2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEKKEL, VEZETÉSI PROGRAMMAL

2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEKKEL, VEZETÉSI PROGRAMMAL „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. tanuljon meg a saját szemével nézni a világban.” Rudolf Steiner

2.1. Gondolataim az iskolavezetésről A vezetés napjaink sajátos, önálló szakterülete, amely speciális tudást, szakismeretet feltételez. A vezetői személyiség megköveteli a sokoldalúságot, az innovativitást, az összetettséget, az új ismeretek, eljárások, módszerek iránti befogadó képességet, adekvátságot. A megfelelő szakismeretek birtoklásán túl a sajátos készségek, képességek, a habitus, és nem utolsó sorban a pálya iránti feltétlen tisztelet és elhivatottság finom cizelláltsága révén épül fel. Vezetésről csakis a szervezet aspektusában szólhatunk, hiszen a különféle szervezeteket meghatározott feladatok végrehajtására, valamely’ cél érdekében hívnak létre és tartanak fenn. A vezetés felelőssége, hogy az adott szervezet minél hatékonyabban, eredményesebben végezze el kitűzött feladatait, illetve érje el céljait. A vezetés szervezeti funkció; annak működése, léte szervezett vezetés hiányában káoszba torkollik. Ennek folyományaként a vezetés nem más, mint a szervezet tagjainak együttműködésére irányuló tervszerű és tudatos tevékenység: a funkciók, hatáskörök, elvek, eljárások, ismeretek, cselekedetek, jogok, hozzáértés (időnként intuitív hatásokat sem mellőzhető) szövevénye. 10

Pályázat a Győri Speciális Szakiskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztásra

A vezetés eredményessége számos összetevő függvénye, ám meghatározza mindenekelőtt az adott szervezeti kultúra minősége. Ez utóbbit viszont a közösen vallott és gyakorolt, valamint hangsúlyozottan önkéntesen elfogadott, belsővé vált értékrend, a tagok közötti együttműködés, a vezetői team munkamegosztása határozza meg.

A ma iskolavezetőjének a helyi szociokulturális-, társadalmi viszonyokhoz ezer szállal kötődő, versenyhelyzetben prosperáló, rugalmasan alkalmazkodni tudó, nyitott iskolát kell tudni irányítania. Felel elsősorban - a szükséges személyi- és tárgyi eszközök meglétén túl - a tanulók neveléséért-oktatásáért, képzéséért, előmeneteléért; konstruktív életvezetésre való felkészítésükért, s mindezek által a társadalomba való beilleszkedésükért. Ugyanakkor felelős munkatársai szakmai munkájáért, előmeneteléért, a nyugodt iskolai légkör megteremtéséért, hiszen ez képezi fundamentumát az igazán sikeres, hosszú távú, az elkötelezettséget, hitet tevő szakmai, emberi munkának.

Ha közoktatásunk jelenlegi helyzetét górcső alá vonjuk, - különös tekintettel a szakképzésre – megállapítható, hogy számos, nagy volumenű kihívás, feladat előtt áll intézményrendszerünk. Sürgősen és hatékonyan válaszolni kell olyan fajsúlyos kérdéskörökre, mint példának okáért a demográfiai kihívások, az egyenlő bánásmód követelménye, a költséghatékonyság kérdésköre, avagy az egyre inkább teret nyerő minőségpolitika és ezzel szoros összefüggésben álló teljesítményelv érvényesülése.

Egy közoktatási intézménynek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alatt is meg kell határoznia önmaga karakteres arculatát: kiknek az intézménye is akar lenni valójában. Fel kell mérnie az iskolahasználók és az adott régió igényeit. Ehhez azonban felül kell vizsgálnia, s - ha szükséges - alakítania belső feltételrendszerét. Napjainkban csakis azon iskola tud megfelelni a kihívásoknak, az tud igazán adekvát válaszokat adni a társadalmi kihívásokra, amely fogékony a megújulásra, elébe megy a

11


kihívásoknak. Tudja: honnan hová tart, s neveltjeit miként, milyen módszerekkel, milyen szemléletmóddal tudja felkészülten útjukra bocsátani.

Az iskolavezetésnek a fentebb kifejtett gondolatokat szolgáló cél-, érték- és normarendszert kell kialakítani. Ezt úgy kell tennie, hogy messzemenőkig óvja a követésre méltó tradicionális elemeket, a hagyományőrző tevékenységeket, az intézmény múltjának számos elévülhetetlen sikerét.

A vezetőtársaimmal, kollégáimmal, munkatársaimmal évek óta folytatott munka inspirált arra, hogy elkészítsem pályázatomat, amely révén nézetem szerint a Győri Speciális Szakiskola képes lesz megfelelni a partneri elvárásoknak. Mindeközben úgy diákjaink, mint mi magunk is nyugodt, produktív, termékeny légkörben érezzük magunkat a dolgos mindennapokban.

12


2.2. A Győri Speciális Szakiskola – Ökoiskola – Tehetségpont – helyzetelemzése 2.2.1. Az iskola története, működése A Győri Speciális Szakiskola alapítója és fenntartója Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata volt alakulásától kezdve 2012. december 31-ig. 1993. július 1-jétől helyi nevelő-oktató intézményként, önállóan működött. 2013. január 1-től fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Működési területe Győr város közigazgatási területére és annak vonzáskörzetére terjed ki. Az intézményben a nevelés és az oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik. A 2013-2014-es tanévtől a két éves „előkészítő/alapozó” szakasz helyett sajnálatos módon csupán az egy esztendős „előkészítő” évfolyam után léphet a fiatal az első szakképző évfolyamba. Képzése az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejeződik be. Iskolánk a győri Hermann Ottó utcában, egy családi házból kialakított épületből indult. Minden évben gyarapodott, szépült, új szakmákat léptetett be, s ehhez alakította, biztosította a megfelelő környezetet. Családias légkörben, meghitt környezetben élhették itt mindennapjaikat a diákok. A tanulólétszám növekedtével az iskola 2003-ban a megszűnt Ady Endre Általános Iskola épületébe költözött. Az alapterület ugyan nagyságrendekkel nőtt, ám a lerobbant, amortizálódott, funkcionálatlan környezet komoly kihívást jelentett úgy az iskolavezetésnek, mint a tanári karnak. Rengeteg saját munkával, és persze fenntartói, támogatói segítséggel úgy gondolom, hogy mára példaértékűvé vált intézményünk. Az országban szinte egyedülállóan önálló speciális szakiskolaként funkcionáló iskola titulusát vindikálhatjuk magunknak. Iskolánk szervezete jelenleg igazgatóból, igazgatóhelyettesből, gyakorlati oktatásvezetőből, tantestületből, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint nem peda-

13


gógus alkalmazottakból tevődik össze. ( 2013. szeptember 1-től 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1. melléklete szerint intézményünkben a tanulólétszám alapján kettő intézményvezető- helyettes alkalmazása kötelező. Mivel a gyakorlati oktatásvezető státusz ezzel egyidejűleg megszűnik, ezen teendők elvégzése a jövőben az egyik igazgatóhelyettesre hárul.) Tevékenysége szakmailag egységes szervezet keretén belül zajlik. Hat évfolyamán 21osztállyal.

2.2.2. Az iskola feladatai Az iskola feladatai: Nappali rendszerű iskolai oktatás Nevelési-oktatási feladatok Egészségügyi ellátás Diáksport Intézményi étkeztetés Szakmai tevékenységet irányító, kisegítő szolgáltatás Az iskola alapfeladatai: Biztos ismeretek nyújtása Készségfejlesztő egyéni oktatással a tanulók életkezdésének, munkába állásának segítése Az igényeknek megfelelő szakiskolai oktatás 9.E (előkészítő) évfolyamon, illetve a 2013/14-es tanévben kifutó rendszerben a 10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás Szakképzési (9-10, illetve 9-13.) évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakmai- és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés

14


2.2.3. Tanulólétszám alakulása

Tanulólétszám

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

2012/2013.

244 fő

250 fő

257 fő

266 fő

292 fő

A tanulólétszám évekre visszatekintve folyamatos emelkedést mutat, de a jelenlegi törvényi változások, korlátozások, illetve a negatív előjelű demográfiai hatások következtében enyhe visszaesés prognosztizálható, jelenleg az újonnan beiratkozottakkal együtt létszámunk 270 fő. Ezt a kifejezetten negatív tendenciát erősítheti a 2012 szeptemberétől életbe lépő 16 éves tankötelezettségi korhatár felmenő rendszerű bevezetése. Az instabil szociokulturális háttérrel rendelkező fiataloknál – kellő mértékű gyógypedagógiai nevelő hatás hiányában – erőteljesebben növekedhet az iskolát, az oktatást elhagyók száma, akár egy-egy, jó keresettel kecsegtető alkalmi munka okán is. E kedvezőtlennek mutatkozó – tapasztalat hiányában csupán a jövőre kivetített – elképzelésem a törvényi szabályozás alátámasztásával esetleg enyhül, amennyiben érvényt tudunk neki szerezni. A 2011. évi CXC. törvény 45.§ (3) bekezdésének ide vonatkozó sorai a következők: „ A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.” Ugyanakkor - meglátásom szerint - félő jelenség ütötte fel a fejét az ország középiskoláiban. A sajátos nevelési igénye miatt, állapotára és a szakértői vizsgálatokra való tekintet nélkül a 8. osztályból iskolánkba predesztinálható fiatalok egy része az épek középiskoláiba irányítódik, ahol a csökkenő tanulólétszám okán sokuk felvételt nyer. Annak ellenére, hogy az integráció - különösen, ha feltételei sem adottak - a mi fiataljaink esetében egyáltalában nem üdvös megoldás. Döntő hányaduk esetében előtanulmányaik, előképzettségük, intelligencia szintjük nem felel meg az általános iskola

15


nyolc osztályát sikeresen elvégzőkének. Nem beszélve arról, ha mindehhez még egyéb, szomatikus problémák is társulnak.

Ennek ellenére bízom benne, hogy eme károsnak tekinthető tendencia nem nyer létjogosultságot városunk közoktatásában, s minden fiatal az őt leginkább segítő, fejlesztő, a neki legmegfelelőbb, képességeit, lehetőségeit, majdani életben való helyállását biztosító közegben folytatja tanulmányait.

2.2.4. A rendelkezésre álló humánerőforrás Ahogy a tanulólétszám növekedett, úgy az iskola értékrendjének, tradícióinak megszületésével párhuzamosan formálódott a tantestületi létszám, és ebből következően az összetétel is. Az elmúlt években a továbbképzési terveknek megfelelően megnőtt a másoddiplomát, szakvizsgát tettek száma. Az intézmény működéséhez szükséges személyi háttér a megfelelő számú közvetlen pedagógusi munkát segítő, illetve gazdasági- és technikai személyzet által biztosított. Oktatók-nevelők megoszlása végzettség szerint: (2012. október statisztika alapján) Gyógypedagógus Pedagógus képesítéssel nem rendelkező

14 fő 5 fő

egyéb felsőfokú végzettségű Középiskolai tanár

6 fő

Műszaki szakoktató

3 fő

Tanító

4 fő

Pedagógus szakképesítéssel nem

6 fő

rendelkező középfokú végzettségű Pedagógus munkát segítő (rendszergazda,

1, 5 fő

oktatás technikus, ifjúságvédelmi felelős)

16


Iskolánkban öt munkaközösség működik: osztályfőnöki, humán, reál, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati munkaközösség.

2.2.5. A rendelkezésre álló tárgyi erőforrás Iskolánk épülete közel 40 esztendős, kétemeletes panel épület a hozzá tartozó udvarral, sportudvarral. Befogadó képessége 300 fő. Elöregedett fűtésrendszerrel, de nagyobb részt megfelelő nyílászárókkal. Az épület hővesztesége jelentős mérvű a fűtési szezon alatt. Mindezek indukálnák az épület fűtésrendszerének korszerűsítését, valamint az épület külső hőszigetelésének biztosítását. (A kész tervek e tekintetben már rendelkezésünkre állnak.) A tanítás menetét szolgáló eszközrendszer a természetes amortizációt, elavulást is figyelembe véve zömében elfogadhatónak tekinthető. A tanműhelyek 6-8 fő foglalkoztatására alkalmasak, korszerűen felszereltek; öltözők, zuhanyzók tartoznak hozzájuk. A számítógéppark, a szaktantermek, műhelyek folyamatosan gazdagodtak az elmúlt években, valamint többek között a decentralizációs pályázatnak köszönhetően jelenleg is gazdagodnak. A nevelés-oktatás tárgyi feltételeinek biztosításához járul hozzá szép számú könyvállományunk is.

Nevelési-oktatási helyiségeink, tanműhelyeink:

Osztályterem:

10

Szaktanterem:

14

Tornaterem:

1

Tornaszoba:

1

Tanműhely:

8 (virágkötő,

szőnyegszövő,

textiltermék-összeállító,

kárpitos, asztalosipari szerelő, építőipari, szerkezetlakatos, tankonyha)

17


2.2.6. Hagyományok, szabadidős programok Iskolánk arculatát helyi adottságai, mikrokörnyezete, fiataljaink szociokulturális háttere, sajátos nevelési igénye, szocializáltsága együttesen formálják. Tevékenységi rendszerünk szerteágazó, sokoldalú. Az egyes munkaközösségek a munkaközösségvezetők irányításával a szakmai munka összefogóinak tekinthetők. Munkájukat igyekeznek következetesen, permanensen összehangolni egymással. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka a Pedagógiai Programban lefektetetteknek megfelelően zajlik.

A klasszikus értelemben vett nevelés mindennapi munkánkban prioritást élvez, annál is inkább, hiszen a körülöttünk zajló, jellemzően negatív hatású folyamatok fiataljainkra nézvést káros irányban hatnak. Csábítja őket a reklámokon, médián, internetes portálokon keresztül sulykolt álságos világ, ahol a tanulás, a munka huszadrangú tevékenység, s látszólag minimális befektetés árán könnyű, felelősségmentes élet vár rájuk. Ezért egyre inkább kiszolgáltatottabbá, és ebből következően stresszesebbé válnak. Különösen igaz ez, ha családi környezetükben homlokegyenest más tapasztalatokat gyűjtenek. A gyökerek megtartása, a hagyományok, magyarságtudatunk ápolása ezért fontos helyet foglal el úgy a nevelés-oktatás, mint a hagyományőrzés, a szabadidős foglalkozások terén is. Feladatomnak tekintem az eddig bevált hagyományok ápolását, megőrzését, továbbvitelét.

Szervezett formában zajlik a kézműves és a színjátszószakkör. A számítástechnika szakkörön egyrészt a tananyagunkon kívül eső ismeretek megismertetése, másrészt igaz sajátos nevelési igényükből adódóan kevesek számára - az ECDL-vizsgára való felkészítés zajlik. Az Ökoiskola és a Tehetségpont „titulusainknak” megfelelően évente visszatérő programjaink, a hagyományos és jeles napokhoz kötött ünnepeink mellett az „Egészséghét”, a „Sportnap”, a „DÖK-nap”, a „Hagyományőrző foglalkozások”, az 18


iskolabál, farsangi bál, a kirándulások, táborok, a regionális futball-délután, valamint színház-, kiállítás látogatások színesítik mindennapjainkat. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a nagyszámú, egész tanévet átölelő házi bajnokságok (ping-pong, foci) lebonyolításán túl a megyei-, regionális-, országos-, sőt nemzetközi megmérettetéseken való rendszeres részvételek sora, illetőleg az ott elért eredmények, melyekre a Győri Speciális Szakiskola méltán lehet büszke. Tanulóink manuális készségét dicséri a városi és regionális rajzversenyeken elért szép eredménysorozat. Igyekszünk megállni a helyünket városi szinten az iskolák közötti különféle irodalmi és történelmi, helytörténeti vetélkedőkön, valamint a speciális szakiskolák számára szervezett Országos Kulturális Seregszemléken. Városi szintű kiállítások révén a diákok „remekeit” szűkebb pátriánk is megismerheti. Sikeres pályázatok sora is gazdagítja, formálja tanulóink tudását, életszemléletét, jellemét, szomatikus-, pszichés adottságait, tulajdonságait.

2.2.7. Minőségfejlesztési tevékenységek Iskolánk minőségirányítási programjában fogalmazódnak meg az intézményi működésünk hosszútávra vonatkozó elvei. E program magában foglalja az iskola működésének folyamatait, s a klasszikusnak tekinthető, munkánk gerincét alkotó vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásának metódusait.

2.2.8. Együttműködés az iskola-felhasználókkal 2.2.8.1. A diákok Tanulóink között végzett attitűd vizsgálatok alapján megállapítható, hogy fiataljaink szeretnek iskolába, gyakorlatokra, szabadidős elfoglaltságokra járni. Értékeli az őket körülvevő, ízléses, igényes környezetet. Tanáraik segítő jobbját elfogadják, tanácsaikat igyekeznek elfogadni. Többüknek határozott elképzelése van a másodszakma megszerzéséről.

19


2.2.8.2. A szülők A szülők körében végzett, hasonló rendszerű attitűd vizsgálatok végkicsengése szintén pozitív. Ők is egyértelműen respektálják a nívós környezetet, a tanárok nevelésioktatási tevékenységét, erőfeszítéseit. Sok esetben elvárják a jó tanácsot, a segítő szándékú megnyilvánulásokat diákjaink életkorából adódó, serdülőkori problémáinak tekintetében. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a jellemzően szűkös anyagi háttér, a gyakori munkanélküliség, különböző betegségek, szociális anomáliák a szülők jelentős hányadát passzívvá, érdektelenné teszi. A szerényebb számú aktívakra viszont több területen bizton számíthat iskolánk. Évek óta sikeresen működik a Szülők Klubja rendezvénysorozat, melyen iskolánk pszichológusán túl vendégelőadók is gondolatokat cserélnek, továbbá aktuális problémákra keresnek közösen megnyugtató megoldásokat az ott megjelentekkel.

2.2.8.3. A tanárok Az együttműködés elengedhetetlen a tanárok között annak érdekében, hogy az iskola minden téren elérje kitűzött céljait. Ugyanígy elengedhetetlen az intézmény vezetésével kapcsolatban is. Az egyes munkaközösségek kialakítják álláspontjukat; természetesen figyelembe véve a többi munkaközösség véleményét is. A nevelőtestület tagjai véleményt is formáltak az intézmény vezetéséről; ennek eredménye a minőségfejlesztési metódus során vált ismertté; eredményesebbé tétele érdekében intézkedési terv is született.

20


2.2.8.4. A Diákönkormányzat Diákjaink a Diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetésével részt vállalnak az iskola életének alakításában. Tevékeny szereplői az iskolabáloknak, farsangi mulatságoknak, több napos kirándulásoknak, táborozásoknak. Az osztályonként megválasztott DÖK-titkárok biztosítják a gyors híráramlást, s ez által a szorosabb összekötő kapcsot.

2.2.8.5. KLIK Győri Tankerülete Az iskola kapcsolata a KLIK Győri Tankerületével építő, konstruktív, segítő jellegű. Munkatársaik ismerik, respektálják munkánkat, ugyanakkor elismerik, s segítő, jobbító szándékkal kezelik esetlegesen felmerülő gondjainkat.

2.2.9. Az iskola külső kapcsolatai Iskolánk külső kapcsolatait rendszeresen ápoljuk. Az önkormányzati és a képviselőtestületi tagok továbbra is segítőkészek irányunkban. Tanulóinkkal gyakorlati képzésük okán számos céggel, vállalkozással - a törvényi előírásoknak megfelelően egyre növekvő számban - együttműködési megállapodások köttetnek. Egyéb irányú kapcsolataink is az iskola profilját, nevelési-oktatási feladatait, rövid- és hosszú távú céljait hivatottak elősegíteni.

Kiemelt kapcsolataink: Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

21


Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul! Programigazgatóság Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete TKVSZRB Gyakorlati helyet biztosító cégek, vállalkozások Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális szakiskolák További kapcsolataink: Győrhöz közeli települések általános iskolái Családsegítő Központ Szociális Foglalkoztató Egyéb támogatást nyújtó cégek, vállalkozások Támasz Alapítvány Roma Önkormányzat

2.2.10. Karitatív tevékenységünk Intézményünk a maga szolid módján próbál segíteni a bajba jutottakon. Diákjaink szorgalommal gyűjtögetik folyamatosan a műanyag flakonok kupakjait, mellyel egy Győr környéki kisfiú gyógyulását kívánják elősegíteni. Iskolánk szűkebb környezetét Ökoiskolaként óvjuk, ápoljuk: a „Te szedd!” mozgalom lelkes lebonyolításán túl pihenő padok, szemetes gyűjtőedények javítását, festését is bevállaljuk.( A szeptember 14-ei „Te szedd!” programhoz már most, júniusban kellett intézményünknek regisztrálni, melyet meg is tettünk.) A győri Karácsonyi Vásár kulturális műsorszámaiból és a karitatív faház jótékonysági árusításaiból rendre kivesszük a részünket. Ugyanígy teszünk az Öregek Otthonaiban előadott ünnepi műsorainkkal is.

22


A HATÁRTALANUL pályázat keretében a győri Káptalandombon található sekrestyés házat újítottuk fel, valamint a Felvidéken található Ekecsen próbáltuk újjá varázsolni a kitelepítettek és a világháborús halottak emlékművét, valamint az ottani templom kerítését. Annak ellenére, hogy a mi iskolatípusunkban nem kötelezően előírt az 50 órás közösségi szolgálat / a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6.§ (4) alapján /, annak szellemiségét, tehát az elesettek, a rászorulók segítését beépítjük mindennapjainkba. E téren kiemelendő, hogy hosszú évek óta a győri Prohászka Ottokár Katolikus Óvoda kis óvodásait segítjük saját készítésű termékeinkkel, továbbá Böjte Csaba Atya győri Szeretetnapjain a diákjaink által készített termékek, dísztárgyak, ékszerek, ajándéktárgyak értékesítése révén járulunk hozzá a dévai árvák ellátásához. Az évtized árvizét - melynek utómunkálatai még jelenleg is zajlanak – tudhatjuk magunk mögött. Az ellene való védekezésből iskolánk számos tanulója és tanára is aktívan kivette a részét. A Győri Hittudományi Főiskola rektorának ez irányú köszönő levelét mellékeltem a pályázathoz.

23

3. AZ ISKOLÁRA VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 3.1. A nevelő-oktató munka vonatkozásában Fejlesztési tervem megfogalmazásakor abból indultam ki, hogy az iskola fennállásának húsz esztendeje alatt az ország speciális szakiskolái között kivívott megbecsültségét és színvonalát elsődleges cél gyanánt megtartsam, ugyanakkor a fejlesztendő területeket feltárjam. Fejlesztési céljaimat úgy kívánom valóra váltani, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által elvárt gazdálkodási elvek feltételeinek eleget tegyünk, ugyanakkor a köznevelési és a szakképzési törvény változásaiból adódó feladatokat maradéktalanul végrehajtsuk. Mindezek mellett a magas színvonalú képzést továbbra is biztosítani szükséges tanulóink számára. Kívánatos a hatékony együttműködés fenntartása, illetve továbbfejlesztése azon iskolákkal, köznevelési intézményekkel, ahonnan fiataljaink érkeznek, érkezhetnek. Szakképző intézmény lévén határozott célunkká kell tenni a nálunk végzettek minél nagyobb számban való elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Ehhez alapokat szolgáltathat a 2006-ban, egy esztendő munkájának gyümölcseként megszületett Utógondozói Program elemző tanulmánya, melynek magam is aktív résztvevője voltam. Az aktív utókövetés statisztikai adataiból hasznos információk lennének nyerhetők iskolánk középtávú terveinek megvalósításához. Mindezek érdekében iskolánkban prioritásként kezelendő rögvest a kezdeteknél a tanulók minél alaposabb megismerése, fejlesztése már a 9/E évfolyamon. Őket mindezen ismeretek birtokában aztán a legmegfelelőbb szakmacsoportok, szakmák irányába orientáljuk.

24


A számos szempontot összehangoló, szerencsésen meghatározott szakmában tudásukat az egyéni képességekhez mérten a legmagasabb szintre fejlesszük, gondosan ügyelve az elmélet és a gyakorlat maximális ötvözetére. Felvértezzük őket praktikus, a mindennapokban hasznosítható, használható általános és speciális ismeretekkel, melyek révén örömteli, teljes életet élhetnek, s egyúttal társadalmunk hasznos tagjává válhatnak. Kiemelten kezelendő az esélyegyenlőség biztosítása okán a differenciált foglakoztatás, felzárkóztatás. Ugyanakkor a célnak megfelelő módszertani szempontokat kell figyelembe vennünk a kapcsolódó tananyagegységek tanítása során.

A tanulóinkat manapság egyre intenzívebben érő káros társadalmi hatásokra visszavezethető - gondolok itt példának okáért az agresszív megnyilvánulásokra, a bódító szerek, káros élvezetek térnyerésére, a munkanélküliségre, a családok fokozott széthullására, a bűnözés terjedésére - problémák hatékony kezelésének megoldására minél több alkalmat kell keresnünk. Ennek érdekében felül kell vizsgálni, s szükség szerint korrigálni, bővíteni, kiegészíteni az idevágó tananyagot. A tanórán belüli nevelési lehetőségek mellett kiaknázandók a tanórán kívüli nevelési lehetőségek. Ilyen irányú kiállítások megtekintésére, előadók invitálására, közösségteremtő programokat magukba foglaló klub- és sportdélutánokra, Szülők Klubjára (előadások, beszélgetések nevelési problémákról) kiemelt figyelemmel kell lennünk. Iskolánk hagyományainak ápolása és elért eredményeinek megtartása szintén kiemelten kezelendő. Mindennek meg kell nyilvánulni a nevelés-oktatás színvonalában, a tanulók magatartásában, a különféle közismereti és szakmai és sportversenyeken történő helytállásban.

Eredményeink megtartása, fokozása érdekében Tankerületünkkel karöltve minden olyan alkalmat és lehetőséget biztosítani kívánok az iskola pedagógusai számára, mely

25


szakmai fejlődésüket, módszertani kelléktárukat, annak változatosságát, hasznosíthatóságát növeli; gondolok itt például kooperatív tanulási technikák megismerésére, elsajátíttatására. Ugyanezen aspektusból tanulóinknál a hatékonyabb motiválás révén elő kívánom segíteni, hogy egyre többüknél igazi értékké váljon a munka, a választott szakma szeretete, és természetesen az ezekhez kapcsolódó tudás. Erősíteni kívánom bennük a gazdasági válság fokozta „több lábon állás” fontosságát. Továbbá bizonyos értelemben mi magunk sem vonhatjuk ki magunkat az egyre inkább létjogosultságot szerző élethosszig tartó tanulás életfilozófiája alól. Az OKJ „megreformálása” ennek számtalan módját szolgáltatja. A nevelés-oktatás vonatkozásában tehát hangsúlyozottan figyelnünk kell a jövőben arra, hogy az általunk nyújtott szakiskolai alapok olyan általánosan hasznosítható kulcskompetenciák legyenek, melyek valós fundamentumát biztosítanák a „lifelong learning” szellemében folytatott, esetleges későbbi tanulmányaiknak. Biztosítani kívánom tanulóink minél nagyobb számban történő, versenyeken való részvételét. Annál is inkább, mivel életünk mindennapjai a sorozatos megmérettetésekről szólnak, mely alól majdan ők sem vonhatják ki magukat. Ezzel kapcsolatosan az a tény is hangsúlyozandó, hogy ötödik esztendeje a speciális szakiskolák diákjai is megmérettethetik magukat országos szinten szakmai versenyek keretében. Ezen megmérettetéseket ugyanúgy elismerik, mint az épek szakképző iskoláiban zajlókat. A legjobbak elméletből, gyakorlatból, vagy akár mindkettőből vizsga alóli mentességet nyerhetnek, tehát a tét óriási! Ám ezzel együtt a felelősség is! Célul szeretném kitűzni, hogy évente egyre több tanulónk - s velük együtt felkészítő kollégám - mérettesse meg magát, és érjen el respektálható eredményeket e rangos rendezvényeken. Az ide vezető úthoz biztosítani kívánom a megfelelő, hathatós segítséget számukra. A versenyzés viszont nem mehet a szakmai tanulmányok kárára; tehát felelősen kell kiválasztani mind az eseményt, melyen szerepeltetni szeretnénk tanulónkat, mind pedig a nevezni

26


kívánt tanuló személyét. Végzős tanuló esetében még súlyozottabban kell erre figyelnünk. Törekedni kívánok a kiegyensúlyozott tanár-diák kapcsolatokra; mindezt a jogok és kötelességek következetes és tudatos betartásával, betartatásával, úgy a szülők, mint a diákok, illetve a pedagógusok tekintetében. Szakmakínálatunk nem állandó, hiszen több, fajsúlyos szempont is szerepet játszik annak kialakításában. Természetesen az egyre inkább nagy jelentőséggel bíró munkaerő-piaci igény - az iskola szakképzési rendszerének átalakulási idejéhez képest jóval gyorsabb - változásait napra készen követni gyakorlati képtelenség. Ugyanakkor az OKJ változásai, a regionális munkaerő-piaci kereslet mellett figyelembe veendő tanulóink általános egészségügyi állapota, képességeik, készségeik, mentális, szociális állapotuk, terhelhetőségük, teljesítő képességük határai. Sok összetevős, kényes és érzékeny mezsgyéről van szó, melynek változása, változtatási kényszere alól - országos szintű szakképzésünk érintettsége révén - iskolánk sem vonhatja ki magát. Ebből kiindulva tervezem az Esélyegyenlőségi programban általam megfogalmazottak alapján újabb, preferált hiányszakmák fokozatos bevezetését rövid-, közép- és hosszú távú indikátorok (1-3-6 év) révén. Országos probléma – mely alól városunk, megyénk sem kivétel – az úgynevezett „lányos” szakmák kínálatának szerény mértéke. Ennek oka szerteágazó. Egyrészt ez idáig a speciális szakiskolákba járók döntő hányada nemét tekintve fiú volt; a lányok száma csupán az utóbbi pár esztendőben növekedett. A másik ok a munkaerő-piacon sajnálatos módon kevés számú „lányos” szakma hiánya. Tehát napjainkra is jellemző, hogy a női szakmák oktatása, illetőleg a nők munkaerő-piacon való elhelyezkedési lehetőségei még mindig jelentősen korlátok közé szorítódnak. Győrben az Audi bizonyos munkakörökben – országosan az elsők között – ugyan beindította a kifejezetten nőkre épülő foglalkoztatását, ám jelenleg ez csupán csepp a tengerben; még ha egy reményeim szerint kedvező tendencia első cseppjének is tekinthető! Ugyanakkor értelem szerűen, nem minden leány tanuló kerülhet be munkavállalóként az Audiba! Mi legyen a többi-

27


ekkel? Különös tekintettel a saját iskolám profiljába tartozó, sajátos nevelési igényű, vagy megváltozott munkaképességű fiatal lányokkal? A közelmúltban elkészült GyőrMoson-Sopron megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési tervében szintén visszaköszönő probléma a lányok, nők szakmatanulási, munkavállalási lehetőségeinek problematikája. Meglátásom szerint intézményünkben a jellemzően kétkezi munkára épülő szakmák közül olyan, a lányok érdeklődésének, pszichés-, szomatikus képességeinek megfelelő, a munkaerő-piaccal összhangban lévő képzéseket kell kiválasztanunk, melyek a 20132018-as időszakra meghatározott terv alapján nagy valószínűséggel tartós munkalehetőséggel kecsegtetnek. Ennek okán kívánom bevezettetni a hulladékválogató ésfeldolgozó, illetve a falusi vendéglátó szakmákat, ahol a már meglévő és - az elhelyezkedés vonatkozásában biztató adatokat produkáló – „lányos” szakmák, így példának okáért a tisztítás-technológiai szakmunkás, a gyorséttermi ételeladó, a konyhai kisegítő, avagy az élelmiszer- és vegyi áru eladó mellett egyre változatosabbá válhat szakmapalettánk. Az új szakmák bevezetésénél nem elhanyagolható szempont a külső gyakorlóhelyek minél nagyobb számban történő biztosítása is. Ebben a helyi Kereskedelmi és Iparkamarára, továbbá a már meglévő szakmai kapcsolatainkra egyaránt számíthatunk.

Eredményeink megtartása, fokozása, valamint a közeli és távolabbi tervek megvalósítása érdekében minden olyan alkalmat és lehetőséget biztosítani kívánok az iskola pedagógusai számára, mely szakmai fejlődésüket, módszertani kelléktárukat, annak változatosságát, hasznosíthatóságát növeli; tehát az oktatásban zajló, így természetesen minket is érintő paradigmaváltást szolgálja.

28


3.2. A humán erőforrás vonatkozásában Egy iskolában a legfontosabb erőforrás maga az ember. A humán erőforrást érintő beruházások megtérülési ideje ugyan relatíve hosszú folyamatnak tekinthető, de a távlati célokat illetően megtérülő befektetésnek kell tekintenünk. Manapság az oktatási intézményekben az emberi erőforrás-menedzsment szerepe részben hárul az iskola vezetőjére. Ugyanakkor, ha a humán erőforráson keresztül a működés terén sikereket kíván elérni, idejének, energiáinak jelentős részét rájuk kell fordítania. Figyelemmel kell kísérnie, illetve aktívan részt kell vennie az alábbi, a munkavállalókkal kapcsolatba hozható feladatokkal (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 5/2013. (V.31.) KLIKE munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló utasításait figyelembe véve) : Humánpolitikai tervezés a Tankerülettel szorosan együttműködve Munkaerő felvételének előkészítése Az új munkaerő bevezetése Munkaköri leírások kiadása Általánostól eltérő munkarend megállapítása Szabadság igénybevételének engedélyezése, kiadása Rendkívüli munkaidő, készenlét, illetve helyettesítés elrendelése Teljesítmények ellenőrzése, értékelése A hosszútávon kiemelkedő munka elismertetése Továbbképzések szervezése Kapcsolattartás a volt munkatársakkal Esetleges problémák kezelése a Tankerülettel szorosan együttműködve Érdemi és hatékony érdekképviselet A humán erőforrás területén adódó feladatokat a fenntartóval egyeztetni kell, valamint az iskolafejlesztési koncepciónak megfelelően stratégiát szükséges felállítani. A válto-

29


zó törvények révén az iskolafenntartókra ruházódott a hatékony és ésszerű intézményrendszerek kialakítása. Ennek szerves részét képezi, hogy a foglalkoztatatás tekintetében lehetővé kell tenni a munkaerő hatékonyabb kihasználását oly’ módon, hogy közben sem a munkavállalói, sem az intézményi jogok nem sérülhetnek. Legfontosabb feladatomnak tartom e téren a megfelelő iskolai végzettség és a szakmai továbbképzések biztosításának lehetőségét. Ennek érdekében - a gazdasági erőforrások függvényében – a Tankerülettel egyeztetve, vezetőtársaimmal együtt dolgoznám ki a tanulót, iskolát, pedagógust is szolgáló továbbképzési tervet; tehát elsősorban ösztönözném kollégáimat olyan végzettségek megszerzésére, melyek iskolánk új szakmákat bevezető távlati terveinek vonatkozásában a szakképző évfolyamokon a jövőben várhatóan szükségeltetnek. A jelenlegi törvényi, rendeleti szabályozások erősen kedvezőtlen helyzetet teremtettek számos szakképző intézményben, mely alól sajnos a mi iskolánk sem kivétel! Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért kollégák zárolt státuszai gyakorlatilag lehetetlenné teszik úgy a szakmai gyakorlati, mint a szakmai elméleti oktatásunkat! Bízunk a szabályozás feloldásában, illetőleg valós egyedi elbírálásában, mivel ellenkező esetben egyes képzéseink beindítására 2013 szeptemberétől nem leszünk képesek! Mindezeken túl reményt keltő a pedagógus életpályamodell bevezetésének szándéka, ahol a keresetek már a versenyszférában elhelyezkedőkéhez közelítően alakítják az egyes szakmák oktatásában részt vevő elméleti és gyakorlati szakemberek havi juttatásit.

3.3. A vezetés vonatkozásában Az olyan szervezet, mely működni akar, ezzel egyúttal fennmaradását is biztosítja. Ennek egyik nélkülözhetetlen eleme a megújulásra való készség, azaz az innovativitás megléte. Az alkotó, megújulást szolgáló vezetés a munkavállalók fejlődésének mozgatórugóját, katalizátorát jelenti. Minden olyan határozat, döntés, intézkedés, mely a már kissé megszokotthoz, elszürkülőhöz, fásulthoz, ellaposodotthoz képest módosítást

30


eredményez, az adott szervezet mindennapjaiba produktív változást hozhat. Az innovatív vezető nem utasítja el eleve az új kezdeményezéseket, az új gondolatokat, sőt támogatja a felvetett, többek véleményét tükröző változtatási szándékot, bárhonnan eredjenek is azok. Ha hozzáállásával önmagán kívül kollégáit is újításra serkenti, láthatóan ad a véleményükre, ötleteiket, koncepciójukat közös döntés után hagyja megvalósulni, munkájukat produktívvá, értékesebbé teszi. Így összességében a szervezeti eredmények javulását, finomodását biztosítja. Meglátásom szerint a várhatóan némileg csökkenő tanulólétszámra való tekintettel iskolánk népszerűségi mutatóinak felülvizsgálatával, majd ezt követően közösen kialakított koncepció segítségével meg kell határoznunk és meg kell lépnünk azokat a stratégiai lépéseket, mellyel meg tudjuk őrizni a sajátos nevelési igényű fiatalok és szüleik, a (potenciális) „küldő” iskolák, a fenntartó; ergo az iskola-felhasználók irányában hírnevünket.

3.4. A szervezet vonatkozásában A fentebb kifejtett gondolatokat tovább fűzve, a ma elvárásainak, kihívásainak hosszú távon kizárólag azon iskola tud megfelelni, mely hagyományaival a háta mögött, ám eléggé rugalmas, korszerű, fogékony a változásokra, s részleteiben kidolgozottan felépíti arra vonatkozó stratégiáját, hogy mit is szeretne elérni, illetve honnan hová, milyen utakon szeretne eljutni. Vallom, hogy minden iskolának, így a mi iskolánknak is feladatai körébe kell, hogy tartozzék a megfelelően kooperatív, szolidáris, humánus magatartásmód kialakítása. Együttműködésre, humánumra, szolidaritásra, összefogásra nevelni viszont csak olyan pedagógus képes, aki saját maga is rendelkezik e tulajdonságokkal, s nap, mint nap él is vele. Az iskola mindennapjai mindenesetre erre számtalan lehetőséget biztosítanak. A teljesség igénye nélkül említeném a legfontosabbakat: Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend felülvizsgálata Helyi tantervek felülvizsgálta

31


Tanmenetek egyeztetése az egyes munkaközösségekben Bemeneti, kimeneti mérések szervezése; értékelésük, elemzésük „Kisvizsgák” szervezése, értékelése Házi, városi, regionális, országos versenyek, bajnokságok, vetélkedők: részvétel, szervezés, lebonyolítás Továbbképzéseken, konferenciákon tapasztaltak megosztása Nevelési értekezletek szervezése A szervezeten belüli együttműködés előfeltétele az együttműködési hajlandóság, amely a vezető ösztönző, lehetőséget biztosító, érdemeket elismerő, hibákat, negatívumokat is diszkrét, de határozott formában közlő magatartásmódjával, nagyságrendekkel növelhető. Meglátásom szerint törekedni kell arra, hogy szinte minden pedagógusban kialakuljon az „itt rám nagy szükség van, bíznak bennem, sokat várnak el tőlem, s adnak a véleményemre” érzése. Rá kell döbbennie mindenkinek, ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkát, sokkal gyorsabban és könnyebben érjük el a célt. Ezekből következően az iskola vezetőségén belül szeretném elérni, hogy a munkamegosztás határozott karaktert öltsön; az igazgató-helyettesek, a gazdasági ügyintéző, az iskolatitkár, a munkaközösség-vezetők és egyéb megbízott felelősök teljes hatáskörrel, önállóan, kreatívan, ám kooperatív módon, a köz- illetve iskolaérdeket szem előtt tartva végezzék feladataikat. Mindez feltételezi az önkéntes, a közösen kialakított, közösen gyakorolt azonos érdek- és értékrendet, melyet a szervezet tagjai kivétel nélkül magukra nézve kötelező érvényűnek tekintenek. Ezen értékrend írott alakban megjelenik a közösen hozott és elfogadott különböző szabályzatokban, dokumentumokban. Ennek ellenére egy iskola életében számtalanszor fordulnak elő a törvény paragrafusaival beszabályozhatatlan, úgynevezett sajátos, egyedi pedagógiai helyzetek. Ezeket minden pedagógusnak saját lelkiismereti szavára hallgatva, legjobb tudása szerint kell mindenki számára megnyugtató módon lezárni, megoldani.

32


3.5. A hatékonyság vonatkozásában Az eredményes vezetés szinonimájaként a hatékony vezetés fogalmát is használhatjuk. Az adott szervezet, így iskolánk is, ez által növeli, növelheti teljesítőképességét. Ezt viszont különféle módokon mérni, kontrollálni lehet, és kell is. Célja a teljesítmények növelése, a nevelés-oktatás minőségének biztosítása, szükség szerinti javítása, korrekciója. Lényeges momentumnak tartom, hogy a pedagógus ismerje, fogadja el a közösen megfogalmazott célokat. Az esetben képes azonosulni velük, ha ezek konkrétak, reálisak; minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt mérhetőek; az adott mérési pontok konkrétan, pontosan meghatározottak, és nem utolsó sorban bizonyos értelemben kihívást is jelentenek az értékelendő munkavállaló szemében. Az eredményesség tükrözi az iskola munkáját, teljesítményét; míg a hatékonyság az adott eredmények eléréséhez szükséges ráfordítás mértékét. Ennek megfelelően az eredményesség kritériumait a szocializációs- és tanulmányi mutatókban, a céloknak való megfelelésben és az iskola iránti érdeklődésben lehet meghatározni. Míg a hatékonyságét az átlagos osztálylétszámban, a csoportok átlaglétszámában, illetve a „hozzáadott értékek”-hez viszonyított eredményességben.

3.6. Kiemelt területek és az arculat vonatkozásában Iskolánk arculatát fennállásának tizenkilenc esztendeje alatt – úgy érzem – kialakította. Ez az arculat feltétlenül megőrzendő, sőt, ha lehetséges, tovább fejlesztendő. Elképzeléseim szerint fel kell készülnünk a készségfejlesztő speciális szakiskola irányában, tehát a hozzánk érkező, szakértői határozatuk alapján is készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésre predesztináltak a nekik leginkább megfelelő, képzett és elhivatott nevelési-oktatási környezetben tölthessék mindennapjaikat. Ugyanis az értelmi akadályozottság ellenére bizonyos relatív önállóság, önkifejezés ugyan elérhető, de így is további életükben, kisebb-nagyobb mértékben a társadalom segítségére szorulnak.

33


Esetükben célul kell kitűzni, hogy tanulmányaik befejezéséig olyan szintre jussanak, ahol viszonylag önálló módon teljes emberi életet éljenek. Bírjanak olyan készségekkel, ismeretekkel, melyek a családi, szabadidős és munkahelyi közösségekbe való beilleszkedésüket segítik. Építeni szeretnék például a modern, jól felszerelt varrodai tanműhelyünkre, ahol többek között elsajátíthatnának bizonyos részfeladatokat a lakástextil varrás, javítás terén; így a távlatokban betanított munkásként tudnának elhelyezkedni. Ki kell aknáznunk iskolánk informatikai gépparkja adta lehetőségeit, olyan vonatkozásban is, hogy úgy a közismereti, mint a szakmai tárgyak tanítása során általánossá váljék használatuk. A digitális tananyag térnyerése az oktatásban egyértelműsíthető, ez alól mi sem vonhatjuk ki magunkat a jövőben. Ebből adódóan viszont elengedhetetlen kollégáim ilyen irányú képzése, továbbképzése és másoddiploma megszerzése. Iskolánkban a német nyelv oktatása példaértékű. Tanulóink jelentős hányada először megretten a német óra hallatán (legtöbbjük nem, vagy csak minimális nyelvismerettel rendelkezik), de ez az érzés percek alatt elillan! Az órákon aztán a kötelezően előírtaknál jóval több ismeretre képesek szert tenni a tradicionális módszertani eszközök mellett bőségesen alkalmazott érdekes, újszerű, figyelmet felkeltő és fenntartó, a rögzítést elősegítő pedagógiai fogások segítségével. Az idegen nyelvi órák az alapozó (9-10.) évfolyamokon zajlottak. Ugyanakkor egyrészt diákjaink egyértelmű visszajelzései szerint szeretnének továbbra is foglakozni a nyelvvel. Másrészt a teljes szakképesítést adó szakmáink kerettanterveiben megjelentek a „kommunikáció idegen nyelven” nevű modulegységek. A művészeti és kreatív nevelés szerves része az iskolai nevelés rendszerének, és szoros kölcsönhatásban áll minden más nevelési területtel. A nevelés egységében sajátos módon járul hozzá a fiatalok személyiségének formálásához. Tartalma és technikai megoldásai a különböző képességeket differenciáltan fejlesztik. Diákjaink személyiségfejlődését elsősorban a cselekvés, az egyéni tapasztalatszerzés útján próbáljuk segíteni. A témák és technikák más-más hangsúllyal befolyásolják a fiatalokban lejátszódó, rájuk

34


ható érzelmi folyamatokat. A vizuális nevelés komplex, összetett, sokszínű nevelési terület, meglátásra és manualitásra épül. Munkám során feladatomnak érezném, hogy az egyéni kibontakozás megalapozását segítsem és fejlesszem. Szem előtt tartanám azt a gondolatot, hogy csak akkor lehet eleget tenni a művészeti és kreatív nevelés követelményeinek, ha nem csak a kötelező foglalkozások keretében, hanem az egész nap folyamán, így a szabadidős foglalkozások, játékos délutánok, vetélkedők során érdeklődést felkeltő tevékenységformákkal próbáljuk tanulóinkat bevonni a különböző (művészeti) munkákba. A szakiskolában nap, mint nap előkerül a barkácsolás, a különféle kiegészítő eszközök készítésének igénye. Így a gyakorta fejlesztendő manualitásuk, finommotorikájuk előtérbe kerül, de a sikeresen megválasztott módszer, technika mindenkiből a legtöbbet tudja elővarázsolni. Az általuk készített eszközökhöz, tárgyakhoz jobban kötődnek, az elkészítés során sok ismeretet, tapasztalatot gyűjtenek. Legfontosabb számukra a sikerélmény elérése. Az alkotó tanulást, az alkotó ismeretszerzést az iskolai nevelésben, az alkotóképességeket kibontakoztató problémamegoldásokat a nagy alkotók tevékenységének analógiájára építhetjük fel. Pedagógiai szempontból vizsgálva a kérdést, nyilvánvaló, hogy a mai iskola egyik kiemelt feladata a gyerekek alkotó gondolkodásra nevelése, kíváncsiságának, kritikai érzésének kiaknázása, megfelelő élményanyaggal való feltöltése. Alkotó tanulási folyamatokat tudunk kialakítani tanulóinkban a problémák iránti érzékenység-fejlesztéssel. Az alkotás pedig mindenféleképp’ céltudatos, kemény munkát igényel. Ennek tevőleges elősegítője lehet a tavalyi tanév folyamán, pályázati úton, illetve alapítványunk hozzájárulása révén elnyert égető kemence bevonása az oktatásba, szakmaorientációba. A teljesebb, sokszínűbb használatához ugyanakkor még számos kiegészítő eszköz beszerzése szükségeltetik. A fenti gondolatok okán elképzeléseimben szerepel a kezdetleges rajz szaktantermünk továbbfejlesztése, ahol a célszerű berendezés és felszerelés segítené a mindennapok nevelő-oktató munkáját az alapozó és a szakképző évfolyamokon egyaránt. Ehhez természetesen a megfelelő anyagi források megléte elengedhetetlen!

35


Kiemelt hangsúlyt kap terveimben közös jövőnk szempontjából az egészségnevelés és a tudatos környezetvédelem kérdésköre. Iskolánk ökoiskolai szemléletmódja, Pedagógiai Programja érinti e területeket, ám elgondolásom szerint a jövőben még hangsúlyosabban kell foglalkoznunk velük. Ebben aktív szerepet szánnék az egyes munkaközösségeknek.

Ehhez kapcsolódóan – ha és amennyiben sikerül – fenntartónk és különféle támogató cégek segítségével, valamint pályázatok révén előteremteni az anyagi fedezetet, szeretném folytatni az erdei iskolai heteinket, ami az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, az adott környezet adottságaira építő, többnapos tanulásszervezési forma. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem lesz egyszerű feladat; de vallom és hiszem, hogy egy családias hangulatban, de tervszerűen működő erdei iskola számtalan pozitív hozadéka (közös cselekvési forma, egymásra utaltság, közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció; önállóság) mellett eltörpülne a vele járó gond és felelősség.

Ezen alcím alatt utoljára, de nem utolsó sorban kívánok szólni az iskola érdekeit szolgáló pályázatokról. A múlt tapasztalataira építetten kívánom fokozott mértékben kiaknázni a pályázatok adta lehetőségeket. Ezt a területet azért kívánom kiemelt mértékben erősíteni, szélesíteni, mert egyre több az olyan forrás, melyet pályázati úton osztanak szét. Ennek érdekében folyamatosan figyelnünk kell a különböző csatornák pályázati kiírásait, s lehetőség szerint azokba bekapcsolódni. Sikerek esetén korszerűbbé tehető a munkavégzés, felújíthatók, esztétikusabbá varázsolhatók a még „eredeti” épületrészek, a műhelyek, szaktantermek folyamatos fejlesztése. Példának okáért említeném iskolánk udvarának modernizálását, amelynek kivitelezése jelenleg is folyik. Sokan, sokak – szülők, tanárok, diákok, barátok, ismerősök, jó szándékú szervezetek – fogtak össze azért, hogy a balesetveszélyessé vált udvari burkolat cseréje (ha jellemzően saját kivitelezésben, több lépcsőben is, de) megvalósulhasson! Reményeim szerint a Széchenyi Terv, vagy egyéb más program révén a régóta vágyott

36


tornaterem-bővítésünk is valóra válhat! A megnövekedett testnevelés óraszámok ezt szintén reális kívánalommá formálták.

3.7. A kapcsolattartás vonatkozásában A társadalmi-gazdasági környezet változásaira rendkívül érzékenyen reagáló iskola képes csak megfelelni a környezeti elvárásoknak. Meglévő, és reményeim szerint jövőbeni kapcsolataink formálásában, (ki)alakításában a hangsúlyokat arra szándékozom fektetni, hogy azok egyértelműen szolgálják: Intézményünk lehetőségeit a szakmai bemutatkozásunk tekintetében Szakmai megújulásunkat Diákjaink gyakorlati helyeinek biztosítását A szervezett közművelődési szolgáltatások rendszeres kihasználását Tanulóink szabadidejének hasznos eltöltését Jövőnk megalapozását, hírnevünk öregbítését A fentiek megvalósulása érdekében iskolánknak aktívan együtt kell működnie, illetve kapcsolatot kell tartania: A fenntartóval Az önkormányzati képviselőkkel A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával A gyakorlati helyekkel, vállalkozókkal A TKVSZRB-vel A Nemzeti Szakképzési és Felnőttoktatási Intézettel (NGM-mel) A Speciális Szakiskolák Országos Egyesületével A Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alap- és középfokú oktatási intézményekkel Győrhöz közeli települések általános iskoláival A Munkaügyi Központtal

37


A Szociális Foglalkoztatóval Az ÉFOÉSZ-szel A sportegyesületekkel Alapítványokkal A gyakorlati helyekkel, vállalkozókkal Az iskolában működő „Staféta, Segítő” Alapítvánnyal Az eredményesség viszonylatában hangsúlyosabb szerepet szánok a szülőknek, mint partnereknek. A törvényi szabályozás is mellőzhetetlenné teszi az iskola és a szülő kapcsolatát. Tanulóink problémáira közösen kell meglelnünk a legjobb, leghatékonyabb megoldást. Minden szülőben tudatosítani kell, hogy iskolánkban mindnyájan fiataljaink jövőbeni boldogulását, életben való helytállását tűztük ki célul. Éreznie kell a szülőknek, hogy munkánkat a tudatosság, a tervszerűség, a gyermekszeretet hatja át. Ebből adódóan tantestületünk tagjai szakmailag és emberileg magas szinten állóak, így méltóak a szülők bizalmára. A jövőben biztosítani kell az érdemi rendszeres találkozás fórumait, és aktívabb részvételüket iskolánk életében. A jövőben ki kell aknáznunk a másod-, sőt harmadgenerációs tanítványok adta lehetőségeket a szülő-iskola kapcsolatának vonatkozásában. Meglátásom szerint a szülőkkel való felelősségteljes kapcsolattartást az osztályfőnökök mellett az igazgatónak magához kell vindikálnia.

Hangsúlyos területnek tartom továbbá a külsős, megyénk gazdasági életében szerepet játszó cégekkel, magánvállalkozásokkal kialakított kapcsolataink ápolását. Különösen fontos ez a megváltozott törvényi rendeletek és nem utolsó sorban a gazdasági válság, valamint a külsős gyakorlóhelyek biztosítása miatt. Iskolánk hatékony menedzselését kívánom megvalósítani, mely alatt azt értem, hogy intézményünknek hírnevet szerezzek, s a szakképzési hozzájárulás megszűnte ellenére támogatókat találjak hatékonyabb működésünket elősegítendő. A decentralizált keretből történő (reménybeli) si-

38


keres pályázatok révén tovább bővíthetjük, korszerűsíthetjük tanműhelyeinket, és a jövőben bevezetendő, új szakmák eszköz- és tárgyi igényeinek alapjai is megteremthetők általa. Úgy érzem, ezen a területen megfelelő rutinra tettem szert, hiszen az elmúlt esztendőkben tevékeny részese voltam iskolánk korszerűsítési folyamatainak.

3.8. A „Staféta, Segítő” Alapítvány vonatkozásában A szülők által 2001-ben életre hívott „Staféta, Segítő” Alapítványunk célja, - mely összefonódik iskolánk tartalmi munkájával - hogy a jellemzően hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákunk mindennapjait értékesebbé, tartalmasabbá tegyük. Hozzájáruljunk kulturális élmények, kirándulások, táborok, versenyek átéléséhez, a rajtuk való részvétel - reményeink szerint - személyiségformáló hatásához. Alapítványunkat a szülők anyagi helyzetüknek megfelelően, míg kollégáink szakma- és gyermekszeretetből adódóan jelentősen támogatják adójuk 1%-val. A bevételek az egyre nehezedő gazdasági helyzet ellenére némi növekedést mutatnak, de ez komoly háttérmunkát igényel. Az 1%-os felajánlásokon túl pályázatok révén is próbáljuk kitűzött céljainkat megvalósítani.

39


4. A FEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ RÖVID TÁVÚ, VALAMINT STRATÉGIAI TERVEK, FELADATOK 4.1. Rövid távú terveim Az előzőekben részletesen kifejtett fejlesztési elképzeléseimhez szervesen kapcsolódnak a következőkben taglalt, illetve konkretizált rövid távú terveim: Pedagógiai Programunk felülvizsgálata, átdolgozása A kitűzött nevelési-oktatási célok realizálása Tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Tanulóink neveltségi szintjének emelése Eredményességünk fokozása Az iskola vezetése közötti munkamegosztás; a vezetői, megbízotti kompetenciák növelése Továbbképzések tervezése Továbbtanulók segítése, továbbképzési terv megvalósítása Digitális tananyag térnyerésének elősegítése pályázatok révén Német nyelvű tanórák moduláris bevezetése a szakképző évfolyamon Szülők aktívabbá tétele Külső kapcsolataink intenzívebb ápolása Az intézményi vagyon megóvása és gyarapítása, szabadidős programok biztosítását szolgáló, valamint iskolánk személyi és tárgyi feltételeinek javítását, épületrészek felújítását szolgáló pályázatok írása

40


4.2. Stratégiai terveim A stratégiai tervek, a stratégiai tervezés szükségességét azon társadalmi kihívások eredményezik, melyeket a külvilág a nevelési-oktatási intézményekkel szemben támaszt. Mindezek az iskolákat nem érhetik felkészületlenül. Néha arculatváltásra, esetlegesen a szerkezet átalakítására van szükség. Kiinduló pontnak kell tekinteni, hogy Győr - a gazdasági válság ellenére - jelentős ipari központ marad, ahol a továbbiakban is szükség lesz szorgalmas, dolgos, megbízható munkavállalókra. Az ipar előbb-utóbb várható fellendülésével a fogyasztás is nőni fog. Diákjaink így juthatnak - az áltatunk nyújtott széles palettán kiválasztva valamelyiket a jelenlegi 14 szakma közül - használható végbizonyítványhoz. A részletesen kifejtett elképzeléseimhez kapcsolódóan még egyszer összegezném stratégiai terveimet: Az Esélyegyenlőségi programban leírtaknak megfelelően hiányszakmák bevezetése Új szakmák bevezetése, figyelemmel a munkaerő-piaci igényekre és az úgynevezett „lányos” szakmákra A megvalósult rajz szaktanterem további korszerűsítése A sikeres pályázat révén beszerzett kemence adta lehetőségek kihasználása Az erdei iskola és a táboroztatások, kirándulások hagyományainak folytatása Pályázatok révén technikai fejlesztések, felújítások megvalósítása Helyi-, városi-, megyei-, regionális és országos szakmai-, kulturális-, sportversenyek rendezése, illetőleg az ezeken való minél eredményesebb részvétel Városunk kulturális életében való aktív közreműködés Karitatív tevékenységeink folytatása Szükség, igény esetén készségfejlesztő speciális szakiskolai osztály beindítása A stratégiai tervek megvalósulásának, megvalósításának a kollégák, munkatársak egyetértésén, azonosulásán túl elsősorban a fenntartó elképzeléseivel kell találkozni!

41


5. KOLLÉGÁIMNAK SZÓLÓ LEVÉL Kedves Kollégáim, Munkatársaim!

A Speciális Szakiskolában eltöltött közel 10 éves munkám során átéltem veletek számtalan kellemes és kellemetlen órát, melyek meglátásom szerint összekovácsoltak bennünket! Ismeritek habitusomat, elvárásaimat, hiszen dolgoztam veletek a mindennapokban. A kellemes, jóleső, közös sikereket, szép, élményeket hozókra gondolván megerősödtem hitemben, hogy tudunk, képesek vagyunk s leszünk maradandó eredményeket elérni.

Ragaszkodjunk közelebbi és távolabbi céljainkhoz, de közben ne feledjük, hogy az egyén boldogulásához csakis a „köz” boldogulásán keresztül vezet az út, vagy talán fordítva; az erre adandó válasz csupán aspektus kérdése. Fontosnak tartom, hogy az iskolánkban elért eredmények nem csak a kollégák, hanem a szülők, a szakma, a külvilág számára is ismertté váljanak; ezzel is segítendő menedzselésünket, hírnevünk öregbítését.

Hatalmas kihívásnak érzem intézményünk vezetését napjaink bizonytalan világában. Ez csak úgy fog - a saját magammal szemben elvárt szinten menni - ha számíthatok fáradtságot nem ismerő, önzetlen munkátokra, emberségetekre, tisztességetekre, a jövőbe vetett töretlen hitetekre. Miközben tudom, hogy mindegyikünk vállát nyomják a megélhetési nehézségek, a folyamatosan változó, a tartalmi munkára is kiható jogszabályi változások. Bízom benne, hogy a bevezetésre kerülő életpályamodell minden Kollégám számára azt a változást hozza, amit várunk tőle. Az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi elismerést is, melyre a pedagógus társadalom, köztük Ti, a kollégáim is méltán rászolgáltatok.

42


Alapvető célkitűzésem, hogy veletek együtt olyan iskolát működtessünk az egymás iránt tanúsított kellő tisztelet és megbecsülés talaján, ahol a legfőbb érték a sajátos nevelési igényű fiatal, akit a képességeihez mérten legmagasabb szintre eljuttatva hozzásegítünk hasznos és tartalmas élete kialakításához. Igaz magyar emberré próbáljuk formálni, aki hagyománytisztelő, szereti családját, hozzátartozóit, faluját, városát, egyszóval a hazáját.

Amennyiben a nevelőtestület és a közalkalmazottak közössége, valamint a fenntartó pozitív pályázati mérlegelése alapján elnyerem intézményünk vezetésének felelősségteljes megbízatását, azt rendkívül nagy megtiszteltetésként fogom megélni.

43

2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEKKEL, VEZETÉSI PROGRAMMAL

Recommend Documents