a koordinátákban távolságtól függő vagy attól független iránysúly alkalmazása esetén. 102 103 104 1051 1071 108 109 110 111 112 113 114 115 116 201 526k

Távolsággal arányos 602236.76 204563.09 602266.58 204626.67 602361.21 204556.14 602478.03 204532.34 602649.89 204550.57 602742.01 204633.39 602693.96 204720.23 602636.91 204821.36 602500.17 204742.50 602382.94 204678.83 602281.36 205007.42 602294.70 204839.69 602221.30 204973.23 602418.02 204895.27 602342.35 205036.02 602120.56 204521.01

Távolságtól független 602236.76 204563.09 602266.58 204626.66 602361.21 204556.14 602478.03 204532.34 602649.89 204550.57 602742.01 204633.39 602693.96 204720.23 602636.91 204821.36 602500.17 204742.50 602382.94 204678.83 602281.36 205007.42 602294.70 204839.69 602221.30 204973.23 602418.02 204895.27 602342.35 205036.02 602120.56 204521.01

dy 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

dx 0 -1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

nyílra kattintva. Mielőtt a gombbal 11. Lépjünk tovább a Magassági kiegyenlítés munkalapra a összeállítanánk a számításba bevonandó magasságkülönbségeket, ne feledkezzünk meg a 112-1051 magasságkülönbség hátterét pirosról átállítani a hálózatban történt mérés és a korábban leírtak miatt. Ha ezt megtettük kattintsunk a gombra. Számítás élességének a cm-t válasszuk, átlagos távolságnak 150 m-t, az ehhez tartozó középhibára 2 cm-t. Ezt követően futtassuk le a kiegyenlítést és nézzük meg a számítás eredményeit.

69

A hálózat jellemzõ adatai =========================

Összes pont száma

:

18

Adott pontok száma

:

2

Új pontok száma

:

16

Mért magasságkülönbségek száma : Fölös mérések száma

:

39

23

Számításból kihagyott magasságkülönbségek száma :

0

Magasságkülönbség súlya a távolságtól független Kiegyenlítés elõtti középhiba

=

2 [cm]

Egységnyi súlyú méréshez tartozó távolság Javítások súlyozott négyzetösszege =

= 150 [m]

23.371

70

Pótnormálegyenletbõl

=

23.371

Súlyegység középhibája

=

1.008

Átlagos távolság =

123 [m]

Maximális javítás kimutatása ____________________________ Sorszám Álláspont Ir.pont Javítás Hibahatár -----------------------------------------------------------3 54 116 -0.03 ( 0.01) Durva hibák kimutatása ______________________________ Valószínûségi szint =

99 %

Statisztika Sorszám Álláspont Ir.pont Szám. Elm. --------------------------------------------------------3 54 116 -1.93 2.58

Súlyegység középhibájára 1.008 adódott, kiegyenlítés előtt 2 cm-t adtunk meg, ami számszerűen összehasonlítva megfelelőnek tűnik. A maximális javítás az 54-116 magasságkülönbségnél található, értéke -3 cm, de a statisztikai próba alapján a számítás elfogadható lenne. A hiba okának kiderítésére hasonlítsuk össze az oda-vissza mért magasságkülönbségeket: Mért mag. Kiegy.mag. Álláspont Ir.pont Mûsz.mag. Zenitszög különbség különbség Stat. Jelölés Jelölés Jelmag. Távolság[m] Javítás Hibahat. f _____________________________________________________________________________ 54 116 1.55 89.5713 + 0.05 + 0.02 -1.93 csap csap 1.57 89.77 0.03 ( 0.01) 0.60 ----------------------------------------------------------------------------116 54 1.58 90.0127 0.01 0.02 -1.03 csap csap 1.55 89.77 0.02 ( 0.01) 0.60 -----------------------------------------------------------------------------

Az 54-116 magasságkülönbség +0.05 m, a 116-54 pedig -0.01 m. A 6 cm-es eltérés sok. Ismételjük meg a kiegyenlítést az 54-116 magasságkülönbség kihagyásával. Kattintsunk az 54-es álláspontnál a 116-ra vonatkozó magasságkülönbségre, hogy az piros hátterűvé változzon, majd futassuk le mégegyszer a kiegyenlítést. _____________________________________________________________________________ Mért mag. Kiegy.mag. Álláspont Ir.pont Mûsz.mag. Zenitszög különbség különbség Stat. Jelölés Jelölés Jelmag. Távolság[m] Javítás Hibahat. f _____________________________________________________________________________ 54 116 1.55 89.5713 + 0.05 + 0.00 csap csap 1.57 89.77 0.05 ( 0.01) ----------------------------------------------------------------------------116 54 1.58 90.0127 0.01 0.00 0.33 csap csap 1.55 89.77 + 0.00 ( 0.01) 0.34 -----------------------------------------------------------------------------

A maximális javítást természetesen ismét az 54-116 magasságkülönbség kapta, de az most nem szerepelt a kiegyenlítésben. Ezért találunk vízszintes vonalat a statisztika és a fölös mérés hányad értékénél. A maximális statisztika az 526k-526 magasságkülönbségnél mutatkozik, de abszolút értéke az elméletinél kisebb: Durva hibák kimutatása ______________________________

71

Valószínûségi szint =

99 %

Statisztika Sorszám Álláspont Ir.pont Szám. Elm. --------------------------------------------------------39 526k 526 -0.95 2.58

A javítás pedig 1 cm: _____________________________________________________________________________ Mért mag. Kiegy.mag. Álláspont Ir.pont Mûsz.mag. Zenitszög különbség különbség Stat. Jelölés Jelölés Jelmag. Távolság[m] Javítás Hibahat. f _____________________________________________________________________________ 526k 526 1.55 90.1306 + 0.03 + 0.02 -0.95 szeg ko 1.40 31.53 0.01 ( 0.00) 0.30 _____________________________________________________________________________

Az 526-os IV. rendű alappont magassága korábban szintén trigonometriai magasságméréssel lett meghatározva. Nehéz megmondani, hogy mi okozta az oda-vissza mért magasságkülönbségek közötti 6 cm-es eltérést. A szomszédos 111-116 magasságkülönbségeknél nem mutatkozott probléma. Valószínűleg durva irányzási hiba, helytelen jelmagasság mérése, vagy helytelen adatbevitel történt, esetleg ezek együttesen fordultak elő. Tény azonban, hogy ilyen rövid távolságok esetén a 6 cm-es különbség az oda-vissza mért magasságkülönbség között nem megfelelő. Klasszikus számítási módszer alkalmazása esetén az oda-vissza mért magasságkülönbségeket közepeljük és a közepelt értékkel dolgozunk tovább. Együttes hálózatkiegyenlítéskor azonban minden magasságkülönbséget külön kezelünk. Jól látható volt a példából mind a vízszintes, mind a magassági mérések kiegyenlítésekor az is, hogy a nem nagy durva hibák, hanem mint a példában is szereplő ún. szennyezett durva hibák mennyire észrevehetetlenül el tudnak kenődni egy nagyobb hálózatban. Klasszikus pontonkénti számítási módszerekkel, fő- vagy melléksokszögvonalak számításával ezen hibák kiderítésére nem túlzás azt állítani, hogy esélyünk sem lenne. A példában bemutatott gondolatmenetnek megfelelő ellenőrzések végrehajtása ezért nagyon fontos. Egy irány, távolság vagy magasságkülönbség kiegyenlítésből történő kihagyása ilyen körültekintő vizsgálatot követően megengedhető, természetesen a példában is szereplő megfelelő fölös mérés mellett. 12. Részletmérés számítása és a végleges koordináta jegyzék összeállítása Ennek végrehajtását itt nem részletezzük, csak utalunk a kapcsolódó fejezetekre: -

Részletmérés számítása Koordináta állományok összeállítása Koordináta jegyzék készítése

A minta részletmérést nem tartalmaz, ezért a munkalapra átlépve elkészíthetjük a munka koordináta jegyzéket: FEJÉR megye

......................... Munkát végző neve

72

Székesfehérvár belterületi alappontsürítés Székesfehérvár Koordináta jegyzék 2002

EOV vetület Balti magasság

Készítette: NYME GEO Székesfehérvár, 2003.02.16

Felhasznált vízszintes alappontok

Pontszám 52 54 521 525 526

Y 601817.36 602375.50 602064.51 602373.04 602108.26

X 205231.27 204974.33 204732.01 204608.63 204491.99

M

Jelölés

0.00 108.17 0.00 0.00 111.02

torony csap torony torony ko

2002. évben meghatározott vízszintes alappontok

Pontszám 102 103

Y 602236.76 602266.58

X 204563.09 204626.66

73

M 108.35 108.12

Jelölés szeg szeg

104 108 109 110 111 112 113 114 115 116 201 1051 1071 526k

602361.21 602742.01 602693.96 602636.91 602500.17 602382.94 602281.36 602294.71 602221.30 602418.02 602342.35 602478.03 602649.89 602120.56

204556.13 204633.39 204720.23 204821.36 204742.50 204678.83 205007.42 204839.68 204973.22 204895.27 205036.02 204532.33 204550.57 204521.01

74

108.41 110.69 110.72 110.92 108.75 108.18 108.10 107.93 107.78 108.17 108.13 109.07 110.52 111.00

szeg szeg szeg szeg csap csap szeg csap csap csap szeg szeg szeg szeg

#

Önálló hálózat számítása

Önálló hálózatok kialakítására általában sajátos célú geodéziai munkák során van szükség. Valamely beruházás geodéziai munkáinak elvégzésére, mozgásvizsgálati feladatok végrehajtására, amelyek az országos vetületi rendszertől gyakran független módon történnek. Az ebben a fejezetben bemutatott példa azt a célt szolgálja, hogy egy ilyen hálózatban végzett mérések feldolgozásának néhány sajátosságát kiemeljük. Az ábrán látható centrális hálózat 6 pontból áll, amelyet egy beruházás geodéziai munkáinak végrehajtásához alakítottunk ki a későbbi kitűzési és felmérési munkák végrehajtására. A távolságok oda-vissza lettek mérve, amikor lehetett a mérések kényszerközpontosan lettek végrehajtva.

A mérési eredmények a következők, amelyek az onhal.gmj állományban is megtalálhatóak: [1] sz. álláspont // Műszermagasság = 1.580 Psz Hz Zi Tf Tv Mj Jelleg Tvet dM ------------------------------------------------------------------------------------2 0.0009 89.3238 344.207 1.555 rezcsap 6 51.3702 89.4953 234.819 1.570 rezcsap 5 110.1948 90.1559 278.883 1.580 rezcsap

[2] sz. álláspont // Műszermagasság = 1.560 Psz Hz Zi Tf Tv Mj Jelleg Tvet dM ------------------------------------------------------------------------------------3 0.0002 90.2020 263.522 1.600 rezcsap 6 43.2430 90.2615 270.628 1.570 rezcsap 1 86.1546 90.2737 344.209 1.580 rezcsap


[4] sz. álláspont // Műszermagasság = 1.565 Psz Hz Zi Tf Tv Mj Jelleg Tvet dM ------------------------------------------------------------------------------------5 0.0004 90.1149 235.524 1.585 rezcsap 6 57.5525 89.4549 283.421 1.570 rezcsap #

Mintapélda2

75

3

93.4257

89.4253

337.522

1.600 rezcsap


[6] sz. álláspont // Műszermagasság = 1.570 Psz Hz Zi Tf Tv Mj Jelleg Tvet dM ------------------------------------------------------------------------------------1 0.0001 90.1002 234.817 1.580 rezcsap 2 85.3151 89.3339 270.630 1.555 rezcsap 3 151.5445 89.5111 197.642 1.600 rezcsap 4 239.0701 90.1357 283.418 1.570 rezcsap 5 290.4113 90.2629 254.760 1.585 rezcsap

A pontok kőben elhelyezett furatos rézcsappal lettek állandósítva. A 6-os pont magasságát szintezéssel határoztuk meg, értéke cm élességgel 148.24 m. A hálózatban lévő többi alappont magasságát trigonometriai módszerrel határozzuk meg. A műszer- és jelmagasságok mérését 5 mm élességgel végeztük. A mérést Leica TC 1800 mérőállomással hajtottuk végre. A 6-os és 1-es pontok határozzák meg a helyi koordinátarendszer főirányát. A feldolgozást tehát úgy kell elvégezni, hogy a 6-1 irány irányszöge a koordinátaszámítások eredményeként nulla fok legyen. 1. Hozzunk létre egy munkaterületet. 2. Olvassuk be a mérési adatokat, de a távolságredukció panelen a Nincs gomb legyen bekapcsolva, hiszen vetület nélküli helyi rendszerben végezzük a számítást. Fontos kiemelnünk, hogy vetület nélküli helyi rendszer, mert lehetne helyi sztereografikus vetület is. De a hálózat mérete nem igényli ezt a fajta kialakítást. 3. Végezzük el a vízszintes távolságok és a magasságkülönbségek számítását, majd kattintsunk a konvertálást elvégző ADJ gombra és lépjünk ki. 4. Állítsuk be a kiegyenlítéshez szükséges paramétereket. A kiegyenlítés előtti középhibák jó előzetes becslése a következő gondolatmenet alapján történik. A Leica TC 1800 mérőállomást 1”-es irány, és 1mm+ 2mm/km távmérési középhiba jellemez. Egyes prospektusokban 2mm+2mm/km-t találunk, de ennek itt most nincs jelentősége. Az optikai vetítővel végzett pontraállás középhibája mind az állásponton, mind az irányzott ponton 0.5...1 mm. A mérési jegyzőkönyvből kiolvasható, hogy az átlagos távolság 200...300 m közötti. Az 1 mm-es pontraállási hiba így kb. 1 másodpercnek felel. Ezt a hatást tehát mind az álláspontnál, mind az irányzott pontnál figyelembe kell venni. Az észlelő által végzett irányzás középhibája, mint személyi hiba, kb. 1...2 másodpercet tesz ki. Vegyük figyelembe a felső értéket. A középteljes hiba: 12 + 12 + 12 + 2 2 ≈ 3" A távmérés esetén hasonló gondolatmenetet követhetünk. 1 mm a távmérő alap középhibája, és 1-1 mm a pontraállásokból, így: 12 + 12 + 12 ≈ 2 mm Önálló hálózatról lévén szó, mind az iránymérést, mind a távmérést távolságtól függetlenül súlyozzuk. Valószínűségi szintnek 95%-ot, átlagos távolságnak 250 m-t állítsunk be. Koordináta és távolság számítási élessége mm legyen. 76

5. Az előzetes koordináták számításához két szomszédos mért pontot állítsunk be ideiglenesen adott pontnak. Legyen ez a két pont az 1-es és a 6-os. A 6-os pont előzetes koordinátáit hagyjuk meg nullának(maradhatnak a boxok üresek is), az 1-es pont előzetes Y koordinátájára pedig adjuk meg a két pont között mért távolságot. Ezt elég cm élességgel is megadni és lehet a ferde távolság is, az előzetes koordináta számítás végrehajtásához az is megfelelő. A mérési jegyzőkönyvben a 6-1 távolság 234.817 m. Az X koordinátára ne adjunk meg értéket. Futtassuk le az előzetes koordináta számítást, majd állítsuk vissza a két pont jellegét új pontra. A 6-os pont magasságára itt adjuk meg a szintezett 148.24 m-t. 6. Végezzük el a vízszintes hálózat kiegyenlítését. 7. Vegyük fel a hálózati dátumot. A feladat jellege dönti el, hogy mit adunk meg a 6-os pont koordinátáira. A példában Y koordinátára 5500-at, X koordinátára 1500-at adtunk meg. Az eltolás listából válasszuk ki a 6-os pontot, a forgatás boxból az 1-es pontot. Adjuk meg a szükséges koordinátáit a 6-os pontnak, irányszögnek pedig a feladat bevezetőjében említett nulla fokot. Tekintsük meg a számítások eredményeit. A hálózat jellemző adatai közül a súlyegység középhibája 2.29 lett, ami számszerűen jó egyezést mutat a kiegyenlítés előtt az iránymérés középhibájára megadott 3 másodperccel. Maximális irányjavítás 4”, a távolságé pedig 2mm. A maximális statisztika a 4-3 iránymérésnél jelentkezik, de értéke kisebb az elméleti értéknél. Súlyegység középhibája kiegyenlítés után =

2.29

Relatív középhiba = 1/90258 Maximális javítások kimutatása ______________________________ Álláspont Ir. pont Jav. Hibahat. ---------------------------------------------------------Iránymérés : 4 3 4" ( ) Távmérés : 5 6 -2 mm ( ) Durva hibák kimutatása _________________________________ Valószínûségi szint = 95% Statisztika Álláspont Ir. pont Szám. Elméleti Mérés ----------------------------------------------------4 3 1.50 1.96 Irány

A pontok koordináta középhibái 1 mm értékűek. 2003. évben meghatározott vízszintes alappontok ________________________________________________________________________________ Középhiba Pontszám Jelölés Y X my mx max min szög [mm] ________________________________________________________________________________ 1 rezcsap 5500.000 1734.818 1 1 1 1 12° -------------------------------------------------------------------------------2 rezcsap 5769.798 1521.088 1 1 1 1 85° -------------------------------------------------------------------------------3 rezcsap 5593.050 1325.635 1 1 1 1 155° -------------------------------------------------------------------------------4 rezcsap 5256.769 1354.521 1 1 1 1 39° -------------------------------------------------------------------------------5 rezcsap 5261.673 1589.993 1 1 1 1 120° --------------------------------------------------------------------------------

77

6 rezcsap 5500.000 1500.000 1 1 1 1 1° ________________________________________________________________________________

Nézzük végig a végleges tájékozások eredményeit is. 1. ________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 1 Jele : rezcsap ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 2 344.196 -1 1 -0.32 0.59 rezcsap 0.0009 128.2308 128.2259 344.197 1 1 0.67 0.61 ---------------------------------------------------------------------------------------6 234.818 -2 1 -0.91 0.62 rezcsap 51.3702 180.0000 128.2258 234.818 -0 1 -0.31 0.65 ---------------------------------------------------------------------------------------5 278.880 3 1 1.28 0.58 rezcsap 110.1948 238.4251 128.2303 278.879 -1 1 -0.54 0.60 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 128.2300

________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 2 Jele : rezcsap ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 3 263.517 -0 1 -0.16 0.60 rezcsap 0.0002 222.0723 222.0721 263.518 1 1 0.51 0.61 ---------------------------------------------------------------------------------------6 270.620 -1 1 -0.25 0.64 rezcsap 43.2430 265.3151 222.0721 270.621 1 1 0.78 0.69 ---------------------------------------------------------------------------------------1 344.198 1 1 0.42 0.61 rezcsap 86.1546 308.2308 222.0722 344.197 -1 1 -0.61 0.61 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 222.0721

________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 3 Jele : rezcsap ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 4 337.520 1 1 0.52 0.57 rezcsap 0.0000 274.5434 274.5434 337.520 -0 1 -0.05 0.62 ---------------------------------------------------------------------------------------6 197.641 -0 1 -0.11 0.60 rezcsap 57.0015 331.5448 274.5433 197.640 -1 1 -0.73 0.64 ---------------------------------------------------------------------------------------2 263.519 -1 2 -0.41 0.55 rezcsap 127.1251 42.0723 274.5432 263.518 -1 1 -0.78 0.61 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 274.5433

2. ________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 4 Jele : rezcsap ________________________________________________________________________________________

78

Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 5 235.523 -2 1 -0.89 0.57 rezcsap 0.0004 1.1136 1.1132 235.524 1 1 0.57 0.58 ---------------------------------------------------------------------------------------6 283.419 -1 1 -0.62 0.63 rezcsap 57.5525 59.0657 1.1132 283.418 -1 1 -0.70 0.69 ---------------------------------------------------------------------------------------3 337.518 4 1 1.50 0.60 rezcsap 93.4257 94.5434 1.1137 337.520 2 1 1.21 0.62 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 1.1134

________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 5 Jele : rezcsap ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 1 278.878 2 1 0.73 0.57 rezcsap 0.0003 58.4251 58.4248 278.879 1 1 0.75 0.60 ---------------------------------------------------------------------------------------6 254.754 0 1 0.05 0.62 rezcsap 51.5826 110.4113 58.4247 254.752 -2 1 -1.44 0.66 ---------------------------------------------------------------------------------------4 235.525 -2 2 -0.81 0.55 rezcsap 122.2851 181.1136 58.4245 235.524 -1 1 -0.74 0.58 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 58.4246

________________________________________________________________________________________ Álláspont száma : 6 Jele : rezcsap ________________________________________________________________________________________ Távolság Jav. Hhat. mU Stat. f Ir.pont Irányérték Irányszög Táj.szög Mért Irány [mp] Jelölés Szám. Távolság [mm] ________________________________________________________________________________________ 1 234.816 -0 1 -0.18 0.68 rezcsap 0.0001 0.0000 359.5959 234.818 2 1 0.93 0.65 ---------------------------------------------------------------------------------------2 270.622 0 1 0.15 0.68 rezcsap 85.3151 85.3151 359.5960 270.621 -1 1 -0.42 0.69 ---------------------------------------------------------------------------------------3 197.641 3 1 1.35 0.65 rezcsap 151.5445 151.5448 0.0003 197.640 -1 1 -0.73 0.64 ---------------------------------------------------------------------------------------4 283.416 -3 1 -1.31 0.70 rezcsap 239.0701 239.0657 359.5956 283.418 2 1 1.11 0.69 ---------------------------------------------------------------------------------------5 254.752 0 1 0.03 0.69 rezcsap 290.4113 290.4113 359.5960 254.752 -0 1 -0.21 0.66 ---------------------------------------------------------------------------------------zk = 359.5959

8. Végezzük el a magasság számításokat. Magassági értelemben a 6-os pont lesz az adott. A számítás élességére elegendő cm-t választani. Egyéb beállításokat a képen láthatóak szerint végezzük el.

79

A súlyegység középhibájára 0.984 adódott, az összhang megfelelő a kiegyenlítés előtt megadott 1 cm-rel. A maximális javítást a 4-3 magasságkülönbség kapta és a számított statisztika is kisebb az elméleti értéknél. Maximális javítás kimutatása ____________________________ Sorszám Álláspont Ir.pont Javítás Hibahatár -----------------------------------------------------------12 4 3 -0.02 ( 0.05) Durva hibák kimutatása ______________________________ Valószínûségi szint =

95 %

Statisztika Sorszám Álláspont Ir.pont Szám. Elm. --------------------------------------------------------12 4 3 -1.82 1.96

Végül a pontok magasságaira a következőket kaptuk: 1.

80

Felhasznált alappontok _______________________________________ Pontszám Jelölés Magasság _______________________________________ 6 rezcsap 148.24 _______________________________________ 2003. évben meghatározott alappontok ______________________________________________________________ Elõzetes Kiegyenlített Pontszám Jelölés magasság magasság Középhiba Változás [cm] ______________________________________________________________ 1 rezcsap 147.54 147.54 0.5 0.00 -------------------------------------------------------------2 rezcsap 150.32 150.32 0.5 + 0.00 -------------------------------------------------------------3 rezcsap 148.72 148.72 0.5 + 0.00 -------------------------------------------------------------4 rezcsap 147.08 147.08 0.5 0.00 -------------------------------------------------------------5 rezcsap 146.26 146.26 0.5 + 0.00 ______________________________________________________________

1.

Összeségében véve tehát elmondhatjuk, hogy a hálózat mind vízszintes, mind magassági értelemben megfelelő. A vízszintes hálózat relatív középhibája 1/90258, ami a 250 méteres átlagos távolságon kb. 3 mm-nek felel meg. Ez értelmezhető egyaránt hossz- és keresztirányú relatív középhibaként is. Egy ilyen célból létrehozott hálózat esetén az 1/50000-1/60000-es relatív középhibák még elfogadhatóak, ami kb. 5 mm-es hossz- vagy keresztirányú középhibának felelne meg a példánkban. A trigonometriai magasságmérés eredményeként kapott közel 1 cm-es középhiba is megfelel a célnak. Ennél nagyobb pontosság esetén természetesen szintezést alkalmazunk. 9. Készítsük el a szükséges koordináta állományokat, végleges koordináta jegyzéket.

81

2. defektus = 2 : a hálózatban egyetlen fix koordinátájú pont van, a kiegyenlítésben csak iránymérések

Recommend Documents