MŰ-217/a — ÁRPÁD-KORI MŰVÉSZET — szeminárium — •
• •
A szemináriumi dolgozatok beadási határideje: az órát megelőző hétfő 15.00, két példányban, melyek közül az egyiket a Titkárságon, a másikat a Könyvtárban kérem letenni. A végleges változat leadási határideje: XII. 9. A félév során vetített diákból emlékmeghatározási dolgozat: XII. 16. Az adott órára az előadókon kívül a szeminárium többi tagja is készül a dolgozat előzetes áttekintésével, valamint az alábbi olvasmányok segítségével:
Az egész félév során használandó: Pannonia Regia. Katalógus. Szerk.: Mikó Árpád — Takács Imre, Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 1994 Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre, Pannonhalma, 2001 IX. 23. Kalocsa I. Foerk Ernő: A kalocsai székesegyház, in: Magyarország műemlékei IV (1915), 43-70. Entz Géza: Les pierres sculptées de la cathédrale de Kalocsa. A kalocsai székesegyház faragványai, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts XXVIII (1966), 31-56., 134-144. Takács Imre: Egy eltűnt katedrális nyomában - Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 305-336. IX. 30. Sárvármonostor Magyar Kálmán: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi monostora, in: Műemlékvédelem XXVI (1982), 9-16. Magyar Kálmán: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi központ kutatása (1975-77), in: Communicationes Archaeologicae Hungariae IV (1984), 147-184. Tóth S.: Sárvármonostor, in: Paradisum planntavit, i.m. 368-370. X. 7.
Dombó Nagy Sándor: Dombó, középkori monostor és erőd, Újvidék, 1987 Stanojev, Nebojša: A dombói (Rakovac) Szent György-monostor szentélyrekesztői, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. i.m. 383-428. Tóth S.: Dombó, in: Paradisum plantavit i.m. 359-367.
X. 14. Eger, székesegyház Csemegi József: Az egri székesegyház jelentősége a XII. században, in: Archaeologiai Értesítő XLVIII (1935), 217-223. Magyarország Műemléki Topográfiája. Heves Megye Műemlékei II. Bp., 1972, 132-146. (Détshy M. — Kozák K.) Havasi Krisztina: "1200 körüli" faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból, in: Agria XXXIX (2003), 113-188.
X. 28. Ákos Bogyay Tamás: Az ákosi református templom, in: Magyar Építőművészet 1944, 67-70. Szőcs Péter Levente: The Abbey Church of Ákos: An Architectural and Functional Analysis of a 'Kindred Monastery' Church, in: Annual of Medieval Studies at CEU IX (2003), 155-180. XI. 11. Kiszombor Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XIIXIII. században, in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976-77, 49-89. Erdei Ferenc: A kiszombori rotunda helyreállítása, in: Műemlékvédelmi Szemle II (1992), 1.sz. 31-38. Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink, in: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben III. Szerk.: Marcu Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente, Satu Mare, 2004, 7-60. XI.18. Ócsa Csányi Károly - Lux Géza: Ócsa. Református templom, in: Technika XX (1939), 51-56., 113-116., 151-156. Lukács Zsuzsa - Cabello, Juan - Csengel Péter: Az ócsai premontrei prépostság kutatása, in: Műemlékvédelmi Szemle I (1991), 1.sz., 16-19. Lukács Zsuzsa - Cabello, Juan - Csengel Péter: Ócsa. Református templom (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 525), Budapest, 1995 XI. 25. Bélapátfalva Gergelyffy András: Bélapátfalva (Műemlékeink), Budapest, 1960 (vö. AHA VI (1959), 245-276.) Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása, in: Studia Comitatensia 17 (1985), 563-594. Bozóki Lajos: Előzetes beszámoló a bélapátfalvi templom keleti homlokzatának falkutatásáról, in: Műemlékvédelem XLIX (2005), 99-102. XII. 2. Bény Csányi Károly - Lux Géza: A bényi római katolikus templom, in: Technika 1940, 202-209. Habovštiak, Alojz: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina, Nitra, 1966 XII. 9. Gyulafehérvár, székesegyház Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház, Budapest, 1958 Tóth Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége, in: ÉpítésÉpítészettudomány XV (1983), 391-428. Káldi Gyula - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota története és legújabb kori helyreállítási munkálatai, in: Műemlékvédelem XLVI (2002), 11-23.
MŰ-217/b — ÁRPÁD-KORI MŰVÉSZET Az egész félév során használandó: Pannonia Regia. Katalógus. Szerk.: Mikó Árpád — Takács Imre, Bp., 1994 Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre, Pannonhalma, 2001 IX. 23. A Szt. István-szarkofág és köre Nagy Emese: A székesfehérvári István-koporsó keletkezése, in: Művészettörténeti Értesítő III (1954), 101-106. Tóth Sándor: A székesfehérvári szarkofág és köre, in: Pannonia Regia, i.m. 82-86. Marosi Ernő: Szent István korának képe a művészettörténet-írásban, in: Szent István és az államalapítás. Szerk.: Veszprémy L. Bp., 2002, 306-348. IX. 30. Palmettadíszes kőfaragványok Tóth Melinda: Szekszárdi fejezetek, in: Építés-Építészettudomány XII (1980), 425-437. Tóth Sándor: A 11. századi magyarországi kőornamentika időrendjéhez, in: Pannonia Regia. i.m. 54-62. Takács Miklós: Az észak-adriai térség és Magyarország 11-12. századi, korinthizáló oszlopfőinek levélornamentikája, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 523-558. X. 7.
Kőfaragás a Délvidéken Nagy Sándor: Dombó, középkori monostor és erőd, Újvidék, 1987 Tóth Sándor: Volt egyszer egy titeli vállkő, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 227-232. Tóth Sándor: Az aracsi kő rokonsága, in: A középkori Dél-Alföld és Szer, i.m. 429-448.
X. 14. A pécsi székesegyház szobrászati díszítése Nagy Emese: Adatok a pécsi székesegyház altemplomi lejáratainak problematikájához, in: Építés-Építészettudomány XV (1983), 327-334. Tóth Melinda: A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban, in: Pannonia Regia, i.m. 123-147. Tóth Melinda: A pécsi székesegyház márványkapuja, in: Művészettörténeti Értesítő XLIII (1994), 5-12. X. 28. Székesfehérvári kőfaragványok Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika, Budapest, 1943 Biczó Piroska: A fehérvári Szűz Mária-prépostság temploma, in: Altmann Júlia - Biczó Piroska - Buzás Gergely - Horváth István - Kovács Annamária - Siklósi Gyula - Végh András: Medium Regni, Budapest, 1996, 65-76. Tóth Sándor: Két kapuzat, in: Pannonia Regia, i.m. 115-120.
XI. 11. Esztergom, Porta Speciosa + zárthelyi Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta speciosa, Budapest, 1947 Takács Imre: Porta patet vitae. Az esztergomi székesegyház nyugati díszkapujáról, in: Kezdés és újrakezdés. Szerk.: Beke Margit (Strigonium Antiquum 2), Budapest: Márton Áron, 1993, 53-60. Marosi Ernő: Az esztergomi Porta Speciosa, in: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk.: Hegedűs András - Bárdos István (Strigonium Antiquum 4), Esztergom: Prímási Levéltár, 2000, 155-163. XI. 18. A kalocsai II. székesegyház faragványai Entz Géza: Les pierres sculptées de la cathédrale de Kalocsa. A kalocsai székesegyház faragványai, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts XXVIII (1966), 31-56., 134-144. Marosi Ernő: A második kalocsai székesegyház néhány művészettörténeti kérdése, in: Kalocsa történetéből. Szerk.: Koszta László, Kalocsa, 2000, 5168. Takács Imre: Egy eltűnt katedrális nyomában - Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból, in: A középkori Dél-Alföld és Szer, i.m. 305336. XI. 25. A jáki kapu Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna, Szombathely, 1943 Marosi Ernő: Die Benediktinerkirche St. Georg zu Ják. Bauwerk und kunsthistorische Problematik, in: Acta Historiae Artium XXXIX (1997 [1999]), 19-70. A jáki apostolszobrok. Die Apostelfiguren von Ják. Szerk.: Szentesi Edit Ujvári Péter, Budapest, 1999 XII. 2. Az ún. jáki műhely köre Vas megye műemlékeinek töredékei 1-2. Szerk.: Lővei Pál (Lapidarium Hungaricum 5-6.), Budapest, 2002 Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon, Budapest, 2004 XII. 9. A budavári Nagyboldogasszony-templom faragványai Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete, Budapest, 1955 Budapest im Mittelalter. Katalog. Hg.: Biegel, Gerd, Braunschweig: Braunschweigisches Landesmuseum, 1991, kül. 166-168. (Magyar K.) Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete, in: Budapest Régiségei XXXVII (2003), 91-112. XII. 16. Zárthelyi
MŰ-217/c — ÁRPÁD-KORI MŰVÉSZET Az egész félév során használandó: Pannonia Regia. Katalógus. Szerk.: Mikó Árpád — Takács Imre, Bp., 1994 Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre, Pannonhalma, 2001 IX. 23. A koronázási palást Kovács Éva: Iconismus casula regis Stephani Sanctis, in: Szent István és kora. Szerk.: Glatz Ferenc - Kardos József, Budapest, 1988, 133-144., v. uő: Species modus ordo. Bp. 1998, 401-414. Tóth Endre: István és Gizella miseruhája, in: Századok CXXXI (1997), 3-74. A magyar királyok koronázó palástja. Szerk.: Bardoly István, Budapest Veszprém, 2002 IX. 30. A Gizella-kereszt Schramm, P.E. — Mütherich, F.: Denkmale der Deutschen Könige und Kaiser. Münich, 1962, no. 143. Kovács Éva: Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája, in: Veszprém kora középkori emlékei. Szerk. Fodor Zs., Veszprém, 1994. 22-33. vagy uő: Species modus ordo, Bp. 1998, 428-433. Trogmayer Ottó - Visy Lilla: Ecce salus vitae. A Gizella-kereszt (Kincsek Szent István korából), Szeged: Agapé, 2000 X. 7. A koronázási jogar László Gyula: Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához, in: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk.: Serédi Jusztinián, Budapest, 1938, III. 517-558. Kovács Éva - Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények, Budapest, 1980 Tóth Endre: A magyar koronázási jogar, in: "Magyaroknak eleiről". Szerk.: Piti Ferenc, Szeged, 2000, 593-616. X. 14. A Szent Korona Insignia Regni Hungariae I. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Szerk.: Lovag Zsuzsa, Budapest, 1983 Bogyay Tamás: Kritikai tallózás a Szentkorona körül; és Lovag Zsuzsa: Néhány technikai megfigyelés a magyar koronán, in: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991, 31-37., 39-42. Tóth Endre: A Szent Korona apostollemezeinek keltezéséhez, in: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1996, 181-209. X. 28. A filigrános csoport és III. Béla sírlelete Kovács Éva: III. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei, in: Művészettörténeti Értesítő XXI (1972), 1-14. vagy uő: Species, modus, ordo, Bp. 1998, 116-135. Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség, Budapest: Corvina, 1974 Szakács Béla Zsolt: Remarks on the filigree of the Holy Crown of Hungary, in: Acta Historiae Artium XLIII (2002), 52-61.
XI. 11. Árpád-kori bronzművesség + zárthelyi Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség emlékei Magyarországon, Budapest, 1979 Lovag Zsuzsa: Aquamanilék (Évezredek, évszázadok kincsei I), Bp., 1984 Lovag Zsuzsa: Mittelalterliche Bronzgegenstände des Ungarischen Nationalmuseums, Budapest, 1999 XI.18. A kódexfestészet korai emlékei Berkovits Ilona: Magyar kódexek a XI-XVI. században, Budapest, 1965 Wehli Tünde: Az Admonti biblia, Budapest, 1977 Kódexek a középkori Magyarországon, Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1986 XI. 25. Árpád-kori falfestészet Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet, Budapest, 1974 Tóth Melinda: Falfestészet az Árpád-korban. Kutatási helyzetkép, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 137-153. Boromisza Péter - Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése, in: Magyar Műemlékvédelem XI (1991-2001 [2002]), 535-552. XII. 2. IV. Béla-kori ötvösség Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Bp., 1974. Kovács Éva: Még egyszer a krakkói koronakeresztről, in: uő: Species, modus, ordo. Bp., 1998, 136-172. A magyar kereszténység ezer éve. Katalógus, Musei Vaticani - Magyar Nemzeti Múzeum. Szerk.: Cséfalvay Pál - De Angelis, Maria Antonietta, Bp., 2001, 277-278. XII. 9. Limoges-i zománcok Magyaroszágon Kovács Éva: Limoges-i keresztek Magyarországon, in: Művészettörténeti Értesítő XI (1962), 97-124., v. uő: Species modus ordo. Bp. 1998, 57-78. Kovács Éva: Limoges-i zománcok Magyarországon, Budapest, 1968 L'Oevre de Limoges. Emaux limousins du Moyen Age. Catalogue, Louvre, 1995 - Metropolitan Museum, 1996. Ed.: Taburet-Delahaye, Elisabeth Drake Boehm, Barbara, Paris: Réunion des musées nationaux, 1995 XII. 16. Zárthelyi
MŰ-215: ÁRPÁD-KORI MŰVÉSZET — irodalomjegyzék — • • •
A félkövérrel szedett művek ismerete a szemináriumi munkához is szükséges a vizsgára ezen felül kötelezőek a dőlt betűsek is; a többi ajánlott irodalom a szemináriumhoz és a vizsgához.
ÁLTALÁNOS IRODALOM: Ipolyi A.: Tanulmányok a középkori magyar művészetről. Bp., 1997 Henszlmann I.: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Bp., 1876 Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. Bp., 1938 Dercsényi D.: A román kor művészete, in: A magyarországi művészet története I-II. Szerk.: Fülep L., Bp. 19561, 19735 (bármelyik kiadás használható) Marosi E. — Wehli T.: Az Árpád-kor művészeti emlékei. Bp., 1997 Dercsényi D.: Románkori építészet Magyarországon. Bp., 1972 Tóth E. — Buzás G.: Magyar építészet I. A rómaiaktól a román korig, Bp., 2001 Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. Szerk.: Tóth M. — Marosi E., Bp., 1978 Tóth M.: Árpád-kori falfestészet. Bp., 1974 Tóth M.: Falfestészet az Árpád-korban, in: Ars Hungarica XXIII (1995) 137-154. Kovács É.: Árpád-kori ötvösség. Bp., 1974 Kovács É.: Species, modus, ordo. Bp., 1998 Pannonia Regia. Katalógus. Szerk.: Mikó Á. — Takács I. Bp., 1994 Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács I., Pannonhalma, 2001 Europas Mitte um 1000. Hg.: Wieczorek, A. - Hinz, H.-M., Stuttgart, 2000 Valter I.: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon, Bp., 2004 A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár T., Szeged, 2000 Entz G.: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár, 1994 Kovačovičová-Puškárová, B.: Die romanische Kunst in der Slowakei, in: Studia Historica Slovaca VI (1969), 151-191. Gervers-Molnár V.: A középkori Magyarország rotundái. Bp., 1972 Marosi E.: Magyar falusi templomok. Bp., 1975, 19792 Tóth S.: Pillér és ív a magyar romanikában, in: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly I. - László Cs., Bp., 1998, 49-73. Várak a 13. században. Szerk.: Horváth L. (Castrum Bene 1/1989), Gyöngyös, 1990 A TÖRTÉNETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTÉRHEZ AJÁNLOTT: Pauler Gy.: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Bp., 1899 (reprint: 1984) Szűcs J.: Az utolsó Árpádok. Bp., 1993 Engel P.: Szent István birodalma. Bp., 2001 (1-108.) Kristó Gy.: Magyarország története 895-1301. Bp., 1998 Zsoldos A.: Az Árpádok és alattvalóik. Debrecen, 1997 Fügedi E.: Ispánok, bárók, kiskirályok. Bp., 1986 (11-181.) Mályusz E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971 Karácsonyi J.: Magyarország egyháztörténete. Veszprém, 1929 (reprint: Bp., 1985) Török J.: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon. Bp., 1990 (27-133.) Török J.: A középkori magyarországi liturgia története, in: Kódexek a középkori Magyarországon. Katalógus, Bp., 1986, 49-63.
EGYES KORSZAKOK ÉS EMLÉKEK: Tóth M.: A művészet Szent István korában, in: Szent István és kora. Szerk.: Glatz F. — Kardos J., Bp., 1988, 113-132. Marosi E.: Szent István korának képe a művészettörténet-írásban, in: Szent István és az államalapítás. Szerk.: Veszprémy L. Bp., 2002, 306-348. Biczó P.: Archäologische Beobachtungen zur Baugeschichte der Stiftskirche Unserer Lieben Frau zu Székesfehérvár, in: Acta Historiae Artium XLII (2001), 283-295. Bogyay T.: Történeti forrás és művészettörténeti stíluskritika Zalavár körül, in: Zalai Múzeum 4 (1992) 169-177. Marosi E: Die Rolle der byzantinischen Beziehungen für die Kunst Ungarns im 11. Jh., in: Byzantinischer Kunstexport. Hg. H. Nickel, Wittenberg, 1977 39-49. Tóth S.: Feldebrőről, hipotézisek nélkül, in: Mv 21 (1977) 29-39. Kovalovszki J.: A feldebrői templom régészeti kutatása, in: Képzőművészeti emlékek védelme. Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981, Eger, 1982, 37-42. Tóth S.: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai I-II., in: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1 (1963) 115-142. és 19-20 (1993-94) 327-345. Tóth M.: Szekszárdi fejezetek, in: Építés-Építészettudomány XII (1980) 425-437. Marosi E.: Magyarországi művészet Szent László korában, in: Athleta Patriae. Szerk. Mezey L. Bp. 1980, 205-219. Tóth S.: Az aracsi kő rokonsága, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár T., Szeged, 2000, 429-448. Tóth M.: A pécsi székesegyház nyugati karzata, in: Építés-Építészettudomány XV (1983) 429-455. Tóth M.: Die Umbauung des Heiligkreuz-Altars in der Kathedrale zu Pécs, in: Skulptur des Mittelalters. Hg. F.Möbius—E.Schubert, Weimar, 1987. 81-108. Kovács É. — Lovag Zs.: A magyar koronázási jelvények. Bp., 1980 Tóth E.: A magyar Szent Koronáról és a koronázási jelvényegyüttesről, in: Szent István és az államalapítás. Szerk.: Veszprémy L. Bp., 2002, 209-226. A magyar királyok koronázó palástja. Szerk.: Bardoly I., Bp. - Veszprém, 2002 Marosi E.: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Bp., 1984 Tóth S.: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet, in: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk.: Hegedűs A. - Bárdos I. (Strigonium Antiquum 4), Esztergom, 2000, 121-154. Takács I.: Egy eltűnt katedrális nyomában - Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból, in: A középkori Dél-Alföld és Szer i.m. 305-336. Egy középkori kulturális központ a Pilisben, in: Studia Comitatensia 17 (1985) 541-594. Wehli T.: A magyarországi művészet helyzete a tatárjárás körüli években, in: Tatárjárás. Szerk.: Nagy B., Bp., 2003, 468-483. Mons Sacer I. Katalógus. Szerk. Takács I., Pannonhalma, 1996 Tóth S.: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége, in: Építés-Építészettudomány XV (1983) 391-428. Marosi E.: Die Benediktinerkirche St. Georg zu Ják, in: Acta Historiae Artium XXXIX (1997), 19-70. A jáki apostolszobrok. Szerk.: Szentesi E. - Ujvári P., Bp., 1999 Csemegi J.: A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955 Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk: Haris A. Bp. 1994 Entz G.: A kerci cisztercita építőműhely, in: Művészettörténeti Értesítő XII (1963) 121-147.
