13. szám 126. évfolyam június 3. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM

13. szám

126. évfolyam

2010. június 3.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal Utasítások 23/2011. (VI. 03. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények 777 között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor. 24/2011. (VI. 03. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli 798 elkülönítési szabályzatáról. Egyéb közlemények: UIC döntvénylista

Utasítások 23/2011. (VI. 03. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor. 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenység során, az utazás előtti, közbeni, az utazás utáni, illetve az utazáshoz kapcsolódóan, a magas színvonalon történő utastájékoztatás működtetése, az ehhez szükséges feladatok és előírások egységes meghatározása.

829

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed — működési területtől függetlenül — a vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet ellátó MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. szervezeti egységeire és az érintett munkavállalóira. Jelen utasítás a válságkezelési dokumentáció részét képezi. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága és a MÁV-START Zrt. Technológiai Üzemeltetés szervezeti egysége felelős.

778

A MÁV Zrt. Értesítője

13. szám

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

3.4 Dinamikus utastájékoztató eszközök

3.1 Normál üzemi körülmény

Azok a vizuális és auditív eszközök, berendezések, amelyeken a közzétett információ folyamatosan a vonatközlekedésnek megfelelően változtatható.

Normál üzemi körülményről akkor beszélünk, amikor a közforgalmú menetrendben meghirdetett vonatok menetrend szerint, vagy nem a pályakapacitás csökkenéséből eredő késéssel közlekednek, illetve a késés nem okoz pályakapacitás csökkenést. 3.2 Rendkívüli esemény Rendkívüli esemény minden olyan zavar, vagy akadály, amely a vonatközlekedést kizárta, illetve a vasútüzem lebonyolítását akadályozta. Utastájékoztatási szempontból rendkívüli eseménynek minősül: - baleset, veszélyeztetés, - a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos vagy gondatlan cselekmény, vasúti jármű hatalomba kerítése, a tűzeset, robbanás, - a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, vegyi szennyeződés, - környezetszennyezés, - forgalmi vagy műszaki nehézmény, - a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, - sugárzó anyag észlelése, vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződés, - a vasútüzem biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett esemény (árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talaj erózió, viharkár, nukleáris veszély, járvány veszély stb.), - közlekedő vonatot, a vasúti infrastruktúrát és annak elemeit, vasútállomást érintő közveszéllyel fenyegetés, a MÁV Csoport működését érintő munkavállalói sztrájk vagy külső megmozdulás, demonstráció, - a MÁV csoport működési körén kívüli okok, melyek jelentős hatással vannak az általános üzemviteli rendre (vasúti pálya közelében lévő létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége, stb.). 3.3 Rendkívüli üzemi körülmény Rendkívüli üzemi körülményről beszélünk, amikor pályakapacitás csökkenése miatt a közforgalmú menetrendben meghirdetett vonatok nem, vagy csak jelentős késésekkel közlekedtethetők le. A pályakapacitás szűkülésnek tekintendők azok a műszaki zavarok, amelyek előre nem tervezhető módon csökkentik az infrastruktúra áteresztő képességét.

3.5 Statikus utastájékoztató eszközök Azok a többnyire papír alapú utastájékoztató eszközök, amelyek viszonylagosan állandó jellegű információkat tesznek közzé. (pl.: Érkező-induló vonatok jegyzéke) 3.6 Kiemelt állomás Utastájékoztatási szempontból fontos, jelentős utasforgalommal rendelkező állomások, melyek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3.7 Megállóhely Utastájékoztatási szempontból megállóhelynek minősül az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás szerinti megállóhely, megálló-rakodóhely. 3.8 Állomási utasperonok megközelítési időszükséglete Az állomások utasforgalmi területe (váróterem, pénztárcsarnok) és a személyszállító vonat által használt peronos vágányok megközelítésének időszükséglete. A Forgalmi Csomópont és a Személyszállítási Szolgáltatási Központ által kijelölt munkavállalók pontos mérésekkel kötelesek vágányonként, illetve perononként megállapítani az utasforgalmi terület és a peronok közötti közlekedési időt. 3.9 Állomási utasperonok megközelítésének időnormatívája Azon állomásokon, ahol az utasforgalmi terület és a peronok közötti gyalogos közlekedés időszükséglete a 2 percet nem éri el, ott az állomási utasperonok megközelítési időnormatívája egységesen 2 perc. Azokon az állomásokon, ahol az utasforgalmi terület (váróterem, pénztárcsarnok) és a személyszállító vonat által használt peronos vágányok közötti közlekedési időszükséglet a 2 percet meghaladja, a mért időt 2 perccel megnövelve, „állomási utasperonok megközelítési időnormatívája” néven kell az Állomási Végrehajtási Utasításban (továbbiakban: ÁVU) rögzíteni. Az állomásra érkező, valamint érkezés után továbbinduló vonatok esetén a vonat menetrendszerinti és tényleges indulása előtt az „állomási utasperonok megközelítési időnormatívája” perc értékét kell alkalmazni, amennyiben az általánosan meghatározott 3-5 perc értéket meghaladja.

13. szám


779

3.10 Megállapodás

3.13 Monitorok

Az állomásokon az egyeztetett, kapcsolódó technológiai folyamatok végrehajtásának módját a vállalkozó vasúti társaság és a Forgalmi Csomópont vezetője között rög

A monitorok, mint vizuális utastájékoztató eszközök, az összesítő utastájékoztató táblán megjelent adatok ismétlését és/vagy az utazási információk önálló megjelenítését biztosítják. A monitorin megjelenített adatokra, ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint az összesítő utastájékoztató táblákra.

zítő dokumentum, amelynek megkötését az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1.1.4.1. pontja írja elő. 3.11 Utastájékoztatási kötelezettség A vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenység során, az utazás előtti,- közbeni, az utazás utáni, illetve az utazáshoz kapcsolódóan, magas színvonalon történő utastájékoztatást kell megvalósítani. Az utasok megfelelő tájékoztatása érdekében mind a Pályavasút, mind a MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalója, képzettségének megfelelően a legmagasabb szintű tájékoztatást köteles nyújtani, az utazóközönség részére. A Pályavasút munkavállalói az állomásokon, pályaudvarokon, és egyes esetekben a megállóhelyeken a személyszállító vonatok közlekedéséről, a használt vágány megnevezéséről, a vonat késéséről, a késés okáról és annak mértékéről, csatlakozási és átszállási lehetőségekről adnak tájékoztatást az utasok részére. A felsorolt utastájékoztatási tevékenységet a pályavasút a rendszeresített vizuális és hangosbemondó berendezések kezelésével, a közszolgáltatási szerződés előírásai szerint biztosítja. Azon állomásokon, ahol a Pályavasút munkavállalói nem végeznek menetjegy értékesítési tevékenységet, kizárólag az adott vonalszakaszon közlekedő személyszállító vonatok közlekedési időadataira vonatkozón nyújtanak utazási információkat. Az ilyen állomásokon a pályavasutat egyéb az utazással kapcsolatos információszolgáltatási kötelezettség nem terheli. Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók a szükséges szakmai képzettség hiánya miatt nem tudják az utasokat megfelelően tájékoztatni, illetve informálni, akkor kötelesek az utasokat a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók felé irányítani, függetlenül attól, hogy azok a MÁV-START Zrt. vagy a Pályavasút alkalmazásában állnak. 3.12 Az utastájékoztatás nyelve Az utastájékoztatás alapnyelve a magyar, azonban a Vasútvállalat megrendelése és költségviselése alapján, a Pályavasút — a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állása esetén — biztosítja az adott állomáson az idegen nyelven történő utastájékoztatást. A Pályavasút az idegen nyelvű tájékoztatásra vonatkozó megrendelést csak akkor fogadja el, ha az érintett berendezés arra alkalmas.

4.0 UTASÍTÁS ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK • Az utastájékoztatási tevékenységet elsősorban a vizuális utastájékoztató eszközök alkalmazásával kell ellátni. • A vizuális kijelzőkkel adott tájékoztatásnak tartalmaznia kell a vonat érkezése, indulása előtt a vágány számát, a célállomást, a vonattípust és a menetrendszerinti érkezési-, illetve indulási időt. • Az ún. hangosbemondón adott tájékoztatás a vizuális utastájékoztató eszközökön közzétett információkat kiegészíti, megerősíti és az időközi változásokra hívja fel a figyelmet. • A hangosbemondó által adott tájékoztatásnak tartalmaznia kell a vonat érkezése, indulása előtt a vágány számát, a célállomást, a vonattípust és a menetrendszerinti indulási időt. • Amennyiben az érkező vonathoz csatlakozási lehetőség van, a vonat megállása után a csatlakozási lehetőségeket (a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében) közölni kell. • A papíralapú hirdetmények kifüggesztési helyének meghatározását — egyes esetekben azok előállítására és kihelyezésére is vonatkozó előírásokat — „Megállapodásban” kell rögzíteni. • A helyi viszonyokra jellemző utastájékoztatási idő normatívát — a peronokhoz való eljutási idők fegyelembevételével — az ÁVU és „Megállapodás” vonatkozó pontjában kell szabályozni. • A vizuális és a hangosbemondó berendezés használhatatlansága esetén követendő részletes eljárást az ÁVU és a „Megállapodás” adott pontjában kell szabályozni. Pályavasúti személyzettel nem rendelkező szolgálati helyeken lehetőség van arra, hogy a MÁV Zrt és a MÁVSTART Zrt. kijelölt szervezeti egységei „Megállapodás”-ban rögzítsék a MÁV-START Zrt. munkavállalója által végzett utastájékoztatási tevékenységet. Ebben az esetben a vonatok késéséről a pályavasút munkavállalói a MÁV-START Zrt. utastájékoztatási tevékenységet is végző munkavállalóját kötelesek tájékoztatni. Az értesítés módjára vonatkozó szabályokat az Állomási Végrehajtási Utasítás vonatkozó pontjában is rögzíteni kell. • A már meghirdetett információk tartalmában bekövetkezett változásokról az utazóközönséget mind a vizuális, mind a hangosbemondó berendezések útján tájékoztatni kell.

780


• Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni. • A vonatok késésének mértékét szükség esetén folyamatosan aktualizálni kell. • Az induló vonatok 15 percet elérő vagy meghaladó késése esetén az esetleges alternatív vasúti utazási lehetőségekre is fel kell hívni a figyelmet. • A vonatforgalmat akadályozó rendkívüli események bekövetkezése esetén az alkalmas vizuális berendezéseken az erre utaló információt meg kell jeleníteni. • A normál üzemi körülmények között alkalmazandó közlemények részletes szövegét az „Utastájékoztató szövegkönyv” tartalmazza. Az utastájékoztató szövegkönyvek elkészítése a MÁV-START Zrt. kijelölt szervezetének a feladata. • A rendkívüli eseményekkel kapcsolatban alkalmazandó közlemények minta szövegeit jelen utasítás 3. sz. melléklete tartalmazza, amely az „Utastájékoztató szövegkönyv” mellékletét képezi. • Az utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén, a személyzet nélküli állomásokra — hangos utastájékoztatás szempontjából — a személyzet nélküli megállóhelyi szabályok vonatkoznak. • Az egyes kategóriákra és szegmensekre meghatározott előírásokat az új berendezések tervezése során tervezési irányelvként kell alkalmazni. 4.1 Az utastájékoztatási tevékenységet ellátók felelőssége Amennyiben az érintett munkáltató az utasok tájékoztatásának elégtelen végrehajtását tapasztalja, avagy az utastájékoztatási szolgáltatás – bizonyíthatóan - elégtelen ellátásáról értesült, az esetet minden érintett tekintetében vizsgálni kell. Az utazóközönség tájékoztatásának szervezésére, illetve annak végrehajtására kötelezett munkavállalókkal szemben — megállapított mulasztás esetén — munkáltatói eljárást kell kezdeményezni. 5.0 AZ UTASTÁJÉKOZTATÁSRA VONATKOZÓ NORMATÍV ELŐÍRÁSOK NORMÁL üZEMI KöRüLMÉNYEK ESETÉRE 5.1. Budapesti fejpályaudvarok 5.1.1 Vizuális utastájékoztatási eszközök 5.1.1.1 összesítő utastájékoztató kijelzők kezelése Az érkező és induló vonatoknál legalább 1 órányi vonatforgalom megjelenítését kell biztosítani, a vonatok a menetrend szerinti indulási, illetve érkezési időrendi sorrendjében. A érkező/induló vonatok ún. felállítási vágányának

13. szám

megjelenítését a menetrendszerinti érkezési, illetve indulási idő előtt 20 perccel kell biztosítani. Az adott vonat indulása előtt a vágányszám megjelölést addig nem szabad kiírni, amíg az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel is indul vonat. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni nem szabad, kivéve, ha a vonatok 20 percen belüli indulás céljából tartózkodnak a vágányon. Ebben az esetben viszonylatonként utalni kell arra, hogy a vágányon több vonat tartózkodik (pl.: 7. vágány eleje, 7. vágány vége). Az érkező, illetve induló viszonylat szerint megosztott vizuális összesítő táblán a nem helyből induló, ún. „átlós” vonatok esetén az érkező vonatok oldalon a megjegyzés rovatban utalni kell a vonat további közlekedési jellemzőire (pl.: Pécs felé), az induló vonatok oldalon pedig a vonat kiindulási állomására (pl.: Miskolc felől), a vágányszámot ebben az esetben az érkező és az induló oldalon azonos időben kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vizuális eszközön meg kell jeleníteni legkésőbb a vonat menetrend szerinti érkezési ideje előtt 3 perccel, induló vonatnál pedig a várható késés megállapítása után azonnal, de legkésőbb a vonat menetrend szerinti indulása előtt 3 perccel. 5.1.1.2 Vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzők kezelése A vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató táblákon a menetrendszerinti érkezési, illetve indulási idő előtt 20 perccel korábban kell megjeleníteni a vonatokat, kivéve azon eseteket, amikor az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel is indul vonat. A megjelenítést ilyen esetekben is biztosítani kell, legalább 5 perccel a tényleges érkezési, illetve indulási idő előtt. A vágányvégi, illetve vágány melletti táblákon a nem helyből induló, ún. „átlós” vonatokról 20 percet meghaladó menetrendi tartózkodás esetén az érkező vonatokra vonatkozó előírások szerint kell a vizuális utastájékoztatást végezni. 20 perc, vagy annál kisebb tartózkodás esetén az induló vonat adatait a kiindulási állomásra történő utalással (pl.: Miskolc felől) kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késés esetén a vizuális utastájékoztatást a várható késés mértékének megjelenítésével, az érkező vonatoknál legkésőbb a vonat menetrendszerinti érkezése előtt 3 perccel, míg az induló vonatoknál az előrelátható késés megállapításakor kell alkalmazni.

13. szám


5.1.2 Számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése Menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. A menetrend szerint induló vonatokról az indulási idő előtt 15, 8 és 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Budapest-Keleti pályaudvaron — a vágányok elérésének jelentősebb időszükséglete miatt — az induló vonatok esetében 20, 10 és 4 perccel korábban kell magyar nyelvű tájékoztatást alkalmazni. A menetrend szerint azonos időpontban érkező, illetve induló vonatok esetén az egyik vonatról a normatív előírások szerinti idő előtt 1 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Idegen nyelvű utastájékoztatást — megrendelés alapján — a vonatok menetrendszerinti indulása előtt 10 és 5 perccel, illetve az érkezési idő előtt — lehetőség szerint — 5 perccel korábban kell végezni. Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni. 20 perc feletti késés esetén a közleményt 10 percenként ismételni kell. Késetten érkező, illetve induló vonat esetén a tényleges érkezési, avagy indulási idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. A vizuális utastájékoztató berendezés meghibásodása esetén az induló vonatokról a menetrend szerinti indulási idő előtt — lehetőség szerint — 20, 15, 8, 5, 3 perccel, az érkező vonatokról a menetrend szerinti érkezés előtt 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. 5.2 Kiemelt állomások 5.2.1 Vizuális utastájékoztatási eszközök 5.2.1.1 összesítő utastájékoztató kijelző kezelése A kiemelt állomásokon egyesített érkező-induló, illetve érkező és induló vonatok összesítő kijelző eszköz alkalmazásával kell a vonatokra vonatkozó tájékoztatást megtenni. Az érkező és induló vonatoknál legalább 30 percnyi vonatforgalom megjelenítését kell biztosítani, a vonatok menetrend szerinti indulási, illetve érkezési időrendi sorrendjének megfelelően. Az adott vonat indulása előtt a vágányszám megjelölést addig nem szabad kiírni, amíg az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel is indul vonat. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás történt arra is, hogy a vágányon több vonat tartózkodik. A vonatkozó alapinformációkat a szükséges kiegészítő megjelöléssel is el kell látni (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra).

781

Az érkező, illetve induló viszonylat szerint megosztott vizuális összesítő táblán a nem helyből induló vonatok esetén az „érkező vonatok” oldalon a megjegyzés rovatban utalni kell a tovább közlekedő vonat célállomására (pl.: Pécs felé). Az „induló vonatok” oldalon a vonat kiindulási állomására kell utalni (pl.: Miskolc felől), a vágányszámot ebben az esetben lehetőség szerint az érkező és az induló oldalon azonos időben kell megjeleníteni. Az érkezési és indulási viszonylatot együttesen megjelenítő vizuális kijelzőn a vonat kiindulási és célállomása mellett fel kell tüntetni a vonat közlekedési útirányát meghatározó állomás(ok) nevét is. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vizuális eszközön meg kell jeleníteni legkésőbb a vonat menetrend szerinti érkezési ideje előtt 3 perccel, a helyből induló vonatnál pedig a várható késés megállapítása után azonnal, de legkésőbb a vonat menetrend szerinti indulása előtt 3 perccel. 5.2.1.2 Vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzők kezelése A vonatok felállítási vágányának megjelenítését a menetrend szerinti érkezési és indulási idő előtt — lehetőség szerint — legalább 20 perccel korábban biztosítani kell. A vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzőkön az adott vonatra vonatkozó tájékoztatás csak akkor jeleníthető meg, ha az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény nem tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel vonat nem indul. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás van arra, hogy a vágányon több vonat tartózkodik és a vonat alapinformációit a szükséges kiegészítő megjelöléssel is ellátták (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató eszközön is meg kell jeleníteni. 5.2.2 Számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A célállomásra menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. Amennyiben az érkező vonathoz csatlakozási lehetőség van, a vonat megállása után a csatlakozási lehetőségeket (a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében) be kell mondani. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Idegen nyelvű utastájékoztatást — megrendelés alapján — a vonatok menetrendszerinti indulása előtt 9 és 5

782


perccel, illetve az érkezésük előtt — lehetőség szerint — 5 perccel korábban kell végezni. A nem helyből induló vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról, ha a vonat 15 percnél kevesebbet tartózkodik az állomáson. A nem helyből induló, menetrend szerint 15 perc tartózkodási időt elérő vagy meghaladó vonatok esetében a célállomásra érkező vonatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni, 20 perc feletti késés esetén a közleményt 10 percenként ismételni kell. Késetten érkező, illetve induló vonat esetén a tényleges érkezési, avagy indulási idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. Az induló vonatok 15 percet elérő vagy meghaladó késése esetén az esetleges alternatív vasúti utazási lehetőségekre is fel kell hívni a figyelmet. A vizuális utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén az induló vonatokról a menetrend szerinti indulási idő előtt - lehetőség szerint - a menetrend szerinti indulási idő előtt 15, 10, 5, 3 perccel, az érkező vonatokról a menetrend szerinti érkezés előtt 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. 5.3 Kiemelt állomásnak nem minősülő elágazó- és csatlakozó állomások 5.3.1 Vizuális utastájékoztatási eszközök 5.3.1.1 összesítő utastájékoztató kijelzők kezelése Amennyiben az állomás rendelkezik ilyen eszközzel, az érkező és induló vonatoknál legalább 30 percnyi vonatforgalom megjelenítését kell biztosítani, a vonatok a menetrend szerinti indulási, illetve érkezési időrendi sorrendjében. Abban az esetben, ha az összesítő utastájékoztató eszköz és/vagy a menetrend adottságai miatt nem lehet legalább 30 perc időtartamra minden vonatot megjeleníteni, akkor az időrendi sorrendben következő vonatok megjelenítését és aktualizálását folyamatosan kell biztosítani. A vonatok érkező/induló felállítási vágányának megjelenítését a menetrendszerinti érkezési, illetve indulási idő előtt lehetőség szerint 20 perccel korábban kell biztosítani. A hivatkozott vágányszám megjelölést addig nem szabad kiírni, amíg a vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban és menetrendi paraméterekkel még más vonat is indul. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás történt arra is, hogy a vágányon több vonat tartózkodik. A vonatkozó alapinformációkat a szükséges

13. szám

kiegészítő megjelöléssel is el kell látni (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az érkezési és indulási viszonylatot együttesen megjelenítő vizuális összesítő táblán a vonat kiindulási és célállomása mellett fel kell tüntetni a vonat közlekedési útirányát meghatározó állomás(ok) nevét is. Az érkező, illetve induló viszonylat szerint megosztott vizuális összesítő táblán a nem helyből induló vonatok esetén az „érkező vonatok” oldalon a megjegyzésként utalni kell a vonat további közlekedési jellemzőire (pl.: Pécs felé), az „induló vonatok” oldalon pedig a vonat kiindulási állomására (pl.: Miskolc felől). A vágányszámot ilyen esetekben az érkező és az induló oldalon azonos időben kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vizuális eszközön meg kell jeleníteni legkésőbb a vonat menetrend szerinti érkezési ideje előtt 3 perccel, induló vonatnál pedig a várható késés megállapítása után azonnal, de legkésőbb a vonat menetrend szerinti indulása előtt 3 perccel. 5.3.1.2 Vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató tábla kezelése A vonatok felállítási vágányának megjelenítését a menetrend szerinti érkezési és indulási idő előtt — lehetőség szerint — legalább 20 perccel korábban biztosítani kell. A vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzőkön az adott vonatra vonatkozó tájékoztatás csak akkor jeleníthető meg, ha az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény nem tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel vonat nem indul. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás van arra, hogy a vágányon több vonat tartózkodik és a vonat alapinformációit a szükséges kiegészítő megjelöléssel is ellátták (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató eszközön is meg kell jeleníteni. 5.3.2 Hangos utastájékoztatási eszközök 5.3.2.1 Számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Idegen nyelvű utastájékoztatást — megrendelés alapján — a vonatok menetrendszerinti indulása előtt 9 és 5

13. szám


perccel, illetve az érkezésük előtt — lehetőség szerint — 5 perccel korábban kell végezni. A nem helyből induló vonatok esetén a szigetperonnal rendelkező állomásokon a menetrend szerinti érkezési idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel, a szigetperonnal nem rendelkező állomásokon csak 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról, ha a vonat 15 percnél kevesebbet tartózkodik az állomáson. A nem helyből induló, menetrend szerint 15 perc tartózkodási időt elérő vagy meghaladó vonatok esetében a célállomásra érkező vonatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni, 30 perc feletti késés esetén a közleményt 10 percenként ismételni kell. Késetten érkező, illetve induló vonat esetén a tényleges érkezési, avagy indulási idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. A vizuális utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén alkalmazandó részletes szabályokat az Állomási Végrehajtási Utasítás vonatkozó pontja tartalmazza. 5.3.2.2 Számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A célállomásra menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. A nem helyből induló vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési/indulási idő előtt 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról. A csatlakozási lehetőségek ismertetését — amennyiben a forgalmi szolgálattevő nem egyedül teljesít szolgálatot, illetve nincs felhatalmazási kötelezettsége — az érkező vonat megállása után a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében kell végrehajtani. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Az érkező, illetve induló vonatok 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. A késett vonat tényleges érkezése ideje előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni.

783

viszonylatban más menetrendi paraméterekkel közlekedő vonat is indul, az adott érkező/induló vonat adatait a vágány felszabadulását követően kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vágány melletti utastájékoztató eszközön is meg kell jeleníteni. A késett vonat tényleges érkezése ideje előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 5.4.2 Hangos utastájékoztatási eszközök 5.4.2.1 Számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. A nem helyből induló (átmenő) vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési/indulási idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról. A csatlakozási lehetőségek ismertetését — amennyiben a forgalmi szolgálattevő nem egyedül teljesít szolgálatot, illetve nincs felhatalmazási kötelezettsége — az érkező vonat megállása után a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében kell végrehajtani. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Az érkező, illetve induló vonatok 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. A késett vonat tényleges érkezési ideje előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 5.4.2.2 Számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése Az érkező/induló vonatokról a menetrend szerinti érkezés/indulás előtt 3 perccel korábban kell egyszer tájékoztatást adni. A vonat kiindulási állomásának minősülő szolgálati helyen a menetrend szerinti indulási idő előtt 8 perccel és 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késés esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. Késett vonat érkezése esetén a tényleges érkezési idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 5.5 Megállóhelyek

5.4 Egyéb állomások

5.5.1 Dinamikus vizuális utastájékoztatási eszközök

5.4.1 Vizuális utastájékoztatási eszközök

A vágány melletti utastájékoztató kijelzőkön — lehetőség szerint — a vonatok érkezése előtt 10 perccel korábban kell a megállóhelyen megálló vonatok közlekedési információit megjeleníteni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késés esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell.

Az állomáson alkalmazott utastájékoztató kijelzőkön a menetrendszerinti érkezési/indulási idő előtt — lehetőség szerint — 10 perccel korábban kell megjeleníteni a következő vonatot. Amennyiben az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott

784


5.5.2 Hangos utastájékoztatási eszközök 5.5.2.1 Számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A megállóhelyen megálló vonatok érkezésérő/indulásáról a vonatok érkezési ideje előtt 3 perccel kell magyar nyelvű utastájékoztatást adni. Azokon a megállóhelyeken ahol a MÁV-START Zrt. megrendelte az idegen nyelvű utastájékoztatást, a magyar nyelvű utastájékoztatást 9 és 3 perccel, az idegen nyelvű tájékoztatást 5 perccel a vonat érkezése előtt kell adni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. Késett vonat érkezése esetén a tényleges érkezési idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 5.5.2.2 Számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztatóval rendelkező megállóhelyeken a menetrendszerint közlekedő érkező és megálló vonatokról nem kell hangos utastájékoztatást adni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késés esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. A vonatok menetrend szerinti közlekedési sorrendjében bekövetkező változásokról a késetten közlekedő vonat érkezése előtt az utasokat a vonatok közlekedési viszonylatáról is tájékoztatni kell. Amennyiben a megállóhelyen a hangos utastájékoztatást — Megállapodás alapján — a MÁV-START Zrt. által megbízott munkavállaló végzi, akkor a vonat legalább 5 percet elérő vagy meghaladó késéséről a szomszédos állomások forgalmi szolgálattevői kötelesek a megállóhelyen szolgálatot teljesítő munkavállalót értesíteni. A késés mértékéről és okáról szóló értesítést a vonat szomszédos forgalomszabályozó állomásról történő menetrendszerinti indulási ideje előtt — lehetőség szerint — legalább 5 perccel korábban meg kell tenni. 5.6 Statikus állomási és megállóhelyi utastájékoztatás szabályai 5.6.1 Állomásokon az alábbiak szerinti - személyszállító vonatok közlekedésével összefüggő - papír alapú utastájékoztató hirdetmények alkalmazandók: • Érkező-induló vonatok jegyzéke Az Érkező-induló vonatok jegyzékének megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése, kihelyezése, azok rendelkezésre állásának biztosítása (pótlása), módosítása a Pályavasút feladata. A Pályavasút — a menetrend módosulásával járó — 5 napon túli vágányzárak esetén az Érkező-induló vonatok jegyzékét is köteles módosítani.

13. szám

• Vágányzári hirdetmények A vágányzári menetrendi hirdetmények megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése, kihelyezése, azok rendelkezésre állásának biztosítása (pótlása), módosítása a Pályavasút feladata. • Fali menetrendi-hirdetmény A Fali menetrendi-hirdetmények megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése, illetve azok rendelkezésre állásának biztosítása a MÁV-START Zrt. feladata. A Fali menetrendi - hirdetmények kihelyezése, pótlása és módosítása azokon az állomásokon, ahol: • a MÁV-START Zrt. munkavállalói munkavégzés céljából jelen vannak, ott a MÁV-START Zrt. területileg illetékes Személyszállítási Szolgáltatási Központjának a feladata, • a MÁV-START Zrt. munkavállalói nem végeznek tevékenységet, ott a Pályavasút területileg illetékes Forgalmi Csomópontjának a feladata. A hirdetmények készítésére, kihelyezésére, azok rendelkezésre állásának folyamatos biztosítására (pótlására), módosítására vonatkozó helyi szabályozást az Állomási Végrehajtási Utasítás, illetve a MÁV-START Zrt. területileg illetékes Személyszállítási Szolgáltatási Központjával kötött „Megállapodás” tartalmazza. 5.6.2 A személyzet nélküli megállóhelyeken, illetve az ún. távkezelt állomásokon az alábbiak szerinti személyszállító vonatok közlekedésével összefüggő utastájékoztató hirdetmények alkalmazandók: • Érkező-induló vonatok jegyzéke • Vágányzári hirdetmények 5.6.3 A hirdetmények megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése, kihelyezése, azok rendelkezésre állásának biztosítása (pótlása), módosítása • Pályavasúti személyzettel rendelkező megállóhelyeken az ÁVU-ban és a „Megállapodás”-ban szabályozottak szerint. • Pályavasúti személyzettel nem rendelkező (távkezelt) állomásokon az ÁVU-ban és a „Megállapodás”-ban szabályozottak szerint. • Pályavasúti személyzettel nem rendelkező megállóhelyeken – eltérő „Megállapodás” hiányában - az utastájékoztatási hirdetményekkel kapcsolatos tevékenység szabályozása: • A hirdetmények kihelyezése céljából egyes — MÁVSTART Zrt-vel egyeztetett — személyzet nélküli megállóhelyeken ún. „utastájékoztató táblát” kell rendszeresíteni. Az utastájékoztató táblák kihelyezése,

13. szám


azok esetleges pótlása a Pályavasút Pályalétesítményi Főosztály elvi irányítása alá tartozó Pályalétesítményi Osztályok által meghatározott szervezeti egységek kötelessége. • Az érvényes Érkező-induló vonatok jegyzékének adott megállóhelyre történő készítése — a nyomdai úton előállított példányok kivételével — a Pályavasút Forgalmi Főosztály elvi irányítása alá tartozó Forgalmi Csomópontok kötelessége. • A területileg illetékes Forgalmi Csomópont a menetrendváltást, illetve a menetrend módosulást megelőzően az Érkező-induló vonatok aktuális jegyzékét nyomtatott és elektronikus formában köteles átadni a területileg illetékes Személyszállítási Szolgáltatási Központ részére. • A menetrendváltást, illetve a menetrend évközi módosulását megelőzően a MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központjainak koordinálásával a területileg illetékes Pályalétesítményi Osztály, a Forgalmi Osztály és a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Szolgáltatási Központ vezetői kötelesek írásban megállapodni, hogy a személyzet nélküli szolgálati helyeken az Érkező-induló vonatok jegyzékének kihelyezését mely szakterület, mely szervezeti egysége végzi el az érvényesség kezdetét megelőző adott időpontra. A megállóhelyen történő kihelyezés céljából az Érkező-induló vonatok jegyzékét, az érvényesség kezdete előtt legalább 3 munkanappal, a Személyszállítási Szolgáltatási Központ — az utasjogi rendeletben meghatározott személyszállítási hirdetményekkel együtt — laminált formában köteles átadni az előzetesen egyeztetett szervezeti egységek részére. • Az Érkező-induló vonatok jegyzékének érvényességi ideje alatt szükségessé vált pótlásról a Személyszállítási Szolgáltatási Központ a tudomást szerzést követően haladéktalanul köteles gondoskodni. A birtokában levő érvényes elektronikus változat felhasználásával köteles biztosítani az Érkező-induló vonatok jegyzékének, illetve az utasjogi rendeletben meghatározott személyszállítási hirdetmények laminált formában történő előállítását, továbbá a Pályavasút Pályalétesítményi Főosztály elvi irányítása alá tartozó Pályalétesítményi Osztályok által meghatározott és előzetesen egyeztetett szervezeti egységek részére történő átadását. A helyi adottságoknak megfelelő általános szabályozást az ÁVU-ban és a technológiai kapcsolódási pontokra vonatkozó „Megállapodás”-ban is rögzíteni kell. 5.6.4 A Fali menetrendi-hirdetményekre vonatkozó előírások A Fali menetrend-hirdetmények megfelelő mennyiségben és tartalommal történő elkészítésére, illetve azok rendelkezésre állásának biztosítására, pótlására és módosítására az 5.6.1 pontban leírtak vonatkoznak. A Fali menetrend-hirdetményen az állomás szerint érintett vonalra vonatkozó menetrendi mezőket piros szín-

785

nel be kell keretezni és az adott állomás nevét aláhúzással ki kell emelni. A kifüggesztési helyek meghatározását, illetve a módosításra vonatkozó egyéb előírásokat „Megállapodásban” kell rögzíteni. 5.6.5 A Vágányzári hirdetményekre vonatkozó előírások A vágányzári menetrendi hirdetményeket a Pályavasút köteles a változás előtt, a Közszolgáltatási Szerződésben meghatározott határidő betartásával, — lehetőség szerint — az Érkező-induló vonatok jegyzéke mellett, az utasok részére jól látható helyen elhelyezni, továbbá élőszóban is felhívni a változásra az utazóközönség figyelmét. A Vágányzári hirdetmények elkészítése az illetékes Pályavasúti Területi Központ feladata. Az elkészült hirdetmények közzététele elektronikusan, vagy a Pályavasúti portál erre a célra létrehozott tárhelyére való feltöltés útján valósul meg. A Forgalmi Csomópontok a vágányzári hirdetményeket a szükséges példányszámban kötelesek sokszorosítani és az állomásokon, illetve a megállóhelyeken történő kifüggesztés iránt intézkedni. A Vágányzári hirdetményt minden olyan állomáson ki kell függeszteni, amely a vágányzárolt szakaszon át menetrend szerint közlekedő vonatot indít és/vagy az ilyen vonatok útvonalán találhatóak, függetlenül attól, hogy a vonat az adott állomáson rendelkezik-e kijelölt megállással. A megállóhelyeken minden olyan Vágányzári hirdetményt ki kell helyezni, amely a vágányzárolt szakasz adott megállóhelyén a menetrend szerint megálló vonatok utasforgalmát érinti. Az utazóközönség széleskörű tájékoztatása érdekében a 2010/2011. évi menetrendváltástól kezdve a MÁVSTART Zrt. a www.mav-start.hu honlapon valamennyi vágányzárakkal kapcsolatos hirdetményt köteles közzétenne. A vágányzárakkal kapcsolatosan a Pályavasút adatszolgáltatási kötelezettséget vállal. Az információk rendelkezésre bocsátását a vonatkozó hatósági és vállalati belső utasításoknak, illetve előírásoknak megfelelően, az azokban meghatározott határidők betartásával és a vágányzári hirdetmények pdf-formátumban történő átadásával biztosítja. A Vágányzári hirdetmények kihelyezésére vonatkozó részletes szabályozást a Pályavasút Forgalmi Főosztálya által kiadott érvényes Menetrendi Utasítás tartalmazza. 5.6.6 Az Érkező- induló vonatok jegyzékére vonatkozó általános előírások Az Érkező-induló vonatok jegyzékének összeállítására, tartalmi és formai követelményeire, továbbá a minőségi rendező elvekre vonatkozó részletes szabályozását a Pályavasút Forgalmi Főosztálya által kiadott érvényes Me-

786


netrendi Utasítás tartalmazza. (A hirdetmény mintákat a 2. sz. melléklet tartalmazza.) 5.6.6.1 Budapesti fejpályaudvarok, Kelenföld, Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Kőbánya-Kispest Az Érkező-induló vonatok jegyzékének igénylése megegyezik a menetrendi anyagok igénylésének módjával és idejével. Nyomdailag előállított hirdetményt kell alkalmazni. Méret: „A0” Forma: Külön érkező, külön induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően, órás csoportonkénti bontásban. Tartalmi elemek: közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, célállomás, vonatnév, helyjegy, hálókocsi, közvetlen kocsi, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 5.6.6.2 Kiemelt állomásokon Az Érkező-induló vonatok jegyzékének igénylése megegyezik a menetrendi anyag igénylésének módjával és idejével. Nyomdailag előállított hirdetményt kell alkalmazni. Méret: „A1” (Kivétel: Kelenföld, Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Kőbánya-Kispest állomások, ahol „A0” hirdetményt kell alkalmazni.) Forma: Külön érkező, külön induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, célállomás, vonatnév, helyjegy, hálókocsi, közvetlen kocsi, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 5.6.6.3 Kiemelt állomásnak nem minősülő elágazócsatlakozó állomásokon Forgalmi Csomópontok által előállított, nyomtatott Érkező-induló vonatok jegyzéket kell alkalmazni. Méret: „A2” Az Érkező-induló vonatok jegyzéke az előírtak szerint — amennyiben a közlekedő vonatok mennyisége azt indokolja — előállítható 2 db „A3”-as, „fekvő” helyzetű lap egymás alá helyezésével. Indokolt esetben az „A2” méret 1 db „A3”-as, „fekvő” helyzetű jegyzék előállításával is helyettesíthető. Forma: Külön érkező, külön induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: A vonatokat időrendi sorrendnek megfelelően kell feltüntetni. Közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, célállomás, vonatnév, helyjegy, hálókocsi, közvetlen kocsi, kocsiosztály, közlekedési korlátozások.

13. szám

5.6.6.4 Egyéb állomások Forgalmi Csomópontok által előállított, nyomtatott Érkező-induló vonatok jegyzéket kell alkalmazni. Méret: „A3” Forma: Összevont érkező - induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: A vonatokat időrendi sorrendnek megfelelően kell feltüntetni. Közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, célállomás, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 5.6.6.5 Megállóhelyeken Forgalmi Csomópontok által előállított, nyomtatott Érkező-induló vonatok jegyzéket kell alkalmazni. Méret: „A4” (Kivétel: Zugló, Ferihegy, Érd felső megállóhelyek, ahol nyomdailag előállított „A1” hirdetményt kell alkalmazni.) Amennyiben a vonatforgalom nagysága miatt a hirdetmény egy A4-es lapra nem fér ki, ott szükség esetén a jegyzéket további lapok nyomtatásával kell összeállítani. Forma: Összevont érkező - induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: A vonatokat időrendi sorrendnek megfelelően kell feltüntetni. Közlekedési jel, vonatszám, idő, kiindulási, célállomás, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 6.0 AZ UTASTÁJÉKOZTATÁSRA VONATKOZÓ NORMATÍV ELŐÍRÁSOK RENDKÍVüLI üZEMI KöRüLMÉNYEK (RENDKÍVüLI ESEMÉNYEK) ESETÉRE 6.1 Utastájékoztatás megszervezése rendkívüli üzemi körülmények esetén Az utazóközönséget az információk megszerzését követően soron kívül, egyértelműen, lényegre törően, a bekövetkezett rendkívüli esemény típusára (műszaki ok, baleset, időjárási körülmények, stb.) kiterjedően kell tájékoztatni, oly módon, hogy az elhangzottak a tájékoztatottak körében ne keltsenek pánikot, illetve ne okozzanak zavart. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a rendkívüli esemény következményeiben beállt változás közlésére is, vagyis az információk aktualizálására is. A folyamatos tájékoztatás megvalósítása érdekében az utazóközönséget nem szabad bizonytalanságban tartani. Amennyiben információ hiány vagy egyéb ok miatt a tényszerű tájékoztatás nem lehetséges, abban az esetben annak megjelölése szükséges, hogy előreláthatólag mikor szolgálhatunk pontos információval.

13. szám


6.1.1 A forgalomirányítás értesítése Az érintett állomás forgalmi szolgálattevője köteles gondoskodni arról, hogy a rendkívüli eseményről, s annak várható következményeiről az illetékes forgalmi vonalirányító késedelem nélkül, az észlelést követő 5 percen belül értesítést kapjon. A forgalmi vonalirányítók a tudomásszerzést követő 5 percen belül kötelesek a területi főüzemirányító részére, míg a területi főüzemirányító a hálózati főüzemirányító részére a bejelentést megtenni. 6.1.2 A személyszállítási irányítás értesítése A Pályavasút hálózati (forgalmi) főüzemirányítója (továbbiakban hálózati főüzemirányító) — a HÜSZ előírására tekintettel — a mindenkori a pályakapacitás szűkülésről — beleértve a változások közlését is — szóban és írásban (e-mail, vagy fax) 10 percen belül köteles kimutathatóan értesíteni a MÁV-START Zrt. hálózati személyszállítási főirányítóját. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kapacitás szűkülés helyét, okát, mértékét, a várható időtartamát, a leközlekedtethető vonatok mennyiségét (az adott egységnyi idő intervallumban, (pl.: vonat/óra), javaslatot a le nem közlekedtethető vonatokra vonatkozólag (pl.: mely állomásra tudja fogadni, illetve „fordítani”), az alternatív megoldási lehetőségekről (pl.: kerülő útirány) vonatkozó tájékoztatást. A kapacitás csökkenésről kapott értesítés alapján a hálózati személyszállítási főirányító szóban és írásban (email, vagy fax) köteles tájékoztatni a hálózati főüzemirányítót a módosított megrendelésről (közlekedési rend- közlekedtetendő vonatok). 6.1.3 Az utastájékoztatás megrendelése, szervezése és végrehajtása A hálózati személyszállítási főirányító — a kapacitás csökkenésről szóló tájékoztatással egyidejűleg — nyilatkozni köteles, hogy az adott esettel kapcsolatban kíván-e szövegszerű utastájékoztatási igényt átadni. A MÁV-START Zrt. a közlekedő vonatokra vonatkozó adatokat (meddig közlekednek, honnan fordulnak, a rövidített, illetve kerülő útvonalon közlekedő vonatokat, valamint a teljes útvonalon elmaradó vonatokat, a menetrendtől eltérő megállásokat, a várható késéseket, a vonatpóló autóbuszok közlekedését, visszatérítésekre vonatkozó engedélyeket), illetve a módosított megrendelésekre vonatkozó összes információt köteles átadni a hálózati főüzemirányító részére. A hálózati személyszállítási főirányító, amennyiben az érvényes szövegkönyvek nem tartalmaznak az adott rendkívüli eseményhez kapcsolódó utastájékoztatás céljára alkalmas szöveg mintát, akkor azt köteles — „szó szerinti” formában — írásban átadni. Az utastájékoztatásra vonatkozó megrendelést a hálózati személyszállí-

787

tási főirányítótól kizárólag a hálózati főüzemirányító veheti át. A hálózati főüzemirányító az átvétel tényét az átvétel időpontjának feltüntetésével és aláírásával köteles elismerni. A hálózati személyszállítási főirányító az általa megfogalmazott utastájékoztatási igényt a kapacitás csökkenésről kapott értesítést követő 15 percen belül köteles átadni. A rendkívüli esemény, s következményeinek fennállása alatt valamennyi változásról, technológiától eltérésről a hálózati főüzemirányítónak és a hálózati személyszállítási főirányítónak folyamatosan egyeztetnie kell. A hálózati főüzemirányító a területi főüzemirányítók útján köteles intézkedni, hogy az irányított vonalak forgalmi vonalirányítói, a felügyelt vonalak rendelkező állomásainak forgalmi szolgálattevői, illetve az érintett állomások forgalmi szolgálattevői részére az utastájékoztatás céljára kiadott rendelkezések, tájékoztató szövegek haladéktalanul továbbításra kerüljenek elektronikusan, avagy FAX útján. Azokon az állomásokon ahol a rendelkezések, tájékoztató szövegek kiadása (technikai okok miatt) csak távbeszélő útján valósítható meg, a mindenkori érintett forgalmi szolgálattevő a tájékoztatás tényét és a szövegmintát köteles a Fejrovatos előjegyzési naplóban szószerinti formában bejegyezni. Az utastájékoztatási tevékenység ellátására kötelezett állomási forgalmi személyzet a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos állomási utastájékoztatást haladéktalanul és a kiadott rendelkezéseknek megfelelően köteles végrehajtani. A rendkívüli események bekövetkezését követően a digitalizált utastájékoztató berendezéseket — szükség esetén — analóg módon kell üzemeltetni. Az elrendelt szövegszerű tájékoztatást 10 perces időközönként ismételni kell mindaddig, amíg a rendkívüli üzemi körülmények azt indokolttá teszik, tekintettel a közlemények időközbeni aktualizálására, illetve visszavonására is. A rendkívüli eseményekre és várható vonatkésésekre vonatkozóan az állomási forgalmi személyzet tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a MÁV-START Zrt. megbízásából személyszállítási tevékenységet ellátó érintett munkavállalókra is (pl.: vonatkísérő személyzet, információs, személyszállítási ügyeletes, személypénztáros, stb.), amennyiben a területi személyszállítási főirányító értesítésre alkalmas eszköz hiánya miatt erre vonatkozólag felkérést ad a területi főüzemirányító részére. Az értesítés rendjét a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Szolgáltatási Központjai és a MÁV Zrt. PÜ Forgalmi Csomópontjai helyi szinten, a kapcsolódási pontokra vonatkozó Megállapodásban kötelesek szabályozni. A területi személyszállítási főirányító a normál üzemtől eltérő közlekedésből eredő személyszállítási vonatkísérő személyzetet érintő szükséges személyzetforduló módosulásokat az érintett telepállomások vezényletével, a szerelvényfordulók újra tervezését az érintett személy-

788


és motorkocsi gazdálkodókkal együttesen kötelesek koordinálni. A vontatási utazó személyzet személyzetfordulóival kapcsolatosan a MÁV-START Zrt. hálózati személyszállítási főirányítója köteles egyeztetni a MÁV-Trakció Zrt. területileg illetékes vontatásszolgáltatási főirányítójával. 6.1.4 Az utastájékoztatásra vonatkozó MÁV-START Zrt. megrendelés módosítása A hálózati személyszállítási főirányító a módosítási igényt csak újbóli „szó szerinti” szövegszerű utastájékoztató szöveg átadásával nyújthat be, amely egyben a korábban kiadott rendelkezések érvénytelenítésének is minősül. Amennyiben a módosítási igény, csak kiegészítése egy korábban benyújtott utastájékoztatási szövegnek, akkor az igény benyújtásakor a személyszállítási hálózati főirányítójának írásban utalnia kell arra is, hogy az új igény a korábban átadott megrendelést nem érvényteleníti, hanem csak kiegészíti. Haladéktalanul intézkedni kell, hogy a módosított tartalmú megrendelésnek megfelelően történjen az utastájékoztatás. Gondoskodni kell, hogy a korábban kiadott utastájékoztató szövegek egyértelműen érvénytelenítve legyenek. 6.1.5 Eljárás szövegszerű utastájékoztatás megrendelésének hiánya esetén Amennyiben a hálózati személyszállítási főirányító — a jelen utasítás 3. sz. mellékletében felsoroltaktól eltérő tartalmú — utastájékoztatási igényt jelzett, de a konkrét megrendelés az értesítéstől számított 15 perc elteltével nem érkezett meg, illetve ha nem jeleztek utastájékoztatási igényt, de a hálózati főüzemirányító megítélése szerint az utasok megfelelő tájékoztatása érdekében indokolt az utastájékoztatás szövegének pontos meghatározása, a hálózati főüzemirányító köteles azt az utasok tájékoztatására alkalmas formában megfogalmazni. Az utastájékoztatás szövegét a hálózati főüzemirányító a 3. sz. melléklet szerinti szöveg minták alkalmazásával, illetve amennyiben szükséges, azok 4. sz. melléklet szerinti kiegészítésével, avagy a 4. sz. mellékletben megfogalmazottak szerint állíthatja össze. Az utastájékoztatási forma szöveget a 6.1. pontban szabályozottak figyelembevételével kell megfogalmazni és kiadni. A hálózati főüzemirányító által megfogalmazott utastájékoztató szöveget az érintett területeken kívül el kell juttatni a hálózati személyszállítási főirányítónak is, aki később módosítási igénnyel élhet. Módosítási igényt azonban csak újbóli „szó szerinti” szövegszerű utastájékoztató szöveg átadásával nyújthat be.

13. szám

6.1.6 Az utazóközönség tájékoztatása Az állomási utastájékoztatási tevékenységet ellátó forgalmi személyzet a kiadott rendelkezések és a vonatkozó szabályozások szerint kötelesek az utasokat tájékoztatni. A vonatok késéséről az utazóközönséget abban az esetben is megbízható információ tartalommal kell tájékoztatni, amennyiben szó szerinti tájékoztató szöveg nem került kiadásra. Az érkező, illetve induló vonatok 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell, a késés mértékét szükség esetén folyamatosan aktualizálni kell. Az illetékes forgalmi vonalirányító rendkívüli esemény bekövetkezésekor köteles az érintett állomások forgalmi szolgálattevőit tájékoztatni a rendkívüli eseményről, s annak következményeiről. A tájékoztatásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia: • rendkívüli esemény bekövetkezésének helye • oka (mi történt) • várható átlagos késések • helyreállítás várható időtartama • egyéb szükséges információk (pl.: kerülő útirány, lemondott vonatok, stb.) Az utazóközönséget értesíteni kell a bekövetkezett esemény okáról, a vonat várható késéséről, az esetleges csatlakozás elmaradásokról, kerülőútirányon át, avagy vonatpótló autóbusszal történő közlekedésről, a menetrendtől eltérő megállásokról, a menetdíj visszatérítések lehetőségéről. A FOR terminállal rendelkező állomások forgalmi szolgálattevői a késések tényleges mértékét a FOR00 alrendszer lekérdezésével kell megállapítsák. A FOR terminállal nem rendelkező állomások forgalmi szolgálattevői a körzetileg illetékes FOR terminállal rendelkező állomások, illetve a forgalmi vonalirányító közreműködésével kötelesek a késési információt megszerezni. Ezen állomások forgalmi szolgálattevői kötelesek rendszeresen érdeklődni annak érdekében, hogy az utastájékoztatás aktualizált információk alapján történjen. A rendkívüli esemény bekövetkezését követően az érintett vonatkísérő személyzet köteles a kialakult helyzetnek megfelelően — a késés okára és mértékére is vonatkozó — folyamatos fedélzeti utastájékoztatást végezni. A vonatkísérő személyzet köteles tájékoztatást és rendelkezést kérni a hálózati/területi személyszállítási főirányítótól, illetve az érintett állomás forgalmi szolgálattevőjétől. A fedélzeti utastájékoztatási tevékenységét a hálózati/területi személyszállítási főirányítótól, illetve esetenként az állomási forgalmi személyzettől kapott rendelkezéseknek, információknak megfelelően kell végeznie.

13. szám


6.2 MÁVINFORM, MÁVDIREKT tájékoztatása A hálózati főüzemirányító köteles a 10 percnél nagyobb vonatkésést okozó rendkívüli esemény tényéről és várható következményeiről értesíteni a MÁVINFORM mindenkori ügyeletes munkatársait. A hálózati személyszállítási főirányító köteles a rendkívüli eseménnyel összefüggő valamennyi személyszállítást érintő intézkedésről felvilágosítást adni a MÁVINFORM, a MÁVDIREKT és az MSZSZ-ben kijelölt kommunikációs munkatársak részére, amennyiben a vonatkozó értesítési rend ettől eltérő szabályozást nem tartalmaz. 7.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVüL HELYEZÉSEK 7.1 Ezen utasítás előírásain kívül az érintett munkavállalóknak a saját tevékenységüket szabályozó és azt érintő alábbi utasításokat, rendeleteket is figyelembe kell venni: - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. Törvény, - 271/2009.(XII.1.) Kormányrendelet az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről, - 101/2007. (XII.22.) GKM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól, 1371/2007/EK Rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről, - EVIG Utasítás a MÁV Csoport válságkezelési feladatairól /közzétételekor hatályát veszti 37/2010. (VI.25. MÁV Ért.20.) EVIG sz. Utasítás/, - 37/2010. (VI.25. MÁV Ért.20.) EVIG sz. Utasítás „… utasítás a bekövetkezett biztonsági események során teljesített ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról”, - 34/2010. (VI.11. MÁV Ért.19.) EVIG sz. Utasítás „a MÁV Zrt. Műszaki Mentési és Segítségnyújtási Utasításáról”, - 24/2009. (III.27. MÁV Ért. 11.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Vagyonvédelméről, - 48/2009. (VII. 3. MÁV. Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemezésére (2. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalva 62/2010.(X.15. MÁV Ért.29.) EVIG számú utasításban), - Balesetvizsgálati Utasítás (K-405/2004/ VIG számú vezérigazgatói utasítás), - MÁV Zrt. Hálózati Üzletszabályzata, - MÁV-START Vasúti személyszállító Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzata, - Hálózat-hozzáférési Szerződés (MÁV Zrt. PÜ- MÁVSTART Zrt.), .- F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei,

789

- F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására, - Állomási Végrehajtási Utasítások – Megállapodások, Vonatkozó Kezelési szabályzatok, műszaki leírások. 7.2 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezéseket: - 40/2008. (XII.5. MÁV Ért.29.)VIG sz. vezérigazgatói utasítás a rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó utastájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról, - 109088/1990. Ker. Főo. Utastájékoztatás szabályzat a hangosbemondó kezelésére, - Gy.2-672/2010., Gy.11-101/2010. sz. Megállapodás. 8.0 HATÁLYBALÉpTETÉS Jelen utasítás a közzététel napját követő hónap első napján lép hatályba. 9.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A kiemelt állomások felsorolása 2. sz. melléklet: A megállóhelyeken alkalmazandó érkező-induló vonatok jegyzéke 3. sz. melléklet: Rendkívüli üzemi körülmények esetén alkalmazandó utastájékoztatási szöveg minták 4. sz. melléklet: Rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó kiegészítő szöveg minták Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

790

1.sz. melléklet


13. szám

13. szám

2.sz. melléklet


791

792


13. szám

13. szám


793

794

3. sz. melléklet


13. szám

13. szám


795

796


13. szám

13. szám

4.sz. melléklet


797

798


24/2011. (VI. 03. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról. 1. AZ UtAsítÁs cÉljA A vasúti közlekedési tevékenységek MÁV Zrt-én (továbbiakban: Társaságon) belüli számviteli elkülönítésének szabályozása a 2005. évi CLXXXIII. sz. vasúti törvény (továbbiakban: Vtv.) és az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM együttes rendelet (továbbiakban: Rend.) előírásai alapján. 2. HAtÁly És fElElőssÉG 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a Társaság valamennyi szervezetére kiterjed. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számvitel vezetője. 3. foGAlMAk 3.1. tevékenység A Társaság által idegen felek részére végzett szolgáltatások és termékértékesítések, valamint a Társaságon belül a szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások (továbbiakban a szolgáltatások és termékértékesítések együtt: szolgáltatások), beleértve az e szolgáltatások végzéséhez szükséges eszközök működtetését is. A Társaság szempontjából idegen félnek minősülnek a MÁV csoportba tartozó társaságok is. Az elkülönítendő tevékenységhez a szervezet által külső vagy belső fél részére nyújtott szolgáltatásokat soroljuk be. A szervezet a külső vagy belső fél részére nyújtott szolgáltatásokat saját eszközeivel és létszámával végzi, illetve külső és belső szolgáltatásokat vesz igénybe, melyek e szolgáltatások költségének minősülnek. Az idegen fél részére szerződés alapján végzett tevékenység külső szolgáltatásnak, a MÁV Zrt-én belüli szervezetek által belső megrendelés alapján egymás részére végzett tevékenység belső szolgáltatásnak minősül. A belső szolgáltatásokat az igénybevevő szervezetek az általuk végzett külső illetve belső szolgáltatások elvégzéséhez veszik igénybe. A belső szolgáltatások Társaság szinten a külső szolgáltatásokban térülnek meg.

13. szám

3.1.1. Vasúti közlekedési tevékenység 3.1.1.a) Vasúti pályahálózat működtetése (a Vtv. 2 § (2). 2. pont és 2.§. (4). 1-3. pontok szerint) Vasúti pályahálózat (vasúti pálya, vasúti pálya tartozékai és vasúti üzemi létesítményei)  üzemeltetése és fenntartása,  létesítése, felújítás, fejlesztése, megszüntetése  valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek,  továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a Vtv. 3. sz. mellékletében meghatározott egyéb szolgáltatások nyújtása. Vasúti pályahálózat (Vtv. 2§ (4). 10. pont) egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében (1. sz. melléklet) felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni. A vasúti pályahálózat működtetés az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: a1) A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat (továbbiakban: nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályavasúti szolgáltatások) a hatályos vasúti törvény és az azzal összhangban lévő Hálózati Üzletszabályzatban (továbbiakban: HÜSZ) előírt tartalommal idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzi a Társaság. a2) Egyéb pályaműködtetés szolgáltatásai a21) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében  keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózathozzáférés a térségi engedélyben meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében társaságon belül vagy idegen fél részére  Idegen fél részére végzett szolgáltatás a saját célú és összekötő vágány esetében  saját célú és összekötő vágány használat  saját célú és összekötő vágány belső tolatás  saját célú és összekötő vágányra személyzetbiztosítás  Idegen fél részére nyújtott üzemi vágány használat a22) A vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásai idegen fél részére:  Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek (= a pályaműködtetés kiszervezett tevékenységeit végző, valamint a saját célú vágányt üzemeltető szervezetek részére kötelezően végzett tevékenységek: oktatás, szakfelügyelet, stb.)  Vasúti pályahálózat működtetését végző eszközök szabad kapacitásának értékesítése (HÜSZ-ön kívüli utas-

13. szám


tájékoztatás, nem vasútvállalat részére nyújtott távközlési szolgáltatás, technológiai – vontatáson kívüli - energia közvetített szolgáltatása, pályahálózat működtetést végző vasútüzemi ingatlanok elválaszthatatlan részét képező helyiségekben, területeken végzett szolgáltatások, stb.)  A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett egyéb szolgáltatások (vasúti személykocsik gépi kocsi mosó berendezésének biztosítása, menetjegy értékesítés állomáson, stb.) 3.1.1.b) Vasúti személyszállítás, ezen belül a vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállítás Személyszállító vonatokkal és vonatpótló autóbusszal Személyszállítási Üzletszabályzat alapján díj ellenében a keskeny nyomközű vasútvonalakon végzett térségi személyszállítás. A térségi személyszállítás meghatározott vasútvonalon vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállításnak minősül a gazdasági és közlekedési miniszter által adott évre jóváhagyott személyszállítási menetrend alapján a közszolgáltatási szerződés megkötéséig. A közszolgáltatási szerződés megkötése után a szerződés határozza meg a közszolgáltatási személyszállítás tartalmát. A közszolgáltatási szerződés nem Társaságunkkal került megkötésre, a költségtérítést a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezőtől szerződés alapján kapjuk meg. A vasúti személyszállítást idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzi a Társaság. 3.1.2. Egyéb tevékenység 3.1.2.a) központi szolgáltatás Az idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), valamint a MÁV Zrt-én belül vasúti és egyéb tevékenységekhez belső bevételért végzett humán szolgáltatások, társasági szolgáltatások, ingatlan szolgáltatások, számviteli szolgáltatások, környezetvédelmi és munkabiztonsági szolgáltatások és egyéb központi szolgáltatások. 3.1.2.b) Maradó tevékenység A MÁV Rt. alapításával kapcsolatos, továbbá a korábbi években kiszervezett tevékenységek MÁV Zrt-nél maradó kötelezettségei, terhei:  személyszállítás működési hitel  környezetszennyezés miatti helyreállítás  kártérítési kötelezettség  ki nem szervezett átmeneti létszám 3.1.2.c) Egyéb tevékenység A kizárólag idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzett ingatlan értékesítés, gördülő állomány bérbeadás, mérnöki tanácsadás és egyéb szolgáltatás.

799

3.1.2.d) központi irányítás Az elkülönítendő tevékenységek szempontjából központi irányításnak a vállalatcsoport és a társasági irányítási tevékenységek minősülnek. Vállalatcsoport irányítás:  Szervezeti vállalatcsoport irányítás:  a vállalatcsoportot irányító szervezet, valamint  a vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezet működésének vállalatcsoport részére üzleti tanácsadás keretében nyújtható irányítása és igazgatása  Vállalatcsoport finanszírozás:  a vállalatcsoportot irányító szervezet, valamint  a vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezet vállalatcsoport finanszírozását (részesedés elszámolása) szolgáló irányítása és igazgatása, mely üzleti tanácsadás keretében nem nyújtható Társasági irányítás:  Pályavasúti társasági irányítás:  a társasági irányító szervezetek közül a pályavasúti kontrolling szervezet esetében minden irányítás és igazgatás,  a vállalatcsoportot irányító, illetve a vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezet esetében a kizárólag a vasúti pályahálózat működtetéssel kapcsolatos irányítás és igazgatás  Szervezeti társasági irányítás:  a vállalatcsoportot irányító szervezet, valamint  a vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezet működésének társaságra (MÁV Zrt-re) vonatkozó irányítása és igazgatása  Egyéb társasági irányítás: a vállalati általános költséghelyre elszámolt működésen kívüli irányítás és igazgatás 3.2. főkönyv A főkönyv egy önmagában zárt, elkülönült számviteli nyilvántartási rendszer, amely elkülönítetten tartja nyilván  az eszközöket és forrásokat,  a költségeket, ráfordításokat és bevételeket, s ezzel gazdálkodási és számviteli beszámolók, kimutatások (különösen a mérleg, cash-flow és eredménykimutatás) elkészítésére szolgál. A Társaság az elkülönült főkönyvekben a hozzárendelt szervezetek elszámolását végzi. A Társaság minden szervezete főkönyvhöz van rendelve oly módon, hogy egy szervezet csak egy főkönyvhöz tartozik. 3.3. költség, ráfordítás, bevétel Az utasítás a számviteli törvény szerinti fogalmakat az alábbi tartalommal alkalmazza.

800


13. szám

3.3.1. költség

3.3.2. Ráfordítás

a.) Összes költség a főkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, aktivált saját teljesítményi érték és a közvetlen belső költség együttes összege. b.) Belső költség a főkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez igénybevett belső szolgáltatások költsége, mely lehet:  Közvetlen belső költség: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belső szolgáltatások igénybevett belső költsége  BTSZ belső költség: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez a BTSZ szerint megrendelt belső szolgáltatások igénybevett belső költsége  Pályavasúti társasági irányítás belső költsége: a Pályavasúti Kontrolling szervezetek irányítási költsége, mely a pályavasúti főkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére kerül elszámolásra  Szervezeti társasági irányítás belső költsége: a vállalatcsoport- és társaságirányítási szervezetek, valamint a vállalaltcsoport irányítási szervezetek irányítási költségéből az irányított főkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére megosztott belső költség  Egyéb társasági irányítás belső költsége: a társasági általános költséghely irányítási költségéből az irányított főkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére megosztott belső költség c.) számviteli törvény szerinti közvetlen költség a szolgáltatásokhoz közvetlenül felmerült költség, továbbá a szolgáltatással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban volt, a szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők alapján belső áttételezéssel elszámolt költség. A szolgáltatásokhoz igénybevett  közvetlen belső költség és a  BTSZ belső költségek közül a vasúti pályahálózat működtetés, valamennyi anyagbeszerzés- és készletezés, valamint az üzemi épületek kezelése és felügyelete igénybevételének belső költsége a szolgáltatásokhoz közvetlenül hozzárendelt költségnek minősül. d.) Irányítási költség a tevékenységi, az üzletági és a vállalatcsoport- és társaságirányítást végzők esetében  az értékesítés és forgalmazás költsége  az igazgatási költség,  az egyéb általános költség,  az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett közvetlen belső költség,  az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett BTSZ belső központi szolgáltatások költsége. Az irányítás költségébe tartozik még a társaságirányítás belső költsége is.

Az egyéb ráfordítás, a pénzügyi ráfordítás, a rendkívüli ráfordítás és a társasági adó együttes összege. 3.3.3. Bevétel Árbevétel: az értékesítés nettó árbevétele Belső bevétel a főkönyvi szervezet által más szervezet tevékenységhez végzett belső szolgáltatások bevétele, mely lehet:  Közvetlen belső bevétel: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belső szolgáltatásoknak a szolgáltatást végző szervezet egyéb tevékenységébe tartozó belső bevétele  BTSZ belső bevétel: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez a BTSZ szerint megrendelt belső szolgáltatásoknak a szolgáltatást végző szervezetnél elszámolt belső bevétele  Pályavasúti társasági irányítás belső bevétele: a pályavasúti társaságirányítási szervezetek irányítási belső bevétele, mely a pályavasúti főkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére elszámolt belső költséggel megegyező összeg  Szervezeti társasági irányítás belső bevétele: vállalatcsoport irányítási, illetve a vállalatcsoport és társasági irányítási szervezetek belső bevétele, mely az irányított főkönyvi szervezetekre, illetve tevékenységekre megosztott szervezeti társasági irányítási belső költséggel megegyező összeg  Egyéb társasági irányítás belső bevétele: az irányított főkönyvi szervezetekre, illetve tevékenységekre megosztott egyéb társasági irányítási belső költséggel megegyező összeg Bevétel az egyéb bevétel, a pénzügyi bevétel és a rendkívüli bevétel együttes összege. 3.3.4. Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű és megosztott költsége, ráfordítása, bevétele Az elkülönítendő tevékenységhez közvetlen hozzárendelésű: az árbevétel, a belső bevétel, a számviteli törvény szerinti közvetlen költség és az utasításban meghatározott egyes BTSZ belső költségek, ráfordítások és bevételek. Az elkülönítendő tevékenységre megosztott: az utasításban meghatározott egyéb BTSZ belső költségek, ráfordítások és bevételek, valamint az irányítási költség (kivéve egyes BTSZ belső költségeket). 3.4. BtsZ A Társaság hatályos Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata: mely meghatározza az elkülönítendő tevékenységeket végző főkönyvi szervezetek közötti – központilag kezelt - belső szolgáltatásokat; előírja e

13. szám


szolgáltatások belső díjának meghatározásának módját; a belső megállapodások megkötésének, valamint a belső szolgáltatások megrendelésének, elismerésének, elszámolásra történő feladásának folyamatát. 3.5. Pályahálózat működtetés portfólió társaságai (továbbiakban: pályavasúti portfólió) A MÁV Zrt. leányvállalatai közül a vasúti pályahálózat működtetésben előírt mértékben részt vevő társaságok. 3.6. szabályzat előírásai alapján a MÁV Zrt. számlarendjében alkalmazott elkülönítési jelölések

801

4. UtAsítÁs lEíRÁsA 4.1. Elkülönített tevékenységek A számviteli elkülönítést  a vasúti pályahálózat működtetésére,  a vasúti személyszállításra, azon belül a vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállításra,  az egyéb tevékenységekre végezzük el oly módon, hogy a központi (tevékenységi, üzletági, vállalatcsoport- és társaság) irányítás a tevékenységek között megosztásra kerül. Az elkülönítendő tevékenységeket a Társaság Működési

802


és Szervezeti Szabályzatában (MSZSZ) előírt szervezetek végzik a szervezethez rendelt eszközökkel, forrásokkal és létszámmal. Az MSZSZ a szervezeteket üzletágakhoz illetve a központhoz rendeli. A társaság döntése szerint - a térségi személyszállítást kivéve minden üzletág és a központ kizárólag egy elkülönítendő tevékenységet végez, azaz a  Pályavasúti főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek:  vasúti pályahálózat működtetés melynek része az e szervezetek által végzett tevékenységi és üzletági irányítás.  Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek:  vasúti személyszállítás, melyből  szervezeti alapon különül el (pl. 2010-től a Balatonfenyvesi GV szervezet) a közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítás.  Központi irányítás és szolgáltatási főkönyvhöz (továbbiakban: Központi főkönyvhöz) tartozó szervezetek által végzett tevékenységek az egyéb tevékenységnek minősülő:  vállalatcsoport irányítás o szervezeti vállalatcsoport irányítás o vállalatcsoport finanszírozás  társasági irányítás o pályavasúti társasági irányítás o szervezeti társasági irányítás o egyéb társasági irányítás  központi (belső és külső) szolgáltatás  maradó tevékenység  egyéb tevékenység (külső szolgáltatás) A fenti előírással ellentétes tevékenységeket, eszközöket és létszámot a megfelelő főkönyvi szervezethez, vagy a megfelelő főkönyvhöz rendelt új szervezethez kell átcsoportosítani. A vasúti pályahálózat működtetés része a pályavasúti portfólióba tartozó társaságok MÁV Zrt-ét érintő elszámolásainak a pályavasúti főkönyvben történő elszámolása. A főkönyvekhez tartozó szervezetek, illetve a pályavasúti portfólióba tartozó társaságok felsorolását a Társaság hatályos számlarendje (10.3. kivonat tartalmazza) szervezeti egység illetve társasági kód értékkészlete írja elő. A MÁV Zrt. társaságai esetében a pályavasúti portfólióba történő besorolás elveit a 2. sz. melléklet írja elő. A szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendő tevékenységek részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. 4.2. számviteli elkülönítés előírásai A Társaság számviteli rendszerében az elkülönítendő tevékenységek  eszközeit és forrásait,  költségeit, ráfordításait és bevételeit alapvetően főkönyvekhez rendelten mutatja ki, mivel

13. szám

– a közszolgáltatási személyszállítást kivéve - minden elkülönítendő tevékenység elkülönült főkönyvvel kerül kimutatásra. Az elkülönített tevékenységekre vonatkozóan az eszközök és források, a költségek, ráfordítások és bevételek:  a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyv,  a személyszállítás vonatkozásában a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv,  az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi főkönyv egészének adataival egyeznek meg. A Központi főkönyvbe tartozónak tekintjük a kiszervezett tevékenységek (személyszállítás, gépészet) átmeneti (fokozatosan megszűnő) elszámolását tartalmazó főkönyveket. A közszolgáltatási személyszállítás vonatkozásában a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv szervezetei közül a közszolgáltatási személyszállítást végző szervezet:  tárgyi eszközei az analitikus adatok,  költségei, ráfordításai és bevételei a főkönyvi adatok alapján kerülnek meghatározásra. A főkönyvek adatai és az analitikus adatok alapján az éves felügyeleti jelentéshez négy mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatás kerül összeállításra:  vasúti pályahálózat működtetés mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása = Pályavasúti főkönyv mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása  személyszállítás mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása = Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása  közszolgáltatási személyszállítás mérleg és eredménykimutatása = Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvből a közszolgáltatási személyszállítást végző szervezet mérleg és eredmény-kimutatása  egyéb tevékenység mérleg, cash-flow és eredménykimutatása = Központi főkönyv(ek) mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása 4.2.1. Eszközök és források elkülönítése A Társaság mérlege az egyes főkönyvek mérlegének összesítésével áll elő. A Társaság szintű mérleg a belső elszámolások, illetve a főkönyvek közötti követelések és kötelezettségek miatti halmozódások összegeit nem tartalmazza, mivel azok a Társaság szintjén nulla egyenleget mutatnak. Az erőforráshoz kapcsolódó valamennyi eszközt és forrást az erőforrás (eszköz, létszám) besorolása alapján kell elkülöníteni. Az alapügyletetek esetében (szerződéskötés, döntés, határozat, stb.) a keletkeztető főkönyvi szervezet a besorolás alapja. Egyéb esetben, amikor az ügylet jövőbeni üzleti eseményhez kapcsolódik (pl. céltartalék képzés, működési hitel), az üzleti eseménnyel várhatóan érintett főkönyvi szervezethez kell azt rendelni.

13. szám


A vasúti pályahálózat működtetéshez rendeljük a pályavasúti portfólió elszámolásait. A közszolgáltatási személyszállítás esetében – az elkülönítési rendelet szerint kötelezően a tevékenységhez rendelendő – a tevékenységet végző szervezet tárgyi eszközeit különítjük el az analitikus kimutatás adatai alapján. A közszolgáltatási személyszállítás eredmény kimutatása alapján határozzuk meg a mérleg szerinti eredményt. A tárgyi eszközök nettó értéke és a mérleg szerinti eredmény különbözete az üzletági elszámolások tartozásai mérleg soron kerül bemutatásra, mivel a tevékenység üzleti ráfordításainak döntő része az igénybevett belső ráfordítás. 4.2.1.a) tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvekhez, illetve szervezethez rendelése A főkönyvekhez, illetve szervezethez rendelt tárgyi eszközök főbb csoportjait a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Pályavasúti főkönyvben kerülnek kimutatásra  a vasúti pályahálózat működtetéséhez igénybevett, kincstári tulajdonban lévő, vagyonkezelési szerződéssel átadott eszközök és a kincstári tulajdont működtető eszközök,  a különböző nyomtávok között átrakást szolgáló eszközök,  a saját célú és összekötő vágányok, üzemi vágányok,  a vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett szolgáltatások eszközei, A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységhez tartozó eszközök különösen:  a hozzáférhetőség elve alapján az az épület, építmény, amelynek igénybevételét a pályavasút köteles lehetővé tenni hozzáférésre jogosult vasúti társaság részére,  a szétválaszthatatlanság elve alapján az az épület, építmény, amely a kincstári tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne,  a pályavasúti szervezet által használt (a központi ingatlangazdálkodás gazdálkodási körébe be nem vont) ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, A nyílt hozzáférésű és az egyéb vasúti pályát és tartozékait, továbbá a felsővezetéki, a biztosítóberendezési, a távközlési, adatátviteli rendszereket egy műszakilag értelmezhető pontnál (szakaszoló, kábelrendező, főkapcsoló stb.) kell elválasztani, a helyi adottságok figyelembevételével. A keskeny nyomközű térségi vasúti személyszállítási tevékenység ellátását szolgáló eszközök a keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben kerülnek kimutatásra. A közszolgáltatási személyszállítást szolgáló eszközöket a keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvön belül a tevékenységet végző szervezethez rendeltük. Minden egyéb eszköz a Központ főkönyvében van. Idetartoznak különösen a Társaság által nem használt, hasz-

803

nosításra felkínált, bérbe adott (különálló) ingatlanok, vasúti járművek, valamint a Központ tevékenységeinek teljesítéséhez szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések. A tevékenységhez használt immateriális javakat, a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket a tárgyi eszközökkel megegyező módon kell a főkönyvekhez rendelni. 4.2.1.b) Hosszú lejáratú kötelezettségek főkönyvekhez történő hozzárendelése A hosszú lejáratú kötelezettségek és az ahhoz kapcsolódó elszámolások az alábbi elvek alapján kerülnek a főkönyvekhez hozzárendelésre: A beruházási és fejlesztési hitelek, valamint a pénzügyi lízing kötelezettség, a hitelből megvalósított illetve megvalósítandó eszköz alapján az eszközt tevékenységéhez igénybevevő szervezetek főkönyvében kerülnek elszámolásra. A működési hitelek a hitelfelvétel évében a főkönyvhöz tartozó szervezetek likviditási tervében tervezett likvid pénzeszköz hiánya alapján kerülnek a főkönyvben elszámolásra. Megszűnő tevékenység esetében a működési hitel a Központ főkönyvébe kerül át a tevékenység megszűnésének időpontjában. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek közül a kincstári vagyon miatti kötelezettséget a Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetésén kell kimutatni. A többi hosszúlejáratú kötelezettség (tartozás kötvénykibocsátásból, biztosítékként átvett pénzeszközök) a kötelezettséget keletkeztető szervezet főkönyvhöz tartozása alapján kezelendő. A beruházási és fejlesztési, valamint a működési hitelekhez, pénzügyi lízinghez, kapcsolódó egyéb elszámolások (kamat, céltartalék képzés és felhasználás, nem realizált árfolyamveszteség) főkönyvhöz rendelése megegyezik a hiteleknél leírt elvekkel. 4.2.1.c) Egyéb eszközök és források főkönyvhöz történő hozzárendelése Az egyéb eszközök és források főkönyvhöz való hozzárendelését a szerződést kötő, tevékenységet végző szervezet főkönyvhöz való tartozása határozza meg. ca) A részesedéseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket - az üzletági főkönyvi szervezetek banki számlái és pénztárai, valamint a pályavasúti portfólióba tartozó MÁV társaságok kivételével - a Központi főkönyvben kell elszámolni. cb) Az adott kölcsönöket, rövid lejáratú követeléseket és kötelezettségeket, az időbeli elhatárolásokat a szerződést kötő, tevékenységet végző, létszámban tartó szervezet főkönyvében kell kimutatni, azaz:  a kincstári beruházásra adott előleg, a Magyar Államkincstár beruházási szállítói és folyósításai a pályavasúti főkönyvben,

804


 a költségvetési támogatási igény és teljesítése  a vasúti pályahálózat működtetése esetében a Pályavasúti főkönyvben,  a vasúti közszolgáltatási személyszállításnál a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben,  a kizárólag MÁV Zrt egészére értelmezhető, központilag bevallott adókat a Központ főkönyvében,  minden egyéb követelés és kötelezettség a szerződést kötő, tevékenységet, végző, létszámban tartó szervezet főkönyvében. cc) A készletek a nyilvántartó szervezet főkönyvében kerülnek elszámolásra. A készleteken belül:  Az első kiszerelési anyagok  a vasúti pályahálózat működtetését végző eszközök esetében a Pályavasúti főkönyvben,  a dízel motorkocsik, dízel és gőzmozdonyok esetében a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben kerülnek figyelembe vételre.  A kereskedelmi áruk és a befejezetlen termelés a tevékenységet végző szervezet főkönyvében van. cd) Az egyéb várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékokat, a képzés okául szolgáló üzleti eseménnyel várhatóan érintett főkönyvi szervezethez kell rendelni:  korengedményes nyugdíj, végkielégítés, szociális juttatás és ezek járulékai fedezetére képzett céltartalék esetében a szervezetek tervezett létszámváltozása alapján a szervezet főkönyvében,  egyes eszközök karbantartására, bontására, kárhelyreállításra képzett céltartalék esetében az eszközt tevékenységéhez igénybevevő szervezet főkönyvében,  az egyéb várható kötelezettségek (környezetvédelem, kezességvállalás, peresített ügyek) esetében a Központ főkönyvében kell elszámolni. 4.2.1.d) saját tőke főkönyvhöz történő hozzárendelése da) A saját tőke nyitó állapotának a 2007. január 1-én a főkönyvekben kimutatott tőkét tekintjük, a saját tőke főkönyvek közötti megosztása során az üzleti események hatásait csak a 2007. évtől vesszük figyelembe. db) Tőkeemelés, tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőke változását a gazdasági társaságokról szóló 2006 .évi IV. tv. 245.§ szerinti tőkehiány arányában osztjuk meg a főkönyvek között. A jegyzett tőke változásával egyidejűleg történő ill. ahhoz kapcsolódó egyéb tőkeelemek változását is a jegyzett tőke változás megosztási arányával azonosan kell megosztani. dc) Az eredménytartalékot (beleértve az előző évek eredményét érintő elszámolások miatti változásokat) és a mérleg szerinti eredményt abban a főkönyvben kell kimutatni, amelyben az eredmény képződött. dd) Fentieken túl valamennyi tőkeelemben bekövetkezett változást, a változás alapjául szolgáló jogszabályi

13. szám

rendelkezés, döntés, eszköz vagy tranzakció célja ill. főkönyvi besorolása szerint kell megosztani a főkönyvek között. 4.2.2. Elkülönített cash-flow A cash-flow kimutatások elkülönítése a jelen szabályzatban foglalt szabályok szerint elkülönített mérleg, eredmény-kimutatás valamint egyéb adatok alapján történik. A cash-flow kimutatás mérleg és eredmény-kimutatással összefüggő sorainak, valamint a figyelembe veendő korrekciós tételeknek az elkülönítésére az eszközök, bevételek, költségek és ráfordítások elkülönítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4.2.3. költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítése A Társaság eredmény-kimutatása az elkülönítendő tevékenységek együttes eredmény-kimutatásával egyezik meg. Az elkülönítendő tevékenységek közötti belső költség és belső bevétel elszámolások külön eredménykimutatás sorokon kerülnek kimutatásra, melyek Társaság szinten megegyeznek egymással, ezáltal a számviteli elkülönítés miatt keletkező halmozódás kiszűrésre kerül. A költségek, ráfordítások és bevételek az elkülönítendő tevékenységeket végző szervezetek alapján kerülnek a főkönyvben elszámolásra szervezetre, főkönyvi számlára és tevékenységi sorra (vasúti pályán végzett tevékenység esetében ezen belül pályaszakaszra). Az elkülönített tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek elszámolása a Társaság számlarendjében alkalmazott  személyszállítás esetében:  ESK (közszolgáltatási személyszállítás)  ESN (nem közszolgáltatási személyszállítás)  egyéb tevékenység esetében:  EKS (központi szolgáltatás)  EKW (maradó tevékenység)  EKE (egyéb tevékenység)  központi irányítás esetében:  EKP (vállalatcsoport irányítás)  EKP1 (szervezeti vállalatcsoport irányítás)  EKP2 (vállalatcsoport finanszírozás)  EKV (pályavasúti társasági irányítás)  EKI (egyéb társasági irányítás)  EKI1 (szervezeti társasági irányítás)  EKI2 (egyéb társasági irányítás) kóddal kerülnek elkülönítésre. A központ főkönyv esetében az irányító és nem irányító szervezetek költségei, ráfordításai és bevételei az alábbiak szerint kerülnek irányító és nem irányító egyéb tevékenységhez:

13. szám


Az üzletági főkönyvek költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő tevékenységekhez történő hozzárendelését vagy megosztását az alábbi elvek alapján az 5-6. sz. mellékletek, a Központi főkönyv esetében a 7. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletekben megjelölt főkönyvi számlák és tevékenységi sorok tartalmát a Társaság számlarendje írja elő a 4.3.1. pontban leírt módon. 4.2.3.a) Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű külső bevételei Az elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű külső bevételeit az 5-7. sz. mellékletek 5.1. pontja és az 5.3. pont egyes alpontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján. Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt külső bevételek: aa) A tevékenység végzése során a szervezet által számlázott árbevételek. ab) A tevékenység végzéséhez címzetten igénybevett költségvetési juttatás:  vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti főkönyvben elszámolt pályahálózat működtetés költségtérítése, egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások,  közszolgáltatási személyszállítási tevékenységbe tartozik a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt személyszállítási közszolgáltatás költségtérítése, fogyasztói árkiegészítés, egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások. ac) A halasztott ráfordításként elhatárolt fordulónapi ár-

805

folyam-értékelés veszteségére képzett céltartalék felhasználása:  vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti főkönyvben,  közszolgáltatási tevékenységbe tartozik a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben, mivel a hitelek az elkülönítendő vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. Az egyéb (maradó) tevékenységbe tartozik a tevékenység megszűnésének időpontjában a Központ főkönyvébe átkerült hitel esetében a fenti címen elszámolt céltartalék felhasználása. ad) A kincstári eszközök káreseményével, a pályavasúti portfólióval kapcsolatos bevételek a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasúti főkönyvben elszámolva. ae) A tevékenység kiszervezés után itt maradt környezeti károk felszámolásának bevétele egyéb (maradó) tevékenységnek minősül a Központ főkönyvében elszámolva. 4.2.3.b) Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű saját költségei, ráfordításai Az elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű saját költségeit és ráfordításait az 5-7. sz. mellékletek 1. és 2.1. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: ba) A tevékenységhez felhasznált anyagok: a felhasznált anyagok költsége utalványozás alapján a tevékenységre kerül elszámolásra.

806


bb) A tevékenységhez vagy tevékenységekhez külső féltől megrendelt szolgáltatások: a tevékenység végzése során igénybevett szolgáltatások utalványozása a tevékenységre történik. Az egyes tevékenységek végzésére közösen igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés stb.) költségei az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kerülnek a tevékenységekre közvetlenül elszámolásra. bc) A kincstári eszközök értékcsökkenési leírása: a vasúti pályahálózat működtetésre kerül közvetlenül elszámolásra. bd) A nem kincstári eszközök értékcsökkenési leírása: az eszközök tevékenységen történő nyilvántartása alapján a tevékenységre kerül közvetlenül elszámolásra. be) A tevékenységet végző dolgozók személyi jellegű ráfordításai: az eszközök üzemeltetésével és karbantartásával illetve egyéb tevékenységgel foglalkozó dolgozók munkaórájának utalványozása tevékenységre történik és a bérelszámolási rendszer a dolgozók személyi jellegű ráfordításait a munkaóra alapján (valamint a bérelemek főkönyvi számlához történő rendelésével) biztosítja a tevékenységre történő bérelszámolást. bf) A több tevékenységhez igénybevett saját áttételezendő tevékenységi költségeket (pl. vasúti fuvarozás számlázott költsége, személygépjármű költségei, részlegvezetés költségei, stb.)  a tevékenységeket végző szervezeti egységen belül,  havonta,  naturális mutatók (pl. vasúton szállított mennyiség, személygépjármű km, munkaóra, stb.) alapján tételezik át az igénybevevő számviteli törvény szerinti közvetlen költségek (5-7. sz. mellékletek 1. pontja) és a tevékenységi és üzletági irányítási költségek (5-7. sz. mellékletek 2.1.1. pontja) közé. Az áttételezés bizonylatolását és megvalósítását a Társaság Számviteli Szabályzata, elszámolását az 5. és X. számlaosztály magyarázata írja elő (10.1. kivonat tartalmazza). bg) A beruházási hitelek után fizetett kamat:  a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti főkönyvben,  a személyszállítási tevékenységbe tartozik a Személyszállítási főkönyvben,  a közszolgáltatási személyszállítási tevékenységbe tartozik a Személyszállítási főkönyvben a közszolgáltatási személyszállításhoz igénybevett eszközök esetében, mivel a hitelek az elkülönítendő vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. Az egyéb (maradó) tevékenységbe tartozik a tevékenység megszűnésének időpontjában a Központ főkönyvébe átkerült hitel kamata. bh) A kincstári eszközök selejtezésével és káreseményével kapcsolatos ráfordítások, továbbá a pályavasúti portfólió ráfordításai a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasúti főkönyvben elszámolva.

13. szám

bi) A tevékenység kiszervezés után itt maradt környezeti károk felszámolásának ráfordítása egyéb (maradó) tevékenységnek minősül a Központ főkönyvében elszámolva. bj) A káresemények (balesetek, stb.) költségei a főkönyvek között a főkönyvhöz tartozó szervezetek tényleges felelősségének arányában kerülnek megosztásra és közvetlenül elszámolásra. A vasúti szervezet részére fel nem róható, elháríthatatlan esemény (vismajor), külső károkozó esetén, vagy olyan esetben, amelynél a káresemény okozójának szervezeti vagy személyi felelőssége nem határozható meg, a kár a károsultat terheli. 4.2.3.c) Az elkülönítendő tevékenységek közötti, illetve tevékenységen belüli belső elszámolások Az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolások lehetnek BTSZ szerinti, illetve közvetlen belső szolgáltatások. 4.2.3.c1) BtsZ szerinti szolgáltatások Az elkülönítendő tevékenységek által főkönyvek között végzett belső – központilag szabályozott – szolgáltatások belső díjának meghatározása, belső megállapodásának megkötése, megrendelése, elismerése, elszámolásra történő feladása folyamatát a BTSZ írja elő (10.2. kivonat tartalmazza). A belső szolgáltatások felsorolását a szolgáltatást végző és igénybe vevő főkönyvi szervezetek meghatározásával a 3. sz. melléklet azon sorai tartalmazzák, amely tevékenységek esetében van MÁV szervezet igénybevevőként megjelölve. A belső szolgáltatások megrendelése a főkönyvi szervezetek közötti éves (a szolgáltatás volumenére és színvonalára vonatkozó) keret megállapodások alapján történik. A belső szolgáltatás elszámolása havonta történik az éves szinten üzleti tervben meghatározott normatív díj (tervár) és a megrendelő főkönyvi szervezet által elismert tényleges mennyiség szorzata alapján. A szolgáltatás elszámolt összege:  a megrendelő szervezet főkönyvében BTSZ belső költségként,  a szolgáltatást végző szervezet főkönyvében BTSZ belső bevételként kerül elszámolásra. A főkönyvekben elszámolt BTSZ belső költség és BTSZ belső bevétel elkülönítendő tevékenységekhez történő hozzárendelését és azon belül történő megosztását az 5-7. sz. mellékletek 2.2., 3., 4. és 5.2. pontjai tartalmazzák. Valamennyi igénybevett és nyújtott BTSZ belső szolgáltatás közvetlenül az elkülönítendő tevékenységhez kerül hozzárendelésre. A BtsZ szerinti belső díj alkalmazásában: a.) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetés (a 3. sz. melléklet 1.aa. pont) BTSZ belső költsége és

13. szám


BTSZ belső bevétele a HÜSZ-ben meghirdetett díjakon kerül elszámolásra havonta és az éves beszámolóban is. b.) A többi belső szolgáltatás (a 3. sz. mellékletben PROF vagy NEM PROF jelölésűek) esetében a jelentős mértékű külső árbevételt a Társaság éves üzleti terve szerint elérő belső szolgáltatásokat tekinti a Társaság profitorientált belső szolgáltatásnak. A Társaság éves nettó árbevételének 10 %-át elérő, illetve meghaladó éves nettó árbevételt minősíti jelentős mértékűnek. c.) A profitorientált szolgáltatásokat a BTSZ-ben meghatározott belső normatív díjakon számoljuk el havonta. Amennyiben e tevékenységek piaci ára alacsonyabb a belső normatív díjnál, a belső szolgáltatás éves szintű piaci áron számított értéke és normatív díj alapján elszámolt értékének különbözete év végén elszámolásra kerül a szolgáltatást igénybevevő elkülönítendő tevékenységnél BTSZ belső költség csökkenésként, valamint az adott szolgáltatásnál BTSZ belső bevétel csökkentésként. Amennyiben e tevékenységek piaci ára magasabb a belső normatív díjnál, a belső elszámolás nem változik. d.) A nem profitorientált belső szolgáltatások BTSZ belső költsége és BTSZ belső bevétele havonta a BTSZben meghatározott belső normatív díjakon kerül elszámolásra. Év végén az önköltségszámítási szabályzatban előírt módon elvégzett utókalkuláció során kerül meghatározásra e szolgáltatások adott évre vonatkozó tényleges önköltsége, bevétele és eredménye. A belső szolgáltatások éves:  nyeresége a belső szolgáltatást igénybe vevő elkülönítendő tevékenységén elszámolt BTSZ belső költséget, valamint a belső szolgáltatás BTSZ belső bevételét csökkentő,  vesztesége a belső szolgáltatást igénybe vevő elkülönítendő tevékenységén elszámolt BTSZ belső költséget, valamint a belső szolgáltatás BTSZ belső bevételét növelő módon kerül elszámolásra. 4.2.3.c2. főkönyvi szervezetek által végzett tevékenységek között közvetlenül elszámolt belső szolgáltatások A szervezetek között közvetlenül, esetenként (azaz nem rendszeresen) végzett egyes olyan tevékenységek (pl. hídszerkezet vizsgálat, pályafelügyelet, stb.), amelyek belső költsége közvetlen költségen az igénybevevő elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenységek (pl. vasúti pályahálózat működtetés) költségébe épülnek be, gyakoriságuk és költségük nem teszi lehetővé központi kezelésüket. A megrendelő főkönyvi szervezet belső megrendelő levél alapján rendeli meg közvetlenül tevékenységéhez a szolgáltatás elvégzését a szolgáltató üzletági szervezettől. A szolgáltatás elszámolása havonta tényleges előállítási költségen a megrendelő és szolgáltatást végző főkönyvi

807

szervezet főkönyve között, a két szervezetre közvetlenül kerül elszámolásra. A szolgáltatás elvégzését és költségét a megrendelő főkönyvi szervezet a megrendelő levél szerinti átterhelési bizonylaton ismeri el. A szolgáltatás elszámolt összege:  a megrendelő főkönyvi szervezet elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenységében közvetlen belső költségként,  a szolgáltatást végző főkönyvi szervezetnél közvetlen belső bevételként kerül kimutatásra. Mivel a belső elszámolás közvetlen költségen történik, a szolgáltatást végző szervezet e tevékenységen elszámolt költsége megegyezik a közvetlen belső bevétele összegével. A közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás közvetlen belső költsége az igénybevevő szervezetnél az elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenysége számviteli törvény szerinti közvetlen költsége között kerül elszámolásra. 4.2.3.d) központi irányítás költségének, ráfordításának és bevételének elkülönítendő tevékenységekre történő közvetlen vagy megosztás alapján történő elszámolása A központi irányítási tevékenységek (3. melléklet 2.2..ab) pontok) esetében az elkülönítendő tevékenységekre közvetlenül elszámolandó, illetve az elkülönítendő tevékenységek között megosztandó költség, ráfordítás és bevétel tartalmát, valamint a megosztás módját az 5-7. sz. mellékletek 2.1., 2.3. és 5.3. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: A vállalatcsoport- és társaságirányítás megosztandó költségei (3. melléklet 2.2.a-b) pontok) a Központ főkönyvében meghatározott vállalatcsoport irányító, valamint a vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezetek irányítási költségét, ráfordítását és bevételét tartalmazza a 7. sz. mellékletben meghatározott módon. A vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezetek a gazdálkodási szervezeti hierarchia szerint meghatározott irányító szervezetek az alábbi kivételekkel:  A központhoz tartozó pályavasúti kontrolling szervezet a pályavasúti társasági irányítási tevékenységhez kerül besorolásra.  A kizárólag vállalatcsoport irányítást végző szervezet (pl. Portfólió gazdálkodási Igazgatóság) a vállalatcsoport és társasági irányítás megosztandó irányítási tevékenységhez kerül besorolásra.  A vállalati általános költséghely szervezet az egyéb társasági irányítási tevékenységhez kerül besorolásra.  Amennyiben a szervezeti hierarchia alapján meghatározott irányító szervezethez olyan végrehajtó szervezet tartozik a szervezeti hierarchiában, amely nem végez belső szolgáltatást (pl. Területi Ellenőrzési Központok), ez a szervezet a társaság egészét irányító szervezetek közé kerül besorolásra.

808


 Amennyiben a szervezeti hierarchia szerinti irányító szervezet a gazdálkodási előírások alapján belső szolgáltatást végez (pl. Humán támogatás, Központi energiagazdálkodási Osztály, stb.), akkor ez a szervezet a központi szolgáltató szervezetek közé kerül besorolásra.  A kiszervezett tevékenységek átmeneti elszámolására szolgáló szervezetek az elkülönítés szempontjából az egyéb (maradó) tevékenységhez kerülnek besorolásra.  A kizárólag egy adott tevékenységet (pl. ingatlanhasznosítást) irányító szervezet (pl. Ingatlan Fejlesztési Osztály), az értékesítést és közvetlen belső szolgáltatást végző szervezetek (pl. Beruházási Szolgáltató Egység) az egyéb tevékenységhez kerül besorolásra. A Központ főkönyvébe tartozó szervezetek vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezethez, vállalatcsoport irányításhoz. pályavasúti társasági irányításhoz, egyéb társasági irányításhoz, központi szolgáltatáshoz, maradó vagy egyéb tevékenységhez történő besorolását a Társaság számlarendje határozza meg. A vállalatcsoportot irányító, valamint a vállalatcsoportot és társaságot is irányító szervezet esetében:  a szervezet működésének (létszám, eszközök, igénybevett szolgáltatások) költsége, ráfordítása és bevétele minősül megosztandó szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítási költségnek, mely költségek, ráfordítások és bevételek tartalmát a Társaság számlarendje határozza meg,  a szervezeti működésbe nem tartozó költségek, ráfordítások és bevételek a társasági általános költséghelyre kerülnek elszámolásra az egyéb társasági irányítási költséghez rendelten,  a vasúti pályahálózat működtetéshez kapcsolódó elszámolások (pl. pályavasúti készletek selejtezése, értékvesztése, piacfelügyeleti bírság) a pályavasúti társasági irányításnak minősülnek,  a vállalatcsoport irányítás számlarendben elkülönített ráfordításai (pályavasúti portfólión kívüli részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége, részesedések értékvesztése, társaságba bevitt vagyontárgyak ráfordításai) és bevételei (kapott osztalék, részesedés, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, társaságba bevitt vagyontárgyak bevételei) a vállalatcsoport finanszírozás tevékenységbe tartoznak,  a tevékenység kiszervezés után itt maradt környezeti károk felszámolásának ráfordítása és bevétele egyéb (maradó) tevékenységnek minősül,  a jogszabályi változás miatti rendkívüli mértékű egyszeri elszámolások (pl. APEH által jogszabályi változás miatt utólag adott rendkívüli mértékű visszatérítések és azok kamata bevétele) az egyéb (maradó) tevékenységbe tartoznak. A szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítás megosztandó költségei, ráfordításai és bevételei a bázis portfolióba tartozó társaságok és a MÁV Zrt éves átlagos statisztikai állományi létszámának arányában kerül megosztásra a vállalatcsoport irányítás és a társaságirányítás között:

13. szám

a.) A társasági irányításra jutó rész a MÁV Zrt valamennyi elkülönítendő tevékenységét végző főkönyve között kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek éves átlagos statisztikai állományi létszáma arányában. Ennek oka az, hogy az elkülönítendő tevékenységek társaságirányítása alapvetően a tevékenységek létszámától függ. b.) A vállalatcsoport irányításra jutó rész a vállalatcsoport irányítási tevékenységnél kerül kimutatásra. Ugyancsak éves átlagos statisztikai állományi létszám arányában kerül elkülönítendő tevékenységekre megosztásra az egyéb társasági irányítás költsége, ráfordítása és bevétele. A vállalatcsoport irányítást végző szervezet irányítási költsége, ráfordítása és bevétele a vállalatcsoport irányítási tevékenységnél, a pályavasúti kontrolling szervezet irányítási költsége, ráfordítása és bevétele a pályavasúti kontrolling társasági irányítási tevékenységnél kerül kimutatásra. 4.2.4. létszám elkülönítése A Társaság létszáma a Pályavasúti, a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási, valamint a Központi főkönyvi szervezetekhez van hozzárendelve. A létszámot (éves átlagos statisztikai állományi létszám) a főkönyvekhez tartozó szervezetek létszáma alapján az elkülönítendő tevékenységekre az alábbi bontásban mutatjuk be:  Vasúti pályahálózat működtetés létszáma = a Pályavasúti főkönyv szervezeteinek létszáma  Személyszállítás létszáma = a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv szervezeteinek létszáma  Közszolgáltatási személyszállítás létszáma = a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben a közszolgáltatási személyszállítást végző szervezet létszáma  Egyéb tevékenység létszáma = a Központi főkönyv szervezeteinek létszáma

13. szám


4.3. Elkülönítendő tevékenységek számviteli elszámolása 4.3.1. főkönyvi elkülönített elszámolás 4.3.1.a.) Általános elszámolási előírások A Társaság a számlarendjében (10.3. kivonat tartalmazza) előírt főkönyvekben (Pályavasúti, Keskeny nyomközű térségi személyszállítási és Központi főkönyvek) végzi a főkönyvhöz rendelt szervezetek elkülönített elszámolását. Az eszközök és források a főkönyvekben a Társaság 1-4. számlaosztálya szerinti főkönyvi számlák alapján kerülnek elszámolásra. A költségek, ráfordítások és bevételek a főkönyveken belül:  főkönyvi számlák (5, 8. és 9. számlaosztály)  főkönyvi szervezetek  tevékenységi sorok (X. számlaosztály)  pályaszakaszok kombinációjára kerülnek elszámolásra. E főkönyvi számlák esetében Társasági kód kerül alkalmazása, mely a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt költségeket, ráfordításokat és bevételeket jelöli kapcsolt vállalkozásonként.

bb) A főkönyvi számlák közül a számlarendben a vállalatcsoport irányítást, illetve a vállalatcsoport- és társaságirányítást is végző szervezetek esetében a

809

Az 5, 8. és 9. számalosztályok főkönyvi számlái és a tevékenységi sorok esetében az egységes alkalmazás érdekében a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon meghatározásra kerül, hogy mely főkönyvi számlák (számlacsoportok) esetében mely tevékenységi sorok alkalmazhatók az elszámolás során. Egyes tevékenységi sorokhoz pályaszakasz tartományok kerülnek hozzárendelésre a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, illetve a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályához. A Társaság számlarendjének felépítését, továbbá a főkönyvi számlák, főkönyvi szervezetek, tevékenységi sorok és pályaszakaszok értékkészletét és tartalmát a Társaság számlarendje írja elő a 10.3. kivonat szerint. 4.3.1.b.) Elkülönítendő tevékenységekhez alkalmazott speciális elszámolási előírások A főkönyvi számlák és tevékenységi sorok számlarendben előírt megengedett kombinációján belül: ba) Az irányítási költségeknek megfelelő tevékenységi sorok az alábbi kódokkal kerülnek a megosztandó költségek közé:

költségek (5 fk), a ráfordítások (86-89 fk) és bevételek (96-98 fk) az alábbi csoportok szerint kerülnek elkülönítésre:

810


13. szám

bc) A szervezetek az alábbi kódokkal kerülnek elkülönítésre a főkönyvben:  a Pályavasúti főkönyvben

A csoportosítást az elkülönítés nem használja  a Keskeny nyomközű térségi személyszállítás főkönyvében

 a Központ főkönyvében

bd) Az elkülönítésnél alkalmazott megosztásokhoz szükséges naturális mutatókhoz az alábbi főkönyvi számla kerül alkalmazásra:

13. szám


811

be) Az elkülönítés eredményének elszámolásához az alábbi tevékenységi sorok kerülnek alkalmazásra:  a Keskeny nyomközű térségi személyszállítás főkönyvében:

• a központ főkönyvében

bf) A pályavasúti portfólió elkülönítésére az alábbi társasági kód csoport kerül alkalmazásra:

4.3.2. tevékenységi elkülönítés megvalósításának és elszámolásának folyamata A költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységhez történő hozzárendelése a megvalósítás sorrendjében, az alábbiakban leírt módon történik: a.) A társasági irányítás költségeinek meghatározása b.) A társasági irányítás költségeinek felosztása c.) A központi főkönyvekben elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek kigyűjtése d.) A pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat működtetéshez rendelése

e.) A térségi személyszállítás költségeinek tevékenységhez rendelése A teljes gyűjtési és megosztási folyamat a GIR-ben (Gazdálkodási Irányítási Rendszer) kerül megvalósításra és elszámolásra főkönyvenként elkülönítve. A gyűjtés és megosztás a tárgynegyedév utolsó hónapja zárásának keretében, a tárgyév elejétől göngyölített adatok alapján történik. Az elkülönítés során végzett elszámolás a tárgynegyedév utolsó hónapjának elszámolásában szerepel. Ez az elszámolás a tárgynegyedévet követően sztornózásra kerül a halmozódás elkerülése érdekében. A tevékenységi elkülönítés folyamatát a következő oldalon lévő ábra tartalmazza:

812


13. szám

13. szám


A Központi főkönyv esetében a számlarendben:  az XKI és XKP kóddal megjelölt szervezetek (társasági irányítás szervezetei) esetén  a szervezetek - egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységén, a vállalatcsoport irányításon, a pályavasúti társasági irányításon, a vállalatcsoport finanszírozáson és a kiszervezett tevékenységen, valamint a kiszervezett tevékenységek környezeti kárelhárítási tevékenységen kívüli - költségei és bevételei a szervezeti társasági és vállalatcsoport irányítás megosztandó költségét képezik,  a szervezetek vállalatcsoport finanszírozási illetve pályavasúti társasági irányítási költségei és bevételei a központ egyéb tevékenységén belül a vállalatcsoport finanszírozáshoz illetve a pályavasúti társasági irányításhoz rendeltek,  a szervezetek kiszervezett tevékenységen elszámolt, valamint a kiszervezett tevékenységek környezeti kárelhárítási tevékenység költségei és bevételei a központ

813

egyéb (maradó) tevékenységéhez rendeltek,  a szervezetek egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységének költségei és bevételei a központ egyéb tevékenységéhez rendeltek,  az XKV kóddal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a pályavasúti társasági irányítás tevékenységéhez rendelt,  az XKA kóddal megjelölt szervezet minden költsége és bevétele az egyéb társasági irányítás tevékenységéhez rendelt,  az XKS kódokkal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a központi szolgáltatás tevékenységéhez rendelt,  az XKW kódokkal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a maradó tevékenységéhez rendelt,  az XKE kóddal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a központ egyéb tevékenységéhez rendelt.

814


4.3.2.a) A társasági irányítás költségeinek meghatározása A Központi főkönyvekben a vállalatcsoport- és társaságirányítást egyaránt végző (XKI), a vállalatcsoport irányítását végző (XKP) és a társasági általános költséghely (XKA) szervezetek költségét  az elkülönítendő tevékenységek kimutatására szolgáló

13. szám

EKP1, EKP2, EKI1, EKI2, EKW tevékenységi kódokra:  az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kftkód megtartásával,  a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el (osztjuk meg), az alábbiak szerint:

A MÁV Zrt főkönyvei között megosztandó társasági irányítás költségét a fentiek szerint EKI1 és EKI2 tevékenységi kódra elkülönített költségek képezik. 4.3.2.b) A társasági irányítás költségeinek felosztása A társaságirányítás (EKI1 és EKI2) költségei  az üzletági főkönyvi szervezetek, valamint  a Központi főkönyvhöz tartozó nem irányító szervezetek által végzett valamennyi elkülönítendő tevékenységre azok éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerinti vetítési alap alkalmazásával kerül megosztásra.

A pályavasúti társasági irányítás (EKV) költségei a pályavasúti szervezetek által végzett valamennyi elkülönítendő tevékenység közvetlen költsége vetítési alap alkalmazásával kerül megosztásra. A társaságirányítás megosztott költsége az üzletági főkönyvekben és Központi főkönyvben a társasági irányítási belső költségeként, a Központi főkönyvben a társasági irányítás belső bevételeként kerül elszámolásra az alábbi módon:

13. szám


4.3.2.c) A központi főkönyvben elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek kigyűjtése A központi főkönyv további szervezetein elszámolt költségeket, illetve a társaságirányítás előző pontban elszámolt belső bevételét  az elkülönítendő tevékenységek kimutatására szolgáló

4.3.2.d) A Pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat működtetés tevékenységre történő elszámolása A Pályavasúti főkönyv minden költsége, ráfordítása és bevétele a vasúti pályahálózat működtetésre kerül közvetlenül elszámolásra. 4.3.2.e) keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek személyszállításra és közszolgáltatási személyszállításra történő gyűjtése, elszámolása

815

EKP1, EKP2, EKI1, EKI2, EKV és EKS, EKW és EKE tevékenységi kódokra,  az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kftkód megtartásával,  a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el, az alábbiak szerint:

gáltatásként végzett személyszállítási és a nem közszolgáltatásként végzett személyszállítási tevékenységhez rendeljük az e tevékenységeket végző szervezetek alapján, és  az elkülönített közszolgáltatási személyszállítás ESK, illetve a nem közszolgáltatási személyszállítás ESN tevékenységi kódjára,  az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kftkód megtartásával,  a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el, az alábbiak szerint:

A Keskeny nyomközű térségi személyszállítás főkönyvben elszámolt költségeket és árbevételeket a közszol-

4.4. számviteli elkülönítés adatszolgáltatása Az elkülönített tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a Társaság szintjén kell elkészíteni ezer Ftban. Az eszközök és források, valamint a költségek, ráfordítások és bevételek adatai  a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyv  a személyszállítás vonatkozásában a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv  az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi főkönyv eszköz és forrás, valamint az eredmény főkönyvi számlák adataival egyezik meg. A személyszállítás és a közszolgáltatásként végzett személyszállítás esetében a tevékenységet végző szervezet

 4.2.1.a.) pontban leírt módon meghatározott eszköz és forrás adatait, valamint  eredmény főkönyvi számla adatait alkalmazzuk. Az adatok alapján kerülnek összeállításra az éves felügyeleti jelentés, valamint a negyedéves felügyeleti jelentések. 4.4.1. Éves felügyeleti jelentés Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként összeállított éves felügyeleti jelentéshez az alábbi kimutatások kerülnek összeállításra a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt elkülönítendő tevékenységenként és Társaság szinten együtt a rendelet 11.§.-ban előírtaknak megfelelően:

816


 mérleg,  cash-flow kimutatás,  eredmény-kimutatás,  tevékenységi kimutatás,  a költségvetési támogatások jogcímenként,  a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként,  a tevékenységek belső elszámolása miatti halmozódás  a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma. A kimutatások adattartalma az alábbi:  a mérleg, cash-flow kimutatás és eredmény-kimutatás a számviteli törvény szerinti adattartalommal kerül öszszeállításra,  a tevékenységi kimutatás esetében a Társaság számlarendjében előírt főkönyvi számlák kerülnek figyelembe vételre a 8. sz. mellékletben leírt tartalommal,  a költségvetési támogatás jogcímenkénti felsorolása a Társaság számlarendjében jogcímenként részletezett főkönyvi számlák alapján kerül összeállításra,  a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és velük szemben felmerült költségek a kapcsolt vállalkozás Társaság számlarendjében előírt társaság. kódja alapján kerül kitöltésre az alábbi bontásban:  árbevétel  bevétel  összes költség  ráfordítás  a tevékenységek belső elszámolása miatti halmozódást tartalmazó kimutatás sorai és oszlopai egyaránt:  a vasúti pályahálózat-működtetés  a személyszállítás  a közszolgáltatási személyszállítás  az egyéb tevékenység (tartalmazza a társasági irányítás belső bevételét)  a fenti tevékenységek (kivéve a közszolgáltatási személyszállítást) Társaság összesen adatokat tartalmazzák a Társaság számlarendben előírt főkönyvi számlák adatai alapján a 9. sz. mellékletben leírt tartalommal. A mellékletben a BTSZ és társasági irányítási belső bevétel negatív számmal, a BTSZ és társasági irányítási belső költség pozitív számmal szerepel.  a tárgyévben ténylegesen foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma, mely a Társaság munkaügyi rendszere által biztosított adat. Az éves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt az éves beszámoló letétbe helyezésével egyidejűleg küldi meg a Társaság a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 4.4.2. Negyedéves felügyeleti jelentés A negyedéves felügyeleti jelentés a 8. sz. mellékletben leírt tartalommal és a kimutatások adatainak szöveges

13. szám

értékelésével együtt kerül összeállításra. A negyedéves felügyeleti jelentésben  a belső szolgáltatások belső költsége és belső bevétele a számviteli nyilvántartás alapján a BTSZ-ben előírt normatív díjon kerül kimutatásra,  a központi irányítási költségek az éves tervezett létszáma arányában kerülnek megosztásra. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követő 45 napon belül küldi meg a Társaság a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 5. HIVAtkoZÁsok, MódosítÁsok, HAtÁlyoN kíVül HElyEZÉsEk Jelen utasítás hatályba lépésével együtt a 74/2010. (XII.17. MÁV Ért. 38.) EVIG utasítás hatályát veszti. 6. HAtÁlyBAlÉPtEtÉs Jelen szabályozás 2011. január 1-én lép hatályba. 7. MEllÉklEtEk 1. A közlekedési infrastruktúra meghatározása és fogalomköre 2. MÁV Zrt. társaságai esetében a pályavasúti portfólióba történő besorolás elvei 3. A főkönyvi szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendő tevékenységek 4. A tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvi szervezethez történő hozzárendelése 5. Pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat működtetéshez történő hozzárendelése 6. Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek közszolgáltatási és nem közszolgáltatási személyszállításhoz történő hozzárendelése illetve megosztása 7. Központi főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése illetve megosztása 8. A tevékenységi kimutatás sorai esetében alkalmazott főkönyvi számlák 9. Az elkülönítendő belső tevékenységek elszámolása miatti halmozódás kimutatása 10. A számviteli elkülönítési szabályzatban hivatkozott más szabályzatok – Nemzeti Közlekedési Hatóság részére megküldendő - vonatkozó részei kivonatainak felsorolása Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

13. szám

1. sz. melléklet


817

818

2. sz. melléklet


13. szám

3. sz. melléklet

13. szám


819

820

4. sz. melléklet


13. szám

13. szám


821

822

5. sz. melléklet


13. szám

13. szám

6. sz. melléklet


823

7. sz. melléklet

826

8. sz. melléklet


13. szám

13. szám

9. sz. melléklet


827

828

10. sz. melléklet


13. szám

13. szám


829

830


13. szám

13. szám


831

832


13. szám

13. szám


833

834


13. szám

13. szám


835

836


13. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU IssN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

13. szám 126. évfolyam június 3. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM

Recommend Documents