MIKOLÓGIÁI
KÖZLEMÉNYEK
1967. I.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
MYKOLOGISCHE
MITTEILUNGEN
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE
SEKTION
Szerkeszti: A Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR. KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V . , Szabadság t é r 17.
Készült: az MTESZ Házi Nyomdájában 300 példányban Budapest, V . , Szabadság t é r 17. T á s k a s z á m : 4617/Rné
1
T A R T A L O M Oldal
A Mikológiái Szakosztály ünnepélyes emlékülése a CLUSIUS-év végén
3
SZEMERE LÁSZLÓ: A hazai földalatti gombafajok i s m e r t e t é s e
7
GILLICH ISTVÁN: A v e g y s z e r e s védekezés problémái a t e r m e s z t e t t gombák kártevőinek irtásánál
13
SZÁNTÓ GYULÁNÉ: Gombatartősitás liofilezéssel
21
/
/
BABOS LORANTNE: Adatok Magyarorszag ritka kalaposgombainak és pöfetegféléinek i s m e r t e t é s é h e z (II. közlemény)
25
DR. POKORNY FERENC: Gombaárusitás egyes jugoszláviai piacokon Uj m é r g e z ő gombafaj
29
a Szovjetunió flórájában
31
Irodalom i s m e r t e t é s
37
I N H A L T Seite: Festliche Gedenksitzung d e r Mykologischen Sektion am Ende des CLUSIUS-Jahres
3
SZEMERE, L . : Kurze Darstellung der unterirdischen Pilze Ungarns
7
GILLICH, I.: Probleme bei der Vernichtung von Schädlinge in der Champignon-Zucht durch Chemikalien
13
Frau SZÁNTÓ, K.: Die Gefriertrocknung von Pilzen
21 7
1
/
F r a u BABOS, M . : Daten zur Kenntniss Ungarns seltene Hutpilze und Gasteromyceten,
25
DR.POKORNY F . : Pilz-Verkauf an einigen jugoslavischen Märkten
29
Eine neue giftige Hutpilz-Art in der F l o r a d e r Sovjetunion
31
Literarische Rundschau
37
C O N T E N T Page: The commemorative s e s s i o n of the Mycological Section at the end of the CLUSIUS year
3
L. SZEMERE: The s u b t e r r a n e a n edible fungi of Hungary I. GILLICH: Problems of the protection of mushroom cultures when adopting chemical parasiticides M r s . K. SZÁNTÓ: Conservation of m u s h r o o m s trough dehydration by m e a n s of r e f r i g e r a t i o n (lyophilisation)
21
M r s . M. BABOS: Further data to the review r e g a r d i n g r a r e higher fungi and puff-balls in Hungary (II. publication) F.POKORNY: Sale of m u s h r o o m s on some Jugoslav m a r k e t s
29
A new poisonous mushroom
31
Literary r e v i e w
*
^5
4617/Rné
in the f l o r a of the Soviet-Union
37
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évf. 1. s z á m . A Mikológiái Szakosztály ünnepélyes emlékülése a. CLUSIUS-év végén. Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztálya a CLUSIUS emlékév végen, 1966. dec. 1 5 . - é n ünnepélyes emlékülést tartott. Az emlékülést az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, DR. MADAS ANDRAS nyitotta meg, é s bevezetőjében e l i s m e r é s s e l szólt a Szakosztály kezdeményezéséről. A bevezető szavak után elhangzott előadások i s m e r t e t t é k CAROLUS CLUSIUS é r demeit, é s a magyar mikológia eredményeit é r t é k e s müveikkel előbbre vivő r é g i nagy m a g y a r mikolőgusok életét é s munkásságát. Az előadások közül DR. HORTOBÁGYI TIBOR egyetemi tanár előadásának kivonatát itt is közreadjuk. Az unntpi ü l é s elnöke z á r ó s z a v a i b a n bejelentette, hogy az Egyesület Elnöksége a CLUSIUS emlékév alkalmából hozzájárult a Clusius e m l é k é r e m alapitásához, amelyet a Mikológiái Szakosztály kimagasló tudományos vagy s z e r v e z ő munkát végző két-két tagja fogja évente megkapni. Az ünnepélyes emlékülésen az alapitás alkalmából az Egyesület Elnöksége a Clusius e m l é k é r e m m e l DR. BÁNHEGYI JÓZSEF, DR. BOHUS GÁBOR, DR. IGMÁNDY ZOLTÁ.N , DR. KALMÁR ZOLTÁN, SCHUSTER VIKTOR é s SZEMERE LÁSZLÓ rnikológusokat tüntette ki. Az emlékülés határozatot hozott végül a r r ó l , hogy CLUSIUS e m l é k é r e m a g y a r o r s z á g i tartózkodási helyén, Körmenden, a volt Batthyány kastély parkjában, emléktáblát létesit. Festliche Gedenksitzung d e r Mykologischen Sektion am Ende des CLUSIUS J a h r e s . Die Mykologische Sektion des Landesverein f ü r F o r s t w e s e n hielt a m 15. Dez. 1966, a l s Ende des CLUSIUS-Jahres, eine f e s t l i c h e Gedenksitzung, würdigend die Verdienste CAROLUS CLUSIUS, und die Tätigkeit d e r g r o s s e n ungarischen Mykologen d e r Vergangenheit. Von diesen Vorträgen geben wir hier den kurzen Auszug von Universitätsp r o f e s s o r DR. T. HORTOBÁGYI gehaltenen V o r t r a g . Der Präsident der F e s t s i t z u n g verkündete zum Schluss, dass das Präsidium des F o r s t v e r e i n e s zur Gründung des "Clusius Erinnerungsmedail e"zustimmt, mit welchem zum e r s t e n m a l DR. J. BÁNHEGYI, DR. G. BOHUS, DR. Z. IGMÁNDY, DR. Z. KALMÁR, V.SCHUSTER und L.SZEMERE ungarische mykologen aus gezeichnet wurden. Schliesslich brachte die Gedenksitzung einen Entschluss, d a s s in dem Städtchen Körmend, im Park des gewesenen BATTHYÁNY Schlosses, eine Gedenktafel zu e r r i c h t e n sei.
* 4617/Rné
Megemlékezés Carolus
Clusiusról
D r . HORTOBÁGYI TIBOR, Budapest
Hazánk CLUSIUS idejében, a 16. században és a 17. század elején nagy v e szedelemben forgott, s az idő a tudományos kutatások s z á m á r a nem volt éppen kedvező. A török a Balkán felől betört hazánkba, elfoglalta fővárosunkat, s több mint 150 éven k e r e s z t ü l jóformán csupán a létünkért küzdöttünk. A tudományos kutatások s z á m á r a egyedül a nyugati és északi határsávok; a "végek", valamint Erdély volt hozzáférhető. Az addig közölt nagyon gyér növénymegfigyelések, adatok sokszor kevéssé megbízhatóak voltak. Minden átmenet nélkül jelent m e g tehát egy olyan alapos és r é s z l e t e s munka, amely s a j á t g y ű j t é s e k r e épült, s ez CLUSIUS müve volt a dunántuli, a pannóniai t e r ü l e t r ő l . F e l i s m e r t e , hogy az itteni növényzet elüt az általa i s m e r t nyugati t á j é k é t ó l , s ezt a latin elnevezésekben is jelezte, his z e n nála találkozunk e l ő s z ö r a "pannonica" jelzővel. CHARLES DE L' ECLUSE, vagy i s m e r t e b b latinos nevén CAROLUS CLUSIUS A r r a s b a n , az akkor Németalföldhöz, ma Franciaországhoz t a r t o z ó helyiségben született 1526 f e b r . 19. - é n . Vagyonos szülők gyermeke volt. Jogot, majd filozófiát tanult, 1551-ben Montpellierben határozta el magát a "scientia a m a b i l i s " t a n u l m á n y o z á s á r a . Ugyanebben az évben az orvosi k a r r a iratkozott be, s ott tanult 1554. é/ végéig. Bejárta Belgiumot, Németalföldet , F r a n c i a o r s z á g o t , Spanyolországot, Portugáliát. Atyját p r o t e s t á n s volta miatt megfosztották vagyonától, nagybátyját m á g l y á r a Ítélték; és ő a botanikában k e r e s e t t enyhül é s t . Foglalkozott kerti növényekkel i s , ő hozatja például az e l s ő tulipánhagymákat, s ezzel indul m e g a hirhedt "tulipánláz" Hollandiában. Két évet töltött Angliában, ahol a trópusok növényeivel i s m e r k e d e t t . 1573-ban MIKSA c s á s z á r meghívta Bécsbe a mind i s m e r t e b b é váló tudóst, hogy orvosi kertet rendezzen be s z á m á r a . Itt kezdte meg m á r 1574-ben gyűjtéseit , t lőször Bécs környékén. MIKSA halála után RUDOLF c s á s z á r a p r o t e s t á n s CLUSIUST 1577 ben elbocsátotta. De nem távozott Bécsből, mert hozzákezdett pannóniai flóramüvéhez, s m e r t BATTHYÁNY BOLDIZSÁR, a t ö r ö k v e r ő németuj v á r i főúr barátságával és támogatásával tüntette ki. BATTHYANY segítségé vei többizben j á r t Németujvárott:, gyűjtötte a növényeket, és Nyugat Magyaro r s z á g gombáit, rendezte é s kiegészítette BATTHYANY k e r t j é t , aki gyűjtőú t j a i r a is e l k í s é r t e "CLUSIUSt. A n é m e t u j v á r i tudományos t r i u m v i r á t u s h o z tartozott a külföldi egyetemeket j á r t udvari l e l k é s z BEYTHE ISTVÁN i s , aki a. magyar népi növény és gomba -
4617/Rné
5
nevek közlésével, valamint a gombák e l ő f o r d u l á s á r a , h a s z n á r a , m é r g e z ő s é g é r e vonatkozó akkori i s m e r e t e k összegyűjtésében segitett CLUSIUS-nak. Bécsi tartózkodása alatt CLUSIUS két izben j á r t Angliában, véglll elhagyta Bécset, és 1588-ban IV. VILMOS k a s s e l i k e r t j é t r e n d e z t e . Innen a leydeni egyetem 1593-ban meghivta botanikai t a n s z é k é r e , és ott dolgozott 16 éven át, 1609 á p r . 4. - é n bekövetkezett haláláig. Széles látókörű, az ö s s z e f ü g g é s e k r e tekintő, mély elméleti i s m e r e t e k k e l rendelkező, emellett a gyakorlatra is súlyt helyező, é l e s s z e m ü tudós volt. Nemcsak l e i r t a , kitűnően diagnosztizálta a növényt, hanem annak környezeti, sőt t á r s u l á s i , életközösségi vonatkozásairól is megemlékezett, közölte a magyar neveket, hasznukat, kárukat, a hozzájuk fűződő mondákat, és hü ábrákkal k i s é r t e mondanivalóit. A növényt a t e r m é s z e t b e n figyelte, gyűjtötte, sokszor valósággal "alpinista" nehézségek között. Nevéhez fűződik több kerti növényünk - tulipán, orgona, jácint, stb. - meghonositása, ő t e r j e s z tette el a vadgesztenyét, a keleti platánt, s ő t e r m e s z t e t t először b é c s i k e r t jében burgonyát, dohányt. Bécsben a kávét is ő kapta e l ő s z ö r . Számunkra legnevezetesebb munkája az .Antwerpenben 1583-ban megjelent R a r i o r u m aliquot stirpium p e r Pannoniam, Austriam et vicinas quasdam Provincias observatorum h i s t ó r i a , quatuor.. libris e x p r e s s a . Ebben a f l ó r a müvében az akkori magyar t e r ü l e t r ő l 317 virágos növényt emiitett; később megjelent munkáiban ujabbakat is közölt, igy a müveiben i s m e r t e t e t t pannóniai virágos és virágtalan növények s z á m a ö s s z e s e n 491. A magyar növényneveket Stirpium nomenclator pannonicus c. összefoglalásában közölte. Ebben sok olyan latin és m a g y a r növénynév található, amelyet ma is ugyanugy használunk.
i
l i CLUSIUS nagy é r d e m e , hogy az egyik legmostohább virágtalan csoportban, a gombákban is olyat alkotott, a m e l y r e később felépülhetett az e g é s z mikológia. Százada botanikusai 40-50 gombánál többet együttesen sem emiitettek, ő azonban 1601-ben megjelent müvében száznál több gombáról szól. BATTHYÁNY anyagi áldozatkészségével - Bécsből hozatott francia festővel az élő példányokról gomba akvarell-képeket készíttetett. Ez a képgyűjtemény Clusius-Codex néven i s m e r e t e s , és Leydenben őrzik. CLUSIUS munkássága révén igy akkor Nyugat-Magyarország volt a Föld makromikológiailag legismertebb t e r ü l e t e . CLUSIUS a maga idejében a botanika tudományának m e s s z e világító e l m é j e volt, hatása nálunk és külföldön egyaránt megmutatkozott. Eredményei k o r á ban m e s s z e kimagaslottak, s m a is maradandóak.
4617/Rné
6
Gedenken an C a r o l u s Clusius DR. T. HORTOBÁGYI, Budapest Die Mykologie i s t den Ungarn eine beliebte Wissenschaft. Nämlich d e r niederländische - - von f r a n z ö s i c h e r Abstammung -- CAROLUS CLUSIUS legte mit seinem im Jahre 1601 erschienenen Werk die Grundsteine d e r Mykologie in U n g a r n nieder. In diesem Werk, bei welchem BOLDIZSÁR BATTYÁNY, d e r S c h l o s s h e r r von Németujvár, und d e s s e n Hofpriester ISTVÁN BEYTHE mitarbeiteten, schilderte e r die Pilze West-Ungarns. Die bis CLUSIUS veröffentlichten sperlichen Pflanzenbeschreibungen war e n oft unverlässlich. Da e r s c h i e n ohne Übergang sein Werk von dem pannonischen Gebiet, welches auf eigene Beobachtungen und Sammlungen r u h te. E r erkannte, d a s s die Vegetation Pannoniens von den Westlichen Re gionen abweichend ist, und d i e s brachte e r auch zum Ausdruck in seinen Pflanzenbenennungen ; bei ihn t r e f f e n wir z u e r s t die Beifügung "pannonica". Die botanische Tätigkeit begann in Ungarn mit dem f l o r i s t i s c h e n Werk von CLUSIUS. Nach Kaiser Maximilians Tod, entliss Rudolf im Jahre 1557 den p r o t e s tantischen CLUSIUS. Er e n t f e r n t e sich a b e r von Wien nicht, sondern / griff zu seinem pannonischen F l o r a w e r k . Da B. BATTHYANY ihn mit s e i n e r F r e u n d s c h a f t und Gunst auszeichnete, hatte e r Gelegenheit West-Ungarn ö f t e r s zu besuchen , Pflanzen und Pilze s a m m e l n , BATTHYÁNYS Garten zu ordnen und vervollständigen. I. BEYTHE half ihn in d e r Sammlung von ungarischen Pilz-Volksnahmen und Aberglauben, bei d e r Aufklärung den Nutzen und Schaden der Pilze. In seinem F l o r a w e r k ( R a r i o r u m aliquot Stirpium per Pannoniam, A u s t r i a m et vicinas quasdam provincias observatorum h i s t ó r i a . Antwerpen, 1583) erwähnt CLUSIUS von West-Ungarn 317 Pflanzen. In dem Jahre 1601 e r s c h i e n e nen "Rariorum plantarum h i s t ó r i a " zählt e r noch 29 n e u e r e dazu. In dem "Stirpium nomenclator pannonicus" betitelten Werk giebt e r die Ungar i s c h e n Planzennamen bekannt. In seinem im J a h r e 1601 erschienenen Werk, in den sogenannten "Clusius Codex" erwähnt e r mehr a l s 100 Pilze ; 32 Arten legte e r in Holzschnitt v o r . Er erkannte, dass die F a r b e der Pilze ein wesentliches Kennzeichen ist, deshalb lud BATTHYÁNY a u s Wien einen f r a n z ö s i s c h e n Kunstmahler ein, d e r nach Natur Pilz-Aquarellen v e r f e r t i g t e . Durch s e i n e r Tätigkeit w a r zu dieser Zeit West-Ungarn makromykologisch das bekannteste Gebiet von ganz Europa. 4617/Rné
7
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évf. 1. s z á m
A hazai földalatti gombafajok i s m e r t e t é s e SZEMERE LÁSZLÓ,
Hárskút
I A földalatti gombák r e n d s z e r t a n i l a g nem egységes csoport. A gombák világában a különböző osztályok mindegyikében találunk ugyanis földalatti gombákat. 1 . / A moszatgombák
(Phycomycetes) osztályába t a r t o z ó
földalatti gombák
ENDOGONACEAE Ide csak a földalatti egysejtű gombák tartoznak. Rendszertanilag tehát ezek nem rokonai a többi földalatti gombáknak. A 4 honos Endogone-faj közül a molyhos földalatti gomba Endogone m a c r o c a r p a T U L . ) a leggyakoribb. Ez legfeljebb mogyoró nagyságú, és eleinte fehér szinü. Belseje (gleba) s z e m c s é s , de e r e z e t l e n , s á r g á s b a r n á s . Nagy (86-230 x 65-80 yu ) spőratokjai ("áltömlők") vannak, ezek h á r t y á j a s i m a , s igen m e r e v . Tartalmuk s á r g á s , s z e m c s é s . Az egész gomba igen morzsalékony. Erdőkben, levéltörmelékek között, de növényházak v i r á g t a r t ó j á b a n is t e r e m , nyáron és ő s s z e l . - A gomba képe megtalálható az 1. tábla a . / r a j z á n . 2. / A tömlősgombák (Ascomycetes) osztályába tartozó földalatti gombák ELAPHOMYCETACEAE A tömlős földalatti gombák több családba tartoznak. Közülük csak a fontosabbakat i s m e r t é t j ü k . Ilyenek e l s ő s o r b a n az un. álszarvasgomba-félék (Elaphomycetaceae). Rendszertanilag ezek sem rokonai a többi földalatti gombáknak, hanem a kuszatömlős gombáknak (Plectascales) sorozatába tartoznak. Az álszarvasgombákat a földben kezdetben micéliumszálak. burkolják. Kérgük (peridium) kemény, vastag, sima vagy s z e m ö l c s ö s , s á r g á s b a r n a - b a r n a , néhány fajé fekete. Tömlőik 150 ^u - nál kisebbek, a bennök levő 3 - 8 spóra gömbölyű, eleinte szintelen, azután sötétbarna. Az é r e t t gombák b e l s e j e elporlő. Az álszarvasgombák közül a K á r p á t - t é r s é g b e n 11 f a j i s m e r e t e s . Ezek között találhatók a leggyakoribb földalatti gombáink. Ezeknek is az élén áll a
A szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémiai kiadásában, 1966-ban megjelent "Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens" c. könyvében.
4617/Rné
8
változékony á l s z a r v a s g o m b a (Elaphomyces m u r i c a t u s F R . ) Mogyoró - dió nagyságú, b a r n a , kúpos pikkelyekkel fedett. - A gomba képe megtalálható a 2. tábla c . / r a j z á n . (Ezenkivíil ugyanott még 5 álszarvasgomba á b r á j a látható,) RHIZINACEAE Az álszarvasgombák után - SZEMERE f e l s o r o l á s a s z e r i n t - a c s é s z e gombák (Discomycetes) s o r o z a t t a l rokon szarvasgombák következnek. Ezeknek egyik c s a l á d j a a g y ö k e r e s csészegomba félék (Rhizinaceae), amelyeknek egyik genusza az avarcsészegombák (Sphaerosoma). Az ide t a r tozó gombák t e r m ő r é t e g e a tekervényes felszinükön van, akárcsak a kucsma gombáknak (Morchella), m i g ezzel szemben a többi földalatti gombák t e r m ő r é t e g e mindig a gomba belsejében van. Közülük csak a szemölcsös a v a r - c s é szegomba (Sphaerosoma ostiolatum T U L . ) fordul elő nálunk. GENEACEAE A Geneaceae családot képviseli a zegzugos s z a r v a s g o m b a (Genea v e r r u c o s a V I T T . ) . Mogyoró - dió nagyságú, felül nyitott, belül többé-kevésbé üreges gomba, tehát egy feltételezhető csészegomba ő s r e emlékeztető. Kivül-belül b a r n a , a tömlői 180-310 x 25 - 33 u m é r e t ű e k , ezekben a világos s á r g á s b a r n a , s z e m ö l c s ö s , 21 - 42 x 18 - 30 yU nagyságú spórák egy sorban f e k ü s z nek. Nálunk h á r o m Genea-faj honos. - Egy gomba képe megtalálható a 3. tábla a . / r a j z á n . HYDNOTRIACEAE A Hydnotriaceae családból a gödrös s z a r v a s g o m b a (Hydnotria tulasnei BERK, et BR.) emlithető. Ez e r ő s e n g i d r e s - g ö d r ö s felületü, s á r g á s b a r n a gomba. Belseje is ilyen, eleinte s z ü r k é s f e h é r e n márványozott. Állománya k i s s é m e r e v , de ehető, ize a burgonyáéra emlékeztető. Tyúktojás nagyságig is «megnő. Idősebb fák alatt t e r e m , különféle mélységben, nyáron és ősszel. - A gomba r a j z a megtalálható a 3. tábla b. / r a j z á n . TUBERACEAE A Tuberaceae családból (igazi szarvasgomba-félék) e l s ő s o r b a n a büdös s z a r vasgomba (Balsamia v u l g a r i s VITT.) emlitendő. Hol gömbölyű, hol szabálytalanul egyenetlen, a p r ó szemölcsökkel fedett, b o r s ó - d i ó nagyságú, v ö r ö s e s rozsdabarna gomba. Belseje eleinte f e h é r , azután s á r g á s f e h é r . Állománya v i a s z - s z e r ü , j á r a t a i eleinte aprók, később tágak. Csak ez az egy f a j honos nálunk. Elég gyakori. - A gomba képe megtalálható a 4. tábla a . / r a j z á n .
6674/Rné
9
Az un. k é r g e s szarvasgombák (Pachyphloeus) közül nálunk 3 f a j fordul elő. Ezek: a feketedő, a s á r g a , és a k r ő m s á r g a szarvasgomba (Pachyphloeus melanoxanthus BERK. , P. conglomeratus BERK, ét BR. , és P. citrinus BERK et BR.) Ezeknek a glebája olajosan csillogó, tömlőik leginkább 8 - s p ő r á s a k , a spórák gömbölyűek, tüskések. - Képük megtalálható a 3. tábla c. / és d . / ; a 4. tábla b. / r a j z á n . A tömlős földalatti gombáknak gyakorlatilag legjelentősebb nemzetsége az un. valódi szarvasgombák (Tuber). Nálunk ezideig (1966) 15 f a j honos. Ezek között a n y á r i szarvasgomba (Tuber aestivum VITT.) a legjelentékenyebb. Átlagosan burgonya nagyságú, és 1/2 kg sulyu is lehet. Kivül s ö t é t b a r n a fekete, durván varangyos. Belül eleinte világos, később v ö r ö s e s alapon élénken márványozott. Tömlői tojás alakúak, alig nyelesek, bennük 1 - 6 s p ó r a van. Ezek m é r e t e 24 - 60 x 17-42 ^u között váltakozik a s z e r i n t , hogy hány van egyegy tömlőben. A magányos spórák a nagyobbak. Felületükön kiemelkedő r é cék, e r e k vannak. Szinük s á r g a , m a j d b a r n a . Feltűnően súlyos gomba, amig f r i s s , l e m e r ü l a vizben. Különféle fák és bokrok alatt t e r e m , főként m é s z k ö v e s , kavicsos humusz- vagy földrétegben, nyár végén. Száraz időben csak n o v e m b e r r e fejlődik ki. Klasszikus termőhelye a Bakony, ahol kb. 30 község határában i s m e r e t e s . ( E l t e r j e d é s i térképét HOLLÓS könyvének 168. oldalán közli,) - A gomba képe megtalálható a 7. tábla a. / r a j z á n . v Külsőleg a. nyári szarvasgombához hasonlit a francia és a téli szarvasgomba (Tuber melanosporum VITT., és T. b r u m a l e VITT.) Ezeket F r a n c i a o r s z á g délibb megyéiben, telepitett tölgyesekben, m e s t e r s é g e s e n is t e r m e s z t i k . A nyári szarvasgombától abban térnek el, hogy kérgük finomabban varangyos, egyébként ugyancsak sötétbarna. Spóráik nem e r e s e k - r e c é s e k , hanem tüskések. Az un. késői szarvasgomba (Tuber borchii VITT.) sima kérgü, kezdetben f e h é r , m a j d v ö r ö s b a r n a gomba. Tyuktojásnyira is megnő. Ugyancsak ehető. Ennek kisebb hasonmása az apró szarvasgomba (Tuber puberulum BERK, et BR.) Ez csak mogyorónyi. Egyike a legközönségesebb földalatti gombáinknak . - A gomba képe megtalálható az 5. tábla a. / és b. / r a j z á n . TERFEZIACEAE A Pusztai szarvasgomba-félék (Terfeziaceae) között két nagytermetű, 1/2 k g - r a is megnövő gomba é r d e m e s az e m l i t é s r e . Egyik a fehér s z a r v a s -
4617/Rné
10
gomba (Choiromyces venosus FR.), a másik a Mattiroló-féle s z a r v a s g o m b a (Mattirolomyces t e r f e z i o i d e s ED. FISCH.) Az előbbi a hűvösebb éghajlat (Kárpátok), a második a melegebb (mediterrán) égöv gombája volt, de nálunk is terjedőben v a n , m á r felhatolt Budapest m a g a s s á g á i g . Mikroszkópi vizsgálat nélkül nehéz a szóbanforgó két fajt egymástól megkülönböztetni, m e r t mindk e t t ő fehér, vagy k i s s é o k k e r e s - f e h é r , s i m a , esetleg repedezett kérgü, belül is eleinte f e h é r , fehéren márványozott. Állományuk azonban különböző, a f e h é r szarvasgomba T u b e r - s z e r ű e n megkeményedő, a Mattiról ó-féle s z a r vasgomba viszont megpuhul, elnyálkásodik. Az utóbbi gombára az is j e l l e m ző, hogy sivár akácosainkban, és gyümölcsfák alatt is m e g t e r e m , ami m á s földalatti gombáról nem mondható el. 3. / A bazidiumos gombák (Basidiomycetes) osztályába tartozó földalatti gombák Ezek belseje lehet elporló, de a legtöbb esetben a p r ó kamrácskák töltik ki a glebát. A bazidiumok a k a m r á k falain helyezkednek el, rajtuk 1-8 különféle alakú, leginkább a p r ó spóra van. Az ide t a r t o z ó gombák magyar gyűjtőneve: álpöfeteg. Több család és nemzetség tartozik ide. Gyakorlati jelentősége kevés fajnak van, s csak azokat fogjuk kiemelni. 9
ME LANOGASTRACEAE A leggyakoribb f a j ebből a családból a v ö r ö s b a r n a kocsonyás álpöfeteg. (Melanogaster var.iegatus V I T T . ) Eleinte világos szinü, majd b a r n a , k ü l s e jén, főleg az a l j á n , istrángosan elágazó micéliumzsinórzat van. Belseje később fekete, lédús, csillogó. Spórája megbarnuló, 4-10 x 2-6 ya m é r e t ű , alul két kis nyélmaradvánnyal. Fás, bokros helyeken t e r e m , főleg a m e l e gebb vidékeken, igy az Alföldön is. Ize a l m á r a , r u m r a emlékeztető, s mivel nagyra (1/2 kg-ig) is megnő, igen é r t é k e s csemegegomba, de nehezen t á r o l ható, mert h a m a r meglágyul. A hozzá igen hasonló a p r ó kocsonyás álpöfeteg (Melanogaster ambiguus VITT.) kisebb, csak dió nagyságú, vagy még kisebb, azonban a s p ó r á j a nagyobb. - A gomba képe megtalálható a 7. tábla c. / r a j z á n . Igen értékes csemegegomba a fehérbélü álpöfeteg (Leucogaster nudus HAZSL.). Ezt a fajt régebben Szlovákiában, Bártfán, E p e r j e s e n , r e n d s z e r e s e n árusították. HAZSLINSZKY FRIGYES e p e r j e s i tanár volt a z , aki ezt a gombát legelőször leirta, elnevezte, és i s m e r t e t t e , 1875-ben.
4617/Rné
11
A fehérbélü álpöfeteg tyúktojás nagyságig megnő. F e h é r , majd s á r g a r o z s d a b a r n a , feketedő foltokkal. Alján kevés m i c é l i u m - z s i n ó r van. Eleinte b e l s e j e is f e h é r , később n a r a n c s s á r g á s . A spórák ülők, gömbölyűek, simák vagy tompán tUskések, é r d e s e k . Méretük 10-21 ja . HYMENOGASTRACEAE Igen népes n e m z e t s é g a könnyű álpöfetegek (Hymenogaster) , az i s m e r t 32 európai fajból nálunk 13 f a j honos. Ezek között a homoki álpöfeteg (Hymenogaster a r e n a r i u s T U L . ) a leggyakoribb. Legfeljebb mogyorónyi, sokáig f e h é r , molyhos, később vörösbarnán foltos. Belseje is eleinte fehér, azután o k k e r s á r g á s , végül csokoládébarnára szineződő. A kamrák aprók. A 10-26 x 14-17 /ü m é r e t ű spórái többé-kevésbé citrom alakúak, m e g b a r nulok, simák, m a j d érdesek. Rövid nyélmaradványuk van. A homoki álpöfeteg különféle fák alatt, nyáron és ősszel t e r e m . A többi könnyű álpöfeteg is hasonló a leirthoz, az egyes fajok elkülönitése nehéz feladat. - A gomba képét megtaláljuk a 8. tábla c. / r a j z o n , a rokon fajokét a 8. 9. és 10. táblán. Emlitést érdemelnek az istrángos álpöfetegek (Rhizopogon), m e r t köztük alma nagyságú f a j is előfordul. Felületükön, főleg az aljukon, erősen f e j l e t t , soks z o r sürü micélium-fonadék van. Külsejük f e h é r , m a j d r ó z s a s z i n e s - v ö r ö s b a r n a . A spórák aprók, simák, világosból megbarnulók. Nálunk a v ö r ö s istrángos álpöfeteg (Rhizopogon aestivus F R . ) a leggyakoribb, főleg fenyvesekben t e r e m . Ez a f a j p a r á z s o n is süthető, mint a gesztenye. - A gomba képe található a 8. tábla a. / r a j z á n . HYSTERANGIACEAE - HYDNANGIACEAE Ebből a családból a r ő t álpöfetegek (Hysterangium) és a v ö r ö s e s álpöfetegek (Hydnangium) emlithetők. Az előbbiből 4, az utóbbiból 3 f a j fordul e l ő nálunk. A Hysterangiumokon gyér micéliuzsinőrzat van, a Hydnangiumokon ilyen nincsen. Jellemző a Hysterangiumokra a zöldes-kékes, felfelé elágazó g l e b a - s z e r k e z e t e , ennek révén is könnyen elkülönithetők minden m á s földalatti gombától. A gyakoribb Hysterangium -fajok a retekszagu álpöfeteg (Hysterangium s e p a r a b i l e ZELLER) és a törékeny álpöfeteg (H. f r a g i l e VITT.) - E két gombafaj képe megtalálható a 10. tábla b. / , és d. / r a j z á n .
6674/Rné
12
Kurze Darstellung der unterirdischen Pilze Ungarns. L. SZEMERE,
Hárskút.
Im Jahre 1966 e r s c h i e n des V e r f a s s e r s Werk in der Ausgabe der Ungarischen Wissenschaftlichen Akademie "Die unterirdischen Pilze des Karpaten beckens"in d e u t s c h e r Sprache. In diesem Werk gab e r in Beziehung d e r (^Qpterirdischen Pilze a u s s e r allgemeinen s y s t e m a t i s c h e n , Abstammung hei rührenden, ökologischen Kenntnisse, nebst Züchtung, Sammlung und eigene Erfahrungen, die ausführliche Beschreibung der im Lande bisher vorgekommenen, ungerfähr 80 u n t e r i r d i s c h e Pilzarten, ihren Bestimmungschlüssel, und die Umst'ánde des Vorkommens. Die Abbildungen sind seine eigenen Gemälde nach Natur. In anbetracht, d a s s dieses deutsche Fachbuch den ungarischen Mykologen, hauptsächlich a b e r den p r a v i s i e r e n d e n Fachleuten nicht leicht zu e r r e i c h e n i s t , giebt der V e r f a s s e r in d i e s e r Mitteilung bekannt die Beschreibung der häufigen Arten und die Umstände ihres Workommens, Am Ende d e r Beschreibungen weist er darauf hin, wo die Abbildungen des Pilzes in seinem Buch zu finden sind. Nach seine m e h r e r e jahrzehntigen Beobachtungen sind die häufigsten unt e r i r d i s c h e Pilze die Folgenden: 1. Phycomycetes ENDOGÖNACEAE Endogone m a c r o c a r p a 2.
3. Basidiomycetes MELANOGASTRACEAE Melanogaster v a r i e g a t u s , M. ambiguus, Leucogaster nudus HYMENOGASTRACEAE Hymenogaster a r e n a r i u s , Rhizopogon aestivus HYSTERANGIACEAE Hysterangium s e p a r a b i l e , H. f r a g i l e
Ascomycetes E LAPHOMYCETACEAE Elaphomyces m u r i c a t u s RHIZINACEAE Sphaerosoma ostiolatum GENEACEÄE Genea v e r r u c o s a HYDNOTRIACEAE Hydnotria tulasnei TUBERACEAE Balsamia vulgaris, Pachyphloeus melanoxanthus, P. conglomeratus, P. citrinus, Tuber aestivum, T . melanosporum, T. b r u m a l e , T. b o r c h i i , T. puberulum. TERFEZIACEAE Choiromyces v e n o s u s , Mattirolomyces terfezioides
4617/Rné
13
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 1. s z á m .
A v e g y s z e r e s védekezés problémái a t e r m e s z t e t t gombák kártevőinek irtásánál GILLICH ISTVÁN,
Kaposvár
Népünk életszínvonalának e m e l é s é h e z szükséges az é l e l m i s z e r e k kellő mennyiségben való előállitása mellett az e m b e r i táplálékok jő minőségének b i z t o s i t á s a . Táplálkozásunk abból a szempontból sokat fejlődött, de igényeink is megnőttek. Étrendünk változatossá tételéhez feltétlenül szükséges a megfelelő minőségű gombásételek biztositása i s . \ A táplálkozási kultura szinvonalát mutatja a gombafogyasztás m é r t é k e i s . A fogyasztók teljesebb kielégitése érdekében ma m á r egyre többen foglalkoznak m e s t e r s é g e s g o m b a t e r m e s z t é s s e l . A mezőgazdasági t e r m e l ő üzemek mind nagyobb számban hasznositják a régi, elhagyott, kihasználatlan pincehelyiségeket. Jelenleg tehát elmondhatjuk, hogy m e s t e r s é g e s g o m b a t e r m e s z tésünk fellendülőben van. Az aránylag csekély befektetés mellett a g o m b a t e r m e s z t é s jó jövedelmet biztosit a termelőknek. Bizonyos idő elteltével azonban a gombakultúrákban gyakran megjelennek a gombák t e r m é s z e t e s kártevői és betegségei, melyek elszaporodva bizonytalanná teszik a t e r m é s t . Különösen a t e r m e s z t e t t csiperkének van s z á m o s kártevője, és ezek a kellő s z a k é r t e l e m hiánya esetén a g o m b a t e r m é s egy r é s z é t , vagy a k á r az egészet elpusztithatják. A nagyobb területen folyó t e r m e s z t é s kedvező feltételeket biztosit egyes gombakártevők és betegségek elszaporodásához. Ennek megelőzése tehát fontos feladat. A kártevők és betegségek távoltartása nélkül nem lehet rentábilis a m e s t e r s é g e s g o m b a t e r m e s z t é s . Nem egy esetben előfordult, hogy a szépen fejlődő gombaágyakban megjelent valamelyik gombakártevő, és rövid idő alatt a t e r m é s t e t e m e s r é s z é t elpusztitotta, vagy hasznavehetetlenné tette. De a r é g i gombatermesztők ma m á r számolnak a kártevők és betegségek m e g j e l e nésének veszélyével, ezért kellően felkészülnek az ellenük való v é d e k e z é s r e .
A gombakártevők és betegségek leküzdése történhet megelőző és közvetlen védekezéssel. A megelőző védekezés a kártevők elleni küzdelem alapja. A s z a k s z e r ű prevenció elpusztitja a kártevőket és betegségokoző s z e r v e z e t e k e t a
6674/Rné
14
t e r m e s z t ő helyiségben és megakadályozza azok máshonnan t ö r t é n ő ujabb behurcolását. Ezáltal e r e d m é n y e s e n csökkenthető a kártevők, a kórokozók megtelepedése és e l s z a p o r o d á s a . A védekezés módjának m e g v á l a s z t á s á n á l szem előtt kell t a r t a n i a következőket: A védekezés gazdaságos legyen, azaz a munka- és anyagráforditást á l l í t suk szembe a v á r h a t ó eredménnyel. Hatásos legyen, tehát z á r j a ki a m e g i s m é t l é s szükségességét. Ne okozzon az ember e g é s z s é g é r e á r t a l m a s elváltozásokat a gomba t e r m ő t e s t é b e n . Végül könnyen, gyorsan legyen v é g r e h a j t ható, ne v e s z é l y e z t e s s e a dolgozók egészségét. A védekezés főbb f o r m á i a következők: 1. / mechanikai védekezés, 2 . / v e g y s z e r e s védekezés, 3. / csalétkezés, 4. / g á z o s i t á s , füstölés. 1 . / A mechanikai védelem. Ez a kártevők összeszedéséből és m e g s e m m i sitéséből áll. Ilyen pl. a m e z t e l e n csiga (Limax flavus) kézzel való ö s s z e gyűjtése és elpusztítása. Itt említhető a legyek t á v o l t a r t á s a céljából légyháló f e l s z e r e l é s e az ablakokra és szellőzőnyilásokra, amely olcsó és jő m ó d s z e r a gombászunyogok elleni preventív v é d e k e z é s r e . Ajánlatos k e r e t r e erősített szúnyoghálót e r ő s í t e n i a s z á r í t ó helyiségek, illetve edények (ládák) nyílásaira i s , m e r t ez megakadályozza a m á r m e g t e r e m t e t t gombák későbbi f é r g e s e d é s é t . Ide sorolható még a rágcsálók elleni csapdák alkalmazása i s . 2 . / Vegyszeres védelem: Általában elterjedt védekezési f o r m a . Hatásos a m á r megjelent rovarkártevők és gombabetegségek e r e d m é n y e s leküzdésére, de használatos a megelőző védekezés során i s , pl. a komposztföld f e r t ő t l e nítésénél. Leginkább e l t e r j e d t vegyszerek a gombák kártevői ellen a klórozott szénhidrogén s z á r m a z é k o k , DDT, Lindán (gamma-HCH), valamint a kombinált DL tipusu s z e r e k . A f o s z f o r s a v é s z t e r e k csoportjából a parathion t a r t a l m ú szerek (Wofatox, Parathion-20, s t b . ) , továbbá a cinkfoszfid t a r t a l mú Arvalin, és a p i r e t r i n - c i n e r i n hatóanyagú P i r e t r u m . A gombák betegségeinek leküzdésére több v e g y s z e r használatos. Ilyenek a formaldehid hatóanyagú formalin, a r é z s z u l f á t t a r t a l m ú bordóilé, továbbá az oltott m é s z , k l ó r m é s z , lysol, hypó, Thedion, Phenkajton. A két utóbbi a rovarkártevők egy r é s z é n e k i r t á s á r a is hatásosnak mutatkozott. A vegyszerek a l k a l m a z á s a a védekezésnek e l t e r j e d t módja, akár p e r m e t e z é s , akár p o r o z á s , vagy a t a l a j b a , trágyába b e l e k e v e r é s f o r m á j á b a n is. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: minden vegyszer m é r e g , tehát a kémiai anyagokkal, - mint minden méreggel, - csak szakképzett, hozzáé r t ő ember foglalkozhat.
6674/Rné
15
Az utóbbi évtizedekben igen kiterjedten alkalmazzák a klórozott s z é n h i d r o gén vegyületeket. A gombatermesztésben is a kártevő' rovarok i r t á s á r a elsősorban a DDT (diklor-difenil - t r i k l ó r e t á n ) és a HCH (hexaklőrcylohexan) v e g y s z e r e k származékait használták. Az elmúlt évek s o r á n azonban bebizonyosodott, hogy e vegyületek és származékaik a r o v a r i r t á s során a növényi szervezetekbe is bekerülnek, és csak elég hosszú idő m u l tán távoznak el a növényből. Éppen e z é r t használatukat korlátozni kell. Miként a k e r t é s z e t i és szántóföldi növénykultúrákban, a m e s t e r s é g e s gombat e r m e s z t é s b e n is körültekintéssel alkalmazzuk tehát a DDT, HCH, Lindán és DL tipusu s z e r e k e t , a gombában a felhalmozódott v e g y s z e r maradványa ugyanis mint m é r e g a táplálkozás során bekerül az ember s z e r v e z e t é b e , és ott e r ő s e n kumulálódva (főleg a z s i r s e j t e k b e n ) bizonyos idő után olyan mennyiséget érhet el, amit a s z e r v e z e t m á r nem képes elviselni. Egy bekövetkező betegség vagy m á s s z e r v e z e t i gyengeség elősegiti a veszélyt, ilyenkor a felhalmozódott hatóanyag mobilizációja igen súlyos tüneteket, i r r e v e r z i b i l i s reakciókat válthat ki. * A DDT tipus s z e r e k helytelen a l k a l m a z á s a következtében 5-30 g hatóanyagnak a s z e r v e z e t b e való bejutása m á r halálos. Éppen e z é r t kerüljük a gombat e r m e s z t ő helyiségek gyakori, teljes b e p o r o z á s á t , m e r t a levegőben lebegő por is k á r o s az e g é s z s é g r e . Ezenkívül a v e g y s z e r r e l dolgozókat mindig el kell látni munkaruhával, szemüveggel, védőkalappal, kesztyűvel, t a r t ó s munka esetén (3 napon tul) kolloid betétes légzésvédővel, vagy az ezt helyettesitő 6 - r é t e g ü gézrétegbe ágyazott v a t t a r é t e g s z á j és o r r elé r ö g z í t é s é vel. A HCH szárrtiazékok (gamma HCH, Lindán) és kombinált szerek használata azonos a DDT használatával. DDT 20 %-os p e r m e t e z ő s z e r b ő l , illetve L - 2 - e s p e r m e t e z ő s z e r b ő l csak 10 1 v i z r e számított 1/2 kg mennyiséget szabad kipermetezni a t e r m e s z t ő helyiségekben. A porozószerek közül a 20 % DDT hatóanyagtartalmu szerekből 1/2 kg-ot, a 10 %-os DDT t a r t a l m ú s z e rekből 1 kg-ot porozhatunk ki. A jelzett mennyiségek minden esetben 100 m^ felületre, ill. t e r ü l e t r e vonatkoznak, és e l s ő s o r b a n a gombászunyogok é s egyéb rovarkártevők (földi
* Az Egészségügyi Minisztériumnak és az FM. Növényvédelmi Szolgálatnak e közlemény elkészítése óta, időközben kiadott együttes rendelete a DDT, HCH, és D L - t a r t a l m u készítmények alkalmazását - éppen veszélyességük miatt - m á r betiltotta. (A Szerkesztő)
16
ászkák, Collembolák) ellen használatosak. Ezekhez keverhető' m é g az e m b e r r e k e v é s b é v e s z é l y e s , de jő hatású Piretrum por is, 1:3 arányban. Az utóbbi önmagában használva is e r e d m é n y e s 1 kg/100 m 2 mennyiségben a pincebogarak vagy földi ászkák ellen. A felsorolt s z e r e k r e vonatkozóan tudnunk kell, hogy mig a DDT tipusu szerek hatása egyenletes, hosszabb ideig t a r t ó , addig a HCH származékok és a Pirétrum a k á r t e v ő k r e taglózó hatású; tehát az utóbbiak gyosan, nagyobb intenzitással, de rövidebb ideig hatnak. Mig a Piretrum az ember e g é s z s é g é r e különösebben nem á r t a l m a s , addig a DDT és HCH s z á r m a z é k o k utolsó használatától a gomba szedéséig a 21 nap várakozási időt szigorúan be kell t a r t a n i . A f o s z f o r s a v é s z t e r e k e t , - tekintve, hogy erősen m é r g e z ő k , és m á r a b ő r r e kerülve is gyorsan felszívódnak, - csak különösen gondos elővigyázattal használjuk. Kerüljük az ide tartozó s z e r e k (Wofatox, Parathion-20 s t b . ) z á r t helyiségben való k i p e r m e t e z é s é t , vagy por alakban való k i s z ó r á s á t . A szabadban v a l ó porozáshoz 100 m ^ - r e 15 dkg Wofatox por úgyszólván minden r o v a r k á r t e v ő ellen hatásos. P e r m e t e z ő s z e r alakjában 10 g - o t 10 1 vizben kell 100 m 2 t e r ü l e t r e kijuttatni. E r ő s e n m é r g e z ő hatásuk miatt azonban ezeket a vegyszereket is igen óvatosan kell kezelni. Hatóanyaguknak - - p a r a - n i t r o f e n i l - d i m e t i l - t i o f o s z f á t , illetve p a r a - n i t r o f e n i l dietil-tiofoszfát - - az e m b e r i szervezetbe t ö r t é n ő közvetlen b e j u t á s a vagy felszívódása m á r 0 , 1 g mennyiségben halált okoz. Ezért m é g a s z a badban való használatukat is - - 4 8 órával a vegyszer használata előtt - - a z illetékes k ö r z e t i orvosnak és a községi (helyi) tanácsnak be kell jelenteni. És a v e g y s z e r r e l dolgozókat ebben az esetben is el kell látni vé'dőruhával, álarccal, stb. A parathion tipusu szerek a gombában nem halmozódnak fel, e z é r t a gomba 2 héttel a v e g y s z e r használata után fogyasztható. De a gombát csak 14 nappal az utolsó p e r m e t e z é s vagy porozás után szabad szedni és é r t é k e s í teni. Az elmondottak alapján tehát kerüljük e vegyszerek túlzott használatát. A f o s z f o r s a v é s z t e r e k k e l v a l ó v e g y s z e r e s védekezést csak szakavatott e m b e r irányítása m e l l e t t végezzük, m e r t a legkisebb felületesség is súlyos heveny m é r g e z é s e k e t okozhat. A betegségokozó gombaszervezetek ellen használt készítmények közül a f o r maiint komposztföld f e r t ő t l e n í t é s é r e (10-20 1 25 %-os formalinoldat
4617/Rné
17
1 m földre) használhatjuk jő eredménnyel. A gombabetegségek ellen általában a megelőző védekezést javasoljuk, amikor a korábban felsorolt szereket a trágya, ill. komposztföld f e r t ő t l e n í t é s é r e használjuk. A talajfertőtlenitést Collembola f e r t ő z é s esetén kombinálhatjuk, ilyenkor a gombaölő s z e r e k h e z adjunk HCH-s káliszappant, amelyet a komposztföldre öntözünk. Jő eredményt hoz a gombaágyás Thedionos vagy Phenkaptonos beöntözése, amely a gombabetegségek mellett egyidejűleg a Collembola fertőzést is f e l s z á m o l j a . Ez utóbbiak azonban e r ő s e n m é r g e z ő s z e r e k , a m e l y e k r e a parathion s z e r e k r e vonatkozó előírások érvényesek. Ujabban kipróbálták a Helarion csigaölőszert is, amely metaldehid tartalmú granulatum. 10-15 s z e m c s e m2-ként kiszórva elegendőnek bizonyult a csigák ellen. 3 . / Csalétkezés. A védekezésnek ezt a f o r m á j á t a meztelen csigák és a rágcsálók i r t á s á r a alkalmazhatjuk eredményesen. A meztelen csigák (Limax flavus s t b . ) i r t á s á r a jól bevált a metaldehid t a r t a l m ú csalétek. 1 kg korpa + 60 dkg metaldehid + 6 dl viz összedolgozva, és kupacokba kihelyezve, több hétig hatásos a csigák ellen. E g é r , ill. patkány k á r t é t e l esetén r á g c s á l ő i r t ő csalétkeket kell használni. Egér ellen jő hatású az Arvalin, amelyből 2-5 szemet kell a lyukakba kiskanállal behelyezni. A lyukat nem szabad betaposni. A kanalat és az arvalinos edényt m á s c é l r a felhasználni tilos. A szennyezett bőrfelületet azonnal le kell mosni. A m e g m a r a d t vagy elszóródott csalétket gondos összegyűjtés után el kell égetni, vagy el kell ásni, mivel veszélyt j e lenthet az e m b e r e n kivül az állatokra i s . Patkányok ellen jól bevált a patkánylyukak vagy patkányjáratok mellett elhelyezett benzolhidroxikumarin hatóanyagú Cumacid r á g c s á l ó i r t ő s z e r . 100 m^ t e r ü l e t r e 1/2 kg szükséges, 1-2 héten át ugy, hogy az elfogyasztott m é r e g helyébe mindig ujabbat kell helyezni. Patkányirtó m é g a tengeri hagyma is, amelyből 20 % mennyiséget kell a csalétekhez keverni, és ebből 1/4 kg-ot kell 100 m ^ - r e kupacokba kiszórni. Száritott tengeri hagymából kevesebbet, 5-10 %-ot kell a csalétekbe keverni. 4. / Gázosítás, füstölés, gőzölés. Végül megemlíthető a védekezésnek még egy módja, amikor a hatóanyagot gáz, füst f o r m á j á b a n juttatjuk a helyiségbe, ill. a kártevőkhöz. A megelőző védekezés érdekében helyesebb a g o m b a t e r m e s z t ő helyiségek telepítés előtti gázos f e r t ő t l e n í t é s e . A gázok többnyire a kártevők minden fejlődési alakját elpusztítják, káros szennyeződést nem hagynak v i s s z a , maradéktalanul kiszellőztethetők a védekezés b e f e j e z é s e után.
4617/Rné
18
A g o m b a t e r m e s z t é s s e l kapcsolatos helyiségek g á z o s í t á s á r a a következő g á zok alkalmazhatók: Cián: hatóanyaga a ciánhidrogén, amely kiváló r o v a r - és r á g c s á l ő i r t ó . 100 m3 l é g t é r r e 1 - 1 , 2 kg kalciumcianidot kell felhasználni. Fontos, hogy a t e r m e s z t ő h e l y i s é g tires legyen, m e r t a nedves, nyirkos é l e l m i s z e r e k , gombák, bizonyos mennyiségű ciánhidrogént adszorbeálnak, amely később á r t a l m a t okozhat. A gázosítás időtartama 8 óra, azután 24 óráig szellőztetni kell a helyiséget. A ciánozást lehetőleg a nyári meleg időben végeztessük el. A ciánnál még jobban használható az etilénoxid, vagy m á s néven "T" gáz. Helyiség gázosításon kivül alkalmas é l e l m i s z e r e k g á z o s í t á s á r a i s . 3 , 5 kg-os adagban (100 m ^ l é g t é r r e , 8 óra alatt) jó hatású, ha a hőmérséklet m e g h a ladja a 15 C ° - o t . Hatását fokozza, hogy a rovarok t o j á s a i t , petéit is e l p u s z t í t j a . A gázosítás után a helyiséget 24 órán át szellőztetni kell. I s m e r e t e s a formaldehides gázosítás is. Ha 100 m^ l é g t é r r e 40 dkg. k l ó r m e s z e t - é s 2 1 formaiint hozunk ö s s z e , a keletkező formaldehid gáz 24 48 óra alatt kifejti hatását. A t e r m e s z t é s közbeni g á z o s í t á s r a végül a DDVP hatóanyagú Dichlorvos vagy Vapona is igen a l k a l m a s . A többi gáznál az e m b e r r e kevésbé m é r g e z ő , és a gombászunyogokat kiválóan p u s z t í t j a . Gázosítást csak vizsgázott g á z m e s t e r végezhet., aki e l b í r á l j a a szükségét, kivitelezhetőségét és i s m e r i az egészségvédelmi óvórendszabályokat. Gázmester nélkül gázosítást végezni nem szabad ! Füstölőszerek közül a Fumatox (HCH-tartalmu füstölőpapir) elégetésével védekezhetünk, elsősorban a földiászkák ellen. 20-30 p a p í r c s í k elégetése szükséges 100 m^ t é r f o g a t r a . A füstölést v é g r e h a j t ó dolgozó köteles a munka elvégzéséig munkaruhát, és "TÜ" betétes álarcot viselni. A gőzölés a preventív védekezésnek az a f o r m á j a , amikor a kártevőt a t r á g y á ban vagy a komposztföldben gőzöléssel pusztítjuk el. Az e l j á r á s lényege, hogy a f e l h a s z n á l á s r a k e r ü l ő trágyába f o r r ó gőzt vezetnek (pl. futóatka fertőzésnél), vagy pedig a komposztot, ill. a takaróföldet fertőtlenítik gőzzel, fonalféreg (Ditylenchus, Rhabditis) f e r t ő z é s esetén. Fonalféreg i r t á s á r a c é l s z e r ű a helyiséget 3 napon át 60C°-on k i s z á r í t a n i , miáltal a fonalférgek elpusztulnak. Szerény munkámmal a r r a kívántam r á m u t a t n i , hogy a g o m b a t e r m e s z t é s fejlesztésének milyen fontos feltétele a m e g t e r m e s z t e t t gombák védelme,
4617/Rné
19
a t e r m é s biztonságára való t ö r e k v é s . A vegyszer h o z z á é r t ő kezében h a s z nos fegyver a kártevők elleni küzdelemben, azonban a helytelen, vagy szakszerűtlen felhasználás m é g a gombamérgezéseknél is súlyosabb ártalmakhoz vezethet. Az a v e g y s z e r á r t a l o m , amely a v e g y s z e r r e l való foglalkozás folytán következhet be, kellő vigyázattal elkerülhető. De az a lehetőség, amikor a g o m b á r a került, ill. a gombatestben felhalmozódott k á r o s vegyszermaradványok olyan e m b e r e k r e is veszélyt jelenthetnek, - - e l s ő s o r b a n nőkre és g y e r m e k e k r e , - - akik sohasem foglalkoztak közvetlenül a v e g y s z e r r e l , igen megfontolandó ! E z é r t a DDT és HCH s z á r m a z é k o k a t , valamint az utóhatás szempontjából veszélyesnek mondható minden m á s növényvédőszert is a g o m b a t e r m e l é s ben lehetőleg mellőzni kell.
A g o m b a t e r m e s z t é s b e n használható növényvédőszerekre vonatkozó m i n i s z t e r i rendeletek és utasítások: EÜ. M. 6. s z . tájékoztató: A gázok használata az e g é s z s é g r e k á r o s rovarok és rágcsálók ellen, és a gázosítás óvórendszabályai (1961). E Ü . M . 1. s z . tájékoztató: Rovar- és r á g c s á l ó i r t ó s z e r e k f e l h a s z n á l á s a , óvórendszabályok (1962). FM. Növényvédelmi Szolgálat: 81.009/1966. u t a s i t á s . FM. Növényvédelmi Szolgálat: 82.776/1966. u t a s i t á s . FM. Növényvédelmi Szolgálat: 76.925/1965. s z . u t a s i t á s . A Magyar Népköztársaság területén engedélyezett növényvédőszerek jegyzéke. (1964-65. Mezőgazdasági Kiadó).
Probleme bei d e r Vernichtung von Schädlinge in der Champignon-Zucht durch Chemikalien. I. GILLICH, Kaposvár. In d e r Champignon-Zucht t r e t e n oft solche Schädlinge oder Krankheiten auf, die den ganzen E r n t e e r t r a g vernichten können. Gegen diese Schädlinge und Krankheiten kann man preventive oder mit d i r e k t e r Methoden kämpfen. Die Verteidigung ist dann e r f o l g r e i c h , wenn es A. / ökonomisch ist, wenn es sich auszahlt, B. / wenn es so w i r k s a m ist, d a s s e s nicht wiederholt werden m u s s , C. / wenn e s in den Fruchtkörpern keine - f ü r die Gesundheit des Menschen - schädliche Veränderungen h e r v o r r u f t .
4617/Rné
20
Die haupt Schtltzungs- F o r m e n : 1. /
2. /
Mechanische Verteidigung; Sammlung und Vernichtung der Schädlinge; in einigen specielle Fällen. t Schutz durch Chemikalien; ist allgemein angewendete Methode. Gegen den Schädlingen sind zahlreiche, verschiedene Präparate in V e r k e h r . Zwischen ihnen sind aber auch solche, d e r e n Giftstoff in den Pilz sich aufhäuft, deshalb sind diese zu v e r m e i d e n oder nur mit g r ö s s t e r Vorsicht zu gebrauchen. Die Wirkung und Schädlichkeit d i e s e r Schutzmitteln wertet diese Arbeit ausfuhrlich aus, und gibt Rath, in welchen Fällen welche Chemikalien, und wie angewendet werden dürfen. So z.B. deutet e r hin, d a s s die - inzwischen schon laut E r l a s s verbotene - DDT, ^HCH, e t c . kumulieren und i r r e v e r s i b i l e Veränderungen, schwere Vergiftungen h e r v o r r u f e n können. V e r f a s s e r macht bekannt mit d e r Wirkung von Piretrum und von einige solche Chemikalien, die in gewissen Fällen w i r k s a m sind, und ihr Gebrauch, nebst Einhaltung der V o r s c h r i f t e n , nicht bedenklich ist. Er mahnt zur besondere Vorsieht bei Benutzung von Wofatox, Parathion-20, (Phosphors ä u r e Inhalt !) die nur in sehr begründeten Fällen, und mit g r ö s s t e r Vorsicht anwendbar sind.
3./
Köderung (Falle),
Sammlung d e r Schädlinge durch Lockspeise.
4./
Vergasung, Dampfung, Rauchung. Das e r f o l g r e i c h s t e ist die Vergasung des Z u c h t r a u m e s , da es aber gefährlich ist, darf es nur ein qualifizierter G a s - M e i s t e r durchführen.
A gombakomposzt tápanyag-kiegészitése t a k a r á s k o r A Kanadában m e g j e l e n ő botanikai szakfolyóiratban L. C. SCHISLER és J.W.SINDEN g o m b a t e r m e s z t é s i kutatásaikat i s m e r t e t i k . K í s é r l e t e i k ben - - amint i r j á k - - megállapították, hogy különféle magvak őriemé^nyének adagolása a takaróanyaghoz termésfokozóbb hatású, mint a belőlük s z á r m a z ó olajokkal végzett, ekvivalens értékű N-dusitás. A finomított és a n y e r s e b b olajok egyaránt csak az e l s ő hullámban okoztak t e r m é s t ö b b l e t e t . Ebből a r r a következtetnek, hogy a z s i r - a n y a g c s e r e és a c s i p e r k e t e r m é s k é p z é s e között bizonyos ö s s z e f ü g g é s áll fenn. (Canad. Journ. of Bot., Ottawa, 1966. évi 8. s z . 1063-1069. o l d . ) UZONYI SÁNDORNÉ 4617/Rné
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évf. 1. szám \
Gombatart ósitás
liofilezéssel
SZÁNTÓ GYULANÉ,
Budapest
A liofilezés a modern é l e l m i s z e r t a r t ő s i t á s i e l j á r á s o k egyike. A liofilezés elve m á r a mult században i s m e r t volt. Már 1890-ben alkalmazták biológiai s z e m pontból fontos anyagok s z á r i t á s á r a . A második világháború alatt rohamosan t e r j e d t az e l j á r á s , a v a k c i n a t e r m e l ő tlzemek s o r r a alkalmazták. Élelmiszerek t a r t ó s i t á s á r a az 1950-es évek közepétől kezd t é r t hóditani. A liofilezés tulajdonképpen a s z á r i t á s o s t a r t ó s í t á s i e l j á r á s o k közé sorolható, a vizeltávolitás azonban fagyasztott állapotban történik, ezért egészen más fizikai és kémiai tulajdonságú t e r m é k h e z vezet. A meleg levegős s z á r i t á s alkalmával a viz folyadék-halmazállapotból párolog el, mig a liofilezéskor jég-halmazállapotból szublimál. A szokásos s z á r í t á s i e l j á r á s n á l a víz legnagyobbrészt diffúzió utján jut a f e l ü l e t r e , a vízben oldható komponenseket magával hozza, amelyek a felületen koncentrálódnak, kérget képeznek. Ez a jelenség a liofilezés során nem következik be. A hagyományos s z á r i t á s esetén az é l e l m i s z e r oxidációs változásokat szenved, ami a szin sötétedésében is jelentkezik. A liofilezés vákuumkamrában (csökkentett nyomáson) történik, igy a technológiai folyamat s o r á n nagyobb m é r t é k ű oxidációtól nem kell t a r t a n i . Nem utolsó sorban jelentős különbséget mutat a két m ó d s z e r a l k a l m a z á s a után a kiszáradt é l e l m i s z e r alakja, f o r m á j a . Mig a levegőn s z á rított anyag összezsugorodik, deformálódik, addig a liofilezett m e g t a r t j a eredeti alakját, f o r m á j á t . A Központi É l e l m i s z e r i p a r i Kutatóintézetben kétféle gomba liofilezés ét próbáltuk ki, a vadontermők közül a s á r g a rókagombát, a t e r m e s z t e t t gombák közül pedig a c s i p e r k é t . Mindkettőt l i o f i l e z é s r e alkalmasnak találtuk. A t e r m e s z t e t t gombák liofilezése azonban nem gazdaságos, hiszen b á r m i kor hozzá lehet jutni, de a vadontermők idénycikkek, e z é r t a tartósításuk kérdésével é r d e m e s foglalkozni. A liofilezéshez használtunk n y e r s gombát és gombás készételeket. A gombás ételek közül tejfölös gombát és tojásos gombát liofileztünk, mind csiperkéből, mind rókagombából. Nyers állapotban t a r t ó s í t á s szempontjából tehát a vadontermők, készétel választékbővítés tekintetében azonban ugy a vadontermők, mint a t e r m e s z t e t t gombák liofilezése egyaránt jelentős. Tartósitott készételeink közül ugyanis eléggé hiányoznak a gombafélék. A liofilezésnek - tapasztalataink szerint - a gombafélékre semmilyen k á r o s hatása nincsen. Eléggé alacsony (1-3 %) nedvességtartalom e l é r é s e esetén a kapott t e r m é k igen hosszú
4617/Rné
22
ideig tárolható, levegó't é s vizgőzt át nem e r e s z t ő csomagolásban. T á r o l á s i kísérleteink alkalmával r é s z b e n a m e g f e l e l ő t á r o l á s i h ő m é r s é k l e t r e , r é s z b e n pedig a csomagolóanyagok használhatóságának m e g á l l a p í t á s á r a szorítkoztunk. A tárolás s o r á n a vizfelvevőképességet, a főzési időt, illetve az elkészítési formákat vizsgáltuk, és a készítményeket é r z é k s z e r v i leg minősítettük. Vizsgálataink során a liofilezett és szárított gombák között legszembetűnőbb különbségnek a vizfelvevőképességet találtuk. A liofilezett gomba ugyanis 1 -2 p e r c alatt t e l j e s mértékben r e h i d r á l h a t ó , m í g a szárított gombák m é g 12 órás á z t a t á s után s e m veszik v i s s z a t e l j e s e n eredeti v í z t a r t a l m u k a t . Ezenkívül lényeges a s z í n - és izkülönbség i s , a liofilezett t e r m é k j a v á r a . Érzékszervi bírálatok alapján megállapítottuk, hogy a liofilezett t e r m é k e k t á r o l á s i ideje f ő l e g a csomagolóanyagoktól fUgg. A hőmérséklet csak annyiban befolyásolja a t á r o l á s t h o g y a vízgőznek nem eléggé ellenálló csomagolóanyagban - a magasabb h ő m é r s é k l e t ű t é r n e k megfelelő nagyobb relatív páratartalom e s e t é n - a liofilezett é l e l m i s z e r előbb nedvesedik, ebből következően előbb romlik. Az alacsonyabb hőmérsékletű t á r o l á s i helyeken a nedvesedés v e s z é l y e kisebb, tehát a r o m l á s jelei is később mutatkoznak. Eddigi eredményeinket összegezve, a n y e r s állapotban, darabos f o r m á ban liofilezett gombát vizgőzt át nem e r e s z t ő és f o r m a t a r t ó csomagolóanyagban, s z o b a h ő m é r s é k l e t e n , egy évnél hosszabb ideig mindennemű károsodás nélkül eltarthat ónak találtuk. Tejfölös és tojásos gomba m i n t á inkat másfél év óta tároljuk számottevő minőségváltozás nélkül. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gombák - különösen a gombás ételek t e l j e s értékű t a r t ó s í t á s á r a a liofilezés a jelenleg i s m e r t e l j á r á s o k között a legmegfelelőbb. E z é r t a jövőben többféle különböző gombafaj liofilezésével szándékozunk k í s é r l e t e k e t végezni.
Die Gefriertrocknung von Pilzen F r a u É. SZÁNTÓ
Budapest
Im Zentralforschungs-Institut für Lebensmittelindustrie haben wir die Gefriertrocknung von zwei Pilz-Arten e r p r o b t , und zwar von den wildwachsenden den Pfifferling (Cantharellus cibarius), und von den Kultur -
4617/Rné
23
Pilzen den Champignon (Agaricus bisporus). Beide fanden wir zur Gefriertrocknung geeignet. Die Gefriertrocknung von gezüchteten Pilzen ist unwirtschaftlich, da s i e zur j e d e r Zeit e r r e i c h b a r sind, aber die wildwachsenden sind Saisonartickel, wo es sich mit d e r Konservierung zu b e f a s s e n einen Sinn hat. Zur Gefriertrocknung können rohe Pilze und pilzhaltige tischfertige Gerichte in gleicher Weise verwendet werden. Von den pilzhaltigen Gerichten haben wir Pilz in Sauerrahm Tunke, sowie Pilz mit Ei g e f r i e r t r o c k n e t sowohl, aus Champignon, als auch aus Pfifferling. Aber in Hinsicht der Sortimentserweiterung und Konservierung von Tischfertigen Gerichten sind sowohl die wildwachsenden, als auch die gezüchteten Pilze ebenfalls von g r o s s e r Bedeutung. Von u n s e r e n konservierten Gerichten fehlen nämlich die Pilze in g r o s s e m M a s s e . Nach u n s e r e n E r fahrungen übt die Gefriertrocknung auf die Pilze keine schädliche Wirkung a u s . Im Falle der E r r e i c h u n g eines genügend niedrigei^ Feuchtigkeitsgehaltes (1-3 %) kann das erhaltene Produkt während einer sehr langen Zeitdauer in einer luft- und wasserdampfundurchlässigen Verpackung gelagert werden. Bei u n s e r e n Lagerungsversuchen beschränkten wir uns teils auf die Bestimmung der geeigneten L a g e r u n g s t e m p e r a t u r , und teils auf die Bestimmung der Verwendbarkeit der Verpackungstoffe. Im Laufe der Lagerung untersuchten wir die Wasseraufnahmekapazität, die Zeitdauer des Kochens, bzw. die Zubereitungsformen, sowie qualifizierten wir die Erzeugnisse auf organoleptischer w e i s e . Im Laufe u n s e r e r Untersuchungen fanden wir zwischen den g e f r i e r t r o c k n e t e n und den nur einfach getrockneten Pilzen die Wasseraufnahmekapazität als h e r v o r stechendsten Unterschied. Der g e f r i e r g e t r o c k n e t e Pilz kann nämlich während 1 - 2 Minuten vollkommen r e h y d r i e r t werden, während d e r nur einfach getrocknete Pilz noch auch nach einer 12-stündigen Weichung seinen ursprünglichen Feuchtigkeitsgehalt nicht vollkommen wiederaufnehmen kann. Ausserdem ist auch der F ä r b - und Geschmacksunterschied zum Vorteil des gefriergetrockneten Produktes bedeutend. Auf Grund von organoleptischen Beurteilungen haben wir f e s t g e s t e l l t , d a s s die Lagerungszeitdauer der gefriertgetrockneten E r z e u g n i s s e hauptsächlich von dem Verpackungsmaterial abhängt. Unsere bisherigen Ergebnisse nebeneinandergestellt, haben wir so gefunden, d a s s d e r in rohem Zustand und in stückiger F o r m g e f r i e r g e t r o c k n e te Pilz in einem wasserdampfundurchlässigen und formbeständigen V e r packungsmaterial bei Z i m m e r t e m p e r a t u r länger als ein Jahr ohne wesentlichen Schädigungen gelagert werden kann. Unsere Muster von S a u e r r a h m -
6674/Rné
24
pilz und von Pilz mit Ei l a g e r n wir schon seit anderthalb Jahren ohne bedeutende Qualitfitsänderung, Aus den obenangefiihrten geht e s hervor, d a s s zur vollwertigen Konservierung von Pilzen, b e s o n d e r s pilzhaltigen Gerichten unter den zur Zeit bekannten Verfahren die G e f r i e r t r o c k n u n g das geeigneteste ist. In den folgenden beabsichtigen w i r mit der Gefriertrocknung auch von verschiedenen Pilzarten Versuche durchzuführen.
Egyes farontó gombák bontási e r é l y e . A "Zeitschrift f ü r Pilzkunde" 1966. évi 8. számában M. TORTIC mikológusnő beszámol azokról a megfigyeléseiről, amelyeket Zágrebben, két diófarönkön, a f a r o n t ó gombák bontási e r é l y é r ő l végzett. A két t e l j e s e n e g é s z s é g e s nek tünő, egymástól 11 m távolságban álló fát 1954-ben vágták ki. A megfigyeléseket 1962 végéig végezte, amikor az egyik rönkből m á r csak egy kis m a r a d vány állott fenn, amely 1963-ban teljesen eltűnt. A megfigyelt másik rönkből 1962-ben még a f e l e megvolt, amit azután ekkor kiástak és m e g s e m m i s í t e t t e k . A második rönk lassabb pusztulását azzal m a g y a r á z z a , hogy ez a rönk r e g g e l től kezdve nagyfényben állott, m i g az e l s ő r e kb. 2 áráig a ház árnyéka naponta rávetődött, és igy a gombákkal való fertőződés feltételezhetően egyidejű k e z dete ellenére a farontógombák működése az e l s ő rönkben e r ő s e b b volt. A két rönkön egyébként a közölt ö s s z e á l l í t á s s z e r i n t , többször ismétlődően, ö s s z e s e n 9-féle farontógomba jelent meg. Ezek közül 3 csak az e l s ő rönkön mutatkozott (Stereum p u r p u r e u m , Pleurotus o s t r e a t u s , Auricularia m e s e n t e r i c a ) , további 3 csak a második rönkön (Xylaria polymorpha, Gloeoporus f u m o s u s , Pluteus pellitus), mig 3 mindkét rönkön (Flammulina velutipes, Panus rudxs, Polyporellus squamosus). DR. LÁSZL^ IMRE Hollandia g o m b a t e r m e l é s e A fejlődés üteméből Ítélve 1 9 7 0 - r e a holland g o m b a t e r m e s z t é s mennyiségileg m e g k é t s z e r e z ő d h e t . Ehhez az szükséges, hogy évenként 3, 5 termést vegyenek le termesztőhelyiségenként, és igy a t e r m é s á t l a g o t 60 k g / m 2 - r e e m e l h e s s é k . P.J. BELS, M e d e d . D i r . : Die Champignonkultur in Nederland. T u i n b . , Gravenhage. 1965. 28. 2. sz. 727~öld7) UZONYI
4617/Rné
SÁNDORNÉ
25
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 1. szám
Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfeteg-féléinek i s m e r t e t é s é h e z . (II. közlemény) * BABOS LORÁNTNÉ,
Budapest
Az utóbbi évek gyűjtései során i s m é t előkerült néhány hazánk területén uj, illetve ritka gombafaj» Ezek adatait kivonatosan az alábbiakban i s m e r t e t e m . A teljes közlemény a Fragmenta Botanica Musei Historico-Naturalis Hungarici 1966. (4.) évfolyama 43-52. oldalán jelent meg. Camarophyllus atropunctus (PERS.) L/^NGE - - Sopron: Kecskepatak völgye, " g y e r t y á n o s - t ö l g y e s b e n , 1963. IX. 17. (BABOS M. és BOHUS G.) Barnásszürke szinü, a p r ó t e r m e t ű gomba. Jellemző s a j á t o s s á g a a tönk feketés pelyhes-pikkelykés diszitettsége. Camarophyllus lacmus SCHUM. - - Szakonyfalu, Vas megye, r é t e n , 1963. X. 3. (BABOS M. és BOHUS G.) R ó z s á s s z ü r k e kalapszinü, anasztomizálő l e m e z ű , hegyvidéki nyirokg o m b a - f a j . Tönkje, f e h é r , de alul s á r g á s szinü. Clitocybe t r u l l a e f o r m i s FR. s s . BRES. — Sopron: Váris és Zichy-rét _ között, vegyes erdőben, 1950. X. 6. (BOHUS G. , KALMÁR Z. , GYORBIROE.); T a t á r szentgyörgy, P e s t m e g y e , homoki telepitett fenyőerdőben, 1964. IX. 23. (BABOS M. és BOHUS G*) Kistermetű tölcsérgomba. Kalapja és tönkje b a r n á s s z ü r k e szinü, a kalap felülete p e l y h e s - p i k k e l y k é s - é r d e s . A lemezek szine f e h é res. Hygrophorus nemoreus (LASCH) FR. - - Szakonyfalu, Vas megye, Luzula m é s z k e r ü l ő bükkösben, 1963. X. 3. (BABOS M. és BOHUS G.); Bakony-hegység: Farkasgyepü környéke, Luzula m é s z k e r ü l ő bükkösben, 1963. IX. 2 7 . , X. 15. (BABOS M. és BOHUS G.); Pilis-hegység: L a j o s - f o r r á s környéke, 1963. IX. 26. (FERENCZ I.); Visegrádi-hegység: Nyalkabérc, Gizella-telep környéke, Luzula m é s z k e r ü l ő tölgyesben, 1963. IX. 2 . , IX. 7 . , IX. 19. (BABOS M. és BOHUS G.); Mátra-hegység: Párád, Várhegy, Luzula m é s z k e r ü l ő bükkösben, 1963. IX. 23. (BABOS M. és BOHUS G.)
* Az I. közlemény megjelent: F r a g m . Bot. Mus. Hist. -Nat. Hung. 1963. (3), p. 29-39. Az I. közi. kivonata megjelent: Mikológiái Közi. 1965. (3), 2. s z . p . 89-91.
26
Nagysága változatos, általában közepes t e r m e t ű . Kalapja r ó z s á s s á r g a b a r a c k - n a r a n c s o s szinti, nagyitó alatt jól láthatóan benőtten s z á l a s - s z e m c s é s , s u g a r a s s z e r k e z e t ű . Lemezei krémszinüek, k i s s é ritkánállók, lefutók. Tönkje f e h é r e s - k r é m s z i n ü , halvány n a r a n c s o s árnyalattal, felül s z e m c s é s - k o r p á s . L a c c a r i a tortilis (FR. ex BOLT.) BOUD. - - ( ( S o p r o n , Kecske-patak völgye, uton, csupasz talajon, 1963. I X M 7 . (BABOS M. és BOHUS G.) Nagyon apró, szabálytalan alakú, g ö r b e tönkű gomba. Szine r ó z s á s - h u s s z i n ü (mint a L. l a c c a t a - é ) Nematoloma sublateritium ( F R . ) KARST, f. s u b s t e r i l e LANGE - - Budai-hegység, 1949. X . : . (KALMAR Z . ) ; Budai hegység: Hársbokor hegy, lomboserdőben, 1963. X. 9. (VAJDAL.); Budai-hegység: C s ú c s hegy, vegyeserdőben, 1964, IX. 29. (BABOS M. és BOHUS G.) A vörhenyes kénvirággomba s z u b s t e r i l f o r m á j a . A lemezek idős állapotban is s á r g á k maradnak, m e r t a bazidiumokon fejlődő k e v é s s z á m ú spóra nem szinezett. A Csúcshegyen 1964 óta több alkalommal is előfordult, a megjelölt micéliumtelep r e n d s z e r e s e n ilyen t e r m ő t e s t e k e t f e j l e s z t . Phaeocollybia lugubris ( F R . ) HEIM - - ((Ezakonyfalu, Vas megye, lucfenyővel kevert Luzula m é s z k e r ü l ő bükkösben, 1963. X. 3. (BABOS M. és BOHUS G.) Kalapja z s e m l y e s z i n ü - v ö r ö s b a r n a - o l a j z ö l d e s , l e m e z e i fakó test szinűek, foltosak, m a j d r o z s d a b a r n á k . Tönkje gyökerező, c s a v a r t . Szaga r e t e k s z e r ü , ize k e s e r ű . Tricholoma sulphur e s cens BRES. - - Mátra-hegység: Nagylápafő, Vaccinium m y r t i l l u s - o s (fekete áfonyás) Luzula m é s z k e r ü l ő bükkösben, 1963. IX. 23. (BABOS M. és BOHUS G.) A gomba fiatal, érintetlen állapotban f e h é r e s , a kalap közepe b ő r szinü. F o g á s r a feltűnően sárgul, e l ő s z ö r k é n s á r g a , majd sötét k r ő m s á r g a l e s z . Szaga gyengén r e t e k s z e r ü , ize k i s s é csipős. Lycoperdon
4617/Rné
m a m m a e f o r m e PERS. . HOLLÓS L . , MÁRTON J. és SZABÓ Z. által gyűjtött r é g i h e r b á r i u m i anyagot korábban m á s névvel jelölték, e z é r t nem volt megtalálható a " M a g y a r o r s z á g Gasteromycetái" (1903) c. műben, és a "Szekszárd
27
vidékének gombái" (1933) c. dolgozatban. Lycoperdon umbrinum PERS. v a r . velatum (VITT.) HOLLOS, Lycoperdon excipuliforme SCOP.). 1960-1963 között a Magyar Középhegység 3 pontján gyűjtöttük '(jiakony-hegység: FarkasgyepU környéke, gyertyános-tölgyesben, 1960. VIII. 4. (BABOS M. és BOHUS G . ; ) Budai-hegység: Csúcshegy, vegyes erdőben, 1960. X. 15.{BOHUS G.;fi ugyanott nagy példányszámban 1963. IX. 6.(BABOS M . ; ) Mátra-hegység: Párád, Várhegy, gyertyános-tölgyesben, 1963. IX. 23. (BABOS M. és BOHUS G.) A gomba külső burka k e r e k - c s i l l a g s z e r ű jellegzetes foltokra szakad.
Daten zur Kenntniss Ungarns seltene Hutpilze und Gasteromyceten F r a u M. BABOS,
Budapest
V e r f a s s e r macht ständig bekannt mit den in Ungarn neue Pilzart Funden in der Veröffentlichung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums (Fragmenta Botanica Musei Historico-Naturalis Hungarici). Die im Jahre 1966 veröffentlichten neue Arten der ungarischen Pilzflora, und die entsprechenden o r t s Angaben, wurden hier kurz aufgezählt.
Uj A m a n i t a - f a j a Cseh-Középhegységben. v A Ceská Mykologie 1966. (20.) évfolyamának 4. számában (237-241. old.) S. SEBEK i s m e r t e t é s t és fényképfelvételeket közöl az Amanita echinocephala (VITT.) e l s ő csehszlovákiai előfordulásáról. Ezt az Olaszországból leirt déli f a j t , amely közeli rokonságban áll a cafrangos galócával (Amanita strobilif o r m i s ) , és bizonyos fokig az őzlábgalócához (Amanita vittadinii) is hasonlit, három helyen találták m e g a Cseh-Középhegységben. Felhivjuk r á e z é r t a m a g y a r megfigyelők figyelmét, m e r t egészen bizonyos, hogy ez a ritka f a j nálunk is előfordul. Lehet, hogy eddig a valamivel gyakoribb vittadinii-vei összetévesztették, illetőleg annak nézték. DR. KÜRTHY SÁNDOR
4617/Rné
28
G o m b a t e r m e s z t e r m é s i külföldi hírek Előnyös tapasztalatok a szintetikus komposztr ól trországban A c s i p e r k e l e r m e s z t é s h e z t e l j e s mértekben lőtrágya nélkül készítik a komposztot Baromfitrágyát és különféle kiegészítőket adagolnak a buzaszalmához, lényegileg az Angliában kidolgozott, un. MRA- recept s z e r i n t . A s z á r a z s z a l mához t-ként 150 kg 12%-os N-tartalmu s z á r í t o t t v é r t adagolnak. Az így előállított alapanyag d r á g a ; 12 k g / m 2 t e r m é s t kell hoznia ahhoz, hogy ne legyen r á f i z e t é s e s . A komposztálási folyamat 27 napig t a r t . A hőkezelés r e n d s z e rint 7 napig t a r t , miközben l a s s a n emelik a hőmérsékletet 50 C ° - r ó l 60 C°~ra. A t e r m e s z t ő r é t e g vastagsága csupán 15 c m . R e n d s z e r e s e n 17-19 k g / m 2 t e r mésátlagot érnek el, (Comm. Grower, London, 1966. 3673. s z . 1047.old.)
"Korsyl Bacillol", a sokoldalú f e r t ő t l e n í t ő s z e r . A Korsyl-Bacilloi 3 - 5 %-os v i z e s oldata hatásosan pusztítja a baktériumok •v.
vegetativ és s p ő r a k é p z ő f o r m á i t , a gyomgorrbákat és f e r t ő z ő gombakórokozőkat, valamint a r o v a r lárvákat, atkákat és fonalférgeket i s . T e r m e s z t ő h e l y i ségek, gombaházak folyosóinak r e n d s z e r e s f e r t ő t l e n í t é s é r e , fából való e s z közök, termesztőládák k e z e l é s é r e ajánlatos. Az oldatot speciális p e r m e t e ző pisztollyal kell a kezelendő felületre juttatni. Gyártja: Bacillofabrik. Dr.Bade et Co. Hamburg. (Der Champignon,. Bad Godesberg, 1966 (6.) 63. s z . m e l l é k l e t . ) Amerikai tanácsok a komposztkészitéshez. A komposztálás kezdetén az alapanyag ö s s z e s - N t a r t a l m a 1 , 5 - 1 , 7 % körül legyen, s ez az érték a kiégészitőanyagok hozzáadása, beépülése, m a j d az alapanyag hőkezelése után 2 , 2 - 2 , 3 %-ra emelkedik. A vízadagolás az e l s ő 2 forgatáskor m a x i m á l i s legyen, és később is bőséges, hogy az ágyazásikomposzt 70-75 %-nyi nedvességet t a r t a l m a z z o n . Apró, tömődésre hajlamos komposztból lazábban, míg a laza anyagból tömörítve kell az ágyásokat e l k é szíteni. (Per Godesberg, 1966gombaüzemben. (6.) 61. s z . 28-29. old.) T e r m Champignon, e s z t é s i e l j á r áBad s a yommelhauseni Lótrágya és b a r o m f i t r á g y a keverékéből készítik a komposztot. Pasztörizálás és c s í r á z á s után termesztőládákban előhajtatják az anyagot, A ládákba 13 cm vastagságban töltik a komposztréteget. A t e r m e s z t ő h e l y i s é g e k e t zónázással évente 6 , 5 - s z e r töltik. T e r m é s á t l a g évi 80-95 kg/m2 (Per Champignon, Bad Godesberg, 1966. ( 6 . ) 62. s z , 5. 10. old,
UZONYI SÁNPORNÉ
4617/Rné
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 1. s z á m .
29
Gombaáruaitás egyes jugoszláviai piacokon.
•
DR. POKORNY FERENC, Budapest A nyár folyamán alkalmam volt Jugoszláviában j á r v a , a piaci á r u s i t á s t több helyen is tanulmányozni, s ugy gondolom, hogy ez a k é r d é s itthoni g o m b á s z t á r s a i m a t is érdekli. Első tapasztalataimat Zágreb városának legnagyobb piacán, a v á r o s központjában fekvő csarnokban s z e r e z t e m . Itt a gombaárusok kijelölt helyét hiába k e r e s t e m , m e r t a gombákat s z é t s z ó r t a n , mindenütt á r u s í t h a t j á k az ő s t e r m e lők. Gombaárusitási igazolólapot s e m láttam, m e r t az itt nincsen, de a gombákat fajonként elkülönítve, fehér vászonteritőn vagy lepedőn szabad csak árusítani, s a gombákat a helypénzszedő vizsgálja m e g . A gombát 10-15 dekás csomókban á r u s í t j á k . Nagyobb tömegű gombát a piac t e r ü l e t é n nem l á t t a m , b á r a környékbeli erdőkben itt elég sok a gomba. Zágreb kedvelt kirándulóhelyének, az 1015 m é t e r m a g a s Medvednica hegynek környéke igen jő gombalelőhely, s bár itt igen sokféle susulyka (Inocybe)-faj, valamint p á r ducgalóca (Amanita pantherina) van az erdőben, g o m b a m é r g e z é s mégis ritkán fordul elő. A piacon árusított gombák között akadt kevés vargánya, elég sok volt a rókagomba, a csiperkék, s egy-két csomó c s á s z á r g a l ó c a . Elég sok volt m é g a korallgomba, bár itt a r ó z s á s korallgombát (Ramaria botrytis) a s á r g a k o r a l l gombával (Ramaria flava) együttesen árusították. Akadt jócskán szegfűgomba, és gyűrűs tölcsérgomba i s . É r d e k e s , hogy ezt az utóbbi f a j t az egy tőből kinövő csoportokban á r u s í t j á k ugy, ahogy a f a t ö r z s r ő l levágják. É r d e k l ő d é s e m r e megtudtam, hogy egyes vargányaféléket házilag s z u r ó p á l cákon vagy m á s módon szárítanak i s , de ezek á r u s í t á s r a nem kerülnek. A második nagyobb piac a k e l e t r e e s ő v á r o s r é s z b e n egy p i a c t é r . Ezen a piacon találtam a legtöbb gombát, gyűrűs tölcsérgombát (Armillariella mellea) tömegesen, legalább tiz helyen árusítottak. Az épülő déli v á r o s r é s z egyik nagyobb piacán is volt g o m b a á r u s i t á s , de a felhozatal itt kevesebb. Karlovac városának a nagypiacán is aránylag kevés a g o m b a á r u s i t á s , de a gomba f e h é r vászonteritőn van ott i s . Rijeka s z á m o s kis piaca mellett a legjelentősebb piac több csarnoképületből áll, és a csarnokok közti területeken is folyik á r u s i t á s . Itt is árusítanak több helyen gombát is, többnyire a m á r emiitett fajokat, igen olcsó á r o n , m e r t
4617/Rné
30
itt m á r igen nagy a halfelhozatal. Rijekátől nyugat f e l é haladva Opatija városának nyugati r é s z é n van a város z á r t és feltilnően tiszta, ha nem is nagy piaca és halcsarnoka, ahol gombát is árusitanak. Ezenkivtll egyedül Lovrana kies fekvésű városkában, és tőle d é l r e , az i s z t r i a i félsziget délnyugati c s ü c s k é n fekvő Pula városában találunk nagyobb piacot, ahol gombát is á r u s i t a n a k . A délkeleti tengerparton a gomba m á r ritkább, s a k a r s z t o s vidékekre alig k e r ü l . Mivel az emiitett helyeken a piacokon bizonyos egyöntetűséget figyeltem meg a gombafelhozatal és á r u s i t á s t e r é n , e z é r t feltételezhető, hogy Jugoszlávia m á s piacain is hasonló a helyzet. Az e l l e n ő r z é s , mint emiitettem, lazább a m i piaci ellenőrzésünknél. Ha ennek e l l e n é r e kevesebb a g o m b a m é r g e z é s , az talán annak tudható be, hogy a gyümölcsökben, hus- és halfélékben gazdag o r s z á g gombafogyasztása alárendeltebb, mint nálunk, a lakosság pedig jól i s m e r i a gyilkos galócát és e l k e r ü l i . A m é r g e z é s e k e t a s a j t ó azonnal közli i s . Ottlétem a l a t t egy g o m b a m é r g e z é s r ő l s z e r e z t e m tudomást. Ez a m é r g e z é s a szerbiai Lajkovácon t ö r t é n t , ahol egy személy és két gyermeke b e t e gedett meg a s a j á t szedésű gombából készült ételtől, s b á r az étel elfogyaszt á s a után 3 ó r á v a l m á r Belgrádba szállították a gyermekeket segiteni m á r nem tudtak rajtuk.
Pilz-Verkauf an einigen jugoslavischen D r . F . POKORNY,
Märkten
Budapest
V e r f a s s e r hatte vorigen Sommer Gelegenheit in Jugoslavien in m e h r e r e Städten den Pilz-Verkauf und Pilz-Kontrolle zu studieren. Hier werden seine Erfahrungen und i n t e r e s s a n t e Feststellungen zur Orientierung mitgeteilt, wonach die bei d e r Kontrolle betätigten Pilzsachverständigen Kollegen mit den ungarischen Umständen einen Vergleich ziehen können. V e r f a s s e r erwähnt zB. d a s s in Zagreb, Karlovac, Rijeka, Opatija, Pula, usw. am Markt - als e r d o r t war - m e h r e r l e i Pilze zum Verkauf feilgeboten wurden, a b e r in g r ö s s t e r Menge A r m i l l a r i e l l a m e l l e a , und zwar büschelweise, wie es vom Baum herabgeholt wird. V e r f a s s e r teilt m i t einige Pilz-Vergiftung betreffende Erfahrungen und Ansichten, die e r Während seiner Aufenthalt dort gehört hat. Demnach ist eine schwere Pilzvergiftung dort s e l t e n , da die Einwohnerschaft den Amanita phalloides, den Amanita Panther ina und die Inocybe-Arten gut kennt, und so v e r m e i d e t .
4617/Rné
31
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 1. s z á m .
Uj m é r g e z ő gombafaj a Szovjetunió f l ó r á j á b a n . •
(A Botanicseszkij Zsurnal szovjet tudományos folyóirat 1966. évi 51. kötetének 857. oldalán megjelent közlemény i s m e r t e t é s e . Fordította BACSA *(. MIHÁLYNÉ.) Közép-Ázsiában a kalaposgombákból (Agaricales) aránylag kevés f a j t e r e m , de ezek közül néhányat nagy mennyiségben felhasznál f o g y a s z t á s r a a helyi lakosság. A gyakori ehetők: a csiperkék (Agaricus) néhány f a j a , (eddig pontosan nem állapították meg, melyek ezek a fajok), az ördögszekérgomba (Pleurotus eringii) és a pusztai kucsmagomba (Morchella steppicola ZEROVA). Ezeket az ehető fajokat m á r régen i s m e r i k , és eddig semmilyen g o m b a m é r g e zésről nem lehetett hallani. E z é r t megdöbbentő volt az a súlyos g o m b a m é r g e z é s , amely a Taskent t e r ü l e t é hez t a r t o z ó K ö z é p - C s i r c s i k s z k i j körzetében történt, ahol két kolhozcsalád - 3 felnőtt és 5 gyermek, 7-12 éves korú - gombamérgezést kapott. A g y e r m e kek közül kettőnek - egy 9 és egy 12 évesnek - m é r g e z é s e halálos kimenetelű volt. 1 A Szovjetunió Botanikus Intézetét értesitették e r r ő l az e s e t r ő l , és a Taskenti T e r ü l e t i Egészségügyi Központ levélben megkérte az Intézetet, állapitsa m e g , hogy a m é r g e z é s t milyen gombafaj okozta. A levélben feltüntették a m é r g e z é s tüneteit, elküldték a m é r g e z é s r ő l felvett klinikai leletet, és formaiinban küldtek abból a gombából, amelyből a család fogyasztott. A feljegyzésekből megtudtuk, hogy a gombát 1965. nov. 11. -én szedték a mezőn, kb. m á s f é l kg-ot családonként. Az e l s ő család a gombából levest főzött, a m á s i k család gombapaprikást készitett, ennél a második családnál előzetesen le is f o r r á z t á k , azután ismételten f e l f o r r a l t á k , és csak h a r m a d s z o r r a készítették el gombapaprikásnak. A gombaétel elfogyasztása után 10-14 óra múlva, akik ettek a gombából, gyomorfájást éreztek, azután pedig állandó hányinger és hasrtienés következett. Beszállították őket a kórházba, ahol megfelelő orvosi segítségben r é s z e s ü l t e k . Az orvosi beavatkozás után 6 beteg jobban é r e z t e magát, de két gyerek állapota súlyosabb l e t t , elvesztették eszméletüket, tetanuszszerü görcsöket kaptak, cianózis mutatkozott a nyálkahártyákon és a bőrön. Közülük egyik még aznap e s t e meghalt, következő nap reggelén pedig a m á s i k . A halált a központi légzőszervek bénulása okozta. Amint látható, a m é r g e z é s hasonló volt a gyilkosgalóca (Amanita phalloides) m é r g e z é s i tüneteihez. Ugyanúgy m e g m a r a d t a m é r e g a n y a g a gomba
6674/Rné
32
kifőzése után i s , és aránylag hosszú lappangási idő, 10-14 óra után j e l e n t keztek a m é r g e z é s tünetei. Sajnos a mérgezettek belső szerveinek anatómiai elváltozásait nem tudtuk összehasonlitani, m e r t a boncolás eredménye eddig ismeretlen. Miután megvizsgáltuk a Taskenti Egészségügyi Központ által megküldött g o m bát, megállapítottuk, hogy az a Lepiota nemzetségbe tartozik, az Ovisporae (LANGE) KÜHNER csoportba, amelynek f a j a i között több m é r g e s és gyanús gomba is található. A legjobban i s m e r t ilyen f a j a Lepiota helveola BRES. sensu JOSS., amely hasonló vagy azonos a L. scobinella ( F R . ) G I L L . - e l . JOSSERAND tudományos cikkében (1931) i s m e r t e t t e ezt a f a j t , amely egy fiatalasszony halálát okozta. A taskenti gomba pontos meghatározása azonban azt m u t a t j a , hogy itt egy másik f a j j a l állunk s z e m b e n , a m e l y nem azonos a helveolá- v a l . A t e r m ő t e s t néhány külső i s m e r t e t ő j e gyét összehasonlítva kiderült, hogy nagyobb s p ó r á i vannak, olyan nagyok, mint a Lepiota b r u n n e o - i n c a r n a t a CHOD. et MART. nevű gombának. De a külső tulajdonságok nélkül ebből végleges következtetéshez m é g nem juthattunk, m e r t h i s z e n nem f r i s s gombákat vizsgáltunk, hanem csak a f o r maiinban elhelyezett példányokat, amelyeknek a t e r m é s z e t e s szine megváltozott. Mindezt figyelembe véve expresszlevelet küldtem Taskentbe az Üzbég Szocialista K ö z t á r s a s á g Tudományos Akadémiájának Botanikus Intézete mikológusához, azzal a k é r é s s e l , hogy ha m é g lehetséges (december közepe volt), pótlólag gyűjtsenek be gombát a r r ó l a helyről, ahol az előzőket szedték. Hamarosan m e g is kaptuk äz anyagot, m e r t H. I. GAPONYENKO mikológus, aki abban a kolhozban tartózkodott, ahol a m é r g e z é s t ö r t é n t , pótlólag gyűjtött belőlük, és le is i r t a azokat a gombákat, amelyek ott nőttek. Igaz ugyan, hogy ezt az ujabb anyagot fagy után szedték, s ez r é s z b e n m e g változtatta a gomba szinét. De mindezek e l l e n é r e határozottan meg l e h e tett állapitani, hogy ezek a gombák a Lepiota brunneo-incarnata fa jhoz tartoznak. Ez a f a j a Szovjetunióban korábban sehol s e m jelentkezett. De amikor a taskenti gombák m e g h a t á r o z á s a megtörtént, a mikológiái laboratóriumunkba A. SZ. SZADIHOV mikológus Talisből (Kaukázuson tul, Azerbajdzsáni Szocialista K ö z t á r s a s á g területe) is küldött olyan gombát m e g h a t á r o z á s r a , a m e l y a Lepiota brunneo - incarnata példányának bizonyult. Mivel a Lepiota b r u n n e o - i n c a r n a t a még nem fordult elő a Szovjetunióban, és nincs i s m e r t e t v e egyik hazai gombahatározó könyvben s e m , a z é r t itt közöljük a l e i r á s á t .
4617/Rné
33
A kalap á t m é r ő j e 2 - 4 (néha 6,5) cm, először félgömb alakú, azután laposan szétterülő, középen k i s s é púpos, széle néha gyengén hullámos. Fiatal korában sima és s ö t é t b a r n a , de felülete hosszanti irányban, a szélétől a közepe felé h a m a r o s a n megrepedezik, m a j d pikkelyessé válik. A sötétbarna pikkelyek többé-kevésbé koncentrikusan helyezkednek el a p i s z k o s f e h é r , vagy r ő z s a s z i n e s t e s t s z i n ü alapon. A lemezek szabadok (nem tönkhöznőttek), középen s z é l e s e k , f e h é r e k . Fiatal korban a lemezeket finom fátyol fedi. A tönk 1 , 5 - 3 cm hosszú, 0 , 5 - 1 cm s z é l e s , henger alakú, vagy lefelé k i s s é vastagodó, törékeny. Felül fehér, alul, a közepe tájától lefelé b a r n á s pikkelyektől t a r k a , ezek felett az alig é s z r e v e h e t ő f e h é r fátyol r é s z e c s k é k , g a l l é r nyomok, r e n d s z e r i n t nem egészen gylirü alakban helyzkednek el. A gomba husa f e h é r , megtörve szine nem változik (fagy után világos k r é m s á r g a lesz). Különösebb szaga és ize nincsen. Spórái 7 , 5 - 1 1 , 5 x 5 - 6 , 5 mikron nagyok, ellipszis vagy tojás alakúak, egyik végllk felé hegyesek, színtelenek, a jódtól megpirosodnak. Erdei talajon kivül füves helyeken is nő. A Szovjetunióban talált példányok a Kaukázusban, Talisban szubtropikus környezetben, mezővédő erdősávban kerültek elő (1965. X. 12. -én gyűjtötte SZADIHOV), illetve Közép-Ázsiában, Taskent közelében Csircsikszkijben s z á r a z árok oldalában, felszántatlan szántóföldön, legelőkön találták (1965. XII. 1 3 . - á n gyűjtötte GAPONYENKO). Eddig a Lepiota brunneo-incarnatát sehol sem emiitették még a s z a k i r o d a l o m ban m é r g e s gombaként, de sok s z e r z ő megjegyezte, - többek között KÜHNER és ROMAGNESI hivta fel r á a figyelmet, - hogy ezt a gombafajt nem tanácsos fogyasztani. Ez a figyelmeztetés a z é r t hangzott el, m e r t korábban a közel rokon L. scobinelláról m á r kimutatták, hogy halálosan m é r g e z ő . Ez az utóbbi f a j a szovjet szakirodalomban eddig nem volt emlitve, pedig egy h e r b á r i u m - r e v i z i ő alkalmával kiderült, hogy egy Közép-Volgavidékről s z á r m a z ó gyűjteményben benne volt. A rokon fajok közül megtaláltuk továbbá a L. helveola BRES. sensu MOSER nevű f a j t i s , amelyet ugyancsak SZADIHOV gyűjtött Talisban. A brunneo-incarnata, scobinella, és helveola, ez a három L e p i o t a - f a j egymáshoz igen hasonló, m e r t kis termetűek (közepesek vagy m é g kisebbek),
4617/Rné
34
kalapjuk barna-pikkelyes, a kalap és a tönk alapszine többé-kevésbé r ó z s a s z í n e s , és s z é l e s fehér lemezeik vannak. Ovális, színtelen spóráik alakja és m é r e t e is hasonló. Spóraméreteik: Lep iota brunneo-incarnata: Lepiota helveola: Lepiota scobineíla:
8 - - 10 x 5 - - 6 m i k r o n . 7,5 - - 9 x 4 - - 5 mikron. 6 - - 7 , 5 x 4 - - 4 , 5 mikron.
E három gombafajnak e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e a déli m e d i t e r r á n vidék, bár néha a m é r s é k e l t övezetben is megtalálhatók, dé északabbra nem. Európában és Ázsiában eddig csak kevés s z á m ú , szórványos előfordulási adatuk i s m e r e t e s , de ez valószínűleg a megfelelő tudományos kutatás hiányosságait m u t a t j a , és nem tükrözi a tényleges, valóságos e l t e r j e d é s i viszonyaikat. Befejezésül m é g elmondhatjuk a történt m é r g e z é s s e l kapcsolatban, hogy a Taskenti Egészségügyi Központ instrukciót k é r t a r r a nézve, hogyan inditson egészségügyi felvilágositó munkát a lakosság között ennek a m é r g e s gombának az e l k e r ü l é s é r e . Rendkívül fontos ugyanis, hogy ne csak a taskenti terület lakossága, hanem az egész Szovjetunió lakói feltétlenül óvatosabbak legyenek az őzlábgomba félék fogyasztásával. Ez az eset is m u t a t j a , m e n n y i r e fontos annak tanitása, hogy felhasználni illetve fogyasztani csak olyan gombát szabad, amelyet jól ismerünk, tudjuk, hogy ehető, és a gombák pontos i s m e r e t e nélkül mindenféle próbálkozás, k í s é r l e t e z é s megengedhetetlen. B.P. VASZILKOV (Leningrad) (Megjegyzés: Minden valószínűség s z e r i n t a Magyarországon gyakori és m é r gezéseket okozó, többnyire nyár faligetekben t e r m ő , nagyobb t e r m e t ű f a j is a L. brunneo-incarnata, és nem a L. helveola. A S z e r k e s z t ő . )
Hirek a taiwani g o m b a t e r m e s z t é s r ő l A De Champignon Cultur 1966. évi 8. számában olvassuk, hogy Taiwanban 1957 és 1965 között h é t s z e r e s é r e emelkedett a konzervvé feldolgozott gomba mennyisége, s e l é r t e a 30 m i l l i ó kg-ot. Az á r u túlnyomórészt e x p o r t r a k e r ü l t ; nagy mennyiséget vett fel az U.S. A, Kanada, NSZK, é s egyéb nyugati államok fogyásztópiaca.
UZONYI
4617/Rné
SANDORNE
35
OLVASc/lNK
FIGYELMÉBE!
Felhívjuk olvasóink s z i v e s figyelmét a r r a , hogy az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái Szakosztálya és az Országos Gombaszakoktatási Bizottság együttes kiadásában megjelent az uj Gombaszakértői jegyzet. A jegyzet anyaga magában foglalja nemcsak a gombákról minden vonatkozásban összegyűjtött tudnivalókat, hanem k i t e r j e d a kapcsolatos tudományterületek szakanyagára i s , és olyan alapossággal tárgyalja a z egyes gombákkal kapcsolatban f e l m e r ü l ő szakkérdéseket, hogy abból minden érdeklődő m e g f e l e l ő tájékoztatást kaphat.
;
A 300 oldal t e r j e d e l m ű jegyzet e l s ő részében a növényvilág általános áttekintése és a gombák helye a növényvilágban; a gombákkal t á r s u l ó e r d e i fák i s m e r t e t é s e ; a gombák s e j t - , s z ö v e t - , és alaktana; a gombák méreganyagai é s a gombamérgezések biológiája; a gombák s e j t é l e t t a na, ökológiája, növénytársulási és m i k o r r i z a viszonyai; a gombák r e n d s z e r e z é s e és fejlődéstörténete; a gombák tudományos c é l r a p r e p a r á l á s a , és végül a mikológiái szakirodalom i s m e r t e t é s e a található meg. A második r é s z a r é s z l e t e s g o m b a i s m e r e t e t , a gyakorlati szempontból fontosabb nagygombák r é s z l e t e s l e i r á s á t t a r t a l m a z z a . A harmadik r é s z az alkalmazott mikológia, amelynek fejezetei: a gombák gyűjtése, értékesitésük e l ő i r á s a i és á r u s i t á s u k e l l e n ő r z é s é nek szempontjai; a gombák t a r t ő s i t á s a ; a gombák f e r m e n t á c i ó s é r t é k e . A csiperke és az e r d e i gombák t e r m e s z t é s e ; az anyarozs; a földalatti gombák; a faanyagokat és az élőfékat k á r o s i t ő nagygombák; stb. Az igen sokrétű, és a nagygombákkal kapcsolatos minden kérdésben r é s z l e t e s tájékoztatást nyújtó anyag tehát, - annak e l l e n é r e , hogy technikai okokból csak sokszorositott e l j á r á s s a l készült, - szakkönyvként használható. A gombaszakértői tanfolyamok hallgatói s z á m á r a a kötelező tananyagot t a r t a l m a z z a . Ezenkivül n e m c s a k a gyakorlati s z a k emberek s z á m á r a nélkülözhetetlen, kitűnő tájékoztatást nyújtó f o r r á s -
4617/Rné
36
munka, hanem az egyetemi és főiskolai oktatásban i s segédkönyvként használható. Szakintézeteink könyvtárában pedig különösen kivánatos lenne elhelyezni, hogy a gombákról f e l m e r ü l ő minden kérdésben a helyes álláspont kialakítását megkönnyitse és biztosítsa. Az elmondottakat figyelembe véve k é r j ü k mindazokat az intézményeket és s z a k e m b e r e k e t , akik a gombák iránt érdeklődnek, hogy a gombaszakértői jegyzetet lehetőleg s z e r e z z é k b e . A jegyzet á r á t , 4 8 - F t - o t , kérjük pénzesutalványon a Gombaszakoktatási Bizottság c i m é r e (Bp. II. Keleti Károly u. 24.) e l küldeni, a jegyzetet ebben az esetben a Bizottság a pénz b e é r k e z é se után postafordultával küldi. MIKES JÓZSEF a Gombaszakoktatási Bizottság elnöke
Svájci g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyamok s z e r v e z é s e . A s v á j c i Naturfreund 1966 m á r c i u s i s z á m a hirt ad a r r ó l , hogyan s z e r v e zik ott a g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyamokat. Az évi tanfolyamot a Prés d* Orvin Naturfreund turistaházában t a r t o t t á k 1 hetes i d ő t a r t a m m a l . A kurzust az ö s s z e s kategóriák s z á m á r a r e n d e z t é k , kezdőktől a szakértőkig, A tananyag kezdőknek: alapos bevezetés a g o m b a i s m e r e t b e és a fajok m e g h a t á r o z á s á b a . Haladók r é s z é r e : nehezebb fajok m e g h a t á r o z á s a , bevezetés a kirándulások vezetésébe, és egy kiállitás felépítésébe, s t b . Rendszertani i s m e r e t e k . Meghatározási irodalom: MOSER: Kleine Kryptogamenflora Valamennyi kategória s z á m á r a ) . DR. PÁPA MIKLÓS
4617/Rné
37
FOLYc/lRATSZEMLE A, HEINRICH: A Stropharia rugoso-annulata FARLQW e l s ő előfordulásai a Német Demokratikus Köztársaságban, Mykologisches Mitteilungsblatt, 1966. (10.) 2. p. 50. A s z e r z ő 1964 augusztus 25-én, Wismar közelében (NDK), egy s z á m á r a i s m e r e t l e n gombafaj kb. 90 termőtestből álló telepét találta m e g . A gombák rothadó szalmán nőttek, micéliumok t e l j e s e n beszőtte a s z a l m a anyagát. A gombákat DR. H. KREISEL meghatározta, és azokat a Stropharia rugoso -annulata FARLOW nevtl h a r m a t g o m b a - f a j n a k állapitotta meg. A talált gombák kalapja 6-13 cm s z é l e s , fiatal korban r o z s d a b a r n a , r é z v ö r ö s , később s á r g á s b a r n a szinti. A kalap b ő r e k i s s é pikkelyesen felszakadozó, idős korban s z á r a z , fiatalon igen r a g a d ó s . A lilásbarna lemezek éle f e h é r . A tönk hosszú (15 cm-ig), a s á r g á s b a r n á s , a g a l l é r j a igen v a s t a g , felül b o r d á s . A tönk tövén SZÍVÓS, b a r n a micéliumfonalak, micéliumkötegek vannak, Husa f e h é r , a f r i s s példányoké e r ő s e n r e t e k s z a g u . A s z e r z ő később Grevesmühlen nevű helységből is kapott ehhez a gombafajhoz t a r t o z ó példányokat, sőt megtudta, hogy ilyen gombát m á r több helyen, máshol is találtak. Érdekes megállapítása, hogy a gombapéldányok mindenütt r o t h a d ó szalmán nőttek. Érdekes az i s , hogy a csiperkének nézték, és el is fogyasztották, különben t e r m é s m ő d j a is hasonló volt a csiperkékéhez. Végül megemlíti, hogy a legtöbb európai mikológus (PILAT, KÜHNER, ROMAGNESI, MOSER) szerint ez a f a j azonos a Stropharia f e r r i i BRES. néven leirt gombával. Ezért kívánatos lenne további e l ő f o r d u l á s á r a több figyelmet f o r d í t a n i , és r e n d s z e r t a n i helyzetét is tisztázni. DR. KALMÁR Z.
M. MOSER: Magasabbrendü gombák vízgazdálkodása, termőhelyük viszonylatában: Schweizerische Zeitschrift f ü r Pilzkunde 1965 (43 .)
12. 177-182 old.
A s z e r z ő hosszú megfigyelései alapján megállapította, hogy a Discomyceták (Morchella-félék és a Pezizaceae) nagymértékben s z á r a z s á g t ű r ő k . Több hetes s z á r a z időszak után is f r i s s állapotban levő Morchella t e r m ő t e s t e k e t talált. DR. KÜRTHY S.
6674/Rné
38 \
J. KUBICKA: A Gyromitra négy m é r g e z é s i e s e t e . * Ceska Mykologie.
1966.
(20.) 3. p. 178.
Csehország t e r ü l e t é n az orvosi é s mikológiái irodalom 127 év óta ö s s z e s e n csak 11 G y r o m i t r a m é r g e z é s t jegyzett f e l . A szerzó' négy e s e t e t ir le, amelyeket 1965-ben az o r s z á g egy kis r é s z é n , éspedig Dél-Csehországban figyeltek meg, Három esetet a Gyromitra esculenta okozott, egyet valószinüleg a Neogyromitra gigás. Összesen 13 személy szenvedett m é r g e z é s t , közülük egy volt halálos. A m é r g e z e t tek egyike s e m t u d t a , hogy az m é r g e z ő gomba.. Némelyikük m á r evett Gyromitrát következmények nélkül, mások ugy vélték, kucsmagombát ettek. A m é r g e z é s lefolyása minden esetben tipikus volt: 6-8 órás lappang á s i idő után g y o m o r f á j á s és hányás kezdődött. Hasmenést, amely j e l l e m ző a z Amanita phalloides e s e t é n , nem figyeltek meg. Három esetben különböző e r ő s s é g ű sárgaságot (icterus) t a p a s z t a l t a k . A m é r e g a n y a g hőálló (termostabil), m e r t egy esetben a gombát 45 p e r c i g főzték, és ennek e l l e n é r e egy s z e m é l y halálát okozta. Már egészen kis mennyiség elfogyaszt á s a is m é r g e z é s t okozott, tehát az e m b e r r e igen erősen m é r g e z ő (toxikus) anyagról van s z ő . Ezt az anyagot még nem tudták kimutatni. A s z e r z ő véleménye szerint a m é r g e z é s bekövetkezésében 3 különböző ok feltételezhető, 1. /
Igen ö r e g és t ú l é r e t t termőtestekben a fehérjék kémiai uton átalakulnak m é r g e z ő anyagokká (aminők, s t b . )
2./
A m é r g e z ő termékek Gyromitra-fehérjékből származnak, de különböző mikroorganizmusok (penészgombák, baktériumok) tevékenysége folytán.
3./
A m é r g e z é s t a mikroorganizmusok egy enterotoxinja okozza, a m e l y egyes egysejtüekben gyakori. Ezen mikroorganizmusok némelyike az e m b e r r e pathógén lehet.
A Gyromitra mérgezőanyagát ajánlatos lenne állatkísérletekkel vizsgálni, amelyeket mikrobiológusok és kémikusok együtt végeznének. DR. CSUKÁSSY L. -né * A Gyromitra esculenta m é r g e z ő anyagáról az európai szakirodalomban vita folyik, Ebből e l ő z ő kiadványunkban m á r közöltük S. FRANKE értekezésének ismertetését. (A Szerkesztő)
4617/Rné
39
I
A. PILÁT: A vörös érdesnyelü tinorukról Zeitschrift für Pilzkunde, 1965. (31),
1/2. sz. 6-11. old.
A szerző' 1965 nyarán talált egy vörös érdesnyelü tinoru fajt vagy változatot, amely tiszta fenyőállományu erdőben nő, és állandó, egységesen vörösbarna kalapszinnel tíinik ki. így könnyű volt első pillantásra megkülönböztetni a nyirfák alatt t e r m ő vörös érdesnyelü tinorutól, amelynek kalapja n a r a n c s s á r g a szinü, ßs amelyet rendesen különálló fajnak tartanak (Leccinum r u f e s c e n s (SECR.) ss.KONRÁD, (Leccinum testaceoscabrum (SECR.) SING. Boletus testaceus scaber SECR. Ezen fajhoz, amely a leggyakrabban különféle nyirfafajok alatt nő, szokták számitani azokat a változatokat i s , amelyek az Alpokban jegenyefenyők alatt nőnek. Ezekről azonban a s z e r z ő azt i r j a , hogy ő maga még nem látta. Bár a nyirfák alatt t e r m ő érdesnyelü t i noru kalapszine nagyon változatos, mégis majdnem mindig uralkodó a n a r a n c s s á r g a szin. Ezen színeződés független a talajnedvességtől, m e r t nyirfák alatt, de s z á r a z talajon nőtt gombákon ugyanugy megtalálható, mint a lápon t e r m e t teken. Elénk n a r a n c s s á r g a kalapuak a rezgőnyárfák (Populus tremula) alatt termők is, amelyeket Leccinum aurantiacumnak neveznek. Sokkal sötétebb, barnanarancs szinü, gyakran piajdnem barna, és csak narancs árnyalatú kalapjuk van azoknak, amelyeknek micéliuma a tölgyfával m i k o r r i z a , ezt az alfajt a s z e r z ő Leccinum aurantiacum BULL, s s . D . F . GRAY v a r , quercinum PILAT-nak i r t a le. Ugyanezt VASZILKOV (1956) Krombholzia aurantiaca (ROQUES) GILB. f. quercina (PILAT) néven e m líti. A tölgyek alatt t e r m ő érdesnyelü tinoruhoz hasonlók, csak még sötétebb kalapuak, a Lactarius rufushoz hasonló szinüek, a cseh fenyvesekben a lucfenyők alatt most talált vörös érdesnyelü tinoruk i s . DR. CSUKÁSSY L. -ne A. PILÁT, A gyilkos galóca bordás gallérú változata (Amanita phalloides v a r , moravecii, v a r , n . ) Céska Mykologie, 1966. (20) 1. s z . 25. old. A fényképekkel kisért rövid közleményben a gyilkos galóca (Amanita phalloides) egy uj változatát i r j a le A. PILAT|, amelyet 1965 augusztusában, Csehországban (Lysa nad Laben) talált MORAVEC nagy mennyiségben. A változat csak annyiban különbözik az alaptípustól, hogy a g a l l é r j a feltűnően bordás. DR. KALMÁR Z.
4617/Rné
40
J, HERBICH, - K. LOHWAG, - R. ROTTER: Halálos m é r g e z é s a s á r g a kénvirággombától. Archiv für Toxikologie 1966.
(21) 310-320 old.
A s á r g a kénvirággomba (Nematoloma f a s c i c u l a r e ) m é r g e z ő s é g é r ő l a szakirodalomban igen különböző vélemények olvashatók. Általában az a vélemény róla, hogy keserli ize miatt ehetetlen, sőt egyeseknek m e g á r t h a t , gyomor és béltünetes enyhe r o s s z u l l é t e t okozhat. Egyes szakirodalmi a d a tok (MICHAEL, GRAMBERG, CERUTI, PETER, HENNIG) s z e r i n t azonban kifejezetten mérgező. Az e l s ő emlitést 1927-ben HABERDA tette a r r ó l , hogy ez a gomba m á r halálos m é r g e z é s e k e t is okozott. Később o l a s z mikológusok említenek n é hány súlyos, b á r n e m halálos m é r g e z é s i e s e t e t , 1957-ben MARITA irja., hogy Japánban ennek a gombának egy öttagú család esett áldozatul. VégUl 1963-ban VASZILKOV saját tapasztalata alapján i s m e r t e t i a Szovjetunióból néhány súlyos, é s egy halálesettel végződő m é r g e z é s é t . MOESCHLIN s z e r i n t a sárga kénvirággomba méreganyaga csak lokális izgató hatású a g y o m o r - és b é l r e n d s z e r b e n , de kivételes esetben, kompliká ciók bekövetkezése által halált is okozhat. A s z e r z ő k végül l e i r j á k azt az általuk ellenőrzött e s e t e t , amely 1965 szeptember 11-én, a Wienerwaldban (Bécsi erdő), tehát Wien mellett szedett gombától következett be. Itt egy 65-éves e m b e r gombamártást készítve f o gyasztotta el a s á r g a kénvirággombát, és bort ivott r á . Az elfogyasztása után 9 órával h e v e s bélfájdalmak és h a s m e n é s , valamint hangelváltozás tünetei jelentkeztek. A kórházi kezelés ( p e r i f é r i á l i s é r r e n d s z e r e r ő s i t é s é t , r i c i n u s t , infúziót, strophantint, vitaminokat s t b . kapott) után állapota nem látszott veszélyesnek, ezért s z e p t e m b e r 14-én hazaengedték. Egy nappal később állapota i s m é t rosszabbodott, és 16-án reggel holtan találták ágyában. A boncolás megállapításaiból emlitést é r d e m e l , hogy a m á j és a többi b e l s ő s z e r v elváltozása a gyilkosgalőca m é r g e z é s okozta elváltozásokkal m e g e g y e ző, b á r itt inkább a v e s e k á r o s o d á s a volt a legfeltűnőbb. Ezzel kapcsolatban a s z e r z ő k m é g e g y s z e r hangsúlyozzák a 9 ó r á s lappangási időt, és felvetik azt a kérdést i s , v a j o n az elfogyasztott liter bor a m é r g e z é s súlyosságát befolyásolta-e ? Ezek után a s z e r z ő k kétségtelennek t a r t j á k , hogy a s á r g a kénvirággombát ^ulyosan mérgezőnek kell tekinteni. OR. KALMÁR Z, 4617/Rné
M I K O L Ó G I Á I
K Ö Z L E M É N Y E K 1967 II.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
i
M Y K O L O G I S C H E
M I T T E I L U N G E N
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE SEKTION
i
Szerkeszti: A Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : DR. KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V . , Szabadság tér 17. Készült: az MTESZ Házi Nyomdájában 30Ü példányban Budapest, V . , Szabadság tér 17. T á s k a s z á m : 6674/Rné
41 TARTALOM
Oldal
DR. KONECSNI ISTVÁN: A gyömrői homoki feketefenyő erdő gombái (Gombaökológiai és cönológiai vizsgálatok, II.)
43
D r . BEREGSZÁSZI GÁBOR: Gombamérgezések igazságügyi orvostani vonatkozásai
65
DR.BOHUS GÁBOR: A Leucopaxillus nemzetség Magyarországi fajai
71
KÖRTVÉLY ATTILA és KÖRTVELY ATTILANE: A légyölő galóca rovarölő hatásának vizsgálata gombászunyogon és egy Drosophila fajon
75
DR. GÁLFFY ZOLTÁN A pikkelyes pereszke t e r j e d é s e hazánkban. . .
79
NÁDHÁZI JÁNOS: Gombamegfigyelések Mezőberény környékén, . .
83
Uj gyógymód a gyilkosgalóca mérgezések ellen
86
Irodalom i s m e r t e t é s
87
I N H A L T »
Seite
DR. KONECSNI, I.: Die Pilzflora des auf Sandboden angepflanzten Schwarzkiefer-Waldes bei Gyömrő. (Pilzökologische und cönologische Untersuchungen, II.)
43
DR. BEREGSZÁSZI, G.: Justizärztliche Beziehungen der Pilzvergiftungen
65
DR.BOHUS,G.: Die in Ungarn vorkommende Arten der Gattung Leucopaxillus
71
6674/Rné
42 Neue Therapie gegen die'Amanita phalloides Vergiftungen. . . .
86
KÖRTVELY, A. und Frau KÖRTVELY, É . : Untersuchung d e r insektiziden Wirkung d e r Amanita m u s c a r i a an der Pilzmllcke und an einer Drosophila Art
75
DR. GALFFY, Z . : Amanita luteovirens in Verbreitung in Ungarn, . / / NÁDHÁZI. J.: Pilzbeobachtungen in der Umgebung von Mezőberény L i t e r a r i s c h e Rundschau
79 83 87
C O N T E N T Page: I.KONECSNI: Mushroom flora of Pinus nigra f o r e s t on sand soil by Gyömrő, Hungary (Oecological and coenological studies)
43
/
G. BEREGSZÁSZI: Relation of m u s h r o o m poisoning to medical - judicature
65
G. BOHUS: Leucopaxillus species found in Hungary
71
A. KÖRTVELY and M r s . É. KÖRTVELY: Studies of the insecticid effect of Amanita m u s c a r i a on the fungus-fly (Mycetophilidae) and on a Drosophila species
75
Z. GALFFY: Expansion of Amanita luteovirens in Hungary
79
J. NADHAZI: Observations in the environments of Mezőberény, Hungary
83
New therapy of Amanita phalloides poisonings
86
L i t e r a r y rewiew:
87
6674/Rné
43
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 2. s z á m .
A gyömrői homoki feketefenyő e r d ő gombái (Gomba ökológiai és cönológiai vizsgálatok, II. r é s z ) DR. KONECSNI ISTVÁN, Budapest.
Több mint 10 éven keresztül vizsgáltam a Budapesttől k e l e t r e fekvő Gyömrő község környékén elterülő erdők gombaflóráját. Hat különböző erdőtipusban található gombákat v i z s g á l t a m . Jelen munkámban egy kisebb, ültetett feketefenyő e r d ő gombáit szándékozom i s m e r t e t n i . A Balkán félszigeten őshonos feketefenyő az Alpok k e l e t r e néző északi, északnyugati, széltől védett völgyeiben egészen Bécs közeléig felhatol. Fény- és hőigényes, gyors növekedésű. Talajigénye s z e r é n y . Száraz szikla-málladékon, m é s z k ő sziklákon, kopár hegyeken, s i v á r homokon is jól tenyészik és gyorsan fejlődik. A s z á r a z s á got az erdei fenyőnél is jobban b i r j a , bár annál lassúbb növekedésű. M a g y a r o r s z á gon csak telepitve található. Cönológiai szempontból két t á r s u l á s a l e h e t s é g e s . Az egyik a nedves tipus (Pinetum n i g r a e hygrophilum), a másik a s z á r a z tipus (Pinetum nigrae xerophilum). Telepitése főleg a kopár hegyoldalak és a homok fásitásánál igen jelentős. A vizsgálat helye és m ó d s z e r e A vizsgált feketefenyő állomány Gyömrő községtől k e l e t r e , az Uj m a j o r néven i s m e r t tanyacsoport közelében fekszik. Az e r d ő téglalap alakú. Igen kis t e r ü l e t , mindössze két h e k t á r , kb. 50 éves telepités. Északi és keleti oldalán s a r j akáce r d ő , déli oldalán ut, a nyugati oldalán parlagos t e r ü l e t r e telepitett fiatal feketefenyő ültetvény h a t á r o l j a . A fák jól fejlettek, v á g á s r a érettek, azonban m a g t e r m e l é s r e meghagyták. Az állomány zártabb r é s z e i n "nudum" tipus alakult ki. Szélein a környező akácosokból több helyen g y ö k é r s a r j a k utján t e r j e d ő akác b e t ö r é s látható. Ezek csak a következő g y é r i t é s i g fejlődhetnek, igy a c s e r j e s z i n t b e n maradnak. Nedvesebb, belső r é s z e k e n a t e r m é s z e t e s ujulat egy-két éves kis feketefenyő c s e m e tékkel jelentkezik. A mostoha fényviszonyok és a nyári s z á r a z s á g miatt az ujulat tovább nem fejlődik, elpusztul. Az erdőben az északi oldalon egy nagyobb füves t i s z t á s van. A t i s z t á s közepén gyalogbodza és néhány galagonyabokor nőtt.
*Az I. r é s z megjelent: OMMI Évkönyv,
Budapest, 1964. (6),
331-350. old.
44
A t i s z t á s füves r é s z é n és az e r d ő s z é l é n néha állatokat is legeltetnek. Az állati trágyán több koprofil gombafaj (Panaeolus campanulatus, Coprinus sp., s t b . ) is megtalálható. Ugyanigy a benövő akác néhány, a k á c r a j e l l e m z ő szaprofiton gombafaj m e g j e l e n é s é t elősegiti. Az e r d ő a környező községek kedvelt kiránduló és ú t t ö r ő táborhelye. Ezért a gyomfajok s z á m a igen nagy. Sőt néha a táborok emlékeképpen kultúrnövények (burgonya, bab, s t b . ) is k i s a r j a d n a k . Talaja v i l á gos árnyalatú R a m a n - f é l e barna e r d ő t a l a j . Vékony - 15 cm A szint alatt o k k e r s á r g a homokréteg található. Az 50 cm mélységig t e r j e d ő talajvizsgálati eredményeket az 1. táblázat t a r t a l m a z z a . 1. táblázat.
Talajminta mélysége cm
1-2 5-6 18-20 45-50
Talajvizsgálati eredmények
3H v i z - KClben ben
5,1 5,4 5,9 5,9
4,3 4,3 4,5 5,8
hydr. ac.
össz. só
(Bodenuntersuchungs - Erfolge)
szóda CaCo„3 Köt. % % sz.
% 9,5 8,5 8,0 3,2
9 Q 0 a
-
-
-
-
38 31 31 26
hy Kapilláris vizemelés 0,7 0,5 0,4 0,3
200 180 220 340
humusz
3,4
1950-58 közötti években csak f l o r i s z t i k a i felvételezéseket v é g e z t e m . Feljegyeztem az erdőkben talált gombafajokat, de s e m m i f é l e mennyiségi vagy ökológiai adatot nem rögzitettem. 1959-ben a fenyőerdőben h á r o m 100 m ^ - e s állandó mérőnégyzetet (dauerkvadrátot) jelöltem ki. Felvételezéseim alkalmával felszedtem és megszámoltam a mérőnégyzetekben talált gombapéldányokat. Ezeken a mérőnégyzeteken kivül, meghatározott útvonalon kb. 2 - 3 m . szélességben található gombafajokat is f e l j e g y e z t e m , és a t e r m ő t e s t e k mennyiségét ott, helyben megbecsültem. Igy az erdőtipusban található gombafajokra nézve két adat állt r e n d e l k e z é s e m r e : 2 1./
a 300 m -en talált pontos t e r m ő t e s t d a r a b s z á m ,
2. /
a b e j á r t útvonalon talált, becsült t e r m ő t e s t s z á m .
A becsült t e r m ő t e s t s z á m kb. 900 m 2 -en található gombákat j e l l e m z i .
45
1959. és 1960. évi felvételezéseim alkalmával egy-egy mérőnégyzetben - több mélységben - m e g m é r t e m a t a l a j h ő m é r s é k l e t é t . A m é r é s i adatok közül a 20 cm mélyen m é r t hőmérsékletet közlöm. Azt t a p a s z t a l t a m , hogy ebben a mélységben a napi hőmérsékleti ingás - árnyékos helyen - az 1 - 2 C°-ot ritkán haladja m e g . Méréseimnél igyekeztem állandó árnyékban levő területet kiválasztani. A h ő m é r s é k l e t - m é r é s s e l egyidejűleg az a v a r alatti t a l a j 2-5 cmes mélységéből talajmintát v e t t e m . A mintát kiszárítva a talaj víztartalmát - a gyűjtés i d e j é r e vonatkoztatva - megállapítottam. Megállapítható, hogy a feketefenyő talajának víztartalma mindig rendkívül alacsonynak mutatkozott. A környéken levő öt további homoki e r d ő t á r s u l á s talajainak v í z t a r t a l m a átlagosan majdnem a k é t s z e r e s e volt a fenyőerdőének. Tehát itt e x t r é m alacsony v í z t a r t a l o m - é r t é k e k e t találunk. (3-4 á b r a ) . Vizsgálati r é s z Az ültetett feketefenyő állomány 1959. évi növénycönológiai felvételezési adatait a 2. táblázat t a r t a l m a z z a . 1959 előtt évenként 4-10 esetben vizsgáltam a terület g o m b a f l ó r á j á t . 1958-ban 15 esetben végeztem felvételezést, azonban sem a mennyiségi, s e m pedig az ökológiai körülményeket nem v i z s g á l t a m . 1959-ben és 1960-ban általában havonként k é t s z e r r e n d s z e r e s gombafelvételezést végeztem, 1959 évben 18 esetben, 1960-ban pedig 14 esetben vizsgáltam a terület g o m b a f l ő r á j á t . (Az 1958-1960. évi felvételek havi m e g o s z l á s á t lásd a 62. oldalon.) Az 1958. évi felvételezéseket a 3. táblázat, 1960 évit pedig az 5. táblázat t a r t a l m a z z a . A és 5. táblázatban lök. Az e l s ő szám a 3. pedig a mérőnégyzetek Jelzések é r t e l m e z é s e : / g y a k o r i / , 3 = 51-100 /tömeges/.
az 1959 évit a 4. táblázat, az
az egyes fajoknál és felvételezésnél két számadatot közmérőnégyzetben talált gombapéldányok s z á m a . A második között b e j á r t útvonalon talált gombák becsült mennyisége. + = 1 - 5 d b / r i t k a / 1 = 6-20 / s z ó r v á n y o s / , 2 = 21-50 / b ő s é g e s / , 4 = 101-1000 / s o k / , 5 = 1000 - felett
A 6. táblázatban a vizsgált erdőben talált ö s s z e s gombafajokat s o r o l o m fel. A gombafaj neve után az első oszlop s z á m a i azt mutatják, hogy 1952-1957
6674/Rné
46
között, hány évben találtam m e g a területen a f a j t . A további oszlopok egyenként az 1958-59-60 évi előfordulást jelzik. A táblázatokban MOSER: "Die Röhrlinge, Blotter- und Bauchpilze" (1955) c. müvében i s m e r t e t e t t r e n d s z e r s z e r i n t sorolom fel a gombafajokat. A 2. ábra az 1959 és 1960-as felvételezéseknél a fenyőerdőben az egész t e r ü leten és a mérőnégyzetekben talált gombák f a j s z á m á t m u t a t j a . Az ábrából látható, hogy a két év átlagában a talált gombafajok 53 %-a a mérőnégyzetekben is előfordult. Gyömrőn 1900-as évek elejétől c s a p a d é k m é r ő állomás működik. Az 1959- és 1960-as évek havi csapadék ö s s z e g e i t , a felvétel előtti 10 nap csapadékösszegét; az ö s s z e s gombafaj találati s z á m és az ö s s z e s gomba t e r m ő t e s t találati s z á m mennyiségi m e g o s z l á s á t ; a felvételkor m é r t t a l a j h ő m é r s é k l e t és t a l a j n e d v e s s é g értékeket, valamint a talajhőmérsékletből és talajnedvességből kiszámított "R tényezőt" a 2. é s 3. ábra, t a r t a l m a z z a . Az 1. ábrán a v i z s g á l t erdő, a fenyőn kívül néhány más növényével látható. A leg fontosabb gombafajok termőhelyét számmal j e l e z t e m .
Ös s z e f o g l a l á s Több évig vizsgáltam a Gyömrő községtől k e l e t r e fekvő kisebb (2 hektár) homok r a telepitett feketefenyő e r d ő gombavilágát. 1959 1960 években kijelölt, 3 x 100 m^-es mérőnégyzetekben felvételeztem a termőtestek m e g j e l e n é s é t . Felvételezések alkalmával a t a l a j víztartalmát és a talaj hőmérsékletét is m é r t e m A többéves vizsgálat eredménye az alábbiakban foglalható ö s s z e . 1. / A vizsgált k i s t e r j e d e l m ű homoki feketefenyő erdőben a gombafajok s z á m a kevés (összesen 89). Más t a l a j o n és nedvesebb viszonyok között a. feketefenyő erdőben sokkal több f a j is m e g t e r e m h e t . 2 . / Egyes fajok r e n d s z e r e s e n minden évben hoznak t e r m ő t e s t e t (Suillus granulatus, Collybia dryophila, Marasmius o r e a d e s , Lactarius deliciosus stb), mások csak igen r i t k á n találhatók (Clitocybe inornata, Russula xerampe Ima, Inocybe fibrosa, s t b . ) . Az utóbbiak t e r m ő t e s t k é p z é s é h e z szükséges ökológiai f e l tételek csak r i t k á n jelentkeznek. 3 . / Három évben (1958-59-60) végzett r e n d s z e r e s felvételezések s o r á n 51,41 és 49 gombafaj t e r m ő t e s t e jelent meg. Evenként átlagosan tehát 40-50 közötti
47
(47) gombafaj m e g j e l e n é s é r e lehet számitani. A kevésbé kedvező ökológiai körülmények következményeként a gomba termőtestek ritkán találhatók nagy s z á m ban. 4. / A gomba t e r m é s m a x i m u m a a vizsgált t e r ü l e t e n általában ősszel - október-november hónapokban - van. Kedvezőtlen ökológiai körülmények - főleg c s a padék, illetve nedvességviszonyok - mellett a g o m b a t e r m é s ősszel is k i m a r a d hat. Mig 1958-ban és 1960-ban a maximum m a g a s értékkel október-november hónapokban jelentkezett, addig 1959-ben októberben s e m m i , novemberben pedig igen kevés gomba volt. 1959-ben a t e r m é s maximuma augusztus hónapban m u tatkozott. 5 . / A klimatikus ökológiai tényezők közül a csapadék, illetve a talajnedvesség m a g a s értéke segiti elő legjobban a t e r m ő t e s t m e g j e l e n é s t . Azonban a talajnedv e s s é g és talajhőmérséklet adatokból számitott F E H E R - f é l e "R-tényező" is jól j e l l e m z i a gomba t e r m ő t e s t mennyiségi viszonyait. Irodalom: Bánhegyi J. - Bohus G. - Kalmár Z. - Ubrizsy G.: Akadémia Kiadó, Budapest, 1953.
M a g y a r o r s z á g nagygombái.
Bohus G. - Kalmár Z.-Ubrizsy G . : Magyarország kalaposgombái. Budapest. Akadémia 1 Kiadó. 1951. Borhidi A . : Feketefenyvesek t á r s u l á s viszonyai. Bot. Közi. 46^ 275-286. 1956. F e h é r D. - Besenyei Z . : II. Minőségi és mennyiségi vizsgálatok az e r d ő t a l a j makroszkőpikus g o m b a f l o r á j á r ó l . E r d é s z e t i Kisérletek. _35^ 3. 261-274. 1933. Hueck, H. J.: Myco-sociological methods of investigation. Vegetation Acta Geobot. JL_ 48-101. 1953. Konecsni I.: Adatok Gyömrő környékének Kalaposgombáihoz. OMMI Évkönyv. 1952-53. JL_ 209-217. 1954. Konecsni I . :
Gomba ökológiai és cönológiai vizsgálatok, I. Adatok az akácerdőkben t e r m ő nagygombafajokról. OMMI Évkönyv 6^ 331-350. 1964.
Kühner, R - Romagnesi, H.: F l o r e analytique des Champignons s u p é r i e u r s . Masson et Cie. Paris, 1953. Lange, M . : Flora Agaricina Danica. Copenhagen, 1935-1940. M o s e r , M . : Die Röhrlinge, Blätter- und Bauchpilze. V e r l . F. F i s c h e r . Stuttgart, 1955.
48
Die Pilzflora des auf Sandboden angepflanzten Schwarzkiefer-Waldes bei Gyömrő (Pilzökologische und cönologische Untersuchungen II,) DR. I. KONECSNI,
Budapest
M e h r e r e Jahre hindurch beobachtete ich in einem von der Ortschaft Gyömrő östlich liegenden kleineren (2 Hektar), auf Sandboden angepflanzten Schwarz kiefer-Wald die Pilzwelt. In den Jahren 1959-1960 machte ich Aufnahmen in bezeichneten, 3 x 100 m 2 Quadraten Uber die Erscheinung der Fruchtkörper . Bei diesen Gelegenheiten m a s s ich den Wassergehalt, und auch die T e m p e r a t u r des Bodens. Das Resultat der m e h r j ä h r i g e n Beobachtungen kann man wie folgt, z u s a m m e n fassen: 1. /
In diesen geprüften, kleinen, auf Sandboden angepflanzten Schwarzkiefer-Wald ist die Zahl d e r Pilzarten niedrig. Ich fand insgesamt 89 Arten. Auf einem a n d e r e n Boden, unter feuchtigeren Verhältnissen können in den Schwarzkiefer-Wälder viel m e h r Arten vorkommen.
2. /
Einige Arten bringen j ä h r l i c h ständig F r u c h t k ö r p e r (Suillus granulatus, Collybia dryophila, M a r a s m i u s o r e a d e s , Lactarius deliciosus, (usw,) andere findet man nur s e h r selten (Clitocybe inornata, Russula x e r a m pelina, Inocybe fibrosa, u s w . ) , denn die ökologische Bedingungen zur Fruchtkörperbildung ist bei den letzteren selten vorhanden,
3. /
Während den p l a n m ä s s i g vollführten Fund-Aufnahmen in den Jahren 195860 sind von 5 1 , 4 1 , 4 9 Arten Fruchtkörper e r s c h i e n e n . Man kann also jährlich durchschnittlich auf die Erscheinung von 40-50 Pilz-Arten rechnen. Zufolge der mindergünstigen ökologischen Verhältnissen sind die F r u c h t k ö r p e r selten in g r o s s e r Menge.
4. /
Der m a x i m a l e P i l z e r t r a g ist auf dem geprüften Gebiet allgemein im Herbst, im Oktober - November. Wenn die ökologische Bedingungen ungünstig sind - hauptsächlich Niederschlag, respektive Feuchtigkeit kann der P i l z e r t r a g auch im Herbst ausfallen. Während im 1958 und 1960 das Maximum im Oktober und November sich m e l d e t e , waren dagegen im Oktober 1959 g a r keine, und im November nur sehr wenige Pilze. Die maximale Fruktifikation war im August.
5. /
Von den klimatischen ökologischen Faktoren f ö r d e r t d e r Niederschlag, respektive d e r hohe Nässeinhalt des Bodens am m e i s t e n die F r u c h t k ö r p e r e r s c h e i n u n g . Aber a u s den Daten d e r Bodenfeuchtigkeit und Bodent e m p e r a t u r ausgerechnete " R - F a k t o r " c h a r a k t e r i s i e r t auch gut die Quantitäts - Verhältnisse d e r F r u c h t k ö r p e r .
6674/Rné
49
2 táblázat, Feketefenyő e r d ő 1959. évi növénycönológiai felvételezése (Pflanzensoziologische Aufnahme des Schwarzkiefer-Waldes im Jahre 1959.)
Felvétel s o r s z á m a : Expozició: Lejtőszög: Lombkoronaszint b o r i t á s a %: Lombkoronaszint m a g a s s á g a m: Átlagos t ö r z s á t m é r ő cm: Balk MM Pinus nigra C s e r j e s z i n t boritása %: M H Sambucus ebulus Adv M Robina pseudo-acacia Ru M Crataegus monogyna Adv M Morus alba Adv M Celtis a u s t r a l i s Ujulat: Adv MM Robinia pseudo-acacia Balk MM Pinus nigra Eu MM Quercus robur Eu M Crataegus monogyna Gyepszint boritása %: Cp H Poa p r a t e n s i s s s p . angustifolia Eua Th Bromus s t e r i l i s Eua TH Cynoglossum officinale K Th Viola a r v e n s i s K Th Stellaria média. Eua H Euphorbia c y p a r i s s i a s Eua H Taraxacum officinale Kt H Festuca hirsuta Adv Th Erigeron canadensis Eua Th Geranium d i s s e c t u m Eua Th Chenopodium s t r i c t u m
1
2
3
4
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
60
80
70
50
75
25 4 5 +
23 3 10 + 1
23 4 3 +
-
+ -
-
-
+ +
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
+ + -
40 2
70 3
+-1 1-2 + + + + +-1 1 + + + + + + + + +
1 + + +-1 + +
70 3
-
-
-
-
3 40 + 2
-
+ +
+
5
K
3-4
V
+ +-2 + + +
V III I I I
+ + + +
I II I I
1-3
V
+-2 + +-1 +-1 +-1 + + + + +
V V V V V V III IV IV IV
-
4 10 + +
(+) (+) -
-
-
-
+
+ + 40 2
A-D
-
-
60 1
1 + + + 1 + +
1 + 1 + + +
+ +
+
-
+ +
Valamint kb. 45 egyéb virágos növény. Mohaszint: Hypnum c u p r e s s i f o r m e , Brachythecium s a l e b r o s u m , Ceratodon p u r p u r e u s , Mnium cuspidatum.
«
50
3. táblázat, az 1958. évben talált gombafajok (Die im Jahre 1958. gefundene Pilz-Arten)
Gombafaj neve Suillus luteus S. granulatus Xerocomus c h r y s e n t e r o n X. subtomentosus Gomphidius r u t i l u s Hygrophoropsis aurantiacá Clitocybe dealbata Cl. inversa Cl. umbilicata Cl. corda L a c c a r i a laccata Collybia dryophila C. butyracea Tricholoma t e r r e u m Melanoleuca m e l a l e u c a Marasmius ramealis M. oreades M. Wynnei M. androsaceus Mycena pura M. sp. 1. M. sp. 2. Lepista nuda Rhodophyllus s e r i c e u s Amanita phalloides Macrolepiota p r o c e r a M. rhacodes Lepiota naucina L. clypeolaria
6674/Rné
V
VI
X
VII
X X X
VIII
IX
X
X X X
X X X X X X X X
X
X \
X X X X X
XI X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
XII
X X
X X X X X X X X
X X X
X X
X X
X X X X
X X X X
X
51
3. táblázat
(folytatás)
Gombafaj neve Agaricus silvaticus A. campester Cystoderma granulosum Tubaria f u r f u r a c e a Hebeloma c r u s t u l i n i f o r m e Hydrocybe castanea Conocybe t e n e r a Pholiotina blattaria Agrocybe praecox Naematoloma f a s c i c u l a r e N. sublateritium Stropharia coronilla S. semiglobata Panaeolina foenisecii Coprinus f i m e t a r i u s Russula s o r o r i a R. pectinata R. nauseosa R. atropurpurea Lactarius deliciosus Lycoperdon perlatum Polyporus ovinus
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
X
X X
X X X X X
X X X X
X X X X X X X X X X
X X
X
X
X X X X
XII
52
4. táblázat.
1959' évi felvételezés /Aufnahme im Jahre 1959«/
F e 1 at é t e 1 e z é s
Gombafaj neve 1. Suillus granulatus Xerocomus chxysent-eron X. sübtómentosus Clitooybe corda Cl. dealbata Collybia butyracea C. dryophila Tricholoma terreum Melanoleuca melaleuca Pseudohiatula tenacella Marasmius oreades M. wynnei M. androsaceus M. rotula Mycena galericulata M. sp. 1. M. sp. 2. Hhodophyllus sericeus Amanita phylloides A. rubescens Macrolepiota procera Lepiota naucina Agaricus silvicola Tubaria furfuracea Galerina hypnorum Conocybe tenera Agrocybe praecox A. semiorbicularis A. tabacina Naematoloma sublateritium Rioliota spumosa Stropharia semiglobata Panaeolus campanulatus Coprinus fimetarius
667VBné
2.
4.
5.
11.5 1.
19.3 6.1 —
—
—
1
-
—
-
—
—
—
-
-
-
—
—
—
—
—
-
-
•
-
-
-
t«4
—
-
•
.+ .1 —
—
+
—
—
—
4.2
3.2 .1
-
—
-
-
-
—
-
—
-
-
i _
—
—
—
—
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
—
—
—
-
9.
10.
13.2 4.1
4.2 7-1
31.3 31.3 3.1
26.2 8.2 —
—
-
10.2 —
—
—
— —
6.2 .2 —
38.2
-
-
-
—
—
-
-
-
-
-
— —
—
—
—
-
-
1.+
.- + —
—
-
-
—
-
1.—
—
-
-
—
-
—
—
-
-
-
-
-
1.—
—
.. + + -
.+
—
—
— — —
-
— — —
-
—
-
—
—
•3 -
.1 -
.4
—
-
-
-
-
-
-
-
. + ..1+ -
-
-
— —
— —
-
-
—
—
—
—
—
—
.— —
—
—
—
—
—
_
\ —
—
—
—
-
.—+
-
.- + —
-
— .1 _ -
—
—
— \
— —
-
12,2 .1 -
.1 -
.+ -
—
-
—
-
-
—
—
—
-
-
—
-
-
-
—
_
—
—
-
— —1 38.3
—
-
—
—
—
—
-
.+
—
—
—
—
— .1 — —
—
-
—
—
-
-
-
—
—
—
—
—
—
—
84.4
—
.+
—
!
—
.+
—
—
18.
17.
—
—
— —
.+
— — 10.1 15.1 —
—
_
-
— .1
—
—
—
.1
_ -
1.-
.+
—
.+
_
-
•—
—
1.+
16.
4.1
—
-
15.
—
_
—
27.2
11. —
.1
-
—
-
•
—
—
-
-
—
—
-
—
6.4
—
—
-
—
—
— —
—
-
-
+
9.2 39.2 10.2 -
—
—
0
a.
—
-
—
a
7.
—
—
4.+
—
-
-
-
14.3 l.~
-
s z á m
.- + .- + —
— —
—
-
.+ —
—
-
-
-
-
-
—
—
— /
_
.1 .1.
—
—
—
—
—
—
—
—
— —
—
-
-
-
-
-
-
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
.- +
62
4. táblázat folytatása.
1959•évi felvételezés
felvételezés
Gombafaj neve
Russula sororia R. nauseosa Lactarius deliciosus Scleroderma vulgare Lycoperdon perlatum Phallus impudicus Polyporus brumalis
1.
2.
s z á m a 4.
.+
— —
—
—
—
—
-
—
—
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
—
—
—
.1 20.2 1.+
.+
1.+
—
12.2 1. —
A 4. táblázatban fel nem tüntetett felvételezéseknél
5. táblázat.
9.
.1 14.1
.1 20.1
6.1 —
9.1
-
5.1
.+
.+
.+
—
—
10.
3.-
-
—
1.+
16.
17.
18. _
2.+
—
—
—
— —
—
—
—
—
—
—
—
—
_
—
—
-
—
15.
—
.+
-
11.
—
-
-
-
-
-
-
-
-
-
—
—
—
-
—
talált gombafajok: 6. felvételezés: Russula nauseosa .+ 12, 13, 14.felvételezés 0
I960, évi felvételezés /Aufnahme im Jahre 1960./
Gombafaj neve
Suillus luteus Suillus granulatus Xerocomus chrysenteron X. subtomentosus Hygrophoropsis aurantiaca Clitocybe corda CI. dealbata CI. inversa CI. umbilicata CI. cerussata Laccaria laccata Collybia dryophila C. butyracea Tricholoma terreum Pseudohiatula tenacella
.+
_ —
—
8.
7.
5.
felvételezés 1.
2.
-
-
s z á m a 4.
3.
5.
6.
—
—
7.
_„
4.1
•
»
+
—
-
-
-
-
-
-
-
-
—
—
-
—
—
—
.+ -
-
_
6.+
2.+
-
3.+
11.
12.
—
—
-
-
-
-
—
—
_
—
—
—
—
-
-
—
1.+ 4.1
-
-
-
—
—
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
—
—
—
—
—
—
—
—
_
—
—
—
—
—
—
—
-
—
—
—
—
—
—
—
—
—
-
—
-
—
-
-
7.1 5.+
.+ .+ -
-
30.-
-
11.-
8.
—
—
—
—
—
—
—
.1
—
—
—
—
—
—
—
—
-
-
-
-
—
.+
13. _.
—
-
—
4.2
_
10.
—
—
—
9.
—
—
-
8.
. + 2.1
-
-
-
—
-
-
-
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
-
-
-
-
-
-
-
19.1
._+ .+ .1
6,1 26.2
.+
1.1
-
.+
6.2 .1 -
_
.. + + 16.2 4.1 .1 2.1
.+ . + .+ 26.2 —
. + 26.2 —
14.
-
—
6.1 -
56 táblázat folytatása.
57 I960, évi felvételezés
2.
1. Marasmius ramealis M. oreades M. wynnei Mycena pora M. sp.l Lepista nuda Rhodophyllus sericeus Amanita phalloides A. rubescens Macrolepiota procera Lepiota helveola L. naucina Agaricus silvaticus A. xanthoderma Tubaria furfuracea Inocybe fastigiata Galerina hypno.rum. Conocybe tenera Agrocybe praecox A. tabacina Pholiota spumosa Naematoloma fasciculare Stropharia coronilla Deconica bullacea Coprinus micaceas C. fimetarias Russula sororia R. naoseosa Lactarius deliciosus Lycoperdon perlatum Bovista plumbea Polyporus brumalis P. ovinus
s z á m a
felvételezés
Gombafaj neve
c P»
4.
3.
_
6.
8.
7-
10.
9-
12.
11.
_
_
-
-
.2
-
2.+
-
-
-
-
-
—
-
—
—
_
—
—
—
—
—
—
—
-
-
—
—
—
—
—
—
—
—
—
-
-
—
—
—
—
—
—
— —
—
—
-
-
—
-
—
—
-
—
—
—
—
: -
-
—
— —
— —
-
-
—
-
—
-
—
.+ -
-
—
— —
—
—
—
-
.+ —
.+
-
—
-
.+ -
— -
—
.+ — — — —
—
-
—
—
—
—
-
-
12.+
—
.+
—
2.+
.+ .+ .+ .+ .+ .+ —
—
—
—
—
—
—
—
—
—
— —
-
—
—
—
— —
—
—
—
—
—
—
—
— — — — —
—
1.+ —
—
-
—
.1
.1
—
—
—
—
l.+
—
—
—
—
—
— —
1.+ —
+ —
—
.+
6.1 1.—
1.+ —
.1 4.+ 1.+
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
5.
14. —
.+
.+ .1 1.+ .1 .1 —
.+ .+ .+ """
— *—
—
.1 mmm
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—"
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
.1 1.+ 6.4
*
—
—
—
-
—
—
—
—
.+
+ . + . + . + .. +
—
mmm
5-3 —
.+ —
4.1
.+ —
.+
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
-
—
—
—
—
—
—
+
-
-
-
—
4.1
—
—
—
— -
. —
—
13.
.+ -
3.+ 11.1
4.+
-
-
-
-
—
—
—
-
-
-
-
—
—
1.+
—
—
—
—
—
—
-
—
—'
—
—
—
—
—
—
—
—
.+ •
—
— —
1. —
.1
4. —
— —
3- + 22.3 83.4 3- + 1.1 31.+ —
.+ —
—
—
.1
.+
58
6. táblázat. A gyömrői feketefenyő erdőben talált gombafajok (Im Schwarzkiefer-Wald bei Gyömrő gefundene Pilz-Arten)
Gombafaj neve
19521957
1 Suillus luteus ( L . e x F r . ) Gray S. granulatus ( L . e x F r . ) Snell. 6 Xerocomus chrysenteron (Bull, ex F r . ) Q u é l . 2 X, subtomentosus (L. ex F r . ) Quél, 4 Gomphidius r u t i l u s (Schff.ex F r , ) L i n d Nannf. 1 1 Hygrophoropsis albida ( F r . ) M e t r . H. aura.ntia.ca (Wulf, ex F r . ) R . M r e . 2 Clitocybe dealbata (Sow.ex F r , ) Q u é l . 4 Cl. inversa (Scop. ex F r . ) Quél. 5 Cl. umbilicata (Schff. ex F r . ) Sing. 1 Cl. c e r u s s a t a ( F r . ) Q u é l . 2 Cl, corda Schulz, 4 Cl, inornata (Sow. ex F r , ) Gill. 1 L a c c a r i a laccata (Scop. ex F r . ) Bk - F r . 3 Collybia dryophila (Bull. ex F r . ) Quél. 6 1 C. peronata (Bolt.ex F r . ) Sing. C. butyracea (Bull.ex F r . ) Quél. 2 C. atrata Fr. 1 Tricholoma t e r r e u m (Schff.ex F r . ) Quél. 4 Melanoleuca melaleuca (Pers ex Fr) R . M r e 3 Schizophyllum commune F r . 1 Pseudohiatula tenacella (Pers. ex F r . ) 4 1 P. conigena (Pers. ex F r . ) M a r a s m i u s r a m e a l i s (Bull.ex F r . ) F r . M. oreades (Bolt. ex F r . ) F r . 6 M. wynnei Bk. -Br. 4 M. androsaceus ( L . e x F r . ) F r . 2 M. per for ans (Hofm. ex F r . ) Sing. 1 M. rotula (Scop.ex. F r . ) -
6674/Rné
1958
1959
1960
XXX XXX XXX XXX
XXX XXX XXX
XXX XXX XXX XXX
XXX XXX XXX XXX XXX XXX
XXX
XXX XXX XXX XXX XXX XXX
XXX XXX
XXX
XXX XXX
XXX
XXX
XXX
XXX XXX
XXX XXX
XXX
XXX
XXX
XXX XXX XXX XXX
XXX
XXX XXX XXX XXX
XXX XXX XXX
59
6. táblázat
(folytatás)
Gombafaj neve Xeromphalina campanella (Batsch ex F r . ) R. M r e . Mycena pura (Pers ex. F r . ) Quél. M, fibula (Bull. ex. Fr) Sing. M. galericulata (Scop. ex. F r . ) Quél. M. sp 1. M. sp 2. Lepista nuda (Bull. ex F r . ) W. G. Smith Rhodophyllus s e r i c e u s (Bull.) Quél. Amanita phalloides (Va.ill.ex F r . ) S e c r . A. r u b e s c e n s (Pers. ex. F r . ) Gray. Macrolepiota p r o c e r a (Scop.ex F r . ) Fay. M. rhacodes (Witt.) Sing. Lepiota e r i s t a t a (A-U. ex F r . ) Quél. L. naucina F r . L. clypeolaria (Bull. ex F r . ) Quél. L. helveola Bres. Agaricus silvaticus Schff.ex S e c r . A. c a m p e s t e r (L.) F r . A. xanthoderma Gen, A. silvicola (Witt.) Sacc, Cystoderma granulosum (Batsch. ex F r . ) Fay. T u b a r i a f u r f u r a c e a ( P e r s . e x F r . ) Gill. Hebeloma crustuliniforme (Bull, ex F r . ) Quél Inocybe fastigiata (Schff.ex F r . ) Q u é l . I. lucifuga ( F r . ) Quél. I. fibrosa ( F r . ) Quél. Galerina hypnorum (Schrank, ex F r . ) Kühn. Hydrocybe castanea (Bull.ex F r . ) Wünsche Conocybe t e n e r a (Schff.ex F r . ) Kühn. Pholiotina b l a t t a r i a ( F r . ) Fay.
1952-1957
1 4 2
1958
XXX
-
4 1 2 3 4 1 6 1 1 2 -
1 1 -
1959
XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX XXX
XXX XXX XXX XXX
XXX
XXX XXX XXX XXX
XXX XXX XXX XXX XXX XXX
XXX
XXX XXX
XXX XXX
XXX XXX
-
XXX
-
-
3 3 1 1 1
XXX XXX
-
2
XXX
XXX
XXX XXX
-
-
1960
XXX XXX XXX
XXX
XXX
XXX
XXX
60
6. táblázat (folytatás)
Gombafaj neve Agrocybe praecox (Pers. ex F r . ) Fay. A. s e m i o r b i c u l a r i s (Huds. ex F r . ) R.Mre. A. tabacina DC. ex F r . Pholiota spumosa ( F r . ) Sing. Naematoloma f a s c i c u l a r e (Huds.ex F r . ) Karst. N. sublateritium ( F r . ) K a r s t . Stropharia coronilla (Bull,ex F r . ) Quél. St. semiglobata (Batsch. ex F r , ) Q u é l . Etecaiica bullacea (Bull. e x . F r . ) K a r s t . Panaeolus campanulatus (L.) F r . Panaeolina f o e n i s e c i i (Pers. ex. F r . )R. Mre. Coprinus micaceus (Bull. ex. F r . ) F r . C. fimetarius (L.) Fr. C. ephemerus Fr. Russula consobrina F r . R, sororia F r . R. pectinata (Bull) F r . s s . Eke R. foetens F r . R. xerampelina (Schff) F r . R. nauseosa ( P e r s . ) F r . s s . Bres. R. a t r o p u r p u r e a Krbh. R. veternosa F r . L a c t a r i u s deliciosus ( L . e x F r . ) Gray Scleroderma v u l g a r e F r . Cyathus olla (Batsch) Pers. Lycoperdon p e r l a t u m Pers. Bovista plumbea P e r s . Phallus impudicus P e r s . Polyporus b r u m a l i s (Pers) F r . P. ovinus (Schff.) F r .
1952 -1957 1
1958
1959
1960
XXX
XXX
XXX
XXX XXX XXX
XXX XXX
2 -
-
3 2 1 1
XXX XXX XXX XXX
XXX XXX XXX XXX XXX
-
2 3 1
XXX
-
XXX
XXX
XXX XXX
XXX
XXX XXX
XXX
XXX
XXX
XXX XXX
XXX
XXX
XXX
XXX XXX
1 1 2 3 1 1 6 -
1 5 2 1 3 1 1
XXX
1
XXX
XXX XXX
-
XXX
XXX XXX
XXX XXX
61 1. ábra.
A vizsgált feketefenyő erdő (téglalap alakú terület) (Der beobachtete Schwärzkiefer-Wald)
•
R S C F P
mérőnégyzet (Dauerquadrat) akác (Robinia) gyalogbodza (Sambucus) galagonya (Crataegus) füves tisztás (Waldwiese) fiatal fenyőültetvény
6674/Rné
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0.
Suillus granulatus Xerocomus subtomentosus Clitocybe corda Collybia dryophila Tricholoma terreum Marasmius oreades Amanita phalloides Macrolepiota procera Russula nauseosa Lactarius deliciosus
62 2
ábra
Gombafajok s z á m a
(Zahl der Pilz-Arten)
ö s s z e s f a j s z á m (Gesamtzahl der Arten) Faj-
mérőnégyzetekben kimutatott f a j szám (Artenzahl in den Dauerquadraten)
szám
Az 1958-1960. évi g o m b a f l ó r a - f e l v é t e k zésck időpontjai (Zeitpunkte der Pilzflora-Aufnahmen in 1958-60.) i 1958. évi felvételek száma ideje
1959. évi felvételek ideje száma
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.. •
m á j . 19. jun. 8. jun. 21. jul. 6. jul. 12. aug. 23. okt. 4. okt. 12. okt. 18. okt. 25. nov. 2. nov. 7. nov. 15. nov. 22. dec. 25.
m á j . 5. m á j . 18. jun. 6. jun, 16. jun. 26. jul. 12. aug. 4. aug, 15. aug. 23. szept, 6. szept. 17. okt, 1. okt, 15. nov. 4. nov. 15. dec.1. dec. 13.
1960, évi felvételek száma ideje 1. 2, 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12, 13. 14.
ápr. 17. m á j . 6. m á j . 30. jun. 12. jun. 26. jul. 17. jul. 30. aug. 14. aug. 28. szept. 11. szept. 25. okt. 7. okt. 23. nov, 6.
1959.
,10 napos csapadék/ összeg mm ^Havi csapadék\ összeg mm Feli/étel száma
, Gombafajok száma %-ban , Gombafajok mennyiséqe %-ban
s Talajhőmérséklet C ^Talajnedvesség %
R tényező
3. abra
i960. W napos csapadékösszeg mm Havi csapadékösszeg mm
Gombafajok száma '/. Gombafajok mennyisége '/.
Talajhőmérséklet C Talajnedvesség %
R tényező
65
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967.évi 2. szám
GOMBAMÉRGEZÉSEK IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI VONATKOZÁSAI* DR. BEREGSZÁSZI GÁBOR,
Budapest.
Az igazságügyi orvosszakértőnek elég sok hazai orvosi és gombabotanikai szakirodalom áll r e n d e l k e z é s r e . Ezek megjelenésük idején az akkori botanikai, toxikológiai, klinikai állásfoglalást rögzitik, éppen e z é r t tételeiket ma m á r m e g f e l e l ő kritikával kell, és szabad csak elfogadni. EzenkivUl e leirások a legtöbbször a t e l j e s s é g r e törekvés nélkül készültek. Az utolsó évtized orvosi és botanikai szakkönyvei e hiányosságot pótolták, és a toxikológia t e r é n elért f e j lődéseket, kutatási eredményeket is figyelembevették. Azonban - különösen egyes orvosi szakkönyvekben - a botanikai-toxikológiai r é s z r e vonatkozó l e i r á s mégsem egészen helyes. Az igazságügyi orvosszakértőnek gombamérgezés esetén - mint egyéb m é r g e z é s esetén is - többé-kevésbé r é s z l e t e s , helyes vagy helytelen beállitásu előzményi adatok állnak r e n d e l k e z é s é r e . Ezek az adatok igen fontosak lehetnek. Első l é p é s ként lényeges például annak a t i s z t á z á s a vagy bizonyitása, hogy egyáltalában t ö r tént-e gombafogyasztás. A klinikai tünetek ugyanis egymagukban nem adnak b i z tos v á l a s z t e r r e a k é r d é s r e , m e r t hasonló tünetek m á s betegségeknél is előfordulhatnak. E k é r d é s eldöntését csak a gombadarabok vagy a spórának a g y o m o r - b é l tartalomból való kimutatása biztositaná, de kimutathat ósága, - főként több napos h á n y á s o s - h a s m e n é s e s megbetegedés után - a g o m b a m é r g e z é s esetén is ritkán eredményes. Ha a gombafogyasztás ténye bebizonyosodott, akkor azt is lényeges tisztázni, hogy g o m b a m é r g e z é s , vagy gombás é t e l m é r g e z é s következett-e be? Az előző esetben a gombatestben t e r m é s z e t e s előfordulási körülmények között termelődött méreganyagok okozták a m é r g e z é s t , mig a gombás é t e l m é r g e z é s lényegében az é t e l m é r g e z é s e k valamelyik (toxikus, infekciózus, toxiko-infekciőzus) f o r m á j a . Magyarországon évente 4 - 6 - e z e r bejelentett é t e l m é r g e z é s s e l szemben csak 3 - 4 - s z á z gombamérgezés fordul elő. Amennyiben az é t e l m é r g e z é s lehetősége nagy valószinüséggel kizárható, a s z a k é r tő eljut a g o m b a m é r g e z é s leglényegesebb - és a mai kémiai-hisztokémiai
* 1966. m á j u s 20-án, a III. Országos Rendőrorvosi Konferencián elhangzott előadás kivonata.
6674/Rné
66
vizsgálatokkal nem vagy csak igen nehezen bizonyitható - kérdéseinek az igazságszolgáltatás s z á m á r a s o k s z o r igen fontos megválaszolásához. Ha ugyanis az előzményi adatok (mint p l . a hozzátartozók k i k é r d e z é s e a fogyasztott gombafajról, vagy az é t e l m a r a d é k botanikai vizsgálata, s t b . ) a gombam é r g e z é s t valószintisitik, az igazságügyi orvosszakértőnek három igen fontos k é r d é s t kell m é r l e g e l n i e , illetőleg aktive vagy p a s s z i v e bizonyitania: 1. /
Mérges gombával véletlen - b a l e s e t s z e r ü . történt-e?
- gombamérgezés
2. /
Gombamérgezést utánzó - ehető gombához kevert idegen m é r e g anyag okozta - m é r g e z é s t ö r t é n t - e ? (véletlenül vagy bűnös szándékkal)
3. /
Ehető gomba közé - bűnös szándékkal - m é r g e s gombát k e v e r t e k - e ?
Az e l s ő lehetőség esetében r e n d s z e r i n t s a j á t s z e d é s ü vagy ajándékba kapott, ritkábban zugárusitásból s z á r m a z ó gomba fogyasztásából e r e d ő g o m b a m é r g e zés történt. A gombásételhez kevert különböző méreganyag okozta m é r g e z é s lehetőségének e l b í r á l á s á h o z feltétlenül szükséges a birósági vegyészeti vizsgálat elvégeztetése, hogy kimutatható legyen az a s z e r v e s vagy szervetlen méreganyag, amelyet az e h e t ő (vagy az egyébként is m é r g e s ) gombából készült ételbe kevertek. Az ehető gomba közé bűnös szándékkal hozzákevert m é r g e s gomba lehetőségét is figyelembe kell venni. Adott esetben ugyanis e g é s z s é g k á r o s í t á s vagy szándékos e m b e r ö l é s céljából - éppen az idegenkezűség felderitetlenségének r e m é n y é ben - az ehető gombák közé m é r g e s gombát juttathatnak. Ilyen esetben a bizonyít á s döntően a nyomozati r é s z e n múlhat, és sajnálatos módon az idegenkezűség könnyen megtorlás nélkül m a r a d h a t , mivel a m é r g e z é s t gondatlanság r o v á s á r a Í r h a t j á k , és a halottvizsgálati bizonyítványt vagy felderítetlen okból bekövetkezett hirtelen halálesetként, vagy t é v e s haláloki kórismével adják ki, Jelenleg a m é r g e s gombák méreganyagainak k i m u t a t á s á r a semmilyen r u t i n s z e r ű e n elvégezhető kémiai vagy hisztokémiai vizsgálati m ó d s z e r nem áll r e n delkezésűnkre. Sőt némelyik méreganyagai sem f i z i k a i - k é m i a i tulajdonságai, s e m biológiai hatása nem t i s z t á z o t t . Ezért nagyon fontos az adatoknak és a leleteknek alapos m é r l e g e l é s e , és kellő gondossággal való á t v i z s g á l á s a .
6674/Rné
67
A r e n d e l k e z é s r e álló labor-vizsgálati lehetőségek mellett a btinös szándékkal elkövetett olyan e m b e r ö l é s , a m i r e a kellő biológiai szakképzettségű egyén kép e s , - mint például a gyilkosgalőca száritmányának ételbe k e v e r é s e , vagy még • inkább a gyilkosgalóca p r é s e l é s s e l kisajtolt nedvének az ételbe j u t t a t á s a , - igen nagy valószínűséggel felderitetlen és büntetlen m a r a d . Ilyen esetekben ugyanis egyrészt előzményi adat nem áll r e n d e l k e z é s r e , m á s r é s z t pedig a klinikai és kórbonctani elváltozások jelenlegi ismereteink mellett jellemzőek, de nem specifikusak, és igy komoly bizonyítási lehetőséget nem adnak. Azt vélhetnénk, hogy az e l s ő esetben a gombadarabok vagy a spóra kimutatásának r e m é n y e a tünetek jelentkezésének kezdetén még fennáll. De a m i k o r r a a beteg h a s m e n é s e s hányásos panaszaival orvoshoz fordul, a gyilkosgalóca m é r g e z é s hosszú, lappangási ideje miatt m á r a legtöbbször nincsen a g y o m o r - b é l r e n d s z e r b e n gombamaradvány. , Ezek a nehézségek adott alkalommal igen sokoldalú, nagy körültekintést igénylő feladatot jelentenek az igazságügyi o r v o s s z a k é r t ő s z á m á r a . Pedig ilyen burkoltan elkövetett esetek előfordulásával vagy szaporodásával számolni lehet, mivel e g y r e több az emiitett eshetőségek elkövetésére megfelelően képzett s z e m é l y . Az utolsó 10 év alatt Magyarországon gombamérgezésben elhaltak bonc jegyzők önyveinek, illetőleg azok igazságügyi orvosszakértői véleményezésének több mint felét a vázolt nehézségek szempontjából megvizsgálva, gombabotanikai és toxikológiai szempontból átnézve, szükségesnek é r z e m azokhoz a következő néhány é s z revételt hozzátenni: Több esetben előfordult, hogy a gyomor-béltartalmat 4-5-napos h á n y á s o s - h a s m e néses előzmény utáni szekcióból is elküldték gombaazonositásra, pedig nyilvánvaló, hogy a gomba szöveti anyagp. és a spórái 4-5 -napi hasmenés-hányás után gyakorlatilag t e l j e s mértékben eltávoztak. Néhány esetben a gombamérgezést előidéző gombafajra botanikai é s toxikológiai a l á t á m a s z t á s nélkül is nyilatkoztak. Ilyenkor pedig a többi adat nem elegendő ahhoz, hogy a g o m b a f a j m e g j e l ö l é s é r e biztos véleményt lehessen mondani. Található olyan l e i r á s , amelyben gyilkosgalóca m é r g e z é s r e gondoltak, mivel "a klinikai tüneteket főleg hasi panaszok képezték". Tudjak, hogy a helyes következtetéshez egyéb tünetek is szükségesek, m e r t a hányás és a h a s m e n é s m á s m é r g e s gombafajok által okozott m é r g e z é s e s állapotban is a legtöbbször jellemző tünet.
68
Nem helyes az a v é l e m é n y s e m , amely az alkoholfogyasztást tüntette fel oki tényezőként, azt állitva, hogy halálos kimenetelű m é r g e z é s a z é r t következett be, m e r t az egyén alkoholt is ivott étkezés közben. Kétségtelen, hogy az a l kohol a gyomormüködésre kifejtett hatása r é v é n a méreganyagok felszívódását fokozza, sőt néhány tintagombafaj esetén un. nitritoid szindrómát okoz, de ez halálhoz nem vezethet, vagy legalább is eddig ilyen közlést nem ismerünk. Az idegenkezűség k i z á r á s á r ó l s z ó l ó véleményadásban különösen körültekintően kell eljárni, h i s z e n adott esetben annak k i z á r á s a , de méginkább annak bizonyítása a legnehezebb feladatok egyike. Nagyon helyes a vélemények legtöbbjében annak kihangsúlyozása, hogy az idegenkezűség és a m u l a s z t á s vagy gond a t l a n s á g lehetőségének e l b í r á l á s á n á l az előzményi, illetve nyomozati adatokat döntően kell figyelembe venni. Az egyéb s z e r v e s vagy s z e r v e t l e n m é r g e z ő anyaggal történt m é r g e z é s k i z á r á s á r a pedig minden gombamérgezésben elhalt egyén szöveteiből s z ü k s é g e s a vegyészeti vizsgálat elvégeztetése is. A 10-éves gombamérgezési halálozási statisztika feldolgozása alapján néhány e s e t b e n előfordult a z , hogy a beteget először é s z l e l ő orvos - annak e l l e n é r e , hogy az anamnézisben emlitést tesznek gombafogyasztásról - d i z e n t é r i á r a vagy é t e l m é r g e z é s r e gondolt. Az egyik esetben a diagnózist és a kezelést m é g napok után s e m korrigálták, hanem d i z e n t é r i a intoxikációval hepatitisz osztályra utalták a beteget, ahol a beszállitás napján kifejlődő májelégtelenségben meghalt (a t e r á p i a : sulfaguanidin és hányáscsillapítók voltak). Egy másik esetben, ahol a beszállitás előtt 2 nappal történt dinnye- és gombafogyasztásról tesznek e m l i t é s t , a kezelőorvos ennek e l l e n é r e a k e z e l é s e l s ő két napján gyomor-bélhur u t r a gondolt, és csak a negyedik napon - miután szubikterusz jelentkezett kezelte betegét g o m b á m é r g e z é t t k é n t . Egy harmadik esetben influenza diagnóz i s s a l kezelte a k ö r z e t i orvos a m é r g e z e t t e t , annak e l l e n é r e , hogy a gombafog y a s z t á s r a itt is u t a l t a k . Sajnálatos és halálos kimenetelű volt az egyik vidéki eset, ahol a mérgezettek maguk gyanakodtak g o m b a m é r g e z é s ü k r e , de az ügyeletes belgyógyászati orvos széntabletta és k e s e r ü s ó adása után mégis hazaküldte őket, majd 12 óra eltelte után mentők szállították be a mérgezetteket ugyanabba a kórházba, és az akkori
/Dná
69
ügyeletes orvos "alapos vizsgálat után g a s t r o e n t e r i t i s acuta" diagnózisával vette fel őket. Következő'napon az egyik személyt u t a s i t á s s a l ellátva hazaküldték. A másik - a kórházban tartott - személynek infúziót (isodex), dextrozét, és C-vitamint adagoltak, de májvédelmi s z e r e k e t m é g ekkor sem adtak, és a beteg a negyedik napon m á j - és keringési elégtelenség tünetei között meghalt. Kétségtelen, hogy adott esetben a helyes klinikai k ó r i s m e felállitása igen nehéz lehet, de azokban az esetekben, amikor az anamnézisben gombafogyasztást e m lítenek a betegek vagy hozzátartozóik, és a gombamérgezés tünetei közül egyik vagy másik tünet jelentkezik, az é s z l e l ő orvosnak g o m b a m é r g e z é s r e is kellene gondolni, vagy legalább is azt, mint differenciál diagnosztikai lehetőséget figyelembe venni. Ilyen esetben a gyógyitó orvos azonnali t e l j e s e l m a r a s z t a l á sa - ha súlyosabb m u l a s z t á s nem áll fenn - helytelen lenne, annál is inkább, m e r t a m é r g e z e t t s z e m é l y élete legtöbbször nem múlik a diagnosztikai tévedésen, hiszen ha a halálos mennyiségű mérgesgombát elfogyasztotta, s o r s a úgyis m e g van pecsételve. Mégis feltétlenül szükséges az ilyen esetet klinikopatológiai megbeszélés tárgyává tenni, a jövőben való helyes állásfoglalás és az o r v o s továbbképzés érdekében. E kiemelt példákkal csupán egy-két szempontra óhajtottam felhivni a figyelmet, tekintve, hogy a g o m b a m é r g e z é s e s esetek között büntetlenül m a r a d ó szándékos e m b e r ö l é s - vagy s z e r e n c s é s kimenetelű esetben e g é s z s é g r o n t á s - is előfordulhat. Justizärztliche Beziehungen der Pilzvergiftungen^ DR. G. BEREGSZÁSZI,
Budapest.
In seinem Artikel r u f t V e r f a s s e r die Aufmerksamkeit der ärztlichen Sachverständigen des Justizwesens auf die auftauchenden Schwierigkeiten bei Pilzvergiftungsfällen auf, und mahnt zur reiflichen E r m ä s s u n g d e r Umstände. Wenn die Pilzvergiftung tatsächlich e r w i e s e n ist, können 3 Möglichkeiten bestehen: 1./
Eine zufällige - unfallartige, durch Giftpilze h e r v o r g e r u f e n e Pilzvergiftung hat sich ereignet.
2./
Die Symptome einer Pilzvergiftungnachamenden Vergiftung vorliegen, welche durch Zufall, oder frewelhafte Absicht, m i t t e l s zum Esspilz zugemischten f r e m d e n M a t e r i a l s , v e r u r s a c h t wurden.
70
3 . / Zwischen e s s b a r e Pilze - mit Vorbedacht - giftige
zugemischt.
Bei Pilzvergiftungen ist die Gesundheitschädigende oder m ö r d e r i s c h e Absicht oft s e h r schwer b e w e i s b a r . Desshalb m u s s sich der J u s t i z s a c h v e r ständige Arzt in jedem Fall auf die Angaben d e r Erhebung stützen, und nur nach deren r e i f l i c h e Erwägung den Fall begutachten. V e r f a s s e r betont, d a s s obzwar die klinische, wie auch die Obdukzions-Merkmale, r e s p e k t i v e die Veränderungen, c h a r a k t e r i s t i s c h sind, doch sind dieselben mit Bezug auf durch einzelne Pilzarten hervorgerufene Vergiftungen nicht spezifisch. Demzufolge kommt v o r , d a s s d e r Arzt in einigen Fällen am Anfang nicht an Pilzvergiftung denkt. Das Leben des Vergifteten hängt jedoch m e i s t e n s nicht von dem diagnostischen Versehen ab, denn wenn der Vergiftete die tödliche Menge v e r z e h r t e , kann e r seinem Schiksal so wie so nicht entgehen. Aber in solchen Fällen ist eine klinisch-pathologische E r ö r t e r u n g im I n t e r e s s e des ärztlichen Fortbildung, dennoch notwendig, um in der Zukunft einen richtigen Standpunkt ausbilden zu können. Zum Schluss legt V e r f a s s e r aus der 10-jährigen ungarischen PilzvergiftungsStatistik einige diagnostische I r r t ü m e d a r , um ähnlichen Fällen vorzubeugen.
Az európai c s é s z e g o m b a - f é l é k nemzetségeinek u j határozókulcsa 7— A c s é s z e g o m b a - f é l é k és rokonaik m e g h a t á r o z á s a r a M. SVRCEK csehszlovák mikológus olyan u j határozókulcsot készitett, amellyel lényegesen megkönnyitette az eligazodást a sokszor annyira nehezen meghatározható csészegombák között. A t e r j e d e l m e s kulcsban nemcsak a c s é s z e g o m b a - f é l é k e t , hanem a kucsmagombákat és papsapkagombákat, tehát az ö s s z e s Pezizales sorozatba t a r t o z ó tömlősgombákat megtaláljuk, m e r t a határozókulcs a Homospermales (Pezizales) s o r o z a t 89 nemzetségét t a r t a l m a z z a . A genuszokat a dichotomikus r e n d s z e r r e l , főleg külső morfológiai tulajdonságaikkal választotta s z é t . Az u j határozókulcs, a m e l y a gyakorlatban m á r jól bevált, a Német Demokratikus Köztársaságban m e g j e l e n ő Mykologische Mitteilungen 1966. é v i i . számában (1. old.) a s z e r z ő engedélyével német nyelvre forditva is megjelent. Ez a folyóirat Szakosztályunk könyvtárában is megvan, igy a klubestjeinken hazai mikológusainknak is hozzáférhető. DR. LÁSZLc/ IMRE
6674/Rné
71
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. év. 2. s z á m
A Leucopaxillus n e m z e t s é g m a g y a r o r s z á g i f a j a i DR.BOHUS GÁBOR,
Budapest
Az ujabb szakirodalomban elfogadott Leucopaxillus nemzetségbe néhány olyan kalaposgomba-fajt sorolnak, amelyek az eddigi magyar szakkönyvekben és kiadványokban m á s nemzetségekben (Tricholoma, Clitocybe, Clitopilus, stb.), találhatók, vagy nincsenek benne. A Leucopaxillus n e m z e t s é g f a j a i közepes- vagy nagytermetű tricholomoid vagy clitocyboid habitusu gombák. (Lemezek lefutók vagy kiöblösödve tönkhöznőttek.) A kalap széle fiatalon begöngyölt. A spórák f e h é r e k , simák vagy pontozott-varangyos diszitésűek, amiloidok, tehát jódtól megkékülnek. Világviszonylatban eddig mintegy 20 Leucopaxillus-faj i s m e r t . Ebből M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é r ő l eddig 7 - nagyobbrészt ritka - f a j került elő. A hazai Leucopaxillus-fajok i s m e r t e t é s e Leucopaxillus giganteus ( F R . ) SINGER Magyarországi előfordulási körülményei és gyakorisága megegyezik az európai irodalom adataival. Nem r i t k a f a j . Nagytermetű, fiatalon f e h é r e s , idős korban s z ü r k é s s á r g á s , okkeres szinü, kalapja t ö l c s é r e s e d ő . Leucopaxillus giganteus ( F R . ) SINGER s s p . bükkensis BOHUS 1955-1957 között BOHUS G. és BABOS M. öt alkalommal gyűjtötték a Bükk hegységben,főleg gyertyános-tölgyes társulásokban. Jellegzetessége a sokáig m e g m a r a d ó fehér szine, és az eleinte s á r g á s husszinü, s á r g á s r ó z s a s z i n ü világos r ó z s a s z i n ü l e m e z e i . Leucopaxillus lepistoides (MAIRE) SINGER v a r , pannonicus BOHUS Korábban a Tricholoma nemzetségben leirt f a j (Tricholoma pannonicum BOHUS, 1962). Az ujabb vizsgálatok eredményei alapján a Leucopaxillus nemzetségbe kellett helyezni. Magyarországon nem r i t k a , t e j p e r e s z k e néven egyes vidéki piacokon árusitott ehető gomba. E nagytermetű f a j jellemzője, hogy a kalap és főleg a tönk fehér szinébe helyenként kékeszöld vagy szürkészöld szin keveredik. A tönk húsában is látható erősebben vagy gyengébben e szineződés.
* A F r a g m e n t a Botanica Musei Historico-Naturalis Hungarici 1966. (4) évfolyama 33-42. oldalán megjelent dolgozat kivonatos i s m e r t e t é s e .
72
Az 1951-1965 évekből 27 h e r b á r i u m i adata van. A legnagyobb gyűjtött példány kalapátmérője 38 c m , súlya 1,25 kg. volt. Leucopaxillus iracrocephalus
(SCHULZER) BOHUS
Világszerte ritka gombafaj, Magyarországon azonban 1948 óta öt termőhelye vált i s m e r t t é . Budapest környékén (Gödöllő Tölgyes, Törökbálint és Pilisborosjenő környéke) többen (HORVATHNE, CSUKASSYNÉ, FRANKc/ A . , GULYÁS P.) gyűjtötték tölgyesben, tölgyfa tuskó közelében. Tricholomoid t e r m e t ű gomba. Kalapszine fiatalon s á r g á s , f e h é r e s , majd b a r n á s o k k e r r e , o k k e r b a r n á r a , r o z s d á s o k k e r r e , v i l á g o s b a r n á r a szineződik. Fő jellegzetessége a vaskos, e r ő s e n gyökerező tönkje. Csoportosan t e r e m , a termőtestek igen nagy m é r e t ű r e is fejlődhetnek. A legnagyobb példány kalapá t m é r ő j e 40 cm, t ö n k á t m é r ő j e 7 cm, súlya 1,75 kg volt. Leucopaxillus t r i c o l o r (PECK)KÜHNER Észak-Amerikában helyenként nem r i t k a , Európában azonban csak ritkán fordul elő. Eddig egyetlen megfigyelt hazai termőhelyén, Csévharaszton,homoki t ö l gyesben, több alkalommal gyűjtötte DR. KONECSNI I. A Tricholoma a c e r b u m r a emlékeztető, nagytermetű gomba, lemezei azonban eleinte k é n s á r g á s - s á r gászöld árnyalatuak, s á r g á s o k k e r e s e k , m a j d okkerszinűek (szárazon pedig többé-kevésbé biborszinűek). Kalapja b a r n á s , tönkje f e h é r e s szinü. Leucopaxillus a m a r u s (A. et S.) KÜHNER f. r o s e i b r u n n e u s (MURR.)SING. et SMITH Magyarországon is elég ritka gomba. Termőhelye a Bükk hegység és a Zempléni hegység több pontjáról i s m e r t . 6 h e r b á r i u m i adata van. Közepes nagyságú, tricholomoid jellegű. Kalapja v ö r ö s b a r n a , lemezei f e h é r e k . Ize nagyon k e s e r ű . Leuxopaxillus c e r e a l is (LASCH) SINGER v a r , paradoxus (COST et. D U F . ) SINGER et SMITH. Akárcsak egész Európában, Magyarországon is ritkán fordul elő. Herbáriumi páldányai Budapest környéki, illetve Pest megyei homoki erdőkből s z á r m a z n a k (gyűjtötték: BABOS M. - BOHUS G. , FERENCZ I. , VESSEY E. , TUDJA L . ) . Kalapja és tönkre b a r n á s f e h é r e s , o k k e r s á r g á s , k r é m s z i n ü , m a t t . E z é r t s z i ne, valamint v a s t a g kalaphusa miatt a m á j u s i p e r e s z k é h e z (Calocybe georgii) hasonlit, és - b á r ősszel jelent m e g - ezen a néven árusitották is, Alakja s z e rint inkább a Clitocybe nebularis s á r g á s f e h é r változatának lehetne vélni.
I 73
Leucopaxillus rhodoleucus
(ROMMEL) KÜHNER
Általában nagyon ritka f a j , Magyarországon azonban egyes területeken r e n d s z e r e s e n t e r e m . Herbáriumi adatai Tolna megyéből (HOLLGES L . ) és Somogy megyéből (SZEMERE L . ) s z á r m a z n a k . Pamuk községben (Somogy m . ) , akácfák alatt, SZEMERE L. több alkalommal találta. A legkisebb f a j e nemzetségben. Habitusa a Clitopilus p r u n u l u s - r a emlékeztet, de a L. rhodoleucusnak a lemezszine nem a s p ő r a é r é s folytán válik r ó z s á s husszinüvé, hanem forditva, a fiatal gombán láthatók a r ó z s á s szinek. A k a lap fiatal korban többnyire r ó z s á s f e h é r e s , a lemezek pedig eleinte szép r ó zsaszínűek, azonban ez a r ó z s a s z í n 1 - 2 nap alatt eltűnik, kifakul, és az idős gomba piszkosfehér szinü l e s z . A hazai Leucopaxillus-fajok határozókulcsa: A. Spóra s i m a , gyengén vagy alig amiloid. (Sectio Aspropaxilli /KÜHNER et MA I R E / SINGER et SMITH B. Lemezek nem lefutók; kalap, tönk és hus gyakran többé-kevésbé k é keszöldes vagy s z ü r k é s z ö l d e s . L. lepistoides v a r , pannonicus B. Lemezek e r ő s e n lefutók. C. Lemezek eleinte fehérek vagy krémszinüek L. giganteus C. Lemezek eleinte s á r g á s husszinüek, s á r g á s r ó z s a s z í n ű e k , vagy világos rózsaszínűek. L. giganteus s s p . bükkensis A. Spóra s i m a , amiloid; tönk gyökerező; lemezek többé-kevésbé öblösen odanőttek. (Sectio Macrorhizi (BOHUS) L. m a c r o c e p h a l u s A. Spóra pontozott - varangyos díszítésű, e r ő s e n amiloid. (Sectio Leucopaxillus SINGER et SMITH B. T e r m ő t e s t fiatalon r ó z s á s f e h é r ; lemezek s z é p rózsaszínűek . L, rhodoleucus B. T e r m ő t e s t és lemezek nem rózsaszínűek C. Lemezek lefutók; kalap k r é m - vagy okkerszinü. L. c e r e a l i s v a r . paradoxus C. Lemezek nem lefutók. D. Lemezek fehérek vagy f e h é r e s színűek; kalap világos vagy sötét v ö r ö s b a r n a . L. a m a r u s f. roseibrunneus D. Lemezek többé-kevésbé sárgák vagy okker színűek; kalap okkeres bőrszínű vagy r ő t e s - h u s s z i n e s árnyalatokkal L. t r i c o l o r
74
Die in Ungarn vorkommende Arten der Gattung Leucopaxillus DR, G. BOHUS, Budapest. V e r f a s s e r macht k u r z bekannt mit seiner in d e r Fragmenta Botanica (Verlag des Ungarischen Naturhistorischen Museums, 1966., 4. Jahrgang, Seite: 33-42.) e r s c h i e n e n e Arbeit von der Gattung Leucopaxillus. V e r f a s s e r schildert die in Ungarn bis jetzt gefundenen Arten, und gibt die Daten und Umständen i h r e s Vorkommens an.
Uj é r t é k e s gombafaj Magyarországon Az 1966. évben az országban több helyen megjelent a csoportos csengettyügomba (Pluteus petasatus F R . ) Ez a tövisalja gombára emlékeztető' Pluteus-faj feltűnően nagyméretű, vastaghusu, és a csoportos p e r e s z k é h e z hasonlóan erősen c s o p o r t o s növésű. Halványszürkés kalapja középen többnyire a p r ó pikkelyekre felszakadozott. Lemezei sokáig fehérek, végül halvány husszinüek. Egy tőből elágazó, hosszú f e h é r e s tönkje vastag, alul b o r d á s , r á n c o s . Csengettyű gomba jellegét csuklósan kiforduló tönkje jól m u t a t j a . Spórái rózsaszínűek, t o j á s alakúak, 7-9x4, 5-5 m i k r o n méretűek. (Ábrája a 90. oldalon.) A csoportos csengettyügomba kifejezetten f ü r é s z p o r o n , fahulladékon t e r e m . E s ő s , enyhe időben évente többizben is hoz t e r m é s t . A hazai leletek közül Sopronban korhadt cserfatuskón, m á j u s t ó l - j u l i u s i g , 3 - s z o r t e r m e t t . Győrött gyárudvaron, f ü r é s z p o r o n , m á r c i u s b a n s z á m o s csomót gyűjtöttek belőle. Budapesten kétizben ugyancsak gyárudvaron, műanyaghulladékon, textilipari hulladékanyagon, n y á r o n , és ősszel találták. Isaszegen és a Hortobágyon is előkerült, korhadt n y á r f a t u s k ó faanyagán. Előfordulásmódjában rendkivül é r d e k e s , hogy ismételten találták gyárudvaron, ahol nemcsak f ü r é s z p o r o n , hanem ipari hulladékanyagokon is t e r m é s t hozott. Mivel jóizü, vastaghusu, nagy termőtestekből álló csoportjai jelentős mennyiségű élelemanyagot adnak, ezért kiadós és é r t é k e s ehető gombának tekinthető. Minthogy pedig f ű r é s z p o r o n , hulladékanyagokon t e r m ő , igénytelen f a j , é r d e m e s lenne a m e s t e r s é g e s t e r m é s z t é s é v e l is megpróbálkozni. DR. KALMÁR ZOLTÁN
6674/Rné
75
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 2. s z á m .
A LÉGYÖLŐ GALÓCA (Amanita m u s c a r i a ) ROVARÖLŐ HATASANAK VIZSGÁLATA GOMBASZUNYOGON ÉS EGY DROSOPHILA FAJON KÖRTVÉLY ATTILA és KÖRTVÉLY ATTILANÉ
Budapest.
Az utóbbi évek biokémiai kutatásaiban mindinkább nagyobb jelentőségű a különböző gombák hatóanyagainak vizsgálata. Ezek a munkák r é s z b e n a gyógyszeriparban való felhasználásukatúzsgálva, r é s z b e n elméleti biokémiai kutatások (pl. kemotaxonomia) céljából jönnek l é t r e . így keltette fel az érdeklődést az alkaloidáiról k ö z i s m e r t légyölő galóca (Amanita m u s c a r i a ) i s , amelynek komponenseiből a muszkarin és az acetilkolin ma m á r gyógyászati alapanyag. Viszonylag kevesebb figyelmet szenteltek ennek a gombának a r r a az é r d e k e s , és nagyon régen i s m e r t tulajdonságára, hogy hatóanyagai közt a kétszárnyúak (Diptera) r o v a r r e n d j é b e t a r t o z ó legyekre igen e r ő s mérget t a r t a l m a z . Eleinte ugy gondolták, hogy a gomba r o v a r ö l ő hatása a muszkarinnak tulajdonitható, de 1958 ban Angliában BOWDEN- és DRYSDALEnek sikerült bebizonyítaniuk, hogy a tiszta m u s z k a r i n hatástalan a közönséges házilégyre (Musca domestica), ha táplálékkal (orálisan) adagolják. A k é r d é s t i s z t á z á s á r a kisérleti m ó d s z e r t dolgoztak ki a légyölő galóca inszekticid m é r g é nek i z o l á l á s á r a , és hatásmechanizmusának tanulmányozására. Korábban hasonló k i s é r l e t e k e t végeztek Japánban TAKEMOTO és munkatársai i s , m á s gombák r o v a r ö l ő hatóanyagainak k i m u t a t á s á r a . A BOWDEN és DRYSDALE által alkalmazott e l j á r á s lényege az volt, hogy az egész gomba vizes kivonatának p a p i r k r o m a t o g r á f i á j á t elvégezték. Az aktiv anyagokat t a r t a l m a z ó területeket ugy mutatták ki, hogy a m e g s z á r i t o t t lapokból kivágták a különböző frakciókat, és a papirt összezúzva desztillált vizzel kioldották. Ezzel a m ó d s z e r r e l a k r o m a t o g r a m m csikókból az aktiv anyagokat gyorsan ki lehetett vonni. Ezeket az oldatokat liofilezéssel bepárolták, és i s m e r t koncentrációra ú j r a feloldották (25 m g / m l ) . A gomba vizes oldatának elektrofor é z i s é t is elvégezték. A desztillált vizben oldott hatóanyagokat ugy határozták meg, hogy e r r e a célra házilégy (Musca domestica) tenyészeteket tartottak fenn. A bábokból kikeltetett legyeket 4 - 5 napig higitott cukorszirupba m á r t o t t vattán etették, m a j d az élelmet 17 órára megvonták, és az éheztetett legyeknek egy kevés k r i s t á l y c u k o r r a l izesitve adták a kromatogrammok különböző frakcióinak i s m e r t koncentrációjú
6674/Rné
76
oldatát vattába felszivatva. Ezzel a m ó d s z e r r e l anyag helyét a k r o m a t o g r a m m o k o n meghatározni,
sikerült a r o v a r o k r a ható
A legyekre gyakorolt hatás tüneteit is megállapították. A táplálkozás után 10-15 perccel a legyek gyors, m a j d mind jobban lassuló szárnyrezegtetéssel reagáltak, ezt a m o z g á s k é p e s s é g csökkenése követte időleges, m a j d t e l j e s b é nulással. Ha a felvett hatóanyag mennyisége kevés volt (szubletális dózis), akkor a legyek kb. 50 óra múlva magukhoz t é r t e k , minden különösebb k á r o s o d á s nélkül. A gomba különböző részeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a r o v a r o k r a ható anyag a kalap b ő r e alatti s á r g a anyagból álló rétegben van. A légyölő galóca k ö z i s m e r t toxikus hatása (egyes vidékeken a tejbe áztatott gombát l é g y i r t á s r a is használták) vetette fel azt a kérdést,miként lehetséges, hogy ez a gomba s e m mentes az ugyancsak kétszárnyúak r e n d j é b e t a r t o z ó gombaszúnyogok k á r o s í t á s á t ó l . 1965 szeptemberében a Zempléni hegységben tett gyüjtőutunk alkalmával több légyölő galóca kalapbőrét begyűjtöttük és m e g s z á rítottuk, későbbi toxikológiai vizsgálat c é l j á r a . A vizsgálatot Ízletes tinoru (Boletus edulis) példányból kinevelt gombaszunyog fajjal (Drosophila melanog a s t e r ) végeztük. A gombaszunyog tenyészeteket t e r m e s z t e t t csiperkén (Agaricus bisporus), a m u s l i c a tenyészeteket körteszeleteken tartottuk fenn. A tenyészeteket műanyag f ű s z e r e s dobozokban tartottuk, amelyek fedelén finom szitaszövettel fedett s z e l lőző nyílásokat f ü r t ü n k . A gombaszunyog tenyészetek dobozaínak a l j á r a a bábozódás b i z t o s í t á s á r a kb. 1 cm vastag, gőzzel s t e r i l i z á l t földet tettünk. Ekkor helyeztük bele a gombaszunyog tojásokat t a r t a l m a z ó csiperkedarabot, amelyben a nyüvek rövidesen megjelentek, szinte elfolyósították a gombát, és kb. 3-5 nap alatt a talajba vonultak bábozódni. Rövidesen r a j z a n i kezdtek az ím ág ók, á l t a lában először a h i m e k , később nőstényekkel vegyesen. Ekkor ujabb f r i s s gombadarabot helyeztünk a tenyészetbe, hogy l e r a k h a s s á k tojásaikat. Ez általában két nap alatt lezajlott, m a j d a tenyészetet felszámoltuk, és a tojásokat t a r t a l m a z ó gombadarabot m á s i k tenyészedénybe vittük át, ahol a m á r i s m e r t e t e t t folyamat játszódott le. E z z e l a m ó d s z e r r e l szinte végteleniteni lehetett a tenyészetek fennt a r t á s á t , m e r t a gombaszunyogok szobahőmérsékleten jól szaporodtak, és több nemzedéket hoztak l é t r e .
77
Hasonló tenyészetekben tartottuk a muslicákat is, amelyeket gyümölcs (főleg körte) szeleteken neveltünk. Ezek a tenyészedények nem t a r t a l m a z tak földet, mivel a muslicák könnyen bábozódtak a t e r m é s h u s b a n i s . Mindkét r o v a r tenyészete állandóan 10-10 dobozban folyt. A k í s é r l e t kezdetekor a tenyészeteket két r é s z r e osztottuk, amely megfelelt az ö t s z ö r ö s ismétlésnek. Az egyik ötös csoport kontrollként s z e r e p e l t , és ebben a tenyészet az i s m e r t módon folytatódott. A másik 5 - 5 dobozba a légyölő galóca kalapbőrének vizes kivonatába áztatott gombát, illetve körteszeletet tettünk. A muslica tenyészetek a m é r g e z e t t körteszeletek behelyezése után kb. két óra múlva t e l j e s e n kipusztultak, a gombaszunyog tenyészetekben továbbra is változatlan m a r a d t minden, sőt m é g tojást is raktak. Ezt a tényt az m a g y a r á z z a , hogy mig a muslicák a körteszeleteken táplálkoztak, az imágók közvetlenül v e t ték fel a m é r g e t . A gombaszunyog tenyészetekben viszont sohasem figyeltük m e g az imágók táplálkozását, lárvaperiódusuk alatt felhalmozott energiájuk elegendőnek bizonyult a következő nemzedék b i z t o s í t á s á r a . A felületen levő vizes kivonat sem bizonyult elég hatékonynak a gombadarab belsejében táplálkozó lárvák ellen, igy a m é r g e z e t t gombaszeletekkel táplált gombaszunyog tenyészetek csak 3-7.generációnál pusztultak ki, miközben a kinevelhető imágók s z á m a fokozatosan csökkent. A kontroll tenyészeteket károsodás nélkül fenn tudtuk t a r t a n i . Végső soron a légyölő galóca m é r g e a gombaszunyogokra is hatásosnak bizonyult. A légyölő galócában a t e r m é s z e t b e n előforduló gombaszunyog-fertőzéseknek m a g y a r á z a t á t talán abban kell k e r e s n i , hogy az inszekticid hatóanyag nagy koncentrációban, lokálisan a kalapbőr alatti s á r g a rétegben található, és az infekció általában m é g akkor következik be, amikor ez a tipikusan általános burokkal (velum universale) kinövő t e r m ő t e s t megjelenik. így e l s ő s o r b a n csak a tönk belsejében felfelé haladó lárvák - legtöbbször a rövid lárvakor végéig - fel sem jutnak a kalapba, és legnagyobb tömegben a tönk tövében találhatók. Ez a jelenség k ö z i s m e r t az ugyancsak általános burokkal fejlődő t e r m ő t e s t ü , sokkal gyakoribb p i r u l ó galócánál (Amanita rubescens) is. Kisérletünk ebben a kérdésben csak tájékozódó jellegű. Meggyőzőbb adatokat csak finomabb módszerekkel lehetne kapni, és ezek mellett vizsgálatokat kellene végezni a r r a vonatkozóan is, hogy a hazánkból kimutatott kb. 140
6674/Rné
78
gombaszunyog-faj közül n i n c s e n e k - e a légyölő galóca hatóanyagával s z e m b e n specializálódott ellenálló fajok vagy fajon belüli tipusok. Untersuchung d e r insektiziden Wirkung der Amanita m u s c a r i a an d e r Pilzmtlcke und an einer Drosophila Art D. KÖRTVÉLY und Frau É. KÖRTVELY,
Budapest
V e r f a s s e r vollführten Versuche über die insektizide Wirkung des Fliegen pilzes (Amanita m u s c a r i a ) . Mit Papierkromatographischen Verfahren s t e l l ten s i e fest, d a s s d e r insektizide Wirkung ausübende Giftstoff in g r ö s s t e r Konzentration in d e r gelben Schichte unter d e r Huthaut sich befindet. Sie legten mit e i n e r Mycetophilidae Art und mit Drosophila melanogaster eine Zucht an, und führten V e r s u c h e s o l c h e r a r t , dass sie die V e r s u c h s insekten in v e r s c h i e d e n a r t i g e r Dosierung mit Fliegenpilz Stücke f ü t t e r t e n . Sie stellten f e s t , d a s s die Drosophilen nach d e r Verzehrung der giftigen Pilzstücken nach Verlauf von 2 Stunden umkamen. Die Mycetophilidae umkamen e r s t in der 3 - 7 Generation, während die Anzahl der Imago sich fortwährend v e r m i n d e r t e . Dies ist mit i h r e r Ernährung zu e r k l ä r e n , denn die Larven leben hauptsächlich nur im inneren des Stieles. So w a r schliesslich das Gift d e s Fliegenpilzes auch auf die Pilzmücke wirksam.
Gombaspórák által okozott a l l e r g i k u s asztma A Londonban m e g j e l e n ő The Lancet c. orvostudományi folyóirat 1966. évi m á r c i u s 12-i s z á m a közli H. HERXHEIMER, H. A. HYDE és D.A.WILLIAMS gombaspórákkal végzett különböző inhalációs vizsgálatait. A szerzők m e g á l l a p i t á s a szerint legnagyobb antigén hatást tintagomba (Coprinus) spórák m u t a t t a k . Bányászok szenzibilizációjában leginkább a könnyező házigomba (Merulius l a c r i m a n s ) fordult e l ő . A vizsgálatokhoz használt gombafajok a következők voltak: Agaricus c a m p e s t e r , A r m i l l a r i e l l a m e l l e a , Coprinus m i c a c e u s , Nematoloma f a s c i c u l a r e , Ganoderma applanatum, Merulius l a c r i m a n s , Polyporellus s q u a m o s u s , Daldinia concentrica, Sporobolomyces r o s e u s , Candida albicans. PÁLFY JÓZSEF
6674/Rné
79
A pikkelyes p e r e s z k e t e r j e d é s e DR. GÁLFFY ZOLTÁN,
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 2. s z á m
hazánkban
Budapest.
Érdekes g o m b a f a j r a kivánom felhivni a figyelmet, amelynek hazai e l t e r j e d é s é r e kevés biztos adatunk van, és r e n d s z e r t a n i hovatartozása is bizonytalan. A hazai szakirodalomban pikkelyes p e r e s z k e (Tricholoma luteovirens) néven találjuk. (BOHUS - KALMAR - UBRIZSY: M a g y a r o r s z á g kalaposgombái, 1951.). Az európai szakirodalomban korábban A r m i l l a r i a luteovirens, m a j d T r i choloma luteovirens néven irták le (pl. LINDAU: Höhere Pilze 1928), jelenleg azonban r e n d s z e r t a n i beosztása lényegesen megváltozott. LOCQUIN f r a n c i a mikológust fó'leg anatómiai és fejló'déstani vizsgálatokon alapuló rends z e r t a n i megfontolások ugyanis a r r a késztették, hogy az Amanita nemzetségbe s o r o l j a be. Vizsgálatait ROMAGNESI, SINGER és m á s kutatók is m e g e r ő s i tették. A gombát e z é r t Európában általában a KÜHNER - (ROMAGNESI) LOCQUIN r e n d s z e r alapján a galóca nemzetségbe s o r o l j á k , és Amanita luteovirens (A. et SCH.) LOCQU. néven emiitik. Az Amerikában, és részben Európában is elfogadott r e n d s z e r é b e n SINGER is átvette és m e g e r ő s i t e t t e az Amanita genuszba való b e s o r o l á s t , e z é r t a gomba u j Amanita luteovirens névhasználata általánosan elfogadottnak tekinthető'. Ennek ellenére - véleményem szerint - az Amanita genuszba s o r o l á s a ideiglenes megoldásnak tekintendő, r e n d s z e r t a n i helyének pontosabb megállapításához még k i t e r j e d t anatómiai, citológiai, ökológiai, stb. vizsgálatok szükségesek, m e r t több morfológiai és anatómiai jellemvonása (spórák, lemezek, s t b . ) nem egyezik az Amanitákkal. Az előfordulására vonatkozó európai adatok fenyő, n y i r , és egyéb lombos erdőkből emiitik. A mi viszonyaink között viszont - a rendelkezésünkre álló adatok alapján - r é t e n , füves helyen, de főleg akácosokban találták. Hogy fenyvesekben, nyiresekben nálunk előfordulna, e r r e vonatkozó adataink nincsenek. Hazánkban számos helyen, főleg a Duna-Tisza közi akácosokban találták (KONECSNI) évről é v r e . Innen és egyéb lelőhelyéről m á r s z á m o s példány került elő. Tehát a hazai termőhelyi adatok alapján - akácosokban, füves helyeken t e r e m - m i k o r r i z á s gombának nem mondhatjuk. Ez is a r r a mutat, hogy nem tekinthető igazi Amanitának, az Amaniták ugyanis obligát m i k o r r i z a gombák.
6674/Rné
80
A hazai és külföldi szakirodalom egyaránt ritkának i r j a előfordulását. Annál meglepőbb volt ez év junius 16. -án Debrecenben, a Hajdú-Bihar m e gyei piaci gombaárusitás ellenőreinek konferenciája alkalmából a debreceni gombaárusitás s z e m l é j e során tapasztalt t ö m e g e s A . l u t e o v i r e n s á r u s i t á s . Az árusok csaknem mindegyike több kg mennyiségben á r u s i t o t t a szegfű és c s i p e r k e gombákon kivíil - " t e j p e r e s z k e " néven pikkelyes p e r e s z k é t . A gombaárusitók e l l e n ő r z ő l a p j á r a "májusi p e r e s z k e " megnevezés volt b e i r v a . A gombát D e b r e c e n környékén az akácosokban t e r m ő gyakori, jó ehető gombának i s m e r i k . Főleg az újonnan létesitett akácosokban mondják gyakori nak. Gyakorisága mellett szól az i s , hogy a piacon jelentős mennyiséget á r u l nak belőle, továbbá, hogy egyáltalán piacra k e r ü l , m e r t ha r i t k a előfordulású lenne, gyűjtése, p i a c i á r u s i t á s a nem volna kifizetődő. A gombavásárlók s z i v e sen megveszik, ( m á j u s i p e r e s z k é n e k , tejpereszkének mondják) bár megjegyzik, hogy kevésbé é r t é k e s , mint az igazi májusi p e r e s z k e . A k o n f e r e n c i á r a egybegyűjt Hajdú-Bihar megyei gombaellenőrök tájékoztatása s z e r i n t a piacokon juniusban, évről é v r e gyakrabban á r u s i t j á k . A r e n d e l k e z é s e m r e bocsátott előf o r d u l á s i adatok (KALMÁR) s z e r i n t a budai hegyekben is e g y r e gyakrabban f o r dul elő, és egy izben árusitását is megkisérelték egyik budapesti piacon (1957), Mindez a r r a mutat, hogy ez a g o m b a f a j nálunk elterjedőben v a n . Az A. luteovirenst a szakirodalom ehetőnek t a r t j a , vagy nem nyilatkozik ehetőségével kapcsolatban. Olyan u t a l á s t , hogy a gomba m é r g e z ő lenne vagy m e g á r t hatna, a hozzáférhető irodalomban nem t a l á l t a m . A Hajdú-Bihar megyei gyakorlat - hogy ott évek óta fogyasztják - m o s t azt bizonyitja, hogy jő ehető gombának kell tekintenünk. Végül i s m e r t e t e m a r e n d e l k e z é s e m r e bocsájtott feljegyzések alapján az A. luteovirens eddigi előfordulási helyeit: 1. / Duna-Tisza közéről: Gyál, Gyömrő, C s é v h a r a s z t , Gödöllő, Sövényháza. 2. / Dunántulról: Budai hegység, K a m a r a e r d ő , E s z t e r g o m , Győr, Leányfalu, Pamuk, Piliscsaba, 3. / Tiszántúlr ó l : Debrecen, Haláp. Amanita luteovirens in Verbreitung in Ungarn DR. Z.GÁLFFY, Budapest. Den Tricholoma luteovirens zählt man derzeit nach KÜHNER, ROMAGNESI, LOCQUIN in das Genus Amanita. Diesen Standpunkt übernahm auch SINGER, deshalb ist der Name Amanita luteovirens als allgemein angenommen zu b e t r a c h t e n . Indessen a ü F Grund s e i n e r Lebensweise - diese Art kommt v o r -
6674/Rné
81
/
wiegend in Robinienwälder und auf Wiesen vor - scheint die Einteilung in das Genus Amanita nicht richtig. Das zeigen ebenso die morphologische, wie die anatomische Merkmalen. Für seinen endgültigen Platz in d e r Systematik f e s t s t e l l e n zu können, sind also noch ausgedehnte anatomische, ökologische, usw. Beobachtungen e r f o r d e r l i c h . Übrigens ist d i e s e r f ü r selten gehaltene Pilz in Ungarn in V e r b r e i t e n , an manche Stellen sogar schon häufig. Dies bestätigt auch die Tatsache, dass stellenweise, (zB. in d e r Stadt Debrecen) d i e s e r Pilz am Markt verkauft wird.
Kritikai megjegyzések egy gombamérgezéseket t á r g y a l ó könyvről A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő "Mykologische Mitteilungen" c. folyóirat 1966. évi 2* füzetében (33. old.) MILA HERRMANN i s m e r t e t i VARRÓ E. TYLER a m e r i k a i p r o f e s s z o r 1963-ban New-York-ban megjelent "Poisonous Mushrooms" c. könyvét, amely a g o m b a m é r g e z é s e k r ő l és a m é r g e s gombákról szól. TYLER ebben a müvében a gombamérgezésekkel kapcsolatos világirodalomban található uj eredményeket foglalta ö s s z e . Európai megállapít á s a i t főleg a svájci statisztikai adatok alapján közli. A gombamérgezéseknek az okozott tünetek s z e r i n t való csoportosítását ALDER müvéből (Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1961. N r . 23.) vette át. E szerint a gombamérgek lehetnek: 1./
Protoplazmamérgek (amanitatoxikonok, h e l v e l l a - m é r e g )
2./
Ideghatást okozó vegyületek (muszkarin, pszilocibin)
3./
Gyomor- és b é l r e n d s z e r t (gastrointestinalis) izgató anyagok.
4./
Diszulfiramhoz hasonló hatású (alkohol h a t á s á r a ható) anyagok.
"gomba-atropin",
A méreganyagokról a következőket i r j a : 1 . / Az amanitatoxinok a legveszélyesebb gombamérgek. Az egyes Amanitafajokon kivül előfordulnak a Naucoriaceae család egyes fajaiban i s . Ezen toxinok közül l e i r j a az amanitint és a falloidin kémiai s z e r k e z e t é t , v a lamint hatásukat az e m b e r i s z e r v e z e t a n y a g c s e r é j é r e . Ugyancsak l e i r j a r é s z letesen a kimutatásukat is a p a p i r k r o m a t o g r á f i a m ó d s z e r é v e l . A Helvellafajok (illetve Gyromitra-fajok) hasonló hatású méreganyagai korábban nem voltak i s m e r e t e s e k . TYLER ezek kémiai k i m u t a t á s á r a olyan szinreakciót talált
82
a m e l y az ehető Morchella-fajoknál nem jelentkezik, k i m u t a t á s á r a felhasználható lehet.
e z é r t a méreganyag
2. a . / A muszkarin 1956 óta i s m e r e t e s , de a gombák s e j t j e i b e n csak igen nehezen lehet kimutatni. Nagyobb mennyiségben t a r t a l m a z n a k m u s z k a r i n t egyes Clitocybe, Lep iota, Hebeloma és Inocybe f a j o k , valamint az Amanita m u s c a r i a és az Amanita, pantherina i s . 2 . b . / I s m e r e t e s , hogy a légyölő- és a párducgalóca központi i d e g r e n d s z e r r e ható méreganyaga a muszkarinnal ellentétes hatású, az atropinhoz hasonló tüneteket okozó "gombaatropin". Kémiailag TYLER szerint ez az anyag m é g i s meretlen. 2 . c . / A pszilocibin és a pszilocin kifejezetten szellemi működési zavarokat okozó, kémiailag kimutatható anyagok. Nagyobb mennyiségben találhatók egyes a m e r i k a i apró Psilocybe és Panaeolus fajokban. Kisebb mennyiségben egyes Psathyrella, Conocybe és Russula fajokban. 3. / Számos gomba t a r t a l m a z a gyomorban és a vastagbélben közvetlen helyi izgató ingerhatást kiváltó anyagot. Ezeknek kémiai t e r m é s z e t e nem i s m e r e t e s , egyesek gyantaszerü anyagoknak t a r t j á k . 4 . / A Coprinus a t r a m e n t a r i u s gombától alkoholfogyasztás h a t á s á r a " d i s u l f i r a m " hoz hasonló tünet következik be (nitritoid k r i z i s ) . Ez a jelenség m é g nincsen tisztázva. A s z e r z ő müvét i s m e r t e t ő M- HERRMANN végül sajnálatát f e j e z i ki, hogy a mü nem emliti azt a különös halálosvégü m é r g e z é s t i p u s t , amelyet Lengyelországban a Dermocybe o r e l l a n a okozott. Ehhez a magunk r é s z é r ő l pedig m é g azt tehetjük hozzá: k á r , hogy TYLER-nek nem volt tudomása a gombamérgezéseknek a r r ó l a sokkal jobb t i p u s f e l o s z t á s á r ó l s e m , amelyet Magyarországon m á r az 1950-es években tartott g o m b a i s m e r t e t ő tanfolyamokon is kötelező anyagként oktattunk. Hiányolható a műben az is, hogy a m é r g e z ő kis Lepiota fajok falloid tipusu m é r g e z é s é r ő l , valamint a Rhodophyllus sinuatus m é r g e z é s é n e k l é t e z é s é r ő l sem t e s z emlitést. DR.KALMÁR ZOLTÁN
6674/Rné »
83
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1967. évi 2. s z á m
Gombamegfigyelések Mezőberény környékén NÁDHÁZI JÁNOS,
Mezőberény.
Mezőberény község Békés megyében, Békéscsabától 20 k m - r e északnyugatra, a Kettős-Körös bal p a r t j á t ó l mintegy 4 - 5 k m - r e t e r ü l el. Mezőgazdasági jellegű t e r ü l e t . A t á j jellegéből következően a környéken mezei gombák nagyobb mennyiségben találhatók, erdei fajok csak elvétve, egy-egy erdősávban, kisebb ligetekben fordulnak elő. Mivel e v i d é k r e a nyári hónapokban a kontinentális hatás következtében a nagy meleg és kevés csapadék jellemző, igy nyáron csak az esőt követő napokban (2-3 nap) találhatunk számottevő gombamennyiséget. T a v a s s z a l általában április 20. - a körül jelennek meg az e l s ő gombák, s ez a ciklus - kedvezően e s ő s i d ő j á r á s esetén - kb. junius végéig, julius közepéig t a r t . Ősszel pedig - szeptember végén, október elején - 1 - 2 hetes t e r m é s h u l l á m követi, végül pedig a késői fajok október végén jelennek meg, és fejlesztenek t e r m ő t e s t e t , egészen a nagyobb fagyok beálltáig. A vidék legjellemzőbb gombafajairól a következőkben számolhatok be: Szeptember végétől t e r e m mezőinken az ördögszekér gomba (Pleurotus eryngii). Gyakori f a j , a termőtestek fejlődése csak a nagyobb fagyok h a t á s á r a szűnik meg. Hűvösebb tavaszon is előfordul. Hasonlóképpen ősszel - és olykor hűvös tavaszon - jelenik m e g s e r e g e s e n a parlagi tölcsérgomba (Clitocybe corda). Mivel a nagy mennyiségben t e r m ő ehető gombánkkal, a m e z e i szegfűgombával ( M a r a s m i u s o r e a d e s ) és az ö r dögszekér gombával (Pleurotus eryngii) együtt t e r m ő , hozzájuk hasonló, de m é r g e z ő f a j , tömeges megjelenése esetén a Tanács hangos híradóban hivja fel a lakosság, a gyűjtők figyelmét az ö s s z e t é v e s z t é s v e s z é l y é r e . Gyakran t e r e m a lakott helyeken a k e r t i tintagomba (Coprinus m i c a c e u s ) i s . T e j p e r e s z k é t (Leucopaxillus lepistoides var.pannonicus) 1964-ben és 1965-ben, a tehénlegelőn, egy termőfolton észleltünk. Nagytermetű példányai felkeltették a lakosság érdeklődését. Behatóbb tanulmányozást érdemel a nagy mennyiségben is előforduló többféle csiperke ( A g a r i c u s ) - f a j , hiszen fontos fogyasztott gombák; pontos meghatározásuk pedig a legújabb külföldi szakirodalom és kellő mennyiségű összehasonlító anyag segítségével m é g a jövő feladata.
6674/Rné
84
Hosszabb m e g f i g y e l é s t igényel az a k é r d é s i s , hogy a p u s z t a i G a s t e r o m y c e t e s m e l y fajokkal és m i l y e n m é r t é k b e n vannak k é p v i s e l v e e t e r ü l e t e n . Az eddig ta Iáit gombák (pl. Lycoperdon p e r l a t u m , Bovista p l u m b e a . s t b . ) alapján ugyanis a r r a következtethetünk, hogy e z e k e n kivül egyéb fajok is előkerülhetnek. így e s e t l e g m e g t a l á l h a t ó l e s z a nagyon r i t k a sivatagi süveggomba (Galeropsis d e s e r t o r u m ) is, a m e l y e t G A L F F Y Békéscsaba környékén é s z l e l t , (GALFFY Z . : A Galeropsis d e s e r t o r u m V E L . et DVOR. m a g y a r o r s z á g i előfordulása OMMI Évkönyv, 1955. 3. p, "373 -376.) A felsoroltakon kivül előfordulnak olykor az erdősávokban vagy a k ő r ö s p a r t i fűzfákon még a k é s ő i laskagomba (Pleurotus o s t r e a t u s ) , a p i s z t r i c g o m b a (Polyporellus s q u a m o s u s ) , a s á r g a kénvirággomba (Nematoloma f a s c i c u l a r e ) . a k e r t i susulyka (Inocybe f a s t i g i a t a ) , nagy őzlábgomba (Macrolepiota p r o c e r a ) , lila p e r e s z k e ( L e p i s t a nuda), kékhátu g a l a m b g o m b a (Russula cyanoxantha), s t b . A f e l s o r o l t g o m b a - e l ő f o r d u l á s i adatokkal, a m e l y e k e t a Mezőberény környékén h a r m a d i k éve v é g z e t t megfigyeléseim alapján állitottam ö s s z e , csupán annyit óhajtok bizonyitani, hogy még a z ilyen kedvezőtlennek l á t s z ó , fátlan alföldi v i d é ken is van t a n u l m á n y o z á s r a é r d e m e s gombavilág.
Pilz-Beobachtungen in d e r Umgebung von Mezőberény J. NÁDHÁZI,
Mezőberény.
Die Gemeinde M e z ő b e r é n y liegt in d e r Mitte d e r G r o s s e n U n g a r i s c h e n T i e f e b e n e , nicht w e i t von dem F l u s s T i s z a , 20 km von der Bezirkstadt Békéscsaba, n o r d w e s t l i c h an d e m kleinen F l u s s K e t t ő s - K ő r ö s , Die Umgebung ist ganz und gar e b e n , landwirtschaftlich k u l t i v i e r t . Die Gegend ist b a u m l o s , nur hie und da f i n d e t m a n s c h m a l e W a l d s t r e i f e n , k l e i n e r e Wäldchen. V e r f a s s e r , der d o r t Apotheker, und B e z i r k - P i l z s a c h v e r s t ä n d i g e r i s t , d u r c h f ü h r t seit einigen Jahren auf diesem Gebiet seine Beobachtungen, über Pilz •• vorkommen. In s e i n e m kurzen Bericht z!ählt e r die zum V o r s c h e i n gekommenen Arten auf, m a c h t bekannt mit d e r e n ö r t l i c h e r Bedeutung. E r betont, d a s s die häufigsten: M a r a s m i u s o r e a d e s , Pleurotus e r y n g i i , und die A g a r i c u s - A r t e n sind; von den giftigen der Clitocybe c o r d a . Viele Lycoperdon und Bovista A r t e n , ja s o g a r einige Seltenheiten (wie z . B. G a l e r o p s i s d e s e r t o r u m , Leucopaxillus
6674/Rné
85
lepistoides v a r . pannonicum) sind zu finden. Mit seiner Zusammenstellung - wie e r sagt - will e r beweisen, d a s s auf den baumlosen, öden Steppengebiet auch noch untersuchungswerte Pilzwelt giebt.
A légyölőgalóca ujabban kimutatott méreganyagai A Neujahrsblatt der Naturforsehenden Gesellschaft cimii svájci folyóiratban ujabb közlemény jelent meg a légyölőgalóca méreganyagairól. Svájcban a légyölőgalóca a legismertebb m é r g e s g o m b a , a z é r t igen ritkán okoz m é r g e z é s t : 40 év alatt csak 36 esetben fordult elő, a kb. 2000 m é r g e z é s i eset közül. Méreganyagait mégis igen alaposan tanulmányozzák. Régen i s m e r t , hogy ebben a gombában többféle méreganyag van, többek között kis mennyiségben muszkarin, mellette m é g egy vagy több a központi idegrends z e r t támadó m é r e g , amelyeket eddig atropinhoz hasonlónak tartottak, és igy gombaatropinnak nevezték. C.H.EUGSTER és munkatársainak tudományos vizsgálatai 1953-óta kiterjedten foglalkoztak a légyölőgalócával, amelyhez nagymennyiségű gombát dolgoztak fel, és sikerült a szóbajöhető méreganyagokat kiválasztani, sőt szintetizálni i s . Méreganyagai közül a muszkarin a légyölőgalócában csak igen kis mennyiségű, és a p e r i f é r i á l i s idegrendszert (paraszimpatikus idegek) betegiti meg. A t u l a j donképpeni méreganyag a központi i d e g r e n d s z e r r e hat, e z é r t hatása a r é szegséghez, narkózishoz hasonló állapotot, és végül eszméletlenséget okozhat. DR. EUGSTER 3 hatóanyagot különitett el a légyölőgalócából: a muscimolt, az ibotensavat és a muscazont. Ezek indolszármazékok, amelyek a mexikói "varázsgombák" -ban (Psilocybe-fajok) is előfordulnak. A muscimol és ibotensav leválasztott (izolált) hatóanyagai igen e r ő s hatóanyagoknak bizonyultak,és kb. 500-szor több van belőlük a légyölőgalócában, mint m u s z k a r i n . A s z e r z ő kutatásait folytatja, mivel a gomba s á r g a és vörös festékanyagának k é r d é s é t is fel a k a r j a deriteni. Lehetséges, hogy a légyölőgalócában egyéb h a tóanyagok is vannak; bár EUGSTER és m u n k a t á r s a i a légyölőgalóca toxinjait m e s s z e m e n ő e n felderitették. DR.CSUKÁSSY LORÁNTNÉ
6674/Rné
86
Uj gyógymód a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen A gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ú j s z e r ű , biztató gyógymódját i s m e r t e t i B. HENNIG, e u r ó p a s z e r t e i s m e r t német mikológus a "Schweizerische Zeits c h r i f t für Pilzkunde" 1967. évi 6. számában. Az u j gyógymódot ugyanis nagy örömmel fogadták, m e r t a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen egész Európában eddig h a s z n á l t , a p á r i s i Pasteur Intézetben készülő antiphallinique szérum n e m mindig e r e d m é n y e s . Az utóbbi években a kémiai iparban, a nehézfémek és m á s fermentgátló anyagok (ólom, urán, f o s z f o r , s t b . ) okozta m é r g e z é s e k ellen uj gyógyanyagot v e zettek be, a thioktsavat, amelyet a m á j t e r á p i á b a n m á r általában használnak, és ezeknek az anyagoknak m é r g e z ő hatásával szemben is májvédőnek találtak. Ezzel kapcsolatban m e r ü l t fel az a gondolat, hogy a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen is - amelyek e l s ő sorban ugyancsak e r ő s e n m á j k á r o s i t ó jellegűek - a thioktsav a l k a l m a z á s a eredményes lehet. A thioktsav a B-vitamin komplex egyik a l k o t ó r é s z e , májból és élesztőből állitható elő. Kémiai összetétele: 6 , 8 - dithiooktánsav, amely koenzimként s z e r e p e l oxidációs-redukciós folyamatokban. Tulajdonképpen mint katalizátor hat az alfa-ketosav dekarboxilozásában, és mint aktiv SH-csoport anyagnak, kitűnő méregtelenitő képessége van. Fokozza a m á j működését, javitja állapotát, m e r t megakadályozza a z s i r lerakódását a májban, és csökkenti a glikogénpangást. Ez a gyógyanyag használható különben az alkoholdelirium és a b a r b i t u r s a v m é r g e z é s ellen i s . DR. J. HERINK c s e h o r v o s - g o m b a s z a k é r t ő m á r 1958-ban ajánlotta, hogy a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k m á j k á r o s i t á s a ellen thioktsavat kell alkalmazni. Az u j gyógymódot a thioktsavval a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k ellen azonban Dél-Csehországban tulajdonképpen DR. J. KUBIÖKA gombaszakértő orvos dolgozta ki és próbálta ki. Bebizonyitotta azt i s , hogy a gyors elhalálozási v e s z é l y miatt ebből az anyagból aránylag nagy mennyiséget kell adni: az eset súlyossága szerint 300-400 m g - o t , gyermekeknek általában csak 200 mg--ot. Kisebb adagok nem e l é g hatásosak. ( F é m m é r g e z é s esetén szabály s z e r i n t csak 70 mg-ot adnak naponta.) A cseh kórházak a gyilkosgalóca m é r g e z é s e k elleni enzimterápiát kipróbálva, váratlan s i k e r e k e t értek el. így például egy 11-éves leány, aki m á j k ó m á v a l m á r 5 napja öntudatlan állapotban volt, naponta 200 mg-thioktsav adagolása után t e l j e s e n felgyógyult. Egy 19-éves f i a t a l e m b e r t , akin 10 db gyilkosgalóca elfogyasztása után m á r az anuria tünetei jelentkeztek, szintén sikerült megmenteni.
6674/Rné
87
T e r m é s z e t e s e n az uj gyógymód esetében is gondoskodni kell az e r ő s hányás és h a s m e n é s miatt elvesztett folyadék- és sótartalom p ó t l á s á r ó l . Azonkivtil a t r a n s z a m i n á z szint értékét naponta szükséges ellenőrizni. A betegnek a t r a n s z a m i n á z szint normalizálódásáig a kórházban kell m a r a d n i a , és hoszszabb ideig (kb. 1 évig) szigorú májdiétát kell betartania ugyanugy, mint a f e r t ő z ő májgyulladás (hepatitis) e s e t é n . Tanáosos lenne, hogy minden kórház, amelynek körzetében gyilkosgalóca előfordul, és ahol m á r gyilkosgalóca mérgezetteket kezeltek, ezt az u j gyógymódot kipróbálná, és a gyógyszert készenlétben t a r t a n á . Hátránya a gyógyanyagnak csak az, hogy nem sokáig tárolható, igy ismételten be kell szerezni, ha azt a k a r j u k , hogy m é r g e z é s esetén kéznél legyen. V DR. J. KUBICKA az uj gyógymódot a mult évben Budapesten is i s m e r t e t t e , és annak k o n t r o l l j á r a felkérte a budapesti Korányi Kórházat is. DR. KALMÁR ZOLTÁN
IRODALOM
ISMERTETÉS
BENEDIX, F . H . : Acetabula c o s t i f e r a (LUND. et NANNF.) n . c . Thüringiában Westfälische Pilzbriefe. 1965 (5) 7/8. s z . 113-116. old. Ezt a ritka csészegombát a szakirodalomban is csak r i t k á n találjuk leirva, és meglepő, hogy m é g MOSER s e m emliti. Az irodalmi adatok alapján előfordulása Skandináviára, Izlandra és Grönlandra, valamint B a j o r o r s z á g r a korlátozott. Közép- és Észak-Németországból az egyetlen adata Thüringiáből van. Ez talán azzal függ ö s s z e , hogy az A. c o s t i f e r a a m e s z e s t a l a j t kedveli. Az A. c o s t i f e r a és a k ö z i s m e r t A. vulgaris között a feltűnő különbség, hogy a c o s t i f e r a kivül-belül hamuszürke, mig a vulgaris s á r g á s b a r n a . Szinüket s z á r i tott állapotban is m e g t a r t j á k , bár a c o s t i f e r a himéniuma kissé sötétedik, de s o ha s e m éri el a vulgaris b a r n a szinét. Nagyon találóan jegyzi m e g STANGL.hogy a c o s t i f e r a szinben az A. s u l c a t á r a , alakban pedig az A. v u l g a r i s r a emlékeztet. Ezt az alaki hasonlóságot e r ő s bordázottsága okozza. DR. CSUKÁSSY L. -NÉ
6674/Rné
88
FLOCH, H. - LABARBE, C. - R O F F I , J . : K í s é r l e t i megállapítások a Morgan féle őzlábgomba m é r g e z ő s é g é r ő l Revue Mycologie, 1966 (31), 4. füzet, 317 322. old. A Dél-amerikai Guyanában előforduló Morgan féle őzlábgomba (Macrolepiota morgani), amely külsejében az európai k a r c s ú őzlábgombához (M. gracilenta) hasonló, mérgezőnek bizonyult. A m é r e g a n y a g á r a vonatkozó kémiai vizsgálatok és az e g é r r e l végzett k í s é r l e t e k eredménye szerint a benne levő toxikus anyag j e l l e m z ő tulajdonságai a következők: 1. / vízben oldható, 2 . / hemolitikus (vörösvérsejtoldó) hatású, 3 . / s z é n e n adszorbeálható, 4 . / k é m i a i l a g rendki • vül labilis, nem ellenálló a meleggel és az idővel szemben (termolabilis és idővel elbomlik), 5 . / az e g é r r e - szájon át adva - közömbös. Bár a gombában l e v ő aromatikus aminők kémiai kimutatása nem vezetett pozitív e r e d m é n y r e , ezen anyagok és a Morgan-féle őzlábgomba fiziológiai és kémiai r e a k c i ó i közötti hasonlóság alapján a szerzők a r r a a f e l t e v é s r e jutottak, hogy a gomba m é r g e z ő anyagai a r o m a t i k u s aminők lehetnek. Felhívják a figyelmet a r r a a p á r h u z a m r a i s , amely s z e r i n t a Morgan féle őzlábgomba husa a levegővel érintkezve m e g b a r n u l , m a j d kékeszöldre színeződik, éppen ugy, mint ahogy ezt az aromatikus aminők oxidációja alkalmával látjuk. HANTI L. -NÉ NOTHNAGEL, P . : Morchella hortensis BOUD. előfordulások Mykologisches Mitteilungsblatt, 1966. (10.),
1. p. 15.
A Morchella n e m z e t s é g conica f o r m a k ö r é b e tartozik ez a BOUDIER által m á r régebben l e i r t h o r t e n s i s , amelyet ujabban külön fajnak tartanak. Jó i s m e r tetőjele a gömbölyű vagy tojás alakú süvege, amelyen szabályosan párhuzamo san futó, kiemelkedő bordák között találhatók a többé- kevésbé négyszögletes, bemélyedő himéniumgödröcskék, A süveg s z é l e a tönktől nem áll el. Ezt a kucsmagombát BOUDIER F r a n c i a o r s z á g b a n , m á r c i u s és április hónapban, gya koriként irta le, é s kertekben »parkokban, üvegházakban, általában t r á g y á s , hu m u s z o s helyeken termőnek j e l e z t e . Ezt a s a j á t o s , tojás alakú, a p a r f ő m ö s üvegek nyomós g u m i l a b d á j á r a emlékeztető, é s kötésminta szerűen díszített sü vegü kucsmagombát a Német Demokratikus Köztársaságban Halle körzetében, Weissenfelsben m á r többizben megtalálták. Ujabban Halle városban, cukorgyári
6674/Rné
89
hulladékanyagon, majd Leipzig közelében Holzhausenben, elásott hullott almán és egyéb k e r t i hulladékanyagon t e r m e t t . Feltételezhető, hogy gyakoribb,mint ahogy eddig mutatkozott, csak nem kerül mindig szakemberek k e z é b e . Előfordulása tehát máshol is várható. (Ábrája a 90. oldalon) DR. POKORNY F. SZEMERE L . : A bakony szarvasgombái A v e s z p r é m i Megyei Muzeumok Közleményei. V e s z p r é m , 1965. 4. kötet.p. 357. A Bakony szarvasgombáival először HOLLÓS LÁSZLÓ foglalkozott 1911-ben megjelent M a g y a r o r s z á g földalatti gombái c. könyvében, és ezen vidék számos faját irta le. Még a századforduló utáni években is bőségesen volt gyűjthető a nyári szarvasgomba a Bakonyban. Napjainkban a s z a r v a s g o m b a - g y ű j t é s é r ő l nincs tudomásunk. Ennek a közleménynek a célja e z é r t egyrészt a s z a r v a s g o m b a gyűjtés f e l u j i t á s a , m á s r é s z t felvilágosítás adása a t e r m e s z t é s i lehetőségekhez. A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum VITT.), a vörösbarna kocsonyás álpöfeteg (Melanogaster variegatus VITT.), a f e h é r s z a r v a s g o m b a ( Choir o m y c e s venosus F R . ) , és a M a t t i r o l o - s z a r v a s g o m b a (Mattirolomyces terfezioides ED. FISCHER) az a négy f a j , amelynek t e r m e s z t é s e a Bakonyban kifizetődne. A s z e r z ő r é s z l e t e s e n jellemzi ezeket a fajokat, azután a f l o r i s z t i kai felsorolásban közli az eddigi ö s s z e s irodalmi adatokat, és s a j á t uj adatait i s . A Bakonybői ö s s z e s e n 28 földalatti gombafajt sorol fel, ami a kiterjedt hegyvidékhez viszonyítva igen kevés. A f a j s z á m növekedése tehát várható. Az eddigi legeredményesebb szarvasgombagyüjtés az eplényi 21. e r d ő p a r c e l lában volt: ott egy kb. 80 m2 nagyságú, lejtős, ö r e g tölgyesben 4 f a j került elő, mégpedig: a változékony álszarvasgomba (Elaphomyces m u r i c a t u s F R . ) , a foltos álszarvasgomba (E. maculatus VITT.), a pontozott á l s z a r v a s g o m b a (E. papillatus VITT.), és az apró s z a r v a s g o m b a (Tuber puberulum B . e t B R . ) Végül a s z e r z ő i s m e r t e t i az ehető szarvasgombák ö s s z e s gyűjtési és t e r m e s z tési módiait. Felhivja a figyelmet a r r a , hogy az u j erdőtelepitéseken kivűl a gyümölcsösöket (őszibarack, c s e r e s z n y e és meggyfák) is ki lehetne használni. DR.CSUKÁSSY L. -NÉ
PLUTEUS PETASATUS , "Uj értékes gombafaj Magyarországon" cimti közleményünkhöz ( 74. oldalon )
MORCHELLA HORTENSIS "NOTHNAGEL : Morchella hortensis BOUD. előfordulások .cimll referátumhoz ( 88. oldalon )
GGVt
