1969. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKO LOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

e9/y

MIKOLC/GIAI

KÖZLEMÉNYEK

1969. I.

AZ ORSZÁGOS E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK

MIKOLOGISCHE

KÜLÖNKIADVÁNYA

MITTEILUNGEN

LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKO LOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

Szerkeszti: A Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR. KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V. Szabadság t é r 17. Készült: az MTESZ Házi Nyomdájában 350 példányban T á s k a s z á m : 69/1576/Rné Engedélyszám: 21969/1969.

1

TARTALOM

Oldal: DR. BÁNHEGYI JÓZSEF: A penészgombák méreganyagai

3

VESSEY EDE: T ö r z s s z e l e k c i ó s kisérletek faanyagon t e r meszthető ehető gombafajokkal

13

DR.KETTER LÁSZLC^: A kalaposgombák iz- és zamat anyagainak élettani hatása DR. EISFELDER, IRMGARD:

Az e r d e i gombák állati k á r t e v ő i . . .

21 27

DR. POKORNYI FERENC: Megemlékezés Bäumler András mikolőgusről

31

Kisebb közlemények

33

Irodalom i s m e r t e t é s

41 INHÁLT Seite:

DR. BÁNHEGYI, J . : Giftstoffe in Schimmelpilzen

3

VESSEY, E . : Stammselektionsversuche mit e s s b a r e n Pilzarten, welche an Holzmaterial angebaut werden können. . . .

13

DR. KETTER, L . : Die physiologische Wirkung der G e s c h m a c k s und Geruchskomponente d e r Pilze

21

69/1576/Rné

2

Seite DR. EISFELDER, I.: Tierschädlinge d e r Waldpilze

27

DR. POKORNY, F . : E r i n n e r u n g an A. Bäumler, den Mykologen. . .

31

Kleinere Mitteilungen

33

L i t e r a r i s c h e Rundschau

41

CONTENT Page: J. BÁNHEGYI: Poisonous constituens of mould forming fungi

3

E. VÉSSEY: Line selection of edible mushroom species grown on woods s u b s t r a t e

13

L . K E T T E R : Physiological effect of t a s t e and flavor substances of edible m u s h r o o m s

21

I. EISFELDER: Animal p e s t s of wild growing edible mushroom of the f o r e s t s

27

F . POKORNY: Obituary of A. Bäumler, the Mycologist

31

Shorter publications

33

Literary r e w i e w

41 I

69/1576/Rné

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 1. s z á m A penészgombák méreganyagai DR. BÁNHEGYI JÓZSEF, Budapest A penészgombák k á r t é t e l e élelmiszereinken évszázadok óta k ö z i s m e r t . Az is i s m e r t , hogy nedves környezetben gyakorlatilag minden s z e r v e s anyagot (papirt, textíliát, bőrt, f á t , s t b . ) megtámadnak. A penicillin felfedezésével (FLEMING, 1929), ennek 1940-ben megindult tömeges előállitásával és gyó gyászati alkalmazásával a penészek hasznosítása, az antibiotikum-kutatás lépett előtérbe. Az addig kártevőként i s m e r t penészek az e m b e r i s é g jótevőjévé váltak. Érthető, hogy az egész világon ó r i á s i kutatómunka indult meg ujabb és még nagyobb hatású antibiotikumok e l ő á l l i t á s á r a . Kezdetben a két f ő penésznemzetségnek, az Aspergillusoknak (kannapenészeknek) és a Penicilliumoknak (ecsetpenészeknek) kutatása állott előtérben, és minden e m b e r i s z á m i t á s s z e r i n t várható volt ujabb és még nagyobb hatású antibiotikumok f e l f e d e z é s e . Jól tudjuk, hogy ezek a remények nem váltak valór a , m e r t az antibiotikum kutatásban a baktériumokhoz tartozó sugárgombák (Actinomycetales) fontosabbaknak bizonyultak, és ma is ezek a legfontosabb antibiotikum-termelő mikroorganizmusok. A nagyarányú kutatómunka azonban a penészekkel nem volt eredménytelen, m e r t egyrészt felfedezték közben a b ő r - és hajbetegségek gyógyitására kiválóan a l k a l m a s griseofulvint (a Penicillium griseofulvum t e r m e l i ) , és az amőbás v é r has ellen hatásos fumagülant (a P. fumigatum t e r m e l i ) , m á s r é s z t a penészek olyan anyagcseretermékeit is m e g i s m e r t é k , amelyek nem voltak gyógyitásra használhatók, m e r t az e m b e r i s z e r v e z e t r e m é r g e z ő hatásúak (toxikusak), és ebből a szempontból jelentősek. Az elmúlt két évtizedben felfedezett antibiotikum nagy többsége ilyen toxikus anyag: a betegségokozó m i k r o o r g a n i z m u s o k r a szaporodástgátló vagy pusztitó hatású, de az e m b e r i (és állati) s z e r v e z e t r e is m é r g e z ő (toxikus), igy t e r m é s z e t e s e n gyógyitásra nem használható. Mind több és több ilyen toxikus anyagot i s m e r t e k m e g a kutatók, de ezek jelentősége csekély. 1960 ban azonban jelentős esemény történt, ami a penészek méreganyagainak (toxinjainak) kutatását és m e g i s m e r é s é t rendkivtili mértékben meggyorsította.

69/1576/Rné

1960-ban Angliában 100,000 kispulyka pusztult el egy i s m e r e t l e n betegség következtében, amit a "pulyka X betegségének" neveztek eL Az elpusztult állatok boncolása után kórképük m á j n e k r ő z i s t és az epevezetékben szövetburjánzást mu tátott. Ezekkel a megállapításokkal szinte egyidőben a napos kacsák között és a fácánkeltetőkben is hasonló betegség pusztitott. 1961-ben hazánkban, majd hamarosan Ausztriában és Spanyolországban is fellépett az i s m e r e t l e n betegség, sőt Afrika és A m e r i k a több országában i s . A vizsgálatok eredményeképpen m á r 1961-ben megállapitották, hogy a m é r g e z é sek esetében a takarmánykeverékekben földimogyoró-liszt volt, és azt is m e g állapitották, hogy ez a földimogyoró-liszt minden esetben p e n é s z e s volt. Ez vezetett a b e t e g s é g okának k i d e r i t é s é r e . Az angol SARGE ANT és munkat á r s a i m á r 1961-ben megállapitották, hogy ez a penész az Aspergillus flavus (innen s z á r m a z i k a méreganyag aflatoxin elnevezése: Aspergillus fl avus -toxin ). Az e l s ő állatkísérletek során kiderült az is, hogy a takarmánykeverékhez 20% mennyiségben adagolt penészes földimogyoró patkányoknál 30 hét alatt m á j k a r c i n o m á t , rákot okoz. A nagy gazdasági k á r , és az aflatoxinok r á k k e l t ő hatásának f e l i s m e r é s e után az egész világon hatalmas kutatómunka indult meg, aminek irányitásába az ENSZ s z e r v e z e t e i is bekapcsolódtak, igy a WHO (World Health Organisation = Egészségügyi Világszervezet) és a FAO (Food and Agriculture Organisation = Élelmezési é s Mezőgazdasági Szervezet). A kutatások s o r á n megállapitották, hogy az Aspergillus flavus mellett ennek közeli rokona, az A. p a r a s i t i c u s , és kisebb mennyiségben m á s Aspergillus és Penicillium-fajok is termelnek aílatoxinokat. Érdekes viszont, hogy nem minden A, flavus törzs toxikus, sőt az utóbbiak a gyakoribbak. Az Aspergillus flavus a legfontosabb aflatoxintermelő p e n é s z . Az egész vilá gon e l t e r j e d t , talajban, bomló növényi r é s z e k e n , é l e l m i s z e r e k e n , raktározott magvakon ( r i z s , kukorica, á r p a , s t b . ) , A trópusokon és a szubtrópusi o r s z á gokban gyakoribb, de nálunk is e l t e r j e d t . Telepe jellegzetes, k i s s é zöldes á r nyalatú s á r g a szinü, Nedvesség igénye k i s s é nagyobb, mint a nálunk leggyakoribb kékeszöld penészeké. Az aflatoxintermelés optimális hőmérséklete az A, flavusnál 25°C, az A, p a r a s i t i c u s n á l 25-30°C, 13° C alatt és 41° C felett az A. flavus nem t e r m e l aflatoxint.

69/1576/Rné

5

Már 1962-ben sikerült a méreganyagot kristályos állapotban eló'állitani, sőt SARGEANT már 1961-ben megállapította, hogy négy közel rokon aflatoxin alkotja. Ezek köztll kettő UV-fényben kéken fluoreszkál, ezeket aflatoxin B^-nek, illetve B2~nek nevezte el (blue = kék sző kezdőbetűjéről). A másik két aflatoxin zölden fluoreszkál, ezeket aflatoxin G^-nek, illetve G2~nek nevezte el (green = zöld). Mind a négy difurán-kumarin. Összeg-képletünk: aflatoxin B,1 : C, _ H, „ CL Aflatoxin G.: C,_, CL, 17

aflatoxin

2

69/1576/Rné

12

6

: C,„ H,„ O, 17 14 6

1

17

12

7

Aflatoxin G„: C, _ H CL 2 17 14 7

6

A négy aflatoxin aránya a táptalajok s z e r i n t változó, de a B^ és a G^ mindig sokkal több. A B2 és G2 r e n d e s e n csak negyvened-ötvened r é s z e a B^ -nek, illetőleg a G^-nek. A legtoxikusabb az aflatoxin B^, azután a G^, m a j d a B2 és G2 következik. Az aflatoxin a gombamicéliumban és a táptalajban egyaránt képződik. A koni diumokban csak nyomokban mutatható ki. Az aflatoxin vizben jól oldódik és hőálló. Ez megneheziti a védekezést vele szemben. / Állatkísérletekkel hamarosan megállapították, hogy a fiatal állatok rendkivül érzékenyek az aflatoxinra, és a különböző állatfajok érzékenysége is e l t é r ő . A legérzékenyebbek a napos kacsák és a pulykák. Ezeknél a halálos dózis 0 , 0 2 mg aflatoxin B^. Egy m i l l i g r a m m tehát 50 kiskacsát tud elpusztitani. A csirkék érzékenysége kisebb. Háziállataink közül a s e r t é s e k a legérzéke nyebbek. Csökkenő értékben következnek a s z a r v a s m a r h a (borjú), lő és juh. Mint é r d e k e s s é g emlithető meg, hogy a halak is rendkivül érzékenyek vele szemben. Az aflatoxinok m e g i s m e r é s e vetett fényt^jéldául az Egyesült Államokban m á r 1933 óta pusztitó halbetegség, a pisztrángok májtumorának o k á r a . Ez a betegség a pisztrángkeltetőkből s z á r m a z ó halakon mutatkozott, és az utolsó évtizedben az Egyesült Államok egész területén e l t e r j e d t . Helyenként a pisztrángok 50-75%-a m á j t u m o r o s volt. A vizsgálatok eredménye szerint a b e t e g s é g nagyarányú e l t e r j e d é s e azzal függött ö s s z e , hogy az utóbbi időben száritott takarmánykeveréket használtak a halak e t e t é s é r e , mig koráb ban vágóhidi f r i s s hulladék-húsokat etettek. A száritott takarmánykeverékbe az aflatoxin p e n é s z e s gyapotmag-liszttel k e r ü l t . Az aflatoxinok a növényekre is toxikusak, mig a mikroorganizmusok, (baktériumok, sugárgombák, mikrogombák) nagyobb r é s z é r e nem hatnak, bár vannak ezek között is érzékenyek. Az aflatoxinoknak az e m b e r r e l szembeni toxikusságáról nincsenek adataink. A melegvérű állatok nagy érzékenységéből azonban joggal következtethetünk e r r e . Ezzel kapcsolatban megemlithető a Rhesus majmokkal végzett k i s é r letek e r e d m é n y e . A takarmányban 18 egymás utáni napon adagolt 1 m g aflatoxintól az állatok m á j á r t a l m a k következtében h a m a r o s a n elpusztultak.

69/1576/Rné

7

Az aflatoxinok széleskörű kutatását - a nagy gazdasági károk mellett - elsős o r b a n r á k k e l t ő hatásuk indokolja. Feltételezhető, hogy a p e n é s z e s élelm i s z e r e k k e l olyan mennyiségben kerülhet az e m b e r i s z e r v e z e t b e , amelytől a karcinogén (rákkeltő) hatása érvényesül. Ezt az elképzelést támogatja az a f e l i s m e r é s , hogy nemcsak az olajosmagvak (földimogyoró, gyapotmag, s z ó j a , s t b , ) , hanem a r i z s , kukorica, gabonafélék is jó táptalajai az Aspergillus flavusnak. Emiitettük, hogy az aflatoxinok r á k k e l t ő hatása m á r 1961-ben kiderült. Az e l s ő patkánykisérletekben a takarmányhoz adott 15%-nyi p e n é s z e s földimogyoró-liszt néhány hónap után tipusos m á j r á k o t okozott. Ezt a k i s é r l e t i eredményt később a tiszta aflatoxinokkal, különböző állatfajokkal végzett kisérletek mindenben m e g e r ő s í t e t t é k . A nagyszámú k i s é r let alapján megállapítható, hogy az aflatoxinok a legerősebb karcinogén anyagok közé tartoznak. E g é r k i s é r l e t b e n a m á j t u m o r e l ő i d é z é s é r e a napi dózis aflatoxin B^-bői 0,01 mg. Összehasonlításul emlitsük meg, hogy a k ö z i s m e r ten e r ő s karcinogén hatású dimethylnitrosoamin napi dózisa 0, 75 mg, Az aflatoxinok e m b e r i rákkeltő hatása közvetlen adatokkal nem bizonyitott. A nagyszámú állatkísérletek eredményei alapján azonban feltételezhető, és a k é r d é s tanulmányozása indokolt. A r á k o s megbetegedések f ö l d r a j z i e l t e r jedéséből is meggondolást é r d e m l ő adatokat kapunk. így például a bantuné gereknél a m á j r á k az ö s s z e s r á k o s megbetegedések 68%-át t e s z i ki, és ez kapcsolatba hozható azzal, hogy a főtáplálékuk száritott gabona (köles), ami a trópusi éghajlat alatt könnyen penészesedik. A bantunégereknél 1 0 - s z e r gyakoribb a m á j r á k , mint az Egyesült Államok fehér lakosságánál, és 80-szor gyakoribb, mint a dánoknál. Ugyancsak gyakori a m á j r á k a japánoknál, ahol a szintén könnyen penészedő r i z s a főtáplálék. Ezzel szemben talán a penészes e d é s r e nem kedvező s z á r a z éghajlattal is magyarázható, hogy Egyiptomban nagyon kicsiny a májrákosok s z á m a . A sok k i s é r l e t alapján számos adattal rendelkezünk m á r az aflatoxinok sejten belüli h a t á s m e c h a n i z m u s á r ó l , A sejtbe került aflatoxint a s e j t m a g v e s z i fel. A dezoxiribonukleinsavhoz kötődve gátolja a f e h é r j e s z i n t é z i s t , ami az alap vető sejtfunkciók károsodását e r e d m é n y e z i . Az aflatoxinok m é r g e z é s e ellen a védekezés nem könnyű, m e r t a penészek a t e r m é s z e t b e n nagyon elterjedtek, igy a fertőzésük m á r a szántóföldeken bekövetkezhet. Az élő földimogyoró, szója, r i z s és kukorica magok t e r m é s z e t e s immunitásuk miatt rendesen nem penészesednek, de az a r a t á s után ez gyorsan

69/1576/Rné

\

8

bekövetkezhet, f ő l e g csapadékos időjárás e s e t é n . A legfontosabb teendő ez ellen a minél g y o r s a b b k i s z á r í t á s . Valójában ez az egyetlen hatásos m ó d s z e r a pt nészedés ellen. T e r m é s z e t e s e n a r a k t á r o z á s és szállítás során ugyancsak gondoskodni kell a s z á r a z s á g f e n n t a r t á s á r ó l . A penészes és aflatoxinos magvak m é r e g t e l e n í t é s é r e hatásos módszer m é g n i n c s . Emiitettük, hogy az aflatoxin hőálló, tehát e g y s z e r ű hevítéssel nem m é regteleníthető. E g y ó r á s hevítés 160°C-on nem k á r o s í t j a az aflatoxinokat, csak 300°C felett kezdenek károsodni. Az aflatoxinok jelentőségének f e l i s m e r é s e után az utóbbi években vizsgálni kezdték más A s p e r g i l l u s - f a j o k és a Penicilliumok toxikusságát. E l s ő s o r b a n az é l e l m i s z e r e k e n és takarmánynövényeken leggyakoribb penészeket tanulmányozták, és az eredmények egyáltalában nem megnyugtatóak. SCOTT (1965) a jelenleg i s m e r t 150 Aspergillus közül 26 f a j 104 tenyészetét vizsgálta napos kacsákon. Toxikusnak azokat tekintette, amelyek 14 napon belül elpusztították a kacsákat. így 12 Aspergillus fajhoz t a r t o z ó 27 t ö r z s bizonyult toxikusnak. Japán kutatók (KINOSITA és SHIKATA, 1965) a r i z s e n leggyakrabban előforduló Aspergillus - f a j o k toxikusságát vizsgálták egereken. A vizsgált 32 fajból 12 f a j termelt toxint. Közöttük a leggyakoribb, mindenütt előforduló fajok is megtalálhatók: A. chevalieri, A. nidulans, A. niger, A. sydowi, stb. Leginkább meglepő, hogy toxikus A. o r y z a e - t is találtak. Ez a p e n é s z f a j ugyanis Japánban és Kelet-Ázsia számos országában különleges é l e l m i s z e r e k előállítására használatos, I g y a r i z s s ö r (saké), s z ó j a - m á r t á s o k , halételek nélkülözhetetlen előállítója. Toxinja súlyos m á j n e k r ő z i s t , degenerációs elfajulást okozott. Ezek a tájékozódó jellegű vizsgálatok a toxmokat nem határozták meg pontosan, de azt mutatják, hogy a közönséges penészek 25 - 30%-a toxintermelő. Ez pedig a r r a figyelmeztet, hogy a penészek toxinjait s z é lesebb körben kell vizsgálni. Néhány Aspergillus-toxin kémiai összetétele is i s m e r t . Ezek közé tartozik a sterigmatocystin. Ezt az A. v e r s i c o l o r és az A.nidulans t e r m e l i . Szer- • kezete hasonlít az aflatoxinokéhoz, de ezeknél kevésbé toxikus. Japán kutatók irták le s ö r g y á r i penészes m a l á t a c s i r á r ő l a maltoryzint. Az A. o r y z a e egyik változata t e r m e l i . Szarvasmarhák megbetegedését okozza. VAN DER MERVE és m u n k a t á r s a i irták le az A . o c h r a c e u s által t e r m e l t ochratoxint, amely erősen m á j k á r o s i t ó hatású toxin patkányokon és kacsákon, E két utóbbi toxin kémiai s z e r k e z e t e e l t é r az aflatoxinokétól.

69/1576/Rné

9

Az aflatoxinok f e l f e d e z é s e után kezdték behatóbban tanulmányozni a legközelebbről rokon ecsetpenészek (Penicillium-fajok), valamint a többi közönséges penész-jellegű gomba toxinjait. Meg kell emlitenünk, hogy szórványos kutatások az aflatoxinok f e l f e d e z é s e előtt is voltak, főleg állatorvosi vonalon, a háziállatok p e n é s z e s takarmánytól előforduló megbetegedéseinek k i v i z s g á l á s á r a . A következőkben csak néhány jellegzetes példát emlitsiink e r r e : •A Penicillium islandicum két toxint t e r m e l : a luteoskyrint ( s á r g a k r i s t á lyok, képlete: C30H22O12)» és egy k l ó r t a r t a l m ú peptidet, amelynek s z e r kezete pontosan nem i s m e r t . A második világháború után Japánban gyakran előfordult az importált r i z s e n penész, s á r g a foltok alakjában ( " s á r g a r i z s " ) , é s ez az embernek súlyos m á j á r t a l m a k a t okozott. Gyakran fordult e l ő m á j r á k i s . 1955-i>en MARUMO és SUMIKI islandotoxinnak nevezte el ezt a toxint, m a j d SHIBATA és KITAGAWA állapította meg 1956-ban a luteoskyrint és a peptidet. Japánban a r i z s az e m b e r e k egyik fő tápláléka. E z é r t ott igen fontos a penészek jelentőségének kutatása. Ennek során külön kutatócsoportot szerveztek a r i z s penészeinek t i s z t á z á s á r a 1965-ben japán kutatók (KINOSITA és SHIKATA) a r i z s e n előforduló leggyakoribb penészek toxikusságát vizsgálva 47 Penicillium-fajt izoláltak, és ezek közül 12 f a j t e r m e l t toxinokokat. A toxinok beható vizsgálatát m é g nem fejezték be. A gyakori penészek közül a F u s a r i u m - f a j o k is toxintermel őknek bizonyultak. A F u s a r i u m - f a j o k r é s z b e n elhalt növényi r é s z e k e n élő s z a p r o f i t o n o k , r é s z ben növénypatogének. Közülük többnek t o x i n t e r m e l é s e m á r i s m e r t : A F u s a r i u m sporotrichoides például a sporofusariogenin toxint t e r m e l i , főleg nedves, hűvös időben, igy a hő alatt áttelelt gabonán. É r d e k e s , hogy a toxintermelés -2 é s -10°C között a legnagyobb. E z é r t érthető, hogy a Szovjetunió északi t á j a i n , Szibériában i s m e r t é k fel e l ő s z ö r , ahol az e m b e r ben okozott súlyos megbetegedést (Kashin-Beck betegség). Főleg a csontrendszert kárositja. A F u s a r i u m g r a m i n e a r u m gabonaféléken a zearaleon toxint t e r m e l i , m e l y háziállatainkban, főleg s e r t é s e k b e n i v a r s z e r v i hipertrófiát okoz. Maga a betegség m á r 1941 óta i s m e r t , a toxint URRY 1966-ban állitotta elő.

69/1576/Rné

10

Penészes kukoricáról több m á s toxikus F u s a r i u m - o t F . tricinctum-ot é s a F . r o s e u m - o t .

izoláltak, igy a

A mindenütt előforduló penészek közül megemlitjük még a Stachybotrys a t r a - t , amely a szénán gyakori. A penészes széna lovakban okoz gyakran m é r g e z é s t , de az emberekben is képes m é r g e z é s i tüneteket előidézni. Ebben az áttekintésben csak nagy vonalakban ismertettük a toxikus penészeket. Célunk csak az volt, felhivni a figyelmet a r r a , hogy alaposabb tanulmányozásuk lenne s z ü k s é g e s , m e r t nem annyira ártalmatlanok, mint általában hiszik róluk. Hatóanyagaik közül r é s z l e t e s e b b e n csak az aflatoxinokat i s m e r j ü k , a penészek nagyrészének toxikussága és karcinogén hatása m é g alig i s m e r t .

Giftstoffe von Schimmelpilzen DR. J. BÁNHEGYI, Budapest. Die Schimmelpilze - insbesondere Aspergillus- und Penicillium-Arten - erzeugen verschiedene Toxine. Unter a n d e r e n die wichtigsten Giftstoffe sind die Aflatoxine, welche von A . f l a v u s und nahe verwandten A r t e n erzeugt verden (Aspergillus f l a v u s - T o x i n e . ) Sie sind seit I960 bekannt, a l s in England während einiger Monaten m e h r a l s 100.000 junge Truthühner vergiftet worden sind. In den nächsten Jahren t r i t t die "X-Krankheit der Truthühner'' an v e r schiedenen Steilen d e r Welt in G r o s s b e t r i e b e n auf. Die Wissenschaftlichen Erhebungen bezeugten, dass im jedem Fall schimmeliges E r d n u s s mehl im Futtergemisch enthalten w a r . Als Ursache der Vergiftung wurden die Aflatoxine i d e n t i f i z i e r t . Schon im Jahre 1961 konnte f e s t g e s t e l l t werden, d a s s die Aflatoxine nicht nur als s t a r k e Gifte, sondern auch carcinogen wirken. Vier nahe Verwandte chemische Substanze werden als Aflatoxine bezeichnet. In U. V. -Licht zeigen sie blaue oder grüne Fluoreszenz, dem g e m ä s s wurden die Symbole B^ und B2 (blue = blau), bzw. G^ und G2 (green = grün) geprägt. Das gefährlichste Gift ist das Aflatoxin Bp d e r e n F o r m e l :

Die gegen Aflatoxine empfindlichste Wesen sind die Küken von Truthühner und Enten. Aber Schweine und auch Fische werden beschädigt. Es wurde g e k l ä r t , d a s s die Urheber d e r Fischkrankeit, welche als Lebertumor der Forellen in den Vereinigten Staaten seit 1933 bekannt w a r , ebenfalls Aflatoxine sind. Es gibt b e s t i m m t e Stellen, wo 50-75% der Forellen an Lebertumor leiden. Der Giftstoff s t a m m t vom v e r s c h i m m e l t e m

69/1576/Rné

11

Baumwohlsamenmehl, welches als bestandteil des trockenen F u t t e r g e m i s c h e s an den Brutstätten der Forellen v e r f ü t t e r t wurde. Über die Giftwirkung der Aflatoxine, sogleich über ihren carcinogenen Effekt an menschlichen Wesen wissen wir nichts. Es liegt aber an der Hand von der hohen Empfindlichkeit warmblutiger T i e r e Schlüsse zu ziehen. Rhesus-Affen, welche im Futter täglich ein mg Aflatoxin erhielten, v e r r e c k t e n bald an Leber Schädigungen nach einer 18 tägigen Behandlung. Die Bekämpfung des A. flavus und dessen Verwandten bietet k e i n e s f a l l s eine leichte Aufgabe. Diese Schimmelpilze sind häufig an feuchten Samen und Früchten (Erdnuss, Soja, Reis, M a i s ) , und v e r m e h r e n sich leicht. Merkwürdigeweise erzeugt nicht jeder Stamm Toxine. Die Aflatoxine werden in Wasser leicht aufgelöst und sind t h e r m o s t a b i l . Bei 160°C überstehen s i e eine Stunde, und werden nur über 300°C z e r s e t z t . Die beste Massnahme ist das schnelle Austrocknen der Produkte um die Schimmelbildung zu verhindern,

A gombák szinpompája !t

No ez v a j m i kevés lehet". is egészen méltatlanul.

Ezt a véleményt előlegezhetné valaki, s nem

A kiterjedt hegyvidék p a n o r á m á j á t , napkeltekor vagy napnyugtával, avagy az őszi szinekben pompázó erdők perzsaszőnyegét p e r s z e nem találhatjuk m e g a gombák világában. De a nagy vonalban nyújtott művészi t e r m é s z e t i jelenségek m e l l e t t helye van a "miniatűr r e m e k e k " -nek i s . Szép az ablakokr a fagyott jégvirág, a szinpompás pillangó, avagy a d i s z e s m a d a r a k . A gom bák is sokszor szinpompájukkal hivják m a g u k r a figyelmünket. É r t v e alatta azokat, amelyek nem barna, s z ü r k e , fehér é s s á r g a szinüek, hanem a s z e m r e kellemesebb p i r o s , lila vagy kék szinekben pompáznak. Ki ne gyönyörködött volna pl. a szép p i r o s , s á r g a és fehér t a r k a c s á s z á r gombában (Amanita c a e s a r e a ) , a lila p e r e s z k e (Lepista nuda) gombában, vagy a

\

69/1576/Rné

12

s o k s z o r rikitő szinií galambgombákban (Russula)? Hasonlóan szép lila, v ö r ö s , zöld, vagy kék szine van számos pókhálós gombának (Cortinarius) i s . Réteken, legelőkön, k é s ő ősszel megjelennek a fü között a lángvörös, p i r o s és s á r g a szinben csillogó nedíígombák (Hygrocybe). A zöldes nedűgomba (H. psittacina) különösen szinpompás, m e r t a s á r g a r p i r o s s z i n e ken kivül itt-ott zöld szin is van r a j t a . A nedügombákkal szépségben v e tekednek az e r d ő l a k ő Rhodophyllusok egyes f a j a i . Kékes-lila szinü például a kékes pitykegomba (R. chalybaeus) k i e g é s z i t ő szinként r ő z s a s z i n ü l e mezekkel. A zöld pitykegomba (R. incanus) kék, zöld, r ő z s a s z i n és s á r g a szinekben hivalkodik. Az emiitett szinpompás gombák lehetnek csillogóak is, ha nyirkosak, vagy nyálkásak. De vannak s z i n t j á t s z ó (opalizáló) gombák i s . Ilyen például a fahéjszinü pőkhálósgomba (Cortinarius cinnamomeus) némelyik változata, amelynek lemezei hol b i b o r v ö r ö s , hol m e g zöld szinben csillannak fel. A r o z s d á s b a r n a - t ü z v ö r ö s e s szenesedő ráncostapló (Xanthochrous radiatus) gombának v i l á g o s olajbarna csöves r é t e g e a s z e r i n t , ahogy forditjuk, az é r e t t f r i s s gombán zöldesen-ezüstösen opalizál. Van szintjátszó földalatti gomba is. így s z i n t j á t s z ő némely Terfeziának és Paéhyphloeusnak átvágott b e l s ő r é s z e , e s e t l e g a s p ó r á j a i s . A jelenséget a glebában s z é t s z ó r t a n levő olajcseppecskék idézik elő. Ez ugyan talán inkább fluorizálásnak lenne mondható, m e r t a s z i n t j á t s z á s az üveglapon szétfolyt, s ott m e g s z á r a d t petróleumnak szintjátszásához hasonló. Itt a több szin egyidejűleg, a gomba elforditása nélkül is jelentkezik. A k r ó m s á r g a szarvasgombának (Pachyphloeus citrinus) átvágott b e l s e j e , m i g a gomba é r e t l e n , f e h é r ; azután s z ü r k e , r ő z s a s z i n ü és s á r g á s szinekben játszó, r ő z s a s z i n e s c s i l l o g á s s a l . E szinek között kékes és lilás mellékárnyalatok is k i - k i csillámlanak. Ennek a gombának a s p ó r á j a is feltűnően olajos fényű, r ó z s á s - v ö r ö s e s árnyalattal. Van tehát s z e m e t gyönyörködtető jelenség a gombavilágban is, habár ezekkel, főleg a gombák s z i n t j á t s z á s á v a l , nem találkozhatunk lépten-nyomon. SZEMERE LÁSZLÓ)

69/1576/Rné

13 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 1. s z á m . T ö r z s s z e l e k c i ó s k í s é r l e t e k faanyagon t e r m e s z t h e t ő ehető gombafajokkal VÉSSEY EDE,. Budapest

Az egyes gombafajokon belül a törzsek bizonyos élettani vagy alaktani j e l l e m zők tekintetében eltérők lehetnek. Az e l t é r é s e k között vannak a t e r m e s z t é s szempontjából fontosak, pl. a növekedési e r é l y , termőtestnövelő k é s z s é g , t á p anyaghasznositás, külalaki, izanyag, t a r t ó s s á g i s t b . jellemzők. A gazdaságos t e r m e s z t é s érdekében a laboratóriumi kisérletek a legelőnyösebb tulajdonságú t ö r z s e k k i v á l a s z t á s á r a irányulnak. E m ó d s z e r e s válogató munka a begyűjtött e r d e i , un. vadtörzsek s z e l e k c i ó j á r a , vagy ezek m e s t e r séges k e r e s z t e z é s é b ő l u j törzsek e l ő á l l i t á s á r a t e r j e d h e t ki. Ebben a közleményben a késői laskagombával (Pleurotus o s t r e a t u s ) é s néhány m á s ehető gombaf a j j a l a nagyüzemi t e r m e s z t é s érdekében végzett t ö r z s s z e l e k c i ó s k í s é r l e t e k e t , azok m ó d s z e r e i t , valamint az eddigi eredményeken alapuló további munka célkitűzéseit i s m e r t e t j ü k . A hazai erdőkből, s z á m o s helyről, 1963-67 években tetszetős, láthatóan e r ő t e l j e s e n növekvő t e r m ő t e s t e k e t gyűjtöttünk több ehető gombafajból, igy a késői laskagombából (Pleurotus ostreatus), a csoportos pereszkéből (Lyophyllum conglobatum), az ördögszekér gombából (Pleurotus eryngii), az ízletes tőkegombáb&l (Kuehneromyces mutabilis), a déli tőkegombából (Agrocybe aegerita) é s a téli fülökéből (Flammulina velutipes). Ezek fiatal példányaiból, vegetativ gombaszövetük s t e r i l leoltásával m a l á t á s á g á r r a , micélium szintenyészeteket, gombatörzseket nyertünk. A japán f a gombából, az un. "Shii take" -ból (Lentinus edodes) t e r m e s z t é s c é l j á r a k é szített, e r e d e t i , import, s t e r i l oltóanyagból oltottunk le tenyészetet, mig egy másik kulturát a Nemzeti Muzeum Növénytárából szereztünk. Az .igy gyűjtött törzsekkel először fajokon belül, m a l á t á s ágár táptalajon, 22,.5 és 29 C°-on végeztünk micélium növekedési vizsgálatokat, A késői laskagomba 1962-66 évek között begyűjtött legjobb törzseinek ö s s z e hasonlító, micéliumnövekedési vizsgálati eredményeit az 1. ábrán mutatjuk be. Mint látjuk, az o r s z á g különböző erdeiből s z á r m a z ó hét t ö r z s közül a 6. számú t ö r z s volt a legerélyesebben növekedő. Figyelembe véve e t ö r z s s z á m o s m á s előnyét is, ezzel végeztük el az 1966-68 években a nagyüzemi

69/1576/Rné

14

t e r m e s z t é s k í s é r l e t i , majd megvalósító múnkáját. Ezután az 1967-68 évek ben gyűjtött t ö r z s e k e t hasonlítottuk össze, azonos feltételek és körülmények között, belevonva a kísérletekbe az előzőleg legjobbnak minősített 6. s z . t ö r z s e t is. Ennél az összehasonlításnál m á r találtunk m á s i k két t ö r z s e t is (41, 43 s z . ) , amelyek a micéliumnövekedés tekintetében e l é r i k a 6. s z . t ö r z s e t . E vizsgálatok eredményeit mutatjuk be a 2. ábrán. Itt megfigyelhető az a jelentős különbség, amely egy fajon belül a törzsek között, a vizsgált j e l l e m z ő tekintetében adódhat. A legjobb növekedést mutató t ö r z s e k e t a fentiekkel azonos módon, most m á r a felsorolt gombafajokkal végzett kísérletek során kiválasztva, kaptuk a 3. ábrán bemutatott eredményeket. A hőmérséklet ebben az esetben 22,5 C° volt. E vizsgálatok s o r á n jelentős s z e r e p e van az inoculum mennyiségének, illető leg nagyságának. Ezért kémcsövekben, f e r d e malátás ágáron nevelt azonos korú kulturákból éles, 5 m / m Qf, hengerköpeny alakú kiszúr óval a micélium felületi rétegéből kb. 1,5 tn-/m vtg kis korongot emeltünk ki, és ezt a benőtt felülettel felfelé álló helyzetben, 120 m / m b. 0 - j ü Kolle palackban, m a l á t á s ágár felület fyözepére helyeztük, és a jelzett hőmérsékleten inkubáltuk. A micéliumtelep átmérőjének növekedését naponta két irányból mértük, és ezek sugár irányú növekedési átlagát jegyeztük f e l . A vizsgálat alá vont gombafajok között legerélyesebben növekszik mind a 2 2 , 5 , mind a 29 C°-on a Pleurotus o s t r e a t u s , amelynek növekedési optimuma 28-29 C° között van. E r é l y e s e n növekszik az emiitett mindkét hőmérsékleten a Flammulina velutipes is, b á r a késői laskától m e s s z e e l m a r a d e tekintetben. Közepes növekedést tapasztaltunk a Pleurotus e r y n g i i - n é l , a Lentinus edodesnél é s a z Agrocybe a e g e r i t a - n á l . Ez utóbbi gombákkal 22, 5 C°-on m é g lépést t a r t o t t a Kuehneromyces mutabilis, de 29 C°-on növekedését gyakorlatilag m á r beszüntette (4. ábra). A t e r m e s z t é s i tapasztalat azt mutatja, hogy a beoltott aljzat átszövődésének időtartama a f e l s o r o l t gombafajoknál közel hasonló nagyságrendi különbségeket mutat. A felsorolt fajok között vannak lassú micéliumnövekedést mutató gombafjok, e z e k a faanyagban vagy egyéb szubsztrátumon szintén l a s s a n növekednek. így ezzel is magyarázható, hogy a farönkön t e r m e s z t h e t ő késői l a s kagombával p l . m á r az e l s ő évben kapunk jelentős t e r m é s t , és a gomba bont á s i erélye olyan nagyfokú, hogy a beoltott nyárfarönk három év után

69/1576/Rné

15

m á r t e l j e s e n elkorhad és alig t e r e m . Nyilvánvaló, hogy az emiitett gombák esetében m á s táptalajon nevelt kulturákkal más eredményeket kaptunk volna, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a f a j o k r a j e l l e m z ő viszonylagos növekedési k é s z s é g és e r é l y , - nem jelentős e l t é r é s s e l , - a gyakorlatban alkalmazott más táptalajon nevelve is megállapítható. Bevezetőben emiitettük, hogy gombatörzsek előállithatók vad t ö r z s e k m e s t e r séges k e r e s z t e z é s é v e l is. Ezirányu kísérleteinkben a következőképpen jártunk el. Tiz cm 0 - j ü Petri-csészékben 2,5%-os m a l á t á s ágár táptalajt készítettünk, majd kiváló t e r m e s z t é s i tulajdonságokat mutató Pleurotus os t r e a t us törzsek fiatal, s p ó r á z á s r a érett termőtesteiből kb. 0 , 5 x 1 , 0 cm m é r e t ű l e m e z d a r a b kát vágtunk ki, és azt a táptalaj d e r m e d é s e után, - baktericid lámpa védelme mellett, - a c s é s z e f e l s ő r é s z é b e n , közel a széléjiez, belül, a s a j á t nedvességével odatapasztottuk. Ezután a c s é s z é k e t az asztalon majdnem élükre állitva, az asztalt é r i n t ő fal sikjához támasztottuk ugy, hogy a csészén belüli lemez szeletke felül legyen. Ebben a helyzetben a lemezből a spórák f e r d é n elnyújtott sávban hullottak a táptalaj felületére. A helyiség hőmérséklete 18 C° volt, A spórák 3-4 nap alatt kicsiráztak, és egymagvu, haploid hifafonalakat növesz tettek. Amint a fonalak e g y s z e r - k é t s z e r elágaztak, 100x-os nagyitásu binokul á r i s sztereomikroszkóppal egy-egy ilyen monokariotikus gombafonál-kezdemény m á r láthatóvá, igen vékony tük segítségével a mikroszkóp képterében kiemelhetővé, és kémcsőben f e r d e á g á r r a átolthatóvá vált. Kb. két hét múlva, 22,5 C°-on nevelve, az ágár felületén m á r szabad s z e m m e l is jól látható el sődleges mic£lium~telep (thallus) fejlődött, amely mikroszkóp alatt igen vékony falu, vékony kapcsok nélküli, egymagvu hifafonalak laza szövedékét mutatta. A k e r e s z t e z é s céljából ezeket az egyspórás tenyészeteket'egymás m e l l é oltottuk át, szintén kémcsövekben, f e r d e m a l á t á s ágár t á p t a l a j r a . A két inokulumból kiinduló haploid hifafonalak sugárirányban növekedve egymást el is érték. Amennyiben a két individuum monokaryonjai kompatibilisek voltak, akkor a fonalak szexuálisan kapcsolódva összeolvadtak. Ebből az összeolvadásból keletkeznek a kétmagvu, dikaryotikus, kapcsossejtekkel növekvő hifák, majd ezek szövődéséből az a másodlagos micéliumhalmaz, amely általában a magasabbrendü gombák tenyészőtelepét és t e r m ő t e s t é t is képezi. A két haploid thallus érintkezési vonalánál a kultura felületéből e r ő s e n kiemelkedő

69/1576/Rné

16

m i c é l i u m - f e l d u s u l á s áll elő, s ennek vonalában - a kémcsövet alulról nézve a m a l á t á s ágáron sötétbarna elszíneződés mutatkozik. Az inkompatibilis haploid telepeknél ilyen feldusulás és elszíneződés nem látható. Annak, hogy a spórákból k i c s i r á z ó monokaryotikus fonalak ö s s z e i l l ő e k - e vagy sem, van bizonyos s t a t i s z t i k a i valószínűsége, ami a heterothallikus, t e t r a p o l á r i s szaporodásu gombafajoknál - ide tartozik az általunk vizsgált Pleurotus o s t r e a t u s is - nem több mint 30%. E z é r t az egymagvu t e l e p t á r s i tások nagyobb r é s z e nem ö s s z e i l l ő , steril m a r a d , t e r m ő t e s t k é p z é s r e alkalmatlan. Ezeknél gyakran megfigyelhető volt, hogy főleg a f e r d e ágáj; e l v é konyulásánaJc helyén - valőszinüleg tápanyaghiány miatt - a hifafonalak f e l aprózódásával k i s s é lekerekített téglalap alakú oidiumok keletkeztek. Az ö s s z e i l l ő telepeknél növekvő micélium-feldusulásokból néhány fonalszálat átoltva, m e s t e r s é g e s e n előállitott, kétmagvu hifafonalakból álló m i c é l i u m telepet, illetőleg u j gombatörzseket nyertünk. CESARIA P. EUGENIO és NEIL A . ANDERSON, a minnesotai egyetem nö vénykórtani tanszékének kutatói, akiknek az itt leirt e l j á r á s á t átvettük, t e r m é s z e t e s és m e s t e r s é g e s Pleurotus o s t r e a t u s törzsekkel t e r m e s z t é s i k í s é r leteket végeztek. Ezek végkövetkeztetése az volt, hogy a k e r e s z t e z é s e k k e l létrehozott t ö r z s e k t e r m ő k é p e s s é g e azonos aljzaton nagyobb, mint az általuk ' összegyűjtött v a d t ö r z s e k é , illetőleg az azonos termőtestből s z á r m a z o t t spórák ból létrehozott (intrastock) t ö r z s e k é . Ez a többlet szerintük elérheti a 32%-ot is. Ebből viszont nyilvánvaló, hogy c é l s z e r ű szelekcióval, jő tulajdonságú vad törzsek k e r e s z t e z é s é v e l , sőt a m e s t e r s é g e s e n előállitott törzsek egymás kö zötti k e r e s z t e z é s é v e l , egyre nagyobb t e r m é s h o z a m u törzsek állithatók elő, Munkánk ezt a célt kivánja e l é r n i , és e z é r t - az emiitett kutatók nyomán haladva -, a begyűjtött vad t ö r z s e k e n s az eddig rendelkezésünkre álló hat m e s t e r s é g e s t ö r z s ö n felül, további törzsek e l ő á l l i t á s á r a törekszünk, a m e lyekkel párhuzamosan t e r m ő k é p e s s é g , t e r m é s h o z a m vizsgálatokat is szándékozunk végezni. Amig az emiitett kutatók kizárólag laboratóriumi edényekben, nyárfafür é s z p o r o n , csak Pleurotus o s t r e a t u s s a l végezték a t e r m e s z t é s i vizs gálataikat, s a j á t törekvéseink a r r a irányulnak, hogy a kutatók módszerének alkalmazása m e l l e t t , faanyagon és mezőgazdasági vagy f a i p a r i hulladékokon t e r m e s z t é s i k í s é r l e t e k e t szabadban is végezzünk. E vizsgálatokat nemcsak a késői laskagombára, hanem az emiitett többi jól t e r m e s z t h e t ő f a j o k r a is ki szándékozunk t e r j e s z t e n i .

69/1576/Rné

(V
(sz-stxastui »0SBNOW9V SV1V1VH 333SS3Q3SIS3Q3X -lAONNrímoiri w&w/frőt/snimnrt S33 'AHQtí3NH3/l>iU-f/SniV3ti±S0 Sni0iJÍ)31a

17

TERMESZTHETŐ ERDEI GOMBÁK M/CÉUUM

NÖVEKEDÉSI SEBESSÉGE MALATAS AGAROK 29°C~On (maxn-xui) JEIMAGYARAZA T e nsurwLS astreUjs

9 Thcbotxw aongtot>otum

40 Pteurolus en/qii ü Lenttnus edcoes 21 Ku&nerorryxs mutobiUs

23 Agrocytx aegfrfta 27. fiomnxjtno fáMpes

TERMESZTHETŐ ERDEI GOMBÁK MICELIUM NÖVEKEDESI SEBESSÉGE MALATAS AGARON (0,tás i96ax 22 Z2 5*C ű« ' >

'triMAGWMZAT s. Plsurotvs astreatLif 9. Tnchobmo cangboahm tO. Pleurotus erifXfi (5. Lenttnus edodes H Kuehneramjzes mutabilís 23 Agricpe aegenta '27 rbmmulina velutipes

19

Az EUGENIO és ANDERSON által kidolgozott in vitro t e r m e s z t é s i módszer - amit szintén alkalmazni szándékozunk - a következő: 500 g l é g s z á r a z nyárfa fürészporhoz 100 g s z e m e s zabot adagolunk, majd ezt 1,5 liter vizzel összekeverjük, és a keveréket 4 l i t e r e s széles s z á j ú befőtt e s üvegbe tömjük. Az igy előkészitett üvegeket 121 C° on autokláv ózzuk, majd ezt 24 óra múlva megismételjük. Ha az üvegek s z o b a h ő m é r s é k l e t r e hűltek, beoltjuk a kiválasztott gombafaj micélium szintenyészetével a st<. ril zabos f ü r é s z p o r t , s két héten át 22-25 C D on t e r m o s z t á t b a n t a r t j u k az live g^ket. Ezalatt az aljzat teljesen átszövődik. Ekkor 21-27 C° o s , p á r á s lew gőjü helyiségben, világosságban tároljuk az üvegeket, amelyeknek szájnyilá sät tőzegmohával fedjük le, és naponta k é t s z e r vizzel p e r m e t e z z ü k . Szintén a gombafajtól függően, az oltástól számitott 3 8 hét múlva megkezdődik a ter mőtestek fejlődése, amelyeket kifejlett állapotban szedünk le, é s gramnyi pontossággal m é r ü n k . A f ű r é s z p o r és zab keverék használata esetén a zabmennyiség s z á z a l é k o s a r á nyának növelésével a t e r m é s m e n n y i s é g is arányosan növekszik. Amig azonban az emiitett szerzők legfeljebb 35 % zabmennyiségig végezték k í s é r l e t e i k e t , mi a m á r folyamatban levő t e r m e s z t é s e k b e n ennek f e l s ő határát 80%-ig ter jesztettük ki. Az egyeden belül k e r e s z t e z e t t (intrastock) törzsek micéliumával átszőtt aljzaton a t e r m é s átlag 1 héttel később jelentkezik, mint a távoleső gombatöt zsek kereszteződéséből (interstock) előállitott hibridek t e r m é s e . Ebből kö vetkezik, hogy a m e s t e r s é g e s hibridtörzsek létrehozásával és m e g f e l e l ő törzsszelekciőval a t e r m é s i d ő is lerövidithető. A micélium növekedési s e / b e s s é g é r e vonatkozó eddigi vizsgálatainkban NAGY ANDRAS ért el é r t é k e s eredményeket. A faanyagon való t e r m e s z t é s i kisérletek m ó d s z e r e azonos lesz a z z a l az eljá r á s s a l , amelyet a f á n t e r m ő gombák nagyüzemi t e r m e s z t é s é n é l hazánkban m á r több helyen s i k e r e s e n alkalmaznak. Ezek során pontosan l e m é r t sulyu rönkdarabokon t e r m e s z t j ü k a különféle gombafajokat, é s a t e r m é s t é v r ő l - é v r e rönkönként feljegyezzük, feltüntetve a t e r m é s begyűjtésének időpontját is. Fontos követelmény lenne nemcsak a t e r m é s h o z a m növekedésének e l é r é s t . hanem az is, hogy a t ö r z s s z e l e k c i ó r é v é n megválasztható legyen e g y e s gombafajok termésidőszakhoz való kötöttsége i s . Különösen fontos lenne az,

69/1576/Rné

20

hogy a késői laskagomba őszi előfordulásának súlypontját a kora t a v a s z i hó napokra is áthelyezhessük. Ez esetben ugyanis ennek a hazai vonatkozásban igen nagy jelentőségű, kitűnő gombának t e r m é s i d ő s z a k a lényegesen meghosszabbítható lenne. A k í s é r l e t e k r e n d s z e r e s és kielégítő eredményt í g é r ő lebonyolításához további, mintegy 3 é v r e van szükség. (Irodalom: CESARIA P. EUGENIO - NEIL A. ANDERSON (1968): The Genetics and Cultivation of Pleurotus O s t r e a t u s . "Mycologia", 3, p. 627-634.)

/ Stammselektionsversuche mit e s s b a r e n Pilzarten, welche an Holzmaterial angebaut werden können EDE, VÉSSEY, Budapest V e r f a s s e r f ü h r t e Stammselektionsarbeiten mit m e h r e r e n Pilzarten a u s , und stellte d u r c h Kreuzung von wilden Stämmen künstlich neue Pilzstämme h e r . Die noch im Gange befindlichen und auf m e h r e r e Jahre geplanten Versuche b r e i t e n sich unter anderem auf die Feststellung der Geschwindigkeit des Myzelwachstums. W e i t e r s auf die Steigerung d e r E r t r a g s e r g e b n i s s e d e r Pilzzucht auf Holzmateria.1, besonders auf Abfällen der Holzindustrie und der Landwirtschaft aus.

"Füstölő gombák" Mindenki megfigyelhette, hogy a hűvös időben felemelt kucsmagomba, de a nagyobb csészegombák is, hirtelen spőrafelhőcskét lövellnek ki. Kezünk és lehelletünk hőjétől, no meg a leszakitás m i a t t i rázkódástól, a tömlők tetején levő sapka kinyílik, egyidejűleg a rugószálak (parafizisek) n y o m á s á r a a tömlők összeszorulnak, m i r e a spórák hirtelen a szabadba lökődnek. K ö z i s m e r t jt lenség a pöfeteg-félék (Lycoperdáceae) s z á m o s fajának "pipázása", amikor a megérett gomba tetején keletkezett nyiláson a spórák mechanikai h a t á s r a , vagy a h ő m é r s é k l e t v á l t o z á s r a , a gombából mint valami pumpából, időnként kis felhőcskék m ó d j á r a kifúj ódnak. A s p ó r a kifüstölődését nagyobb m é r t é k ben és huzamosabban észlelhetjük a nagyobb taplógombákon i s . A Polyporusfélék (likacsosgombák) s p ó r á i ugyanis nem e g y s z e r r e érnek és hullnak le, hanem időnként füstölődnek ki. Ütemes füstölésüket napos időben heteken át is észlelhetjük. SZEMERE LÁSZLÓ

69/1576/Rné

21

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 1. s z á m .

A kalaposgombák iz- és zamatanyagainak élettani hatása DR. KETTER LÁSZLŐ, Budapest. / Elelmianyagainkat különböző nézőpontok alapján vizsgálhatjuk, értékeljük. Azok pénzértéke mellett elsősorban élvezeti értéküket és tápértéküket veszik figyelembe. A tudományos elemzések általában az ételek kalória és vitamin tartalmának, valamint esszenciális aminősavainak, ásványi anyagainak és egyéb metabolitjainak v i z s g á l a t á r a irányulnak. Ezek meghatározásában i s m e reteink m á r kialakultak, lényegesen uj megállapítások, az i s m e r t adatok m ó dosítása m á r aligha v á r h a t ó . Ezzel szemben ételeink élvezeti é r t é k e az ö s s z benyomásnak - gyűjtőnéven zamatuknak - s z á m o s eleméből épül f e l . Ezek az organolcptikus tulajdonságok döntőek ételeink kiválasztásánál, m e r t az ételek ize, illata, szine, döntő jelentőségű a táplálkozási szokások kialakulásában. Az é r z é k s z e r v i benyomások közül élettani szempontból elsősorban az i z - é r z é kelés jelentős, a többiek inkább közvetett - p s z i c h é s - hatásaikkal befolyásolják az e m é s z t é s folyamatait. Ételeink ize az iz-anyagok hordozói r é v é n közvetlenül, jól kimutathatóan fejti ki hatását. Ételeinknek az Ízlelő s z e r v e k r e kifejtett hatása - ahogy látni fogjuk - sokrétű, é s az ízlelő szerveknek a kémiai i n g e r r e való r e a g á l á s á v a l kapcsolatos. Némely iz a tapintó és a h ő m é r s é k l e t receptorokat is ingerli. A nem kívánatos iz és a kellemetlen szag a gyomornedvképződés gátlását okozhatja, ami az ételnek hosszadalmas tartózkodását idézheti elő a gyomorban, csökkenti a gyomornedv baktériumölő hatását, és egyéb e m é s z t é s i károsodást is kiválthat. Az ízérzetek és illatok - amelyeknek gyűjtőneve az a r ó m a vagy buké - alkotór é s z e i lényegében az élelmianyagainkban levő egyes vegyületek komponenseitől, és azok különféle szerkezetétől függ. Megkülönböztetjük a valódi vagy alapizeket, és az izek kombinációjával j á r ó különleges - hüsitő, égető, csípős, m a r ó , stb. - é r z e t e k e t . Az alapizek - édes, savanyu, s ó s , k e s e r ű - s e g í t s é gével a táplálék létfontosságú édes és sós alkotórészeit ismerhetjük f e l . A savanyu iz é r z é k e l é s e védi a s z e r v e z e t e t a nagy savkoncentrációtői. A k e s e r ű iz figyelmeztetést j e l e i t , m e r t gyakran utal a növényi alkaloidákra és m é r g e k r e , Ha a k e s e r ű íztől való ösztönszerű ővakodást fokozatosan legyőzzük, akkor a meghatározott zamatu k e s e r ű iz (kávé, csokoládé, s ö r , s t b . ) m á r kellemesen hat.

69/1576/Rné

22

/

Az egyes izeket elemezve: a./

Az édes izt hordozó anyagok közül a különféle szaccharidok a legfontosabbak. Az újszülött ezekkel táplálkozik e l ő s z ö r , ezt kedveli meg, a többi izhez fokozatosan szokik hozzá. Az édes izzel kapcso latos ujabb kutatás vizsgálta a hexózok konfigurációját é s kapcsolatát az é d e s s é g m é r t é k é v e l . SCHALLENBERGER és m u n k a t á r s a i összefüggést találtak az édes iz intenzitása és a hidrogénkötésben levő hidroxil-csoportok között. A kötések m é r é s é v e l é s Ízlelési ki sérletekkel ki is mutatta ezt az ö s s z e f ü g g é s t .

b./

A savanyu izt általában sokféle s z e r v e s és s z e r v e t l e n sav idézheti elő szabad állapotban, savanyu sók vagy észterek alakjában. Ételeink i z e s i t é s é r e többféle 1, 2, 3, bázisú savat, illetve ezek kombinációit a l k a l m a z z á k . Rögzítenünk kell azonban azt, hogy ételeink savanyu ize nem azonos kémiai savasságukkal, amit a hidrogén-ion koncentrációval fejezünk ki. Valamely étel savanyu izének foka a p H - é r t é k és a savkoncentráció kombinációinak függvénye. Valamely s z e r v e s sav oldata - azonos pH-érték mellett - sokkal savanyúbb izü lehet, mint a sósav.

c. /

A sav és b á z i s egymásrahatásából képződő sók ize önmagában kc 1K metlen. Hatásuk azonban izfokozó, sok élelmiszerben s z i n e r g i s t a , Ez jól kimutatható s z á m o s ételnél, a leveseknél, a s ó s mandulánál. A sós iz, illetve a sók f e l h a s z n á l á s a csaknem e g y é r t e l m ű az ételek jellegzetes izének fokozásával, k i e m e l é s é v e l .

d./

A k e s e r ű iz a növényvilágban sok formában jelentkezik. Számos gombánk jellegzetesen k e s e r ű izü, ami több vegyület/együttes érzékelésével magyarázható. Önmagában a k e s e r ű iz kellemetlen, azonban édes, vagy savanyu izzel kombinálva, nagymértékben fokozhatja az ételek kedveltségét, A k e s e r ű anyagok több vegyületcsoportba sorolhatók. Ezek közül csak a legfontosabbakat emelném ki, m e r t nagyon IR héz összefüggést találni az anyagok kémiai s z e r k e z e t e és ize között, vagy legalább is logikus kapcsolatot felfedezni az e l t é r ő vegyületek kémiai s z e r k e z e t é b e n . 1./

69/1576/Rné

'Az alkaloidok a nitrogén t a r t a l m ú gyürüs vegyületek bázikus jellegű piridin, p u o l i d m , kinolin, izokinolin és purin - s z á r m a z é k a i . Jellemző tulajdonságuk, hogy a vizben a savak nagy r é s z é v e l oldható addiciós sókat képeznek. Legismertebbek a koffein, a kinin, de a gombákban is találunk többféle alkaloidát.

23

2./

A glikozidok cukorból és aglikonnak nevezett egyéb vegyületbó'l t e vődnek ö s s z e . Ez utóbbinak reaktiv r é s z e a hidroxil gyök,amelylyel hemiacetál tipusu kötés jön l é t r e . Ez a kötés laza, tehát ezek a vegyületek könnyen hidrolizálnak. Legismertebbek a m u s t á r m a g , a t o r m a , a vanilia, és sok m á s k e s e r ű anyag glikozidái. Igen e l t e r j e d t e k a szaponinok, amelyek vizzel keverve e r ő s e n habzanak, és a v é r á r a m b a jutva e r ő s hemolitikus hatást váltanak ki. Égető és k e s e r ű ize van a kumarinnak, amely a többi felsorolt k e s e r ű vegyülethez hasonlóan kis mértékben izesitő, nagyobb m é r t é k b e n m é r g e z ő hatású. Szerepük van a c s i pős iz kialakításában is, amely azonban a különleges érzetek közé sorolható.

A k e s e r ű izekhez kapcsolódó e r ő s égető hatás tulajdonképpen nem iz, hanem f á j d a l o m é r z e t , ami a fogyasztót óvatosságra inti. Ezek az anyagok e r ő s savt e r m e l é s t váltanak ki, ami elősegiti a gyomorba került baktériumok elpuszt í t á s á t , így érthető, hogy az e r ő s e n csípős f ű s z e r e k használata e l s ő sorban a forróégövi országokban s z o k á s o s , ahol a f e r t ő z é s i veszély különösen nagy. A csipős iz előfeltétele, hogy az anyag molekulájában egy fenol hidroxil legyen, és ahhoz egy egy étercsoportot viselő, ortohelyzetü, a r o m á s gyürü csatlakozzon. A csipős érzetet e r ő s e n fokozza v a l a m e l y savamid jelenléte, mint amilyen pl. a paprika kapszaicinjának csipősségét is a d j a . A paprika csipős izét ugyanis nem egyetlen vegyület, hanem a molekulához kapcsolódó, egy telitett és egy telitetlen amid adja. A paprikában levő kapszaicin és dihidro kapszaicin e r ő s e n csipős, meleg érzetet kelt, - ugyanugy mint a b o r s p i p e r i n j e , - mindkettő szagtalan, ellentétben az e r ő s e n csipős, de illatos eugenollal. Az izeket Ízlelési próbákkal derítik fel, és az izanyagokat k o r s z e r ű m ű s z e r e s e l j á r á s o k k a l - k r o m a t o g r á f i á s e l v á l a s z t á s s a l , i n f r a v ö r ö s és tömegspektrom e t r i á v a l stb. - izolálják. így azonosítják a t e r m é s z e t e s anyagok íz-alkotó r é s z e i t , felderítik azok kémiai s z e r k e z e t é t , és nem egy esetben szintetikusan, laboratóriumi uton elő is állítják ezeket, vagy a hozzájuk hasonló vegyületeket. Ezzel szemben az organoleptikus i z - é r z é k e l é s szubjektív, mégis sok s z e m pontból pontosabb, m e r t az élelemanyagok egyes a r o m a - a l k o t ó r é s z e i kevésbé

69/1576/Rné

24

stabilisak és ez megneheziti t e r m é s z e t e s kisérőanyagaiktól való izolálásukat. Van olyan vegyület, amely m á r a termék ö s s z e z u z á s á r a is megváltozik kémailag f igy azonositása problematikus. Az i z - é r z é k e l é s viszont r o n c s o l á s nélkül m á r kis mennyiségű alkotórész kimutatását is lehetővé t e s z i (pl. az állott avas z s i r é r z é k s z e r v i l e g m á r akkor is f e l i s m e r h e t ő , amikor kémiailag még s e m m i t sem lehet kimutatni). Az izanyagok m e g h a t á r o z á s a a gombák értékelésében m é g kevés, gyakorlatilag is hasznosítható adatot e r e d m é n y e z e t t . Sok m á s é l e l m i s z e r izanyag, f ű s z e r anyag hatóanyagát m á r igen r é s z l e t e s e n kielemezték. Vizsgálták a fontosabb f ű s z e r e k élettani hatását, a fogyasztásukkal j á r ó előnyöket és hátrányukat. Ezzel szemben a gombákban levő izanyagok pontosabb k i m u t a t á s á r a alig voltak k i s é r l e t e k , inkább csak összehasonlitó alapon - m á s t e r m é k e k izéhez hason litva - jelölték m e g a gombák jellegzetes a r ó m á j á t . így á n i z s r a , r e t e k r e , k a j s z i b a r a c k r a , h a l r a , stb. e m l é k e z t e t ő izeket állapitottak meg. Összetettebbé t e s z i ezt a k é r d é s t az a körülmény is, hogy a gombáknak nemcsak jellegzetes izanyagaik vannak, hanem zömében a r ó m á s a n illatozó olajoktól s z á r m a z ó v e gyületeket is t a r t a l m a z n a k , amelyek a jellegzetes gombaillat kialakításában vesznek r é s z t . A gombáknál tehát - főleg hőkezelés után - izük és illatuk ö s z szetett hatásáról, azaz a sokféle g o m b a - a r ó m á r ó l kellene beszélnünk. Figyel e m b e kell azt is venni, hogy a gomba - a többi i z e s i t ő anyaggal ellentétben nehezen e m é s z t h e t ő sejtfal anyagával közvetlenül is hat az idegvégződésekre, az emésztőnedveket t e r m e l ő m i r i g y e k r e . így a nyálkahártya izgatásával v é r b ő séget okoz, és az anyagcserét g y o r s i t j a . A gombák kellően még nem eléggé i s m e r t iz- és illatanyagainak élettani hatá sát tudomásom s z e r i n t még nem vizsgálták, e r r e vonatkozó szakirodalmi adatokat még nem találtam. E z é r t a többi izanyagot t a r t a l m a z ó , izesitő hatá su élelmianyag élettani hatásából kell kiindulnunk, m e r t az i z e s i t é s - akár gombákkal, akár m á s izesitő anyagokkal - egyaránt fontos tényezője nemcsak az emésztésnek, hanem életfolyamataink egyéb szakaszainak i s . A vizsgálatok az utóbbi időben mind s z é l e s e b b körben - elsősorban Amerikában és Japánban kiterjednek az izesitőanyagoknak, főleg az e m é s z t ő s z e r v e k r e és a v é r k e r i n g é s r e kifejtett h a t á s á r a . Megállapították, hogy az i z e s i t ő anyagok fogyasztása után k é t - h á r o m s z o r o s á r a nő étkezés közben a n y á l t e r m e l é s , a keményitőbontő a m i l á z aktivitása m á s f é l - k é t s z e r e s e a f ű s z e r nélkiii étkezésnek. Az e r ő s nyál képződés következtében t ö b b s z ö r ö s é r e emelkedik az időegység alatt termelt mukoprotein és lyzozim mennyisége. A nyálmennyiséget egyes f ű s z e r e k

69/1576/Rné

25

- citromlé, paprika - erősebben és tartósabban emelik, mig a b o r s , cukor, só, kevésbé hatásos, sőt az üröm és a gyömbér csökkenti a nyálképződést. Igy a különböző f ű s z e r e k e l t é r ő s z e r v e k r e hatnak, egyesek a gyomorsav kiv á l a s z t á s t , mások a gyomorban való tartózkodás idejét, vagy a vékonybélben való áthaladás sebességét befolyásolják. E z é r t is indokolt a hagyományos f ű s z e r e k mellett egyéb izesitő hatású élelmianyagok t e r v s z e r ű használata, pl. a t e r m e s z t e t t csiperke mellett a v a d o n t e r m ő gombafajok ételekké való feldolgozása, hogy e l t é r ő izhatásuk élettanilag jelentős s e r k e n t ő befolyását minél jobban és több irányuan kihasználhassuk. Tudnunk kell azt is, hogy a szilárdabb állományú gombák r á g á s á v a l kapcsolatos mechanikus munka elősegiti a s z á j ü r e g t i s z t i t á s á t az ételmaradékoktől, védi annak nyálkahártyáját a mechanikus, vegyi vagy hő k á r o s í t á s s a l s z e m ben, s ezzel megelőzi a s z á j ü r e g fertőződését és a f o g k á r i e s z t . Az e m é s z t é s folyamatainak gyorsításán kivül az i z e s i t ő anyagok a v é r k e r i n g é s t e l j e s í t m é n y é r e is hatással vannak. Igy ízesített r i z s t ő l gyorsan nő a szívver é s volumene, és percenként mintegy 115 %-át é r i el a szokásos értékének. Célzatos izesitőanyag megválasztásával tehát a szív működését is kímélni lehet, vagy nagyobb t e l j e s í t ő k é p e s s é g r e lehet azt serkenteni. A m o d e r n kutatás bebizonyította az izesitő anyagok s e r k e n t ő hatását a p e r i f e r i k u s v é r keringés intenzitására i s . Jelentős hatása van a f ü s z e r e z é s n e k az e p e s z e k r é cióra, és hangsúlyoznunk kell diuretikus hatását i s . \

A vizsgálati eredmények valószínűvé tették egyes izesitő anyagok m e l l é k v e s e k é r e g aktivizáló, tehát teljesítményfokozó hatását. Bár ezek a k í s é r l e t e k még csak kezdeti állapotban vannak, de a megfigyelések a r r a mutatnak, hogy a f ű s z e r e k ügyes alkalmazása,^az í z e s í t ő s z e r e k változása növeli a figyelmet, a koncentráció- és reakcióképességet, tehát azokat a követelményeket, a m e lyeket a modern é l e t f o r m a erősen igénybe v e s z . Megállapítható, hogy a f ű s z e rek növelik a teljesítőképességet, segítik áthidalni a letörtséget és a b e t e g s é get. A modern f ü s z e r k u t a t á s most kezd kibontakozni, és s z á m o s olyan hatást derített fel, ami m é g eddig i s m e r e t l e n é s kellően ki nem használt volt. Kívánatos lenne az i s m e r t e b b f ű s z e r e k élettani h a t á s á r a irányuló kutatások területét a gombák iz- és illatanyagaira is k i t e r j e s z t e n i . Köztudott tény, hogy ezek az izesitő anyagok jelentős értéket adnak az ehető gombáknak. Kívánatos lenne i z e s i t ő anyagaik élettani hatását - a többi f ű s z e r é h e z hasonlóan -

69/1576/Rné

26

felderíteni, é s tudatosan váltakozva alkalmazni. Ezzel megszüntethető lenne a fűszereknek - paprika, b o r s , m u s t á r - eddig egyoldalú használata, és a gombák í z e s í t ő hatását nagymértékben fel lehetne használni a kevésbé í z l e t e s termékek ártalmatlan í z e s í t é s é r e . Ezzel egyrészt e m é s z t h e t ő s é güket, tápanyagaik kihasználását javítanánk m e g , m á s r é s z t a gombák biológiailag é r t é k e s anyagait - elsősorban é r t é k e s f e h é r j é i t - szélesebb k ö r be n lehetne a n é p é l e l m e z é s szolgálatába állítani. Die physiologische Wirkung d e r Geschmacks- und Geruchskomponente . d e r Pilze. DR. LÁSZLÓ, KETTER, Budapest. Die Pilze sind d u r c h ihre Geschmacks- und Geruchskomponente, die sogenannten a r o m a t i s c h e n Stoffe, bezw. durch die nahrungsphysilogische Wirkung der s e l b e n , als Nahrung wertvoll. Der F e r f a s s e r legt die vorteilhaften E i n f l ü s s e d a r , welche diese Gewürzkomponente, und die gesteigerte Amylaz-Aktivität, die auf die Verdauungsorgane, die Peristaltik de r Därme, den Schutz der'Schleimhaut, die Mikroflora des Mundes, die Intensität des p e r i f e r i s c h e n Blutkreislaufes, die Herztätigkeit, usw. ausüben.

A gombakonzervgyártás h i r e i Die Industrielle Obst und Gemüseverwertung Braunschweigban m e g j e l e n ő folyóirat 1968/3 számában hírt ad a r r ó l , hogy a svájci Hero gombakonzerv gyár két konzerv-újdonságot hozott a p i a c r a . Ezek egyike gombástojás p a r a d i c s o m m a l , a másik gomba t e j s z i n m á r t á s b a n . HANS HEINRICH (Hamburg) ugyancsak a Die Industrielle Obst und GemüseVerwertung 1968/2. számában közli Spanyolország gombakonzerv kiviteli adatait. Ezek s z e r i n t Spanyolország a Német Szövetségi Köztársaságba 1965-66. években szállított: 27.330 kg c s i p e r k e , 50 kg s z a r v a s g o m b a , 480 kg egyéb gombakonzervet, összesen 27.860 kg-ot. Tengerentúlra, főleg az Egyesült Államokba szállított 4.200 kg c s i p e r k e és 40 kg s z a r v a s g o m b a konzervet. A spanyol belföldi fogyasztás gombakonzervből 10. 000 kg volt. Spanyolországban tehát ezekben az években az adatok s z e r i n t ö s s z e s e n 42.100 kg gombakonzerv készült. PÁLFY JÓZSEF

69/1576/Rné

27

Az erdei gombák állati kártevó'i DR. EISFELDER, IRMGARD, Bad Kissingen Forditotta: Dr. Csukássy Lorántné) *

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 1. s z á m

(NSZK.)

A gombák kártevőiről tudnunk, kell, hogy azok s a j n o s nemcsak 3 - 4 állatfaj, hanem nagyszámú különböző, főleg r o v a r f a j . Vizsgálataim s o r á n (3368 v i z s gálat, kb. 27403 gomba) több mint 300 állatfajt találtam, illetve tenyésztettem ki, ha azok a gombákban csak mint lárvák fordulnak elő. A f e h é r e s , kukac f o r m á j ú élősködők tudvalevőleg még nem a végérvényes alakok, hanem csak a különböző rovarok l á r v a a l a k j a i . Hogy meghatározhatók legyenek, több kevesebb fáradsággal kell kitenyészteni belőlük a t e l j e s e n kifejlődött legyeket, bogarakat, stb. De ez nem mindig sikerül, és-ez az oka annak, hogy a gombákban élő rovarok n a g y r é s z e mindeddig i s m e r e t l e n volt. A leggyakoribbak és legtöbb gondot okozzák a kétszárnyúak (legyek) lárvái. Eddig a vizsgált gombákból a következőket tenyésztettem ki: gombaszunyogok (Fungivoridae, Mycetophilidae) 62 f a j , puposlegyek (Phoridae) 26 f a j , legyek (Muscidae, Helomyzidae) 22 f a j , továbbá egy-egy f a j a zengőlegyek (Scyrphidae), gubacsszunyogok (Cecidomydae) és egyéb szunyogfélék közül (összesen 115 faj). Egyes gombákban a gomba-bogarak, vagy azok l á r v á i is nagy károkat okozhatnak. E s ő után például egy kicsi, 1 mm nagyságú ősrovar (Hypogastrura a r m a t a NICOL.) t á m a d j a meg nagy mértékben, és roncsolja szét egyes gombák t e r m ő t e s t é t . Mint a hangyabolyban, ugy nyüzsögnek ezek a gombában. Ha vizsgáljuk gyan kerülnek 1./ 2, /

a rovarok k á r t e v é s é t , az első k é r d é s e k egyike: egyáltalán ezek az állatok a gombába ? Ennek két módja van: r á s z á l l n a k , ráugranak vagy r á m á s z n a k a gombákra. a gombákban jönnek a v i l á g r a .

ho-

£

Az eredeti szöveg német nyelven jelent meg a Mykologisches Mitteilungsblatt (megjelenik az NDK-ban, Halléban) 1968. évi füzetének oldalán. i Der originale Text ist im Mykologischen Mitteilungsblatt 1968. erschienen.

69/1576/Rné

28

Azok közé, amelyek rárepülnek a gombára, tartoznak pl. a gomba bogarak. Ezeket a gomba s z a g a csalja oda, melegebb időben jobban, mint hűvös időben, mivel az illatanyagok melegben hatásosabbak. Némely gomba-bogár a petéit is a gombában r a k j a le, é s egész fejlődésük a gombában megy végbe. (Pl. az Oxyporus r u f u s L . , a k i s Gyrophaena-fajok, vagy a Stropharia semiglobataban élősködő Combocerus glabér SHALL. , amely tulajdonképpen már a 2. csoportba t a r t o z i k . ) A drótférgek (1-2 cm hosszú, a r a n y s á r g a - v ö r ö s b a r n a szinü l á r v á i az E l a t e r i d a é nek) - a talajból férkőznek a tönk aljába, de s o k s z o r feljebb is. Az ősrovarok (a Hypogasturán kivül további 24 faj), mindenek előtt a Collembolák, r á u g r a n a k a g o m b á r a , és igy hatolnak be. Az Onychiurus a r m a t u s TULLBERG, az egyik vizsgálati évben a nyári Amanita-fajok, mint pl. az Amanita r u b e s c e n s gumójában tömegesen fordult elő. Az atkák, a holyvák és a csigák is r á m á s z n a k a gombára, és abban r á g á s u k kal járatokat, lyukakat okoznak. A kártevők legnagyobb r é s z e a gombában születik. Ilyenek e l s ő s o r b a n a kü lönböző szúnyogok és legyek l á r v á i . Mivel ezek a kezdetben mikroszkopikus kicsinységü állatkák önállóan n e m tudnának nagyobb utat megtenni, szüleik segitik őket a gombába jutni a z á l t a l , hogy a g o m b á r a r a k j á k petéiket, f e l t e hetően az esti vagy éjjeli órákban. A petéket főleg a l e m e z e k r e vagy csöv e k r e , a tönk t ö v é r e , vagy a g u m ó j á r a , ritkábban a t e r m ő t e s t m á s r é s z é r e r a k j á k le. A petékből bújnak ki a nyüvek, amelyek eleinte mikroszkopikus kicsinységüek, de gyorsan nőnek, és igy h a m a r o s a n lesz belőlük - amint a nép nevezi - k u k a c . A lárvák legfejlettebb állapotban e l é r t hossza a következő: gombaszunyok lárvák (fekete fejtokkal) egyéb szúnyoglárvák (fekete vagy barna fejtokkal). . . . puposlégy lárvák (fejtokjuk nincs) . . . , . . , légy lárvák (fejtokjuk nincs) zengólégy lárvák (fejtokjuk nincs) gubacsszunyog lárvák (fejtokjuk nincs)

8 12 mm 10-24" 2- 3 " 8-10 9 11" 12"

Kifejlődésük i d e j e igen különböző lehet, függvénye a hőmérsékletnek, nedvességnek és az évszaknak. A m e l e g nyári hónapokban a gombaszunyog lárvák

69/1576/Rné

29

3-4 nap alatt kifejlődnek, ősszel viszont egyes fajoknál ez 3 hétig, és még tovább is t a r t h a t . Kifejlődött állapotban, báboződásra készen, többnyire e l hagyják a gombát, hogy a talajon, vagy a talajban, a leveleken, fenyőtükön, vagy a fa kérgen bebábozódjanak. A bábállapot a gombaszunyogoknál nyáron 4 nap, mig a legyeknél télen 7 hónap is lehet. Megkülönböztethető a gombaevő állatok szűkebb és tágabb é r t e l e m b e n vett gombára utaltsága i s . Szűkebb értelemben azokat jelölhetjük, amelyek ki?á rólag gombát esznek, és főleg a gombában fejlődnek ki. Tágabb értelemben pedig azokat, amelyek m á s anyagokat is esznek, és vagy nerp a gombában, vagy nemcsak a gombában fejlődnek ki. Egyes gombarovar okról elmondhatjuk, hogy azok testfelépítésben és életmód jukban bizonyos gombafajokhoz alkalmazkodtak. Igy pl. a Fungivora blanda WINN, a Lactariusokban él, és ezek közül is előnyben r é s z e s i t i a rizike csoportot. Ez a f a j nem a talajban bábozódik, hanem urna alakú kokonokban, az öregedő rizike tönkjében alakul imágővá. Hasonlóképpen a Fungivora guttata DZIED. és a Fungivora luctuosa MEIG. is elsősorban a Lactariusokat és a Russulákat kedveli, bár az utóbbi előfordul m á s gombában i s . A Fungiv o r a marginata WINN. kizárólag xilofág gombákban, főként a gyűrűs tol c s é r gombában (Armillariella mellea) él. Látszólag összefüggés van e szúnyog életmódja és a xilofág gombák, vagy közvetve a fák között. Bizonyos körülmények között a gombaevő rovarok hasznosak is azáltal, hogy a spórákat t e r j e s z t i k . Az tulajdonképpen feladata is ezeknek a rovaroknak, hogy a spóra t e r j e s z t é s é b e n közreműködjenek. A t e r m é s z e t i adottságok, e rovarok életkörülményei miatt az embernek alig lehetséges megakadályozni a gombaevő rovarok k á r t é t e l e i t . Legfeljebb csak a kifejlődésüket tudjuk akadályozni. A hűvös, nem tul nyirkos időjárás a gombaevő r o v a r o k r a hátrányos, m e r t ki fejlődésükhöz m e l e g r e és bizonyos fokú n e d v e s s é g r e van szükségük. A hideg akadályozza, bizonyos körülmények között bénitja soknak a kirepülését i s . Késő ősszel egyes fajok m á r téli pihenőben vannak, báb állapotban, vagy téli merevségben, védett helyen. Mások viszont igen ellenállók, sőt egyes fajok még télen is repülnek.

69/1576/Rné

30

A gombák kukacosodásának megakadályozásáról keveset mondhatunk. Miután meleg, nedves időben a lárvák kifejlődése g y o r s , ilyen időben a gombák g y o r sabban "kukacosodnak". Ilyenkor a f o g y a s z t á s r a szánt gombákat a leggyorsab ban fel kell dolgozni, m e r t ó r á r ó l - ó r á r a ujabb nyüvek bújnak ki, és fejlődnek naggyá. Ez m é g a tisztitott és feldarabolt gombára is é r v é n y e s . Miután azonban a levegőre, k i s z á r a d á s r a , és talán a fényre is érzékeny lárvák altalában csak a gomba belsejében fejlődnek, igy csak a vágásfelületig nyomulnak,anélkül, hogy azt áttörnék, mindaddig, amig elég táplálékot találnak. A hűvös, levegős tárolás is fékezi a nyüvesedést. A gombák s z é t t e r í t é s e is fontos, m e r t a gombák meleget t e r m e l n e k , és nedvességet választanak ki, a m i a gomba rothadását és a nyüvesedését elősegíti. A gomba-fajok kiválasz t á s a is nagy jelentőségű, m e r t egyes fajok jobban, mások kevésbé hajlamosak a kukacosodásra. Statisztikai adataim s z e r i n t a rovarok a húsos és jóízű gombákat jobban támadják, mint a vékonyhusu, k e s e r ű , vagy csipős fajokat. Megfigyeléseim szerint pl. az Amaniták közül a gombalégy főleg az Amanita rubescenset (75%) támadta meg, viszont legkevésbé az A. phalloidt st (ö%), az A. m u s c a r i a t (10,5%) és az A. citrinát (15,5%). Hasonlót állapítottam m e g a Cortinariusokról i s . Végül ne feledjük, hogy a gombalárvák nem hasonlíthatók ö s s z e más é l e l m i szerekben (hus, s a j t s t b . ) élő nyüvekkel, m e r t utóbbiak r e n d s z e r i n t szap rofitonok, vagyis holt anyagokkal táplálkoznak, míg a leggyakoribb g o m b a - ' szúnyogok és gombalegyek csakis élő gombával. Ezek tehát e l s ő ' s o r b a n mikofágok, a z a z gombaevők; igy nem olyan undortkeltők, mint az egyéb nyüvek.

Gombák által t e r m e l t uj gyógyanyag: az a u r o f u s a r i n A Tokióban m e g j e l e n ő folyóirat, a "Chemical and Pharmaceutical Chemistry" 1968. évi 3. számában (405. old) SHOJI SHIBATA i s m e r t e t i a Fusarium g r a m i n e a r u m , Fusarium culmorum, Hypomyces r o s e l l u s , Dactylium dendroides gombák által t e r m e l t , gyógyászati célokból jelentős anyagcsere anyagot, az a u r o f u s a r i n t . Részletesen közli az elkülönítési e l j á r á s o k a t , a tisztítást és a szerkezeti képleteket. A tanulmányban a vegyész, főleg a gyógyszervegyész, mikromikológus és toxikológus szakemberek és é r d e k lődők sok u j , fontos megállapítást találhatnak. PÁLFI JÓZSEF

69/1576/Rné

31

Megemlékezés Bäumler J. András mikológusról Régi mikológusaink sokoldalú, európai, műveltségű, világot j á r t tudósok vol tak, akiknek müvei sokszor külföldön jelentek m e g . De voltak köztük olyanok is, akiknek nevét nem övezte világhir, hazai lexikonjainkban is alig találunk róluk adatokat, pedig tudósok voltak, s tudásuknál talán csak szerénységük volt nagyobb. Ilyen mikológus volt BÄUMLER JÁNOS ANDRÁS i s , akiről még az illetékesek is sokszor megfeledkeznek, e z é r t ugy érezzük szükséges r ó l a megemlékeznünk, it BAUMLER 120 esztendővel ezelőtt, 1847-ben (febr. 21-én} született Pozsonyban, egy hentesmester egyetlen gyermekeként. A fiatal BAUMLER m á r g y e r mekkorában komoly érdeklődést tanusitott a tudományos növénytan i r á n t , d e k ö zépiskolai tanulmányai m á r a reáliskola e l s ő évfolyamának elvégzése után megszakadtak, m e r t szükség volt r á apja boltjában. Atyja halála után, 1872-ben, 25 éves korában ő is h e n t e s m e s t e r lett. Ekkor meg is nősült, és feleségében nemcsak h i t v e s t á r s a t , hanem jó t u r i s t á t és segítőtársat is talált virágainak és gombáinak p r e p a r á l á s á b a n . Alig lehet elképzelni, hogy nehéz s z a k m á j a mellett hogyan volt ideje', tanulmányaira, pedig akkor m á r jó i s m e r ő j e volt a növényeknek és különböző gombafajoknak. A "Rhynchostegium Rotundifolium" cimü e l s ő tanulmánya 1880-ban - BÁUMLER ekkor 33 éves - egy bécsi szaklapban jelent meg. Ebben egy Pozsony környéki ilyen nevü moha előfordulási helyét i s m e r t e t t e . 1884-ben jelent meg "Die Moosflora von P r e s s b u r g in Ungarn" c . tanulmánya, melyben 54 májmohát és 174 lombos mohát i s m e r t e t e t t . Ekkor még csak a virágtalan növényekkel, mohákkal, zuzmókkal foglalkozott, érdeklőd é s e azonban hamarosan a gombák felé fordult. Herbáriumát 18 évig gyűjtötte, jegyzetei is é r t é k e s e k , de szakirodalma nem volt, ezért dolgozatait nem akarta publikálni. Később több kisebb közleményben néhány é r d e k e s gombaleletet i s m e r t e t e t t . Szerénységére jellemző, hogy munkáját csak "kőhordásnak" minősitette "a nagy gombaflóra épületének felépitéséhez". 1903-ban meghalt a f e l e s é g e , s ekkor egy ideig visszavonult magányába. Gyűjteményét a Nemzeti Muzeum vette meg, amely a következőkből állott: 2,300 f a j virágos növény, 166 edényes virágtalan, 762 lombos moha, 154 májmoha, 285 m o s z a t , 139 zuzmó, 4,700 gomba, 655 m i k r o s z k ő pikus készitmény.

69/1576/Rné

32

Munkakedve ezután m á r nem volt a r é g i , bár gyűjtését újból kezdte. 1906-ban - h o s s z a s r á b e s z é l é s r e - tanulmányát "Beiträge zur Kryptogamenflora des P r e s s b u r g e r Komitates" "Die Pilze" cimen jelentette imeg a pozsonyi ter mészettudományi é s orvosi egyesület szaklapjában. Ebben sok növényföldr a j z i vonatkozást is találunk. Pontosan f e l s o r o l t a az 1906- óta gyűjtött gom bák neveit és lelőhelyeit, megemlitette a gazdasági növények néhány gombás kórokozóját, é s e l s ő gombáját szülőhazája után Septoria Posoniensisnek nevezte el. Adatai megbizhatóak, alig szorulnak m ó d o s í t á s r a , s tanulmányai ma is é r t é k e s f o r r á s a i a magyar mikológiának. Sikerei uj munkára ösztönözték, s törekvése a r r a irányult, hogy minél több adatot s z e r e z z e n az általa megálmodott "magyar gombaflóra" kiadásához. De ezt s a j n o s nem é r t e meg. Nagy csereanyagot küldött el külföldre és s z e r z e t t anyagot magyar barátainak i s . A Természettudományi Muzeum Flora Hungarie exsiccata gyűjteménye r é s z é r e is sokat gyűjtött. Kiváló szorgalma é s tudása az örökké tanulni vágyó és fejlődni a k a r ó e m b e r tudása volt, aki dicsőséget, e l i s m e r é s t sohasem k e r e s e t t , m e r t s z e r é n y volt, s a s i k e r csak u j a b b munkára s a r k a l t a . Müveiben a k i f e j e z é s árnyalatainak finomságára is ügyelt, s tanulmányai ma is é r t é k e s e k . Bár német anyanyelvű, de mindvégig haladó s z e l l e m ű és nemes gondolkodású e m b e r volt, akinek életét az j e l l e m e z t e , hogy m a g y a r kapcsolatai révén szivében teljesen m a g y a r r á vált, és ezt több izben k i f e j e z é s r e is juttatta. Orvosai t a n á c s á r a először a mikroszkóptól vált meg, m a j d a kirándulásoktól tiltották el. 1924-ben magyar barátaihoz i r t levelében k e s e r v e s szavakkal e c s e t e l i lelkiállapotát és nehéz helyzetét, s r á alig két é v r e , 1926 f e b r . 4-én halt meg, 79 éves korában. Az akkori tudós osztály egy r é t e g e benne csak az autodidakta h e n t e s m e s t e r t látta ugyan, de munkáját az őt i s m e r ő mikológusok mindvégig nagyra é r t é k e l ték, s m á r életében is általános tisztelettel vették körül. Mi pedig ma is e l mondhatjuk r ó l a , barátjának, MOESZ GUSZTÁV mikológusnak szavaival: BAUMLER olyan e m b e r volt, aki nem hiába élt, m e r t életmüve tovább él köztünk, nemcsak h e r b á r i u m á b a n , hanem az őt mindenkor tisztelő mikológusok hálás emlékezetében i s " . DR. POKORNYI FERENC

69/1576/Rné

33

Gyilkosgalóca-mérgezések Lengyelországban A Stuttgartban megjelenő', "Südwestdeutsche Pilzrundschau" 1968. évi I . száma (16. old.) a Hamburgi Vegyészeti Müvek levele alapján é r d e kes adatokat közöl a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k lengyelországi előfordulás á r ó l , és azoknak thioktsavval (thioctacid) való kezelési e r e d m é n y e i r ő l . Már az is é r d e k e s , hogy ilyen m é r g e z é s e k meglehetősen nagy számban Lengyelországban is előfordultak, hiszen köztudottan a gyilkosgalóca a Kárpátmedencétől é s z a k r a m á r ritkán fordul elő. Mégis DR. GRZYMALA lengyel o r v o s p r o f e s s z o r az 1966-os évből 36 gyilkosgalócamérgezést sorolt fel. Ezeket az eseteket klinikailag kezelték, még pedig thioctacid injekciók intravénás alkalmazásával. A 36 betegből 10 meghalt, 26 átvészelte a m é r gezést, ami ezeknek az injekcióknak köszönhető. A napi adagolás 100-500 mg volt. A halállal végződött 10 esetből öten m á r igen későn, a halál előtti állapotban kerültek a klinikára, és 12-72 óra múlva májkómában ki szenvedtek. Boncolási lelet három e s e t r ő l állott r e n d e l k e z é s r e , ezeknél diffúz m á j n e k r ő z i s , továbbá a veseszövetek e l z s i r o s o d á s a és h a e m o r rhágiás elváltozások voltak megállapíthatók. Sajnos az injekciókat csak a legreménytelenebb esetekben alkalmazhatták, m e r t kevés thioctacid -anyag állott r e n d e l k e z é s ü k r e . Itt emiitjük m e g , hogy a folyóiratnak ugyanez a s z á m a (17-18. oldal) kivonatosan i s m e r t e t i a Mikológiái Közlemények 1966. évi 3. számában (124-128. old,) "A Gyromitra (Helvella) esculenta méreganyaga" cimü, DR. SONJA FRANKE élelmiszervegyész d i s s z e r t á c i ó j á r ó l megjelent közleményt. DR. KÜRTHY SÁNDOR

A g o m b a é r t é k e s i t é s világgazdasági p r o b l é m á i A Halle-ban (NDK) megjelenő Mykologisches Mitteilungsblatt 1968. évi 1. számában (25-28. old.) i s m e r t e t i e cimen DR. W. BÓTTÍCHERnek Braunschweigben, a gyümölcs- és zöldségfélék é r t é k e s í t é s é r ő l megjelent könyvéből a gombákkal foglalkozó r é s z t . Becslési adatai szerint NyugatNémetországban és Finnországban a legnagyobb az erdei gombák t e r m é s hozadéka, mégpedig egy hektárnyi e r d ő r e számitva 80-175 kg-ig. Az ilyen becslések ugyan általában nem megbízhatók, mégis tapasztalataink alapján valószínűnek kell tartanunk, hogy Magyarországon ennél mindenképpen sokkal szerényebb mennyiséggel kell beérnünk.

69/1576/Rné

} 34

Az erdei gombák üzemi feldolgozásáról viszont 30 országból közöl r é s z l e tes adatokat, köztük hazánkból is. M a g y a r o r s z a g évi 200 tonna dobozolt konzervkészitménnyel, 100-150 tonna gombaszáritmánnyal, és 150 tonna sózott, illetve silózott gombával s z e r e p e l . A t e r m e s z t e t t c s i p e r k e t e r m e l é s i adatait i s közli, Magyarország itt évi 1300 tonnával tizenhatodik a harminc o r s z á g között. /

A t e r m e s z t e t t c s i p e r k e produkciójában az Egyesült Államok vezet évi 80. 000 tonna t e r m e l é s s e l , utána F r a n c i a o r s z á g következik évi 52. 000 tonnával, m a j d m e g l e p e t é s s z e r ű e n a harmadik helyen Taiwan szigete áll. évi 30.000 tonna csiperke t e r m e s z t é s s e l . Negyedik Anglia évi 25.000 tonnával, utána következik Hollandia és Nyugat-Németország évi 9.000 tonnával, m a j d Kanada 8.000, Japán 6.000, Dania 5.000, Belgium 3.500, Svájc 3.000, Svédország 2. 500, a Szovjetunió 2. 000, Í r o r s z á g és Lengyelország 1.500, M a g y a r o r s z á g 1. 300, O l a s z o r s z á g és Spanyolo r s z á g 1.000, Bulgária 800, végül Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia és Ausztria évi 500 tonnás t e r m e l é s s e l . A száritott gomba értékesitésében Japán vezet évi 6.000 tonnával (a "shiitake" révén), utána következik a Szovjetunió évi 2. 000 tonnával. É r d e k e s , hogy pl. Nyugatnémetország, amely a c s i p e r k e t e r m é s z t é s b e n eró'sen f e j lett, erdei gombák száritmányaiból csak 40-60 tonnát produkál évente, tehát középértékben egyharmadát M a g y a r o r s z á g t e r m é s h o z a m á n a k . Viszont a gombakonzerv készitményekben ugyancsak Japán vezet évi 5.000 tonnával, s itt Nyugat-Németországé a második hely, évi 4.000 tonnás t e r m e l é s s e l . F r a n c i a o r s z á g n a k itt csak 500 tonna az évi t e r m e l é s e , és száritmányokból is csupán 100-150 tonna, az utóbbiból tehát annyi, mint M a g y a r o r s z á g é . A szerzó' utal a r r a , hogy a gombafogyasztás v i l á g s z e r t e emelkedőben van, a vadontermő gombák g y ű j t é s e és f e l h a s z n á l á s a azonban m é g nagyon elhanyagolt állapotú Afrikában, Dél-Amerikában, Indonéziában és Burmában. Viszont a távol keleten, főleg Kinában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken nagyarányú egy bocskorosgomba-faj (Volvariella volvacea) m e s t e r s é g e s t e r m e s z t é s e , r i z s s z a l m a komposztolásával. DR.KÜRTHY SÁNDOR

69/1576/Rné

A

35

Terjed a csiperke-virus

Európában !

Csaknem valamennyi g o m b a t e r m e l ő állam szakirodalmában találhatunk az utóbbi időben v i r u s o s megbetegedésre vonatkozó közleményeket. Mint i s m e r e t e s , 1965-66-ban mutatták ki angol kutatók, hogy a korábban "fonnyadás", "elhalás", "La F r a n c e - b e t e g s é g " , "X-betegség" néven számontarott jelenségek és t e r m é s k i e s é s e k mind azonos kórokozótól: a gombavirustól e r e d nek. A v i r u s t sikerült is izolálni: 3 különböző m é r e t ű és jellegzetes alakú r é s z e c s k é b ő l áll. A megbetegedés tünetei igen változatosak: Korai f e r t ő z é s e s e t é n m á r az átszövés is vontatott és hiányos, kevés micélium jut fel a takarórétegbe, s ebből következőleg a t e r m é s is csupán szórványos megjelenésű. Első és második hullámbeli f e r t ő z é s esetén a termésállományban "vizes-gombák" jelennek meg, (kalapon nedvességcsöppek p r é s e lődnek a f e l b ő r r e , később bűzösen romlásnak indulnak a gombák), vagy m e r e v tönkű, kemény kalapu t e r m ő t e s t e k fejlődnek. Későbbi stádiumban ismét m á s tünetek jellemzők: megnyúlt, vékony tönkű, s z á r a z tapintású, bőrnemü, aszott gombák fordulnak elő, korán felnyiló vagy éppen fátyol nélküli kalapokkal. A v i r u s - f e r t ő z é s a kórokozó természetéből következően csak élő anyag, u . m . micélium darabkák, t e r m ő t e s t töredékek, vagy gombaspórák utján t e r j e d . Védekezésül éppen e z é r t maximális tisztaságot kell t a r t a n i ! Minden munkában, minden fejlődési fázisban gondosan és körültekintően kell e l j á r n i . Elsősorban a komposztot, illetve az átszövésben levő micéliumot kell védeni a f e r t ő z é s t ő l . Idősebb, t e r m ő kulturák látogatása után gondosan f e r t ő t leniteni kell a lábbelit, a s z e r s z á m o k a t és a kezünket is, s csak azután lépjünk be átszövési stádiumu helyiségbe. A gombaszedést, a beteg gombák eltávolítását is tisztán végezzük; törmelékek, s z e d é s i szemét ne m a r a d j o n a helyiségben, és főképpen a szomszédos helyiségekbe, a fiatalabb kulturákhoz való áthurcolás lehetőségét szüntessük meg. ! Felülvizsgálandó a t e r m e s z t ő helyiség levegőzése is, abból a szempontból, hogy az idősebb, s e s e t l e g f e r tőzött kulturákból s z á r m a z ó levegő bőségesen t a r t a l m a z h a t kórokozókat hordozó gombaspórákat i s .

69/1576/Rné 8

36

Vegyszeres védekezés nem i s m e r e t e s ellene. A v i r u s hőre érzékeny^ahol lehetőség., van r á , a telepités előtt a helyiségek e t , a kultura befejeztével pedig a l e t e r m e t t komposztot, hőkezelni kell (60-70 C°-on 24 óráig). Hazánkban is előfordulnak a l e i r t jelenségek. A kórkozőt m é g nem határozták meg. UZONYISÁNDORNÉ Tájékoztató a Szakosztály g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyamairól Az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya, tekintettel a nagy é r d e k l ő d é s r e , 1969. év elején 15 g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyam s z e r v e z é s é t , illetve patronálását vállalta. Ezek a következők: 1./

1968. évről áthúzódó felsőfokú (szakértői) tanfolyam az OEE. helyiségében, minden második kedden, 17. 30-19. 30-ig. Hallgatók s z á m a : 27

2./

1968. évről áthúzódó levelező felsőfokú (szakértői) tanfolyam, a z OEE helyiségében. Konzultációi t a v a s s z a l 3, és ősszel 1 alkalommal, hétfői napon, 9 - 1 6 - ó r á i g . Hallgatók s z á m a : 8

3./

1969. febr. 4 - é n kezdődött felsőfokú (szakértői) tanfolyam, az OEE helyiségében, minden második kedden, 17. 30-19. 30-ig. Hallgatók s z á m a : 24

4./

Középfokú tanfolyam az OEE helyiségében, minden második -szerdán, 17. 30-19. 30-ig. Hallgatók s z á m a : 30

5./

Középfokú tanfolyam a Fővárosi Csarnokigazgatóság K u l t ú r t e r mében, minden csütörtökön 17. 30-19. 30-ig. Hallgatók száma: 51.

6./

Középfokú tanfolyam a Fővárosi Csarnokigazgatóság Kultúrtermében, minden pénteken 17. 30-19. 30-ig. Hallgatók száma: 43

7./

Középfokú tanfolyam a megyei Tanácsok gombavizsgálói r é s z é r e , a Ráday utca 32. s z á m alatti k u l t ú r t e r e m b e n , minden m á s o dik pénteken, 8 - 1 5 - i g . Hallgatók száma: 40.

69/1576/Rné

*

37

8. /

Középfokú tanfolyam a fán t e r m ő gombák t e r m e s z t é s i tanfolyama keretében, a Ráday u. 32. s z . alatti k u l t ú r t e r e m b e n , minden második pénteken 8 - 1 5 - i g . Hallgatók száma: 14

9./

Középfokú tanfolyam a KOJAL rendezésében és helyiségében, minden szerdán, 9 - 1 3 - i g . Hallgatók száma: 38

/

lü. /

Középfokú levelező tanfolyam az OEE helyiségében, Konzultációi tavasszal 4, ősszel 3 alkalommal, hétfői napokon, 9-15-ig. Hallgatók száma: 23

1 1 . / Alapfokú tanfolyam t e r m é s z e t j á r ó k r é s z é r e az OEE helyiségében, minden második s z e r d á n , 1 7 . 3 0 - 1 9 . 3 0 -ig. Hallgatók száma: 18. 1 2 . / Alapfokú tanfolyam nyugdijasok r é s z é r e , az OEE helyiségében, csütörtöki napokon, 11-13-ig. Hallgatók száma: 21 1 3 . / Soproni Erdészeti Technikumban középfokú tanfolyam a 3. oszt. tanulók s z á m á r a , 1968. okt. 1-től 1969. m á j u s 31-ig. Hallgatók száma: 70 1 4 . / Szegedi E r d é s z e t i Technikumban, középfokú tanfolyam a 3. oszt. tanulók s z á m á r a 1968. okt. 1-től 1969 m á j u s 31-ig. • Hallgatók száma: 40 15. / Szolnok megyei Tanács középfokú tanfolyama a gombavizsgaló ellenőrök s z á m á r a . Hallgatók s z á m a : 19 SCHUSTER VIKTOR szakosztálytitkár A faanyagvédelmi szakelőadói tanfolyamokról Az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái Szakosztálya m á r m e g a l a k u l á s a kor f e l i s m e r t e azt a nagyarányú népgazdasági k á r t , ami a védtelenül beépitett, hatalmas értékű faszerkezetek folyamatos biológiai károsodásából, illetve a nem teljesértéküen vagy egyáltalában nem előkezelt, b e é p i t é s r e szánt faanya-

69/1576/Rné

38

gok pusztulásából áll elő. Annak ellenére ugyanis, hogy műszaki faanyagban (pl. épitési vagy bányafa) szegény állam vagyunk, és évente több m i l l i ó dollárra r u g az ilyen választék i m p o r t é r t é k e , m é g s e m fejlődött ki nálunk a c é l s z e r ű faanyagvédelem, sem a második világháborút megelőző, s e m az azt követő időben. E z é r t a Szakosztály t e r v s z e r ű e n m u n k a p r o g r a m jába vette, hogy átfogó lépéseket tesz a hazai faanyagvédelem á t s z e r v e z é s é r e , és tudományos működését a mikológia t e r ü l e t é r ő l k i t e r j e s z t i a faanyagvédelemre i s . Ennek megfelelően később a nevét is megváltoztatta Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztályra. Az á t s z e r v e z é s i munkának két alapvető feltétele volt: 1. /

A faanyagvédelem gyakorlati munkájának b e v e z e t é s é r e és e l l e n ő r z é s é r e s z á m o s iparágban megfelelően képzett és m e g f e l e l ő számú szakkáder nevelése, céltanfolyamok r e n d e z é s e révén.

2./

Hatósági rendelkezés m e g j e l e n t e t é s e , mely átfogóan rendezi e tématerület tennivalóit, t á r c a h e l y z e t é t , a v é g r e h a j t á s módoz a t a i t , a költségkeretek f e d e z é s é t , stb.

Szakosztályunk tudományos előadások, klubnapok, faanyagvédelmi ankét r e n dezésével is kivette r é s z é t abban a munkában, amelynek eredménye volt, hogy mindkét f e l t é t e l - ha nem is teljes m é r t é k b e n - megvalósulhatott. Szakosztályunk 1965 őszén rendezte meg az e l s ő faanyagvédelmi szakelőadói tanfolyamot. A tanfolyam tananyaga k i t e r j e d t a f a a n y a g i s m e r e t r e , a gomba és r o v a r r e n d s z e r - , é l e t - , és a l a k t a n r a , a biológiai kárositók i s m e r t e t é s é r e , a f a a n y a g v é d ő s z e r e i r e , előzetes és utólagos védekezési e l j á r á s o k r a , a kárositók és a k á r o s i t á s által előidézett sztatikai változások f e l m é r é s é r e , a beépitett szerkezetek f e l u j i t á s á r a , v é d e l m é r e , a kárositások megszüntetésére, a tűzkár elleni védelemre, a helyszini és laboratóriumi v i z s gálatok e l m é l e t i és gyakorlati munkájára, a szabványok, rendeletek és a szakirodalom i s m e r t e t é s é r e , stb. Az öthónapos tanfolyam vizsgaköteles volt. Eredményes vizsga után a hallgatók "faanyagvédelmi szakelőadói" bizonyitványt kaptak. A hallgatók tandiját eddig minden esetben a munkaadó v á l l a l t a . Az oktatást a soproni E r d é szeti és Faipari Egyetem, a budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem t a n á r a i , továbbá a Faipari Kutató Intézet munkatársai, és a szakma legjelesebb képviselői végezték.

69/1576/Rné

39

Ezt a tanfolyamot megismételtük a következő két évben is. Az eddig m e g t a r tott 3 tanfolyamon a végzett hallgatók megoszlása végzettség s z e r i n t a következő volt:

/

Évfolyam

Mérnök

Más egyetemi végzettségű

/

Érettségi

Technikus Egyéb

Öszszesen

1966 1967 1968

10 7 7

5 4 3

1 4 6

13 12 11

1 2

29 28 29

Összesen:

24

12

11

36

3

86

A folyó évben ismét megrendeztük a tanfolyamot, ennek eredményeként több mint száz szakember tevékenykedhet majd a faanyagvédelem vonatkozásában legfontosabb munkaterületeken. A továbbképzés területén tervezzük 1969 évben m é g egy alapfokú tanfolyam m e g s z e r v e z é s é t is, szakmunkások, ácsok, asztalosok, parkettázók, művezetők, stb. r é s z é r e . Ezt a tanfolyamot a fővárosi és vidéki IKV-nál szándékozunk t a r t a n i . Az e l s ő tanfolyamot követően 1966-ban megjelent a 2 1 / 1 9 6 6 . / V I . 1 6 / K o r m . s z . r e n d e l e t , és ennek v é g r e h a j t á s i u t a s i t á s a a 22/1966. / X . 8 / O E F s z . Faanyagvédelmi Szabályzat is. Ez a rendelet nagy lépést jelentett a faanyagvédelem á t s z e r v e z é s e t e r é n , sajnálatosan azonban csak elvileg. Egyrészt akkor még nem volt kellő számú s z a k s z e m é l y z e t , aki a rendelkezéseket v é g r e h a j t s a , m á s r é s z t a kijelölt főhatóság - az Országos E r d é s z e t i Főigazgatóság - á t s z e r v e z é s következtében megszűnt, és a jogutód k i j e l ö l é s é r e , s igy a s z e r v e z é si munka folytatására is, csak két év múlva, 1968-ban kerülhetett s o r . VÉSSEY EDE szakosztálytitkár

69/1576/Rné

40

DR. MICHNAY JENŐ 1891 - 1968 A budakörnyéki hegyekből hétvégi kirándulásaikról hazatérők ezután hiaba keresik majd a kedves, i s m e r ő s arcot a Margidhid budai hidfőjénél. DR. MICHNAY JENŐ, aki annyi l e l k e s e d é s s e l , mély hivatástudattal és f e l e lősségérzettel vizsgálta a kirándulók k o s a r a i t a gombavizsgáló állomáson, i m m á r nincs többé. Halálával egy igaz t e r m é s z e t b a r á t , és e l i s m e r t kiváló gombaszakértő távozott közülünk. A t e r m é s z e t s z e r e t e t e , a gombák i r á n ti szenvedélyes érdeklődés egész életét v é g i g k í s é r t e , gyermekkorától egészen élete utolsó napjaiig. Amikor a t e r m é s z e t j á r ó k egyesületbe tömörültek, hogy magukat tudományosan képezve a közérdeknek is szolgáljanak, DR. MICHNAY JENŐ az elsők között volt: 1943-ban végezte az első gombaszakértői tanfolyamot. Ettől kezdve kirándulásokon, i s m e r e t t e r j e s z t ő előadásokon i s m e r t e t t e a gombákat, tanította az érdeklődőket. A Tudományos I s m e r e t t e r j e s z t ő T á r s u l a t Központi Gombászati Szakkörének szakértőjeként évente vezette a tanulmányi kirándulásokat a Budai hegyekbe, és a Budapesti Közegészségügyi Járványügyi Állomás Margithid melletti szaktanácsadó sátrában több mint 10 évig vizsgálta át a kirándulók szedett gombáit. 1959-ben a Gombaszakoktatási Bizottság levélben mondott köszönetet DR. MICHNAY JENO-nek a z é r t az önzetlen és fáradhatatlan m u n k á j á é r t , a m e lyet a gombák m e g i s m e r t e t é s e terén végzett. 1961-ben a Gombaszakoktatási Bizottság és a T. I . T . Budapesti Központi Gombászati Szakköre "egy évtizedet meghaladó e r e d m é n y e s működéséért és a magyar gombászat felvirágoztatása érdekében kifejtett kimagasló t e vékenységéért" oklevéllel és a koszorús emlékjelvénnyel jutalmazta. Négy évvel később a Gombaszakoktatási Bizottság ismét levélben fejezte ki külön köszönetét a t á r s a d a l m i munkában végzett ügybuzgő tevékenységéért. 1966ban, a TIT. Gombászati Szakkör 10 éves fennállása alkalmából, emléklappal fejezte ki köszönetét DR. MICHNAY JENOnek, aki még a betegágyán is a következő gombakiállitás tervével foglalkozott. Több mint ötven éven át j á r t a a t e r m é s z e t e t , és védte e m b e r t á r s a i t a gombam é r g e z é s t ő l ; hivatástudata példamutatás legyen az ifjabb szaktársaknak ! F. I.

69/1576/Rné

41

IRODALOM: EDUARD VÉSSEY: Angaben liber die g r o s s i n d u s t r i e l l e Erzeugung des Austern-Seitlings in Ungarn ("Schweizerische Zeitschrift f ü r Pilzkunde", 1968.(47), 1 . , 4-12. o l d . ) A svájci mikológiái folyóiratban majdnem az egész számot betöltő r é s z l e t e s és alapos közlemény jelent meg, amely beszámol a késői laskagombának (Pleurotus o s t r e a t u s ) nagyüzemi t e r m e s z t é s e t e r é n Magyarországon e l é r t e r e d m é n y e k r ő l . A közleményben VÉSSEY EDE faanyagvédelmi s z a k é r t ő , az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái és. Faanyagvédelmi Szakosztályának titkára i s m e r t e t i a maga és m u n k a t á r s a i által végzett k i s é r l e t e k e t , amelyeket e jő ehető gombafaj m e s t e r s é g e s t e r m e s z t é s é n e k megoldására éveken át végeztek. A k i s é r l e t e k a legmegfelelőbb táptalaj kiválasztásán kivül k i t e r j e d tek a gomba hőmérsékleti és nedvességviszonyainak t i s z t á z á s á r a , a s p ó r a c s i r á z t a t á s , a s t e r i l oltóanyagtermelés, a legmegfelelőbb t e r m e s z t é s m ó d , a legtermékenyebb törzsek kitenyésztése, stb. k é r d é s e i r e . * A szerző ezután r é s z l e t e s e n l e i r j a a nagyüzemi t e r m e s z t é s leggazdaságosabb módozat a i r a vonatkozó k i s é r l e t e k e t , próbálkozásokat, és az e l é r t s i k e r e k e t . Gazdag és kitűnő fényképanyagon mutatja be a tuskóoltás, az előnevelés, a szabadban való elhelyezés fázisait, a szabadtéri területeken gazdagon t e r m ő , végtelen k i t e r j e d é s ű tuskósorok rengetegeit, a tuskókon hatalmas csokrokban m e g j e lenő laskagombatömeget. Örömmel üdvözöljük Szakosztályunk titkárának a tekintélyes külföldi folyóiratban megjelent r é s z l e t e s i s m e r t e t é s é t , amelyből v é g r e külföldön is tudom á s t szerezhetnek e r r ő l a nemzetközi vonatkozásban is nagy jelentőségű magyar s i k e r r ő l . A s z a k s z e r ű alapossággal m e g i r t , meglepő hatású kitűnő fényképekkel diszitett, m a g a s szinvonalu közlemény bizonyára v i l á g s z e r te nagy feltűnést és értékes e l i s m e r é s t fog kelteni. DR. KALMÁR Z.

A t ö r z s s z e l e k c i ó s kísérletekről szóló beszámolót a "Mikológiái Közlemények" -nek ebben a számában, a 13. oldalon közöljük.

69/1576/Rné

42

E. SCHEUER: Étkezési gombák rádióaktiv fertőzöttségének k é r d é s e (Schweizerische Zeitschrift f u r Pilzkunde"^ Í968. (46.), 10., p. 162. o l d . ) Közleményében SCHEUER (Montreaux) i s m e r t e t i DR. ROHLEDERnek (Braunschweig) tanulmányát, amely eredetileg a "Deutsche Lebensmittel Rundschau" 1967. évi, 5. számában jelent meg. Eszerint m á r 1964 és 65 ben, m a j d 1966-ban megállapitották a Geiger-Müller számlálóval végzett v i z s g á l a tok alapján, hogy egyes gombafélékben c é z i u m / 3 7 - e s izotóp, vagyis rádióaktiv cézium fordul e l ő , mégpedig leginkább a gombák kalapjában. A gombák tönkjében viszont k i s e b b mennyiségben rádióaktiv stroncium: Sr 90-es izotóp volt. Bizonyos, hogy a rádióaktiv f e r t ő z ö t t s é g nem volt oly fokú, hogy az e m b e r i s z e r vezetnek s u g á r ártalmat okozott volna. DR. KÜRTHY S. Ing. JOSEF F L E K : A fehér csengettyügomba (Pluteus pellitus PERS.) ("Mykologick^ sbornik", 1968. (45.), 1 . - 2 . , p . l l . ) JOSEF PAULUS, a Chrudium-i T e r m é s z e t b a r á t o k Klubja keretében működő mikológiái s z a k k ö r tagja hozott nekem egy gombát, amelyet fehér csengettyűgombának (Pluteus pellitus PERS.) határoztunk meg. A gomba tulajdonságai egyeztek azzal a l e í r á s s a l , amelyet DR. VELENOVSKY adott a Ceské houby c. müvében. Kalapja 8-14 cm vastag, húsos, szétterülő, enyhén c s ú c s o s , tiszta f e h é r , sima, selymesen fénylő, közepén néha sötétebb kis pikkelyekkel. Tönkje e r ő s , f e h é r , tömör, durván r o s t o s , alul néha sötéten pikkelyezett. VELENOVSKY azt irta, nem tudja, m i é r t állították FRIES és RICKEN, hogy ennek a gombának nincs s z a g a . Szerinte e r ő s ammóniák szagot á r a s z t . Szerintünk szaga annyira különleges, hogy nehéz volna összehasonlítani b á r m i lyen ismert anyaggal. Szerintünk, p e n é s z e s burgonyára emlékeztet. A gomba a mult év októberében nőtt ki, kazalba rakott korhadó s z a l m á n , ávihov községben, a chrudimi j á r á s b a n . A szalmakazal kis tisztáson állt, mo c s a r a s völgy s z o m s z é d s á g á b a n , amelyet különféle lombosfák szegélyeztek. D r . ADAMIS G.

69/1576/Rné

43 V / DR. EVZEN WICHANSKY: Korai fátyolos döggomba - Rhodophyllus vernus (LUND. )ROMAGN. ("Mykologicky sbornik", 1967. (44.), 1 . - 2 . , p . 8 . ) (Szinonimái: Entoloma vernum LUNDELL, Nolanea erophila FR. s s . VELENOVSKf^ Entoloma eröphilum VESELY. ) Kalapja 1 , 5 - 3 , 5 cm á t m é r ő j ű , kezdetben kúpos, majd félgömb alakú, végül s z é t t e r ü l t , hegyes vagy tompa c s ú c c s a l , kissé aláhajló p e r e m m e l , Vékony és törékeny husu, csupasz, s i m a , higrofán, nedvesen olajszinüen árnyalt, egészen a feketésbarnáig, kiszáradva, (csúcsától kezdve) e r ő s e n elszintelenedő, végül s z ü r k é s b a r n a , fényes. - Lemezei a tönknél lekerekitettek, a tönk c s ú c s á r ó l könnyen leszakithatók, eléggé ritkánállók, kezdetben p i s z k o s s z ü r k é k , m a j d halványabbak,szürkésrőzsásak, halványabb és finoman rovátkolt éllel. Tönkje 3 - 4 cm hosszú, 3-5 mm v a s t a g , hengeres, a töve felé néha enyhén vastagodó, gyakran enyhén hajlott. A kalappal azonos szinü vagy annál k i s s é halványabb, hosszában csikós és selymesen r o s t o s , a tövén f e h é r , n e m e z e s r é s s z e l . Bazidiumai négyspőrásak, 25-40 x 8-10, 5 mikron nagyságúak. Spórái 5-6 szögletüek, nem feltűnően, vagy kifejezetten szögletesek; a gömbölyű vagy csaknem gömbölyű spórák 7,8 x 7 , 8 ; 8,4 x 7 , 8 ; 1 0 , 4 x 8 ; 1 0 , 4 x 9 ; 1 1 , 7 x 1 1 , 2 mikron nagyságúak; a tojásdad spórák alig észrevehetően vagy kifejezettebben szögletesek, 1 0 , 4 x 7 , 8 ; 1 0 , 4 x 6 , 2 ; 7 x 7, 8 mikron nagyságúak; a hosszúkás spórák m é r e t e 10,7 x 8 , 2 ritkán 14,4 x 9 mikron. A spórák halvány r ó z s a s z i nüek. Ize enyhe, nem lisztizü. A gomba meglehetősen e r ő s e n m é r g e z ő . Tavaszi gomba; olykor m á r m á r c i u s b a n és áprilisban is megjelenik, csoportosan, napsütötte réteken a fűben. Ennek a fátyolos döggombának t e r m ő t e s t e i t tanácsadónkba 1966 m á j u s 3. -án hozta be MARKETA KOCHOVÁ. Zbiaslav m e l lett Závistben találta. A gombából R. OTRADOVEC is szedett a t r ó j a i r é f e n , 1966 á p r i l i s 6, -án, és szintén behozta azt. D r . ADAMIS G. C, BAS: Amanita argentea (HUIJSMAN)-t találtak a Teutoburgi erdőben ("Westfälische Pilzbriefe", Detmold. 1967. (6.), 7 . , 125-129. old.) A s z e r z ő beszámol az A.vaginata két rokonán, a croceán és fúlván kivül tgy

69/1576/Rné

44

harmadik s e l y e m g o m b a - f a j r ó l , amelyet magyarul ezüstös selyemgombának nevezhetnénk. HUIJSMAN holland mikológus a f r a n c i a Jura hegységben fedezte fel 1959-ben. A lap s z e r i n t pedig ugyancsak holland mikológusok a Teutoburgi e r dő környékén is találtak belőle. Kalapjának b ő r e ezüstös szinü, tönkje nem olyan egyenes és vékony, mint a mi selyemgombánké, hanem jóval vastagabb, és gyakran meghajlott. A spórák 1 1 , 5 - 1 4 - s z e r 8, 5-11 mikron nagyságúak, nagyobbak, mint a selyemgombáé, amelynek 1 0 - 1 2 - s z e r 9 , 5 - 1 0 , 5 nagyságrendűek a s p ó r á i , azonkivül ezek a spórák kifejezetten ellipszis alakúak. Fenollal egyp e r c e s kezelés után husa és l e m e z e i b o r v ö r ö s - t é g l a v ö r ö s szinüre változnak. DR.KÜRTHY S. DR. WERNER BÖTTICHER: Gesamtproduction an Pilzen und Waldbeeren im Bundesgebiet im Jahre 1967 ("Die Industrielle Obst- und Gemüseverwertung". Braunschweig. 1968.10. ) A s z e r z ő közleményében i s m e r t e t i a Német Szövetségi K ö z t á r s a s á g 1967. évi gombatermését. ; Ezek s z e r i n t a rőkagomba és v a r g á n y a t e r m é s r o s s z , az egyéb g o m b a t e r m é s közepes volt. A számadatok r é s z l e t e z é s e a következő: A./

Erdei gombából f o r g a l o m b a k e r ü l t : Konzerv 5720 tonna. (Ebből rőkagomba 4, 000 t. , vargánya 1, 200 t. , egyéb 1, 600 t . ) Piacokon árusitott f r i s s gomba 3000 "' Vargánya s z á r i t m á n y 10 " Egyéb gombakészitmény 10 " Összes e r d e i gomba: 8740 tonna

B. /

T e r m e s z t e t t gomba (csiperke): Konzerv F r i s s gomba Összes t e r m e s z t e t t :

600 tonna 13.400 " 14.000

Az ö s s z e s g o m b a t e r m é s mennyisége tehát, amit a Német Szövetségi Köztársaságban az 1967. évben belföldi forgalomba vagy a kivitelben é l e l m e z é s i célra a fo gyasztásba juttattak: 22, 740 tonna volt. PÁLFY J.

69/1576/Rné

MIKOLÓGIA!

KÖZLEMÉNYEK

1969. II.

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA

MIKOLOGISCHE

MITTEILUNGEN

LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKO LOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

Kiadja: MTESZ Országos E r d é s z e t i Egyesület S z e r k e s z t i : a Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR. KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V . , Szabadság t é r 17. 69-7315/OF. MTESZ HNY. -Budapest Engedélyszám: 25553-969 Készült: 350 példányban

- 45 -

TARTALOM

Oldal: DR. KONECSNI I S T V \ N : Adatok a gombamennyiség é s a

DR. PILÁT, ALBERT:

talajnedvesség összefüggéséhez. . . . .

47

A lila galócáról

57

MIKES JÓZSEF: A nagyüzemi szabadtéri laskagomba t e r m e s z t é s gazdaságossága és nehézségei SZILI ISTVÁN:

61

A t e r m e s z t e t t c s i p e r k e i d ő s z e r ű növényvédelmi problémái

71

MOLNÁR TIBORNE: A száritott vargánya szin- és m i n ő s é g r o m lása

79

JAKAB ALBERT:

Az 1968. évi gombafelhozatal a budapesti piacokra számokban

85

Kisebb közlemények

88

Irodalom i s m e r t e t é s

93 INHALT Seite:

DR. KONECSNI, I.: Daten zum Zusammenhang zwischen der Pilzmenge und d e r Bodenfeuchtigkeit

47

DR. PILÁT, A . : Über Amanita pseudorUbescens HERRFÜRTH

57

MIKES, J . : Die wirtschaftliche Zucht von Pleurotus o s t r e a t u s i m F r e i e n , und i h r e Schwierigkeiten

61

69-73150F.

- 46 Seite: SZILI, I.: Aktuelle Pflanzenschutzprobleme beim Zuchtschampignon

71

/

F r a u MOLNAR q. : F a r b e n - und Qualitätsverschlechterung von Luftgetrockneten Steinpilzen

79

JAKAB, A.: Im J a h r e 1968 auf die Märkte gebrachte Pilze in Zahlen

85

Kleinere Mitteilungen

88

L i t e r a r i s c h e Rundschau

93 CONTENT

Page: I. KONECSNI: Data concerning the relation of the quantity of the m u s h r o o m s with the humidity of the soil

47

A. PILÁT:

T h e Amanita pseudorubescens HERRFURTH . . . .

57

J. MIKES:

Rentability and difficulties of the extensive culture of the Pleurotus o s t r e a t u s in the open a i r

61

Actual plant protecting problems of the cultivated champignon

71

Mrs.G^ MOLNAR:

Deterioration in colour and quality of the d r i e d edible boletus

79

A. JAKAB:

F i g u r e s of m u s h r o o m a r r i v a l s to the

I.SZILI:

Budapest m a r k e t s in 1968

85

Shorter publications

88

L i t e r a r y rewiew

93

69-7315/OF,

- 47 -

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 2. s z á m »

Adatok a gombamennyiség é s a talajnedvesség összefüggéséhez /Gombaökolőgiai és cönológiai vizsgálatok, I l l . r é s z / x DR. KONECSNI ISTVÁN, Budapest. A nagygombák ökológiája még kevéssé i s m e r t . Mig az iparilag, gyógyászati lag, mezőgazdaságilag fontos mikrogombák életfeltételeinek vizsgálata igen előrehaladott, addig a nagygombák ökológiai igényeivel még keveset foglalkoztak. A kalaposgombák közül a t e r m é s z e t b ő l behozott é s kultúrnövényé nemesített c s i p e r k e / A g a r i c u s bisporus/ökológiai igényét i s m e r j ü k legjobban /BOHUS és munkatársai, 1961/. A c s i p e r k e táplálkozási-, h ő m é r s é k l e t - , nedvesség-, légnedvesség, stb. igénye fejlődésének különböző szakaszaiban i s m e r t . Többé kevésbé i s m e r t néhány m á s , m e s t e r s é g e s e n t e r m e s z t e t t gombafaj ökológiai igénye i s . Az erdőn, legelőn, vadontermő gombák ökológiai igényének i s m e r e t e azonban még igen hiányos. Táplálkozás s z e m pontjából a legtöbb nagygomba f a j r ó l tudjuk ugyan, hogy szaprofita, p a r a z i t a , vagy m i k o r r i z a életmódot folytat-e. Az ökológiai tényezők s z e m pontjából azonban igen nagy e l t é r é s t találunk az egyes gombafajok között, é s ezek a különbségek j ó r é s z t még nincsenek r é s z l e t e s e n kielemezve. A gombák ökológiai problémáival foglalkozó hazai s z e r z ő k közül BOHUS / 1 9 4 7 / vizsgálta a különböző gombafajok micéliumának növekedését 5 é s 34, 5 C° között. Megállapította, hogy a micélium növekedése sok fajnál m á r 3 - 5 C -on megkezdődik. A nagygomba fajok micélium növekedési maximuma 16-34 C között van, tehát ez a hőmérsékleti optimuma. Az általa vizsgált nagygomba fajok többsége (77 % - a ) 19-26 C -ot kivánt a micélium optimális növekedésekor. Legmagasabb hőigénye a Phallus impudicus-nak van /31-34 C ° / . BABOSNÉ / 1 9 5 8 / az 1955 évi e r ő s e n csapadékos nyár h a t á sát tanulmányozta. KALM\R / 1 9 5 1 / a kalaposgomba fajok t e r m ő t e s t m e g j e l e n é s e é s a klímaviszonyok közötti összefüggéseket vizsgálta. NANAY / 1 9 6 4 / tanulmányozta a t a l a j h ő m é r s é k l e t alakulása é s a Boletus edulis termőtestképző képességének ö s s z e f ü g g é s é t . FEHÉR és BESSENYEI / 1 9 3 3 / vizsgálták az e r d ő talajok makroszkopikus gombaflórájának minőségi és mennyiségi viszonyait. A mennyiségi viszonyok vizsgálatánál megállapították, hogy a t e r m ő t e s t e k

x Az I. r é s z megjelent: OMMI Évkönyv, 1964. (jj.) p. 331-350. A II. r é s z megjelent: Mikológiái Közlemények, 1967. p. 43-62.

69 -7315/OF.

- 48 -

megjelenésében oly fontos t a l a j h ő és talajnedvesség bizonyos esetekben egymást k o r r e l a t i v tényezőként helyettesiti. E z é r t a talajhő és t a l a j n e d v e s s é g faktorokból alkotott s z o r z a t o t , vagyis az "R" tényező ( R = t a l a j hő + 10 X t a l a j n e d v e s s é g ) a gomba mennyiségi jellemzőjévé tették. UBRIZSY / 1 9 4 8 / a n y i r s é g i és s z a r v a s i vizsgálatainál ezt az "R" tényező^ is a l kalmazta. Megállapította, hogy a tényező a l k a l m a z á s a mindkét helyen vég zett vizsgálatainál sikeres volt. Szarvason minden helyen é s időben az " R " tényező j e l l e m e z t e legjobban a makroszkopikus gombák kvantitativ viszonyait. A külföldi s z e r z ő k közül FRIEDRICH /1936, 1940/, KOTLABA / 1 9 5 3 / , LEISCHNER -SISKA, NESPIAK, stb. ökológiai munkái jelentősek. COOKE / 1 9 5 8 / áttekinthető képet adott a gombák ökológiájáról, munkájában azonban keveset foglalkozik a nagygombákkal. Magam egy állandó területen, több mint 10 évig vizsgáltam a g o m b a t e r m ő t e s t e k megjelenése és a léghőmérséklet közötti összefüggéseket. Mig az emiitett s z e r z ő k a gombákat c s a k termofil, m e z o t e r m o f i l , sciofil, stb. általános m e g j e l ö l é s s e l jellemezték, én s z á m s z e r ű adatokat igyekeztem s z e r e z n i . A t e r m ő t e s t megjelenésének és számának figyelembevételével kiszámítottam néhány gombafaj m e g j e l e n é s é r e a j e l l e m z ő hőmérsékleti k ö z é p é r téket. Ezek a középértékek a termőtestképződéshez szükséges h ő m é r s é k l e ti optimumnak tekinthetők. Az adatok jól megegyeznek az eddigi általános megjelölésekkel, vagy például a t e r m e s z t e t t csiperkénél i s m e r t adatokkal. Adataim / 1 9 6 1 / szerint a vizsgált homoki területen található g o m b a f a j o k nak a termőtest képzéséhez szükséges optimális középhőmérséklete 6-20 C ig terjed. Alacsony, 5-8 C - o s hőmérsékleten fejlődnek pl. a Flammulina velutipes, Collybia butyracea, stb. t e r m ő t e s t e i . 8-12 C -os hőmérsékletet kivánnak az ő s s z e l megjelenő A r m i l l a r i e l l a mellea, Lepista nuda, Clitocybe nebularis, é s m á s fajok. 10-18 C° közötti hőmérsékletet kiván a fajok többsége. 18 C ° felett csak néhány galóca, g a l a m b - é s tejelőgombafaj / Amanita phalloides, A. vaginata, Russula xerampelina, L a c t a r i u s piperatus, stb, / fejlődik. A vizsgálati t e r ü l e t e m G y ö m r ő községtől k e l e t r e a "Gödöllői dombvidék" déli részén f e k s z i k . A terület é s a vizsgálati m ó d s z e r r é s z l e t e s l e í r á s a megtalálható az 1961-ben megjelent közleményemben. A területen a következő 6 erdőtipust vizsgáltam;

69-731 5/OF.

- 49 -

1. 2.

Robinio- Brometum s t e r i l i s SOQ 57-Akác s a r j e r d ő . Robinio - Brometum s t e r i l i s SOU 57, populetosum c u l t u m - T e l e p i t e t t a k á c nyár elegyes e r d ő . 3. Populetum robustae cultum-Telepitett n e m e s n y á r e r d ő . 4. Pinelum n i g r a e a r e n a r i u m cultum-Telepitett feketefenyő erdő. 5-6. Quercetum r o b o r i s , I. é s II. - Két telepi tett tölgyes, különböző talajjal é s lombkorona z á r t s á g g a l . 2

A hat területen 3-3, ö s s z e s e n 18, 100 m - e s állandó mérőnégyzetet jelöltem ki, ott végeztem f e l v é t e l e z é s e i m e t . F e l v é t e l e z é s k o r felszedtem é s m e g s z á m o l t a m a mérőnégyzetekben talált gombafajokat é s gombatermőtesteket. Egyidejűleg a talajnedvességet és a t a l a j h ő m é r s é k l e t e t i s m e g m é r t e m . 1959ben 18 esetben, 1960-ban 14 esetben felvételeztem. Jelen feldolgozásomban a hat m é r ő t e r ü l e t 18 mérőnégyzetében, a 32 felvételezéskor kapott f a j - és d a r a b s z á m adatokat ö s s z e g e z t e m . A felvételezéseknél m é r t talajnedvesség é s t a l a j h ő m é r s é k l e t adatoknak pedig a középértékeit számoltam ki. A t a lajnedvesség é s t a l a j h ő m é r s é k l e t adatokból kiszámítottam az "R" tényező" értékeket. Az igy nyert ö s s z e s adatokból először elkészítettem a t a l a j nedvesség, a t a l a j h ő m é r s é k l e t , az "R" tényező, a gomba f a j s z á m é s gomba d a r a b s z á m változását ábrázoló görbéket, majd m a t e m a t i k a i - s t a t i s z t i k a i e l e m z é s t végeztem. Az 1. és 2. ábrán jól látható, hogy az ökológiai tényezők közül a g o m b a fajok megjelenését é s a termésmennyiséget legjobban a talajnedvesség befolyásolja. Megállapítható továbbá, hogy a F E H É R - f é l e "R" tényező is jól jellemzi a gomba t e r m é s m e n n y i s é g e t . Az ábrák azonban csak azt mutatják, amit gyakorlatból mindnyájan tudunk, hogy nedves időben, eső után á l t a l á ban számítani lehet több gombára, e s ő után tehát valószínűen több gombát találunk, mint m á s k o r . További feladat e z é r t ennek a valószínűségnek m a tematikai -statisztikai vizsgálata. Ha valamely jelenségből - itt a gombafajok és t e r m ő t e s t e k számából - szá mos adatunk van, é s a jelenséggel egyidejűleg m á s , vele összefüggésben l e vő adatokat is vizsgálunk, akkor k o r r e l á c i ó s z á m í t á s t , összefüggésvizsgálatot kell végeznünk. A vizsgált jelenségeket változóknak nevezzük. Megkülönböztethetünk független és függő változót. A vizsgálatoknál e l ő s z ö r azt kell eldönteni, hogy a jelenségek közül melyik a független változó, é s melyik függ tőle. Minden egyes felvételezésnél a következő adatpárok

69-7315/OF,

- 50 -

összefüggését v i z s g á l t a m : Talajnedvesség Talajnedvesség "R" tényező "R" tényező

-

gomba gomba gomba gomba

f a j szám darabszám f a j szám darabszám.

Ezek közül a talajnedvességet é s az "R" tényezőt tekintettem mindig a független változónak / x / , a gomba f a j s z á m o t , illetve d a r a b s z á m o t pedig a tőlük függő változónak / y / . Az összefüggésvizsgálat e l s ő k é r d é s e ; v a n - e összefüggés a két jelenség, a két változó között ? E r r e a k é r d é s r e m á r az ábrák megadják a választ, hiszen jól látható az összefüggés, még pedig a pozitiv jellegű ö s s z e f ü g g é s . (Pozitiv a korreláció, ha az egyik jelenség adatainak növekedésével a m á s i k jelenség adatai is növekednek.) Ehhez kapcsolódik az a kérdés, hogy milyen s z o r o s az összefüggés a két vizsgált jelenség, a két változó között. Az összefüggés s z o r o s s á g á t mint mutatószám, a k o r r e l á c i ó s koefficiens = r f e j e z i ki. A k o r r e l á c i ó s koefficiens s z á m s z e r ű é r t é k e csak + 1 é s -1 között változhat. Ha a k o r r e l á c i ó s koefficiens + előjelű, akkor az összefüggés pozitiv, ha - előjelű, akkor negativ^ Minél közelebb van a k o r r e l á c i ó s koefficiens é r t é k e a + l - h e z , vagy a - l - h e z , annál s z o r o sabb az ö s s z e f ü g g é s . Minél kisebb az é r t é k e , annál lazább az összefüggés. Ha a k o r r e l á c i ó s koefficiens 0 vagy 0 körüli, akkor a két változó között nincs összefüggés. (A k o r r e l á c i ó s koefficienseket, amelyeket az 1. és 3. táblázatokban találunk, a nemzetközileg szokásos m ó d s z e r s z e r i n t , a SVÁB müvében / 1 9 6 7 / i s m e r t e t e t t módon számoltam ki.) 1. táblázat

K o r r e l á c i ó s koefficiens = r é r t é k e k

Év

talajnedvesség gomba f a j szám gomba d b - s z .

"R" tényező é s gomba faj szám

gomba d b szam

1959

+ 0, 62

+ 0, 57

+ 0,75

+ 0,75

I960

+ 0, 66

+ 0, 64

+ 0, 67

+ 0, 59

69-7315/OF,

- 51 -

A vizsgált esetekben, amint azt az 1. táblázat is mutatja, minden e s e t ben kimutatható a pozitiv jellegű, és 0, 57 - 0, 75-ig t e r j e d ő ö s s z e f ü g g é s . Ez azt jelenti, az e s e t e k többségében számithatunk a r r a , hogy csapadékos idő után - amikor a t a l a j víztartalma nagy - sok gombafajt, illetve g o m bát találunk. A következő vizsgálathoz a talajnedvesség adatokat növekvő s o r r e n d b e soroltam, é s 2 %-ónként csoportositottam. A 2 % h a t á r é r t é k e k közé e s ő a datoknak kiszámítottam a középértékét, valamint a hozzájuk tartozó gomba f a j szám és gomba d a r a b s z á m középértékét. Az így kapott adatokat a 2. táblázatban mutatom be. 2. táblázat

Az 1959. é s I960, évi felvételezésekben, a talajnedvesség és a m é r ő n é g y zetekben talált gomba f a j szám és d a r a b s z á m középértékek Talajnedvesség % határérték közép 4-6 6, 1-8 8, 1-10 10,1-12 12,1-14 14,1-16 16,1-18

4,9 6,9 8, 8 11, 0 12,9 14, 6 16, 5

F a j szám középérték 5, 0 10, 5 11, 8 11, 3 24, 8 26, 0 48, 2

Felvételek száma 6 4 4 3 6 4 5

Darabszám középérték 32 118 93 460 429 394 1295

Hasonló módon számoltam ki a csoportosított adatokra vonatkozólag az "R" tényező, a gomba f a j s z á m és a gomba d a r a b s z á m középértékeket i s . Az igy kapott adatokból kiszámítottam a c s o p o r t é r t é k e k k o r r e l á c i ó s koefficiens értékeit i s . (3. táblázat).

69-7315/OF,

- 52 -

3. táblázat

Az 1959-1960. évi vizsgálati adatok csoportértékeinek k o r r e l á c i ó s koefficiense = r Talajnedvesség gomba faj s z á m + 0,95

gomba d b - s z á m + 0, 82

"R" tényező gomba faj s z á m + 0, 80

gomba d b szám + 0, 84

A táblázat adatai azt mutatják, hogy igy az összefüggés még szorosabb lett. A 0, 9 körüli r értéknél ugyanis m á r igen szoros ö s s z e f ü g g é s r ő l b e szélhetünk. Az r értékek növekedését azzal magyarázhatjuk, hogy a középértékben a rontó tényezőknek ( m a g a s h ő m é r s é k l e t , szél, s t b . ) hatása c s ö k ken. A továbbiakban azt vizsgáltam, hogy a gomba f a j szám és d a r a b s z á m változást milyen mértékben tulajdonithatjuk a talajnedvesség növekedésének, illetve csökkenésének. E r r e a k é r d é s r e a j á l a s z t a determináciős koefficiens / m e g h a t á r o z o t t s á g i együttható/ = jr adja meg. A d e t e r m i n á c i ó s koefficines a korrelációs koefficiens négyzete, tehát mindig annál kisebb értékű. Amennyiben a d e t e r m i n á c i ő s koefficienst s z á z z a l szorozzuk, akkor s z á z a l é k ban megkapjuk azt az értéket, amely megmondja a független változó /itt talajnedvesség/ hatását. Talajnedvesség e s gomba f a j s z á m k o r r e l á c i ó s koefficiense = + 0, 95 0, 95 2 = 0, 9025 X 100 = 90, 25 % Talajnedvesség é s gomba d a r a b s z á m k o r r e l á c i ó s koefficiense = + 0, 82 0, 82 2 = 0. 6794 X 100 = 67. 24 <£ Ezek a számok azt mondják, hogy a vizsgált esetekben a gomba f a j s z á m középértékek változását 90 %-ban a talajnedvesség okozta, é s c s a k 10 %-ban befolyásolják egyéb tényezők. A gomba d a r a b s z á m esetén jóval kisebb é r t é ket (67 %) kapunk. Ez a r r a mutat, hogy a gomba f a j s z á m változása szorosabb kapcsolatban van a talajnedvesség változással, mint a gomba d a r a b s z á m változása.

69-7315/OF,

r 53 -

A gomba t e r m ő t e s t e k megjelenését a talajnedvesség é s t a l a j h ő m é r s é k l e t hatásán kivül egyéb tényezők is jelentősen befolyásolják / a gomba egyedi hőigénye, szél, s t b . / • Az 1.ábrán az 1959 október 1 - i /12. / felvételnél igen magas talajnedvességet, és vele összefüggő "R" értékeket találunk. Ha a csapadékadatokat megnézzük, azt látjuk, hogy az október 1 -ét megelőző 10 nap csapadékösszege 25 mm volt, ugyanakkor a 18 mérőhelyen ö s s z e s e n 3 gombafajt, 6 t e r m ő t e s t e t találtam. Megvizsgálva a s z e p t e m b e r hónap c s a p a dékelosztását é s szélviszonyait, megállapitható, hogy az intenziv c s a p a dékot szél k i s é r t e . Szeptember 28-án e r ő s északnyugati szél volt. Ez a megindult t e r m ő t e s t k é p z é s t teljesen megállitotta. Hasonló volt a helyzet a közelmúltban, 1969 juliusában i s . Junius végén és julius első n a p j a i ban az egész országban kiadós esőzések voltak. A várt e s ő utáni g o m b a t e r m é s maximum azonban teljesen e l m a r a d t . Vizsgálva a szél adatokat azt látjuk, hogy julius hó e l s ő napjaiban gyengébb, de 10-14-e között igen e r ő s szél / 6 - 7 Beaufort fokú/ volt. Az e s ő z é s t követő lehűlés és az időnkénti viharos szél a termőtestképzést t e l j e s e n leállitotta.

Daten zum Zusammenhang zwischen d e r Pilzmenge und der Bodenfeuchtigkeit /Pilzökologische und cönologische Untersuchungen III. T e i l / DR. ISTVÁN KONECSNI, Budapest In d i e s e r Arbeit habe ich - - aus den seit m e h r e r e n Jahrzenten in d e r Umgebung vom Gyömrő durchgeführten mykologischen und cönologischen Aufnahmen - - einen Teil d e r Daten d e r im Jahre 1959-1960 durchgeführten 32 Aufnahmen aufgearbeitet. In 6 Waldtypen, in 18 Dauerquadraten, prüfte ich die Zahl , d e r Arten und F r u c h t k ö r p e r , sowie den Zusammenhang zwischen Bodenfeuchtigkeit und R - F a k t o r , mit einer biometrischen ( m a t e m a t i s c h - s t a t i s t i s c h e n ) Methode. Ich stellte die Zusammenhänge zahlenmässig bestätigenden Korrelationskoeffizienten und die Determinations-Koeffizienten f e s t . Die K o r r e l a t i o n s Koeffizienten zeigen den engen Zusammenhang zwischen Bodenfeuchtigkeit und Artenzahl, sowie zwischen Bodenfeuchtigkeit und F r u c h t k ö r p e r z a h l / r =0, 57 - 0, 9 5 / . Die Determinations-Koeffizienten beweisen, wie Bedeutend die direkte Wirkung der Bodenfeuchtigkeit i s t . Indessen ist es natürlich, dass die gegengesetzten Faktoren den optimalen Einfluss d e r Bodenfeuchte sehr beträchtlich ändern, bezw. vermindern können.

69-7315/OF.

- 54 -

I r o d a l o m Babos L. -né ( 1 9 5 8 ) : Erősen csapadékos, szubatlantikus jellegű nyári i d ő j á r á s hatása a gombavegetációra. Bot. Közi., 47^ 297-311. Bohus G. ( 1 9 4 7 ) ; Néhány g o m b a micéliumának hőigénye. Acta Mycol. Hung., 4. 12-15. Bohus G. -Koronczy I. -né - Uzonyi S. -né ( 1 9 6 1 ) : A t e r m e s z t e t t c s i p e r k e Psalliota b i s p o r a / L a n g e / T r e s c h o w . M a g y a r o r s z á g Kulturflórája. Akadémiai Kiadó, Bpest. 1961. Cooke, B.W. ( 1958); The Ecology of Fungi. T h e Botanical Review, 24. 342-429. F e h é r D. - B e s s e n y e i Z. ( 1 9 3 3 ) : Minőségi é s mennyiségi vizsgálatok az e r d ő t a l a j makroszkopikus g o m b a f l ó r á j á r ó l , I. II. E r d . Kis. 35^ 55, 261. F r i e d r i c h K. ( 1 9 3 6 ) : Zur Ökologie der Höheren Pilze. Deutsch. Bot. G e s e l l s c h . , J54. 386-393. F r i e d r i c h K. ( 1 9 4 0 ) : Untersuchungen zur Ökologie d e r Höheren Pilze. Pflanzenforschung, 22. 1-47. Kalmár Z. (1951): A kalaposgomba fajok t e r m é s i d e j é n e k alkalmazkodása a klimaviszonyokhoz. E r d é s z e t i Tud. Int. Évkönyve, 180-189. Konecsni I. ( 1 9 6 1 ) : Adatok néhány kalaposgomba faj ökológiájának ismeretéhez. OMMI Évkönyv, V^ 167-182. Konecsni I. (1967): A gyömrői feketefenyő e r d ő gombái (Gomba ökológ i a i vizsgálatok, II. rész) Mikológiái Közlemények, 1967. 43-62. Kotlaba, F. (1953): Ecologicko-sociologická Studie o mycoflore "Sobeslavskych -blat". P r e s l i a , 25. 305-350. Nánay E. (1964): Vizsgálatok a gombák t e r m ő t e s t k é p z é s é n e k egyes k ö r ü l m é n y e i r e , különös tekintettel a Boletus adulis a l a k k ö r é r e . Botanicseszkij Zsurnal, 46. 1620-1624. Sváb J. (1967): Biometriai m ó d s z e r e k a mezőgazdasági kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Bpest. Ubrizsy G. (1948): Az erdőtalajok makroszkopikus gombavegetációja é s az R -tényező. E r d . K i s é r l . , 48. 1-15.

69-73 15/OF.

89

69-7315/OF.

56

2

-

i

ábra

i960

— — 1 0 napos csapadékösszeg mm Havi csapadékösszeg mm

! — Talajhőmérséklet C° ' i

Gombafajok száma % ! Gomba darabszáma % j

69-7315/OF.

Talajnedvesség %

- 57 -

MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 2. s z á m A lila galócaról DR. PILAT, ALBERT, Prága

Az ujabb mikológiái irodalomban i d ő r ő l - i d ő r e felbukkan az Amanita p s e u d o r u b e s c e n s HERRFURTH / l i l a galóca, á l - p i r u l ó g a l ó c a " / , a m e l y e t HERRFURTH 1936-ban a "Schweizerische Z e i t s c h r i f t f ü r Pilzkunde"-ban / 1 4 . s z á m , 77-85. o l d a l / i r t le. Ebben a publikációban r é s z l e t e s l e i r á s t találunk, sőt s z i n e s képet i s r ó l a . A s z e r z ő m á r korábban, 1934-ben i s beszámolt e r r ő l a g o m b á r ó l , ugyanebben a folyóiratban, és akkor a Görlitzben t a r t o t t n é m e t mikológus k o n g r e s s z u s előtt bemutatta b i z o nyitó anyagát. HERRFURTH s z e r i n t a piruló galócához / A m a n i t a r u b e s c e n s / feltűnően hasonlító g o m b a f a j ez, de feltétlenül m á s faj, amely m é r g e z é s t i s okozott. Az Amanita pseudorubescens tehát HERRFURTH l e í r á s a s z e r i n t a m é r g e z ő h a s o n m á s a a piruló galócának, e z é r t az ö s s z e t é v e s z t é s lehetősége miatt, veszélyt jelent olyan vidéken, ahol a piruló g a l ó c á t gyűjtik é s f o g y a s z t j á k . A lila galócát abban az időben m á r m á s n é m e t gombagyüjtők i s , az Érchegységben, többizben megtalálták. Az ö s s z e s lelőhelyen m a g a s hegyvidéken, tűlevelű erdőben t e r m e t t . Csehszlovákiában ezt a gombát s e m a HERRFURTH publikációja előtti i d ő ben nem lelték, s e m később nem találták. A c s e h s z l o v á k mikológusok h i á ba kutattak utána, még ugyanannak az E r c h e g y s é g n e k a cseh oldalán s e m akadtak n y o m á r a . É s mégis valóban létezik a HERRFURTH által l e i r t g o m b a ! 1968 julius 23. és 25. közt a Cseh Erdőben, Horni Kvilda környékén, mikológiái szempontból kutattam a tőzeglápokat. Itt a Zhuri (Haidl) hegy lejtőin, 1100-1150 m é t e r t e n g e r s z i n t feletti m a g a s s á g b a n , a fenyőfa állományt i s m e g v i z s g á l t a m . Megjegyzem, hogy 1968-ban a junius nagyon s z á r a z é s f o r r ó volt, a julius ellenben szokatlanul hideg, s e m e l l e t t , ha i d ő r ő l i d ő r e volt is valami eső, a talaj a s ű r ű b b e r d ő r é s z e k b e n meglehetősen s z á r a z m a r a d t . E z é r t ebben az időben C s e h o r s z á g belső t e r ü l e t é n húsos t e r m ő t e s t ü gombák gyakorlatilag j ó f o r m á n egyáltalán nem voltak. Az

x

Kivonat a s z e r z ő n e k az O E E . Mikológiái Szakosztálya ünnepi ülésén, a Magyar Tudományos Akadémián, 1969. m á j u s 30. -án megtartott előadásából.

69-731 5/OF.

- 58 -

e z e r m é t e r t e n g e r s z i n t feletti magasságban, a Cseh erdő nedves fenyőállományában azonban szórványosan előjöttek egyes gombafajok, bár nem n a gyobb tömegben, é s az igen hideg i d ő j á r á s miatt csak nagyon l a s s a n növekedtek. A húsos gombák közül ott akkor mindenekelőtt a Cantharellus cibarius, Russula paludosa, Russula decolorans, Suillus piperatus t e nyészett, valamint még Boletus calopus, amely ezen a vidéken é s é v s z a k ban a leggyakoribb volt, nagy é s szép szines példányokban jött elő. E z e ken a gombákon kivül találtam m é g két példányt az Amanita s p i s s á - b ó l , illetve annak egy speciális hegyvidéki alakjából, az Amanita e x c e l s á - b ó l . Végül található volt a piruló galóca néhány t e r m ő t e s t e , mégpedig az a figyelemre méltó f o r m a is, amelyet HERRFURTH Amanita pseudorubescens néven i s m e r t e t e t t . Ezek a példányok a "Schweitzerische Rundschau" 1946. évi évfolyamában / 1 4 : 1. t á b l á z a t / közölt l e i r á s s a l é s az ott közölt képekkel is megegyeztek. A jellegzetes t e r m ő t e s t e k az e l s ő pillantásra e l t é r t e k a piruló g a l ó c á tól, mindenenekelőtt a színezésükben, amely ibolyaszinbe á t m e n ő barnás, é s hasonló az Amanita porphyria színéhez. Alakban nem különböztek ezek a gombák a piruló galócától, csak t e r m ő t e s t ü k talán valamivel kisebb volt a piruló galócák átlagához viszonyítva. Ezt annak kell tulajdonítani, hogy ez a gomba egészen szokatlan s z á r a z é s hideg nyári i d ő j á r á s m e l lett fejlődik. A z é r t i s fordul elő ritkán, m e r t a nyári időben s z á r a z és amellett hideg i d ő j á r á s együttesen igen ritkán akad. Fiatal korában az A. pseudorubescens t e r m ő t e s t e sötétbarna szinü, ibolyaszínű árnyalattal, a teljesen kifejlett gombán pedig s ö t é t - g e s z t e nyebarna elszíneződést találunk. Az ibolyaszínű árnyalat tehát l a s s a n eltűnik, vagy e s e t l e g k é k e s s z ü r k é s szinü árnyalatnak ad helyet. A kalap bőrén levő pikkelyek kicsinyek, de viszonylag magasan kiemelkedők, a kalap közepetáján kup alakúak, a kalap szélén viszont alacsonyabbak, a bőrhöz szorosan tapadnak. A pikkelyek sötét s z ü r k é s b a r n a - v ö r ö s e s b a r n a szinárnyalatuak, ritkán - legfeljebb a kalap szélén, - világosabbak vagy fehéresek. A kalap bőrét nem lehet könnyen lefejteni, m e r t a s z á r a z s á g idején nőtt t e r m ő t e s t e k r e annak bőre é s a pikkelyek s z i l á r d a n tapadnak. Mégis, ha lehámozzuk az e p i d e r m i s z t , akkor a kalap feltűnően szálkás husa s z ü r k é s b a r n a vagy piszkos s á r g á s b a r n a elszíneződéssel tűnik elő. Mindannak tehát, ami a szabályos piruló galócán v ö r ö s e s b a r n a elszineződésü, ezen a formán, illetve változaton a lilától, s z ü r k é s -

69-7315/OF.

- 59 -

kéktől a piszkos s á r g á s s z ü r k é i g t e r j e d ő szine van. Ez vonatkozik a tönk g a l l é r j á r a i s , amely a felületén helyenként szürkéskék, ibolyaszinü elszineződésü, végül pedig övszerü és barnás szinü r é s z e k r e f e s l i k szét. A tönk alsó r é s z e , töve duzzadt, és kup alakuan formálódott, szine pedig ennek sem v ö r ö s e s b a r n a , mint a piruló galócán, hanem mindig sötétbarna. Mivel a t e r m ő t e s t e k s z á r a z időben nőttek, nem eléggé nedvdúsak, é s m e g ízlelve fanyar, torkot kaparó utóizük van. A leirt esetben mindössze nyolc d a r a b t e r m ő t e s t e t találtunk, é s azokat mindennemű károsodás nélkül elfogyasztottuk. Ugyanis egyáltalán nem kételkedtem benne, hogy csupán a piruló galóca változata, pontosabban kifejezve ökotipusa ez, amely a s z á r a z és hideg i d ő j á r á s következtében keletkezett, tehát nem lehet mérgező. Ami a gomba különleges s z ü r k é s kékes, ibolyaszinü árnyalatú elszíneződését illeti, az a lassú k i f e j lődés miatt, illetve a s z á r a z s á g és a viszonylagos hideg miatt k e l e t kezett uj f o r m á n jelentkező elváltozás csupán, a n o r m á l i s piruló g a lóca v ö r ö s e s b a r n a szine helyett. Mikroszkópos vizsgálatban ugyanis ez a változat semmiben sem különbözött a n o r m á l i s A. rubescenstől. Hogyan lehet azonban akkor megmagyarázni azt a " m é r g e z é s i e s e t e t " , amelyet a HERRFURTH által leirt A. pseudorubescens okozott ? HERINK csehszlovák orvos 1958-ban ugy vélte, hogy a m é r g e z é s e k e t ennek a g o m bának a párducgalócával /Amanita p a n t h e r i n a / való ö s s z e t é v e s z t é s e i d é z hette elő. Nekem azonban az a benyomásom, hogy a m é r g e z ő párducgalócával való ö s s z e t é v e s z t é s r ő l nem lehet sző, m e r t lehetetlen, hogy HERRFURTH ilyen nagyot tévedett volna. Sokkal valószínűbb, hogy a " m é r gezések" a szóbanlevő gomba elöregedett példányaitól következtek be, amelyek a s z á r a z időben való lassú fejlődés alatt m á r tulöregedtek, és részben a rothadás állapotában voltak, ugy hogy az tulajdonképpen nem igazi g o m b a m é r g e z é s , hanem a romlott példányok által okozott g y o m o r rontás, é t e l m é r g e z é s lehetett.

/ A S z e r k e s z t ő m e g j e g y z é s e : A "Magyar Gombászati Lapok" /Acta Mycologica Hungarica/ 1945(2 ) évfolyam 34. old. számában DR. KALMÁR ZOLTÁN A lila galóca hovatartozásáról c. cikkében, az itt közölt szöveggel egybehangzóan, m á r akkor azt a véleményt fejtette ki, hogy az A. pseudorubescens nem lehet külön faj, hanem csak a piruló galóca változata. /

69-7315/OF.

- 60 -

Uber Amanita pseudorubescens HERRFURTH DR. ALBERT PI LÁT, Praha (CSSR) Seit HERRFURTH im Jahre 1936 Amanita pseudorubescens als neue Art b e schrieben hat, gibt es in d e r F a c h l i t e r a t u r viel Diskussion d a r ü b e r , ob d i e s e r Pilz wirklich e x i s t i e r t oder nicht. Zu j e n e r Zeit haben ihn m e h r e r e Mykologen gefunden, seitdem aber nicht m e h r . Im Jahre 1968, gelang e s m i r zwischen d e m 23. und 25. Juli, auf meinem mykologischen Sammelweg im Böhmerwald diesen Pilz von neuem aufzufinden. Ich stellte f e s t , d a s s m e i ne 8 E x e m p l a r e mit HERRFURTHs Beschreibung übereinstimmten und d a s s sie wirklich auffallend von d e r Art Amanita r u b e s c e n s abwichen. Meine Meinung ist doch, d a s s d i e s e r Pilz i m wesentlich nichts a n d e r s ist, als ein i n folge der a u s s e r o r d e n t l i c h e n Kälte und Trockenheit verwandelter A. r u b e s cens. Es ist a l s o keine selbständige Art, sondern nur ein Ökotyp. Zur Bestätigung haben wir die 8 E x e m p l a r e zubereitet und ohne jede Gesundheitsschädigung v e r z e h r t . Die "Vergiftung", die HERRFURTH beschrieb, entstand vielleicht deshalb, weil bei diesen Exemplaren schon eine E i w e i s s z e r s e t zung begonnen hatte. Die Seltenheit dieses Ökotyps wird dadurch e r k l ä r t , d a s s in u n s e r e m Klima im S o m m e r die trockene und kalte Witterung, welche diese Abänderung h e r v o r r u f t , a u s s e r o r d e n t l i c h selten i s t .

Auszug aus d e m Vortrag des V e r f a s s e r s , den e r am 30. Mai 1969 bei d e r festlichen Sitzung der Mykologischen Sektion des F o r s t v e r e i n e s in Budapest an d e r Ungarischen Wissenschaftlichen Akademie hielt.

Elhunyt BONDARCEV, A.S. A világhirü szovjet mikológus, 1968. november 24-én, Leningrádban, 91 éves korában halt meg. Hosszú é s tudományos eredményekban gazdag életét a növénykórtan tudományának és a patogén gombák kutatásának szentelte, amiről nagyszámú tudományos közleménye tanúskodik. Elete főműve, a "Kaukázus é s a Szovjetunió európai r é s z é n e k taplóféléi" / T r u t o v ü j e gribü jevropejszkoj c s a s z t i SSSR i Kavkaza/, i s m e r t szakkönyv, amelynek taxonómiáját é s nomenklatúráját világszerte nagyobbrészt követik. É r t é k e s , hosszú munkásságáról halála alkalmából kegyelettel emlékezünk meg. K. Z.

69-7315/OF.

- 61 -

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 2. s z á m A nagyüzemi szabadtéri l a s k a g o m b a - t e r m e s z t é s gazdaságossága és nehézségei MIKES JÓZSEF, Szécsény. A késői laskagomba /Pleurotus o s t r e a t u s / gazdaságos é s biztonságos nagyüzemi t e r m e s z t é s é n e k megvalósitása és r é s z l e t e s kidolgozása céljából e g o m bával t e r m e s z t é s i kísérleteket inditottam meg Szécsényben, az Állami T a n gazdaság területén, az 1968. évben. Célom e l s ő s o r b a n annak megállapítása volt, hogy É s z a k - M a g y a r o r s z á g t e r m é s z e t i viszonyai mellett meg l e h e t - e valósítani a késői laskagomba biztonságos szabadtéri t e r m e s z t é s é t . Kísérletünket 1968 á p r i l i s 19. -én kezdtük el a szécsényi tangazdaságban. A kísérleti rönköket a f ő m a j o r területén, hüvős helyen, nyárfák alatt helyeztük el. A kísérlet talajának felszíne füves volt, a feltalaj homokos vályog, az a l t a l a j s á r g a agyag. A kísérlet ideje alatt az i d ő j á r á s igen változó volt. Az á t s z ö v é s ideje alatt, ami 1968 m á j u s hó 17. -tői szeptember hő 8. -ig tartott, főleg m e leg idő volt, kevés csapadékkal. Az ősz sok csapadékkal köszöntött ránk, é s ez nagymértékben kihatott a gomba f e j l ő d é s é r e . A hosszú, viszonylag m e leg ősz viszont kedvezett a kártevők elszaporodásának. A kísérlethez szükséges faanyagot a nógrádsipeki és a szécsényi erdőből t e r m e l t ü k ki. A bükkfát 1968 á p r i l i s 19-20-án, a nyárfát pedig á p r i l i s 29-én vágtuk ki. Beszállítás után, m á j u s 17. -én a bükkfát é s nyárfát k é zi motoros f ü r é s s z e l 1, 2 é s 1 m é t e r e s d a r a b o k r a vágtuk, igy a nyárfából 71, a bükkfából pedig 37 db rönköt nyertünk. Az oltó-gödröt 1968 á p r i l i s 27. -én ástuk ki. Az oltógödör m é r e t e i a következők voltak: s z é l e s s é g e 120 cm, mélysége 145 cm, h o s s z a 610 cm. A beoltást m á j u s hó 17. -én, délután végeztük. Az oltóanyagot az I k e r v á r községben működő "Egyesült Rábamenti M g . T S Z " - t ő i vettük. A munkát a f a rönkök f e l f ü r é s z e l é s é v e l kezdtük. Az 1,2 m é t e r e s nyárfarönköket egy 4 c m e s é s 4 db 29 c m - e s , az 1 m - e s bükkfarönköket szintén egy 4 c m - e s , é s 3 db 32 c m - e s r é s z r e vágtuk, tehát a 71 db nyárfából 284 db, a 37 db. bükk-

69-7315/OF.

- 62 -

1. táblázat

Bükkfa / h o s s z a : 1 m /

Nyárfa / h o s s z a : 1, 2 m / Fa á t m é r ő j e , cm 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 Összesen:

69-7315/OF.

Darabszám

Súlya, kg

3 3 2 6 1 4 4 5 4 4 6

45 54 40 138 25 108 128 175 152 164 276

-

-

4 7 6 5 1 1

216 392 378 335 72 77

Darabszám

Súlya, kg

_

_

_

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

3 3 2 5 4 7

54 60 46 125 108 224

F a átmé r ő j e , cm

-

-

5 2 3

-

190 82 138

-

-

-

-

2 1 -

116 63 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

258

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1 -

103 -

1

115

71

3.251

-

-

-

-

-

-

-

-

Összesen:

37

1.206

- 63 -

fából pedig 111 db beoltható "kuglifát" nyertünk. Ezt t e r m é s z e t e s e n az oltőgödör szélén végeztük, hogy az anyagmozgatáshoz minél kevesebb m u n k a e r ő r e legyen szükség. Felvágás előtt minden darabot köböztünk. A tangazdaság területén felhasznált rönkök m é r e t e i t táblázatban állitottam össze (1. t á b lázat ). A felvágott rönkdarabokból nyert kuglifákat ugy helyeztük a gödör s z é l é r e , ahogy a vágási felületek egymás után következtek. Először a gödör alját szórtuk be oltóanyaggal, kb. 0, 5 cm vastagon, majd e r r e helyeztük a kuglifákat egymás fölé, és közéjük szintén c s i r á t szórtunk, 5-7 mm vastagságban. Legfelülre került a 4 cm vastag fedőrész, amit szöggel erősítettünk az alatta levő darabhoz. A gödörbe a kuglifák szorosan egymás mellé kerültek. A munka megkezdése előtt a gödör szélét belocsoltuk, a beoltott r é s z t azonnal letakartuk, hogy a nap sugarai a g o m b a c s i r á t ne öljék meg. A t a k a r á s hoz nádpallót használtunk. (A c s i r á t a beoltás ideje alatt is hűvös helyen kell t á r o l n i . ) A gödröt a megtöltése után a következő módon takartuk l e : először fákat raktunk a gödör fölé, e r r e helyeztük a nádpallót, hogy a r á k e r ü l ő föld ne hulljon a kuglifákra. A földelést p r i z m a s z e r ü e n , kb. 60 cm vastagságban végeztük. Annak érdekében, hogy az átszövéshez a megfelelő p á r a t a r t a l m a t biztositani tudjuk, a gödör körül 15 cm mély és 30 cm s z é l e s árkot ástunk, és h e t e n ként 600 l i t e r vizet öntöztünk ezekbe az árkokba. A gödröt 1968 augusztus 30-án bontottuk fel e l ő s z ö r , a kuglifák átszövődésének e l l e n ő r z é s é r e , majd i s m é t visszatakartuk. Az átszövődés tökéletesnek bizonyult. Másodszor s z e p t e m b e r 9-12 -én bontottuk fel a v e r m e t , é s akkor raktuk ki a kuglifákat. A helyüket ásóval ugy ástuk ki, hogy a gödör a l j a teljesen sima m a r a d t , m e r t a kapilláris vizemelés csak igy biztosítható. A gödör mélysége a kuglifák méretétől függött, a 40 c m - e s rönköké 15 c m , a 30 c m - e s e k é 12 cm volt. A sor és tőtávolság 30 cm volt. A kuglifák g ö dörbe helyezése után a földet körülöttük jól ledöngöltük é s f e l c s i r k é z t ü k . A f e l c s i r k é z é s után a kuglifákat 5-5 liter vizzel megöntöztük. A fatuskók kirakásának idejétől leesett csapadék mennyiségét pontosan m é r tük. / 2 . táblázat /

\

69-7315/OF.

- 64 -

2. táblázat

Hó

3. táblázat

Nap

Öntözések ideje a tangazdaság gombatelepén

Csapadékmeny nyiség

Hó IX. IX. IX. IX. IX. IX. IX. X. X. XI. XI. XI. XI. XI. XI. XI. XI.

12 15 16 18 22 24 30 7 9 7 8 10 15 16 18 19 20

0, 6 1, 2 5,5 19,1 16, 1 1,0 7,5 4,6 3,9 5,9 3,5 6,0 "3,9 4,8 11,7 1,2 11,5

mm mm " " " " " " " " " " " " " " "

IX. IX. X. X. X. X. XI. XI.

Nap

Öntözés módja

13 25 10 21 26 31. 6 13

5 liter/kuglifa 5 liter/kuglifa 5 liter/kuglifa árasztó árasztó árasztó árasztó árasztó

November 14. -én leesett az e l s ő hő.

4. táblázat

Gomba á t mérője

Egy vágási felületen a furatok s z á m a

A gombában talált kukacok s z á m a

48 mm

a szövetek teljesen elroncsolódtak 4 21 8 3

38 db

3 - 4 mm

39 49 83 37

3-7 5-6 4-5 3-5

95 110 120 160

mm mm mm mm

db db db db

Kukacok nagysága

mm mm mm mm

/ A különböző k a l a p - á t m é r ő j ű gombákból, h á r o m s z o r i i s m é t l é s s e l , 5 - 5 db-ot vizsgáltunk meg, a táblázat adatai e vizsgálatok átlagát mutatják. /

69-73I-5/OF.

- 65 -

A mi kísérletünkkel párhuzamosan a Szécsényi Erdőgazdaságban i s indítottunk hasonló kísérletet. Itt a kuglifákat s z e p t e m b e r 4. -én és 5. -én raktuk ki. Ezután a területet többször öntöztük. Az öntözést kéthetenként v é g e z tük, egészen a t e r m ő r e fordulásig. így azonban nagyon kevés t e r m é s m u t a t kozott. Az e l s ő gomba megjelenésétől e z é r t 5-6 naponként árasztó öntözést hajtottunk végre a gombatelepen. 2-3 nap múlva a kuglifákon sok kis gomba megjelenését észlelhettük. November 15-től beállt az őszi esős idő, majd utána a fagy, és e z é r t tovább m á r nem öntöztünk. / 3 . táblázat. / Az első gomba a kuglifák kirakása után a 30. napra, a fedőlap és a kuglifa érintkezési pereménél jelent meg. Először a nyárfákon indult m e g a t e r m é s , okt. hő 9. -én. Az e l s ő t e r m é s m e g j e l e n é s e után fokozatosan a többi kuglifán is kezdett a gomba nőni. A tangazdasági telepen kihelyezett 111 db bükk-kuglifa közül az 1968. évben azonban csak kettő hozott t e r m é s t , a 284 nyárfa d a r a b közül viszont 122 kuglifán volt t e r m é s . A g o m b a t e r m é s megjelenésével kapcsolatban igen é r d e k e s megfigyeléseink voltak az Erdőgazdaságban. Náluk ugyanis 4 - f é l e helyen, különböző k ö r ü l m é nyek közé helyezték ki a kuglifákat: 1. / félárnyékos, fedett helyen, 2. / nyárfák alatt, de eléggé napsütéses r é s z e n , 3. / fiatal, jól árnyékolt füzesben, sok aljnövénnyel, 4. / f ü z e s szélén. 1 . / A félárnyékos fedett helyen bükkrönkök voltak elhelyezve. Itt 83 db k ö zül 7 db-on mutatkozott t e r m é s , de ezek a kuglifák i s a fedett r é s z s z é lén, inkább a szabadban voltak. É r d e k e s folyamatot figyeltünk m e g az itt elhelyezett kuglifák egyikén. A gomba ugyanis n e m a fán jelent meg, h a nem attól 12 c m - r e a földön. Itt a gomba szine s e m volt egységes. Ugyanazon a rönkön, a kuglifa tetején világos barna, oldalán s z ü r k é s b a r n a s z i nü t e r m ő t e s t e k fejlődtek. A t e r m é s i s jóval kevesebb volt, mint a szabadban elhelyezett rönkökön, annak ellenére, hogy a kuglifák hüvős, árnyékos helyen voltak. Ennek oka, hogy itt csak az öntözéssel tudtak vizet juttatni a kuglifákhoz, mig a szabadban elhelyezett rönkök csapadékot i s kaptak. 2. / A nyárfák alatt, eléggé n a p s ü t é s e s helyen, 19 vegyes rönk közül egy darabon voltak gombák. Később a fokozottabb öntözés és a nagyobb menynyiségü csapadék h a t á s á r a több gomba t e r m e t t , mint a félárnyékos, f e dett helyen.

69-7315/OF.

- 66

-

3. / A fiatal, jól árnyékolt füzesben, ahol a rönkök t e l j e s beárnyékolása, a nedves t a l a j , é s a páradús levegő biztositva volt, október 2 1 - é r e a nyárfán a t e r m é s 100%-ban megindult. 4. / A füzes szélén kihelyezett 106 rönk közül 19-en volt t e r m é s . Azok a rönkök, amelyeken t e r m é s volt, mind bokor alatt, hűvös helyen voltak. Október v é g é r e a fokozott öntözés és a kedvező mikroklima biztositásá val a bükkrönkök nagy r é s z e t e r m é s n e k indult. Október 20-án mind az Erdőgazdaságban, mind a saját telepünkön megkezdtük a gomba szedését, de sajnos c s a k november 21-ig szedhettük a gombát. Ekkor jelentkezett ugyanis egy v e s z e d e l m e s állati kártevő, amely az egész t e r m é s t értéktelenné tette. Minden gomba kukacos, f o g y a s z t á s r a a l k a l m a t lan lett. Mivel kísérletünket a l a s k a g o m b a - t e r m e s z t é s r e vonatkozólag eddig megadott,VESSEY EDE gombaszakértőtől kapott utmutatások szerint indítottuk meg, kártevők f e l l é p é s é r e nem számitottunk, és a v é d e k e z é s r e sem készültünk fel. A kártevő csak az e s ő s idő beálltával jelentkezett. E l ő s z ö r a földhöz közelebb eső gombákat kárositotta, és csak azután a rönk oldalán és tetején levőket. A gomba tönkjétől indult ki a kártevő, és haladt a gomba lemezei és kalapja felé. A kártétel m é r t é k é t táblázatba foglaltan lehet legjobban értékelni. / 4 . t á b l á z a t . / A gazdaságosság e l b i r á l á s a céljából fontos még mérlegelni a t e r m e s z t é s költségeit is. A t e r m e s z t é s s o r á n előforduló legfontosabb munkák t e l j e s í t ményét egy óra alatt táblázatban hasonlithatjuk össze. / 5 . táblázat. / Az anyagérték a l a k u l á s á r a vonatkozólag megjegyezni kivánom, hogy az oltóanyag á r a meghaladja a fa é r t é k é t , ami a s z é l e s k ö r ű t e r m e s z t é s e l t e r j e d é s é nek akadálya. A közvetlen munkabér és a r á f o r d i t á s o k alakulása ugyancsak táblázatban tüntethető fel legjobban. / 7 . és 8. táblázat. / A késői laskagomba nagy táplálkozási és népgazdasági jelentősége indokoltá tenné tehát t e r m e s z t é s é n e k e g y r e nagyobb, gyorsabb ütemü f e j l e s z t é s é t , ez azonban csak ugy lehetséges, ha meg tudjuk oldani a gazdaságos t e r m e s z tését é s a kártevő elleni védekezést. Az 1968. évi t e r m e s z t é s i kisérlet

69-7315/OF.

- 67 5. táblázat

Mennyiség

Egység

Munka megnevezése

3 m o m

Fa k i t e r m e l é s e Fa f e l f ü r é s z e l é s e Oltás munkája Oltőgödör á s á s a Farönkök k i r a k á s a Öntözés Szedés

q

m

0, 5 2, 0 20, 0 1,3 0, 55 20, 0 14, 0

3

q

2í m kg

6. táblázat

Anyag neme

Bükkfa Nyárfa Oltóanyag

Menynyiség

Egység 3 m á m 1 q fára

4 7,6 100

Q 1 m J q -ban

9 8,4 -

Egységár/m3/

Egységár/q/

Összesen

800. - F t 650, -"

88, 8 R 77,4 " 100, - "

3200, - F t 4940. -" 10000, -"

-

Összesen:

18140, -Ft

7. táblázat

Munka megnevezése

Fa kitermelése Fa felfürészelése Oltógödör k i á s á s a Oltás munkája Farönkök k i r a k á s a Öntözés Szedés Oltógödör betemetése Összesen:

69-7315/OF.

Munkabér, Ft.

290, - Ft 30, - " 510,- " 690, - " 1315, -" 848, - " 44, - " 132, - " 3.859, - Ft

Egy teljesítmény egységre jutó bér 25, - F t . / m 3 5, - F t . / ó r a 14, - F t . / ó r a 6, 90 F t . / q 7, - F t . / ó r a 4, - F t . / ó r a 4, - F t . / ó r a 4, - F t . / ó r a

- 68 -

8. táblázat

Költség n e m e Anyag Munkabér O s s e e s költség:

Ft. 18. 14Q. 3. 859, 21.999. -

során megállapítottuk, hogy ha a fatuskőkat az oltás és átszövődés után megfelelő mikroklimáju t e r ü l e t r e helyezzük ki, azokon a laskagomba jól termeszthető, viszont azt is megállapítottuk, hogy ellentétben az eddig kiadott tájékoztatókkal és közleményekkel, a laskagombának jelenleg van egy nagyon veszélyes állati kártevője, amely képes a r r a , hogy a m e g t e r m e l h e t ő nagy t e r m é s t c s a k n e m teljesen tönkretegye. Épp ezért, a t e r m e l é s g a z d a s á gosságáról és biztonságáról nagyüzemi, szabadban való t e r m e s z t é s mellett mindaddig nem beszélhetünk, amig ezt a kártevőt és az ellene való védekezést nem i s m e r j ü k . K é r d é s e s s é teszi továbbá a l a s k a g o m b a - t e r m e l é s gazdaságosságát egyelőre a nagyon nagy oltási költség i s . T e l j e s e n helytelen, hogy az oltási költség kb 20%-al nagyobb, mint magának az alapanyagot képező fának az é r t é k e / á r a / . A laskagomba t e r m e s z t é s e l t e r j e d é s é n e k , é s kisebb zárt helyen t e r m e l é s é n e k nagy akadálya m é g az is, hogy az oltóanyagot előállító é s az oltást végző üzemek csak 100 q, vagy annál i s több fának a beoltását vállalják, utóbbinál is csak az oltóanyagot adják é s a művezetést végzik, az oltáshoz s z ü k séges munkaerőt a termelni szándékozónak kell biztosítania. Sokkal kívánatosabb és e r e d m é n y e s e b b volna, ha r é s z l e t e s technológia melléklésével a q-ként szükséges oltóanyagot a t e r m e l ő n e k - - a z eddigi á r n á l lényegesen olcsóbban - - kiadnák. Az igy eladott oltóanyag esetén viszont nem lenne korlátozva a beoltandó fa mennyisége. A kísérlet során végül megállapítottuk, hogy a gazdaságosság érdekében nagyon fontos a jó termőhely kijelölése. A termőhely talaja jő víztartó, a környezet levegőjének p á r a t a r t a l m a magas legyen. E r r e legalkalmasabbak a kötöttebb talajú erdőirtások, vágások, füzesek, ahol sok az aljnövény. Az ideális termesztőhelyen nem elegendő azonban a kiadott e l s ő utmutatá-

69-7315/OF.

- 69 -

sok által kéthetenkénti időközökben, és rönkönkét 5-6 l i t e r vizzel j a v a solt öntözés. A t e r m e s z t é s c s a k akkor l e s z e r e d m é n y e s , ha mindennap, vagy legalább másodnaponként öntözzük a gombatelepet. így a m a g a s p á r a t a r t a l mat könnyebben tudjuk biztositani, é s a gomba f e j l ő d é s e meggyorsul. A gomba szedését a piaci k e r e s l e t h a t á r o z z a meg. Mivel a késői l a s k a g o m ba é r t é k e s í t é s i á r a alacsonyabb a csiperkegombáénál, az é r t é k e s í t é s s e l n e m lenne nagyobb p r o b l é m a . Sőt inkább éppen az okozhat nehézséget, hogy olyan nagyüzemi t e r m e s z t é s b e n , ahol a k á r t e v ő nem p u s z t í t j a el a t e r m é s t , az igen nagy mennyiségben t e r m e t t gombát a piac e s e t l e g nem b i r j a f e l v e n ni, ha ez nincs a kellő e l ő z e t e s propagandával előkészítve.

Die w i r t s c h a f t l i c h e Zucht von Pleurotus im F r e i e n , und i h r e Schwierigkeiten JÓZSEF MIKEST Szécsény

ostreatus

D e r V e r f a s s e r stellte V e r s u c h e auf dem von ihm geleiteten staatlichen L e h r g u t an. Auf Grund d i e s e r Versuche stellt e r f e s t , d a s s d e r A u s t e r n s e i t ling heutzutage auch schon i m G r o s s b e t r i e b leicht zu züchten i s t . D e r E r n t e e r t r a g ist gut, a b e r die Zucht ist noch nicht genügend s i c h e r und nicht i m m e r w i r t s c h a f t l i c h . Um einen e r f o l g r e i c h e n E r n t e e r t r a g zu sichern, ist e s d a s wichtigste, eine Schutzmethode gegen seinen T i e r s c h ä d l i n g a u s z u a r beiten, und die Betriebskosten w i r t s c h a f t l i c h e r zu g e s t a l t e n .

A f o r m ő z a i gombabehozatallal szemben a nyugatnémet g o m b a t e r m e s z t ő k e t - - a külföldi hírekkel ellentétben - - s e m m i f é l e védőintézkedésekkel n e m t á m o g a t j a az á l l a m . A Bad Godesbergben m e g j e l e n ő " D e r Champignon" cimii folyóirat 9. évfolyamában / 9 1 . füzet, 32. old. / megjelent közlemény s z e r i n t az 1967. évhez képest 1968-ra 2000 tonnáról 19. 623, 6 tonnára növekedett a konzervgomba i m p o r t j a . Pedig a behozott konzervek minősége n e m é r i el a hazai készítmények színvonalát, a gombakalapok többnyire foltosak, é s az é l e l m i s z e r e g é s z s é g ü g y i e l ő í r á s o k b e t a r t á s á t / p l . a kémiai uton való f e h é r í t é s tilalma, stb. / i s é r d e m e s lenne felülvizsgálni, a vámvizsgálat é s a minősítés alkalmával. UZONYI S. -NÉ

69-7315/OF.

- 70 -

Tintagomba okozta m é r g e z é s e k A Mikológiái Közlemények 1965. évi 2. számában /93. o l d a l / beszámoltunk a r r ó l , hogy a Mykologisches Mitteilungsblatt 1963. évi 2. s z á m a olyan s a j á tos mérgezési esetet közöl, amelyet a tintagomba-étel után fogyasztott babkávé idézett e l ő . Ezt a m é r g e z é s t DR. TANNERT i s m e r t e t t e , FRITSCHER von BITTERFELD körzeti g o m b a s z a k é r t ő vizsgálata és j e l e n t é s e alapján. Mivel n á lunk ilyen tüneteket eddig n e m észleltünk, s az i s m e r t e t e t t m é r g e z é s i eset óta eltelt h o s s z ú idő indokolttá tette ennek a kérdésnek t i s z t á z á s á t , k é r dést intéztem a z emiitett szaklap szerkesztőségéhez, hogy azóta előfordult a k - e ott ilyen feketekávé f o g y a s z t á s s a l kapcsolatos m é r g e z é s e k . A Halle-i Bezirkshygiene-Inspektion-tói kapott válasz s z e r i n t , hasonló m é r gezési esetek azóta ott sem fordultak elő, azaz a r á n c o s tintagomba / C o p r i nus a t r a m e n t a r i u s / f o g y a s z t á s a után megivott feketekávé nem okozott á r t a l m a t . Azt is észlelték, hogy még a ráncos tintagomba után fogyasztott s z e s z e s ital s e m minden esetben okozott m é r g e z é s t , a kerti tintagomba / C . m i c a c e u s / é s a g y a p j a s tintagomba / C . c o m a t u s / u t á n fogyasztott s z e s z e s i t a l pedig ilyen tüneteket sohasem idézett elő. Az annakidején emiitett megbetegedés is c s a k idősebb egyénnél következett be. így tehát ennek a m e g b e t e gedésnek okát nyilvánvalóan n e m a feketekávéban, hanem a ráncos tintagomba után fogyasztott szeszesitalban kell keresnünk, m e r t a m é r g e z é s i tünet még több nappal a gombafogyasztás után vagy előtt ivott alkohol h a t á s á r a i s b e következhet. Megnyugvással vettük tudomásul ezt az ujabb é r t e s ü l é s t , m e r t tudomásunk szerint a g y a p j a s és a kerti tintagomba nálunk nem okozott ilyen tüneteket. De nem v i t á s , hogy óvatosságból mégis kerülnünk kell mindent, ami a tintagombákkal, különösen pedig a ráncos tintagombával kapcsolatban á r t a l mat okozhat. / F ő l e g az a l l e r g i á s o k és gyenge gyomruak vigyázzanak. / A r á n cos tintagomba-étel után a s z e s z t különösen kerüljük, m e r t a n i t r i t e s m é r gezési tünetek m á r egészen kis mennyiségű alkohol fogyasztásától i s jelentkeznek, s ha súlyos m é r g e z é s t nem is idéznek elő, tünetei mégis igen kellemetlenek. DR. POKORNY FERENC

69-731 5/OF.

- 71 -

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 2. s z á m A termesztett csiperke időszerű növényvédelmi problémái SZI LI I S T V Á N , Budapest. A c s i p e r k e g o m b a t e r m e s z t é s e s o r á n s z á m o s kórokozó é s k á r t e v ő léphet fel. Ezek e g y r é s z e g y a k r a n előfordul, mondhatnánk egyetlen kultura s e m m e n t e s tőlük, m á s o k viszont ritkábban jelentkeznek, - többnyire c s a k helyenként é s időnként. Sok kórokozót é s kártevőt, i l l e t v e az általuk okozott k á r t csak i r o d a l m i leirásokból i s m e r ü n k , mint például a v i r u s b e t e g s é g e t , a c e cid é s a phorid legyeket, stb. . Előfordul azonban az i s , hogy egy ilyen külföldi leirásokból i s m e r t betegség hirtelen felüti a f e j é t , é s a l k a l o m s z e r ű e n komoly p r o b l é m á t okozhat. Egyes kártevők, mint az atkák, a f o n a l f é r g e k , az ugróviljások, gyakoriak ugyan, de k á r t é t e l ü k nem s z e m b e tűnő, vagy ritkábban ölt v e s z é l y e s m é r e t e t . A kórokozók közül jelenleg l e g v e s z é l y e s e b b a " m ó l é " -nak nevezett b e t e g s é g c s o p o r t , é s a helyenként fellépő " r é z r o z s d a " / M y c e l i o p h t o r a lutea é s M. s u l p h u r e a / . A gombakultu f a fő á l l a t i ellenségei pedig a gombaszunyogok. A gombaházi t e r m e s z t é s b e n ezeken kivül m é g uj kórokozók, e s e t l e g k á r t e vők e l ő r e t ö r é s é v e l kell majd számolnunk, mivel technológiája t e l j e s e n e l t é r a pincei t e r m e s z t é s é t ő l . Ezzel kapcsolatban több külföldi l e i r á s áll rendelkezésünkre. A Duna Mezőgazdasági T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t G o m b a k i s é r l e t i L a b o r a t ó r i u m á b a n az e l m ú l t évek s o r á n - é s jelenleg is - a legfontosabb kártevőkkel é s kórokozókkal foglalkoztunk, a m i e l s ő s o r b a n az ellenük való védekezés kidolgozásában nyilvánult meg. A következőkben e k í s é r l e t e k r ő l é s azok eredményeiről szeretnék beszámolni. 1. Az elmlitett " m ó l é " betegséget több kórokozó idézi elő. Ezek a következők: a . Mycogone p e r n i c i o s a , M. r o s e a , M. alba / M ó l é / b. Verticillium malthousii, V. psalliotae / S z á r a z m ó l é / c. Cephalosporium costantinii / S z ü r k e m ó l é / Mindegyik kórokozó fakultativ p a r a z i t a . A Mycogone e l s ő s o r b a n a f e h é r f a j t á k a t , a V e r t i c i l l i u m a b a r n a f a j t á k a t , a C e p h a l o s p o r i u m pedig m i n d -

69-7315/OF.

- 72 -

kettőt egyaránt m e g t á m a d j a . Ha a f e r t ő z é s a t e r m ő t e s t kialakulásának kezdeti stádiumában következik be, akkor a gomba t o r z l e s z . É r d e m e s megjegyezni, hogy az egyéb csiperke-kórokozó fajok mellett ezek is a "Fungi i m p e r f e c t i " Moniliales rendjének Moniliaceae családjába t a r t o z nak. A M. perniciosa i v a r o s alakja a Hypomyces perniciosus / a tömlős gombák Hypocreales rendjéből. / Az általuk okozott betegségek tüneteit sokan leirták m á r , m e s t e r s é g e s fertőzéseket hajtottak végre, azonban kórélettani szempontból e betegségek lefolyása még nyitott k é r d é s . Az általunk alkalmazott v e g y s z e r e s védekezés preventív jellegű volt, m e r t a gombaölőszert közvetlenül t a k a r á s után, a takaróanyagra juttattuk. Saját régebbi kísérleteink, továbbá külföldi kiadványok alapján legmegfelelőbbnek a ditiokarbamát tipusu s z e r e k látszottak, mint pl. a Zineb 80, és elsősorban a Dithane M 45. / Z i n e b és Maneb k e v e r é k e / . A kijuttatás időpontja és módja adta a legtöbb problémát, amellett az alkalmazott dózissal kapcsolatban sem volt egységes álláspont. A s z e r e k öntözővízzel való kijuttatása olcsóbbnak látszott, mint a p e r m e t e z é s . Az időpontnak pedig a t a k a r á s utáni időszak, majd pedig a t e r m é s hullámok közötti időszak volt megfelelőbb. A legelső kezelések tehát csak tájékozódó jellegűek voltak. Az e l s ő növényvédőszeres öntözéseket nagyobb töménységű oldattal hajtottuk végre, biztonság kedvéért a t e r m é s i d ő második felében, hullámvölgyben. Mivel nem gátolta a t e r m ő t e s t e k megjelenését, a mólét viszont igen, ezt az e l j á r á s t a t a k a r á s után i s alkalmaztuk. H a t á s á r a a gombák ritkábban j e lentkeztek, a takaróanyag alól törtek elő, de határozottan kevesebb volt a mólé. A következő lépésben 0, 75 g Dithane M 45-ö^ kevertünk t a k a r á s után az öntözővizbe, két különböző telepen, és 80 m - e s parcellákon. Az eredmény meglepő volt. A két parcella a kontrolitól teljesen e l t é r ő képet m u t a tott. A kezeiteken 4 - 5 nappal k é s e t t az e l s ő szedés, a gombák alulról törtek elő, micéliumkifutást egyáltalán nem észleltünk, a t e r m é s d a r a bosabb volt, é s ami a leglényegesebb, mólémentes. A t e r m é s e r e d m é n y azonban az egyik esetben 7% -kai alacsonyabb volt a kontroliénál. E b ből a kísérletből kitűnt, hogy a micélium nem szövi át a kezelt takaró anyag-réteget, tehát a s z e r annak fejlődését i s korlátozza. E z é r t c é l szerűbbnek tartottuk továbbra i s közvetlenül a t a k a r á s utáni kezelést.

69-7315/OF.

- 69 -

E z é r t pedig, hogy a takaróanyag ne legyen t e l j e s mélységében kezelt, á t tértünk a p e r m e t e z é s r e , azaz a t a k a r á s utáni öntözést követően a sokkal kevesebb vizzel való k i j u t t a t á s r a . C é l s z e r ű lett volna - külföldi példár a - p o r o z ő s z e r t alkalmazni / D i t h a n e / , de nálunk ilyen s z e r nincs f o r g a lomban. A p e r m e t e z ő s z e r hatását jelenleg abban látjuk, hogy a micéliumot nem e n gedi kifutni az ágyak felületére, é s ezáltal a külső f e r t ő z é s lehetősé ge gátolt. Továbbá gátolt a kórokozók fejlődése, a g r e s s z i v i t á s a i s . Az 1969. évben folytattuk a kísérleteinket, de még kisebb d ó z i s s a l , é s ^ kizárólag permetezőgéppel /0, 5 t / m 2 / . Nyolc helyen állitottunk be 20 m e s parcellákon k i s é r l e t e t , m 2 - k é n t kétféle s z e r m e n n y i s é g g e l , mégpedig 0, 5 g - m a l é s 0, 25 g - m a l . Igy a v á r t eredményt több i s m é t l é s viszonylatában figyelhettük meg. Kitűnik, hogy a 0, 25 g Dithane -nak i s hasonló h a t á s a volt, mint a nagyobb adagoknak, bár a mólé m e g j e l e n é s é t nem k o r l á tozta olyan m é r t é k b e n . E k i s é r l e t e k átlagában a t e r m é s e r e d m é n y a p e r m e t e z é s h a t á s á r a kb 5%-kai csökkent, bár ez nem volt szignifikáns. A f e r t ő z ö t t ség m é r t é k é t a beteg gombák m e g s z á m o l á s á v a l követtük nyomon. F i g y e lembe véve azt a tényt, hogy a k i s é r l e t e k esetében a kezelt parcella mindig a fertőzöttek között helyezkedett el, nyilvánvalónak látszott, hogy ha az egész pincét kezeljük, a f e r t ő z é s f o r r á s a u g r á s s z e r ű e n csökken, azaz a p e r m e t e z é s hatása fokozódik. Ennek bizonyítására egy kisebb pincét /420 m 2 / permeteztünk meg 0, 1 g / m 2 Dithanp- nal, 0, 05 1 vizzel kijuttatva m^-ként ugy, hogy az utakra i s jusson. Ez a k i s é r l e t még nem f e j e ződött be, de az eddigi megfigyelések pozitívak, a t e r m é s e r e d m é n y a l a k u l á s a ugyanis megfelelő, és ugyanezt mondhatjuk el a p e r m e t e z é s növényvédelmi h a t á s á r ó l i s . X

Az eddigi kísérletekkel kapcsolatban azt reméltük, hogy a p e r m e t e z é s h a t á s á r a több gomba t e r e m , azaz a beteg, torz t e r m ő t e s t e k helyett i s e g é s z ségesek fejlődnek. Ez azonban n e m következett be, m e r t a t e r m é s i d ő végén az ép t e r m ő t e s t e k s z á m a nem nagy m é r t é k b é n emelkedett, pedig a kontrollon az ép gombák mellett nagyszámú puffancs volt,, amelyek ha gombává a l a kultak volna, a mennyiség nagyon dus e l s ő hullámnak felelt vólna m e g . . Ez pedig k i s s é i r r e á l i s n a k tünne -egy t e r m é s i d ő vége felé j á r ó kultúrán. F e l tehető tehát, hogy a kórokozók inkább csak az élettanilag gyengébb,

69-7315/OF.

- 82 vagy a n o r m á l i s a n kifejlődni n e m tudó t e r m ő t e s t e k e t t á m a d j á k meg, e l s ő s o r ban a t e r m é s i d ő második f e l é b e n . Befolyásolja továbbá a f e r t ő z é s m é r tékét a fajta e l l e n á l l ó k é p e s s é g e i s . Ha az itt vázolt k í s é r l e t e k k e l a várt t e r m é s f o k o z ó hatást nem i s é r j ü k el, akkor is jelentős e r e d m é n y h e z jutunk, m e r t m u n k a m e g t a k a r í t á s sal é s a f e r t ő z é s f o r r á s á n a k csökkenésével számolhatunk. 2. A gombát k á r o s i t ó szúnyogok elleni védekezés az elmúlt években nagyot változott, minthogy a DDT t a r t a l m ú s z e r e k e t kivonták a forgalomból. Emellett velük s z e m b e n úgyis e r ő s r e z i s z t e n c i a volt kialakulóban. E két tényező s z ü k s é g e s s é tette, hogy á t t é r j ü n k a f o s z f o r s a v - é s z t e r r o v a r ö l ő s z e r e k r e . A lehetőségekhez képest foglalkozni kellett egyúttal a kártevők biológiájával i s , m e r t ezt a k é r d é s t hazai vonatkozásban még nem t i s z t á z t á k . E l s ő s o r b a n tehát e r r ő l , utána pedig a v é d e k e z é s r ő l s z e r e t n é k r ö viden beszámolni. A T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t ü n k pincéiben (Kőbánya, Budatétény/ előforduló gomba szúnyogok D r . T Ó T H GYÖRGV'/Kertészeti E g y e t e m / m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t a Dipterák r e n d j é n belül a N e m a t o c e r a a l r e n d L y c o r i i d a e / k o r á b b a n S c i a r i d a e / c s a l á d j á b a tartoznak, tehát nem azonosak a v a d o n t e r m ő gombákban élő gombaszunyogokkal / M y c e t o p h i l i d a e / . F ő k á r t e v ő a L y c o r i a a g r a r i a F E L T . , e m e l l e t t előfordulhat a L y c o r i a solani VINN, / r é g e b b e n L . p e c t o r a l i s / i s . E gombaszunyogok életmódját c s a k nagy vonalakban i s m e r j ü k . A t r á g y a m u n kálatok alatt nagyon csekély a z előfordulásuk. Főleg a c s i r á z á s után, az á t s z ö v é s alatt jelennek meg, s az átszövés v é g é r e / k b 20 n a p / , továbbá a t e r m é s m e g j e l e n é s é n e k i d e j é r e komoly m é r e t ű populáció alakulhat ki. A t e r m é s i d ő alatt m á r annyira összefolynak az egyes nemzedékek, hogy a z o kat nehéz elkülöniteni. Télen é s t a v a s s z a l a f e r t ő z é s veszélye kisebb. L e g v e s z é l y e s e b b időszak tehát az átszövés t a r t a m a . A f e r t ő z é s f o r r á s a i lehetnek az előző kulturából s z á r m a z ó , nagyobb m é r t é k b e n a trágyával b e vitt szúnyogok, s legfőképpen pedig azok, amelyek a szabadból, vagy a s z o m s z é d o s pincékből jutottak be. Petéiket az á t s z ö v é s alatt levő á g y a k r a r a k j á k / e s e t l e g a trágyamunkálatok alatt a t r á g y á r a / , s a nyüvek itt fejlődnek ki. F e j l ő d é s i ciklusuk 20 C -on 20-25 nap körüli, az e l s ő n e m zedék tehát folyamatosan jelenik m e g / m i v e l a f e r t ő z é s i s f o l y a m a t o s / a t a k a r á s ideje k ö r ü l , illetve a gomba m e g j e l e n é s e k o r . A második nemzedék

69-7315/OF.

- 83 -

még inkább elhúzódik, é s nyomon sem követhető. 14-15 C° h ő m é r sékleten egy ujabb generáció kifejlődéséhez kb 40-45 nap szükséges. Terrnésidő alatt a legtöbb esetben minden fejlődési alak megtalálható, é s egy kultura lefolyása alatt 2-3 nemzedék alakulhat ki. Az egyedszámot, illetve az egyes nemzedékek kialakulását sok tényező befolyá solja, igy elsősorban az alkalmazott technológia. Szedéskor, é s főleg javitáskor, sok nyüvet távolitanak el a gombával, i l letve a gombamaradványokkal, ebben az időszakban ugyanis a szúnyogok e l sősorban a g o m b á r a r a k j á k tojásaikat. A kártevők életmódja az ellenük való védekezés kialakításában kiinduló pontunk volt. A legelső próbálkozások az imágók e l p u s z t í t á s á r a irányultak. Mivel azonban t e r m é s i d ő alatt csak a rövid ideig ható s z e r e k használhatók, a Nogos 50-EC (50% DD VP hatóanyag) bizonyult a legmegfelelőbbnek (4 g / 1 0 0 légköbméterenként). Ezzel a s z e r r e l kapcsolatban m á r voltak korábbi m e g f i gyeléseink, de figyelembe vettük a CIBA cég által javasolt módszereket i s . 1967-ben kezdtünk kísérleteket a "Pulsopyl" P - l . melegüzemi, kézi, t e r m i kus ködfejlesztővel. 1968-ban r é s z l e t e s e n kidolgoztuk e módszert, s engedélyezés céljából f e l t e r j e s z t e t t ü k a MÉM Növényvédelmi Főosztályához, az O r s z á g o s É l e l m e z é s - é s Táplálkozástudományi Intézet egyidejű s z e r m a r a d vány vizsgálatával, továbbá az O r s z á g o s Munkaegészségügyi Intézet v i z s g á latával alátámasztva. A kísérleteket egyrészt a termelőszövetkezet szakembereinek gyakorlati megfigyelése alapján, m á s r é s z t pedig f e l m é r é s e k alapján értékeltük ki. Az utóbbit ugy végeztük, hogy pincénként 6 db 1 d m ^ - e s műanyaglapot s z ö geztünk ki ágymagasságban a f a l r a , s bekentük hernyőenyvvel. A r á r a g a d t szúnyogokat minden nap, ugyanabban az időben megszámoltuk, ezután l e t i s z títottuk é s ú j r a bekentük a lapokat. Négy pincében, a ködösítés előtti és utáni napokon, a légyállomány a következőképpen alakult / a felvevőlapok átlagában/:

Pince n e v e : Makó 7 Makó 9 Kainer 17 Kainer 18

69-7315/OF.

XI. 13. 242 109 231 179

XI. 14. -

1 1 2

XI. 15. 1 16 2 13

XI. 16. 4 23 4 15

,

XI. 17. 77 55 40 85

*

- 84 -

A ködösítést 13-án, egynapos expozíció után végeztük. A ködösítést követő napokon tehát ú j r a megjelentek a szúnyogok. Ekkor m á r a kezelésnek nem volt hatása. /

Az OETI és az OMI vizsgálatai alapján a kezelt gomba 24 ó r a múlva fogyasztható, s ennyi i d ő eltelte után a pincében légzésvédő használata és gumikeztyü viselése m á r nem kötelező. Az e r r e vonatkozó szerengedélyt 1969. junius 10-én kaptuk m e g . Kísérleteket folytattunk a p e r m e t l é s z ű r ő p a p í r r a felvitelével és e l f ü s t ö lésével is. így a müvelet sokkal egyszerűbb és gyorsabb, a hatása azonban n e m é r i el a géppel végzett kijuttatás hatásfokát. Részben több s z e r r e van szükség, és a h a t á s mégsem olyan t a r t ó s . Ebben az évben szükségessé vált uj m ó d s z e r e k k e r e s é s e i s , mivel az említett e l j á r á s csupán az imágókat pusztítja, és csak gyérítésnek felel meg, m e r t hatástalan a t o j á s o k r a , nyüvekre, bábokra. Szükséges e z é r t t a r t ó s hatású s z e r e k használatának kidolgozása az átszövés és t a k a r á s után, amellett, hogy a t e r m é s i d ő alatt továbbra i s használjuk a ködösítést. E l s ő s o r b a n néhány f o s z f o r s a v é s z t e r tipusu r o v a r ö l ő s z e r t fogunk kísérletbe vonni, valamint még lindán t a r t a l m ú szereket i s , annak e l l e n é r e , hogy ezeket rövidesen kivonják a kereskedelmi forgalomból.

Aktuelle Pflanzenschutzprobleme beim Zuchtschampignon ISTVÁN SZILI, Budapest In d e r g r ö s s t e n , auf m e h r e r e Jahrzente zurückblickenden Champignonszucht in Budapest a r b e i t e t e der V e r f a s s e r mit seinen Mitarbeitern neue Methoden gegen die zwei wichtigsten heimischen Schädlinge a u s . Von den Chemikalien, die zum spritzen gegen die sog. Molekrankheit v e r u r sachenden pathogenen Pilze /Mycogone, Verticillium und Cephalosporium - A r t e n / verwendet werden, fanden sie die Dithiokarbamat enthaltenden Schutzmittel /Zineb 80, Dithan M45/ a m W i r k s a m s t e n . Sie stellten fest, d a s s die Periode nach den Zudecken f ü r d a s spritzen die am besten geeignete ist. Sie stellten fest, d a s s die Lebensweise d e r den g r ö s s t e n Schaden a n r i c h tenden Mücken / L y c o r i a a g r a r i a und L. s o l a n i / bisher nicht genügend bekannt war

69-7315/OF.

- 85 -

I h r e r Beobachtung nach, legen diese i h r e E i e r schon in den Kompost. Die Maden entwickeln sich bei 20 C, ungefähr binnen 20-25 Tagen, bei n i e d r i g e r T e m p e r a t u r ist die Entwicklung l a n g s a m e r . Innerhalb einer Kultur können sich 2-3 Generationen ausbilden. Zum Schutz gegen diese bewährte sich am besten die Bespritzung mit 50%igem DD VP-Mittel /Nogos 5 0 - E C / , angewendet mit e i n e m t h e r m i s c h e n HandNebelerzeiger, weil d i e s e s - - wenigstens f ü r einige Zeit - - die Zahl d e r Insekten sehr v e r m i n d e r t , und nach 24 Stunden an den Pilzen nicht m e h r vermerkbar ist.

Hollandia g o m b a t e r m e s z t é s e napjainkban /Uti b e s z á m o l ó / Ez év tavaszán i s m é t alkalmam nyilt a holland g o m b a t e r m e s z t é s tanulmányoz á s á r a , amely az utóbbi években meglepően gyorsan fejlődött. Az alábbi néhány számadat szemléltetően mutatja ezt a " s z é d ü l e t e s " f e j l ő d é s t : 1962-ben 700 üzem 1965-ben 900 üzem 1968-ban 1100 üzem 1969-ben pedig a becslések várnak.

6 millió kg, 14 millió kg 18 millió kg gombát t e r m e s z t e t t , szerint kb 24 millió kg g o m b a t e r m é s t

Ezek a számok azt is mutatják, hogy az üzemek s z á m a nem növekedett olyan mértékben, mint a g o m b a t e r m é s é . A Hollandiára j e l l e m z ő kisüzemi f o r m a t e hát ott is mindinkább eltolódik a nagyüzemek felé. 1962-ben az ü z e m e k zöme 3 termesztőhelyiségből állt, ma m á r a minimális követelmény 6 t e r m e s z tőhelyiség. A g o m b a t e r m e s z t ő üzemek 90%-a Ottersumból, a szövetkezeti komposztáló üzemtől v á s á r o l j a az á g y a z á s r a kész komposztot. Az Ottersumi ü z e m 1965-ben heti 500 tonna komposztot készitett, ma heti 3000 tonnát készit. A j e l e n legi komposztáló t é r 7 ha lebetonozott, vizzel és e l e k t r o m o s c s a t l a k o z á s sal ellátott t e r ü l e t . A befedése folyamatban van. A komposztáló ü z e m tökéletesen gépesitett. A heti 3000 tonna komposztot m i n d ö s s z e 15 e m b e r dolgoz-

69-7315/OF.

- 86 -

za fel, 17 gép segítségével. A gépi b e r e n d e z é s a következő: 1 db 5" 2" 9"

összerakógép, teljesitmény 120 tonna/óra forgatógép " 35 t o n n a / ő r a / g é p rakodógép " 60 t o n n a / ó r a / g é p traktor.

A kész komposztot az üzem házhoz szállitja. A termesztőhelyiségek polcait vagy a t e r m e s z t ő maga tölti m e g , vagy igénybe veszi a szövetkezet polctöltő gépeit. Ugyancsak géppel végzik még a c s í r á z á s t és a polcok ürítését i s . 2

A t e r m é s á t l a g 1968-ban 12-13 k g / m volt, a m i az előző évekhez képest 1 k g / m emelkedést jelent. Vannak t e r m é s z e t e s e n olyan üzemek is, amelyek ennél lényegesen nagyobb e r e d m é n y t érnek el. így pl. az Oef^eltben levő, 24 termesztőhelyiségből álló ü z e m t e r m é s á t l a g a 14-16 k g / m körül van. Hollandia ezzel a t e r m é s á t l a g g a l a világon az elsők között foglal helyet. Szép eredményeit elsősorban annak köszönheti, hogy a g o m b a t e r m e s z t é s s e l önálló kutatóintézet foglalkozik, megfelelően kiépitett szaktanácsadó s z o l gálattal rendelkezik, és a g o m b a t e r m e s z t é s oktatására külön iskolát á l l i tott fel. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy Hollandia a g o m b a t e r m e s z t é s b e n is ugyanolyan előkelő helyet vivott ki magának, mint a k e r t é s z e t i t e r m e s z tés terén, és követendő példaként áll előttünk. KORONCZYIMRE

Rákellenes hatóanyag a csiperkegombában Közismert, hogy a c s e c s e m ő k o r i mirigy / t h y m u s / az e m b e r i szervezetben védőanyagokat t e r m e l különféle megbetegedések ellen. SZENT-GYÖRGYI ALBERT p r o f e s s z o r kutatásai s o r á n a thymusból két eddig i s m e r e t l e n olyan védőanyagot mutatott ki, amelyek a rákdaganatok kifejlődését gátló hatásúak, é s ezek közül egyiket, a r e t i n é - t , a csiperkegomba kisajtolt levéből i s előállította. HORVÁTH L. -NE

69-7315/OF.

- 79 -

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 2. szám A szárított vargánya s z i n - és minőségromlása MOLNÁR TIBORNE," Budapest" Az é l e l m i s z e r t a r t ó s í t á s i módok közül a legegyszerűbb és legrégebben i s m e r t müvelet a s z á r í t á s . A s z á r í t á s t , mint gombatartósitást is r é gen i s m e r i k . Mivel a tömeges g o m b a t e r m é s a nyári é s őszi hónapokra esik, és mivel a gomba táplálkozásunkban jelentős élelemanyag tápérték i s , lényeges, hogy ne c s a k f r i s s állapotban jussunk hozzá, hanem télen is, amikor nehezebb változatossá tenni étkezésünket. A legízletesebb, legszebb szárítmányt adó gombát, az Ízletes vargányát nemcsak a hazai fogyasztók fogadják szívesen, hanem külföldön i s k e r e sett cikk. Exportra azonban csak kifogástalan minőségű gombát tudunk küldeni. Helyes s z á r í t á s s a l , jő t á r o l á s s a l nem is lenne különösebb probléma az elsőrendű vargányaszáritmány előállítása. A gyüjtőtelepekről évente beérkező, mintegy 6 vagon szárított gombának azonban csupán 30 % a mondható jó minőségűnek. A többi h a r m a d r e n d ű száritmány, ami a helytelen s z á r í t á s , gondatlan kezelés következménye. A száritmány minősége sok körülménytől függ. Függ először is attól, hogy nyári vagy őszi t e r m é s b ő l szárítanak, de főként a s z á r í t á s m ó d j á tól, és nem utolsó sorban függ attól is, hogy hogyan csomagolják, hogyan t á r o l j á k a gombát. Ha a v a r g á n y a t e r m é s zöme a meleg, nyári hónapokra /junius, j u l i u s / esik, akkor a száritmányok általában erősebben féregrágottak, m e r t n e hezebb fiatal, e g é s z s é g e s példányokat találni. Ilyenkor viszont könynyebb szárítani, m e r t hamarabb száradnak. A nyárvégi, koraőszi t e r m é s e k kevésbé féregrágottak, kevésbé j á r a t o s a k . A lassúbb növekedés folytán ilyenkor nagyobb mennyiségben lehet fiatal, e g é s z s é g e s példányokat begyűjteni. Ekkor viszont nehezebb a s z á r í t á s , m e r t kevesebb a napfény, és nagyobb a levegő p á r a t a r t a l m a . A s z á r í t á s i módok közül a nálunk jelenleg használatos üzemi m ü s z á r i t á si e l j á r á s s a l kapjuk a legjobb minőséget. Ez az úgynevezett téglagyári s z á r í t á s , amelynek lényege, hogy a téglagyár tüzelőpadlásán f e l szálló hőt használják fel, jó eredménnyel. Itt a magasabb h ő m é r s é k l e 69-7315/0 F.

- 88 -

ten pár óra alatt s z é p fehér s z á r i t m á n y t állítanak elő. Ezzel szemben a házi s z á r i t á s n á l 1-2 nap s z ü k s é g e s ahhoz, hogy a s z á r i t m á n y m e g f e l e lő legyen. Amint sok mindentől függ a jó minőségű á r u előállítása, ugyanugy n a gyon sok tényező vezet a minőség - és szinromláshoz i s . Ezt a két f o g a l m a t különválasztani és külön-külön vizsgálni nem lehet. A r o m l á s t okozó tényezők közül e l s ő helyen a nedvességet emliteném. M á r a begyűjtéskor szükséges e r r e figyelni, m e r t a nagyon nedvesen b e gyűjtött gomba nehezen s z á r a d , é s ha nem választják külön az e g é s z s é g e s példányoktól, e l r o n t j a az egész száritmány minőségét. Sötét, barnás árnyalatú lesz a száritmány a k k o r is, ha m á r s z á r a z volt, de később megázik, vagy egyéb módon nedvességet v e s z fel. I s m e r e t e s a szárított gomba higroszkópossága. A s z á r í t o t t g o m b á r a vonatkozó szabványok 12-13% -ban i r j á k e l ő a szárított gomba n e d v e s s é g t a r t a l m á t . Elsőrendű követelmény tehát az, hogy m á r s z á r i t á s n á l , - - minél előbb - e l é r j é k a megfelelő nedvességszázalékot, a továbbiakban pedig a t á r o l á s során azt szigorúan m e g t a r t s á k . Az ú j r a nedvesedett gomba k i s z á r a d á s után ugyanis, -- mint m á r emiitettem, - - sötétbarnás árnyalatú l e s z , amit az e n z i m - m ű k ö d é s s e l lehet m a g y a r á z n i . Nedvességgel kapcsolatos m i n ő s é g r o m l á s még a penészedés i s . D r . BÖTTICHER - Dr. REHM végeztek v i z s g á l a t o t V k i Ü t o b ö z ő nedvességnél bekövetkező m i k r o o r g a n i z m u s o k okozta r o m l á s o k r a vonatkozólag. A penészgombák kifejlődését is vizsgálták a különböző légköri n e d v e s s é g nél. Megállapították, hogy nagyobb légköri nedvesség esetén a s z á r i t mány gyorsabban v e s z fel nedvességet, és ezzel párhuzamosan gyorsabb a penészgombák kifejlődése i s a szeleteken. É r d e k e s még megvizsgálni, hogy az elgombásodást milyen penészgomba-fajok okozzák. Ha például g y o r s a n növő fajok /Phycomycetes / o k o z z á k az elgombásodást, nagyobb a k á r t é t e l , mintha a lassabban növekvő, különböző Penicillium-fajok jelennek meg, amelyek a r o m l á s t nem oly gyorsan okozzák. T e r m é s z e t e s e n itt a hőmérsékletet sem szabad figyelmen kivül hagyni, m e r t m á s - m á s hőmérséklet kedvező az egyes fajoknak. Az enzimhatást m á r a nedvességgel kapcsolatban emiitettem, de most külön i s érdemes t á r g y a l n i . Az e n z i m e k biokatalizátorok, azaz az életfo-

69-7315/OF.

- 89 -

lyamatokat irányítják. Enzimek működnek közre az anyagcsere-folyamatokban, é s enzimek h a t á s á r a következik be egyes gombákon a színváltozás i s . A színváltozást az oxidációs folyamatokban az enzimek h a t á s á r a keletkező, sötét szinü vegyületek okozzák. Ilyen enzimhatás figyelhető meg a monofenoloxidáz enzim esetében. Ezt az enzimet gombákban találták meg először, de az állatvilágban is e l t e r j e d t . A monofenoloxidáz a monofenol vegyületek oxidációjával difenolokat, illetve sötét pigmenteket képez, ami sötét elszíneződést okoz a gombaszeleteken. Egy másik enzim, a polyfenoloxidáz jellemző tulajdonsága, hogy polyfenolokat oxidál. I s m e r e t e s , hogy polyfenolok az élő sejtekben sokféle formában előforduló vegyületek. A polyfenolok oxidáció h a t á s á r a barna szinüek lesznek. Valószinü, hogy a gombáknál előforduló enzimes b á m u lás ennek az enzimnek a h a t á s á r a következik be. Az enzimhatással s z o r o s kapcsolatban van a levegő, illetve az oxigén é s fény jelenléte. Az enzimek oxidációs folyamataikhoz ugyanis a l e v e gő oxigénjét használják fel. E z é r t végeznek külföldön olyan k í s é r l e t e ket, hogy a szárított gombát levegőtől elzárva, széndioxidos közegben t á r o l j á k . Sikerült a fényt is kiküszöbölni. A szárított gombát jelenleg is sötét /ablak nélküli/ raktárhelyiségben tároljuk. A fénynek kitett s z e l e tek ugyanis s z i n r o m l á s t mutatnak, ami valószínűleg enzimhatás következménye. A s z á r í t á s tulajdonképpen hővel végzett vízelvonás. Ha az anyagban a víztartalmat kellőképpen csökkentjük, meggátoljuk a mikroorganizmusok működését. Eddig a hőhatás kívánatos i s . A hőokozta elváltozás azonban káros is lehet. I s m e r e t e s , hogy az enzimműködés a hőmérséklettől i s függ. Magasabb hőmérsékleten gyorsabban mennek végbe a reakciók, tehát gyorsul a károsodás m é r t é k e . A hő h a t á s á r a a szénhidrátokban és a szénhidráttartalmú é l e l m i s z e r b e n jellegzetes átalakulások játszódnak le. Ezek közül l e g i s m e r t e b b a k a r a m e l l i z á c i ó , melynek eredményeképpen a sárgától a sötétbarnáig t e r j e d ő szinü átalakulási t e r m é k e k képződnek. Bár a karamellképződéssel régen foglalkoznak, a folyamat mechanizmusa még nem tisztázott.

69-73I-5/OF.

- 90 -

A karamellképződésre vezető reakciók m á r 100 C° alatt is megindulnak. Először szintelen, reakcióképes vegyületek keletkeznek, amelyeknek r e a k ciói végül bonyolult folyamatban, barna szinü terméket eredményeznek. Ilyen folyamat a m ü s z á r i t á s s o r á n mehet végbe a gomba esetében, ha a s z á r i t á s t tul m a g a s h ő m é r s é k l e t e n végzik. Hő hatására a melanoidinnek nevezett vegyület, még nem tisztázott r e a k c i ó - m e c h a n i z m u s szerint keletkezik az a m i n o s a v - és cukortartalmú é l e l m i szerekben. Sok esetben szobahőmérsékleten i s /pl: s z á r i t o t t é l e l m i s z e r e k , feltehetően száritott g o m b a t á r o l á s a során i s / keletkezik melanoidin. Jelenléte szintén b á m u l á s t eredményezhet, mivel a melanoidin b a r na szinü vegyület. Amikor a s z á r i t o t t gomba minőségi r o m l á s á r ó l beszélünk, nem szabad m e g f e ledkezni a r o v a r k á r t e v ő k r ő l s e m . Rovarkártevője úgyszólván minden é l e l miszernek van, igy a száritott vargányának i s . Ennek oka a száritmány nagy tápértéke, ami biztosítja a kártevők életfeltételeit é s s z a p o r o d á sukat. Leggyakoribb kártevők a s z á r i t o t t gombában a molyok: aszalványmoly / P l o dia interpunctella/, magtári gabonamoly / T i n e a g r a n e l l a / , kakaómoly / E p h e s t i a e l u t e l l a / , stb. A molylepkék többnyire m á r nem táplálkoznak, a megtermékenyített nőstények petéket raknak le. A k á r o s í t á s t a kikelő hernyók okozzák, amelyek a gombaszeletekben járatokat rágnak, ürülékükkel pedig beszennyezik a g o m b á t . A szétrágott gombaszeleteket pókháló s z e r ű e n átszövik. Bogarak közül a kenyérbogár fordul elő gyakran. A kenyérbogár annyiban veszedelmesebb, hogy a bogár i s ugyanabból az anyagból táplálkozik, n e m c s a k a lárva. A védekezés az é l e l m i s z e r m o l y o k és a bogarak ellen hasonló. Legfontosabb a s z á r a z r a k t á r , m e r t a n e d v e s s é g kedvez kifejlődésüknek. A gyors f e l f e d e z é s , gyakori t a k a r i t á s , g y o r s anyagmozgatás, a hosszan tároló n y e r s a n y a gok gondos e l l e n ő r z é s e , megakadályozhatja a kártevők e l s z a p o r o d á s á t . M i e lőtt azonban a g o m b a a r a k t á r b a kerülne, g á z o s i t j á k is azt. Külföldön m á r próbálkoznak a vákuumban g á z o s í t á s s a l . Ennek előnye a tökéletesebb f é r e g telenités.

69-7315/OF.

- 83 -

A s z i n - és minőségrontást előidéző okok i s m e r e t é b e n ki kell dolgozni az ellenük való védekezést i s . A jó minőségű áru előállítása m á r a begyűjtésnél kezdődik. Figyelmet kell fordítani a fiatal, e g é s z s é g e s példányok különválasztására, a s z á r í t á s során az ú j r a nedvesedéstől való megóvásra, a száritmányok helyes c s o m a g o l á s á r a , végül a helyes t á r o l á s r a . A t á r o l á s nál különös gondot kell fordítani a megfelelő r a k t á r h e l y i s é g b i z t o s í t á s á r a . Az ideális r a k t á r o z á s i feltétel a sötét, beállítható p á r a t a r t a l m u é s h ő m é r s é k l e t ű helyiség. A beállítható p á r a t a r t a l o m talán a legfontosabb, m e r t a szárított gomba higroszkópos anyag, és rendkívül érzékeny a levegő p á r a t a r t a l m á r a . Kifogástalan minőségű szárított gomba előállítása nem könnyű feladat, és talán még nehezebb a jóminőségü száritmány r o m l á s nélküli t á r o l á s a . F a r b e n - und Qualitätsverschlechterung von 1 uf tget rockneten S tempi Ízen F r a u GABRIELLA MOLNÁR, Budapest Die Konservierung von Pilzen ist sowohl aus volkswirtschaftlichen, wie aus Ernährungsgründen eine wichtige Aufgabe. Die einfachste und altbekannte Konservierungsweise ist das Trocknen. Die Qualität d e r Trockensubstanz hängt von d e r S o m m e r - oder Herbstfrucht, von d e r Art des Trocknens, von d e r Verpackung, und von d e r Lagerung ab. Die F a r b e - und Qualitätsverschlechterung können verschiedene Faktoren v e r u r s a c h e n . Die Norm schreibt einen Feuchtigkeitsgehalt d e r g e t r o c k neten Pilze von 12-13% vor. Da d e r getrocknete Pilz s t a r k hygroskopisch ist, nimmt der aufs neue benetzte Pilz infolge d e r Enzymtätigkeit einen bräunlichen Schimmer an. /Infolge d e r Feuchtigkeit ist auch die Entwicklung von Schimmelpilzen r a s c h e r / . Enzyme, die bräunliche Verfärbung verursachen sind: Monophenoloxydase, Polyphenoloxydase. Zur Oxydation benützen die Enzyme den Sauerstoff d e r Luft. Deswegen w ä r e ideal die Lagerung d e r getrockneten Pilze in CO^. Eine hohe T e m p e r a t u r ist günstig f ü r die Enzymtätigkeit, Sie begünstigt die Karamellisation, und durch die Wirkung d e r W ä r m e entsteht Melanoidin, das ebenfalls eine Bräunung v e r u r s a c h e n kann.

69-73 15/0 F .

- 92 -

Zur Qualitätsverschlechterung führt auch die Anwesenheit von Motten, und die der häufig vorkommenden Brotbohrer. Deren wichtigste Bekämpfungsart ist die Vergasung mit " T " G a s . In Kenntnis d e r die F a r b e n - und Qualitätsverschlechterung v e r u r s a c h e n den Faktoren kann man durch richtiges Verpacken und Lagern einwandf r e i e Trockenpilze h e r s t e l l e n .

Kémiai változások a f a g y a s z t v a - s z á r í t o t t csiperkegombában Érdekes k i s é r l e t eredményeiről olvashattak a gombakonzerválással foglalkozó szakemberek a F r a n k f u r t b a n megjelenő " F r u c h t s a f t - I n d u s t r i e " 1969. évi 2. számának 58. oldalán. B.S.LUH és L.EIDELS kutatók ugyanis a f a g y a s z t v a - s z á r i t o t t csiperkén vizsgálták a b l a n s i r o z á s és a szulfitkezelés hatását. A kezelt anyagot aluminium-film-kombinációjú / A F C / és p l a s z tik csomagolásban tárolták, 20-30 C -on. A tartósított anyag 18-féle aminosavat é s egy amidot: a s z p a r a g i n t t a r t a l m a z o t t . Az A F C - c s o m a g o lású gomba szabad aminosav t a r t a l m a változó volt. A r e h i d r á c i ó s viz a kezeletlen gombánál mutatkozott legsötétebb szinünek. A plasztikban t á r o l t készítmény jobban r e a g á l t a külső h ő m é r s é k l e t r e , mint az AFC-ban levő, éppen p e r m e á b i l i t á s a /O^-re é s v i z r e / miatt. A szulfit-kezelt anyag rehidrációs vize igen világos szinü volt, mig a blansirozotté közepes á r nyalatú. A folyadékok szine hosszú t á r o l á s után megsötétedett. A tartósított gomba szine a plasztik csomagolásban gyakrabban sötétedett, mint az A F C ban, 10 havi t á r o l á s után a plasztikban csomagoltak közül i s a szulfit-kezelt színeződött el legkevésbé. Minőségmegőrzés céljából tehát leghelyesebb AFC csomagolásban, N-közegben, é s 20 C alatti hőmérsékleten tartani a fagyasztva-száritott csiperkét.

UZONYI S. -né

69-7315/OF.

- 93 -

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 2. s z á m Az 1968. évi gombafelhozatal a budapesti piacokra számokban JAKAB ALBERT, Budapest. A főváros piacaira és csarnokaiba az év folyamán á r u s i t á s céljából hozott, valamint szakvélemény k é r é s e céljából bemutatott gombákról é v r ő l - é v r e pontos statisztika készül. Igen é r d e k e s és tanulságos ennek tükrében a gombat e r m é s viszony ok vizsgálata, e z é r t az 1968. évi számadatokat itt i s bemutatjuk. 1. táblázat Az 1968. évben Budapest piacain á r u s i t o t t , ehető gombafajok, mennyiségi sorrendben Mezei szegfügomba / M a r a s m i u s o r e a d e s / í z l e t e s vargánya /Boletus e d u l i s / és rokonai Gyürüs tölcsérgomba / A r m i l l a r i e l l a m e l l e a / Kerti c s i p e r k e / A g a r i c u s c a m p e s t e r , etc. / é s rokonai E r d ő s z é l i c s i p e r k e / A g a r i c u s a r v e n s i s , etc. / é s rokonai Fenyő tinoru /Suillus g r a n u l a t u s / Nagy őzlábgomba /Macrolepiota p r o c e r a / Sárga rókagomba / C a n t h a r e l l u s c i b a r i u s / Késői laskagomba / P l e u r j t u s o s t r e a t u s / Érdesnyelü tinoru / L e c c i n u m s c a b r u m / - Fenyő pereszke / T r i c h o l o m a t e r r e u m , etc. / é s rokonai Király vargánya /Boletus r e g i u s / Szürke tölcsérgomba /Clitocybe n e b u l a r i s / Pöfeteg-félék / L y c o p e r d a c e a e / C s á s z á r g a l ő c a /Amanita c a e s a r e a / Rizike / L a c t a r i u s deliciosus / Lila p e r e s z k e / Lepista nuda / Erdei csiperke / Agaricus s i l v a t i c u s / . Ördögszekér gomba / p l e u r o t u s eryngii / Kucsmagombák / M o r c h e l l a esculenta, hybrida, e t c . / Májusi pereszke / C a l o c y b e georgii / Csoportos tölcsérgomba / A r m i l l a r i e l l a t a b e s c e n s / T e j pereszke /Leucopaxillus lepistoides v. pannonicus/ Sárga gerebengomba /Hydnum r e p a n d u m / Vörösbarna fülőke /Collybia f u s i p e s / R ó z s á s korallgomba / R a m a r i a b o t r y t i s / Összesen: 69-7315/OF.

31.764 kg. 27. 338 " 25.441 " 14.918 " 9. 210 " 5. 008 " 4. 452 " 3. 933 " 3. 691 " 3. 502 " 1.976 " 1. 720 " 1. 580 " 1.167 " 662 " 621 " 580 " 453 " 203 " 110 " 99 " 55 " 43 " 22 " 18 " 3 " 138. 571 kg.

86

Ebben a kimutatásban nincsenek benne a pincében é s termesztőházakban t e r mesztett c s i p e r k e / A g a r i c u s b i s p o r u s / , valamint a termelőszövetkezetekben, fatuskőkon m e g t e r m e l t késői laskagomba /Pleurotus o s t r e a t u s / adatai. É r d e kes megfigyelni, hogy a f ő v á r o s piacain á r u s í t o t t gombamennyiség zömét, kb 80%-át a szegfügomba, a vargánya, a gyürüs tölcsérgomba és a c s i p e r k é k t e s z i k ki. Az egész évben árusított ehető gombák mennyiségéből következik, hogy a f ő v á r o s lakosságának egy f ő r e e s ő évi átlagos gombafogyasztása - a t e r m e s z tett csiperkét n e m számítva - nem éri el még a 7 dkg-ot s e m . 2. táblázat A fővárosi piacok gomba-felhozatalának havi megoszlása január - m á r c i u s április május junius julius

3 kg 385 " 2.324 " 5.522 " 4.373 "

augusztus szeptember október november december

31. 216 48.115 34.326 12. 168 137

kg " " " "

A juliusig hozott csekélyebb mennyiség jól jelzi az augusztus közepéig tartó nyáreleji s z á r a z s á g h a t á s á t . A hatósági gombavizsgálatot végző fővárosi piacfelügyelők az á r u s í t á s r a piacra hozott gombatételekből 1594 kg á r u s í t á s r a nem engedélyezhető g o m bát vontak ki. Ebből a m é r g e z ő vagy nem árusítható fajok mennyisége 167 kg volt, a többit minőségi kifogás miatt nem engedélyezték. 3. táblázat A p i a c r a hozott gombatételekből kiválogatott m é r g e z ő gombák gyilkos g a l ó c a /Amanita phalloides/ parlagi tölcsérgomba /Clitocybe dealbata v. c o r d a / világító tölcsérgomba f Qmphalotus o l e a r i u s / . . . . sátán tinoru /Boletus s a t a n a s / párducgalóca /Amanita pantherina/ farkastinoru /Boletus c a l o p u s / kerti susulyka /Inocybe f a s t i g i a t a / nagy döggomba /Rhodophyllus s i n u a t u s / nyári döggomba /Rhodophyllus rhodopolius/

7 alkalommal 5 4 " 4 3 " 2 1 1 1

A piacokra gombát hozó gyűjtők száma 1968-ban ö s s z e s e n 11, 990 volt. Az átlagos fejenkénti gombafelhozatal tehát 11, 6 kg-ot tett ki. 69-73 15/OF.

87

A budapesti piacfelügyelőségeken 1968-ban összesen 2748 olyan személy kért szaktanácsot, akik a gombát mint kirándulók, maguk s z á m á r a szedték Az igy bemutatott gombamennyiség kb 2. 300 k g - r a becsülhető, amelyből a lefoglalt, m é r g e z ő vagy egyéb okból f o g y a s z t á s r a nem javasolható gombák mennyisége 243 kg volt. 4. táblázat A piaci gombavizsgálók szaktanácsadásakor a bemutatott, szedett gombák között talált m é r g e z ő f a j o k : gyilkos galóca /Amanita phalloides/ világitó tölcsérgomba /Omphalotus o l e a r i u s / susulyka fajok /Inocybe sp. / párducgalóca /Amanita pantherina/ f a r k a s t i n o r u /Boletus calopus/ nagy döggomba /Rhodophyllus s i n u a t u s / parlagi tölcsérgomba /Clitocybe dealbata v. c o r d a /

67 esetben 37 29 27 21 19 10 "

Feltűnő jelenség, hogy a kirándulók fogyasztás c é l j á r a szedett gombái között mennyivel több esetben akadt m é r g e z ő gomba, mint a gyűjtők által á r u s i t á s r a hozott gombatételekben. Im Jahre 1968 auf die Märkte gebrachte Pilze in Zahlen ALBERT, JAKAB, Budapest. Über die, während des J a h r e s auf die Märkte und die Hallen d e r Hauptstadt zum Verkauf, so wie zur Beratung gebrachten Pilze wird jedes J a h r eine genaue Statistik zusammengestellt. Da e s sehr i n t e r e s s a n t und l e h r r e i c h ist, in d i e s e r Beziehung die Fruktifikations-Umstände zu prüfen, gibt der Autor die Daten vom Jahre 1968 bekannt. In der e r s t e n Tabelle zählt e r die auf den Budapester Märkten zum Verkauf genehmigten Pilzarten mengenmässig auf. In d i e s e r Menge /138. 571 kg. / sind nicht inbegriffen die d e r gezüchteten Champignons /Agaricus b i s p o r u s / , sowie d e r in den Produktionsgenossenschaften auf Klötzen gezüchteten Austernseitlinge /Pleurotus o s t r e a t u s / . Die zweite Tabelle enthält die monatliche Verteilung der zum Verkauf auf die Märkte gebrachten Pilze. In d i e s e r Zusammenstellung zeigt d i e bis An-

69-731 5/OF.

89

fang Juli hereingebrachte g e r i n g e r e Menge gut die Wirkung d e r Trockenheit des V o r s o m m e r s , d e r bis m i t t e August anhielt. Aus den auf die M ä r k t e g e b r a c h ten Pilze, haben die Markt-Kontrolleure 1427 kg wegen Qualitätsfehlern zum Verkauf nicht genehmigt. 167 kg beschlagnahmten sie, weil es giftige oder zum Verkauf nicht genehmigte Pilze w a r e n . Die dritte T a b e l l e zeigt die ausgesonderten Giftpilze. Im Jahre 1968 hatten 2748 Personen Pilze zu den Markt-Kontrolleuren zur Beratung gebracht, die sie als Ausflügler f ü r sich g e s a m m e l t hatten. Diese Menge kann m a n auf ungefähr 2. 300 kg schätzen; von d i e s e r Menge wurden 243 kg giftige oder ungeniessbare ausgesondert, d i e s detailliert die v i e r t e T a belle.

Néhány g o m b a m é r g e z é s a világtörténelemből I s m e r e t e s , hogy az ókori Rómában CLAUDIUS c s á s z á r t gyilkosgalóca-főzettel megmérgezte a felesége, hogy v é g r e fia, NERO kerülhessen a t r ó n r a . Mivel CLAUDIUS csak a kitűnő c s á s z á r g a l ó c a i r á n t volt bizalommal, azt tálaltatott neki AGRIPPINA, azonban gyilkosgalóca főzetében elkészitve. H. RAAB osztrák s z e r z ő most r é s z b e n a bécsi á l l a m i archivum / S t a a t s a r c h i v / , r é s z b e n pedig KROMBHOLZ t ö r t é n e t i r ó nyomán kimutatja, hogy VI. KAROLY n é m e t r ó m a i c s á s z á r , aki III. KAROLY néven magyar király i s volt, szintén gombamérgezésben halt meg. 1740 okt. 13-án vadászaton vett r é s z t Magyarországon, a F e r t ő - t ó keleti partján, F é l t o r o n y község határában. Hazatérőben Bécsbe, útközben m á r állandóan hányt, é s a máj tájékán nagy f á j d a l m a k r ó l panaszkodott. Állapota folyton romlott, a z állandó hányás és a folytonos izzadás után szívpanaszok i s jelentkeztek. O r v o s a i azt hitték, hogy az i z z a d á s a gyógyulás jele. Okt. 21. - é r e virradó é j j e l meghalt. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy gyilkosgalóca mérgezés áldozata volt. Az orvosok akkor még ez ellen semmit sem tudtak tenni. 1731-ben például TABERNAE MONTAN US heidelbergi udvari orvos még a r r a gyanakodott, hogy a kolerát is g o m b a m é r g e z é s okozza, t . i . mindkét e s e t ben fellép a h a s m e n é s . Gombamérgezés ellen azt ajánlotta, hogy igyon a beteg egy pohár jó bort vagy ü r m ö s t . DR. KÜRTHY S.

69-7315/OF.

89 Hazánk jó gombatermő területeinek térképe feltűnően egyezik az éghajlati körzetbeosztással. A jő gombatermő területek földrajzi eloszlása Magyarország területén nagyjából a növényvilág flóravidékeinek kialakulását követi. Feltűnő azonban az a megegyezés, amit a gombatermő területeink földrajzi elhelyezkedése az ország éghajlati körzetbeosztásával mutat. Az Országos Növény Fajtakisérleti Intézet, által elkészitett térkép és az időjárási jellegzetességeket körzetenként bemutató, hozzá mellékelt táblázat egyes részleteiben is é r dekesen egyezik a jő gombatermő területek elhelyezkedésével. Mindez könnyen érthető, ha meggondoljuk, hogy a kalaposgombák fejlődése és termőtestképzése sokkal jobban függ az időj árási viszonyoktól, mint például a virágos növények élete és fejlődése. A táblázat adataival való összehasonlításból, mint érdekességet, érdemes talán kiemelni azt, hogy a középhőmérséklet hőingása milyen feltűnően befolyásolja a gomba tei mésviszonyokat. Azok ugyanis a legjobb gombatermő területek, ahol a legkisebb a hőingás (sorrendben egymás után az V, VIII, IV, VI, és VII. körzet), és azok a legrosszabb területek, ahol a legnagyobb a hőingás (I, II. és III. körzet). Jelzi ez a gombák azon tulajdonságát, hogy lehetőleg a minél egyenletesebb hőmérsékletet igénylik, és nem kedvezők számukra a nagyobb hőingadozások. DR. KALMÁR ZOLTÁN

JO C0M5ATERM0 TERÜLETEK FELTÜNTETÉSE MAOVARORSZAQ FLOAATERKEPEN

^

69-7315/OF.

K«4iM ji fMtetarmi MyU.

98

A KÍSÉRLETI ÁLLOMÁSOK ÉGHAJLATI KÖRZET-BEOSZTÁSA Ir—'—

Éghaj középlati hőm. körzet C°

Ev i hőingás napsü- csapatés dék óra mm C°

időszaki

Első és utolsó fagyos nap

nap .

I

9,7

22-24

2021

583

170 - 200

X. 15

IV. 20

II

10, 4

22-24

2072

518

160 - 180

X. 20

IV. 10

III

11,4

22-23,5

1965

586

150 - 170

X. 25

IV. 5

IV

9,7

20,5-22

'874

592

170 - 190

X. 20

IV. 10

V

9,6

20-21

1752

731

170 - 190

X. 25

IV. 5

VI

10, 8

21-22

1970

721

150 - 160

X. 20

IV. 5

VII

9,7

21, 5-22

1950

683

170 - 190

X. 15

IV. 15

VIII

9,3

20-22,5

1780

582

180 - 220

X. 10

IV. 25

69-7315/OF.

- 99 -

Emlékülés CAROLUS CLUSIUS halálának 360. évfordulója alkalmából Az O r s z á g o s E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi S z a k osztálya 1969 m á j u s 30-án ünnepi ülés keretében méltatta CAROLUS CLUSIUS pannóniai tevékenységét, botanikai é s mikológiái munkásságát. A Magyar Thdományos Akadémia d i s z e s előadótermében Dr. MAD AS ANDRAS c. egyetemi tanár, az Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket, e l s ő s o r ban DR. ALBERT PILAT akadémikust, a Prágai Nemzeti Muzeum Növénytárának igazgatóját, továbbá a nagyszámú érdeklődőt, mikológusokat és botanikusokat. Elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy bár CLUSIUS nem volt magyar s z á r mazású, mégis miénknek érezzük, nemcsak a z é r t , m e r t hosszú ideig Pannóniában élt és dolgozott, hanem m e r t botanikai vonatkozásban sokat köszönhetünk neki. Különösképpen tisztelhetik őt éppen a mikológusok, m e r t neki köszönhető, hogy m a g y a r o r s z á g i kutatásainak gyümölcseként az e l s ő mikológiái tudományos mü, a "Clusius Codex" a világ e l s ő szines képekkel illusztrált gombakönyve megjelent. E z é r t alapitotta az Egyesület az ő t i s z t e l e t é r e a CLUSIUS e m l é k é r met. A megnyitó szavak után DR. BÁNHEGYI JÓZSEF egyetemi t a n á r , a Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztály elnöke tartott előadást "Megemlékezés CLUSIUS pannóniai kutatásairól" c i m m e l . Ezt követően DR. KÁRPÁTI ZOLTÁN egyetemi tanár "CLUSIUS botanikai é r d e m e i t méltatta. HORVÁTH ERNŐ, a Szombathelyi Savaria Muzeum tudományos kutatója "Vas megye CLUSIUS által felfedezett növényritkaságai" cimmel tartott vetitettképes előadást, majd SCHUSTER VIKTOR, a Szakosztály titkára "A tudós CLUSIUS mint ember" cimü előadásában i s m e r t e t t e a hirneves flamand kutató sanyargatott életét. Ezt követően DR. MAD AS ANDRAS kiosztotta a CLUSIUS emlékérmeket, hangsúlyozva, hogy az Egyesület Elnöksége azokat a tagokat tünteti ki az e m l é k é r e m m e l , akik legalább tiz éve tevékenykednek valamelyik mikológiái témakörben, é s maradandó érdemeket s z e r e z t e k a magyar mikológia f e j l e s z t é s e t e r é n . Kivételes esetben külföldi mikológusnak is adományozható az e m l é k é r e m , s ezzel a lehetőséggel élve, most elsőizben tüntet ki az Egyesület külföldi mikológust PILAT akadémikus személyében, akinek mikológiái szaktekintélye és tevékenysége v i l á g s z e r t e e l i s m e r t ,

69-73I-5/OF.

- 100 -

é s aki a m a g y a r botanikusokkal é s mikológusokkal több mint tiz év őta s z o r o s baráti é s szakmai kapcsolatban áll. Hazai mikológusaink közül ebben az évben MIKES JÓZSEF-et tünteti ki az Egyesület, aki mint a Gombaszakoktatási Bizottság elnöke, i m m á r két évtizede segiti és fej leszti a g o m b a i s m e r e t t e r j e s z t é s ügyét. Az e m l é k é r m e k á t a d á s a után DR. ALBERT PILÁT tartott előadást "Ujabb é r d e k e s cseh gombaleletek" cimmel. A jól sikerült emlékülés után, junius 1-én, Körmenden, a volt BATTHYÁNY kastély d í s z t e r m é b e n rendezett ünnepi ülésen KORI ERNŐ, a j á r á s i t a n á c s vb. elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd f e l k é r t e STEFAN AU MÜLLER igazgatót, tudományos kutatót, az a u s z t r i a i CLUSIUS munkabizottság küldöttét, hogy i s m e r t e s s e az osztrák munkabizottság t e r veit és CLUSIUS burgenlandi tevékenységét. Ezután DR. UBRIZSY GA.BOR akadémikus, KOSSUTH-dijas mikológus t a r t o t t eló'adást " V a s megye g o m bavegetációja, tekintettel CLUSIUS k u t a t á s a i r a " cimmel, majd MIKES JÓZSEF szakoktatási igazgató, a Gombaszakoktatási Bizottság elnöke "Mezőgazdasági szakkifejezések CLUSIUS Nomenclatorában 1583-ból" cimü előadásában r á m u t a t o t t a r r a , hogy milyen sok ma is használatos m e z ő gazdasági szakkifejezés lelhető fel m á r CLUSIUS könyveiben. Az ünnepi ülés után a kastély kertjében felállított emlékoszlop* márvány táblájának m e g k o s z o r ú z á s á r a került sor, ahol MIHALYKA GYULA erdőgazdasági igazgató tartott emlékbeszédet. Majd az o s z t r á k , a cseh é s a jugoszláv CLUSIUS-bizottságok nevében, valamint az O r s z á g o s E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya, a Gombaszakoktatási Bizottság, a M a g y a r Biológiai Egyesület Botanikai Szakosztálya, a T e r m é s z e t t u d o m á n y i Muzeum Növénytára, a Szombathelyi Savaria Muzeum, a Körmendi J á r á s i Tanács, é s a Körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nevében helyeztek el koszorút az emlékoszlopon, amely hirdeti, hogy CLUSIUS - - BATTHYÁNY é s BEYTHE segítségével - - magyar földön r a k t a le a tudományos mikológia alapkövét. /

A jól sikerült ünnepi ülések után PILAT akadémikus köszönettel búcsúzva hazánktól é s m a g y a r barátaitól, ugy nyilatkozott, hogy a CLUSIUS e m l é k é r e m r e é s az ezzel kapott latin nyelvű oklevélre mindig büszke l e s z . SCHUSTER VIKTOR Szakosztály - t i t k á r

69-7315/OF.

- 101 -

HILGER GÁSPÁR 1911-1969

Mély fájdalommal emlékezünk meg ismét egy kiváló gombaszakértőnek, a közelmúltban tragikus körülmények között bekövetkezett elhunytáról. /

/

HILGER GASPAR mint gyógyszerész és kiemelt mérnök, éveken át az O r s z á gos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Gyógynövényminősitő O s z t á lyán működött. 1962-ban a Földmüvelésügyi M i n i s z t e r a "mezőgazdaság kiváló dolgozója" cimmel tüntette ki. Kiterjedt természettudományi é r d e k l ő d é s é r e jellemző, hogy 1959-ben - - aránylag nem fiatalon - - k e r t é s z m é r n ö k i oklevelet is s z e r z e t t , majd gyakorlati tudását a hazai gyógynövénytermesztés fejlesztésének szolgálatába állitotta. 1957-ben kitűnő eredménnyel tette le a gombaszakértői vizsgát. Már fiatalabb korában is nagy s z e r e t e t t e l foglalkozott gombahatározással, és mint t e r m é s z e t r a j o n g ó , sűrűn tett gyüjtőkirándulásokat. A Gombaszakoktatási Bizottság megbizásából később számos esetben elnökölt a gombaismerői tanfolyamok vizsgáin. Tiz évi eredményes működéséért 1967-ben e l i s m e r é s b e n r é s z e s ü l t , a Bizottság oklevéllel és a koszorús emlékjelvénnyel j u t a l m a z t a . I

'

4

Személyében n e m c s a k jól képzett, sokoldalú s z a k e m b e r t , hanem rendkivül szerény, mindenkor, segitőkész, csendes és előzékeny modorú, mindenki által s z e r e t e t t és tisztelt barátot veszítettünk el. Emlékét kegyelettel m e g őrizzük. B.O.

H l O D^AjLO M__L S J^ J L ^ l 5 LUTHARDT, W.: F á n t e r m ő gombák. /Holzbewohnende Pilze, Anzucht und Holzmykologie. / A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt. 1969. A tulajdonképpen két témával foglalkozó könyv e l s ő részében az úgynevezett farontó vagy fán t e r m e s z t h e t ő gombákat tárgyalja. A kulturába vonási kisérleteket épp ugy i s m e r t e t i , mint a gyakorlati m ó d s z e r e k kialakulását, és az ajánlható részletmegoldásokat. L e i r j a a farönkön, 69-7315/OF.

- 102 -

gyökértuskón való t e r m e s z t é s t ; kitér a szabadban, a fedett helyen és a növényházakban nevelt kulturák ápolási k é r d é s e i r e . Többek között bővebben 3 fajnak: a Pleurotus o s t r e a t u s , a Kuehneromyces mutabilis, és Lentinus edodes t e r m e s z t é s é v e l foglalkozik. Kártevőket, kórokozókat, laboratóriumi előnevelési f á z i s t csupán röviden érint. - - A könyv m á sodik r é s z e az úgynevezett "mikofa" előállításával, annak i p a r i , e g é s z ségügyi, és s z á m o s más t e r ü l e t e n való felhasználásával foglalkozik. A könyvet munkaterv-vázlat é s költségelemzés teszi t e l j e s s é . S z e r k e s z t é s e jól áttekinthető, helyesen tagolt, s az egyes r é s z e k pontosan kötődnek egymáshoz. Képanyaga bőséges és igen s z e m l é l e t e s . UZONYI S. -NÉ

IMREH, L. - BOHUS, G : / Tanulmányok az Agaricus M a s k a e /PILAT/ ökológiai viszonyairól Schweizerische Zeitschrift f. Pilzkunde, 1969. ( 4 7 . ) 2. p. 17. A szerzők a sziki csiperke / A g a r i c u s M a s k a e / Szekszárd melletti t e r m ő t e r ü l e tén 1948-tól végzett megfigyelések alapján i s m e r t e t i k ennek a tipikusan s z á r a z s á g t ű r ő gombának a t e r m é s v i s z o n y a i t . A kontinentális klimára jellemző, gyakran előforduló száraz periódusokat, a m i k o r igen csekély a légnedvesség é s igen erős a n a p s u g á r z á s , ez a f a j még a többi csiperkénél is jobban e l viseli, mert párologtatása csekély, vízgazdálkodása jobb. Ennek következménye az a jellemző tulajdonsága i s , hogy a nagy belső nedvességtartalmú t e r m ő t e s t e k k a l a p b ő r e c s e r e p e s e n felrepedezik. T e r m é s h o z a m a , fruktifikációja s e m egyezik a legtöbb g o m b a f a j r a jellemző t e r m é s g ö r b é v e l , m e r t annak m a x i m u m a minden évben az év m á s szakában következik be, é s a csapadékviszonyokkal feltűnően s z o r o s kapcsolatot mutat. É r d e k e s a szerzők megfigyelése a termőhelyek vonatkozásában i s , m e r t - - amint i r j á k - - ez a gomba a s z á r a z , füves területeken / F e s t u c e t u m vaginatae danubiale/, több m é t e r á t m é r ő j ű körök mentén t e r e m , olyan nagy mennyiségben, hogy olykor szinte e l á r a s z t j a a piacokat. A kör alakban s z é t t e r j e d t micéliumok növekedési sebességéből kiszámították, hogy vannak közöttük 200 é v e s r e becsülhető korú telepek i s . DR. KALMÁR Z.

69-7315/OF.

MIKOLÓGIÁI

KÖZLEMÉNYEK 1969. III.

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖNKIADVÁNYA

M I K O L O G I S C H E

M I T T E I L U N G E N

LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

K i a d j a : MTESZ O r s z á g o s E r d é s z e t i Egyesület S z e r k e s z t i : a Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : D r . KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V. , Szabadság tér 17. Engedélyszám: 21668 Készült: 400 példányban E r d é s z e t i S z e r v e z ő Iroda Budapest, V . , Kossuth L . t é r 11.

95

TARTALOM Oldal: SZABÓ LÁSZLÓ^

Néhány t e r m é s z e t e s é s szintetikus r e g u l á t o r h a t á s a az Agaricus b i s p o r u s é s a Coprinus comatus micéliumfejlődésére

§MARDA, FRANTISEK: Geobotanikai t é r k é p e z é s i e g y s é g e k g o m b a cönózisainak á t t e k i n t é s e a dél - é s n y u g a t m o r v a o r s z á g i lomberdők vegetáció-öveiben _ _ NAGY LAJOS é s BABOS LORANTNE : Egy ritka n y e l e s pof e t e g - f a j e l ő f o r d u l á s a M a g y a r o r s z á g o n , a Tulostoma giovanellae BRES, D r . LUTEREK, DOROTA; A kalaposgombák t e r m ő t e s t é n e k r o v a r faunája

97

107

115

123

D r . BALÁZS SÁNDOR : A hazai g o m b a t e r m e s z t ő k a k t u á l i s problémái Kisebb közlemények

_

__

___

^9 _

Irodalom i s m e r t e t é s

137 141

INHALT Seite: SZABÓ, L . :

Einwirkung einiger n a t ü r l i c h e n und synthetischen Regulatoren an die Myzel -Entwicklung des A g a r i c u s bisporus und des C o p r i n u s comatus

97

ŐMARDA, F . : Übersicht von Mykozönosen d e r geobotanischen K a r t i e r u n g s e i n h e i t e n und d e r V e g e t a t i o n s stufen d e r Laubwälder in Süd - und W e s t m ä h r e n

107

NAGY, L. und F r a u BABOS, M . : V o r k o m m e n eines seltenen S t i e l stäubling: des T u l o s t o m a giovanellae BRES.in Ungarn

115

D r . LUTEREK, D . : Die I n s e k t e n - F a u n a d e s F r u c h t k ö r p e r s d e r Hutpilze

123

96

Seite: D r . BALÁZS,S.: Aktuelle P r o b l e m e der ungarischen C h a m p i g non-Züchter _

129

K l e i n e r e Mitteilungen

137

_

_

_

_

_ __

L i t e r a r i s c h e Rundschau

141

CONTENT Page: L.SZABÓ:

T h e influence of some n a t u r a l and synthetical r e g u l a t o r s on t h e development of the m y c e l i a in A g a r i c u s b i s p o r u s and C o p r i n u s comatus

97

F.SMARDA:

A view of the mycocenology of geobotanical maping u n i t s in the v e g e t a t i o n - b e l t s of Southern- and W e s t e r n - M o r a v i a n decidous f o r e s t s

L.NAGY and m r s . M.BABOS: T h e p r e s e n c e of a r a r e puffball s p e c i e s ; the T u l o s t o m a giovanellae BRES.in Hungary __ _ _ _ D . L U T E R E K : E n t o m o - f a u n a of Fruiting Bodies of pileated Mushrooms _ _ S.BALÁZS :

Actual p r o b l e m s of the Hungarian m u s h r o o m growers _ _ _ _ _ ____

S h o r t e r publications Rewiew of l i t t e r a t u r e

_

_

_

107

115

_

123

_ _

129 137 141

97

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 3. s z á m Néhány t e r m é s z e t e s és szintetikus regulátor hatása az Agaricus bisporus és a Coprinus comatus m i c é l i u m - f e j l ő d é s é r e SZABC^ LÁSZLÓ, Tápiőszele

A növények növekedését a belső és külső tényezők egyensúlyi állapota szabja meg. A külső körülmények az i n t e r m e d i e r anyagcserén keresztül inditják meg a növényi hormonok bioszintézisét, a növényi hormonok pedig a nukleinsav-anyagcserén k e r e s z t ü l serkentik a f e h é r j e , é s ezen belül az enzim szintézist, amelynek végső megnyilvánulásai: a növekedés, a s e j t - és szövet-differenciálódás, é s a különféle életjelenségek megnyilvánulási f o r m á i . A gombák élettani kutatása mezőgazdasági, egészségügyi, gyógyszeripari és é l e l m e z é s i szempontból egyaránt igen nagy jelentőségű, hiszen a kórokozó gombák e l len csak ugy tudunk védekezni, ha i s m e r j ü k a bennük lejátszódó élettani és biokémiai folyamatokat. (Gondoljunk csupán a paraziták fiziológiai sajátosságainak é s a r e zisztencia problémának k a p c s o l a t á r a ! ). A kalapos, ill. nagygombák biokémiai s a játosságait is fontos ismernünk, m e r t a bennük lejátszódó folyamatok eredményezik azokat az é r t é k e s t á p - és ásványi anyagokat, amelyeket a táplálkozásban használunk fel. A m é r g e z ő é s a gyógyhatású anyagok bioszintézise i s az alapvető biokémiai f o lyamatokra vezethető vissza. A gombák (mikroszkopikus é s makroszkopikus gombák e g y a r á n t ) közös j e l l e g z e t e s sége, hogy ha a külső körülmények optimálisak, akkor a gyors sejtszaporodás é s növekedés révén rövid idő alatt nagy élő tömeget alkotnak. Ilyen külső körülmények a következők: egyes vitaminok é s növekedési faktorok (tiamin, piridoxin, biotin, mezoinozitol, nikotinsav, pantoténsav, riboflavin, stb.) jelenléte; az alapvetően fontos poliszaccharidok és a N - f o r r á s u l szolgáló f e h é r j é k , ill. aminosavak mennyis é g e ; optimális mennyiségű makro - és mikroelem, valamint a pH (általában 7 alatt, a Basidiomycetesnél 5, 5 - 6, 0 k ö z ö t t ) ; és a legfontosabb tényezők: az optim á l i s hőmérséklet és n e d v e s s é g t a r t a l o m . T e r m é s z e t e s e n a sporulációra ható t é nyezők külön emlitendők, mivel sok esetben a fajoknak speciális igényük van. E t é nyezők közül a következőket emlitem m e g : h ő m é r s é k l e t , fény, levegő oxigéntartalm a , pH, speciális kevéssé i s m e r t hormonok, más mikroorganizmusok jelenléte, stb. (LILLY - BARNETT 1951).

98

Mivel a s e j t o s z t ó d á s r a , a g y o r s s e j t s z a p o r a l a t r a a megnövekedett nukleinsav és f e h é r j e szintézis jellemző, a kutatás ujabban a közvetlenül ható és a nukleinsav szintézist növelő endogén anyagok m e g i s m e r é s e felé halad (MILLER et al. 1956, SKOOG- -MILLER 1957, OSBORNE 1962, KIRÁLY et al. 1966, POZSAR et al. 1967, KONINGSBERGER - -BOSCH 1967). Ma m á r tudjuk, hogy a régebben i s m e r t auxin és gibberellin tipusu fitohormonok mellett egy ujabb, jellegzetes szerkezetű vegyületcsoport i s közvetlenül, serkentőleg hat a nukleinsav é s f e h é r j e s z i n t é z i s r e , e z e k : a citokininek (purin é s pirimidin bázis analógok). Dolgozatomban ezúttal a r r ó l a tájékoztató vizsgálatról s z e r e t n é k beszámolni, amelyet a fitohormonok jellegzetesebb képviselőivel é s néhány másodlagos r e g u l á t o r r a l végeztem. A vizsgálatban a következő r e g u l á t o r vegyületeket h a s z n á l t a m ;

IES Citokininek:

BA BI 5, 6-BI 6-MU

: gibberellinsav : - indolecetsav : : : :

, benzilademn benzimidazol 5, 6-dimetilbenzimidazol 6 - m e t i l u r a c i l (pseudotimin)

Növekedésgátlók:

Morfaktinok:

CCC B-9

: klórkolinklorid : borostyánkősav-dimetilhidrazid

9-H

: 9 -hidroxi-fluorenol -9 - k a r b o n s a v -butilészter : 2-klór-9-fluorenol-9-karbonsav -metilészter

2-CL

Mivel a kalapos, ill. nagygombákban is vannak növényi hormonok ( L I L L Y - BARNETT 1951, POZSAR 1968), vizsgálataimmal a r r a kivántam választ kapni, hogy az exogén uton adagolt regulátorok milyen mértékben gátolják, ill. serkentik egy-egy közismert kalaposgomba micéliumának növekedését, ill. t e l e p - t e r j e d é s é t . A vizsgálatban az Agaricus bis pórus é s a Coprinus c o m a tus törzstenyészeteket h a s z n á l t a m . Hasonló jellegű vizsgálatokat végeztek

99

többek között SZWEYKOWSKA és munkatársai (1969) egy k ö z i s m e r t m o h a f a j j a l : a Funaria h y g r o m e t r i c a - v a l , és bebizonyították néhány citokinin rügyképződést s e r k e n t ő hatását. Vizsgálati anyag é s m ó d s z e r A k í s é r l e t h e z 2 % a g a r t és 3 % malátát t a r t a l m a z ó táptalajt használtam. A 100 m l - e s E r l e n m a y e r lombikokba 9 - - 9 ml s t e r i l i z á l t táptalajt öntöttem, amelyhez steril körülmények között 1 - - 1 ml desztillált vizben feloldott h a t ó anyagokat juttattam. Keveréssel biztosítottam a táptalaj hatóanyag-homogenitását. A bevezető részben f e l s o r o l t vegyületekből 30 (IES, BA), 100 (6-MU, BI, 5,6-BI, BA, GA , IES), 200 (2-C1, 9-H, 6-MU, B-9, BI, 5, 6-BI, GA ), illetve 1000 (CCC) p p m - e s koncentrációjú oldatokat használtam. Az egyes kezeléseket - - a k á r c s a k a hatóanyagokat nem tartalmazó kontrollokat - 2-2 ismétlésben végeztem. Az Agaricus bisporus é s a Coprinus comatus törzstenyészetekből steril körülmények között egyenlő mennyiségű, ill. m é r e t ű (10-12 m m " ) micélium inoculumokat oltottam át az előbbiek szerint előkészített s t e r i l táptalajokra. Az inkubálást állandó hőmérsékleten, 25° C-on, sötétben, biológiai t e r mosztátban végeztem. F e l v é t e l e z t e m : a micélium megjelenésének időpontját és a micéliumtelep növekedését az idő függvényében. A micéliumtelep növekedését a két i r á n y ban m é r t á t m é r ő átlagával, m m - b e n f e j e z t e m ki. A vizsgálat eredményei A felhasznált regulátorok nagy r é s z e gátolja a micéliumtelep t e r j e d é s é t . A gátlás mértékében határozott különbségek vannak. Az Agaricus bisporus nál és a Coprinus c o m a t u s - n á l egyaránt erősen gátló hatású a B-9 és a CCC, a közismert, auxin és gibberellin bioszintézist gátló vegyületek jellegzetes képviselői. A B-9 az Agaricust, a CCC a Coprinust gátolja jobban. A f l u o r e n o l - s z á r m a z é k o k és a gibberellinsav i s gátló jellegűek, bár a tintagombát a 2 - C l nem túlságosan gátolja a kontrollhoz képest. Hogy az egyes aktiv vegyületek koncentrációja mennyire döntő lehet, a r r a jó példa a benzimidazol dimetil s z á r m a z é k á n a k hatása. A 200 p p m - e s tö-

100

ménységü e r ő s e n , a 100 ppm-aktivitású pedig nem olyan erősen gátolja a micélium m e g j e l e n é s é t és a t e l e p t e r j e d é s é t . A benzimidazol i s a n t i m e t a bolitként hat. E z a vegyület i s nagyobb koncentrációban jobban gátol. A szintétikus citokininek j e l l e g z e t e s p u r i n - v á z a s képviselője: a benzil-adenin, 30 ppm-es töménységben az Agaricus bisporusnál s e r k e n t ő hatásúnak bizonyult, különösen a m i c é l i u m - t e l e p t e r j e d é s é n e k kezdetén. A kontrollhoz viszonyitva 30 ppm-nél kevésbé, 100 ppm-nél erősebben gátló a vizsgált többi esetben. Az indolecetsav a tintagombánál fejtett ki é r d e k e s és s z i g nifikánsan pozitív serkentő h a t á s t , 30 p p m - e s töménységben. 100 p p m - e s koncentrációban csak a csiperkénél hat serkentőleg, de ott i s csak a m i c é l i u m - f e j l ő d é s legelején. Mindkét gombafajnál erősen s e r k e n t ő hatást eredményezett a 100 p p m - e s 6-metiluracil, amely valószínű, hogy növeli a nukleinsav szintézist, mint ahogy ezt POZSAR és m u n k a t á r s a i (1968 a, 1968 b) a 14 C-vel jelzett a d e nin és uracil RNS -ba való beépülésének növekedésével bebizonyították a bablevél e s e t é b e n . Ez a pirimidin bázis analóg módon itt is citokinin e f fektust mutat. 200 ppm-es koncentrációban m á r - - különösen a későbbi időpontokban - - a kontrollhoz képest nem s e r k e n t i , tehát csak 100 ppm-ben aktív. A vizsgálat eredményeit r é s z l e t e s e n a táblázatok és grafikonok mutatják. Látható az á t o l t á s időpontja, a m i c é l i u m - t e l e p t e r j e d é s kezdete, é s a növekedési különbségek, változások. A normálisan fejlődő micéliumok - - akár c s a k a kontrolloké - - s z ü r k é s f e hérek, pelyhesek, és sugárirányban t e r j e d n e k . A Coprinus comatus l é g m i c é lium képződésre hajlamos, g y o r s a b b fejlődésü. A felvételezés utolsó időpontjaiban a fejlődés lassubbodott, hiszen se tápanyag, se m e g f e l e l ő p á r a t a r t a l o m nem állt r e n d e l k e z é s é r e . A vizsgálat csupán a m i c é l i u m - t e l e p t e r j e d é s é n e k e r ő s s é g é r e , és az a l k a l mazott vegyületek aktivitás -különbségeinek k i m u t a t á s á r a szorítkozott. Összefoglalás: Megállapítható, hogy egyszerű vizsgálattal kiszűrhetők az élettanilag aktiv vegyületek közül azok a pozitív hatású anyagok, amelyek serkentik a

101

gomba-micélium t e r j e d é s é t , vagyis a sejtosztódást é s a növekedést. A koncentráció döntő lehet. Kísérletemben bebizonyosodott, hogy a m á s o d l a gos regulátorok erősen, a fluorenolok és a gibberellinsav, valamint a szintétikus citokininek többsége közepesen gátolja az Agaricus bisporus és a Coprinus comatus m i c é l i u m - t e l e p t e r j e d é s é t . Az auxin bizonyos m i c é lium-fejlődésig serkentő hatású lehet. A 6 - m e t i l u r a c i l mindkét g o m b a f a j nál egyértelműen pozitiv hatású, vagyis serkenti a micélium t e r j e d é s t a kontrollhoz viszonyitva, tehát citokinin aktivitást mutat. Ö s s z e g e z v e : a t e r m é s z e t e s növényi hormonok é s néhány másodlagos regulátor különbözőképpen hatnak a nagygombáknál i s . Az exogén eredetű anyagok csak optimális koncentrációban, és egymáshoz való arányban serkentik az endogén szintű növényi hormon-aktivitást, a nukleinsav és f e h é r j e szintézist, valamint a gyors sejtosztódást é s növekedést. Valószinü, hogy hasonló, de még speciálisabb igényeket támaszt a t e r m ő t e s t - k é p z ő d é s és a t e r m ő t e s t differenciálódás. Kös zönetnyil vánitá s A regulátorok nagy r é s z é t D r . POZSAR BELAtól, a biológiai tudományok kandidátusától kaptam. É r t é k e s t a n á c s a i é r t és a vegyületekért köszönetemet f e j e z e m ki. Megköszönöm D r . BOHUS GÁBOR, a biológiai tudományok kandidátusa é s BABOS LORÁNTNÉ szives segítségét az Agaricus bisporus és a Coprinus comatus t ö r z s t e n y é s z e t e k é r t . Végül, de nem utolsó sorban köszönöm HOLLY LÁSZLÓ kollegám és NAGY MARGIT laboráns segítségét, amelyet a laboratóriumi munkában é s az értékelésben végeztek. s

Abramagyarazat 1. á b r a .

Néhány fontosabb t e r m é s z e t e s és m e s t e r s é g e s regulátor vegyület hatása az Agaricus bisporus / A / , é s a Coprinus comatus (B) micéliumtelep t e r j e d é s é r e MU = metiluracil IES = indolecetsav GA3 = gibberellinsav CCC = klórkolinklorid

102

A. ti™ ( B )

a- mice!

•UUp 'Hi» - <»-«*•

idlopontja.

0£

92

02

f

21

L

f

01

L

PZ3J[

pza>[

pZ9>[

00T

0£

sai

sai

'ST

'91

VD

'21 •II

"£T

' 'f\

'L\

Lf

0* 01

\ox:

9S ex

e VD V9 V9

'01

e

001 0£ 001

19-9 'S

'6 '8

002

002

19 -9'S 19

'L

PZ3>[

001 002

ia

'9

e

00T

ODD

*S

-

se

LZ

f\

fZ

ZZ

81

6

-

9Z

Z\

-

ST

ei

Z\

S

PZ3>[ -

S

L

-

9

oe

21 pza>t

-

000T

6-9

9f

-

S2 01

-

-

002

n IAI-9 8S

Of

ee ST

-

-

002 -

-

pzsy

-

-

Of

9S

-

9

-

002

002

001

ID-Z

H-6

n W-9

'I

'Z

•e

pZOif

pZ3>[

uidd

-

•£T 'X

pZ3>{ -

-

-

-

-

0T

6

09

-

ZZ

£

-

-

-

82

'n 'X

oe

'LI 'X

'£2' X

'22 'X

'6;Z 'X

A Coprinus comatus micélium-telep terjedése (átmérő mm-ben kifejezve) (átoltás ideje: X. 8.)

103

104

]

Az Agaricas bisporus micélium-telep terjedése (átmérő mm-ben kifejezve)

1. 9-H

2-Cl

100

200

200

kezd

12

11

10

13

13

18

X. 14.

10

12

13

19

23

X. 17.

13

21

13

21

38

X. 22.

15

28

13

24

43

X. 25.

17

36

13

25

57

X. 29.

X. 13.

2. 6-MU 200

8

9

8

X.. 10.

3. 6-MU 200 kezd

6

8

X. 6.

4. B-9 1000

kezd

6

ppm

5. CCC 100

kezd

II

6. Bl 200

11

7. Bl

17

kezd

8.

15

7

13

7

9

6

8

kezd

-

22

-

19

-

18

-

12

47

8

9

40

7

-

-

35

kezd

-

8

21

-

22

100

-

-

20

-

22

5, 6-BI

1

7 -

-

kezd

18

-

22

9.

100

11

-

kezd

-

200

!

-

15

17

5, 6-BI BA

30

-

14

!

10. 11. BA

]

-

12.

10

-

-

-

-

kezd

-

100

6 -

GA3

6 -

13.

6 -

6

6 -

kezd

5

200

8

GA 3

34

14.

23

24

16

18 8

47

16 8

39

16 7

20

33

16

j

15 6

16

12 kezd

14

kezd 30

11

100 IBS

kezd

IES

16.

Kontrol

15.

17.

105

Irodalom: KIRÁLY Z. - POZSÁR B. - EL HAMMADY, M. (1966): Citokinin-aktivitás r o z s d a fertőzött növényekben: a fertőzött levélszövetek juvenilitása és s z e n e s z c e n c i á j a . Bot. Közi. 53/4: 217--223. KONINGSBERGER, V. V. -BOSCH, L. ( 1 9 6 7 ) : Regulation of nucleic acid and p r o tein biosynthesis. E l s e v i e r Publishing Company, A m s t e r d a m London - New York. LILLY, V.G.-BARNETT, H . L . (1951): Physiology of the Fungi. Mc.Graw-Hill Book. C o . , Juc. New-York - Toronto - London. MILLER, C . O . -SKOOG, F. -OKUMURA, F . S . -SALTZA von M.H. -STRONG, F . M . ( 1 9 5 6 ) : Isolation, s t r u c t u r e and synthesis of kinetin a substance promoting cell division. J. A m . C h e m . S o c . 75:1375-1380. OSBORNE,D.J. (1962): Effect of kinetin on protein and nucleic acid metabolism in Xanthium leaves during senescence. Plant Physol. 37: 595-602. POZSÁR, B.I. (1967): A szintetikus citokininek hatása a klorofill fotokémiai aktivitásának fokozódására, bablevélben. Bot. Közi. 54/4: 219-225. POZSÁR, B.I. (1967) : A gibberellinsav serkentő hatása a nukleinsav és a f e h é r j e s z i n t é z i s r e , szója levélben. T a k a r m á n y b á z i s . 7/1; 25-31. POZSÁR, B.I. ( 1 9 6 8 / c ) : Citokininek előfordulása nagygombákban. Mikológiái Közlemények, 2: 84. POZSÁR, B.I. - MATOLCSY Gy. ( 1 9 6 8 / a ) : Regulatory Effect of N'Benzyladenin and Pseudothymine (6-Metyluracyl) on the Synthesis of Nucleic Acids. Natura, 217-849. POZSÁR, B.I. -MATOLCSY, Gy. ( 1 9 6 8 / b ) : Cytokinin-like biological effectivity of pseudothymine ( 6 - m e t y l u r a c i l ) : Action of leafgrowth, clorophyll preservation and intensity of protein synthesis. Life Science, (II) 699 - 704. SKOOG, F . - MILLER, C . O . (1957): Chemical regulation of growth and organ formation in plant t i s s u e s cultured in vitro. Symp. Soc. Exptl. Biol. Lh 118 - 131. SZWEYKOWSKA, A. -SCHNEIDER, J. - PRUSINKA, U. (1969): Studies on the specificity and sensitivity of the bud-induction r e s p o n s e to citokinins in the protonema of Funaria h y g r o m e t r i c a . Acta. Soc. Bot. Pol. 3 8 / 1 : 139-142.

106

Die Wirkung einiger natürlichen und syntetischen Regulatoren auf die Entwicklung des A g a r i c u s bisporus und Coprinus comatus LÁSZLÓ SZABÓ, T á p i ó s z e l e Man kann feststellen, d a s s aus den physiologisch aktiven Verbindungen sind die positive Wirkung ausübenden Substanzen, die die Verbreitung, also die Kernteilung und d a s Wachstum d e s Pilzmycels stimulieren, durch einfache Untersuchung a u s zuwählen. Dabei kann die Konzentration entscheidend sein. Im Experiment hat sich erwiesen, d a s s d i e sekundären Regulatoren s t a r k , die Fluorenole und die Gibberellinsäure, s o w i e die Mehrheit d e r in den Untersuchungen verwendeten syntetischen Citokinine die Verbreitung dat> M y z e l - L a g e r s von A. bisporus und C. comatus m i t t e l m ä s s i g hemmen. Bis zu einer b e s t i m m t e n Myzelentwicklung kann d a s Auxin belebend wirken. Das 6-Methyluracil w i r k t bei beiden Arten eindeutig positiv, d a s h e i s s t es s t i m u l i e r t die Entwicklung des Myzels im Verhältniss zum Kontrollversuch. Folglich zeigt es Cytokininaktivität. Zusammengefasst kann man f e s t s t e l l e n , dass die natürlichen Pflanzenhormone und einige sekundäre Regulatoren auch auf die G r o s s p i l z e verschiedenartig wirken. Die Stoffe von exogener Herkunft stimulieren nur bei optimalen Konzentrationen und Verhältnissen zueinander das endogene Niveau d e r Pflanzenhormon-Aktivität, die Synthese des E i w e i s s e s und d e r Nukleinsäure, sowie d i e rasche Kernteilung und d a s Wachstum. Vermutlich stellt die Bildung und Differenzierung d e r F r u c h t k ö r p e r ähnliche, a b e r noch m e h r d i f f e r e n z i e r t e Ansprüche.

V. I. LENIN értett a gombákhoz "LENIN büszke volt g o m b a s z a k é r t ő i tudományára, képes volt előadásokat t a r tani egy-egy gombafajnak a tulajdonságairól", i r j a D r . VAD ASZ SÁNDOR "LENIN Svájcban" c. cikkében, az Elet és Tudomány 1970. évi 5. számában. F e l e s é g e , KRUPSZKAJA i r t a egyik levelében: "Valamennyien szenvedélyes gombászok voltunk. Rengeteg f e h é r gomba volt a r r a f e l é , de sok m á s gombafajt is találtunk, és a f a j t á k megállapitása közben olyan szenvedélyesen vitatkoztunk, hogy azt lehetett volna gondolni, valamiféle elvi h a t á r o z a t r ó l folyik a vita". K. Z.

107

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 3. s z á m Geobotanikai t é r k é p e z é s i egységek gombacönózisainak á t t e k i n t é s e a dél - és n y u g a t m o r v a o r s z á g i lomberdők vegetációöveiben SMARDA, FRANTISEK, Brno (ŐSSR)

A gombacönózisok m e g á l l a p í t á s a céljából f e l v é t e l e z é s e k e t készítettünk e l ő r e kijelölt,növénycönológiai szempontból tipikus t e r ü l e t e k e n , a m e l y e k n a g y s á g a egyenként kb 4000 m2 . A talajon t e r m ő nagygomba f a j o k t e r m ő t e s t e i t m e g számoltuk, a felvételeket a s z p e k t u s t á b l á z a t b a összeállítottuk, ezeket azután szintetikus táblázatokká alakítottuk á t . E z e k a n a l í z i s e révén m e g k í s é r e l t ü k az egyes e r d ő t á r s u l á s o k r a j e l l e m z ő gombacönózisokat megállapítani. A t e r ü l e t e ket a vegetációs periódus időszakában 1 - 2 , vagy 3 hetenként, 1 - 5 éven k e r e s z tül vizsgáltuk. A gombacönózisok j e l l e m z é s é r e 3 féle g o m b a c s o p o r t o t alkalmaztunk, a m e l y e k együttesen j e l l e m z ő fajkombinációnak tekinthetők. E z e k : 1./

K a r a k t e r f a j o k , a m e l y e k - egyes e l s z i g e t e l t é s véletlen kivételtől eltekintve - egy a s s z o c i á c i ó b a n fordulnak elő.

2./

S z u b k a r a k t e r f a j o k , a m e l y e k t ú l n y o m ó r é s z t egy a s s z o c i á c i ó b a n jelennek meg, d e két növénycönőzis é r i n t k e z é s i t e r ü l e t é n e l ő f o r dulnak a másik, ökológiailag közel álló a s s z o c i á c i ó b a n is.

3. /

Abundánsok, olyan gombafajok, a m e l y e k az a s s z o c i á c i ó b a n a g o m b a fajok t e r m ő t e s t s z á m á n a k tekintélyes r é s z é t a l k o t j á k . Ide azokat a fajokat soroljuk, a m e l y e k a t e r ü l e t e n m e g jelent ö s s z t e r m ő t e s t s z á m 3%-át, vagy attól nagyobb h á nyadát képviselik. Helyhiány m i a t t az abundánsokat e cikk táblázatába n e m vettük be.

Irodalom: MIKYSKA, R. et al. ( 1 9 6 8 ) : Geobotanische Karte d e r T s c h e c h o s l o w a k e i , 1. Praha. MUSIL, ALOIS ( 1 9 6 3 ) : Skupiny lesních typu. Praha ZLATNIK, A. ( 1 9 5 7 ) : Waldtypengruppen d e r tschehoslowakischen W ä l d e r . Praha.

108

1. táblázat A dél - és nyugatmorvaországi lomberdőtársulások gombacönózisainak k a r a k t e r - és s z u b k a r a k t e r f a j a i r ó l Übersichtstabelle d e r C h a r a k t e r - und Subcharakterarten d e r Laubwaldgesellschafts-Mykozönosen in Süd und Westmähren A gombacönózisok s z á m j e l z é s e : N u m m e r der Mykozönose: Az erdőtipus csoport rövidítése; Verkürzung der Waldtypengruppe: Karakterfajok: Charakterarten:

1

II

^

^

+++.

Amanita echinocephala (VITT.) QUEL.

.+..

Boletus aereus BULL, ex FR.

I1 1 1

Boletus fechtneri VEL. Boletus rhodopurpureus SMOTL. Boletus rhodoxanthus (KROMBH.) KALLENB.

+++. +.. + +.+.

Boletus satanas LENZ

.+++

C o r t i n a r i u s (Telamonia) f i r m u s ( F R . ) MOSER

++..

L a c t a r i u s acerrirrius BRITZ.

.++.

L a c t a r i u s azonites (BULL, ex ST. AM,/FR. ss.NHF.

+++.

IV

V

FQ

CAc

QF

Fp Ft

+ +

+

L a c t a r i u s ^Llicioides (FR. )ss. NHF . +++. ++..

Lycoperdon decipiens DUR. et.MONT. ++.. . Pulveroboletus c r a m e s i n u s (SECR. )f. -HSING. Russula decipiens (SING.) KÜHN. +-H-+ et ROMAGN. R u s s u l a minutula VEL.

Illb

+

Amanita c a e s a r e a (Scop. ex F R . ) PERS.ex SCHW.

Leccinum crocipodius ( L E T . ) WETLING

lila

++. .

VI

VII VIII

FAc Fqa Fap

109

I

II

Tulostoma squamosum (GMEL.)PERS. . . . +

. .

Xerocomus moravicus (VACEK)HERINK..+.

.

Illa Illb

IV

V

f-f

.

Xerocomus rubinus (W. G. SMITH) KÍJHN... f Szubkarakterfajok; Subcharakterarten; Amanita a s p e r a (FR.)QUEL.

ff..

.

-f

Amanita s t r o b i l i f o r m i s (VITT. )QÜEL.

.-H-f

.

+

Boletus appendiculatus SCHAEFF.

+ . + . . +

ex FR. Boletus impolitus FR.

f. f f

.

.

+

Boletus le-galliae (PILAT)BLUM

+ + . . . +

Boletus quéletii SCHULZER

f-fff

+ +

f

Boletus radicans P E R S . e x . F R .

IMI

.

.

.

.+

.

Boletus regius KROMBH.

-H-H-

.

+

Boletus speciosus FROST.

H-f.

.

C o r t i n a r i u s (Telamonia)bulliardii (FR.)FR.

+.+.*.

Cortinarius (Phlegmacium)coerulescens (SCHAEF. ex FR. )FR.

H-+.

.

C o r t i n a r i u s (Leprocybe) orellanus (FR.)MOSER

. . +.

.

.

+.

.

Cortinarius (Phlegmacium)orichal ceus FR.

. + . . . .

C o r t i n a r i u s (Sericeocybe) pholideus (FR. ex F R . ) FR.

....

+

Cortinarius (Phlegmacium)rufoolivaceus FR.

-H-f-.

.

Gyroporus castaneus (BULL, ex F R . )

. . . . + .

+

+

QUEL. Hygrophorus dichrous KÜHN. RQMAGN. H-f.

.

Hygrophorus r u s s u l a (SCHAEF. ex F r . )QUEL.

H-f.

.

+

Inocybe a t r i p e s ATK.

H-f.

.

+

VI VII VIII

110

I

II

Illa Illb IV

Lactarius circellatus Fr. ss.NHF.

V

++

.

+

.

.

.

.

.

.

.

MII

+

+

L a c t a r i u s flavidus BOUD.

+++.

.

+

L a c t a r i u s c h r y s o r r h e u s FR.

MII

.

+

L a c t a r i u s i c h o r a t u s BATSCH ex FR.

-H-H- +

+

L a c t a r i u s pearsonii NHF.

... + .

.

+

.

L a c t a r i u s quietus FR.

H-. + .

.

+

.+ .

.

+.

.

+

.

.

Lycoperdon m a m m a e f o r m e PERS.

++..

Qmphalotus o l e a r i u s (DC. ex F R . )

. .-H- .

VII VIII

.

L a c t a r i u s evosmus KÜHN. ROMAGN.

Leccinum g r i s e u m (QUEL. )SLNG.

VI

f. +

. +

.

.

.

.

.

.

.

SING. Peziza succosa BERK.

H-K

.

.

R a m a r i a fumigata (PECK) CORN.

+. -h

.

.

Rhodophyllus sinuatus (BULL, ex F R . )

.

| t| |

SING.

++++

Russula amoenolens ROMAGN.

H-..

+

Russula a t r o p u r p u r e a KROMBH.

H-..

.

+

Russula luteotacta REA

MII

.

+

Russula melliolens QUEL. Russula persicina KROMBH. s s . M E L Z . ZV. Russula vinosopurpurea J. SCHAEFF.

MII MII

. .

+ +

+++•

•

MII

.

Tricholoma a c e r b u m (BULL, ex F R . ) QUEL

.

+

.

+ .

. +

. .

.

.

. .

Karakterfajok: Charakterarten: Dermocybe cinnabarina (FR.)WÜNSCHE

+ . + . . .

Hydropus subalpinus (HÖHNEL)SING L a c t a r i u s a c r i s (BOLT ex F R . ) FR L a c t a r i u s subdulcis (HÖHNEL) SING Lepiota ignivolvata (BOUSSET) JOSS

+. . +.

.

+.+. . H-+

.

+.+. .

.

Ill

I

II Illa Illb

IV

V

Russula s o l a r i s F E R D . e t WINGE Russula violeipes QUEL.

VI

VII

VIII

, , ,, .

.

Clavariadelphus fistulosus / F R . / C O R N . .

.

Hygrophorus penarius FR.

.

.

L a c t a r i u s blennius FR.

.

.

.

.

.

-f

Szubkarakterfajok: Subcharakterarten: . .

/+/ .

.

. . .

Mycena c a p i l l a r i s QUEL.

.

.

f

Mycena c r o c a t a SCHRAD.

.

.

Mycena pelianthina FR.

. .

...+ . .

Russula ochroleuca (PERS.)FR.

.

.

Russula m a i r e i SING.

. . .

.

-f

ff

. -H-f +

+.

ff-H .

. .

..+.

. . . + . .

L a c t a r i u s paliidus (PERS. ex FR. )FR M a r a s m i u s alliaceus (fACQ.)FR.

.

+.+.+.+ -f.

f

/+/

.

-f...

+

.

.

..-h

+

.

.

.

-f.

Ilii

-f

. .

f

- f f -f

Russula puellula EBB. MOELLER +

et J.SCHAEFF. Russula veternosa FR. ss.CQOKE

. . .

Russula violeipes QUEL.

.

Tricholoma scioides (SECR.) MART

.

. .

.

-f. . .

H-f.

. +

-H-H- .

+

f

112

2» táblázat

Az erdőtipus csop. s z á m a és rövidítése;

Erdőtipusok

Gombacönőzis:

N r o . u. Ver- Mykozönose: kürzung d. Wald typen gruppé:

I CQ

II CQ

Illa FQ

ass.Boleto (aerei) -Russuletum luteotactae P. S MARD A

Növénytársulás:

Vegetáció söv:

Mintaterületek száma: Felvételek s z . : Mintatér. :Evel

Geobotanische Kartierungs einheit:

Vegetations stufe;

Flächenanzahl: Summe d. Aufzeichn. auf all. F l ä c h e : Jahre:

Szubxerofil tölegyes a s s z . Subxerophiler Eichenwald a s s . Potentillo -Quer c e t u m Pannoni cum KUKA

Tölgyesöv

4 348 2 Fl.: 6]. 1 F l . : 4 J. 1 F l . : 3 J.

ass.Boleto (aeSzubxerofil r e i ) - R u s s u l a e t u m tölgyes a s s z . luteotactae sub- Suxerophiler a s s . G y r o p o r e t o - Eichenwald a s s . Quercetum r o b o sum castanei r i s (stepposum) F.SMARDA SOO

a s s . Leccini (grisei) -Lactarietum circellati F.SMARDA s u b a s s . Amanitet o s u m strobiliformi F.SMARDA

Gyertyános -töl gyes assz. Eichen -Weissbu chen Haine a s s . Querceto - C a r p i netum m e d i o e u r o peum TÜXEN

Eichenstufe Carpineto Quercetum ZLATNIK

Tölgyesöv Eichenstufe Carpineto Quercetum ZLATNIK

Bükkös tölgyesöv BuchenEichenstufe Fageto-Quercetum ZLATNIK

1 37 3

1 52 4

113 2. táblázat folytatása Bükkös töl1 gyesöv 36 Buchen-Eichen Stufe, Acereto - 3 Carpinetum ZLATNIK

Illb CAc

a s s . Leccini (grisei) - L a c t a rietum circellati F.SMARDA s u b a s s . Amanitetosum strobili forrni F.SMARDA

Tölegys öv, t ö r meléklejtő erdői Schuttwälder der Eichenzone

IV OF

a s s . Leccini (grisei) - L a c t a rietum circel lati F.SMARDA

Gyertyános tölgyes a s s z . Eichen-Weissbuchen Haine a s s . Q u e r c e to-Carpinetum medio -europaeum. TUXEN

V Fp Ft

a s s . Russulo (solari) - L a c t a rietum pallidi F.SMARDA

Gazdag aljnövényzetü bükkösök Krautreiche Buchenwälder

Bükkös 4 tölgyes és 203 bükkösöv 1 Fl.: 5J. Eichen2 Fl.: 4J. Buchen-und 1 F l . : 1 J . Buchenstufe, Fagetum ty picum, Fagetum pauper ZLATNIK

VI FAc

a s s . Russulo (solari) - L a c t a r i e t u m pallidi subass. R u s s u l e tosum violeipedis F.SMARDA

Gazdag aljnövényzt5tü bükkösök Krautreiche Buchenwälder

Jegenyefenyőbükkösöv Tannen -Buchen stufe Fageto-Aceretum ZLATNIK

1 48 4

VII Fqa

a s s . Russuletum ochroleucae F.SMARDA

Luzulo-Fagion alacsony fekvésű sava nyu bükkösei Sauere Buchenwäldier d e r n i e d r i g e r e r La gen des Verbandes Luzulo-Fagion

Bükkösöv Buchenstufe Fagetum quer cino-abietinum ZLATNIK

1 7 1

VIII Fap

a s s . Russuletum ochroleucae subass. Cortina rietosum t r a g a ni F.SMARDA

Savanyu hegyvidéki bükkösök Sauere Gebirgs Buchenwälder

Lucfenyő-bükkös - 1 öv 10 Fichten -Buchenstuf e Fagetum abietino- 1 piceosum ZLATNIK

xxx

Bükkös-tölgyesöv EichenBuchen-Stufe Fageto Quercetum ZLATNIK

2 121 1 Fl.: 5J. 1 Fl.: 3J.

114

Übersicht von Mykozönosen d e r geobatanisehen K a r t i e r u n g s einheiten und d e r Vegetations stufen d e r Laubwälder in Süd - und W e s t m ä h r e n FRANTI§EK §MARDA, Brno (CSSR)

Zur Festlegung d e r Mykozönosen wendeten wir Aufzeichnungen an, die auf den vorher ausgewählten, phytozönologisch typischen Flächen im A u s m a s s von ungefähr 4000 m2 angeschafft wurden. Die F r u c h t k ö r p e r einzelner t e r r e s t r i s c h e r G r o s s p i l z e wurden gezählt, die einzelnen Aufzeichnungen wurden in Aspekt-Tabellen zusammengestellt, d i e s e wurden in synthetische Tabellen umgeformt und durch deren Analyse wurde versucht, die Mykozönosen, welche die einzelnen Waldgesellschaften c h a r a k t e r i s i e r e n würden, festzulegen. Im Laufe der Vegetationsperiode wurden die Flächen in Abständen von 1-2 oder 3 Wochen ein bis fünf Jahre hindurch kontrolliert. F ü r die Bestimmung der Pilzgesellschaften (Mykozönosen) bedienten wir uns d r e i e r Pilzgruppen, welche zusammen a l s eine bezeichnende Artenkombinati on betrachtet werden. Sie w i r d gebildet von: 1. /

C h a r a k t e r a r t e n , die - bis auf vereinzelte und zufällige Ausnahmen in e i n e r Assoziation vorkommen.

2./

Subcharakterarten, d i e vorwiegend in einer Assoziation vorkommen, j e doch i m Berührungsgebiet zweier Phytozönosen dringen sie auch in a n dere, ökologisch nahe Assoziationen, ein.

3. /

Abundanten Pilzarten, die die Anzahl d e r F r u c h t k ö r p e r einzelner Pilzarten in der Assoziation ausdrücken. Unter d i e s e werden Arten g e rechnet, deren Häufigkeit des Vorkommens 3 % und m e h r d e r G e s a m t a n zahl von F r u c h t k ö r p e r n s ä m t l i c h e r auf der F l ä c h e festgestellten Arten beträgt. Wegen Platzmangel sind die Abundanten in d e r Tabelle d i e s e r Abhandlung nicht angeführt.

115

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 3. szám Egy ritka nyelespöfeteg-faj előfordulása Magyarországon, a Tulostoma giovanellae BRES. NAGY LAJOS és BABOS LÖRANTNÉ, Budapest

Magyarországon számos é r d e k e s , ritka G a s t e r o m y c e t e s f a j él. HOLLÓS LÁSZLÓ világhirü monográfiájában gazdag anyagot közöl ezekről a gombákról, éppen ezért ujabb fajok f e l d e r i t é s e eléggé nehéz feladat. 1968 őszén Budapesten, Újpest egyik utcájában, homokos talajon, egy ház fala é s a j á r d a közötti r é s z e n néhány példányt sikerült gyűjteni egy bocskoros Tulostoma fajból, amelyet HOLLOS "Magyarország Gasteromycetái" cimü könyve alapján Tulostoma Volvulatum-nak lehetett meghatározni. A HOLLÓS által e néven publikált nyelespöfeteget Kecskeméten gyűjtötték tanítványai, egy kovácsműhely t é g l a j á r d á j á n a k r é s e i között találták több alkalommal. v A budapesti példányokból anyagot küldtünk ZDENEK POUZARnak, a c s e h s z l o v á kiai T u l o s t o m a - m o n o g r á f u s n a k . O volt szives figyelmünket felhivni a r r a , hogy a spórák nagyon finom diszitettsége miatt gombánk e l t é r a sima s p ó r á s T . volvulatum-tól. POUZAR további vizsgálatai alapján beigazolódott feltevése, hogy bocskoros nyelespöfetegünk a Tulostoma giovanellae BRES. fajjal azonos. Megvizsgálta a Stockholmban található BRESADOLA-féle tipusanyagot, amely minden tekintetben egyezett h e r b á r i u m i példányainkkal. A T. giovanellae BRES. e l t é r a T.volvulatum BORSCS, -tói nagyon finoman, s z e m c s é s e n diszitett spórái é s ökológiája által. A T. volvulatum Közép \ z s i a , India, É s z a k - és Északnyugat-Afrika sivatagos é s sztyeppés zónáiban fordul elő. A T . giovanellae pedig az irodalom adatai s z e r i n t elsősorban kulturterületeken, utakon, t ö r m e l é k e s helyeken található. A T . giovanellae rendkívül ritka faj, BRES ADOLA É s z a k - O l a s z o r s z á g b a n T r e n t o (Trident) környékén gyűjtötte, Ausztriában Wiener-Neustadtban t a l á l ta LOHWAG, továbbá Afrika p a r t j a i mellett, St. Thomé szigetén gyűjtötték. Gombánk a budapesti termőhelyen az első példányok g y ű j t é s e óta további h á r o m termőfoltról került elő, ezek kb. 100 m - e s körzeten belül vannak, a termőhelyi viszonyok csaknem azonosak. R e n d s z e r e s e n fal tövében, csupasz homoktalajon t e r e m , egy alkalommal azonban a bitumenes réteget is á t t ö r t e .

116

Az Erzsébet utcában a ház f a l a mellett, mintegy 20 m h o s s z ú s á g b a n , hol itt, hol ott jelennek meg a g o m b á k . Az egy é v e megfigyelt termőfoltokon az év minden időszakában találhatók voltak a f e j l ő d é s különböző stádiumában levő termőtestek. Összehasonlítva ezt a gazdag é s változatos anyagot a HOLLÓS által közölt T . volvulatum l e i r á s s a l é s a s z i n e s á b r á k k a l , a r r a a f e l t e v é s r e kellett j u t nunk, hogy a Kecskeméten gyűjtött b o c s k o r o s nyelespöfetegek szintén a T . giovanellae f a j j a l azonosak. Sajnos n e m rendelkezünk HOLLOS e gyűjtéséből h e r b á r i u m i példánnyal, m e r t azok m e g s e m m i s ü l t e k . így c s a k az ökológiai v i szonyok azonos&ága és az á b r á k hasonlósága alapján tehetjük ezt a m e g á l l a p í t á s t . Továbbá e r r e utal a f a j l e i r á s á b i a s p ó r á k t u l a j d o n s á g a i r a vonatkozó r é s z , amely s z e r i n t a s p ó r á k " . . . m a j d n e m egészen s i m á k . . . " ( " beinahe ganz glatt"). Tekintettel a r r a , hogy a T . volvulatum s p ó r á i mind az i r o dalmi adatok, mind pedig a T e r m é s z e t t u d o m á n y i Muzeum Növénytára h e r b á r i u m á b a n található, Indiából s z á r m a z ó (AHMAD g y ű j t é s e ) példányok b i zonysága s z e r i n t teljesen s i m á k , HOLLÓS ezen m e g j e g y z é s e vonatkozhat a T . giovanellae igen finoman s z e m c s é s e n diszitett s p ó r á i r a . Makroszkopikus tulajdonságok alapján - különösen a fejletlen példányok esetében - nehéz az e l v á l a s z t á s , a két f a j tulajdonságai sok tekintetben megegyeznek, jól e l térnek azonban külsőleg i s a hazánkban i s közönséges egyéb Tulostoma f a joktól.

A gomba l e i r á s a : Peridiuma 1, 0 - 1 , 8 cm m a g a s , 1, 3-2, 5 c m s z é l e s ; c s a k n e m gömbölyded, néha mogyoró a l a k ú ; szine p i s z k o s f e h é r e s - h a l ványokkerestől a világos mogyorószinig; fiatalon kemény, később p a p i r s z e r ü l e s z ; felülete s i m a vagy a t e tején r á n c o s , h o m o k s z e m c s é k k e l többnyire e r ő s e n b o r i t o t t ; tetején e g y s z e r ű nyilás van. A kifejlett példányokon jól látható a peridium alján a tönköt k ö r ü l vevő o j t o s - s z á l a s f e h é r g a l l é r k a , mely szintén homokkal többé-kevésbé boritott. A f i a t a l t e r m ő t e s t e k e n a g a l l é r k a é s a bocskor összefüggő, később a nyélrész növekedésekor, elszakad e g y m á s t ó l . A t e r m ő r é s z ( g l e b a ) e l e i n te fehér, m a j d okker s á r g a - r o z s d á s o k k e r szinü. A nyél m é r e t r e változatos, a fiatal g o m b á k szinte nyél nélküliek, g u m ó s z e r ü e k ? m a j d a nyél megnyúlik, többnyire 1 - 3 c m hosszú, de lehet 6 c m - e s i s , v a s t a g s á g a pedig 0, 5-0, 9 cm között változik. A nyél f á s , d e törékeny, egyenletesen vastag vagy alul e l keskenyedő; szine eleinte f e h é r , majd o k k e r e s - r o z s d á s o k k e r e s - p i s z k o s b a r nás l e s z ; fiatalon homokkal b o r i t o t t ; f e l ü l e t e b o r d á s - r á n c o s (de n e m olyan m é r t é k b e n , mint az indiai T. volvulatum példányoké), a megnyultabb

117

1. -2. Tulostoma giovanellae BRES. Budapesten gyűjtött termőtestek természetes nagyságban és a spórák 1000 x nagyítva. 3. Hollós László "Magyarország Gasteromycetái" cimü könyvében (XI.tábla 21.ábra) a Tulostoma volvulatum néven publikált gombák t u s r a j z a i .

118

tönkök felülete k i s s é pikkelykés; a nyél alján fejlett vagy gyenge g u m ó s z e r ü volva van, a b o c s k o r p e r e m e többnyire kissé elálló, külső r é s z é t f e h é r micéliumfonalakkal átszőtt h o m o k s z e m c s é k b o r í t j á k ; a bocskor könnyen l e szakad, ezért c s a k az épségben kiemelt példányok alján látható. Spórái b a r nássárgák, gömbölydedek, nagyon finoman s z e m c s é s e k , m é r e t ü k 4, 3-6, 2 x x 4 - 6, 2 mikron, többnyire egy olajcseppel. Kapilliciuma hialin vagy kissé s á r g á s , sima vagy hullámos, elágazó, 4, 5 - 12 mikron vastag. Herbáriumi adatok Budapest:

(Természettudományi Muzeum N ö v é n y t á r a ) :

Ú j p e s t , Erzsébet utca, J°68. IX. 25.

l e g . : Nagy L.

Ú j p e s t , Erzsébet utca, 1968. XI. 27.

l e g . : Nagy L.

Ú j p e s t , Erzsébet utca, 1969. VIII. 30. l e g . : Nagy L. Ú j p e s t , E r z s é b e t utca, 1969. IX. 20. Ú j p e s t , Ősz utca,

l e g . : Nagy L.

1968. XII. 18. l e g . : Nagy L.

Irodalom: BÁNHEGYI J. - BOHUS G. - KALMÁR Z. - UBRIZSY G. ( 1 9 5 3 ) : M a g y a r o r s z á g nagygombái. - Akadémiai Kiadó, Budapest BRESADOLA," J. (1932): Iconographica Mycologica. Vol. XXIII. - Milano. HOLLÓS L. ( 1 9 0 3 ) : Homokpusztáink j e l l e m z ő gombáiról. Közlemények. 2, p. 170-173.

-Növénytani

HOLLOS L. ( 1 9 1 3 ) : Kecskemét vidékének gombái. - Budapest POZAR, Z. ( 1 9 5 8 ) : Tulostoma PERS. ex PERS. in PILÁT, A. et a l . : F l o r a CSR., G a s t e r o m y c e t e s . - Praha.

119

Vorkommen einer seltenen Stielbovist-Art (Talostoma giovanellae BRES.) in Ungarn NAGY, L. - F r a u BABOS, M. Budapest

In Ungarn wachsen zahlreiche i n t e r e s s a n t e , seltene G a s t e r o m y c e t e s -Arten. L. HOLLOS veröffentlicht in s e i n e r weltberühmten Monographie ein r e i c h e s Material über d i e s e Pilze. Das Aufstellen neuer Arten bedeutet demnach eine ziemlich schwierige Aufgabe. Im H e r b s t 1968 ist es uns gelungen, in Budapest, in einer S t r a s s e von Ú j pest, auf Sandboden, zwischen einer Hauswand und dem Bürgersteig einige E x e m p l a r e einer Stielbpvist -Tulostoma — Art zu sammeln, welche auf grund des Werkes von HOLLOS "Die G a s t e r o m y c e t e s Ungarn", als Tulostoma volvulatum bestimmt werden konnten. Der von HOLLOS unter d i e s e m Namen b e s c h r i e b e ne Stielbovist wurde von seinen Studenten in Kecskemét g e s a m m e l t . Sie fanden diese Pilze auch in den Spalten des Z i e g e l p f l a s t e r s einer Schmiede. Von den Budapester Exemplaren haben wir Material an ZDENEK POUZAR, den tschechoslowakischen Tulostoma-Monographen gesandt. E r hat uns f r e u n d licherweise darauf a u f m e r k s a m gemacht, d a s s d i e s e Art wegen d e r s e h r f e i nen Ornamentierung d e r Sporen, von T. volvulatum mit glatten sporen abweicht. Auf Grund s e i n e r weiteren Untersuchungen hat sich die Annahme von POUZAR bestätigt, d a s s nämlich u n s e r e Stielbovist-Art mit Tulostoma giovanellae BRES. identisch i s t . Er untersuchte das in Stockholm befindliche BRESADOLAsche Typusmaterial, das in j e d e r Hinsicht mit unseren H e r b a r - E x e m p l a r e n identisch war. T. giovanellae BRES. weicht von T. volvulatum BORSCH durch i h r e s e h r f e i n körnig ornamentierten Sporen und ihre Ökologie ab. T . volvulatum kommt in den W ü s t e n - u n d Steppenzonen von Mittel-Asien, Indien, sowie N o r d - u n d Nordwest-Afrika vor. T. giovanellae t r i t t dagegen - nach Literaturangaben in e r s t e r Linie auf Kulturgebieten, S t r a s s e n und an Kiesigen Stellen auf. T . giovanellae ist eine besonders seltene Art. BRESADOLA s a m m e l t e sie in Norditalien, in d e r Umgebung von T r e n t o ( T r i d e n t ) . LOHWAG fand sie in Wiener-Neustadt in Ö s t e r r e i c h . Die Art wurde a u s s e r d e m an d e r Küste von Afrika, auf d e r St. Thomé Insel, g e s a m m e l t .

120

Unser Pilz ist an dem Budapester Fundort seit dem Auffinden d e r e r s t e n Exemplare an w e i t e r e n d r e i Stellen vorgekommen; diese befinden sich innerhalb eines K r e i s e s von ungefähr 100 m, die Standortverhältnisse sind annähernd identisch. E r tritt i m allgemeinen am Grund von Mauern, auf nacktem Sandboden auf, einmal durchbrach e r sogar die Bitumenschicht. Die Pilze erscheinen stellenweise in d e r E r z s é b e t - S t r a s s e neben einer Hauswand, in d e r Länge von etwa 20 m. An d e r seit einem Jahr beobachteten Standorten waren in jeder J a h r e s z e i t F r u c h t k ö r p e r in verschiedenen Stadien d e r Entwicklung zu finden. Im Laufe des Vergleichs d i e s e s r e i c u j n und abwechslungsreichen Materials mit d e r von HOLLOS veröffentlichten Beschreibung von T . volvulatum m u s s ten wir zur Annahme kommen,dass auch die in Kecskemét g e s a m m e l t e n Stielboviste mit T. giovanellae identisch sind. Leider besitzen wir kein H e r b a r Exemplar aus d e r Sammlung von HOLLOS, da d i e s e vernichtet wurde. So können wir d i e s e Feststellung nur auf Grund d e r Identität d e r ökologischen Verhältnisse und d e r Ähnlichkeit d e r Abbildungen unterstützen. Darauf weist im weiteren d e r die Eigenschaften d e r Sporen besprechende Teil d e r Artenbeschreibung hin, nämlich, d a s s die Sporen "beinahe ganz glatt" sind. Mit Hinsicht d a r a u f , d a s s die Sporen von T. volvulatum sowohl nach den Angaben in d e r L i t e r a t u r als auch bei den, in d e r Botanischen Sektion des Naturwissenschaftlichen Museums befindlichen, aus Indien stammenden (Sammlung von AHMAD) Exemplaren völlig glatt sind, kann sich d i e s e Bemerkung von HOLLOS auf die sehr feinkörnig ornamentierten Sporen von T. giovanellae beziehen. Auf Grund von makroskopischen Eigenschaften ist die Trennung besonders im F a l l e von unentwickelten Exemplaren - schwer, die Eigenschaften beider Arten stimmen in m e h r f a c h e r Hinsicht überein, sie weichen d a gegen im Ausseren von den sonstigen gewöhnlichen Tulostoma -Arten u n s e r e r Heimat bedeutend ab. Beschxeibung d e s P i l z e s : Peridie 1, 0-1, 8 c m hoch, 1, 3-2, 5 cm b r e i t ; gedrückt rundlich, oder r u n d lich, manchmal m a n d e l f ö r m i g ; F a r b e von schmutzig-weisslich-hellocker bis hell h a s e l n u s s f a r b i g ; jung h a r t , s p ä t e r papierartig w e r d e n d ; Oberfläche glatt, oder an d e r Spitze runzelig, m e i s t e n s mit Sandkörnern s t a r k bedeckt; an d e r Spitze mit einfacher Mündung. An den entwickelten Exemplaren ist im Unterteil d e r Peridie das den Stiel umhüllende f r a n s i g - f a s e r i g e weisse Hüllchen gut b e m e r k b a r , welches ebenfalls m e h r oder weniger mit Sand be-

121

deckt i s t . An den jungen F r u c h t k ö r p e r n ist das Hüllchen und die Volva zusammenhängend, s p ä t e r bei d e r Entwicklung des Stiels, voneinander getrennt. Fruchtteil (Gieba) z u e r s t w e i s s , dann o c k e r g e l b - r o s t o c k e r . G r ö s s e des Stiels veränderlich, die jungen Pilze annähernd stiellos, knollenartig, der Stiel s p ä t e r länger werdend, m e i s t e n s 1 - 3 cm lang, auch 6 cm lang werdend. Dicke zwischen 0, 5-0, 9 cm. Stiel holzig, a b e r z e r b r e c h l i c h , dick oder unten v e r s c h m ä l e r t . F a r b e z u e r s t weiss, s p ä t e r o c k e r i g - r o s t o c k e r i g - - s c h m u tzigbraun werdend; jung mit Sand bedeckt; Oberfläche rippig-runzelig (aber nicht in dem M a s s e wie bei den indischen T . volvulatum- E x e m p l a r e n ) , O b e r fläche d e r ausgedehnteren Stiele etwas schuppig; i m Unterteil des Stiels gut entwickelte oder schwache knollenartige Volva, d e r ä u s s e r e Teil von weissen Myzelienfasern umwobenen Sandkörnern bedeckt; Volva leicht abfallend, nur an den unversehrt ausgehobenen Exemplaren auffindbar. Sporen bräunlichgelb, rundlich, s e h r fein körnig, 4, 3-6, 2 x 4-6, 2 Mikron, meistens mit einem Öltropfen. Capillitiumfäden hyalin oder etwas gelb, glatt oder wellig, verzweigt, 4, 5-12 Mikron dick. H e r b a r - D a t e n (Botanische Sektion des Naturwissenschaftlichen M u s e u m s ) Budapest: Újpest, E r z s é b e t - S t r a s s e ,

25,9, 1968. l e g . : L. NAGY

Újpest, E r z s é b e t - S t r a s s e , 27,9. 1968. l e g . : L.NAGY Újpest, E r z s é b e t - S t r a s s e , 30,8. 1969. l e g . : L.NAGY Újpest, E r z s é b e t - S t r a s s e , 20,9. 1969. l e g . : L.NAGY Újpest, Ő s z - S t r a s s e

18, 12. 1968. l e g . : L.NAGY

Megnyilt a holland G o m b a t e r m e s z t é s i Szakoktatási Központ 1969 október 9-én átadták rendeltetésének a régi Gombakisérleti Állomás helyén felépült intézményt, amelyben szakiskola, l a b o r a t ó r i u m , bemutató, é s t e r m e s z t ő ü z e m szolgálja majd a fokozott követelményű g o m b a t e r m e s z t ő s z a k e m b e r képzést. A Szakoktatási Központ igazgatója az E u r ó p a - s z e r t e i s m e r t P. J. C. VEDDER, több g o m b a t e r m e s z t é s i kézikönyv s z e r z ő j e . UZONYISANDORNE

122

A Mikológiái Szakosztály uj vezetősége Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya 1970 f e b r u á r 5-én tartott közgyűlésén a lemondott eddigi vezetőség helyett megválasztotta az uj vezetőségét, amely a következő: Az Országos E r ü é s z e t i Egyesület Elnöksége által felkért elnök: D r . UBRIZSY GÁBOR, akadémikus. t á r s e l n ö k : Dr.IGMÁNDY ZOLTÁN, egyetemi t a n á r , tiszteletbeli elnökök: Dr.BÁNHEGYI JÓZSEF, egyetemi tanár Dr.BOHUS GÁBOR, muz. tud. csoportvezető, Dr.HARACSI LAJOS, ny. egyetemi t a n á r . Az újonnan alakult intézőbizottságok vezetői: 1. / Tudományos Szakbizottság: Dr.DÁNOS BELA, egyetemi adjunktus, D r . KONECSNI ISTVÁN, tud. munkatárs. 2 . / Faanyagvédelmi Szakbizottság: GYARMATI BELA, főmérnök, VÉSSEY EDE, laborvezető mérnök. 3. / S z e r k e s z t ő Bizottság : D r . KALMÁR ZOLTÁN, főisk. tanár, D r . TÖRLEY DEZSŐ, egyetemi adjunktus. 4. / Oktatási Bizottság: JAKAB ALBERT, éleim, főfelügyelő, BABOS LORÁNTNÉ, tud. m u n k a t á r s . A titKcirság t a g j a i :

SCHUSTER VIKTOR, ügyvezető, Dr.REMÉNYI K. ANDRAS, e l s ő titkár, D r . CSUKÁSSY LORÁNTNÉ, másod t i t k á r . D r . CS. L. -NÉ

123

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 3. s z á m A kalaposgombák t e r m ő t e s t é n e k r o v a r f a u n á j a D r . L U T E R E K , DOROTA, Poznan (Lengyelország)

A gombák és a magasabbrendü növények közötti kapcsolatokat viszonylag jól i s m e r j ü k , de a gombák és az állatok közötti kapcsolatokat csak rendkívül hézagosan. Főleg kevéssé i s m e r e t e s az e r d e i gombákban élő nagyszámú r o var, és azoknak a gombatermőtestekben okozott kártétele. Ebben a témakörben dolgozva, éveken át végzett vizsgálataimból, é s a g o m bák t e r m ő t e s t é n e k r o v a r v i l á g á r a vonatkozó szakirodalomból több é r d e k e s következtetést vontam le. Nem r é s z l e t e z e m most vizsgálati eredményeimet, hanem csak az általános megállapításaimat kívánom i s m e r t e t n i . A. / A fauna-problémákkal kapcsolatos következtetések 1 . / Számos r o v a r f a j populációját nagy egyedszám jellemzi. A D i p t e r á k nak majdnem egész lárvaciklusa, de főleg az Apterygoták é s a Coleopterák imágó f o r m á i is megtalálhatók az erdei gombák t e r m ő testében. 2. / A vizsgált 800-nál több erdei gombafaj termőtestéből, - amelyek a Cantharellaceae, Boletaceae, Paxillaceae, Agaricaceae, é s Russulaceae családokhoz tartoztak. - 5 rovarrendbe (Collembola, D e r m a t o p t e r a , Coleoptera, Diptera és Hymenoptera) tartozó 111 r o v a r f a j t találtunk vagy tenyésztettünk ki. 3. / A Collembola rend gombakedvelő r o v a r a i t mostanáig az irodalom még nem tárgyalta eléggé r é s z l e t e s e n . Hiányosak a gazdagomba életében betöltött s z e r e p ü k r e vonatkozó i s m e r e t e i n k i s . 4. / A legalaposabb i s m e r e t e k e t a Coleoptera rendbe tartozó gombakedvelő r o v a r o k r ó l gyüjtöttük össze, ennek e l l e n é r e ugy vélem, még mindig nem i s m e r j ü k eléggé a Styphylinidae családba tartozó bizonyos Boteto-

Keszthelyi O r s z á g o s Mikológiái Vándorgyűlésen a s z e r z ő akadályoztatása miatt meg nem tartott előadás szövege.

124

c h a r a és Gyrophaena fajokat, valamint a gombakedvelő polifág rovarok (pl. az Elateridae család néhány fajának l á r v á j a ) biológiáját é s ökológiáját sem, amelyeknek fontossága az erdő biacönozisában még nincs eléggé tisztázva. 5. / A Diptera rendből a vizsgált gombák faunájában a Mycetophilidae c s a l á d dominál (58 f a j ) . A többi családból ( T r i c h o c e r i d a e , Anisopodidae, Limoniidae, Psychodidae, Scatopsidae, Sciaridae, Ceratopogonidae, Phoridae, Helomyzidae, BorLoridae, Chloropidae, Drosophilidae, Anthomyidae, M u s c i d a e ) eddig c s a k 30 cajt találtunk, valamint 6 család olyan képviselőjét, amelyeknek faji hovatartozását még nem határoztuk meg. A kísérleti e r e d m é n y e i m azt igazolták, hogy a gombákban élő D i p t e r a - f a u na fajokra vonatkozó minden uj vizsgálat bőviteni fogja eddigi i s m e r e t e i n ket. így például Lengyelországban a Diptera rendbe tartozó Boleíophila r o s s i c a LANDR. fajnak s z o r o s kapcsolata van a Suillus luteus gombával, de m á s légyfajokat i s találtam, amelyeknek a gombákkal való kapcsolatát eddig m é g nem emiitették. 6. / Vizsgálataim egyik legfontosabb eredménye a gombákon előforduló Hymenopterák m e g h a t á r o z á s a , mindmáig ugyanis a vonatkozó irodalom viszonylag kevés f a j t emlit ebből a rovarrendből. Az eddig közölt v i z s g á l a tok folyamán a következő családok képviselőit találtuk a gombákon: Ichneumonidae ( 1 f a j ) , Braconidae (9 f a i ) , T o r y m i d a e (1 f a j ) , P r o c totrupoidae, Cynipoideae é s Chalcidoideae (1 f a j mindegyikből ) , Myrmicidae (2 f a j ) , és F o r m i c i d a e (1 f a j ) . 7. / A gombák r o v a r f a u n á j á n a k vizsgálata alkalmával m á s gombaevő á l l a tokat is találtam. Egyes gombák termőtestén az Arachnida csoport f a j a i (Araneida és A c a r i n a rendekből), valamint a C r u s t a c e a , Myriapoda és Castropoda c s o p o r t o k fajai találhatók meg. A gombákat t e r m é s z e t e s e n még egyes erdei e m l ő s ö k is fogyaszták, mint pl. a vaddisznó, őz, s z a r v a s és mókus. A l e g é r d e k e s e b b mindebből az Acarina rend fajainak előfordulása a gombák t e r m ő t e s t é n . Figyelembe véve ezeknek az állatoknak az erdei k ö r n y e z e t r e kifejtett hatását, é s különösen a kártékony, gombapusztitó rovarok populációinak megfékezésében kifejtett s z e r e p é t , ugy látszik, hogy r é s z l e t e s e b b figyelemre i s é r d e m e s e k .

125

B. / Ökológiai problémákra vonatkozó következtetések 1. / Mindazok, akik a gombák rovarfaunájával foglalkoznak, egyetértenek abban, hogy a gombák t e r m ő t e s t e és az erdei környezet között - egyetlen gomba esetén is - meghatározott biológiai kapcsolat van. Ez vonatkozik agy a taplók kemény t e r m ő t e s t é r e , mint a lágy g o m b á k r a . Ha figyelembe vesszük a gombák idényszerű előfordulását és a t e r m ő t e s t e k rövid é l e t t a r tamát, valamint az ott élő Ízeltlábú fauna, és különösképpen a rovarfauna fajgazdagságát, akkor ezt az erdő igen é r d e k e s jelenségének kell tekintenünk, ami nem illeszthető be könnyen az elfogadott ökológiai kritériumokba. 2. / A gomba húsának nagy tápértéke épp ugy, mint a t e r m ő t e s t fizikai s z e r k e z e t e , - amely azt a rovarok és lárváik s z á m á r a könnyen h o z z á f é r h e tővé teszi, - a fő oka annak, hogy ezek a rovarok é s m á s élőlények a gomba termőtestében olyan nagy számban előfordulnak. Ezenkívül a gombák bomlásakor keletkező jellegzetes szag is vonzzaanekrofág é s szaprofág r o v a r o kat. 3 . / Egyes s z e r z ő k (BENICK, OSTROWIERCHOWA - PLOTNIKOWA) azon a véleményen vannak, hogy egyetlen gomba is képes olyan speciális mikrokli ma kialakítására, amely kedvez bizonyos r o v a r f a j o k elszaporodásának. Nyáron a gombák t e r m ő t e s t e s z á m o s r o v a r f a j s z á m á r a hatásos védelmet biztosit a tul e r ő s napsugárzás é s a s z á r a z s á g ellen. Ezenkívül a gomba jó védelmet nyújt bőséges e s ő z é s esetén a tul sok víz ellen i s . 4 . / A gomba egyes fejlődési fokozatainak megfelelően, meghatározott s o r rendben, m á s é s más r o v a r o k jelennek meg a t e r m ő t e s t e n . Ha ezt a fejlődést figyelemmel kisérjük a termőtestnek a föld f e l s z í n e fölé emelkedésétől a pusztulásáig, akkor jellegzetes változásokat találhatunk a rovarvilág menynyiségi és minőségi összetételében. 5. / A "kommenzializmus" jelensége szépen k i f e j e z é s r e jut a gombák t e r mőtestében. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a gomba menedékül, vagy táplálékul szolgálhat számos különböző r o v a r f a j n a k és m á s állatnak, amelyek az e r d ő aljnövényzete között élnek. 6. / A rovarok é s gombák együttélése, amely a r o v a r o k s z á m á r a mindig előnyösebb, pozitív lehet a gombákra nézve is, az "entomochoria" j e l e n s é -

126

ge miatt, ami azt jelenti, hogy egyes r o v a r f a j o k a spórákat széthordják, és igy a gombát t e r j e s z t i k . Ez az együttélés azonban még igy is hátrányos a gombának, m e r t a lárvák (főleg Diptera), a gomba belsejéből táplálkozva, annak pusztulását okozzák, következésképpen csökkentik a t e r m e l t spórák számát. 7. / Eddig még sohasem tapasztalták, hogy a rovarok, - habár tömegesen fordulnak elő a gomba t e r m ő t e s t é b e n , - hátrányosan befolyásolnák a m i c é liumot vagy korlátoznák annak növekedését. 8. / A gombák t e r m ő t e s t é n e k rovarfaunájába tartoznak olyan fajok i s , a m e lyek nagy jelentőségűek a g o m b á k és az e r d ő biocönózisában. Ezek közül a ragadozó és p a r a z i t a fajokat kell megemliteni. Ilyenek elsősorban a Staphylinidae családhoz (Coleoptera r e n d ) é s a Hymenoptera rendhez t a r tozó fajok, valamint néhány D i p t e r a rendhez tartozó r o v a r . Mivel azonban a ragadozók é s az azoknak áldozatul e s ő fajok számának ö s z szehasonlitása jelentős aránytalanságokat mutat, gyakorlatilag nem lehet nagyobb jelentőséget tulajdonítani a ragadozó és parazita rovaroknak a g o m ba termőtest védelmezésében. 10. / A gombák t e r m ő t e s t e valószínűleg átmeneti s z á l l á s a lehet olyan r o varoknak is, amelyek látszólag közömbösek az erdei környezettel s z e m ben. Mint példát említhetjük a D e r m a p t e r a rend és a Coleoptera család n é hány képviselőjét. 11. / Ugy látszik, hogy a gombák rovarvilágának, illetőleg bizonyos e r d ő típusok gombaflórájának és az azokkal együtt előforduló rovarok mennyiségi és minőségi összefüggésének vizsgálata érdekes segítséget nyújthat az erdészeti általános biocönolőgiai kutatásokhoz. 12. / Figyelembe véve, hogy a gombakedvelő rovarok ökológiai szempontból, kevés kivétellel, előnyösek az erdőben, mivel r é s z t vesznek az erdő általános anyagforgalmában, é s szabályozó szerepük van a ragadozó és pa-

127

razita rovarok e l s z a p o r o d á s á r a i s , a gombák t e r m ő t e s t é t ugy kell tekintenünk, mint az erdei aljnövényzet é r t é k e s biocönotikai tényezőjét. Ezért megfelelő intézkedésekkel meg kellene akadályozni, hogy az e r d ő aljnövényzetének használói céltalanul pusztitsák a gombákat. C. / Gazdasági problémákra vonatkozó következtetések 1. / A vizsgált gombák főleg az ehető fajok közé tartoznak. A gombakedvelő rovarokat ezért gazdasági szempontból a következőképpen oszthatjuk fel: elsődleges kártevők, másodlagos kártevők, és a gombákra nézve közömbös fajok. Ebből a szempontból felbecsülve meg kell állapitanunk, hogy a káros rovarok majdnem teljesen a D i p t e r a rendhez és az E l a t e r i d a e c s a ládhoz tartoznak (Coleoptera) . A Collembola rendbe tartozó rovarok, vagy egyes bogarak ( pl. Staphylinidae) elsődleges kártevőként csak ritkán f o r dulnak elő, akkor is csak tömeges elszaporodás esetén. 2 . / Ha a gombákat elsődleges kártevők (mint pl. a Diptera, különösképpen a Mycetophylidae l á r v á k ) gyorsan elpusztítják, akkor az a gombákat é r t é kesítés céljából gyűjtőket és a piacot különösen érinti, m e r t csökkenti a g o m bák fogyasztási é r t é k é t . 3 . / Az Elateridae lárvák kártétele a gombagyüjtés és a feldolgozás s z e m pontjából fontos, mivel úgyszólván egyetlen, de viszonylag gyakori kárositói a Cantharellus cibarius gombának. Sokkal ritkábban találhatók a drótférgek más é r t é k e s gombákban, mint pl. a Boletus edulis és Leccinum s c a b r u m termőtestében. 4. / Mivel a gombák előfordulásának speciális feltételei vannak, e z é r t a kártevők elleni megelőző rendszabályok kémiai és biológiai m ó d s z e r e i nem jöhetnek s z á m í t á s b a . Az ehető gombák védelmének problémáját tehát csak a gondosabb begyűjtésre, s z á l l í t á s r a , r a k t á r o z á s r a és feldolgozásra lehet korlátozni. A probléma pedig nagy jelentőségű, m e r t a gombákat mind a hazai, mind a külföldi piacok mindig nagyobb mértékben igénylik. Mindebből a r r a következtethetünk, hogy az entomológusok és mikológusok együttműködése igen fontos a gombák és rovarok, e két fontos t e r m é s z e t i tényező együttélésének tanulmányozásában. Ez az együttműködés nagyon ki-

128

vánatos, valamint fontos és é r d e k e s ökológiai és r o v a r r e n d s z e r t a n i n é z ő pontból is. Ilyen együttműködésre és m e g f i g y e l é s e k r e az erdei biocönózis látszik a legelőnyösebb kutatási területnek, mivel itt a rovarok és gombák egyaránt tömegesen fordulnak elő.

Entono-fauna of Fruiting Bodies of F o r e s t Mushrooms Dr.DOROTA LUTEREK, Poznan, T h i s report contains conclusions resulting f r o m investigations on the entomo-fauna of f o r e s t m u s h r o o m s . Conclusions a r e related to faunistic, ecological and economical problems. Itt was found, that numerous species of i n s e c t s , in reported investigations 206 species, 6 f a m i l i e s (and 3 s u p e r - f a m i l i e s , the specimens of which w e r e not d e t e r m i n e d , a r e d i s c u s s e d ) a r e associated with fruiting bodies of f o r e s t m u s h r o o m s . These i n s e c t s a r e c h a r a c t e r i s t i c by very dense population of larval and imago stages of development, r a r e l y occuring e l s w h e r e in forest environment. Basing on ecological observations it can be stated that fruiting bodies of mushrooms in f o r e s t environments a r e creating, even in case of a s i n g le specimen, a determined biological complex. The essential cause of i n s e c t s occurence on m u s h r o o m s is their high nutritive value and internal s t r u c t u r e of t h e i r tissue. T h e importance of insects injurious to edible mushrooms is considerable. T h i s apply to l a r v a e of D i p t e r a o r d e r and E l a t e r i d a e family (Coleoptera) in the first place. Unfortunately, because of specific conditions governing the growth of m u s h r o o m s , prophylactive m e a s u r e s on a l a r g e r scale o r controlling of mushroom injuring insects by means of chemical or biological methods, cannot be taken into account f r o m the practical point of wiew.

129

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1969. évi 3. szám

A hazai gombatermesztők aktuális problémái Dr.BALAZS SÁNDOR, Budapest. C s i p e r k e g o m b a - t e r m e s z t é s ü n k zömében egyetlen nagy termesztővállalat k e z e l é sében folyik. A Duna TSz. c s i p e r k e t e r m e s z t é s e mellett meglehetősen változó nagyságú területen t e r m e s z t e n e k más szövetkezetek é s k i s t e r m e s z t ő k . Ez utóbbiak által hasznositott felület több éves átlagban 50. 000 m ^ - n y i r e tehető. E j e l legzetes tagozódás e l l e n é r e a hazai t e r m e s z t é s problémái meglehetősen azonosak, noha a szerkezeti megoldások az üzem méretétől függően eltérnek. T e r m e s z t é s ü n k e t mindeddig a klasszikus t e r m e s z t é s i e l j á r á s o k használata j e l lemezte, mely az adottságok miatt a lótrágyára volt alapozva, s a t e r m e s z t ő hely körülményei miatt zömében gépesités nélkül, kézi müvelés volt. T e r m e s z tésünkre, annak m ó d s z e r e i t illetően tehát a kisüzemi jelző illik leginkább. E klasszikus t e r m e s z t é s i hagyományoktól csak az utóbbi években kezdtünk e l t é r n i , s feltehetően sikerül majd a mainál modernebb, de a hazai specialitásokon a l a puló t e r m e s z t é s i f o r m á t kialakítani. Eddig sokat beszéltünk a r r ó l , hogy hazánkban nagyon sok olyan kisebb-nagyobb, t e r m e s z t é s r e alkalmas pince vagy földfeletti épitmény - m á r nem használt i s tálló vagy egyéb gazdasági épület - van, amelyben é r d e m e s lenne csiperkét t e r m e s z t e n i . Sok olyan idősebb, fiatalabb, tehát nyugdijas vagy munkaidején tul tevékenykedni kivánó és megfelelő helyiséggel rendelkező dolgozó van, akik szivesen termesztenének, vagy t e r m e s z t e n e k csiperkegombát. Ez a gondolat a z é r t i s vetődött fel, m e r t a hasznos és kellemes időtöltés mellett a k i s t e r mesztők által t e r m e l t gomba az ellátásban csak bővitené a választékot, é s enyhitené a fehérjehiányt. Mégis annak ellenére, hogy különböző vonalakon többszáz t e r m e s z t ő nyert alapvető t e r m e s z t é s i kiképzést, az ilyen k i s t e r m e s z t é s sem méreteiben, sem szinvonalában lényegesen nem változott. Az azonban nem lehet vitatott, hogy a k i s t e r m e s z t ő k által termelendő g o m b á r a i s nagy szükség lenne. Ezért oda kell hatni, hogy a t e r m e s z t é s bizonytalanságát okozó a k a d á lyokat megszüntessük. Véleményem szerint a legégetőbb kérdés az alapanyag sokrétű és bonyolult problémaköre. Hazánkban eddig kizárólag lótrágyán termeltünk csiperkegombát.

-H-/ Az Országos G o m b a t e r m e s z t é s i Napok keretében tartott előadás szövege.

130

A lóállomány a h á b o r ú alatt é s óta erősen megcsappant. Romlott a trágya m i nősége is, pedig a gomba s z á m á r a nem közömbös a lótrágya minősége. A gyakorlat szerint a zabbal etetett, jó minőségű alommal almozott, zöld t a k a r m á n y tól mentes, e l s ő s o r b a n a sport - vagy tényé s 2*-, tehát nem az igáslovak trágyája a legjobb minőségű alapanyag. Ilyen trágya alapanyag pedig kevés van. A m é n telepek, versenyistállók t r á g y á j a azonban még mindig jó minőségű alapanyagot ad. Az igáslovakat tartó gazdaságokból azonban nagyon e l t é r ő minőségű trágyát kapunk. A csak lótrágya tehát egyáltalán n e m jelent jó eredményt i s . S a nem speciális lótenyésztő gazdaságokban nem valószinü, hogy a gombatrágyának használt lótrágya minősége javulni fog. Az e l s ő bizonytalansági tényező tehát az alapanyag m i n ő s é g e . Kétségtelen, hogy belföldön i s , külföldön is sok k í s é r let folyt ( 1 . , 2 . , 3. táblázat) a r o s s z , vagy gyengeminőségü trágyák feljavi t á s á r a , ezek e r e d m é n y e azonban csak nagyüzemben ültethető át a gyakorlatba. A példák mutatják, hogy a jó minőségű trágyán is lehet javítani, fokozni annak minőségét. Az eredmény azonban c s a k akkor realizálható más esetekben is, ha a trágya minősége megegyezik a kísérletünkben felhasznált trágya m i nőségével. Ha viszont attól e l t é r , akkor a dúsításnál használt anyagok mennyiségét is meg kell változtatni. A kistermesztőkhöz kerülő trágyát csak ugy l e hetne lényegesen feljavítani, ha i s m e r n é n k az alapanyag m i n ő s é g é r e vonatkozó fontosabb adatokat. A trágya minőségét a k i s t e r m e s z t ő nem tudja megvizsgálni. De ha r e n d e l k e z é s é r e állnának is az alapanyag minőségének adatai, akkor sem tudná az adott alapanyag javítását elvégezni. E r r e a k i s t e r m e s z t ő sem nálunk, s e m másutt nem tud felkészülni, s e r r e n e m is hivatott. E z é r t oldották meg a feladatot Hollandiában ugy, hogy központosították az alapanyagellátást, vagyis a t e r m e s z t ő a k é s z , állandó jő minőségű komposztot kapja, melyet m á r p a s z törizáltak, vagy legfeljebb a p a s z t ö r i z á l á s t a t e r m e s z t ő otthon végzi el. Nálunk is mindenképpen pasztörizált komposztot kellene é r t é k e s í t e n i , F e l v e tődik a kérdés, hogy kifizetődne-e a termesztőknek a központilag b e s z e r e z hető komposzt. Ha a termésmennyiség biztos, és nagyobb a jelenlegi 3 - 5 - 6 kg-os kisüzemi átlagnál, akkor kifizetődik, sőt még nagyobb haszonnal j á r n a a t e r m e s z t é s , mint a bizonytalan minőségű alapanyag esetén. T e r m é s z e t e s e n helyesen kell megválasztani a termesztőhelyiség" kihasználásának időpontjáéGyakorlott t e r m e s z t ő n é l ez n e m jelent nehézséget, kezdő t e r m e s z t ő t pedig' a szaktanácsadás révén e r r e fel lehet készíteni. Pincékben, földfeletti építményekben a 2 t e r m é s e l é r é s e igy i s általában lehetővé válna. Ha egyes országokban már mód van a r r a , hogy a fogyasztó főliazsákokban v á -

131

s ú r o l j a meg a oecsirázott és takart alapanyagot, s m á r c s a k a használati utós i t á s szerinti kezelés, illetve a szedés a feladata, akkor nálunk is meg kell kisérplni a központi alapanvap-pl látás mecva Irt sírását. A gyenge alapanyag mellett nálunk is további nagy kieséseket okozhat a komposzt fertőzöttsége. A legjobb minőségű trágyán is nagy t e r m é s k i e s é s t j e l e n t het, különösen a veszélyes szúnyog és légy, esetleg az atka kártétele, de a gipszbetegség, a mólé, a verticilliumos, a fuzáriumos, é s a virusos b e t e g ség is tetemes kárt okozhat. Külföldön m á r régóta ugy z á r j á k ki a f e r t ő z ö t t séget, hogy a trágyát a harmadik forgatás után pasztörizálják, és igy a gomba s z á m á r a steril alapanyag kerül a termesztőhelyiségbe. Hogy ennek az e l j á r á s n a k az alkalmazása mit jelent a t e r m é s h o z a m o k r a , azt a Hollandiában t a pasztalt termésátlagok mutatják a legjobban. Amig a p a s z t ö r i z á l á s n e m voli bevezetve, a holland átlagok alacsonyabbak voltak a mi átlagainknál. Az e l j á r á s bevezetésének eredményeként a t e r m é s ma országosan 12 kg fölött van. Nálunk kísérletekben m á r régebben kipróbálták a s t e r i l i z á l á s t , gyakorlati a l kalmazása azonban csak az utóbbi 1-2 évben kezd e l t e r j e d n i . A Duna T S z ben m á r van olyan k o r s z e r ű berendezés, amelyben ez a m ó d s z e r kivitelezhető. Kis üzemeinkben azonban egyelőre az ilyen komposzt előállításának nincsen lehetősége, de központi komposzt-előállítással ez a k é r d é s is megoldottá válna. Külföldön is, hazánkban is folynak olyan kísérletek, a m e l y e k a csucshőkezclés vagy s t e r i l i z á l á s d r á g a m ó d s z e r é t olcsóbbá tennék, vagy azt helyettesítenék. Hazánkban a trágya saját hőjét igyekszünk e célból felhasználni ugy, hogy a 3-ik forgatás után, hosszabb-rövidebb időre, a jelenlegi kísérletekben 24-48 ó r á r a , légmentesen z á r j u k a kazlat, hogy igy az 52-62 C -ot elő tudjuk á l l í tani. A t a k a r á s t egyelőre polietilén fóliával, egy, illetőleg két rétegben v é gezzük. A kísérletek egyelőre előnyös e l t é r é s t mutatnak a takart kezelések j a v á r a . A fonálférges f e r t ő z é s a vizsgálatok szerint határozottan csökkent. A NDK-ban szintén a saját hő felhasználásával, ugy igyekeznek megoldani a fertőtlenítést, hogy a trágyát ládákba r a k j á k , é s a ládasorok fölé borítják a fóliát, ami a t e r m e l t hőt a trágya felszínén i s 60 C körüli értékben t a r t j a . Az eredmények biztatóak, de végleges következtetést m é g korai lenne levonni belőlük. Külföldön egyre inkább t e r j e d e célból a metilbromid felhasználása. A m e t i l bromid meglehetősen erősen m é r g e z ő gáz, amely a kártevőkre, kórokozókra

í

132

pusztító hatású. Tekintettel a gáz erősen m é r g e z ő h a t á s á r a , csak g á z m e s t e r használhatja. Nagy előnye e gáznak, hogy s z e l l ő z t e t é s s e l néhány ó r a alatt t e l j e s e n elillan, miután k i f e j t e t t e hatását. Az eredményes fertőtlenítés a koncentrációtól, az időtartam nagyságától é s a hőmérséklettől függ. Lényeg e s körülmény, hogy a metilbromidot a gázt át nem e r e s z t ő berendezésekben használják, hogy m e g t a r t s a halálos koncentrációját. A külföldi kísérletekben ennek az e l j á r á s n a k a h a t á s á r a - a gázzal pasztörizált trágyával szemben 40 %-os t e r m é s javulást is e l é r t e k m á r . Az USA-ban sok üzem t e r m e s z t e m ó d s z e r r e l fertőtlenített t r á g y á n . Nálunk ez a módszer még nincs kipróbálva. Kipróbálása azonban nagyon i d ő s z e r ű lenne. A komposzt elkészítése, tehát maga a komposztálás i s okoz nehézségeket a k i s t e r m e s z t ő k n e k . Gyakran tapasztaljuk, a m i k o r az eredménytelen vagy gyengén sikerült t e r m é s okait vizsgáljuk, hogy a t e r m e s z t ő a z egyébként jó minőségű alapanyagát tulnedvesitette, vagy éppen tul s z á r a z r a hagyta. A t e r m ő gomba kezelésénél szintén a nedvesítéssel van a legtöbb baj, m e r t egy-egy tulöntözés már tönkreteheti a t e r m é s t . A kistermesztőknél gyakori a levegőtlenség okozta t e r m e s z t é s i eredménytelenség i s . A kis pincék, amelyek m á s célra elegendő levegőt tartalmaznak, a gomba s z á m á r a esetleg m á r nem. A szellőzés m é r t é k é t meghatározó m ű s z e r jelenleg nincsen, igy a t e r m e s z t ő feladata, hogy a gomba fejlődéséből annak levegőellátottságára következtetni tudjon. Sok nehézséget okoz t e r m e s z t ő i n k körében a termesztőhely fűtése. A fűtés rendkívül megnehezíti a t e r m e s z t é s t , a k e z e l é s bonyolultabbá válik, amit fokoz az is, hogy a fűtőberendezés legtöbbször olyan kályha, mely egyenetlen hőelosztást eredményez. A kályha közelében tul e r ő s a kiszáradás, á l t a lános a termőágyak felületén a pára lecsapódása. E tényezők nehezítik a kez e l é s t , de e m e l l e t t nagyon m e g is d r á g í t j á k azt. Tapasztalatunk s z e r i n t a k i s t e r m e s z t ő k általában k é t s z e r , fűtés nélkül is kihasználhatják helyiségeiket, különösen ha a télvégi komposztálást a t e r m e s z t ő h e l y i s é g b e n végzik. Altalános hiba t e r m e s z t ő i n k r é s z é r ő l , hogy a legelemibb higiéniai követeimé nyeknek sem tesznek eleget. A termesztőhelyiségek kulturánkénti e g y s z e r i fertőtlenítésével elintézettnek tekintik a megelőző védekezést. A helyiség előtti bejáratból hiányzik a lábfertőtlenitő. E g y s z e r r e végzi a beteg, a gyanús é s az e g é s z s é g e s t e r m é s e k szedését, a k é z m o s á s a beteg é s f e r t ő z é s gyanús t e r m é s e k s z e d é s e után i s m e r e t l e n . Az ágyások javítása, különösen a t e n y é s z időszak végén nagyon elhanyagolt, ez jelentős f e r t ő z é s t okoz, és t e r m é s kieséssel jár.

133

A felsorolt hibák és nehézségek elég általánosak, egy részük független a t e r m e s z t ő t ő l , s ezen központilag kellene segiteni. A nehézségek más r é s z e azonban a képzettségen és a t e r m e s z t ő hozzáállásán i s múlik. Külön kell szólni az üveg alatti t e r m e s z t é s legjellegzetesebb problémáiról. Egyre több üveg-, illetve növényház épül hazánkban, é s ezekről elmondhatjuk, hogy az őszi-téli hasznosításuk nem megoldott. Évek óta nagy e r ő f e s z í t é s e ket teszünk e z é r t az üveg alatti g o m b a t e r m e s z t é s f e j l e s z t é s é r e , m e r t azt t a pasztaltuk, hogy ez a legjobb hasznosítási mód, ha a t e r m e s z t é s sikerül. Gombánál nincsen é r t é k e s í t é s i nehézség, és nincsen még egy olyan növény, amely ősszel é s tél idején olyan magas bevételt hozna, mint a gomba. A kís é r l e t e k ellenére, melyek s z e r i n t üveg alatt akár 8-10 kg t e r m é s is elérhető, az utóbbi években nemhogy nőne az üveg alatti felület, hanem valamelyest csökken, s ma alig é r i el a 20. 000 m ^ - t . Az üveg alatti t e r m e s z t é s biztonságát veszélyeztető tényezők közül első h e lyen az üzemek hozzáállását, illetőleg felkészültségét kell említeni. A g o m b a t e r m e s z t é s h e z nem elegendők félmegoldások, igy anyagban, t e r m e s z t ő h e l y i ségben, védekezésben, megmunkálásban, egyaránt t e l j e s p r e c i z i t á s t követel a gomba. Növényházi termesztésünkben pedig általában még a nagyvonalúság t a pasztalható, a r o s s z u l é r t e l m e z e t t nagyüzemi t e r m e s z t é s i hozzáállás, s ezek - bár az egyéb zöldségnövények t e r m e s z t é s é n é l is okoznak t e r m é s k i e s é s t - a gombánál nagy k á r r a l járnak. Az üveg alatti t e r m e s z t é s n é l legkönnyebben nyílik lehetőség a p a s z t ö r i z á l á s r a . Olyan üzemeknek, amelyekben a 90-100 C ° - o s víz korlátlanul van, a p a s z törizáló helyiséget meg kell építenie. A hőkezelt trágyát azután, ládásan, vagy esetleg fóliazsákokban is el lehet helyezni a házban. Minthogy egy-egy növényházi telepen több e z e r m " üveg áll a t e r m e s z t ő r e n d e l k e z é s é r e , az ilyen üzemekben majd nagy lehetőség nyilik a t e l j e s vagy részbeni szintetikus komposztok k é s z í t é s é r e és f e l h a s z n á l á s á r a . Az á t t é r é s n e k a nagy felületen való t e r m e s z t é s r e fokozatosnak kell lennie. Ahogyan az anyagi lehetőségek engedik, s ahogyan gyarapszik a szakmai tapasztalat, ugy kell üzemen belül növelni a g o m b a t e r m e s z t ő felületet. Biztosak lehetünk benne, hogy az üveg alatti t e r m e s z t é s a jövőben gazdaságaink erősödésével párhuzamosan fog növekedni. A pincében való t e r m e s z t é s t ő l eltérően, itt fokozottan kell ügyelni a trágya n e d v e s s é g é r e é s a t e r m e s z t é s alatti k e z e l é s e k r e . Az üvegházakban csak f ű t é s s e l tudunk gombát t e r m e l n i , tehát a fűtés adta kezelési problémák itt

134

i s jelentkeznek. Tovább kell próbálkozni a jelenleg használatos sötétítő» árnyékoló megjavításával. Olyan olcsó anyagot kell keresni, mely az á r n y é kolás mellett hőszigetelő i s , a hőszigetelést ugyanis a jelenlegi mázolás n e m biztosítja, így szeptemberben, sokszor még októberben is magas a hőm é r s é k l e t , s ez a növény fejlődésében, é s a kezelésekben i s nehézségeket és kiesést jelenthet. Mind a kisüzemi, mind a növényházi t e r m e s z t é s b e n jelenleg fellelhető problémák egyaránt felvetik a t e r m e s z t ő k képzését és továbbképzését. Helyesnek tartanánk, ha a képzés továbbra is olyan tanfolyamok keretében lenne m e g oldható, melyek ö s s z e vannak kötve bemutatással é s p r ó b a t e r m e s z t é s s e l . Időnkénti továbbképzésről i s gondoskodni kellene, e továbbképzés a l e g f r i s s e b b eredmények, változások i s m e r t e t é s é t é s vitáját hozná meg. A képzéssel p á r huzamosan a g o m b a t e r m e s z t ő k érdekvédelmét is fontolóra kellene venni. Olyan érdekvédelmi t á r s u l á s l é t r e h o z á s a lenne c é l s z e r ű , mely az oktatást és továbbképzést, valamint a szaktanácsadást egyaránt hivatott lenne megoldani. Az emiitetteken kivül jelenleg az é r t é k e s i t é s , t a r t ó s i t á s , feldolgozás is sok megoldatlan k é r d é s t tartogat, ezek megoldása azonban m á r nem a t e r m e s z t é s témakörébe t a r t o z i k . 1. táblázat Trágya pótlási és dusitási k i s é r l e t (Soroksár,

1966.)

Komposzt

Termés kg/m2

%

1.

T e l j e s trágya

6, 62

100

2.

75 % trágya + 25 % s z a l m a

5,88

89

3.

50 % s z a l m a + 50 % trágya

5, 63

85

4.

75 % s z a l m a + 25% trágya

3, 03

46

5.

Teljes szalma

0,44

7

135

2. táblázat Trágya pótlási és dúsítási kísérlet (Soroksár, 1966.)

Komposzt

Termés kg/m2

%

1.

T e l j e s trágya

5, 12

100

2.

50 % trágya + 50% s z a l m a + 20 % s u l y r é s z baromfi tr.

6, 61

129

3.

50% trágya + 50 % s z a l m a + 10 sulyrész baromfi t r .

7, 46

147

4.

50 % szalma + 50 % trágya

4, 74

93

3. táblázat Trágya pótlási és dúsítási kísérlet (Soroksár,

Komposzt

1966.)

Termés kg/m2

%

1.

T e l j e s trágya

6,01

100

2.

50 % trágya + 50 % kukoricaszár

3, 73

62

3.

25 % trágya + 75 % kukoricaszár

1,43

24

136

Aktuelle Probleme d e r ungarischen Champignon-Züchter D r . S ANDOR, BALAZS, Budapest Die Methoden des ungarischen Champignonanbaus blieben in den letzten Jahren hinter den Anforderungen d e r modernen Produktion i m m e r mehr zurück. Der neuzeitliche Anbau steht wegen Mangel an geeigneten Einrichtungen e r s t am Anfang s e i n e r Entwicklung. Neben der Verbreitung der modernen Anbaumethoden m u s s d e r kleinbetriebliche Anbau aufrechterhalten bleiben. In d: sem werden die meisten Schwierigkeiten durch die nicht befriedigende Qualität des Düngers h e r v o r g e r u f e n . Bedeutende Schäden werden auch durch die Infektion d e s Komposts durch K r a n k h e i t s e r r e g e r und Schändlinge v e r u r s a c h t . Durch die E r r i c h t u n g z e n t r a l e r Kompostbetriebe können diese Probleme gelöst werden. Bei d e r Kompostierung, den Pflegearbeiten und d e r Schändlingsbekämpfung kommen auch e r t r a g s m i n d e r n d e Fehler vor, die a b e r durch die Fortbildung d e r F a c h a r b e i t e r bedeutend eingeschränkt werden können. In d e r Herbstsaison können die Gewächshäuser durch Champignonkultur a u s genützt werden. Vorläufig sind a b e r die E r t r ä g e infolge d e r mangelhaften Ausrüstung und Fachkenntnisse klein und e r r e i c h e n im Durchschnitt kaum 3-4 kg/m.2. Die Einführung d e r P a s t e u r i s i e r u n g würde die E r t r ä g e auch im Unterglasanbau bedeutend s t e i g e r n .

A Német Gombatermesztők Szövetségének évi összejövetele Heilbronnban A Szövetség 21. évi összejövetele elsősorban az NSZK g o m b a t e r m e s z t é s é n e k belső problémáival: a gazdasági és kereskedelem-politikai intézkedések okaival és hatásával, az import és a f r i s s gomba á r s z i n t j é n e k alakulásával, az oktatás és kutatás helyzetével, s más s z e r v e z e t i kérdésekkel foglalkozott. A jelentősebb szakmai előadások é s hozzászólások pedig a legidőszerűbb t é m á kat é r i n t e t t é k : a gomba v i r u s - b e t e g s é g é r ő l (VEDDER), a gépesités jelentőségéről a g o m b a t e r m e s z t é s b e n , (TSCHIERBE) é s a s t e r i l t e r m e s z t é s i e l j á r á s továbbfejlesztéséről (HUHNKE) hangzottak el. Az ankétnak számos hazai é s külföldi r é s z t v e v ő j e volt. A programot üzemi bemutatók egészitették ki. UZONYISÁNDORNE

137

Gombamérgezések elleni ankétot tartott az OEE. Mikológiái é s Faanyag védelmi Szakosztálya Az O r s z á g o s E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya a Magyar Gyógyszerészeti T á r s a s á g é s az Orvostovábbképző Intézet közösen gombaterápiás és gombakémiai tudományos ülésszakot rendezett 1969. október 31-én Budapesten, a Technika Házában. /

A.tudományos ülésszak e l s ő felében a Szakosztály elnöke, Dr.BÁNHEGYI JÓZSEF egyetemi tanár, é s az Orvostovábbképző Intézet igazgatóhelyettese, D r . JUHÁSZ JENŐ egyetemi tanár elnökölt. Elsőnek D r . KALMÁR ZOLTÁN főiskolai tanár, a Szakosztály ügyvezetője tartotta meg vitainditó előadását a g o m b a m é r g e z é s e k kezelésében eddig követett e l j á r á s o k r ó l é s az uj k e zelési m ó d s z e r e k bevezetésének fontosságáról. Ezután Dr. JI&I KUBICKA, csehszlovák o r v o s - g o m b a s z a k é r t ő , igazgató főorvos tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást, "A gyilkosgalóca m é r g e z é s thioktsavas kezelésének ujabb tapasztalatai" c i m m e l . É r d e k e s i s m e r t e t é s e élénk vitát váltott ki, amelynek során elsősorban a budapesti Korányi Kórház több évtizedes é r t é k e s tapasz talatai alapján Dr.LAZAR IMRE főorvos szólt hozzá a kérdéshez. Ezután hozzászólásában a Komárom megyei tatabányai kórház osztályvezető főorvosa, D r . ZULIK ROBERT i s m e r t e t t e r é s z l e t e s e n a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k e l len a thioktsavas kezeléssel eddig e l é r t eredményeiket, majd még több orvos szólt hozzá a vitához. Végül a jelenlevők egyhangú határozatot hoztak. Ennek tárgya, hogy az ülés javaslatot tesz az Egészségügyi Minisztériumhoz, amelyben kéri, a jövő é v r e rendeljék cl a gombamérgezetteket kezelő kórházaknak a thioktsavas kezelés kötelező alkalmazását, még akkor is, ha annak e r e d m é nye nem mindig százszázalékos. Abban ugyanis mindenki egyetértett, hogy s z á m o s esetben életmentő hatású, á r t a l m a s viszont nem lehet. A határozat a r r a i s kéri az Egészségügyi Minisztériumot, gondoskodjék a kórházak kellő mennyiségű thioktsavval való ellátottságáról. Az ülésszak második r e s z e b e n D r . NOVAK ISTVÁN szegedi egyetemi tanár elnökölt, és D r . DÁNOS BÉLA egyetemi adjunktus "A gombakémia fejlődése é s jelentősége" c i m m e l ; D r . HELENE BISKUPEK lengyel tudományos munkat á r s "A g y r o m i t r i n a G y r o m i t r a esculenta méreganyaga" cimmel; D r . TÖRLEY DEZSŐ egyetemi adjunktus és Dr.NEDELKOVITS JÁNOS tudományos kutató

138

"Az ehető é s m é r g e s gombák szénhidrát ö s s z e t é t e l e " c i m m e l ; végül CSERI ZOLTÁN tudományos kutató "Néhány bazidiumos gomba a m i l á z t e r m e l é s e és az elágazó szénláncu aminosavaik bio szintézis ének szabályozása" cim/f-ril ta attak értékes előadásokat. A g o m b a m é r g e z é s e k kezelésének tárgyköréből az ankéton elhangzott előadá sok szövegét a következő számunkban közöljük. D r . KALMÁR ZOLTÁN

I. Országos G o m b a t e r m e s z t é s i Napok, 1969. A Magyar Agrártudományi Egyesület, az AGROINFORM és a budapesti "DUNA" Kertészeti M T 3 Z , mintegy 120 fő tudományos kutató é s g o m b a t e r m e s z t ő r é s z vételével, XI. 17-18-án r e n d e z t e meg első izben az " O r s z á g o s G o m b a t e r m e s z tési Napokat". A nagysikerű tanacskozast D r . MOLNÁR BELA, a Kertészeti Kutató Intézet i g a z gatója, a K e r t é s z e t i T á r s a s á g elnöke nyitotta meg. A tanácskozás e l s ő napján I I . - diavetítéssel egybekötött - előadás hangzott el, majd egy 20 p e r c e s szines film i s m e r t e t t e a legnagyobb é s legkorszerűbb német g o m b a t e r m e s z t ő üzem munkáját. Az előadások a következő témaköröket ölelték f e l : 1./ 2. / 3. / 4. / 5. /

A g o m b a t e r m e s z t é s helyzete Magyarországon és a világon A c s i p e r k e t e r m e s z t é s alapanyaga Fajtakérdés, nemesítés Növényvédelem Egyéb gombafajok t e r m e s z t é s e

A résztvevők igen nagy érdeklődéssel fogadták Dr.SOMOS ANDRÁS akadémikusnak a magyar g o m b a t e r m e s z t é s jelenlegi helyzetéről é s jövő perspektívájáról tartott előadását, amelyben összefoglalta a g o m b a t e r m e s z t é s soron következő feladatait i s . D r . VOLKMAR KINDT, a "VEG Champignonzucht" (Állami Gombat e r m e l ő Vállalat) igazgatója a Német Demokratikus K ö z t á r s a s á g g o m b a t e r m e s z t é s é t i s m e r t e t t e . Előadásában számunkra a legérdekesebb az volt, hogy az NDK-

139

ban majdnem kizárólag szintetikus alapanyagot használnak, amely b u z a s z a l m á ból, N - é s P- t a r t a l m ú műtrágyákból és gipszből áll. A hőkezelt komposztból 10-12 k g / m 2 , a hőkezeletlen komposztból 5-8 k g / m 2 t e r m é s á t l a g o s érnek el. Ugyancsak a lótrágya pótlásáról tartott előadást TZWETANA RANTCHZEWA, aki 30 % lótrágya, buzaszalma, kukoricacsutka é s b r o i l e r b a r o m f i t r á g y a k e v e r é kéből 16 k g / m 2 termésátlagot é r t el. D r . BALÁZS SÁNDOR a k i s t e r m e s z t ő k t e r méstechnikai problémáiról, - UZONYI SÁNDORNE a f a j t a k é r d é s r ő l tartott előadást. Ez utóbbi előadásból a résztvevők láthatták, hogy a kereskedelmi f o r g a lomba kerülő c s i r a f a j t á k a t a DUNA TSz. milyen gondos szelekciónak veti alá. A tanácskozás témaanyagában igen jelentős helyet kapott a növényvédelem, FRANK ISTVÁN, a Budapesti Növényvédő Állomás főmérnöke, és SZILI ISTVÁN, a DUNA TSz. tud. munkatársa összefoglalták a g o m b a t e r m e s z t é s b e n jelenleg a l kalmazott növényvédelmi m ó d s z e r e k e t . Dr. FARKAS KÁROLY a fonálférgekkel kapcsolatos vizsgálatairól számot be. A késői laskagomba (Pleurotus o s t r e a t u s ) t e r m e s z t é s i e l j á r á s a i r ó l GYURKO PÁL, a soproni E r d é s z e t i Egyetem tud. munkatársa, é s TÓTH ERNŐ k e r t é s z m é r n ö k tartottak igen szines, sok képpel illusztrált előadást. r

A második napon az üzemi bemutatót FEHER IMRE, a Budapest Főváros Tanácsa VB. Mezőgazdasági Osztályának vezetője nyitotta meg. Megnyitó beszédében méltatta a DUNA TSz. úttörő munkáját a g o m b a t e r m e s z t é s és szaktanácsadó szolgálat t e r é n . Ezt követően KISS P. LÁSZLÓ, a DUNA MTSZ. elnöke i s m e r t e t te a DUNA TSz. g o m b a t e r m e s z t é s é t , kisérleti é s kutató munkáját, valamint szaktanácsadó szolgálatát, KORONCZY IMRENE elnökhelyettes pedig az első k o r s z e r ű felszini g o m b a t e r m e s z t ő üzem t e r m e l é s i eredményeit. A bevezető előadások után a résztvevők megtekintették KORONCZY IMRE vezetésével a DUNA MTSZ. felszini g o m b a t e r m e s z t ő üzemének munkáját. Láthatták munkában a trágyaforgatógépet, illetve a t e r m e s z t é s minden fázisát, a komposztkészitéstől a t e r m é s i g . Innen az autóbuszok Budatéténybe szállították a részvevőket, ahol a hagyományos p i n c e t e r m e s z t é s t tanulmányozhatták. Az I. O r s z á g o s G o m b a t e r m e s z t é s i Napok tehát s i k e r r e l zárultak. Örömünkre szolgált, hogy ilyen nagy érdeklődést váltott ki ugy a tudományos kutatók, e l méleti szakemberek, mint a gyakorlati t e r m e s z t ő k körében. Szeretnénk a jövőben évenként megismételni, a m e l y r e minden érdeklődőt s z e r e t e t t e l várunk. KORONCZYIMRÉNÉ

140

GELLEN FERENC 1902-1969

GELLEN FERENC Losoncon született, tanulmányait is ott végezte. Ott, az e r d ő s hegyekkel övezett felvidéki kisvárosban s z e r e t t e meg a t e r m é s z e t e t , az ottani f i a t a l s á g az erdőben rendezett majálisokon, szinte egy családdá kovácsolódott ö s s z e , és ezzel magyarázható az, hogy a diáktársaival kötött m e leg barátságot a későbbi viszontagságos események, hosszú évtizedek múlása s e m halványította el. Barátai soha nem muló r a g a s z k o d á s s a l k e r e s t é k fel, é s sokszor kérték tanácsát é s támogatását. Az első világháború után szüleivel együtt kénytelen volt Budapestre áttelepülni, ahol nehezen sikerült állást kapnia. Szüleit, sőt később bátyját is neki kellett eltartania. C s a l á d a l a p í t á s r a e z é r t csak szülei és bátyja elhalálozása után g o n dolhatott. Házassága boldog volt, é s mint a T a k a r é k p é n z t á r főpénztárosa, családjának nyugodt anyagi bázist biztosított. A második világháború után bekövetkezett gazdasági változások során azonban nyugdíjazták, majd a korhatár el nem é r é s e miatt nyugdijának folyósítását is felfüggesztették. Ekkor életében n e héz időszak következett be, amelyben sok s é r e l e m és bántalom é r t e . A c s a lád felesége tanárnői f i z e t é s é r e utalva vészelte át a nehéz időket. Ezután a baráti köréhez tartozó gombászok révén érdeklődése a gombák felé fordult. A gombaszakértői képesítés m e g s z e r z é s e után t e l j e s odaadással a gombaszakértői működésben találta meg azt a foglalatoskodást, amellyel egyr é s z i családjának nyugodt anyagi bázist biztosított, m á s r é s z t h i v a t á s é r z e t é t a maga teljességében kiélhette. Rövidesen a KÖJÁL Moszkva t é r i vizsgálóállomásának g o m b a s z a k é r t ő j e lett, ahol tisztét kiváló s z a k é r t e l e m m e l és szorgalommal látta el. A kirándulók bizalommal k e r e s t é k fel az ő " F e r i b á c s i " jukat. Sokszor hosszú sorokban várakozott a kiránduló gombagyüjtők s e r e g e , hogy gombáit neki b e m u t a s s a . O pedig t ü r e l e m m e l , a hivatalos időn tul is

141

folytatta fontos egészségügyi tevékenységét. Áldásos munkásságával sok barátot s z e r z e t t a gombák világának, akik szívesen k e r e s t é k fel, sokszor a lakásán is, hogy szaktanácsot kérjenek. A g o m b a m é r g e z é s e k elleni k ü z delmének jelentős eredményei voltak a napi sajtóban megjelent, a rádióban é s televízióban elhangzott nyilatkozatai i s . A TIT Központi Gombászati Szakkörében több mint 10 éven át a pénztárosi teendőket látta el, é s tanulmányi kirándulások vezetésével g o m b a i s m e r t e t ő tevékenységet is kifejtett. Nem lebecsülhető az a t á r s a d a l m i munkában végzett tevékenysége sem, hogy az általa vizsgált gombákból kiválasztotta a g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyamokon szükséges bemutatási anyagot. Jelentős volt az a gondoskodása is, hogy a Nagyvásárcsarnokban rendezett gombakiállitást is ellátta minden héten f r i s s anyaggal. GELLEN FERENC akin csak tudott segített, és s é r e l m e i t sohasem torolta meg. A s o r s különös játéka, hogy ezt a példamutató, áldásos életet t r a g i kus baleset olt01 ui ki. Éppen baráti v a c s o r á r a igyekezett, amikor útközben cl ragadta tőlünk a halál. T r a g é d i á j a , hogy ő aki annyi e m b e r életét óvta meg a kosarában leselkedő haláltól, nem tudta végzetét elkerülni ! Hiába v á r j a azóta otthonában a nagypapát két kis unokája, akik bearanyozták utolsó napjait, hiába várta őt az a baráti kör, amelynek s z e r e t e t t tagja volt, é s most m á r hiába v á r j a majd •>/ a gombagyüjtő kiránduló közönség is, amelynek b a r á t j a é s védelmezője volt. Emlékét mindnyájan kegyelettel őrizzük meg ! D r . BARTHOLOMEID ESZ B.

IRODALOM

ISMERTETÉS

RÖMER, ELVEZIO A Cortinarius orellanus mérgezősége (Schweizerische Zeitschrift f. Pilzkunde, 1969 (47). 11. p. 207.) A "Carlo Benzoni" svájci tudományos közösség kutatásokat végzett a

142

Cortinarius orellanus m é r g e z ő s é g é r ő l , minthogy ezt a gombát ebben az évben bizonyos lelőhelyeken nagy számban találták. E l ő s z ö r is m e g á l l a pították, egészen kis adagja is elég ahhoz, hogy a kutya é s az egér halálát okozza. A halál a 4-iktől a 7 - i k napig következett be. A kutya e l p u s z t u l á s á hoz testsulykilogrammonként 0, 5 gr. f r i s s gomba volt elegendő. A boncol á s i diagnózis: a májszövetek elpusztulása, ezenfelül súlyos v e s e á r t a l o m é s nagyfokú b e l s ő v é r z é s e k , f ő l e g a gyomorban és a bélcsatornában. A kutatásokról most e l s ő tájékoztatásként csak ennyit közölnek, a r é s z l e t e k publik á l á s á r a majd később kerül s o r . D r . 1CALMÁR ZOLTÁN

MAC CANNA, C : Beszámoló c s i p e r k e t e r m e s z t é s i k í s é r l e t e k r ő l . (Mushrooms Research r e p o r t , 1967) "Horticulture". An F o r a s Taluntais, Dublin. 1967. p. 73-76.

A s z e r z ő a különböző N - t a r t a l m ú dusitók é s műtrágyák é r t é k e s ü l é s é t vizsgálta, f r i s s lótrágyáből készített komposzt é r l e l é s e során. Növekvő mennyiségek adagolásával ekvivalens N - é r t é k e k e t állítottak be, a p á r h u z a mos kezelésekben. Az eredmények é r t é k e l é s e szerint az ammóniumszulfát mutatta a legtöbb szabad ammóniát az é r l e l é s végén. Csak hosszú ideig tartó hőkezeléssel konvertálható, illetve távolitható el az ammónia a komposztból, ellenkező esetben viszont gátolja a t e r m é s k é p z é s t . A N i t r o f o r m - m a l adott dusitás jó N - é r t é k fokozó ugyan, de termésfokozó hatása gyenge; feltehetően nem bomlik le teljesen e készítmény, s igy nem épülhet be a komposztba. A kalciumnitrátot nem találták alkalmas adaléknak. A n i t r á t -formában bevitt N-t nem jól h a s z n o s í t j a a c s i p e r k e . A s z á r í t o t t vér a vizsgálatok többségében termésfokozó volt. Változó adagokkal dolgoztak, egészen 45 kg/tonna m e n y n y i d é i g , s az eredmény a r á n y o s termésnövekedés volt. Hátránya az e l j á r á s nak, hogy a d u s i t á s következtében fokozódik az egyéb gombákkal szembeni f e r t ő z é s i veszély. Az igy dúsított komposztot e z é r t kifogástalan hőkezelésben kell r é s z e s í t e n i . A gyapotmagliszt a s z á r í t o t t vérhez hasonló hatást váltott ki. Eddigi vizsgálataik alapján 26 - 40 kg/to adagolást ajánlanak. UZONYI SÁNDORNÉ

143

PlISCHKL, J. Az ó r i á s harmatgomba, - egy uj, t e r m e s z t h e t ő f a j DGP Champignonanbau, Berlin, 1969.19.6-8. 5 OMgK, Y 1727. 7.

Botanikai n e v e : Stropharia rugoso-annulata. T e r m é s z e t e s e l ő f o r d u l á s a : F r a n c i a - , Németország, Japán, É s z a k - és D é l - A m e r i k a . Erdőkben soha, ellenben mezőn, s z é r ű n és v e r m e k körül t e r e m . Maga a gomba változatos s z i n ü : kalap - ' ja a környezeti hatásoktól függően sárgától r o z s d a b a r n á i g változik; l e m e zei a kékesszürkétől a sötétebb árnyalatokig; a tönk pedig s á r g á s - f e h é r . Jellemző a f a j r a , hogy t e r m ő t e s t e i igen nagyra fejlődnek. 25-30 c m kalapátmérő é s 1 kg-os sulyu példány s e m ritka. - A dieskaui Gombakisérleti Állomáson 1966-ban kezdték meg a tenyészetbevételét. Az első próbák után, 1969-ben nagyarányú t e r m e s z t é s i kísérleteket végeztek, s a c s i r a k é s z i t é s t i s megoldották e harmatgombából. T e r m e s z t h e t ő komposztált lótrágyán, de komposztálatlan alapanyagokon, pl. szalmán (gabonafélék s z a l m á j a vagy l e n s z a l m a ) is jól f e j lődik. Eredményesebb fedett helyiségben, szabályozott körülmények között t e r m e s z t e n i , de k i s t e r m e s z t ő k elhelyezhetik a gombaágyásokat kertjükben, szabad területen i s . Ebben az esetben azonban valamilyen módon fedni, á r n y é kolni kell a kulturát. A kísérletekben a komposztréteget hasonló t a k a r á s s a l l á t ták el, mint a c s i p e r k é é t . A környezet h ő m é r s é k l e t e 22 C fölé ne emelkedjék, bár egyébként a gomba h ő t ü r é s e jó. T e r m é s i d e j e hosszabb, mint a c s i p e r k é é . Hozamain még javítani kell. Eddigi t e r m é s á t l a g a a f r i s s alapanyag s z á r a z a n y a gának negyedrészét közelíti meg, egyes esetekben 27 k g / m ^ - t i s e l é r t s z á r a z alapanyagra viszonyítva. A harmatgomba viszonylagjgyorsan i s m e r t t é vált a fogyasztók körében, enyhén f ű s z e r e s izét kedvelik. É r t é k e s í t é s i á r a 6 M á r k a / k g . UZONYISÁNDORNÉ KNKEBONE, L . R . A csirától mit várhat és mit ne várjon a t e r m e s z t ő ? AMI Mushroom News, Kennet Square, 1969.17.8. 13-19. - 6. 2. - - O M g K , Y 1176, 12. A g o m b a c s i r a k é s z i t ő laboratóriumok é s s z a k e m b e r e k felelősek a z é r t , hogy a szaporítóanyagok 1/ s t e r i l vivőanyagon, 2 . / aszeptikus feltételek mellett, 3 . / optimális hőmérsékleten fejlődjenek, é s 4. / a kezelés, k i s z e r e l é s é s c s o m a golás során ne károsodjanak. Az egyes törzstenyészetek értékét minden

144

laboratóriumnak meg kell állapitania. E z é r t t e r m e s z t é s i kísérleteket v é geznek, s c s a k a legjobbakat s z a p o r í t j á k tömegesen. Tulajdonképpen minden szériát é r t é k e l n i kellene, de e r r e nincsen mód. - A t e r m e s z t ő f e l e l ő s sége sem c s e k é l y ; jól kell előkészítenie az alapanyagot, kellő mennyiségű c s i r á t kell felhasználni, mindvégig a megfelelő feltételeket kell biztosítania a fejlődés é s a t e r m é s i d ő folyamán. A kezelés nagyban befolyásolja a törzsanyagok hozamainak alakulását. UZONYISÁNDORNÉ

FA C M TT SSEN, C . R . Nem "indikátor -gomba" többé a Botrytis ? D e r Champignin, Bad-Godesberg. 1969. 9. 100, 10. - OMgK, x. 1929. 1. Régi tapasztalat, hogy á t s z ö v é s közben felléphet a B o t r y t i s - f e r t ő z é s , amely v i s s z a s z o r í t j a a csiperke micéliumának fejlődését. F o r r á s a a takaróanyag. Sokáig vitatták, hogy a komposzt, illetve a t a k a r ó r é t e g CO2 - t a r t a l m á n a k változásával i s ö s s z e f ü g g - e a penész m e g j e l e n é s e . A s z e r z ő e g y s z e r ű kísérlettel bizonyította be, hogy a c s i p e r k e m i c é l i u m fejlődésekor termelődő "antianyag", vagy az egyidejűleg képződött nagy CO2 mennyiség (esetleg a kettő együttesen) meggátolja a Botrytis spórák k i c s i r á z á s á t . A t e r m e s z t ő k nek mindezek alapján azt tanácsolja, jól készítsék a komposztot, bőségesen csírázzanak, s akkor a gazdagon fejlődő micéliummal szemben nincs esélye a kórokozónak. UZONYISÁNDORNÉ

A hűtőberendezések r á f o r d í t á s a i a g o m b a t e r m e s z t é s b e n 2-5 év alatt megérülnek Az angliai n y á r időszakában t e r m ő csiperkekulturák mintegy 20-30%-os hoz a m k i e s é s s e l zárulnak a hűtés nélküli t e r m e s z t ő ü z e m e k b e n . Az ennek m e g vitatására r e n d e z e t t tanácskozáson - 50 t e r m e l ő közül a többség - a r r a az álláspontra helyezkedett, hogy a kezdetleges körülmények közt és eljárásokkal termesztők r é s z é r e nem ajánlott, de a k o r s z e r ű üzemekben nélkülözhetetlen a hűtőberendezés. Nagy gomba-farmokon központi h ű t é s - r e n d s z e r , kisebb ü z e mekben hordozható hütőegységek a l k a l m a z á s a c é l s z e r ű . A költségmegtérülés normál üzemvitel mellett 5 éven belül várható. UZONYISÁNDORNÉ