XX FR- X Az Európai Parlament

Az Európai Parlament

2

Tartalomjegyzék ■ Üdvözöljük az Európai Parlamentben!

3

■ Az Európai Parlament Önért dolgozik

5

■ Jó kezekben Európa pénztárcája

9

■ A szabadságjogok és a demokrácia őre

13

■ Az Európai Parlament és az EU bővítései

19

■ Az Európai Parlament helye a világban

21

■ Az emberi jogok mindenekelőtt

23

■ Az Európai Parlament fogaskerekei

27

■ Karnyújtásnyira Öntől

31

■ Az együttdöntés: hogyan történik?

35

■ Hogyan fogadják el az EU költségvetését?

38

■ Az Európai Unió kulcsszavai

39

■ Az európai integráció legfontosabb dátumai

45

■ Az Európai Parlament elérhetőségei

48

Üdvözlöm az Európai Parlamentben! Az Európai Parlament az Európai Unió általános választójog alapján választott intézménye, amely az Unió 27 tagállamának félmilliárd állampolgárát képviseli. A Parlament, amely az Európai Unió valamennyi polgárát érintő kérdésekről dönt, élénk politikai viták színhelye. 1979, az első közvetlen választás óta, egyre bővül hatásköre, különösen mint az Európai Unió Tanácsa melletti társjogalkotó és költségvetési hatóság. Az Európai Parlament, mely ügyel az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabadságjogok és a demokrácia őre is egyben. Tájékoztató füzetünk segítségével minden bizonnyal jobban megérti majd az intézmény működését és szerepét, és kedvet kap hozzá, hogy aktívan részt vegyen a világra nyitott és dinamikus Európai Unió építésében.

3

Jerzy Buzek Az Európai Parlament elnöke

Üdvözöljük az Európai Parlamentben!

Az Európai Parlament a világon az egyetlen többnemzetiségű parlamenti közgyűlés, amelynek tagjait általános választójog alapján választják, és az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyet 1979 júniusa óta közvetlenül választanak. A választásokra ötévenként kerül sor. A 2009. júniusi választással együtt az általános és közvetlen választójog alapján tartott európai választások harmincadik évfordulóját is ünnepeltük. A legutóbbi választásokat követően a Parlament képviselőinek száma 736. A képviselők 27 országból származnak, és nem nemzeti hovatartozásuknak, hanem politikai elkötelezettségüknek megfelelő képviselőcsoportokban foglalnak helyet. Az Európai Parlament székhelye a francia–német határon elhelyezkedő Strasbourgban található, ami a két világháborút követő európai megbékélést is jelképezi. Az Európai Unió tagállamai döntésének megfelelően a Parlament évente 12 plenáris ülésszakot tart Strasbourgban. Bizottságai Brüsszelben üléseznek, ahol rendkívüli plenáris ülésszakokra is sor kerülhet. A nagy ülésteremben tartott viták az EU valamennyi hivatalos nyelvén zajlanak, ami jól mutatja, hogy a Parlament a sokszínű, multikulturális Unió híve... „Egység a sokféleségben”!

Egyre jelentősebb szerepkörben 1979 óta az egymást követő európai Szerződések kibővítették a Parlament hatáskörét. A közösségi költségvetés, valamint a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke EU-n belüli mozgását megkönnyítő szabályozás kidolgozásában vagy a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem terén már ugyanolyan súlya van, mint a Miniszterek Tanácsának. Jóváhagyási joga van az Európai Bizottságot illetően, sőt le is mondathatja az. A polgárok petícióval fordulhatnak a Parlamenthez, hogy az európai jog alkalmazásával összefüggésben kérelmet vagy panaszt nyújtsanak be. A képviselők választják az európai ombudsmant, akinek az a feladata, hogy megvizsgálja az Európai Unió intézményeinek és szerveinek hivatali visszásságaira vonatkozó állampolgári panaszokat. A képviselők vizsgálóbizottságot is létrehozhatnak, ha úgy vélik, hogy a közösségi jogot megsértették. Nemzetközi szinten a Parlament részt vesz az EU külpolitikájának alakításában. Kötelező a hozzájárulása, ha az EU nemzetközi szerződésekről vagy az új tagok csatlakozásáról tárgyal. Rendszeresen tart vitákat az emberi jogokról, és megfigyelőket küld a világ minden tájára a választások szabad és pártatlan jellegének ellenőrzése céljából.

4

A szerződések legutóbbi reformja, amelyről 2007 decemberében a lisszaboni Európai Tanács határozott, számos területen tovább bővíti az Európai Parlament hatáskörét.

■ Az Európai Parlament Önért dolgozik Gyermekként vagy felnőttként, diákként, aktív dolgozóként vagy nyugdíjasként, vagy akár fogyasztóként: bármilyen helyzetben legyünk is, mindannyiunkat érintenek az európai jogszabályok, még akkor is, ha esetleg nem ismerjük azokat. Egészségesebb ételek a tányérunkon, szabad mozgás és munkavállalás az Unió egész területén, környezetvédelem stb.; megannyi olyan kérdés, amelyben az európai képviselőknek meghatározó szerepük van. Az Európai Parlament, mint minden parlament, jogszabályokat vitat meg és fogad el. Ez banálisnak tűnhet, de sokáig nem ez volt a helyzet. Kezdetben az európai képviselők csak véleményt mondhattak az Európai Bizottság jogalkotási javaslatairól: a jogszabályok elfogadásával kapcsolatban mindig a tagállamok kormányait képviselő Miniszterek Tanácsa mondta ki az utolsó szót. Az évek és a Szerződések során a dolgok megváltoztak: az Európai Parlament szerepe és hatásköre jelentősen megnövekedett. Olyannyira, hogy megkerülhetetlen szereplővé vált a közösségi jogszabályok meghozatalának folyamatában. Ma már ahhoz, hogy egy európai rendelet vagy irányelv megszülethessen, az esetek többségében az kell, hogy a Parlament és a Tanács egyetértsen annak tartalmában: ezt nevezik „együttdöntésnek”. Tehát ahhoz, hogy egy európai jogszabályt az Unió valamennyi tagállamában alkalmazni lehessen, előbb azt az Európai Parlament elnökének és a Miniszterek Tanácsa elnökének kell aláírnia. 5

Az Európai Parlament Önért dolgozik

■

Mobiltelefonnal külföldön: alacsonyabb összegűek a számlák

Észrevette már? Külföldi nyaralásáról hazatérve kevesebbet fizet mobiltelefonja használatáért! Egy 2007-ben hatályba lépett európai rendelet maximálta a tarifákat annak érdekében, hogy a szolgáltatók által számlázott, az uniós országok területén folytatott beszélgetésekhez kapcsolódó többletköltségek fokozatosan csökkenjenek. A képviselők elérték, hogy 2009-től a „barangolás” vagy „roaming” díjai a kimenő hívások esetében ne haladják meg a percenkénti 0,43 eurót, a fogadott hívások esetében pedig a percenkénti 0,19 eurót (nettó díjak). Ezek a percdíjak 2011 júliusától 0,35 euróra illetve 0,11 euróra csökkennek. 2009 júliusa óta pedig a külföldi hálózatból indított SMS díja nem haladhatja meg a 0,11 eurót. A mobiltelefonok vagy hordozható számítógépek segítségével küldött elektronikus üzenetek, fényképek, valamint az interneten való böngészés díjainak is felső határt szabtak, az adatátvitel kilobájtban mért mennyisége alapján.

Az Európai Parlament mint egyenrangú jogalkotó

6

Az együttdöntést jelenleg az európai jogszabályok nagy többségénél alkalmazni kell. Ez különösen vonatkozik az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek egységes európai piacon belüli mozgására. Az eljárást olyan területeken is alkalmazni kell, mint a környezetvédelem, a fogyasztói jogok és a közlekedésbiztonság, a Szerződések módosítása nyomán pedig olyan területekre is ki kell terjeszteni, mint például a mezőgazdaság. Az Európai Parlament alapvető szerepet játszik a regionális fejlesztési politika, a kutatás, az oktatás és a kultúra támogatását szolgáló programok meghatározásában, valamint a közegészségügy előmozdításában is. Az európai képviselők hozzájárultak többek között a diplomák és a szakképesítések tagállamok közötti elismerésének megkönnyítéséhez: ma már sokkal egyszerűbb egy szakmát az EU valamely másik tagállamában gyakorolni, mint korábban. A parlamenti képviselők részt vettek a szigorúbb előírások bevezetésében a termékek biztonsága és címkézése terén: az üzletekben könnyebb eligazodni a számos, egész Európából származó áru

között. Ma már mindenki megfelelő tájékoztatás alapján választhat és vásárolhat géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, vagy ettől mentes élelmiszert.

A képviselők hozzájárultak az európai pénzügyi rendszer átláthatóságának fokozására és felügyeletének javítására, valamint a gazdasági válság kezelésére irányuló intézkedéscsomag elfogadásához. A Parlament részt vett a határokon átnyúló fizetéseket megkönnyítő,és olcsóbbá tévő szabályok meghatározásában, és a bankcsőd esetére szóló betétbiztosítás összegét 100 ezer euróra emelte.


Az Európai Parlament megerősítette a légi és vasúti utasok jogait is, és nem feledkezett meg az idős és a korlátozott mozgásképességű emberekről sem, akik ma már segítséget igényelhetnek. Szép időben van-e jobb egy frissítő fürdőnél a tenger vagy egy tó vizében? A Parlamentnek köszönhető az is, hogy ezentúl szigorúbb európai előírások biztosítják a tisztább vizet a fürdőzéshez!

Az Európai Unió intézkedéseket fogadott el a globális felmelegedés hatásainak enyhítése érdekében, csökkentve a gépkocsik, az ipar és az erőművek üvegházhatást okozó gázkibocsátását. A Parlament „energiacsomagja” támogatta azokat a célkitűzéseket, amelyek 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését, az energiahatékonyság 20%-os javítását és a megújuló forrásból származó energia részarányának 20%-ra való emelését írják elő.

■

A képviselők az Ön szolgálatában

7

Ön idegenvezető, ingatlanügynök vagy valamilyen más szolgáltatást nyújt? A szolgáltatásokról szóló irányelv lehetővé teszi, hogy könnyebben végezze munkáját külföldön. Az irányelvet kezdetben sok támadás érte, s lehet, hogy meg sem született volna az Európai Parlament által felvázolt kompromisszum nélkül. A képviselők ugyanis képesek voltak egyensúlyba hozni egymással az eltérő nemzeti érdekeket, a szolgáltatók és a fogyasztók jogait, valamint a munkavállalók és a munkáltatók szükségleteit.


A képviselők kezdeményezési joga Ha a Parlament úgy véli, hogy egy jogszabályra irányuló javaslat rossz és nem is javítható, a jogszabály szövegét teljes egészében elutasíthatja. Ez történt például a kikötői szolgáltatások liberalizálásáról szóló irányelvvel és a szoftverek szabadalmáról szóló irányelvvel. A képviselőknek egyébként joguk van politikai kezdeményezésre is, azaz indítványozhatják a Bizottságnak, hogy terjesszen jogalkotási javaslatokat a Parlament elé. A képviselők rendszeresen felhívják a Bizottságot és a Miniszterek Tanácsát a meglévő politikák továbbfejlesztésére vagy újabbak felvázolására. A Parlament például felkérte a Bizottságot, hogy részletes ajánlásai alapján nyújtson be jogalkotási javaslatot a külföldi öröklésre vonatkozó eljárások szabályozása és könnyítése érdekében.

Szeretné, hogy figyelembe vegyék az Ön véleményét is? Amint a fenti példák is mutatják, az európai jogszabályok alapvető célja a polgárok életének könnyítése az Unión belül, illetve a valamennyi európai polgárra vonatkozó esélyek, jogok és kötelezettségek egyenlőségének előmozdítása. E jogszabályok egyenlő versenyfeltételeket teremtenek a vállalkozások számára az összes tagállamban, és ezzel előmozdítják az áruk és a szolgáltatások kereskedelmét. Az európai képviselők ötévenkénti megválasztásával a polgárok tehát részt vesznek az őket közvetlenül érintő jogszabályok megalkotásában. A Lisszaboni Szerződés azt is tartalmazza, hogy egymillió polgár kezdeményezésére az Uniónak új jogszabályjavaslatot kell előterjesztenie.

8

■

Vegyi anyagok felhasználása – teljes biztonságban

A vegyi anyagok az életünkben mindenütt jelen vannak. Bár hasznuk vitathatatlan, az egészségre és környezetünkre gyakorolt hatásuk megkérdőjelezhető. Az Európai Unió ezért a forgalomban lévő többezernyi vegyi anyag újraértékelésére létrehozta az ún. „REACH” szabályozást, amelynek az a célja, hogy a legveszélyesebb anyagokat kivonják a piacról. A képviselők eltökéltségének köszönhetően a hangsúly az új és kevésbé veszélyes anyagok kifejlesztésére tevődött, minimálisra korlátozva az állatokon végzett kísérletek számát. Ha erről többet kíván megtudni, olvassa el „Az együttdöntés: hogyan történik?” részt a 35. oldalon!

n Jó kezekben Európa pénztárcája Új autópályák, tisztább strandok, új gyógyszerek kutatása, tanulás külföldön... Így vagy úgy, de mindannyian részesülünk az Európai Unió által finanszírozott tevékenységekből. Ki határoz arról a keretről, amelyben a programok és tevékenységek európai szintű finanszírozására kerül sor? A tagállamok kormányaival egyetértésben az Európai Parlament. Íme néhány példa az Ön képviselői által támogatott tevékenységekre. Az európai képviselők az Európai Bizottság javaslatai alapján minden évben hosszú hónapokig tárgyalnak a Miniszterek Tanácsával (az EU tagállamainak képviselőivel), hogy határozzanak az Unió következő évre tervezett bevételeinek és kiadásainak összegéről. Az így kialakított költségvetés – a több évre megállapított felső értékhatárok tiszteletben tartásával – nagyon fontos, mivel meghatározza azt a támogatást, amelyet az Európai Unió egyes tevékenységi területeinek juttat a szolidaritás, a fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió biztosítása érdekében. A Parlament hatásköre kiterjed arra is, hogy elutasítsa a költségvetést, és új tervezetet kérjen, ha úgy véli, prioritásait nem vették eléggé figyelembe.

9

Hova megy a közösségi pénz?

Jó kezekben Európa pénztárcája

„Az EU pénzügyi kerete, 2007–2013”: kerekített számok Fenntartható növekedés: regionális gazdasági fejlesztés, fellépés a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás érdekében 382 Mrd EUR (44%)

Az EU szerepe a világban: külső fellépések, fejlesztési politika, humanitárius segítségnyújtás 49 Mrd EUR (6%) Egyéb kiadások, az igazgatási költségekkel együtt 51 Mrd EUR (6%)

A természeti erőforrások megőrzése és kezelése: mezőgazdaság, fenntartható fejlődés és környezetvédelem 371 Mrd EUR (43%)

Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: a polgárok jogainak védelme, a személyek szabad mozgása, rendőrségi és igazságügyi együttműködés, terrorizmus elleni küzdelem 11 Mrd EUR (1%)

A fenntartható gazdasági fejlődés előmozdításától…

10

A közösségi pénz nagy része a gazdasági fejlődés ösztönzésére és a különböző európai régiók közötti eltérések csökkentésére szolgál: a tagállamok között autópályák és vasutak épülnek, támogatást kapnak a kisvállalkozások, kutatási és technológiai innovációt szolgáló tervek készülnek (például a megújuló energia fejlesztése érdekében) stb. A mezőgazdaságra – amely az egyetlen, teljes egészében közösségi szinten kezelt politika – szintén jelentős hányad jut a költségvetésből. De az Európai Parlament támogatásával növekvő jelentőségre tesznek szert olyan területek is, mint a környezetvédelem, többek között regionális természetvédelmi parkok létesítése, a védett fajok megóvása, a vízkészletek kezelése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén.

A közösségi költségvetés egy részéből az Unió a harmadik világ gazdasági fejlődését is támogatja, valamint segíti a természeti katasztrófák által sújtott vagy másféle krízishelyzetbe került országokat.

Együtt hatékonyabban lehet fellépni a határokat nem ismerő járványok ellen, mint amilyen az AIDS és a madárinfluenza. Az EU – a Parlament ösztönzésére – ezért egyre aktívabb a közegészségügy területén: számos, új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló kutatási programot finanszíroz. Az utóbbi években a képviselők minden lehetőséget megragadtak annak érdekében is, hogy szélesítsék az európai kulturális sokféleséget támogató programokat. Ezek célja a művészeti és kulturális termékek és alkotások terjesztésének ösztönzése, legyen szó filmről, zenéről, festészetről, fotóról vagy színházról.


... a polgárok érdekeinek védelméig

A Parlament jóváhagyta az évi 500 millió euróval gazdálkodó Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozását azon munkavállalók megsegítésére, akik az ipar – nemzetközi összefüggések okozta – strukturális változásai következtében vesztették el állásukat. 2009 folyamán a gazdasági válság miatt az alap alkalmazási körét kiszélesítették, és a támogatás feltételeit rugalmasabbá tették.

Befektetés a jövő érdekében Az Európai Parlament befolyásolhatja a többéves pénzügyi keretet is, amely minden egyes európai politika esetében meghatározza a kiadások felső határát. Például a 2013-ig tartó időszak keretéről szóló tárgyalások során a képviselőknek keményen meg kellett küzdeniük a tagállamokkal annak érdekében, hogy a polgárok számára fontos projektekhez a szükséges többletpénzeket megszerezzék.

11

Az Európai Parlament megvédte az Erasmus-programot, amely minden évben több mint 150 ezer hallgató számára teszi lehetővé, hogy külföldi egyetemen folytasson tanulmányokat, és forrásokat csoportosított át az európai közlekedési hálózatok, illetve általában a kutatás és az innováció céljaira.


■

Honnan érkezik a közösségi pénz?

Az Európai Unió költségvetését alapvetően a tagállamok – nemzeti jövedelmük arányában kiszámított – hozzájárulásaiból finanszírozzák. További forrás az árukra és szolgáltatásokra az egész EU-ban kivetett hozzáadottérték-adó egy része, valamint a harmadik országokból behozott ipari és mezőgazdasági termékek esetében az Unió külső határain beszedett vám is. A jövőre vonatkozóan az Európai Parlament olyan új finanszírozási rendszerért küzd, amely közvetlen kapcsolatot teremt az Unió és az adófizető uniós polgárok között anélkül, hogy az az adók növekedésével járna.

Nagyító alatt a kiadások Az Európai Parlament az Európai Számvevőszék segítségével folyamatosan ellenőrzi, hogy a költségvetést hatékonyan kezelik-e, és gondoskodik arról, hogy küzdjenek az esetleges csalások ellen. Az Európai Bizottságnak és az Unió más intézményeinek minden évben igazolniuk kell a Parlament előtt, hogy jól használták-e fel a rendelkezésükre bocsátott közösségi pénzforrásokat: ezt hívják „költségvetési mentesítési” eljárásnak. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a képviselők által ez alkalommal tett ajánlásokat.

■

Sokba kerül-e Európa?

12

Az Unió jövedelmének alig több mint 1%-a, vagyis lakosonként körülbelül 235 euró kerül az EU éves költségvetésébe, amely évente több mint százmilliárd eurót tesz ki. Ez igen csekély összeg az egyes országok adóbevételeihez képest. Ugyanakkor ebből a pénzből finanszírozni lehet a polgárok számára fontos politikákat. Az Európai Parlament a maga részéről az EU egyes polgárai számára évente 3 eurónál kevesebbe kerül. Ha többet kíván erről megtudni, olvassa el a „Hogyan fogadják el az EU költségvetését?” részt a 38. oldalon!

■ A szabadságjogok és a demokrácia őre Az Európai Unió egyetlen választott intézménye, a Parlament nagyon komolyan veszi a szabadságjogok és a demokrácia őrének feladatát mind Európában, mind a világban. Az Ön európai képviselőinek szerepe alapvetően a polgárok európai szinten való képviselete, és az Ön üzeneteinek közvetítése az európai vezetők és az Unió intézményei felé. Az Európai Unió Alapjogi Chartája egyetlen szövegben egyesíti a mindaddig különböző nemzeti, európai és nemzetközi törvényekben lefektetett polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat. Európai és nemzeti képviselőkből álló Konvent fogalmazta meg, és 2000 decemberében, a nizzai európai csúcstalálkozón hirdették ki ünnepélyesen. 2007 decemberében a lisszaboni csúcstalálkozón – az új szerződés aláírásával – az EU állam- és kormányfői az Európai Parlament kérésére elfogadták, hogy a Chartát az intézményi reform során jogilag is kötelezővé tegyék. Az Egyesült Királyság és Lengyelország azonban mentesítést kapott. A képviselők – az emberi méltóságot helyezve politikai fellépésük középpontjába – minden alkalommal hivatkoznak a Chartára, amikor elítélik az emberi jogok megsértését az Európai Unióban.

13

A Parlament különösen érzékeny a tolerancia elvével kapcsolatban, és keményen küzd mindenfajta megkülönböztetés ellen, legyen az nemi, faji, nyelvi, vallási, etnikai vagy fogyatékosságon, koron, politikai meggyőződésen vagy társadalmi származáson alapuló. Ekképpen szembeszáll a rasszizmussal és az idegengyű-

A szabadságjogok és a demokrácia őre

lölettel, soha nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy emlékeztessen annak szükségességére, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség terén tiszteletben tartsák az európai előírásokat, és minden erejét latba veti a fogyatékkal élő személyek jogainak biztosítása érdekében.

■

A nők bármely formában történő kizsákmányolása elleni küzdelem

Az Európai Parlament számos esetben kezdeményezője a nők elleni erőszak valamennyi fajtája elleni és a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem elleni harcnak, és sokat tesz azért, hogy a nőket kiemeljék a szegénységből. Minden tőle telhetőt megtesz a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért, és alapvető szerepet játszott a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete felállításában, amelynek feladata az e téren elért haladás nyomon követése. Plenáris üléseken elfogadott állásfoglalásainak köszönhetően a Parlament folyamatos nyomást gyakorol a kormányokra és az EU intézményeire a nők helyzetének javítása érdekében.

A szabadságjogok megvédése minden körülmények között

14

A 2001. szeptemberi egyesült államokbeli, a 2004. márciusi madridi és a 2005. júliusi londoni merényletek arra késztették a tagállamokat, hogy erősítsék együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Európai Parlament támogatja a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén tett erőfeszítéseket – mint a határokat nem ismerő fenyegetések elleni egyetlen hatékony biztosítékot – , ám elutasítja, hogy a teljes biztonságra törekvő politika árát a polgárok jogainak korlátozásával fizessék meg. A képviselők szerint a terrorizmus elleni küzdelmet az egyéni szabadságjogok teljes tiszteletben tartásával kell folytatni, ha

Az Európai Parlament fontos szerepet játszott a bécsi székhelyű új Európai Alapjogi Ügynökség létrehozásában is, amelynek feladata, hogy gondoskodjon e jogoknak a tagállamokban történő alkalmazásáról. A Parlament szoros kapcsolatban áll az európai adatvédelmi biztossal, akinek feladata a személyes adatok és a magánszféra védelmének ellenőrzése az egész Unióban.


nem akarjuk azt kockáztatni, hogy megkérdőjeleződjenek az európai demokrácia alapértékei. Ez az üzenet folyamatosan vis�szatér azokban az ügyekben, amelyekkel a képviselők ebben az összefüggésben foglalkoznak, legyen szó az Egyesült Államokkal a légi utasok személyes adatainak átadásáról kötött szerződésről, a telefonos adatok szolgáltatók általi megőrzéséről vagy a banki adatok cseréjéről szóló megállapodásokról. Mindezzel párhuzamosan a képviselők támogatták a pénzmosásról szóló irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az kiterjedjen a terrorizmus finanszírozására is.

Válaszadás a polgárok petícióira Az Európai Unió valamennyi polgára, valamint az EU valamely tagállamában lakóhellyel rendelkezők, jogosultak az Európai Parlamenthez egyénileg vagy csoportosan petíciót benyújtani az Európai Unió cselekvési körébe tartozó és őket közvetlenül érintő kérdésekben. E petíció tartalmazhat konkrét kérelmet, panaszt vagy a közösségi jog alkalmazására vonatkozó észrevételt, illetve az Európai Parlamenthez címzett kérelmet annak érdekében, hogy a Parlament foglaljon állást egy adott témában.

A cím, amelyre petíciót küldhet, a 48. oldalon található.

15

A nagyszámú petíció fényt derít a meglévő közösségi irányelvek alkalmazási nehézségeire, különösen a környezetvédelem, a társadalombiztosítás, a képesítések elismerése és az EU egységes piaca működésének egyes kérdéseit illetően. A petíciókból általában kiderülnek azok a nehézségek, amelyekkel a polgárok a közösségi jog és a nemzeti jog közötti kapcsolat kérdésében vagy azon ügyek téves értelmezése kapcsán találkoznak, ahol a közösségi jogot kell alkalmazni. A Parlament e problémák megoldásából is kiveszi a részét.


■

Szilikonprotézisek: szigorúbb jogszabály a petíciók nyomán

Az Európai Parlamenthez 1998-ban benyújtottak két petíciót, amelyek a szilikon mellimplantátumok emberi egészségre káros hatásai miatt azok azonnali betiltását kérték. Az ezt követő viták és parlamenti állásfoglalások, valamint egy, a képviselők által megrendelt tanulmány arra késztették az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa és megerősítse a páciensek tájékoztatására, a nyomon követésre és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. 2003-ban egy irányelv jelentősen szigorította a mellimplantátumok európai piacra kerüléséhez szükséges előzetes minőségi és biztonsági ellenőrzéseket.

Ki ellenőrzi az Európai Bizottságot? Az Európai Bizottság elnökét nem lehet az Európai Parlament egyetértése nélkül kinevezni. Az európai képviselők a (kormányok által megnevezett) biztosjelölteket is meghallgatják. A meghallgatáson ellenőrzik a jelöltek hozzáértését, azaz megbizonyosodnak arról, hogy megfelelnek-e a tisztségre. El is utasíthatják azokat, akiket alkalmatlannak találnak (ez tették 2004ben).

16

A Bizottságot mint testületet a Parlament bizalmi szavazással nevezi ki. Bizalmatlansági indítvány elfogadásával a testületet le is mondathatja. A biztosokkal szembeni testületi bizalmatlanság megszavazását (az eljárás a képviselők abszolút többségét és a leadott szavazatok kétharmadát igényli) azonban „végső fegyvernek” tekintik, és még sosem került rá sor. 1999-ben a Santerféle Bizottsággal szemben a Parlament bizalmatlansági szavazásának kilátásba helyezése – egy feltételezett csalás miatt – a Bizottság lemondásához vezetett. Egyébként a Parlament közelről felügyeli a Bizottság tevékenységét, górcső alá véve a közösségi politikákról, a jogalkotásról és

■

És az euró?

A képviselők az Unió közös pénzének, az eurónak a kezelését is felügyelik: meghívásukra az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt ismerteti az általa követett politikát. Az EKB elnökének és a bank igazgatósági tagjainak kinevezésére csak a Parlamenttel folytatott konzultációt követően kerülhet sor.


a költségvetésről szóló jelentések tartalmát. Az európai biztosok rendszeresen megjelennek a képviselők előtt – bizottsági vagy plenáris üléseken –, hogy megvédjék politikájukat, elmagyarázzák a meghozni kívánt intézkedéseket, és válaszoljanak a parlamenti képviselők kérdéseire.

Ki ellenőrzi a Tanács munkáját? A Tanács elnöksége rendszeresen találkozik az Európai Parlament képviselőcsoportjainak elnökeivel, illetve megjelenik a plenáris ülésen, hogy ismertesse a Tanács programját, számot adjon az eredményekről, és vitát folytasson a képviselőkkel. Az elnökség gyakran a parlamenti bizottságok ülésein is részt vesz. Minden egyes európai csúcstalálkozó (vagy „Európai Tanács”) elején – amikor az országok vezetői általános politikai iránymutatásokat fogadnak el – a Parlament elnöke is ismerteti saját stratégiai ajánlásait. A képviselők – plenáris ülésen vagy írásban – bármilyen témával kapcsolatban kérdést intézhetnek az EU Tanácsának elnökségéhez. Többek között olyan intézkedések szükségességéről is, amelyek az emberi jogok, a demokrácia vagy a jogállamiság megsértését orvosolják. 17


■

Az európai ombudsman

A Parlament megválasztja az ombudsmant, akinek az a feladata, hogy kivizsgálja a polgárok és vállalkozások által bejelentett, a közösségi intézmények által elkövetett „hivatali visszásságokat”. Az európai képviselők határozzák meg az ombudsman jogállását és feladatai gyakorlásának feltételeit is. Az ombudsman az Európai Parlament épületében végzi munkáját.

Szoros együttműködés a nemzeti parlamentekkel Végül az Európai Parlament szoros kapcsolatokat tart fenn és ápol az Európai Unió nemzeti parlamentjeivel is. E parlamentközi együttműködés alapvető célja az, hogy a demokratikus ellenőrzés és a közösségi szintű döntések elszámoltathatóságával erősítse az Európai Unió parlamenti dimenzióját. Ez az együttműködés biztosítja a döntéshozatali eljárás nagyobb átláthatóságát és nyitottságát, valamint javítja az Európai Unió jogalkotási folyamatának demokratikus legitimitását, minőségét és hatékonyságát is.

18

A Szerződések reformja előírja, hogy a nemzeti parlamenteket a jövőben fokozottan vonják be az intézményi folyamatokba.

■ Az Európai Parlament és az EU bővítései Amikor új országok kívánnak az Európai Unióhoz csatlakozni, a Parlamentet felkérik a jóváhagyásra. A képviselők különösen azt ellenőrzik, hogy a jelöltek megfelelnek-e a szerződésekben megszabott kritériumoknak, különösen az emberi jogok védelmét illetően.

Az Európai Unió nem vehet fel új tagállamot az Európai Parlament hozzájárulása nélkül. Míg a tagjelölt országokkal folytatandó tárgyalások és a csatlakozási dátumok a Tanács és a Bizottság hatáskörébe tartoznak, addig az európai képviselőknek kell felügyelniük az eljárást egészen a felvétel napjáig, hogy megbizonyosodjanak róla: az EU-hoz való csatlakozás valamennyi feltétele teljesült-e. Minden országnak, amely csatlakozási kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz, teljesítenie kell a koppenhágai kritériumokat. Ezek arról a városról kapták a nevüket, ahol 1993-ban az államés kormányfők meghatározták a csatlakozási feltételeket (ezeket a kritériumokat azóta megerősítették).

19

Az EU-hoz való csatlakozáshoz az új tagállamnak három követelményt kell teljesítenie: - politikai kritérium: a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézmények megléte; - gazdasági kritérium: működő piacgazdaság és képesség arra, hogy az adott ország meg birkózzon azon piaci erőkkel és versenyviszonyokkal, melyek az Unión belül érvényesülnek;

Az Európai Parlament és az EU bővítései

- a közösségi vívmányokra vonatkozó kritérium: a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének képessége, nevezetesen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása. Ezenkívül a Parlamentnek figyelembe kell vennie a tagjelölt országok felkészültségét és az Unió befogadási képességét, egyértelművé téve, hogy a Nizzai Szerződésre alapozva nem lehetséges további bővítés. ■

A 6-ról 27 tagúra bővülő EU 1957. március Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország 1973. január Dánia, Egyesült Királyság és Írország 1981. január Görögország 1986. január Portugália és Spanyolország

1990. november Németország újraegyesítése, a volt NDK integrációja 1995. január Ausztria, Finnország és Svédország 2004. május Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 2007. január Bulgária és Románia

20

Az utolsó parlamenti ciklus során a képviselők több alkalommal is megvitatták a tagjelölt országok felkészültségi állapotát. Jóváhagyásukat adták a Törökországgal és Horvátországgal való tárgyalások megkezdéséhez, és támogatták Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelöltségét, ugyanakkor a hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek meg ezzel az országgal.

■ Az Európai Parlament helye a világban Az Európai Parlament befolyása egyre inkább érezhető az EU külpolitikájában, és jóváhagyására van szükség az EU által kötött nemzetközi megállapodások többségénél is. A közös parlamenti közgyűlések lehetővé teszik a képviselők számára, hogy szoros kapcsolatot tartsanak fenn a világ jogalkotóival. Az Európai Parlament ülésterme jelentős fórum a nemzetközi vezetők és más jelentős közsszereplők számára is.

Az Európai Parlament nélkül nincsenek nemzetközi megállapodások Az Európai Uniót kötelező nemzetközi megállapodások többségéhez a képviselők hozzájárulása is szükséges. A Parlament ekképpen számos, harmadik országgal kötött pénzügyi jegyzőkönyvet utasított el az emberi jogok védelme nevében. Ezenkívül a képviselők ajánlásokat fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalásokra vonatkozóan, és minden súlyukat latba vetik, amikor az elért megállapodások jóváhagyására kerül sor.

21

Az Európai Parlament helye a világban

A képviselők állandó figyelemmel kísérik az EU külpolitikáját A Miniszterek Tanácsa a külpolitikát érintő fontos kérdésekben konzultál a Parlamenttel. A képviselők megkérdőjelezhetik a Tanács politikáit, és ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét rendszeresen meghívják a plenáris ülésekre, hogy beszámoljon az EU világszerte végzett tevékenységeiről. A fejlesztési politikában az Európai Parlament képviselőinek prioritásai a szegénység elleni küzdelem, valamint a felelősségteljes kormányzás, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása. Az Európai Parlament folyamatosan törekszik arra, hogy politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat építsen ki a világ más parlamentjeivel. Így az európai parlamenti képviselők részt vesznek az Afrikai–karibi–csendes-óceáni–EU (AKCS-EU) Közös Parlamenti Közgyűlésben, az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésben (APEM), amely többek között a Palesztin Hatóság és Izrael képviselőiből áll, és az EU–Latin-Amerika (EUROLAT) Parlamenti Közgyűlésben.

A világ vezető politikusai az Európai Parlamentben

22

Az Európai Parlament rendszeresen meghív államfőket, miniszterelnököket és más fontos személyiségeket az egész világból, hogy plenáris ülésen szóljanak a képviselőkhöz. Az elmúlt években az Európai Parlamentbe ellátogatott Viktor Juscsenko ukrán elnök, Evo Morales bolíviai elnök, Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök, Pervez Musarraf pakisztáni elnök, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, Fouad Siniora libanoni miniszterelnök, Gloria Macapagal-Arroyo Fülöp-szigeteki elnök, Hamad bin Kalifa al-Tani katari emír és Mihail Szaakasvili grúz elnök.

■ Az emberi jogok mindenekelőtt Az Európai Parlament Európában és világszerte az emberi jogokért, a szabadságjogokért és a demokráciáért munkálkodik. Megfigyelőket küld a világ minden szögletébe, hogy ott ügyeljenek a politikai választások megfelelő lebonyolítására. A képviselők figyelnek arra is, hogy az EU által harmadik országokkal aláírt gazdasági és kereskedelmi megállapodások tiszteletben tartsák az emberi jogokat, és minden évben odaítélik a Szaharov-díjat a gondolat szabadságáért harcoló személyeknek. A Parlament ügyel arra is, hogy Európában ne csökkenjen az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekre irányuló figyelem. Egyedi kezdeményezéseket tesz olyan területeken, mint a kínzás megelőzése, a kisebbségek védelme, a válságmegelőzés, a nők és a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint az emberi jogi aktivisták védelme. Az Európai Parlament aktívan támogatja a nemzetközi bíróságok – mint a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy a kifejezetten a volt Jugoszláviában és Ruandában elkövetett háborús bűnök elkövetőinek elítélésére megalakított bíróságok – létrehozását és munkáját.

23

Az emberi jogok mindenekelőtt

Az emberi jogok megsértésének elítélése A képviselők minden egyes strasbourgi plenáris ülés alkalmával áttekintik az emberi jogok helyzetét a világ különböző régióiban. A Parlament rendszeresen fogad el állásfoglalásokat is, amelyekben felhívja az európai intézményeket és kormányokat, hozzanak azonnali intézkedéseket annak érdekében, hogy véget vessenek az alapvető jogok megsértésének. Az Európai Parlament minden évben jelentést tesz közzé az emberi jogok helyzetéről a világban. Ezekben a jelentésekben felhívta a figyelmet például a darfúri népirtásra, a szabadságjogok korlátozására Kínában és a csecsenföldi bűncselekményekre.

■

Az Európai Parlament határozottan ellenzi a halálbüntetést

24

Az Európai Parlament minden esetben és minden körülmények között határozottan elítéli a halálbüntetést. Képviselői számos alkalommal szót emeltek a halálos ítéletek végrehajtására vonatkozó globális és feltétel nélküli moratóriumért, amelyet ENSZ-határozattal kellene bevezetni. A Parlament úgy véli, hogy ez a lépés hozzájárulna az emberi méltóság javításához és az emberi jogok fokozatos fejlődéséhez. Az EP elítélte a líbiai bíróság döntését, amelyben öt bolgár ápolónőt és egy palesztin orvost ítéltek halálra.

A demokratikus választások biztosítása

Az emberi jogok helyének biztosítása a nemzetközi megállapodásokban Az Európai Parlament hatásköre kiterjed arra is, hogy megtagadja hozzájárulását a harmadik országokkal aláírt fontos megállapodásokhoz, ha megállapítja az emberi jogok és a demokratikus elvek megsértését. Ugyancsak megköveteli az ilyen típusú megállapodásokban rendszeresen szereplő, az emberi jogokra vonatkozó kikötések szigorú betartását, amelyek elmulasztása akár az egyezmények felmondását is eredményezheti.


Választások megfigyelésére rendszeresen utaznak európai képviselőkből álló csoportok harmadik országokba. Elejétől a végéig figyelemmel kísérik a választások lebonyolítását, és felhívják a hatóságok és a nemzetközi közösség figyelmét az állampolgári jogok esetleges megsértésére. Az európai képviselők ilyen ellenőrző küldetésekben vettek részt például Ukrajnában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Libériában és a Palesztin Területeken.

D e m o k r á c i 25

a

Szaharov-díj a gondolat szabadságáért


A gondolat szabadságáért járó Szaharov-díj Andrej Szaharov orosz tudósról és disszidens politikusról kapta a nevét, és azon személyek és szervezetek előtt tiszteleg, akik – illetve amelyek – védik az emberi jogokat, a demokráciát és a szólásszabadságot, továbbá az egész világon küzdenek az intolerancia és az elnyomás ellen.

A díjat többek között a következők kapták: Nelson Mandela (Dél-Afrika), Alexander Dubček (Csehszlovákia), Las Madres de la Plaza de Mayo (Május téri anyák – Argentína), Aung San Suu Kyi (Mianmar), Ibrahim Rugova (Koszovó), az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ volt főtitkára, Kofi Annan.

28/10/08 11:25:12

26

ter_HU_v0.2.indd 1

Az 1988-ban alapított díjat minden évben az Európai Parlament adományozza egy Strasbourgban tartott ünnepélyes ülés alkalmával. Ha a Parlament munkarendje megengedi, a díjat az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948as aláírásának évfordulójához, december 10-éhez lehető legközelebbi időpontban adják át.

■ Az Európai Parlament fogaskerekei Az Európai Parlament életét és munkáját egy színes hetekre osztott naptár ütemezi. Rózsaszín, piros, kék, türkiz: mindegyik szín a parlamenti tevékenység egy-egy szakaszának felel meg. A munka folyamatosságához szervezésre és adminisztratív támogatásra van szükség. A gépezet jól bejáratott, mindenkinek megvan benne a helye, és semmit sem hagynak a véletlenre.

„Rózsaszín” hetek a parlamenti bizottságok számára Az Európai Parlamentnek 20 állandó, témákra – környezetvédelem, közlekedés, ipar, költségvetés stb. – szakosodott parlamenti bizottsága van. E bizottságok – amelyek tükrözik a Parlament aktuális politikai irányzatait, létszámuk pedig változó – előkészítik a plenáris ülések munkáját. A bizottsági ülések során az európai képviselők lefolytatják az első vitákat és szavazásokat a jogszabálytervezetekről vagy az EU következő évi költségvetésének tervezetéről. „Saját kezdeményezésű jelentéseket” is készítenek, amelyekben az Európai Bizottságnak és a tagállamok kormányainak konkrét területeken ajánlanak cselekvést.

27

Az Európai Parlament fogaskerekei

■

Különbizottságok és vizsgálóbizottságok

A Parlament adott esetben létrehozhat különbizottságokat vagy vizsgálóbizottságokat. Például a Prestige olajszállító tartályhajó elsüllyedését követően a képviselők 2003-ban létrehoztak egy bizottságot, amely a tengeri hajózás biztonságának megerősítését vizsgálta. 2006-ban egy bizottság a CIA Európában folytatott tevékenységét vizsgálta a sajtó által feltárt esetek nyomán, Ezek szerint amerikai titkosszolgálatok feltételezett terroristákat szállították át, és tartottak fogva európai országok területén. 2007-ben ideiglenes bizottságot hoztak létre az éghajlatváltozásra adható európai válaszok tanulmányozására. Tizenegy évvel korábban egy vizsgálóbizottságot bíztak meg annak ellenőrzésével, hogy a Bizottság és a kormányok helyes intézkedéseket hoztak-e a kergemarhakórral kapcsolatban.

„Piros” hetek a plenáris ülések számára A plenáris ülés a parlamenti élet fénypontja. A strasbourgi ülésteremben – vagy a rövidebb brüsszeli ülésszakokon – találkozik egymással valamennyi európai képviselő. A bizottságokban elfogadott jelentéseket itt újból megvitatják, kiegészítik, majd szavaznak róluk. Ettől fogva azok az Európai Parlament hivatalos álláspontját tükrözik. A jelentéseken kívül a képviselők „állásfoglalásokat” is elfogadnak, vagy közvetlenül kérdezik az Európai Bizottság vagy a Tanács képviselőit az aktuális témákról. Fogadják államfők és más személyiségek látogatását az egész világból.

28

„Kék” hetek a politikai csoportok számára Az európai képviselők nem nemzeti hovatartozásuk, hanem politikai beállítottságuk szerint alkotnak frakciókat, azaz képvise-

H

1 2 3 4 5 6 7

4

5

21 22 23 24 25 26 27

28 29 30 31

14

15

16

17

18

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

27

28

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

40

41

42

43

44

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

27 28 29 30 31

02

03

5

6

7

8

9

1 2 3

4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

25 26 27 28 29

18

19

20

21

22

21 28 22 29 23 30 24 25 26 27

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 23 24 25

26 27 28 29 30 31

29

30

31

31

32

33

34

35

14 15 16 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26 27

28 29 30 31 1 2 3

4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7

44

45

46

47

48

49

50

51

52

1 2

3 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

24 25 26 27 28 29 30

1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 23 30 24 31 25 26 27 28

04

07

10

05

08

11

9

10

11

12

13

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

24 31 25 26 27 28 29 30

14

1 2

3 4 5 6 7 8 9

22

23

24

25

26

1

2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

23 30 24 25 26 27 28 29

36

37

38

39

40

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 23 30 24 25 26 27 28

06

09

12

27

1

A „politikai csoportok számára fenntartott hetek” során – amelyek általában megelőzik a plenáris üléseket – minden egyes frakció összehangolja és kialakítja álláspontját, amelyet majd a napirenden szereplő egyes kérdések kapcsán a Parlamentben képviselni fog.


1 2 3 4 5 6 7

3

14 15 16 17 18 19 20

EK

1 2 3 4 5 6 7

2

7 8 9 10 11 12 13

T

1 2 3 4 5 6 7

01

1

1 2 3 4 5 6

E

lőcsoportokat. Egy képviselőcsoport megalakításához minimális számú, különböző tagállamokból származó képviselőre van szükség. Ez a feltétel nem akadálya annak, hogy minden irányzat képviseltesse magát. Az egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartozó parlamenti képviselők a „függetlenek”.

„Türkiz” hetek: a képviselők a választókörzetükbe vagy kiküldetésre utaznak Évente néhány hetet fenntartanak azért, hogy a képviselők felkeressék eredeti választókörzetüket, elláthassák helyi feladataikat és a helyszínen találkozzanak választóikkal, illetve küldöttségek tagjaként a világ más részeibe utazhassanak. Ekkor tehát és Strasbourgban nem tartanak üléseket.

■

Ön milyen nyelven beszél?

29

Egy többnyelvű szolgálat áll a Parlament rendelkezésére valamennyi plenáris üléshez és a többi olyan üléshez, amelyek során a képviselők az EU bármely hivatalos nyelvén felszólalhatnak. A tolmácsok szinkrontolmácsolásban közvetítik mindazt, ami elhangzik. A fordítók munkájának köszönhetően a munkadokumentumok szintén elérhetőek az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén. Ez tükrözi az Európai Unió kulturális sokszínűségét, és kiemeli annak értékét, miközben a polgárok számára is hozzáférhetővé teszi a képviselők munkáját.


Ki mit csinál az Európai Parlamentben? Az Európai Parlamentnek az európai képviselők által két és fél évre megválasztott elnöke kulcsszerepet játszik: ő irányítja a Parlament valamennyi tevékenységét, elnököl a plenáris üléseken, aláírja a Tanáccsal elfogadott költségvetést és jogszabályokat. Képviseli a Parlamentet külföldön és az Unió egyéb intézményeivel fennálló kapcsolatokban. A Parlament 14 – külön-külön meghatározott hatáskörrel rendelkező – alelnököt is választ. Az Elnökök Konferenciája a Parlament elnökét és a képviselőcsoportok elnökeit tömöríti. Az Elnökök Konferenciája szervezi és tervezi meg a Parlament munkáját: így az ütemezést és a plenáris ülésszakok napirendjét, vagy a bizottságok és a küldöttségek összetételét. Az Elnökség felel a Parlament igazgatási, személyzeti és szervezési kérdéseinek intézéséért. Az Elnökséget az Európai Parlament elnöke, az alelnökök és a Parlament által választott quaestorok alkotják. Az Elnökség a Parlament költségvetésére vonatkozó hatáskörrel is rendelkezik.

30

Az európai képviselők és a Parlament munkáját kiterjedt hivatali apparátus segíti. A Főtitkárság feladata a jogalkotói munka ös�szehangolása, valamint a plenáris és egyéb ülések megszervezése. Összesen közel ötezer ember tartozik ide – harmaduk fordító és tolmács – Brüsszelben, Strasbourgban és Luxembourgban, valamint a tájékoztató irodákban. Ehhez hozzáadva a képviselőcsoportok munkatársait, összesen mintegy hatezren dolgoznak annak érdekében, hogy a parlamenti „gépezet” fogaskerekei működjenek.

■ Karnyújtásnyira Öntől Az Európai Parlament székhelye Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg, de az általa végzett munkát bárki otthonról is – anélkül, hogy ki kellene mozdulnia – figyelemmel kísérheti! A számítógépe előtt kényelmesen ülve Ön is részt vehet a plenáris üléseken, megtekintheti a dokumentumokat és sajtóközleményeket, vagy interneten kérdéseket tehet fel európai témákban. Az Unió valamennyi fővárosában tájékoztatási irodák állnak az Ön rendelkezésére.

A honlap nyitott ablak a Parlamentre Könnyű megjegyezni a címet – www.europarl.europa.eu –, amelyen mindenki saját nyelvén találhat őt érintő érdekes információkat: az Európai Parlament internetes oldalának menüje nagyon gazdag. Ha a Parlamentben végzett legfrissebb tevékenységről szeretne tájékozódni, ha élőben szeretné követni a plenáris ülésen folyó vitákat és szavazásokat, ha jobban meg akarja ismerni az európai képviselőket és szerepüket, ha petíciót kíván benyújtani, vagy egyszerűen csak tájékozódni szeretne a

I N T ER N E 31

T

Karnyújtásnyira Öntől

majdnem 500 millió állampolgárt képviselő intézmény működéséről, minderre az oldalon megtalálja a választ. Annak érdekében, hogy a Parlament saját tevékenységét a nagyközönséggel megismertesse és közérthetővé tegye, egy internetes nyilvántartási rendszeren keresztül a különböző parlamenti dokumentumokhoz és archívumokhoz is hozzáférést biztosít az állampolgárok számára.

Europarltv: az Európai Parlament webtévéje Nyomon követni az Európai Parlament aktualitásait, a képviselők tevékenységét, betekintést nyerni a kulisszák mögé és élőben követni az Erópai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézményének munkáját? Mindez lehetséges a www.europarltv. eu oldalon. Az Európai Parlament aktuális, kiemelt témákat érintő döntéseit videókon kereszül ismerhetik meg az állampolgárok. A plenáris és bizottsági ülések közvetítése, a különböző magazinműsorok, az állampolgárok és képviselők közötti párbeszéd lehetővé teszik, hogy folyamatosan figyelemmel követhető legyen az Európai Parlamentben zajló munka.

Kérdései vannak? Használja a Parlament elektronikus postaládáját! Az internetes oldal ugyan tartalmilag nagyon gazdag, ám időnként nehéz eligazodni a közösségi „labirintusban”. Az Európai Parlament elektronikus postaládát működtet, ahol mindenki elhelyezheti kérdéseit, információkat kérhet vagy javaslatokat nyújthat be az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkozóan. A Parlament évente a polgárok közel 27,5 ezer üzenetére válaszol ily módon.

32

Az újságírókhoz hasonlóan legyen Ön is tájékozott! A tömegkommunikációs eszközök fontos szerepet játszanak abban, hogy a polgárok közelebb kerüljenek az őket képviselő intézményekhez. A Parlament sajtószolgálata tájékoztatja az újságírókat a napi parlamenti vitákról és a szavazások eredményé-

Parlamenti látogatás Sok információt talált az interneten, de szeretné élőben is látni, hogyan működik az Európai Parlament, és mit tesz Önért? Évente közel 275 ezer emberhez hasonlóan, Önnek is lehetősége van arra, hogy csoportosan vagy egyénileg felkeresse a strasbourgi, brüsszeli vagy luxembourgi székhelyeket, és ott tanúja legyen egy plenáris ülésnek, vagy találkozzon az Ön képviselőivel. Elég, ha felveszi a kapcsolatot a látogatások és szemináriumok főosztályával, amely egész évben – az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén – látogatásokat szervez azért, hogy képet adjon a Parlament működéséről és szerepéről, valamint hogy választ adjon az Önt érdeklő valamennyi kérdésre.


ről. Ezek az információk a többnyelvű internetes oldalon valós időben hozzáférhetőek a lakosság számára. Az újságírók logisztikai és műszaki támogatásra is számíthatnak, valamint audiovizuális anyagok is (fényképek, videók, archív hanganyagok stb.) rendelkezésükre állnak. A sajtószolgálat sajtótájékoztatókat és szemináriumokat is szervez aktuális európai témákról.

Tájékoztatási irodák az állampolgárok szolgálatában Az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi fővárosában és egyes nagyobb városaiban tájékoztatási irodákat működtet, amelyeknek az a feladatuk, hogy megkönnyítsék a közvetlen kapcsolatot az állampolgárok és az őket képviselő intézmények között. A tájékoztatási irodák kiadványokat és egyéb anyagokat (DVD, CD-ROM stb.) terjesztenek, továbbá tájékoztató kampányokat folytatnak különböző európai kérdésekről, látogatásokat szerveznek a parlamenti munkahelyekre, különösen iskolai tanulók, egyetemi hallgatók és látogatócsoportok számára.

33

A tájékoztatási irodák fórumokat is rendeznek, ahol európai képviselők, helyi hatóságok, polgárok és különböző társadalmi-szakmai csoportok képviselői vitatják meg az Európa jövőjét érintő nagy kérdéseket. Találkozókra is sor kerül a parlamenti képviselők és a helyi hatóságok, a sajtó és a nagyközönség között.


■

Viták az Európai Unió és állampolgárai közti közeledés érdekében

Az európai alkotmány tervezetéről tartott franciaországi és hollandiai népszavazás negatív eredményét követő „gondolkodási időszak” keretében a Parlament számos kezdeményezést javasolt az EU intézményeit a közvéleménytől elválasztó távolság megszüntetésére. A képviselők így nemzeti és helyi szintű konferenciák és találkozók – állampolgári és parlamenti fórumok – megtartását javasolták annak érdekében, hogy a közérdekű témákra összpontosítva előbbre vigyék az Európa jövőjéről folytatott vitát.

Lépjen kapcsolatba képviselőivel! A Parlament mindenekelőtt a képviselőket jelenti. Ők azok, akik – az európai választások során az állampolgárok általi felhatalmazás birtokában – megszavazzák a jogszabályokat, mindennapi életünket befolyásoló politikai kezdeményezéseket tesznek, vagy a nagy nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos európai megközelítés ihletői. Minden európai képviselő neve, címe, telefonszáma és e-mail címe szerepel az internetes oldalon „Az Ön képviselői” menüpont alatt hozzáférhető személyes adatlapokon. Megtalálható itt önéletrajzuk, választókörzetük, képviselőcsoportjuk, valamint feladatkörük és parlamenti tevékenységük is.

34

Az állampolgárok levelezésével foglalkozó szolgálat, a látogatások és szemináriumok főosztálya és a tájékoztatási irodák címei a 48–51. oldalon találhatók.

■ Az együttdöntés: hogyan történik? Az együttdöntést jelenleg az európai jogszabályok kétharmadára, alapvetően a környezetvédelem, a közlekedés, a fogyasztóvédelem, a belső piac, a munkavállalók szabad mozgása és az oktatási, egészségügyi és kulturális programok terén alkalmazzák. Az intézményi reform más politikákra is kiterjeszti majd az együttdöntést. Az együttdöntési eljárás három szakaszból áll. Nagy vonalakban a következőképpen zajlik: Az Európai Bizottság jogszabálytervezetet nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Parlament első olvasatban (a szöveg képviselők általi vizsgálatának első szakasza) elfogadja vagy nem fogadja el a Bizottság javaslatára vonatkozó módosításokat. Ha a Parlament módosítások nélkül hagyja jóvá a jogszabálytervezetet, és ezt követően a Tanács is elfogadja a Bizottság javaslatát, a jogszabálytervezetet elfogadták. Ugyanez történik, ha a Tanács elfogadja a Parlament módosításait. Az új jogszabály tehát hatályba léphet. Ha a Tanács nem hagyja jóvá a képviselők valamennyi módosító indítványát, akkor alternatív szövegjavaslatot nyújt be a Parlamentnek: ezt nevezik a tagállamok közös álláspontjának. A Parlament ezt követően második olvasatban tárgyalja újra az ügyet. A jogalkotási folyamat akkor fejeződik be, ha a képviselők jóváhagyják a Tanács nézőpontját vagy elutasítják a közös álláspontot. Ha azonban a képviselők a közös álláspontot módosító javaslatot nyújtanak be, akkor a harmadik olvasat során kell konszenzusra törekedni. Ezt a feladatot egy külön bizottságra – ún. egyeztető bizottságra – bízzák, amely a két intézmény képviselőiből áll. A folyamatban az Európai Bizottság is végig részt vesz. A konszenzus lehetővé teszi, hogy a tervezet jogszabállyá váljon. Sikertelenség esetén a jogszabály nem születik meg.

35

Első olvasat A Bizottság ➊ a jogszabály szövegét egyidejűleg benyújtja a Parlamentnek ➋ és a Tanácsnak ➌. A Parlament ➍ módosító indítványokat fogad el, amelyeket benyújt a Tanácsnak. A Tanács egyetért a parlamenti első olvasat eredményével: ➎ a jogszabály szövegét közösen elfogadták.

a Az együttdöntés: hogyan történik?

a a

L ex

Második olvasat a

L ex ab

L ex

ab

Harmadik olvasat

abc

36

L ex

A Tanács ➊ nem fogadja el a Parlament szavazatát, és közös álláspontról határoz ➋. A Parlament ➌ jóváhagyja a közös álláspontot, vagy nem nyilvánít véleményt: ➍ a jogszabály szövege közös állásponttal megszületett. A Parlament megerősíti a közös álláspontban nem szereplő módosító indítványokat. Ha a Tanács ➎ jóváhagyja: ➏ a jogszabály szövegét elfogadták. Ha a Tanács elutasítja: az eltérő álláspontok közelítésére össze kell hívni az egyeztető bizottságot (amely a Parlament és a Tanács 27–27 tagjából áll). A Parlament a képviselők abszolút többségével elutasítja a közös álláspontot: a jogszabály szövegét elutasították.

L ex

Az egyeztető bizottság elfogad egy közös szövegtervezetet ➋, amely a közös állásponton és az EP második olvasata során született módosító indítványokon alapul. Ha a Tanács és a Parlament ➌ jóváhagyja a közös szövegtervezetet, akkor ➍ a jogszabály szövegét elfogadták. Ha az egyeztető bizottságnak nem sikerül közös szövegtervezetet létrehoznia, akkor ➎ a jogszabálytervezetet nem fogadják el.

Egyéb jogalkotási eljárások A konzultációs eljárás során csak arra kérik a Parlamentet, hogy véleményezze a jogszabálytervezetet, mielőtt a Tanács azt elfogadná. Ezt az eljárást a versenyjog, az adózási ügyek, valamint a Szerződések felülvizsgálata során alkalmazzák. Az együttdöntés: hogyan történik?

Egyes jogalkotási területeken a Parlament ún. hozzájárulását adhatja. Ez gyakorlatilag vétójogot jelent, amellyel a Parlament például az Európai Unió által tárgyalt bizonyos megállapodások ratifikálásakor élhet. Ez vonatkozik például az EU bővítésére is.

37

■ Hogyan fogadják el az EU költségvetését? Az Európai Bizottság minden évben tavasszal előzetes költségvetési tervezetet nyújt be a következő évre vonatkozóan, amelyről a tagállamokat képviselő Miniszterek Tanácsa a nyár folyamán szavaz először, majd ősz elején az Európai Parlament következik, hogy a tervezetről első olvasatban mondjon véleményt. Ezután következik a Tanács, majd a Parlament második olvasata azzal a céllal, hogy a kormányok képviselőinek véleményét közös nevezőre hozzák az állampolgárok képviselőinek véleményével. A költségvetés jelenleg különbséget tesz közvetlenül a Szerződésekből és a közösségi rendeletekből eredő, és főleg a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozó, ún. „kötelező kiadások”, valamint az összes többi kiadást felölelő (regionális fejlesztés, szociálpolitika, kutatás, kultúra, képzés, környezetvédelem, külső fellépések...), ún. „nem kötelező kiadások” között. A képviselők mondják ki az utolsó szót valamennyi nem kötelező kiadásról, a Tanács pedig a kötelező kiadásokról. A Parlamentnek jogában áll elutasítani a költségvetést, ha úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg az Unió igényeinek. Ebben az esetben az egész költségvetési eljárást elölről kell kezdeni. BIZOTTSÁG ■ Előzetes költségvetési tervezet április–májusban (EKT) TANÁCS ■ Költségvetési tervezet júliusban (minősített többség) PARLAMENT ■ A költségvetési tervezet első olvasata októberben A nem kötelező kiadásokra vonatkozó módosítások A kötelező kiadások módosítására irányuló javaslatok TANÁCS IGEN NEM Minősített többség

A módosító indítványok/módosítások második olvasata IGEN NEM Minősített többség

38

A Tanács határoz IGEN Megszavazott összegek és megjegyzések

PARLAMENT A nem kötelező kiadások második olvasata decemberben NEM Első olvasat/új összeg (a képviselők többsége + a szavazatok 3/5-e) A képviselők többsége/ a szavazatok 2/3-os többsége: a költségvetés elutasítható

■ Az Európai Unió kulcsszavai Egységes piac Az Európai Unió egy olyan hatalmas tér, ahol elvileg a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke olyan szabadon tud mozogni a tagállamok között, mintha azok egyetlen egységes országot alkotnának, azaz határokon történő ellenőrzés és vám nélkül. Ám ennek megvalósulásához kellett bizonyos idő: az EGK országai között a vámok teljes eltörlésére csak 1968. július 1-jén került sor. A kereskedelem egyéb korlátainak megszüntetése is időbe telt, és az „egységes piac” csak 1992 végére vált valósággá.

Európai Beruházási Bank A luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank (EBB) feladata az, hogy a közösségi terület kiegyenlített fejlesztése révén hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz. A Bank hosszú távon finanszíroz olyan konkrét beruházásokat, amelyeknek gazdasági, műszaki, környezeti és pénzügyi fenntarthatósága biztosított. Az Unión kívül az EBB támogatja a tagjelölt és a nyugat-balkáni országok előcsatlakozási stratégiáit. A Bank hajtja végre az európai segítségnyújtási és fejlesztési együttműködési politikák keretében kötött megállapodások pénzügyi részét is.

39

Az Európai Unió kulcsszavai

Európai Bizottság Az Európai Bizottság az Európai Unió általános érdekét védi és testesíti meg. A jogszabályokat illetően szinte kizárólagos hatásköre van a kezdeményezésre. A Közösség politikáinak keretében előkészíti és végrehajtja a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott jogszabályokat. A Bizottságnak egyébként végrehajtási, igazgatási és ellenőrzési jogköre is van. Ez az intézmény gondoskodik a közösségi politikák tervezéséről és végrehajtásáról, végrehajtja a költségvetést és kezeli a közösségi programokat. A „Szerződések őreként” felügyeli az európai jogszabályok betartását. A Bizottságot a Tanács – a tagállamokkal egyetértésben – minősített többséggel nevezi ki öt évre. Az Európai Parlament a Bizottságról beiktatási szavazást folytat, és a Bizottság a Parlamentnek tartozik felelősséggel.

Európai Csalás Elleni Hivatal Az 1999. június 1-jén felállított Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladata, hogy küzdjön az Európai Unió költségvetését károsító csalások ellen. A Hivatal az Unió valamennyi intézményének és szervének gazdálkodását és finanszírozását teljes műveleti függetlenségben vizsgálhatja.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

40

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) – amelyet a Római Szerződés (1957) hozott létre – különböző gazdasági és szociális érdekcsoportokat képviselő konzultatív testület. Bizonyos területeken a Szerződés előírja, hogy a Tanács vagy a Bizottság csak az EGSZB-vel folytatott konzultációt követően hozhat határozatot. Ilyenek a foglalkoztatás- és a szociálpolitika, az oktatás, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a gazdasági és társadalmi kohézió stb. 344 tagja van, akiket a nemzeti kormányok jelölnek és az Európai Unió Tanácsa nevez ki négy évre, amely időszak megújítható.

Az Európai Közösségek Bírósága

Európai Központi Bank Az Európai Központi Bankot (EKB) 1998. június 30-án avatták fel Frankfurtban, feladata a monetáris politika irányítása az euróövezet tagállamaiban. 1999. január 1-je óta a fő feladata az, hogy az euróövezetben fenntartsa az árak stabilitását, és végrehajtsa a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által meghatározott monetáris politikát. Az EKB teljesen független.


A luxembourgi székhelyű Bíróság az alkotmányos Szerződések értelmezésével és alkalmazásával biztosítja a jog betartását. A bírák száma megegyezik a tagállamok számával. A bírák munkáját a tagállamok által közösen hat évre kinevezett nyolc főtanácsnok segíti. A Bíróságnak két fő feladata van: ellenőrzi, hogy az európai intézmények és a kormányok tevékenysége összhangban áll-e a Szerződésekkel, valamint a nemzeti bíróságok kérésére értelmezi a közösségi jog rendelkezéseit és azok érvényességét.

Európai ombudsman A tagállamokban élő vagy ott székhellyel rendelkező magán- vagy jogi személyek az európai ombudsmannál tehetnek panaszt a közösségi intézmények vagy szervek által (a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság kivételével) elkövetett hivatali visszásságok miatt. Panasz nyújtható be például az információhoz való hozzáférés hiánya vagy megtagadása, indokolatlan igazgatási késedelem, méltánytalan vagy megkülönböztető bánásmód vagy az átláthatóság hiánya miatt.

Európai Számvevőszék Az Európai Számvevőszékbe – amelynek székhelye Luxembourgban van – minden tagállam egy tagot delegál. A Számvevőszék ellenőrzi az Európai Unió (valamint a Közösség által létrehozott valamennyi szervezet) bevételeinek és kiadásainak jogszerűségét és szabályszerűségét, és felügyel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra. Ezenkívül az Európai Parlament és a Tanács számára az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot ad. A Számvevőszék bármilyen szabálytalanságot önmaga is jelezhet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

41


Európai Tanács Az Európai Tanács az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői rendszeres üléseinek ös�szefoglaló neve. Az a szerepe, hogy megadja az Európai Unió fejlődéséhez szükséges impulzusokat, és meghatározza az általános politikai irányvonalakat. Az Európai Tanács nem jogalkotó, és határozatait konszenzussal hozza. Évente legalább kétszer ülésezik. Az Európai Tanács üléseit általában Brüsszelben tartják.

Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa („Miniszterek Tanácsa” vagy „Tanács”) a Parlamenttel együtt jogalkotói és költségvetési feladatokat lát el. A legfőbb intézmény a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) érintő határozatok, valamint a gazdaságpolitikák összehangolása terén. A tagállamok miniszteri szintű fóruma, tehát a tagállamokat képviselő intézmény. A Tanácsban kilenc különböző összetételben ülésezhetnek a tagállamok illetékes miniszterei: Általános Ügyek és Külkapcsolatok; Gazdasági és Pénzügyek; Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács; Bel- és Igazságügyi Együttműködés (IB); Közlekedés, Hírközlés és Energia; Mezőgazdaság és Halászat; Környezetvédelem; Oktatás, Ifjúság és Kultúra. A Tanács székhelye Brüsszelben van, de Luxembourgban is ülésezik.

Gazdasági és monetáris unió (GMU) A gazdasági és monetáris unió (GMU) azt a folyamatot jelöli, amelynek célja az uniós tagállamok gazdasági és monetáris politikáinak összehangolása a közös pénz, az euró bevezetése érdekében. 1999. január 1-jén történt meg az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítése és a közös pénz bevezetése a GMU államaiban. 2002. január 1-jétől vezették be a régebbi nemzeti pénzeket felváltó euróbankjegyeket és -pénzérméket, azonban nem minden tagállam fogadta el közös pénzként az eurót.

42

Az Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok kötelesek bevezetni az eurót, amint teljesítik az összes előírt követelményt (konvergenciakritériumok), amelyek célja annak biztosítása, hogy a gazdasági fejlődés kiegyensúlyozott maradjon a GMU-n belül, és ne okozzon feszültségeket a tagállamok között.

Hatáskörök megosztása Az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörök megosztása három különböző kategóriára oszlik:

A hatásköri megosztás tiszteletben tartását a szabályozó szerepet betöltő szubszidiaritás és arányosság elve biztosítja.


– párhuzamos vagy megosztott hatáskörök (a leggyakoribb eset); – kizárólagos közösségi hatáskörök (a tagállamok visszavonhatatlanul lemondanak minden cselekvési lehetőségükről); – támogató hatáskörök vagy területek (a Közösség csak összehangolja és ösztönzi a tagállamok tevékenységét).

Közösségi vívmányok Ez a kifejezés azokat a közös jogokat és kötelezettségeket jelenti, amelyek az Európai Unió valamennyi tagállamára vonatkoznak. A közösségi vívmányok magukban foglalják az európai jogszabályokat és Szerződéseket, a nyilatkozatokat és az állásfoglalásokat, a közösségi vonatkozású nemzetközi megállapodásokat és a Bíróság joggyakorlatát. Alkotórészei még az Unió kormányai által a bel- és igazságügy, valamint a közös kül- és biztonságpolitika területén elfogadott rendelkezések. A tagjelölt országoknak az Unióhoz történő csatlakozásukat megelőzően kell elfogadniuk a közösségi vívmányokat, majd a közösségi jogszabályokat kell átültetniük saját nemzeti jogalkotásukba.

Régiók Bizottsága Az 1994-ben létrehozott Régiók Bizottsága (RB) az a politikai testület, amely révén a helyi és regionális szervek közvetlenül hallathatják hangjukat az Unióban. A Szerződések a Bizottságot és a Tanácsot a Régiók Bizottságával történő konzultációra kötelezik minden olyan javaslattal kapcsolatban, amelynek helyi vagy regionális hatása lehet; idetartozó területek a gazdasági és társadalmi kohézió, a transzeurópai infrastrukturális hálózat, a közegészségügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatáspolitika, a környezetvédelem, a közlekedés stb. A Bizottság 344 tagból áll. A tagok gyakran helyi önkormányzati képviselők vagy polgármesterek, akiket négy évre nevez ki a Tanács a tagállamok javaslata alapján.

43

44


Szubszidiaritás és arányosság A szubszidiaritás elvének célja annak biztosítása, hogy a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb hozzák meg, ellenőrizve, hogy a nemzeti, regionális vagy helyi szinten kínálkozó lehetőségekhez képest indokolt-e a közösségi szintű fellépés. Pontosabban, ennek az elvnek az értelmében az Unió csak akkor cselekszik – a kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket kivéve –, ha ez a nemzeti, regionális vagy helyi szintű fellépésnél hatékonyabb. Ez az elv szorosan kapcsolódik az arányosság elvéhez, amely azt feltételezi, hogy az Unió cselekvése nem mehet tovább annál, mint amennyi a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

■ Az európai integráció legfontosabb dátumai 1950. május 9. – Robert Schuman francia külügyminiszter a Franciaország és Nyugat-Németország közötti szén- és acélunió létrehozását javasolja – a terv Jean Monnet elképzelésein alapul. Robert Schuman beszédének dátumát (május 9.) azóta minden évben megünneplik az „Európa-nap” keretében. 1951. április – Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia a Schuman-tervre alapozva, az ún. Párizsi Szerződéssel megalakítja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). 1957. március – A hat alapító tag aláírja a Római Szerződést, amely létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) vagy „Közös Piac”-ot, valamint az Európai Atomenergia-közösséget (EURATOM), és amely 1958. január 1-jén lép hatályba. 1958. március – Az Európai Parlamenti Közgyűlés alakuló ülése. 1962. március – Az Európai Parlamenti Közgyűlést átkeresztelik Európai Parlamentre. 1968. július – 18 hónappal a tervezett dátum előtt teljesen eltörlik az ipari termékekhez kapcsolódó vámokat, és közös külső vámtarifát vezetnek be. 1973. január – A Közösség első bővítése: Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az EGK-hoz. 1979. június – Az első, általános választójog alapján történő európai parlamenti választások. A képviselőket korábban a nemzeti parlamentek delegálták. Kilenc ország 410 európai képviselőt választ. 1981. január – Görögország csatlakozik az EGK-hoz. 1984. június – Európai parlamenti választások: tíz ország 434 európai képviselőt választ. 1986. január – Spanyolország és Portugália csatlakozik az EGK-hoz. 1987. július – Hatályba lép az Egységes Európai Okmány. Megerősítik a Parlament hatásköreit. 1989. június – Európai parlamenti választások: 12 ország 518 európai képviselőt választ. 45

1989. november – Lebontják a berlini falat, befejeződik a hidegháború, és elkezdődhet Európa megosztottságának felszámolása.

Az európai integráció legfontosabb dátumai

1993. január – Létrejön az egységes piac és a négy szabadság: valósággá válik az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása. 1993. november – Hatályba lép az Európai Unióról szóló, Maastrichtban aláírt Szerződés. Meghatározza a jövőbeni közös valutára, a kül- és biztonságpolitikára, valamint az igazság- és belügy területén szorosabb együttműködésre vonatkozó terveket. Az „Európai Unió” hivatalosan felváltja az „Európai Közösség” elnevezést. Létrejön az „együttdöntési” eljárás, amely valódi jogalkotói hatáskört biztosít az Európai Parlament számára. 1994. június – Európai parlamenti választások: 12 ország 567 európai képviselőt választ. 1995. január – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. 1999. május – Hatályba lép az Amszterdami Szerződés. A Szerződés előmozdítja a közösségi intézmények reformjára vonatkozó intézkedéseket, és dönt arról, hogy erősíteni kell Európa befolyását a világban, valamint több pénzt fordítsanak a foglalkoztatásra és az állampolgárok jogaira. 1999. június – Európai parlamenti választások: 15 ország 626 európai képviselőt választ. 2001. december – A laekeni Európai Tanács nyilatkozatot fogad el az Unió jövőjéről, s ezzel megnyitja az utat az EU újabb nagy reformja, valamint az európai alkotmány megszövegezéséért felelős Konvent létrehozása előtt. 2002. január – 12 országban forgalomba kerülnek az euróbankjegyek és -pénzérmék, amelyek az addig használt nemzeti pénznemeket váltják fel. 2003. február – Hatályba lép a Nizzai Szerződés, amely felkészíti az EU-t tíz új tagállam következő évi csatlakozására. Elfogadják az Európai Unió Alapjogi Chartáját. 2003. július – A „Konvent Európa jövőjéről” befejezi az európai alkotmány megszövegezésével kapcsolatos munkáját. 2004. május – Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozik az EU-hoz. 2004. június – Európai parlamenti választások: 25 ország 732 európai képviselőjét választják meg. 2004. október – Az állam- és kormányfők aláírják az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést.

46

2005. június – Gondolkodási időszak kezdete azt követően, hogy a Franciaországban és Hollandiában tartott népszavazás elutasította az alkotmánytervezetet.

2007. január – Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz. Az európai képviselők száma 785-re emelkedik. Szlovénia áttér az euróra, így az euróövezet tizenharmadik országa lesz. 2007. március – A Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából a Parlament a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt aláírja a Berlini Nyilatkozatot.

2008. január – Ciprus és Málta bevezetik az eurót. 2008. március – Az Európai Parlament megalakulásának ötvenedik évfordulója. 2009. január – Az euró 10. születésnapja. Szlovákia bevezeti az eurót. 2009. június – Európai parlamenti választások. 27 országban 736 európai képviselőt választanak meg.

Az európai integráció legfontosabb dátumai

2007. december – Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei ünnepélyesen aláírják az Alapjogi Chartát, az állam- és kormányfők pedig aláírják a reformszerződést.

47

■ Az Európai Parlament elérhetőségei Európai Parlament Plateau du Kirchberg BP 1601 L-2929 Luxembourg (352) 43 00-1 (352) 43 00-24842

Európai Parlament Rue Wiertz 60 B-1047 Bruxelles (32-2) 284 21 11 (32-2) 230 69 33

Európai Parlament Allée du Printemps BP 1024/F F-67070 Strasbourg Cedex (33) 388 17 40 01 (33) 388 17 48 60

Petíciók

Állampolgári levelezés

Európai Parlament Az Európai Parlament elnöke Rue Wiertz B-1047 Bruxelles

Európai Parlament Állampolgári levelezés GOL03A012 L-2929 Luxembourg (352) 43 00-27072

Látogatások és szemináriumok

48

Európai Parlament Látogatások és szemináriumok Rue Wiertz 60 B-1047 Bruxelles (32-2) 284 21 11 (32-2) 284 35 30

Európai Parlament Európai Parlament Látogatások és szemináriumok Látogatások és szemináriumok Bureau de Strasbourg L-2929 Luxembourg BP 1024 F (352) 43 00-27072 F-67070 Strasbourg Cedex (33) 388 17 51 84

Elektronikus nyomtatvány kitöltésével bejelentkezhet az Európai Parlament internetes oldalán keresztül is: www.europarl.europa.eu

Tájékoztatási irodák

DANMARK

ÉIRE/IRELAND

BRUXELLES Rue Wiertz 60 B-1047 Bruxelles (32-2) 284 20 05 (32-2) 230 75 55 [email protected] www.europarl.be

KØBENHAVN Gothersgade 115 DK-1123 KØBENHAVN K (45-3) 314 33 77 (45-3) 315 08 05 [email protected] www.europarl.dk

DUBLIN Molesworth Street 43 IRL-DUBLIN 2 (353-1) 605 79 00 (353-1) 605 79 99 [email protected] www.europarl.ie

БЪЛГАРИЯ

DEUTSCHLAND

ΕΛΛΑΔΑ/GREECE

SOFIA Moskovska Str. 9 BG-1000 SOFIA (359-2) 985 35 45 (359-2) 981 99 44 [email protected] www.europarl.europa.eu/sofia

BERLIN Unter den Linden 78 D-10117 BERLIN (49-30) 22 80 10 00 (49-30) 22 80 11 11 [email protected] www.europarl.de

AΘΗΝΑ Leof. Amalias 8 GR-10557 ATHINA (30-210) 327 89 00 (30-210) 331 15 40 [email protected] www.europarl.gr

ČESKÁ REPUBLIKA PRAHA Jungmannova ul. 24 CZ-110 00 PRAHA 1 (420) 255 708 208 (420) 255 708 200 [email protected] www.evropsky-parlament.cz

MÜNCHEN Erhardtsrasse 27 D-80469 MÜNCHEN (49-89) 20 20 87 90 (49-89) 202 08 79 73 [email protected] www.europarl.de

Az Európai Parlament elérhetőségei

BELGIQUE/BELGIË

ESPAÑA

EESTI

MADRID Paseo de la Castellana 46 E-28046 MADRID (34-91) 436 47 47 (34-91) 578 31 71 [email protected] www.europarl.es

TALLINN Rävala 4 EE-10143 TALLINN (372-6) 30 69 69 (372-6) 30 69 68 [email protected] www.europarl.ee

BARCELONA Passeig de Gràcia 90 1° E-08008 BARCELONA (34-93) 272 20 44 (34-93) 272 20 45 [email protected] www.europarl.es 49


FRANCE

KYPROS

MAGYARORSZÁG

PARIS 288, bd Saint Germain F-75341 PARIS CEDEX 07 (33) 140 63 40 00 (33) 145 51 52 53 [email protected] www.europarl.fr

NICOSIA Vyronos Avenue 30 CY-1096 NICOSIA (357-22) 87 05 00 (357-22) 76 77 33 [email protected] www.europarl.europa.eu/nicosia

BUDAPEST DEÁK PALOTA, Deák Ferenc u. 15. H-1052 BUDAPEST (36-1) 411 35 40 (36-1) 411 35 60 [email protected] www.europarl.hu

LATVIJA RIGA Aspāzijas bulvāris 28 LV-1050 RĪGA (371) 708 54 60 (371) 708 54 70 [email protected] www.europarl.lv

MALTA

STRASBOURG Centre de Presse - BP 1024 F-67070 STRASBOURG CEDEX (33-(0)3) 88 17 40 01 (33-(0)3) 88 17 51 84 [email protected] MARSEILLE 2, rue Henri Barbusse BP 22164 F-13205 Marseille Cedex 01 (33) 496 11 52 90 (33) 491 90 95 03 [email protected] http://sudest.europarl.fr ITALIA

50

ROMA Via IV Novembre, 149 I-00187 ROMA (39-06) 69 95 01 (39-06) 69 95 02 00 [email protected] www.europarl.it MILANO Corso Magenta 59 I-20123 MILANO (39-02) 434 41 71 (39-02) 434 41 75 00 [email protected] www.europarl.it

VALLETTA 254 Europe House St Paul’s Street VLT-1215 VALLETTA MALTA (356-21) 23 50 75 (356-21) 23 06 61 [email protected] www.europarlmt.eu

LIETUVA VILNIUS Naugarduko St. 10 LT-01141 VILNIUS (370-5) 212 07 66 (370-5) 261 98 28 [email protected] www.europarl.lt

NEDERLAND DEN HAAG Mauritskade 35 NL-2514 HD DEN HAAG (31-70) 313 54 00 (31-70) 364 70 01 [email protected] www.europeesparlement.nl

LUXEMBOURG LUXEMBOURG 7, rue du Marché-aux-Herbes L-1728 LUXEMBOURG (352) 430 02 25 97 (352) 430 02 24 57 [email protected]

ÖSTERREICH WIEN Wipplingerstraße 35A A-1010 WIEN (43-1) 516 17-0 (43-1) 513 25 15 [email protected] www.europarl.at

SLOVENSKO

UNITED KINGDOM

WARSZAWA Ul. Jasna 14/16a PL-00-041 WARSZAWA (48-22) 595 24 70 (48-22) 595 24 80 [email protected] www.europarl.pl

BRATISLAVA Palisády 29 SK-81106 BRATISLAVA (421-2) 59 20 32 97 (421-2) 54 64 80 13 [email protected] www.europskyparlament.sk

LONDON 2 Queen Anne’s Gate UK - LONDON SWIH 9AA (44-207) 227 43 00 (44-207) 227 43 02 [email protected] www.europarl.org.uk

PORTUGAL

SUOMI/FINLAND

LISBOA Largo Jean Monnet, 1-6 P-1269-070 LISBOA (351-21) 350 49 00 (351-21) 354 00 04 [email protected] www.parleurop.pt

HELSINKI/HELSINGFORS Pohjoisesplanadi 31 / Norra esplanaden 31 FIN-00100 HELSINKI/HELSINGFORS (358-9) 622 04 50 (358-9) 622 26 10 [email protected] www.europarl.fi

ROMÂNIA

SVERIGE

BUCUREŞTI 31 Vasile Lascar Street, floor 1 - Sector 2 RO-020492 BUCUREŞTI (40-21) 405 0880 (40-21) 405 0886 [email protected] www.europarl.ro

STOCKHOLM Regeringsgatan 65, 6 tr. S-11156 STOCKHOLM (46-8) 56 24 44 55 (46-8) 56 24 44 99 [email protected] www.europarl.se

EDINBURGH The Tun 4 Jackson’s Entry, Holyrood Road UK - EDINBURGH EH8 8PJ (44-131) 557 7866 (44-131) 557 4977 [email protected] www.europarl.org.uk


POLSKA

SLOVENIJA LJUBLJANA Breg 14 SI-1000 LJUBLJANA (386-1) 252 88 30 (386-1) 252 88 40 [email protected] www.europarl.si 51

www.europarl.europa.eu weboldalt. Ezt a kiadványt az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága készítette.

QA-78-09-941-HU-C XX-00.00-000-FR-X

Bővebb információért látogassa meg a

Kézirat lezárása: 2009. július

A fényképeket rendelkezésre bocsátotta: Európai Közösségek: 2., 3., 17., 20., 22., 25., 26. oldal; Európai Közösségek/Pietro Naj-Oleari: 6., 14. oldal Európai Közösségek/építész: AEL, 37. oldal; Európai Közösségek/építész: Architecture Studio, borító, Európai Közösségek/építész: Architecture Studio 30. oldal; Európai Közösségek/Pietro Naj-Oleari/ építész: Architecture Studio, 24., 32., 47. oldal; Európai Közösségek/ Pietro Naj-Oleari/építész: Association des architectes du CIC: Vanden Bossche sprl, C.R.V. s.a., CDG sprl, Studiegroep D. Bontinck, Homlokzat és ülésterem belsőépítészet: Michel Bouquillon, építész, 28. oldal; Európai Közösségek/ECHO/Susana Perez Diaz, 21. oldal; Corbis, 8., 10., 12., 16., 18. oldal; PhotoAlto/Frédéric Cirou, 34. oldal; Yves Fonck/építész: Architecture Studio, 2. oldal Az Európai Unióról bővebb információ az Európa szerveren, a következő címen áll rendelkezésre: http://europa.eu Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2009 © Európai Közösségek, 2009 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrást feltüntetik. Printed in Germany FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA

NYOMTATVA

XX FR- X Az Európai Parlament

Recommend Documents