1 1 KUTATÁS FEJLESZTÉS INNOVÁCIÓ. lendvai

SZAKMAI KITEKINTŐ

2013/1

lendvai

1

KUTATÁS ▪ FEJLESZTÉS ▪ INNOVÁCIÓ

NTH TUDÁSMEGOSZTÁS

K+F+I ÉS SZAKMAI KITEKINTŐ

TARTALOM I. TANULMÁNYOK, TERVEZÉSI DOKUMENTUMOK ........................................................................................... 5 I. 1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája .. 5 I.2. BEFEKTETÉS A JÖVŐBE – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 ............... 8 I. 3. A turizmus várható nemzetközi tendenciái 2020-ig ............................................................................. 11 II. FEJLESZTÉS, MÓDSZERTAN ................................................................................................................................. 13 II.1. Fejlesztések.......................................................................................................................................................... 13 II.1.1. Irány Pécs! turisztikai kártya .................................................................................................... 13 II.1.2. Skanzen örökség program .................................................................................................... 15 II. 2. Ajánlások, módszertanok.............................................................................................................................. 17 III. INNOVÁCIÓ, INNOVATÍV ÉS JÓ PÉLDÁK, GYAKORLATOK......................................................................... 18 III. 1. Víztorony, mint turisztikai attrakció ........................................................................................................... 18 III.2. Nemzetközi példák termelőegységek látogathatóságára ................................................................... 20 III.3. Helyi gazdaságfejlesztés – Vidékjáró program ..................................................................................... 23 III.4. Digitális világ ...................................................................................................................................................... 24 IV. AJÁNLOTT SZAKKÖNYVEK ................................................................................................................................... 26 IV.1. Falu Város Régió ............................................................................................................................................. 26 IV.2. Hungarikumok – Egyetemi jegyzet ............................................................................................................ 26 IV.3. Jim Collins: A kiválóság választása .............................................................................................................. 27 IV.4. Tomka János: A megosztott tudás hatalom .......................................................................................... 28

2

ELNÖKI KÖSZÖNTŐ „A terv csupán jó szándék marad, ha nem fajul azonnal kemény munkává.” „Az innováció forrásai olyan tényezők, jelenségek, érdekek, célok, amelyek a vállalatok számára ösztönző szerepet játszanak, mozgató erőt képviselnek újdonság létrehozásában.” „Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet!” Peter Drucker

Tisztelt Olvasó! A Kormány 2011. november 17-i döntése értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményeként 2012. január 1-jétől létrehozta a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt (NTH), hogy a XXI. századi modern tudásra, és jól képzett stratégiai tervező és elemző-értékelő kutatókra épülő tervezési és módszertani központ jöjjön létre. Az NTH folyamatos szakmai háttérmunkája segíti a nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai és fejlesztési tervek, kiemelt programok tervezését, megalapozását, kidolgozását, azok szakmai kontrollját, a kormányprogramhoz való stratégiai illeszkedésének összehangolását. A Hivatal felállásával megszületett egy, a nemzeti stratégiai, gazdasági és területi tervezést támogató és összefogó hiánypótló központ, amely nemcsak tervez és értékel, de minőségi és módszertani iránymutatást, ajánlást is ad a közszféra e tevékenységei és szervezetei számára. Az NTH szakmai munkájában mindenekelőtt a nemzeti gyarapodásra és megújulásra, a tudatos és stratégiailag vezérelt fenntartható magyar gazdasági növekedés és fejlesztés 2014-2020-as tervezési és elemzési támogatására fókuszál. Ezért már a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján is megtalálhatók olyan a szakmai dokumentumok, melyek a hazai fejlesztési és területfejlesztési szakemberek munkáját segítik, továbbá felhasználhatók a jövő szakembereinek a képzésében is. A Hivatal kiemelt szerepet tölt be a hazai turizmus tervezésének-programozásának szakmai támogatásában, jövőbeli fejlesztési irányainak kijelölésében is. Ezt a feladatot az NTH Megújuló és Gyógyító Magyarország Fejlesztési és Monitoring Osztálya látja el. Fontos feladatunknak tekintjük azt is, hogy a szakmai közösségeket, a köz- és a magánszektor turisztikai szereplőit a gyakorlatban is jól hasznosítható elemzésekkel, fejlesztési és innovatív információkkal, kutatási eredményekkel lássuk el, melyeket az „NTH Tudásmegosztás – Turizmus+” elnevezésű online K+F+I és szakmai kitekintőnkben kívánunk összegyűjteni és publikálni. Jelenleg a turizmushoz és határterületeihez kapcsolódó innovációnak nincsen közös és célzott megjelenési felülete, ezt a hiányt szeretnénk elektronikus formában megjelenő kiadványunkkal – az Önök közreműködésére is számítva – betölteni. Ebben a kiadványban természetesen megjelennek a desztináció turizmusához szorosan kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztés kérdései, a hazai és nemzetközi jó példák, lehetőségek feltárása is. Mivel az innováció a versenyképes és hosszú távon is fenntartható turisztikai szektor egyik alapeleme tud lenni, ezért komoly lehetőség van az innovációs lehetőségek bemutatásában, és az innovációhoz való hozzáállás fejlesztésében. Felmerülhet azonban sokakban a kérdés, hogy ha megosztom másokkal az én tevékenységem eredményeit, sikereit, vesztek-e a (vélt vagy valós) versenyelőnyömből. Mi mindenesetre azt valljuk, hogy a megosztott tudás a jövőt építi, és előre visz. Ne felejtsék el: együtt többre jutunk.

3


Az innovatív ötletek közül a válogatás, a saját szervezetre való igazítása, a gyakorlati megvalósítás már az olvasóra vár. A K+F+I és szakmai kitekintő ahhoz tud hozzájárulni, hogy a publikált ötletek, jó gyakorlatok összefoglaló bemutatásán túl ezeket röviden kiértékeli, azok technológiai korlátait elemzi, és előrejelzi a várható sikereket és kudarcokat. Felsorakoztatja a tervezéshez szükséges kérdéseket, hogy a megvalósítás már reális alapokon indulhasson el. A kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított minden egyes forint egyúttal befektetés mind a vállalatok, mind pedig az ország jövőjébe. A vállalatok tudják (vagy ha nem, akkor rövid időn belül megtapasztalják), hogy végső soron minden gazdasági versenyelőny mögött olyan többlet-tudás áll, amivel a versenytársak nem rendelkeznek. Hosszabb távon pedig csakis azok a vállalkozások maradnak fenn, amelyek maguk is áldoznak a többlet-tudásra, és maguk is gyarapítják ezt a tudást. A kutatás-fejlesztésbe és főként az alapkutatásba való befektetés azonban csak akkor lesz kifizetődő beruházás, ha a végén eljut a fogyasztóhoz, a turizmus esetében az utazóhoz, vagyis valóban innovációvá válik. A K+F+I és szakmai kitekintőnk első számában összefoglalást adunk az európai uniós irányok kijelöléséről, valamint a napokban elfogadott nemzeti K+F+I stratégiáról. Az itt bemutatott EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája és az erre alapozó további szakmai dokumentumok rögzítik a főbb irányvonalakat az elkövetkező hétéves tervezési időszakra. BEFEKTETÉS A JÖVŐBE – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 pedig áttekintést adva a jelenlegi helyzetről, a keretfeltételek figyelembevételével határozza meg 2020-ig a hazai fejlesztési célokat. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal „NTH Tudásmegosztás – Turizmus+” címen időszakosan megjelenő online K+F+I és szakmai kitekintő szerkesztője (ld. Impresszum) várja Önöktől is azokat a cikkeket, tanulmányokat, melyeknek ez az országos terjesztésben megjelenő kiadvány méltó helyet adna. Budapest, 2013. június 28.

Tisztelettel és üdvözlettel: Horkay Nándor elnök

4

I. TANULMÁNYOK, TERVEZÉSI DOKUMENTUMOK I. 1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Európa az átalakulás korát éli. A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira. Ezzel egy időben a világ más régiói gyorsan haladnak, a hosszú távú kihívások – a globalizáció, az erőforrásokra nehezedő nyomás, az öregedés – pedig egyre intenzívebbé válnak. Az EU-nak kézbe kell vennie jövőjét. Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke így fogalmazott: „Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükségünk ahhoz, hogy megerősödve kerüljünk ki a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegyük az EU-t, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a XXI. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk.” Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:  Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.  Fenntartható növekedés: erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.  Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.  Az EU 2020-ra meghatározott kiemelt céljai:  A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.  Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.  Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási, energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését).  Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.

5


 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Az átfogó sikert ezen célok egymáshoz való kapcsolódása adja meg. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra. A célkitűzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt fellépések széles körével kell alátámasztani őket. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasolt a haladás ösztönzésére:  Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.  A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.  Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt.  Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.

 Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a KKV-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza.  Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését.  A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelező. Az uniós eszközöket – az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket – teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Az Európai Tanács 2010. március 26-án fogadta el a stratégiában foglalt átfogó megközelítést és a kiemelt uniós célokat, valamint 2010. július 13-án hagyta jóvá a stratégia részleteit, az integrált iránymutatásokat és a nemzeti célkitűzéseket. Az Európa 2020 stratégia megvalósítását tagállami szinten a Tanács ország-specifikus ajánlásaival segíti elő. Legutóbb Magyarországnak szorgalmazta többek között, hogy az új innovációs stratégiába már kerüljenek bele az innovatív KKV-k támogatását célzó ösztönző rendszerek is. Európa 2020 kiemelt kezdeményezés: „Innovatív Unió” Ennek a kezdeményezésnek célja a társadalom előtt álló kihívások (éghajlatváltozás, energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások) a K+F és az innovációs politika középpontjába állítása, az innovációs lánc „egyes szemei” közötti kapcsolat megerősítése, az alapkutatástól a forgalmazásig.

Uniós szinten Bizottsági feladatok:  Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése, az energiabiztonságra, a közlekedésre, az éghajlatváltozásra és az erőforrás-hatékonyságra, az egészségre és az öregedésre, a környezetbarát gyártási módszerekre és a területgazdálkodásra összpontosító stratégiai kutatási menetrend kialakítása, valamint a tagállamokkal és a régiókkal való közös programozás ösztönzése.  A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása.  Európai innovációs partnerségek indítása az uniós és a nemzeti szint együttműködésével. Ebben az egyik ilyen partnerségre fókuszáló téma az idősek számára független és társadalmilag aktív életet biztosító technológiák.  Az innovációt segítő uniós eszközök szerepének megerősítése és továbbfejlesztése, ideértve az Európai Beruházási Bankkal (EBB) való szorosabb együttműködést és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, ami megkönnyítené a finanszírozáshoz való hozzájutást; az élenjárók számára a szén-dioxid-piachoz kapcsolódó innovatív ösztönző mechanizmusok bevezetése.  A tudáspartnerségek ösztönzése, valamint az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és az innováció összekapcsolódásának erősítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézeten keresztül, illetve a kezdő innovatív vállalkozások támogatása révén a vállalkozói készség ösztönzése. Nemzeti szinten a tagállamoknak kell gondoskodniuk:  A nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformjával támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, megvalósítsák a közös programozást, fokozzák az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon túli együttműködést, és ennek megfelelően átalakítsák a nemzeti finanszírozási eljárásokat, biztosítva a technológia EU-ban történő elterjedését.

6

 A megfelelő számú matematikusi, mérnöki és egyéb tudományos végzettségű pályakezdő álljon rendelkezésre, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, az innovációs és vállalkozói készség kerüljön.  A tudással kapcsolatos területekre fordított kiadásokkal (adókedvezmények és egyéb pénzügyi eszközök alkalmazása) segíteni kell az üzleti szféra nagyobb mértékű K+F beruházását. Az innováció és a turizmus közötti kapcsolatot illetően szükséges megjegyezni, hogy a vállalkozáspolitikáért és iparért felelős biztos elkötelezetten fejleszteni kívánja a turizmusban rejlő lehetőségeket. Az ágazat termeli az Európai Unió GDP-jének több mint 5%-át. Az EU hozzávetőleg 1,8 millió turisztikai vállalkozása a teljes uniós munkaerő mintegy 5,2%-át foglalkoztatja, ami körülbelül 9,7 millió állást jelent. A kapcsolódó gazdasági tevékenységeket is figyelembe véve, az ágazat jóval nagyobb arányban járul hozzá az EU gazdasági erejéhez. Az uniós GDP 10%-a, a munkahelyeknek pedig mintegy 12%-a származik közvetetten a turizmusból. Ezen túlmenően a legfrissebb adatok szerint a turisztikai ágazat jelentős mértékben megerősödött 2010-ben, ami rámutat arra, hogy a turizmus igen fontos szerepet játszik a gazdaság fellendülésében. Az Európai Bizottság ennek érdekében 2010. június 30-án közleményt tett közzé az európai turizmus erősítése és politikai kereteinek meghatározása céljából. A közlemény egyik intézkedése az innováció fejlesztése a turizmusban. Az innováció és az új tájékoztatási technológiák meghatározóvá váltak az ágazat versenyképességében. Figyelemfelkeltő és partnerségi kezdeményezésekkel, valamint a különböző nemzeti és európai programok megfelelő alkalmazásával ösztönözni kell, hogy a turizmusban működő állami és magánszereplők, köztük elsősorban a KKV-k nagyobb hangsúlyt fektessenek e technológiák használatára. Elengedhetetlen továbbá, hogy az információs társadalom új eszközei és szolgáltatásai megjelenjenek a turizmusban, ezen belül elsősorban a KKV-k által folytatott turisztikai tevékenységekben, és a turisztikai szolgáltatók könnyebben férhessenek hozzá a munkájukat segítő pénzügyi eszközökhöz.

7


A fenntartható és versenyképes turizmus érdekében cél továbbra is, hogy Európa a leglátogatottabb úti cél maradjon a világon, és az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy Európa megtarthassa éllovas pozícióját. Az uniós intézmény tisztában van azonban azzal, hogy a gyorsan változó világgazdasági helyzet érzékeny hatással van az ágazatra. A Bizottság ezen kívül a turizmus idényjellegét, valamint a népesség öregedésének problémáját sem hagyja figyelmen kívül, mivel ezek különös kihívást jelentenek az ágazat számára. A Bizottság korábban hivatkozott közleményében jelzi azokat a szakpolitikai intézkedéseket, melyekkel az európai turizmus bővülését támogatni kívánja, továbbá azokat a kezdeményezéseket, melyek elősegíthetik az ágazat versenyképességét, fenntartható és minőségközpontú fejlesztését. Mindazokat az intézkedéseket, amelyek Európát mint kiemelkedő turisztikai célpontot előtérbe állítják. A közlemény 21 javaslatot tartalmaz, többek között a turisztikai szolgáltatások diverzifikációjának elősegítésére vonatkozókat, például:  egy virtuális turisztikai megfigyelőközpont létesítése – ez olyan webalapú platform lesz, amely európai szinten összehangolja a kutatást a turizmus területén, és elősegíti annak fejlődését;  a turizmussal kapcsolatos társadalmigazdasági tudásbázis megszilárdítása, hogy megbízható információk álljanak a döntéshozatalhoz a turisztikai szolgáltatók és a hatóságok rendelkezésére;  önkéntes alapon működő turisztikai védjegy létrehozása: a „High-Quality Tourism” védjegy az európai turisztikai vállalkozások és célpontok által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésében elért sikerekért jár majd.

Európa 2020 kiemelt kezdeményezés: Európai Digitális Menetrend A 2010-ben elfogadott digitális menetrend célja az információs és kommunikációs technológiák minél jobb kiaknázása, a nagy sebességű és szupergyors internetre és összekapcsolható alkalmazásokra épülő egységes digitális piac létrehozása, így segítve az európai gazdaság zavartalan működését és növekedését. A digitális menetrend sok célkitűzése már teljesült. A rendszeres internethasználat folyamatosan növekszik, csökken azoknak a polgároknak a száma, akik még soha nem használták az internetet. Az online vásárlás szintén egyre inkább elterjed, bár a határon átnyúló elektronikus kereskedelem növekedési üteme elmarad a kívánatostól. A nagy-sebességű szélessávú technológia is kezd teret nyerni, beleértve a 100 megabit/másodpercnél (Mbps) gyorsabb kapcsolódást lehetővé tévő, szupergyors hálózatokat is. Mindazonáltal továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a különböző tagállamok között. Ezek minimálisra csökkentése, illetve megszüntetése érdekében aktív európai szakpolitikai fellépésre van szükség. Az Európai Bizottság 2012. december 18-án elfogadta a digitális gazdaság és társadalom hét új prioritását. A digitális gazdaság növekedési

üteme hétszer gyorsabb a hagyományos gazdaságénál, jelenleg azonban az Európa-szerte széttagolt szabályozás akadályozza e potenciál kiaknázását. A szakpolitika átfogó felülvizsgálatát követően a kijelölt prioritások ismételten nyomatékot adnak az eredeti, 2010-es menetrend leginkább átalakító hatású elemeinek. Az 5. számú prioritás, a szerzői jog korszerűsítése alapvetően fontos e digitalizált egységes piac megvalósítása szempontjából. A Bizottság 2013-ban – az érintettekkel folytatandó strukturált párbeszéd keretében – törekedni fog az olyan, szerzői joggal összefüggő kérdések megoldására, amelyekben gyors előrelépésre van szükség. Ezzel egyidejűleg a Bizottság befejezi az uniós szerzői jog jogi keretének felülvizsgálatára és korszerűsítésére irányuló jelenlegi erőfeszítését annak érdekében, hogy 2014-ben döntést hozhasson az annak alapján esetlegesen előterjesztendő jogalkotási reformjavaslatokról. (A következő lapszám előreláthatóan bővebb terjedelemben tárgyalja a szellemi tulajdonnak a turisztikai ágazat szempontjából releváns kérdéseit.) Felhasznált források: Európa 2020, Digitális Agenda, Az európai turizmus új politikai kerete

I.2. BEFEKTETÉS A JÖVŐBE – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 A kormány 2013 júniusában fogadta el a „BEFEKTETÉS A JÖVŐBE” elnevezéssel a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát. 1. Áttekintő helyzetkép Az Európai Unió versenyképessége a kutatásfejlesztés és az innováció (KFI) területén hosszabb ideje visszaesést mutat, az Unión belüli területi és strukturális különbségei tovább növekedtek. Európai paradoxon: amíg Európában kiváló tudományos eredmények születnek, addig a gyakorlati innovációs teljesítmények ennél jóval szerényebbek. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a fejlett európai uniós országok többsége és az Európai

Unió egésze törekszik a K+F-támogatások növelésére. Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó K+F-fejlesztési keretprogramja, vagyis a Horizont 2020 stratégia pedig az uniós szinten elérhető K+F célú források jelentős növelését tűzi ki célul. A következő tervezési periódusban az Európai Unió a versenyképességet támogató szakpolitikák terén egy új rendező elvet, a régiók intelligens szakosodását is előtérbe fogja állítani.

8

Az Európai Unió Horizont 2020 stratégiájának megvalósítása Magyarországon is komoly következményekkel jár, mert ez a közösségi politika hosszú időre (de minimálisan a tervezési időszak hét esztendejére) meghatározza a hazai KFI-politika nemzetközi kereteit. Ha Magyarország ezeket a támogatási lehetőségeket ki akarja használni, akkor az uniós átlagánál jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a KFI-re. Magyarországon a GDP-arányos K+F-ráfordítások csak lassan növekednek. A 2011-ben mért a GDP arányos ráfordítás a legmagasabb értékre, 1,2% volt, ez még messze elmarad a 2%-os európai uniós átlagtól. Magyarország - európai uniós szinten - a közepes innovációs teljesítményű országok közé sorolható. Egyes ágazatokban jelentős az előrelépés, melyet a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutató-fejlesztők is tovább erősítenek. Ugyanakkor a hazai vállalatok többségének teljesítménye a kutatás-fejlesztés és az innováció terén jócskán elmarad a fejlettebb EU-tagállamok vállalataiétól. Pozitív tendencia, hogy térségi kitekintésben Budapest és vonzáskörzete már ma is európai léptékű tudástermelő régiónak tekinthető. Európai uniós összehasonlításban Magyarország teljesítménye a kutatóhelyek és a vállalatok közötti kapcsolatok terén marad el az átlagostól. Kiugróan gyenge pont a kis- és közepes vállalkozások együttműködése a hazai és a külföldi nagyvállalatokkal, tudásbázisokkal. A stratégia helyzetelemző fejezete külön pontokba szedve részletezi a közepes innovációs teljesítmény hátterében fellelhető problémákat is. A jelen stratégia az országos kereteket rögzíti. A globális szemszögből más pozíciójú régiók innovációs helyzetének értékelése és a regionális szinten megfogalmazható iránymutatások kidolgozása önálló és szerteágazó feladat. A térségi specializációkhoz kötött helyzetértékelést és az ún. intelligens szakosodási stratégiák1 kidolgozását a kormányzat a helyi szereplőkkel egyeztetve zömében 2013-ban tervezi megvalósítani. 1

Az intelligens szakosodás – a fogalom tartalmát tekintve – a térségi, ágazati, tudomány- és technológiaterületi vetületeket figyelembe vevő ésszerű és hatékony szakosodást jelent.

9


2. Problémaazonosítás és stratégiai alternatívák A stratégia három fő problématerületre gyűjti a hazai KFI rendszer megoldásra váró kérdéseit: a tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségeire; a tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer hiányosságaira; valamint a tudáshasznosítást végző vállalati és közösségi szektorok (innovatív) működését akadályozó tényezőkre. Éppen ezért előrevetíti, hogy olyan KFI-stratégiára van szükség, amely a tudásáramlás, tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok problémáit is kezelni képes. A KFI-stratégia három prioritási tengelye: 1. nemzetközileg versenyképes tudásbázisok 2. intenzív tudásáramlás 3. hatékony tudásfelhasználás A KFI-stratégia területi-technológiai-ágazati vetületét a 2013 folyamán elkészülő Nemzeti S3 Stratégia 2020 dokumentum határozza meg. A KFIstratégia megadja az országos kereteket, a gazdaság- és társadalom kutatás-fejlesztési és innovációs célkitűzéseit, a KFI-stratégiára lapozva a hét NUTS-2 régióban az EU S3 tervezési módszertanát adaptálva regionális stratégiai tervek készülnek. A stratégiát alkotó elemek rendszerszemléletű erősítésének eszköze a folyamatos, időközönkénti átfogó értékelés, és ha szükséges a módosítás. 3. Jövőkép és célkitűzések A 2020-ig terjedő KFI-stratégia az innovációs rendszer egészének megújítását és megerősítését tűzi ki célul. Magyarországon – a KFI-szakpolitika aktív támogatásával – 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően – a tovagyűrűző hatások révén – képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.

A jövőképet számszerűsített célkitűzések is kifejezik: Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra növeli. Kiegészítő célkitűzésként a vállalkozások GDParányos K+F ráfordítása 2020-ra 1,2%-ra növekszik. A kibontott célrendszerben több külön szálon futó, önállóan is jelentős hasznot hordozó célkitűzés került meghatározásra. A hozzájuk kötődő intézkedések megvalósítása a magyar innovációs rendszer fontos tényezőit erősíti, hozzájárulva ezzel a társadalom és gazdaság általános fejlődéséhez. Átfogó és valóban mélyen gyökerező teljesítményjavulásra azonban csakis abban az esetben kerülhet sor, ha valamennyi lényeges célkitűzés irányában komoly lépések történnek, illetve, ha a rendszerszemléletű stratégiai irányítás hosszabb távon is érvényesül. 4. A stratégia végrehajtásának fő eszközei A KFI-szakpolitika számára rendelkezésre álló eszközök tervezése egységesen a stratégia célcsoportjainak fejlődését szolgálja, és figyelembe veszi az adópolitikai ösztönzőket is. A stratégia rugalmasságát korszerű intézményrendszeri megoldások és az új közszféramenedzsment elveihez igazodó tervezett visszacsatolási mechanizmusok biztosítják. Nemzetközi tapasztalatok szerint a tudásbázisok megerősödését elsősorban a közvetlen állami támogatási konstrukciók szolgálják leghatékonyabban. A hatékonysághoz és a jótékony gazdasági hatások kiteljesedéséhez azonban a kiemelt támogatásért teljesítményelvárásokat is meg kell fogalmazni. A nemzetközi pozíciókra törő tudásbázisok esetében – a támogatással párhuzamosan – ez elsősorban a kiválóság-alapú szemlélet, a kutatási-tudományos autonómia és a hasznosításorientált tudomány-menedzsment megfelelő eszközeinek a használatát jelenti. Az innovatív kis- és középvállalatokat életciklusuk különböző szakaszaiban az adott szakaszhoz jól illeszkedő, nemzetgazdasági szinten megtérülő támogatási megoldások segítik. A nagyvállalati célcsoporthoz kötődő eszközök az értéklánc-

koncepció alapján kerülnek kialakításra. Az eszközrendszernek ebben az esetben központi eleme a magas hozzáadott értéket, illetve a jól fizető munkahelyeket teremtő és megtartó innovatív vállalati tevékenységek támogatása. A kiemelt közjavakat előállító és közösségi szolgáltató állami alrendszerekben – egészségügyben, energetikában, oktatásban, közlekedésben – önálló KFI-stratégiák és akciótervek készítése szükséges. Az akciótervekhez illeszkedően a stratégia a kutatásfinanszírozást és a magánszférával közös KFIprojektek megvalósítását szorgalmazza. A KFI-stratégia végrehajtását szolgáló teljes eszközrendszer áttekintő táblázata a kiemelt célcsoportokhoz kapcsolódó közvetlen, közvetett és tőkepiaci eszközöket rendszerezi, valamint jelzi a rendszerszemléletű beavatkozásokat is. A KFI stratégia hosszú távú beruházásként, a stratégia teljes időkeretén belül az állami finanszírozási igényű támogatáspolitikai eszközök növekedésével számol. Ezek az eszközök a vissza nem térítendő támogatások, a kutatási szervezetek normatív finanszírozása; az adóösztönzők; valamint a tőke-, hitel- és garancia típusú pénzügyi eszközök. Egy hatékony adóoldali ösztönző mechanizmus kialakítására jó alkalmat ad a 2014-2020-as uniós tervezési időszak. A jelenlegi uniós tervezés szerint, a 2014-ben kezdődő EU-s költségvetési periódus során biztosítható, hogy a vállalatok a Strukturális Alapok kutatás-fejlesztési, illetve innovációs támogatásra fordítandó hányadának jelentős – az előzetes elképzelések szerint akár egyharmad – részét adókedvezmény formájában vehessék igénybe. A tervezett modellben minden K+F tevékenységet folytató vállalkozás számára elérhető adóösztönzők kerülnek kialakításra, melyeket a kiválósági, illetve egyéb szakpolitikai szempontoknak megfelelő kedvezményezettek és projektek célzott támogatása egészít ki (vissza nem térítendő pályázatok formájában), illetve a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet kapnak tőke és a hitel típusú pénzügyi eszközök.

10

5. A KFI-stratégia végrehajtási intézményrendszere A KFI-stratégia sikeres megvalósításának feltétele, hogy az irányításban világos felelősségi és illetékességi hatáskörök legyenek. Ebben első helyen szerepelnek a kormányzati KFI-stratégiai menedzsment, valamint a közszféra innovációs folyamatok összehangolása. Itt jelenik meg többek között a jogszabályalkotás, jogszabályok monitoringja és racionalizálása, de a K+F adókedvezmények megújítása, monitoringja, értékelése, a szellemi tulajdonvédelem is. Lényeges, hogy a KFI-stratégia illeszkedjen a kormányzati stratégiai tervdokumentumok hierarchiájában felette álló nemzeti középtávú stratégiákhoz (elsősorban a 2020-ig tartó, jelenleg készülő Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK), valamint a kapcsolódó szakpolitikai, ágazati stratégiákhoz. Emellett nélkülözhetetlen, hogy a kapcsolódó szakpolitikai területeken illetékes kormányzati szervek koordináltan segítsék a KFI-stratégia megvalósítását. 6. A stratégia végrehajtásának monitoringja, értékelése és a visszacsatolási mechanizmusok A KFI-stratégia intézkedési tervei gördülő szemléletben, kétévente készülnek el.

A KFI-stratégia sikeréhez elengedhetetlen, hogy a programok, intézkedési és akciótervek monitoringja és értékelése külön-külön és egységesen is megvalósuljon. Az értékelések minél szakszerűbb megvalósítását ún. értékelési standardok meghonosítása segíti. Az intézkedési terveknek, a kiépülő monitoringrendszereknek, az értékelési kultúra felfejlesztésének a folyamatosan tanuló KFI-stratégiai menedzsmentben kitüntetett szerep jut. 7. A KFI-stratégia megvalósításának kockázatai A stratégia zárófejezete a jelenlegi ismertek szerinti kockázatokra fogalmazza meg a javasolt kockázatkezelési módokat. A zárófejezetekben, a fogalomtisztázásokat követően a stratégia elkészítéséhez használt módszertanokat, elméleti alapokat és fontos háttérinformációkat talál az olvasó. Forrás: BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégia 2020

I. 3. A turizmus várható nemzetközi tendenciái 2020-ig Összefoglalás Új „kiutazó boom” – A kiutazó turizmus bázisa a XX. században főképp a világ harminc leggazdagabb országa volt. A XXI. században várhatóan újabb növekedési hullám indul majd be, ennek bázisa azonban áttevődik keletre: a kínaiak részesedése a világ kiutazó turizmusából a mostani 1%-os értékről 2050-re becslések szerint meg fogja közelíteni a 10%-ot. Hasonló arányú emelkedést prognosztizálnak Indiában is, ahol a mai 0,5%-os értékről várhatóan 5%-ra emelkedik ez az arány. Személyre szabott vendéglátás – Az autentikus ajánlatokat és a tradicionális vendégszeretetet magasan fogják értékelni a XXI. században, főként a 40 év feletti turisták, akiknek aránya a legtöbb társadalomban egyre nő.

11


Belföldi utazási boom – A XXI. században a belföldi utazási kereslet várhatóan világszerte növekedni fog. Sok fejlődő országban ez lesz a „kiutazási boom” előhírnöke. Változó fogyasztói igények – A 40 év alatti lakosság szerte a világon világmárkák olyan tipikus fogyasztójává vált és válik továbbra is, akinek fő célja az életben a szabadság és a szórakozás, élményszerzés, de szinte lényegtelen, hogy ezt melyik országban találja meg. Ezen fogyasztók újfajta marketingtechnikákat és új turisztikai termékeket igényelnek. Fenntartható fejlődés – Nem kétséges, hogy a turizmus növekedése soha nem látott mértékben van hatással a természeti környezetre. A turizmus fejlesztésének ezért fenntarthatónak kell

lennie az elkövetkező húsz évben, ellentétben a mostani trenddel, amely a megszokott életminőség lerombolásával fenyeget. Csökkenő fogyasztói lojalitás – Az előző trend egyik következménye várhatóan az lesz – mivel az emberek egyre kevésbé szeretnének többször ugyanarra a helyre utazni vagy ugyanolyan típusú vakáción részt venni –, hogy csökkenni fog az ismételt utazások száma. Nagyobb elvárt érték – A turisták egyre inkább elvárják a minőséget és egyre kevésbé hajlandóak többet fizetni az extra minőségért. Ezért a kínálati oldal szereplőinek hatékonyabb költséggazdálkodást kell bevezetni. A higiénia iránti igény – A biztonság iránti igény alapvetővé vált, de a jövőben fontossága még tovább fog nőni. A XXI. század globális társadalma nagy fontosságot fog tulajdonítani a higiéniának. Azon szálláshelyek, városok vagy vidéki területek, ahol a higiéniát alulértékelik, elveszítik versenyképességüket. Nagyobb standardizáció – Az előző trenddel összhangban világszerte folytatódik a standardizáció, ami a költségcsökkentés egyik eszköze lehet. Különleges helyszínek – A XXI. század folyamán a turizmusban egyre népszerűbbé fognak válni a különleges helyszínek, mint például az űrben történő, vagy a víz alatti turizmus. „High-touch” – Amikor a szolgáltatások standardizációja normává válik, egyre kevésbé lesz fontos a személyesség iránti igény, és a standardizáció együtt kell, hogy haladjon a növekvő attraktivitással. A tömegpiac sikerének záloga a kis költségű standard-ek sok „hightouch” elemmel való kombinálása.

tet az elkövetkező húsz évben. Ennek pozitív hatása lesz, hogy az idősebb korosztály mindennapjaiban is egyre inkább megjelenik a külföldi utazások iránti kereslet. Európa turizmusának növekedési potenciálja 2-3% körül alakul, ami figyelembe véve, hogy jelenleg még mindig ez a régió adja a világturizmus 51%-át, elfogadhatónak mondható. A nemzetközi turistaérkezések száma 2020-ra az 1,4 milliárdot, 2030-ra az 1,8 milliárdot is elérheti. Európa részaránya eközben 51%-ról 41%-ra csökken, ami nominálisan ugyanakkor e régióban is növekedést jelent. A keresleti trendek legfontosabb mozzanatai: a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a fenntartható megoldásokat (akarnak, tudnak, és fognak is többet fizetni ezekért), különböző junior csoportok megjelenése a keresletben speciális igényekkel egyre számottevőbb, a városiasodás miatt a városból kiszakadók számára a szabadidő eltöltésének jelentősége erősen felértékelődik, és egyre nagyobb figyelmet kell a kínálat kialakításában a fogyatékkal élők kiszolgálására fordítani. Mindezek alapján összefoglalásként megállapítható, hogy jelenleg világtrend: a turizmus nem követi, hanem formálja a gazdaságot, növekedése 1995 óta folyamatosan meghaladja a GDPbővülés ütemét. Ennek tükrében az UNWTO munkájának legfontosabb prioritásai: a turizmust a világpolitikai napirend részévé tenni és folyamatosan ott tartani, a vízum- és utazási ügyek egyszerűsítése, akadálymentesítése, az adóproblémák globális rendezése, valamint a turisztikai fogyasztóvédelem erősítése. Felhasznált források:  OECD Tourism Reports,  www.turizmusonline.hu  UNWTO előadás,  Utazás2013 kiállítás

Idősödő társadalom – A fejlett országok születési rátájának drasztikus csökkenése jelentős mértékben fogja befolyásolni a turisztikai keresle-

12

II. FEJLESZTÉS, MÓDSZERTAN II.1. Fejlesztések II.1.1. Irány Pécs! turisztikai kártya 1. Bevezetés A TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Nonprofit Kft. 2012 áprilisában indította el az Irány Pécs! turisztikai kártyarendszert. A kártya bevezetését kutatás előzte meg, melynek során feltérképezték, milyen turisztikai kártyarendszerek működnek ma Magyarországon, ezeknek előnyeit, hátrányait. Alapvetően 4 fő kártyatípust különböztethető meg:  Regisztrációs vendégkártya  Megvásárolható turisztikai kártya  Pontgyűjtő kártya  Elektronikus pénztárca Külföldi jó példákat is vizsgáltak: Fertő tó kártya, Brixen Card. Ennek alapján úgy ítélték meg, hogy az ott működő kártyarendszerek azok, amelyek legvonzóbbak a vendégeknek és többéves tapasztalatok azt mutatják, hogy működőképesek, sőt emellett vendégforgalom-növelő hatásuk is van. Pécsett korábban már bevezettek különféle kedvezményeket adó kártyákat. Közöttük voltak sikeresek (TÜKE kártya – a város lakóinak; Pécs kártya – bevásárláshoz) és olyan is, ami időközben megszűnt (Dél-Dunántúl turisztikai kártya). Az elemzés során áttekintették a turisztikai kártyarendszerek céljait is, és ehhez rendelték hozzá azokat a célokat, melyek számukra fontosak egy turisztikai városkártyához és megfelelő információt nyújtanak a vendégek városban tartózkodásáról, pl. milyen attrakciókat kerestek fel. A kártya bevezetésének célja lehet:  Vendégköltés bővülése  Elégedettség növelése szolgáltatások öszszegyűjtésével

13


  

Tartózkodási idő növelése IFA bevételek növelése TDMSz tagok összefogása

Az Irány Pécs! kártya bevezetését széles körű vendégkörkutatás előzte meg, mely egyértelműen bizonyította, hogy Pécset főként a kulturális, történelmi látnivalókért látogatják a turisták, ezért a kártyarendszerben felfűzték ezeket a látnivalókat. Ez összhangban van a város szlogenjével is: Pécs, a kultúra városa. 2. Egy innovatív példa bemutatása: Az Irány Pécs! kártya ma Magyarországon egyedülálló módon működik, mely kizárólag a pécsi TDM szervezet tagjainak szolgáltatásaira alapul. Így a rendszer konkrét, kézzelfogható előnyöket nyújt a TDM tagoknak. Mivel a kártya és annak kedvezményei csak TDMSz tag szálláshelyeknél hozzáférhetők, ezzel a szálláshelyek jelentős piaci előnyhöz jutnak a (még) nem tagokkal szemben. Az elfogadóhelyek esetében a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy a vendég egy csomagban megkapja, a kiadványban látja a kedvezményeket, így részese a komplex „vendégirányító” rendszernek. A pécsi TDM szervezet elsődleges célja a kártya létrehozásával a vendégforgalom évek óta tartó csökkenésének megállítása volt, továbbá a turisztikai szolgáltatók bevételeinek és az IFA bevételek növelése, valamint összefogást teremtsen a pécsi szolgáltatók, szálláshelyek között. A másik fontos cél, hogy a látogató útvonalakat, Pécs látnivalóit, attrakcióit összefűzze és egy „csomagban” kínálja kedvezményesen a Pécsre érkező vendégeknek.

3. A kártyarendszer működése: A kártyát az egyéni vendégek ingyenesen kapják meg a szálláshelyen, mert a kártya díját beépítették a szállásdíjba. (Jelenleg 18 pécsi szálláshely részese ennek a rendszernek a TDMSz tagok közül.) A kártyával 7 db ingyenes szolgáltatást lehet igénybe venni. Az egyéni turisták emellett további százalékos kedvezményeket is igénybe vehetnek (20–50%-ig). A kártya segítségével minden vendég fejenként 9000 Ft-ot takaríthat meg. A vendégek kártyái csak a pécsi tartózkodási idő alatt érvényesek, tehát valamennyi kedvezmény ez idő alatt vehető igénybe. A kártyákat a szálláshelyek aktiválják a teljes tartózkodási időre egy online felületen. A kártya maga továbbá egy NFC típusú elektronikus kártya, a nagy forgalmú elfogadóhelyeknél leolvasó készülékek segítik a vendég és jogosultságának azonosítását, a többi helyszínen felmutatással működik. Ezek a kártyaleolvasók lehetővé teszik, hogy a TDM szervezet pontosan megismerhesse a vendégek fogyasztói szokásait a városban: mikor, milyen kedvezményt, hány alkalommal vettek igénybe. Emellett a szálláshelyek a vendégek regisztrálásakor, vagyis a kártyák aktiválásakor vendégadatokat is rögzítenek, ez további elemzéseket tesz lehetővé (küldő-terület, életkor, utazási szokások stb.) Az első próbaév (2012) eredményeképpen már most nagyon sok felhasználó adattal (név, születési idő, cím, e-mail cím) valamint kártyafelhasználási adattal rendelkezünk. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a kártya sikeres, a vendégek kedvelik és rendszeresen használják.

megtörténik a két partner között. Ezekből a bevételekből a kártyarendszer üzemeltetője (a TDMSz) a belépőjegyek árát visszautalja a 100%-os elfogadóhelyeknek. A további, százalékos kedvezményeket nyújtó elfogadóhelyek nem kapnak viszszatérítést a rendszerből. 5. A vendégek véleménye: 2012 novemberében a rendelkezésre álló e-mail adatbázis címeire kiküldött online kérdőívvel felmértük a vendégek elégedettségét (30%-os válaszadási arány). Az eredmények értékelése igazolta a várakozásokat: a vendégek maximálisan elégedettek a kártya szolgáltatásaival, a kedvezmények mértékével. A kártya vonzó hatása is érzékelhető a válaszokból: a válaszolók 30%-nál az úti cél kiválasztásánál döntő szempont volt, hogy Pécsett létezik egy ilyen kártyarendszer. További 40% pedig szálláshelyet választott az alapján, hogy kap-e ott Irány Pécs! kártyát vagy sem. A vendégek javaslatot is tettek további szolgáltatások beépítésére, így ezeket az igényeket a 2013. évi elfogadóhelyek bővítésénél a TDM szervezet maximálisan figyelembe vette. 6. 2013 márciusától: Újabb szolgáltatásokkal bővül az Irány Pécs! kártyarendszer, így már 40 elfogadóhelyen vehetik igénybe a különböző kedvezményeket a Pécsre érkező vendégek. A pécsi elfogadóhelyek mellett számos baranyai attrakció is csatlakozik 2013-ban a rendszerhez. Az elfogadóhelyek számának bővítésével, valamint területének a városhatáron túli kiszélesítésével a jelenleg 2 napos pécsi tartózkodási idő növelése a cél.

4. A kártyarendszer finanszírozása, pénzügyi rendszere:

A kedvezmények mértékét továbbra is 20– 100% között tartják, mivel az ennél kisebb mértékű kedvezmény nem bizonyult elég vonzónak.

A szálláshelyek kártyadíjat fizetnek a TDM szervezetnek a rendszerben rögzített vendégéjszakák után. Az elszámolás minden hónap végén

A kártyarendszerről további részletek www.kartya.iranypecs.hu oldalon olvashatók.

a

14

II.1.2. Skanzen örökség program 2008 és 2010 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül, kiemelt kulturális beruházásként zajlott a Skanzen örökség program (SÖP) 2,2 milliárd forintos beruházása, amelyhez az Európai Unió 2 milliárd forintos összeggel, míg a magyar állam a 222 millió forintos önrész vállalásával járult hozzá. A SÖP keretein belül indult meg az új bejárati épület és látogatóközpont, a múzeumi vasút, az Észak-magyarországi falu tájegység, illetve a nyitott muzeológiai műhely megvalósítása. Új bejárati épület – vasútállomás Több éves álom vált valóra, amikor hosszú tervezés, majd hihetetlen tempójú építkezés után 2009. áprilisban átadták a Skanzen-vonatot Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén. „Új múzeum” született? Igen, a Skanzen állandó megújulásának egy olyan mérföldkövéhez jutottak, amely megkoronázta az elmúlt évtized fejlesztéseinek sorát. Új bejárati épület fogadja a látogatót: az 1882-ben eklektikus stílusban épített mezőhegyesi vasútállomás másolata került Szentendrére, egy olyan építészeti megoldással, ahol az eredeti épületforma találkozik a XXI. század látogató elvárásaival. Az arányos tömegű, szépen szerkesztett formájú épület szimbolizálja a múzeum üzenetét: az épületen keresztül a XXI. századból átlépünk a XIX.-XX. század fordulójának vidéki Magyarországába. Az 1200 m2-es épületben a régi stílusú enteriőr mellett megjelennek a modern információs eszközök és a korszerű látogatófogadás helyiségei is: csomagmegőrző, pelenkázó és kerékpártároló, valamint egy új múzeumi bolt (mely hazánkban a legnagyobb) kibővült termékkínálattal. A bejárati épülethez tartozik még egy új 600 férőhelyes szabadtéri parkoló, illetve egy 3000 m2es kültéri pihenőhely is.

15


Skanzen-vonat A múzeum 60 hektáros területét összekötő 2,1 km hosszú vasúti pálya elemei az 1930-as években készült sínek, a peronok, amelyeken a mozgásukban korlátozott látogatók közlekedését segítő liftek találhatók, ötvözik az eredeti funkciók mellett a mai követelményeknek való megfelelés igényeit is. A múzeumba került a Ganz–Jendrassik-féle BCmot 422-es motorvonat, mely harmonikusan illeszthető a múzeum tájegységeihez, az Alföldhöz, az északkeleti, vagy éppen a dunántúli régióhoz, hiszen olyan motorvonatról van szó, amely Magyarország majd mindegyik vasúti pályaszakaszán közlekedett. A XX. század elején rendszeres normál nyomvonalú vasúthálózat és vasútjáratok biztosították a személy- és áruforgalmat, az 1930-as évekre a vidéki Magyarország meghatározó, arculatformáló, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezője a vasút lett. Nyitott muzeológiai műhely A Nyitott muzeológiai műhely a Skanzen Örökség program projektelemeként, egy önreflexív muzeológiai bemutatóhely építését és működtetését jelenti. A műhely egyrészt gyakorlati helyszín a muzeológiai képzésben részt vevőknek, másrészt az érdeklődő szakmai közönség számára lehetőséget teremt arra, hogy elsajátítsa a műtárgyvédelem és kezelés olyan alapvető szabályait, amelyekkel saját tárgyai, dokumentumai életét képes hosszú távon megőrizni, s fel tudja ismerni azokat a helyzeteket, amikor az adott tárgy szakképzett restaurátor beavatkozását igényli. A műhellyel

egyedülálló lehetőség nyílik megismertetni látogatóinkat a múzeumi szakmai tevékenység fázisaival. Ennek egyik fontos eleme a restaurálási terv alapján zajló állományvédelmi tevékenység nyilvános megjelenítése. A műhely mobil munkaállomásin a következőkkel lehet majd találkozni:  Tárgyfelismerés, meghatározás, leírás, a szükséges műtárgyvédelmi beavatkozások meghatározása  Tárgytisztítás  Tárgy- és dokumentumkonzerválás  Helyreállítás, a tárgyak előkészítése a kiállításhoz  Dokumentálás, digitalizálás. Lehetőséget jelent a helyreállítás munkafázisainak dokumentálására, valamint a dokumentum vagy tárgy archiválási célt szolgáló fotózására  Elhelyezés, csomagolás, szállítás. Gyakorlati ismereteket nyújt arra, hogy a tárgyakat és dokumentumokat miként kell szakszerűen tárolni, csomagolni és mozgatni  Kiállítás- és programtervezés. Az interpretálás technikáinak elsajátítása Észak-magyarországi falu tájegység Az Észak-magyarországi falu tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az Ipolytól a Bodrogig terjedő terület (a mai Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve a történeti Gömör és Kishont megye) népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját és népszokásait mutatja be, több tár-

sadalmi réteg, így a parasztság, kisnemesi utódok, cselédek, summások, vándoriparosok életén keresztül. A tájegységben – a Skanzen eredeti küldetése szerint – többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd a múzeumban újra felépített autentikus épületek állnak, amelyek belső tereiben, az enteriőrökben közel ötezer pontosan elrendezett műtárgy teszi megtapasztalhatóvá a falusi élet egykori eseményeit, kellékeit, munkaeszközeit. Minden tárgyat aprólékos kutatás választott ki, mindegyiket személyes történetek hitelesítik. A látogatói élmény az új tájegységben minden érzékszervre kiterjed. A műtárgyakhoz itt ezer olyan demonstrációs tárgy társul, amelyeket a látogató kézbe vehet és kipróbálhat. A házakba betérő érdeklődő perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallgathat, megrajzolhatja családfáját, megfigyelheti a disznóvágás, a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének mesterfogásait, de leheveredve próbára teheti a filkeházi ágyat, vagy a használatba vehető bútorok bármelyikét.

16

II. 2. Ajánlások, módszertanok Európai turisztikai indikátorrendszer A turizmus fenntarthatóságának számos aspektusa van: az erőforrások hatékony felhasználása, az aktivitás környezeti hatásainak figyelembe vétele, a „tiszta” energia használata, az örökség megőrzése, a desztinációk kulturális és természeti értékeinek védelme, a teremtett munkahelyek minősége és tartóssága, a helyi gazdasági kibocsátás, vagy éppen a fogyasztóvédelem. Ennek jegyében az Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Igazgatósága kifejlesztette az európai turisztikai indikátorrendszert, amely kifejezetten a turisztikai desztinációk számára készült. Mindez helyi szinten tulajdonolt és irányított monitoring, management, és fenntarthatóság-ösztönző tevékenységeket igényel. Korábban már létező indikátorrendszerek kapcsán levonható tanulságok segítségével, valamint Európa számos különböző desztinációjában elvégzett területi kutatások eredményeinek alkalmazásával készült. A kialakított rendszer 27 mag- és 40 opcionális indikátort tartalmaz. Önkéntes döntés alapján használható önállóan vagy más indikátorrendszerbe ágyazva is, mivel a rendszer rugalmas. Bővíthető vagy alakítható a különböző desztinációk igényeihez, illetve azokhoz a specifikus fenntarthatósági problémákhoz, melyekkel az egyes desztinációk kénytelenek szembenézni. Az indikátorrendszer bevezetésének és alkalmazásának lépései: a figyelem felkeltése, desztinációs profil létrehozása, az érintettek részvételével működő munkacsoport létrehozása, a szerepek és felelősségek elosztása, adatok gyűjtése és tárolása, az

17


eredmények kiértékelése, folyamatos fejlesztési tevékenység. Az indikátorok négy csoportra oszthatók: a desztináció menedzsment csoportot a turizmuspolitikára, a turisztikai vállalkozások fenntarthatóság-politikájára, a vendégelégedettségre, valamint az információra és kommunikációra vonatkozó mutatószámok alkotják. Ezekbe a csoportokba különböző témakörök tartoznak, amelyekhez mag- és opcionális indikátor jellegű adatigényt is rendeltek. A „gazdasági érték” csoportba a desztináció turistaforgalmára, a turisztikai vállalkozások kibocsátására, a munkahelyek mennyiségére és minőségére, a turisták biztonságára és az egészségre, valamint a turisztikai kínálatláncra vonatkozó értékek tartoznak. A szociális és kulturális hatás értékeléséhez adatok szükségesek a közösségi-társadalmi hatásról, a nemi egyenlőség kérdéséről, a szolgáltatások elérhetőségéről, valamint a kulturális és természeti értékek, a helyi identitás megőrzéséről szóló adatok is. A környezeti hatás témakörbe a közlekedéssel járó hatások csökkentésére, a klímaváltozásra, a szelíd szemétkezelésre, a víz- és szennyvízkezelésre, az energiafelhasználásra, a biodiverzitás védelmére, a „fényés hangmenedzsmentre”, valamint a fürdővízminőségre vonatkozó adatok tartoznak. A fentebb részletezett séma szerint összegyűjtött adatokhoz a Bizottság egy meghatározott adatbázist is ajánl, amelyben kezelve az adatok könnyen kezelhetők és felhasználhatók a további monitoring-tevékenységhez. Forrás: www.tdmszovetseg.eu

III. INNOVÁCIÓ, INNOVATÍV ÉS JÓ PÉLDÁK, GYAKORLATOK III. 1. Víztorony, mint turisztikai attrakció Alapfunkcióját elvesztett egységek innovatív újrahasznosítása turisztikai attrakcióként, akár a desztináció szimbólumaként is megjelenhetnek. Nemzetközi kitekintésben számos példa mutatja, hogy a funkcióját vesztett víztározók új szerepkörben, bevételtermelő szereplőként jelennek meg a desztinációban, ezzel elkerülhetik a lebontásukat, sőt környezetcsúfító elemként sincsenek ott jelen. Különleges adottsága a víztornyoknak, hogy szerkezetüktől függően összsúlyuk harmadát, sőt egyes tornyoknál a felét a bennük tárolt víz teszi ki, amíg rendeltetésszerűen üzemelnek. „Nyugdíjazásuk után megkönnyebbülnek”, és ritkán fordul elő az, hogy olyan új funkció befogadására alakítanák át őket, melyre az eredeti teherhordó szerkezet alkalmatlannak bizonyul. Állnak tehát üresen is erősen és rendületlenül. A legkedvezőbb és a műemlékvédelmi, értékmegőrzési szempontokat is szem előtt tartó megoldás az, ha továbbra is kapcsolatban maradhatnak valamilyen formában a vízszolgáltatással, illetve az eredeti funkció relikviái megmaradhatnak a toronyban, amit a látogatók, érdeklődők és az unokáink is látni fognak. Hasonló elgondolások mentén alakították ki a németországi Mülheim an der Ruhr-i két leürített víztorony hasznosítását. Az egyik 1912-ben épült, ma műemléki védelem alatt álló víztorony elsősorban a környező kohókat látta el vízzel viszonylag hosszú ideig, míg végül 1982-ben üzemen kívül helyezték. 1992ben nyílt meg itt az „Aquarius” nevű Vízimúzeum, az 50 m magas toronyban, amely így a vízről szóló információ-központtá vált. A 100 éves víztorony eredeti funkciója tartalmilag igen szoros kapcsolatban áll a kiállítások témáival, melyeknek művészeti és múzeumpedagógiai megjelenítése igen korszerű: az acélidomokban elhelyezett képernyőkön megjelenő videojátékokon keresztül ismerkedhetnek meg a múzeumlátogatók a víz tulajdonságaival, körfor-

gásával, felhasználásával és veszélyeztetettségével, kiemelve a lakossági vízellátás, csatornázás és víztisztítás jelentőségét és módszereit. A másik víztornyot ugyanebben a városban a Broich-pályaudvaron építették 1901-ben kazánvíztározónak. A Barkhausen-tartály egy csonka kúp alakú téglafalazaton áll, mivel az ilyen tartályokra jellemző függőleges és haránt irányú támaszrendszer nem illett a zárt téglatörzshöz, a tartályt annak idején fele magasságáig érő csonka kúp formájú vasbeton fal mögé rejtették. A „Broich in Mülheim an der Ruhr”-i víztorony a világ legnagyobb camera obscurajával (a kerek vetítőasztalon képződik le a sok mozgalmas esemény, ami a víztoronytól 13 méternél távolabb történik), és lokállá való átalakításával minden bizonnyal az egyik legszokatlanabb újrahasznosítási példa. A víztorony bravúros hasznosítási ötletéhez igényes belső kialakítás párosul. A hangulatos környezeten észre lehet venni, hogy a belsőépítészek előzetesen behatóan megismerkedtek az ipartörténettel és az ipari terek alakítási lehetőségeivel. Ahogy a mülheimi víztoronyból vízi-múzeumot csináltak, az 1910ben a pályaudvar mellett épült bebrai víztoronynak is hasonló szerepet szántak, de jóval szerényebb keretek között. A vasúti múzeum ötletével adódott a gondolat, hogy az ipartörténetet egy jellegzetesen ipari műemlékben mutassák be, és egyúttal magát a tornyot is a bemutatás középpontjába állítsák. A cél az volt, hogy olyan helyen őrizzék meg a maradványokat, ahol a vasúttörténet jelentősebben hagyta hátra a nyomait, mint máshol. Minden vezetéket és gépészeti elemet, ami a kazánvíztartály funkcióját bizonyítja, megőriztek a vasúti múzeum részeként.

18

Az 1911-13-ig épült möllni víztorony valódi funkciója elrejtőzik régies téglahomlokzata mögött. A középkori őrtorony stílusában épült víztorony 1983-ig látta el a várost vízzel. Ezen kívül 1913 óta kilátótoronyként is működött. A möllni víztorony megőrzésével gazdagabb lett a város egy újabb nevezetességgel. A kilátófunkció megőrzésével a toronybelsőben egy galéria és egy természettudományi múzeum jött létre. 1995 júniusa óta működik a természettudományi kiállítás a felső toronyrészen. Az átépítésnél a természeti környezetet is tudatosan figyelembe vették. Ezt bizonyítja a víztoronyban kialakított közbülső födém, amiben búvónyílások vannak. Ezek a rések a denevéreknek és vércséknek kínálnak búvóhelyet. A nemzetközi kitekintés mellett víztornyok hazai hasznosítására is találunk példát, de számtalan még felfedezésre és tartalommal való megtöltésre vár. A felújított szegedi Szent István téri víztorony, illetőleg a hozzá kapcsolódó tér Szeged belvárosának egyik ékköve lett. A tér és a víztorony felújítása a szegedieknek érzékelhetően nagy örömöt szerzett, a tér még az átadás előtt megtelt élettel. A víztorony kilátóként, helyzeténél fogva, nagyon szép látványt ad Szeged városára, a város környezetére. A felvezető csigalépcsőt a medence felett a már említett üvegfal határolja, melyen keresztül az alulról megvilágított víztér látható. Belső kialakítása, városképi helyzete lehetőséget adott olyan közösségi funkciókra, melyek a maguk nemében egy üzemben levő víztoronynál kuriózumnak számítanak. Természetesen ez kölcsönös alkalmazkodást kíván az üzemeltetőtől és a látogatásokat szervezőtől egyaránt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a torony nem tartható folyamatosan nyitva, mint például egy múzeum, ugyanakkor a to-

19


rony a nagyközönség számára előre meghatározott napokon látogatható. A gyopárosi víztornyot a múlt század elején építették, de mára új külsőt kapott a hét emeletnyi magas víztorony, és a funkciója is megváltozott. Kilencvenegy lépcsőfok vezet fel a víztorony tetejéig, a kilátóig, ahonnan a gyopárosi panoráma tárul a szemlélődő elé. Itt kapott helyet az orosházi Szántó Kovács János Regionális Múzeum helytörténeti kiállítása. A földszinten a régi koroktól napjainkig Gyopáros több képzeletbeli állomását érintik, amelyekben helyet kapott a halászat, a nád- és a gyékényfeldolgozás, a nádasokban meghúzódó betyárvilág és a Gyopároson állomásozó tüzérség is. Orosházán egy másik víztornyot 1999-ben ipartörténeti műemlékké nyilvánítottak, egy évvel később pedig sor került a felújítására. A torony alsó szintjén és a kertben kiállítóhelyet alakítottak ki, ahol a vízellátás történetét bemutató kútmúzeum kapott helyet, amely az elmúlt száz év különféle kúttípusait mutatja be. A vízellátás-történeti gyűjtemény bemutatja a vízhordó és - tároló eszközöket, az ásott és fúrt kúttípusokat. Található itt berendezett fürdőszoba is, melynek berendezési tárgyai az 1940es években szokványos öntöttvasból készültek, de a látogatók megismerkedhetnek a régi nagymosás eszközeivel is. Az Aquarius Vízimúzeum és a Kútmúzeum mint két sikeres példa összefoglalja azokat a tényezőket, melyeket a hasznosítás tervezése és a beruházás során végig kell gondolni. Ki a célközönség? Magán, közösségi, vegyes vagy valami különleges cél érdekét képviseli a hasznosítás? Lehet-e előnyt kovácsolni a torony elhelyezkedéséből? Akadálymentessé tehető-e a

torony? Felvonóval, menekülési lépcsőházzal ki kell-e egészíteni, vagy mindez a toronytörzsben kialakítható? A tűzvédelmi előírásokat hogyan lehet kielégíteni? Városképi, illetve műemléki védettség esetén milyen beavatkozás méltó a torony történeti értékéhez? Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

víztornyok skálája olyan színes, hogy akik belevágnak, azok találnak a maguk számára megfelelőt. A viztorony.hu honlap újrahasznosítás menüpontjában részletesen is ír a megvalósult példákról, amelyek ösztönözhetik a befektetési kedvet. A hazai megvalósult példák is változatos összetételűek.

Sok kritérium köti gúzsba a tervező és a befektető kezét, de az újrahasznosításra váró

Források: viztorony.hu, www.vgfszaklap.hu

III.2. Nemzetközi példák termelőegységek látogathatóságára Napjainkban a különböző élelmiszertermékeket előállító üzemek egyre meghatározóbb bevételi forrásává válhat, ha a sokak által jól ismert árucikk előállításának folyamatát turisták által megismerhetővé teszik. Ezáltal a látogató érdemi résztvevőjévé válik a termelési folyamatnak, általában valamilyen konkrét cselekedetén keresztül (pl. kóstol vagy elindít egy gyártási részfolyamatot). Ennek köszönhetően már nemcsak a konkrét termék válhat egy összetettebb attrakció élményelemévé, hanem a gyártási folyamatba való betekintés válik komplex turisztikai vonzerővé, aminek élvezetéért a turista önmagában is útra kelhet, és a létesítményt meglátogatva turisztikai költést generál, növelve ezzel a termelőegység bevételeit. Az alábbiakban a világ, s azon belül is elsősorban Európából kerülnek bemutatásra kreatív példák az élelmiszer-előállító üzemek turisztikai attrakcióként való megjelenéséről, hogyan is generálnak pótlólagos bevételt egy-egy desztinációban.

A létesítmény nem nagy, ezért nem tudnak folyamatosan rendelkezésre állni, de előzetes egyeztetés után szeretettel várják a csoportokat.

Franciaország: Champagne Corbon pezsgőgyár, Avize

Belgium: Stella Artois sörgyár, Leuven

Avize Párizstól északkeletre, Rheims közelében, Côte des Blancs régióban található település, ahol 1922 óta folyik pezsgőgyártás. A település domboldalra épült, melynek lankás lejtői ideálisak a jó minőségű pezsgő alapjául szolgáló szőlő megtermeléséhez. A vállalkozás családi gazdaság, amely büszke az alkalmazott hagyományos technológiára, melynek bemutatására emailben várják 8–24 fős csoportok jelentkezését.

Legígéretesebb programjuk az egy teljes napot felölelő „Une journée en Champagne” látogatás, melynek során a látogatók kóstolási technikákkal, a pezsgőkészítés folyamatával, a pezsgők és ételek megfelelő párosításának tudományával, valamint különböző pezsgőkkel és alapborokkal is megismerkedhetnek. A nap folyamán a különböző érzékszervek kóstolásban betöltött szerepét is megtanulják a vendégek, megismerhetik az „ellenőrzött minőség” fogalmának tartalmát, valamint összeállíthatják saját keveréküket (assemblage) is. Forrás: www.champagne-corbon.fr

Leuven Belgium központi részén, Brüsszel közelében található egyetemváros, melyben 1366 óta működik sörgyár. Az eredetileg De Hoorn néven működő gyár mai elnevezését a XVIII. századi Artois sörfőző mesterről kapta. Márkasöre ízét a legfinomabb maláták keverékének és a különleges komlóvariációknak köszönheti. Büszkék arra, hogy a sörkészítés során csak természetes összetevőket használnak.

20

A sörgyár látogatása során a vendég megismerheti a sörkészítés teljes folyamatát, melynek végeztével a sörkóstolás lehetősége mellett a fiatalkorú résztvevők alkoholmentes meglepetésben részesülhetnek.

értve a lenyűgöző sajtpincét is, ahol több mint 6000 sajtkorongot kezelnek a titkos gyógynövényes tengervíz-oldattal. A sajtkészítő mesterek munkájának megtekintése után tradicionális helyi ételeket lehet megkóstolni a Restaurant Höckliben.

A klasszikus túra során a résztvevők végigsétálnak a gyáron a főzőteremtől a fermentáló helyiségen át a töltősorokig. A túra végeztével az eredeti Stella Artois kóstolásával egybekötve kedvünkre nézelődhetünk a tematikus shop-ban is. A túráról, melyre 15–60 fős csoportokat várnak, a résztvevők magukkal vihetnek egy meglepetés-emléket. Lehetőség van a látogatásra a honlapon keresztül is jelentkezni, ezáltal az időpont előre tervezhetővé válik. Diákok számára lehetőség van „tanulóként” is részt venni a gyártúrán, mely esetben a résztvevők elsajátíthatják a csapolás művészetét, és a program végeztével „csaposmester” oklevelet is kaphatnak. Létezik kóstoló túra is, melynek során kisebb hangsúlyt kap a gyári folyamatok bemutatása, és a súlypont a gyár különböző termékeinek kóstolására helyeződik inkább.

Forrás: www.schaukaeserei.ch

Forrás: www.brouwerijbezoeken.be

Svájc: Appenzeller Switzerland sajtgyár, Appenzell Appenzell Svájc Liechtensteinhez közeli csücskében, a svájci Alpok sűrűjében található település. Az itteni, hagyományos eljárásaira büszke sajtgyár a térségben már több mint 700 éve megszokott módon kizárólag a régióban termelt tejet felhasználva készíti termékeit. Jelenleg természetesen már ötvözik a régi művészi hagyományokat a modern technológiával, de ettől függetlenül változatlanul rendkívül élőmunka-igényes termelés folyik a gyárban. Aki a „sajtkészítő mesterek válla fölött” kívánja átlátni a gyári folyamatokat, első kézből szerezhet információkat a sajtkészítés teljes menetéről. A túra végigvezet a sajtkészítés összes állomásán, bele-

21


Ausztria: Zotter csokoládégyár, Bergl Bergl az osztrák–magyar határ közelében elhelyezkedő község. A gyárat a 2000-es évek elején alapította Josef Zotter, aki ma már „fair trade” elven működteti csokoládégyárát. A kézzel készített csokoládékat kifejezetten családias

hangulatú manufaktúrában készítik. A csokoládékhoz egészen különleges adalékokat is kevernek, mint például a baconszalonna vagy a tökmag. A szokatlannak tűnő ízpárosítások így egyfajta forradalmi hozzáállást is jelentenek a mainstream csokoládégyártási irányzatokkal szemben. Ennek megfelelően a tulajdonos kifejezetten a tömegtermeléssel és a gyárak koncentrációjával szemben pozícionálja magát és vállalkozását, amely a csokoládékészítés teljes útját végigköveti a kakaóbabok pörkölésétől egészen az utolsó csomagolási simításokig. A teljes gyártási folyamat végigkövethető a gyár „Csokoládészínházában”. A kakaóbabzsákokon végignézett film után indulhat a gyárlátogatás. A több mint másfél órás út során a látogató a legapróbb részletekig megismerkedik a csokoládégyártás, – ízesítés stb. folyamataival – miközben minden egyes részfolyamatnál „saját kóstoló kanálkájával” ezek (rész)eredményeit meg is ízlelheti. A látogatás az ajándékboltban ér véget, ahol a gyárból kikerülő több mint 300 féle csokoládé-féleségből lehet válogatni.

A vezetett túra 9 nyelven érhető el, köztük magyarul is. A gyermekek számára külön készítettek németül egy érdekességekkel teli változatot is. Forrás: www.zotter.at

Amerikai Egyesült Államok: Coca Cola üdítőitalgyár, Atlanta, GA Atlanta az Amerikai Egyesült Államok Georgia államának székhelye, jelentős ipari nagyváros. Talán legjelentősebb helyi gyárának, a Coca Cola Company-nek világhírű vezérterméke a Coca Cola Coke üdítőital. Az ital története 1886-ig nyúlik vissza, amikor egy atlantai gyógyszerész, Dr. John S. Pemberton ízesített, hígítandó szirupként elsőként előállította. Az 1970-es évek intenzív marketingtevékenységének köszönhetően a Coca Cola mára a világon a legtöbbet eladott szénsavas itala lett. Az atlantai gyár bejárására ajánlott „VIP Guided Tour” során a vendéglátók szerint jobban érthetővé válik a Coca Cola Company küldetése és filozófiája, valamint vezértermékének, a Coca Cola Coke- nak az igazi varázsa. A látogatás során a csoportot egy igazán képzett Coca Cola „nagykövet” vezeti, aki a túra során számos információt oszt meg a cég és a kóla márkatörténetével, valamint a gyár környezetvédelemhez fűződő elkötelezettségével kapcsolatban. Nemzetközi összehasonlításban a túrának igen kedvező ára van: személyenként mindössze 26 $, szemben a fentebb bemutatott, 100 € felett igénybe vehető programokkal, mely összegért cserébe a látogató egy bő kétórás programot kap, 10 fős csoportokban indulva.

A példák rendkívül jól mutatják, hogy az esetek döntő többségében a termelési folyamat látogathatóvá tételéhez nagyobb beruházásra, „új intézkedésre” alig van szükség: a vonzerőt, az érdeklődést felkeltő hatást a szervezők nem különféle speciális eseményekkel érik el, hanem csupán azzal, hogy az eredeti, hamisítatlan folyamatot teszik a látogatók számára elérhetővé, átélhetővé. Ehhez alapvetően a gondolkodásmód kiterjesztésére van szükség: nem szabad a technológiából „titkot” csinálni, engedjük a látogatót egy kicsit közelebb a termelés „intim szférájához”. A termelési folyamat zavartalan, biztonságos, változatlan termelékenységi eredmények biztosítása mellett kell megtervezni és kialakítani a gyárlátogatási útvonalat. A termelési folyamat részletes, élményszerű bemutatása kezdődhet már egy látogatóközpontban bemutatott rövid filmmel, mely felkészíti a látogatókat és érdekes, informatív háttérinformációkat ad nekik mindezekhez. Kiemelt figyelmet kell fordítani a „kíváncsiskodókra” – megfelelő biztonsági előkészületekkel, a turisták tudatos irányításával elkerülhetőek a balesetek, sérülések (Pl. nem eshet bele sehova a kíváncsiskodó! Nem égetheti, nem vághatja meg magát stb.). Egy-egy gyártási folyamat megismerése a tanulás élményét biztosítja a turisták számára és a látogató út végére elhelyezett ajándékboltban szívesen megvásárolják szuvenírként a gyár termékeit; és biztosítható, hogy amikor átadják majd, mesél a termelőüzemben szerzett élményeiről is. Így a promóciónak ezt a területét ők maguk megteszik, de nem maradhat el a látogatók érkezéséhez szükséges lépések professzionális előkészítése sem. Mindez elősegítheti a gyár-/termelő egység és a termék ismertségének növelését egyaránt, ha részesévé válik a desztináció turisztikai attrakcióinak. A helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezethez való csatlakozásával pedig az egység alakítója és döntéshozója lehet a térségi turisztikai folyamatoknak is.

Forrás: www.worldofcoca-cola.com

22

Az így felépített látogatási élménynek köszönhetően egy időre a turista maga is a folyamat aktív részesévé válik, jól érzi magát, kellemesen eltölti az idejét, szívesen adja ki erre szánt pénzét, s mi több, elköteleződése jó eséllyel a gyártott termék iránt is tovább fokozódik. Így a látogatás lehetősége közvetlenül (az azonnal kifizetett belépőjegyek, emléktárgyak által) és

közvetetten (a későbbi intenzívebb termékvásárláson keresztül) is növeli az élelmiszeripari szektor elérhető bevételeit. Mindebből az következik, hogy a nyitott, vendégszerető hozzáállással kivitelezett, turistáknak szánt gyárbejárás biztosítása számos hazai élelmiszeripari vállalkozásnak követendő példa lehet.

III.3. Helyi gazdaságfejlesztés – Vidékjáró program Széles körű összefogásra alapozó programot indított útjára a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Most, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, az élet legtöbb területét érintő válságát éljük át, mindannyian érezzük, hogy szükség van olyan megoldásokra, amelyek a nehéz helyzetben lévő közösségeinket, településeinket, térségeinket kiemelhetik az apátiából, a válság okozta sikertelenségből. Egy olyan fejlődési pályára kell, hogy álljanak, amely nem szenved azoktól a gyengeségektől, hibáktól, káros hatásoktól, amelyek az eddigi gyakorlatok során jöttek létre, és a jelenleg tapasztalható negatív következményeket okozták. Ennek egyik jó eszköze lehet a közösség elmélyítése, a közös kultúra és tudás értékes momentumainak minél szélesebb körű megismertetése, átélése, akár újratanulása úgy, hogy az nem igényel jelentős erőforrásokat, amikor gazdasági rendszerünk működésének alapját képező anyagi javak minden eddiginél korlátozottabban, szűkösebben állnak rendelkezésünkre. Egy ilyen időszakban mindig nagy kincs, ha a fenti prioritásokat célzó programot mutathatunk be. Így örömmel szólunk róla, hogy a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) Vidékjáró néven széles körű összefogásra alapozó programot indított útjára 2013-ban. Néhány évvel ezelőtt egy európai uniós projekt keretében a FATOSZ és konzorciumi partnerei sikeresen bonyolították le az Idegenforgalmi

23


és Kulturális Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyőhálózat (IKUVÉH) programját. A projekt során a résztvevők szoros partnerség keretében dönthettek térségük turizmusának működéséről, fejlődéséről, jövőjéről. Az együttműködésre alapuló stratégia tekintetében mindenképp az IKUVÉH folytatásának tekintik a Vidékjáró marketing együttműködés koncepcióját. A programsorozat koordinálója és kezdeményezője a FATOSZ, amit országos együttműködésként több turisztikai és vidékfejlesztési szakmai szervezet bevonásával, a belföldi turisztikai szolgáltatókra és szolgáltatásaikra, valamint a magyar és helyi terméket előállítókra „építve” hoztak létre. Az együttműködésben résztvevő szervezetek összehangolják az alapszabályukban megfogalmazott marketing tevékenységüket. Ennek ismeretében Vidékjáró néven indult útjára a márciustól decemberig tartó rendezvénysorozat, amelynek célja tematikus programok keretében egy-egy alkalommal több szervezet közreműködésével a vidéki Magyarország komplex kínálatának együttes bemutatása. A rendezvények várhatóan tizenötnél több téma köré szerveződnek, témánként az ország 20-30 helyszínén, aminek révén a program kitalálói sok-sok településre szeretnének eljutni és az érdeklődőket eljuttatni.

TURIZMUS

A rendezvénysorozat célja, hogy növelje a csatlakozó belföldi szolgáltatók, kis- és mikrovállalkozások vendégforgalmát, elősegítse a helyi gazdaságfejlesztést, növelje a belföldi vendégek tartózkodási idejét, összekapcsolja a szálláshelyeket és a szabadidős tevékenységeket, növelje a helyi és magyar termékek iránti

keresletet és azok forgalmát, valamint terjessze a környezettudatos szemléletet és erősítse a tudatos vásárlói magatartást. A programsorozathoz egy interaktív weblap – www.videkjaro.hu – is kapcsolódik, ahol tetszőleges keresési szempontok szerint választhatnak az érdeklődők a programok, a szállások, a vendéglátás és a helyi termékek közül. A honlaphoz kapcsolódik a kéthetente megjelenő on-line hírlevél, amely elsősorban turistáknak, vendégeknek, vásárlóknak szól.

III.4. Digitális világ Kell-e nekünk mobil applikáció? A turisztikai desztinációk ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy nem használják a digitális technikai eszközöket a turisták elérésére, megszólítására és a desztinációban való tartására. Folyamatosan készültek nemzetközi felmérések a szabadidős turisták utazási szokásairól, melyek arra is kitérnek, hogy az utazók hogyan tervezik és foglalják le útjaikat, hogyan használják fel a technológia és a közösségi média által nyújtott lehetőségeket és az utazási irodák hogyan mehetnek elébe a felmerülő újabb és újabb igényeknek. Az egyik ilyen felmérés két korosztályba sorolja az utazókat: a 35 év alatti „digitális bennszülöttek” és a 36–45 év közötti „digitális bevándorlók” csoportjába. Mindkét csoportban jelentős mértékben találhatók okostelefon-felhasználók: a 35 év alattiak 87%-a, illetve a 36–45 év közöttiek 80%-a vagy már okostelefont használ, vagy tervezi, hogy 6 hónapon belül okostelefont vásárol.

Azok a turisták, akik egy „új kultúrába születtek”, utazásaik során is igénylik ezeknek a technikai (már nem egészen) újdonságoknak a meglétét. A desztináció vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a „digitális bennszülöttek” határozottan visszautasítják a hagyományos eszközöknek a használatát és igénylik a digitális tartalom meglétét. Tehát, ha csak nem akarunk lemondani azokról a turistákról, akik „digitális bennszülöttként” várják a desztinációban az élménydús időtöltést, jobban tesszük, ha szembenézünk a problémával. Ennek keretében újra kell gondolnunk a módszereket és a tartalmat is. Az internet általános elérhetősége alapvetően változtatja meg a szabadidős utazók elvárásait, követelményeit és viselkedését. Az utazók jelentős része személyes asszisztensnek tekinti az okostelefont, amely bármikor lehetővé teszi az utazással és a célállomással kapcsolatos információk elérését. Az eszközeladások és a széles sávú mobilinternet-előfizetések száma folyamatosan nő. Az eladási adatok azt mutatják, hogy a felhasználói érdeklődés a hordozható eszközök felé fordult: 2012-ben világszerte 353 millió személyi számítógépet és 712 millió okostelefont adtak el. Hódítanak a táblagépek is: a tablet gyártók összesített értékesítései három éven belül elérhetik a hagyományos személyi számítógépek eladásainak hatvan százalékát. Nem csoda, hogy a válla-

24

latok – a gyártással, kereskedelemmel foglalkozó kis - és nagyvállalatok éppúgy, mint a szolgáltatói szektor vagy a kommunikációs és a médiapiac szereplői – is meglátták a lehetőséget ezekben az eszközökben, és egyre nagyobb kedvvel használják az általuk kínált kommunikációs, tartalomközlési és marketinglehetőségeket. Az okostelefonokon és táblagépeken futó alkalmazások kiemelkedően hatékony eszközt jelenthetnek a reklámozók számára. A sikerre vitt közösségi marketing folyamatok példája alapján bátran mondható, hogy a hordozható eszközök lehetőségeit kiaknázó mobil marketing is egyre nagyobb szerepet játszik azoknak a vállalkozásoknak az életében, amelyek jó lehetőségeket látnak az online márkaépítésben, promócióban és értékesítésben. Annál is inkább, mivel ezeknek az eszközöknek a felhasználói ma már nemcsak elfogadják, de el is várják a hirdetőktől a kétirányú, interaktív kommunikációt. Továbbá azt is, hogy hasznos, az igényeiknek és elvárásaiknak megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információkkal lássák el őket. Nem véletlen, hogy a mobil megoldások segítségével ma már iparágtól függetlenül szinte valamennyi vállalkozás megtalálhatja azokat az új értékesítési módszereket és csatornákat, amelyek segítségével bővítheti az ügyfélkörét és kiterjesztheti a tevékenységét. Multimédiás tartalmak és helyalapú szolgáltatások A modern mobileszközök a szöveges tartalmak mellett a képek és videó-anyagok megjelenítésére is remekül használhatók. Alkalmazásaik szorosan együttműködnek a közösségi hálóza-

25


tokkal, online kép- és videó megosztó rendszerekkel, így kivételesen gyors és hatékony információközlést tesznek lehetővé. A felhasználók egyetlen kattintással megoszthatják, minősíthetik, kommentálhatják az applikációk felületein megjelenő tartalmakat, promóciókat, ajánlatokat; különféle termékeket, szolgáltatásokat, rendezvényeket és eseményeket ajánlhatnak egymás figyelmébe – más szóval hatékony szájpropaganda-tevékenységet folytathatnak. A hordozható eszközök nagy előnye, hogy a fejlett adatátviteli technológiáknak és a hazánkban is széles körben elérhető, nagy sebességű mobilinternetnek hála, tartózkodási helyünktől függetlenül lehetővé teszik számunkra a webes felületek, tartalmak és szolgáltatások használatát. A legtöbb ma kapható eszközben már alapfelszereltségnek számít a pontos földrajzi helymeghatározásra alkalmas GPS-chip, amelynek segítségével a cégek különleges, helyalapú szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleiknek és különféle eseményekhez, helyszínekhez kapcsolódó, a hagyományos hirdetési eszközöket támogató, célzott marketingtevékenységet folytathatnak. A címben feltett kérdésre tehát a válasz egyértelműen IGEN. Ha nem lépünk be ezek mindennapi használatába, talán behozhatatlan versenyhátrányba kerülünk azokkal a desztinációkkal szemben, amelyek napi szinten használják, és folyamatosan továbbfejlesztik a korszerű digitális eszközöket, alkalmazásokat és szolgáltatásokat.

IV. AJÁNLOTT SZAKKÖNYVEK IV.1. Falu Város Régió A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közel egyéves szünet után ismét megjelentette és egyben meg is újította Falu Város Régió c. szakfolyóiratot. Ezzel továbbra is elérhetővé válik az Olvasók számára egy releváns, aktuális és kurrens szakmai írásokkal jelentkező szakmai újság, amely ezzel a három szóval leírható világot közérthetően, színesen és sokoldalúan mutatja be, ráirányítva a figyelmet a területi, gazdasági és társadalmi folyamatok alakulására, az új térség- és településfejlesztési eszközökre, mindarra, ami gondot, lehetőséget, sikert és reményt jelenthet falunak, városnak és régiónak. Célunk, hogy a lapban a gazdaságfejlesztés, és kiemelten annak területi aspektusai is hangsúlyosabban jelenjenek meg, így az első tematikus lapszám fókuszába a helyi gazdaságfejlesztést (HGF) állítottuk. Hisszük, hogy közösségünk sorsáért, településünk, térségünk, nemzetünk jövőjéért, önfenntartó és öngondoskodó képességeinek megerősítéséért, megteremtéséért mi magunk is a saját eszközeinkkel, lehetőségeinkkel nagyon sokat tehetünk. Fel kell ismernünk, hogy a „gazdaság” szó nem valami földtől elrugaszkodott, az utóbbi időben állandóan nehézségekkel küzdő, tőlünk független tényezőt, gondot jelent, hanem kiindulva annak eredeti értelméből a „gazda”- ságunk meglétét kéri számon rajtunk. Ez azt jelenti, hogy – mint jó gazdái a helyi ügyeinknek – a gazdaság problémáit, rendszerszintű

gondjait helyben, elsősorban csak közösen és együtt tudjuk megoldani annak érdekében, hogy a térségi és helyi gazdaság valóban a közjót, a helyi közösséget, családokat szolgáló fenntartható „közösségi gazdagsággá” válhasson, azaz életet adó erő-, tudás- és szeretetforrássá, áldássá, küldetéssé és szolgálattá váljon. A világ, a gazdaság, a társadalom, közvetlen környezetünk is folyamatos átalakulásban és változásban van. Felelősen gondolkodó szakembereknek azonosítanunk, megneveznünk, értékelnünk kell ezeket a változásokat és intelligensen alkalmazkodva, proaktívan új utakat feltárni. Ez a személyes és közösségi felelősségünk, és abban a felelősségi körben kell érvényt szereznünk, melyre érdemi és felelős hatással vagyunk. Az FVR egyes lapszámai és az abban publikált szakcikkek ezt hivatottak alátámasztani. Szívből reméljük, hogy sokan veszik majd örömmel kezükbe a megújulásának első lépését megtevő új FVR-t, hogy aztán elolvasva, majd időről időre belelapozva, megtalálják a sorok között az őket legjobban érintő és érdeklő szellemi kalandokat és tudásmagokat, személyes kibontásra, felfedezésre váró üzeneteket, gondolatokat és információkat.

IV.2. Hungarikumok – Egyetemi jegyzet A jegyzet a Corvinus Egyetem azonos nevű tantárgyához tartozik. Célja, hogy a turizmus szakos hallgatók megismerkedjenek a jellegzetesen magyar természeti és építészeti értékekkel; a jellegzetesen magyar termékekkel, találmányokkal, alkotásokkal és terményekkel; valamint a jellegzetes hazai hagyományokkal. A hungarikumok ismerete tehát egyrészt feltételezi az ország legjel-

legzetesebb értékeinek regionális (földrajzi) ismeretét, másrészt azok menedzsmentjén keresztül a turisztikai termékek és élmények képzésének, imázsformálásának és marketingjének, fenntartható fejlődésének főbb kérdéseit. A hungarikumok minősítési keretrendszerét, a hungarikum törvényt is részletesen tárgyalja a könyv, a nemzeti értéktárak és értéktár-bizottságok működésén keresztül.

26

A részben analizáló, részben szintetizáló jellegű tárgy segítségével az első éves turizmus szakos hallgatók esetében erős motiváció alakulhat ki a választott szakuk, a turizmus iránt is. A hungarikum törvény megjelenése óta nem született olyan egyetemi jegyzet, tananyag, ami a törvény szellemében rendszerezi a nemzeti értékeket, bemutatja a hungarikumok összegyűjtésének eljárását, ismerteti a hungarikumok szerepét a helymarketingben és ezáltal a települések versenyében. További értéke a könyvnek, hogy bemutatja azt a folyamatot, hogy egy-egy kiválasztott hungarikumot hogyan lehet turisztikai termékké alakítani. Így nemcsak ismeretterjesztő, honismereti könyvként hasznosítható (ti. mik a hungarikumok és milyen földrajzi vonatkozásaik

vannak), hanem a két legfontosabb gyakorlati felhasználásukra is megpróbál rávilágítani: hol a helyük a településmarketingben, jelesül a helyi-, a regionális- és az országimázs építésben, illetve hogyan lehet gazdasági előnnyé kovácsolni őket a turizmus szempontjából? A tankönyv tematikája: 1. A hungarikumok meghatározása 2. A hungarikum törvény értelmezése 3. A hungarikumok rendszerezése 4. A hungarikumok szerepe a hely-marketingben és a városversenyben 5. A hungarikumok értékképzése, turisztikai termékké alakítása 6. A hungarikumok menedzsmentje 7. Függelék: A hungarikum törvény szövege 8. Függelék: Országimázs – angolul BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék kiadásában megjelent tankönyv innen letölthető: Hungarikumok

IV.3. Jim Collins: A kiválóság választása A bestseller Good to Great (Jóból kiváló) után tíz évvel, Jim Collins és társa újabb meglepő tanulmányt mutat be, amelyben összefoglalja Űazokat az elveket, amelyek ebben a megjósolhatatlan, zavaros és gyorsan változó világban is igazán sikeressé tesznek vállalatokat. A jövőt nem tudjuk megjövendölni, de megteremthetjük – mondja Jim Collins. Nem ő indult el csapatával keresve a választ egy kérdésre, hanem a kérdés találta meg őket. A világ nagyon megváltozott 2001 óta, elveszett a stabilitás és a kiszámíthatóság. Gazdasági bizonytalanság, vállalati csődök sorozata, teljes átrendeződések. Ezekben a kritikus időkben egyes cégek nemcsak túlélők voltak, hanem hatalmasat fejlődtek is, nemcsak sikereket értek el, hanem kiemelkedően nagyok is lettek. Mi az oka ennek? Ebben a könyvben Collins nemcsak a teljesítményre összpontosít, hanem a bizonytalan

27


környezetre is, amely ma a mindennapok része. Több mint 20 főből álló kutatócsoporttal Collins és Hansen olyan cégeket vizsgálnak, amelyek minimum tízszer nagyobb fejlődést értek el versenytársaiknál az utóbbi 15 évben. A 20 000 listából kiválasztanak 7 olyan céget, amelyek jelentős sikereket értek el. Ezeket nevezik „10X”-nek. Egyszerűen fogalmazva, a szerzők azzal magyarázzák a kiemelkedően sikeres és az átlagos cégek közötti különbséget, hogy a sikeresek vetélytársaiknál sokkal jobban ki tudták választani azokat a helyzeteket és tényezőket, amelyeket irányítani tudtak.

A tanulmány eredményei provokatív meglepetéseket tartogatnak, mint például:  A legjobb vezetők nem voltak kreatívabbak, sem nagyobb kockázatot vállalók, sem jobb jövőképpel rendelkezők, mint versenytársaik; de sokkal fegyelmezettebbek, sokkal tapasztalat-orientáltabbak és sokkal paranoiásabbak voltak.  Az újítások önmagukban nem jelentettek versenyelőnyt ebben a kaotikus és bizonytalan világban, ugyanakkor sokkal fontosabb volt az újítások szelektálása és a kreativitás fegyelemmel való társítása.  Ha azt a hitet követnéd, hogy ebben a felgyorsult világban mindig „gyors döntéseket” kell hoznod és gyorsan kell cselekedned, akkor jó úton jársz a csőd felé.  A sikeres vállalatok sokkal kevésbé változtak a radikálisan változó világra adott reakcióként, mint a kudarcot vallott cégek. A szerzők gyakorlati fogalmakkal és esettanulmányokkal törik meg a konvencionálisan elfogadott bölcsességeket. Az utolsó fejezetben pedig feltárják a legprovokatívabb elemzésük eredményét a szerencse fogalmával kapcsolatban.

A sikeresen fejlődő cégek és vezetőik nem voltak szerencsésebb helyzetben a kudarcot vallott versenytársakhoz képest, de nagyobb előnyt formáltak belőle. Nem állító, hogy valaki is hibátlan elemző volna, és mindent tökéletesen látna, Jim Collins és társai sem azok, de a könyvben felvetett kérdések, fogalmak és megközelítések nagyon tanulságosak lehetnek minden vezető számára. Három gyakorlati ötlet:   

Érdemes megkeresni azt, hogy milyen tényezőket befolyásolhatunk Az eredmények sosem a külső körülmények, hanem a felelősségvállalás függvénye A következetes és fegyelmezett teljesítmény tartása a nehéz körülmények között is felülmúlhatatlan érték.

A könyv üzenete: a kiválóság választás és nem az esélyek kérdése. Forrás: www.topvezetes.hu

IV.4. Tomka János: A megosztott tudás hatalom A tudásmenedzsment kérdései az elmúlt két évtizedben egyre kutatottabb területté váltak. Már a kapitalizmus közgazdaságtanának korai tanulmányozói is kitértek a humántőke értékére. A tudományos menedzsmentiskola képviselőinek – Frederick Taylortól Henri Fayolig – véleménye, miszerint a vállalat alapvetően „információ-feldolgozó” gépezet, széles körben meghatározta a közgondolkodást a szervezeti tudás értékére és menedzselhetőségére vonatkozóan egészen a XX. század utolsó évtizedéig. E nézet szerint az egyetlen hasznos tudásfaja formális és rendszerezett: kemény adatok, kodifikált eljárások, univerzális elvek jellemzők rá. Ennek megfelelően abban a hitben éltünk, hogy az új tudás értékének mérésére szolgáló kulcsfontosságú

mutatók is ugyanilyen kemények és számszerűsíthetők. Bár Polányi Mihály már az 1960-as években rendkívüli meggyőző erővel érvelt a tudás személyes dimenziójának jelentősége mellett, a menedzsmenttudomány és -gyakorlat csak az utóbbi évtizedben ismerte fel, hogy a szellemi tőke nem mérhető és nem menedzselhető a hagyományos módszerekkel. A piacok változása, új technológiák elter-

28

jedése, a versenytársak számának növekedése, a termékek rohamtempójú elavulása miatt csak azok a szervezetek lehetnek sikeresek, amelyek következetesen új tudást hoznak létre, azt széles körben terjesztik és gyorsan beépítik az új technológiákba és termékekbe. Ennek a követelménynek pedig az intézmények csak akkor tudnak megfelelni, ha képesek a munkatársak és a stratégiai partnerek közötti hatékony tudásmegosztásra.

merik, hogy nem képesek a tudásban rejlő lehetőségeket megfelelően kiaknázni. Sokan kifejezetten elégedetlenek a tudásmenedzsmentprogramok eredményeivel.

A szervezeti tudásmegosztásra azért van szükség, mert a változásokhoz történő alkalmazkodás és az innováció a közösségi tudástól jobban függ, mint az egyénitől: a közösség tudása mindig nagyobb, mint az egyéneké, és a másik meglévő tudásának a „megszerzése”, valamint a sajátunk hozzáadása gyorsabb és eredményesebb, mint új megoldás kitalálása. A tudásmegosztás eredményessége ezért nem csupán egy a számos versenyképességi tényező közül, nem a lehetséges stratégiai opciók egyike, hanem a szervezet túléléséhez szükséges. Mértékadó kutatások eredményei egyöntetűen igazolják, hogy a szervezetek vezetői és munkatársai a tudást stratégiai tényezőnek tekintik, ugyanakkor elis-

A megosztott tudás hatalom című kötetből korunk szellemi dolgozói – Peter Drucker terminológiájával élve a tudásmunkások – a tudásközpontú gazdaságban való eligazodáshoz és boldoguláshoz kapnak praktikus támpontokat. A középvezetőket, közösségi koordinátorokat és vezető szakértőket a nélkülözhetetlen kompetenciák és eszközök bemutatásával a tudásmegosztás katalizálásában, illetve a szakmai közösségek gondozásában segíti a szerző. Tudásalkotó szervezeteket építeni kívánó felsővezetők a tudásközpontúság elveiről, a tudásalkotó szervezet lényegéről és saját kultúraformáló, integráló felelősségükről nyernek átfogó képet.

Tomka János évek óta elismert kutatója és oktatója a tudásmenedzsment alkalmazási lehetőségeinek. Elmélyült elméleti kutatásai mellett gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik ezeken a területeken.

(idézetek dr. Kövesi János egyetemi tanár előszavából)

Impresszum: NTH Tudásmegosztás – Turizmus+a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal időszakosan megjelenő online K+F+I és szakmai kitekintője Felelős kiadó: Horkay Nándor, elnök Szerkesztő: Bánhidai Csilla, tervező-elemző A szakmai anyagokat és cikkeket írták, valamint ezek elkészítésében szakértőként részt vettek: Vágvölgyi Réka, Gyulavári Andrea, Szalay-Zala Andrea, dr. Munkácsi Péter, dr. Sári Zsolt, Chikán Márton, Kükedi Zsolt, Bánhidai Csilla Design és tördelés: Baboss Buda

29


1 1 KUTATÁS FEJLESZTÉS INNOVÁCIÓ. lendvai

Recommend Documents