2009. AUGUSZTUS
4. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM
A török-kori malom újra a dömösieké NOVÁK LAJOS
M
iénk a malom. Jó kimondani, jó közhírré tenni. Régi vágya teljesült ezzel a dömösieknek. Régi vágy, hiszen a „köz” épületérıl van szó még akkor is, ha annak idején magántulajdonként épült. Magántulajdon volt, de a közösséget szolgálta, a közösség fennmaradásáért végezte munkáját. A malom építésekor még a kenyér volt a legfontosabb az élet fenntartása, az élet folytatása szempontjából. Az elsı persze a szellem világa a hitben gyökerezı vallás világa. Ilyeténképpen nyugodtan mondhatjuk, hogy a malom épülete a templom után a második legfontosabb épülete volt a közösségnek. Korunk virtuális világában a kenyér fontossága odaveszett, ma már nem ételben, csak táplálékban gondolkodnak azok, akik „etetik” az embereket. Számokkal és betőkkel jelölt állományjavítók, élelmiszerszínezékek és vegyipari anyagok teszik nagyiparivá az egyszerő kenyeret és egyben feleslegessé a korábban oly fontos malomépületet. Mi azonban mentsük meg az épületet, mentsük meg a malmot, mentsük meg Dömös múltjának egy darabját, Dömös közösségének egyik szimbólumát. Mentsük meg, és szolgálja újra az embereket. Töltsük meg tartalommal, töltsük meg élettel, töltsük meg szellemiséggel. Majd húsz évvel ezelıtt ez a szándék vezette falunk szülöttjét, Vertel József grafikusbélyegtervezı mővészt is, amikor felvetette a malom hasznosításának gondolatát. Az akkori önkormányzat egyetértett az elképzeléssel, pályázott, és nyert is, de valahogy mégsem sikerült igazából megvalósítani és megtartani, sem az
épületet, sem a néhány napig álló kiállítást. Kusza történet az épület elvesztése, de nekünk, több mint tíz év távlatából már nem az a dolgunk, hogy hátrafelé tekintsünk, és azon rágódjunk, hogy miért kell újra megvásárolni az épületet. Persze sokunk igazságérzetét sérti ez. Mint ahogy annak a hárommillió forintnak az inkasszálását is nehéz volt elviselni, ami egy a malom felújítása során, 1997-ben keletkezett, kifizetetlen számla miatt következett be. A tény az, hogy 2009-ben a Dunakanyar Szövetkezet tulajdonában volt az épület, tehát tılük kellett megvásárolni, ha meg akarjuk valósítani Dömös egyik kulturális központját. Márpedig meg akarjuk valósítani. 2007-ben vettem fel a kapcsolatot a Dunakanyar Szövetkezet elnökével, annak érdekében, hogy újra kulturális élet színhelye lehessen a „mi malmunk”. Hosszú távú kulturális elképzelések miatt csak az önkormányzati tulajdonlás jöhetett számításba, azonban az ár és a fizetési lehetıségek tekintetében nem sikerült mindkettınk számára elfogadható és vállalható konstrukciót találni. Természetes az, hogy az elnök úrnak a szövetkezet érdekeit kell képviselnie, mint ahogy az is, nekem az önkormányzat, a falu érdekeit kell képviselnem. Mindezért azt gondolom megérte két évet várni, hiszen az ez évi tárgyalásaink során olyan kompromisszumot sikerült elérni, amely az önkormányzat teherviselı képességét maximálisan figyelembe veszi. Így nyugodt lélekkel terjesztettem a képviselı-testület elé a malom épület magvásárlására vonatkozó javaslatomat. A képviselı-testület megtekintette az épületet, és egyetérté-
sét adta a vásárláshoz, a 99 hónapos, kamatmentes részletfizetési konstrukcióhoz. Az elsı két esztendıben havi 50 ezer Ft, míg utána havi 150 ezer Ft összegben törlesztjük a 12 450 000.- Ft-os vételárat. A falu vagyona egy 140 m2 hasznos alapterülető, mőemlék épülettel gyarapodott. De még ennél is többel, egy lehetıséggel gyarapodott. Lehetıséggel, hiszen Dömös kulturális életének sokszínőbbé tételén kívül, Dömös turisztikai kínálatának bıvítését is lehetıvé teszi a malom épülete. Természetesen mindezt csak egy mőködı malomépület képes elérni, így a mi dolgunk most már az, hogy kidolgozzuk ennek a formáját, és megteremtsük ennek az anyagi hátterét. Kezdetektıl fogva úgy képzeltem, hogy ez a kiállítóhely néhány éven belül önfenntartóvá váljon, lehetıség szerint ne vonjon el önkormányzati forrásokat, mégis a község egyik kulturális szervezı ereje legyen. Hiszem, hogy ez megvalósítható lesz, mint ahogy azt is hiszem, Dömös egy újabb fontos lépést tesz abba az irányba, hogy önálló turisztikai célpont lehessen a Dunakanyarban. Tudom, hogy ennek eléréséhez még nagyon sok minden szükséges, de biztos vagyok abban, hogy minden lépés, ami ebbe az irányba mutat, további újabb lépéseket, ötleteket, megvalósuló fejlesztéseket generál. A Dömösi Mővészeti Napok a malomban vette a kezdetét, a Nézz Rám Dömösi Kortárs Mővészeti Alkotótábor és az ART 9000 kiállításának a megnyitásával. Ezzel az eseménnyel jelképesen is birtokba vették a Dömösiek a község új épületét. Ebben az évben még két kiállítást akarunk megszervezni. Természetesen elsıként Vertel
József munkásságát szeretnénk bemutatni, ez a munka elkezdıdött a család szívesen vette a felkérést. A kiállítás állandó jelleggel, az emeleten kerül bemutatásra. Terveink szerint Szent István napján, augusztus 20-án tartjuk a megnyitót. Az állandó bélyegkiállítás mellett a földszinten rendezzük az idıszakos kiállításokat, bemutatókat. Elıkészítés alatt áll a „Dömösi képek” 2007-ben bemutatott kiállításának felújítása és egy néprajzi, malomtörténeti kiállítás is, amely a Magyarországon használt malomtípusokról ad átfogó képet, a szélmalmoktól a vízimalmokig. Terveink szerint a megnyitását Szent Mihály napjához kötjük. A jövıben azon fogunk dolgozni, hogy a Török-kori malom méltó folytatása legyen a Dömösi Galériának, ahol elıdeink 1976 és 1987 közötti tíz esztendıben évrıl évre izgalmas kiállításokkal lepték meg a dömösieket.
A tartalomból – Képviselı-testületi ülés dióhéjban – Van még remény – Köszönet a résztvevıknek 4. oldal – Kórusnézıben 5. oldal – Dömösi Mővészeti Napok, képriport 6. - 7. oldal – Arcok a faluból Hajdu Imre 8. oldal – Hitélet 10. oldal – Visegrádi programok 11. oldal
2
Dömösi Élet
2009. augusztus
2009. augusztus
Dömösi Élet
3
„Újragombolva” várja a Dunakanyar vállalkozóit a megújult Budakalászi METRO áruház
A
vállalkozók igényeit és a kor követelményeit követı kínálattal és az ezt legjobban bemutató megújult eladótérrel várja partnereit az áruház. Krubl Yvette-tel, a METRO Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetıjével beszélgettünk a megnyitón a változásokról. Mi változott és miért volt rá szükség? Vállalatunk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy folyamatosan a vásárlóink igényei szerint alakítsuk áruházaink megjelenését és termékkínálatát. Nem azt kell kínálnunk, amit a beszállítók el akarnak adni nekünk, hanem azt kell értékesítenünk, amit a vásárlók keresnek. Haladnunk kell a korral, ezért alakítottuk át az elıadóteret, újítottuk meg a termékkínálatot, amelyeket felhasználóbarát módon helyeztünk ki és a profik számára készült csomagolási formákban értékesítünk. Ez biztosítja, hogy a vásárlók ezentúl a sikeres üzletmenetükhöz szük-
séges eszközöket, termékeket egy helyen könnyebben és gyorsabban beszerezhetik a budakalászi METRO áruházban. Be kellett ehhez zárni az áruházat, mennyi kiesését jelentett ez? Szerencsére a zökkenımentes átalakításnak köszönhetıen az áruház egyetlen napra sem zárt be. Miért éppen így alakították át az áruházat? Az elsıdleges cél az volt, hogy mostantól még inkább a professzionális vásárlók igényeit tudjuk kielégíteni, teljes körő megoldásokat kínálva. Ez az új áruházi koncepció már Székesfehérváron bizonyította sikerességét. A koncepció megalkotásának hátteréhez a hazai partnerek viszszajelzései és nemzetközi tapasz-
talatok szolgáltak, az elsıdleges cél a „mindent egy helyrıl: kényelmesen, gyorsan” elv legszigorúbb követése volt. Kiemelne néhány fontosabb változást? A legfontosabb változások közül kiemelkedik a háztartási osztály – hiszen kínálata közel 350 termékkel bıvül –, amely a bejárathoz közel, hangsúlyos helyre került. A fıleg vendéglátósok számára összeállított termékkínálat közvetlenül a gyártótól érkezik, igen jó minıségben és kedvezı áron lesz elérhetı, követve a folyamatosan változó nemzetközi trendeket, újdonságokat, állandó utánpótlással. Összessé-
gében a megnövekedett árukészlettel mostantól az A-tól Z-ig palettán nemcsak termékeket, hanem komplett megoldásokat is kínálunk, partnereink napi szükségleteihez igazodva, legyen az akár egy teljes étterem berendezése, a hozzá tartozó konyha vagy hotelszoba eszközeinek beszerzése, felszerelése. Ezt kiegészítve bıvült a kínálat az irodaszerek, munkaruházat és biztonságtechnika osztályokon is. Újdonságnak számít az áruházban létrehozott Elektro - Gasztro Információs pult, ahol a profi eszközök gyártói igény szerint adnak szaktanácsot, illetve segítenek például a tervezés fázisában is a hivatásos konyhák és üzletek kialakítása során, azonnali kiszolgálást bizto-
sítanak és széles mintadarabválasztékkal segítik a választást. Az elıbb említett változások fıleg az eszközöket érintik, az élelmiszer területen mi változott? A száraz élelmiszerek területe közel 300 négyzetméterrel bıvült, az italok bemutatására szánt eladóterület nagysága – nıtt a kínálat a borok, üdítık és sörök területén –, ezzel együtt bıvült a kínálat a vegyi áruk – profi tisztítószerek – az eldobható háztartási papíráruk, illetve az édesség és konzerv termékcsoportok kínálatában is. Ezen termékcsoportok árukészletének bıvülése elsısorban az élelmiszer kiskereskedık és a vendéglátásban mőködı vállalkozások számára jelent nagy elınyt. (x)
Dömösi Élet
4
Képviselı-testületi ülés dióhéjban SZILÁGYI GÁBOR
J
úlius hónapban 29-én volt képviselı-testületi ülés. A testületi ülésnek összesen öt napirendi pontja volt.
1. A „Változtatási tilalom elrendelésérıl” szóló 15/2007. (XII.20.) Ökt. számú rendelet módosítása érdekében benyújtott egyedi kérelmek – A változtatási tilalom alól ketten kértek felmentést. Finna Gáspár a tulajdonában levı lakóépületet szeretné bıvíteni. Libicz Beáta a tulajdonában levı családi házat szeretné bıvíteni, panzióvá alakítani. A képviselı-testület mindkét kérésnek egyhangúlag helyt adott. 2. Királykúti u. 27-29. számú ingatlanok mögötti 602 hrsz-ú sziklafal helyreállításának megvitatása – Az önkormányzat a sziklafal helyreállítására 11 285 400.Ft-ot nyert a vis maior alapból, azonban a kivitelezésre a legolcsóbb árajánlat is 19 985 406.- Ft volt. Ez azt jelenti, hogy 8 700 006.- Ft mértékő saját erıre volna szükség, amit az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzete nem tesz lehetıvé. Alternatív lehetıségként felmerült, hogy helyreállítás helyett elég lenne egy támfalat építeni a sziklafal elé, ezzel elhárítható lenne a közvetlen veszély. Ebben az esetben viszont vissza kellene fizetni a már elnyert támogatást. Az is tény ugyanakkor, hogy a vis maior pályázaton való részvétel elıtt a kiküldött szakértı által adott költségbecslés majdnem teljes mértékben megegyezik a legolcsóbb árajánlattal. Ennek ellenére a pályázaton nyert összeg ennél jóval kevesebb. A képviselı-testület hosszú vita után többségi szavazással úgy döntött, hogy az önkormányzat tegyen egy kísérletet az elnyert összeg megnövelésére. 3. Esztergom Városi Polgárır Egyesület támogatása – Az önkormányzat eddig is havi 30 000.- Ft-tal támogatta az Esztergom Városi Polgárır Egyesületet. A képviselı-testület úgy döntött, hogy változatlan összeggel tovább támogatja az egyesületet.
4. Schümmerné Dobos Judit egyedi kérelme – Schümmerné Dobos Judit szeretné helyreállítani saját költségén a Királykúti utcai háza mellett a Malom-patak medrét, amit egy korábbi árvíz kimosott. Mivel a patakmeder önkormányzati tulajdon, kéri a tulajdonos, azaz az önkormányzat hozzájárulását. A képviselıtestület megadta a kért hozzájárulást. 5. Egyebek – Tekintettel a nagy turistaforgalomra már pénteken napközben is zárni kellene a sorompókat. – A volt iskolaépületre benyújtott CÉDA pályázatra határidıben benyújtottuk a hiánypótlást, döntés még nincs. – Lassan készülnek a képviselı-testületi ülések jegyzıkönyvei. A jegyzı ígéretet tett rá, hogy legkésıbb augusztus végére behozza a lemaradást. – A felsı buszmegálló tervei készen vannak, a szeptemberi testületi ülésen lehet dönteni a kivitelezésrıl, mert akkorra már ismerjük pályázataink eredményét, és láthatóvá válik, hogy mennyi forrással rendelkezünk erre a célra. Mivel több felvetés nem volt, a polgármester a nyilvános képviselı-testületi ülést bezárta, és zárt ülést rendelt el. A zárt ülésen a képviselıtestület döntött Dr. Kóthy Miklós végleges háziorvosi kinevezésérıl.
2009. augusztus
Van még remény DÉZSI LAJOS
O
któber végén lesz három éve, hogy az Árpád-hídnál, a buszvégállomáson sorban álltam a 18 óra 40 perces gyorsjárathoz. Még szép, de már hővös idı volt. A lány elıttem állt, és egy könyvet olvasott, kb. 20-21 éves lehetett. Ami majdnem mindenkinek feltőnt, nem volt „divatosan” felöltözve, nem voltak a körmei kifestve (látszottak ahogy a könyvet fogta)! A haja is természetes volt, semmi smink, meg „testékszer”. Helyette normális barna bırcipı, fekete szoknya, fehér blúz, világosbarna kardigán, vékony nyakláncon lógott a nyakában egy kereszt, a füleiben ízléses kis fülbevalók voltak. A sor vége felé tartók szinte kivétel nélkül megnézték, a nık nem kis irigykedéssel, pedig némelyik úgy nézett ki, mint egy paradicsommadár! Egyszer csak a sor eleje felıl föltőnt egy vele azonos korú fiú. Az öltözetén minden drága volt, panyókán viselte a zakóját, a kezében igen drága bırtáskát himbált. Amikor odaért a lányhoz köszönt: – Szia, már nagyon régen nem láttalak! A lány fölnézett a könyvbıl, amibe belefeledkezett: – Szervusz! Igen, már három éve, hogy leérettségiztünk! – Hogyhogy, ilyen késın mész haza pénteken? Hol voltál? – kérdezte a fiú, majd folytatta –
Én a tankör-társaimmal szoktam péntekenként sörözni, azért nem jöttem kocsival! – Tudod, én fıiskolára járok, és ilyenkor hétvégén egy szállodába járok dolgozni, mintegy gyakorlatként. Meg vannak velem elégedve, és ha végzek már meg is lesz ott a munkahelyem! – Én a Mőszakira járok, menedzser szakra! De lehet, hogy jövıre Amerikába megyek ösztöndíjjal! Te mi akarsz lenni az életben? – Tudod, a legfıbb célom, hogy jó feleség és anya legyek! – mondta a lány. A fiú erre igazán megdöbbent! A sorban a lány elıtt álló korosodó tanár (elég régóta utaztunk együtt, ismertem már) megfordult, a lányra nézett, hihetetlenül büszke volt, mintha ı nevelte volna!! – De hát ez nem lehet a célod! – mondta a fiú nagyon zavarodottan. – Tudod te, hogy milyen nagyszerő dolog lehet az, ha az ember igazi társ tud lenni? És felkészült édesanya? A fiút megmentette a busz, mert éppen beállt, és az emberek elkezdtek fölszállni. A fiú végig csendben volt, míg az ajtóhoz nem ért. Fölszállt a lány elıtt, és kinyögte: – Szia, én hátra megyek. A tanár úr mellé ültem, megtörölte a szemét a zsebkendıjével, majd halkan azt mondta az orra alatt: – Van még remény!
Sikeresen lezajlottak a Dömösi Mővészeti Napok NOVÁK LAJOS
S
ikeres volt – túlzás nélkül mondhatjuk. Pénteken mintegy 200-250-en, szombaton pedig mintegy 500-600-an vettek részt a különféle programokon. Örülök annak, hogy a Dömösiek úgy gondolták, érdemes összejönni, érdemes beszélgetni, egymásra figyelni, érdemes koccintani, érdemes egy kicsit elfelejteni a mindennapok nehézségeit. Örülök azoknak, akik csak úgy hallottak róla, és eljöttek. Köszönöm a munkáját mindazoknak, akik hittek benne, és a
szervezés fáradtságos munkájában segítettek, és köszönöm azoknak, akik szereplésükkel gazdagították a programkínálatot. Engedjék meg, hogy elfogult legyek, és elıször a dömösi fellépıknek mondjak köszönetet. Különleges élményt nyújtottak. Köszönöm a fellépı Dunakanyar Mazsorett Csoportnak, a Zöld Kendı Énekkarnak, Benkı Dávidnak és zenész barátainak, Fabi Katinak és mindenkinek. A sikerért köszönettel tartozunk az Esztergomi Kistérségi Társulásnak, Benkı Jánosnak, a Kulturális Bizottság tagjainak, az
Összefogás Dömösért Egyesület tagjainak, az óvodásoknak. Végül, de nem utolsósorban az önkormányzat munkatársainak a munkáját is köszönöm, hiszen nélkülük nem tudtuk volna biztosítani a szervezési, mőszaki hátteret, a hajnali takarítást, egyebeket. Szombat éjjel az utolsó program zárultával megnyugodhattunk: nem történt rendkívüli esemény, az idıjárás is pártolt minket és a programok is rendben lezajlottak. Egyszerően jó volt! Búcsúzásként hadd idézzem Bernard Slade színdarabjának címét: „Jövıre veled ugyanitt”.
2009. augusztus
Dömösi Élet
5
Kórusnézıben avagy a Váci Vígalom PÉNTEK LAJOS
T
anulási (ilyen is lehet, akár még ötven fölött is) és közösségerısítı szándékkal elmentünk a Serenus Kórus elıadására, amit a Váci Vígalom nevő fesztivál keretében tartottak. Tanulási
lamban. A fellépı ruházatuk csak véletlen hasonlóság lehet a miénkkel. Nyakukban ott volt a zöld kendı. A közönség nem csak helyiekbıl állt, hanem a környéken lakó, nyaraló, a Váci Vígalom háromnapos rendezvénysorozatá-
különbuszt, a kompot meg egyebeket egyesületünk vezetése állta a tagdíjakból) egy tartalmas kirándulás hangulatához méltóan felváltva énekelve és megbeszélve idéztük fel az élményt. De ezzel még nem fejezıdött be minden: Jött a „harmadik félidı”. Alkalmasabb helyszín híján folytattuk egy kerthelyiségben (ahol sramli szól, ott lehet…).
Karnagyunk vezényletével már nem csak kórusmőveket énekeltünk. A nótaszünetekben megbeszéltük a világ, a mi világunk dolgait, a hekszencsúztól az unokákon keresztül a kórus jövıjéig. Felszabadultan, baráti légkörben. Régi a megállapítás, de most is bebizonyosodott, hogy igaz: A közös élmények megalapozzák, majd erısítik a kapcsolatokat.
BARKÁCS ÁRUHÁZ FATELEP, DUNABOGDÁNY szándékkal, mert ugyan itthon mi vagyunk a legjobbak (nincs más kórus), de nem árt „élıben” is megnézni-hallgatni, hogyan csinálják ezt a nagyok. A Bartók Béla Zeneiskola koncerttermében fellépı 38 tagú vegyeskar ebben a felállásban csak nyolc éve énekel. Tagjainak nagy része zenemővé-
ból csemegézı „vájtfülőekbıl” is. Több helyszínen egymást váltó, különbözı mőfajú elıadások zajlottak. A gyönyörően átépített és utcabútorokkal, virágokkal berendezett fıtér volt az események központi helyszíne. (Fıépítészük 1988-tól Philipp Frigyes, tervezı Szalay Gábor). A
FIGYELEM! MOST GONDOLJON A TÉLRE! HORDOZHATÓ CSERÉPKÁLYHÁK, TŐZHELYEK AKCIÓS ÁRON KAPHATÓK, OTP-HITELRE IS ELVIHETİK! BARKÁCSGÉPEK, BÁDOG, VILLANY, VEGYI ÁRU, TAKARÓLÉCEK, CSAVAROK, SZIGETELİ ANYAGOK
szeti közép- vagy fıiskolát végzett, sıt zenét-éneket tanít. (Itt megpödörhetné bajuszát, és mondhatná egy jó gazda: Szemmel láthatólag Dömösön nincs zenei fıiskola. Pedig kéne!) Az elıadás 50 perces volt, elıször a férfikar, utána a nıi kar adott elı két-két számot, majd együtt énekeltek, magyar szerzık kórusmőveibıl, olykor hat szó-
környezı utcák vendéglátóhelyein mindenhol a városi programokat hirdették, helyi kiadványokat árultak, helytörténeti emléktárgyakat készítettek. És persze sör, bor, üdítık. A tömegnek látszó emberek türelmesek voltak egymással. Jól éreztük magunkat, úgy együtt. Késıbb a kisbuszban, a kompon (Schreck Erika intézte a
CÍM: DUNABOGDÁNY, IPARTELEP KOSSUTH LAJOS ÚT 3. (A FOCIPÁLYÁVAL SZEMBEN) PFEIFER FERENC
6
Dömösi Élet
2009. augusztus
Ízelítı a Dömösi Mővészeti Napok programjaiból
2009. augusztus
Dömösi Élet
7
Dömösi Élet
8
2009. augusztus
Arcok a faluból
Sok szépet kaptam… Beszélgetés Hajdu Imrével, a magyar kötöttfogású birkózóválogatott egykori edzıjével l a faluban valaki, akirıl az a hír járta, hogy olimpiai bronzérmes
É birkózó volt. Gondoltam, ennek utánajárok, hiszen nem terem min-
den fán egy olimpiai érmes sportoló. Azonban úgy jártam, ahogy az a szóbeszéddel már lenni szokott, a valóság ebben az esetben is más, de mindenképpen sokkal érdekesebb, izgalmasabb minden szófia beszédnél. Hajdu Imre valóban birkózó volt, nem is akármilyen, de végül nem sportolóként érte el igazi sikereit, hanem edzıként, többek között a magyar kötöttfogású birkózóválogatott edzıjeként. Vele beszélgettem életérıl, pályafutásáról. SZILÁGYI GÁBOR Honnan indult, hogyan kezdıdött a kapcsolata a birkózással? Hajdúdorogon születtem, onnan kerültem fel Budapestre 1957-ben, és ott is éltem negyven évig. Egyszál egyedül érkeztem a fıvárosba, magamnak kellett boldogulnom. Szakmát tanultam, és mellette sportolni kezdtem, olyan sikerrel, hogy elnyertem a szakma ifjú mestere és a kiváló sportoló címet. Villanyszerelıként végeztem 1960-ban. Ezután technikumba jártam, és erısáramú elektrotechnikus lettem. Késıbb elvégeztem a Testnevelési Fıiskolát is.
Elıször a szakmámban dolgoztam, de aztán, mint élsportoló, sportstátuszba kerültem. Amikor abbahagytam a versenyzést, megszőnt a sportállásom, és energetikusként dolgoztam a Könnyőipari Gépgyártó Vállalatnál 1972-ig, amikor fıállású edzı lettem az MTK-nál. Miért hagyta abba az aktív sportolást? Fiatal koromban 57 és 62 kg-os súlycsoportban versenyeztem, nemzetközi vizekre azonban nem tudtam „kievezni”. Az én súlycsoportomban olyan versenyzık voltak, mint 57 kg-ban Varga János, többszörös világbajnok és olimpiai bajnok. 62 kg-ban pedig Polyák Imre, aki háromszor volt
Levegıben az ellenfél – az ifjú Hajdu Imre „munkában”
olimpiai ezüstérmes, és a negyediket nyerte meg. Nagy ritkaság a sporttörténelemben, hogy valaki négy egymást követı olimpián ott tudjon lenni, és mindannyiszor ott álljon a dobogón. Mellettük én sajnos nem tudtam „labdába rúgni”. Ezért viszonylag fiatalon abbahagytam a versenyzést, és edzı lettem. Pályafutásomat az MTK-ban kezdtem elég nehéz körülmények között, bár még akkor a sportot államilag finanszírozták, és sokkal könnyebb volt, mint ma. Tehát az MTK-ban dolgoztam, elıször utánpótlás edzıként, aztán 1972-ben vezetıedzı lettem. Hogyan került a birkózóválogatott élére? Az 1972-es müncheni olimpia után nagy változások történtek a birkózósportban az edzık és a versenyzık között. Abbahagyták a régi öregek, mint Varga, Kiss Feri, Csatári, új csapatot kellett kialakítani. Hódos Imre volt akkor a kötöttfogású válogatott edzıje, Gurics Gyurka a két fogásnem vezetıedzıje, és fölmerült, hogy edzıváltás lesz. 1973-ban Tatán voltunk utánpótlás edzıtáborban, és akkor Matura Misi bácsi, aki hosszú ideig a Nemzetközi Birkó-
zó Szövetség alelnöke volt és Gurics Gyuri engem javasoltak a kötöttfogású válogatott edzıjének. Így lettem 1973 szeptemberében a válogatott edzıje. Már az MTK-ban elég jó eredményeket értem el az utánpótlás csapattal, a felnıttekkel pedig az NB II-ben bajnokságot nyertünk, és feljutottunk az NB Ibe, és ennek alapján biztosan úgy látták az öregek, hogy alkalmas vagyok a feladatra, és megkerestek engem. Ez eléggé mellbevágó volt, hiszen valójában nem voltak komoly eredményeim versenyzıként, bár korosztályos magyar bajnok voltam, és felnıtt bajnokságban is dobogóra álltam, de nemzetközi szintre nem jutottam el. Edzı se régóta voltam, mindezek ellenére, úgy látszik, fantáziát láttak bennem. Kinevezésem után megkezdıdött az új csapat építése, ami aztán szépen folyamatosan alakult. 1974-ben voltam elıször világversenyen, Madridban az Európa bajnokságon, majd Katowicében világbajnokságon, ezt követte 1975-ben Ludwigshafenben Európa bajnokság, Minszkben világbajnokság, 1976-ban Leningrádban Európa bajnokság, majd a montreali olimpia. Aztán
Dömösi Élet
2009. augusztus
Trófeák a szekrény tetején 1977-ben Bursában Európa bajnokság, Göteborgban világbajnokság. 1978-ban, volt a legeredményesebb versenyünk Osloban az Európa bajnokságon, ahol csapatban másodikak lettünk Románia mögött. Tíz ember utazott ki, ebbıl nyolc pontszerzı volt, hat dobogón állt. Ez nagy meglepetés volt, mert mindig a szovjetek szokták nyerni a pontversenyt, mert hát négy-öt Európa-bajnoki címet szoktak nyerni. Azonban ezen az Európa bajnokságon a románok nyertek, mi lettünk a másodikak, és csak a harmadik helyet szerezték meg a szovjetek. Ezt követte Mexikóban a világbajnokság, itt azonban nem teljesített úgy a csapat, ahogy azt elvárták volna, és ezt követıen – finoman szólva – átrendezıdés volt a sportágban, és ennek során engem lecseréltek. Miért váltották le, hiszen Ön igazán nagyszerő eredményeket ért el a válogatottal? 1978-ban Hegedős Csaba lett az új szövetségi kapitány – aki a 100. magyar olimpiai aranyérmet nyerte 1972-ben Münchenben –, és ı úgy döntött, hogy a klubbeli edzıjével, Müller Ferdinánddal fog együtt dolgozni, és így került sor az én leváltásomra. Akkor azt mondták, hogy ne menjek messze a válogatottól, mert Hegedős Csabának még nincs edzıi tapasztala-
ta, és nem tudni, mennyire lesz sikeres. Ezért aztán felajánlották, hogy legyek szakfelügyelı a birkózó szövetségben. Ehhez nekem nem sok kedvem volt, mert nem szerettem volna íróasztal mellé ülni, én az edzıteremben éreztem jól magam. Ekkor Buda István államtitkár, az OTSH elnöke – akivel egyébként tegezı viszonyban voltunk – azt mondta nekem: „Hajdu elvtárs, ön még fiatalember. Gondolom, a birkózósportban akar maradni, akkor ugye 1980. december 31-ig szakfelügyelı lesz a birkózószövetségben?” Azt válaszoltam: „Ez kristálytiszta beszéd, így lesz.” Hát így lettem 1980 végéig szakfelügyelı. Végül is szívesen dolgoztam ott, jól éreztem magam abban a munkakörben. Hol folytatta ezután? 1980. december 31-én lejárt a szerzıdésem, és akkor a Vasashoz kerültem, ahol négy évig voltam a Vasas birkózószakosztályának a vezetıedzıje. A válogatottban felépítettem egy csapatot, és ugyanaz várt rám a Vasasban is. A válogatott versenyzık zöme a Vasasból került ki, az volt akkor a legjobb magyar csapat. De ott is az történt, ami a válogatottban, a régi nagyok kiöregedtek, abbahagyták a versenyzést, a csapat kiesett az NB Ibıl. Ott is új csapatot kellett épí-
Zászlóerdı a falon
teni. A négyéves ciklus alatt kétszer nyertünk az NB I-ben bajnokságot, egyszer harmadikok, egyszer negyedikek lettünk. Négy év után, 1984. december 31-ével lejárt a szerzıdésem. Addigra már jelentkeztek olyan gondok, hogy egyre nehezebb lett úgynevezett sportállásokat biztosítani a versenyzıknek. Azok a gyárigazgatók, akik ezt eddig biztosították, egyre nehezebben tudták ezt megoldani. Ekkor úgy döntöttem, hogy elmegyek, és átmentem a Honvédba vezetı edzınek. Korábban a Honvéd is az egyik legeredményesebb csapat volt, az olimpiai pontszámok 50-60 százalékát a Honvéd versenyzıi szerezték. Rendszeresen ık nyerték a bajnokságot, de aztán jött egy nagy hullámvölgy, és amikor odakerültem már elég nehéz helyzetben voltak. Így aztán hasonlóképpen jártam, mint korábban már annyiszor, új csapatot kellett építeni. Ez a munka is jól haladt, elsı évben másodikak lettünk a bajnokságban, a második évben bajnokságot nyertünk, tehát rendezıdött a csapat. Sajnos azonban 1989-ben 11 más szakosztállyal együtt a birkózást is megszüntették a klubnál. Nekem is megszőnt az állásom, befejeztem edzıi pályafutásomat, és korkedvezményes nyugdíjba mentem, mivel honvédségi állományban voltam, fıtiszti rangban, ami ezt akkor lehetıvé tette. Hát így nézett ki az én sportpályafutásom. Mindig arra törekedtem, hogy ne legyenek sértıdött emberek a birkózó sportágban, de akárhogy is ragozzuk, én is sértıdötten jöttem el végül. Az életem volt a birkózás, a sport, nagyon szép esztendıket töltöttem a válogatottnál, de utána is megtaláltam a helyem a Vasasban is és a Honvédban is. Mindezt nem tudtam volna végigcsinálni, ha nem áll mellettem egy olyan társ, mint a feleségem. Nélküle biztosan kevesebbre jutottam volna. Hogyan látja a sport helyzetét ma? A sportban a 70-es évekbeli és a mai viszonyok között az a nagy különbség, hogy akkor még komoly pénzekkel támogatták a sportot, ezért aztán voltak eredmények is, és a magyar sportolók szétvitték az ország jó hírét a világban. Ennél jobb reklám nincs. Mára ez megváltozott, sokkal kevesebb jut a sportra, az edzık és a sportvezetık reklám-
9 szerzıdések és szponzorok után futkosnak, hogy fenn tudják tartani az egyesületeket. Ez sajnos az eredményeken is gyakran meglátszik. Azelıtt a sport rengeteg fiatalt kötött le, nem az utcán csellengtek, hanem edzıtermekbe, sportpályákra jártak. A nagy versenyzık példaképül szolgáltak, volt kire fölnézni. Mára sajnos ez is megváltozott, már kevésbé tekintik ıket példaképnek, nem is igen hívják fel rájuk a figyelmet, és ezért is van az, hogy a gyerekek csellengenek, plázákba járnak, vagy a számítógép elıtt ülnek, és a képernyıre merednek, interneteznek sportolás helyett. Ma sokkal kevesebb gyerek sportol. Hogyan került végül Dömösre? Egy kis faluból indultam, Budapestre kerültem, ahonnan kiindulva bejártam a világot ezzel a nagyszerő sporttal, amit birkózásnak hívnak. Azután negyven év elteltével, amikor a gyerekek már kirepültek, úgy döntöttünk, eljövünk egy nyugalmasabb helyre.
Edzıterem a szuterénben Nyugdíj mellett tankönyvterjesztéssel foglalkoztam, és az a cég, amelyikkel kapcsolatban voltam, kiköltözött Dunabogdányba. Így én is naponta kijártam Budapestrıl Dunabogdányba. Akkor végképp megerısödött bennem az elhatározás, hogy eljövök Budapestrıl. Rendszeres hétvégi programunk volt, hogy jártunk házat nézni. Egy alkalommal ajánlották nekünk, hogy nézzük meg Dömöst. Kijöttünk a két unokánkkal, és nagyon megfogott bennünket. Elkezdtünk intenzíven keresni, és 1997-ben megvettük ezt a házat. 1998 júniusára készültünk el a felújítással, és végre kiköltöztünk, így már 11 éve elmúlt, hogy Dömösön lakunk. Nagyon jól érezzük itt magunkat, jó barátokra leltünk ebben a faluban. Visszatértem abba a csöndességbe, ahonnan elindultam.
Dömösi Élet
10
T-bető „Messze jövendıvel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre deről!” (Kölcsey Ferenc: Huszt) DOBOS KÁROLY
M
ai világunkban Magyarországon, ha a gépkocsik hátsó részén bekeretezve ezt a betőt látjuk, tudjuk, hogy egy tanuló vezetı, óvatosabban, minden jelzésre és szabályra ügyelve lassabban halad elıttünk, s megértı mosollyal húzunk el mellette, mint akik már régen túl vagyunk az elsı kilométereken. Mi már több éves vagy évtizedes rutinunkkal szinte reflexbıl közlekedünk, pedig néha nem ártana elıvenni a KRESZ-t, és átismételgetni a leírtakat. Valahogy így voltam én is az elmúlt napokban, amikor Kárpátalján jártam, és rám zúdult a magyar T-örténelem, amirıl sok mindent tanultam, de amibıl sokat is felejtettem, nem beszélve azokról a dolgokról és eseményekrıl, amelyeket nem is tanítottak, mert csak az elmúlt 10-15 évben kerültek napvilágra. Rámzúdult a magyar történelem a honfoglalástól, Rákócziakon keresztül a mai magyar kisebbségi sorsig. Idegen fennhatóság alatt, mégis lépten-nyomon történelmünk nagyjairól és eseményeirıl tudósítottak az elhelyezett emléktáblák, emlékparkok, emlékmővek, melyekrıl messzirıl látható volt a sok piros fehér zöld szalagos koszorú. A magyarlakta településeken, mindenütt megtalálható a "málenkij robot" áldozatainak névsora. A szovjet megszállás alkalmával ugyanis a magyar férfiakat 16 éves kortól 60 éves korig elhajtották a szojvai győjtıtáborba, s onnan tovább a szovjet gulágokba, ahonnan csak nagyon kevesen tértek élve vissza. Így pusztult el a magyar férfilakosság jelentıs százaléka. Maradtak az asszonyok, a gyerekek és az öregek. Mégis a magyarlakta települések élnek, mint ahogy a Kárpátia zenekar egyik énekében hallottuk: "Nem panaszkodik, csak tőr csendesen, várja, hogy hazája keblén megpihenhessen. Annyi év után is szorítja fegyverét, Kárpátalja ırzi még az ısi Vereckét. " Ukrán fennhatóság, épülı új ortodox görögkeleti templomok az útkeresztezıdésekben sok helyen kereszt vagy Szőz Mária szobrok mellett fatornyos magyar református templomok, és az emlékhelye-
ken az ısi magyar T-urulmadár. (Ott felállítják, nálunk le akarják bontani!) A turulmadár vezette az Attila hazáját keresı magyarokat a monda szerint egészen Vereckéig, s ott eltőnt a szemük elıl, mint aki teljesítette feladatát. Hazavezette a magyar népet. A „zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája” kanyargós útjain szorgos ruszin embereket láttunk a hegyi legelık meredek partjain kaszálni szénát győjteni, boglyázni, s tenyérnyi kis burgonyaföldeket, fazsindelyes településeket. Új T-udással bıvült szőkülı agyam, mely szerint a ruszin nép volt az egyetlen szláv népcsoport, akik a „Nagyságos Fejedelem” (II. Rákóczi Ferenc) leghőségesebb követıi és katonái voltak. Az ukrán fennhatóság nem ismeri el ıket kisebbségként, jóllehet ık nem vallják magukat ukránoknak. Legnagyobb nemzeti ünnepüket május 22-én tartják annak emlékére, hogy azon a napon csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. Karácsonykor az ünnepi asztalon még a mai napig is egy plusz terítéket tesznek az asztalra kegyeletbıl a fejedelemnek. Utazás alkalmával az utazó T-anul. Új ismereteket szív magába, tájakat, képeket rögzít fényképekre vagy a szívébe. Emberek, magatartások, hitek és vallások mind-mind más és más, és mégis valójában nagyon hasonló. Mert ahol ember él a földön, ott megjelenik az Álság is, és igyekszik mindent összekuszálni, s ebbıl a kuszaságból lesz a Válság. A gazdasági válságnál nagyobb a morális, erkölcsi válság, halljuk úton, útfélen. Mi a megoldás? Teszik fel a kérdést, és a közgazdászok hosszú tanulmányokban fejtik ki nézeteiket, melyek a gazdaságot ismét normális irányba vezethetik. De mi a helyzet a morális válsággal? A megoldás egy bető: vál-T-ság! Az álság következményeitıl csak a vál-T-ság mentheti meg az emberiséget. Ezt a vál-Tságot Jézus Krisztus fizette ki a vérével helyettem, helyetted, s mindazokért, akik ezt hittel elfogadják. És T-e kedves olvasó hiszed-e, vallod-e, vágyod-e?
2009. augusztus
Búcsú it is jelent ez a szó? Elköszönést valamitıl, valakitıl. De amikor ezt halljuk, nem erre szoktunk gondolni, hanem inkább valami mulatságra, vidámságra. Öröm az, ha valakitıl búcsúzunk? Honnan is származik ez a kifejezés?
egyháztól a szentek jótetteit, és megkapjuk. Régebben ezt üzletszerőbben értették, vagyis 300 nap búcsú annyit jelentett, hogy a tisztítótőzben eltöltendı idı anynyival csökken, mintha 300 napig vezekelnénk, böjtölnénk egyfolytában. Hogy még érthetıbb legyen: Hitünk szerint Isten megítéli az
Annak idején a keresztényeket üldözték. Voltak, akik a hitükért meghaltak, de voltak olyanok is, akiket csak megkínoztak, megcsonkítottak, de életben maradtak. Aztán voltak olyanok is, akik megijedtek, és ahogy lehetett megtagadták a hitüket. De mivel az egyházon kívül nincs üdvösség, kérték, hogy vegyék ıket vissza. A megcsonkított, munkaképtelenek felajánlották, hogy imádkozni fognak értük, hogy visszavegyék ıket az egyházba, cserébe segítsék ıket, hogy ne haljanak éhen. Végül az egyház – a visszaélések miatt – arra az elhatározásra jutott, hogy a közösség kötelessége azokról gondoskodni, akik a hitük miatt váltak nyomorékká, és arra is, hogy ezt nem lehet eladni. Efölött az egyház rendelkezik. Bizonyos ünnepek alkalmával lehetett ezekbıl a kegyelmekbıl részesülni. Ezeket nevezzük búcsúknak. Azok részesültek benne, akik ilyenkor elmentek templomba, elvégezték a gyónásukat, és áldoztak, valamint imádkoztak a pápa szándékára. Olyan ez, mint amikor bankkártyával akarunk pénzt felvenni, és nem kell minden számot beütni, csak a 4-jegyő pin-kódot, hogy mőködjék, vagyis itt sem kell végrehajtani a jótetteket, hanem csak kérjük az
embert tettei alapján. Ha életünkben messze voltunk Istentıl, sok gonoszat tettünk, akkor a kárhozatra kerülünk, ha Jézus útján jártunk, akkor üdvözülünk. Ugyanakkor, ha jót is és rosszat is tettünk, akkor a jótetteink miatt Isten nem fog magától eltávolítani, de a rossztetteink miatt szükség van arra, hogy megtisztuljunk, hogy még tökéletesebben be tudjuk fogadni az İ szeretetét. Ezt az átmeneti állapotot nevezzük a tisztulás állapotának, a tisztítóhelynek. Miután a bőneink következményeitıl itt megtisztultunk, alkalmasak leszünk arra, hogy belépjünk az Isten örök szeretetének az otthonába. A búcsú ettıl az ideig tartó szenvedéstıl szabadít meg. Ezt fel tudjuk ajánlani a halottainkért, és önmagunkért. Más élı emberért nem ajánlhatjuk fel, mert az ember elsısorban a saját életéért felel, aki még él, annak önmagát kell megváltoztatnia. A halottakért azért ajánlhatjuk fel, mert ık már befejezték a kegyelemszerzés idejét, vagyis se jót, se rosszat nem tudnak tenni. Ebben a hónapban két búcsút is ünneplünk: a Szent Fa Kápolna búcsúja augusztus 16-án lesz 12 órakor, a templom búcsúja augusztus 20-án ½9-kor lesz. Mind a kettı alkalom arra, hogy közösen imádkozzunk!
KÁLMÁN ANTAL ATYA
M
2009. augusztus
Dömösi Élet
11
Millenniumi Fesztivál Visegrád Augusztus 19-29. – Kultúrák találkozója a Dunakanyarban Augusztus 19. Ünnepi gálakoncert és tőzijáték a Duna-parton 20:00 A BM Duna Szimfonikus Zenekar és a VPOP Fúvószenekar közös koncertje A program gerincét magyar szerzık mővei alkotják, a fináléra a zenekarok egy meglepetéssel készülnek. A koncert után tőzijáték kb. 21-15-kor. Augusztus 20. Szent István-napi ünnepség a Sibrik-dombon 16:00 Ünnepi mősor: Beszédet mond Pálinkás József a MTA elnöke. Az ünnepségen felavatják a Szent István-kori vármegyeszékhely emlékmővét. A mősorban közremőködik a Kecskés Együttes és Farkas Enikı Augusztus 21. Testvérvárosi napok – bemutakoznak a németországi Obergünzburg, az olaszországi Lanciano, és az erdélyi Parajd települései. 16:00-tól kézmőves foglalkozások és játékok, gasztronómiai bemutatók 17:00 Visegrádi Fúvószenekar 17:30 Obergünzburg Volkstanz-bemutató 18:00 Magellensis kórus (Lanciano) Danza Arte táncbemutató (Lanciano) 19:00 Obergünzburg Fúvószenekara 20:00 Pogdane’ Puve koncert és bál Augusztus 22. Testvérvárosi napok – bemutakoznak a németországi Obergünzburg, az olaszországi Lanciano, és az erdélyi Parajd települései. 16:00-tól kézmőves foglalkozások és játékok, gasztronómiai bemutatók 16:30 Parajdi gyerekek bemutatója 17:00 Visegrádi Énekkar Obergünzburgi Volkstanz-bemutató 17:30 Obergünzburgi Alpenbläser 18:00 Magellensis (Lanciano) Danza Arte táncbemutató (Lanciano) 19:00 Terre del Sud folk-koncert (Lanciano) 20:00 Farkas Zsófi koncert 22:00 Filip Gyuri Band koncert Augusztus 23. Testvérvárosi napok – bemutakoznak a németországi Obergünzburg, az olaszországi Lanciano, és az erdélyi Parajd települései. 16:00-tól kézmőves foglalkozások és játékok 17:00 Bartók Béla Fúvósegyüttes 18:00 Danza Arte táncbemutató 19:00 Rák Béla Combo 21:00 Pumpa Zenekar koncertje Augusztus 24. Dunakanyari napok – vendégeink a Dunakanyar mővészei és együttesei. Délutánonként családi programok és kézmőves foglalkozások. 16:00-tól kézmővesfoglalkozások és játékok 17:00 Szekérszínház: Gyapai Mártony a feleségféltı 18:00 Dunakanyar Fúvósegyüttes térzenei koncertje 20:00 Dunazug együttes táncháza Augusztus 25. Dunakanyari napok – vendégeink a Dunakanyar mővészei és együttesei. Délutánonként családi programok és kézmőves foglalkozások. 16:00-tól kézmővesfoglalkozások és játékok 17:00 Mimikri Bábszínház: A Kismalac és a Farkasék 18:00 Szimultán sakk Kállai Gábor nemzetközi sakkmesterrel 18:30 A Silver Blue gitár duó koncertje 21:00 A dunabogdányi Fakult Egyesület „Én és a kisöcsém”c: musical-estje Augusztus 26. Dunakanyari napok – vendégeink a Dunakanyar mővészei és együttesei. Délutánonként családi programok és kézmőves foglalkozások. 15:00 Écsi Gyöngyi bábos meseelıadása 16:00 Pályi János utcaszínháza 17:00 Erdélyi L: Ada 18:00 Váralja Néptáncegyüttes 19:00 Malom Mőhely Egyesület
20:00 Club Era koncert 21:00 Szegı Csaba Jazz Show Augusztus 27. Visegrádi Négyek napjai – cseh, lengyel, szlovák és magyar együttesek, gasztronómiai és turisztikai bemutatók két napon át 16:00-tól kézmőves foglalkozások és játékok 17:00 Logikai fajátékok-bemutatója - Linka Sándor fajáték-tervezı 18:00 Klonowiaki színház (Lengyelország) 21:00 Figurina Bábszínház: Metamorfózis címő árnyjátékos bemutatója 22:00 Družina (Szlovákia) etnobeat koncert Augusztus 28. Visegrádi Négyek napjai – cseh, lengyel, szlovák és magyar együttesek, gasztronómiai és turisztikai bemutatók két napon át 16:00-tól kézmőves foglalkozások és játékok 17:00 Mézesbábkészítés – a Bábakalács Bábszínház mézeskalácsbemutatója 18:00 Somorjai Versek (Csehország-Szlovákia) koncert 20:00 Kistehén koncert Augusztus 29. Visegrád Millenniumi Ünnepsége – fıvédnök: Dr. Sólyom László Magyarország köztársasági elnöke 10:30 Szabadtéri szentmise – celebrálja Dr. Erdı Péter bíboros-prímás 15:00 Millenniumi Ünnepség – köszöntıt mond Dr. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, beszédet mond Dr. Szőcs Lajos, a Pest Megyei Közgyőlés elnöke, Hadházy Sándor polgármester 19:00 Tőzkerék XT koncert 21:00 Charlie koncert Látogass el az ezeréves város nyárvégi ünnepére! A programok ingyenesek. www.visegrad.hu
Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803 Várjuk olvasóink írásait! Aki úgy érzi, hogy közérdeklıdésre számot tartó mondanivalója, javaslata, kérdése van, írja le, és küldje el nekünk. Bárkitıl elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is, ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különbözı véleményeknek. A beküldött írásokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges nyelvi, illetve helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztı, győlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvetı emberi jogokat sértı vagy trágár, stb. írásokat. Kéziratot nem ırzünk meg, és nem küldünk vissza. Dömösi Élet Kiadja az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület Felelıs kiadó: Takácsné Gyenes Ildikó Felelıs szerkesztı: Szilágyi Gábor Szerkesztıség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztıség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail:
[email protected] Készült a GLOBEPRINT Nyomdában 500 példányban Ingyenes kiadvány. Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Az újság összes eddig megjelent száma a www.domos.hu internetes oldalon olvasható.
[email protected]
12
Dömösi Élet
2009. augusztus
