126. évfolyam április 01. Tartalom

7. szám

126. évfolyam

Tartalom

2011. április 01.

Oldal

Utasítások 8/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól. ............................................................................................................. 369 9/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport influenza pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben)...................................................... 416 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben)................................... 426 Egyéb közlemények:

Felügyeleti igazolványok érvénytelenítése....................................................................................................... 431

Utasítások 8/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól. 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja azoknak a szervezeti és szervezési kereteknek a meghatározása, amelyek rendkívüli helyzetekben is biztosítják a vasúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának fenntartását, továbbá meghatározza a MÁV Csoportba tartozó társaságokat érintő válsághelyzetek egységes kezelésének eljárási rendjét. Az utasítás meghatározza a válság tartalmát, annak szintjeit, meghatározza a válságkezelés során jelentkező kríziskommunikációs megoldásának, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságok szervezeteinek, vezetőinek, munkavállalóinak feladatait, a központi, a területi és helyi válságkezelő törzsek szervezeti és működési rendjét,

a válságkommunikáció elveit és az értesítés rendjét. Meghatározza továbbá azokat a belső normákat, amelyek alapján a válsághelyzet kezelésében közreműködő munkavállalók, szervezetek a feladataikat ellátják. 2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás szervezeti és személyi hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére és munkavállalójára, valamint – az erről rendelkező alapítói/közgyűlési/ taggyűlési határozat alapján, a határozat kiadásának napjától – az utasítás 3.1. pont a)-b) pontjában felsorolt társaságokra és munkavállalóikra terjed ki. Az utasítás hatálya alá tartoznak a MÁV Csoport társaságainak területén engedélyezett tevékenységet végző személyek, a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vállalkozó vasúti társaságok az erre vonatkozó szerződés, megállapodás szerint. 2.2. Az utasítás területi hatálya alá tartoznak a MÁV Zrt., valamint a Hálózati

370

A MÁV Zrt. Értesítője

Üzletszabályzat és a társaságok közötti együttműködés keretei között a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat, továbbá a MÁV társaságok tulajdonában, kezelésében, illetve használatában lévő területek, létesítmények, eszközök és a MÁV Zrt. által kiszolgált iparvágányok. Ezen utasításban meghatározott, a válságkommunikációra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a MÁV társaságok munkavállalóit és/vagy a MÁV társaságok tulajdonában, kezelésében lévő vasúti járművet érintő külföldi vasúti hálózaton ért, továbbá vonatpótló autóbuszt érintő rendkívüli események esetén is. 2.3. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV társaságok területén, járművein tartózkodó munkavállalók és más személyek életét, testi épségét, a vasúti közlekedés biztonságát, a vasútüzem folyamatosságát, a vasúti közlekedési szolgáltatást, a vasúti létesítményeket, a MÁV társaságok jogszabályok szerinti működését károsító vagy veszélyeztető eseményekre, ha a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása különleges intézkedések bevezetését igényli. Az utasítás hatálya kiterjed azokra az eseményekre is, amelyek miatt nincs szükség különleges intézkedések bevezetésére, de a MÁV társaságokat, valamint azok munkavállalóit jelentési, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség terheli. Az utasítás hatálya kiterjed a 2.2 pontban meghatározott társaságok vasúti pályahálózatát igénybe vevő külföldi és vállalkozó vasúti társaságok járműveire is. 2.4. A MÁV Zrt. területén kívül munkát végző munkavállalóknak a MÁV társaságok által kötött szerződés, megállapodás alapján azon társaság, szervezet, intézmény stb. válságkezelésre vonatkozó előírásait kell betartani, melynek területén a tevékenységet végzik. Ilyen külön megállapodás hiányában jelen utasítást kell alkalmazni. 2.5. Vezetők felelőssége A MÁV Csoport elnök-vezérigazgatója felelős az utasítás alkalmazási feltételeinek megteremtéséért, biztosításáért. A vezetők szervezeti kereteiken belül felelősek az utasítás előírásainak betartásáért és betartatásáért, a szervezeti egységek és a munkavállalók felkészítéséért, az előírt dokumentációk elkészítéséért, naprakészen tartásáért, a szükséges adatok és információk időbeni biztosításáért, az utasításban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséért. 2.6. Az utasítás karbantartása Az utasítás karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója és a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója együttesen felelősek. Az értesítési rendben és más utasításokban meghatározott értesítési, jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges értesítési telefonszámok, e-mail címek, faxszámok

7. szám

nyilvántartásáért, naprakészen tartásáért annak a MÁV társaságnak az első számú vezetője a felelős, akinek feladatkörébe az értesítés, jelentés, tájékoztatás tartozik. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ezen utasítás tekintetében: a) 3.1. MÁV Csoport:a MÁV Zrt., b) a MÁV Zrt. bázisportfóliójába tartozó társaságok: • MÁV-START Zrt, • MÁV-TRAKCIÓ Zrt, • MÁV-GÉPÉSZET Zrt, • Záhony-Port Zrt, • MÁV FKG Kft, • MÁVGÉP Kft, • MÁV KFV Kft, c) a MÁV Zrt. szabad portfóliójába tartozó társaságok: • MÁV Informatika Zrt, • MÁV Ingatlankezelő Kft, • MÁV Vagyonkezelő Zrt, • MÁV Nosztalgia Kft., • MÁV Vasútőr Kft., Ahol ezen utasítás MÁV Csoportba tartozó társaságokról vagy MÁV társaságokról rendelkezik, ott az a) - c) pontban felsorolt társaságokat kell érteni. 3.2. Rendkívüli esemény: mindazon helyzet, melynek során a személy- és vagyonbiztonságot, a vasútbiztonságot, a környezetbiztonságot érintő olyan körülmény áll elő, amely nem jár közvetlen veszélyeztetéssel, azonban egyéb kockázati tényezőkkel való kombinációja válságot idézhet elő. 3.3. Válság: Ezen utasítás alkalmazásában válság a rendkívüli események következményeként kialakult olyan helyzet, amely az üzemviteli, működési rendben nem kezelhető és/vagy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása különleges intézkedések bevezetését igényli. Válságnak minősül az Alkotmányban meghatározott minősített helyzet, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény szerinti katasztrófa, továbbá a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben meghatározott veszélyhelyzet, különösen, ha az a vasútüzem biztonságát, a vonatközlekedés menetrendszerűségét érinti vagy érintheti. A válság a hatását tekintve helyi vagy országos kiterjedésű lehet. 3.4. Válságkezelés: azon intézkedések összessége, amelynek célja a kialakult válsághelyzet megszüntetése, hatásának mérséklése.

7. szám


3.5. Válságkezelő törzs: válság bekövetkezése esetén országos hatáskörrel és illetékességgel, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által megalakított, a MÁV Csoport kijelölt vezetőiből, munkavállalóiból, szükség szerint szakértőkből álló testület (központi válságkezelő törzs), vagy a hálózat meghatározott területére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel működő, a Pályavasúti Üzletág területi központjának vezetője által vezetett testület (területi válságkezelő törzs). 3.6. Válságközpont: a válságtörzs munkavégzése helyeként a válságtörzs vezetője által kijelölt, a válságkommunikációs központot is magában foglaló helyiségek. 3.7. Válságkommunikációs központ: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kijelölt helyiség, ahol a válságkommunikációt irányító vezetőt segítő testület a válságkommunikációs feladatokat végzi. 3.8. Sajtóközpont: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kijelölt, a sajtó képviselőinek munkavégzésére, tartózkodására és tájékoztatására szolgáló, a válságkommunikációs központtól jól elkülönített helyiség(ek) és a hozzá tartozó infrastruktúra. A kommunikációs igazgató döntése alapján a sajtóközpont a rendkívüli esemény helyszínén is működtethető. A sajtóközpont céljára nem lehet olyan helyiséget kijelölni, ahol a kommunikációs tevékenység az üzemirányítási, válságkezelési feladatok ellátását zavarná. 3.9. Válságkommunikáció: a MÁV Csoportba tartozó társaságokat érintő válsághelyzet, kommunikációs eszközökkel történő kezelése, egységes, központi irányítás alá vont cselekvéssorozat. A válságkommunikáció a válságkezelés része. 3.10. Sajtószóvivő: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kinevezett, illetve megbízott munkavállaló. A szóvivő vagy szóvivők képviselik a MÁV Csoport társaságait a sajtó, illetve a közvélemény tájékoztatása során. 3.11. Szolgálati hely vezetője: a szolgálati, munkahelyi felettes, annak megbízottja (a munkát közvetlenül irányító személy), illetve a forgalom, a személyszállítási, vontatási, gépészeti tevékenység lebonyolításának irányítását végző szervezetek intézkedésre jogosult, illetve kötelezett munkavállalói. 3.12. Jelentésre kötelezett személy: Az utasítás hatálya alá tartozó munkavállaló, aki rendkívüli esemény észlelése esetén szolgálati (munkahelyi) felettesének vagy az utasításban meghatározott külön rend szerint köteles jelentést tenni.

371

3.13. Közveszéllyel fenyegetés: a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény állítása, közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével történő fenyegetés. 3.14. Közveszély: az emberek nagyobb csoportját, és/ vagy jelentős értékű dolgot veszélyeztető esemény (robbantás, tűz stb.) előidézésének veszélye. 3.15. Közveszélyokozás: árvíz okozásával, sugárzó vagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszély előidézése, illetve a közveszély elhárításának, vagy következményei enyhítésének akadályozása. 3.16. Terrorcselekmény: • Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, nemzetközi szervezet működését megzavarja, illetve • jelentős anyagi javak hatalomba kerítése az a) pontban meghatározott célból, amelyek sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszik függővé. 3.17. Rombolás: jelen utasítás alkalmazásában a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából a vasútüzem berendezésének megsemmisítése, használhatatlanná tétele, megrongálása. 3.18. Közérdekű üzem működésének megzavarása: jelen utasítás alkalmazásában a vasútüzem működésének megzavarása, valamely berendezésének, tartozékának megrongálásával. 3.19. Katasztrófa: szükséghelyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, vagyonát, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség kérését igényli.

372


3.20. Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. 3.21. Veszélyhelyzet: az Alkotmányban meghatározott szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot. 3.22. Szükségállapot: az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) kihirdetett állapot. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rendkívüli események kezelésének szintjei A rendkívüli esemény válsághelyzetet eredményezhet, amennyiben a vasúti közlekedés lebonyolítását nagymértékben akadályozza, vagy a MÁV Csoport tevékenységét érintő, súlyos konfliktushelyzetet idéz elő. A rendkívüli esemény lehet országos vagy területi, attól függően, hogy a MÁV Zrt. hálózatára vagy annak egy szűkebb területére terjed ki. 4.1.1. Humán intézkedésekkel, vagy a MÁV társaságok és szervezetek vezetőinek intézkedéseivel, valamint kommunikációs eszközökkel kezelendő rendkívüli események 4.1.1.1. A központi válságkezelő törzs megalakítását nem igénylő, humánerőforrás bevonásával vagy más szakmai intézkedéssel és kommunikációval kezelhető rendkívüli események kezeléséért az eseménnyel érintett MÁV társaság, illetve szervezet a felelős. • Ezek az események:a MÁV Csoport működését érintő munkavállalói sztrájk, demonstráció, polgári engedetlenség, • társadalmi, civil szervezetekkel, az utasokkal, a lakosság nagyobb csoportjával, a piaci szereplőkkel, a MÁV Csoportot érintő hatósági intézkedésekkel stb. kapcsolatos olyan konfliktus, amely hatással lehet a MÁV társaság jó hírére, • halálos vagy súlyos munkabaleset, • kulcsfontosságú munkavállaló halála, • a közélet tisztaságát, a MÁV társaságok jó hírét sértő események, • a MÁV Csoport gazdálkodását súlyosan sértő, veszé-

7. szám

lyeztető bűncselekmények, • események, • a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, • az informatikai rendszerek elleni vírustámadás, hackerbetörés, a rendszerek károsítása, összeomlása, adatok elvesztése, rosszhiszemű megváltoztatása, • olyan események, melyek súlyosan érintik vagy érinthetik a MÁV társaságok érdekeit, jó hírnevét (perek, államigazgatási és más eljárások stb.), • vállalatvezetési konfliktusok (csoportos létszámleépítés, átszervezés), • a MÁV Csoportot érintő, jelentős médiahatást kiváltó események. 4.1.1.2. Halálos vagy súlyos munkabaleset, vagy a munkahelyen bekövetkezett természetes halál esetén a munkavállalóval közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozó értesítéséről annak a társaságnak a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője köteles gondoskodni, akinek az irányítása alá tartozó szervezetébe a munkavállaló tartozik. 4.1.1.3. Az informatikai rendszerek elleni vírustámadás, hacker-betörés, a rendszerek károsítása, összeomlása, adatok elvesztése, rosszhiszemű megváltoztatása, rendkívüli esemény bármelyik informatikai alkalmazást érintő bekövetkezése esetén az adott alkalmazás Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzata (RIBSZ) és/vagy a működésfolytonossági terve (MFT) szerint kell eljárni. Figyelembe kell venni a hálózat és a vírus- és határvédelmi eszközökre vonatkozó hasonló előírásokat is. 4.1.1.4. Az informatikai rendszereket érintő rendkívüli események által okozott károk enyhítésére, illetve a feldolgozó képesség bármely okból bekövetkező hosszabb kiesésének csökkentése érdekében a MÁV társaságok az alap biztonsági osztályba sorolt rendszereinél indokolt, a fokozott és a kiemelt biztonsági osztályba sorolt informatikai rendszerek esetében pedig kötelező működésfolytonossági tervet készíteni. A működésfolytonossági terv, vagy külön informatikai katasztrófaterv tartalmazza azokat az intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy egy esetleges informatikai rendkívüli esemény, különösen természeti, vagy ember által okozott katasztrófa esetén a MÁV társaságok a legrövidebb időn belül ismét hozzáférhessenek a kritikus informatikai rendszerekhez, amelyek nélkül a normál szolgáltatási szint nyújtása nem biztosított. Az informatikai rendkívüli események, katasztrófahelyzetek káros következményeinek megelőzésére vonatkozó válságkezelési feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. 4.1.2. A vonatközlekedés zavarát okozó rendkívüli események 4.1.2.1. A MÁV társaságok üzem- és operatív irányítási szervezetei kötelesek intézkedni a rendkívüli események miatt kialakult zavarok megszüntetésére. Az üzem- és

7. szám


operatív irányítási szervezetek tevékenységének összehangolásáért a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója a felelős. Ezek az események: • baleset, veszélyeztetés, • a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos vagy gondatlan cselekmény, vasúti jármű hatalomba kerítése, • tűzeset, robbanás, • veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, vegyi szennyeződés, • a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott veszélyes árut érintő lopás (dézsmálás), rongálás, • a nagy kockázattal járó veszélyes árut szállító áruszállító kocsi kocsizárának sérülése vagy hiánya, • környezetszennyezés, • forgalmi vagy műszaki nehézmény, • a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopás, rablás, kifosztás, más erőszakos bűncselekmények (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés stb.), • a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, • sugárzó anyag észlelése, vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződés, • a vasútüzem biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett esemény (árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talajerózió, viharkár, nukleáris veszély, járványveszély stb.), • közlekedő vonatot, a vasúti infrastruktúrát és annak elemeit, vasútállomást érintő közveszéllyel fenyegetés. 4.1.3. A MÁV Csoportot érintő válsághelyzetek 4.1.3.1. A MÁV Csoportot érintő, válsághelyzetnek minősülő események: a) vasúti tömegszerencsétlenség (ha a balesetben legalább kilenc személy megsérül), b) vasúti halálos tömegszerencsétlenség (ha a balesetben legalább egy személy meghal és további kilenc személy megsérül), c) védett vezetőket szállító vonattal történő baleset, d) nukleáris anyagot szállító vonattal történő baleset, e) a MÁV társaságok bármely létesítményét, munkavállalóját érintő terrorcselekmény, f) veszélyes árut szállító vonattal történt baleset, amely súlyos tömegszerencsétlenséget okoz, illetve lakott területet érint. 4.1.3.2. Válsághelyzetnek minősül a MÁV Csoport működési körén kívül eső ok is, amely jelentős hatással van az üzemviteli rendre (vasúti pálya közelében lévő létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége stb.), továbbá az arra illetékes állami szervezet által kihirdetett (elrendelt) szükséghelyzet vagy veszélyhelyzet, ha az annak kihirdetésére okot adó esemény közvetlenül és

373

súlyosan károsítja, veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti a MÁV Csoport létesítményeit, tevékenységét, működését (külső fegyveres támadás, fegyveres konfliktus, ipari, természeti, biológiai katasztrófa, tűz stb.). 4.1.3.3. A 4.1.3.1. és a 4.1.3.2 pontokban felsorolt válsághelyzetekben a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság vezetője a rendkívüli esemény helyszínén gondoskodjon a sajtó jelenlévő képviselőinek tájékoztatásáról, indokolt esetben sajtóközpont működtetéséről, és az ehhez szükséges feltételek biztosításáról. A kommunikációs igazgató más rendkívüli esemény helyszínén is elrendelheti a helyszíni tájékoztatást, illetve a sajtóközpont működtetését, különösen azokban az esetekben, amikor az esemény következtében a vonatközlekedés zavara következik be. 4.1.3.4. A válságkezelés feladatait terrorcselekmény és közveszéllyel fenyegetés esetén a 2. számú melléklet tartalmazza. 4.2. A MÁV Csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálatot ellátó munkavállalóinak feladata, felelőssége és hatásköre 4.2.1. A MÁV Csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálatot ellátó, valamint a válságkezelésben részt vevő egyéb munkavállalók: • hálózati főüzemirányító, • rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, • területi főüzemirányító, • forgalmi vonalirányító, • területi távközlési diszpécser, • villamos üzemirányító, • területi villamos üzemirányító, • hálózati villamos üzemirányító, • területi biztosítóberendezési diszpécser, • területi pályalétesítményi diszpécser, • hálózati vontatási főirányító, • területi vontatási főirányító, • hálózati személyszállítási főirányító, • tervező főirányító, • területi személyszállítási főirányító, • hálózati gépészeti diszpécser, • különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója, • központi SZIR-FOR operatív koordinátor, • területi SZIR-FOR felügyeleti koordinátor, • területi SZIR-FOR operatív koordinátor, • MÁV IK Kft. központi diszpécser, • MÁVINFORM ügyeletese, • vasúti társaság kapcsolattartója feladatait, felelősségét és hatáskörét, a vonatforgalom operatív tervezésének szabályait az F. 3. számú utasítás, valamint az érintett társaságok belső utasításai szabályozzák.

374


4.2.2. Az Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója a rendkívüli események bekövetkezése esetén, a rendkívüli helyzetben szükséges azonnali intézkedések megtétele során ellátja az üzem- és az operatív irányítási rendben részére meghatározott feladatokat. A MÁV társaságok menedzsmentjeinek általános nappali munkaidején kívül, mint a MÁV Csoport vezető ügyeletese az elnök-vezérigazgató nevében jár el, rendelkezéseinek végrehajtása szervezeti egységtől és vasúti társasági hovatartozástól függetlenül – valamennyi szervezeti egység számára kötelező. A hálózati főüzemirányítónak az operatív irányító felé rendelkezési joga van a pálya-, villamos-, távközlési-, biztosítóberendezés helyreállítási munkálatainak elvégeztetésére, illetve több párhuzamosan folyó munka esetén a helyreállítási munkálatok sorrendjének meghatározására. 4.2.3. A hálózati főüzemirányító a vonatforgalom lebonyolításának irányítása, felügyelete, ellenőrzése és az F. 3. utasításban meghatározott feladatai mellett: a) közvetlenül irányítja, felügyeli a rendkívüli helyzetet kezelő irányító tevékenységét, b) felügyeli, ellenőrzi az 1/A. az 1/B. az 1/C. és az 1/D. számú mellékletben előírt értesítések SMS formájában, vagy szükség esetén, más módon történő végrehajtását, továbbá az értesítések alapján a hálózati szintű szakmai operatív irányítók intézkedéseinek végrehajtását, c) kiemelt jelentőségű, súlyos közlekedő vonatbaleset vagy egyéb más súlyos esemény bekövetkezése esetén az elnök-vezérigazgatónak, az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesnek és a biztonsági igazgatónak az SMS üzenet mellett részletesen telefonon, élőszóban is jelentést tesz, d) a központi válságkezelő törzs működésének megkezdésére vonatkozó döntés alapján értesíti a törzs tagjait, e) a központi válságkezelő törzs működésének megkezdésétől munkaidőn kívüli időszakban biztosítja a központi válságkezelő törzs információigényének teljesítését, intézkedik a törzs vezetője rendelkezéseinek végrehajtásáról, f) kapcsolatot tart a válsághelyzet kezelésében résztvevő külső szervezetek ügyeleti szolgálataival (a közlekedésért felelős minisztérium, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság, Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft.). 4.2.4. A hálózati főüzemirányító kapcsolatot tart a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot használó más vállalkozó vasútvállalatok irányító szolgálataival (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival).

7. szám

4.3. A jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésének rendje 4.3.1. A rendkívüli események bekövetkezése esetén a jelentési, tájékoztatási, értesítési rendre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának alapelvei: • a MÁV Csoport valamennyi munkavállalójának munkaköri kötelessége az általa észlelt vagy a tudomására jutott rendkívüli eseményt a szolgálati út betartásával jelenteni, • a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója részére minden rendkívüli eseményt jelenteni kell. A 4.1.1. pontban felsorolt eseményeket a halálos és a súlyos munkabaleset, valamint a lőfegyverhasználat kivételével csak akkor kell jelenteni, ha az a vasúti közlekedésre közvetlen hatással van, • a hálózati főüzemirányító értesítése a MÁV társaságok üzem- és operatív irányítási szolgálatain keresztül, a szolgálatok hierarchikus felépítésére figyelemmel történik. A MÁV társaságok területi irányító szervezeteinek vezetői a jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettségük teljesítése során először a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítóját értesítsék. • amennyiben a jelentésre kötelezett személy, illetve a szolgálati hely vezetője a rendkívüli eseményről a MÁV Zrt. illetékes területi üzem- és operatív irányítási szolgálatát (területi főüzemirányító) nem tudja értesíteni, az értesítési kötelezettség annak a társaságnak a területi (területi személyszállítási főirányító, területi vontatási főirányító), ennek hiányában központi (hálózati gépészeti diszpécser) operatív irányítási szolgálatát terheli, aki az értesítést kapta. 4.3.2. A rendkívüli események bekövetkezése esetén az értesítés rendjét ezen utasítás 1. számú melléklete szabályozza. 4.3.3. A vonatközlekedési zavarok megszüntetése, a menetrend szerinti közlekedés helyreállítása érdekében: • a MÁV Zrt. hálózati üzem- és operatív irányítási szervezete és a MÁV társaságokon kívüli hálózati hozzáférésre jogosultak viszonyát, feladataikat, kötelezettségeiket, • az értesítés, tájékoztatás rendjét, • az üzemzavar, illetve veszélyhelyzet esetén követendő eljárási szabályokat a hálózati üzem- és operatív irányítási szervezetre vonatkozóan a Hálózat-hozzáférési Szerződés szabályozza. 4.4. A központi válságkezelő törzs létesítésének és működtetésének feladatai 4.4.1. Rendkívüli esemény esetén a jelentkező többlet emberi erőforrás szükséglet, pénz, eszköz- és anyagfelhasználás biztosítása érdekében, amennyiben a jelentkező igények az esemény helyszíne szerint illetékes területi válságkezelési törzs lehetőségeit meghaladják,

7. szám


a kárelhárítás és a helyreállítás, továbbá a 4.1.3.1. és a 4.1.3.2. pontokban megjelölt események időszakában központi válságkezelő törzset kell működtetni. 4.4.2. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a 4.1.1.1. és a 4.1.2.1 pontokban foglalt események bekövetkezése esetén elrendelheti, a 4.1.3.1. és a 4.1.3.2. pont alatti események esetén elrendeli a központi válságkezelő törzs működtetését. 4.4.3. A rendkívüli eseménnyel érintett MÁV társaság, illetve MÁV szervezet vezetője kezdeményezheti a központi válságkezelő törzs megalakulását, ha az esemény több társaság vagy szervezet tevékenységét érinti, vagy az esemény súlya, a közvélemény vagy a médiavisszhang jelentős hatással van a MÁV Csoport tevékenységére, megítélésére. 4.4.4. A MÁV Zrt. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettese, vagy a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója kezdeményezheti a központi válságkezelő törzs összehívását, ha a válsághelyzet a hálózati főüzemirányító szintjén már nem kezelhető vagy az általános vállalatvezetési rendtől eltérő intézkedésekre, az erőforrások átcsoportosítására vagy pótlólagos erőforrások bevonására van szükség. 4.4.5. A Központi Válságkezelő Törzs működésének megkezdésétől az események kezelését a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója a Központi Válságkezelő Törzs vezetőjének rendelkezéséire figyelemmel köteles végezni. 4.4.6. A központi válságkezelő törzs feladatai: • a rendkívüli esemény következtében kialakult rendkívüli helyzet elemzése, értékelése, a kárelhárításhoz és a helyreállításhoz szükséges központi intézkedések kidolgozása; • az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozó, a válságkezeléssel összefüggő döntések előkészítése; • a központi intézkedések végrehajtásához szükséges tervezési és szervezési feladatok végrehajtása, a rendelkezésre álló emberi erőforrások, anyag- és eszközkészletek, valamint a kárelhárítási, helyreállítási igények felmérése; • a szükséges személyi, tárgyi és pénzeszköz átcsoportosítások irányítása, központi beszerzések bonyolítása, a MÁV Zrt. Alapító Okiratában meghatározott korlátok között, szükség esetén az általános beszerzési szabályok alóli felmentés kezdeményezése a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójánál/Igazgatóságánál; • a fővárosi/megyei védelmi bizottság összehívásának kezdeményezése, a MÁV Zrt-n kívüli állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetek bevonásának szervezése, a szükséges együttműködési megállapodások előkészítése, koordinálása; • a rendkívüli esemény miatt a vasúti közlekedés, a sze-

375

mély- és áruszállítás megszokott rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, irányítása; • a társasági szintű válságkommunikációs feladatok ellátása. 4.4.7. A központi válságkezelő törzs vezetője a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, illetve az általa ezzel a feladattal megbízott vezető. A válságkezelő törzs munkáját a válságtörzs titkársága segíti, melynek vezetője a MÁV Zrt. kabinetfőnöke. A törzs tagjai: • a MÁV Zrt. részéről - az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes (pályavasúti üzletágvezető), aki egyben a törzs vezetőjének helyettese, - a biztonsági igazgató, - a pénzügyi igazgató, - a humánerőforrás igazgató, - a társasági szolgáltatás igazgató, - a jogi igazgató, - a kommunikációs igazgató, - az ingatlangazdálkodási igazgató, - infokommunikációs igazgató, - az EBK főosztályvezető, - Pályavasúti Üzletág pályalétesítményi főosztályvezető, forgalmi főosztályvezető és TEB főosztályvezető, • a válságkezelésbe bevont MÁV-START Zrt, MÁVTRAKCIÓ Zrt, MÁV-GÉPÉSZET Zrt, a Záhony-Port Zrt. és más vasúti szervezetek első számú vezetői, • külső szervezetek (pl. rendőrség, honvédség, nemzetbiztonsági szolgálatok, polgári védelem stb.) meghívott képviselői, akik feladataikat személyesen, valamint kijelölt munkatársaik útján látják el. A válságkezelő törzs vezetője további személyek bevonását rendelheti el. 4.4.8. A válságtörzs létrehozásától kezdve válságkommunikációs központot és sajtóközpontot kell működtetni. Ki kell jelölni a válságtörzs, a válságkommunikációs központ és a sajtóközpont helyét, meg kell határozni a működéshez szükséges feltételeket, különös tekintettel az események és az intézkedések dokumentálására, a dokumentálás rendjére. 4.4.9. A központi válságkezelő törzs működéséhez szükséges elhelyezési (helyiség, bútorzat stb.), informatikai és távközlési feltételek biztosításáról a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatói titkárság vezetője gondoskodik, az ingatlangazdálkodási és az infokommunikációs igazgató bevonásával. 4.4.10. A működés elrendelése esetén a törzs vezetőjének és tagjainak kiértesítéséről munkaidőn kívül a hálózati

376


főüzemirányító gondoskodik. 4.4.11. A központi válságkezelő törzs tevékenységét a) a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D. 4. utasításban megjelölt Központi Operatív Bizottság, b) árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott Központi Árvízvédelmi Operatív Bizottság látja el. 4.4.12. Területi válságkezelő törzsek 4.4.12.1. Területi Válságkezelő Törzs működését rendelheti el: a) a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, b) a MÁV Zrt. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettese, c) a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója, a) a Pályavasúti Üzletág érintett területi központjának vezetője. 4.4.12.2. A Területi Válságkezelő Törzset a pályavasúti üzletág területi központjában kell létrehozni az utasításban meghatározott esetekben. A területi válságkezelő törzs vezetője a Pályavasúti Üzletág területi központjának vezetője. A törzs tagjai: a) a Pályavasúti Üzletág területi központja szakmai szervezeteinek vezetői, b) a MÁV-START Zrt, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt, a MÁVGÉPÉSZET Zrt. illetékes területi szervezeteinek vezetői, a saját működési területét és/vagy a Debreceni Pályavasúti Területi Központ területét érintő esetekben a ZáhonyPort Zrt. kijelölt vezetője, c) az ingatlankezelési területi központ vezetője, d) a területi vasútbiztonsági szervezeti egység vezetője, e) az EBK területi szolgáltató központ vezetője. A törzs tagjai feladataikat személyesen vagy az irányításuk alá tartozó szervezetek munkavállalóinak bevonásával látják el. 4.4.12.3. A Területi Válságkezelő Törzs feladata illetékességi területére kiterjedően a) súlyos szerencsétlenség (baleset), katasztrófa vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése, illetve annak közvetlen veszélye esetén kialakult rendkívüli üzemviteli helyzet elemzése, értékelése, b) a munkavállalók széles körét érintő járvány esetén a megfelelő intézkedések megtétele, c) kárelhárításhoz és a helyreállításhoz (a vasúti forgalom megindításához) szükséges azonnali intézkedések megtétele, a válságkezelő törzsben részt vevő vezetők hatáskörét és lehetőségeit meghaladó ügyekben intézkedések kezdeményezése az irányító szervezeténél vagy a

7. szám

központi válságkezelő törzsnél, szükség esetén az általános beszerzési szabályok alóli felmentés kezdeményezése a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójánál/Igazgatóságánál; d) a központi válságkezelő törzs intézkedései alapján szükséges tervezési, szervezési feladatok végrehajtása, e) a vonatközlekedés zavartatásának csökkentése, személy- és áruszállítás rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, közvetlen irányítása, f) a kárhelyparancsnok munkájának támogatása, a mentésben, segítségnyújtásban, helyreállításban közreműködő vasúti szervezetek együttműködésének megszervezése, tevékenységének összehangolása, g) a megyei (fővárosi) védelmi bizottság és a központi válságkezelő törzs folyamatos tájékoztatása, h) együttműködés a veszélyhelyzet megelőzésében, a következmények felszámolásában részt vevő rendvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi szervezetekkel. A Területi Válságkezelő Törzs vezetője jogosult a kialakult helyzettől, a védekezés és a kárelhárítás feladataitól függően az illetékességi területén működő más vasúti szerv vezetőjét, munkavállalóját a törzs munkájába bevonni, a védelmi illetve a kárelhárítási munkálatokban részvételre kötelezni. 4.4.12.4. A területi válságkezelő törzs helyett a) a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D. 4. utasításban megjelölt területi szervezetek, b) árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott területi és helyi szervezetek működnek. 4.5. A válságkezeléssel összefüggő dokumentumok kezelése 4.5.1. A válságkezeléssel kapcsolatos, a központi és a területi válságkezelő törzsek működésének időszakában e szervezeteknél keletkezett dokumentumok központi és területi szinten egyaránt, elektronikusan és nyomtatott formában kerülnek elhelyezésre és tárolásra. Az elektronikus formában tárolt dokumentumok MÁV Csoport szinten a számítógépes hálózathoz kapcsolódó szerveren, erre a célra kialakított könyvtárban kerülnek tárolásra. A könyvtárban elhelyezett dokumentumok megváltoztatása jogával a válságkezelő törzsek vezetői és titkárai rendelkeznek. A megváltoztatást dokumentálni kell. A könyvtárhoz való hozzáférési joggal a válságkezelő törzsek tagjai és a válságkezelő törzsek vezetői által kijelölt munkavállalók rendelkeznek.

7. szám


4.5.2. A dokumentumokat nyomtatott formában a válságkezelő törzsek vezetőinél, helyetteseiknél kell tárolni, az ügykezelési előírások, minősített iratok esetében a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályozás szerint. A nyomtatott dokumentációhoz hozzáférést a válságkezelési törzsek tagjai részére a válságkezelő törzs vezetője, illetve helyettese engedélyezhet. 4.5.3. A könyvtár kialakításáért a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztály vezetője a felelős. 4.5.4. Ezen utasítás és ezen utasítás 5.1. pontjában megjelölt normák egy-egy példányát az elnök-vezérigazgatói titkárságon és a Pályavasúti Üzletág területi központjaiban biztonságos helyen kell tárolni. 4.6. Válságkezelési feladatok veszélyhelyzetben vagy szükségállapot időszakában 4.6.1. A katasztrófahelyzetben kihirdetett veszélyhelyzetben vagy a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kihirdetett szükségállapot időszakában, továbbá a MÁV Zrt. felügyeletét ellátó minisztérium rendelkezése alapján a védekezést a MÁV társaságokon kívüli szervezetek irányítják, melyek az állami irányítás rendszerében feladatokat határozhatnak meg a MÁV társaságok részére. 4.6.2. A megyei (fővárosi) védelmi bizottságokban a MÁV társaságok képviseletét a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág területileg illetékes központjának vezetője képviseli. Erről ezen utasítás kihirdetését követő 15 napon belül a területileg illetékes védelmi bizottságokat értesíteni kell. Az értesítésről a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója gondoskodik. A központvezetők részére a feladat ellátásához szükséges adatokat, információkat az illetékes szakágaknak, valamint a MÁV társaságoknak biztosítaniuk kell. 4.6.3. A közlekedésért felelős minisztérium védelmi bizottságában a MÁV társaságokat a MÁV Zrt. pályavasúti vezetője képviseli. A pályavasúti vezető ez irányú tevékenységét személyesen vagy kijelölt vezető munkatársa útján, a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság és a MÁV társaságok támogatásával látja el. 4.6.4. A Helyi Védelmi Bizottságokba történő meghívás esetén a pályavasúti üzletág területi központ vezetője jelöli ki a vasúti összekötőt. A kijelölt vasúti összekötők a Helyi Védelmi Bizottság döntése alapján vesznek részt a védelmi bizottságra háruló honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.

377

A védelmi bizottságokba meghívott vasúti képviselők általános feladata: a) folyamatos kapcsolattartás biztosítása a védelmi bizottság és a területi válságkezelő törzs között, b) a védelmi bizottság által meghatározottak szerint részvétel a jelentő-tájékoztató rendszer működtetésében, c) a vasúti közlekedésre, a vasúti szervezetek működésére, műszaki mentési, segélynyújtási tevékenységére, a megelőzés, a kárelhárítás helyzetére vonatkozó adatok, információk folyamatos gyűjtése, a védelmi bizottság rendelkezésére bocsátása, d) a vasúti üzemvitelt, a vasúti szervek mentésben történő részvételét érintően közreműködni a védelmi bizottság döntéseinek előkészítésében, a döntéseknek a vasúti szervekhez történő eljuttatásában. 4.6.5. Valamennyi vasúti szervezet vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a területi vasútbiztonsági szervezeti egységen keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságára először szóban, majd írásban, a vonatkozó államigazgatási határozat másolatának megküldésével, ha a szervezetet vagy a létszámába tartozó munkavállalót érintően: a) a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester vagy a polgármester a polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében a munkavállalóról, a szervezet technikai eszközeiről adatszolgáltatást kér; b) hatósági határozattal munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását rendelték el; c) általános polgári védelmi alapterv és/vagy veszélyelhárítási alapterv kidolgozására kötelezték; d) a védekezést közvetlenül irányító vezető azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban történő közvetlen részvételre, a védekezés céljára alkalmas ingó- és ingatlanvagyon rendelkezésre bocsátására, igénybevételének tűrésére kötelezte; e) a megyei, fővárosi, helyi védelmi bizottság a védekezés irányítása, vagy képzés, gyakorlat céljából a katasztrófavédelmi vagy polgári védelmi feladataiba bevonta. 4.7. A kommunikációra vonatkozó általános rendelkezések válsághelyzetek idején Általános szabályok 4.7.1. A válságkommunikációs tevékenységet a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója irányítja. A válságkezelő törzs tagjai kötelesek a kommunikációs vezető munkáját támogatni, szükség esetén szakértőket biztosítani a kommunikációs üzenetek, érvek megalapozottságának, szakszerűségének biztosítása érdekében. 4.7.2. Válsághelyzet bekövetkezése esetén a válsággal kapcsolatban bármilyen, a MÁV társaságokra vonatkozó

378


közlemény, nyilatkozat csak a válságkezelő törzs vezetőjének engedélyével tehető közzé. Ha a válságkezelő törzs vezetője nem a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, a közzétételhez kell a MÁV Zrt. kommunikációs igazgató hozzájárulása is. A válságkezelő törzs erre kijelölt tagján kívül minden más munkavállaló számára szigorúan tilos a válsághelyzetről magáról, vagy azzal kapcsolatos bárminemű tényről harmadik személynek információt szolgáltatni. Harmadik személynek minősülnek a MÁV Csoport munkavállalóin kívüli természetes személyek – családtagok, barátok, ismeretségi kör; valamint egyéb jogi személyek, akár jogviszonyban állnak a MÁV társaságokkal, akár nem –, különösen a média képviselői, egyéb szervezetek, személyek. Ez a tilalom vonatkozik azon munkavállalókra is, akiknek nincs munkahelyi feladata a válság kezelésével kapcsolatban. A tilalom nem vonatkozik a jogszabályban, belső utasításban előírt jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettségre, az utastájékoztatási tevékenységre, továbbá a szakszervezeti tisztségviselőkre és tagokra a MÁV Csoport működését érintő munkavállalói megmozdulással, demonstrációval összefüggésben, továbbá a 4.7.15. - 4.7.17. pontokban meghatározott esetekre és személyekre. 4.7.3. A MÁV társaságok vezetői vagy a válságkommunikációért felelős munkavállaló a rendkívüli esemény hatása elleni védekezéshez, illetve az utastájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben haladéktalanul kötelesek a belső információs hálózaton keresztül tájékoztatni az érintett munkavállalókat a válsághelyzet kialakulásáról, és egyben informálni a munkavállalókat azon kötelező tartalmú nyilatkozatról, melyet szükség esetén használhatnak, amikor harmadik személyek hozzájuk intézett kérdéseire válaszolnak. Eltérő tartalmú tájékoztatásig a munkavállalók az alábbi kijelentéseket kötelesek tenni harmadik személyek részére: „Kérem, az eseménnyel kapcsolatos bármilyen információért forduljon a MÁV Zrt. kommunikációért felelős munkatársaihoz.” Amennyiben a válságkommunikációért felelős személy nem elérhető, úgy az illetékes válságkezelő törzs vezetője jelöli ki a tájékoztatásért felelős munkavállalót. 4.7.4. A média részéről a munkavállalókhoz érkező újságírói telefonhívást, elektronikus levelet és egyéb megkeresést haladéktalanul a Válságkommunikációs Csoport vezetőjéhez (kommunikációs igazgató) kell továbbítani. Minden egyéb telefonon történő megkeresés esetén, amennyiben a telefonhívást a munkavállaló a szolgálati út betartatásával nem tudja továbbítani (pl. a vonalak túlterheltsége miatt), fel kell jegyezni a hívás idejét, az érdeklődő fél nevét, az általa képviselt szervezetet (vagy azt az indokot, amire hivatkozva információt kér, pl. hozzátartozó, helyi lakos, szerződött partner, beszállító, média), telefonos elérhetőségét

7. szám

és a szükséges intézkedést (pl. visszahívást kér). Az írásos feljegyzéseket a Válságkezelő törzs részére a feljegyzést készítő olvasható nevével, üzemrészleg és telefonos mellék megadásával, illetőleg a telefonon történt megkeresés pontos idejének feltüntetésével a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell. (A Kommunikációs Igazgatóság Társasági Kommunikációs Osztály elérhetőségei: vasúti tel.: 01/31-86; városi tel.: 511-3186; e-mail: [email protected]; MÁVINFORM: vasúti tel.: 01/37-00; városi tel.: 342-0700.) 4.7.5. A válságkommunikáció keretében adott sajtónyilatkozattal, ténynyilatkozattal szemben támasztott alapvető követelmények: • kizárólag olyan információk kerüljenek átadásra, amelyek valóságtartalma ellenőrzött; • biztosítsa a média folyamatos tájékoztatását; • legyen tárgyilagos, ne épüljön feltételezésekre; • ne hallgassa el a rossz híreket, de nyugtassa meg a közvéleményt, ne keltsen pánikot; • legyen egyeztetett a biztonsági esemény következményei elhárításában, a válsághelyzet kezelésében érintett más szervezetek (pl. rendőrség, közlekedési hatóság, kormányzati-, közlekedésbiztonsági szervezetek stb.) sajtónyilatkozataival. El kell kerülni, hogy meg nem erősített, egymásnak ellentmondó információk kerüljenek nyilvánosságra, amelyek találgatásokra, félreértésekre adhatnak okot. Utastájékoztatás 4.7.6. A vasúti közlekedést is érintő válsághelyzet esetén az utazóközönséget az információk megszerzését követően soron kívül, egyértelműen, lényegre törően, a bekövetkezett válsághelyzet típusára kiterjedően kell tájékoztatni oly módon, hogy az elhangzottak a tájékoztatottak körében ne keltsenek pánikot és ne okozzanak zavart. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a beállt változások közlésére, vagyis az információk aktualizálására is. 4.7.7. Az utazóközönséget is érintő válsághelyzet esetén értesíteni kell az utasokat a bekövetkezett esemény okáról, a vonat várható késéséről, az esetleges csatlakozás elmaradásáról, kerülőútirányon át, avagy vonatpótló autóbusszal történő közlekedésről, a menetrendtől eltérő megállásokról, a menetdíj visszatérítések lehetőségéről. Az utasokat, az utazni szándékozókat a vasúti közlekedést érintő változásokról haladéktalanul értesíteni kell a fedélzeti, valamint az állomási tájékoztatási eszközein, valamint a sajtón, a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. weboldalain keresztül is, összhangban a válságkezelő törzs által meghatározott üzenetekkel. A változásokat érintően: a) a közlekedési információkat a MÁVINFORM juttatja el a médiának sajtóközlemény és nyilatkozat formá-

7. szám


jában. A MÁVINFORM feladata továbbá a MÁV Zrt. kezelésében álló honlap hírrovatain keresztül informálni az utazókat. E terület felelőse a Kommunikációs Igazgatóság, b) a fedélzeti utastájékoztatás a közszolgáltatási szerződés értelmében a MÁV-START Zrt. feladata és felelőssége. A válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezését követően az érintett vonatkísérő személyzet köteles a kialakult helyzetnek megfelelően folyamatos fedélzeti utastájékoztatást végezni, c) a MÁV-START Zrt. weboldalát – a MÁVINFORM által felügyelt hírfelületeken kívül – a MÁV Direkt ügyfélszolgálata, valamint az arra kijelölt személyek folyamatosan kötelesek aktuális információkkal frissíteni, d) a vasúti közlekedést is érintő válsághelyzetben érintett állomás forgalmi személyzete az állomási utastájékoztatásra vonatkozó utasításnak megfelelően köteles végrehajtani. Külső kommunikáció 4.7.8. Külső kommunikációnak minősül minden, a sajtónak adott írásos vagy szóbeli tájékoztatás, nyilatkozat. 4.7.9. Válsághelyzetekben a hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁV Csoport társaságainak és a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek külső kommunikációs tevékenységét a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága végzi. A Kommunikációs Igazgatóság a szakmai kérdésekben köteles együttműködni az érintett szakmai szervezet vezetőjével, illetve a Kommunikációs Igazgatóság köteles figyelembe venni a szakmai véleményt. A MÁV társaságok pénzügyi helyzete, a rendkívüli események által okozott veszteségek (vagyoni hátrány), illetve a válságkezelés során történt kiadások összege az érintett társaság, több társaságot érintő esemény a MÁV Zrt. pénzügyi szervezetének egyetértésével kommunikálható. 4.7.10. A külső válságkommunikációs tevékenység feladatai a) Támogatni a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport válságkezelési stratégiájának és üzleti céljainak megvalósítását, kialakítani és megvalósítani a MÁV Csoport válságkommunikációs stratégiáját. b) Megfogalmazni a csoportszintű válságkommunikáció követelményeit és alapelveit. c) Összehangolni a MÁV Csoport kommunikációs igényeit és meghatározni a csoportszintű válságkommunikáció formáját, meghatározni és kommunikálni a MÁV Csoport üzeneteit. d) Folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot a MÁV Zrt. és MÁV Csoport válságkezelő tevékenységéről és eseményeiről. e) 24 órás vasútközlekedési utastájékoztatást biztosítani a www.mav.hu és a www.mav-start.hu megfelelő felüle-

379

tein a MÁVINFORM, valamint a sajtó segítségével. f) Szervezni és lebonyolítani a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport sajtóeseményeit (sajtótájékoztatókat, háttérbeszélgetéseket, interjúkat és más találkozókat a sajtó képviselőivel), folyamatosan kapcsolatot tartani a média képviselőivel. g) Meghatározni a nyilatkozási rendet és ellenőrizni a végrehajtását. h) A válság kialakulásáról és kezeléséről folyamatosan tájékoztatni a közlekedésért felelős minisztérium kommunikációért felelős vezetőit. i) Tervezni, irányítani és megvalósítani a napi válságkommunikációs tevékenységet. Elvégezni a válságkommunikációval kapcsolatos külső egyeztetéseket. j) Gondozni és tartalmilag felügyelni a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. kapcsolódó internetes felületeit. 4.7.11. A MÁV Csoport társaságok kommunikációs feladatait ellátó munkavállalók önállóan nem kommunikálhatnak, az ettől való eltérést kizárólag a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Kommunikációs Igazgatósága az adott társaság/szervezeti egység vezetőjével egyeztetve hagyja jóvá. A kommunikációs feladatokat ellátó munkavállalók kötelesek folyamatosan egyeztetni a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságával valamen�nyi kommunikációs kérdésben. 4.7.12. Válsághelyzetben a MÁV Csoport illetékes szervezeti egységei kötelesek a Kommunikációs Igazgatóság munkáját segíteni, és az Igazgatóság tudomására hozni mindazon tényeket, információkat, amelyek bármilyen kihatással lehetnek a kommunikációs tevékenységre. Ennek érdekében a MÁV Csoport tagjai, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységei kötelesek a tudomásukra jutott külső és belső – a MÁV Zrt. tájékoztatási körébe tartozó – adatot, információt a lehető legrövidebb időn belül megküldeni a Kommunikációs Igazgatóság részére. A Kommunikációs Igazgatóság a médiától érkező megkeresések esetén vagy a saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kérhet be az adott témában érintett szervezeti egységektől. Ezeket a szervezeti egységek kötelesek a gyors és hiteles tájékoztatás érdekében haladéktalanul az Igazgatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a megkeresés, vagy az arra adandó válasz terjedelme miatt a tájékoztatás az előírt határidőn belül nem adható meg, erről a megkeresést küldő munkatársat a kézhezvételt követően haladéktalanul értesíteni kell, illetve amennyiben a válaszadáshoz a kértnél hosszabb időre van szükség, úgy ezt is jelezni kell. A Kommunikációs Igazgatóság munkatársai szakmai információkért bármikor fordulhatnak a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport illetékes szervezeti egységeihez személyesen, telefonon vagy e-mailben. 4.7.13. A MÁV társaságok vagy szervezeti egységek

380


szakmai területeinek válasza a kommunikációs igazgató jóváhagyásával tehető közzé, és azt a Kommunikációs Igazgatóság juttathatja el a kérdést megfogalmazó újságíróhoz. 4.7.14. A sajtóval történő közvetlen kapcsolattartás feladatát a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága látja el a MÁV Zrt. szervezeti egységei és a MÁV Csoport számára. Válsághelyzetben a MÁV Csoport bármely tagjához, a MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez érkező sajtómegkeresést azonnal a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságához kell irányítani: írásban a [email protected] címre és/vagy az Igazgatóság telefonszámának megadása révén. 4.7.15. Válsághelyzetekben nyilatkozattételre az alábbi személyek jogosultak: a) a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport képviseletében önálló nyilatkozattételre jogosult a MÁV Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke, a társaság elnökvezérigazgatója és a kommunikációs igazgató, b) a konkrét válsághelyzetet, a MÁV Csoportot, illetve az egyes társaságokat érintő általános kérdésekben a válságkezelő törzs vezetőjével, illetve a kommunikációs igazgatóval és a szakterületek vezetőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján önállóan nyilatkozhat a MÁV Zrt. szóvivője, távollétében a szóvivő helyettese. 4.7.16. A MÁV Csoport tagvállalatainak vezetői, illetve a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői a saját szervezetüket érintő kérdésekben a válságkezelő törzs vezetőjének, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójának előzetes engedélyével nyilatkozhatnak. 4.7.17. A vasúti forgalmat érintő operatív ügyekben a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának kijelölt munkatársa, a MÁVINFORM ügyeletes munkatársa, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és a MÁVSTART Zrt. területi irányító szervezeteinek vezetői nyilatkozhatnak a válságkezelő törzs vezetőjével, illetve a kommunikációs igazgatóval és az érintett szakterületek vezetőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján. 4.7.18. Válsághelyzetben sajtótájékoztatók, háttérbeszélgetések, kommunikációs célú rendezvények megszervezése kizárólag a MÁV Kommunikációs Igazgatóság joga és feladata, mely rendezvényekre meghívókat kizárólag az Igazgatóság küldhet ki. A MÁV társaságok, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységei önálló sajtóeseményeket, sajtótájékoztatókat nem szervezhetnek, de igény esetén azokat kezdeményezhetik a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójánál vagy helyettesénél. A sajtóesemények megrendezéséről a kommunikációs igazgató dönt. 4.7.19. Válsághelyzetben sajtóanyagok, sajtóközlemé-

7. szám

nyek elkészítése és kiadása, helyesbítések, helyreigazítások kérése, továbbá interjúk, nyilatkozatok szervezése és lebonyolítása kizárólag a MÁV Kommunikációs Igazgatóság joga és feladata. Ezeket a MÁV Csoport tagjainak, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői, továbbá a területi képviselők és a Kommunikációs Igazgatóság munkatársai is kezdeményezhetik a kommunikációs igazgatónál vagy helyettesénél. A közlemények, sajtóanyagok, helyesbítések, helyreigazítások kiadásáról, illetve kéréséről, azok tartalmáról és egyéb feltételeiről minden esetben a válságkezelő törzs vezetője, illetve a kommunikációs igazgató dönt. 4.7.20. A MÁV Csoportot érintő válsághelyzetben (4.1.3.1., 4.1.3.2. pontok) bármely, a MÁV Csoport tagjainak, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek társasági rendezvénye kizárólag a Válságkezelő törzs vezetőjének, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójának engedélyével tartható meg. Az egyes szervezeti egységek illetékes munkatársai, illetve a területi kommunikációs munkatársak kötelesek folyamatosan és előzetesen az esemény előtt legalább 24 órával írásban tájékoztatni a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságát a tervezett nyilvános eseményekről (kiállításokról, előadásokról, beruházások átadásáról, konferenciákról és egyéb rendezvényekről). 4.7.21. A közlekedésért felelős minisztérium kommunikációs vezetőjével való kapcsolattartás és egyeztetés kizárólag a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság feladata. Az Igazgatóság köteles a fenyegető vagy kialakult válsághelyzetről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni. Válsághelyzetben a MÁV Kommunikációs Igazgatósága köteles a tudomására jutott külső és belső, a MÁV társaságok tájékoztatási körébe tartozó adatot, információt a lehető legrövidebb időn belül megküldeni a Minisztérium kommunikációs vezetője részére. A minisztérium a médiától érkező megkeresések esetén vagy a saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kérhet be a Kommunikációs Igazgatóságtól, amelyet az köteles a gyors és hiteles tájékoztatás érdekében a Minisztérium kommunikációs vezetőjének rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a Minisztérium sajtóosztálya vasúti válsághelyzetben értekezletet vagy megbeszélést tart, a MÁV Csoportba tartozó társaságokat a Kommunikációs Igazgatóság munkatársa képviseli. 4.7.22. Válsághelyzetben a MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Csoport területére a sajtó által igényelt, a társaság tájékoztatási körébe eső, kifejezetten a hírszolgáltatáshoz kapcsolódó belépési, forgatási, fotózási engedélykérelmet a Kommunikációs Igazgatóság bírálja el. A MÁV Zrt. területileg illetékes vezetője (csomóponti vezető, állomásfőnök, szolgálati hely vezetője) köteles a tájékozta-

7. szám


tási célú forgatás, felvételkészítés előtt a Kommunikációs Igazgatóság engedélyének meglétéről meggyőződni. Ennek hiányában a forgatás, felvétel nem kezdhető meg. Rendkívüli esetekben az engedély a kommunikációs igazgató, illetve a médiakapcsolati osztályvezető, valamint a szóvivő által a helyi szolgálati vezetőnek telefonon is megadható. Az engedéllyel rendelkezők esetében a felvételkészítés helyszínén az érintett szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell kísérőről, illetve az adott területen érvényes balesetvédelmi előírások betartásáról. 4.7.23. Válsághelyzetben a MÁV Csoport társaságainak tulajdonában, kezelésében lévő vagy bérelt területek vonatkozásában, a sajtó által igényelt, tájékoztatási célú belépési és felvétel-készítési engedélyekről a Válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója dönt az érintett tagvállalatok vezetőivel történt egyeztetés alapján. A MÁV Csoport tagvállalatai által közösen használt, vagy egyidejűleg külső vállalkozó által is használt területre vonatkozó engedély kiadása előtt az érintett társaság szervezeti egységeinek vezetőjével egyeztetni kell. 4.7.24. A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója dönt arról, hogy a rendkívüli esemény helyszínére az igazgatóság állományából munkatársat biztosít, akinek feladata: – a MÁV Zrt. sajtótájékoztatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges közvetlen helyszíni információk beszerzése, – a kommunikációs stratégia kialakításának elősegítése, – a helyszíni sajtónyilatkozatok segítése, a sajtó helyszínen megjelenő munkatársaival történő közvetlen kapcsolatfelvétel, a helyszínen történő mozgásuk koordinálása. Belső kommunikáció válsághelyzetben 4.7.25. A hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁV Csoport tagjainak kommunikációs területen dolgozó munkavállalói szervezetük nevében önálló belső kommunikációs tevékenységet nem végezhetnek, az ettől való eltérést kizárólag a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Kommunikációs Igazgatósága az adott társaság vezetőjével egyeztetve hagyhatja jóvá. A társaságok munkavállalói valamennyi belső kommunikációs kérdésben kötelesek folyamatosan egyeztetni a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságával, annak munkáját segíteni, valamint tudomására hozni mindazon tényeket, információkat, amelyek bármilyen kihatással lehetnek a belső kommunikációs tevékenységre. 4.7.26. Válsághelyzetben az adott szervezet nevében kiadott belső vállalati lapok, hírlevelek, kiadványok, intranetes és más IT felületek, faliújságok, a válsággal kapcsolatos szóbeli tájékoztató fórumok, értekezletek, továbbá minden egyéb, a belső közvélemény (a munkavállalók, vezetők) tájékoztatására szolgáló kommuniká-

381

ciós csatornán történő tájékoztatás kizárólag a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának előzetes engedélyével történhet. A MÁV Csoport bármely tagjához, a MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez érkező, belső tájékoztatási igényre vonatkozó megkeresést azonnal a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságához kell irányítani: írásban a [email protected] címre és/vagy az Igazgatóság telefonszámának megadása révén. 4.7.27. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tájékoztatását a válságkezelő törzs vezetőjének előzetes engedélye alapján és a kommunikációs igazgató előzetes tájékoztatása mellett a humánerőforrás igazgató végzi. 4.8. Külön rendelkezések 4.8.1. A jövőben hatályba lépő, válságkezeléssel kapcsolatos utasításokban, vagy a hatályos utasítások módosítása esetén rendelkezni kell arról, hogy az utasítás a válságkezelési dokumentáció része. 4.8.2. Felhatalmazom a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóját, hogy ezen utasításnak, továbbá a MÁV Zrt. hatályos forgalmi, környezet- és katasztrófavédelmi, balesetvizsgálati, műszaki mentési és segélynyújtási, utastájékoztatási, kommunikációs, biztonsági és egyéb, a válságkezeléssel összefüggő utasításainak megfelelően Válságkommunikációs Kézikönyvben a) meghatározza a MÁV Zrt-t, a MÁV Csoportba tartozó társaságok működését, munkavállalóit, gazdálkodását, vagyonát, jó hírét érintő válsághelyzetek kommunikációjának eljárási rendet, b) megállapítsa a válságkommunikáció során alkalmazandó szabályokat, c) támogatást nyújtson a konkrét eseményekkel kapcsolatban felmerülő problémák megoldásához, d) felkészítse a MÁV társaságok munkavállalóit a válsághelyzetek kommunikálására. 4.8.3. Felhatalmazom a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóját, hogy a MÁV társaságoknál ellenőrizze ezen utasítás hatályosulását, szükség szerint, de legalább évente vizsgálja felül ezen utasítás naprakészségét és szükség esetén kezdeményezze felülvizsgálatát. 4.8.4. Az Értesítési rendben (1. sz. melléklet) meghatározott munkakörökben, vagy a szervezetek feladataiban történő változás esetén az értesítési rend módosításáról a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója átruházott hatáskörben dönt. 4.8.5. A Pályavasúti Üzletág és a Biztonsági Igazgatóság a 4. számú mellékletben meghatározott kockázatértékelési szempontok alapján 2011. július 31-ig vizsgálja felül a rendező-pályaudvarok, csomópontok kockázatértékelését, és 2011. november 30-ig a kockázatkezelés és

382


a 4. számú mellékletben meghatározott tartalom szerint készítse el a belső veszélyelhárítási terveket. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Ezen utasítással együtt kell kezelni, és a válságkezelési dokumentáció részét képezik az alábbi utasítások: a) a MÁV Zrt. válságkommunikációs kézikönyve b) F. 3. utasítás az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat ellátására, c) D. 4. utasítás a téli időjárási viszonyokban követendő eljárás rendjéről, d) F. 10. utasítás a védett vezetők utazásainak bonyolítására, e) válságkezelési terv kiégett, illetve friss nukleáris fűtőanyag fuvarozása, nukleáris baleset esetén, f) 59/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésének, valamint a készenlét és ügyelet elrendelésének szabályozására g) 3/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az állomási végrehajtási utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, h) 17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére, i) 33/2010. (VI. 11. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról, j) 31/2006. (III. 25. MÁV Ért. 34.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozására, k) 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátására, l) a 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnökvezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasításokkal módosított, a műszaki mentésről és segélynyújtásról szóló 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, m) 21/2006. (V. 26. MÁV Ért 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. környezetvédelmi utasításáról, n) 40/2008. (XII. 5. MÁV Ért. 29.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó utastájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról, melynek helyébe a közzététel napjától az utastájékoztatásra vonatkozó normatív előírások, és azok alkalmazása normál üzemi körülmények között és rendkívüli események bekövetkezésekor című elnök-

7. szám

vezérigazgatói utasítás lép, o) 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2. EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű kommunikáció elveiről, p) 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. influenza pandémiás tervének kiadásáról, q) Balesetvizsgálati Utasítás: K-405/2004 VIG számú vezérigazgatói utasítás (jóváhagyta a Közlekedési Főfelügyelet 710/2/2004. szám alatt), r) 48/2009. (VII. 3. MÁV. Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás: a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemezésére (A módosításokkal egységes szerkezetben: 62/2010. (X. 15. MÁV Ért. 29.) EVIG számú utasítás). 5.2. Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg az alábbi utasítások a következők szerint módosulnak: 5.2.1. A MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő vis�szaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25. MÁV Ért. 34.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás: a) 3.8. pontja az alábbiak szerint módosul: „3.8. Az NKVÁ fuvarozással kapcsolatos terrorfenyegetés esetén a jelentési és értesítési kötelezettséget a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás, valamint a MÁV Zrt. vagyonvédelméről szóló 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) vezérigazgatói utasítás tartalmazza”; b) 5.2. pont első bekezdéséből a „szerződés szerinti” szövegrész és a harmadik bekezdés hatályát veszti; c) 7.3.1. pontjában a „Gépészet: kocsivizsgálatot felügyelő vezető” szövegrész helyébe a „Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálatot felügyelő vezető” szövegrész, a „Társasági Szolgáltatás: VVEE ügyeletes vezetője” szövegrész helyébe a Vasúti Vegyi Elhárító egység ügyeletes vezetője szövegrész lép; d) 7.4.3. pontjában a „Gépészeti szakterület” szövegrész hatályát veszti; e) 7.4.4.1. pontjában a „Vagyonvédelmi Főosztály” megnevezés helyébe „Vagyonvédelmi Osztály”, a „Rendészeti Biztonsági Szolgálat” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség” szövegrész lép, a „HŐR” szövegrész törlésre kerül; f) 7.4.4.2. pontjában a „Vasútbiztonsági Főosztály” megnevezés helyébe a „Vasútbiztonsági Osztály” megnevezés lép; g) a „HÜSZ 4.6. pontja” szövegrész helyébe a „HÜSZ 4.7. pontja” szövegrész lép; h) 9. pontjában a „14/2003. (X. 24. MÁV Ért. 43.) VIG számú utasítása” szövegrész helyébe a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs utasítása” szö-

7. szám


vegrész lép. i) 12. pontjában – az „57/2004. (X.22.) MÁV Ért. 43.) VIG sz. utasítás a Magyar Államvasutak vagyonvédelméről” szövegrész helyébe a „24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vagyonvédelméről” szövegrész lép; – a „14/2003. VIG számú utasítás a MÁV Rt. területén bekövetkező biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról” szövegrész hatályát veszti; – a 20/2004. (II. 13.) VIG számú utasítás (MÁV Ért. 6.) a MÁV Rt.” szövegrész helyébe a 28/2006. (MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt.” szövegrész lép; – az érvényben lévő szabályozások jegyzékében a 3. 4. 6. 14. 15. 19. és 20. felsorolás alatt szereplő jogszabály/ norma törlésre kerül; – a jegyzék kiegészül a „MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás” szövegrésszel. a következő 1. számú melléklettel egészül ki:

383


384

7. szám 1. számú melléklet

RID 1.10.5. sz. táblázat: a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk felsorolása

Osztály

Alosztály

Mennyiség

1

2

3

Anyag vagy tárgy

Tartányban

Ömlesztve

(l)c)

(kg)d)

Küldeménydarabban (kg)

1.1

Robbanóanyagok és tárgyak

a)

a)

0

1.2

Robbanóanyagok és tárgyak

a)

a)

0

1.3

„C” összeférhetőségi csoportba tartozó robbanóanyagok és tárgyak

a)

a)

0

1.4

UN 0104, 0237, 0255, 0267, 0289, 0361, 0365, 0366, 0440, 0441, 0455, 0456 és 0500 alá tartozó robbanótárgyak

a)

a)

0

1.5

Robbanóanyagok

0

a)

0

3000

a)

b)

0

a)

0

3000

a)

b)

0

a)

0

a)

a)

0

Gyúlékony gázok (a csak F betűt tartalmazó osztályozási kódok) Mérgező gázok (T, TF, TC, TO, TFC vagy TOC betű(ke)t tartalmazó osztályozási kódok), az aeroszolok kivételével I és II csomagolási csoportba tartozó gyúlékony folyékony anyagok Érzéketlenített robbanóanyagok

4.1

Érzéketlenített robbanóanyagok

4.2

„I” csomagolási csoportba tartozó anyagok

3000

a)

b)

4.3

„I” csomagolási csoportba tartozó anyagok

3000

a)

b)

„I” csomagolási csoportba tartozó, gyújtó hatású, folyékony anyagok

3000

a)

b)

Perklorátok, ammónium-nitrát, ammónium-nitrát műtrágyák és ammónium-nitrát emulziók, szuszpenziók vagy gélek

3000

3000

b)

5.1

6.1

„I” csomagolási csoportba tartozó mérgező anyagok

0

a)

0

6.2

„A" kategóriába tartozó fertőző anyagok (UN 2814 és 2900)

a)

0

0

7

Radioaktív anyagok

8

„I” csomagolási csoportba tartozó maró anyagok

3000A1 (különleges formájú), ill. 3000A2 aktivitás B(U), B(M) vagy C típusú küldeménydarabban 3000

a)

b)

a) Tárgytalan. b) A KT előírásait nem kell alkalmazni, akármennyi is a szállított mennyiség. c) Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy 12 oszlopa szerint a tartányban való szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek tartányban való szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan. a) Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy I 7 oszlopa szerint az ömlesztett szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek ömlesztett szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan.”

7. szám


5.2.2. A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Influenza Pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22) VIG számú vezérigazgatói utasítás az alábbiak szerint módosul: a) Az utasítás 1.0. pontjában a „Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium” elnevezés helyébe a „Nemzetgazdasági Minisztérium” elnevezés, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium” elnevezés helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elnevezés lép; b) Az utasítás a következő 3.11. ponttal egészül ki: „3.11. Központi Válságkezelő Törzs: a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás szerint.” a) Az utasítás 4.1. pontja és 4.1. pontjának alpontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „4.1. A pandémia időszakaszai 4.1.1. Interpandémiás (felkészülési) időszak 1. fázis: Állati eredetű influenza vírusok által okozott emberi megbetegedéseket nem jelentenek. 2. fázis: Házi vagy vadon élő állatok között terjedő influenza vírus emberi megbetegedést idéz elő, és ezért lehetséges pandémiás fenyegetést jelent. 3. fázis: Egy állati vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus szórványos megbetegedéseket, vagy kisebb esethalmozódásokat okoz emberek között, de még nem képes olyan hatékonyan emberről emberre terjedni, hogy a lakosság körében folyamatosan járványokat okozzon. 4.1.2. Pandémiás riasztás időszaka 4. fázis: Egy meghatározott új, állati vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus bizonyítottan képes emberről emberre hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni. 5. fázis: Az emberi megbetegedések nagyobb gócokban jelentkeznek, de az emberről emberre történő terjedés még mindig csak kis területre korlátozódik, ami arra utal, hogy a vírus egyre jobban adaptálódik az emberi szervezethez, de az emberre történő terjedési képessége még nem tökéletes.

385

6/b szint: Az új influenzavírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója. 6/c szint: Az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed. 6/d szint: Az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz. 6/e szint: Az új vírus Magyarországon országos járványt okoz. A járvány csúcsát követő időszak: az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelőrendszerrel rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken. Lehetséges következő járványhullám: a pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében újból emelkedik. 4.1.4. Pandémiát követő időszak: az influenza előfordulása a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza.” b) Az utasítás 4.2.1. pontjának helyébe a következő 4.2.1. pont lép. „4.2.1. Az interpandémiás (felkészülési) időszak feladatai (1-2-3. fázis)” c) Az utasítás 4.2.1.1. pontjában a „Válságstáb” szövegrész helyébe a „Központi Válságkezelő Törzs” szövegrész, a b) alpont helyébe a következő rendelkezés lép: 4.2.1.1. A Biztonsági Igazgatóság feladatai A biztonsági igazgató: „b) Évente felülvizsgálja a MÁV Zrt. influenza pandémiás tervét. Szükség esetén, különösen a pandémia jellegének, típusának megváltozása, új influenza altípus megjelenésének veszélye esetén gondoskodik a terv módosításáról.” d) Az utasítás 4.2.2. pontja és az ahhoz tartozó szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép.

4.1.3. Pandémiás időszak

4.2.2. A riasztás időszaka (4., 5. fázis)

6. fázis: az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában. 6/a szint: Az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, amelyek egyike sem a WHO Európai Régiója.

4. fázis (Egy meghatározott új, állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenzavírus bizonyítottan képes emberről emberre hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni.) A Központi Válságkezelő Törzsbe beosztottak megbetegedésük esetére kötelesek gondoskodni helyettesítésükről, és erről a szükséges információk megadásával (név,

386


munkakör, elérhetőség) tájékoztatni a törzs vezetőjét. A Központi Válságkezelő Törzs megalakulásáig a törzs tagjai a részükre meghatározott feladatokat a törzs vezetőjének tájékoztatásával, önállóan hajtják végre. A végre hajtásról készített jelentéseiket, illetőleg javaslataikat közvetlenül terjesztik fel a törzs vezetőjének.” j) Az Utasítás 4.2.2.1. pontja a következő e) ponttal egészül ki. 4.2.2.1. EBK feladatai „e) Figyelemmel kíséri a felhatalmazott állami szervezeteknek a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv végrehajtásával kapcsolatos döntéseit és javaslatot tesz a döntéseknek a MÁV társaságoknál történő végrehajtására.” k) Az Utasítás 4.2.2.7. pontja helyébe a következő új 4.2.2.7. pont lép: „4.2.2.7. Központi Válságkezelő Törzs feladatai a) A MÁV Zrt. influenza pandémiás tervében meghatározott feladatok egyeztetése a MÁV Csoportba tartozó, vasúti tevékenységet végző vasúti társaságokkal; b) A Kommunikációs Igazgatóság javaslata alapján döntés a munkavállalók tájékoztatására az influenzajárvány elleni felkészülés megkezdéséről.” l) Az utasítás 4.2.2.8. pontjában a „4. fázis” és az ahhoz tartozó szövegrészt követő szövegrész, valamint az utasítás 4.2.2.9. és 4.2.2.11. pontja hatályát veszti. m) Az Utasítás 4.2.2.10. pontjának számozása 4.2.2.9. pontra, a 4.2.2.12. pont számozása 4.2.2.10. pontra, a 4.2.2.13. pont számozása 4.2.2.11. pontra, a 4.2.2.14. pont számozása 4.2.2.12. pontra változik. n) Az Utasítás 4.2.3. pontja és a hozzá tartozó szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép. „4.2.3. Pandémiás időszak (6. fázis 6/a-6/e szint) A 6. fázisban az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában. 6/a-b szint (Az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, amelyek egyike sem a WHO Európai Régiója (6/a szint); illetve az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója (6/b szint)” o) Az Utasítás 4.2.3.1. pontja, továbbá a 4.2.3.5. pontban

7. szám

a „6/c szint (Az új influenzavírus altípus Európában is megjelenik)” szövegrész hatályát veszti. A 4.2.3.2. pont számozása 4.2.3.1. pontra, a 4.2.3.3. pont számozása 4.2.3.2. pontra, a 4.2.3.4. pont számozása 4.2.3.3. pontra, a 4.2.3.5. pont számozása 4.2.3.4. pontra, a 4.2.3.6. pont számozása 4.2.3.5. pontra, a pont címe a „A Központi Válságkezelő Törzs feladatai” szövegre változik, e pontban a „6/d szint (Az új influenzavírus alaptípus által okozott igazolt megbetegedések megjelenése Magyarországon” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „6/c szint (az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed) A 6. fázis c) szint elrendelésétől kezdődően a Központi Válságkezelő Törzs működik.” p) Az Utasítás 4.2.3.7. pont számozása 4.2.3.6. pontra, a 4.2.3.8. pont számozása 4.2.3.7. pontra, a 4.2.3.9. pont számozása 4.2.3.8. pontra, a 4.2.3.10. pont számozása 4.2.3.9. pontra, a 4.2.3.11. pont számozása 4.2.3.10. pontra, a 4.2.3.12. pont számozása 4.2.3.11. pontra, a 4.2.3.13. pont számozása 4.2.3.12. pontra, a 4.2.3.14. pontja 4.2.3.13. pontra, a 4.2.3.15. pont 4.2.3.14. pontra változik és az alábbi c) ponttal egészül ki: „c) A MÁV Zrt. részére biztosított pandémiás oltóanyag beszállítása, a védőoltás megkezdése az oltandók prioritási listája alapján.” q) Az utasítás új 4.14. pontjában a „6/e-f szint (az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz; illetve országos járványt okoz” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „6/d-e szint (Az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz (6/d szint); illetve az új vírus országos járványt okoz (6/e szint).” r) Az utasítás 4.2.3.16. pontjának számozása 4.2.3.15. pontra változik, címe és a) pontja a következők szerint módosul: „4.2.3.15. A Központi Válságkezelő Törzs faladata. a) A Kormány és a minisztériumok által a gazdálkodó szervezetek számára előírt feladatok, illetve a gazdálkodó szervezetek részére meghatározott előírások alóli felmentések figyelemmel kísérése, erről a Törzs tagjainak azonnali tájékoztatása, szükség esetén az érintett szakmai szervezet bevonásával a belső normatív szabályozás elkészítése, illetőleg a szükséges rendelkezések kiadása.” s) Az utasítás 4.2.3.17. pontjának számozása 4.2.3.16. pontra változik és a pont a következő e) és f) pontokkal egészül ki: „e) A belföldi kiküldetések átmeneti felfüggesztése; arra csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. f) A halaszthatatlan belföldi kiküldetésre elsősorban szolgálati gépjárművet kell igénybe venni.” t) Az Utasítás 4.2.3.18. pont számozása 4.2.3.17. pontra,

7. szám


a 4.2.3.19. pont számozása 4.2.3.18. pontra, a 4.2.3.20. pont számozása 4.2.3.19. pontra változik, egyben az utasítás új 4.2.3.18. pontjának c) pontja hatályát veszti. u) Az utasítás új 4.2.3.19. pontjában a „6/g-h szint (a pandémia első hullámának lezajlása, illetve a pandémia második, harmadik hulláma Magyarországon)” szövegrész hatályát veszti. v) Az Utasítás 4.2.4. pontjának számozása 4.2.6. pontra változik, egyben a pont címét követően a következő zárójeles szövegrésszel egészül ki: „(az influenza előfordulása a megfelelő mérési rendszerrel rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza.)” w) Az Utasítás 4.2.5. pontjának számozása 4.2.7. pontra változik, a pont alatti szövegrész a következők szerint módosul: „A pandémiás időszak 6/c szintjétől kezdődően a munkavállalók nagyobb arányú megbetegedésével kell számolni, melynek mértéke a 6/e szint időszaka alatt elérheti a 40-50%-os mértéket is. Tekintettel arra, hogy a munkavállalói létszámhiányból adódó, akár csak egy szolgálat helyet érintő nagyobb arányú, a 20%-ot meghaladó létszámcsökkenés hatása az országos vasúti hálózat nagyobb területét érinti, a leközlekedtethető vonatok számának csökkentése a létszámhiányból eredő kapacitáshiányt nem oldja meg, vonatforgalom lebonyolításához egy adott időben szükséges létszám hiánya lehetetlenné teszi a vonatforgalom biztonságos lebonyolítását. Az előzőekre tekintettel a nagyobb arányú és tartós létszámhiányt, a létszámmal történő takarékoskodással, a vasúti üzemidő csökkentésével lehet biztosítani.” x) Az utasítás 4.2.5.1. pont számozása 4.2.7.1. pontra, a 4.2.5.2. pont számozása 4.2.7.2. pontra, a 4.2.5.3. pont számozása 4.2.7.3. pontra változik, egyben az új 4.2.7.1. pont a) alpontjában a „6/ e és f” szövegrész „6/ d és e” szövegre, a c) alpontjában a „6/e-f” szövegrész „6/e” szövegre, a „Válságstáb” szövegrész „Központi Válságkezelő Törzs” szövegrészre, a „Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium” szövegrész „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium” szövegrészre módosul. y) Az Utasítás a következő új 4.2.4. és 4.2.5. pontokkal egészül ki. „4.2.4. A járvány csúcsát követő időszak: (az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken.) A MÁV munkavállalók megbetegedésének tartós csökkenése esetén a Központi Válságkezelő Törzs szükség szerint kezdeményezi a regionális vagy az országos járvány időszakára elrendelt korlátozások megszüntetését.

387

A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott tevékenységi kör vezetőknek intézkedni kell az egyéni védőeszköz, fertőtlenítőszer-készlet felmérésére. 4.2.5. Lehetséges következő járványhullám: (A pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelőrendszerrel rendelkező országok többségében újból emelkedik.) A pandémiás időszak 6. fázis a-e szintjére meghatározott feladatokat kell végrehajtani, szükség szerint.” z) Az utasítás 1. számú melléklete hatályát veszti, a 2. számú melléklet számozása 1-re, a 3. számú melléklet számozása 2-re változik. zs) Az Utasítás 6.2. pontja hatályát veszti, a 6.3. pont számozása 6.2. pontra, a 6.4. pont számozása 6.3. pontra változik, e pontokban a „Válságstáb” szövegrész helyébe a „Központi Válságkezelő Törzs” szövegrész lép. 5.2.3. A MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátásáról szóló 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 14. számú mellékletében a „területi képviselő” szövegrész helyébe a „Pályavasúti Üzletág területileg illetékes központjának vezetője”, a „Területi Képviselet” szövegrész helyébe a „Pályavasúti Területi Központ” szövegrész lép. 5.3. Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti: a) A Magyar Államvasutak Részvénytársaság területén bekövetkezett rendkívüli események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról szóló 37/2010. (VI. 25. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, b) a MÁV Zrt. vagyonvédelméről szóló 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) vezérigazgatói utasítás 4.13. pontja, továbbá 18. és 19. számú melléklete. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS, FELHATALMAZÁS 6.1. Az utasítás 2011. április 1-én lép hatályba. 6.2. A MÁV társaságok vezetői ezen utasítással összhangban munkautasításban szabályozhatják az irányításuk alatt álló társaság belső értesítési rendjét. 6.3. A MÁV Zrt. főtevékenységi kör vezetők, valamint a MÁV társaságok vezetői a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság koordinálásával gondoskodjanak, hogy az utasítás rendelkezéseit a munkavállalók a rájuk vonatkozó mértékben megismerjék, tájékozottak legyenek a munkakörnyezetükben lévő, illetve a munkakörnyezetüket veszélyeztető veszélyforrásokról, ismerjék az irányadó

388


védekezési szabályokat. 6.4. A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója szükség szerint, de legalább évente szervezzen gyakorlatot ezen utasításban meghatározott, a MÁV társaságok tevékenysége szempontjából meghatározó rendkívüli esemény esetén végrehajtandó feladatok gyakoroltatására, beleértve a vasúti mentést és segélynyújtást, a külső szervezetekkel történő együttműködést is. 6.5. A jelen szabályzat által érintett, az 5.1. pontban felsorolt belső utasítások kiadásáért felelős vezetők gondoskodjanak azok szükség szerinti módosításáról. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: értesítési rend a jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendkívüli esemény esetén és válsághelyzetben. 2. számú melléklet: a válságkezelés feladatai terrorcselekmény, közveszéllyel fenyegetés esetén. 3. számú melléklet: az informatikai válságkezelés feladatai 4. számú melléklet: belső veszélyelhárítási terv elkészítéséhez szükséges kockázatértékelés szempontjai, és a belső veszély-elhárítási terv tartalma Szarvas Ferenc s. k. Elnök-vezérigzgató

7. szám

7. szám


1. számú melléklet Értesítési rend a jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendkívüli esemény esetén és válsághelyzetben A MÁV Zrt. hálózatán bekövetkezett rendkívüli események bejelentésére, valamint az értesítendők körére vonatkozó egységes értesítési rendben előírt kötelezettségek kiterjednek a MÁV Csoport társaságainak valamennyi szervezetére és munkavállalójára. Követelmény, hogy a bejelentések és értesítések rendje elsődlegesen a forgalom irányítását és szervezését végzőkön keresztül történjen. Ennek kell érvényesülnie ahhoz, hogy az elsődleges intézkedések, a további veszélyek megelőzése, a vizsgálati és segélynyújtási feladatok mielőbb megkezdődjenek. A jelentések pontossága meghatározza az irányítási szintű intézkedések hatékonyságát, ezért elvárás, hogy azok a tényhelyzetről, következményekről megfelelő információt nyújtsanak. A MÁV Csoport társaságai operatív szakmai irányítóinak az alapvető célnak alárendelten, a legszorosabb együttműködésben kell az intézkedéseket megtenniük az üzemirányítással, segítve a forgalmi zavar mérséklését, az utasok és fuvarozott áruk biztonságának megőrzését, az eszközök védelmét, a pálya mielőbbi felszabadítását. 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Utasítás 1. számú melléklete azoknak a rendkívüli eseményeknek az értesítési, bejelentési kötelezettségeit tartalmazza, melyek a vasútüzem lebonyolítása, vagy kiszolgálása közben fordulnak elő és a vasúti forgalom folyamatosságát, az üzemi tevékenységeket megzavarják, vagy lehetetlenné teszik, esetenként pedig válsághelyzetet idézhetnek elő. Nem tartalmazza az Utasítás 3.2 pontjában meghatározott rendkívüli események közül azokat, melyeknek kezelése a vasúti forgalom lebonyolítását válsághelyzet esetén sem befolyásolják. 1.2. A MÁV Csoportba tartozó társaságok saját belső értesítési rendje ezen utasítás 1. sz. mellékletében szabályozottakra épülhet, de attól nem térhet el, legfeljebb azt kiegészítheti. 1.3. A jelentés (bejelentés) tartalmát, ami magában foglalja az esemény következményeire vonatkozó információkat is, az Utasítás 5.1. pontjában meghatározott utasítások szabályozzák. 2. A szolgálati helyek jelentési, értesítési feladatai 2.1. Az eseményt észlelő munkavállaló köteles haladéktalanul a legközelebbi vagy a távközlési és más értesítési lehetőségektől függően a leggyorsabban elérhető szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának) szóban, telefo-

389

non, egyéb hírközlő eszköz útján jelenteni a vasútüzem biztonságát veszélyeztető rendkívüli eseményt, így – a balesetet és veszélyeztetést, – a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos, vagy gondatlan cselekményt, vasúti jármű hatalomba kerítését, – a tűzesetet, robbanást, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutását, vegyi szennyeződést, – környezetszennyezést, – a forgalmi, vagy műszaki nehézményt, a vonatközlekedést befolyásoló egyéb rendellenességet, – a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopást, rablást, kifosztást, illetve más erőszakos (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés, stb.) bűncselekményeket, beleértve a vontató járműveken és a személyszállító kocsikon tartózkodó személyeket is, – vasúti szolgálati helyen történt lőfegyverhasználatot, – a MÁV Csoport tulajdonában és kezelésében lévő épületek fő szerkezeti elemeinek sérülését, – sugárzó anyag, beavatkozást igénylő sugárszennyeződés észlelését, – informatikai rendszerek elleni vírustámadást, hacker betörést, a rendszerek károsítását, összeomlását, adatok elvesztését, rosszhiszemű megváltoztatását, – a vasútüzem biztonságát, a személy és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett eseményt (pl. árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talaj erózió, fokozott havazás, viharkár, nukleáris veszély, járvány veszély), – munkabalesetet, – a MÁV társaságok vagyonát sértő, vagy azt veszélyeztető eseményeket, a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott árut érintő lopást (dézsmálást), rongálást, – a nagy kockázattal járó veszélyes árut szállító áruszállító kocsi kocsizárának sérülését, vagy hiányát, – a MÁV társaságok területén tartózkodók sérelmére a szolgálatellátás során tudomására jutott, valamint a MÁV társaságok sérelmére elkövetett bűncselekményeket, szabálysértéseket, – terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információkat, közveszéllyel fenyegetést, közveszély okozását, – a MÁV csoport működési körén kívüli események, melyek jelentős hatással vannak az üzemviteli rendre (vasúti pálya közelében lévő ipari létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége, stb.), – az Alkotmányban meghatározott szükségállapot vagy a rendkívüli állapot, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény szerinti katasztrófa, továbbá a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben meghatározott veszélyhelyzet kihirdetését.

390


2.2. A rendkívüli eseményt a szolgálati hely vezetője, nyílt vonalon bekövetkezett rendkívüli eseményt az értesített állomás vezetője, vagy megbízottja köteles az 1/A. sz. melléklet szerint haladéktalanul bejelenteni. 2.3. Ha a rendkívüli esemény két szolgálati hely között történt, a bejelentést azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles megtenni, aki az eseményről először tudomást szerzett. A vonatszemélyzet jelentése, vagy bármilyen okból, ha a bekövetkezett rendkívüli eseményről a területi főüzemirányító, vagy a forgalmi vonalirányító, KÖFI vonalon a központi forgalomirányító kapott információt, akkor köteles a baleset helyszínétől számított szomszéd állomásokat erről értesíteni. Két-, vagy több vágányú pályán, párhuzamos egyvágányú pályán a szomszédos vágányon már útban lévő vonat személyzetét a balesetről a forgalmi vonalirányítónak, KÖFI vonalon a központi forgalomirányítónak kell értesítenie. 2.4. A jelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha az észlelt rendkívüli esemény nem azt a társaságot, szervezeti egységet, létesítményt, eszközt, technológiai folyamatot, tevékenységet stb. érinti, amelyhez az észlelő személy munkakörileg tartozik, vagy amelyhez munkavégzésre beosztották. A jelentésre kötelezetteknek a jelentések, értesítések továbbításában együttműködési, segítségnyújtási kötelezettsége van. 2.5. A szolgálati hely vezetője (megbízottja), nyíltvonalon bekövetkezett baleset esetén az értesített állomás forgalmi vezetője, (megbízottja) az eseményt köteles haladéktalanul jelenteni: – azonnali intézkedést (mentést) igénylő esetben a mentőszolgálatnak, tűzoltóságnak, rendőrségnek, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, – területi főüzemirányítónak, vagy a forgalmi vonalirányítónak, – a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasításában (a továbbiakban: BVU) meghatározott. pontjában meghatározott egyéb vasúti és MÁV-on kívüli szervezeteknek. 2.6. Munkabaleset esetén a sérült személy munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjének bejelentési kötelezettségét, a bejelentés tartamát külön utasítás – jelenleg a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (65/2009. (MÁV Ért. 28.) VIG számú vezérigazgatói utasítás) szabályozza. 3. A területi főüzemirányító és az operatív területi szintű irányítók feladatai 3.1. A területi főüzemirányító a tudomására jutott rendkívüli eseményről az 1/B. számú melléklet szerint – az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – köteles:

7. szám

– ellátni a 2.3. pontban szabályozott, értesítési feladatokat, amennyiben a balesetet a vonatszemélyzet neki jelentette, – értesíteni az 1/B. számú mellékletben meghatározott eseményekről a Biztonsági Igazgatóság Területi Vasútbiztonsági Szervezeti Egységét (készenléti szolgálatot ellátó munkavállalóját), – jelenteni az eseményeket a hálózati főüzemirányítónak, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítónak, – értesíteni az eseményekről a vasútüzemben keletkezett egyéb zavarokról • a MÁV csoportba tarozó vasúti társaság(ok) területileg illetékes főirányítóit, diszpécsereit és a villamos üzem irányítót, • a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó, az eseményben érintett más vállalkozó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját), – egyeztetni a rendkívüli eseménnyel összefüggő, a személyvonati forgalmat érintő intézkedéseket a területi személyszállítási főirányítóval, a forgalmi vonalirányítók útján gondoskodni az érintett állomások forgalmi szolgálatevőinek tájékoztatására, – értesíteni a halálos munkabalesetről a területileg illetékes rendőrkapitányságot, az EBK-t és a baleset helye szerint illetékes Regionális Munkavédelmi Felügyelőséget, – értesíteni a kárhelyparancsnokot minden olyan rendkívüli eseményről, amelyek következményeként vonalvagy pályaelzárás történt (Műszaki, Mentési és Segélynyújtási Utasítás, a továbbiakban MMS Ut. 4.2.5. pont), – értesíteni a kárhelyparancsnok kérésére a szakmai helyreállítás vezetőt, amennyiben a helyreállítás egy szakmai szervezet felelősségi körébe tartozik (MMS Ut. 4.2.12. pont), – együttműködni a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok területi operatív főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasúti társaságok irányító szolgálatával (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival) a biztonsági eseményekkel kapcsolatos intézkedések megtételében; – kapcsolatot tartani a MÁV Zrt-n kívüli hatóságokkal, szervezetekkel (megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságok ügyeletei, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, tűzoltóság stb.), – megtenni a központi vagy területi válságtörzs döntésének megfelelő értesítéseket, intézkedéseket. 3.2. A forgalmi vonalirányító az áruszállító vonat forgalmi okból történő, 120 percet meghaladó feltartóztatása, feloszlatása esetén haladéktalanul értesíteni köteles az érintett vasútvállalat irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját) a vonat számáról, a feloszlatás helyéről, időpontjáról, tartózkodási helyéről.

7. szám


3.3. A MÁV Csoportba tartozó társaságok területi operatív főirányítói, diszpécserei, villamos üzemirányítói kötelesek: – megtenni a szakmai belső szabályozás szerinti belső szabályozás szerinti értesítéseket, riasztásokat, – értesíteni a szakmai helyreállítás vezetőt, – folyamatos kapcsolatot tartani a szakmai helyreállításvezetővel, – beszámolni az intézkedéseiről a szakmailag illetékes hálózati szintű főirányítónak, diszpécsernek, – együttműködni az információszerzésben, értesítésekben a területi főüzemirányítóval, – biztosítani a műszaki mentéshez, a helyreállításhoz a feltételeket. 3.4. A személy- és vagyonbiztonságot érintő biztonsági események esetén a területi főüzemirányító az 1/B. melléklet szerint értesítse a MÁV Zrt. területén a fegyveres biztonsági őri személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó szervezet (jelenleg: MÁV Vasútőr Kft.) központi ügyeleti szolgálatát. 4. A hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzeteket kezelő, irányító és a hálózati szintű operatív szakmai irányítók értesítési feladatai 4.1. A hálózati főüzemirányító – az F3 Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedéseit előzetesen egyeztetni köteles a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok operatív hálózati főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasútvállalatok irányító szolgálatával (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival). Az egyeztetést követő döntései egyaránt kiterjednek az üzem- és a MÁV társaságok operatív szakmai irányítóira. 4.2. A hálózati főüzemirányító felelős, – az 1/C.-1/D. számú mellékletekben előírt értesítéseknek, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító általi végrehajtásáért, – a hálózati szintű operatív szakmai irányítókkal történő folyamatos kapcsolattartásért, az egyes szakmai területek érdekeltségétől független döntések meghozataláért. A hálózati főüzemirányító döntései valamennyi operatív szakmai irányító részére kötelező érvényű. 4.3. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító – az F3 Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – köteles: – az előírt értesítéseket az 1/C.-1/D. számú melléklet szerint végrehajtani, – a vonatforgalmat akadályozó, a vonal- és pályaelzárás miatt az előre nem tervezett vágányzárakra bevezetendő forgalomszabályozási intézkedésekről tájékoztatni

391

a MÁV csoportba tartozó társaságok operatív hálózati főirányítóit, a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vállalkozó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját), – a rendkívüli eseményben érintett MÁV Csoportba tartozó társaságok operatív irányító szolgálatait értesíteni, – amennyiben a rendkívüli esemény következményei a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is érintik, az eszköz tulajdonosának illetékes szervezetét (MÁV Zrt. műszaki mentési és segítségnyújtási utasítás 4.4.6. pont) értesíteni, – a műszaki mentő és segélynyújtó egység szükségessége, valamint veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a hálózati gépészeti diszpécsert értesíteni, – a Balesetvizsgálati Utasításban, valamint a Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasításban előírt, hatáskörébe tartozó intézkedéseket a vonatforgalom fenntartására megtenni, – az elhárításban és a helyreállításban érintett MÁV Csoportba tartozó társaságok operatív főirányítóit, diszpécsereit értesíteni. Intézkedéseit koordinálni köteles a területi főüzemirányítóval, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítóival, diszpécsereivel, villamos üzemirányítójával, – folyamatos kapcsolatot tartani: • a MÁV Csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítóival, diszpécsereivel, • a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasútvállalatok irányító szolgálatával (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival), • a Közlekedésbiztonsági Szervezettel, • a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Főügyeletével, • az ORFK Főügyeletével, • a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főügyeletével, • az MH Katonai Közlekedési Diszpécser Szolgálatával, • Alkotmányvédelmi Hivatallal, • esetenként más MÁV Zrt-n kívüli szervezetekkel, – a központi válságtörzs döntéseinek megfelelő értesítéseket, intézkedéseket megtenni. 4.4. Az utasítás 1/C és 1/D számú mellékletében szabályozott értesítési rendben a vezetők az ügyeleti készenléti szolgálatot ellátó személyek, szervezetek értesítése telefonon szóban, illetve sms-ben, valamint e-mail küldésével is történhet. A MÁV Zrt-n kívüli más szervezeteknek, személyeknek sms-ben, illetve e-mailben csak előzetes megállapodás esetén szabad értesítést küldeni. A megállapodás megkötésére az Üzemirányító Központ vezetője jogosult. 4.5. A MÁV Csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítói, diszpécserei, villamos üzemirányítója kötelesek – felügyelni, ill. megtenni a szakmai belső szabályozás

392


szerinti értesítések végrehajtását, – folyamatos kapcsolatot tartani a szakmailag illetékes operatív hálózati főirányítóval, diszpécserrel és villamos üzemirányítóval, – együttműködni a hálózati főüzemirányítóval, rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval és a döntéseknek megfelelő szakmai intézkedéseket megtenni, – koordinálni a több szakmai körzethatárra kiterjedő intézkedések megtételét. 5. A vasúti közlekedést nem érintő rendkívüli események jelentési feladatai 5.1. A 2.1. pontban nem szereplő azon rendkívüli eseményeket, melyek a vasútüzem biztonságát közvetlenül nem érintik, a szolgálati út betartásával a MÁV Zrt. és az eseménnyel érintett MÁV társaság vezetőjének kell jelenteni. Ezek az események: – kulcsfontosságú munkavállaló halála, – a MÁV Csoport működését érintő munkavállalói vagy külső megmozdulás, demonstráció, – társadalmi- civil szervezetekkel, az utasokkal, a lakosság nagyobb csoportjával, a piaci szereplőkkel, a MÁV Csoportot érintő hatósági intézkedésekkel stb. kapcsolatos olyan konfliktus, amely hatással lehet a MÁV társaság jó hírére, – olyan események, melyek súlyosan érintik vagy érinthetik a MÁV társaságok érdekeit, jó hírnevét (perek, államigazgatási és más eljárások stb.), – vállalatvezetési konfliktusok (csoportos létszámleépítés, átszervezés, a piacot érintő esemény, a MÁV társaságok közötti konfliktusok stb.), – a MÁV Csoportot érintő, jelentős médiahatást kiváltó események, 5.2. Az 5.1. pontban megjelölt eseményeket – a MÁV társaságok nappali munkaidején kívüli időszakban (18:00 és 07:00 között) – a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója részére kell jelenteni. 6. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságának készenléti rendszere, jelentési kötelezettségei 6.1. A Biztonsági Igazgatóság a rendkívüli események kezelése, vizsgálata érdekében a szükséges mértékben szervezzen készenléti szolgálatot, külön intézkedésben szabályozza annak feladatait, és biztosítsa a működéshez szükséges feltételeket. 6.2. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság a rendkívüli eseményekről munkanapokon készítsen napi tájékoztató jelentést, és azt küldje meg a MÁV Zrt. kijelölt szervezeti egységei vezetőinek, a MÁV csoportba tartozó társaságok vezetőinek; valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezet részére. A jelentés tartalmi elemeit a 1/E. számú melléklet tartalmazza.

7. szám

6.3. A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója gondoskodjon a MÁV Csoport társaságainak megbízásából a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó vállalkozás, továbbá a fegyveres biztonsági őrség rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatainak szerződésben történő szabályozásáról. 6.4. Biztonsági Igazgató feladata, hogy a fegyveres biztonsági őrök, személy- és vagyonőrök a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén ellássák a szükséges őrzés-védelmi, ellenőrzési, megelőzési feladatokat.

A baleset, illetve az esemény jellegétől függően

3.

Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén, ha az a személyeket és környezetet veszélyezteti

1.1. Közlekedő vonattal történt minden balesetet, veszélyeztetést (kisiklást, ütközést, vasúti berendezés rongálást, járművek megfutamodását). 1.2. Elegyrendezés közben bekövetkezett minden balesetet (jármű kisiklást, vasúti berendezés rongálást, kíméletlen ütközést, váltófelvágást). 1.3. Személy halálát, sérülését, vasúti és közúti járművek összeütközését, valamint állat elütését. 1.4. Vasúti közlekedés biztonsága elleni gondatlan cselekményt, sorompóron gálást. 1.5. Vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekményt vagy annak gyanúját, vasúti jármű hatalomba kerítését. 1.6. Tűzesetet, robbanást. 1.7. Veszélyes áru szabadba jutását (szóródását, szivárgását, fúvását, vegyi-illetve környezetszennyezést) 1.8. Elháríthatatlan külső okot, ha az a közlekedés biztonságát veszélyeztette 2. A balesetet illetve esemény következményeitől függően, amelynél 2.1. Haláleset, súlyos (8 napon túl gyógyuló) személysérülés történt, vagy amelynél 2 személynél többen sérültek meg 2.2. haláleset, személyi sérülés nem történt ugyan, de több jármű vagy a pálya Súlyosan megrongálódott vagy jelentős forgalmi zavar (vonatforgalom lebonyolításában 6 órás akadály) keletkezett 2.3. Vasúti és közúti járművek ütköztek össze 2.4. Közúti járművek a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztették 2.5. Egyéb – vasúti közlekedés biztonságát sértő – bűncselekmény szándékos elkövetésének gyanúja esetén

1.

a területi főüzemirányítónak, vagy a forgalmi vonalirányítónak, vagy KÖFI vonalon a központi forgalomirányítónak

helyre:

helyi polgármesteri hivatalnak

a területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság központi ügyeletének, távbeszélőn, mobiltelefonon és a területileg illetékes (írásban a BV Utasítás 4.2.5 pontja városi, Budapesten a kerületi szerint) rendőrkapitányságnak

távbeszélőn, mobiltelefonon azonnal

módon:

az alábbi

ÉRTESÍTÉSI REND A SZOLGÁLATI HELYEK RÉSZÉRE RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEJELENTÉSÉRE

1/A. számú melléklet

7. szám A MÁV Zrt. Értesítője 393

polgármesteri hivatal:

területi temetkezési vállalat:

tűzoltóság:

területi vadásztársaság:

MÁV üzemorvos:

városi ügyészség:

megyei (városi) rendőrkapitányság:

(az értesítéseket a területi főüzemirányítóval egyeztetni szükséges)

Országos Mentőszolgálat:

Fontosabb telefonszámok

5. Munkabaleset esetén 5.1. Halálos, vagy csonkulásos baleset bekövetkezésekor

4. Vagyonvédelmet sértő esemény, terror, közveszéllyel fenyegetés esetén 4.1. A fuvarozott árut érintő eltulajdonítás felfedezését, 4.2. A létesítmények, telephelyek sérelmére elkövetett cselekményt, 4.3. A MÁV eszközeinek, járműveinek megrongálását, eltulajdonítását, 4.4. A MÁV területén tartózkodók sérelmére elkövetett cselekményt (lopás, kifosztás, rablás, más erőszakos cselekmények) távbeszélőn, mobiltelefonon 4.5. Közveszéllyel fenyegetést, terrorcselekményt, közveszély okozását, lőfegyverhasználatot, 4.6. Sugárzó anyag észlelését vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződést.

helyi rendőrség:

a 4.2., 4.4. és 4.5., 4.6. és 5. pontban felsorolt eseményekben a területileg illetékes megyei, Budapesti Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének, és a területileg illetékes városi, Budapesten a kerületi rendőr-kapitányságnak

területi főüzemirányítónak, vagy forgalomi vonalrányítónak, vagy KÖFI vonalon központi forgalomirányítónak

394 A MÁV Zrt. Értesítője 7. szám

X

X

Útátjárón történt baleset

Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása

Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása környezetszennyezéssel

Tűzeset, robbanás

7.

8.

9.

10. X

X

Útátjárón történt baleset kisiklás következménnyel

6.

X

X

Tolatás közben történt egyéb baleset

X

X

X

X

5.

4.

Közlekedő vonat veszélyeztetése anyagi kárral Tolatás közben történt baleset vonalelzárással

Közlekedő vonat veszélyeztetése

2.

3.

Közlekedő vonat balesete

Esemény megnevezése

1.

1. Üzembiztonság

Sorszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X5

X

X

X2

X5

X

X

X

X

X

X5

X5

X

X5

X

X

X

X

X5

X5

X

X5

X

X

X

X

X5

X5

X

ÉRTESÍTÉSI REND a területi főüzemirányító részére

Hálózati főüzemirányító, v. rendkívüli helyzeteket kezelő ir. Kommunikációs Igazgatóság; MÁV INFORM Területi Vasútbiztonsági Szervezet vezetője Területi Vasútbiztonsági Szervezet készenlétese Pályavasúti Területi Központ vezetője Területileg illetékes pályavasúti diszpécser Területi vontatási főirányító Területileg illetékes biztsítóberendezési diszpécser

X5

X

Területileg illetékes távközlési diszpécser

X5

X5

X

Területileg illetékes villamos diszpécser

X5

X

X

X

X

X

X5

X

X

Területi Személyszállítási főirányító

X

X

X

X

X

X

X

Kárhelyparancsnok

X1

X

EBK illetékes Területi Szolgáltató Központ vezetője, készenlétese

X

Illetékes IK Központ vezetője és MÁV IK Kft. központi diszpécsere X

X

X2

Megyei (Budapesti) Rendőrfőkapitányság ügyelete

X3

X1

X3

X3

X3

X

X

X

X

X

X

X

X4

X4

X4

X4

X4

1/B. számú melléklet

Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese Tűzoltóság MÁV Vasútőr Kft. Regionális Munkavédelmi Felügyelőség


7. szám

395


Területi Válságkezelő törzs működésének elrendelése

X

X

X

X

X

X

X

X

Területi Vasútbiztonsági Szervezet vezetője X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Területi Vasútbiztonsági Szervezet készenlétese X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Pályavasúti Területi Központ vezetője X

X6

X6

X

Területileg illetékes pályavasúti diszpécser X6

X6

X6 X6

X

X5

X5

X

X5

X5

Területi vontatási főirányító X

Területileg illetékes biztosítóberendezési diszpécser X6

X6

X

X5

X5

X5

Területileg illetékes távközlési diszpécser

6. A létszámban tartó szakmai terület munkavállalójával történt.

X6

X6

X

X5

X5

X5

Területileg illetékes villamos diszpécser X6

X6

X

X5

X5

X5

Területi Személyszállítási főirányító X6

X6

X

X5

X

X5

X

X5

Kárhelyparancsnok X5

X

EBK illetékes Területi Szolgáltató Központ vezetője, készenlétese X

X

X

X

Illetékes IK Központ vezetője és MÁV IK Kft. központi diszpécsere X6

X6

X

Megyei (Budapesti) Rendőrfőkapitányság ügyelete X

X

X

X

X

X

X

X

Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese X3

Tűzoltóság X3

X

X


Megjegyzés 1. Környezetszennyezés esetén. 2. Amennyiben személyi sérülés, vagy halálos következményű sérülés, vagy több jármű kisiklása történt 3. Amennyiben személyek mentése szükséges, vagy tűzeset, robbanás is történt. 4. Amennyiben terület védelme, vagy a vagyoni javak megóvása érdekében szükséges. 5. A szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű operatív irányítója.

20.

16.

X X

X

MÁV Csoport területén személy sérelmére elkövetett cselekmény

15.

X

X

X

X

Vasúti jármű, berendezés, eszköz lopás, rongálás

14.

Telephelye, szolgálati helyen betörés, rongálás Közveszéllyel fenyegetés, 17. terrorcselekmény 3. Munkabaleset Halálos, vagy csonkulásos 18. munkabaleset Vasúti jármű mozgása közben 19. történt halálos vagy csonkulásos munkabaleset 4. Egyéb

X

X

X

Árulopás felfedezése

X

Kommunikációs Igazgatóság; MÁV INFORM

X

Hálózati főüzemirányító, v. rendkívüli helyzeteket kezelő ir.

13.

11.

Vasúti berendezés szándékos rongálása, lopás Személyelütés halálos, 12. személysérüléses következménnyel 2. Vagyonvédelem

Sorszám

Regionális Munkavédelmi Felügyelőség MÁV Vasútőr Kft.

1/B. számú melléklet folytatása

396 7. szám

X

X

X

Vasúti kocsiban, építményben, berendezésben történt tűzeset, robbanás, melynek következtében az eszközök súlyosan rongálódtak, vagy a személyvonati forgalomban 120 percnél hosszabb idejű késést okoz.

Minden olyan közlekedésbiztonságot veszélyeztető rendkívüli esemény, amely a személyvonati forgalomban több vonat 120 percnél hosszabb idejű késését, kerülő útirányon történő közlekedését, személyvonatok közlekedésének elmaradását okozza.

5.

6.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X1

4.

X

X

Veszélyes anyag (veszélyes áru vagy speciális anyag fuvarozása közben, illetve üzemi anyag bármilyen okból) ellenőrizetlen szabadba jutása miatt bekövetkezett környezetszennyezés, vagy annak veszélye esetén, amennyiben az a személyvonati forgalomban jelentős zavart idéz elő, vagy a környéken lakók védelme különleges intézkedést tesz szükségessé.

X

X

X

X1

Személy halálát vagy legalább egy személy súlyos sérülését okozó baleset.

MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója X1

3.

MÁV Zrt. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes

Baleset, amelynek következtében a várható vonalelzárás fővonalon 1 órát, mellékvonalon 3 órát meghaladja.

START, Trakció, Gépészet Zrt. vezérig. !

2.

Pályavasúti Üzletágvezető

Ütközéses baleset, amelynek következtében halálos sérülés történt, vagy két személynél több megsérült.

Társasági Szolgáltatás igazgató

1.

Biztonsági igazgató


EBK főosztályvezető

Sorszám

X

Ingatlangazdálkodási igazgató

A MÁV CSOPORT VEZETŐINEK ÉRTESÍTÉSI RENDJE biztonsági események bekövetkezése esetén.

X

Jogi igazgató

MÁVINFORM, Kommunikációs igazgató X

X

X

X

X

X

Az elnök-vezérigazgatót és a jogi igazgatót tömegszerencsétlenség esetén kell értesíteni.

Megjegyzés

1/C. számú melléklet


X

X!

A MÁV Csoport munkavállalóját, a MÁV Zrt. 12. területén működő vasúttársaságok és külső vállalkozók munkavállalóját ért halálos, és súlyos munkabaleset. Minősített időszak bevezetéséről szóló rendelkezés vagy 13. jelentés Elemi csapás (vis major), amely a vonatforgalom 14. fenntartását akadályozza, vagy jelentős zavart okoz a személyforgalom lebonyolításában.

15. Válságkezelő törzs megalakítására történt döntés esetén

X!

X

X

X

X!

X!

X

X

X

X

Pályavasúti Üzletágvezető X

X

X

X!

X

X!

X!

Társasági Szolgáltatás igazgató X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biztonsági igazgató

X

EBK főosztályvezető X

X

Ingatlangazdálkodási igazgató X

X

X

X!

X!

X

Jogi igazgató X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Az elnök-vezérigazgató értesítése az in frastruktúra ált. vigh, vagy a biztonsági igazgató döntése szerint. X!. Az elnök-vezérigazgató döntése sze rint

X!– A létszámban tartó szervezetet kell értesíteni, az értesítési rend szerint Valamennyi MÁV társaság vezetőjét ér tesíteni kell.

X! – Csak a bűncselekményben érintett szervezet vezetőjét kell értesíteni, az értesítési rend szerint Értesítendő még az eseménnyel érintett vasúti társaság főirányítója, kapcsolattartója.

Értesítendő még az eseménnyel érintett MÁV társaság vezetője, főirányítója

Megjegyzés

Értesítendő még a bűncselekménnyel érintett MÁV társaság vezetője, főirányítója, a vasútvállalat kapcsolattartója


1) A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatót, infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettest és a biztonsági igazgatót kiemelt súlyos közlekedő vonat balesete, vagy egyéb más súlyos esemény bekövetkezése esetén – az SMS üzenet mellett – részletesen szóban is tájékoztatni kell. 2) A MÁV GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatóját a műszaki mentő és segélynyújtó egység kirendelése esetén kell értesíteni. 3) Az értesítendő vezető hangpostájára tett jelentés, SMS, e-mail üzenet küldése értesítésnek minősül. 4) Egyes esetekben az elnök-vezérigazgató értesítésére az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes, vagy a biztonsági igazgató dönt a szóbeli tájékoztatás alapján.

Megjegyzés:

X

Fegyver vagy robbanóanyag szállítmány sérelmére elkövetett lopás.

10.

11. Védett vezetők utazásával kapcsolatos rendkívüli esemény.

X!

X

Túszszedéssel elkövetett cselekmény vagy vonaton, illetve létesítményben elkövetett fegyveres cselekmény.

9.

MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója

X

Sorszám

MÁV Zrt. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes

A vasútüzemet érintő közveszéllyel (robbantással) fenyegetés.


7. START, Trakció, Gépészet Zrt. vezérig. !

8.

A MÁV társaság sérelmére elkövetett jelentős, (várhatóan 1 millió Ft feletti) vagyon elleni bűncselekmény felfedése vagy annak kísérlete. MÁVINFORM, Kommunikációs igazgató

1/C. számú melléklet folytatása

398 7. szám

Veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett baleset, ha annak következtében több személy megsérült, egészség-károsodást szenvedett, vagy jelentős forgalmi zavar, környezetszennyezés történt

Katonai szállítmánnyal történt baleset

6.

7.

Közlekedő vonat veszélyeztetése Közúti jármű elütése, következménytől függetlenül Halálos, vagy súlyos személyi sérüléssel járó elütés Kormányzati, katonai, illetve rendvédelmi munkavállalók sérültek vagy meghaltak, vagy e szervekhez tartozó járművet ütöttek el

2. 3. 4.

5.

Közlekedő vonattal történt baleset

1.


I. Közlekedő vonatokkal történt események

Sorszám

X

X

X X

X

X9

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X3

X

X X X

X

X

X

X

X X X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X X X

X

ÉRTESÍTÉSI REND

X

X X

X

X

X

X

X

X X X

X X

X

X

X X

X

a MÁV Csoport irányító szervezeteinek és külső szervezetek értesítésére

Nemzeti Fejlesztési minisztérium Főügyelet Kommunikációs Igazgatóság; MÁV INFORM BIG Vasútbiztonsági Osztály Biztonsági Igazgatóság készenlétese Közlekedésbiztonsági Szervezet BIG Vagyonvédelmi osztályvezető Forgalmi igazgató Pályalétesítményi főosztályvezető TEB Főosztály vezetője Üzemirányító Központ vezetője EBK főosztály készenlétese A pályavasúti szervezet területi fő-üzemirányítója, illetékes üzemirányítója, (fő)diszpécserei, a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítói, ill. diszpécsere Vidékfejlesztési Minisztérium Ügyelet ORFK Főügyelet Rendőrség Különleges Szolgálata Terrorelhárító Központ Köztársasági Őrezred Készenléti Rendőrség

X2

X2

X2

X

Alkotmányvédelmi Hivatal

X

X

OKF Főügyelete

X

1/D. számú melléklet

MH Katonai Közlekedési Központ MÁV Vasútőr Kft.

X1

X1

X1

X1

X1 X1 X1

MÁV Zrt.-n kívüli vasútvállalat Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

X7

X7

X7 X7

X7

Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPE)


7. szám

399


Nemzeti Fejlesztési minisztérium Főügyelet

Fegyver vagy robbanóanyag szállítmány sérelmére elkövetett lopás

12

Minősített helyzetben a védelmi bizottság összehívására vonatkozó döntés vagy riasztás elrendelése vezérigazgatói utasítás alapján.

Kiemelt biztosítások és speciális szállítások esetén jelentkező, a biztonságot veszélyeztető információk, események.

X

X

Kommunikációs Igazgatóság; MÁV INFORM X

X

X9

X9

X9

X

X

X

BIG Vasútbiztonsági Osztály X

X

X

Biztonsági Igazgatóság készenlétese X

X

X

X

X

X

X

X

Közlekedésbiztonsági Szervezet X4

X4

X

X

BIG Vagyonvédelmi osztályvezető X

X

X

X

X

X

X

X

Forgalmi igazgató X

X

X

X

X

X

X

X

X

Pályalétesítményi főosztályvezető X

TEB Főosztály vezetője X

Üzemirányító Központ vezetője X

X

X

X

X

X

X

X

A pályavasúti szervezet területi fő-üzemirányítója, illetékes üzemirányítója, (fő)diszpécserei, a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítói, ill. diszpécsere X1

X

X

X

X

X

X

ORFK Főügyelet X

X

X

X

X

X

X

X

X

Rendőrség Különleges Szolgálata X

Terrorelhárító Központ X

X

Köztársasági Őrezred X

Készenléti Rendőrség X

X

X

Alkotmányvédelmi Hivatal X2

X2

X2

X2

X2

X2

X2

X2

X

MÁV Zrt.-n kívüli vasútvállalat X1

X1

X1

X1

X1

X7

X7

X7

X7

X7


16

15

14

A MÁV Zrt. területén terrorcselekménnyel vagy más kiemelt bűncselekménnyel való közvetlen fenyegetés; bekövetkezett esemény

Védett személyek utazásával kapcsolatos rendkívüli események vagy arra utaló információk X

X

Vasúti szerelvényen vagy létesítményben túszszedéssel elkövetett cselekmény

11

13

X

Vasútüzemet érintő közveszéllyel (pl. robbantással) fenyegetés

X

Üzemmenetet jelentősen befolyásoló esemény (pl. fegyver használata, jármű önkényes elvétele)

9.

10

X

*Jelentős forgalmi zavart okozó, gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett cselekmény/esemény

8.

II. Vasútüzemet érintő fenyegetés, közveszélyes cselekmények

Sorszám

Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPE) Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség MÁV Vasútőr Kft.

MH Katonai Közlekedési Központ OKF Főügyelete

Vidékfejlesztési Minisztérium Ügyelet

EBK főosztály készenlétese

1/D. számú melléklet folytatása

400 7. szám

Esemény megnevezése Köztársasági Őrezred

Terrorelhárító Központ

Rendőrség Különleges Szolgálata

ORFK Főügyelet

Vidékfejlesztési Minisztérium Ügyelet

A pályavasúti szervezet területi fő-üzemirányítója, illetékes üzemirányítója, (fő)diszpécserei, a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítói, ill. diszpécsere


Üzemirányító Központ vezetője

TEB Főosztály vezetője

Pályalétesítményi főosztályvezető

Forgalmi igazgató

BIG Vagyonvédelmi osztályvezető

Közlekedésbiztonsági Szervezet

Biztonsági Igazgatóság készenlétese

BIG Vasútbiztonsági Osztály

Nemzeti Fejlesztési minisztérium Főügyelet Kommunikációs Igazgatóság; MÁV INFORM

Súlyos csonkulás, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, ennél súlyosabb balesetek

Valamely érzékszerv (vagy érzékelőképes ség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozó munkabaleset Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülés, egészségkárosodás

A sérült halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozó munkabaleset

X

X

X

Elegyrendezés közben történt súlyos személyi sérülést, illetve vonalelzárást okozó baleset

Tűzeset, * * robbanás, veszélyes anyag környezetbe jutása vagy radioaktív sugárzás okozta veszély

Egy vasútvonal, vagy terület forgalmát akadályozó síntörés, felsővezeték szakadás, biztosítóberendezési zavar, rendkívüli időjárás, vagy vontatójármű szolgálatképtelenség, amely 60 percet meghaladó késést okoz

A vonatközlekedés minden olyan zavara, ami a személyszállító vonat kimaradásához, ill. 10 percet meghaladó késéséhez vezet.

22

23

24

X

X

21

IV. Egyéb balesetek és rendkívüli események

20

19

18

17

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X**3

X

X5

X5

X5

X5

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X1

X1

X1

X1

X

X

III. Munkabaleset (6) (a MÁV Zrt. munkavállalóját, a MÁV Zrt. területén működő vasúti társaságok és külső vállalkozók munkavállalóját ért halálos és súlyos baleset)

Sorszám

Alkotmányvédelmi Hivatal X2

OKF Főügyelete X

MÁV Zrt.-n kívüli vasútvállalat X1

X1

X1

X1

X1

X1

X1

X

X

X

X

X7

X7

X7

X7

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPE) MÁV Vasútőr Kft.

MH Katonai Közlekedési Központ

Készenléti Rendőrség



A válságtörzs döntése szerinti intézkedések megtétele

31

X

X

X

X

X

X

X

Nemzeti Fejlesztési minisztérium Főügyelet Kommunikációs Igazgatóság; MÁV INFORM

X

BIG Vasútbiztonsági Osztály X

Biztonsági Igazgatóság készenlétese X

X

X

Közlekedésbiztonsági Szervezet X

X

BIG Vagyonvédelmi osztályvezető X

X

Forgalmi igazgató X

X

X

X

Pályalétesítményi főosztályvezető X

X

TEB Főosztály vezetője X

X

X

X

X

X

X

Üzemirányító Központ vezetője

A pályavasúti szervezet területi fő-üzemirányítója, illetékes üzemirányítója, (fő)diszpécserei, a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítói, ill. diszpécsere Vidékfejlesztési Minisztérium Ügyelet X

X1

X

X1

X

ORFK Főügyelet X

X

X

Készenléti Rendőrség X

Alkotmányvédelmi Hivatal X

OKF Főügyelete X

MH Katonai Közlekedési Központ X

X

X

X

X

MÁV Vasútőr Kft.

Köztársasági Őrezred

Terrorelhárító Központ

Rendőrség Különleges Szolgálata


Fővonalon 1 vágányú pályán az 1 óra, több vágányú pályán a 3 óra, mellékvonalon a 3 óra, rendező pályaudvaron a 4 óra időtartamot meghaladja. * * Közlekedő vonatoknál a vontatott járműben műszaki okból bekövetkezett tűzeset.

Jelentős forgalmi zavart okozó eseményt akkor kell jelenteni, ha a vágányelzárás:

Jelölések értelmezése

Baleset vagy rendkívüli esemény miatt va gyonőrzés szükséges, helyszínbiztosítás

Olyan elemi csapás (vis major), amely a vonatforgalomban jelentős zavart okoz, vagy fenntartását tartósan akadályozza Robbanóanyagot szállító tranzit szerelvények országba történő be, illetve kilépésének ideje Utas, munkavállalók sérelmére elkövetett vagyon elleni vagy más erőszakos cselek mény, ha halált vagy súlyos sérülést okoz

Távközlési rendszerekben bekövetkezett műszaki meghibásodások, amelyek nagy mértékű, vagy jelentős üzemzavart, kiesést okoznak A vasút sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmény, vagy annak kísérlete, ha az elkövetési érték várhatóan jelentős (1 millió Ft-ot meghaladó)


30

29

28

27

26

25

Sorszám

MÁV Zrt.-n kívüli vasútvállalat X

X1

X1

X1

X1

X7

Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPE) Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség


402 A MÁV Zrt. Értesítője 7. szám

7. szám Megjegyzés


403 1/D. számú melléklet folytatása

1. A MÁV csoporton kívüli vasúti társaságok esetében azt a társaságot kell értesíteni, amelynek járműve, személyzete részese, okozója a balesetnek, illetve amelynek járművét, személyzetét, létesítményét a biztonsági esemény közvetlenül érintette. 2. Munkaidőn kívül az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti tisztje is értesítendő. Telefon: 06/30-914-8222 (Vasúti telefonszám: 16-18) 3. Veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett azon vasúti balesetek, melyeknél a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége meghaladja a RID 1.8.5. pontjában előírtakat. A baleset következtében szabadba jutott veszélyes anyag becsült mennyiségét a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (VVESZ) állapítsa meg, és arról tájékoztassa a hálózati főüzemirányítót. A főüzemirányító a VVESZ adatszolgáltatása alapján értesítse a Közlekedésbiztonsági Szervezetet. 4. A KBSZ-t csak akkor kell értesíteni, ha az esemény a vonatközlekedést a jelentős forgalmi zavarral megegyező mértékben befolyásolja, vagy az üzemmenetet más módon jelentős mértékben zavarja. 5. A Közlekedésbiztonsági Szervezetet akkor kell értesíteni, ha a munkabaleset a vonatközlekedéssel, a vasúti járművek mozgásával kapcsolatos (vonatközlekedés, tolatás). 6. A felsorolás azokat a munkabaleseteket tartalmazza, melyeknél a baleset következménye, (a munkavállaló egészségkárosodásának mértéke) a beleset helyszínén, illetve a balesetet követő vizsgálatban megállapítható. Más esetekben (a sérült a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül a balesettel összefüggésben életét vesztette; a baleset a sérült magzatának, újszülöttjének halálát okozta; a baleset a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, illetőleg elmezavart okozott) a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata az irányadó. 7. A VPE-t azokról a rendkívüli eseményekről kell tájékoztatni, melyek következménye hatással van a vasúti hálózat használatára, a vasúti pályahálózat kapacitására. A tájékoztatás tartalmazza: az esemény helyszínét (vasútvonal, vasúti pálya, állomás, szelvényszám); a kapacitásszűkülés mértékét, a pályahasználat korlátozásának kezdete, előre látható időtartama. 8. Ha a rendkívüli esemény érinti a közszolgáltatási feladatok ellátását, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kijelölt főosztályát értesíteni kell. 9. A külső kommunikáció tartalmát előzetesen egyeztetni kell a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóval.

404


7. szám 1/E. számú melléklet

A NAPI TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS TARTALMA 1. A jelentés rendkívüli (biztonsági) eseményenként az alábbiakat tartalmazza: – a biztonsági esemény helye, ideje, – a biztonsági esemény rövid leírása, – személyi és dologi következmények, – a biztonsági esemény következtében történt esetleges pálya-, és vonalelzárás következményei, – a jelentés időpontjáig a megkezdett vizsgálat elsődleges megállapításai, – a biztonsági esemény észlelését követően tett intézkedések (feljelentés, értesítés), – a biztonsági eseménnyel kapcsolatban tervezett további feladatok. 2. A napi tájékoztató jelentést munkanapokon 08.00 óráig elektronikus úton az alábbi szervezetek/személyek részére kell megküldeni: – A MÁV Zrt. felett felügyeleti, tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium, – Nemzeti Közlekedési Hatóság, – Közlekedésbiztonsági Szervezet, Közlekedéstudományi Intézet, – ÚTINFORM, – MÁVINFORM, – Közlekedéstudományi Intézet, – MÁV Zrt. Elnöki Kabinet, – MÁV Zrt. vezetői – MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, – MÁV-START Zrt., – MÁV-TRAKCIÓ Zrt., – Rail Cargo Hungária Zrt., – MÁV Zrt. területi képviselők, – MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Területi Vasútbiztonsági Szervezeti Egységek vezetői, – a MÁV Zrt. által kötött együttműködési megállapodás, szolgáltatási szerződés érintettjei, valamint a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója által engedélyezettek. 3. A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős a címlista tartalmáért, jogosult – a MÁV Zrt. Vasútbiztonsági Osztály vezetőjének javaslatára – a címlistába való felvétel, illetve törlés engedélyezésére. 4. A MÁV Zrt. Vasútbiztonsági Osztály vezetője a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója által átruházott jogkörében ellátja a címlista tartalmával, összeállításával, kezelésével, felülvizsgálatával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szervezete útján gondoskodik a kezeléséről, naprakészségéről.

7. szám


2. számú melléklet

405

2. A szolgálati hely vezetőjének feladatai

A válságkezelés feladatai terrorcselekmény, közveszéllyel fenyegetés esetén

2.1. Vonat, valamint vasúti szerelvény fenyegetése esetén:

I. Közveszéllyel fenyegetés bekövetkezése esetén végrehajtandó intézkedések:

a) az illetékes rendőri szerv, a forgalmi területi főüzemirányító, a forgalmi vonalirányító, a hálózati főüzemirányító és az illetékes Területi Vasútbiztonsági Szervezeti Egység értesítése; b) az utazóközönség és a szolgálatban lévő vasúti alkalmazottak megfelelő tájékoztatása mellett intézkedés a vonat, illetve a szerelvény kiürítésére; c) ha a vonat, illetve a szerelvény tűzszerészeti átvizsgálásakor gyanús anyagot, csomagot találnak, a vonatot (kocsit) az épületektől, illetve az utasok (vasúti alkalmazottak) tartózkodási helyétől legalább 100 méter távolságra, illetve a helyi adottságoktól függően a lehető legtávolabb, de a Rendőrség által megközelíthető helyen kell elhelyezni, feltéve, ha a vonat, (kocsi) kihúzását a Rendőrség elrendelte; d) amennyiben az előzőekben leírtak végrehajtására nincs lehetőség, úgy a szerelvényt az állomás olyan vágányán kell tárolni, ahol az épületek, illetve az utasok (vasúti munkavállaló k) biztonságát nem veszélyezteti. A személykocsikból álló szerelvényben személyek nem tartózkodhatnak, illetve a tehervonati szerelvénybe nem lehet besorozva robbanó, tűzveszélyes vagy veszélyes áruval rakott kocsi, és kerülni kell az olyan tisztítatlan kocsi besorozását is, amelynek utolsó rakománya ilyen áru volt; e) az utasoknak a szerelvényből történő távozása után meg kell győződni arról, hogy maradt-e gazdátlan csomag a vonaton. Erről a csomag elmozdítása és megközelítése nélkül értesíteni kell a kiérkező rendőri erőket, a tűzszerész járőrt. A Rendőrség helyszínre érkezéséig meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek a vonatot megközelítsék; f) a vasúti forgalom a fenti intézkedések megtétele után, az illetékes rendőri szerv engedélye alapján a kapott biztonsági utasítások betartása mellett fenntartható; g) nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén a vonatot – az összes körülményt mérlegelve – olyan helyen kell a legrövidebb időn belül megállítani (lehetőleg kisforgalmú állomáson, megállóhelyen), ahol az utasok gyors biztonságba helyezése és a vonat megközelítése az illetékes szervek részéről jól biztosítható.

1. A bejelentés fogadása 1.1. A vasúti tevékenységet érintő közveszéllyel történő fenyegetés bekövetkezte esetén a bejelentést fogadó személy rögzítse a fenyegetés módját (telefon, levél, egyéb hírközlő eszköz), idejét, helyét, célpontját. Telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történt fenyegetéskor az előzőeken túl rögzíteni kell az üzenet tartalmát, a telefonáló nemét (nő, férfi, gyermek), feltehető életkorát, a 2/A. mellékletében foglalt „bombaüzenet–adatlap” értelemszerű kitöltésével. 1.2. A bejelentés rögzítése során a bejelentés fogadója őrizze meg a nyugalmát, viselkedjen higgadtan. Törekedjen a bejelentés minél pontosabb, részletesebb feljegyzésére, ha a telefonra kapcsoltan vagy abba beépítve rendelkezésére áll hangrögzítő berendezés, azt kapcsolja be. A bejelentőnek tegyen fel kérdéseket, minél hosszabb ideig beszéltesse (például: mi a neve; honnan hív; adja meg a telefonszámát, hogy visszahívjuk; mikor történik mindaz, amit közölt; miért akarja ezt elkövetni; mi a pontos szándéka; hol lakik; stb.) A beszélgetéssel párhuzamosan figyelje meg a háttérből hallható zajokat (például: járműzaj, vonat hangjelzés, mentősziréna, harangkondulás, beszédfoszlányok, tányércsörgés, stb.) amelyek tájékoztatást adhatnak a bejelentő kilétéről, a bejelentés helyéről. Törekedjen annak megfigyelésére, hogy a telefonáló mobiltelefonról, gépjárműből, menet közben beszél-e. 1.3. A fenyegetésre vonatkozó bejelentést követően a munkavállaló azonnal értesítse szolgálati (munkahelyi) felettesét, illetve a szolgálati hely vezetője jogosult vasúti alkalmazottat, a szolgálati (munkahelyi) felettes (vezető) pedig az illetékes rendőri szervet, a MÁV Zrt. illetékes területi üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálatát (fő)üzemirányítóját. Amennyiben a szolgálati hely vezetőjének a MÁV Zrt. illetékes területi üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat (területi főüzemirányító) értesítésére nincs lehetősége, annak a társaságnak a területi (területi személyszállítási főirányító, területi vontatási főirányító), illetve központi (hálózati gépészeti diszpécser) operatív irányítási szolgálatát értesítse, melyhez tartozik. A szolgálati hely vezetője értesíteni köteles a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes területi vasútbiztonsági szervezeti egység is. 1.4. Levélben történt fenyegetés esetén a levél eredeti példányát, illetve telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történő fenyegetés esetén a kitöltött bombaüzenet-adatlapot az illetékes rendőri szerv részére kell átadni, egy-egy másolati példányát a Területi Vasútbiztonsági Szervezeti Egységen keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága részére kell soron kívül megküldeni. Amennyiben másolat készítése nem lehetséges, a fenyegetés tartalmát kell továbbítani.

A szolgálati hely vezetője jogosult, illetve kötelezett (vezető) intézkedéseivel a vasúti forgalmat a lehető legkisebb, és csak a szükséges mértékben zavarja! 2.2. Épület ellen intézett fenyegetés esetén – a rendőrség megérkezéséig – a létesítmény vagyonvédelméért felelős szervezet vezetője köteles intézkedni a szükséges biztonsági rendszabályok elrendelésére, így különösen: a) a helyiségek, építmények előzetes átvizsgálására, az őrzés fokozására, az értékek elzárására és a kulcsok szigorított őrzésére, b) a rendőrség rendelkezése esetén a létesítmény vagy egyes részei működésének szüneteltetésére, kiürítésére, c) annak ellenőrzésére, hogy senki ne maradjon a kiürített épületekben vagy a telephelyen. Az épületben tartózkodók részére a veszélyeztetett létesítményen kívül egy biztonságos helyet kell kijelölni.

406


2.3. A kiürített területre visszatérni, és ott a munkát folytatni, csak a rendőri (tűzszerészeti) átvizsgálást követően, annak eredményétől függően lehet. 3. Utasok, a munkavállalók, a helyszínen tartózkodó egyéb személyek tájékoztatása Az utasok és a munkavállalók tájékoztatását a helyi lehetőségektől függően az erre kijelölt vasúti munkavállalók útján, hangszórón, hangosbemondó berendezésen keresztül kell végrehajtani. A tájékoztatás legyen udvarias, tényszerű, ne okozzon pánikot. A tájékoztatás segítse elő a közveszélyt előidéző esemény következményeinek megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtását. Az esemény egyéb irányú belső, valamint a külső kommunikálására a válságkommunikáció szabályait kell alkalmazni. 4. Eljárás elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találása esetén 4.1. Vonaton, szerelvényen vagy objektumokban talált elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találásáról haladéktalanul értesíteni kell a legközelebbi rendőri szervet. A rendőrség megérkezéséig a csomag 30 méteres körzetében tilos rádió-adóvevő és rádiótelefon használata. Erről az utasokat, valamint az ilyen készüléket üzemeltető vasúti alkalmazottakat tájékoztatni kell. A tájékoztatás, vonaton a vezető jegyvizsgáló, vasútállomáson a forgalmi szolgálat, egyéb létesítményekben a létesítményben elhelyezett szervezetek vezetőinek feladata. 4.2. Ha a csomagot vasúti kocsikban találják, a kocsi kiürítése mellett a két szomszédos kocsi kiürítéséről is gondoskodni kell, és a külső környezetet legalább 100 méteres körzetben le kell zárni. Ha az épületben találják, szintén a csomag 100 méteres körzetét kell lezárni. A továbbiakban a rendőrség tűzszerészeti szolgálatának rendelkezése szerint kell eljárni. 4.3. A kiérkező tűzszerész járőr kísérésére önként vállalkozó, kellő helyismerettel rendelkező személy bízható meg. A kijelölt személyt a szükséges magatartási, biztonsági szabályokra a tűzszerész járőr oktatja ki. A tűzszerész járőrt kísérő személy e tevékenysége munkavégzésnek minősül. 5. Közveszélyt előidéző esemény következményei megelőzésének feladatai 5.1. A megelőző intézkedések érdekében az illetékes szolgálati egységek vezetői – együttműködve a rendőri szervekkel – kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendőrjárőrök a tárolt és a vonatba sorozott járműveken és a MÁV Csoport egyéb területein zavartalanul és biztonságosan hajthassanak végre ellenőrzést. A járőrök kísérésére a helyi viszonyokat ismerő alkalmazottakat kell biztosítani. Az üzemi területen történő járőrözés során a rendőr járőr figyelmét a baleseti veszélyforrásokra fel kell hívni. 5.2. A vasútállomások, pályaudvarok elleni közveszéllyel fenyegetés esetén a 2/B. számú mellékletben szereplő kiemelt állomások, pályaudvarok szükség szerinti kiürítése kiürítési terv alapján történik. Az egyéb vasútállomások és pályaudvarok elleni közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetére a magatartási és intézkedési szabályokat

7. szám

az állomás vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítása (VHVU) tartalmazza. 5.3. A kiürítési tervek elkészítéséért – az optimális kiürítési útvonalakra, az állomás, pályaudvar elhelyezkedésére, a környező közutakra, valamint az utazóközönség és a vasúti alkalmazottak biztonságos elhelyezésére is tekintettel – az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Területi Ingatlankezelési központjai felelősek, a Pályavasúti Üzletág forgalmi területi központjainak bevonásával, az illetékes területi vasútbiztonsági szervezeti egység szakmai segítségével, együttműködve a területileg illetékes rendőri szervekkel. A terveket évente felül kell vizsgálni. A tervet az illetékes területi vasútbiztonsági szervezeti egység hagyja jóvá, egy példányát az Osztályon, egy példányát az állomás VHVU mellékleteként kell megőrizni. 5.4. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság folyamatosan kísérje figyelemmel a fenyegetések alakulását, tendenciáját, ennek során működjön együtt az ORFK Közrendészeti Főosztályával. II. Terrorcselekmény bekövetkezése esetén végrehajtandó intézkedések: Terrorcselekménynek azok a Büntető Törvénykönyv 261. §-a (9) bekezdésében meghatározott, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények minősülnek, melyeket abból a célból követnek el, hogy állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja. E bűncselekmények: emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a közveszélyokozás, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel való visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott eszközzel visszaélés, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, rablás, rongálás. A vasúti közlekedést, illetőleg a vasúti tevékenységet sértő vagy veszélyeztető cselekményekkel gyakran megvalósul az előzőekben felsorolt bűncselekmények valamelyike, azonban ezek csak akkor minősülhetnek terrorcselekménynek, ha az elkövető célja megegyezik a büntető törvénykönyvben meghatározott céllal. A célzatosság a bűncselekmények elkövetésekor általában nem ismert, ezért a MÁV társaságok létesítményei, munkavállalói ellen elkövetett erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményeket ezen utasítás alkalmazása szempontjából terrorcselekményként kell kezelni, és a cselekmények bekövetkezése esetén ezen utasítás szerint kell eljárni.

7. szám


1. A vasúti tevékenységet érintő terrorcselekmény bekövetkezte esetén a cselekményt észlelő vagy arról tudomást szerző személy haladéktalanul értesítse: - a rendőrséget, - a tűzoltóságot, - személyi sérülés esetén a mentőszolgálatot, - a területi főüzemirányítót, - a területileg illetékes Területi Vasútbiztonsági Szervezeti Egység ügyeletesét. 2. A hálózati főüzemirányító felelősségi körébe tartozó feladatok: 2.1. A terrorcselekményről tudomást szerzést követően intézkedik az érintett állomás, vonalszakasz térségében a vonatközlekedés haladéktalan leállításáról. Szükség esetén értesíti a vasútvállalatok irányító szolgálatát. Értesítse a törzs összehívására jogosult vezetőt, tegyen jelentést a törzs felállításáig végrehajtott intézkedésekről. 2.2. Köteles felügyelni a hatósági, illetve a vasúti helyszínelési, valamint a segélynyújtási, a helyreállítási és a vegyi elhárítási munkák menetét. Folyamatosan tájékozódik a vasúti pálya felszabadításának és a vonatforgalom felvételének várható időpontjáról. Ennek érdekében kapcsolatot kell tartania a helyszínen tartózkodó válságkezelési törzs vezetőjével, a kárhelyparancsnokkal, illetve a helyreállítást irányító vezetővel. 3. Az intézkedésre kötelezett személy felelősségi körébe tartozó feladatok: 3.1. A helyszínen az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedjen a körülményeknek megfelelően az élet- és vagyonmentésre, az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, illetőleg ennek helyreállítására, az utasok, munkavállalók biztonságos helyre menekítésére, a helyszínbiztosításra, illetve a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, valamint működjön közre a terület lezárásában. 3.2. A terület lezárásához, kiürítéséhez, az azonnal szükséges mentési, kárelhárítási munkák megkezdéséhez vegye igénybe valamennyi helyszínen tartózkodó, arra alkalmas személy segítségét, így különösen az érintett szolgálati helyen szolgálatban lévő vasúti munkavállalók kat, fegyveres biztonsági őri és vagyonőri feladatokat ellátó munkavállalókat. 3.3. Intézkedjen a helyszínen tartózkodók, az utazóközönség elsődleges tájékoztatásáról. 3.4. Szükség esetén intézkedjen a megrongálódott hírközlési, informatikai vonalak helyreállítására. 3.5. A hatóságok helyszínre érkezését követően a felszámolást irányító, a helyszíni intézkedést átvevő parancsnok rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. 3.6. A felszámolást követően a vonatforgalom felvételére, az utasforgalmi területek megnyitására, az üzemi területeken a munkavégzés folytatására kizárólag az illetékes hatóság engedélyével kerülhet sor.

407


408

7. szám 2/A. számú melléklet

BOMBAÜZENET-ADATLAP 1. Hívás dátuma: 201......év....................... hó ...............nap ............. óra ............... perc Hívó telefonszáma: .................................... (amennyiben a telefonnak híváskijelző funkciója van) 2. Hívást vette: név: ............................................................................................................................. szolgálati hely: ................................................................................................................................... beosztás: . ........................................................................................................................................... 3. A hívás a következő telefonszámra érkezett: ................................................................................. 4. A hívás típusa:

 vasúti

 közüzemi

 egyéb

5. Az elhangzott beszélgetés lehetőség szerinti pontos idézése: . ...................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 6. A beszélgetés körülményei: ............................................................................................................. ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 7. A hívó feltételezhető neme:

 férfi

 nő

8. A hívó feltételezhető kora:

 idős

 középkorú

gyermek

9. Beszédmód:

 idegen nyelven  magyarul  hadaró  dadogó

 nyelv: ......................................  rossz kiejtéssel  normális (átlagos)  gyors  lassú  nagyon lassú (vontatott)  ittas

 tájszólás: ...............................................  egyéb: .....................................................


7. szám

409

10. Hangjellemzők:

 magas  recsegő

 mély  kellemetlen

 hangos  kellemes

 halk  eltorzított

 orrhang  rekedt

 dühös  vidám

 trágár

egyéb: . .............................................................

11. Stílus:

 ráérős (társalgó)  sietős, ideges  parancsoló  nyugodt  összefüggéstelen  érzelmes

egyéb: ..............................................................

12. Háttérzajok:

 nincs  beszélgetés  gyár-üzem

 vasútállomás  irodagépek  zene, rádió, TV

 utcai forgalom  repülőtér  szórakozóhely  lakászajok

 állatok  társaság

egyéb: . ............................................................. 13. Az üzenet vasúti létesítményekre, pályaudvarokra vonatkozó részének megfogalmazása, a szóhasználat:

 szakszerű

 helyi ismeretre valló

 laikus

14. A hívással kapcsolatos egyéb észrevételek: (pl.: első vagy ismétlődő üzenet, a közben eltelt idő, egyéb észrevétel) ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 15. Az üzenet vétele után értesítettem: (Fő)üzemirányító név:.................................................................... telefonszám:.................................................. telefax:............................................................... időpont (óra, perc): ...................................... Rendőri szerv név:.................................................................... telefonszám:.................................................. telefax:............................................................... időpont (óra, perc): ...................................... Területi Vasútbiztonsági Szervezet Egység név:.................................................................... telefonszám:.................................................. telefax:............................................................... időpont (óra, perc): ......................................

………………………………… aláírás


410

7. szám 2/B. számú melléklet

Bombariadó esetére szóló kiürítési terv készítésére kötelezett állomások Budapesti Terület:

Bp. Déli, Bp. Keleti, Bp. Nyugati, Kelenföld, Kőbánya – Kispest, Szolnok, Hatvan, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Hegyeshalom, Cegléd, Dunaújváros.

Debreceni Terület:

Debrecen, Nyíregyháza, Püspökladány, Mátészalka, Záhony, Kisvárda.

Szegedi Terület:

Szeged, Békéscsaba, Kiskunhalas, Kecskemét.

Miskolci Terület:

Miskolc, Szerencs, Eger, Füzesabony, Sátoraljaújhely.

Pécsi Terület:

Pécs, Dombóvár, Kaposvár, Siófok, Fonyód.

Szombathelyi Terület: Szombathely, Celldömölk, Veszprém, Balatonfüred, Tapolca, Pápa.

7. szám


3. számú melléklet Az informatikai válságkezelés feladatai Az informatikai rendszerek egyre inkább az üzleti folyamatok részeivé válnak, ezért mára már a rendszerek rövid idejű leállása is komoly kockázatot, veszteséget jelenthet a MÁV Csoport számára. Amennyiben egy szolgáltatás folyamatossága megszakad, és az üzletileg elvárt helyreállítási időn belül nem is indítható újra, akkor ez jelentős anyagi és presztízs veszteséget okozhat. A MÁV Csoport elemi érdeke, hogy az informatikai adatai biztonságáról és informatikai rendszerei működésének a folytonosságáról, illetve az informatikai katasztrófa elhárításról gondoskodjon. Olyan eljárásokat kell kidolgozni, amelyek csökkentik az informatikai rendszerek kiesésének a lehetőségét, illetve olyan forgatókönyveket, amelyek kiesés esetén is biztosítani tudják az informatikai működés újraindíthatóságát. Az informatikai katasztrófa elhárítás lehetőségének folyamatos és hatékony fenntartása az üzletmenet-folytonosság irányítási rendszernek, mint folyamatnak a szervezet napi tevékenységébe történő szerves beintegrálódásával valósul meg. A működésfolytonosság irányítási rendszere egy olyan ciklikusan ismétlődő tevékenység, amely során az alábbi tevékenységek követik egymást: a) az üzleti tevékenység és az üzleti elvárások meghatározása, b) a működésfolytonosság tervezése, c) a működésfolytonossági eljárások kialakítása, d) a működésfolytonossági eljárások bevezetése, tesztelés, értékelése és javítása. Az informatikai eljárások (köztük a válság esetén alkalmazandó eljárások) lefedik a teljes informatikai infrastruktúrát, azaz az informatikai alkalmazásokat, rendszereket, valamint az adatkommunikációs hálózatot. Az informatikai infrastruktúra működés-folytonosságának fenntartására kialakított eljárásokat a Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat részeként elkészülő működésfolytonossági tervek tartalmazzák. Informatikai Katasztrófaterv: Az Informatikai katasztrófaterv elkészítésének célja, hogy egy esetleges természeti, vagy ember által okozott katasztrófa esetén a szervezet a lehető leggyorsabban újra hozzáférhessen szoftvereihez, adataihoz és hardvereihez, melyek kritikus üzleti funkciókat látnak el, és melyek nélkül a normál szolgáltatási szint nyújtása nem biztosított. A Informatikai Katasztrófaterv részei: a) az Informatikai Katasztrófaterv definíciója: Az Informatikai Katasztrófaterv eljárások vagy tevékenységek sorozata, annak biztosítására, hogy a szervezet kritikus

411

információ-feldolgozó képességeit egy katasztrófa után elfogadható rövid időn belül, a szükséges és aktuális adatokkal helyre lehessen állítani. A számítógépes katasztrófa egy olyan esemény, amely hosszabb időre az adatfeldolgozó képesség elvesztését okozza. b) a mentési (megelőzési) terv: azon lépések sorozata, amelyeket azért hajtanak végre a katasztrófát megelőzően (a normál üzem során), hogy lehetővé tegyék a szervezet számára a reagálást a katasztrófára. A mentési terv biztosít elmentett eszközöket a helyreállításhoz. Így például a számítógép tükrözés és az optikai tároló sokkal kön�nyebbé teheti nagy tömegű papíralapú dokumentumok helyreállítását. c) a helyreállítási terv: eljárások sorozata, amelyeket a helyreállítás fázisában hajtanak végre annak érdekében, hogy helyreállítsák az informatikai rendszert a tartalék központban, vagy helyreállítsák az adatfeldolgozó központot. d) tesztelési terv: azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyek a Katasztrófaterv működőképességét ellenőrzik és biztosítják. e) karbantartási (üzemben tartási) terv: a Katasztrófaterv aktuális állapotban tartására használják a szervezet változása esetén. Egy katasztrófa bekövetkezte utáni helyreállítási terv hat szakaszból áll: 1. Azonnali reakció: Válasz a katasztrófa-helyzetre, a veszteségek számbavétele, a megfelelő emberek értesítése és a katasztrófa-állapot megállapítása. 2. Környezeti helyreállítás: Az adatfeldolgozó rendszer helyreállítása: operációs rendszer, program termékek és a távközlési hálózat. 3. Funkcionális helyreállítás: Az informatikai rendszer alkalmazásainak és adatainak helyreállítása, az adatok szinkronizálása a tranzakció naplóval. 4. Helyreállítás: Az elvesztett vagy késleltetett tranzakciók ismételt bevitele. Az üzemeltetők, a rendszeradminisztrátorok, az alkalmazók és a végfelhasználók együtt munkálkodnak azon, hogy helyreállítsák a normál feldolgozási rendet. 5. Áttelepülés: Az informatikai rendszer kiépítése a hidegtartalék létesítményben, ha a melegtartalék létesítmények használata időben korlátozott. 6. Normalizáció: Az új állandó informatikai rendszer kiépítése és arra az üzemelő rendszer áttelepítése. Az Informatikai Katasztrófatervben az alábbiakat szükséges szabályozni: 1. rendelkezésre állási követelmények felállítása; 2. a katasztrófa vagy vészhelyzet események definíciója; 3. a katasztrófa kézikönyv tartalma, főbb elemei; 4. a korlátozott informatikai üzem fogalma (visszaesési fokozatok) és a hozzájuk tartozó funkcionalitási szintek; 5. javaslat a felelősségek szabályozására veszély vagy katasztrófa esetén;

412


6. riadóterv vázlat; 7. kiválasztott esetekre konkrét intézkedési terv, különösen az alábbi területen:  a szükséges hardver és szoftver konfiguráció rögzítése szükségüzem esetére, beleértve az adatokat is,  amennyiben lehetséges, a szükségüzem esetére manuális póteljárás rögzítése,  szükség esetén backup-rendszer (például saját vagy külső tartalék központ),  adatrekonstrukciós eljárások bevezetése,  újraalkalmazhatóvá tevő intézkedések,  az olyan informatikai rendszerek védelme, amelyeknek állandóan elérhetőeknek kell lenniük (például redundancia intézkedésekkel és a hibákat toleráló hardverekkel és szoftverekkel),  az adatbiztosítási intézkedések megvalósítási szabályainak összeállítása (például háromgenerációs elv),  az üzemi szempontból szükséges adatok biztonsági kópiáinak elkészítése rögzített időszakonként,  a biztonsági másolatoknak biztos helyen, a munkaterületen, illetve a számítóközponton kívüli raktározása,  az installált rendszerszoftverek és a fontosabb alkalmazói szoftverek referenciamásolatainak biztonságos raktározása,  a fontosabb dokumentációk megkettőzése és raktározása,  a megvalósított adatbiztosítás ellenőrizhető dokumentációja; 8. visszaállítási terv, amely magában foglalja az informatikai alkalmazások prioritásainak kijelölését és a célkitűzések megállapítása (például az X alkalmazás újraindítása Y napon belül); 9. követelmények beszállítói (szolgáltatói) szerződésekre katasztrófa események esetében, hogy katasztrófa helyzetben is biztosítani lehessen a rendelkezésre állást; 10. javasolt biztosítások katasztrófák, káresemények esetére. Az intézkedések az alábbi területekre terjednek ki:  intézkedések a kármegelőzésre és minimalizálásra az Informatikai Biztonsági Szabályzat alapján (pl.: belső vagy külső háttér, illetve tartalék számítógép-kapacitás előkészítése szükségüzem esetére a szükséges hardver és szoftver konfiguráció rögzítésével.);  intézkedések a katasztrófák, veszélyhelyzetek bekövetkezésekor;  intézkedések a katasztrófákat, káreseményeket követően a visszaállításra;  intézkedés veszélyhelyzetek, katasztrófák eset-szimulálására, begyakorlásra, intézkedések kipróbálására. A Katasztrófaterv a rendszerrel kapcsolatban az Adatbiztosítás és az Újraindítás biztosítása területére vonatkozó előírásokat tartalmazza. A többi rész magának a Katasztrófatervnek a működőképességét, naprakészségét és végrehajthatóságát biztosítja. Ezért a továbbiakban csak

7. szám

a rendszerre vonatkozó követelményekkel foglalkozunk. Intézkedések az adatbiztosítás területén Alap biztonsági osztály – Az Informatikai Katasztrófatervet el kell készíteni, írásban rögzíteni, és működését ellenőrizni, illetve a végrehajtását gyakorolni. – A rendszerszoftverről a biztonsági másolatokat rendszeresen, de módosítás előtt, illetve a sikeres (tesztelt) módosítás után közvetlenül el kell készíteni. – Az adatokról (adatbázisokról) legalább havonta kell másolatot készíteni. – A másolatokat biztos helyen, a munkaterületen, illetve a számítóközponton kívül kell tárolni. – A másolatok tárolásánál a háromgenerációs elvet kell alkalmazni és a nyomon-követhetőséget biztosító regisztrációt kell alkalmazni. – Az alkalmazott szoftverek és a dokumentációk referenciamásolatait biztonságos helyen, regisztrálva kell tárolni. – A rendszeren bármilyen változtatást csak feljogosított személy végezhet és a módosítást dokumentálni kell. – A (hardver és szoftver) szállítókkal vagy szerviz cégekkel olyan karbantartási (garancia, támogatási) szerződést kell kötni, amely minimálisan 12 órás reakcióidőt, illetve a szükséges rendelkezésre állási szintet biztosítja. – A rendszer működését érintő fontosabb események naplózását biztosítani kell. Fokozott biztonsági osztály – Csak olyan rendszer alkalmazható, amely rendelkezik „on-line recovery” funkcióval. – A rendszer létfontosságú elemei rendelkezzenek valamilyen tartalékolási lehetőséggel. – A rendszerszoftverről a biztonsági másolatokat legalább havonta, de módosítás előtt, illetve a sikeres (tesztelt) módosítás után közvetlenül is el kell készíteni. – Az adatokról (adatbázisokról) legalább hetente kell másolatot készíteni. Kiemelt biztonsági osztály – A rendszer létfontosságú elemei hibatűrő kiépítésűek legyenek, vagy rendelkezzenek valamilyen melegtartalékkal. – A rendszerszoftverről a biztonsági másolatokat legalább hetente, de módosítás előtt, illetve a sikeres (tesztelt) módosítás után közvetlenül el kell készíteni. – Az adatokról (adatbázisokról) legalább naponta kell másolatot készíteni. Intézkedések az újraindítás biztosítása területén Alap biztonsági osztály Az újraindítás általában az alábbi lépésekből áll: a) Azonnali válasz: a katasztrófahelyzetre, a veszteségek

7. szám


(meghibásodás, rongálódás) felmérése, a szükséges személyek értesítése és a katasztrófahelyzet kinyilvánítása. b) Környezet helyreállítás: az adatfeldolgozó rendszer elemeinek: hardver elemek, operációs rendszer, programok és kommunikációs hálózat helyreállítása. c) Funkcionális helyreállítás: adatok és alkalmazások helyreállítása, az adatok szinkronizálása a tranzakció naplóval. d) Üzembe helyezés: az elvesztett vagy késleltetett tranzakciók ismételt bevitele. Az üzemeltető, az adminisztrátor és a felhasználó személyek együtt dolgoznak a normál munkamenet helyreállításán. e) Áttelepülés: ha a melegtartalékot csak korlátozott ideig lehet elfoglalni, akkor ki kell építeni a rendszert a hidegtartalék létesítményben és annak elkészülte után a működő rendszert át kell telepíteni oda. f) Normalizálás: helyre kell állítani, vagy új (állandó) rendszert kell kiépíteni és a működő rendszert véglegesen arra kell rátelepíteni. – A szükséges hardver, szoftver konﬁgurációt írásban rögzíteni kell, beleértve az adatokat és adatbázisokat is, szükségüzem esetére. – Amennyiben szükséges, úgy ki kell dolgozni a manuális póteljárásokat a szükségüzem idejére. – A rendelkezésre állási követelményeknek megfelelő tartalékolást kell biztosítani és az igénybevétel eljárását rögzíteni kell. – A tevékenységtől függően ki kell dolgozni a lehetséges adatrekonstrukciós eljárásokat. – A szükséghelyzet idejére meg kell tervezni és írásban rögzíteni a felelős személyeket és feladatkörüket. – Meg kell tervezni a szükséghelyzetek lehetséges fokozatait, és ezekhez ki kell alakítani a megfelelő riasztási tervet. – Évente legalább egy alkalommal szükséghelyzet-gyakorlatot kell tartani. – A Katasztrófatervet rendszeresen kell ellenőrizni és a megváltozott körülményekhez igazítani. Fokozott biztonsági osztály – Olyan üzemeltető személyzettel kell rendelkezni, amely képes az azonnali beavatkozásra (szükséghelyzet kialakulásának detektálása, az érintett terület behatárolása, az elhárítás megkezdése) és egyszerűbb esetekben egység vagy részegység cseréjével a helyreállításra. – A tartalék létesítményeket és a használatba vétel követelményeit az üzemeltető személyzetnek ismernie kell. – A tartalék létesítmények üzemkészségét rendszeresen ellenőrizni kell. – Évente legalább két szükséghelyzet-gyakorlatot kell tartani. Kiemelt biztonsági osztály – Az üzemeltető személyzetnek olyannak kell lennie, hogy az azonnali beavatkozáshoz, illetve a nagy katasztrófák kivételével, a teljes helyreállításhoz rendelkezzék

413

ismeretekkel és eszközökkel. – A rendszeren olyan automatikus hálózat-menedzsment alrendszer üzemeljen, amely képes a szükséghelyzetek kialakulásának detektálására és szükség esetén a rendszer biztonságos leállítására. – A melegtartalék, illetve a redundáns alrendszerek üzemképességét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a szükséges beavatkozásokat azonnal el kell végezni. – A másodlagos és kerülő kommunikációs vonalakat, azok üzemkészségét rendszeresen ellenőrizni kell. Legalább negyedévente szükséghelyzet-gyakorlatot kell tartani.

414


4. számú melléklet Belső veszélyelhárítási terv elkészítéséhez szükséges kockázatértékelés szempontjai, és a belső veszélyelhárítási terv tartalma 1. A belső veszély-elhárítási terv készítésére kijelölt rendező-pályaudvar, csomópont kockázatértékelésének szempontjai A belső veszély-elhárítási terv készítésére kijelölt rendező-pályaudvar, csomópont kockázatértékelésének célja a veszélyforrások azonosítása, a lehetséges baleseti következmények kiértékelése, az alkalmazásra kerülő műszaki, üzemi megelőző és kárelhárítási intézkedések tervezésének elősegítése. A kockázatértékeléshez az alábbi, az előző egy évre vonatkozó forgalmi, üzembiztonsági és egyéb alapadatokat kell figyelembe venni: a) A rendező-pályaudvaron, csomóponton átmenő, vagy elegyrendezés érdekében ideiglenesen tárolt és mozgatott veszélyes anyagok fajtája, mennyisége. b) A veszélyes anyagok tűz- és robbanásveszélyessége, hatása az emberekre és a környezetre. c) A rendező-pályaudvaron, csomóponton bekövetkezett forgalmi és műszaki nehézmények, veszélyeztetések, tolatási (gurítási) és más balesetek. d) A rendező-pályaudvaron, csomóponton dolgozók száma, munkaköre, szolgálati helyei. e) A rendező-pályaudvar, csomópont egy kilométeres körzetében elhelyezkedő lakóépületek, közintézmények, üzemek és az érintett lakosság száma. A kockázatértékelés során különösen az alábbi veszélyforrásokat kell figyelembe venni: a) Általános veszélyforrások: • Rendkívüli időjárási és más természeti körülmények: fagy, hóesés, hőség, szélvihar, esőzés, villámcsapás, ár-, bel- vagy csapadékvízzel történő elárasztás. • Tűz keletkezése a rendező-pályaudvar, elegyfeldolgozó állomás létesítményében, a pályaudvaron tartózkodó vasúti járművön, a közelben fekvő ipari üzemben. • A vasúti terület alatt vagy felett húzódó villamos táv-, vagy csővezeték üzemzavara, meghibásodása. • A pályaudvar körzetében lévő autópályák, autóutak, főközlekedési utak. b) A vonat- és rendezési mozgásokkal összefüggő veszélyforrások: • Vasúti jármű siklása, ütközése be-, ki vagy áthaladás, tolatás, gurítás során. • Vasúti pálya vagy tartozékai meghibásodása. c) Jármű/tartály kezelésével összefüggő veszélyforrások: • Meghibásodott vagy sérült jármű kiállítása. • Ép vagy sérült jármű átrakása, tartály átfejtése. • Különböző veszélyes áruk potenciális kölcsönhatása (dominóhatás).

7. szám

• Illetéktelen beavatkozás, jármű megrongálása, szállítmány eltulajdonítására irányuló kísérlet. A kockázatértékelési tanulmány tartalmazza: a) A kockázatértékeléshez felhasznált alapadatok felsorolását b) A rendező-pályaudvaron, csomóponton alkalmazott egyes üzemi technológiai folyamatok leírását, a veszélyes anyagot szállító járművek és a veszélyes anyag ellenőrizetlen szabadba jutása szempontjából figyelembe vehető belső veszélyforrásokat, a különböző veszélyeket és bekövetkezésének valószínűségét. c) A külső környezet veszélyforrásait, veszélyeit, azok valószínűségét. d) A veszélyek lehetséges következményeit. e) A potenciálisan érintett közműveket. f) A veszély elhárítása, a következmények felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket és azok várható eredményeit. a) A kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, annak felelőseit és a megvalósítás határidejét. 2. A belső veszély-elhárítási terv tartalmazza: a) A rendező-pályaudvar, csomópont leírását (elhelyezkedés, kiterjedés, rendeltetés, kialakítás, jellemző forgalmi és üzemviteli adatok, megközelítés, környezet). b) A terv kidolgozása során figyelembe vett veszélyhelyzeteket. c) Súlyos szerencsétlenség (baleset), katasztrófa bekövetkezése vagy annak közvetlen veszélye esetén a mentésre, a kárelhárításra, ennek során a vasúti forgalom és a rendező-pályaudvar, csomópont, üzemének fenntartására és a helyreállításra vonatkozó elgondolást. d) A rendező-pályaudvar, csomópont szolgálatai elsődleges intézkedéseinek részletes rendjét és tartalmát az egyes veszélyhelyzetek kialakulása esetén. A bekövetkezett rendkívüli esemény tisztázása A veszélyhelyzetben lévő személyek kivonása, kimenekítése. Intézkedések a lehetséges azonnali mentési, kárenyhítési feladatok végrehajtására, azok irányítása. A riasztások végrehajtása A szükséges forgalmi, üzembiztonsági intézkedések kezdeményezése. A kárterület lezárása, a belépő forgalom korlátozása, felkészülés a beavatkozó egységek fogadására. A helyszíni vezetési csoport működési feltételének előkészítése. e) A vezetési csoportba beosztottak nevét, munkakörét, elérhetőségét, helyettesítésének rendjét, fő feladatait. f) A veszély hatásaival érintett és a veszélyelhárításban közreműködő szervezetek (megnevezés, működési hely, telefon- és telefax szám, e-mail cím) felsorolását, feladatait. Területi Üzemirányító Központ Területi Vasútbiztonsági Szervezeti Egység

7. szám


Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (VVESZ). A rendező-pályaudvar, csomópont szolgálati helyei (A vasúti alaptevékenységet végző Társaságoké is.). A rendező-pályaudvar, csomópont területén működő egyéb vasúti és más szervezetek. A rendező-pályaudvar, csomópont szabad területén tartózkodók (állomási munkavállalók, vonatszemélyzet, biztonsági szolgálatok, utasok) értesítésének módja (hangosbemondó, sziréna, riasztócsengő vagy más hangjelző). A rendező-pályaudvar, csomópont közvetlen környezetében, továbbá egy kilométeres körzetében működő vasúti szervek és közintézmények (óvodák, iskolák, kórházak és más egészségügyi illetve szociális létesítmények, művelődési központ, tömegközlekedési csomópont, stb.) valamint nyilvános helyek (pl. bevásárló központ, piac, sport- és szabadidő központok). Tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség, ÁNTSZ A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Polgármesteri Hivatal Vegyipari Riasztási és Információs Központ A veszélyes anyagot gyártó és fuvaroztató szervezet g) A mentésben, kárelhárításban közreműködő vasúti és más szervezetek közötti együttműködés rendjét. b) A kijelölt helyszíni vezetési pontok helyét, az ott működő telefon, telefax készülékek hívószámát, e-mail címet. c) A vezetéshez igénybe vehető rádióforgalmi adatokat. d) A jelentés, tájékoztatás rendjét. e) A sajtó képviselői fogadásának, elhelyezésének, mozgásának és tájékoztatásának feladatait. A belső veszély-elhárítási tervhez mellékelni kell a) A rendező-pályaudvar, csomópont helyszínrajzát és külső környezetét ábrázoló településtérképet. b) A mentéshez, kárelhárításhoz a helyszínen rendelkezésre álló anyagok, eszközök, gépek táblázatos kimutatását. c) A kockázatértékelési tanulmányt. A rendező-pályaudvar, csomópont helyszínrajza tartalmazza: a) Méretarányát, vonalas aránymértéket, földrajzi koordinátáit és az északi irányt. b) A rendező-pályaudvar, csomópont határait, vágányhálózatát, építményeit, gépjárművel is járható közlekedési útvonalait. c) A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedtetésére, kezelésére kijelölt vágánycsoportot (ha ezt külön kijelölték, vagy az megkülönböztethető). a) A létesítmény energia ellátását biztosító berendezéseket (pl. aggregátor, szünetmentes áramforrás, hőközpont, transzformátor, villamos kapcsolótér, gázfogadó stb.), és a főkapcsolók, főelzárók helyét. b) A létesítményen belüli gázvezeték, a vágányok feletti villamos felsővezeték nyomvonalát.

415

c) A tűz- és robbanás- vagy más okból veszélyes anyagok tároló helyeit. d) A létesítmény felett átvezető villamás távvezeték, csővezeték nyomvonalát. e) Az árkok, a létesítmény alatt húzódó közmű és kábelcsatornák nyomvonalát a szellőző-, tisztító és szerelőnyílások, lefolyók feltüntetésével. f) Az életvédelmi létesítményeket g) A tűzivíz hálózatot a tűzcsapokkal, a tűzivíz tározókat. h) A térfigyelő kamerák és a térhangosítás hangszóróinak helyét. A helyszínrajzon fel kell tüntetni: a) A fő,- és tartalékvezetési pontot. b) A szolgálati és más munkahelyeket, azok rendeltetését, az ott tartózkodók létszámát és telefon- vagy rádióhívó számát (hívónevét), a kiürítés, kimenekítés irányait, a gyülekezési helyeket. c) a tűzoltó készülékek készenlétben tartási helyeit, egyéb tűzvédelmi felszerelések, berendezések, a kárelhárítás érdekében készletezett vagy készenlétben tartott anyagok, eszközök tárolási helyeit. d) A védekezésben, mentésben részt vevő járművek parkolóhelyeit, a közlekedés és forgalomirányítás rendjét. e) A lehetséges kárhelyek megközelítési irányait. f) A területzárás vonalát. g) A helikopter leszállására alkalmas helyet. h) A tervezett elsősegélynyújtó, sebesült- és halottgyűjtő helyeket. A beavatkozásban részt vevők pihentetésére, étkeztetésére alkalmas helyeket.

416


9/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport influenza pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben). 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott Nemzeti Influenza Pandémiás Terv, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által a gazdálkodó szervezetek influenza pandémiás tervének kialakításához kiadott Útmutató alapján: a) meghatározni az influenza pandémia elleni felkészüléshez, a járvány megelőzéséhez, hatásának csökkentéséhez szükséges feladatokat, b) elősegíteni a munkavállalók pandémiával kapcsolatos tájékoztatását, a munkavállalók aktív részvételét a megelőző intézkedések végrehajtásában, c) a MÁV Zrt. munkavállalóinak nagyobb arányú, esetleg tömeges influenzás megbetegedésének megelőzése, illetve ennek bekövetkezése esetén a MÁV Zrt. által üzemeltetetett vasúti pályahálózat működtetésének fenntartása, az azt használó vasúti társaságok tevékenyégének ellátása érdekében. 2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. tulajdonában és/vagy kezelésében lévő területeken tartózkodó, a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre. 2.2. A MÁV Zrt. vagy a MÁV Zrt. feljogosított szervezete által kötött szerződés, megállapodás alapján a MÁV Zrt. területén kívül munkát végző munkavállalóknak azon társaság, szervezet, intézmény stb. pandémiás előírásait kell betartani, melynek területén a tevékenységet végzik. 2.3. Az utasítás területi hatálya nem terjed ki a MÁV Zrt-től bérelt területek, építmények bérleti szerződésben meghatározott területére, azok megközelítési útvonalára. 2.4. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Pandémia: olyan új betegség, amely nagy terület lakosságát fertőzi meg, könnyen és folyamatosan terjed az emberek között.

7. szám

3.2. Influenza pandémia: új influenza vírusaltípus által okozott világjárvány, amely ellen a járvány kezdeti időszakában az emberi szervezet védtelen, könnyen és folyamatosan terjed az emberek között. 3.3. Pandémiás szakaszok: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által új vírus variáns által okozott influenza világjárvány esetére kiadott Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben meghatározott időszakok, mely a járvány kitörését különböző időszakokra osztja. Ezek: interpandémiás időszak, pandémiás riasztás időszaka, pandémiás időszak, pandémia utáni időszak. 3.4. Pandémiás fázis: a pandémiás időszakok további részekre történő felosztása, mely az új típusú fertőzés kialakulásának és terjedésének fokozatait határozza meg. 3.5. Pandémiás szintek: a pandémiás időszakon belül az új influenza altípus által okozott fertőzés nagyságát, terjedési intenzitását, az ország lakosságának veszélyeztetettségét meghatározó fokozatok. 3.6. Nemzeti Influenza Pandémiás Terv (a továbbiakban: NIPT): az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által készített, az egészségügyi miniszter által jóváhagyott intézkedési terv az új vírus variáns által okozott influenza világjárvány esetére. 3.7. Antivirális szer: a vírus okozta betegségek megelőzésére vagy kezelésére használt gyógyszer, amely megakadályozza a vírus szaporodását vagy sejtről sejtre terjedését. 3.8. Influenza: a légző rendszert megfertőző vírusok okozta súlyos betegség. 3.9. Vírus: növények, állatok és baktériumok fénymikroszkóppal sem látható parazitái, amelyek sok esetben betegséget okoznak. A gazdasejten kívül nem képesek szaporodni, ezért a vírusokat jellemzően nem tartják élő organizmusoknak. 3.10. Fertőzés: a fertőző betegség könnyen terjed egyik emberről a másikra, a betegséget okozó fertőző ágenssel való érintkezés által. A fertőző részecske terjedhet tüs�szentéssel vagy köhögéssel levegőbe jutó cseppecskékkel, fertőzött evőeszközökkel, vízzel vagy élelmiszerrel. 3.11. Központi Válságkezelő Törzs: a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás szerint.

7. szám


4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A pandémia időszakaszai, az egyes pandémiás időszakok végrehajtandó feladatok, és a feladatok végrehajtásáért való felelősség 4.1. A pandémia időszakaszai 4.1.1. Interpandémiás (felkészülési) időszak 1. fázis: állati eredetű influenza vírusok által okozott emberi megbetegedéseket nem jelentenek. 2. fázis: házi, vagy vadon élő állatok között terjedő influenza vírus emberi megbetegedést idéz elő, és ezért lehetséges pandémiás fenyegetést jelent. 3. fázis: egy állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus szórványos megbetegedéseket, vagy kisebb eset-halmozódásokat okoz emberek között, de még nem képes olyan hatékonyan emberről emberre terjedni, hogy a lakosság körében folyamatosan járványokat okozzon. 4.1.2. Pandémiás riasztás időszaka 4. fázis: Egy meghatározott új, állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus bizonyítottan képes emberről emberre hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni. 5. fázis: az emberi megbetegedések nagyobb gócokban jelentkeznek, de az emberről emberre történő terjedés még mindig csak kis területre korlátozódik, ami arra utal, hogy a vírus egyre jobban adaptálódik az emberi szervezethez, de az emberre történő terjedési képessége még nem tökéletes. 4.1.3. Pandémiás időszak 6. fázis: az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában. 6/a szint: az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, amelyek egyike sem a WHO Európai Régiója. 6/b szint: az új influenzavírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója. 6/c szint: az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed. 6/d szint: az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz. 6/e szint: az új vírus Magyarországon országos járványt okoz. A járvány csúcsát követő időszak: az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfele-

417

lő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken. Lehetséges következő járványhullám: a pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében újból emelkedik. 4.1.4. Pandémiát követő időszak: az influenza előfordulása a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza. 4.2. Az egyes pandémiás időszakokban végrehajtandó feladatok és a feladatok végrehajtásáért való felelősség 4.2.1. Az interpandémiás (felkészülési) időszak feladatai (1.-2.-3 fázis) 4.2.1.1. A Biztonsági Igazgatóság feladatai A biztonsági igazgató: a) Intézkedik a pandémiás felkészülést segítő, koordináló kríziskezelő csoport megalakítására. A kríziskezelő csoport feladata: – a Pandémiás Terv elkészítése (módosításának előkészítése), – az egyes pandémiás szakaszokban, fázisokban, szintekben előírt feladatok végrehajtására vonatkozó előkészületi és végrehajtási javaslatok kidolgozása. A kríziscsoport vezetője a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója, tagjai: ezen utasítás szerinti Központi Válságkezelő Törzs állandó tagjainak képviselői, meghívottként a Vasútegészségügyi Kht. képviselője. b) Évente felülvizsgálja a MÁV Zrt. influenza pandémiás tervét. Szükség esetén, különösen a pandémia jellegének, típusának megváltozása, új influenza altípus meg jelenésének veszélye esetén gondoskodik a terv módosításáról. 4.2.1.2. Portfoliógazdálkodási Igazgatóság feladatai a) A MÁV Csoportba tartozó, a MÁV Zrt. meghatározó befolyása alá tartozó társaságok felszólítása pandémiás tervük elkészítésére, illetve szükség szerinti módosítására, kiegészítésére. 4.2.1.3. Egészség, biztonság, környezetvédelem (EBK) feladatai Az EBK vezetője, a Vasútegészségügyi Kht. közreműködésével: a) Figyelemmel kíséri az országos járványügyi helyzetet, a járványügyi felkészülés aktuális feladatait, a járványügyi gyakorlatok tapasztalatait, a Nemzeti Influenza Pandémia

418


Prevenciós Bizottság (a továbbiakban: NIPP) ajánlásait, javaslatait, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak a járványügyi felkészülésről szóló beszámolóját, a NIPP ajánlásait, javaslatait, és tegye meg a szükséges tájékoztatási, felkészülési intézkedéseket, szükség esetén tegyen javaslatot az influenza pandémiás terv módosítására; b) Szakmai tájékoztatót készít a belső kommunikációt igénylő kérdésekről, különösen – a szezonális védőoltás fontosságáról, szükségességéről, – a pandémiás járványveszély kialakulásának lehetőségéről, – a járványveszély létezéséről, – az általános megelőzés fontosságáról, – a magatartási és higiénés szabályokról, azok betartásának fontosságáról, és megküldi a Kommunikációs Igazgatóságnak. c) Javaslatot tesz a MÁV Zrt. szervezetei által beszerzendő egyéni és csoportos védőeszközök és fertőtlenítő szerekre (fajta, jelleg, típus), és létszámarányos mennyiségükre. (pl.: munkavállalóként X db., liter; X munkavállalóként X db., liter). d) Tervet készít a szezonális influenza elleni védőprogram beindítására. e) Elkészíti – a Vasútegészségügyi Kht. közreműködésével – a higiénés szabályzatot. 4.2.1.4. Pályavasúti Üzletág, valamint a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott főtevékenységi kör vezetők feladatai a) Szolgálati helyenként meg kell határozni azokat a munkaköröket és a meghatározott munkakörökben dolgozó munkavállalók létszámát, akik fokozottan ki vannak téve a cseppfertőzésnek, és/vagy akiknek munkából való tömeges kiesése akadályozza a vasúti pályahálózat üzemszerű működtetését, a vonatforgalom zavartalan lebonyolítását (Pl.: üzemirányító szolgálat, forgalmi szolgálattevők, váltókezelők, pályafelügyeleti szolgálat, az egy légtérben foglalkoztatott nagyobb számú munkavállalók stb.) b) Az a) pont alapján végrehajtott felmérés alapján az érintett munkavállalókat nyilatkoztatni kell, hogy igénylik-e a szezonális védőoltást, és a nyilatkozatok alapján meg kell határozni a szezonális influenza elleni védőoltás mennyiségét. A szezonális influenza elleni védőoltásokra vonatkozó igény felmérése, az oltóanyag megrendelése, az oltások megszervezése és lebonyolítása évenként vis�szatérő folyamatos feladat, a már ismert és azonosított influenza vírus elleni védelmet szolgálja, feltehetően keresztvédelmet nyújt az új influenza vírus ellen. c) A munkavállalók által igényelt oltóanyagot és az oltási könyveket a BKSZE közreműködésével meg kell rendelni. 4.2.1.5. Beszerzési és készletgazdálkodási szolgáltató egység (BKSZE) feladatai a) A Pályavasúti Üzletág és a főtevékenységi kör vezetők megrendelése alapján és költségviselése terhére megren-

7. szám

deli a szezonális influenza elleni oltóanyagot. Influenza pandémia esetén a védőoltások iránti igény várhatóan jelentősen növekszik, az oltóanyag beszerzési költségeinek viselése külön szabályok szerint történik. 4.2.1.6. A Kommunikációs Igazgatóság feladatai a) Az EBK vezetőjének kezdeményezése alapján gondoskodik a munkavállalók tájékoztatásáról; b) Az influenza pandémiával kapcsolatos tájékozódás, szükség esetén a menedzsment és a munkavállalók tájékoztatása érdekében kísérje figyelemmel az influenza pandémiával kapcsolatos szakmai információs forrásokat. Rendelkezésre álló szakmai weboldalak: Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapja (www.eum.hu), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi tájékoztató rendszere (www.drinfo.eum.hu), ÁNTSZ honlapja (www. antsz.hu), Országos Epidemiológiai Központ honlapja (www.oek.hu). 4.2.2. A riasztás időszaka (4. 5. fázis) 4.-5. fázis (Egy meghatározott új, állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus bizonyítottan képes emberről emberre hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni.) A Központi Válságkezelő Törzsbe beosztottak megbetegedésük esetére kötelesek gondoskodni helyettesítésükről, és erről - a mellékletben foglalt információk megadásával (név, munkakör, elérhetőség) - tájékoztassák a törzs vezetőjét. A Központi Válságkezelő Törzs megalakulásáig a törzs tagjai a részükre meghatározott feladatokat a törzs vezetőjének tájékoztatásával, önállóan hajtják végre. A végre hajtásról készített jelentéseiket, illetőleg javaslataikat közvetlenül terjesztik fel a törzs vezetőjének. A MÁV Zrt. szervezeteinek, (Válságstáb) feladatai 4.2.2.1. EBK feladatai a) Szezonális influenza időszaka előtt tervet készít a munkavállalók kampányjellegű védőoltásának megszervezésére, végrehajtására. b) Kapcsolatot alakít ki az Országos Tisztiorvosi Hivatal illetékes szervezeteivel. c) A szezonális influenza védőoltási program beindítása. d) Intézkedik – a Vasútegészségügyi Kht. közreműködésével – a munkáltatók által felmért, és beszerzett szezonális oltóanyag és oltási könyv foglalkozásegészségügyi orvosokhoz történő eljuttatására, az oltás végrehajtására. e) Figyelemmel kíséri a felhatalmazott állami szervezeteknek a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv végrehajtásával kapcsolatos döntéseit, és javaslatot tesz a döntéseknek a MÁV társaságoknál történő végrehajtására.

7. szám


4.2.2.2. Biztonsági Igazgatóság feladatai a) Vizsgálja felül a MÁV Zrt. pandémiás tervét, kezdeményezze a szükséges mértékű módosítását. 4.2.2.3. Kommunikációs Igazgatóság feladatai a) Kommunikációs tervet készít a munkavállalók tájékoztatására, a pandémiás fázisoknak és szinteknek megfelelően. A tájékoztatás tartalma: – a járvány hatása, lehetséges következményei, – a pandémiával kapcsolatos intézkedések, – magatartási szabályok, – a vasútüzem működésére vonatkozó rendelkezések, – kommunikációs csatornák (a munkavállalók tájékozódási, segítségkérési lehetőségei, az influenza járvány terjedési szintjének megfelelő változások, fejlemények.) b) Az EBK, valamint a Vasútegészségügyi Kht. bevonásával tájékoztatja a munkavállalókat az influenza pandémiáról (a járványveszély létezéséről; kialakulásának lehetőségeiről; a fertőzés tüneteinek felismeréséről; az általános megelőzés fontosságáról; a munkavállalók által megtehető és követendő megelőzési lehetőségekről (hogyan védhetik meg magukat a fertőzéssel szemben); influenza szezonális időszakban a szezonális védőoltás szükségességéről). Meg kell ismertetni a tájékozódási lehetőségeket (információs csatornákat). Az anyagot úgy kell összeállítani, hogy az egyértelmű információkat adjon, és ne váltson ki felesleges pánikot a munkavállalók között. 4.2.2.4. Humánerőforrás Igazgatóság feladatai a) Felméri a Pályavasúti Üzletág szolgáltatási szervezeteitől egy éven belül nyugdíjba vonult, a vasúti hálózat üzemszerű működtetése szempontjából kritikus területeken foglalkoztatott munkavállalókat (név, utolsó szolgálati hely, utolsó betöltött munkakör, lakóhely.) A kimutatást csomópontonként, azon belül állomásonként kell elkészíteni. Az elkészített listát véleményezésre meg kell küldeni az érintett munkáltatónak, aki azt köteles kiegészíteni a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek meglétével (előírt vizsgák megléte, érvényessége, egészségi alkalmasság érvényessége), szükség esetén a nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó javaslatával, és annak feltételeivel. b) A Pályavasúti Üzletág felmérése és javaslata, illetőleg a nyugdíjas munkavállalók szükség szerinti foglalkoztatási igénye esetén tegye meg a foglalkoztatáshoz szükséges személyzeti intézkedéseket. 4.2.2.5. Pályavasúti Üzletág feladatai a) Fel kell mérni a vasúti pályahálózat üzemeltetése szempontjából kritikus munkaterületek létszámhelyzetét, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a technológiai létszám rendelkezésre állása érdekében.

419

4.2.2.6. A Pályavasúti Üzletág és a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott főtevékenységi kör vezetők feladatai a) Felméri a szervezet működése, a szervezet tevékenységi körének (feladatrendszerének) ellátása szempontjából kritikus területeket (2. számú melléklet), tervet kell készíteni a kritikus területeken kieső munkavállalók helyettesítésére. b) Fel kell mérni azon munkavállalók körét, akik munkaköri feladataikat átmenetileg távmunkában, lakóhelyükön is elláthatják, és ehhez a szükséges feltételek (megfelelő teljesítményű számítógép, internet hozzáférés) biztosítva vannak. A feltételek biztosítása érdekében szükség estén figyelembe lehet venni a szolgálati helyen rendelkezésre álló és nélkülözhető laptop-ok, a munkavégzéshez szükséges – nem minősített – iratok, dokumentumok másolatának hazaviteli lehetőségét. c) Meghatározza a védőeszközök és fertőtlenítő szerek, veszélyes hulladékgyűjtő eszközök szükséges mennyiségét. d) Tervet készít a megrendelt védőeszközök és fertőtlenítő szerek elosztására, továbbá ki kell alakítani a felhasználás ellenőrzési rendszerét. 4.2.2.7. Központi Válságkezelő Törzs feladatai a) A MÁV Zrt. influenza pandémiás tervében meghatározott feladatok egyeztetése a MÁV Csoportba tartozó, vasúti tevékenységet végző vasúti társaságokkal; b) A Kommunikációs Igazgatóság javaslata alapján döntés a munkavállalók tájékoztatására az influenzajárvány elleni felkészülés megkezdéséről. 4.2.2.8. Társasági Szolgáltatás feladatai a) A munkavállalók egészségének megóvása, a munkába járás elősegítése érdekében a Számviteli Főosztály bevonásával megvizsgálja a MÁV Zrt. szolgálati gépjárművei magáncélú használatának, valamint a saját tulajdonban (üzemeltetésben) lévő gépjárművekkel történő munkába járás engedélyezésének lehetőségét a 6. fázis d) szint bejelentésétől kezdődően. A szabályozási (intézkedési) javaslatot fel kell terjeszteni az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesnek. A javaslat kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatási szintről gépjárművet elvonni nem lehet. 4.2.2.9. Pénzügyi Igazgatóság feladatai a) A MÁV Zrt. anyagi lehetőségeinek felmérése, javaslat kidolgozása a 6. fázis különböző szintjeiben meghatározott feladatok végrehajtására biztosítható pénzügyi források biztosítása érdekében. b) Ezen utasítás végrehajtásával kapcsolatos többletköltségek nyilvántartási rendszerének kialakítása – a felmerülő költségek külön számlaszámon elkülönített gyűjtésével – a költségek kormányzati megtéríthetőségének biztosítása érdekében.

420


4.2.2.10. A Pályavasúti Üzletág, a MÁV Zrt. működési és szervezeti szabályzatában meghatározott főtevékenységi kör vezetők, valamint a MÁV társaságok feladatai a) intézkedik a megfelelő mennyiségű egyéni védőeszközök és fertőtlenítő szerek, a veszélyes hulladékgyűjtő eszközök beszerzésére, a BKSZE-n keresztül. 4.2.2.11. BKSZE feladatai a) A MÁV Zrt. szervezeteinek megrendelése alapján intézkedik a védőeszközök, fertőtlenítő szerek beszerzésére (rendelkezésre állásának biztosítására), úgy, hogy ezek az eszközök a 6/c szint bejelentésekor a MÁV Zrt. szervezeteinek kioszthatók legyenek. 4.2.2.12. Pénzügyi Igazgatóság feladatai a) Intézkedik a pandémia hatásának megelőzéséhez, a védekezéshez megrendelt és leszállított eszközök, anyagok ellenértékének kifizetésére. 4.2.3. Pandémiás időszak (6. fázis 6/a-6/e szint) A 6. fázisban - az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl - ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országban. 6/a-b szint (Az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, amelyek egyike sem a WHO Európai Régiója (6/a szint); illetve az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója (6/b szint). 4.2.3.1. EBK feladatai a) Folyamatos kapcsolatot tart az Országos Tisztiorvosi Hivatallal. b) Az influenza elleni védekezés irányelveinek aktualizálása, az OTH által kiadott szempontok szerint. c) A munkavállalók tájékoztatásához szükséges szakmai anyagok átadása a Kommunikációs Igazgatóságnak, különös tekintettel a higiénés megelőzésre. 4.2.3.2. Kommunikációs Igazgatóság feladatai a) Pandémiával kapcsolatos felvilágosító tájékoztató elkészítése, és kiadása együttműködve az EBK-val és Vasút-egészségügyi Kht-val. b) Felkészülés a várható intézkedésekre, illetve ezen intézkedések előkészítése (forgatókönyvek, közlemény tervezetek stb.) c) A belső kommunikáció eszközei, módszernek meghatározása. (MÁV honlap, e-mail faliújságok, belső hírlevél stb.) d) Munkavállalók tájékoztatása figyelemfelkeltő cikkek, szórólapok formájában. e) A MÁV Csoportba tartozó társaságok, valamint a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti társaságok tájékozta-

7. szám

tása ezen utasítás tartalmáról, a MÁV Zrt. területén alkalmazandó pandémiás megelőző intézkedésekről, előírásokról. 4.2.3.3. Nemzetközi Osztály feladata a) Külföldre történő kiutazás átmeneti felfüggesztése; az utazásra csak különösen indokolt esetben, a MÁV Zrt. vezérigazgatójának külön engedélyével kerülhet sor. 4.2.3.4. Humánerőforrás Igazgatóság feladata a) Influenza figyelő rendszer kialakítása, a rendszer működtetéséhez szükséges intézkedés kiadása. 4.2.3.5. A Központi Válságkezelő Törzs feladatai a) Döntés az egyéni védőeszközök szétosztásáról az alábbi ütemezésben és sorrendben: Pályavasúti Üzletág szolgáltatói szint valamennyi munkavállalója, Pályavasúti Üzletág egyéb szervezetei, MÁV Zrt. egyéb szervezetei. b) Döntés további védőeszközök beszerzésére az EBK javaslata alapján. c) A vasúti határátkelő-helyeken és a jelentős nemzetközi utasforgalommal rendelkező szolgálati helyeken el kell rendelni a fokozott, fertőtlenítő szerek használatával történő takarítást, és az egyéni védőeszközök használatát. Az egyéni védőeszközök, fertőtlenítő szerek jellemzőt, az alkalmazandó higiéniás előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza. d) Fokozott higiéniai intézkedések bevezetésének elrendelése. e) A saját gépjárművel munkába járó munkavállalók névsorának eljuttatása (a munkavégzés helye szerinti település és a munkahely címének megjelölésével) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. 6/c szint (Az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed) A 6. fázis c. szint elrendelésétől kezdődően a Központi Válságkezelő Törzs működik. 4.2.3.6. A Pályavasúti Üzletág, a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott főtevékenységi kör vezetők feladatai a) A vasúti hálózat üzemszerű működésében közreműködő munkavállalók foglalkoztatásához elengedhetetlen képzés és vizsgáztatás kivételével a munkavállalók nagyobb csoportját érintő rendezvények (előadás, értekezlet, oktatás, továbbképzés, ünnepség, rendezvény) felfüggesztése, egyéb módon történő kiváltása. b) A szolgálat helyeken az Ingatlangazdálkodási Igazgatósággal egyeztetve kijelölik azokat a jól szellőztethető, fertőtleníthető helyiségeket, melyekben a megbetegedett munkavállalók eltávozásukig tartózkodhatnak. Ezeket a helyiségeket alkalmassá kell tenni a megbetegedett mun-

7. szám


kavállalók elhelyezésére. c) A távmunkában is végezhető feladatokat ellátó, és a távmunka végzéséhez szükséges feltételekkel (számítógép, internetes kapcsolat) rendelkező munkavállalók részére elrendelik a távmunkában történő munkavégzést. Az érintett munkavállalók adatairól tájékoztatni kell az Infokommunikációs Igazgatóságot. d) A Pályavasúti Üzletág gondoskodik a munkavégzésbe bevonható munkavállalók foglalkoztatásához szükséges alkalmazási feltételek megszervezésére (oktatás, vizsgáztatás, egészségi alkalmassági vizsgálat). e) A távmunka engedélyezése a kijelölt munkavállalók részére. f) A szolgálati gépjárművek munkába járáshoz történő használatának, illetve a saját tulajdonú gépjárművel történő munkába járás engedélyezése. g) Egyéni védőeszközök általános használatának, a fokozott, fertőtlenítő szerek használatával történő takarítás elrendelése, a fokozott higiéniás magatartási szabályok betartatása, ezekről a munkavállalók oktatása. h) Betegséggyanús munkavállalók kivonása a munkából, helyettesítésük megszervezése, elhelyezésük az elkülönítőben. i) Fertőzésveszély esetén a beteggel közvetlen kontaktusba kerülők kitiltása a munkahelyről. j) A munkahelyről a járvány tüneteinek jelentkezése miatt eltávozott munkavállalók által használt számítógép, berendezési tárgyak (asztal, szék, kilincs stb.) felületi fertőtlenítése. k) A vasúti közlekedés biztonságának maximális fenntartásával a vasúti hálózat működtetéséhez nem feltétlenül szükséges karbantartási, felújítási, beruházási munkálatok felfüggesztése. 4.2.3.7. Humánerőforrás Igazgatóság feladata a) Influenza figyelő rendszer bevezetése. Naponta 09.00 óráig jelentést kell készíteni a Központi Válságkezelő Törzs részére az influenzás megbetegedés miatti betegszabadság (hiányzás) alakulásáról, szervezetenként és területi központonként. A kimutatásban külön kell szerepeltetni a kritikus területek munkavállalóit. 4.2.3.8. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladata a) Intézkedés a takarító személyzet megerősítésére. b) Az ÁNTSZ által ajánlott fertőtlenítő szerek általános alkalmazásának elrendelése. c) A munkavállalók elhelyezését biztosító irodaépületekben, más létesítményekben működő klímaberendezések szűrői gyakoribb cseréjének, tisztításának, illetve fertőtlenítésének biztosítása, amennyiben az szükséges. 4.2.3.9. Infokommunikációs Igazgatóság feladata A MÁV levelező rendszer használatának biztosítása a távmunkában dolgozó munkavállalók részére. A munkavállalók tájékoztatása a MÁV levelező rendszer használatának lehetőségéről, a beállítás, használat rendjéről.

421

4.2.3.10. Biztonsági Igazgatóság feladata a) Intézkedés egyéni védőeszközök használatára a vasútállomások, vasúti pályaudvarok utasforgalom számára megnyitott területein, a személyszállító vonatokon szolgálatot ellátó fegyveres biztonsági őröknél, vagyonőröknél. 4.2.3.11. BKSZE feladata a) Intézkedik az egyes szolgálati helyeken keletkezett veszélyes hulladék (használt egyéni védőeszközök, használt papír zsebkendők, kéztörlő papír, ezen anyagok gyűjtésére szolgáló műanyag zsákok, fertőtlenítő szerek csomagoló anyagai elszállításának megsemmisítésének, rendjére. b) Ahol a veszélyes hulladék helyben történő biztonságos megsemmisítése nem lehetséges, az elszállítást és a megsemmisítést szerződéses úton kell biztosítani, erre a szükséges intézkedést meg kell tenni. 4.2.3.12. Infokommunikációs Igazgatóság feladata a) A MÁV levelező rendszer használatának biztosítása a távmunkában dolgozó munkavállalók számára. 4.2.3.13. EBK feladata a) A megbetegedett munkavállalók tartózkodására kijelölt helyiségek rendszeres fertőtlenítésének elrendelése az OTH útmutatása szerint. b) Preventív célú antivirális készítmények alkalmazásának megkezdése az Országos Tisztiorvosi Hivatal utasítása szerint. 4.2.3.14. Kommunikációs Igazgatóság feladata a) A munkavállalók felszólítása otthoni felhasználásra szolgáló ivóvíz és élelmiszer tartalékolására, készletezésére. b) a munkavállalók felszólítása a fokozott önellenőrzésre (lázmérés). 6/d-e szint (Az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz (6/d szint); illetve az új vírus országos járványt okoz (6/e szint). Az Alkotmány 19. § (3) i) pontja alapján elrendelt szükségállapot ideje alatt megváltozhat a már bevezetett menetrendszerűség, ezért az utasítások a hatósági intézkedéshez igazodva módosulhatnak. 4.2.3.15. A Központi Válságkezelő Törzs feladata a) A Kormány és a minisztériumok által a gazdálkodó szervezetek számára előírt feladatok, illetve a gazdálkodó szervezetek részére meghatározott előírások alóli felmentések figyelemmel kísérése, erről a Törzs tagjainak azonnali tájékoztatása, szükség esetén az érintett szakmai szervezet bevonásával a belső normatív szabályozás elkészítése, illetőleg a szükséges rendelkezések kiadása. b) Együttműködés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szervezeteivel a helyi járványok lokalizálásában és továbbterjedésének megelőzésében

422


c) Együttműködés az összes hatósággal és szervezettel, amelyik feladatokkal rendelkezik a kialakult járvány felszámolásában, illetve megelőzésében d) Állandó kapcsolat tartása a területi vezetőkkel és társszolgálatok irányításával 4.2.3.16. A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott tevékenységi kör vezetők feladatai a) A szabadságok kiadásának felfüggesztése a kritikus területeken. b) 24 órás készenléti rend elrendelése és fenntartása a kritikus területeken. c) Ügyfélfogadás, kereskedelmi tevékenységek szüneteltetése a lehető legszélesebb körben. d) Az elektronikus kommunikációs csatornák használatának elrendelése. e) A belföldi kiküldetések átmeneti felfüggesztése; arra csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. f) A halaszthatatlan belföldi kiküldetésre elsősorban szolgálati gépjárművet kell igénybe venni. 4.2.3.17. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladata a) Üzemi konyhák, üzemi éttermek, büfék működésének szüneteltetése. 4.2.3.18. EBK feladata a) Pandémia idején az Országos Tisztifőorvosi Hivatal iránymutatása szerint az antivirális szerek alkalmazása a munkába lépő munkavállalóknál b) Az antivirális készítmények kiadása munkavállalók számára melyet kizárólag a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végezhet. 4.2.3.19. Kommunikációs Igazgatóság feladata a) A munkavállalók tájékoztatása a sürgősségi orvosi ellátás lehetőségéről. b) Válságkommunikáció bevezetése c) A hírek információk azonnali közzététele, a Központi Válságkezelő Törzs által biztosított információk alapján. d) A honlap működtetéséhez szükséges technikai (energia) és személyi feltételek biztosítása. e) A kommunikációs tevékenység során kapcsolattartás a járvány leküzdésében résztvevő kormányzati szervek szóvivőivel és más együttműködők kommunikációs szerveivel és az általuk adott információk, üzenetek eljuttatása az érintettekhez. f) A belső információ azonnali továbbítása beleértve a távmunkában munkavállaló kollégákat is. Az információ eljuttatásának eszközei, módszerei: faliújságok (szórólapok), e-mail, telefon. 4.2.4. A járvány csúcsát követő időszak: (az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken.)

7. szám

A MÁV munkavállalók megbetegedésének tartós csökkenése esetén a Központi Válságkezelő Törzs szükség szerint kezdeményezi a regionális vagy az országos járvány időszakára elrendelt korlátozások megszüntetését. A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott tevékenységi kör vezetőknek intézkedni kell az egyéni védőeszköz, fertőtlenítő szer készlet felmérésére. 4.2.5. Lehetséges következő járványhullám: (A pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő figyelő rendszerrel rendelkező országok többségében újból emelkedik.) A pandémiás időszak 6. fázis a-e szintjére meghatározott feladatokat kell végrehajtani, szükséges szerint. 4.2.6. Pandémia utáni időszak (az influenza előfordulása a megfelelő mérési rendszerrel rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza.) Visszatérés az inter-pandémiás (felkészülési) időszakra, mely – a normál helyzethez való visszatérést, – a károk felszámolását, – az értékelések, jelentések, a MÁV Zrt. üzleti tervére gyakorolt hatásról készített kontrolling beszámoló elkészítését és a tapasztalatok feldolgozását, szükség esetén a pandémiás terv kiegészítését, módosítását foglalja magában. 4.2.7. A vasúti hálózat üzemeltetésének rendje a pandémia különböző időszakaiban és a Pályavasúti Üzletágnak az üzemeltetés rendjének megváltozásával kapcsolatos feladatai A pandémiás időszak 6/c szintjétől kezdődően a munkavállalók nagyobb arányú megbetegedésével kell számolni, melyben mértéke a 6/e szint időszaka alatt elérheti a 40-50%-os mértéket is. Tekintettel arra, hogy a munkavállalói létszámhiányból adódó, akár csak egy szolgálat helyet érintő nagyobb arányú, a 20%-ot meghaladó létszámcsökkenés hatása az országos vasúti hálózat nagyobb területét érinti, a leközlekedtethető vonatok számának csökkentése a létszámhiányból eredő kapacitáshiányt nem oldja meg, vonatforgalom lebonyolításához egy adott időben szükséges létszám hiánya lehetetlenné teszi a vonatforgalom biztonságos lebonyolítását. Az előzőekre tekintettel a nagyobb arányú és tartós létszámhiányt, a létszámmal történő takarékoskodással, a vasúti üzemidő csökkentésével lehet biztosítani. 4.2.7.1. A vasúti üzemidő csökkentésének általános szabályai a) A vonatforgalom lebonyolításához, a vasúti hálózat

7. szám


biztonságos üzemeltetéséhez szükséges technológiai létszám hiánya nem haladja meg a 20%-ot. Ilyen helyzetre a 6/d- és e szint időszakában kell számolni. A kieső létszámot rendkívüli munkavégzés elrendelésével kell biztosítani. b) Amennyiben a technológiai létszáma a 20%-ot meghaladja, és a rendelkezésre álló létszám 70-80% között van, az üzemidőt: ba) fővonalakon 18 óra időtartamra, bb) mellékvonalakon 12 óra időtartamra kell csökkenteni. Ilyen helyzetre a 6/d- és e szint időszakában kell számolni. c) A technológiai létszám 30%-ot meghaladó csökkenése esetén, amikor a technológiai létszámnak csak 60-70%-a áll rendelkezésre, az üzemidőt – a rendkívüli munkavégzés szükség szerinti fenntartásával – ca) fővonalakon 12 óra időtartamra, cb) mellékvonalakon 8 óra időtartamra kell csökkenteni. Ilyen helyzet kialakulására a 6/e szint időszakában kell számolni. d) A technológiai létszám 40%-ot meghaladó hiánya esetén – a rendkívüli munkavégzés szükség szerinti fenntartásával – át kell térni a vonatforgalom operatív megszervezésére és irányítására. A vonatközlekedés rendjét a Pályavasúti Üzletág vezetőjének a területi válságstábok bevonásával kialakított javaslata alapján a Központi Válságkezelő Törzs hagyja jóvá. e) Ha a Kormány valamely területen/régióra Járványügyi Veszélyhelyzetet rendel el, akkor a járványügyi katasztrófa elleni védekezést irányító kormányzati szervezet (Kormányzati Koordinációs Bizottság) döntése alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utasíthatja a MÁV Zrt-t, hogy a fertőzöttnek nyilvánított területen/régióban az utasforgalmat függessze fel, és dolgozzon ki időszakos menetrendet az ország többi területére. Az időszakos menetrend kidolgozása – a területi válságstábok bevonásával – a Pályavasúti Üzletág feladata, azt a Központi Válságkezelő Törzs vezetője hagyja jóvá. 4.2.7.2. A vasúti üzemidő tényleges időtartamát a Központi Válságkezelő Törzs vezetője határozza meg, a Pályavasúti Üzletág főigazgatójának javaslata alapján. 4.2.7.3. Amennyiben a járványügyi helyzet miatt be Zkövetkezett tartós létszámhiány szükségessé teszi a vasúti üzemidő csökkentését, a Pályavasúti Üzletágnak a pályahálózatot igénybevevő vasúti társaságokat soron kívül tájékoztatnia kell – az intézkedés bevezetéséről és annak előrelátható időtartamáról, – a vonatforgalom lebonyolításában bekövetkezett ideiglenes változásokról, – a hálózat-hozzáférés valamint a pályavasúti szolgáltatások igénybevételi lehetőségeire gyakorolt hatásáról.

423

5.0 HIVATKOZÁSOK, FELHATALMAZÁS 5.1. Hivatkozások – Az 1949.évi XX. törvény az Alkotmányról – Az 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről – 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. – A téli időjárás alkalmával követendő eljárásra kiadott MÁV Zrt. D. 4. számú utasítás. – Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott Nemzeti Influenza Pandémiás Terv (NIPT). – A MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás. 5.2. Felhatalmazom a Pályavasúti Üzletág pályavasúti területi központjainak vezetőit, hogy a MÁV Zrt. vagy a MÁV Zrt. feljogosított szervezete által kötött szerződés, megállapodás alapján más társaság, szervezet területén munkát végző pályavasúti munkavállalók részére a társaság, szervezet által saját munkavállalói részére előírt rendelkezések betartásához szükséges védőeszközöket az érintett társaságtól, szervezettől beszerezze, illetőleg az érintett pályavasúti munkavállalókat kötelezze a társaság pandémiás előírásainak betartására. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS 6.1. Az utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló..…/2011. ( . MÁV Ért. ) utasítás 5.2.2. pontjában meghatározott rendelkezésekkel módosított rendelkezései 2011. április 1-én lépnek hatályba. 6.2. A pandémiás időszakok különböző fázisait és szintjeit – az Országos Tisztiorvosi Szolgálat rendelkezése alapján – a Központi Válságkezelő Törzs vezetője jelenti be, és azt a MÁV honlapján teszi közé. 6.3. A pandémiás időszakok különböző fázisaihoz és szintjeihez rendelt, ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket az utasításban megjelölt szervezeti egységek vezetői, a Válságstáb működésének megkezdésétől a Központi Válságkezelő Törzs nevében, annak vezetője adja ki. A rendelkezéseket a MÁV honlapján kell közzétenni. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Alkalmazandó egyéni védőeszközök és fertőtlenítőszerek, higiénés előírások, a védőeszközök, fertőtlenítő szerek tájékoztató ára 2009-ben. 2. számú melléklet: Kritikus területek a MÁV Zrt. munkaszervezetében. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

424


1. számú melléklet Alkalmazandó egyéni védőeszközök és fertőtlenítőszerek, higiénés előírások, a védőeszközök, fertőtlenítő szerek tájékoztató ára 2009-ben Egyéni védőeszközök: egyszer használatos sebészeti maszk; Veszélyes hulladék kezelésére szolgáló eszközök: veszélyes hulladék gyűjtéséhez zárt fedelű, lábbal nyitható badella; a veszélyes hulladék begyűjtésére, tárolására alkalmas sárga színű műanyagzsák. Fertőtlenítő szerek váladékok fertőtlenítésére és fertőtlenítő takarításra Nahipoklorit 90 hígított oldat, ahol nincs folyó meleg vizes szappanos kézmosási lehetőség, alkohol tartalmú kézfertőtlenítő szer vagy alkoholos törlőkendő szükséges, papírkéztörlő, fertőzés behurcolásának veszélye miatt a telepített munkahelyeken felületfertőtlenítő spray, illetve fertőtlenítő kendő biztosításával kell megakadályozni a fertőzés továbbterjedését, kilincs, munkaasztal, klaviatúra, egyéb berendezések, eszközök felületi fertőtlenítésével. Higiéniai előírások: Kilincsek rendszeres (munkaidőben óránként) áttörlése fertőtlenítő kendővel; Gyakori kézmosás, papír zsebkendő használata után kötelező kézmosás; A betegség tüneteit mutató munkavállalók részére a munkahelyen való jelenlét megtiltása; Eldobható papírkendők használata köhögésnél, tüsszentésnél, orrfújásnál; Fertőzött zsebkendők, más anyagok tárolására badella használata; Személyes érintkezésben a biztonsági távolság betartása (1 méter); Értekezletek, megbeszélések, találkozók, gyakorlatok gyakoriságának és időtartamának korlátozása, lemondása, lehetőleg szabad levegőn tartása; A hivatali ügyek lehetőleg kommunikációs eszköz igénybevételével történő intézése; Kézfogás kerülése; Liftek használatának kerülése, légzésvédő maszk használata; Helyiségek gyakori szellőztetése; ANTSZ előírásainak követése. A védőeszközök, fertőtlenítő szerek ára (tájékoztató jellegű)

7. szám

Szezonális influenza elleni oltóanyag: 1. Fluval AB 1295 Ft/fő 2. Fluarix 2084 Ft/ fő Antivirális szerek (a MÁV Zrt. terve ezek alkalmazását nem tartalmazza, de idegen társaságok, ahol a MÁV Zrt. munkavállalói munkát végeznek, előírhatják az alkalmazását) 1. Tamiflu 8545 Ft (fő 2. Relenza 8372 Ft/fő Fertőtlenítő szerek: 1. Clarasept Derm 1 liter 1185 Ft kézfertőtlenítő 2. Clarasept Soft O,5 liter adagoló pumpával, (egyfázisútisztit és fertőtlenít) kb.800 Ft 3. Clarasept törlőkendő kezek tárgyak, felületek fertőtlenítésére,1 dobozban 60 db. 923 Ft/doboz 4. Natrium hipoklorit 90, 1 liter 400 Ft, 5 liter 1600Ft, fertőtlenítőszeres takarításhoz 2% oldatot kell készíteni Védőeszközök: 1. Sebészeti szájmaszk 1 doboz ára 400 Ft – dobozonként 50 db-ot tartalmaz (A MÁV Zrt. terve ezen eszköz alkalmazását írja elő) 2. Légzésvédő maszk FFP2 1 darab 695 Ft (idegen társaságok, ahol a MÁV Zrt. munkavállalói munkát végeznek, előírhatják az alkalmazását)

7. szám


2. számú melléklet KRITIKUS TERÜLETEK a MÁV Zrt. munkaszervezetében 1. Pályavasúti Üzletág Szolgáltatási szint teljes szervezete, Irányító menedzsment, Kereskedelmi Osztály, Forgalmi Főosztály, 2. MÁV Zrt. egyéb szervezetei Irányító menedzsment tagjai (vezérigazgató, vezérigazgatói kabinet), Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, Kommunikációs Igazgatóság, Jogi Igazgatóság, Humánerőforrás Igazgatóság: Munkaerőgazdálkodás, Személyügy, Munkaügyi Kapcsolatok, humánszolgáltatás, Humánpartner szervezet, Pénzügyi Igazgatóság: Számviteli Főosztály, Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, Kontrolling Igazgatóság Társasági Szolgáltatás: szolgáltatási szint Beszerzési és Készletgazdálkodási egység, Központi Közbeszerzési Osztály, Beruházási Szolgáltató Egység, Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység, Üzletági általános vezérigazgató-helyettes és kabinet, Infokommunikációs Igazgatóság, Biztonsági Igazgatóság, EBK

425

426


10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben) 1. A közbiztonsági terv célja A terv célja a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) 1.10. közbiztonsági előírások fejezetében meghatározott nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (továbbiakban NKVÁ) vasúti fuvarozása közbeni eltulajdonításának, illetve a velük való visszaélések megakadályozása, különös tekintettel a terrorcselekmények, tömeges balesetek, tömegpusztítás elkövetésére. A vonatkozó, többi hatályban lévő nemzeti jogszabály betartása mellett, belső rendelkezések és óvintézkedések stb. alkalmazásával a visszaélések és olyan cselekmények megelőzése, amelyek az embereket, a javakat vagy a környezetet veszélyeztethetik. 2. A Közbiztonsági Terv hatálya és felelősség a KT gondozásáért 2.1. A Közbiztonsági Tervben (továbbiakban KT) foglaltakat a továbbított NKVÁ küldeményeknél a MÁV Zrt. teljes vonalhálózatán a belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt alkalmazni kell, ha a mennyiségük az 1. sz. mellékletben megadott értékeket meghaladja. 2.2. A KT kidolgozásáért, módosításáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3. Általános előírások 3.1. NKVÁ küldemények, melyekkel terrorista cselekmények során vissza lehet élni, melyek súlyos következményekkel járhatnak, pl. tömeges balesetet, tömegpusztítást okozhatnak. Az NKVÁ-kat a RID 1.10.5 táblázata sorolja fel (1. sz. melléklet). 3.2. NKVÁ-t csak az a vasútvállat fuvarozhat, amelyik a Hálózati Üzletszabályzat (továbbiakban HÜSZ) szerint a vasúti infrastruktúra használatára vonatkozó alkalmasságát igazolta, a RID előírásaink megfelel, és betartja az idevonatkozó nemzeti jogszabályokban, a HÜSZ-ben és a Pályahasználati Szerződésben (PSZ) foglaltakat. A PSZ-ben a kapcsolattartást biztosítja, kapcsolattartó személyt jelöl meg.

7. szám

3.3. Az NKVÁ küldemény csak abban az esetben továbbítható, ha kísérése és őrzés-védelme biztosított, melyről a vasútvállalat köteles intézkedni. 3.4. Az NKVÁ-t továbbító vonat személyzetének és kíséretének fényképes személyazonosító okmányt kell magánál tartania, közöttük megfelelő kommunikációt kell biztosítani. 3.5. Rendező pályaudvaron vagy olyan állomáson, ahol a vonatot feltartóztatták, vagy feloszlatták, az NKVÁ küldeményt továbbító kocsik folyamatos őrzés-védelmét az érintett vasútvállalatnak továbbra is biztosítania kell. Azokon a rendező pályaudvarokon, ahol a RID szerinti belső veszélyelhárítási terv készült, a terv figyelembe vételével kell eljárni. 3.6. A fuvarozás során a vasútvállalatnak olyan áruvédelmi eszközöket, megoldásokat kell alkalmazni, illetve olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek megakadályozzák a rendkívüli közbiztonsági események bekövetkezését. Mindezek azonban nem akadályozhatják a vészhelyzetben az elhárítást. 3.7. A MÁV Zrt. azon munkavállalóinak, akik az NKVÁ fuvarozásához valamilyen módon tevékenységükkel hozzájárulnak, feladatukhoz és felelősségükhöz mérten ismerniük kell és be kell tartaniuk a vonatkozó és érvényben lévő utasításokban foglaltakon túlmenően az ebben a tervben meghatározott közbiztonsági követelményeket is. 3.8. Az NKVÁ fuvarozásával kapcsolatos terrorfenyegetés esetén a jelentési és értesítési kötelezettségeket a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás, valamint a MÁV Zrt. vagyonvédelméről szóló 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) vezérigazgatói utasítás tartalmazza. 3.9. A jelen KT-ben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és MÁV Zrt. utasítások szerint kell eljárni. 4. Közbiztonsági képzés 4.1. A RID 1.3. – a veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő személyek képzése – fejezetében meghatározott képzésnek és ismeretfelújító oktatásnak a közbiztonsági szempontokra is ki kell terjednie. A NKVÁ fuvarozásában közreműködő MÁV Zrt. munkavállalók oktatásának gyakoriságát munkakörönként az O.1. sz. Oktatási Utasítás szabályozza. A vegyvédelmi oktatások során ismertetni kell a MÁV Zrt. Közbiztonsági Tervét, valamint a közbiztonság megsértése esetén teendő intézkedéseket.

7. szám


4.2. Újfelvételes/áthelyezett munkavállaló alkalmasságáról a NKVÁ-kal kapcsolatos munkára beosztása előtt a szolgálati hely vezetője köteles meggyőződni és részére az üzleti titok megőrzéséről szóló utasításokból oktatást tartani. 4.3. A vasútvállalatok érintett személyzetének, illetve a NKVÁ szállítmányt kísérők oktatását, képzését – térítés ellenében – a MÁV Zrt. biztosítja. 5. Felelősség, munkamegosztás az NKVÁ fuvarozás folyamatában 5.1. A vasútvállat felelős − a RID előírások betartásáért és betartatásáért, különösen: • a fuvarokmányok, klf. engedélyek, tanúsítványok stb. meglétéért, • a szállítójárművek műszaki alkalmasságáért, • a szállítmánykísérés és az őrzés-védelem megszervezéséért, • a fuvarozás folyamatában résztvevők (feladó, címzett stb.) azonosságáért, közöttük az információcsere és együttműködési lehetőség biztosításáért stb. − a más idevonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályokban előírt kötelezettségek betartásáért, − a vasútvállat bejelentési kötelezettséggel tartozik a Pályavasúti Üzletág felé NKVÁ küldemények továbbítása esetében. 5.2. A Pályavasút felelős - az NKVÁ küldemény továbbításának biztonságos lebonyolításáért a továbbításra történő átvételtől az átadásig, - az együttműködés és az információcsere biztosításáért, - veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat riasztásáért, - rendkívüli esemény bekövetkeztésekor a szükséges intézkedések megtételéért (értesítés, riasztás, hatóságok értesítése stb.) 6. A veszélyes áruk szállításának követése, felügyelete 6.1 A hatályos jogszabály alapján a polgári célú robbanóanyagok szállítását a Rendőrség engedélyezi. Az engedélyt nemzetközi átadás esetén az Országos Rendőr-főkapitányság, belföldi átadás esetén a kérelmező tevékenysége (telephelye) szerint területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság adja ki. A fegyveres kísérésről szintén jogszabály rendelkezik (1997. évi CLIX Tv.). 6.2 Az NKVÁ-val rakott kocsi(k) mozgásának ellenőrzésére és felügyeletére fel kell használni azokat a technikai lehetőségeket, melyek a felügyelet biztosítására

427

rendelkezésre állnak. 6.3 A vasútvállalatnak az NKVÁ küldemények továbbításánál futásfelügyeletet kell biztosítani. 7. A közbiztonsági kockázat értékelése, a tevékenységek felülvizsgálata, intézkedések bevezetése 7.1. A kockázat értékelése 7.1.1. A NKVÁ fuvarozása közben alapvetően a következő veszélyes tulajdonságokat kell figyelembe venni: - robbanásveszély, - tűzveszély, - gyújtó hatás, - mérgező hatás, - fertőző hatás, - radioaktivitás, - maró hatás, - környezetszennyező, károsító hatás. 7.1.2. A kockázat mértéke egyrészt függ az anyagok mennyiségétől, másrészt az adott vonal, állomás, település adottságaitól. Különösen veszélyeztetettnek kell tekinteni a vasúti pálya műtárgyait, a vasúti pálya melletti sűrűn lakott területeket, a vegyipari üzemek melletti állomásokat. 7.2. A visszaélések formái: - eltulajdonítás, - közveszéllyel, robbantással történő fenyegetés, - terrorcselekmény elkövetése, - egyéb, a szállítmányt veszélyeztető cselekmény. 7.3. Biztonsági intézkedések bevezetése 7.3.1. A MÁV Zrt. valamennyi érintett szakterületén ki kell jelölni azokat a felelős kapcsolattartó személyeket, akik egymással megfelelő kapcsolatban állnak és intézkedésre jogosultak. A kijelölt személyek szakterületenként, munkakörük szerint a következők: - Pályavasút: a hálózati és területi főüzemirányítók, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, a különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója a HÜSZben megjelölt pályavasúti kapcsolattartó, PSZ-ben megadott kapcsolattartó személy, - Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálatot felügyelő vezető, - Biztonsági Igazgatóság: a mindenkori ügyeleti szolgálatot ellátó munkavállalója, - MÁV Vasútőr Kft. diszpécser szolgálata illetékességi körén belül, - Társasági Szolgáltatás: VVEE ügyeletes vezetője. A vasútvállalatokkal kapcsolattartásra kijelölt munkakörök:

428


A hálózati és területi főüzemirányítók, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, a különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója. (F. 3. sz. Utasítás az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat ellátására). A kijelölt személyek feladatait az NKVÁ fuvarozásával kapcsolatban a munkaköri leírásukban rögzíteni kell. 7.3.2. A fuvarozással kapcsolatban csak az arra jogosultak részére (feladó, címzett, illetékes hatóságok, szervezetek) adhatók a kötelező információk. A jogosulatlan információszerzést minden lehetséges módon meg kell akadályozni. 7.3.3. Rendkívüli esemény (baleset) esetén az NKVÁ küldeményt továbbító vonat feloszlatását a főüzemirányító rendelheti el. Ebben az esetben intézkedni kell az NKVÁ küldeménnyel rakott kocsi(k) lehető legbiztonságosabb helyen történő tárolásáról. 7.3.4. A vasútvállalat kapcsolattartója kereskedelmi okból (pl. áruforgalmi korlátozás, utólagos rendelkezés bevárása, stb.) intézkedést kérhet a hálózati főüzemirányítótól a küldeménnyel rakott jármű ideiglenes helyre történő átállítására, tárolására. 7.3.5. A hálózati főüzemirányító a vasútvállalat kapcsolattartójával egyeztetve valamennyi biztonsági tényező figyelembevételével rendkívüli intézkedéseket vezethet be (pl. a meghatározott útvonal módosítása, a küldeménnyel rakott jármű biztonságos helyre történő állítása, a vonat feltartóztatása, a fuvarozás folyamatának a megszakítása, személykocsi tároló helyek esetleges megváltoztatása stb.). Ilyen rendkívüli intézkedés történhet az illetékes hatóság, illetve rendészeti szerv (BM OKF, ORFK, megyei rendőr-főkapitányságok, Készenléti Rendőrség és egyéb illetékes biztonsági szervek) döntése és kezdeményezése alapján is. Az NKVÁ küldeményt továbbító vonat feloszlatásáról, különleges biztonsági intézkedések alkalmazásáról a hálózati főüzemirányítónak a PSZ-ben megjelölt vasútvállalati kapcsolattartót értesíteni kell. 7.4. A fuvarozásban résztvevők faladatai a KT végrehajtásában 7.4.1. A vasútvállalatnak, a feladónak és a címzettnek együtt kell működniük egymással és az illetékes hatóságokkal és biztonsági szervekkel a fenyegetésre vonatkozó információk kicserélésében, a megfelelő közbiztonsági intézkedések alkalmazásában és a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésében.

7. szám

7.4.2. A vasútvállalatnak és a pályavasútnak hasonlóképpen együtt kell működni. 7.4.3. Az NKVÁ küldeménnyel rakott kocsik vizsgálatára vonatkozóan az E. 12. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás szerint kell eljárni. 7.4.4. Biztonsági Igazgatóság 7.4.4.1. A Vagyonvédelmi Osztály folyamatosan ellenőrzi a FBÖ tevékenységét, - az ellenőrzések során együttműködik, kapcsolatot tart az érintett hatóságokkal, külső szervezetekkel (BM OKF, ORFK, Készenléti Rendőrség stb.). - külső biztonsági szolgáltatók részére térítés ellenében vagyonvédelmi oktatást tart. 7.4.4.2. Vasútbiztonsági Osztály Feladata a MÁV Zrt. Közbiztonsági Terv végrehajtásának ellenőrzése, közreműködés a 10. pontban leírt biztonsági intézkedésekben. 7.4.5. Pályavasúti Üzletág 7.4.5.1 Irányítási feladatok A Pályavasúti Üzletág a vonatforgalom tervezésével, lebonyolításával és szabályozásával összefüggő irányítói tevékenységénél vegye figyelembe a RID 1.10 Közbiztonsági előírások fejezetében foglaltakat, és kísérje figyelemmel – a vasútvállalattól kapott bejelentés alapján – az NKVÁ küldeménnyel rakott kocsi(k) továbbítását. A RID 1 osztályba tartozó küldeményekkel rakott kocsik továbbítása esetén a vasútvállalatnak a küldemény feladásáról, belépéséről, esetleg a szükséges rendőri őrzési vagy kísérési igényről tájékoztatni köteles az ORFK főügyeletét, és a szállításban érintett megyei rendőr-főkapitányságok ügyeleteit. 7.4.5.2 Teendők az állomásokon A be- és kirakás helyét az állomáson lakó- és üzemi épületektől, áruraktáraktól, közös rakodó- és tároló helyektől legalább 100 méter távolságra kell kijelölni. A be- és kirakást lehetőleg nappal, természetes világítás mellett kell elvégezni, sötétben a be- és kirakás csak a rakodóhely megfelelő megvilágítása mellett végezhető. Egyidejűleg legfeljebb 2 kocsiban szabad be- illetve kirakást végezni. Rendkívüli közbiztonsági esemény bekövetkezésekor az állomás forgalmi vezetője (megbízottja) a KT 10. pontja szerint köteles intézkedni.

7. szám


429

8. Közbiztonsági eljárások, intézkedések

máshol előírt információk megadását.

8.1. A HÜSZ 4.7. pontja alapján a vállalkozó vasútvállalatnak a menetvonal igényléskor külön jelezni kell, ha RID 1.10 szerinti NKVÁ küldeményt továbbító vonatot kíván közlekedtetni, valamint azt, hogy ehhez milyen kísérést, illetve milyen közbiztonsági intézkedéseket alkalmaz. A Pályahasználati Szerződésben a KT alapján kell meghatározni az infrastruktúra használatát a vállalkozó vasút vállalat számára.

12. Záró rendelkezések

8.2. A RID 1. osztályába tartozó szállítmányok kísérését, őrzését a vonatkozó jogszabály szerint csak fegyveres biztonsági őr végezheti, melynek biztosítása a vasútvállalat feladata. 8.3. Azon NKVÁ küldemények kísérésénél és őrzésénél, amelyek nem tartoznak a RID 1 osztály hatálya alá, a MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Utasításában foglaltak szerint kell eljárni. 8.4. A NKVÁ küldemény feladója köteles vállalni minden olyan kárelhárítási, vagy üzemeltetési többletköltséget, mely a feladott küldemény szabálytalan berakásából adódó rendkívüli esemény következtében felmerül, illetve a feladó terhére megállapított mulasztás miatt következik be (közlekedés kerülő útirányon át, buszátszállás, személyzet túlóra költségei). 9. A rendkívüli események bejelentése, intézkedési kötelezettségek A rendkívüli események bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket a MÁV Csoport Válságkezelési és válságkommunikációs utasítása tartalmazza. A rendkívüli események következményeinek elhárításánál a MÁV Zrt. Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasításában előírtak szerint kell eljárni. 10. A KT ellenőrzése, értékelése, felülvizsgálata A KT-ben meghatározott feladatok, kötelezettségek betartását minden érintett terület saját hatáskörben köteles rendszeresen ellenőrizni, és az ellenőrzések megállapításait dokumentálni. A KT-ben foglaltakat valamennyi érintett szervezet évente legalább egyszer köteles értékelni, amiről a Biztonsági Igazgatóság összefoglaló jelentést készít. 11. A KT-ben szereplő szállítási információk védelme és az erre szolgáló intézkedések Biztosítani kell, hogy a KT-ben szereplő szállítási információkhoz csak a jogosultak jussanak hozzá. Ezek az intézkedések azonban nem akadályozhatják a RID-ben

Az utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló..…/2011. ( . MÁV Ért. ) utasítás 5.2.1. pontjában meghatározott rendelkezésekkel módosított rendelkezései 2011. április 1-én lépnek hatályba. Hatályos szabályozások jegyzéke: 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról. 191/2002. (IX.4.) Kormányrendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről. 47/2005. (VI.29.) GKM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CÍM) mellékleteinek kihirdetéséről szóló 4/1987. (IV.3.) KM rendelet módosításáról (A RID 2005. január 1-jei módosításának kihirdetése). 59/2005. (VII.18.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési ügyeleti rendszer létrehozásáról, valamint egyes bejelentési kötelezettségekről. Segítség vegyi anyagok szállítási baleseteinél (VERIK kézikönyv, Vegyipari Riasztási és Információs Központ 2005.). Hálózati Üzletszabályzat (Vasúti Pályakapacitás-elosztó kft., VPE). Nemzetközi Árukezelési Utasítás (PIM). 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vagyonvédelméről. 2305/T/2003.Együttműködési Megállapodás a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Rt. Vezérigazgatósága között. 28/2006. (MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról A MÁV Rt. Szállításirányítási Információs Rendszere kezelési szabályzata. A MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló elnök-vezérigazgatói utasítás (2011.). Gy.888/96/2005. Biztonsági Igazgatói Utasítás a biztonsági intézkedések szigorítására. 20/2006. (V.26. MÁV Ért. 21.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasításáról. Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

430


7. szám 1. számú melléklet

RID 1.10.5.sz. táblázat: a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk felsorolása

a) Tárgytalan. b) A KT előírásait nem kell alkalmazni, akármennyi is a szállított mennyiség. c) Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy 12 oszlopa szerint a tartányban való szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek tartányban való szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan. d) Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy I 7 oszlopa szerint az ömleszteti szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek ömlesztett szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan.

7. szám


431

Felügyeleti igazolványok érvénytelenítése A MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezet Budapest létszámába tartozó Harasztovics Tímea részére kiadott 001083 sz. felügyeleti igazolvány elveszett. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni. A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály Budapest létszámába tartozó Gorzó Rita részére kiadott 007592 sz. felügyeleti igazolvány elveszett. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

432


7. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419-3973

Nyomdai előkészítés: Globe Media Agency Kft. 1039 Budapest Ásó utca 28. Felelős vezető: Venczel Zsolt, Műszaki vezető: Koch Nóra

126. évfolyam április 01. Tartalom

Recommend Documents