Természeti értékek a felsőörsi Malom-völgyben A védettségre javasolt területet három völgy tagolja észak-dél irányban a felső szakaszon, amelyek a Malomvölgyi-forrás alatt egyesülnek. A nagy vízhozamú séd (40008000 m3/nap) eróziós munkájának köszönhetően a völgy közel függőleges falú szurdokká válik a forrás túlfolyója és a Szathmári-birtok közötti szakaszon. Lejjebb a Miske-szikla alatti rétnél egyesül a Királykút-völggyel és több száz méteresre szélesedik ki. Ezen a szakaszon füves rétet hoztak létre és tehenek legelnek rajta. A felső szakasz három völgye közül a leghosszabb kb. 10 km hosszú és Veszprémfajsztól indul. Ezen a szakaszon csak időszakos vízfolyások vannak. Csak a forrás túlfolyója feletti kb. 100-200 méter hosszú szakaszon van állandó vízfakadás. A középső völgy jóval rövidebb kb. 4-5 km hosszú és a Vahola-forrás táplálja. Itt kis vízhozamú (400-500 m3/nap) séd formálja a völgytalpat. A legkisebb völgy, amelyet a szomszédos szántók esővize mosott ki, csak pár száz méter hosszú és az év nagy részében száraz. Az észak-dél irányú völgyek általi tagoltsága miatt nagyon változatos növénytársulások alakultak ki a területen. A keleti völgyoldalak napsütésnek jobban kitettek és szárazabbak. Emiatt melegkedvelő és szárazságtűrő fajok jellemzik. Továbbá sokkal több gyepmozaik jött létre ezen az oldalakon. A nyugati völgyoldal viszont árnyéktűrő és vízkedvelő fajoknak kedvez. Itt általában a fák lombkoronaszintje zárt és csak pár helyen nyílik fel kisebb gyepekkel, sziklákkal és törmeléklejtőkkel. A völgytalpak főleg gyertyánban és tölgyben gazdagok, de az utóbbi évtizedek fakitermelő tevékenysége a gyertyános-tölgyes részeket visszaszorította és sajnos ez az erdőtípus nem termelődik újjá. Helyüket magaskórós gyomtársulások veszik át (pl. kanadai aranyvessző, amerikai selyemkóró) és bálványfa csoportosulások. Szerencsére a völgyoldalak növénytársulása jó állapotú, bár kis mértékben feketefenyővel szennyezett. A völgyek közti tetők általában laposak és csak déli irányba lejtenek kis mértékben. Ezeket a részeket főleg cseres-tölgyesek uralják. A szakszerűtlen erdőirtás és az erdei legeltetés nagyobb bokorerdőket hozott létre. A legnagyobb közülük a több hektár területű 5/TI4 erdőtag, amely bokrokkal tarkított szárazgyeppé alakult az elmúlt évtizedekben. A védett növények és állatokra vonatkozó közel féléves terepen végzett kutatómunka eredményeként, a következő megállapításokat tehetjük. Általánosságban igaz, hogy a napsütötte keleti oldalakon, száraz sziklagyep mozaikokon, erdei utak mentén mindenhol megtalálható számos kora tavaszi vagy szárazságtűrő védett növény. A legelterjedtebbek a következők: tavaszi hérics, magyar repcsény, borzas szulák, árlevelű len, selymes peremizs, nagyezerjófű, kisfészkű hangyabogáncs, sulyoktáska, árvalányhaj (2 védett faj is) és az őszi csillagvirág. Árnyékos helyeknek, zárt lombkoronájú erdőknek is vannak gyakori védett fajai. Ezek a bíboros kosbor, madárfészek békakonty, fehér madársisak és a fehér sás. A fehér sás mind a két völgyoldalon nagyon gyakori. Természetesen vannak ritka fajok is területen nagyon kicsi állományokkal. Ilyen a 10/CE2 területen felfedezett keskenylevelű gyapjúsás állomány, amely országos mércével nézve is kiemelkedő természeti érték. Az intenzív állattartás és a források elapadása miatt az országban már csak pár helyen lelhető fel. Ezen a lápos területen fakadó források nem apadtak el a karsztvízszint mesterséges lecsökkentése 1
idején, ami nagyban hozzájárult a faj megmaradásához. Jelenleg csak a vaddisznó-állomány elszaporodása veszélyezteti a fajt, mivel a területet gyakran feltúrják és dagonyákat hoznak létre. Tartós megoldás a faj védelmére csak a terület bekerítésével érhető el. Másik jelentős faj a völgytalpak árnyékos, üde helyeit kedvelő keskenyajkú nőszőfű, amelynek pár tövét sikerült megtalálni a 10/B erdőrészletben. Hazai teljes állománya pár ezer tőre tehető. Kis állományai lehetnek még a völgy felső szakaszain is, de erre nincsenek egyértelmű bizonyítékok (Megjegyzés: 20-30 elvirágzott azonosítatlan nőszőfűt találtunk a 8/B erdőrészletben). Egy másik nagyon ritka orchidea faj a vöth-nőszőfű, amelyre a 9/A erdőrészleten bukkantunk rá. Ennek az országos állománya is csak pár ezres. Jóval gyakoribb orchidea a völgyben a széleslevelű nőszőfű és a kislevelű nőszőfű. Ezek a völgytalpak gyertyános-tölgyesei alatt több helyen is előfordulnak. A kislevelű nőszőfű a ritkább védett fajok között tartják számon, míg a széleslevelű gyakoribb védett növény több százezres országos állományával. A fenti nőszőfű-félékre a zárt lombkoronaszint megbontása és a gyertyános-tölgyesek kivágása jelenti a legnagyobb veszélyt. Középhegységeinkben még előfordul, de sehol sem gyakori a védett piros madársisak. Országos állományát pár tízezer tőre becsülik. A Malom-völgyben az 5/D és a 5/E részeken találtunk pár tövet. Említésre méltó orchidea féle még az ibolyás gérbics, amely a molyhos tölgyes bokorerdőket kedveli. Nálunk az 5/E erdőrészletben még gyakori és május közepén lehet a virágzását megcsodálni. E középhegységi faj országosan nagyon ritka és szerepel a Balatonfüredi Erdő Natura2000 adatlapon is a jelentős egyéb fajok között felsorolva [1]. Ugyanúgy a listán szerepel a malomvölgyi sziklákon és meredek völgyoldalakban még számos helyen nyíló terpedt koronafürt. Ez egy igazi túlélő faj, mert elviseli a nagy hőséget és szárazságot is. Ennek ellenére nagyon ritka faj.
1. ábra Sorbus udvardyana előfordulási helye a Malom-völgyben ( [2] dolgozatból kivéve) A Malom-völgy felső szakaszán a három mellék-völgy találkozása előtti hegyoldal meredek letörésein fedeztek fel az elmúlt években egy nagyon speciális berkenye alfajt (ld. 1. ábra). Máig vitatott, hogy ez a berkenye alfaj sorbus udvardyana vagy tényleg egy új alfaj [2-3]. 2
Most is folynak genetikai vizsgálatok a kérdés eldöntéséhez. Mindenesetre Németh Csaba 2015-ben megjelent angol nyelvű dolgozatában a felfedezett berkenye „felsőörsi berkenye vagy latinul sorbus pelsoensis ”-ként szerepel [3]. Erre a fajra a 8/B és a 8/C területeken találtak rá, de előfordulhat a szomszédos 8/D és a 8/A1 erdőrészletekben is. Az állomány nagysága nem éri el a 100 darabot. A fafaj sérülékenysége miatt indokolt az előfordulás területen és a szomszédos területeken is az erdészeti tevékenység megszüntetése. A Bauer Norbert botanikus egyik legújabb cikkében az alábbiakat olvashatjuk a fajról: „A terület legjelentősebb botanikai értéke azonban egyértelműen a most közölt, jelentős egyedszámú Sorbus udvardyana populáció, amelynek megőrzése érdekében a terület természetvédelmi státuszának megerősítése (fokozottan védetté nyilvánítás, erdőtervek szintjén az érintetlenség elérése) lenne szükséges.” A [2] dolgozatban még szerepel a fehér sás, sárga koronafürt, terpedt koronafürt, szirti madárbirs, fekete madárbirs, bokros koronafürt, erdei margitvirág, dunai berkenye, lisztes berkenye, őszi csillagvirág, fekete zászpa és a dombi ibolya, mint a 8/B és a 8/C területek értékes flóraelemei. Ezek közül a bokros koronafürt déli elterjedésű és a Balaton-felvidék a fő előfordulási helye hazánkban. Végül említésre érdemes fajok még a magyar gurgolya és az erdei ciklámen. Az előbbi fokozattan védett endemikus faj Magyarországon és BFNP bővítési terv terepmunkái során találták rá a Malom-völgy meredek sziklafalai környezetében [4-5], míg az utóbbi egy ritka erdei növény, amelyet a völgytalpakban és vízfolyások mentén észlelték [6-7]. Sajnos az idei terepszemlék során e két értékes faj nem került elő. A védett növényekre vonatkozó listát a saját flóratérképezéseink és az irodalomban talált adatok segítségével állítottuk össze [2-11]. A terület faunáját sajnos kevésbé sikerült megismernünk, mivel a Malom-völgy a kevésbe feltárt területek közé tartozik. Értékes adatokat csak a [4-5] bővítési tervekben és a NÉBIH adattárában [12] találtunk a Malom-völgyre vonatkozólag. Az [5] dolgozatban az alábbiak szerepelnek a rovarokra vonatkozólag: „A Balaton felé futó völgyek számos ritka rovarfaj számára biztosítanak megfelelő élőhelyet. A lepkék közül megemlítjük a kardoslepke (Iphiclides podalirius), a ritka és értékes sziklai fehérlepke (Pieris ergane) és a kis színjátszólepke (Apatura ilia) előfordulását. Az alábbi védett, valamint ritka bogárfajok jelölik a terület értékét: Carabus granulatus (mezei futrinka), Carabus violaceus (kék futrinka), Diachromus germanus (többszínű futó), Sphinginus coarctatus, Enoplopus velikensis (cirpelő gyászbogár), Dorcus parallelepipedus (kis szarvasbogár). A Malom-völgyben bukkantunk rá a ritka vállas keresztespók (Araneus angulatus) hatalmas hálójára.” A fenti listából flóratérképezési munkáink során leginkább a lepkékkel találkoztunk, de észleltük a futrinkák, pattanóbogarak és a szarvasbogarak jelenlétét is. Közelítőleg 30-35 lepkefajt sikerült azonosítanunk, amelyből 15 faj védett. Kora tavasszal legelőször a citromlepkék és a c-betűs lepkék repülését figyeltük meg a völgytalpakban és az gyepeken. Később megjelennek a ritkább védett fajok is, mint a kis lonclepke, kis apollólepke és a sziklai fehérlepke. A kis színjátszólepkével nem találkoztunk, mert az a fák lombkoronáját szereti. Júniusban már találkoztunk kardoslepkével, kis tűzlepkével, atalantalepkével és nappali pávaszemmel is az erdei utak mentén. Júliusban további védett fajként megjelentek a nagy gyöngyházlepkék, fecskefarkú lepkék és a tölgyfa-lepkék is. Érdekes módon a nagy tűzlepkével nem 3
találkoztunk, amely a terület Natura2000 jelölőfaja és a leírások szerint megtalálható a Malom-völgyben is. A számos tarkalepke-faj közül valószínűleg jelen van a védett lápi tarkalepke is. Kétéltűek közül csak az erdei békával találkoztunk. Gyíkok közül a zöld gyík a leggyakoribb, de megtalálható a fürge gyík és a törékeny gyík is a területen. Siklók közül a rézsikló és az erdei sikló került elő. Az erdei sikló közel két méter hosszú példányát a 10/CE2ben találtuk. Június és július hónapokban a nagy szarvasbogár és a kis szarvasbogár imágói repkedtek a völgyben. A nagy hőscincér és a gyászcincér sajnos nem került elő az idei térképezés során, bár a korábbi években találkoztunk velük. Viszont az orrszarvúbogár több példánya is előkerült idén. A 8/A erdőrészletben bukkantak rá a fokozottan védett kék pattanóbogárra. A terület madárvilága is kevésbé ismert. Gyakoriak a cinke-fajok és a harkály-félék. A ritkább fajok közül említésre méltó a fekete harkály, zöld küllő és a hamvas küllő. Gyakran látni kóborló gyurgyalagokat is július végén és augusztus elején. Pár éve költött is a területen, de a terület elbokrosodásával eltűntek. Erdőszéleken költ még a búbos banka is. Tavasszal gyakran hallottuk a folyamatosan ismétlődő „upup” éneklését. Sokkal rejtőzködőbb a területen gyakran megjelenő darázsölyv. A tölgyesben többször is megfigyeltük, de a fészekrakó helyét nem sikerült megtalálni. Erre talán a lombhullás után nagyobb esélyünk lesz. Elmúlt években egy hollópár egész évben megfigyelhető volt. Idén már nem itt fészkelhettek. Említésre érdemes, hogy a területen egerészölyvek is gyakran láthatók és fészkelnek is. A denevérek közül a nyugati piszedenevér és a közönséges denevér fordul elő a területen. A védett állatokra vonatkozó listát a saját és a [4-5] dolgozatok segítségével állítottuk össze. Élettelen természeti értékek közül a Forrás-hegyen található triászkori alapszelvény és a Malom-völgyben található mésztufa emelkedik ki. Az alapszelvény 2000-ben helyi védettséget kapott és egy tanösvény mutatja be a triászkori emlékeket. A mésztufagátak azonban máig nem védettek. Említésre méltó még a Szentkereszt-hegy sziklabordái. Az itteni sziklák érdekessége, hogy 90 fokban eldőltek és függőleges fal (várfal) benyomását keltik. A Malom-völgyre nyíló panoráma is bámulatos a sziklafalakról. A védettségre javasolt területen észlelt fokozottan védett fajok: 1) 2) 3) 4) 5)
magyar gurgolya (Seseli leucospermum) darázsölyv (Pernis apivorus) gyurgyalag (Merops apiaster) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus)
A védettségre javasolt területen észlelt Natura2000 fajok: 1) 2) 3) 4) 5)
magyar gurgolya (Seseli leucospermum) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) gyászcincér (Morimus funereus) havasi cincér (Rosalia alpina) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 4
6) 7) 8) 9) 10) 11) 12)
skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) közönséges denevér (Myotis myotis) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) darázsölyv (Pernis apivorus) hamvas küllő (Picus canus)
A védettségre javasolt területen fellelt orchideafélék 2016-ban: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13)
fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) piros madársisak (Cephalanthera rubra) kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta) Vöth-nőszőfű (Epipactis voethii) kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) bíboros kosbor (Orchis purpurea) madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) agárkosbor (Orchis morio) tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis)?
Megjegyzés: A vitézkosbor idén nem került elő. Az ilyen kis területen fellelt kb. 13-14 kosborféle az országosan jellemző 20 év alatt végbement 20-30%-os visszaszorulás fényében nagyon magas érték.
A védettségre javasolt területen fellelt védett cserjék és fafajok 2016-ban: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
fekete madárbirs (Cotoneaster niger) szirti (piros) madárbirs (Cotoneaster integerrimus) házi berkenye (Sorbus domestica) dunai berkenye (Sorbus danubialis) felsőörsi berkenye (Sorbus Pelsoensis vagy Sorbus Udvardyana?) lisztes berkenye (Sorbus aria) bokros koronafürt (Hippocrepis emerus)
Megjegyzés: Jelentős természeti értéknek számít az a 20-30 több méter átmérőjű öreg hársfa a 8/B és 8/C területeken. Koruk elérheti a 200 évet is. Egy részük sajnos már kidőlt vagy elhalt. A területen még jelentős állományokkal rendelkezik a mezei szil, amelyet sajnos itt is a szilvész betegség pusztít.
5. erdőtag természeti értékei
5
Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon molyhos tölgyes élőhely (5/E) 2) pannon cseres-tölgyes élőhely (5/D) 3) agár kosbor (több száz tő, 5/F, 5/TI3 és 5/TI4) 4) gérbics (5/E) 5) számos védett növény: tavaszi hérics, tornyos vitézvirág, kétlevelű sarkvirág, bíboros kosbor, vitézkosbor, sulyoktáska, vitézvirág, árvalányhaj,… A természeti értékeket veszélyeztető tényezők: a tájidegen fekete fenyő állomány jelentős (5/A, 5/F,5/G,5/J)
5. erdőtag
Erdőrészlet: Felsőörs 5/A Védett fajok: tavaszi hérics, fehér madársisak. Lejtősztyepp mozaikokban további értékes fajok maradhattak fenn. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a tájidegen feketefenyő állományt őshonos fafajokra kellene lecserélni. Erdőrészlet: Felsőörs 5/B Védett fajok: tavaszi hérics, árlevelű len, bíboros kosbor. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Jelenleg áthatolhatatlan bozóterdő. Sajnos a teljes faállomány azonos korú, s öreg fákat nem hagytak a területen. Emiatt fajokban szegényebb terület, a fakitermelés eljellegtelenítette. Erdőrészlet: Felsőörs 5/C Védett fajok: nagy szarvasbogár, kis szarvasbogár Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: akácos fenntartása nem indokolt, a terület amúgy sem alkalmas a termesztésére. Erdőrészlet: Felsőörs 5/D Védett fajok: nagyezerjófű, fehér madársisak, bíboros kosbor, lisztes berkenye. A terület értékét növeli, hogy egy kisebb dagonyázásra is alkalmas tó található benne. A terepszemle alatt egy erdei szalonka szállt fel a tó partjáról. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: fiatal cseres erdőben a 2016-os kora nyári gyérítés mind a madárköltésekre mind pedig a kosborfélékre nézve káros tevékenység volt. Gyérítési munkálatokat száraz őszi vagy téli időszakban kellene elvégezni. Sajnos itt sem hagytak idős fákat az utolsó véghasznosításkor. Erdőrészlet: Felsőörs 5/E Védett fajok: Gyepszintje bolygatás-mentes, mivel a terület gyom és invazív fajoktól mentes. Régebbi legeltetés nyomaira a területen megtalálható boróka utal. Védett növényekben (különösen orchideákban) rendkívül gazdag a terület. Néhány a jelentősebbek közül: ibolyás gérbics, piros madársisak, kislevelű nőszőfű, kétlevelű 6
sarkvirág és a tornyos vitézvirág. Tömeges a sulyoktáska, borzas szulák, árlevelű len és a kisfészkű hangyabogáncs. Megtalálható itt a bunkós hagyma, őszi csillagvirág és a magyar repcsény is. Lepkefaunája is nagyon értékes, mivel itt található a nagyon ritka sziklai fehérlepke, amelynek tápnövénye a védett sulyoktáska. Gyakori a tölgyfa-lepke és a kis tűzlepke is. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a terület bokorerdő jellege nem veszélyeztetett, azonban bármilyen erdészeti tevékenység káros hatással járna a terület ökoszisztémájára. Kímélő legeltetés a gyepmozaikokban hasznos lenne. Erdőrészlet: Felsőörs 5/F Védett fajok: A gyepmozaikjai védett növényekben értékes (Pl. tavaszi hérics, tornyos vitézvirág, agársisakkosbor, magyar repcsény, pusztai árvalányhaj). Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyves felszámolása hasznos lenne. Erdőrészlet: Felsőörs 5/G Védett fajok: magyar repcsény, pusztai meténg, agár sisakkosbor, bíboros kosbor. A területen a faállomány ritkás, de a gyepszintje fajokban gazdag. Találkoztunk itt védett hangyalesőkkel (Myrmeleon formicarius) is májusi terepbejárások során. Erdőrészlet: Felsőörs 5/H Az 5/G-vel szomszédos terület. Fajgazdagsága az 5/G-vel közel azonos.
Erdőrészlet: Felsőörs 5/J Erdőszegélyei és gyepmozaikjai védett fajokat tartalmaz. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyves felszámolása hasznos lenne.
Erdőrészlet: Felsőörs 5/K Védett fajok: a területen meghagyott néhány öreg csertölgy otthona lehet számos védett fajnak. Terepszemle során kis szarvasbogárral találkoztunk. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: az elhaló öreg fákat lábon álló holtfaként kellene meghagyni. Erdőrészlet: Felsőörs 5/L Védett fajok: Védett növényekben gazdag terület és kisebb gyepmozaik is található benne. Értékesebb védett fajok: kislevelű nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, fehér madársisak, tornyos vitézvirág és a fehér sás. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a zárt lombkoronaszint megbontása káros lenne az értékes nőszőfű állományra. Erdőrészlet: 5/TI3 Védett fajok: tavaszi hérics, pusztai meténg, délvidéki árvalányhaj, sulyoktáska, tornyos vitézvirág, agár sisakkosbor (több százas állomány), tornyos vitézvirág, őszi csillagvirág, árlevelű len. Lepkék közül a boglárkák, tarkalepkék és a kéneslepkék 7
nagyon gyakoriak. Veszélyeztető tényezők és kezelési elbokrosodása veszélyes lehet az agársisak kosborra.
javaslat:
a
terület
6. erdőtag természeti értékei
Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (6/E,6/G) 2) pannon gyertyános-tölgyes élőhely (6/D, 6/C) 3) védett növény: tavaszi hérics, bíboros kosbor, dombi ibolya, bokros koronafürt
A természeti értékeket veszélyeztető tényezők: gyertyános-tölgyes részek kivágása, akác és juhar térnyerése
6. erdőtag
Erdőrészlet: Felsőörs 6/A és 6/B Védett fajok: bíboros kosbor, nagyezerjófű, fehér madársisak, madárfészek békakonty. Ez a terület a kevésbé vizsgáltak közé tartozik és a termőterület adottságai miatt akár az erdei ciklámen is előfordulhat. A terület a korai juhar és a hegyi juhar középkorú állományai miatt értékes. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a zárt lombkoronaszint megbontása veszélyes lehet a kosborokra. Erdőrészlet: Felsőörs 6/C Védett fajok: fehér madársisak, kislevelű nőszőfű, madárfészek békakonty Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: völgytalpi gyertyános-tölgyes védelemre érdemes. Erdőrészlet: Felsőörs 6/D Védett fajok: bíboros kosbor, fehér madársisak, madárfészek békakonty, dombi ibolya és bokros koronafürt. A terület rovarvilága feltárásra került számos védett fajjal. Közülük a legjelentősebb a rezes virágbogár. A terület fokozottan védett emlős faja a piszedenevér (Barbastella barbastellus), amely egyben natura2000 faj is. További védett fajok: aranyos bábrabló, kis bábrabló, skarlátbogár (ez is natura2000 jelölőfaj), bükkfa díszbogár, kis fémszarvasbogár, pompás virágbogár, smaragdzöld virágbogár, rezes virágbogár és a vércincér. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: völgytalpi gyertyános-tölgyes védelemre érdemes. 8
Erdőrészlet: Felsőörs 6/E és 6/F Védett fajok: Gyakran találkozhatunk itt a védett búbos bankával a közeli lovarda miatt. A területen és a környező erdőrészeken több pár is költ. A gyakoribb védett növényfajok itt is fellelhetőek (pl. borzas szulák, magyar repcsény, tavaszi hérics, pusztai meténg). Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyő visszaszorítása javasolt. Erdőrészlet: Felsőörs 6/G, 6/H és 6/I Védett fajok: Hatalmas erdei vöröshangya boly található a keleti völgyoldalban a patak közelében. További védett fajok: tavaszi hérics, pusztai meténg, bíboros kosbor, nagyezerjófű. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Idős faállományokat a véghasznosítás veszélyezteti. Erdőrészlet: Felsőörs 6/J Védett fajok: bíboros kosbor, fehér madársisak és nagyezerjófű. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a bálványfás részek visszaszorítása javasolt. Erdőrészlet: Felsőörs 6/K Védett fajok: bíboros kosbor, nagyezerjófű, magyar repcsény és pusztai meténg. 7. erdőtag és az erdőszéli másodlagos gyep (tanösvény területe) természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 7/A, 7/B, 7/C és 7/D Védett fajok: bíboros kosbor, közönséges harangláb. Ükörkeloncban gazdagabb részeken gyakori a védett kis lonclepke, de megtalálható a nagy gyöngyházlepke is. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyő visszaszorítása javasolt és a gyertyános részek védelemre érdemesek. Erdőrészlet: Felsőörs 7/E és a tanösvényhez tartozó másodlagos gyep Védett fajok: sárga kövirózsa, árlevelű len, tavaszi hérics, kisfészkű hangyabogáncs, nagyezerjófű, magyar repcsény, őszi csillagvirág, vetővirág. Érdekessége a területnek, hogy a savanyú talajt szerető ritka, de nem védett fenyőspárga is megtalálható az itteni bázikus talajokon. Lepkefajok közül a kis apollólepke állomány kiemelkedő, amely létét a területen nagy állományt alkotó odvas keltikének köszönheti. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a gyepfoltok becserjésedése veszélyt jelent a vetővirágra és az őszi csillagvirágra. Évente egyszeri kaszálás javasolt a tanösvény mentén.
9
Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon gyertyános-tölgyes (7/C, 7/F) 2) pannon cseres-tölgyes élőhely (7/E) 3) forrás-hegyi geológiai alapszelvény és bemutatóhely 4) számos védett növény: nagyezerjófű, közönséges harangláb, vetővirág, őszi csillagvirág, sárga kövirózsa, árlevelű len, stb… Veszélyeztető tényező: illegális szemétlerakás, elbokrosodás, bolygatás, akác térnyerése
7. erdőtag
8. erdőtag természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 8/A A terület fokozottan védett faja a kék pattanóbogár, amely emellett natura2000 jelölőfaj is. Védett fajok: bíboros kosbor, madárfészek békakonty, nőszőfű-félék, bokros koronafürt, gyászcincér (natura2000 jelölőfaj). Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a 8/A1-ben végrehajtott fakitermelés nyomai (tájseb) a falu központjából is látható és egy fokozottan védett faj (kék pattanóbogár) pusztításával is járhatott. Ez a faluhoz nagyon közeli erdő. Itt érdemes lenne a szálalásos erdőművelésre áttérni. Erdőrészlet: Felsőörs 8/B Védett fajok: terpedt koronafürt, sárga koronafürt, bokros koronafürt, dombi ibolya, piros madárbirs, fekete madárbirs, lisztes berkenye. A terület orchideákban is gazdag: pl.: vöth-nőszőfű, csőrös nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, fehér madársisak. Itt sokkal több a lábon álló elszáradt fa, azaz sok védett korhadéklakó bogár élhet a területen. Egyik ilyen faj a bükkfa-díszbogár. Itt található a „felsőörsi” berkenye legnagyobb állománya. Öreg hársfái több száz évesek lehetnek. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Ez a terület erdőművelésre alkalmatlan a meredek hegyoldali kitettség miatt. A szomszédos erdőtagok viszont védettségre szorulnak a lehetséges további berkenye és nőszőfű előfordulások miatt. Erdőrészlet: Felsőörs 8/C Védett fajok: dombi ibolya, tarka imola, selymes peremizs, sorbus udvardyana, déli berkenye, hosszúlevelű nőszőfű, bokros koronafürt, sárga kövirózsa, fehér sás. Öreg hársfái több száz évesek lehetnek.
10
Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Fajgazdagsága és a „felsőörsi” berkenye előfordulása miatt az erdészeti tevékenység megszüntetése javasolt. Erdőrészlet: Felsőörs 8/D Védett fajok: dombi ibolya, tarka imola, bokros koronafürt, sárga kövirózsa, fehér sás. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: A 8/B-vel szomszédos erdőként fokozott védettségre érdemes. Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon molyhos tölgyes élőhely (8/C) 2) pannon cseres-tölgyes élőhely (8/D, 8/A2) 3) pannon gyertyános tölgyes (8/B) 4) enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (21/A) 6) felsőörsi berkenye 7) öreg hársfák 8) számos védett növény: dombi ibolya, fehér sás, terpedt koronafürt, bokros koronafürt, fekete madárbirs, stb… Veszélyeztető tényezők: vízkivétel fokozása, bolygatás, fekete bodza és nyárfa térnyerése
8. és 21. erdőtag
9. erdőtag természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 9/A A terület kiemelkedő természeti értéke a mésztufa-gátrendszer, amely országos mércével is kiemelkedő érték. Méreteiben a legnagyobb gátrendszer az országban. Egyes gátak már akkorák, hogy kisebb tavak jöttek létre a környezetükben. Továbbá ezek a gátak sok ezer éve nőnek és pusztulnak is, ami jól látható a meredek partfalakban megbúvó mésztufa-maradványokban. A meszes kőzetekben sok növény lenyomata megőrződött, ami lehetővé teszi a korábbi időszakok növényvilágának feltárását is. Geológia kutatásokra is érdemes a terület. A területen több natura2000 jelölőfajt is észleltek korábban. Ezek a következő fajok: közönséges denevér, nyugati piszedenevér és a havasi cincér. Védett fajok: nemes májvirág, ligeti csillagvirág, kis lonclepke, kis apollólepke, nagy gyöngyházlepke, c-betűs lepke, citromlepke. A terület páfrányállománya is értékes. Számos páfrányfaj közül kiemelendő a védett díszes vesepáfrány. Nem védett, de értékes növénye a bókoló fogasír is. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Természeti értékbeli gazdagsága annak köszönhető, hogy gyakorlatilag megközelíthetetlen terület. Holtfaanyagban is nagyon gazdag. A területet a vízkivétel veszélyezteti. A séd vízhozama nem eshet a kb. 3000 11
m3/nap alá, hogy a mészanyag-kiválás egyensúlyt tartson a mészanyag elporladásával. Erdőrészlet: Felsőörs 9/B és 9/C Védett fajok: házi berkenye, tarka lednek, nagyezerjófű, bíboros kosbor, bokros koronafürt. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: A faluközpontból is látható erdőrészlet. A terület fáinak összefüggő kitermelése tájsebként mutatkozna. Ezért a faanyagtermelő üzemmód megváltoztatása javasolt. Jelentősebb természeti értékei: 1) sédmenti mésztufagátak és a völgyoldalak mésztufamaradványai (9/A, 9/CE) 2) pannon gyertyános-tölgyes (9/A) 3) pannon cseres-tölgyes (9/B) 4) nemes májvirág (több ezres állomány, 9/A, 9/CE) 5) számos védett növény: bokros koronafürt, házi berkenye, sárga koronafürt, bíboros kosbor, nagyezerjófű, stb.. Veszélyeztető tényezők: séd medrének kotrása, uszadékfák eltávolítása szennyvízátemelő hibája, 9/A északi rész, 9/B és 9/CE erdőrészletek
Erdőrészlet: Felsőörs 9/D Védett fajok: házi berkenye, tarka lednek, nagyezerjófű, bíboros kosbor, bokros koronafürt, ligeti csillagvirág. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a gépi erdőművelés a ligeti csillagvirág-mezőt veszélyeztetné. Erdőrészlet: Felsőörs 9/E Védett fajok: fehér madársisak, bokros koronafürt, tarka nőszirom.
12
Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (9/C,9/D,9/E) 2) pannon gyertyános tölgyes (9/A) 3) ligeti csillagvirág (több ezer példány, 9/A, 9/D) 4) nemes májvirág (több száz példány, 9/A, 9/C, 9/D) 5) számos védett növény: fehér madársisak, bokros koronafürt, fehér sás, stb… Veszélyeztető tényezők: séd medrének kotrása, uszadékfák eltávolítása, gyertyános kivágása
9/A déli rész, 9/C, 9/D és 9/E erdőrészletek
10. erdőtag természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 10/A Védett fajok: tarka nőszirom, selymes peremizs, madárfészek békakonty, fehér madársisak, bíboros kosbor, pusztai meténg. Értékes még a völgytalpi és oldali gyertyános. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Lakópark közelsége, szemétlerakás. Erdőrészlet: Felsőörs 10/B Botanikai szempontból ez a legjobban feltárt terület. A védett növényfajok száma itt eléri a 30-at. Védett fajok: turbánliliom, erdei borkóró, tarka lednek, fekete kökörcsin, sulyoktáska, borzas szulák, selymes peremizs, stb… Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: A terület fafajokban rendkívül gazdag és többféle erdőtársulás is megtalálható benne. Emiatt erdészeti tevékenység itt nem indokolt. Erdőrészlet: Felsőörs 10/CE2 Ez egy lápos terület több forrásfakadással. Erdészeti szempontból viszont értéktelen. Itt található a keskenylevelű gyapjúsás, ami országos mércével nézve is kiemelkedő természeti érték. A terület erdei siklók élőhelye is. Számos védett lepkefaj is megtalálható: kardoslepke, nagy gyöngyházlepke, nappali pávaszem, citromlepke, cbetűs lepke. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Jelentős a vadkár (dagonyák), amit a terület védett növényekben gazdag részének bekerítése tudna orvosolni.
13
Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (10/A) 2) mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel (10/A) 3) mészkedvelő üde láp- és sásrét 4) keskenylevelű gyapjúsás lelőhely (10/CE2) 5) számos védett növény: tarka nőszirom, fehér madársisak, madárfészek kosbor, bíboros kosbor, pusztai meténg, árvalányhaj, stb… Veszélyeztető tényezők: illegális szemétlerakók és komposztálók létesítése, belterületi telkek a 10/A és a 10/CE1 irányába történő térnyerése
10/A, 10/CE1 és 10/CE2 erdőrészletek Jelentősebb természeti értékei: 1) 2) 3) 4) 5)
pannon cseres-tölgyes élőhely (10/B) pannon gyertyános-tölgyes élőhely (10/B) mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel (10/B) mészkő sziklabordák védett növények: turbánliliom, erdei borkóró, sárga koronafürt, terpedt koronafürt, bokros koronafürt, dunai berkenye, tarka imola, fekete kökörcsin, sulyoktáska, borzas szulák, selymes peremizs, stb...
Veszélyeztető tényezők: Ez egy fajokban rendkívül gazdag terület (kb. 30 védett növényfaj). Itt az erdészeti tevékenység teljes betiltása lenne indokolt.
10/B erdőrészlet
Irodalom: 1) http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUBF20034, ld. „3.3 Other important species of flora and fauna” 14
2) Bauer N.: Sorbus udvardyana Somlyay & Sennikova Balaton-felvidék keleti dolomitterületén, Kitaibelia, v20, p55 (2015). 3) Németh Cs.: SORBUS PELSOENSIS (SORBUS SUBGENUS TORMARIA), A NEW SPECIES FROM THE SURROUNDINGS OF LAKE BALATON, HUNGARY. Studia bot. hung., v46, p49, (2015). 4) Barta Z. et al.: A TERVEZETT BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK FELMÉRÉSE (KELETI RÉSZ), ,Zirc, 1996. 5) Galambos I. et al.: BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK II. ÜTEM, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV, Zirc, 2002. 6) FARKAS S. (szerk., 1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó. 7) Bauer N.: A Cyclamen purpurascens Mill. új előfordulása a Balaton-felvidéken, Kitaibelia, 14, 20 (2009). 8) BAUER N. – MÉSZÁROS A. – SIMON P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia4(1): 43–50. 9) BAUER N. – MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. – Kitaibelia 5(2): 351–356. 10) BAUER N. – MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2004): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. – Kitaibelia 9(1): 207–219. 11) BAUER N. (2010): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. – Kitaibelia 15(1): 53– 63. 12) NÉBIH, Országos Erdőállomány Adattár, 216. július 31-i állapot.
15
Félkövér betűkkel jelölt fajok a Balatonfüredi-erdő Natura 2000 park jelölőfajai. Piros félkövér betűk jelzik a további országosan is jelentős fajokat.
Védett növények listája: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19) 20) 21) 22) 23) 24) 25) 26) 27) 28) 29) 30) 31) 32) 33) 34) 35) 36) 37) 38) 39) 40) 41) 42) 43) 44) 45)
fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans) tavaszi hérics (Adonis vernalis) erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) selymes boglárka (Ranunculus illyricus) nemes májvirág (hepatica nobilis) közönséges harangláb (Aquilegia vulgaris) farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) magyar repcsény (Erysimum odoratum) árlevelű len (Linum tenuifolium) sulyoktáska (Aethionema saxatile) ezüstaszott (Paronychia cephalotes) nagy pacsirtafű (Polygala major) pusztai meténg (Vinca herbacea) sárga kövirózsa (Jovibarba globifera) dombi ibolya (Viola collina) erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) bozontos csukóka (Scutellaria columnae) sárga koronafürt (Coronilla coronata) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) tarka lednek (Lathyrus venetus) koloncos lednek (Lathyrus lacteus) terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis) selymes peremizs (Inula oculus-christi) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) tarka imola (Centaurea triumfetti) kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare) borzas szulák (Convolvulus cantabrica) nagyezerjófű (Dictamnus albus) ibolyás gérbics (limodorum abortivum) turbánliliom (Lilium martagon) nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) pézsmahagyma (Allium moschatum) tarka nőszirom (Iris variegata) apró nőszirom (Iris pumila) fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) piros madársisak (Cephalanthera rubra) kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta) Vöth-nőszőfű (Epipactis voethii) kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) 16
46) 47) 48) 49) 50) 51) 52) 53) 54) 55) 56) 57) 58) 59) 60) 61) 62) 63) 64) 65)
bíboros kosbor (Orchis purpurea) madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis) vitézkosbor (Orchis militaris) agárkosbor (Orchis morio) tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis) vetővirág (Sternbergia colchiciflora) fehér sás (Carex alba) keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis) díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) bokros koronafürt (Hippocrepis emerus) fekete madárbirs (Cotoneaster niger) szirti (piros) madárbirs (Cotoneaster integerrimus) házi berkenye (Sorbus domestica) dunai berkenye (Sorbus danubialis) felsőörsi berkenye (Sorbus Pelsoensis vagy Sorbus Udvardyana?) lisztes berkenye (Sorbus aria)
Védett állatok listája: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19) 20) 21) 22) 23) 24)
erdei vöröshangya boly (Formica rufa) imádkozó sáska (Mantis religiosa) selymes futrinka (Carabus convexus) dunántúli kékfutrinka (Carabus germari) aranypettyes futrinka (Carabus hortensis) bőrfutrinka (Carabus coriaceus) mezei futrinka (Carabus granulatus) kékfutrinka (Carabus violaceus) kis bábrabló (Calosoma inquisitor) aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) szilfa-tarkadíszbogár (Lamprodila mirifica) bükkfa-díszbogár (Dicerca berolinensis) pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis) rezes virágbogár (Protaetia fieberi) kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) hosszúcsápú vércincér (Purpuricenus kaehleri) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) gyászcincér (Morinus funereus) 17
25) 26) 27) 28) 29) 30) 31) 32) 33) 34) 35) 36) 37) 38) 39) 40) 41) 42) 43) 44) 45) 46) 47) 48) 49) 50) 51) 52) 53) 54) 55) 56) 57) 58) 59) 60) 61) 62) 63) 64) 65) 66) 67) 68) 69)
közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius) fecskefarkú lepke (Papilio machaon) kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) kardoslepke (Iphiclides podalirius) sziklai fehérlepke (Pieris ergane) kis színjátszólepke (Apatura ilia) kis lonclepke (Limenitis camilla) kis tűzlepke (Lycaena thersamon) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia) c-betűs lepke (Nymphalis c-album) citromlepke (Gonepteryx rhamni) atalantalepke (Vanessa atalanta) nappali pávaszem (Aglais io) kis pávaszem (Saturnia pavonia) tölgyfalepke (Neozephyrus quercus) nyírfa-csücsköslepke (Thecla betulae) mocsári béka (Rana arvalis)? tavi béka (Rana ridibunda) erdei béka (Rana dalmatina) zöld levelibéka (Hyla arborea) nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) erdei sikló (Elaphe longissima) rézsikló (Coronella austriaca) éticsiga (Helix pomatia) fürge gyík (Lacerta agilis) zöld gyík (Lacerta viridis) lábatlan gyík (Anguis fragilis) zöld varangy (Bufo viridis) fürj (Coturnix coturnix) karvaly (Accipiter nisus) darázsölyv (Pernis apivorus) egerész ölyv (Buteo buteo) vörös vércse (Falco tinnunculus) vadgerle (Streptopelia turtur) kakukk (Cuculus canorus) macskabagoly (Strix aluco) gyurgyalag (Merops apiaster) nyaktekercs (Jynx torquilla) búbos banka (Upupa epops) hamvas küllő (Picus canus) zöld küllő (Picus viridis) fekete harkály (Dryocopus martius) nagy fakopáncs (Dendrocopos major) mezei pacsirta (Alauda arvensis) 18
70) 71) 72) 73) 74) 75) 76) 77) 78) 79) 80) 81) 82) 83) 84) 85) 86) 87) 88) 89) 90)
ökörszem (Troglodytes troglodytes) vörösbegy (Erithacus rubecula) fekete rigó (Turdus merula) énekes rigó (Turdus philomelos) sárgarigó (Oriolus oriolus) őszapó (Aegithalos caudatus) széncinege (Parus major) kék cinege (Parus caeruleus) barátcinege (Parus palustris) csuszka (Sitta europaea) tövisszúró gébics (Lanius collurio) holló (Corvus corax) erdei pinty (Fringilla coelebs) zöldike (Carduelis chloris) kenderike (Carduelis cannabina) meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) citromsármány (Emberiza citrinella) keleti sün (Erinaceus concolor) közönséges denevér (Myotis myotis) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) mókus (Sciurus vulgaris)
Készítette a Fenntartható Élet és Környezet Egyesület.
19
