1 fıre jutó GDP alakulása

Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete, folyamatai, különös tekintettel az innovációs tevékenységre

Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzetét az adóbevallások tükrében az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal szakemberei évente elemzik, és a TOP 100/50 kiadványokban megjelentetik. A megyei kereskedelmi és iparkamarák gazdasági folyamatokról, az azokat erısítı vagy gyengítı körülményekrıl adnak számot tapasztalataik, felméréseik és az autentikus adatok elemzése alapján. A KSH adatai szerint a régió 2006-ban 12,3 %-os lakossági részarány mellett a GDP 8 %-át állította elı. GDP EFt/fı/év 2363 1512 1563 1626 1169

Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád A régió teljesítménye az országos átlag 64 %-a.

1 fıre jutó GDP alakulása

eFt/fı

2500 2000

B-A-Z

1500

Heves

1000

Nógrád ÉM Régió

500

Magyaro.

19 95 19 . 96 . 19 97 19 . 98 19 . 99 . 20 00 20 . 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 20 . 06 .

0

év Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Az APEH 2007-es elemzése a régió vonatkozásában az alábbi fı megállapításokat tette közzé:

Míg 1995-200 között a teljesítmény-mutatók a folyamatos leszakadásra utaltak, 20002007 között egy lassú felzárkózási folyamat indult meg, ami elsısorban a növekedési ütem országos átlagot meghaladó mértékében nyilvánul meg. Ez a növekedés megyénként változó, kiemelkedıen magas Heves megyében és alacsony Nógrád megyében.

Ugyancsak jellemzı, hogy a 2007/2006 növekedési index alacsonyabb, mint a 2006/2005 évi. Nettó árbevétel növekedési ütem 125

120

%

115

2006/2005

110

2007/2006

105

100

95 Magyaro

Régió

B-A-Z

Heves

Nógrád

Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

Export árbevétel növekedési ütem alakulása 135

130

125

120 %

2006/2005 2007/2006 115

110

105

100 Magyaro

Régió

B-A-Z

Heves

Nógrád


Hozzáadott érték növekedési ütem alakulása 125

120

115

110 %

2006/2005 2007/2006 105

100

95

90 Magyaro

Régió

B-A-Z

Heves

Nógrád


Az elért eredmények még nem elegendıek a dinamikus fejlıdéshez és a foglalkoztatás növekedéséhez. Foglalkoztatási arány % Munkanélküliségi ráta % Magyarország 50,9 7,4 Észak-Magyarország 44,7 12,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 43,4 13,8 Heves 46,6 11,0 Nógrád 46,4 9,5

Forrás: APEH A munkanélküliségi ráta alakulása 16

13,8

14 12,3

12

12 11,01

11

%

10

8

9,1

7,5

10,6 9,5

2006.

2007.

7,4

6

4

2

0 Magyaro

ÉM régió

B-A-Z

Heves

Nógrád


A társas vállalkozások gazdasági mutatóinak növekedési eredményei 3-5 %-kal haladják meg az országos átlagot, ami kevésbé intenzív, mint az elızı évben, de a lassú felzárkózást jelzi.

Ágazatok tekintetében a gépipar, vegyipar, energiaipar, illetve a kereskedelem a dominánsak.

A vállalti kategóriák között romlott a kis- és középvállalkozások teljesítménye. A 24 ezer adatszolgáltató vállalkozáson belül 101 db nagyvállalat volt, ık az export 84,1 %-át, a hozzáadott érték 60,4 %-át, a külföldi tıke 79,9 %-át mondhatják magukénak, miközben a foglalkoztatottaknak mindössze 30,3 %a talált itt munkát. Jelentısek a különbségek a kistérségek között. Miközben a 8 fejlettebb kistérségben a lakosság 55,4 %-a él, és a kevésbé fejlettebbekben 44,6 %, az árbevétel, hozzáadott érték és a saját tıke 83-84 %-a a fejlett kistérségekben jelenik meg. Jellemzı szám, hogy az egy lakosra jutó hozzáadott érték a fejlett kistérségekben 4,35-ször nagyobb, mint a fejletlenekben. /Fejlett kistérségek: Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Eger, Gyöngyös, Hatva, Salgótarján, Balassagyarmat/

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

84,9

83,4

84,4

55,4 45,3

16,6

15,1

15,6

Lakosság (1.237 Saját tıke Nettó árbevétel Hoé efı) megoszlása (%) megoszlása (%) megoszlása (%) megoszlása (%) Forrás: APEH

Az APEH elemzései (amelyet részletesen a TOP 100 kiadvány tartalmaz) egy nagyon lassú felzárkózási folyamatról számolnak be, amelyet rengeteg belsı feszültség és egyenlıtlenség is jellemez: a kis számú erıs nagyvállalat és a nagy számban mőködı kkv réteg, a fejlett és az elmaradott kistérségek, az egyre csökkenı foglalkoztatott és egyre növekvı inaktív réteg között. A vállalkozások tekintetében különösen tragikus a középréteg hiánya, az erıs kisvállalatok és középvállalkozások fogyatkozó száma, tıkeereje, holott a fejlıdés igazi motorjai ezek a cégek lehetnének.

A vállalati teljesítmények megoszlása jól mutatja a kevés nagyvállalat dominanciáját.

A vállalatok megoszlása méretnagyság szerint, 2007 EGYÉNI KIS B-A-Z HEVES NÓGRÁD É-MO

33915 20860 10923 65698

21645 9757 5280 36682

TÁRSAS KÖZÉP

- ebbıl mikro 12379 9037 4906 26322

NAGY

219 113 58 390

43 28 14 85

ÖSSZES

MINDÖSSZES

21907 9898 5352 37157

55822 30758 16275 102855 Forrás:KSH

Az export megoszlása a régióban

4% 12%

kis közép nagy

84%

Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés Az adózás utáni eredmény+amortizáció megoszlása a régióban

21%

kis közép nagy 11% 68%


Alkalmazotti létszám 2007

30%

kis 47%

közép nagy

23%


Mint látható, a foglalkoztatásban kimagaslóan nagy a kkv-k szerepe, de minden másban a régió kis- és középvállalkozásai elmaradottak. Különösen aggasztó, hogy ez a magyar átlaghoz képest is így van, pedig a magyar vállalkozások teljesítménye, hatékonysága messze alulmarad az EU átlaghoz képest, mint azt a következı táblázat mutatja.

Az EU* és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Megnevezés

mikro

Átlagos méret, fő ő

Egy vállalkozásra árbevétel, E €/vállalkozás

jutó

Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték, E €/vállalk

kis

közepes

KKV ∑

nagy

összes

EU-19

3

19

98

5

1 052

7

Mo.

2

20

97

4

878

5

EU-19

440

3610

25680

890

319020

1550

Mo.

68

1558

7 513

186

84 261

306

EU-19

120

1180

8 860

280

126 030

540

Mo.

8

191

1 257

25

16 929

49

EU-19

9

13

17

12

23

17

Mo.

9

15

16

13

35

22

EU-19

40

60

90

55

120

75

Mo.

4

10

13

7

19

10

EU-19

57

57

55

56

47

52

Mo.

63

67

73

68

59

64

Export aránya az árbevételben

Egy foglalkoztatottra hozzáadott érték, E €/fő ő

jutó

Munkaerő ő költség / hozzáadott érték

Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján

Forrás: MKIK

Mindezek természetesen alapvetıen meghatározzák a vállalatok lehetıségeit a fejlesztésre, az innovációra. Sajnálatos tény, hogy az Észak-magyarországi Régióban a beruházási teljesítmények rendkívül alacsonyak. Egy fıre jutó beruházás 2007

400000

350000

300000

250000

Adatsor1

Ft/fı 200000

150000

100000

50000

0 B-A-Z

HEVES

NÓGRÁD

ÉMO

ORSZÁG

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Ezen belül a vállalkozások beruházási teljesítménye csökkenı tendenciát mutat. Vállalkozások beruházásai 250000

200000

150000 B-A-Z MFt

HEVES NÓGRÁD ÉMO 100000

50000

0 2005.

2006.

2007.

év


Beruházások szerkezete 2007

350000

300000

250000

Épület

200000 MFt

Gép Ültetv Föld 150000

Összesen

100000

50000

0 B-A-Z

HEVES

NÓGRÁD

ÉMO


A beruházások belsı összetételében a technológia csak kevéssé haladja meg az építést, ami egyben azt is jelenti, hogy arányaiban kevés a mőködı cégek technológiai fejlesztése.

Az innováció helyzete Észak-Magyarországon Közismert tény, hogy Magyarország régiói között az Észak-magyarországiban a legalacsonyabb a GDP-arányos K+F-ráfordítás, holott a mőszaki hagyományok, a Miskolci Egyetem és a Bay intézetek lehetıségei alapján kiemelkedıen jó eredményeket kellene produkálni. Megérne egy komoly elemzést az okok és a megoldás vizsgálata.

K+F ráfordítások a GDP %-ában 1994-2006 1,2 BAZ Heves Nógrád Régió Országos

0,8 0,6 0,4 0,2 0 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06

GDP %

1

év Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) kimutatása szerint az 1 millió lakosra jutó szabadalmak száma: EU 27 átlag Oberbayern Bécs Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

106,1 1131,3 180,7 20 9,1 4,2 3,6 2,9 0,8 Forrás: MKIK

Nem ismert, hogy ez az adat melyik évre vonatkozik és az sem, hogy nemzetközi bejegyzéső vagy hazai szabadalmakról van szó. A KSH szerint a régóban bejelentett szabadalmak száma az alábbiak szerint alakult: összes szabadalom

2004 ÉszakMagyarország (Borsod-AbaújZemplén, Heves, Nógrád)

2005

2006

2007

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

–

3

1

21

Heves megye Nógrád megye Összeg

3 – 3

4 – 7

2 1 4

10 1 32 Forrás: KSH

Bárhogy is nézzük, a szám rendkívül alacsony, ami a Miskolci Egyetem és számos ipari vállalat jelenlétét ismerve tragikusnak mondható.

A K+F ráfordítások a régióban rendkívül alacsonyak, akár abszolút értékben, akár GDP arányosan vagy lakosságra vetítve nézzük. K+F ráfordítások 2007

180000 158761

160000

148080

140000 120000

MFt

100000 80000 60000 40000 20000

20446

14819

12916

18983

8373

6072

él -A l fö ld D

És za kAl fö ld

És za kM

él -D D

ag ya r

un á yu ga t-D N

or sz ág

l

nt

un án tú

úl

tú l un án Kö zé pD

Kö zé pM ag

ya ro r

Bu da p

sz ág

es t

0


K+F ráfordítások alakulása 9000000

8000000

7000000

6000000 B-A-Z

5000000 eFt

Heves Nógrád 4000000

össz

3000000

2000000

1000000

0 2004.

2005.

2006.

2007.

év


2007-ben számszerően a K+F ráfordítások a következık voltak:

Ráfordítás, MFt GDP %-ában %

B-A-Z 5.304

HEVES 2.828

NÓGRÁD 241

ÉMO 8.373

ORSZÁG 245.693

0,5

0,5

0,1

0,4

1,0 Forrás: KSH

Az Európai Unió országaiban ezzel szemben a GDP 1,85 %-a került K+F célra felhasználásra. A K+F ráfordítások megoszlása azt jelzi, hogy az alkalmazott kutatások száma több, mint másfélszerese az alapkutatásoknak. A tendencia jó, de még messze nem elegendı.

alapkutatás

ÉszakMagyarország (Borsod-AbaújZemplén, Heves, Nógrád)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye Nógrád megye Összeg

alkalmazott kutatás

Év 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 273 274 289 277 322 335 407 419

105 378

66 1 341

100 1 390

89 1 367

131 453

156 1 492

158 5 570

Forrás: KSH

A K+F foglalkoztatottak számát tekintve ugyancsak a legutolsók között van az ÉszakMagyarországi régió.

181 5 605

K+F foglalkoztatottak szám a 2007 35000

30000

28645 26617

25000

fı

20000

15000

10000

5191

4897 5000 2584

2682

3033

2453

0 Budapest

KözépMagyarország

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld


Különösen riasztó eredményt kapunk, ha a megyék között is összehasonlítást teszünk.

Bu da pe st Ko P m es ár t om Fe -E j é sz r G te yı rg V o rSo esz m pr p ré on m -M os on Va s Za Ba la ra ny Bo So a rs m od og -A y ba T o új -Z lna em pl é H n ev e Já N s sz ó Sz -N Ha grá ab ag j dú d y ol cs k un -B ih -S a za S zo r tm ln ár ok Bá -Be cs reg -K is ku n Bé C k és so ng rá d

1000 lakosra jutó K+F foglalkoztatott

18

16

2

15,67

14

12

fı/1000 lakos 10 8,6

8

6 5,81

4

1,77 2,47 2,17

1,08 1,17 6,35

3,22 4 1,74 2,06

0,74 2,71 1,14 2,05 1,61 1,11

0,3

0

Forrás: KSH adatok alapján saját számítás és szerkesztés

K+F 2007. évi adatai A kutató-fejlesztı helyeken foglalkoztatottak létszáma Kutató helyek száma

Terület Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

K+F foglalkoztatottak

102 60 11 173

Ebbıl: a kutatók, fejlesztık fı

1 513 875 65 2 453

Segédszemélyzet

K+F foglalkoztatottak

Ebbıl: a kutatók, fejlesztık %

1 119 515 34 1 668

190 94 27 311

3,1 1,8 0,1 5,0

3,4 1,6 0,1 5,1

A kutató-fejlesztı helyeken teljes munkaidejő dolgozókra átszámított létszám K+F számított létszám

Terület

Ebbıl: kutatók, fejlesztık

segédszemélyzet

K+F létszám összesen

fı Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

694 410 51 1 155

Ebbıl: a kutatók, segédfejlesztık személyzet %

497 214 29 740

113 68 19 200

2,7 1,6 0,2 4,5

2,9 1,2 0,2 4,3

2,2 1,3 0,4 3,9

A tudományos fokozattal és címmel rendelkezık száma és aránya a kutató-fejlesztı helyeken Akadémiai rendes vagy levelezı tag

Terület

Tudomány doktora kandidátusa

Akadémiai tagok és fokozattal rendelkezık a tudományos kutatók, fejlesztık %-ában

száma Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

10 6 16

59 23 82

384 179 4 567

40,5 40,4 11,8 39,9

A kutató-fejlesztı helyek K+F ráfordításai (millió Ft) Terület Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

K+F költség* 4 697,7 2 570,8 165,5 7 434,0

Beruházás 606,0 257,6 75,2 938,8

K+F ráfordítás 5 303,7 2 828,4 240,7 8 372,8

A kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (szolgáltatások, termelés stb.) költségei nélkül.

A megjelent tudományos mővek száma a kutató-fejlesztı helyeken Terület Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

Magyar nyelvő könyvek és Szakfolyóiratokban könyvfejezetek megjelent cikkek 260 1038 52 346 3 312 1387

Idegen nyelvő könyvek és Szakfolyóiratokban könyvfejezetek megjelent cikkek 57 354 9 157 2 66 513 Forrás: KSH

Az innovációs tevékenység alacsony mértékének lehetséges okai

Az egyik ok nyilvánvalóan a tıkehiány. A nagyvállalatok esetében ez kevéssé igaz, azonban ezek között csak néhányan végzik a régióban a K+F tevékenységüket. A kis- és középvállalkozói körben viszont rohamosan csökken a fejlesztésre fordítható összeg. A fejlesztésre, innovációra fordítható összeg, a hozam (adózás utáni eredmény + amortizáció) régiós szinten mintegy 61 milliárd forinttal haladta meg a 2006 évi eredményt. Ezen belül a nagyvállalati körben a többlet 85,8 milliárd forint, míg a kisvállalkozások esetében 8,2 milliárd forinttal, a közepeseknél 16,6 milliárd forinttal csökkent ez az összeg, vagyis ennyivel kevesebbet fordíthatnak pályázati önrészre, fejlesztésre. Hozam (adózás utáni eredmény+amortizáció) alakulása a régióban , MFt Kis

Közép

Nagy

2006

88.516

59.978

171.732

2007

80.284

43.326

257.524

Különbség

- 8.232

- 16.652

+ 85.792

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a hiány a közép-vállalkozásoknál 14,5 MdFt, a kisvállalatoknál 500 millió Ft volt.

A nagy munkanélküliség mellett is általános a szakemberhiány. Új jelenség, hogy a vállalatok, kutatóintézetek arról panaszkodnak, hogy a frissen végzett mérnökök tudása nem megfelelı. A Miskolci Egyetem vezetıi azzal szembesülnek, hogy a jobb képességő tanulók Budapestre jelentkeznek, míg Miskolcra a kettes, hármas érettségivel rendelkezık, akiknek az alapvetı matematikai ismereteik is hiányosak. Az ok részben a felvételi rendszer Budapestcentrikusságában keresendı, de helyben sem történnek meg azok az intézkedések, amelyek oldanál a problémát (tehetséggondozás, ösztöndíj, induló lakás biztosítás, stb)

A másik gond a megfelelı szakképzett munkaerı hiánya. A szakmunkás-képzésbe kerülı fiatalok az esetek többségében írás-olvasás-szövegértési problémákkal küzdenek, az általános iskolai képzés színvonala rendkívül sokat romlott az elmúlt évtized alatt. A pályaválasztás során a divat-szakmák a preferáltak, amelyekben viszont nem lehet elhelyezkedni. A 2008-tól új összetételben és feladattal mőködı Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság felmérte azon szakmákat, amelyek a gazdaságban jelenleg hiányszakmáknak minısülnek, és döntött ezek kiemelt támogatásáról:

Ács, állványozó Agrárgazdasági gépszerelı, gépjavító Állattenyésztı Autószerelı Bolti eladó

Haszongépjármő vezetı Hegesztı Jármőfényezı Karosszérialakatos Kımőves Mezıgazdasági gépüzemeltetı, Burkoló gépkarbantartó Bútorasztalos Mőanyag-feldolgozó Elektromechanikai mőszerész Pék Elektronikai mőszerész Pincér Épület- és építménybádogos Szakács Épületasztalos Szerkezetlakatos Épületgépészeti csıhálózat- és berendezés-szerelı Szerszámkészítı Erdészeti szakmunkás Üzemeltetı gépésztechnikus Festı, mázoló és tapétázó Vegyipari technikus Gépi forgácsoló Villanyszerelı Géplakatos

Szükséges lépések az innováció növelésére •

Az erıs kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, fejlesztéseik ösztönzése

•

Az innováció nagyobb arányú támogatása, elıleg fizetése a pályázatoknál

•

Jól mőködı kockázati tıke bevonása

•

Tehetséggondozás az általános és középiskolákban

•

A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés és felsıfokú oktatás, kiemelt tekintettel a gyakorlati képzésre

•

Egyetemi oktatók, kutatók érdekeltségi rendszerének megteremtése, megváltoztatása, a bevezetett szabadalmakban való érdekeltség kiemelésével

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete, folyamatai, különös tekintettel az innovációs tevékenységre

Miskolc, 2008. november

1 fıre jutó GDP alakulása

Recommend Documents