08

PIAC

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat

AK I V. évfolyam/4. szám

Tartalom Piaci jelentés ...…..………..……...1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai ….…………..6 A vágópulyka és a libafélék piaci, és a pulyka- és a libahúsok értékesítési árai ……...….…………....7 Tojás csomagolóhelyi árak..……..8 Külföldi piaci információk.……...9 Osztályvezet : Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Összeállította: Thury Eszter [email protected]

Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon:(0036) 1 476 3307 (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu

2005.03.07.

BAROMFI

2005/08. hét

PIACI JELENTÉS A nemzetközi baromfihús kereskedelmet 2004ben beárnyékolta a baromfipestis. A fogyasztói magatartást a járvány azokban az országokban is befolyásolta, melyeket közvetlenül nem érintett a baromfipestis. Indiában például a betegség miatt egyharmadával estek az árak. Márciusban Kanada, USA és kilenc ázsiai ország jelentette a baromfipestis kitörését. Ezek az országok állítják el a világ exportmennyiségének több, mint 50%-át. A 2003-ban és 2004-ben jelentett baromfipestis megbetegedések jelent sen gátolták a termelést és korlátozták Ázsia, Hollandia, Kanada és az Egyesült Államok export lehet ségeit. A termelés csökkenése az USDA szerint végül csak törést jelentett a növekedés ütemében. A termelés és a fogyasztás folyamatos emelkedése legjobban az ázsiai piacokon érzékelhet . Annak ellenére, hogy a járvány kitörése gátolta a baromfihús exportot, más ökonómiai tényez k, mint valuta átváltási árfolyam, energia árak és a baromfihús termelés takarmányköltségei kedvez en befolyásolták a vezet szállítók helyzetét. Az állati betegség csökkentette a nemzetközi piacokon a kínálatot és ez a nemzetközi árak emelkedéséhez vezetett. 2004ben er teljesen n tt a nemzetközi piacon az ázsiai szállítók h kezelt baromfihús termékeken belüli részaránya, ami egy válasz reakció volt a baromfihús termelés- és export-korlátozásra. Továbbra is a baromfihús export legnagyobb részaránya a csirke export 85%-kal, s ezt követi a pulykahús 7%-os export részaránya. Els sorban Brazíliának sikerült jól profitálnia

AK I

versenytársainak az értékesíti piacaikon elszenvedett veszteségeib l. Brazíliának vezet szerepet sikerült kialakítania a csirkehús piacon, és az el rejelzések szerint megel zi 2004-ben és 2005-ben az USA-t is.

millió tonnával n tt vágott súlyban kifejezve. A FAO el rejelzése szerint 2005-ben további 4%-os exportnövekedés várható. Ez a növekedés új export piacok megnyitásával lehetséges, például Japánban, a FÁK államaiban, valamint Szaúd-Arábiában. Az USDA becslései szerint Brazília csirkehús szállításai 2004 els nyolc hónapjában Japánba 65%-kal, Szaúd-Arábiába 13%-kal n ttek, a FÁK országokba irányuló import pedig 259%-ra emelkedett. Több, mint kilencven ország vásárolt brazil baromfihúst. A megtermelt mennyiség 25%-a került exportra. Ez azért lehetséges, mert nagyon alacsonyak az árak, a piacot támogató intézkedéseket hoztak, kedvez a valuta átváltási arány, valamint a vetélytársak ellen a baromfipestis miatt tilalmak lettek elrendelve. A viszonylag alacsony takarmány- és bérköltségek miatt a csirkehús termelési költségei 0,39 euro/kg (vágott súly). Jelenleg Brazília és az EU között egyeztet eljárás folyik az EU 2003ban az enyhén sózott termékekre vonatkozó behozatali korlátozások (WTO) esetleges visszavonásáról. Err l döntés 2005 tavaszán várható.

Az Egyesült Államok baromfihús termelésének 15%-a exportcélú. Az év elején kitört baromfipestist nem a kereskedelmi állományokból jelezték. 2004 els felében egyes országok felfüggesztették az import tilalmat az USA baromfihús exportra vonatkozólag. El reláthatólag 2004-ben a 2003-hoz képest viszonylag magas árak miatt Oroszország a baromfihús exportját korlátozni fogja. Brazíliával épp ezen a piacon a legkiélezettebb a verseny és a baromfipestis kitörése az USA áru behozatali tilalmát is jelentheti. Az USA export-mennyisége csirkehúsból az USDA adatai szerint 2004-ben január és augusztus között a közel-kelet irányába 31%-kal n tt. Ugyanakkor a Karibi-térség felé 8%-kal, Kína felé 83%-kal, Hongkong felé 50%kal és 58%-kal Korea felé csökkent az export mennyisége. 2005-ben a csirkehús export az USDA adatai szerint 6%-kal emelkedni fog, miközben a gyengül árak miatt a kereslet n ni fog. Az USA csirketermelése a gyenge árak ellenére 2004-ben enyhén n tt. 2005-re 16 millió tonna csirkehús-termelést prognosztizálnak, ami 3%-os növekedést jelent. 2004-ben a bels kereslet is emelkedett. Az alacsony szénhidrát tartalmú táplálkozás és a növekv jövedelem el segítették a fogyasztás emelkedését. 2005-ben a baromfihús fogyasztást 16 millió tonnára becsülik, ami 3%-os növekedést jelent.

Thaiföldön 2004-ben kitört baromfipestis 50-60%-os törést jelentett a csirkehús exportban. A fert zési hullámnak még nincs vége, ezért az eredeti termelési szint 2005-ben várhatóan nem fog teljes egészében helyreállni. A FAO becslései szerint Thaiföld exportja 20%-kal fog n ni. Ez a növekedés azonban csak akkor lehetséges, ha a friss és h tött áru exportot át tudják csoportosítani h kezelt, vagy feldolgozott árunak. 2005-ben tekintettel az alacsony árakra nagy bels fogyasztással számolnak. A baromfipestis kitörése várhatóan nem fogja lehet vé tenni azt, hogy 2005-ben a friss baromfihúsra vonatkozó behozatali tilalmakat feloldják. Az USDA adatai alapján a szakért k valószín nek tartják, Thaiföldön az állatfert zés endémikusnak

Mivel az orosz kormány Brazíliának, mint önálló országnak nem adott kvótából beszállítható mennyiséget, ezért más értékesítési piacok felé kellett néznie. 2004-ben az export 15%-kal, azaz 2,4

-2-

AK I

tekinthet . A 2004-es termelés-csökkenés után, 2005-ben újra növekedés várható, s elérheti az 1 millió tonnát.

USD (Brazília) között ingadozott. A kett között voltak a német árak (0,60 USD), illetve a francia árak (0,63 USD). A legjobb pozíciót a baromficomb érte el (2003-ban részaránya 51,4%), valamint az el re feldolgozott baromfihús (10,2%). Az orosz csirkehús import 2005-ben várhatóan 7%-kal fog visszaesni, tekintettel az importkontingensek körül kialakult problémákra. 2004-ben az USA és az EU a kvótát nem tudta teljes egészében kitölteni. Az Egyesült Államok esetében (annak ellenére, hogy Oroszország csak egy korlátozott importtilalmat írt el ) az USDA szerint nehézségek és akadozások mutatkoztak az orosz behozatali licencek szétosztása körül a különböz amerikai vállalkozók körében. Az EU esetében az újbóli ellen rzések lassították a szállításokat. Az emelked csirkehús árak egyensúlyban voltak a kereslettel, ezért az orosz keresked k az alacsonyabb érték árukat keresték. Figyelembe véve a folyamatos befektetéseket az ágazatba, az er s keresletet és a magas árakat, az USDA és a FAO szakemberei 2005-ben az orosz termelés 13%-os növekedésével számolnak.

Kína baromfitermelése 2005-ben el reláthatólag 13,0 millió tonna lesz, ami 2%-kal több baromfihúst jelent, mint egy évvel korábban volt. Kína csirke húsexportja az USDA véleménye szerint 20%-kal is emelkedhet 300.000 tonnára (termelési súly), ami Japán keresletnövekedésével magyarázható. A két ország között fennálló kereskedelmi egyezmény szerint Kína h kezelt és feldolgozott baromfihús terméket exportálhat Japánba. 2004-ben a baromfipestis miatt 51%-kal visszaesett import 2005-ben 36%-kal, 300.000 tonnára n het (vágó súly), melyet az er söd kereslet is alátámaszt. Az USDA el rejelzései nem tartalmazzák az USA szállításokat, mivel a baromfipestis miatt a behozatali tilalom 2005-ben még érvényben lesz. Brazília és Argentína vette át a legfontosabb beszállító szerepét a kínai piacon. Míg 1998-ban Oroszországban az importáru és a nettó belföldi termelés közötti arány 70% és 30% volt, addig jelenleg – a ZMP adatai szerint – ez most már 60% és 40%-ra módosult. A bels árak részben a kvótának köszönhet en 2003 els negyedévében 23%-kal megemelkedtek. Az orosz húsipar termelése az el rejelzések szerint 2004 és 2006 között 11%-kal fog b vülni. Az orosz hússzövetség abban bízik, hogy 2010-re a baromfihús import részarányát 20%-ra tudják csökkenteni. A baromfihús import 2001-ben érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez részben az USA és Oroszország közötti kereskedelmi ellentétekkel is magyarázható. A két legnagyobb szállító az USA és Brazília 2003-ban a teljes mennyiség 78%-át szállította. A kilogrammonkénti ár a ZMP adatai szerint 0,55 USD (USA) és 0,68

A FAO véleménye szerint 2005-ben Japán baromfihús importja el reláthatólag 3%-kal, 600.000 tonnára (vágott súly) fog n ni, habár 2004-ben egy 29%-os csökkenéssel számolnak. Ezenfelül az USDA arra számít, hogy a jelenlegi behozatali tilalmak továbbra is érvényben maradnak és ez egy magasabb árszintet fog kialakítani. A fogyasztás el reláthatóan enyhén n . 2005-ben Brazília valószín leg meg fogja tudni tartani nagy piaci részarányát Japánban. Várhatóan a h kezelt thai és kínai baromfihús behozatal is növekedni fog 2005-ben. Szaúd-Arábia baromfiimportja a FAO információi szerint 2005-ben 443.000 tonnára (vágott súlyban) becsülhet , ami 2%-kal több, mint az el z évben volt. F

-3-

AK I

jelenlegi becslései szerint az egy f re jutó fogyasztás 18,5 kg –habár ez még mindig az EU átlag alatt van (23,3 kg). A belföldi termelés az elmúlt években folyamatosan n tt. Ennek ellenére, a bels fogyasztást az ország csak az importtal együtt tudja fedezni. 2004-ben a ZMP forrásai szerint az ország csak 74%-ban volt önellátó. A fogyasztás jórészt csirkehúsból és pulykahúsból (90%) áll. A pulykahús részaránya a teljes baromfihús fogyasztásból 1994 és 2004 között 28%-ról 36%-ra n tt. Az egy f re jutó pulykahús fogyasztás a ZMP adati szerint 6,6 kg évente. A német piac egyre er söd nemzetközi nyomás alá került; els sorban Brazília tudta növelni szállításait. A harmadik országok közül éppen Brazília, az az ország, amely lényegesen olcsóbban tud termelni, s ezért – annak ellenére, hogy vámköltségei és szállítási költségei magasak – kedvez áron tudja termékeit felkínálni. A ZMP véleménye szerint 2003-ban több import áru volt az országban, mint 2004-ben. Összesen 454.000 tonna áru érkezet Németországba, melyb l Brazília 19%-ot és Thaiföld 13%ot szállított. Ennél magasabb részarányt csak Hollandia tudott elérni (22%).

oka a szaudi import-növekedésnek a 2005ös mekkai zarándokjárás lesz. Annak ellenére, hogy a kormány er teljesen támogatja a belföldi baromfitermelést, mégis nehezen tudja a belföldi áru felvenni a versenyt az importáruval. 2004 els felében az import visszaesett, mivel a kínai baromfiáru behozatalát megtiltották. Ezzel egy id ben a francia import is jelent sen csökkent, mivel a francia termelés visszaesett, valamint az USA dollárhoz képest nagyon meger södött az euro. 2003-ban az Európai Unióban a baromfipestis kitörése miatt er sen visszaesett a baromfihús-termelés, mely azonban az EU-ban csak a növekedési ütem megtorpanásának tekinthet . Az USDA 2005-re a 25-re kib vített Európai Unióra vonatkozólag 2004-hez képest a csirkehús termelésb vülését 2,3%-osra becsüli, mely 7,7 millió tonnát jelent vágósúlyban kifejezve. 2005-ben vágósúlyban kifejezve a termelés 7,75 millió tonna lesz, mely mennyiség eléri a fert zés el tti id szak szintjét. Különösen Hollandia és Belgium, mely országokat a fert zés legjobban érintett, tudták az állományukat újra felépíteni. Franciaországban a termelés csökkenése érezhet , ami az emelked takarmányköltségekkel és a gyenge export kereskedelemmel magyarázható. Az EU csak nehezen tudta a Moszkvától megszerzett kontingenseket teljes mértékben kihasználni, mert a keleti b vítés után az új tagállamok vágó- és feldolgozó üzemeit újra ellen rizni akarta, ami lassította az orosz üzleti lehet ségeket. 2005-ben az exportmennyiség 2%-kal csökkenhet, az er s euro, valamint az USA és Brazília kedvez bb kínálata miatt. Az EU baromfihúst túlnyomórészt SzaúdArábiába, Jemenbe, Ukrajnába és Oroszországba fog szállítani. Németország baromfihús fogyasztása tovább emelkedik és a jöv ben is növeked piacnak fog számítani. A ZMP

(Arne Hansen, Holger D. Thiele, Henrike Burchardi, Mareike Renken Agrarwirtschaft 54. évf. 1.sz.) Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin

-4-

AK I

A világ baromfihús termelése és fogyasztása m.e.: 1000 tonna vágott súly

Dél-Afrika Egyiptom Kanada Mexikó USA Argentína Brazília Ausztrália Kína Indonézia India Japán Thaiföld Dél-Korea Szaúd-Arábia volt SZU Orosz Föd. Ukrajna EU-25 EU-15 Lengyelország Magyarország Világ összesen

2001 817 643 1110 1976 16761 993 6380 654 12103 844 1251 1216 1336 422 506 1300 862 239 10753 9076 687 472 71563

Nettó termelés 2003v 2004s 2005s 04/03 (%) 05/04 (%) 825 870 880 5,5 1,1 660 670 680 1,5 1,5 1091 1081 1100 -0,9 1,8 2204 2317 2437 5,1 5,2 17468 17965 18540 2,8 3,2 975 1150 1250 17,9 8,7 7967 8450 9000 6,1 6,5 725 741 766 2,2 3,4 12922 12700 12000 -1,7 -5,5 975 830 900 -14,9 8,4 1600 1650 1750 3,1 6,1 1227 1230 1235 0,2 0,4 1291 950 1000 -26,4 5,3 429 420 429 -2,1 2,1 473 485 500 2,5 3,1 1666 1956 2196 17,4 12,3 1100 1300 1470 18,2 13,1 340 420 480 23,5 14,3 10697 10779 10811 0,8 0,3 8801 8880 8900 0,9 0,2 875 885 900 1,1 1,7 477 470 470 -1,5 0,0 75985 77213 79864 1,6 3,4

2002 825 652 1111 2123 17268 973 7239 702 12498 843 1401 1229 1414 437 446 1449 938 300 10775 8977 807 480 74289

Forrás: Agrarwirtschaft

v = el zetes

Fogyasztás 2003v 2004s 2005s 943 998 1013 665 675 686 1124 1167 1170 2689 2835 2972 14778 15503 16031 951 1100 1188 5878 6050 6500 678 695 720 14116 13888 14259 973 830 900 1600 1649 1749 2066 1825 1830 672 671 721 576 494 537 898 915 940 3202 3425 3534 2344 2360 2349 435 613 703 10464 10315 10328 8680 8535 8525 794 805 825 359 347 350 76184 77146 79812

s = el rejelzés

A világ baromfihús-kereskedelme m.e.: 1000 tonna vágott súly

1999

2000

2001

2002

2003v

2004s

2005s

04/03 (%)

05/04 (%)

Behozatal: USA Kanada Mexikó Kína Hongkong Japán Dél-Korea Szingapur Szaúd-Arábia Kuwait Egy. Arab Emirátus Dél-Afrika Orosz Föderáció EU-25a EU-15b

16 110 317 799 1163 733 66 97 367 55 116 96 1139 871 332

20 128 362 850 1089 807 102 97 350 59 111 88 1239 702 385

28 132 388 707 967 807 150 90 403 65 131 71 1390 854 669

33 147 399 575 835 860 158 96 395 56 133 90 1381 824 631

34 134 486 650 772 820 150 106 440 63 165 125 1205 1028 815

64 164 520 400 850 580 75 90 445 68 180 135 1000 1001 775

40 154 537 550 820 600 110 110 455 70 182 140 880 965 725

88,2 22,4 7,0 -38,5 10,1 -29,3 -50,0 15,1 1,1 7,9 9,1 8,0 -17,0 -2,6 -4,9

-37,5 -6,1 3,3 37,5 -3,5 3,4 46,7 22,2 2,2 2,9 1,1 3,7 -12,0 -3,6 -6,5

Kivitel: USA Kanada Brazília Kína Thaiföld EU-25a EU-15b Lengyelország Magyarország

2532 70 805 432 343 1587 1002 60 126

2912 84 965 549 396 1379 1020 49 122

3171 98 1344 581 511 1207 961 52 132

2687 115 1726 560 552 1346 1086 45 134

2641 104 2089 506 600 1260 936 100 135

2214 80 2400 450 250 1465 1120 110 140

2350 90 2500 520 300 1447 1100 110 140

-16,2 -23,1 14,9 -11,1 -58,3 16,2 19,7 10,0 3,7

6,1 12,5 4,2 15,6 20,0 -1,2 -1,8 0,0 0,0

Világ

6684

7301

7859

7846

8170

7893

8173

-3,4

3,6

Forrás: Agrarwirtschaft

v = el zetes s = el rejelzés a = új tagállamokkal történ kereskedelem is

-5-

b = egymás közötti kereskedelem nélkül

AK I

1. táblázat

A VÁGÓCSIRKE TERMEL I, ÉS A KÜLÖNFÉLE CSIRKEHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN

Országos

Vágócsirke

Fagyasztott csirke egészben, 70 %-os Friss csirke egészben, 70 %-os Fagyasztott csirke egészben, 65 %-os Friss csirke egészben, 65 %-os Friss csirkecomb, csontos

Friss csirkemáj-szívvel

Friss csirkemell

Mértékegység

2005. 8. hét/ 2004. 8. hét (%)

2005. 8. hét/ 2005. 7. hét (%)

2004. 8. hét

2005. 7. hét

2005. 8. hét

tonna

2832,80

1909,04

1692,13

59,73

88,64

Ft/kg

183,43

170,23

169,82

92,58

99,76

tonna

51,78

3,35

1,69

3,26

50,45

Ft/kg

335,88

335,97

369,06

109,88

109,85

tonna

137,32

92,66

70,20

51,12

75,76

Ft/kg

351,99

358,51

366,89

104,23

102,33

tonna

60,44

12,45

8,85

14,64

71,08

Ft/kg

295,35

334,51

334,56

113,27

100,01

tonna

92,26

51,88

71,46

77,45

137,74

Ft/kg

355,69

384,64

360,78

101,43

93,80

tonna

235,45

191,43

160,76

68,28

83,98

Ft/kg

398,00

399,76

396,29

99,57

99,13

tonna

36,38

27,17

23,94

65,80

88,11

Ft/kg

451,49

483,27

482,21

106,80

99,78

tonna

81,91

81,57

50,18

61,26

61,52

Ft/kg

790,35

739,99

768,54

97,24

103,86

-6-

AK I

2. táblázat

A VÁGÓPULYKA TERMEL I, ÉS A PULYKAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN

Országos

Vágópulyka

Friss pulykacomb alsó, csontos Friss pulykacomb fels , csontos

Friss pulykamell filé

Mértékegység

2005. 8. hét/ 2004. 8. hét (%)

2005. 8. hét/ 2005. 7. hét (%)

2004. 8. hét

2005. 7. hét

2005. 8. hét

tonna

2608,61

1868,82

1955,15

74,95

104,62

Ft/kg

267,20

253,12

254,08

95,09

100,38

tonna

61,10

65,67

55,90

91,49

85,12

Ft/kg

256,92

273,72

272,97

106,24

99,72

tonna

29,90

46,32

28,23

94,41

60,95

Ft/kg

509,76

531,87

533,31

104,62

100,27

tonna

116,60

108,61

115,84

99,35

106,66

Ft/kg

951,69

839,27

820,20

86,18

97,73

3. táblázat

A LIBAFÉLÉK TERMEL I, ÉS A LIBAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN

Országos

Hízott liba

Pecsenye liba

Friss libacomb, csontos

Friss libamell

Pecsenye liba, egészben

Mértékegység

2004. 8. hét

2005. 7. hét

2005. 8. hét

2005. 8. hét/ 2005. 8. hét/ 2004. 8. hét 2005. 7. hét (%) (%)

tonna

260,02

184,57

230,73

88,74

125,01

Ft/kg

415,67

402,48

387,61

93,25

96,30

tonna

315,93

-

-

-

-

Ft/kg

245,81

-

-

-

-

tonna

0,98

0,97

0,95

96,94

97,94

Ft/kg

892,94

1069,96

1041,32

116,62

97,32

tonna

0,22

0,61

0,84

381,82

137,70

Ft/kg

1345,85

1510,12

1512,02

112,35

100,13

tonna

-

-

-

-

-

Ft/kg

-

-

-

-

-

-7-

AK I

4. táblázat

TOJÁS CSOMAGOLÓHELYI ÁRAK A 7-8. HÉTEN Mértékegység M 10 db-os L

M tálcás (30 db-os) L összesen

db

2005. 7. hét

2005. 8. hét

4165180

5895800

4784110

114,86

81,14

16,57

14,12

14,37

86,72

101,78

531410

655910

699580

131,65

106,66

15,01

15,36

14,77

98,42

96,18

4222710

3137558

2496839

59,13

79,58

13,13

12,46

12,56

95,64

100,76

2038720

1511858

1348299

66,13

89,18

12,86

12,62

12,66

98,47

100,36

10958020 11201126

9328828

Ft/db db Ft/db db Ft/db db Ft/db db

2005. 8. hét/ 2005. 8. hét/ 2004. 8. hét 2005. 7. hét (%) (%)

2004. 8. hét

Megjegyzés: barnahéjú, ketreces tartásból származó tojások Forrás: Tojás csaomagolóhelyek

-8-

AK I

5. táblázat Csirke egészben 65 %-os (grillfertig) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban m.e: Ft/100 kg 2005 4. hét Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország UK EU-25

5. hét

33168,15 34047,72 36413,71 38696,18 29568,79 41767,30 37654,45 40538,85 44961,27 35010,83 43976,05 32261,55 31728,41 36356,61 38755,14

33081,75 33562,05 41158,60

44116,10 26030,86 36116,43 46604,94 36580,78 48572,91

43511,08 27239,76 36022,35 45620,96 37000,10 48497,85

33372,07 35887,79

33417,47 36065,25

29459,91 37509,80 40433,25 44844,15 34919,63 43765,93 32694,57 31241,42 37290,41

6. hét 34443,48 34028,20 41192,94 38474,10 29257,42 41527,60 36962,01 40306,20 44703,24 34199,20 43640,62 32953,37 31087,07 38281,12 38637,77

34363,11 34077,97 42269,06

44175,60 27288,52 34932,04 46010,14 36661,54 48345,45 48819,36 33456,59 36064,24

43984,78 27315,02 34606,82 45561,58 36420,02 48317,94

Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 4. héten 1 euró = 245,69 Ft 5. héten 1 euró = 245,05 Ft 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft

-9-

7. hét

28894,26 36636,92 40212,15 44598,93 43602,16 32413,43 31121,77 38457,44 38888,80

33276,16 35974,51

Változás a 7. héten az el z héthez képest (%) = +0,4 +2,9 +0,0 -1,0 +0,0 -0,6 = = +0,0 +0,1 -1,4 +0,3 +0,7 +0,9 +0,0 -0,2 +0,3 -0,7 -0,7 -0,4 +0,2 +0,0 -0,3 =

AK I

6. táblázat Tojás (M + L) csomagolóhelyi értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban

2005 4. hét Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország UK EU-25

5. hét

13183,73 18402,18 32055,17 16461,23 20502,83 24814,69 12630,92 14230,36 35099,27 27055,38 29571,25 19325,98 19981,97 25176,27 14237,74

12683,79 17918,06 31971,67

19991,80 19023,78 13812,69 28364,91 18242,48 25114,43

19687,32 19236,43 13127,33 33013,14 19898,06 26730,05

25094,78 19020,72

25000,00 18943,52

19836,80 12188,79 13823,27 35007,84 27568,13 29540,78 20817,00 18349,34 25108,79

6. hét 12741,64 18040,08 31871,21 16122,48 19007,43 26626,52 11837,81 14070,53 34250,50 28549,00 29457,73 19051,40 19400,72 25038,70 14195,11 19229,72 18804,67 13733,42 33004,67 18062,06 25898,57 33226,97 25028,93 18957,13

Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 4. héten 1 euró = 245,69 Ft 5. héten 1 euró = 245,05 Ft 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft

-10-

m.e: Ft/100 kg Változás a 7. héten az el z 7. hét héthez képest (%) 13754,99 +8,2 18838,78 +4,7 31791,97 = +0,0 19041,06 +0,4 +0,0 12529,13 +6,1 15275,74 +8,8 34170,58 = +0,0 29384,11 = 19070,31 +0,3 18987,45 -1,9 24295,45 -2,7 14473,94 +2,2 +0,0 19153,17 -0,2 19053,25 +1,6 14505,62 +5,9 30432,07 -7,6 17773,77 -1,4 21782,80 -15,7 +0,0 24892,54 -0,3 19217,94 +1,6

AK I

7. táblázat

A BROJLER ÉS A TOJÁS PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELETEURÓPAI ORSZÁGBAN Termék

1. Brojler 2. Tojás

Termék

1. Brojler 2. Tojás

Mértékegység Ft/kg él súly

Litvánia1)

ár

Cseh Közt.2)

hét

310,87

6

100 darab

1200,00

6

Mértékegység

Lettország6)

Ft/kg él súly 100 darab

ár

hét

330,06

6

1176,00

6

ár

Észtország3)

hét

178,03

..

7

..

ár

hét

292,85

6

1245,00 Magyarország8)

ár

ár

173,97

..

6

..

170,21 1345,00

Forrás: AGRIMIS, ZMP Berlin Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft /* nagykereskedelmi ár Alapvet jellemz k: 1. Brojler: él súly:1,5 kg 2. Tojás: L méretosztály (63-73 g) Eltérések az alapvet jellemz kt l: 1) Brojler: nincs szabvány 2) Brojler: él súly 1,8 kg 3) Brojler: vágósúly 1,3 kg (Ár= Ft/ vágósúly kg) 4) Tojás: 2003.jan.1-jét l csak nagykereskedelmi ár áll rendelkezésre, Brojler: él súly 1,7 kg 5) Brojler: él súly 1,85 kg 6) Brojler: vágósúly (Ár=Ft/ vágósúly kg) 7) Brojler: él súly legalább 1,2 kg 8) Brojler: él súly legalább 1,2 kg 9) Brojler: nincs szabvány

-11-

ár

hét

166,32

6 1002,42*

Lengyelország7)

hét

Németország4)

Szlovákia5)

ár

hét

174,80

6

46 1180,00

6

7

Ausztria9)

hét 7

ár

hét

.. ..

7 1203,00

6

ár

hét

AK I

A Baromfi kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói, valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Baromfi kiadványon kívül kínáljuk még a Él állat és Hús

Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat is.

A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, Tel: 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is. KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-3307 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:[email protected]

AK I

-12-