hagyományos beszállítás
JIT-elvû beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás
BESZÁLLÍTÓK
minõségellenõrzés
csomagolás
raktározás
FELHASZNÁLÓ
szállítás
árubeérkezés
minõségellenõrzés
raktározás
elsõ mûvelet a felhasználónál
1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása
2. ábra A JIT-elvű anyagellátás megválasztásával szemben támasztott követelmények a felhasználóknál és a beszállítóknál
3. ábra A JIT-elvű anyagellátásból származó előnyök a felhasználóknál és a beszállítóknál
JIT-elvű gyártás és beszerzés építőelemei 1. építőelem integrált információfeldolgozás
2. építőelem gyártásszegmentálás
3. építőelem termeléssel szinkron beszerzés
minőségellenorzési stratégia
üzemi adatgyűjtés
technológiai és átállási idő minimalizálása termékegységesítés, változatszámredukálás
képzés, bérezés gyártási stratégiák
4. ábra A JIT-koncepció elemei
A termékcsoport
1. beszállítás
1. beszállítás
2. beszállítás
B termékcsoport
2. beszállítás
A1
B1
A2
B2
3. beszállítás 3. beszállítás
A11
A12
A13
A21
A22
A23
5. ábra
B11
B12
B13
B21
B22
B23
Rendelési feladás kezdete
Beszállítás kezdete Beszerzés
Rendelési idő
Hagyományos gyártás Alkatrészgyártás
Kiszállítás Szerelés
Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje
Szereléssel szinkron alkatrészgyártás
Rendeléstől számított átfutási idő
Rendelési feladás kezdete
Beszerzés
Rendelési idő
Alkatrészgyártás
Kiszállítás
Szerelés
Gyártási átfutási idő
Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő
Rendelési feladás kezdete
Termeléssel szinkron beszerzés
Beszerzés
Alkatrészgyártás
Kiszállítás
Szerelés
Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő
6. ábra A megrendelés feladás, beszállítás, átfutási idők alakulása különböző gyártósorok esetében
szállító
törzsadatok: - szállító - konstrukció - változások - felh. hely - ár - minõség
folyamatos
szállítási szám: részszám mennyiség idõ
csere esetén
aktuális
szállító
törzsadatok: - szállító - konstrukció - változások - felh. hely - ár - minõség
folyamatos
7. ábra Lehívási rendszer, termeléssel szinkron beszerzés esetén
beszállító
komm. eszköz
megrendelõ Hagyományos megoldások
- telex - telefax - teletext
Párhuzamos tervezés
Tervezõ tábla
Tervezõ tábla
- telex - telefax - teletext
BTX kapcsolat
automatikus feldolgozás lehetõsége
automatikus feldolgozás lehetõsége
BTX
BTX zárt felhasználói kör
PC
Adatállományátvitel
szelektált adatállomány
PC szelektált adatállomány
PC DATEX-P DATEX-L
Számítógépek kommunikációja DATEX-P DATEX-L
nagyszámítógép
csatoló számítógép
csatoló számítógép
nagyszámítógép
8. ábra Információfeldolgozás folyamata a beszállító és a felhasználó között
A JIT-elvű beszállítás feltételeire vonatkozó matematikai modellt az alábbi ábra segítségével ismertetjük. Ahol TT termelési terv rendelkezésre álló időpontja, TR rendelési időpont, QR rendelési mennyiség, QRR pontosított rendelési mennyiség, QT tényleges mennyiség, t RE rendelés előkészületi idő, tS szállítási idő, TK termelés kezdetéig eltelt idő, ϑ felhasználási idő. Q
∆Q E 2
∆QE1
QR
tτ
QRR
QT
t RE
TT TR
q
tS
t0
ϑ
t
TK
9. ábra A JIT-beszállítási ütemidő meghatározása
A JIT feltétele, hogy TK − TT > (t RE + t S )
A beszállítónként pontosítható mennyiség: q ' = q ± ∆q B 0 , q =
QT n
ahol ∆qB 0 a megengedett eltérés. A mennyiség pontosítás időállandója: τ 0 = t S + tτ
ahol tτ a mennyiség pontosítás megadási időpontja és a beszállítás soron következő járatának megkezdési időpontja között eltelt idő. A tervezett felhasználások követési ideje: t0 =
ϑ n
Az elméleti beszállított mennyiség: q' =
∆QE 2 QRR + ∆qi , ∆qi = ± ± ∆q B n n
ahol ∆q B egy beszállításra jutó korrigálandó mennyiség és ∆q B ≤ ∆q B 0 .
A JIT feltétele, hogy
t0 = t B 0 vagy
t B0 = k ⋅ t0 , ahol tB0 a beszállítási ütemidő. A
JIT-elvű
beszállításnál
a
beszállítási
ütemidő
optimalizálására szolgáló célfüggvény egy költségfüggvény:
K = KV + K S + K R + K H , KV -
vásárlási költség,
KS -
szállítási költség,
KR -
raktározási költség,
KH -
hiányköltség.
Ahol a vásárlási költség a mennyiség és a rendelési idő; a szállítási költség a mennyiség, a járatszám; a raktározási költség a mennyiség, a termékegységre vonatkoztatott érték, a termék fajlagos raktározási költsége és az ütemidő; a hiányköltség pedig a piaci versenytényező, a termékegységre vonatkoztatott
érték,
a
mennyiség,
az
előrejelzés
bizonytalanságának és az ütemidőnek a függvénye. Ezen összefüggések ismeretében a célfüggvény minimalizálása révén az optimális ütemidő meghatározható.
Általában a következő alkatrészeket célszerű a JITelvű beszállításba bevonni: − nagy térfogatú alkatrészek, − nagy értékűek, − nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, − sokféle terméknél fordulnak elő, − kicsi a beszerzés kockázata, − rövid a gyártási idő a beszállítónál, − a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, − saját
gyártásban
készülő
alkatrészek,
szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható.
A JIT-elv alkalmazásának egyik fontos feltétele a beszállítók optimális megválasztása, mely során fontos szerepet játszik a termék ára és minősége, a szállítási határidő betartása valamint a felhasználó és a beszállító közötti távolság. A JIT-koncepció alkalmazásával megváltozott kapcsolatok magas követelményeket partnerekkel
állítanak
szemben.
Az
az
egyes
egymás
üzleti közötti
szükséges szoros kapcsolat csak viszonylag kevés beszállítóval tartható fenn. Az alapanyagok illetve alkatrészek rendelkezésre állásának problémája az esetek nagy részében az aktuális információk hiányára vezethető vissza. Ebből kifolyólag a készletek csökkentése egy megfelelően
kialakított
információs
segítségével valósítható meg.
rendszer
A logisztikai rendszer áttekinthetőségének biztosításához nem csak a vállalaton belüli egységek között kell egy információs rendszert létrehozni, hanem a felhasználó és a be-szállítók között is, hiszen csak így biztosítható a szállítások időben történő lehívása. Az integrált információs rendszer alkalmazásával elérhető az anyag és az információ átfutási idejének csökkenése, a tervezés biztonságának növelése és a kapacitások kihasználtságának növelése.
Többdimenziós beszerzési portfólió a beszerzési típusstratégiák megválasztására
1. dinamikus jelentésköteles készlet, rövid újrarendelési időköz (RI), JIT-elvű beszállítás 2. dinamikus jelentésköteles készlet, közepes RI, JIT-elvű beszállítás 3. dinamikus jelentésköteles készlet, közepes RI 4. statikus jelentésköteles készlet, hosszú RI 5. nincs jelentősége a beszerzési stratégia optimalizálásának
Előrejelzés pontossága
Érték A
B
C
X
- nagy felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás
Y
- nagy felhasználási érték - közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési - közepes előrejelzési - közepes előrejelzési X X X pontosság pontosság pontosság - félig állandó felhasználás - félig állandó felhasználás - félig állandó felhasználás
Z
- nagy felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn.
- közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás
- közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn.
- kis felhasználási érték - nagy előrejelzési X pontosság - állandó felhasználás
- kis felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn.
a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek
10. ábra A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix
JIT beszállítási modellek
beszállítók
beszállítók JIT besz.
JIT besz.
JIT besz. F
F
FR
felhasználó
felhasználó
a)
b)
JIT besz.
felhasználó
közbenső raktár
beszállítók
F
c)
JIT besz. F1
F1 felhasználó
Fr
felhasználó F1
beszállítók d)
e)
JIT besz.
KR F1
KR Közbenső raktár
F1
felhasználó Fr
felhasználó
KR
f)
g)
11. ábra
Fr
Kanban-elvű beszállítás A
következőkben
a
Kanban-elvű
beszállítás
lehetőségét vizsgáljuk különböző felhasználási módok esetén. Ehhez azonban először azt kell tisztáznunk, mit is értünk Kanban alatt. A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt, azt, ahol az adott gyártmány gyártásának első művelete elindul. Az első gyártási munkahelyen jelentkező igény generálja beszállítást.
tulajdonképpen Ideális
esetben
a
Kanban-elvű a
felhasználás
anyagárama időben állandó, azaz stacionér.
qiF
t
Ideális alkatrészigény – időfüggvény Kanban-elvű beszállításnál
Ideális Kanban-elvű alkatrész ellátáshoz meg kell állapítani egy Kanban-készletszintet, amely ha elfogy utántöltésre kerül. Ideális esetben a Kanban-szint és a feltöltés mértéke az i-edik alkatrésznél azonos. Ebben az esetben a készletdiagramot a következő ábra szemlélteti. Látható, hogy a Kanban-szint feltöltése egyenlő időközű beszállítással történhet. R
qB R0
t
t0
Készletdiagram ideális Kanban-elvű beszállításnál
qiF
R
qB F i max
q
R0
= R0 t
t
t0
Kvázistacionér anyagáram és a készletszint időbeli változása
Kvázi stacionér felhasználás esetén a Kanban-szintet meg kell növelni. Ebben az esetben az átlagos készletszint nagyobb lesz. A Kanban-szint feltöltésének egyik megoldása, hogy állandó időközönként változó mennyiség kerül beszállításra.
Instacionér anyagáram esetén is értelmezhető egy korrigált Kanban-szint, ebben az esetben a készlet átlagos értéke jelentősen megnő. qiF
R
qB F i max
q
R0
= R0
t
t t0
Instacionér anyagáram és a készletszint időbeli változása
Instacionér anyagáram esetén a hagyományos Kanban-elvű beszállítás nagy veszteséggel jár, ezért időszakonként változó Kanban-szint bevetésével hidalható át a probléma. qiF
R
t0
t0
t0
R03
qB R01
R01
R03
R02 R02
t
t0
t
t0
t0
Instacionér anyagáram és készletszint időbeli változása periódikusan változó Kanban-szint esetén
Make or Buy döntés filozófiája
Make or Buy döntés lehet: - egy konkét megrendelés esetére, - egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak.
A vásárlást kizáró esetek - A kívánt minőségű áru nem vásárolható, - a kívánt határidőre beszállító nem áll rendelkezésre, - az áru saját fejlesztés, mással való gyártatása üzleti titok betartását hiúsítja meg, - a gyártókapacitás kihasználása prioritást élvez.
A saját gyártást kizáró esetek - A hiányzó gyártóeszköz illetve szakember gárda a szállítási határidőre nem szerezhető meg, - a megkívánt rendelési határidő nem biztosítható.
Make or Buy döntés jelentősége
Make or Buy döntés szükségessége
Make or Buy döntés összehasonlítási szempontjai
A Buy-döntés konzekvenciái a logisztika számára
• nagyobb
követelmények
a
logisztikával
szemben • magasabb diszpozíciós ráfordítás • az üzemen belüli logisztikai struktúra illesztése • raktárak lebontása • több koordinációs ráfordítás • változás az anyagáramban • az üzemen belüli szállítások csökkenése • a minőségbiztosítás újjászervezése
Make-or-Buy analízis során figyelembe veendő kritériumok • az anyag beszerezhetősége • biztonság és gyorsaság • rendelkezésre álló kapacitások •
termelőeszköz
•
szállítóeszköz
•
személyzet
• rendelkezésre álló tőke • minőségi követelmények teljesülése • rendelkezésre álló terület •
termelési
•
logisztikai
• költségalternatívák
Make or Buy döntés költségek összehasonlítása alapján A modell: A vizsgált x alkatrész egy fajta termékbe kerül beépítésre, amelyből n darab került megrendelésre. Saját gyártás költsége x x x x x K S = n S ( k AA + k AG + k AL + k AT + k AB ) + K SF
ahol a termék egy darabjához szükséges x alkatrész fajlagos költségei saját gyártásnál: -
x k AA
alkatrész alapanyagának költsége,
-
x k AG
alkatrész tiszta gyártási költsége,
-
x k AL
alkatrész beszerzéshez és gyártáshoz kapcsolódó
logisztikai költsége, -
x k AT
-
x k AB
az alkatrész szerelés előtti tárolási költsége, az
alkatrész
saját
gyártásából
származó
bizonytalanságból származó átlagos veszteség, -
nS
-
K SF
a saját gyártás esetén kiszállított mennyiség, a saját gyártás esetén szükséges fejlesztés költsége.
Vásárolt alkatrész költsége x x x x x x K V = nV ( k BV + k BT + k BB + k BVE + k BS − k BN ),
ahol a termék egy darabjához szükséges x alkatrész fajlagos költségei vásárlás esetén: x k - BV a kész alkatrész vásárlási költsége, x - k BT a beszállított alkatrész tárolási költsége, x - k BB
a
(minőség,
vásárolt határidő
alkatrész
bizonytalanságából
csúszás
stb.)
származó
veszteség, x k - BVE a vásárolt alkatrész következtében a saját
kapacitás
rosszabb
kihasználásából
származó
veszteség, x - k BS a vásárolt alkatrész beszállítási költsége, x k - BN a vásárolt alkatrész következtében felszabadult
saját
gyártó
kapacitás
jobb
kihasználásából
származó nyereség, - nV a vásárlás esetén kiszállított mennyiség.
Mikor eredményez nyereségnövekedést ( ∆N > 0 ) a vásárlás?
∆N = ( AV − AS ) + ( K S − KV ) Az árbevételt a költségeken kívül az alábbi tényezők befolyásolják: AS = AS (TS ; M S ; nS ) saját gyártás esetén AV = AV (TV ; M V ; nV ) vásárolt alkatrész esetén,
ahol:
TS ;TV átfutási idők, M S ; M V minőségi jellemzők, nS ; nV sorozat nagyság.
AV > AS akkor érhető el, ha: TV < TS és / vagy M V < M S és / vagy
n ≥ nV > nS .
KV < K S x x x x x ∆1 = nS (k AA + k AG + k AL ) − nV (k BV + k BS ) x x ∆ 2 = (nS * k AT − nV * k BT )
x x x x ∆ 3 = nV (k BB + k BW − k BN ) − (nS * k AB + K SF )
Ha
Ha
Ha
∆1 > 0; ∆ 2 > 0; ∆ 3 > 0
∆1 < 0; ∆ 2 > 0; ∆ 3 > 0
∆1 < 0; ∆ 2 > 0; ∆ 3 < 0
és
és
és
∆1 + ∆ 2 − ∆ 3 > 0
∆1 + ∆ 2 − ∆ 3 > 0
∆1 + ∆ 2 − ∆ 3 > 0