10. lecke. potenciális GDP alakulása. munkanélküliség okai. Konjunkturális. a potenciális kibocsátás szintjén? a tanult növekedéselmélet szerint igen

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOM ÁNYI TANSZÉK

10. lecke

A munkapiac jellemzõ jellemzõi és a munkané munkanélkü lkülisé liség okai Rövid távú egyensúly, potenciális kibocsátás, GDP-rés, munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája, a természetes munkanélküliség okai. Konjunkturális munkanélküliség, Okun törvénye.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Emlé Emlékeztetõ keztetõ: az aktuá aktuális és a potenciá potenciális GDP alakulá alakulása

GAZDÁLKO DÁSTUDO DÁSTUDOM M ÁNYI TANSZÉK

GDPvolumenindex (1990 = 100)

Reál GDP (1990. évi árakon)

9 000

180

8 000

160

Y*t

7 000

Yt

120

5 000

100

80

1990

1995

2000

•

140

6 000

4 000

•

2005

Megjegyzés: Az ábra csak illusztráció, nem vonatkozik egy konkrét országra sem!

•

a gazdaság rövid távú mozgása során eltér a hosszú távú növekedési trendtõl a növekedéselméletek a gazdasági növekedés trendjét, a potenciális GDP (Y*t) hosszú távú alakulását írják le a keynesi árupiaci modell (keynesi kereszt) az aktuális GDP (Yt) rövid távú egyensúlyi mechanizmusát magyarázza Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKO DÁSTUDO DÁSTUDOM M ÁNYI TANSZÉK

Egyensú Egyensúlyban vanvan-e a gazdasá gazdaság… • a potenciális kibocsátás szintjén?

– a tanult növekedéselmélet szerint igen – egyensúlyi növekedési pálya: a szándékolt fogyasztási és beruházási kiadás megegyezik a potenciális kibocsátással

• és a megfigyelt aktuális kibocsátási szinten?

– ha nem is, akkor a multiplikátor-hatás révén a kínálat gyorsan alkalmazkodik a kereslethez, kialakul az árupiaci egyensúly – de a rövid távú egyensúly nem feltétlenül a potenciális GDP szintjén alakul ki Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

1


Rövid tá távú egyensú egyensúly az árupiacon YD

YD = YS C+I+G

•

•

45° Ye

Y*

a potenciális kibocsátás szintjén kihasználjuk a rendelkezésre álló erõforrásokat mi lehet a munkaerõ-piaci következménye a potenciális kibocsátás alatti rövid távú egyensúlynak?

Y Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


Szá Számpé mpélda: a rö rövid tá távú egyensú egyensúlyi GDP meghatá meghatározá rozása

• Egy kétszektoros gazdaságban a szándékolt beruházási kiadások adott kamatláb mellett 5 000 mrd pénzegységet tesznek ki, az autonóm fogyasztás 1250 mrd, a fogyasztási határhajlandóság 0,75. – Mekkora az egyensúlyi GDP nagysága?

Y  C  I  1250  0,75Y  5000 0,25Y  6250 Y e  25000 Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


Szá Számpé mpélda folytatá folytatás: a potenciá potenciális GDP és a kibocsá kibocsátási ré rés meghatá meghatározá rozása

• A gazdaság munkaerõ-állománya (aktív népesség) 4200 ezer fõ, a tõkeállomány 50 000 mrd, termelési függvény Y = 3K0,3N0,7 alakú, ahol K a tõkeállomány mrd pénzegységben, N pedig az alkalmazott munkaerõ létszáma ezer fõben. – Mekkora a potenciális kibocsátás?

Y   3  500000,3  42000,7  26490

Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

2


Szá Számpé mpélda folytatá folytatás: a munkané munkanélkü lkülisé liségi rá ráta meghatá meghatározá rozása

• A vállalatok kibocsátásukkal rövid távon alkalmazkodnak a kereslethez. – Mekkora a munkaerõ-igény (foglalkoztatottak száma)? – Mekkora a kihasználatlan munkaerõ-állomány (munkanélküliség)? – Mekkora a munkanélküliségi ráta?

Y  3  500000,3  N f

 25000

0,7

N f  3867

U  N a  N f  4200  3867  333 u  U / N a  0,079  7,9%



Potenciá Potenciális kibocsá kibocsátás és termé természetes munkané munkanélkü lkülisé liség


Reál ReálGDP GDP ((m mrrdd USD) USD)

M u nkanélküliségi r át a ( %)

Y

Y*

u (jobb skála) Y Y*

• • •

•

2006 2006

2004 2004

3

2002 2002

5 000

2000 2000

4

1998 1998

5

6 000

1996 1996

7 000

1994 1994

6

1992 1992

7

8 000

1990 1990

9 000

1988 1988

8

1986 1986

9

10 000

1984 1984

11 000

1982 1982

10

1980 1980

12 000

u* (jobb skála)

a potenciális kibocsátás mellett megszûnne a munkanélküliség? a munkanélküliség természetes rátája a potenciális kibocsátás helyes értelmezése

 Yt   At K t (1  u  )Nta 

1 

mivel magyarázható a természetes munkanélküliség? Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

Megjegyzés: Az ábra az USA 1980 és 2007 közötti éves adatait mutatja.


A munkaerõ munkaerõ mozgá mozgásának modellje teljes lakosság munkaképes korú népesség gazdaságilag aktívak (Na)

gazdaságilag inaktívak

állásvesztés (m)

foglalkoztatottak

(Nf)

munkanélküliek (U)

állásszerzés (f)

nem munkaképes korú népesség

Jelmagyarázat

m (állásvesztés rátája): a foglalkoztatottak azon hányada, akik az adott idõszak alatt munkanélkülivé válnak f (állásszerzés rátája): a munkanélküliek azon hányada, akik adott idöszak alatt munkát találnak Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

3


A stacioner munkané munkanélkü lkülisé liségi rá ráta f U  m Nf

N a  Nf  U  N f  N a  U

f  U  m( N a  U )

f  U  m U  m  N a

•

Egy ország munkaerõ-piacának tapasztalati adatai alapján az alkalmazás átlagos hossza 90 hónapig tart, a munkanélküliség átlagos hossza pedig 6 hónap.

– Mekkora az állásvesztés és az állásszerzés rátája? – Mekkora a stacioner (természetes) munkanélküliségi ráta?

U (f  m )  m  N a

U m u  a  N f m

u 



1 90 1 1  6 90



6  0,0625  6,25% 90  6 Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A termé természetes munkané munkanélkü lkülisé liség okai és tí típusai


• a munkapiac mûködési sajátosságai, lassú alkalmazkodás • álláskeresés idõszükséglete, frikciós (súrlódásos) és strukturális munkanélküliség • bérrugalmatlanság és várakozási munkanélküliség Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A sú súrló rlódásos és a strukturá strukturális munkané munkanélkü lkülisé liség


•

•

frikciós munkanélküliség

– az álláskeresõkkel és a betölthetõ munkahelyekkel kapcsolatos információáramlás nem tökéletes – különbözõ munkavállalói preferenciák, korlátozott földrajzi mobilitás – a megfelelõ munkahely és a megfelelõ alkalmazott megtalálása idõt igényel

strukturális munkanélküliség

– a kereslet és a kínálat szerkezete eltér a munkapiacon – gazdasági fejlõdés, szektorális átrendezõdések – az alkalmazottak különbözõ szektorok/szakmák közötti váltása idõigényes

•

a súrlódásos és strukturális munkanélküliség kezelése, az állami intézkedések hatása – a munkaügyi kirendeltségek növelik az állásszerzés rátáját

• információk a szabad állásokról • átképzési programok

– álláskeresési támogatások (járadék, segély) rendszere

• elõnyök: csökkenti az alkalmazottak jövedelmeikkel kapcsolatos bizonytalanságát; a kedvezõtlen állásajánlatok visszautasítása, az állások és álláskeresõk összepárosítási hatékonysága • hátrányok: csökkentheti az állásszerzés és növelheti az állásvesztés rátáját


4


Az aggregá aggregált munkapiac modellje • a munkaerõ összesített kereslete és kínálata • kínálati oldal, munkavállalók

– mikroökonómiai alapok, preferenciák, egyéni munkakínálati függvény – munkaerõ-kínálat makroökonómiában: a munkaképes korú népességbõl munkát vállalni szándékozók létszáma, a teljes aktív népesség

• keresleti oldal, munkaadók

– a makrogazdasági munkakereslet a vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt létszám – a munkakeresleti függvény levezetése: mikroökonómiai kiindulópont, profitmaximalizáló, versenyzõ vállalatok, maximális profitot biztosító munkafelhasználás Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A munkakeresleti fü függvé ggvény levezeté levezetése


  P  Y (K , N )  i  K  w  N  max   Y (K , N ) P w  0 N N MPN (N ) 

Y ( K , N ) w  N P

dMPN (N ) 0 dN

Ha nõ a reálbér, a profitmaximum biztosítása érdekében emelkedni kell a munka határtermékének. A munka határterméke a foglalkoztatottak számának csökkenésével emelkedik. A munkakeresleti függvény tehát csökkenõ, magasabb reálbérhez alacsonyabb munkakereslet tartozik. Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A munkapiac diagramja: egyensú egyensúly és egyensú egyensúlytalansá lytalanság


w/P

•

Na

U (w/P)

(w/P)e

MPN

Nf

Na

N

kényszerû vagy várakozási munkanélküliség

– itt nem munkahelykeresés miatti állástalanságról van szó – adott reálbér-szint mellett a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet – az alkalmazottak arra várnak, hogy munkahelyek szabaduljanak fel vagy munkahelyek létesüljenek Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

5


A bérrugalmatlansá rrugalmatlanság okai •

jogszabály által elõírt minimálbér

•

szakszervezetek, kollektív bérmegállapodások

•

hatékonysági bérek

•

az infláció jótékony hatása

– a munkaerõ-állomány egy részének reálbérét az egyensúlyi szint fölé emelheti – a szakszervezeti tagok reálbérét nem a kereslet és kínálat egyensúlya, hanem felek alkuja határozza meg – a megállapodás az egyensúlyi szint fölé emelheti a béreket – a vállalatok a munkaerõ-túlkínálat ellenére sem hajlandók csökkenteni a béreket – a magasabb bér növeli a termelékenységet – alacsonyabb bér mellett a jól képzett, hatékony munkaerõ elhagyná a vállalatot, a hatékonyságveszteség miatt a bérköltségek csökkenése ellenére visszaesne a nyereség



Konjunkturá Konjunkturális vagy ciklikus munkané munkanélkü lkülisé liség


w/P

Na

U* (w/P)

MPN’’

U Nf’

Nf

U

MPN MPN’

Nf’’ Na

N Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


Okun törvé rvénye • •

Arthur M. Okun

– amerikai közgazdász

•

hüvelykujj-szabály, a második világháború utáni amerikai adatokon alapuló empirikus megfigyelés Potencial GNP: Its Measurement and Significance (1962)

• Arthur M. Okun (1929--1979) (1929 A kép forrása: http://www.economyprofessor.com/theorists/arthurokun.php

közelítõleg lineáris kapcsolat figyelhetõ meg a munkanélküliség és az általa okozott kibocsátás-veszteség között – a munkanélküliségi ráta minden 1 százalékpontos emelkedése 2-3 százalékponttal csökkenti a kibocsátási rést – a munkanélküliségi ráta minden 1 százalékpontos növekedése nagyjából 2-3 százalékponttal csökkenti a gazdasági növekedést

idõben és országonként eltérõ koefficiensek Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

6


Az OkunOkun-törvé rvény formalizá formalizálása

•

gap-változat: a kibocsátási rés és a munkanélküliségi rés közötti kapcsolat

– a természetes munkanélküliségi ráta a potenciális kibocsátásnak felel meg – ha a munkanélküliségi ráta meghaladja a természetes rátát, akkor az össztermelés potenciális kibocsátás alatti, negatív a kibocsátási rés – ha a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a természetes érték, akkor pozitív a kibocsátási rés

Ezt fogjuk használni!

Y Y   lnY  lnY  Y x    (u  u  )

•

differencia-változat: a GDPnövekedésre és a munkanélküliségi ráta változására vonatkoztatott formula

– ha a munkanélküliségi ráta nem változik, akkor a GDP a potenciális növekedésnek megfelelõ ütemben nõ – ha nõ a munkanélküliségi ráta, a növekedés elmarad a potenciálistól – ha csökken a munkanélküliségi ráta, akkor a növekedés magasabb a potenciálisnál

Y Y      u Y Y

x



Az Okun törvé rvény becslé becslése

Kibocsátási rés (%) 4

2

0 0

2

4

6

8

10

12

-2

-4 y = -1,2484x + 7,6929 R2 = 0,8266 -6

-8

Munkanélküliségi ráta (%)

x    u   u

  1,2484 u   6,122

Megjegyzés: A bal oldali ábra és regresszió az USA 1980 és 2007 közötti éves adatai alapján készült (saját számítás). Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

Graph of US quarterly data (not annualized) from 1947 through 2002 estimates a form of the difference version of Okun's law: %Change GNP = .856 - 1.827*(Change Unemployment Rate). R^2 of .504. Differences from other results are partly due to the use of quarterly data. Source: http://en.wikipedia.org/wiki/Okun%27s_law


Kötelezõ telezõ tananyag • elõadásvázlat, órai jegyzetek • az elõadáson bemutatott és a szemináriumi foglalkozásokon megoldásra kerülõ számpéldák • a tárgy webmappájába feltöltött gyakorló feladatok


7


Ajá Ajánlott irodalom • Farkas Péter – Koppány Krisztián [2006]: Közgazdaságtan. Mikro- és makroökonómiai alapismeretek mindennapi használatra. Universitas-Gyõr Kht., 10. fejezet 321-340. old. • Mankiw [1999]: Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest, 154-177. old. Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOM ÁNYI TANSZÉK

11. lecke

Az áralakulá ralakulás elmé elmélete Az infláció és munkanélküliség közötti átváltás, a Phillips-görbe rövid és hosszú távon. A vállalati árképzés egy lehetséges modellje és a makrogazdasági árigazodás egyenlete. Az infláció okai.


Az inflá infláció ció mérése és modellbeli kezelé kezelése


Árszint

Évek t

(árindex, 2005 = 100) Pt

Inflációs ráta

(árindex, elõzõ év = 1)

(árszint változása, százalék)

Pt/Pt-1

(Pt/Pt-1-1)*100

Inflációs ráta közelítése ln Pt

(ln Pt – ln Pt-1)*100

2005

100

2006

107

1,070

7,0

4,605 4,673

6,8

2007

112

1,047

4,7

4,718

4,6

2008

115

1,027

2,7

4,745

2,6

 t  (Pt / Pt 1  1)  100  (ln Pt  ln Pt 1 )  100 Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

8


Egy empirikus összefü sszefüggé ggés: a PhillipsPhillips-görbe


• Alban William Phillips (1914-1975)

– új-zélandi mérnökközgazdász – London School of Economics (LSE, 19511958) – The Relationship between Unemployment and the Rate of Change of Money Wages in the United Kingdom 18611957 (1958)

• lehetséges elméleti magyarázatok



A mó módosí dosított PhillipsPhillips-görbe • Paul Samuelson és Robert Solow (1960)

– az infláció és a munkanélküliségi ráta közötti kapcsolatot vizsgálták – magas infláció esetén alacsony a munkanélküliségi ráta, alacsony inflációs ráta esetén magas a munkanélküliségi ráta

Phillips-görbe az Egyesült Államokban az 1960-as években

Az ábra forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Phillips_Curve



A PhillipsPhillips-görbe hosszú hosszú távon

Az ábra forrása: Mankiw (1999): Macroeconomics, 4/e © by Worth Publishers, Inc.


9


A vá vállalati árké rképzé pzés modellje •

ragadós árak

•

reprezentatív vállalat, monopolisztikus befolyás az árképzésben, mitõl függ a tervezett p ár?

– a vállalatok nem hajtanak végre azonnali árkiigazítást, amikor a kereslet megváltozik – a vevõk és a vállalatok közötti árakat sok esetben hosszú távú szerzõdések rögzítik – az árak a piac jellege miatt is merevek, a vállaltok számára költséges az árváltoztatás – az árszínvonaltól (P): magasabb árszínvonal, magasabb költségek, magasabb eladási ár – az aggregált jövedelemszint (Y): magasabb jövedelemszint növeli a vállalat termékei iránti keresletet, növekvõ kibocsátás esetén nõ a határköltség, nõ a vállalat által tervezett ár – az árképzési szabály (a változók logaritmusával dolgozunk tovább!!!)

p  P  a(Y  Y  ) Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A makrogazdasá makrogazdasági kí kínálat modellje •

• •

kétféle vállalat van

p  P  a(Y  Y  )

– az egyik csoport árai rugalmasak – a másik csoport árai ragadósak

• a várható gazdasági feltételek alapján elõre bejelentik áraikat • olyan árat állapítanak meg, mint amit a többi vállalattól várnak

a ragadós árakkal jellemezhetõ vállalatok aránya s, a rugalmas árakkal dolgozóké (1-s) az árszínvonal alakulását leíró összefüggés



p  E ( P )  a E (Y )  E (Y  )



tfh. E (Y )  E (Y  ); E ( P )  P e

p  Pe

P  sP e  (1  s ) P  a(Y  Y  )

P  Pe 

(1  s )a (Y  Y  ) s Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A makrogazdasá makrogazdaság árigazodá rigazodási egyenlete


Pt  Pt e 

(1  s )a (Yt  Yt * ) s



Pt  Pt e   (Yt  Yt  )

(1  s )a s

Pt  Pt 1  Pt e  Pt 1   (Yt  Yt  )

 t  Pt  Pt 1

 t   te    xt

 te  Pt e  Pt 1

xt  Yt  Yt 


10


Az inflá infláció ciós vá várakozá rakozásokkal bõvített PhillipsPhillips-görbe


xt    (ut  u  )

ð

 t      xt e t

C

 t     (ut  u )    e t

 te   t 1



(statikus várakozások)

 t   t 1   (ut  u )

D B

A



 t   t 1   t   (ut  u  )

PC’ PC

u* NAIRU Non Accelerating Inflation Rate of Unemployment

u


Az inflá infláció ció okai és csö csökkenté kkentésének lehetõ lehetõségei


 t   te    xt   t

ársokk

 t   te   (ut  u  )   t

• keresleti vagy árinfláció: pozitív kibocsátási rés, alacsony munkanélküliség • kínálati vagy költséginfláció: kedvezõtlen kínálati sokkok, ársokkok • várakozások és az infláció tehetetlensége, árbér spirál • dezinfláció és áldozati ráta Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


Kötelezõ telezõ tananyag • elõadásvázlat, órai jegyzetek • az elõadáson bemutatott és a szemináriumi foglalkozásokon megoldásra kerülõ számpéldák • a tárgy webmappájába feltöltött gyakorló feladatok


11


Ajá Ajánlott irodalom • Farkas Péter – Koppány Krisztián [2006]: Közgazdaságtan. Mikro- és makroökonómiai alapismeretek mindennapi használatra. Universitas-Gyõr Kht., 10. fejezet 341-365. old. • Mankiw [1999]: Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest,12. fejezet, 359-387. old. Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

12

10. lecke. potenciális GDP alakulása. munkanélküliség okai. Konjunkturális. a potenciális kibocsátás szintjén? a tanult növekedéselmélet szerint igen

Recommend Documents