1.Bevezető VEZETŐI PROGRAM

VEZETŐI PROGRAM

Mottó: „Fontos, hogy a gyermeknek ideje legyen felnőni, hogy éppen a neki való ismereteket kapja meg. A tudomány mai álláspontja az, hogy az idejekorán szerzett, túlsulykolt ideges ismeretek, a későbbiekben inkább bizonyultak károsnak, mintsem hasznosnak. Hogy milyen felnőtt lesz a gyermekből, az pedig nagy részben attól függ, hogy odafigyelnek-e a képességeire, hogy olyan közösségbe kerül-e, ahol ezeket a meglévő képességeit a lehető legjobban tudja fejleszteni.” Vekerdi Tamás

1.Bevezető Az óvodapedagógusi hivatás talán egyik legfontosabb jellemzője, hogy az impulzív, rohanó társadalmi életben meghitt, nyugodt, kiegyensúlyozott, élményekben gazdag, boldog gyermekkort biztosítsunk a reánk bízott gyermekek számára az óvodában. Felelősség teljes feladat Őket megfelelően nevelni, a fejlődésüket a legoptimálisabb módon biztosítani, hogy a bennük rejlő értékek kibontakoztatását úgy segítsük elő, hogy azok majd a jövőben, egyéni életükben és a társadalom számára is egyaránt értékessé váljanak. Fontosnak tartom, hogy az óvodában naponta jelenjen meg a „csoda”, melyet az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dajkák, és egyéb munkatársak hoznak létre a nevelőmunka során. 1.2.Szakmai, pedagógiai hitvallás Óvodai küldetésünk alapkövei a gyermekek, az óvodában minden értük és róluk szól. Az óvodai nevelés elsődleges feladata a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni szükségletek figyelembe vételével, a feltételek megteremtésével, az ideális környezet kialakításával. Hiszem és vallom, hogy:  A kisgyermekkor a felszabadult, felhőtlen, örömteli játék időszaka.  Az óvodai élet szervezésében elsődleges az önfeledt szabad játéknak, a mozgás örömének, a gyermeki önkifejezés, a cselekvésvágy kielégítésének, az ösztönös, kíváncsiságból adódó tevékeny megismerés lehetőségének megteremtése.  Az óvodai nevelőmunka során elengedhetetlen a feltétel nélküli elfogadás, a szeretetteljes nevelési attitűd, mely érzelmi biztonságot nyújt a gyermekek számára.  A tudatos és tervszerű nevelőmunka a gyermeki személyiség fejlődését, a képességek és készségek kibontakozását eredményezi.  A felelősségteljes pedagógiai munka eredményeként kreatív, kooperatív, a környező világ történéseire és ingereire nyitott, a tudni, megismerni vágyás igényével rendelkező gyermekeket nevelhetünk. Óvodavezetői pályázat

oldal 1

 A jog és törvényszerű működés, a partnerközpontú szemlélet, a humánerőforrás menedzselés megvalósítása hosszú távon lehet garancia az óvoda létére.  Az értékek megőrzése, a minőség biztosítása és fejlesztése a szemléletformálás, az innovatív gondolkodásmód elsődleges szempont kell, hogy legyen a nevelőtestület számára.  Alapvető kritérium a vezető személyes példamutatása a tervek megvalósításában, az értékrend kialakításában, valamint a partnerekkel való együttműködésben.  Az óvoda kiegészíti a családi nevelést, az óvoda folyamatos együttműködése a családdal, a kettő összhangja a gyermeki fejlődés alapfeltétele.  Eredményes nevelőmunkát csak úgy tudunk végezni, ha megismerjük a szolgáltatást igénybevevők körét, elvárásaikat, elképzeléseiket.  Az intézmény minőségi és harmonikus működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a nevelés folyamatában valamennyi résztvevő a gyermekek érdekében, egymással összehangoltan, és egymást segítve végezze a munkáját.  A nevelési elvek összhangba hozásán túl szükség van az egymás iránt tanúsított figyelemre, türelemre, nyitottságra, megértésre mind a gyermek, mind a felnőttek kapcsolattartási formáiban. A felsoroltak érdekében óvodavezetőként fontos feladatomnak tartom:  Helyi Nevelési Programunk, valamint az Intézményi Minőségirányítási Program eredményes megvalósításának folyamatos segítését.  A programok szellemének megfelelően a nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtését.  A minőségellenőrző, értékelő folyamatok, a tudatos és tervszerű nevelő munka biztosítását.  A gyermekek egyéni fejlődésének mindenek feletti segítését, mely alapfeltétele a neveltséget, jártasságot, készségeket és tudást birtokló gyermekek nevelésének. Gondolataimat Nagy László idézetével szeretném zárni, mely hűen tükrözi az óvodai nevelésbe vetett hitemet, mely alapja 28 éves óvodapedagógusi munkásságomnak. „Mi a gyermekszeretettel nem elégszünk meg. Hirdetjük, hogy szeresd és ismerd meg a gyermeket. Ismerd meg, hogy igazabban szerethesd, hogy mélyebben védelmezhesd, s jobban nevelhessed”.

Óvodavezetői pályázat

oldal 2

1.3. Vezetői programom jogszabályi háttere 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai (KT) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai(KJT) 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet „A nevelési és oktatási intézmények működéséről” és annak módosításai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2/2005. (III.1.) OM rendelet „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” 1.4. Vezetői programom irányelveit az alábbi dokumentumok alapján határoztam meg Napsugár Óvoda Alapító okirat Napsugár Óvoda Helyi Nevelési Programja Napsugár Óvoda Intézményi Minőségirányítási Program Napsugár Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat Napsugár Óvoda Esélyegyenlőségi Terv Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Minőségirányítási Programja Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Kerületi Intézkedési Terv Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Esélyegyenlőségi terv Óvodavezetői pályázat 2007-2012-ig Éves munkatervek 2006/2007-2011/2012-ig Év végi beszámolók 2006/2007-2010/2011-ig

Óvodavezetői pályázat

oldal 3

2. Helyzetelemzés, értékelés az elmúlt öt év tükrében 2.1. Az óvoda környezete, adottságai és tárgyi feltételei, azok fejlesztése Intézményünk nyugodt kertvárosi, környezetben található, egy nagy (4.202 m2) ősfás, parkosított, területen, szó szerint a kerület peremén, a közúti közlekedéstől távol, zajmentes övezetben, ahol tiszta a levegő és nagy a zöld felület. 2.1.1. Az udvar (3.327 m2)  Valamennyi udvarrészen, több szabadtéri udvari játék, mozgásfejlesztő eszköz található, (babaházak, homokozók, hintával kombinált mászókák) melyek megfelelnek az eszköznorma előírásainak, valamint a szabványosságnak.  A hinták, mászókák alatt gumi ütéscsillapító van a balesetveszély elkerülése érdekében.  Az udvari játszóeszközök folyamatos karbantartására is odafigyelünk, hiszen csak így tudjuk hosszú távon megóvni az állagukat. Évente, ütemezett formában történik a festésük, esetleges javításuk. Kertészünk napi feladatai közé tartozik az állaguk, balesetmentességük ellenőrzése.  Udvarunk szépítésére, parkosítására nagy gondot fordítunk, hogy minél esztétikusabb kép fogadja az óvodánkba járó gyermekeket és családjaikat. Minden évben pályázatot nyújtunk be az Önkormányzat által meghirdetett „Föld Napja”, illetve a „Szebb, virágosabb kerületért” pályázatra, melyek eredményeként növényekkel, és különböző kertápolási eszközökkel gazdagodott óvodánk. Az udvar fejlesztései Év Fejlesztési terület 2010/2011 Az udvari nagy betonozott rész fölé árnyékoló tető készült, melyet a nyári élet folyamán is jól ki tudunk használni, hiszen az étkezéseket, különböző játéktevékenységeket a gyermekek számára árnyékos helyen tudjuk biztosítani. 2009/2010 Önkormányzati pályázat keretében mind a négy udvarrészre egy-egy mászó várat és bujkálós kukacot nyert az óvoda. Az óvoda épületét körbe vevő járdák, valamint az udvaron lévő nagy kiterjedésű betonozott terület újra lettek betonozva, mivel a sok repedezés miatt nagyon balesetveszélyessé váltak. 2008/2009 Önkormányzati pályázat keretében, két homokozót, két rugós mozgásfejlesztő játékot, illetve két fa mozdonyt nyert intézményünk. Az intézményi költségvetés terhére a fa mozdonyokat egy-egy vasúti kocsival bővítettük. Két régi homokozó, illetve a felettük lévő árnyékoló tetők felújítása a szabványnak megfelelően. 5 db kert pad beszerzése 2007/2008 Egy rugós udvari mozgásfejlesztő játék beszerzése. Két homokozó felújítása 2006/2007 Két rugós udvari mozgásfejlesztő játék beszerzése. Óvodavezetői pályázat

oldal 4

2.1.2. Az épület (875 m2) Az óvoda 1960-ban épült meg két csoporttal, majd 1972-ben bővült, ismét két csoporttal. 1999-ben tornaszobával gazdagodott intézményünk.  Az állag megóvásra folyamatosan nagy gondot fordítunk, hiszen az alapítás óta több mint 50 év telt el, azonban ez napjainkban nem látszik meg az épületen.  A karbantartás, szépítés ezen a területen is fontos feladatunk, hiszen a társadalmi elvárások, a szülői igények megkövetelik, hogy esztétikus, szép, és korszerű környezet fogadja az óvodánkba lépőket. Az épület fejlesztései Év Fejlesztési terület 2010/2011 A két főbejárat lépcsői fölé esővédő tető készítése, mivel a téli időszakban a kövezet csúszós, balesetveszélyes volt. Az épület utcafront felöli (Eke és Táncsics utca) homlokzatának átfestése A nevelői, a fejlesztő és a torna szoba festése. 2009/2010 Az épület utcafront felöli (Eke és Táncsics utca) homlokzatán az ablakok cseréje műanyagra (önkormányzati keretből). Az épület belső, udvar felöli homlokzatának átfestése A külső raktár, a kazánház, valamint a belsőraktárak felújítása (kövezés, festés) A négy csoportszoba, valamint az óvodatitkári illetve vezetői iroda festése, laminált parkettával való burkolása. 2008/2009 Az épület belső udvar felöli homlokzatán az ablakok cseréje műanyagra (önkormányzati keretből). A két főbejárat belső bejárati ajtóinak cseréje műanyagra (3 db) 2007/2008 A két hátsó udvari bejárati ajtó cseréje műanyagra. Fejlesztő szoba kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő zavartalan fejlesztése céljából (önkormányzati keretből). A nevelői szobában radiátor csere, festés, laminált parkettával való burkolás. A csoportszobákon kívüli egyéb helységekben a világítás korszerűsítése (tükrös almatúrák). A folyosók és a gyermeköltözők kövezetének kicserélése, festés, mázolás. 2006/2007 A két főbejárat, illetve a gazdasági bejárat ajtajának kicserélése műanyagra. A két főbejárat, illetve a gazdasági bejárat előtti betonozott lépcső burkolása. A csoportszobák világításának korszerűsítése (tükrös almatúrák). A csoportszobák festése, mázolása, parkettacsiszolás, lakkozás. A tornaszoba festése, parkettacsiszolás (önkormányzati keretből) A munkálatok, egy teljes körű felújítás részeként történtek, mivel a tornaszoba egyik a mosdóval közös fő falán teljes hosszban, egy kb.1 cm-es repedés keletkezett (szétnyílt a fal, ami balesetveszélyes volt). A helyreállítás egy speciális technikával (falvarrás) történt. Egy gyermekmosdó teljes körű felújítása (önkormányzati keretből).

Óvodavezetői pályázat

oldal 5

2.1.3. A csoportszobák, egyéb helységek  Csoportszobáink tágasak, esztétikusak, megfelelően berendezettek, maximálisan biztosítják a gyermekek fejlődéshez szükséges optimális feltételeket. A „kuckós elrendezés lehetőséget ad a tartalmas sokszínű játék kialakulására.  Jól felszerelt, tágas tornaszobánkban, korszerű mozgásfejlesztő eszközök segítik az egészséges életmód alakítását, a testi képességek fejlesztését.  Az irodák és egyéb kiszolgáló helységek is korszerű bútorzattal, és esztétikus kiegészítőkkel vannak ellátva.  Az egész intézmény területén dominálnak a színek, hiszen egy derűs, vidám hangulatú, harmóniát sugárzó épületben a gyerekek, a szülők és a munkatársak is pozitívabban érzik magukat.  A környezet esztétikai képének javításában nagy szerepet vállalnak az óvodapedagógusok és a dajkák is a saját kezűleg alkotott díszítésekkel, az intézmény tisztán és rendezetten tartásával. A bútorzat és a berendezés fejlesztései Év Fejlesztési terület 2010/2011 Süni csoportba új beépített szekrény készült, valamint új szőnyegeket kapott a csoport. A konyhába a raktározási gondok megoldására a konyhabútor fölé új szekrények lettek csináltatva. Az óvodavezetői iroda bútorzatának bővítése egy szekrénnyel. 2009/2010 Az óvodatitkári iroda bútorzata teljes mértékben ki lett cserélve. Több helységben megtörtént a radiátor burkolatok cseréje. A csoportszobákba kisebb bútorok lettek beszerezve. A Katica csoport új szőnyegeket kapott. A folyosókon a függönyök ki lettek cserélve. Az óvodavezetői iroda bútorzatának bővítése egy szekrénnyel. 2008/2009 A konyhában a konyhabútor bővítése (alsó, felső) megtörtént. Az előkészítő asztal ki lett cserélve, illetve székekkel bővült. A csoportszobákban a függönyök ki lettek cserélve. A Maci és a Csiga csoport új szőnyegeket kapott. Az óvodavezetői és a titkári irodában a szőnyegek ki lettek cserélve. 2007/2008 Az óvodavezetői iroda bútorzatának bővítése egy szekrénnyel. A folyosókon, illetve a csoportszobában lévő régi beépített szekrények felújítása az ajtók lecserélésével. 2006/2007 A felnőtt öltözőben személyenkénti öltöző szekrények lettek kialakítva. Nagy hangsúlyt fektetünk a tevékeny óvodai élet biztosítására, az óvodás életkori sajátosságoknak megfelelő eszközök és játékok beszerzésére. A vásárlások tervezésekor elsődleges szempont az eszköznorma előírásainak való megfelelés, a minőségi, esztétikailag is megfelelő eszközök beszerzése, melyeket több éven keresztül is tudnak használni a gyermekek. Minden évben több értelmi képességet és mozgást fejlesztő, konstruáló és építő szerepjátékhoz kapcsolódó játékkal bővült az intézmény. Óvodavezetői pályázat

oldal 6

2.1.4. Sikeres pályázatok a szakmai illetve eszközfejlesztés érdekében Év A pályázat megnevezése Elnyert összeg növények 2010/2011 „Föld Napja” önkormányzati „Szebb virágosabb kerületünkért” önkormányzati növények „Zöld Óvoda” 2011 (tanulmányi kirándulás) önkormányzati 80.000,- Ft Összesen 80.000,- Ft növények 2009/2010 „Föld Napja” önkormányzati „Szebb virágosabb kerületünkért” önkormányzati növények „Zöld Óvoda” 2010 (környezeti nevelést elősegítő eszközök) 100.000,- Ft önkormányzati „Innovációs pályázat” (szakmai tanulmányút) önkormányzati 70.000,- Ft „Kultúra pályázat” FKFK 85.000,- Ft „Szakmai fejlesztési feladatok”(számítógép konfiguráció, mozgás és képességet fejlesztő eszközök) OKM 880.000,- Ft Összesen 1.035.000,- Ft növények 2008/2009 „Föld Napja” önkormányzati „Szebb virágosabb kerületünkért” önkormányzati növények „Zöld Óvoda” 2009 (tanulmányi kirándulás, madárbarát kert kialakítása, környezeti nevelést elősegítő eszközök) önkormányzati 320.000,- Ft „Innovációs pályázat” (szakmai tanulmányút) önkormányzati 100.000,- Ft „Innovációs pályázat” (módszertani segédanyag nyomdai költségei) önkormányzati 225.000,- Ft „Eszközfejlesztés” (értelmi és mozgást fejlesztő eszközök) FKFK 320.000,- Ft „Eszközfejlesztés” (udvari játékok) önkormányzati 517.000,- Ft Összesen 1.482.000,- Ft növények 2007/2008 „Föld Napja” önkormányzati „Szebb virágosabb kerületünkért” önkormányzati növények „Innovációs pályázat” (szakmai tanulmányút) önkormányzati 50.000,- Ft „Eszközfejlesztés” (anyanyelvi nevelést fejlesztő eszközök) FKFK 84.000,- Ft „Eszközfejlesztés” (esztétikai érzéket fejlesztő eszközök) FKFK 200.000,- Ft „Korunk játékai” (a nevelő testület által kitalált fejlesztő játék kivitelezésére) önkormányzati 24.000,- Ft Összesen 358.000,- Ft növények 2006/2007 „Föld Napja” önkormányzati „Szebb virágosabb kerületünkért” önkormányzati növények „Innovációs pályázat” (szakmai tanulmányút) önkormányzati 100.000,- Ft „Könyvtárbővítés” FKFK 50.000,- Ft „Környezeti nevelés” (tanulmányi kirándulás) FKFK 52.000,- Ft Összesen 202.000,- Ft Mindössz. 3.157.000,- Ft Sajnos napjainkban egyre kevesebb pályázati lehetőség adódik, pedig szívesen vállalnánk továbbra is a pályázatírással járó többletmunkát a fejlesztési lehetőségek érdekében. Óvodavezetői pályázat

oldal 7

2.2. Személyi feltételek, humánerőforrás 2.2.1. Az intézmény alkalmazotti közösségének beosztás, iskolai végzettség és szakképzettség szerinti összetétele. Beosztás óvodavezető

Iskolai végzettség főiskola

Fő

%

Szakképzettség

100

óvoda menedzser szakvizsga óvodai szakértő szakvizsga vezető óvodapedagógus szakvizsga vezető óvodapedagógus szakvizsga vezető óvodapedagógus szakvizsga és folyamatban lévő mesterképzés gyógytestnevelés szakvizsga és szociálpedagógus másod diploma szakvizsga összesen

1 óvodavezető helyettes óvodapedagógus

főiskola 1 főiskola 7

óvodapedagógus engedélyezett dajka

dajka engedélyezett óvodatitkár fűtő, kertész

összesen gimnázium szakmunkás képző 8 általános összesen gimnázium szakmunkás képző összesen

9 9 1 4 1 6 6 1 1

100

Fő

%

1

11

1

11

2

22

1

11

1 6

11 67

dajkaképző dajkaképző

1 4

dajkaképző folyamatban szakképzett dajka összesen

1 5

titkárképző kazánfűtő

1 1

83

technikai 2 engedélyezett 2 engedélyezett létszám 17 betöltött létszám 17 100 A személyi feltételeket az 1. számú melléklet szemlélteti  Betöltetlen álláshely nincs az intézményben.  Testületünket szakmailag jól képzett a munkaköri előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező munkatársak alkotják.  A szakvizsgázott óvodapedagógusok aránya magas 9-ből 6 fő (67 %).  Egy főnek két szakvizsgája, egy főnek a szakvizsga mellet szociálpedagógus másoddiplomája van, egy fő pedig jelenleg mesterképzésre jár.  Dajka munkakörben, dajka képzővel (egy fő kivételével, aki jelenleg tanul a szakképesítésért) 5 fő (83%) rendelkezik.  A napi munkát a szakképzett óvodatitkár és a fűtő (karbantartó) is hatékonyan segíti.  Intézményünk lineáris szervezet, a közösségre az egymás munkáját segítő és tiszteletben tartó kollegiális magatartás a jellemző.

Óvodavezetői pályázat

oldal 8

2.2.2. Az intézmény alkalmazotti közösségének kor szerinti összetétele Kor Fő

35-40 év 2

40-45 év 3

45-50 év 4

5 5 12

%

50-55 év 3

55-60 év 4

7

60-65 év 1 5

12 17,5

23,5

29,5 29,5

17.5

23,5

41

6 29,5

70,5

 A közösség tagjainak többsége középkorú 8 fő 41%, illetve a nyugdíj felé közeledő 5 fő 29,5%, összesen 13 fő 70,5%.  Munkatársaim a szakmai tudás mellet nagyfokú gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek az óvodai élet területén. 2.2.3. A munkatársak óvodánkban eltöltött munkaviszonya Évek Fő

0-5 év 4

5-10 év 3

10-15 év 4

7 7 %

23,5

15-20 év 4

20-25 év 1

8

25-30 év 1 2

10 17,5

41 41

23,5

23,5

6

47

6 12

59

 Testületünk stabil, az elmúlt években szinte csak nyugdíjba vonulás miatt történt személyi változás (5 év alatt 4 fő ment nyugdíjba).  Az évek alatt egymást segítő, támogató kapcsolat alakult ki közöttünk.  Jól érezzük magunkat a közösségben, hiszen10 fő (59%) több mint 10 éve dolgozik már az intézményben. 2.2.4. Továbbképzési mutatók alakulása az elmúlt 5 évben 2.2.4.1. A dajkák továbbképzése  Nagy gondot fordítunk dajkáink szakmai továbbképzésére, hogy lássák helyüket és szerepüket az óvodai életben.  Óvodán belül, munkatársi értekezlet keretében minden évben tartunk a számukra is szakmai jellegű továbbképzéseket az alábbi témakörökben. Az SNI gyermekek speciális nevelése, gondozása. Az egészséges életmódra nevelés feladatai. Környezettudatosságra nevelés feladatai.  Minden évben részt vesznek a csoport nevelési évet nyitó és záró értekezletén.  A 2008/2009-es nevelési évben intézményünk tartott bemutatót a kerületi dajkák számára, melyen az érdeklődés nagyfokú volt.

Óvodavezetői pályázat

oldal 9

2.2.4.2. Az óvodapedagógusok továbbképzése Továbbképzés éve 2010/2011 továbbképzésre fordítható összeg 94.000,- Ft 2009/2010 nem volt központi keret 2008/2009 továbbképzésre fordítható összeg 105.300,- Ft

2007/2008 továbbképzésre fordítható összeg 105.300,- Ft 2006/2007 továbbképzésre fordítható összeg 105.300,- Ft

Továbbképzés megnevezése „Rajtunk is múlik” környezettudatosságra nevelés az óvodában „Földön-vízen –levegőben” környezettudatosságra nevelés az óvodában „Tanügy igazgatási auditor” képzés önkormányzati támogatásból

Pont

Fő

30

2

30

3

30

1

„Úton a Zöld Óvoda felé” környezettudatosságra 30 nevelés az óvodában Tűzvédelmi ismeretek közoktatási intézmények számára 30 „Mozdulj, ügyesedj” tartásjavítás 30 Gyógytestnevelés szakirányú IV.-V.. félév szakvizsga önkormányzati támogatásból

1

Gyógytestnevelés II.-III. félév önkormányzati tám. Alapfokú számítástechnikai ismeretek (1 fő önerős) Szövegszerkesztés és táblázat kezelés Gyógytestnevelés I. félév önkormányzati tám. Vezető óvodapedagógus III. IV. félév

2 2 2 2 1

szakvizsga 60 60 szakvizsga szakvizsga

1 1 2

 Az alacsony központi támogatás miatt, kiemelt figyelmet fordítunk az önképzésre, a továbbképzések hatékony kihasználására, a továbbképzési tervnek megfelelően ütemezzük a részvételt.  Napjainkban a helyi óvodai programunk megvalósítását elősegítő, rövidebb idejű továbbképzéseket részesítjük előnyben.  A felsorolt továbbképzések igazolják, hogy a nevelőtestület a magas szintű munkavégzés mellett a szakmai megújulást is fontosnak tartja.  Volt olyan kolléganőnk, aki saját költségén vállalta fel a továbbtanulást (szakvizsga) a szűkös források miatt, és jelenleg is egy fő önerőből végzi a mesterképzést.  Kerületi bemutatókon, továbbképzéseken intenzíven vesznek részt a kollégák, szinte minden, a kerületi szakmai hetek keretében rendezett bemutató foglalkozáson képviselte intézményünket valaki az érdeklődési körének megfelelően.  Kerületi munkaközösségi bemutatókat szívesen tartanak intézményünk pedagógusai Év 2010/2011 2009/2010 2007/2008

Munkaközösség Anyanyelvi Környezeti Anyanyelvi Ének-zene A Brunszvik év keretén belül

Óvodavezetői pályázat

Téma Anyanyelvi játékok „Egy csepp zöld” környezettudatosság Föld napja jegyében Anyanyelvi játékok Ének-zene, dalos körjáték, zenei képesség fejlesztés „A játék, mint az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége” oldal 10

2.3. A gyermeklétszám, a gyermekösszetétel alakulása szociális helyzet alapján 2.3.1. A gyermeklétszám alakulása, az óvoda férőhelyeinek kihasználtsága Év

Férőhely Év eleji % Óvodát Ok Évközi Év végi Alapító létszám elhagyók felvétel létszám okirat 101 5 költözés 2 2010/2011 101 100 98 96 1 költözés 1 2009/2010 101 105 100 96 2 költözés 1 2008/2009 96 100 95 96 1 költözés 0 2007/2008 109 114 108 96 3 költözés 1 2006/2007 100 104 98 Az óvoda férőhelyeinek kihasználtságát a 2. számú melléklet szemlélteti

%

97 104 99 112 102

 Intézményünk jelenleg az Alapító Okirat szerint 104 férőhelyes, és 104 gyermek jár az óvodába, melyből 1 fő sajátos nevelési igényű (nagyothalló) és 3 főnek számít, így a férőhely kihasználtság maximális.  Óvodánkat évek óta sok család szívesen választja, azonban az elmúlt 5 évben a felvételi eljárás során minden alkalommal felvételi bizottságot kellett össze hívni a magas túljelentkezés miatt.  Körzeten kívüli gyermekeket nem tudunk felvenni, hiszen az intézmény saját körzetében lakó több gyermek felvételi kérelme elutasításra kerül évről évre helyhiány miatt.  Az intézménybe bekerülő gyermekek megtartására nagy hangsúlyt fektetünk. Az évek során, az óvodát elhagyó gyermekek száma kismérvű volt, amely a családok elköltözése miatt történt. 2.3.2. A gyermekösszetétel alakulása szociális helyzet alapján Év

Létszám

Megfelelő Hátrányos Halmozottan szociális helyzetű hátrányos helyzetű helyzetű 101 fő 2010/2011 85 fő 14 fő 2 fő 84% 14% 2% 2009/20010 101 fő 89 fő 12 fő 0 fő 88% 12% 0% 96 fő 2008/2009 85 fő 11 fő 0 fő 89% 11% 0% 109 fő 2007/2008 94 fő 15 fő 0 fő 86% 14% 0% 100 fő 2006/2007 88 fő 12fő 0 fő 88% 12 % 0% A gyermekösszetétel alakulását a 2. számú melléklet szemlélteti

Nagy családos 21 fő 21% 21 fő 21% 30 fő 30% 33 fő 33% 28 fő 28%

 A nehéz szociális körülmények miatt több család rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és egyéb szociális juttatásban részesül. (12-16%)  A nagycsaládosok száma is magas. (20-30%)  Nagy gondot fordítunk a mindenre kiterjedő gyermekvédelmi munkára. Óvodavezetői pályázat

oldal 11

2.3.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek számának alakulása Év 2010/2011 2009/2010

2008/2009

2007/2008 2006/2007

Fő 1 1 1 1 2 1 1 1 3 3

Létszámba számítás 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít 2 főnek számít

Fogyatékosság típusa enyhén értelmi fogyatékos (autista) enyhén értelmi fogyatékos (autista) enyhén értelmi fogyatékos (down szindrómás) beszédfogyatékos enyhén értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos (autista) enyhén értelmi fogyatékos (down szindrómás) beszédfogyatékos enyhén értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos

 Az integrálás felvállalásakor nagy feladat előtt állt a testület, hiszen a számunkra egy teljesen új nevelési területet kellett beépíteni a nevelőmunkánkba.  A megemelkedett feladatellátás nem jelentett problémát, valamennyi munkatárs pozitív hozzáállást tanúsított a felkészülés időszakában. A nyitott, empatikus, befogadó és elfogadó szellemiség immár több mint öt éve fennáll a közösség valamennyi résztvevőjénél (óvodai dogozók, gyermekek, szülők).  A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek hamar beszoknak az óvodai közösségbe. A szülők látják, hogy nincsenek megkülönböztetve gyermekeik a másságuk miatt, folyamatosan fejlődnek, jól és biztonságban érzik magukat, örömmel járnak a közösségbe.  A siker munkatársaimnak köszönhető, akik szeretetben, nagy odafigyeléssel, hivatástudattal nevelnek valamennyi hozzánk járó gyermeket. 2.3.4. Szakszolgálati ellátásban részesülő gyermekek számának alakulása Év 2010/2011

Ellátás Logopédia

Fő 14

2009/2010

Logopédia

16

2009/2008

Logopédia

12

2008/2007

Logopédia

14

2007/2006

Logopédia

15

Ellátás Fejlesztőpedagógia Fejlesztőpedagógia Fejlesztőpedagógia Fejlesztőpedagógia Fejlesztőpedagógia

Fő 18 17 14 20 13

Ellátás Gyógytorna Gyógytorna Gyógytorna Gyógytorna Gyógytorna

Fő 16 19 30 25 20

Ellátás Pszichológus Pszichológus Pszichológus Pszichológus Pszichológus

Fő 7 9 13 15 12

 Mint az adatok mutatják, a szakszolgálati ellátásra szükség van az intézményben.  A logopédiai, a gyógytorna, illetve a fejlesztőpedagógiai megsegítést a nagycsoportos gyermekek számára tudjuk biztosítani, azonban már néhány esetben, középső csoportban is igény lenne rá. Óvodavezetői pályázat

oldal 12

2.4. Helyi Nevelési Programunk A pedagógiai munkát 1998-óta a Tevékenységközpontú Nevelési Program adaptációja alapján kialakított Helyi Nevelési Programunk szerint végzi a testület. Célunk, a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú, a nevelés elsődlegességét előtérbe helyező óvodai élet biztosítása. Programunk híven tükrözi a gyermekekért érzett felelősségünket, szeretetünket, mely meghatározza nevelőmunkánkat. 2.4.1. Helyi Nevelési Programunk alapelvei Nyitott, megkülönböztetés nélküli, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtése. A feltétel nélküli befogadás és elfogadás, gyermekszeretet. A nevelőmunka tudatos és tervszerű végzése. A gyermekek egyéni fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, megsegítése. Értékek közvetítése a gyermekek és rajtuk keresztül a családok felé. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallás fogyatékos, illetve nagyothalló) gyermekek személyiségjegyeinek legoptimálisabb fejlesztése. 2.4.2. Helyi Nevelési Programunk alapján fő feladataink A gyermekek egyéni, differenciált személyiségfejlesztése oly módon, hogy érezzék elfogadás, szeretet, tisztelet és bizalom övezi Őket. Jó kapcsolatteremtő és együttműködő képességű, kreatív, önállóan is tevékenykedni tudó, kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelése. Esély biztosítása minden gyermek számára az önmagához viszonyított fejlődésre, hiányainak pótlására, hátrányainak kompenzálására saját fejlődési tempója szerint. Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, az anyanyelvi és érzelmi nevelés, a természet szeretet megalapozása, a környezettudatos magatartás alakítása, a társadalmi és népi hagyományok őrzése. 2.4.3. Nevelési célkitűzéseink A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet az óvodai élet során, melyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit. Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges képességekkel, és készségekkel, amely az önálló problémamegoldó gondolkodást segíti elő.

Óvodavezetői pályázat

oldal 13

2.4.4. Programunk módosításai  A 2004/2005-ös nevelési évben a törvényi előírásoknak megfelelően felülvizsgáltuk programunkat. A módosítás során felhasználtuk a „Csak tiszta forrásból- Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” program bizonyos elemeit.  A 2005/2006-os nevelési évben testületünk eldöntötte, hogy a 2006/2007-es nevelési évtől felvállaljuk a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, és enyhén hallás fogyatékos, nagyothalló) gyermekek óvodai integrálását, emiatt ismét módosítottuk programunkat.  A 2009/2010-es nevelési évben az „Óvodai Nevelés Alapprogramjának” módosításai alapján újra gondoltuk a módosítási lehetőségeket a törvényi előírásoknak megfelelően. 2.4.5. Programunk megvalósítása, eredményeink  Programunk módosításai minden esetben, minőségi változást hoztak a pedagógiai munkánkban.  Az elmúlt 5 évben folyamatos feladata volt a nevelőtestületnek a helyi nevelési program beválásának nyomon követése, a belső értékelési, illetve a minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer működtetésével.  Mindkét rendszer működését, egy-egy támogató csoport segíti (belső szakmai értékelő munkaközösség, illetve minőségfejlesztési csoport), melyek segítségével rendszeresen áttekintjük az adott folyamatokat, valamint az eredményeket.  A közös nevelőtestületi szintű szakmai megbeszélések növelik a fejlesztési folyamat sikerességét, fokozzák a csapatszellemet, az egyének elkötelezettségét a közös célok érdekében melyeket Helyi Nevelési Programunkban fektettünk le. 2.5. A belső értékelési rendszer működtetése  A PDCA folyamat segítségével, a program területeit a szakmai munkaközösség által feldolgozva működik belső értékelési rendszerünk, mely alapja a folyamatos elemzés és értékelés. A belső értékelési rendszerünk négy szakaszból áll, melyben az első és egyben a legfontosabb a tervezési szakasz, melyben meghatározzuk a problémát, adatokat gyűjtünk (házon belüli bemutatók), melyeket később kielemzünk (közös értékelő megbeszélés). Ezt követi az esetleges hiányosságok kiküszöbölése céljából a korrekciós terv elkészítése és megvalósítása, a beavatkozás és módosítás. Az utolsó szakaszban kerül sor a javított terület dokumentálására és alkalmazására.  A rendszer működtetésének hatékonysága abban rejlik, hogy a problémák feltárása és kiküszöbölése közvetlen módon hat a nevelőmunkára, hiszen a tevékenységek az óvodán belül történnek, a hibák kiküszöbölése a keletkezés helyén az okok elemzésével és a folyamatos javítással történik.  A belső értékelési rendszer működtetése elősegítette intézményünkben az egységes nevelési szemlélet kialakítását, a módszertani és innovatív elképzelések gyakorlatban való bemutatását, egymás munkájának objektív megismerését. Óvodavezetői pályázat

oldal 14

A program beválásának értékelését segítő szakmai munkaközösségek Év 2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007

Értékelt terület A környezettudatos megatartásra, a természeti értékek megóvására nevelés szokásainak alakítása a komplex tevékenységek rendszerében. A környezettudatos megatartásra és az egészséges életmódra nevelés szokásainak alakítása a komplex tevékenységek rendszerében. A hatékony készség és képesség fejlesztés lehetőségei az ének-zene, énekes játékok területén. A természet, társadalom, ember témakörök segítségével, a környező világ tevékeny megismerésének lehetőségei. A hatékony készség és képesség fejlesztés lehetőségei a matematikai gondolkodásra nevelés területén.

 A felsoroltakból kitűnik, hogy a környezettudatos magatartásra, az egészséges életmódra és a természeti értékek megóvására nevelés szokásainak alakítása az utóbbi években prioritást élvez nevelőmunkánk során, melyet a 2009/2010-es nevelési évben, programunk módosításakor is kihangsúlyoztunk.  Testületünk valamennyi tagjának kiemelt feladata a nevelőmunka során, hogy alakítsa az egészséges és biztonságos életvitel szokásait, segítse elő a környezetbarát szokások megalapozását, és járuljon hozzá a természetet szerető, védő személyiségjegyek alakításához.  A környezettudatos magatartásra, a természeti értékek megóvására, illetve az egészséges életmódra nevelés célkitűzéseinek biztosítása érdekében közvetlen környezetünk fejlesztése érdekében is sokat tett testületünk, melynek kézzel fogható eredményei a különböző pályázatokon elnyert „ZÖLD” címek, melyekre nagyon büszkék vagyunk. Év 2010/2011

Elnyert cím „Zöld Óvoda” A kisgyermekkori környezeti nevelés terén végzett tevékenység elismerésére „Egészséges Munkahely”

2009/20010 „Szebb-virágosabb kerületért” Külön Díj 2008/2009 „Zöld Óvoda” elsőként a kerületben „Szebb-virágosabb kerületért” Külön Díj 2007/2008 „Szebb-virágosabb kerületért” Külön Díj 2006/2007 „Szebb-virágosabb kerületért” Intézmény udvarok kat. III. helyezés Óvodavezetői pályázat

Adományozó Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium XVIII. kerület Önkormányzatának polgármestere és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XVIII-XIX. kerületi tisztiorvosa XVIII. kerület Önkormányzat XVIII. kerület Önkormányzat XVIII. kerület Önkormányzat XVIII. kerület Önkormányzat XVIII. kerület Önkormányzat

oldal 15

2.6. Minőségbiztosítás, minőség fejlesztés  Pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához az Intézményi Minőségfejlesztési Program hatékony működtetése elengedhetetlen.  A program, minőségfejlesztési stratégiai dokumentum, mely magában foglalja óvodánk minőségfejlesztési rendszerét, a vezetés szerepét és felelősségét az intézményi működésben, a tervezés rendszerét, az ellenőrzés, értékelés, mérés óvodánkban elfogadott módjait, valamint az intézményértékelés és a partnerközpontú működés folyamatát.  A nevelőmunka tervezéséhez szervesen kapcsolódik az intézmény helyzetének folyamatos elemzése, mind pedagógiai, mind minőségfejlesztési szempontból. A minőségfejlesztési folyamatok alakulása az elmúlt 5 évben A minőségfejlesztési csoport, minden évben az IMIP-ben rögzített folyamatszabályozások alapján folytatta az intézmény minőségirányítási rendszerének irányítását. Év 2010/2011

2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007

A fejlesztés területe A minőségfejlesztési program megvalósítását segítő, helyzetelemzési segédleteket tartalmazó kézikönyv kidolgozása, egységbe rendezése a már meglévő helyzetelemzési segédletek felhasználásával, esetleges módosításával. Az átfogó irányított intézményi önértékelés elvégzése. A kidolgozott teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata, összhangba hozása a minősítési lappal. A teljesítményértékelés rendszerének és folyamatának kidolgozása. Programunk 4-es feladatrendszere alapján történő pedagógiai értékelés szempontjainak, illetve helyzetelemzési segédletének a kidolgozása.

 Minőségirányítási programunkat a 2008/2009-es nevelési évben módosítottuk, melyet az integrációs feladatok miatti helyi nevelési programmódosítás tett indokolttá.  A minőségirányítási program operatív irányítása a minőségfejlesztési csoport feladata, a munkát a minőségfejlesztési csoportvezető koordinálja.  A kidolgozott egységes dokumentációs rendszer a minőségirányítási programban szabályozott módon való működtetése elősegíti az óvodapedagógusok tudatos és tervszerű munkavégzését.  A megfogalmazott nevelési terveket a helyi nevelési programunk alapjául szolgáló 4es feladatrendszer alapján kidolgozott helyzetelemzési segédletek alapján értékelik az óvodapedagógusok.  A munkatervben megfogalmazott célokat, feladatokat sikeresen végrehajtottuk.  A partnerközpontú működéssel, illetve az indikátorrendszer alapján történő intézményértékeléssel kapcsolatos méréseket a csoport a nevelőtestület segítségével minden évben lebonyolítja, számszerűsíti.  A minőségirányítási csoport, a program végrehajtásához kapcsolódó feladatokat, és a kapott eredményeket rendszeresen mikró, fókuszcsoportos, illetve testületi szinten megbeszélték az érintettekkel (óvodapedagógusok, munkatársak, szülők). Óvodavezetői pályázat

oldal 16

2.7. A vezetői ellenőrzés  A vezetői ellenőrzés intézményünkben elősegíti a program beválásának nyomon követését, hiszen kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka eredményességére és hatékonyságára.  Az ellenőrzési folyamatokat tudatosan és tervszerűen építem bele vezetői munkámba, melyek segítségével átfogó képet kapok a pedagógiai munkáról, a gazdálkodással, tanügyigazgatással kapcsolatos, illetve a munkáltatói jogkörből adódó feladatokról.  Az ellenőrzés területén fontosnak tartom a vezetők közötti (óvodavezető, óvodavezető helyettes, munkaközösség vezető, minőségfejlesztési csoportvezető) rögzített feladatmegosztáson alapuló kooperatív tevékenységét. 2.7.1. A vezetői ellenőrzés kiemelt területei  A helyi nevelési programban, illetve az éves munkatervben kitűzött, célok és feladatok megvalósítása.  A gyermekek egyéni fejlődésének és fejlesztésének nyomon követése, dokumentálása.  Az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő funkciójának, a gyermeki jogok és egyéni szükségletek kielégítésének figyelemmel kísérése.  Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak (dajkák) együtt működésének hatásfoka.  Vagyonvédelem, takarékosság.  Tanügy igazgatási dokumentumok naprakész, szabályszerű vezetése.  Gyermekvédelmi teendők ellátása, szükségszerű intézkedések megtétele. 2.7.2. A tematikus vezetői ellenőrzés területei az elmúlt 5 évben. Év 2010/2011

2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007

Ellenőrzött terület Az egészséges életmódra nevelés területén belül a gondozási feladatok ellátása, szokások, szabályok alakítása, az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködésével. A hatékony készség és képesség fejlesztés lehetőségei az ének-zene, énekes játékok területén. A természet, társadalom, ember témakörök segítségével, a környező világ tevékeny megismerésének lehetőségei. A hatékony készség és képesség fejlesztés lehetőségei a matematikai gondolkodásra nevelés területén. A mese-vers tevékenységek során az irodalmi fogékonyság megalapozása, az irodalmi élményekre való igény alakítása.

 A felsoroltakból kitűnik, hogy a tematikus vezetői ellenőrzés területe az adott évben, minden esetben követi az előző nevelési évben, a belső értékelési munkaközösség által feldolgozott területet.  A folyamatban ellenőrzésre kerül, hogy az előző évben feltárt esetleges hiányosságokat sikerült-e a program szellemében korrigálni.  A kétszeres szűrő biztossá teszi nevelőtestületünk számára, hogy jó úton haladunk a helyi nevelési programunk megvalósításában. Óvodavezetői pályázat

oldal 17

2.10. A partnerközpontú működés eredményei Óvodánk kertvárosi környezete nagyban befolyásolja a lakosság összetételét, az ebből fakadó igényeket, valamint a helyi adottságokat. Ez a tény meghatározza az intézmény, szolgáltatási sajátosságait.  Partnereinket működésünk, kapcsolattartási formáink, és szolgáltatásaink igénybevételének módja szerint különböztetjük meg.  Legszorosabb kapcsolatban a fenntartó önkormányzattal, a gyermekekkel, és azok szüleivel, az intézmény munkatársaival, valamint a gyermekek következő életszakaszának színterével, az iskolával vagyunk.  Nevelési intézményként a közösségfejlesztés egyik központjaként működtetjük és menedzseljük partnerkapcsolatainkat. 2.10.1. A fenntartó önkormányzattal való kapcsolattartás Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazott elvárások alapján fogalmaztuk meg Intézményi Minőségirányítási programunk irányelveit. Az óvodában folyó szakmai munka színvonalának, a partneri elégedettség mérésének eredményei fontos mutatók a fenntartó számára. Célunk a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, mely a pozitív partnerkapcsolat alapja.  A fenntartóval a kapcsolattartás rendszeres, az együttműködés szoros.  Különböző szintű értekezleteken, megbeszéléseken és rendezvényeken biztosítjuk a megfelelő információ cserét.  Az önkormányzati tisztségvezetőkkel, (irodavezető, óvodai referens, tanügy igazgatási referens) jól kiépített együttműködő kapcsolatban állunk.  Intézményi Minőségirányítási Programunk készítésénél figyelembe vettük az Önkormányzati Minőségirányítási Program intézményünkre vonatkozó elvárásait.  Ez alapján elsődleges számunkra a jog és törvényszerű, hatékony és eredményes, partnerközpontú működés, melyet minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan segítő neveléssel, a hatékony gyermekvédelemmel, valamint a közoktatáshoz kapcsolódó társintézményekkel való kooperatív munkával biztosítunk. 2.10.2. A gyermekek, mint legfontosabb „partnereink”. A gyermekek elégedettségét célirányos „mérő” eszközzel mérni nem lehet, azonban mégis az Ő elégedettségük a legfontosabb, hiszen minden velük és értük történik az óvodában. Az óvodai dolgozók, és a szülők számára is a legfontosabb, ha vidáman, örömmel jönnek reggelente az óvodába, szeretettel, és bizalommal fordulnak oda a velük foglalkozó felnőttekhez. Ennek érdekében elsődleges feladatunk megismerni és megérteni Őket úgy, hogy a fejlődés elősegítése az eltérő egyéni szükségletek és egyéni jellemzők ismeretében, a személyiségük kibontakoztatásával történjen.

Óvodavezetői pályázat

oldal 18

 Minden évben, januárban mérik az óvodapedagógusok a beszoktatás sikerességét a szeptemberben óvodába kerülő gyermekeknél, mely fontos mutató a gyermekek fejlődésében, hiszen az érzelmi biztonság megléte az alapja a további fejlődésnek.  A tapasztalatok azt mutatják, hogy januárra minden gyermek beszokik, jól érzi magát a nap folyamán, sikerül pótolni az édesanya, a család hiányát.  A fejlődést, a fejlesztési feladatokat folyamatosan dokumentálják személyre szabottan az óvodapedagógusok, mely egyben a gyermeki elégedettség, illetve a pedagógiai munka eredményességének mérése is.  Az óvó-védő funkció, valamint a családi nevelés támogatása elsődleges feladatunk.  A preventív, megelőző gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus fő feladata, melyet a gyermekvédelmi megbízott koordinál.  Minden év elején az óvodapedagógusokkal közösen felméri a gyermekek szociális helyzetét, nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű gyermekekről, figyelemmel kíséri a határozatok érvényességét, segítséget nyújt a szülőknek, ha bármilyen gyermekvédelemmel kapcsolatos problémájuk van.  Folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodapedagógusok és a szakszolgálat szakemberei által kiszűrt részképesség hiányos gyermekek fejlődését. 2.10.3. A szülőkkel való partnerkapcsolat alakulása Az óvodai nevelés eredményessége nagymértékben függ a szülőkkel való együttműködés hatásfokától. Az óvoda és a család együttműködésében a legfontosabb, a kölcsönös bizalmon alapuló nevelőpartneri viszony kialakítása, majd fenntartása.  Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a nevelés elsődleges színtere a család, ez alapján nem vehetjük át a szerepét.  A gyermekek különböző környezetből érkeznek, magukkal hozzák a család érték és szokás rendjét, szocializációs hátterét.  Fő stratégiánk, hogy a szülők gyermekeikkel együtt jól érezzék magukat az óvodában.  Elsődleges szempont az óvodai nevelés során, hogy a szülők találjanak az óvodapedagógusok személyében partnert, segítőtársat a gyermekeik nevelésével kapcsolatos problémák megoldásában.  Óvodánkban az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő munkatársak pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, felelősségtudata, következetes nevelői munkája és maximális gyermekszeretete elősegíti, hogy a szülők bizalommal fordulnak a gyermekeikkel foglalkozó felnőttekhez.  Valamennyi munkatársunktól elvárás a türelmes, megértő és előítéletektől mentes viszony a szülőkhöz.  Nevelőmunkánk során elsődleges, hogy teljes odafigyelést tapasztaljanak a szülők, és senki ne érezze magát kirekesztettnek.  Az óvodába lépés első pillanatától törekszünk a nyitott és közvetlen kapcsolatra a szülőkkel, hiszen nekünk, óvodai dolgozóknak a felelősségünk az út megnyitása a közös nevelés felé. Óvodavezetői pályázat

oldal 19

A szülőkkel, a családokkal való kapcsolattartás számos formája és lehetősége él óvodánkban, melyeket Helyi Nevelési Programunkban rögzítettünk.  Családi beszoktatás, mely lehetőséget ad a gyermekeknek és szüleiknek hogy az első napokat együtt élhessék meg, hogy közös élményeket, és tapasztalatokat szerezhessenek az óvodai életről, megismerkedhessenek az új környezettel az óvodai dolgozókkal.  A családlátogatások lehetőségét is felajánljuk a szülők számára, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők 90 %-a él a lehetőséggel. Ezek a látogatások megkönnyítik a kapcsolat elmélyítését az óvoda és a család között, hiszen az óvodapedagógusok megismerik a gyermekek közvetlen környezetét, felmérik a helyzetét a családban, tájékozódnak a család nevelési elveiről.  A fogadóóra alkalmas a „négyszemközti” találkozást igénylő, bizalmas jellegű problémák megbeszélésére. A szülők többsége szívesen és bizalommal fordul az óvodapedagógusokhoz problémáik kezelése ügyében.  A nyílt napokat nem a hagyományos formában szervezzük (egy-egy délelőtt meghirdetése), hanem a szülők bármikor, előzetes időpont egyeztetése után kérhetik, hogy betekintést nyerjenek az óvodai életbe. Ezeken az alkalmakon képet kapnak gyermekeik közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, azon tulajdonságaikról, amelyeket a közösségi életben való részvétel hoz a felszínre.  A nyitott rendezvények, programok során kötetlen formában nyílik lehetőségük a szülőknek betekintést nyerni az óvodai életbe. Az ünnepvárás során fontos feladatunk a szemléletformálás, a fő motiváció a várakozás, a készülődés, az érzelmi ráhangolódás.  A szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermekeket és szüleiket közvetlenül érintő közérdekű témák megbeszélésére nyílik alkalom. Célunk, hogy ezek a találkozások ne csupán az óvodapedagógusok „előadásaira” korlátozódjanak, hanem egy közös, jó hangulatú közös beszélgetés is legyen egyben. Eredményként könyveljük el, hogy a szülők 60-70-%-a részt vesz az értekezleteken.  Szülői Fórumot évente egy alkalommal rendezünk, melynek témája minden alkalommal a család és az óvoda közös nevelői tevékenysége más-más terület középpontba állításával.  Az információs faliújságok, melyek valamennyi csoport öltözőjében vannak elhelyezve. A csoport életével kapcsolatos tájékoztatásokat, közérdekű, a neveléssel kapcsolatos dokumentumokat megtalálhatják a szülők. A főbejáratnál valamennyi stratégiai dokumentumunk (Helyi Nevelési Program, Intézményi Minőségirányítási Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Éves munkaterv, Esélyegyenlőségi terv) megtalálható.  Szülői szervezet minden csoportban működik, melynek tagjai összefogják a szülői közösséget. Csoport és óvodai szinten szerveződnek, maguk közül választják képviselőiket. Meghívjuk Őket azokra az értekezletekre, melyeken a gyermekek nagyobb csoportját érintő témák kerülnek napirendre, tanácskozási jogot biztosítunk számukra, a döntéshozatalnál figyelembe vesszük véleményeiket, javaslataikat.

Óvodavezetői pályázat

oldal 20

 A gyermekek egyéni fejlődésének és fejlesztésének szülőkkel való ismertetésére évente két alkalommal adunk lehetőséget. Tapasztalataink szerint a szülők a fogadóórák mellett igénylik ezeket az alkalmakat, hiszen a részvétel 95-100%-os.  A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követő dokumentációs rendszere a szülők számára nyitott, hiszen joguk van tudni, hogy gyermekük a fejlődés mely szakaszában áll. A gyermekeknek 3-4 év alatt kell eljutniuk arra a fokra, hogy alkalmassá váljanak következő életszakaszuk az iskola élet megkezdésére. A rendszer alapja, a Helyi Nevelési Programunkban megfogalmazott cél és feladat rendszer, mely alapján a fejlesztés a legoptimálisabb módon egyénre szabottan történik. A beiskolázás előtt minden esetben konzultálunk a szülőkkel, tájékoztatjuk Őket, hogy áll gyermekük a sikeres iskolakezdéshez szükséges képességek és készségek elsajátításában, valamint a részképességek fejlettségében. A beiskolázást e mutatók, és a szülők véleményének figyelembevételével állapítjuk meg. Szülői kérésre minden évben marad gyermek további egy évig az óvodában. A beiskolázás minden esetben a szülők és az óvodapedagógusok közös döntése alapján történik. Beiskolázási mutatók az elmúlt 5 évben Év

Tankötelesek Iskolába száma menők száma

Szülői kérésre maradó

2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007

33 38 41 40 33

5 8 5 1 7

28 29 31 35 24

Nev. Tan. ill. Szakért. Biz. javaslatára maradó 0 1 5 4 2

Beiskolázási arány %-ban 85 76 76 88 73

A beiskolázással kapcsolatos adatokat a 2. számú melléklet szemlélteti A szülői kéréseket és javaslatokat minden esetben fontolóra vesszük, az igényeket azonban a nevelőtestület által a Helyi Nevelési Programban rögzített célok és feladatok, valamint a pedagógiai értékítélet kontrolljával kezeljük és építjük be nevelőmunkánkba. Napjainkban szembetűnő az óvodai „külön szolgáltatások” iránti igény, amit már a beiratkozás alkalmával jeleznek a szülők. Saját időhiányukra hivatkozva igénylik a különféle „szakköröket” (ovis torna, idegen nyelv, néptánc). Nevelőtestületünk hisz abban, hogy a gyermekeknek az óvodában önfeledt szabad játékra, állandó nyugodt és biztos környezetre van szükségük. Véleményünk szerint ezt a biztonságérzetet csakis a velük foglalkozó óvodapedagógusok tudják biztosítani, hiszen tanulmányaikból kifolyólag ők ismerik a legjobban az óvodás korosztály életkori sajátosságait. Nem tartjuk helyesnek átengedni a gyermekeket nem óvodai szakemberek kezébe.  A „Napsugár tornát” a mindennapi testmozgás megtartásán túl, délutánonként saját műszakjukban tartják az óvodapedagógusok a saját csoportjuknak.  A „Napsugár Szini Társulat” melynek tagjai szintén az óvodapedagógusok kéthavonta tart előadást a gyermekek számára. Óvodavezetői pályázat

oldal 21

 Mindkét szolgáltatás ingyenes, hiszen több család számára megfizethetetlen is lenne, azonban nevelőtestületünk ezzel nagyban hozzájárul az esélyegyenlőség biztosításához.  A szolgáltatások kivitelezése mindkét esetben komoly felkészülést kíván az óvodapedagógusok részéről, azonban ennek ellenére önként és örömmel tartják. A fizetség a gyermekek öröme, a szülők elismerő köszönete.  A külön, fizetős szolgáltatások „hiánya” ellenére sem csökken az óvodánkat választó családok száma, bízunk benne, hogy talán ez a vonzerőnk.  A szülők elégedettségmérését minden évben tavasszal végezzük, minden szülő számára biztosítjuk a véleményalkotás lehetőségét.  Nem a hibátlanság kimutatása a célunk, hanem hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy a szülők miként vélekednek az óvodában folyó nevelőmunkánkról. A szülői elégedettség mérésének mutatói az elmúlt 5 évben Év 2006/2007 Visszaérkezett 83 kérdőív %-ban Összesített 96 óvodai átlag %-ban

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

73

68

79

78

96

96

93

94

A szülői elégedettségméréssel kapcsolatos adatokat a 3. számú melléklet szemlélteti A családokkal való pozitív partnerkapcsolat kialakításában óvodavezetőként a példamutatást és a szemléletformálást tartom a legfontosabb feladatomnak. Az intézmény vezetőjeként felelősséggel tartozom minden gyermek fejlődéséért, jó közérzetéért, nyugalmáért, biztonságérzetéért.  Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérem a szülők és az óvodai dolgozók kapcsolatát.  A szülői értekezleteken részt veszek, az irodám ajtaja mindig nyitva áll a szülők előtt.  A visszaigazolások azt mutatják, hogy a szülők szívesen veszik érdeklődésemet, érzik odafigyelésemet, tudják, hogy nemcsak az óvodapedagógusokkal, hanem velem is megoszthatják örömeiket, gondjaikat. 2.10.3. A munkatársak közti kapcsolat Az óvodában a gyermekek csak akkor érzik jól magukat, ha kiegyensúlyozott, emberi és szakmai szempontból pozitív, szakmájukat szerető felnőttek veszik Őket körül.  Óvodánk testületére a stabilitás a jellemző, ritkán fordul elő személyi változás.  Az új belépők rövid időn belül teljes értékű tagjaivá válnak a közösségnek, a beilleszkedés nem okoz gondot a már jól kialakult szervezeti kultúrában. Óvodavezetői pályázat

oldal 22

 Úgy gondolom, munkatársaim jól érzik magukat a testületben, az elmúlt évek során egymást segítő, támogató kapcsolat alakult ki közöttünk.  A „mi óvodánk” szemlélet, az összetartozás tudata fontos hajtóerő az intézmény működésében.  A megfelelő szervezettség, az őszinte, nyílt kommunikáció mindannyiunk számára fontos a mindennapokban.  Az új dolgozók esetében fontos szempont a beilleszkedés elősegítése, Helyi Nevelési Programunk és egyéb szabályzóink megismertetése, szakmai konzultációk biztosítása. Óvodavezetőként elsődleges feladatomnak tartom, hogy valamennyi munkatársam érezze, hogy fontos a közösség számára, nehezen tudnánk Őt nélkülözni. A közösség valamennyi tagja részese az óvoda teljesítményének, munkájára hosszú távon számítunk. A munkatársak elégedettségmérésének mutatói az elmúlt 5 évben Év Összesített eredmény %-ban

2006/2007 93

2007/2008 91

2008/2009 91

2009/2010 92

2010/2011 92

A munkatársi elégedettségméréssel kapcsolatos adatokat a 4. számú melléklet szemlélteti 2.10.4. Az iskolával való kapcsolat Nevelőtestületünk fontos feladata az együttműködés a gyermekek következő életszakaszának színterével, az iskolával. Célunk a gyermekek zavartalan iskolai beilleszkedésének elősegítése.  Lehetőséget adunk az iskolák számára, hogy megismertessék magukat, és programjaikat a szülőkkel.  Szórólapjaikat elhelyezzük a szülői információs faliújságokon.  Az iskolai élettel, a tanítókkal való ismerkedés céljából, minden évben, márciusban ellátogatunk a szomszédos Táncsics utcai iskolába a tanköteles gyermekekkel, akik beülhetnek a padba, az iskolások mellé. Ezt a programot nagyon várják a gyerekek.  Májusban a tanítók látogatják meg nagycsoportosainkat. A foglalkozásokon való részvétel után, szakmai tapasztalatcsere keretében beszélgetünk óvodai nevelésünk céljairól.  A következő nevelési év novemberében az óvodapedagógusok látogatják meg volt óvodásainkat. A tanórán való részvétel során képet kapnak a gyermekek iskolai életbe való beilleszkedéséről, fejlődésükről. Ilyenkor viszik át az elégedettséget mérő kérdőíveket, melyek fontos kontrolljai az Ő általuk kitöltött iskolai életre való alkalmasságról.  Óvodánk nagycsoportosaival minden évben részt veszünk az iskola által megrendezésre kerülő, Március 15.-i Nemzeti Ünnepen.  Immáron második éve óvodánk is részt vesz a Táncsics utcai iskola által szervezett Márton Napi lámpás felvonuláson, melyre sok család eljön. Óvodavezetői pályázat

oldal 23

Fontosnak tartom, hogy az óvoda és az iskola kapcsolatában minden esetben azt tartsuk szem előtt, hogy nem szabad „kis iskolává” válnunk, minden esetben az óvoda nevelési funkcióját kell erősítenünk. Az iskolai pedagógusok elégedettségmérésének mutatói az elmúlt 5 évben Év Összesített eredmény %-ban Táncsics isk. Összesített eredmény %-ban Szenczi isk.

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

85

89

91

80

82

91

93

97

83

86

Az iskolai elégedettségméréssel kapcsolatos adatokat az 5. számú melléklet szemlélteti 2.10.5. Kapcsolat az óvodai és a családi nevelést segítő intézményekkel A Nevelési Tanácsadó és az Egységes Módszertani Központ (SOFI) utazó szakemberei (pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, logopédus) nyújtanak segítséget a magatartási, tanulási és pszichés zavarok korrekciójához, a testi és mozgásfejlődés prevenciójához, a beszédhibák kiküszöböléséhez.  Az évek során együttműködő partneri kapcsolat alakult ki a szakemberek és a nevelőtestület között.  Kapcsolatunk élő és intenzív, a szakemberek segítik az óvodapedagógusok munkáját, a jól működő, kooperatív kapcsolat pozitívan hat a nevelő munkára. A Családsegítő Központtal és a Gyermekjóléti Szolgálattal minden esetben felvesszük a kapcsolatot, amikor erre nevelőmunkánkban szükség mutatkozik.  A segélykérések intézésében, a problémák megoldásában rendszeresen támogatjuk a családokat.  Kiemelt feladat valamennyi óvodapedagógus számára a preventív gyermekvédelmi munka.  A két intézmény, az óvodapedagógusok és a családok közötti koordinációs munkát a gyermekvédelmi megbízott végzi. 2.10.6. Kapcsolat a Pedagógiai Intézettel  A Pedagógiai Intézet (óvodai szaktanácsadó) által szervezett rendezvényeket, előadásokat szívesen látogatják az óvodapedagógusok, hiszen fontos mindenki számára a szakmai továbbképzés.  A kerületi továbbképzési rendszerben, a munkaközösségek keretén belül tartott bemutatóknak is rendszeres látogatói vagyunk, évente tartunk magunk is szakmai bemutatókat a kerületi óvodapedagógusok számára. Óvodavezetői pályázat

oldal 24

3. Fejlesztési elképzelések a sajátos intézményi arculat, a nevelőtestületi egység fenntartására, a minőségi óvodai szolgáltatás, a minőségelvű, innovatív nevelőmunka megvalósítására. 3.1. Vezetői programom irányelvei Vezetői koncepcióm alapjait a helyzetelemzési és értékelési részben leírt eredményeink biztosítják, az elmúlt öt, (illetve tíz) év közös értékteremtő munkájának gyümölcse. Sikeresnek érzem az előzőekben vázolt időszakot. Az eredményeket közösen értük el munkatársaimmal az alábbiak alapján.  A hogyan tovább kérdésére, mindig alulról jövő innovációs késztetések voltak a hajtóerőink.  Az intézmény valamennyi munkatársa részt vett a maga szintjén és munkakörében a közösen elhatározott célok megvalósításában.  Olyan szervezeti struktúrát alakítottunk ki, amely lehetővé teszi, hogy önkormányzó intézményként működjünk, természetesen a fenntartó elvárásait, és a törvényi előírásokat maximálisan figyelembe véve.  A szervezeti struktúra alapján nem az alá és fölérendeltségi viszonyok a dominánsak, hanem a kisebb, csoportokba szerveződő (minőségfejlesztési, belső értékelési), illetve a megvalósítás szakaszaiban a csapat munka.  A nevelő közösség azonos pedagógiai nézeteket vall, a gyermekek nevelése azonos elvek alapján valósul meg.  A megértő, segítő, elfogadó, integratív nevelői magatartással sikerült elnyernünk a szülők bizalmát, a partneri együttműködésüket. A fenti eredmények alapján továbbra is célom az óvoda önálló arculatának megtartásával, hatékony nevelési intézmény működtetése.  Továbbra is a helyi sajátosságoknak, a társadalmi elvárásoknak, valamint a fenntartói, illetve az intézmény használói igényeknek egyaránt megfelelve, szeretném vezetni az intézményt.  A Helyi Nevelési Programban rögzített célok és feladatok megvalósulására fokozott figyelmet szentelek.  Elsődleges feladatomnak tartom az óvodánkban megvalósuló, innovatív, alkotó pedagógiai munka minden eszközzel való támogatását.  Közös értékeinket megtartva fontosnak tartom a szakmai munka színvonalának fenntartását, fejlesztését.  Hatékony gazdálkodási technikák alkalmazásával, a költségvetési források tervszerű, költséghatékony felhasználásával, kiemelt feladatom a tárgyi, és egyéb feltételrendszerek folyamatos biztosítása.  Meggyőződésem, hogy csakis a testület együttműködésével lehet eredményeket elérni, ennek érdekében elengedhetetlen a megfelelő klímájú munkahely megteremtése, ahol vidám, alkotószellemű nyugodt légkörben folyik a nevelő munka. Óvodavezetői pályázat

oldal 25

3.2. Elképzelések a Helyi Nevelési Programból adódó feladatok megvalósítására, a minőségi és partnerközpontú intézményi működés biztosítására. Helyi Nevelési Programunk alapértéke a játékon keresztül történő tanulás. A komplex foglalkozások rendszerében a gyermekek fejlesztése tevékenységeken keresztül történik. A tevékenykedtetés nem köthető csupán a foglakozásokhoz, hanem a teljes óvodai életet átöleli. A program céljainak és feladatainak megvalósítása a meglévő óvodai környezetünk adottságainak figyelembe vételével történik. 3.2.1. Általános alapértékek, melyeket a Helyi Nevelési Program alapján továbbra is biztosítani kívánok  Integráló, elfogadó, befogadó, szeretetteljes, megkülönböztetésektől mentes óvodai élet biztosítása.  Gyermek és nevelés központúság a gyermekek testi és lelki szükségleteinek maximális figyelembe vételével.  Az életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás, differenciált fejlesztés, mely teljesítmény kényszertől mentes, egyéni érésen alapul, és elősegíti a gyermekek egyéni fejlődését.  A játék kiemelt szerepének kiemelt kezelése a tevékenykedtetésre épülő nevelési folyamatban.  Érzelmi alapokon nyugvó, nyugodt, óvodai élet, esztétikus, harmonikus tiszta környezet biztosítása, melyben a nevelésen kívül nagy hangsúlyt kap a gyermekek gondozása is, mely során elengedhetetlen a családokkal való nyitott, és szoros együttműködés.  A kommunikáció, a kooperáció és az együttműködési képességek fejlesztésének elsődlegességét a nevelési folyamatban, az önállóságra nevelés, öntevékenység biztosításával, valamint a toleráns viselkedési formák elsajátíttatásával.  A környezeti értékek, a hagyományok megismertetését, megszerettetését, egészséges életmód, valamint a környezettudatos életvitel szokásainak kialakításának megalapozását.  A programunkban felvállalt kiemelt nevelési területekkel (hagyományőrzés, anyanyelvi, környezeti, esztétikai, egészséges életmódra nevelés) komplex személyiség, képesség és készség fejlesztés, mely során nagy hangsúlyt kap az óvodapedagógusok önállóságának, szakmai kompetenciájának biztosítása.  Az együttműködő nevelői kapcsolat fenntartása a gyermekekkel foglalkozó, a gyermekeket nevelő felnőttek (óvodapedagógusok, nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők) között. Ezen alapértékek biztosítására és megvalósítására, testületünk az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott küldetés nyilatkozatunkban is garanciát vállalt, melyhez elengedhetetlen szakmai felkészültségünk, és pedagógiai munkánk magas szintű fenntartása.

Óvodavezetői pályázat

oldal 26

3.2.2. Célkitűzések a minőségi intézményi működés érdekében 3.2.2.1. A tagóvoda bővítésből adódó feladatok Óvodánk, a 2012/2013-as nevelési évtől nagy változás előtt áll, hiszen egy tagóvodával bővülünk a Szélső utcai régi iskola felújított épületében. A bővítés megváltoztatja az óvoda működési kereteit, és a benne dolgozók kapcsolati rendszerét.  Az előkészítő szakaszban, amely már jelenleg is tart a legfontosabb, hogy minden munkatársam tisztán lássa, hogy milyen módon érintett a változásban. Fontos feladatom a kollégák támogatásának elnyerése, az esetleges kételyek eloszlatása, a következmények nyílt és objektív taglalásával.  A munkatársak kellő, mindenre kiterjedő, folyamatos tájékoztatása, az új helyzettel való szembesítése, az elfogadtatása körültekintő, és tudatos munkát igényel.  A távlati, hatékony együttműködés megteremtése érdekében elengedhetetlen a kapcsolati háló, illetve a kommunikációs csatorna-rendszer megfelelő kiépítése.  A szervezetfejlesztés már napjaink feladata, hiszen a jelenlegi testületet meg kell bontani, a kialakított értékrendek, a programokban lefektetett célok és feladatok, a hagyományok, szokások, szabályok átörökítéséhez elengedhetetlen, a régi kollégák részvétele. Elképzeléseim szerint, két szakmailag jól képzett óvodapedagógus (melyből az egyik a tagóvoda vezető), valamint egy dajka a meglévő testületi tagok közül képes lesz a feladat megvalósítására. Nagyban számítok segítségükre, hogy öt év múlva egy kiforrott, a közös célokért csapatban dogozni tudó kis közösséget tudunk kovácsolni közösen, amely természetesen ugyanolyan része a Napsugár Óvodának, mint a jelenlegi testület.  Az új állások betöltésénél olyan óvodapedagógusok felvételét részesítem előnyben, akik fontosnak tartják az önművelést, és a továbbképzések hatékony kihasználását. Elsőbbséget élveznek azok, akik ismerik és elfogadják a Tevékenységközpontú Óvodai Program szellemét ennek megfelelően azonosulni tudnak az ebből adódó feladatokkal. A dajka munkavállalók esetében a dajka képzővel rendelkezők élveznek előnyt. A jól képzett szakember gárda kialakítását elengedhetetlennek tartom a szervezetfejlesztés szempontjából.  A következő szervezetfejlesztési lépés az együttműködés összehangolása. Az alapdokumentumok célkitűzéseinek, feladatainak, a szabályzózókban meghatározott elemeknek a rögzítése közös feladat. A szakmai munka koordinálásában, nagyban számítok a tagóvoda vezető, az óvodavezető helyettes, a munkaközösség vezető, valamint a minőségfejlesztési csoportvezető segítségére. A több éve együtt dolgozó, egymás munkájára építő munkatársak megléte a biztosíték az együttműködési képesség erősítésére, a továbblépésre.  A közös intézményi felelősség megteremtésének alapja a segítségnyújtás, az egymásra hangolódás, a konszenzus keresése mellett a tagóvoda autonómiájának kialakítása.

Óvodavezetői pályázat

oldal 27

 Elengedhetetlennek tartom a tagóvoda vezetővel a napi szintű kapcsolattartás biztosítását. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szervezeti keretek formális, illetve informális módon történő gyakorlati megvalósítása a sikeres együttműködés biztosítéka.  A dolgozói partneri kapcsolatok működtetése során elengedhetetlennek tartom a két óvoda valamennyi munkatársának, ötleteinek, és kezdeményezéseinek maximális figyelembe vételét. A közös döntések meghozatala véleményem szerint, húzóerő az együttműködésben.  A hatékony együttműködés hosszú távú biztosítása érdekében a tagóvoda vezetővel „közös” irányítást képzelek el, melyben a kulcsszavak a kompromisszum és a konszenzus, együttműködés. A munkakapcsolatra bizalom kell, hogy jellemző legyen, a feladatok megfelelő, személyekre való delegálásával. 3.2.2.2. Jogszerű működés biztosítása  A működést, a tartalmi munkát szabályzó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, határozatok és jogszabályok betartásával, illetve betartatásával.  A jogi követelmények megismertetése, értelmezése, a hozzáférhetőség biztosításával valamennyi munkatárs részére. 3.2.2.3. Minőségbiztosítás és fejlesztés A tervezés területén:  Az intézményi stratégiai tervekben (Helyi Nevelési Program, Intézményi Minőségfejlesztési Program, Szervezeti és Működési Szabályzat) lefektetett céloknak és feladatoknak megfelelő irányítás.  Az operatív tervezés (éves munkaterv, csoportos tervek) kiépítés alapján való működtetése. Az ellenőrzés területén:  Olyan ellenőrzés biztosítása, amely minden dolgozót érint, nyitott formájú, évenként azonos rendszerrel, de más-más területet napirendre tűzve.  Az egyén teljesítményén túl, választ ad a vezetői funkciók érvényesülésére, valamint objektív adatokat biztosít az egész intézmény működéséről. Az értékelés területén:  A belső szakmai értékelés (munkaközösség) segítségével olyan rendszer működtetése, amely érdekeltté teszi a testület valamennyi tagját, biztosítja az információk objektív feltárását és elindítja a fejlesztési folyamatokat, a csapatmunka minél tökéletesebb megvalósítását.  Az indikátorrendszer alapján történő intézményértékelés olyan jellegű adatgyűjtés, amellyel kimutathatók az eredmények, a változások, valamint az esetleges stagnálások. Az összehasonlító elemzések középpontjában az eredményesség és a minőség áll. Óvodavezetői pályázat

oldal 28

 Az átfogó intézményi irányított önértékelés adatokkal támasztja alá az intézmény működését, a Helyi Nevelési Program céljainak, feladatainak négy évenkénti összegző kimutatásával. Segítségével képet kapunk az óvoda adottságairól (vezetés, stratégia, emberi erőforrások, leszabályozott folyamatok), illetve az eredményekről (közvetlen partnerek elégedettsége, társadalmi hatások, kulcsfontosságú folyamatok).  A dolgozók teljesítményértékelése, az egyén és a szervezeti kultúra fejlesztését is elősegíti. Célom a visszajelzés, visszacsatolás rendszerének erősítése, a pozitív megerősítés, illetve a fejlődés lehetőségeinek megbeszélése. Az esetleges hibák feltárásával és kiküszöbölésével hatékonyabbá tehető működés, azonban nem a hibakeresés, hanem a javító szándék a fontos az építő fejlesztéshez. A teljesítményértékelés szerves része a dolgozók önértékelése, melyhez önértékelő eljárások kimunkálását szorgalmazom a hatékony probléma kezelés érdekében. Az ön és teljesítmény értékelés során híve vagyok az őszinte párbeszédnek, melyben fontos szerepet kap a pozitív megerősítés. Továbbra is fontosnak tartom a kiemelkedő munkavégzés erkölcsi elismerését, a lehetőségek szabta anyagi jutalmazást. A mérés területén:  Pedagógiai munkánk eredményességének mérése a gyermekek fejlődésének és fejlesztésének mutatóival lehetséges, mely során alapelv, hogy a gyermeknek joga van saját ütemének megfelelően fejlődni, melyet a gyermekek egyéni fejlődésének dokumentációs rendszere biztosít.  Közvetlen partnereink elégedettségmérése fontos visszacsatolás nevelőmunkánk eredményességéről. A partneri visszajelzések pedagógiai értékítélettel átgondolt beépítése a nevelési folyamatba elengedhetetlen a fejlődés érdekében. 3.2.2.4. A pedagógiai munka színvonalának emelése A megfelelő intézményi klíma biztosítása  Továbbra is célom, olyan óvodai légkör biztosítása, melyben mindenki bátran, alkotó módon meri a legtöbbet adni magából a közös célok megvalósítása érdekében, valamint mindenki „kötelezőnek” érzi magára nézve a lehető legszínvonalasabb munkavégzést.  Valamennyi munkatárs biztonságérzetének erősítése az új szervezeti struktúrában a felelősi rendszer kiépítésével, a megfelelő munkamegosztás biztosításával, a megfelelő embert a megfelelő helyre szemlélet megvalósításával. Szeretném, ha valamennyi munkatársam azt érezné, szükség van rá, a munkájára, nehezen tudnánk Őt nélkülözni.  Az irányító, ellenőrző, értékelő munka hatékonyságának, a vezetési feladatok összehangolásának érdekében a munka megosztására törekszem. Szükségesnek tartom a vezető helyettessel, a tagóvoda vezetővel, a munkaközösség vezetővel és a minőségfejlesztési csoportvezetővel való kooperatív együttműködést. Ennek érdekében rendszeresen feltérképeznénk az éppen aktuális teendőket a felelősök és a határidők pontos megjelölésével. Óvodavezetői pályázat

oldal 29

 Fontosnak tartom, hogy a közösség azonos pedagógiai nézeteket valljon, a gyermekek iránt támasztott követelmények azonos elvek alapján valósuljanak meg, ez azonban pedagógiai önállóságra épüljön, és sokszínű nevelési eljárásokat tartalmazzon.  Az összehangolt működés megteremtése érdekében fontos a megfelelő csoportpárok kialakítása.  A nevelőközösségének tevékenységének összhangjával szeretném biztosítani a színes, sajátos arculattal rendelkező kiegyensúlyozott intézményi működést. A továbbképzési rendszer működtetése  A Helyi Óvodai Programunk megvalósítását elősegítő továbbképzéseket részesítem előnyben, figyelembe véve a továbbképzési kötelezettségeket.  A számomra preferált területek a környezeti neveléssel, környezettudatosságra, egészséges életmódra neveléssel, a tehetséggondozással illetve a felzárkóztatással kapcsolatosak.  Sajnos a szakvizsgák támogatására nincs mód, hiszen olyan minimális az intézmény továbbképzési kerete, hogy egy félévet sem tudunk belőle kifizetni.  A nevelőtestület elméleti és gyakorlati továbbképzésének elősegítését szolgálja a belső értékelési munkaközösség működtetése, a különböző szintű értekezletek, fókusz csoportos megbeszélések. Az értekezletek szakmai színvonalának emelését a gazdasági lehetőségekhez alkalmazkodva külső előadók, szakemberek felkérésével, illetve a nevelőtestületi tagok és jómagam szakmai felkészülésével biztosítom.  Szeretném folytatni azt a hagyományt, hogy hasonló szellemben dolgozó óvodákkal felvegyük a kapcsolatot a szakmai tapasztalatcserék céljából.  Továbbra is támogatom a kerületi továbbképzéseken, szakmai bemutatókon való aktív részvételt.  A testület szakmai erősségeit ismerve jó lehetőségnek tartom, hogy a jövőben is szakmai bemutatók keretében mutassuk, meg a kerületi pedagógus kollégáknak hogyan képzeljük el óvodánkban a gyermekek nevelését, fejlesztését.  A nevelőmunkát segítő dajkák ismereteinek bővítése céljából továbbra is tervezek közök munkatársi értekezleteket, ahol a mindennapi munkával, az óvodai programmal, a neveléssel kapcsolatos kérdéseket vitatjuk meg. Az óvodapedagógusok feladata a napi konzultációs lehetőségek biztosítása a nevelési tervek megvalósításához, a gyermekek fejlesztéséhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása  Továbbra is célom az inkluzív óvodai nevelés biztosítása, melyben a nevelők nyitott és pozitív hozzáállása elengedhetetlen.  A gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez (óvodapedagógus, dajka, a sajátosságoknak megfelelő utazó gyógypedagógus, aki a SOFI-EGYMI munkatársa) összehangolt és tudatos munka szükséges.  Szükségesnek tartom a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához kapcsolódó szakmai megbeszéléseket, melyeken, az óvodapedagógusokon és a gyógypedagógusokon kívül a dajkák is részt vesznek. Óvodavezetői pályázat

oldal 30

Esélyteremtés  Kiemelt feladatunknak tartom, a Helyi Nevelési Programban, valamint az Esélyegyenlőségi Tervben is részletesen kidolgozott integrációs programunk alapján a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, részképesség illetve magatartás zavaros gyermekek megsegítését, egyéni szükségleteiknek megfelelő speciális fejlesztését.  Szakmai kompetenciánk határain belül segítenünk kell a problémáikat saját lehetőségein belül kezelni nem tudó családokat, a segítő intézményekkel való kapcsolat felvételében.  Meg kell találnunk minden módot arra, hogy a szakemberek hatékony segítségét folyamatosan biztosítsuk az azt igénylő családok számára.  Továbbra is feladatunk a gyermekek érdekeit előtérbe helyező, differenciált beiskolázás területén az együttműködés a családokkal és az iskolákkal.  A beiskolázás sikerességének nyomon követésével, a gyermekek iskolai beilleszkedésének, iskolai létük sikerességének mérésével képet kapunk az eredményekről, melyek fontos mutatók pedagógiai munkánk eredményességéről. Az óvodai hagyományok őrzése  Továbbra is célom, hogy munkatársaim és a szülők segítségével minden olyan hagyományunkat megőrizzük, amellyel elősegítettük, hogy az ünnep illetve a közös együttlét a gyermekek számára önfeledt boldogság, a szülők és a nevelők számára pedig egy örömteli együttlét legyen.  Feladatunk, hogy az együttlétek alapja az óvoda és a család szoros nevelőpartneri kapcsolata legyen.  Számítok a szülői közösséggel való közvetlen együttműködésre az ünnepek és hagyományok megszervezésében. Az óvodai ingyenes szolgáltatások  Továbbra is támogatom azt a nevelőtestületi szintű elhatározást, mely alapján a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nem szervezünk a szülők által finanszírozandó, úgynevezett szakköröket.  Nagyon pozitívan értékelem, és megköszönöm az óvodapedagógus kollégáimnak azon felajánlását, hogy valamennyi gyermek számára elérhetően, ingyen tartják a zenés „Napsugár” tornát, valamint kéthavonta bábszínházat szerveznek, óvodai szinten, mely szintén ingyenes. A szakszolgálatok  Továbbra is fontosnak tartom az önkormányzat által biztosított szakszolgálatok (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus és gyógytornász, akik a Nevelési Tanácsadó munkatársai) jelenlétét a nevelési folyamatban. A rendszeres fejlesztő foglakozások hatékonyan segítik a gyermekek optimális fejlesztését a részképesség hiányok kompenzálását.  Az óvodánkba kijáró szakemberekkel az eddig kiépített partnerkapcsolat megtartására törekszem. Óvodavezetői pályázat

oldal 31

3.2.3. A partnerközpontú működés feladatai Célom, minden olyan személlyel és intézménnyel élő kapcsolat működtetetése, akik az óvoda, nevelő munkáját hatékonyan segíteni, illetve növelni tudják. 3.2.3.1. A szülői közösség bevonása az óvoda működésébe  Elsődlegesnek tartom a szoros kapcsolattartást a szülőkkel, a családokkal, a változatos együttműködési formák tudatos megválasztásával.  A kapcsolat kiemelt eleme a gyermekek családjának köre, célom ezért a szülők mellett a testvérek, és a nagyszülők bevonása is az óvodai életbe.  Szeretném elérni, hogy minden óvodánkba járó gyermek családja úgy élje meg, ha belép az óvodába, hogy a Napsugár Óvoda mindenki óvodája.  Az óvoda nyitottságát hangsúlyozom, a szülők folyamatos tájékoztatásával, közös rendezvényekkel, ünnepekkel, fogadóórákkal, a szülői értekezletek tartásával.  A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben minden esetben biztosítanunk kell a szülői szervezet számára a véleményezési jogot.  Célszerűnek tartom a szülők bevonását, az Őket is érintő problémák megbeszélésébe, a probléma felvetéstől, egészen a megoldásig.  Szükségesnek tartom a szülők felé végzett felvilágosító munkát a szülői értekezletek, fórumok keretén belül az alábbi területeken: Az óvodás gyermekre jellemző fejlődési tendenciák az óvodába lépéstől, az iskolába lépésig. A gyermekek játékára jellemző sajátosságok. Az egészséges életmód a helyes táplálkozás és a mozgás, mint az egészségmegőrzés eszközei. A környezettudatosság szerepe a fenntarthatóságban.  Továbbra is fontos feladatomnak tartom, hogy munkatársaimmal közösen motiváljuk a szülőket az intézmény színvonalas működtetése érdekében, a közös rendezvények megvalósításában.  Az óvodai életet, az óvodai történéseket bemutató szülői faliújságok lehetőséget adnak a szülők számára, hogy napra kész információkkal rendelkezzenek.  Az óvoda honlapja is ezt a célt szolgálja, minden lehetséges fórumot meg kell ragadnunk, hogy a szülők mind szélesebb körben használják ezt a kommunikációs csatornát is.  Fontosnak tartom, hogy a már kialakult szülőkkel közös hagyományainkat továbbra is folytassuk, esetlegesen bővítsük tartalmas programokkal, pl: közös egészség és sport nap, nyárindító családi nap.  Számítok munkatársaim innovatív ötleteire a szülői közösséggel való kapcsolattartási formák bővítésére.  A megfelelő információáramlással, a szülői igények és az óvodai lehetőségek közelítésével szeretném biztosítani a jövőben is a nyílt és nyitott óvodakép megőrzését. Óvodavezetői pályázat

oldal 32

3.2.3.2. Kapcsolattartás a partner intézményekkel  A Táncsics utcai iskolával, mint körzeti általános iskolával még az eddiginél is tartalmasabb együttműködés kialakítását szorgalmazom. Fontosnak tartom, hogy a kapcsolattartás ne csak a rendezvényeken, ünnepeken, közös óvoda és iskolalátogatásokon valósuljon meg, hanem szakmai tapasztalatcseréken is ahol az óvodapedagógusok és a tanítók egyeztethetik álláspontjaikat, véleményt cserélhetnek pedagógiai és nevelési kérdésekben.  A Pázsit utcai bölcsödével való kapcsolatunkat szeretném erősíteni. A zökkenőmentes átmenetet segíti elő, ha az óvodapedagógusok már az óvodába lépést megelőzően megismerik a leendő óvodásokat.  A Családsegítő központtal és a Gyermekjóléti szolgálattal elengedhetetlen a közös kooperatív együttműködés minden esetben, amikor a gyermekek érdekében erre szükség mutatkozik. A segélykérések intézésében, a problémák megoldásában való segítségnyújtás, a szülők igényeinek megfelelő támogatás, rendszeres feladatunk. A gyermekvédelmi munka ellátása szakszerű, napra kész ismereteket kíván melynek elengedhetetlen feltétele a gyermekvédelmi felelős, az óvodapedagógusok és jómagam összehangolt munkája.  A fenntartóval a jó partnerkapcsolat fenntartását továbbra is kiemelt feladatomnak tekintem. A kapcsolat akkor sikeres, ha minél kevesebb probléma keletkezik az intézmény működésében. A megfelelő információáramlást biztosítom az önkormányzat, a nevelőtestület, és a szülők között. 3.2.4. Gazdálkodási koncepcióm 3.2.4.1. Gazdálkodási elveim  Gazdálkodó szervezetünkkel jól működő, egymás munkáját segítő kapcsolat alakult ki az elmúlt évek folyamán, mely fenntartása továbbra is elengedhetetlen a hatékony gazdálkodás szempontjából.  A tudatos gazdálkodás alapja az intézmény és a tárgyi környezet folyamatos karban tartása, állag megóvása, a takarékos energia felhasználás.  Feladatom, hogy a Helyi nevelési Program megvalósításához az alapvető tárgyi feltételeket mindenkor biztosítsam a költségvetés keretein belül.  A költségtakarékos gazdálkodás érdekében, tudatos tervezésre, a biztosított keretek időarányos beosztására, annak folyamatos nyomon követésére, valamint a megfelelő beszerzési helyek feltérképezésére van szükség.  A mai gazdasági helyzetben költségvetésünk a működéshez szükséges, alapvető eszközök beszerzését biztosítja, a fejlesztésekhez szükséges külső forrásokat (pályázatok) keresnünk.  Sajnos a pályázati források beszűkültek az előző évekhez képest, azonban munkatársaimmal minden lehetőséget megpróbálunk kihasználni a tárgyi felszereltség bővítésére, a gyerekek óvodai életének színesebbé tételére (kultúrális programok, kirándulások szervezése). Óvodavezetői pályázat

oldal 33

3.2.4.2. Fejlesztési elképzeléseim Felújítás, korszerűsítés, karbantartás terén:  Csoportszobák, öltözők, tornaszoba, nevelői és fejlesztő szoba, irodák festése.  Konyha, mosdók, egyéb kiszolgáló helyiségek rendszeres tisztasági festése.  Belső nyílászárók mázolása.  A bejáratok burkolatának kicserélése csúszásmentes kőre a balesetvédelem miatt.  Az udvari játékok folyamatos karbantartása, festése.  Az óvodát körbevevő kerítés festése.  Korszerű ivó kutak felszerelése az udvaron.  Az óvoda külső, valamint a födém szigetelése a hatékony energiatakarékosság érdekében. A felújítási, korszerűsítési, karbantartási feladatok kivitelezésében számítok a kerületi Városgazda XVIII. Nonprofit Zrt. munkatársainak szakértelmére, és segítségére. Tárgyi fejlesztés terén:  A csoportszobák bútorzatának, felszereltségének folyamatos, szükség szerinti korszerűsítése.  Irodai berendezések, technikai eszközök, háztartási gépek szükség szerinti beszerzése.  A működés zavartalanságát biztosító eszközök, felszerelések, játékok folyamatos beszerzése. A mindenkori költségvetés felhasználásakor, az alapfeladatok ellátását, a feladatorientált tervezést tartom szem előtt.  A tagóvoda kialakításánál, berendezésénél, felszerelésénél elengedhetetlennek tartom a kötelező minimális eszköz és felszerelési jegyzékben, illetve a Helyi Nevelési Programban a program megvalósításához szükséges eszközök listájában megjelölt eszközök, berendezési tárgyak tervezését és beszerzését.  A kivitelezés kooperatív együttműködést igényel az Önkormányzat, a Humán Szolgáltatási, a Műszaki iroda és az intézmény részéről.  A cél, hogy a tagóvodában is olyan korszerű, esztétikus, az óvodás korosztály igényeit minden szempontból kielégítő környezetet alakítsunk ki, amelybe szívesen hozzák a szülők gyermekeiket. A viszonyítási alap a Napsugár Óvoda Eke utcai épülete, amely igaz, hogy több mint 50 éves, azonban a rendszeres karbantartásnak, és felújításoknak köszönhetően, a mai társadalmi igényeket is maximálisan kielégítő, a szülők által szívesen választott intézmény. 3.2.5. Az alapítvány működtetése 2011-ben saját erőből létre hoztuk a „Napsugár Gyermekei” alapítványt, mely számlájára 2014-től fizethető be a SZJA 1%-a.  Reményeim szerint, a befizetések elősegítik majd a céloknak megfelelően az eszközök, felszerelések bővítését, és lehetőséget nyújtanak majd az óvodai élet színesebbé, változatosabbá tételére. Óvodavezetői pályázat

oldal 34

4. Pályázatom összegzése Tíz éve vagyok a Napsugár Óvoda vezetője, mely idő alatt ugyanazon szellemben vezetem az intézményt. Tíz éve az alábbi gondolatokkal zártam pályázatomat, melyek a mai viszonylatokban is időtállóak. Hiszem, hogy vezetői programom csakis a testület támogatásával, segítségével, és együttműködésével valósítható meg, és nem „egyszemélyes magánvállalkozás”. Hiszek a közösség erejében, bízom munkatársaim emberi értékeiben, szakmai tudásában. Hiszem, hogy közös munkával meg tudjuk valósítani a gyermekek szükségleteire és az alkotó közösség normáira épített minőségi óvodát. Nem csupán az eredmények elérésére törekszem, hanem egy olyan közösség építésére, amellyel el tudjuk érni az eredményt. Támogatom az emberi erőforrások kibontakoztatását és fejlesztését. A munkatársak szakmai erősségeit feltérképezve, szeretném továbbra is a feladatokat a hozzájuk tartozó hatáskörökkel megosztani. Biztosítani kívánom azt az optimális feltételrendszert, ahol az óvodánkba járó gyermekek, és munkatársaim is megfelelő, esztétikus, és korszerű környezetben tölthetik napjaik nagy részét, „ahová jó bejönni”. Olyan vezetési stratégiára törekszem, ahol világosak a célok, ahol fontosak az emberi értékek, azok védelme, tiszteletben tartása. Demokratikus vezetési stílussal, alkotószellemű légkört szeretnék biztosítani, ahol minden munkatársam eljuthat az önmegvalósítás szintjére. Az elsődleges számomra, hogy egy közös célt tartsunk szem előtt valamennyien felnőttek az óvodában (óvodai dolgozók, szülők, egyéb szakemberek), mégpedig a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítését. Meggyőződésem, hogy munkatársaim a közösen megalkotott és kitűzött célok elérése érdekében mindent elkövetnek, folyamatosan az eredményességre törekednek. Önismeretem és szakmai tudásom fejlesztésével tudatosan azon munkálkodom, hogy megfeleljek a velem szemben támasztott elvárásoknak, ennek érdekében: maximális figyelmet szentelek a munkámra, törekszem a megerősítő, építő együttműködésre, kompetenciáim, problémamegoldó képességeim fejlesztésére, az ellenőrzés és az értékelés objektivitására, igazságosságára. Bízom abban, hogy a fenntartó önkormányzat, munkatársaim, valamint a szülők közössége felismeri pályázatomban a közös célokat, koncepciókat, a közösen elért eredményeket. Amennyiben támogatják vezetői programomat, úgy az eddig elért eredményekre alapozva kívánom folytatni vezetői munkámat, hogy az elkövetkező öt évben is együtt tehessünk azért, hogy „gyermekeink” boldog időszaka legyen az óvodás kor. Budapest, 2012. március 10. Tisztelettel: Perge Zsoltné Óvodavezetői pályázat

oldal 35