Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 16. (OR. en) 10452/17
SOC 491 EMPL 377 EDUC 299 ECOFIN 554 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett:
a Tanács Főtitkársága a delegációk
Előző dok. sz.:
9647/1/17 REV 1 SOC 435 EMPL 339 EDUC 267 ECOFIN 458
Tárgy:
A munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák – A Tanács következtetései (2017. június 15.)
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az „A munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák” című, az EPSCO Tanács által a 2017. június 15-i 3548. ülésén elfogadott következtetéseket.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
1
HU
A munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák A Tanács következtetései FIGYELEMBE VÉVE, HOGY: 1.
A munkanélküliség az EU 28 tagállamában változatlanul meghaladja a válság előtti szintet. 2016-ban 20,9 millió embernek nem volt munkája, majdnem 50 %-uk több mint egy éve volt munkanélküli, és több mint 20 %-uk 25 évnél fiatalabb. 1 A 15–24 éves korcsoportba tartozó fiatalok mintegy 11,5 %-a (2016-os adat) nem vett részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben (NEET-fiatalok), és így esetükben fennáll a munkaerőpiacról való kirekesztődés kockázata. 2
2.
Bár a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek összlétszáma csökkent az EU-ban, teljes arányuk 23,7 %, tehát továbbra is magas. Ez azt jelenti, hogy az eredmények messze elmaradnak az Európa 2020 stratégia szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos céljaitól. A különböző kategóriákat egyaránt jelentős kihívások jellemzik, a szegénység azonban elsősorban az inaktívakat és a munkanélkülieket sújtja.
3.
Bár a nemek közötti különbségek csökkentek, egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, és a foglalkoztatásban, az önfoglalkoztatásban, a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatásban, a vállalkozás és a döntéshozatal terén meglévő, nemek közötti szakadék megszüntetése még megoldásra váró feladatot jelent. 3 A nemek között a legnagyobb különbség a fizetésekben tapasztalható: minden ötödik nő alacsonyan fizetett, míg a férfiaknál ez csak minden tizedik férfira jellemző. 4 Ennek következményeként a nők és a férfiak pályafutásuk során egyenlőtlen bánásmódban részesülnek a munkavállalás terén, ami egyrészt nemek közötti szakadékot idéz elő a nyugdíjakat illetően, másrészt növeli a szegénység kockázatát.
1 2 3 4
Eurostat: 2017. május 4-én lekért adatok. Eurostat: 2017. május 4-én lekért adatok. A Tanács következtetései: Válasz a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért” tárgyú bizottsági dokumentumra, 2016. június 16. A Tanács következtetései az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztéséről, 2017. március 3.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
2
HU
4.
Ennek alapján a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiákra van szükség, amelyek a munkaerőpiaci részvétel akadályainak felszámolása, a munkaerőpiac széttagoltságának megszüntetése, a megfelelő jövedelemtámogatást biztosító szociális védelmi rendszerek működtetése, valamint a mindenki számára elérhető támogató szolgáltatások biztosítása, ugyanakkor a foglalkoztatásba történő átlépés ösztönzése és a munkavégzés jövedelmezővé tétele révén elősegítik a minőségi munkahelyek létrehozását 5 és fokozhatják a munkaerőpiacok befogadóképességét.
5.
Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákra vonatkozó ajánlásokkal összhangban a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák a társadalmi-gazdasági szakpolitikák hatékony eszközét jelenthetik a növekedés előmozdításához, minőségi munkahelyek megteremtéséhez5, valamint a szegénység, az egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztés és a segélyektől való hosszú távú függés enyhítéséhez. E stratégiák újabb lendületet adhatnak az aktív munkaerőpiaci részvételt támogató és az európai munkaerőpiacra való beilleszkedést segítő ütemtervnek.
6.
A munka kifizetődővé tételét még fontosabbá teszik a migrációval, a demográfiai változásokkal, a digitalizációval, az atipikus foglalkoztatással és a munkavégzés új formáival összefüggő új társadalmi-gazdasági jelenségek.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA HANGSÚLYOZZA, HOGY 7.
A munka kifizetődővé tételét szolgáló stratégiák hatékony munkahelyteremtő makrogazdasági szakpolitikával ötvözve hozzájárulhatnak egy erősebb és reziliensebb szociális Európa 6 létrehozásához.
8.
Minden tagállamnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a munkavállalási lehetőségeknek, a foglalkoztathatóságnak és a munkaerőpiaci részvétel támogatásának a fokozására. E tekintetben a versenyképességet, a fenntarthatóságot és az aktív befogadást elősegítő, hosszú távú eredményekhez elengedhetetlen az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák szélesebb összefüggésben történő vizsgálata.
5 6
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások 5. foglalkoztatáspolitikai iránymutatásának megfelelően. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozattal összhangban.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
3
HU
9.
A munka kifizetődővé tételét szolgáló, fenntartható és hosszú távú intézkedések olyan többdimenziós és integrált szakpolitikai megközelítést tesznek szükségessé, amely a következőkön alapul: egyrészt be kell fektetni a tudásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeibe, másrészt hatékony és aktív befogadási szakpolitikákkal el kell mozdulni a hosszú távú segélyfüggőségtől, harmadrészt pedig be kell fektetni a munka, a családi és a magánélet kiegyensúlyozását szolgáló, megfelelő és megfizethető támogatási struktúrákba.
Dinamikus munkaerőpiacok létrehozása a tájékozott és szakképzett munkaerőbe való beruházás révén
10.
A gyorsuló globalizáció és technológiai változások miatt a strukturális munkaerőhiány problémája egyre erőteljesebben jelentkezik. A strukturális munkaerőhiány akadályozza a folyamatos új ismeretszerzést Európában, ami pedig alapvető a változásokhoz való alkalmazkodás, a versenyképesség megtartása, valamint az EU regionális és globális pozíciójának megőrzése szempontjából.
11.
A munka kifizetődővé tételét szolgáló hatékony stratégiákat a humán tőkébe történő beruházással kell alátámasztani, ugyanis ez biztosítja az emberek számára a munkaerőpiaci részvétel előnyeinek kiaknázásához szükséges eszközöket és készségeket. A készségek továbbfejlesztésébe történő beruházások révén jól felkészített munkaerő elengedhetetlen a szilárd és reziliens munkaerőpiachoz, amely képes lépést tartani a folyamatosan alakuló trendekkel és kihívásokkal, és egyúttal a lehetőségeket is kiaknázza.
12.
Alapvetően fontos az írással, a számolással, a digitális képességekkel és a vállalkozói kompetenciával összefüggő tudás és készségek megszerzése. Az egész életen át tartó tanulás keretében a férfiak és a nők számára egyaránt, megkülönböztetés nélkül lehetővé kell tenni a továbbképzést, az átképzést, valamint a transzverzális tudás és készségek és az innovációs képességek elsajátítását, hogy proaktívan kielégíthessük egyrészt az egyének változó igényeit az aktív életük során, másrészt pedig a dinamikusan fejlődő munkaerőpiac szükségleteit.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
4
HU
13.
A készségekbe olyan meglévő uniós és nemzeti keretek között kell beruházni, amelyek biztosítják a szükséges egyensúlyt az oktatás és képzés, a munka, a család és a magánélet, valamint a munkáltatók felelősségvállalása között. Ehhez aktív és hatékony partnerségekre van szükség a szociális partnerek, az oktatásban és szakképzésben érintettek, valamint a munkáltatók között. Szükség van továbbá az oktatásba történő stratégiai beruházások támogatására, és az EU-ban jogszerűen tartózkodó, újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárok gyorsabb és hatékonyabb munkaerőpiaci integrációjára.7
14.
Meg kell erősíteni az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a színvonalas, munkaalapú tanulásra, a tanulószerződéses gyakorlati képzésre, a szakmai gyakorlatokra és az iskolából a munka világába való átmenet egyéb formáira.
15.
A tanulás említett formáinak – és ezeken belül a nem formális és az informális tanulásnak – a szélesebb körű elismerése és érvényesítése egy olyan integrált erőfeszítésnek is részét kell, hogy képezze, amelynek célja, hogy a tanulási módszereket közelebb hozza a változó piaci helyzethez és a jelenlegi ipari trendekhez.
16.
A dinamikus és alkalmazkodásra képes munkaerőben rejlő potenciál fokozásához arra is szükség van, hogy jobban megértsük az aktív és demokratikus polgári értékek támogatásának fontosságát abból a célból, hogy megteremtsük a kreativitás, a vállalkozói és a polgári készségek erősödésének lehetőségét, mivel e készségek szükségesek a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés kiegészítéséhez, és garantálják a hosszú távú munkaerőpiaci részvételt.
A munkavállalás vonzóbbá tétele 17.
A munka kifizetődővé tételéhez alapvetően fontos, hogy a színvonalas munkából megfelelő jövedelem származzon. Az adóknak és a szociális védelmi intézkedéseknek – ideértve adott esetben a munkához kötött ellátásokat is – megfelelőnek kell lenniük, és következetesen arra kell irányulniuk, hogy helyes egyensúlyt biztosítsanak az aktivizálási intézkedések és a jövedelemtámogatás között, a háztartás keresettel rendelkező második tagja számára is, ez azonban nem veszélyeztetheti a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát.
7
A Tanács következtetései (6885/2017): A 2017. évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás, 2017. március 3.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
5
HU
18.
Egyetemes és célzott intézkedések kombinációjára van szükség, amelyek magukban foglalják a hatékony aktivizálási intézkedéseket, a megfelelő jövedelemtámogatást és a minőségi szociális szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Többdimenziós megközelítést kell elfogadni, amely a tagállamok konkrét társadalmi-gazdasági helyzetén alapuló, rugalmas intézkedéscsomagot tartalmaz.
19.
Az egyéni megközelítés személyre szabott intézkedéscsomaggal hatékony módja lehet a tartós munkaerőpiaci integráció biztosításának. Ez a legjobban olyan integrált megközelítéssel érhető el, amely fokozott együttműködést és koordinációt tesz szükségessé az érintettek, valamint a foglalkoztatási és szociális szolgálatok között, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció révén is. A nemzeti jogszabályok és rendelkezések szintén szerepet játszanak a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiákban, mivel biztosítják azt, hogy ne éljenek vissza a munkaerőpiaci szakpolitikákkal és ösztönzőkkel, ideértve a szociális ellátórendszerekbe beépülő ösztönzőket is. 8
Beruházás a támogatási struktúrákba a munka, a család és a magánélet összeegyeztethetősége érdekében 20.
Minőségi, megfizethető és hozzáférhető gyermekgondozás 9, valamint ápolási-gondozási szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy a munkát vállaló, illetve munkát kereső gondozók – különösen a nők – fizetni tudják a költségeket és legyőzzék az egyéb akadályokat.
21.
Az intézményi és jogalkotási kereteknek segíteniük kell a nőket és a férfiakat abban, hogy össze tudják egyeztetni a munkát a családdal és a magánélettel, és egyúttal ösztönözniük kell a gyermekek és egyéb eltartottak gondozásával járó feladatok egyenlő megosztására. 10
22.
A családbarát intézkedéseket és a rugalmas munkaszervezést – pl. távmunka, rugalmas munkaidő, csökkentett munkaidő vagy megosztott munkakörök – jobban be kell építeni az inkluzív foglalkoztatást előmozdító szakpolitikákba, a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet követően. Ezeknek a szakpolitikáknak biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermekes vagy más eltartottakról gondoskodó munkavállalókat a munkáltatók ne részesítsék hátrányban.
8 9 10
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások (7. iránymutatás). Ide tartozik a kisgyermekkori gondozás és az iskolás korú gyermekek ellátása is. COM (2017) 252 final, 2017.4.26., „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására”
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
6
HU
23.
Az európai strukturális és beruházási alapokat és az ESBA-t célirányosabban lehetne felhasználni többek között arra, hogy a tagállamok ápolási-gondozási szolgáltatásokat és gyermekfelügyeleti létesítményeket tudjanak biztosítani, amelyek megkönnyítenék a munka és a magánélet összeegyeztetését a szülők és gondozók számára.
A munkaerőpiacok és a szociális párbeszéd 24.
A munka kifizetődővé tételének feltételét képezi az olyan, tisztességes munkakörülményeket biztosító munkaerőpiaci megoldások rendelkezésre állása, amelyek: i. összeegyeztethetők az egységes piac megfelelő működésével és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságával, ugyanakkor tiszteletben tartják a nemzeti munkaerőpiacok kialakult gyakorlatát és a szociális partnerek autonómiáját; ii. a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlatokkal összhangban megfelelő bérszintet biztosítanak; iii. a munkaerőpiaci megoldások különböző típusaira egyaránt kiterjednek; iv. előmozdítják az egyenlő esélyek és a munka mindenki számára való biztosításának elvét; és v. hozzájárulnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jólétéhez.
25.
Az innovatív foglalkoztatáspolitikák hatékonysága szempontjából fontos, hogy a munkavállalóknak elegendő, adekvát és hozzáférhető tájékoztatás álljon a rendelkezésére a munkakörülményekre vonatkozóan.
26.
A párbeszédet folytató szociális partnerek kulcsszerepet töltenek be a munka kifizetődővé tételét célzó szakpolitikáktól várt eredmények valóra váltása szempontjából azáltal, hogy hozzájárulnak a foglalkoztatáspolitikák kialakításához és végrehajtásához szükséges megfelelő keretfeltételek megteremtéséhez, többek között a munkaerőpiaci átmenet kihívásával szembesülők támogatását célzó intézkedések terén.
FELSZÓLÍTJA A TAGÁLLAMOKAT, HOGY: 27.
erősítsék meg nemzeti reformprogramjaikban az Európa 2020 stratégia, a foglalkoztatási iránymutatások, a közös foglalkoztatási jelentés és e következtetések alapján kialakított prioritások és célok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket, hathatós szakpolitikai intézkedések útján biztosítva egyúttal az országspecifikus ajánlások végrehajtását;
28.
szakpolitikáik kialakítása során vegyék figyelembe a foglalkoztatási teljesítményfigyelő, a szociális védelmi teljesítményfigyelő, valamint a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság multilaterális felügyeleti munkája eredményét;
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
7
HU
29.
saját nemzeti körülményeikhez igazítottan tegyenek aktív lépéseket a munka kifizetődővé tételére irányuló szakpolitikai reformjaik megerősítésére, és e célból olyan megközelítést alkalmazzanak, amely az aktív befogadáson alapul, ugyanakkor olyan módszerrel növeli a munkavállalási ösztönzők támogatását, amely csökkenti a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket;
30.
saját nemzeti körülményeik keretei között támogassák a készségek megszerzésével, az átképzéssel, valamint az értékek és a tudás elsajátításával kapcsolatos szempontoknak azon szociális politikai párbeszédbe való beépítését, amely a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák jövőjéről zajlik azon együttes erőfeszítés keretében, amely a legsürgetőbb készséghiányok és strukturális munkaerőhiány kezelését és ezzel egyidejűleg a jobb minőségű, tisztességes és méltó munka és a személyes jólét megteremtését célozza;
31.
saját nemzeti körülményeik keretei között tartsák fenn a megfelelő szintű – a szociális eredményeket javító és fenntarthatóvá tevő – szociális védelmet, olyan, a munkát kifizetődővé tevő megközelítésekkel kiegészítve azt, amelyek elősegítik az aktív munkaerőpiaci részvételt és az inkluzív növekedést;
32.
erősítsék meg az álláshelyek minőségének javítását célzó erőfeszítéseiket, ideértve a megfelelő bérszint és a tisztességes munkakörülmények garantálását. Mindezt olyan úton kell megvalósítani, amely tiszteletben tartja a nemzeti munkaerőpiacokat és a szociális partnerek autonómiáját;
33.
vizsgálják meg az alacsony bérből élő háztartások jövedelmének növelését célzó kezdeményezések lehetőségét, különösen a gyermekes családok vonatkozásában, összhangban a nemzeti gyakorlattal, ugyanakkor tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját is;
34.
saját nemzeti körülményeik keretei között állítsák fókuszpontba a nemek közötti egyenlőségnek, valamint a család és a magánélet munkával való összeegyeztethetőségének előmozdítását – a támogatási rendszerekbe, a szociális szolgáltatásokba és a gondozási szolgáltatásokba való beruházások révén –, a barcelonai célkitűzésekkel összhangban olyan megfelelő stratégiákat elfogadva, amelyek célja a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatása;
35.
erősítsék meg a szociális párbeszédet és működjenek együtt a szociális partnerekkel a szakpolitikák kialakítása és végrehajtása során, biztosítva ezáltal a közös felelősségviselést és a hatékony végrehajtást.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
8
HU
FELSZÓLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT: 36.
hogy tartsa fenn az európai szemeszter keretében a foglalkoztatás és a szociális kérdések számára biztosított megújult figyelmet, és folytassa az Európa 2020 stratégia konkrét szakpolitikai ajánlásokká alakítását az Unióban élők munka- és életkörülményeinek javítása céljából, tiszteletben tartva ennek során a tagállami hatásköröket;
37.
hogy a lehető legteljesebb mértékben használja ki – újabb jelentéstételi követelmények előírása nélkül – a foglalkoztatással, a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos nyomon követési mechanizmusok kínálta lehetőségeket, és egyúttal támogassa a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását a hatékonynak bizonyult reformokról és az innovatív megközelítésekről, kifejezetten a munka kifizetődővé tételével kapcsolatos megközelítéseket állítva a középpontba.
FELSZÓLÍTJA A FOGLALKOZTATÁSI BIZOTTSÁGOT és a SZOCIÁLIS VÉDELEMMEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGOT: 11 38.
a Bizottsággal együttműködésben foglalkozzanak a többoldalú felügyelettel és a bevált gyakorlatok különböző szakpolitikai területek közötti cseréjével, alapul véve a meglévő tematikus elemzési kereteket, mindenekelőtt a munka kifizetődővé tételét célzó stratégiák kialakítását és végrehajtását célzó hatékony szakpolitikák kapcsán;
39.
a munkaerőpiaci részvétel javítása érdekében fordítsanak kiemelt figyelmet a foglalkoztathatóságra, a jövedelemtámogatás, az aktív befogadás és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás közötti összefüggésre, valamint a munkavállalási ösztönzőkre, és ezeket a munkaprogramjaiknak megfelelően kezeljék elsődleges feladatként.
11
A Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az elnökség során tartott ülésein egyeztetett a munka kifizetődővé tételével kapcsolatos kérdésekről.
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
9
HU
HIVATKOZOTT DOKUMENTUMOK Tanács - A Tanács következtetései a 2017. évi éves növekedési jelentésről és közös foglalkoztatási jelentésről: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás, 2017. március 3. - Tanácsi következtetések: Válasz a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért” tárgyú bizottsági dokumentumra, 2016. június 16. - A Tanács következtetései az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztéséről, 2017. március 3. - A Tanács ajánlása a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról, 2016. február15. - A Tanács következtetései – Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: integrált megközelítés, 2016. június 16. - A Tanács következtetései: „A nők és a szegénység”, 2016. december 8. - A Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentése (2017). Bizottság - A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására”. COM(2017) 252 final. - A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Új európai készségfejlesztési program”. COM(2016) 381 final. - Európai Bizottság, A munka kifizetődővé tétele: tanulmány/kutatási feljegyzés, (Making Work Pay: A Conceptual Paper/Research Note) 3/2016. Egyéb
- Az Unió helyzete (2016): Úton egy jobb Európa felé – amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot (Towards a better Europe - a Europe that Protects, Empowers and Defends). – Szociális védelemmel foglalkozó bizottság, Éves jelentés (2016).
10452/17
mlh/OL/kk DG B 1C
10
HU
