M I K O L Ó G I Á I
K Ö Z L E M É N Y E K
1964. I.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
M Y K O L O G I
S CHE
M I T T E I L U N G E N
1964. I.
л LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN, MYKOLOGISCHE SEKTION
Budapest,
326479
V . , Sz;abadság t é r
17.
Felelős szerkesztő:
D r . Kalmár
Zoltán
Készült az MTESZ Sokszorosító üzemében 250 p.
326479
- з
-
TARTALOMJEGYZÉK Oldal D r . RAWALP, WOLFGANG: A m a g a s a b b r e n d ü gombák l ó g i á j á r ó l és a micélium
öko-
növekedésének
az a l o m h o z é s a f á h o z v a l ó v i s z o n y á b ó l . . . D r . IGMÁNDY ZOLTÁN: A s z e n e s t ö l g y t a p l ó cuticularis
[Budi.]
Pat./
5
/Xanthochrous előfordulása
és k á r o s i t á s a hazánkban
38
«
KISS LÁSZLÓ: A m i k o r r i z a - k u t a t á s korlati
eredményeinek
gya-
felhasználása
46
S z a k o s z t á l y u n k tudományos é l e t e . . . «
56
INHALT D r . WOLFGANG R/\WALP: Ü b e r d i e Ö k o l o g i e h ö h e r e r und d i e B e z i e h u n g e n d e s
Pilze
Mycelwachstums
z u S t r e u und H o l z . . .
5
D r . ZOLTÁN, IGMÁNDY: Vorkommen und S c h ä d i g u n g Eichen-Rostporlings ticularis
[Bull.]
LÁSZLÓ, Kl'SS: P r a k t i s c h e
des
/Xanthochrous
Pat./
cu-
in Ungarn........
Anwendung d e r
Ergebnisse
der Mykorrhizaf o r s c h u n g . . Wissenschaftliche'
38 46
E r e i g n i s . s e im L e b e n d e r
Mykolo-
gische.n A b t e i l u n g
56
CONTENT D r . W. RAWALP; C o n t r i b u t i o n s
to the oecology
h i g h e r mushrooms and t o t h e
development
of t h e m y c e l i u m i n r e l a t i o n t o forest-litter Di.
the
and t h e t r e e
Z. IGMÁNDY: The p r e s e n c e of X a n t h o c h r o u s cularis /Bull./ Pat.
of t h e f i n d i n g s of
research Scientific 326479
5 cuti-
i n H u n g a r y and
d a m a g e s c a u s e d by s a m e . L . KISS: Use i n p r a c t i c e
of
l i f e of t h e M y c o l o g i c S e c t i o n
the
.
38
mycorrhiza 46 56
- 5 -
\
' •
ÜBER DIE ÖKOLOGIE HÖHERER PILZE UND DIE BEZIEHUNGEN DES t
MYCELWACHSTUMS ZU' STREU UND HOLZ
DR. WOLFGANG RAWALP, E b e r s w a l d e /DDR/ /Institut
f ü r B o d e n k u n d e d e r DAL/
Die ö k o l o g i s c h e K o n s t i t u t i o n d e r h ö h e r e n P i l z e r e p r ä s e n t i e r t d i e b e s o n d e r e n A n s p r ü c h e d i e s e r O r g a n i s m e n an d i e Umwelt, somit a b e r auch das E r g e b n i s der B e e i n f l u s s u n g , d i e das p h y s i o l o g i s c h e L e i s t u n g s v e r m ö g e n d i e s e r O r g a n i s m e n im V e r l a u f e der p h y l o g e n e t i s c h e n Entwicklung d u r c h d i e Umweltbedingungen erfahren hat. D i e z a h l r e i c h e n und s e h r u n t e r s c h i e d l i c h e
Umweltfaktoren
/Gross-Klima, Klein-Klima, P f l a n z e n g e s e l l s c h a f t , physikalische,
mikrobiologische
ren, Exposition,
und z o o l o g i s c h e
Wasserhaushalt
Komplex a u f d e n P i l z o r g a n i s m u s
chemische, Bodenfakto-
usw./ wirken gemeinsam, ein
und r e g u l i e r e n
auf
W e i s e d a s Vorkommen und d i e V e r b r e i t u n g d e r h ö h e r e n wie d e r a n d e r e n M i k r o o r g a n i s m e n . solche Beeinflussung, nicht indirekt
erfolgen;
Andererseits
immer d i r e k t ,
z . B . können chemische
muss
im
diese
Pilze eine
sondern kann
auch
Bodenkomponenten
e i n e b i o l o g i s c h e I n d u k t i o n a u c h a h f dem Wege ü b e r d i e
pH-
V e r h ä l t n i s s e d e s Bodens b e w i r k e n .
und
In der qualitativen
quantitativen Eigenart dieses Faktorenkomplexes ökonomische S p e z i f i t ä t
eines jeden Standorts
liegt
die
begründet.
Somit s t e l l t d i e ö k o l o g i s c h e K o n s t i t u t i o n h ö h e r e r
Pilze
e i n e n a u s s e r o r d e n t l i c h v i e l s e i t i g e n Komplex v o n E i g e n s c h a f ten dar,
d e r a l s Ganzes,
als Resultante in Erscheinung
und d a s Vorkommen u n t e r b e s t i m m t e n B e d i n g u n g e n , einem b e s t i m m t e n S t a n d o r t t y p , schaften sind keinesfalls
326479
gewährleistet.
unveränderlich,
tritt
oftmals
Diese
sondern
an
Eigenlassen
d i e M ö g l i c h k e i t d e r A n p a s s u n g und d e r p h y l o g e n e t i s c h e n W e i t e r e n t w i c k l u n g o f f e n . Zudem u n t e r s c h e i d e n s i c h d i e A r t e n d e r M i k r o o r g a n i s m e n b e k a n n t l i c h i n B e z u g auf d i e A m p l i t u d e , d . h . i n dem g e r i n g o d e r s t a r k w i e s e n s e i n auf
ökologische
ausgeprägten
e i n e b e s t i m m t e K o n s t e l l a t i o n von
Ange-
Umweltbe-
dingungen. Es e r s c h e i n t t r o t z d e r K o m p l e x w i r k u n g d e r U m w e l t b e d i n g u n g e n i n d i e s e m Zusammenhang v o n I n t e r e s s e , d i e A b h ä n g i g k e i t d e s М у с e l w a c h s t u r n s h ö h e r e r P i l z e v o n s o l c h e n P a k t o r e n zu p r ü f e n , d i e f ü r d i e i n P r ä g e kommenden S t a n d o r t e t y p i s c h s i n d , und v o n d e n e n man annehmen k a n n , d a s s s i e z u dem n a t ü r l i c h e n Vor kommen d e r u n t e r s u c h t e n O b j e k t e i n B e z i e h u n g s t e h e n . D i e s t r i f f t zweifelsohne auf den am S t a n d o r t v o r h a n d e n e n o r g a n i schen D e t r i t u s z u , so d a s s es a n g e b r a c h t e r s c h e i n t , den E i n f l u s s z u u n t e r s u c h e n , d e n N a d e l - und L a u b s t r e u a r t e n s o w i e H o l z m e h l e " ^ auf d a s M y c e l w a c h s t u m e i n i g e r T r i c h o l o m e n / s . l . / die verschiedener ökologischer Herkunft sind, ausüben. Es i s t g e w i s s n i c h t v o n d e r Hand z u w e i s e n , d a s s d i e s t o f f l i c h e Z u s a m m e n s e t z u n g s o l c h e r o r g a n i s c h e r S u b s t a n z e n i n Abh ä n g i g k e i t von k l i m a t i s c h e n E i n f l ü s s e n , von d e r p h y s i o l o g i s c h e n E i g e n a r t d e r H e r k u n f t s p f l a n z e , d e r J a h r e s z e i t und d e r Art d e r G e w i n n u n g , d e r A u f b e r e i t u n g /E.MELIN 1 9 2 5 , 1 9 3 6 / und a n d e r e n E i n f l ü s s e n g e w i s s e n Schwankungen u n t e r w o r f e n s e i n k a n n . H i n z u kommt, d a s s d e r G e h a l t d e r P f l a n z e n t e i l e v o r a l lem an W i r k s t o f f e n n o c h n i c h t e x a k t a n g e g e b e n w e r d e n k a n n . Doch s o l l t e n d a r a u s k e i n e N a c h t e i l e im S i n n e d e r F r a g e s t e l lung a b z u l e i t e n s e i n , da solche organischen D e t r i t e n t r o t z a l l e m e i n e e n t s c h e i d e n d e Umweltkomponente des n a t ü r l i c h e n Standorts darstellen.
1/ A u s f ü h r l i c h e D a r s t e l l u n g mit w e i t e r e n n a t ü r l i c h e n
und E r l ä u t e r u n g d e r Substraten:
W. RAVALD, A r c h i v f ü r P o r s t w e s e n ,
326479
I
Berlin,
Ergebnisse
1963.
- 7 Methodik Es w u r d e n z w e i m e t h o d i s c h e Wege e i n g e s c h l a g e n : 1 . K u l t u r auf s y n t h e t i s c h e r N ä h r l ö s u n g , d e r E x t r a k t z u g e f ü g t w i r d ; 2 . K u l t u r auf h i t z e s t e r i l i s i e r t e m , r e i n e m S u b s t r a t . D i e E r gebnisse b e i d e r V e r s u c h s a r t e n wurden m i t e i n a n d e r v e r g l i c h e n und z u r ö k o l o g i s c h e n K o n s t i t u t i o n i n B e z i e h u n g g e s e t z t . Unt e r s uc h u n g s - O b j e k t e / T r i c h o l o m e n Nadelwald:
s.l./:
Trichplomopsis
r u t i l a n s / S c h a e f f . ex Sing. •1 t 1 1 Tricholoma portentosum / F r . / Quél. Tricholoma albobrunneum / F r . / Tricholoma imbricatum / F r . / L e p i s t a nuda / B u l l .
Laubwald:
Fr./
Quél.
Qué1.
ex F r . / W. G. S m i t h
Lyophyllum d e c a s t e s / F r . /
Sing.
Tricholoma flavobrunneum / F r . / Trjcholoma irinum / F r . /
Qué 1 .-
Quél.
L e p i s t a p e r s o n a t a / F r . / W. G. S m i t h Wälder:
Tricholoma saponaceum / F r . /
Quél.
Wiesen:
T r i c h o l o m a album / S c h a e f f .
ex F r . /
Tricholoma aurantium / S c h a e f f .
ex
Qué1 Fr./
Ricken Wälder, Wiesen: Lyophyllum conglobatum Nährlösung /NL/:
Glucose - 10,0 g; / Ш 4 / 2 С 0 ^
/Vitt./ - 1 , 0 g;
MgS0 4 . 7 H 2 0 - 0 , 5 g ; F e C l 3 - 0 , 5 ml / e i n e r Lösung, deren F e - K o n z e n t r â t i o n 1:500 b e t r ä g t / ; Z n S 0 4 - 0 , 5 ml / e i n e r L ö s u n g , d e r e n Z n - K o n z e n t r a t i o n 1 : 5 0 0 b e t r ä g t / ; CaS04 . 2 H20 - 0 , 1 g; MnS0 4 . 4 H 2 0 - 0 , 0 1 g ; NaCl - 0 , 5 g ; A n e u r i n 1 0 0 3 ; a q u a d e s t . - ad 4 0 0 m l . 526479
- 8
-
2 T e i l e d i e s e r N ä h r l ö s u n g wurden mit 3 T e i l e n P u f f e r l ö s u n g n a c h SÖRENSEN / a u s setzt?
F . W. KÜSTER, 1 9 5 8 /
der Anfangs-pH-Bereich lag bei
Verwendete
Phosphatver-
4,5-5,5«
Substrate:
S t r e u a r t e n / f r i s c h vom Baum g e w o n n e n e und s o f o r t arbeitete
Holzmehle:
Blätter
und
Nadeln/:
Kiefer,
Fichte, Eiche,
Buche,
Birke;
Kiefer,
Fichte, Eiche,
Buche,
Birke?
Extraktherstellung
und
ver-
-zugäbe:
1 kg n a t ü r l i c h e n S u b s t r a t s wird so w e i t wie möglich kleinert
und m i t 1 1 s t e r i l e m a q u a d e s t .
wird d i e F l ü s s i g k e i t
dekandiert
versetzt.
zerNach 24 h
und d e r R ü c k s t a n d n o c h 2
w e i t e r e Male m i t s t e r i l e m W a s s e r v e r s e t z t ,
geschüttelt
und
d e k a n d i e r t . Die d a m i t gewonnenen i n s g e s a m t 3 1 K a l t w a s s e r e x t r a k t w e r d e n auf
1000 ml e i n g e e n g t
und s t e r i l
aufbewahrt.
Von d i e s e m A n s a t z w e r d e n j e d e m K u l t u r k o l b e n 15 ml h i n z u g e g e ben. Die Bierwürze falls
wird s t e r i l i s i e r t ,
filtriert
i n d e r Menge v o n 15 ml j e K u l t u r k o l b e n I
und
zugesetzt.
pH-Werte d e r E x t r a k t e / n a c h d e r S t e r i l i s a t i o n / :
4,15~5j38.
Der Bewertung wurden d i e T r o c k e n g e w i c h t e /TG/ d e r zugrunde g e l e g t .
A l s K o n t r o l l w e r t w u r d e d a s TG auf
ohne E x t r a k t z u s a t z
eben-
Mycelien Nährlösung
verwendet.
4 / A n g e s i c h t s d e s s e n , d a s s es b e i V e r s u c h e n , d i e mit g e l a t i n ö sem bzw. f e s t e m S u b s t r a t d u r c h g e f ü h r t w e r d e n , n i c h t m ö g l i c h i s t , e x a k t e T r o c k e n g e w i c h t s b e s t i m m u n g d u r c h z u f ü h r e n , wurde f ü r solche Fälle ein "Gleitender Bewertungsschlüssel" zur B e u r t e i l u n g des Mcelwachstums e n t w i c k e l t . D i e s e r S c h l ü s s e l
326479
- 9 berücksichtigt
2 K r i t e r i e n d e s Мусelwachsturns
stumsgeschwindigkeit
d e s Mcels / a u s g e d r ü c k t
Fläche j e Z e i t e i n h e i t /
d i e Wach-
i n % bewachsener
und d i e M y c e l q u a l i t ä t /W. RAWALD,
а/.
/Abbildung .1./ Der B e w e r t u n g s s c h l ü s s e l s i e h t d i e S t u f e n 1 / s c h l e c h t e s t e s Waohstum/ b i s 20 / b e s t e s W a c h s t u m / v o r , w o b e i d i e S t u f e n 1-5 d e r Bewertung solcher Kulturen vorbehalten sind, in denen a u s s c h l i e s s l i c h s u b m e r s e s , d . h . im S u b s t r a t v e r l a u f e n d e s Wachstum z u v e r z e i c h n e n i s t .
Ergebnisse 1.
Streu
A n g e s i c h t s d e s s p e z i f i s c h e n n a t ü r l i c h e n Vorkommens d e r
ver-
wendeten S u b s t r a t e / N a d e l s t r e u im N a d e l w a l d , L a u b s t r e u
im
Laubwald u s w . / b e s t e h t
Streu-
Grund zu d e r
Annahme, d a s s d i e
Komponente auf d a s G e d e i h e n d e r B o d e n m i k r o f l o r a d e s erheblichen E i n f l u s s
Standorts
nimmt. I
S t r e u e x t r a k t e i n d u z i e r e n t a t s ä c h l i c h Wirkungen
unterschied-
l i c h e r A r t , d i e j e d o c h zum s p e z i f i s c h e n Vorkommen d e r
Ob-
jekte n i c h t i n Beziehung s t e h e n .
die
durch K i e f e r n s t r e u e x t r a k t
bestätigt
sind
a u s g e ü b t e n W i r k u n g e n am
die durch E i c h e n s t r e u e x t r a k t geprägt. /Abbildung 3 . /
Im D u r c h s c h n i t t
stärksten,
i n d u z i e r t e n am g e r i n g s t e n
I n Bezug a u f d e n
aus-
Eichenblatt-Extrakt-
s i c h d a m i t d i e Angabe v o n J . P . CHUDJAKOW und
J . M. WOSNJAKOWSKAJA / 1 9 5 1 / . D i e s e A u s s a g e i s t
jedoch wenig
s p e z i f i s c h und k a n n im G r u n d e genommen n u r f ü r d i e sche K u l t u r t e c h n i k
e i n e gewisse Bedeutung haben, da
einzelnen Versuchsobjekte n i c h t schiedenen E x t r a k t e
prakti-
gleichsinnig
die
auf d i e
ver-
reagieren.
Diese a r t - bzw. s t a m m s p e z i f i s c h e n R e a k t i o n e n a u f
die
heit d e r E x t r a k t e s t e h e n j e d o c h i n k e i n e r Weise i n
Anwesen-
Beziehung
- 10 zur Herkunft der Objekte, d . h .
zur Zugehörigkeit
d e r ö k o l o g i s c h e n Gruppen / N a d e l w a l d - , senbewohner,
zu
einer
Laubwald-, Wald-,
Wie-
TJbiquist e h / .
I
Im ü b r i g e n k ö n n e n d i e S t r e u e x t r a k t e Hinsicht
auch i n
qualitativer
s e h r u n t e r s c h i e d l i c h e Wirkungen ausüben; denn
e i n i g e n Stämmen i n d u z i e r e n s ä m t l i c h e E x t r a k t e Stimulationswirkungen /z.B. personatа/,
auf
und T r .
Eindeutige
bei T r . portentosum
und L e p .
a n d e r e Stämme w i r k e n d i e E x t r a k t e
hend i n d i f f e r e n t / z . B . saponaceum/,
bei'Tr..
G r u p p e v o n Stämmen w i r d d u r c h e i n i g e E x t r a k t e /z.B.
weitge-
flavobrunneum, Tr.
und d a s M y c e l w a c h s t u m e i n e r
durch andere i n h i b i e r t
irinum dritten
stimuliert
sowohl, f ö r d e r l i c h e
a l s a u c h hemmende W i r k u n g e n a u s z u ü b e n , w o b e i j e d o c h und Q u a l i t ä t d e r W i r k u n g e n s t a m m b e d i n g t
ausfallen.
und
bei Lep.nuda/. .
O f f e n s i c h t l i c h vermögen S t r e u e x t r a k t e tät
bei
Quanti-
unterschiedlich
I n s g e s a m t r e a g i e r e n d i e N a d e l w a l d b e w o h n e r auf
angewendeten S t r e u e x t r a k t e i n etwa g l e i c h e r Weise wie Laubwaldbewohner;
s p e z i f i s c h e Gruppensymptome
aus d i e s e n E r g e b n i s s e n n i c h t a b l e i t e n . Das M y c e l w a c h s t u m auf
/Abbildung
reiner Streu lässt
z i e h u n g e n e r k e n n e n . Denn wenn i n d e r
lassen
etwas
die
die sich
2./
andere
Be-
Flüssigkeits-Kultur,
i n d e r d e n M y c e l i e n n u r d i e w a s s e r l ö s l i c h e n Komponenten d e r S t r e u a r t e n zur Verfügung stehen, der K i e f e r n n a d e l s t r e u
eine
b e s o n d e r s f ö r d e r l i c h e Wirkung z u g e s p r o c h e n werden muss, weisen s i c h bei den r e i n e n S u b s t r a t e n d i e besser geeignet
als die Nadelstreuarten.
D i e s e s Phänomen i s t n i c h t suchsobjekte, denn v i t a l e ,
Laubstreuarten /Abbildung
d e r Stämme zu
in der Laborkultur a p r i o r i
gut
zen b e s s e r a l s s c h l e c h t wachsende. /Abbildung
Ver-
bringen;
wachsende
Stämme v e r w e r t e n o f f e n s i c h t l i c h s o l c h e o r g a n i s c h e n
326479 I
4./
i n Eeziehung zur Herkunft der
wohl a b e r z u r V i t a l i t ä t
er-
7./
Substan-
- 11 2. Holzmehl
i •
Ohne Z w e i f e l i s t d e n S t r e u - A r t e n im Rahmen d e s am n a t ü r l i chen S t a n d o r t v o r l i e g e n d e n o r g a n i s c h e n D e t r i t u s ragende Bedeutung z u z u s c h r e i b e n , Komponente d a r s t e l l e n fluss
auf
weil sie die
eine
hervor-
umfangreichste
und o h n e Z w e i f e l s c h o n d e s h a l b
Ein-
d i e Z u s a m m e n s e t z u n g d e r B o d e n m i k r o f l o r a und d i e
B i o l o g i e d e r im Boden l e b e n d e n M i k r o o r g a n i s m e n n e h m e n .
Ge-
\
m e s s e n d a r a n i s t v o n dem i n d e n Boden g e l a n g e n d e n H o l z bei weitem g e r i n g e r e r E i n f l u s s zu e r w a r t e n . Dennoch abgefallene Holzteile
eine f ü r die
entsprechenden
t y p i s c h e B o d e n k o m p o n e n t e d a r , d e r e n E i n f l u s s auf wachstum h ö h e r e r B o d e n p i l Z e zu u n t e r s u c h e n
ein
stellen
Standorte das
Mycel-
aufschlussreich
ist. O b g l e i c h d i e V e r s u c h s o b j e k t e m i t Ausnahme v o n rutilans nicht
a l s H o l z b e w o h n e r b e z e i c h n e t Werden k ö n n e n ,
doch f e s t z u s t e l l e n ,
d a s s d i e V e r s u c h s o b j e k t e auf d e n
H o l z m e h l e n - wenn a u c h m i t u n t e r s c h i e d l i c h e r gedeihen
Tricholomopsis ist
reinen
Intensität
-
zu
vermögen. I
Als w e i t a u s am b e s t e n v o r a l l e m f ü r d i e a p r i o r i w a c h s e n d e n Stämme i s t
Birkenholzmehl geeignet,
auf E i c h e n h o l z m e h l d i e d u r c h s c h n i t t l i c h tate erzielt
werden. Überraschend
d a s s d i e s e Stämme auf
langsam
wohingegen
schlechtesten
i s t d e r Umstand an
reinem Holzmehl ü b e r h a u p t
zu
Resulsich,
gedeihen
v e r m ö g e n , w o b e i z w i s c h e n dem I J b i q u i s t e n L y . c o n g l o b a t u m dem H o l z p i l z T r i c h o l o m o p s i s r u t i l a n s
nicht
einmal
gende U n t e r s c h i e d e h i n s i c h t l i c h d e r I n t e n s i t ä t
des
grundleMycel-
wachstums auf d e n v e r s c h i e d e n e n H o l z m e h l e n a u f t r e t e n . bildung
und
/Ab-
5./
Beziehungen z u r ö k o l o g i s c h e n K o n s t i t u t i o n s i n d a n g e s i c h t s d e r g e r i n g e n Anzahl v o n V e r s u c h s s t ä m m e n n u r s c h w e r und kaum b e w e i s k r ä f t i g f e s t z u s t e l l e n . Anzunehmen s i n d s o l c h e B e z i e hungen b e i dem Stamm L y . d e c a s t e s , d e r auf L a u b h o l z m e h l e n e r h e b l i c h a u s g i e b i g e r e s M y c e l w a c h s t u m e n t w i c k e l t , a l s auf K i e f e r n - und F i c h t e n h o l z m e h l . 326479
- 12 Lässt
man Ly» d e c a s t e s
unberücksichtigt
und b e u r t e i l t
d i e m i t d e n a n d e r e n Stämmen g e w o n n e n e n E r g e b n i s s e ,
meint
e i n e Beziehung auch zwischen der W a c h s t u m s i n t e n s i t ä t n e n -Holzmehlen und d e r V i t a l i t ä t
nur man,
auf
rei-
d e r Stämme f e s t s t e l l e n
k ö n n e n . Vor a l l e m d i e m i t L y . d e c a s t e s g e w o n n e n e n
zu
Ergebnisse
b e l e g e n j e d o c h , d a s s . d i e Versuchsstämme - unabhängig von d e r Vitalität
- die verwendeten Holzmehlsorten in
chem Masse v e r w e r t e n . der enzymatischen
unterschiedli-
Die Ursache h i e r f ü r i s t
Aktivität der
sicherlich
A r t e n bzw. Stämme z u s u c h e n
/ Н . LYR 1 9 6 3 / . D i e T a t s a c h e j e d o c h , d a s s B i r k e n h o l z sichtlich
recht gut, Eichenholz hingegen bei a l l e n
am s c h l e c h t e s t e n g e e i g n e t stimulierender straten
ist,
in
lässt
offenObjekten
s i c h mit d e r
Existenz
und i n h i b i e r e n d e r S t o f f k o m p o n e n t e n i n d e n S u b -
erklären.
Die mit H o l z m e h l - E x t r a k t e n k e n n e n , d a s s d i e auf
e r z i e l t e n Ergebnisse
lassen
er-
r e i n e n Holzmehlen e r z i e l t e n E f f e k t e
sächlich durch S t o f f e induziert
werden, die n i c h t
tat-
oder nur
wenig w a s s e r l ö s l i c h s i n d ; denn i n d e r E x t r a k t - K u l t u r sind m i t e i n e r Ausnahme - e i n d e u t i g e Hemmwirkungen, n i e m a l s Stimulationswirkungen lich ist
zu v e r z e i c h n e n .
d i e s e r E f f e k t darauf
/Abbildung 6 . /
jedoch
Vermut-
zurückzuführen, dass die
hemmen-
den S t o f f k o m p o n e n t e n d e r Holzmehle i n w e i t a u s grösserem i n d i e w a s s e r l ö s l i c h e Phase übergehen,
als die
-
Masse
stimulierenden
Komponenten. Insgesamt
gesehen i n d u z i e r t
Birkenholz-Extrakt
Hemmung d e s M y c e l w a c h s t u m s ; d i e s i s t
m i t dem
die
durchschnittlich
b e s t e n M y c e l w a c h s t u m d e r V e r s u c h s s t ä m m e auf r e i n e m h o l z m e h l i n Übereinstimmung zu b r i n g e n . Extrakt-Kultur
geringste Birken-
Hingegen i s t
eine P a r a l l e l e zur d u r c h s c h n i t t l i c h
in
schlechten
E i g n u n g d e s E i c h e n h o l z e s i n Form r e i n e n H o l z m e h l s n i c h t finden.
wohl a b e r i s t
zu b e a c h t e n , d a s s s i c h T r i c h o l o m o p s i s
rutilans,
gen d i e E x t r a k t e a l l e r v e r w e n d e t e n Holzmehle i n d i f f e r e n t d . h . w e d e r Hemmung n o c h F ö r d e r u n g
erfährt.
zu
ableiten,
d e r h ä u f i g auf o d e r n e b e n Baumstümpfen a n z u t r e f f e n i s t ,
326479
zu
Beziehungen zur Zugehörigkeit d e r Versuchsobjekte
e i n e r d e r ö k o l o g i s c h e n Gruppen l a s s e n s i c h n i c h t
hält,
der
gever-
- 13 Diskussion Die e i n z e l n e n S t r e u a r t e n i n d u z i e r e n , w i e a u c h E . MELIN /1930/ f e s t s t e l l t e , u n t e r s c h i e d l i c h e Wirkungen. Jedoch i n s gesamt b e w e r t e t ü b t S t r e u a l s E x t r a k t und a u c h i n Form -des r e i n e n S u b s t r a t s f ö r d e r l i c h e W i r k u n g e n auf d a s M y c e l w a c h s t u m d e r V e r s u c h s o b j e k t e a u s . Auch r e i n e H o l z m e h l e l a s s e n e i n Mycelwachstum z u , H o l z m e h l e x t r a k t e h i n g e g e n w i r k e n hemmend. Z w e i f e l l o s s i n d d i e f ö r d e r l i c h e n Wirkungen e i n e s
Substrats
auf v e r s c h i e d e n e E i n f l ü s s e z u r ü c k z u f ü h r e n . Auf j e d e n F a l l h i e r f ü r d i e E n z y m a u s r ü s t u n g und d i e e n z y m a t i s c h e der P i l z o r g a n i s m e n e i n e e r h e b l i c h e Bedeutung,
Aktivität
zumal
dann,
wenn s o l c h e ö k o l o g i s c h e n G r u p p e n w i e z . B . H o l z z e r s t ö r e r M y k o r r h i z a p i l z e v e r g l i c h e n w e r d e n / Н . LYR 1 9 6 3 / .
hat
und
Andererseits
üben a u c h d i e a l s W i r k u n g s f a k t o r e n i n E r s c h e i n u n g
tretenden
I n h a l t s s t o f f e o f f e n s i c h t l i c h E i n f l ü s s e aus. Diese
Annahme
findet in solchen Fällen Bestätigung, bei H o l z m e h l e x t r a k t e n
enzymatische
k e i n e Bedeutung
Offensichtlich verfügen natürliche faktoren /Е.
z.B.
- Hemmwirkungen z u v e r z e i c h n e n
denn f ü r s o l c h e E f f e k t e k a n n d i e eines P i l z o r g a n i s m u s
i n d e n e n - wie
MELIN 1 9 4 6 ; W. I .
Konstitution
haben.
Substrate über
ROBBIES 1 9 4 1 ,
ROBBIES und K. C. HAMNER 1 9 4 0 ; W. I .
sind;
Aktivierungs-
1 9 4 3 ; W.
I.
ROBBINS und F . KAVANAGH
1942/, wie a b e r a u c h ü b e r H e m m f a k t o r e n . B e i d e
Wirkungskompo-
N
nenten t r e t e n gemeinsam u n d s i c h t e i l w e i s e k o m p e n s i e r e n d Erscheinung. Sie b i l d e n das "SH-System" /=
Stimulätions-Hemm-
-System/, das i n s e i n e r Zusammensetzung zwar für eine bestimmte S u b s t r a t - A r t i s t . Die u n t e r s h i e d l i c h e n , und a n d e r e r s e i t s lassen d i e
mit r e i n e n
mit d e r e n E x t r a k t e n e r z i e l t e n
spezifisch Substraten
Ergebnisse
Annahme z u , d a s s d i e W i r k u n g s f a k t o r e n 1 .
schiedener S t r u k t u r wasserlöslich
326479 I
veränderlich,
jedoch weitgehend
einerseits
sind.
in
und 2 . i n s e h r u n t e r s c h i e d l i c h e m
verUmfang
- 14 Es muss s e h r v i e l halten bleiben,
breiter
zu k l ä r e n ,
SH-Systeme g a t t u n g s - ,
angelegten Untersuchungen
vorbe-
i n w i e w e i t d i e Zusammensetzung
a r t - oder stammspezifisch i s t ,
so
der dass
z.B. die Nadelstreu verschiedener Kiefernarten in
Abhängig-
k e i t von d e r e n z y m a t i s c h e n A k t i v i t ä t d e r Mycelien
spezifi-
sche Wirkungen i n d u z i e r t .
Es b l e i b t w e i t e r h i n z u k l ä r e n ,
w i e w e i t k l i m a t i s c h e E i n f l ü s s e , d i e auf d i e den P f l a n z e n a r t e n e i n g e w i r k t haben,
Streu-produzieren-
o d e r ob d e r Z e i t p u n k t
d i e A r t d e r Gewinnung d e s o r g a n i s c h e n M a t e r i a l s , d i e reitungsmethodik Wirkung
usw. E i n f l u s s auf
in-
Qualität
und
Aufbe-
und Q u a n t i t ä t
der
haben.
Solche F ä l l e ,
i n d e n e n Stämme z w a r e i n M y c e l w a c h s t u m auf
r e i n e n S t r e u bz;w. dem r e i n e n H o l z m e h l e n t f a l t e n ,
durch
der
die
e n t s p r e c h e n d e n E x t r a k t e «jedoch e i n d e u t i g gehemmt w e r d e n , ben V e r a n l a s s u n g ,
ge-
a n z u n e h m e n , d a s s d a s M y c e l w a c h s t u m auf
r e i n e n S u b s t r a t e n dem E i n f l u s s d e s k o m p l e t t e n SH-Systems a u s g e s e t z t
ist,
dass jedoch nicht
spezifischen alle
Wirkungs-
Komponenten i n d i e w a s s e r l ö s l i c h e P h a s e ü b e r g e h e n . I n w e l chem M a s s e d a s l e t z t e r e
geschieht,
ist
j e d o c h von d e r
beson-
d e r e n Z u s a m m e n s e t z u n g d e s j e w e i l i g e n S H - S y s t e m s a u s Hemmfakt o r e n und A k t i v i e r u n g s k o m p o n e n t e n verhältnissen
und v o n d e r e n
abhängig.• Diese t r e t e n
a l s Ganzes,
Löslichkeitsals
t a n t e i n E r s c h e i n u n g und i n d u z i e r e n d e n j e w e i l i g e n tionen entsprechend
insgesamt
eine stimulierende
b i e r e n d e Wirkung. I n s o l c h e n F ä l l e n ,
i n denen
Resul-
Propor-
oder
inhi-
natürliche
S u b s t r a t e w i e z . B . N B o h n e n m e h l / М . MOSER 1 9 5 8 / o d e r K a r t o f f e l mehl-Fraktionen /Р.
HÜBSCH 1 9 6 3 / s t i m u l a t i v e W i r k u n g e n
vorrufen, überwiegt die
her-
Aktivierungskoraponente.
Es i s t n i c h t z u l ä s s i g u n t e r L a b o r b e d i n g u n g e n i n k ü n s t l i c h e r K u l t u r g e w o n n e n e E r g e b n i s s e o h n e w e i t e r e s auf d i e n a t ü r l i c h e n V e r h ä l t n i s s e z u ü b e r t r a g e n . Denn e s u n t e r l i e g t k e i n e m Z w e i f e l , d a s s auch d i e s e E i n f l ü s s e n u r i n Verbindung mit a l l e n a n d e r e n am S t a n d o r t e i n w i r k e n d e n K o m p o n e n t e n b e w e r t e t w e r d e n d ü r f e n . So w e r d e n z . B . o r g a n i s c h e M a t e r i a l i e n n i c h t n u r v o n den h ö h e r e n P i l z e n , s o n d e r n von d e r g e s a m t e n , d y n a m i s c h g e -
326479 I
- 15 f e s t i g t e n B o d e n m i k r o f l o r a a n g e g r i f f e n und v e r ä n d e r t . entsteht
Dadurch
n i c h t nur e i n anderes Spektrum o r g a n i s c h e r
dungen, s o n d e r n können auch d i e SH-Systeme i n und q u a n t i t a t i v e r
Verbin-
qualitativer
B e z i e h u n g v e r ä n d e r t w e r d e n . H i n z u kommen
E i n f l ü s s e , d i e von b o d e n p h y s i k a l i s c h e n
und
bodenchemischen
F a k t o r e n s o w i e vom W a s s e r h a u s h a l t / A u s w a s c h u n g /
ausgeübt
werden. Dennoch s t e l l e n p f l a n z l i c h e D e t r i t e n Standort-Komponente d a r ,
d.h.
/ N a d e l s t r e u im N a d e l w a l d
jedoch o f f e n , inwieweit
lien elektiv
solche organischen
auf d i e Z u s a m m e n s e t z u n g d e r
für
usw./. Materia-
Bodenmikrofloren,
a u c h a u f d a s Vorkommen h ö h e r e r P i l z e
Diese Frage i s t
biogene
d a i h r Vorkommen k e n n z e i c h n e n d
bestimmte S t a n d o r t - T y p e n i s t Es b l e i b t
eine massgebliche
einwirken.
j e d o c h i n s o f e r n s c h w i e r i g zu
beantworten,
a l s d a s Vorkommen h ö h e r e r P i l z e g r u n d s ä t z l i c h n a c h dem A u f treten ihrer
Fruchtkörper
per, e i n e r P i l z a r t
b e w e r t e t w i r d . D o r t , wo
Fruchtkör-
vorkommen, s i n d s e l b s t v e r s t ä n d l i c h
d i e e n t s p r e c h e n d e n M y c e l i e n im Boden v e r t r e t e n .
Es
jedoch i n b r e i t e m Masse d e r S p e k u l a t i o n v o r b e h a l t e n , scheiden,
inwieweit
an s o l c h e n S t a n d o r t e n ,
chende F r u c h t k ö r p e r n i c h t vielleicht
an d e n e n
zu f i n d e n s i n d , d i e s e
auch bleibt zu
ent-
entspre-
Pilzart
a b e r d o c h im M y c e l s t a d i u m v o r h a n d e n i s t ,
ohne
- aus w e l c h e n G r ü n d e n a u c h immer - z u r F r u k t i f i k a t i o n zu kommen. Es i s t s e l b s t v e r s t ä n d l i c h n i c h t a n z u n e h m e n , d a s s j e d e h ö h e r e P i l z a r t i n Mycelform- an j e d e m b e l i e b i g e n S t a n d o r t t y p v o r k o m men k a n n . Noch w e n i g e r i s t man j e d o c h b e r e c h t i g t , z u p o s t u l i e r e n , d a s s e i n e P i l z a r t n u r d o r t v o r k o m m t , wo i h r e F r u c h t körper a u f t r e t e n . E i n H i n w e i s h i e r f ü r b i e t e t s i c h d a r i n , dass b e k a n n t l i c h P i l z a r t e n an b e s t i m m t e n F u n d o r t e n w ä h r e n d mehrerer J a h r e n i c h t z u r F r u k t i f i k a t i o n kommen, o b w o h l s i e - generell, d.h. über längere Zeit gesehen - f u n d o r t t r e u sind. In d e r b e g r ü n d e t e n Annahme, d a s s d a s Vorkommen h ö h e r e r a r t e n n i c h t . u n b e d i n g t und n i c h t 326479
Pilz-
i n j e d e m F a l l dem A u f t r e t e n '
- l e von F r u c h t k ö r p e r n d i e s e r Art g l e i c h z u s e t z e n i s t ,
gewinnen
Untersuchungen unter weitgehend reproduzierbaren
Bedingungen,
d i e dem Wert e i n z e l n e r ö k o l o g i s c h e r Komponenten f ü r d a s Mycelwachstum gewidmet s i n d ,
an B e d e u t u n g . I s t
zu ü b e r s e h e n , d a s s d a s Mycelwachstum d e r
es doch n i c h t
Nadelwaldvertreter
u n t e r den V e r s u c h s o b j e k t e n durch S t r e u a r t e n n i c h t sätzlich treter.
anders b e e i n f l u s s t wird,
a l s das d e r
Laubwaldver-
Möglicherweise werden d i e Mycelien u n t e r den Bedin-
gungen d e s n a t ü r l i c h e n S t a n d o r t s s o g a r gehemmt. A n d e r e r s e i t s als Nadelwaldbegleiter
ist
äpders b e e i n f l u s s t ,
vielleicht
es m ö g l i c h , d a s s Mycelien z.B.
b e k a n n t e r P i l z a r t e n a u c h an L a u b w a l d -
S t a n d o r t e n vorkommen k ö n n e n , d o r t
aber nicht
die
Induktions-
Faktoren vorfinden, die die Fruchtkörperbildung Es i s t
grund-
u n s b i s h e u t e im w e s e n t l i c h e n v e r s a g t
veranlassen.
geblieben,
u r s ä c h l i c h e n Beziehungen der F r u k t i f i k a t i o n höherer
die
Pilze
v o r a l l e m u n t e r n a t ü r l i c h e n B e d i n g u n g e n zu e r k e n n e n .
Soviel
j e d o c h k a n n mah a u s B e o b a c h t u n g e n i n d e r k ü n s t l i c h e n
Kultur
und v o n a l l e m a u s d e n a u s s e r o r d e n t l i c h t u n g e n am S t a n d o r t
zahlreichen
Beobach-
entnehmen, d a s s d i e F r u k t i f i k a t i o n
h ö h e r e n P i l z e komplex v e r a n k e r t
ist,
d.h. dass
der
es e i n e r
stimmten K o n s t e l l a t i o n von U m w e l t f a k t o r e n , v i e l l e i c h t gar e i n e r bestimmten K o n s t e l l a t i o n s f o l g e . b e d a r f ,
Fruchtung eintreten
soll
/W.
R4W4LD, c . / .
Stämmen d e r h ö h e r e n P i l z e Fall
ist
Arten
unterschiedlich sein.
werden
bzw.
Auf- j e d e n
es möglich, d a s s auch d i e o r g a n i s c h e n D e t r i t e n
irgendeiner
Form zu d i e s e m F a k t o r e n k o m p l e x
D i e V e r s u c h s o b j e k t e r e a g i e r e n auf licher Detriten,
pflanz-
a b e r a u c h v e r s c h i e d e n e r K o h l e n s t o f f - und s o w i e auf
V i t a m i n a n g e b o t /W. RAWALP, e / z u m e i s t n i c h t
variiertes
entsprechend
i h r e r ö k o l o g i s c h e n H e r k u n f t . D i e s e r Umstand d e u t e t mehr d a r a u f
in
beitragen.
d i e Anwesenheit
S t i c k s t o f f q u e l l e n /W. RAWALP, a , d / ,
einmal
h i n , d a s s d i e P i l z ö k o l o g i e - , wie w i r s i e
verstehen,
im G r u n d e genommen n u r e i n e
.logie i s t ,
d i e mit d e r Mycelwachstums-Ökologie n i c h t
326479
so-
wenn d i e
Sicherlich
d i e z u l ä s s i g e n Abweichungen bei den e i n z e l n e n
be-
heute
Fruktifikations-ökoiden-
- 17 t i s c h und - w i e d i e s e
- nur ein T e i l d e r gesamten
Pilzöko-
logie i s t .
Den s c h l ü s s i g e n B e w e i s h i e r f ü r m ü s s e n w e i t e r e ,
wesentlich
umfangreicher angelegte
Untersuchungen
erbringen.
Dass h i e r b e i d e r F r a g e d e r p h y s i o l o g i s c h e n H o m o g e n i t ä t Heterogenetität. der
A r t e n /W. RAWALP, f / , d .
h. der
bzw.
her-
k u n f t s b e d i n g t e n S p e z i f i t ä t d e r Stämme, d u r c h V e r w e n d u n g mögV
liehst
z a h l r e i c h e r H e r k ü n f t e e i n e r j e d e n Art R e c h n u n g
t r a g e n werden muss,
liegt
ge-
auf d e r H a n d .
Zusammenfassung E i n i g e L a u b - und N a d e l s t r e u a r t e n
s o w i e H o l z m e h l e w u r d e n auf
i h r e n Wert f ü r d a s M y c e l w a c h s t u m e i n i g e r T r i c h o l o m e n
/s.l./
geprüft. Die e i n z e l n e n - S t r e u a r t e n e i g n e n s i c h i n Form d e s r e i n e n S u b s t r a t s wie auch a l s E x t r a k t e u n t e r s c h i e d l i c h , f ü r d i e v e r s c h i e d e n e n V e r s u c h s o b j e k t e ; s i e i n d u z i e r e n j e d o c h im D u r c h schnitt i n beiden F ä l l e n s t i m u l a t i v e Wirkungen. K i e f e r n s t r e u e x t r a k t übt d i e d u r c h s c h n i t t l i c h s t ä r k s t e Wirkung, E i c h e n s t r e u e x t r a k t d i e g e r i n g s t e Wirkung a u s . I n s g e s a m t ü b e r treffen die Extrakte der Nadelstreuarten diejenigen der L a u b s t r e u a r t e n . Im G e g e n s a t z h i e r z u e n t f a l t e n d i e V e r s u c h s o b j e k t e auf r e i n e r L a u b s t r e u s t ä r k e r e s M y c e l w a c h s t u m a l s a u f Nadelstreu. Holzmehl e x t n a k t e w i r k e n ' f a s t a u s n a h m s l o s hemmend; l e d i g l i c h das Mycelwachstum d e s H o l z b e w o h n e r s T r l c h o l o m o p s i s r u t i l a n s wird n i c h t b e e i n f l u s s t . Im G e g e n s a t z h i e r z u e n t f a l t e n d i e g e t e s t e t e n T r i c h o l o m a - A r t e n auf r e i n e n H o l z m e h l e n ü b e r r a schend g u t e W u c h s l e i s t u n g e n . B i r k e n h o l z m e h l i n d u z i e r t a l s E x t r a k t wie a u c h i n Form d e s r e i n e n S u b s t r a t s d i e b e s t e n W i r kungen. Beziehungen z w i s c h e n dem M y c e l w a c h s t u m d e r u n t e r s u c h t e n Tricholomen / s . l . / a u f S t r e u - A r t e n und H o l z m e h l e n bzw. d e r e n gg. ' 326479 '
¥
- 18 E x t r a k t e n z u r Z u g e h ö r i g k e i t d e r O b j e k t e zu e i n e r d e r
ökolo-
g i s c h e n Gruppen / N a d e l w a l d b e w o h n e r ,
usw./
waren n i c h t
festzustellen.
gen z u r V i t a l i t ä t
der
Die d u r c h n a t ü r l i c h e
Laubwaldbewohner
Es e r g e b e n s i c h j e d o c h
Beziehun-
Stämme. Substrate
bzw. d e r e n E x t r a k t e
hervorge-
r u f e n e n W i r k u n g e n s i n d v o r a l l e m d a n n , wenn Hemmwirkungen zu v e r z e i c h n e n s i n d ,
auf
substrateigene Wirkungsfaktorén
zu-
rückzuführen. N a t ü r l i c h e S u b s t r a t e v e r f ü g e n ü b e r e i n "SH-SyStem" / = lations-Hemm-System/,
das s i c h aus A k t i v i e r u n g s f a k t o r e n
Hemmfaktoren zusammensetzt. Die q u a n t i t a t i v e
und
unterschiedlich.
tems r e s u l t i e r t
der Extrakte unterliegt Wasserlöslichkeit Der ö k o l o g i s c h e ,
der
SH-Sys-
Aus d e r Z u s a m m e n s e t z u n g d e s
d i e Gesamtwirkung d e r S u b s t r a t e . darüber hinaus der
und
qualitative,
f ü r d i e S u b s t r a t e kennzeichnende•Zusammensetzung des tems i s t
ßtimu-
SH-Sys-
Die Wirkung
unterschiedlichen
Wirkungsfaktoren.
s t a n d o r t s p e z i f i s c h e Wert d i e s e r w i e
auch
a n d e r e r ö k o l o g i s c h b e d e u t s a m e r F a k t o r e n f ü r d a s Vorkommen h ö herer Pilze ist
nicht
zu b e u r t e i l e n ,
so l a n g e w i r n i c h t
über
d a s n a t ü r l i c h e Vorkommen n i c h t f r u k t i f i z i e r e n d e r M y c e l i e n t e r verschiedenes
ö k o l o g i s c h e n Bedingungen i n f o r m i e r t
un-
sind.
Literaturverzeichnis I
GHUDJAKOV, J . P . und VOZNJAKOVSKAJA, J . M . - 1 9 5 1 . : M y k o r r h i z a p i l z e n . - M i k r i b i o l . 20, 1 3 . .
Reinkulturen
HÜBSCH, P . 1 9 6 3 . : D i e B e e i n f l u s s u n g d e s M y c e l w a c h s t u m s v o n R e i n k u l t u r e n von B o l e t a z e e n d u r c h K a r t o f f e l e x t r a k t e . / " M y k o r r h i z a " , T a g u n g s b e r i c h t d . Мук.-Symposiums, J e n a . / KÜNSTER, F . W. 1 9 5 8 . : L o g a r i t h m i s c h e R e c h e n t a f e l n f ü r C h e m . , ~~ P h a r m . , M e d i z . und P h y s i k e r . - B e r l i n .
326479 I
- 19 LYR.,
H. 1 9 6 3 . : Z u r F r a g e d e s S t r e u a b b a u s d u r c h e k t o t r o p h e Mykorrhizapilze. /"Mykorrhiza", Tagungsbericht d. Мук.-Symposiums, J e n a . /
MELIN, E . I 9 2 5 . : mykorrhiza.
Untersuchungen über d i e Bedeutung der - Jena.
Baum-
MELIN, E . I 9 3 O . : B i o l o g i c a l d e c o m p o s i t i o n of some t y p e s of l i t t e r from N o r t h American f o r e s t s . - E c o l o g y , i l . MELIN, E . 1 9 3 6 . : M e t h o d e n d e r e x p e r i m e n t e l l e n U n t e r s u c h u n g mykotropher P f l a n z e n . I n : Abderhalden, Handbuch d . b i o l . A r b e i t s m e t h . ,. 11. / 4 . / I O I 5 - H O 8 . MELIN, E . 1 9 4 6 . : D e r E i n f l u s s v o n W a l d s t r e u e x t r a k t e n a u f d a s Wachstum von B o d e n p i l z e n mit b e s o n d e r e r B e r ü c k s i c h t i g u n g d e r W u r z e l p i l z e v o n Bäumen. - Symb. B o t . T J p p s . , 8 . / 3 . / 1-116. MOSER, M. I 9 5 8 . : D i e k ü n s t l i c h e M y k o r r h i z a i m p f u n g a n p f l a n z e n . - F o r s t w . CBL., 77- / 1 / 2 . / 1 - 6 4 .
Forst-
RAWALP, W . , а / 1 9 6 2 . : Z u r A b h ä n g i g k e i t d e s M y c e l w a c h s t u m s h ö h e r e r P i l z e von d e r V e r s o r g u n g mit K o h l e h y d r a t e n / Z . f . Allg. Mikr./. RAWALP, W . , b / 1 9 6 3 . : Das M y c e l w a c h s t u m h ö h e r e r P i l z e i n . n e n B e z i e h u n g e n z u n a t ü r l i c h e n S u b s t r a t e n und d e r e n t r a k t e n / A r c h . f . F o r s t w . , im D r u c k / . RAWALP, W. , с / 1 9 6 2 . : Z u r F r u c h t k ö r p e r b i l d u n g h ö h e r e r in künstlicher Kultur /Z. f . Р . / .
seiEx-
Pilze
RAWALP, W . , d / 1 9 6 3 . : U n t e r s u c h u n g e n z u r S t i c k s t o f f - E r n ä h r u n g d e r h ö h e r e n P i l z e / " M y k o r r h i z a " , T a g u n g s b e r i c h t d e s Mykorrhiza-Symposiums, i . D r . / . RAWALD, W . , e / 1 9 6 2 . : Ü b e r d i e B e d e u t u n g w a s s e r l ö s l i c h e r V i t a m i n e f ü r das Mycelwachstum h ö h e r e r P i l z e / A r c h . f . Mikr./. RAWALD, W . , f / I 9 6 2 . : Das A r t p r o b l e m b e i h ö h e r e n P i l z e n physiologischer Sicht /Z. f . Р . / . ROBBINS, W. I . I 9 4 I . : Gaz., 1 0 2 .
Further observations
on f a c t o r
in
Z. -
Bot.
ROBBINS, W. I . 1 9 4 3 . : F u r t h e r o b s e r v a t i o n s on t h e s p e c i f i c i t y of h y p o x a n t h i n e f o r P h y c o m y c e s • - P r o c . N a t . A c a d . S e i . , USA 2 9 . ROBBINS, W. I . a KAVANAGH, F . 1 9 4 2 . : H y p f o x a n t h i n e , s u b s t a n c e f o r Phycomyces. I b i d . , 28.
growth
ROBBINS, W. I . a HAMNER, K. 0 . 1 9 4 0 . : E f f e c t of p o t a t o o n g r o w t h of P h y c o m y c e s . - B o t . G a z . , 1 0 1 .
326479 I
extracts
1. Abbildung.
" G l e i t e n d e r * B e w e r t u n g s s c h l ü s s e l " zur B e u r t e i l u n g d e s Мусelwachsturns i n k ü n s t l i c h e r K u l t u r u n t e r B e r ü c k s i c h t i g u n g d e r Wachstumsg e s c h w i n d i g k e i t und d e r M y c e l q u a l i t ä t . S t u f e n 1-20.
1. á b r a .
"Fokozatos é r t é k e l é s i k u l c s " a micélium növekedésének meghatározására mesterséges t e n y é s z e t e k b e n , f i gyelemmel a növekedés g y o r s a s á g á r a é s a micélium minőségére. 1-20 fokozat.
NADELWALD&EWOHNER
ЩЩКи/ег
I 1
LAJUË> WALDßE WOHNER
ftchb
Е§йбс>>« gü&We
I 2 . Abb. D i e m i t t l e r e B e e i n f l u s s u n g d e s М у с e l w a c h s t u r n s d e r n a d e l w a l d b e w o h n e n d e n und d e r l a u b w a l d b e w o h n e n d e n V e r s u c h e s t ämme d u r c h S t r e u e x t r a k t e . Angaben i n % m i t t l e ren r e l a t i v e n Trockengewichts über Kontrolle. 2. á b r a .
326479
A fenyvesek és a lomboserdők k i s é r l e t i gombatörzsei m i c é l i u m a n ö v e k e d é s é n e k á t l a g o s b e f o l y á s o l á s a az a l o m k i v o n a t o k á l t a l . Az a d a t o k a k o n t r o l l - s u l y s z á z a l é k á ban a d j á k a v i s z o n y l a g o s s z á r a z s u l y k ö z é p é r t é k é t .
- 21 -
3 . Abb.
2 Teile,
a und b
Die B e e i n f l u s s u n g des Mycelwachstums e i n i g e r T r i c h o lomen / s . 1 . / a u f s y n t h e t i s c h e r N ä h r l ö s u n g d u r c h b t r e u è x t r a k t e , ausgedrückt durch das m i t t l e r e r e l a t i v e TG. 3. á b r a . / 2 r é s z e s , , a é s
Ь/
Néhány T r i c h o l o m a / s . l . / m i c é l i u m a n ö v e k e d é s é n e k a l o m kivonatok á l t a l történő befolyásolása mesterséges táp oldaton, kifejezve a viszonylagos szárazsuly középértékében.
326479 I
- 22 -
4 . Abb.
Das Wachstum e i n i g e r T r i c h o l o m e n / s . l . / a u f B l a t t und N a d e l s t r e u . Angaben i n S t u f e n d e s " G l e i t e n d e n Bewertungsschlüssels".
4. ábra.
Néhány T r i c h o l o m a / s . l . / n ö v e k e d é s e l o m b - é s t ü a l mon. Az é r t é k e k a " f o k o z a t o s é r t é k e l é s i k u l c s " f o kozat aiban.
5 . Abb.
Das Wachstum e i n i g e r T r i c h o l o m e n / s . l . / auf H o l z mehlen. Angaben i n S t u f e n d e s " G l e i t e n d e n Bewertungsschlüssels" .
5« á b r a .
Néhány T r i c h o l o m a / s . l . / n ö v e k e d é s e f a l i s z t e k e n . Az értékek a "fokozatos értékelési kulcs" fokozataiban.
326479 I
- 23 -
6 . Abb.
Die B e e i n f l a s s a n g des Mycelwachstums e i n i g e r T r i c h o lomen / s . l . / auf s y n t h e t i s c h e r N ä h r l ö s u n g d u r c h H o l z m e h l e x t r a k t e , ausgedrückt durch das m i t t l e r e r e l a t i v e TG. 6 . á b r a . Néhány T r i c h o l o m a / s . l . / m i c é l i u m a n ö v e k e d é s é n e k b e folyásolása mesterséges tápoldaton f a l i s z t - k i v o n a t o k á l t a l , kifejezve a r e l a t i v szárazsuly középértékében.
7 . Abb.
Das Wachstun) e i n i g e r T r i c h o l o m e n / s . l . / auf S t r e u a r t e n und H o l z m e h l e n . Von l i n k s n a c h r e c h t s : T r i c h o l o m o p s i s r u t i l a n s , Lyophyllum conglobatum, Lyophyllum d e c a s t e s , T r i c h o l o m a a u r a n t i ü m und T r i c h o l o m a a l b u m . Von o b e n nach unten: B i r k e n b l a t t s t r e u , K i e f e r n n a d e l s t r e u , B i r k e n h o l z m e h l und K i e f e r n h o l z m e h l . 7 . á b r a . Néhány T r i c h o l o m a / s . l . / n ö v e k e d é s e a l o m f a j o k o n é s f a liszteken. Balról jobbra: Tricholômopsis rutilans-, T . c o n g l o b a t u m , T.' d e c a s t e s , T . a u r a n t i u m é á T . a l b u m . Pelülro l e f e l é : nyirfalevé1-alom, erdeifenyőtü-alom, nyirfa-faliszt, erdeifenyo-faliszt.
326479 I
- 24 -
A M4GASABBRENDÜ GOMBÁK ÖKOLÓGIÁJÁRÓL ÉS A MICÉLIUM •NÖVEKEDÉSÉNEK AZ ALOMHOZ ÉS A'FÁHOZ VALÓ VISZONYÁRÓL34 I
DR. RAW ALP, -WOLFGANG, E b e r s w a l d e /NDK/ /Mezőgazdasági
Akadémia T a l a j k u t a t ó
Intézete/
A m a g a s a b b r e n d ü gombák ö k o l ó g i a i h e l y z e t e k i f e j e z é s r e t a t j a e z e k n e k az o r g a n i z m u s o k n a k masztott különleges "igényeit, f o l y á s n a k az e r e d m é n y é t i s , nak a f i z i o l ó g i a i
a környezettel
de e z z e l e g y ü t t
amit
e z e k n e k az
teljesítőképessége
szemben
annak a
tá-
be-
organizmusok-
a filogenetikus
lődés során a környezet viszonyai részéről
jut-
fej-
kapott,
\
A számos é s i g e n k ü l ö n f é l e k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k mikroklima,
a t a l a j vegyi-,
zoológiai-tényezői,
fizikai-,
/időjárás,
mikrobiológiai
fekvés, vizellátás
stb./
és
együtt és
kö-
z ö s e n h a t n a k a gomba s z e r v e z e t é r e é s i g y s z a b á l y o z z á k a mag a s a b b r e n d ü gombáknak, v a l a m i n t n a k az e l ő f o r d u l á s á t f o l y á s n a k nem k e l l közvetve is
és e l t e r j e d é s é t .
utján is
A tényezők összetételének gán a l a p s z i k
mikroorganizmusok-
Viszont
az i l y e n
mindig k ö z v e t l e n ü l é r v é n y e s ü l n i e ,
működhet; p l .
pH-viszonyainak
az e g y p b
a t a l a j vegyi ö s s z e t e v ő i létrehozhatnak
biológiai
minőségi és mennyiségi
be-
hanem
a talaj indukciót. sajátossá-
m i n d e n e g y e s t e r m ő h e l y ökonomikus, s p e c i f i t á s a
/különlegessége/. így tehát
a m a g a s a b b r e n d ü gombák ö k o l ó g i a i
zete /konstitúciójа/ szetételét képviseli,
a tulajdonságok rendkivül
sokrétű
amely a maga t e l j e s s é g é b e n ,
mény j e l e n t k e z i k
é s amely l e h e t ő v é t e s z i
tételek
g y a k r a n egy m e g h a t á r o z o t t
mellett,
szervezeti mint
meghatározott
helyöszeredfel-
termőhely-tipuson
A s z e r z ő ' B u d a p e s t e n , az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t Mikológiái Szakosztályában megtartott előadás-szövegének magyar f o r d i t á s a . 326479
- 25 való megjelenést,
e l ő f o r d u l á s t . Ezek a t u l a j d o n s á g o k
e s e t r e sem v á l t o z a t l a n o k ,
hanem f e n n t a r t j á k a h o z z á i d o m u l á s .
és a f i l o g e n e t i k u s t o v á b b f e j l ő d é s
lehetőségét.
mikroorganizmusok f a j a i , t u d j u k , különböznek ökológiai
amplitúdó t e k i n t e t é b e n ,
vagy k e v é s b é határozott
szorulnak-e
semmi-
egymástól
vagyis abban,
a környezet
konstellációjára
Ezenkivül
a
az
hogy t ö b b é
feltételeinek
egy meg-
/együttesére/,
E b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n a k ö r n y e z e t i
feltételek
együttes
ha-
t á s a e l l e n é r e i s é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t , , s z á m o t , hogy a magasabbr e n d ű gombák m i c é l i u m a n ö v e k e d é s é n e k ' o l y a n t é n y e z ő k t ő l függését vizsgáljuk,
amelyek a k é r d é s e s t e r m ő h e l y e k r e
zők, és amelyekről f e l t é t e l e z h e t j ü k , természetes áll
való
előfordulásával
hogy a v i z s g á l t
ö s s z e f ü g g e n e k . Ez
jellemanyag
kétségtelenül
a termelőhelyen t a l á l h a t ó természetes d e t r i t u s - r a
termékekre/,
igy indokoltnak
látszik,
hogy v i z s g á l a t
tegyük a t ü - és lombalomfajok, v a l a m i n t különböző
erdőközösségekből
lium n ö v e k e d é s é n e k
a falisztek hatását
h o g y az i l y e n s z e r v e s
az i d ő j á r á s t ó l ,
a málladékot
fiziológiai
sajátosságától,
az é v s z a k t ó l ,
MELIN 1 9 2 5 ,
1926/,
lehet
anyagoknak
szolgáltató egyéb
alávetve.
és
befolyásokEhhez
r u l , hogy a n ö v é n y i r é s z e k n e k e l s ő s o r b a n a h a t ó a n y a g o k r a mindebből,
még nem l e h e t p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i .
a feltett
tik hátrány,
kérdés értelmét
m e r t az i l y e n s z e r v e s
döntő j e l e n t ő s é g ű t é n y e z ő i
tekintve,
málladékok
a környezetnek
nem
az
növény
a begyűjtéstől
valamint
t ó l függően bizonyos ingadozásoknak natkozó t a r t a l m á t
a
származó néhány Tricholoma' micé-
Összetétele
/Е.
tárgyává
menetére.
Alig v o n h a t j u k k é t s é g b e ,
a tárolástól
/mállási
jávo-
De
származha-
mindenképpen
a természetes
ter-
mőhelyen.
3Ç M e g j e g . y z é s : Más t e r m é s z e t e s n a y a g o k k a l v é g z e t t v i z s g á l a t o k r é s z l e t e s i s m e r t e t é s e é s az e r e d m é n y e k é r t é k e l é s e t a l á l h a t ó W.RAWALD-nak a z A r c h i v f ü r F o r s t w e s e n , B e r l i n , 1963. évfolyamában k ö z z é t e t t tanulmányában.
326479
- 26 Módszer V i z s g á l a t a i n k végzésében k é t módszeres u t a t k ö v e t t ü n k : tenyészet
mesterséges tápoldaton,
2. t e n y é s z e t hővel s t e r i l i z á l t , kisérleti
amelyhez k i v o n a t o t
lógiai konstitucióval /helyzettel/
Tűlevelű
/Tricholoma
erdő:
adunk;'
tiszta táptalajon. A két
módszer e r e d m é n y e i t ö s s z e h a s o n l í t o t t u k
A vizsgálat tárgyai
1.
é s az
összefüggésbe
öko-
hoztuk.
s.1./:
Tricholomopsis
rutilans
/Schaeff'.
ex
Fr./Sing. Tricholoma portentosum / F r . / Quél. Tricholoma albobrunneum / F r . / Quél. Tricholoma imbricatum / F r . / Quél. L e p i s t a n u d a / B u l l . e x F r . / W..G, SMITH Lombos
erdő:
Lyophyllum d e c a s t e s / F r . /
Sing.
Tricholoma flavobrunneum / F r . /
Qué1.
Tricholoma irinum / F r . /
Qué1.
Lepista personata / F r . /
W.G.Smith
Erdők:
Tricholoma saponaceum / F r . /
Mezők / k a s z á l ó k / :
T r i c h o l o m a album / S c h a e f f . e x F r . /
Quél,
Tricholoma aurantium / S c h a e f f .
Fr./
Qué1.
ex
Fi с к а л Erdők, Tápoldat
mezők:
/То/:
Lyophyllum conglobatum
/Vitt./
Glukóz - 1 0 , 0 g; / N H 4 / 2 C 0 3 - 1 , 0
g;
MgS0 4 . 7 H 2 0 - 0 , 5 S í F e C l 3 - 0 , 5 ml / a z oldat
Fe-koncentrációja
Z n S 0 4 - 0 , 5 ml / a z - o l d a t ója
326479 I
1:500/;
1:500/; Zn-koneentráci-
- 27 CaSO^ . 2 H 2 0 - 0 , 1
g;
MnS0 4 . 4 H 2 0 - 0 , 0 1 g ; NaCl - 0 , 5 g? A n e u r i n - 100 f ; a q u a d e s t . Ennek a t á p o l d a t n a k F.W. K Ü S T E R 1 9 5 8 /
- ad 4 0 0 m l .
2 r é s z é t k e v e r t ü k SÖRENBEN'nyomán
/lásd
3 rész foszfát-kiegyenlitőoldattal;
deti pH-érték 4,5 - 5,5 közt Felhasznált- t á p t a l a j o k
volt.
/szjubsztrátumok/:
Alomfajták / a f á r ó l f r i s s é n szedett feldolgozott erdeifenyő,
lombok é s
és
nyomban
tük/:
lucfenyő, tölgy,
Fajoo r f a j t á к : e r d e i f e n y ő , nyirfa.
A kivonat k é s z i t é s e és
a kez-
bükk,
nyirfa;
lucfenyő, tölgy,
bükk,
adagolása:
Egy k g t e r m é s z e t e s t á p t a l a j t a m e n n y i r e c s a k l e h e t m e g a p r i t u n k é s ö s s z e k e v e r ü n k , egy l i t e r a q u a d e s t . - v a l . 24 ó r a u t á n a f o l y a d é k o t ü l e p i t j ü k é s a m a r a d é k o t még k é t s z e r k e v e r j ü k s t e r i l v i z z e l , f e l r á z z u k é s ü l e p i t j ü k . Az i g y n y e r t ö s s z e s e n 3 l i t e r h i d e g v i z e s k i - v o n a t o t 1000 m l - r e s ü r i t j ü k é s s t e r i l e n t á r o l j u k . E b b ő l az a l a p o l d a t b ó l m i n d e n t e n y é s z t ő l o m b i k b a 15 m l - t t e s z ü n k . A s ö r c e f r é t s t e r i l i z á l j u k , ből i s m i n d e n l o m b i k b a 15 m l - t a d u n k . A kivonatok pH-értéke / s t e r i l i z á l á s
l e s z ü r j ü k és
után/: 4,15 г
eb-
5»38.
Az é r t é k e l é s a l a p j á u l a m i c é l i u m o k s z á r a z s u l y a i / S z s / s z o l gáltak. Ellenőrző értékként a kivonat hozzáadása nélküli t á p oldat S z s u l y á t a l k a l m a z t u k . Arra v a l ó t e k i n t e t t e l , h o g y z s e l a t i n s z e r ü , i l l . t a l a j j a l v é g z e t t k í s é r l e t e k n é l nem l e h e t p o n t o s
326479 I
szilárd tápszárazsuly-
- 28 meghatározásokat tékelési
eszközölni,, ilyen esetekre
kulcsot" szerkesztettünk
"fokozatos
a micélium
ér-
növekedésének
m é r é s é r e . Ez a k u l c s
a micélium-növekedésének két jellegzeI. t e k i n t e t b e : a n ö v e k e d é s g y o r s a s á g á t / e z t az
tességét veszi
időegység a l a t t %-osan j e l ö l t
benőtt t e r ü l e t t e l
fejezzük
k i / é s a m i c é l i u m m i n ő s é g é t /W.RAWALD, a . / . / 1 . Az é r t é k e l é s i
kulcs fokozatai 1 - t ő l / a
ábra./
legrosszabb
növeke-
d é s / 2 0 - i g / a l e g j o b b n ö v e k e d é s / t e r j e d n e k u g y , hogy az 1 - 5 fokozatot olyan tenyészetek részére t a r t o t t u k
fenn,
amelyek-
ben k i z á r ó l a g s u b m e r g , v a g y i s a t á p t a l a j b a n f o l y ó n ö v e k e d é s éllapithat-ó
meg.
Eredmények • 1 . Az a l o m Tekintettel
a használt
táptalajok specifikus
előfordulására /tü-alom a tűlevelű
erdőben,
lomboserdőben s t b . / , ' okkal f e l t e h e t ő , tele
természetes lomblevélalom
hogy az a l o m
összeté-
a termőhely t a l a j a mikroflórájának f e j l ő d é s é r e
befolyást
jelentős
gyakorol.
Az a l o m - k i v o n a t o k v a l ó b a n k ü l ö n b ö z ő h a t á s o k a t v á l t a n a k d e e z e k nem f ü g g e n e k ö s s z e a v i z s g á l a t e l ő f o r 'df u l á s á v a l / 3 . f
*
•
a legkifejezettebbek, A tölgylomb-kivonat CSUPJAKOW, J . P . a megállapitás
tárgyainak
ki,
specifikus
á .b r a / . .
Á t l a g b a n az e r d e i f e n y ő a l o m - k i v o n a t
által
a tölgylomb-aloméi
tekintetében
előidézett
hatások
a legkevésbé
ez a k ö r ü l m é n y
azok.
igazolja
é s WQZNYAKOWSZKAJA, J . M . / 1 9 5 1 / . a d a t a i t .
Ez
azonban kevéssé s p e c i f i k u s és a l a p j á b a n véve
csak a g y a k o r l a t i
tenyésztés /kulturtechnika/
van bizonyos j e l e n t ő s é g e ,
m e r t az e g y e s
nem e g y f o r m á n r e a g á l n a k a k ü l ö n b ö z ő A kivonatokra történő
eme f a j r a , i l l .
szempontjából
kisérleti-tárgyak
kivonatokra. törzsre
jellegzetes
r e a k c i ó k a z o n b a n s e m m i k é p p e n sem f ü g g n e k ö s s z e a 326479
a
vizsgálati
- 29 "tárgyak s z á r m a z á s á v a l , hoz / t ü l e v e l ü e r d ő - , vatartozás, Egyébként
lomboserdő-,
általában erdei,
többlakiság /ubiquista/
való
fejthetnek ki;
részéről
mezei
egyes törzsek
nagyon
ugyanis a Tr.
minden portentosur
más t ö r z s e k r e a k i v o n a t o k
gyon i s közömbösen / i n d i f f e r e n s / h a t n a k / p l . a T r . i r i n u m - r a és T r .
na-
a Tr.flavobrun-
saponaceum-ra/,
egyes
t ö r z s e k harmadik c s o p o r t j á n á l a micélium növekedését kivonatok esetleg e l ő s e g i t i k ,
ho-
tartozásával.
s e r k e n t ő h a t á s t kapnak / p l .
és a Lep, p e r s o n a t a t ö r z s e i / , neum-ra,
csopprt-
az a l o m k i v o n a t o k m i n ő s é g t e k i n t e t é b e n i s
változó hatást kivonat
vagyis valamelyik ökológiai
gombaegyes
mások p e d i g g á t o l j á k / p l .
a
Lep.nuda-ná1/. N y i l v á n v a l ó , hogy az a l o m k , i v o n a t o k mind s e r k e n t ő , mind g á t l ó h a t á s t i s k i f e j t h e t n e k és a h a t á s o k mennyiségileg és minőség i l e g i s a t ö r z s t ő l f ü g g ő e n i g e n k ü l ö n b ö z ő e k l e h e t n e k . A magul /
^
ö s s z e s s é g é b e n a f e n y ő e r d ő k l a k ó i n a g y j á b ó l ugy r e a g á l n a k alkalmazott
alomkivonatokra,
mint a lomboserdő
n a t k o z ó e r e d m é n y e k b ő l nem l e h e t kiolvasni. A tiszta
/2.
specifikus
a vo-
csoport-jelleget
ábra/
almon a m i c é l i u m n ö v e k e d é s e k i s s é
ket mutat.
lakói;
más
Mert h a a f o l y a d é k - t e n y é s z e t b e n ,
összefüggése-
amelyben a micé-
l i u m o k n a k c s a k az a l o m f a j t á k v i z b e n o l d ó d ó ö s s z e t e v ő i rendelkezésükre, hatást
kell
az e r d e i f e n y ő t ü a l m á n a k k ü l ö n ö s e n
tulajdonitanunk,
joknál jobb h a t á s t
akkor viszont
ri/
a tiszta
táptala-
tárgyak
a labor-tenyészetben
ilyen szervés anyagokat,
mint
származási
hanem a n n á l i n k á b b a t ö r z s e k é l e t e r e j é v e l ;
j ó l növekvő t ö r z s e k s z e m l á t o m á s t
326479 I
serkentő
ábra/
Ez a j e l e n s é g nem f ü g g ö s s z e a v i z s g á l a t i életerős /vitale/,
állnak
találunk a lomblevél-alomfajtáknál,
a tülevelü-alomfajtáknál. /4.
helyével,
az
mert
szükségképpen / a
jobban f e l h a s z n á l j á k
m i n t a. r o s s z u l n ö v e k v ő k . / 7 .
az prioaz
ábra/
- 32 való növekedési i n t e n z i t á s talitása/ nyert
között.
De e l s ő s o r b a n é p p e n a
eredmények a z t
zsek a f e l h a s z n á l t suktól
és a gombatörzsek é l e t e r e j e
/vi-
Ly.decastes-szel
^ g a z o l j á k , hogy a k i s é r l e t i
gombatör-
fa^isztfajtákat - függetlenül a
vitalitá-
- k ü l ö n b ö z ő m é r t é k b e n h a s z n á l j á k f e l . Ennek o k á t
zonyára a f a j o k , i l l .
törzsek enzim-aktivitásában kell
r e s n ü n k /H.LYR, 1 9 6 3 / . V i s z o n t
gombának i g e n j ó l
mindegyiknek a legkevésbé
tő és g á t l ó anyagösszetevők
ke-
a z a t é n y , hogy a n y i r f a
n y i l v á n v a l ó a n minden v i z s g á l a t i a tölgy viszont
bi-
létezésével
megfelel,
f e l e l meg,
serken-
magyarázható a t á p -
talajokban. A faliszt-kivonatokkal a tiszta
elért
faliszteken elért
olyan anyagok v á l t j á k k i , nehezen oldódnak; kivétellel
eredmények a z t m u t a t j á k ,
eredményeket / h a t á s o k a t / a m e l y e k v i z b e n nem, v a g y
a kivonat-tenyészetben
hogy
valóban csak
ugyanis -
egyetlen
- egyértelműen gátlóhatások á l l a p i t h a t ó k
meg, d e
s e r k e n t ő - h a t á s o k s o h a s e m . Ez v a l ó s z i n ü l e g a r r a
vezethető
vissza,
jobban
jutnak /6.
hogy a f a l i s z t e k g á t l ó a n y a g ö s s z e t e v ő i a vizben oldható állapotba,
ábra/
Mindent ö s s z e v e t v e ,
lium növekedésének
idézi
gombatörzseknek a t i s z t a
átlagban legjobb micéliumnövekedésével.
t a l á l j u k meg a p á r h u z a m o t liszten
való átlagban
elő;
a tölgyfaNem v e z e t -
gombáknak v a l a m e l y
giai csoporthoz való tartozása tekintetében, rutilans,
d e az
tőleg,
f a l i s z t kivonatával
amely g y a k r a n
sem g á t l ó a n nem h a t n a k
szemben, vagyis
ökoló-
megfigyel-
t ó t u s k ó k o n vagy azok m e l l e t t , közömbös / i n d i f f e r e n s / felhasznált
ez
V i s z o n t nem
legrosszabb növekedéssel.
hetők le összefüggések a v i z s g á l t
a micé-
nyirfaliszten
a kivonat-tenyészetnél
h e t ő , hogy a T r i c h o l o m o p s i s
anyagok.
a nyirfa-lisztkivonat
legcsekélyebb gátlását
egybevág a k i s é r l e t i való,
mint a s e r k e n t ő
át-
sem
találhaminden serken-
reá.
Elemzés A különböző
a l o m f a j t á k , amint e z t
állapította,
különböző hatásokat
326479
már E.MELIN / 1 9 3 0 / i s keltenek.
De a maga
meg-
egészé-
- 33 2. A f a l i s z t Nem v i t á s ,
hogy a t e r m é s z e t e s t e r m ő h e l y e n m e g l é v ő
szerves
m á l l a d é k o k k e r e t é b e n az a l o m - f a j t á k n á l k i e m e l k e d ő a tőségük,
m e r t ők k é p v i s e l i k
megű/ ö s s z e t e v ő t ban é l ő
a legátfogóbb /legnagyobb
és k é t s é g t e l e n ü l
lyásolják a talaj
már c s a k e z é r t
mikroflórájának összetételét
mikroorganizmusok
jelen-
is
tö-
befo-
és a t a l á j -
b i o l ó g i á j á t . Ehhez m é r t e n a
talaj-
ba k e r ü l ő f á t ó l j ó v a l k i s e b b b e f o l y á s t v á r h a t u n k . Ennek lenére
a lehullott
farészek a megfelelő termőhelyre
z e t e s t a l a j - ö s s z e t e v ő t k é p v i s e l n e k és ezeknek a dü t a l a j g o m b á k m i c é l i u m n ö v e k e d é s é r e tanulságos vizsgálat Habár a v i z s g á l t
vel i s ,
jelleg-
magasabbren-
befolyása
rutilans
f a l a k ó k n a k , mégis m e g á l l a p i t h a t ó ,
de - j ó l növekednek. Leginkább m e g f e l e l ,
nyir f a l i s z t j e ,
hogy erő-
különösen
f o g v a l a s s a n növekvő t ö r z s e k r é s z é r e
a
e z z e l szemben a t ö l g y f a l i s z t j é n k a p j u k a
leggyengébb eredményeket á t l a g o s a n . hogy e z e k a t ö r z s e k
Magában v é v e i s
a tiszta faliszten egyáltalán
nek és közben a t ö b b l a k i cholomopsis r u t i l a n s
meglepő,
növeked-
/ u b i q u i s t a / Ly.conglobatum és a T r i -
x i l o f á g gombák m i c é l i u m á n a k a n ö v e k e d é s i
e r e j e k ö z t a k ü l ö n f é l e f a l i s z t e k e n nem i s t a p a s z t a l u n k vető különbséget / 5 .
a kisérleti
és b i z o n y i t ó erővel Feltételezhető törzs tat,
való
összefüggés,
törzsek csekély számára,
a l i g rendelkező
csak
módon á l l a p i t h a t ó
nehezen meg.
az i l y e n ö s s z e f ü g g é s a L y . d e c a s t e s - n é l ,
a lombosfák l i s z t j é n kiadósabb micéliumnövekedést m i n t az e r d e i f e n y ő é s a l u e
szolgáltatta
eredményeket v i z s g á l j u k ,
hogy b i z o n y o s ö s s z e f ü g g é s á l l a p i t h a t ó
326479 I
amely mu-
falisztjén.
Ha f i g y e l m e n k i v ü l h a g y j u k a L y . d e c a s t e s - t törzs
alap-
ábra/.
Az ö k o l ó g i a i , k o n s t i t u c i ó v a l / á l l a p o t t a l / tekintettel
igen
kivételé-
tárgyak a t i s z t a f a l i s z t e k e n - ha különböző
a természetüknél
el-
tárgya.
gombák a T r i c h o l o m o p s i s
v e l nem t e k i n t h e t ő k a vizsgált
gyakorolt
.
és csak a többi azt
vélhetnők,
meg a t i s z t a
faliszten
- 32 ben é r t é k e l v e , 4
az a l o m a k á r k i v o n a t ,
akár t i s z t a
táptalaj
alakjában is serkentően hat a v i z s g á l a t i tárgyak
micéliumá-
nak n ö v e k e d é s é r e .
teszik
A tiszta falisztek is
mycéliumnövekedését,
viszont
lehetővé
a faliszt-kivonatok
a
gátlóan
hatnak. Nem v i t á s ,
hogy v a l a m e l y t á p t a l a j
befolyásokra vezethető vissza. a gombák o r g a n i z m u s á n a k nagy j e l e n t ő s é g ű ,
serkentő hatása
B i z o n y o s , hogy e
enzimkészlete és
f ő k é n t akkor, ha p l .
portokat hasonlitunk
össze,
enzim-aktivitása
olyan ökológiai
befolyást gyakorolnak.
tételezése
igazoltnak,
kintetében
- gátlóhatást
Nyilvánvaló,
észlelünk;
Ennek a
fela fa-
ilyen hatás
te-
enzim-konstitu-
jelentősége.
hogy a t e r m é s z e t e s t á p t a l a j o k t a n
zők i s / E . M E L I N ,
jelentkező
amikor - mint p l .
ugyanis valamely gomba-organizmus
c i ó j á n a k nem l e h e t
cso-
mikorriza-
a hatótényezőként
anyagok i s n y i l v á n v a l ó a n liszt-kivonatoknál
tekintetben
mint a f a r o n t ó k é s a
gombák / Н . L Y R , 1 9 6 3 / . M á s r é s z t akkor l á t s z i k
különböző
1 9 4 6 ; W.I.BOBBINS,
aktivizáló-ténye-
1941, 1943;
W.I.ROBBINGés
K.C.HAMNER, 1 9 4 0 ; W . I . ROBBINS é s F . KAVANAGH, 1 9 4 2 / , d e ló tényezők is
léteznek.
A két hatásösszetevő
mást r é s z b e n k i e g y e n l í t v e / i n k á b b :
együtt és
kiegészitve/
Az " S G - r e n d s z e r t " / = s t i m u l á l ó - g á t l ó - r e n d s z e r t /
gátegy-
jelentkezik. alkotják.
/А
német e r e d e t i b e n :
"SH-System", = Stimulations-Hemm-System/.
Ez ö s s z e t é t e l é b e n
ugyan v á l t o z i k ,
l a j - f a j r a Specifikus. kal,
Az e l t é r ő ,
d e egy m e g h a t á r o z o t t részben a t i s z t a
m á s r é s z t az e z e k n e k k i v o n a t a i v a l
elért
tápta-
táptalajok-
eredmények
lehe-
t ő v é t e s z i k a n n a k a f e l t é t e l e z é s é t , , hogy a h a t ó t é n y e z ő k lönböző s z e r k e z e t ű e k és 2. nagyon különböző mértékben
1.
kü-
oldhatók
vizben. S o k k a l s z é l e s e b b a l a p o k o n mozgó v i z s g á l a t o k r a v á r a n n a k t i s z t á z á s a , h o g y az S G - r e n d s z e r e k ö s s z e t é t e l e i m i l y m é r t é k b e n s p e c i f i k u s a k a n e m z e t s é g e k r e , f a j o k r a v a g y t ö r z s e k r e , ugy h o g y p l . a különböző e r d e i f e n y ő f a j o k t ü l e v é l a l m a a micéliumok enz i m - a k t i v i t á s á t ó l függően s p e c i f i k u s hatásokat v á l t - e k i .
326479
I
- 33 Továbbá a z t i s t i s z t á z n i k e l l
még, hogy az a l m o t
t a t ó növényfajokra ható i d ő j á r á s i viszonyoknak, szerves
szolgálvagy a
anyag b e g y ű j t é s e i d ő p o n t j á n a k és módjának, a f e l d o l -
gozás módszerének s t b . , milyen a b e f o l y á s a a k e l t e t t minőségére•és
mennyiségére.
Azok az e s e t e k , mon, i l l .
amelyeknél a t ö r z s e k
a tiszta
micéliuma a t i s z t a
al-
f a l i s z t e n n ö v e k s z i k , de ezek k i v o n a t a i
növekedést
egyöntetűen gátolják,
inditanak,
hogy a t i s z t a t á p t a l a j o k o n a m i c é l i u m
a teljes
hatás
annak a
a
feltételezésére
s p e c i f i k u s SG-rendszer befolyásának van
d e nem m i n d e n h a t ó t é n y e z ő k e r ü l v i z b e o l d h a t ó
növekedése alávetve,
állapotba.
'i
!
Hogy v i s z o n t ez u t ó b b i m i l y m é r t é k b e n v a l ó s u l meg, az a t t ó l f ü g g , hogy a mindenkori S G - r e n d s z e r g á t l ó - és s e r k e n t ő - t é n y e z ő i n e k mi a k ü l ö n l e g e s ö s s z e t é t e l e é s hogy e z e k m e n n y i r e o l d hat ók. Ezek e g é s z ü k b e n ,
mint eredmény j e l e n t k e z n e k é s a m i n d e n k o r i
arányoknak megfelelően összességükben i n d i t j á k tő vagy a g á t l ó h a t á s t .
Azokban a z e s e t e k b e n ,
természetes
amilyen p l .
táptalajok,
vagy a b u r g o n y a l i s z t - t ö r m e l é k e k serkentő hatást váltanak ki,
a babliszt
meg a s e r k e n amelyekben a /М.MOSER,
/ f r a k c i ó k / /Р.HÜBSCH,
az a k t i v i z á l ó - ö s s z e t e v ő
195£
1963/, van
túl-
súlyban.
Nem s z a b a d a z o n b a n a l a b o r a t ó r i u m i f e l t é t e l e k k ö z t m e s t e r s é ges t e n y é s z e t b e n k a p o t t eredményeket e g y s z e r ű e n a t e r m é s z e t e s v i s z o n y o k k ö z é á t h e l y e z n i . M e r t nem k é t s é g e s , h o g y e z e k e t a befolyásokat i s csak a termőhelyen ható összes többi tényezővel összefüggésben s z a b a d - é r t é k e l n i . így p l . a szerves anyag o k a t nem c s a k a m a g a s a b b r e n d ü g o m b á k , hanem az e g é s z , d i n a m i k u s a n f o k o z o t t h a t á s ú t a l a j m i k r o f 1 ó r a i s k i k e z d i é s megv á l t o z t a t j a . E z z e l nem c s a k a s z e r v e s k ö t é s e k u j s o r o z a t a / s p e k t r u m a / a d ó d i k , hanem az S G - r e n d s z e r e k i s m e g v á l t o z h a t nak m i n ő s é g i é s m e n n y i s é g i v o n a t k o z á s u k b a n . Ehhez j á r u l n a k még a t a l a j f i z i k a i é s t a l a j k é m i a ! t é n y e z ő k , v a l a m i n t a v i z h á z t a r t á s /kimosódások/ részéről gyakorolt befolyások.
326479 I
- 34 Ennek e l l e n é r e i s
a növényi málladékok j e l e n t ő s
termőhelyi összetevőt termőhely-tipusokra ben s t b . / .
alkotnak,
biogén
mert e l ő f o r d u l á s u k
jellegzetes
/tülevélalom
De n y i l t k é r d é s m a r a d ,
bizonyos
a fenyőerdő-
hogy az i l y e n
szerves
a n y a g o k m i l y m é r t é k i g h a t n a k k i v á l a s z t ó módon a t a l a j m i k r o flórák összetételére, dulására
t e h á t a m a g a s a b b r e n d ü gombák
előfor-
is.
Erre a kérdésre azért
nehéz v á l a s z o l n i ,
dü gombák e l ő f o r d u l á s a s z a b á l y s z e r i n t
mert a
magasabbren-
a termőtestük
lenése alapján kerül
megállapításra.
fajnak a termőtestei
előfordulnak, ott
felelő
j e l e n v a n n a k a t a l a j b a n . De n a g y r é s z t
micéliumok i s
az e l k é p z e l é s t ő l , f ü g g a d ö n t é s termőhelyeken, nincs-e
gomba-
t e r m é s z e t e s e n a meg-
a tekintetben,
a h o l n i n c s e n e k meg a m e g f e l e l ő
hogy
olyan
termőtestek,
j e l e n a k é r d é s e s , gombafaj e s e t l e g mégis c s a k
alakzatban, ban
Ahol v a l a m e l y
megje-
anélkül,
hogy - b á r m i l y e n okból i s
-
micélium-
termésalak-
megjelenhetnék.
Azt t e r m é s z e t e s e n nem t é t e l e z h e t j ü k f e l , hogy m i n d e n m a g a s a b b rendü gombafaj micéliumos-alakban bármely t e r m ő h e l y - t i p u s o n m e g j e l e n h e t i k . De még k e v é s b é á l l i t h a t j u k , h o g y v a l a m e l y gomb a f a j csak o t t f o r d u l e l ő , ahol a t e r m ő t e s t e i i s megjelennek. E r r e u t a l , hogy k ö z t u d o m á s s z e r i n t v a n n a k g o m b a f a j o k , a m e l y e k a l e l ő h e l y ü k ö n t ö b b é v e n á t nem h o z n a k t e r m ő t e s t e t , h o l o t t - á l t a l á b a n , vagyis hosszabb idő t á v l a t á b a n - hűségesek a t a l á l á s i helyükhöz. Abban az i n d o k o l t f e l t e v é s b e n , h o g y a m a g a s a b b r e n d ü j o k e l ő f o r d u l á s a nem j e l e n t i
f e l t é t l e n ü l és minden
az i l l e t ő
megjelenését,
f a j termőtesteinek
nak a k i s é r l e t e k n e k sikerül
utánozni
a jelentősége,
azokat
esetben
megnövekszik
amelyeknél
a feltételeket,
gombafa-
messzemenően
amelyek a micélium
n ö v e k e d é s é t s z o l g á l ó ö k o l ó g i a i t é n y e z ő k e g y i k é r e vagy kára,
ezek é r t é k é n e k v i z s g á l a t á r a vonatkoznak.
s z ü k szem e l ő l ,
hogy a v i z s g á l a t
tárgyai közt
képviselőinek a micélium-növekedését
326479 I
azok-
De n e
másitévesz-
a fenyőerdők
az a l o m f a j t á k
szabálysze-
- 35 r ü e n é p p ugjC b e f o l y á s o l j á k , m i n t
a lomboserdők
képviselőiét.
L e h e t s é g e s , ..hogy a t e r m é s z e t e s t e r m ő h e l y v i s z o n y a i k ö z t a • micéliumokra ható b e f o l y á s másként a l a k u l , gátlóan. rőiként
Másrészt
az i s
lehetséges,
éppen
hogy a f e n y ő e r d ő k k í s é -
ismeretes gombafajok micéliuma a
helyeken i s
esetleg
lomboserdő-termő-
e l ő f o r d u l h a t , d e o t t nem t a l á l j a meg a t e r m ő t e s -
tek képzéséhez
szükséges
inditó-tényezőket.
A mai n a p i g sem i s m e r j ü k l é n y e g é b e n a m a g a s a b b r e n d ü gombák fruktifikációinak okozati összefüggéseit, tes viszonyok k ö z ö t t .
Annyit
p. m e s t e r s é g e s t e n y é s z e t e k b ő l és
f ő k é n t az I g e n n a g y s z á m ú t e r m ő h e l y i csak m e g á l l a p í t h a t u n k , képzése ö s s z e t e t t
m e g f i g y e l é s e k b ő l mégis
hogy a m a g a s a b b r e n d ü gombák
f e l t é t e l e k eredménye, v a g y i s ,
mőtestek képződésének tényezők
feltétele
együttműködése,
környezeti
s ő t t a l á n az i l y e n e g y ü t t e s Bizonyos,
dü gombák é g y e s f a j a i n á l , i l l .
törzseinél
működés-
hogy a m a g a s a b b r e n a szokásos
eltéré-
l e s z n e k . De az m i n d e n k é p p e n l e h e t s é g e s ,
e t é n y e z ő - k o m p l e x u m h o z v a l a m i l y e n módon a s z e r v e s is
termőtest-
hogy a t e r -
a meghatározott
n e k a s o r o z a t a /W.RAWALD, c , / . sek különbözőek
f ő k é n t a természe-
hogy
málladékok
hozzájárulnak.
A vizsgálati tére,
tárgyak reagálnak a növényi málladékok
de a k ü l ö n f é l e szénsavas és n i t r o g é n e s
/W.RAWALD, a , d / ,
valamint
r e /W.RAWALD, e / ,
jelenlé-
forrásokra
a vitaminok változatos
is
jelenlété-
m é g p e d i g t ö b b n y i r e nem az ö k o l ó g i a i
szár-
m a z á s u k n a k m e g f e l e l ő e n . Ez a k ö r ü l m é n y n y o m a t é k o s a n u t á l hogy a gombák ö k o l ó g i á j a , zük,
a h o g y a n e z t a f o g a l m a t ma é r t e l m e z -
a l a p j á b a n véve csak f r u k t i f i k á c i ó s - ö k o l ó g i a ,
azonos a micéliumnövekedés utóbbi ditott
erre további,
kísérleteknek kell
mot k e l l v e t n i terogenitásának
gomba-ökológiának.
szolgáltatniok.
A végső
Hogy e z e k n é l
a f a j o k f i z i o l ó g i a i homogenitásának, a k é r d é s é v e l i s /W.RAWALD, f / ,
az a n y a g o t f e l h a s z n á l n i ,
- az
természetes.
szá-
ill.
he-
vagyis a töris,
hogy minden f a j b ó l l e h e t ő l e g nagyszámú s z á r m a z á s i 326479
ez
l é n y e g e s e n nagyobb méretekben i n -
zseknek a származásuktól függő s p e c i f i t á s u k k a l kell
amely nem
ö k o l ó g i á j á v a l és - akárcsak
- csak egyik r é s z e a t e l j e s
bizonyítékot
arra
o l y módon, helyről
36 -
Összefoglalás M e g v i z s g á l t u k n é h á n y l o m b - é s t ü l e v é 1 - a l o m n a k -és a
faliszt-
nek néhány Tricholoma / s . l . /
gyakorolt
micélium növekedésére
hatását. Az e g y e s a l o m f a j t á k m á s k é n t h a t n a k t i s z t a t á p t a l a j é s n a t a l á k j á b a n az e g y e s v i z s g á l a t i
tárgyakra;
ban m i n d k é t a l a k b a n s e r k e n t ő e n h a t n a k . vonatának átlagosan a legnagyobb, a legkisebb a hatása, t a nagyobb h a t á s ú ,
általában
Az e r d e i f e n y ő
alomki-
összességükben a tülevé1-almok tárgyak
érnek e l ,
a tiszta
mint a
azon-
tölgylevél-alomkivonatnak
mint a l o m b l e v é l a l o m k i v o n a t o k é .
szemben a v i z s g á l a t i liumnövekedést
a
kivo-
kivona-
Ezzel
lombalmon j o b b
micé-
tülevélalmon. I
A falisztkivonatok szinte kivétel nélkül csak a Tricholomopsis vekedését
gátló
hatásúak,
r u t i l a n s xilofág-gomba micéliumának
nö-
nem b e f o l y á s o l j á k . E z z e l - e l l e n t é t b e n a T r i c h o l o r h a /
fajok a t i s z t a f a l i s z t e k e n , a k í s é r l e t e k során igen jó növek e d é s i eredményeket é r t e k e l . A n y i r f a - l i s z t j é b o l k é s z í t e t t k i v o n a t , és a t i s z t a t á p t a l a j i s , a legjobb eredményeket b i z tosította. Nem v o l t
megállapítható
a v i z s g á l t Tricholomák
l i u m á n a k az a l o m f a j o k o n é s f a l i s z t e k e n , l ó növekedése és a v i z s g á l a t i csoporthoz /fenyves lakók, közti
ill.
micé-
kivonatokon
tárgyaknak valamely
va-
ökológiai
lomberdő lakók s t b . / v a l ó
tartozása'
összefüggés.
A természetes táptalajok, zett hatások,
ill.
ezek k i v o n a t a i á l t a l
f ő k é n t ha mint g á t l á s - h a t á s o k
t á p t a l a j b a n lévő h a t ó t é n y e z ő k r e v e z e t h e t ő k A természetes táptalajok alkotnak,
nek ö s s z e .
Az S G - r e n d s z e r n e k
előidé-
jelentkeznek,
a
vissza.
egy " S G - r e n d s . z e r t " / =
rendszert/
326479
/s.l./
serkentő-gátló-
ezek s e r k e n t ő és g á t l ó tényezőkből a táptalajokra jellegzetes
tevődmeny-
- 37 n v i s é g i és minőségi ö s s z e t é t e l e k ü l ö n f é l e . összetételéből következik natok h a t á s a e z e n f e l ü l
Az S G - r e n d s z e r
a táptalajok összhatása.
még a h a t ó t é n y e z ő k v i z b e n v a l ó o l d h a
tóságának különböző f o k á t ó l i s E z e k n e k é s más ö k o l ó g i a i l a g
függ.
f o n t o s t é n y e z ő k n e k a magasabb-
r e n d ű gombák e l ő f o r d u l á s á r a v o n a t k o z ó ö k o l ó g i a i , helyre jellegzetes
é r t é k e a d d i g nem b i r á l h a t ó
ismerjük a termőtestet ökologiai is.
326479 I
A kivo-
nem h o z ó m i c é l i u m o k n a k
f e l t é t e l e k közt való természetes
el,
a termőamig nem
különböző
előfordulásait
- 38 Mikológiái Közlemények 1964. I.
~
A SZENES TÖLGYTAPLÓ [XANTHOCHROUS CUTICULARIS / B U L L . / Р А т ] ELŐFORDULÁSA ÉS KÁROSÍTÁSA HAZÁNKBAN D r . IGMÁNDY ZOLTÁN,
Sopron
/Erdőmérnöki és F a i p a r i Erdővédelerntani
A s z e n e s t a p l ó k vagy r o z s d á s /Xanthochrous
Tanszék/
likacsosgombák
nemzetségét
genus/ alaktani lag egységesen és a többi
taplófélékhez /Polyporaceae/ lönitő
Egyetem,
bélyegekkel
tartozó nemzetségtől
lehet jellemezni.
Az i d e t a r t o z ó
a termőtest husa h a t á r o z o t t a n elkülönül a csöves állományuk élő á l l a p o t b a n puha, nedves husu, dasárga-rozsdabarna
szinü;
mőrétegben mindig,
elkü-
fajokban
föstos,
a spórapor
rozs-
morzsalé-
barna. A t e r -
gyakran a csövek f a l á b a n és olykor a k a -
lap f e l ü l e t é n i s vastagfalu-, rozsdabarna tüskék
/spinula,
s e t a / vannak. A termőtest
konzolos,
legtöbbször félkörös,
egyedül á l l ó vagy c s o p o r t o s / t ö b b k a l a p b ó l á l l ó / , elterülő,
kéregszerű
ü r e g é b e n . Egy é v e s
a
résztől;
s z á r a z o n megkeményedő,
kony, megfeketedő. A spórák s á r g á k ,
jól
-
bevonatot
alkot
ritkábban
a f a t ö r z s é n vagy
annak
fajok.
Az a l - a k t a n i s z e m p o n t h o z h a s o n l ó a n é l e t t a n i l a g i s e g y s é g e s e n j e l l e m z h e t ő k a Xanthochrous nemzetséghez t a r t o z ó f a j o k . Többs é g ü k , c s a k é l ő f á k o n t a l á l j a meg l é t f e l t é t e l e i t é s i t t a g e s z t e l k o r h a s z t á s á v a l s ú l y o s k á r o k a t okoz / p l . a k é t a l a k u c s e r t a p l ó / . Néhány f a j k ö z ü l ü k a f a e l p u s z t u l á s a u t á n még h o s s z a b b i d e i g f o l y t a t v a a r e v e s i t é s t , t o v á b b t e n y é s z i k az e l halt faanyagon i s , • A szenestaplók nemzetségének e g y i k , hazánkban gyakran duló, helyenként
erdőgazdaságilag
képviselője a szenes t ö l g y t a p l ó ,
326479 I
számbavehető károkat Xanthochrous
előforokozó
cuticularis
- 39 / B U L L . / PAT. S z i n o n i m n e v e i : P o l y p o r u s c u t i c u l a r i s ER » f I n o n o t u s c u t i c u l a r i s / B U L L . / KARST. s t b . A szenes tölgytapló
a hozzá h a s o n l ó és v e l e
/BULL,/
összetéveszthe-.
tő rokon f a j o k t ó l a következő bélyegek a l a p j á n
különithető
el: A feketedő szenestaplótól nyabb t e r m ő t e s t e , rái által
[ X . h l s p i d u s / B U L L . / PAT.]
véko-
a c s ő r é t e g n é l vékonyabb h u s a , k i s e b b
/hispidus:
9-12 x 8-10 mikr.;. c u t i e u l a n j s :
spó-
6-8 x
X 4-6 m i k r . / . E z e n k i v ü l g a z d a n ö v é n y e i k i s mások, mivel a f e ketedő
s z e n e s t a p l ó f ő l e g Могus-on,, r i t k á b b a n
Sophora-n és különböző gyümölcsfákpn / d i ó ,
Fraxinus-on,
alma s t b . /
fordul
elő. Az a v a s s z e n e s t a p l ó t ó l termőteste,
[*X. r h e a d e s / P E R S . / PAT.]
húsának egységes anyaga,
előforduló jellegzetes,
rózsatövis
a termőrétegben
termőteste,
gyakran
alakú tüskéi különitik
M i n d k é t gomba g y a k r a n Q u e r e u s - f a j o k o n A ráncos szenestaplótól
vékonyabb
[x. radiatus
él. /SOW./ PAT.]
a hus és a csöves r é t e g s ö t é t e b b ,
nagyobb
feketedő
szine
a k a l a p s á v o z a t l a n é s nem s u g a r a s a n r á n c o s f e l ü l e t e é s gyobb m é r e t ű s p ó r á i / r a d i a t u s : A ráncostapló tipikus mindkét f a j n a k g y a k o r i rendszerint
elterülő
na-
4-6 x 3-5 mikr./ különitik
alakja égeren /Alnus/ é l ,
s z e n e s t ö l g y t a p l ó nem t á m a d .
el
amelyet
A bükkön / F a g u s / v i s z o n t ,
gazdanövénye,
változata £var.
a ráncos
el
a amely
s z e n e s t a p lónak
n o d u l o s u s / F R . / QUÉL.]
növekszik. . A felsoroltakon kivül igen jellegzetes szenes tölgytaplónak található tüskéi
vastagfalu,
a három r o k o n f a j t ó l , rozsdabarna,.szigony,
a kalap
bélyege a tetején
vasmacska
alakú
/l.ábra/.
A szenes tölgytapló e l t e r j e d t GALZIN, 1 9 2 7 ; PlLÁT, 1 9 3 6 - 4 2 ;
326479 I
elkülönitő
e g é s z Európában•/BOURDOT é s BONDARCEV, 1 9 5 3 ; KREISEL, 1961
____________
^
- 40 %
stb./.
Á l t a l á b a n s z ó r v á n y o s a n e l ő f o r d u l ó vagy i g e n
fajnak emiitik a vonatkozó mikológiái 1930; FILÁT, 1 9 2 6 ,
munkák /LOHWAG,
1 9 2 6 - 4 2 ; - KREISEL, 1 9 6 1 . s t b . / .
ВОUM)ОТ é s GALZIN,
ritka
v a l a m i n t BONDARCEV e m l i t i ,
1929,
Csupán
hogy
Francia-
o r s z á g b a n nem r i t k a é s a S z o v j e t u n i ó b a n ,
a Kaukázusban és
Krimben k ö z ö n s é g e s .
„
A régebbi
a
•
m a g y a r g o m b á s z a t i i r o d a l o m b a n HAZSUNSZKY / 1 8 9 5 /
és MOESZ / 1 9 4 2 / e m l é k e z n e k meg h a z a i ban p e d i g HARACSI / 1 9 5 6 /
előfordulásáról.
és a szerző számolt
Ujab-
bé a gomba
f o r d u l á s á r ó l és a csererdőkben okozott k á r t é t e l é r ő l
elő-
/IGMÁNDY,
1955, 1 9 5 8 / . E z e k b ő l a d o l g o z a t o k b ó l k i t ű n i k ,
hogy a s z e n e s
t ö l g y t a p l ó hazánkban i s
jelentős
dasági k á r t A hazai,
okozó
gyakori és helyenként
faj.
számottevő taplógomba anyagot őrző
herbáriumokban
/Magyar N e m z e t i Muzeum H e r b á r i u m a , E r d é s z e t i
és Faipari
tem E r d ő v é d e l e m t a n i T a n s z é k H e r b á r i u m a / a k ö v e t k e z ő szági l e l ő h e l y e k r ő l Bélapátfalva, pak, D e b r e c e n ,
származó anyag
Bocsárlapujtő, Galgamácsa,
puszta,
Sopron,
magyaror-
Budapest, Csá-kánydoroszló,
Gödöllő,
Sorkikápolna,
Gyermely,
Cso-
Győrszentmárton,
Szilvásvárad,
Ujkér, Visegrád, Vitnyéd,
f ö l d i és k i s a l f ö l d i ,
Egye-
található:
Gyulaj, Karád, Kardosfa, Mátrafüred, Nagylozs, fa, Pári,
gaz-
OstffyasszohySzőce,
Szőcsény-
Zagyvaróna / 2 . á b r a / .
100-150 méter t e n g e r s z i n t
feletti
ságú t e r m ő h e l y e k t ő l k e z d v e e l ő f o r d u l a M á t r a é s a
Az
al-
magas-
Bükk-hegység
l e g m a g a s a b b / 8 0 0 - 9 0 0 m/ p o n t j a i i g . A gomba g a z d a n ö v é n y e i
a következők:
/Quereus c e r r i s L . / ,
a z u t á n bükkön / F a g u s / é s
/Acer c a m p e s t r e L . ,
A. p l a t a n o i d e s
r i t k á b b a n más l o m b f á k o n / C e l t i s ,
leggyakoribb L.,
eddigi
juharokon
A. s a c c h a r u m MARSCH./,
Morus a l b a L . , Querelas
pubescens WIELD., Q u e r c u s s e s s i l i f l o r a A szenes t ö l g y t a p l ó
cseren
SALISB./.
l e l ő h e l y e i n e k és
gazdanövényeinek
i s m e r e t é b e n m o n d h a t j u k , hogy e z a f a j e l ő f o r d u l az e g é s z 326479 I
or-
- 41 s z á g b a n é s a c s e r , v a l a m i n j t a bükk e l t e r j e d é s i nem r i t k a ,
sőt helyenként
gyakori
faj.
A N e m z e t i Muzeum H e r b á r i u m á n a k á t v i z s g á l á s a k o r csehszlovákiai /szlovákiai/ láltam: Eperjes / g y ű j t . : Fagus-on/,
helyekről
származó anyagot
ta-
illetve
FILARSZKY/. Az E p e r j e s e n ,
b o d z á n g y ű j t ö t t p é l d á n y t HAZSLINSZKY e m l i t i van
a következő
HAZSLINSZKY, S a m b u c u s - o n ,
Iglófüred /gyűjt.:
munkájában /1895/»
területén
előbb
idézett
á m b á r az a n y a g P o - l y p o r u s r h e a d e s
P.-ként
meghatározva.
A gomba t e r m ő t e s t e i az i t t
keletkezett
a törzsön,
l e g g y a k r a b b a n az é l ő t ö r z s e k
gyökfőjén,
k i k o r h a d t üregekben jönnek e l ő .
Ritkábban
különböző magasságban. Ezenkivül e l ő f o r d u l
tuskón
isi A szenes
tölgytapló,
mint a r r ó l
már k o r á b b j l q i k k e m b e n /IGMÁND
1955/ megemlékeztem, f ő l e g a s e b z é s e k t ő l nyokban,
f a s o r o k b a n t á m a d j a meg a f á k a t é s , okoz
val jelentős károkat. a legeltetett lekre t a l á l ,
állomá-
korhasztásá-
I l y e n állományok elsősorban a s a r j e r d ő k
erdők s t b .
H a s o n l ó a n kedvező^ f e r t ő z é s i
m i n t s e b p a r a z i t a gomba / e g y é b k é n t
madó t a p l ó k k i v é t e l n é l k ü l i l y e n e k / rok f á i n
sanyargatott
az u t c a i é s
feltéte-
az é l ő f á t utmenti
tá-
faso-
is.
A Xanthochrous c u t i c u l a r i s gomba. B o n t á s k é p é t n i . Ez h a s o n l ó ,
gesztbontó,
fehérkorhadást
c s e r f á n t ö b b s z ö r alkalmam v o l t
mint a k é t a l a k u c s e r t a p l ó é :
megfigyel-
sugaras
okoz a f a a n y a g b a n . Ez a k ó r k é p ugy k e l e t k e z i k ,
okozó
korhadást
h o g y a gomba a
f a a n y a g o t a l k o t ó s e j t e k k ö z ü l e l ő b b az e d é n y e k e t ,
tracheidáka
az e d é n y e k e t ö v e z ő p a r e n c h i m a s e j t e k e t
bontja le,
mig a
sugár- parenchima s e j t e k többé-kevésbé
épen
bél-
visszamaradnak.
A gomba k á r o s i t á s a a f a t ö r z s b e n j e l e n t ő s l e h e t , t e h á t a t ö r z s f a a n y a g á b a n k i t e r j e d t k o r h a d á s t o k o z h a t . / 3 . á b r a . / A gomba á l t a l korhasztott gesztet álgesztes rész övezi, i l l e t v e a bontás á l g e s z t b e n f o l y t a t ó d i k .
326479 I
- 42 -
összefoglalás A régebbi
magyar g o m b á s z a t i i r o d a l o m b a n HAZSLINSZKY / 1 8 9 5 /
é s MOESZ / 1 9 4 2 / ról.
e m l é k e z n e k még a gomba h a z a i
A számottevő taplógomba anyagot őrző
/ M a g y a r N e m z e t i Muzeum H e r b , é s E r d é s z e t i tem E r d ő v é d e l e m t a n i
Tanszék herbáriuma/
előfordulásá-
herbáriumokban és F a i p a r i
számos
lelőhelyről
származó anyag t a l á l h a t ó .
A gomba g a z d a n ö v é n y e i :
ribb cseren /Qu. с e r r i s / ,
a z u t á n bükkön / F a g u s /
kon / A c e r s p . - e k / , Qu. s e s s i l i f l o r a ,
Egye-
leggyakoés
r i t k á b b a n más l o m b f á k o n / Q u e r c u s
juharopubescens,
C e l t i s , Morus/.
E d d i g i l e l ő h e l y e i n e k é s g a z d a n ö v é n y e i n e k i s m e r e t é b e n megá l l a p í t h a t ó , hogy a X. c u t i c u l a r i s e l ő f o r d u l a z e g é s z o r s z á g b a n , é s a c s e r , v a l a m i n t a bükk e l t e r j e d é s i t e r ü l e t é n nem r i t k a , s ő t h e l y e n k é n t g y a k o r i f a j . A gomba é l ő f á k g e s z t j é t k á r o s i t ó s e b p a r a z i t a . gyökfőn k e r e s z t ü l f e r t ő z i a t ö r z s e k e t , fehér /korróziós/ tuskón i s .
sugaras korhadást
A gomba k á r t é t e l e
Legtöbbször
amelyek
a
faanyagában
okoz.. R i t k á b b a n
a támadott törzsben
fellép
jelentős
lehet.
I R O D A L O M :
BONPARCEV, A . S z . ,
1953: T r u t o v ü j e g r i b i i
csasztyi
SzSzSzR i K a v k a z e .
BOURDOT, H. - G.ALZIN, A . ,
jevropejszkoj Moszkva-Leningrád.
1 9 2 7 : Hymenomycèt e s d e F r a n c e . . I .
Paris. HARACSI L . , 1 9 5 6 : E r d ő v é d e l e m . I n MADAS A. / s z e r k . / : s z e t i Kézikönyv. Budapest. HAZSLINSZKY K . ,
1 8 9 5 : Magyarhon é s t á r s o r s z á g a i n a k
gombái.
Math. Term. Tud. K ö z i . ,
26,
Erdé-
húsos
- 43 IGMÁNDY Z . ,
1 9 5 5 : C s e r s a r j e r d ő k t ő k p r h a s z t ó g o m b á i . - Az Erdőmérnöki Főisk.
IGMÁNDY Z . , •
1958: Sopron és k ö r n y é k é n e k gombái. I . t Soproni Szemle, 13.
KREISEL, H . ,
1961: Die p h y t o p a t h o g e n e G r o s s p i l z e lands.
LOHWAG, H . ,
Közi. Polyporaces
Deutsch-
Jena.
I 9 2 9 : Myco l o g i s c h e S t u d i e n , I I I . X a n t h o c h r o u s c u t i c u l a r i s / B U L L . / PAT. - A r c h i v , f . P r o t i s t . , 65.
LOHWAG, H . ,
19ЗО: M y c o l o g i s c h e S t u d i e n , V. Zu X a n t h o c h r o u s c u t i c u l a r i s / B U L L . / PAT, und X. h i s p i d u s / B U L L . /
PAT. - A r c h i v f . P r o t i s t . , 7 2 . t • • MOESZ G. , 1 9 4 2 : B u d a p e s t é s k ö r n y é k é n e k g o m b á i .
- Bot.
Közi.,
39. PILÂT, A . ,
1926: X a n t h o c h r o u s
c u t i c u l a r i s / B U L L . / PAT, n o v y
c h o r o s p r o Cechy a M o r a v u . - M y k o l o g i a , PILÂT, A. , 1 9 3 6 - 4 2 : P o l y p o r a c e a e .
I n KAVINA, A. - PILÂT,
A t l a s d e s Champignon de l ' E u r o p e .
326479
8.
Praha,
A.:
- 44 -
1. á b r a .
A Xanthochrous c u t i c u l a r i s kalapjának f e l ü l e t é n t a l á l h a t ó tüskék /nagyitva vázlatosan/.
2. á b r a .
A Xanthochrous c u t i c u l a r i s nak l e l ő h e l y e i h a z á n k b a n .
herbáriumi
3. á b r a .
A Xanthochrous c u t i c u l a r i s t ő rz^~U7aFIât^s"lœp^ë3
által
326479
példányai-
támadott
cser-
/
•
- 45* -
VORKOMMEN UND SCHÄDIGUNG DES EICHEN-ROSTPORLING'S
DR. ZOLTÁN IGMÁNDY, S o p r o n (Xanthochrous
In der
c u t i c u l a r i s / B U L L . / PAT.")
in
Ungarn
älteren ungarischen L i t e r a t u r f ü r Pilzkunde
HAZSLINSZKY / 1 8 9 5 /
und MOESZ / 1 9 4 2 / v o n dem
haben
einheimischen
Vorkommen d e s P i l z e s k u n d g e g e b e n .
In den H e r b a r i e n ,
welche
beachtenswertes Porling-Material
bewahren /Herbarium
des
Ungarischen National-Museums
und H e r b a r i u m d e s
für Porstschütz der Universität und d e r H o l z i n d u s t r i e / ,
ist
zunächst
Forstwissenschaften
M a t e r i a l von z a h l r e i c h e n
t e n zu f i n d e n / A b b i l d u n g 2 . / . sind:
der
Die W i r t s p f l a n z e n d e s
Zerreiche /Qu.cerris/,
und A h o r n - A r t e n / A c e r / , /Quercus pubescens,
seltener
d a n n Buche
andere
Qu. . s e s s i l i f l o p a ,
festzustellen,
d a s s X. c u t i c u l a r i s
Celtis,
.Der P i l z
ist
örtlich
den Wurzelhals
Morus/.
i n ganz Ungarn
und v e r u r s a c h t
326479
/
schädi-
seltener
durch
Korrosions =
a u c h an S t u b b e n a u f .
S c h ä d i g u n g d e s P i l z e s k a n n im a n g e g r i f f e n e n Stamm /Abb.3./.
ist.
d i e Stämme m e i s t e n s
im H o l z r a d i a l e ,
vor-
und d e r
e h e r e i n e h ä u f i g e Art
Er i n f i z i e r t
oder W e i s s f ä u l e . Er t r i t t werden
/Fagus/
e i n , d a s K e r n h o l z d e r l e b e n d e n Stämme
gender Wundparasit.
Pilzes
Wirtspflanzen
kommt und im V e r b r e i t u n g s b e r e i c h d e r Z e r r e i c h e Buche k e i n e s e l t e n e ,
Fundor-
Laubhölzer
Z I n K e n n t n i s d e r b i s w e i l i g e n F u n d o r t e und d e r ist
Lehrstuhles
Die
bedeutsam
-
46 Mikológia! Közlemények 1964. I,
A MIKORRIZA-KUT ATÁS EREDMÉNYEINEK GYAKORLATI FELHAS ZNÁLÁS AX
KISS LÁSZLÓ, /Erdészeti
A mikorriza-kutatás
Sopron
Tudományos
már r é g i
Intézet/
múltra tekinthet
vissza.
val több,
mint s z á z éve a n n a k , hogy é s z l e l t é k
miszerint
a.magasabbrendü növények g y ö k e r e i n és azok
jében gombafonalak t a l á l h a t ó k .
Az i l y e n g o m b á k k a l
gyökér a l a k t a n i l a g
megváltozik,,
s z i k és r e n d s z e r i n t
jellegzetes
a gyökereken l é t r e j ö t t zának.
Ma mqgát a z t
megrövidül, elágazást
a különleges
jelenséget
fordul,
mikotróf
belse-
átszőtt
kissé
mutat.
tényt,
megvastagKezdetben
i l y e n képződményeket n e v e z t é k
hogy a m a g a s a b b r e n d ü n ö v é n y e k g y ö k e r e i Azokat' a n ö v é n y e k e t ,
azt a
Jó-
értjük
mik:orri-
alatta,
gombákkal é l n e k
amelyeknél i l y e n mikorrizaképződés
növényeknek
együtt. elő-
nevezzük.
A mikorriza-kutatás
történetét
pontjából tekintsük
át röviden,
a gyakorlati időrendi
jiasznositás
szem-
sorrendben.
HARTIG / 1 8 4 0 - 1 8 5 1 / m e g f i g y e l t e m á r , hogy n é h á n y f e n y ő f é l e g y ö k é r v é g e i t g o m b a h i f á k b ó l á l l ó szövedék v e s z i k ö r ü l , mint a k e s z t y ű az ember u j j á t . U g y a n c s a k l e i r t a a z t a j e l e n s é g e t i s , h o g y a g y ö k é r k é r e g r é s z é b e n a s e j t e k k ö z ö t t egy v e r t c s i p k é r e / k l ö p l i - c s i p k p / e m l é k e z t e t ő képződmény t a l á l h a t ó , amely n y i l v á n h i f á k b ó l á l l . E z t a k é p z ő d m é n y t k é s ő b b / 1 8 9 5 / SÁRAUW H a r t i g - h á l ó n a k n e v e z t e e l . HARTIG a k é p z ő d m é n y n e k t i s z t á n p a r a z i t i k u s működést t u l a j d o n í t o t t H a s z n o s s z i m b i o t i k u s l e h e t ő s é g é t KAMENSKI v e t i f e l h a t á r o z o t t a n 1 8 8 1 - b e n . s
A s z e r z ő n e k az O r s z . E r d é s z e t i E g y e s ü l e t M i k o l ó g i á i S z a k osztályában, Budapesten, 1963.október 24-én megtartott előadása.
326479 I
- 47 FRANK-nak 1 8 8 5 - b e n m e g j e l e n t m u n k á j á v a l u j f e j e z e t a. m i k o r r i z a - k u t a t á s b a n .
R a j t a és t a n í t v á n y a i n k i v ü l ,
k e z d v e még számos k u t a t ó ,
egész b o t a n i k a i
koznak e z z e l a kérdéskomplexummal. vánvalóvá
lett,
kezdődik
iskolák
ettől
foglal-
így rövid idő a l a t t
hogy à m i k o r r i z a nem e l s z i g e t e l t
a m a g a s a b b r e n d ü n ö v é n y e k n é l , hanem n a g y o n i s
nyil-
jelenség
e l t e r j e d t a nö-
'vényvilágban. FRANK m e g f i g y e l t e ,
hogy a s z a r v a s g o m b a m e g j e l e n é s e
fafajokhoz kötött.
Feltételezte,
ködik a kérdéses f a j o k gyökqrén. vizsgálatokat
kezdett,
gét. Kiderült, nos a f á n a k .
zának,
Feltevésének
a m e l y e k nem I g a z o l t á k
szó/
csoportrar
az e k t o t r ó f
c s o p o r t j á r a o s z t j a . Ez a b e o s z t á s Sokat f o g l a l k o z o t t natkozásaival zán k i v ü l
helyessé-
gyökérvégződést
is.
FRANK a m i k o r r i z á t és endotróf
hasz-
bükkről,
t e l j e s e n egységesószervnek f o g t a f e l és
gombásgyökérnek n e v e z t e e l .
fiziológiai
ennek
a t a l a j b ó l v i z z e l és ásványi
a gombákkal á t s z ő t t
élős-
igazolására
A gomba l á t j a e l a f á k a t / t ö l g y r ő l ,
FRANK e z t
fológiailag
h o g y a gomba m i c é l i u m a
hogy a g o m b a m i c é l i u m m a l v a l ó e g y ü t t é l é s
g y e r t y á n r ó l van i t t gokkal.
bizonyos
anyamormikorrikét
mikorrizák
a mai n a p i g i s
fennmaradt.
FRANK a m i k o r r i z a t á p l á l k o z á s é l e t t a n i Rámutatott
az e n d o t r ó f
van. Megállapította,
arra,
mikorrizának
hogy az e k t o t r ó f is pozitiv
hogy ez u t ó b b i n á l
vo-
mikorri-
jelentősége
a sejtekben a hifák
megemésztődnek. WYSSOZKY / 1 9 0 2 / m u n k á s s á g a már á t v e z e t b e n n ü n k e t a m i k o r r i z a k u t a t á s g y a k o r l a t i alkalmazásának t e r ü l e t é r e . Ő a korábban ! .erdőtlen s z t y e p p t e r ü l e t e k erdősités'ével f o g l a l k o z o t t . Megfig y e l t e , h o g y az i t t l é t e s i t e t t c s e m e t e k e r t e k b e n az e r d e i f e n y ő é s t ö l g y c s e m e t é k a z e l s ő 'év j u l i u s á i g i g é n j ó l f e j l ő d n e k . A t e n y é s z i d ő . v é g e f e l é é s a. m á s o d i k é v b e n a z o n b a n a t e r ü l e t e n ü r e s f o l t o k k e l e t k e z n e k , az o t t á l l ó c s e m e t é k u g y a n i s f o k o z a t o s a n b a r n u l n a k é s e l s z á r a d n a k . A megmaradó c s e m e t é k g y ö k e r e i m i k o r r i z á s a k , a p u s z t u l ó k é nem.
326479 I
- 48 K ü l ö n ö s e n f o n t o s WYSSOCZKInak az a m e g f i g y e l é s e , hogy a nem m i k o r r i z á s , séges,
már b e t e g e s k e d ő c s e m e t é k ,
mikorrizás
csemeték m e l l e t t
ez e s e t b e n m e g g y ó g y u l n a k .
amelyek
állnak,
Felhivja ezért
fertőződhetnek
az i l y e n
i n f e k c i ó k r e n d k i v ü l .hasznos v o l t á r a a f i g y e l m e t . azt i s ,
hogy a f á t l a n v i d é k e n l é t e s i t e t t
a területet
előzőleg erdei
talajjal
mát t i s z t á z t a k
gyógyitó Sürgette
kezeljék. mikorriza-kutatás-
hasznosításával
és megoldottak,
is.
Szamos
problé-
d e még m i n d i g s o k a
tisztá-
z a t l a n f e l a d a t , vagy f i n o m i t á s r a s z o r u l ó e l j á r á s .
Röviden
összefoglalva a kutatások gyakorlatilag hasznosítható ményeit,
az a l á b b i a k a t
fákkal élnek szimbiózisban. nyeinket,
azok
ered-
á l l a p i t ^ i a t j u k ,meg:
1 . Fás n ö v é n y e i n k t e k i n t é l y e s , r é s z é n é l fajoknak nevezzük.
és
csemetekertekben
WYSSOCZKI ó t a n a g y o n s o k a n f o g l a l k o z t a k s a l és annak g y a k o r l a t i
egész-
a gyökerek
gombahi-
Az i l y e n f a f a j o k a t
mikotróf
Ezen szempontból o s z t á l y o z v a
fásnövé-
lehetnek:
a/ erősen mikotrófok / a legfontosabb állományalkotó f a f a j a i n k ' , p l . t ö l g y , bükk, g y e r t y á n , e r d e i - és f e k e t e fenyő s t b . / b/ gyengén m i k o t r ó f o k / p l . h á r s , с / nem m i k o t r ó f o k / p l . fák többsége, 2. Mikotróf
tuják,
akác,
a
/galambgombák/,
túlnyomórészt
az e h e t ő
Amaniták / g a l ó c á k / ,
Lactariusok /tejelőgombák/
Russulák
s t b . Ezek a
szempontjából is igen jelentősek.
sége szempontjából b e t ö l t ö t t 3 . Ha e r ő s e n m i k o t r ó f
Sokkal
lat
326479 I
szerepe.
arról,
hogy a m i k o r r i z á
a f a és a m e g f e l e l ő gombafaj k ö z ö t t
Ezért
a mikorrizagombát
fon-
egész-
f a f a j o k a t eddig f á t l a n t e r ü l e t e k r e
gondoskodnunk k e l l
gom-
Ilyenek
' t o s a b b a z o n b a n e z e k n e k az á l l o m á n y f e n n m a r a d á s a é s
szünk,
stb./
gyümölcs-
f ő l e g a kalaposgómbájtból kerülnek k i .
a Boletusok /vargányák/, táplálkozás
boróka,
h a z a i -n y a r a k ,
stb./
f a f a j a i n k gombatársai
bák k ö z ü l ,
juhar,
i s oda k e l l
vi-
kapcso-
kialakulhasson.
telepiténünk.
- 49 A kutatások
eddigi
e r e d m é n y e s z e r i n t .a m i k o r r i z a - g o b á k
t a l a j b a n úgyszólván mindenütt nagy t á v o l s á g o k r a , sítják.
megtalálhatók.
spóráik á l t a l
Füves t e r ü l e t e k e n i s
Terjesztésüket
a s z é l és a rovarok
találhatók,
ott
dön vagy k o p á r a i n k o n ,
lább a csemetekerteket, f a j o k a t oda k e l l
igényeire.
az
lenni
a
oltanunk,
dunántuli
így egészen t e r m é s z e t e s ,
oltásá-
szimbiózisban. fafaj
hogy a n y u g a t -
a savanyúbb t a l a j ú
é s f e k e t e f e n y v e s e k b e n e g é s z e n más g o m b a f l ó r á t m i n t az a l f ö l d i s z á r a z ,
erdei
mikorriza-gombák
M i n d e n f a f a j j a l é l gomba
csapadékosabb vidékeken,
legaaz
E z e k k ö z ü l a z o n b a n nem mind k é p e s m e g é l n i az i l l e t ő minden t e r m ő h e l y é n .
Alföl-
vagy
A t a l a j o k mesterséges
nál f e l t é t l e n ü l figyelemmel k e l l ökológiai
területeket
mesterségesen kell
telepitenünk.
csekély.
nálunk például
az e r d ő s i t e n d ő
bizto-
a z o n b a n más f a -
j o k é l n e k . E z e k e n a f á t l a n t e r ü l e t e k e n számuk i s Azért a s z á r a z f ü v e s termőhelyeken,
a
erdei-
találunk,
m e s z e s h o m o k t a l a j o k o n . Ez u t ó b b i
lyen sokkal kevesebb gombafaj képes
megélni,
m i n t az
he-
előzőn.
%
A t a l a j o k m i k o r r i z a - g o m b ^ v a l v a l ó o l t á s á t k é t f é l e módon v é g e z h e t j ü k . Vagy i d ő s e b b á l l o m á n y a l ó l - e s e t l e g c s e m e t e k e r t b ő l - g y ü j t ü n k humuszos- f ö l d e t az o l t á s h o z , v a g y a gombáknak laboratóriumban e l ő á l l í t o t t t i s z t a t e n y é s z e t e i v e l végezzük ezt e l . L e g r é g i b b és l e g e g y s z e r ű b b módja a t a l a j o l t á s n a k földdel való oltás. parazitagombákat
í g y azonban k i vagyunk t é v e annak,
is átviszünk
az o l t ó a n y a g g a l .
esetben fokozatosan f i g y e l n i kell mány, m e l y a l ó l ségi állapotú
arra,
gombának a t e r ü l e t e n
B e t e g , s z á r a d ó egyed a l ó l f ö l d e t
hogy a k i t e r m e l t
legyen felhasználva,
A tiszta
laboratóriumi
káros f e r t ő z é s i
326479 I
előfordulnia.
álloegészvenni
gyökérparazita-
Természetesen fontos
oltóanyag hasonló
m i n t a h o g y a n az
tenyészetekkel
hogy
ilyen
hogy a z i d ő s e b b
nem s z a b a d . U g y a n c s a k nem s z a b a d v a l a m e l y
között
Ezért
az o l t ó a n y a g o t t e r m e l j ü k , k i f o g á s t a l a n
legyen.
t e l m é n y az i s ,
a humuszos
köve-
körülmények
kialakult.
való oltás
az
lehetőségeket k i z á r j a . Előállítása
idegen, viszont
- 50 költséges oldani.
és h a s z n á l a t a e l ő t t
számtalan problémát k e l l
Úgyszólván minden t e r m ő h e l y h e z k ü l ö n k e l l
lelő gombafajt f a f a j o n k é n t k i k í s é r l e t e z n i . olyan megfelelő vivőanyag megtalálása, mas a gomba l a b o r a t ó r i u m i való á t v i t e l é r e
gyors
Másik
meg-
a megfeprobléma
mely e g y f o r m á n
alkal-
tenyésztésére és a t a l a j b a
is.
A f e n t i nehézségek miatt
a gyakorlat
félüzemi
megoldásokat
)
i s k e r e s . V a l ó s z i n ü l e g ez l e s z a j ö v ő o l t ó a n y a g - t e r m e l é s é n e k az u t j a . T e r m é s z e t e s e n e t é r e n p é g s o k a t i s z t á z a n d ó f e l a d a t . Magának az o l t á s n a k v é g r e h a j t á s a i s n a g y o n s o k f é l e k é p p e n t ö r t é n h e t . I d ő p o n t j a l e h e t az ő s z vagjy a t a v a s z . Mind-ezen k ö r ü l mények s z á m t a l a n l e h e - t ő s é g e t - é s p r o b l é m á t r e j t e n e k m a g u k b a n , m e l y e k k ö z ü l a d o t t e s e t b e n a l e g m e g f e l e l ő b b m e g o l d á s t k e l l megtalálnunk. -
Végezetül
\
—
-.
.,
,
I '-
m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a m i k o r r i z a - k u t a t á s o k n a k
moly j e l e n t ő s é g e - v a n a g y a k o r l a t i
hasznosítás 'terén.
e l l e n é r e nem f o r d í t a n a k r á o l y a n g o n d o t , f o n t o s s á g a megérdemelné.
amint a z t
ko-
Ennek
a tárgy '••.'.'."
összefoglalás
A m i k o r r i z a - k u t a t á s már r é g i ' m ú l t r a t e k i n t h e t v i s s z a , e l m é l e t i k é r d é s e i t é s g y a k o r l a t i f e l h a s z n á l á s á t i l l e t ő e n egyaránt*. E d d i g l e s z ű r t g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i n k az a l á b b i a k . A z ö l d n ö v é n y e k n e k , i g y az e r d e i f á s n ö v é n y e i n k n e k i s i g e n t e k i n t é l y e s r é s z e m a g a s a b b r e n d ü g o m b á k k a l - f ő l e g k a l a p o s gomb á k k a l - éd. s z i m b i ó z i s b a n . A f a f a j o k e z t a k a p c s o l a t o t k ü l ö n böző m é r t é k b e n i g é n y e l i k . E s z e r i n t e r ő s e n , g y e n g é n v a g y nem mikotróf f a f a j o k n a k t e k i n t j ü k Őket.
326479 I
- 51 Ha e r ő s e n m i k o t r ó f
f a f a j o k a t eddig f á t l a n t e r ü l e t e k r e
szünk, gondoskodnunk k e l l batársaikkal
arról,
vi-
hogy n é l k ü l ö z h e t e t l e n
a megfelelő mikorriza-kapcsolatot
gom-
kialakíthas-
s á k . E n n e k é r d e k é b e n az e r d ő s i t e n d ő t e r ü l e t e k e t
vagy a c s e -
m e t e k e r t e k e t m e s t e r s é g e s e n k e l l g o m b á k k a l o l t a n u n k , h^i azok a t a l a j b a n k e l l ő számban és ö s s z e t é t e l b e n n i n c s e n e k j e l e n . *
A mikorriza-gombákkal t ö r t é n ő t a l a j o l t á s t e l v é g e z h e t j ü k idős á l l o m á n y a l ó l g y ű j t ö t t h u m u s z o s t a l a j j a l , v a g y a gombák l a boratóriumban e l ő á l l i t o t t t i s z t a tenyészetével.
irodalomjegyzék:
A tárgykörrel azokat
szorosabban összefüggő cikkek közül
igyekeztünk
felsorolni,
amelyek nálunk i s
elsősorban könnyebben
hozzáférhetők..
BERGEMANN, I . ,
1956:
A mykorrhiza-probléma
az
ban. /Das Mykorrhiza-problem ifi d e r schaft./ Alig.Forstzeitung,
München,
erdőgazdaságForstwirtId*
/23-24./
és
problémái
297-304. BERGEMANN, I . ,
1953:
A mykorrhizakutatás
alapjai
a z e r d ő g a z d a s á g t ü k r é b e n . / G r u n d l a g e n und P r o b l e m e d e r Mykorrhizaforschung i n i h r e r Bedeutung f ü r die Forstwirtschaft./
Mittelung
der Bundesanstalt
F o r s t - und H ö l z w i r t s c h a f t . R e i n b e k b e i 33BJÖRKMAN, E . , tel
Hamburg,
1-77. 1956:
A mykorrhiza képződése, különös
az e r d e i f á k r a é s a l k a l m a z á s a a
unter
d e r e r B e s i c h t i g u n g d e r Waldbäume und d i e in der forstlichen Praxis./ 7£. / 9 - Ю . /
265-286.
tekintet-
gyakorlatban.
/Uber d i e Natur der Mykorrhizenbildung
326479
für
beson-
Anwendung
Forstwiss.СЫ.
Hamburg,
- 52 BOHUS G. - KALMÁR Z. - UBRIZSY G . ,
1951: M a g y a r o r s z á g
pos gombáinak meghatározó k é z i k ö n y v e . Akadémiai
Budapest,
Kiadó.
BOHUS G. - KALMÁR Z . ,
1956: Erdő-mező gombái. B u d a p e s t ,
zőgazdasági
erdőgazdasági
s a i . E r d é s z e t i Lapok, Budapest,
82.
BOKOR R. , 1959-: A m y k o r r h i z a - g o m b á k k a l t ö r t é n ő uj agrotechnikai /4./
vonatkozá-
/8-9./ talajoltások
eljárása. Erdészeti
Kutatások,
27^47.
BOKOR R. , 1 9 5 6 : A m y k o r r h i z a - g o m b á k á l t a l
termelt
kumok h a t á s a e g y e s f e n y ő f é l é k m a g j á n a k Erdészeti
Me-
Kiadó.
BOKOR R. , 199-3: A m y k o r r h i z a - k é r d é s
Budapest,
kala-
Kutatások,
BOKOR R. , 1 9 5 8 : V i z s g á l a t o k
Budapest, / 1 . /
antibioticsirázására.
67-81.
mykorrhizagombáЛ i n a k m e g h a t á r o z á s a é s az e z e k k e l v a l ó t á r s u l á s u k -
nak -mesterséges
a tölgyek valódi
létrehozása terén.
Közlemények, Sopron, / 1 . / BOKOR R. , 1 9 5 9 : V i z s g á l a t o k mesterséges plex/
93-112.
az e r d e i - é s
feketefenyőcsemeték
m y k o r r h i z á l á s a t e r é n többgombás
t i s z t a tenyészetekkel.
Budapest, / 1 - 2 . / DOMINIK, T . ,
Erdészettud.
Erdészeti
Kutatások,
355-386.
1955: A n y á r f a j o k m y k o t r o f i z m u s á r ó l
, szág természetes növényasszociációiban. T o p o l W. i c h n a t u r a l n i c h
KALMÁR Z . ,
/kom-
z e s p o l a c h na
Lengyelor/Micotrofizm terenie
polski./
R o c z n i k i Nauk L e s n y c h , W a r s z a w a ,
Nr 1 5 5 . /
248-265.
14.
1950: Kalaposgombáink m y k o r r h i z a k a p c s o l a t a i . mérnöki Kar Évkönyve.
KALMÁR Z. , 1959-: A k a l a p o s g o m b á k
Prace
Erdő-
157-187. mykorrhizakap'csolâtainak
korlati jelentősége. Erdészeti Évkönyve. / 2 . / 277-291.
Tudományos
gya-
Intézet
LQBANOW, N . W . , i 9 6 0 : A f á s n ö v é n y e k m y k o t r o p h i á j a . / M y k o t r o p h i e d e r H o l z p f l a n z e n / Veb D e u t s c h e r V e r l a g D e r Wissenschaften, Berlin.
326479
- 55 MOSER, M. , 1 9 5 6 : A m y k o r r h i z a j e l e n t ő s é g e a h e g y v i d é k i
er-
d ő s í t é s e k b e n . / D i e Bedeutung der Mykorrhiza
für
A u f f o r s t u n g e n im H o c h g e b i r g e . / Hamburg,
/1/2./
MOSER, M . , 1 9 5 8 : E r d e i
Forstwiss.Cbl.
8-18.
fék mesterséges oltása
mykorrhizával.
/ D i e k ü n s t l i c h e M y k o r r h i z a i m p f u n g an zen./ Forstwiss.Cbl.,
Hamburg, / 1 / 2 . /
MOSER, M . , 1 9 5 8 : . E r d e i f á k m e s t e r s é g e s o l t á s a II.
32-40.
mykorrhizával.
Mykorrhizagombák t e n y é s z t é s e t ő z e g a l m o n .
künstliche II.
Forstpflan-
Mykorrhizaimpfung von
Die T o r f s t r e u k u l t u r von
. III.
Forstpflanzen.
Mykorrhizapilzen./
F o r s t w i s s . C b l . , Hamburg. / 9 / Ю . / MOSER, M.., 1 9 5 9 : E r d e i
273-278.
fák mesterséges o l t á s a
Az, o l t á s i
eljárás
/Die
mykorrhizával.
a csemetekertben.
/Die
küns
l i e h e Mykorrhizaimpfung von F o r s t p f l a n z e n . I I I . I m p f m e t h o d i k im F o r s t g a r t e n . / burg, Az I 9 6 0 ,
április
Forstwiss.Cbl,
MYKORRHIZA-szimpozion e l ő a d á s a i , tionales
nemzetközi
1963. /Mykorrhiza
Mykorrhizasymposium / 2 5 . - 3 0 .
Interna-
April
i n W e i m a r / . / Veb G u s t a v F i s c h e r V e r l a g ,
326479 I
Ham-
/7/8./ 2 5 - 5 0 - i g Weimarban t a r t o t t
Di
I960
Jena.
- 54 -
PRAKTISCHE ANWENDUNG DER ERGEBNISSE DER MYKORRHIZAFORSCHUNG *
LÁSZLÓ K I S S ,
Sopron
Die M y k o r r h i z a - F o r s c h u n g a l s w i s s e n s c h a f t l i c h e stammt n i c h t v o n H e u t e h e r . S c h o n 1851/ b e o b a c h t e t e ,
Th.
H a r t
dass d i e Wurzelenden e i n i g e r
von einem P i l z m a n t e l ü b e r z o g e n s i n d .
F.M.
bekam s p ä t e r d e n Namen:
K a m e n s k i
von P i l z
i
g
/1840-
Koniferen
Am R i n d e n t e i l : d e r W u r -
zeln bilden die Pilzhyphen ein Klüppelspitzen webe. D i e s e s
Tätigkeit
ähnliches
Ge-
Hartig-Netz.
/ 1 8 8 1 / nimmt a n , d a s s d a s V e r h ä l t n i s s
und W u r z e l f ü r b e i d e P f l a n z e n n ü t z l i c h ,
symbiotisch
sei. A.B.
F r a n k
/1885/
suchsergebnisse, Pilz
bestätigt
d i e s e Vermutung durch V e r -
obzwar e r a n f a n g s d e r Meinung w a r , d a s s
e i n P a r a s i t d e r Baumpflanze s e i .
nennung:
Mykorrhiza,
l o g i e auf
ektotrophe
Die A r b e i t e n s c h o n auf
und e r t r e n n t
G.N.
Von ihm stammt d i e
s i e auf
und e n d o t r o p h e
Grund d e r
Be-
Morpho-
Mykorrhiza.
W y s s o z k i ' s
von 1902 a n ,
d i e p r a k t i s c h e Anwendung d e r M y k o r r h i z a .
A u f f o r s t u n g von S t e p p e n b e o b a c h t e t e und K i e f e r n s ä m m l i n g e ,
der
er, dass die
deuten
Bei
der
Eichen-
auf w e l c h e n s i c h k e i n e M y k o r r h i z a
d e t , k r ä n k e l n und e i n g e h e n . D i e m i t M y k o r r h i z a - P i l z e n
bil-
infi-
z i e r t e n k r a n k e n Sämmlinge g e n e s e n . Er w e i s t n a c h , d a s s
bei
der Aufforstung waldloser Gebiete,
zu
infizieren
d e r Boden k ü n s t l i c h
ist.
Die b i s h e r e r r e i c h t e n E r g e b n i s s e d e r zusammenfassend, i s t 326479
festzustellen, ч
•.
Mykorrhiza-Forschung dass:
- 55 1. Unsere H o l z p f l a n z e n i n d r e i
Gruppen e i n r e i h b a r
undzwar:
а / s t a r k mykotrophe,
с/ nicht
m y k o t r o p h e H o l z p f l a n z e n j e n a c h dem a u f
b/ schwach mykotrophe
Wurzeln s i c h Mykorrhiza b i l d e t , Masse. 7
.
•
sind,
oder n i c h t ,
.
und
ihrer
und i n welchem ,
I
2. Die Mehrzahl d e r Mykorrhiza b i l d e n d e n P i l z e
ergibt
aus den H u t - P i l z e n / B o l e t u s ,
Lactarius/.
In Mehrheit sind s i e w a r e und s i n d d a m i t
Amanita, Russula,
auch e s s b a r , zweifach
ergeben eine gute
Pilzen i n f i z i e r t
muss d e r Boden m i t
bislang
entsprechenden
werden.
Diese Bodenimpfung kann mit aus a l t e n Beständen Humuserde,
Export-
nützlich.
3 . P o r s t e n w i r mit s t a r k mykotrophen H o l z a r t e n waldlose Gebiete auf,
sich
gewonnener
o d e r m i t im L a b o r a t o r i u m a u s d e n e r w ü n s c h t e n
arten hergestellten Reinkulturen
Pilz-
erfolgen.
Bei uns h a t d i e B o d e n i m p f u n g h a u p t s ä c h l i c h b e i d e n A u f f o r s t u n g e n d e r G r o s s e n - E b e n e und d e r K a h l s t e l l e n
326479 I
grosse
Bedeutung.
I
- 56 -
SZAKOSZTÁLYUNK TUDOMÁNYOS ÉLETE '
Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t
Mikológiái szakosztálya
1963« é v f o l y a m á n s z á m o s t u d o m á n y o s számolót juk f e l : V Jan.
15.
rendezett.
az
e l ő a d á s t és szakmai
A jelentősebbeket
<
az a l á b b i a k b a n ' .• .
be-
sorol-
"
D r . PAGONY HUBERT; Az e r d e i f e n y ő t ü h u l l á s t
okozó !
gombája é s az e l l e n e v a l ó Jan,
22.
CSERI ZOLTÁN; Gombák a
Jan.
29.
BABOS LÓRÁNTNÉ: M i k o r r i z a - k u t a t á s
védekezés.
gyószeriparban. a Szovjetunió-
ban. Febr. 5,
KORONCZY IMRÉNÉ: A Duna M e z ő g a z d a s á g i T s z .
gom-
batermelése . Febr.
12.
D r . GÁLFFY ZOLTÁN: gomba
Febr. Д9.
Az ü z e m i é s h á z i l a g
rovarkártevői.
D r . SANDY A.KÁROLY: Gombák é s a n t i b i o t i k u m o k r e p e az e m b e r i é s á l l a t i
Febr.
26.
tartósitott
szervezetben.
D r . BOHTJS GÁBOR: A n a g y g o m b a - f a j o k e u r ó p a i j e d é s é t térképező nemzetközi magyarországi
Márc. 5 .
adatgyűjtési
tettel Márc. 12.
a hazai
SCHUSTER VIKTOR: Az e r d e i lehetősége.
elter-
bizottság
feladatai.
HELTAY IMRE: A l ó t r á g y a h e l y e t t e s í t é s e , l á s a a gombatermelésben,
sze-
ill.
különös
póttekin-
viszonyokra. gombák t e r m é s f o k o z á s á n a k
MOROCSKOVSZKIJ é s RADZIJEV-
SZKIJ s z o v j e t k u t a t ó k nyomán., Márc. 2 6 .
D r . TÖRLEY DEZSŐ: A gombák k é m i a i néhány i d ő s z e r ű
Ápr. 9 .
összetételének
kérdése.
HELTAY IMRE: B e s z á m o l ó az V . N e m z e t k ö z i meléstudományi Konferencián előadásokról.
326479
Gomba-terelhangzott
- 5? Ápr. 23.
BABOS LÓRÁNTNÉ:
A magyarországi f ö l d a l a t t i
bák k u t a t á s á n a k
múltja.
Ápr. 23.
SZEMERE LÁSZLÓ: H a z a i f ö l d a l a t t i
Okt. 3.
HELTAY IMRE: B e s z á m o l ó a G o m b a t e r m e l é s i
gombakutatásaim. Vállalat
mikológiái kutatólaboratórium leti Okt. 3 .
uj
kisé.r-
üzeméről.
KORONGZY IMRE: U j a b b t a p a s z t a l a t o k Köztársaság
Okt. 10. Okt'. 1 0 .
go'm-
a Ném.Szöv.
gombatermeléséről.
BABOS LÓRÁNTNÉ: G o m b a c ö n o l ó g i a i a l a p f o g a l m a k . D r . BOHTJS GÁBOR: G o m b a c ö n o l ó g i a i k u t a t á s o k é r t é kelése. »
Okt. 31.
D r . LÁSZLÓ IMRE: Uj e u r ó p a i g o m b á s z a t i és f o l y ó i r a t
Nov. 1 4 .
szakkönyvek
közlemények.
BABOS LÓRÁNTNÉ: A m i k r o s z k ó p o s
spóravizsgálatok
módszere. Nov. 2 1 .
VESßEY EDE: A s z i n e s
gombafényképezés problémái
100 s z i n e s f é n y k é p Nov. 2 8 .
bemutatása.
D r . KALMÁR ZOLTÁN: B e s z á m o l ó a Német B i o l ó g i a i sület
és
mikológiái szakosztályának
Egye-
1963.évi
vándorgyűléséről. Nov. 2 8 .
SCHUSTER VIKTOR: B e s z á m o l ó a l e n g y e l o r s z á g i
tanul-
mányútról . Dec. 5.
SCHUSTER VIKTOR: B e s z á m o l ó D r . J . J . sói professzor // a rol.
KARPINSKI
laboratóriumi
var-
kisérlétei-
V
Dec.
12.
D r . DÁNOS BÉLA: Modern v i z s g á l a t i
módszerek
t ő s é g e a gombahatóanyagok A felsorolt lyamán j ó l
szakmai tanfolyamokon, részt.
lődés m e l l e t t
május 3 . - á n r e n d e z e t t
lezajlott,
a gombamérgezések m e g e l ő z é s é r e . gorabahatározó v e r s e n y t ,
sedéssel sabban 326479
igyekeztek
meghatározni.
az év f o -
üzemlátogatásokon
és k i r á n d u l á s o k o n v e t t e k
dezett
kutatásában.
előadásokon f e l ü l szakosztályunk t a g j a i sikerült
jelen-
Külön m e g e m l i t j ü k a nagy Országos
V a l a m i n t az o k t .
17-én
Ankétot megren-
m e l y e n a v e r s e n y z ő k nagy
az ő s z i gombák s z é p p é l d á n y a i t
érdek-
minél
lelkegyor-
- 58 Külön e m l í t é s t
é r d e m e l az o k t .
24.-én t a r t o t t
lógusok n a p j a , rült sor:
amely alkalommal a k ö v e t k e z ő e l ő a d á s o k r a
D r . PAGONY HUBERT:, Az e r d e i f e n y ő t ü h u l l á s t leni
soproni
ke-
okozó gombája
el-
védekezés.
KISS LÁSZLÓ: A m i k o r r i z a - k u t a t á s a'gyakorlatban.
eredményeinek
felhasználása
FIRBÁS OSZKÁR: Az E r d é s z e t i T e c h n i k u m g o m b á s z a t i folyamainak szervezési
szakköri
o k t a t á s a az E r d é s z e t i
és Faipari
gombák
Egyetemen,
BENEDEK ATTILA é s GYTTRKÓ PÁL: B e s z á m o l ó a s o p r o n i mesztési
tan
kérdéseiről.
D r . IGMÁNDY ZOLTÁN: Az é l ő f á t é s f a a n y a g o t k á r o s í t ó
gombater-
kisérletekrp1.
A S z a k o s z t á l y k ö n y v t á r a a z 1 9 6 3 . é v f o l y a m á n 49 db vel és tanulmánnyal szaporodott.
326479 I
miko-
szakkönyv-
/VÉSSEY EDE/
\
M I K O L Ó G I Á I
K Ö Z L E M É N Y E K
1964. II.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
M Y K O L O G I
S G H E
M I T T E I L U N G E N
1964. II.
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN, MYKOLOGISCHE SEKTION
Budapest, V. , Szabadság tér 17.
326480
- 61 -
TARTALOMJEGYZÉK •
\
1
•
KARPINSKI, JAN JSRZY:
Oldal Kísérletek a vargánya labo-
ratóriumi termesztésével1. .
63
Dr. PAGONY HUBERT: Az erdei fenyő tühullását okozó gomba elleni védekezés
73
SZEMERE LÁSZLÓ: A gombatermőtestek geotropizmusa és regenerálódó képessége....
82
Dr. URAI PÁL: Gombán élő gombák
91
Dr. KALMÁR ZOLTÁN: A kalaposgombák növényföldrajzának jelentősége
97
Szakosztályunk tudományos élete
104
INHALT JAN JERZY KARPINSKI: Versuche über die Züchtung des Steinpilzes /Boletus edulis L./ in Laboratorium
63
Dr. HUBERT, PAGONY: Verteidigung gegen die Nadelausfall der Kiefern verursachende Pilze
73
LÁSZLÓ, SZEMERE: Geotropismus und Regenerierungsvermögen der Fruchtkörper der Pilze
82
Dr. PÁL, URAI: IPilze, die auf anderen Pilzen wachsen
91
Dr. ZOLTÁN, KALMÁR: Die Bedeutung der Pflanzengeographie der Pilze Wissenschaftliche Ereignisse im Leben der gischen Abteilung 326480
97 Mykolo104
- 62 -
CONTENT JAN JERZY KARPINSKI: Experiments for growing of ^ Boletus edulis L. in laboratory
63
Dr. HÜBEST, PAGONY; Protection against fungi causing the loss of the pine-needles of Pinus silvestris L
73
LÁSZLÓ, SZEMEPE; Geotropism and regenerative capacity of the fruit body of mushrooms
82
Dr. PÁL, URAI: Fungi living on other fungi
91
Dr. ZOLTÁN, KALMÁR; The importance of the phytogeography of higher fungi
97
Scientific life of the Mycologic Section
,32648o
104
- 63 -
KÍSÉRLETEK A VARGÁNYA LABORATÓRIUMI TERMESZTÉSÉVEL
JAN JERZY KARPINSKI, Warszawa /Erdészeti Tudományos Intézet/
A vargánya gomba mesterséges utón-történő termesztésével már évtizedek óta kísérleteznek nálunk Lengyelországban és külföldön is. A főcél mindég az volt, hogy nagy mennyiségben ál litsák elő már ezt a gombafajt, mert élelmezési szempontból ennek van
a legnagyobb gazdasági jelentősége. Nem kisebb
jelentősége van azonban a vargányatermesztésnek erdészeti vonatkozásban is a csemete nevelésnél. E téren azonban továb bi kutatásokat kell végezni a mikorrizaviszony alaposabb fel tárására. Ismeretes, hogy a tipikus mikorrizagombák micéliuma táptalajon szépen fejlődik, de ugyanakkor a termőtest képződés megoldatlan maradt. Ez különösen a vargányára vonatkozik. Eddig még senkinek sem sikerült laboratóriumban a gombák és fák összefüggésének tényezőit annyira tisztázni, hogy mikorriza-kapcso latban élő micélium termőtesteket hozzon. A kutatóknak eddig még nem sikerült a vargánya spóráiból olyan micéliumot sem fejleszteni, amelyik normális életkörülmények között tovább fejlődjön. Sok kutató forditotta minden figyelmét arra, hogy a vargányaspórák csirázását kulturában elérje. Még arra is gondoltak, hogy a spórák csak akkor csiráznak eredményesen, ha azok a csiga, mókus vagy az őzek emésztőcsatornáin keresztül jutnak a talajba. A vargánya mesterséges termesztéséhez azonban nem elég a spórák csirázását elérni. A lényeg az, hogy a spórákból olyan micélium fejlődjék, amelyekből termőtestek is fejlődnek. Ez azonban még senkinek sem sikerült a világon. ,32648o
- 64
-
E téren én még 1957-ben kezdtem el kutatásaimat. Nem mint mikológus, hanem mint ökológus érdekelt engem ezen probléma. Ezért elsősorban a vargánya természetes körülmények közötti biológiáját kellett tanulmányoznom. Az igy nyert tapasztalataim már egy nagy lépést jelentettek a vargánya mesterségesen termesztése terén. Véleményem szerint az e téren mutatkozó sikertelenségek okait ugyanis elsősorban a biológiai összefüggések ismeretének hiányosságában kell keresni . i Az ötletet a még 1950-ben átélt személyes megfigyelés és tapasztalat adta nekem. A Bialowicza Nemzeti Parkban vettem észre, hogy az uton fekvő, kalapjaitól megfosztott gombatönkökből micélium fejlődött, amelyik nem különbözött a vargánya tulajdonképpeni generativ mioéliumától semmiben sem, ezért az a feltevés, hogy a tönkök esetleg más szaprofiton vagy parazita gombáktól lettek volna megtámadva, teljesen kizártnak volt tekinthető. Hogy ezt a megfigyelést a szabad természetben észlelhessem, 7 évig vártam. Időközben azonban megfigyeléseket végeztem az ország különböző erdőiben több gombafaj termőtestének fejlődésével kapcsolatban. Másodszor, tehát 7 év múlva, 1957-ben volt alkalmam a Swietorzyski Nemzeti Parkban megismételni első megfigyeléseimet. A meteorológiai viszonyok a következők voltak: langyos, meleg éjjelek, elektromos telitettségü rövid zivatarok után - forró napsütéses nappalok. Ilyen időjárás mellett olyan nagy mennyiségű vargánya termett az erdőkben, hogy a lakosság csak a gombakalapokat gyűjtötte, a tönköket meg a földön feküdni hagyta s a tönkökön fejlődő micélium láthatóvá vált, azonban a napsugarak hatására el is tünt. Kísérleteimet ugy kezdtem meg, hogy aufrissen levágott tönköket állandó nedvességgel biró árnyékos helyekre fektettem és az eredmény elkápráztató volt. <\ micélium erősen fejlődött és olyan csomóképződések álltak elő7, amelyek a termőtest képződésnek előjelei lehettek. Ezen kivül még olyan jelenségek is felléptek, amelyeknek laboratóriumi megvizsgá32648o
- 65 lására feltétlenül szükség volt. Megfigyeléseimet összehasonlítva az ősrégi gombaszedés módjával, - amely szerint a termőtesteket nem csavarták ki a földből, hanem' a tönk aljánál elvágták, hogy az alsórésze a földben maradjon jutottam arra az ötletre, hogy a vegetativ, illetve kétsejtmagvu diploid micéliumból kell a termőtest kifejlődését megkísérelni. Későbbi feladat lesz a laboratóriumban előállitott gombát lespóráztatni és ezekből a spórákból a tenyésző és termőtestek fejlődését elérni. A micéliumot különböző táptalajokra vittem rá. Egyeseken gyenge fejlődést figyelhettem meg, ugyanakkor a kulturák szaga már teljesen azonos volt a nyers vargánya szagával. Kutatásaim első szakasza ezzel lezárult és kezdődött a második feladat megoldása. 4 vargánya alfajjal kezdtem meg laboratóriumi kísérleteimet éspedig 2 fenyőkben termő, 1 a tölgyesekben termő és egy a bükkösökben termő vargánya subspeciessel. Ugyanakkor párhuzamosan más Boletusokat is bevontam kísérleteimbe éspedig a Boletus rufus és scaber, Boletus luteus, Boletus lurid us, Boletus cyanescens, Boletus elegáns, Boletus variegatus és végül még a Boletus felleus fajokat, majd későbben bevontam kisérleteim közé még a Boletus badius Svédországból kapott kulturában előállitott micéliumát is. Az un. oltóanyagot kezdetben a gombák kalapjaiból és tönkjeiből vettem, későbben, amint észrevettem, hogy a kalapból vett anyag nem fejlődik, illetve gyengébb eredményt mutat, csak a tönkből vett oltóanyaggal folytattam kisérletei met. Összesen 31 táptalajban kísérleteztem, ezek egyrésze már közismert volt, de sok táptalajt magam állitottam elő eddigi tapasztalataim alapján. Az oltásokat előre kitervezett rendszerben végeztem és egye seket tizszer is ismételtem. A tisztátlan és fertőzött kultúrákat megsemmisítettem. Időpontnak mindég azt az időt vá,32648o
- 66 lasztottam, amikor a természetben is volt termés, azonkivül egyes oltásokat sötétben, másokat villanylámpa fényénél, továbbá csökkentett napfénynél végeztem. Termosztátot meg hüi T tőszekrényt sohasem vettem igénybe, mert kisérleteimet 1957 től. I960, juniusáig a 16-22 C° hőmérsékletű lakásomon kezdtem el. Első oltá|i eljárásom a következő volt: a tönk levágása után eltávolítottam a felső réteget, amihez egy csirátlanitot.t pengét használtam. Utána spirituszlámpa lángjánál dezinficiáltam a tönköt és ennek a dezinficiált•tönknek a közepéből másik pengével lefejtettem a felső réteget, utána meg egy mély bevágáson keresztül a tönk belsejéből hatszögletű kockát vágtam ki. Ennek a kockának is lefejtve az oldalait, ismét egy kisebb kockát kaptam, amelyet 1-2 mm lapocskákra vágtam fel és ezeket steril tűvel a táptalajokra helyeztem. Ezen módszer elvileg semmiben sem különbözött a MOSER által is használt módszertől. Második oltási eljárásom, amelyet 1960-ban kezdtem el, anynyiban tér el az előző módszertől, hogy nem vékony lapocskákkal .végeztem az oltásokat, hanem már 1 x 1 x 2 cm nagyságú kockákkal. Ezt az eljárást használom még ma is, mert ez volt egyedül eredményes. A micélium csak nagyon lassan és kis filchengerek formájában terjedt el a táptalajon. A fejlődés akkor vált erősebbé, amikor a táptalaj kezdett kiszáradni, ugy 6-8 hónap multán. Erről a kulturáról átvittem a micéliumot friss táptalajra, amelyiken uj kultura fejlődését lehetett megfigyelni. A fejlődés első fázisában a kockákat belepte a micéliumhálózat, amely kezdett a táptalaj felszinén is elterjedni. Már az oltás után 14 napra a kockát bevonó micéliumból, de gyakran a táptalajon levő micéliumból is hófehér fonalcsomócskákat lehetett megfigyelni, amelyek kis dombocskákká fejlődtek. Szobahőmérsékleten ezen kis domború képződmények sötétben, de periodikus mű- vagy természetes fénynél is jelentkeztek. Ezen kis csomók belseje hasonlitott a fiatal gombák termőtestének összetételéhez. így ,32648o
- 67 alakult ki bennem az a feltevés, ami későbben beigazolódott, hogy ezen kis csomók kezdeti termőtestek voltak, dé fejlődésükhöz valamilyen alkotóelem hiányzott. Szükséges volt tehát a táptalajok összetételét módositani és különböző szerves meg szervetlen anyagokkal kiegészíteni. I960, augusztus 15.-én egyik uj táptalajjal ellátott kémcsőben észrevettem, hogy az egyik csomócska szabályos vargányatermőtest formáját vette fel. Másnap már meg lehetett különböztetni a kalapot a tönktől. Ezen első parányi, mesterséges táptalajon megjelent, alig 1 mm nagyságú kis gombabébi útmutatóul szolgált, hogy az eddigi táptalajokból mi is hiányzott. Sajnos éppen ennek az első laboratóriumban fejlődött gombácskának a kémcsöve a fényképezés alkalmával összetört és igy a táptalaj is tönkrement, de mégis sikerült a kémcsőből a táptalajt áttenni egy petricsészébe és igy az oldalt dőlő gqmbácskát lefényképezni, sőt lefilmezni is. I960, okt. 12-én, 50 nap múlva, egy harmadik kémcsőben is megjelént egy termőtestecske. Október 15.-én 8-ra és 19-én már 14-re emelkedett a termetestecskék száma, amelynek nagysága 2 és 5 mm között váltakozott. A második kémcsőben kifejlődött gombácskát a micélium hamar bevonta, mig a harmadik kémcsőben levő termőtestecske - a filmezéshez használt Jupiterlámpa erős fényétől - megaszalódott, s bár ebben a kémcsőben levő micélium tovább fejlődött, ujabb termőtestek nem képződtek. További fejlődés ismét csak a táptalaj módositásával volt elérhető. Itt jegyzem meg, hogy a táptalaj összetételét csak azután hozom nyilvánosságra, miután az összes variánsok feltárásának munkája véglegesen befejeződött. I960, nov. 5«~én és dec. 3.-án ismét hozzá jutottam friss, illetve nyers vargányákhoz, igy kísérleteimet tovább folytathattam. Még aznap, tehát nov. 5.-én 38, nov. 26.-án 30 és dec. 3.-án további 32 kémcsővel kezdtem meg kísérleteimet. A termői^estek kialakulásánál a következő folyamatokat láttam: a termőtestek az ujabb táptalajokon már nagyobbak let32648o
- 68 tek, sokszor 2-3-szorosra is megnőttek, sőt elérték már az 1,5 cm nagyságot is. További fejlődésüket már meggátolták a kémcsövek üvegfalai, amelyek miatt a kalapok laposra nyomódottak lettese, sok esetben már szélességben növekedtek és igy másodlagos formákat öltöttek magukra. A kalapok átmérője már elérte az 1,3 cm-t., mig a tönkök vastagsága a 0,7 cm-t is. Megkezdődött a kalapok részbeni elszíneződése és a himénium, a termőréteg kifejlődése is, majd az érett termő-testből spórák hullottak a táptalajra, ami 48 óráig is eltartott'. A táptalajon ismét 3 csomócska fejlődött, amelyek közül az egyik jóval nagyobb volt a másik kettőnél. A nagyobbik csomócska eltávolítása után, - mert ezt további kísérletekhez használtam fel - még vártam 24 óráig, hogy a spórák hullása befejeződjék. A két kisebbik csomócska fejlődése is megállt, ugyanakkor egy érdekes jelenséget figyelhettem meg, a termőréteg nyílásaiból micéliumfonalak nőttek ki. Sikerült is lefényképezni ezen rendkivül érdekes biológiai jelenséget, ugyanakkor a csövecskékből kinőtt fonalkák felhasználásával ismét egy ujabb kísérletsorozatot kezdtem meg. Erről azonban a kisérlet befejezéséig többet most nem mondhatok. Még csak azt szeretném megjegyezni, hogy kísérleteim alatt, több termőtest kalapja barnára színeződött, ugyanakkor több tönk elsatnyult. A termőtest fejlődése kezdetben nagyon gyors volt, majd lassabbá vált. 24 óra alatt a termőtest megkétszereződik, de amint a kalapot a tönktől meg lehet különböztetni, szobahőmérsékleten 3~5 nap is kell a termőtest teljes kifejlődéséhez. Ugyanezen megfigyelés az erdőben termő gombákra is vonatkozik. De vannak kimondott érdekességek is, mint pl. az, hogy egy kifejlődött termőtest steril körülmények között a kémcsőben sokszor két hónapig "életben marad", nem posztul el. Ezt Igazolják az egyes fényképek is. • Egy másik érdekes jelenség a termőtest fejlődésénél az, hogy ott, ahol termőtest képződni fog, kis gyöngyszerü ,32648o /
- 69 cseppek keletkeznek. Ezen kis cseppek hamar eltűnnek, de már jelzik, hogy ott termőtestképződés várható. Megállapítottam, hogy ezek nem vizgőz-cseppek, amiből a kémcsőben bőven van, hanem, hogy ezek a micélium bizonyos izzadtságcseppjei, ami a táptalajos kulturákban elég gyakori és ismert jelenség. Különben ez a folyamat nagyon emlékeztet a bazidiumokon levő steril nyelecskék, a sterigmák spóraleválasztó szerepére. Ott, ahol a kis gomba kalapja a kémcső falához ért, a folyadékcseppek barna szinüek voltak és eltünésük után ott maradtak a spórák. Amint a termőréteg fejlődése megindult, - az olyan termőtesteken, amelyek a kémcső falához vagy más termőtesthez támaszkodtak, - a deformált ka«lap széltében kezdett terjeszkedni és bemélyedések is keletkeztek rajta. Ha azonban a termőréteg nem tudott teljesen kifejlődni, ugy a kalapon, sőt az egész gombán is egy micélium-bevonat képződött, vagy ha ez nem történt meg, akkor lassacskán visszafejlődött a termőtestképződmény. A további fejlődési folyamat abban jelentkezik, hogy vagy mellette, vagy a régebbi termő test kalapján képződik egy uj termőtest, amit már előre jelez az előbb emiitett folyadékcseppecske . i ) Abban az esetben, amikor a táptalajon levő termőtestecskét levágtam és igy egy vágási felület maradt, azt gyorsan bevonta ismét, a micélium, és mellette nemsokára megjelentek az uj termőtestecskék. Ha azonban a gombácskát kicsavartam, egészen más fejlődési folyamatot figyelhettem meg, mert csak formátlan kis tömörülések keletkeztek, amelyek nem képeztek sem kalapot, sem tönköt és termőréteg sem volt rajtuk felfedezhető. Ezen megfigyeléseim igazolják azt a régi helyes eljárást, hogy gyűjtéskor a gombát egy vágási felülettel ke l-l eltávolítani a bázisától, nem pedig kicsavarni, mert ez esetben a micélium nem indul ujabb csirázásnak. Itt merül fel azután az a fontos kérdés, hogy. a rossz gombatermések vajon nem arra vezethetők-e vissza, hogy a kicsavarás révén a megtermékenyülés biológiai folyamatának normális fejlődése megáll és emiatt a tenyésztest meddő lesz? ,32648o
Ezt a kérdést sür-
- 70 gősen meg kellene figyelni a természetben is kontroll parcellákon. A hőmérsékletre vonatkozólag megfigyeltem, hogy a táptalajos kísérleteimben a magasabb hőmérséklet a fejlődés előnyére volt. A legjobb sikereket változó hőmérsékleten értem el, amikor éjjel 24-26 C°-ot»nappal meg 20-22 C
meleget
mértem» Az alacsonyabb és magasabb hőmérséklet gátolta a fejlődést. A fény h kalap szineződésére nem volt különösebb hatással, mert teljes sötétség mellett is megbarnultak a kalapok. Nappali fénynél vagy villanyfénynél azért mégis intenzivebb i ' >• barna szint kapott a kalap. A kisérleti időre vonatkozólag MOSERnek az az álláspontja, hogy a mikorrizagombák micéliumának fejlődéséhez a legalkalmasabb idő december végétől május végéig tart. Én viszont éppen az ellenkezőjét tapasztaltam, bár az én kisérleteim célja nem a micélium, hanem a termőtestek előállitása volt. Legjobb eredményeimet a nyárutón és a tél elején végzett oltásaimmal értem el. Megemlitem még, hogy a Boletus edulison kivül más gombafajokkal nem sikerült termőtestképződéseket elérni. Egyedül a vörös érdesnyelü tinorunál figyelhettem meg némi tagolódást kalapra és tönkre. Ez viszont azt jelenti, hogy a többi gombafajok más táptalajt kivánnak. Ezen ujabb táptalajok összeállításával azonban nem foglalkoztam, mert ezen kisérleteket csak kontrollnak tekintettem. Az elért eredményeimet is kizárólagosan a fenyvesekben termő Boletus edulis varietas pinicolával értem el, minden adatom tehát ezen alfajra vonatkozik. Az elért eredmények korántsem oldották meg még a vargánya mesterséges termesztési lehetőségét, de hozzájárultak ezen mikorrizagomba biológiai életfolyamatának megismeréséhez, ami majd alapja lehet a kérdés későbbi megoldásának. 32648o
- 71 -
összefoglalás
Még 1950-ben, a Bialowiczai Nemzeti Parkban feltűnt nekem, hogy az eldobott vargánya tönkdarabból micélium fejlődött, amely átterjedt a talajra. Későbbi megfigyeléseim során ezt újra, többizben tapasztaltam. Ezért laboratóriumi micéliumtenyésztési kisérleteket kezdtem el különböző táptalajokon. A kisérletek során lassanként elértem, hogy a tönkdarabokból kitenyésztett micélium szépen fejlődött a táptalajon. Hosszas kisérletezés után, 1960-ban ismételten sikerült elérni végre azt is, hogy a kémcsőben apró termőtestek fejlődtek. A kapott kis termőtestek teljesen fejlettek voltak, termőrétegükben spórák termelődtek, sőt a spórahullás jelenségét lefényképezni is lehetett. A kisérletek során mellékesen az is beigazolható volt, hogy a gombák szedésénél a termőtestet jobb késsel elvágni, hogy a visszamaradt tönkdarabból uj termőtest tudjon fejlődni. A kicsavarással teljesen eltávolitott termőtest helyén ugyanis a kisérletben uj termőtestek nem fejlődtek. A kisérletek összes eredményeit a Boletus edulis var. pinicola-val értem el, más Boletus fajokkal a kisérletek eddig nem vezettek eredményre.
,32648o
- 72 -
VERSUCHE UBER DIE'ZÜCHTUNG DES STEINPILZES /BOLETUS EDULIS L./ IN LABORATORIUM
JAN JERZY KARPINSKI, Warszawa
Verfasser bemerkte schon in 1950 im Nationalpark von Bialowicza, dass aus einem verworfenen Stück eines Steinpilzstieles ein Myzel auswuchs, das sich auch auf den Boden verbreitete* Spätere Beobachtungen zeigten mehrmals dieselbe Erscheinung; darum wurden auf verschiedenen Nährböden Myzelzüchtungsversuche vorgenommen. Nach einiger Zeit erreichte Verfasser, dass aus den Stielstücken auf den Nährböden Myzel wuchs. Nach vielen Versuchen gelang endlich in I960 wiederholt die Erzeugung von Fruchtkörpern in den Versuchsröhren.
Die kleinen Fruchtkörper waren vollkommen
entwickelt, in den Fruchtschichten wurden Sporen gebildet, man konnte sogar die Erscheinung von Sporenausfall photographieren. In den Versuchen wurde auch bestätigt, dass es besser ist beim Pilzesammeln die Fruchtkörper mit Messer abzuschneiden, dass vom zurückbleibenden Stielstück ein neuer Fruchtkörper wachsen kann. Wo die Fruchtkörper durch Ausdrehen vollkommen entfernt wurden, dort entstanden keine neuen Fruchtkörper. Sämtliche Versuchsergebnisse wurden mit Boletus edulis var. pinicola erreicht; Versuche mit anderen Boletus-Arten führten nicht zum Erfolg.
326480
- 73 "Mikológiái Közlemények, 1964.11."
AZ ERDEI FENYŐ TÜHULLÁSÁT OKOZÓ GOMBA ELLENI VÉDEKEZÉS*
Dr. PAGONY HTJBERT, Sopron /Erdészeti Tudományos Intézet/
A Lophodermium pinastri /SOHRAD./ CHEV. elsősorban a Dunántul erdeifenyőcsemetekertjeinek kárositója, bár a Keletbükki és"a Szolnokmegyei erdészetek csemetekertjeiben is jelentkezik. 1
l A Maneb-80 nevü Mangan-aethylen-bis-dithiocarbamat
tartalmú
szerrel, nevezetesen annak 0,3 és 0,6 %-os koncentrációjával folytatott kísérleteimről már beszámoltam. /Erdőgazdaság és Faipar 1963. 6. 17-18.0.; Erdészeti kutatások 1963. 59. 1-2.sz. 53-68.0./ Ezek a kisérletek igazolták, hogy az erdeifenyő egy- és kétéves csemetéit a permetezéstől számított 30 napon át megvédi a lophodermiumos fertőzéstől anélkül, hogy a csemetéknek bármilyen kárt okozna. Az 1962 évben folytatott és még tovább folyó kísérleteknek a gomba biológiájának és a védekezés gyakorlati megvalósításának egyes részletkérdéseire kellett választ adniok. Ennek az előadásnak a keretében a gomb'} biológiájával kapcsolatos kérdésekre nem térek ki, illetve csak annyiban érintem, amennyiben a gyakorlati megoldás kérdése ezt szükségessé teszi. Ezúttal a következő kérdésekre kivánok választ adni: Mikor kell megkezdeni a permetezést, különös tekintettel arra, hogy JAHNEL és JUNGHANS német kutatók lehetségesnek tartják a tavaszi fertőzést?
/Separatdruck aus der Wissen-
schaftlichen Zeitschrift der Technischer Hochschule Dresden 1958/59. 8. H. 1./ ü
Szerzőnek az Qrsz. Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztályában Bp.-en, 1963.okt.24-én megtartott előadása.
- 74
-
Mennyi ideig kell a permetezést végezni? Van-e jelentősége a csemeték ritka- vagy sürü állásának a fertőzésre? Van-e befolyása a trágyázásnak a fertőzésre? A Tricin nevü antibiotikum különböző koncentrációi hatásos védőszernek bizonyulnak-e vagy sem? E kérdések tisztázása érdekében 1962-ben a következő kísérleteket állitottuk be: 1. A tavaszi fertőzés lehetőségének tisztázására, illetőleg a főfertőzési időszak megállapítására, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság rátóti csemetekertjében állitottunk be permetezési kísérleteket Maneb-80 vegyszernek 0,3 %-os koncentrációjával 20 parcellán, négyszeres ismétlésben. A permetezést olyan másodéves csemetéken végeztük, amelyek 1962 tavaszán teljesen megvörösödtek, k kezelési változatok a következők voltak: 1. permetezés áprilisban és májusban, 2. juniusban és juliusban, 3. augusztusban és szeptemberben, 4. októberben és 5« kontroll. A permetezést
magasnyomású háti permetezővel havonta egyiz-
ben, az emiitett hónapok közepe táján végeztük. 2. A fertőzés idejének tisztázásán kivül a trágyázás hatását is vizsgáltuk a Szombathelyi Erdészet erdőházi csemetekertjében, ugyancsak másodéves csemetéken. A vizsgálatot még annyiban is kombináltuk, hogy a Maneb-80 vegyszernek nem csak 0,3 %-os, hanem 0,6 %-os oldatát is alkalmaztuk, A parcellák fele a magvetést megelőző évben, vagyis I960 őszén gazdag istállótrágyázást
kapott, másik felét ezenkivül a
permetezés megkezdésével egyidejűleg és ezt követően havon,32648o
- 75 ként a kertészetben is használatos "Fónika" nevü mütrágyakeverék oldatával fej trágyáztuk, parcellánként /5»2 m / 1,2 dkg-mal. A kezelési változatok a következők voltak: 1. kontroll, 2. permetezés a Maneb-80 0,3 %-os oldatával juniusban, 3« ugyanaz juniustól októberig havonként, 4. ugyanaz juliustól októberig havonként, 5« permetezés a Maneb-80 0.6 %-os oldatával juniusban, 6. ugyanaz juliustól októberig havonként. 3. A csemeték ritka vagy sürü állásának a fertőzésre való hatását ugyancsak az erdőházi csemetekertben, de nem trágyázott parcellákon vizsgáltuk. A kisérleti változatok a következők voltak: / 1.'a csemeték egynegyede kiollózva, 2. a csemeték fele kiollózva, 3. a csemeték háromnegyede kiollózva, 4. kontroll, tehát eredeti sűrűségű parcellák. Ugyanitt végeztünk a Maneb-80 0,3 %-os koncentrációjával és 0.6.%-os koncentrációjával permetezéseket havonként juliustól októberig. 4. A Keszthelyi Állami Erdőgazdaság területén Zalaszántón végeztünk összehasonlító vizsgálatokat a "Tricin" és a Maneb80 permetező szerekkel. A kisérleti változatok a következők voltak: 1. permetezés junius és julius végén, 2. permetezés augusztus és szeptember végén, 3. permetezés október végén, 4. permetezés julius végétől október végéig havonként. E négyféle permetezési időpont mindegyikében felhasználásra került a Maneb-80 nevü szer 0,3 %-os és 0,6 %-os, valamint a Tricin nevü szer 0,05 %-os és 0,1 %-os koncentrációja és ezenkivül maradt természetesen a kezeletlen kontroli-parcella. ,32648o
- 76
-
A most ismertetett négyféle kisérleti sorozat 35 változatának eredményeit 1963 tavaszán értékeltük ki. Azért tavaszszal, mert a Lophodermium pinastri károsításának hatása, a tük megvörösödése, ilyenkor jelentkezik a legerősebben. A fertőzés mértékének megállapítására minden parcella egynegyedénél, felénél és háromnegyedénél 3 ásónyomnyi csemetét emeltünk ki. így az ismétlések számától függően, változatonként 250-650 darab csemete került elbirálásra. !
A fertőzöttség mértékének elbírálásánál hatos skálát alkalmaztunk; gyakorlati szempontból pedig az igy keletkezett 6 csoportot 3 átfogóbb csoportba vontuk össze. így a' következő csoportokat kaptuk: Az 1. alcsoportba kerültek a teljesen vörös csemeték, a 2. alcsoportba azok, amelyeken a rügy körül lévő tűknek csak a töve maradt zöld. Ezek alkották a "pusztulok" csoportját. A 3. alcsoportba kerültek azok a csemeték, amelyeken csak a rügykörüli tük voltak zöldek, a többi vörös. Ezek alkották az "iskolázandók" csoportját. A. 4. alcsoportban a tük fele zöld, másik fele vörös volt, az 5. alcsoportban a csemete tűinek háromnegyede zöld, egynegyede vörös volt, a 6. alcsoportba kerültek a teljesen zölden maradt csemeték. Ezek együtt alkották a "kiültethetők" csoportját. A kiértékelésnél megállapított, százalékban kifejezett számokat ugy kell érteni, hogy a három csoport együtt adja ki a 100 %-ot. A permetezés időpontjára vonatkozó rátóti kisérletek eredményeiből azt láttuk, ho^y az április és május hónapban permetezett csemeték épp ugy /98 %-ban/ fertőződtek, mint a kezeletlen parcellák. Hasonló a helyzet a csak októberben perme,32648o )
- 77 tezett parcelláknál is. A junius és julius hónapokban, valamint az augusztus és szeptember hónapokban permetezett parcellák csemetéinek viszont csak 35>1 illetve 40,6 %-a volt pusztuló, kiültethető pedig kereken 41 illetve 34 % volt. A vizsgálatok tehát azt mutatták, hogy a Lophodermium-fertőzés a juniustól szeptemberig terjedő 4 hónapban következik be. De mert sem a junius-juliusi , sem az augusztusszeptemberi permetezés nem járt átütő sikerrel, feltehető volt, hogy a junius-julius havi permetezési változatnál csak a juliusi, az augusztus-szeptember havinál pedig csak az augusztusi permetezés volt hatékony. Ennek a feltevésnek a helyességét az erdőházi és zalaszántói kisérletek igazolták. Fentebb emiitettem, hogy Erdőházán a trágyázásnak a fertőzésre való hatását is vizsgáltam és ezzel kapcsolatosan mind trágyázott, mind trágyázatlan parcellákat részben juniustól, részben juliustól kezdve egészen októberig havonta permeteztünk. A juliustól kezdve permetezett parcellák a Maneb-80 0,3 %-os koncentrációjánál 70 %-ban, a 0,6 %-os koncentrációjánál 90,9 %-ban adtak kiültethető anyagot. A juniustól kezdve permetezettéknél 99>3 % volt a kiültethető csemeték száma. Azt is emiitettem, hogy Erdőházán a csemeték ritkításának hatását is vizsgáltuk és a ritkitott parcellákat is juliustól októberig havonként permeteztük. Minthogy a Maneb-80-nal permetezett parcellák csemetéi e kisérletnél 100 %-ig kiültethetők voltak, mégpedig még a ritkitás nélküli, kontrollparcellákéi is, azért a permetezés időpontjára vonatkozóan egyértelműen megállapítható volt, hogy a juniustól, illetve juliustól kezdve permetezett parcellák adták a legjobb anyagot. Ami a trágyázás hatását illeti, megállapíthattuk, hogy a "Fóniká"-val trágyázott parcellák juliustól októberig havonként Maneb-80 0,3 %-os koncentrációjával történő permetezés esetén 85,1 %-os kiültethető anyagot adtak, a 0,6 %-os 326480
- 78 koncentrációval permetezettek 94,9 %-ban és a juniustól kezdve permetezettek 95,5 %-ban adtak kiültethető anyagot. Ha ezeket a százalékokat összehasonlítjuk a nem trágyázott erdőházi parcellák fentebb emiitett /70 %, 90,9 % és 99,3 %/ eredményeivel, akkor megállapíthatjuk, hogy a trágyázott parcellák csak részben és nem nagy mértékben adtak jobb eredményt. Ami a ritkitás hatását illeti, az a tény, hogy juliustól októberig havonként Maneb-80 0,6 %-os koncentrációjával permetezett kiollózatlan, vagyis teljes sűrűségű parcellák is 100 %-ban kiültethető anyagot adtak, azt igazolja, hogy maga a ritkitás alig csökkenti a fertőzés lehetőségét. A Tricin és a Maneb-80 szerekkel való kezelés hatásossága közti különbséget a zalaszántói kisérletek egyértelműen a Maneb-80 javára döntötték el és egyúttal ismét arra is rámutattak, hogy a Maneb-80 is csak akkor ad jó eredményt, ha a permetezés juliusban és augusztusban is történik. A most közölt adatok alapján az előadás elején felvetett kérdésekre az alábbi választ kapjuk. i Csak azok a csemeték mentesültek szinte teljesen a fertőzéstől, amelyek julius és augusztus hónapokban, ezek közepe táján kapták a Maneb-80 vegyszer 0,3 vagy 0,6 %-os koncentrációjával a permetezést. Tudjuk, hogy a permetezés csak addig hatásos, amig a spóra csiratömlőjével a levél szövetébe be nem hatolt. Ennek figyelembevételével tehát azt is megállapíthatjuk, hogy a Lophodermium pinastri fő fertőzése julius közepétől szeptember közepéig tart. Ha tehát az első permetezés julius közepén történik és ezt augusztusban megismételjük, akkor a csemetéknek julius közepétől szeptember közepéig biztosítunk védettséget. Ez elégséges a gombafertőzés elhárítására. Ebből az is következik, hogy a JAHNEL és JUNGHANS részéről feltételezett tavaszi fertőzésnek nincs gazdasági j elentősége. ,32648o
- 79 -
I
Hogy az a megállapításunk, amely szerint 1962-ben a fertő\
•
zés főideje julius közepétől szeptember közepéig tartott, az egész országra és más évekre is érvényes-e, azt a további kísérleteknek és" vizsgálatoknak kell eldönteniök. Azt is megállapíthatjuk, hogy a trágyázás nem befolyásolja lényegesen a fertőzés mértékét. Azonos ökológiai viszonyok közt a Lophodermium egyaránt károsítja mind a trágyázott, mind a trágyázatlan talajban élő csemetéket. A gomba fertőzésének a mértékét az a körülmény sem befolyásolja, hogy a csemeték állása sürü-e vagy ritka. A Maneb-80 nevü vegyszer
a hozzá fűzött reményeket újból
teljes mértékben igazolta.
Összefoglalás
Szerző a mangán-aethilen-bis-dithiocarbamat
összetételű
"Maneb-80" nevü vegyszer 0,3 és 0,6 %-os koncentrációjával az 1962 évben Rátót, Erdőháza és Zalaszántó községek határában erdeifenyő csemetekertekben 35 változatban permetezési kísérleteket folytatott a Lophodermium pinastri /Schrad./ Chev. ellen. A kisérletek célja a következő kérdések tisztázása volt: van-e gyakorlati jelentősége a gomba tavaszi fertőzésének; a gomba fertőzésének megelőzése érdekében mikor és hányszpr kell permetezni a 4 hétig hatásos Maneb-80 nevü szerrel; a fertőzés szempontjából van-e jelentősége- a csemeték ritka- vagy sürü állásának és a trágyázásnak? - A kisérletek azt igazolták, hogy az elméletileg lehetséges tavaszi fertőzésnek gyakorlatilag nincs jelentősége, a fertőzés fő ideje julius közepétől szeptember közepéig tart. Ehhez képest a permetezésnek is julius közepén és augusztus közepén kell történnie a csemetekertekben. A csemeték sürü vagy 32648o
- 80 ritka állásának, a talaj trágyázott vagy trágyázatlan voltának a fertőzés tekintetében nincs jelentősége. Az 1962 évi kísérleteket az eredmények biztosabbá tétele érdekében még több éven át meg kell ismételni más-más változatokkal.
Irodalom:
1. JAHNEL, H. - JUNGHANS, B. 1958/59.: Experimentelle Un-/ tersuchungen zur Biologie des Erregers der Kiefernschütte /Lophodermium pinastri/. - Wiss.Zeitschr. d. Technischen Hochschule Dresden. 8. l.sz. 2. MAK0VC0VÁ, 0. 1959.: Beiträge zur Kenntnis der Biologie des Pilzes Lophodermium pinastri und seine Bekämpfung. - Communicationes Inst. Porestali Cechoslov eniae. 1_. 3. PAGONY H. 1963.: Eredményes permetezési kísérletek az erdeifenyő' - tükarcgomba /Lophodermium pinastri /SCHRAD. ex FR./
-HE"'TLIL*R/ kártétele ellen csemetekertek-
ben. - Erdészeti Kutatások. 59. 1-2.sz. — v 4. RAOK, K. 1955«: Über die Bedingungen und den Verlauf der Schütte - Infektion im Sommprhalbjahr 1954. - Forstu. Holzwirt. _10. 11.sz. 5. RACK, K. 1961.: Neue Beobachtungen über den Entwicklungsgang der Klefernschütte. - Forst- u. Holzwirt. 16_. 11.sz. 6. SCHUTT, P. I960.: Beobachtungen zur Biologie" der Kiefernschütte. - Nachrichtenblatt des Deutschen Pflanzenschutzdienstes. _12. 6.sz.
-
326480
•
- 81 -
VERTEIDIGUNG GEGEN- DIE NADELAUSFALL DER KIEFERN VERURSACHENDE PILZE
Dr. HUBERT PAGONY, SopronI * Verfasser stellte mit_0,3
un<
ä 0,6 prozentiger Konzentration
de aas Mangen-Aethilen-bis-Dithiocarbamat
zusammengesetzten
Preparates "Maneb-80" im Jahre 1962 in den Kiefernpflanzengärten von Rátót, Erdőháza und Zalaszántó in 35 Varianten Spritzversuche gegen Lophodermlum pinastri /Schrad./ Chev. an. Das Ziel der Versuche war die Klärung folgender Fragen: soll der Infektion im Frühjahr praktische Bedeutung zugemessen werden; wann und wie oft muss zur Verhütung der Infektion gespritzt werden; hat der dichte oder der lockere Stand der Pflanzen und die Düngung bei der Infektion irgendwelche Bedeutung? - Die Versuche haben bestätigt, dass die theoretisch mögliche Infektion im Frühjahr, in der Praxis keine Bedeutung hat, die H^iuptzeit der Infektion dauert von Mitte Juli bis Mitte September. Danach muss Mitte Juli und Mitte August in den Pflanzengärten mit Maneb-80, dessen Wirkungsdauer 4- Wochen sind, gespritzt werden. Der dichte oder lockere Stand der Pflanzen und die Düngung hat in Betracht der Infektion keine Bedeutung. Die Versuche von 1962 müssen im Interesse der Sicherung der Ergebnisse noch jahrelang in verschiedenen Varianten weiter geführt werden.
1
32648o
-
82
-
t
.
"Mikológiái Közlemények, 1964.11." A GOMBATERMŐTESTEK GEOTROPISMUSA ÉS REGENERÁLÓDÓ KÉPESSÉGE
SZEMERE LÁSZLÓ, Hárskút
Mindazoknak a gombáknak, melyeknek kalapjuk alján van a termőrétegük /himénium a bazidiumokkal/, fontos törekvése, hogy a gomba kalapja spóráinak érésekor vizszintes állású legyen. Csak ebben az esetben tudnak ugyanis a bazidiumokról leváló, érett spórák többé-kevésbé maradéktalanul a szabadba jutni. A ferde állásban lévő gombakalapoknak a spórái ugyanis a nem függőleges állású lemezekről /ha a gomba lemezes/, nem a szabadba, Hanem a szomszédos lemezekre hullanának. A függőleges állású gombalemezeken fejlődő spórák akadálytalan kihullását az is elősegiti, hogy az egyes lemezek közötti tét nem párhuzamos, k lemezek ugyanis gyakran a lemez-éle felé /lefelé/ vékonyodók, s igy az élek közötti tér alul szélesebb, mint fentebb. A spórák ugyan egyforma magas bazidiumokon fejlődnek, mégis az egy szinten levők igy egyegy emelettel magasabban állanak az alattuk levőknél. /I.ábra./ A rendellenes állásba került gombakalapnak tehát vizszintes állásba kell visszajutnia, s ezt a gomba tönkre a nehézségi erő ellenére is biztositja. A nehézségi erő szerint a tönknek lefelé kellene görbülnie, de ennek az ellenkezője történik. BULLER irja, hogy egy gyenge áltintagombát /Óoprinus plicatilis Er./ egy gyeptégla-darabbal együtt emelt ki a földből, aztán a gyeptéglát ugy tette az asztalra, hogy a tönk vizszintes helyzetbe került. /2. ábra./ A kis gomba termősteste /kalapja/ még zárt volt. A gyeptéglát, - hogy ki ne száradjon - időnként megöntözte, s az egészet lefedte egy ,32648o
- 83 üvegburával. Három óra alatt a tönk felfelé elgörbült, s rajta a közben kinvilt gorabakalap vizszintes állásba jutott. A gorabakalap kevés ingadozás /"tétovázás"./ után, csak további két óra raulva nyerte el végleges /vizszintes/helyzetét. BULLEÉ ezt igy irja le: "Meglepetésemre azonban a tönk folytatta csavarodását még egy órán át, raig a kalap egészen 20°kal túlhaladt
/a gyeptégla felé/. Ekkor újból visszafelé
kezdett hajolni és további egy óra alatt a kalap másodszor is felvette a vizszintes helyzetet. A görbülés azonban még tovább folytatódott és mintegy 15°~kal túlhaladt az előbhi helyzeten /a gyeptéglától újra távolodva/. Végül a tönk újból hajlott és most, harmadszorra, a kalap helyzete a függőleges állású tönk végén véglegesesn vizszintes lett." A spórák zavartalan kihullását nemcsak a kalap vizszintes állása biztositja, de feltételezhetően közrejátszanak itt a spóratermő réteg /himénium/ cisztidái is. Ezek jóval magasabbak a közöttük levő bazidiumoknál és gyérebben is állnak. Miattuk - lemezes gombák esetében - a két szomszédos lemez nem érhet össze, s az igy keletkező hézagokon a spórák kihullhatnak.
\
A kerti tintagomba /Coprinus micaceus BULL./ himéniumában boglya alakú cisztidák találhatók, közöttük a 4-4 spórát tartó bazidiumokkal és nagy számban meddő bazidiumokkal /3.ábra/. Igy a spórák zavartalan fejlődéséhez elég térség van. /
A gyéren álló cisztidák /lásd az 1.ábrán/ nem akadályai a spórák kihullásénak, mert a közöttük lévő léghuzat eltériti tőlük azokat. A szinte súlytalan spórákat ugyanis már a legkisebb légáramlat is eltéritheti esés közben. A szabad természetben is észlelhetünk BTJLLER kisérleteihez hasonló jelenségeket. A fatönk oldalából kinőtt laskagomba /Pleurotus/ tönkjei görbék, ha nem is vízszintesen állók, de utóbb elhajlanak, hogy rajtuk a kalapok, habár egymás mellett ,32648o
-
84
-
nőve is, vízszintesen helyezkedhessenek el. A laskagombán ezt megszoktak, s nem vontunk le belőle következtetéseket. Lássunk azonban egy szokatlanabb példát. A rozsdasárga tölcsérgomba /Clitocybe inversa SCOP./ közönséges erdeinkben. Változatosságra hajlamos, de abban minden változata megegyezik, hogy felfelé irányuló tönkjükön a kalapok vizszintesen helyezkednek el.
f
Pamuk-on /Somogy m./ volt kertemben 1934-ben, bokros helyen árkot ásattam. A következő évben az árok oldalából egy helyen néhány rozsdasárga tölcsérgomba tört elő. A gombák tönkje laskagombaszerüleg, többé-kevésbé vizszintes volt, de a tönkök vége felhajló, s igy a kalapok vizszintesen helyezkedhettek el. /4.ábra./ De olykor meggörbülnek a gyűjtött, s egészben az asztalra tett gombák tönkjei is. Aki csak másnap veszi elő azokat, hogy lefesse vagy lefényképezze, az görbült tönkkel ábrázolja a gombákat, ha nem számolt a szóbinf'orgó jelenséggel. Se szeri - se száma az irodalomban azoknak az ábráknak, melyek hibásan ábrázq>lják, görbe tönkkel azokat a gombákat, melyek eredetileg egyenes tönküek voltak. Például álljon elő az én hibám: 1926-ban megjelent kis gombahatározó könyvemben a császárgombát /Amanita caesarea SCOP./ görbe tönkünek festettem. Ezt a gombát nem magam gyűjtöttem, hanem postán érkezett példányok után készitettem. A tönkök már a küldő asztalán görbültek meg. SMOTLACHÁ-nak 1952-ben megjelent "Atlas hub." c. s-zÍnpompás munkájában valamennyi ábra szines fényképfelvétel. A könyv cimlapján három légyölőgalóca /Amanita muscaria L./ látható, többé-kevésbé görbe tönkkel. De görbe a tönkje a könyvben bemutatott többi galócának is. Görbe, főleg vékonyabb tönkü gomba a szabadban is van elég. Ha a gomba növekedésekor akadályokba ütközik /növények, fa,32648o
85
-
törmelék, stb./ kikerülve azokat, girbe-görbe lehet a tönk. Végeredményben azonban a kalap mindig vízszintesen helyezkedik el. A gombák kedvező körülmények között, igen gyorsan kinőhetnek. E téren kb. a Phallaceae /Szömörcsög/ családba tartozó gombák vezetnek. Ezek puha, belül kocsonyás állagú, tojás alakú burokból /népiesen "boszorkánytojás"/ nőnek ki. Ha ezeket sértetlenül hozzuk haza, akkor a termő test nem tudja áttörni a burkot. Ha azonban a burok már meghasadt, akkor az abból kibújó gomba
óra alatt több centiméterre
kinő. Ezt akkor észleltem, amikor egy alig 1-2 cm tönkmagasságu gombát festeni kezdtem. Meglepődve láttam, hogy mire a kép elkészült, gombám tönkje csaknem 6 cm magasra nőtt meg. Még feltűnőbb volt egy kutyaszömörcsögnek /Mutinus caninus HUDS./ makacs növekedési készsége. Ez a gomba is kocsonyás állagú burokból nő ki. 6-15 cm magas, belül üreges tönkjének a tetején hegyes, piros süveg van. 1953. VIII. 4-én Somogyiajszon több, még zárt termőtestet gyűjtöttem. A legnagyobb, 2 cm magas, már hosszúkás volt. Ezt ketté vágtam. Az első napon a gomba látszólag semmit sem nőtt. 6-án reggel a hüvely átmetszetek azonban már 3 cm magasak voltak, az egész /illetve hosszant kettévágott!/ tönkök pedig 7 cm magasak lettek. A fél tönkök igy vályú alakúak voltak, s azt a benyomást keltették, mintha utólag vágtam volha ketté hoszszában a tönköt /5.ábra/. Az üreges, laza állományú tönk felépítéséhez tehát elegendő vo>t az a tápanyag, ami a burokban volt felhalmozva. A hangyák buzgón keresik fel az Ízletes földalatti gombákat. Kérgükön kb. 2 mm átmérőjű lyukat rágnak, s ezen hordják ki a gomba belsejét /gleba/. A kéreg /peridium/ nem kell nekik, ezért ez mint üres hólyag, a földben marad. Azonban átrágnak a hangyák olyan földalatti gombákat is, melyeknek belseje /a gomba husa/ nem i z ü k nekik, ekkor azzal a gombával többet nem törődnek. 32648o
-
30
-
A gomba az átrágott kérget kinövi, de a rágás nyoma mégis meglátszik, éspedig azért, mert a regenerálódott peridium az eredetinél kissé vékonyabb, befelé pedig domború falu. Az egész azt a benyomást kelti, mint mikor a fémlyukasztóval vaslemezre lyukat akarunk ütni , de a lyukasztó csak félig hatol be a vasba. Érdekes az is, hogy a regenerálódott lyukrészen is olyan szerkezetű szemölcsök keletkeznek, mint aminők a gombát fedik. Csak 4
a tüskék apróbbak, finomabbak. Ezt a jelenséget a változékony álszarvasgombán /Elaphomyces muricatus FR./ figyeltem meg. Ezen gomba belseje /elporló husa/ nem kell a hangyáknak. Nem izlik a hangyáknak a büdös szarvasgomba /Balsamia vulgaris Vitt./ belseje sem. A kérgén néha 2-3 helyen is van hangyarágás. Egyes mikológusok ezeket a hangyarágásokat a gomba betüremléseinek nézték. Egyes földalatti gombának, pl. az üreges szarvasgombának /Tuber excavatum Vitt./ van természetes betüremlése, de ez nagyobb a hangyarágásnál, s nem épszélü. S nem fordul elő az, hogy egyazon gombán több betüremlés is lenne.
•
összefoglalás i A kalaposgombák -termőtestén az a törekvés figyelhető meg, hogy a kalap mindig vizszintes helyzetben legyen, mert a spórák igy, függőleges irányban szóródhatnak ki könnyen. A spórák kihullásának megkönnyítését ezen felül még egyes egyéb sajátságok, pl. cisztidák elhelyezkedése, lemezek alakja stb. is biztositja. A kalap vizszintes helyzetbe kerülését a tönk megfelelő elgörbülése teszi lehetővé. A tönknek a geotrópizmussal ellentétes elgörbülő mozgása nem csak az Amaniták közismert esetében fordul elő, hanem más esetekben is megfigyelhető. BULLER ezt egy Coprinus plicatilis példánnyal igazolta. Egyizben a Clltocybe inversa függőleges földfalból kinőtt példányain feltűnően tapasztaltam. 32648o
- 87 A regenerálódó képesség szép példái is előfordulnak. A kettévágott Mutinus caninus tönkje a kettévágás után is kinő a burokból. Közismert az Elaphomyces és Balsamia-faj okon a hangyarágások által keletkezett lyukak jellegzetes kéregpótlódás utján való eltűnése is.
Irodalom:
BÁNHEGYI - BOHTJS - KALMÁR - ÜBRIZSY 1953.: Magyarország nagygombái. Budapest. BULLER, A.H.R. 1909-1924.: Researches on fungi. III.kötet »
London. SMOTLACHA 1952.: Atlas hub. Praha. S Z E M E 1926.: Gombáskönyv kezdők részére. Budapest.
,32648o
- 88
-
1. ábra. A spórák a függőlegesen álló lemezekről akadálytalanul hullhatnak le. Jobb oldalt ket lemez keresztmetszete vázlatosan. Baloldalt egy téllemez keresztmetszetén"a termőréteg is látható a bazidiufflokkal. Baloldalt felül egy 4-spórás bazidium két meddő bazidium közt. A nyilas végű vonalak a Spórák szabad kiesésének irányát jelzik. /Valamcnry' erZ n gyitva./
2. ábra. A tönk vízszintes helvzetbe hozza a kalapot. BULLER Coprinu^ pli .atilisszel végzett kisér1 ete. 326480
3. ábra
4. ábra
Coprinus micaceus himéniumrészlete "madártávlat"-ból, erősen nagyitva,vázlatosan.
Laskagomba-szerűen nőtt Clitocybe inversa
'5. ábra
326480
Kettévágás után a burokból kinőtt Mutinus caninus ^ vázlatosan.
- 90 -
GEOTROPISMUS UND REGENERIERUNGSVERMÖGEN DER FRUCHTKÖRPER DER PILZE /
«
LÁSZLÓ SZEMERE, Hárskút
Bei den Fruchtkörpern der Hutpilze kann das Bestreben beobachtet werden, dass der Hut immer waagerecht stehe, da die Sporen so senkrecht am leichtesten ausfallen können. Das Ausf allen ""der Sporen wird auch durch andere Eigenschaften, z.B. die Verteilung der Zvstiden, die Gestalt der Lamellen usw. erleichtert. Die waagerechte Stellung des Hutes wird: durch die Krümmung des Stieles ermöglicht. Die dem Geotripismus entgegengesetzte Krümmung des Stieles kommt nicht nur im bekannten Falle der Amanita Arten vor, sondern auch bei anderen Pilzarten. BULLER bestätigte das bei einem Exemplar von Cop.rinus plicatilis. Verfasser beobachtete diese Erscheinung auffallend bei Olitocybe inversa Fruchtkörpern> die aus einer senkrechten Bodenwand wuchsen. Verfasser beobachtete auch schöne Beispiele des Regenerierungsvermögens, Der Stiel von Mutinus caninus wächst auch nach dem Zerschneiden'in zwei von der Hülle heraus. Bei den Elaphomyces- und Balsamia-Arten ist es bekannt, dass die durch Ameisenfrass verursachten Löoher durch charakteristische Rindenergänzung verschwinden.
,32648o
- 91 "Mikológiái Közlemények, 1964.11. GOMBON ÉLŐ GOMBÁK
Dr. URAI PÁL, Budapest
Egyes gombafajok sajátossága, hogy más gombán élősködnek, vagy azok elpusztult termőtestein szaprofitaként élnek. A nem szakember előtt furcsa és figyelemkeltő jelenség, midőn igy egy gombatermőtesten egy másik gombát találunk. A gombákat gyakorlatilag két nagy csoportra oszthatjuk: mikroszkopikus és nem mikroszkopikus, vagyis nagygombák csoport jára, E megkülönböztetés alapján a gombáknak más gombákon való előfordulását három esetben vizsgálhatjuk: a/ nagygombán másik nagygomba, b/ nagygombán mikroszkopikus gomba és c/ mikroszkopikus gombán egy másik mikroszkopikus gomba. /A negyedik esetről, ti. hogy mikroszkopikus gombán egy nagy gomba élősködne, nincs tudomásunk./ Legfeltűnőbb a természetet szemlélő előtt, midőn egy nagygombát talál egy másik jiagygombán. Az ismert tinoru gombák közül egy faj a kisebb termetű, sárgás-barnás, nemezes kalapu élősdi tonoru /Boletus parasiticus/, amely a gumó alakú, megfeketedő belső termősrésszel biró és enyhén mérgező pofeteg-félén, az áltriflán /Scleroderma vulgare/ élősködik. A rózsaszines lemezű bocskoros gombák közül a kisebb termetű, fehérszinü, félgömbölyü kalapu élősködő bocskoros gomba /VoIvaria Loveiana/ a nagytermetű tölcsérgombákon, igy pl. a szürke tölcsérgombán /Clitoc.ybe nebularis/ fordul elő. Ugyan csak élősködő kalaposgomba a lazagomba /Nyctalis/ is. Ezt a nemzetséget nálunk mindössze két faj képviseli. Mindkét para zita 1-2 cm kalapátmérőjü, vékonyhusu gombácska, ritkánálló érszerü lemezekkel. A lazagombák egyes nagytermetű galambgombákat /Russula nigricans, R. adusta, R. delica/ és tejelő ,32648o
- 92 . gombákat /Lactarius/ támadnak meg és azok kalapján élősködnek. A galamb- és tejelőgombákat nemcsak a lazagombák kedvelik, hanem a nyalánk tönkü, vékonyhusu fülőkék közül a csúcsos, köldökös kalapu, f'ehérszinü és kistermetű "gombántermő" fülőke, a Collybia tuberosa is. Ez a gombácska azonban az előbb emiitett lazagombával szemben nem élősdi /parazita/, nem az élő gombát támadja meg, hanem korhadéklakó /szaprofiton/, vagyis a gomba elpusztult, elrothadt termőtestén tenyészik. Megemlíthetünk még két olyan kalaposgombát, amelyek nem rendszeresen, hanem csak néha fordulnak elő más nagygombán. Ilyen a féloldalas apró, vese alakú és sokszor felfordított termőtestü /resupinat/ sutagomba /Rhodophyllus byssisedus/, amely olykor egyes más nagygombák /rókagomba, taplógombák/ tönkjén található, egyébként azonban rendszerint fatönkökön és fatörzsön tenyészik. Továbbá ilyen a féloldalas, vese alakú molyhos laskagomba /Pleurotus chioneus/, amely nemcsak fahulladékon, hanem fáshusu gombákon, pl. a taplókon is megtalálható. Igen érdekes gombanemzetség a Cordiceps, az un. rovarrontó gomba. Termőteste egészen más szerkezetű, mint pl. a kalaposgombáké, tulajdonképpen sztróma /termőtestpárna/, vagyis öszszetett termőtest, amely szines és porcoshusu. A sztróma 6-8 cm hosszú, 4-5 cm vastag felemelkedő hengers nyélből és egy a nyélnél kissé szélesebb, lapitott vagy tojásdad, ill. gömbölyded fejrészből áll. A fejrészbe süllyesztve foglalnak helyet az apró, tojásdad termőtestek /peritéciumok/. A nemzetségbe tartozó gombák nagyobbrészt elhalt rovarokon, lárvákon élnek. Két fajuk - a triflarontó gomba /Cordiceps capitata/ és a triflaáruló gomba /C. ophioglossoides/ azonban egy földalatti gombán, az un. álszarvasgombán /Elaphomyces/ él. Az álsfearvasgomba 1-2 cm átmérőjű, gömbölyded termőtestü, alacsonyabb szervezettségű gomba, amelynek termőteste közvetlenül a talaj felszíne alatt fejlődik ki, ugy, hogy a rajtuk élősködő két parazita gombafaj sztrómája már a talajfelszín fölé a levegőbe emelkedik. Éppen ezáltal vehető észre és található meg a földben rejlő termőtest is. A nem kalapos gombák közül végül megemlit,32648o
- 93 hetjük a hártyaszerűen vékony, az
alzaton szétterülő "gyap-
jas terűlőgombát" /Peniophora greschickii/, amely a korhadó faanyagokon kivül egyes taplóié lék /pl. Pomes ribis/ termőtestén is előfordulhat. Az eddig bemutatott - más gombán élő parazita és szaprofiton - gombafajok ritkák, sokat kell az erdőt járni, hogy ilyenre bukkanjunk. Ellenben igen gyakori jelenség a kalaposvagy más nagygombán a mikroszkopikus gombák megjelenése. Ezek közül talán a leggyakoribb a tömlősgombákhoz tartozó H.vpomyces chrysospermus. Vargányaféléken, különösen az aranytinorun /Boletus chrysenteron/ gyakran találunk aranysárga bevonatot és ugyanakkor a termőtest már elvizenyősödött. Ez az aranysárga bevonat lényegében konidiumtartók csúcsán képződött és lefüződött, vastagfalu, szemölcsökkel boritott és áttelelésre alkalmas szaporitósejtek, un. klamidospórák tömege. A másik hasonló faj, amely rothadó Boletusokon jelenik meg, a konidiumos. gombák /Fungi imperfecti, Hypomycetes/ kőiébe tartozó Sepedonium chrysospermum. A galambgombákon is találunk olykor okkersárga penészbevonatot, amelyet a Hypomyces ochraceus idéz elő. A császárgomba /Amanita caesarea/ és más kalapos gombák termőtestét torzítja el a Mvcogone rosea. Egyes csészegpmbák termőrétegén, főleg a lapos, korong alakú, fehér, sörtés csészegombán /Lachnea haemisphaera/ ugyancsak gyakori a konidilimos gombák körébe tartozó Stephanoma strigosum, amely fajra a fehéres micéliumból örvösen elágazó konidiumtártók a jellegzetesek. A csavarodott tönkü vörösbarna fülőke /Collybia fusipes/ lemezein élősködik a járomspórás moszatgombákhoz /Zygomycetes/ tartozó SpinelJ.us fusiger-nevü fejespenész, amelyet a barna szinü, tüskés légmicéliumból eredő magas sporangiumtartó jellemez. Az ugyancsak a moszatgombákhoz /Phyc o my c et es/ tartozó Sporodonius aspergillus a rothadó kalaposgombákon kivül egyes csészegombán /pl. Acetabula acetabulum/ , valamint a máj gombán /Fistulina hepatica/ fordul elő. • ————————————— A bordás nyelű serleggombán /Acetabulum acetabula/ egyébként még előfordul a konidiumos gombákhoz tartozó Cladosporium fuligineum és a tömlős gombákhoz tartozó Mycogone cervina.
,32648o
- 94 A közismert fényes, vörösbarna kérgü pecsétviaszgombán /Ganoderma lucidum/ megtalaljuk a kuszatömlősgombákhoz /Plectascales/ tartozó Penicillium crustaceumot, valamint a konidiumos gombákhoz tartozó és az előbb már emiitett Cladosporium fuligineumot. Végül az óriás likacsosgomba /Grifola gigantea/ alsó /termő/ felületét beboríthatja a Verticillum agaricinum nevü konidiumos gomba. !
A felsorolt paraziták, és részben szaprofitonok, a vadontermő gombák kárositói. De van gomba-ellensége a termesztett gombának is, Emlitsük meg a termesztett csiperke gombaparazitáit is: A "mole" néven ismert legveszedelmesebb gombabetegséget, amely a csiperke termőtestét fehér szövedékkel bevonja, eltorzítja, majd megbarnítva elrothasztja, a1 M.ycogone /szín. Hyppayces/ perniciosa, a M. rosea, és a M. alba okozza» Hasonló termőtest-torzulást okoz, azonban nem vizenyősiti el a gombát, a "száraz mole" /Verticillum' malthousii és V. psalliotae/, amelyeknek támadása folytán a termőtest szárazzá, bőrszerüvé válik és felületén szürke micéliummal bevonódik. Hasonló tüneteket okoz a "szürke mole", a Cephalosporium costantinii által előidézett betegség is. A
szürke mole másik esetében /Cephalosporium lamellaecoia/
a termőtest nem deformálódik el, de a lemezek fejlődése rendellenes, foltosán megduzzadnak, összeragadnak, elfeketednek. A "pókhálós betegség"-től /Dactylium dendroides a termőtest selymes fényű szövedékkel vonódik be, majd eltorzul, keménnyé, de azért nyirkos tapintatuvá válik. A "csiperkefonnyadás"-tól /Fusarium martii és F. ox.ysporum/ a termőtest husa barnára színeződik és a belül üreges, satnya, felnyurgult tönkön kis kalap ül, Végül megemlíthetjük a "sárga penész,r-t /Myceliophtora lutea és M. sulphurea/. Ez a mikroszkopikus gomba nem a termőtestet, hanem a micéliumot támadja meg. Fehér, majd sárga - sárgásbarna micéliumszövedékével bevonja a csiperke micéliumkötegeit és párna alakú tömeget alkot. Ennek folytán azonban a termőtestképzés megáll. 32648o
- 95 A harmadik csoport, amidőn mikroszkopikus gomba egy másik mikroszkopikus gombát sanyargat, talán még különösebb, mint az előző kettő. Rendszertani szempontból nézve a gazdanövényként szereplő mikroszkopikus gomba túlnyomórészt a tömlős gombákhoz tartozik és csak ritkán a bazidiumosakhoz, egy esetben pedig a nyálkagombákhoz. A paraziták viszont túlnyomórészt konidumos gombák /Fungi imperlecti/, és csak kis részben tömlős gombák. De valószinü, hogy a konidiumos gombák is tömlős gombáknak konidiumos alakjai. Viszont változatosságot találunk abból a szempontból, ha azt nézzük, hogy a parazita a gazdának mely részét támadja meg. Támadás tárgya lehet ugyanis a hifa, a termőtest, a spóratelep, a sztroma és a szklerócium egyaránt. Ezek után nézzünk néhány ismeretes esetet egyenként. A tömlős gombákhoz tartozó Nectria episphaera és a N.cosmaro•
spóra az ugyancsak tömlős gombákhoz tartozó Dlatrype stigma, illetve Dlatrypella verruciformis
sztromáján élősködik. A
sztromán való élősködés másik két esetében a parazita már a Fungi imperfecti osztályba tartozik, éspedig az egyik esetben az Isaria urnbrina, amely a tömlősgombákhoz tartozó Hypoxylon variolosum sztromáján, a másik esetben a Sphacelia t.yphyna pedig az ugyancsak a tömlős gombákhoz tartozó Epichloe t.yphina sztromáján található. A szkleróciumok közül az anyarozs /Claviceps purpurea/ az, amelyen a Fusarium heterosporum nevii konidiumos gomba rózsaszinü foltokat okoz. A spóratelepeken való élősködés esetében a gazdanövény már nem tömlős gomba, hanem bazidiumos rozsdagomba. így különféle rozsdagomba spóratelepét támadja meg a konidiumos Darluca filum és a Tuberculina persiciana. A Puccinia poarum
ecidiospóra-te-
lepét pedig a Tuberculina virosa, mig az Aecidium euphorbiae telepét a Cladosporium aecidium nevü konidumos gomba kárositja. Termőtesten, a Phyllacora g.raminis tömlős gomba termőtestén él a Stagnospora phyllacora, amely egy piknidiumos gomba /Fungi imperfecti, Sphaeropsidales/. Hifa hifával harcol a fejespenészekhez tartozó Chaetocladlum Jonesil és a Piptocephalis Freseiana fajok esetében, amelyek Mucor-fajo,32648o
\
- 96 kon élősködnek. A viszonylag vékonyabb micéliummal rendelkező parazita a viszonylag vastagabb micéliumu Mucor-fajt körülszövi és tapadó, ill. szivó képleteivel a hifaszálból táplálékot von el. Ugvanigj hifákon élősködik egyes lisztharmat -íéléken /Erysiphe/ a Cicinobolus Cesatii konidiumos gomba is. Utolsónak emlitem azt az esetet, amikor a gazdanövény egy nyálkagomba /Myxomycetes/, éspedig a Physáriam psittacinum, amelynek élősködője a konidiumos Verticillum Rexianum. E harmadik csoportban felsorolt esetek többnyire egyúttal a hiperparazitizmus példái is, mert a gazdanövényként szereplő mikroszkopikus gomba egyúttal valamely virágos növény parazitája.
Irodalom: BOHUS-K4LMÁR-UBRIZSY 1951.: Magyarország Kalaposgombái, Budapest. BÁNHEGYI-BPHUS-KALMÁR —ITBRIZSY 1953.: Magyarország Nagyi igombái, Budapest. JÁVORKA: Növényhatározó. BOHUS-KORONCZY-UZONYI:
Budapest. A termesztett csiperke /Magyaror-
szág Kulturflórája/* MOESZ 1942.: Budapest és környékének gombái, Budapest.
\
,32648o
- 97 A
"Mikológiái Közlemények, 1964.11."
A GOMBÁK NÖVÉNYFÖLDRAJZÁNAK JELENTŐSÉGE r
Dr. KALMÁR ZOLTÁN, Budapest /Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet/ A növényföldrajz tudománya fejlett területe a botanikának. Szakirodalmában megtalálhatjuk a részletes fejtegetéseket a növénytakarónak a földkéreg alakultával való összefüggéseiről. Ismeretesek azok a hatások, amelyeket a geológiai, oreográfiai és klimatológiai viszonyok fejtenek ki a növényvilágra. A növényökológia részletesen tárgyalja az egyes élettényezőknek a növénytakaró kifejlődésére gyakorolt hatását. Külön tudományág, a cönológia foglalkozik a növényfajoknak más növényekhez való társulási lehetőségeivel, a különböző jellegű területekre jellemző növényvilág, az egyes növénytársulástipusok kialakulásával. Az irodalomban megtalálhatók az egyes növényfajok area-térképei» amelyek pontosan körülhatárolják a fajok geográfiai elterjedését. A hazai szakirodalomban megtaláljuk Magyarország flóratérképét, valamint a flóratartományok kialakulása és a klimazónális térkép közötti összefüggések kielemzését. Megtaláljuk a hazai növénytársulások részletes felsorolását és az abban résztvevő növényfajok jelentőségének ismertetését. Sajnos a gombákkal más a helyzet. A kalaposgombák, helyesebben az Agaricaceae,Russujaceae és Boletaceae családokba sorolt gombafajok, továbbá a pöfeteggombák, helyesebben a Gasteromycetes sorozatba tartozó fajok földrajzi viszonyai egyáltalában nem ilyen tisztázottak; de még a Polyporaceae családba sorolt taplófajokkal sem sokkal jobb a helyzet. Ennek oka elsősorban a gombák még ma sem teljesen ismert igényeiben, életjelenségeiben rejlik. *
Tudjuk, hogy a gombák fejlődése sokkal fokozottabban függ a klimatényezőktől, mint a növényeké. A hőmérsékleti•és ned326480
- 98 vesség-viszonyok szempontjából kifejezetten csak az optimális értékek esetében tud. a micélium növekedni és a legtöbb fajnál a határértékek közötti ingadozási lehetőség igen csekély. Még kifejezettebben tapasztalható ez a termőtestképzés szempontjából. Aránylag igen kevés a szárazságtűrő és a hidegtürő fajok száma, de az erősen higrofil és termofil fajok sem gyakoriak. Ez a fokozottabb érzékenység a klimatényezőkkel szemben magyarázza, hogy a legtöbb gomba nem állandó tagja valamely növénytársulásnak, hanem csak egyes aszpektusokban, egyes időszakokban, és akkor sem minden évben, hanem csak kedvező időjárás esetén jelenik meg. A virágos növényekkel szemben nagy különbség, hogy a gombák szerves tápanyagokból élnek és általában speciálisak, azaz csak bizonyos tápanyagforrásokból képesek táplálkozni. Ennek következtében még ugyanazon flórajárásban sem akárhol élhetnek meg, hanem csak azokon a helyeken, ahol az illető faj számára szükséges tápanyagforrás megtalálható. Ezért az egyes fajok földrajzi elterjedése a táplálékforrás szempont^ jából többnyire csak szigetszerűen egyes helyekre, tehát sokkal jobban korlátozott, mint pl. a virágos növényeknél. Rendkivül nehéz a helyzet a gombák cönológiai viszonyaival is, Az egyes növényasszociációkra aszpektusok szerint elvileg megadhatók ugyan a jellegzetesebb karakterfajok, dominánsfajok és a gomba cönológiai felmérések már sok értékes eredményt hoztak. A legtöbb gombafaj azonban annyira kényes a klimatényezők változásaira és annyira specifikus tápanyagigényű, hogy ugyanabban az asszociációban és ugyanabban az aszpektusban sem hoz mindig termőtestet. Arról természetesen szó sem lehet, hogy a talajban, az
alzatban rejtve élő
micéliumokat vizsgáljuk és biráljuk el, mint az asszociációk tagjait, hiszen a legtöbbször sem a micéliumfonalak determinálása, sem az egyedek elhatárolása nem megoldható. Egy megadott területen való felmérésük tehát lehetetlen a micé.liumok alapján. A növényasszociációk gombatagjainak pontos megadásáról, gombatársulásokról pedig a legtöbb faj esetében 32648o
- 99 csak ritkán előkerülő termőtestek alapján sem beszélhetünk. A gombák cönológiai kutatása ezért természetesen csak rendkivül lassan haladhat előre és igen hosszadalmas, évekig tartó rendszeres megfigyeléseket igényel. A felsorolt nehézségekből érthető, hogy á gombafajok areája is igen nehezen állapitható meg.- Elterjedési területük sok esetben nagyjából egyezik ugyan a flóratérképek beosztásával, de a lelőhelyek az élettényezőktől függően, többnyire csak szigetszerüek és évek multán a helyük is változhat. A felsorolt nehézségeknek tulajdonitható, hogy a gombák növényföldrajzi viszonyai ma még általánosságban sem teljesen tisztázottak, részleteiben pedig igen hiányosak. Ökológiai, cönológiai vonatkozásokat tartalmazó szakkönyvek vannak ugyan, de ezek száma kevés. A fajok elterjedési térképei pedig az irodalomban még eddig alig találhatók. Ennek a hiánynak megszüntetésére indult meg a közelmúltban az európai mikológusok összefogásával az a nemzetközi adatgyűjtő és térképező munka, amely fokozatosan tűzi kl egymás után az egyes fajok földrajzi elterjedésének tisztázását. Hosszú évekbe telik azonban, amig ez a vállalkozás az összes fajokkal végez. Nagyok a hiányok az egyes gombafajok általános ökológiai és cönológiai jellemzése terén is. Számos határozókönyvben és leirómüben megtaláljuk ugyan egyes fajokról, hogy azok milyen élettérben /tölgjgrdő, fenyves, rét, stb./, milyen fák alatt, mikor és milyen gyakran tálálhatók, ezek a megállapítások azonban részben szubjektivek, nem exakt pontossággal kifejezettek, részben pedig bebizonyosodott, hogy más klimaterületeken esetleg nem is helytállók. Példákkal igazolható, hogy a külföldi szakirodalomban jellemzett gombafajok nálunk, Magyarország eltérő és sajátos éghajlata következtében másként és máskor találhatók. A fajok nagy részéről pedig ezek a jellemzések még hiányosak is /pl. lomberdőben terem, őszszel/. 32648o
- 100 A gombák ökológiai és cönológiai jellemzése különösen hiányos abból a szempontból, hogy nem adja meg pontosan az egyes fajok életfeltételeit. A már emiitett nehézségek miatt többnyire nem tudjuk ugyanis, hogy az egyes fajoknak milyen specifikus táplálékra van szüksége, mi számukra az optimális hőmérsékleti és nedvességi érték, stb. Legfeljebb csak elvétve találhatunk utalást egy-egy fajnál arra, hogy jobban vagy kevésbé termofíl, higrofil vagy xerofil stb. A geográfiai jellemzésekben pedig a gombák esetében nélkülözhetetlen ezeknek a tulajdonságoknak definiálása, hiszen az areán belül a tényleges előfordulás csak az összes környezeti tényezők együttesének megfelelő alakulása esetén várható. A gombák előfordulásának fontos definiálása pedig gyakorlati szempontból szükséges lenne. Nem csak tudományos szempontból kellene ugyanis az egyes gombafajokról tudni, hogy azok hol fordulnak elő, hanem az ehető gombák értékesítésének megszervezéséhez fontos népgazdasági érdek előre felkészülni arra, hogy azok hol és mikor lesznek gyűjthetők. Ezért az egyes fajok termésprognózisa, előrejelzése nagy hasznot jelentene a tervszerű begyűjtés számára. Szükség van tehát olyan jellemzésekre is, amelyekből az előrejelzések is a lehető legnagyobb valószínűséggel kidolgozhatók. Sürgősen szükséges lenne tehát egy a kalaposgombák hazai növényföldrajzi viszonyait összefoglaló ö,sszeállitás elkészítése. El kellene késziteni a fontosabb fajok elterjedési térképeit, a ritka fajok előfordulási pontjait pedig flóraterületek szerint kimutatásba venni, kiegészítve a fajok táplálékigényének, élettényezőinek és társulási viszonyainak lehetőleg minél megközelitőbb olyan jellemzésével, hogy annak alapján a termésprognózisuk is megadható legyen. ' i
Összefoglalás A növényfajok földrajzi elterjedésének kutatása terén ma már a tudomány igen előrehaladt. Pontosan ismeretesek az 32648o
- 101 előfordulást determináló talaj- és klimatényezők, a növénytársulási viszonyok és egyéb körülmények hatásai. Az egyes fajok földrajzi elterjedéséről pontos térképek állnak rendelkezésünkre és ezek alapján egyes országokról, vidékekről részletes flóra-összeállitások készülnek. Mindezt nem mondhatjuk igy el a gombákról. Az Agaricaceae, Boletaceae, Polyporaceae stb.-hez- tartozó gombák előfordulását befolyásoló tényezők, a táplálékforrás és a klimahatások, de különösen a gombák ökológiai és cönológiai.viszonyai még nem ismeretesek annyira, hogy növényföldrajzi jellemzésük pontosan megadható lenne. Ezért az irodalomban .az egyes gombafajokról elterjedési térképek még alig vannak és a gombák tágabb értelemben vett növényföldrajzi viszonyairól is kevés szakszerű fejtegetést találunk. Jelenleg folyamatban van egy, az európai vezető mikológusok által meginditott nagyarányú, nemzetközi adatgyűjtés és feltérképezés egyes kijelölt gombafajokra. Eléggé hosszú időbe kerül azonban, amig ez minden gombafajra elkészül, különősen akkor, ha azt kiterjesztik az ökológiai és cönológiai viszonyok tisztázására is. Pedig a gombafajok földrajzi elterjedésének az ökológiai és cönológiai körülményeikkel együtt való regisztrálása és ennek alapján a várható előkerülésükről prognózisok készitése igen hasznos lenne, nem csak a hiányos ismeretek kiegészítésének kulturális szempontjából, hanem a gombok értékesítésének gazdasági szempontjából is. A Magyarországon 25 év óta végzett, a szerző által központilag szervezett és irányított gombaelőfordulási adatgyűjtés kb, 25.000 adatot tartalmazó anyagából megkezdte a gombafajok növényföldrajzi összeállítását. Az ökológiai és cönológiai jellemzések ugyan még nem lesznek minden tekintetben pontosak, mert az erre is kiterjedő pontos megfigyelések, rendszeres vizsgálatok száma eddig az országban nem volt kielégítő. A gombafajok hazai növényföldrajzi viszonyainak összeállítására azonban még igy is szükség van, mert az 326480
- 102 nagy segítséget fog nyújtani minden gyakorlati gombagyüjtési kérdésben és alapja lesz egy magyarországi teljes és pontos gorabaflóra-mü elkészítésének is.
Irodalom: BOHUS G. , 1953.: Növénytársulások, életfeltételek, a gombafajok száma és mennyisége a budai hegységi Hársbokor-hegyen és környékén. "Annales Hist.Nat.Musei Nat.Hung." 2. 281. JÁVORKA S. - SOÓ. R., 1951-: A magyar növényvilág kézikönyve. Budapest. KALMÁR Z., I95I.: A kalaposgomba-fajok termésidejének alkalmazkodása a klímaviszonyokhoz. "Erdészeti Tud.Int. Évkönyve" 1.180. 300»
R. , 1962.: Növényföldrajz. In: Növénytan, Főiskolai Tankönyv, Budapest.
ÜBRIZSY G., 1946.: Gombák szerepe a növénytársulásokban. "Magy.Gombászati Lapok" 3.1. BONDARCEV, A.Sz., 1953.: Trutovüje gribii jevropejszkoj csasztyi SzSzSzR i Kavkaze. Moszkva-Leningrád . KREISEL, H., 1961.: Die phytopathogene Grosspilze Deutschlands. Jena. KREISEL, H.,
1962.: Die Lycoperdaceae der Deutschen Demokratischen Republik. Feddes Repertoriun 64. 89.
PILÁT, A., 1958.: Gasteromycetes. Praha. RATTTAVAARA, T., 1947.: Suomen sienisato. Helsinki.
,32648o
- 103 -
DIE BEDEUTUNG DER PFLANZENGEOGRAPHIE DER HUTPILZE
1 Dr. ZOLTÁN KALMÁR, Budapest
In der Erforschung der geographischen Verbreitung der * Pflanzenarten ist die Wissenschaft schon sehr fortgeschritten. Die das Vorkommen determinierenden Boden- und klimatischen Faktoren, die Wirkungen der Pflanzenassoziationsverhältnisse und anderer Bedingungen sind genau bekannt. Von der Verbreitung der einzelnen Pflanzenarten stehen genaue Karten zur Verfügung, ausführliche Zusammensetzungen werden von den einzelnen Ländern gemacht. Dasselbe
kann von den Pilzen nicht gesagt werden, da die
ökologischen und zönologischen Verhältnisse der Pilze, sowie die verschiedenen Faktoren, die die Verbreitung der Pilze Agaricaceae, Russulaceae, Boletaceae, Polyporaceae usw. nicht genügend bekannt sind. Verfasser organisierte und lenkte während 25 Jahre das Sammeln von Angaben über die Verbreitung von Pilzen, und begann die Zusammenstellung der Pflanzengeographie der Pilzarten auf Grund der zur Verfügung stehende ungefähr 25 000 Angaben. Die ökologischen und zönologischen Charakterisierungen werden zwar nicht in aller Hinsicht genau sein, da die Zahl der zuverlässlichen Beobachtungen nicht genügend ist; die Zusammensetzung wird jedoch die Basis des vollkommenen und genauen Pilzflorawerkes bilden. 4
326480
x
-
104
-
SZAKOSZTÁLYUNK TUDOMÁNYOS ÉLETE
A január, február, március és április hónapokban elhangzott fontosabb és tudoraányos vonatkozásban jelentősebb előadások a következők voltak: Január 16.
GYARMATI BÉLA: Faanyagvédelem módszerei és gazdasági jelentősége. Az előadó a faanyagvédelem történeti összefoglalása, a jelenlegi külföldi és hazai módszerek, valamint azok gazdaságosságának ismertetése után megállapította, hogy még sok a tennivaló a hazai faanyagvédelem területén. A gondosan összeállított előadáshoz, számosan szóltak hozzá, akik közül többen az országos fakorróziós szakértői hálózat kiépítésének jelentőségét emelték ki.
Január 23.
Dr. PÁPA MIKLÓS: A természetjáró és a gomba. A természetjárás szépségeinek és a gombaismeret gyakorlati előnyeinek célszerű összekapcsolása volt az előadás alapgondolata. Az előadó, aki nemcsak közismert, régi turista, hanem gombaszakértő is, hangsúlyozta annak előnyeit, ha a természetjáró megszerzi legalább az alapfokú gombaismerői képesítést.
Január 30.
Dr. BÁNHEGYI JÓZSEF: Csésze és kucsmagombák rendszerezésének ujabb irányai. A gombafajok korszerű rendszerezése világszerte jelentős probléma. Az előadó széleskörű tudományos áttekintéssel, számos szines fénykép
,32648o
- 105 vetítésével ismertette azokat az uj szempontokat, melyek a rendszerezésnél érvényesülnek. Február 6.
Dr. IGMÁNDY ZOLTÁN: Gyakoribb fakárositó gombáink. Az előadás nem korlátozódott a kárositók felsorolására, hanem igen érdekes összefüggésben ismertette az előadó a károsodás élettani, fizikai és kémiai folyamatait, azok gazdasági jelentőségeit is. A hozzászólások a beépitett faanyagok vizsgálatára és védelmére vonatkozó, elavult hazai rendeleteink módosításának szükségességére is felhivták a figyelmet.
Február 13.
ZOLTÁN BÉLA: Az őszi szürke kalapu gombák. Az őszi gombaidényben számos szürkekalapu, egymáshoz hasonló külalaku gombafaj jelenik meg. Az előadó rendszertani csoportosításban ismertette az egyes fajokat elkülönítő, ismertető bélyegeket. Néhány eredeti és a szakkönyvekből vetitett számos ábra tette még színesebbé a szakismerettel összeállított előadást.
Február 27.
Dr. TÓTH SÁNDOR:
A mikorriza kapcsolat uj szem-
lélete a külföldi irodalom tükrében. A mikorriza kapcsolatok vizsgálata és problémája a szakirodalom szinte állandó, központi témája. Kiterjedt szakismerettel összeállított előadást az idevágó uj eredmények és tapasztalati adatok ismertetése tette érdekessé és tanulságossá a hallgatóság előtt, akik részéről több hozzászólás történt.
326480
•i
*
- 106 HELTAY IMRE: Nematodák szerepe a csiperketer-
Március 5.
mesztésben . A fonálférgek jelentős kárt tesznek a termesztett csiperkegomba pusztitásával. Ezek kárositása, valamint az ellenük való korszerű védelem - különös tekintettel a hazai és külföldi vonatkozásokra - volt az előadás leglényegesebb témapontja. Március 12.
GYARM4TI BÉLA: Mikologiai vizsp'álatok a faanyagvédelem terén. A faanyag tartósítását célzó módszerek fejlődéstörténetét a korszerű védekezési eljárásokat foglalta össze az előadás.
Március 12.
B4B0S LÓRÁNDNÉ: Farontó gombák laboratóriumi tenyésztése. A gombakártevők fajta-meghatározásához célszerű laboratóriumi munkára és vizsgálatokra van szükség. Ezeket ismertette az előadó és bemutatott saját laboratóriumukból származó néhány f'arontógomba tenyészetet.
Április 2.
Dr. KALMÁR ZOLTÁN; Gyümölcsfák kártevő nagygombái . Jelentős népgazdasági érdekek fűződnek hazai gyümölcstermelésünk mennyiségének és minőségének fokozásához. Hézagpótló előadás sok szines kép és ábra vetítésével mutatta be a gombakártevőket és felhívta a figyelmet a védelemre vonatkozóan is. Az előadás iránt különösen a
\
megjelent kertész hallgatók között volt nagy érdeklődés.
,32648o •
- 107 Április 9.
Miskolci mikológusok napja Budapesten. A miskolci gombaszakértők közül Dr. ÁROKSZÁLLÁSY ZOLTÁN, dr. DARÁS DEZSŐ, DÁVIDHÁZY PÉTER és dr. WIRTZ FERENC tartottak értékes előadásokat .
Április 17
Dr. HORÁNSZEY ANDRÁS; Fontosabb hazai erdőtársulások. Az erdőtársulások ismeretére gombacönológiai vonatkozásokban van szüksége a mikológusnak. Az előadó részletesen tárgyalta a főbb magyar erdőtársulás-tipusokat, azok erdészeti és gazdasági jelentőségét.
Április 23.
PÁRDÁNYI JENŐ és VÉSSEY EDE: Gombák és virágok a fotográfus szeméivel. Mindkét előadó gombaismerő és fotográfus is.
•4
Előadásaikban a szines fényképek és diapozitivek előnyeit hangsúlyozták dokumentációs vonatkozásban. 130 szines felvétel vetitésére került sor. A felsorolt szakelőadásokon kivül a Szakosztály üzemlátogatásokat, szakmai megbeszéléseket és csiperketermesztési szaktanfolyamot is rendezett. \ Szakosztály tagjainak a szakkönyvtár és a folyóiratok az összejövetelek alkalmával rendelkezésükre álltak. /VÉSSEY EDE./
326480
