AZ ÓKORI HELLÁSZ Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek – a görög vallás − az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög−perzsa háborúk A tehetségfejlesztő foglalkozások 2 óra időtartamúak. A foglalkozások szerkezeti felépítése: 1. Motiválás, ráhangolás a témára – játékos, nagycsoportos feladattal (15 perc) 2. Kiscsoportok kialakítása, feladatmeghatározás, a feladat elvégzése (20 perc) a) Csoportmunka b) A feladat eredményének bemutatása 3. Egyéni feladat meghatározása (15 perc) a) Egyéni feladat elvégzése b) Az elvégzett feladat eredményének bemutatása egyenként 4. Ismeretközlés (15 perc) 5. Villámverseny (15 perc) 6. Internetes feladat megbeszélése – otthoni munka előkészítése (5 perc) 7. Játékos feladat – a foglalkozás értékelése és zárása (5 perc)
AZ ÓKORI GÖRÖG VILÁG, AZ ÓKORI HELLÁSZ ─ 1. tehetségfejlesztő téma A foglalkozások szerkezeti felépítése: 1. Motiválás, ráhangolás a témára – játékos nagycsoportos feladattal (20 perc) 2. Ismeretközlés (20 perc) 3. Forráselemzés (20 perc) a) Három csoport kialakítása b) Forrásanyagok, feladatlapok kiosztása c) A feladat elvégzése (8 perc) A megoldás bemutatása (10 perc) Pontszámok beírása (2 perc) 4. Egyéni feladat meghatározása (10 perc) a) Egyéni feladat elvégzése b) Az elvégzett feladat eredményének bemutatása egyenként 5. Villámverseny (10 perc) 6. Internetes feladat megbeszélése – otthoni munka előkészítése (10 perc)
A görög történelem hajnalán Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó Teljes forrásmegjelölés szükséges!!! Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem I. Görög történeti chrestomathia (Szerk. Borzsák István) Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék R. Graves: Görög mítoszok Középiskolai Történelmi Atlasz
Törzsanyag Fogalmak (magyar kifejezések) palotagazdaság akháj fellegvár uralkodói háztartás lineáris A írás lineáris B írás Évszámok Kr. e. 3000−1150. Kr. e. XVI−XIII.sz. Kr. e. 1450 körül
Fogalmak (idegen kifejezések) minósz mitológia labirintus küklopikus falak Mediterráneum hellének akropolisz Személyek Földrajzi helyek Homérosz Hellász Heinrich Schliemann Balkán-félsziget Minósz Égei-tenger Daidalosz, Ikarosz Kis-Ázsia Minótaurosz Kréta Párisz Knósszosz Helené Mükéné Trója
Tehetséggondozási anyag Fogalmak (magyar kifejezések) bikakultusz bronzkor
Évszámok Kr. e. 3000−2100. korai minószi periódus Kr. e.2100−1580. középső minószi periódus Kr. e. 1580−1200. késői minószi periódus Kr. e. 2200−1900. Az akhájok bevonulása a Balkán-félsziget déli részére
Személyek Agamemnon Hektor Thészeusz Ariadne
Fogalmak (idegen kifejezések) Kamaresz-váza phaisztoszi korong labrüsz oikosz helladikus kor megaron vanax baszileusz Földrajzi helyek Mallia Phaisztosz Pülosz Tirünsz
1. Motiválás – ráhangolás (összes idő 20 perc)
A görög föld 1. Előzetes feladat alapján (gyűjtsenek − esetleg saját készítésű − képeket a görög területről), földrajzi és történelmi atlasz segítségével következtetnek a tanulók a térség természetföldrajzi adottságaira, illetve arra, hogy milyen hatással lehettek ezek a tényezők a történelmi fejlődésre. 2. Minden helyes összefüggés 1 pont. A képek bemutatása közben a tanulók egy lapra jegyzik le az összefüggéseket. Például: tengerek→ kereskedelem; magas hegyek→ nem jelentős a földművelés. 3. A kapott pontok beírása a táblázatba. Értékelés/1
Tanuló neve
A görög föld
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Összpontszám
2. Ismeretközlés (20 perc) Korszakok
Gazdaság
Krétai kor Palotagazdaság (Kr .e. III−II. Virágzó kereskedelem Fejlett kézművesség évezred)
Mükénéi kor (Kr. e. XVI−XIII. sz.)
Gazdasági központ: • uralkodói háztartások • fegyveres arisztokrácia birtokai Kézművesség (háztartások) Virágzó kereskedelem Rablóvállalkozások
Társadalom
Államhatalom
Király Városállamok Kereskedői arisztokrácia Közrendűek Házi rabszolgák
Fegyveres arisztokrácia (földbirtokosok) Parasztok: szabadok bérlők Házi rabszolgák
Istenkirályság Főtisztviselők Hivatalnokok
Kultúra Hieroglifák (phaisztoszi korong) Lineáris A írás Lineáris B írás Knósszoszi palota Freskók Szótagírás Kővárak Falfestmények
3. Forráselemzés 1. csoport feladata
„Van bizonyos Kréta, sziget ez, közepében a borszín tengernek, szép dús partját a habok körül öntik; rajta kilencven város, azokban számtalan ember. Nyelve kevert mindnek más és más: ott az akhájok, Ott a vitéz ős-krétaiak, s ott él a küdón nép, S három dór törzs isten-szülte pelaszgoszok is mind. És Knósszosz nagy vára, kilencven évig hol a legfőbb Zeusszal társalgó Mínósz gyakorolta uralmát…” /Homérosz: Odüsszeia/
A képek és a részlet alapján jellemezzétek Kréta gazdasági szerepét! − Milyen funkciója volt a palotának? − Milyen szerepet játszott a hajózás Kréta életében?
2. csoport feladata
„Minósz
királyt szoros barátság fűzte Poszeidónhoz, a tenger istenéhez. Egyszer aztán nagyot vétett pártfogója ellen. Poszeidón ugyanis kérésére egy tengeri bikát ajándékozott neki. Minósz ahelyett, hogy — mint ígérte — feláldozta volna az állatot az istennek, megtartotta magának. Poszeidón ezért a szószegésért úgy büntette meg Minószt, hogy feleségének félig ember, félig bika fia született, az emberevő Minótaurosz. A király Daidalosszal, a híres építésszel hatalmas palotát építtetett a szörny Minótaurosz számára, földalatti kamrákkal, rejtekutakkal. Ez volt a labirintus. Aki egyszer ide került, soha többé nem találta meg a kijárást, és zsákmánya lett a leselkedő Minótaurosznak .(...) Minósz arra kötelezte a görög királyokat, hogy időnként hét ifjút és hét lányt küldjenek a Minótaurosznak áldozatul. Az athéni király fia, Thészeusz kérte atyját, hogy vegyék be őt is a hét ifjú közé. Elhatározta, hogy megöli az emberevő szörnyeteget. A király nagy nehezen beleegyezett, szomorúan búcsúzott el fiától. Thészeusz jelentkezett a királynál, és megmondta neki, hogy meg akar birkózni Minótauroszszal. Minósz nem ellenkezett, tudta, hogy a Minótauroszt ember nem győzheti le, de ha mégis sikerülne, Thészeusz a labirintusból sohasem fog kitalálni. Minósz leánya, Ariadné megszerette Thészeuszt, és titokban egy gombolyag fonalat adott neki. Mikor Thészeusz társaival belépett a labirintusba, a zegzugos folyosókon és szobákon át gombolyítani kezdte a fonalat. Csakhamar rátalált a szörnyetegre, és Athéné segítségével megölte. Így megmentette társait a haláltól, s a fonál mentén megtalálta a kijáratot is.” ???? Forrás? − Ismertessétek röviden a mítosz történetét! − Válogassátok szét a valóságos és a mondai elemeket!
3. csoport feladata „A tenger istene leányának lakodalmára minden istent meghívott, kivéve a viszálykodás istennőjét, aki ezért bosszúból elhatározta, hogy viszályt szít a venlégek között. Így is történt. Amikor az istenek asztalhoz ültek, az istennő aranyalmát dobott az istennők közé ezzel a felirattal: »A legszebbnek«. Azok tüstént összevesztek, kié legyen az alma. Három istennő: Héra, Zeusznak, a főistennek a felesége, Pallasz Athéné, a bölcsesség és Aphrodité, a szépség és szerelem istennője vetélkedett egymással. Végül is a trójai király fiához, Páriszhoz fordultak, döntse el, kié legyen az alma. Héra az Ázsia fölötti uralmat, Athéné bölcsességet, Aphrodité a világ legszebb asszonyát ígérte Párisznak, ha neki ítéli az almát. Párisz Aphroditénak adta az almát. Héra ezért megharagudott Páriszra, és elhatározta Trója pusztulását.
A világ legszebb asszonya a spártai király felesége, a szép Heléna volt. Párisz, bízva az istennő ígéretében, felkereste a spártai királyt, aki nagy vendégbarátsággal fogadta. Párisz azonban rútul visszaélt a vendégjoggal, és elrabolta Helénát. Párisz tette nagy felháborodást váltott ki a görögök között. A görög királyok seregeikkel Trója ellen vonultak.” (görög mítosz) − Ismertessétek a háború kitörésének mitikus magyarázatát! − Mi lehetett a háború kitörésének valóságos oka?
4. Egyéni feladat (10 perc) 5 pont A mondák világát és a valóságot négy név köti össze: Mükéné, Homérosz, Trója, Schliemann. A megadott részlet alapján alakíts ki kapcsolatot! Schliemann nyolcéves korában kapott egy képes történelemkönyvet édesapjától. Az egyik festmény a lángoló Tróját ábrázolta. „Ilyen volt Trója?" − kérdezte. Apja bólintott. „És ez mind elpusztult, és senki sem tudja, hol volt?" − „Bizony, bizony" − válaszolta apja. „Nem hiszem el!" − kiáltott a gyermek Schliemann. „Ha nagy leszek, megtalálom Tróját és a király kincseit." Célja eléréséhez nagyon sok tudásra és pénzre volt szüksége. Rengeteget tanult, s közben próbált pénzt gyűjteni. Dolgozott mint bolti eladó, hajósinas, könyvelő, majd egyre sikeresebb üzletember lett, de egy percre sem felejtette el életcélját. Így ír erről önéletrajzában: „1863 vége felé olyan nagy vagyonnal rendelkeztem, amilyenre még a legvakmerőbb álmaimban sem mertem volna gondolni. Pillanatnyilag minden gondolatomat a pénzszerzés foglalta le, de a pénzt csupán eszköznek tekintenem nagy álmom megvalósításához." Homérosz költeményeivel a kezében indult el megkeresni Trója romjait. Szó szerint követte a hősköltemény tájleírását, és hamarosan egy domb mélyéről először falmaradványok kerültek elő, majd arany-, ezüst- és bronzékszerek, szerszámok és fegyverek. Schliemann megállapíthatta, hogy megtalálta Tróját, és a király kincseinek maradékát, amire nem leltek rá az akháj harcosok háromezer évvel azelőtt. Trója felfedezése világszenzáció lett 1873-ban. Schliemann halála után folytatták munkáját. A régészek kilenc − egymás feletti − várromot különböztettek meg! 5. Villámverseny (10 perc) 10 pont Helyes válasz 1 pont. Hibás válasz –1 pont. − Egy szóval válaszolj! 1. 2. 3. 4. 5.
Kréta legősibb írása: Krétát meghódító görög nép: Szantorini szigete régen: A krétai kultúra központja: Feltárta Mükéné és Trója romjait:
6. A király elnevezése Mükénében: 7. Miatta tört ki a trójai háború: 8. Hőskölteményben örökítette meg a trójai háború történetét: 9. Fellegvár görögül: 10. Félig bika, félig ember alakú szörnyeteg:
6. Internetes feladat megbeszélése, otthoni munka előkészítése (10 perc)
