OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 1
KÖNYVTÁRELLÁTÁSI S Z O L G Á LTAT Ó R E N D S Z E R (KSZR)
Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 2
A KÖNYVTÁRI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE 3.
Megjelent az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából és támogatásával Sorozatszerkesztô: Skaliczki Judit Szerkesztette: Richlich Ilona Lektorálta: Rácz Ágnes
ISSN 1588-6859 ISBN 963 201 625 4
Kiadja a Könyvtári Intézet Felelôs kiadó: Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója Készült az Akaprint Nyomdaipari Kft. nyomdaüzemében Felelôs vezetô: Freier László
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 3
Tartalom
Skaliczki Judit: Miért született a KSZR? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyvtárfejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élôk számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4 6
Kenyéri Katalin: A többcélú kistérségi társulások jogi szabályozása könyvtári szempontból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
20
A KSZR megvalósítását segítô pályázatok (Összeállította: Kopcsay Ágnes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
25
Ramháb Mária: A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer . . . . . . . . . . . .
38
Tóth Máté: A könyvtárbusz a kistelepülések ellátásában . . . . . . . . . . . . .
48
Példamutató gyakorlatok Czupi Gyula – Kardos Ferenc: A Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer elôzményei, kiépülése, mûködési tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
58
Kércsi Tibor: Mozgókönyvtári ellátás az encsi kistérségben . . . . . . . .
68
Halász Magdolna: A könyvtári ellátás tapasztalatai a sárospataki kistérségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
72
Guszmanné Nagy Ágnes: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kialakítása Heves megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
78
Pallósiné Toldi Márta: A mozgókönyvtári ellátás kialakulásának jellegzetességei Vas megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
89
Kalányos Katalin: A kistelepülések könyvtári ellátása Baranya megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
96
3
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 4
Skaliczki Judit
Miért született a KSZR? Bevezetô sorok egy bevezetendô rendszerhez és egy kiadványhoz
A hazai könyvtárügy második stratégiai ciklusának a legfontosabb átfogó célkitûzése a könyvtári rendszer paradigmaváltásának megvalósítása. Mi ennek a lényege? Az, hogy egy, már az 1997. évi CXL. törvény és a követô jogszabályok következtében megváltoztatott jogi környezetben, egy jól mûködô és egyre fejlôdô dokumentum- és információ-szolgáltató rendszerrel (ODR) rendelkezô könyvtárügyben olyan fejlesztés, továbblépés történhessen a használói igények kielégítése érdekében, amelyek szervesen illeszkednek az Európai Uniós országok szolgáltatási rendszereihez. Ennek megvalósítása érdekében alakítottuk ki, a stratégiai prioritások figyelembe vételével, a megvalósítandó négy célt, amelyek között kiemelkedôen fontos a falvak, kistelepülések könyvtári ellátásának megoldása. A könyvtárügyben ez örökzöld téma, már a rendszerváltás elôtt a nagy, megoldandó feladatok között szerepelt, és az maradt a rendszerváltás után is. Sok kezdeményezés történt – igen jó példák voltak az ellátó rendszerek, és a maguk idejében korszerûek is –, de ma már nem jelentenek érdemi megoldásokat. Ma ugyanis nem dokumentum ellátásra van szükség a falvakban, a kistelepüléseken, hanem arra, hogy bárki bárhonnan részese lehessen a hazai könyvtári rendszer nyújtotta széles körû szolgáltatásoknak. Ezt a célt, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, a KSZR megvalósításával érhetjük el. Ennek a koncepciónak a gyakorlatba történô átültetése az elkövetkezendô évek egyik legfontosabb elvégzendô feladata a könyvtári területen. Amennyiben általánosságban a vidékfejlesztésrôl, az ott élôk társadalmi, kulturális helyzetének javításáról beszélünk, akkor fel kell ismernünk és tudatosítanunk kell, hogy mindez egyáltalán nem csupán a könyvtárügy érdeke, hanem össztársadalmi érdek. Nem véletlen, hogy megvalósításában más tárca is részt vesz. A KSZR koncepció munkaanyagát a kulturális tárca Könyvtári Fôosztálya által felkért és mûködtetett, a témával foglalkozó stratégiai munkabizottság dolgozta ki. A KSZR a hazai könyvtári rendszer szerves része, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kiegészítése. Ahhoz ugyanis, hogy az ODR nyújtotta szolgáltatást az ország bármely részén igénybe vehessék a könyvtárhasználók, könyvtárra, könyvtári szolgáltató helyre, könyvtárbuszra van szükség. Ezek a KSZR eszközei. 4
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 5
Miben áll a KSZR újdonsága és korszerûsége? Egyrészt abban, hogy a megvalósításával kiegyensúlyozottabbá válik az ország potenciális használóinak, pontosabb, ha úgy fogalmazom, az ország falvakban élô lakóinak az információ és dokumentum ellátása, a felnôttoktatásban való részvételi lehetôsége, a rendezvényeken való részvétele, azaz mindaz, amit ma a könyvtári rendszer nyújt. A KSZR megvalósulása révén a falvakban, a kistelepüléseken élôk a könyvtári rendszer egésze által nyújtott szolgáltatásoknak lesznek a részesei, információt kapó esélyeik megközelítik a nagyvárosban élôékéit. Másrészt olyan megoldási javaslatokat kínál a fenntartók számára a kötelezô feladatuk ellátásához, amely lehetôvé teszi a választást a különbözô lehetôségek közül, azaz lehetôvé teszi, hogy, a helyi igények szem elôtt tartásával oldják meg a könyvtárellátási feladatukat. Az ún. hatásköri törvény, az 1991. évi XX. sz. törvény 108. § (1) bekezdése ugyanis így rendelkezik: „A helyi önkormányzat … általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani.„ Együtt értelmezve ezt a jogszabályi részt az 1997. évi CXL. törvény 64. § (1), (2) bekezdésével egyértelmûvé válnak a fenntartók elôtt álló lehetôségek. A KSZR nem csodafegyver, de esély arra, hogy ne szakadjon szét az ország információban gazdagokká és szegényekké, esély az ott élôk felemelkedésére, esély arra, hogy a vidékfejlesztést a könyvtári területen is érdemben kezeljük.
5
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 6
Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élôk számára* „A könyvtár a jövô” program keretében 1. Általános helyzetkép Az 1997. évi CXL. tv. eredményeként a rendszerváltás után széthullott könyvtári rendszer újra rendezôdött és sok területen magasabb szintû tevékenységet fejt ki, mint 1997 elôtt. Új jogi szabályozást alakítottunk ki, új alapokra helyeztük a kötelespéldány-szolgáltatást. Létrehoztuk és mûködtetjük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert (ODR), annak az 56 könyvtárnak a szolgáltatási rendszerét, amely az ország többi könyvtára számára hatékonyan látja el a könyvtárközi kölcsönzést. Kialakítottuk az önkormányzati könyvtárak érdekeltségnövelô támogatását, ezzel elértük, hogy rásegítô támogatással növeltük az önkormányzati fenntartás összegét. Az információs infrastruktúra-fejlesztéssel elértük, hogy minden megyei, egyetemi és országos szakkönyvtárban (ODR könyvtárak) és a városi könyvtárakban is legyen Internet-hozzáférés. és jelentôs mértékben megkezdôdött a dokumentumok digitalizálása is. A telematikai fejlesztés részeként folyamatosan támogatjuk a Magyar Országos Közös Katalógust, ezzel lehetôvé vált, hogy a nagy könyvtárak egymással kompatibilis rendszereiben a dokumentumokat csak egyszer kelljen feldolgozni. A törvény rendelkezéseinek megfelelôen meghatároztuk azokat a feltételeket, amelyek alapján egy-egy könyvtár megkaphatja a nyilvános könyvtári státuszt (a könyvtáraknak az addigi irreálisan magas száma így természetszerûleg csökkent, megegyezve ezzel arányaiban az európai országok adataival.), és ezzel annak a lehetôségét, hogy pályázhat központi támogatásokra. Annak érdekében, hogy a fejlôdésrôl pontos képet kaphassunk, összehasonlítottuk az elmúlt évek néhány országos könyvtári alapadatát: 1994. év
A nyilvános könyvtárak száma (db) Összes állománya (db) Az állománygyarapításra fordított összeg (Ft) Beiratkozott olvasó (fô) A látogatások száma (alkalom)
4 843 87 420 500 1 200 000 000 1 875 000 21 006 000
2003. év
3 615 114 511 000 7 200 000 000 2 212 000 31 714 000
* A koncepciót magában foglaló elôterjesztést a 2005. január 10-i miniszteri értekezlet elfogadta, és megjelent a Kulturális Közlöny XLIX. évfolyam 7. számában, 2005. március 7-én. Az anyag ennek szöveghû közlése.
6
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 7
A könyvtárközi szolgáltatások száma az ODR megkezdése óta 247%-kal nôtt. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kilenc év alatt a könyvtárak számának csökkenése ellenére – az ismertetett okok miatt 1228-cal csökkent a szám – a kevesebb könyvtárban mind az állomány nagysága és a gyarapításra fordított összeg, mind a könyvtárba járók és a könyvtárhasználatok száma jelentôsen nôtt. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy az országos adatok növekedése csak a városi könyvtári szintig érvényes, mivel ezeket az adatokat a nagy könyvtárak fejlesztése eredményezi, a kistelepüléseken ezek az adatok nem hogy növekedést nem mutatnak, hanem legjobb esetben stagnálást, inkább csökkenést jeleznek.
2. Néhány adat a kistelepülések jelenlegi helyzetérôl (2003. évi adatok alapján) Az említett tény és a felmért adatok arra irányították a felügyeleti terület figyelmét, hogy a következô stratégiai ciklus legfontosabb feladatainak egyike a kistelepüléseken élôk könyvtári ellátásának a javítása, hiszen a lakosság 35%-a, vagyis 3 560 000 ember községekben él. A stratégiai cél megvalósítására 2003-ban munkacsoportot hoztunk létre, és a munkabizottság a kistelepülések könyvtári helyzetének vizsgálata után az alábbi megállapításokat tette: a) Könyvtárellátás: önálló könyvtárak Magyarország 3135 önálló településén 3615 önálló könyvtár mûködik. Ezek 78%-a (2853) települési könyvtár, 283-ban pedig szünetel a könyvtári ellátás. A települési könyvtárak közül – fôvárosi, illetve megyei könyvtár: 1% – városi könyvtár: 9% – községi könyvtár: 90% Azaz a települési könyvtárak 90%-ról beszélünk, amikor a községi könyvtárakról beszélünk, és a könyvtárak 78%-áról, amikor a községi szolgáltató helyekrôl beszélünk. b) A községek lakónépességi megoszlása A községek lakosságszám szerinti megoszlása a következô: – 5000 lakos feletti: 1% – 3000–5000 lakosú: 6% – 1000–3000 lakosú: 32% – 1000 lakosnál kevesebb: 61% Tehát a kistelepüléseken élô lakosság aránya a legnagyobb, a községi lakosság majdnem kétharmada 1000-nél is kevesebb lakosú településen él.
7
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 8
c) A szolgáltató helyek nagysága és a könyvtárak elhelyezése A községi szolgáltató helyek nagyságának átlaga megyénként is változó. A 2003. évben a legnagyobb átlagterülettel Békés megye rendelkezett (132 m2), a legkisebb átlag pedig Vas megyében volt, mindössze 37 m2 területtel. A könyvtárak többsége alkalmatlan könyvtári célra. Ennek okai: a kicsi, általában az iskolai tanteremmel megegyezô nagyságú vagy annál is kisebb terület nem teszi lehetôvé a megfelelô könyvtárhasználatot; a könyvtár helyisége nehezen megközelíthetô; a berendezés alkalmatlan a könyvtári feladatok ellátására. d) A községi könyvtárak állománygyarapítása A községi könyvtárak állománygyarapításra fordított éves összegei is igen változóak. – 24,1%-uk (620 könyvtár) egyáltalán nem rendelkezik állománygyarapításra fordítható összeggel, – 17,0%-uk (437 könyvtár) 0–50 000 Ft-ot (inkább: 50 000 Ft alatt, a nulla az elôzô kategóriába tartozik) fordít évente állománygyarapításra, – 14,6%-uk (376 könyvtár) éves állománygyarapítási kerete 50 000–100 000 Ft, – 31,8%-uk (816 könyvtár) 100 000–500 000 Ft-os összeggel rendelkezik erre a célra, – mindössze 9,8%-uk (252 könyvtár) számára biztosított 500 000–1 000 000 Ft-nyi összeg évente, és – még ennél is kevesebb, csupán 2,3%-uk (61 könyvtár) fordíthat évente 1 000 000 Ft-nál is magasabb összeget dokumentumok beszerzésére Mindezek az adatok jelzik, hogy a községi könyvtáraknak majdnem a fele egyáltalán nem, vagy csak igen minimális értékben tud könyvet vásárolni, azaz az ott lakók nem jutnak kurrens irodalomhoz. e) Beiratkozott olvasók A magyarországi összes beiratkozott olvasók száma 2 211 852 fô, 67%-uk (1 488 353 fô) települési könyvtár olvasója. A települési könyvtári olvasók közül – a megyei könyvtárakba beiratkozottak aránya 22%, – városi könyvtárakba beiratkozott olvasók 44%, – községi könyvtárakba iratkozott be 34%. A beiratkozott olvasók magas száma jelzi, hogy a nem megfelelô épületekben, a nem megfelelôen gyarapított állomány mellett is beiratkoznak a könyvtárba. f) Könyvtárhasználat A hazai összes könyvtárhasználatok száma 31 713 874, melynek 61%-a (19 399 365 alkalom) települési könyvtári könyvtárhasználat. A könyvtárhasználatok megoszlása településtípusonként: – a megyei könyvtárak: 26%, – városi könyvtárak: 48%, – községi könyvtárak: 26%. A könyvtárhasználatok száma a beiratkozott olvasók arányában a községi könyvtárakban a legalacsonyabb.
8
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 9
g) Kölcsönzött dokumentumok Az összes kölcsönzött dokumentumok száma a 2003. évben 42 872 897 db volt. Ennek 78%-át (33 562 143) települési könyvtárból kölcsönözték. A települési könyvtári kölcsönzéseken belül a dokumentumok 17%-át a megyei könyvtárakból, 53%-át a városi könyvtárakból, míg 30%-át a községi könyvtárból kölcsönözték ki az olvasók. Ez az arány a községi könyvtáraknál – a fentiek fényében – igen jelentôsnek mondható. h) A községi könyvtárak személyi ellátottsága A személyi ellátottság tekintetében is óriási különbség tapasztalható a megyei és városi, illetôleg a községi könyvtárak között. Az összes könyvtári megbízási díjas személyzet 91,1%-a községi könyvtárakban dolgozik, a megyei könyvtárakban ugyanakkor kevesebb, mint 1% ennek a mutatónak az értéke. A díjazás nélküli könyvtári dolgozók aránya kiemelkedôen magas, 88,4%-uk községi könyvtárban dolgozik. Az összes teljes munkaidôs könyvtáros közül viszont kevesebb, mint 20% a községi könyvtárosok aránya, városi könyvtárak esetében több, mint 50%, megyei könyvtáraknál pedig több, mint 25%.
A községi–kistelepülési könyvtári ellátás általános jellemzôi A fentiek alapján megállapítottuk, hogy bár a könyvtárak, a szolgáltató helyek száma kielégítônek tekinthetô (ami nem jelenti azt, hogy ez az ideális állapot), alapterületük azonban kicsi, így a könyvtárak zsúfoltak. A községi–kistelepülési könyvtárak állománya elavult, hiszen – különbözô okokból kifolyólag – kevés új dokumentumot tudnak beszerezni. Ebbôl is adódik, hogy a forgalmi mutatók szerények. A kedvezôtlen mûködési feltételek (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség stb.) mellett még nagyobb gond a személyi ellátatlanság, mind a ráfordított munkaidôben, mind a szakképzettségben. Összességében nem meglepô, hogy a lakosság mindössze 12,8%-a tagja a községi könyvtáraknak, ami messze elmarad az országos 22%-os átlagtól. Mivel az ország egyharmada kistelepüléseken él (35%), megállapíthatjuk, hogy egyre nô a különbség a jól ellátott és az ellátatlan területek között. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a jelenlegi helyzet a községek és a kistelepülések túlnyomó többségében katasztrofális.
3. Koncepció a kistelepülésen élôk könyvtári ellátásának megoldására: a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) Miután megvizsgáltuk a kistelepülésen élôk könyvtári ellátását, megállapítottuk, hogy a tendencia megváltoztatására és elônyös helyzetûvé változtatására olyan komplex programot kell kidolgoznunk, amely néhány éven belül észrevehetô ered-
9
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 10
ményt mutat, és amely alkalmas ennek a megközelítôleg 30 éve létezô alapvetô könyvtári problémának a megoldására. A program jogi keretét a már többször idézett törvény 64. §-a adja. 64. § (1) „A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelezô feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásainak megrendelésével teljesítheti.” A program kidolgozásakor figyelembe vettük azoknak az országoknak a megoldásait, amelyek ezen a téren elôttünk járnak, ilyenek: Ausztria, Szlovénia, Hollandia, Finnország, Nagy-Britannia, Dánia. Az új program megnevezése: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, azaz KSZR. A KSZR célja: hogy a kistelepülésen élôk igényüknek megfelelôen, közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek a hatékony és minôségi könyvtári szolgáltatásokhoz. A KSZR a települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelezô feladatainak teljesítését segíti elô. A korszerû és egységes minôségi szolgáltatás megteremtése érdekében az infrastruktúra, a szolgáltatások és a könyvtári személyzet finanszírozási forrásainak bôvítése és összpontosítása szükséges.
3.1. A rendszer négyféle ellátási formát támogat a szolgáltatást fogadók és közvetítôk szerint a) Önálló könyvtár fenntartása esetében (3000–5000 fôs településen) Az önálló könyvtár esetében az önkormányzatnak biztosítania kell a könyvtári helyiséget és a személyzetet. A KSZR ebben az esetben elsôsorban kiegészítô megrendelhetô szolgáltatásokat nyújt (könyvtárközi, rendezvények, továbbképzések stb.) azoknak a nagyobb községeknek, ahol az önkormányzat továbbra is önálló könyvtárat, azaz alapító okirattal rendelkezô intézményt tart fenn. b) Könyvtári szolgáltató helyek esetében (1000–3000 fôs településen) Kisebb községekben, ahol nem tart fenn könyvtárat az önkormányzat, hanem szolgáltatási szerzôdés megkötésével tesz eleget könyvtárellátási kötelezettségének. Ebben az esetben az önkormányzat szolgáltató helyet biztosít, a könyvtárost vagy az önkormányzat alkalmazza, vagy a KSZR-tôl megrendeli. A szolgáltató könyvtár (a megyei vagy nagyobb városi) – szerzôdés szerint – minden megrendelt könyvtári szolgáltatást: kurrens, feldolgozott könyveket, folyóiratokat, egyéb dokumentumokat, elektronikus információkat, rendezvényeket, gyerekprogramokat, továbbképzéseket stb. biztosít.
10
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 11
c) A könyvtári szolgáltató helyek esetében a könyvtári szolgáltatást fogadók között egyéb szervezetek is lehetnek, pl. teletékák, teleházak stb. is fogadhatják és közvetíthetik a könyvtári szolgáltatást. d) Könyvtárbusz (elsôsorban 1000 fô alatti települések esetében) Azokban a régiókban ajánlott, ahol elsôsorban aprófalvas települések vannak. A mozgókönyvtári ellátás a kistérségek együttmûködésével valósítandó meg. Egy-egy busz kb. 50 000 lakost lát el úgy, hogy minimálisan kétheti gyakorisággal látogat meg egy-egy kistelepülést. Országosan az ellátandó lakosság száma szerint távlataiban kb. 30 mozgókönyvtárral kell számolni a program teljes megvalósítása esetén.
3.2. A KSZR tagjai a) A szolgáltató könyvtárak: Azok a megyei könyvtárak, amelyek adott formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásáról, illetve azok a városi könyvtárak, amelyek a megyei könyvtár koordináló tevékenysége mellett alkalmasak térségi feladatok ellátására. b) A megrendelô önkormányzatok vagy önkormányzati társulások c) A szolgáltatást fogadók: – a kistelepülések könyvtárai, – könyvtári szolgáltató helyei, – a szolgáltatást más formában fogadók (pl. teletékák, teleházak stb.), – mozgókönyvtári állomáshelyek. A KSZR szolgáltatási kínálatát szerzôdésen alapuló megrendeléssel vásárolja meg a települési önkormányzat a szolgáltatást nyújtó nagyobb (megyei vagy városi) könyvtártól a törvény elôírásainak megfelelôen.
3.3. A megrendelhetô szolgáltatások számba vétele az önálló könyvtár, a könyvtári szolgáltató hely vagy a könyvtári szolgáltatást fogadó egyéb intézmény esetében A szolgáltatási rendszer megrendelése szerzôdés szerint történik, és minden korosztályra kiterjed. A lakosság a szolgáltatásokat a szolgáltató és a szolgáltatást fogadó által megkötött szerzôdés alapján veheti igénybe. a) Alapszolgáltatások Könyv, folyóirat és egyéb dokumentum-ellátás, dokumentum-szolgáltatás Információszolgáltatás – az országos közhasznú információszolgáltató rendszer biztosítása (LibInfo) b) Egyéb szolgáltatások Közösségi szolgáltatások (rendezvények, programok stb.)
11
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 12
Szakmai továbbképzések, használóképzések, felnôttoktatás Speciális szolgáltatások (a fogyatékkal élôk számára, a nemzeti kisebbségek ellátása stb.) Praktikus szolgáltatások (kötészeti, technikai stb.) c) Mozgókönyvtári ellátás, könyvtárbusz Egy busz állománya 5000 könyv, mellette videók, DVD-k, CD-k. (A busz raktári állománya 30 000 kötet). A buszon számítógép van, amely tartalmazza a szolgáltató könyvtár állományának teljes listáját, így a buszon levô választékon kívül a könyvtár teljes állományából lehet választani. A kért könyvet a következô alkalommal viszik ki az adott településre. A szolgálat befejezése után számítógépes kapcsolattal beviszik a szolgáltató könyvtár kölcsönzési rendszerébe a buszon kölcsönzött dokumentumok és a kölcsönzôk adatait. A buszon kialakítható szolgáltatások: Könyvtári szolgáltatás: a kölcsönzés, információszolgáltatás, könyvtárközi dokumentumszolgáltatás, internet hozzáférés. Közhasznú információs szolgáltatás: átképzéshez, álláskereséshez, állampolgári jogok gyakorlásához stb. Az információs források tájékoztatnak az aktuális munkalehetôségekrôl is. Tájékoztatást és segítséget nyújtanak az állampolgároknak személyes okmányaik (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél stb.) kiváltásához megújításához szükséges tudnivalókról.
3.4 A KSZR mûködési infrastruktúrája 3.4.1. A szolgáltató könyvtár részérôl a) Olyan korszerû integrált számítógépes rendszert (szoftver, megfelelô nagyságrendû szerver, munkaállomások) kell mûködtetnie, amely alkalmas a kistelepülések állományának feltárására, a gyarapodások nyilvántartásba vételére és webes felületen történô szolgáltatására. b) A dokumentum-ellátáshoz megfelelô tároló és feldolgozó hely, valamint a szállításhoz megfelelô gépkocsi szükséges. A szolgáltatást fogadó könyvtár részérôl a) A korszerû ellátást lehetôvé tevô épület, berendezés és technikai felszereltség. b) Szélessávú internet-elérhetôség, valamint szükség szerint felhasználói és személyzeti munkaállomások. 3.4.2. A KSZR személyi feltétele A szolgáltató könyvtárban szükség van felsôfokú képesítésû és középfokú végzettségû személyzetre az ellátandó települések számától függôen.
12
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 13
A fogadó könyvtárban, amennyiben az intézményként mûködik, legalább egy szakirányú felsôfokú végzettségû, fôfoglalkozású munkatársra van szükség. Amennyiben szolgáltató helyként mûködik, nagyságától függôen egész vagy részmunkaidôs, felsôvagy középfokú végzettségû munkatársat kell alkalmazni. A szolgáltatást egyéb formában igénybe vevô településen a szerzôdésben kell a személyi feltételeket megállapítani.
3.5. A KSZR mûködési forrásai és költségei 3.5.1. A KSZR csak több forrásra építve mûködtethetô. A KSZR kiépítéséhez a település, a kistérség, a megye, a BM, az NKÖM és az IHM finanszírozása szükséges, csak közös finanszírozásban mûködtethetô. a) a település hozzájárulása: – a kistelepülési önkormányzat biztosítja az épületet, annak fenntartását, közvetlenül vagy közvetve a szolgáltatásokat. b) a szolgáltató könyvtárak hozzájárulása: – a szolgáltató megyei vagy városi könyvtár biztosítja saját költségvetésébôl, illetve pályázatokból a feldolgozott dokumentumokat és információkat. c) állami hozzájárulás (2005-ben): – NKÖM-támogatás a „Kulturális vidékfejlesztés – Közkincs” programból a szolgáltatási rendszer mûködtetésének beindításához, másrészt a megváltoztatott jogszabályi lehetôség, a 23/2004. (XI. 20.) NKÖM rendelet a könyvtárak és közmûvelôdési intézmények 2004. évi többlettámogatásáról és annak felhasználásáról, amely a rendelet hatályát kiterjeszti azokra a helyi önkormányzatokra is, amelyek a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják – BM-támogatás az 5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról alapján – NKA-támogatás – IHM-támogatás a „Közháló” programon keresztül Hangsúlyoznunk kell, hogy a KSZR szolgáltatásainak igénybe vétele – a jelenleg érvényben lévô jogszabályokat figyelembe véve – mindenképpen önkéntes az önkormányzatok részérôl. A szolgáltatást nyújtó megyei könyvtár lehetôségeit, részbeni kötelezettségeit a már idézett 1997. évi CXL. törvény 64. és 66. §-a támasztja alá. 3.5.2. Mûködési költségek A 2283 község lakossági számát figyelembe véve: – önálló könyvtári épülettel, illetve könyvtári szolgáltató hellyel járó fenntartási költségek 599 község esetében merülnek fel (1000 lakos felettiek), – mozgókönyvtári ellátás 1684 község esetében (1000 lakos alattiak).
13
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 14
3.5.2.1. Az önálló könyvtári épület esetében a) Az önkormányzat költségei – megfelelô épület építése – a könyvtári épület korszerûsítése, – számítástechnikai infrastruktúra biztosítása, – a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése, – könyvtári személyzet biztosítása. b) A központi támogatásból megoldandó feladatok – a szolgáltatások kialakításának és hozzáférhetôségének minôségi fejlesztése, – a korszerû, kurrens állomány folyamatos meglétének biztosítása, – kiemelten a gyermekek ellátása, – a felsorolt többi megvásárolható szolgáltatás – igény szerinti – biztosítása. 3.5.2.2. A könyvtári szolgáltató helyek esetében a) Az önkormányzat költségei – a megfelelô épület biztosítása, – számítástechnikai infrastruktúra biztosítása. b) A központi támogatásból – a személyzet biztosítása, – a korszerû, kurrens állomány biztosítása, – a megvásárolható szolgáltatások igény szerinti biztosítása. 3.5.2.3. Könyvtári ellátás könyvtárbusszal A probléma megoldásának elôkészítésére – nemzetközi tapasztalatokra alapozva – megvalósítási tanulmányt készítettünk egy kistérség, a fehérgyarmati kistérség könyvtárbusszal történô ellátására. A kistérséghez tartozó 48 község nagy része kistelepülés, jelentôs részén nem mûködik könyvtár, vagy csak igen elavult állománnyal rendelkezik. Az anyagilag nehéz helyzetben lévô önkormányzatok a könyvtári szolgáltatás biztosítását nem tudják megoldani annak ellenére sem, hogy ezt az 1997. évi CXL. tv. kötelezôvé teszi számukra. A 48 településen megkérdeztük a felnôtt- és a gyermeklakosságot, valamint a polgármestereket, hogyan fogadnák az új szolgáltatást. 28 településen mind a három megkérdezett csoport szívesen fogadná a mozgókönyvtári szolgáltatásokat. Szolgáltatási kínálatunkban szerepelt mindenféle dokumentum kölcsönzése, továbbá tájékoztatás a könyvtári rendszer szolgáltatásairól, illetve a buszon adatbázisok használata. A felmerült igényeknek megfelelôen számítottuk ki a busz megállóhelyeit, menetrendjét. Településenként átlagban 1 óra állásidôvel és kéthetenkénti megjelenési gyakorisággal számoltunk.
14
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 15
Számításaink szerint a buszon megközelítôleg 5000 dokumentumot tudnánk szállítani, ami évente négyszeri állományfrissítéssel párosulva közel 5000 új címet is jelentene. A szolgáltatás mûködtetésének személyi feltételeit egy felsôfokú, két középfokú végzettségû könyvtáros és egy fôállású buszsofôr alkalmazása jelentené. A fentiek alapján az alábbi költségeket kalkuláltuk: Költség (Ft)
Az új busz ára
50,000 000
éves költség (havi átalányként számítható)
Fenntartás – biztosítás (kötelezô) – CASCO – idôszakos átvizsgálás – szakszervizben – mûszaki vizsgáztatás Fenntartási költség összesen:
Költségtípus
Egyszeri (10–13 évre szól)
160,000/év 200,000/év 300,000/év 200,000/alkalom 60,000/alkalom 920,000/év
(negyedévente szükséges) (évi egyszeri nagyjavítás)
(Pl. Angliában vagy Szlovéniában egy korszerû alapfelszereltségû busz beszerzési ára kb. 50 millió Ft. (A busz fôbb paraméterei: 12 × 2,5 m, kb. 5000 könyvtári egység szállítására képes, számítógépes munkahely, társalgó – lapozgató sarok van kialakítva. A sok éves angol tapasztalati számok alapján egy busz átlagéletkora 13 év.) Az üzemeltetés mûszaki feltételeinek költségei – üzemanyag (havi 1600 km futással, 24 l/100 km fogyasztással számolva) éves szinten: 20 800 km 1,000,000 Ft/év dízelolaj-fogyasztás – jármûtárolás (garázsbérlet) 11 000 Ft/hó 132,000 Ft/év – külsô mosás (heti 1 alkalommal) 312,000 Ft/év – napi üzembiztonsági átvizsgálás 280,000 Ft/év Üzemeltetés összesen: 1,724,000 Ft/év Fenntartás +üzemeltetés összesen: 2,644,000 Ft/év (A fenntartási és üzemeltetési költségek áfát nem tartalmaznak.) Személyi kiadások (a fent említett 4 fôvel számolva): 5 330 000 Ft/év + járulékok. A busz éves mûködésének mûszaki és személyi feltételei összesen 7 974 000 Ft/év költséget képviselnek.
15
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 16
Egy dokumentum beszerzési átlagáraként 1800 Ft-tal számolhatunk. Ez alapján a busz állománygyarapítására éves szinten kb. 9 millió Ft-ot kell tervezni. Tehát a fenntartás, az üzemeltetés és az állománygyarapítás mindösszesen kb. 17 millió Ft. A jelzett költségek 80%-át a Belügyminisztérium folytatódó, többcélú kistérségi társulások számára kiírt pályázatából, illetve NKÖM-támogatásból; 20%-ot pedig az önkormányzati támogatásból lehet fedezni.
4. A KSZR-koncepció megvalósításának várható eredménye – a kistelepülésen élôk számára is elérhetôvé válnak a könyvtári rendszer szolgáltatásai, – nô a mûveltséghez és tudáshoz jutók száma, – csökken a különbség az információszegények és -gazdagok között, közelebb jutunk az Európai Unió fejlett könyvtárüggyel rendelkezô országaihoz, – és jobb otthonra találunk a hazában. 1. számú melléklet A fejlesztés hatása 2005 és 2009 között 1000–3000 lakosú községek száma: 959 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôen mûködik: 288 községben KSZR-be bevonandó: 671 KSZR (1000–3000 lakosú községek) Költség évente
2004. évi állapot Szolg. száma 2005-ben költsége ebbôl beruházási mûködtetési Szolg. száma 2006-ban költsége ebbôl beruházási mûködtetési Szolg. száma 2007-ben költsége ebbôl beruházási mûködtetési
KSZR-be bevont települések száma
Mûködô könyvtári Mûködô könyvtári ellátás az 1000–3000 ellátás az 1000–3000 lakosú községek lakosú községekben százalékában
0 100
0% 40%
288 388
200
51%
488
300
61%
588
BM BM BM BM BM BM BM BM BM
16
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 17
1000–3000 lakosú községek száma: 959 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôen mûködik: 288 községben KSZR-be bevonandó: 671 KSZR (1000–3000 lakosú községek) Költség évente
Szolg. száma 2008-ban költsége ebbôl beruházási mûködtetési Szolg. száma 2009-ben költsége ebbôl beruházási mûködtetési Ellátatlan települések 2009-ben
KSZR-be bevont települések száma
Mûködô könyvtári Mûködô könyvtári ellátás az 1000–3000 ellátás az 1000–3000 lakosú községek lakosú községekben százalékában
400
72%
688
500
82%
788
BM BM BM BM BM BM 171
Kistelepülések száma (1000 fô alatti): 1684 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôôen mûködik: 421 kistelepülésen Mozgókönyvtári ellátásba bevonandó: 1263 Mozgókönyvtári ellátás (kistelepülések)
Költség évente
2004. évi állapot Szolg. száma 2005-ben költsége ebbôl beruházási mûködtetési Szolg. száma 2006-ban költsége ebbôl beruházási mûködtetési Szolg. száma 2007-ben költsége ebbôl beruházási mûködtetési
Mozgókönyvtári ellátásba bevont települések száma
Mûködô könyvtári Mûködô ellátás a könyvtári kistelepülések ellátás a kisszázalékában településeken
0 100
0% 31%
421 521
200
37%
621
300
43%
721
170 000 000,00 170 000 000,00 BM 170 000 000,00 170 000 000,00 BM 170 000 000,00 170 000 000,00 BM
17
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 18
Kistelepülések száma (1000 fô alatti): 1684 Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôôen mûködik: 421 kistelepülésen Mozgókönyvtári ellátásba bevonandó: 1263 Mozgókönyvtári ellátás (kistelepülések)
Költség évente
Szolg. száma 2008-ban költsége ebbôl beruházási mûködtetési Szolg. száma 2009-ben költsége ebbôl beruházási mûködtetési Ellátatlan települések 2009-ben
Mozgókönyvtári ellátásba bevont települések száma
Mûködô könyvtári Mûködô ellátás a könyvtári kistelepülések ellátás a kisszázalékában településeken
400
49%
821
500
55%
921
170 000 000,00 170 000 000,00 BM 170 000 000,00 170 000 000,00 BM 763
A KSZR-be, illetve a mozgókönyvtári ellátásba évente újonnan bevonandó községek száma: 100–100 db. Fentiek alapján a 2006. évre a KSZR-ben több mint a könyvtárak felében, a mozgókönyvtári ellátásban pedig 37%-ban lesz megoldva a könyvtári ellátás, ez 2009-re eléri a 82, illetve 55%-ot. 2. számú melléklet Modellszámítások
A modell
B modell
C modell
Önálló könyvtár 100 helyre
Szolgáltatás megrendelése 100 helyre (1000 fô feletti községekre)
Könyvtárbusz* 100 helyre (ezer fô alatti kistelepülésekre)
200 000 0 65 000 108 000 373 000
0 35 000 108 750 45 000 188 750
0 250 000 0 45 000 295 000
BM
20 000
0
236 000
NKÖM
80 000
169 8750
59 000
273 000
18 875
0
Költségviselés Beindítási költségek
Adatok E Ft-ban
Épület-felújítás Gépjármû Telematika Indulókészlet Összesen
Önkormányzat
18
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Modellszámítások Adatok E Ft-ban
Mûködtetési költségekbôl
Megrendelô önkormányzat, összesen Bér+járulék Gyarapítás Gépjármû Üzemeltetés Telematika Szolgáltatási díj
Page 19
A modell
B modell
C modell
Önálló könyvtár 100 helyre
Szolgáltatás megrendelése 100 helyre (1000 fô feletti községekre)
Könyvtárbusz* 100 helyre (ezer fô alatti kistelepülésekre)
166 500
143 170
77 000
90 000 54 000 0 22 500
72 000 0 0 22 500 48 670
77 000
1 665
1 432
770
Szolgáltató könyvtár, összesen
0
48 670
77 000
Bér+járulék Gyarapítás Gépjármû Üzemeltetés Telematika Egyéb szolgáltatás
0 0 0 0 0 0
9 750 27 000 3 500 3 420 1 150 3 850
35 000 45 000 0 15 000 0 0
Egy önkormányzat mûködési terhei**
* Egy könyvtárbusz 20 kistelepülést szolgál ki ** A könyvtár mûködtetéséhez az önkormányzat normatív hozzájárulásban részesül. A KSZR mûködtetéséhez a BM pályázati úton forrásokat biztosíthat.
átlagár: eFt/kötet
A megrendelô könyvtár szolgáltatási paraméterei
Rendelkezésre álló könyvkészlet elsô évben
600 kötet
3000 kötet
5000 kötet
1,8
Évente az elérhetô könyvek gyarapodása
300 kötet
3 000 kötet
5 000 kötet
1,8
heti 15 0,5 fô
heti 15 0,4 fô
heti 2 óra 0 fô
Nyitva tartás Létszám
19
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 20
Kenyéri Katalin
A többcélú kistérségi társulások jogi szabályozása könyvtári szempontból
A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérôl és az államháztartás hároméves kereteirôl szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú melléklete a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elôirányzatok között jelentôs összeget, 9,5 milliárd forintot tartalmazott a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére. Ebbôl az összegbôl a törvény szerint támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat a közszolgáltatások (például közoktatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) hatékonyabb szervezése, fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében. 2003 novemberében már megjelent a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet, amely akkor még nem keltett nagyobb érdeklôdést a könyvtári területen. Jelentôs lépés volt ugyanakkor a közigazgatás átalakulásának folyamatában. A költségvetési törvényben biztosított támogatási lehetôséget a helyi önkormányzatok akkor vehették igénybe, ha a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül többcélú társulást hoztak létre. A közszolgáltatások hatékonyabb szervezésére és fejlesztésére, színvonalának javítására akkor lehetett pályázni a támogatásra, ha a helyi önkormányzatok létrehozták a többcélú kistérségi társulást. A könyvtári terület 2003–2007 közötti stratégiájának fô céljai között szerepelt a regionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldásainak kidolgozása, e témakörben a munkabizottság megkezdte munkáját 2003-ban. A stratégiai munkabizottság tevékenységének eredményeként 2004-ben már megfogalmazták a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer munkaanyagait. Ennek ismeretében, valamint gondolva a dokumentum-ellátást évtizedek óta végzô könyvtári ellátórendszerek mûködésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma javasolta felvenni a támogatandó közszolgáltatások körébe a nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátását. A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szabályozta, amely szerint a közszolgáltatások magasabb színvonalon történô, illetve hatékonyabb ellátása érdekében támogatás nyújtható a meghatározott közoktatási, szociális, egészségügyi alapellátások közös szervezése és más közszolgáltatások mellett a – kulturális területrôl egyedüliként – a nyilvános
20
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 21
könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve létrehozásához azon településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás. A támogatásra a kormányrendelet szabályai szerint megalakuló többcélú kistérségi társulások adhattak be pályázatot. A társulás megalakulására vonatkozó szabályok szigorúak voltak, az önkormányzatok nehezen és lassan szánták rá magukat a többcélú társulások megalakítására, ezáltal a támogatásra viszonylag kevés társulás adott be pályázatot. A könyvtárak – fôként a megyei könyvtárak – készültek a pályázatra, azonban a társulások elôírt megalakulását könyvtári eszközökkel nem lehetett lényegesen befolyásolni. A beadott pályázatok alapján azokon a kistelepüléseken indult el a könyvtári fejlesztés, ahol nem mûködött a könyvtári szolgáltatás. A kormányrendelet szerint a támogatható felhalmozási kiadások között szerepelt az intézmények fejlesztése, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A támogatható mûködési kiadások között felsorolta a könyvtárellátási szolgáltató rendszer fenntartásával összefüggô kiadásokat is, ezzel megteremtve a KSZR-t mûködtetô könyvtárak támogatási lehetôségét is. Az elnyert támogatás összege a kötet pályázatokról szóló fejezetében olvasható. 2004-ben a parlament már tárgyalta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, amelyet hosszú vita és alkotmánybírósági kontroll után végül 2004. november 18-án hirdettek ki, így lett belôle 2004. évi CVII. törvény. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérôl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 2005-ben ugyancsak központosított elôirányzatként tartalmazott támogatási lehetôséget a többcélú kistérségi társulások számára, mégpedig 6,4 milliárd forintot a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése és modellkísérletek támogatása céljára, további 9 milliárd forintot pedig a többcélú kistérségi társulások normatív mûködési támogatására. A mûködési támogatás igénybevételi lehetôségét a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló 5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet szabályozta. A közszolgáltatást ellátó társulások nyújthattak be igényt a támogatásra, azonban a rendelet kemény feltételeket is meghatározott: a kötelezôen vállalt közoktatási, egészségügyi, szociális és területfejlesztési feladat mellett a választható feladatok között sorolta föl a mozgókönyvtári feladatokat. A mûködési normatív támogatás mértéke függött attól, hogy a társulási megállapodást a kistérséghez tartozó települések közül hányan írták alá, de függött a társulási megállapodást jóváhagyó települések lakosságának számától is. A mozgókönyvtári feladat ellátásáról szóló 10. § további feltételként elôírta, hogy a társulás legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkezô települési önkormányzata rendelje meg a könyvtári szolgáltatásokat egy nyilvános könyvtártól – ez lehetett városi vagy megyei könyvtár –, amellyel szerzôdést kötnek a könyvtári szolgáltatás nyújtására, és gondoskodnak könyvtári szolgáltató hely kialakításáról. A könyvtári szolgáltató helyet úgy kell biztosítani, hogy a kihelyezett könyvtári állomány elhelyezhetô, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható legyen, és a hely könyvtári szolgáltatások fogadására alkalmas legyen. A mozgókönyvtári ellátás megvalósítása során a Társulás-
21
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 22
nak kell gondoskodnia a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, így a dokumentum-áramlást biztosító szállítóeszközrôl, valamint a szolgáltató nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató helyek közötti információcsere és a megrendelések fogadásához szükséges eszközökrôl, ez foglalta magába az internetkapcsolat kiépítését és a mûködéséhez szükséges gépek beszerzését. Lehetôvé tette a kormányrendelet azt is, hogy a Társulás a szolgáltató könyvtár támogatására is felhasználja a normatív mûködési célú támogatást. A rendelet sokoldalú feltételrendszere mellett is jelentôs összegeket juttatott a kistelepülések könyvtári ellátására, a rendelet szóhasználata szerint a mozgókönyvtári ellátásra, amely a könyvtári törvény által nyújtott lehetôséggel élve, annak megvalósítására adott lehetôséget, hogy a kistelepülési önkormányzatok a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat ne nyilvános könyvtár fenntartásával, hanem a szolgáltatások megrendelésével nyújthassák a lakosság számára. A többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló 17/2005. (IV. 5.) BM-PM együttes rendelet tette közzé az egyes társulások támogatásának összegét, egy könyvtári szolgáltató helyre 1 096 500 forint jutott. Az ösztönzô támogatás lehetôségét a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérôl és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet szabályozta. A 2004. évi pályázathoz hasonlóan 2005-ben is három kötelezô feladat mellett választhatta a Társulás a mozgókönyvtári feladat magasabb színvonalon történô, illetve hatékonyabb megszervezését, és a rendelet a Társulások teljes körû megalakulásának ösztönzésére további feltételeket is szabott ahhoz, hogy a támogatásban részesülhessenek. A benyújtandó pályázat részét kellett, hogy képezze a társulási megállapodás, amelynek létrehozása nem kis feladat elé állította a népes számú településsel kialakított kistérségeket. A közszolgáltatási feladatok ellátásának részletes feltételeit és a támogatható célokat a kormányrendelet melléklete tartalmazta. E feltételek lényegében azonosak voltak a mûködési célú normatív támogatás feltételeivel [A) pont], újdonságként megjelent azonban a kistelepülési könyvtárfejlesztési koncepciónak megfelelôen annak lehetôsége, hogy a szolgáltató könyvtár könyvtárbusz útján biztosítsa a megrendelt nyilvános könyvtári szolgáltatásokat [B) pont]. A szolgáltató helyen nyújtott mozgókönyvtári ellátás támogatása felhasználható volt helyiség vásárlásához, kialakításához, könyvtári bútorok, eszközök, könyvtári dokumentumok, informatikai és egyéb technikai eszközök beszerzéséhez, beleértve a szoftvereket is, adatbázisok építéséhez, hozzáférések biztosításához, internetkapcsolat kiépítéséhez, gépkocsi beszerzéséhez, telefon- és postai díjakhoz – tehát a kor színvonalának megfelelô könyvtári szolgáltatások kialakításához. A könyvtárbusszal nyújtott nyilvános könyvtári szolgáltatások esetén a támogatás felhasználható volt a szolgáltató könyvtár által vásárolt könyvtárbusz beszerzésére, a mûködéséhez történô hozzájárulásra, továbbá a könyvtárbusz megállóhelyének kialakítására és természetesen a könyvtári dokumentumok és eszközök beszerzésére. Ez a pályázati lehetôség a megvalósulás tapasztalatait figyelembe véve – a pályázat társulá-
22
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 23
si feltételei által meghatározott támogatás nagyságrendje függvényében – a nagy, kifejezetten könyvtárbusz céljára tervezett buszok beszerzésére nem, de a kisbusz átalakításával megvalósított könyvtárbusz beszerzésére jó lehetôséget adott, amint ez pl. az Encsi kistérségben mûködik is. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer szélesebb körû, mint a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladata keretében támogatható mozgókönyvtári ellátás a nyilvános könyvtárral nem rendelkezô települések számára, erre utal két mondat is a kormányrendelet mellékletében. A könyvtári szolgáltató helyre nyújtott mozgókönyvtári ellátás esetében [A) pont] azzal, hogy a mozgókönyvtári feladathoz csatlakozhatnak a könyvtári ellátással nem rendelkezô, de szolgáltató hely kialakítását biztosító, illetve a nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatok is. Másfelôl a könyvtárbuszos szolgáltatás igénybe vétele esetén [B) pont] a nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató hellyel rendelkezô település is igényelhette a könyvtárbusz mûködését olyan településrészre tekintettel, ahonnan a könyvtár vagy szolgáltató hely távol van, vagy nehezen közelíthetô meg. A szolgáltatás ilyen szélesebb igénybevételi lehetôsége mellett a többcélú kistérségi társulás támogatására azonban csak a nyilvános könyvtárral nem rendelkezô, legalább négy településre tekintettel lehetett pályázatot benyújtani. A mozgókönyvtári feladat fejlesztésére benyújtott pályázatok révén 2005-ben az elôzô évhez képest további jelentôs összeg jutott többcélú kistérségi társulásokhoz a könyvtári szolgáltatások fejlesztésére. 2004-ben és 2005-ben is sor került a felsorolt kormányrendeletek módosítására annak érdekében, hogy a költségvetési törvény által biztosított támogatási összeg minél szélesebb körben juthasson el az érdekeltekhez. A módosító szabályokat nem soroltuk itt föl, hiszen azokat úgy is tartalmazza az eredeti jogszabályok hatályos szövege. 2005-ben az év végén még egy új lehetôség is nyílt a többcélú kistérségi társulások számára, mégpedig közösségi busz beszerzésére. Könyvtári szempontból érdekes az, hogy a többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének 2005. évi támogatásáról szóló 252/2005. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. § (4) bek. a) pontja szerint a támogatás szempontjából elônyben részesülnek azon társulások, amelyek a közösségi buszt – a közoktatási célon túl – elsôsorban szociális vagy gyermekjóléti, egészségügyi, illetve mozgókönyvtári célokra hasznosítják. A közösségi busz nem a könyvtári dokumentumok szállítására alkalmas, hanem arra, hogy pl. internethasználati oktatásra vagy más könyvtári rendezvényre vigye be a kistelepülés érdeklôdô lakosait a nyilvános könyvtárba. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérôl szóló 2005. évi CLIII. törvény 15 400 millió forintot biztosított a többcélú kistérségi társulások fejlesztésére. A támogatás pályázat nélkül fejlesztésre és mûködésre fordítható normatív, kötött felhasználású támogatás. A támogatás feltételeit és felhasználásának szabályait a törvény a korábbi kormányrendeletekhez hasonlóan írta elô, fenntartva az azokban kialakított fôbb szabályokat. A költségvetési törvény helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású
23
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 24
támogatásairól szóló 8. sz. mellékletének, a többcélú kistérségi társulások támogatását tartalmazó V. fejezetének 2.7 pontja szerint a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatására könyvtári szolgáltató helyenként 1 228 300 Ft összeg jut. A támogatás igénylésének feltételei és felhasználási szabályai lényegében megegyeztek a 2005-ben alkalmazottakkal. A törvény szerint a támogatás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása során felmerülô mûködési és felhalmozási kiadásokhoz használható fel. A társulások 2006. évi támogatásának mértékét a 4/2006. (I. 26.) PM-BM együttes rendelet tette közzé. A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó jogszabályok köre természetesen szélesebb a fentiekben említetteknél, ezek fôként a társulások mûködését befolyásoló szabályokat tették közzé. Könyvtári szempontból meghatározó jelentôségû a többcélú kistérségi társulások megalakulása és mûködésük során a könyvtári ellátás támogatása, hiszen olyan kis települések könyvtári ellátásának korszerû megszervezésére nyújtott jelentôs összegû támogatást, amelyek más forrásból erre a célra nem tudtak lehetôséget teremteni, ugyanakkor az információs mûveltség megszerzését is lehetôvé tevô könyvtári szolgáltatások éppen ezeken a településeken élôknek nyújtanak esélyeket. A többcélú kistérségi társulások eredményei szempontjából sem elhanyagolható tényezô az, hogy a mozgókönyvtári ellátás kistérségi szintû megszervezésével mégis a településeken sikerült elôre lépni és az ott élôk számára helyben nyújtani korszerû könyvtári szolgáltatásokat.
24
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 25
A KSZR megvalósítását segítô pályázatok (Összeállította: Kopcsay Ágnes)
A könyvtárak egyik fô feladata – európai uniós fogalomrendszerben megfogalmazva –, hogy az állampolgárok életminôségét javítsa a könyvtári szolgáltatások biztosításával. Ez azonban túlmutat az ágazati irányításon, ennek megvalósításához több terület, több minisztérium összefogása szükséges. „A KSZR kiépítéséhez a település, a kistérség, a megye, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium finanszírozása szükséges, csak közös finanszírozásban mûködtethetô.” – olvashatjuk a Koncepcióban. Sorra véve az elmúlt évek pályázati lehetôségeit, láthatjuk, hogy ez az összefogás eddig is érvényesült, a KSZR csírái tetten érhetôk a különféle fejlesztésekben, de ezen erôk összefogásával, a források koncentrálásával biztos, hogy nagyobb eredmények érhetôk el. Elôzmények Könyvtárpártoló Önkormányzat 1996–2004 A „Könyvtárpártoló Önkormányzat” címû pályázat 1996 és 2004 között mûködött párhuzamosan a Múzeum- és a Közmûvelôdés-pártoló Önkormányzat címû programokkal. Ez alatt a 9 év alatt a címnek igen nagy presztízse alakult ki az önkormányzatok és a könyvtárak között. A program célja a települési könyvtári ellátást biztosító önkormányzatok figyelmének a könyvtárakra irányítása volt, valamint a könyvtárfenntartásra, a könyvtár mûködési feltételeinek javítására fordítható összegek emelésének motiválása, ennek érdekében a kiemelkedô mûködési feltételeket biztosító önkormányzatok „könyvtárpártoló” tevékenységének elismerése. A kitüntetô cím mellé pénzügyi támogatás járt, melyet a könyvtárak berendezésére, technikai, mûszaki feltételeinek fejlesztésére kellett fordítania a nyertes pályázónak. Ez a pályázati forma rendhagyó volt abban az értelemben, hogy itt a pályázónak nem azt kellett leírnia, hogy a pályázati cél érdekében mit szeretne elérni, hanem arról kellett számot adnia, hogy az elôzô három év során milyen módon fejlesztette könyvtárát. Sok kis könyvtár bútorainak korszerûsítését, fénymásoló, CD-lejátszó, tv, számítógép stb. vásárlását tette lehetôvé a támogatás, és néhány esetben az internetkapcsolat
25
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 26
kiépítése is ennek a programnak az eredménye. A 9 év alatt a községekben 254 községi önkormányzat kapta meg a kitüntetô címet, és 66 968 000 forint támogatásban részesült. Könyvtárpártoló önkormányzat Év
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Össz.
Támogatott könyvtárak száma Község
7 66 26 47 35 29 22 11 11 254
Elnyert összeg (ezer forint)
Város
Megye
Össz.
Község
Város
Megye
Össz.
10
5
22 66 42 59 44 40 39 20 18 350
1 800 14 100 9 900 14 000 13 000 11 800 10 800 3 668 4 600 66 968
4 000 11 400 10 100 6 000 7 000 8 200 8 400 5 332 3 000 63 432
1 200
7 000 25 500 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 10 000 7 600 150 100
16 12 9 11 16 8 7 79
1 1 7
800 1 000 3 000
Érdekeltségnövelô támogatás és felzárkóztató pályázat A könyvtári érdekeltségnövelô támogatás az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításának fejlesztésére szolgáló program, melynek fedezete a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében van biztosítva. Érdekeltségnövelô támogatásban az elôzô évi állománygyarapításra fordított saját összeg arányában részesülhetnek a települési és a megyei könyvtárak. Az eredeti, 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet napjainkig két alkalommal változott. A 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet érdemi módosítása az volt, hogy az állománygyarapításra adott támogatás 30 százalék erejéig felhasználható a könyvtárak technikai, mûszaki feltételeinek fejlesztésére is. A jelenleg érvényben lévô 4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet legfontosabb változtatása szerint, amennyiben az arányosan kiszámított támogatási összeg nem éri el a 10 ezer forintot, a támogatás nem ítélhetô meg. A könyvtári érdekeltségnövelô támogatás 10 százaléka terhére a minisztérium minden évben ún. „felzárkóztató” pályázatot ír ki. E programra az az önkormányzat pályázhat, amelynek könyvtárában az elôzô év során az országos átlag alatt költöttek állománygyarapításra. Az önkormányzatnak fel kell ajánlania egy bizonyos összeget, amellyel az állománygyarapítási keretet kiegészíti. A támogatás összege a rendelkezésre álló pályázati keretösszeg és a felajánlott önrészek összegének arányában számított összeg. A minisztérium döntési jogköre mind az érdekeltségnövelô támogatás, mind a felzárkóztató pályázat esetében behatárolt, hiszen a rendelet szerint a helyi ráfordítás, ill.
26
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 27
felajánlás arányában kell a támogatást odaítélni, a támogatás elnyerését csak formai hibák akadályozhatják. Érdekeltségnövelô támogatás Év
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen
Rendelkezésre álló összeg (ezer forint)
Támogatott községi könyvtárak száma
180 000 224 056 269 445 279 326 293 520 286 242 246 150 339 750 225 000 2 343 489
1 735 1 901 1 258 1 216 1 327 1 411 1 100 1 160 996
Községi könyvtárak Az összes támogatás támogatása hány százalékát kapták (ezer forint) a községek?
44 230 58 440 58 209 61 791 71 255 72 439 61 857 80 543 51 549 560 358
25 26 22 22 24 25 25 24 23 24
Felzárkóztató pályázat Év
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen
Rendelkezésre álló összeg (ezer forint)
20 000 21 944 14 555 20 815 21 480 28 758 27 350 37 750 25 000 192 652
Támogatott községi könyvtárak száma
Községi könyvtárak által elnyert összeg (ezer forint)
210 138 104 96 75 104 165 208 74
13 075 8 034 6 198 7 270 5 460 8 568 11 448 16 244 6 654 82 951
Pályázat az esélyegyenlôség növelésére 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdetett esélyegyenlôséget növelô könyvtári szolgáltatások fejlesztésére községi könyvtárak részére. Pályázni lehetett internetcsatlakozás kiépítésére, elektronikus dokumentumok szolgáltatására, könyvtári szoftver alkalmazására, technikai eszközök vásárlására, valamint az olvasás presztízsének növelését segítô programok megvalósítására. A program legfôbb célja az volt, hogy elindulhasson a községi könyvtárak technikai fejlesz-
27
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 28
tése. Összesen 472 pályázat érkezett be. Formai szempontból sok pályázót ki kellett zárni, mert nem könyvtár volt a beadó. A minisztérium döntése alapján 194 pályázat nyert el támogatást. (Táblázatunkban azért szerepel csak 189, mert a nyertes pályázók közül többen nem tudták megvalósítani a vállalt programot, és visszautalták a pályázati támogatást.) Ez volt az elsô olyan minisztériumi pályázat, melyben a ma használt és a KSZR-re is jellemzô kulcsszavak már szerepelnek: esélyegyenlôség, kistelepülések könyvtári ellátása, informatikai fejlesztés. A pályázat mérföldkövet jelentett a szaktörvény elfogadását követô idôszakban, hiszen ez a program nyújtott elsôként lehetôséget az informatikai fejlesztés elindítására a községek számára. A szak-, felsôoktatási, megyei és városi könyvtárak informatikai fejlesztése mellett, kis lépésben ugyan, de kistelepülések telematikai fejlesztése is elindult. Esélyegyenlôség-növelô könyvtári szolgáltatások fejlesztése községi könyvtárak részére Év
Nyertes községek száma
Támogatás összege (ezer forint)
2000
189
34 050
Az Informatikai Kormánybiztosság pályázata A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága a Széchenyi-terv keretében pályázatot írt ki 2001-ben. A pályázattal támogatni kívánta a „magyarországi nyilvános közmûvelôdési könyvtárak csatlakozását az internethez, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását, modernizálását és az erre épülô információs írástudás széles lakossági rétegek számára történô terjesztését, valamint a könyvtár információközvetítô szerepének erôsítését.” A cél az volt, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban hozzáférjenek az internethez, és használják azt. A kiíró felismerte, hogy a kedvezôtlen otthoni internetelérési mutatókat (melyek még ma is jellemzôek hazánkra a nemzetközi statisztikai adatok szerint) közösségi hozzáférési helyek minél nagyobb számú megteremtésével lehet ellensúlyozni, valamint hogy a könyvtári rendszer alkalmas arra, hogy ezt a lakosság széles rétegei számára biztosítsa. Ennek érdekében azonban a könyvtárak információtechnológiai rendszerét modernizálni kell. Nagyon jelentôs felismerés volt az is, hogy ahhoz, hogy a könyvtárosok közvetíteni tudják az internetes tudást, nekik is ismerniük kell azt. Így a pályázat részét képezte, hogy internetes szaktanfolyamok elvégzésére ösztönözzék a könyvtárosokat, akik tudásukat a könyvtári látogatók széles körének képzésére tudják majd fordítani. Két csomagot lehetett megpályázni. A „kis csomag” 6 db számítógépet, 1 db tintasugaras nyomtatót, igény esetén az internet-hozzáférés telepítését, egyéves internet-elôfizetést, valamint 1-2 könyvtáros tanfolyamköltségét tartalmazta. A „nagy csomag”-ban 10 db számítógépet, 1 db lézernyomtatót, 2-3 könyvtáros képzését lehetett elnyerni az internet telepítése és az egyéves elôfizetés mellett. Referencia-könyvtári feladatok vállalása esetében lehetett pályázni a
28
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 29
nagyobb könyvtáraknak a vállalt oktatáshoz kapcsolódó költségek utólagos finanszírozására is. Ez tartalmazhatta oktatási tematika, módszertan kidolgozását, segédletek elôállítását, valamint az oktató könyvtáros díjazását is. Mint a táblázat is mutatja, ennek a pályázatnak óriási volt a jelentôsége, hiszen 173 település összesen 1858 gépet kapott, és 452 könyvtáros részesült képzésben. A kisvárosokat ez a pályázat indította el a számítógépesítés útján, és sok helyen még ma is ezek a gépek mûködnek, hiszen az önkormányzatok helyzete azóta sem javult, így fejlesztésre, az esetlegesen elavult gépek cseréjére sok helyen nincs mód. Az információs társadalom megvalósításában közremûködô közmûvelôdési könyvtárak támogatása 2001.
Támogatásban részesülôk
Község
Város
Összesen
internet-hozzáférés telepítése 6 gép 10 gép képzésben résztvevô könyvtáros referencia-könyvtár internet-hozzáférés telepítése 6 gép 10 gép képzésben résztvevô könyvtáros referencia-könyvtár internet-hozzáférés telepítése 6 gép 10 gép képzésben résztvevô könyvtáros referencia-könyvtár
50 57 0 69 0 123 201 31 383 16 173 258 31 452 16
Közmûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztés 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki a nemzeti közmûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztés, valamint a gyermek és ifjúsági célú közösségi terek és népmûvészeti alkotóházak támogatására. A pályázat célja, hogy legyen minden településen a lakosság igényeinek megfelelô közösségi színtér, könyvtári ellátás. A pályázat egyik kategóriája a könyvtári szolgáltatások végzésére alkalmas helyiségek kialakítására, nyilvános könyvtárak felújítására, mûködési körülményeik javítására szólt. Pályázhattak nagyközségi és községi önkormányzatok, valamint azoknak az 5000 lakosnál kevesebb lélekszámú városoknak az önkormányzatai, amelyek könyvtára szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében, és heti 20 óránál többet tart nyitva. Továbbá azok a községi önkormányzatok is, amelyek nem szerepelnek a nyilvános
29
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 30
könyvtárak jegyzékében, és a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását a késôbbiekben szolgáltatások megrendelésével kívánják teljesíteni. Pályázni lehetett: – a könyvtári szolgáltatások végzéséhez szükséges technikai eszközök és könyvtári berendezések beszerzésére, korszerûsítésére; – könyvtári épület felújítására; – könyvtárat nem mûködtetô kistelepüléseken a megrendelhetô szolgáltatások fogadására alkalmas helyiség kialakítására (építés, bôvítés, felújítás, vásárlás); – a mozgáskorlátozottak által is használható könyvtári bejárat és környezet kialakítására. A pályázat lehetôvé tett nagyon fontos infrastrukturális fejlesztéseket. Elsôként jelent meg itt pályázati kiírásban a „megrendelhetô szolgáltatások fogadására alkalmas helyiség kialakítása”. Ez azt jelentette, hogy nem csak az intézményt fenntartó önkormányzatok pályázhattak, hanem azok is, amelyek a CXL. tv. 64. § (2) bekezdését megvalósítva, szolgáltatás megrendelésével teljesítik a könyvtárellátás feladatát. Könyvtári hálózatfejlesztés 2003. Városok Községek Összesen
Nyertes pályázatok száma
Támogatás összege (ezer forint)
5 37 42
32 900 166 670 198 230
2004-ben folytatódott a nemzeti közmûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztés programja, az elôzô évihez hasonló tartalommal. A pályázatokról való döntés azonban az NKÖM minisztere és a hét regionális területfejlesztési tanács elnökei között, a 66/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet alapján kötött megállapodás szerint nem központilag történt, hanem decentralizáltan, azaz átkerült az egyes régiókba, a regionális fejlesztési tanács jogkörébe. Elônye volt ennek a megoldásnak, hogy a döntés közelebb került a megvalósítóhoz, így jobban érvényesülhettek a helyi sajátosságok, szükségletek. Hátránya, hogy sem a kiírás, sem a bírálati szempontok nem egyeztek meg teljesen az egyes régiókban, valamint, hogy a rendelkezésre álló összeget (250 millió forint) elôre fel kellett osztani a régiók között. Könyvtári hálózatfejlesztés 2004. városok községek összesen
Nyertes pályázatok száma
Támogatás összege
3 17 20
10 370 454 Ft 52 257 617 Ft 62 628 121 Ft
A fenti összegek a közös igazgatású, közmûvelôdési és könyvtári intézmények által elnyert támogatást is tartalmazzák.
30
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 31
Közháló program Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003. augusztus végén indította el az informatikai közháló programot. A program az egész országot behálózó informatikai infrastruktúra kialakítását szolgálja, amelynek keretében 2006-ig többszörösére növekszik a közösségi internet-hozzáférési pontok száma. A közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani és fejleszteni. Az informatikai közháló fontos feladata az eMagyarország Program keretében létesülô eMagyarország pontok (közösségi internetelérési pont) megvalósításának támogatása is. A program megvalósulása érdekében az IHM azokat a szervezeteket és intézményeket – iskolákat, könyvtárakat, közmûvelôdési intézményeket, teleházakat, önkormányzatokat, egyházi intézményeket, kórházakat, szanatóriumokat, az idôsek otthonait, klubjait, alapítványokat stb. – támogatja, amelyek már mûködtetnek közösségi internet-hozzáférési helyeket, vagy vállalják új közösségi internet-hozzáférést szolgáltató pontok létrehozását és eMagyarország pontként történô mûködtetését. Az eMagyarország Program célja, hogy azok az ország egész területét behálózva, ingyen vagy maximált/megfizethetô áron, rendszeres nyitva tartással biztosítsák az internet-hozzáférést valamennyi érdeklôdô számára. A 2003-ban kiírt két pályázat eredményeként országszerte 2132 volt a nyertes pályázatok száma, azaz ennyi helyen tudják biztosítani az internet-hozzáférést az eMagyarország Program keretében. A nyertes pályázatok eredményeként számos könyvtárban alakították ki az eMagyarország pontokat.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázata Az NKA Könyvtári Kuratóriuma 2003-ban pályázatot írt ki a 10 ezer lakos feletti városok számára állományuk bôvítésére. Ezt az állománybôvítési támogatást követte a 2004-ben kiírt pályázat azon megyei könyvtárak részére, amelyek a kistelepülésen élôknek állományt biztosítanak letéti rendszerben, vagy valamilyen ellátási formában, illetve, amelyek megkezdik ennek a szolgáltatásnak a biztosítását 2004-ben. A pályázat célja az volt, hogy a kistelepüléseken élôk könyvtári ellátását korszerûsítse a dokumentum-ellátás terén, támogassa a lakosság tájékozódási, olvasási lehetôségeit a nyilvános könyvtári rendszer feltételeinek javításával. Az adatok azt mutatták, hogy sok olyan kistelepülésen, ahol nagy erôfeszítések árán mûködtetik a könyvtárat, állománybôvítésre már nagyon kevés pénz jut. Ez a pályázat ezen a területen nagy lépés volt. Egyrészt olyan kistelepüléseknek tudott állománybôvítésre forrást biztosítani, ahol évek óta 10–20 000 Ft-nál több nem jutott az éves beszerzésre. Másrészt a megyei könyvtáraknak is támogatást adott ahhoz, hogy megerôsítsék, illetve megkezdjék
31
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 32
a területi ellátással kapcsolatos feladataik végzését. A forrás felhasználásának a módja megyénként igen eltérô volt, de mindenütt megerôsítette a megyei könyvtár szerepét, és sok kistelepülésen megindította a könyvtári ellátás korszerûsítését. A pályázaton 16 megye nyert el támogatást. Kistelepülési könyvtárak állománybôvítésére Megye
Város
Könyvtár
Elnyert támogatás (eFt)
Bács-Kiskun Baranya
Kecskemét Pécs
Katona József Megyei Könyvtár Csorba Gyôzô Megyei Könyvtár
4 000 4 000
Békés
Békéscsaba
Békés Megye Képviselô-testülete Megyei Könyvtára
4 000
Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém
Miskolc Szeged Gyôr Debrecen Eger Szolnok Salgótarján Szentendre Kaposvár Nyíregyháza Szekszárd Szombathely Veszprém
II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Verseghy Ferenc Könyvtár Balassi Bálint Megyei Könyvtár Pest Megyei Könyvtár Megyei és Városi Könyvtár Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Illyés Gyula Megyei Könyvtár Berzsenyi Dániel Könyvtár Eötvös Károly Megyei Könyvtár Összesen:
4 000 2 100 4 000 4 000 4 000 4 000 4 000 3 000 4 000 4 000 4 000 4 000 4 000 61 100
Megvalósítás Közkincs pályázatok A Közkincs program a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a kulturális vidékfejlesztés érdekében kialakított programja, melyet az NKÖM 2004. július 26-án, miniszteri értekezleten fogadott el. A program pályázatokon keresztül támogatja a szakmai függetlenség megôrzése mellett az egyes szaktevékenységek (könyvtár, közmûvelôdés, levéltár, múzeum) együttmûködésen alapuló fejlesztését. Célja: megújítani a kulturális szervezeti kereteket, úgy, hogy a döntéseket az érintettekhez a lehetô legközelebb hozzák meg. Prioritásai: kulturális feladatok ellátását szolgáló, leromlott ingatlanok felújítása, technikai eszközök és berendezések fejlesztése; települési,
32
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 33
kistérségi kulturális szolgáltatások megvásárlásának támogatása; regionális kulturális programok összehangolt és koordinált megvalósítása. A Közkincs programnak két jól elkülöníthetô része van: – Modellértékû programokra vissza nem térítendô támogatás (közmûvelôdési, könyvtári, muzeális funkciók együttes vagy társulásos formában történô megvalósítására, illetve szolgáltatások vásárlására, a befogadás feltételeinek megteremtésére). – A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramokon belül kedvezményes, hosszú lejáratú hitel felvételének lehetôsége, melynek a kamatterheit és a tôketörlesztés meghatározott részét az NKÖM átvállalja. Ennek keretében lehetett pályázni a közmûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztési program folytatásaként kulturális intézmények kialakítására, felújítására, korszerûsítésére, valamint könyvtárbusz beállítására is. A Közkincs program egyik alapelve, hogy a kistelepüléseken a kulturális feladatokat egy intézményen belül oldják meg, ezért nem határolható el minden esetben, hogy a támogatás mennyiben érintette a könyvtári ellátást, és mennyiben pl. a könyvtárral egy épületben mûködô kiállítóhelyet, közösségi színteret. Másrészt nem csak települési önkormányzatok, hanem kistérségi társulások is pályázhattak. Pl. ha a társulás mobil oktatási és hangtechnikai berendezésekre pályázott a társulás 29 településének közös használatára, nem lehet pontosan meghatározni, hogy ebbôl mennyi a könyvtári ellátás támogatása. Ezért a Közkincs pályázatok esetében az összefoglaló táblázatban a kiemelt, konkrét könyvtári támogatásokon túl is, jelentôs a könyvtárak részesedése a végösszegbôl. Közkincs pályázatok 2005
nyertes pályázatok száma
Vissza nem térítendô támogatás modellértékû programokra, szolgáltatások vásárlására
2006
101 db
101 db
ebbôl kistérségi támogatás ebbôl városi támogatás ebbôl községi támogatás
2 db 4 900 000 Ft 0 0 99 db 108 911 000 Ft
18 db 25 400 000 Ft 20 db 20 100 000 63 db 54 500 000 Ft
összes támogatás konkrétan könyvtári
113 811 000 Ft 58 db
100 000 000 Ft 20 db
ebbôl kistérségi támogatás ebbôl városi támogatás ebbôl községi támogatás
0 0 0 0 58 db 55 300 000 Ft
1 db 2 200 000 Ft 4 db 4 800 000 Ft 15 db 13 301 900 Ft
55 300 000 Ft
20 301 900 Ft
összes könyvtári támogatás
33
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 34
Közkincs pályázatok 2005
nyertes pályázatok száma
Kedvezményes hitel bôvítésre, felújításra
megye igényelt hitel összege város igényelt hitel összege község igényelt hitel összege igényelt hitel összesen konkrétan könyvtárra
megye igényelt hitel összege város igényelt hitel összege község igényelt hitel összege igényelt hitel összesen
pályázó Kedvezményes hitel könyvtárbusz vásárlására igényelt hitel összesen
2006
150 db
45 db
3 db 60 000 000 Ft 26 db 456 540 386 Ft 121 db 1 746 481 556 Ft
7 db 103 995 341 Ft 38 db 557 810 430 Ft
2 263 021 942 Ft
661 805 771 Ft 35 db
1 db 20 000 000 Ft 13 db 233 163 288 Ft 21 db 247 953 767 Ft
0 0 4 db 63 995 341 Ft 6 db 63 314 462 Ft
501 117 055 Ft
127 309 803 Ft
1 db 50 000 000 Ft
1 db 45 000 000 Ft
A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári támogatása A KSZR-koncepció megjelenésével szinte egy idôben jelentek meg a belügyminisztériumi támogatásokat biztosító kormányrendeletek, amelyek lehetôvé tették a KSZR céljainak megvalósítását, illetve a megvalósítás megkezdését. A 65/2004. (IV. 15.) kormányrendeletben a többcélú kistérségi társulások választható feladatai között megjelent a könyvtári ellátás fogalma. Az 5/2005. (I. 19.) kormányrendelet alapján normatív támogatást igényelhettek a többcélú kistérségi társulások. A 36/2005. (III. 1.) kormányrendelet pedig biztosította a mozgókönyvtári feladatok ellátását. E rendelet szerint a nyilvános könyvtárral nem rendelkezô önkormányzatok megrendelhették a könyvtári szolgáltatásokat, illetve könyvtárbusz mûködtetésére, fenntartására is igényelhettek támogatást. A kormányrendeletek folytatásának tekinthetô, hogy a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésében (2005. évi CLIII. tv.) a Belügyminisztérium fejezetében a mozgókönyvtári feladatok ellátására a többcélú kistérségi társulásoknak normatívát biztosít a törvény, melynek fajlagos összege szolgáltató helyenként: 1 228 300 Ft. Ezeknek a rendeleteknek, illetve a rendeletek által biztosított támogatásoknak hatalmas a jelentôsége! A 2005–2006. évi támogatások eredményeképpen 43 kistérség, 582 településére jutott el könyvtári szolgáltatás, olyan
34
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 35
Megye
településekre, ahol évek óta szünetelt a szolgáltatás, illetve olyan kistelepülésekre, ahol semmilyen ellátás nem volt eddig. Természetesen csak ott lehetett megvalósítani ezeket a programokat, ahol a többcélú kistérségi társulás megalakult, felvette feladatai közé a könyvtári ellátást, és szerzôdést kötött a megyei könyvtárral, illetve szolgáltatásra képes városi könyvtárral.
BÁCS
BAR
BAZ
BÉ CSO
GY
HB
KO
Kistérség
Kecskeméti Kiskunmajsai Komlói Mohácsi Pécsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Szarvasi Szentesi Csornai Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Téti Balmazújvárosi DerecskeLétavértesi Kisbéri Tatai
2005. évi 2004. évi 2005. évi normatív mûösztönzô támo- ösztönzô támoködési támogatás (65/2004. gatás (36/2005. gatás (5/2005. Korm. rend.) Korm. rend.) Korm. rend.) (Ft) (Ft) (Ft)
6 000 000 3 220 000
20 212 000 4 000 000 8 400 000
12 300 000 6 000 000 4 113 000 14 010 500
2006. évi mûködési támogatás (Ft)
4 605 300
9 826 400
5 482 500 12 061 500
6 141 500 22 109 400 7 369 800 28 250 900 20 881 100 29 479 200 12 283 000 24 566 000 15 967 900 28 250 900 31 935 800 25 794 300 17 196 200 4 913 200
20 833 500 4 386 000 10 965 000 5 482 500
25 219 500 18 640 500 14 473 800 10 965 000
3 309 000 24 566 000 3 200 000 11 345 000 4 386 000
24 566 000
4 000 000
Összesen (Ft)
20 431 700 3 220 000 11 624 000 34 170 900 7 369 800 69 296 400 29 267 100 48 844 200 17 765 500 24 566 000 15 967 900 65 770 400 56 576 300 44 381 100 42 171 700 4 913 200 3 309 000 24 566 000 3 200 000 11 345 000 28 952 000 4 000 000
4 913 200 11 054 700 2 550 000
4 913 200 11 054 700 2 550 000
24 000 000
24 000 000
2 890 000
3 508 800
35
13 511 300 9 826 400
13 511 300 16 225 200
Megye
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
Kistérség
Pásztói Salgótarjáni Szécsényi PE Veresegyházi Kaposvári SO Marcali Csengeri SZB Kisvárdai Bonyhádi Dombóvári TO Szekszárdi Tamási Celldömölki Csepregi Körmendi Kôszegi VAS Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Tapolcai VE Várpalotai ZA Nagykanizsai Összesen
11:25 AM
Page 36
2005. évi 2004. évi 2005. évi normatív mûösztönzô támo- ösztönzô támoködési támogatás (65/2004. gatás (36/2005. gatás (5/2005. Korm. rend.) Korm. rend.) Korm. rend.) (Ft) (Ft) (Ft)
NÓ
4 386 000 12 163 000 13 785 000
3 508 800 4 386 000 7 675 500 9 868 500
7 127 970 16 000 000 9 400 000
7 675 500 10 000 000
6 500 000 8 552 700 9 000 000 6 000 000
700 000
15 351 000 2 500 000 5 000 000 2 400 000 4 000 000
3 850 000 8 000 000 153 800 470
92 175 000
4 824 600
3 728 100 210 966 600
2006. évi mûködési támogatás (Ft)
7 369 800 4 913 200 6 141 500 4 913 200 4 913 200 8 598 100 11 054 700 4 913 200 18 424 500 8 598 100 18 424 500 18 424 500 27 022 600 15 967 900 28 250 900 17 196 200 31 935 800 17 196 200 40 533 900 20 881 100 15 967 900 9 826 400 714 870 600
Összesen (Ft)
7 369 800 9 299 200 18 304 500 22 207 000 9 299 200 16 273 600 28 051 170 20 913 200 27 824 500 16 273 600 34 924 500 18 424 500 35 575 300 24 967 900 34 250 900 33 247 200 31 935 800 19 696 200 45 533 900 28 105 700 19 967 900 3 850 000 21 554 500 1 171 812 670
Összefoglalás Összesíteni a különbözô pályázati támogatásokat igen nehéz. Volt olyan pályázat, ahol vissza nem térítendô támogatást lehetett nyerni, volt, ahol hitelt és volt, ahol konkrét eszközöket. A pályázó sem mindig ugyanaz, hiszen hol maga az intézmény, hol a fenntartó önkormányzat pályázhatott, de a megyén, illetôleg a kistérségeken keresztül is részesültek támogatásban a községek. A községek számát sem tudjuk megállapítani, hiszen akad olyan település, amely kizárólag az érdekeltségnövelô támogatásból ré-
36
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 37
szesült, mert nem pályázott. Számos olyan település is van, melynek önkormányzata aktív pályázó, és minden támogatási lehetôséget megragadva fejleszti könyvtárát, így a felsoroltak közül több támogatási formában is részesült. Mégis, megpróbálva összesíteni a pályázatokat megállapítható, hogy a községi könyvtári ellátásra biztosított támogatási összeg 1996 óta a Koncepció megjelenéséig közel 100 millió forint volt, és emellett több mint 400 számítógép, és legalább 1000 internetkapcsolat kiépítése valósult meg központi pályázati támogatásból. A Koncepció megjelenését követôen eddig több mint 1,2 milliárd forint támogatásban részesültek a kistelepülések önkormányzatai, könyvtárai, és közel 350 millió forintos hitelt vehettek fel az önkormányzatok. A Koncepció megjelenése és azt követôen a KSZR kialakítása bebizonyította, hogy a támogatások akkor tudják valóban elérni céljukat, akkor teremthetô meg a korszerû minôségi ellátás minden kistelepülésen, ha ezek a források összpontosulnak.
37
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 38
Ramháb Mária
A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer
A rendszerben mûködô könyvtári szolgáltatások egyik alrendszere a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (továbbiakban: KSZR), amely elsôdlegesen a községi lakosság könyvtári ellátását kívánja biztosítani.
Célja – a községekben élôk közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek olyan hatékony és minôségi könyvtári ellátáshoz, amely alapvetôen a felhasználók igényeit elégíti ki. A korszerû és egységes minôségi ellátás megteremtése érdekében: – a mûködési források, – az infrastruktúra, – a könyvtári személyzet, – a szolgáltatások forrásbôvítése és összpontosítása szükséges. Községek lakónépességi adatai*
Szolgátatási szerzôdés 1000–3000 32%
Itézmény, de szolgáltatásokat igényel 3000–5000 6%
Önálló intézmény 5000 felett 1% Bibliobusz 1000 alatt 61%
* 2004. évi KSH-adatok
A lakossági adatok alapján általában fogalmazza meg a KSZR koncepciója a különbözô könyvtárellátási formákat, amelyek természetesen az adott települések, szolgáltatási lehetôségek egyéb körülményeinek figyelembevételével eltérô gyakorlati megvalósításokat is jelenthetnek.
38
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 39
Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer KSZR
Szolgáltató
Szolgáltatást igénybe vevôk
Megyei, nagyvárosi könyvtárak
Községi könyvtárak
Szerzôdéskötés
I. A KSZR tagjai A KSZR-nek szolgáltató – a megyei és nagyvárosi könyvtárak –, illetve szolgáltatást igénybe vevô – községi, könyvtári tevékenységet végzô – tagjai vannak, amelyek a könyvtári ellátáshoz szükséges szolgáltatásokat szerzôdéses megállapodás útján a szolgáltató könyvtártól vehetik igénybe. A KSZR szolgáltatásai több szinten mûködtethetôk, figyelembe véve: – a település nagyságrendjét, – a magasabb szintû könyvtári ellátás elérhetôségét, – a jelenlegi könyvtári szolgáltatás korszerûsítésének leghatékonyabb módját. a) Szolgáltató tagok A szolgáltató könyvtárak elôírt formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásáról, illetve a helyi könyvtári ellátás kiegészítésérôl. A települések megyénként eltérô száma, nagyságrendje miatt indokolt, hogy egy-egy esetben a megyei könyvtár a városi könyvtárakat is bevonja bizonyos térségi feladatok ellátásába. Az ellátás megszervezôdhet kistérségi szinten is. Ilyenkor az ellátást vagy a kistérség egyik erre alkalmas könyvtára, vagy a kistérségen kívüli szolgáltató könyvtár nyújtja. A megyei könyvtárral történô szolgáltatás- egyeztetés, ill. -megosztás ebben az esetben is alapvetô fontosságú. b) Szolgáltatást fogadók, közvetítôk – könyvtári intézményi tagok (alapító okirattal rendelkezô intézmények), – könyvtári szolgáltató helyek (nem intézmények, de szolgáltató hellyel, személyzettel rendelkeznek), – könyvtári szolgáltatást fogadók (egyéb szervezetek, pl. teletékák, teleházak stb. fogadják és közvetítik a könyvtári szolgáltatást), – mozgóellátás – bibliobusz (a könyvtári szolgáltatás adott idôpontban a helyszínre érkezik a lakosság igényét figyelembe véve).
39
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 40
II. A KSZR mûködési infrastruktúrája A szolgáltató könyvtárnak mindenekelôtt olyan korszerû integrált számítógépes rendszert (szoftver, megfelelô nagyságrendû szerver, munkaállomások) kell mûködtetnie, amely mind országos, mind megyei szinten alkalmas a községek könyvtárhasználói számára webes felületen történô szolgáltatásra. A szolgáltatást fogadóknak, közvetítôknek ugyancsak elengedhetetlen a széles sávú internetelérhetôség és szükség szerint felhasználói és személyzeti munkaállomások biztosítása. A dokumentum-ellátás megfelelô tároló és feldolgozó helyet, valamint szükség esetén a szállításhoz gépkocsit igényel. Természetesen a rendszernek várhatóan számos olyan település lesz a tagja, ahol az önkormányzat továbbra is fenntart intézményt, illetve a szolgáltatásokhoz épületet biztosít. Így ezeken a helyeken kiemelt figyelmet kell fordítani az épületi adottságokra is. Az akadálymentes, biztonsági berendezéssel védett épület, a könyvtári célra megfelelô világítás, berendezés, az alapvetô technikai eszközök az elérendô célok közé tartoznak. III. A KSZR személyi feltételei A szolgáltató könyvtár részérôl: – felsôfokú képesítésû – és középfokú végzettségû személyzetet egyaránt igényel az ellátandó települések számától függôen. A szolgáltatást fogadók, közvetítôk részérôl: ha könyvtári intézményként mûködik – legalább egy fôfoglalkozású, szakirányú felsôfokú végzettségû, ha szolgáltató helyként, – akkor nagyságától függôen teljes vagy részmunkaidôs, felsô- vagy középfokú végzettségû munkatársat igényel, a könyvtári szolgáltatást egyéb formában fogadó esetén a két fél szerzôdési megállapodásának kérdése. Mozgóellátás (bibliobusz) – a szolgáltatást ellátó (szállító) személy(ek) legalább középfokú végzettségûek, de fontos, hogy egyikük C kategóriás jogosítvánnyal rendelkezô legyen, ha nagyobb méretû a bibliobusz.
40
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 41
IV. A KSZR szolgáltatásai Minden korosztályra kiterjednek, amelyeket a lakosság a szolgáltató és a szolgáltatást fogadó által megkötött szerzôdés alapján vehet igénybe. A feltételeknek legalább az 1997. évi CXL. törvényben szabályozottakat biztosítania kell, de ettôl eltérô kedvezményeket is tartalmazhat. a) Alapszolgáltatások Dokumentum-ellátás, -szolgáltatás – bevonva az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásait. Elérendô cél: – jelentôs mértékben bôvüljön a friss, aktuális dokumentumok hozzáférhetôsége a településen, – a legkisebb munkaráfordítással valósuljon meg a dokumentumok egységes nyilvántartásba vétele, rendszeres állományellenôrzése, – a szétaprózott, drága, számtalanszor szakszerûtlen állománybeszerzést váltsa fel a nagyobb egységekben történô kedvezményes, a helyi igényeket figyelembe vevô, szakszerû állománygyarapítás, – a szolgáltató könyvtár honlapján, illetve a Magyar Országos Közös Katalógusban (MOKKA) lelôhely szerint visszakereshetô legyen a megyében megtalálható dokumentumállomány többsége, – a térségi lakosság ellátását szolgáló gyûjtemény sokoldalúan hasznosuljon (pl. az olvasmányok egy adott köre vándoroljon a települések között idôszakosan), – a dokumentum-ellátást egyre tudatosabban egészítse ki az ODR szolgáltatása egy-egy konkrét mû keresésekor. Információszolgáltatás – építve a LibInfo (országos információs rendszer) szolgáltatási lehetôségeire. Elérendô cél: – a településen élôk könnyen és gyorsan férjenek hozzá az ôket érdeklô információkhoz, elsôsorban a korszerû internetszolgáltatási lehetôségeket kihasználva, – kapjon kiemelt figyelmet a lakossági közérdekû információ közvetítése, segítve az önkormányzati információk elérését, – kerüljenek elôtérbe a különbözô európai uniós információk, – különösen fontos a helyi településre, településen élôkre, szervezetekre vonatkozó információk szolgáltatása. b) Egyéb szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Elérendô cél: – rendezvények, programok, kiállítások szervezése – a megye több települését bevonva – egységes, színvonalas propaganda megteremtésével, a pályázati források hatékony kihasználásával. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekekre, a fiatalokra.
41
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 42
Szakmai továbbképzések Elérendô cél: – Azokon a településeken, ahol szakalkalmazott mûködik, – a kötelezô hétéves továbbképzési terv keretében – meg kell szervezni a tanulását, a friss szakmai információkhoz való hozzáférését (szakmai lapok, cikkek stb.). – Azokon a településeken, ahol nem szakalkalmazott szolgáltat, a könyvtári szolgáltatás speciális ismereteit át kell adni a szolgáltatónak továbbképzés keretében. Használóképzések Elérendô cél: – Lehetôséget kell nyújtani a lakosság különbözô felnôtt célcsoportjainak, hogy kisebb egységekben elsajátíthassák a digitális írásbeliség ismereteit, ehhez szükség szerint technikai és személyi feltételeket kell a KSZR-en keresztül biztosítani. Speciális szolgáltatások Elérendô cél: – El kell érni, hogy a fogyatékkal élôk, a nemzeti és etnikai kisebbségek speciális gyûjtemény és eszközök biztosításával, egyenlô eséllyel jussanak hozzá a számukra fontos könyvtári szolgáltatásokhoz. Igény esetén ki kell terjeszteni a kistelepülésekre a hangoskönyv-ellátást is a könyvtárközi kölcsönzés útján. Kiegészítô szolgáltatások Elérendô cél: – A KSZR kiegészítô szolgáltatásait (könyvkötészet, technikai, mûszaki szolgáltatás stb.) a községi intézmények önköltségen, a lakosság térítés ellenében igénybe vehesse.
V. A KSZR mûködési forrásai A KSZR csak több forrásra építve mûködtethetô, amelyek többségével folyamatosan rendelkeznie kell a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevô könyvtárnak. Alapelvként el kell fogadnunk, hogy mindennek ára van, de nem mindegy, hogy az ellenértéket hol és hogyan lehet a leghatékonyabban megteremteni. Helyi forrás – a község önkormányzata biztosítja vagy közvetlenül, vagy közvetve a szolgáltatási szerzôdés megkötésére jogosult szervezeten keresztül Megyei forrás – a szolgáltató megyei könyvtár biztosítja megyei forrásból, pályázatokból Központi forrás – támogatás a szolgáltatási rendszer mûködtetéséhez, – hozzáférés a meglévô jogszabályi lehetôségek felhasználásához (pl. érdekeltségnövelô, felzárkóztató stb.) – többcélú kistérségi társulás forrása
42
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 43
A többcélú kistérségi társulások esetében a mozgókönyvtári ellátásra fajlagos települési normatíva áll rendelkezésre, amelyet a társulás igényel a központi költségvetésbôl, majd átad a szolgáltató könyvtárnak a kistelepülések könyvtári szolgáltatásának biztosítására.
A KSZR gyakorlati szakmai kérdései Szerzôdéskötés A KSZR jogi mûködési alapja az 1997. évi CXL. törvény 64. §-a alapján készített szerzôdés, amelyet a szolgáltató könyvtár a könyvtárellátási szolgáltatást igénybe vevô önkormányzattal köt meg. Célszerû, ha ez egy határozatlan idejû szerzôdés, amelynek évente kerül megállapításra a pénzügyi tartalma. Amennyiben a térítés összege jelentôsen eltér az elôzô évitôl, akkor nyilvánvalóan indokolt a tartalmi módosítás is. A KSZR szolgáltatását ma számos helyen a többcélú kistérségi társulásokon keresztül a 36/2005. (III. 1.) kormányrendelet alapján veszik igénybe az önkormányzatok. Ebben az esetben az adott társulás hoz határozatot elôször – amelyet az önkormányzatok helyi döntése elôz meg – arról, hogy a feladatai között szerepelteti a mozgókönyvtári ellátást, és annak teljesítésével a megnevezett szolgáltató könyvtárat bízza meg. Ezt a tényt a társulás és a szolgáltató könyvtár közti szerzôdés rögzíti. Ezután a szolgáltató könyvtár minden érintett önkormányzattal – a helyi sajátosságokat is figyelembe véve – külön-külön szerzôdik a feladatok ellátására. Ha a kistelepülés könyvtára szerepel a nyilvános könyvtári jegyzéken, akkor a szolgáltatási szerzôdés megkötése elôtt, vagy azzal egy idôben az önkormányzatnak kérvényeznie kell annak levételét, benyújtva a testület könyvtárellátási szerzôdés megkötését igazoló határozatát. Természetesen bármely önkormányzat közvetlenül is köthet a KSZR bármely típusára szerzôdést egy szolgáltató könyvtárral, de ennek pénzügyi forrásai a két fél megállapodásától függnek. A szerzôdéseket csak az adott kötelezettségvállalásra jogosult személyek írhatják alá, s a szerzôdések felbontásáról, visszavonásáról is indokolt rendelkezni.
Vagyoni, pénzügyi kérdések A KSZR különbözô formáiban eltérôek a vagyoni, pénzügyi kérdések. Az önálló jogi személyiségû könyvtár a KSZR-ben is megôrzi tulajdonosi szerepét. Nem része a szolgáltatásnak a beruházás, a nagy értékû tárgyi eszköz beszerzése. Ezt a fenntartó önkormányzat vagy intézménye közvetlenül bonyolítja le. Számviteli szempontból
43
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 44
nem képez vagyont a dokumentumállomány, így a szolgáltatás részeként a községbe kihelyezett gyûjtemény többnyire a szolgáltató könyvtár tulajdona. A szolgáltatás térítéses szerzôdés formájában valósul meg, amelyrôl a szolgáltató könyvtár áfás számlát állít ki. A többcélú kistérségi társulások által megkötött mozgókönyvtári szerzôdések forrása a Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében megállapított normatív támogatás. 2006-ban a településenkénti fajlagos költség 1 228 300 forint. Ez a kistérségi társulás mozgókönyvtári ellátásának közös pénzügyi kerete, amely nem osztható fel, és nem adható át az érintett településeknek, de a szolgáltató könyvtár önkormányzatának sem. Alapvetôen átadott pénzforrásként kerül a szolgáltató könyvtárhoz, amely a normatív finanszírozás szabályait betartva a társulásnak számol el. Az elôirányzatonként megjelölt, feladatonkénti felbontást tartalmazó költségvetésrôl – a szolgáltató könyvtár javaslatai alapján – a többcélú kistérségi társulás dönt, így minden önkormányzatnak módjában áll saját települése érdekeit érvényesíteni. A társulás és a szolgáltató könyvtár közötti szerzôdés tartalmazza azt az ütemezést, ahogy a támogatás a szolgáltató könyvtár elkülönített számlájára átutalásra kerül, illetve azokat a követelményeket, ahogy az elszámolásnak meg kell történnie a társulás elvárásai szerint. A fejlesztési, felhalmozási célú beruházások eszközei a többcélú társulás tulajdonát képezik. Természetesen ezek abba a könyvtárba lesznek kihelyezve, ahová cél szerint beszerzésre kerültek (számítógép, bútor stb.). A többcélú társulás dönthet úgy is, hogy a beszerzés, nyilvántartásba vétel a szolgáltató könyvtár feladata, így az adott eszköz kihelyezését is ez a könyvtár bonyolítja le.
Gyûjteményfejlesztés, állományapasztás, állományellenôrzés A könyvtárellátási szolgáltatás egyik legfontosabb – természetesen nem elégséges – része a dokumentum-ellátás. A szolgáltatónak arra kell törekednie, hogy a beszerzésre rendelkezésre álló forrást a lehetô leghatékonyabban használja fel. Érvényesíteni kell a kedvezményes beszerzési árakat, az áfa-visszaigénylést, az összevont gyarapítási keret után igénybe vehetô érdekeltségnövelô támogatást. A kistelepülésen könyvtári szolgáltatást közvetítô személyt be kell vonni a gyûjtemény gyarapításába. Legalább negyedévente – elsôdlegesen elektronikus úton – ajánló jegyzéket kell eljuttatni hozzá, amelyen a megadott keretre megteheti jelöléseit. Az újonnan beszerzett dokumentumok a szolgáltató könyvtár nyilvántartásában szerepelnek, feltüntetve azt a lelôhelyet, ahová kihelyezzük. A dokumentumokba a szolgáltató könyvtár tulajdonbélyegzôje kerül be, nem a szolgáltatást igénylô könyvtáré. Amennyiben a szerzôdést a többcélú kistérségi társulás kötötte, akkor egy ilyen feliratú bélyegzôt is tehetünk a dokumentumba.
44
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 45
Fontos, hogy ne csak az újonnan beszerzett dokumentumokat dolgozzuk fel, hanem a már meglévô állományt is. Ezt a munkát – többnyire pályázati támogatással – egy alapos selejtezéssel célszerû kezdeni. A tapasztalat az, hogy az amúgy is szûkös helyiségekben, zsúfolt polcokon elavult, elhasználódott könyvek tömege található. Nagyon körültekintôen, de határozottan kell eljárni az állományok megtisztításakor. Gyakran a gyûjtemény 30–40%-át is le kell selejtezni, a megmaradtakat pedig be kell vonni adatbázisunkba. Ennek gyakorlati megvalósítása úgy is történhet, hogy ha rendelkezik a könyvtár valamilyen cédulakatalógussal, akkor alapvetôen azt használjuk fel a dokumentumok azonosításához a szükséges adatok kiegészítésével. Két példányban viszünk magunkkal a település nevével azonosított vonalkódot, amelybôl egyet az adott dokumentumon, a párját pedig az azonosító adatait tartalmazó katalóguscédulán helyezzük el. Ez utóbbiról saját telephelyünkön könnyedén létre tudjuk hozni az adatbázisban a szükséges példányrekordot, beolvasva az egyedi azonosítására szolgáló vonalkódot. A szerzôdött önkormányzattal célszerû írásban elfogadtatni, hogy lezártuk a hagyományos leltárkönyvet. A jövôben a település könyvtárában meglévô állomány nyilvántartása a szolgáltató könyvtár „térségi adatbázisában” szerepel, a településen lévô állomány nyitó tétele pedig az a mennyiség, amely az állomány selejtezése után megmaradt. A kiselejtezett állományról darabszám feltüntetésével jegyzôkönyvet készítünk, amelyet – a selejtezésben résztvevô szolgáltató könyvtár képviselôjén és a helyi könyvtároson kívül – az önkormányzat illetékese ír alá, tudomásul véve a megadott mennyiség kivonását. A dokumentumokat törlési bélyegzôvel ellátjuk, majd értékesíthetôk a lakosságnak vagy papírfelhasználásra. A szolgáltatás hatékonyan csak korszerû számítógépes rendszerben végezhetô, ahol minden mû leírása csak egyszer történik meg, amelybôl a továbbiakban csak példányadatokat kell létrehozni. Természetesen az adott dokumentum vonalkóddal, raktári jelzettel ellátva kerül a szolgáltatást igénybe vevô könyvtárba, ahol a cédulakatalógus helyett adatbázisban történik a tájékozódás az interneten keresztül, illetve a kölcsönzés is gépesített a szolgáltató könyvtár rendszerén keresztül. A teljes állomány feldolgozása után nagyon leegyszerûsödik az állományellenôrzés. A helyszínen számba vesszük a dokumentumokat egy vonalkódgyûjtô segítségével, majd a szolgáltató könyvtárban összevetjük a gépi nyilvántartással. A megállapított hiányért a szolgáltatást közvetítô személy természetesen felelôsséggel tartozik, a mindenkori érvényben lévô jogszabályokat alkalmazva.
Rendezvények Nagyon fontos, hogy a KSZR nem nyújthat csupán dokumentum-ellátást, ettôl sokkal többre kell a szolgáltató könyvtárnak vállalkoznia. Elsôsorban olyan megyei és országos programok, rendezvények szervezését érdemes a kistelepülésekre is kiterjeszteni, amelyekbe azok önállóan nem tudnának bekapcsolódni. Ugyanolyan gondot kell fordí-
45
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 46
tani a színvonalas propagandaanyagok – meghívó, plakát, szórólap – elôállítására, terjesztésére, mint a nagyobb településeken. Lényeges, hogy a gyerekek mellett a felnôtt lakosságot is megszólítsuk évente néhányszor olyan programokkal, amelyek a helyben élôket érdeklik. Rendezvényeink lehetôleg épüljenek be a település programjai közé, nyerjük meg a helyi intézmények, civil szervezetek, a fenntartó önkormányzat támogatását. A rendezvények pénzügyi forrása legtöbb esetben pályázatokból származik, amelyeket úgy célszerû megtervezni, hogy azokban számításba vegyük a kisebb települések igényeit is.
Személyzet A könyvtárellátási szolgáltatásokhoz a szolgáltató könyvtár felsô- és középfokú végzettségû személyzetet biztosít. A szerzôdött önkormányzat – az adott kistelepülés nagyságától függôen – fôállású, teljes vagy részmunkaidôs közalkalmazottat foglalkoztat a szolgáltatás közvetítéséhez. Számos helyen nem létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt azzal a személlyel, akire a könyvtári szolgáltatást bízzák, legfeljebb megbízási szerzôdéssel néhány órában alkalmazzák. Ennek megváltoztatására törekedni kell. Alapvetôen a normatíva is felhasználható személyi kiadásokra, de ez a forrás önmagában nem elégséges erre is és a szolgáltatásokra is, ezért fontos, hogy a szolgáltatást nyújtó és közvetítô esetében is az önkormányzat vállalja ezt a kiadást. A szolgáltató könyvtárban – a szerzôdött könyvtárak számát is figyelembe véve – állandó személyzetet kell biztosítani erre a feladatra. Célszerû, ha a megyei könyvtárak esetében egy szervezeti egységben szervezzük meg a kistelepülési könyvtári ellátást a térség számára nyújtott többi szolgáltatással.
Továbbképzések A kistelepülés könyvtárában dolgozókkal rendszeres kapcsolatot kell tartani a szolgáltató könyvtárosoknak, lehetôleg elektronikus és személyes formában. Lényeges azonban, hogy évente legalább kétszer továbbképzés, szakmai konzultáció céljából is összehívjuk mindazokat, akik közvetlenül ellátják a kistelepüléseken a könyvtári szolgáltatást. Ezeknek az összejöveteleknek kiemelten fontos szerepe van a személyes kapcsolatépítésben, a tapasztalatok, a legújabb szakmai ismeretek átadásában.
46
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 47
Statisztikai adatszolgáltatás A KSZR intézményi tagjai természetesen önálló statisztikai adatszolgáltatók. Amennyiben szolgáltatási szerzôdés keretében a szolgáltató könyvtár állományt helyezett ki a település könyvtárába, úgy az természetesen a szolgáltató könyvtár statisztikájában szerepel, mint letéti gyûjtemény. A szolgáltató helyek statisztikai adatait a szolgáltató könyvtár saját adataival együtt jelenti egy erre a célra összeállított betétlapon. Az egységes gépesítési rendszerbôl számos adat (gyarapítás, olvasói forgalmi adatok) könnyen kinyerhetôk. Az adott helyszínen történik a könyvtár látogatási adatainak, rendezvényeinek regisztrálása és a szolgáltató könyvtárhoz való továbbítása. Az adatszolgáltatás csak abban az esetben lesz eredményes, ha az egységes adatgyûjtést, annak fontosságát és szakszerûségét megtanítjuk az érintetteknek, és annak helyességét folyamatosan ellenôrizzük év közben is. Különösen a látogatói adatok regisztrálásának fontosságát kell tudatosítanunk a kisebb könyvtárakban, hiszen itt sem csak dokumentumkölcsönzés folyik sok helyen. Hangsúlyoznunk kell, hogy a KSZR szolgáltatásainak igénybevétele – a jelenleg érvényben lévô jogszabályokat figyelembe véve – mindenképpen önkéntes az önkormányzatok részérôl. A szolgáltatást nyújtó megyei könyvtár lehetôségeit, részbeni kötelezettségeit a már idézett 1997. évi CXL. törvény 64. és 66. §-a támasztja alá. Emellett belépett a szolgáltató könyvtár fogalma a 36/2005. (III. 1.) kormányrendeletben a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári lehetôségei között. Magyarországon a kistelepülési könyvtári ellátás európai szintû korszerûsítése a könyvtári rendszer hatékony átalakításával, a folyamatok forrásainak fokozatos megteremtésével, több ütemre bontva többségében 2010-ig megvalósítható.
47
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 48
Tóth Máté
A könyvtárbusz a kistelepülések ellátásában Múlt és jövô között – A szombathelyi konferenciától a gyôri könyvtárbuszig
A magyar könyvtárügy 2003–2007 közötti stratégiai terve mérföldkô lehet a hazai mozgókönyvtári ellátás történetében. A kistelepülési könyvtári ellátás ügye ekkor került ugyanis – a rendszerváltást követôen – elôször olyannyira az érdeklôdés fókuszába, hogy a stratégiai tervezésben kiemelt fejlesztési területként szerepel. A stratégiai terv nyomán körvonalazódó konkrét feladatok, azok megvalósítását célzó munkabizottságok tevékenysége, és a KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) koncepciója, amely mindezek eredményeként létrejött, új fejezetet nyithat a kistelepülési könyvtári ellátásban. Az eredmény tömören a következôképpen fogalmazható meg: Magyarországon elôször teremtettek esélyt arra, hogy a kor színvonalán, a kor igényei szerint kialakított és mûködô könyvtárbuszok szolgálják a vidéki lakosságot. Mielôtt azonban ismertetnénk a mozgókönyvtárak 21. századi hazai újjáéledését, emlékezzünk meg röviden a hazai mozgókönyvtári ellátás múltjáról, vagy ha úgy tetszik, az elsô modern igényeket kielégítô könyvtárbusz magyarországi elôdeirôl. Mindezzel állítsuk a néhány évtized alatt lezajlott változások tükrét saját magunk elé, hogy annak fényében még világosabban kirajzolódjon a jelenleg zajló fejlesztések igazi jelentôsége.
Áttekintés a hazai mozgókönyvtárak múltjáról Bár a mozgókönyvtárak ügye szorosan összekapcsolódik a kistelepülési könyvtárellátással, Magyarországon a legelsô mozgókönyvtár Budapesten indult el. A második világháborút közvetlenül követôen 1945. július 16-án és 23-án a súlyos károkat szenvedett Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár indította útnak az elsô két villamoskönyvtárat. Az egyik a Béke tér és a Bosnyák tér, a másik a kôbányai Liget tér és Kispest között közlekedett, és az ötvenes évekig szolgálta a fôvárosi könyvtárhasználókat. Jármûvenként körülbelül 3000 kötet elhelyezésére volt lehetôség, a szolgáltatás pedig nagyjából 1000-1000 olvasót vonzott évente (N. Kósa, 2003). A fôvárosban 1973-ban állt szolgálatba az elsô könyvtárbusz, majd ezt követte az elsô vidéki mozgókönyvtár egy évvel késôbb Pécsett (Fehér, 2002). A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején még számos új könyvtárbuszt avattak. Egy teljesség igénye nélküli felsorolás szerint 1976-ban Budapesten, 1977-ben Kaposváron,
48
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 49
1978-ban Érden indult mozgókönyvtári szolgáltatás (Fehér, 2002). 1983-ban adták át az elsô, a székesfehérvári Ikarusz cég által eredetileg is mozgókönyvtárnak épített jármûvet Cegléden, ahol 1987-ben újabb két jármû szolgálatba állításával bôvítették a szolgáltatásokat. Az elsôként átadott ceglédi könyvtárbusz a város határain belül, a másik kettô pedig a környezô településeken élôk számára kínált olvasnivalót (Varga, 2004). A hetvenes-nyolcvanas évek hazai könyvtárbuszai nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket. „Az átalakított, felújított alvázra és motorra épített gépjármûvek sehol sem tudták teljesíteni a szolgáltatás rendszerességébôl fakadó kívánalmakat. Rengeteg volt a meghibásodás miatti leállás, kimaradás. A mûködô buszok télen hidegek, nyáron elviselhetetlenül melegek voltak. Mûködtetésük szakmai szervezési gondokat is felvetett, hiszen a buszokra kerülô állomány mellett a továbblépéshez egyre inkább szükség lett volna egy folyamatosan gyarapodó, gazdagodó és megfelelôen feltárt háttér állományra, s a speciális munkarendû és szakértelmû személyzet biztosítása is problémákat okozott.” – jellemzi a kor mozgókönyvtári szolgáltatásának problémáit Fehér Miklós (2002). Mindezek eredménye az lett, hogy – a kezdeti fellendülést követôen – szinte azonnal elkezdôdött a mozgókönyvtár mint szolgáltatási forma hanyatlása, majd hosszú évekig tartó agóniája. A járások megszûnésének és az 1990. évi LXV. törvénynek, amelynek alapján a rendszerváltást követôen megalakultak a helyi önkormányzatok, szomorú következményei lettek a mozgókönyvtári ellátásra nézve. Finanszírozási okok miatt a körzeti ellátást is végzô városi könyvtárak sorban szüntették meg a városhatáron kívülre nyúló szolgáltatásaikat. Ez természetesen nem csak a mozgókönyvtári ellátást, de tágabb értelemben az ellátórendszereket ugyanúgy érintette (Tóth M, 2004a). A könyvtárbuszok sorsa végképp megpecsételôdött. A kilencvenes években szinte valamennyi hazai mozgókönyvtári szolgáltatás leállt. Az ezredfordulót egyedül a Ceglédi Városi Könyvtár egyik „könyvtárbusz-matuzsáleme” élte meg. Az 1983-ban felavatott jármû, amely a város határán belül teljesített szolgálatot, és amelyiknek így a finanszírozását is tovább vállalta a városi önkormányzat, mind a mai napig járja Cegléd város külsô részeit (Varga, 2004). 1990 után a ceglédi mozgókönyvtár használata, a kölcsönzött dokumentumok, a beiratkozott olvasók, a látogatók és a kölcsönzôk száma egyaránt visszaesett. Ennek legfôbb oka az volt, hogy egyre kevesebb új dokumentum kerülhetett ki a könyvtárbusz polcaira. A 2004-ben a jármûrôl kikölcsönzött több mint 40 ezer kötet még a visszaesés mellett is jelzi a szolgáltatási forma iránti erôs érdeklôdést (Varga, 2005).
Elsô lépések a modern mozgókönyvtárak elindítása felé A 21. század elején az elvétve még mûködô ellátórendszereken kívül a kistelepülési ellátás teljességgel megoldatlan probléma volt Magyarországon. Az ország egyes pontjain változó színvonalon operáló ellátórendszerek sem jelentettek hatékony megoldást a kistelepülések könyvtári ellátására (vö. Tóth M, 2004b). Ilyen környezetben született
49
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 50
meg a hazai könyvtárügy 2003–2007 közötti idôszakra szóló stratégiai terve, amely a négy fô stratégiai cél egyikeként a regionális könyvtári ellátás modernizálását, problémáinak megoldását tûzte ki. (http://www.ki.oszk.hu/strategia/regionalis.html) A stratégiai cél küldetésnyilatkozata szerint: „meg kell valósítani az 1997. évi CXL. tv. 64. § 1) 2) bekezdésében írottakat. Miután az esélyegyenlôség érdekében a bárhol az országban élô állampolgárnak is joga van minden számára szükséges információhoz és dokumentumhoz, a kistelepülések könyvtári ellátását hozzá kell kapcsolni a nagyobb egységekéhez akár úgy, hogy a település önálló könyvtárat tart fenn és ezt fejleszti, akár úgy, hogy a megye megyei vagy nagyobb városi könyvtárától vásárolja meg az önkormányzat mindazon szolgáltatásokat, amelyekre a településen szükség van.” A cél megvalósítása érdekében elvégzendô feladatok között olvashatunk a mozgókönyvtári egységek telepítésének szükségességérôl. Feladatként jelenik meg tehát „a mozgókönyvtári ellátási rendszerre történô felkészülés kialakítása a hátrányos helyzetû települések ellátása érdekében. A projektet – a megfelelô vizsgálatok elvégzését követôen – négy ezt vállaló megyében meg kell valósítani, további költségvetési ráfordítással.” (http://www.ki.oszk.hu/strategia/index.html) A projekt szakmai elôkészítése céljából alakult meg a Regionális könyvtári ellátás munkabizottság Ramháb Mária vezetésével, amely a döntések szempontjából különös fontossággal bíró felmérések, vizsgálatok, szakirodalmi szemlék elkészítésén túl egy egységes szakmapolitikai koncepció létrehozásáért felelôs. A munkálatok kezdeti, de a tervezéshez alapvetô fontosságú lépése volt a Könyvtári Intézet 2002-ben publikált helyzetképe a hazai kistelepülési könyvtári ellátásról (Fehér, 2002). Ezt egészítette ki egy, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és négy skandináv állam kistelepülési ellátásáról készített szakirodalmi szemle (Mihály, 2002). Ezt követôen a kistelepülések ellátásának gyakorlati megvalósítási lehetôségeirôl szólt, annak formáit vizsgálta egy tanulmány, majd késôbb kifejezetten a mozgókönyvtárakra koncentrálva, az azokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi trendeket tekintette át egy újabb szemle (Hegyközi – Tóth, 2005). A háttérben folyó, hosszadalmas szakmai elôkészítés után a címben is szereplô szombathelyi konferenciát bátran tekinthetjük szimbolikus jelentôségû aktusnak, ugyanis a könyvtárbusz-koncepció ekkor lépett elôször széles nyilvánosság elé. 2005. március 16–17-én a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából – a British Council támogatásával – a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Könyvtári Intézet szervezésében jöhetett létre a rendezvény. Legfôbb célja az volt, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatások fenntartásában gazdag tapasztalatokkal rendelkezô külföldi és hazai szakemberek, döntéshozók és gyakorló könyvtárosok együtt megvitassák a következô idôszak legfontosabb tennivalóit (Vajda, 2005). A konferencián szlovén, osztrák, horvát és magyar mozgókönyvtári szolgáltatások, egy brit speciális jármûveket (többek között könyvtárbuszokat) gyártó cég bemutatkozása és egy angol bibliobusz-szakértô elôadása elsôsorban a tapasztalatok hazai gyakorlatba való áttételét segítette. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Regionális
50
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 51
Könyvtári Ellátás Munkabizottság képviselôi a mozgókönyvtári szolgáltatások bevezetésének hátterét mutatták be. A rendezvény zárásaként a résztvevôk megtekinthették a muraszombati bibliobuszt. A konferencia a megvalósítás irányában tett elsô nyilvános és határozott lépésnek tekinthetô. (http://www.ki.oszk.hu/dok/bibliobusz.html)
A könyvtárbusz mint a kistelepülési ellátás leghatékonyabb eszköze De miért is tekinthetjük olyan nagy jelentôségû fejlesztésnek a modern mozgókönyvtári jármûvek elindítását? A válaszhoz magát a mozgókönyvtárat kell bemutatnunk, amely több mint egy évszázada a kistelepülési ellátás legmegfelelôbb eszköze. Ahogy valamennyi kistelepülési könyvtárellátási forma esetében, a mozgókönyvtári szolgáltatások hátterében is az erôk centralizálásának és a szolgáltatások decentralizálásának alapelve áll (vö. Tóth Gy., 1997). Valamennyi ellátási formát azon paradoxon feloldására fejlesztették ki, melynek lényege, hogy az elszórtan élô lakosság számára csak akkor lehet helyben, a városokéval megközelítôen azonos színvonalú ellátást biztosítani,– ezzel elôsegítve az információs esélyegyenlôséget –, ha magát a könyvtárat, annak állományát, szolgáltatásait, könyvtárosát, a szolgáltatáshoz szükséges technikai infrastruktúrát folyamatosan mozgatják (Tóth M, 2004a). A mozgókönyvtár a többi kistelepülési ellátási formához képest különleges jelentôségû. Ennek oka, hogy míg a postai könyvküldô szolgáltatás, a letéti állományok vagy a felhasználóknak közeli, nagyobb könyvtárakba való utaztatása a könyvtári szolgáltatások sok-sok összetevôje közül csak egy-egyre kínálnak megoldást, addig a mozgókönyvtár bátran tekinthetô egy minden igényt kielégítô fiókkönyvtárnak, amely a központi gyûjtemény állományával, szolgáltatásaival, szakértelmével a háta mögött a modern könyvtár valamennyi funkcióját képes betölteni. Vegyük sorra ezeket. A mozgókönyvtár – mivel szolgáltatásait egy nagy könyvtár állományára alapozva kínálja – a helyben elérhetô dokumentumok gyakori cseréjével mindig képes a legszélesebb rétegek számára érdekes, tartalmas kikapcsolódást nyújtó olvasnivalót kínálni. Az IFLA Mozgókönyvtári szekciójának 1991-ben kiadott irányelvei szerint egy átlagos méretû mozgókönyvtáron körülbelül egy éven belül a dokumentumok többségét ki kell cserélni, ez csak a nyergesvontató alvázra épített jármûvek esetében lehet két év. Szintén alapelv, hogy nem lehet a jármûvön olyan dokumentum, amelyet hat, illetve – igen intenzív használat esetén – három hónapon keresztül egyszer sem kölcsönöztek ki (Pestell, 1991). Ezeknek az irányelveknek csak egy nagy gyûjteménnyel rendelkezô, nagy bázisintézménnyel a háttérben lehet megfelelni. A könyvtárbuszok a publikált tudás teljességéhez kínálnak hozzáférést. A könyvtári rendszer alapvetô funkciója, hogy az emberi tudás teljességét összegyûjtse, feltárja és a használók rendelkezésére bocsássa. A mozgókönyvtárak ezen óriási rendszer kicsiny, de annál hatékonyabb végpontjai, melyekrôl könyvtárközi kölcsönzés indításával, illetve az internet elérésének lehetôségével valamennyi használó szá-
51
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 52
mára a világ összes könyvtárában ôrzött dokumentum, illetve tudástartalom elérhetô közvetlenül, a legapróbb településekrôl is. Ez utóbbi álom csak a legutóbbi évtizedben, a vezeték nélküli internettechnológia fejlôdésével párhuzamosan válhatott valóra. A mozgókönyvtárak mindig törekedtek arra, hogy a felhasználók igényeit azonnal továbbítsák a központi könyvtárak felé. Ennek érdekében eleinte rádiókapcsolatot biztosítottak a jármû és a bázisául szolgáló könyvtár között (Schneider, 1998; Varga, 2005). A kilencvenes évektôl kezdve a mozgókönyvtárak többségében elérhetô lett a központi könyvtár katalógusa, adatbázisai, kölcsönzési rendszere. Az adatokat esténként cserélték a központi könyvtár és a busz között. A mûholdas kapcsolatra és a mobil telekommunikációra épülô internettechnológia tette lehetôvé a központi könyvtár és a mozgókönyvtáron elérhetô számítógépes terminálok közötti közvetlen kapcsolat lehetôségét (Tóth M, 2005). A könyvtárközi dokumentumigényléseket jelenleg a mozgókönyvtár a következô látogatására – rendszerint két hét után – tudja kielégíteni. A mozgókönyvtárak – szemben a jelenleg a kistelepüléseken elterjedt gyakorlattal (vö. Fehér, 2002) a dokumentumtípusok legszélesebb választékát (audiovizuális dokumentumok, hangoskönyvek, öregbetûs könyvek, a gyerekeknek (társasjátékok) kínálják a használóik számára, amellyel szintén a publikált tudás teljességét képesek reprezentálni. A mozgókönyvtárak – egyéb kistelepülési ellátási formákkal, és bizonyos mértékig az alacsonyabb színvonalon mûködô telepített könyvtárakkal ellentétben – képesek közösségi térként funkcionálni. Ez utóbbi szempont: a könyvtár mint a különbözô életkorú, érdeklôdésû, eltérô kulturális háttérrel, szokásokkal rendelkezô emberek találkozóhelye, a legutóbbi évtizedekben került az érdeklôdés fókuszába a multikulturális társadalmak kialakulása, igényei iránt való fokozott érdeklôdés kapcsán. Ennek két szempontból van különleges jelentôsége. Egyrészt a könyvtár képes egy fedél alá hozni a legkülönbözôbb embereket, ezzel a demokráciának és az esélyegyenlôségnek az egyéni életek szintjén való megélését segíti elô. Másrészt pedig az információt és az eléréséhez szükséges technikai eszközöket, az emberi segítséget teszi mindenki számára korlátlanul elérhetôvé, így információ-hozzáférés tekintetében valódi esélyegyenlôséget biztosít. A mozgókönyvtár hatékonysága ezen a téren, csakúgy, mint a publikált tudás teljességéhez való hozzáférés biztosítása, elsôsorban a szolgáltatások minôségének függvénye. Miért? Mert csak a minôségi szolgáltatások, a kulturált környezet, a sok új dokumentum, az internetezés lehetôsége, a kedves és hozzáértô könyvtáros (és még sorolhatnánk) képesek valóban sokakat vonzani a mozgókönyvtárakba. Napjaink mozgókönyvtáraiban éppen a fenti funkció miatt rendszerint mozgássérült lift, rámpa segíti a mozgáskorlátozottak bejutását. A jármûben hangoskönyvek, öregbetûs könyvek kapnak helyet a látássérültek számára. De természetesen a legfontosabb, hogy minden egyes felhasználó találjon magának olyan dokumentumot, amely felkelti az érdeklôdését. (Még az a felhasználó is, aki nem szeret olvasni!)
52
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 53
A postai könyvküldô szolgáltatás vagy a letéti gyûjtemények fizikailag sem kínálnak teret a közösségteremtésre, az alacsony színvonalon mûködô telepített kistelepülési könyvtárak pedig az elavult állománnyal, a modern technika hiányával nem képesek kellô vonzerôt gyakorolni a használókra. Ez utóbbi problémát kellô megvilágításba helyezte a Könyvtári Intézet kistelepülési könyvtári ellátásról készített átfogó helyzetképe (Fehér, 2002), amely alapján nem meglepô, hogy a lakosság mindössze 12,8%-a tagja a helyi könyvtárnak, ami az országos 22%-hoz képest is igen alacsony aránynak mondható. (vö. http:// www.ki.oszk.hu/dok/konytarfejlesztes0502.rtf)
A könyvtárbusz legfôbb jellemzôje: a rugalmasság A mozgókönyvtárakat a modern könyvtárak megváltozott funkciórendszeréhez való alkalmazkodás képessége, a kellô flexibilitás tudta életben és a kistelepülési ellátás élvonalában tartani több mint egy évszázadon keresztül szerte a világon. A mozgókönyvtárakra jellemzô flexibilitás két síkon is értelmezhetô. Egyrészt jelenti a szolgáltatásoknak folyamatosan az igényekhez való igazítását, másrészt pedig a mozgókönyvtári eszme egyes országok belsô és külsô adottságaihoz, sajátosságaihoz való igazításának képességét. Az elmúlt évek világméretekben tapasztalható trendje volt a mozgókönyvtári egységek számának lassú csökkenése. (Ennek ellenére a Magyarországnál lakosságszám tekintetében feleakkora Finnország területén mind a mai napig közel 190 könyvtárbusz járja az utakat…) Ennek elsô számú oka a lakosság növekvô mobilitása; azaz egyre kevesebben igényelték, hogy a lakóhelyük közvetlen közelében kínáljanak könyvtári szolgáltatásokat. Válaszként a megváltozott környezeti tényezôkre a mozgókönyvtárak egyre inkább jól körülhatárolható célcsoportokra specializált szolgáltatásokat kezdtek nyújtani, ami által bizonyos területeken (pl. Svédországban) megállt a könyvtárbuszok számának csökkenése (Myllylä, 2003). A mozgókönyvtári eszme új frontokon való kiterjesztése volt ez gyakorlatilag. Mind kevesebb vidéki területen vannak jelen mára a könyvtárbuszok, viszont egyre több olyan jármû kerül forgalomba, amely egy meghatározott céllal vagy meghatározott célcsoport számára szolgáltat. Az Egyesült Államokban a Memphis és Shelby megyei könyvtárak 1999-ben a területükön élô betelepülôk, emigránsok kulturális igényeihez szabott ellátási formaként indították „Infobus projekt”-jüket (King-Shanks, 2000). Illinois államban a „Kibermobil projekt” olyan iskolákat célzott meg szolgáltatásaival, amelyek nem rendelkeznek könyvtárral és internet-hozzáféréssel, illetve amelynek tanulói a nagy távolságok miatt nem férhetnek hozzá személyesen a központi könyvtár szolgáltatásaihoz (Brown, 2000). Finnországban az eTampere program keretében „Netti-Nysse” néven elindult egy internetbusz, amely tíz felhasználói munkaállomással a fedélzetén elsôsorban a felhasználóképzést tûzte ki célul (Harju, 2004). Az említett példák egyben a könyvtárbuszok másik fontos trendjét, a mind magasabb szintû számítógépesítést is híven szemléltetik.
53
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 54
A mozgókönyvtár eszméjének az egyes országok sajátosságaihoz való igazítása szintén a flexibilitás bizonyítéka. Budapesten a háborút követôen villamosok (N. Kósa, 2003), a norvégiai Hordaland megyében a fjordok között az „Epos” nevû könyvtárhajó (Øvstegård, 2000), Kenyában tevék (Atuti – Ikoja-Odongo, 1999), Zimbabwében szamarak (Passchier, 2002), Nepálban pedig emberek bambuszkosarakban (Dahal, 2004) szállítják a dokumentumokat a vidéki lakosság számára. Mindezek azt mutatják, hogy a mozgókönyvtár tértôl és idôtôl függetlenül a kistelepülési ellátás legmegfelelôbb szolgáltatási formája. A flexibilitás természetesen a hagyományos mozgókönyvtári egységek fontos jellemzôje is kell, hogy legyen. A rugalmasság itt elsôsorban az állománynak a napi igényekhez való alakításában és az útvonaltervezésben nyilvánul meg. Az igények változását részben a könyvtárosok a napi munka során, részben pedig a központi könyvtár rendszeres vizsgálatokkal méri és elemzi.
A közeljövô hazai mozgókönyvtárai Magyarországon az elsô – a fent részletezett jellemzôknek minden tekintetben eleget tévô – mozgókönyvtári egység 2006 második felében, Gyôrben kerülhet átadásra. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár könyvtárbusz projektje jól példázza az országos szakmai koncepcióra ráhangolódó és emellett a fenntartó támogatását is teljes mértékben élvezô megyei könyvtár sikerességét. Az 1997. CXL. törvény 64. §-a lehetôvé tette az önkormányzatok számára, hogy a könyvtárellátás hatékonyabb megszervezése érdekében társuljanak más helyi önkormányzatokkal, illetve, hogy nyilvános könyvtári szolgáltatások megrendelésével biztosítsák az ellátást a lakosaik számára. A lehetôség mellé kellô érdekeltséget azonban csak késôbb, a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzésérôl és a modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005 (III. 1.) kormányrendelet teremtett. A rendeletben foglalt lehetôségek megvalósítását végül a KÖZKINCS hitelprogram tette lehetôvé. Gyôr-Moson-Sopron megyében a 2005 júniusában megjelent KÖZKINCS hitelpályázat nyomán indulhatott útjára a könyvtárbusz projekt. A hitelkonstrukció értelmében felvett 50 millió forint értékû kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni. A tôketörlesztés 50%-át, valamint a kamatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma átvállalja abban az esetben, ha a könyvtárbusz szolgáltatásába bevont települések lélekszámának átlaga 1000 fô alatt van. Az ilyen értelemben hátrányos helyzetû településeket kísérelték meg bevonni a megyei könyvtár munkatársai: kezdetben 34 – átlagos lélekszámát tekintve 500 fô alatti – község vesz részt a projektben. A megyei könyvtár munkatársaiból (igazgató, igazgatóhelyettes, a területi szolgáltatás vezetôje) operatív csoport alakult, amely elkezdte a könyvtár munkatársainak felkészítését az új szolgáltatásra, a csoport tagjai folyamatosan követik a hazai és külföldi szakirodalmat, továbbá folyamatosan tartják a kapcsolatot a települések elöljáróival
54
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 55
és a leendô használókkal. Kérdôíves vizsgálat formájában vizsgálták a könyvtárbusszal kapcsolatosan felmerülô igényeket, a leendô használók életkor, foglalkozás, érdeklôdés szerinti összetételét. A szolgáltatás és a könyvtárbusz megtervezéséhez nagy segítséget adott Kester Clarke, angol mozgókönyvtári szakértô, aki a British Council és a Könyvtári Intézet közremûködésével érkezett Magyarországra, és 2006. január 24–27. között négynapos szakmai konzultáció keretében részt vett a tervezésben, válaszolt a felmerülô kérdésekre, és segítséget nyújtott a közbeszerzési eljárás mûszaki kiírásának elkészítésében. A közbeszerzési eljárás és a jármû kivitelezését követôen a könyvtárbusz várhatóan 2006 végén kezdheti meg mûködését a megye településein (Szalai – Gáncsné – Tóth, 2006). A gyôri könyvtárbusz remélhetôleg csak a kezdet lesz a magyar mozgókönyvtári ellátás 21. századi történetében. Az ilyen irányú fejlesztések támogatására a KÖZKINCS hitelprogram keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma újra kiírta a pályázatot, ezzel a lehetôséget ismét megteremtették más megyei önkormányzatok könyvtárai számára is, hogy könyvtárbusszal oldják meg a környezô települések lakosainak szakszerû könyvtári ellátását. Jelenlegi ismereteink szerint Bács-Kiskun, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megfogalmazódott az igény könyvtárbusz indítására. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár a mozgókönyvtári szolgáltatás bevezetésének kezdeti lépéseit is megtette: igényfelmérést, megvalósíthatósági tanulmányt és részletes projekttervet készítettek (Zselinszky, 2002). A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer és a megvalósítására elérhetô finanszírozási háttér ismeretében bizakodóak lehetünk, hogy ezekben a megyékben is útnak indulhatnak a modern igényeket kielégítô könyvtárbuszok a közeljövôben. Szélesebb perspektívából nézve a jelenlegi fejlesztéseket, elmondható, hogy, amennyiben a megfelelô szakmai koncepció a késôbbiekben (is) találkozik az egyes önkormányzatok, könyvtárak akaratával és lehetôségeivel, a hazai kistelepülési könyvtári ellátás minden bizonnyal sikeres jövô elé nézhet 2006-ban.
Irodalom Atuti, Richard Masaranga – Ikoja-Odongo, J. R. (1999) Private camel library brings hope to pastoralists: the Kenyan experience. In: Library Review (48.) 1. 36–42. Brown, V. (2000) Cybermobile Project. In: Illinois Libraries (82.) 3. 167–171. Dahal, Suraj (2004) The DOKO mobile libraries of Nepal. In: IFLA Mobile Section Newsletter 3, 7. http://www.ifla.org/VII/s38/news/mobile03-04.pdf N. Kósa Judit (2003) A könyvtár csönget egy picit. In: Népszabadság Online, június 6. http://nol.hu/framed/6864/ Fehér Miklós (2002) Kistelepülések könyvtári ellátása. Helyzetkép és szakirodalmi szemle. In: Könyvtári Figyelô (48.) 3. http://www.ki.oszk.hu/kf/2002/ 3/feher.html
55
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 56
Harju, Elina (2004) Internet bus Netti-Nysse. The heaviest and most yellow mobile service in the World?. In: Scandinavian Public Library Quarterly (37) 3. http:// www.splq.info/issues/vol37_3/09.htm Hegyközi Ilona – Tóth Máté (2005) Mozgókönyvtári szolgáltatások, szakirodalmi szemle. http://www.ki.oszk.hu/dok/mozgokonyvtariszolgaltatasok.rtf King, Bobby – Shanks, Todd (2000) This is not your father’s bookmobile. In: Library Journal (125.) Summer (Net connect különszám) Mihály Alíz (2002) Minták a kistelepülések könyvtári ellátásának megoldására külföldön. Szakirodalmi szemle. In: Könyvtári Figyelô (48.) 3. 483–509. http://www. ki.oszk.hu/kf/2002/3/mihaly.html Myllylä, Ritta (2003) Still rolling. In search of future trends, Nordic Mobile Library Festival 2002. In: Scandinavian Public Library Quarterly (36.) 1. http://www.splq. info/issues/vol36_1/07.htm Passchier, Karin (2002) Donkeys help provide Multi-media Library Services, IFLANET Announcements http://www.ifla.org/V/press/pr0225-02.htm Pestell, Robert (1991) Mobile Library Guidelines, The Hague, IFLA Headquarters (IFLA Professional Reports, No. 28) Øvstegård, Anne Marie (2000) „Epos” Norway’s floating library. 66th IFLA Council and General Conference, Jerusalem 2000. http://www.ifla.org/IV/ifla66/papers/141175e.htm Schneider, Karen G. (1998) The Cybermobile: a groovy set of wheels. In: American Libraries, 8. 76. Szalai Szilvia – Gáncsné Nagy Erzsébet – Tóth Máté (2006) Egy új szolgáltatásról – három tételben. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros (15.) 4. megjelenés elôtt. Tóth Gyula (1997) A kiskönyvtári ellátás historiográfiájának vázlata. In: Könyvtári Figyelô (43.) 4. http://www.ki.oszk.hu/kf/1997/4/toth.html Tóth Máté (2004a) Kistelepülési ellátási formák. In: Könyvtári Figyelô (50.) 2. 365–402. Tóth Máté (2004b) Hazai ellátórendszerek egy országos vizsgálat adatainak tükrében. In: Könyvtári Figyelô, (50.) 4. 719–761. http://www.ki.oszk.hu/kf/ 2004/4/toth. html Tóth Máté (2005) Mozgókönyvtári trendek Skandináviában. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros (14.) 7. 42–49. Vajda Kornél (2005) Könyvtárbusz – Szeminárium a mozgókönyvtári ellátásról. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros (14.) 7. 31–32. Varga Istvánné, (2004) 20 éves az ország egyetlen, még mûködô mozgókönyvtára. In: Emlékek a nyolcvanéves Ceglédi Városi Könyvtár életébôl. Cegléd, 70–79. Varga Istvánné (2005) A Ceglédi Városi Könyvtár Mozgókönyvtára 1984–2005. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros (14.) 7. 32–41. Zselinszky Lászlóné (2002) Bibliobusz a regionális könyvtári rendszerben. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. Megvalósíthatósági tanulmány (Kézirat), Nyíregyháza.
56
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 57
Példamutató gyakorlatok
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 58
Czupi Gyula – Kardos Ferenc
A Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer elôzményei, kiépülése, mûködési tapasztalatai 2005–2006. április Nagykanizsa kistérségéhez Zalakaros város és 46, többnyire alacsony lélekszámú település tartozik. E térség könyvtári ellátásában már az 1950-es évektôl jelen voltak olyan könyvtári rendszerek, melyek a könyvtári ellátás valamely területén kívántak elôre lépni. E kezdeményezések azonban csak a könyvtári ellátás két elemét érintették: a dokumentum-ellátást és a módszertani tevékenységet. E két területen folyamatos a tevékenység ma is. A Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer ezeknél többet, könyvtárellátási szolgáltatást kínál a településeken élôknek. Megszervezése során természetesen felhasználta a korábbi évek együttmûködési tapasztalatait, mind módszertani, mind dokumentum-ellátási téren, de új könyvtári szolgáltatásokat is helybe vitt, a KSZR-t kialakító koncepció és jogszabályok szándékainak megfelelôen. Megjelennek a KSZR-ben a könyvtári információellátás mai követelményekhez igazodó, internet alapú formái, megjelenik a legkisebb településen is a tájékoztatás, mely addig csak a térség központi szolgáltatásai közt volt elérhetô. Könyvtári dokumentum-ellátás tekintetében is teljesebb ez a rendszer, hiszen sokkal jobban alkalmazkodik a helyi igényekhez, a dokumentumokhoz való jutás ideje is sokkal gyorsabb a korábbi, ellátórendszeri terminusokhoz képest, s megjelenhetnek újabb dokumentumfajták is ebben az ellátásban.
Elôzmények 1951-tôl körzeti könyvtári ellátás. Elsôsorban módszertani tevékenység és letéti állományok kihelyezése. Nagykanizsa mellett a kistérség nagyobb településeinek könyvtárai vállalták e feladatokat, mint például Gelsén, Zalaszentbalázson. 1976-tól szervezôdött meg az Ellátó Rendszer, melyben a résztvevô települések a szerzeményezés és dokumentum-ellátás terén mûködtek együtt. Ennek keretében 2004-ben a Halis István Városi Könyvtár 28 kistérséghez tartozó településre és 5, nem a saját kistérségéhez tartozó településre szállított negyedévente friss dokumentumot. Az együttmûködés kereteit éves szerzôdések biztosították a településekkel, e szerzôdésekben szerepelt az a forrás is, melyet a település a dokumentum-ellátásra fordított. A beszerzett dokumentumállomány elôbb csereletétként mozgott a települések között, majd letéti állománnyá váltak. Az 1976 és 2004 között mûködött Ellátó Rendszer természetesen épült bele a mozgókönyvtári ellátásba.
58
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 59
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Tárulása megalakulásakor vállalta a könyvtári ellátás közös megoldását is, hogy a Társuláshoz tartozó településeken megvalósuljon egy egységes, internetes szoftver támogatásával mûködtetett, a települések nagyságrendjét, szükségleteit figyelembe vevô könyvtári és információs szolgáltató rendszer. Ezt a rendszert nevezzük ma Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszernek (NK-KSZR-nek).
Az NK-KSZR mûködése 2005-ben Az NK-KSZR szolgáltatásait a korábbi együttmûködésekre alapozva 2005. február 15-tôl végzi a kistérség területén, 47 településen. A könyvtárellátás differenciált formában történik, a kistérség településeinek igényei szerint. Az ellátás elemei: I. Nagykanizsai Kistérségi (Könyvtári) Adatkezelô Rendszer, II. Mozgókönyvtári ellátás a) Rendszeres (negyedévenkénti) dokumentum-ellátás b) „Teljes könyvtárellátási szolgáltatás” A www.nagykar.hu szolgáltatásait minden településen biztosítjuk, rendszeres dokumentum-ellátást 33 település igényelt 2005-ben. 2006-ban e települések köre hárommal növekedett. 28 település (a települések 60%-a) a negyedévi dokumentum-ellátást, 8 település (a települések 17%-a) pedig a teljes könyvtárellátási szolgáltatást igényli 2006-ban. Dokumentumforgalom Az NK-KSZR létrehozásának egyik fô célja a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása az NK-KSZR-hez tartozó településeken. Ennek több formája is kialakult az NK-KSZR-ben. Mind a 48 ellátott településre eljuttatjuk a kért dokumentumot, a lehetô legrövidebb idôn belül. A mozgókönyvtári ellátásban elektronikus úton és szállítással is hozzá juthattak dokumentumokhoz a kistérség településeinek lakói. Táblázatunk e formák során a települések lakói által a település könyvtári szolgáltató helyén kézbe vett, kikölcsönzött, illetve a negyedévi rendszeres dokumentum-ellátás keretében kiszállított dokumentumok számát összesíti. A dokumentumforgalom típusa
A www.nagykar.hu nyilvános felületén keresztül kikölcsönzött (letöltött) dokumentum A kistérség 48 településén a www.nagykar.hu jelszóval védett felületén keresztül kikölcsönzött (letöltött) dokumentum
Száma 2005. február 15. és december 31. között
Száma 2006. január 1. és április 30. között
1883
7679
9562
50
866
757
1623
8
59
A dokumentumÖsszesen elérési formák %-os a KSZR megoszlása a KSZR mûködése óta mûködése óta %
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 60
Száma 2005. február 15. és december 31. között
A dokumentumforgalom típusa
A kistérség településeirôl érkezett, a Könyvtári Adatkezelô Rendszerben (KAR-ban) dokumentált egyedi dokumentumkérés kapcsán eljuttatott dokumentum A kistérség 28 településén a negyedévi rendszeres dokumentum-ellátás keretében A kistérség 5 településén a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” keretében
Száma 2006. január 1. és április 30. között
A dokumentumÖsszesen elérési formák %-os a KSZR megoszlása a KSZR mûködése óta mûködése óta %
92
206
298
2
5000
714
5714
30
286
1800
2006
10
8127
11 642
19 203
100
A további 14 település alkalomszerû dokumentumszállítást igényelt a szolgáltató könyvtártól. 2005-ben a szolgáltató könyvtár állományából és az NK-KSZR állományából több mint 5200 friss, eredeti dokumentum fordult meg a településeken. E dokumentumokból és a könyvtárak saját állományából a negyedévi cserét fogadó (28) és a „teljes könyvtárellátási szolgáltatást” (5) igénylô könyvtárakban 2261 regisztrált könyvtárhasználó (az itt lakók 12%-a), 16 696 dokumentumot kölcsönzött saját településén. Állománygyarapodás A jó minôségû könyvtári szolgáltatások egyik alapfeltétele a friss, jó, megfelelô ütemben gyarapodó, gondozott állomány. A dokumentumok vásárlására fordított összeg az összes mozgókönyvtári költség, 3 081 591 Ft, 45%-át tette ki 2005-ben.
A dokumentumbôvülés típusai A dokumentumgyarapodás forrása
példány
A Társuláshoz tartozó, nyilvános könyvtárral rendelkezô 28 település befizetéseibôl
1312
2005. évi normatív támogatásból 2004. évi csereletétbôl forgó mozgókönyvtári állomány
1101 2500
2005-ben a szolgáltató könyvtár állományából dokumentumkérésre forgó állomány (könyvtárközi kérések, saját ajánlatok)
300 5213
60
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 61
A szolgáltatásbôvülés mutatói Helyben 2005. február 15. elôtt is elérhetô könyvtári szolgáltatások
Helyben 2005. február 15. után elérhetô szolgáltatások
Helyben lévô, csekély számú és témakörû, kevéssé Ingyenes hozzáférés a szolgáltató könyvtár 250 frissülô állomány ezres állományához, teljes archivált dokumentumgyûjteményéhez, egyéb szolgáltatásaihoz és a magyarországi könyvtárak állományához a szolgáltató könyvtár ODR szolgáltatásán keresztül Negyedévi állományfrissítés az Ellátó Rendszer a dokumentumállomány frissítése és gyarapítása keretein belül minimálisan negyedévente, igény szerint sûrûbben; a teljes körû ellátást igénylôk esetében hetente Módszertani, szakmai segítség személyesen vagy Folyamatos módszertani segítség elektronikus telefon segítségével, idôszakos oktatása a kistérség kommunikációval (csevegô) nagyon rövid idô könyvtárosainak alatt, személyesen, folyamatos oktatása a kistérség könyvtárosainak Csak igények, elgondolások szintjén jelen lévô szolgáltatások
Kistérségi információs rendszer a www.nagykar. hu-n: eseménynaptár, kistérségi honlap–rendszer, kistérségben elérhetô közérdekû dokumentumok elektronikus közzététele – kistérségi elektronikus kommunikációs rendszer a www.nagykar.hu védett felületén (a KAR–ban): szakmai csevegô, üzenet, dokumentumkérésre szolgáló felületek
A mozgókönyvtári ellátás két új eleme: a www.nagykar.hu és a teljes könyvtárellátási szolgáltatás
www.nagykar.hu A www.nagykar.hu mind a 48 település számára elérhetô ma már. Ez 2005-ben több mint 30 ezer városkörnyéki, 51 ezer nagykanizsai, azaz 81 ezer, a Társulás területén élô lakos internet alapú ellátását jelenti. Ez egyben azt is mutatja, hogy az elektronikus dokumentumcserét (a mozgókönyvtári ellátás egyik elemét), valamint az ODR-hez csatlakozást mind a 48 település viszonylatában képes megoldani a szolgáltató könyvtár. Látogatottság A www.nagykar.hu látogatottsági adatait összegzô táblázatunkban tapasztalható növekedés mellett meg kell említenünk, hogy a szolgáltató könyvtár másik honlapja, a www.halisnagykanizsa.bibl.hu látogatottabbá vált a mozgókönyvtári ellátás hatására, részben az ott elérhetô online katalógus (melyet a www.nagykar.hu fel is kínál, illetve használ a könyvtárközi kérések során), részben az itt is fellelhetô, helyi vonatkozású honlaptartalmak (például a kanizsai kincsesláda oldalai) fokozottabb használata miatt.
61
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 62
2005-ben 89 900-an, 2006. április 30-ig 31 000-en töltötték le a www.halisnagykanizsa.bibl.hu honlapot. www.nagykar.hu
Honlap-látogató (fô) Honlap-látogatás (alkalom) Jelszóval rendelkezô használó
2005. június 1– december 31.
2006 január 1– március 31.
Növekedés
2501 4838 204
5602 7319 299
3101 2481 95
Szolgáltatások a www.nagykar.hu-n A www.nagykar.hu-nak természetesen vannak olyan általános szakmai szolgáltatásai, melyek a rendszert mûködtetô internetes, számítógépes szakemberek és menedzsment számára jelennek meg. Ilyen a minden mozzanatra kiterjedô statisztika, melynek csak egy része lehet publikus csak, ilyen a folyamatos szoftverkarbantartás, a tartalomfejlesztések technikai hátterének, technológiai kívánalmainak biztosítása, a rendszer folyamatos frissítése és összehangolása, ennek érdekében az internettechnológia fokozott figyelemmel kísérése. Az alábbiakban a fontosabb szolgáltatásokat mutatjuk be. Elektronikus dokumentumok kérése és a kérések adminisztrációja, kapcsolat az ODR-hez Az NK-KSZR-hez tartozó könyvtárak ma utazás nélkül, a KAR-on belüli kéréssel tudnak hozzájutni a szolgáltató könyvtár, vagy a szolgáltató könyvtáron keresztül más könyvtárak dokumentumaihoz. A kérést a központ fogadja, feldolgozza regisztrált módon. Több esetben a kérés szakmai körüljárást, úgynevezett referensz-interjút indokol, ezt a segítséget a kistérségi település könyvtárosa és a szolgáltató könyvtár szakapparátusa együtt oldja meg minden indokolt esetben. Az elektronikus dokumentumküldésnek több elônye is van: – a dokumentum gyorsan, a kérés napján akár, jut rendeltetési helyére, – elektronikusan továbbalakítható formátumban, – útja független a dokumentumszállítás rendjétôl, – ugyanaz az elektronikus dokumentum egyszerre több kérést is teljesíthet, – gyors, költségtakarékos és sokoldalú hasznosításra alkalmas megoldás. Természetesen szükséges a technikai fogadókészség: az internetes kapcsolat, az információ fogadására, átalakítására alkalmas eszközpark. 2005-ben 13 településrôl 92 dokumentum-kérés, 2006. január 1. és április 30. között 9 településrôl 206 dokumentumkérés érkezett a Halis István Városi Könyvtárhoz, amely mindegyiküket teljesítette vagy elektronikus úton, vagy a dokumentum kiszállításával. A www.nagykar.hu – a digitális könyvtár Nyilvános felületen azok a dokumentumok érhetôek el, melyekkel kapcsolatban szerzôi jogi probléma nem merülhet fel. A jelszóval védett egységes könyvtári felületen minden archivált dokumentum elérhetô, helyben használható. 62
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 63
A megtekintés és a letöltés egyszerû technikát igényel, azonban ezt az egyszerû technikát is oktatjuk. Az elektronikus dokumentumok – a gazdaságosan tárolható képméret és a gyors, kisebb kapacitású géppel való letölthetôség érdekében – többnyire DjVu formátumban elérhetôk, a KAR-on belül teljes szövegû (automata szövegfelismerôvel, javítás nélkül létrehozott) leírással.
Dokumentum-forgalom a www.nagykar.hu-n 2005. június 1. – december 31.
A nyilDokumentuvános mok felületen Elérhetô fájlok száma Elérhetô mappák száma Megtekintett fájlok száma Letöltött fájlok száma
2006. január 1. – március 31.
A jelszóval A jelszóval A jelszóval A jelszóval védett védett A nyilvédett védett felületének Összesen felületének Összesen vános felületen felületen használati használati felületen (KAR-ban) (KAR-ban) aránya % aránya %
2519
10 955
100
10 955
2779
11 180
100
11 180
69
278
100
278
76
324
100
324
8111
2297
22
10 408
37 080
1789
5
38 869
1883
866
32
2749
7679
757
10
8436
A nyilvános felület kedveltségét mutatja, hogy 2006 elsô negyedévében majdnem 4,5szer annyian tekintettek meg és 4-szer annyian töltöttek le dokumentumot a nyilvános felületen, mint 2005-ben. A védett felület használatának aránya a dokumentumok megtekintése esetében negyedére, a dokumentumletöltések esetében harmadára csökkent. E számok együtt azt jelzik, hogy a nyilvános felületre kedvelt dokumentumok kerültek, illetve a nyilvános felület használata dinamikusan növekszik.
2006. április 30-án elérhetô dokumentum-mappák száma A könyvtár egységeinek neve
Könyvespolc Hangtár Képtár Mozgóképtár
Mappák száma Nyilvános felület
70 0 6 0 76
63
Jelszóval védett terület
300 16 7 1 324
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 64
Elektronikus dokumentum – könyvtári dokumentum Minden olyan fájl, mely külön egységet képez, elektronikus dokumentumnak számít. A könyvtári dokumentumok gyakran több összefûzött elektronikus dokumentumból (képfájlból, hangfájlból, videofájlból) állnak. Ezek az összefüggô dokumentumok egy mappában vannak elhelyezve. Vannak olyan gyûjtômappák, ahol az adott témához kapcsolódó több könyvtári dokumentum érhetô el. Könyvtári dokumentumként számolva az archivált könyvdokumentumaink közül 2005-ben a nyilvános felületen 89 dokumentumpéldány volt kereshetô, míg a védett felületen 278 könyvtári dokumentum szerepelt. A 89 könyvtári dokumentum 69 mappában volt elérhetô a nyilvános felületen. Dokumentum megtekintése, letöltése, feltöltése Az elektronikus dokumentumok megtekintése és letöltése (azaz elektronikus másolat készítése saját célra) a www.nagykar.hu nyilvános és jelszóval védett felületén egyaránt lehetséges. Megtekintés = helyben olvasás. Az elektronikus dokumentumok megtekintése a könyvtár olvasótermi használatához hasonló. Letöltés = dokumentumkölcsönzés. Az elektronikus dokumentumok letöltése a könyvtári kölcsönzéshez hasonló, azonban az elektronikus dokumentumnak az eredeti példánya a kölcsönzés során is mindig a digitális könyvtár polcán (gépében) marad. Feltöltés = dokumentum „ajándékozása”, „szerzeményezés”. A feltöltésnek két formája van. Az egyik a nyilvános felületen történhet, a másik a KAR-ban, a védett felületen. A dokumentum minôsítése (védett, nem védett), törlése vagy módosítása viszont – a rendszer biztonságos mûködése érdekében – az általános hozzáféréseknél jóval magasabb jogosultsági szinteken folyhat. 2006-ban 1071 db dokumentumot töltöttek fel, többnyire a szolgáltató könyvtár digitalizálási tevékenységébôl fakadóan. E tevékenység a legnagyobb értéket a helyi vonatkozású tartalmak (könyvek, folyóiratok teljes terjedelmû elektronikus változatának) hozzáférhetôvé tételével hozza létre. Elektronikus kommunikáció: csevegô és üzenetküldés a nyilvános felületen A www.nagykar.hu-t használók kommunikációjára alapvetôen két forma kínálkozik. Az egyik az e-mail küldés, melyre van mód a nyilvános és a védett felületen is. A kommunikáció másik, általunk a kistérségi szakmai kommunikációban elsôdlegesnek tekintett és javasolt formája „egyidejûsége” miatt a védett felület csevegô szolgáltatása. Kistérségi információs szolgáltatások: eseménynaptár; hirdetô; társalgó; kívánságfal A kistérség információs helyévé is válhat a www.nagykar.hu, s ennek legfôbb elônye a gyorsaság, valamint a költség- és környezetkímélô, nem papír alapú kommunikáció lehet. 2006. január 1-jétôl április 30-ig 172 eseményt töltött fel 14 feltöltôi jogosultsággal rendelkezô.
64
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 65
Kistérségi egyedi (települési, tematikus) honlapok, internetes tartalmak létrehozása A www.nagykar.hu-ban módja van a kistérség egyes könyvtárainak saját egyedi honlap készítésére is, természetesen ez már nem jár további költségekkel, csak a megfelelô képzésben való részvétellel. A településre vonatkozó közhasznú, turisztikai, gazdasági, tudományos információk, a település legszebb részeit bemutató fotók, a település vállalkozásainak és civil szervezeteinek bemutatkozása egyaránt megjelenhetnek itt. Minden, amit a település fontosnak tart magáról elmondani. 2006. április 30-ig 9 kistelepülési, illetve településrészi, 2 intézményi és 12 tematikus honlapváltozat, összesen 23 honlapvariáció elkészítése és feltöltése indult el. Hivatkozásjegyzék A hivatkozásjegyzék tulajdonképpen tematikus és annotált linkgyûjtemény létrehozásának lehetôségét nyújtja a www.nagykar.hu használói számára.
A „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” A Társulás a mozgókönyvtári ellátásra fordítható normatívát 5 olyan település után igényelhette 2005-ben, melyek 2004-ben nem szerepeltek a nyilvános könyvtárak jegyzékén, és 2005-tôl a könyvtári szolgáltatás megrendelésével kívánták teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket. A Társulás által pályázott normatív támogatást felhasználva 2005-ben Balatonmagyaród, Börzönce, Gelsesziget, Kilimán, Pat látta el lakóit a Halis István Városi Könyvtártól, mint szolgáltató könyvtártól megrendelt – a mozgókönyvtári szolgáltatás keretében mûködô – „teljes könyvtárellátási szolgáltatással”.
A „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” keretében elvégzett és elvégzendô feladatok Az elvégzett feladatokat a településekkel kötött könyvtárellátási szerzôdések rögzítik. E szerzôdések értelmében a szolgáltató könyvtár az alábbi feladatokat látja el a települések könyvtári szolgáltató helyein: Folyamatosan gondoskodik mindazoknak a kereskedelmi forgalomba kerülô dokumentumoknak a beszerzésérôl, amelyek a községi szolgáltató helyek gyûjtôkörébe beillenek, illetve az adott településen élôk érdeklôdésére számot tarthatnak. A beszerzésen túl elvégzi a dokumentumok szakmai elvárásokhoz igazodó nyilvántartását, feldolgozását. Heti rendszerességgel rendelkezésre bocsátja a friss dokumentumkínálatot (könyv, CD, CD-ROM, videó) és a könyvtárhasználók által kért dokumentumokat. A kölcsönzést lebonyolítja a szolgáltató könyvtár TextLib integrált könyvtári rendszerében.
65
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 66
Szervezi a szolgáltató hely könyvtárközi kölcsönzését. Lehetôséget ad arra is, hogy a településen élôk hozzáférhessenek a Halis István Városi Könyvtár gyûjteményéhez és szolgáltatásaihoz. Könyvtári szaktájékoztatást biztosít heti rendszerességgel a nyitvatartási idôben. Mûködteti a www.nagykar.hu internetes könyvtári szolgáltató rendszert, használatát oktatja a település lakói számára. Koordinálja és segíti – helyi fontosságú dokumentumokkal, szakmai tanácsadással, oktatással – a települési könyvtári honlap fejlesztését. Folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltató hely mûködési feltételeinek alakulását, és a felmerülô nehézségekrôl tájékoztatja a települési önkormányzatot. Az önkormányzat felkérése alapján elvégzi a szolgáltató hely mûködtetésével kapcsolatos részletes szakmai-módszertani elemzést, vizsgálatot is. Igény szerint segíti a szolgáltató helyet és az általa közvetített szolgáltatásokat népszerûsítô tájékoztató szerkesztését, illetve szervezi a könyves ünnepekhez (ünnepi könyvhét, gyermekkönyvhét) kötôdô helyi rendezvényeket. A fenntartó önkormányzat egyetértésével kihasznál minden olyan pályázati lehetôséget, amely módot ad a szolgáltató hely állományának fejlesztésére, a rendelkezésre álló dokumentumgyarapítási keret bôvítésére. Az adott év végén elvégzi a szolgáltató hely munkájához kapcsolódó statisztikai adatgyûjtést. Írásban tájékoztatja a települési önkormányzatot könyvbeszerzési támogatásának felhasználásáról, a szolgáltató hely tevékenységének és helyzetének alakulásáról. E településeken – a településsel kötött együttmûködési megállapodás elôírásai szerint – az ellátás rendszerszerû mûködését biztosító dokumentumok leltári nyilvántartását – az akár a szolgáltató helyen áll rendelkezésre, akár más formában – a Halis István Városi Könyvtár végzi. A községi szolgáltató hely ugyanakkor jogot nyer a részére biztosított dokumentumok használatára. A könyvtárak heti nyitvatartási idejének egy részében (minimum heti 2 órában) van jelen a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” a településen. A nyitvatartási idôben minden településen ott a segítô, aki biztosítja a szolgáltató hely megfelelô technikai körülményeit (nyitás, fûtés, világítás stb.). A nyitvatartási idôk kölcsönös megállapodás alapján, a település igényeinek messzemenô figyelembe vételével alakultak ki. A szolgáltatás eredményét mutató táblázataink három állapotot rögzítenek: a szolgáltató helyeken a „teljes könyvtárellátás” 2005. évi, illetve 2006. évi mûködéséhez kapcsolódó forgalmat, az ezt megelôzô 2005. évi forgalmat jelenítettük meg benne. A „teljes könyvtárellátás” a szolgáltató helyek környékére is élénkítôen hatott: a balatonmagyaródi könyvtárba galamboki és zalakomári, a börzöncei könyvtárba zalaszentbalázsi lakosok is járnak. 2005-ben 99 olvasóval növekedett olvasótáborunk az 1381 lakos körében, 2006-ban (április 30-ig) újabb 22 olvasóval gyarapodtunk!
66
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 67
A statisztikai mutatók – s személyes tapasztalataink is – azt bizonyítják, hogy a kistérség informálódásában paradigmaváltás következhet be a kistérségi könyvtári és információs rendszer teljes kiépítésével. A helyi közösségszervezés és a térségi identitás terén is nagy elôrelépést jelent az NK-KSZR létrehozása, mûködtetése és fejlesztése.
Település
Balatonmagyaród Börzönce Gelsesziget Kilimán Pat
Lakosság száma 2005. január 1-jén
529 77 267 261 247 1381
Regisztrált olvasó 2005 január 1– október 20.
Regisztrált Regisztrált olvasó 2005. olvasó 2006. október 20– január 1– december 31. április 30.
8 3 3 2 2 18
50 10 16 9 32 117
59 15 18 13 34 139
Kölcsönzött Kölcsönzött dokumentum dokumentum 2006 január 1– 2005-ben április 30.
114 32 75 43 120 384
Pat
Gelsesziget
Kilimán
Balatonmagyaród
67
890 291 188 346 739 2454
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 68
Kércsi Tibor
Mozgókönyvtári szolgáltatás az encsi kistérségben
2006. január 22-én a Magyar Kultúra Napján avatták fel és adták át a használóknak az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében mûködtetett BIBLIO-MIKROBUSZT. Az egy évvel korábban, az edelényi kistérségben átadott bibliobusz után az encsi az ország második mûködô bibliobusza. A hátrányos helyzetû Abaúj aprófalvas térségeiben – amelyet a közelmúltban egy újságcikkben a „szegénység Bermuda-háromszögének” nevezetek – 2004-ben a települések 40%-ában mûködött csak valamilyen könyvtári ellátás, a 80 településbôl mindössze 30 helyen. Ezt az „eredményt” is tovább rontja az a tény, hogy ezeknek is csak mintegy fele, alig 15 nevezhetô elfogadhatónak, mert sem a helyiség, sem az állomány, sem a nyitvatartási idô nem felelt meg az alapvetô követelményeknek. A megye 3 kistérsége közül az encsi még a szerencsésebbek közé tartozott, a 46%-os könyvtári lefedettségével. Kistérségünkben a mozgókönyvtári szolgáltatás megszervezésével az encsi városi könyvtárban már két éve foglalkoztunk, többek között az új bibliobusz átadása elôtt különféle jármûveken könyveket is szállítottunk több településre. A kistérség legfontosabb jellemzôit, adatait, az elmúlt nem egész három év változásait mutatjuk be az alábbi táblázatban (l. következô oldl). A 2006-os évtôl – a bibliobusz-szolgáltatás elindulásától az ellátottság 91%-osra változott, 16 település helyett 32 település lakói részesülnek könyvtári ellátásban. Az ellátás kiszélesítése ez év folyamán is rendszeresen folyik, szeptemberre – terveink szerint – elérjük, hogy a kistérség mind a 35 településén lesz könyvtári szolgáltatás. A bibliobusz egyszerre 2000 dokumentumot kínál: könyveket, folyóiratokat, DVDés VHS-filmeket. Háttérállományként rendelkezésre áll a városi könyvtár 40 ezer kötetes állománya, amelybôl elôjegyzésre hetenként teljesíthetôk a kérések. Internetes lehetôség még nincs a bibliobuszon.
68
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 69
69
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 70
A bibliobusz útvonala és menetrendje Menetrend Km
Nap
Település
Megállóhely É
I
Állásidô perc
H
Encs
Telephely
12
H
Aranyospuszta
Játszótér
08.30
08.55
08.00 25
3
H
Abaújalpár
Polg.Hiv. Elôtt
09.00
09.25
25
15
H
Encs
Telephely
09.45
–
–
21
H
Felsôgagy
Isk. és orvosi r. között
14.20
14.45
25
4
H
Alsógagy
Régi bolt elôtt
14.50
15.15
25
2
H
Gagyapáti
Polg. Hiv. Elôtt
15.20
15.35
3
H
Fancsal
Polg. Hiv. Udvara
15.50
7
H
Encs
Telephely
16.45
K
Encs
Telephely
38
K
Keresztéte
Bolt elôtt
6
K
Pamlény
Templom mögött
10.45
11.10
25
4
K
Szászfa
Polg. Hiv. elôtt
11.20
11.45
25
10
K
Kány
Templom e. és híd után
12.00
12.25
25
5
K
Büttös
Polgárm. Hiv. elôtt
12.35
13.00
25
10
K
Perecse
Polg. Hiv. elôtt
13.10
13.35
25
K
32
–
–
09.30 10.10
10.35
25
Encs
Telephely
14.25
–
–
CS Encs
Telephely
–
9.30
–
CS Fulókércs
Iskola, ÖNÓ
09.50
10.30
40
3
CS Fáj
Polg. Hiv. elôtt
10.35
11.00
25
6
CS Litka
Híd mellett
11.10
11.35
25
18
CS Pusztaradvány
Polg. Hiv. elôtt
12.05
12.30
25
10
CS Hernádpetri
Iskola elôtt
12.50
13.15
25
20
CS Encs
Telephely
13.50
–
–
15
Közeli terveink között szerepel a bibliobusz „határon innen és túl” programja, amely ismereteink szerint akár Európában elsôként afféle minta-projekt lenne. Azt tervezzük, hogy – mivel az Európai Unióba való belépésünkkel a határok átjárhatósága egyszerûbb lett – a mozgókönyvtári szolgáltatást a közeli, határon túli magyarok lakta helységekbe is eljuttatnánk. Mivel a bibliobusz kapacitásába is belefér, elsô körben azt tervezzük, hogy négy településen: Szinán, Buzitán, Makrencon és Szepsin is megállna a busz, 30 illetve 90 percet biztosítva a kölcsönzésre. Szeretnénk, ha ez az elképzelésünk támogatásra találna, és minél elôbb megvalósulna.
70
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 71
71
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 72
Halász Magdolna
A könyvtári ellátás tapasztalatai a sárospataki kistérségben
A zempléni régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részében található, ahol 82 kistelepülés és 6 város mûködik. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet alapján ebben az övezetben öt kistérséget (a szerencsi, a tokaji, a sátoraljaújhelyi, a cigándi, és a sárospataki) hoztak létre. A sárospataki kistérséghez 15 község tartozik 1. Bodrogolaszi 8. Makkoshotyka 2. Erdôhorváti 9. Olaszliszka 3. Györgytarló 10. Sárazsadány 4. Háromhuta 11. Tolcsva 5. Hercegkút 12. Vajdácska 6. Kenézlô 13. Vámosújfalu 7. Komlóska 14. Viss 15. Zalkod Háromhutában szlovák, Hercegkúton német, Komlóskán szlovák nemzetiségû lakosság él.
Honnan indultunk el? Az elmúlt idôszakban a községi könyvtárak közül 4 bezárt, 5 megtartotta önállóságát, 3 községben kettôs funkciójú (községi és általános iskolai) intézményt hoztak létre, 2 településen pedig a könyvtár ÁMK keretén belül mûködött. A nagyobb községekben a fôhivatású könyvtárosi álláshely megszûnt. Legtöbb helyen megbízási díjjal, két településen pedig díjazás nélkül tevékenykedtek a könyvtárosok. Az intézmények nyitvatartási ideje is megváltozott: heti 2–4 órára csökkent. A még mûködô könyvtárakban a tárgyi feltételek szerények, az informatikai fejlesztés pedig minimális volt. Öt könyvtárban 1-1 db számítógép, és két helyen internetelérési lehetôség is volt. Az állománygyarapításra a kis könyvtárak alig, nagyobb településeken pedig az érdekeltségnövelô és felzárkóztató támogatás segítségével szerzeményeztek új dokumentumokat. A kis könyvtárakban a hagyományos szolgáltatásokat (kölcsönzés, hely-
72
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 73
ben olvasás, irodalomkutatás stb.) egyre kevesebben vették igénybe. A kettôs funkciójú intézmények elônyösebb helyzetben voltak, mert az alsófokú oktatási intézmények tanulói és a pedagógusok gyakrabban keresték fel a könyvtárat. A több évtizedes probléma megoldásához kívánt segítséget nyújtani a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a községi könyvtárakkal is foglalkozó 2004–2008. évi rövid távú könyvtárfejlesztési koncepciója. A 65/2004. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet a kistelepülések könyvtári ellátásához már pályázati támogatási lehetôséget is biztosított. Sárospatakon is megalakult a Többcélú Kistérségi Társulás. A könyvtári projekthez 14 község önkormányzata csatlakozott. A kistelepülések könyvtári ellátásának megvalósításához, a pályázat elkészítéséhez helyzetfelmérést végeztünk. Rövid távú stratégiai tervezéssel állítottuk össze a 2004–2007. évre szóló elképzeléseinket, feladatainkat. Célkitûzéseink: – 2004: a községi könyvtárakban az informatikai fejlesztés, – 2005: a tárgyi és a személyi feltételek javítása, – 2006: új szolgáltatások bevezetése, az olvasók visszahódítása, rendezvények tartása, – 2007: a szolgáltatások körének bôvítése. A kistérségi könyvtári ellátás formáját meghatározó tényezôk: – A fenntartók tulajdonosi szemléletének tiszteletben tartása, – A községi könyvtárakhoz való kijutás lehetôsége, – A saját kapacitásunk felmérése (tárolóraktár hiánya, a feladat végzéséhez a szakalkalmazotti létszám bevonása), – Az ellátási forma kiválasztása (szolgáltatás megrendelése), – A hatékony módszertani munka végzése. Nagy örömünkre 2004-ben a Belügyminisztérium 14 millió Ft támogatásban részesített. Ezután a pályázat realizálása következett: – A sikeres közbeszerzési eljárás után 12 kistelepülés könyvtárában egy-egy multimédiás számítógépet négy adatbázissal és egy db lézernyomtatót szereztünk be. – Minden könyvtárban kiépült a szélessávú intenethálózat (ADSL). – Az internetszolgáltatás egy évre szóló elôfizetési díja garantált. – A könyvtári munkafolyamatok gépesítéséhez (kölcsönzés, a dokumentumok adatainak bevitele, állományrevízió végrehajtása stb.) az ELKA 7.3 adatbázis-kezelô szoftvert vásároltuk meg. – A központi könyvtárban a közös katalógus mûködtetéséhez egy nagy teljesítményû szervert szereztünk be. – A kistérségi módszertani munka viteléhez a központi könyvtár munkatársai részére tiszteletdíjat és útiköltséget terveztünk be. Az informatikai fejlesztéssel lehetôvé vált a magasabb szintû információk fogadása, cseréje és közvetítése, a könyvtárak közötti információcsere, a könyvtárközi kölcsönzés, az ODR-szolgáltatás.
73
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 74
A sikeres pályázat hatására két önkormányzat segítséget kért a megszûnt könyvtáruk újraindításához. A fennmaradó beüzemeltetési költségbôl náluk is megvalósulhatott az informatikai fejlesztés. 2005-ben a Belügyminisztériumhoz benyújtott pályázatunkban a támogatott könyvtárak száma néggyel csökkent. A 10 950 Ft normatív támogatást csak 10 községi könyvtár kaphatta meg, amelyek a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén nem szerepeltek.
A györgytarlói községi könyvtár internethasználói
A zalkodi községi könyvtár vezetôje ismerkedik az ELKA 7.3 programmal A pályázaton nyert normatív támogatást a fenntartókkal, a könyvtárak vezetôivel egyetértésben az intézmények hatékonyabb mûködtetéséhez használtuk fel: – A tárgyi feltételek javítása: könyvtári polcok, olvasóasztalok, székek, szônyegek, függönyök stb. vásárlása, – A nyomatókhoz patron és papír beszerzése, – Új könyvek, AV-dokumentumok (CD, CD-ROM, videó, DVD) szerzeményezése, folyóiratok elôfizetése, – Könyvtári ügyviteli nyomtatványok beszerzése, – A könyvtárosok éves tiszteletdíjának fedezése.
74
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 75
Új dokumentumok beszerzése a 2005. évi központi támogatásból 4000 3000 2000 1000 0 könyv 2005.
2360
folyóirat 544
AV dok 350
össz: 3254
A kistérségi központ módszertani segítségnyújtása A szolgáltatást fogadó önkormányzatok és szolgáltatást vállaló központ megállapodása alapján: 1. Alapszolgáltatások biztosítása: a) Dokumentumszolgáltatás: – Elôzetes felmérés alapján a lakosság igényeinek megfelelô, tervszerû állománygyarapítás, – A beszerzett, feldolgozott, a szükséges katalóguscédulával ellátott dokumentumok eljuttatása a településekre. A hagyományos és az ELKA 7.3 könyvtári közös katalógus mûködtetése – Módszertani tanácsadás, a dokumentumállomány rendbetétele, könyvtári részlegek kialakítása, állományapasztás, a mûködési szabályzatok összeállításához, a kötelezô nyilvántartások, leltárkönyvek, statisztikák vezetéséhez segítségnyújtás, állományrevízió végrehajtása – mindez elôzetesen megállapított tiszteletdíjért.
A vissi községi könyvtár gyermekrészlege
75
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 76
A korszerû vajdácskai könyvtár olvasóterme
A zalkodi községi könyvtár enteriôrje
A kenézlôi könyvtár gyermekolvasói
A györgytarlói könyvtár helybenolvasói
Könyvkölcsönzôk a vissi könyvtárban
Meghitt pillanat a kenézlôi könyvtárban
b) Információszolgáltatás: A saját és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak ingyenes közvetítése (könyvtárközi kölcsönzés, ODR, a településre vonatkozó helyismereti információk, igény esetén közhasznú információk eljuttatása stb.).
76
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 77
2. Egyéb szolgáltatások: Térítésmentes szakmai továbbképzések, könyvtári szakmai gyakorlat és internettanfolyam kezdô könyvtárosok részére, olvasószolgálati mûhelymunka. Ingyenesen, ill. önköltségi áron olvasók részére informatikai kezdô tanfolyam tartása, hátrányos helyzetûek részére speciális szolgáltatás közvetítése (hangos könyvek ajánlása, pályázatfigyelô stb.). Könyvtári rendezvények, programok közvetítése, gyermekfoglalkozások tartása.
A vissi könyvtár új épülete
A györgytarlói Faluházban kapott új helyet a könyvtár
Fotók: Cziczer Katalin
Eredményeink – A kistérség könyvtárai mûködôképessé váltak. – 8 községben új helyre költözött a könyvtár, és 8 intézmény dokumentumállományát rendbe tettük. – Komlóskán ruszin nemzetiséggel kapcsolatos helyismereti különgyûjteményt hoztunk létre, amely az ott élôk identitástudatának erôsítôje lehet. – A nyitvatartási idô legtöbb helyen növekedett. Szombaton is várják az igénybevevôket. – Az internethálózat kiépítésével lehetôség nyílt a magasabb szintû információk fogadására, közvetítésére, ODR-szolgáltatások igénybevételére. – A könyvtárosok a munkájukért megfelelô díjazásban részesülnek. – Rendszeres a továbbképzésük, havonta egy alkalommal Olvasószolgálati Mûhelymunka folyik a központi könyvtárban. – Zempléni és felvidéki könyvtárosok nemzetközi konferenciája I-II. – 12 könyvtár küldte el az éves statisztikai jelentését a megyei könyvtárnak. – 2006-ban 4 községi könyvtár csatlakozott a projekthez.
77
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 78
Guszmanné Nagy Ágnes
Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kialakítása Heves megyében
Közös ség i so lg á
ációszolgál
tat
Kiegészí
Dokumentumellátás
tô sol gál ta
ználóképzés Has
rm fo
k
ás
In
Sza k
pzése bké b á tov
ok tás lta
ma i
A regionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldására egy innovációs kísérleti projektet dolgoztunk ki, s valósítottunk meg, amely a megyei könyvtári hálózaton keresztül a kistelepüléseken élô lakosság számára felhasználó központú, korszerû, minôségi szolgáltatási rendszert kínál. Jövôkép: A kistelepüléseken és a kisvárosokban élôk ugyanazt a könyvtári ellátást kapják, mint amit az ODR tagkönyvtáraiban nyújtanak. Könyvtári Szolgáltatási Rendszerünk küldetését, a konkrét célokat a következôkben fogalmaztuk meg:
tás o
k ciális szolgáltatá Spe sok
1. A szolgáltatási rendszerhez tartozó községi könyvtár gazdaságos könyvellátásának megoldása, a gyûjtemény sokoldalú hasznosítása; 2. A település igényeihez, a lakosság összetételéhez igazodó, folyamatosan bôvülô és cserélôdô könyvkínálat biztosítása; 3. A letéti állomány szakszerû gyarapításának, feltárásának, elektronikus eszközökkel való visszakereshetôségének biztosítása;
78
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 79
4. Közhasznú, közérdekû és helyismereti információk szolgáltatása; 5. A fogyatékkal élôk, a nemzeti és etnikai kisebbségek speciális gyûjteményi igényeinek kielégítése; 6. Közösségi szolgáltatások (könyvtári rendezvények, programok, kiállítások) biztosítása; 7. A könyvtári adminisztrációval megbízott személy munkájának segítése, módszertani gondozás, továbbképzési lehetôségek biztosítása; 8. Kiegészítô szolgáltatások (könyvkötészet, technikai, mûszaki) biztosítása. A projekt elôzményei: – Részvétel a regionális könyvtári ellátás kialakítása munkacsoport tevékenységében, – A megyei helyzetkép felmérése, – A könyvtári ellátórendszer fejlesztésének középtávú terve 2004–2007 – tanulmány az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács felkérésére, – A Pétervásárai kistérség könyvtári ellátásának helyzete – tanulmány a terület országgyûlési képviselôjének felkérésére1, – 2004. március 18-án regionális értekezlet Tiszaújvárosban, – 2004. március 19-én megyei értekezlet önkormányzati vezetôk és kistelepülések könyvtárosai számára, – A fiókkönyvtári letéti ellátás üzemszerû mûködésének vizsgálata. 2004-ben megvalósult fejlesztések: – Az integrált könyvtári rendszer bôvítése, mely a letéti állomány rugalmas kezelését biztosítja, – Pályázati források felhasználásával korszerû technikai infrastruktúra kialakítása az ellátórendszer tagjai számára (e-Magyarország sikeres pályázatai a megye könyvtáraiban), – Kistelepülési könyvtárak állománybôvítése 4 000 000 Ft értékben (a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával), – Könyvtári innovációs projekt kidolgozása a már meglévô tervek és tapasztalatok alapján (a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával). A KSZR-szolgáltatások tervezésére munkacsoportot alakítottunk, amelynek tagjai a módszertani, a feldolgozó és a gazdasági osztály munkatársai voltak.
1
A kistelepülések földrajzi elhelyezkedését tekintve az 1000 lakos alatti településeink 80 %-a megyénk északi részén Pétervására és Eger körzetében fekszenek (23 település). Ezekben a kistérségekben a Nógrád megyeiekkel összefogva, a jövôben elképzelhetônek tartjuk a könyvtárbusz bevezetését. A kistérség önkormányzati vezetôi jelenleg nem támogatják ezt az elképzelést, a projekt országos indulásának tapasztalatai és sikerei után érdemes megvizsgálni ezt a lehetôséget is.
79
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 80
A kidolgozott modell a minôségirányítási rendszer bevezetésének lépései szerint épül fel. Helyzetelemzést végeztünk, áttekintettük a már meglévô hazai és külföldi példákat (a már rendelkezésre álló szakirodalom alapján). A projekt tartalmazza a megyei könyvtár stratégiai tervéhez igazodó terveket, jövôképet, küldetésnyilatkozatot, célok megfogalmazását. Támaszkodtunk a minôségmenedzsment alkalmazásának módszereire és technikáira, s elkészítettük a projekt minôségügyi dokumentációs rendszerét.
Megyei könyvtári kompetenciák a kistelepülési könyvtári ellátásban Átgondoltuk, hogy mint ellátórendszert mûködtetô megyei könyvtár, milyen kompetenciákkal rendelkezünk e feladatok megoldásához: SWOT analízis Erôsségek a megyei könyvtári feladatok ellátásában: – Szervezett, biztos alapokon nyugvó és fejleszthetô könyvtári hálózat; – Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben való részvétel, mely a megyei könyvtárakra mint szolgáltató könyvtárakra épít; – A minôségi szolgáltatások bevezetésére felkészült, képzett, a szakmáért felelôsséggel gondolkodó szakemberek a megyei, városi könyvtárakban; – Az új lehetôségek iránti fogékonyság, a bevezetés szándéka; – Jó kapcsolat az egyes könyvtárosokkal; – Nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezô, szorgalmas, pontos és megbízható szakemberek az állománygyarapító osztályon; – Felsôfokú végzettségû könyvtári szakemberek képzése helyben megoldott. Gyengeségek a megyei könyvtári feladatok ellátásában: – Kevés a könyvtári szakember a megnövekedett feladatok elvégzéséhez; – A kistelepüléseken nincsenek könyvtári-informatikai szakemberek; – Kedvezôtlen mûködési feltételek a kistelepüléseken (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség); – Elavult és korszerûtlen dokumentumállomány a kistelepüléseken; – Az ellátórendszerek mûködtetéséhez szükséges infrastruktúra és dokumentumállomány hiányosságai (helyszûke a letéti állomány kezeléséhez, a már meglévô letéti állomány további gyarapításának bizonytalansága). Lehetôségeink a megyei könyvtári feladatok ellátásában: – Konkrét stratégiai tervekben megnyilvánuló határozott szándék a kistelepülések könyvtárainak fejlesztésére; – Növekvô lakossági igény a korszerû könyvtári szolgáltatások elérésére. A tudás felértékelôdése, az élethosszig tartó tanulás igényének megvalósulása;
80
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 81
– Növekvô minisztériumi pályázati lehetôségek, melyek az informatikai és tárgyi eszközök megteremtését segítik; – Az informatika fejlôdése, az interneten keresztül szolgáltatható tartalom (teljes szövegû, ill. bibliográfiai, könyvtári adatbázisok) rohamos gyarapodása; – Jól mûködô országos kezdeményezések könyvtári ellátórendszerek szervezésére és mûködtetésére; – A tervezett új könyvtárépület, mely raktárt, új munkahelyek kialakítását biztosítja; – A volt járásközpontok (ma kistérségi központok) módszertani szakmai hagyományai; – Az ellátórendszer, mozgókönyvtári ellátás bevezetésének lehetôsége más megyék, kistérségek tapasztalatai alapján; – Az ODR-könyvtári szerep jobb kihasználása; – Rendszeres szakfelügyeleti ellenôrzés. Veszélyeztetettség a megyei könyvtári feladatok ellátásában: – Az önkormányzatok önállósági törekvései, tulajdonlás-szemlélete, mely nem a szolgáltatás-centrikusságot helyezi elôtérbe; – A megvalósítás nagy forrásigénye; – A kistérségek jelenleg még bizonytalan álláspontja a mozgókönyvtári feladatok bevezetésére.
Helyzetkép A megye településein csak részben teljesül a nyilvános könyvtári ellátás megoldása. Bár a könyvtárak 85%-a szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén (a fennmaradó15% nagy része szünetelô könyvtár), két év szakfelügyeleti tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a 85%-nak legalább a felében kérdéses a nyilvános könyvtár alapkövetelményeinek és alapfeladatainak való megfelelés. – Jelenleg szinte nincs olyan kistelepülési könyvtár, amelynek korszerûsítése ne lenne indokolt. Egy részük nem képes önállóan könyvtári szolgáltatást nyújtani a lakosságnak, másik részükben pedig a szolgáltatás szintje nem felel meg a követelményeknek. – Igaz, a megyében nagy hagyománya van a módszertani segítségnyújtásnak, de a fokozatos elvonások itt is jelentkeznek, s a megnövekedett feladatokkal kevesebb kollégának kell megbirkóznia. Jelentôs azoknak a kiskönyvtáraknak a száma, amelyek teljesen magukra maradtak, s többnyire önerôbôl próbálkoznak, vagy vegetálnak. – A szolgáltatások túlnyomórészt a könyvek kölcsönzésére korlátozódnak. Alig van lehetôség a korszerû információszolgáltatásra, a közéletben hasznos információk összegyûjtésére, szétsugárzására.
81
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 82
A kedvezôtlen mûködési feltételek (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség) mellett gond a személyi ellátatlanság mind a ráfordított munkaidôben, mind a szakképzettségben.
A projekt gyakorlati megvalósítása A könyvtárellátási szolgáltatást 2004–2005-ben a következô önkormányzatok igényelték: 1. Apc 3. Boldog 5. Egercsehi 7. Feldebrô 9. Heréd 11. Kompolt 13. Pély 15. Zagyvaszántó
2. Bátor 4. Egerbakta 6. Erdôtelek 8. Gyöngyöspata 10. Kisnána 12. Parád 14. Verpelét 16. III. sz. Fiókkönyvtár, Felsôváros
A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert (KSZR) 15 települési könyvtár és 1 fiókkönyvtárunk részvételével 2004 októberében indítottuk el, amelyekkel szolgáltatási szerzôdést kötöttünk. 2005 második felében újabb települések és fiókkönyvtárak kapcsolódtak a programhoz.
Alapszolgáltatások – dokumentum-ellátás A gyûjtés szempontjai A szolgáltatott dokumentumok gyûjtôkörének kialakításában az alábbi szempontokat vettük figyelembe: – a települések demográfiai jellemzôi (2003. évi adatok); – a 2003. év könyvtárstatisztikai adatai (állományra vonatkozó és forgalmi adatok); – a könyvtárak gyûjtôköri szabályzata, gyarapítási szokásai; – a könyvtárak technikai felszereltsége; – az egyes könyvtárak típusai (Feldebrô: ÁMK; Kompolt, Parád: községi és iskolai könyvtár); – a szakfelügyelet során szerzett tapasztalatok az állomány minôségérôl és összetételérôl; – a felhasználók igényei. A projektben részt vett könyvtárak rendelkeztek saját állománygyarapítási kerettel, ezért a kézikönyvek és a kötelezô olvasmányok emelt példányszámú beszerzésével
82
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 83
nem foglalkoztunk, meghagytuk ezt az adott könyvtárak feladatkörében. Természetesen a szolgáltatást késôbb igénybe vevô megrendelôink esetében alapvetô kézikönyvek és kötelezô irodalom beszerzését is tervezzük. A gyûjtés legfôbb szempontja, hogy az adott településen élô, valós és potenciális könyvtárhasználókat olyan mennyiségû kurrens könyvhöz juttassuk, amelyhez a helyi könyvtár saját ereje nem elegendô. Természetesen a teljesség igényével azonban egyetlen mûveltségi terület vagy tudományág mûveit sem szolgáltatjuk. A gyarapítás érdekében folyamatosan figyeljük az állománygyarapítás segédleteit és a könyvesboltok kínálatát. Vásárlásaink legnagyobb részét költséghatékonyan egy internetes könyvkereskedô cégnél bonyolítjuk le. A számítógép mellett ülve a rendelést megelôzve, a behasonlítás munkafolyamatát is el tudjuk végezni. A cég 28–35% kedvezményt biztosít számunkra, akciók esetén az árak ennél is kedvezôbbek lehetnek. A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán nyert 4 000 000 Ft-ból így 5 182 443 Ft értékû könyvet tudtunk beszerezni.2 A dokumentumbeszerzés hatékonysága a letéti ellátásban A letétbe kapott könyvek %-os aránya a saját gyarapodáshoz viszonyítva 4,5 4 3,5 Községek 2003 évi gyarapodása
3 2,5 2
Letétbe kapott könyvek 2005 1–3. negyedévben
1,5 1
Zagyvaszántó
Verpelét
Pély
Parád
Kompolt
Kisnána
Heréd
Gyöngyöspata
Feldebrô
Erdôtelek
Egercsehi
Egerbakta
Boldog
Apc
0
Bátor
0,5
Állományba vétel, nyilvántartás, csere A letéti állományt a könyvtárunkban használt SZIKLA integrált könyvtári rendszer segítségével tartjuk nyilván és tárjuk fel. A cserék lebonyolítását és adminisztrációját a letéti modul segítségével végezzük szolgáltatási elôírás alapján. A részmunkák (állo2 Dokumentumok beszerzése: 4 000 000 Ft pályázati pénzbôl 160 000 Ft érdekeltségnövelô támogatásból
2742 db 119 db
83
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 84
mányba vétel, kiszállítás, visszavétel) tervezését folyamatábra3 segítségével végeztük. A formai és tartalmi feltárás és a minél differenciáltabb visszakeresés érdekében a mélyleíró rögzítési módot alkalmazzuk. A cseréket háromhavonta (évente 4 alkalommal) rendszeresen végezzük. Az elsô kiszállításnál a megyei könyvtár igazgatója adta át a könyveket a település polgármesterének.
Kiegészítô szolgáltatások NKA támogatásból jól sikerült gyermekprogramok lebonyolításában vettek részt a pályázatban résztvevô települések közül: Erdôtelek, Kisnána, Verpelét, Kompolt és Feldebrô.
A József Attila-emlékév tiszteletére szervezett vándorkiállítást Heréd, Parád, Boldog és Zagyvaszántó községekbe juttattuk el. 3 Dokumentumok megoszlása: 40% magyar szerzô mûve 47% gyermek- és ifjúsági irodalom, ismeretterjesztô
84
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 85
A Nagy Könyv megyei programsorozatának résztvevôiként is számíthattunk a települési könyvtárakra, könyvtárosokra. 2005-ben pályázati forrásból 15 foglalkozásból álló, nagy sikerû kézmûves sorozatot rendeztünk „Népi mesterségek” címmel. Számítógépes rendszerfelügyeletet biztosítottuk minden ezt igénylô könyvtár (Pély, Feldebrô, Kompolt, Boldog) számára, s csoportos megrendeléssel kedvezményes áron tudtunk beszerezni vírusvédelmi szoftvereket. A kötészeti szolgáltatást a megye települési könyvtárai számára kedvezményes áron kínáljuk. A be- és kiszállítás térítésmentes, elôzetesen egyeztetett idôpontban történik. A letéti állomány javítása, kötése a megyei könyvtár feladata, s térítésmentes. Igény szerint szállítottunk hangoskönyveket, nem hagyományos dokumentumokat. Az érdeklôdô könyvtárosok több továbbképzésen is részt vehettek: Elektronikus statisztikai adatszolgáltatás, vírusvédelem címmel az Eszterházy Károly Fôiskolán, a megyei könyvtárban a Szikla integrált könyvtárkezelô rendszer felhasználói számára tartottak konzultációt a program készítôi. Könyvtári minôségmenedzsment tréning címmel – szintén NKA-támogatásból – két idôpontban volt könyvtárunkban továbbképzés, melyen 5 olyan könyvtáros vett részt, akik a KSZR tagjai. Ennek sikerén felbuzdulva az ôsz folyamán olyan tréninget szervezünk a megye könyvtárosainak, amelyen a használóképzés, az ODR-szolgáltatások és a gyermekkönyvtári munka kerül elôtérbe.
85
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 86
A szolgáltatás hatékonyságának mérése, elégedettségvizsgálatok A hazai könyvtárügy trendjei, a Stratégiai célok 2003–2007 c. dokumentum kulcsterületként fogalmazta meg a minôségmenedzsment ismeretének kiemelt kezelését, a minôségi szolgáltatások növelését, a könyvtári minôségfejlesztés és minôségbiztosítás meghonosítását. Ennek értelmében fontosnak tartjuk, hogy a KSZR-szolgáltatást igénybe vevô könyvtárak véleményét megkérdezzük a szolgáltatás eredményességérôl, hasznosságáról. A szolgáltatás minôségének értékelése két szakaszban történik: – A cserék alkalmával visszahozott dokumentumok kölcsönzôkartonjai alapján megállapítható egyes könyvek népszerûsége, keresettsége, ami támpontot ad a további gyarapításhoz. – A szolgáltatást igénybe vevô könyvtárakat, könyvtárosokat pedig a szolgáltatás egészérôl kérdezzük kérdôíves formában. Kíváncsiak vagyunk, hogy – az új szolgáltatás hozott-e változást a könyvtárlátogatók számában és összetételében; – a letéti állomány és a felkínált szolgáltatások megfelelnek-e használóink igényeinek; – a könyvtárosok milyen változtatásokat szeretnének a késôbbiekben tapasztalataik alapján. A könyvtári minôségbiztosítás során elengedhetetlen, hogy odafigyeljünk mindenre, ami a könyvtárban történik. Olyan szolgáltatásokat kell kínálni, amelyek a használók igényébôl és elvárásaiból indulnak ki. Feladatunk, hogy odafigyeljünk az így megfogalmazott véleményekre, s a könyvtár stratégiai tervében teret adjunk a szolgáltatás hatékonyságát, színvonalát jobbító terveknek. Az eltelt idôszak minôségi ugrást jelentett mind a projektben résztvevô kiskönyvtárak, mind a megyei könyvtár életében. A szolgáltatást értékelô kérdôívek alapján elmondhatjuk, hogy fôként az 1000–2000 lakosú települések könyvtáraiban igen kedvezô fogadtatásra talált a kezdeményezés. A könyvek szolgáltatásával, annak ütemével mindenütt elégedettek voltak, a kiszállított dokumentumok típusait javasolják bôvíteni (DVD, videokazetta). A rendezvények népszerûek voltak, s még több kiszervezését igénylik a könyvtárosok.
86
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 87
A KSZR mûködtetésének feladatai a következô években 2006-ban 9 községi önkormányzattal (Bátor, Bodony, Egercsehi, Feldebrô, Karácsond, Kompolt, Mikófalva, Parád és Szarvaskô) kötöttünk szolgáltatási szerzôdést. Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerünk további hatékony mûködtetése érdekében pályázatot adtunk be a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári kollégiumához. A pályázat segítségével partnereink közül 7 településen szeretnénk könyvtári célú szakmai munkákat végezni. Célunk az integrált adatbázis építése, a helyben lévô állomány elektronikus eszközökkel történô szakszerû föltárása és a visszakereshetôség biztosítása. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet könyvtárát is szeretnénk szolgáltató rendszerünkbe bevonni, ezért adtunk be pályázatot az NKA Könyvtári szakmai kollégiumának meghívásos pályázatára. A KSZR-t igénybe vevô könyvtárak használói számára internettanfolyamot szervezünk. Célja: Az információs társadalom fejlôdésének elôsegítése és az állampolgárok információhoz való korlátlan hozzáférésének biztosítása. A települési könyvtárak elôtt áll az a lehetôség, hogy információs központtá válhassanak, ahol az állampolgárok nem csupán a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat vehetik igénybe, hanem mindazokat a telematikai eszközöket, amelyek a munkavégzéshez, tanuláshoz, informálódáshoz szükségesek lehetnek. Jövôképe: A megye könyvtárai mûködési feltételeiket és szolgáltatásaikat tekintve egyenrangúakká válhassanak az Európai Unió tagországainak könyvtáraival. Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerünk népszerûsítése marketingjének kidolgozása, a jelenleg készülôben levô könyvtári marketing stratégiai tervünkbe való bekerülése, a szolgáltatás PR-jának kialakítása fontos feladatunk.
Kisnána
Kompolt
87
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 88
Pély
Továbbképzés, Eger
Továbbképzés, Eger
Zagyvaszántó
Reményeink szerint – az Európai Unió kívánalmainak megfelelôen – a többcélú kistérségi társulások a KSZR pozitív mûködését megtapasztalva, egyre inkább igénybe veszik majd a könyvtári szolgáltatás megrendelését, a mozgókönyvtári ellátást.
88
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 89
Pallósiné Toldi Márta
A mozgókönyvtári ellátás kialakulásának jellegzetességei Vas megyében
Az ország harmadik legkisebb lélekszámú megyéje településekben bôvelkedô tájegység Nyugat-Magyarországon. A 265 ezer Vas megyei lakos 216 helyhatóság polgára, melybôl 10 város (a megyeszékhely megyei jogú), 3 nagyközség, 203 pedig község. 183 településünk 1000 fô alatti, a népesség 27,6%-ának ad otthont. Az itt élôk többsége (57,4%-a) városlakónak mondhatja magát, ennek ellenére a mi városaink döntôen kisvárosok, és csupán vidékükkel, a városkörnyék falvaival együtt alkotnak a közszolgáltatások racionális szervezéséhez szükséges populációt. A két szélsô érték: Szombathely a maga közel nagyvárosi, 80 ezres, és Ôriszentpéter az 1278 fôs népességével. A községek átlagos lakosságszáma 574. Ilyen települési viszonyok között nagy elszántság szükséges ahhoz, hogy az önkormányzatok gondoskodni tudjanak a lakóhelyi nyilvános könyvtári ellátásról. Az állami közmûvelôdési normatíva a feladatfinanszírozás fedezetét nem biztosítja, az önkormányzatok saját bevételei pedig rendkívül szûkösek. Még kisvárosainkban is gond az intézményfenntartás és a gyûjteményfejlesztés fedezetének, valamint a személyzet munkabérének az elôteremtése. Ennek egyik tünete az utóbbi években elterjedni látszó intézmény-összevonási folyamat, a feltételezett megtakarítás reményében.
A kistelepülési könyvtári ellátás elôzményei Megyénk könyvtáros társadalma régtôl tudja, hogy elfogadható szolgáltatás csupán az erôforrások értékének megnövelésével hozható létre, ezért a kistelepülési könyvtári ellátás gondját nem a rendszerváltástól eredeztetjük, és nem 21. századi megoldandó feladatként tartjuk számon. Az együttmûködésen alapuló ellátórendszerek mûködtetése már több mint 40 éves múltra tekinthet vissza megyénkben. A 80-as évek közepén, amikor a járások megszûnésével kialakult a kétszintû tanácsi igazgatás, általánossá vált a városkörnyék és a város könyvtárellátási együttmûködése. 1988-ban a megyének 7 városa volt, és mindegyik központi ellátórendszert mûködtetett a városkörnyék 4 és 15 ezer fô közötti népességének ellátására. E szolgáltatások jellegzetessége a könyvek központi beszerzése volt, melyeket letétként kaptak meg az egyes kiskönyvtárak. A vásárolt állomány két csoportra oszlott, a törzsállományra és a cserére szánt olvasmányokra. A csereállomány révén az egyes településekre jutó újdonságok köre bôvíthetô volt, az egyszeri
89
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 90
beszerzés, többszöri hasznosítás révén megnövelve ezzel a ráfordítás használati értékét. A városi könyvtár gondoskodása az állomány fizikai állapotára is kiterjedt, közremûködtek az állományellenôrzésben, a megbízási díjas kollégák betanításában, vállalták továbbá olyan egyedi olvasói igények kielégítését, amelyek a városi könyvtár állományából megoldhatók voltak. Markáns jellemzôje ennek a rendszernek, hogy a szolgáltatás szakmai-pénzügyi feltételeit (szakember, beszerzési keret, szállítójármû, háttérgyûjtemény) döntôen a városi könyvtár fenntartója biztosította, a fogadó helyen csupán a könyvtárhelyiséget és a segítô kolléga tiszteletdíját kellet elôteremteni.
Az önkormányzatok tanulóévei A várost és vidékét egységesen ellátandó népességnek tekintô szemléletet radikálisan átalakította a tanácsi közigazgatási rendszert felváltó önkormányzatiság. Ennek következtében a városok vizsgálni kezdték szolgáltatásaik földrajzi kiterjedtségét, kompetenciájukat szigorúan a normatívák alapjául szolgáló népességben meghatározva. Ebben az idôszakban minden tapasztalat hatékony és célirányos tudatosítására szükségünk volt ahhoz, hogy helyi döntésekre alapozva, a városok kisugárzó szerepének népességmegtartó erejét hangsúlyozva, a lehetô legteljesebb körben fenntartsuk a központi ellátórendszereket. A csatákat a városok oldalán – az egyetlen Vasvár kivételével – megnyertük, igaz, az egyezségnek ára volt: a községi önkormányzatoknak részt kellett vállalniuk az ellátás finanszírozásából, állománygyarapítási hozzájárulással és ún. térségi szolgáltatási díj megfizetésével, vagyis az ellátás szolgáltatás-megrendeléssé változott! (Vasvár mentségére meg kell jegyeznünk, hogy itt, a többi városénál sokkal rövidebb múltra tekintett vissza a szolgáltatás.) Ez az új szabály, továbbá a községi önkormányzatok egy nem elhanyagolható részének az „önállóság” iránti hamis, ámde olthatatlan illúziója minden pozitív tapasztalat ellenére oda vezetett, hogy 10 év alatt (1985 és 1995 között) az ellátórendszeri tagkönyvtárak száma 15%-kal lecsökkent. (1985-ben hat város 146 községnek szolgáltatott, 1995-ben pedig 124-re mérséklôdött az igénybevevô települések száma.) Az önállósodó önkormányzatok azonban, ahogy az elôre látható volt, a forráshiány (a lakosságalapú normatíva) miatt képtelenek voltak a könyvtári törvény szerint intézményként létrehozni könyvtárukat (alapító okirat, részben önálló költségvetési szerv, szakember alkalmazása, vezetô kinevezése), így „szakfeladaton” mûködtetett, önállóan szerzeményezô, de a valóságban alig-alig vásároló könyvtárként (számuk közel 60) próbálkoztak a lehetetlennel. A községek mintegy harmadára jellemzô, elöregedô állományú gyûjtemény azonban semmiféle vonzást nem gyakorolt környezetére. E hátrányok halmozódásával 2004-re a 222 önkormányzati fenntartású szolgáltató helybôl 21 már évek óta szüneteltette szolgáltatását. Hogy ez sok vagy kevés, annak ellenére nehéz minôsíteni, hogy megyénkben a lakónépesség 90%-a könyvtári szolgáltatással ellátott. A központi ellátórendszerek létét jórészt ajándékként élvezô községek számára a szolgáltatás-megrendelésen alapuló szerzôdéses jogviszony tudomásul vétele a Vas
90
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 91
megyei könyvtári összefogás eredménye. Az átalakuláshoz az a konszenzusos megyei könyvtárpolitika nyújtott jó kapaszkodót, amely a könyvtári törvény megszületését követôen is határozottan kiállt az ún. rendszerfeladatok munkamegosztásban való végrehajtása mellett. Miután egyetértettünk abban, hogy az önmagukban kicsi városok életképes és minôségi szolgáltatásokat csupán a vonzáskörzetben élô népesség potenciális közönségként való értelmezésével építhetnek, térségi szolgáltatások nyújtásával is együttmûködnek a megyei könyvtárral. Az egyközpontú hálózatgondozást a települések magas száma miatt megvalósíthatatlannak láttuk. A megyei közgyûlés által biztosított Megyei Könyvtári Alap 1994-tôl 2004-ig jól szolgálta ennek a megyei könyvtárpolitikának az érvényesülését. A vonatkozó jogszabályok értelmezésében alkotó jellegû partnerséget alakítottunk ki a Közigazgatási Hivatal szakembereivel, mely csatornán keresztül a jegyzôk is támogatást kaptak a döntés-elôkészítéshez, az együttmûködési megállapodások jogszerû elkészítéséhez. E kapcsolat érdeme, hogy az Állami Számvevôszék feladat-ellátási vizsgálatai sorra-rendre elfogadták és példaként hivatkozták a kialakult szolgáltatás-megrendelési gyakorlatot. Annak ellenére, hogy megyénkben nem teljesen azonos szerzôdéseket kötöttek a községi és városi önkormányzatok, a legfontosabb tartalmi azonosság valamennyit jellemezte. A községi önkormányzatok vállalták: – könyvtári alapszolgáltatásokra alkalmas helyiséget tartanak fenn, – gondoskodnak a rendszeresen nyitva tartó könyvtáros megbízásáról, – anyagi kötelezettséget vállalnak a nyújtott szolgáltatásokért cserébe. A városi könyvtárak vállalták: – használatközpontúan felhasználják a befizetett gyûjtemény-gyarapítási támogatást, továbbá az érdekeltségnövelô támogatást, – csereállománnyal növelik a beszerzési ráfordítás értékét, a példányok kihasználtságát, a helyi kínálat újdonságértékét, – könyvtárközi kölcsönzéssel a városi könyvtár teljes gyûjteményét bevonják a városkörnyéki olvasótábor igényeinek kielégítésébe, – szakmai segítséget nyújtanak az állomány tartalmi és fizikai karbantartásához, – olvasást népszerûsítô rendezvényekkel támogatják az olvasóvá nevelést, – pályázati támogatást nyújtanak. Ezt az együttmûködési formát a megyei könyvtár térségi szolgáltatásai foglalták keretbe, illetve egészítették ki, melynek legfontosabb elemei: – a helyi gyûjteményekkel ki nem elégíthetô könyvtári igények teljesítése dokumentum- és információszolgáltatással, – a megyei „archívkönyvtári” funkció szétsugárzó szolgáltatás jellegû gyakorlása a hely- és tudománytörténeti gyûjteménnyel, a „Vas megye irodalma” kurrens bibliográfia és repertórium nyomtatott, majd 2000-tôl elektronikus katalóguson belüli online (http://www.bdmk.hu) közreadásával, továbbá 2003-tól a Vasi Digitális Könyvtár (http://www.vasidigitkonyvtar.hu) létrehozásával, – a szakmai kommunikációt biztosító Értesítô közreadásával,
91
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 92
– képzésekkel, továbbképzésekkel, – könyvtáraknak és fenntartóknak nyújtott szaktanácsadással, – technikai szolgáltatások (kötészet, sokszorosítás, modemes internetszolgáltatás az önálló kapcsolat létrejöttéig) üzleti haszon nélküli mûködtetésével, – központi szervezésû rendezvényekkel és költségeinek pályázatok útján való biztosításával stb. Az együttmûködés adott körülmények közti hatékonyságát két grafikonnal szeretnénk bemutatni. A rendezvények között a hagyományos, olvasáshoz, könyvtárhasználathoz kötôdô programokat vettük számba. Ezek többsége gyermekkönyvheti, ünnepi könyvheti találkozó, az „Olvasás éve” alkalmából indított tematikus sorozat, továbbá a „Nagy Könyv” játék rendezvénye volt, de szerepelnek közöttük helytörténeti vonatkozású ismeretterjesztô elôadások és bemutatók is. Az adatok nem tartalmazzák a 2004-tôl elindított kistelepülési használóképzési tanfolyamainkat, amelyekkel a digitális írástudás elterjesztését segítjük. A könyvtárközi kölcsönzés alakulása pedig egyike a legnagyobb értéknek tekintett eredményünknek. Nem csupán a növekvô forgalom okán sikertörténet, hanem az ODR szolgáltató könyvtárainak tehermentesítse és a postaköltség kímélése kapcsán is. Megyei szervezésû rendezvények (a megyeszékhely kivételével) 80 70 60 50 40 30 20 10 0
70 53 42 34
1980
1990 2000 rendezvényszám
2005
A 2002-ben meginduló szakfelügyeleti vizsgálatok arra késztettek minket, hogy a könyvtári törvény „szolgáltatás-megrendelés” fogalmát a jól begyakorolt ellátórendszeri szolgáltatás mellett újabb tartalmakkal is felruházzuk. Így születtek meg a „beszerzési társulások”, továbbá a „közvetlen szolgáltatás-megrendelés” formációi, amelyet azoknak az önkormányzatoknak ajánlottunk, amelyek semmiképp sem akarták feladni az önálló beszerzést, ill. nem tudták biztosítani a szolgáltató hely mûködésének személyi, tárgyi feltételeit. Az önállóan szerzeményezô kiskönyvtárak rendkívül választékhiányos gyarapodása arra ösztönzött minket, hogy kiegészítô megoldást találjunk a kispénzû települések vásárlásainak kiegészítésére. Tervünket az „újdonságkönyvtár” szolgáltatással valósítottuk meg, melyhez egy NKA-pályázat teremtette meg a feltételeket a megyei könyvtárban. Ezt a gyûjteményt egy reménybeli könyvtárbusz induló állományaként szeretnénk majd a késôbbiekben hasznosítani. Ennek a szolgáltatásnak a megszervezése igen gondos elôkészítést igényel. Önkormányzataink nagy része ugyanis a falakkal körülhatárolhatóan létezô könyvtárakhoz még a legki-
92
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 93
sebb falvakban is ragaszkodik. Ezért reális szakmai programként ezt a szolgáltatást döntôen kiegészítô jellegûre tervezhetjük. Vas megye városi könyvtárainak könyvtárközi kölcsönzési aktivitása (saját gyûjteménybôl adott dokumentumok száma) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
5956 4616 2208 922 1980
1990 2000 teljesített igény
2005
Nagy örömünkre szolgál, hogy a taxatív felsorolás hiányában nehezen értelmezhetô jogszabályi környezetben, összefogással és konszenzussal a fent leírt módon életben tudtuk tartani a megye közkönyvtári ellátását úgy, hogy jóvátehetetlen lemaradások nem keletkeztek. A társadalmi-gazdasági helyzethez eredményesen igazodó koncepció legalizálását jelentette számunkra a 2004-re bekövetkezett jogi kodifikáció (KSZR és mozgókönyvtár) tartalma, amely minden bizonnyal tovább erôsíti eddigi törekvéseinket, megteremtve a nagyon is szükséges forrásbôvítés lehetôségét. Az alábbi grafikon szemléletesen bemutatja a kihelyezett gyûjtemények újdonságértékének romló tendenciáját, a szolgáltatásfejlesztés legégetôbb indokoltságát. Míg 1985-ben Vas megye 6 ellátórendszere átlagosan évente 218 új, ill. cserébôl származó dokumentumot juttatott az ellátásban résztvevô 146 szolgáltató helyre, addig, a forráshiány következtében a könyvtárankénti új dokumentum mennyisége 2005-re 85-re esett. Ebben az évben megyénkben 7 mozgókönyvtári szolgáltatássá átalakuló „ellátórendszer” mûködött, 161 község részvételével. Már jelentôsen megnôtt beszerzési keretet használtak fel a városi könyvtárak (23,5 millió Ft-ot, szemben az 1995-ös 3,5 millió forinttal!), a kihelyezés munkafázisai azonban 2006-ra maradtak. Az ellátórendszeri tagkönyvtárakba kihelyezett átlagos új dokumentummennyiség Vas megyében 250 200 150 100 50 0
218 176 108 85 1985
1990
1995 feltöltési átlag
93
2005
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 94
A legjobbkor jött segítség A kistérségi társulások létrejöttével érzékelni kezdtük hálózatszervezési elveink olyan helyeken történô elfogadását is, ahol korábban arra az önkormányzat nem volt fogékony. A város és vidéke együttélésének szükségessége egyre jobban „benne volt a levegôben”, és a könyvtári gyakorlatot más közfeladatok kapcsán is emlegetni kezdték a racionalitást és az önkormányzatiságot nem egymást kizáróként értelmezô közigazgatási szakemberek. A területfejlesztési társulások többcélúvá történô átalakulása mindezek ellenére sem volt zökkenômentes, a megalakulási idôpontok erôsen szóródtak. Vita leginkább az iskolák mûködtetése kapcsán bontakozott ki. A mozgókönyvtári ellátás kistérségi hatáskörbe emelése azonban a maga természetes módján, konfliktusok nélkül, az ellátórendszerekre ráépülve ment végbe. Ahol létrejött a többcélú társulás, ott a könyvtári szakfeladat is bekerült az ellátandó tevékenységi körbe. Megyénkben 2005. december 31-ig 7 kistérség nyert központi támogatást erre a célfeladatra. A sárvári térség 2006 elején behozta a lemaradást, pótlólag vette fel tevékenységi körébe a könyvtári szolgáltatást. Legfiatalabb és legapróbb városunk Ôriszentpéter, ahol a szolgáltatási hagyományok hiánya miatt nehezen születik meg a döntés a többcélú társulás megalakulásáról. A szaktárca KSZR-koncepciójának megszületése, annak BM-támogatottsága hatalmas segítséget adott a szolgáltatás-megrendeléssel élô önkormányzatok számára. Épület-felújítások, bútorzatcserék, dokumentumtípusban és féleségben egyaránt gazdagabb gyûjteményfejlesztés feltételei teremtôdtek meg. Ugyanakkor a városi könyvtárakat és a megyei könyvtárat arra motiválta, hogy az együttmûködés tartalmát bôvítsék, a szolgáltatásokat minôségileg fejlesszék, az infokommunikációs technológia meghonosítását elindítsák. E szakmapolitikai és közigazgatási döntés nélkül az életben tartott szolgáltatás-megrendelési módszer ellenére sem indulhatott volna meg megyénkben a kistelepülési könyvtári ellátás magasabb szintre emelése. Annak érdekében, hogy jókor és jól értsük egymást, amellett, hogy konzultációkat kezdeményeztünk a munkaszervezetek vezetôivel, tervezeteket, ajánlásokat készítettünk, 2004-ben a térségeket átfogó közönségkapcsolati programba is kezdtünk a Berzsenyi Dániel Könyvtár szervezésében. „Tudásgazdálkodás és helyi társadalom” címmel minden városunkban bemutattuk az adott város és a megyei könyvtár térségi szolgáltatásait a kistérség szakembereinek, intézményeinek, civil szervezeteinek, polgármestereinek. A nagy sikerrel lezajlott rendezvénysorozat egyik állomásán nem várt, de annál nagyobb örömmel fogadott élményben lehetett részünk. A kistérségi normatívából vásárolt dokumentumok leltározási, tulajdonjogi kérdéseirôl beszélgetve az egyik kistelepülési polgármester, szomszédjainak érvelve, sajátjaként mondta az általunk oly sok éven át hangoztatott, és csak lassan teret nyerô véleményt, miszerint nem a dokumentum tulajdonbélyegzôjének megnevezése, hanem használati értéke fontos!
94
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 95
Milyen változásokat hozott a nyilvános könyvtári ellátás társulásos formába való átalakulása? Egyértelmûen pozitív változás, hogy soha nem látott mértékû normatíva rendelkezésre bocsátásával a mûködési feltételeket több fokozatú minôségi ugrással javította: – a községeknél épület-karbantartás, bútorzatcsere, infokommunikációs technológia meghonosítása (telefon, internet, elektronikus katalógus, esetenként gépi kölcsönzés), dokumentumtípusban is gazdagabb helyben használható gyûjtemény (CD, DVD, sajtó), alkalmi jellegûbôl folyamatossá válható közösségi programok, végsô soron új minôséget jelentô szolgáltatási kultúra, – a szolgáltató könyvtáraknál a megszaporodott feladatok ellátása jobb munkaszervezést igényel, a mozgókönyvtári állomány feltárásához eszközökhöz jutottak, a városi költségracionalizálás miatt mindig veszélyeztetett területi szolgálat helyzete megszilárdult, a normatívából felhasználható térítési/szolgáltatási díj növeli a könyvtár bevételeit, vagyis összességében erôsödik a városok kulturális kisugárzó szerepe, – a megyei könyvtár a Vas megyei közkönyvtári hálózat rendszerterve (új nevén Vas megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) kapcsán szembesült egy nem várt következménnyel. Törpefalvaink (100 lakos alatt) számára a telepített szolgáltató hely fenntartása helyett könyvtárbusz igénybevételét javasoljuk, mely sajnos, még csak álmainkban létezik. Elôzetes tárgyalásainkkor azt tapasztaljuk, hogy a normatíva „felülmotivál”, miután csak azokat a településeket jogosítja felhasználható forrásra, amelyek mûködtetnek szolgáltató helyet. Ugyanakkor az érdektôl vezéreltség a rendkívül kisszámú, ámde intézményként életképes könyvtárunkat is a szolgáltató helyként való lét felé tolja. Ezeket az észrevételeket azért tartom fontosnak közölni egy gyakorlati felhasználásra szánt dolgozatban, mert annak a tipikus megjelenítôje, hogy a legjobb szakmai prioritás sem lehet sikeres a helyi társadalom viszonyainak ismerete, és az annak való megfelelési szándék nélkül. Természetes, hogy gyakorlatunk és rendszertervünk folyamatos monitorozását napirenden tartjuk. Azt reméljük, hogy a mozgókönyvtári ellátás minôségjavító eredményein felbuzdulva, pár év elteltével a kistérségekkel érdemben tárgyalhatunk majd a még hiányzó könyvtárbusz rendszerbe állításáról. Addig pedig izgalommal várjuk, hogy a szolgáltató helyek forgalmának növekedése visszaigazolja a többletbefektetés használatot növelô ígéretét.
95
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 96
Kalányos Katalin
A kistelepülések könyvtári ellátása Baranya megyében
A megye településszerkezetének és kulturális ellátásának jellemzéséhez a Baranya megye kulturális fejlesztési koncepciója (2000) címû dokumentumból idézek: „Itt él az ország népességének 4%-a, a megye településeinek 2/3-a aprófalu, a lakosság 13%-a él e községekben, ahol a kulturális intézmények teljesen vagy részben hiányoznak, e mikro közösségek a megye kulturális fogyasztásának a perifériáján találhatók. A legtöbb családnak a mûvelôdést a televízió jelenti.” A kistelepülések arányát összevetve, a megyék között az elsô helyen áll Baranya megye, ahol a 301 településbôl 252 a kistelepülés, vagyis a települések 83,7%-a! Hogyan hat ez a könyvtári szolgáltatási rendszerre? Megyénkben a 146 mûködô könyvtár közül 61 szerepel a nyilvános könyvtári jegyzéken. Jóllehet a szakmai megfelelés sok esetben vitatható, az anyagi elônyök, pl. a pályázati források lehetôsége miatt vállalták a települések a jegyzékre kerülést. A helyszínen végzett szakfelügyeleti vizsgálatok során kaptunk reális képet a szolgáltatások minôségérôl. A vizsgálatok kiterjedtek a szünetelô könyvtárakra is. A kb. 20 évvel ezelôtti szinten konzerválódott, új információkat nem, vagy alig tartalmazó gyûjteményeket, a rossz tárgyi feltételekkel, a szakértelem- és létszámhiánnyal küzdô létesítményeket nem nevezhetjük könyvtáraknak és szolgáltatásaikat korszerû könyvtári szolgáltatásnak. Az információhoz való jutás esélyegyenlôségének elve Baranyában az ilyen térségekben élôk számára nem érvényesül. Bebizonyosodott annak szükségessége, hogy a kistelepülési könyvtári ellátást új alapokra kell helyezni. A települések lélekszám szerinti megoszlása Baranyában
214
100 e fô felett 10 e fô felett 1000 fô felett 500 fô fölött
38 44
4
1
500 fô alatt
96
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 97
A KSZR elôzményei A szakfelügyeleti vizsgálatok alkalmával helyszíni kapcsolatokat építettünk ki a könyvtárosokkal és a helyi vezetôkkel, sok hasznos tapasztalatot, információt gyûjtöttünk, és több esetben konkrét segítséget is tudtunk nyújtani. Ezer fô lélekszám alatti települések megoszlása az országban 300
Baranya Borsod-Abauj-Zemplén Zala Vas Somogy Veszprém Gyôr-Moson-Sopron Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Tolna Heves Fejér Pest Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Békés Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok
250 200 150 100 50 0
Néhány példa: – A 2003-as NKÖM–GYISM-pályázat menedzselésével szereztük meg a települések bizalmát. Több községi és városi könyvtár jutott így többmilliós pályázati forráshoz. – Ezt követte 2004-ben az NKA állománybôvítést célzó KSZR-pályázata, melyen könyvtárunk 10 községi könyvtár ellátására 3 millió Ft-ot nyert, amelybôl 2004 végéig összesen 972 db dokumentumot vásároltunk. A könyvek mellett CDROM, DVD, hangkazetta is került a könyvtárak állományába. A dokumentumadatok bekerültek a megyei könyvtár központi adatbázisába is. – A támogatás 2005-ben is folytatódott, ennek eredményeként 4 millió Ft-ot fordíthatunk a kistelepülések ellátására.
97
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 98
A többcélú kistérségi társulások A Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben emeltszintû könyvtári szolgáltatások bevezetését célzó pályázaton nyert összegbôl 1 112 400 Ft-ot állománygyarapításra fordított. A vásárlás lebonyolításában és a feldolgozásban kérték a segítségünket, 8 könyvtár számára. 2005-ben öt kistérségi társulás – Siklós, Sellye, Szigetvár, Komló, Mohács – összesen 29 településének rendelte meg a szolgáltatást könyvtárunktól. Igazi változást az 5/2005 (I. 19.) Kormányrendelet hozott, amely a többcélú kistérségek feladatellátásába a mozgókönyvtári ellátást is beemelte, és a feladatot normatív támogatásban részesítette. 2006-ban a pécsi és a sásdi kistérségben is ellátunk mozgókönyvtári szolgáltatást, összesen 69 településen. Könyvtárunk mellett a sásdi és a siklósi városi könyvtár is nyújt mozgókönyvtári szolgáltatást, de jelen esetben a megyei könyvtár szolgáltató tapasztalatairól szeretnék átfogó képet nyújtani. – A hirtelen ránk háruló nagy feladat elvégzéséhez nem volt követhetô munkamódszer, saját magunk dolgoztuk ki a normatíva-felhasználás szabályait, a mozgókönyvtári feladatok rendszerét és alakítottuk ki a munkacsoportot. – Kistérségenként szolgáltató teamet hoztunk létre: egy kistérségi referenssel az élén. A munkában alkalmanként 8–10 szakkönyvtáros vesz részt. – Infrastruktúra-fejlesztésre is sor került a szolgáltató könyvtárban, számítógépeket vásároltunk. – A könyvtár személygépkocsija mellé 1 mikrobuszt vásárolt számunkra a fenntartó. – Fölöspéldány-raktárt és egy letéti elosztó raktárt alakítottunk ki. Mind a hét kistérségnek van tehát egy felelôse, aki tartja a kapcsolatot az önkormányzatokkal és a könyvtárosokkal. A vásárlásokról, tevékenységekrôl pontos kimutatásokat készítünk. A munka elsô szakaszában mindenki elkezdte a saját kistérsége felmérését. Ehhez két ûrlapot készítettünk: az egyikkel a mûködô könyvtárakat, a másikkal a szünetelô könyvtárakat mérjük fel, illetve azokat az önkormányzatokat is megkeressük, ahol nincs könyvtár. Mindenhol engedélyt kérünk a könyvtár fotózásához is. A helyszíni felmérések a terület jobb megismerése mellett segítséget nyújtanak a különbözô pályázatok elôkészítéséhez, megírásához is. Így pl. a Közkincs program keretében lehetett könyvtári bútorra, könyvtári infrastruktúrára pályázni. A felmérések alapján tudunk tervszerûen, folyamatosan fejleszteni.
98
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 99
Eredmények – A szolgáltatásokban jelentôs változásokról adhatunk számot: megnôtt a mûködô könyvtárak aránya, több településen könyvtárat nyitottak, és életre kelnek a szünetelô könyvtárak. A dokumentumokra fordított összeg is jelentôsen emelkedett, és az információszolgáltatáshoz szükséges információs technológia is egyre több helyen áll rendelkezésre. A normatíva a könyvtárosok díjazására is fordítható, ez mutatkozik meg a megbízási díjak arányának emelkedésében. A fotók magukért beszélnek: korszerû berendezés, tágas, helyben használatra alkalmas, marasztaló környezet, amely feltehetôen a lakosság számára is fontos kulturális, közösségi hellyé válik. – Helyszíni felméréseink alapján készítettünk egy fejlesztési programot, amelyben prioritást kapott az akadálymentesítés. Ennek következetes megvalósítását szorgalmazzuk, így ez is hozzájárul a szolgáltatást igénybevevôk számának emelkedéséhez. – Három számottevô kisebbség van Baranyában: német kb. 40 000 fô, (a Magyarországon élô nemzetiség 34%-a), cigány kb.30 000 fô, (6%) és horvát 12 000 fô. A német és horvát kisebbség ellátásának hosszú évtizedekre visszamenô gyakorlata van, a roma lakosság ellátásának nincs. A cigányság jellegzetesen tömbökben él, pl. Alsószentmárton, Gilvánfa, Bogádmindszent, Ócsárd teljesen roma település, de jelentôs arányban élnek más településen is. A mozgókönyvtári ellátást megrendelô települések számára a helyi igények alapján szerzeményezünk, így ahol nemzetiségi irodalomra van szükség, azt is beszerezzük. A cigány irodalomból bázisanyagot alakítunk ki, amelyet letéti formában helyezünk el a romák lakta településeken. A leghatékonyabb módszer a könyvtári ellátásba történô bevonásukra a könyvtárbusz-szolgáltatás lesz.
A szolgáltatások minôsége A minôségi könyvtári szolgáltatás alapja a gyûjtemény, az igényekhez igazított következetes gyarapítás. Minden település kap egy ún. törzsanyagot (kézikönyvek, térképek, szótárak) könyv formában, illetve CD-ROM- és audiovizuális hordozón. Az elsô évben dokumentum beszerzésre fordítottuk a normatívából a megállapodás erre szánt részét, a második évtôl ezt 25%-ban állapítottuk meg, hogy a szükséges fejlesztésre (informatika, berendezés, felújítás, akadálymentesítés) többet fordíthassanak. A további gyarapításokból megkezdôdött a kistérségen belüli letéti szolgáltatás. A könyvtári ellátás másik fontos eleme a színvonalas szolgáltatás kialakítása: a jól megtisztított, tartalmilag is megfelelô állomány feltárása, szolgáltatásra alkalmas rendszerben, elhelyezésben. Az állomány feltárásánál a számítógépes feltárást választottuk. Valamennyi szolgáltató hely új beszerzése OPAC-ba került, eredményességét
99
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 100
bizonyítja a könyvtárközi kölcsönzések számának emelkedése. 2004-ben a könyvtárközi kölcsönzések száma 1520 volt, amely 2005-ben 1730-ra emelkedett. A nyitva tartást legalább heti 10 órában állapítottuk meg, és a lakosság igényeihez igazítottuk. Elindult a könyvtárosok képzése, és külsô forrásokból, kihelyezett számítógépes felhasználói tanfolyamot is szerveztünk, 4 alkalommal kb. 60 fônek. A témáról szakmai napot rendeztünk Lánycsókon, a kistérségi felelôsök bevonásával. A Nagy Könyv mozgalom lehetôséget nyújtott vetélkedôk, könyves rendezvények támogatására és mûszaki fejlesztésre is. Több helyen színes televíziót, DVD-lejátszót vásárolhattak, és megkezdôdhetett a faluhelyen rendkívül vonzó, filmvetítési program. Az események megörökítésére vásárolt digitális fényképezôgépek a továbbiakban helyi események dokumentálását szolgálják, a helyismereti információgyûjtés részeként.
Könyvtárbusz-szolgáltatás indítása a 200 fô alatti településeken 2006-ban a „Közkincs könyvtárbusz” hitelkonstrukciós pályázatára három kistérség, Sellye, Siklós, Szigetvár, a Baranya Megyei Önkormányzat gesztorságával benyújtotta szakmai pályázatát, 36 kistelepülés ellátására. A NKÖM 45 millió forint hitel felvételéhez nyújt támogatást. Elindult a szolgáltatás beindításához szükséges egyeztetés a kistérségekkel és a települési önkormányzatokkal a szükséges eljárásokról. Megvalósulás esetén a leszakadó térségek könyvtári és információszolgáltatásának komplex programja valósulhat meg megyénkben. A folyamat elindult, a KSZR-stratégia és -szolgáltatás Baranya megyében eredményes, és tényleges hiányt pótol az aprófalvak információ ellátásában. Új szolgáltató helyek:
Liptód – könyvtárrendezés után – jobbról a második a polgármester
Töttös egy újjáéledô szolgáltató hely
100
OSZK_KSZR_100oldal
11/6/06
11:25 AM
Page 101
A Regionális könyvtári ellátás munkacsoport tagjai
Ramháb Mária a munkacsoport vezetôje
igazgató Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára, Kecskemét
Fehér Miklós
munkatárs Könyvtári Intézet
Litauszky Györgyné
igazgató-helyettes Békés Megye Képviselô-testülete Megyei Könyvtára, Békéscsaba
Nagy László
igazgató Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza
Pallósiné dr. Toldi Márta
igazgató Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely
Tôzsér Andrea
igazgató Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger
Varga Róbert
igazgató Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár
