Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 10. (OR. en) 9627/1/16 REV 1
Intézményközi referenciaszám: 2015/0278 (COD)
SOC 361 MI 398 ANTIDISCRIM 33 AUDIO 72 CODEC 777 JELENTÉS Küldi: Címzett: Biz. jav. sz.: Tárgy:
az elnökség az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) / az EPSCO Tanács 14799/15 SOC 700 MI 770 ANTIDSCRIM 15 AUDIO 34 CODEC 1774 + ADD 1 + ADD 2 + ADD 3 - COM(2015) 615 final Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről – Jelentés az elért eredményekről
BEVEZETÉS
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) többek között tartalmazza az áruk és szolgáltatások akadálymentességének fokozására vonatkozó kötelezettséget. Mivel a legtöbb tagállam ratifikálta az egyezményt, lépéseket kell tenniük az egyezmény végrehajtására. A Bizottság szerint ha minden tagállam külön-külön hatja végre az egyezménynek az áruk és szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó részeit, az egymástól eltérő jogszabályokat eredményezhet. Ez az eltérés hatással lehet a belső piacra és kiegészítő költségeket jelenthet.
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
1
HU
A Bizottság ennek alapján nyújtotta be 2015 decemberében az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot, mely egységes akadálymentességi kritériumokat tartalmaz azon kiválasztott árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan, melyekről a Bizottság úgy véli, hogy esetükben a legnagyobb az eltérés kockázata. A kritériumok iránymutatásul is szolgálnak más olyan uniós aktusok végrehajtásához, melyek tartalmazzák az akadálymentesség javításának kötelezettségét vagy lehetőségét. A holland elnökség alatt a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport nyolc alkalommal ülésezett, hogy megvitassa a javaslatot és a Bizottság hatáselemzését 1. A Coreper tájékoztatást kapott a hatáselemzésről szóló munkacsoporti megbeszélésekről. A javaslatot más érintett munkacsoportok is megkapták. Sok delegáció üdvözölte a javaslatot és annak célját. Ezenfelül számos kérdést vetettek fel a hatállyal, a fogalommeghatározásokkal és a végrehajtással kapcsolatban. A dán, a máltai és az egyesült királysági delegáció parlamenti vizsgálati fenntartással élt. A delegációk többsége jelezte, hogy még mindig vizsgálják a javaslatot. Az Európai Parlamentben az IMCO (felelős bizottság) és az EMPL (társbizottság) a javaslattal foglalkozó két fő bizottság; a munkát 2016 első félévében kezdték el. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2016. május 25–26-i plenáris ülésén fogadta el véleményét a javaslatról 2.
1 2
A javaslatot és a hatásvizsgálatot a 14799/15 + ADD 4–8 tartalmazza. SOC/527 - EESC-2016.
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
2
HU
A HOLLAND ELNÖKSÉG ALATT MEGTÁRGYALT FŐ KÉRDÉSEK
A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport e komplex és rendkívül technikai jellegű javaslat összes cikkét megvitatta, a pontosítást igénylő ügyekre koncentrálva; még egyik cikkel kapcsolatban sem zárta le a megbeszéléseket. Jogalap A javasolt jogalap, az EUMSZ 114. cikke értelmében az EU elfogadhatja „azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése”. A delegációk elvben széles körben támogatták a javasolt jogalapot. Néhány delegáció kétségét fejezte ki azt illetően, hogy a javaslatban minden ágazat esetében megállapítást nyert-e, hogy az UNCRPD végrehajtásából eredő esetleges jogalkotási eltérések gátló hatással lennének a belső piac működésére. A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport kérésére a Tanács Jogi Szolgálata benyújtotta a javaslat jogalapjára vonatkozó írásbeli véleményét 3. Az irányelvjavaslat fogalommeghatározásai A Bizottság a javaslatában lehetőség szerint felhasználta a már meglévő fogalommeghatározásokat. A „funkcióképességükben korlátozott személyek” fogalommeghatározása, valamint az idősebbekre való hivatkozás kérdéseket vetett fel, mivel a „fogyatékossággal élő személyek” mellett két további kategóriát hozott létre, ezzel az UNCRPD-hez képest kitágítva a személyi hatályt. Néhány delegáció szerint az irányelv hatálya az egyezményéhez hasonló kell, hogy legyen. A szöveg egyértelművé tétele érdekében a delegációk több fogalommeghatározás beillesztését is javasolták, például az alábbi kifejezéseket: „fejlett számítástechnikai kapacitású, telefonszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések”, „személyszállítási szolgáltatás”, „új termék”, „új szolgáltatás”, „webhely”, „banki szolgáltatások” és „szolgáltató”.
3
9007/16.
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
3
HU
Az irányelvjavaslat által lefedett termékek, szolgáltatások és ágazatok akadálymentességi követelményei A Bizottság kifejtette, hogy nem minden banki vagy személyszállítási szolgáltatás tartozik az irányelv hatálya alá, hanem azoknak csak egyes konkrét elemei: webhelyek, önkiszolgáló terminálok és a mobileszköz-alapú banki szolgáltatások, valamint a szállítási szolgáltatások esetében a jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták. A tagállamoknak ezenfelül lehetőségük van az épített környezet megfelelésének előírására is. Megjegyzendő, hogy a delegációk ezzel kapcsolatban több kérdést is felvetettek, melyek egyelőre megoldásra várnak. A termékek esetében a javaslat formátumának alapja az új jogalkotási keretként ismert termékirányelv-modell. A szolgáltatások esetében az akadálymentességi követelményeket és a nyomonkövetési intézkedéseket az áruk esetében javasoltak ihlették, de azokkal nem azonosak; a szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat egyszerűsítik és szükség esetén a szolgáltatások működéséhez igazítják. A delegációknak azonban még így is vannak kételyei a termékirányelvmodell szolgáltatásokra való alkalmazásával kapcsolatban. Ezenfelül néhány delegációban felmerült, hogy a funkcionális követelmények vajon nem túl konkrétak-e, ami miatt akadályozhatják a jövőben az innovációt. Megállapították, hogy a szövegben egyértelműbben le kellene szögezni, hogy a kötelezettségek csak az új termékekre és azok forgalmazására vonatkoznak. A delegációk azt a kérdést is feltették, hogy az irányelv mely szolgáltatásokra terjedne ki, mi a kapcsolat a nyújtott szolgáltatás és a nyújtásához szükséges termékek között, valamint – a szolgáltatás és a termék/eszköz vagy több különböző szolgáltató közötti kapcsolat esetén – ki lenne felelős az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés biztosításáért. Kapcsolatok más uniós jogszabályokkal és más javaslatokkal Néhány delegáció megállapította, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogalkotási eszközök közül több is tartalmaz a hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségeket, ezért nem kellene őket az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagba belefoglalni. A Bizottság kifejtette, hogy a szóban forgó jogszabályok csak általánosságban hivatkoztak az akadálymentességre (például a közbeszerzési irányelvekben és uniós alapokra vonatkozó rendeletekben a hozzáférés szerepel ugyan, de fogalommeghatározás nélkül), ezzel ellentétben az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag pontos fogalommeghatározást adna az akadálymentességre.
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
4
HU
Ezen eszközöknek az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagba való integrálása azt a célt szolgálja, hogy egyrészt az akadálymentességre vonatkozó közös kritériumok meghatározásával meg lehessen előzni a belső piac fragmentálódását, másrészt hogy harmonizálni lehessen, hogy a tagállamok a már meglévő akadálymentességi követelményeket milyen módon hajtják végre. Az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag nem növelné azon termékek és szolgáltatások számát, melyekre az uniós közbeszerzési vagy finanszírozási szabályok érvényesek, ezek hatálya ugyanis mindenképpen meghaladja az 1. cikk (1)–(2) bekezdésében foglalt termékek és szolgáltatások listáját. Bizonyos esetekben egy ágazat beemelését és/vagy az adott ágazatot lefedő más uniós jogszabályokkal való kapcsolatot egyes delegációk szerint tovább kellene vizsgálni és jobban kifejteni az irányelv preambulumában (ez különösen igaz az audiovizuális ágazatra, a személyszállításra, az e-kereskedelemre és a rádióberendezésekre). Más delegációk megjegyezték, hogy ellenőrizni kell, hogy a különböző szolgáltatási ágazatok akadálymentességi követelményeit nem lenne-e megfelelőbb a külön ezekre az ágazatokra vonatkozó irányelvekbe belefoglalni. Konkrétan, egyes delegációk úgy vélték, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokat (1. cikk (2) bekezdés b) pont) és a szállítási szolgáltatásokat (1. cikk (2) bekezdés c) pont) ágazatspecifikus jogszabályokban, így például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben 4 vagy az utasjogokról szóló rendeletekben kellene tárgyalni. Azt is megjegyezték, hogy a hatáselemzést még azelőtt befejezték, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében foglalt uniós jogalkotási aktusok közül többet elfogadtak volna, illetve hogy a tagállamok az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagban említett egyes irányelvek átültetését elvégezték volna; ezért a delegációk még nem tudták értékelni az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag ezen irányelvek végrehajtására gyakorolt hatását.
4
2010/13/EU irányelv, az átdolgozási javaslat közzétéve 2016. május 25-én (9479/16).
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
5
HU
Az egyenlő bánásmódról szóló horizontális irányelvjavaslat 5 és az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagba tartozó javaslatok célkitűzései eltérőek, de egymást kiegészítik: az EUMSZ 19. cikke alapján az előbbi a megkülönböztetés, többek között a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen irányul, az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag-javaslat célja pedig egyes kiválasztott termékek és szolgáltatások szabad mozgását gátló akadályok felszámolása és megakadályozása. Az UNCRPD-vel való kapcsolatuk is különböző: az egyenlő bánásmódról szóló irányelv fő célja az UNCRPD 5. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítése, míg az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag-javaslat elsősorban a 9. cikkben foglalt kötelezettségekre irányul. Az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag csak egyes kiválasztott kulcsfontosságú termékekre és szolgáltatásokra lenne érvényes, a horizontális irányelv hatálya sokkal szélesebb lenne: az akadálymentességre és az igényekhez való ésszerű keretek közötti alkalmazkodásra is kiterjed a termékek és szolgáltatások széles skálájára vonatkozóan. Védzáradékok (12. és 22. cikk) A Bizottság szerint az akadálymentességi követelményeket olyan mértékben kell végrehajtani, hogy azok ne rójanak aránytalan terhet a gyártókra, szolgáltatókra vagy más gazdasági szereplőkre, illetve adott esetben a hatóságokra. Amennyiben az aránytalan teherre hivatkoznak, e szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok – és adott esetben a Bizottság – részére be kell nyújtaniuk a szükséges dokumentációt, saját kiállítású értékeléssel együtt. A mikrovállalkozások mentesülnek azon kötelesség alól, hogy ilyen értékelést küldjenek a piacfelügyeleti hatóságoknak. Ezenfelül az irányelv nem kívánna meg olyan módosításokat, melyek egy adott termék vagy szolgáltatás alapvető megváltoztatását eredményeznék. Például az egy e-könyv akadálymentességének biztosítására vonatkozó kötelezettség nem tartalmazta a könyv papírformátumú Braille-könyvvé való átalakítását, mivel ez a termék jellegét alapvetően módosítaná.
5
Javaslat – A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról Az elért eredményekről szóló legutóbbi jelentést a 9336/16 dokumentum tartalmazza.
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
6
HU
A megbeszélések során a delegációk magyarázatot kértek arra, hogy pontosan mi minősül aránytalan tehernek, ez a teher hogyan bizonyítható (vö. a 12. és 22. cikk általános kivételeivel) és hogyan ellentételezhető (12. cikk (4) bekezdés). Kiemelték az akadálymentességi követelmények ágazatspecifikus jellegét: például az audiovizuális ágazat számára – mely sok kisebb műsorszóró csatornát is magában foglal – terhet jelenthet a szolgáltatások akadálymentesítése (jelbeszéd, feliratozás), vagy nehézségeket okozhat az aránytalan teher bizonyítása. Egyes delegációk a 12. cikk (6) bekezdésében foglalt értesítési eljárást adminisztratív tehernek tartják. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az érintett gazdasági szereplő vagy hatóság saját maga végezné el az aránytalan teher értékelését. A delegációk többek között az alábbi kérdéseket fogalmazták meg ezzel kapcsolatban: Az akadálymentességi követelmények részleges teljesítése összhangban áll az európai akadálymentesítési intézkedéscsomaggal (pl. csak néhány jegykiadó automata lecserélése, a közlekedési hálózat távoli részein akadálymentesség hiánya)? Mi történik, ha a gazdasági szereplők saját értékelése nagyon eltérő eredménnyel szolgál arra vonatkozóan, hogy mi jelent aránytalan terhet? Az adminisztratív teherre vonatkozó aggályok Attól tartva, hogy az irányelvben foglalt követelmények túlzott terhet róhatnak a kkv-kre, néhány delegáció úgy vélte, hogy a kkv-ket és a mikrovállalkozásokat ki kellene vonni a hatály alól. A Bizottság azonban azzal érvelt, hogy a kkv-ket bármilyen belső piaci fragmentáció nagy mértékben sújtaná, és éppen ellenkezőleg: a más uniós tagállamokba exportálni vagy ott működni kívánó kkv-k számára járna a legtöbb előnnyel a közös akadálymentességi szabályok meghatározása, mivel nem kellene tagállamonként más és más szabályokhoz igazodniuk. A delegációk arra is rákérdeztek, hogy a tervek szerint a nemzeti hatóságok határokon átnyúló (pl. banki) szolgáltatások esetében hogyan működnének együtt, ugyanis már működik egy bankfelügyeleti rendszer. A Bizottság kifejtette, hogy a javaslat rugalmas, és a tagállamokra bízza az együttműködés megszervezését.
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
7
HU
A MÉG MEGVITATÁSRA VÁRÓ FŐ KÉRDÉSEK
A Tanácsban folytatott megbeszélések során a javasolt jogalappal, a javaslat hatályával, a fogalommeghatározásaival és gyakorlati értelmezésével kapcsolatos pontosításokra összpontosítottak. A Bizottság különböző példákkal és pontosításokkal szolgált. Az alábbi kérdések további megbeszéléseket igényelnek: –
A személyi hatály meghatározásai: Kívánatos a funkcióképességükben korlátozott és az idősebb személyek külön kategóriákként való szerepeltetése?
–
Tárgyi hatály: Mi a különbség az akadálymentes termékek és szolgáltatások között? Mi legyen a tárgyi hatály (többek között annak kérdése, hogy mely ágazatokra terjedjen ki az irányelv)? Ezzel kapcsolatban a hatály alá vont ágazatok belső piaci igazolásának további értékelésére van szükség. A preambulumban hogyan kellene megjelennie a ténynek, miszerint e termékek, szolgáltatások és ágazatok a hatály alá tartoznak?
–
Kapcsolatok más uniós aktusokkal: Hogyan határozható meg egyértelműen a kapcsolat az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag és más uniós jogi aktusok között, és hogyan küszöbölhető ki az átfedés más uniós aktusokkal?
–
Funkcionális hozzáférhetőségi követelmények: Garantálni tudják-e ezek az akadálymentességet, úgy, hogy egyúttal teret hagynak az innovációnak?
–
Aránytalan teher: Hogyan lehet biztosítani a lehetőséget, hogy egyes termékeket és szolgáltatásokat mentesítsenek az akadálymentességi követelmények alól anélkül, hogy túlzott adminisztratív terhet rónának azokra a vállalkozásokra és más olyan szereplőkre, melyek e mentesség igazolására törekednek?
A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport a holland elnökség alatt várhatóan részletes megbeszéléseket fog folytatni többek között a Bizottság képviselői által nyújtott pontosításokról, és ez lehetővé teszi majd a Tanács előkészítő szervei számára, hogy megkezdjék a javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspont kidolgozását. A szlovák elnökség folytatni fogja az ezirányú munkát. A Tanács érdeklődéssel követi majd nyomon az EP munkáját a kérdéssel kapcsolatban. _______________________
9627/1/16 REV 1
DG B 3A
zv/AS/kf
8
HU
