Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692
SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA Z S U Z S A "
Bevezető megjegyzések Az Európai Közösségek Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) több évtizedes működésének tükrében - meglátásom szerint - helytálló az a megállapítást, mely szerint a Bírósága előtti eljárások közül, mind mennyiségileg, mind minőségileg az előzetes döntéshozatali eljárások a legjelentősebbek; előzetes döntéshozatali eljárásai során fogalmazta meg a Bíróság a legfontosabb jogelveket. 1 19522007-ig a tagállamoktól a Bírósághoz érkező előzetes döntés iránti kérelmek száma megközelítette a 6000-et. 2 2007-ben a Bíróságra érkezett 580 ügy közül 265 volt az előzetes döntés iránti kérelem, 3 tehát az összes kérelem, kereset 45%-a. Ez a legmagasabb szám a Bíróság eddigi történetében. 4 A fenti adatok ismeretében joggal vetődik fel a kérdés, vajon mi indokolta 2008. március l-jétől egy új eljárástípus, a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás bevezetését, mellyel kibővült az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárások palettája? Ez az elhatározás, mely egy közel kétéves * A tanulmány az OTKA K 68304 sz. kutatásának keretei között készült. ** DR. WOPERA ZSUZSA intézetigazgató egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Európai és Nemzetközi Jogi Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros A témának jelentős nemzetközi és hazai szakirodalma van. Utóbbira példa Blutman László: EU-jog a tárgyalóteremben - az előzetes döntéshozatal, KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 2003. Osztovits András: Az előzetes döntéshozatali eljárás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdései, KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005. 2 Ld. Európai Közösségek Bíróságának 2007. évi „Éves jelentése" http://curia.europa.eu/hu/instit/presentationfr/rapport/pei/07_cour_activ.pdf 3 Magyarországról 2004. május l-jétől 2008. májusáig 13. előzetes döntés iránti kérelem érkezett (ezzel messze a legaktívabbak vagyunk a 2004-ben csatlakozott 10 állam között), melyből 9 zárult le, a további 4 folyamatban van. Adat: www.irm.gov.hu Lekérdezés dátuma: 2008. május 8. 4 Ld. Európai Közösségek Bíróságának 2007. évi „Éves jelentése" http://curia.europa.eu/hu/instit/presentationfr/rapport/pei/07_cour_activ.pdf
746
Wopera Zsuzsa
döntés-előkészítés eredménye, 5 szükségessé tette a Bíróság Alapokmányának és Eljárási Szabályzatának módosítását, mely 2007. december 20-án a 2008/79/EK Tanácsi határozattal meg is történt. 6 A Bíróság tehát már 2006-ban érzékelte, hogy az Amszterdami Szerződéssel kiemelt jelentőségűvé tett szabadság, biztonság és j o g térségének megteremtése érdekében megindult dinamikus jogalkotási munka eredménye lassan beérik, és a Bíróság nehéz helyzetbe fog kerülni, ha megindulnak a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén mára elfogadott normák értelmezésére vonatkozó előzetes döntés iránti eljárások. Ez mára, az érintett területen 2000-től 10 rendeletet, 1 határozatot és 1 irányelvet jelent. 7
5
A Bíróság 2006. szeptember 25-én küldte meg első vitairatát e tárgyban a Tanácsnak, „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben a Bíróság gyors döntését lehetővé tévő eljárásról szóló vitairat" címmel. Ebben a Bíróság még két lehetséges opciót dolgozott ki a sürgősségi eljárásra. 6 2008/79/EK a Tanács határozata (2007. december 20.) a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról, Hivatalos Lap L 024, 29/01/2008 42-43. o. 7 - A Tanács 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról; A Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; - A Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról; A Tanács 1348/2000/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről; - A Tanács 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről; - Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról; - Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról; - Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.") - A Tanács 2001/470/EK határozata (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben;
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás polgári ügyekben
747
Koen Lenaerts, a Bíróság bírája 2006-ban külön kitért arra, hogy a polgári ügyekben született számos közösségi norma vonatkozásában (pl. Brüsszel II. rendeletnek a szülői felelősségre vonatkozó szakaszait tekintve, a fizetésképtelenségi, kézbesítési rendeletek esetében) az előzetes döntéshozatali eljárás akkor - hatályos szabályai és gyakorlata nem lesz tartható, ha a hatékony jogvédelem követelményét szem előtt tartjuk, és nem elsősorban a kérelmek nagy száma, hanem az ügyek sürgős jellege miatt. 8 Neki, mint a téma egyik nagy nemzetközi szakértőjének, 9 igaza lett. 2007 januárjában maga a Bíróság indítványozta az EK Szerződés IV címe alá tartozó „Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák" területéről benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására egy speciális sürgősségi eljárás bevezetését, tekintettel arra, hogy ezekben az eljárásokban, ahol sok esetben valóban sürgősen kell dönteni (pl. gyermekelhelyezés, szülői felelősséggel kapcsolatos kérdések) nem engedhető meg a nemzeti eljárás átlagosan 1,5 évre történő felfüggesztése, és addig a jogvita esetlegesen ideiglenes intézkedéssel való rendezése. Ennél még égetőbb lehet a helyzet az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alá tartozó ügyekben, a büntető ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, ahol a szabadságmegvonással járó intézkedések még kevésbé engedik meg az eljárások ilyen mértékű elhúzódását, az előzetes döntésre utalás miatt. A büntető ügyek kérdésére a tanulmány a továbbiakban nem kíván kitérni. 1. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás bevezetését igazoló okok Érdemes először felidézni azokat az eljárási szakaszokat, amelyek a Bíróság Alapokmánya és Eljárási Szabályzata szerint a rendes előzetes döntéshozatali eljárást jellemzik: • a nemzeti bíróság benyújtja az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet; • az előzetes döntéshozatalra utaló határozatnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvére történő lefordítása;
A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról. 8 2006 novemberében hivatalos tanulmányúton vettem részt az Európai Közösségek Bíróságán, a fent idézett megállapítás a bíró úrral folytatott konzultáción hangzott el. 9 Ld. pl. Koen Lenaerts, Piet van Nuffel, Constitutional Law of the European Union, Sweeet and Maxwell, Thomson, 2005.
Wopera Zsuzsa
748 •
az előzetes döntéshozatalra utaló határozatnak a felek, a tagállamok, valamint az Alapokmány 23. cikkében említett intézmények és államok részére történő kézbesítése; a tagállamok részére történő kézbesítéskor csatolják a határozatnak az adott állam saját nyelvére való fordítását; • az írásbeli észrevételeknek a kézbesítés címzettjei által kéthónapos határidőn (amely a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodik) belül történő előterjesztése; • az előterjesztett észrevételeknek az eljárás nyelvére és a tanácskozás nyelvére történő lefordítása; • az előterjesztett észrevételeknek - adott esetben azok fordításával együtt - a felek, a tagállamok, valamint az Alapokmány 23. cikkében említett intézmények és államok részére történő kézbesítése; e kézbesítéstől számított háromhetes határidőn (amely a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodik) belül terjeszthető elő tárgyalás tartása iránti kérelem', • az ügynek a Bíróság Altalános Ertekezlete által, az előadó bíró előzetes jelentése alapján való megvizsgálása, és valamely ítélkező testület elé utalása', • tárgyalás, hacsak a Bíróság kérelem hiányában nem dönt annak mellőzéséről: az előadó bíró tárgyalásra készített jelentését előzetesen kézbesítik a feleknek és a fent említett többi érdekeltnek; • a főtanácsnok indítványa ismertetésére szolgáló tárgyalás, hacsak a Bíróság nem döntött úgy, hogy az ügyben a főtanácsnok indítványa nélkül határoz; • az ítélkező testület tanácskozása az ügyről', • a tanácskozás eredményeként elkészített szövegnek az eljárás nyelvére és a többi nyelvre történő lefordítása', • az ítélet kihirdetése.10 A rendes előzetes döntéshozatali eljárás időtartama 2007-ben 19,3 h ó n a p " volt, melyből jelentős időt tesz ki az előzetes döntés iránti kérelem, az észrevételek és az eljárás során keletkező további iratok valamennyi hivatalos nyelvre történő lefordítása. Az eljárás írásbeli szakasza átlagosan 6 hónap és 1 év között zárul le.
10
Az ítélet szövegének véglegesítése, valamennyi hivatalos nyelvre történő lefordítása és az ítélet kihirdetése között átlagosan 1,5-2 hónap telik el. 11 Ld. Európai Közösségek Bíróságának 2007. évi „Éves jelentése" http://curia.europa.eu/hu/instit/presentationfr/rapport/pei/07_cour_activ.pdf
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás polgári ügyekben
749
2. Miért nem alkalmas az ügyek gyors elintézésére az Eljárási Szabályzat szerint eddig is rendelkezésre álló gyorsított eljárás? Az Eljárási Szabályzat 104a. cikkének alapján lehetőség van gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazására, ha a nemzeti bíróság ezt kéri, és ha a felhozott körülmények alátámasztják az előzetes döntéshozatalra utalt ügy rendkívüli sürgősségét. Az e rendelkezésben meghatározott eljárás a következő pontokon tér el a rendes eljárástól: • az írásbeli észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidőt a Bíróság elnöke határozza meg; ez a határidő azonban nem lehet 15 napnál (amely a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodik) rövidebb; • tárgyalás tartása kötelező, amelynek határnapját már az előzetes döntéshozatalra utaló határozat kézbesítésekor kitűzik; • a főtanácsnok nem ismertet alakszerű indítványt, hanem zárt ülésen hallgatják meg. E három eltéréstől eltekintve a gyorsított eljárást ugyanazok a szakaszok alkotják, mint a rendes eljárást, és az eljárás lényeges felgyorsítását csupán az eredményezi, hogy az eljárás minden szakaszában abszolút elsőbbséget biztosítanak a szóban forgó ügy elbírálásának. Az eljárás felgyorsítása így csak a többi folyamatban lévő ügy kárára biztosítható. Emiatt a gyorsított eljárást igen óvatosan alkalmazták, és csupán egyetlen alkalommal folytattak le e szabályok szerint előzetes döntéshozatali eljárást: a C-189/01. sz. Jippes-ügyben. 12 A Bíróság a megoldást egy olyan előzetes döntéshozatali eljárás megteremtésében látta, mely egyszerűsíti és lerövidíti az eljárás egyes fázisait. 3. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazásának feltételei, az eljárás tárgyi hatálya Az előzetes döntés iránti kérelem kizárólag az EKSz IV címe (61-69. cikk) és az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe (29-42. cikk) alatt elfogadott közösségi aktusokra vonatkozhat, ahol e normákban garantált jogok védelmének
12
Ebben a mezőgazdasági ügyben a Bíróságnak a háziállatokat érintő száj- és körömfájással kapcsolatos ügyben kellett állást foglalnia két közösségi norma érvényességéről, ahol az ügy tárgya és körülményei indokolták a rendkívül gyors döntést igénylő eljárást. EBHT 2001., 1-5689. o.
750
Wopera Zsuzsa
biztosításában bekövetkező késedelem az érintett személyeknek súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhatna. 4. Az ítélkező testület A Bíróság 1 éves időtartamra kijelöl egy 5 bíróból álló különtanácsot,13 amely a sürgősségi eljárásokban eljár. Ha azonban a felvetett kérdések kevéssé összetettek, nem zárható ki, hogy a határozatot a különtanács három bíróval eljárva hozza meg. Ez az összetétel a Bíróság tagjainak szinte folyamatos jelenlétét feltételezi. Ha az e tanácsba való tartozás az érintett bírák számára - az általuk elbírálandó ügyek sürgőssége m i a t t - nagyobb munkaterhet és a jelenléti kötelezettség igen megterhelő voltát eredményezné, rotációs rendszert kell bevezetni. Ez indokolja az egyéves időtartamra történő kijelölést. Ha az ezen új eljárással érintett ügyek száma megköveteli, a Bíróság további, öt bíróból álló tanácsokat is kijelölhet ezen ügyek elbírálására. Az Eljárási Szabályzat idézett tartalmú módosítása azért érdekes, mert ez egyértelműen szakosodást, specializációt jelent, ami a Bíróság eddigi ítélkező tevékenységére nem volt jellemző! A tanácsok összetételét közzé kell tenni a Hivatalos Lapban. (Elképzelhető, hogy évek múlva ez is olyan különbírósággá, szakbírósággá növi ki magát, mint a Közszolgálati Törvényszék, vagy a tervezett közösségi védjegyekre szakosodott bíróság - lehetséges jövőkép!) A bírák feladatai megegyeznek a „rendes" előzetes döntéshozatali eljárás bíróinak teendőivel, van előadó bíró, az eljárásban részt vehet főtanácsnok. (Itt, meglátásom szerint kevésbé lesz jellemző a főtanácsnoki részvétel. Szemléletes adat, hogy a 2007-ben kihirdetett ítéletek 43%-át is főtanácsnoki indítvány mellőzésével hozták.) 14 5. Az eljárás sajátosságai A sürgősségi elbírálásnak, mind kérelemre, mind hivatalból helye van. Főszabály szerint a kérdést előteijesztő nemzeti bíróságnak kell indokolt kérelemmel indítványozni, és a sürgősség fennállását alátámasztó jogi és ténybeli körülményeket megjelölni,15 pl. azt, ha a nemzeti vagy közösségi jogi 13
Bíróság Eljárási Szabályzatának 9. cikke. http://curia.europa.eu/hu/instit/txtdocfr/txtsenvigueur/txt5.pdf 14 Ld. Európai Közösségek Bíróságának 2007. évi „Éves jelentése" 2. o. http://curia.europa.eu/hu/instit/presentationfr/rapport/pei/07_cour_activ.pdf 15 Bíróság Eljárási Szabályzatának 104.b. cikke. http://curia.europa.eu/hu/instit/txtdocfr/txtsenvigueur/txt5.pdf
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás polgári ügyekben
751
szabályozásban a határozathozatal tekintetében jogvesztő határidők állnak fenn, vagy ha a feltett kérdésekre vonatkozó esetleges határozathozatali késlekedés az érintett személyre nézve súlyos következményekkel jáma. Amikor a kérdést előterjesztő bíróság kérelmezi a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását, köteles: a) a tényállást, valamint a nemzeti jogi hátteret és a vonatkozó közösségi jogi normákat pontosan meghatározni, b) az adott ügyben irányadó határidőket és azok jogalapját megjelölni, különösen akkor, ha azok alkotmányi szintű nemzeti rendelkezéseken alapulnak, c) e határidők be nem tartásának következményeit megjelölni. A kijelölt tanács azon döntésének megkönnyítése érdekében, hogy szükség van-e a sürgősségi eljárás megindítására, vagy sem, illetve ezen eljárás alkalmazása esetén a lehető leghasznosabb (írásbeli vagy szóbeli) észrevételek benyújtásának elősegítése érdekében, a nemzeti bíróság - amennyiben azt a székhelye szerinti tagállam szabályozása lehetővé teszi - javaslatot tehet a feltett kérdésekre szerinte adandó válaszra. Kivételesen a Bíróság hivatalból is elrendelheti a sürgősségi eljárást, ha a nemzeti bíróság nem nyújtott be sürgősségi eljárás alkalmazása iránti kérelmet, de a Bíróság elnöke úgy ítéli meg, hogy ezt az eljárást kell alkalmazni, és felkéri a kijelölt tanácsot a hivatalból történő alkalmazás lehetőségének megvizsgálására. E közlésre közvetlenül az elnök felkérését követően kerül sor. 16 A Bíróság határozattal dönt a sürgősségi eljárásban történő elbírálásról, vagy annak megtagadásáról, melyről tájékoztatja a nemzeti bíróság előtti eljárás feleit, és a bíróság székhelye szerinti tagállamot is. A határozat annak kézbesítésétől kezdve azonnal joghatással bír az alapeljárás vonatkozásában. 6. Az írásbeli szakasz Az eljárás írásbeli szakasza jelentősen lerövidül, tekintettel arra, hogy abban csak: a nemzeti bíróság előtti felek, a kérdést előterjesztő bíróság székhelye szerinti tagállam, 16
Bíróság Eljárási Szabályzatának 104.b cikke és a Bíróság Tájékoztatója a nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról, és annak kiegészítése a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó előzetes döntéshozatalra utalásra alkalmazandó sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás hatálybalépése következtébe, HL 2008., 3.8. C64/1.
752
Wopera Zsuzsa
a Bizottság, esetleg más közösségi szerv (Tanács vagy Európai Parlament, melynek jogi aktusára vonatkozik az előzetes döntés iránti kérelem) vehet részt és tehet írásbeli észrevételt szoros határidőn belül. Ez igen lényeges eltérés, hiszen az előzetes döntéshozatali eljárás általános szabályai szerint, ahogyan azt a korábbiakban jeleztük, a kérdés Hivatalos Lapban való megjelenését követő 2 hónapon belül bármely tagállam, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem EU tagállam is tehet észrevételt. A határidők annyira szorosak, hogy már a sürgősségi eljárásra utalásról szóló határozatban fel kell hívni a feleket arra, hogy a határozatban megjelölt jogkérdésekre nyilatkozzanak, és a tanács meghatározhatja annak maximális terjedelmét is. Az esetleges írásbeli észrevételek előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt a tanács állapítja meg, mégpedig az ügy sürgősségének és összetettségének fényében. Az észrevételek megtételére minimum 10 munkanapos határidőt kell tűzni. 17 Kivételesen sürgős esetben a tanács úgy is határozhat, hogy mellőzi az eljárás írásbeli szakaszát,'8 és az előzetes kérdést csak szóbeli tárgyaláson bírálja el, ha álláspontja szerint az ügy különleges körülményei vagy jogi háttere megköveteli, hogy a Bíróság a sürgősségi eljárás alkalmazásából következőnél is rövidebb határidőn belül határozzon. Ily módon megszűnnek az írásbeli észrevételek előterjesztésével és a Bíróság munkanyelvére való fordításukkal kapcsolatos korlátok is. 7. A szóbeli szakasz Amint rendelkezésre áll az előzetes döntéshozatalra utalás fordítása valamennyi hivatalos nyelven, ezt az eljárás nyelvén és saját nyelvükön a hagyományos módon közlik az Alapokmány 23. cikke szerinti egyéb érdekeltekkel, mellékelve hozzá a Bírósághoz előterjesztett írásbeli észrevételeket, a Bíróság munkanyelvére való fordításukkal együtt. Ezen érdekeltek így a tárgyaláson való részvételük esetleges hasznosságának mérlegelését lehetővé tévő, kellően részletes írásos anyaggal rendelkeznek. A tárgyalási határnapot egyidejűleg közlik valamennyi féllel és az Alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltekkel, és azt a kijelölt tanács az ügy sürgősségének és összetettségének függvényében tűzi ki.
17
Tanácsi Nyilatkozat a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásról. HL 2008, 1. 29. 24. o. 18 Bíróság Eljárási Szabályzatának 104.b cikke. http://curia.europa.eu/hu/instit/txtdocfr/txtsenvigueur/txt5.pdf
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás polgári ügyekben
753
Az eljárás szóbeli szakaszában tehát nem érvényesül az írásbeli szakra jellemző szigorú korlátozás, itt már részt vehetnek az Alapokmány 23. cikke szerinti felek, és ez alkalmat biztosít számukra a benyújtott írásbeli észrevételekre vonatkozó álláspontjuk kifejtésére, de fontos követelmény, hogy a szóbeli eljárást is hozzá kell igazítani a sürgősségi eljárás igényeihez. A Bíróság ezek után hozza meg döntését. Az eljárást 3 hónapon belül le kell zárni,19 8. Az eljárást gyorsító egyéb eszközök Jelentős szerephez jut a sürgősségi eljárásban az elektronikus úton történő ügyintézés, elsősorban e-mail útján, esetleg faxon, így valamennyi, az eljárásban érdekelt személy, a felek képviselőinek elektronikus elérhetőségét is meg kell adni. 20 Az iratok eredeti példányait ugyanakkor a legrövidebb időn belül meg kell küldeni a Bíróság Hivatalának. 21 9. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes típusainak összehasonlítása 22
Az eljárás alkalmazásának feltételei
19
Rendes előzetes döntéshozatali eljárás
Gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás (az ESZ 104a. cikke)
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás (az ESZ 104b. cikke)
A Bíróság ezen eljárás szerint határoz, miután megállapította, hogy hatáskörrel rendelkezik az ügy
Ahhoz, hogy ezt az eljárást alkalmazzák, a nemzeti bíróságnak elő kell adnia a rendkívüli
Az eljárás alkalmazásáról a Bíróság dönt, főszabály szerint a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság kérelme alapján. Akkor alkalmazzák ezt az
Tanácsi Nyilatkozat a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásról. HL 2008. 1. 29. 24. o. 20 A Bíróság Tájékoztatója a nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról, és annak kiegészítése a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó előzetes döntéshozatalra utalásra alkalmazandó sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás hatálybalépése következtébe, HL 2008. 3.8. C64/1. 21 Bíróság Eljárási Szabályzatának 104.b cikke. http://curia.europa.eu/hu/instit/txtdocfr/txtsenvigueur/txt5.pdf 22 Az összehasonlító táblázat a Bíróság 2006 decemberében készített előkészítő anyagának alapulvételével készült. (Kézirat.)
754
Wopera Zsuzsa elbírálására és a kérdések elfogadhatóak.
sürgősséget alátámasztó körülményeket. Akkor sem automatikus az eljárás alkalmazása, ha fennáll a fenti helyzet: az a Bíróság elnökének, az előadó bíró javaslata alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatától fíigg.
eljárást, ha az alapügy az alábbi tárgyköröket érinti: 1) EK Szerződés IV. címe (61-69. cikk) alá tartozó polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés. 2) EU Szerződés VI. címe (29-42. cikk) alá tartozó, a büntető ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén.
E feltételek fennállásának vizsgálatát a Bíróság különtanácsa végzi, és a sürgősségi eljárás alkalmazásáról is ez a tanács dönt. Ha a tanács úgy határoz, hogy az ügyet nem sürgősségi eljárásban bírálja el, a Bíróság elnöke újra kioszthatja az ügyet valamely más tanácsba beosztott bírónak. A Hivatal általi értesítés az ügyről és annak kiosztása az előadó bírónak
A Bíróság elnökének értesítése az ügyről, és annak a Bíróság elnöke általi rendes kiosztása az előadó bírónak.
A Bíróság elnökének értesítése az ügyről, és annak a Bíróság elnöke általi rendes kiosztása az előadó bírónak abból a célból, hogy az elnök az előadó bíró javaslata alapján határozni tudjon a gyorsított eljárás iránti kérelem tárgyában.
Az ügyről való értesítés, és annak kiosztása az előadó bírónak, aki a különtanács tagja, abból a célból, hogy a különtanács az előadó bíró javaslata alapján határozni tudjon a sürgősségi eljárás iránti kérelem tárgyában.
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás polgári ügyekben
755
Az előzetes döntéshozat al iránti kérelem lefordítása
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják (főszabály szerint egy hónapos határidőn belül).
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják, de e fordításnak elsőbbséget biztosítanak abból a célból, hogy hamarabb rendelkezésre álljon.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet csak a Bíróság munkanyelvére fordítják le (francia).
Az előzetes döntéshozat al iránti kérelem kézbesítése és az írásbeli észrevételek benyújtása
Amikor az előzetes döntéshozatal iránti kérelem valamennyi fordítása elkészült, kézbesítése a Bíróság Alapokmányának 23. cikkében említett valamennyi érdekelt fél részére.
Ugyanaz az elv. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kézbesítése az Alapokmány 23. cikkében említett valamennyi érdekelt fél részére.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet (az eljárás nyelvén) csupán a következő felek részére kézbesítik: az alapeljárás felei, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtó bíróság szerinti tagállam, a Bizottság és azon jogi aktust kibocsátó közösségi intézmények, amelynek az érvényességét vitatják, illetve amelynek az értelmezését kérik.
E feleknek két hónapon belül kell írásbeli észrevételeiket benyújtaniuk.
Az írásbeli észrevételeik benyújtására nyitva álló határidő jóval rövidebb: a Bíróság elnöke által megállapított határidő, ami nem lehet 15 napnál rövidebb. Az elnök azonban felhívhatja a feleket, hogy a beadványukat a lényeges jogkérdésekre korlátozzák.
E felek rövid határidőn belül terjeszthetnek elő írásbeli észrevételeket, amelyeknek tömöreknek kell lenniük.
756
Wopera Zsuzsa
Az ügynek az általános értekezlet általi megvitatása
Az ügynek az általános értekezlet általi kötelező megvitatása, amelynek során az előadó bíró - a fő tanácsnokkal egyeztetve javaslatot terjeszt elő különösen az ítélkező testületre, az indítvány szükségességére és a tárgyalás tartására vonatkozóan.
Ugyanaz, de az ügynek az általános értekezlet általi „elsőbbségi" megvitatása, eltérve az előzetes jelentés köröztetésének rendes határidejétől.
Az ügy nem kerül az általános értekezlet elé. A különtanács határoz az ügy további menetéről a főtanácsnok - esetleges meghallgatását követően, valamint az elé terjesztett írásbeli észrevételek alapján.
Tárgyalás
Főszabály szerint tárgyalás tartása, ha erre irányuló, indokolással ellátott kérelmet terjesztettek elő. A tárgyalást, főszabály szerint, az ügynek az általános értekezlet általi megvitatását követő 6-8 héten belül tartják meg.
Tárgyalást tartanak, melyen részt vehetnek az Alapokmány 23. cikke szerinti felek. A tárgyalást hozzá kell igazítani a sürgősségi eljárás igényeihez, ezért a különtanács a szóbeli előadások egyes kérdésekre való összpontosítását kérheti.
A határozat meghozatala és az Ítélkező testület
A határozatnak azon ítélkező testület általi meghozatala, amelyiknek az általános értekezleten az ügyet kiosztották.
Minden esetben tárgyalás tartása. Ha a gyorsított eljárás alkalmazásáról döntenek, e tárgyalás határnapját az elnök azonnal kitűzi és arról az előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel egyidőben értesítik az Alapokmány 23. cikkében említett feleket. A határozatnak azon ítélkező testület általi meghozatala, amelyiknek az általános értekezleten az ügyet kiosztották, a rövidített folyamat végén.
A határozatnak azon különtanács általi meghozatala, amelyiknek az ügyet az eljárás kezdetekor kiosztották. A határozat meghozatalakor ez a különtanács főszabály szerint öt bíróval jár el, de három bíróval is eljárhat, ha a kérdések kevéssé összetettek.
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás polgári ügyekben
757
A Bíróság határozatán ak típusa és e határozat joghatásai
Bármely ítélkező testület jár is el, határozatát ítélet vagy végzés. Ezt az ítéletet főszabály szerint a tanácskozás napját követő néhány héten belül hirdetik ki azért, hogy a kihirdetés napján biztosítani lehessen annak az eljárás nyelvén és az EU többi hivatalos nyelvén való elérhetőségét. Ugyanez a szabály vonatkozik a végzésekre azzal az eltéréssel, hogy azokat csak akkor fordítják le az eljárás nyelvén kívüli többi nyelvre, ha az EBHTban közzétételre kerülnek.
Mivel tartottak tárgyalást, ezért a Bíróság főszabály szerint mindig ítélet formájában határoz. A sürgősség miatt azonban ezt a fellebbezéssel meg nem támadható ítéletet az általánosan alkalmazandónál rövidebb határidőn belül fordítják le és hirdetik ki.
A különtanács akár öt bíróval, akár három bíróval eljárva hozza meg a határozatát, az ítélet lesz. A sürgősség miatt a határozatot nagyon rövid határidőn belül fordítják le és hirdetik ki.
Jogorvoslati lehetőség
Az ítélet vagy végzés jogerős, és jogorvoslattal nem támadható.
Az ítélet jogerős, és jogorvoslattal nem támadható.
Az ítélet jogerős, és jogorvoslattal nem támadható.
Összegzés 2005-ben 20, 2006-ban 15, 2007-ben 25 esetben érkezett előzetes döntés iránti kérelem a szabadság, biztonság és jog térségéből, illetve a személyek szabad mozgására vonatkozó ügyekben, 23 ami az összes előzetes döntés iránti kérelem átlagosan 10%-ára tehető, azaz jelentős számú ügyet takar. Az új eljárás a
23
http://curia.europa.eu/huyinstit/presentationfr/index.htm
758
Wopera Zsuzsa
gyakorlatban biztosan hozzá fog járulni az érintettek jogvédelmének megerősítéséhez, mind a polgári, mind a büntető ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, amely a Hágai program egyik lényeges célkitűzése.
Zsuzsa Wopera Urgent Preliminary Ruling Procedure in Civil Matters Summary The paper analyses the legislative process of the establishment of the urgent preliminary ruling procedure relating to the area offreedom, security andjustice in 2007. It was the main development of the European Court of Justice as an institution in this year. This is a new type ofpreliminary ruling procedure, created to deal with cases that are currently covered by Title IV of the EC Treaty and the Title VI of the Treaty of European Union. The principal features of the urgent preliminary ruling procedure are apparent from differences between it and the ordinary and accelerated preliminary ruling procedures. The written procedure is limited to the parties to the main proceedings, the Member State from which the reference is made, the European Commission and the other institutions if a measure of theirs is at issue. The parties and all the interested persons will be able to participate in the oral procedure. The cases subject to the urgent preliminary ruling procedure will be assigned to a Chamber of five Judges that is specially designated for this purpose. Finally the procedure in these cases will for the most part be conducted electronically. In my expectations this new procedure will be able to decide such cases in a particularly short time and without delaying the handling of other cases pending before the Court.
