KMR A k.menedzsment problémáinak megoldására eszköz lehet egy KMR kialakítása, működtetése. Rendszer: egy adott cél eléréséhez szükséges alkotóelemek összessége. Egymással összefüggő (funkcionálisan, harmonikus, szervezett kapcsolat), vagy nem összefüggő elemek csoportja, amelyek egységet formálnak egy közös cél elérése érdekében. KMR: a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza a • tervezési és ellenőrzési tevékenységeket • hatás- és felelősség köröket, • gyakorlati eljárásokat • erőforrásokat Ezek a környezeti politika működését segítik elő!! Cél: • Környezeti politikában megfogalmazott célok megvalósítása • Megelőzés inkább, mint helyesbítés • A vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása (k terhelés csökkentése) Jellemzők: jól illeszthető a már meglévő irányítás rendszerbe versenyképesség, nyereség növelése külső és belső előnyöket nyújt piaci elvárássá volt, ill. szabványosított, rendeletben szabályozott Előnyök: a) külső szempontok: vállalati image javítása elvárásoknak (külső, belső) való megfelelés b) belső szempontok: rendszerben való működés megfelelés a törvényi elvárásoknak környezeti hatások értékelése a meglévő környezeti gyakorlat felülvizygálata egyértelmű felelősség, környezettudat javítása Rendszerfelépítés feltételei: • Felsővezetés felelőssége: KMR kiépítése, működtetése, ennek biztosítása, környezeti politika kidolgozása • Team-munka: mindenki legjobb tudása szerint, a siker motivációs tényezővé válik Így a menedzsment pl koordniálja a környezetre vonatkozó tervezést, irányítást, biztosítja a dokumentációt. Elemei: 1. Környezeti politika, tervezés: kommunikáció, információs rendszer, monitoring rendszer 2. Környezeti oktatás: dokumentáció 3. Szervezet, hatáskör és felelősség: helyesbítő intézkedések, belső audit, vezetőségi átvizsg. Megvalósulás lépései: elkötelezettség → környezeti felmérés → k. politika → szervezet → szabályozások → célok → men program →k kézikönyv → szabályozás → jelentések → auditok → áttekintések → k politika ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) megindított egy szabványosítási folyamatot, amelynek célja, hogy menedzsmenteszközöket és technikákat dolgozzon ki a gazdálkodó szervezeteket érintő környezetvédelmi feladatok és problémák kezelésére. KIR: Környezetközpontú irányítási rendszer: --szerepe, hogy kialakítsa és bevezesse a szervezet környezeti politikáját, és kezelje a k-i tényezőit. M1: Egymással kölcsönös kapcs-ban álló elemek összesége, amiket erre (ld. fent) használnak M2: Felöleli a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységeket, felelősségeket, eljárásokat.
ISO 14001 szabvány: célja: a környezetvédelem támogatása a gazdasági, társadalmi szükségletekkel összhangba KMR elérhető legyen minden szervezet számára jellemzője: PDCA logikára épül (Plan → Do=hajtsd végre → Check → Act= javíts) folyamatközpontú megközelítés 1. Plan: 1. lépés: Környezeti politika: egy szervezet környezeti teljesítményére vonatkozó szándékai, irányvonalai a felső vezetés megfogalmazásában. Tartalmazza az elkötelezettséget a folyamatos fejlesztés, a jogszabályok betartása iránt, megfeleljen a szervezet tevékenységi körének, környezeti célok megfogalmazása és felülvizsgálata legyen benne, és mindez legyen dokumentálva, bevezetve és fenntartva. 2. lépés: Tervezés, ennek megfelelően: • környezeti tényezők • jogszabályok, követelmények • célok, előirányzatok, programok 2. Végrehajtás: Bevezetés és működtetés • erőforrások, szerepek, hatáskörök, felelősségek • felkészültség, képzés, tudatosság • kommunikáció • dokumentáció • működés szabályozása • felkészülés, reagálás a vészhlyzetekre 3. Ellenőrzés: • a megfelelőség ellenőrzése • figyelemmel kísérés, mérés • helyesbítések • feljegyzések készítése • belső audit 4. Intézkedés: Folyamatos fejlesztés • vezetőségi átvizsgálás EMAS I. - 1993/1995 Az Európai Közösség rendelete, elhatározták, hogy az integrációs politika kidolgozása során figyelembe veszik a környezeti hatásokat és a hosszú időn keresztül fenntartható fejlődés elvét. (Maastricht, 1993) célja: környezeti teljesítmény javítása. A vállalat azért építi ki az EMAS rendszert, h ezt elérje jellemzők: a vállalatok saját maguk alakítsák ki a k politikájukat – önkéntes belépés, de meg kell felelni a követelményeknek. EU-ban azonos feltételeket kell teremteni a KMR-ek bevezetésére. Közvélemény hiteles tájékoztatása Új irány, mert egy vállaltvezetési technikát mutat meg, nem csak ellenőrzi a működését, h minden megfelel-e a jogszabályoknak. Rendszeresen felülvizsgálja a környezeti politikáját ( a vállalat saját maga ) Értékelje a kitűzött célok hatékonyságát Meghatározza a programját a következő időszakra, és a megvalósításhoz szüks eszközöket EMAS II. - 2001 EMAS I. felülvizsgálatából, amikor az ISO világszerte elterjedt (EMAS – csak EU) Lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a környezetvédelmi vezetés és hitelesítés rendszerében.
Felülvizsgálat indokoltsága: • minden olyan szervezet számára elérhetővé kell válni, aminek vannak környezeti hatásai • EMAS jó, mert hangsúlyt fektet a jogszabályi megfelelésekre, környezeti telj javítása, külső kommunikáció javítása, alkalmazottak részvétele. • Hangsúlyozni kell, h önkéntesen lehet részt venni benne, ill a részvételből előny származzon • Kis és középvállalatok (KKV-k) is részt vegyenek! Működtetése: • környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése • ezt három évente hitelesíteni és nyilvánosságra hozni • bizonyítani kell az eredményeket Rendszer
ISO 14001
EMAS
Szabályozás
Nemzetközi
EU rendelet, tagországokra
Körny pol
Elkötelezettség, folyamatos javítás Jogszabály megfelelés
Jogszabályoknak való megfelelés
Nemmegfelelés esetén Kötelező, megszegés estén azonnal visszavonható a tanúsítvány megszűnik a tanúsítás
Előzetes állapotfelmérés
Javasolt, csak a k azonosítása kötelező
nyilvánosság
Csak politikai, egyéb nem kötelező Nyilvános, EU szinten nyilvántartják
Környezeti jelentés
Készítése ajánlott
Kötelező, frissítendő, hitelesítendő
Mi tanúsítható?
Szerv., teleph., folyamat, egység
Szervezet, telephely
Audit
1-3 évente tanúsító tapasztalaton múlik
Max 3 évente tanusító nem lehet akárki
Logó használat
Tanúsító szervezet adja
szabályozott
tényezők Kötelező, minden k tényező minimum listája
KTÉ – Környezeti Teljesítményértékelés KT = egy szervezet irányításának mérhető eredményei (a környezeti tényezők tekintetében) KTÉ a vezetés számára nélkülözhetetlen eszköz – ha a döntéseket környezeti szempontból meg akarják alapozni. Ezt az értékelést folyamatosan kell csinálni, eszközei a környezeti indikátorok lehetnek. K Indikátor: információt szolgáltat a fizikai teljesítményről, ill. a menedzsment intézkedéseiről (→ amik arra irányultak, hogy javítsák ezt a teljesítményt), továbbá a környezet állapotáról tulajdonságai (KTÉ-é) • belső menedzsmentfolyamat, eszköz • indikátorokat használ • összehasonlít • a döntések környezeti megalapozásához szükséges előnyei: • k tényezők hatásainak mérséklése • nyomon követi a k teljesítmény változást • növelhető az üzleti teljesítmény, hatékonyság is, stratégiai szempontból értékes lehetőségek felismerését segíti jellemző a folyamatra: • PDCA ciklus • adatgyűjtés, elemzés, indikátorokká alakítás, összehas, jelentések, • Tervezés tájékoztatása • A menedzsment elkötelezettsége • felülvizsgálat, a fejlesztés érdekében • integrálás(üzleti funkciók, tevékenységek)
KTÉ folyamat PDCA szerint: P: célok, erőforrások, elvárások, eljárásokat D: KTÉ folyamata: adatgyűjtés-- az összegyűjtött adatokból számoljuk az indikátorokat adatok értékelése – hasznos infók kiszűrése, ezt szolg. a menedzsmentnek eredményei jelentés és tájékoztatás – a szervezeten belül eljusson mindenkihez C: KTÉ-nek felülvizsgálata A: az értékelt program javítása Öko-térképezés: – a környezeti információk megjelenítésének egyszerű módja – grafikus megjelenítés: tényező – hatás (anyagáram elemzés) – célja a környezet állapotfelmérése, hatások azonosítása, – a módszer lényege a dokumentum áttekintése, interjúk, helyszín bejárása – eredmény: környezeti zavarások megjelenítése térképen – mire? pl. település, víz, talaj, zavarások, energia, hulladék, zaj, szagok, levegő, kockázatok Környezeti Indikátor kiválasztás: – hasznos a környezeti célok, előirányzatok mérésére, nyomon követésére – releváns, érthető az érintett felek számára – költséghatékonyan állítható elő – jellemzi a vállalat környezeti teljesítményét – mérhető a megfelelő mértékegységben – érzékenyen reagál a környezeti teljesítmény változására Típusok: ( a hordozott információ szerint csoportosítva.) • abszolút, pl kWh villamos energia • relatív pl. kWh/tonna • normalizált pl. többféle energiaadat egységessé tétele, átalakítása pl J-á • súlyozott pl ár, környezeti hatásokkal • minőségi, pl milyen energiahordozót használunk fel • aggregált, pl kibocsátott CO2 kg/ év Példák: fajlagos szennyezőanyag kibocsátás (kg sze.a / kg termék), hulladék aránya (keletkezett hull/termék) Környezeti jelentések:
1. Környezeti hatásokról és üzemi teljesítményekről benyújtott információk összessége, amelyek hasznosak az érdekelt felek és a benyújtó jogi személy közötti kapcsolat számára. 2. Kommunikációs eszköz – a vállalt célja, hogy megismertesse az érdekelt felekkel a környezeti teljesítményt 3. Bemutatja és igazolja a hatásokat, és tartalmazza az elkötelezettséget a csökkentésre Kinek készül? – belső menedzserek – beruházók – nem kormányzati szervek,(NGO-k) – szomszédok, érintettek – bankok, hitelezők – alkalmazottak – beszállítók – szabályozó testületek. – vevők Típusok: 1. Jogszabályban rögzített KJ-k – törvény írja elő, h kell ilyet készíteni, a vállalt méreteitől függően. Különböző országokban más és más 2. EMAS előírásai a KJ-ről – nekik kötelező, az elkészített nyilatkozat arra szolgál, hogy a nyilvánosság tudja, h milyen intézkedések valósulnak meg (a környezetvédelem érdekében hozott intézkedések)
3. Önkéntes környezeti jelentések – 3 alap típus, csoportosítás a motiváció szerint: 1. Piacorientált KJ-ek – a vállalt kiemelkedő környezeti teljesítményére szeretnék felhívni a a kereskedelmi partnereik figyelmét 2. Közvélemény orientált – azok csinálják (pl különböző iparágak), akik alaptechnológiai hátterük miatt környezeti szempontból amúgy is rossz imázzsal bírnak, javítani szeretnék a megbízhatóságukat, szavahihetőségüket, enyhítsék a bizalomhiányt 3. Menedzsment orientált – nem annyira a nyilvánosságnak, mint inkább a vállalatnak szólnak, kb. egy igazolásként készül, csak kérésre küldik el annak, aki érdeklődik. Környezeti jelentések elemei: • bevezető • jogszabályi megfelelés • környezeti politika, stratégia • eddigi intézkedések • vállalt bemutatása, vállalati profil • jövőre vonatkozó tervek • KIR, felelősségi körök • kapcsolattartás az érintett csoporttal • vállalti környezetvédelmi teljesítmény A KJ-ből származó előnyök: – a felső vezetés összetartását sugározza, ez fontos a külső érdekelt felek irányába – erősíti az érdekelt felek kapcsolatát, mert nő a vállalat átláthatósága – Erősíti a versenyelőnyt – ezek a vállaltok előnybe kerülnek a felelősségteljességük, elkötelezettségük publikálása miatt – Megbízhatóság, szavahihetőség növekedése – nyilvánosság szemében – Nő a teljesítmény, mert célokat tűztek ki, ezeket nyilvánosságra hozták – Kicsi a külső beavatkozás kockázata, mert hatékony a belső szabályozás! – Beszállítói listákra kerülés, ha a beszállító csak zöld vállalatoknak akar szállítani – morál javítása a vállalton belül – nagyobb nyereség, mert javul a környezeti teljesítmény Mikor adjon ki a vállalat ilyen jelentést? • Ha a vállalat nagy környezeti kockázattal működik • konfliktusa van egy érintett csoporttal • érdeklődés van a környezeti teljesítmény iránt • Ha EMAS besorolást szeretne • a piac is díjazza a környezetvédelmi tevékenységet • ha az iparág más vállalatai már készítettek • ha az eddig hozott környezetvédelmi intézkedéseket szeretné megosztani a nyilvánossággal A készítés folyamatának alapelvei: – Lehatárolás – vállalat, vállalati egység, térbeli kiterjedés – Fókusz – célcsoport, indíttatás, cél meghatározása – Időszak -- lehatárolása, milyen időszakra vonatkozik a jelentés – Folyamatos működés elve – a jelentés részei változhatnak, ezt figyelni kell – Részvétel elve – a jelentésbe bevont személyek köre – Relevancia – arról szól amit ígér, az érdeklődésnek megfelelő kérdéseket tárgyal – Hitelesség – valódi adatok – Értelmezhetőség – kontextus, közérthetőség – Teljességre való törekvés – Óvatosság elve – bizonytalanságok kezelésére – Számszerűsítés – Összehasonlíthatóság – időben, versenytárssal Felhasználás céljai • fenntarthatósági teljesítmény értékelése, összehasonlítása vmivel • a fenntarthat fejlődéssel kapcsolatos elvárások befolyásolásának illusztrálása • a teljesítmény időbeli alakulásának elemzése, összehasonlítása
Környezeti auditálás: Egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet adott szabályok szerint létrehozott jogi személyek készítenek, különböző tevékenységekről és gyakorlatról, abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést. Mit lehet auditálni? • Megfelelést a jogi előírásoknak • Felelősséget az előírások betartására • Megfelelést a gyártási folyamatoknak, technológiai előírások betartásának (folyamat-, termék audit) • Az ökológiai kockázati potenciált • A környezetmenedzsment rendszert Kialakulása, fejlődése: – törvények, jogszabályok számának növekedése – jogi szabályozás fejlesztése – az érdekelt felek igényeinek kielégítése – új eszköz: vállalti környezeti állapotvizsgálat – további célok megfogalmazása érdekében – önszabályozásra is használják, ön-ellenőrzés Mikor csináltassunk auditálást? - Javaslatok auditálásra • Ha a cél a külső érdekelt felek érdekeinek teljesítése • jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés a célcsoport • hatósági előírások vannak, h kell ilyet csinálni • szabványosítani akarjuk a vállaltunkat, pl. ISO Az auditálás formái: 1. Eredményre irányuló audit: • állapotfelmérés, átvilágítás • a lényege, h egy vállat egy adott pillanatban mennyire felel meg az előírásoknak • cél: a jelenlegi és a kívánatos állapot összehasonlítása 2. Rendszeraudit • környezetmenedzsment rendszer vizsgálata is • cél: ua. + a környmen rendszer külső és belső változásokhoz való alkalmazkodásának, környezeti teljesítmény javításának vizsgálata ICC = Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ajánlása Három fázisú folyamat: 1. az auditálást megelőző lépések: • aud ütemezése • szakértőcsoport létrehozása, feladatok kiosztása • auditálás tervezése 2. Az aud helyszíni folyamata • indítása • vállalati környmenedzsment értékelése (erős és gyenge pontok) • adatgyűjtés, kiegészítő információk • vizsgálati eredmények kiértékelése 3. A helyszíni vizsgálatot követő fázis • jelentéstervezet készítése • zárójelentés összeállítása • intézkedési terv kialakítása, megvalósítása, nyomon követése Audit: = folymat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek (módszeres, független, objektív, dokumentált folyamat) Audtikritérium = előirányzatok, eljárások v követelmények összessége Auditbizonyíték = az auditkritériumra vonatkozó, ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások
