1. ábra. K+F ráfordítás a GDP százalékában

Országgyulési beszámoló a magyar tudomány helyzetérol 2001–2002.

Az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kétévente beszámol a magyar tudomány helyzetérol az Országgyulésnek. Jelen beszámoló a 2001–2002. évek idoszakát öleli fel. A jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve a beszámoló elkészítését segítették szakmai háttéranyagaikkal a kutatás-fejlesztésben illetékes minisztériumok és országos hatásköru intézmények. A szövegtervezetet az Akadémia Közgyulése megvitatta és elfogadta, majd az MTA Elnöksége véglegesítette. A beszámoló szerkezetének kialakításakor a készítok érvényesítették az Országgyulés bizottságaiban 2003. tavaszán lefolytatott viták során megfogalmazott képviseloi elvárásokat. Ezek között meghatározó volt, hogy a konkrét tudományos eredmények, kutatási tartalmak és ráfordítások áttekintése kerüljön a beszámoló mellékletébe, míg a foszöveg a magyar tudományos kutatást nemzetközi összehasonlítások tükrében mutassa be, különös tekintettel a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásaira. A Magyar Országgyulésben muködo pártok képviseloi többször is tanúbizonyságát adták annak, hogy politikai hovatartozástól függetlenül elkötelezettek a magyar tudomány mellett. Ezért a magyar tudomány képviseloinek kötelessége, hogy olyan tájékoztatást adjanak számukra a tudomány helyzetérol, amelynek valós hatása lehet az ország elott álló két nagy feladat végrehajtásában: az uniós csatlakozás sikeres véghezvitelében és a magyar gazdasági versenyképesség megorzésében, javításában. Ma ugyanis már jól látható, hogy mindkét jelentos feladatban kulcsszerepet játszik a magyar tudomány, tehát az alapkutatás, a kutatás-fejlesztés, a felsofokú oktatás és a kulturális értékorzés-értékközvetítés. Ezek révén növekedhet a Magyarországra tartósan befekteto multinacionális vállalkozások száma, miképp a hosszú ideje uniós közegben muködo tudományos kutatás, kutatók is nélkülözhetetlen tényezoi a sikeres csatlakozáshoz szükséges tudásbázisok és kapcsolati hálók felépítésének.

1. Nemzetközi folyamatok A magyar gazdaság és kutatás részese azoknak a folyamatoknak, amelyek a világ tudományos életét az elmúlt évtizedben jellemezték. Egyértelmuvé vált a gazdasági versenyképesség és a tudástoke színvonala közötti szoros összefüggés, aminek jegyében az Európai Unió minden korábbinál határozottabban fogalmazta meg egy átfogó, uniós léptéku kutatás-fejlesztési program szükségességét. Ennek alapmotívuma az a tény, hogy míg Európa a GDP 1,93 százalékát fordítja kutatásra, addig az USA 2,8, Japán 3,1 százalékát. Az európai lemaradás annak ellenére sem csökkent érdemben, hogy Finnország és foként Svédország jelentosen növelte az elonyét az USA-hoz viszonyítva, sot, az egy lakosra jutó K+F ráfordítás terén Svédország az élre tört.

1. ábra. K+F ráfordítás a GDP százalékában 4,27

4,5 4 3,4

3,5 3 2,5

2,19 2,2

1 0,78 0,67 0,65 0,67

2,64

2,82

1,93 1,94

2 1,5

2,33

2,5

1,01 0,96

1,17

1,3

0,5

Po rt Gö ugáli rög a(2 ors 002 z ) Sz ág(1 l 9 o Le ng vákia 99) ye ( M lorsz 2001 agy ág ) a (2 Sp rorsz 001 any ág ) olo (20 rsz 02) ág Íro (200 r 1 Cs szág ) eho (20 rsz 01 ) á EU g(20 átla 01) g Au (200 szt 1) ria ( Fra Dá 2002 nci nia ) aor (19 OE szág 99) CD (20 0 Né átla 1) me g (2 tors 00 zág 1) (20 Sv 02) ájc (20 U Fin SA 00) no r (20 Sv szág 02) édo (20 rsz 01) ág (20 01 )

0

Forrás: OECD 2003

2

2. ábra. Egy lakosra jutó K+F ráfordítás (összehasonlítható USD), 2001

1122,2

Svédország USA

991,1 815,8

Japán 655

Németország

567,3

OECD átlag Ausztria

537

EU átlag

490,8 197,3

Csehország Portugália

145,3 127,4

Magyarország

103,2

Görögország (1999)

78,7

Szlovákia 0

200

400

600

800

1000

1200

Forrás: OECD 2002

Ennek az elmaradásnak a leküzdésében az Európai Kutatási (és Felsooktatási) Térség megteremtését tekinti az EU az egyik legfontosabb eszköznek. Az együttmuködési rendszer a kutatók Európán belüli mobilitását, az európai kutatási infrastruktúra fejlesztését és a kutatási politikák benchmarkingját, azaz a nemzeti kutatási politikák közötti információ- és tapasztalatcsere intézményesítését helyezi a középpontba. Mindennek jegyében fogalmazódott meg a 2000-es Lisszaboni Stratégia, amely tartalmazza, hogy az EU 2010-re emelje a GDP 3%-ára a K+F részesedését. Külön kiemelendo, hogy e két Térség stratégiáját szorosan összeköti a tudományos, kutatói utánpótlás nevelés és a posztdoktori ösztöndíjak fontossága. 2. Magyar K+F a nemzetközi összehasonlítások tükrében Az EU által elérni kívánt cél megközelítése Magyarország esetében közel háromszoros növekedést igényelne. A ráfordítások radikális emelkedésének elmaradása azonban megkérdojelezné a hazánk pozícionálásában mindig elso helyen használt „tudományos kiválóság” kifejezés hitelességét. A tények már ma is aggasztó helyzetet mutatnak: jelenleg a fontosabb indikátorokat tekintve Magyarország az EU átlag 25–65 százalékát éri el. Például: az egy lakosra jutó K+F ráfordításunk vásárlóero paritáson számolva (PPP USD) mindössze az EU átlag 25,9 százaléka; a tízezer lakosra 3

jutó kutatók-fejlesztok számát tekintve az átlag 57 százalékát érjük el, az 1000 aktív keresore jutó kutató-fejleszto létszám is csak 66,5 százaléka az Európai Unió átlagának (lásd a 3. táblázat). Amennyiben az EU eljut 2010-re a jelenlegi 1,93 százalékos GDP arányról a 3 százalékos arányra, mi viszont nem, vagy alig fejlodünk, úgy lemaradásunk tovább no. Csak a fejletteknél gyorsabb növekedéssel zárkózhatnánk fel az európai centrumhoz! Ugyancsak az uniós együttmuködésbol eredo kihívást jelent részvételünk a 6. keretprogramban, amihez 2002. decemberében társult Magyarország. Már az ezt megelozo, 2002-ben lezárult 5. keretprogramban is a magyar költségvetés komoly befizetési kötelezettséget teljesített. Ez 1999 és 2002 között közel 60 M euró volt, amibol 27 M eurót a PHARE, a fennmaradó 33 M eurót pedig a magyar költségvetés biztosította. Fontos tényezo, hogy 2002-ben már nem kaptunk kedvezményt a befizetésre, ami így a GDP arányának megfelelo szintu, 22,58 M eurós összeg volt – és a most elinduló 6. keretprogramban ez a mérték állandósul. Mindez még hangsúlyosabbá teszi a sikeres pályázati szereplés tétjét, hiszen a kérdés az, Magyarország a tudományos kutatás területén nettó befizetoje vagy kedvezményezettje lesz-e az uniós együttmuködésnek? Az 5. keretprogramban 2684 magyar résztvevoju pályázatból 614 kapott támogatást, aminek révén az eddigi adatok alapján több mint 65 M eurót nyertek vissza a magyar résztvevok, tehát pénzügyi értelemben is sikeres volt a magyar részvétel. A siker másik mutatója az EU Kiválóság Központjai közé emelt hat magyar kutatóhely muködése is. Ennél is fontosabb eredmény azonban, hogy a nemzetközi konzorciumokban megvalósuló együttmuködések révén a résztvevo magyar kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok európai kapcsolatai kiszélesedtek és elmélyültek. A további hasonlóan sikeres részvételnek két feltétele van: egyfelol folytatni és erosíteni kell a hazai intézkedéseket, melyek a pályázati tanácsadást és a háttértámogató pályázatok kiterjesztését jelentik, valamint az utófinanszírozású pályázatokhoz forgóalapot tesznek hozzáférhetové a kutatóhelyek számára. Másfelol elengedhetetlen, hogy a PHARE keretébol, illetve késobb más forrásokból továbbra is jelentos részt kapjon a befizetési kötelezettség részbeni támogatása, hiszen ez lehet a támogatási keret felhasználásának leginkább távlatos és hatékony módja. Ehhez mindenképpen kormányzati intézkedés szükséges! A 6. keretprogram tematikus prioritásainak érvényesítése (a genomikától az információs társadalomig) ugyancsak szükséges a magyar kutatómuhelyek és hálózatok megerosítésében. Ezért a hazai K+F ráfordításokban is javasoljuk olyan prioritások meghatározását, amelyek figyelembe veszik ezeknek a területeknek a kiemelését, ugyanakkor a magyar tudományos kapacitás és gazdasági háttér szempontjait tekintik elsodlegesnek.

4

3. A magyar tudomány eredményei A tudományos teljesítmény számszerusített mérése igen nehéz, és sohasem ad teljes képet a kutatói munka minden vonatkozásáról. Néhány szempontból mégis készülnek nemzetközi összehasonlítások. Ilyen mindenekelott a tudományos tevékenység alapveto kifejezési módja, a publikációk mennyisége, idézettsége. E tudománymetriai mutatók alapján Magyarország hozzájárulása a világ tudományához, a különféle népességi, gazdasági és egyéb mutatószámokhoz képest jóval kedvezobb. Egyes szakterületeken a világ tudományának legszámottevobb nemzetei között biztosít magának helyet. A magyar tudományos teljesítmények az alapkutatási mutatók tekintetében, kutatói létszámokra vetítve jobbak az EU átlagánál. Magyarország az 1990–1998 közötti idoszakban (jelenleg errol rendelkezünk adatsorokkal) az összes megjelent közlemény száma szerint a világ legtermékenyebb országainak szukebb körébe tartozva, a 30. helyezést érte el. Az egy publikációra jutó idézettség tekintetében helyezésünk még kedvezobb, Magyarország a 20. legjobb értékkel dicsekedhet. Ebben a rangsorban megelozi Görögországot, Argentínát, Dél-Afrikai Köztársaságot, a Cseh Köztársaságot, Ukrajnát, Lengyelországot, Brazíliát, Dél-Koreát, Tajvant, Kínát, Indiát és Oroszországot. A magyar tudományos munka hatékonyságát mutatja, hogy 1 millió USD egyetemi és kutatóintézeti ráfordításra Magyarországon 107 nemzetközi publikáció jut, amivel hazánk kutatói közössége világelso. A publikációs aktivitás alapján a természettudományi területek közötti eloszlás is tanulságos. A legfeltunobb sajátosság a kémia kiemelkedo aránya. A kutatási tevékenység a biotudományok, az orvosbiológiai kutatások, az ideg- és viselkedéstudományok, a fizika és a matematika területén világátlag feletti. A fizikában az egy publikációra jutó idézettség értéke is ilyen szintu. A másik nagy aktivitású terület, az ideg- és viselkedéstudományok, amelyiken Magyarország a 13. helyezést érte el az egy publikációra jutó idézettség szerinti rangsorban. A magyar kutatásban e két terület mind mennyiségi mind minoségi mutatószámait tekintve a legkiemelkedobb az elmúlt század utolsó évtizedében. (A társadalomtudományok többségében ilyen mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, a tudományos közösség értékítélete, a hagyományos irodalmi hivatkozások pl. recenzió érvényesülnek.)

5

3. ábra. A publikációk százalékos megoszlása (oszlopok) és az egy publikációra jutó idézettség (szimbólumok) Magyarországon és a világon 1990-1998 között

40

Világ 30

Magyar idézettség Világ idézettség

25 20 15 10

Egy cikkre jutó idézettség

Magyarország

35

5 0 MGK

BIOL

BIOT ORVB KLIN1 KLIN2 IDEG

KÉM

FIZ

FÖLD MUSZ MAT

BIOL: Biológia (organizmikus & szupraorganizmikus szint); BIOT: Biotudományok (általános, celluláris és szubcelluláris biológia; genetika); ORVB: Orvosbiológiai kutatás; KLIN1: Klinikai és kísérletes orvostudomány 1 (általános és belgyógyászat); KLIN2: Klinikai és kísérletes orvostudomány 2 (nem-belgyógyászati szakterületek); IDEG: Ideg- és viselkedéstudományok; KÉM: Kémia; FIZ: Fizika; FÖLD: Földtudományok és urkutatás; MUSZ: Muszaki tudományok; MAT: Matematika

4. A magyar tudomány finanszírozása A nemzetközi folyamatok tehát kikerülhetetlenül azt igénylik, hogy az elmúlt évtized hullámzásai után egyértelmu és az eddigieknél határozottabb növekedést mutató trendet ösztönözzünk a K+F ráfordítások területén. 1. táblázat K+F ráfordítás alakulása 1990-2002 Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Ráfordítás milliárd Ft 33,7 27,1 31,6 35,3 40,3 42,3 46,0 63,6 71,2 78,2 105,4 140,6 171,2

millió (folyó) PPP dollár ... 818,7 ... ... ... ... 618,7 732,5 741,6 794,8 998,6 1297,9 …

A GDP %-ában 1,61 1,09 1,08 1,00 0,93 0,75 0,63 0,74 0,70 0,68 0,82 0,94 1,01

Forrás: OECD 2003., KSH 2003 elozetes

6

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy miközben a költségvetés nagyobb ráfordítása is szükséges, elsodlegesen a vállalkozói szféra K+F szerepvállalását kell ösztönözni.

4. ábra K+F ráfordítások szektorok szerint (%)

100%

80%

60%

40%

20%

0% 1995

1996

1997

Vállalkozási

1998

1999

Költségvetési

2000

2001

Felsooktatási

Forrás: KSH 2002

A tárgyalt idoszakban érvényes Társasági Törvény lehetové tette, hogy a K+F költségeket a vállalkozások 100 százalékban elszámolhassák költségként, valamint azt is, hogy ezen túlmenoen az adózás elotti eredményüket csökkentsék ezen költségek egy, a törvényben meghatározott részével. A kedvezményt elsosorban azok tudták igénybe venni, akik jelentosebb összeget (évi 10 millió forintnál többet) fordítanak kutatás-fejlesztésre saját nyereségük terhére, saját szervezetükön belül. A kevésbé tokeeros cégek esetében a mechanizmus nem muködött (rendszerint nincs nyereségük, nincs mibol igénybe venniük a kedvezményt). 2001-ben 630, 2002-ben 670 vállalkozás jelentett K+F tevékenységet a KSH-nak. Ebbol a körbol 2001-ben 430 vállalkozás számolt el adóalap csökkento kedvezményt. (Feltehetoen ezen vállalkozásoknál ért el a K+F ráfordítás olyan mértéket, hogy megérte az adóalap csökkento kedvezmény igénybevételének adminisztrációja.) Mindez arra utal, hogy nagyon alacsony a kutatást és fejlesztést végzo vállalkozások aránya, akkor is, ha csak a kettos könyvelést végzo társas vállalkozások 180 ezres számához viszonyítjuk. Az államnak feladata, hogy mind a külföldi, mind a hazai toke számára olyan ösztönzoket alakítson ki, amelyek jelentosen növelik az ilyen célú a ráfordításokat. Azonban az eddig alkalmazott eszközök

7

összhatása a K+F-hez szükséges források megteremtése szempontjából csekély. A 2002. évben az állami költségvetésbol K+F-re fordított 100 Mrd Ft-ból kevesebb, mint 10 milliárd került a vállalkozásokhoz. A KMUFA pályázati támogatás fele, az NKFP pályázatok keretében megítélt támogatás 20 százaléka jutott a vállalkozásoknak. A saját K+F ráfordítások közvetlen költségeinek kétszeres elszámolását lehetové tevo adóalap csökkento kedvezmény forrásnövelo hatása a teljes vállalkozási szektorban kevesebb, mint 5 Mrd Ft. Ebbol kevesebb, mint 1 Mrd jut a kis- és közepes vállalkozásokra. A vállalkozások teljes saját K+F ráfordítása 2001–2002-ben kereken 50 Mrd Ft volt. Az adóalap csökkentéshez elszámolt közvetlen költség 2001-ben csak 26,7 Mrd Ft. A forrástöbblet így a szabályzók szerint 26,7x0,18=4,806 Mrd Ft volna, azonban a külföldi nagyvállalkozásoknál érvényesülo nyereségadó kedvezmények miatt ténylegesen ennél kevesebb. Ebbol az is látszik, hogy a vállalkozások valós K+F költségeiknek csak a felét vonhatják le adóalapjukból. A K+F ráfordítások alakulásáról az OECD-ben használt vásárlóérték-paritáson számolt összehasonlítás kínál reális képet: ennek alapján egy évtized alatt 40 százalékos csökkenés történt, s még 2002-ben is csak alig háromne gyedét értük el az 1990. évi ráfordítási szintnek. Nem jobb a helyzet a GDP-arányos ráfordítások területén sem, s csak 2002-ben sikerült elérni az 1993. évi egyszázalékos szintet. A K+F beruházások aránya a legjobb (2001-es) évben 0,76 százalékát tette ki a nemzetgazdaság összberuházásainak, azt is az informatikai jellegu invesztícióknak köszönhetoen. Aggasztó, hogy a K+F szektoronkénti ráfordítása változatlan, a vállalkozói szféra aránya egyszer sem érte el az 50 %-ot. A források tekintetében a költségvetés tartósan 55–60%-ot biztosít, míg a vállalkozói kör 30–35%-ot. Ez rosszabb az EU 35/55 százalékos arányánál, amiben a költségvetési arányt az uniós törekvések csökkenteni kívánják. 5. ábra A K + F ráfordítások alakulása reálértéken (1990=100%) 100%

100%

90%

80%

74,10% 70%

65,80% 60%

59,20%

56,80% 52,30%

50%

54,00% 50,00% 43,40% 43,10% 43,70%

41,40%

40%

37,20% 30%

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Forrás: OECD, KSH éves kötetek

8

6. ábra A K+F forrásainak alakulása 1995-2002 között (millió Ft)

180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1995

1996

Vállalkozási

1997

1998

Költségvetési

1999 Egyéb hazai

2000

2001 Külföldi

2002 Összesen

Forrás: KSH éves kötetek

A vállalkozási szektor K+F tevékenysége összességében messze nem kielégíto és ezen belül is kedvezotlen struktúrájú. 2002-ben a vállalkozások saját K+F ráfordítása 51,837 Mrd Ft volt, ami nem érte el a nemzetgazdaság összes K+F ráfordításának (171,171 Mrd Ft) 30 százalékát. A vállalkozások ráfordítása mindössze 3,8%-kal – az inflációnál kisebb mértékben – haladta meg az elozo évit, tehát reálértékben csökkent. A nemzetgazdaság összes K+F ráfordításán belül szignifikánsan csökkent a kísérleti fejlesztés aránya (38,9%-ról 36,6%ra). Figyelmezteto jel, hogy 2002-ben több mint 16 százalékkal visszaesett a vállalkozási szektor K+F beruházásainak értéke. A vállalkozási szektor összes K+F ráfordításának közel 80%-a a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál kerül felhasználásra. A teljes többségi hazai tulajdonú vállalkozási szektor – amely létszám, árbevétel és a létrehozott jövedelem alapján még mindig a gazdaság felénél nagyobb hányadát képviseli – több mint 20 ezer Mrd Ft nettó árbevételébol mintegy 10 Mrd Ft-ot fordít K+F-re, vagyis a nettó árbevétel 0,05 százalékát! A magyar gazdaság ilyen polarizáltsága (a hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások K+F aktivitásának különbözosége) a versenyképesség és a tartós növekedés súlyos korlátjaként értékelheto. Nemzetközi összehasonlításban, évtizedes távlatban áttekintve tehát a folyamatokat, a magyar tudomány feltételrendszerét kifejezo indikátorok egyre nagyobb problémákat mutatnak a legfontosabb területeken. Ilyen a K+F ráfordítás a GDP százalékában, a K+F ráfordítás összesen, az egy kutatóra-

9

fejlesztore jutó K+F ráfordítás, a kutatók száma, valamint a vállalkozói szektor részvétele a K+F finanszírozásában. Az uniós tagországokon kívül a régióban Szlovénia, Csehország és Észtország mutatói is jobbak Magyarországénál. Az OECD országok közül 1% alatti GDP-ráfordítási arányt Portugália, Lengyelország, Szlovákia, Görögország, Törökország és Mexikó mutat. A Magyarországgal azonos méretu Portugáliában az egy lakosra jutó K+F ráfordítás 145,3 PPP USD, nálunk 127,4 USD, míg az EU átlag 490,8 USD volt 2001-ben. Mindez óhatatlanul kihat a tudományos teljesítményre is. Az évtized közepén az OECD tagországok közül csak Spanyolországot eloztük meg a szabadalmi bejelentések számát tekintve (Forrás: Main Science and Technology Indicatiors, may 2002), azonban más források szerint a helyzet azóta romlott, hiszen az EU DG Research 2002-ben közzétett adatai szerint az EPO-ban bejelentett, 1 millió lakosra jutó szabadalmak száma 2000-ben Spanyolországban 21, 1999-ben Magyarországon viszont 12 volt. Megjegyzendo ugyanakkor, hogy a szabadalmi területen új helyzetet hozott 2002-es csatlakozásunk az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Összességében annak fontosságát hangsúlyozzuk, hogy nézzünk szembe együtt a tényekkel: a magyar tudományt – hagyományai, az egyes kutatók, muhelyek tudományos produktuma alapján – a világ élvonalába tartozóként tartja számon a közvélemény és a döntéshozók is. Eközben a magyar K+F nemzetközi versenyképességéhez szükséges ráfordítási dinamika a gazdaság erosödésének idoszakában is elmaradt a várttól. Így a tudományos kutatás reális képe mást mutat a legfontosabb input indikátorai, vagyis a feltételrendszert jellemzo adatok alapján: Magyarország az EU jelenlegi K+F sereghajtóival mérheto össze csupán.

5. A K+F szféra jellemzoi Magyarországon A fentebb jelzett tudományos eredmények értékét növeli, hogy olyan feltételrendszer közepette valósultak meg, amelyek egyre inkább megnehezítik a magyar kutatás-fejlesztés versenyképességének megtartását. Mindenekelott szembetuno tényezo a kutatóintézményekben foglalkoztatottak összlétszámának drasztikus, közel 20 százalékos visszaesése 1991 és 2002 között (29 ezerrol 23,6 ezerre). A kutatófejlesztok száma kisebb arányban csökkent, különösen az évtized közepén, elsosorban pedig a vállalati szférában. 2002-re némileg újra megerosödött a kutatói közösség (a növekedést a felsooktatási oktatók-kutatók számának emelkedése eredményezte), összlétszáma azonban még mindig megegyezik az 1991-es, 14-15 ezres szinttel. A kutatás-fejlesztési kapacitások szuk keresztmetszetének egyik legfontosabb tényezoje ma már a kutatói létszám elégtelensége. 10

2. táblázat A kutatói-fejlesztoi létszám alakulása Év

Kutatók, fejlesztok

1991

14471

1992

12311

1993

11818

1994

11752

1995

10499

1996

10408

1997

11154

1998

11731

1999

12579

2000

14406

2001

14666

2002

14936 Forrás: KSH éves kötetek

7. ábra. A kutató-fejleszto helyeken dolgozók létszáma az összes (nemzetgazdasági) foglalkoztatott százalékában

0,64

0,63 0,61

0,61

0,62

0,59

0,58

0,6

0,57

0,58

0,56

0,54

0,56 0,54 0,52 0,5 0,48 1991

1993

1995

1997

1999

2000

2001

2002

Forrás: KSH éves kötetek

Az aktív keresokre jutó kutató-fejleszto létszám az OECD-országok között Magyarországon a legalacsonyabbak közé tartozik: csak Görögországban, Portugáliában és Olaszországban rosszabb az arány. Az abszolút számokat (a kapacitást) nézve, Portugália és Görögország is megelozi Magyarországot. Visszatéro probléma a kapacitáshiány minden sikeres hazai kutatóhelyen: az esetek többségében az egyes projektek (pályázatok) minoségi és határidore történo teljesítése lényegesen 11

több munkaerot igényelne. Ugyancsak nagyobb létszámot, illetve a humán eroforrások koncentrációját igényelné egy-egy kiemelten fontos állami kutatási megbízás gyors teljesítése. A hálózatosodás, az egyes kutatóhelyek együttmuködése (ld. az Európai Kutatási Térség koncepcióját) csak részben segít ezen a problémán.

8. ábra. 1000 aktív foglalkoztatottra jutó kutatók száma (1) (1997-2000 között) 12 10,62 10

9,26 8,44

8,08

8 6,46 6,14 6,11 6,07 6

5,54 5,29 5,12 5,05 3,77 3,66 3,33 3,27

4

2,57 2

Íro rsz ág Ho Sp lland an yo ia lor szá M g ag ya ror szá g Ol asz ors zá g Po rtu g Gö ália rög ors zág

átla g

UK

EU

Be l Né gium me tor szá g

Fra Dán nc i iao a rsz ág

US A

Ja Sv pán éd ors zág

Fin no rsz ág

0

Forrás: Eurostat, KSH

Ilyen körülmények között még inkább megbecsülendo a kiemelkedo magyar tudományos muhelyek és tudósok nemzetközi szinten is elismert teljesítménye, részvételük a tudományos világ legmagasabbra értékelt központjainak és meghatározó jelentoségu nemzetközi tudományos szervezeteiben. Mindez alátámasztja, hogy bizonyított teljesítményhez kérjük a folytatást lehetové tevo financiális feltételrendszer javítását! Ma már felelos politikusok és a gazdasági élet vezetoinek megnyilatkozásai is mutatják, hogy a tudásnak, a kutatásfejlesztésnek és az ezeken alapuló képzésnek a közvetlen gazdasági szerepét egyre szélesebb körben ismerik fel. Ezért a magyar költségvetés és gazdasági szabályozás megalkotóinak

is

kikerülhetetlen

felelossége

felismerni:

nincs

magyar

gazdasági

versenyképesség, tokevonzás és a muködo toke stabilizálódása anélkül, hogy az új innovációs centrumok, a vállalati K+F, és a mindezt lehetové tevo háttérkutatási és oktatási rendszer muködési feltételei lényegesen javuljanak! 12

6. A kutatás hazai tendenciái 2001-ben indult meg a hazai kutatás-finanszírozásban jelentos szerepet játszó Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázati rendszere, a Széchenyi-terv részeként. Ebben öt kiemelt prioritás (az életminoség

javítása,

információs

és

kommunikációs

technológiák,

környezetvédelmi

és

anyagtudományi kutatások, agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások, a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása) köré csoportosítva, a vállalkozói körrel is konzorciális együttmuködéséket (és ezzel együtt saját forrást) megkövetelve jutott jelentos többletforráshoz a magyar tudomány (a saját forrás és külso kapcsolatok területén kivételt képezett az 5. alprogram). A meghirdetés óta lezajlott két pályázati forduló a magyar kutatói szféra jelentos részét megmozgatta. 2001-ben 124 konzorciumba tömörülve több mint 700 szervezet kapott a pályázatok teljes futamidejére (2–4 év) összesen mintegy 20 Mrd Ft támogatást. A második pályázati körben (ahol újdonságot jelentett az 1/b alprogram, a társadalom-egészségügyi kutatások, és a 3/b alprogram, az ökológiai kutatások nevesítése) 77 projekt kapott 10 Mrd Ft támogatást. A pályázati rendszer sajátossága, hogy minden korábbinál jelentosebb támogatást nyújt (az 1–4 alprogram alsó határa 100 MFt), ezért igen komoly bírálati és ellenorzési rendszer épült ki. A hasznosulás megítéléséhez még rövid ido telt el, a megmozgatott kutatói aktivitás és a széles köru kapcsolatépítés azonban kétségkívül új fejleményt jelent. A kormányváltás után zavart okozott, hogy hosszú idon át késett a kormányzati döntés a program folytatásáról. Mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv az uniós csatlakozás utáni idoszak legfontosabb állami fejlesztési kerete, kiemelt jelentoségu, hogy ebben a K+F milyen hangsúlyt kap. Örvendetes, hogy a készítok megkeresték az Akadémiát, és más szakértoi csatornákon a magyar tudomány több reprezentánsa is részt vett a dokumentum kidolgozásában. A NFT-n belül a K+F fontos indikátorként jelenik meg, az öt operatív program közül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program egyik prioritásaként. A Regionális Operatív Programon belül a tudásközpontok kialakításának prioritása ugyancsak esélyt jelenthet az EU-s forrásokból történo részesedéshez. Gondot okozhat azonban, hogy a túl sok prioritást megfogalmazó koncepcióban ez önmagában nem ad elégséges súlyt a tudománynak, különösen úgy, hogy abban lényegében a technológia-politikára fókuszáló felfogás jelenik meg. A kormányváltással összefüggésben megváltozott a tudománypolitika kormányzati pozíciója is. Közel egy évig nem muködött a Tudomány és Technológia-politikai Kollégium – a kutatás-fejlesztés pozícióinak javítása szempontjából az ilyen zavarok hátráltató tényezok, amelyeket a hosszú távra, kormányzati ciklusokon átívelo tudománypolitikai konszenzussal lehet kiküszöbölni. A döntéshozók rendszeres kapcsolattartása a magyar tudomány autonómiáival segíthet ennek a folyamatosságnak a kialakításában. 13

7. A magyar felsooktatás kutatási teljesítménye A beszámoló idoszakára lényegében befejezodött a legnagyobb magyar tudományos bázis, a felsooktatás rendszerváltozás utáni strukturális átalakulása, ami a tudományos kutatás területén a doktori iskolák stabilizálódását, az intézményi integrációval a költség- és mérethatékonyság feltételeink létrejöttét, a kutatási normatíva finanszírozási elemével pedig a felsooktatási kutatási tevékenység elismerését jelentette. Az 1993-as felsooktatási törvénnyel lehetové vált doktori képzés, a nemzetközi egyetemi rendszernek megfeleloen, a kutatómunkának, a legmagasabb szintu felsooktatási tevékenységnek, és a tudomány utánpótlás biztosításának a legfontosabb bázisává lett. A doktori iskolák jelentos része valódi tudományos muhellyé fejlodött, a doktoranduszok bekapcsolódása az oktatásba és kutatásba fontos új eroforrásokat jelentett. 2002-ben megindult a doktori képzés tapasztalatainak kello távlatú feldolgozása, a MAB és az ODHT égisze alatt. A felsooktatás kutatóhelyeinek száma a kilencvenes évtized során folyamatosan emelkedett, 1992-tol kezdodon 2001-ig közel másfélszeresére (1071-rol 1574-re), ami a teljes magyar kutatás-fejlesztési kapacitás több, mint hatvan százaléka. A kilencvenes évek közepének átmeneti megtorpanása után a kutatók-fejlesztok létszáma is dinamikusan emelkedett, ami elsosorban (mint erre korábban utaltunk) a felsooktatásban foglalkoztatottak létszszám-növekedésének köszönheto.. Így ma az o arányuk eléri a teljes kutatói létszám kétharmadát. Ezek az adatok mutatják, hogy miért meghatározó jelentoségu a felsooktatási folyamatok hatása a magyar tudományos teljesítményre. Ugyanakkor nem elkülönült kutatói bázisról van szó, hiszen például az MTA támogatott felsooktatási kutatóhelyein a kutatók tíz százaléka, míg részmunkaidos állásban (azaz vállalatokkal, akadémiai intézetekkel személyes kapcsolatot is jelento formában) több mint ezer fo dolgozik. A színvonal is erosödött, hiszen a felsooktatási fofoglalkozású minosített oktatók és kutatók összlétszáma folyamatosan növekedett 1996–2002 között. 2002. márciusában 1852 fovel, vagyis 38,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1996. októberében. A növekedés az állami felsooktatási intézményeknél 33,6 százalékos volt: az állami egyetemeknél 34,3 százalék, az állami foiskoláknál pedig 25,1 százalék. A felsooktatási kutató kapacitás hasznosulásának ellentmondásosságát mutatja, hogy külso megbízásból végzett kutatás–fejlesztés révén elért felsooktatási K+F összbevétel 1995–2001 között a teljes magyar K+F bevételnek csupán a 20 %-a – dacára a nominális értéken történt, igen jelentos emelkedésnek (948 millió Ft-ról 1952 millió Ft-ra). Ráadásul a tendencia csökkenést mutat: míg 1999ben a vállalkozások K+F tevékenységi költségeinek 6,7 %-a volt a felsooktatási megbízásos tevékenység bevétele, addig 2001-ben ez 4,6%-ra csökkent.

14

3. táblázat A felsooktatási intézményeknek bevételt hozó kutatás-fejlesztési projektek összesített adatai 1995-2001 között

Hazai K+F száma

1995 Db Millió Ft pályázatok 4544

összbevétele (Az együttes K+F összbevétel %-ában) K+F megbízások száma 1075 összbevétele (Az együttes K+F összbevétel %-ában) Külföldi K+F projektek 266 száma összbevétele (Az együttes K+F összbevétel %-ában) Együttes K+F összbevétel (Növekedés az elozo évhez képest %-ában) Megjegyzések:

1996 Db Millió Ft 4426

3073 (67,6)

948 (20,9)


3375 (65,9) 948

959 (18,7)

272


5065 (69,8) 1203

1276 (17,6)

279


5375 (67,7) 1316

1641 (20,7)

293


5311 (67,4) 1100

1563 (19,8)

243


4514 (60,3) 1060

1792 (24,0)

202

6928 (69,0) 1020

1952 (19,5)

183

525 (11,5)

788 (15,4)

918 (12,6)

925 (11,6)

1008 (12,8)

1173 (15,7)

1158 (11,5)

4546

5122 (12,7)

7259 (41,7)

7941 (9,4)

7882 (-0,7)

7479 (-5,1)

10038 (34,2)

1. Az összbevételek nominális adatok. 2. Az 1995. évi adatok nem tartalmazzák az állam által elismert felsooktatási intézmények adatait.

Forrás: Kutatás és fejlesztés a felsooktatásban 200-2002 között OM kiadvány 2003.

A felsooktatásban zajló kutatás-fejlesztési tevékenységet is érintik azok a változások, amelyek az elmúlt évtizedben lezajlott tömegesedés következményei. A munkaeropiaci igények és a távlatos kutatási programok kívánalmai közötti ellentmondásokat az ún. Bolognai-i folyamat magyarországi érvényesítésével igyekszik feloldani a magyar felsooktatás is. Ennek révén, az egységes Európai Felsooktatási Térség kialakítása során a többszintu képzés megteremtésével alakulhatna ki a felsooktatási funkciók többféleségének megfelelo szervezet, és stabilizálódnának a tudományos munkának teret biztosító, magasabb képzési szintek. Mindez azért is elengedhetetlen, mivel a felsooktatási intézmények regionális szerepvállalása az uniós csatlakozás folyamatában kiemelkedo lesz, mint a térségek tudásközpontjai, kutatás-fejlesztési, képzési és kulturális bázisai.

8. Akadémiai szerepvállalás A Magyar Tudományos Akadémia, mint a magyar tudomány országos köztestülete, kezdeményezo szerepet játszott a magyar tudomány feltételrendszerének javításban, illetve a tudományos tevékenység társadalmi-gazdasági hasznosulásnak segítésében. A 2002-ben megválasztott akadémiai vezetés kiemelt feladatának vallotta és tartja a tudomány értékelvu társadalmi szerepvállalásának erosítését, és a magyar tudásbázis célirányos muködtetését az ország elott álló feladatok teljesítésében. Széles köru kormányzati megállapodások keretében szerveztünk célzott kutatásokat, melyek az agrárgazdaság, a környezetvédelem, az információs társadalom fejlesztése, a népegészségügy, a katasztrófa-elhárítás 15

területén segítették a döntéshozatalt. Az Akadémia vezetoi, támaszkodva a magyar tudományt övezo közmegbecsülésre, elsoként álltak ki nyilvános állásfoglalással az ország uniós csatlakozása mellett a népszavazást megelozo idoszakban. Ugyancsak az Akadémia társadalmi szerepvállalását demonstrálja a regionális akadémiai központok fejlesztése. A regionalitás hazai kibontakoztatásában ugyanis kiemelt fontosságú a szellemi központok kisugárzása, amit a regionális Akadémiai Bizottságok aktív közremuködésével segítünk. Ennek a határon átnyúló együttmuködések területén is nagy jelentosége lesz, amit kiegészít, hogy az Akadémia folytatta aktív tevékenységét a határon túli magyar tudományossággal való kapcsolatok ápolásában, a határon túli akadémiai köztestületi tagság fogadásában: jelenleg közel 700 tudományos minosítéssel rendelkezo, magát magyarnak (is) valló kutató lett a tagja ilyen módon az Akadémia köztestületének. Az 1997. óta muködo MTA-OM közös Domus Hungarica ösztöndíjrendszer keretében közel ezer határon túli magyar, illetve magyar témával foglalkozó kutató részesült támogatásban. Ugyancsak e program keretében kerül sor kétévente Debrecenben a Magyar Tudományos Muhelyek a Környezo Országokban c. konferencia megszervezésére. A fenti programokhoz az utóbbi években társult a Köztestület Program, amely a köztestületi tagság határokon túlra való kiterjesztését gondozza. A Szüloföld Program pedig a környezo országok kutatóinak régi vágyát teljesíteti be: szüloföldjükön kaphassanak hazánktól pénzügyi támogatást kutatásaik folytatásához. A határon túli akadémiai programok eredménye az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet megalapítása is (2001), amely a környezo országokban élo kisebbségi magyar, a hazai nem magyar és kelet-közép-európai roma közösségek helyzetét, problémáit vizsgálja. Az MTA szakmai közremuködésével indult útjára a Mindentudás Egyeteme eloadássorozat, amely példátlanul széles média-jelenlétet biztosít a magyar tudomány legkiválóbb képviseloi számára, ezzel hozzájárulva a tudás, a tanulás presztízsének erosítéséhez. Nemzetközi szinten is kiemelt jelentoséget kap Magyarország tudásközpontúság melletti elkötelezettségének felmutatása: a Knowledge and Society címmel szervezett World Science Forum, melynek elokészítésben együttmuködtünk a kormányzattal, és amelynek kétévenkénti megrendezésével hazánkat a világ szellemi közvéleménye figyelmének eloterébe helyezheti. Mindezen kezdeményezések az Akadémiának a tudásalapú társadalom és az értékorientált közszellem melletti elkötelezettsége jegyében valósulnak meg.

16

4. táblázat Európai K+F adatok (2001)

Ország

Egy lakosra jutó

Egy lakosra jutó

Lakosság száma GDP (folyó PPS

K+F ráfordítás

(ezer fo)

$)

(folyó PPP $)

10000 lakosra jutó

1000 aktív

K+F ráfordítás

K+F ráfordítás

keresore jutó

1995-ös

forrásmegoszlása %

K+F ráfordítás a kutatók fejlesztok kutatók fejlesztok (konstans) millió GDP %-ában

(FTE) száma

száma

PPP $-ban Vállalkozási

Kormányzati

Írország

3853

31436

350,8

1,17

22,7

5,0

1287,2

66,0

22,6

Finnország

5188

27192

901,5

3,40

71,1

15,8

4185,2

70,8

25,5

Dánia

5357

29890

602,2

2,19

35,6

6,8

2913,1

59,0

31,2

Szlovákia

5379

12691

78,7

0,65

17,8

4,5

388,7

56,1

41,3

Ausztria

8132

28851

537,0

1,90

23,1

4,7

3787,5

39,4

41,3

Svédország

8896

26629

1112,2

4,27

51,7

10,6

9232,7

71,9

21,0

Magyarország

10187

13997

127,4

0,95

14,4

3,8

1111,7

34,8

53,6

Csehország

10260

15626

197,3

1,30

14,6

n.a.

1822,6

52,5

43,6

Belgium

10281

28206

483,7

1,96

29,6

7,5

4801,1

66,2

23,2

Portugália

10299

17875

145,3

0,83

17,1

3,5

1328,8

32,4

61,2

Lengyelország

38641

10161

66,9

0,67

14,7

3,8

2367,7

30,8

64,8

Spanyolország

40266

22025

204,4

0,96

19,9

5,0

7066,8

47,2

39,9

Németország

82340

26654

655,0

2,49

31,5

6,7

47827,0

66,0

31,5

Európai Unió

383734

26063

490,8

1,93

25,3

5,8

162813,3

56,2

34,5

2,65

53,7

25,9

49,2

56,9

66,5

0,68

61,9

155,4

Magyarország az EU %-ában

Forrás: Main Science and Technology Indicators, OECD 2003/1.

17

1. sz. melléklet Tudományos kutatás Magyarországon 2001-2002-ben

I. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2001-2002. évi tevékenysége

Az OTKA eloirányzatából olyan tudományos kutatások, illetoleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektol új tudományos törvényszeruségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA eloirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elosegíto infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA Bizottság az elozo évekrol áthúzódó, valamint újonnan indított többéves kutatási szerzodések alapján mintegy 3000 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogat évente. Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi eloirányzata kutatási témapályázatokra 2001-ben 4.201, 2002-ben 5.401 MFt, muszerpályázatokra 900 illetve 1.400 MFt volt. Tematikus és ifjúsági pályázatok A 2000., majd 2001. május 2-i határidovel meghirdete tt pályázati felhívásra évente mintegy 1200 pályázat érkezett be, s ezek 10%-a ifjúsági. E pályázatok kereken 60%-a nyert el támogatást, a teljes kutatási idoszakra igényelt kb. 9 milliárd Ft 53%-át kitevo összeggel. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, élettelen természettudományok, élettudományok - között felosztható támogatási arány a témapályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsurik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság elso alkalommal hirdetette meg 2001. december 15-i határidovel a “Tudományos iskolákat” támogató pályázatát. A pályázat célja nemzetközileg elismert, szakmailag kiemelkedo, a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett tudományos iskolák, a legeredményesebb tudományos muhelyek fontos, új témáinak kiemelt (2040MFt/év) támogatása. A pályázaton tudományos iskolák vezetoje köré csoportosult kollektívák vehettek részt. Elsobbséget élveztek azok a nagyszabású kutatási tervek, amelyek jelentos új eredményeket ígértek és nagy számban vontak be fiatal kutatókat. A pályázati felhívásra 192 pályázat érkezett be, 13.649 MFt támogatást kérve a 2002-2004 idoszakra. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság 2002. január 21-én hozta meg döntését: a rendelkezésre álló évi 600 MFt összeg 26 pályázat támogatását tette lehetové. Nagyon sok kiváló pályázat nem részesülhetett támogatásban. Az OTKA Bizottság évente meg kívánja hirdetni a “Tudományos iskola” pályázatát, amellyel várhatóan támogatni tudja majd a jelentosebb hazai tudományos iskolák kutatásait.

18

Posztdoktori kutatási pályázat A pályázat célja, hogy a PhD képzést sikeresen befejezett kutatók közül az arra érdemeseket támogassa, elosegítve ezzel tudományos egzisztenciájuk megalapozását, illetve kibontakozását, valamint külföldrol történo hazatérésük esetén a hazai kutató közösségen belüli megmaradását. Az 1996-tól kezdodoen meghirdetésre kerülo posztdoktori kutatási pályázat keretében évente 50, 2002- tol évente 70 fiatal (35 év alatti), kiemelkedoen tehetséges kutató kaphat 1-3 éves idoszakra foállású támogatást a kutatóhelyén. 2002- tol az egy kutatásra jutó támogatási összeget megemelte az OTKA Bizottság: 150 EFt havi bruttó illetmény, dologi kiadásra 1500EFt, konferencián való részvételre 200EFt. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a posztdoktori kutatók havi illetményét – a közalkalmazotti illetményemeléssel összhangban - 2003-tól 225 EFtban állapította meg. A 2002. április 8-i határidovel, hetedik alkalommal meghirdetett pályázati felhívásra jelentkezo 56 pályázó közül 19 kezdhette meg posztdoktori kutatásait 2002-ben, 48-an pedig a korábbi években elkezdett OTKA kutatásuk folytatásához kapták meg a szükséges támogatást. Az OTKA Bizottság 1994. óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Alapítvány a Magyar Felsooktatásért és Kutatásért (AMFK) keretében meghirdetett "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot. 2001ben és 2002-ben 5-5MFt-tal járult hozzá a pályázók kutatási költségeihez. Nemzetközi együttmuködésben végzett kutatás Az OTKA 1996. óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amely 29 európai ország 76 tagszervezetét tömöríti. Az ESF tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az Akadémiával (1991. óta tag) közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különbözo kutatási programokban való részvételt. Az Oktatási Minisztérium által koordinált holland- magyar kormányközi egyezmény keretében az OTKA és a holland NWO (Netherlands Organization for Scientific Research) 1995 óta közösen hirdet meg pályázatokat tudományos együttmuködésben végzett kutatásokra. A korábbi években megkötött szerzodések alapján 11 kutatási téma folytatódott és 6 új kutatási szerzodés került megkötésre 2002-ben. 2002. április 30-i határidovel “genomika és biotechnológia az egészségért” témakörben került újabb pályázat meghirdetésre. A beérkezett 6 pályázat közül 3 részesül - közös döntés alapján – a 2003-2005 idoszakban támogatásban. Az OTKA 1999- tol csatlakozott az MTA és az amerikai NSF (National Science Foundation) között létrejött Megállapodáshoz, amelynek értelmében közösen meghirdetett együttmuködési pályázatokat támogatnak. A 2002. március 31-i és szeptember 30-i határidokkel meghirdetett pályázatra beérkezett 15 pályázat bírálata a magyar fél részérol 2002-ben megtörtént. Az NSF jóváhagyása után kerülnek ezek a pályázatok 2003- tól finanszírozásra. A korábbi években született döntések alapján 28 pályázó részesült kifizetésben 2002-ben az MTA-OTKA közös, 50-50%-os arányú finanszírozásában. Hat tárca (OM, MTA, EüM, FVM, OMFB, OTKA) egyetértésével alakult meg 1998-ban az a Konzorcium, amely az EU Keretprogramokban való pályázást elosegíto brüsszeli EU K+F Kapcsolati Iroda (HunOR) létrehozását, finanszírozását és muködését tuzte ki célul. A Megállapodás értelmében az OTKA évi 5MFt- tal járul az Iroda muködtetéséhez az 1999-2003. idoszakban. Az OTKA Bizottság 2002. júliusában Megállapodást írt alá a német DFG-vel (Deutsche Forschungsgemeinschaft) a magyar és német kutatócsoportok közös kutatásainak és kutatásban részt vevo fiatal kutatók oktatásban való részvételének támogatására.

19

Az OTKA Bizottság 2002. augusztusában felvételi kérelmet juttatott el a EUROHORCs (European Union Research Organisations Heads of Research Councils) elnökéhez az OTKA társult tagként való csatlakozása érdekében, amelyre hivatalosan 2003. májusában került sor. Muszerpályázat Az OTKA Bizottság 2001-ben és 2002-ben, 1-10MFt ill. 1-15MFt értéku muszerek beszerzésére muszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elosegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a felsooktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. A pályázati felhívásokra mintegy 800 pályázat érkezett be az egyes években, átlag 5.000 MFt igénnyel. A rendelkezésre álló keretbol 2001-ben 191, 2002-ben 238 pályázat kaphatott támogatást 890 MFt ill. 1.391 MFt összegben. Az igények mintegy 24%-át lehetett kielégíteni. Könyvtárpályázat Az OTKA Bizottság a hazai felsooktatási és akadémiai kutatóintézeti hálózatban kutatók, oktatók, hallgatók részére a legfontosabb kutatási területek nemzetközi szintu muveléséhez elengedhetetlenül szükséges információk biztosítása érdekében 2001-ben negyedik, 2002-ben ötödik alkalommal - ezúttal az Oktatási Minisztériummal (OM) közösen - hirdetett könyvtárpályázatot. Az OTKA Bizottság a könyvtárpályázat meghirdetését és a pályázatok támogatásáról szóló döntését az Oktatási Minisztériummal egyeztetve alakította ki. Az OM és az OTKA Bizottság a pályázat keretében támogatni kívánta a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozókon illetve hálózatokon elérheto adatbázisok és "full text" folyóiratok közös beszerzését. A kiemelt, országos jelentoségu, nagy adatbázisokat (Web of Science, Elsevier Science Direct, Swets Net) az Oktatási Minisztérium külön keret terhére szerezte be, ezért ezekre ennek a pályázatnak a keretében nem lehetett pályázni. A 2001-ben beérkezett 30 db, 370MFt támogatási igényu pályázat közül 20 pályázat kaphatott támogatást 200MFt összegben, a 2002-ben beérkezett 22 db, 296MFt támogatási igényu pályázat közül 16 pályázat kaphatott támogatást 250MFt összegben. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességérol és az eloirányzatok felhasználásáról a témavezetok kötelesek az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidore - zárójelentésüket elkészíteni. Ha a témavezeto elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásból. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentosége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással, a felmerült költségekkel. Az OTKA kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiból évente jelenik meg külön OTKA kiadvány. Javaslatok Az OTKA Bizottság 2002-ben nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a hazai kutatás eredményességét elosegítse. Különösen ezt a célt szolgálta a tematikus pályázatok mellett a tudományos iskola, a posztdoktori, a muszer és

20

könyvtárpályázatok meghirdetése. Ahhoz, hogy ezt a célt a jövoben is folytatni tudja, a Parlamenttel szembeni elvárásai a következok. A 2003. évi Költségvetési Törvény az OTKA Programokra a 2002. évi költségvetési támogatási összeget biztosította, ebbol 2003-ban kevesebbet lehetett muszerpályázatra illetve könyvtárpályázatra elkülöníteni. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok 2004. évi költségvetésénél - az elozo évi költségvetési támogatáshoz képest - a következo fejlesztéseket kéri biztosítani. A 2004-ben harmadik alkalommal meghirdetésre kerülo tudományos iskolák pályázatra 600MFt- t, az infláció kompenzálására 335MFt- t, a könyvtárpályázat keretének növelésére 100MFt- t, a muszerpályázat keretének növelésére 1000MFt- t kér a költségvetési törvényben biztosítani. Az OTKA támogatottsága - vásárló értékben - a 2002. évi jelentos emelkedése révén az 1993. évi szintet érte el. Az 1995. évi restrikciós intézkedés korrigálására közel egy évtized volt szükséges. 2003-tól kezdodoen, az áfa törvény a kutatási tevékenységet a kedvezményezett körbol törölte, így az OTKA kutatások adókötelezettsége 12%-ról 25%-ra emelkedett. Az OTKA 2003. évi költségvetési támogatása nem tette lehetové, hogy az OTKA Bizottság, az OTKA törvényben eloírt pályázati kötelezettségei mellett, az elozo években indult kutatási szerzodéseknél kompenzálni tudja a megemelkedett áfa költséget. Miután az OTKA Programok fejezeti kezelésu eloirányzatának mintegy 95%-a költségvetési intézményekhez kerül, ezért kérjük annak kezdeményezését, hogy 2004- tol kezdodoen az OTKA eloirányzatából finanszírozott kutatások áfa mentességet élvezzenek. Amennyiben nincs mód arra, hogy az OTKA kutatások az ÁFA körbol kikerüljenek, akkor az ÁFA befizetési kötelezettség kompenzációjára 560MFt- t kérünk biztosítani.

II. Nemzetközi tudományos kapcsolatok Kétoldalú kormányközi TéT egyezmények Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Ország Olaszország Franciaország Nagy Britannia Ausztria Finnország India Egyesült Államok Mexikó Japán Portugália Spanyolország Görögország Németország Koreai Köztársaság Törökország Brazília Izrael Hollandia Oroszország Belgium (Flamand Közösség) Szlovénia Ukrajna

Az aláírás idopontja 1965 1966 (1967) 1987 1969 1974 (1974) 1992 (1977) 1989 (1977) 1992 1979 1977 1979 1979 1987 1989 1989 1986 1991 1992 1993 1994 1994 1995

21

Projekt szám (2002) 45 45 20 41 17 12 23 (+13*) 7 62 12 27 24 74 11 8 -12 2 13 11 8 10

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Egyiptom Lengyelország Malajzia Dél-Afrikai Köztársaság Argentína Románia Thaiföld Csehország Horvátország Kínai Népköztársaság Szlovákia

1996 1996 1997 1998 1974 (1998) 1999 1999 2001 2002 2002 2002

Összesen:

-15 5 11 11 14 -13 -13 --

566

* workshopok Nemzetközi tudományos és technológiai (TéT) együttmuködés Általánosságban megállapítható, hogy a magyar tudományos kutatás és technológia fejlesztés nemzetközi integrációja, a nemzetközi tudományos közösségbe való beilleszkedése az elmúlt idoszakban sikeresen fejlodött tovább. E folyamat eszközei a két- és többoldalú együttmuködési programok, melyek közül kitüntetett szerepe volt/van az Európai Unió által szervezett ún. Keretprogramoknak. Utóbbiak jelentoségét érzékelteti, hogy a 2002. decemberében útjára bocsátott 6.Keretprogram 4 év alatt 17,5 Mrd euro ráfordítással kívánja az európai innovációs folyamatokat a kutatás- fejlesztés oldaláról megtámogatni. A Keretprogramnak hazánk immár tagországokkal azonos jogú résztvevoje. Kétoldalú együttmuködés Nemzetközi kétoldalú TéT együttmuködésünk struktúráját és súlypontjait részben a tudománypolitika által kituzött célok követése, részben az ország általános külpolitikai stratégiájával való összhang biztosítása motiválja. Kormányzati szinten a kormányközi kétoldalú együttmuködési megállapodások szabják meg a tematikus és pénzügyi kereteket. Jelenleg 33 országgal van érvényben ilyen egyezményünk, amelyek révén közel 600 közös, pályázatok alapján kiválasztott kutatásifejlesztési projekt muvelése van folyamatban (lásd a mellékletet). Szerzodéses partnereink közül 11 EU tagország, 6 környezo, EU tagjelölt ország 13 pedig más kontinensen fekvo ország. Az utóbbi évek során jelentos elorelépést tettünk a partnerország- struktúra továbbfejlesztésében. Sikerült együttmuködési megállapodásokat kötni a szomszédos országokkal, ami kedvezoen befolyásolja az ott élo magyar kisebbséghez tartozó kutatókkal kialakított munkakapcsolatokat is. (A háborús események, ill. azok következményei miatt Jugoszlávia, ill. Szerbia-Montenegró e körbol még kimaradt.) Fontos eseményként értékelheto a TéT kapcsolatok új, korszeru alapokra helyezése a Kínai Népköztársasággal (2002. júniusában aláírt megállapodás). A pályázati úton kiválasztott projekteket a két ország kormánya pénzügyileg támogatja. A kétoldalú együttmuködésben – elsosorban az európai országok vonatkozásában -- növekvo teret nyer az EU programokban való közös részvétel, ill. az azokra való felkészülés. Jelenlegi törekvésünk egyik fo iránya az Egyesült Államokkal – belso, kormányzati okok miatt – stagnáló TéT együttmuködésünk kitörési pontjainak megtalálása. A kormányzati szintu együttmuködéseket hasznosan egészítik ki az intézményközi kétoldalú kapcsolatok, melyek sorában a legjelentosebb a Magyar Tudományos Akadémia 72 társ-akadémiával, ill. tudományos irányító szervvel fennálló együttmuködési megállapodása keretében folyó kutatócsere, ill. projekt- alapú kooperáció. Többoldalú együttmuködés Ennek legfontosabb területe az Európai Unió Kutatási és Technológia- fejlesztési Keretprogramjaiban való magyar részvétel.

22

További, intenzív magyar részvételu multilaterális tudományos együttmuködési programok/akciók folynak a szintén európai horizontú COST (döntoen alapkutatás) és EUREKA (ipar-közeli kutatás és technológia fejlesztés) program, továbbá a CERN (európai részecske kutatási szervezet) keretében. Kedvezoen alakult a magyar részvétel a NATO tudományos programjaiban. {Fentiekre vonatkozóan az OM-KFHÁ rendelkezik adatokkal.} Magyarország képviseloje részt vesz az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottságának tevékenységében, valamint a Global Science Forum munkájában. Tudományos és technológiai attasé hálózat muködtetése A XX. század végén a tudománypolitika szerves részévé vált a nemzetközi integrációt segíto tudományos diplomácia. A fejlett országokhoz hasonlóan Magyarország is tart fenn a nagykövetségek szervezetébe telepített tudományos és technológiai szakattasé hálózatot. Ez jelenleg 11 posztot foglal magába (ebbol 7 EU tagország, 3 pedig tengeren túli ország fovárosában muködik), a telephelyek kiválasztásánál a kapcsolatok intenzifikálásából nyerheto tudományos- technológiai elony játszik dönto szerepet. A fogadó ország irányító és tudományos szervezeteivel kiépített és fenntartott kapcsolatrendszer számos fontos információ beszerzését eredményezte. Példaként megemlítheto a kormányzati munka informatikai szervezése („e-government”) vagy az innovációs törvény jelenleg folyó elokészítése során végzett igen hasznos anyag- és információ gyujtés. A TéT attaséi hálózat -- kapacitásához mérten – nyitott az egész magyar kutatóhálózat számára. Ennek jegyében került sor 2001-ben „A kutatás- fejlesztés emberi eroforrásai” címmel megrendezett nyilvános attaséi szakmai konferenciára (a következo idopontja 2003. szeptember). Ide tartozik még annak említése, hogy az EU kutatás- fejlesztési programjaiban való hazai részvétel operatív segítése, gyors információ szolgáltatások nyújtása céljából 1999-ben Brüsszelben magyar összeköto iroda alakult HUNOR kódnévvel, amelynek muködését kutatásirányító szervek (OM, MTA, FVM, EszCsM, OTKA) konzorciális alapon finanszírozzák.

III. Szakminisztériumokhoz kapcsolódó kutatások 1. Egészségügyi Minisztérium Az elmúlt két évben is az egészségügyi, ágazati kutatások területén a szakminiszter javaslattevo, véleményezo, tanácsadó és döntéselokészíto testülete az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) volt. A szakmai, etikai döntésekre az ETT szakbizottságainak véleményezése alapján kerül sor. Az ETT szervezeti fe lépítése a tudományos fejlodés kihívásaihoz alkalmazkodva változott. 2001-ben alakult meg az ETT Humánreprodukciós Bizottság, amely az érdeklodés középpontjában álló humán genetikai, genomikai tudományos kutatások etikai véleményezo testülete. Létrejött egy háromszintu kutatásetikai bizottsági rendszer: három központi, ETT keretein belül muködo, országos hatásköru, etikai bizottság, 12 regionális hatásköru bizottság, helyi intézményi bizottságok, amelyek a most létrehozandó helyi, intézményi, kutatásetikai bizottságokkal biztosítja az etikai ellenorzési feltételeket, a nemzetközi gyakorlatnak megfeleloen. Két fontos EüM rendelet megalkotására került sor, amelyek az Ovideoi Egyezményhez történt magyar csatlakozás (2002. VI. tv.) jogi hátterét biztosítják. Ennek alapján lépett életbe a 23/2002 sz. „Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról” és a 24/2002 sz. „Az emberi felhasználásra kerülo vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról” szóló EüM rendeletek. A rendeletekkel megteremtodött az a jogi környezet, amely a hazai kutatói munka és

23

nemzetközi tudományos együttmuködés szempontjából is nélkülözhetetlen. Az ETT kezdeményezésére, elokészítés alatt van a genomikai kutatásokkal kapcsolatos további hazai szabályozás kialakítása. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében és javításában hosszú távon dönto jelentoséguek az egészségügyi tudományos kutatások. Emellett a nemzetközi tapasztalatok, kutatási eredmények, szakmai ismeretek, technikák megismerésérol elsajátításáról és adaptálásáról nem mondhat le a magyar egészségügy. s

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az egészségügyi tudományos kutatásokhoz – pályázatok alapján – 2001-2002 évben évente 420 millió Ft vissza nem térítendo támogatást nyújtott. Az évenként 420 millió Ft támogatás két pályázati csomaghoz – 2000 évben meghirdetett 2000-2002 és a 2001 évben meghirdetett 2001-2003 között végzendo kutatásokhoz– összesen 502 elfogadott pályázat kapcsolódott.

s

A költségvetési törvényben (2002. LXII tv.) 2003 évre jóváhagyásra került 400 millió Ft ágazati kutatásfejlesztési támogatás. A mostani pályázati rendszerben gondoskodunk arról, hogy a nemzeti kutatási nyilvántartási rendszernek adatokat szolgáltassunk a törvényi eloírás figyelembe tartásával. 2003. évben a folyamatba lévo 2001-2003 éves pályázatokhoz további 95 millió Ft támogatás kerül folyósításra.

s

A kétoldalú, kormányközi tudományos és technológiai (TéT) együttmuködések keretében jelenleg 18 országgal, 88 közös projekben dolgoznak együtt az orvosbiológiával, népegészségüggyel foglalkozó kutatók. (1. sz. táblázat) A TéT együttmuködés jó alapot biztosít kutatók, kutatócsoportok közötti kapcsolat kiépítéséhez, bovítéséhez, elmélyítéséhez valamint az európai uniós keretprogramokba való bekapcsolódáshoz.

s

Az 5. KP-ban az orvosbiológia területén 107 támogatott projektben (2. sz. táblázat) dolgoznak magyar kutatók résztvevoi ill. koordinátori minoségben. Mind az alapkutatásokban mind az alkalmazott kutatásokban megállják helyüket a nemzetközi megmérettetésben. A magyar állam által az 5. KP-re befizetett részvételt biztosító pénzösszeg visszapályázásában jelentos szerepük van az orvostudományt képviselo kutatóknak is.

s

A 6. KP 2002. november elejei brüsszeli nyitó konferenciát követoen, 2002. november végén, a Minisztérium által elokészített konferencia keretében kaptak tájékoztatást az érdekelt kutatók az új keretprogramról, kiemelve az orvosbiológia területét. Az ETT a maga eszközeivel, továbbra is támogatást nyújt a programba való bekapcsolódáshoz. Kétoldalú Kormányközi Tudományos és Technológiai (TéT) Együttmuködések az orvosbiolológiai kutatások területén 1. sz. táblázat Reláció Elfog. projekt Argentin 2 Finn

3

Brit

5

Cseh

1

D. Afrika 2 Flamand 8 Francia 13 Görög

5

Indiai

2

Kínai

1

Lengyel 2 Német

19

24

Orosz

1

Osztrák 9 Spanyol 10 Szlovén 2 Török

2

Ukrán

1

Összes 88

AZ EURÓPAI UNIÓ 5. KUTATÁSI, TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSI ÉS DEMONSTRÁCIÓS KERETPROGRAMJA (19992002) 2. sz. táblázat Támogatott projektek magyar részvétellel az orvosbiolológiai kutatások területén:

Program megnevezése

Projekt db

Az élet minosége és gazdálkodás az élovilág eroforrásaival – QoL Felhasználóbarát Információs Társadalom - IST Kutatás és képzés a nukleáris energia területén – 5. EURATOM KP Energia, környezet és fenntartható fejlodés - EESD Versenyképes és fenntartható növekedés - GROWTH A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése - IMPROVING A Közösségben folyó kutatás nemzetközi szerepének megerosítése – INCO2 Center of Excellence Az innováció elomozdítása, a KKV-K keretprogramban való részvételének ösztönzése – Innovation/SMS Összesen

77 8 9 1 1 6 3 2 107

2. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium K+F Programok

KAC köz-célú 2001. évi „h” keret (forint)

Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázat KöM-OM Környezetvédelmi Muszaki Fejlesztési Pályázat KöM-MTA Együttmuködési Megállapodás (Stratégiai Kutatások) KöM K+F terve Összesen

163 000 000 100 000 000 100 000 000 177 394 800 540 394 800

KAC köz-célú 2002. évi „h” keret (forint) 176 000 000 100 000 000 100 000 000 198 367 945 584 367 945

Költségvetés2001. Évi igazgatási keret (forint)

Költségvetés2002. Évi igazgatási keret (forint)

20 000 000 20 000 000

36 000 000 36 000 000

Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázat prioritásai: 1. A környezeti követelmények, célállapotok meghatározásának tudományos megalapozása. 2. A környezetszennyezések és az emberi egészség (halálozási és megbetegedési mutatók) közötti összefüggések feltárása. 3. A klímaváltozás valószínusítheto magyarországi hatásainak feltárása 4. Megújuló energiaforrások hasznosítását, hatékonyságának javítását szolgáló kutatások. 5. A fenntartható mobilitás megvalósítását elosegíto fejlesztések 6. Biológiai és táji sokféleség, a természet élo és élettelen értékeinek védelme:

25

Környezetvédelmi Muszaki Fejlesztési Pályázat keretében kiemelten támogatott területek: §

a termelési technológiák hulladék kibocsátásának megelozése, csökkentése

§

az ún. “tiszta termékek” kifejlesztése

§

az energetikai eredetu üvegházhatású gázkibocsátás csökkenését eredményezo technológiák és berendezések fejlesztése (energiatakarékos eljárások, alacsony emissziójú tüzeloberendezések és a megújuló energiaforrások felhasználását lehetové tevo berendezések)

§

a hulladékok energetikai és termelési célú hasznosítási eljárásai, illetve környezetvédelmi követelményeket kielégíto ártalmatlanítása

§

a szennyvíztisztítás - elsosorban kistelepüléseken alkalmazható – hatékony, korszeru módszerei, berendezései.

KöM-MTA Együttmuködési Megállapodás (Stratégiai Kutatások) keretében a következo hét projektben folytak kutatások a 2000 és 2002 között 1. Környezeti és környezetvédelmi hatások vizsgálata, különös tekintettel az új “Európai Unió területfejlesztési perspektívák” c. dokumentum tartalmi vonatkozására 2. A légszennyezodés környezetre gyakorolt komplex hatásának vizsgálata 3. A mezo- és erdogazdálkodás termelési folyamatainak és a biodiverzitás védelmének összehangolása Magyarországon tájegységenként 4. Szerves szennyezo anyagok viselkedésének vizsgálata egyes magyarországi talajokban és környezetvédelmi hatásaik értékelése 5. Az uniós tagságra készülo Magyarország teendoi a környezetvédelemben, feladatok az integrált szennyezés megelozés érvényesítésében 6. A megelozo környezetvédelem elveinek érvényesítése: a tisztább termelés bevezetése 7. Ökológiai kutatások, különös tekintettel egy közép-európai ökológiai- természetvédelmi szakértoi hálózat kiépítésére, továbbá a természetvédelmi EU jogharmonizációra

3. Földmuvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai agrárkutató intézeti hálózatnak az ERA-hoz való kapcsolódását nehezíti, hogy a hazai kutatás az európai kutatóintézetekhez képest alulfinanszírozott. Az ERA a nagy Konzorciumokat preferálja, ahol a kritikus tömeg megteremtéséhez szükséges saját ero nagyságrendje, valószínuleg meghaladja a hazai programokban elvárható mértéket. A hazai agrár kutatóintézmény-rendszer számára a nemzetközi programokhoz szükséges saját ero elsosorban a költségvetésbol K+F tevékenységre elkülöníte tt forrásokból (FVM Alapfeladatok, Technológiafejlesztés, Eszközbeszerzés; OM NKFP, Biotechnológia, Infrastruktúra, Mecenatúra, TéT; OTKA Tematikus és Ifjúsági, Konferencia, Infrastruktúra stb.) fedezheto. A mikro-, kis- és középvállalkozások esetleg a multinacionális vállalkozások bevonása részben tokehiány, részben az érdekeltség hiánya miatt jelenleg reálisan nem megvalósítható. Az élelmiszeripar és a mezogazdaság privatizációjánál, szemben más iparágakéval (pl. gyógyszeripar), a kutatás finanszírozásban zavar keletkezett. A privatizált nagyvállalatok részben a privatizáló cég székhelyén muködo K+F hálózatát használták fel, részben a vállalati profilt kiszolgálandó, újonnan privatizált kutatóhelyek létrehozásával (pl. növényolaj ipar, szeszipar) oldották meg K+F tevékenységüket illetve megszüntették ezirányú tevékenységüket. A mikro-, kis- és középvállalkozások (>8000) akkor még többnyire tokehiányosak voltak és nem állt rendelkezésükre elkülönített forrás K+F

26

tevékenységük finanszírozására. Ez utóbbival magyarázható, hogy az ágazati kutatóintézetek jelentos része forrás hiányában válságos helyzetbe került, sokan közülük megszuntek. A kutatói állomány részben szétszóródott és képzett kutatók, szakmai és pénzügyi nehézségeik miatt az ipar felé vándoroltak. Az Egyetemek önállóságával megalakuló Doktori Iskolákban lassan indult a Ph.D. képzés, a tudományos utánpótlás nevelése. Az 1995-96-os években a költségvetés K+F forrásai erosödtek és néhány EU program (EUREKA, COST, 5. Keretprogram) megnyílt a jelölt országok számára is. Az 5. Keretprogramba történo befizetésünknél, a magyar kutatók pályázataival elérheto EU támogatás mértéke ugyan kedvezobb visszanyerési arányt hozott az agrár innováció egyes területein, azonban a helyzet még mindig jelentosen elmarad az európai mértéktol. Az agrár ágazat szempontjából fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a biológiai sajátosságokból adódó hosszú fejlesztési idoszakok miatt az innovációk rendkívül érzékenyek a finanszírozási források változására. A kilencvenes évek elejének nehéz finanszírozási helyzete még ma is számos esetben érzékelteti hatását, elsodlegesen az intézményrendszer eredményes, hatékony tudományos munkát és a túlélést szembe állító forrásallokációs magatartásában. A K+F tevékenységet külföldi finanszírozású pályázati források (EU COST, 5. Keretprogram tematikus és Marie Curie, Világbank, stb.) is segítik. Megnott a kutatók mozgástere, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerük bovült. A KÉKI vezeto kutatói az EU COST TC és Akciók Vezeto testületében Magyar Meghatalmazotti feladat ellátására kaptak felkérést, illetve a COST Akciók alelnökeként vállaltak feladatot (COST 98, COST 917). Azonban ezek többnyire mobilitási és kommunikációs jellegu források, így ezen források nem jelentik finanszírozást. Kihasználva az intézmények összefogásában rejlo kölcsönös infrastrukturális és szakmai elonyt, a pályázatokban megjelennek már (pl. NKFP, OM Biotechnológia) konzorciumi partnerként az agáripari kutatóhálózat tagjai, az agrár és muszaki egyetemek, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, egyesületek és az önálló vállalkozások, esetenként külföldi kutatóintézetek. A koncentrált források segítségével indított közép és hosszú távú kutatások kedvezoen hatnak tudományos muhelyek kialakulásra. Azonban ezen pályázati lehetoségek a konzorcium alakítás kényszere mellett a korábbiakhoz képest nagyságrenddel nagyobbak, így a megnövekedett adminisztrációs terhet ellensúlyozza az egyszeri nagy összegu, hosszú távú tervezést lehetové tevo finanszírozás. Az EU csatlakozás hatására erosödo versenyben a hazai élelmiszeripari vállalatoknak és a mezogazdasági vállalkozásoknak kétféle stratégiát követve van esélyük a túlélésre, sot a szélesebb nemzetközi piac lehetoségeinek kihasználására: A hatékonyság folyamatos javításával az árverseny sikeres megvív ása, Megkülönböztetheto, egyedi tulajdonságú termékek kifejlesztésével. Az árversenyben való sikeres szerepléshez, amely inkább a nagyobb kapacitású tömegtermékeket eloállítók számára kínál lehetoségeket, a technológia folyamatos tökéletesítése, új hatékonyság növelo megoldások alkalmazása, tehát a jó gyártási gyakorlat (GMP) és az új eredmények együttes alkalmazása szükséges, amely mindketto K + F tevékenység. Az agrárkutatások összehangolására elsosorban a NKFP 4. alprogramja (Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások) nyújt keretet. A program új lendületet hozott, középtávon biztonságossá tette a K+F muködés feltételeit. A nyertes pályázatoknál elonyt jelentett az ipari partnerek K+F célú pénzeszközeinek bevonása, mely megegyezik a 6. Keretprogram elveivel. Az állami kedvezmények (pl. adókedvezmény) ezt a folyamatot kedvezoen befolyásolhatják azonban a fentiekben jelzett okok miatt ez a gyakorlatban nehezen megvalósítható. A NKFP programok adminisztrációs terhei és a pénzügyi elszámolásba épített bizalma tlanság rendkívül nehézkessé teszik, esetenként veszélyezteti a Konzorciumok muködését (pl. egyetlen

27

Konzorciumi tag elszámolási nehézsége a meghiúsítja a

Konzorcium pénzhez jutását, s ezáltal a muködését). A

Koordinációs feladatok a Konzorcium vezetojét gyakran az érdemi feladatoktól vonják el. A hosszú távú tervezést és kapcsolatépítést mégis inkább a program jövojével kapcsolatban kialakult bizonytalanság hátráltatja. Szükséges, hogy az agrár innovációs prioritásokkal és forrásmegosztással kapcsolatos tudománypolitika kormányzati elképzeléseit a szakminisztériumok között (FVM, OM, KVM, EüSzCsM stb.) is hangolják össze.

4. Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium Az Ifjúsági és Sportminisztérium 2001. január 1-jei hatállyal, a Mobilitás keretein belül hozta létre az ifjúsági korosztály problémáit vizsgáló háttérintézményét. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet létrehozásának egyik célja az volt, hogy tudományosan megalapozza az Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági területen ellátandó feladatait, kutatói tevékenysége révén elosegítse az ifjúsági intézményrendszer egészére vonatkozó stratégiai tervezést és fejlesztést, valamint a kormányzati ifjúságpolitikai döntések elokészítését. Az Intézet alapfeladatai közé tartozik, hogy kutatásaival hozzájáruljon a hazai ifjúságkutatás fejlodéséhez, részt vegyen a tudomány területén folyó szakmai munkában és segítse annak szervezését, és a jelentosebb magyarországi ifjúságkutatások organizálásának keretében a kutatómuhelyek szakmai együttmuködését. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet 2001. és 2002. évi költségvetése és ebbol a tudományos kutatásokra fordított összeg (ezer Ft) Megnevezés Személyi kiadás Járulékok Dologi kiadás Beruházás Összesen:

Költségvetés Kutatási költség 2001 2002 2001 2002 18 500 15 137 1 500 2 300 6 483 5 288 526 604 31 200 50 310 28 400 30 994 4 400 60 583 70 735 30 426 33 898

Az Intézet legátfogóbb programja az Ifjúság 2000. kutatási sorozat elindítása, amely 2000. január 1. – 2002. március 15. között zajlott. A 8000 fos 15-29 éves korcsoportra reprezentatív mintán lekérdezett kérdoív az ifjúság életének szinte minden területét részletesen elemzi, kiemelten kezelve az iskolai életutat, a munkaero-piaci helyzetet, a kulturális fogyasztást, valamint az értékvilágot. A kutatás teljes költségvetése 35MFt volt, eredményeit az Országgyulés, a Kormány számára jelentésekben, a kutatók és a nyilvánosság számára kiadványokkal valamint egy önálló honlappal tette hozzáférhetové az intézet. Az ISM 2001 február 1-én létrehozta a Nemzeti Drogmegelozési Intézetet, melynek egyik célja, hogy a drogmegelozés terén tudományos-módszertani és információs fejleszto centrumként muködjön. Az intézet elsodleges feladata a tudományosság meghonosítása a drog problémák vetületében. Értjük ez alatt az „evidence-based” megközelítést, a minoségbiztosítás (Quality assurrance, control & improvement) elvét, a korszeru programtervezés, folyamatelemzés (monitoring) és értékelés gyakorlatát, az egészség- fejlesztés szemléletét és metodikáját. Az Intézet 2001-2002-ben részt vett a HBSC (Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása) címu nemzetközi összehasonlító kutatásban (költségvetési kiadás 2001-2002-ben: 1 361 ezer Ft), elkészítette az Állami gondoskodásban élo fiatalok vizsgálatát a szerhasználati attitudök és életút vonatkozásában (költségvetési kiadás 2001-2002-ben: 2.400 ezer Ft) vqalamint az NKFP keretében 100MFt költzségkereu kutatás indult el 2002-ben „Fények és árnyak” - Rizikótényezok, prevenciós szükségletek és lehetoségek témakörben.

28

A Nemzeti Sportmódszertani és Kutatóintézet sportszociológiai kutatásokat folytat, munkájában szorosan együttmuködve a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel. Kutatási témái az utánpótlás-nevelés társadalmi hátterének megismerését célozzák. Fobb kutatási témák: Kistérségi szintu sport-audit módszertanának kidolgozására, A versenysport utánpótlásnevelésének feltételrendszere az egyesületekben; Sporttérképhez kapcsolódó adatbázisok térkép alapú megjelenítése; Életmód-kutatás: a sportolási, táplálkozási szokások és azok társadalmi háttere; 2004. A Sport éve az Európai Unióban; A sportirányítás rendszere Magyarországon.

5. Belügyminisztérium A Belügyminisztérium három éves fejlesztési koncepciója (2000 – 2003) eloirányozza a belügyi tudományos tevékenység (mely az 1990-es végéig koordinálatlan, szellemi és az anyagi erok szétforgácsoló volt) új alapokra helyezését. A tárca alapveto célkituzése az, hogy megteremtse a tudományszervezés központi egységét és az ágazat tudományterületekkel foglalkozó szervezeti irányítás rendszerét, a tudományos kutatások tapasztalatainak és eredményeinek közvetlen feldolgozását az EU csatlakozás elosegítése érdekében a közigazgatás és rendvédelem gyakorlati területein.

A 36/1999. (BK. 22.) sz. BM utasítás alapján megalakult a Belügyi Tudományos Tanács, melynek elnöke a BM közigazgatási államtitkára. A Belügyminisztériumnál folyó tudományszervezési feladatokat a BM Oktatási Foigazgatóság Tudományszervezési és Kiképzési Foosztálya irányítja és koordinálja. A tudományos munka finanszírozása idoarányosan rendezodik: 2000. év: 1. 211. 000 Ft 2001. év: 3. 920. 000 Ft 2002. év: 8. 000. 000 Ft 2003. év: 8. 000. 000 Ft A tudományos munka a Belügyminisztérium háttérintézményeiben, egyetemi együttmuködések során és ksiebb mértékben az ORFK valamint a Határrendészeti Parancsnokság keretében folyik. Az ORFK Bunügyi Szakérto és Kutatóintézete a 2001. évben megkezdett DNS kutatások mellet több nemzetközi Minoségi Kontroll vizsgálaton, kutatáson vesz részt. Magyar Közigazgatási Intézet fobb kutatási témái a katasztrófavédelem integrált hatósági funkcióinak vizsgálatára és a szabályozás komplex, ágazatközi - önkormányzati irányainak meghatározására indul, továbbá az önkormányzatokat érinto szakirányú feladat - és hatáskörök számbavételére, a polgálmesterek polgári-, tuz- és katasztrófavédelmmel kapcsolatos feladat - és hatásköreire, a jegyzok tuz -, polgári - ,környezet - és természetvédelemmel, továbbá vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat - és hatásköreire. A Rendortiszti Foiskola számos kutatást az Országos Rendor – fokapitány megbízásából hajt végre, azonban a Foiskola valamennyi tanszéke önálló kutatási tervvel rendelkezik (a Rendortiszti Foiskola 2001 – 2003. évi kutatási terve 108 témát tartalmaz cím szerint). A Belügyminisztérium és szervei állományában mintegy 100 fo rendelkezik tudományos fokozattal, jelenleg folyó tudományos képzésben 81 fo vesz részt, ebbol 22 fo a PTE ÁJK Doktori Iskola hallgatója.

Magyar Közigazgatási Intézet Az Intézet kutatási tevékenysége három fo irányba rendezheto. Az Intézet folyamatosan részt vállal az önkormányzati igazgatás fejlesztésére irányuló kormányzati erofeszítések szakmai megalapozásában. Másrészt dolgozik a kormányzati munka eredményességét növelo módszerek elterjesztésében, a fejlett országokban az utóbbi évtized során rendre

29

bevezetett programok hazai adaptálhatóságának a kérdésein. Végül egyes közigazgatási területeken, a gyakorlatban fölmerülo különbözo igények kielégítésére és problémák megoldására konkrét megbízásokat teljesít. Az Intézetnél jelentos tudományos eredmények közül kiemelkedik az önkormányzati rendszer fejlesztésével kapcsolatos alkalmazott kutatási tevékenység, valamint a közigazgatás korszerusítésében végzett munka. Az Intézet fo feladata jelenleg a BM IDEA programja keretében a regionális igazgatási rendszer koncepcionális megalapozása. A Magyar Közigazgatási Intézet elkülönült tudományos pénzügyi alappal nem rendelkezik. A tudományos tevékenységre fordított költsége: 2001. évben 13 fo bérkerete + 15. 000. 000 Ft, 2002. évben 12 fo bérkerete + 16. 000. 000 Ft

Rendortiszti Foiskola A Rendortiszti Foiskolán folyó tudományos tevékenység elsosorban a rendvédelmi képzés minoségének emelését, tudományos megalapozottságának fejlesztését szolgálja. A 90-es évek társadalmi átalakulásai egyfelol a rendvédelmi szervezetek muködése hatékonyságának javítását, másfelol jogállami és eurokonform vonásainak kimunkálását tették sürgetové, ezzel a hazai és nemzetközi tudományos eredmények mielobbi megismerését és felhasználását a képzésben. A kutatói tevékenységre, az eredmények publikálására a Foiskola éves átlagban 3-3,5 millió forintot biztosít, melyben benne foglaltatik az empirikus kutatások eszközigénye, az elektronikus adathordozók biztosítása, a tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozása is. A Rendortiszti Foiskola 2001. évben belso eroforrásaiból tudományos kutatói tevékenységre és ezzel összefüggo konferenciák és muhelyviták lebonyolítására 2,8 millió forintot biztosított. 2002. évben ugyanezen feladatok ellátására 3,5 millió forint állt rendelkezésre. Az Országos Rendor – fokapitányság és a Határorség Országos Parancsnoksága is növekedett a kutatás- fejlesztési tevékenység mértéke. A szakmai munkát segíto elemzoi tevékenység mellett ez a rendori és határrendészeti munka eredményességét javító innovációkban öltött testet. 2000. évben 24, 2001. évben 12 innovációs bejelentés érkezett, 2002. évben 37 regisztrált innovációs bejelentés érkezett, 14 javaslatot bírált el a bizottság és 5 innovációs bejelentést elfogadott. A rendorség 2002. év óta elkülönült pénzalappal rendelkezik. A tudományos kutatások finanszírozására, szimpóziumok megtartására, tudományos pályázatok díjazására 5 millió forintot használhat fel. A Rendorség az innovációs tevékenység támogatására, a benyújtott és elbírált újításokra újítási, illetve találmányi díjat fizet ki, melynek összege évenként eléri a 2 millió forintot. A Határorség belso szabályozó rendszerének korszerusítése során a kutatási projektek szervezése és vezetése a Határorség Tudományos Tanácsa megbízásából történt a ZMNE Határor Tanszékén, és a Határrendészeti és Védelmi Tanszékén muködo kutatási helyen. A kutatóhelyek az oktatási intézményeken belül, a Határorség Tudományos Tanácsa Tudományos Kutatási Tervében foglaltakkal összhangban végzik a tudományos kutatómunkát. Innovációs törekvések területén megkezdodött a Kaktusz-1 szoftverfejlesztés kidolgozása a Határforgalom ellenorzésének támogatására, valamint a távközlo hálózatok rendszertechnikai kialakítása, adat- hang integrált kezelése, átviteli utak hatékony kihasználásának korszerusítése.

30

A Határorségnél folyó tudományos tevékenységre a Határorség Tudományos Tanácsa 2001-2002. év folyamán 5MFt-ot fordított. Az Országos Katasztrófavédelmi Foigazgatóság megalakulásától kiemelten kezelte a szakterületen jelentkezo tudományos élet összefogását. Az elso intézkedések sorában került kihirdetésre az OKF tudományos életét koordináló Tudományos Tanács létrehozása. A Tanács éves költségvetése 1.000.000 Ft. A Foigazgatóság számos tudományos pályázatban vesz részt, úgy is, mint Tudományos Tanács, úgy is, mint egyéni kutató. 2001-ben kezdodött az elokészítése és 2003. januárjában indult az Európai Unió Tudományos Foigazgatósága által 100%-ban finanszírozott OASYS projekt, amelyben hat ország tudományos szervezetei, illetve kutató muhelyei vesznek részt. Az OKF Tudományos Tanácsa minden évben pályázatot ír ki az OKF elott álló aktuális problémák, feladatok tudományos igényu támogatása céljából. Ezen pályázatokra éves szinten mintegy 8-15 pályázat érkezik be. Minden évben a Magyar Tudomány Napján kerül sor a tudományos pályázatok eredményeinek kihirdetésére, díjak átadására. Az OKF éves szinten 2-3 konferenciát rendez az aktuális kérdések jobb és szélesebb köru megértése céljából. Ezek közül kiemelkedo a 2002-ben Szolnokon megrendezésre került „Tisza-projekt” címet viselo informatikai konferencia. Az OKF és Tudományos Tanácsa minden oktatási intézménnyel kapcsolatban áll, ahol doktorandusz képzés folyik, konkrét együttmuködési megállapodása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, a Rendortiszti Foiskolával, és a Szent Istv án Egyetemmel van.

31

2. sz. melléklet A tudományos kutatás regionális sajátosságai Magyarországon Az alábbiakban néhány adatsort közlünk kutatás-fejlesztés regionális mutatóiról. Az elemzés és az ábrák Dr.Reichnitzer János professzor munkái, aki ezeket az MTA Elnöksége számára készített prezentációjában használta fel. A tudás regionális sajátosságait a következo tényezokben foglalta össze Reichnitzer professzor: • A fováros, mint tudás és információs központ • A tudás regionális különbségei; a „fordított lejto” (kelet-nyugat) • Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek • Erotlenek a regionális szintu intézményi együttmuködések, elsodlegesek az intézményi érdekek • Gyenge regionális szintu partnerség: felsooktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság • Helyi/területi szereplok megosztottsága, eszközök hiánya • Regionális politika és a felsooktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesíto • NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsooktatás/tudomány

A tudományos kutatás néhány jellemzoje régiók szerint (tudomány doktorai, kutatóhelyek és K+F alkalmazottak, illetve ráfordítások, 2001)

51,3

57,7

5,0 4,5 10,7 9,1

6,8 5,4 6,4 5,1 Részesedés % 58

11,4 11,1 8,3 7,1

Kutatóhelyekbol K+F alkalmazottakból K+F ráfordítás 1000 Ft/fo

33 7652-

Forrás: KSH.

32

33 8 7 6 2

(1) (2) (1) (2) (1)

Tudomány doktora Fo 1 000 500 100

Területi GDP és a kutatás-fejlesztés összehasonlítása régiónként, 2001 Régió

GDP regionális Kutató és fejleszt o megoszlása helyek megoszlása (%) (%) 2000 2001

Kutat ó és fejleszto helyeken dolgozók megoszlása (%) 2001

Ráfordítás megoszlása (%) 2001

Tudomány doktora regionális megoszlás (%) 2001

KözépMagyarország

43,1

51,3

57,7

69,2

62,2

Közép-Dunántú l

11,1

6,8

5,4

6,0

4,5

Nyugat-Dunántúl

11,2

6,4

5,1

5,0

2,8

Dél-Dunántúl

7,3

8,3

7,1

3,6

7,1

ÉszakMagyarország

8,2

5,0

4,5

2,0

3,4

Észak-Alföld

9,6

10,7

9,1

6,8

10,0

Dél-Alföld

9,6

11,4

11,1

7,5

10,1

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Magyarország Forrás: KSH

Az 1000 lakosra jutó felsooktatási hallgatók száma a régiókban, 1990 és 2001 24,9 5,9

46,5

24,4 8,3

16,4 19,1

26,0 7,9

2,8

26,6 25,8

9,7

8,2

Hallgatók száma hallgató/1000 lakos 47 1990 2001

Forrás: KSH.

33

Az MTA köztestületi tagjainak megoszlása tudományos fokozatok szerint az egyes területi bizottságok illetékességi területén 2002/2003-ban 365 MISKOLC Miskolci Akadémiai Bizottság VESZPRÉM Veszprémi Akadémiai Bizottság

BUDAPEST

817 DEBRECEN Debreceni Akadémiai Bizottság

6199 642

SZEGED Szegedi Akadémiai Bizottság PÉCS Pécsi Akadémiai Bizottság

846

Tudományos fokozatok fo 6 200 3 100 620

Tudományos doktor MTA doktora Kandidátus PhD Fokozattal rendelkezok 523 523 száma (fo)

523

Forrás: MTA.

34

1. ábra. K+F ráfordítás a GDP százalékában

Recommend Documents