Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 3. (OR. en) 13647/16
SPORT 73 EDUC 344 EMPL 436 JEUN 88 SOC 640 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:
a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács
Előző dok. sz.:
13287/16 SPORT 62 EDUC 324 EMPL 418 JEUN 75 SOC 631
Tárgy:
A sport hatása a személyiségfejlődésre – Irányadó vita (Nyilvános vita a Tanács eljárási szabályzata 8. cikkének (2) bekezdése alapján [az elnökség javaslatára])
Az elnökség a sportmunkacsoporttal folytatott konzultációt követően elkészítette a mellékelt vitaanyagot, amelyet az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2016. november 21–22-i ülésén folytatandó irányadó vita alapjául szolgáló dokumentumként nyújt be.
13647/16
af/OL/kf DG E - 1C
1
HU
MELLÉKLET
A sport hatása a személyiségfejlődésre Elnökségi vitaanyag
A sportban elért sikereket nem kizárólag győzelemben mérik, napjaink társadalmában azonban jellemzően még mindig a győzelem számít a siker szinte egyetlen fokmérőjének. E tekintetben a szlovák elnökség tanácskozást kíván folytatni a sportnak a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásáról, ezen belül mindenekelőtt a sportolás számos előnyéről és hasznáról. A tagállamok a lett, a litván és az ír elnökség idején már foglalkoztak hasonló témákkal, amikor jóváhagyták az alulról szerveződő sportnak a transzverzális készségek – elsősorban a fiatalok körében történő – fejlesztésében betöltött szerepének a maximalizálásáról szóló tanácsi következtetéseket, a sportolók kettős karrierjéről szóló tanácsi következtetéseket és a sportnak az uniós gazdasághoz, valamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról szóló tanácsi következtetéseket. A humánerőforrás-fejlesztés kiemelt szerepet kap az EU sportpolitikai menetrendjében azóta, hogy a sporttal, oktatással és képzéssel foglalkozó szakértői csoport a sportra vonatkozó első uniós munkaterv keretében foglalkozott a vonatkozó szakmai kérdésekkel. A sportra vonatkozó második uniós munkaterv – ami a 2014–2017-es időszakra szól – szintén foglalkozik a sport személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával; a humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozó szakértői munkacsoport jelenleg véglegesíti ezzel összefüggő jelentését. Ez a vitaanyag összefoglalja a szlovák elnökség idején az e témával kapcsolatban folytatott kutatások és tanácskozások eredményeit, egyúttal pedig a sport modern társadalomban betöltött lehetséges szerepéről szóló korábbi megbeszélések folytatásának tekinthető.
13647/16 MELLÉKLET
af/OL/kf DG E - 1C
2
HU
Az elnökség e témakörben már a sport nevelő hatásáról szóló pozsonyi konferencián és a sportvezetők informális találkozóján is folytatott megbeszéléseket. A pozsonyi konferencián a kerekasztal-beszélgetésre meghívott vendégek 1 öt különböző (tudományos, sportéleti, foglalkoztatási, egészségügyi és politikai) szempontból közelítették meg a sport személyiségfejlődésre gyakorolt hatásának kérdését, és ennek során a sport egészségügyi előnyeivel, valamint a sportban megnyilvánuló értékekkel, a sport és a készségek, foglalkoztathatóság és képzettség viszonyával, valamint a sportolók kettős karrierjével kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Egyetértettek abban, hogy a sport személyiségfejlődésre gyakorolt hatásai fizikai, egészségügyi, társadalmi és pszichológiai jellegű előnyök sokaságát foglalják magukban. A szakirodalom elismeri, hogy öt tényező – a kompetencia, az önbizalom, a kapcsolatok, a jellem és a törődés (angolul az öt „C” – competence, confidence, connections, character and caring) – fontos eleme a személyiségfejlődésnek (Mulholland, 2008), míg longitudinális vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy azok, akik sportolnak, magabiztosabbak, jelentősebb és/vagy több tanulmányi sikerrel, kapcsolatrendszerrel, kortárs kapcsolattal, tudományos beállítódású baráttal és családi kötelékkel rendelkeznek, kerülik a kockázatos szociális magatartást, nagyobb mértékben végeznek önkéntes munkát, kezdeményezőkészebbek, szervesebben bekapcsolódnak a társadalom életébe, jobb az önuralmuk, ellenállóképességük, énképük és önértékelésük, kitartóbbak és felelősségteljesebbek, jobban elfogadják saját testüket és kompetensebbek. A személyiségfejlődés szempontjából fontos olyan értékeken túl, mint a tisztességesség, a sokféleség tiszteletben tartása, a barátság, a tolerancia és a kölcsönös megértés a sportolás további fontos előnyökkel is összefüggésbe hozható; ezek az erősebb önbizalom, a felsőoktatásban való nagyobb arányú részvétel, a tanulmányi sikerek, a jobb csapatmunka és szociális készségek. A sportéletben részt vevő személyek általában alkalmazkodóképesek, társaságkedvelők és kommunikatívak. Mindezek egyaránt igazak magukra a sportolókra, valamint az edzőkre, a tisztviselőkre, a menedzserekre, a gyógytornászokra stb. Ők gyakran mentálisan erősebbek, konstruktívabbak, gyakorlatiasabbak és megtanulták, hogyan tudják leküzdeni az akadályokat, illetve miként tudnak szembenézni a problémákkal. Mindezek a tulajdonságok, valamint az a tény, hogy a sportolók gyakran keményen dolgoznak céljaik eléréséért, a munkaerőpiacon is komoly fegyvertényt jelenthetnek.
1
Ian Culpan, az új-zélandi Olimpiai Tanulmányok Központjának igazgatója, Martina Moravcová szlovák olimpiai érmes úszó, Giovanni Di Cola ILO-szakértő, Richard Raši volt szlovák egészségügyi miniszter, Ivar Sisniega volt mexikói sportminiszter.
13647/16 MELLÉKLET
af/OL/kf DG E - 1C
3
HU
A győzelem a sport fontos eleme, egyúttal pedig azt is jelenti, hogy meghaladunk egy egyéni kiválósági szintet, és elégedettséggel tölthet el bennünket, hogy kiléptünk a komfortzónánkból. Mindezekre figyelemmel a sportolásnak legtöbbször közvetlen egészségügyi haszna is van. A sport nemcsak a legtehetségesebbek kiváltsága. Bárki, aki sportolni kezd, átélhet olyan pozitív változásokat, mint az önbecsülés javulása, a fegyelem és a türelem erősödése, valamint az erőfeszítés és a társas kapcsolatok öröme. Az így kialakuló kedvező tulajdonságokat sok esetben az üzleti és a politikai életben is nagyra értékelik. Az EU, a tagállamok és a harmadik országok gyakran nemcsak az országimázsuk javítása céljából juttatják különböző szerepekhez a sportolókat, hanem kifejezetten igyekeznek is megnyerni őket a politikának 2. Az elnökség úgy véli, mindemellett ügyelnünk kell arra, hogy ne becsüljük túl a sport nevelési és társadalmi értékeit, mivel a sportolás önmagában nem eredményez automatikusan jellemfejlődést – ahhoz az edzők, a tanárok és a szülők döntő szerepére is szükség van. A pozitív eredmények tanulás útján születnek, ezért a személyes és a szakmai fejlődésre egyaránt hangsúlyt helyező, célzott oktatási programokra van szükség, hogy – mindenekelőtt a fiatal sportolók körében – hatékonyabban lehessen javítani a transzverzális készségeket. Ezek a programok felölelhetnek többek között menedzseri/vezetői/kommunikációs képzéseket, protokolláris vonatkozásokat, előadói készségeket, valamint egy sor különféle szakkurzust is, például a médiával, a szponzorokkal, az üzlettársakkal stb. való kapcsolatfelvételről és kapcsolattartásról 3. A sport személyiségfejlődésre gyakorolt hatásának kérdésével kapcsolatos egyeztetések során az elnökség a sportéletben való részvétel pszichológiai és társadalmi hasznát, így többek között az érzelmi előnyöket kívánja az irányadó vita középpontjába állítani.
2
3
Jó példa az ilyen közreműködésre a SportUnited elnevezésű kezdeményezés, amely azt is szemlélteti, miként segíthet a sport világszerte abban, hogy a fiatalok olyan, a pályán kívül szükséges készségeket sajátítsanak el, mint a vezetői készségek, a kölcsönös megértés és a tudományos teljesítmény. A kezdeményezés az Egyesült Államok Külügyminisztériumának sportdiplomáciai osztálya, az Amerikai Olimpiai Bizottság, az amerikai sportszövetségek és az amerikai hivatásos ligák együttműködésén alapul. Példaként említhető a Nemzetközi Olimpiai Bizottság menedzsment programja (MEMOS) vagy az UEFA által támogatott európai sportirányítási vezetői mesterképzés (MESGO).
13647/16 MELLÉKLET
af/OL/kf DG E - 1C
4
HU
Az elnökség felkéri a delegációkat, hogy a következő kérdések alapján osszák meg a sport személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával kapcsolatos tapasztalataikat: 1.
Ismertetne néhány olyan bevált gyakorlatot, amelyeket az Ön országában a sportéletben részt vevők (például sportolók, edzők és vezetők) személyes és szakmai fejlődését segítő oktatási programok tekintetében alkalmaznak?
2.
Miként segítheti elő a sport a demokratikus életben való részvétel szempontjából fontos szociális készségek hatékonyabb fejlesztését?
13647/16 MELLÉKLET
af/OL/kf DG E - 1C
5
HU
A MELLÉKLET MELLÉKLETE Hivatkozások Blackshaw, T., & Long, J. (2005). What’s the big idea? A critical exploration of the concept of social capital and its incorporation into leisure policy discourse. Leisure Studies, 24: 239-58. Bourdieu, P. (2000). Pascalian Mediations. Stanford, CA. Standford University Press. Coalter, F., & Allison, M., & Taylor, J. (2000). The role of sport in regenerating deprived areas. Edinburgh: SECRU Culpan, I. & McBain, S. (2012). Constructivist pedagogies for Olympism education. In Asia-Pacific Journal of Health, Sport and Physical Education, 3(2012)2: 95-108. Holt, N. (2009). Can sport help develop life skills. Retrieved www.wise-Qatar.org. Houlihan, B. (1994. )Homogenization, Americanization, and creolization of sport. Variety of globalization. Sociology of Sport Journal 11: 356-375. Maguire, J. (1999). Global Sport. Cambridge: Polity Press. Martinkova, I. (2012). Teaching values in movement activities: Inherent and added values. ACTA Universitatis Carolinae Kinathropologica, 48(2). 111-119. Mulholland, E. (2008). Truesport Report: What sport can do. Retrieved www.truesport.ca/truesportreport. Shehu, J., & Moruisi, M. (2010). Influence of sport on personal development and social investment among Botswana Olympic athletes. International Review for the Sociology of Sport, 46(3), 282-298.
13647/16 A MELLÉKLET MELLÉKLETE
af/OL/kf DG E - 1C
6
HU
