1. kötet. Az alprojekt száma: 2. Az alprojekt címe: NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

H - 1134 Budapest, Váci út 37. postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység

1. kötet Az alprojekt száma: 2 Az alprojekt címe:

NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép Szerzők Benkő Zsolt, Bodóczky István, D. Molnár Éva, Fazekas Márta, Gönczöl Enikő, Horányi Gábor, Horváth Zsuzsa, Kaposi József, Kojanitz László, Lendvai Györgyi, Mándics Dezső, Nahalka István, Ollé János, Pálfalvi Józsefné, Palkó Gábor, Pignitzkyné Lugos Ilona, Trencsényi László, Ütőné Visy Judit, Vass Vilmos, Veres Gábor, Zsakó László

2010. október 29.

NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

1

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az alprojekt száma 2 Az alprojekt címe:

NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép

Almunkacsoport vezető:

Vass Vilmos Szerzők Benkő Zsolt, Bodóczky István, D. Molnár Éva, Fazekas Márta, Gönczöl Enikő, Horányi Gábor, Horváth Zsuzsa, Kaposi József, Kojanitz László, Lendvai Györgyi, Mándics Dezső, Nahalka István, Ollé János, Pálfalvi Józsefné, Palkó Gábor, Pignitzkyné Lugos Ilona, Trencsényi László, Ütőné Visy Judit, Vass Vilmos, Veres Gábor, Zsakó László

Lektorok Halász Gábor – Knausz Imre – Perjés István


2

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


TARTALOM 1. KÖTET/C PEDAGÓGIAI RENDSZEREK ............................................................................................................................ 1 Földünk-környezetünk (Ütőné Visy Judit) ......................................................................................................... 4 Bevezetés ............................................................................................................................................................ 4 Kulcsfogalmak .................................................................................................................................................... 5 Irodalom ........................................................................................................................................................... 74 Művészetek (Bodóczky István) ........................................................................................................................... 75 Bevezetés .......................................................................................................................................................... 75 Kulcsfogalmak .................................................................................................................................................. 82 Irodalom ......................................................................................................................................................... 214 Informatika (Zsakó László) .............................................................................................................................. 217 Bevezetés ........................................................................................................................................................ 217 Kulcsfogalmak ................................................................................................................................................ 222 Irodalom ......................................................................................................................................................29696 Életvitel és gyakorlati ismeretek (Benkő Zsolt) ...........................................................................................29898 Bevezetés .....................................................................................................................................................29898 Kulcsfogalmak .............................................................................................................................................29999 Irodalom ......................................................................................................................................................34747 Testnevelés és sport (Pignitzkyné Lugos Ilona) ...........................................................................................34848 Bevezetés .....................................................................................................................................................34848 Kulcsfogalmak .............................................................................................................................................34949 Irodalom ......................................................................................................................................................41111


3

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK (ÜTŐNÉ VISY JUDIT)

Bevezetés A földrajzoktatás által közvetített ismeretrendszer egymással szorosan összekapcsolódó természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti alrendszerekből épül fel, amelyeknek tartalma a tananyag egyes témaköreiben megjelenő földrajzi fogalmakban ölt testet. A földrajzi fogalmak közül minden témakör esetében kiemelhetők olyan elemek, amelyekhez az ismeretrendszer bővülése-bővítése során számos egyéb földrajzi fogalom kapcsolódik. Ezeket a fogalmakat tekinthetjük a földrajzi ismeretrendszer kulcsfogalmainak. Ezek azok a fogalmak, amelyek valamilyen formában már a földrajzoktatás korai szakaszában megjelennek, és tartalmuk folyamatosan bővül a földrajz tanulása során. A kulcsfogalmak sajátossága, hogy központi szerepüknél fogva összekapcsolják a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti alrendszerek fogalmait és ezzel vázát adják az teljes (egységes) földrajzi ismeretrendszernek. A közoktatás által közvetített földrajzi tartalmak a következő kulcsfogalmakra fűzhetők fel:


4

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak Tájékozódás Világegyetem Környezet Levegőburok Kőzetburok Vízburok Gazdaság Népesség Település Ország Integráció Globalizáció Övezetesség


5

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tájékozódás kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A földrajzoktatás célja, hogy megismertesse szűkebb és tágabb környezetünk jellemzőit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulók képesek tájékozódni a földrajzi környezetben. Alapvető jelentőségű a természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok, jelenségek térbeli és időbeli kapcsolatainak megértésében. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A tanulóknak ismerniük kell a térbeli helyzet meghatározásához szükséges legfontosabb eszközöket. Megérteni: - A

térbeli

helyzetünk

nem

állandó,

hanem

változhat.

A

térbeli

helyzetünk

meghatározásához a világtájakhoz való viszonyunk ismerete a szükséges. - Az északi iránynak kitüntetett szerepe van. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Fővilágtájak


6

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Iránytű c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A tér, - A lakóhely

5-6. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A térkép fogalmát, jellemzőit, illetve a térkép szerepét a térbeli tájékozódásban. - Lakóhelyünk, hazánk majd Európa és a többi kontinens elhelyezkedését a térképen. - Megismerni a térképen történő tájékozódáshoz szükséges koordinátarendszereket. Megérteni: - A térképi ábrázolás és a valós környezet kapcsolatát. - Miért alkalmas a térkép arra, hogy segítségével a térben tájékozódhassunk? - Hogyan, milyen módon használhatjuk a térképet a térbeli tájékozódásban? b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Mellékvilágtájak - Aránymérték (méretarány) - Alaprajz - Domborzati színezés - Keresőhálózat NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

7

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Fokhálózat c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A tér - Az információ


Megismerni: - A földtörténeti időben való tájékozódás sajátos vonásait, a földtörténeti időskála legfontosabb egységeit. - A szemléleti térképolvasás alapján történő térbeli tájékozódást hazánk, Európa és a többi kontinens a térképén. Megérteni: - A földtörténeti és a történelmi idő elérő léptékeit, nagyságrendjét. - A kontinensek egyes tájai eltérő időben alakultak ki, ezért fejlődésük eltérő. - A térkép sokoldalú és objektív információforrás szerepét. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Földtörténeti időszalag - Földtörténeti idő (idők) - Jelkulcs


8

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Tájékozódás a földtörténeti időben - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza


Megismerni: - A Föld mint bolygó helyét a világegyetemben - A térképkészítés elvét, a legfontosabb vetületek sajátosságait - A térkép típusait és jelrendszerét - A távérzékelés szerepét, jelentőségét bolygónk megismerésében - A földtörténet legfontosabb eseményeinek - A társadalmi-gazdasági folyamatok időbeli és térbeli kapcsolatrendszerét - A környezeti problémák térbeli vonatkozásait - A logikai térképolvasás alapján történő információszerzést. Megérteni: - A különböző vetülettípusok sajátosságait, a torzítás eltérésit és következményeit. - A különböző műholdfelvételekről leolvasható információk gyakorlati jelentőségét. - A műholdas helymeghatározás jelentőségét a mindennapi életben. - Különböző típusú és tartalmú térképeken közölt információk összekapcsolása lehetőséget teremt a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezetei folyamatok térbeli sajátosságainak és összefüggéseinek, kapcsolatrendszereinek megismerésére.


9

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Tematikus térkép - Térképi jelrendszer: síkrajz, névrajz, domborzatrajz - Távérzékelés - Műholdfelvétel - GPS c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kozmikus környezetünk - Térképészeti ismeretek - Földtörténet - Népesség- és településföldrajz - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


10

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Világegyetem kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A földrajzoktatás célja, hogy megismertesse szűkebb és tágabb környezetünk jellemzőit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulók nemcsak a földi környezetben, hanem a világegyetemben is képesek tájékozódni. A világegyetem (közismert és a földrajzban is használt nevén: univerzum) összefoglaló csillagászati fogalom, amely minden létező égitest, illetve a köztük lévő tér és anyag összességét jelenti. Olyan folyamatok, mozgások színtere, amelyek döntően meghatározzák a földi életet. A világegyetem fogalmának kialakulása éppen ezért végighúzódik a földrajzoktatás teljes egészén.

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Tapasztalataiból kiindulva a tanulók felismerik a napi és az éves szinten ismétlődő jelenségeket. - Elemi ismeretek égitestekről Megérteni: - A jelenségekben megfigyelhető periodikusságot


11

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Napszak - Évszak - Égitest c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: idő és mozgás

5-6. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? Megismerni: A fogalom kialakítását ebben az oktatási szakaszban a folyamatosan táguló térszemlélet jellemzi. A tanulók az általános iskolában az univerzum tagjai közül a Naprendszer fő jellemzőivel és a Földdel mint lakóhelyünkként szolgáló égitesttel ismerkednek meg. - A Naprendszer tagjait - A Föld mozgásait (keringés, tengely körüli forgás)

Megérteni: - A Naprendszert összetartó tömegvonzás szerepét - A Föld mozgásainak következményét, hatását a földi életre. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

12

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Naprendszer, Nap, Föld, csillag, bolygó, hold - Keringés, forgás, gravitáció - A Nap látszólagos járása c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: idő és mozgás - Ember a természetben: a Föld és az univerzum

7-8. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? . Megismerni: - A Föld bolygó voltából adódó jelenségek területi különbségeit. (évszakok száma, nappalok hossza stb.) - A Föld fejlődésének főbb szakaszit Megérteni: - Az eltérő jellemzők (éghajlati adottságok) hatását az emberek életére. - Földtörténeti idő és a történelmi idő nagyságrendjének eltérését

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Földtörténeti időszalag - Óidő, középidő, újidő - jégkor


13

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Tájékozódás a földtörténeti időben - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza


Megismerni: - Az univerzum szerveződési szintjei - A Naprendszer és a Tejútrendszer jellemzőit, törvényszerűségeit - A Föld mint bolygó helyét a világegyetemben Megérteni: - Univerzum, galaxis (extragalaxis), Tejútrendszer, Naprendszer, Föld – Hold rendszer egymáshoz való kapcsolódását, viszonyait. - A Naprendszerben megfigyelhető törvényszerűségeket - A bolygók mozgástörvényeit és annak következményeit - A világűr megismerésének szerepét és hatását az univerzumról alkotott elképzelésink változásában b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Univerzum, extragalaxis, Tejútrendszer (galaxis), Naprendszer, Föld – Hold rendszer - Fényév, csillagászati egység, - Földközéppontú (geocentrikus), napközéppontú (heliocentrikus) világkép - A Nap gömbhéjai, napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény,


14

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-típusú), kisbolygó, bolygóközi anyag, üstökös, meteor, meteorit - Űrkutatás, műhold - Nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok zenit, ekliptika, - Helyi idó, zónaidő, közép napidő, napév, világidő, delelési magasság, dátumválasztó vonal c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kozmikus környezetünk - Térképészeti ismeretek - Földtörténet


15

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Környezet kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében?

A környezet a felszínen található, bennünket körülvevő élő és élettelen elemek együttese. A környezetet felépítő elemek között sokoldalú, összetett kölcsönhatás alakul ki. A földrajz megkülönbözteti a természeti környezetet és a földrajzi környezetet – ez utóbbi magában foglalja az ember által létrehozott mesterséges környezet elemeit is. A környezet fogalmának fejlődése a közvetlen, megtapasztalható környezetből indul ki. Majd a környezet fogalma a szűkebb és tágabb lakókörnyezeten keresztül fokozatosan tágul, és a középiskolában már globális földi környezetről beszélünk. Ugyanígy fokozatosan bővülnek azok a tulajdonságok, jelenségek, folyamatok, amelyeket a környezet jellemzésekor figyelembe veszünk (pl. az ott élők, az időjárás, a vízrajz, a társadalmi adottságok, a hálózatokkal való elérhetőség). Kiemelkedő jelentőségű kulcsfogalom mivel térbeli keretet ad a földrajzi vizsgálódásnak, illetve kutatásbak. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A közvetlen környezet legfontosabb élő és élettelen jellemzőit, illetve azok változásait Megérteni: - A közvetlen környezet jellemzőinek változását, illetve azok okait


16

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A környezet megfigyelésének, vizsgálatának módszereit és az eredményekből levonható következtetéseket - A környezet védelmének fontosságát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Környezet, környezeti jellemzők - Megfigyelés, vizsgálódás, megfigyelési eredmények - Környezetvédelem, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A környezet védelme, - Állapot, változás, folyamat, - Rendszer - Az energia terjedése - Anyag, halmazállapot - A tudomány természete, Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban


Megismerni: - A szűkebb majd fokozatosan táguló földrajzi környezet legfontosabb természeti (éghajlat, domborzat, vízrajz, élővilág) jellemzőit,


17

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- .A szűkebb majd fokozatosan táguló földrajzi környezet legfontosabb társadalmikulturális (gazdálkodás, települések, nevezetességek) jellemzőit, - A környezetet veszélyeztető folyamatokat, a környezet védelmének eszközeit Megérteni: - A természeti és a társadalmi-kulturális jellemzők közötti legfontosabb összefüggéseket. - Az emberi tevékenységek környezeti következményeit - A felelős környezeti magatartás fontosságát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Síkság, dombság, hegység, formakincs, felszínformálás - Folyó, tó - Karsztforma - Városi környezet, falusi környezet, hulladékhasznosítás, újrahasznosítható anyag - Hazánk nagytájai, életközösségek - Nemzeti park c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A környezet védelme, - Állapot, változás, folyamat, Rendszer - Az energia terjedése, - Anyag, halmazállapot, - A tudomány természete, Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban - Bolygónk a Föld, - Magyarország tájai


18

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - Az egyre jobban kitáguló földrajzi környezet, a kontinensek tipikus tájainak, országainak természeti (éghajlat, domborzat, vízrajz, élővilág) és társadalmi-gazdasági (gazdálkodás, települések) jellemzőit, - .A társadalom környezet átalakító tevékenységét és annak következményeit, a környezetet ért károsító folyamatokat.

Megérteni: - A földrajzi környezet jellemzőinek, adottságainak hatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre, - A környezeti tényezők közötti legfontosabb összefüggéseket, - Az ember környezetátalakító tevékenységének következményeit. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Tipikus táj, természeti táj, kultúráj - Természeti adottságok, társadalmi-gazdasági adottságok - Környezetkárosítás, környezeti probléma c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Tájékozódás a földtörténeti időben - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

19

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - A környezet fogalmának különböző aspektusait, és azok egymáshoz való viszonyát, - A földrajzi környezet alakításában szerepet játszó tényezőket, - A földrajzi környezet változásának fő eseményeit és a változás tendenciáit, - A környezet védelmének hazai és nemzetközi kereteit, a környezet védelmi érdekében hozott legfontosabb döntéseket Megérteni: - A környezeti tényezők közötti kapcsolat és összefüggésrendszert, illetve az egyes tényezők megváltozásának esetleges következményeit - Az emberi környezetátalakító tevékenységének következményeit, hatását a földi életre, a globális környezetei problémák kialakulásához vezető folyamatokat - A tevékeny részvétel fontosságát a környezet megóvásában, - A fenntartható fejlesztés elvének dilemmáit, a megvalósulását nehezítő tényezőket b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Természetes és mesterséges környezet, földrajzi környezet, - Helyi, regionális és globális környezeti probléma, eltartóképesség, - Éghajlatváltozás, globális felmelegedés, elsavanyodás, - Környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biodiverzitás csökkenése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés, elsivatagosodás, - Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlesztés, újrahasznosítható nyersanyag


20

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, - UNEP, ICCP, WWF c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A kőzetburok földrajza - A légkör földrajza - A vízburok földrajza - Földrajzi övezetesség - Népesség- és településföldrajz - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


21

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Levegőburok kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Földünket a világűrrel összekötő, ill. attól elválasztó hatalmas (több tízezer kilométer) vastagságú

gázburkot

nevezzük

levegőburoknak

(légkörnek

vagy

idegen

nevén,

atmoszférának). A külső geoszférák egyike. Alsó része részt vesz a bioszféra kialakításában. A légkör kialakulása feltétele a földi életnek és számos az ember, illetve a társadalom szempontjából alapvető jelenségek, illetve folyamatok kialakulásának és lezajlásának is a helyszíne. A fogalom kialakítása az időjárási jelenségek megfigyelésével, megismerésével kezdődik és a levegőburkot érintő környezeti problémák, illetve az azokban fellelhető összefüggések feltárásával ér véget. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Az időjárási jelenségeket, - A mindennapi életben az időjárási jellemzők megállapítására használt mérőeszközöket és azok használatát Megérteni: - Az időjárás hatását a mindennapi életre


22

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Az időjárás

megfigyelések során

mért

adatok jelentését,

illetve alakulásuk

törvényszerűségeit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Időjárás - Hőmérséklet - Szél - Felhő, csapadék, halmazállapot c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, Az energia terjedése, - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása 5-6. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Hazánk időjárásának és éghajlatának jellemzőit - A Föld éghajlati övezetességének fő vonásait Megérteni: - Az időjárási elemek értékeinek változásában megfigyelhető szabályszerűségeket - Az időjárás és az éghajlat kapcsolatát NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

23

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Az időjárás és az éghajlat hatását a mindennapi élet, a gazdálkodásra b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Légkör, időjárás, üvegházhatás - Középhőmérséklet, hőingás, - Légnyomás,szél - Felhő, csapadék, vízkörforgás, köd, eső, hó, harmat, dér, zúzmara - Éghajlat, éghajlati diagram, éghajlati övezet c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A környezet védelme, - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, Az energia terjedése, - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása - Bolygónk a Föld, - Magyarország tájai


Megismerni: - A légkör jellemző folyamatai alapján Európa majd a kontinensek, tipikus tájak éghajlatának jellemzőit, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

24

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Az emberi tevékenység hatását a levegőburok egyes folyamataira. Megérteni: - A légkör jellemző folyamatai és az éghajlat alakulása közötti kapcsolatot, - Az emberi tevékenység légköri folyamatokat befolyásoló hatásainak következményeit, a csökkentésükre irányuló tevékenységek fontosságát, - Az egyén felelősségét a levegőszennyezés visszaszorításában. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Ózon, ózonréteg elvékonyodása - Hurrikán, tornádó - Monszunszél - Éghajlatválasztó c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Tájékozódás a földtörténeti időben - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza


Megismerni: - A légkör szerkezetét, anyagi összetételét, - Jellemző folyamatait, - Az egyes légköri-időjárási jelenségek kialakulásának okait, illetve összefüggéseit, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

25

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A levegőburkot érintő környezeti problémákat, az azokban fellelhető összefüggéseket Megérteni: - A légköri jelenség, folyamatok kialakulásának okát és a folyamatok, jelenségek összefüggéseit - A levegőszennyezés okit, következményeit, az aktív, felelős környezeti magatartás fontosságát. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Alsó-, középső-, felső légkör, troposzféra, sztratoszféra, - Állandó-, változó-, erősen változó gázok, vendéganyagok, - Üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo), - A felmelegedés és lehűlés módosító tényezői, - Évi közepes hőingás, izoterma, napfénytartam, hőösszeg, - Eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon, trópusi ciklon, hideg- és melegfront, okklúziós front, - Szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, helyi szelek, főn, futóáramlás - Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun, - Tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, felhőképződés, fátyol-, réteg-, gomlyfelhő, csapadékképződés, - Meteorológia, időjárási térkép, - Globális felmelegedés, éghajlatváltozás, savas csapadék, emisszió, transzmisszió, imisszió, szmog c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A légkör földrajza - Földrajzi övezetesség NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

26

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


27

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kőzetburok kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A kőzetburok a földfelszín felső szilárd része, mely a földkérget és a földköpeny felső szilárd részét foglalja magába. Ásványokból álló kőzetek építik fel, melyeknek vastagsága eltérő: a szárazföldek alatt vastagabb, az óceánok alatt vékonyabb. Átmenet a külső és a belső geoszférák között. Folyamatai és ezek következményei meghatározzák a domborzat kialakulását, a felszín változásait (pl. hegységképződés, süllyedékterületek kialakulása, vulkánosság, földrengés), a kőzetek, ásványok, ércek képződését. Ezzel befolyásolják a társadalmak és a gazdaság terület elhelyezkedését. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A fogalom későbbi bevetéséhez kapcsolódó közvetett elemi tartalmakat (pl. a szilárd földfelszín, amelyen élünk, a környezetükben fellelhető kőzetek). Megérteni: - A földfelszín környezetünkben megtapasztalható különbségeit. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


28

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Föld, földfelszín c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés,


Megismerni: - A kőzetburok nem egységes, hanem lemezekre tagolódik - A kőzetburokban lejátszódó fő folyamatokat (vulkánosság, kéregmozgások, hegységek kialakulása) - A legfontosabb kőzeteket. - A felszín átalakulását, formálódását Megérteni: - A vulkáni hegységek kialakulását, illetve a vulkán működését, - A hegységek kialakulásának kapcsolatát a kőzetlemezek mozgásával, a vetődéssel és a gyűrődéssel, - A felszín formálásában szerepet játszó külső erők munkáját. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Kőzetburok, földkéreg, kőzetlemez, törésvonal - Vulkáni kúp, magma, láva, - Vulkáni kőzet: andezit, bazalt, tufa NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

29

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Üledékes kőzet: mészkő, lösz, agyag - Külső erők, aprózódás, málás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, Az energia terjedése, - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Bolygónk a Föld,


Megismerni: - A kőzetburokban lejátszódott, illetve lejátszódó folyamatok helyét a Földön - A kőzetburok jellegzetes folyamainak helyét a földtörténeti időszalagon Megérteni: - A kőzetburokban lejátszódott, illetve lejátszódó folyamatok térbeli összefüggéseit, - A lejátszódott, illetve lejátszódó folyamatok következményeit és hatását egy adott földrajzi helyen a társadalom életére, illetve a gazdaság fejlődésér, - A külső erők területenként eltérő szerepét a felszín formálásában. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Ősföld, röghegység, gyűrthegység, hegységrendszer, medence, feltöltött süllyedékterület NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

30

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Érc, ásványkincs c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Tájékozódás a földtörténeti időben - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza


Megismerni: - A Föld belső szerkezetét, a kőzetburok típusait és azok jellemző felépítését, - A lemeztektonikai folyamatokat és azok következményeit, - Az ércképződés folyamatát, a kőzetek kialakulását és csoportosítását, - A kőzetburkot veszélyeztető környezeti problémákat, Megérteni: - A szárazföldi és az óceáni kőzetlemez eltérő szerkezetének következményeit, - A kőzetlemezek mozgásának következményeit, kapcsolatukat a kőzetburokban lejátszódó egyéb folyamatokkal, - A vulkanizmus és az ércképződés összefüggéseit, - A szerkezeti felépítés (a nagyszerkezeti egység és az ásványkincsek előfordulásának összefüggéseit, - A kőzetanyag körforgását, - A külső és a belső erők eltérő szerepét a felszín formálásában. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

31

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- szilur, devon, karbon, perm, triász, júra, kréta, miocén, harmad és negyedidőszak, glaciális, interglaciális, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holocén) viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás, - gömbhéj, belső hő, geotermikus grádiens, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, asztenoszféra (lágyköpeny, magmaáramlás, - távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó kőzetlemez-mozgás, alábukás, beolvadás, - mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, - vulkáni utóműködés, gejzír, fumarola, szolfatára, mofetta, savanyúvíz, - nehéz-, színes- és nemesfémérc, bázisos-, savanyú- és semleges vulkáni kőzet, telér, bazaltfennsík, kráter- és kaldérakúpos tűzhányó, forrópontos vulkán, - földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), utórengés, tengerrengés - a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, redő, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence - mélységi magmás kőzet, vulkáni kiömlési kőzet, vulkáni törmelékes kőzet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; átalakult kőzet, - kvarc, kősó, homok, homokkő, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, bauxit, vasérc, gránit, riolit, márvány, palás kőzetek, kőzetanyag-körforgás, - fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, - óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, - feltöltött és lepusztult síkság, - külső és belső erők, lepusztulás, szállítás, felhalmozás, - Wegener, őskontinens, Pangea, Laurázsia, Gondwana c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Földtörténet NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

32

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A kőzetburok földrajza - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


33

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vízburok kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A külső geoszférák egyike, felső rétege részt vesz a bioszféra kialakításában. A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található, részei ezen kívül a szárazföld felszíni és felszín alatti vizei, ide értve a sarkvidéki jégsapkákat is. Körforgása révén – amelynek energiáját a napsugárzás biztosítja - a Föld vízkészlete állandó mozgásban van, s így az összes külső geoszférát összekapcsolja. Nem összefüggő burok, de a földfelszín 71 %-át beborítja. A vízburokban lezajló jelenségek, folyamatok hatással vannak Földünk egész életére, befolyásolják az ember életminőségét és korlátozhatják életterét. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A vízburok környezetünkben megfigyelhető elemeit, jelenségeit. Megérteni: - A vízburok egyes elemeire jellemző változásokat, - A víz kiemelkedő jelentőségét a mindennapi életben, - A vizek védelmének fontosságát.


34

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Forrás, patak, folyó, tó, - Felhő, eső, hó c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, Az energia terjedése, - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása


Megismerni: - A vízburok legfontosabb elemeit, azok jellemzőit - A vízkörforgás egyszerű modelljét - A vizek szennyeződésének fő forrásait, a szennyezés mérséklésének lehetőségeit Megérteni: - A vízburok egyes eleminek szerepét a víz körforgásában - A vízszennyeződés következményeit, a vízzel való takarékosság szükségességét - Az ár-és belvízvédelem fontosságát


35

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Talajnedvesség, talajvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, - Folyam, vízgyűjtő, vízválasztó, vízállás, vízjárás - Árvíz, árvízvédelem, - Óceán, tenger c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, Az energia terjedése, - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása, - Bolygónk a Föld - Magyarország tájai


Megismerni: - A vízburok egyes elemeinek térbeli elhelyezkedését, jellemzőit, - A felszíni és felszín alatti vizek legfontosabb környezeti problémáit Megérteni: - Az ember környezet átalakító tevékenységének következményeit konkrét példák alapján - Az óceánok és tengerek szerepét az éghajlat alakításában NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

36

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Víziközlekedés, csatorna, torkolat - Öntözővíz, vízhiány, vízerőmű - Belföldi és magashegységi jégtakaró, hóhatár, gleccser, lavina, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Tájékozódás a földtörténeti időben - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza


Megismerni: - A vízburok tagolódását, az egyes elemek közötti kapcsolatot - A vízburok egyes eleminek sajátos folyamatait, jelenségeit, illetve azok hatását - A víz felszínformáló szerepét - A vízburok erőforrás szerepét - Az emberi tevékenység hatását a vízburok állapotára, a vizek minőségére Megérteni: - A vízkörforgás összefüggéseit - A vízburok mint rendszer működését - A külső gömbhéjak közötti sokoldalú kapcsolatrendszert és kölcsönhatást - A felelős és cselekvésre képes környezettudatos magatartás fontosságát


37

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - vízháztartás, - világtenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhő, sótartalom, hűtő-fűtő hatás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, - felszín alatti víz, karsztforma, - gleccserpatak, U-alakú völgy, jégcsiszolta felszín, tóhátság, fjord - folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, vízlépcső,

belvízvédelem,

ivóvíz,

ipari

víz,

vízforgatás,

vízenergia,

öntözés,

szennyvíztisztítás, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, halászat, tengeri erőforrások szoros, szurdok, kanyon - szakaszjelleg,

hordalék,

hordalékkúp,

zátony,

sziget,

V-keresztmetszetű

völgy

sodorvonal, folyóterasz, jövevényfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, - a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) tómedence-típusok, mesterséges tó, - eutrofizáció, feltöltődés, fertő, mocsár, láp, - beltenger, peremtenger, földközi tenger, - szökőár, vakár, vihardagály, hullám, épülő és pusztuló part, abrázió c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Földtörténet - A vízburok földrajza - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


38

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gazdaság kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A gazdaság a társadalom szükségleteinek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának rendszerét jelenti. Alapesetben egy adott társadalom (ország) keretei között vizsgáljuk, de napjainkban kiemelkedően fontos hangsúly helyeződik a világgazdaságra, mint a nemzetgazdaságok, illetve az azokon átnyúló transznacionális vállaltok bonyolult kapcsolatrendszerére. A gazdaság működésére a rendszerszerűség jellemző, felépítésében a társadalom tagjai (termelők, fogyasztók), a háztartások, az üzemek és intézmények illetve az ezek kapcsolódását biztosító hálózati rendszerek vesznek részt. A gazdaság színvonala, teljesítőképessége meghatározza az adott ország fejlettségét, az ott élő emberek életszínvonalát. 2 .Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A különböző gazdasági tevékenységek során előállított és a boltokban megvásárolható termékeket, azok felhasználási lehetőségeit. - Lakókörnyezetének legfontosabb termelő üzemeit, illetve egyéb fontosabb intézményeit. Megérteni:


39

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Megérti, hogy a legtöbb megvásárolható terméket különböző anyagok felhasználásával üzemekben, gyárakban állítják elő. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Üzem, gyár, iroda, - Árucikk, élelmiszer, ruházat, iparcikk c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, Az energia terjedése, - Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása, - Ember és társadalom


Megismerni: - Az egyes hazai tájakhoz kapcsolódó fő gazdasági tevékenységeket, hagyományos termékeket. Megérteni: - A tájak adottságinak szerepét a jellemző gazdasági tevékenység kialakulásában, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

40

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás - Ásványkincs

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Magyarország tájai 7-8. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Az egyes kontinensek tipikus tájain, illetve fontosabb országaiban folyó gazdálkodás jellemzőit, fontosabb mezőgazdasági és ipari termékeit. - Szerepüket a világ gazdaságában, - A világ vezető gazdasági régióit, országait, - Hazánk gazdaságának jellemzőit, nemzetközi gazdasági kapcsolatink alakulását. Megérteni: - A természeti és társadalmi adottságok, a hagyományok szerepét az egyes térségek, illetve országok gazdaságának fejlődésében, - Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség okait, - A nemzetközi munkamegosztás kialakulásának és a külkereskedelem gyors fejlődésének okát.


41

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Gazdasági kettősség, gazdálkodási mód, fejlettségi különbség, természeti erőforrás - Hagyományos mezőgazdaság, ültetvény, nomád állattartás, oázisgazdálkodás, öntözéses és árasztásos gazdálkodás, farmgazdálkodás, parasztgazdaság, istállózó állattartás - Bányászat, kohászat, energiaipar - Iparág, gépipar, textilipar, elektronika, autóipar, vegyipar, élelmiszeripar - Szolgáltatás, infrastruktúra, idegenforgalom, kereskedelem - Gazdasági körzet, iparvidék - Multinacionális vállalat, GDP, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza


Megismerni: - A mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások legfontosabb termelési módjait, típusait, - Az ágazatok, illetve ágaik szerepét napjaink világgazdaságában, - A világgazdaság területi szerveződésének sajátosságait, a világ vezető gazdasági pólusainak jellemzőit, a fejlődő országok gazdaságának sajátos vonásait, - A gazdaságok fejlettség szerinti csoportosítását, Megérteni: - A természeti és a társadalmi erőforrások szerepének átértékelődését, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

42

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A világgazdaság szerveződésében fellelhető törvényszerűségeket, mozgató rugókat, - A multi- illetve transznacionális vállalatok szerződésének sajátosságait, - A gazdasági fejlődés és a globális válságproblémák kialakulásának összefüggéseit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, gazdasági szerkezet, iparszerkezet, foglalkozási átrétegződés, - Termelékenység, gazdasági növekedés, kis, közepes és magas jövedelmű ország, életszínvonal, konjunktúra, dekonjunktúra, recesszió, - Világgazdaság, nemzetgazdaság, multi- (transz-) nacionális vállalat, - K+F tevékenység, extenzív és intenzív gazdasági növekedés, innováció, fogyasztói társadalom, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), - Bel- és külkereskedelem, külkereskedelmi nyitottság, pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, - Húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, - Élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás, - Vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, - Energiaszerkezet, alapanyaggyártó-

gyáripar, és

ipari

-feldolgozó

forradalom,

ipar;

kézműipar,

iparosodás,

kitermelő-,

nehézipar,

könnyűipar,

élelmiszeripar, - Kulcsiparág, csúcstechnológia, - Anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra gazdasági és társadalmi szolgáltatás, - Ipari park, technopolisz, exportösztönző iparpolitika c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A világ változó társadalmi-gazdasági képe NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

43

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - Hazánk gazdasága a 21. sz. küszöbén - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


44

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Népesség kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A népesség egy adott területen élő emberek összessége, amelyet több szempontból is jellemezhetünk, illetve csoportosíthatunk. Mint a társadalmi környezet legmeghatározóbb eleme szerepe kiemelkedő a társadalmi-gazdasági földrajzi valamint a környezeti folyamatokban. A földrajzi környezetben társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból egyaránt sokféle szerepet tölthet be: termelőerő, fogyasztó, környezetátalakító, a környezeti hatásokat érzékelő, illetve elszenvedő tényező. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A közvetlen környezetünkben élő emberek viszonyát és kapcsolatait, munkájuk, tevékenységük jellemzőit, életmódjuk, szokásaik sajátos vonásait. . Megérteni: - Az emberek közötti különböző típusú kapcsolatokat - A megismert tevékenységek, foglakozások szerepét egy közösség életében. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


45

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Szülő, család, családtag, rokon, ismerős - Munkahely, munkavégzés, munkatárs - Ünnep, szokás, hagyomány c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Megfigyelés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása, - Ember és társadalom:


Megismerni: - Hazánk népességének főbb jellemzőit - .Az egyes nagytájakon élő emberek eltérő tevékenységét, életmódját, hagyományit

Megérteni: - A természeti adottságok hatását a népesség térbeli eloszlására, a munkamegosztásban való részvételre, - Az életmód, a szokások fokozatos átalakulását, az igények változását. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

46

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: -

Magyarország tájai

- Hon és népismeret - Ember és társadalom: az ókori civilizációk


Megismerni: - Az egyes kontinensek, tipikus tájak, országok társadalmi jellemzőit - Hazánk népességföldrajzi jellemzőit Megérteni: - A természeti és környezeti adottságok hatását a népességföldrajzi jellemzők alakulására, - Az eltérő kulturális hagyományok, vallások, szokások hatását a népesség számának, fogyasztási szokásainak alakulására és a munkamegosztásban való részvételre. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Természetes szaporodás, népességfogyás, elöregedő és fiatalodó társadalom, korfa, - Népsűrűség, - Születéskor várható átlagos élettartam, oktatás színvonala - Keresztény, mohamedán, hindu, buddhista és zsidó vallás, - Nemzetiség, egy- és többnemzetiségű állam, nemzeti azonosságtudat (identitás), NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

47

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza


Megismerni: - A népesség nagyrasszok, vallások, nyelvek, élethelyek, tevékenységek szerinti tagolódását - A világ népesedési folyamatainak térbeli sajátosságait, területi jellemzőit, - A demográfiai folyamatok időbeli változásait, Megérteni: - A társadalom tudás-, műveltség- és képzettségszintjének hatását a társadalmigazdasági fejlődésre, - Az eltérő népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági következményeit - A népességrobbanás globális társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Nagyrassz, alrassz, keveréknépek, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, - Indoeurópai-, uráli nyelvcsalád, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás,


48

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Nemzetközi- és interkontinentális vándorlás, ingázás, vendégmunkás, menekült, bevándorló, illegális munkavállalás, népességkoncentráció, belső vándorlás - Népességrobbanás, népesedési szakasz, kor- és foglalkozási szerkezet, akklimatizáció, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Népesség- és településföldrajz - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - Hazánk gazdasága a 21. sz. küszöbén - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


49

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Település kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A település a társadalom földrajzi térben történő elhelyezkedésének színtere. Általában kettős funkcióval rendelkezik: lakó- és a munkahely is egyben. A településekhez kapcsolódnak a demográfiai és gazdasági folyamatok, de elválaszthatatlanok a természet jelenségeitől, adottságaitól is, amelyek befolyásolják a települések társadalmi-gazdasági fejlődését, az ott élők életmódját, életkörülményeit, illetve szerepét a munkamegosztásban.

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A lakókörnyezet, majd a lakótelepülés adottságait (elhelyezkedés, természeti jellemzők, sajátos társadalmi-gazdasági vonások, híres épületek stb.). Megérteni: - A település az ember lakó- és munkahelye, - A települések jelentősen különbözhetnek egymástól b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Lakókörnyezet, lakóhely


50

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Tanya, falu, város - Településrész, városrész (kerület) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: A lakóhely - Ember és társadalom: Térben-időben való tájékozódás


Megismerni: - Hazánk legfontosabb településtípusait, illetve azok jellemzőit Megérteni: - Az egyes településtípusok gazdasági szerepe, funkciója eltérő - A különböző településeken élők életmódja, jellemző tevékenysége eltérhet egymástól.

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Megye, megyeszékhely, - főváros c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: Magyarország földrajza


51

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - Hazánk településhálózatának jellemzőit, a településhálózat és a településszerkezet sajátos vonásait - Az egyes kontinensek tipikus tájaihoz, illetve meghatározó jelentőségű országaihoz kapcsolódó jellegzetes településtípusok sajátosságait Megérteni: - A természeti adottságok, illetve a társadalmi-kulturális hagyományok szerepét a településhálózat, illetve a települések szerkezetének, sajátos képének kialakításában. - Az egyes települések szerepkörének változása mögött meghúzódó természeti és társadalmi-gazdasági tényezőket b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - településhálózat, településszerkezet, - építkezési mód, építkezési anyag - régióközpont - agglomeráció (településegyüttes) - aprófalu, óriás falu c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Magyarország földrajza - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza


52

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - A falu, a tanya és a város legfontosabb típusait, szerepüket a hagyományos, illetve a napjaikban megfigyelhető modern munkamegosztásban. - A városodás és a városiasodás folyamatát, kapcsolatát a népesség térbeli mozgásával. Megérteni: - A természeti és a társadalmi-gazdasági adottságok átértékelődésének hatását a településhálózat, illetve az egyes települések szerepkörének alakulásában. - Az urbanizációs folyamatok elérő társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit és következményeit a fejlett és a fejlődő világban. - A világvárosok szerepét a kulturális és társadalmi-gazdasági globalizációban - A földrajzi környezet, a településtípus és a jellemző tevékenységformák, illetve az életmód, életkörülmények közötti kapcsolatot. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Urbanizáció, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció, slum, gettósodás - City, belső lakóöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv - Alvóváros, bolygóváros - Halmazfalu, szalagtelkes falu - Szórt, sor és bokor tanya - Településhierarchia, központi funkció


53

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Népesség- és településföldrajz - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


54

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ország kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Ország alatt értjük a rendszerint összefüggő földrajzi területet, amelyet a többi ország önálló (szuverén) államnak ismer el. Az egyes országoknak rendszerint politikai/mesterséges és/vagy természeti határaik vannak. Számos egyéb önálló sajátossággal is rendelkeznek: önálló történelem, etnikum, nyelv, vezető, illetve politikai intézmények, nemzeti zászló, himnusz stb.. A regionális földrajz – különösen a regionális társadalmi-gazdasági földrajz - alapvető egysége, amely hagyományosan ezen a szinten értelmezi a földrajzi térben lezajló társadalmigazdasági jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Magyarország legfontosabb jellemzőit, az ország mint önálló területi egység fogalmát Megérteni: - Szűkebb környezetünk, lakóhelyünk egy nagyobb, államhatárral körülvett egység Magyarország – része. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - államhatár


55

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A tér, - A lakóhely - Ember és társadalom


Megismerni: - Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit - Az ország mit társadalmi-gazdasági egység jelentését - Megismerni hazánk helyzetét a Kárpát-medencében és a kontinensen. Megérteni: - Miért és miként lehetséges, hogy egy adott földrajzi területen élő társadalom szervezett országként működjön b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Kárpát-medence, Európa, szomszédos ország c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - A tér NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

56

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A környezet ábrázolása) - Magyarország tájai 7-8. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Hogy az egyes kontinenseken államhatárokkal elválasztott országok találhatók. - Az egyes kontinensek meghatározó jelentőségű országait Megérteni: - Az egyes országok önálló társadalmi-politikai egységek, de megfelelő működésükhöz általában elengedhetetlenek a más országokkal kiépített kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. - Az egyes országokon belül is lehetségesek jelentős társadalmi (pl. kulturális, vallási) és gazdasági fejlettségi különbségek b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Nemzetiség, nemzeti kisebbség, egy és több nemzetiségű ország - Területi fejlettségi különbség - Munkamegosztás, kereskedelem, nemzetgazdaság, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Magyarország földrajza - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza


57

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - Az államhatárok típusait, - Az főbb államformákat - Nemzetgazdaság belső piacainak védelmét szolgáló gazdaságpolitikai eszközöket Megérteni: - Az egyes országokat elválasztó határok kialakulásának, illetve kijelölésének okát, módját, illetve ennek társadalmi-gazdasági hatásit, - Az országok közötti együttműködés kialakulásának okait. - A belső piacok védelmének igényét b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Természetes határ, mesterséges határ - Monarchia, köztársaság, szövetségi köztársaság - Sajátos szerepkört betöltő országok - Országhatáron átnyúló kapcsolatok - Protekcionizmus, kvóta, védővám, szubvenció, Külkereskedelmi nyitottság, pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok


58

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Integráció kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az integráció általános értelemben egységessé válást, hozzácsatolást, összekapcsolódást jelent, de a földrajzban jelenti az egyes térségek, országok közötti különböző szintű és típusú együttműködést is, amelynek az alapja valamilyen, a közösségben érintettek érdekeit szolgáló szakosodás, munkamegosztás. Az összekapcsolódás, a különböző szintű együttműködés napjaink világgazdaságának meghatározó jelentőségű folyamata 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - A társakkal közösen végzett munka megtervezésének, megszervezésének lépéseit, - A lakókörnyezetben dolgozó emberek közötti együttműködés lehetőségeit és példáit. Megérteni: - Az együtt végzett munka eltérő munkamódszerét és előnyös vonásait. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Közös munkavégzés


59

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Megfigyelés - A lakóhely


Megismerni: - A hazai eltérő adottságú tájak, települések között kialakult munkamegosztáson alapuló együttműködés konkrét példáit. Megérteni: - A munkamegosztás és az együttműködés összefüggését, a résztvevők számára előnyös vonásait. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Munkamegosztás, szakosodás, - Együttműködés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: -



60

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - Az egyes iparvidékeken belül, illetve azok között megfigyelhető integráció példáit, - Az egyes kontinenseken kialakult gazdasági együttműködés példáit, - Az Európai Unió kialakulását és működését. Megérteni: - Az együttműködés kialakulásának okait, illetve következményeit konkrét példákon b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Tipikus termékek, árucsere, belkereskedelem, nemzetközi kereskedelem - Európai Unió, NAFTA - Regionális, határ menti együttműködés

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza


Megismerni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

61

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Az integrációk fejlődési szintjeit, - A kereskedelmi, a gazdasági, a pénzügyi és a politikai integráció jellemzőit, illetve ezek megjelenésének földrajzi példáit - Az Európai Unió működésének jellemzőit . Megérteni: - A Föld különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatok okát, - Az integrációs folyamatoknak az egyes országokban tapasztalható társadalmigazdasági hatását, - Az integrációs és a globalizációs folyamatok hasonló és eltérő vonásait., b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), világpiac, - Vertikális vállalati és területi integráció, - Sszabadkereskedelem, vámunió, kereskedelmi társulás, integráció, szabad kereskedelmi övezet, kedvezményes (preferenciális) övezet, közös piac, gazdasági unió, politikai unió regionális gazdasági integráció, - eurorégió, egységes belső piac, áru- és szolgáltatáskereskedelem, regionális politika, húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, kooperáció cserearányromlás, deficit (mérleghiány), - Európai Unió (EU), Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA), Délkeletázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) (létrejötte, nemzetközi jelentősége), c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

62

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Hazánk gazdasága a 21. sz. küszöbén - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


63

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Globalizáció kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Globalizáción a nyugati civilizáció irányításával megindult az egész világra kiterjedő egységesedési folyamatokat, és azok következményeit (univerzalizálódás) értjük. A globalizálódás az élet számos területére kiterjed, átfonja napjaink gazdasági, pénzügyi folyamatait, de befolyásolja kulturális és fogyasztási szokásainkat is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni / felismerni: - A gyerekek mindennapi életét, kikapcsolódását befolyásoló új eszközöket, fogyasztásiés kulturális és szokásokat. Megérteni: - A bennünket ért új hatások hogyan befolyásolják mindennapi életvitelünket, szokásainkat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Internet, telefon, televíziózás, - Szórakozás, táplálkozási szokások.


64

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Megfigyelés - A lakóhely


Megismerni: - Fogyasztási és kommunikációs szokásaink változását, - Más országokból származó termékeket, - Külföldön is ismert nálunk gyártott termékeket, - Hazánkban tevékenykedő külföldi cégeket. Megérteni: - A hagyományos termelési és fogyasztási szokásaink átalakulásának hatását a mindennapi életben. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Külföldi vállalat, külföldi termék, reklám - Bevásárlóközpont c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: -



65

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: - A jelentős multinacionális (transznacionális) vállalatok tevékenységét, illetve azok termékeit. - A jelentősebb multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainak tevékenységét, szerepüket hazánk gazdaságában. Megérteni: - A multinacionális vállaltok tevékenységét befolyásoló tényezőket, - A több országra kiterjedő termelésszervezés jellemzőit, a telephely kiválasztását meghatározó főbb tényezőket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Multinacionális vállalat, leányvállalat, export, import, divat, világtermék - Külföldi befektetés, hitel, adósság, eladósodás - Fejlett gazdaságú ország, fejlődő ország c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza - Magyarország földrajza

9-12. évfolyam: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

66

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - transznacionális

vállaltok

államokon

átívelő,

meghatározó

szerepét

a

világgazdaságban, - A pénzügyi és gazdasági globalizáció hátterében meghúzódó mozgatórugókat, - A globális világgazdaság működésének társadalmi-technikai feltételeit, - A fogyasztási, a kulturális, a nyelvi és az információs globalizáció társadalmigazdasági hatásait. - A monetáris világ jellemzőit Megérteni: - A transznacionális vállaltok termelésszervezésének sajátos vonásait, - A transznacionális vállaltok meghatározó szerepét a K+F tevékenységben, - A globális világgazdaság kialakulásához vezető folyamatokat, - A globalizálódás egyes országok társadalmi-gazdasági folyamataira gyakorolt eltérő hatásait, - A működőtőke és a pénztőke mozgásának sajátosságait - A pénzügyi spekuláció hatását a gazdasági folyamatokra, - A globalizáció környezeti vonatkozásait b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Pénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás, valutaárfolyam, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, hitel, kamat, infláció, - Tőzsde, érték- és árutőzsde, tőzsdeindex, - Tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapír-befektetés, működőtőkebefektetés,


67

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Költségvetési

hiány,

hitelképesség,

eladósodás,

átütemezés,

adóparadicsom,

adósságválság, rövid- és hosszú lejáratú adósság (hitel), rögzített és változó kamatozású hitel, külső és belső adósságállomány, fizetőképes kereslet, spekulációs befektetés, - Rekonstrukciós- és zöldmezős beruházás, innováció, K+F, - Piac, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyképesség, túltermelési válság, gazdasági liberalizmus, konjunktúra, dekonjunktúra, recesszió, - Társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, fogyasztói társadalom, jóléti állam, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), monetáris világgazdaság - Globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás, - Multi- (transz-) nacionális vállalat, anya- és leányvállalat, off-shore cég, - Tudományos-technikai forradalom, tömegáru-termelés, monopolkapitalizmus, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - Hazánk gazdasága a 21. sz. küszöbén - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


68

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Övezetesség kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Övezetesség más néven zonalitás a földfelszín egyik, az éghajlati övekre visszavezethető alapsajátossága. A földrajzi folyamatoknak és jelenségeknek (éghajlat, felszíni formák, vízrajz, növényzet, gazdálkodás stb.) a sarkoktól az Egyenlítő felé, illetve a tengerszint feletti magasságtól függő övezetes (zonális) elrendeződése. Teljesen szabályos megjelenését számos tényező pl. a tengerek és a kontinensek elhelyezkedése, a domborzat befolyásolja. A földrajzi ismeret-, és vizsgálati rendszerének egyik meghatározó elve. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam: a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban?

Megismerni: - Az

alföldi

és

hegyvidéki

tájak

növényzetében,

időjárásában

megfigyelhető

különbségeket, - Az időjárás alakulásának ismétlődő jelenségeit. Megérteni: - A környezetünkben megfigyelhető szabályszerű változásokat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


69

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Időjárás, - Hőmérséklet, szél, felhő c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot, - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása


Megismerni: - A Földön kialakult éghajlati övezetesség jellemzőit, - A függőleges övezetesség sajátos vonásait, - Hazánk

területén

megfigyelhető

természetföldrajzi

övezetességhez

kapcsolódó

jellemzőket. Megérteni: - Az övezetesség fogalmát, - Az éghajlati övezetesség kialakulásában szerepet játszó tényezőket,

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

70

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- Éghajlat, övezetesség, vízszintes és függőleges övezetesség, éghajlati diagram - Forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; - Nedves kontinentális éghajlat, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Ember a természetben: - Állapot, változás, folyamat, - Anyag, halmazállapot - Természet, A természet megismerése, Megfigyelés, kísérletezés, mérés, - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban, - Az ismeretszerzés eredményinek feldolgozása - Bolygónk a Föld, - Magyarország tájai


Megismerni: - Az éghajlati övezetesség megnyilvánulását az egyes kontinenseken, illetve azok tipikus tájain. - A növényzet, a talaj és vízrajzi adottságok esetében megfigyelhető övezetességet. - Az egyes tájak természetes életközösségeit leginkább veszélyeztető környezeti problémákat. Megérteni: - Az éghajlat meghatározó szerepét egyéb természeti jellemzők (vízjárás, növényzet, termesztett növények) alakulásában. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

71

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Tipikus táj - Egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, forró övezeti monszun éghajlat; meleg mérsékelt öv, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán éghajlat, , óceáni éghajlat, nedves-kontinentális éghajlat, száraz-kontinentális éghajlat, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, tajga éghajlat; tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat. - Esőerdő, szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lombos erdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, préri, sztyep, oázis, - Erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, „örök fagy” , - Elsivatagosodás, esőerdők irtása, talajpusztulás, veszélyeztetett faj c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - Kontinensek – távoli tájak és országok földrajza, - Magyarország földrajza


Megismerni: - A természetföldrajzi övezetesség rendszerét, - Az övezetességet módosító tényezők hatását, - Az egyes övezetek, övek, területek (vidék) komplex természetföldrajzi jellemzőit, - Az egyes övezetek, övek, területek természeti egyensúlyát veszélyeztető folyamatokat. Megérteni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

72

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- A szoláris és a valós éghajlati övezetesség összefüggéseit, - A természetföldrajzi és a földrajzi övezetesség kapcsolatát, - Az

egyes

övezetek,

övek,

területek

(vidék)

természetföldrajzi

jellemzőiben

megnyilvánuló összefüggéseket, - Az egyes övezetek, övek, területek természeti egyensúlyát veszélyeztető folyamatok összefüggéseit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? - Szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, földrajzi övezetesség, - Övezet, öv, vidék, terület; - Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség - Egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, monszun vidék, meleg-mérsékelt öv, mediterrán terület, monszun terület, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, mérsékelten szárazföldi terület, szárazföldi terület, szélsőségesen szárazföldi terület, hideg-mérsékelt öv, sarkköri öv, sarkvidéki öv, - Biodiverzitás, élőhely, mesterséges életközösség, galériaerdő, erdős-, cserjés-, füves szavanna, mangrove, nedves és száraz szavanna, macchia, scrub, tőzegmohaláp, pampa, fahatár, - Zonális talaj, intrazonális talaj, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? - A földrajzi övezetesség - A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


73

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom A kormány202/2007.(VII.21.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2002.(XII.17.) Korm.rendelet módosításáról Az oktatási és kulturális miniszter 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelete Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról http://www.kozlonykiado.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK09056.pdf Földrajz kerettanterv az általános és a középiskolák számára, Nemzeti Tankönyvkiadó Jónás Ilona - Makádi Mariann – Ütőné Visi Judit: Az érettségiről tanároknak 2005. Földünk és környezetünk. (Társszerzők:) Budapest, OKI KVK 2004, Kerettantervek a középfokú oktatási intézmények számára OKM 2007 Kerettantervek az alapfokú oktatási intézmények számára OKM 2007 Mándics Dezső: A biológia körébe tartozó kulcsfogalmak fejlesztési terve (kézirat)

Nemzeti alaptanterv, MKM 1995.

Nemzeti alaptanterv, OKM 2007.

Nemzeti alaptanterv, OM 2003


74

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


MŰVÉSZETEK (BODÓCZKY ISTVÁN)

Bevezetés „A műalkotás teljes egyediségre törekszik, valami egész, valami abszolút akar lenni, ugyanakkor azonban bonyolult viszonyok rendszerébe illeszkedik. Független tevékenység eredménye, magasrendű és szabad álmok tolmácsolója, de egyszersmind az emberi civilizációk energiái összegződnek benne. …egyszerre anyag és szellem, egyszerre forma és tartalom. …A műalkotás az idő sodrába merül, és az örökkévalósághoz tartozik. …helyhez kötött, egyéni, és mégis egyetemes tanúságot nyújt. Felül áll azonban különböző értelmezésein, s míg arra szolgál, hogy képet adjon a történelemről, az emberről és magáról a világról, egyszersmind emberteremtő, világteremtő erejű, és olyan rendet szerkeszt bele a történelembe, amely nem vezethető vissza semmi egyébre.” (Henri Focillon1)

A művészetek közös fogalomhálója A művészetek közös fogalomhálója első lépés lehet egy komplex művészetek stúdium előkészítéséhez. Jóllehet voltak már próbálkozások idehaza is a művészetek integrációjára 2, ezek azonban - elsősorban a tanárképzés hiányosságai miatt – nem terjedtek el szélesebb körben. A rokon területek integrációs szándékát általában a teljességre törekvés vezérli, kísérletet

1 2

Henri Focillon: A formák élete. A nyugati művészet. Budapest, Gondolat, 1982. Például a Kútbanéző tanterv, ami az OM honlapjáról ma is letölthető.


75

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


teszünk arra, hogy segítsünk tanulóinknak a darabokra szedett világot „összerakni”, egyben látni. A művészetek esetében a törekvések hátterében a közösségi érzés erősítésének szándéka is ott munkál, nosztalgia az összetartozás, az egység ősi rituális kifejezései iránt, amely során képzeletünkben felsejlik a művészetek egysége.3 Amikor a látvány elemek, a zene, a tánc együtt egy közös célt szolgáltak, az egyének feloldódtak a közös cselekvésben. Azóta azonban sok minden megváltozott a művészetek területén is. Ma a művészet Janus arcú: egyszerre tekint a közösség és az individuum felé. Egyszerre szolgálja az összetartozást és az egyén önállósodását, szabadságát. Ráadásul mindez más-más módon és mértékben történik a különböző művészeti területeken. Mint azt a korábbi kompetencia háló4 summájaként már megállapítottuk a művészetek miden rész-területének megvan a maga sajátos célja (több más mellett), amit ezzel a művészeti területtel lehet a leghatékonyabban fejleszteni5: vizuális kultúra: kreativitás, vizuális kommunikáció dráma és tánc: együttműködés, és összehangolás ének-zene: érzelemkifejezés (érzelmi gazdagság) együttműködés, mozgókép és médiaismeret: ismeretszerző képesség, kritikai gondolkodás Míg a közös éneklés, a tánc, vagy a dráma foglalkozások a közösségi szellemet erősítik, addig a vizuális művészetekkel foglalkozás az individualizálódás irányába hat. Az integráció a művészetek területén sem könnyebb mint a természettudományos tantárgyak esetében. Ennek egyik oka az, hogy sok tanár tantárgyát a művészeti szakképzés előkészítőjének tekinti, vagyis a művészetre és nem a művészettel nevel. Ha időnként elő is 3

A későbbi korok összművészeti alkotásai, pl. az opera mint Gesamtkunstwerk már csak halvány visszfényei az ősi szertartásoknak. Hiszen ott a közönség, a közösség passzív szemlélője az előadásnak. 4 2008- ban az Educatio megbízásából. készítettük el a külöböző műveltségterületek kompetencia hálóját, amelyben azt vizsgáltuk, hogy az adott terület milyen kompetenciákat (képesség+ismeret+attitűd) fejleszt. A művészeteket akkor rész-területenként vizsgáltuk. 5 A Nat-ban a művészetek műveltségterületből az irodalmat kiemelték, így az egyik művészeti ág a költészet (irodalom) ott nem része a művészeteknek.


76

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


fordulnak próbálkozások 6, a tanárok a „szakma” komolyságát féltve, a dilettantizmus veszélyét látják minden integrációs próbálkozásban.

A művészettel nevelés A művészettel nevelés hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonysághoz, a fantázia, a kreativitás fejlesztéséhez. A művészetekkel való foglalkozás segíti az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztését. „A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (azaz az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szocio-kulturális hátrányok leküzdését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét próbálja a maga eszközével segíteni…” (Nat). A fiatalság szokásainak alakulása – a fokozott virtualitás felé fordulás ma különös aktualitást kölcsönöz a művészettel nevelésnek. A művészettel nevelés olyan élménypedagógia lehet, ami megkísérelheti ellensúlyozni a valóságtól való eltávolodást, fokozni a fiatalok kezdeményezőkészségét, kooperációs hajlandóságát. A művészetek különböző ágazatainak egysége A művészetek különböző ágazatainak egysége ma leginkább a laikusok számára létezik, messziről nézve számukra ez a terra incognita: egységes homály. Akik pedig belülről szemlélik, megdöbbennek azon, hogy minél inkább elmerülnek saját szakterületükben, annál inkább távolodnak el még a szomszédos művészeti területektől is. Pedig sok jó példa ismert arra, hogy műalkotások milyen óriási inspirációs forrást képezhetnek más területek számára is.

6

Például Boda Edit könyve (A világfa körül, Helikon Kiadó, 1997.)


77

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A Nemzeti alaptantervben a művészetek műveltségterület körébe tartozik: az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra valamint a mozgókép és médiaismeret. Erősen zavaró, hogy az irodalom itt nem szerepel és az is problémás időnként, hogy a vizuális kultúra és a médiaismeret műveltségi részterületek nem csupán a művészettel foglalkoznak. Ezek esetében a szűkebb bugyorba (művészetek) került a tágabb bugyor (kultúra) és ez időnként zavart okoz. Ezt azonban azért nem bolygattuk eddig sem, mert kiemelkedően hasznos, hogy Magyarországon elsők között vezették be a vizuális kultúra tantárgyat (ami a korábbi rajz tantárgy képzőművészet centrikussága helyett már a „köznapi” vizualitással is foglalkozik), a médiaismeret szükségességét pedig ma már senki sem vitatja. Így azonban ez a két terület – a mindennapi élethez való kapcsolódása folytán – Időnként kilóg a sorból. Vélhetően hasonló problémával találkoznánk a Magyar nyelv és irodalom műveltségterület esetében, ahol a stúdiumoknak csak egy része tartozik a művészetek körébe.

A művészetek kulcsfogalmainak rendszere A különböző művészeti területek azon fogalmait gyűjtöttük össze, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy a művészettel nevelés sikeres lehessen. (Az értelmezés, indoklás szövege viszont a tanároknak szól.) Ebből következik, hogy nem tudományos rendszert (esztétika) vettünk alapul, hanem a pedagógiai gyakorlatból indultunk ki. A halmazból nyilván sokféle csoportosítás elképzelhető. Jelen javaslatunkban olyan kulcsfogalmak köré igyekeztünk csoportosítani a fontos ismereteket, fogalmakat amelyek a művészetek minden területén megjelennek. Figyelemebe kell azonban vegyük, hogy művészetekkel nevelés sajátossága az, hogy az ismeretek átadása legnagyobbrészt olyan gyakorlati, kreatív tevékenységeken keresztül történik, amelyek által az ismeretek élményszerűvé, a tanuló sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást, az alkozó befogadást, így többek között nagy szerepük van az önálló tanulás képességének elsajátításában is. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

78

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az ismeretek pusztán fogalmi elsajátítása a művészetek területén nem nyújt teljes tudást, a megtapasztalás, az élmény, az alkotó befogadás meghatározó szerepet játszik a tanulásban, így nehezebben írható le a tudományos diszciplínák mintájára. A művészetek műveltség terület olyan képességeket, attitűdöket fejleszt, amelyek nem valósíthatók meg pusztán elméleti ismeretszerzés útján. Az összhang vagy az alkotás öröméről, a kommunikációról, kreativitásról lehet beszélni, de igazi hitele csak ezek személyes megtapasztalásának van. Ezért a „Mit kell megismerni”, „Mit kell megérteni” felsorolás mellé bizonyos esetekben felvettük a „Mit kell megtapasztalni” kategóriát is Ezzel nem azt állítjuk, hogy a művészetek területén ne lenne létjogosultsága a fogalmi szintű megismerésnek7 is. Hiszen itt is cél a reflektív gondolkodás, a kommunikáció fejlesztése.

A fogalmak értelmezése

Ma a művészeti neveléssel foglalkozó tanárok jelentős része művészet alatt eleve csak a régi korok művészetét érti. Ezt tükrözi, hogy a kortárs művészet, irodalom, zene, képzőművészet hiányzik a tankönyvekből, a művészetoktatásból. Pedig tanulóinkat nem a múltra, hanem arra a korra kell felkészítenünk amiben ők élnek, ami – Örkény István szavaival élve – időbeli hazájuk. Régi korok kiemelkedő műalkotásai akkor jó eszközei a művészeti nevelésnek, ha azok számukra is relevánsak, ha kortárs keretben értelmezzük, értékeljük azokat.

Korábbi korszakokban nyilvánvalónak tartották, hogy a művészetoktatást legközvetlenebbül az adott kor aktuális művészete befolyásolja, az esztétikai értékrend az elismert mesterek alkotásaiban fogalmazódik meg. A korszakok azonban nem választhatók szét éles 7

Lásd a Vizuális kultúrán belül a Nat 1995-ös változatában külön szerepelt még az alkotás és a befogadás. A későbbi revíziók során ez kimaradt, mivel a merev szétválasztás sok helyen az elméleti oktatás irányába kezdte sodorni a hagyományosan tevékenység-centrikus rajzoktatást. Nézetem szerint a kettő szétválasztásának csak a számonkérésben van létjogosultsága, amint az látható a rajz és vizuális kultúra érettségi feladatainak esetében is.


79

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


határvonallal. Jelenleg is éppen két korszak határán vagyunk: egyszerre érvényesülnek ma (még) a modernizmus és (már) a posztmodern (illetve egyesek szerint az azt is meghaladó művészet) törekvései. Ez az egyidejűség mind a művészeti szakképzésben, mind az iskolai művészeti nevelésben időnként konfliktusokat okoz. A kortárs-művészet8 felfogás három fontos kérdésben különbözik a korábbi modernista elképzelésektől, amelyeknek le kell vonjuk pedagógiai konzekvenciáit. 1. A 20. századra a művész személyisége, és ezzel összefüggésben az eredetiség, a stílus minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott. Az újítás, a különbözés szinte kötelezővé vált, igazi értéknek csak az újdonság elemeivel is rendelkező műveket tekintették. A mű létrehozója a művész, a befogadó passzív szerepre kényszerült. (Ezt tükrözte az alkotás, illetve a befogadás elkülönítése a vizuális kultúra 95-ös alaptantervében.)

A kortárs

művészetben viszont a stílusnál fontosabb a problémafelvetés. Ma egyre inkább elfogadott, hogy a művészet nem néhány művész munkájának eredménye, a művészet társadalmi produktum, a mű létrehozásában nagyon sokan vesznek részt, és a mű végső formáját a befogadóban nyeri el. A „köz” nevelése, az iskolai művészeti nevelés ezért is különleges fontosságú. 2. A modernizmus a művészet értékeit és nyelvezetét is egyetemesnek tartja (ennek jegyében született a „vizuális nyelv” elképzelés is). A kortárs művészetfelfogás szerint minden mű kontextustól függő, nincsenek „örök”, egyetemes értékek, a szép fogalma koronként és kultúránként változik. Ennek pedagógiai következménye: a nyitottságra, toleranciára, mások kultúrájának elfogadására való nevelés követelménye. 3. A modernizmus felfogása szerint a művészet, az alkotás független a mindennapi élettől, a társadalmi problémáktól, az aktualitásoktól. (A vizuális kultúra területén éppen ezért okozott komoly zavart amikor a „köznapi vizualitás” is megjelent a Nemzeti alaptantervben.) A kortárs művészet viszont reflektál a társadalom, a magánélet és a művészet aktuális 8

Kortárs művészeten itt elsősorban a kortárs képzőművészetet értem, bár úgy vélem e tekintetben sok a hasonlósága más művészeti területekkel.


80

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


problémáira. Tapasztalataim szerint a jól megválasztott kortárs alkotások éppen ezért

a

nevelés legjobb eszközei, aktualitásuknak köszönhetően komoly motiváló hatásuk lehet. Ha a művészeti nevelés kellő nyitottságot tanúsít a kortárs művészet iránt, sokkal inkább képes lesz kihasználni a benne rejlő nevelési lehetőségeket. A fentiekből kitűnik, hogy a művészeti nevelés kulcsfogalmainak csomópontjait a (számunkra egyetlen lehetséges) kortárs művészeti gondolkodás alapján határoztuk meg.


81

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak Észlelés, tapasztalás, megfigyelés Értelmezés, megismerés Befogadás Tematika, téma Funkció, forma Kifejezés, közlés Összhang, együttműködés, kooperáció A kommunikáció formái Művész, alkotó Szerep, szereplő Jelentés, hatás Esztétikum Médium, média Alkotás, műalkotás, média-szöveg Kultúra-művészet A kultúraközvetítés formái, intézményei


82

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A fogalmak “fejlesztési tervével” kapcsolatos megjegyzések A kulcsfogalmak sorszámozás kizárólag a könnyebb tájékozódást szolgálja. Nem jelent sem fontossági, sem időbeli sorrendet. A „Mit kell megismerni”, „Mit kell megérteni” felsorolás mellé – ahol elengedhetetelennek tartottam - bizonyos esetekben felvettem a „Mit kell megtapasztalni” kategóriát is A 11-12 évfolyamokon a „Művészetek” oktatása két különböző formában fordul elő: Mindegyik ide tartozó tantárgyból érettségizhetnek a tanulók, számukra a két utolsó évfolyamon az iskolának megfelelő számú tanórát kell biztosítani a felkészüléshez. Ez négy különböző érettségit jelent, amelyek mindegyikének vizsga anyaga központilag kidolgozott. Ezek általában a 9-10. évfolyamon tanultak mélyebb elsajátítását feltételezik. A Nat előír bizonyos (százalékban meghatározott) óraszámot a „Művészetek” tanítására (minden tanulónak) a 11-12. évfolyamokon is.

Az iskolák döntése, hogy ezt miként

használják fel. Van ahol az énekre vagy a vizuális nevelésre fordítják ezeket az órákat. Néhány helyen új tantárgyként, művészetek címszó alatt folyik oktatás, amit vagy az ének vagy a rajz (esetleg irodalom) tanár kap feladatul. A probléma ezzel, hogy ilyen komplex tantárgyra sem tanárképzés nincsen, sem tankönyvek nem léteznek. A gyakorlatban azonban legtöbb helyen ezeket az órákat egyáltalán nem tartják meg (vagy hozzáadják az irodalomhoz). Ezért javasoltam a 9-12 évfolyamok összevonását a művészetek területén.


83

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Érzékelés, észlelés, megfigyelés kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? „Néz, de nem lát”, mondja a mondás. József Attila ismert verssorai is arra utalnak, hogy az érzékelésnek több szintje van: Én úgy vagyok, hogy már százezer éve nézem, amit meglátok hirtelen… (J.A.: Dunánál). W. A Művészetek műveltségterület egyik legfontosabb célja a „nézés” mellett a „látás” kialakítása, az észrevevés-észlelés, az érzékenység fokozása, a megfigyelés tudatos fejlesztése, gyakoroltatása, szerepének megértetése. Az érzékelés, észlelés, megfigyelés elsősorban tevékenységben és nem fogalmi szinten jelenik meg, azonban tudatosítása is lényeges és fogalmi szempontból is jelentős, számos fogalomcsoport rendeződik e kulcsfogalmak alá, például az arányok, árnyalatok, fokozatok stb. Sajátos változata a problémaérzékenység, vagyis a probléma észlelése, ami a művészetben is (más területek mellett) fontos szerepet játszik, és a művészeti neveléssel fejleszthető is. A megfigyelés egy módszer, minden emlékezet alapja. A művészet maga is érzékeltet, megfigyeltet azzal, hogy a témát feldolgozza, kiemeli a “valóságból” ezáltal figyelmet irányít rá, szembesít vele. E kulcsfogalom döntő részben az alsóbb osztályokban kerül középpontba (szemben például az esztétikum fogalmával, ami a felsőbb korosztályokban kap nagyobb hangsúlyt), de felsőbb korosztályoknál is folyamatosan árnyalódhat, gazdagodhat jelentése és alkalmazása.


84

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Sajátos terület az érzékelés, megfigyelés kulcsfogalom kialakításában a térszemlélet alakulása. A kisiskoláskori gyermekrajzok sajátos belső képzeteken és sémákon alapszanak, e korosztály rajzi megnyilvánulásaira jellemző, hogy mindent jellemző nézetből rajzol, a teret nem a perspektivikus egynézőpontú ábrázolással képezi le.

Az ábrázolásaik elsősorban

képzeletvezéreltek, úgy rajzolják a dolgokat ahogyan ők látják, érzelmeikkel átszínezve. Az ő belső valóságuk is megjelenik képeiken. Mivel ez a kifejezésmód nagyon mélyen a gyermeki pszichéből

fakad,

a

megfigyeléseket,

a

szembesítést

a

realisztikus,

látványszerű

megjelenítéssel csak óvatosan, fokozatosan érdemes megtenni. Amikor elkezdődik a látvány alapján történő értelmező rajzolás, az észlelés, a megfigyelések is gazdagabbá válnak. Ezt azonban nem szerencsés túl korán erőltetni, mert a kisgyerek elbizonytalanodik, elveszti a rajzolás spontán önkifejező jellegét. A gyerekekben maguktól is feltámad az igény és fokozatosan rácsodálkoznak a megfigyeléseik nyomán a konkrét valóságra. Ennek nyomán vizuális nyelvi átállás következik be jó esetben, rossz esetben a „rajzi törésnek” nevezett jelenség. A téri viszonyok megfigyeltetésének és tudatosításának ideális ideje ezért a kiskamasz kor. Az érzékelés, észlelés terepe a természetes környezeten kívül az ember alkotta környezetünk is. A mozgóképes művek/szövegek mind mesterséges képződmények. A médianevelés fontos feladata a valóság és az ábrázolt valóság közötti különbségek felismerése, ami érzéki csalódásaink tudatosításával kezdődik a kisgyermekkorban és az ábrázolás „igaz” vagy „hamis” voltának biztos eldöntését célozza meg kamaszkorban. Ennek megítélése azonban már inkább az esztétikai és erkölcsi érzék és nem az érzékszervi tapasztalat függvénye. Időközben megismerkedünk a valós világból szerzett tapasztalataink és az ábrázolási hagyományok változásának szerepével is a „valószerűség” konstruálásában és annak érzékelésében. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai?


85

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megtapasztalni: színárnyalatok, hangok, hangszínek finomabb különbségét is, és megkülönböztetni őket megfigyelni, felidézni látványt, hangot optikai csalódásokat utánzást a kép és a hang viszonyát a mozgóképen a mozgás élményének illúzióját az állóképekből létrejött mozgóképen a valóság illúzióját az elemi művészi tevékenységek során a közös kreativitás élményét a koncentrált auditív figyelmet: zaj – zörej, hang, beszéd felismerését, azonosítását a térérzékelést, a téri tájékozódást, mely a zenei gondolkodást is befolyásolja az énekléssel szembeni félelmek csökkenését a légzés - test – mozgás - hang - ritmus összefüggéseit a közvetlen környezet részleteit egyes érzékszervek kiiktatásával a nevelő és a társak iránti bizalom érzetét (pl. vakjátékoknál)

Megismerni: egyes színárnyalatok neveit (türkiz, bordó, méregzöld, halványlila, zöldeskék stb.) néhány jellemző hangszer hangját az emberi test részeit műalkotásokat, amelyek finom árnyalatkülönbségeket, átmeneteket tartalmaznak az azonosság - különbség, változás, hiány összehasonlítását, differenciálását az emlékezet aktivizálását az auditív észlelést: hangfelismerést, hangdifferenciálást (zaj-zörej, hangszerek, hangok, magas-mély, halk-hangos, rövid-hosszú, gyors-lassú)


86

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az artikulációs és intonációs gyakorlatokat ritmus és mozgásformák összekapcsolását az érzékszervek nevét, a környezet jellemző felfedezési lehetőségeit Megérteni: nézni és látni, hallani és hallgatni nem ugyan az a megfigyelés szükséges a felidézéshez, megjegyzéshez, utánzáshoz, felismeréshez egyszerű (életkornak megfelelő szintű) optikai csalódások és illúziók okát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? arány, színárnyalat, tiszta színek, kevert színek, világosabb-sötétebb, hangosabb-halkabb, magas-mély hangok, szolmizációs hangok,

viszonyítás, hanglejtés, meghallgatni,

ráismerni, hasonlóság, vizuális emlékezet, érzékelés, észlelés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? megfigyelések tanári irányítással A csend, a zaj, a zörej elkülönítése A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése. A hangközhallás megalapozása különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, élmények szóbeli megfogalmazása formák, színek felületek megfigyeltetése és megkülönböztetése mozgások, mozdulatok megfigyeltetése, egyensúly, ritmus és tér-érzékelés műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás új (képzőművészeti, iparművészeti) technikák kipróbálása megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése, különböző szempontok alapján tárgyak, műalkotások csoportosítása összehasonlítások, csoportosítások, adott szempontú gyűjtések


87

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az emberi gesztusok megfigyelése, értelmezése felismertetés, élmény felidézése, memóriagyakorlatok (vizuális, zenei-hang …) utánzás, utánzójátékok, tükrözés, (pl. hallás utáni éneklés, állatmozgások és állathangok utánzása, egyszerű mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése stb. ), másolás, alkalmazás úgynevezett vak játékok ábrázolás látvány alapján felismerések (pl. kezdet és a vég térbeli időbeli struktúrákban, szerkezet, csúcspont…) közös élmény felidézése optikai illúziót keltő egyszerű eszközök készítése 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6 évfolyamon? Megtapasztalni: a tónuskülönbségeket, árnyalatkülönbségeket a különböző nézetek eredményezte különböző képeket a nézőpontváltással bekövetkező változást a látványban optikai csalódásokat saját élményű zenei játék örömszerző és feloldó hatását a valóság illúzióját az interneten, számítógépes játékokban Megismerni: különböző ábrázolási rendszereket perspektivikus ábrázolást az emberi test arányait műalkotásokat lényegkiemelést zenei és ritmusbeli tapasztalatszerzést (hallgatott és megszólaltatott) a zene elemeinek megfigyelését saját élményű zenélés és műzenei példák segítségével


88

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni, felismerni: a nézetek keveredésének, kombinációjának elvét az ábrázolásban a takarás, előtte-mögötte viszony rendjét téri torzulásokat az arányok meghatározó szerepét (minden területen) nézőpont szerepét a látványban különböző hanglejtéseket, hangszíneket hangközöket, hangsorokat, tónusokat, dinamikákat ok-okozati összefüggéseket b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? skála (hang-, szín-), hangköz, tónus, árnyalat, színkeverés, hangszín, hanglejtés, dinamika, árnyékvetés, modell (amit lerajzolunk, szavakkal leírunk vagy lefestünk), ábrázolási rendszerek, mindent a legjellemzőbb nézetből ábrázolni, valósághű ábrázolás, nézőpont, rálátás,

árnyék, árnyékolás, vetett és önárnyék, plasztika, perspektíva,

horizontvonal, távlat, rövidülés (skurc), tanulmányrajz, tolerancia c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? a zene elemeinek megfigyelése saját élményű zenélés és műzenei példák segítségével hangzásbeli különbségek, hangszínek megismertetése, azonosítása a hangzó ritmikai elemek valamint a dalok ritmikai összetevőinek felismertetése szolmizált kottaolvasás, lejegyzés a dallam, a hangmagasság, a tempó, a dinamika, a metrum, a hangerő, a hangszín, a hangzási színezetek, a hanglejtés gyakorlatai, a zenei mozgásformák érzékeltetése zenei karakterek elkülönítése jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbségek tudatosítása NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

89

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése rajzban egyiptomi és görög-római művészet perspektivikus ábrázolás, nézőpontváltással ábrázolás modell, beállítás alapján reneszánsz és barokk művészet ön- és társismereti játékok, bizalomgyakorlatok 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: a különböző napszakok és fény-viszonyok szín-hatásait (pl. fotózással) az optikai színkeverést és más szín-jelenségeket (pl. színreflex) szimultán kontraszthatást “animálódást”, pl. fázisfotókkal, pörgetős füzettel különböző szempontok alapján megfigyeléseket tenni sajátélményű zenei tapasztalatok gyűjtése, amelyek segítik az önmagunk és egymás megismerését, megértését

Megismerni: színkontraszt-fajtákat és hatásukat műalkotásokat hangsorok, hangközök, harmóniák, funkciók adott témához kapcsolódó kultúrtörténeti ismereteket Megérteni: optikai csalódások okait lényegkiemelést a látványban


90

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


részletek és az egész kapcsolatát a látványban, lényegkiemelés, figyelemvezetés módjait színlátás, színérzékelés sajátosságait színreflex fogalmát zenehallgatás során az egész –rész viszonyulását b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? megfigyelési szempont, optikai csalódás, illúziókeltés, vázlat, figyelemvezetés, pillanatnyi benyomás, hangulat, színreflex, optikai színkeverés, tiszta intonáció, fázis (mozgás), animáció, harmonizálás, hangszerelés Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? adott mű vagy látvány megfigyelése adott megfigyelési szempontok alapján adott műhöz vagy látványhoz megfigyelési szempontok keresése időbeli folyamatok megfigyelése, mozgások megfigyelése, megjelenítése animáció impresszionizmus plakát, reklámgrafika mozgóképes reklámok elemzése megfelelő artikuláció a tiszta intonáció, a pontos ritmus, dinamika, forma hangfajok, hangszerek, hangszercsoportok felismertetése, megnevezése hangzás alapján, népi hangszerek felismertetése hangzás és kép alapján zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján egyszerű ritmusképletek és dallamkapcsolatok lejegyzése tanári irányítással A hangkarakterek felismertetése. A legfontosabb dallam- és harmóniai relációk felismertetése és megszólaltatása A tudatos megfigyelés játékai (dráma) Egyszerűbb ön- és társismereti játékok Formák helyes arányviszonyainak elemzése, megítélése. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

91

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Helyszín- és időviszonylatok, illetve

karakter-

és

konfliktusviszonylatok

felismerése,

megfigyelése

a

médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása. 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal Megtapasztalni: különböző modalitásbeli érzékeléseiket összekapcsolni minél érzékenyebb megfigyeléseket tenni, finom árnyalatokat megkülönböztetni problémakeresést, problémafelismerést

Megismerni: alkotókat és műveiket problémákat és megoldásaikat a zenei elemek (ritmus, hang, dallam, harmónia, hangerő, hangszín, forma, műfaj) és a zenében való szerepük rendszerező áttekintését különböző virtuális identitások létrejöttét és működését az információ forrásának hitelességét különböző nézőpontok megismerése különböző mediális modalitások összekapcsolódásának megismerése (multimodalitás) a szimuláció valóságmodellező szerepét (virtuális modellek) multitasking figyelem működését, lényegkiemelő mechanizmusok működését Megérteni:


92

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A különböző modalitások kapcsolatát, a komplex élményt a virtuális térben létezés lehetőségeit és csapdáit az identitáskonstrukció működésének lényegét és következményeit a személyes identitás integritásának szempontjából az információ felkutatásának, szintetizálásának és terjesztésének hatékony módszereit alternatív nézőpontok és normák megértése és tiszteletben tartása a multimodalitás szerepét a jelentésalkotásban valós folyamatok szimulácijának értelmezésére és létrehozására b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? érzékenység, abszolút hallás, spektrum (színek), karakter, szinesztézia, modalitás, önmegfigyelés,

önismeret,

problémaérzékenység,

virtuális

identitás,

szimuláció,

multitasking figyelem, multimodalitás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? összetettebb látvány, műalkotás megfigyelése, felidézése következtetés részből az egészre, képrészletek párosítása a teljes képhez különböző modalitások összekapcsolása (pl. zenére festés probléma

felismerése,

problémaérzékenység

a

problémamegoldásban

(pl.

tárgytervezésnél) A médiaszöveg befogadásának tanulmányozása a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

93

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tempó- és dinamikai különbségek érzékeltetése az éneklés (hangszerjáték) során Kísérletezés anyagokkal, eszközökkel Önmegfigyelés, önismeret


94

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Értelmezés, megismerés kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az értelmezés, megismerés - az alkotáshoz hasonlóan - egyaránt tárgya és módszere a művészeti nevelésnek, vagyis mint fogalom és mint módszer is fontos szerepet játszik a tudás létrehozásában, és mint ilyen a tanulási képességek fejlesztése szempontjából is kulcsfontosságú. A fogalom körébe tartozó gondolkodási folyamatok (az észleletek értelmezése, az analizálás és szintetizálás, összefüggések felismerése, következtetések levonása) egyaránt szolgálják a környező valóság megismerését és a műalkotások befogadását. Míg az észlelés képessége minden ember veleszületett adottsága, a megfigyelés hatékonyságának emelése tanulás útján érhető el. A tapasztalt jelenségek értelmezése pedig szinte kizárólag bizonyos előzetes ismeretek birtokában lehetséges. Ez különösen igaz a különböző médiumokban kódolt üzenetek, illetve műalkotások esetében, ahol a kódrendszer ismerete nélkül alig értelmezhetők a tapasztaltak. A különböző kódrendszerek megismerése mellett szükséges, hogy a tanulók mielőbb tisztában legyenek

a

nézőpont

jelentőségével,

a

kontextus

fogalmával.

Lényeges,

hogy

megkülönböztessék a tényszerű megállapításokat a saját véleménytől, a tényszerű közléseket a művészi kifejezéstől, a valóságot a fikciótól. A személyiségfejlődés szempontjából pedig fontos az önismeret, a reflektív gondolkodás kialakítása. A műalkotások értelmezésében alapvető fontosságú a kontextus ismerete. Különbség lehet az egyes befogadók értelmezése között, és az alkotó saját értelmezése között is. Van a műveknek egy közös, a formai elemek által indukált jelentésmagja, azonban ehhez különböző


95

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


jelentéstartalmak, jelentésmezők kapcsolódhatnak eltérő befogadói élményvilágok és kulturális meghatározottság miatt. Olyan értelmezés is lehetséges, amit maga az alkotó nem is gondolt, mivel az alkotásnak pedig van egy tudattalanul működő része. Alkotó és befogadó részéről kölcsönös jelentésteremtés történik, ezért több érvényes értelmezése és számos jelentésrétege elképzelhető egy adott műnek. Általában van a műveknek kanonizált, közmegegyezésen alapuló értelmezése, azonban a művészeti nevelésben tekintettel kell lenni a saját, ettől különböző értelmezésekre is. Jóllehet a művészi megismerés leginkább magára az emberre fókuszál, az értelmezés elsősorban a műalkotások, előadások, produkciók, média szövegek értelmezését jelenti, a vizuális kultúra területén ez szélesebb körű megismerést jelent, mivel az egyaránt szól a vizuális művészetekről és az ember természeti és mesterséges(épített) környezetéről. Minden látott jelenség, egy közlekedési szituáció, egy fizikai kísérlet vagy egy természeti jelenség a stúdiumok tárgya lehet. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megismerni: az értelmezés alapműveleteit a tipizálás folyamatát a leggyakoribb kódrendszereket, jeleket, jelzéseket a zenehallgatás élményét Megérteni: az észlelés és az értelmezés különbségét a tényszerű megállapítások és a saját vélemény különbségét alapvető összefüggéseket a tartalom és a forma tekintetében


96

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a kódolás-dekódolás alapjait a különböző médiumokban kódolt alapvető jelentéseket b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hasonló, különböző, (tipikus, egyedi), csoportosítás ábrázolás, megfigyelés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? tárgyak, formák, ábrák csoportosítása (pl. „logikai játék” műalkotások csoportostása saját és mások munkáinak csoportosítása közös tulajdonságaik alapján különböző jelenségek hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele a csoportosítások szempontjainak számbavétele aktuális feladatok kapcsán - hangszínek megismerése - emberi hangfajták és hangszerek felismerése - zenei karakterek azonosítása 5-6. osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A térmélység érzékeltetés alapvető módjait módjait a zenei érzékenységet a zeneművek különféle tagolási lehetőségét Megérteni: a térmélység ábrázolása illúzió keltés a zeneművek elemzését a zeneművek értelmezésén keresztül a művek mondanivalóját, gondolatiságát NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

97

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az előadóművész által értelmezett zeneművet b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? térmélység, illúzió, elemzés, véleményalkotás, jelentés, fantázia, jelkép-szimbólum, interpretáció, önkifejezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Optikai csalódások vizsgálata Hangzásbeli különbségek azonosítása Dalkarakterek összehasonlítása A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadása 7-8. osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: a műalkotások értelmezését egy azon zenemű eltérő interpretációját Megérteni: Nézőpontkülönbségből fakadó különbségeket a látványban A nézőpont átvitt értelmű fogalmát, az ebből adódó véleménykülönbségeket b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nézőpont, művészi látásmód, előadói stílus, megértés – megismerés, kétely-elfogadás, lényeglátás


98

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Értelmező ábrák, rajzok készítése Egy alkotáshoz különböző jelentések keresése Énekkarok - zenekarok fajtáinak megkülönböztetése Zeneművek üzenetének értelmezése, befogadása 9-12 osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 9-10 évfolyamon? Megismerni: Kontextus fogalmát egyazon zenemű eltérő interpretációját az eltérő interpretációkból fakadó stíluskülönbségeket, jelentéstartalmi eltéréseket a zeneművek különféle tagolási lehetőségét Megérteni: a kontextus jelentésmódosító szerepét a zeneszerző által értelmezett és átértelmezett valóságot az előadóművész által értelmezett zeneművet a művészi előadásmódok különbözőségeit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Kontextus, analizálás, dekódolás, interpretálás, valóság, fikció


99

reflexió, művészi ábrázolás, tükrözés,

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? műelemzések parafrázis, képátírás szimbólumkeresés a mögöttes tartalom megértésére stílusjegyek beazonosítása a műértés segítésére az érzelmi és gondolati asszociációs képesség megnyilvánulásai


100

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Befogadás kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A művészeti nevelés egyik célja a közoktatásban: befogadóvá nevelés, közönséggé nevelés. Tudjuk, hogy a befogadást is tanulni kell, meg kell konstruálni, hogy értő közönséggé váljunk, a kultúra (saját kultúránk) mélyebb rétegeibe is be tudjunk hatolni. Ehhez meg kell érteni a befogadói folyamatot, meg kell ismernünk összefüggéseit, mélységeit. A befogadás a Művészetek műveltségterület kulcsfogalmaként az alkotás párja, a művészettel való találkozás egyik alapvető módját jelenti: amikor találkozunk egy alkotással (műalkotással), érzékeljük és megfigyeljük, ráhangolódunk, élményt élünk át, értelmezzük és magunkban értékeljük. A befogadás, a mai szemlélet szerint, bár fogalmilag kiegészítő párja az alkotásnak, nem passzív folyamat, maga is hordoz aktív, alkotó elemet, ezért beszélhetünk alkotóbefogadásról: a befogadó a művet magában újraalkotja, mindkét, alkotói és befogadói részről is kölcsönös jelentésteremtés történik. A művészi alkotások igen sokrétegűek. Ma már tudomásul vesszük, hogy a műalkotások a befogadóban nyerik el végső formájukat (R. Barthes), vagyis az olvasó, néző, hallgató személyisége, tapasztalatai, ismeretei függvényében változik, hogy milyen mélységekig képes „felfejteni” egy-egy mű szövetét, illetve, hogy ő milyen jelentést ad hozzá.


101

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A művészi kifejezés – eredeti céljától függetlenül is – „hatás keltés”. Műalkotások esetében alapvető fontosságú, hogy az „megragadja” a befogadót, hogy felkavarja, örömet okozzon, felkeltse érdeklődését, hogy katartikus élményhez juttassa. A befogadói élmény kontextus-függő (például Marcel Duchamp ready made alkotásai mást jelentenek a piacon vagy a kiállítóteremben). Függ a helyzettől, a kortól, a divattól és a közönség ízlésétől. Másképp látta az impresszionisták képeit az adott kor közönsége és másképp nézünk rá ma. Sajátos helyzete a befogadásnak, amikor a saját alkotásainkat „fogadjuk be”, befogadói szemmel pillantunk rá. Ez történhet alkotás közben, vagy utána, amikor már lezártuk az alkotó folyamatot. Ebben a helyzetben is felfedezhetünk váratlan, érdekes dolgokat, nem csak a tudatos alkotói szándékok megvalósulásának minőségét és mértékét, hanem tudattalan, ösztönös tartalmak, jellemzők is felbukkanhatnak. A művészi befogadás, beleélés által fejleszthető az empátia, ami nem csak a művészet, hanem a mindennapi élet szempontjából is fontos (maga az empátia fogalom is először a művészi beleélést jelentette). A befogadás fogalma a befogadói élménnyel együtt az élményszerű megéléstől a reflektált tudatos és árnyalt megélés felé tágul és fokozatosan konstruálódik meg a változatos tapasztalatok révén. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megtapasztalni: természeti szép tudatos megélését


102

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a befogadásra való ráhangolódás élményét a művészi széppel való találkozást hozzájuk közel álló műalkotások segítségével műalkotásokkal való találkozást különböző helyzeteknek megfelelően: ünneplés, megörökítés-felidézés, élményszerzés, múzeum/kiállítás, színház, hangverseny, templom stb. saját vizuális, zenei, táncos, mozgásos, verbális megnyilvánulásaik, alkotásaik és előadásaik befogadását Megismerni: műalkotásokat esztétikai minőségeket (életkori szintjük szerint Megérteni: az esztétikai élmény sokféleségét (nem csak a tetszetős, harmónikus, dekoratív lehet „szép”) a műalkotások különböző szerepeit az ünnepekben, az emlékezésben, az élményszerzésben b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? élmény, érdekes, izgalmas (kaland), megörökítés, ünnep, ráhangolódás

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján. Elemző beszélgetés műalkotásokról Zenehallgatás, zenei élmény jellemzése. Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása. Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése


103

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Érzelmi ráhangolódás zenére, műalkotásokra, mesére Saját alkotásaik megfigyelése, bemutatása Társak alkotásainak, előadásainak, jeleneteinek megfigyelése, jellemzése Műalkotások hangvételének, hangulati jellemzőjének felismerése (pl. szomorú, vidám, fenyegető, ijesztő, játékos, ünnepélyes…) A humor felismerése, megélése Alapkarakterek, mesefigurák jellemzése. A zenei karakterek elkülönítése, motorikus megjelenítése. A főhős és a szereplők megkülönböztetése. A szereplő és helyszín. Izgalmas, kalandos helyzet, történet, mese ábrázolása A kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrákban. A szerkezet megfigyelése a csoporton belüli rögtönzésekben (pl. jelenet indítása, csúcspontja és befejezése). A színház formai elemeinek megfigyelése látott előadásban Versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és mozgáskultúrát fejlesztő játékok és gyakorlatok. Gyermekszínházi előadás megtekintése. Beszélgetés a látottakról. Az emberélet szakaszaihoz, fordulóihoz kapcsolódó hagyományok, szertartások (pl. lakodalom) megismerése. 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6 évfolyamon? Megtapasztalni: az eltérő művészi kifejezési módokat, közléseket eltérő befogadói helyzeteket (múzeumi, barátom-osztálytársam alkotása, saját alkotásom stb.) kapcsolt (esetleg más modalitásbeli) alkotás hatása a műbefogadásra (pl. vers megzenésítése) Megismerni: műfajokat


104

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


művészeti korstílusokat, azok jellemző vonásait Megérteni: különböző korokban más és más volt a jellemző gondolkodás, stílus és szépségeszmény, a szépség fogalma koronként, stílusonként változik mást jelent egy műalkotás az adott korban, amikor készült és mást a mostani befogadó számára (pl. egyiptomi szobrok) több elem együttes hatása: a kontraszthatás, harmónia-összhang b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? stílus, szépségeszmény (kánon), arány, ízlés, esztétikum, karakter c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Gyermekversek ritmizálása, „megzenésítése” Karakterek megfigyeltetése, jellemzése zenében, vizuális művészetekben, drámában Stílustörténet. A zenetörténet és a művészettörténet nagy korszakainak stílusainak átfogó ismertetése. Többször hallott zenei szemelvények felismertetése. Olyan műzenei szemelvények bemutatása, amelyek témái a korosztálynak megfelelően énekelhetők, vagy ritmikája

megszólaltatható,

vagy

valamely

zenei

összetevője

könnyen

reprodukálható (akár hangszeren is) Különböző korszakok szépségeszményének, ízlésének összehasonlítása Műelemzések, élményszerű találkozás műalkotásokkal Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú vizuális alkotásokban A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése. Önálló véleményalkotás fejlesztése a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen zeneművek kapcsán. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

105

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet használatával. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, „olvasása”, értelmezése. Saját és mások munkájának megfigyelése, „befogadása”, összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel. 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: Különböző befogadói reakciókat adott műre Mások befogadói reakcióját saját alkotásunkra Saját befogadói magatartásunk különbségeit eltérő jellegű (pl. populáris és autonóm) alkotások esetében Megismerni: műalkotásokat és alkotóit műalkotások,

alkotók,

irányzatok

fogadtatását

az

adott

korban

és

ma

(pl.

impresszionizmus, szecesszió…) Megérteni: a befogadói élmények különbözőségét, függését a divattól, a kor és a befogadó ízlésétől b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? önkifejezés, közönség, befogadó, nyitottság, közönségfilm, populáris zene, befogadói igények, közönség mint alkotótárs, autonóm/szerzői alkotások, művészfilm


106

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A különféle zenetörténeti korszakok, a kortárs zene legjelentősebb zeneirodalmi alkotásainak megismertetése. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata Jelentős művészek, zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, különös tekintettel a fogadtatásukra az adott korban. Milyennek láthatta az adott kor embere pl. az impresszionistákat, és milyennek látjuk őket ma? A különböző korok populáris zenéinek bemutatása Reklámok képi eszközeinek elemzése A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése Törekvés a verbális közlésre vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolással a zenei mondanivaló kifejtésére vokális és hangszeres zenei szemelvények hallgatása után A zenei korszakokhoz tartozó társművészeti kapcsolódások keresése Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával (dráma) Saját és mások alkotásának befogadása A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése A közönség jellemzése, adott alkotások milyen jellegű közönséget vonzanak A

gyerekek/kamaszok

mint

sajátos

befogadói/közönségréteg,

sajátos

igényeik,

műalkotások gyerekeknek, kamaszoknak Közönségfilmek, közönségzenék, populáris zene: a közönség, a befogadói igények kiszolgálása, a közönség mint alkotótárs autonóm alkotások, szerzői alkotás, művészfilm Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban.


107

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép- és hangkapcsolatok értelmezése élőszóban Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12. évfolyamon? Megtapasztalni: a világ kulturális sokszínűségét, az egyes kultúrák ízlésének, szépségeszményeinek különbözőségét kortárs művészeti élményeket katartikus művészeti élményt komikus és tragikus művészeti élményt kontextusváltás révén jelentésmódosulást Megismerni: Európán kívüli kultúrákat a fotó jellemzőit, műfajait kortárs műalkotásokat minden művészeti ágból a kortárs gondolkodásmódot és művészeti kifejezésformákat az egyes művészeti ágak különböző esztétikai jellemzőit a katarzist mint fogalmat, az élményt azonosítani komikus és tragikus jellegű alkotásokat a kontextus fogalmát


108

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: a műalkotások a befogadóban nyerik el végső formájukat (R. Barthes), vagyis az olvasó, néző, hallgató személyisége, tapasztalatai, ismeretei függvényében változik, hogy milyen jelentést hordoz számára a mű, illetve, hogy ő milyen jelentést ad hozzá, kölcsönös jelentésteremtés történik a befogadás kontextusfüggő a kortárs művészet és gondolkodásmód sajátosságait, jelentőségét, kortárs művészet aktualitását hogy „esztétikák”,” ízlések” és nem esztétika és ízlés van hogy a katarzis-élmény az esztétikum fontos jellemzője b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kortárs művészet, katarzis, komikum, tragikum, jelentés, kontextus c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása, a koncertélmények megbeszélése, a zenei olvasmányélmények értelmezése Világzenék megismertetése, Európán belüli és azon kívüli általános művészeti ismeretek bemutatása. Napjaink világszínházi törekvései. Tájékozódás valamely Európán kívüli

kultúra

művészetéről

a történelmi,

kultúrtörténeti

összefüggések

figyelembevételével. A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének megfigyeltetése A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során. Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése és alkalmazása A komikum és a tragikum elemzése, jellemzése NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

109

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A színészi munka alapszintű elemzése. Előadás elemzése. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése. A látott előadások értelmező bemutatása. Műalkotások,

építészeti

ábrázolásban.

és

természeti

Műalkotások

térélmények

elemzése

megfogalmazása

során

saját

szóban

vélemény

és

árnyalt

megfogalmazása. Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között Összehasonlító műelemzés. Összehasonlító tárgyelemzés (pl. különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása). Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása. Napjaink mozgásművészete Kritikai látásmód fejlesztése az előadóművészet területén (verbális és esszé jellegű megnyilatkozások a zenei ízlésről, az elemző, összehasonlító képesség fejlesztése) A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Vonzónak talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálása. Saját alkotófolyamatban a jó és a rossz döntések elemzése. Saját és mások munkájának elemzése, értékelése. Önálló véleményalkotás a csoportos és az egyéni megszólalásokról. Ösztönzés az egyéni előadásmód, érzelmeket tükröző önkifejezés vállalására.


110

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Téma kulcsfogalom fejlesztési terve

1.Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Ahhoz, hogy a tanulók megértsék, miről tanulnak, s élményeik valódi tudássémákat hozzanak létre, képesnek kell lenniük arra, hogy a saját és mások cselekvéseit intellektuális szintre emeljék. A téma az irodalomban általában egy történetelemet tartalmazó szókapcsolat, ami azt írja le, amiről a mű szól. Ha a tanuló képessé válik arra, hogy a tágabb ill. szűkebb témáját meghatározza egy műnek, akkor könnyebben megtalálja a téma valósághoz való kapcsolódását, s látja meg annak metaforikus és szimbolikus tartalmait. A téma kifejezést gyakran a probléma, a konfliktus jelölésére is használják. A képzőművészetben a téma elsősorban ábrázoló alkotások esetében meghatározó tényező. Szoros összefüggésben van a mű tartalmával. Jelentőségét mutatja, hogy a festészetben a témák alapján alakították ki a műfaji kategóriákat: történelmi kép, csatakép, portré, csendélet műfajokról beszélünk. A képek tartalmát a téma, a kompozíció, a hangsúlyok, a megjelenítés módja, a közvetítő médium együttesen adják. Ezért a kép alkotása, vagy befogadása során a téma megállapítása ( pl. csoportkép, virágcsendélet, utolsó vacsora) előre mutat a tartalomra is. A téma kifejezést általában az órai munka fókuszában álló problémakörre használjuk. A tanári munka egyik sarkalatos pontja a motiválás amiben a megfelelő aktuális, diákokat is érintő témák választása nagy szerepet játszik.


111

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A zenében a téma fogalma másképp jelenik meg, mint az egyéb művészeti ágakban. Bár egy zenemű témája is az alkotó világról való gondolkodását, az abban való cselekvését vagy éppen aktuális érzelmi állapotát jelenti, ez azonban nem minden esetben „fordítható” le a pontos fogalmi értelmezés szintjére. Az alkotó és a befogadó számára a zenemű más-más értelmezést nyerhet különösképpen akkor, ha abszolút zenét hallgatunk. Az abszolút zenét nem jellemzi a konkrét tárgyszerűség, a szavakkal történő konkrét leírás (pl. J. S. Bach: d-moll toccata és fúga). Az alkotó világképét pusztán a zenei összetevők (dallam, ritmus, harmóniák…) akusztikus gesztusai ábrázolják. Mégis kifejezésre jut az alkotó elképzelése ugyan úgy, mint a szöveges zenék esetébe, ahol a gondolati tartalom kifejezése már konkrét (lásd. opera, dal, kórusmű…). A szöveg nélküli alkotások címe (zeneszerző általi, vagy éppen az utókor találó elnevezései), ha valóban összhangban van az elhangzó művel, (Molnár Antal szerint) „asszociációs gyújtópontnak” tekinthető. Ez adott esetben elindíthatja a hallgató képzeletét, de nem biztos, hogy közelebb visz a műhöz, lehetséges, hogy inkább elterel. Bartók Béla Medvetáncának pergő zongora balkéz szólama közvetlenül valóban az állat kiszolgáltatottságát jelenti, de áttételesen csak a külső tényt ábrázolja, hiszen itt az emberi kiszolgáltatottságról van szó. (Nem véletlenül ihlette a darab József Attilát azonos című versének megírására!). Abszolút zene esetében döntő a zenei gesztusokban rejlő kifejezőerő, a minden konkrét cselekmény, szavakba önthető fogalmi meghatározás nélküli közlés. A programzene a hallgatóság, a közönség tájékozódását segíti. Nem tévesztendő össze a zenei illusztrációval, mivel a zeneszerző által megadott program nem pontról pontra követi a zenei folyamatokat, hanem segít elmélyíteni e megértést, a vizuális asszociációt, az érzelmi – eszmei tartalom megértését. A témát felfoghatjuk egy adott zeneművön belüli egységnek is. Klasszikus értelemben témáknak nevezzük az adott zenei forma vezérfonalaként felhangzó dallamokat. Ezek a formát tagolják, a cselekményt előreviszik, s legtöbbször alá-fölérendeltségi viszonyban állók. Így jelenik meg pl. a szonáta – forma esetében a főtéma, melléktéma és a zárótéma egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolódó, asszociációt ébresztő dallamvilága. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

112

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: ugyanaz a téma több történeten keresztül is körüljárható, és más tartalmakat fedhet fel ugyanazon téma különböző tevékenységek gyakorlása során különböző élményt nyújt

Megismerni: egyes témákhoz kapcsolódó meséket, nagy történeteket az életkoruknak megfelelő,jelentős témákhoz kapcsolódó fontosabb művészeti alkotásokat (pl. azonos témák különböző festői, szobrászi feldolgozásait. életkorhoz igazodó abszolút zenéket, zenei szemelvényeket a mögöttes tartalmak értelmezésével azonos témák feldolgozásait a különböző művészeti ágazatok területéről (tánc, ének, kép stb.) éneklésre és zenehallgatásra szánt szöveges zeneműveket – dalok, kórusművek jellemző motívumok jelentéstartalmait Megérteni: téma és a kifejezőeszközök – tartalom és forma összefüggéseit a fiktív és a valóságos elemek közötti különbséget a reális és irreális elemek közötti különbséget az énekelt és hallgatott zeneművek tartalmait, üzeneteit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

113

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


probléma, főszereplő, mellékszereplő, jelenet, jelmez, kellék, tartalom, állókép, reális-nem reális, képzelet-valóság, motívum, ünnep, szövegértelmezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? mesék, mondák, legendák motívumainak megjelenése és megjelenítése állattörténetekhez kapcsolódó témák megjelenítése természeti jelenségek, az ember és környezete kapcsolatainak felfedezése az egyéni és közösségi létezés és alkotás fontos történetek megjelenése és megjelenítése különböző művészeti (alkotó) tevékenységekben gyermekoperák zsánerképek – karakterzenék programzenék 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: egyes témákhoz kapcsolódó történeteket a történetalkotás élményét jellemző motívumok megjenésével, megjelenítésével járó érzetet hasonló témák különböző eszközökkel való megjelenítésének élményét az egyéni és a közösségi alkotómunkát a zenei összetevőkben, alkotóelemekben rejlő eltérő kifejezési módokat Megismerni: a témákhoz kapcsolódó művészi alkotásokat a téma-tartalom-kifejezőeszköz jellemző együttjárásait az életkoruknak megfelelő, jelentős témákhoz kapcsolódó fontosabb művészeti alkotásokat


114

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a témákhoz kapcsolható, az életkoruknak megfelelő kifejezőformákat Megérteni: az alkotás és a befogadás közötti összefüggéseket és különbözőségeket a téma és a megjelenítés módja közötti összefüggéseket a valóságos és a fikció közötti hasonlóságokat és különbözőségeket a fantázia szerepét a világ megértésében a fikció és a valóság témához való viszonyát a zeneszerzői szándékot b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? történet, cselekmény, esemény, mozzanat, üzenet, feszültség, dráma, szituáció, szimbólum, fordulat, fordulópont, nézőpont, asszociáció, program, programzene c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? kalandos történetek közösségekről szóló történetek történelmi témák műfaji sokszínűség szöveges zenék, operák – daljátékok programzenék 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: ugyanazon téma feldolgozását különböző technikákkal a nem szokványos technikák alkalmazásával járó érzetet a különböző stílusok megjelenítésével járó érzetet


115

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: különböző témákhoz kapcsolódó művészi alkotásokat a téma-tartalom-kifejezőeszköz jellemző együttjárásait a téma-tartalom-kifejezőeszköz nem jellemző együttjárásait az életkoruknak megfelelő, jelentős témákhoz kapcsolódó fontosabb művészeti alkotásokat a témákhoz kapcsolható, az életkoruknak megfelelő kifejezőformákat a kortársak, a kortárs művészet gondolatait egy-egy téma kapcsán zenemű elemzéskor a formaalkotó témák viszonyulását és jelentését abszolút zenék témáit a programzene és a zenei illusztráció közti különbséget az abszolút zenék gesztusait, gondolatiságát, érzelemvilágát Megérteni: a különböző értelmezésekből adódó nézetkülönbségeket a művészetek szerepét a témák kor függőségét, illetve azok okát a programzene és a zenei illusztráció közti különbséget az abszolút zenék gesztusait, gondolatiságát, érzelemvilágát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? metafora, kompozíció, jelentés és hatás, bevonódás, kooperáció, montázs, expozíció, konfliktus, lezárás, abszolút zene, illusztráció (zenei) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? irodalmi témák történelmi szituációk erkölcsi problémák életkori problémák NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

116

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


kommunikáció, média „A mozgóképi elbeszélés” abszolút zenék „témái” szöveges zenék, operák – daljátékok, musical programzenék 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12 évfolyamon? Megtapasztalni: a témával kapcsolatos kifejező közlés problémáit mások formai megoldásainak kipróbálását aktuális társadalmi problémák felvetését a társadalmi problémák megjelenése és megjelenítése művészi eszközökkel egyéni és közösségi alkotómunka A nem lineáris történetmesélés sajátosságait (hipertext) Megismerni: kortárs és klasszikus alkotókat és alkotásokat a kifejezőeszközök alakulását a művészettörténetben a művészeti ágak egymásra hatását a társadalmi problémák, témák megjelenése a művészettörténetben a művészet mint propaganda-eszköz kortárs művészek alkotásai a zene mint illusztrációs eszköz a hipertext felépítését Megérteni: a valóság és a művészetek viszonyát a téma-tartalom-kifejezőeszköz jellemző együttjárásait a téma-tartalom-kifejezőeszköz nem jellemző együttjárásait


117

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az életkoruknak megfelelő, jelentős témákhoz kapcsolódó fontosabb művészeti alkotásokat a témákhoz kapcsolható, az életkoruknak megfelelő kifejezőformákat a kortársak gondolatait egy-egy téma kapcsán ugyanazon téma feldolgozása koronként változó a művészeti alkotások hatásmechanizmusait a nem lineáris és a lineáris történetmesélés eltérő szabályszerűségeit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? reflexió, asszociáció, feldolgozás, nem lineáris és lineáris történetmesélés, hipertext, hatásmechanizmus c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? irodalmi témák azonos téma különböző problémakörei történelmi szituációk felidézése erkölcsi problémák felvetése életkori problémák megvitatása kommunikáció, média művészeti alkotások megismerése és elemzése hipertext, nem lineáris szöveg szerkesztése (társ-) művészeti alkotások felkutatása azonos témák különböző problémaköreinek kutatás


118

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Funkció, forma kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az ember által létrehozott dolgok (legyen az egy köznapi tárgy, egy térkép vagy egy dal) formai megjelenését a szándékolt funkció, közlési szándék, az elérni kívánt hatás határozza meg. A célszerűség meghatározó jelentőségű minden gyakorlatias vagy művészi alkotó tevékenység során. Az ember sajátja, hogy munkavégzés vagy a művészi alkotó tevékenység során képzeletébem többé-kevésbé megjelenik a

végső produktum, ami nagyrészt

meghatározza az odavezető utakat, a megfelelő médiumok, anyagok, technikák kiválasztását, az elkészülő mű formai, szerkezeti jellemzőinek alakulását. A művészi alkotó tevékenység sajátja azonban az is, hogy a folyamat során az eredeti elképzelés sokat változhat, még az alkotás során felmerülő véletlenek is gazdagíthatják a végső produktumot. Az ember alkotásai, megnyilvánulásai, (pl. általa készített tárgyak, építmények) gyakorlati vagy lelki, spirituális funkciót töltenek be, de gyakori a kettő keveredése is (pl. emlékbe kapott óra). Ennek megfelelően az objektumok, közlések, előadások formai jellemzőit gyakorlatias funkciók és/vagy esztétikai szempontok határozzák meg. A 20. századi nyugati esztétikájára jellemző a funkcionalizmus az, hogy a gyakorlatias célú megoldásokat a szerkezetet, a funkcionális formákat (pl. áramvonalas forma), az alkalmazott anyagokat vagy egyéb elemeket önmagukban is esztétikusnak tekintik. A tartalom és forma egysége tehát a köznapi, gyakorlati tárgyak, cselekvések esetében ugyanannyira jelen van, mint a művészeti alkotásoknál, és a kommunikáció minden formájára is jellemző, hogy a közlési szándék határozza meg a közlés formáját, technikáját, stílusát.


119

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A funkció/tartalom és forma összefüggésének megismerése, illetve felismerése alapvető fontosságú a befogadás és az alkotás, a közlés, kifejezés szempontjából egyaránt. Hasonló módon a természeti jelenségek vagy a kultúra bármilyen megnyilvánulási formájának értelmezésénél is fontos az ok-okozati összefüggések felfedezése. A művészet fogalmának változása szorosan összefügg a művészet céljának változásával. Különböző korokban, kultúrákban más-más funkció kerül előtérbe. A mű célja lehet: mágia, gyönyörködtetés, megismerés, elgondolkodtatás, szórakoztatás, provokálás, reprezentálás vagy népszerűsítés. Egy-egy mű természetesen egyszerre több célt is szolgálhat és az eredeti (szándékolt) funkció mellett további, eredeti szándéktól független funkciókat is betölthet. Ilyen például az értékképzés (a művek akkor is értéket képviselnek, ha ezt nem tűzik ki célul), az új létrehozása (a műalkotások eredeti, új valóságot képviselnek), szimbolizálás (a műveket gyakran tekintik egy-egy eszme megtestesítőinek), terápia (bizonyos művek kiválóan alkalmazhatók terápiás célból). 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: a különböző létállapotok művészi tükröződését a jelentésadást és jelentés-felismerést különböző funkciójú épületek, terek, tárgyak használatát azonos funkciójú különböző formájú tárgyak használatát plasztikus anyagokból elemekből konstrukciókat létrehozni (homokozás, legó, építőkocka, agyagvár építés stb) Megismerni: az alapvető művészeti ágakat


120

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a világ jelenségeinek művészi ábrázolását, kifejezését a legismertebb alkotókat és a hozzájuk tartozó alkotásokat a jelentéstartalmakat kifejező formákat a jelentéstartalmakat leginkább kifejező művészi eszközöket használati tárgyak, épületek különböző funkciójú részeinek különbségeit mindennapi tárgyak alapvető funkcionális működtetését … Megérteni: az alkotói szándékot a műalkotások esetében az alkotói szándékot saját és társai alkotásainál az alkotói jelentéstartalmakat alapvető funkcionális formakapcsolatokat, tárgyelemek szerepét (pl kancsó füle, csavar és menet…) különböző anyagok konstrukciós és esztétikai jellemzőit (képlékenység, teherbírás stb) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? művészet, művészeti ágak, fantázia-képzelet, jelentés, kifejezés, látvány, ábrázolás, technika, kivitelezés, beleélés, értelmezés, hangulat, forma, funkció, formakapcsolat c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? a természeti látványok megfigyelése és azok művészi ábrázolásai karakterábrázolások, jellemek alkotói megjelenése és megjelenítése azonos létállapotok kifejezése az eltérő művészeti ágakban képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése különböző funkciójú épületek, terek, tárgyak összehasonlítása azonos funkciójú különböző formájú egyszerű tárgyak összehasonlítása (olló, csavar…)


121

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: az alkotások jelentés-felismerését egy azon problémakör többféle művészi megjelenítését mechanikus tárgyak működését (csipesz, olló, ) konstrukciós helyzeteket, problémákat (pl. egyensúly) Megismerni: az alkotók és a hozzájuk tartozó alkotásokat az alapvető műfajokat a korstílusokat, stílusirányzatokat a tartalmakat kifejező alapvető formákat különböző térlefedési módokat (boltív, kupola stb) azonos funkciójú épületek, tárgyak különböző formai változatait, ennek hatását a használatra különböző kultúrák építészetét és tárgykultúráját, építészeti stílusait egyes állatok, növények formavilágát, struktúráját (csiga, kagyló, mákgubó…) Megérteni: az alkotói szándékot:a mű célját, okát, funkcióját a műalkotás „üzenetét” az ábrázolás és a valóság kapcsolatát az alkotói mozzanatot a befogadásban a jelentésadást és a jelentés-felismerést saját és társai alkotásainál különböző térlefedési módok statikai elvét egyes állatok, növények formavilágát, struktúráját (csiga, kagyló, mákgubó…) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


122

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


szerep – rendeltetés – funkció, művészi látásmód, műfaj, stílus, tartalom és forma, befogadó – alkotó, átélés, élmény, hatás, figyelemvezetés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? mozgásélmények, időbeli folyamatok, változások megfigyelése és ábrázolása gondolatok, érzelmek kifejezése a művészeti ágakban tanult kifejezőeszközök, módszerek használatával kifejező technikák, alkotói módszerek ismerkedés a művészettörténet kiemelkedő alkotóival és alkotásaival a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése figyelemvezetés ábrák, plakátok esetében 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: ugyanazon téma feldolgozását a különböző médiumokban a stílusirányzatokat a műfajok funkcióját bonyolultabb mechanikus szerkezetek ergonómiai jellemzőit (pl autó…) elektronikus szerkezetek ergonómiai jellemzőit (mobiltelefon, számítógép stb.) Megismerni: alkotókat és alkotásaikat a korstílusokat, stílusirányzatokat a műfajokat a funkciók szerinti ábrázolási eltéréseket a tartalom és forma összefüggését és differenciáltságát Megérteni:


123

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a művészetek funkcióját a művészeti ágak kifejezési módozatait az ergonómia jelentőségét a tárgyak, épületek tervezésében az alkalmazott művészetek és a képzőművészet fogalmát,i különbségeit b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? megjelenítés, megörökítés, ábrázolás, kompozíció – struktúra – szerkezet – felépítés, differenciálás, jelkép – szimbólum, médium, technikai médium, webdizájn,

népi

tárgykultúra, formatervezés, dizájn, ergonómia, alkalmazott művészetek, iparművészet, képzőművészet c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? a látható világ jelenségei és azok művészi megfogalmazásai a különféle funkciók szerinti ábrázolás értelmezése a kifejezés, közlés különféle technikáinak vizsgálata műfaj és stílusismeret formák és arányviszonyok vizsgálata


124

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


elemző beszélgetés a műalkotásokról tárgy más funkcióra való átalakítása mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép- és hangkapcsolatok értelmezése élőszóban vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján egyszerűbb és bonyolultabb mechanikus szerkezetek (pl autó…) ergonómiai jellemzőinek összegyűjtése, elemzése, ergonómiai szempontjainak összegyűjtése elektronikus szerkezetek ergonómiai jellemzőinek összegyűjtése, elemzése (mobiltelefon, számítógép stb.) webdizájn, honlapok, programok és felületek (?) ergonómiai jellemzőinek összegyűjtése, elemzése 9-12 osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12 évfolyamon? Megtapasztalni: a probléma-kifejezést a műalkotásokon keresztül képalkotás vagy térbeli alkotások eltérő formai megoldásait a művészeti tapasztalás beépítését a saját munkákba használati tárgyak (pl. öltözet, mp3 lejátszó...) funkcionális különbségeit és ezek kapcsolatát anyagukkal, formájukkal,, ennek hatását használójukra a probléma-kifejezést az alkotásokon keresztül az eltérő formai megoldások megjelenítését a művészeti tapasztalás beépítését a saját munkákba Megismerni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

125

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a művészetek alakulását a századok során a művészeti ágak hasonlóságait és különbségeit az összefüggéseket a valós és az ábrázolt valóság között a műalkotások, alkotások funkciók szerinti besorolását Megérteni: a műalkotások történelmi, társadalmi rendeltetését a műalkotások morális, erkölcsi tartalmait a műfaji sokszínűséget használati tárgyak (pl. öltözet, mp3 lejátszó...) funkcionális különbségeit és ezek kapcsolatát anyagukkal, formájukkal,, ennek hatását használójukra tárgyak, alkotások esztétikai tulajdonságainak funkcionális hatását a műalkotások történelmi, társadalmi rendeltetését a műalkotások morális, erkölcsi tartalmait a műfaji sokszínűséget b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? tükrözés – reflexió, valóság – fikció, asszociáció, világkép, analizálás, feldolgozás, átértelmezés, konstruálás, esztétikai minőségek, lényeglátás, jelenismeret, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? jelenségek megfigyelése adott szempont alapjána mindennapi élet megnyilvánulásainak vizsgálata a művészeti alkotásokban


126

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a műalkotások kompozíciójának elemzése műelemzés a formai jegyek alapján a művészeti hatás értelmezése, önálló véleményalkotás párhuzamok keresése a művészeti ágak egyes alkotásai között összehasonlító műelemzés következtetések levonása az elemzések kapcsán művészeti alkotások csoportosítása, műfaji besorolása mozgóképi

szövegkörnyezetben

megfigyelt

emberi

kommunikáció

értelmezése, jelentéstulajdonítás élőszóban és írásban jelmeztervezés, díszlettervezés tárgyalkotás, tárgytervezés, tárgyelemzés öltözködés kedvenc tárgyak a

mindennapi

élet

megnyilvánulásainak

vizsgálata

a

művészeti

alkotásokban a műalkotások elemzése következtetések levonása az elemzések kapcsán mozgóképi

szövegkörnyezetben

megfigyelt

asszociatív-intellektuális

képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban mozgóképi

szövegek

értelmezése

alapján

feltevések,

állítások

megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól


127

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kifejezés, közlés kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A két rokon értelmű, ám némileg eltérő jelentésű szóval különböztetjük meg a művészetek műveltségterület körébe tartozó kommunikációs aktusokat. A közlés szót inkább a köznapi kommunikációs helyzetekre használjuk (pl. egy szerelési ábra esetében inkább közlésről és nem kifejezésről van szó). A kifejezés inkább a művészi szándékú alkotások sajátja, ami úgy az alkotó mint a befogadó részéről érzelmek indukálásával jár. A művészi kifejezés – eredeti céljától függetlenül is – „hatáskeltés”. Műalkotások esetében alapvető fontosságú, hogy az „megragadja” a befogadót, hogy felkavarja, örömet okozzon, felkeltse érdeklődését, hogy katartikus élményhez juttassa.

Az érzelmi hatáskeltésen túl természetesen különböző

„üzenetek” (közlések) is kódolva vannak a műben. Van olyan felfogás is, amely a műalkotást a legkomplexebb üzenetnek tekinti. Míg a köznapi kommunikáció során a közlésektől egyértelműséget várunk (ami nem jelenti azt, hogy minden közlésnek ne lenne számos járulékos „üzenete” is), addig a művészi alkotások igen sokrétegűek. Ma már tudomásul vesszük, hogy a műalkotások a befogadóban nyerik el végső formájukat, vagyis az olvasó, néző, hallgató személyisége, tapasztalatai, ismeretei függvényében változik, hogy milyen mélységekig képes „felfejteni” egy-egy mű szövetét illetve, hogy ő milyen jelentést ad hozzá. Egyes elképzelések szerint bizonyos művek az ember külső és belső valóságát tükrözik. Ha el is fogadjuk ezt az elképzelést, ma már tudjuk, hogy ez a tükrözés semmiképp sem ad objektív képet, az sokkal inkább a „tükörről”(médium) és a „tükrözőről” (művész) szól mint az objektív valóságról. Ráadásul ez az elképzelés figyelmen kívül hagyja a művészet egyik lehetőségét: a világteremtést.


128

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A kifejezés, közlés eszközeinek megismerése és bizonyos szintű gyakorlati elsajátítása azonban nem csupán a művészi tartalmak kifejezéséhez illetve befogadásához szükséges, hiszen az emberi kommunikáció különböző médiumainak nyelve alapjában véve egyazon nyelv függetlenül attól, hogy köznapi, tudományos vagy művészi tartalmakat fejeznek ki általa. Lényeges eltérés a célok, a tartalmak, a stílus, a szókincs és az alkalmazás színvonala tekintetében mutatkozik. A zenének, táncnak, irodalomnak vagy a vizuális művészeteknek mások a közvetítő médiumai, technikái. Így eltérőek a kifejező eszközei, lehetőségei, vagyis eltérő "nyelveket" beszélnek, amelyekben azonban – ha más-más formában is – vannak olyan kifejezőeszközök, szabályszerűségek, amelyek mindegyikben megjelennek. Igaz, jelentőségük nem mindenütt azonos mértékű. Ilyenek például: a dinamika, egyensúly, feszültség, ritmus, arány, ismétlődés, kontraszt. Alkotásmódszertani szempontból is számos rokon mozzanat található: a „nyelvi elemek” (mint például a vizuális területen a pont, vonal, folt, tónus, szín, forma) művé szervezése, a kompozíció például mindegyik területen szerepel, ahogy a különböző területeken születő művek szerkezeti felépítésének sémáiban is sok rokonság mutatható ki, és a narráció, a sűrítés, a stilizálás, a metafora vagy a montázs mint alkotó módszer ugyancsak több területen is megjelenik. Többek között ezek a közös vonások teszik lehetővé a modalitás váltást - bizonyos észleletek egy másik rendszerbe való „áttételét” (pl. a hanghatások képi megjelenítését). Vannak olyan kifejezőeszközök, amelyek hangsúlyosan csak a térbeli vagy az időbeli közlések, kifejezések esetében jelennek meg. Minden üzenetkódolás alapja a következetesség, hogy egy adott szövegen, kompozíción belül ugyanazon szó, forma, motívum azonos jelentéssel bírjon. Ugyanakkor fontos, hogy a tanulók megértsék: nincsenek abszolút, rögzített jelentések, a kifejezés alapelemei is kontextus-függők, például egy formának, egy színnek nincsen mindenhol, mindenkor érvényes jelentése. Ugyanazon szín jelentése koronként, kultúránként változhat (pl. számunkra a gyász színe a NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

129

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


fekete, de Kínában ugyanezt a fehér jelképezi). Néha pedig egy-egy szó jelentése csak a szövegkörnyezetből válik egyértelművé. Mivel a művészettel nevelés alapvetően tevékenység-centrikus, a művészettel való találkozás "alkotó befogadás”, ezért fontos, hogy a tanulók a kifejezés közlés eszközeit ne csupán értsék, de bizonyos szinten alkalmazni is tudják. A kooperatív képesség kialakítása, a kommunikációs képesség és a kreativitás fejlesztése nem elképzelhető pusztán elméleti ismeretszerzés útján. Az összhang vagy az alkotás öröméről lehet beszélni, de igazi hitele csak ezek személyes megtapasztalásának van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megtapasztalni: az élmények, hangulatok érzelmek kifejezését a karakterábrázolást a beleélést, azonosulást a csoport előtti önálló megnyilvánulást (verbális, non -verbális) elfogadni mások véleményét, művészi kifejezésmódját az improvizációt és az interpretációt a jelentésadást, önreprezentációt és a jelentés-felismerést Megismerni: a művészi alkotások nyelvezetét, paramétereit a megjelenítés alapvető eszköztárát szerkezeteket, formai elemeket, stílusokat, alapvető műfajokat az alkotást mint produkciót és mint tevékenységet az alkotókat és a hozzájuk tartozó alkotásokat


130

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


önmagát és társait a kifejezéseken keresztül Megérteni: az élménytartalmakat az alkotói szándékot saját és társai alkotásainál hogy valamilyen élmény elindíthat egy alkotó folyamatot (ihlet) a jelentésadást és a jelentés-felismerést saját és társai alkotásainál b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szín, hang, ritmus, forma, anyag, tér, idő, dinamika, tempó, technika, fantázia-képzelet, karakter, jelentés, megjelenítés, kifejezés, közlés, beleélés-átélés, szerep, rögtönzés, játék, előadás, saját élmény c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? egyszerű magatartásformák, viselkedések, karakterek megismerése saját élmények, történések rögtönző megjelenítése a megismert eszközök, technikák alkalmazásával élményekből kiinduló, kifejező előadás, reprodukálás 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6 évfolyamon? Megtapasztalni: a játék és a kreativitás-fantázia élményét az improvizációt és az interpretációt a gondolatok, élmények, hangulatok, érzelmek kifejezését a képzeletvezérelt alkotást a művészi közlés formáit az átélésből fakadó művészi cselekvést


131

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az eltérő művészi kifejezési módokat, közléseket Megismerni: műalkotásokat és alkotóit a kifejező közlés alapjait az egyszerű kifejezési formákat, és azokat alkalmazni a megjelenítés eszköztárát: szerkezeteket, formai elemeket, alapvető műfajokat, stílusjegyeket a művészi önkifejezés lehetőségeit az alkotókat és a hozzájuk tartozó alkotásokat az alkotást mint produkciót, mint tevékenységet önmagát és társait az egyéni közléseken keresztül az alkotói módszereket, kifejezéseket Megérteni: a művészeti ágak azonos és eltérő nyelvezetét az alkotások jelentéstartalmát az ábrázolás és a valóság kapcsolatát a kifejezési szándékot, érzelmeket és gondolatiságot saját és társai alkotásainál a szerep, beleélés, megjelenítés és a valóság viszonyát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? stílus, műfaj, szerkezet, funkció, kreativitás, rögtönzés, ötlet, ihlet, jelentés, kompozíció, beleélés-átélés, érzelem, élmény c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? szabad asszociációs játékok rögtönzések, improvizációk, interpretációk reflektálás művészeti élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban


132

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


gondolatok,

érzelmek

kifejezése

a

tanult

kifejezőeszközök,

módszerek

alkalmazásával személyes érzelmeket kifejező önkifejezés vállalása alkotók és műalkotások megismerése művészi közlések megismerése művek üzenetének befogadása, értelmezése 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: a művészi kifejezés különböző formáit az átélésből fakadó művészi cselekvést a „művészi” kifejezés egyéni és kollektív vállalását (verbális, non-verbális) az improvizációt és az interpretációt a szabad asszociációs játékokat az egyéni gondolatok, élmények, hangulatok, érzelmek kifejezését a beleélés és azonosulás révén a különböző létállapotok közötti tudatos átjárást a „hatni tudás” élményét a közlési, kifejezési kísérletezést Megismerni: műalkotásokat és alkotóit a kifejező közlés alapjait az összetett kifejezési formákat, és azokat alkalmazni a megjelenítés eszköztárát: szerkezeteket, formai elemeket, alapvető műfajokat, stílusjegyek művészi önkifejezés lehetőségeit az alkotást mint produkciót, mint tevékenységet, mint módszert önmaga és társai megismerése az alkotáson keresztül alkotói módszereket, kifejezési technikákat NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

133

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: művészeti ágak kifejezési módjait, az alkotói szándékot a műalkotások jelentéstartalmát az alkotói szándékot saját és társai produktumainál az ábrázolás és a valóság kapcsolatát alkotói mozzanat a befogadásban, a szerep, beleélés, megjelenítés és valóság viszonyát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? művészeti ágak, társművészetek, fikció-valóság, kompozíció, önkifejezés, hatás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? alkotók és műalkotások megismerése a művek üzenetének befogadása, értelmezése kifejezés, közlés a különböző technikák alkalmazásával szabad asszociációs játékok improvizációk (kötött – kötetlen) és interpretációk a művészi közlések megismerése és alkalmazása az interpretációkban és az improvizációkban reflektálás művészeti élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban gondolatok,

érzelmek

kifejezése

a

tanult

kifejezőeszközök,

módszerek

alkalmazásával a személyes érzelmeket kifejező önkifejezés vállalása 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12. évfolyamon? Megtapasztalni: a kifejezés árnyaltságát NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

134

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a kifejezési formák összefűzését a különböző stílusok jellemző jegyeinek felismerését, alkalmazását a művészeti alkotások katartikus hatását az improvizációt és az interpretációt a véleményalkotás megfogalmazását a vélemények ütköztetését a kifejezés tudatosságát, vállalását egyazon mű többféle közlésének észlelését, értelmezését, megvalósítását kísérletezést a különböző megoldásokkal az eltérő funkciójú alkotások létrehozását a kifejezési formák összefűzésében a különböző stílusok jellemző jegyeinek felismerésében, alkalmazásában az improvizáció és az interpretáció adta lehetőségeket az érvelő véleményalkotást a kifejezés tudatosságát, vállalását egyazon mű többféle értelmezét Megismerni: alkotókat és műveiket az ábrázolás, kifejezés módjait a megjelenítési eszköztárakat a műfajok, stílusok különbözőségeit a művészi önkifejezés lehetőségeit egyazon műalkotás különböző interpretációját a művészetek problémaköreit, a művészeti ágak hasonlóságait és különbségeit stílusokat, korstílusokat, stílusirányzatokat, egyéni alkotói stílusokat (társakét is!) Megérteni: a művészeti ágazatok nyelvezetét, kifejező hatását a művészetek nyelvének folyamatos változását egyazon műalkotás különböző értelmezését a való világ, ábrázolt valóság összefüggéseit NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

135

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az alkotói szándékot az alkotói szándékot saját és társai reprodukálásában társak alkotásait, kifejezési módjait a művészi kifejezés formáit a művészi közlés módszereit a műalkotásokban saját élethelyzetek felismerését a valóságismereten alapuló közlést, kifejezést b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? inspiráció, interpretáció, kontextus, reflexió, befogadó – közönség – néző – hallgató, célközönség, feldolgozás, asszociáció, átírás, átértelmezés, véleményalkotás, absztrakt, konstruálás, empátia, identitás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? kombinációs és asszociációs képességek fejlesztése a különféle művészi kifejezőeszközök felhasználásával művészeti élmény érzelmi és intellektuális kifejezése közlések vállalása a megismert kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében kombinációs és asszociációs képességek fejlesztése a különféle művészi kifejezőeszközök felhasználásával művészeti élmény érzelmi és intellektuális kifejezése a megismert kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében


136

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Összhang, együttműködés, kooperáció kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Ez a fogalom, az alkotáshoz hasonlóan egyszerre tárgya és módszere a művészeti nevelésnek. A tanulóknak egyrészt tapasztalatokat, ismereteket kell szerezniük a művészetekben célként is gyakran megjelenő összhang, harmónia megteremtésének módozatairól, arról az összhangról, ami a műalkotások koherenciáját biztosítja (a részek és az egész egységéről, a feszültségek egyensúlyáról, összhangjáról) valamint tudatosítani a különböző érzékszervi tapasztalatok összhangját. Másrészt

tapasztalatokat,

ismereteket

kell

szerezniük

a

művészetekben

és

a

művészetoktatásban előforduló együttműködési formákról, arról az összhangról, ami a komplex műalkotások (pl. film,opera ) létrehozásához illetve a csoportos tevékenységekhez általában is szükséges. Nevelési szempontból az összhang teremtés mindkét módja kiemelt jelentőségű: a művészi összhang átélése felkeltheti a belső harmónia megteremtésének igényét, a csoportos tevékenységek pedig elősegítik az önismeretet, a kooperációs készség kialakulását, a társakkal való összhang megteremtését. A művészeti kooperáció nem elsődlegesen az információk megszerzését, mint inkább a fogalmi gondolkodás és a kommunikációs készségek, az empátia fejlesztését szolgálja. Mivel a művészeti együttműködések pozitív személyiségformáló hatással bírnak a gyermek fejlődésére, a kognitív, a szociális, a kommunikatív kompetenciákra, ez a cselekvés alapú személet azt


137

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


jelenti, hogy a gyermekek érzékszervi tapasztalatokon keresztül kerülnek kapcsolatba a tudás alapját képező fogalmakkal. A kooperációs képesség fejlesztése másképp, mint a gyakorlati megtapasztalás útján nem is képzelhető el. Az összhang teremtés a művészeti nevelés vonatkozásában is sokféle: egyéni munkát, versengést vagy éppen együttműködést kívánó. A kooperatív tanulás lehetővé teszi az egymástól tanulást, mely által a megszerzett tudás tartósabb marad az emlékezetben. Az együttműködés során kialakult tanulási szituációkban a diákok erősebben motiváltak, önbecsülésük és társaikkal kialakult kapcsolataik fejlettebbek, probléma megfogalmazásuk, megoldási- és elemző képességük, kutató attitűdjük érettebb. A kooperatív tanulás azonban nem azonos a hagyományos csoport munkával. Az előbbi lényege a párhuzamosság, az egymásra utaltság, az egyéni felelősség és az egyenlő részvétel megtapasztalása, ami a hagyományos csoport munkák esetében nem mindig valósul meg. Ott gyakran csak szétválogatódnak a kooperatív készségű, öntevékeny tanulók és a passzív többség. A csapatmunkában való tevékenység, a közös munka felelőssége erősíti a részvétel fontosságának tudatát. Fejleszti az alkalmazkodó készséget, a felelősség vállalást,

a

toleranciát, a vitakultúrát, az önértékelés megerősítését. A kooperáció, a csoport munka a művészeti nevelés egyes területein eltérő módon valósulhat meg. Az ének-zene, a dráma és tánc területén folyamatosan jelen van, a mozgókép és médiaismeret területén eltérő gyakorisággal jelenik meg, a vizuális kultúra területén azonban még igen ritka. A hagyományos vizuális nevelés szinte kizárólag olyan feladatokkal dolgozik, amelyek egyéni erőfeszítést igényelnek. Ez természetes, ugyanakkor izoláló hatású. Egyes korosztályoknál, bizonyos helyzetekben (pl. újonnan alakuló közösségek esetében) különösen sok figyelmet kell szentelni a jó csoportszellem kialakításának. Fontos, hogy olyan legyen a légkör az órákon, amelyben a tanulók felszabadultabbá, „közlékenyebbé” válnak, mernek kísérletezni és akár tévedni is. A jó légkör kialakításának klasszikus eszköze a csoportmunka. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

138

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ezért a tanároknak itt a tanmenet kialakítása során külön figyelmet kell szentelniük annak, hogy a vizuális alkotó tevékenységek körében is megjelenjen a kooperatív munka. A műalkotások által közvetített, alkotó befogadóként átélt összhang, harmónia és a társas tevékenységekben való aktív részvétel, összehangolódás, kooperáció

nagymértékben

hozzájárul az egészséges személyiség kialakulásához valamint az együttműködési készség fejlesztéséhez. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai?

1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: az érzékszervek aktivitását, összhangját: hallás, látás, auditív és vizuális a mozgáskoordinációt, motorikus aktivitásokat: finom-mozgás, izomkoordináció az emlékezet kapacitásának növelését a játékbátorságot az utánzó játékokat, szerepjátékokat a csoportos játékok együttes élményét a nyitottságot az egymástól tanulást a felelősségvállalást Megismerni: a különféle tanulási folyamatokat a megtervezett munkavégzést a csoportos előadási módokat (pl. gyermekjátékok, szerepjátékok…) a fantázia- és rögtönző játékokat az alkotó- és kapcsolatteremtő képességet NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

139

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: a kommunikációs módokat az én és társ viszonyát az együttműködés „szabályait” a tapasztalati úton elsajátított fogalmakat b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? önismeret – társismeret, önkifejezés, önszabályozás, összhang, összhangolódás, munkamegosztás,

együttműködés, motiváltság, kapcsolatok, kooperáció, bizalom,

cselekvés, döntés, ismeretszerzés – ismeretfeldolgozás, siker – kudarc, önértékelés, személyiség c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? zene és mozgás összekapcsolása képzeletbeli lények, mesefigurák megjelenítése rögtönzések, improvizációk, variációk dramatikus előadás saját készítésű bábokkal csoportos, kiscsoportos, egyéni aktivitások a hangszert tanuló diákok aktivizálása a közös muzsikálásra 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: a tervezést és a megvalósítást a cselekvés kitartó végrehajtását a kifejező szándékú alkotások egységének megteremtését


140

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a csoportos és egyéni improvizációt és interpretációt a szerepjátékokat a szabad asszociációs játékokat a művészi tevékenységekben rejlő örömöt Megismerni: a művészeti kódrendszerek cselekvéssé történő átalakítását (pl. kottaolvasás, partitúraértelmezés és olvasás, a kották „megjelenítései”, vagyis hanggá formálása…) a képi, sobrászati egyensúly teremtés eszközeit az önkritikus – kritikus gondolkodást a saját és mások művészi cselekvésének értékelésére az összpontosítást, koncentrálást az alkalmazkodást, alkotó egymásrafigyelést önmagát és társait az együttműködéseken keresztül Megérteni: műalkotások egységességének lényegét, jelentőségét, hatását a felelősségvállalást a tapasztalati úton elsajátított fogalmakat az kooperáció során hozott döntéseket az eltérő megoldásokat a véleményazonosságot és különbséget az önkifejezés szabadságát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? aktivitás, önszabályozás, tolerancia, empátia, vélemény, alkotói szándék, akarat, fegyelem, koncentráció, élmény,


141

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? művészeti projektmunkák művészeti témahetek szabad asszociációs játékok vizuális művészeti alkotó feladatok internethasználatot igénylő művészeti tevékenységek rögtönzések, improvizációk, variációk csoportos, kiscsoportos, egyéni aktivitások a hangszert tanuló diákok aktivizálása a közös muzsikálásra csoportos éneklés, kórus cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása díszlet- és jelmeztervek készítése 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: a tervezést és a megvalósítást a cselekvés kitartó végrehajtását a csoportos és egyéni improvizációt és interpretációt az egymásrafigyelést a művészi tevékenységekben rejlő örömöt a saját és mások művészi cselekvésének értékelését a kísérletezést új megoldásokkal a konfliktuskezelés Megismerni: az összpontosítást, koncentrálást az önfegyelmet NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

142

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a konfliktuskezelést, megoldási képességet az alkalmazkodást, az alkotó egymásrafigyelést az alkotást mint tevékenységet és mint módszert a cselekvések sokféleségét az önkritikus – kritikus gondolkodást a saját és mások művészi cselekvésének értékelésére önmagát és társait az együttműködéseken keresztül Megérteni: a döntéseket a véleményalkotásokat a tapasztalati úton elsajátított fogalmakat mások érzeleminek kifejezéseit az önkifejezés szabadságát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? érzelmek felismerése, tudatossága, kezelése, kifejezése; etika, önkifejezés-önmotiválás, beleélés, fantázia,

másokkal

való

kooperáció,

alkalmazkodás,

problémakezelés,

önfegyelem, információkezelés, társművészet c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? művészeti projektek, témahetek művészeti rendezvényszervezéshez kapcsolódó együttműködések az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása színművészet dramatizálás kötött - kötetlen improvizációk csoportos interpretációk


143

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Megtapasztalni: az önálló kezdeményezésű kooperációk irányítását a csoportos improvizációt és az interpretációt a művészettel kapcsolatos problémák együttes megfogalmazását, válaszkeresést az adott művészeti ágban rejlő lehetséges kooperációkat a komplex művészeti együttműködéseket az alkotóti magatartást a belső igényességet az önálló véleményalkotást a saját ízlés, preferenciák alakulását mozgóképes projektek: filmkészítés, stábmunka Megismerni: a tolerancia és az együttműködés magas szintjét a művészetek problémaköreit, a művészeti ágak hasonlóságait és különbségeit a problémakezelést a szabályalkotást, szabálykövetést az együttműködés szabályait a személyi- és társas kompetenciákat az információ- és problémalkezelés kooperatív megoldásait az együttműködés által megszerezett tudás, információs és kommunikációs technikák alkalmazását a céltudatos önszabályozást a pozitív társ- és önértékelést Megérteni: az önismerettel összefüggő kompetenciákat az érzelmek kezelését


144

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a kritikai gondolkodást az önkifejezés szabadságát az egyéni és társas művészi cselekvések kapcsolatait a saját érzelmek gazdagodását b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? érzelmek tudatossága, önállóság, autonómia, identitás, hitelesség, konfliktuskezelés, kreativitás, pozitív önértékelés, társadalmi részvétel, ízlés, világkép, önszabályozás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? az önálló kezdeményezésű kooperációk irányítása a társas zenélésben a műfaji és stílusismeretekbe rendezett kötött és kötetlen rögtönzés kooperáció a művészeteken kívüli egyéb műveltség területekkel komplex feladatok, projektek, témahetek kooperáció a művészeteken kívüli egyéb műveltségterületekkel művészeti ágak közötti együttműködés projektje: filmkészítés


145

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kommunikáció kulcsfogalom fejlesztési terve

1.

Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében?

A technikai és társadalmi folyamatok következtében napjainkra jelentősen megnőtt a sikeres életvezetéshez szükséges és elégséges információ mennyisége. Társadalmunk jelenkori szakaszát ezért információs társadalomnak is nevezzük. A gyors és nagymennyiségű, valamint

folyamatosan

változó

információ

áramlása

a

társadalmi

folyamatok

felgyorsulásához vezetett, ami az emberi élet minden területére kihatással van. Nagyfokú adaptációs készséget igényel ez mindenkitől. A gyorsan változó helyzetekhez, technológiákhoz és tudástartalmakhoz (a hétköznapi élet és a munka világában egyaránt) való eredményes alkalmazkodás ma már szinte lehetetlen a kommunikációs kompetenciák tudatos fejlesztése nélkül. A folyamatosan dönteni képes, a változó helyzetekhez alkalmazkodni tudó, kommunikálni képes ember képzése a cél. A kommunikációs képesség fejlesztése, mint pedagógiai cél többé-kevésbé minden műveltségi területen megjelenik, kiemelt szerepet kap azonban az anyanyelvi, az idegen nyelvi és a művészeti műveltségi területeken. A kommunikáció az egyik legalapvetőbb, minden élőlényre jellemző jelenség. A környezetből érkező ingerek (információk) feldolgozását és az arra adott válaszokat jelenti. A társadalmi kommunikáció

során

az

emberek

megfelelő

szimbólumok,

szimbólum-rendszerek

használatával információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.

A

közösségeket a kommunikáció köti össze és ez az a folyamat, melyen keresztül a kultúra átadódik egyik generációról a másikra. A társadalmi kommunikáció jellege koronként és kultúránként eltérő. Kezdetben az oralitás és a nem verbális kommunikáció kapott


146

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


hangsúlyos szerepet a közösségek és a társadalmi kohézió fenntartásában, majd az írásbeliség kialakulásával az írott nyelvre épülő verbalitás. A technicizált kommunikáció hatására, különösen a XX. század második felétől kezdve, egyre erősödik a vizuális kommunikáció kultúraformáló szerepe is. Az internet alapú új médiumok és a mobilkommunikáció elterjedése óta pedig egy újfajta oralitás fontosságáról beszélnek a társadalomfilozófusok. A változások egymásra épülnek, tehát az előző korok elsődleges társadalomformáló kommunikációs módjai nem veszítik el szerepüket, egyre bonyolultabb módon határozzák meg a közösségek kapcsolattartó szokásait és a tudásátadás módjait. Bár mindennapi feladatunk, hogy eligazodjunk ebben a sűrű „kommunikációs dzsungelben”, eredményesen csak akkor boldogulunk, ha egyre tudatosabban viselkedünk az egyes kommunikációs szituációkban. Ezt úgy érhetjük el, hogy részletesen megismerjük a jelentéslétrehozás folyamatát, annak szereplőit és állomásait, valamint megtanuljuk tudatosan is alkalmazni a sikeres kommunikáció eszközeit. A kommunikáció sémájának és folyamatainak osztályozása nem megoldott, véglegesen nem lezárt kérdés. Sokféle modell és kategorizálás létezik, ezért röviden viszonylag nehezen határozható meg pontosan a fogalommal kapcsolatosan a közoktatás első szintjein szükséges ismeretek struktúrája. Az egyes műveltségi, illetve művészeti területek sajátos igényei szerint is eltérő nézőpontból világítható meg a kommunikáció lényege. A terület jellegétől függően más-más sajátosságok kapnak hangsúlyt. Eltérően fontosak az alkalmazott jelrendszerek az egyes területeken (verbális, vokális, nem verbális/metakommunikatív). Míg a tánc és dráma a nem verbális/metakommunikáció és a verbális kommunikáció terén mélyíti el ismereteinket, az irodalom a verbalitás eszközeivel ismertet meg, a zenében pedig a vokális kommunikáció kap fontos szerepet. A vizuális- és a médianevelés a vizuális kommunikáció hagyományos és digitális formáinak értelmezésére és alkalmazására segít felkészülni elsősorban. A művészeti terület együttesen tehát nemcsak a művészeti kommunikáció befogadására és művészeti „szövegek” létrehozására nevel, hanem segít megtanulni a sikeres kommunikáció hétköznapi és professzionális gyakorlatát is. A kommunikáció folyamata sokféleképpen leírható, sok szempontból megközelíthető. A fogalomrendszer körbejárása, minél árnyaltabb feltérképezése segít a környezetünkből érkező NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

147

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


információk - illetve az információ halmazból létrejövő „szövegek” - pontosabb értelmezéséhez és ahhoz is, hogy magunkat minél hatékonyabban fejezzük ki (minél pontosabb „szövegeket” alkossunk). A következőkben röviden összefoglaljuk azokat a kérdéseket, melyek a kommunikáció, mint a tananyagot szervező kulcsfogalom kapcsán előkerülnek az ismeretek hátterében. A kommunikáció sokféleképpen modellezhető. Roman Jakobson kommunikációs modellje jól használható a kommunikációban szereplő tényezők és azok funkcióinak összefoglalására. A sikeres kommunikációhoz szükség van feladóra (az üzenet kódolója), közös kódrendszerre, amely a megértés alapja, üzenetre, melynek dekódolását (megfejtését) a vevő (befogadó, közönség) végzi. A kommunikáció valamilyen csatornán zajlik (levegő vagy eszköz/médium) és valamilyen társadalmi kontextusban folyik, ami szintén befolyásolja a jelentés létrejöttét. Bár a modell a nyelvi kommunikáció leírására alakult ki, jól használható a vizuális vagy audiovizuális kommunikáció „szövegeinek” értelmezésére is. Fontos megjegyeznünk, hogy a jelentés létrejötte mindig egy folyamat, amely függ a kommunikáció imént felsorolt valamennyi tényezőjétől. A médianevelés elemzési szempontból szövegnek tekint minden összefüggő jelentéssel bíró nagyobb egységet, akkor is, ha nem kizárólag verbális elemekből épül fel. Így a televízió műsorai, vagy a jelentéssel bíró műalkotások is tekinthetők szövegnek. A kommunikációs folyamatok osztályozása sem megoldott kérdés. Sok osztályozási rendszer létezik. A legáltalánosabban elfogadott sémák szerint megkülönböztetünk: 1. a kommunikációban részt vevő személyek száma szerint intraperszonális, interperszonális, csoport- és tömegkommunikációt. 2. Az alkalmazott csatorna/médium szerint a kommunikáció lehet közvetlen („szemtőlszemben”) és közvetett (térbeli és/vagy időbeli távolságon alapuló és/vagy rögzített) 3.

A

használt

jelrendszer

függvényében

nemverbális/metakommunikáció kommunikáció:


148

van

verbális,

vokális

és

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


4. a közlő szándéka szerint pedig szándékos és nem szándékos kommunikáció; 5. A kommunikációnak négy alapfunkciója van az információs (tények, magyarázatok közlése) az érzelmi, a motivációs (másokat befolyásolni szándékozó) és az ellenőrző (sikeres volt-e az előző közlés). Közléseink gyakran többfunkciósak. Az emberek a kommunikáció által kapcsolódnak egymáshoz és a társadalomhoz. A kommunikáció sikeressége egyben az egyén magán- és közéleti sikerességének is feltétele. Ezek a kategóriák külön-külön vegytiszta formában persze nincsenek jelen. A közlő pl. teljes lényével vesz részt a kommunikációban. Egyszerre használja a verbális és a nemverbális jelrendszert és a folyamat során több fajta funkciót céloz meg. A kategorizálás pusztán a kommunikációs folyamat vizsgálatát és a tudatos kommunikáció megtanulását segíti. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai?

1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megismerni: a hangszerekkel való manipulációt a hangszerek, hangot adó tárgyak hangképzési lehetőségeit a testkontaktust az énekes játékok alkalmával az életkornak megfelelő zenei anyagot a gondolatok, érzelmek, cselekvések kifejezésének zenei eszköztárát a zenei elemeket (ritmus, dallam, forma…) mint a "megszólítás" eszközeit a zenei gondolkodást rögtönzés formájában az együttes zenélés élményét az önálló zenei megnyilatkozást az érthető artikulációt a helyes tagolást, légzést NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

149

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a társak és a saját alapvető mimikai ill. gesztusjeleit – az alapvető hangulatábrázoló kommunikációs jeleit Megérteni: a vokális művek szövegtartalmát a cselekményes zenék tartalmát az abszurd zenék kifejezésmódját, gondolatiságát a mozgás, a tánc gesztusrendszerét, jelentéstartalmát a kottakép hangzással egyidejű vizuális követését a kommunikációs jelek félreérthetőségét b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ábrázolás, megjelenítés, közlés, utánzás, memória, együttműködés, gesztus, mimika, kommunikáció, mozgáskoordináció, éneklési technika, tekintet, mimika c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? hangérzékelés népi gyerekjátékok csoportos mozgások rögtönzések utánzójátékok, tükörjátékok, hangaláfestések, szerepjátékok 5-6 osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6 évfolyamon? Megismerni: a hangzó és vizuális zenei jelrendszereket a megfelelő önismereten alapuló saját mondanivaló zenei kifejezését


150

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a zenei alkotóképességet a zenével történő kontaktusteremtést a nonverbális kapcsolatteremtés lehetőségét a magasabb szintű kommunikációs jelek működését a társak és a pedagógus visszajelzéseit a tanulók kommunikációjáról Megérteni: népzenei, eredeti nyelven énekelt zenék jelentéstartalmát kottagrafikai jelek dekódolását az eltérő stílusú, műfajú műalkotások jelentéstartalmát metakommunikáció b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? idegen nyelv, szakkifejezések, jelkép - szimbólum c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? népzenei, műzenei alkotások értelmezése partitúrák, kották együttes muzsikálás ön- és társismereti játékok történetek eljátszása

7-8 osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8 évfolyamon? Megismerni: a zene hangnemi, formai vonatkozásait


151

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a megfelelő önismereten alapuló saját mondanivaló zenei kifejezését a zenei alkotóképességet a zenével történő kontaktusteremtést az emocionálisan hiteles zenei megnyilvánulást a nonverbális kapcsolatteremtés lehetőségét Megérteni: népzenei, eredeti nyelven énekelt zenék esetében a mögöttes társadalmi vonatkozásokat kottagrafikai jelek dekódolását az eltérő stílusú, műfajú műalkotások jelentéstartalmát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kapcsolatok, asszociáció, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? népzenei, műzenei alkotások értelmezése partitúrák, kották együttes muzsikálás egyéni kifejezés, közlés 9-12.osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12. évfolyamon? Megismerni: spontán zenei önkifejezést az énekes - hangszeres dialógust az egymásra figyelést, a kölcsönösséget a közösségi zenei alkalmakkor


152

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a differenciált előadásmódot, közlést a pontos zenei kifejezést különböző kultúrák éneklési szokásait zenei eszközökkel az emberi magatartásformák, viselkedési módok, gondolatiság visszatükrözését Megérteni: az alkotói szándékot az emócióval alátámasztott és hiteles kifejezésmódot a zene és a zenélés jelzésként való értelmezését a szimbolikus gondolkodást b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? multikulturalitás, emóció, kifejezés, kooperáció, összhang, személyiség c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? világzenék népzenei, műzenei alkotások értelmezése partitúrák, kották


153

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Művész, alkotó kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A művészethez hasonlóan a művész fogalma is a legkülönbözőbb alkalmazásokban jelenik meg. A köznyelv művésznek nevez minden olyan embert, aki valamilyen tevékenységet magas szinten művel. De a szó alapértelmezésben olyan alkotót jelent, aki a művészettel hivatásszerűen foglalkozik. Akik csak kedvtelésből alkotnak, azokat „amatőr művész”-nek, „műkedvelőnek”, “dilettánsnak”

nevezik. Mindegyik kifejezésnek van némi pejoratív

felhangja, de legsúlyosabb a dilettáns, amit jelzőként is használnak a színvonaltalan művészeti szándékú alkotásokra.

A különböző művészeti ágak művelőire sajátos elnevezések használatosak: pl. festőművész, előadó művész, fotóművész, zeneművész stb. A vizuális művészetek területén megfigyelhető jelenség, hogy egyre többen „képzőművésznek” nevezik magukat, ami a művészeti ágak átjárhatóságát, a határok összemosódását, illetve a komplex műformák megjelenését tükrözi. Némely területen a nő művészeket a megnevezésben megkülönböztetik (pl. színész-színésznő).

A művész szinonímájaként gyakran használják az alkotó kifejezést.Visszafelé azonban nem igaz az állítás: nem minden alkotó művész. Alkotó mindenki, aki valamit saját önálló elképzelése alapján létrehoz. Alkotásának tárgya viszont nem feltétlenül tartozik a művészet körébe. Az alkotás lényegi eleme a koncepció megalkotása. Gyakori, hogy a kigondolást és a kivitelezés nem egyazon személy végzi. Ilyenkor „ötletgazdának” nevezik az alkotót. A különböző művészeti ágakban és műfajokban változó, kit és milyen mértékben tekintünk alkotónak. Egy alkotásnak lehet egy csoport az alkotója, és nem biztos, hogy a csoport


154

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tagjainak egyszerre vagy akár egy történelmi korban kell élnie (gondoljunk csak a népművészetre). Egy színházi előadásnak, vagy egy filmnek nagyon sok alkotója lehet.

Sajátos változata az alkotó szerepnek az előadóművészet és az interpretáció, más alkotó alkotásának előadása. A színész, a rendező, a zeneművész,a saját értelmezésében újraalkotja, pontosabban továbbalkotja az eredeti drámai vagy zenei művet.

Bizonyos esetekben a közönség is az alkotók közé sorolható. A happeningek a közönség aktív bevonásával alkotótárssá teszik a közönséget is, de a média egyes műfajai is aktív szerepet adnak a közönségnek. (A közönségízlést erőteljesen kiszolgáló művek esetében is felmerül a kérdés, hogy a feltételezett közönség is szinte „alkotó”-ja a műnek bizonyos értelemben). A közönségízlést kiszolgáló alkotásokkal szemben vannak a „szerzői” alkotások, melyek nem a közönség, hanem a szerző igényeit és ízlését, esztétikai megfontolásait tükrözik. A pedagógusnak nem feladata az, hogy megmondja a tanulóknak, mely alkotások fogadhatók el művészinek, s melyek dilettánsak. Cél, hogy a tanulók a tanulmányok során kialakíthassák saját viszonyukat a művészetekhez. Fontos, hogy a tanulók megértsék, mi a művész helye és szerepe a társadalomban. Esetenként le kell bontani azokat az előítéleteket, melyek a művészt mint haszontalan, öncélú és öntörvényű lényt exponálják. A minimális alapműveltség részeként tudniuk kell néven nevezni az egyes alkotókat szakmák ill. tevékenységkörök szerint. Ahhoz, hogy a művészetről ne torz kép alakuljon ki a tanulók fejében, meg kell, hogy értsék a médiában túlreprezentált ünnepelt sztárok és a valódi művészek közötti különbségeket (és esetenként azonosságokat).


155

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2.

Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai?

1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: minél több művészeti alkotással való találkozást a szabad alkotást egyéni és csoportos alkotást, az alkotói szerepet műalkotásokkal való találkozást különböző helyzeteknek megfelelően: ünneplés, megörökítés-felidézés, élményszerzés, múzeum/kiállítás, hangverseny, templom stb. saját vizuális, zenei, táncos, mozgásos, verbális megnyilvánulásaik, alkotásaik és előadásaik befogadását Megismerni: az alkotások létrehozásában közreműködő egyes alkotók szakterületeit mások gondolatait egyes műalkotásokkal kapcsolatban a kortársak gondolatait az osztályteremben létrejövő alkotásokkal kapcsolatban ismert műalkotást és alkotóját művész-„fajtákat”: képzőművész, előadóművész (hegedűművész…), rendező, karmester, zeneszerző Megérteni: a kritikai megnyilvánulásokkal kapcsolatos felelősséget az alkotó és alkotása összetartozását az művész, alkotó vagy alkotók jelentőségét alkotása létrehozásában (pl. népművészet) az alkotók és az alkotás sokféleségét b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

156

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


képzőművész, vázlat, színház, rendező, színész, tervező, díszlettervező, , próba, alkotás, művész, zeneszerző, rendező, színész, író, festő c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? kiállítás-, koncert- és színházlátogatások az életkornak és évfolyamnak megfelelő témák feldolgozása Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása. A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése Saját alkotásaik megfigyelése, bemutatása Társak alkotásainak, előadásainak, jeleneteinek megfigyelése, jellemzése Alkotók, neves művészek megismerése Gyermekszínházi előadás megtekintése. A színház formai elemeinek megfigyelése látott előadásban. Az előadás létrehozói, alkotók: színész, rendező, író stb. Beszélgetés a látottakról. Az emberélet szakaszaihoz, fordulóihoz kapcsolódó hagyományok, szertartások (pl. lakodalom) megismerése. Beszélgetés gyerekművészekről, gyereksztárokról (pl. Harry Potter színészei) 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: különböző szerepkörökben való részvételt az alkotási folyamatban a kooperáció lehetőségeit

Megismerni: a tananyaghoz kapcsolódó művek legjelentősebb klasszikus alkotóit


157

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ugyanazon témára adott különböző művészi megnyilvánulásokat komplex műalkotásokat (film, színház) Megérteni: a különböző alkotói szerepkörök egymáshoz való viszonyát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? múzsa, látásmód, kifejezőeszköz, kritika, kritikus, rendező, karmester, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? mitológiai témák különböző feldolgozásai kalandos történetek különböző feldolgozásai tárgyalkotó feladatok kifejező alkotások létrehozása téri konstrukciók, térátalakítások csoport munkában 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: Megismerni: Jelentős klasszikus és kortárs alkotókat – a műveiken keresztül Megérteni: a művész-alkotó és a sztár közötti lényeges különbségeket b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? híres, hírhedt, stílus, szappanopera


158

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? média és tömegkommunikáció kortárs alkotók és alkotásaik művészi életpályák megismerése 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12 évfolyamon? Megtapasztalni: találkozás kortárs alkotóval a szerzői és tömegfilm eltérő jegyeit Megismerni: egyes kortárs alkotók viszonyát a világhoz a dizájner feladat körét különböző alkalmazott művészeti területek alkotóit képzőművészeti csoportokat kortárs alkotókat Jeles filmművészek életpályájának megismerése A szerzői és a tömegfilm eltérő stílusjegyeit a sztárkultusz működésének koronként és médiumonként eltérő jellegzetes példáit Megérteni: a művész-lét emberi vonásait és ellentmondásait az alkotó erkölcsi felelősségét A magaskultúra és a tömegkultúra két féle alkotásmód, eltérő kulturális beállítódások tükröződése.


159

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A magas művészet alkotásai a kor egy-egy kimagasló személyiségének szellemét tükrözik, míg a populáris kultúra legjobb darabjai a kor szellemét. A szerzői filmeket, egy-egy alkotóra jellemző személyes kézjegy jellemzi. A szerző filmek stílusjegyei általában erősebbek, egyéniek,míg a tömegfilm stílusjegyei pedig elsősorban a műfaj határozza meg. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hivatás, elköteleződés, feladat, cél, erkölcsi felelősség, dizájner c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? a környezetükben élő művészekkel való kapcsolatteremtés csoportos alkotás létrehozása A szerzői film és a tömegfilm stilusjellemzői”számbavétele „A sztár szerepe a tömegtársadalomban” téma feldolgozása


160

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Szerep, szereplő kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A világ megértéséhez elengedhetetlen, hogy a tanulók különböző szereplők helyébe tudják képzelni magukat. Ez nemcsak a főként színházi formákkal dolgozó dráma és tánc, hanem a többi művészeti terület tanulása során is elengedhetetlen. Mind a problémamegoldó, mind pedig az empátiás készség fejlesztéséhez fontos, hogy egy téma kapcsán különböző perspektívákat kínáljunk a tanulóknak. A megértésben való változás előidézéséhez a tanulóknak közelebbről és távolabbról is rá kell tekinteniük a problémákra. A szerep fogalmát nemcsak színházi, hanem társadalmi értelemben is meg kell érteniük: e nélkül nem lehetséges a feladattal, hivatással, identitással, felelősséggel kapcsolatos fogalmak megértése. A szerep fogalmához kapcsolódó alapvető fogalom a karakter, ami mind a zene, mind a vizuális művészetek terén kulcsfogalomnak tekinthető.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: a szerepjáték izgalmát az én szerep általi védelmét NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

161

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a tanulás érdekében magukra öltött szerepek tanulási lehetőségeit különböző karakterek megjelenítését

Megismerni: a csoportos szerepbelépés technikáit csoportos szerepjáték nyújtotta egyéni lehetőségeket a hiteles szerepjátszás technikáit a társak szerepjátékában felfedezhető tartalmakat mesék alapfiguráit, karaktereit (tündér, boszorkány, sárkány, király, királylány…) ismert képzőművészeti alkotásokat és az azokon ábrázolt szereplőket Megérteni: a szerep másságát a privát léthez képest szerepben és a szerepen kívül végzett munka szabályrendszerét különböző karakterek eltérő jellemvonásait, tulajdonságait b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szerepbe lépés, jelenet, jelmez, kellék, kellékhasználat, főszereplő, mellékszereplő, megfigyelő, jellem c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? mesék, mondák, legendák hétköznapi problémákról szóló szituációs játékok állattörténetekhez kapcsolódó szerepjátékok ismert képzőművészeti alkotások szereplőinek jellemzése jelmeztervezés 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon?


162

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megtapasztalni: az egyéni és a csoportos szerepépítés és szerepbelépés technikáit az egyéni szerep felelősségét a szereplők motívumainak és cselekedeteinek értékelését az én és a szerep különválasztásának élményét különböző karakterek kifejezését vizuális (rajzi, grafikai…) eszközökkel Megismerni: a karakterábrázolás egyszerűbb módjait a szerepek működtetéséhez szükséges technikákat Megérteni: a szerep-helyzet-motiváció-cselekvés összefüggéseit a szerep tudatos működtetését b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? cselekmény, esemény, mozzanat, , feszültség, szituáció, fordulat, fordulópont, nézőpont, akció, reakció, monológ, dialógus, karakter c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? kalandos történetek közösségekről szóló történetek történelmi témák életkori problémák erkölcsi problémák 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: a szerepben végzett munka és a szerepen kívüli létezés határait


163

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a nézőpontváltást a különböző szerepek, figurák, karakterek fejlődéstörténetét Megismerni: a karakterábrázolás összetettebb módjait a verbális és nem verbális szerepformálás módjait a társadalmi szerepeket Megérteni: a szerep-helyzet-motiváció-cselekvés összefüggéseit a szerep tudatos működtetését a társadalmi szerepek egymáshoz való viszonyát, a hozzájuk kapcsolódó előítéleteket, sztereotípiákat b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? társadalmi szerep, motiváció, ok-okozat, sztereotípia, identitás, verbális, nonverbális, metakommunikáció c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? irodalmi témák történelmi szituációk erkölcsi problémák életkori problémák kommunikáció, média művészeti alkotások megtekintés, elemzése, létrehozása 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12 évfolyamon? Megtapasztalni:


164

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a történetalkotást különböző stílusokhoz kapcsolódó szerepformálások a véleménynyilvánítás szabadságát a szerepben végzett munka során és azon kívül mások véleményének konstruktív befogadását, a szerepjáték során és azon kívül Megismerni: kortárs és klasszikus alkotókat és alkotásokat a kifejezőeszközök alakulását a művészettörténetben a fontosabb szerepformálási stratégiák között lényegi különbségeket Megérteni: a szerep-helyzet-motiváció-cselekvés összefüggéseit a szerep tudatos működtetését a társadalmi szerepek egymáshoz való viszonyát, a hozzájuk kapcsolódó előítéleteket, sztereotípiákat b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? reflexió, asszociáció, fókusz, keret, Sztanyiszlavszkij-féle beleélés, brechti megmutatás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? irodalmi témák feldolgozása történelmi szituációk erkölcsi problémák megvitatása életkori problémák kommunikáció, média (társ-) művészeti alkotások feldolgozása


165

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Jelentés, hatás kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A művészetek befogadói és alkotói folyamataiban nemcsak a spontaneitásnak, a tudattalan folyamatoknak van szerepük, hanem a jelentések, hatások tudatos megértésének is. Nem minden alkotásnál azonosítható könnyen a hatás mikéntje és miértje, de sok esetben érthetők, és megfogalmazhatók a művek befogadása vagy létrehozása során az egyénre gyakorolt hatások. A jelentés és hatás fogalmak megértésével a tanulók nemcsak elemzési készségükben fejlődhetnek, hanem kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a média és a tömegkultúra hatásmechanizmusainak is. Az érzelmi bevonódás során a megértésben létrejövő változások olyan struktúrákat hoznak létre, melyek előhívhatók és később is mozgósítható tapasztalatokkal látják el a diákokat. Ezek tudatossá tételével maguk is hatékonyabban tudnak választani a lehetséges kifejezőeszközökből.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: a cselekvések és azok jelentése közötti összefüggéseket érzelmi hatásokat


166

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


különböző művészi alkotások befogadása és létrehozása során létrejövő eltérő hatásokat Megismerni: a legalapvetőbb hatáselemeket csoportos szerepjáték nyújtotta egyéni lehetőségeket a hiteles szerepjátszás technikáit a társak szerepjátékában felfedezhető tartalmakat Megérteni: hogy egyes hatáselemek azonos érzéseket váltanak ki egy-egy emberben hogy a hatáselemeket szokás tudatosan alkalmazni mások befolyásolására b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? érzelem, érzés, ellentét (kontraszt), tempó, ritmus, reklám, befolyásolás, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? mesék, mondák, legendák hétköznapi problémákról szóló szituációs játékok állattörténetekhez kapcsolódó szerepjátékok média 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: a tanulókra mint egyénekre milyen elemek gyakorolnak nagy hatást a hatások alkalmazását hogy az alkalmazott hatások mások hogyan reagálnak Megismerni: művészeti alkotások hatáselemeit a média és informatikai kultúra hatáselemeit


167

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a különböző jelentések egyetemes és kulturálisan eltérő jellegeit Megérteni: a hatások működési mechanizmusait hogy a hatások különböző emberekben eltérő módokon működhetnek egyes jelek kultúránként eltérő jellegűek lehetnek b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kultúra, Internet, globalizáció, gesztus, mimika, irónia, stílus, kontraszt, feszültség, egyensúly, színhang (vizuális) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? média közösségekről szóló történetek történelmi témák életkori problémák erkölcsi problémák 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: a fentiek mélyítésén kívül a tömeghatás működési mechanizmusát Megismerni: a fontosabb filmes hatásokat a tömeghatás működési elveit a hatással kapcsolatos saját határaikat Megérteni: a hatások működési mechanizmusait az egyéni és közösségi tettekért való felelősség mértékét


168

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a hatások korlátait b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? egyén, közösség, tömeg, tragikum, komikum, montázs, flashback, aláfestő zene, kamera mozgások, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? fontos filmtörténeti alkotások média irodalmi témák történelmi szituációk erkölcsi problémák életkori problémák kommunikáció, média művészeti alkotások megtekintés, elemzése, létrehozása 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12 évfolyamon? Megtapasztalni: jelentős művek hatásait – a bevonódás élményét a saját alkotás hatását az énre a hatástól való elhatárolódás élményét Megismerni: kortárs és klasszikus alkotókat és alkotásokat Megérteni: a hatás, jelentés egyes lélektani összefüggéseit


169

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? dramaturgia, pszichológia, kontextus, konvenció c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? fontos filmtörténeti alkotások média irodalmi témák történelmi szituációk erkölcsi problémák életkori problémák kommunikáció, média művészeti alkotások megtekintés, elemzése, létrehozása


170

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Esztétikum kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az esztétikum bizonyos korokban a művészet kardinális kérdése volt.

Az esztétikum, az

esztétikai élmény lényegét tekintve számos elképzelés létezik. Amiben mind megegyeznek ezek az elméletek az az, hogy az esztétikai élmény tárgya mindig érzéki, látható, hallható. Maga az elnevezés is a görög aisztheszisz (érzékelés, észlelés) szóból származik. Az esztétikus köznapi értelemben szépet, harmonikusat jelent, de a művészetekben ugyanakkor nem pusztán érzéki kellemességet, hanem gazdag jelentéseket is indukáló, értékteremtő jelenséget, ami megkülönbözteti a köznapi pl. konyhai „kellemességtől”. Az esztétika, mint a filozófia egyik szakága az esztétikum kategóriáit (például a természeti, technikai, művészeti szép, rút, komikus, tragikus, fennkölt stb.) vizsgálja, valamint olyan jelenségeivel foglalkozik mint a művészi élmény, a művészi megismerés vagy az ízlés. Hegel óta megegyezés látszik abban, hogy az esztétikum sajátosságai az érzéki és értelmi megismerés szintézisében ragadhatók meg, hogy az esztétikai élmény az érzéki-szemléletes és a tartalmi összetevők együttese. Fontos azt is leszögezni, hogy az esztétikai élmény nem fogalmakon alapul, ahhoz mindig szükség van a tárgy, a jelenség, a mű közvetlen jelenlétére. Ugyanakkor az „alkotó befogadás” során a néző, hallgató olyasmit tesz hozzá a műhöz, ami abban „fizikailag” nincs benne. A jelenség, a mű esztétikai tulajdonságainak köszönhető az esztétikai élvezet az a pozitív élmény, amit a művészet esetében műélvezetnek neveznek. A befogadó számára emlékezetes mű az, ami esztétikai tulajdonságai révén

megragad,

felkavar, örömet okoz, felkelti az érdeklődésünket, ami katartikus élményt képes kiváltani.


171

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Pedagógiai nézetekben már az ókor óta felmerül, hogy az esztétikum és a jó összefügg, hogy az esztétikai neveléssel erkölcsi-etikai értékek is fejlődnek (pl. Platon). Bár a jó = szép =igaz egységének tétele az újkorban felbomlott, a művészetoktatásban máig hat az elképzelés, hogy elég a szépre nevelni az embereket és akkor egyúttal jók is lesznek. Pedig sajnos nagyon is sok példát sorolhatnánk arra, hogy ez mennyire nem így van. A művészet kiválóan alkalmas az erkölcsi nevelésre, de ez nem automatikusan következik be, erre a tanároknak külön figyelmet kell szentelni, segíteni az etikai alapú reflektivitást, ami sajnos jelenleg nem játszik nagy szerepet a hazai művészeti nevelésben. Kant-i meghatározásban szép az, ami érdek nélkül tetszik9. Gadamer az önismereti élménnyel hozza összefüggésbe az esztétikai élményt: „Az esztétikai tapasztalat is az önmegértés egyik módja”10. Az esztétikum körébe tartozó kategóriák kortól és kultúrától függőek, azaz társadalmi konstrukciók. Ezért ajánlatos kerülni a kategorikus esztétikai ítéleteket, kerülni kell a leegyszerűsítő meghatározásokat. Az esztétikai kategóriákat nem definiáljuk, hanem a kontextusok, élmények révén alakul ki egy árnyalt jelentésmező, ami kultúrától függő, azaz minden kulturális környezet, sőt az egyes rétegek is mást tekintenek esztétikusnak. Az ízlés szorosan összefügg az esztétikum fogalmával, egyfajta személyes esztétikumpreferencia. Az ízlés a személyes habitus hatása mellett szintén társadalmi konstrukció tehát különböző társadalmi csoportokhoz különböző ízlés(beli érték)ítéletek kötődnek. A „jó ízlés“az uralkodó rétegek ízlését jelenti (hatalmi pozícióból születik). A művészeti nevelés egyik legalapvetőbb funkciója az esztétikai nevelés, amit sokan azonosítanak az ízlésneveléssel, felmerül azonban a kérdés, hogy milyen ízlésé. Az értékpluralizmus korában

9

Kant, Immanuel 1996-97. Az ítélőerő kritikája. Ford.: Papp Zoltán. Ictus Gadamer, Hans-Georg 1984. Igazság és módszer. Ford.: Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat Kiadó, 85. oldal

10


172

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ezt nehéz kijelenteni. Az esztétikum és az ízlés jellemzően értéktelített fogalmak, „ízlések” és „esztétikumok, „esztétikák” vannak, de ki mondja meg, hogy melyik a legjobb, a releváns? Ezért olyan oktatást-nevelést kell megvalósítani, ami bemutat és felkínál esztétikai rendszereket, nyilvánvalóvá teszi, hogy ezeknek mind van létjogosultsága, ugyanakkor az adott kultúra és konkrét iskolai környezetnek adekvát esztétikai rendszerre helyezi a hangsúlyt, de egyben lehetőséget teremt a tanulóknak a szabad választásra is. A nevelésben egyszerre kell megadni a szabadságot, ugyanakkor felépíteni valamilyen értékrendet. Hozzá kell segíteni a tanulókat saját esztétikai értékrendjük kialakításához Az egyes művészeti ágazatok esztétikája részben különbözik, más lehet az esztétikum forrása a drámában és más a képzőművészetben vagy a zenében. Az érzékelés, megfigyelés kulcsfogalommal szemben az esztétikum kulcsfogalomnak a hangsúlyosabb része az idősebb iskolás korosztályoknál van, a kisgyerekeknél a fogalom élmény-alapozása történik inkább, és a legegyszerűbb fogalmi kategóriákkal.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megtapasztalni: természeti szép tudatos megélését a művészi széppel való találkozást hozzájuk közel álló műalkotások segítségével saját vizuális, zenei, táncos, mozgásos, verbális megnyilvánulásaik, alkotásaik és előadásaik esztétikumát az összhangot, a harmóniát és a diszharmóniát vizualitásban és a zenében humort katartikus élményt pl. mese által


173

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


konfliktust és megoldását művészeti szituációban happy end-es és nem happy end-es lezárású alkotásokat néhány, életkoruknak megfelelő szomorú, drámai, tragikus jellegű alkotást ízlések különbözőségét Megismerni: műalkotásokat esztétikai minőségeket az ő életkori szintjük szerint az összhang és a harmónia fogalmát Megérteni: az esztétikai élmény sokféleségét, nem csak a tetszetős, harmónikus, dekoratív lehet „szép” az ízlés fogalmát a humor jelentőségét az izgalom, a kaland élményszerző szerepét b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? élmény, ízlés, szép, csúnya, harmónia, diszharmónia, összhang, érdekes, izgalmas (kaland), különleges, humor, vidám, szomorú, ünnepélyes c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése Vizuális

esztétikai

jellegű

preferenciák

érvényre

juttatása

az

alkotótevékenységekben Saját alkotásaik megfigyelése, esztétikai minőségeinek jellemzése A harmónia és a diszharmónia megfigyelése, felismerése műalkotásokon Műalkotások hangvételének, hangulati jellemzőjének felismerése (pl. szomorú, vidám, fenyegető, ijesztő, játékos, ünnepélyes…) NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

174

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A humor felismerése, megélése Alapkarakterek, mesefigurák jellemzése, vizuális megjelenítése Izgalmas, kalandos helyzet, történet, mese ábrázolása 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6 évfolyamon? Megtapasztalni: az eltérő művészi kifejezési módokat, közléseket összhangot és kontraszthatásokat különböző anyagokat és technikákat, azok esztétikai sajátosságait, jellemzőit a különböző hanghatásokat, színeket, formákat az eltérő hangszerelést intonációs biztonságot Megismerni: dekorativitás fogalmát a művészeti stílusok jellemző vonásait műfajokat Megérteni: különböző korokban más és más volt a jellemző gondolkodás, stílus és szépségeszmény, a szépség fogalma koronként, stílusonként változik a művészi stílus kapcsolatát a kor jellemző gondolkodásmódjával, világképével több elem együttes hatása: a kontraszthatás, harmónia-összhang a műfajok jelentőségét és fejlődését koronként több elem együttes hatása: a kontraszthatás, harmónia-összhang b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? stílus, dekorativitás, szépségeszmény (kánon), arány, aranymetszés, fennségességemelkedettség, kontraszt, színharmóniák és színkontrasztok, színösszhang, dinamikastatika


175

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. Dalkarakterek összehasonlítása. Karakterek megfigyeltetése, jellemzése zenében, vizuális művészetekben, drámában Stílustörténet. A zenetörténet és a művészettörténet nagy korszakainak stílusainak átfogó ismertetése Különböző korszakok szépségeszményének, ízlésének összehasonlítása Műelemzések, élményszerű találkozás műalkotásokkal Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú vizuális alkotásokban A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése. Önálló véleményalkotás fejlesztése a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával) Tér, forma- és stílusérzék fejlesztése (dráma) Felületek dekoratív kialakítása Kísérletezés különböző színhatásokkal Kontraszthatás, színkontrasztok, színharmóniák Személyes preferenciák tudatosítása. Saját képességek számbavétele. Saját és mások munkájának összehasonlítása 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: Esztétikai élményt a műalkotások befogadásakor Esztétikai élményt a populáris kultúra világából Tárgyak keltette esztétikai élményt Forma és funkció kapcsolatát


176

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Esztétikai élmények transzformálását másik modalitásba Átélést, beleélést Megismerni: műalkotásokat és alkotóit a populáris kultúra és a tömegkultúra jellemzőit a magaskultúra jellemzőit a formatervezés, dizájn jellemzőit Megérteni: tartalom és forma összefüggését a zenei alkotásokban forma és funkció kapcsolatát, ennek jelentőségét a tárgytervezésben és az építészetben a különböző művészeti ágak kapcsolatát a populáris kultúra, tömegkultúra és a magaskultúra viszonyát b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? művészeti ágazaok, művészeti ágak, műfaj, társművészet, önkifejezés, hatás, populáris művészet, magasművészet, formatervezés-dizájn, funkció d) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A dalok zeneileg igényes megszólaltatása az érzelmi tartalmak megjelenítésével (a megfelelő artikuláció kialakítása, törekvés a tiszta intonációra, a pontos ritmust, dinamikát, formát, előadásmódot figyelembe vevő megszólaltatás megközelítésére). Esztétikai élményszerzés biztosítása az énekelt dalanyaghoz kapcsolódóan A különféle zenetörténeti korszakok, a kortárs zene legjelentősebb zeneirodalmi alkotásainak megismertetése. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata


177

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A formatervezés és a dizájn, forma és funkció kérdése, a tárgy esztétikája. Az építészet esztétikája Tárgyelemzés, tárgytervezés természeti előkép alapján A különböző korok populáris zenéinek bemutatása Reklámok képi eszközeinek elemzése Plakáttervezés, alkalmazott grafika A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése Törekvés a verbális közlésre vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolással a zenei mondanivaló kifejtésére vokális és hangszeres zenei szemelvények hallgatása után A zenei korszakokhoz tartozó társművészeti kapcsolódások keresése Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával (dráma) Saját és mások alkotásának értékelése. Saját értékek számbavétele A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12. évfolyamon? Megtapasztalni: a

világ

kulturális

sokszínűségét,

az

egyes

kultúrák

ízlésének,

szépségeszményeinek különbözőségét kortárs művészeti élményeket alkotást jellemzően mai alkotói módszerekkel, eljárásokkal, médiumokkal


178

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


fotós alkotói élményt katarzist, katartikus művészeti élményt komikus és tragikus művészeti élményt Megismerni: Európán kívüli kultúrákat a fotó jellemzőit, műfajait kortárs műalkotásokat minden művészeti ágból a kortárs gondolkodásmódot és művészeti kifejezésformákat az egyes művészeti ágak különböző esztétikai sajátosságait, domináns esztétikai minőségeit a katarzist mint fogalmat, az élményt azonosítani komikus és tragikus jellegű alkotásokat az esztétikumot mint fogalmat árnyalataival és problémás kérdéseivel a kontextus fogalmát Megérteni: a műfajok, stílusok különbözőségeit kortárs művészet és gondolkodásmód sajátosságait, jelentőségét, kortárs művészet aktualitását hogy az esztétikum ellentmondásos, nehezen megragadható természetű fogalom hogy az esztétikum értéktelített fogalom hogy „esztétikák”,” ízlések” és nem esztétika és ízlés van hogy a katarzis-élmény az esztétikum fontos jellemzője az esztétikai élmény kontextusfüggő b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Komikum, irónia, groteszk, tragikum, világzene, világszínház, Európán kívüli kultúra, fotográfia, kortárs művészet, kortárs zene, kortárs irodalom, katarzis, giccs, kontextus


179

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A nép- és műdalok megszólaltatása az érzelmi tartalmak, a hangulatok, a karakterek érzékeltetésével. Különböző esztétikai minőségek alkalmazása képi, plasztikai megjelenítésben Egyszerű tárgyak tervezése, a célszerűség, illetve az esztétikai szempontok érvényre juttatásával. A fotó műfajainak, szerepének, kifejezőeszközeinek, sajátos esztétikai kérdéseinek megismerése Az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása, a koncertélmények megbeszélése, a zenei olvasmányélmények értelmezése Világzenék megismertetése, Európán belüli és azon kívüli általános művészeti ismeretek bemutatása. Napjaink világszínházi törekvései. Tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével. A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének megfigyeltetése A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során. Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése és alkalmazása A komikum és a tragikum elemzése, jellemzése A színészi munka alapszintű elemzése. Előadáselemzés. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése. A látott előadások értelmező bemutatása. Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és ábrázolásban.

Műalkotások

elemzése

megfogalmazása. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

180

során

saját

vélemény

árnyalt

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között Összehasonlító műelemzés. Összehasonlító tárgyelemzés (pl. különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása). Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása. Napjaink mozgásművészetének vikzsgálata Kritikai látásmód fejlesztése az előadóművészet területén (verbális és esszé jellegű megnyilatkozások a zenei ízlésről, az elemző, összehasonlító képesség fejlesztése) A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Vonzónak talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálása. Saját alkotófolyamatban a jó és a rossz döntések elemzése. Saját és mások munkájának elemzése, értékelése. Önálló véleményalkotás a csoportos és az egyéni megszólalásokról. Ösztönzés az egyéni előadásmód, érzelmeket tükröző önkifejezés vállalására.


181

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Médium, média kulcsfogalom fejlesztési terve

1.


A médium az a közvetítő közeg, amelyen keresztül egy üzenet eljut az egyik embertől a másikig. Ezt a szót korábban kizárólag a spiritiszta szeánszokon használták. Ott a médium az a személy, akin keresztül a túlvilággal lehet kommunikálni. Ma mindent médiumnak tekintünk, amivel üzenetek közvetíthetők. A művészeti nevelésben több értelemben is előfordul ez a fogalom. Médiumnak nevezzük egy-egy művészeti ág, műfaj közvetítő közegét (pl. tánc esetében médium az emberi test, a vizuális művészetekben médium lehet a gránit vagy akár a rajzszén is.), de leggyakrabban a tömegkommunikáció eszközeiként beszélünk médiumokról, amit médiának neveznek. Vagyis a tömegtájékoztatás eszközeinek gyűjtő elnevezése a média (ez a médium többes száma, így helytelen „médiákról” beszélni!) A tömegkommunikáció egyik legrégebbi médiuma, a nyomtatott sajtó mellett az elektronikus médiumok (elsősorban a rádió, a televízió és az internet) képezik a média legfontosabb területeit. A különböző művészeti területeknek megvannak a maguk sajátos médiumai, amelyeknek gyakran szerepe van a különböző műfaji csoportosításoknál is. A közvetítő médium jelentősen befolyásolja az üzenet minőségét, illetve többé-kevésbé meghatározza, hogy milyen típusú üzenetek közvetíthetők általa. A médium többlet jelentésekkel gazdagíthatja az üzenetet, sőt – McLuhan szerint – a medium magában is üzenet értékű (The medium is the message), amit ugyan ma már sokan megkérdőjeleznek, mindenesetre jól kifejezi, hogy a közvetítő médiumnak milyen nagy szerepe van az “üzenet” jellege tekintetében.


182

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A művészetek csoportosításának, illetve az alkotások közvetítő médiumainak ismerete segíti a tanulók gyorsabb tájékozódását a művészetek illetve a kommunikáció területén és hozzájárul a művészi élmények tudatosításához, a művek mélyebb feldolgozásához. Napjaink meghatározó szocializációs ágense a média. A média műsorai (média „szövegek”) információval látnak el, szórakoztatnak, orientálják értékrendünket, hozzákapcsolnak bennünket a „világhoz”. A valóságról alkotott képünk forrása jórészt a média. Ezért fontos megismerni a média univerzum sajátosságait. A média szövegeit mesterségesen állítják elő. A médiagyártás gyakran komoly gazdasági érdekeket feltételez. Máskor pedig a gyártó ideológiai, esetleg politikai elkötelezettsége meghatározó az üzenet létrehozása, kódolása szempontjából. A média alkotta valóságkép értelmezéshez, ezért meg kell ismernünk a szövegeket előállítók gazdasági és ideológiai kötődéseit, melyek a gyártással foglakozó intézmények típusai szerint különböznek (közszolgálati, kereskedelmi, globális vagy civil, illetve egyházi média). (A digitalizált, intenet alapú médiumok esetében lehet a gyártó egyén is.) A gyártó intézményi jellegzetességei gyakran meghatározzák a szövegek előállítása során használt technológiát, ami hatással van a szövegek minőségére és tartalmára is. Vizsgálnunk kell a gyártási folyamatban részvevőket (képzettségük, elkötelezettségük) és együttműködését is (a stáblista tagjai). Az alkalmazott technológia, természetesen az adott média műfaj (hírműsor, játékfilm, show műsor, természetfilm stb.) vagy a megfogalmazás formájának is függvénye. A forgalmazás és a műsorszórás intézményei gyakran különválnak a gyártótó, különösen nagyobb produkciók esetében. Az egyes műsorokat több médiának, csatornának is eladják. A marketing és reklám koncepciók szintén kihatnak a médiaszövegek létrejöttére és azok médiabeli pozicionálására. (Milyen médiumban, melyik csatornán, milyen műsorsávban, milyen közönségnek kerülnek bemutatásra?)


183

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mennyire lehet aktív a közönség a kiválasztásban? Adhat-e közvetlen visszacsatolásokat a közönség a műsorokra? Ez függ a műsorszóró média interaktivitásának szintjétől. A hagyományos tömegkommunikációs műsorszóró intézmények jellegzetessége az egy központból nagy tömegek felé történő műsorszórás volt (írott sajtó, közszolgálati vagy őstelevízió, illetve a neotévé (kereskedelmi tévé) korszaka részben). Bár a neotévé csatornái már próbálkoztak a visszacsatolás lehetőségeivel, csak a digitális, illetve új médiumok esetében adott igazán az interaktivitás lehetősége. Ez a helyzet már a közönség számára is lehetőséget nyújt a gyártásra. Fontos megvizsgálni, kik azok, akik hallathatják a hangjukat és kik azok, akik kiszorulnak a médiából. Egy ország média környezetét meghatározza a médiaszabályzás és törvényhozás, valamint az ellenőrzés intézményeinek működése is. A nemzeti médiumok gyártási struktúrája és működése esetében ez a társadalom demokrácia szintjével jelentősen összefügg (pl. cenzúra léte). Ez alapján kerülhetnek a médiumok politika befolyás alá (lojális média). Az internet biztosította szabad hozzáférés korában a szabályozás és a szerzői jog kérdése problematikussá vált. Ez szintén érinti a média szövegek létrejöttét és a gyártási folyamatokat.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: Változtos anyagok, technikák használata a képi kifejező és a tárgykészítő alkotások során Ugyanazon téma médiumokon keresztül történő megjelenítése mozdulat játékok (“mit csinál játék”) NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

184

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


mesék és illusztrációik összevetése mesék olvasott és filmes változata énekes, táncos játékok Megismerni: minél többféle médiumot és technikát Megérteni: A a kép- és tárgyalkotás során

használt médiumok és technikák legjellemzőbb

technikai lehetőségeit, korlátait b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? technika, eljárás,, érzékszerv, érzékelés, testbeszéd, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Komplex művészeti produkciók, amit egyszerre több médium együtt hoz létre (pl. bábszínház, díszlettel és zenével stb.) mímes játékok történet mesélés tárgyakkal (tárgy- animációs játékok) Azonos téma különböző médiumok által történő feldolgozása (vers, ének, illusztráció stb.) 5-6. osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: kollázsok készítése modalitások összekapcsolása pl. zenére képalkotás mozgás egyedül és csoportban


185

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a kollázs technikát a legalapvetőbb emberi gesztusokat egyszerű táncokat a pixilációs technikát Megérteni: a választott anyag, illetve technika határt szab a kifejezésnek képalkotás során a technika választását a kifejezési szándékhoz kell igazítani a montázselvet a mozgókép (pixiláció) lényegét b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kollázs, montázs, animáció, pixiláció, oralitás, írásbeliség, tömegkommunikációs médiumok,

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? tárgy- animáció pixilációs technikával a modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzményei” “A tömegkommunikáció meghatározó jellemzői”

7-8. osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8 évfolyamon? Megtapasztalni: különböző sokszorosító eljárások kipróbálása mozgókép alkotás kísérletezést a fényképezéssel Megismerni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

186

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a sokszorosítás lehetőségeit (tárgy és kép sokszorosítás) fényképezés működési elvét különböző korok és kultúrák kommunikációs médiumait és társadalmi szerepük változását a modern tömegkommunikáció intézményrendszere kialakulásának társadalmi és technikai előzményeit a modern nyilvánosság kialakulásának folyamatát és jellemzőit a tömegkommunikáció meghatározó jellemzőit. Megérteni: a grafikai sokszorosítás elvét a sokszorosítás jelentőségét a montázs elvét fényképezés sajátosságait, működési elvét A társadalmi igények változásának és a technika fejlődésének kölcsönhatását a különböző kommunikációs médiumok kialakulásában és elsődlegessé válásában korok és kultúrák függvényében. A társadalmi változások és az ebből fakadó társadalmi igények, valamint a technika fejlődése

kölcsönösen

határozzák

meg

egy

társadalom

kommunikációs

rendszerének alakulását. Az információhoz hozzáférés képessége meghatározza, hogy mennyire tudunk részt venni az életünket érintő döntések meghozatalában. Egy társadalom információs rendszerének alakulását a társadalmi hatalmi viszonyok befolyásolják jelentősen. Ebben a rendszerben kiemelt fontosságú, hogy: o ki számára hozzáférhető az információ?(hatalmi viszonyok) o miképpen közölhető? (meghatározó médiumok) o honnan származnak? o ki az információ címzettje?


187

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A modern tömegkommunikációs médiumok szövegeit iparszerűen működő vállalkozások állítják elő, amelyek anyagilag érdekeltek a kereslet és a kínálat maximalizálásában. A médiaszövegek előállításának folyamata és maguknak a szövegeknek a jellegzetességei is a kereskedelmi haszon maximalizálásának rendelődik alá. A nem profit orientált gyártók szövegeinek jellemzőit pedig főként ideológiai szempontok, szocio-kulturális sajátosságok, a gyártók nézetei határozzák meg. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? montázs, sokszorosítás, őntés, préselés, célszerszám, sablon, nyomó dúc, nyomat, animáció, fotó,oralitás, írásbeliség, tömegkommunikációs médiumok, társadalmi nyilvánosság, nyomtatott media, elektronikus media, hír media, hirdetési media írásbeliség, könyvnyomtatás, társadalmi nyilvánosság, tömegkommunikáció, média szöveg, médiaipar, kereslet-kínálat, reklám, közönség, sztereotípia, hatás, valóság reprezentáció, hír, pártatlanság, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Animáció készítése tárgyak, képek sokszorosítása A modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzményei” “A tömegkommunikáció meghatározó jellemzői” A modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzménye” „A modern nyilvánosság kialakulása” „A tömegkommunikáció meghatározó jellemzői” „A valóság médiareprezentációja” „A reklám” „A hír”


188

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-12 osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 9-12. évfolyamon? Megismerni: sajtótermék összeállításának menetét az állóképes és a mozgóképes reklámok működését, előállítását A hagyományos és a digitális elektronikus médiumok működési sajátosságait: kommunikációs szerepüket, társadalmi hatásukat, gazdasági és jogi környezetüket. Magának a médiumnak a szerepét a jelentéslétrehozásban. a tömegfilm, mint ipari termék: a tömegfilm műfajai a sztár szerepe a tömegtársadalomban: filmsztár - médiasztár a közönség és a média kapcsolata: hatás, befogadás a média és a valóság viszonya reprezentáció: társadalmi nemi szerepek és az etnikai hovatartozás megnyilvánulása a média valóságban; a médiában megjelenő erőszak média szektorok: kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média a média etikai környezetének hatása a működésre a média jogi szabályozása Megérteni: a reklámok működési mechanizmusát, szerepét. a virtualitás lényegét, jelentőségét A tömegkommunikációs médiumok társadalmi szerepének sok tényezős kölcsönhatását. A különböző médiumok társadalmi és kulturális változásokat befolyásoló szerepét. Az új (intereaktív, digitalis) media kultúraformáló szerepét. A média valóság képe alárendelődik a média ábrázolási sajátosságainak, gyártási és kereskedelmi, valamint ideológiai szempontoknak. A tömegfilm műfajainak kialakulására hatással vannak az emberi archetipikus gondolkodás mellett a film, valamint médiaipar szempontjai is.


189

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A sztár a médiafogyasztó közönség tekintély- és sikerpótléka. A közösség sorsát alapvetően meghatározó, példa adó hősmítoszt a tömegkommunikációs médiában fölváltotta az egyéni sikerkényszert megtestesítő sztár típus, ami gyakran nem is valós teljesítmények felmutatására alapul. A közönség és a média kapcsolatában kulcskérdés, hogy milyen a közönség viszonya a médiaszövegekhez. Ez a viszony koronként és társadalmanként is változott magának a médiának a változása függvényében. A média direkt hatását feltételező passzív közönségfelfogástól

eljutunk

az

aktív

közönség

befogadói

sajátosságainak

értelmezéséhez. A közönség befogadói magatartását szociokulturális sajátosságai, társadalmi nemi szerepe és etnikai hovatartozása befolyásolja leginkább. A média ipar globalizációjának következménye az erős szabványosulás a gyártási folyamatok, a tartalmak és az ábrázolási sajátosságok tekintetében is. A lokális és a civil média, valamint az interaktivitást lehetővé tevő digitális média alternatívát jelenthet a média társadalmi nyilvánosságot demokratikusan befolyásoló szerepében. A média működését egyaránt befolyásolják a társadalom íratlan, erkölcsi normái és a jogi szabályozás is. Maga a média is részt vesz a társadalmi normák alakításában. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? virtuális valóság, interaktivitás, új media, digitalis médiumok, közösségi media, web2.0. valóság konstrukció, hős, sztár (mozi sztár, média sztár), archetípus, ikon,közönség, hatás, befogadás, globális-, lokális-, civilmédia, gender, média jog, etika, morális pánik c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? ”Mozgókép és valóság”(mediatizált valóság) “A media és az elektronikus generáció” „Valóság és televízió” „A tömegfilm és a sztár”


190

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A sztár szerepe a tömegtársadalomban” „Hatás, közönség, befogadás” „A média etikai környezete és jogi szabályozása”


191

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Alkotás kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az alkotás, valami új produktum létrehozása (legyen az maradandó, tárgyi vagy efemer jellegű) komplex szellemi tevékenység. Az alkotás egyaránt tárgya (műalkotás) és módszere a művészeti nevelésnek, jóllehet mint módszer a „művészetek” műveltségi terület részterületein - azok sajátosságainak megfelelően - eltérően jelenik meg. Explicit módon leggyakrabban a vizuális nevelés területén fordul elő, a zene és a dráma és tánc területén többnyire az előadással, interpretáló tevékenységgel kapcsolódik össze, de impovizációk formájában is előfordul. A befogadásnak is vannak alkotói mozzanatai, a befogadó részéről is, „kölcsönös jelentésteremtés” történik , ahogy visszafelé is igaz, a saját alkotást pedig szintén be is fogadjuk, „visszafogadjuk”. Fontos az „alkotó befogadás” hangsúlyozása, hogy a művészet ne egy idegen világ legyen, hanem eszköz mindenki számára saját világa alakításához, saját élete „megalkotásához”. Az alkotás módszer önmagunk és a világ megértésére és formálására, lényeges szerepet játszik az élmények feldolgozásában, az érzelmek kezelésében. Kiemelkedő hatású a tanulási képességek fejlesztésében. A művészetekkel való nevelés egyik legfontosabb mozzanata az alkotói folyamat átélése, annak megértése, elsajátítása. A fogalom köznyelvi ismerete mellett a saját alkotó tapasztalatok, illetve az alkotói folyamatról tanultak során alakulhat ki a művészet fogalmának és szerepének árnyaltabb megértése is. Az alkotás olyan fontos és alapvető


192

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


emberi tevékenység, ami új értékek létrehozásához szükséges, ezért ennek már kicsi kortól teret kell biztosítani. Csak így alakulhat ki az értékek iránti fogékonyság, az önbecsülés a múlt és a jelen értékeinek megbecsülése.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon?

Megtapasztalni: Az alkotó folyamat tapasztalati megismerése, átélése: improvizáció és interpretáció élmények, hangulatok érzelmek kifejezése, képzeletvezérelt alkotás beleélés, azonosulás révén különböző létállapotok közötti tudatos átjárás a játék és a kreativitás-fantázia élményén keresztül a szabadság és a kötöttségek kapcsolata. jelentésadás, önreprezentáció és jelentés-felismerés saját alkotó folyamatának, alkotásának verbális bemutatása a szabadság és az effektivitás-ágencia-hatnitudás élménye az alkotás során nem egyforma műveket hoznak létre az emberek, és többféle jó megoldás is van

Megismerni: az alkotás mint produkció és mint tevékenység önmaga és társai megismerése az alkotáson keresztül alkotók és hozzájuk tartozó alkotások Megérteni: a többi tevékenységformától megkülönböztetni


193

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


alkotói szándékok saját és társai alkotásainál hogy valamilyen élmény elindíthat egy alkotó folyamatot (ihlet) jelentésadás és jelentés-felismerés saját és társai alkotásainál képzelet és valóság megkülönböztetése b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?11 fantázia-képzelet, technika, ötlet, jelentés, kifejezés, beleélés-átélés, szerep, hangszer, kivitelezés, improvizáció-rögtönzés, kép, szobor, jelenet, műsor, alkotás-műalkotás, játék, előadás, saját élmény c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?12 saját élmények, történetek, versek, események vizuális megjelenítése, illusztrációk, fantáziarajzok zene és mozgás összekapcsolása képzeletbeli lények, mesefigurák megjelenítése rögtönzések, improvizációk, variációk dramatikus előadás saját készítésű bábokkal 5-8 osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-8 évfolyamon? Megtapasztalni: Az alkotó folyamat tapasztalati megismerése, átélése: 11

A művészeti fogalmakat az alsóbb évfolyamokon nem minden esetben fogalmi szinten ismertetjük meg a növendékekkel. Mert nem feltétlenül kell fogalmi szinten tudnia például a médium kifejezést, az inspirációt vagy a reprodukciót, miközben mint jelenséggel, egész kis kortól találkozik vele és használja.

12

Ezt a kulcsfogalmat a művészetek tárgy összes témája és területe valamilyen formában érinti. Vagy gyakorlatában, módszerként használja, vagy műalkotásokkal, alkotásokkal (műsor, tárgy…) való ismerkedéskor az eredményből következtet, utal vissza a létrehozás módjára, folyamatára, annak szándékaira és módszereire.


194

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


improvizáció és interpretáció élmények, hangulatok érzelmek kifejezése, képzeletvezérelt alkotás beleélés, azonosulás révén különböző létállapotok közötti tudatos átjárás a játék és a kreativitás-fantázia élményén keresztül a szabadság és a kötöttségek kapcsolata. jelentésadás, önreprezentáció és jelentés-felismerés saját alkotó folyamatának, alkotásának verbális bemutatása a szabadság és az effektivitás-ágencia-hatnitudás élménye az alkotás során nem egyforma műveket hoznak létre az emberek, ugyanannak a problémának többféle jó megoldása lehetséges különböző alkotói módszerek kipróbálása ugyanazon téma feldolgozása különböző médiumokban eltérő stílusok kísérletezés új megoldásokkal törekvés kreatív újszerű, egyéni megoldásokra Megismerni: az alkotás mint tevékenység és mint módszer önmaga és társai megismerése az alkotáson keresztül alkotók és hozzájuk tartozó alkotások alkotói módszerek megismerése stílus, korstílusok, stílusirányzatok, egyéni alkotói stílus alkotói mozzanat a befogadásban, befogadói mozzanat az alkotásban Megérteni: az alkotás során sorozatos döntéseket hozunk a többi tevékenységformától megkülönböztetni, célját, okát, funkcióját felismerni alkotói szándékok saját és társai alkotásainál inspiráció különböző médiumok eltérő jelentéseket eredményezhetnek jelentésadás és jelentés-felismerés saját és társai alkotásainál ábrázolás és valóság kapcsolata NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

195

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


alkotói mozzanat a befogadásban, szerep, beleélés, megjelenítés és valóság viszonya b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kreativitás, inspiráció, rögtönzés, asszociáció, médium, technika, funkció, ötlet, jelentés, kifejezés, közlés, fikció-valóság, , művészeti ágak, társművészetek, befogadó-alkotó, hangszerelés, dramaturgia, animálás, kísérletezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? szabad asszociációs játékok hang és kép együttes alkalmazása, reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban grafikai tervezés pl. plakát, névjegykártya gondolatok, érzelmek kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek használatával kifejező technikák, alkotói módszerek (pl. kollázs, montázs) ismerkedés a művészettörténet (zenetörténet stb) kiemelkedő alkotóival és alkotásaival egyszerű mozgóképi szöveg alkotása, pl. animáció rögtönzések, improvizációk cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása díszlet- és jelmeztervek 9-12. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 9-12. évfolyamon? Megtapasztalni: Az alkotó folyamat tapasztalati átélése:


196

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


improvizáció és interpretáció modalitás váltás, bizonyos észleletek, élmények „lefordítása” (pl. hang hatások megfestése) „saját játék” kitalálása, szabályalkotás az ötlet gyűjtés különböző módjainak kipróbálása művészettel kapcsolatos problémák önálló megfogalmazása saját alkotó folyamatának tudatos tervezése egyazon problémára többféle megoldás, terv, variáció generálása kísérletezés anyagokkal, technikákkal, különböző megoldásokkal művészeti (és más helyekről szerzett) ismereteinek beépítése saját munkákba különböző célú (közlő-kifejező) alkotások létrehozása Megismerni: egyazon műalkotás különböző interpretációit a művészetek problémaköreit, a művészeti ágak hasonlóságait és különbségeit, a művészetek alakulását a történelem során stílus, korstílusok, stílusirányzatok, egyéni alkotói stílus Megérteni: a műalkotások „kontextus függőségét” a műalkotások történelmi, társadalmi beágyazottságát a művészetek nyelvének folyamatos változását a művészet, a média felelősségét b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? interpretáció, kontextus, reflexió, média, szövegalkotás (média), modalitás váltás, célközönség, feldolgozás, átírás, tömörítés, eredeti-másolat (utánzás), átértelmezés, konstruálás,


197

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? szabad asszociációs játékok hang és kép együttes alkalmazása, reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban gondolatok, érzelmek kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek használatával kifejező technikák, alkotói módszerek (pl. kollázs, montázs) ismerkedés a művészettörténet (zenetörténet stb) kiemelkedő alkotóival és alkotásaival egyszerű mozgóképi szöveg alkotása, pl. animáció rögtönzések, improvizációk cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása díszlet- és jelmeztervek


198

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kultúra – művészet kulcsfogalom fejlesztési terve

1.


A művészetek műveltségi terület központi kérdése a kultúra és a művészet térben és időben változó jelentésének értelmezése. Tágabb értelemben kultúrának tekintünk minden, az emberi alkotóképességhez kötődő, szellemi és tárgyi formában létrejövő jelenséget. A legszélesebb, antropológiai megközelítésű kultúrafelfogás szerint a kultúra az életforma leírása. A mindennapi élet területén megfigyelhető jelenségekben, a tárgyi és az ember által befolyásolt környezeti kultúrában, az intézményesült és hétköznapi cselekedetekben is jelenlévő értékek és normák megnyilvánulása. Szűkebb értelemben használjuk a művészet fogalmát, de ez is koronként és kultúránként változó fogalom. Köznapi értelemben minden emberi tevékenység legmagasabb szintjét művészetnek (pl. szakácsművészet) nevezik, szűkebb értelemben azonban azokat az alkotásokat tekintik művészinek, amelyekben a kor szellemisége, esztétikai és erkölcsi ideáljai, az ember önmagához és a világhoz való viszonya a legmagasabb színvonalon, művészinek elfogadott formákban jut kifejezésre. A 20. század kezdete óta azonban – az avantgard művészetnek köszönhetően – a korábbi művészetfelfogás radikálisan megváltozott, mára nincsenek kötelezően előírt „művészi témák”, szabályok, anyagok, technikák, minden témája lehet a művészetnek, minden anyag, technika alkalmazható, a hitelességet az adott kontextus dönti el. Ma úgy tartjuk, hogy művészet az, amit az adott korban, az adott társadalom annak elfogad. Ebből következik, hogy a művészet állandóan változó fogalom. Mára megdőlt az a 20. századi modernista elképzelés is, hogy a művészet nyelve univerzális, amit mindenki (különösebb tanulás nélkül is) érthet.


199

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A kortárs művészetfelfogás a műveket kontextus függőnek tekinti és megkülönbözteti a „mai művészetet”a kortárs művészettől. A kortárs művészet az, amely a mai kor aktuális társadalmi, művészeti, emberi problémáira fókuszál és az alkotás során nem az elmúlt korszakok esztétikai normáihoz igazodik, a kifejező eszközöket az aktuális célhoz választja meg. A kortárs művészetre jellemző a közösség felé fordulás, a társadalmi érzékenység, ebből következően reflektál a közösség aktuális problémáira, a tartalmi kérdéseket helyezi előtérbe, gyakran megkérdőjelezi a korábbi hierarchiákat, esztétikai normákat. A művészetek csoportosítása többféle szempontból történhet. Nincsen egyetlen kizárólgos rendszer, minden művészeti ág és műfaj egyszerre többféle kategóriába is beletartozik. Leggyakoribbak azonban azok a kategóriák, amelyek percepciós alapon csoportosítják a különböző művészeti műfajokat. Térbeli és időbeli művészetek Ebben az esetben az képezi a csoportosítás alapját, hogy a mű kompozíciójában egyik esetben a térbeliség fontosabb az időbeliségnél, másik esetben pedig azt, hogy a mű az idő haladása során tárul fel. Míg a térbeli művészeteknél nincs egyetlen meghatározott sorrendje a befogadásnak, a térbeli viszonyok a fontosak, addig az időbelieknél az egymásutániság az alapja a kompozíciónak, nem cserélhető fel a sorrend. (Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy egy épület vagy kép megismeréséhez ne lenne szükséges hosszabb idő vagy, hogy a szemlélés sorrendjének ne lenne jelentősége). Térbeli művészet az építészet, szobrászat, fotóművészet és festészet, időbeli a tánc, a zene, az irodalom és a filmművészet.

Vannak olyan műfajok, műformák is, amelyek mindkét

kategóriába besorolhatók ilyen például a videoinstalláció. Fogalmi és érzékletes művészetek Fogalmi művészet az irodalom, hiszen akár hallgatjuk az irodalmi alkotást, akár olvassuk


200

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


(látjuk), az szavakból épített kompozíció, amiben elsődleges a fogalmi jelentés, még ha a szavak konkrét képeket is indukálnak képzeletünkben. Érzékletes művészet a zene, a tánc és a képzőművészet. Ezek elsősorban az érzékekre hatnak, nem fogalmilag fejtik ki elsődleges hatásukat bár feldolgozásuk nem nélkülözi a fogalmi gondolkodást. Itt is vannak olyan alkotások, amelyek mindkét kategóriába besorolhatók mint például a képzőművészet körébe tartozó konceptuális művek, amelyeknek “nyersanyaga” a fogalom. Ám az általuk használt szavak, mondatok nem irodalmi szövegkörnyezetben jelennek meg, hanem képként például egy kiállítási térben vagy köztéren. A hallás és a látás művészete A hallás művészete a zeneművészet és a hangköltészet, míg a vizuális művészetekhez szokták sorolni az anyagi formába öntött „műtárgya-kat” létrehozó művészeti ágakat. Ekképp vizuális művészeti ágazat az építészet, az iparművészet és a képzőművészet (ágai a festészet, szobrászat, rajz és grafika, a vizuális költészet, valamint a fotó). A vizuális művészetek alkotásainak többsége “tárgyiasult üzenet” így ezeken a területeken található a legtöbb, legváltozatosabb közvetítő médium. Komplex művészetek Azokat a művészeteket, amelyek egyszerre érzékletesek és fogalmiak, vagy többféle érzékszerven keresztül hatnak, vagy bennük az időbeliség mellett a térbeliség is fontos szerepet játszik, komplex művészeteknek nevezzük. Ilyen a színház- és filmművészet, valamint a mozdulatművészet és a tánc is.

Alkalmazott és autonóm művészetek Hogy egy alkotás alkalmazott vagy autonóm, az dönti el, milyen célból hozták létre, és milyen módon, mire használják. Az építészet és az iparművészet alkotásai gyakorlati célokat, „művészeten kívüli” funkciókat is betöltenek, ezért alkalmazott művészeteknek tekinthetők. Más művészeti ágazatokban is találkozunk „alkalmazott” válfajokkal. Ilyen például a filmzene.


201

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Pedagógiai szempontból is súlyos problémákat okoz a kultúrával és a művészetekkel kapcsolatos

máig

tapasztalható

hierarchikus

gondolkodás,

a

„magas

kultúra”(hagyományosan a társadalmi elit kultúrája) és a „tömegkultúra szétválasztása mellett az autonóm művészetek (a zene, tánc, dráma, irodalom, vizuális művészetek, film bizonyos műfajai) határozott szétválasztása az alacsonyabb rendűnek tekintett alkalmazott művészetektől.

A zavart az okozza, hogy a legtöbb pedagógus ezeket magasabb és

alacsonyabb minőségűnek, értékűnek tekinti. Pedig az érték nem műfaj kérdése. Nem lehet kérdés, hogy a népzene jobb-e mint a jazz. Minden művet saját műfaján belül kell értékelnünk; a műfajok, műformák megválasztását az adott célok határozzák meg. Az értékelésnek pedig ezekhez a célokhoz kell igazodnia. (Nincsen általában „jó rajz”. Mást kérünk számon egy műszaki rajztól, mást egy divatrajztól, egy tanulmányrajztól és megint mást egy festmény vázlatától). Sok pedagógus a média bizonyos műfajait értéktelennek tartja és az ifjúsági kultúra számos jelenségét olyan szubkultúrának tekinti, amivel nem érdemes foglalkozni. De a legsúlyosabb károkat az okozza, hogy a múlt és a jelen művészetét sokan szembe állítják egymással, a kulturális értékeket kizárólag a múlt sajátjának tüntetik fel. Ezzel szinte észrevétlenül elidegenítik a fiatalokat saját koruktól miközben olyan káros mellékhatásokat idéznek elő mint a nyitottság, a tolerancia hiánya, az újtól, a másságtól való idegenkedés, a vállalkozó, kísérletező kedv csökkenése.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megismerni: az életkori szakasznak megfelelő műalkotásokat művészeti tevékenységeket az iskola és a lakóhely környezetében lévő alapvető kulturális objektumokat Megérteni: a műalkotások kifejezésmódját, közlési szándékát


202

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? művészet, műalkotás, népzene – műzene, színház, előadás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei alkotások ismerkedés az iskola és a lakóhely környezetével tanrendbe illeszthető és azon kívüli kulturális programokon való részvétel 5-6. osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6 évfolyamon? Megismerni: a zeneművészet történeti fejlődését a különféle művészeti ágakat a művészeti tevékenységeket az egyes művészeti ágak műfaji tagozódását

Megérteni: a zenetörténeti korok főbb jellemzőit a különféle zenei műfajokat, stílusokat b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? a zenetörténeti korok főbb jellemzőit a különféle zenei műfajokat, stílusokat


203

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? zeneirodalom alkotásai népzene-műzene 7-8 osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a zeneművészet történeti változását a különféle művészeti ágakat, és azok tartalmait a művészeti tevékenységeket társművészeti kapcsolódásokat az egyes művészeti ágak műfaji tagozódását az őskor, ókor, középkor és újkor kultúrája és művészete a színház mint a társadalom tükre Megérteni: a zenetörténeti korok főbb jellemzőit a különféle zenei műfajokat, stílusokat milyen társadalmi hatások befolyásolják az egyes korok színházi kultúráját b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? művészi látásmód, társadalom, demokrácia, amfiteátrum, tragédia, komédia, dráma c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? zeneirodalom alkotásai történelmi témák


204

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


irodalmi alkotások 9-12 osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 9-12 évfolyamon? Megismerni: a művészetek osztályozását az alkalmazott művészet és az autonóm művészet különbözőségeit az alkotó művészet és az előadó-művészet eltérését a hivatásos művészet és a folklór-művészet megkülönböztetését a művészet fogalmát a művészetek különféle csoportosítását a művészetek egymáshoz való kapcsolatát első képkorszak és orális kultúra írásbeliség kora – írásbeli kultúra második képkorszak (a technikai kép), második oralitás kora a magas és a népszerű kultúra kettősségét (kultúra hasadás) nonlineáris” szövegek kultúrája”(hiperlink) A magyar és az egyetemes filmművészet korszakait Megérteni: a művészi alkotások hatását a műalkotások esztétikai értékét a kultúra és a művészet közti fogalmi viszonyt A képekre épülő, időtlen, mágikus tudattal szemben az írásbeliség korára az eseményeket időben tagoló, a következményeket annak okából eredeztető, ún. történeti tudat jellemző. A második képkorszakban a technikai kép újra mágiával telítette képeinket. A film a mozgás és a változás rögzítésére is képes. A mozgókép időbelisége miatt képes egy „másik valóság” megteremtésére.


205

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A polgári társadalom kialakulásának idején ketté hasadt az addig többé-kevésbé egységes kultúra. Az elit (magas művészet) és a népszerű (tömeg-) kultúra műveit nem elsősorban színvonaluk alapján érdemes megkülönböztetni. Két féle kulturális beállítódást tükröznek. A populáris kultúra legjobb darabjai a korszellem kifejezői lehetnek. A multimediális vagy internetes közlésben megszűnik a szövegek lineáris struktúrája, hierarchikus

jellege.

Az

információk

egymáshoz

hiperlinkkel

kapcsolódva,

egyenrangúan elhelyezhetők. Az ilyen közlés a szövegekben eltérő bejárási utakat, eltérő jelentések létrehozását teheti lehetővé. A nonlineáris gondolkodás átalakíthatja a kultúrát. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? érték, öncélú művészet, vélemény,

kultúra, tömegkultúra, ízlés, mágikus gondolkodás,

tömeges reprodukálhatóság, valóság, valószerűség, újmédia, hiperlink, interaktivitás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? zeneirodalmi alkotások előadó-művészet műalkotások A mágikus gondolkodás és a kép” „ A második képkorszak, a technikai kép” „Valóságos és valószerű, hiteles és igaz” „A média és az elektronikus generáció” „A magas és a népszerű kultúra” „A stílus. Korstílusok a filmtörténetéből”


206

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kultúraközvetítés formái és intézményei kulcsfogalom fejlesztési terve

1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Viselkedésünket, gondolkodásunkat nagyrészt az a kultúra határozza meg, amelyben szocializálódunk. A tárgyi környezet, az étkezési szokások, a viselkedési minták, a reklámok stb. mind kultúránk részét képezik. Ezt a kultúrát részben spontán módon sajátítjuk el, részben pedig a családi környezet hatására, illetve intézményes keretek (iskola és a közművelődés különböző intézményei) között. Az iskolai tanítás/tanulás sajátja hogy az a tanulók életkorához igazodó, tervezett tanulás, nevelés

(ami ily módon az ismeretek egymásra

épülését, a kompetenciák fokozatos fejlesztését jelenti) Az iskola megkezdésével azonban nem szűnik meg a spontán tanulás, a minták átvétele (lásd rejtett tanterv) és az iskolai tevékenységekkel párhuzamos egyéb művelődési formák, a szakkörök, a külön órák, a hitoktatás, a sport edzések stb. ugyancsak a kultúra közvetítést szolgálják. Az információs technológia forradalmának köszönhetően a tudományos, technológiai változások óriási mértékben felgyorsultak, aminek következtében a speciális ismeretek, a know-how gyorsabban évülnek el. Így az ismeretszerzés sem korlátozódik az iskolára, az életkor sem jelent határt , az embereknek folyamatosan kell újabb és újabb ismereteket szerezni, (élethosszig tartó tanulás). Ennek következtében az iskola feladatai is módosultak. Mivel csökkent a speciális szakmai ismeretek jelentősége, az oktatásnak széles körű kompetenciákra kell koncentrálnia. A nevelési feladatok mellett az ismeretek szerzésének, feldoldolgozásának módjira kell felkézíteni a tanulókat, vagyis a tanulási képeségek fejlesztése és ezzel összefüggésben a kommunikáció, a kreativitás, a nyitottság, a flexibilitás központi helyre kerültek.


207

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A művészeti nevelésnek különösen jó lehetőségei vannak arra, hogy a tanulók motiválásával, kommunikációs képességeik fejlesztésével előkészítsék annak lehetőségét, hogy az iskolán kívül, illetve annak befejeztével is képesek legyenek újabb ismereteket szerezni, a közművelődés lehetőségeit jól kihasználni. A minőség iránti fogékonyság, az önálló gondolkodás erősítésével nagy segítséget kaphatnak ahhoz, hogy a média, a digitális technológiák, a közművelődés, a szórakoztatás intézményei által nyújtott lehetőségekkel élni tudjanak, hogy kevésbé manipulálható fogyasztókká, polgárokká váljanak.

2.


1-4. évfolyam a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megtapasztalni: élmények, hangulatok érzelmek befogadását, feldolgozását beleélést, azonosulást érzékszervek aktivitását tudatos koncentrációt emlékezet és koncentráció fejlesztését jelentés-felismerést véleményalkotást verbális közlés formájában a produkciókban, rendezvényekben való személyes részvételt Megismerni: a szokások és az ünnepek fajtáit, jelentőségüket, „intézményesített” változataikat a részvételt (aktív – passzív) az iskolai rendezvényekben a

felkészülést

egyéni

vagy

csoportos

közreműködésre

tevékenységekben (hangverseny, kiállítás, színház, ünnepség…) az iskola falain túli művelődési lehetőségeket a felkészülést a közművelődési intézmények látogatására


208

a

művészeti

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a közgyűjtemények „használatát” (könyvtár, múzeum) Megérteni: az alkotói szándékot a látott, hallott művészeti tevékenység jelentését b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ünnepek, jeles napok - szokások, rendezvény, műsor, kiállítás, hangverseny, múzeum, könyvtár, színház, művelődési ház, előadás - előadó, szerep – szereplő, közönség – néző, tárlatvezetés, műsorközlő – bemondó, szervező, együttes, viselkedés, vélemény c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? o művészeti és közművelődési intézmények általános fogalma (típus - funkció – szerep) o saját élmény megjelenítése verbálisan, vagy a művészet bármely eszköze segítségével o véleményalkotás 5-6. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megtapasztalni: az emlékezet kapacitásának bővítését, a koncentrációt a közművelődési intézmények látogatását a viselkedési normákat az információszerzés változatos lehetőségeit a gondolatok, élmények, hangulatok, érzelmek feldolgozását az értékek iránti fogékonyságot Megismerni: a közművelődési intézmények típusait és alapvető szerepvállalásukat


209

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a média intézményeit a programválasztás lehetőségeit önmaga és társai reakcióit a közvetlenül megtapasztalt élményen keresztül műalkotásokat és alkotókat, előadókat „természetes” közegükben a kritikai szemléletet Megérteni: a látott – hallott előadás, produktum elemző megbeszélését a kapott információkat a művészi kifejezésformákat, közléseket az alkotói szándékot b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? film, média, intézmény, információ, könyvtárhasználat, viselkedés, vélemény, kritika c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? művészeti, közművelődési intézmények, a média intézményei ismeretbővítés műsorok összeállítása tanár segítségével információk önálló gyűjtése, feldolgozása a könyvtárhasználati ismeretek segítségével saját élmény megjelenítése verbálisan, vagy a művészet bármely eszköze segítségével véleményalkotás, állítás - érvelés 7-8. osztály a) Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megtapasztalni: a közművelődési intézmények, közgyűjtemények látogatását, viselkedési normákat


210

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az információszerzés változatos lehetőségeit a média használatot, a bennük rejlő lehetőségeket a gondolatok, élmények, hangulatok, érzelmek feldolgozását az emlékezet mozgósítását Megismerni: a valóság jelenségeire való emocionális reagálást az esztétikum tudatos elemzését az élmény érzelmi és intellektuális kifejezését az IKT eszközök felhasználási lehetőségeit és alkalmazását az információk szelektálását és tárolását a közművelődési intézmények funkcióit a média intézményeit a kritikus programválasztást önmaga és társai reakcióit a közvetlenül megtapasztalt élményen keresztül műalkotásokat és alkotókat, előadókat „természetes” közegükben a kritikai szemléletet Megérteni: a látott – hallott előadás, produktum elemző megbeszélését a kapott információkat a művészi kifejezésformákat, közléseket az alkotói szándékot b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? közgyűjtemény, IKT (info-kommunikációs technológia), hagyomány, hatás, ízlés, magatartásforma, feldolgozás – alkalmazás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? művészeti, közművelődési intézmények, a média intézményei NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

211

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ismeretbővítés IKT eszközök műsorok önálló összeállítása Internet használat a művészetek „szolgálatában” információk önálló gyűjtése, feldolgozása a könyvtárhasználati ismeretek és az IKT segítségével a művészeti nyelv megismerése és felismerése a látott – hallott előadásokban 9-12. osztály a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-12. évfolyamon? Megismerni: a közművelődési intézményeket a közgyűjteményeket a média intézményeit az információszerzés változatos lehetőségeit a média használatot, a bennük rejlő lehetőségeket a művészeti rendezvények (műsorok, előadások, kiállítások…) összeállításának elveit a kritikai szemléletet a közművelődési intézményeket a közgyűjteményeket a média intézményeit az IKT eszközöket Megérteni: a látott – hallott előadás, produktum elemző megbeszélését a kapott információkat a művészi kifejezésformákat, közléseket az alkotói szándékot a művészet, a média „kínálatait” és felelősségét


212

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a kapott információkat, és azok rendszerezését b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kultúra – tömegkultúra, élmény, katarzis, médium, multikulturalitás, művészeti kommunikáció, szerep, funkció, közízlés, szelektálás, önművelődés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? a művészeti élmények megbeszélése önálló beszámolók készítése reflektálás művészeti élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban az önművelés lehetőségei az élményszerű tapasztalatok kivetítése a valóságra a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása


213

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom Bacsó Béla szerk. Kép Fenomén valóság Kijárat Kiadó, 1997. Bán Zsófia szerk. Vizuális kultúra Enigma művészetelméleti folyóirat. 41. szám 2004. Bálványos Huba szerk. Látás és szemléltetés Balassi Kiadó, 2003. Bergström, Bo Bevezetés a vizuális kommunikációba Scolar Kiadó, 2009. Blaskó Ágnes, Margitházi Beja szerk. Vizuális kommunikáció szöveggyűjtemény Typotex, Budapest 2010. Bodóczky István Vizuális nevelés Magyar Iparművészeti Egyetem, 2003. Buckingham, David Médiaoktatás Bp. HSA-Új Mandátum Kiadó- ZsKF, 2005 dr Buda Béla A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája

Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1986. Ifj. Csákvári József–Malinák Judit Média-galaxis (tankönyv a felsőoktatás számára). Szimbiózis, 1998. Danto, Arthur C. A közhely színeváltozása Enciklopédia 1996. Eco, Umberto A nyitott mű Európa Könyvkiadó, 1998.


214

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Farkas

András és Gyebnár Viktória szerk. Vizuális művészetek pszichológiája I. –

szöveggyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó Foucault, Michel A szavak és a dolgok Osiris Kiadó, 2000. Gabnai Katalin Drámajátékok Magyar Drámapedagógiai Társaság, 1993. Hall, Sean Amikor az óriáskígyó lenyeli az elefántot – Kommunikáció jelekkel – bevezetés a szemiotikába Scolar Kiadó 2008. Hartai László – Muhi Klára Mozgóképkultúra és médiaismeret Korona Kiadó 1-2. 2003. Kagan, Spencer Kooperatív tanulás Önkonet kft, 2001. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor Tömegkommunikáció MÚOSZ, 1998. Kaposi László (szerk.), Drámapedagógiai olvasókönyv Magyar Drámapedagógiai Társaság, Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1995. Kedves Tamás szerk. Esztétikai és zeneesztétikai alapismeretek Nemzeti Tankönyvkiadó 1999. Kepes György szerk. Látásra nevelés MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2008. Lothinger Éva

Hasonlóságok és különbözőségek a művészetekben – irodalom-zene-

képzőművészet Auktor Könyvkiadó, 1994 Neellands, Jonathan Dráma a tanulás szolgálatában Színházi füzetek VI. Drámapedagógiai társaság, 1994.


215

Magyar

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nemzeti Alaptanterv 2007. Oktatási Minisztérium Nicholson-Nelson, Kirsten A többszörös intelligencia O’Sullivan, Tim & Dutton, Brian & Rayner, Philip: Médiaismeret. Budapest: Korona Kiadó, 2002. Salay Éva szerk. Művészetek szerepe a személyiség fejlesztésében Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác, 2008. S. Nagy Katalin szerk. A vizuális kultúráról Kossuth Könyvkiadó, 1982. Szegedy-Maszák Mihály Szó, kép, zene – aművészetek összehasonlító vizsgálata Kaligram, 2007. Tatai Erzsébet Művészettörténeti ismeretek Enciklopédia Kiadó 2004. Újfalussy József A valóság zenei képe Zenemű Kiadó, 1962.


216

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


INFORMATIKA (ZSAKÓ LÁSZLÓ)

Bevezetés

Általános kulcsfogalmak Az informatika, mint az egyik legfiatalabb tudományterület, műveltségi terület, igen nehezen megfogalmazható. Ennek egyik oka a terület fiatalsága, másik pedig a rendkívül gyors fejlődése, s hatása sok más műveltségi területre. Az informatika éppen napjainkban olvad össze a hagyományos kommunikációval, s ennek hatásai már az átlagembert is elérték (Internetes kommunikáció, mobil kommunikáció), s feltűntek a média és az informatika összeolvadásának első jelei is. Az informatika kulcsfogalmai meghatározásához először át kell tekinteni, hogy melyek az informatika műveltségi terület lehetséges tananyagai. Az alábbi ismeretkörökről van szó: A. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozás (az iskolai és a mindennapi életben lépten-nyomon

algoritmusokat

hajtunk

végre,

adatstruktúrákat

–

kérdőíveket,

nyomtatványokat – töltünk ki, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk, s ezt a világot az érti igazán, aki tisztában van ezen tevékenységek alapjaival). B. A programozás eszközei (azon nyelvi és egyéb eszközök ismerete tartozik ide, amelyek az algoritmusok, adatmodellek megvalósításához, kipróbáláshoz feltétlenül szükségesek).


217

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


C. Alkalmazói feladatok megoldása számítógéppel (itt a mindennapokban felmerülő problémák informatikai eszközökkel való megoldhatóságával kell foglalkozni: kép- és ábraszerkesztés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció, ...). D. Alkalmazói rendszerek kezelése (az alkalmazási ismeretektől el kell választani a gyorsan elavuló eszközök kezelésének képességét, bár a tanításuk természetesen párhuzamosan kell, hogy történjen). E. Problémamegoldás számítógéppel (ebben az ismeretkörben a felmerülő problémából kell kiindulni – pl. osztálykirándulást kell szervezni –, szervezési feladatként kell vele először foglalkozni, utána ki kell választani az egyes részfeladatokhoz tartozó eszközöket – nem feltétlenül mindegyik informatikai eszköz –, ha szükséges, akkor új eszközt kell készíteni, ...). F. Infokommunikáció (ismerni kell az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és a változásokhoz alkalmazkodni kell, jól kell használni az infokommunikációs eszközöket) G. Médiainformatika (megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok, melyek értő használata informatikai tudást is feltételez; a hagyományos médiák elektronikus megfelelői új lehetőségeket tárnak fel, teljesen új média jelenik meg; s ezek a megismerési folyamatot, illetve a szórakozást egyaránt más szintre emelhetik) H. Informatikai eszközök működési elvei és alkalmazásuk (sokféle hardver és szoftver eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek célszerű alkalmazását minden számítógép használónak el kell sajátítani). I. Az informatika matematikája (az informatikai ismeretek elsajátításához szükséges matematikai alapok a matematika tantárgyban vagy nem szerepelnek, vagy nem ott, ahol szükség lenne rájuk – ez így jó, pl. a matematika nem foglalkozik mátrixokkal, a táblázatkezelési ismeretek azonban e fogalom hétköznapi megfogalmazását szükségessé teszik –, tehát erről, valamint a matematika alkalmazásairól az informatika tantárgynak kell beszélni). J. Informatika és társadalom (érdemes megismerni az informatika, mint a kultúra egy részterülete múltját, foglalkozni az informatika várható fejlődésével, valamint jelenlegi NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

218

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


hatásával a társadalomra, adatbiztonsággal, adatvédelemmel, az informatika alkalmazás etikai kérdéseivel). Az informatika kulcsfogalmai nem választhatók el az informatikai kompetenciáktól, azokkal összhangban kell lenniük: Az informatikai kompetenciák Algoritmikus gondolkodás A mindennapi életben, tanulásban, munkában lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, algoritmusokat készítünk mások számára, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk, s ezt a világot csak az értheti igazán, aki tisztában van ezen tevékenységek alapjaival. Adatmodellezés A hétköznapokban rendszeresen töltünk ki nyomtatványokat, űrlapokat, készítünk mások számára ilyeneket. Ezek készítésekor mindig valamilyen információszerzés vagy átadás a célunk, melyet adathalmazokkal, adatstruktúrákkal kell alátámasztanunk. Emiatt is alapvető fontosságú a világ objektumainak adatokkal való leírása. A valós világ modellezése A valós jelenségeket sokszor a modelljeiken keresztül ismerjük meg. Ehhez tisztában kell lenni a modellezés alapfogalmaival, tevékenységeivel, a modellek felhasználásának módszereivel. A megismerésen túl tudatosan használni kell a modelleket valós jelenségek előrejelzésére is! A modellezés informatikán belüli különlegessége, hogy a modellek működtetése is komplex alkotó folyamat. Problémamegoldás Az alkotó emberi tevékenység nagyon sok esetben problémamegoldás, a probléma minél pontosabb megfogalmazásától, a megoldás értékeléséig. Emiatt szükség van a probléma analizálására; annak eldöntésére, hogy szükség van-e a megoldáshoz informatikai eszközre; mely informatikai eszköz vagy eszközök használhatók; hogyan használhatók; ha nincs ilyen eszköz, akkor pedig hogyan készíthetünk ilyet.


219

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kommunikációs képesség Napjainkra

az

ember-ember,

illetve

az

ember-csoport

kommunikáció

alapvetően

megváltozott, a kommunikáló felek közé intelligens eszközök épültek be; illetve ezen intelligens eszközök újfajta kommunikációs lehetőségeket teremtettek vagy a régieket egyszerűsítik. Ezt az újfajta kommunikációt alkotó és a jogokat körültekintően figyelembe vevő módon kell használni a mindennapokban: a tanulásban, a munkavégzésben, a kapcsolatteremtésben, a kikapcsolódásban, az önképzésben, a pihenésben, a fejlődésben. Alkalmazói képesség A mindennapokban felmerülő problémák gyakran könnyebben megoldhatók informatikai eszközökkel, mint a hagyományosakkal. Ehhez tisztában kell lenni az alapvető általános alkalmazásokkal, az azokhoz tartozó informatikai eszközökkel és módszerekkel. Csoportmunka, együttműködő-képesség Az informatika lehetőséget teremt olyan feladatok megoldására is, melyeket nem egyetlen személy old meg, a feladatmegoldásban mások eredményeinek felhasználási képességétől kezdve a projektmunkákban való részvételen át, egészen a projektek tervezéséig és megvalósításáig. Mindehhez szükség van a csoportmunkát támogató informatikai eszközök használatának képességére, valamint a csoportmunka metodikájának ismeretére. Alkotóképesség Az informatikai feladatmegoldás nagyon sokszor alkotómunka, ahol az alkotásban informatikai eszközöket használunk. Mint minden alkotómunka, ez is elemi alkotások megismétlésével kezdődik, ezen alkotásokból újabbak készítésével folytatódik, majd adott igények alapján önálló alkotások készítésével zárul. Az alkotóképesség fejlődése tehát az egyszerű utánzástól/mintakövetéstől a mintavariáláson át a valódi kreativitásig tart. Információs tájékozódási és tájékoztatási képesség Az információs társadalom egyik lényege az információk hozzáférési jogának biztosítása. A hatalmas információhalmazban azonban nehéz a számunkra szükséges információ megtalálása, illetve a mások számára hasznos információ olyan elrendezése, elhelyezése, hogy azt könnyen találhassák meg és hatékonyan használhassák fel.


220

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Rendszerszintű gondolkodás Számtalan rendszerrel találkozunk: ilyen az egész informatikai rendszer, ami körülvesz, a különböző hálózati rendszerek, a kommunikációs rendszerek. Azt szoktuk meg, hogy logikusan gondolkodunk, és a dolgokat elemzéssel értjük meg, ez sokszor sikerre is vezet, de nem mindig. A rendszerrel szemben másfajta gondolkodásmódot is igénybe kell venni. Az egyszerűbb klasszikus logika sokszor tehetetlen a rendszerrel szemben (lásd káosz elmélet). A rendszer önmagától is működik, a részek kölcsönhatása révén. A dolgok kimenetelét sokszor a rendszer struktúrája, nem pedig az emberek erőfeszítései határozzák meg. Az eseményeket irányító összefüggések felismerésével képesek leszünk befolyásolni életünk, munkánk alakulását. Ezek vizsgálata, kezelése, fejlesztése és előállítása, másfajta tudást, vizsgálatot igényel.


221

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak Az informatika kulcsfogalmai részben más területek általánosabb fogalmaira épülnek (pl. jel – az adatokat jelekkel írjuk le, a kommunikációban jeleket használunk, a dokumentumokat jelekkel írjuk le), részben megjelennek más tárgyakban is (pl. modell, probléma).

algoritmus adat modell dokumentum infokommunikáció feladat probléma projekt program szoftver hardver mérés, vezérlés, szabályozás


222

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Algoritmus kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az iskolai és a mindennapi életben lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk, s ezt a világot az érti igazán, aki tisztában van ezen tevékenységek alapjaival). Az algoritmizálás először nem számítógépes megvalósításról szól. Csak egy klasszikus, több ezer éves algoritmusra, a két egész szám legnagyobb közös osztóját meghatározó Euklideszi algoritmusra kell gondolnunk! Az algoritmus végrehajtója – a processzor – sok esetben lehet maga az algoritmust megalkotó, azt értelmező ember. (Sőt egy új probléma megoldásánál a rutinos programozó is magát „képzeli” a számítógép helyébe, s így próbálja ki a megoldás működőképességét.) Algoritmusokat mindenki hajt végre nap, mint nap, sőt az emberek többsége alkot is algoritmusokat saját maga és mások számára (pl. közlekedés, dolgok összeszerelése, …). Csak ezután következhet az, hogy a precízen megfogalmazott algoritmus végrehajtását egy automatára, a számítógépre bízzuk. Ez alapvetően azért igényel más gondolkodást, mert egy intelligens algoritmus végrehajtó az algoritmusainkat is ésszerűen hajtja végre, kontrollálja, időnként kijavítja az általunk elkövetett hibákat. Egy automata azonban nem gondolkodik, ami a programjában szerepel, azt végre is hajtja (ha tudja). Megállapíthatjuk, hogy az emberek többsége alkot algoritmusokat mások (és saját maguk) számára, algoritmust végrehajtani azonban kivétel nélkül mindenkinek gyakori feladat. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

223

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az algoritmikus gondolkodás legelemibb szintje az, amikor felismerünk algoritmusokat, algoritmussal megoldható problémákat. Megfogalmazhatjuk, mit nevezünk algoritmusnak: lépésekre bontható; végrehajtható (tartozik hozzá végrehajtó), rögzített végrehajtási sorrenddel rendelkezik; a lépések során valamivel valami történik; a lépések vagy elemi tevékenységek (amit a végrehajtó már megért) vagy maguk is algoritmusok (további pontosítást feltételez). A megértést két szintre bonthatjuk: megértjük, hogy mit kell tenni, megértjük, hogy miért azt (és nem mást) kell tenni. A „miért” kérdése már egy magasabb gondolkodási szinthez, az algoritmus elemzéséhez tartozik. Az elemzés az alternatívák felismerését, elvetését, variálását és szelektálását jelenti. Ugyancsak különböző szintű tudás egy adott, ismert algoritmus megértése (mert pl. elmagyarázták), illetve új, eddig ismeretlen algoritmusok megértésének képessége. Ez utóbbi az algoritmikus gondolkodás harmadik szintjét alkotja. Ha egy tőlünk független személytől (különösen függőségi viszonyban) lépésenként kapnánk az utasításokat, akkor minimális mérlegeléssel hajthatnánk végre az algoritmusokat, ha azonban magunknak kell ezt megtenni, akkor ennél többről van szó. Az algoritmusok végrehajtási képessége egy fokozattal magasabb szintű, mint a megértési képesség. Itt nemcsak arra van szükség, hogy egy folyamatot megértsünk, hanem arra is, hogy a végrehajtása közbeni állapotokat folyamatosan kövessük (észben tartsuk, nyilvántartsuk,…). Azaz nem arra kell figyelnünk, hogy mi történik, hanem arra, hogy mitől függően mit csinálunk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? algoritmus, lépések sorozata, elemi tevékenység, végrehajtás, lépések sorrendje, állapot, feltételtől függő lépés


224

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése. NAT

Informatika

3.2:

Egyszerűbb

algoritmusok

felismerése,

megfogalmazása,

végrehajtása. Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Értelmezze és csoportosítsa az adatokat! Ismerje fel, fogalmazza meg és hajtsa végre az egyszerűbb algoritmusokat! Értelmezze az algoritmusokban használt adatokat! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Az algoritmusok elemzése részben arról szól, hogy felismerjük az algoritmusok alapvető felépítési szabályait: o az elemi lépések mindegyikét végre kell hajtani (az adott sorrendben), o az elemi lépések közül választani kell egyet, s azt végrehajtani, o az elemi lépést többször, ismétlődően kell végrehajtani. Mivel az algoritmus egyes lépései maguk is lehetnek újabb algoritmusok, s ezek elnevezhetők (sőt a hivatkozás miatt elnevezendők), kialakulhat az eljárás absztrakt fogalma. Az algoritmusok elemzése más szempontból azt jelenti, hogy megértjük, hogy az egyes részei miért vannak, mi volt a célunk vele, a teljes feladatmegoldást hogyan bontottuk részfeladatok megoldására, … A fentieken túl algoritmusolvasási képességet is idesorolandó. Azaz valamely algoritmusleíró nyelven, más által megfogalmazott összetett tevékenységet képesek legyünk megérteni: az egyes részek célját, többiekkel való kapcsolatát lássuk, képesek legyünk elmagyarázni (a


225

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


verbalizálás nem biztos, hogy azonos a megértéssel; sőt alighanem egy újabb, magasabb fokozat). Aki képes algoritmusok megértésére, végrehajtására, az még nem biztos, hogy alkotni is tud újabb algoritmusokat. A többlet: itt először el kell képzelni, hogy mit ismerünk; mire vagyunk kíváncsiak; mi fog történni; milyen adatokkal kell dolgozni; a tennivalóinkat hogyan tudjuk résztevékenységekre bontani; Ez egyrészt az olvasási tevékenység írási tevékenységre cserélését jelenti, de ennél sokkal többről van szó. Az alacsonyabb kompetencia-szinteknél voltak támpontjaink, amelyek a gondolkodásunkat segítették, itt azonban mindent magunknak kell kitalálnunk. Ez olajozottan csak úgy mehet, ha elsajátítunk valamilyen szisztematikus módszert algoritmusok (és hozzájuk kapcsolódó adatmodellek) alkotására. Arra kell módszert találni, hogy az algoritmusok végtelen halmazát leszűkítsük kezelhetően kévés számúra. Természetesen ez nem megy, csak a feladatok nagyfokú korlátozásával, illetve csak akkor, ha megengedjük, hogy a kevés számú algoritmus helyett kevés számú algoritmus sémát adjunk meg. Az alkotás folyamata ez esetben a megfelelő algoritmus sémák kiválasztását, kombinálását és a konkrét tevékenységhez adaptálását jelenti. A sémarendszer felállítása analogikus és absztrakt gondolkodást igényel. A lényegi és lényegtelen jellemzők megkülönböztetése: absztrahálás; a hasonlóságok felismerése: analógia felismerés. Az algoritmus megvalósítása már kifejezetten informatikai feladatról szól: az algoritmust le kell írni egy olyan eszközzel, amit egy automata (pl. számítógép) végre tud hajtani. Ez nyilván azzal is jár, hogy meg kell ismerni azt az eszközt (praktikusan programozási nyelvet), amellyel az algoritmust leírjuk. Az egyes eszközökhöz is tartozik egy sajátos, rá jellemző gondolatvilág, amelyek megismerésére és átlátására szükségünk van: hogyan képzeljük el benne a programok végrehajtását NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

226

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


hogyan épülnek fel benne a programok. Másrészről – mivel ritka lehet az az eset, hogy elsőre tökéleteset alkotunk – szükségünk lehet a megvalósított algoritmusok helyességének belátásra, a hibák felismerésére és kijavítására. Ez utóbbi látszólag az algoritmus egyszerű elemzését jelenthetné, az informatikában azonban ennél több lehetőségünk is van. Léteznek olyan komplex rendszerek (programfejlesztői környezetek), amelyek használatával ez a tevékenység a puszta gondolkodásnál hatékonyabbá tehető (bár természetesen nem pótolja a gondolkodást). A kódolás jóval kevésbé fárasztó tevékenységgé tehető, ha megfogalmazzuk azokat a szabályokat, amelyekkel a megoldás lényegi leírását tartalmazó algoritmusból az adott nyelvű kódmegfelelőt hozzuk létre. Ilyen szabályok definiálhatók bármely nyelvhez, és az átültetés 90%-ig mechanikussá tehető. A tesztelés „nem szeretem” kötelessége jóval több gondolkodást kíván, mint várnánk. A tesztelés célja: a kód helyesség-belátásának partitúrát, menetrendet adni. Ahhoz, hogy a célt elérhessük, módszert kell találni arra, hogy milyen adatokkal lehet a kódot minden pontján „megmozgatni”. Ehhez kézenfekvő a 3.-ként említett elemző képességre építeni, habár nem az egyedüli szisztéma. A feladat (tehát nem a megoldás!) értő ismerete segíthet a releváns esetek megtalálásában. A hibajelenség detektálása után a hibakeresésnél megint csak az elemző képesség jut szóhoz. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? egymásutáni

végrehajtás

(szekvencia),

választás

(elágazás),

ismétlés

(ciklus),

algoritmusleíró nyelv, eljárás, típusalgoritmus, algoritmikus séma, programozási nyelv, fejlesztői környezet, kódolási szabály, helyesség, hibakeresés, hibajavítás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?


227

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. NAT Informatika 3.2: Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes csoportosítani, értelmezni és táblázatba rendezni az adatokat! Fogalmazza meg az adott feladat megoldásához tartozó algoritmusokat, valósítsa meg ezeket számítógépen! 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Mások által készített algoritmus megértése is viszonylag könnyű feladat, egy saját algoritmus elkészítése is viszonylag könnyű feladat ahhoz képest, hogy egy más által elkészített algoritmust módosítanunk, továbbfejlesztenünk kell. Itt ugyanis nemcsak a végrehajtást kell elképzelnünk, hanem meg kell értenünk, hogy az eredeti algoritmus készítője hogyan gondolkodott, miért úgy készítette az algoritmusát, … Azt is meg kell értenünk, hogy ebbe a más gondolatvilágba hol léphetünk be, mit módosíthatunk, milyen beavatkozás lesz hatásos, … Ez sokkal nehezebb lehet, mint a semmiből egy saját algoritmust készíteni. Sokszor kapunk másoktól pontatlanul megtervezett algoritmusokat (az informatika világában programokat), amelyek nem felelnek meg a céljainknak. Ezért képesnek kell lennünk ezek átalakítására úgy, hogy számunkra hasznosak legyenek! b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? algoritmikus absztrakció, függvény, rekurzió


228

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. NAT Informatika 3.2: Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, megvalósítása és végrehajtása. Az algoritmikus absztrakció eszközei, a lépésenkénti finomítás elve. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Csoportosítsa, értelmezze, grafikusan ábrázolja az adatokat, vonjon le következtetéseket! Tervezzen, valósítson meg és hajtson végre adott feladat megoldásához algoritmuselemeket, algoritmusokat! Ismerje az algoritmikus absztrakció eszközeit, a lépésenkénti finomítás elvét! 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Az algoritmusok méretének növekedésével a befektetett munka nem lineárisan növekszik. Előbb-utóbb elérünk arra a szintre, amikor egy lépésben nem látjuk át a megoldandó feladatot. Ekkor lehet határozottan erős szerepe az absztrakciónak, az algoritmusok szisztematikus tervezésének. Itt jöhet szóba a részcélok kitűzése, az egyes részcélokhoz tartozó tevékenységsorozat megtervezése (a programozásban nem feltétlenül – bár nagy programrendszerek fejlesztésekor mindig, de a hétköznapi életben általában több ember együttes munkájaként). Természetesen az is komoly feladat, hogy belássuk: a részcélok teljesülésével, valamint jó összeépítéssel a feladat megoldható. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

229

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


részekre bontás, felülről lefelé tervezés, „oszd meg és uralkodj” elv, összeépítés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. NAT Informatika 3.2: Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok alkalmazása. Az algoritmikus absztrakció alkalmazása. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes csoportosítani, értelmezni és grafikusan ábrázolni az adatokat! Számolja ki a statisztikai jellemzőket, vonja le a szükséges következtetéseket! Tervezzen, elemezzen algoritmusokat!

és

valósítson

meg

adott

feladat

Alkalmazza a típusalgoritmusokat és az algoritmikus absztrakciót!


230

megoldásához

szükséges

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Adat kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A hétköznapokban rendszeresen töltünk ki nyomtatványokat, űrlapokat, készítünk mások számára ilyeneket. Ezek készítésekor mindig valamilyen információszerzés vagy átadás a célunk, melyet adathalmazokkal, adatstruktúrákkal kell alátámasztanunk. Emiatt is alapvető fontosságú a világ objektumainak adatokkal való leírása. A dolgokat azzal tudjuk megragadni, hogy megismerjük és megnevezzük a tulajdonságaikat. Ez azt jelenti, hogy rögzítjük a lényegesnek veendő tulajdonságokat, majd a dolgokat osztályozzuk e tulajdonságok „milyensége”, mennyisége alapján. Az egyes dolgok tulajdonságát (tulajdonságait) kifejező érték(ek) az adat. Az adatot rögzítő (vivő) anyagot, eszközt adathordozónak nevezzük. Minden adathordozóhoz tartozik legalább egy olyan kódrendszer, amely azon technikailag megjeleníthető. Az adatokat felhasználási céljaink szerint tipizáljuk. A legfontosabb két csoport a szöveges adat és a szám- (numerikus) adat. Az adatmodellezés feladata, hogy feltárja az adatok kapcsolatrendszerét, és kifejlessze azt a képességet, hogy egy adatfeldolgozási problémát több oldalról is át tudjon látni a tanuló. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Ismerjék fel, hogy a mindennapi életben előforduló adatok egy része szám, más része szöveg, illetve egyéb (pl. szín, rajz, zene, ...), s ezeket legyenek képesek megkülönböztetni. Tehát itt kell megérteni azt, hogy az objektumok értékekkel leírhatók., azaz objektumok csoportjaihoz értékhalmazok rendelhetők, akár több is (pl. a virágnak lehet színe, lehet neve, …), sőt az is NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

231

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


elképzelhető, hogy ugyanazt a tulajdonságot többféleképpen is leírhatjuk (pl. a hónapnak van neve is, sorszáma is). Itt kell megtanulni a tájékozódás alapfogalmait, az irányokat, a távolságok mérhetőségét. Ezt elsősorban algoritmikus játékok segítségével érhetjük el. Az adatok sorba rendezhetők, a számok nagyság szerint, a szövegek, szavak pedig ABCsorrendbe. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szám, irány, távolság, szöveg, kép, hang c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése. NAT Informatika 3.1: Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. NAT Informatika 3.2: Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Mindennapi adatok leírása (pl. számok, szövegek, rajzok). d) Melyek a legfontosabb követelmények? Értelmezze és csoportosítsa az adatokat! Legyen képes az információt beszéddel, írással, rajzzal és jelekkel kifejezni! Értelmezze az algoritmusban használt adatokat! Legyen képes a mindennapi adatokat leírni! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon?


232

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fontos továbblépés lehet az értékhalmazhoz művelethalmaz hozzárendelése, annak megértése, hogy az azonos értékekkel ábrázolt objektumokra különböző műveletek vonatkozhatnak (pl. két egész szám összeadható, de két hónap sorszám összeadásáról nincs értelme beszélni). Ebben a korosztályban tisztázódnak a fentiek miatt az alapvető elemi adattípusok, illetve ezek méret korlátai. A kézi adatnyilvántartás eszközeivel és módszereivel már e korosztályban is érdemes foglalkozni, hiszen a különböző tantárgyakban megjelennek a táblázatok, diagramok, s a tanuló egyik első adatnyilvántartó eszköze az ellenőrző és a bizonyítvány. Találkozik versenyek táblázataival, felmerül a táblázat sorainak pontszám szerinti sorba rendezése, ... Adatok rendezettségének és rendezetlenségének szemléletes fogalma. Ugyanazon adathalmaz rendezése többféle szempont szerint. Kézi rendezések, rendezettség (pl. ábécérend kialakítása beillesztéssel). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? elemi adat, összetett adat, egész szám, valós szám, logikai érték c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. NAT Informatika 3.2: A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Értelmezze, csoportosítsa és rendezze táblázatba az adatokat! Határozza meg a problémamegoldás során az ismert adatokból az eredményeket! Legyen képes táblázatok, diagramok megismerésére, az adatok rendezésére!


233

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Itt már megjelenik a típus strukturálás (azaz a típus összetételi módok), azaz beszélhetünk összetett típusokról. Az adatfogalom tudatosítása: különböztessék meg az elemi (szám, karakter, ...) és az összetett adatokat (tömb, táblázat, szöveg, ...)! Tudjanak leírni az információkezeléshez szükséges bemenő-, illetve eredményadatokat, tudják azokat egymáshoz rendelni! (Az absztrakt gondolkodás e fontos állomásánál már képesek szétválasztani, s külön kezelni a tevékenységek részleteit, a tevékenység céljától; vagyis képesek a tevékenységekkel „fekete dobozként” operálni.) Tudják adott szempontból elemezni, és adott céllal fölhasználni a kapott eredményeket! Különböző alkalmazásokban megjelenhetnek az adatok megjelenítésének különböző módszerei (magukat az adatokat soroljuk fel, az adatok elrendezését vagy kiemelését adjuk meg, az adatokat diagramon ábrázoljuk (pl. ha július 10-től 27-ig nyaraltunk, azt megjeleníthetjük a két dátummal, a júliusi naptárban beszínezhetjük az adott napokat, kirajzolhatjuk a hónapnak, mint intervallumnak azt a részintervallumát, amikor nyaraltunk, …). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? tipizálás – adattípusok, sokaság, adat-táblázat, tömb, szöveg, adatbeolvasás, kiírás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

234

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 3.2: A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje meg az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközöket, illetve módszereket! Legyen képes az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, a következtetések levonására. Értse a problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolatát! Legyen képes az elemi és összetett adatok megkülönböztetésére, kezelésére!

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? A korosztály egyik újdonsága a típusok definiálhatósága, azaz megadható a struktúrájuk, a műveleteik, sőt el is nevezhetők. A másik fontos újdonság a típus és az adatok ábrázolásának szétválasztása. Elemi és összetett adatok (tömb, rekord, file), file-ok fajtái (szekvenciális és nem szekvenciális). Az adatmodellezés alapvető szabályainak ismerete, annak megértése, hogy egy adatbázis nem egyszerűen egy file, hanem adatok és adatok közötti kapcsolatok valamilyen tervszerűen csoportosított rendszere. Az egyes objektumok jellemzői közül kiemelhetünk olyanokat, amelyek az egyedeket egyértelműen azonosítják (kulcs). A kulcs lehet egy mesterséges sorszámszerű valami, egy természetes elemi érték (ilyen lehetne az emberek neve, ha nem lenne két azonos nevű), valamint összetett érték (pl. név, lakcím és születési év valószínűleg egyértelműen azonosít mindenkit).


235

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az adatfeldolgozás egyik célja, hogy a valamilyen formában bevitt adatokat mások, többnyire más nézőpontból lekérdezzék. Az adatlekérdezés az adatkapcsolatok feltárása révén egy alkotó-elemző folyamat. A modellezéshez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, milyen információkat képes majd szolgáltatni a kész program. Tehát szükség van annak megértésére, hogy az adatokból milyen információ nyerhető (azaz itt a fontos kérdések: mire van szükségünk?, mit kérdezzünk?, mit találunk meg máshol?, …). Erre alapozva tudunk jó kérdőíveket összeállítani, bemenő adatok körét meghatározni, … Alakuljon ki a tanulókban az adatbázis és az ezekkel kapcsolatos alapfogalmak (file, rekord, mező). Legyen tudomásuk arról, hogy a logikai és fizikai adatábrázolás módja eltérő. A táblázatok, a róluk készülő grafikonok bővebb alkalmazása, egyszerű statisztikai adatok kiszámítása, ábrázolása, fizikai-kémiai mérések kiértékelése táblázatkezelővel. Az

adatfogalom

itt

kapcsolódik

erősen

az

algoritmusfogalomhoz,

az

adatokat

csoportosíthatjuk a feldolgozásban elfoglalt helyük szerint (globális, lokális, saját). A legjobbaknál (valószínűleg az informatikus pálya iránt érdeklődőknél) a típus absztrakció, típus hierarchia fogalom is előjöhet, amikor a típust más típusokból építjük össze (hagyományos

típusfogalom),

vagy

más

típusokra

építjük

rá

(objektum-elvű

típusszármaztatás). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? típus, sorozat, vektor, mátrix, adatabsztrakció, kulcs, adatábrázolás, globális, lokális és saját adat, típusdefiniálás, (osztály) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Adatok


236

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása. NAT Informatika 3.2: A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje meg az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközöket, illetve módszereket! Legyen képes az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, statisztikai jellemzők kiszámolására, következtetések levonására! Legyen képes adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választására! Tervezze meg és értelmezze a problémamegoldás során szükséges adatokat és eredményeket! Legyen képes elemi és összetett adatok használatára! Ismerje meg az adatmodellezést, az egyszerű modelleket!


237

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Dokumentum kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Dokumentumnak nevezhetünk minden számítógéppel előállítható hagyományos papíros vagy elektronikus formában előálló írásművet. A dokumentumok lehetnek: szöveges dokumentumok, kiadványok hagyományos és elektronikus formában; diagramok, grafikus ábrák, fényképek; adatok táblázatos elrendezése, számítások elvégzésére; adatbázisok adatok tárolására, csoportosítására, rendezésére, kimutatások készítésére; bemutató, elektronikus faliújság, elektronikus hirdetőtábla; mozgókép- és hangállományok, animációk. A korcsoportokra osztás itt eléggé nehézkes, mert ugyanazok a fogalomszintek más-más korcsoportban jönnek elő az egyes alkalmazásokban. Ebben az anyagban a legelső előfordulásukkor adjuk meg. Megjegyzés: a honlapok is tekinthetők dokumentumoknak, tehát ezek a követelmények is vonatkozhatnak rájuk, de kommunikációs eszközöknek is, azaz az infokommunikációnál is előjönnek. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon?


238

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az alkalmazói ismeret ebben a korosztályban kép- és zeneszerkesztést jelenthet elsősorban. A legelső – az óvodából az általános iskolába átvezető alkalmazási terület – az ún. pecsételő programok használata lehet. A rajzolás ezen a szinten egyszerű vonalas ábráknak, foltoknak (színeknek, textúráknak) az eggyé komponálását jelenti. A rajz és a zene, valamint némi szöveg együttes alkalmazásával egyszerű multimédiás anyagok, animációk készíthetők. A zenei alkalmazásnál lehetőség van zene lejátszására, egyszerű átalakítására, zene komponálására. Készíthetnek születésnapi meghívót, farsangi plakátot, osztályterem dekorációkat,… Itt természetesen elsődleges a tanári irányítás, s a legfontosabb, hogy mindenképpen szülessen valami hagyományos alapanyagra készült termék: a tanuló hazavihesse, és szüleinek megmutathassa az általa/általuk készített kompozíciót. Azaz a lényeg: megjelennek az egyes dokumentumok alapelemei, megfogalmazható néhány dokumentum fajta (pl. rajzos, szöveges, zenés, …) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? dokumentum, ábra, kép, szöveg, animáció, zene, szín, textúra, alakzat, szám c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.1: Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák”. Személyes dokumentumok készítése. Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. NAT Informatika 5: Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Készítsen egyszerű rajzos dokumentumokat!


239

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes személyes dokumentumokat készíteni! Készítsen el és használjon egyszerű zenés alkalmazásokat, animációkat! Ismerje az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeit! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Itt már ki lehet tűzni célként a különböző számítógépes eszközök alkalmazhatóságának felismerését, meglévő alkotások továbbfejlesztését. Előtérbe kerülhet a dokumentumismeret, ahol ebben a korosztályban rajzos-szöveges dokumentumokról lehet szó. A 10-12 évesek korosztályánál elvi újdonságnak mondható a számítógép tanórán való gyakori szerepeltetése, elsősorban demonstrációs céllal. Az alkalmazási lehetőségek köre bővül, részben a tantárgyak számának növekedése miatt, részben amiatt, hogy a tanulók „komolyodásával” az iskolai élet egyre több területén válnak bevonhatókká. Az iskolai, illetve az otthoni élethez kapcsolódó, a korosztály érdeklődési körének megfelelő dokumentumok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása az egyik leggyakrabban előforduló feladattípus. Ezek elsősorban rajzok, ábrák, kisebb mennyiségű szöveggel kiegészítve. Ilyenek például a farsangi, születésnapi meghívók, az üdvözlőkártyák, az iskola-, illetve osztályembléma, plakátok sokféle fajtája, játékpénz, játékkártya, ... Önálló (terv)rajzok készülhetnek az osztályteremről, az iskolaudvarról, lakásokról, stb. Alapelvként rögzíthetjük, hogy az előző korosztályhoz képesti különbség: kicsit több szöveg az elkészült dokumentumokban. Megjelennek a dokumentumok alapvető műveletei (létrehozás, módosítás, formázás, nyelvi funkciók, megjelenés tervezés, nyersanyag beszerzés). Fontos újdonság lehet, hogy a dokumentumok elemei csoportokba foglalhatók (pl. karakterekből bekezdések, néhány körből és körívből emberi fej állítható össze) és ezek a csoportok együtt kezelhetők, rájuk újabb műveleteket vezethetünk be.


240

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? dokumentum, ábra, kép, szöveg, animáció, zene, szín, textúra c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.1: Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Iskolai dokumentumok készítése. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció,

film)

szerkesztése.

NAT Informatika 5: Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. NAT Informatika 6: Szabadon felhasználható források megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes rajzos-szöveges dokumentumok létrehozására, átalakítására, formázására! Készítsen iskolai dokumentumokat! Szerkesszen multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemeket (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film)! Legyen képes internetes portálok, szöveges és képi információforrások használatára. Ismerjen szabadon felhasználható forrásokat!

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? A cél annak felismerése, hogy mindenhol körülvesznek minket a számítógépes alkalmazások, az elkészített dokumentumok célja a tájékoztatás, az ismertetés, a szemléltetés, a láttatás. Megjelenhetnek a szöveges-rajzos, illetve a szöveges-táblázatos dokumentumok. Cél lehet az NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

241

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


alkalmazások tipizálása (pl. meghívó, levél, plakát, …), valamint az igénylista szerinti alkotás képességének fejlesztése. A 13-14 évesek oktatásában nincs igazán a fentiektől eltérő „filozófia”. Talán csak a tanári támogatás mértéke (az első bemutatás aprólékossága, hossza) lehet kisebb. Már önállóan képesek az iskola számítógép és programparkját a korábban említett feladatokban fölhasználni. Jellemző, hogy a tanár házi feladatként is kiadhat számítógépen megoldandó problémákat. Az iskolai, illetve az otthoni élethez kapcsolódó, a korosztály érdeklődési körének megfelelő dokumentumok, táblázatok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása. Itt már előtérbe kerülnek a szöveges dokumentumok, amelyekhez gyakran ábrákat, időnként pedig táblázatokat kell csatolni. Lehetséges feladat például iskolaújság, nyári tábori napirend, órarend, névjegykártya, iskolai versenyek felhívása, beosztása, eredménye. A szöveges dokumentumok készítése előtt érdemes beszélni a szöveg esztétikájáról, tipográfiájáról (folthatás, tördelés, tartalmi egységek elkülönítése, kiemelések szerepe, ...). A táblázat először a szöveges dokumentumokon belül jelenjen meg. Erre alapozva a táblázatokból már számolhatunk néhány jellemző értéket, s a táblázatban szereplő adatokat diagramokkal szemléltethetjük. Megjelenhet

a

nyilvános

számítógépes

információs

rendszerekben

való

keresés

(feladatbankok, kulturális programok, ...). A tanuló legyen képes információkat gyűjteni, azokat e meglévő adatbázisba beilleszteni, valamint az adatbázisból kiválogatni és feldolgozni! A szöveges, grafikus dokumentumok alapján elektronikus faliújság, kirakati bemutató készítése. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? táblázat, diagram, információs rendszer, elektronikus faliújság


242

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.1: Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Dokumentumtípusok megismerése. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése. Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. NAT Informatika 5: A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok felhasználása a megismerési folyamatban. NAT Informatika 6: Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozására, átalakítására, formázására! Ismerjem meg a dokumentumtípusokat! Legyen képes multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítésére! Készítsen elektronikus faliújságokat, kirakati bemutatókat! Tudja a hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségeit, azok felhasználását a megismerési folyamatban! Ismerje a szerzői jogi alapfogalmakat! Legyen képes a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatására!

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

243

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A 15-16 évesek oktatásában a játékosság csökken, a „valószerűség” nő: a megoldandó feladatokban több az adat és kapcsolatuk. Más jellegű „kreativitást” igényelnek e problémák: az adatok „begyűjtése”, a kapcsolatok föltárása, vagyis a modellezés is elemi szinten a problémához szervesen hozzátartozik. Az iskolai, illetve az otthoni élethez kapcsolódó, a korosztály érdeklődési körének megfelelő dokumentumok, táblázatok, adatbázisok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása. Az írásos anyagok jelentős része itt már szöveg, például levél, dolgozat, ... Lehetséges

feladat

például

osztálykirándulás

anyagi

megtervezése,

kalkulálása,

iskolabajnokságok értékelése táblázatkezelő segítségével. Érdemes megemlíteni a térinformatikai alkalmazási lehetőségeket, térképek beszúrását, adatokkal való kiegészítését. Szükség van a mindennapi életükhöz kapcsolódó adatbázisok definiálására és használatára. A szöveges, grafikus dokumentumok alapján interaktív elektronikus faliújság, információs tábla készítése is lehetővé válik. Itt már foglalkozhatunk dokumentumtípusok megvalósítási lehetőségeivel (melyik eszközt használjuk hozzá, annak melyik funkcióját használjuk, …). A projektmunkákhoz kapcsolódóan felmerülhet, hogy egy dokumentumot többen is szerkeszthetnek (dokumentum megosztás), illetve a projektek dokumentumhalmazával kapcsolatos újabb ismeretek (pl. egységes arculat, milyen információnak melyik dokumentumokon kell megjelennie, …) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? adatbázis, térinformatika, információs tábla, bemutató, dokumentum megosztás, arculat c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?


244

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 2.1: Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Dokumentumtípusok alkalmazása. Különböző forrásból származó és különböző formátumú kimenetek készítése, a megfelelő formátum célszerű választása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. NAT Informatika 5: A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban. NAT Informatika 6: Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása és alkalmazási lehetőségei. d) Melyek a legfontosabb követelmények?

Legyen képes nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozására, átalakítására, formázására! Alkalmazza a különböző dokumentumtípusokat! Legyen képes különböző forrásból származó és különböző formátumú kimenetek készítésére, a megfelelő formátum célszerű választására! Legyen képes multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítésére, kész dokumentumok átalakítására! Készítsen interaktív elektronikus faliújságokat, információs táblákat, bemutatókat! Ismerje a hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségeket, azok felhasználását a megismerési folyamatban!

Ismerje a szerzői jogi alapfogalmakat, a szabad felhasználás körébe tartozó adatokat, dokumentumok példákon történő bemutatását és alkalmazási lehetőségeit!


245

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Feladat kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Feladaton informatikában természetesen informatikai eszközökkel, illetve informatikai módszerekkel megoldandó feladatot értünk. A feladathoz mindig hozzátartozik a feladat megoldása, valamint a megoldás elemzése is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Bár a feladatmegoldás mindig két fő lépést tartalmaz, annak megfogalmazását, hogy mit kell megoldani, illetve, hogy hogyan kell megoldani, ebben a korcsoportban a hogyan? kérdés a hangsúlyosabb. A megoldás mindig valamilyen lépések sorozatának elvégzése valamilyen számítógépes eszközzel. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? feladatmegoldás, megoldási módszer (itt talán még túlzás megoldási stratégiának nevezni), algoritmus, tevékenységsorozat c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.1: Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák”. Személyes dokumentumok készítése. Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

246

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 3.1: Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. NAT

Informatika

3.2:

Egyszerűbb

algoritmusok

felismerése,

megfogalmazása,

végrehajtása. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes egyszerű rajzos és személyes dokumentumokat készíteni! Legyen képes egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítésére és használatára! Értelmezze és csoportosítsa az adatokat! Legyen képes informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlására! Ismerje fel, fogalmazza meg és hajtsa végre az egyszerűbb algoritmusokat!

5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Itt a mit? és a hogyan? kérdése egyaránt fontos, azaz a feladatoknál pontosan megfogalmazva kapjuk, hogy mit kell megoldanunk, és a mi dolgunk a megoldás módszerének megtalálása és kivitelezése. Ehhez tudnunk, kell, hogy mit ismerünk, mire vagyunk kíváncsiak (ez az ismeretlen), a feladat megértését milyen példák (sokszor ábrák), minták segítik, … b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ismert, ismeretlen, minta, példa c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?


247

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 2.1: Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Iskolai dokumentumok készítése. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) szerkesztése. NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba foglalása. NAT Informatika 3.1: Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. NAT Informatika 3.2: Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes rajzos-szöveges dokumentumok létrehozására, átalakítására, formázására. Készítsen iskolai dokumentumokat! Legyen képes multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) szerkesztésére! Legyen képes az adatok csoportosítására, értelmezésére, táblázatba foglalására! Legyen képes a problémák informatikai jellegű megfogalmazására! Ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát! Legyen képes adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazására, megvalósítására számítógépen! Határozza meg a problémamegoldás során az ismert adatokból az eredményeket! Legyen képes táblázatok, diagramok megismerésére, adatok rendezésére! 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon?


248

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A feladatok megoldásához itt már kisebb elemző munkára van szükség. Meg kell fogalmaznunk, hogy mi áll rendelkezésünkre, mit kell megkapnunk, ehhez milyen eszközöket használhatunk. Ezek alapján kell kitalálnunk, hogy tulajdonképpen mit is kell tennünk. Ugyancsak fontos szempont, hogy a feladatok megoldása ellenőrzés nélkül nem ér semmit. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nyersanyag – bemenet, eredmény – kimenet, szoftver, program, ellenőrzés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.1: Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése. NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. NAT Informatika 3.1: Iskolához kapcsolódó problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában. NAT Informatika 3.2: Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, megvalósítása és végrehajtása. Az algoritmikus absztrakció eszközei, a lépésenkénti finomítás elve. A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozására, átalakítására, formázására! Készítsen multimédiás dokumentumokat! (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) Legyen képes az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, a következtetések levonására!


249

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes iskolához kapcsolódó problémák megoldására önállóan, illetve irányított csoportmunkában! Tervezze meg, valósítsa meg és hajtsa végre adott feladat megoldásához algoritmuselemeket, algoritmusokat! Ismerje a problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolatát!

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? A feladatok köre itt olyanokkal bővülhet, amelyben részben nekünk kell kitalálni azt is, hogy pontosan mit kell megoldani. Felismerhetjük azt, hogy a használható eszközeink nem egészen arra képesek, amire a feladatmegoldás során szükségünk van. Azaz a rendelkezésre álló adatokból a felhasználandó adatokat elő kell készíteni (importálás), az eredményekből a feladat kitűzője által kívánt adatokat elő kell állítani (exportálás). A feladatok megoldását vagy magunk számára készítjük el és egyszer használjuk (vagy egyszer sem, mert a megoldás volt a lényeg), vagy pedig egy terméket készítünk, amelyet a későbbiekben mi használunk, vagy akár mások is használhatnak. Minden terméknél fontos szempont, hogy használható (sőt kellemesen használható) legyen, azaz a terméket értékelni kell a leendő felhasználó szempontjából (termék minőség). Ezen túl a megoldás minősége a fejlesztő vagy a karbantartó szempontjából sem érdektelen (legyen egyszerű, elegáns, bárki által megérthető, …). Ehhez kapcsolódóan felmerülhet az is, hogy az informatikai termékek minőségbiztosításának is vannak módszerei. Bár a feladatok általánosításának elve már korábban is használható (pl. programozási vagy táblázatkezelési feladatnál a „számoljuk ki 7 szám átlagát” feladat általánosítható „számoljuk ki N szám átlagát” feladatra), de igazából ez az a korosztály, ahol az általánosításnak valódi haszna is lehet. felmérhetjük azt, hogy meddig célszerű, meddig érdemes általánosítanunk. Az általánosabb megoldások ugyanis egyre több konkrét feladat megoldásra használhatók, ugyanakkor egyre több munkába kerülhet az elkészítésük. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

250

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? feladat meghatározás (specifikáció), import – előkészítés, export – eredmény előállítás, termék, helyesség, minőség, minőségbiztosítás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.1: Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Dokumentumtípusok alkalmazása. Különböző forrásból származó és különböző formátumú kimenetek készítése, a megfelelő formátum célszerű választása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. NAT Informatika 2.2: Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. NAT Informatika 3.1: A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. NAT Informatika 3.2: Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok alkalmazása. Az algoritmikus absztrakció alkalmazása. A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. d) Melyek a legfontosabb követelmények?

Legyen képes nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozására, átalakítására, formázására! Alkalmazza a dokumentumtípusokat! Legyen képes különböző forrásból származó és különböző formátumú kimenetek készítésére, a megfelelő formátum célszerű választására!


251

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítésére, kész dokumentumok átalakítására! Legyen képes az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, statisztikai jellemzők kiszámolására, következtetések levonására! Alkalmazza komplexen a problémák megoldásához szükséges informatikai eszközöket és módszereket! Legyen képes adott feladat megoldásához algoritmusok tervezésére, elemzésére és megvalósítására! Alkalmazza a típusalgoritmusokat és az algoritmikus absztrakciót! Legyen képes a problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezésére, értelmezésére!


252

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Infokommunikáció kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A 90-es évek második felében két terület fejlődött rohamosan, s fejlődésük közben egyre inkább össze is kapcsolódott. Az egyik az Internet, a másik pedig a mobilkommunikáció. E két terület összefonódásáról szól az Infokommunikáció. Az Interneten kétféle tevékenységgel találkozhatunk. Az egyikben információt közlünk, melyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Ide tartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek elérése, az adatletöltés távoli gépekről,... Itt alapvető szerepet játszik az információ közlése, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, méghozzá a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ami lehet kétoldalú, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti „telefonálásban”, a videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint

a

levelezőlisták

használatában,

a

csevegőcsatornákon,

a

videokonferencia-

rendszerekben, ... A mobiltelefon ma már nemcsak egyszerű hordozható telefonkészülék, hanem levelezésre (sms), multimédia levelezésre (mms), honlapokon való barangolásra (wap) szolgáló intelligens készülék13. Bármelyik eszközt, bármelyik tevékenységet is nézzük, az eszközismeret felett mindenhol ott van a kommunikáció. Napjainkra

az

ember-ember,

illetve

az

ember-csoport

kommunikáció

alapvetően

megváltozott, a kommunikáló felek közé intelligens eszközök épültek be; illetve ezen intelligens eszközök újfajta kommunikációs lehetőségeket teremtettek vagy a régieket egyszerűsítették. Ezt az újfajta kommunikációt alkotó és a jogokat körültekintően figyelembe 13

Ha nem lenne hagyományos neve, hívhatnánk akár számítógépnek is.


253

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


vevő módon kell használni a mindennapokban: a tanulásban, a munkavégzésben, a kapcsolatteremtésben, a kikapcsolódásban, az önképzésben, a pihenésben, a fejlődésben. Hagyományos kommunikáció

C s o p o r t

E m b e r

E m b e r

E m b e r

E m b e r

C s o p o r t

Ember

Információ hordozó

Ember

Információ hordozó

Ember

Csoport

Infokommunikáció

Ember

Intelligens eszköz

E m b e r

Ember

Csoport

I n t e l l i g e n s e s z k ö z

Csoport

Intelligens eszköz

Csoport

Intelligens eszköz

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Itt célként tűzhetjük ki érdekes információk megtalálását és felhasználását. Ezt elsősorban az könnyíti meg, ha az adott honlapokon térképet is találunk, ami megkönnyíti a keresést. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? honlap, navigálás, térkép


254

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Közhasznú információforrások megismerése. NAT Informatika 4.1: Információszerzés az internetről, irányított keresés. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje meg a közhasznú információforrásokat! Legyen képes információszerzésre az internetről, irányított keresésre! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? A célt ebben a korosztályban bővíthetjük a számunkra szükséges információ megkeresésével; illetve a kommunikáció alapjainak megismerésével. Itt kezdődhet a komolyabb Internetes barangolás, szabad felfedezés, e korosztály számára lényegesen több hasznos honlap található. A csoportok közötti kommunikációnak kellene itt elkezdődni. Ez speciális levelezést és csevegést

jelent,

amely

nagyobb

csoportok,

osztályok

közötti

kapcsolattartást,

együttműködést jelent. Ehhez szükség van azon intelligens ismeretére, amelyek lehetővé teszik a közvetlen vagy a közvetett infokommunikációt. Itt szóba kerülhet a kapcsolatfelvétel technológiája, a partnerek elérhetőségének vizsgálata, a partnerek megkeresése. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? barangolás, levelezés, csevegés, címzett kiválasztása, kapcsolatfelvétel, válaszolás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?


255

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 2.2: Közhasznú információforrások használata (menetrend, moziműsor, időjárás). Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban. NAT Informatika 4.1: Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. NAT Informatika 4.2: Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Az elektronikus levelezés alapjai. NAT Informatika 5: Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. NAT Informatika 6: Szabadon felhasználható források megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes közhasznú információforrások használatára (menetrend, moziműsor, időjárás)! Legyen képes a Digitális Tudásbázis-rendszer használatára, keresésre az adatbázisban! Legyen képes hatékony, céltudatos információszerzésre az internetről! Legyen képes csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldésére és fogadására. Tudja az elektronikus levelezés alapjait! Legyen képes internetes portálok, szöveges és képi információforrások használatára!

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Itt már erőteljesebb lehet a keresési célok megfogalmazása, a térképi információk keresése (térinformatikai alap-alkalmazások), a személyes kommunikáció kiteljesedése, valamint megjelenhet az egyszerűbb információközlés, honlapok készítése, azaz hasznos információ elrendezése mások számára. Ebben a korosztályban jöhet elő a kulcsszavas keresők használata, egyelőre csak egyszerű szavak keresésével. Mivel interneten sokféle információ található, el kell kezdenünk


256

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


foglalkozni az információ hitelességével is (elhiggyem-e, amit olvastam?, melyiket tartsam hitelesnek a többféle közül?, …). Most kezdhető el a saját – egyszerű – honlapok készítése, a szövegszerkesztő programok lehetőségeiből kiindulva. Ha honlapot készítünk, akkor mindenképpen szó kell essék az információ célszerű elrendezéséről (strukturális elrendezés, tagolás, kiemelés, …) Most jöhet el az idő, amikor előtérbe kerülnek az egyéni kommunikációs formák, az elektronikus levelezés, csevegés különböző eszközökkel. Itt egyaránt fontos az eszközök lehetőségeinek megismerése és a célszerű, hasznos és hatékony kommunikációs formák megismerése. A kommunikáció mellet szóba jöhet adatok (képek, zenék, szöveges állományok) cseréje, letöltése, nyilvános és zárt letöltő helyek használata. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? térképi keresés, kulcsszavas keresés, honlap, információ elrendezés, hitelesség, levelezés, csevegés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. NAT Informatika 4.1: Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről a tematikus és kulcsszavas keresés eszközeinek felhasználásával. Szöveges és képi információ elhelyezése az interneten. NAT Informatika 4.2: Infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. A közvetlen kapcsolat lehetőségeinek megismerése.

NAT Informatika 6: Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás

körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

257

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje meg az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjait! Legyen képes a megtalált információ gyűjtésére, értelmezésére, feldolgozására! Legyen képes tematikus térképek keresésére az interneten! Legyen képes hatékony, céltudatos információszerzésre az internetről a tematikus és kulcsszavas keresés eszközeinek felhasználásával! Legyen képes infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldésére és fogadására! Ismerje a szerzői jogi alapfogalmakat, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatását! 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Ebben a korosztályban az előző célkitűzéseit bővíthetjük: foglalkozhatunk az információ látványosabb, vizuális megjelenítésével, a tájékozódást támogató intelligens eszközökkel, valamint a csoportok közötti kommunikációval. A honlap-készítés kiteljesedése következhet a középiskolás korban. Itt már szükség lehet Web-szerkesztő programok használatára, melyek sokkal több lehetőséget tartalmaznak egy egyszerű szövegszerkesztőnél. A statikus honlapokon megjelenhetnek dinamikus elemek, grafikák, animációk. A honlapok felhasználó barátságára is figyelmet kell fordítani, meg kell ismerni azokat a módszereket, amelyek megkönnyítik a használók munkáját (hierarchikus struktúra, térkép, könyvjelző, kitaposott út, …) Újabb alkalmazási terület lehet a térinformatikai jellegű szoftverek alkalmazása, interaktív térkép használata, útvonalkeresők, útvonal-összeállítók felhasználása konkrét feladatokban. Szót kell ejteni arról, hogy az információ áru, annak minden következményével együtt, illetve az információbiztonságról (és ennek jogi, technikai kérdéseiről is).


258

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Most újra a csoportos kommunikációval kell foglalkozni, szóba jöhet fórumok, levelezőlisták, hírcsoportok használata, az Internet lehetőségeinek kihasználásával más közösségekkel való kapcsolattartás, együttműködés (közösségi hálók),… Fontos feladat annak meghatározása, hogy adott kérdést kihez intézzünk (ki ért hozzá), kitől várhatunk hiteles válaszokat. A végcél az információs rendszerek értő használata lehet, azaz a következő kérdésekkel is foglalkoznunk kell: a kérdést hol kell megfogalmazni? (pl. ha szeretnénk eljutni A településről B településre), hogyan kell jó kérdést feltenni?, hogyan lehet a választ gyorsan megtalálni?, … b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? statikus honlap, dinamikus honlap, térkép, könyvjelző, kitaposott út, hirdetőtábla, hírportál, blog, levelezőlista, fórum, útvonaltervezés, helymeghatározás, közösségi portál, közösségi hálózat c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 2.2: Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése. Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei, útvonalkeresők, térképi keresők használata. NAT Informatika 4.1: Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, tartalom alapú keresés, logikai kapcsolatok vizsgálata. Térképi információk, képek és multimédiás anyagok keresése és alkalmazása. Dinamikus információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platform-független formátumok. NAT Informatika 4.2: Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. Az egész világra kiterjedő infokommunikáció. NAT Informatika 6: Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása és alkalmazási lehetőségei.


259

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


d) Melyek a legfontosabb követelmények?

Ismerje meg az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeit, módjait! Tudja a térinformatikai alapismereteket: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei, útvonalkeresők, térképi keresők használata! Legyen képes hatékony, céltudatos információszerzésre az internetről, tartalom alapú keresésre! Legyen képes térképi információk, képek és multimédiás anyagok keresésére és alkalmazására! Legyen képes dinamikus információ elhelyezésére a célnak megfelelő formátumban az interneten! Legyen képes infokommunikációs eszközzel információ küldésére és fogadására! Ismerje a szerzői jogi alapfogalmakat, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatását és alkalmazási lehetőségeit!


260

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Modell kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az informatikában, mint sok más tantárgyban is, modelleket alkotunk, a valós rendszereket e modelleken keresztül próbáljuk megismerni, megérteni. Az informatika különlegessége más tárgyakkal szemben, hogy itt a modelleket meg is kell valósítani és működtetni kell valamilyen intelligens eszközzel. Továbbá a kész modell alkalmazása is egy komplex – informatikai – feladat. A szimulációs modellekkel egy adott rendszernek a sokféle környezeti hatásra adott előre nehezen vagy egyáltalán nem számítható válaszait vizsgálják. A modell és a modellezett rendszer vagy jelenség meghatározott szempontból azonos, ekvivalens, ugyanakkor a modell az eredeti rendszernél egyszerűbb, könnyebben kezelhető, gazdaságosabb, szemléletesebb. A hagyományos megfigyelési folyamat az alábbi lépésekből állhat: megfigyelés, hipotéziskészítés, kísérletek, törvény- (szabály-) alkotás. A szimulációs megismerés ehhez képest új lépéssel bővül: . megfigyelés, hipotéziskészítés, modellkészítés (ha még nem létezik), kísérletek a modellel (szimuláció), törvény- (szabály-) alkotás. E megismerési módszer szerint a valós rendszer helyett annak csak egy mását, hozzá valamennyire hasonló rendszert vizsgálunk, és ennek viselkedéséből következtetünk az eredeti rendszer viselkedésére. Tevékenységünket

a

következő,

objektumokból

és

rajtuk

végzett

műveletekből,

tevékenységekből álló folyamat jellemzi:

Összevetés (érvényesítés) Valós világ

Megfigyelt világ

Me gfigyelés

Modell

Modellezés


Program

Programozás

261

Szimulált világ

Szimuláció

Megismert világ

Értékelés

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A tanulási folyamatban a fentiek alapján párhuzamosan kell haladni a modellek megalkotásával, illetve a modellek használatával. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Ebben a korosztályban jelenhet meg – elsősorban természetismereti jellegű órákon – a szimulációs programokkal történő „kísérletezés”, demonstráció. Itt a számítógép, mint demonstrációs eszköz vethető be a tanórán, de úgy, hogy ezzel a programmal a diákok is aktívan kísérletezhessenek. Fontos tehát, hogy a programok a demonstráción túl lehetővé tegyék a vizsgált jelenséget befolyásoló paraméterek beállítását! E programok felhasználásában tehát minden szakterületről és annak tanárairól van szó. Egyszerű véletlen jelenségek modellezése számítógéppel (pl. kockadobás, bolyongás képernyőn, véletlenszerű ábrák előállítása). Ebben a korosztályban tehát a modell a valóság egyszerűsített mása (próbáljuk minél jobban utánozni a valóságot), elsősorban a modell megfogalmazásával és számítógépes megvalósításával foglalkozhatunk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? modell, modellezés, szimuláció, paraméter, véletlen, véletlenszám c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT

Informatika

3.3:

A

szabályozó

oktatóprogramokban.


262

eszközök

hatásának

megfigyelése

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


d) Melyek a legfontosabb követelmények? Figyelje meg a szabályozó eszközök hatását az oktatóprogramokban! 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? A fizika, kémia, biológia, ... tantárgyakhoz kapcsolódó egyszerű szimulációs algoritmusok megértése, szimulációs programok alkalmazása. A szimuláció során kapcsolatok, viselkedési minták felismerése, a modell működését jellemző szabályok felfedezése lehet cél. A tanuló a szimuláció során ellenőrizheti a jelenségre megfogalmazott hipotéziseit! Itt előtérbe kerülhet a modellek használata megismerési céllal, azaz a modell működésén keresztül mutatjuk be a valós világ rendszerei működést. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kapcsolat, összefüggés, szabály, hipotézis c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT

Informatika

3.3:

Véletlen

jelenségek

modelljeinek

megismerése,

a

paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes véletlen jelenségek modelljeinek megismerésére, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelésére! 9-10. évfolyam


263

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? A modellek működtetésében a megismerési célt felváltja a kísérletezési cél (mi lenne ha? Típusú kérdésekkel), valamint az előrejelzési cél. Vizsgálják meg egyszerű számítógépes modellek segítségével, hogy az adatok és szabályok változtatása milyen következményekkel járhat (például egy ökológiai modellben a környezet mesterséges megváltoztatása, közlekedési modellekben a szerkezet – mondjuk úthálózat – megváltoztatása, stb.)! Értsék meg azt, hogy a veszélyes, költséges vagy nem könnyen mérhető jelenségeket számítógépes programokkal szimulálhatjuk, s a szimuláció eredményeit a valós rendszerben felhasználhatjuk. A szimulációs eredményeket ugyanúgy fel kell dolgoznunk, mint a mérési eredményeket, azaz a méréskiértékelési tevékenység itt is fontos. Nehéz feladat, a taníthatóságban valószínűleg határeset a modellek hitelesítése, illetve használata optimalizációs céllal. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Eredmény kiértékelés, előrejelzés, optimalizálás, hitelesség, átlag, szórás (mint az átlagtól való átlagos eltérés), trend c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 3.3: Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása.



264

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen

képes

a

mérések

és

szimulációk,

törvényszerűségeknek a megfogalmazására!


265

a

paramétermódosítás

hatásainak,

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Probléma kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A probléma olyan helyzet, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. A problémamegoldás a rejtett út megkeresése bizonyos cél eléréséhez. Pólya György egy matematikai probléma megoldását a következő négy lépésre osztja: 1. Értsd meg a problémát! 2. Készíts tervet a probléma megoldására! 3. Hajtsd végre a tervedet! 4. Ellenőrizd az eredményt és gondold át hogyan lehetne javítani rajta! Az informatikai problémamegoldás is hasonló, néhány többlettel. A tanulóknak először fel kell ismerniük, hogy a probléma, vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók. Utána ki kell választaniuk a megoldásra leginkább megfelelő eszközt vagy eszközöket (berendezést, programot, programrendszert). Ha ilyen (szoftver) eszköz nincs, akkor el kell készíteniük (programozási munka). Ha több eszközt használnak, akkor meg kell oldaniuk a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismernek, akkor a dokumentáció alapján azt használatba kell venniük. Nem új ismereteket akarunk közölni, hanem a meglevő informatikai ismeretekkel megoldani egy feladatot. A megoldáshoz vezető első lépés a megoldó eszköz kiválasztása. Ez lehet egy más által elkészített célprogram (iskolákban tipikusak ilyen szempontból a szakmai oktatóprogramok), illetve a tanuló írhat – eddig szerzett ismeretei, valamint tanára segítségével – programot. A hangsúly tehát a „komplex” informatikai tudás mozgósításán van.


266

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Bármelyik esetről is van azonban szó, azt kell a tanulóknak megmutatni, hogy a számítógép nagyon sokféle feladat megoldására alkalmas eszköz. E problémakör alapján alakuljon így ki bennük, hogy a számítógépet milyen célokra, s milyen munkaráfordítással lehet használni! Ezek

alapján

a

következő

szinteket

különböztethetjük

meg

az

informatikai

problémamegoldásban: 1. Eszközhasználat 2. Eszköz választás 3. Eszköz összeállítás 4. Eszköz fejlesztés 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Alapvető tevékenység itt a probléma megfogalmazása (mit is kell megoldani?), majd legalább egy eszköz és módszer kiválasztása a probléma megoldására. A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására az adott alkalmazói rendszeren belül mely funkciók használhatók! Azaz az informatikai eszközök használatán túl szükséges az eszközök közötti választás képessége, annak eldöntése, hogy adott probléma megoldásához melyik informatikai eszközt használjuk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? eszköz használat, eszköz választás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?


267

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 2.1: A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. NAT Informatika 3.1: Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Egyszerű problémák önálló megoldása. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes a feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használatára! Legyen képes a problémák informatikai jellegű megfogalmazására! Legyen képes egyszerű problémák önálló megoldására!

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Itt előtérbe kerülhet a problémamegoldás tervezési oldala: a megoldási lehetőségek felvázolása, a felhasználható eszközök felkutatása. A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására mely eszközök használhatók! Megfogalmazható az egyes eszközök választásának indoka, előnyei és hátrányai. Az egyes eszközök ugyanannak a problémának a megoldására különböző lehetőségeket kínálnak, a tanulóknak képesnek kell lenniük az ezek közötti választásra is! A cél tehát a tudatos eszközválasztás. Az egyes részfeladatokat akár különböző eszközökkel is végre kell tudni hajtani! A különböző eszközökkel megoldott részproblémák eredményeit össze kell tudniuk építeni! Mindezekkel együtt cél a megoldási terv elkészítése, a megoldás kivitelezése és ellenőrzése. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


268

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


megoldási lehetőségek, tervezés,kivitelezés, ellenőrzés, eszköz választás, eszköz összeállítás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása, a kiválasztás szempontjai. NAT Informatika 2.1: A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása és használata. NAT Informatika 3.1: A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. Iskolához kapcsolódó problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában (projekt). d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztására! Legyen képes a feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztására és használatára! Ismerje meg a problémák megoldásához szükséges informatikai eszközöket és módszereket! Legyen képes iskolához kapcsolódó problémák megoldására önállóan, illetve irányított csoportmunkában (projekt)! 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására létezik-e kész célprogram vagy általános alkalmazói rendszer! Ha több ilyen van, akkor tudjanak választani közöttük, ha ilyen nem lenne, akkor pedig tudják elkészíteni, illetve (ha a probléma „nagyságánál” fogva ez


269

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


elképzelhetetlen, akkor) a megoldással kapcsolatos problémákat szakember számára érthető formában legyenek képesek megfogalmazni! A

probléma

megoldására

szolgáló

számítógépes

és

hagyományos

eszközök

összekapcsolhatók, az adatok átvihetők egyik rendszerből a másikba! A megoldás elkészítése előtt szükség lehet a szükséges munkamennyiség, valamint a leendő termék értékének becslésére. Ez alapján megállapítható, hogy érdemes-e így belevágni a probléma megoldásába. A munka elkészítése után pedig fontos feladat az elkészült termék értékelése. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? eszközfejlesztés, probléma megfogalmazás, adatátvitel (export-import), termék értékelés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása, a kiválasztás szempontjai. NAT Informatika 2.1: A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése, komplex használata. NAT Informatika 3.1: A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek,

azok

komplex

alkalmazása.

Problémák

megoldása

önálló,

csoportmunkában (projekt). A problémamegoldó tevékenység tervezése.


Tudja a problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választását!


270

illetve

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes a feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztására és összeépítésére, komplex használatára! Legyen képes a problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazására! Legyen képes a problémák megoldására önálló, illetve csoportmunkában (projekt)! Tervezze meg a problémamegoldó tevékenységet!


271

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Projekt kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az informatika lehetőséget teremt olyan feladatok megoldására is, melyeket nem egyetlen személy old meg, a feladatmegoldásban mások eredményeinek felhasználási képességétől kezdve a projektmunkákban való részvételen át, egészen a projektek tervezéséig és megvalósításáig. Mindehhez szükség van a csoportmunkát támogató informatikai eszközök használatának képességére, valamint a csoportmunka metodikájának ismeretére. Nádasi Mária a következőképpen foglalja össze a projektmódszert: A projektmódszer lényege az egyéni vagy a csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek az értéke épp az, hogy a tanulók munkájában a tervezéstől a projekt tárgyában szereplő

munka előkészítésén, végrehajtásán át

egészen az

eredmény

prezentációjáig érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség, az előre kalkuláltság is. A projekt jellemzői: Egyszeri: a projektnek van kezdete és vége. Egyedi: a projekt végén létrejövő termék, szolgáltatás vagy eredmény valamilyen módon eltér a korábbiaktól. A projekt egyediségéből következően nagyobb bizonytalansággal és kockázatokkal jár, mint a rendszeres, állandóan ismétlődő tevékenységek. Fokozatos kidolgozás jellemző: a projekt tervezése és végrehajtása lépésekben, fázisokban történik. A projektcsapat egyre mélyebb ismeretekre tesz szert a következő lépés céljairól, a megvalósítandó termékekről és a végrehajtás módjáról. Ennek alapján a kezdeti terveket részletesebben ki lehet dolgozni, és ezek alapján lehet végrehajtani a projekt következő fázisát.


272

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Ez az egyéni projektmunka korszaka. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy egyes feladatok megoldása részekre bontható, a részek önállóan megoldhatók, majd a részek megoldásából a várt eredmény előállítható. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? feladat részekre osztása, megoldások öszeépítése c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 3.1: Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes a problémák informatikai jellegű megfogalmazására! Ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát!

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Itt kezdhetjük a tanulókkal a csoportos projektmunkákat. Lehet ez az iskolaújság készítése (hagyományos papíros, illetve elektronikus változatban), ballagás, osztálykirándulás


273

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


megtervezése és lebonyolítása, iskolai versenyek támogatása stb. A korosztály jellegzetessége az, hogy ezekben a projektekben nem minden tanuló képes mindenféle feladat elvégzésére. Emiatt ezt sokszor csak a legtehetségesebbekkel lehet megoldani szakköri foglalkozás keretében. Itt is fontos azonban, hogy minden gyerek számára megoldható, érdekes feladatot kapjon, s egymás munkája megfigyelésével megtapasztalhassák, hogyan működik a csoport, hogyan készül el a teljes mű. Ezek alapján képesnek kell lenniük a részekre osztás megértésére, a projektben dolgozók közötti kommunikációra (megfelelő kommunikációs interfészek használatára), annak megértésére, hogy a kommunikáció befolyásolhatja az egyes részek megoldásának elkészítését. További megértendő, hogy a projektmunka egyes részei nem akármikor végezhetők el, lehetnek előfeltételei, azaz szükség van a munka ütemezésére. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? csoport, feladat részekre osztása, munkaigény, ütemezés, előfeltétel c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 3.1: A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. Iskolához kapcsolódó problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában (projekt). d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje a problémák megoldásához szükséges informatikai eszközöket és módszereket! Legyen képes az iskolához kapcsolódó problémák megoldására önállóan, illetve irányított csoportmunkában (projekt)! 9-10. évfolyam


274

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Itt az előző korosztálynál nagyobb szerepet játszhat a projektmunka, a megoldandó feladatok köre azonban nem nagyon bővül, elsősorban a feladatok nagyságrendje és a csoportok mérete nő, a megoldásban használt eszközök köre bővül. Meg lehet próbálkozni azzal is, hogy a csoportbeli vezető-, illetve irányító szerepeket is a diákokra osztjuk. A kommunikáció szabályozására, vannak informatikai eszközök és módszerek (megbeszélés, videokonferencia, üzenőtábla, közös internetes felület, megosztott dokumentumok), amelyek a munkát hatékonyabbá tehetik. Fontos annak megértése, hogy az egyes részfeladatok megoldásának összeépítése is komplex informatikai feladat. A lehetőségek bővülésével az egyes részek munkaerő ráfordítása és a teljes projekt kivitelezési ideje megbecsülhető, a termék értéke, valamint a munkavégzők teljesítménye értékelhető. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? projekt tervezés, menedzselés, értékelés, kivitelezési idő, összeépítés, kommunikációs interfész c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása, a kiválasztás szempontjai. NAT Informatika 3.1: A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek,

azok

komplex

alkalmazása.

Problémák

megoldása

csoportmunkában (projekt). A problémamegoldó tevékenység tervezése.


275

önálló,

illetve

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Legyen képes problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választására! Legyen képes a problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazására! Legyen képes a problémák megoldására önálló, illetve csoportmunkában (projekt)! Tervezze meg a problémamegoldó tevékenységet!


276

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Program kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Egy feladatot számítógépen (vagy más intelligens eszközön – ma már a mosógép is programozható, a DVD-lejátszó/felvevő is programozható, …) megoldó utasítássorozat. A programot

jellegzetes

részfeladatok

megfogalmazásával

viszonylagos

önállósággal

rendelkező részekre bonthatjuk: eljárásokra, függvényeljárásokra. Ha a részfeladatokra bontás oly módon is megvalósítható, hogy e funkciók együttese más feladatok megoldásánál is változatlanul fölhasználhatók, akkor ún. modulba foglalva elkülöníthetők. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Ebben a korosztályban algoritmusokat tervezhetünk, programokat alkothatunk egyszerű automaták (programozható Lego elemek, robotok, …) számára. A fejlesztést sok esetben számítógépen végezhetjük látványos, vizuális formában és külön lépés a program eljuttatása a megfelelő eszköznek. Azaz a program itt egy feladat megoldására szolgáló számítógépes eszköz (szoftver). Meg kell érteniük, hogy az intelligens gépeket (automatákat) programok vezérlik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? program, végrehajtás, programozási nyelv, automata, robot c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

277

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


NAT Informatika 3.2: Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes egy egyszerű fejlesztő rendszer használatára! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? A megalkotott algoritmusainkat a számítógépnek is végre kell tudni hajtani. Az algoritmusok leírása ekkor már kicsit formálisabb lehet, különösen akkor, ha a számítógépet olyan programozási környezetben használják, mint például a Logo programozási nyelv. Ezzel ugyanis a korosztálynak megfelelő feladatok (rajzolás, játék a betűkkel, szavakkal) kevés nyelvi elem tanulásával könnyen megoldhatók, algoritmusaik helyességéről maguk győződhetnek meg, a hibás algoritmusok is látványosak, tanulságosak, s ezért érdekesek. A Logo programozási nyelv magyar változata egyben algoritmus-leíró eszközként is szolgálhat. Az algoritmusokat ebben a korban már egyértelműen számítógépen kell megvalósítani, melynek eszköze a Logo programozási nyelv lehet. Itt tehát a program egy algoritmus leírása egy automata számára egy speciális nyelven, amit programozási nyelvnek hívunk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? program, végrehajtás, programozási nyelv, Logo c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 3.2: Feladatok megoldása egyszerű fejlesztő rendszerrel.


278

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes a feladatok megoldására egyszerű fejlesztő rendszerrel! 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Alapvető gondolat lehet e korosztály számára az elgondolás (algoritmus) és a megvalósítás (program) szétválasztása. Itt válhat el a kód és az algoritmus. Itt már elvárható egy algoritmus-leíró eszköz használata, ezen eszközzel megírt algoritmusok megértése. Az algoritmusokat számítógépen érdemes kipróbálni, így egy programozási nyelv néhány utasítását megismerhetik. Legalább egy módon jól tudjon leírni egy algoritmust, azonban kívánatos több algoritmusleíró eszköz ismerete (folyamatábra, mondatszerű leírás). Programozási nyelvi elemek annyian szerepeljenek, amennyien a tanulók érdeklődési köréhez illeszkedő feladatok megoldására szolgálnak. Nem szabad siettetni az absztrakció elmélyítésére szolgáló nyelvi eszközök alkalmazását! Ebben a korosztályban jelenhet meg – bár nem mindenkinek kötelezően – a Logo mellett egy Neumann-elvű programozási nyelv. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? fejlesztő rendszer, nyomkövetés, lépésenkénti végrehajtás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 3.2: Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. d) Melyek a legfontosabb követelmények? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

279

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes feladatok megoldására fejlesztő rendszerrel! 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Itt a program fogalma bővül: a program egy termék, annak minden következményével együtt (jóság, minőség, hatékonyság, alkalmazhatóság, dokumentáltság, …). Itt cél lehet a betekintés a szoftverfejlesztés világába; valamint annak tudatosítása, hogy mit lehet és mit nem lehet programmal megvalósítani. Egy – a korábban használt Logo vagy Logo-szerű nyelvtől eltérő – programozási nyelv alapvető utasításainak ismerete (értékadás, beolvasás, kiírás, elágazás, ciklus – 6-10 utasítás). A nyelv kiválasztását elsősorban az befolyásolja, hogy minél kevesebb átalakítást kelljen végrehajtani a tanult algoritmusok megvalósításához! A programozási környezet alapvető elemeinek ismerete (forrásprogram betöltése lemezről, kivitele lemezre, a programszöveg beírása, javítása, fordítás, futtatás) tudatosabbá válhat. A tanulók legyenek tájékozottak a programnyelvek körében! Ismerjék a programok hatékony alkotásához szükséges újabb informatikai eszközöket, az ún. fejlesztői környezeteket! Tudjanak arról, hogy a feladathoz kell választani a programozási környezetet, és a programnyelvet, és nem fordítva. (Figyeljenek fel azonban arra is, hogy a nyelv választását más szempontok is befolyásolják: például a programíró mennyire ismeri és tudja alkalmazni a nyelvet, a programfejlesztés abban a környezetben milyen könnyű, mennyire biztonságos, ...) Az első programnyelv lehetőleg egy olyan Neumann-elvű programnyelv legyen, amely a lépésenkénti finomítást és a strukturált programozást (és egyben gondolkodást) teszi szükségessé. Fontos megértendő gondolatok: a gép azt teszi, amit az ember programozott bele, a program jósága a készítőtől (és közvetve a végrehajtótól) függ. A gépek lehetnek zárt vagy nyílt programozásúak (a mobiltelefonok például programozhatók, de a gyártók ezt a lehetőséget nem adják meg a telefonok használóinak).


280

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? forrásprogram, fordítóprogram, végrehajtható program – alkalmazás, fejlesztő eszköz, kipróbálás, hibakeresés, hatékonyság, minőség-ellenőrzés, dokumentáció c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 3.2: Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. d) Melyek a legfontosabb követelmények?

Legyen képes a feladatok megoldására fejlesztő rendszerrel!

Hardver kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Ez a fogalom nem önmagáért van, hanem azért, hogy a mindennapokban előforduló intelligens eszközöket hatékonyan tudjuk használni. A számítógépet (pontosabban fogalmazva az intelligens eszközt), mint berendezést (fizikai részegységeit együtt) nevezik hardvernek. A „hagyományos” számítógépek „mélylélektani” vonása: számjegyvezéreltség, azaz minden adata (és a program utasításai is) számjegyekkel van leírva. Azon számítógépeket hívják analóg számítógépeknek, amelyeknek áramkörei a mennyiségeket folytonos fizikai jelekként ábrázolják, illetve transzformálják. Az eszközök felépítéséből, működéséből rendszerszintű ismeretekre van csak szükség, amelyek alapján válaszolhatunk a tanulók eszközökkel kapcsolatosan felvetődő kérdéseire (pl. hogyan működik az egér, bele szabad-e nézni a fényceruzába, mi a különbség a tintasugaras és a lézernyomtató között, ...).


281

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nagyon sok olyan élethelyzetbe kerülhetünk, amikor számítógéphez különböző hardver eszközöket kell csatlakoztatnunk (pl. fényképeket szeretnénk letölteni a digitális fényképezőgépünkről, elmentenénk a mobiltelefonunk telefonkönyvét a számítógépünkre, …). 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? A rajzolás, írás, olvasás eszközeinek használata, informatikai játékok (pl. robot, teknőc, Lego konstrukciók, játékvasút) irányítása. Használjuk az egér és a billentyűzet elemi lehetőségeit (egérmozgatás, kattintás, dupla kattintás; valamint alap billentyűk, speciális billentyűk, funkcióbillentyűk, ..). A számítógép itt még nem elsősorban „számító gép”, azaz cél más intelligens eszközök – például iskolarobot – megismerése is. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? számítógép, beviteli eszközök (egér, billentyűzet, érintőképernyő), fontos billentyűk és billentyű kombinációk, kiviteli eszközök (monitor, nyomtató), robot c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Ismerkedés az adott informatikai környezettel. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes az ismerkedésre az adott informatikai környezettel!


282

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Az alkalmazások körének valósághű megismerése igényelheti nyomtató, illetve szkenner használatát, adatok megőrzését számítógépen, adatok átvitelét segédeszközökkel, illetve hálózaton keresztül. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? beviteli eszközök (szkenner), háttértárak (Pen-drive, CD-DVD) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése. A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje a számítógéppel való interaktív kapcsolattartást, a legszükségesebb perifériákat! Legyen képes a leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatására és használatára!

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Itt már foglalkozni kell a számítógép felépítésével, részegységeinek funkciójával. Át kell tekinteni a Neumann-féle számítógép globális felépítését, működési elvét (ennek kapcsán érdemes kitérni Neumann János tevékenységének ismertetésére)! NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

283

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ebben a korcsoportban újabb adatbeviteli lehetőségek válnak szükségessé, foglalkozni kell a fényképezőgép, valamint a mobiltelefon és a számítógép kapcsolatával. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Neumann-elv,

memória, processzor, be- és

kiviteli

eszközök (fényképezőgép,

mobiltelefon, …) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika: A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes a számítógép és perifériáinak kezelésére felhasználói szinten! Legyen képes az informatikai eszközök működési elveinek bemutatására és használatára!

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Ismerjék a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elveit (mi kell gépek összekötéséhez, a külvilág jeleinek fogadásához: modemek, újabb perifériák számítógéphez kapcsolásához, ...)! Foglalkozni kell a számítógéphez csatolható legújabb eszközökkel (pl. virtuális valóság eszközök), ezek használatával. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

284

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


hálózat, modem, router, kommunikációs kapcsolat, vezetékes és vezeték nélküli hálózatok, virtuális valóság eszközök c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése. Ismeretek szerzése az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól.

d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes ismeretek szerzésére az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól!


285

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Szoftver kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A számítógép működését szabályozó programok halmaza a szoftver. Ha bármely intelligens eszközt (számítógép, mobiltelefon, …) használunk, akkor tulajdonképpen egy a rendszert működtető szoftvert (ún. operációs rendszert) használunk. Ezen a rendszeren hasznos általában segédfunkciókat, valamint alkalmazásokat találunk (és esetleg szoftver fejlesztő eszközöket is). A szoftvereszközöknek mára kialakult egy egymáshoz nagyon hasonló elrendezési, illetve kezelési rendszere, amely ismerete nélkül szinte lehetetlen ezek értelmes használata. A szoftvereszközökhöz, valamint az Interneten található anyagokhoz szerzői-használati jogok kapcsolódnak, amivel szintén tisztában kell lenni. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Az operációs rendszerek, illetve alkalmazói programok felhasználói felületén megjelennek a menük (állandó, legördülő, kinyíló, felbukkanó), ikonok, a menükből választani kell tudni, nyomógombokat kell használni, be kell jelölni egyes funkciókat. Az egyes alkalmazásoknak sok azonos jellegű funkciója van:új dokumentum létrehozása, betöltés, mentés, nyomtatás, … Ezek nagy része már az ebben a korosztályban használatos alkalmazásokban is megjelenhet. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


286

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ikon, menü, ablak, alkalmazás, állapotsor, asztal, adatbevitel, lapozás, betöltés, mentés, funkcióválasztás, kijelölés, mozgatás, kilépés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Tudja a számítógéppel való interaktív kapcsolattartást ismert programokon keresztül! Ismerje a számítógépes játékokat, egyszerű fejlesztő szoftvereket! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Ismerjék a környezetében levő hálózatok alapvető funkcióit (be- és kijelentkezés, programok indítása)! Fontos megérteni, hogy az egyes dokumentumok különböző formátumokban tárolhatók, szükség lehet emiatt a más formátumban való kimentésre (pl. MP3-as lejátszóval lejátszhatunk-e MP4-es formátumú zenét?). Az elkészült dokumentumaink nyomtatása is sokféleképpen történhet, valamint szükségünk lehet jó nyomtatási képek kialakítására. Az interneten sok mindent találhatunk, de fontos tudni hogy ezeket hogyan szabad felhasználnunk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


287

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


felhasználó, azonosító, jelszó, felhasználói beállítások, mentés másként, nyomtatás, nyomtatási kép, szövegekhez és képekhez kapcsolódó jogok. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Adott informatikai környezet tudatos használata. NAT Informatika 2.1: A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. NAT Informatika 6: Szabadon felhasználható források megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes adott informatikai környezet tudatos használatára! Legyen képes a feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használatára! 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Ismerni kell az operációs rendszerek alapvető feladatait, a file-rendszerben (könyvtár struktúrában) alkalmazásokat, file-okat kell keresni, elrendezni! Célszerű használni az operációs rendszer bizonyos segédprogramjait (tömörítők, víruskeresők,…). Mivel az alkalmazásokban megjelenhetnek a többlapos dokumentumok, táblázatok, …, ezért szükség lehet a többlapos dokumentumok nyomtatásával kapcsolatos fogalmakra. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? operációs rendszer, tömörítés, vírus, vírusvédelem, vírusirtás, könyvtár-mappa, állomány, oldalbeállítás, objektum beillesztés, csoportos kijelölés


288

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtárés állományműveleteinek megismertetése. Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásainak bemutatása. NAT Informatika 2.1: A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása és használata. NAT Informatika 6: Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje a számítógép állományműveleteit!

könyvtárstruktúráját,

mappaszerkezetét,

könyvtár-

és

Mutassa be az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásait! Legyen képes a feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztására és használatára! Tudja a szerzői jogi alapfogalmakat, a szabad felhasználás körébe tartozó adatokat, dokumentumok példákon történő bemutatását! 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Használja az operációs rendszer segédprogramjait (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok, …). Érdemes tudni arról, hogy többféle operációs rendszer is létezik. A szoftverek is termékek, amelyeknek van gyártójuk. Emiatt érdemes ismerni a szoftverek használatával kapcsolatos jogokat. Érteni kell azt, hogy a számítógéppel való kommunikációt a fejlesztők egyre „emberibbé” alakítják (például az egyszerű súgó helyett virtuális környezetben „létező” virtuális emberrel, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

289

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


avatárral beszélgetünk – nem véletlen, hogy ezen eszközök többsége először a számítógépes játékokban jelenik meg). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? vírusok fajtái, kémek, frissítés, állomány és háttértárkezelés, biztonsági mentés, eszköz/nyomtat beállítás, file-formátumok, virtuális világ, virtuális személy (avatár) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatása és használata. NAT Informatika 2.1: A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása és összeépítése, komplex használata. NAT Informatika 6: Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása és alkalmazási lehetőségei.


Legyen képes az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatására és használatára! Legyen képes a feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztására és összeépítésére, komplex használatára! Ismerje a szerzői jogi alapfogalmakat!


290

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mérés, vezérlés, szabályozás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A számítógép külső rendszerekhez kapcsolódó mérési és vezérlési feladatait meg lehet fogalmazni a legkülönfélébb tantárgybeli (fizika, kémia, biológia, sőt ipari) feladatok alapján. A külső rendszerek szolgáltatta jelek a technika világában sokszor analógok (azaz folytonosak),

ami

a

„számjegyes

gondolkozású”

(digitális)

számítógép

számára

földolgozhatatlan. Ezért a jelek transzformálására van szükség, amit az ún. A/D átalakító végzi. A méréssel és a vezérléssel kapcsolatban tudnivaló: a célgép működését különböző erre alkalmas jelekkel programozott időközökben irányítja, tekintet nélkül annak pillanatnyi állapotára. A szabályozásról: a számítógép fogad és küld adatokat a célgépbe, illetve kimeneti kapujára (portjára). A program értékeli a fogadott adatokat és ezek alapján küldi az irányító adatokat. A mérési, vezérlési, szabályozási feladatok megoldásra a legjobb modellt a robotok adják (aminek alapja sok más informatikai eszközhöz hasonlóan a játék). 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? A számítógéppel egyszerű automatákat (Lego játékok, robotok) vezérelhetünk, mozgathatunk, velük célfeladatokat oldhatunk meg. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

291

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


automata, robot, motor, vezérlés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Ismerje a számítógépes játékokat, egyszerű fejlesztő szoftvereket! 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Egyes automaták a külvilágot érzékelhetik (mikrofon, kamera, …) és ezek alapján módosíthatják tevékenységüket (például automata jármű vezérlés, robotpilóta). Meg kell érteniük, hogy ezek az automaták az érzékelt külvilág hatására is csak azok között a lehetőségek (ill. viselkedési formák) közül választhatnak, amelyeket a programozójuk kitalált. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? érzékelő (fény, hang, nyomás, …), szabályozás, mint célirányos vezérlés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése. A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Tudja a számítógéppel való interaktív kapcsolattartást, a legszükségesebb perifériákat! NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

292

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes a leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatására és használatára!

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Meg kellene ismerni a szaktárgyak kísérleteiben megjelenő mérőeszközt (hőmérő, fénymérő, feszültségmérő, árammérő, ...), legyenek tisztában azzal, hogy ezeket a mérőeszközöket számítógéphez lehet csatolni, s a mérést számítógéppel kiértékelni. Meg kell ismerni, hogy a robotok nemcsak programmal „taníthatók”, hanem mintával/utánzással is (pl. egy robotkart először mi mozgatunk egy adott tárgy megfogásához és elmozdításához, és eközben az operációs rendszere feljegyzi, hogy milyen lépéseket tett meg, majd legközelebb ezeket a lépéseket, mint tárolt programot, már önállóan is végre tudja hajtani). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? mérőeszköz, csatlakozás, átalakítás, robot tanítása c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. d) Melyek a legfontosabb követelmények? Legyen képes a számítógép és perifériáinak kezelésére felhasználói szinten! Legyen képes az informatikai eszközök működési elveinek bemutatására és használatára!


293

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 9-10. évfolyamon? Számítógépes mérések természettudományos órákon, a mérések számítógépes feldolgozása. A tanulók értsék meg, hogy a számítógép képes különböző más berendezéseket vezérelni, érzékelők által a külvilágból adatokat szerezni. Legyenek tisztában a vezérlés és szabályozás alapelvével, ismerjenek egyszerű példákat (pl. világítás bekapcsolása, ha sötét van, száraz virágföld érzékelése esetén az öntöző bekapcsolása)! Az analóg, illetve a digitális jeleket különböztessék meg egymástól, az A/D, illetve a D/A átalakítás szükségességével legyenek tisztában. Tudják, hogy az intelligens gyártórendszerek a számítógépek mérési, vezérlési lehetőségeire épülnek! b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? méréskiértékelés, átlag, szórás, trend, automatizálás, gépi tanulás/intelligencia c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? NAT Informatika 1: Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. Ismeretek szerzése az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól. NAT Informatika 3.3: Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása. d) Melyek a legfontosabb követelmények?


294

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Legyen képes az informatikai eszközök működési elveinek bemutatására és használatára! Legyen képes ismeretek szerzésére az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól!


295

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom

András, Benczúr: Informatika – oktatás – informatikaoktatás (Informatics – Education – Informatics Education), Természet világa különszám (The World of Nature, special edition), pp30-37, 2000.

András, Benczúr: A kommunikáció fejlődése és az információs forradalom (Evolution of Communication and the IT Revolution), Természet világa (The World of Nature, special edition), pp74-79, 2003.

J. Hvorecky-J. Kelemen: Algoritmizácia, elementárny úvod, ALFA, Bratislava, 1983. Kátai, Z.: “Upperview” algorithm design in teaching computer science in high schools, Teaching Mathematics and Computer Science, Vol. 3., No.2, pp221-240, 2005.

Informatika a Nemzeti Alaptantervben (Informatics in the „National Ground Curriculum”), EVilág 2003/10 (eWorld), pp22-25, 2003.

The National Curriculum for England (1999): Information and Communication Technology. Qualifications and Curriculum Authority. London. (http://www.nc.uk.net/ download/IKT.doc

Nouvelles Technologies. (1999) Mise á niveau informatique en classe de seconde – rentrée 2000. Bulletin Officiel du ministère de l’Education Nationale et du ministère de Recherche. N25 du 24 juin 1999. 1177–1181.


296

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


S. Papert: Mindstorms. Children, Computers and Powerful Ideas, Basic Books, Inc, Harper Colophon Books, 1981.

Zs. Papp-Varga – P. Szlávi – L. Zsakó: ICT teaching methods – Programming language. Annales Mathematicae et Informaticae 35 (2008) pp. 163–172 (in English)

Szlávi P. - Zsakó L.: Methods of teaching programming. Teaching Mathematics and Computer Science 1, No. 2, 247-258, 2003.

Szlávi P. - Zsakó L.: Delusions in informatics education. Teaching Mathematics and Computer Science 2, No. 1, 151-162, 2004.

Szlávi P. - Zsakó L.: Informatics as a Particular Field of Education. Teaching Mathematics and Computer Science 3, No. 1, 151-162, 2005.

Szlávi P. – Zsakó L.: Programming Versus Application. In: R.T. Mittermeir (Ed.): ISSEP 2006, Lecture Notes in Computer Science, 4226, pp. 48-58, 2006. (in English)

Zsakó László: Teaching Informatics in Hungary. The IOI'96 NewsLetter, No 2, pp5-6, No 3, pp5-6, No 4, pp5-6, 1995.

Zsakó L.: Fejezetek az informatika szakmódszertanából. Habilitációs értekezés, Debrecen, 2007. Zsakó L. – Kátai Z. – Nyakóné Juhász K.: ICT methodology. Teaching Mathematics and Computer Science - Infodidact, 3-24, 2008. (in English)


297

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK (BENKŐ ZSOLT)

Bevezetés A történelem során az ember nagymértékben függetlenítette magát a természeti környezettől. Emiatt mindennapjainkban a technikai környezet lett a meghatározó tényező. Elsősorban ebben kell tudni eligazodni. A technika tantárgy ismeretanyaga ehhez nyújt segítséget. A munka alapja a „Melléklet a 202/2007. (VII.13) Korm. rendelethez: A Nemzeti Alaptanterv c. anyag 127-135. oldal. Az anyag elsősorban az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületi anyagrészre épít, de figyelembe vesz más kompetenciákat is: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, hatékony tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményező-vállalkozói, esztétikai-művészeti kompetenciákat. Az alábbi kulcsfogalmak rendszere lehetőséget nyújt a tanárnak, hogy a legfontosabb részekre koncentrálhasson, amit semmiképpen nem szabad kihagyni. Ez a megoldás nem törekedhet teljességre, de iránymutatásként szolgálhat konkrét tanterv vagy akár tankönyv esetében is.


298

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak

környezet – technikai környezet anyag energia információ technikai rendszer műszaki rajz alkotás, kivitelezés fejlődés modellezés közlekedés otthon, háztartás öltözködés, táplálkozás, egészség hulladék, szennyezés


299

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Környezet – technikai környezet kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az életviteli és gyakorlati ismeretek megszerzése során a térben és időben való tájékozódás elsajátítása fontos feladat. A műveltségterület ismereteiben a fogalom többé vagy kevésbé hangsúlyosan, de folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a mindennapi életben mindig valamilyen környezetbe (természeti, társadalmi, technikai) illeszkedve zajlanak le a történések, események, cselekvések. Megérteni: a környezet minél pontosabb ismerete lehetőséget ad arra, hogy a kitűzött célokat – lehetőség szerint minél kevesebb erőfeszítéssel – el lehessen érni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? természeti környezet, társadalmi környezet, művi (technikai) környezet, lakókörnyezet, iskola, közlekedési tér c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az én iskolám”


300

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Közvetlen környezetünk” „Gyalogos közlekedés” „Közlekedési eszközök” „Lakberendezés” „Az ember és környezetének fejlődése” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a mindennapi életben mindig valamilyen környezetbe (természeti, társadalmi, technikai) illeszkedve zajlanak le a történések, események, cselekvések. Megérteni: a környezet minél pontosabb ismerete lehetőséget ad arra, hogy a kitűzött célokat – lehetőség szerint minél kevesebb erőfeszítéssel – el lehessen érni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? környezetátalakítás, funkció, szerkezet, tulajdonság, zavarás, állapot, anyagátalakító rendszerek, gépek c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A háborítatlan környezet” „A környezetét átalakító ember” „A környezet hatásai a lakásra” „A városiasodás” „Települési modellek” „A növények életfeltételei” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

301

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A lakás beosztása” „A lakás berendezése” „Szobai dísznövények a lakásban” „A közösségi közlekedésről” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a mindennapi életben mindig valamilyen környezetbe (természeti, társadalmi, technikai) illeszkedve zajlanak le a történések, események, cselekvések. Megérteni: a környezet minél pontosabb ismerete lehetőséget ad arra, hogy a kitűzött célokat – lehetőség szerint minél kevesebb erőfeszítéssel – el lehessen érni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? természeti anyagok, átalakított anyagok, hulladékok, természeti folyamat, környezeti hatás, környezetbarát technológia, lakókörnyezeti rendszer, építészet, közmű c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Termelési centrumok környezetünkben” „Hulladékok környezetünkben” „Az energia átalakításának környezeti problémái” „Környezetbarát kertművelés” „A kulturált közlekedés” „A víz útja” „Információtechnikai rendszerek környezetünkben” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

302

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A környezet hatása egészségünkre” „A gazdasági élet szereplői”


303

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Környezet – technikai környezet kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az életviteli és gyakorlati ismeretek megszerzése során a térben és időben való tájékozódás elsajátítása fontos feladat. A műveltségterület ismereteiben a fogalom többé vagy kevésbé hangsúlyosan, de folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai?

1. szakasz a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: a mindennapi életben mindig valamilyen környezetbe (természeti, társadalmi, technikai) illeszkedve zajlanak le a történések, események, cselekvések. Megérteni: a környezet minél pontosabb ismerete lehetőséget ad arra, hogy a kitűzött célokat – lehetőség szerint minél kevesebb erőfeszítéssel – el lehessen érni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? környezetátalakítás, funkció, szerkezet, tulajdonság, zavarás, állapot, anyagátalakító rendszerek, gépek c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A háborítatlan környezet”


304

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A környezetét átalakító ember” „A környezet hatásai a lakásra” „A városiasodás” „Települési modellek” „A növények életfeltételei” „A lakás beosztása” „A lakás berendezése” „Szobai dísznövények a lakásban” „A közösségi közlekedésről”

2. szakasz a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a mindennapi életben mindig valamilyen környezetbe (természeti, társadalmi, technikai) illeszkedve zajlanak le a történések, események, cselekvések. Megérteni: a környezet minél pontosabb ismerete lehetőséget ad arra, hogy a kitűzött célokat – lehetőség szerint minél kevesebb erőfeszítéssel – el lehessen érni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? természeti anyagok, átalakított anyagok, hulladékok, természeti folyamat, környezeti hatás, környezetbarát technológia, lakókörnyezeti rendszer, építészet, közmű c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Termelési centrumok környezetünkben” „Hulladékok környezetünkben” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

305

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Az energia átalakításának környezeti problémái” „Környezetbarát kertművelés” „A kulturált közlekedés” „A víz útja” „Információtechnikai rendszerek környezetünkben” „A környezet hatása egészségünkre” „A gazdasági élet szereplői”


306

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Anyag kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Körülöttünk minden anyagból épül fel. Fontos az egyes anyagfajták tulajdonságainak megismerése,

széleskörű

felhasználhatóságuk

megtanulása.

A

műveltségterület

ismereteiben a fogalom hangsúlyosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: az egyszerű, mindennapok során könnyen hozzáférhető és könnyen átalakítható anyagféleségeket. Megérteni: ezen anyagokból milyen dolgokat lehet elkészíteni, előállítani. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? agyag, gyurma, sóliszt gyurma, papír, fa, fonalak, mérés, előrajzolás, tépés, nyírás, hajtogatás, fonás, szövés, varrás, festés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Ősszel a piacon” „Papírboltban”


307

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Csákó” „Csónak” „Papírhajtogatás” „Tépés és Nyírás” „Mozaikkép” „A fa felhasználása” „Vesszőfonás” „A fonal felhasználása” „Szövés” „A kézi varrás” „Épített vízi jármű” (tutaj) „Üveg- és műanyagfestés” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az egyszerűbb anyagok megmunkálásának eszközeit, azok használatát. A megmunkálás elemi műveleteit. A lakás, a ruházkodás és a táplálkozás anyagait. Anyagtechnlógiákat. Megérteni: az ember a szükségleteinek kielégítése céljából átalakítja az anyagokat. Ezen átalakítások egyszerűbbek vagy bonyolultabbak lehetnek, de mindig felbonthatók jól meghatározható elemi lépésekre, műveletekre. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? anyagtechnológia, művelet, megmunkálás, szerszám, alapanyag, gép


308

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hagyományos építőanyagok a lakásépítésben” „Ruházati alapanyagok” „Az élelmiszerek összetétele, szerkezete, tulajdonságai” „Szerszámok és műveletek” „Textil a lakásban” „Az anyagtechnológiákról” „Gépesítés” „Anyagvizsgálat és biztonság” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló anyagátalakításokat, a fogyasztás, termelés, hulladékképződés folyamatát. A korszerű anyagok előállítását és felhasználását. Megérteni: az ember a szükségleteinek kielégítése céljából átalakítja az anyagokat. Modern életünk anyagainak előállítása nagyon összetett rendszereket igényel, melyek üzemeltetése is nagy felelősséggel jár. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? fémes anyagok, műanyagok, hulladékok, környezetbarát technológia, közműrendszer


309

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Fogyasztás és termelés” „Hulladékok környezetünkben” „Az anyagok csoportosítása” „Fémes anyagok és megmunkálásuk” „Műanyagok és alkalmazásuk” „Vízellátó rendszer”


310

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Energia kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Fontos megismerni, hogy az anyagok megmunkálásához, átalakításához, mozgatásához munkát kell végezni. Munkát az tud végezni, aki/ami energiával rendelkezik. A műveltségterület ismereteiben a fogalom a felsőbb évfolyamoknál van jelen. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: az emberi izomerővel elvégezhető tevékenységeket, a szél erejét. Megérteni: maguktól nem mozognak a tárgyak, valami mindig hajtja őket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kerék, szekér, lovas kocsi, kerékpár, szélforgó, szélmalom c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Szélforgó” „Épített vízi jármű” (tutaj vitorlával) „A szélmalom” „Csónak”


311

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a közvetlenül vagy közvetve felhasználható erőforrásokat/energiaforrásokat. Megérteni: az energiát több formában tudja az ember felhasználni. Mindegyik formájának megvannak a maga felhasználási lehetőségei. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? vízi energia, szélenergia, erőforrás, gőzgép, belsőégésű motor, hő, elektromos energia, tűzhely c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Ételkészítési eljárások” „A közlekedés történetéből” „Az építkezés anyagai” „A konyha mint munkahely” „Környezetünk rendszerei” „Gépesítés” „A közösségi közlekedésről” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

312

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a modern élet energiafelhasználását, az energiatermelés módozatait. Megérteni: egyes energiaforrások véges készlettel bírnak, törekedni kell a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználására. Törekedni kell a minél magasabb fokú kihasználtságra, a takarékoskodásra. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ásványi energiahordozó, megújuló energiaforrás, belsőégésű motor, fűtés, hűtőgép, világítás, energiaellátó rendszer c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az energia felhasználása különböző korokban” „Ásványi energiahordozók” „Megújuló energiaforrások” „Belsőégésű motorok” „Fűtés és szellőzés” „A hűtőgép és helyes használata” „Takarékosság a konyhában” „A személygépkocsi üzeme” „Elsődleges és átalakított energiák” „Villamos energia előállítása és hasznosítása” „A világítás fejlődése” „Környezetbarát energiarendszerek” „Korszerű berendezések a gépjárművekben” „Új irányzatok a gépjárműtechnikában” „Csúcstechnika a konyhában”


313

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Információ kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Minden technikai folyamathoz szükség van anyagon és energián kívül információra is. Az információ sokféle lehet: terv, irányítás vagy egyéb. A műveltségterület ismereteiben a fogalom a felsőbb évfolyamoknál van jelen. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam Megismerni: a műszaki rajz alapelemeit. Megérteni: ahhoz, hogy a rajzot bárki olvasni tudja, egyezményes jeleket kell alkalmazni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? alaklemez (sablon), tervezés, alaprajz, méretezés, méretvonal, méretsegédvonal, méretszám, méretjel c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Tervezés” „Ismerkedés a műszaki rajz jeleivel” „Rajzolvasás” „A lakás alaprajza” „Épített vízi jármű”


314

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A tutaj alapjának elkészítése” „Készítsünk szélmalommodellt!” „Tervezz hídmodellt!” „Képsík tábla” „Az építmények nézeti képe” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az információtárolás és -továbbítás valamint a kommunikáció technikai eszközeit. Megérteni: az információ fontos minden technikai folyamathoz. Modern világunkban az információ tárolására, továbbítására készülnek a legfejlettebb eszközök. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? információ, kommunikáció, írás, hírközlés, távíró, telefon, számítógép c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A kommunikáció” „Az információ technikai eszközei” „Műszaki kommunikáció” „Érdekességek az információtechnika történetéből” „Az információ átadásának története” „A számítógép fejlesztésének története” „Kommunikáció a számítógéppel” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

315

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Logikai áramköri modellek” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az információtárolás és -továbbítás valamint a kommunikáció technikai eszközeit. Megérteni: az információ fontos minden technikai folyamathoz. Modern világunkban az információ tárolására, továbbítására készülnek a legfejlettebb eszközök. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? jel, zaj, bit, modem, hálózat, irányítás, vezérlés, szabályozás, programozás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az információátadás folyamata” „A számítógép mint információtovábbító és -átalakító rendszer” „Műszaki kommunikáció” „Információtechnikai rendszerek környezetünkben” „Információs hálózatok” „Irányítási problémák és feladatok” „Szabályozás és vezérlés” „A számítógépek a technikai folyamatok irányításában” „Logikai áramköri modellek” „Korszerű informatikai rendszerek” „Számítógép a lakásban” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

316

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A hardver és a szoftver” „Egyszerű felhasználói programok” „Térinformatika környezetünkben”

Technikai rendszer kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Modern életünk szinte minden területén a létrehozott anyagi javak illetve szolgáltatások biztosításához komplex rendszerek szükségesek. Fontos megismerni az ilyen rendszerek általános felépítését, működését, hogy a modern világban el tudjunk igazodni. A műveltségterület ismereteiben a fogalom a felsőbb évfolyamoknál van jelen. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: tárgyak, tevékenységek összetettségét, azt, hogy részekből állnak, melyek egységet képeznek. Megérteni: a részek nem kapcsolhatók össze tetszőlegesen, ha működő dolgot szeretnénk létrehozni.


317

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? rész, egész, szerelés, építés, munkamegosztás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az építődoboz elemei” „Építsünk” „Munkamegosztás a családban” „A szerelődoboz elemei” „Családi ház építése” „A lakás alaprajza” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a rendszerek alapvető tulajdonságait, kapcsolatukat a környezetükkel. Megérteni: minden rendszer funkcionálisan egészet alkot. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? funkció, szerkezet, bemenet, kimenet, zavarás, transzfer c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A lakás” „Településfunkciók és -szerkezetek” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

318

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Települési modellek” „A közlekedés rendszere” „A lakás pereme” „Funkciószemlélet a lakás berendezésében” „Környezetünk rendszerei” „A közösségi közlekedésről” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a modern életvitelt biztosító rendszereket. Megérteni: a technikai rendszerek ugyan önállóak, de legtöbbször sokféleképpen kapcsolódnak a környezetükhöz és egymáshoz is. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? munkagép, erőgép, közlőmű, gépelem, hálózat, szabályozás, vezérlés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A számítógép mint információtovábbító és -átalakító rendszer” „Géprendszerek szerkezete” „Gépelemek és ábrázolásuk” „Fűtés és szellőzés” „Korszerű konyha” „Közlekedési rendszer” „Vízellátó rendszer” „Információtechnikai rendszerek környezetünkben” „Információs hálózatok” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

319

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Irányítási problémák és feladatok” „Szabályozás és vezérlés” „A számítógépek a technikai folyamatok irányításában” „A gépjármű üzeme” „Korszerű informatikai rendszerek” „Számítógép a lakásban”

Műszaki rajz kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Modern életünk sok eszköze bonyolult. Azért, hogy le lehessen gyártani, szükséges egyértelmű módon ábrázolni. A műveltségterület ismereteiben a fogalom alapvető; folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a műszaki rajz alapelemeit. Megérteni: ahhoz, hogy a rajzot bárki olvasni tudja, egyezményes jeleket kell alkalmazni.


320

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? alaklemez (sablon), tervezés, alaprajz, méretezés, méretvonal, méretsegédvonal, méretszám, méretjel c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Tervezés” „Ismerkedés a műszaki rajz jeleivel” „Rajzolvasás” „A lakás alaprajza” „Épített vízi jármű” „A tutaj alapjának elkészítése” „Készítsünk szélmalommodellt!” „Tervezz hídmodellt!” „Képsík tábla” „Az építmények nézeti képe” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: testek térbeli ábrázolásának szabályait. Megérteni: a térbeli ábrázolás szabályait, az axonometrikus ábrázolás szabályait.


321

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? műszaki rajz, képsík, képsíkrendszer, vetület, nézet, rendező, műhelyrajz, összeállítási rajz, axonometrikus ábrázolás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Lakószerkezetek modellezése” „Településfunkciók és -szerkezetek” „Települési modellek” „Közlekedési eszközök modellezése” „Műszaki kommunikáció” „A lakás tervrajzai” „A lakás berendezése” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a műszaki rajzok ábrázolási módjait, szabályait. Megérteni: a bonyolultabb eszközök ábrázolásához szükséges lehet a belső szerkezet ábrázolása is. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? teljes metszet, félnézet-félmetszet, kitörés, műszaki dokumentáció, rajzi jelek


322

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Műszaki kommunikáció” „Géprendszerek szerkezete” „Gépelemek és ábrázolásuk” „Egyszerű mechanizmusok modellezése”


323

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Alkotás, kivitelezés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az ember ki akarja elégíteni a szükségleteit. Ehhez különféle dolgokat kell létrehoznia. Ez a folyamat az alkotás vagy kivitelezés folyamata. A műveltségterület ismereteiben a fogalom folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a kétkezi alkotás lehetőségeit. Megérteni: az alkotás mindig valamilyen szükségletet elégít ki. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? művelet, megmunkálás, nyersanyag, alapanyag, termék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A játékmaci reggelije” „Csákó” „Csónak” „Mikulás-várás”


324

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Karácsonyvárás” „Fonalképek” „Mire használjuk a papírt?” „Papírhajtogatás (origami)” „Mozaikkép” „Alaklemez (sablon)” „Vesszőfonás” „Fakanálbáb” „Épített vízi jármű” (tutaj) „Készítsünk szélmalommodellt!” „Üveg- és műanyagfestés” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a kétkezi alkotás lehetőségeit. Megismerni a modern világ eszközeinek megalkotását, kivitelezését. Megérteni: az alkotás mindig valamilyen szükségletet elégít ki. A modern igények kielégítése összetett folyamat; több ember vesz részt benne és időben is elhúzódhat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? műhelyrajz, összeállítási rajz, kivitelezési terv c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Lakószerkezetek modellezése” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

325

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Egyszerű ételek készítése” „Közlekedési eszközök modellezése” „A tervezéstől a kivitelezésig” „Az anyagtechnológiákról” „Gépesítés” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a kétkezi alkotás lehetőségeit. Megismerni a modern világ eszközeinek megalkotását, kivitelezését. Megérteni: az alkotás mindig valamilyen szükségletet elégít ki. A modern igények kielégítése összetett folyamat; több ember vesz részt benne és időben is elhúzódhat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? oldható kötés, nem oldható kötés, szerelvények c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Fémes anyagok és megmunkálásuk” „Műanyagok és alkalmazásuk” „Egyszerű használati tárgyak tervezése és kivitelezése” „Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítése” „Vízellátó rendszer” „Logikai áramköri modellek” „Egyéni ruhatervek” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

326

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlődés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelem során az ember egyre fejlettebb technikai eszközöket készít a szükségleteinek kielégítésére. Minél több ismerettel és minél korszerűbb eszközökkel rendelkezik, annál rövidebb idő alatt képes a következő szint technikai eszközeit előállítani. Az emberiség fejlődése elsősorban a technikai eszközök fejlődését jelenti. A társadalmi berendezkedések megváltozását is mindig egy adott technikai szint kifejlesztése kényszerítette ki. A műveltségterület ismereteiben a fogalom folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a közelebbi és távolabbi múlt eszközeit, lehetőségeit. Megérteni: a fejlődés jelen van életünk minden területén. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ősi, modern, korszerű, elavult


327

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Régmúlt idők játékai” „Hajlékformák” „Ismerkedés az építészettel” „Hogyan is kezdődött?” (közlekedési ismeretek) „A vasúti közlekedés régen” „A vasúti közlekedés ma” „Lépések a technika fejlődésében” „Az ember meghódítja a vizet” „Az ember már várat épít” „Az ember megépíti a vasszerkezetű hidakat” „Barlangtól a mai településig” „A konyha és eszközei” „A régi díszek életre kelnek” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az ember technikai környezetének történelmi fejlődését (építészet, közlekedés, ruházkodás, konyha). Megérteni: az egyes területek fejlődési folyamatai mindig egymással szoros összefüggésben zajlanak le (pl. a ruhaanyagok fejlettsége függ a szövő/gyártó gépek fejlettségétől, vagy a közlekedési eszközök fejlettsége függ a gyártó gépek fejlettségétől).


328

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? környezet átalakítása c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A környezetét átalakító ember” „A lakás” „Hagyományos építőanyagok a lakásépítésben” „Miért és hogyan öltözködünk?” „Ruházati alapanyagok feldolgozása” „Táplálkozás különböző korokban” „Településtörténet” „A városiasodás” „A zöldnövényzet szerepe környezetünkben” „A közlekedés történetéből” „Kerékpáros közlekedés” „Tömegközlekedés” „A kommunikáció” „Az információ technikai eszközei” „Érdekességek az információtechnika történetéből” „A fejlődés” „Növekvő és változó emberi szükségletek” „Egy kis bútortörténet” „A konyha története” „Az információ átadásának története” „A számítógép fejlesztésének története” „Gépesítés” „A gép- és anyagfejlődés kölcsönhatásai”


329

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az ember technikai környezetének történelmi fejlődését. Megérteni: a nagyon szerteágazó és felgyorsult fejlődési folyamatok során egyre komolyabb figyelmet kell szentelni a természeti környezetet érő káros hatások visszaszorításának. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? modernizáció, környezetszennyezés, hulladék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hulladékok környezetünkben” „Az energia felhasználása különböző korokban” „Az energia átalakításának környezeti problémái” „Korszerű konyha” „A gépjárművek típusai, jellemzői” „A kertek története” „Hagyományos és modern irányzatok az építészetben” „Vízellátó rendszer” „Villamos energia előállítása és hasznosítása” „A világítás fejlődése” „Információtechnikai rendszerek környezetünkben” „Információs hálózatok” „Új irányzatok a gépjárműtechnikában” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

330

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



331

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Modellezés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Bonyolult jelenség vagy bonyolult rendszer működésének megértéséhez vagy vizsgálatához szükséges időnként egyszerűsíteni. Az egyszerűsítéssel jön létre a modell. A modellen végzett vizsgálatok, megfigyelések, kísérletek eredményét lehet az eredeti bonyolult jelenségre, rendszerre visszavetíteni. A műveltségterület ismereteiben a fogalom folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a modell, modellezés fogalmát. Megérteni: a modell vizsgálódásra alkalmas, a makett csak illusztráció. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? modell, makett c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Csónak” „Repülő”


332

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Babaház modellezése” „Szélforgó” „Hajlékformák” „Lakberendezés” „A lakás makettje” „Épített vízi jármű” (tutaj) „Készítsünk szélmalommodellt!” „Tervezz hídmodellt!” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a modell, modellezés fogalmát. Megérteni: a modell vizsgálódásra alkalmas, a makett csak illusztráció. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? modell, makett c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Lakószerkezetek modellezése” „Települési modellek” „Közlekedési eszközök modellezése” „Logikai áramköri modellek” 7-8. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

333

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a modell, modellezés fogalmát; a gondolati modellt, a folyamatábrát, az egyenletekkel leírható matematikai modellt. Megérteni: a modell vizsgálódásra alkalmas, a makett csak illusztráció. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? matematikai modell, gondolati modell, folyamatábra c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Ásványi energiahordozók” „Egyszerű mechanizmusok modellezése” „Környezetbarát energiarendszerek” „Irányítási problémák és feladatok” „Szabályozás és vezérlés” „A kertek története” „Logikai áramköri modellek”


334

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Közlekedés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Közlekedni mindenkinek kell. Ezért nagyon fontos, hogy szert tegyünk a megfelelő közlekedési ismeretekre. A műveltségterület ismereteiben a fogalom folyamatosan és hangsúlyosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelő szintű, gyalogos, tömeg- és kerékpáros közlekedésre vonatkozó ismereteket. Megérteni: a közlekedés veszélyes. Mindig figyelni kell. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? közlekedési eszköz, jármű, busz, villamos, troli, közlekedési tábla, forgalomirányító lámpa, rendőri karjelzés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Gyalogos közlekedés” „Közlekedési veszélyhelyzetek”


335

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Közlekedés” „Forgalomirányítás” „Jelzőtáblák” „A gyalogos közlekedés szabályai” „Közlekedési eszközök” „Magatartás a közúton” „Hol és hogyan közlekedhetünk biztonságosan kerékpárral?” „Utazás tömegközlekedési járműveken” „A vasúti közlekedés ma” „Ismerd meg a kerékpárodat!” „Jelzőtáblák, útburkolati jelek” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelő szintű, gyalogos, tömeg- és kerékpáros közlekedésre vonatkozó ismereteket. Megérteni: a közlekedési rendszer veszélyes és bonyolult. A biztonságossá tétele miatt van szükség a közlekedési szabályokra. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? gépjármű, gépkocsi, (út)pálya, kötöttpályás jármű, műtárgy, közlekedési ág, KRESZ c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A közlekedés rendszere” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

336

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Gyalogosan – kerékpárral” „Kerékpáros közlekedés” „Tömegközlekedés” „A közösségi közlekedésről” „Utazás gépjárművel” „A kerékpár reneszánsza” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelő szintű, gyalogos, tömeg- és kerékpáros közlekedésre vonatkozó ismereteket. Megérteni: a közlekedési rendszer veszélyes és bonyolult. A biztonságossá tétele miatt van szükség a közlekedési szabályokra. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? balesetmegelőzés, aktív biztonság, passzív biztonság, útiterv c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Közlekedési rendszer” „A gépjárművek típusai, jellemzői” „A személygépkocsi üzeme” „A kulturált közlekedés” „Az utazás gazdaságossága” „Karbantartás és balesetmegelőzés” „Útitervek összeállítása” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

337

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Otthon, háztartás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A mindennapi életben az egyik legfontosabb életterünk. Az ember születésétől fogva sokat tartózkodik itt. A műveltségterület ismereteiben a fogalom folyamatosan jelen van. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelően az otthoni munkamegosztásban való szerepet. Megérteni: a háztartás akkor működik jól, ha mindenki kiveszi a részét a családi munkából. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? otthon, háztartás, munkamegosztás, időbeosztás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Otthonunk” „Munkamegosztás a családban”


338

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Portalanítás” „Vendégváró” „Asztalterítés” „Mi is segítünk a családban” „Helyes időbeosztás” „Háztartási eszközök” „A konyha és eszközei” „A szépen terített asztal” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelően az otthoni munkamegosztásban való szerepet. Megérteni: a háztartás akkor működik jól, ha mindenki kiveszi a részét a családi munkából. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? étrend, növényápolás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Étrendek; a családi asztal” „Ápoljuk növényeinket!” „Rendezzük be szobánkat!” „Textil a lakásban” „Szobai dísznövények a lakásban” „Otthoni munkahelyeink” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

339

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A konyha mint munkahely” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelően az otthoni munkamegosztásban való szerepet. Megismerni a különböző háztartási kisgépek működését. Megérteni: a háztartás akkor működik jól, ha mindenki kiveszi a részét a családi munkából. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? háztartási kisgép c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Szobai dísznövényeinkről” „Korszerű konyha” „A hűtőgép és helyes használata” „Takarékosság a konyhában” „Csúcstechnika a konyhában” „A gazdasági élet szereplői”


340

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Öltözködés, táplálkozás, egészség kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az ember személyes megjelenésével, teljesítő képességével foglalkozó, egymással szoros kapcsolatban lévő fogalmak. A műveltségterület ismereteiben a fogalmak folyamatosan jelen vannak. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelően a helyes táplálkozás és személyi higiénia alapjait. Megérteni: a megfelelő táplálkozással és higiéniával az ember a saját egészségét védi. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? egészséges táplálkozás, testápolás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Táplálkozzunk egészségesen!” „A korszerű táplálkozás” „Testápolás”


341

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelően a helyes táplálkozás és személyi higiénia alapjait. Megismerni az öltözködés szabályait, szokásait. Megérteni: a megfelelő táplálkozással és higiéniával valamint a megfelelő ruházat viselésével az ember a saját egészségét védi. A ruházkodás az egyediség kifejezésére is alkalmas. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ruházat, ruházkodás, öltözködés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Miért és hogyan öltözködünk?” „A praktikus ruházat” „Ruházati alapanyagok” „Táplálkozás különböző korokban” „Az élelmiszerek összetétele, szerkezete, tulajdonságai” „Ételkészítési eljárások” „Egyszerű ételek készítése” „Egészségünk fejlesztése” „Konyha- és ételhigiénia” „Élelmiszereink és egészségünk” „A jó megjelenés előfeltételei”


342

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az életkornak megfelelően a helyes táplálkozás és személyi higiénia alapjait. Megismerni az öltözködés szabályait, szokásait. Megérteni: a megfelelő táplálkozással és higiéniával valamint a megfelelő ruházat viselésével az ember a saját egészségét védi. A ruházkodás az egyediség kifejezésére is alkalmas. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hűtés, fagyasztás, mélyhűtés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Korszerű konyha” „A hűtőgép és helyes használata” „Mélyhűtött termékek a konyhában” „Kellemes megjelenés, ízléses öltözet” „Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások” „Csúcstechnika a konyhában” „A környezet hatása egészségünkre” „Egyéni ruhatervek” „A ruhaneműk tisztántartása” „Kozmetikumok használata”


343

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hulladék, szennyezés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az ember szükségleteinek kielégítése céljából termel. A termelés során hulladékok keletkeznek. Ezen hulladékok megfelelő kezelése vált az emberiség egyik legfontosabb megoldandó problémájává. A műveltségterület ismereteiben a fogalom a felsőbb évfolyamoknál van jelen. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a hulladék fogalmát. Megérteni: a hulladékot – ha megoldható – külön-külön kell gyűjteni; ezzel a környezetet védjük. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nyírás, tépés, hulladék, papírhulladék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Tortaalátét, terítő” „Karácsonyvárás”


344

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Fonalképek” „Tépés és nyírás” „Mozaikkép” „Alaklemez (sablon)” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a hulladék fogalmát, a különböző hulladékok keletkezését és feldolgozását. Megérteni: a hulladékot – ha megoldható – külön-külön kell gyűjteni; ezzel a környezetet védjük. A gyors ütemben keletkező hulladékok egyre nagyobb mértékben károsítják környezetünket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? gyártási hulladék, felhasználási hulladék, háztartási hulladék, szelektív hulladékgyűjtés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Egészségünk fejlesztése” „A fejlődés” „Növekvő és változó emberi szükségletek” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

345

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a hulladék és szennyezés fogalmát, a különböző hulladékok keletkezését és feldolgozását; a különböző szennyezések keletkezését és ezek csökkentését. Megérteni: a hulladékot – ha megoldható – külön-külön kell gyűjteni; ezzel a környezetet védjük. A gyors ütemben keletkező hulladékok egyre nagyobb mértékben károsítják környezetünket. Arra kell törekedni, hogy szennyezések minél kisebb mennyiségben keletkezzenek. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szennyezés, környezetszennyezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Fogyasztás és termelés” „Hulladékok környezetünkben” „Ásványi energiahordozók” „Az energia átalakításának környezeti problémái” „Környezetbarát kertművelés” „A személygépkocsi üzeme” „Korszerű vízellátás, csatornázás” „A háztartási hulladékok kezelése korszerű módon” „Környezetbarát energiarendszerek” „A gépjármű és a környezet” „Új irányzatok a gépjárműtechnikában” „A környezet hatása egészségünkre”


346

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom Büki Gergely: Energetika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997 Dr. Zsáry Árpád: Gépelemek I. , Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 Dr. Zsáry Árpád: Gépelemek II. , Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 Endrei Walter, Makkai László, Nagy Dénes, Szűcs Ervin: Ember és technika I. , Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 Fuszikné Szabó Éva, Matusekné Bíró Teréz: Második technikakönyvem, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2007 Gion János, Kovács Sándorné, Németh László, Pitrik József, Pitrik Józsefné: Technika és életvitel az 5. osztály számára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2009 Gion János, Kovács Sándorné, Németh László, Pitrik József, Pitrik Józsefné: Technika és életvitel a 6. osztály számára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2009 Juhos Julianna, Urbán Márta: Negyedik technikakönyvem, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2003 Kerényi Attila: Általános környezetvédelem, MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1998 Nagy Attiláné, Palócz Ferencné: Technika és életvitel 3. osztály, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005 Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983 Pitrik József: Technika és életvitel 7. osztály, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008 Pitrik József: Technika és életvitel 8. osztály, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2007 Szűcs Ervin: Rendszer és modell I-II. , Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 Török Márton Ibolya: Első technikakönyvem, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2006


347

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


TESTNEVELÉS ÉS SPORT (PIGNITZKYNÉ LUGOS ILONA)

Bevezetés A kulcsfogalmak azonosítása, ismerete, alkalmazása elengedhetetlen a modern tervezési és tanítási munkához. A tartalmi súlyozás egyik lehetséges módja, ha megpróbáljuk először a műveltségi terület kulcsfogalmait azonosítani. A megtanítandó kulcsfogalmak listájának elkészítése megteremheti a feltételét annak, hogy a lényegre tudjunk koncentrálni a tantervi tematika kidolgozásakor és a témákhoz rendelt tevékenységek kiválasztásakor is. A kulcsfogalmak segítségével lehetővé válik, hogy elég időt és alkalmat adjunk folyamatos gyakorlásra. A tanulási folyamat során különleges figyelem fordítsunk a kulcsfogalmak használatának újabb és újabb kontextusokban történő helyezésére, az abban való gyakoroltatásra is.


348

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak A testkultúra Mozgásműveltség – mozgáskészség Mozgásműveltség - motoros képességek Mozgásműveltség – mozgásos játékok, sportjátékok Edzés - versenyzés Versenyszabály - versenyszervezés Sportszerűség Aktív élet Rekreáció Prevenció Lelki egészség Jövőorientált mozgástevékenység Az olimpiai eszme


349

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A testkultúra kulcsfogalom fejlesztési terve Miért a legfontosabb kulcsfogalom a testkultúra? A sport és testnevelés embert formál. A kulcsfogalom fejlesztésének során nagy a tét: az iskolai testnevelés feladata a sikeres testkulturális értékteremtés, melyet az egészségügyi mozgások és a professzionális sport későbbi gyakorlása nem nélkülözhetnek. Össztársadalmi eredménye az egészségtudatosabb nemzetkép. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A testkultúra fejlesztése öt funkciót tölthet be már az iskolai életben, s azt követően is: nevel, egészséget szolgál, szociális és kulturális szerepe van, fitt munkaerőt ad fizikailag és szellemileg egyaránt. A tanulók a társadalmilag értékes tudást, az iskolai élet hétköznapjaiban szerzett

tapasztalataikat

e

kulcsfogalom

mentén

tudják

rendszerezni.

Jelentős

a

multidiszciplináris kapcsolat a más műveltségterületekkel is. (Magyar nyelv és irodalom, Ember és táradalom, Művészetek) A testkultúra foglalja össze a műveltségi terület további kulcsfogalmainak releváns ismereteit és kapcsolódó képességeit, és ezt a kultúrát örökíthetik majd át az őket követő nemzedékeknek. A tanulók tapasztalatai a testkultúráról A testmozgással és a sporttal mindenkinek van valamilyen kapcsolata. A tanulók gyermekkoruk során minden nap találkozhatnak az embereknek a társadalmon belül lezajló ezen aktivitásaival. A családi életben, egyéb közösségekben, a médiában fül- és szemtanúi, vagy aktív részesei a testgyakorlás és a sport, mint az egyetemes kultúra egyik eszközrendszere felhasználásának. A taxonomikus rend, miszerint az ismeretet a megértés, majd az alkalmazás követi, ezen műveltségterületen nem feltétlenül igaz. A motorikus terület tudásszerveződése más logika szerint is történhet. Előfordul, hogy a másolt és gyakorolt motorikus cselekvések mellett vagy után alakul ki a fogalmi rendszer.


350

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a bevezető és kezdő szakaszban? Az iskolai testnevelés egy sajátos területe a testmozgásoknak, a játékos, örömteli tanulásnak. A tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli sporttevékenységek ugyanazt a célt szolgálják, az egészség védelmét. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? testnevelési óra, tanórán kívüli testmozgás az iskolában, iskolán kívüli szakkörökben, sportolás egyesületben és a családdal, barátokkal c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Mi a kedvenc mozgásod, sportod?” „Hogyan sportol a család együtt?” „Mit és mennyit mozogtál a szünidőben?” beszélgetőkörrel,

kapcsolat

a

családdal,

egyesületekkel,

együttműködés

az

osztályfőnökkel, szakköri tanárokkal 5-6. évfolyam – a megértés szakasza a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az alapozó szakaszban?


351

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A rendszeres, mindennapos fizikai aktivitás elsődlegesen az iskolai testnevelés irányításával történik, azért, hogy a jó fizikai és lelki állapotban, tudatosan begyakorolt, cselekvésbiztonsággal végzett testmozgás sikert és az örömet okozzon. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? mozgásműveltség, fizikai képességek, életmód, „Ép testben, ép lélek…”, játékkultúra, teljesítmény c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Mennyit kell gyakorolni a sikeres kivitelezéshez? Miként ad pozitív élményt a közös játék? Milyen képességek kellenek a mozgások sikeres végrehajtásához? Mitől javul a teljesítmény? beszélgetőkörrel, gyakorlással, folyamatos belső és külső kontrollal, a megértést nyomon követő kérdésekkel, leíró feladatokkal (pl. Legjobb sportélményem) 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? Nem elég tudni és tenni is kell a testkultúrához tartozó ismeretek szellemében, a tanult elméletet a saját gyakorlatban felhasználva, tudatos önszervezéssel valósul meg a sportos életvezetés, pozitív életérzés. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? pozitív életérzés, aktív életvezetés NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

352

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Hogyan épül a testmozgás a heti elfoglaltságok körébe? Mik a rendszeres sportolás előnyei? Mi lesz a rendszeres testmozgás eredménye?

beszélgetőkörrel,

vitákkal,

közös

tervezéssel,

foglalkozásminták

bemutatásával,

esetmegbeszélésekkel, önállóan készített heti edzéstervvel 9-10. évfolyam – az elemzés és átrendezés szakaszt a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító szakaszban? a különbségek meglehetősen nagyok az egyének között, mindenki találja meg az utat saját stabil technikájának és idegrendszeri alkalmazkodóképességének fejlesztéséhez, figyelembe véve a fizikális és mentális képességeit. a gyarapodó ismeretek és az azt követő értelmes felhasználás során az egyén felfedezi a saját lehetőségeit és korlátait a felfedezések birtokában a saját sportműveltség elemei összevethetőek másokéval, elkülönülhetnek az érdeklődés szerint. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? fejlődés, visszaesés


353

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A saját technikák és a modelltechnika összehasonlítása A testi adottságok és a testmozgások közötti összefüggések megfogalmazása A társakkal közösen végzett mozgástanulás során lehetséges kommunikáció és személyes segítségadás A sportolás során és a sport által elért sikerek, sikertelenségek elemzése beszélgetőkör, feladatok felolvasás utáni végrehajtása, diákok visszacsatolása a társak mozgásai minőségére, nyelvtanilag helyesen megfogalmazással a hibák szóbeli közlésére a felmerülő mozgás korrekciókkal egyetemben, különféle modelltechnikák bemutatása 11-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? a különböző pályákon, a civil szervezetekben, párkapcsolatban és a szülői szerepben az emberekre a fizikai és lelki fittség pozitív hatása van egy fenntartható társadalomnak aktív, innovatív, a tudásukat adaptívan alkalmazó polgárokra van szüksége, az alapvető készségek referencia köréből a testkultúra nem maradhat ki az iskolái tanulás által irányított és más forrásból szerzett testkulturális ismeretek és tapasztalatok egyéni felelősséggel és belső kontrollal párosulnak a felnőtt életszakaszban az egyéni gyakorlat és a pályák elvárásai összehasonlítása alapján tervek készíthetők a további egyéni testi és lelki felkészülés, fejlesztés érdekében az egyén felelőssége az is, hogy a saját életében, környezetében, a lehetőségei birtokában hogyan járul hozzá a testkultúra társadalmilag értékes tudásának gyarapításához b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

354

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


pályaalkalmasság, munkabírás, kultúra és testkultúra, társadalmi szerepek c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Milyen a kiegyensúlyozott, munkavégzésre fizikailag és lelkileg alkalmas ember? Hogyan erősíti a sport a nemzeti érzelmeket, a közösség iránti áldozatvállalás igényét? Hogyan őrizhető meg a testi és a lelki egészség élethossziglan? Hogy változik a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet? Hogy lehet aktivizálni másokat is a testmozgásra, sportolásra? beszélgetőkörrel,

edzéstervek

sportrendezvények

tanulói

készítésével,

szervezésével,

esszéírással,

foglalkozásokkal kapcsolatos elvárások jellemzésével


355

kooperatív

munkaszervezéssel,

példák

bemutatásával,

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mozgásműveltség – mozgáskészség kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalmak a mozgásműveltség – mozgáskészség? A mozgásműveltség olyan gyűjtőfogalom, mely a tanulás, gyakorlás által megszerzett sokrétű mozgáskészséget, potenciális cselekvőképességet, annak intellektuális és etikai vonatkozásait is tartalmazza. Miért

játszik

fontos

szerepet

ez

a

kulcsfogalom a

tanultak

megértésében-

értelmezésében? A cselekvés kulturáltság olyan művelődés tartalom, amely bizonyos mozgáskészségek és motorikus képességek fejlesztésére szolgál. Az ezen a folyamaton keresztül kognitív, érzelmi és motoros egységben megszerzett tudás nem más, mint az önálló testedzésre, sportolásra való képesség. A tanulók tapasztalatai a mozgásműveltségről – mozgáskészségről A tanulók lépten – nyomon tapasztalják, hogy jelenleg még nem eléggé biztosított a szervezett keretek közötti szabadidőspot lehetősége. Elsősorban az iskolai sportra és az iskolákban szervezett szakkörökre hárul a kulcsfogalommal kapcsolatos tudás és tevékenységek megteremtése. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai A mozgásműveltség – mozgáskészség fogalmi rendszere párhuzamosan alakul az egyre bonyolultabb mozgásos cselekvések, modellek elsajátításával és azok önálló döntéseken alapuló testedzésre, sportolásra való felhasználásának képességével. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)

Mit kell megtapasztalni, megismerni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a

bevezető és kezdő szakaszban?


356

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A természetes mozgásigény kielégítésére, a változatos testmozgásra nagyon sokféle mozgásforma áll rendelkezésre, a mozgásformák megtanulhatók, javíthatók, fejleszthetők, de ehhez ismerni kell a pontos fogalmakat is.

b)

Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a

kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? természetes mozgások (kúszások, mászások, emelések, hordások, egyensúlyozások, járások, futások, ugrások, dobások), utánzás, tükrözés, térirányok, ritmus, gimnasztika (előkészítő gyakorlatok), ügyesség

c)

Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos

feladatok megvalósítására? Hogyan? Természetes mozgásokkal rövidebb gyakorlatsorok másolása, tükrözések Változatos mozgásformákkal, eszközhasználattal az írás-olvasás és beszéd tanulásának elősegítése Statikus egyensúlyviszonyok talajon és szereken Gimnasztikai mozgássorok váltakozó térirányokba mozgások Forgó mozgások, a vízszintes és függőleges tengely körül Táncos mozgások fordulatok, vonulások, alakzatok, tér- és távköz felvétele, irányváltások bemutatással, utánzással, magyarázattal, gyakorlással, egyéni fantáziával létrehozva 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)

Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az

alapozó szakaszban? A mozgásos cselekvések komplex, gondolkodással járó, tehát az értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenységek, minden testgyakorlatra érvényes, hogy végrehajtásuk a gyakorlások során tudatosság nélkül lehetetlen.


357

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? alaptechnika, koordináció

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Sportági alaptechnikák tanulása szakszerű megfogalmazásokkal Előkészítő, fejlesztő és képző célzatú gimnasztikai alapformák, zenére végzett hosszabb gyakorlatsorok szaknyelvi igényességgel A természetes és sportág-specifikus atlétikai mozgások fogalmai és gyakorlatai A torna sportág alapelemei, elemkapcsolatok kontrollált kivitellel,a mozgásprogramok megnevezését megkövetelve Rövid koreográfiák, etűdök zenére, a mozgásos emlékezet fejlesztése Küzdőfeladatok, tudatosítva a nyílt mozgáskészség jelleget bemutatással, utánzással, magyarázattal, gyakorlással, önkontrollal, társas kontrollal, állandó interakcióban, az ideális mozgásmodellek képi megjelenítésével 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? A testgyakorlás során vannak közvetlen célok, amelyeket a testgyakorlatokkal el akarunk érni, pl. mozgásprogram (fejállás, kétkezes mellső átadás, görkorcsolyázás stb.) megtanulása, pontszerzés, két vállra fektetés. Akik a mozgásprogramokat megfelelő hatásfokkal képesek megszilárdítani és azokat eredményesen alkalmazzák, ügyes embereknek (tanulónak, sportolónak) nevezhetők ·Az alaptechnika elsajátításának fázisa, vagyis az adott mozgásprogram, technikai elem szabályos, a fizika törvényeinek megfelelő, általános jellegű, ideális végrehajtására együtt jár az egyéni stílus kialakításával. Az emberek alkata, vérmérséklete, képességei eltérőek, ezért az


358

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


egyéni technika az alaptechnikának egyénre jellemző megjelenési formáját, kifejezési módját jelenti

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? egyéni technika, mozgáskészségek, koordinációs képességek

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Sportági alaptechnikák tanulása szakszerű megfogalmazásokkal, gondolkodást elősegítő térbeli és időbeli mozgástapasztalatokkal Egyéni technikák kialakítása: az atlétika, torna, táncos és küzdő jellegű mozgáskészségek tanulása Gyakorlás és hibajavítás tanári és társas kontrollal Az optimális alaptechnikától való lényeges egyéni eltérések korrekciója bemutatással, utánzással, magyarázattal, gyakorlással, önkontrollal, társas kontrollal, állandó interakcióban, az ideális mozgásmodellek képi megjelenítésével 9-12. évfolyam – az elemzés és átrendezés és a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani és értelmezni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban? A mozgásos cselekvések végrehajtása során az idegrendszer sikeresen képes olyan mozdulatsor kontrolálására, ami már az ismert, előzetesen végrehajtott mozgássorok tartományba esik. Sokat, tudatosan és változó körülményekhez alkalmazkodva, külső (látó) kontrollt adva és elfogadva kell gyakorolni. A visszacsatolások megértése, asszimilációja, mozgáskészségek, mozgásprogramok ésszerű módosítása eredményezik az egyéni technikák fejlődését


359

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Eldönteni, megszervezni és gyakorolni azt, hogy melyik mozgásprogramot, mozgáskészséget használja az ember, valójában az önálló testedzésre, sportolásra való képesség, mely a közvetett funkciója, elérni kívánt célja a testgyakorlatoknak.

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? segítségadás, kreatív mozgás, koreográfia, esztétikum

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Biztonságos és célszerű sportág specifikus motoros cselekvések elméleti és gyakorlati ismeretszerzése Teljesítményorientált zárt mozgások az atlétikai futás, dobás és ugrás alaptechnikáiban Összefüggő tornagyakorlatok tervezése, gyakorlása, esztétikus bemutatása Térben, időben és dinamikában adekvát előadásmód a gimnasztikában és a táncokban A küzdőtechnikák és taktikák célszerű használata az élet védelmére A kulturált és felelősségteljes segítségadás technikái Heti mozgásprogram bemutatással,

magyarázattal,

gyakorlással,

önkontrollal,

társas

kontrollal,

interakcióban, változó mozgásmodellekkel, leírt tervekkel, digitális anyagokkal


360

állandó

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mozgásműveltség – motoros képességek kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalom a mozgásműveltség – motoros képességek? A motoros képességek valamely mozgásos cselekvés (teljesítmény) végrehajtásának feltételei. Szorosan összefüggnek a mozgásműveltség más kulcsfogalmaival, mint a mozgáskészség és a játékos mozgások. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A motorikus képességek fejlesztésének közvetett az önálló testedzésre, sportolásra való képesség megszerzése. A tanulók tapasztalatai mozgásműveltség – motoros képességekről A motoros képességekkel kapcsolatosan nehéz szocializációs feladattal néznek szembe a tanulók: a veleszületett adottságaik különbözőek, vannak olyanok, akik gyorsabbak, erősebbek, ügyesebbek, stb. Az iskolai testnevelés feladata megtanítani őket arra, hogy a különbségek tanulással, gyakorlással, akarattal csökkenthetők, megszüntethetők. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai A mozgáskészségek és motoros képességek egyszerre tölthetik be a képzésben a motoros cselekvéstanulás célját és eszközét. Fogalmi rendszerük párhuzamosan alakul az egyre bonyolultabb mozgásos cselekvések elsajátításával. Szoros kölcsönhatás fűzi össze őket, ami azt jelenti, hogy a gondolkodási és koordinációs, kondicionális képességek és az ízületi mozgékonyság fejlesztése egymásra épülnek 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza

a)


bevezető és kezdő szakaszban? Az emberek nem egyforma képességekkel rendelkeznek, vannak, akik gyorsabbak, erősebbek, kitartóbbak, mozgékonyabbak, ügyesebbek. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

361

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? erő, ügyesség, lazaság, kitartás, gyorsaság

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Természetes mozgások nagyszámú variációban Rövid idejű és fokozódó erőszükségletű feladatok Statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok Hosszú távú, kitartó futások, kitartó futójátékok Lazaságot, ízületi mozgékonyságot tágító gyakorlatok bemutatással, utánzással, magyarázattal, gyakorlással,versengésekkel 5-6. évfolyam – a megértés szakasza a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az alapozó szakaszban? A mozgástanulásban valamennyi motoros készség és képesség komplex módon jelenik meg, kölcsönösen feltételezik egymást, együtt javulnak. A különbségek gyakorlással, edzéssel többnyire kiegyenlíthetők, az egyénhez igazított terheléssel formálhatók, alakíthatók.

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ízületi mozgékonyság, futógyorsaság, reakciógyorsaság, izomrendszer, állóképesség, pulzus, pulzusmérés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan?


362

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Automatizált természetes mozgások pontosságra, gyorsaságra és eredményességre törekedve Versenyszerű körülmények között rövid idejű és irányított erőszükségletű húzások, tolások, emelések, hordások, erőfejlesztő gyakorlatok a saját testsúly használatával Kitartó futások, feladatsorok aerob jelleggel .A lazaság-tágasság állandó kontrollja, fenntartása: állandó jellegű nyújtó gyakorlatok gyakorlással, önkontrollal, társas kontrollal, képességeket mérő feladatokkal, az egyéni fejlődést pozitív megerősítéssel

7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az alapozó szakaszban? A képességek fejlesztése rendszeres munkával érhető el, az izomrendszert és a keringési rendszert terhelni kell mozgástanulással, gyakorlással vagy edzéssel a lemaradás rendszeres külön gyakorlással, mozgásprogrammal, terheléssel – testnevelés órán, edzésen, otthon – behozható, a fejlődés mérhető.

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? aerob, anaerob, terhelés, helyváltoztatás, helyzetváltoztatás, testtömeg, állóképesség fejlesztés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Gyorsaság- fejlesztő gyakorlatok, rövid oxigénhiányos állapot eltűrése Toló-, húzóerő, a gyorserő és az erő állóképesség fejlesztése saját testtömeg és kisebb súlyok mozgatásával, a törzs erejének fejlesztése Az állóképesség, keringési terhelhetőség tudatos fejlesztése aerob gyakorlatokkal, az eredmények mérése, visszacsatolás A stretching mobilizáció gyakorlatai, gyakorlatsorok NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

363

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


bemutatással, utánzással, magyarázattal, gyakorlással, önkontrollal, társas kontrollal, otthon végzett gyakorlatokkal, felmérésekkel, pulzusmérésekkel 9-12. évfolyam – az elemzés és átrendezés és a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani és értelmezni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban? A terhelés helyes adagolásával a képességek egyszerű mozgáskészségek birtokában is fejleszthetőek Az eredményesség érdekében szükséges az egyén közreműködési készsége (teljesítőkészsége), aktív részvétele és motiváltsága is A kondicionális képességek önálló megtartásának és fejlesztésének képessége élethossziglan fenntartható A terhelést szabályzó eljárások (időtartam, sűrűség és intenzitás) –módosítása segítik az egyénre szabható fejlesztést A rendszeresen gyakorolt, fenntartható képességfejlesztéshez ki kell választani az egyén számára legmegfelelőbb testmozgásokat b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? aktív és passzív ízületi mozgékonyság, maximális erő, erő-állóképesség, hosszú-távú állóképesség, nyugalmi pulzus, terhelési pulzus

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Az erő, és az állóképesség (kitartás) edzése A terhelés megtervezés Az egyéni terhelési terv elkészítésének technikája Az képességek mérése A képességfejlesztést kiegészít, ízületi mozgékonyságfejlesztő gyakorlatminták NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

364

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


bemutatással, magyarázattal, gyakorlással, önkontrollal, mérésekkel, állandó interakcióban, változó mozgásmodellekkel, leírt tervekkel, digitális anyagokkal


365

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mozgásműveltség – mozgásos játékok, sportjátékok kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalmak a mozgásos játékok, sportjátékok? A mozgásos játékok, sportjátékok kiemelten alkalmasak a mozgásműveltség fejlesztésére. A játék közvetlen célja mindig konkrét: egy játékhelyzet megoldása, például kosárra dobás, vagy a futó elérése a fogójátékban, ami meghatározza a feladat végrehajtásának irányát, és azokat a műveleteket, amelyek a játék eredményes végrehajtását lehetővé teszik Az iskolai nevelésben a játékok közvetett funkciója különösen jelentős: nagyon hatékonyan segítik a személyiség fejlődését. Miért

játszik

fontos

szerepet

ez

a

kulcsfogalom a

tanultak

megértésében-

értelmezésében? A mozgásos játékokra érvényes, hogy végrehajtásuk tudatosság – pontos fogalomhasználat, bonyolultabb gondolkodási műveletek - nélkül lehetetlen, mivel konkrét és állandóan változó cselekvési feladatok szolgálatában állnak. Az egyéni és társas játéktevékenységekben komplex módon, észrevétlenül tanul a gyermek. A tanulók tapasztalatai a mozgásos játékok, sportjátékok A játék, jelen összefüggésben a mozgásos játék az örömet, a szórakozást és a kikapcsolódást jelenti. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai A fogalmi rendszer, a gondolkodás és a mozgástanulás egymást kiegészítve párhuzamosan és lineárisan fejleszthetők. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)


bevezető és kezdő szakaszban?


366

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A játék közben gyorsan és állandóan figyelni kell a játékot ismertető magyarázatokra, szabályokra, az eszközökre, a társakra. A játék közben a mozgásformák szabadon változtathatók a játék céljának elérése érdekében. Aki a játékszabályokat nem tartja be, az játékrontó.

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? játékfeladat, mozgásfeladat, játékszabály, utánzó játék, szerepjáték, szabályjáték, játékélmény, játékrontás

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A játékszabályok szerepe Szerepjátékok, szabályjátékok, csapatkialakítás Csapatjátékok, versengések Bővülő eszközhasználat, nehezedő szabályok a játékokban Eszközös és/vagy akadályjátékok versengéssel beszélgetéssel, magyarázattal, jó és rossz példák bemutatásával, pozitív megerősítéssel, önértékeléssel, 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)


alapozó szakaszban? A játékokat a szabályaik különböztetik meg egymástól és azok határozzák meg a játék feladat és a mozgásfeladat jellegét. Az aktuálisan megoldandó feladatokat a társak jelenléte és a játékszituáció határozzák meg.

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

367

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


testnevelési

játék,

sportjáték,

játékszituáció,

támadás,

védekezés,

helyzetfelismerés,

azonosulás a csapattal, csapatsiker

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Változatos feladatok és szabályok, a kérdésfeltevés kultúrája Egyszerű játékszituációk, helyes mozgás- és magatartásformák a játékokban A csapatválasztás különböző formái, játékelképzelések, megegyezés a csapatban Célspecifikus testnevelési játékok, védekezési és támadási megoldások,, játéksémák A tanulók által megalkotott szabályok, változó játékszerepek, átélt játékfolyamatok bemutatással, utánzással, magyarázattal, gyakorlással, önkontrollal, társas kontrollal, állandó interakcióban, az ideális mozgásmodellek képi megjelenítésével 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza

a)

Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban?

A játékok, versengések megismételhetők, az újabb kihívások adják a folyamatos tanulásra az alkalmat Minden játékhelyzet egy újabb feladat, s a játék akkor ér véget, mikor a feladatot megoldották ·a szabályok, a társas környezet, vagy más körülmények változása feltételezik az újabb magatartásformákat, mozgásos cselekvéseket, tehát alkalmasak a tapasztaltak módosítására, újra gondolására, az önértékelésre

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ismétlésszám, stratégia, önértékelés, csapatösszetartás, játéköröm

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

368

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Testnevelési játékok sportjáték részfeladatokkal Egy választott sportjáték-labdajáték alaptechnikái Páros taktikai megoldások, tudatos együttműködés a társakkal Sportjáték a könnyített versenyszabályokkal A játékszituációk, az adott sportjátékra jellemző speciális szabályok A csapatteljesítmények, egyéni teljesítmények bemutatással, magyarázattal, gyakorlással, megerősítéssel, szituációelemzéssel, önkontrollal, társas kontrollal, állandó interakcióban, az ideális mozgásmodellek képi megjelenítésével 9-12. évfolyam – az elemzés és átrendezés és a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani és értelmezni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban? A mozgásos játékok, sportjátékok valójában feladat- és problémamegoldások, amikben kifejeződnek az adott rendszerhez tartozó elvek, összefüggések, törvényszerűségek A feladatmegoldások során nyújtott teljesítményt értékeli a környezet, ezért fontosabbá válik az egyén számára a jobb tanulási eredmény Az önfejlesztő és az élményszerző funkciója a sportjátékoknak a mozgásműveltség más területeire visszahatnak, alkalmazhatók mozgásfejlesztésre, képességfejlesztésre és a flow megélésére egyaránt A játékban az egyén mozgásos cselekvéseinek sajátos megoldásai nem öncélúak, a közösség tevékenységéhez járulnak hozzá, annak döntő fontosságú feladatait szolgálják A sportjátékok társas előnyöket hordozó jellege miatt alkalmasak a társadalmi promócióra, az együtt játszás képessége összefügghet a pályaalkalmassággal

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? játékrendszerek, taktika, támadási rend, védelmi rend


369

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Az általános és az adott sportjátékokra jellemző játékkészségek, technikák bővítése, fenntartása Problémaorientált taktikai megoldások A sportjátékok versenyszabályainak teljes köre Stratégiák a támadás és védekezés terén A játékvezetés Megegyezésen alapuló játék A játékot szolgáló környezet - terület, eszközök –védelme, szokások, rutinok bemutatással, magyarázattal, gyakorlással, értékeléssel, ellenőrzéssel, önkontrollal, társas kontrollal, állandó interakcióban, változó mozgásmodellekkel, leírt tervekkel, digitális anyagokkal, rendezvényekkel


370

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Edzés - versenyzés kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalmak az edzés és a versenyzés? Az edzés során fejlesztett képességek legjobb megismerésének módja a másokkal való megmérettetés, vagyis a verseny. A verseny egyúttal irányt ad a további fejlesztésnek, edzésnek. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az edzés a tanulást követi és a versenyhez vezet, a verseny pedig világos célokat és szabályokat ad. A célok tekintetében alapvetően különbözik az élsport és a szabadidősport. A tanulók tapasztalatai az edzésről és a versenyről A tanulók sokféle tapasztalatot és motívumot gyűjthetnek az edzésről és versenyről, professzionális

versenysportról,

szabadidősportról,

akár

nézőként,

versenyzőként,

családtagként. A fogalmak definíciója és értelmezésük sokféle. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai A fogalmak megismerésének sorrendje: versenyzés, edzés. A gyerekkor természetes versenyzési igénye indokolja a fogalom korábbi tárgyalását, majd az edzés fogalom fejlesztése a bevezető és kezdő szakasz intenzív mozgástanulása után kap hangsúlyt. Ezen fogalmak megértése segít a szabadidősport, tömegsport és élsport fogalmának különválasztásában. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)

Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a

bevezető és kezdő szakaszban? A verseny nagy és becsületes küzdelem, jobbra, többre törekvés, siker és öröm forrása. a verseny mindig kockázattal jár, a kudarc, sikertelenség is járhat vele. Az egyéni versenyen önmagáért, a csapatversenyben másokért is küzd a versenyző. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

371

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? siker, kudarc, győzni akarás, becsületesség, gyakorlás

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Miért jó és miért nem jó versenyezni? Mi különbözteti meg a becsületes és a becstelen versenyzést? Mit érez a győztes és a vesztes? beszélgetőkör, szituációk megbeszélése, jó példák bemutatása, egyéni és csoportos önértékelés 5-6. évfolyam – a megértés szakasza a)


alapozó szakaszban? A sikeres versengések, javuló eredmények folyamatos elvárása nem reális, ha nincs teljesítményre törekvés a gyakorláskor és a versenyeken A testnevelés órákon, szakkörökön a szabálykövető tanulás, a gyakorlatsorok, sportági alaptechnikák

szervezett

gyakorolása,

a

hibák

javítása

a

versenyeken

nyújtott

teljesítményszintet is fokozzák

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? teljesítményfokozás, teljesítőképesség, sportteljesítmény

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mitől javulhat a teljesítmény az versenyek, játékok, versengések során? Milyen energiákat lehet mozgósítani a versenyzéskor? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

372

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


megbeszélés, a versenyek értékelése, a gyakorlás és versenyteljesítmény összehasonlítása 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? Az állandó teljesítményfokozás, a magas teljesítményszint fenntartására szolgáló edzés a versenysport, élsport sajátja Az élsportoló önként vállalja a fizikai, lelki, technikai, taktikai felkészülést, személyiségének alakítását és életmódját is alárendeli az edzésfolyamatnak a sikeres versenyzés érdekében A testnevelési óra rendszeresen végrehajtott gyakorlatai elérhetik a versenyekre felkészítő edzések teljesítményfokozó hatásait, egyéni feladatokkal, otthoni gyakorlással további növekedés érhető el

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? edzésfolyamat, élsport, szabadidősport, iskolai testnevelési, egyéni fejlesztés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A testnevelés, a szabadidősport és az versenysport miben azonos és miben különbözik egymástól? Hogyan készül a sportoló általában a versenyre? A nem élsportoló milyen céllal végezhet edzést? magyarázattal, személyes példák bemutatásával, egyéni fejlesztést szolgáló gyakorlatok tervezésével, versenysportolói korosztályos edzésterv bemutatásával, az iskolai sportkörben végzett edzésmunka iránti érdeklődést felkeltésével 9-12. évfolyam – az elemzés és átrendezés, az önálló hozzáállás kialakításának szakasza


373

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani, értelmezni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban? A versenyrendszerek és az edzésfolyamatok ismeretében egyéni sportági edzési és versenyzési választások lehetségesek. A pozitív edzés- és versenytapasztalat, az egyén önmaga irányításának megélt gyakorlata segít a nem sport - jellegű kihívásokkal való küzdelemben is, segíti a tanulást, a pályák elvárásainak való megfelelést és a párválasztást Az egyéni fizikai állapot ismeretében, a tanár segítségével kialakított egyéni fejlesztési (edzés) tervek és mérések segítségével, akár a testnevelés órákon, akár az iskolai sportéleten belül és kívül, egyre növekvő önirányítással történik az edzés és a versenyzés

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? sikerorientáció, döntéshozatali mechanizmusok, reális önismeret, egyéni edzésterv, a teljesítmények mérése, a tömegsport mint politikai eszköz

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mi a különbség a tömegsport és a szabadidősport között? Az edzés optimális szerkezete Az egyéni képességék, fittség mérése Az egyéni edzésterv kialakításának szempontjai A reális teljesítményszint és a siker érzésének összefüggései Az edzésen, versenyzésen megélt flow hatása az életminőségre magyarázattal, egyéni beszélgetéssel, a tervező munka segítésével, kontrolljával, a mérőeszközök bemutatásával, mérések lebonyolításával, kiselőadásokkal, önértékeléssel


374

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Versenyszabály - versenyszervezés kulcsfogalom fejlesztési terve

Miért kulcsfogalmak a versenyszabályok, versenyszervezés? A sportversenyeknek és a legtöbb versengésnek megvannak a világos szabályaik, amelyek kimondják, mi történhet meg és mi nem. Mind a versenyző, mind a szervező igényli az egyértelmű fogalomhasználatot és kontrollt. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A mindennapi élet káoszában a versenyszabályok legfőbb vonzereje a kiszámíthatóságuk. A biztonságot adó szabályozottság elősegíti a gondolatok, érzelmek, a mozgások és akarat feletti uralmat. A tanulók tapasztalatai versenyszabályokról A versenyzési vágy, a versengés már az óvodás korra jellemző. Az alapvető szabályok betartása és be nem tartása a komplex, játékos versenyzések során hatást gyakorolnak az adaptációra, a további tevékenységekre. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai A

versenyszabályok

fogalmi

megismerése,

megértése

koncentrikusan

bővülve,

a

mozgásgyakorlatokkal párhuzamosan történik. Az elemi szabálytartás, a szabályzók széleskörű alkalmazása versengő, végrehajtó és szervező, alkotó szerepben is modellált. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)


bevezető és kezdő szakaszban? A játékküzdelem szabályok által korlátozott és irányított rendben zajlik A mindenki által tudott, elfogadott és betartott szabályok a nyugodt játékkörülményeket biztosítják, a szabálytalankodók gyakran büntetést kapnak NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

375

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? játékszabály, szabálytartás, szabálytalanság c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mi a célja a bírói irányításnak? Mire szolgálnak a verseny- és játékszabályok? Mi a teendő, ha nincs bíró? kérdésekkel, esetmegbeszélésekkel, magyarázattal, mesterségesen létrehozott szituációkkal 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)


alapozó szakaszban? A játék szervezése és játszása közbeni írott és íratlan szabályok betartása általában a játékvezetők feladata A készen kapott szabályok betartása mellett vannak versengések, amelyeknél közös megegyezéssel a játék- és versenyszabályok alakíthatóak

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? versenysportok, sportjátékok szabályai, játékvezető, közös megegyezés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Testnevelési játékok – szabályjátékok Önállóan létrehozott szabályjátékok Sportjátékok, sportversenyek könnyített szabályokkal Kisebb küzdelmek önálló megszervezése tanári kontrollal alkotó részvétel, önálló vélemény kifejtése a szabályok alkotásában, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

376

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


feladatok és szabályok meghallgatása, megértése,

kulturált kérdésfeltevés, egyszerű

játékszituációk elemzése, saját szabályjátékok megvitatása 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? A játékvezetés tudomásul vétele és utasításainak teljesítése a versenyszerűen űzhető sportjátékokban nem lehet vita tárgya, egyéb játékkörülmények feletti vitákban – pl. csapatszervezés - pedig törekedni kell a megegyezésre A testnevelés órán a sportjátékok vezetésében rutint lehet szerezni, ezután minden körülmények között képviselni kell az adott sporttevékenységre jellemző szabályrendszert

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? játékrendszer, játékvezetés, más véleményének tisztelete, önálló vélemény kifejtése, mások véleményének meghallgatása

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mikor és hogyan kommunikálnak a csapattagok a játékvezetővel? Mi jellemzi a jó játékvezetést? Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha a diákok vezetik a saját versengéseiket? önálló csapatszervezés, játékvezetés tanári segítséggel, játékszituációk elemzése, testnevelési órai és szabadidős versengések szervezésében segítő részvétel 9-10. évfolyam – az elemzés és átrendezés szakaszt a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító szakaszban? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

377

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A bonyolultabb játékszabályoknak megfelelés pontos fogalmakat használó, interaktív verbális és egyértelmű non-verbális kommunikációt igényel A játék során tapasztaltak a

játék befejezése, értékelése során biztosított formális

alkalmakkor tisztázandóak, úgy, hogy a játékfolyamatok ne szenvedjenek kárt A játékszabályok és a játékvezetés tanulása párhuzamosan történik A versenyeken a versenyző áll a központban, a rendező, versenybíró és edző csak másodsorban fontosak

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? versenyszervezés, időmérő, jegyzőkönyvvezető

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mikor és hogyan kell tisztázni a játék során felmerült problémákat? Hogy épül fel a sportszerű játék jellemzőinek megfelelő játékszervezés? Milyen önkéntes versenyszervezői szerepek tanulhatók meg az iskolában? órai gyakorlás, mérkőzéslátogatás, iskolai bajnokság, verseny szervezése, nyomtatványok elemzése, szervezői szerepvállalás 11-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? A játék és sportversenyek társadalmi hatása jelentős, támogatása bármilyen szerepben lehetséges és értékes Mások játék- és sportversenyeken való részvételének motiválása, segítése, pozitív energiák átadása is része a sportolásnak NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

378

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A közéleti magatartásminták az iskolai sportéletben, házi bajnokságokon, sportnapokon jól gyakorolhatók b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? önkéntesség, versenykiírás, forgatókönyv c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mit kell tudni a házibajnokságok szervezésekor? Milyen versenydokumentáció szükséges? Milyen játékszabályokkal történjenek a versengések? órarészek, órák önálló szervezése baráti és formális csoportokban, iskolai bajnokságon versenyzés és versenybíráskodás, iskolák közötti vetélkedők, versenyek szervezése Sportszerűség kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalom a sportszerűség? Az élet számos területén a sport kölcsönözte a világnak a becsület, a nemes emberi jellemvonások meghatározásának kifejezését, a fair playt. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Aki sportszerűen viselkedik, nem vét az írott és íratlan normák ellen, nem csap be senkit, nem támad orvul másokra, nem alkalmaz elítélendő eljárásokat. Mindenféle sporttevékenység elméleti háttérében meghatározó a morális tartalom. A tanulók tapasztalatai sportszerűségről A sportszerűség klasszikus fogalmát kikezdte az idő, a diákok inkább a „Rúgj bele! Taposd le! Adj mélyütést!” szemlélettel találkoznak az élet minden területén. Nagyritkán élhetnek át olyan emelkedett pillanatokat, ahol a fair play nem szenved csorbát.


379

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai Sajátos térnyerése miatt jelentéstartalmának megértése csakis tevékenységekbe ágyazva és más műveltségterületekkel, az egész iskolai nevelési rendszerrel szoros összhangban fejleszthető. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)

Mit kell megtapasztalni, megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal

kapcsolatban a bevezető és kezdő szakaszban? A versengések és egyéb mozgásos feladatok során szabályok szerinti küzdelmek alakulnak ki, A győzelem csak a szabályok mentén érvényes, ezt a nézőnek is tudnia kell Az ellenfél nem ellenség, az egymás iránti tisztelet minden résztvevőnek kijár

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? sportszerű, szabályszerű, ellenfél, ellenség

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? szabályjátékok „Milyen a sportszerű embert?” Hogyan szurkol a sportszerű ember? beszélgetőkörrel,

esetmegbeszéléssel,

helyes

minták

megerősítésével,

mesterségesen

kialakított szituációkkal

5-6. évfolyam – a megértés szakasza a Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? A küzdelmek közepette az emberi tényező a legfontosabb, a győzni akarás hevében sem fizikai, sem lelki sérülést nem szabad okozni a társaknak NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

380

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? fair play

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A sportszerűség, a fair play szellemének kialakulása Nemes tettek bemutatása a sportéletből Nemes tettek bemutatása a közvetlen környezetből Sportszerű és sportszerűtlen szurkolási gyakorlatok bemutatása beszélgetőkörrel, vetítéssel, drámajátékkal, az Ember és társadalom műveltségterülettel kapcsolódva e témában, a megértést nyomon követő kérdésekkel 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? a sportszerűség fogalma a versenysportból öröklődött, a mindennapi életben is a jellemes ember magatartásának fontos eleme aki képes a testmozgás, sportolás, szurkolás közben sportszerűen viselkedni, általában máshol is úgy tesz b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? semlegesség, elfogultság c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A napi gyakorlatban kialakult szituációk, tevékenységek értékelése Hogyan nyilvánul meg a sportszerűség a sporttevékenységen kívül? Mely jelenségek akadályozzák a fair play szellemét a kimagasló sporteseményeken? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

381

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


beszélgetőkörrel, esetmegbeszélésekkel, vitával, élménybeszámolóval 9-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? A jogok, kötelességek, etikai normák a felnőtt életkorba lépő fiatal nélkülözhetetlen ismeretei Az adekvát személyes döntések, konstruktív konfliktuskezelő megoldások alapozzák meg a sportszerű viselkedést A pályaalkalmasság céljára jól felhasználhatóak: a testmozgások közepette szerzett fair play gyakorlati tapasztalatok, az élethossziglan szükséges a sportszerű viselkedés, nevezetesen az a gyakorlat, melyben a személyes döntések összevetése a törvényekkel és a normákkal állandóan jelen van

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? döntéshozatal, konfliktusok kezelése, konstruktív megoldás

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mely pályákon elengedhetetlen a sportszerű magatartás? A civil sportolás hogyan származtatja tovább az írt és íratlan sportszerűségi normákat? beszélgetőkörrel, megfigyeléssel, szituációelemzéssel Aktív élet kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalom az egészséges életvezetés - aktív élet? Fizikai aktivitás fontos összetevője minden stratégiának, amely a gyerekek és felnőttek mozgásszegény életmódja problémájának megoldását célozza meg. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

382

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az aktív élet komplex fogalom, hozzájárul az egyén fizikai és mentális egészségéhez, de a társadalmi kohézióhoz és a szociális jóléthez is. A tanulók tapasztalatai az egészséges életvezetésről - aktív életről? A fizikai aktivitás lehetősége nem korlátozódik a testnevelésre, a sportra és a szervezett szabadidős tevékenységre; a lehetőségek mindenhol ott vannak – ahol emberek élnek Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai Megértése főleg a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban várható el. Nem nélkülözheti a rendszerezett, összefüggő ismereteket más műveltségterületekkel összhangban, mint pl. Ember és társadalom, Ember a természetben, Életvitel és gyakorlati ismeretek. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)


bevezető és kezdő szakaszban? Mind az iskolában mind otthon a kevés ülő és a sok mozgásos időtöltés jelenti az aktív életmódot, a levegőn való mozgás, a természet szeretete elősegítik a tevékeny életet b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? mindennapos testnevelés, tevékeny életmód, passzív, aktív élet c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A napirend Testmozgások más tanítási órákon Családi aktív programok beszélgetőkörrel, kapcsolat a családdal, kapcsolat más tantárgyat tanító és napközis tanárokkal


383

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5-6. évfolyam – a megismerés elmélyítésének a szakasza

a)

Mit kell megismerni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az alapozó

szakaszban? Az egészséges életvezetés a kevés passzív és sok aktív tevékenység eredménye

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? heti időbeosztás, egészséges életvezetés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A heti időbeosztás elkészítése és értékelése Az aktív ember jellemzése Az aktív és a passzív tevékenységek összegyűjtése szervezett délutáni sportfoglalkozásokon részvétel, otthoni torna, légzőgyakorlatok a megértést nyomon követő kérdésekkel, leíró feladatokkal, rajzokkal, 7-8. évfolyam – a teljes megértés szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? A fittség, az egyén saját maga és mások aktivizálására kész állapota az egészséges életvezetéstől függ A tevékeny, fitt ember az iskolában, a munkában, a szabadidejében egyaránt aktív és másokat is képes mozgósítani hasonló aktivitásokra, szüneti sportolásra, osztályszintű és egyéb baráti versengésekre

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

384

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


fittség, mások aktivizálása c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A kortársak milyen aktív tevékenységekkel töltik idejüket? Mennyi otthoni testmozgás szükséges az egészséges életvezetéshez? Milyen az aktív család? beszélgetőkörrel,

minták

bemutatásával,

önállóan

készített

portfolióval,

képekkel,

élménybeszámolókkal 9-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az elemzés és önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? A fizikai aktivitás jelenléte vagy hiánya befolyásolja az életminőséget, élettartamot Az embereket fizikai aktivitásukban befolyásolja az épített, a természetes és a szociális környezet, illetve befolyásolja a nem, kor, fizikai erő, idő, motiváció A tényezők ismeretében és azok ellenére minden tanuló tehet a saját környezetének aktív életvezetéséért, befolyásolhatja a passzív és aktív tevékenységek arányát A helyi civil környezet is sokat tehet az aktivitásért, az aktív élet lehetőségeinek megteremtésértét, az akadályok legyőzéséért A fogalommal kapcsolatos fejlesztések eredményeként a lehetőségek felbecsülésében, a döntésekben megnyilvánul a kötelezettségvállalás a saját és mások egészsége iránt – a családban, a barátok közt és a munkahelyen is

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? az aktivitást befolyásoló tényezők, életminőség


385

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a civil környezet felelőssége, aktív tevékenységekre épülő párkapcsolat, a munkahely felelőssége c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A testmozgások és a sport szerepe a családi időbeosztásban Tervezhető mozgáspercek minden családtag, osztálytárs számára Nemek közötti eltérések az aktivitásban Az egyéni karrier, siker összefügg-e az egészséges életvezetéssel? A kiégés megelőzését az aktív élet elősegíti-e? A párkeresés, párválasztás, családtervezés és az aktív élet beszélgetőkörrel, esetmegbeszéléssel, vitával, jó példák bemutatásával


386

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Rekreáció kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalom a rekreáció? A rekreáció a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A műveltségterületen tanultak megértése és felhasználása erősíti a felnőttkori munkavégző képességet; mozgás repertoárt ad a mindennapos és időszakos felüdülésre, felfrissülésre, a felkészít a kulturált szabadidő eltöltésre. A tanulók tapasztalatai a rekreációról A tanulók kevés példamutató megoldással találkoznak, tapasztalhatják a kontraszelekciót is. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai Jelentéstartalmának megértése bonyolult feladat, nem nélkülözheti a rendszerezett, összefüggő ismereteket más műveltségterületekkel összhangban. Leginkább a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban fejleszthető. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)


bevezető és kezdő szakaszban? Az emberek dolgoznak, tanulnak, de van szabadidejük is, amikor sokat sportolhatnak b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szabadidő, kirándulás, üdülés, felüdülés c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mozgás, sportolás a vízben NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

387

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mozgás, sportolás óraközi szünetek – Osztály, szakköri és családi kirándulások Szabadtéri sporttevékenységek Táncok, drámajátékok élménybeszámolókkal,

jeles

napok

körültekintő

szervezésével,

külső

helyszínen

mozgásokkal, kapcsolat a családdal, szünidei táborokkal 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)


alapozó szakaszban? A szabadidőben, a szabad levegőn sz végzett mozgások segítik a jó fizikai és lelki közérzetet, ápolják a barátságokat

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? közérzet, jó lét (wellness), edzés a természet adta lehetőségekkel (napfény, jó levegő, víz, növényzet, szél, állattársak)

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mozgás, sportolás iskolán kívül Kirándulások, túrák, táborok Tánc és kikapcsolódás Sportesemények a mikrokörnyezetben Tömeges sportesemények (pl. utcai futóverseny, beszélgetőkörrel, dokumentumokkal, mozgósítással, a részvételt megerősítő motivációval, információ-átadással 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

388

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? A sportalkalmakon jólesően elfárad az ember, jól szórakozik, barátokat talál, kikapcsolódik A rekreációs mozgások jó lehetőséget teremtenek a kortársakkal értelmesen eltöltött együttlétekre Az iskolában tanult mozgásformák, mozgáskészségek az iskolán kívüli sportoláskor jól alkalmazhatóak

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? rekreáció, hobbitevékenység, kortársak, önszerveződés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Iskolai, egyesületi sportlehetőségek Csoportépítő játékok Túraszervezés Barátság és sport élménybeszámolókkal,

dokumentumokkal,

mozgósítással,

a

részvételt

megerősítő

motivációval, információ-átadással 9-10. évfolyam – az elemzés és átrendezés szakaszt a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító szakaszban? A rendelkezésre álló szabadidő beosztása egyre nehezebb, de nem lehetetlen A drogok elkerüléséhez a jó közérzettel eltöltött, örömteli testmozgás hozzásegít Az iskolában megszerzett sportkultúrális ismeretek és tudás átszervezhető, kiegészíthető a szabadidőben szerzett más tapasztalatokkal


389

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? drogprevenció, flow, rendezvényszervezés, túraszervezés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai Sportrendezvényekre, túrákra, táborokra felkészülés, azok szervezésének elemi ismeretei élménybeszámolókkal, jó és rossz példák elemzésével, vitával, érveléssel, a részvételt megerősítő motivációval, információ-átadással 11-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? Minden pályának megvannak az előnyei és hátrányai a rekreáció megvalósítása szempontjából pl. az anyagi források tekintetében A szabadidős szokások, a kialakult életritmus alakíthatók és kompenzálják a munka okozta fáradtságot A szabadidő eltöltésének megtervezése és megélése az egyén szabad döntése

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? minőségi élet, munkavégző képesség, életritmus c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Egyéni rekreációs lehetőségek Jeles napok és a rekreáció (pl. szalagavató) Munkakörök és a rekreáció NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

390

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Érettségire, továbbtanulásra készülés és a rekreáció, jó gyakorlatok bemutatásával, kutatómunkával, vitával, kiselőadással


391

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Prevenció kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalom prevenció? A prevenciós tevékenység minden olyan testi-lelki károsodás megelőzését jelenti, amely a tanulót az iskolai és a mindennapi tevékenységei során érheti. A tudatosság e kulcsfogalomhoz tartozó ismeretek és mozgások fejlesztésében visszafordíthatatlan folyamatokat előzhet meg. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A számítógéphez, a videóhoz láncolt gyerekek (felnőttek) szakszerű megmozgatása elodázhatatlan feladattá vált, mivel a mozgásszervi elváltozások olyan mértékben terjedtek el az iskolás korosztály körében, amely sürgős intézkedések sorát várja el a testneveléssel foglalkozó szakemberektől is. A tanulók tapasztalatai prevencióról A tanulóknak nagyon kevés tapasztalatuk van, a szülők pedig nehezen néznek szembe a hibákkal, vagy a hibák lehetőségével, sokszor azzal a ténnyel, hogy gyermekük nem tökéletes. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai Nem lehet elég korán kezdeni és már az alapozó szakaszban is szerepet kap az alkalmazás. Az általános műveltséget elmélyítő szakaszban szülői felelősség értelmezéséig jussanak el a tanulók. 1-4. évfolyam a)


kapcsolatban a bevezető és kezdő szakaszban? Senki sem születik tökéletes testtel, mindenkinek van gyengesége Gyerekkorban a gyengeségek rendszeres gyakorlással könnyen javíthatók


392

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Alkalmazni: a rendszeres gyakorlás nem csak az iskolai testnevelést jelenti, otthon is kell néhány percet szánni rájuk

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? testsúly, testmagasság, testtartás, testtartásjavítás, megelőzés, helyes légzés, balesetek megelőzése

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Játékos testtartásjavító gyakorlatok Az egészséges légzés Otthoni testgyakorlatok a megelőzésre A test épségének védelme magyarázattal,bemutatással, begyakorlással, ellenőrzéssel, önértékeléssel 5-6. évfolyam a)


alapozó szakaszban? Az emberi test serdülő korban nagy változáson esik át, újabb gyenge pontok jelenhetnek meg A test nagy változása előtt a gyengeségek gyorsan és könnyen ellensúlyozhatók Az 5. osztálytól jóval kevesebb a mozgás a tanítási órákon, az otthoni ellensúlyozó gyakorlatok még fontosabbak

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? serdülés,

ortopédia,

izomegyensúly,

gerincoszlop,

balesetvédelem


393

harántsüllyedés,

gerincferdülés,

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? A biomechanikailag helyes testtartás elemzése Testtartásjavító gyakorlatok – tudatosa, lassan, pontosan Az egészséges talpboltozat Otthoni testgyakorlatok a megelőzésre Az ön és másokra veszélyes viselkedés kerülése magyarázattal, bemutatással, szemléltetéssel, tevékenységben gyakorolva, ellenőrzéssel, önértékeléssel, szituációk eljátszásával és elemzésével 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? Az elhanyagolt gyengeségek következménye a gerincferdülés, lúdtalp, kisebb légzéstérfogat, fájdalmak megjelenése A megelőzés sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint a deformitások utáni gyógyító eljárások Az ismeretek birtokában az interneten is lehet gyakorlatokat találni a prevencióhoz, az önállóan gyakorlás egy lehetséges megoldása

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? prevenció, korrekció, légzéstérfogat, személyi higiénia, öltözködés, szexuális kultúra, szakszerű segítségadás

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Törzsgyakorlatok, légzőgyakorlatok, talpgyakorlatok, erősítés és mobilizáció NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

394

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A napi prevenciós, korrekciós rutin elemei A saját nem nemre jellemző higiéniai szokások Szexuális testkultúrális tartalmak, problémafelvetések, megoldási javaslatok Szakszerű biztosítás, segítségadás a testi épség megőrzésére beszélgetőkörrel, személyes beszélésekkel, bemutatással, szemléltetéssel, tevékenységben gyakorolva 9-12. évfolyam – az elemzés és átrendezés és a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni, alkalmazni, elemezni és módosítani és értelmezni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban? A sportnak, a testmozgásoknak nem csupán munkaártalmakat korrigáló szerep jut, hanem a mozgást háttérbe szorító életmód ellensúlyozása is Az egészségmegőrzés területén elmulasztottakat nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A családban kialakult mozgásos aktivitás szokásrendszerében a prevenció helyet kell foglaljon, leendő társak, szülők közös döntéseként

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szülői példamutatás, munkaártalmak, mozgásszegény életmód, szűrővizsgálat

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Az életben várható speciális próbákra (szülés, öregedés stb.) felkészítés Az ülőmunka, komputerhasználat és más specialitások ellensúlyozására, megoldási minták Összetettebb gerinctorna gyakorlattár Mindennapi gerinctorna tervezése A szülők felelőssége a prevencióban


395

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


személyes beszélésekkel, jó gyakorlatok tervezésével, bemutatással, szemléltetéssel, tevékenységben gyakorolva


396

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Lelki egészség kulcsfogalom fejlesztési terve „A sport megtanít becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” /E. Hemingway/ Miért kulcsfogalom a lelki egészség? A lelki egészség megteremtése, a jellemformálás kulcskérdés a fiatalok nevelésében. A helyes és valós önismeret, önértékelés teremti meg a szilárd magatartásformákat, a lelki egyensúlyt, melynek egyik legjobb közvetett eszköze a testnevelés és a sport.. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A testnevelésben, sportban az egyén cselekvései végrehajtásában önmagára van utalva, és a másokkal történő összehasonlítás objektív módon zajlik: megismeri önmagát. A mérhető teljesítmények, az egészséges rivalizálás összehasonlításai hozzásegítenek a viszonyítások alapján a valós önértékeléshez, a kritika elfogadásához, és hozzájárulnak az önelfogadáshoz, amely megkönnyíti az individualizációs folyamatokat is. Ez egy olyan lehetőség, amit ki kell használni. A tanulók tapasztalatai a lelki egészségről A sport eredményezte lelki nagyság a sport hőseiben, a bajnokokban, példaképekben testesül meg. Az sportideál választása manapság nem divat. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai Elvont jellege, nevelő - önnevelő funkciója miatt jelentéstartalmának megértése közös feladat, nem nélkülözheti az együttműködést az összes műveltségterülettel. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza


397

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a)


kapcsolatban a bevezető és kezdő szakaszban? A mozgás, sportolás közben harc zajlik egymással és önmagunkkal, s ez érzelmekkel párosul Kevésbé sértjük meg mások érzelmeit, ha a saját érzelmeink felett uralkodunk

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? mások érzelmeinek tiszteletben tartása, udvariasság, önuralom, alkalmazkodóképesség

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Az érzelmek megélése és az érzelmek feletti uralom Az összeütközések kezelése A nemnek megfelelő viselkedés és annak tisztelete esetmegbeszélésekkel, mediációval, drámajátékokkal, személyes beszélgetéssel, kapcsolat a családdal 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)


alapozó szakaszban? Nem vagyunk egyformák, mindenki másképp éli át a mozgáscselekvésekben megjelenő személyiségjegyeket, magatartásformákat, a tanár segít a sokféleségben eligazodni Az ember azt tudja jól megtenni, amit ismer és gyakorolt, ez biztonságot ad és kevesebb negatív érzelemmel, agresszióval jár

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? pozitív megerősítés, magatartásforma, személyiségjegy, pozitív és negatív érzelmek, agresszió


398

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



c)

feladatok megvalósítására? Hogyan? Agresszió-mentes magatartás Csapatépítő játékok A magatartása jellemzi az embert önjellemzéssel, az Ember és társadalom műveltségterülettel kapcsolódva e témában, a megértést nyomon követő kérdésekkel, következtetésekkel, szituációk eljátszásával és elemzésével, személyes beszélgetésekkel 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? Az egyént jellemző magatartásformákból látható a jellem Ahogy belső vagy külső kontrollal a magatartás alakítható, úgy alakul a jellem is A sportmozgások olyan helyzeteket teremtenek, amelyekből tanulva más helyzeteket is meg lehet oldani, a jellemesség nem csak a sportoláskor érvényesül

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? jellem, külső kontroll, önkontroll, önfejlesztés, akarat

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Helyes

magatartásformák

a

mozgáskészség

fejlesztésében,

képességfejlesztésben,

a

játékokban A serdülők lázadása és a sportolás Nemi sajátosságok a magatartásban sportoláskor önjellemzéssel, előadással, csoportos vitákkal, következtetésekkel, szituációk eljátszásával és elemzésével, személyes beszélgetésekkel NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

399

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-12. évfolyam – az elemzés és átrendezés, a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? A személyiség bonyolult összetevőkből áll, a személyiségvonások részben örököltek, részben alakíthatók A feszültségoldás eszköze lehet a stresszoldás. Az önismeret segít abban, hogy „Légy az, aki vagy!” A sportban megtanult pozitív magatartásformák általános elvekké válhatnak az életvezetésben A sportban megtanult, gyakorolt önkontroll minden élethelyzetben jól működik Az optimális önmegvalósítás és önkorlátozás adja az egyén szabadságát

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? személyiség, személyiségvonások, önmegvalósítás, önkorlátozás, stresszoldás

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Pszichológiai ismeretek,pszichológiai kultúra Megküzdési stratégiák, stresszoldás A divat előnyei és hátrányai A média általi befolyásoltság Az egészséges partnerkapcsolat Szexuális intimitás és önálló problémakezelés önjellemzéssel, előadással, csoportos vitákkal, következtetésekkel, szituációk eljátszásával és elemzésével, személyes beszélgetésekkel


400

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



401

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Jövőorientált mozgástevékenység kulcsfogalom fejlesztési terve

Miért kulcsfogalom a jövőorientált mozgástevékenység? A sport alapvetően nem okoz súlyos károkat a természet gazdagságában, szépségében, de a fenntartható fejlődés érdekében folytatott erőfeszítések során a sporton keresztül jó hatásfokkal növelhető a felelősség és a tudatosság. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fenntarthatóságot a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel kialakult harmonikus kapcsolata biztosítja, ami más fogalmak fejlődésére is erősen visszahathat. A tanulók tapasztalatai fenntartható, jövőorientált mozgástevékenységről A futkározó, játszó, sportoló fiatal jó és rossz példákat lát, azokat másolja vagy éppen minősíti a higiénés feltételek, zöldfelület megóvása, a tájhasználat, az épület megóvása, az energia és vízhasználat, a dohányzás és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai A fenntarthatóság jelentéstartalmának megértése hosszú és bonyolult feladat, nem nélkülözheti az egyes tantárgyakban rendszerezett, összefüggő ismereteket és a hozzájuk tartozó tevékenységeket. Az Ember a természetben műveltségterület mellett a Testnevelés és sport sokat tehet a cselekedetekben megnyilvánuló szemléletformálásért. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)


kapcsolatban a bevezető és kezdő szakaszban?


402

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az épített környezet, az iskola megóvása, a rend, a tisztaság, a takarékos energiafogyasztás gyakorlott mozdulatokkal megteremthető A takarékosságra irányuló cselekedeteket (a csap elzárása, villany leoltása, papír gyűjtése, flakonok gyűjtése) állandóan el kell végezni, akárcsak a fogmosást

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? energiafogyasztók, takarékosság, szelektív szemétgyűjtés

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Szemétgyűjtés a teremben, az öltözőben, a sportudvaron Az öltözőrend kialakítása, optimális vízhasználat és papírhasználat a mellékhelységekben Mikor használunk villanyfényt? magyarázattal, bemutatással, gyakorlással, ellenőrzéssel, szoktatással 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)


alapozó szakaszban? A hulladék keletkezésének megelőzése érdekében mindenből csak annyi sportfelszerelést kell vásárolni, amennyire szükség van A pazarló, a divatáramlatot hajszoló sportruhavásárlás a textilhulladékot növeli, mely a világ szennyezésében jelentős mennyiség

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? reduce - a hulladék keletkezésének megelőzése, divatáramlat


403

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Ki felelős a sportfelszerelés állapotáért? Mikor szorul a felszerelés cserére? Hol lehet még megelőzni a felesleges hulladékképzés? (pl. műanyag pohár, zacskók stb.) beszélgetőkörrel, esetmegbeszéléssel, felszerelés – ellenőrzéssel, az Ember és természet műveltségterülettel kapcsolódva e témában, a megértést nyomon követő kérdésekkel 7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? Kidobás, hulladékképzés helyetti környezettudatos cselekedet az újra használat Tudatosan lehet keresni az alkalmat, alakítani az igényt a tárgyak újra használatára, ez szemlélet kérdése (példa lehet árvízkárosultak, rászorultak támogatása, használt sportszerek) b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? reuse – újra használat, pl. használt tankönyvek

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mindig, mindenből újat kell-e venni? Mit lehet a sportoláskor használt tárgyakból újra használni? beszélgetőkörrel, esetmegbeszélésekkel, csere-bere akcióval 9-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza


404

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? A természeti környezet megóvása az egyén személyes felelősségének mértékétől függ Nem lehet ebben a témában másokra várni, a tanult, rendszeresen környezettudatos cselekvésekre, rutinokra épül a rendszer A továbbfejlesztés következő lépcsője a közvetlen környezet hibás rutinjainak megváltoztatása a saját gyakorlatot felülvizsgálva csökkenteni lehet a műanyagok felhasználását, pl. tartósan használt tárolóban hordani a folyadékot A legfontosabb döntés a témában a tudatosan kialakított rutinok társas alkalmazása a természet és épített környezethasználatban a sportoláskor

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? recycle – újrahasznosítani, példamutatás környezettudatos természet- és épített környezethasználat

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? Mit hasznosíthatunk újra a sportolás során használt tárgyakból? Figyeljük meg, hova kerül a sportpálya gyep a fűnyírás után? Miben hordjuk a folyadékot a sportfoglalkozásra? Milyen területeken védhetjük a jövő generációi számára sportolás közben a környezetünket? Az iskolai sportolás mely feltételeire lehet jó vagy rossz hatással maga a tanuló? Ki kit nevel a környezettudatos gyakorlat kialakítása során? beszélgetőkör, vita, érvelés, esetmegbeszélés


405

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az olimpiai eszme kulcsfogalom fejlesztési terve Miért kulcsfogalom az olimpiai eszme? Az „ép testben ép lélek” gondolatra építve a testnevelés és sport műveltségterület társadalmilag fontos értékeket közvetít az olimpiai eszme, mint kulcsfogalom fejlesztése során. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az

olimpizmus

képviseli

legmagasabb

szinten

a

műveltségterülethez

tartozó

versenysportokat. Koncentráltan és szakszerűen mutatja be a mozgásmodelleket, a versenyszervezést és szurkolási kultúrát, az egyéni és nemzeti sikereket, valamint a rendező várost. A tanulók tapasztalatai az olimpiai eszméről Az olimpiai mozgalommal kapcsolatosan az iskolai fejlesztésen túl, a médián keresztül minden nehézség nélkül hozzájuthatnak nagy mennyiségű információhoz a tanulók. Kétévente tapasztalhatják – a műveltségterületet támogató erőforrásként – az olimpiákról szóló híreket, képeket, riportokat stb. Az egyes képzési szakaszok fejlesztési feladatai Fejlesztése, fogalmi készletének mélyítése a gondolkodási képességek lehetőségei szerint lehetséges. 1-4. évfolyam – tények, ismeretek szakasza a)


bevezető és kezdő szakaszban? Az olimpia egy nagy verseny, ahol a világ legjobb sportolói versengenek nagyon sokféle sportágban és mindig más városban NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

406

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Híres és sikeres az, aki az olimpián győz, de sokat kell edzenie, hogy elérje azt

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? téli és nyári olimpiai játékok, edzés, versenyzés c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? „Láttál-e az olimpiát a TV-ben?” „Szeretnél-e olimpián versenyezni?” „Hogy ünneplik a győztest?” beszélgetőkörrel, kapcsolat a családdal, IKT anyagokkal, szemelvényekkel 5-6. évfolyam – a megértés szakasza

a)


alapozó szakaszban? Mindenkinek ajánlatos megismerni néhány nagy olimpikont, példaképet, s az egyéni példán keresztül a nagy rendszert, az ókori és újkori olimpiák lényeges elemeit, négyévenkénti ismétlődést, a helyszínek váltakozását, a béke és a sportszerűség iránti elkötelezettséget A versenyek és győzelmek mögött sok munka, gyakorlás, lemondás van, a bajnokok korunk hősei, példaképek lehetnek

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ókori olimpia, újkori olimpia, ifjúsági olimpia, olimpiai szimbólumok, olimpiai láng, olimpiai érem, olimpiai válogatott

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hol (volt) lesz olimpia?” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

407

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„ Hogy ünnepelték az ókorban a győztest?” „Hogy ünneplik ma a győztest?” „Ismersz-e magyar olimpiai bajnokot?” beszélgetőkörrel, vetítéssel, az Ember és társadalom műveltségterülettel kapcsolódva e témában, a megértést nyomon követő kérdésekkel, leíró feladatokkal, rajzokkal, „mini olimpiai” versengésekkel

7-8. évfolyam – az alkalmazás képességének szakasza a) Mit kell megismerni, megérteni és alkalmazni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a fejlesztő szakaszban? A művelt embernek illik ismerni az olimpián szereplő sportágakat, és a magyar sikereket, néhány sportkarriert A legnehezebb győzelem a saját magunk legyőzésekor születik Az önuralom gyakorlása, a jó példa követése sikerhez vezet

b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? olimpiai sportágak, olimpikon, olimpiász, sportkarrier, példakép

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hogy zajlik egy olimpikon hétköznapja?” „ …… olimpiai bajnok, a példaképem.” „Egy élsportoló jellemző tulajdonságai.” „Győzelem a saját ….(lustaság, durvaság stb.) felett!”! beszélgetőkörrel,

esetmegbeszélésekkel,

önállóan

élménybeszámolóval


408

készített

portfolióval,

képekkel,

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-12. évfolyam – a teljes rendszer ismeretében az önálló hozzáállás kialakításának szakasza a) Mit kell a tanulóknak az összes műveleti szint felhasználásával átgondolni a kulcsfogalommal kapcsolatban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban? Megismerni: A kalokagathia fogalma, az ideál, ez az olimpiai eszme eredete, de manapság változóban van, más a győztesek életpályája is Az olimpiai mozgalom ellentmondásokkal küszködő időszakot él át, probléma a sportolók doppingolása, más országokba honosítása, és versenyeket kísérő profitorientált üzleti hajsza minden ellentmondás ellenére az olimpiai játékok a világbéke megőrzésének legjelentősebb demonstrációi A testi, lelki és szellemi tökéletességre törekvés eredményezi a sikereket, a modern kor atlétái az erkölcsi és anyagi siker birtokosai A képek, hírek, riportok példázzák a szép, hősies és emelkedett pillanatokkal az olimpiai eszme értékeit A legfontosabb: az értékek – mint pl. a város, az ország bemutatása a győzelmeken keresztül felbecsülése, azok megőrzése sportolóként, nézőként, közterheket viselő állampolgárként egyaránt b)


kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? olimpiai eszme, kalokagathia, profi sport, amatőr sport, dopping, nemzeti identitás

c)


feladatok megvalósítására? Hogyan? „Mi jellemzi az ókori görög atlétákat?” „Mi jellemzi a XXI. századi olimpiai sportolókat?” „Ki népszerűbb: egy olimpiai bajnok vagy egy show-sztár?” „Kell-e tanulni az élsportolóknak?” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

409

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Melyek az újkori olimpiák megrendezésének jellemzői?” „Lehet-e győzni dopping nélkül?” „Támogassa-e az olimpiai mozgalmat az állami költségvetés?” „Milyen hatással lehet az ország imázsára a magyar sportoló, zászló, himnusz az olimpiai dobogókon?” „Sírni csak a győztesnek szabad”? beszélgetőkörrel, esszével, riporttal, vitával, demonstrációs anyagokkal, szemléltetéssel


410

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom Báthori Béla (1994): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest Berkes Péter – Bartha Csaba (2004): A kultúra és a testkultúra értelmezési dimenzióinak tudományági perspektívái. Új Pedagógiai Szemle, Budapest. Dikácz Ernő és munkatársai (2004): Sport és környezetvédelem. MOB Környezetvédelmi Bizottsága, Budapest. Frenkl Róbert (1974): A sport közelről. SPORT - Budapest Hamar Pál (2008): Testnevelés elmélet SPORTISMERETEK I. Csanádi Árpád Általános Iskola és Pedagógiai Intézet Mező Ferenc (1929): Az olympiai játékok története. Stephaneum nyomda és könyvkiadó, Budapest. Nádor L. – Bátonyi V. (2003): Európai Unió és a sport – uniós csatlakozás a sportban. Dialóg Campus, Budapest–Pécs. Nádori László (1991): Az edzés elmélete és gyakorlata. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest Onestyákné Reigl Mariann (1992): Testnevelési játékok Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem (1996): Pszichológia. Osiris, Budapest Susan A. Jackson – Csíkszentmihályi Mihály (2001): Sport és flow. Vince kiadó, Budapest Zsolt Róbert (1983): Sportolók és sporterkölcsök. Sport, Budapest


411

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



412

1. kötet. Az alprojekt száma: 2. Az alprojekt címe: NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép

Recommend Documents