Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok – HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység – létminimum (35-45 e Ft) Relatív szegénység – a társadalom átlagos jövedelmi viszonyaitól való elmaradás Szubjektív szegénység
Időtáv szerint Átmeneti – tartós – átöröklődő
A szegénység okai szerint
Hagyományos szegénység Új szegénység Demográfiai szegénység Etnikai szegénység
A jövedelmi szegénység meghatározói között egyértelműen a háztartásfő iskolázottsága és munkaerő-piaci aktivitása a legfontosabb.
Szegénység
abszolút szegénység
relatív szegénység
rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai, különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio-kulturális egyensúlya. a relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól
szubjektív szegénység
az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése
Szegénység-típusok
Demográfiai szegénység Etnikai szegénység Hagyományos/régi szegénység Új szegénység
Demográfiai szegénység
Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle Életciklus – életpálya
Biológia és társadalmi életkor Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik
Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások
Hagyományos szegénység
a modern osztálytársadalomban is továbbélő szegénység
alacsonyabb iskolai végzettség, a szakképzetlen munka, inaktivitás kistelepülésen élés sok gyermek a családban tartós betegségi állapot
Új szegénység
A munkapiacról kirekedtek – emberi tőkéjükre és tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon – hamar elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek. (pl. bányászok, nehézipari segédmunkások) Pályakezdők (pl. a még soha nem dolgozott alacsonyan képzett fiatalok, de növekszik a diplomás pályakezdő munkanélküliek aránya is)
Szegénység strukturális okai : munkanélküliség Munkanélküliségi arány 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
38
42
2001 10
2006
11
15-64 éves*
15–60 éves szegényminta 7
Szegénység strukturális okai: iskolai végzettség Iskolai végzettség szerinti megoszlás teljes népességben és szegénymintában 120 100 80 60 40 20 0
13
16
3 20
3 18
Diploma
34
39
30
29
Érettségi
47
50
8 általános
2001
2006
32
23
21
22
2001
2006
Teljes népesség
Szakmunkás képző
Szegényminta 8
Etnikai szegénység
A kisebbségi csoportok túlreprezentáltak a szegények körében Romák, feketék, törökök stb. Halmozódnak a társadalmi egyenlőtlenségi dimenziók Diszkrimináció, szegregáció, stigmatizáció
KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁS 70
• Átlagéletkor • roma - 33 év • lakossági 48 év
60 50
•Jelentős korcsoporti arányeltolódás
40 roma 2003
%
KSH 2001
30 20
•Nemek szerinti különbségek kisebbek az egyes életkori csoportok összetételében
10 0 15 év alatti
15-64 éves
65 év feletti
A HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSSZERKEZETI ELHELYEZKEDÉSE Lakókörnyezet szerinti megoszlás
Településszerkezet szerinti megoszlás 45
60
40
50
roma 2001
KSH 2001
35 30
40
25
% 30
% 20
20
15
10
10
0
5
Budapest
megyei j. v.
egyéb város
község
0
kizárólag cigányok
többségében cigányok
többségében nem cigányok
egyetlen cigánycsalád
A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI HELYZETE A háztartások havi átlagos nettó jövedelme 126000 Ft , az egy
főre jutó jövedelem átlaga 24500 Ft
Az egy főre jutó jövedelmek jelentősen alulmúlják a létminimum szintet - 83,6% Az egy főre jutó nettó jövedelmi tizedek felső határai (Ft) 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1.tized
2.tized
3.tized
4.tized
5.tized
6.tized
7.tized
8.tized
9.tized
10.tized
A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMÉNEK FORRÁSAI Munkajövedelmek aránya alacsony: főfoglalkozásból 28%, alkalmi
munkából 14% származik Társadalmi jövedelmek aránya 56% Gyermekek után járó jövedelmek aránya a jövedelmek 25%-a A szociális segélyek a havi jövedelmek 13%-a 80 70
roma kutatás
KSH kutatás
60 50 %
40 30 20 10 0
munkajövedelem
társadalmi jövedelem
egyéb jövedelem
A roma személyek aránya a szegénymintában, különböző jövedelmi szintek alatt,% Romák aránya szegény mintában, különbözó jövedelmi szintek alatt 55 56
60 44
50 40 30
32
45 47
36 2001
24
2006
20 10 0 összes szegény
alsó 5 tizedben alsó 3 tizedben
legalsó 1 tizedben
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás 14
FOGLALKOZTATÁS SZERINTI MEGOSZLÁS A ROMA MINTÁBAN 35
egyéb htb. özvegyi nyugd. rokkant nyugd. öregségi nyugd. anyasági t. munkanélküli foglalk. 0
nő férfi 30
25
20 %
15
10
5
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖNÉRTÉKELÉSE Az egészségi állapot értékelése a roma és a lakossági mintában (0= legrosszabb 10= legjobb egészségi állapot) 25 roma minta
Roma minta
KSH minta
20
Xátlag = 6,4 15 %
Lakossági minta Xátlag = 7,1
10 5 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖNÉRTÉKELÉSE - ÉLETKOR A roma mintában bármely életkori csoportban szignifikánsan rosszabb az egészségi állapot és a különbség fokozatosan nő 10 roma minta
KSH minta
9 8 7
átlag
6 5 4 3 2 1 0
15-19
20-29
30-39
40-49
50-59
60-
Szegénység által veszélyeztetett csoportok
Gyerekek, képzetlen fiatalok Idősek (régóta nyugdíjasok) Lakásnélküliek Munkanélküliek Egyszemélyes vállalkozók Mezőgazdaságban dolgozók Egyszülős családok (50 százalékkal növeli az elszegényedés esélyét) Sok gyermekes családok Romák
A legfontosabb fogyasztási prioritások Mire nem jut elég a szegény családokban? 80 70 60 50 40 30 20 10 0
69 59 48 2827
37 31
33
7373
48 38
2001 2006
95 R La k K G T F É bé r özle ke y ógy s lelmis e zs ire ár sas elnő tt re ze rr r e gy z d és ü tt lé uhá ra e r e err e tre
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás
19
Közműkikapcsolás Szegény családok körében kikapcsolt közmű, % 16
14
14 12 10 8 6 4
12
11
6
7
8
2001
9
8
2006
5 3
2 0 Ös Le Nin 3é Ro ga sze s tö c m sg lsó ák se bb y t ize ere n gye k d rek
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás
20
Eladósodás veszélye Szegény családok körében eladósodottak aránya 70 60 50 40 30 20 10 0
39
44
45
53
55
63 50 52 36 38
2001 2006
Ös sz
Nin Le 3é Ro gal c s tö m sg ese ák só bb y ere tize n g ye k d r ek
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás 21
„Hogyan fog alakulni a háztartás helyzete a következő három évben?” (%) 100% 80%
38 60
60% 40%
40 27
20% 22
13
0%
2001 Javulni fog
2006 Változatlan marad
Romlani fog
Forrás: Ferge Zs. 2006 évi szegénykutatás 22
A szegénységi ráta alakulása életkor szerint,egy főre jutó jövedelem szerint, 1992 –2005. 35 1992
2000
25 –49
50 –64
2005
30 25 20 %
15 10 5 0 0 –15
16 –24
65+
Összesen
