1. (2008), pp

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, TomusXXVI/1. (2008), pp. 123-121

A NEMPROFESSZIONÁLIS JOGI KÉPZÉS EGY FORMÁJA: A JOGI ASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (EGY FELMÉRÉS EREDMÉNYEI) PÁPAI F E R E N C - R U B L E T Z K Y KLÁRA**

A felsőfokú szakképzés általános jellemzői A nemzetközileg post secondary képzésként ismert képzési fajta magyar megfelelője a felsőfokú szakképzés, rövidítve FSZ képzés. Az FSZ képzés az újonnan kialakított felsőoktatási többszintű képzési struktúrának a részét képezi. A Bologna struktúra bachelor - master - PhD lépcsőit megelőzi az FSZ képzés, amely az érettségi utáni első lépcsőfok. Időtartama általában négy félév. A felsőfokú szakképzés és a többi OKJ szakmai képzés főbb eltérései A felsőfokú szakképzés az ún. OKJ képzések csoportjába tartozik. Ez a rövidítés Országos Képzési Jegyzék szerinti képzést jelent. A felsőfokú szakképzés sajátossága, hogy egyfajta átmenetet képez az érettségi szint és a felsőoktatási szint között. Egyrészt egy kilépési irányultsága van, lehetővé teszi az oktatásból való sikeres kilépést, szakma megszerzésével. A másik feladat: biztosítani a továbblépést a felsőoktatásba. Vagyis, egyszerre kell biztosítania a munkába állás és a továbbtanulás lehetőségét. A továbbtanulást segíti, hogy az FSZ képzés során a diákok - eltérően a nem felsőfokú szakképzés OKJ szakmáitól krediteket szereznek, és ezek a kreditek beszámításra kerülnek a felsőfokú tanulmányaik során. A munkába állást segíti a gyakorlat orientált tematika és az elméleti-gyakorlati óra összetételben a gyakorlati órák magasabb aránya. ' PÁPAI FERENC doktorjelölt Pécsi Tudományegyetem ÁJK 7622 Pécs, 48-as tér 1. " RUBLETZKY KLÁRA doktorjelölt Pécsi Tudományegyetem ÁJK 7622 Pécs, 48-as tér 1.

124

Pápai Ferenc-Rubletzky Klára

A felsőfokú szakképzést folytató intézmények köre A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyértelműen a felsőoktatás képzési feladatkörébe sorolja az érettségire épülő és szakképesítést adó felsőfokú szakképzést. Dr. Veres Pál definíciója az új Felsőoktatási törvény alapján: felsőoktatási intézmények által hallgatóivalamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ban szereplő felsőfokú szakképzést ad. Az FSZ képzést tehát nemcsak felsőoktatási intézmények, hanem szakközépiskolák is folytathatják. A szakközépiskolai indításnak feltétele az erre vonatkozó megállapodás megkötése a felsőoktatási intézménnyel. Ennek megfelelően érdekes kettősség alakult ki az FSZ képzésben résztvevő diákok jogállására vonatkozóan. A szakközépiskolában tanulmányokat folytató diákokra a tanulói jogviszonnyal járó jogok és kötelezettségek vonatkoznak. A finanszírozás alapja az éves költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatás, amelyet az önkormányzatok és a nem önkormányzati intézmények fenntartói a Magyar Államkincstártól igényelnek. Ezzel szemben a felsőoktatási intézményben FSZ tanulmányokat folytató diákra a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségei érvényesek. A finanszírozás a felsőoktatási intézmények finanszírozására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik. A képzés mindkét esetben iskolarendszerű. Tanfolyami-munkaerőpiaci képzés formájában - egyelőre - nem folytatható felsőfokú szakképzés. Mivel az OKJ hagyományos képzéseinek túlnyomó többsége folytatható tanfolyamimunkaerőpiaci képzés formájában, időről időre felmerül annak a lehetősége, hogy az FSZ képzéseket is átsorolják-e ebbe a kategóriába. Kérdés, hogy éppen a munkaerőpiaci orientáció miatt milyen akadályai vagy ellenjavallatai vannak annak, hogy iskolarendszeren kívüli formában is lehessen FSZ képzést folytatni? Hiszen ezzel a FSZ képzési forma automatikusan kiesik a Munkaügyi Központok támogathatósági köréből, és általában a felnőttképzési támogatások köréből. Az FSZ képzés elterjedése Ahhoz képest, hogy viszonylag későn kezdett el tért hódítani ez a képzési fajta, meglepő, hogy 2005-ben országosan már 25 ezer diák tanult FSZ képzési ' Felsőfokú szakképzés a felsőoktatás rendszerében. Budapest, 2006. december 10.

A nemprofesszionális jogi képzés egy formája.

125

formában. Éppen az elmúlt évben változott a képzést folytató intézmények egymáshoz viszonyított aránya. 2 Az elmúlt években elsősorban a képzést folytató középiskolák száma emelkedett. 2006-ban még 65:35% volt a diákok aránya a középiskolákban tanulók javára, szemben a felsőoktatásban hallgatói jogviszonyban tanuló diákokéval. 2007-ben azonban a trend megfordult, és valószínű, hogy hamarosan a mérleg nyelve a felsőoktatásban tanuló FSZ diákok száma felé fog billenni. 2007-ben ugyanis az államilag finanszírozott 56 ezer felsőoktatási hallgatói helyből ugyanis 12.500 hely a felsőfokú szakképzés számára volt fenntartva. A felsőoktatási intézmények az erre a létszámra járó kvótát nem fordíthatják más jellegű, például bachelor alapképzésre. Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül az FSZ helyeket betölteni, a fennmaradó kvóta visszakerül az állami büdzsébe, és ez nyilván erősen ösztönzi a felsőoktatási intézményeket az FSZ képzési létszám feltöltésére. A diákok döntését nagymértékben befolyásolja, hogy a tanulói jogviszony vagy a hallgatói jogviszony-e a kedvezőbb a számára? Mindkét képzési formának vannak előnyei és hátrányai. Mindkét jogviszonyban igénybe vehető például a diákigazolvány és a diákhitel - viszont a tanulói jogviszonyban 23 év alatt nemcsak nappali, de levelező tagozaton is jár a családi pótlék (ellentétben a hallgatói jogviszonnyal) és csak tanulói jogviszonyban vehetők igénybe a rendkívül kedvezményes térítésű önkormányzati középiskolai kollégiumok. Az FSZ képzések fajtái Mintegy hatvan fajta felsőfokú szakképzés létezik. A legnépszerűbbek a gazdasági és műszaki terület képzései, így a gépipari mérnökasszisztens, a logisztikai műszaki menedzser asszisztens, a banki szakügyintéző, és az idegenforgalmi szakmenedzser. Ezeket követi az agrár, egészségügyi, neveléstudományi, jogi és kommunikációs terület. Felmérésünket az FSZ képzések közül a jogi asszisztens képzésre vonatkozóan folytattuk, szakközépiskolában tanuló, tehát tanulói jogviszonyban álló diákokkal. A felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása között

1999-2006

Magyarországon hiánypótló volt a jogi asszisztens FSZ képzés megjelenése, mivel az érettségi és az egyetemi jogászképzés között egyáltalán nem volt 2

Lásd uo.

126


átmenet. A képzés négy szemeszterből áll, a képzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség: érettségi. Szakmai előképzettség vagy gyakorlat nem szükséges. 3 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás megjelölésére az „egyéb ügyintéző" meghatározást tartalmazza a jogszabály. A végzett diákok a következő munkaterületeken dolgozhatnak: Bírósági alkalmazásban elláthatják a bíróságok gazdasági hivatalának tisztviselői és írnoki, bíróságok vezetői, illetve bírák mellé beosztott jegyzőkönyvvezetői, egyéb tisztviselői és írnoki feladatokat. Ügyészségi alkalmazásban elláthatják az ügyintézői és ügy iratkezelői feladatokat. Ügyvédi irodában történő alkalmazás esetén elláthatják a titkársági alkalmazotti feladatokat, ami nem csupán titkárnői tevékenységet, hanem precíz jogi előkészítő munkát jelent. Közigazgatási szakterületen, önkormányzati igazgatásban és az államigazgatás egyes területein elláthatják az ügyviteli és (iratkezelési és ügyintézési) feladatokat. Közjegyzői alkalmazásban elláthatják az ügyviteli (iratkezelési és ügyintézési) feladatokat. Földhivatali alkalmazásban ingatlan- nyilvántartási feladatokat láthatnak el. Egyéb olyan területeken dolgozhatnak (például a versenyszférában) ahol speciális jogi szakismeretek szükségesek, és szakszerűen képesek előkészíteni a jogi szakmunka végzését. A fenti felsorolásból is jól látható, hogy a jogi asszisztens végzettséget szerzett diákok milyen széles területen tudnak elhelyezkedni, milyen sok területen tudnak komoly munkakört betölteni. Ennek kapcsán rögtön felmerül a FEOR szerinti besorolás „szűkössége": egyéb ügyintéző. Maga a kifejezés sem szerencsés, és nem sokat árul el arról sem, hogy milyen jogi és igazgatási munkakörök ellátására alkalmasak a végzett jogi asszisztens diákok. A jogi asszisztens képzéssel kapcsolatos felmérésünk főbb célkitűzései A felmérés színtere a Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola budapesti és székesfehérvári oktatási helyszínei voltak. Az iskolának nyolc éves tapasztalata van felsőfokú szakképzés folytatásában. Logisztikai műszaki mérnök-asszisztens képzést folytatnak a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem, 3

Lásd 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról.


127

Idegenforgalmi szakmenedzser képzést a Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi szakügyintéző képzést a Nyugat-Magyarországi Egyetem Soproni Közgazdasági Kara és Jogi asszisztens a Miskolci Egyetem megbízásából és irányításával. A felmérés eszköze kérdőív volt. A felmérésben 205 jelenlegi tanuló és 83 régebben végzett diák vett részt. Módszerként a statisztikai elemzést, továbbá elméleti és gyakorlati megközelítést választottuk. A következő területeket vizsgáltuk: 1. A diákok kor szerinti megoszlása. 2. Nappali tagozat, levelező tagozat aránya. 3. A nemek aránya. 4. A lakóhely szerinti megoszlás. 5. A diákok megoszlása a foglalkoztatottság / munkanélküliség tükrében. 6. A munkanélküliség nemek közötti megoszlása a diákok között. 7. A diákok megoszlása a betöltött munkakör jellemzői szerint. 8. A diákok motivációja a képzésre történő jelentkezéskor. 9. A munkahelyek támogató szándéka, a támogatás formái. 10. A diákok véleménye a megszerzett szakmai tudás gyakorlati hasznosíthatóságáról. 11. A tanulók értékelése a képzés egészéről. 12. A tanulók véleménye a képzés szerkezetéről. A jogi asszisztens hallgatókra vonatkozó felmérés eredményei 1. A diákok kor szerinti

megoszlása

A tanulók kor szerinti megoszlását hatéves időintervallumokra osztva vizsgáltuk. A felmérés szerint a tanulók 24%-a 18 és 23 év közötti volt. A legnépesebb korosztály a 24 és 29 év közöttieké, az összes tanulói létszám 30%-a. Az ezt követő két korosztály már kisebb arányt képvisel. A 30-35 évesek és a 36-41 év közöttiek két korosztálya együttesen alig több, mint a 24-29 éveseké. A 30-35 év közöttiek aránya 21%, a 36-41 év közöttieké pedig 13%. Ezt követően meredeken zuhan a képzésben résztvevő korosztályok aránya. A 42-47 év közöttiek aránya az összes diák 4%-a, a 48-53 év intervallumba pedig a diákok 6%-a esik. Felmerült az a kérdés, hogy a tanulók kor szerinti megoszlását döntően befolyásolja-e az, hogy a diák nappali, vagy levelező tagozatra jár-e? Azt tapasztaltuk, hogy a 18-23 közötti korosztály lényegében lefedi a nappali tagozatos diákok csoportját.

128


Ezt a tényt annak a tükrében kell vizsgálni, hogy a nappali tagozatos diákok jelentős és sokrétű állami támogatást vehetnek igénybe tanulói jogviszony esetén, amely kedvezmények nem járnak a levelező tagozatos képzésben. Tehát csak igen nyomós ok miatt (például megfelelő, perspektivikus munkakör, amelyet nem szeretne a tanulás két éve miatt feladni) fordul elő, hogy egy nappali tagozatos képzésre jogosult diák levelező tagozaton tanul. 2. Nappali tagozat, levelező tagozat

megoszlása

A jelenlegi tanulók 24%-a nappali tagozatos, 76%-a levelező tagozatos képzésben vesz részt. A nappali tagozat a hétköznapokon napi elfoglaltságot jelent, a tanulók heti 30-36 tanórában vesznek részt oktatásban. A levelező tagozat elsősorban hétvégi elfoglaltságot jelent, a nappali tagozat óraszámának 20 százalékával. Mint az előző pontban kitértünk rá, a diákok legnépesebb „korosztálya" a 24-29 közötti korosztály. Mivel ebben a csoportban szinte kizárólag levelező tagozaton tanulnak - ez a korcsoport a levelező tagozatos diákoknak is a legnépesebb korcsoportja, a levelező tagozat 40%-a ebből a korosztályból kerül ki! 3. A nemek aránya A felmérés egyértelműen a nők dominanciáját mutatja, az összes tanuló 83,4%-a nő. Ugyanakkor a nappali tagozaton kiegyenlítettebb a nemek aránya. Figyelemreméltó, hogy ez a magas arány mind a nappali, mind a levelező tagozaton csökken a két évfolyamnál két év alatt a férfiak javára. A nappali tagozaton 16,7%, a levelező tagozaton 14% a csökkenés aránya. Túlzott optimizmusra nem adhat okot ez a változás, de talán egy kedvező tendencia kezdetét jelenti, az „irodai" szakma elnőiesedésével ellentétben. 4. A lakóhely szerinti

megoszlás

A lakóhely egységének a megyét választottuk. A megoszlásban természetszerűen döntő szerepet játszott a két képzési helyszín, Budapest és Székesfehérvár. A két város helyszínének megfelelően a lakóhely szerinti megoszlásban jelenleg Fejér és Pest megye vezet 27%-kal, illetve 32%-kal az országos megyei listánkon. A lakóhely szerinti megoszlásnál tehát a képzési helyszínek szerepe a döntő. A két képzési helyhez közigazgatásilag tartozó megye lakói körül kerülnek ki elsősorban a tanulók. Jelenleg az összes tanuló 59%-a j ö n a képzési helyszínhez tartozó közigazgatási területről, illetve a képzési helyszínt


129

tömegközlekedéssel viszonylag gyorsan és egyszerűen megközelíthető településekről. Viszont a megyén belül, Pest megyéből akkor sem jött nagyobb létszám Székesfehérvárra tanulni, amikor Budapesten még nem volt képzés, annak ellenére sem, hogy a távolság sokszor nem volt számottevő. Ennek elsősorban a főváros körüli agglomeráció Budapest-irányultsága az oka. A főváros környéki településeken a tanulás, munka, vásárlás iránya elsősorban Budapest. Ennek megfelelően a sugárirányútól eltérő irányban a közlekedés, főleg a tömegközlekedés kevésbé jól szervezett, és kifejezetten nehézkes. Többszöri átszállással érhető el csak egyik helység a másikból, és a menetrend sem igazodik az átszállásokhoz. Figyelemreméltó, hogy az ország legtávolabbi részéből is jönnek diákok, ahonnan a napi oda-vissza utazás nem megoldható. Ez annak köszönhető, hogy valamennyi nappali tagozatos diák kollégiumi elhelyezést kap az önkormányzati kollégiumokban úgy Budapesten, mint Székesfehérvárott. 5. A diákok megoszlása a foglalkoztatottság

/ munkanélküliség

tekintetében

A vizsgálat arra vonatkozott, hogy a tanuló a képzés megkezdése idején munkaviszonyban állt-e, és ha igen, milyen területen dolgozott? Első pillanatra megdöbbentő a felmérés eredménye, hiszen a képzést megkezdő diákok 40%-a munkanélküli. Ezt az eredményt azonban jelentősen differenciálja, hogy a nappali tagozatra elsősorban a frissen érettségizett diákok jöttek, ők tehát még értelemszerűen nem állnak munkaviszonyban a képzés kezdetekor. A levelező tagozatos diákok 21,67%-a volt munkanélküli a képzésre jelentkezéskor. Ez a magas arány nagy valószínűséggel összefügg a tanulók motiváltságával is. Azt a következtetést azonban biztosan levonhatjuk, a levelező tagozatos tanulók több, mint 20%-a ezt a FSZ fajta képzést j ó megoldásnak találta munkaerőpiaci esélyeinek növelésére. 6. A munkanélküliség

nemek közötti megoszlása a diákok

között

A munkanélküliek aránya magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, de a százalékos különbség nem tekinthető jelentős eltérésnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindkét ráta (17,4 és 22,38%) jóval meghaladja a hivatalos országos munkanélküli rátát! Tehát a képzésre jelentkezők körében az országos munkanélküliségi aránynál jóval magasabb a nem foglalkoztatottak aránya.

130 7. A diákok megoszlása

Pápai Ferenc-Rubletzky Klára a betöltött munkakör jellemzői

szerint

Az előző eredmények alapján ez a kérdés esetünkben csak a levelező tagozatos tanulókat érintette, mert egyik nappali tagozatos diákunk sem volt foglalkoztatva a képzésre jelentkezés időszakában. A lehetséges munkahelyeket 11 kategóriába osztottuk. A munkahelyi kategóriák kialakításánál elsősorban azokat a munkáltatókat választottuk ki, ahol a tevékenység kapcsolódik a Jogi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő betölthető munkakörökhöz. Ezek a munkaterületek a következők: • Bíróság. • Ügyészség. • Ügyvédi iroda. • Közigazgatási hivatal. • Polgármesteri hivatal. • Földhivatal. Bár nem kapcsolódnak a szakképesítési követelményekben szereplő betölthető munkakörökhöz, de a tapasztalatok alapján a következő munkáltatói kategóriákat jelöltük még ki: • Rendőrség és honvédség. • Bank vagy más pénzintézet. • Gazdasági társaság (kft., rt., bt.). • Civil szervezet. A következő következtetésekre jutottunk. A legtöbb foglalkoztatott tanulónk a bíróságokról érkezett, az összes foglalkoztatott diák 28%-a. A sorrendben a második helyen állnak a gazdasági társaságok 22%-kal. Az általunk kiválasztott munkáltatók közül a többiek erősen leszakadtak a sorban. 4% jött ügyvédi irodából, 3-3% polgármesteri hivatalból vagy banktól vagy más pénzintézettől. A tanulók 2-2 százaléka dolgozott civil szervezetnél vagy rendőrségnél, honvédségnél. Mindössze 1-1% dolgozott közigazgatási hivatalban vagy és földhivatalban a képzésre jelentkezéskor. Senki nem dolgozott a jelentkezés idején ügyészségen. A fenti adatokat összehasonlítottuk a már végzett tanulóink körében végzett felméréssel. Azt tapasztaltuk, hogy a régebben végzett tanulóknál a munkáltatók sorrendje módosult. A munkáltatói sorrendben első helyen a gazdasági társaságok álltak 18%-kal. Második munkáltató az ügyvédi iroda volt 10%-kal. Sorrendben a harmadik foglalkoztató a bíróság volt 8%-kal. Ezt követte a polgármesteri hivatal 6%-kal. A munkáltatók 2-2%-át adták az ügyészség, rendőrség és honvédség, földhivatal és bank, vagy más pénzintézet.


131

A legszembetűnőbb változás az, hogy jelentősen megnőtt arányaiban több mint háromszorosára - az iskolánkba érkező hallgatók között a bíróságokon dolgozó hallgatók száma. Ez az arány 8%-ról 28%-ra nőtt. Tehát - legalábbis Székesfehérvár-Budapest viszonylatában jelentősen növekedett a Jogi asszisztens képzés ismertsége. Ezzel együtt a fontossági sorrend is felcserélődött, a harmadik helyről a vizsgált munkáltatók körében a bíróságok váltak a legfontosabb munkáltatóvá. A gazdasági társaság, mint munkáltató megtartotta fontossági sorrendjét a második helyen, sőt, jelentős arányszámát növelte is 18%-ról 22%-ra. A két évfolyam adatait összehasonlítva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a régebben végzett levelezős diákok 28%-a dolgozott a képzésre jelentkezés időpontjában olyan munkakörben, amely munkakör ellátására éppen a Jogi asszisztens képzés készít fel. Az újabb évfolyamban az ilyen munkakörökben dolgozók aránya lényegesen magasabb, 37% volt. Tehát nemcsak a bírósági alkalmazásokban nőtt a jogi asszisztens képzés ismertsége és szakmai elismertsége, hanem a többi, speciális jogi szakterületen is. 8. A diákok motivációja

a képzésre történő

jelentkezéskor

A cél az volt, hogy megtudjuk, hogy mi motiválta a hallgatót a képzésre jelentkezéskor. A tanulók a motivációs tényezők közül többet is megjelölhettek. A legtöbbször megjelölt motivációs ok az érdeklődés a jogi pálya iránt. Ezt a tanulók 52,7%-a jelölte meg a képzésre jelentkezés motivációjaként. A további sorrend: 2. Továbbtanulási szándék: 44,9%. 3. Úgy látja, hogy ezzel a képzettséggel nagyobb esélye van a munkaerőpiacon: 27,8%. 4-5. Úgy érzi, hogy a munkakörének jobb ellátásához szüksége van ezekre az ismeretekre: 23,9%. 4.-5. Munkahelyi előrelépés, fizetési kategóriaugrás: 23,9%. 6. Eddig nem dolgozott jogi területen, és éppen a képzés után szeretne ilyen területen dolgozni: 22,4%. A két legfontosabb motivációs tényező a tanulók több, mint felét, illetve csaknem felét érinti. Pozitív eredmény, hogy a diákok több, mint fele - közel 53% komolyan érdeklődik a jogi pálya iránt. A továbbtanulási szándék a tanulók közel 43%-át motiválta, ez pozitívan hat a tanulók teljesítményére - hiszen a diák igyekszik minél jobb osztályzatokat elérni, mert csak így nyílik lehetősége a továbbtanulásra. A két legfontosabb motivációs tényező egyfajta belső motivációt, a szakma iránti érdeklődést, az ez irányú hosszabb távú terveket jelzi. A tanulók

132


jóval kevesebb aránya, mindössze 28%-a gondolta úgy a jelentkezéskor, hogy a jogi asszisztens képzettséggel nagyobb esélye lesz a munkaerő piacon. Ez a 28%-os arány úgy oszlott meg a nappali és levelező tagozatos tanulók között, hogy a munkaerőpiaci esély a nappali tagozatos diákoknál, mint motivációs tényező csak 20%-ban fordult elő. Figyelembe kell venni azonban, hogy a frissen érettségizett tanulóknak még nincs közvetlen tapasztalatuk a munkaerőpiaci jellemzőkről, az erre vonatkozó információikat közvetett módon Szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől, sajtóból, médiából, internetről szerzik. Másrészről egyértelműen kiderült, hogy a nappali tanulóknál az első számú motivációs tényező a továbbtanulás, tehát a munkába állás nem cél. A levelező tanulók közül viszont közel 30% tartja a munkaerőpiacon ,jól eladható" szakmának a jogi asszisztens szakmát. A motivációs tényezők közül a negyedik-ötödik helyen holtversenyben áll a munkakör jobb ellátásához az ismeretgyűjtés, és a munkahelyi előrelépés, fizetési kategória ugrás reménye. A fenti két motivációt a levelező tagozatos tanulókból 31-31 %-a jelölte meg. Leszűkítve a résztvevők körét a fenti adatok alapján a levelező tagozatos tanulókból kiválasztva a munkában álló levelező tagozatos tanulókat - a jelentkezéskor munkában állók 41,7%-át motiválta az, hogy a munkaköre jobb ellátásához szükségesnek tartja a jogi asszisztensi képzést, vagy munkahelyi előrelépés, fizetési kategóriaugrás a célja. Fontossági sorrendben a hatodik motivációs tényező volt, hogy a tanuló eddig nem dolgozott jogi területen, és éppen a képzést követően szeretne ezen a területen dolgozni. Tehát a jelentkezés egy váltást is jelentett az érdeklődésben, a tervezett munkaterületben. A tanulók 22,5%-a, tehát körülbelül minden ötödik diák jelölte meg ezt motivációként. Sorrendben az utolsó motivációs tényezők voltak a kedvező órarend és a kedvező közlekedési lehetőségek az iskola és a lakóhely között. A tanulók elenyésző aránya, mindössze 6% jelölte ezt meg motivációs tényezőként. Végső következtetésként megállapíthatjuk, hogy motivációs lista összeállítása sikeresnek mondható, mivel csupán a diákok 3%-a jelölt meg egyéb motivációt. Ezt követően összehasonlítottuk a két évfolyamnál a motivációs tényezők súlyát. Hogyan változott ezek aránya a két évfolyamnál? Vizsgáljuk meg az arányszámokat! 1. 2. 3.

Érdeklődés a jogi pálya iránt: 53% helyett 64%. Továbbtanulási szándék: 45% helyett 53%. Úgy látja, hogy ezzel a képzettséggel nagyobb esélye van a munkaerőpiacon: 28% helyett 31%.

A nemprofesszionális jogi képzés egy formája. 4.

133

Úgy érzi, hogy a munkakörének jobb ellátásához szüksége van ezekre az ismeretekre: 24% szintén 24%.

A legfontosabb motivációs célok tehát változatlanok, de lényeges az egyes motivációs tényezők dinamikus csökkenése. A dinamikus viszonyszámok a következők: 1. Érdeklődés a jogi pálya iránt: 53/64 = 0,83. 2. Továbbtanulási szándék: 45/53 = 0,85. 3. Úgy látja, hogy ezzel a képzettséggel nagyobb esélye van a munkaerőpiacon: 28/31 =0,90. 4. Úgy érzi, hogy a munkakörének jobb ellátásához szüksége van ezekre az ismeretekre: 24/24 = 1.000. Tehát az első három motivációnál a régebben végzett tanulókhoz képest az érdeklődési arány csökkenésének a dinamikája hasonló. A további sorrendben változás van. A régebben végzett tanulóknál a motivációs lista ötödik helyén nem a munkahelyi előléptetés, vagy fizetési kategória ugrás szerepel, hanem az a motiváció, amely szerint eddig nem dolgozott jogi területen, és ezután szeretne ezen a területen dolgozni. A régebben végzett és a mostani tanulók közül egyaránt 22-22% jelölte meg ezt a motivációt. A lista hatodik helyén áll a munkahelyi előrelépés és fizetési kategóriaugrás 14%-kal. Mivel a mostani tanulóknál ez a motiváció 24%-ot kapott, megállapíthatjuk, hogy mostani és diákok között nagyobb jelentőséggel bír a munkahelyi előrelépés és fizetési kategória ugrás, mint motivációs szempont. A tanulók motivációját sikerült jó megközelítéssel feltérképezni, mivel a tanulóknak csupán 2-3%-a jelölt meg az összeállított motivációs listán kívüli, egyéb motivációt. A motivációk fontossági sorrendjében az első négy tényezőnek a sorrendje megegyezett a régebbi és a mostani tanulók, a két évfolyam listáján. Tehát a motivációs lista legfontosabb tényezői néhány éven belül változatlannak tekinthetőek. Ugyanakkor, az első három motivációnál a régebben végzett tanulókhoz képest az érdeklődés arányának növekedése tapasztalható, és a fejlődés dinamikája az első három motivációnál hasonló. Az első két motivációs tényező: érdeklődés a jogi pálya iránt és továbbtanulás a tanulók közelítőleg érinti és jellegénél fogva a szakma iránti érdeklődést mutatja. E két motivációnak tehát döntő szerepe volt abban, hogy a diákok ezt a képzést választották. Jellegénél fogva mindkét tényező - a jogi pálya iránti érdeklődés és a továbbtanulási szándék is - belső késztetést, belső motivációt takar. Ez jó hír az oktatási intézmény számára, hiszen ha a belépő

134


diákok közelítőleg fele belső késztetéstől indíttatva lép be a képzésbe, arra lehet építeni az oktató-pedagógiai munkában. 9. A munkáltatók támogató szándéka, a támogatás

formái

A felmérés szerint a munkahelyekre a passzivitás a jellemző. A jelenlegi levelező tagozatos diákok 12%-a kap valamilyen formában támogatást a munkahelyétől. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a képzésbe lépéskor munkahellyel jelentkezők 15,5%-át, vagyis átlag minden hatodik-hetedik munkában álló diákot segíti csak a munkahelye. Ha segítség mibenlétét is vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy kézzelfogható segítséget mindössze 9 tanuló jelölt meg, tehát az összes, munkahellyel rendelkező diáknak 7,3%-a, a munkahellyel rendelkező diákok közül minden 13. Összesen három tanuló kap tanulmányi szabadságot, vagy munkaidőkedvezményt. Hat tanulónak nyújt anyagi támogatást a munkahelye (a tankönyvek egy részét, vagy egészét finanszírozza). A többi tanuló (12 fő) azt jelölte meg támogatásként, hogy a végzés után fizetési kategóriát ugrik, vagy fizetésemelést kap. A felmérés nem tért ki arra, hogy ezeket a feltételeket szerződésben rögzítették-e, vagy csak ígéret hangzott el a munkáltató részéről? A kétéves tanulmányok során azonban ezek a tanulók sem anyagi támogatást, sem munkaidő-kedvezményt, sem tanulmányi szabadságot nem kapnak. 10. A diákok véleménye hasznosíthatóságáról

a

megszerzett

szakmai

tudás

gyakorlati

A tanultak gyakorlati hasznosítására vonatkozóan nagyon pozitív a diákok véleménye. A diákok 89%-a gondolja úgy, hogy legalább egy részét biztosan hasznosítani fogja az itt tanultaknak. Egyetlen tanuló sem gondolja úgy, hogy nem fogja tudni hasznosítani az itt tanultakat. A pozitív válaszokon belül a tanulók közel egyharmada (32%-a) gondolja úgy, hogy feltétlenül, biztosan fogja tudni hasznosítani az itt tanultakat. 57% óvatosabb, de abban biztos, hogyha nem is a teljes egészet, de legalább az itt szerzett tudásnak egy részét hasznosítani fogja. Mindössze 11% bizonytalan ők úgy gondolják, hogy talán lesz az ismeretek között olyan rész, amit hasznosítani fognak a gyakorlatban.

A nemprofesszionális jogi képzés egy formája. 11. A tanulók értékelése a képzés

135

egészéről

Az értékelésnél külön vizsgáltuk a tanulók két évfolyamát. Az eredmény a következő volt: Hogyan értékeli a képzést? (1-5-ös skálán mérve) I. évfolyam: a) A tanárok szakmai felkészültsége: 4,42; b) A tanárok előadói képessége: 3,74; c) Milyennek értékeli a tananyagot? 3,93; II. évfolyam a) A tanárok szakmai felkészültsége: 4,44; b) A tanárok előadói képessége: 3,81; c) Milyennek értékeli a tananyagot? 3,82. A tanári felkészültség tehát jónak mondható, a tanárok előadói képessége azonban már hagy maga után kívánni valót. A tananyag értékelése elfogadható. 12. A tanulók véleménye a képzés

szerkezetéről

Ha Ön alakíthatná a képzés szerkezetét, lenne-e olyan új tantárgy, amit felvenne a tantárgyak közé? Összesen 21 esetben szerepelt új tantárgy felvétele a javaslatok között. Nyolc tanuló, az elsős diákok 8,8%-a jelölte meg a gépírás tantárgyat. Három tanuló választaná a gyorsírást és a külső szakmai gyakorlatot. Két tanuló szeretne római jogot tanulni. Egy-egy diák jelölte meg új tantárgyként az etikát, a filozófiát, a latin nyelvet, az angol nyelvet és a szakmai nyelvet. Kihagyna-e a tanmenetből valamely tantárgyat? A „nemszeretem" tantárgyak között vezet az élet- és pályatervezés, 11 tanuló jelölte meg. Ezt követi a XX. századi történelem. 8 jelöléssel. Heten „tiltakoznak" a társadalomstatisztika tantárgy ellen, négyen pedig a közgazdaságtan ellen. Van-e olyan tantárgy, amelyet magasabb óraszámban tanítana? A legtöbben a büntetőjogot szeretnék magasabb óraszámban tanulni. Hat diák jelölte meg ezt a tantárgyat. 5 tanuló a szakmai gyakorlattal foglalkozna magasabb óraszámban 4 tanuló választotta a polgári jog tantárgyat. Az eredmények összegzése A jogi asszisztens képzés iránt folyamatos az érdeklődés. A felmérés időpontjában a nappali és levelező tagozaton tanulni vágyók aránya 1:3 volt. A jelentkezők több, mint felét motiválja a jogi pálya iránti érdeklődés, és csaknem felét a továbbtanulási lehetőség. Mint a felmérésből kiderült, a továbbtanulási

136


szándék döntően nem az egyetemi jogász képzés felé irányul, hanem a főiskolai bachelor képzés felé. A tanulók közel egyharmadát (28%) motiválta a jelentkezéskor, hogy úgy gondolta, hogy a jogi asszisztens képzettséggel nagyobb esélye lesz a munkaerőpiacon. Korosztály szerint a tanulók negyede 23 év alatti, és túlnyomó többségében nappali tagozaton tanul. A levelező tagozaton dominál a 24-29 év közötti korosztály, (az összes levelező tagozatos 40%-a) ezt követik a 30-35 és a 36-41 év közöttiek (24 és 20%). A diákok lakóhely szerinti megoszlásában a képzés helyszínéhez közel eső megyék emelkednek ki. A jelentkezésnél a levelező tagozatos, tehát túlnyomórészt 23 éven felüliek több, mint 21 százalékának nem volt munkahelye. A munkahellyel rendelkező tanulók közül a régebben végzettek 28%-a, míg a mostani tanulók 37%-a dolgozik kifejezetten olyan munkahelyen, ahol a munkavégzés kapcsolódik azokhoz a tevékenységekhez, amelyek ellátására a jogi asszisztens képzés felkészít. Ezek a következők: bíróság, ügyészség, polgármesteri hivatal, közigazgatási hivatal, földhivatal, ügyvédi iroda. A munkahelyek közötti megoszlásban kiemelkedik a bíróságon dolgozók arányának növekedése, 8%-ról 28%-ra. Figyelemreméltó, hogy bár a jogi asszisztens képzésnek nem célja a gazdasági társaságok tevékenységére való felkészítés, mégis mind a régebben végzett tanulóknál, mind a most tanuló diákoknál jelentős arányt képviselnek a gazdasági társaságok dolgozói (az összes munkában álló tanuló 18, illetve 22%-át). A tanulók 89%-a gondolja úgy, hogy az átadott ismeretek a gyakorlatban legalább részben hasznosíthatóak lesznek. A diákok véleménye alapján a képzés során tanári felkészültség jónak mondható, a tanárok előadói képessége azonban már hagy maga után kívánni valót. A tananyag elfogadhatónak értékelik. A munkahelyi támogatásokról egészében levonhatjuk azt a következtetést, hogy sajnos, nem bír jelentőséggel a munkahelyi támogatás. Anyagi támogatást a dolgozó tanulók nem egészen 5%-a kap, tanulmányi szabadságot, vagy munkaidő-kedvezményt pedig 2%. A munkaadók egyelőre nem tudnak mit kezdeni az FSZ képzési formával. A képzés tartalmára vonatkozóan már nő az elismertség, de a fizetési kategóriák vonatkozásában továbbra is probléma van. Ez a képzés az érettséginél több, a többi OKJ képzésnél is több, de a diplománál kevesebb. A hazai munkáltatóknál fizetésben ez akkora különbséget jelent, hogy egy diplomás 60-70%-kal is magasabb bért kaphat, mint egy érettségivel, vagy középfokú OKJ végzettséggel rendelkező.


137

Nemcsak a versenyszféra, hanem a közalkalmazotti szféra is bajban van a besorolásnál. A közalkalmazotti bértábla alapján sem lehet eldönteni, hogy a felsőfokú szakképzettséggel az általános minimálbért, vagy a diplomás minimálbért kell-e adni? A „jogi asszisztens" FSZ képzés esetében külön problémát jelent, hogy a szakképesítéssel betölthető „egyéb ügyintéző" kifejezés nem tükrözi, hogy a jogi asszisztens végzettséggel rendelkezők a betölthető munkaterületek milyen széles skáláját tudják ellátni. Álljon itt példaként egy másik FSZ képzésnek a betölthető munkakörökre és a rokon munkakörökre vonatkozó besorolása: 4 Pénzügyi szakügyintéző A szakképesítéssel betölthető munkakörök: FEOR szám 1342 Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetője. 3605 Pénzügyi ügyintéző. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök: FEOR szám 1349 Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegység vezetője. 141-142 Kisszövetkezetek vezetői. 2910 Egyéb magasan képzett ügyintéző. 3619 Egyéb gazdasági ügyintézők. 3639 Egyéb pénzintézeti ügyintézők. 4112 Bérelszámoló. 4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások. 4122 Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó. Jól látható, hogy a pénzügyi szakügyintéző FSZ képzésnél a konkrét szakmára vonatkozó, FEOR számmal azonosított, több, jól definiált munkakör került megjelölésre. A jogi asszisztens képzésben résztvevők munkaerőpiaci, elhelyezkedési, és munkahelyi karrier esélyeit erősen rontja a fenti hiányosság. A felmérés eredményei így a képzésre vonatkozó hallgatói vélemények is felhasználhatóak az új OKJ rendszer követelményei szerint kialakított Jogi asszisztens képzés akkreditációs anyagának elkészítésekor.

4

Lásd a 20/1998. (VII. 22.) PM rendeletet a pénzügyi szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről.

138


Felhasznált irodalom Czine Agnes-Erbert, Donát: A bírósági ügyintéző intézménye Németországban és Magyarországon. Magyar Jog, 49. évf., 2002/10. Kiss Melinda Katalin: Ugródeszka vagy végcél? Népszabadság. Pályakép rovat. 2005. május 26. Kispéter József-Drahos Péter-Dombovári Tamás: A felsőfokú szakképzés minőségirányítási és minőség-fejlesztési modellje 2006/1. Veres Pál: Felsőoktatási fejlesztési stratégia. Szakképzési Szemle, XX. évf., 2004/2. Veres Pál: Felsőfokú szakképzés a felsőoktatás rendszerében. Bp., 2006. december 10.

Ferenc Pápai-Klára Rubletzky Legal Assistant Higher Vocational Training as a Form of Non-Professional Legal Training (The Results of a Survey) Summary The main questions of the paper are as follows. General characterisation of higher vocational training. Main differences between higher vocational training and other OKJ professional training courses. Higher vocational training institutions. The development of HVT training. Types of HVT training. Our survey was conducted relevant for legal assistant training as an HVT training among secondary-school students of secondaryschool student status. The survey was conducted at the facilities of Rózsa Péter Secondary Grammar and Vocational School in Budapest and in Székesfehérvár. The survey tool was a questionnaire. In the survey 205 current and 83 former students of the school participated. Results of the survey regarding legal assistant students: 1) age distribution of students, 2) ratio of full-time to part-time students, 3) gender ratio, 4) distribution by place of residence, 5) distribution of students by employment to unemployment status, 6) gender distribution of unemployed, 7) distribution of students by character of employment, 8) student motivation at the time of application for the course, 9) degree and forms of tuition reimbursement by employee for the student, 10) student opinion about the implementation of the course content into practice, 11) student evaluation of the course, 12) student opinion on the course structure.

1. (2008), pp

Recommend Documents