1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

MAGYAR TURIZMUS ZRT. – Kutatási Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113. Tel.: (06-1) 488-8710 • Fax: (06-1) 488-8711 E-mail: [email protected] • www.itthon.hu

Budapest, 2013. január 17.

WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International – ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International kutatóintézet éves rendszerességgel végez felmérést a világ 60 országában a 15 éves és annál idısebb lakosság külföldi utazásairól. A World Travel Monitor (WTM) projekt részeként minden októberben a European Travel Commissionnel (ETC) közösen kerül megrendezésre Olaszországban a World Travel Monitor Forum. A kutatás és a konferencia fıbb eredményeit foglalja össze az IPK International trendriportja. A WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi és belföldi utazást tett a világ 15 évnél idısebb lakossága, ami 2,5%-kal haladja meg a 2011-ben tett utazások számát. A belföldi utazások száma 2%-kal 5,77 milliárdra, a kiutazások száma 4%-kal 1,03 milliárdra nıtt 2012-ben. A kutatási eredmények a UNWTO-nak a nemzetközi utazások 3-4%-os növekedését váró elırejelzésével, illetve a 2011-ben készült WTM elırejelzésekkel is összhangban vannak. Az IPK International felmérési eredményei szerint az utazási kiadások világszerte 7%-kal 875 milliárd euróra nıttek 2012-ben. 2013-ra az IPK International a nemzetközi utazások számának 2-3%-os, azaz kismértékő, de stabil növekedését várja, összhangban a UNWTO elırejelzésével. A következıkben ismertetjük az IPK International trendriportjának legfontosabb megállapításait. 1. A kutatásról Az IPK International kutatóintézet éves rendszerességgel végez felmérést a világ 60 országában a 15 éves és annál idısebb lakosság turisztikai célú és ezen belül szabadidıs célú külföldi utazásairól. A World Travel Monitor (WTM) projekt részeként minden októberben a European Travel Commission-nel (ETC) közösen kerül megrendezésre Olaszországban a World Travel Monitor Forum. A konferencián a WTM részét képezı European Travel Monitor (ETM) elıfizetıi vesznek részt. Az IPK International által meghívott nemzetközi szakértık ismertetik a legfrissebb WTM, illetve egyéb, a turisztikai trendek szempontjából releváns kutatási eredményeket. A meghívott elıadók, valamint az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UN World Tourism Organisation, UNWTO) és a nemzeti turisztikai marketingszervezetek kutatói közös gondolkodásának eredményeit foglalja össze az IPK International trendriportja. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon A WTM-felmérés eredményei alapján készült becslés szerint 2012-ben a vizsgált népesség összesen 6,88 milliárd legalább egy éjszakás (külföldi és belföldi) utazást tett, ami 2,5%-kal meghaladja a 2011-ben tett utazások számát. 2012-ben (a rendelkezésre álló adatok alapján készült becslés szerint) a belföldi utazások száma 2%-kal 5,77 milliárdra, a kiutazások száma 4%-kal 1,03 milliárdra nıtt 2012-ben. A kutatási eredmények a UNWTO nemzetközi utazások 3-4%-os növekedését váró elırejelzésével, illetve a 2011-ben készült, 2012-re vonatkozó WTM elırejelzésekkel is összhangban vannak. Az eredmények különösen kedvezınek

1


tekinthetık, hiszen az év során számos negatív hatás (szélsıséges idıjárási események, politikai konfliktusok, gazdasági problémák és emelkedı üzemanyagárak) érte a világ turizmusát. A nemzetközi utazások száma 4%-kal növekedett világszinten, ám az utazáson töltött idı csupán 2%-kal lett hosszabb, azaz az utazások rövidebbek lettek 2012-ben. Az utazási kiadások világszerte 7%-kal 875 milliárd euróra nıttek 2012-ben. (Az egy utazásra jutó összeg 3%-kal, az egy éjszakára jutó költés pedig 5%-kal növekedett 2012-ben.) A világ nemzetközi utazói egyre idısebbek, az 55 évesnél idısebbek aránya az utazók között 23%-ra nıtt, a 15–34 éveseké 35%-ot tett ki, 42%-uk 35–54 éves volt. A nyaralás, kikapcsolódás továbbra is a nemzetközi utazások legfontosabb motivációja (71%) volt, szemben az üzleti utazásokkal (16%) és az egyéb (például rokon- és barátlátogatás) motivációkkal (13%). Világszerte többen utaztak repülıvel, mint autóval vagy más közlekedési eszközzel szabadidıs célú utazásaik során. Világszinten a növekedés egyik motorjának Dél-Amerika tekinthetı, ám a régió forgalmának a korábbinál kisebb mértékő bıvülésére lehet számítani, tekintettel arra, hogy a brazil kiutazások számának növekedése megtorpant. Reményt keltı, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országokban tapasztalt gazdasági növekedés és ennek köszönhetıen az erısödı középosztály növekvı utazási kedve pozitív hatást gyakorol a nemzetközi utazásokra. A két legnagyobb küldıpiac, Észak-Amerika és Európa is növekedést ért 2012-ben, ám ennek mértéke elmarad a fejlıdı országokban tapasztalttól. 2013-ra az IPK International a nemzetközi utazások számának 2-3%-os, azaz kismértékő, de stabil növekedését várja, ami összhangban van a UNWTO nemzetközi turisztikai érkezések számára vonatkozó elırejelzésével (3-4%) is. A növekedési ütemek régiónkénti alakulását az 1. táblázat ismerteti. 1. táblázat A világ régióinak kiutazási trendjei (változás az elızı év azonos idıszakához képest) 2011 2012 2013 (elırejelzés) Világ +5% +4% +2-3% Európa +4% +2% +2% Észak-Amerika* -1% +3% +0% Ázsia és a Csendes-óceániai térség +6% +7% +6% Dél-Amerika** +7% +12% +2% * Az elırejelzés az USA-ra vonatkozik. ** Az elırejelzés Brazíliára vonatkozik. Forrás: IPK International World Travel Monitor 2012 3. Az utazások fıbb jellemzıi Európában A gazdasági és politikai nehézségek ellenére az európai turizmus kedvezı évet zárt 2012-ben, és hasonlóan jó eredményeket várnak a turisztikai szakértık 2013-ra is. 2012. január–augusztus között az európaiak nemzetközi utazásainak száma és költésük egyaránt 2%-kal nıtt a European Travel Monitor adatai szerint, míg a nemzetközi utazásokon eltöltött éjszakák száma nem változott. Az utazás hossza szerint vizsgálva az 1–3 éjszakás utazások száma 10%-kal nıtt, míg a hosszabb utazásoké 2%-kal csökkent, így az átlagos tartózkodási idı 3%-kal rövidebb lett.

2


Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb piaci szegmenset kitevı nyaralás, pihenés célú utazások száma nem nıtt, sıt a tengerparti utazások száma 1%-kal csökkent. Ezzel szemben a városi utazások (city trip) száma 14%-kal, az üzleti utazások száma 8%-kal nıtt. A közeli úti célok egyre népszerőbbek, az Európán belüli, illetve az Észak-Afrikába irányuló (az úti cél távolságát tekintve) rövid utazások száma 2%-kal volt több, mint az elızı évben. Ezen belül a észak-, a közép- és a kelet-európai desztinációk iránti kereslet átlagon felüli mértékben bıvült, a nyugat-európai úti célok iránti érdeklıdés változatlan maradt, ám több dél-európai úti cél népszerősége csökkent. Ezzel szemben az észak-afrikai desztinációkkal: az ide irányuló európai utazások száma 15%-kal nıtt. Az európaiak távoli úti célokba tett utazásainak száma 4%-kal bıvült az ETM adatai szerint, ezen belül az amerikai utazások száma 2%-kal nıtt, az Ázsiába és a Csendes-óceáni térségbe tett utazások száma pedig 8%-kal volt több, mint az elızı év azonos idıszakában. A fı európai küldıországokban eltérı jelenségek figyelhetık meg: az oroszok nemzetközi utazásainak száma 12%-kal haladja meg az elızı évit az erıs gazdaságnak és növekvı jólétnek köszönhetıen, Svájc (+10%) és Norvégia esetében (+6%) pedig az erıs valutaárfolyamnak tudható be a növekedés. Belgium, Ausztria, Svédország és Hollandia kiutazó piaca is jól teljesített, míg Németország, a legnagyobb európai küldıország kiutazásainak száma stagnált a kedvezı gazdasági helyzet ellenére. A britek nemzetközi utazásainak száma közel 1%-kal bıvült a tapasztalt gazdasági problémák dacára, ellenben az olasz és spanyol nemzetközi utazások száma jelentısen csökkent, sokan a belföldi utazást választották. Az IPK International felmérési eredményei szerint a 2013-as kilátások is kedvezıek a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak ellenére, bár a megkérdezettek 36%-a állította, hogy a gazdasági válság befolyásolja a következı egy évre vonatkozó utazási terveit. A következı év során több külföldi utazást tervezık aránya 28%-ra nıtt, ugyanakkor a kevesebb külföldi utazást tervezık aránya is nıtt, elérve a 21%-ot. Összességében az IPK International a nemzetközi utazások számának 2%-os növekedését jelzi elıre 2013-ra, ezen belül Oroszország esetében 9%-os bıvülést várnak, és az Egyesült Királyság (+5%), illetve Németország (+3%) esetében is kiegyensúlyozott növekedésre számítanak. Az IPK International elemzıi az elızı évben regisztráltnál kevesebb nemzetközi utazást várnak a francia, a spanyol és az olasz küldıpiacokon. Az ETM eredményeit az ETC-tagországok beutazó statisztikái is megerısítették: Németország és Hollandia volt a legtöbb európai ország számára a forgalombıvülés fı forrása, emellett Oroszország több desztináció esetében kétszámjegyő növekedést generált. Emellett az erıs dollár, illetve gyenge euró a tengerentúli érkezések számára kedvezıen hatott, több európai desztináció az amerikai, illetve a japán érkezések számának bıvülését tapasztalta, és a kínaiak európai utazásainak száma is megbízhatóan nıtt. Az ETC-tagországok kutatói a nemzetközi turisztikai érkezések számának mérsékelt ütemő, 1– 3%-os növekedését várják Európában. 4. Turisztikai trendek Ázsiától Amerikáig 2012-ben a kiutazások számát tekintve Ázsia (+7%) érte el a legnagyobb növekedési ütemet (2. táblázat), és a 2013-as kilátások még ennél is bíztatóbbak, elsısorban a kedvezı gazdasági kilátások következtében. A megkérdezett ázsiai utazók mindössze 32%-a nyilatkozott úgy, hogy a pénzügyi válság befolyásolni fogja utazási terveiket, míg 68%-uk úgy vélte, hogy a válság nem 3


gyakorol hatást utazásaikra. A felmérésben részt vevı ázsiaiak 29%-a (3 százalékpontos növekedés az elızı felméréshez képest) tervezi, hogy többet fog utazni külföldre 2013-ban, mint az elızı évben, és mindössze 16%-uk (-5 százalékpont) tervezi, hogy kevesebbet fog utazni, 52% pedig ugyanannyi külföldi utazást tervez. Mindezek figyelembe vételével az IPK International szakértıi a régió nemzetközi utazásai számának 6%-os növekedését várja 2013-ra. 2. táblázat Az ázsiai kiutazások alakulása 2012-ben (változás az elızı év azonos idıszakához képest) % Idıszak Ázsia +7% január–augusztus Dél-Korea +6,7% január–augusztus Fülöp-szigetek több mint +10% január–június Hongkong +9,8% január–szeptember India kevesebb mint +5% január–június Indonézia több mint +10% január–június Japán +13,7% január–szeptember Kína +20% január–június Malajzia kevesebb mint +5% január–június Szingapúr +4,1% január–július Tajvan +5,8% január–szeptember Thaiföld több mint +5% január–június Forrás: IPK International World Travel Monitor 2012, másodlagos adatközlés (WTM, JTB, statisztikai hivatalok, újságcikkek stb.) A japán kiutazásokat továbbra is erıteljesen befolyásolja a külsı tényezık kedvezıtlen alakulása, ám a japán utazók ennek ellenére meglehetısen optimisták 2013-mal kapcsolatban. Az IPK International Asian Travel Monitor kutatás szerint mindössze 28% (-5 százalékpont) utazásait fogja befolyásolni a válság, a megkérdezettek 21%-a több külföldi utazást tervez a következı egy év során, mint az elızı évben, 54%-uk pedig ugyanannyi utazást tervez. Figyelemre méltó, hogy 2011-ben még az elızı évhez képest kevesebb utazást tervezık közül 2012-ben már sokan úgy nyilatkoztak, hogy egyáltalán nem fognak külföldre utazni. Mindezeket összegezve az ATM 3%-os növekedést jelez elıre a japán kiutazó piac esetében. A kínai kiutazásokkal kapcsolatban még optimistábbak az elemzık, az ATM adatai alapján 12%-os növekedést várnak, mivel a megkérdezett kínaiak 38%-a (+4 százalékpont) több külföldi utazást tervez 2013-ban, mint az elızı évben, 49% (+2 százalékpont) ugyanannyit, 12% (-3 százalékpont) számít kevesebb külföldi utazásra, és mindössze 2% (-1 százalékpont) nem tervez külföldi utazást. Az egyéb ázsiai kiutazó piacokon vegyes trendeket tapasztaltak a kutatók. Dél-Koreában és Tajvanon lanyhul a kereslet, és csökken a fogyasztói bizalom, aminek következtében az utazók a kedvezıbb árú desztinációk, például Délkelet-Ázsia felé fordulnak. Ezzel szemben Hongkongban a kedvezı gazdasági helyzetnek és az erıs fogyasztói bizalomnak köszönhetıen az utazók új desztinációk iránt is elkezdtek érdeklıdni, illetve újra felfedezik a régión belüli külföldi úti célokat is. A World Travel Monitor adatai szerint Észak-Amerikában a nemzetközi utazások száma 3%-kal nıtt, ezen belül a közeli úti célokba irányuló utazások száma 1%-kal csökkent, a távoli desztinációkba történı utazásoké pedig 3%-kal nıtt. Az Amerikai Egyesült Államokban a turisták utazási terveit egyértelmően befolyásolta a kedvezıtlen gazdasági helyzet, a magas 4


munkanélküliség és a gazdasági helyzettel kapcsolatos bizonytalanság. A megkérdezettek 52%-a (+6 százalékpont) szerint a pénzügyi válság hatással lesz utazási terveire a következı egy év során. A nemzetközi utazásokat elıreláthatólag kevésbé érinti a kedvezıtlen helyzet, mint a belföldi utazásokat: a megkérdezett amerikaiak 23%-a (+2 százalékpont) több külföldi utazást tervez a következı egy évben, mint az elızı egy év során, 37% (+6 százalékpont) ugyanannyi, 26% kevesebb külföldi utazást tervez, míg a külföldi utazást nem tervezık száma 7 százalékponttal 14%-ra csökkent. Mindezek figyelembe vételével az IPK International az amerikai nemzetközi utazások esetében stagnálásra számít 2013-ban. 2012-ben Dél-Amerikában a nemzetközi utazások száma rekord mértékben, 12%-kal nıtt, elsısorban a brazilok (évek óta dinamikusan bıvülı számú) utazásainak köszönhetıen. A jelentıs növekedés hátterében Brazília esetében a gazdasági növekedés, a magasabb elkölthetı jövedelem és az erıs valuta áll. (Ennek köszönhetıen a belföldi turizmus is erıteljesen, 2007 és 2011 között évi 18%-kal bıvült.) A brazil turisták számára a legfontosabb külföldi desztinációk az Amerikai Egyesült Államok és Európa. 2010-ben a nemzetközi turisztikai kiadások 50%-kal, 2011-ben további 30%-kal 16 milliárd dollárra nıttek. 2012-ben ezt a szintet szeptemberre elérték a brazilok turisztikai kiadásai, ezzel a nemzetközi turisztikai kiadások világrangsorában a 12. helyre lépett elıre ez a piac. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy a magas költést a brazil reál gyengülése veszélyeztetheti. A következı egy év utazási terveit mindenképp befolyásolja a pénzügyi válság: a WTM eredményei szerint a brazilok 45%-a vélekedett így. A következı év során több külföldi utazást tervezı brazilok aránya az egy évvel korábbi 42%-ról 29%-ra csökkent, a kevesebb külföldi utazást tervezık aránya 31%-ra (+11 százalékpont) nıtt. Mindezek eredıjeként az IPK International 2013-ra 2%-os növekedést vár Brazília esetében. 5. Fogyasztói trendek a turizmusban A 20. World Travel Monitor Forumon részt vevı szakértık véleménye szerint 2013-ban ugyanazon tényezık fogják befolyásolni a nemzetközi turizmust, mint 2012-ben: a turisták pénzügyi helyzete, a desztinációk által kínált jó ár–érték arány és az úti célok imázsa, illetve stabilitása. Középtávon a mobiltechnológia turizmusban betöltött szerepének további erısödésére, a személyes, más fogyasztóktól származó információk még nagyobb mértékő felhasználására, az utazási blogok és a közösségi oldalak népszerőségének további növekedésére lehet számítani. A turisták egyre egyénibb, autentikusabb élményeket keresnek utazásaik során a szakértık várakozásai szerint. Mindezekkel összhangban a WTM Forum szakértıi részletes tájékoztatást nyújtottak néhány gyorsan fejlıdı turisztikai termék, illetve a közösségi oldalak és az utazási blogok turizmusban betöltött szerepérıl. Az amerikai székhelyő nemzetközi szövetség, az Adventure Travel Trade Association (ATTA) adatai szerint 2009-ben – csak az amerikai és európai nemzetközi utazásokat tekintve – a kalandturisztikai piac forgalma 89 milliárd dollárra tehetı (a légi közlekedési költségek nélkül), a 2009 óta eltelt idıszakra pedig évi 17%-os növekedési ütemet becsülnek. A kalandturizmust széles értelemben definiálja a szervezet, a hagyományosan kalandturizmusként értelmezett, adott desztinációban végzett fizikai aktivitás mellett ide sorolják a kulturális turizmust, amelynek során a turisták egy másik kultúrával kapcsolatos élményeket szereznek, illetve a természeti értékeken alapuló turizmust is. A termék legfontosabb jellemzıjének azt tartják, hogy az emberek kilépnek „komfortzónájukból”, hogy így ismerjék meg jobban saját magukat, illetve autentikus, az életüket átalakító élményeket találjanak. A kalandturizmus hozzájárul a desztinációk fenntartható fejlıdéséhez is, például az ATTA becslése szerint a kalandturisták utazási kiadásaik hozzávetıleg 5


kétharmadát az adott desztinációban költik el, míg a hagyományos, szervezetten utazó turisták esetében ez az arány mindössze 10–15%. Az egészségturisztikai motivációval utazó nemzetközi turisták száma dinamikusan nıtt az elmúlt években, és ez a tendencia megmarad a következı években. Bár kevés megbízható adat áll rendelkezésre az egészségügyi turizmussal kapcsolatban, a legfrissebb becslések szerint forgalma világszinten 40 és 60 milliárd dollár között van, az éves növekedési üteme pedig 20% körüli. Egyes felmérési eredmények szerint a világ lakosságának 3-4%-a utazott már külföldre orvosi kezelés miatt. A WTM adatai szerint 2011-ben az összes európai nemzetközi utazás 2,4%-át, összesen 9,4 millió utazást tettek egészségturisztikai (health & medical tourism) motivációval. 2007 és 2011 között az európaiak egészségturisztikai utazásainak száma 38%-kal, az egészségügyi turisztikai utazásoké 24%-kal nıtt. Az európaiak 53%-a nyilatkozott úgy, hogy elutazna külföldre valamilyen egészségügyi kezelés céljából. Egy 2012-es reprezentatív kutatás szerint a német felnıttek 52%-a elképzelhetınek találja, hogy külföldre utazzon orvosi kezelésre (ide értve a fogorvosi kezeléseket, illetve sebészeti beavatkozásokat). Az egészségügyi turizmus népszerőségének növekedése mögött személyes, pénzügyi, illetve orvosi okok állnak: bizonyos kezeléseket az adott desztinációban lehet megkapni, ott kedvezıbbek a költségei, illetve rövidebb ideig kell rájuk várni. Kapcsolódik az egészségturizmus témáihoz az akadálymentes turizmus is. A European Network for Accessible Tourism (ENAT) becslése szerint a jelenleg világszinten 100 milliárd dolláros akadálymentes turisztikai piac jelentısen bıvülne megfelelı kínálat esetén. Kutatási eredmények szerint csak Európában 80 millió ember él valamilyen fogyatékkal. Ha a kísérıket is figyelembe veszik, akkor a piac potenciális mérete 133 millió fı, világszinten pedig 600–900 millió fı közöttire teszik a piac méretét, azaz hozzávetıleg a világ népességének 10%-ának van szüksége az akadálymentes turisztikai kínálatra. Az európai népesség öregedésével tovább növekszik a mozgásukban, illetve hallásukban vagy látásukban korlátozottak köre, akik ennek ellenére szívesen utaznának. Egyes adatok szerint az amerikai fogyatékkal élık, illetve mozgásukban korlátozottak évente hozzávetıleg 13,6 milliárd dollárt költenek utazásra. Németországban a fogyatékkal utazók által generált forgalmat 2,5 milliárd euróra becsülik, ami a közvetett hatásokat is figyelembe véve eléri a 4,8 milliárd eurót. Német felmérési eredmények szerint a fogyatékkal élık 37%-a az akadálymentes létesítmények hiánya miatt nem utazott. 48% gyakrabban utazna, ha lenne alkalmas kínálat, 60% magasabb utazási kiadásokat is vállalna a jobb akadálymentes lehetıségek fejében. Az ENAT felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság által tervezett új, akadálymentesítésre vonatkozó szabályozás érinteni fogja a turisztikai ágazatot is. Addig is érdekükben állna a turisztikai vállalkozásoknak, hogy az akadálymentesítést az értéklánc minden elemére megvalósítsák (beleértve az internetes csatornákat is), hiszen az akadálymentes turisztikai piac már nem tekinthetı csupán egy szők piaci résnek. A további, részletesebb információkat tartalmazó jelentés a Kutatási Irodán megtalálható, illetve letölthetı a Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalainak Piaci iránytő rovatából, illetve az IPK International honlapjáról (www.ipkinternational.com). További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: 488-8710 Fax: 488-8711 E-mail: [email protected] Internet: www.itthon.hu

6

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

Recommend Documents