08 tanév II. félév

Gazdasági jog: Kidolgozott tételek 2007/08 tavaszi félév

A jegyzet eredeti helye www.corvinus.extra.hu

T É T E L S O R Gazdasági jog II. év Gazdálkodás és menedzsment szak hallgatói számára 2007/08 tanév II. félév 1. A jog általános fogalma, és keletkezése S. 13-17 2. A jogforrási hierarchia S. 19-23 3. Speciális jogforrások S. 24-28 4. A jogi norma fogalma és szerkezete S. 31-38 5. A jogi norma megjelenése S. 38-42 6. A jogi norma érvényessége és hatályossága S. 43-46 7. A jogrendszer fogalma és tagozódása, a jogágak S. 47-63 8. A jogviszony fogalma, elemei, szerkezete S. 65-94 9. Az ember, mint jogalany (jogképesség, cselekvőképesség) S. 66-68 10. A jogi személy, mint jogalany S. 68-71 11. A képviselet fogalma, fajai S. 72-75 12. Alanyváltozás, több alanyú jogviszonyok S. 75-78 13. A jogviszony tárgya S. 79-81 14. A jogviszony tartalma. Az alanyi jog S. 82-92 15. A tulajdonjog fogalma, szerkezete S. 86-89 16. A tulajdonjog szerzésmódjai S. 89-92 17. A jogi tények S. 94-101 18. A jogvesztés és elévülés S. 103-106 19. A bírósági eljárás S. 114-128 20. Alkotmányjogi alapfogalmak S. 3-13 21. A gazdasági társaságok szabályozási előzményei, történeti alapok K. ?? 22. A gazdasági társaságok fogalmi jegyei és funkciója K. 126-140 23. A magyar társasági jog alapelvei K. 148-150 24. A társasági törvény felépítése, alaprendelkezései K. 150-154 25. A társaság létszakaszai K. 155-162 26. A társaság vagyona, a tag felelőssége a vagyon rendelkezésre bocsátásáért K. ?? 27. A társaságvezető tisztségviselőjének jogállása K. 164-167 28. A felügyelő bizottság jogállása K. 167-169 29. A könyvvizsgáló jogállása K. 169-170 30. Tagi érdekvédelem, kisebbségvédelem, hitelezővédelem K. 171-172 31. A közkereseti és a betéti társaság fogalma, jellemzői K. 173-174 32. A korlátolt felelősségű társaság fogalma, jellemzői K. 174-176 33. A részvénytársaság fogalma, jellemzői, a zártkörűen és a nyilvánosan működő részvénytársaság K. 176-177 34. A részvényfajták K. 177-179 35. A részvénytársaság szervezete K. 180-181 36. A cégjogi szabályok K. 189-192 37. A szövetkezet alapvető jellemzői K. 225-232 38. A csőd és felszámolási eljárás K. 237-243 39. A társaság jogutód nélküli megszűnése (felszámolási eljárás kivételével) K. ?? 40. A tisztességtelen versenycselekmények, és a kartelltilalom. K. 288-295 1



A tételek mögötti betűk, számok jelentése: ●

S – sárga könyv, Balásházy Mária: Jogi alaptan

●

K – kék könyv, Sárközy Tamás: Gazdasági státusjog

Megjegyzés A tételek címei mellett lévő oldalszámok eltérhetnek, nem tudom, hogy milyen kiadású könyv alapján készült. A sárga könyv 2003-as kiadása szerint jók az oldalszámok, de ami nálam volt 2003as kék könyv, abban teljesen máshol voltak.

Várom a további tételeket!Hiányzik: 21; 22; 26; 35-40

Készítették: Ba Milán (1-10; 16-20) Úr Balázs (11-15) Szujó Balázs (23-25; 27-34)

2



1. A jog általános fogalma, és keletkezése A jog általános fogalma A jog a legáltalánosabb megközelítésben emberek közötti viszony, társadalmi viszony. Norma, a legtisztább absztrakt magatartásszabály, az emberi magatartásokat vagy a magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza, benne céltételezés jelenik meg. Továbbá állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartásszabály, az állam akarati terméke. Lényeges tulajdonsága, hogy koherens rendszert alkot. A jog keletkezése a) A társadalmi gyakorlat: a jog egyik jelentős forrása a társadalmi gyakorlat, szokás. A szokásjog a társadalom tagjai között kialakult és az ismétlődések folytán meggyökeresedett olyan magatartásszabály, amelyet az állam elismer, és kikényszerítését állami eszközökkel biztosítja. b) Állami szervek jogalkotása: a jog másik keletkezési módja a modern korokban az állami szervek által kialakított jogszabályok intézménye. Az állam és a jog kapcsolata kölcsönös, mert a jogszabályok határozzák meg és korlátozzák az állami szervek tevékenységét, ezen alapul a jogállamiság.

2. A jogforrási hierarchia Az állam strukturált szervezeti rendszer, melyben az egyes szervek egymáshoz való viszonyát jogszabályok, elsősorban az alkotmány határozza meg. Az állami szervek meghatározott körét a jogszabályok jogalkotói hatáskörrel ruházzák fel (belső jogforrás). A jogszabályok hierarchiájában adott jogszabálynak a helye azért fontos, mert az alacsonyabb szinten álló jogszabály nem lehet tartalmilag ellentétes a magasabb szinten állóval. a) A törvény A jogforrási hierarchia csúcsán az Országgyűlés által alkotott törvény áll (évenként elölről kezdődő római számozással és tv. rövidítéssel jelölik). A törvények közül is kiemelkedő helyet foglal el a jogrendben az alkotmánytörvény, mely tartalmazza az állami berendezkedésre, az állami szervek hatáskörére, működésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat, továbbá meghatározza az állampolgári jogok és kötelezettségek, valamint az emberi jogok legalapvetőbb szabályait. Megváltoztatásához az országgyűlési képviselők szavazatának kétharmada szükséges. A kizárólagos törvényalkotási tárgyakról csak az Országgyűlés és csak törvényben dönthet, közéjük tartozik a társadalmi, gazdasági rendre és az állampolgárok alapjogaira vonatkozó szabályok. b) A kormányrendelet Jelölése évenként elölről kezdődő arab számozással, a megjelenés napjára és a kormányra utaló rövidítéssel történik. A kormány általános hatáskörű államigazgatási szerv, valamennyi igazgatási feladat irányítása hatáskörébe tartozik. Önálló jogalkotói hatásköre van, de jogforrása nem lehet ellentétes a törvényekkel. c) A miniszteri rendelet 3



Jelölése a kormányrendelethez hasonló. A minisztériumok élén álló miniszter rendeletével esik egy tekintet alá a kormányok elnökének rendelete is. A miniszter csak olyan tárgyban alkothat rendeletet, mely hatáskörébe, feladatkörébe tartozik, illetve amire törvény vagy kormányrendelet adott felhatalmazást. d) Az önkormányzati rendelet Jelölése a fentebbiekhez hasonló. Ezt a jogforrást a képviseleti szerv hozza, de területi hatálya korlátozott. Az önkormányzat a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására ad ki rendeletet törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet alapján. Továbbá jogosult arra, hogy eredeti módon szabályozzon életviszonyokat, de csak a saját működési területén.

3. Speciális jogforrások A speciális jogforrások a nemzetközi egyezmények, a bíróság joggyakorlata és a szokásjog. a) Nemzetközi egyezmények Speciális jogforrási jellege abból adódik, hogy olyan jogalkotó is részt vesz a jogalkotási folyamatban, akinek az adott országban nincs szabályozási jogosultsága, nincs főhatalma. Viszont nem állapíthat meg egy szuverén államra jogokat és kötelezettségeket. A nemzetközi egyezményt az azt aláíró államok kötik, kötelezettségük arra szól, hogy az aláíró államok tegyenek meg minden intézkedést, hogy az állam fennhatósága alá tartozó jogalanyok az egyezménynek megfelelően cselekedhessenek. Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog elismert szabályait, biztosítja a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját. A nemzetközi jog belső alkalmazásának feltétele, hogy az állam azt belső nemzeti szabállyá tegye. Az államközi kapcsolatok során a feljogosított állami szervek nemzetközi egyezményeket köthetnek, de ezek csak akkor jelentenek jogokat és kötelezettségeket az adott ország állampolgáraira és szervezeteire, ha az egyezményeket belső joggá tették, mert csak ez felel meg az állami szuverenitásnak. Ugyanis az állami szuverenitás szerint egyszerre egy időben csak egyetlen főhatalom létezhet, ezért a szintén általánosan kötelező nemzetközi egyezményt belső nemzeti szabállyá kell tenni. A nemzetközi egyezményben foglalt magatartásszabályok eltérhetnek a nemzetközi jogalkotástól, mert az államok közötti kompromisszumos eljárás során születnek. A nemzetközi egyezmény jogforrási szintjét az határozza meg, hogy a benne érintett életviszonyt a belső jogrendben milyen szintű jogforrásban szabályozta a belső jogalkotó. (A nemzetközi egyezmények megkötésének első fázisa a kidolgozott egyezménytervezet parafálása, mely szakértők általi kézjeggyel való ellátást jelent, tanúsítva, hogy a felek a parafált szövegben megállapodtak. Majd következik az aláírás, melyet szabályok által felhatalmazott szerv végez, jogkövetkezménye általában az egyezmény hatályba lépése. Nagyobb horderejű egyezmények hatálybalépéséhez ratifikálásra (megerősítésre) van szükség, melyet az Országgyűlés hajt végre.)

b) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata (irányelvei és elvi döntései) A Legfelsőbb Bíróság a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében jogegységi határozatokat hozhat, és elvi bírósági határozatokat tehet közzé. 4



A jogegységi határozat speciális jogforrás, sajátossága, hogy olyan szerv alkotja, mely alkotmányjogi értelemben nem rendelkezik jogalkotói felhatalmazással. Jogértelmezési joga révén speciális normaalkotást végezhet, mely azonban jogalkotási lehetőséget rejt magában, erre pedig az általában tökéletlen jogalkotói előrelátás és az előre be nem látható életviszonyok miatt van szükség. Ezek miatt ugyanis szabályozatlan jogterületek (joghézagok) állhatnak elő, a bíróságnak azonban ilyen esetekben is dönteniük kell a jogvitákban. A joghézag kitöltésének gyakori módja az analógia, mikor is egy nem szabályozott tényállásra olyan szabályt alkalmazunk, mely egy ahhoz közelálló hasonló tényállásra vonatkozik. c) A szokásjog A szokásjog a társadalom tagjai között kialakult és az ismétlődések folytán meggyökeresedett olyan magatartásszabály, amelyet az állam elismer, és kikényszerítését állami eszközökkel biztosítja. Speciális jellege szintén a jogalkotói sajátosságban van, hiszen a jogszabályba nem foglalt magatartásszabályt a társadalmi gyakorlat alakítja ki, és az állam e magatartásszabályok kikényszerítésére rendelkezésre bocsátja a kényszerítő apparátusát.

4. A jogi norma fogalma és szerkezete a) A jogi norma fogalma A jogi norma állami kényszerrel biztosított általános magatartásszabály. Szűkebb értelemben a jognak azon legkisebb önálló egysége, mely a jog minden fogalmi elemét tartalmazza. A joghoz hasonlóan általános, absztrakt magatartásszabály. A jogi normában megfogalmazott magatartásszabály a társadalmi átlaghoz igazodik, a tipikus, átlagos tényállást mutatja. b) A jogi norma szerkezete Három szerkezeti eleme van: ●

Hipotézis (tényállás vagy feltétel)

●

Diszpozíció (rendelkezés)

●

Jogkövetkezmény

Hipotézis A tényeknek olyan összességét, amelyhez valamilyen joghatás fűződik, tényállásnak nevezzük. A jogi norma tényállása a hipotézis. Lehet zárt és nyitott. A zárt tényállás azt jelenti, hogy a jogalkotó tételesen, kimerítően, taxatíve felsorolja azokat a tényálláselemeket, melynek fennállása esetén szükséges a normában írott magatartást tanúsítani. A nyitott tényállásoknál azonban a jogalkotó nem írja körül pontosan a jogszabály alkalmazási területét. Megkülönböztetünk kategorikus és hipotetikus normákat. A kategorikus normák azt 5



sugallják, hogy a normában meghatározott magatartás feltétlenül, minden esetre kötelező (vagy tilos), bármilyenek is legyenek a körülmények (pl.: emberölés tényállása). Míg a hipotetikus normák tartalmazzák azt is, hogy a jogalkotó a magatartást milyen körülmények között kívánja meg. Diszpozíció A jogi normának ez a szerkezeti eleme tartalmazza azt a magatartási szabályt, melyet a jogalkotó a jogalany számára előír arra az esetre, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak. Parancsot, tiltást vagy magatartás-megengedést tartalmazhat. A diszpozícióban meghatározott magatartások különbözősége szerint lehet különböztetni kogens, diszpozitív és imperatív szabály között. Jogkövetkezmény Jogi norma esetében az állam elismeri a magatartást és jogkövetkezményeket fűz hozzá, az állami szervek számára megállapított állami magatartást. Ez lehet szankció, jutalom vagy joghatás beállása.

5. A jogi norma megjelenése A jogi normák megállapításához gyakran meg kell keresni az egymás után következő jogi mondatokat, jogtételeket. a) A fogalom-meghatározó jogi mondat A más jogi normában szereplő kifejezéseket definiálják. b) Utaló jogi mondat Segítségével el lehet jutni ahhoz a jogszabályhoz (vagy jogon kívüli szabályhoz), amellyel megállapítható a jogalanyokat terhelő jogok és kötelességek összessége. A nemzetközi magánjog utaló jogi szabályai meghatározzák, hogy a két azonos súllyal rendelkező jogrendszer közül melyik jogrendszer anyagi jogi szabályait kell alkalmazni. c) Megszorító jogi mondat Azt határozza meg, hogy a jogszabály által főszabálynak minősített normától mikor kell eltérni, a norma érvényesülési területét szabja szűkebbre. d) Kiterjesztő jogi mondat Lehetőséget ad arra, hogy a jogi normát olyan esetre is alkalmazni lehessen, amely eset egyébként nem tartozna a jogszabály tárgyi hatálya alá. e) Szankcionáló jogi mondatok f) A vélelem Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni.

6. A jogi norma érvényessége és hatályossága A jogi norma érvényességéhez 3 feltétel szükséges: ●

A jogalkotó szerv az adott jogforrás kibocsátására jogosult legyen 6



●

A jogszabály-meghozatalra vonatkozó eljárási rendet a jogalkotó betartsa: pl.: Országgyűlés 2/3-os többséggel alkothat törvényt

●

A jogszabályt a törvény előírásainak megfelelő helyen és módon kihirdesse: a mindenki számára kötelező jogszabályokat a Magyar Közlönyben, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell közzé tenni. (Határozatok Tára-korlátozott nyilvánosságú; tárcaközlönyök; Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye-évente)

A jogi norma hatályossága A jogszabályok hatályossága azt jelenti, hogy a jogszabály követendő, alkalmazandó. Csak hatályos jogszabály állapíthat meg jogot és kötelességet, illetve csak hatályos jogszabályokra hivatkozhatnak a jogalanyok és állami szervek. a) Időbeli hatály Milyen időintervallumon belül szabályozza a jogszabály a jogviszonyokat. Kezdő időpontja lehet a kihirdetés napja, a kihirdetést követő nap, vagy lehet halasztott hatálybaléptetésű. A hatály végső időpontjáról ritkábban rendelkeznek, általában amíg hatályon kívül helyezés meg nem történik. Időközi kollízió:egyszerre két jogszabály alkalmazandó. A jogszabályok ritkábban visszaható hatályúak is lehetnek, de a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, nem nyilváníthat jogellenesnek. b) Területi hatály Meghatározza azt a földrajzilag körülhatárolt területet, amely területen a jogszabály jogokat és kötelezettségeket határoz meg. Pl.: állam szuverenitása: meghatározott terület és népesség feletti főhatalom. Ha adott jogszabály nem tartalmaz megszorítást, akkor az állami szuverenitás által átfogott országterületre lesz érvényes. Jogalkotó szervek, melyek csak saját működési területükön szabályozhatnak: pl.: önkormányzatok. c) Személyi hatály A jogalanyoknak azt a körét határozza meg, akiknek jogát és kötelességeit a jogi norma meghatározza. Ha nem tartalmaz megszorítást, akkor az adott jogág által érintett jogalanyok körére terjed ki. (Nemzetközi jog alanyai csak államok és nemzetközi szervezetek lehetnek.) Szintén összefügg az állami szuverenitással. d) Tárgyi hatály Azokat a meghatározott jogviszonyokat öleli fel, amiket a jogalkotó meghatároz (a jogalkotó mit kíván szabályozni).

7. A jogrendszer fogalma és tagozódása, a jogágak A jogrendszer fogalma A jogrendszer egy adott időben és adott térben létező, tehát a hatályos jogi normák, külső jogforrások összessége, gyakorlati kategória. A jogrendszerfogalom kötődik az állami szuverenitás határaihoz. 7



Kizárólag az időbeli hatály szerint hatályban lévő jogi normákat tartoznak a jogrendszerbe. A jogrendszer tagozódása A jogrendszer a jogszabályokat rendszerszerűen jeleníti meg, tehát egyik szabály nem mondhat ellent egy másik szabálynak. A rendszer belső rendjének megteremtéséhez szükség van a jogi fogalomalkotásra, ez a jogi dogmatika (logika). ●

Közjog-magánjog A jogrendszer közjogra és magánjogra való tagozódása az árutermelő társadalmakban jellemző. Az ember, mint a közjog alanya, állampolgár (citoyen) jelenik meg. A magánjog alanyaként viszont már mint tulajdonos (burzsoá). Tehát a közjog és a magánjog szétválásában megjelenik a közérdek és a magánérdek szétválása. A közjog szabályozási tárgya: közösség, társadalom, államszervezet (létrehozatala és működési rendje, hatásköre), illetve az állam-állampolgár viszony. Az állam főhatalommal bír, kényszerítő eszközöket alkalmaz. Pl.: alkotmányjog, közigazgatási, pénzügyi, nemzetközi közjog és a büntetőjog. A magánjog a tulajdonosi autonómia szférája: a jogilag egyenlő és szabad tulajdonosok mellérendelő viszonya jellemzi. A felek jogvitáit független szerv, a bíróság dönti el. Pl.: polgári jog, nemzetközi magánjog, munkajog, szövetkezeti jog, földjog és családjog. Közjog Formai szempont Jogviszonyok Jogforrási szintek

●

parancs, tilalom, diszkréció

Magánjog Diszpozitív szabály

tárgyi kötöttség, egyoldalú alanyi jogok kötelezettség-jogosultság több alacsonyabb szintű

több magasabb

Az anyagi és alaki jogok Anyagi jog: azoknak a szabályoknak az összessége, melyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik. Meghatározzák, hogy az egyes jogalanyokat milyen nevesített jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik. Alaki jogok (eljárási jogok): azoknak a jogi normáknak az összessége, melyek meghatározzák, hogy a jogalanyok jogaikat milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik, s a jogok érvényesítése során a feleket és az eljárásban résztvevő állami szerveket milyen eljárási jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik.

A jogágak a) Alkotmányjog b) A polgári jog c) Nemzetközi magánjog d) Polgári eljárási jog e) Munkajog 8



f) Szövetkezeti jog g) Földjog h) Családjog i) Közigazgatási jog j) Pénzügyi jog k) Nemzetközi jog l) Büntetőjog m) Büntetőeljárási jog

8. A jogviszony fogalma, elemei, szerkezete a) A jogviszony fogalma A jogviszony a jogilag szabályozott társadalmi viszony. Vannak olyan társadalmi viszonyok, melyek csak jogviszonyok keretében jöhetnek létre, de előfordulhat, hogy társadalmi viszonyok nem jelennek meg jogviszony formájában. b) A jogviszony elemei A jogviszonynak 3 szerkezeti eleme van: ● A jogviszony alanya A jogviszony alanyai jogképes személyek. A jogképesség azt jelenti, hogy a jogviszony alanyát jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik. A jogviszonynak 4 lehetséges alanya van: az ember (természetes személy), a jogi személy, az állam és a jogképességgel felruházott nem jogi személy szervezet. A jogalany tehát gyűjtőfogalom, azoknak körét foglalja magában, akik jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezhetnek. ●

A jogviszony tárgya A jogviszony tárgya az, amire a jogviszony irányul. A jogviszony tárgya gazdaságilag az érdek, amelynek kielégítését a jogviszony megcélozza. A vagyoni viszonyokban a jogviszony leggyakoribb tárgyai a dolgok, amikre a jogosultság irányul, illetve a szolgáltatás, amely magatartást a felek egymástól követelnek.

●

A jogviszony tartalma A jogviszony tartalma mindazon jog és kötelezettség, amely a jogviszony alanyait az adott jogviszonyból folyóan megilleti (pl.: tulajdonjog).

c) A jogviszony szerkezete A jogviszony szerkezete lehet abszolút és relatív. ● Abszolút szerkezetű jogviszony: a jog csak a jogviszony egyik pólusát, mégpedig a jogosultat ragadja meg, az ő jogállását írja körül, a másik póluson elhelyezkedő kötelezettek köre általában ismeretlen (pl.: tulajdonjog). ●

Relatív szerkezetű jogviszony: ha jogilag meg van határozva a jogviszony mindkét pólusán elhelyezkedő jogalany. A két jogalany a jogosított és a kötelezett. A relatív szerkezetű jogviszonyokat kötelmeknek nevezzük, hiszen egymással szemben álló 9



jogok és kötelezettségek jelennek meg a jogviszonyban.

9. Az ember, mint jogalany (jogképesség, cselekvőképesség) A jogviszony alanyai jogképes személyek. A jogviszony egyik lehetséges alanya az ember (természetes személy), 4 képesség tartozik hozzá: jogképesség, cselekvőképesség, vétőképesség és a szerzőképesség. A jogképesség azt jelenti, hogy a jogviszony alanyát jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik. Az ember (természetes személy) jogképessége a vagyonjogi viszonyokban általános, azaz kiterjedhet minden jogra és kötelezettségre, amelyet ember megszerezhet. Továbbá az emberek jogképessége a vagyonjogi viszonyokban egyenlő. A vagyonjogi jogviszonyokban az ember jogképessége az élve születéstől a halálig terjed, más jogágakban eltérő is lehet. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember rendelkezik olyan szintű belátási képességgel (tudatállapottal), amely alkalmassá teszi őt arra, hogy vagyonjogi jogviszonyokban a saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. A cselekvőképesség a jogügyletekhez (szerződésekhez) kapcsolódó kategória, a jogügyletek kötéséhez szükséges belátási képesség a társadalmi gyakorlat szerint az életkor függvénye: ●

Cselekvőképes az a személy, aki 18. életévét betöltötte (vagy házasságkötés révén nagykorúvá vált), és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt.

●

Korlátozottan cselekvőképes az a személy, aki a 14-18 év közötti korcsoportba tartozik. Rendelkezhet önálló keresménnyel, annak erejéig saját maga dönthet ügyleteiről. Meghatározott vagyoni kötelezettséget azonban csak a szülő és/vagy gyámhatóság jóváhagyásával vállalhatnak.

●

Cselekvőképtelen az a személy, aki a 14. életévét még be nem töltötte. Általában nem köthetnek jogügyleteket a saját nevükben, kivéve a mindennapi (bagatell) ügyleteket.

A vétőképesség ugyancsak belátási képességet jelent, de ez a belátás arra vonatkozik, hogy az ember látja-e előre azt, hogy cselekményével kárt fog okozni. Ha a magatartás kárkövetkezménye számára előre látható, akkor a károkozó vétőképes és ezért felelősségre vonható. A vétőképesség nem köthető korhatárhoz, a megszerzett társadalmi tapasztalathoz, a tények ismeretéhez igazodik (a tények ismeretének hiányát a jog soha nem rója a jogalanyok ismeretére). A szerzőképesség a jogalany konkrét képességét fejezi ki arra, hogy meghatározott alanyi jogokat szerezhessen.

10. A jogi személy, mint jogalany A jogi személy olyan jogképes szervezet, amelyet jogszabály annak nyilvánít, vagy az adott szervezetet a jogszabály jogi személyként elismeri és a szervezetet jogképességgel ruházza fel. Egy szervezet jogi személyiségének kérdése minden esetben jogalkotói döntés. A jogi személy szervezet, melyet embercsoport alkot, de a jogi személy elkülönül az őt alkotó emberek csoportjától (változhatnak a tagok). A jogi személy elkülönült vagyonnal rendelkezik, mely szintén elkülönül a szervezet tagjaitól. A jogi személy ezzel a vagyonnal felel a kötelezettségeiért (vagyoni felelősség). A tagok nem felelnek 10



a jogi személy tartozásaiért, és ez fordítva is igaz. A képviselő szerv a jogi személy nevében jogokat és kötelezettségeket szerezhet, lehet természetes személy (Kft. esetében az ügyvezető) vagy testület (Rt. esetében az igazgatóság). A jogi személyes elnyerése a vagyoni forgalomban való részvétel szempontjából jelentős. A jogi személyeknek két fő típusát különböztetjük meg: ●

Intézmény típusú jogi személy: a jogi személy vagyona egy tulajdonos vagyonának több részre való elkülönítésével jön létre, és az egyes elkülönített vagyonra épül rá a szervezet (állami vállalat).

●

Egyesüléstípusú jogi személy: vagyonát a szervezet tagjai adják össze (Kft).

A jogi személyeknél a főszabály az általános jogképesség: a szervezet jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, melyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek. Jogképességük általános szabálya a teljesség, tehát csak akkor korlátozható, ha a jogszabály korlátot állít fel. A jogalanyiság fogalma a jogképes szervezetet a maga teljességében ragadja meg: az adott szervezet egyben más jogágak jogviszonyainak is alanya (pénzügyi jog, munkáltatói jogalany, államigazgatási jog stb.). A jogi személye sajátos alfajai: ●

Alapítvány: mögötte vagyontömeg áll, melyet tartós közérdekű célra kell fordítani.

●

Közalapítvány: állami szerv közfeladat folyamatos ellátása érdekében hoz létre.

●

Egyesület: alapszabályában meghatározott célra alakuló önkéntes jogi személy

●

Köztestület: tagsághoz (tevékenységéhez) kapcsolódó közfeladatot lát el (MTA).

●

Közhasznú szervezet: szervezet jogállását jelenti, kedvezményekben részesülhet.

11



11. A képviselet fogalma, fajai Képviselet: jognyilatkozat megtétele más helyett és más nevében úgy, hogy a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté. A képviselethez jognyilatkozat megtétele szükséges, azaz a képviselő csak akkor járhat el más nevében, ha jognyilatkozatot tesz ez ügyben. Vannak olyan jognyilatkozatok, amelyeket nem lehet képviselő útján megtenni: végrendelet, házasságkötés, a személyhez fűződő jogok. A képviseleti jog szabályozása jogáganként eltérő. ●

A polgári jogban a korlátozottan cselekvőképes személy lehet képviselő, azaz megtehet más nevében olyan jognyilatkozatot, amit a saját nevében nem (pl.: ha egy 16 éves munkát vállal, akkor a munkáltatóját képviseli)!

●

A perjogban csak az a 18. életévét betöltött lehet képviselő, aki meghatározott kapcsolatban áll a peres féllel (pl.: hozzátartozó).

A képviselet fajtái: a) Jogszabályon alapuló: más néven törvényes képviselet. A jognyilatkozatot az teheti meg, akit a törvény erre feljogosít (pl.: szülő, gyám, gondnok). Az eljárási jogosultságot a törvény írja elő, nem kell hozzá hatósági aktus. b) Szervezeti viszonyon alapuló: a jogszabályok kijelölik azt a személyt, aki a szervezet nevében jognyilatkozatot tehet. Alapulhat azonban belső szabályzatokban is (pl.: SzMSz). A vélelmezett képviseleti jog (megdönthetetlen vélelem) azt jelenti, hogy áru adásvételénél vagy szolgáltatás nyújtásánál az üzletben az ott dolgozót kell a jogi személy (az üzlet) képviselőjének tekinteni. Különben egy kockacukor vásárlásánál meg kellene győződni, hogy a bolti eladó jogosult-e a Kockacukorgyártó Rt. nevében az adásvételi szerződést megkötni :D c) Meghatalmazáson alapuló: feljogosítja a képviselőt, hogy a képviselt nevében jognyilatkozatot tegyen. A meghatalmazás egyoldalú címzett jogügylet, azaz a meghatalmazás a jogviszony másik alanyának szól. Lehet korlátlan (a képviselő a képviselt nevében mindenféle jognyilatkozatot megtehet), vagy korlátozott (pontosan megfogalmazott, hogy a képviselő mit tehet). A meghatalmazás szólhat meghatározott ideig, vagy határozatlan időre, azaz visszavonásig. A meghatalmazó a meghatalmazást a fentiektől függetlenül bármikor visszavonhatja. Az álképviselet: ha valaki a képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül tesz jognyilatkozatot más nevében, hogy arra joga volna. Az álképviselő által kötött szerződés semmis (érvénytelen), kivéve ha a a képviselt személy a megkötött szerződést utólag jóváhagyja. Ha nem fogadja el utólag, akkor a szerződés megkötéséből eredő kár az álképviselőnek kell megtéríteni (mert ő kötötte a szerződést). A bíróság részben vagy egészében mentesítheti ez alól az álképviselőt akkor, ha korábban képviselő volt és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott (pl.: a képviselt meghalt) és jóhiszeműen járt el (azaz a tény fennállásáról nem tudott és nem is kellett tudnia). A rosszhiszemű álképviselő a teljes kár megtérítésével tartozik.

12



12. Alanyváltozás, több alanyú jogviszonyok A jog alanyaiban bekövetkezett változást jogutódlásnak nevezzük. Az alanyváltozás egyetemes (univerzális) vagy egyedi jogutódlással lehet. a) Egyetemes jogutódlás: az új jogalany az elődje személyhez kötött jogai és kötelezettségei kivételével minden jogosultságnak és kötelezettségnek folytatója lesz. Azért egyetemes, mert az összes jog és kötelezettség átszáll. Az általános jellege és súlyos következményei miatt mindig jogszabály mondja ki (pl.: öröklés). b) Egyedi jogutódlás: csak a megnevezett jogok és kötelezettségek szállnak át. Mindig jogi tényen alapul (pl.: bírói ítélet, szerződés). Amikor a jogosult pozíciójában áll be változás, azt engedménynek nevezzük. A kötelezettnek az engedményhez való hozzájárulására nincs szükség (hiszen neki mindegy, hogy kockacukor árát kinek fizetem ki, ha már megkaptam a kockacukromat). Tartozásátvállalásról beszélünk, ha a kötelezetti pozícióban áll be változás. Érvényességéhez (azaz a jogutódláshoz) a jogosult kifejezett hozzájárulása szükséges (hiszen nem mindegy, hogy egy olyan embertől követelem a kockacukromat, akinek csak pár darab van, vagy egy olyantól, akinek egy óriási, vajasra kidülledt, baromba puffadt hangárja van tele kockacukorral). Több alanyú jogviszonyok: a jogviszony azonos pólusán egyszerre több jogalany is lehet (pl.: Kft. esetében az üzletrésznek több tulajdonosa is lehet). Többalanyúság a jogviszony bármely pólusán előállhat. El kell határolni a többoldalú jogviszonytól, ami azt jelent, hogy a jogviszonynak kettőnél több önálló jogi pozícióban lévő alanya van (háromoldalú pl.: bizományi szerződés: megbízó, bizományos, vevő). A polgári jogban két fő fajtája van a több alanyú jogviszonynak: a) Együttesség: a jogviszony tárgya valamely szempont szerint megoszlik az azonos póluson elhelyezkedő több alany között (pl.: közös vállalat). Együttes felelősség: minden tagnak a ráeső tartozást kell teljesítenie, a jogok és kötelezettségek egymástól függetlenek. A tartozás arányának megoszlását szerződési kikötés határozza meg, ha nem, akkor egyenlő mértékű. b) Egyetemlegesség: a jogviszony azonos pólusán elhelyezkedő felek között olyan szoros a kapcsolat, hogy a társak egyikének magatartása kihat valamennyi társ jogviszonyára. Jogosulti egyetemlegesség: a kötelezett bármely jogosult számára teljesíthet (pl.: házastársak közös bankszámlája; a pénzintézet bármely félnek kifizeti a teljes összeget). Kötelezetti egyetemlegesség: minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik (pl.: a hitelező az adósok bármelyikétől, vagy valamelyikétől követelheti az egész tartozást; ha bárki kiegyenlíti, a kötelezettség megszűnik). Egyetemleges kötelezettség létesülhet törvény alapján (pl.: társasági jogban közkereseti társaságnál, egyesülésnél, betéti társaságnál), vagy szerződés alapján (pl.: oszthatatlan szolgáltatásra kötelezettséget vállalók).

13. A jogviszony tárgya A jogviszony tárgya az, amire a jogviszony irányul. Leggyakrabban dolog, vagy szolgáltatás. A dolog fogalmán testi tárgyat értünk (látható, tapintható), azonban dolognak minősülhetnek az energiák is). A Ptk. szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. Azonban nem 13



csak dolog lehet tulajdonjog tárgya, mert egy szellemi alkotás, egy vállalat, egy kft.-üzletrész is lehet tulajdonjog tárgya. Sajátos dolog a pénz és az értékpapír, mert ezek a vagyoni forgalomban nem a fizikai tulajdonságuk révén vesznek részt, hanem azért, mert értéket képviselnek. a) A dolgok csoportosíthatók: forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes. A csoportosítás jogi lényege, hogy részt vehet-e vagyonjogi forgalomban, vagy sem (pl.: állami tulajdonban lehetnek folyóvizek, ásványkincsek, közutak – ezekre nem lehet adásvételi szerződést kötni). A korlátozottan forgalomképes dolgok csak állami feljogosítással vehetnek részt vagyoni forgalomban (pl.: lőfegyverek, külföldi fizetőeszközök). b) A dolog lehet ingó, vagy ingatlan. Ingatlannak minősül a föld, illetve minden, ami a földdel elválaszthatatlanul össze van kötve (pl.: épület, lábon álló termés). Minden más ingó. Ingó dolog tulajdonjogának megszerzése a birtokba adással történik meg, ingatlan dolog tulajdonjoga csak telekkönyvi bejegyzéssel száll át. c) Elhasználható dolog felhasználása egyszeri alkalommal történhet meg, el nem használható dolog huzamosabb ideig használható anélkül, hogy értéke számottevően csökkenne. d) Helyettesíthető az a dolog, amelyet a kereskedelmi forgalomban mérték vagy szám szerint tartanak nyilván, nem helyettesíthető az, aminek jelentősége az egyediségben van. e) Osztható a dolog, ha állagsérelem és értékcsökkenés nélkül feldarabolható, egyébként oszthatatlan. f) Dologkapcsolat a dolgok között létesített jogi kapcsolat. Az összetett dolog a dolog fizikai és forgalmi egységét jelenti. Az alkotórész az, ami értékcsökkenés nélkül nem választható el. A tartozék elválasztható, de a dolog rendeltetésszerű használatához tartozik. Szolgáltatás az a magatartás, amelyet az egyik fél a másiktól követelhet. A szerződéses kapcsolatokban a jogviszony tárgya a szolgáltatás. a) Dolog szolgáltatására irányuló szerződés: olyan cselekvéssor, amely után a dolog átkerül a másik fél birtokába (adásvétel). b) Munkával elérhető eredményre irányuló szolgáltatás: a szerződésben meghatározott eredmény elérése (vállalkozási szerződés). c) Tevékenység kifejtése: a kötelezett szakszerű és gondos tevékenységet végez. A tevékenység eredménye nem része a szerződésnek (megbízási szerződés). Lehet, hogy a tevékenységnek nincs eredmény (pl.: az orvos nem tudta meggyógyítani a beteget).

14. A jogviszony tartalma. Az alanyi jog Ehhez a tételhez érdemes egyszer elolvasni a könyv kapcsolódó oldalait, mert csak az itt leírtak alapján sokkal nehezebb megérteni! A jogviszony tartalma mindazon jog és kötelezettség, amely a jogviszony alanyait az adott jogviszonyból folyóan megilleti. A jog az ellentétes érdekek mérlegelésének eredményeként rendezi az adott jogviszonyt.

14



Védettségi helyzet: a jog tilalmat állít fel a jogalanyok irányában, a sérelmet szenvedett személy akaratától függetlenül beállnak a jogszabályi tilalom megszegésének következményei (pl.: bűncselekmény elkövetésekor hivatalból megindul az eljárás). A kogens jogszabályba ütköző szerződések semmisek és ez a felek akaratától függetlenül automatikusan beáll. Tárgyi kötöttség: a jogszabályok eljárási kényszert állapítanak meg a hatóságok számára. Alanyi jog: a jogszabály a jogosult részére cselekvési, érdekkielégítési lehetőséget biztosít (pl.: tulajdonjog). Az alanyi jog individuális jellegű, arról a jogalany dönt. A jogosultság biztosításán túl a jog a kikényszerítés lehetőségét is megadja. Erős jog, mert az alanyi jog jogosultjával szemben álló annak döntésétől függően meghatározott magatartást köteles tanúsítani. A joggal való visszaélés: az alanyi jog olyan cselekvési lehetőséget biztosít, amely nem a védelemre kinyilvánított érdek védelmét, hanem ellentétes célt szolgál. Aki így cselekszik, annak magatartása formálisan jogszerű, de társadalmilag jogszerűtlen. A rendeltetés szerű joggyakorlás az alanyi jogok társadalmilag elfogadott használata. Jogellenes magatartás esetén egyértelműen megállapítható a jogsértés. A joggal való visszaélés tilalmának megszegése jogellenes magatartás. A jogalkotói hatalommal való visszaélés, ha a jogalkotó a rosszhiszeműségből kiindulva tetszése szerint szabályozza a gazdasági életet. Másik példa: közterület-használati engedély beszerzésének kötelezettsége a járdán sétáláshoz – ez indokolatlan zaklatás.

15. A tulajdonjog fogalma, szerkezete Tulajdonjog: azok az alanyi jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonjog alanyát illetik, vagy terhelik. Jogosultságok foglalata, a használat, birtoklás és rendelkezési jogok összessége. a) A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a hasznokat begyűjteni, de úgy köteles használni, hogy másokat ne zavarjon. b) A tulajdonos jogosult a dolog birtoklására (hatalom alatt tartására). Pl.: akkor is övé a nyaraló, ha otthon van. c) A rendelkezési jog alapján dönthet a tulajdon tárgyáról: használatát, vagy birtoklását másnak időlegesen, vagy véglegesen átengedheti. Ezt a jogot a törvény korlátozhatja (elidegenítési és terhelési tilalom). Forgalomképtelen dolgok működtetése csak koncesszió engedésének keretében történhet. Állami tulajdonú dolgok vonatkozásában a tulajdonosok rendelkezési jogát a törvény korlátozza (pl.: a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonosi jogok, de a vagyont nem értékesítheti). A vagyonkezelői jog visszavonható, másnak átadható – a vagyon marad az állam tulajdonában, mindössze alanyváltás következik be. A Ptk. alapján szerződéssel is korlátozható a rendelkezési jog (elidegenítési és terhelési tilalom), de csak a dolog átruházásakor lehet kikötni, utóbb nem. Törvényi korlátozás azonban az, hogy egy ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Szükséghelyzet áll elő akkor, ha valakinek élete, testi épsége vagy vagyona olyan veszélybe kerül, amely elhárítása csak a tulajdonos dolgának igénybevételével, vagy megkárosításával lehetséges. Ekkor a tulajdonos a szükséghelyzetet tűrni köteles, de kártérítési igényével élhet (pl.: tűzcsap 15



mellett parkoló autót összetörik a tűzoltók oltás közben). A kárveszély olyan véletlen kár, amelynek megtérítésére senki sem kötelezhető. A kárveszély viselése a tulajdonost terheli. Elővásárlási jog a rendelkezési jogot korlátozó egyoldalú jogosultság. A jogosult a vevő helyébe léphet, de az adásvételt nem kezdeményezheti, feltételeit nem módosíthatja. Visszavásárlási jog esetén a korábbi tulajdonos (csak ő) az adásvételi szerződésben (de csak akkor, az ár meghatározásával, legfeljebb öt évre) kikötheti magának azt a jogot, hogy egy meghatározott időn belül a dolgot egyoldalú jognyilatkozattal visszavásárolja. Vételi jog (opció) lehetőséget ad egy dolog egyoldalú jognyilatkozattal történő megvásárlására. A jogosult kezdeményezi az adásvételt és a tulajdonos tűrni köteles. Ezt is öt évre lehet kötni, a vételár meghatározása mellett. Akár törvény is biztosíthatja e jogot.

16. A tulajdonjog szerzésmódjai A tulajdonjog megszerzése kétféle módon következhet be: eredeti és származékos jogszerzéssel. a) Eredeti tulajdonszerzés: a tulajdonosnak nem kell jogosultságát jogelődökre visszavezetni. A tulajdonjog eredeti szerzésmódjai: ● Hatósági határozat, illetve árverés: ha valaki ezen az úton jóhiszeműen szerzi meg a dolog tulajdonjogát, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, ki volt a korábbi tulajdonos (ingatlan árverésére nem vonatkozik). A tulajdonszerzés a hatóság jogerős határozata alapján történik, így a dolgot terhelő korábbi kötelezettségek nem szállnak át az új tulajdonosra. ● Elbirtoklás: tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot 10 éven át sajátjaként birtokoltja. ● Gazdátlan javak elsajátítása: a dolog birtokbavételével történik. A gazdátlanság azt jelenti, hogy a dolognak nincs tulajdonosa, korábbi tulajdonosa vagy felhagyott tulajdonjoga gyakorlásával, vagy meghalt. ● Találás: ha valaki olyan dolgot vesz birtokba, melynek tulajdonosa ismeretlen, de feltehetően létezik. A jog védi az eredeti tulajdonos érdekeit, de ha a találó igényt tart a dolog tulajdonjogára, akkor megszeretheti azt, azonban mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. (önkormányzathoz 1évig beszolgáltatja). (Nem lehet azonban tulajdonjogot szerezni, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, esetleg közforgalmi közlekedési eszközökön találták.)

b) Származékos jogszerzés: az új tulajdonos tulajdonjoga az előző tulajdonos(ok) jogosultsága alapján, annak keretei között keletkezik. Származékos jogszerzésnél szigorúan érvényesül a nemo plus iuris jogelv, azaz senki sem szerezhet több jogot, mint ami jogelődjének volt. E jogelvnek két vonatkozásban van jelentősége. Egyrészt származékos jogszerzés esetén addig kell visszamenni a jogelődök során, míg eljutunk a z eredeti jogszerzőhöz. Másrészt pedig a jogosultság tartalma igazodik a jogelőd jogosultságához. A tulajdonjog származékos szerzésmódjai: ● Átruházás: a tulajdonjog változása a felek közötti megállapodás alapján történik, leggyakrabban adásvételi szerződéssel (ajándékozás, vállalkozás). A magyar jog az ingó dolog tulajdonjogának átszállását a birtokbavétel tényéhez köti, az ingatlan dolog tulajdonjogának átszállását pedig a telekkönyvi bejegyzés megtörténtéhez. Átruházással általában csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni. 16



●

Feldolgozás: ha valaki idegen dologból a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, az anyag tulajdonosának követelését az dönti el, hogy az anyag, vagy a munka értéke a nagyobb.

●

Egyesülés: ha több tulajdonos dolga oly módon egyesül, hogy azt nem lehet (vagy csak aránytalan károsodás mellett) szétválasztani, akkor közös tulajdon létesül. Ha a tulajdonostársak nem kívánják a tulajdonközösség fenntartását, az egyesülés előtt legnagyobb dologgal bíró tulaj dönthet, hogy megváltja-e az új dolgot, vagy pénzbeli kártalanítást kér.

●

Átalakulás és öröklés

17. A jogi tények A jogi tények (magatartások, események, cselekmények, körülmények) jogalanyok között jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek. A jogi tények konkrét köre a jogszabályalkotás függvényében változik, de csoportosíthatóak: a) Emberi magatartások: ○

A jog szempontjából az ember magatartása megengedett vagy tilos lehet: ■ A jogszabály által kifejezetten megengedett magatartások legfontosabb fajtája a jogügylet (jognyilatkozat): jogi hatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A cselekvő ember célja jognyilatkozat esetén kettős: gazdasági és jogi. A jogügylet gazdasági célja valamely szükséglet-kielégítés, jogi célja pedig, hogy létrejöjjön a szerződési kötőerő. A jogügylet szólhat meghatározott személyhez (címzett jognyilatkozatok), és nem személy szerint meghatározott jogalanyokhoz (nem címzett jognyilatkozat). A címzett jognyilatkozatot vissza lehet vonni, ha a visszavonó nyilatkozat az eredeti nyilatkozatot megelőzően vagy azzal egy időben érkezik a címzetthez. A nem címzett jognyilatkozatot nem lehet visszavonni. A jogügylet azokban a jogágakban jelentős, ahol a jogalanyok a saját elhatározásukból, öntevékenység alapján gyakorolják alanyi jogaikat (pl.: polgári jog, munkajog, stb.). A jogügylet lehet egyoldalú és többoldalú: ● Egyoldalú jognyilatkozat: joghatásai más jogalany magatartására tekintet nélkül beállnak. ● Kétoldalú: feltételezi azt, hogy a jogalanyok kölcsönösen és egybehangzóan ugyanannak a joghatásnak a beálltát kívánják. A kétoldalú jogügylet tehát a szerződés ■ A tilos magatartások köre: emberi magatartást jogszabály tilthat meg, nyilváníthat jogellenessé. A jogellenes magatartás lehet abszolút jogellenes vagy relatív jogellenes: ● Abszolút jogellenes: a magatartás jogellenesnek minősül, attól függetlenül, hogy a jogsértést konkrétan kinek a terhére követték. (Ezen magatartások megfogalmazása tipikusan a büntetőjog területére esik, de nem korlátozódik csak a büntetőjogra). ● Relatív jogellenes magatartás csak egy meghatározott jogviszonyban jogellenes (pl.: szerződésszegés). Többnyire az alanyi jogok megsértése esetén szokott bekövetkezni.) 17



b) Egyéb emberi körülmények: a jogalkotó emberi körülményeket is jogi ténnyé nyilváníthat. Ezek a körülmények lehetnek objektív (születés, halál ténye, életkor, nem, hozzátartozói viszony, stb.) és szubjektív körülmények. Az emberrel kapcsolatos szubjektív körülmények az ember tudati állapotára utalnak. A jog szempontjából a magatartás lehet szándékos vagy gondatlan: Szándékos magatartás: az aktív vagy passzív magatartást a jogalany azért fejti ki, hogy a megcélozott eredmény bekövetkezzen. Továbbá ha a jogalany pontosan látja előre, hogy cselekménye milyen eredményhez fog vezetni, és tudomásul veszi ezt az eredményt. ○ Gondatlan magatartás: ha egy nem kívánt eredmény azért következik be, mert a jogalany elmulasztotta a kellő körültekintést. Továbbá ha a jogalany látja, hogy magatartása káros következményhez vezethet, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. A tudatállapothoz kapcsolódó másik kategória a jóhiszeműség, illetve rosszhiszeműség: ■ Jóhiszemű: akinek nincsen tudomása (nem is kell, hogy tudomása legyen) arról, hogy a fennálló jogi helyzet a látszattal ellentéte. ■ Rosszhiszemű: aki tudja vagy tudnia kellene, hogy a látszat eltakarja a jogellenes valóságot. c) Emberi magatartástól független, külső körülmények: elemi csapások, illetve az idő: múlása jogviszonyt keletkeztethet, módosíthat, szüntethet meg. ○

d) Állami aktusok: az államigazgatási szervek határozatai, valamint a bíróságok ítéletei és végzése. A jogalkalmazást végző állami szerveknek joguk van arra, hogy a jogalanyok számára jogokat és kötelezettségeket állapítsanak meg. Hatáskör szempontjából megkülönböztetünk általános és különös hatáskörű közigazgatási szerveket: ■ Általános hatáskör: a szerv tevékenységébe tartozik az összes államigazgatási jellegű feladat ellátása. ■ Különös hatáskör: e szervek csak egy meghatározott igazgatási feladatot látnak el. ○ Államigazgatási aktus: a jogi tények egyik fajtája, konkrét államigazgatási jogviszonyt keletkeztet, módosít és szüntet meg. Az államigazgatási szervek aktusai a határozatok. ○ A határozatok közül a legfontosabb az ún. érdemi határozat: lehet jogkeleteztető (pl.: valamely engedély megadása), megváltoztató vagy megszüntető. Jellegzetessége, hogy az ügyet tartalmilag rendezi. ○ Lehetséges eljárási határozat meghozatala is, ezek általában az érdemi döntés előkészítését szolgálják ○ A jogalkalmazó szervek másik nagy csoportja a bíróságok: az igazságszolgáltatás ellátására rendelt jogalkalmazó szervek. A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz. A per a keresettel érvényesített anyagi jogi igény elbírálásra vonatkozik. ○ A jogerős bírói ítélet jogviszonyt keletkeztet, jogviszonyt módosít vagy jogviszonyt szüntet meg ○ Végzéssel határoz a bíróság minden olyan kérdésben, mely nem az ügy érdemét érinti, így például a szervezés körében a tárgyalás kitűzéséről, a per megszüntetéséről, stb. ○ Az államigazgatási szervek és a bíróságok által hozott határozatok akkor minősülnek jogi ténynek, ha e határozatok jogerőre emelkednek. e) Szervezeti belső normák: belső szabályozás eszköze, magatartásszabályok, kötelező betartani azokat, be nem tartásuk szankcionálható, mégsem jogi, hanem függelmi jellegűek. ○

18



Lehet vezetői utasítás, illetve szabályzat. f) Az irányítás egyéb jogi eszközei: technikai normák köre (szabvány, és a speciális irányítási eszközök (utasítás), melyekkel az állami szervek hatékonnyá teszik irányító tevékenységüket.

18. A jogvesztés és elévülés Az idő jogi tény, tehát az idő múlásával jogviszony keletkezik, módosul vagy megszűnik. A jogviszonyból eredő igényeket általában meghatározott határidőn belül lehet érvényesíteni. A jogban kétféle határidőt tudunk megkülönböztetni: a) Jogvesztő határidő: igen szigorú, hiszen az idő múlása a jogosultság megszűnéséhez vezet, a felek között fennállott jogviszony teljesen felszámolódik. A határidő lejárta után semmilyen kimentésnek, igazolásnak helye nincs. Ha a jogszabályok jogvesztő határidőt állapítanak meg, és a jogvesztés az alanyi jog elenyészéséhez vezet, ez azt jelenti, hogy a jogvesztő határidő utáni minden cselekvés jogalap nélküli. b) Elévülési jellegű határidő: ●

Az elévülés fogalma: ha a határidő nem jogvesztő, akkor elévülési jellegű. Az elévülés azt jelenti, hogy a jogviszonyból származó igény nem szűnik meg, de a kikényszerítéséhez szükséges állami kényszer nem áll rendelkezésre. Az elévülési határidő után a követelés jogalapját, a felek között fennálló jogviszonyt a jog nem vonja kétségbe, de a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítését az érintett féltől teszi függővé. Az elévülés jogi szabályozása érdekmérlegelésen alapul. Két érdek ütközik egymással: az alanyi jog jogosultja követelhesse a teljesítést vs. a bizonytalan jogi helyzetek meghatározott időn belül lezáruljanak. Az állami eszközökkel való érvényesíthetőséget lezárja a jog, mert nő a bizonytalanság. Az elévülési idő(szak) eltérő lehet. A polgári jogban az ún. általános elévülési idő 5 év.

●

Az elévülés kezdete: kezdő pontja az az idő, mikor a követelés az igény állapotába jut, a kötelezettség teljesítése esedékessé válik. Esedékesség (lejárat) előtt a követelés idő előtti.

●

Az elévülés meghosszabbodása: ha a követelés jogosultjának sikerült bebizonyítania, hogy menthető indokból nem tudta az igényét érvényesíteni, akkor az akadály megszűnésétől számított meghatározott időn belül igényét akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már letelt. Elévülés meghosszabbítására kizárólag akkor van lehetőség, ha a jogviszony alanyi jogon alapult.

●

Az elévülés megszakadása: ha a törvény által pontosan meghatározott megszakító esemény bekövetkezik, akkor a már eltelt elévülési idő figyelmen kívül marad, és az elévülési idő számítása újból megkezdődik. (pl.: felfüggesztés megszűnésétől minden határidő újra kezdődik.)

19. A bírósági eljárás a) A bírósági eljárás sajátosságai (több eltérő sajátosságot mutat az államigazgatási eljárással szemben) 19



●

A bíróság érdemben soha nem hoz magára nézve döntést.

●

A bíróságok tevékenységének döntő részét tipikusan a múltbéli események megítélése teszi ki.

●

A bíróság peres ügyekben soha nem kezdhet eljárást hivatalból, csak kérelemre, azaz ha az eljárás megindítására jogosult szervek vagy személyek az eljárást megindítják.

b) A bírósági eljárás elvei: a polgári és büntetőügyeknek megfelelően kétféle eljárási jogszabály létezik. A bűncselekményből eredő ügyek tárgyalására a büntetőeljárás, a polgári ügyek tárgyalására a polgári eljárás. A bírósági eljárásnak (függetlenül attól, hogy büntető vagy polgári), van néhány közös elve, jellemző vonása. Ezek az alapelvek: ● A bírák függetlensége és pártatlansága ●

A társas bíráskodás

●

A néprészvétel

●

A bírák kiválasztása (kinevezése)

●

A nyilvánosság elve

●

A többfokozatú eljárás elve

●

A felek egyenjogúsága

●

A szóbeliség

●

Az anyanyelv használata

c) A bírósági szervezeti rendszer. Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok. A bírósági szervezeti rendszer a közigazgatási területi beosztást követi (más szempontok alapján: munkaügyi, katonai, cégbíróság). A rendes bíróságok: ● Helyi bíróságok: városi és fővárosi kerületi bíróságok ●

Megyei bíróságok: minden megyében és fővárosban működnek

●

Legfelsőbb bíróság: egész országra kiterjedő hatáskörrel, különleges jogosítvánnyal rendelkezik.

A tervezett bírósági szervezeti reformban van az ún. ítélőtábla. Hierarchiában a megyei és legfelsőbb bíróság között helyezkedik el, itt tárgyalják a megyei bíróságok által első fokon eldöntött ügyeket. d) A polgári per alapszabályai A perbeli pozíció szerint különböztetünk felperes és alperes között. Felperes az, aki az igény érvényesítése érdekében a bírósági eljárás megindítását kezdeményezte. Alperes az, aki akivel szemben a felperes a bíróság által elrendelhető kényszereszköz alkalmazását kéri. Az eljárási jog lehetővé teszi a többalanyúságot: több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető. A többalanyúság jogi feltétele, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség legyen, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. Perjogi képviselet: a perben a felek helyett a meghatalmazott is eljárhat, ha az eljárási törvény feltételeinek megfelel (közeli hozzátartozó, ügyvéd, stb.). Ügygondnok jár el a fél helyett a bíróság által kirendelve, ha cselekvőképtelen személynek vagy jogi személynek nincs törvényes képviselője. 20



Sajátos perbelei jogalany a beavatkozó: akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, az alperes és a felperes közötti folyamatban lévő per miként dőljön el. e) A peres és nem peres eljárás Egyes ügyekben a jogbiztonság és a törvényesség igénye megköveteli, hogy a bíróság járjon el az ügyben, de nem szükséges a bonyolult peres eljárás lefolytatása, ilyen esetekben rendeli el a törvény a nem peres eljárást (pl.: cégbejegyzés). Peres eljárás ezzel szemben tárgyaláson, a felek meghallgatásával, és a bizonyítékok tárgyaláson történő ismertetésével folyik. A peres eljárás megindítása a keresetlevél bírósághoz való benyújtásával kezdődik. A bírósági döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, másrészt a bíróság köteles eldönteni a kereseti kérelemben foglaltakat. A kereseti kérelmek legtöbb esetben marasztalásra irányulnak, azaz a bírósági ítélet kötelezést tartalmaz. Bizonyítási teher: a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bebizonyítania, aki a tényre hivatkozik. A per lezárása a bírósági ítélet meghozatalával történik. Az ítélet rendelkező részből és indoklásból áll. A bíróság az ítélet indoklásában tér ki a lefolytatott bizonyítási eljárásra, az elfogadott és elvetett bizonyítékokra. Végrehajtható jogot és kötelezettséget csak jogerős ítélet állapíthat meg. Az ítélet hatálya a jogerőhöz kötődik, a jogerő fogalmát kettős értelemben használjuk: ismert az alaki jogerő és az anyagi jogerő: ● Alaki jogerő: a bíróság által meghozott ítélet megfellebbezhetetlenségét értjük, tehát azt a helyzetet, amikor a rendes perorvoslatnak már nincs helye. Az alaki jogerőre emelkedett ítéletek rendkívüli perorvoslati eszközökkel is megtámadhatóak. ●

Anyagi jogerő: az elbírált kérdés végleges eldöntését jelenti. Az anyagi jogerő az ítélt dolog (res judicata).

f) A fizetési meghagyásos eljárás Az igények gyors érvényesítése érdekében a törvény lehetővé teszi, hogy a pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására indított eljárás fizetési meghagyás kibocsátása útján bonyolódjon le. g) A választottbírósági eljárás Vagyonjogi jogvitát az állami bíróságok mellett a törvény által meghatározott esetekben választott bíróság is elbírálhat. Előnyei: eljárása gyors, egyezséget szorgalmaz, nem nyilvános. Hátrányos, mert fellebbezésnek nincs helye, nem annyira kiszámítható.

20. Alkotmányjogi alapfogalmak a) Az állam fogalma: a társadalom történetileg meghatározott hatalmi-politikai szervezete, mely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal rendelkezik. b) A Magyar alkotmány-emberi jogok ●

Deklarálja a többpártrendszert

●

A nemzetközi joggal összhangban elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait, leszögezve, hogy ezen jogok lényegi tartalmát még törvény sem korlátozhatja

●

További emberi jogok

21



c) A jelenlegi magyar államszervezet alkotmányos rendje Parlament: a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Jogkörében megalkotja az alkotmányt és törvényeket hoz, meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és a végrehajtásáról szóló zárszámadást. ●

Kormány programjának elfogadása

●

Nemzetközi egyezmények megkötése

●

Háború és béke kérdése

●

Köztársasági és miniszterelnök; alkotmánybírósági tagok, megválasztása,

●

(évente két rendes, 4-5 hónapos ülésszak)

ombudsmanok,

stb.

d) Parlamenti képviselők választása Általános, közvetlen, egyenlő választójoga van minden magyar 18 éven felüli állampolgárnak, kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak. A választójog gyakorlása titkos szavazással történhet. Listás és egyéni választókerületre épülő rendszerek kombinációja került bevezetésre. e) Parlamenti képviselők jogállása Mind a jelöltet, mind a képviselőt megilleti a munkaviszonynak számító fizetés nélküli szabadság, azaz törekszik a törvény az ún. professzionális politikus képviselői típus megteremtésére. A képviselőt megilleti a mentelmi jog: kettős tartalmú. Egyrészt azt jelenti, hogy a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt (nem vonatkozik az államtitok megsértésére, rágalmazásra, stb.). A mentelmi jog továbbá azt jelenti, hogy a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető (stb.) eljárást indítani. Összeférhetetlenségi szabályok köre országgyűlési képviselő nem lehet pl.: az Országgyűlés, a Köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, stb. hivatalának alkalmazottja. Összeférhetetlen továbbá, hogy az országgyűlési képviselő bizonyos szervezetektől feladat ellátásáért javadalmazást kapjon. Képviselő nem lehet köztársasági elnök, bíró, ügyész, államigazgatásban vagy a parlament apparátusában dolgozó, valamint fegyveres testületek tagja. A képviselők a kormány tagjaihoz kérdéseket intézhetnek az üléseken, melyekre a megkérdezett válaszolni köteles (ún. egyszerű kérdés). Bírálatot tartalmazó kérdést interpellációnak nevezik, melynél a parlament szavazással dönt, hogy a választ elfogadja-e. f) A köztársasági elnök Jogkörében képviseli az államot, a hadsereg főparancsnoka, nemzetközi szerződéseket köt, megbízza a nagyköveteket, kitűzi a parlamenti és helyi önkormányzati választásokat. Kinevezi és felmenti a törvény által hatáskörébe utalt magas rangú közhivatalnokokat (pl.: minisztereket, bírákat, egyetemi tanárokat, stb.). Javaslatot tesz az Országgyűlésnek a 22



Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Legfőbb ügyésznek személyére, dönt állampolgársági ügyekben és egyéni kegyelmet gyakorol.(Legtöbb döntéséhez azonban miniszterelnöki javaslat, illetve miniszteri/miniszterelnöki ellenjegyzés szükséges.) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács elnöke. g) A kormány Az alkotmány szerint a kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja egyszerű többséggel, egyúttal elfogadva a miniszterelnök által előterjesztett kormányprogramot is. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kormány jogkörében biztosítja a törvények végrehajtását, irányítja és összehangolja a minisztériumok és a neki közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek tevékenységét. Törvényességi felügyeletet gyakorol a települési önkormányzatok szakmaihatósági tevékenysége fölött. Kidolgozza és végrehajtja a társadalmi-gazdasági terveket, stb. A kormány jogforrása a kormányrendelet. A kormány a parlamentnek felelős. Konstruktív bizalmatlanság intézménye: a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítványt adhat be, ha egyidejűleg a következő miniszterelnök személye is megjelölésre kerül. h) Alkotmánybíróság Mint az alkotmányvédelem legfőbb szervének hatáskörébe tartozik az ún. normakontroll, ezen belül: ●

A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata.

●

A jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.

●

A jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződébe ütközésének vizsgálata.

●

Az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása.

●

A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése.

●

Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése.

Határozatait zárt tárgyaláson hozza, indoklással, mindenkire kötelező érvénnyel, határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. i) Az Állami Számvevőszék Az alkotmány rendelkezik a Számvevőszékről, mint a parlament pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének a felállításáról. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, a költségvetés hitelfelvételeit. Ellenőrzi, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási 23



tételét se lépjék túl, és ne kerüljön sor átcsoportosításra. Ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást is.

21. A gazdasági társaságok szabályozási előzményei, történeti alapok 22. A gazdasági társaságok fogalmi jegyei és funkciója 23. A magyar társasági jog alapelvei ●

Társulási szabadság és a vállalkozói privát autonómia: a társulók akaratérvényesítésének elve. A gazdasági társaságnak tulajdonosai gazdasági érdekét kell szolgálnia. Az állam közérdemi okokból és csak törvényességi felügyeletet gyakorolhat a gazdasági társaságok felett, bírói úton.

●

Magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel: közérdekvédelmi okokból érvényesül a társasági jogban a formakényszer, és a cégjogi nyilvánosság elve. A felek akaratát honoráló diszpozitív jogi szabályozás mellett, jelentős a közérdekvédelem (kötelező – imperatív és kogens – jogi normák). Diszpozitív normák (társulók közös akarattal eltérnek a GT-től): jellemző: kkt, bt, kft. Rt.-re nem jellemző, főleg kogens normák (semmi eltérés). Nem szabad az államnak rátelepednie a vállalatokra: Túlszabályozási tilalom, Intézményes dereguláció (szabályok felülvizsgálata, elavultak törlése), társasági viták választott bíróság elé vitele.

●

A társasági jog tulajdon- és szektor semleges: Állami vállalatok többlet jogot nem élvezhetnek. Társaságok résztvevői egyenrangúak, vagyoni részesedésükhöz igazodva azonos jogokat élvezhetnek. Társasági jog nemzetközileg nyitott, (betársulás, társaságalapítás azonos, külföldi tag is egyenrangú)

●

Egyéni és kollektív kisebbségvédelem: Részben individuális a társasági tagok számára (jogellenes társasági határozatok megtámadása), részben a tagok meghatározott csoportjai részére. Kollektív kisebbség védelem a modern társaságjogban a vállalatcsoportot képező társaságoknál erős.

●

Hitelezővédelem: Üzleti partnerek méltányos védelme. (csalárd csődök, vállalatkiürítésekkel szemben)

●

Corporate Governance (felelős vállalat vezetés): A menedzsment elidegenült a tagoktól a nagyobb társaságokban, mert túlzottan önérdekeiket követték. OECD kódexben van összefoglalva, és 2000. után a modern társasági jogok egyik alapvető elve. 2006-os GT-ben nyomatékosan megjelenik.

●

Munkavállalói participiáció (Mitbestimmung): (főleg német társasági jogtípusban) Munkavállalók bevonása a nagyméretű társaságok egyes szerveibe (szociális béke miatt). Magyarországon 1988-as GT-ben is alapelv a felügyelő bizottság egyharmada munkavállalókból álljon, a 200 főt teljes munkaidőben alkalmazó gazdasági társaságoknál. Ez a 2006os GT-ben is benne van.

24



24. A társasági törvény felépítése, alaprendelkezései Hatályos magyar társasági jog alaptörvénye a gazdasági társaságokról szóló 2006 június 1-én lépett hatályba a cégeljárással és a cégnyilvántartással együtt. A) Általános rész: valamennyi társaságra szóló közös rész. 1-4 és a 6. fejezet B) Különös részbeli rendelkezések: 4 gazdasági társaságforma külön-külön fejezetekben vannak. C) Kapcsolódó vállalkozások joga: kiegészítő. Konszernjogi szabályok A GT Általános rendelkezései: a) Tárgyi hatálya: üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alakult társaság. GT lehetővé teszi nem nyereségszerzésre irányuló nonprofit társaságok létrehozását b) Gt. területi hatálya: A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokat szabályozza., amit a cég eljárási jogok alapján cégjegyzékben vezetnek. Ha magyar vállalat külföldön alapít társaságot, tehát külföldi székhelyűvé válik, akkor az annak az országnak a hatályos társasági törvénye alá esik. c) A Gt. személyi határa: minden kül-és belföldi természetes és jogi személyre kiterjed, aki Magyarországon alapít társaságot, vagy tagja. Külföldire ugyanaz vonatkozik, mint a belföldire. A magyar jog joint venture szabályozást nem ismer (külföldi betársulás speciális szabályozását). Külföldi egyszemélyes társaság, és „magyar” csak társaság külföldi tagokkal is létezhet. Ha külföldi székhelyű társaság Magyarországon fióktelepet hoz létre vagy kereskedelmi képviseletet hoz létre arra külön törvény az 1997-es CXXXII vonatkozik. Az 1988as XXIV törvény a külföldiek részvételére engedményeket tesz, a beruházás ösztönzésére. Társaságok „továbbtársulhatnak”, de azonban a hitelezővédelmi okokat szem előtt tartva szankcionálni kellett. Kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tagja egy gazdasági társaságnak, de kültagja igen, természetes személy (egyéni vállalkozó) egyidejűleg, csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag (de több kft.-ben lehet tag). Kkt. vagy bt. sem lehet egynél több esetben korlátlanul felelős társasági tag. d) Társasági formák numerus claususa: gazdasági társaság a Gt.-ben szabályozott 5 formában jelenhet meg. Közkereseti társaság, Betéti társaság, Korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Kkt., Bt. nem jogi személyek Kft. Rt. igen. Valójában nincs is különösebb jelentősége, hogy jogi személy-e vagy sem, a cégneve a lényeg, az vállalhat kötelezettségeket, pert indíthat, vagy ellen lehet pert indítani stb. Cégnévre vonatkozó szabályokat a Ctv. Tartalmazza. A cégnévnek tartalmaznia kell a cégformát, és hogy az alaptevékenység mire irányul. A cég vezérszava: rövid cégnév és cégforma. Érvényesülnie kell a cégvalódiságnak és kizárólagosság elvének, azaz csak egyetlen ilyen nevű cég lehet. Ha két megegyező név van, akkor azt illeti meg a név, aki hamarabb nyújtotta be a bejegyzést a cégbíróságon. 2006-os Ctv. Bevezeti a cégnévpriorálási eljárást, amely során cégnevezet legfeljebb 60 napra lehet lefoglalni. Gazdasági társaságként legalább 2 taggal kell rendelkezni, kivétel az Rt. és Kft., ahol a Gt. megengedi az egyszemélyes társaságot. A Gt. Külön szabályzatot alkot, az egyszemélyes Kft.-re és Rt.re hitelezővédelemből. Rt. az egyetlen társasági forma, ahol a tagságról ÉP (részvény) készül. A részvényes bemutatóra szóló részvény esetén akár anonim is lehet, és ugyan tagja a gazdasági társaságnak tagja de az rt. tőkeegyesítése révén nem kötődik annyira mint pl. egy Kft. Tagja ebből következik, hogy az rt. nem tagsági szerződéssel, hanem alapszabály elfogadásával jön létre, amire a társasági szerződés szabályait kell alkalmazni. A Gt. Egyre jobban elkülöníti az Nyrt.-t és a Zrt.-t 25



e) Gt. bizonyos korlátozása az alapításnál: ●

Egyes gazdasági tevékenységek végzését meghatározott társasági formához köti. (pl.: kereskedelmi bank csak rt. lehet), de van olyan eset hogy gazdasági társaság alapításához erre hatáskörrel rendelkező hatóság engedélye szükséges (PSZÁF engedélye bank vagy biztosító alapításhoz).

●

Kell rendelkezzen székhellyel, vagy telephellyel és fiókokkal.

●

Gazdasági társaság szabadon választhat tevékenységet, de egy főtevékenységet meg kell jelölnie. 2006-os GT kimondja, hogy minden olyan tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, azelőtt fel kellett sorolni. Ha olyan tevékenységet folytat, amihez engedély, kell akkor csak akkor tüntetheti fel, tevékenységei között, ha meg van a működési engedély.

●

Nem kell képesítés ahhoz, hogy valaki társasági tag legyen. A jogszabályban képesítéshez kötött tevékenységeket csak az a gazdasági társaság folytathat, amelyiknek legalább egy tagja, munkavállalója, megbízottja, akinek van képesítése.

A Gt. szabályai főszabályként kötelezőek, és csak akkor lehet kitérni, ha törvény engedi. Nem minősül törvénytől való eltérésnek, a többletrendezés a társasági szerződésben, kivéve, ha ez a többletszabály ellentétben álla a társassági jog szerinti szabályozással, rendeltetésével, az adott társasági formára vonatkozó szabályozás lényegével és vagy sérti a jóhiszemű joggyakorlás általános elveit. A GT. A Kkt.-nél és a Bt.-nél rendelkezések mintegy 90%-át diszpozitívan állapítja meg, a Kft. Rt. esetében ez 50%. A tényleges főszabály a társulási autonómia. A jog a társasági szerződés tartalmát a törvény keretei között szabadon állapítják meg, a cégbíróság a bejegyzést, a társasági szerződést és annak aktusainak jogszabályszerűségét vizsgálja, gazdaságosságot, célszerűséget nem. Az állam a társaságok feletti törvényességet nem közigazgatási szerven keresztül, hanem polgári cégbíróságon gyakorolja és nem peres eljárás keretében. A GT lehetővé teszi, hogy a tagok közötti társasági jogviták tekintetében rögzítsék az állandó (kamarai), vagy egyedi (ad hoc) választott bíróság kikötését állami bíróság helyett a társasági szerződésben. Lehet akár külföldi választott bíróság is (gyakori a svájci), külföldi választott bíróság saját szabályai szerint, de a magyar GT alapján jár el. Választott bíróság előnye: gyorsabb a rendes állami bíróságnál, nincs fellebbezés, ítéletet azonnal végre kell hajtani. Ugyancsak választott bíró elé vihető, ha a társaság tagjai közt a társasági szerződéssel, vagy működéssel kapcsolatban vita merül fel. A Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi jogviszonyaikra a Ptk. Szabályait kell mögöttes jogterületként megfelelően alkalmazni. A gazdasági társaság az üzleti forgalom nyilvános résztvevője. A társaságra, a vezető tisztségviselőire, a társaság tagjaira, felügyelő bizottság tagjaira, a könyvvizsgálóra vonatkozó tények, adatok, jogok Ctv.-ben meghatározott körben nyilvánosak. A megyei cégbíróságok által vezetett cégjegyzék a közhiteles nyilvános nyilvántartás, és a cégközlöny(hivatalos lapban) közzéteszik. Ide kötődik az Igazságügy Minisztériumhoz kapcsolat működő céginformációs szolgálat, elektronikus a cégeljárás.

25. A társaság létszakaszai Társaság létszakaszai a GT alapján: a) Alapítás

26



b) Társasági szerződésmódosítás c) Társaság formaváltozása, azaz átalakulás d) Társaságok egyesülése e) Társaságok szétválása f) A jogutód nélküli megszűnés Bővebben: a) Alapítás: 1. A társaság alapítás a társasági szerződés megkötésével kezdődik. (alapító okirat, Rt. alapszabály, Rt. alapítást esetenként megelőzi egy szindikátusi szerződés) A társasági szerződés tartalmát a Gt. határozza meg, általános törvényes kellékek: cégnév székhely tevékenységi kör, tagok, időtartam). A társaság székhelye a központi ügyintézés helye (telephelyeket és fiókokat is meg lehet jelölni). Létrejöhet a társaság határozatlan időre is. A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytat, ezért van vagyona, amit a társasági szerződésben jól meg kell határozni. Korlátolt felelősséggel működő társaságoknál törzs(alap)tőke-minimum van (kft. 3milla rt. 20 milla). A társaság vagyonához minden tagnak hozzá kell járulnia, persze ez lehet különböző mértékű is. A társaságokban a szavazati és az osztalék húzási jog a vagyoni hozzájárulás mértékéhez igazodik. Vagyoni hozzájárulás pénz vagy apport. Apport: minden forgalomképes és vagyoni értékkel bíró testi tárgy, szellemi alkotás, vagy jog. Az apport a vállalat tulajdona lesz, aminek értékét a könyvvizsgáló állapítja meg. Az apportot szolgáltató vállal felelősséget az apport értékére. Kft.-nél a Gt. meghatározza a pénzbeli és apport arányát 30-70%-ban (ez már a 2006-os Gt.-ben nem él). Vagyon nélkül nincs cég, így a cégbejegyzésig be kell fizetni (rt.-nél lehet cégbejegyzést követően 1 év) Ha a tag a társasági szerződésben megállapított időpontig nem teljesíti és a vezetés a 30 napos póthatáridejéig sem, akkor megszűnik a jogviszonya. A társasági szerződést minden tag aláírja, és a benne lévő szabályokat úgy kell kialakítani, hogy megfelelő legyen az egyszemélyes kft. rt. zártkörűen és nyíltkörűen alapított részvénytársaságra.. Szindikátusi szerződés (rt.-nél részvényesi megállapodás). Ezt a Ptk. felügyeli társulni kívánók kötik a társasági szerződés előtt. Leírják benne kinek mi a feladata. Ha ütközés van a társasági szerződés és a szindikátusi között akkor a társasági az erősebb illetve a Gt.-ben foglalt szabályoknak. 2. Társasági szerződés ügyvédei ellenjegyzése (közjegyzői okiratba foglalása). Ezzel előtársasági állapotba jut a cég. A társasági szerződés minősített alakisághoz kötött okirat, ezért minden tagnak alá kell írnia, ügyvédnek kell ellenjegyeznie vagy közjegyzőnek közokiratba kell foglalnia. Ügyvédi ellenjegyzés az ügyvéd készíti, vagy annak jogszerűségéért ő a felelős. Ellenjegyzés után előtársasági forma van. Előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzési kérelem benyújtása után folytathat. Előtársasági jelleg a szerződéseken is fel kell hogy tüntetve legyen (bejegyzés alatt B.A.). Ugyanúgy működik mint egy rendes társaság (taggyűlés, ügyletek kötése) némi feltételekkel: tagok személyében nem lehet változás, társasági szerződés nem módosítható, hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem folytatható. 27



3. Társaság bejelentése a cégbíróságnál. Előtársaság addig működik így, míg a cégbírósság be nem jegyzi, vagy el nem utasítja. Ha elutasítja azonnal be kell szüntetni a működést. Ha így kielégítetlen tartozások állnak fent, akkor azokért a vezetés a felelős. 4. Bejegyzési eljárás lebonyolítása. 2006-os GT lerövidítette a bejegyzési eljárást, a cégbíróság az alaki szempontokat 3 nap alatt bírálja el. Hiánypótlásra 8 nap áll rendelkezésre, majd 15 munkanapon belül érdemi döntést kell hozni, a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról. Ha a cégbíróság nem dönt ezen az időn belül, akkor a cégbíróság vezetőjének kell 3 munkanapon belül intézkednie, de ha ez után sem akkor cégbejegyzés kérelem szerinti tartalommal létrejön. A Ctv. Mellékletében 4 szerződés mintát tartalmaz, amit ha a társulók elfogadnak akkor kitölthetnek és akár elektronikusan is amit 2 nap alatt kell elbírálni. 5. A társaság cégjegyzékbe való bejegyzése. A cégbejegyzést ellen nem lehet fellebbezni, de az elutasítás ellen igen. A cégbejegyzés ellen az ügyész, a Cégközlönyben való megjelenéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül. Az üzleti élet biztonsága miatt a cégjegyzékbe jogerősen bekerült társasági szerződés érvénytelenségére csak nagyon szélsőséges esetben lehessen hivatkozni. Ezt hivatott a Ctv. Is támogatni azzal, hogy a Cégközlönyben való megjelenés után 6 hónapos jogvesztő határidőt hoz, illetve fel van sorolva az 5 ok, ami miatt a cégbíróság érvénytelenné nyilváníthatja a társasági szerződést. (tevékenységi kör jogellenes). b) Társasági szerződésmódosítás Szerződésmódosításhoz valamennyi fél beleegyezése szükséges (ez alól kivétel a GT 18§ ahol ha a törvény másképp nem rendelkezik, akkor a szerződésmódosításról a taggyűlés minden egyes aláírás nélkül is dönthet) A taggyűlés ¾-es többséggel hozhat módosítási nyilatkozatot. Kivétel a kkt. Bt. esetében egyhangú, cégnév székhely fiókról tevékenységi kör módosításról is lehet dönteni szóban is lehet dönteni. Társasági szerződés bíróilag nem módosítható. Változásbejelentési eljárás a szerződésmódosítás, ahol az alapítás eljárási szabályait alkalmazza. A módosítás így a cégbejegyzéssel, a bejegyzés napjával valósul meg. Persze kivétel az új ügyvezető kinevezése, mert azt egyből a taggyűlés napjától helyezik érvénybe, különben működésképtelen lenne a vállalat. c) Társasági formaváltozás Egyetemes jogutódlás, régi társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből, és újat jegyez be helyette. Szövetkezet átalakulhat gazdasági társasággá, de fordítva nem lehet. Az alapítás szabályait kell mögöttes jogterületként alapul venni. Fel- vagy Végelszámolási eljárás alatt álló vállalatok nem alakulhatnak át. Átalakulásban lévő társaságban nincs előtársaság, az átalakulás tényét irataiban is rögzítenie kell. Az átalakulás útján létrejövő vállalatra száll át minden a megszűnt vállalat minden joga, kötelezettsége. Legfőbb szervének átalakulásáról főszabályként két alkalommal kell dönteni. Első elvi döntés, ha egyetértő jellegű, akkor a vezető tisztségviselők előkészítik az átalakulni kívánó társaság vagyonmérleg tervezetét, amelyet a könyvvizsgálóval, vagy a felügyelő bizottsággal ellenőriztetni kell. Vagyonmérlegek auditáló könyvvizsgálónak külsősnek kell lennie (nem saját). Meg kell határozni az alaptőkét, a tagokra eső vagyonhányadot, és az új tagságban részt venni nem kívánókkal el kell számolni.(vagy le ) Nagyobb méretű átalakulás esetén vagyon-mérleg tervezetek mellett a Gt. átalakulási terv készítését is előírja. 28



Az átalakulásról a közlönyben felhívást kell feladni, hogy a fennálló le nem járt követelések jogosultjai 2. közlöny megjelenéséig 30 napon belül a társaságtól biztosítékot igényelhessen. Átalakulás után mind a megszűnt mind az új társaságra nézve új 90 napon belül végleges vagyonmérleget kell készíteni. d) Egyesülés Ha több gazdasági társaság összeolvad, vagy beolvad egy másikba. Kiválás ha kiválik az egyik a másikból. Szétválás mikor több társasággá bomlik. Egyesülés, Szétválás átalakulás szabályai, érintett tagoknak egyesülési, illetve szétválási szerződést kell kötni. Néha a gazdasági Versenyhivatal engedélye is szükséges, mert ezek gyakran versenykorlátozó lépések. e) Jogutód nélküli megszűnés Négy nagy esetkör: 1. Társaság tagjai önkéntesen szüntetik meg a legfőbb szerv határozata alapján végelszámolással. Vagy ha időre hozták létre a társaságot 2. Bírósági felszámolást elrendelő ítélet alapján 3. Cégbíróság érdemi döntése alapján 4. Törvényben meghatározott speciális okokból Ez teljes megszűnést jelent, az esetleges későbbi követelések a társasággal szemben már nem lehet érvényesíteni. A cégjegyzékből törlik a céget. 1. A tagok már a társasági szerződésben rendelkezhetnek az időtartamról. De a határozatlan időre létrehozottakban a legfőbb szerv a tagok ¾-es döntésével rendelheti el a megszűnést (kkt. bt.-nél egyhangúnak kell lennie). Ez esetben végelszámolás van, és a bíróságtól független végelszámolót kell hívni. Kkt. Bt. Esetében gyorsított végelszámolás van. A végelszámolás utolsó határideje 3 év. Eljárás során beszedik a kintlévőségeket kielégítik a követeléseket, fennmaradó vagyont szétosztják vagyon arányosan a tagok között. A tagok felelőssége 5 éves elévülési időn belül fent áll. Kft. Rt.-ben a felelősség csak a részvényesnek tagnak juttatott vagyon erejéig, kkt. bt. Esetén akár korlátlanul egyetemlegesen is. 2. Ha egy vállalat tartósan fizetés képtelen akkor csőd illetve felszámolási eljárást folytathatnak le ellene (polgári bíróság). Ezután a felszámolást a polgári bíróság mondja ki, és törlik a cégjegyzékből. 3. Cégbíróság két esetben szüntethet meg társaságot: ●

Súlyos és ismételt törvénysértés esetén.

●

Nem működő fantom cégeket automatikusan törli a cégjegyzékből. Ha a gazdasági társaságnak vannak tartozásai, akkor megszüntetésnek nincs helye, mert akkor a felszámolási eljárást le kell folytatni, ha vagyon marad fenn, vagy kerül elő, akkor vagyonrendezési eljárást kel indítani.

29



26. A társaság vagyona, a tag felelőssége a vagyon rendelkezésre bocsátásáért 27. A társaságvezető tisztségviselőjének jogállása Társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el, kivéve az Rt.-nél, ahol az igazgatóság az ügyvezető szerv. Ügyvezető a kkt. és bt.-nél az erre kijelölt tag, a kft.-nél több is lehet. Ügyvezetés = operatív irányítás. Nagy önállósággal rendelkezik, de alá van vetve a társasági szerződésnek, és a taggyűlés határozatainak. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó Gt. szabályok: a) Csak természetes személy lehet, és személyesen látható el feladat, képviseletnek nincs helye. Kivéve a kkt. bt. Ahol jogi személy tag is feljogosítható az üzletvezetésre. b) Vezető tisztségviselő több társaságnál, is megválasztható c) Ha a törvény másképpen nem rendelkezik a vezető tisztségviselőket a taggyűlés választja. Alapvető kivétel az alapítás stádiuma amikor is vezető tisztségviselőket a társasági szerződésben kell kijelölni, vagy pl.: Kft. Zrt.-nél a felügyelő bizottság nevezi ki az igazgatóságot. d) Határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól, de 2006-tól lehet határozatlan időre is választani. e) Vezető tisztségviselővel szemben súlyos összeférhetetlenségi körülmények (kizáró körülmény, ha szabadságvesztésre ítélték, más társasági tisztséget, pl felügyelő bizottsági tag. f) Vezető tisztségviselői jogviszony sajátos polgári jogi megbízási jogviszony. Erre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell mögöttes jogterületként figyelembe venni. Ez nem hoz létre munkaviszonyt. Lehet igazgatókét munkavállalói jogviszonya erre az Mt. vonatkozik erre, és nem úgy kap pénzt mint ügyvezető, hanem mint igazgató. g) A vezető tisztségviselő önfelelősségű, az ügyvezetés körében nem utasítható, sem a tagok, sem a munkáltató által. A vezetést a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles elvégezni. (nem a tagok érdekei alapján). A vezető tisztségviselő csak a gazdasági társaságnak tartozik kártérítési felelősséggel. És akkor fordulhatnak ellen, (persze előtte a társaság ellen kell) ha jogszabályok, társasági szerződés, taggyűlés vagy ügyvezetési kötelezettség vétkes megszegésével okoz károkat. A harmadik személyeknek okozott károkért a társaság felel. Ha kollektív ügyvezető szerv határozata okozta a kárt, az azt megszavazó vezető tisztségviselők felelnek, aki ellen vagy nem szavazott, az mentesül. h) A társaság törvényes képviselője, külső vagyoni forgalomban, de a munkavállalókkal szemben is. Jogosult a cégjegyzésre (a társaság iratain a társaság képviseletére jogosultak, a cég neve alatt saját aláírásukat is tehetik) a vezető tisztségviselő munkavállalóit cégjegyzésre jogosíthatja fel, de amíg ő ír alá egyedül (ha másként nem rendelkeznek) két jogosult együttes aláírás szükséges. i) Cégvezető, aki nem vezető tisztségviselő, de a rá vonatkozó szabályok az irányadók. Vezetőállású munkavállaló, akit a taggyűlés általános és önálló képviseleti joggal ruház fel. Ilyenből több is lehet, akár telephelyenként is. Vannak speciális ügyvezetési formák, ún. irányító felügyelő bizottság, zrt.-nél egyszemélyes ügyvezetés, mikor a vezérigazgató 30



gyakorolja az igazgatóság hatáskörét, Nyrt.-nél egységes irányítási rendszer a boardrendszer, melyet igazgatósági tanácsnak neveznek.

28. A felügyelő bizottság jogállása Tulajdonosi ellenőrzési szer a felügyelő bizottság, de ez egy általános ellenőrző szerv is, ami előtt nincsen üzleti titok, és az ügyvezetésnek kötelező minden iratot rendelkezésre bocsátani. A testület tagszáma 3-15 között mozog, határozott időre választják őket, mint a vezető tisztségviselőt (időtartam eltérő is lehet). A felügyelő bizottság elnökét vagy a taggyűlés választja vagy a felügyelő bizottság választja tagjai közül. A felügyelő bizottság fakultatív. De egyes estekben kötelező: ●

Nyrt.-kben ha nem egységes irányítási rendszerben működik

●

Zrt.-kben ha a szavazati jogok 5%-val rendelkező részvényesek ezt akarják

●

Ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 200 fő felett van

●

Külön törvény írja elő (köztulajdon védelme)

Az eredménybeszámolóról a közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli véleménye birtokában határozhat. Az ügyvezetés és a felügyelő bizottság egymás mellé rendelt társasági szervek, köztük lévő vita esetén a taggyűlés dönt. Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az ügyvezetés jogszabályba, társasági szerződésbe, taggyűlés határozatába ütközőt cselekszik, akkor a felügyelő bizottság összehívhatja a taggyűlést (egyébként az ügyvezetés hívja őket össze). Felügyelő bizottság tagjai korlátlanul egyetemlegesen felelnek az ellenőrzési kötelezettségeik megszegése által okozott társasági kárért. Felügyelő bizottságban általában külsők vesznek részt, tehát vezető tisztségviselők hozzátartozói és munkavállalók nem, kivéve a dolgozói participáció, amikor nagyvállalatoknál a dolgozók is bekerülhetnek. Ilyen vállalatok melyeknek 200 főnél több a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkása, és itt az üzemi tanács a felügyelő bizottság 1/3-át jelöli ki.(tört szám esetén a dolgozók javára) A munkavállalói küldöttek egyenjogúak, és ugyanúgy díjazzák őket, mint a többi bizottsági tagot. Az üzemi tanács jelöltjét köteles a taggyűlés felvennie a FB-be, ha nincs kizáró ok (hozzátartozó, stb.). Ha a küldött munka viszonya megszűnik akkor a tagsága is. A 2006-os Gt. a munkavállalói participációt diszpozitív intézménnyé tette, más juttatásét (béremelés) cserébe lemondhat erről a jogáról. Van irányító felügyelő bizottság is, ahol a taggyűlés a felügyelő bizottságot választja, akik majd a vezető tisztségviselőt és igazgatóságot. Itt vannak előfeltételek, hogy milyen összegig, lehet az ügyvezetésnek, és mettől kell a felügyelő bizottság engedélye

29. A könyvvizsgáló jogállása 3-as kötöttségben tevékenykedik a gazdasági társaságnál: ●

Egyéni vagy társas vállalkozó, amely polgári jogi megbízást köt az ügyvezetéssel a könyvvizsgálat elvégzésére.

●

A társaság taggyűlése által választott társasági szerv

●

Közérdekvédelmet lát el az állam irányában

A könyvvizsgáló alapfeladata az éves eredménybeszámoló, a mérleg, pénzügyi ellenőrzése. Azt lehet megválasztani, aki a könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepel. Ez lehet egyéni vállalkozó, 31



vagy társaság. Ha társasági akkor meg kell nevezni azt a személyt, aki a könyvvizsgáló cég részéről foglalkozik az adott vállalattal. A könyvvizsgálót a taggyűlés választja a vezető tisztségviselőhöz hasonlóan határozott időre, de max. 5évre, polgári jogi megbízást kap. A könyvvizsgáló általában fakultatív szerv (szabadon dönthetnek h kell-e), de minden Rt.-nél, és minden olyan esetben, amikor a számviteli törvény előírja, hogy kell. Alapfeladata, hogy számviteli törvény szabályai szerint ellenőrizze a gazdasági társaság eredménybeszámolójának valódiságát és jogszabályszerűségét. A munkáját a teljességi nyilatkozat alapján végzi, amiben a menedzsment arról nyilatkozik, hogy az összes dokumentációt a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátotta, ●

Vagy a mérleget auditálja, azaz mérlegre rávezetett záradékban azt valósnak és jogszerűnek minősíti.

●

Vagy elutasítja az auditot

●

Vagy korlátozásokkal auditál

A könyvvizsgálói nyilatkozat alapján az ügyvezetés terjeszti a taggyűlés elé a beszámolót. Az eredménybeszámoló a taggyűlés nem dönthet a könyvvizsgáló véleménye nélkül, de ha mégis enélkül döntenek, akkor a felelősség a tagoké. A könyvvizsgáló bármely iratot megtekintheti, vezető tisztségviselőtől, munkavállalótól felvilágosítást kérhet, szerződésekben bankszámlán kutathat. Közérdekvédelmi funkciója, ha olyan tényt észlel, ami a gazdasági társaság vagyoni helyzetét nagyon negatívan érintené, vagy vezető tisztségviselők sértik a társaság érdekeit, akkor a taggyűlés összehívását kezdeményezheti. Ha ezek ellen a taggyűlés nem tesz semmit, és nem hoz jogszabályoknak megfelelő döntést, azt a könyvvizsgálónak a cégbíróságon kell jelentenie.

30. Tagi érdekvédelem, kisebbségvédelem, hitelezővédelem Individuális érdekvédelem: A Gt. szerint a gazdasági társaság bármely tagja a bíróságnál (nem cégbíróság) keresettel megtámadhatja a gazdasági társaság bármely szervének jogszabálysértő határozatát. Jogszabálysértő a társasági szerződésben leírtakkal ellentétes is. A megtámadásra jogvesztő határidő van: a tudomásszerzéstől 30 nap, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 90 nap. Bíróság határozatot nem változtat meg, csak a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi. Tagot csak akkor lehet kizárni, ha a társaságban maradása a társaság céljait nagyban veszélyezteti. Rt.-ből részvényest nem lehet kizárni, és szavazatok ¾-ével rendelkező tagot sem, és a 2 személyes társaságok sem zárhatják ki a másik felet. Kizárásról a taggyűlés ¾-es többséggel kell hogy szavazzon. Határozat alapján 15 napos jogvesztő határidővel kizárási pert kell indítani a bíróságnál, ennek meggyorsítására speciális eljárási szabályok vannak. Kizárásról érdemben a bíróság dönt, kizárja vagy elutasítja a keresetet. A modern jogok kollektív jogokat is biztosít, azaz közös kisebbség védelem is lehetséges. Közös kisebbség védelem a szavazatok legalább 5%-val rendelkezőket illeti meg (konszernjogban akár kevesebb is lehet). Alapvető kisebbségi jogok: a) A társaság legfőbb szervének összehívása, ha ennek nem tesznek eleget 30 napon belül, akkor a cégbíróság tűzi ki. b) Külön könyvvizsgálói vizsgálat kérése egyes üzleti tranzakciók felülvizsgálatára. 32



Cégbíróság rendeli el, és jelöli meg a könyvvizsgálót. c) Perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló ellen, ha a társaság legfőbb szerve elutasította a perindító indítványt. Ha indokolatlanul élt a fenti jogokkal a költségeket a kisebbségnek kell állnia, egyébként meg a társaságot terheli a költség. A modern társasági jog a hitelezőket védi a tagok korlátolt felelősségével való visszaélések ellen (pl.: csalárd csőd, vállalatkiürítés). A Gt. szerint a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban elvi éllel kimondja, hogy nem hivatkozhat korlátolt felelősségre, az a tag (bt. kültag Kft. tag, részvényes) aki a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaél. Ez akkor áll fenn, ha a korlátolt felelősségű tag a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeznek, vagy úgy csökkentették, hogy 3. személlyel szembeni kötelezettségeiket nem tudták teljesíteni. Áttöri na kft.-nél, és rt.-nél a tagok korlátolt felelősségét a joggal visszaélő tagra (felelősségátvitel). A vállalat kiürítéséről csak meghatározó részesedésű tag tud dönteni. Ha több ilyen van közös döntés esetén felelősség korlátlan és egyetemleges. A tagok korlátolt felelősségével működő vállalatok esetén külön figyelmet kell fordítani az alaptőke védelmére. Gt. szerint a Kft. és Rt. egymást követő 2 évben nem rendelkezik a minimális 3 millió vagy 20 millió Ft alaptőkével úgy a második beszámoló készítésétől számított 3 hónapon belül minimáltőkét kell biztosítani, ha nem tudják előteremteni, akkor olyan társasággá kell alakulni, ahol nincs ekkora minimáltőke, vagy meg kell szüntetni.

31. A közkereseti és a betéti társaság fogalma, jellemzői A Kkt. és a Bt. tipikus mikrovállalkozások, egyik sem jogi személy, cégneve alatt szerez jogokat és kötelezettségeket. A közkereseti társaság lényege hogy a tagok (legalább 2) társaság szerződése alapján úgy folytatnak közös gazdasági tevékenységeket, hogy a társaság tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen vállalnak felelősséget. Üzleti és magán vagyon nem különül el. 2006-ban kb. 8000 kkt. Kkt.-nál el kell különíteni a belső és külső jogviszonyokat. A tagok vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok általában személyesen is közreműködnek a társaság tevékenységében ezért díjazásban részesülnek. A nyereség/veszteség a tagok vagyoni hozzájárulása arányában oszlik meg. Legfőbb szerve a tagok gyűlése, minden tagnak legalább egy szavazata van, és általában azonos értékű, de ettől el lehet térni. Egyhangú határozatokat kell hozni tagsági szerződésmódosításnál, átalakuláshoz, jogutód nélküli megszűnéshez. Társaság vezetésre minden tag jogosult, az üzletvezetésre jogosult tag pedig a cégjegyzésre is. Kkt. kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával, ha ez nem elég a hitelezők kifizetésére, akkor korlátlan egyetemleges felelősség értelmében a vállalat a tagokkal együtt perelhető. A kkt. erősen kötődik tagjaihoz, tehát ha az egyik tag jogutód nélkül hal meg, akkor megszűnik a cég, de ha van örökös, akkor az beléphet a vállalatba. A tagsági viszonyt 3 hónapos felmondási idővel bármikor fel lehet mondani. Súlyos szerződésszegés esetén azonnali felmondásnak is van helye. A társasági részesedést más személyre akár ingyen akár ellenérték fejében át lehet ruházni. A kilépés a folyamatos működésben érdekelt társaság méltányos érdekét kielégítse. 33



Bt. Legkedveltebb állampolgárok által választott forma. Száma kb. 100e. A tagok felelőssége megosztott. Beltag felelőssége korlátlan, a kültag csak vagyoni betétjéig köteles felelni, ő a hitelezőknek nem felel. A kkt. szabályai a mögöttes jogterület. Alapvető különbség a Kkt. és Bt. között, hogy a kültag nem lehet üzletvezető, nem képviselheti a társaságot és jogosult a cégjegyzésre. A kültag nem hitelező részesül a nyereségből de a veszteségből is, taggyűlésen leszavazhatja a beltagot. A kültag vagyoni betétjéről nem lehet értékpapírt kiállítani, a kültag adatai nyilvánosak (nincs csendes társ). A Gt. nem tiltja hogy beltag Kft. legyen, de akkor nincs korlátlan felelősség.

32. A korlátolt felelősségű társaság fogalma, jellemzői Legelterjedtebb kis- és középvállalkozási forma. 2006-ban kb.220e db. olyan gazdasági társaság. Alapvetően személyegyesülés. a) Amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. Legkisebb törzsbetét 100e, legkisebb törzstőke 3 milla. A törzsbetét a társaság cégbejegyzése után a tag üzletrészéve válik, amiről ÉP-t kiállítani nem lehet. b) A tag kötelezettsége, a törzsbetét szolgáltatásáig terjed, a kötelezettségekért a tag nem felel. Kft. tagja a kft.-vel szemben vállalt vagyoni szolgáltatások tekintetében teljesen felelnek, de a hitelezők felé egyáltalán nem. A Kft. minden tagjának egy törzsbetétje van, a törzsbetétnek többtulajdonosa is lehet. A tagok a törzsbetét befizetésén kívül mellékszolgáltatások is vállalhatnak, ez lehet vagyoni vagy személyes, melyek ellenében díjazásban részesülnek. A társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy veszteségek fedezésére a tagok terhére pótbefizetést írjon elő. A társasági szerződésben elő kell írni ennek maximális összegét. A tagok jogait az üzletrész testesíti meg társasági szerződés az egyes üzletrészeket eltérő jogokkal ruház fel (pl.: szavazat többlet). Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, ideiglenesen törvényi megkötésekkel a vállalat megszerezheti saját üzletrészét, melyet 1 éven belül el kell idegenítenie. Üzletrészt a tagok egymás közt szabadon átruházhatják. Külső személynek csak bonyolult elővásárlási procedúrán keresztül lehet átruházni. Először a tagot illeti meg elővásárlás, aztán a társaságot, majd a taggyűlés által erre kijelölt személyt. Az elővásárlási jogot a társasági szerződésben ki lehet zárni, vagy korlátozni. Társasági szerződésben ki lehet mondani, hogy az üzletrészt csak adásvételi címen lehet átruházni, így a cserét ajándékozást ki lehet zárni. Az átruházás a társasági szerződést nem módosítja csak a tagjegyzéket. A társaságból kilépni nem lehet, csak az üzletrész átruházásával, ha a tag meghal, akkor jogutódjáé a része. A nyereség veszteség a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, ha erről másként nem rendelkeznek. Közbenső mérleggel taggyűlési határozat alapján osztalék előlegfizetésre is van módja. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, mely egy vagy több ügyvezetőt választ a társaság operatív vezetésére. Az ügyvezetőt egyszerű többséggel nevezik ki, vagy hívják vissza ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. A GT alaposan szabályozza a törzstőke emelkedést és leszállítást, a kisebbség és hitelezők védelme miatt. Léteznek egyszemélyes Kft.-k is.

33. A részvénytársaság fogalma, jellemzői, a zártkörűen és a nyilvánosan működő részvénytársaság Egyetlen jogi forma ahol a tagsági jogról értékpapírt állítanak ki. 4000 Rt. van Magyarországon, 34



mert privatizált vállalatok nagy része Rt. de az Nyrt. ami tőzsdén is van kevés. Az Rt.: Meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Részvényérték minimum nincs. Részvényt névérték alatt kibocsátani tilos, de felett szabad, és a különbség az alaptőke feletti vagyonba kerül. Legkisebb alaptőke 20 milla Ft. A részvényes vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap, a részvény testesíti meg a részvényes vagyoni és személyi jogait. A részvényes, csak a kibocsátási értéket köteles szolgáltatni, azon felül nincs kötelezettsége. A részvényes a hitelezővel szemben tartozásért nem felel. Zártan vagy nyilvánosan lehet alapítani (nem szabad összekeverni a nyílt és zárt működési móddal). Nyilvánosan működik ha részvényei nyilvánosan kerülnek forgalomba (a tőkepiacról szóló törvény szerint). Ha nem nyilvános akkor zárt. Ennek a módját, a közgyűlés 3/4-es többséggel kell megszavaztassa. 2006-os G T-ben nagy jelentőség a különbségben, a cég nevében is fel kell tüntetni. Zártkörű alapítás: alapító okiratban abban állapodnak meg, hogy az Rt. valamennyi részvényét meghatározott arányban átveszik, az alapszabály kötelező kellékeit a Gt. 208.§ állapítja meg. Nyilvános alapítás szélső kivétel menete: alapítás tervezet készítése, részvényjegyzés lebonyolítása, alakuló közgyűlésen alapszabály elfogadása. Az alapítás és működés tehát nem függ össze.

34. A részvényfajták A részvény társasági jogokat megtestesítő értékpapír. Kétfajta alapvető értékpapír van: Hitelpapír (váltó, csekk, kötvény) és a társasági jogokat inkorporáló ÉP (részvény). A kibocsátásról forgalmazásról a 2001. évi CXX törvény vonatkozik, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeli (PSZÁF). Részvények 2 típusa: Bemutatóra szóló részvény: egyszerű átadással, a névre szóló pedig forgatmánnyal lehet átruházni. Névre szóló részvényeseket a társaság részvénykönyve tartalmazza. Régen inkább bemutatóra szólók voltak (XIX. sz.), mára inkább a névre szóló (főleg Zrt.-kben, ott viszont csak ilyen van). Részvények alapvető 3 fajtája: Elsőbbségi, Dolgozói, Kamatozó, Visszaváltható (gyakoribbak az elsőbbségi és dolgozói). a) Alapvető elsőbbségi részvények: Részvény valamilyen többletjogot biztosít tulajdonosának, sokszor ellenszolgáltatás fejében (pl szavazati jog nélküli osztalék elsőbbség) ●

Többlet- és fixosztalékot biztosító biztosító osztalékelsőbbségi részvény

●

Rt. megszűnésekor likvidációs elsőbbséget biztosító

●

szavazat elsőbbségi részvények (10szeres szavazati jog, vétójog)

●

Elővásárlási jogot biztosító

35

Gazdasági jog: Kidolgozott tételek 2007/08 tavaszi félév ●


Vezető tisztségviselő (felügyelő bizottság) kijelölését biztosító

b) Dolgozói Részvény: Névre szóló, forgalomképességében korlátozott, az Rt. adja ki a dolgozóinak ingyen vagy kedvező áron. Privatizáció során terjedt el. A felemelt alaptőke 15%-áig lehet kibocsátani. Lehetnek elsőbbségi részvények is. Csak társaság dolgozói, nyugdíjasai kapják,és az Rt. részére lehet értékesíteni. A visszaszerzett részvényt az Rt. vagy bevonja, vagy tovább értékesíti. c) Kamatozó részvény: Az osztalék mellett még kamatra is igényt tarthat a részvényes. Az alaptőke 10%át meg nem haladó részben bocsátható ki. Ugyancsak 10%ig bocsátható ki olyan névre szóló részvény, amire az Rt.-t vételi vagy részvényest eladási jog illeti meg. Visszaváltható részvény. d) Forgalomba hozatal időpontja szerinti: ●

Részvényutalvány: nem ÉP, hanem csak egy tanúsítvány,amit a részvényes a vagyoni hozzájárulásról kap az rt. cégbejegyzése előtt

●

Ideiglenes: Ha már bejegyezték a cégjegyzékbe, de a teljes alaptőke nincs befizetve

●

Végleges: ha az alaptőke le be van fizetve felváltja az ideiglenest az állandó

e) Előállítás módja szerint: ●

Nyomdai

●

Dematerializált (Számítástechnikai kódok): ÉP számlán központi raktárban kell elhelyezni, átruházás számlán való átruházással történik.

f) Sajátrészvények: rt. saját részvényei tulajdonosa lesz. Az alaptőkéje feletti vagyonából az alaptőke 10%-ig szerezhet saját részvényt, de a Gt. az Rt.-nek a saját leányvállalatainál (ahol többségi szavazati joggal rendelkezik) lévő részvényeit is bevonta a sajátrészvények körébe. Sajátrészvény szerzést a közgyűlés hagy jóvá, de felhatalmazást lehet adni az ügyvezetésnek, szavazati jogot nem lehet gyakorolni, és az osztalék megoszlik az eddigi tulajdonosok között. g) Részvényre átváltható, és részvényszerzési jogot biztosító kötvény: Elővásárlást visszavásárlást, vételi és eladási jogot lehet rá kötni. h) Zrt.-kben a törvény és az alapszabály is korlátozza a részvények sima átruházását (pl.: előírja h a igazgatóságnak is bele kell egyeznie) Nyrt.-nél, pedig az elsőbbségi részvények kibocsátását korlátozza a Gt.

36



35. A részvénytársaság szervezete 36. A cégjogi szabályok 37. A szövetkezet alapvető jellemzői 38. A csőd és felszámolási eljárás 39. A társaság jogutód nélküli megszűnése (felszámolási eljárás kivételével) 40. A tisztességtelen versenycselekmények, és a kartelltilalom.

37

08 tanév II. félév

Recommend Documents