Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 629-635
AZ ÜZLETRÉSZEK FORGALMI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A BÍRÓI GYAKORLATBAN A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSA KÖRÉBEN NAGY ANDREA*
Áttekintve a házassági vagyonjog és a közös vagyon megosztása körében irányadó szabályokat, azok statikusságát valamint a bírói gyakorlatban és a jogirodalomban való kidolgozottságát, gondolhatnánk azt is, hogy e körben nem lehet és nem is érdemes kutatóként, vagy gyakorlati jogászként e témával kritikai szinten foglalkozni. A látszat azonban megtévesztő, mivel a joganyag változatlansága mellett az életviszonyok jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt 20 évben. A gazdasági jog átalakulása számos kihívás elé állította a családjog területét is. 1990-től kezdődően olyan új vállalkozási és pénzügyi befektetési formák jelentek meg, amelyek korábban nem léteztek, és a privatizáció és a szövetkezetek feloszlása is megnövelte a magánszemélyek kezében lévő vagyon mennyiségét. 1 A házassági közös vagyon köre számos új elemmel bővült. A házastársak vagyonában sok esetben két, gazdasági szempontból jól szétválasztható vagyonrészt lehet elkülöníteni: az üzleti célú és a házastársak fogyasztási célját szolgáló vagyont. Ezen elkülönülés azonban a jogi szabályozásban - egyelőre - nem tükröződik. 2 Az életviszonyok egyre bonyolultabbá válásával, a gazdasági jog átalakulásával a klasszikus házassági vagyonjogi szabályok újraértelmezése szükségessé vált. E változásokra a bírói gyakorlat reagált, megpróbálva a jogszabályokat a megváltozott vagyoni viszonyokra is alkalmazhatóvá tenni. A házassági vagyonjog alaptételei azonban változatlanok maradtak.
* DR. NAGY ANDREA egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Polgári Eljárásjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Dr. Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás (HVG-ORAC, Budapest, 2002, 32. p.) 2 Dr. Kőrös András: A házassági vagyonjog korszerűsítésének az elvei In: Polgári Jogi Kodifikáció 2001/2
630
Nagy Andrea
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házassági életközösség alatt bármely házastárs által akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyontárgy a házastársak osztatlan közös tulajdona, kivéve azt, amely valamelyik házastárs különvagyona. A vagyon fogalma azonban az utóbbi két évtizedben jelentős változáson ment keresztül. Családjogi értelemben a házastársak osztatlan közös tulajdonszerzése kiterjed egyrészt mindazon dolgokra, amelyek a Ptk. 94 § (1) bek-e szerint tulajdonjog tárgyai lehetnek, másrészt mindazokra, amelyek nem minősülnek a Ptk. 94 § (1) bek-e szerint polgári jogi értelemben tulajdonjog tárgyának, de a (2) bek. szerint a tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmazni, mint pl. a pénz, az értékpapír és a dolog módjára hasznosítható természeti erő. Harmadrészt a közös vagyon fogalma kiterjed a kötelmi jellegű igényekre is, azaz a vagyoni jellegű jogokra és kötelezettségekre is.3 A fentiek alapján megállapítható, hogy a házastársi vagyonközösség szempontjából a vagyon szélesebb körű fogalom, mint a közös tulajdon, tehát a házastársi vagyonközösség elemévé válik az is, amit a házastársak a különvagyon körén kívül, nem tulajdonként szereztek. 4 A házastársak között a vagyonközösség kizárólag az életközösség alatt áll fenn, a házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Amennyiben a házastársak között nincs megállapodás a közös vagyon megosztása tekintetében, vagy az érvénytelen, bármelyik házastárs a bíróságtól kérheti a vitás vagyoni kérdések eldöntését. A közös vagyon megosztása körében fontos szempont a teljes körű vagyoni rendezés elve. A házastársi életközösség alatt szerzett vagyontárgyakat a vagyonmérlegben fel kell tüntetni, meghatározva azok értékét is. A közös vagyon megosztásánál általános alapelv, hogy a házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglévő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg, azonban figyelemmel kell lennie a megosztás arányosságára is.
3
Dr. Csűri Éva: Értékpapírok és társasági részesedések a házassági vagyonjogban (HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2000) 4 Ld BH 1998/233, BH 2000/395, BH 1998/84
Az üzletrészek forgalmi értékének meghatározása a bírói gyakorlatban...
631
A közös vagyon természetbeni megosztása mellett is előforduló, az egyik házastársat megillető, a másik házastársat terhelő értékkülönbözet összegét a teljes vagyontömeg tekintetében egységesen állapítja meg. A fenti elveket a bírói joggyakorlat a házastársak fogyasztási célú vagyona tekintetében viszonylag egységesen kezeli. Az üzleti célú vagyonba tartozó egyes vagyonelemeken fennálló házastársi tulajdonközösség megszüntetése körében azonban számos problémával találkozhatunk. Ennek indokai között találjuk, hogy a vállalkozásban lévő vagyonra speciális rendelkezések vonatkoznak, amely a gazdasági jogszabályoknak a családjogi szabályokkal való együttes alkalmazását követeli meg. Mindig az adott gazdasági társasági forma határozza meg, hogy mi tartozik a házastársak közös vagyonának körébe, azt milyen értéken lehet a házastársi közös vagyon mérlegébe beállítani, és hogyan lehet a házastársak között megosztani. Ez azonban a bírói gyakorlatban számos problémát vett fel. A házastársi közös vagyon fogalmi elemeinek bővülésének egyik alapvető mozgatórugója a gazdasági társaságok, és ezzel együtt a társasági részesedések megjelenése volt. A vagyon és a tulajdon megkülönböztetésének alapvető jelentősége van akkor, amikor a házastársak vagy az egyik házastárs által a gazdasági társaságba bevitt vagyoni hozzájárulás a közös vagyoni vita alapja. A nem tag házastársat nem illetheti meg több jog, mint amennyi a tag házastársat a társaság tagsági jogviszonyából eredően megilleti, és a vagyonközösségből eredő jogait nem a társasággal, hanem a házastársával szemben érvényesítheti. A társasági részesedés meghatározásánál el kell különíteni egymástól a társaság vagyonát, illetve a tagnak e vagyonra vonatkozó jogait és kötelezettségeit. A társaság vagyona növekedhet vagy csökkenhet a társaság gazdálkodásának eredményességétől függően, az a tagok vagyonától elkülönül, és a társaság, mint önálló jogalany vagyonává válik. A tagokat a társaság vagyona felett tulajdonosi jogosítványok nem illetik meg, a tag az üzletrésze fejében a tagsági jogviszonyból eredő jogokat gyakorolja, illetve kötelezettségeit teljesíti. 5 A társasági részesedés közös vagyoni értékéről a következőket kell kiemelni. Az üzletrész értékének meghatározása függ attól, hogy azt a társaság mely létszakában kell megállapítani.
5
A Családjog kézikönyve 2007.1. kötet. Szerk: Dr. Kőrös András (HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007., 289. o.)
632
Nagy Andrea
Az alapítás létszakában a társaság cégbejegyzését megelőző megszűnése esetén a tag házastárs törzsbetétjének az értéke, az általa befizetett és visszafizetni rendelt összeg tartozik a vagyonközösséghez. A megszűnés létszakában, ha a megszűnés jogutód nélkül történik, a tagot a végelszámolás vagy felszámolás befejezését követően megillető ún. likvidációs hányad jelenti a vagyoni részesedést. Amennyiben a társaság jogutódlással szűnik meg, és a tag házastárs nem kíván a jogutód társaságban részt venni, vele el kell számolni és az elszámolás folytán őt megillető összeg tartozik a vagyonközösséghez. A működés létszakában a forgalomképes üzletrész a házastársi közös vagyon tárgya, a tag házastársnak az ezen fennálló tulajdonjoga a házastársi közös vagyon része. A kialakult és töretlen bírói gyakorlat alapján a házastársak közös vagyonát a házastársi életközösség megszakadásának időpontjában meghatározott forgalmi értéken kell megosztani. Ez irányadó a társasági részesedéseknél is. Ettől eltérni csak akkor lehet, és vehető figyelembe az ítélet meghozatalakori érték, ha az üzletrész értéke a különválás és a megosztás időpontja közötti időszakban a házasfelek tevékenységén vagy mulasztásán kívül álló, illetve mindkét házastárs tevékenységére vagy mulasztására visszavezethető okból emelkedett vagy csökkent.6 Erre tekintettel az életközösség megszakadásakori érték alapulvétele indokolt, ha a tag házastárs a társaságban személyes tevékenységet végez, és a társaság tevékenységének a nyereséges vagy veszteséges volta e tevékenységgel szükségképpen vagy valószínűsíthetően összefüggésben áll. 7 Gyakori eset, hogy az üzletrész forgalmi értékének a perbeli időszakban való növekedése kizárólag az egyik házastárs egyedüli tevékenységének köszönhető, mivel a társaság egyedül az egyik házastárs ügyvezetése alatt állt, és a társaság értékének meghatározásakor az időmúlás irreleváns volt. Az üzletrész forgalmi értéke a tag törzsbetétje és a társaság - pozitív vagy negatív - többletvagyonából a tagra jutó részesedés értékének az együttes összegéből tevődik össze. A forgalmi érték fogalmát jogszabály nem határozza meg, de a bírói gyakorlat forgalmi érték alatt azt a vételárat érti, amely az adott vagyontárgy szabadpiacon való értékesítése esetén elérhető, vagy elérhető lenne.
6 7
BH 1999/553 Dr. Csűri, i. m. 320. o.
Az üzletrészek forgalmi értékének meghatározása a bírói gyakorlatban...
633
A forgalmi értékmeghatározásánál széles körű bizonyítási eljárás lefolytatás, könyvszakértő igénybe vétele szükséges, ha a felek egyező nyilatkozatot nem tettek az érték vonatkozásában. Az üzletrész tényleges forgalmi értékének meghatározásakor elsődlegesen összehasonlító adatok alapján kell meghatározni, 8 tehát ugyanezen gazdasági társaság többi üzletrészének a forgalmára vonatkozó adásvételi szerződésekben kikötött vételárak alapulvételével kell meghatározni. Ez a meghatározás azonban számos esetben a valóságtól eltérő eredményekre vezethet, tekintettel arra, hogy a gazdasági életben „bevett" forma az egyszerűség kedvéért az üzletrész adásvételi szerződéseken „névértéket" szerepeltetni. Amennyiben összehasonlító adatok alapján az üzletrész forgalmi értékének meghatározása nem lehetséges, a forgalmi érték alapjául az adott gazdasági társaság piaci értéke szolgálhat. A forgalmi érték meghatározásánál számos szakértői módszert ismer a joggyakorlat. Ez pedig igen csak részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával állapítható meg. Szükség szerint be kell szerezni a társaság társasági szerződéseit, annak valamennyi módosításával együtt, az éves mérlegeket és vagyonkimutatásokat, a társaság volt tagjaival való elszámolásokat és egyéb okirati bizonyítékokat. A könyvszakértő mellett szinte elkerülhetetlen egyéb társszakértők mint pl. ingatlanforgalmi, gépjármű, ingóforgalmi szakértő kirendelése is. A vállalkozás értékelésekor a szakértőnek abból kell kiindulnia, hogy mi lesz a vállalkozás további sorsa: tovább működik-e, vagy megszüntetésre kerül. Amennyiben a társaság tovább működik, jövedelemalapú (hozamalapú) értékelést szükséges elvégezni, amely nem más, mint a folyamatosan működő társaság értéke. Különösen alkalmas módszer ez akkor, amikor a házassági életközösség megszakadása és a szakértői vizsgálat között hosszabb (több éves) időtartam telik el, mivel a szükséges és általában csak tervezet adatok, ebben az esetben már beépültek a vizsgált évek mérlegbeszámolóinak tényleges adataiba, tehát már nem kell megtervezni. 9 Az üzletrész forgalmi értékének meghatározásakor - különösen akkor, ha a társaság megszüntetésre kerül a felszámolási értéket is szükséges
8
Dr. Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás ( HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2002., 285. o.) 9 Dr. Csűri Éva: A gazdasági jog egyes kérdései a házassági vagyonjogban (In: Ügyvédek Lapja. 2003. évi 1. szám XLII. Évf. 17. o.)
634
Nagy Andrea
meghatározni. A felszámolási érték a vállalkozás eszközei piaci árának kötelezettségeivel csökkentett értékének felel meg. A kialakuló bírói gyakorlat a társaság reális és méltányos piaci értékét az ún. továbbműködési és a felszámolási érték figyelembevételével, a két érték közül a magasabb értékkel egyezően kell meghatároznia a szakértőnek. Azonban a könyvszerinti érték nem azonos az eszközök szabad piaci forgalmi értékével, a kötelezettségek körében pedig a felszámolási érték meghatározásánál pl. a társaság munkavállalói munkaviszonyának megszüntetésekor fizetendő végkielégítés és egyéb járandóságok összegét is figyelembe kell venni. A felszámolási érték az az érték, amely a társaság - jogszerű jogutód nélküli megszüntetése után marad. A könyvszerinti érték tehát sohasem lehet kizárólagos alapja a forgalmi érték meghatározásának, akkor sem, ha a „könyvszerinti érték a könyvvizsgáló aláírása miatt is valós értéknek tekintendő, hiszen a könyvvizsgáló igazolta, hogy a beszámolóban valós könyvszerinti értékeket tüntettek fel" Ezen indokolás azonban nem veszi figyelembe a „számviteli valódiságnak való megfelelés" és a tényleges forgalmi érték közötti különbséget. A könyvvizsgáló, amikor a könyvszerinti értékek valóságosságáról nyilatkozik, a számviteli törvény kifejezését használja. A számvitelről szóló 2000. évi C tv. 15. § (3) szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve). A társaság értékének meghatározásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy fennáll-e a fenti szakértői módszerek alapján kialakult forgalmi értéket befolyásoló egyéb, forgalmi értéket csökkentő tényező. A bírói gyakorlatban az üzletrész értékének megállapítása tehát a felek egyező előadása, az egyik félnek a másik fél által kétségbe nem vont előadása, vagy könyvszakértő kirendelése útján történhet. Amennyiben - a bizonyítási teherről való kioktatás megtörtént, és ennek ellenére a bizonyításra köteles fél bizonyítási indítványát nem terjeszti elő, vagy a szakértő díját a bizonyító fél a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés ellenére - nem előlegezi meg, akkor a bizonyítási teher és a bizonyítatlanság jogkövetkezményeit kell alkalmazni. E körben a magasabb értéket állító fél terhére kell értékelni a másik fél által elismertet meghaladó érték tekintetében a bizonyítatlanság jogkövetkezményeit. Azonban a szakértői bizonyítás lefolytatását, vagy annak eredményességét a másik házastárs hiúsította meg, pl. az által, hogy a társaság irataiba
Az üzletrészekforgalmi értékének meghatározása a bírói gyakorlatban...
635
való betekintési jogát a szakértőnek nem engedte át. Ebben az esetben lehetőség van a bizonyítási teher megfordítására, és a magasabb érték bizonyítatlanságának a jogkövetkezményeit a bizonyítást meghiúsító tagra való áthárítására.
Andrea Nagy Determine the market value of the shares in the division of matrimonial property in the judicial practice Summary The rules of the matrimonial property law did not amend a lot in the last 20 years. Contrary to this fact living conditions changed in several aspects. At the same time the transformation of economic law created challenges for the field of family law. Since 1990 new corporate and financial investment models appeared; private assets were increased by the privatization and the liquidation of cooperative society. The matrimonial property was enlarged by several other elements. In several cases the matrimonial property can be divided into two main parts: the property with business purpose and the property with private purpose. It can not be found in the legal regulations. The mentioned changes were followed by the judicial practice. Contrary to this fact during the divorce a lot problems appear in connection with the sharing of business purpose property. The cause of it is the company property is also determined by special business regulations. The publication put the focus on the contribution models of Ltd. shares.
