050 Ml SAJTÓSZEMLE - REJTVÉNY 'BIBLIOGRÁFIA

050 M l

SAJTÓSZEMLE - REJTVÉNY 'BIBLIOGRÁFIA

1988 -09- " -

O&nuxnA ! K ö z h e l y

már,

hogy napjaink embere mind

eligazodni a naponta növekvő információ rengetegben,

c

tcbb folyóiratot, könyvet kell átlapoznia ahhoz, hogy a fontosabb, legérdekesebb, saját

életét a legközelebbről

nyékről, Írásokról értesüljön. Pazarlásnak érezzük azt nem művelődéssel, pihenéssel vagy hasznos munkával, han ciók felkutatásával

töltünk. Kiadványunk

Önnek* A bibliográfia

és szemelvénygyűjtemény

publikációra hivja fel figyelmét, s e t t e b b e k ,

ebben

s

több olya

amelyek általában a

legtartalmasabbak, és feltehetőleg

/Idézeteink között nagy számban akadnak a Írások, ez nem véletlen.

19?O-ben

j ö v 5 v e

új évtizedbe léptiin

láthatólag temérdek meglepetést tartogat számunkra. Az érdeklődése magától értetődően fordul a titokzatos jövő A gyűjtésnél

azokat a folyóiratokat részesítettük előny

talános műveltségünk gyarapítására, gazdagítására lapokról

a

k ö n y v t á r o s o k t ó l

hivat

kérjen t á

Kiadványunk válogatás, de nem tartalmi összefoglal soljuk: válassza ki szemelvényeink közül azokat az írás a legközelebb állnak érdeklődési köréhez, és eredetiben delmükben is olvassa e l őket. A rendszeres tájékozódás, művelődés a korszerű müv a l a p v e t ő

követelménye, A tv, a rádió friss adás

naponta, hetenként és havonta megjelenő újságok bővithe ismereteit* Könyvtárunkban díjtalanul rendelkezésére ál és ismertetett újságok és folyóiratok nagy része. Remél rény kiadványunk hasznosan segíti Önt a tájékozódásban tásban i s .

J

ZKÓP. Sajtószemle és bibliográfia. Készült a Sz Könyvtárban. A kiadásban reszt vett a Csongrád Nógrád, Szolnok és Pest megyei könyvtár. Megje V/5 méretben, 80 oldal terjedelemben. Eng. sz. x: Damjímlch Múieua-, Szolnok* Rota: Varga

J&z6ei'f"a Felelős kiadó: dr. Nyitrai Lajos. Összeállította:

Mándy Gábor,

címlap és illusztrációk: Tűry Csilla

CÍO MIT nd nehezeb

T U D U N K A

mind tob 7 akár csa

M O N D A N I

B É K É R Ő L

?

"Valamilyen okból a Kislexikont íor-r^itaa a =lr.ap s a 332. ol-ia-

ról érinta

lor.,

zt az időt

hstározácára • ^indig ~eglep a lexi.^onszer kész* -k tösöritz kácsss-v^re,

hanem az ií

s sóst is elismeréssel kellett adóznom a hat aondatr.sk, a^ely riii%n

szeretne lyan.cikkn a

1 e g k_

sg Önt is vei

fo|

tiink, amelj

1

a "r.sc^usi" és a "Habsburgok" kÖzö:t rábukkartss = "hábsr-* =e?~

lényegeset magába foglalt a háborúról - az ősközösségtől rapjsír.kig. Kíváncsi letten eiek után, hogy xiképpen foglalja Össze a lexikon & bérét, ám hiába kerestea, ezt a szót nea találtam. N'ea valószir.iif hogy feledékenységből maradt ki, mert Összetételekben bőven szerepei, de önmagában: sehol. Nyilván ninc= róla mit mondani. Világért sem gúnyolódni akarok, csupán a jelzett példából is lát-

lz újságolj

ható tényt akarom leszögezni, hogy ugyanis a békéríl nemigen van ere-

>v6 felé./j

deti mondanivalónk. S ezt nemcsak a lexikonbéli hiány tükrözi. Számos

ínyben t arati

békegyülésen vettem már részt régebben, meg nemrégiben is, és mindig

ratottak. 4 tájékozta^

zavarba ejtett a szónoklatok gondolati sivársága...

Még a iefszenve-

délyesebb, legmagasabb szinvon3lú Írások vagy szónoklatok sem tudt3k többet mondani, mint azt, hogy a béke a háború ellentéte, s mivel a háború rossz, a béke természetszerűleg: jó. A békét emlegetve is a ;_4 borúról beszéltek, a borzalmakat idézték, hogy érzékeltetni próbáljak a borzalommentes életet. De magáról erről a háború nélküli életről vajmi kevés derült ki. Ismét hangsúlyozom: semmi elmarasztalót nem akarok mondani a béke szószólóiról, inkább tiszteletet érzek mindazok iránt, akik politikusként vagy művészként nálunk és a világ bármely pontján a bekét képviselik, csupán az a gondom, hogy miért olyan egyszólasú, xiért olyan önmagát ismételgető ez a képviselet? Miért van, hogy az emberisig legnagyobb ügyéről ejtett szó gyakran nagyon kicsi érdeklődést keces kelteni az emberek körében?" Csák 3yula: Totális bél-:e /Élet és Irodaiam, 1969. 20. sz./

Szolnok me ád, HajdúJelent 50G z.: 1/1970 fKönyvtár

ÉRZÉKISÉG AZ ÉLETÖSZTÖN ELLEN . "3ár az érzéki élmények utáni hajszát a legtöbb ember igen vonzónak találja, ha ez a gépezet mevir.dul, mintha mindig a kétségbeesés hangján szólalna meg. Ebben nincs sercmi meglepő. Végül nyilvánvalóan a,.. kétségbeesésbe torkollik. De a kétségbeesés talán ott van a ki?1akuli- "•"

slnál I s . Az tgyik téaytaö, amiért valaki elaerUl a íaljesen érseki élményben, lehet a kétségbeesés az érzelem hiínya f e i e t t , hogy valaki ata tud az érzések révén kapcsolatát teremteni társai szers-le* birodalaaeaA a «oa Jitaa vitass agyazer s s&adeakorrs ma? ta «zt. A nai, divat&s bttréssat birodalmában nem ilyen világos az érzéki örömök utáni hajsza k*letk»sé*ere vonatkozá tanítás. /Mondhat:: ári, hagy iájánál as ironál sx érzéki élmények utáni hajtsa kelet kézé se öss/zefü&r a pénz utáni díjasával./ De afalCl, hogy aztla ad kövatkeslk, aanmi iátiég nincsen. Az irodalomban p í l l á i l sdndts közreadott pornográf könyvet s?7 méginkább pornográf küvet: a dÓ2Í3 egyre em»Uc*dik. Az t-3.fc*r ra^aszsüdáaa ax értalamhttz Iszoayiian erőtlen. Szzel párfaazasotan az öncélú, ér ráki edények vonzáaa, ágy látszik, fantasztlkustn erős, sokkal erCe*jfbt mint ahogy általában hajlandók vagyunk bevallani. Igán érdekes adattal szolgált a Yale egyetem kísérteti pssieholágus munkája- az utóbbi időben. Majmok agyának agy olyan réssén, maly«t, vattás, ki, "gyÖnySrközpontnak" nevezhetnénk, tUket helyeztek e l . £lektro» mos áram bekapcsolásával e s t a központot a majom stimulálni tudta majom azUntelenüM bekapcsolva hagyta, hogy állandóan tartsa nagát - a abbvn az állapotban egyasartlen éhanhalt

Az t-mbar ragaszkodása az értelemhez iszonyúan erőtlen."

B

Annak alapján, amit pillanatnyilag a nyugati társadaloabsa Bárunk kÖrtll Tégbenanni látunk, az eciber nem egészen biztos beane, vajon neis választaná-e ugyanezt a sorsot elképesztosn s o i enher i s , ha aegkepná a lehetőséget, hogy ugyanigy bekapcsolja az áramot. Sngodékbny társaóalmunkban az eabar azt tapasztalja, hogy anaaic tagjai egyre Esivssebbör*

l i > a l Idaji.;** íz *rzéki éiaéiiyek, különösképp a kegyetlenség- és a«a±- t e l t e t t e érzaiei élaóny^k a t a a i

Üajsáí*

Villiafl Cooper: As érzékek icara

A

JÖVŐRŐL

íéle Tessély renyesret: 3 társaaslsat: & sasttörialtsésr eg7fslil, aásfelál a ;úl

=;^.-J-Í

T e j

8llsr*:r^4s Xaii»íSság«. 5ak aaieriiai máris

Tsszályaítattnelc érái 9-:3ni sjiacíds^-rit, aásci íiry -élűi, életiLcneic nínc "célja", -siket lísad.i9ieíc Vele?

"?£ 3 ^ íl.íöraaiS íij azorssaic nco váádlraesi

aeg erélyesebben az egjíz. önirornányzazát,

társai5.:3ú 3 p o l i t i i a i érd»Z<15—

déaa el fog hslni, "belső así^rseiába" reaul« A atásiíc, t£lia nég sagyobi: Tessély - aonaos én - a2 egyén életének siaden részletére kiterjedő szigorú t-ársaialffii ellenőrzés. Xiz.es zaessza az idő, szerző szerint, aaikor egy orssígos icartotáiban fogjáJc nyilvántartani az állampolgár szeaelyi adatait, ideértve aajásUstyeiket,

egészségi

állapotuicat, jellemrajzukat, érdeklődési köröket, t e s t i - l e l k i

képességei-

ket, általános magatartásukat. Ha ehhez aozzávétetik, üojy - mint aár eml i t e t t ü k - genetikai szsrvezecuket már eleve megtervezhetjük, n átépíthetjük, késíbb biokéaiailaíj is irányitbatjuk, akkor felmerül a kér-d4s, nem szolgáltatjuk-e ki meguakat könnyalsiicn egy fskszhetetlon technakrata diktatúrának? Amelyben az egyre bölcsebb emberszabású gépek Iciszcritjáit az embert a piacíól, emberfölösle^et tersatenek* Kérdések sora áll elénk. Kínok, kiknek a kesében lesz a hatalom? Milyen ismérvek szerint ellenőrzendő as egyén élete? Milyen elvek szerint osztandó szét 3 tervező és a végrehaj t i hataisa az egyén 2 a társadalom között? S mi lesz a társadalmi s politikai státusza szoknak a magunk t e remtette mesterséges lényeknek, anelyek idSvel talán reegközelitik - talán felül is múlja"-; - zz en:ber alkotó képességeit?1* "Az országon belüli ellentétele tovább élesedvén, milyen kifejletre száaithatunk? A n y u ^ t í dscokrácia modellje r.yilván a lka." azhatatlan lesz. Szeaélyi diktatúrák? Az ölffjradott

orsságok rsÖvet;:e:épe a í»yurs»t ellen?

A vilá^c: két rvszre osztó árkon átiábslni I:evés reményt látunk. ValóssinU— naic tetszik tshát, ho.^y az elEErsdt országok - földrészek! - e^y éles kanyarral r."i.ibe fognak fordulni ^zrznlt aait elírr.i ErJ-igy seo remélhetnek: ri?.szriűissÍT$C: a nyugati oívilizácíí szíjukra felh^ssnálhatatlan sodell\í':. A.íaji ^'Uiöiat, idegenellenes, romantikus vehetők irányitfsáva.l,

bőségesen elláthatja a szükséges indulati töltéssel a- *gy keletkéz? mozgalmakat, a felélesztett vas? újraszülető nacionalizmusok pedig hosszú id5re elvágják aknait a lehetőségét, hogy a két világ szót értsen egymással. S felmerül a kérdés: melyikük a letéteményese annak a meghatározhatatlan valaminek, aait emberi értéknek nevezünk? A technetronikus korszak embere-e,

akit a techr.4ka a csontja velejéig átalakított, vagy az elmaradtnak

nevezett "természetes" ember, 5s* indulatainak fortyogásában?1* Déry Tibor: A kétezredik év? /Élet és Irodalom, 14. sz. 5-6. old. /

N Ő I E S E D Ő "-Hi,

FÉRFIAK

ha nem is alaptalanul, de még tréfás szinezettel panaszkodunk,

hogy sokszor nem tudni, ki a fiú, ki a lány. Önöknél előfordul, hegy valóban megállapíthatatlan az utcán szembe jövó fiatal hovatartozása. Noha némelyik lány nemcsak férfias, de szabályos férfi nadrágot és zakót hord, mégis a fiúk feminizálódása a feltűnőbb. Hajviseletben, mozgásban... Elnézegettem egy ifjú párt a presszó asztalánál. A fiú iátszadozott szüntelenül

hosszú, bodoritott hajával, olyan puha és szinte kacér mozdula-

tokkal, m*ként a nSíesséeukben" tetszelgŐ asszonyok. Ha jól lá:om: a hitDi fiúk nem született feminin alkatúak - szándékosan változtatják nőiessé mázukat. Sot, azt hallom: a társadalmon belül elhelyezkedett, érettebb korosztályban is felbukkanna"' itt-ott a fea* nlzálódás "felei. Mit gondol, mi lehet a gyökere mindennek?" László Anna: Hippik Északon /Élet és Irodalom, 1. sz«, 4. old. /

T?OBOTEMBEE A KÜSZÖBÖN arajd az i'áa, szilkor az eaáer megaliiotja az elektronikus szu-, vaeiy -tówsaíjb* értsl-M^ebb lesz az easberiség történetének minden eddigi szelleaóriásánál - irta H3rvin Minsky professzor hároa évvel ezelőtt egy tekintélyes amerikai tudományos folyóirat hasábjain. Kollegáinak többsége azor.ba" akkoriban Tae?;lehet5s kétkedéssel fogadta, s a soha mez ne: valósuló utópiák közé sorolta 2 neves koaputerszakárto jövendölését. Legújabban híre érkezett, hogy sr amerikai Wisconsin Egyetem három .1 kutatója megtalálta a mesterséges agy idegsejtjeinek

konstrukciós elveit..

i

tfj elektronikus é?iA.->:::T.-,£t, a szupravezető alagútdiódát, á a«urot es a tranzisztor szavak öss-t-vcsnáí ivr^I aeurisitornak'nevezték e l . Az ilyen neurisztorok milliárdjaiból

összeállított,

naranyi térségbe

"gondolkodó áramkörök, amelyek az emberi agy idegsejtjeinek

összezsúfolt aúijára sok-

íjrinyi Összeköttetésben állnak •gyaissal, elméletileg sár elárhatik,. sót túl

is szárnyalhatjü: az ember intelligenciáját

- állitjáic a ilscansia

egyetem kutatói* A gondolkodó robotgép utópiája már akkor i s felvetődött", üsik-r két évtizeddel eze'.ott sok ezer elektroncső felhasználásával

létrehozták az

első koaputert. A reményekben azonban csakhamar csalatkoztak. Amikor a szakértők

fciszáa*tották,

aekkora elektronikus agyat kellene écitoni, aojv

egyetlen emberi agy tárol.i.'.épasségét i s megkétszerezzék, kiderült, hogy a berendezés elektroncsövei agy felhőkarcolót töltenének meg. 3 a Niagar.-3Tizesés vize sem lenne elegendő a hUtésUkre." H

Az emberi agy tárolóképességét még csak lebecsülhették kezdetben

a komputertervezők. Más tekintetben azonban alapvetően tévedtek: húsz évvel ezelőtt még fog-almuk sem volt róla, hogy mennyire Összetettek az emberi agy gondolkodási folyamatai. A probléma nagysága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor megpróbáltak egy viszonylat egyszerű gondolkodási folyamatot - például a műszaki irodalom gépi f o r d í t á s á t - robotgépekre bízni. Az eredmény: még ma sincs olyan automata, amely a l e í r t vagy elmondott szöveget megbízhatóan felismerné, értelmezné, s másfél évvel eze!5tt minden kormánytámogatást megvontak az 'lyen Irányú amerikai kísérletektől, annyira kilátástalannak tUnik az eredmény. Meg k e l l e t t állapítani tehát, hogy az eddigi módszerekkel éa alkatrészekkel lehetetlen olyan gépet építeni, amely bármilyen tekintetben is összehasonlítható lenne az emberi aggyal. A neurisztor, az

idegsejtek

elektronikus hasonmása megalkotása, úgy tűnik, döntő változást hoz ebben a tekintetben. M •. • • . *'.

A SPORT:

.

A robotember viziója /Delta, 6. sz., 4-5.old./

BETEG

NAGYHATALOM

JTBizony, nagyhatalom a p p o r t , amelly.el számolni kell a neapetközi életben. Még Hirohltót, *a Nap f i i t , Japán császárát Is arra késztette-, . hogy a»' 1964-1 tokiói olimpia megnyitójára, amelyen néhány mondatot kell e t t elmondania és vagy tiz lépést megtennie, súlyos betegen heteken át kószíiljöjt, és - amint mondják - a fürdőszobában kimérték a távolságot, as

"... megjelentek a finom repedések..." •

•

•

"

'

'

. •

"

•

-

'

•

udvarmester pedig stopperórával a kezében-figyelt© az öregúr mozgását* Etiópia kétszer hallatott magáról a XX. században:Takkar, amikor Mussolini katonái lerohanták, és aásodszor Sikila Abebe őrmester revén, aki'két olimpián nyerté neg a legklasszikusabb számot, a maratoni futást. A r.erírég felszabadult Kánya hosszútávfutóinak, Klpcsoge Kelnónak, Vaftali Terauna:-; éa s. többieknek köszönheti, hogy sokan éloveszika* atlaszt, és megkeresik e::' 3z afrikai országot, amelyről már annyit tudnak, hogy magasan terül el, hiszen fia* "íobiían birták a hosszűtávok öldöklő küzdelmét, mint a többiek. A te3tedzést anely .a középkorban -még az enyhébb lovagi játékok közé tartozott..., óa már óriási méretűre nőtt, de ugyanakkor biíszhe épületén... aega finoa reöedések." v

_ ,, , ,,., ,, . . . ,, , , ,. .Galbács Mihály: A sport válságáról /Korunk, 2.sz. 195-2C2-- oldal/

7

: * • • •

C h a p l i n

h é i n a s á g r ó l

"A hangosfilm azokat a pantomim hagyományokat támadja aeg t amelyeke: mi annyi fáradsággal próbáltunk megteremteni a vásznon, s amelyeken a filmművészetet le lehet mérn*. A hangosfilm lerombolja mindazt a technikát, amit elértünk. A történetet és a mozgást alárendelik a beszédnek, hogy lehetővé tegyék a hang tökéletes reprodukcióját, melyhez még mindig szükséges a néző képzelete. A aii játékunk szinte észrevétlenül vált elismert miivészi formává. A s z i nészek tudják, hogy az objektív nem a szavakat r ö g z i t i , hanem a gondolatokat. A gondolatokat és az érzéseket. Megtanulták a mozgás ábécéjét, a mozdulatok költészetét. Most ott kezdődik a mozdulat, ahol a beszéd megszakad. ...Mert a film lényege a némasága. Filmjeimben sohasem beszélek. Nem hiszem, hogy hangom valamit is hozzáadhatna filmjeim bármelyikéhez. Ellenkezőleg, lerombolná azt az i l l ú z i ó t , amit meg akarok teremteni, egy bolondos Ötlet szimbolikus kis árnyalakjáét, nem valóságos személyét, inkább olyan hókusz-pokusz alakét, ami maga

i s , inkább tumoros gondolat,

komikus absztrakció." Chaplin - művészetéről. Idézetek /Filmkultúra, 4-„ sz. 67-69. oldal /

Interjú a dalai lámával " - Ha egy csoda vagy egy váratlan DOlitikai fordulat révén Szentséged visszatérhetne Tibetbe és ott élhetne, hajlandó lenne-e, hogy egy kommunista országban uralkodjék? - Természetesen. Miféle vezető lennék, ha meg akarnám akadályozni a dolgok menetét? Vannak dohányos emberek és vannak nem dohányosok - az, hogy én nem dohányzóm, egyáltalán nem á l l i t szembe a dohányosokkal. A t i b e t i fiatalok a kommunista ideológ^ban nőttek f e l ,

szert ne kormányoznám okét?"

Oriana Fallaci riportja az EUÍíOPSO-ból. Teljes vegét közli a Valóság c. folyóirat 2. száma.

szö-

Jogos vagy jogtalan pofon ? "Egyik kedvet barátom - Ózdi nuskás * évekkel ezel5tt telket vásárolt, « gy*kra& ealegette, milyen i s Xasz ez # háza. Két gyermeke va-, tehát hároaszobásra gondolt. Egyik találkozásunkkor aztán kcftritea mosdta f hogy túl*4, a telken; az 6 "rofis kölykeinek" nem é*it házat - saját* maginak ni mik, tanicaiban lakik, vénjégére t* hajthatják ki b«131« a tzabad ég alá. Sgy 6rt«tX«n kirUláll6na% talán nav«tiég«o az aset, aaly a d«rék fírfiÚt térre feladására késztette. Egy tavaszi délutánon azzal á l l í t haza tizenhat éves láirya p. gJ.Knáziíuabólf hogy az iskola tájára se teszi többet a lábátv ha cs. -ázhat rá köröncipSt. Barátomnak nem jutott más eszébe a "nyafka kisasszony" kó*v-et4l6zesét hallgatva, mint saját gyersie'*korafr a Kenten el* i s rukkolt a "tanmesével": nekik hármójuknak volt egy baJcancsuk, és az húzta fel, aki reggel hamarabb kiugrott az ágyból,.. Leánya arcátlan könnyedséggel fricskázta le magáról az atyai példabeszédet, em^gyen: "Ni - • mese - Andersen meghalt! n De pofon az vant - kiáltotta barátom bőszen, és píiffl Kos, másnan reggel mégiscsak köromcipóben vipiskedett a lányka * felesége győzte meg barátomat a "körülmények kényszeréről": ha 99 sztllS körÖmcipSben ereszti lányát a gimnáziumba, a száz a d i se tehet egyebet.•• A leánynak és feleségnek volt igaza?* Gulyás Mihály: Nem értjük a gyerekeinket /Élet és Trodalom, 10. sz- 1. old./

10

A 3BATLKS - K&YÜTTES HELTI A

tor*or.borz suaancok..." "1960 óta talán semmi stm fecskendezett annyi Zrímn vért a modara zenébe, mint a Beatles-egyuttes tevékenysége. Sokan áradoztak mir gaik oodarnt ö t l e t e i , hangulatos voltáról - méltán. De véleaényea **•rint nagyságuk megítélésében a zanai meggondolások elSbbre valóké A modern zane • és Ida tartozik a modern, ú.n, c 0 o 1 , ragyla "hiívSs^ dzsessz i s - teljességgel elszakadt a dalf ormától. A dal nagy sza ru hagyományának folytonosságát ma a Beatles-egyuiiís biztosítja, dk és tehetségesebb követőik agy XX: századi trubadúr-mllfajt müveinek, dft párhuzam, kínálkozik a XVI. század madrigái-énekeseivel vagy a XVIII. század vándorzenésze1vei Is, akik a maguk szerzetté zenét adták Akár tetszik, akár nem, e l kell ^smernlínk, hogy a mai ZCD? nem rafinált zeneszerzők ujdonságkereséséb5l meritl erejét* Lanem torzonborz suhancok torokgyakorlataiból, amelyek legtöbbször régimódi zanel képlateket követnek. A Beat les-együttes ragályos stílusának lelke &2 önfeledt Öröm. Ez a s t i l u s szembeszegül a rideg zeneesztétika örömtelen kívánalmaival. Nem keres új utakat, de a régi zenéből a legfontosabbat, a muzsikálás $=• romét ájitja f e l . Miért magasrendlí a Beatles-együttes zenéje?" /Valóság, 6.sz. 126-127. odd./

11

AZ ELET MAGA I S ABSZURD "A tragikomédia a patthelyzetek születte. Olyan korok kedveznek neki, akikor boszorkányosán áthatja egymást a jó és a rossz, az igaz és a hazug. A tragikomédia létfeltétele, hogy a hétköznapi élet tömegével lökje felszinre a már-már abszurdnak látszó, ám hideg ésszelflég*smegfejthető groteszk helyzeteket és jellemeket.

"Amikor a tragédia már lehe-

tetlen, a bohózat meg unalmas, nem marad más hátra, csak a kísérlet" mondja Mrozek zseniális Tangójában a happen^ng-gyáros Stomil. Az iró csak a diagnózisban ért egyet hősével, gyógymódját azonban nevetségessé teszi, miközben kétbalkezes, tehetetlen, terméketlen lényét mérnöki pontossággal helyezi el a tragédia és bohózat végleteit egységbe fograsztó tragikomédia színképében. Ez a szánkén nem kiagyalás: az iró nem tehető felelőssé az egész világért* A tragikomédia szerzőjének legfeljebb csak "jól jön", ha egy nagy néppel elhitetik, hogy aog államelnöke világrekord-időt úszik egy folyóban, miközben tanait magyarázza a körülötte nyilván szentén világrekordot belül - űszkál*knak, vagy ha egy másik nagy népet meggyőznek arr^l, hogy legszebb történelmi tettét, világforsáló forradalmát túlnyomórészt árulók és egyéb címeres gazemberek robbantották ki és vezették, vagy ha egy harmadik nagy népet megtizedelnek azzal az indoklással, hogy segíteni akart nasy tekintélyű államelnökének önmaga megdöntésében.

Az ilyen nagy történelmi abszurdumok persze nemcsak témával

szolgálnak, hanem társadalmi-lélektani közeggel is: működtetésükhöz nilli* hétköznapi kis abszurdumra van szükség. Gondoljuk csak meg: lelövik az Egyesült Allamok elnökét. Ez még önmagában nem képtelenség. De utána a teljes televízió nyilvánossága előtt lelövik állítólagos gyilkosát. Még később, hosszú vizsgálati fogságában váratlanul megbetegszik és meghal a gyilkos gyilkosa. És sorra meghalnak a tanúk és az egyéb gyanúsítottak is, csaknem egytől egyig.

Közben Amerika legtekintélyesebbnek ismert emberei-

ből bizottság-ot állítanak össze, mely óriási apparátussal bebizonyítja, hogy az eln^kgyilkosság egyetlen ember müve v n lt, a többi haláleset pedig a véletlen szülötte. A képtelenséget tovább fokozza, hogy a roppant összeköt tetésekkel rendelkező gyászoló család, az igazságügyi tárca birtokában - nyilván államrezonból - elfogadja a hivatalos álláspontot. Már-már úgy látszik, lecsillapulnak a kedélyek, arrrkor lelövik a család új fejét, az elnök öccsét, a volt igazságügym'i nisztert.

Azt hiszem, nyil-

vánvaló, hogy egy úgynevezett abszurd dráma bontakozott ki szemünk előtt, mely néhány vonatkozásban Ionesco emlékeztet

Orrszarvújára és Bér nélküli gyilkosára

/még az áradattal ellenszegülni akaró Bérenger sem hiányzik,

Garrison ügyész játssza a szerepét/.

Ez az "abszurd" dráma millió és mil-

lió ecber'/látszólag/ "abszurd", valójában mesterségesen kondicionált, 12

torz aagat3rtásara, reagálásaidéira -énül :*sl: ;l*/e szásltásba veszi Ji a reklám, a r..\zs :e.-:iaxélyelv *a á l t a l 1221. 3 orísraizmus hetalaas ie;'3r« aáió *rejst,

Í J csak e'2ut-ír ihiul nsg •-- «»Bi«rteiír. i'olyaaat, a«ly *ey-

talensegnek láZE^i.; '^syan, aegis "sa^y

3r:3l^á>" - és éppen ezért é t -

A trajikamei:.•-• c^erzSjéneic legfeljebb csali " j ó l

Bejtalmaa okból ax ilv^n folyamatokat ábrázoló ss!3XriveKet abszurdoknak szokták caveani. Vajon miért? Nem jellexao-e gyilkosság va*y a Rajk-per?

5eat_jgl_leszó-e

E2ázad"nkra a Kenne4y—

33 i l l ú z i ó

és

a valóság,

a vágyak és a lehetőségek közti torojcíz.ir^gató szakadék? A t a t t e k és következményeik aeg n«m felelése?" Eörsi T stváű: Jegyzetek a -.v "i^s^éüárcl A r i t i k a , 4 . az. l?-23- a l i l . .'

Párbeszéd az elektronikus "5a* Yorkban - a jegysetftlzeten

E3ere6l5 f«lsxólit&scak aie^fel&lőe^ -

t

betérek. 1 14gl társaság iredájiába, hogy ellenőriztessem a hasatarésr.ez Í05* l a l t jegyeket, A k-'sesszooy e l ő t t

d i s p l a y *

A billentyűkód ls : i*i

nevemet, a^ly aiegjelaaik a k4psrny£a. Az utolsó bet : i után pcr.tot

tesa,

xejd vár. 5—10 másodperc núlva a képernyő hirtelen segteliic írással* Rajta vaa teljes » bonyolult és tJíbbssor v á l t o z t a t o t t - ütvonalas adudén zanata, még az i s , hogy "az utas májkimélő diétát kér". Áz utolsó szS sor viliódzilc: "A

BOAC 5 * géppel ne«i csatlakozhat a 3E 93^-hez, aiert

káfJbb érkezik^ mint anas indulf" A kisasczony közli 7elemv hogy valaki

"Van, a k i u t á l j a . . . " *

•

•

tévedett, az ernyőn keresztül "lekérdez*», van-e hely a korábbi gépen, van-e későbbi csatlakozás, végül helyet foglal, Londonban szállodaszobát biztosat, mindezt a képernyőn keresztül, a számi tógéppel társalogva. Párbeszédét a "vége" feliratú gomb megnyomásával fejezi be, a gép a képernySre udvariasan k*irja:

"Köszönöm", A fénylő betűk kialszanak. A rabszolga

megtette a macáét.

.

A kisasszonyok, akiket a gép felszabadított zz idegölő telefonálgatás és szÜBtelen menetrend-lapozás terhe, a tévedés félelire alól, még's panaszkodnak-. Szemük, fej"k fáj az, ernyőt5li'Mvn>aj ak unalmasaMJ. egyhangúbb l e t t . Szerepük kevésbé...fontosnak tiűl^kt Vaftj^flki mely mindent jobbá" t u d . "

utálja a számítógépet,

maradhatunk H a t v á n y i f e t óf:: "Hogyan Hatvány Hgyan m a r a d h u n k rabszolgáink r b s l g u r a i ? / É l e t és Irodalom, 25. s z . 3. o l d a l . /

Meglepő változások a családi életben "Egyik íifjdJ-eur^ =áltó kbVétkezaénye a nok töseg^s E'*r.iarállalésáaak a hagyoaár.yba nyugati család-formán feelílli változatol-c k*- alakulá Az eszaányi váltósát &z olyan család,'amelyben a házasfelek egyenlő nan marsd aeg e l a á l e t i sikoc, tetszetős j ^ ^ i íorna+áxai, hanea gyakorlat i l a g is megválásul, a' terhe** «syeralo elosztásában. A feleséeí'az,, de a férj mosogat, a faleayg t a k a r i t , de a f*r^ t-rógeroljá r e l a pincéből a szenet, aár ahol még nincs távfűtés stfc^ A jövS ezé a fpraáó, a ez a'forma terjed i s , bar korántsem olyan mértekben, mint kellene. í r r e u t a l az az apróhirdetés i s , a&lyet kiszúrtam aa agyik napilapból: ; I ( i , . . rt& T lyen és * iyen kor'-, állású, jovedelnil, helyzetű, kitün5es íSz5 férfi zenekedvelő hölgy ismeretségét keresi s t b . Olaszországban foz5 taníolya-iokat rendeznek férfiak részére, nyÜTán, hogy házaaulási esélyeiket növeljék, Srre előbb-utóbb nálunk i s szükség Xesz." Kolozsvári Srandpíerre E s i l : A kétnemU t á r s a d a l o s t vagy a no helyzete korunkbsn /Jelenkor, 5- »z. 440-4*7. oldala/

Miért nem készült el a "csodafegyver"? *A német fizikusok már 19^2 nyarán t i s z t i ; .". voltak azzal, hogy a fentieknek megfelelő atomreaktorok építése igeni = lehetséges. A tiszta grafit nérésekor elkövetett h4bák azonban meggátolták jket abban a felisserésben, hogy ez az anyag *s megfelelne reaktor építősére. Nem vitás azonban, hogy már ebben aa *dóban i s tudták, miképpen lehetséges elaél e t i i e g atombombát szerkeszteni. A oiutöaium ne^zviz-reaktorou^n el3* i l l i t h a t ó , de ez idó tájt még nem á l l t rendelkezésre technikailag x.t$zoldhatí eljárás az uránium 235 e l ő á l l í t á s i r a . Mindezekről az eredményekről 1942. június **-én... tájékoztatták a német vezetőket. E konferenciát követően áronba* a német kormány nem adott

utasítást arra, hogy na-

gyabb erőfeszítést tegyenek atombomba előállítására. A kísérletek ezután sem. álltak le egészen, de lényegében egy helyben topogtak. Sémetorsság még a háború régén sem tartott sokkal tovább, az atomkutatásban, mint 19^2-ben. Erre nemigen nyújt magyarázatot az sem, hogy az egyetlen jelentősebb nehézvíz-gyárt* Üzemet, a norvégiai Ejukanban először egy szabotőr

csoport, másodszor a brit l é -

gierő felrobbantotta. Valójában a német hatóságok negatív döntése 19^-2 nyarán nagyonis érthető és logikus volt állapítja meg Heisenberg. A háborús h e l y e t ekkor már túlságosan, feszültté vált hosszú távú technikai projektumok beindítására. Kiadtak egy utasítást, miszerint fél évnél hosszabb e l c igésylŐ prajektiimok asm kezdeményezhetők.

Ka a doatés ne^-

nentette » ném«t fizikusokat attól a dile«iiElt6lt va.ion javasolják-* az atosbombs elkészítését, hiszem j * l tudták, hogy a kísérlet legalább hároa-négy esztendőt igényel a sikeres befejezésig." /Valóság. J.az,

127-123. oldal./

ÖNGYILKOSSÁGBAN MAGYARORSZÁG VEZET "Az ""olsó áTszá-zadban ''a^yarorsz.ágon háron *ársaiiai2i rsndssar ••:.!:3tn ---a

ijyaáai, sitiit

a^ kimúlt í i l

évszázad a közösségi -siet valaaennyí á^á-,

ii^szak olya" Y2l-.azáso-;dt li s z ő t t ,

j s l l ö j ü aozjáacajL, f s j l j i í s b e n

aiilyer.: azalf -1

egj->á-

van, éppar. csal-: a ' c.iíyil>53 =^5

arirysziü

2.SE. V ". 113 2 3 t T .

Ér'iaeíetlar., r^á-rrs^/aráziiaxatlan 4a ^lr-s*ir

;

t r/-:^a:os. Zzystl^r. *. t r -

.ni'ilcii j í ^ n s s * a száataian kosul, aflly saia 1 táraalalaccan, í?~ di *57^~ r.5.-;rsr. .'Zisuta'.hatóHn r-ésceae't 5>5t a viz-al-í jzásoí, a ^iaa-a:: sás

alorehaladö Táloozasok e l l e n i r e

ss:s .-ÍT:Á.Í,

térés oeignraióiot t vára>;3zá3 0.<.

ílla^srs,

Mivel 3&3y3razT.a taink •a-t a különös íieljsete t, azt a a7u5tal3r.it: irr.jt,

Ii5.?y a vilá^r-i--j.glia-ta élé*! évek óta Ma/yarorszá^ á l l ? " •Gergely Mihály: Röpirat ar. öajyilkosságríl /Kortárs, 19Í9. 11-12. ss./

: Az öngyilkosságok gyakorisága -negyenként, | 1956-57-ösn. 10Ö0Q0 főre számítva1

M. 20 fóréi kavesebb t• •1 ! *

-

J

A

0

30 km

^ - 3 2 0 - 2 4 fá 125-29 fő Szolnok

30-34 fo 35-39 fá 40 főné! több 17

Hogyan lesz konvertibilis valuta a forintból ? "éogazdaságrmk a szocialista világgazdasági rendszer követelményeivel Összhangban fejlődik, o.n az itt szerzett pénzkövetelések végső soron aranyra átválthatok, akkor nemzeti valutánk kereskedelmi valutaként működhet.A válnia átválthatósága tehát nem deklaráció kérdéae.

Ezt azért sem

árt hangsúlyoznia mart találkozhatunk hamis nézetekkel, amelyek mindi* is kiséröi a termel6er$k fejlődésével vagy a nyitott kérdések mogítélésbeli változásával felszínre jutó problémáknak* Van olyan vélekedés, amely szerint külföldi kBlcs^u

fölvételével a probléma egy csapásra megoldódna.

£z azonban illúzió. Sok ország kért már és kapott ilyen célra külföldi hitelt* de ezek a hitelek sok esetben csak átmeneti megoldást hoztak. Minden tapasztalat arról tanúskodik, hogy ha a nemzetközi fizetési mérleg daficitesr, a külföldi kölcsön Önmagában semmit sem old meg, mert nincs az az arany- és devizatartalék, amit az aránytalansággal küszködő népgazdaság előbb-utóbb ne emésztene fel* Valójában a gazdasági közeget kell a

"nem deklaráció kérdése,.*n Hosszú ld^n át faként naturális úton szabályozott gazdaságot egyszerűen nem lehet máról holnapra átállítani a fejlett monetáris rendszerbeli működésre. Átmeneti idő szUkpéges, ami g az Myen gazdasági mechanizmuí kialakulhat. A forint kereskedelmi valutává fejlesztése e folyamatnak beteljesülés! szakasza, amelyben teljessé válik a forint fizetési eszköz funko ciója..." 1 0 csikós-Nagy; A forint konvertibilitásáról/Figyelő,

A L K O H O L I S T A '

B Ű N Ö Z Ő K

n

A3S emberölések - motivációjukat tekintve - igen külÖnbös?k.-'elkövetett gyilkosságok mind ritkábbá válnak; az Örökség

megszerzésének motívumával nem i s találkoztunk- Annál gyakoribb a c s a l á n visfálykodással* összefüggő,

féltékenység1 és nás indulatok hatdsa a l a t t e l -

követett emoürölés. Sajnos - különb'per* egyes negyekben - még mindig igen síirUn fordulnak eló halálos végű kocsmai verekedések, " Ez

.

utóbbiakkal kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy az erőszakos

büntettél:, as emberölés, a t e s t i s é r t é s , az erőszakos nemi közösiflés

el-.

.követése körében szinte domináló jelentősége van az alkoholfogyasztásnak* Nemcsak hogy nem csökken az alkohol szerepe az élet és t e s t i épség elleni bűntettekben, hanem emelkedőben van, A bűnügyi s t a t i s z t i k a nem mutatja ki ezt,

de gyakran közrehat a bü'ncselegények elkövetésében a s é r t e t t i t t a s -

sága is, akinek provokatív fellépése

Idézi el5 a súlyos következményekkel

járó bűncselekményt. ítélkezési gyakorlatunk ma már nem t e k i n t i enyhít5 kÖrUlménynek az elkövető

i t a l o s állapotát, sőt egyenesen súlyosbitó kÖrUl-

ményként értékeli a t e t t e s részegeskedő

életvitelét*

ígyéb bílncsttlekményeknél ^s találkozunk ZZ alkoholhat ás igen súlyos kövelkeziaényeível.

Elég, ha a garázdaságra utalok, amely S3jz5s nftvekvQ

tendenciát mutat.

1961-ben 529 embert Í t é l t e k e l garázdaság a l a t t , 1967-

ten

pedig 3585-öt, tehát közel hétszar annyit. De nem lehet figyelmen k i -

vill hagyni azt sem, hogy ezea a téren i s hatékonyabbá válik a btfnUldÖzési tevékenység. Egyébként az e l i t é l t e k Mromnegyed része alkoholos áilapűt.ban

követte e l a bűncselekményt.

.

•

k mértéktelen szeszfogyasztás e l l e n i hatékonyabb fellépés nélkül aligha remélhető, hogy az említett kategóriákban, lényegesen megváltozik &. bllnozés alakulása. Sajnos, a népgazdasági érdekekre való hivatkozás na«y mértékben gátolja azt, hogy hatékonyabb legyen az állami és társadalmi fellépés az alkoholizmus e l l e n . " • '••••

•

•

.

.

•

Dr. Szakács ÖdrSn: A bűnözésről őszintén, higgadtan /Társadalmi Szemle, l . s z . 62-68. old./

Boszorkánvüldözés 1969* ír..

W

*

• ,•

-,«>:

v.

* !«n

V . ^ • ••*' •:.~l--é

fc^Pfe^^fövi ?x^>*K^ 2^Ít
w

20

Én a nálam levő 63 c» hosszú ga-,yanadza^ot..."

n

&l az egyír; tanyán egy Eencsik Lajos n*vü g?i2á^» akinek s lova

kefcesedett. S civel ez a jjencsik Jobban h*sz a h^k-sa-p^lcuszban, mint az állatorvosban, habzú, tajtókzn lovához a "mindent gyógyitan*

tudá" idős ?a-

rsszteabert, Mező Lajost hívja. Az öreg aágus aegnési a': á l l a t o t és azt j a vasolja Bencsiknek, hogy a 1* sorényét kenje be fokhagymával, a szagra reggel előjön az I s , aki megrontofta. Másnap reggel - szerencsétlenségére - Csu^ity Adtaíné köszönti először Bencsiket. Fuvart jön kérni- A "negroatdtt" á l l a t babonás lelkű

gazdája

nyoaban boszorkányt lát Csupitynéban és ennek hangot i s aá a tanyavilágban # I t t lép a történetbe Halász János 26 éves fiatalember, ak*

édesanyjá-

val és Öccsével az egyik takaros k*s tanyában é l . Halász János szombatonként bejár táncolni az ásotthaImi tanyaközpontba. Legtöbbször a szomszédos tanya gazdájának, Vér Gézának a lányával, Erzsivel táncol. /Vér Erzsébet Csupityné unokája./

Halász János egy alkalommal, amikor elbúcsázik E r z s i t ő l és

hazafelé indul a sötétben, úgy meeijed egy nagy fehér macskátói, hogy e l veszíti az eszméletét, Naüoldg ténferegs aztán elmeséli édesanyjának, mi történt ve^e.

Halászná:

"...Azt mondta a fiam, hogy annak a macskának em-

ber kese volt, ember lába volt és macska feje v o l t . Hol férfi

hangon, hol

n5I hangon beszélt. Aztán azt mondta neki, hogy tudom, jössz Erzsitől, de nemsokára el fogtok egymástól maradni, és téged nagy szomorúság fog é r n i . S tz a valami egészen idáig a kaouig e l k í s é r t e . • . "

Egy hét múlva megismétlő-

dik az eset. Halász János éjfél körül ismét találkozik az á l l a t t a l , aminek "ember keze volt, ember lába volt", és ismét eszméletét vesztve t e r ü l el a földön* Édesanyja és idősebb nővére - fíebŐk Istvánná - rontásra gyanakodnak, tehát nem orvost, hanem kuruzslót hoznak a fiúhoz: Mez5 bácsit* Az öreg mágus - akárcsak korábban Bencs^k lovát - száz f o r i n t é r t és egy ebédért "megrUsgálja" a fiút és megállapitja a diagnózist;

"Rontás van r a j t a , a bo- .

•sorkány pedig nem lehet más, mint annak a nagyanyja, CsuDity Antalné tehát - a "mindent gyógy* tő

11

akinek a fiú udvarol."

Mező Lajos jóvoltából -

másodszor is boszorkány hírébe keveredik*... Halász János t e s t v é r e i , rokonai, ismerősei közben elhatározzák, hogy

.

saglesik a macska képében bos^orkánykodő Csunitynét és ártalmatlanná teszik. A bogzorkányiíldözők között van Vér I l l é s , Vér Erzsébet édesaojának bátyja Tér Géza, Erzsábet édesacja i s . Vér I l l é s mondta; rint eloújtunk a bokrokba. Éjfél

és

" . . .A megállapodás sze-

"tán j ö t t hazafelé Halász János és megint

levá=;ó*dott c kerékpárjáról. Én a nálam levő 63 cm hosszú gatyamadzagot r á dobtam, mivel korábban hallottam, hogy akit meerontott a boszorkány, arra azt kell dobni és magához t é r . Közben Hebők István

Halász János nagy láb-

ujját csavarta, mivel &z i s használ a rontás e l l e n . . . "

Halász János magához

tér. A boszorkányUldÖzők vad haragja azonban már nem Ismer h a t á r t . " Pintér József: Középkor Ásotthalmon /Világosság, 6.sz. 346-351-old./

ZX

KÍNA

ES

AZ

"ELETTSR"

"Azrtpi»mháborútKövető évszázad során Kínára számos olyan szerződést erőszakoltak rá, amelyet az imperialista hatalmak nyomása nélkHl, Önszántából aligha irt volna alá: ezeket szokás "egyenlőtlen szerződéseknek* nevesai* Az a Kír.a, amely a' addigi évezredekben megszokta, bogy többnyire nem a gyengébb fél helyzetében tárgyal más országokkal, s éppen az utolsó századokban £rto el legnagyobb területi kiterjedését, kí.'lonó'sea érzékenyen reagált gyora elerőtlenedésére. Nem kétséges, hogy ha \z 1360- j ban a cári Oroszországnak átengedett terület a mandzsu birodalom része aarad, akkor aa kiíia^alr laknák, s a Kinai Nóükoztársaságr.ak biztositana kijáratot a Csendes-óceán északi részére; az egyezmény megkötése következte- , ben azonban ma oroszok élnek itt, a Szovjetuniónak van itt kijárása az óeeánra, s a kínaiak által egyébként soha be nem telepi tett területen na már csak néhány helynév emlékeztet az egykor* kinai fennhatóságra. Bármenynyire együttórzünk is minden olyan népDel, amely a történelem fordulatai következtében előnytelenebb helyzetbe került, meg kell mondanunk, hogy eddigi történelmünk jellege következtében az országok közötti határok többsége - hogy a kinai történelemből ismert kifejezéssel éljünk -

nem egyen-

i

lő felek közötti szerződések alapján alakult ki, A határok Eurónában is háborúk, győzelmek és vereségek után kapták meg vé^ső alakjukat. Tekintsük most semmisnek 5ket? Térjünk vissza valamelyik elozo állapothoz, amely más háborúk, más győzelmek és más vereségek után alakult ki? Kina esetében tehát az 16Ö9-1 nyercsin3zki békéhez kellene visszatérni, amelyet azután kötöttek, hogy a mandzsu császár vereséget mért az Amur-vidéken megjelenő kozákokra, s igy megtartotta, sőt ki is terjesztette hatalmát itt álS, különböző nemzetiségekhez tartozó adófizetői felett? állapot, ahol végül megállhatunk?

Hol van az a meg-alozo

Az ilyen szemlélet érvényre jutása nap-

jainkban beláthatatlan következményű láncreakciót inditana el. Hogy mennyire veszélyes úton indul el az, aki nem kialakult realitásként kezeli a határkérdést, hanem a jelenlegi határok történelmi alapon álló, erőszakos revíziójára törekszik, azt ml sem bizonyítja Jobban, mint az, hogy az imperialista hatalmak egykori áldozatának, Kínának jelenlegi álláspontja iránt as elmúlt világháború két legagresssivebb hatalmának örököse,.a ÍJ énét Szövetségi Köztársaság és Japán tanúsítja a legnagyobb érdeklődést. A Kinai Népköztársaság határai sehol sem olyanok, hogy Jelentős kinai /han/ népcsoportok a szomszédos országok területére kerültek volna; éppen ellenkezőleg: sok helyütt laknak a kinai határvidéken a szomszédos orszá-

22

£0.-: népcsoportjai,

vagy más nemzetiségek, ase lyekne.-: .sjtsnóai áját a Kmai.

Népköztársaságnak kell biztosítania. Ka tehát kinai részről

báraiféle

"történelmi" igénnyel lépnének fel - jelentéktelenebb határkiigazitáso^^t leszámítva -» akkor semmi aás r.ea indokolná ezt, mint egy ki nem aondott élettér-követelés. Sem. beszélve racst az ilyen követelések elvi t a r t h a t a t lanságáról, Kina gyakorlat* helyzete sem indokolja ezeket, hiszen jelenleg területének mindössze egytizedét aüveli meg, s kemizálással /asely a nukleáris fegyverkezésre fordított összegből megvalósítható l e t t volna/ ennek hozama 's a többszörösére növelhető.

Ezt az ellentmondást éppen a kinal

vezetőknek kell legjobban átérezniük, hiszen a népszanorulat /egyébként vitathat^ s^ÜkségességÜ/ növelését támogatva, ők maguk mutatták ki mezőgazdaságuk fejlesztésének

nagy lehetőségeit."

Polonyí p é t e r : A kinai-szovjet határkonfliktusról /Társadalmi Szemle, 5. sz. zlA-A-5. oldal./ PORTRÉ VAGY CSOPORTKÉP?

(AJtonbladet)

Az abszurd: különbeké a halállal "A meg nem és f e l nem ismert törvéuy oka lehet az abszurdnak, az abszurd, magatartás forrása lehet. De hát a halál nem éppen ilyen meg nem i s mert törvény, s ezért találjuk érthetetlennek és értelmetlennek? Csakhogy a halál törvényszerűségét az eaberi l é t már rég felismerte, és reá hivatkozva "létszerüvé" i s t e t t e , hiszen létünket állandó módosulások kereszttüzébe a halál i s fogja. Tehát a halál felismert törvény, ámde kétfajta olyan törvényszerűség van, amelyet az emberi l é t létszerilv* kivan tenni. A nap felkel és lemegy: ezt a törvényt i s felismerte az ember, módosítja Is l é t é t , de mert ez nem. húsába vágó, nem Naz emberen mae-án végzetesen megnyilatkozó1* törvény, ne™ lázad ellene, s nem i s tartja abszurdnak. A halál viszont: az emberen magán végzetesen megnyilatkozó törvény. Éppen ezért abszurdnak tartja, az abszurd lényegének, mert értelmetlennek talál-

JaA puszta és konok ismétl5dés, az egyetlen kivételt sem mutató tapasztalat, a "statisztikus emlékezet" felismertette az emberrel a halált mint törvényt: az ember tudomásul vette, belekalkulálta létébe, mint "kikerülaetetleut", de mert ő /az ember/ az egyetlen, aki értelmet keres, 9 önmagát

teszi meg egyetlen "értelmesnek", az őt-felszámolőt nem tarthatja an-

nak /értelmesnek, célszerűnek és felfoghatÓnaV/,

Az ember megtűri a ha-

l á l t a törvények között, de sohasem szeretheti meg, mint a napfelkeltét, a napnyugtát vaey a levegő áramlásait. Az ember a halált a "biztos véletlennek11 érzi* Innen van ellene való lázadás-érzete i s . A halál az egyetlen a törvényJcoziü, aaelj "törvény" ugyan, szükségszert! ugyan, de valamiképpen érxl atúaak ax ember, mint egy "biztosan bekövetkező incidensnek", Teri-éle -•véletlennek, fenntartott hellyel". A halál a leggyanúsabb törvény tímö**— Így ^éraei s s -©ttiseri lény. mhsM&rd JeJeaség alapjában tehát magának az embernek a halállal -

±fi±«*t fcff3tmbéJté^B*lí mégpedig olyan különbeké ez, amely alatt az ember állandóan fegyverkezik,

készül a halál elleni háborúra."

.

Páskándi Géza: Az "abszurd jelenség" és a halál Aorunk, 2.sz. 167-171- cldal./

FFORMACIO SS "Százezer tudományos folyóirat jelenik Á tudományos kutatás intenzitása mind kevesebb. Sok területen levelek, munkakonferenciák, légipostán szétküldött sokszorosított.'értesítők végzik as információk gyors átadását, A csillagászáéiban egyes eseményekről táviratök tudósítanak. HI-szen mire a nyomtatott szöveg /félévas késéssel/ megjelenik, elveszti aktualitását az akti-v- kutaté. számára: mások, a frissen ínío^maltak túlléptek- ^ . ra^taj tovább hatoltak az .isuseréiílexL vidéken* .-Aki neai t a r t lépést, az a le-ginteBSivebb kutatás területein lemondhat a hasznos munkáról. Olyan problémákon t ö r i majd fejét, amelyet mások máshol mái* megoldottak, a felfedezést már postázták. A lassúság párhuzamos kutatást t fölösleges költséget okos, az elsőbbség elvesztését jelenti• Nem jobb a helyzet as ipar legvirágzóbb, legnagyobb üzletét jelentő ágaiban sem.. A jelentősebb gyárak beszüntették a harcot az ipar^ kémek ellen. Mire ugyanis valamelyik sikeres gyártmányuk t i t k á t ki lesi valaki, mire a konkurrencia megkezdd ennek gyártását, ők úgyis elárasztják, sőt t e l i t i k a pi-«a cot. A kényelmes üzemek egyre inkább elvesztik vásárlóikat. A kényelmes népeknek nemcsak kulturális tekintélyük kezd akadni, de életszínvonaluk is." Marx György: A műveltség'dinamikája /Társadalmi Szemle, 3-sz. 53~6l.old./

25

A tudós - Isten utódja ? "Felfogásom szerint annak, hogy a tudósoknak Joguk van Isten, szerepét játszani, sokkal lényegesebb a jelentősege, mint amilyennek első pillanatra tűnik, mert a tudósok, akárcsak Isten, ma közvetítőkké lettek a kultúra és a természet, között. A niodern tudomány a középkori alkímiából fejlődött ki; az alkimisták kétségtelenül arra törekedtek, hogy olyasvalamit miivel jenek, amit tökéletesen csak az istenek tudnak megtenni; átalakítani egyik elemet a másikká, felfedezni az örök élet elixirét. Kzeknek a forradalmi célkltUzéet-oaek a megvalósítását keresték egy nagyon konzervatív társadalom feltételei között, A hivatalos dogma azt tartotta, hogy a természet rendje a teremtés első hat napján egyszer s mindenkorra megállapittatott, ás minden egyénnek az ot megillető állapotát és aorsát Isten előre elrendelte. Azért takintették jogosan átkozott eretnekeknek a* alkimistákat, mert megkísérelték, hogy belekontárkcdjanak Isten dolgába, és azzal az igénnyel léptek fel, hogy emberi beavatkozással M a természet törvényei" megváltoztathatók, és Isten szerepében tetszelegtek. Mi több, egyenesen a képzelet világában éltek* Az eretnek csodák, amelyekről azt állították, hogy maguk művelik, képzeletbeliek voltak.

- . A mai ídŐben azonban a tudomány megszokott, mindennapi teljesítményei,

amelyeket mi magától értetődőnek tartunk, pontosan olyan jellegűek, amilyeneket középkori elődeink természetfelettinek tekintettek. Repülünk a levegőben, végi<*nézünk olyan eseményeket, amelyek a föld másik oldalán játszódnak le, holttestek szerveit élő testekbe ültetjük át, átváltoztatjuk az egyik elemet e másikká, sőt az élő szövet kémiai mását is létre tudjuk hozni.n

26

Edmund Leach: Ha a tudósok mindenhatók Aorunk, l . s z . 73-77- o l d a l . /

Repülő tengeralattiáró "A Convaír, -:. ";~..eral Dynanics, a 3ell, valamint 2 Hand • Corporation cé^s.í egy, a ciitbe foglalt j ár.T.ii külör.böso tervein dolgoznak. Az F.gyesUlt Államok haditengerésze te teraé-zites'sri e l ő í r t a , és nemrégiben nyilránci;-' sá^ra is hozta egy ilyen koab^nált jármüvei szsnben támasztott kb'vstelrr. .nyeit. Ezek szerint a jármű 90 •:.& magas hi;llájav9rés és 18,5 ka/óra szélsebessé s mellett képes-legyen a vízre le- és felszállni. A repülési caga^sága 450-750 iiif sebe --sége pedig 5CO-8OC km/5 legyen.,- HerUlssi mélysége 25 m, via ai'i'utí sebessége 10-20 Ici/cr^. Hatósugara a levegőben 5^0-300 kn, a vis a l a t t 80 km, 1 hasznos térhálósé pedig 500 kg legyen. Donald Reid amerikai mérnök jelenleg a fenti követelményeknek megfelelő sug-árhajtású. repiilS-ten^i-ralattjárc tervén dolgozik. Gép-; egy i^c-r. elmés« leva^o- illetve vizueeresato nyilasokkal készül, A pitot esc 3 viz alatt 90 -kai feliaajlitva a periszkóp céljait szolgálná. Reid már r é gebben kísérletezik, £s k-észilett is etjy 1 méter hosszá modellt, ainsly kis sugárhajtómlivével a levedben 300 km/6 sebességet ért e l . A modell a merüléshez szárnyait í-átrahaj litotta., amelyek ekkor a vízballaszt sse= repét töltötték "oe. A szárnyak rádióirányitádsal töltődtek és ugyanigy voltak űrithetök." HepiilS tengeralattjáró - vagy tengeralattjáró repülő ? /Repülés, 10. szfl 9. oldal./

A kétélia

y
27

A kezdeményező ember kockázata kezdeményező ember nemcsak saját'maga akar űmeggyőződése ssserint jobbat alkotni, hanem más-okica-1 együtt; Ezért a kesőemé-nyéző embernek nae-yon nehéz a telyzete. Akkor cselekedhet, ha meggyőzött a r r ó l máis.*. Kivívja mindazok haragját és gáncsoskodáakik a m&gszoko-tthoz, mint sajátjukhoz - amiben valóban benne van munkájuk,, -energiájuk - ragaszkodnak. JL .legtisztességesebb ssándéká ember i s szembekerül ma— ^fca- újat a^ar, ha olyan kezdeményezéssel lép fe •me-^rautatja, hogy a- jónak h i t t dolgoktól vagy bel v&si'jöfcb, SÍ a meglera nem i s olyan hibátlan. A ke&de*a:ésa.yö2'S ember önví zsgálatr-a késztet, háborgatja saját g mások lellcinyiigalmái* Az" ilye-n e^iber megszáll u t t j a lesz a .goncktlatnak^ szenvedélye annál jobban feiiZj&ik* minél nagyobb akadályokkal kerül szembe, S i t t következik be a legtöbbször a hiba. Kiszolgáltatja magát, esetleg meggondolatlanul csapkod, nem ismer t e k i n t é l y t és t i s z t e l e t e t , olyan szituációt teremt, hogy igyekeznek tőle minél előbb megszabadulni. Sajnos, ekkor már nem az ügyről van saó, hanem a személyről, így válnak t i s z t e s , jobb sorsra érdemes ügyek személyi kérdésekké, születnek "objektiv" Í t é l e t e k , a személyi presztízs hierarchiája alapján. Hogyan l e het ezeket a problémákat helyesen megoldani, hogyan lehet valóságos értéküknek megfelelően mérlegre tenni az ilyen ügyeket?" Tóth Miklós: A kezdeményező ember /Tiszatáj, • 8. sz. 752-754-. o l d a l . /

28

.A *-üci'

vs-aor^a-a*:. .-.a esucar. arról l*zir.e szo, nogy a ai^r&cics = rs:zÍ*s-3-: rer.yr.viségile£ rift;eí, i l l e t v e , r.ogy az átköltözött munkáért—tarts l*áe«> »*-_-seciZLi meglepi. Arié a si^rációs íraaláaoí jelenlegi struktúrája-,** >:jlöncsen egyoldalú iránya s i r jogosulttá t « s z i , hogy a kvalif -' >éét ,-r:ur.>aervzei; a ksvssbe f e j l e t t

országokból a f e í l e t t e b b országokba */3,ló átá-

ranlásarél beszéljünk, ízt a folyás- •""•-" - szski: ugyanakkor egysrtelBüen negatív érzelmi töltésű "agyelszívás",

'íelmeki vándorlás", sőt, "a szÜTke állomány le^cs-fl&o i-ésa".

M

Az 1957-tól 1907-ig terjedő évtized folyamán az egyetem' ée s fa-

iskolai vegzetiséíü szakemberek Európából az Egyesült Államokba irányuló ki"r£r.-iorlá.:?. hatszorosára növekedett, aai a nyugat-európai fc viw»C'Ckban nar,- felzúdulást k e l t e t i .

Ker.-.v'h Robinson akkori angol egészségügyi =i-

r.iszter r.en aindsc irónia nélkül jegyezte aeg: r.ea ^z a feladatuk, kat".

"Orvosi fakultásaírkr.s--:

ho?y az aaerikai kórházak szájára képezzenek a r v : : ; -

rranciaorazáeban Msurice Schursan, a tudcraányDa kutatások ak.-;cri

-inisztere élesen e l i t é l t e sz Európában tevékenykedő amerikai saakezicert:';irzj':HT, .:-:-. el".;'.-:."

cií-c-kécek a ár a címe is beszédes: "A francia tudósok rég A kti-rüiMénysk ilyen "szerencsés" találkozása folytán az

".-yalszivis" problémája 3 hatvanas évek közepe óta nem kerül le s s a - t í , a paris-fenti korok., 3 nemzetköz ^ értekezletek és konferenci á.-t napirer.ij-.-ril. Foglalkozik vele az JEN33 sok speciális ^ntésaénye, többek kczö-.t -_z ""• öCC, a >;«isetkjzi Munkaügyi Szervezet, az "JNITA3, a: ENSZ jazdasácí ís Szociális Tanácsa, éc különböző regionális gazdasági bizottsá*-c.-:.ff Szkor^v: Az "-i^yelssivás" "ir.t az egyer.lctler.s=^ tir.yezJje a mai víliír.sn A;s.ri2e-kdzi S z e a l e , 5 . ^ - . 3^—02. o l d a l . /

II

II

EKJE "öaniel Colw*-3eadít 23 éves

egyetemista hallgatóról egy évvel ez-

előtt legföljebb professzorai, kollegái, rokonát tudták, ta.ogy létezik. Isaerosei vörös Daninak "becézték, nem annyira radikális nézetei, mint in$&bh dús, kócos, roí üstoice miatt. 0e j ö t t a májusi

franciaországi

/ihar, A diákok -százezreinek, a munkások millióinak sztrájkja,

tünte-

tése. A rárizs-Nanterre-i egyetemen tanuló Coan*Bendit nevét szárayára a-» htr. Vévé,'képe akkoriban talán még De Gaulle-énál is többször 3aere^elt a sajtóban, rádióban, filmen, P ' . . .

televízióban.

aiért éppen őt emelték ki az események az ismeretlenség hol , ebben na^y szereve van személyes tulajdonságainak. áttörő csukáfojíiseiríl

•*• *

készült felvételeket

A rend5r-

hetedhét ország

I

fiataljai megcsodálták* Caak Párizsból 29 házasaági ajánlatot xapott. Gyújtó szónoklatai - franciául* németül, angolul kiválóan beszél - nagy hatást gyakoroltak a hallgatóságra azokban a napokban, akár Párizs utcáin, akár az angol televízióban, akár a ayugatnémet rádióban hangzottak el. Forradalmi nyilatkozatai, cikicei, felhívásai a burzsoá lapok el*S oldalaira kerültek, Elnevezték "hétprobas gyakorlati forradalaárnak", "germán Dantonnak"* Csak növelték népszerűségét, akik "&éaet zsidóként* próbálták lejáratai, megoeaditve a sajtóban, hogy a francia dlálsosgalos sztárja zsidó származása német állampolgár. ...r,...:.-.,_ A."IV:1

X tavaszi f r a n c i a o r s z á g i f*l«désb««

JV

v i h a r o s események «lcs»ad«s«dt«k» d»

V«a tűnt • ! ax i J a « r « t l « n s é g hoaálvában Cohs*B*cdlt

sasi. Franciaországból mát szociáldemokrata

kitiltották,

Majna-rraakfurtban tílat f a l , a n é -

diákpárt s z é k h e l y é n .

Köxrend e l l e a l bOatett

szeptenberbaa 0 bóaapi Wrtönre Í t é l t e a néewt b l r ó c á g , de a tájt feUilggesztették. letébe, niacalllaffokkal

lözben a "vörös Dani"

aiatt

régreiiaj*

b e l e k ó s t o l t a sztárok ih-

pezsgőzött a Riviérán^ Kijárt a f e l s í t í z e z e r

fogadásaira, és a legnagyobb nyugatnémet t$ké* köayvktadó, a Xovoalt oegbizásából megírta e U Í könyvét:

"Baloldali radikalizmus - erőszakot

gyógymód a kommunizsnis aggkori betegsége e l l e n " - ciaoael. Hamar kiszivárgott, hogy csak előlegként $0 ezer márkát kapott a kiadótól, és a könyvét 18 külföldi cég v e t t e meg. Ugy l á t s z i k , sai szemére i s vethették, hogy korrumpálódik.

diáktár-

Cotm-Baodit könyve e l ő -

szavában azzal védekezik, hogy a honorárium j e l e n t ő s r é s z é t benzices ?a11

lackok vásárlására fordítja maid*

Nonn György: Cohn-Bendlt "baloldali** gyógymódja /Pártélet, 1969. 2 . s z . 59-63. o l d a l . /

A

FÖLDIfEK

TIZEBÍEffY TERMÉSZETES HOLDJA VAK t

"A legújabb távcsöves és fotograf*ku« vizsgálatok arra utalnak, hogy a Földnek legalább t i z kicsiny, természetes eredetű holdacskája van.. Cotn. 3agby kaliforniai tudós j u t o t t ÍTTB az eredményre az Icarua ciaü nagy t e kintélyű nemzetközi folyóiratban megjelent b%számoiója szerint.' 1 "Az eddigi kutatások szerint f e l t é t e l e z h e t ő , hogy a Föld kicsiny holdjai általában 30 méter átmérójüek vagy valamelyest nagyobbak, 19ő&-ban •— zek közül kettőt sikerült távcsővel i s felfedezni, mégpedig az égboltnak épp azon a helyén, amelyen a számítások szerint tartózkodniuk k e l l e t t . Az eddigi számítások arra a rendkívül érdekes eredményre vezettek, hogy a kicsiny holdak pályája egy pontban met?zi egymást. Ebfcől az következik, hogy egy kisbolygószerü é g i t e s t épp a Föld köztiében robbant f e l , mégpedig 1955- december 18-án. ••" /A, . - „, . , -, , , •-, , - , , & r B . /Elet es Tudomány. 2 4 . s z . Il*t7-oldal./

31

V A S

-

E

I

A y. \. :; s x

A

: •: :-'

"A diaoni r«aktor méreteit figyelőbe ví-re felte'-eto, hary ::? i t t a res-ktsr "axioális potenciálját igénybe véve pLa.tóniusa: tetvselr.ér*-;--:, elegei; tercnelaetiiéne-c ah.no;:, hogy évi e^y bombát gyárt hassanak. Izraelnek azonban gondjai Tagnak az alaranyag, tehát az elier.crzés alá nett eso urán aegszersésével. Ezt a Tiroclécát r-iszh^.-; ú.jy o l i c i t í r aeg.t aogy foszfátból

E;itrágyát gyártó iizexet épitetts.-: - ©r.r.er: a falys-

matnak aellé-
kapacitásra való las-sű

á t á l l á s t , a reaktor eddig három vagy négy bombát termelhetett, asihez kezdve évi egy bbaibát kell hoszsadr.i." /I*e Monde dlTiiamatique. Idézi a Magyarország 19Ő9. 15- száma, s 17. oldalo-./

32

Mi les.z a csődbejutott vállalatokkal? t

'"•'inifcszei .;spcsolatban felaerU±r et az aggály, hcey a csSdca ae* .iés lehetősége reális alakot teremt a aun ka n é 1 ic 311 g é gne ic * A aunkanélkülisag társadalmi jelanség; kisebb vagy nagyobb állandó tartalékkal?3re? létét felt-ítelezif és a kapitalista gazdálkodás kb'rülzéryei között Ka is a bérszínvonalra gyakoro.lt nyomás eszköz*. A térszinvoaalszabílyozás éppen úgy, mint a teljes foglalkoztatottságra irányuló törekvés* a népgazdaság tervszerű, Központi szabályozásán alapszik, a ftófgszdasá^politika része. Ez azonban sohasem jelentette azt, hogy a munkaképes korú lakosság minden e?yes tagjának mindenkor megvan a kereső foglalkozatja. Országunkban a közelmúlt évek átlagában 1 millió .körül volt azoknak a munkaképes korúaknak a száma, akik nem végeztek kereső munkát. Mégsem volt munkanélküliség, mert az adott jövedelmi színvonal és egyéb körtiltnériyek következtében ez a "nem dolgozó" réteg /többségében háztartásbeli nSk/ nem jelentett aktiv mnnkaerő-kinálatot. 1

A "teljes foglalkoztatottság" ne" abszolút követelmény: az adott jövedelmi , hatékonysági, szociálpolitikai tényezők figyelembevételével és optimális egyeztetésével kell ezt biztosítani. Egyes vállalatok megszüntetése nem okozhat munkanélküliséget, A felszabaduló m"nkaer5 elhelyezése pedig a mi körülményeink között nem okozhat társadalmi problémát és nem haladhatja meg a strukturális átalakulással járó természetes munkaerőmozgás szinvonalat. A vállalatmegszüntetés egyébként a társadalmi mobilitást is szolgáljai a felszabaduló munkaerő korszerűbben felszerelt, hatékonyabban dolgozó és magasabb jövedelmet nyújtó vállalatokba kerülhet, A. szocialista államnak e strukturális változáshoz füződe érdekei és a szociális gondoskodásból fakadó kötelezettségei az átképzési, továbbképzési, s esetleg a koltözködési költségek vállalását is felvetik. Egyébként minél élénkebb, dinamikusabb a struktúraváltozás, annúl több lehetőségünk van a gazdasági fejlődés ütemének növelésére, s annál nagyobb az új, fej— lodc ágazatok és vállalatok szivó hag£sa, S tekintetben éppen a termelésnek és a munkaerő foglalkoztatásának nagyarányú strukturális stabilitása az ^gyik lényeges oka a viszonylag lassú fejlődésnek. A "kieső" kaüacitásért való aggódás tipikusan a naturális szealélet és a hiánygazdálkodás maradványa. A gazdaság az értékek világa, s itt a hatékonyságé a döntő szó." Varga György: A "problematikus" vállalatokról /Társadalmi Szemle, 7-8. sz. 74-82. oldal/

POP-ART ALKOTÁSOK SS NYILATKOZATOK "Olyan művészetet szeretnék - nyilatkozta a harmlnckát éves Caes Cldanburg - , mely űgy füstölne, mint egy cigaretta, úgy blizlene, mint agy

pár cipő. Olyan aüvászetet, mely lengene, mint a zászló. Melybe ki-

íú'iiat.iánic az orrunkat, mint egy zsebkendőbe. Melyet f e l lehet venni éa

le lehet vetni, akár a nadrágot; mely kilyukad, mint a zokni ás meg

is

lehet enni aicár, minx a tornászé letet- Rá i s lehet Ülni. Olyan mü-

veszetei szeretnék, msly Bagdadja neked, hány óra van, ás á t s e g í t i az

'd"s asszonyokat a másik járdára." Micsoda megindító keveréke a naivságnak, meg a provokációnak!

A Pop Art

/virágzását 1955-1965 közé teszik/ természetes ártatlanság-

gal "rákérdezett" a világra, odafordult legközvetlenebb környezetihez és

faggatn* kezdte azt, hogy - mint Guttuso mondja - visszatérjen a

konkrét dolgokhoz; s mert utált minden értelmezést, kSzbevetett magyarázatot, mert a létező tárgyak legbelső" igazságához akart elérni, s nett jelképként a>arta felfogni 5ket, igy hát másra nyers létformáiban, kommentár nélkül akart találkozni velük.

Jlm Diné emiékezetea képe ennyi:

csupasz fehér vászon, közepére ragasztott cipővel. Alája van Írva négy betű i s

/SHOE/: aa angolban nevezett tárgyat ez a hangsor j e l ö H .

Minden tévedés, belemagyarázási lehetőség kizárva. Kincs "nyitott mii", sea

elragadtatás: a reáliáknak maguknak kell megszólalniuk. Minden mel-

lékes kikapcsolva. A tér, ahová felfüggesztik, vagy odaragasztják őket, semleges* Az id5 - mert semmi vonatkozás nincs a választott tárgyak között - megállittatik*

"Ez van", mondaná pestiesen a Pop Art hive,

ha ismerné ezt a fanyar-kiábrándult közelebbről, ai *s lehet.

tőmondatot:

R

ez van" nézzük meg

És a "tárgy", ime, beszélni kezd: a fogpép,

az autó és a családi tűzhely Önelégült derűjének amerikanizmusa szólal általa, S aki hallgatja, megtelik szorongással." Szabó György: A Pop Art kísérlete /aj f r á s , l . s z . 95-98. oldal/

PROVOKÁCIÓ A SZÍNHÁZBAN "•.aHlad«bbol a polgári színház itétségfcessett

legjobbjai * * itt

Kelet-Európában i s néhányan azt a konklúziót vonták la, hogy aa ez i kó*sö.is«g igy el vsn rontva, akkor iíisultálni és provokálni kell, s:* mélyoa köbeibe kell hozni. A baj aa 9 aondtái;, hogy nagyon el var -rflasztva a nézőtér a ssinpadtól...

Ez elavult* mondták, ©felett i--.

a- id5, tehát új ssz.i.nháai f&rcikat k«U k i t a l á l n i . Kaadeíc egj péláét: GrQfcowsiti

/nagyon, tehetséges lengyel rendéi

rége a kinossa sagá& aia.«l a té»ná.T*l*. Ssiarinte- » spontaüeitás.icz úgy lehet csak eljutoi* t^ Í j r a ösr^ek&rül a kö-önsóg áa az alkotd én Krakkóban részt vetten egy ilyen Grutumki-féle előadáson. Kordián ci^ii klasszikust

játszották, a következóképpea: egy pincébe

Beatünk le* A hely^EÉg: egy hosszúkás pince; mintha agy ház alatt t£bí> f a l a t áttörtek volna. Tél v o l t , de vaskályhákkal ftttSttek. A t( rebben emeletes ágyak, nagyon bonyolult ntrtani foraáfcan. hogy:

Kórház, elaegyógyintézot*

Ki veit ÍJ

A nézők oda Ültek, ahova tudtak. E&-

Icét hely fenn volt tartva, ds különben bárhova lehetett ülni, az ágy* r& len.t, fent, hokedlikre a- ágyak köríil, bárhova, Elhelyezkedtünk, ahogy tudtunk. Adott pillanatban a fcvillanyt

eloltották, ügyesen el-

helyezett kézi lámpákkal világítottak,- hejött két szinéaz civilben, s elkezdte játszani a színdarabot, eredeti ezcvaggel. A Kordián rostantikus lengyel dráma a XIX. századból; hőse sok viszontagságon megy keresztül, világmegváltó eszméi csődöt mondanak, edíil marad, és é l e t é t sikertelennek érezve magányosan elpusztul. Az előad íz ebben a pincében csaknem szabályosan folyt,

tehát a je-

leneteket játszották sorban, hol i t t t hol o t t , az ágyakon, £ földön, t padokon, ahol hely volt. A színészek sz előadás megkezdésének pillanatában szeanaelláthatc: nem tudták még pontosan^ n^gy hol, milyen helyen fognak játszani, mert nem tudták, hova íiliínk. Amikor a dráma intenzív l e t t , mindenféle ervebeavatkozások kezdődtek: hoztak egy kénysserzubbonyt, ráhúzták a Í3uzsrenlSre, vérnyomásét Kérték, c s i l l a p í t ó injekciókat adtek neki. A nézőnek tehát két dolgct hoztak tudomására: az egyik, hogy a főszerep! bolond, és a többi szereplő i s mind bolond, és hogy ez sz e^ész dráma BZ örültek házában játszódik; a másik, hogy mi ennek az őrültek házábac ti részesei vagyunk, ét bármelyik pillanatban ránk i s húzhatják a kényszerzubbonyt.

K*RY

álkor, csak sorrend kérdése. n ííáém Ottó: Manipuláció'a nézővel /Színház, A.sa. 34-36. oldal/

b e a t

k é t

a r c a

" " á - t o t , sSt szektát lehet V^lole csinálni; látjuk az elvakult drukkereket, aatmtS

elkUlonüléss-sl hirdetik kedvenc zenekaruk egye-

dÜIvalcságát és a többiek értéktelenségét, ainél teljesebben azonosuljak vele, aar.^1 körvonalazni;fcabbtársadalmi személyiségre

teszlek

szert környezetiében, a igy íiossászegődve az I l l í s - , az 'Omega- vagy a

v

etró-zene>ar "sleppjéaez",, a fiatalok átélik a csiportválasztás

álséayét, pártok vagy sportklubok helyett iine zenekarok á l t a l lehet üntudatot nyerni, élatfomát kialakitaní, le h et szerelmesen ra-lonsaai a sztárokért, akik hol pulóverben, hol palástban gitároznak, íeaztelenséfj

éa

stilizáció végleteivel megejtve arra fogékony k'ó-

:

zo^ség ílcet, 5 bár letetne egyszerűen csak élvezni zenéjüket, lehet fb'lszivódni Itt

is benne.

van továbbá az erőfeszítés nélküli társ"lás alkalsa.

fagy

tömegben Összejön egy csomó fiú ae» lány, hosszadalmas és Üvöltő társalgásba fognak, a legforróbb

testvériségben, anélkül, hogy egy

szót is válainának egymással. Táncolnak, a rögtönzés és a torna hallgatag befeléfígyelésével,

egymáshoz al^g szólva a páros teljesitmény

örömében. És társulnak a zenekar tagjaival I s , demokratikusabb ás egyneaiübb közegben, aint a szónokokkal vagy a középcsatárokkal, azok beszélnek, labdát rúgnak, mi meg csak hallgatjuk, de

nézzük okét,

az egyivisú beatzenés^ekkel együtt lehet énekelni, ugyanazt, amit

5k, művész és közönság egyenrangúbh és szorosabb kapcsolatát valósi tva meg az ipari nagyvárosokban éppoly természetesen, mint az eltust fonákban. Szerfölött hatékony energiacsatornázá és kfizö'aség-toborzó ké— oessége teszi a beat-zenét és -mozgalmat kétarcúvá, úgy, ahogy zenetudósként és szociológusként, pontosabban a Kovács-film

intellek-

tuális betétjeként Vitányi Iván i s szellemesen kifejtette, fiiként ez -

egyfelől az autonómia, másfelSl a technikai-fogyaaztói-biíro^rati-cus

manipuláció értékel között betájolha+ó - civilizációnkban sok mindennel

megesik: a beat, ha az élet tartalmassá tételének eszközéből

céllá, vagyis egyedini tartalommá válik

/azzá vált a fiatalság je-

lentős rétezei s~ámára/t akkor fölszabadító, élénkítő, társító élnénybŐl

38

korlátozó, tompití* elmagányosittf

narkózissá válik. A beat

tehát elSrasozdithatja a aon-koafornizmupt i s , de az a]Jcalfiazkodást i s , lehat «s ipart táraadalfcak üépmüvéozete, de lehet a szórakoztatóipar és a -teenager-fogfasztás jövedelmező Üzletága i s , lehat lépcsS a magas aUvészcitheKt de lehet fal i s el5tte» lehet ez i s , az i s , épp szert, ha nea i j egjenlő mértékben, valasenn/it mindkét lehetőségéből megvalósít*1* Konrád György: A beat-mozgalom és a dofcumentusfil: paradoxocai /Filnkultüra, 2* s z . 10-15. oldal./

.* o4telo-n

rejtvény

vélasaai:

"-%. fiftvn a aiige-ten zajlott le 1969> februárjában az első i'eryveres tefrnal provokáció. Több hastxnló incidens után a szovjet karnány javfiasiatára előbb Habarovszkban megkezdődtek, majd F«i:in£berfolytatódtak a határkérdés békés rendezéséről folytatót-: :árgya£é»ofc. /Lesd Kína és az " é l e t t é r " cimü idézetünket!/ 2*

A kommunista ée munkáspartok nemzetközi értekezletét, /A tar.ácskoeés dokumentumait és felszólalásainak kivonatát, a sajtóértekezletek anyagét a napilapok ismertették./

3.

H«A1 Armatrong, az Apallo-11 Űrhajó kapitánya, /k cikke!:, tudósítások közíll az Élet és Tudomány és a Delta júlusi-szeptemberi számait ajánljuk./

4*

Salvador ée Honduras között. /Kommentár: népszabadság, július 17./ Cüarl&s de Gaulle* Az á l t a l a k i é p í t e t t személyi hatalmi rendszert utódja, Georges Pompidou örökölte* /népszabadság, június 17-/

6.

Helsinkiben. A megbeszéléssorozat az atomcsend és atomaorompó egyezménybe z hasonlóén fontos lépés a leszerelés! tárgyalások útján.

7.

Wllly Brandt. Politikai irányvonala kevésbé szélsőséges, nyilatkoentai némi reményt nyújtanak a német kérdés politikai rendezésére. /Brandt elsó lépéseit a Magyarország 44. száma elemzi./

8.

Megalakult az Ideiglenes Forradalmi Kormány, amelyben a E>NFFneliett a ktllónbÖKŐ demokratikus és haladó erők polgári és vallási rsoportis képviseltetik magukat* /Népszabadság, június 15./

9*

Gustáv Husák. /Megválasztásáról, a konszolidációs folyamatban bet ö l t ö t t szerepéről a Magyarország 17. száma i r . /

10. Az arab hadseregek szervezeti megerősödése és az i z r a e l i megszálló:; ellen végrehajtott rajtaiitóses akcióik. /Magyarország, 32. sz./ 11. A vietnami háború folytatása e l l e n i országos tiltakozás havonta megismételt napja az Egyesült Államokban. /Népszabadság, okt.19./ 3 2 . Az anmrikaiak á l t a l ebben a faluban végrehajtott

tömeggyilkosság. /A hadbirósági tárgyalásról és az ügy hátteréről a Magyarország 49* számában olvashat./

40

verseny vagy üzlet

-3í"-ílí j ^ t í ; ; ; i r s ^ j s l "t6í::-?zt ZDzz-r. -"r i

T-IÍJOÜ:".

Iz~ a? ö::>3nr v i l l á i t

s e r t é s t a r t á s * a-

a^zrenichea "felaor-dtái:11, e t t ő l >:ezíve egyr* na-

íyíbb í*Ihi.1tá£: csapna.* a v'erseny

íöriil.

Aho.-r/ -.ctt ?: rfrderclód-Ss - va^-y pontosabbari: ahogy mesterségese© fokozták - igy í23^.»átslí új ae^ új iparágak a -fesztivál Arra kellett telizi vi.^ul felfigyelRi,

hogy a kezdetben

az üslőtieakedés fátyolfelaöi

"csa.-: játe>"-elvet

szolgálatába. se^hirdetett

eltakarták. /A ze-

idén tübt xint 300 000 példányban; a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az es^séncyal egyidőbar. 3dja közre a dalok stűdiófelvételeit,

a leg-

alacsonyabb páldár.yszáa -'+000, a legnagasabb - indulásicor - 30 000, ijy az ^dei 60 dal nyomban elhangzásuk után körülbelül Dáldánysziaban foroghat tovább a lemez.játsznkon;

félmilliós

a KépzSmavéazeti

Kiadóvállalat kibocsátja a dalok előadóinak fényképeit, s a késásik oldalán az általuk elosdott szán is olvashat*, idén a kereskedelem Berendelésére - ezekből a fotográfiákból

300 000

jut el a vásárlókhoz. Kezdetben 3 sz«rvezo-illetékeack

azzal háritottáJc el a dalosver-

senyt bíráló, vap;/ csucár* szelíden cs^ukelídŐ megjegyzéseket, ize:

!

"haza^ eredét .í t-incdalokkal kispiritjük

hogy

a kUlfbldi számokat**,

amelyekért - er.riélfo^va - konvertibilis valutában nea kell

joga^Jv.t.

ses fizetnünk. Tetssetös volt ez az érv, so^an ilitelt i s adtak neki. Elfelejtettek azonban "visszakérdezni", h^gy vac-e aég egy, a miénkhez hasonló lóle:;szár:ú ?rsz?-2 a világon v ahol ekkora apnardtusral nyilvánoss-í^ot é~. p-_'clic: t i s t biztosítanak a rorsz # versenyképtelen daloVnakí" Bár. Tibor: szíz,

Fasztivál-fiaskő J2, sz., c7. old./

"Automata képzőművészek" fesztiválja "Taláa a azvt diíat5 3Z#repéneic tudható be az i s , hogy a tecanika* •-alsdás csakaea. valamennyi vívmánya elnbb-utóbb valaailysn foroábaa a ! >épz~m ivé«íet eszköz* l e t t ? Hinca olyan megwinkálható a~yag( amalybol szobor, s olyan ssért5kb6lalalcult titiiri a»aréffib«a aár a ha; 11 todik "S*pm *v»sz«ti Bi••saailém érk««tt pálya«av#k között o»tt*tta tsét c j furcaaiájnak tUatak, a sült évi oályaiatoa r é « t V«T3 fahér* f*ket« vagy sz*nes ra.izok, fastaénytk, ornaa#atiicik aár két«éí*t ébres£t«a*i « M«alélöb«n: vajoa aao aély tartalom, ralódi értéit r«jlik-« a aém«lyk~r a»gd3bb«at6»a új»z«rU IéssUh«t5-« olyan ssáaológép, an»ly a* «r«d«tÍT»l f«lérő raadt-, Vernaer- vaey ficaaso-aUveket hoa létre? Alkothat-« kot a gé"? Az utóbbi kérdésre köanyií sy Oeniae: A komputer műalkotásai /Delta, 3-sss. 22-25- oldal/

42

A Hold első telepesei "Néaelv k»tatŐ remél* t hogy a 7^-es évek közepére aár egy iagyssáretU, állandó használatú bázis és hozzá kapcsolt laboratórium is kiépül a Holdon, amely tizenkét kutató részére tesz 4 lehetővé a folyamatos' optikai és rádiócsillagászati méréseket. Ez a kutatáállon£« fog: said. később belenőni az első aa-yobb Hold-kolóniába. Az elsí Hold-kolóniát huszonnégy" személyre tervezik, marjában a parancsa-la. és lateókabinokkal. I t t már a kutatómunka mellett iconoly azerve-éaí faladatokat i s meg kell oldt*aíf hogy a kolirla ta^ja^aak mindennapi é l e t é t , a lakást v táplálkozásty pihenést, szórakozást, x.'ivelodést, egászségügyi ellitásrt biztosíthassák* Ahogy aűlaak az évtizedeit, egyre töb*» kol x aia aépesiti majd be a Holdati hirkö'zlS r á d i í - 4s ™ £egfigyel3 radarálloaá*Qkkal, rakétaíclköt^kkel ás Mint a Föld térképén a városok, ágy jelennek meg a "jold térképen a kolóniák. Soka" 3e?kérá8zfretika

sem áloa-e mindez, hiszen a Holdon niacs messzire hatoló szilánkokat pa-.ti.'.i^r.ak le a kőzetekből, a kopár, kietlen kSsziklák világában egyszer 3 = ''-- "%3íw f31é s2öicikt máskor miauss «'áz fok i l i süllyed a h5mérsékltt - hogyan élhetne ott huzaaosabb ideig az eaber?" ;Í'.---\,V, nincs víz, a meteorok becsapódátai

Keka Gedaon: A holdkutatás távlatai /Élet és Tud^ány, 31.ss,

Umf

Mi a tét az "árnyékháborúban "A

11

NEWStfESK cimii amerikai hetUap 1957. jánius 19-i szísíbar.

"Árnyékháború a gazdasági fronton" ciüiaiel Izraelnek az arab országok elleni agresszióját

kommentálva ezt i r t a : "Aoikor háború tör ki,

a világ figyelme a csataterekre, a hadseregek ütközeteire, a v i l l á s hadjáratokra, a győzelmekről vaoy vereségekről beszámoló ,7elentése.
u

hiborúja,

ezer mérföldre."

Kőt jelentés van előttünk* Az egyik azoknak a katonai provokációknak egyikéről számol be, amelyeket Izrael már csaknem két éve sorozatosan najt végre a tüzszíineti vonalról az arab területek ellen.

"1? halott, közttík 6 gyermek és 5 nő ( 62 sebesült: ennyi volt

az aldo*at"k száma, araikor az ^zraeli tüzérség legutóbb ismét lőtte a SHanekiíltek táborát a Jordán folyó keleti partján." A másik jelentés az "árnyákhiborű" frontjának,

pontosabban a

Hew York-i értékpapírtőzsdének egy napjáról számol be. "A vezető amerikai ásványolaj ipari vállalatok részvényeinek átlagos

árfolyama

1968-ban 16 millió d o l l á r r a l ; vagyis 26 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a több< iparvállalat részvényeié csak 5*3 százalékkal" • á l l a p í t o t t a meg ez év januárjában a Petroleum Press Service cimü angol folyóirat* A fiudson partja és a Jordán partja - az olajrészvények

emel-

kedő árfolyama és a Jordán melletti arabok nyomorúsága - között közvetlen összefüggés á l l

fena«

A Közel-Keleten 1969 elejéig f e l t á r t 3? milliárd tonna

"íe-

aranyból" több, a i s t 2& milliárd tonnát az amerikai ásványolajipari

vállalatok ellenőriztek, Sz az Sgyeslllt Államokban

t á r t ásványolajkészleteknek lág "fekete

fel-

csaknem Ötszöröse, s az egész tőkés vi

w

*rany -kés*leteinek 6? százaléka." Hacskov: A közel-keleti válság én az amerikai monopóliumok /Nemzetközi Saemle, Ő.ss.

61-70.oldal/

q

AZ OLAJMONOPÓLIUMOK KÖZEL-KELETI KONCESSZIÓS TERÜLETEI raqian Natlonaf Oil Ca rsotsn National Od Ca

tlraa Potr. Co

Nnían Otl Corsortium

SZAÚD-

ARÁBIA

_, roteum Developmeni Wecom/Pure 02/ Conlinentd

Abu Dhabi Petr. Ok Bahreln Patr. Co. Wí Continental Oil Co.

Dubai Petr. Co. § P ] Gethf/Aminoi Kuweit Natfonaf OS Co.

Kuwatt 03 Ca. Oatar Petr. Co. Union 03 of Califiannia/SouthepR

K E R E S Z T R E J T V É N Y Ü N K

Ic^/cors^^rtíöb eszköze a függ. 17. Az első ilyen gépet Kerst amerikai fizikus tervezte 1940-ben.

az Élet és Tudomány cimii népszerű hetilap 1969.

évi 4-1. számából va-

l ó . Ha sikerrel megbirkózott vele, /egyeztesse megfejtését a 4-2. számban közölt megoldással. 2

3

4

O

14

3

w~ 22

iS 30

o

43

o

21

34

O 38

43

j

! of 1ö 4

28

10

o

ii

20

"Se*

3Í 30

o

40

o

44

LJ

-í 1

i O

S9 j

|

O

33

8

ol"

íi \'%

6 17

33

i

3^

o

41

45

GY 47 J

VÍZSZINTES: l. Előnye a gyógyításban alkalmazott röntgenterápiás ás sugárzó izotópos berendezésekkel szemben, 11. Német népmese-gyűjtők (Jákob és WiiheJm). 12. Ne magad írj! 13. Ugyanannak a hangnak két különböző Jele. 14. Gabonahéj-őrlemény. 16. Háziállat. 18, . . . vális: csúcsíves. 20. Férfinév. 21. Késnek van. 22. Élőlények testszövetének része. 24, Nitrogén. 25. Kaszáló, névelővel. 26. Kén. 27. A függ. 17. legnagyobb előnye, hogy a . . . helyen fekvő daganatok ís hatásosan kezelhetők vele, 29. Névelő, 30. Van Ilyen testvér is, telefonállomás Is. 32. Latin kettősbetű. 33. Szent — idegen röv. 34. Kopár. 35. Nyílás a Jégen. 37. Csak — németül (fölös ék.) 38. Vissza: görög ? f r'\ 39. Negatív póius. 41. InüuJatszG. 42. Női náv« 44. Lélekszakadva fut. 46. A függ. 17. fontos része. FÜGGŐLEGES: 1. Foszfor. 2, A Descartesféle koordinátarendsserben a tengelyek metszéspetuja. 3. Mut&tószó. 4. Az üzem fontos részlege, 5. Ledől (rég,)- & L* vízsz. 26, 7. Kis, kerek kenyér- 8. Korszak, ö. Snekhang. 10. Gyümölcs-kocsonya, u, . . . gyűrű: a függ. I?f másik része. 15. Lustát. 3.9. Látott mór. 2L itt kering a vér. 23, Mértani fogalom. 25. Kiterjedt Árpád-kori-nemzetség. 28. Kómái szómjegy. 31. Fájdalomcsillapító. 33. Vissza: valószínűleg nem Igaz. 35. Húros hangszer. 39. Napraforgó levágott szára. 39. Szin* 40. Szovjet folyó. 43. Határozórag. 45. Ush. kimondva. 48. Névmás. 47. A vízsz. 3?. közepe.

Kérdések £2 év eseményeiről Olyac eseményekről teszünk fel kérdéseket, amelyek sia már történelmi tényeknek számítanak és az 1969-es esztendőhöz kapcsolódnak. Ha figyelmesen olvasta a napilapokat, nem lesz nehéz a felelet, 1. Mi tette nevezetessé a Damanszkij-sziget nevét? 2. Milyen fontos tanácskozást tartottak június 5 és 17 között Moszkvában? 3« Ki lépett először a Hold felszínére? 4. Melyik két ország között dúlt a "futballháború"? 5. Ki volt 1969. június 15-ig Franciaország köztársasági elnöke? 6. Hol kezdődtek msg a rakétafegyverkezá&í verseny korlátozásáról folytatott szovjet-amerikai elo-zetes tárgyalások? 7. Ki az NSZK új kancellárja? 8. Milyen jelentős politikai változás történt a dél-vietnaisi felszabadító mozgalomban? 9. Ki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának új első titkára? lO.Mi volt az elmúlt évben a közel-keleti háború új fejleménye? 11.Mit jelent az "M-nap» ? 12.Mi tette hírhedtté a dél-vietnami My Lai falu nevét? .. . Ha nem biztos a válaszban, hajtson vissza a 39. oldalra I

:

4?

Az űjszives Blaiberg naplójából W

A sebészcsoport egyik tagja, aki hallott ismételt hőstetteimről,

saját szenével akarta ezeket látni. Ugy határoztam, hogy meglepem. Szert kezdtem le és fel járkálni a szobában, amennyire csak lehetséges, l-cihiztam magam és szélesen mosolyogva néztem rá. Szerencsekivánatait fejezte ki. Akkor újabb meglepetéssel akarjam szolgálni. Ökölvívó állásba helyezkedtem, és kis lábmunka—bemutatót rendeztem, niagf eledkez— ve arról, hogy a boksz mégis meghaladja az erőmet. Elterültem a padlón. Az orvos és íz ápolónők rémülten nézték, hogy necr sérült-e meg a világ legdrágább kísérleti nyula? Nem volt okuJc nyugtalanságra. Segítettek felállni, megköszöntén, és saját lábamon távoztam. - Ugy megrémültem! - mondta az orvos. — Pillanatnyilag úgy éreztem, hogy megállott a szivverésemí Mindennél többre értékeltem Barnard professzor látogatását, akire mély benyomást tett gyógyulásom. Amikor külföldön volt, telefonon érdeklődött felőlem, és hazaérkezése után lakása elótt mindig a Groote Schuur-ba hajtatottig? este a szokott sterilizált öltözetben, műanyag dobozzal a hóna alatt jelent meg. P.égi szivem volt benne. A professzor leült mellém az ágy szélére, és hideg szakmaisággal megmutatta, hogy a szívizom kilencven százaléka már csak használhatatlan rostos szövet volt. Csoda, v kibírtam a műtétig. - Tudja-e

- kérdezte Barnard -

t

|pgy maga az első ember, aJd sa-

ját holt szivét nézheti?" Philip Blaiberg memoárja ^Korunk, 1969. 5-sz* 738-747.old./

48

A

BOLDOGTALANSÁG

DICSÉRETE

"Az emberek előtt mindig konkrét célok állnak. Ezt vagy azt a feladatot kell elvegezni, ebben vagy abban a szituációban kell helytállni. Az értelmes élet ebben az értelemben nem cél, hanem eredmény. De bizonyos szempontból mégis céloddá válhat. Mert minden konkrét célodnál, konkrét problémamegoldásodnál szemed előtt tarthatod /kell tartanod/, hogy ez mit jelent a világ számára, s egyúttal mit jelent saját személyiséged integritása számára. S ha a világ és saját személyiséged integritása olyan tetteket követel, melyek - ha csak sgy időre is - boldogtalanná tesznek, akkor vállald - az értelmes élet mint egész kedvéért - a boldogtalanságot is. Hadd dicsérjem tehát azokat, akik mernek boldogtalanok lenni. Azokat, akik sallang nélkül és egyszerűen állnak félre, ha eg-j hozzájuk tartozó ember mást szeret: azokat, akik képesek felismerni, hogy hosszú időn keresztül rossz irányban keresték az igazságot; azokat, akik képesek szenvedni egy ezer kilométer távolságban harcoló nép szerencsétlenségén, holott nyugodtak lehetnének ás jel érezhetnek magukat; azokat, akik keresik a konfliktusokat, mikor kitérhetnének előlük. Tiszteletreméltó a nemes boldogtalanság. Megtagadom-e ezzel a boldogság minden nemét a mai kor nemes és igaz emberétol? H Q gy erre a kérdésre választ adhassak, vissza kell utalnom levelem elejére..." Heller Ágnes: A boldogtalanság dicsérete /Uj írás, 4-. sz. 113-118, /

Független művészet "A2 elégedetlenek Pheidiást, Saffaelot,

Tizianot megkövült oslé-

nyeícaeK bélyegezték és korszerű törvényeket kodifikáltak a képzőművészet szamárac mindenképpen eltérőket a korábbiaktól. Az áVrázoláp, a kifejezés helyére a konstruálás, az abszolút vizualitás lépett, az irodalsiság1 férgével szaaber. fogalmi elvonackozás próbált váaeioet nyújtani, az érzéseket, a hangulatokat a terrorizálás váltotta fel. tek, szobrászok, grafikusok,

A fes-

iparművészek Ösazofogtak az űj életforma

:

kialakítására, kászitaényeí. rícel igyekeztek a funkcionalista epitészethez igazodni. A műtörténet vallomástevS, forrószavú egyéniségei háxtérbe szorultak a tudc*£.kodó* geométerek mellett, a pszichológiai j e l Isszések, segrenditő emóciók pótlására kozmikus utópiák, küszö'balatti analizlskisérletek tűntek fel

a képeken, plasztikákon. Ugyanakkor a

korlátlan képzettársulás i s polgárjogot nyert, s igy a logikai ellenérzés aird formailag, mind tartalmilag megszűnt kritikai kritérium lenni. Soican azt hirdetik, hogy ezzel a fajta

ellenőrizhetetlenséggel

született meg a független művészet, a művészet függetlensége.

A lát-

ványhoz viszonyitott közlésmódot magasabb szinten - ezek szerint valamiféle immanens jelrendszer követné, melyhez kulcsot már csak képletek, mikroszkópok, galaktikák, atommagok szolgáltathatnak,

z ellen-

vélemény mindezt szintúgy a naturalizmus kategóriájába utalja, mert a sokszor megismételt tájképi iaotivum ás az elektronok mozgásának az elképzelése között csak a vizsgalati módszer tekintetében van különbség, elvileg a két téma feldolgozása egyaránt vulgáris is lehet. A második világháború eseményei bebizonyították, hogy a művészet sokmindentől függetleníthető, csak a humanizmustól nem. A XX. század első negyedében a művésznek minden oka megvolt arra, hogy önállóságát demonstrálja, mert nem vállalhatott közösséget a lövészárokásó világrenddel. Egy emberöltőn belül azonban a katasztrófa megismétlődött, az áldozatok száma megötszöröződött. Mennyiben ssgitett hát a művé* szét

"függetlensége" a fasizmus ellen?

Mit tehet a mai művészet a

háború bármely változata ellen7 Ekként hangzik fel a kérdés a kultúra munkásai felé." Pogány ö. Gábor; A legújabbkori művészet függetlenségéről... ,

/MUvészet, 9.82. 45-46. oldal/

BBBBI IBflll

ÍC

BiHBBBBDDDDDOOflBBB

cocooooa

'*• o c o p o ÖCS "_•• o r, ű O O O '• t*7 n A Q C" Q

? C- O C- C O C G O iCCC O OOO O

ÉLNEK AZ ALKOHOLISTÁK

MEDDIG

?

n

Az a l k o h o l i s t á k é l e t k o r a kb. 26 százalékki

alacsonyabb az á t l a g o s n á l ,

és utódaik i s á l t a l a i

k á r o s o d o t t idegrendszerüek. Ezért az orvostudomáj az alkoholistát betegnek t e k i n t i . 20-24 greunm körüli tömény alkohol már rendszeí r i n t mérgezést, 100-200 gramm közötti fogyasztás pedig halált i s okozhat. Az alkoholizmus demoralí« záló egészségügyi és szociológiai kihatásai mellett] a népgazdaságot érintő káros következményei is j lentősek* A gyakori munkahelyi hiányzások a tervteljesitest,

gátoljál

rontják a munkamorált, és baL

seték előidézői is lehetnek. Mivel az alkoholista felelősség- és kri tikai érzéke teljesen megsz ünik, a kezdeti, kisebb munkaköri hanyagságok, ahogy SZÍ vedélye mindjobban elhatalmasodik, súlyos mulasztásokká nőhetik ki magukat. Személyisége most már táj sadalmi szempontból i s veszélyessé válik, megbontja:" a családi élet harmóniáját és az életközösség szát-j hullásához vezet." .

52

.

_ _ ".-.,,.•,. v Dr. Kun Dezső: Alkoholizmus /Napjaink, 6.sz. 8.oldal/

KEGYETLENSÉG ÉS SZEXUALITÁS A. FILHVÁSZSOJ

• nAz elmegyógyászok h a j l a n a k a' a e g á l l a p i t á s f e l é ,

hogy a k e g y e t l e n -

ség é s a közönségesség bemutatása az elmebaj k i f e j l ő d é s é r e

kedvezően h a t ,

a s z e x u á l i s t o r z u l á s o d , amelyeket bizonyos filmek ugyan kedvelnek, kiegyensúlyozatlanságot

lelki

okoznak; még akkor i s , ha nem t ö r n e k k i p a t a l o -

gikus formában, mindig s é r ü l é s e k e t hagynak maguk u t á n * . "Az e r ő s a szerelemnek t e r m é s z e t f e l t a l á l t a szükséges a l k o t ó e l e m e , egészséges és jóizü fűszer - mondta Flaubert - de j a j , ha eltorzítják, ha átértékelik, hamuvá Lesz, és rossz i z t hagy maga után." Ha felforgatjuk a szexualitás gyökerét és forrását, a halál felé, az b'nrombolás vagy az Sriilet felé haladunk."

"

• n

•

...Az erotikus-szexuális film r e -

akciós, mert obszkurantista, hamis és deprimáló; a halál filmje,

mert szere-

lem nélküli; barbár, mert minden esz- " mét és kultúrát nélkülöz. A nézó a választás és a védekezés lehetősége nélkül elszenvedi az erőszakot, különösen a gyerekek, a fiatalok. A film műfajainak sokaságával képes az ember, a társadalom és a világ rajzát adni, azok végtelen sok helyzetével és állapotával. Az egészséges ember nem akarja a homályt, nem érzi j ó l magát természetellenes for-* mák között, ahogy azt a celluloidsza— lag árusai képzelik. A film megcsalta az embert: a filmszínházak, bár árasztják magukból azt a boszorkányos atmoszférát, melyet a fény varázslata kelt, egyes filmeknél' bordélyházzá) nyilvánosházzá válnak - mint Moravia mondja."

. .

* B a s o t t o : A filmművészet - szemtől szembe s a j á t . • /Filmvilág,

17.. s z , 24-25. o l d a l /

.

démonaival

./••'„

"MUTOGATŐS"

PÁR3ESSÉD EM3E-? ÉS MAJOM KÖZÖTT

"•Kivel i l y « n Jc.oru csimpánzt máshol nem t a l á l t a k , egy olyan vadon kc51ykb't s z e r e i t e k , 8-14 hóaapra b e c s ü l t é k . aevet

amelynél: k o r á t fogazata

A kölyök nőstény v o l t ,

és súlya a l a p o n

g o n d o z ó i t ó l a W&Efcoe

kapta. A caimpá^alányká-t; neit a ezakásas emberi beszédre a k a r t á k t a n í t a n i ,

p i s z é n a koráVoi k í s é r l e t i erttrfmények a l a p j á n t u d t á k , hogy az i l y e s f é l e p r ó b á l k o z á s ksvés

tre-iméGyre v e z e t n t , Ellanben f e l h a s z n á l t á k

a z t a kö-

r ü l m é n y t , hegy a csiapán^o^ Ügyes, raosgékony kezükkel sok miadeut k i tudnak f e j e z n i *

Hisz*a freziik* a S t számos mozdulatuk i s - mint á l t a -

lában a majmoké - nagyon í i a s o n l i t az emberéhez. Gardnerék i s megfigyelt é k , hogy a csimpánzok p é l d á u l a k é r e g e t é s t

s e n k i t ő l sem t a n u l j á k ,

mégis az emberéhez hasonló m o z d u l a t t a l "Kunyaráinak 1 1 v a l a m i t . vonatkozik a hivasra, sőt a s i e t t e t é s t kifejező

Ugyanez

íiadonáazásra i » , n

n

A gondosan eltervezett k í s é r l e t megindult, Vashoe állandóan a

r ő l a gondoskodó emberek között v o l t . Mozgását nem korlátozták sem a laboratóriumban, sem Gardnerék magánlakásában, ahol a csimpánz gyakorta megfordult, A kölyölcállatot sokszor vitték s é t á l n i , autózni, és megtanították 6t úgy enni, mint az emberek." .

n

k kis csimpánz á l t a l megtanult elsS jelek természetesen szükség-

l e t e i kielégítésére vonatkoztak. A legelső a A "nyitni" j e l e t szándékosan.

egy

"gyere, adjál"

jel

volt...

ajtónál gyakoroltatták vele, és

Washoe minden nehézség nélkül alkalmazza a többire i s . Nemcsak ajtó eI 5 t t , hanem a hiitSszekrény vagy egy doboz e l ő t t i s igy kéri, hogy nyissák ki a z t .

A hűtőszekrény nyitását

"nyitni", " é t e l - i t a l "

sürgeti, a kertbe a "nyitni", "virág"

jellel

j e l l e l szeretne k i j u t n i . . . Ki

tud nyitni zárakat, és ha egy ajtó be vaa zárva, akkor követeli a kulc s o t . . . A kutyának, a macskának a j el ét

k é p r ő l

tanulta meg —

és felismerte az élo á l l a t o t i s . Ismeri a "hallani" j e l e t , és ha kutyaugatást h a l l , a

" h a l l a n i " , "kutya" jeleket mutatja."

"Washoe-nak minden étkezés után fogat k e l l e t t mosnia,

aaig ez

meg nem t ö r t é n t , addig nem s z á l l h a t o t t le az étkeaőszekrényérol. Keadetben elég nehezen ment, de később már egyedül is mosta a fogát, ha

mutatták r.eki a "fo^mcsás" j a t t , Sjyiit alkalommal a G&v&'-.ev családnál vendégeskedett és betévedt a fürdaszibába.

Felmászott a mosdóra és •

ae^találta a fogkefét. Az utána SÍSTO embereknek a "fogmosás" je£*t mut a t t a . Ifyllvár-való", hogy a c?ta?ánz cssk

k ö z 'ó l 2. t

a>art vala-

a i t , hiszen ha a fogkefékkel ki'-int volaa j á t s a a n i , elvette volna okét, nert a kt2e ügyébea voltafc. Sz E- aegnyi Ivánul ás

a i n a s é g í l s g

kUlb'nbö'zik az idomí-

tott állat viselkedésétől. Ha az idomított á l l a t egy mozdulatot l á t , a r ra a begyakorolt mozdulattal f e l e l ,

vagy ha valamit ktváfl, aicícor a be-

gyakorolt mozdulattal k é r i . Va^hoe egyszerűen közolt valamit " t á r s a i v a l " olyan nyelven, amelyet azok i s értenek.™ /Élet és Tudomány, 46. sz. 2180-2183. oldal/

55

E l k é p z e l é s e i t

a

j Ö v 6

v á r o s a i r ó l

"Milyen lesz a jövő városa? Van, akit a meglevő nagyvárosok f e j lődése, rekonstrukciója izgat. Egy japán építész-csoport Tokió átalakítására dolgozott ki tervet. Az egyetlen, magra, városközpontra épül5 város a sugaras úthálózat helyett hosszan elnyúló, tengelyszerli szerkezetet kapna. Amerikai építészeket hasonló terv foglalkoztat: az Atlaatíóceán partvidékét egyetlen óriásvárossá kell fejleszteni, s ebben e•gyedül Hew Tork lakossága t3bb mint harmincmillió lesz. Francia építészek a jövő Párizsát rajzolják meg a tervezőasztalon: a jelenlegi e l ő városok megszüntetésével új nagyváros születik a főváros szomszédságában, majd a közlekedés hajszálereivel ezt az új város- a közben felújított régi városközponthoz kötik... Van, aki a "teremtésbeo", a teljesen új településformák megvalósításában látja a jövőt. A régi városok elavultak, sorsukra kell fagyni őket, s a szakterületeken kell fölépíteni az. új településeket. Az építész azt várja, hogy igy szóljanak hozzá: i t t van egy darab szabad földterület, tervezd meg és építsd föl rajta a holnap városát. S megépül majd" a minden részletében előre megtervezett, modellen kidolgozott vároa. Ha kell. üvegbúra a l a t t , légkondicionáló berendezéssel, ha kell, a tengeren, a parttól harminc kilométerre, vasbeton lábakon. Egyesek a felhőkarcolók, a toronyházak építésére esküsznek, a város csak fölfelé növekedhet, erre van terület, ez csökkenti a távolságokat, a közművesítés költségeit

/Párizsban egy telek ára drágább,

mint a rá építendő ház kivitelezési költsége/;

mások a horizontális

tágulást, a családi házat, a kertes v i l l á t , az egyéni építészeti stílust látják kívánatosnak. Azon i s lehet töprengeni, hogy hol van a város lakosságának optimális határa: nagyvárosokat kell-e építeni, vagy több apró, "fixaJcositott" kisvárost hozzanak-e létre? Szinte a fantasztikus regény és az utópia határát súrolja néhány elképzelés. H Tüskés Tibor: A jövő városa - a város jövője /Jelenkor, 7-8. sz. 718-722. oldal/

U

A

I

il

rr

n

A skizofrén!? középsúlyos ejeteibon már g7ai-.rsn előfordul,

hogy 3 batagség zaJJKsi szüneteiban, tehá; 5 beteg viszcryla^oa jó állapotában is észlelhetS egyfajta,

s^jiti-KvOi-.n

skizofréniáé

gondolkodás c« xa^at^rtáa. Á modoros, hangsúlyozottan konvenciónális formai jellegractessé^ mellett eller-ímCfadísosar* h£tn«> €-*yos skizofr*nak

asokatláKi ás a*£l«pÖ«n eredeíiací tííaa gondola+l
caolásaí. Ei*ic a többnyire bizarr asszociációi olykor a v?I-ísᣠa£y-*Ky tí**aerii oldalit ségekbc világitasttk

/Illantják mej, Néha filosófilíus

be, siárkor gnttszk leegyszerűsítését

Eélyaajík a

valósignak. Szert ir^s 5=«rb Antal híres vílágirodaloatörtír.^t-íben:

w

. . , a akizofréaiás kfíltőnefc olyan előnyei vannck 3 norsá-

l i s költővel szemben, hogy azínte tisztességtelen versenyről le* h*tn* beszélni. A normálí£ költő caak i h l e t e t t 6ránt képzsleten«k teljea á t f e s z í t é s é v e l ,

vagy mint Rimbaud, messerss^es ex-

tázisok útján j u t el ahhoz, hogy megszabaduljon a szokványos képzetektói és új, soha nem l á t o t t és mégis lényegsserti kapcsolatokba hozza Össze a dolgokat - a skizofréniáénak pedig ez a ternészetes állapota, minden erejét Össze itell szednie, ha azt akarja, hogy ne váratlan, hanem a szokásos módon kapcsolja gondolatait és képeit. 1 1

Szerb Antal megállapítása szellemest de nem lehet általános érvényű igazságnak elfogadnunk* A skizofrénia, mint betegség, elsősorban hátrányt jelent a betegnek. Az élet folyamai! többször is kiújulhat és minden kiújulás konoly mértékben rongálhatja Ű beteg szenélyiségét.

Sz pedig magatartásának,a goadolkolisána!-:,

némelykor még az intellektusnak is olyanfokú leépüléséhez verethet, amely nemcsak a munkára, de az önálló életvezetésre Is alkalmatlanná teheti a beteget. H Avar Pál: Tudathasadás - lélekhasadás /Kortárs, 12. sz. 19>4-2032. oldal/

58

robba.-*ís i - í l l i n ^ á t

:::vsíJ

n r.laaaáv^l / t « l j ? ? a i

ionizált

13::'?.nlí.:-£ gyorsan ^ ; ; 3,1/3501, m3jd aegolvasatja, a centrumtól még távolabb t aár cs*k Összezúzza a l í ó s e t e ^ t . A csjkIce-5 nyoaású plazmával t ö l t ő i t üreg addig r.'iveicssil amij a föZÖctes fö'li' tag nyoaása "6£ n--r állitj'3 'i r.<Jvel:edóst; ez nér.ár*j* a l a t t beícövet-oz l&, A göabszerJ ure^ot -.-,/j:Vr..;l fél m-^ter falvastagságú güabh-í^ban r.*:.•*;./ ez« :*•; :OÓ k.^stolvai^k veszi köril* Pár aá=ciperc ^ÜT.?^

3c"r. =? f a l a : r ó i k i s s o r. i .;y.: i: r !:: d a r &fc*j k

: . ; ; loltsr*: Munkára fogott atoEbcabál; /Terr.é«?zet Vilá^s

"A -'.zzWr.siiz helyset* :;^y.-ir;:s&:< f ;iv«i*t*sa.; . r o s l c t i . .Csi-rta ;./.-:•'- -Í3 -"^ - r.il*.:: t*rb-sr t-;rl->ii': össse Manha*Sí3sr.a>. ?. Csatra 1 ?3r)c-.;! d^lrí es:.> 15 n l ^ z ű t k i l o s é t e r e s r.vrzetáber.. £z. olyar. nérváadorlúst jiílc.-.'., rir.:'.-.3 §i;y r.at-iii^s világváros aindes, lakása, cs*ics9no£;t szásos -cörsatbea ICO sa&lsalékicai easl^sdtek, az általáaO3 r.-vflk4ií3 is xe^halaüja a z ^ O s^izalé.
-

A közelmúlt kó'atiaatasági

sztrájkjai

bebizonyították: báiailyen zökkenó a sz6 f i z i k a i értelmében szemétbe fullafzthatja

3 metropolis jó r é s z é t . Tizenhat áve döntést hoztak, aa»ly

szerint a négyeié Is 13 snél

magasabb ház:a.>.r.ak szemétég«t6 berendezést

o l l beszerezsiUk. A hulladék valóban 35 százalékkal kevesebb l e t t

-

de a város ezt visszakapta a szüntelenül s z i t á i é korosban. A légszeny* r.yezcdés mértékére jellemző, hogy New York nioden négyzetmerföldjáre havi 50 tonna szennyes por H u l l i k , " Harmat Sedre: Megvadult metropolis /Kagyarorsság, 21* s z . 13. o l d . /

VAÜ * £

MAGYARORSZÁGOK SZÍNHÁZI VÍtáÁS ?

"Van-e magyar szinhézl válság? Sloca* Magyar színházi rál:*ág nincs* 3ir volna! Mert aal van, az sikeres középazar, helyenként f o r r ó , helyen* ként hidag, de a k e t t ő együtt langyos. Sok t e h e t s é g g e l , sok igyekezettel úszkáló, folyaosto* színházi é l e t * Ka válság volna, ha úgy éreznénk, hflgy válság van, akkor az provokálna, K&telezővé tenné sdndenki száaára, ho^sokkal jobban igénybe vegye a szUrke a g y s e j t j e i t

és toy^bfc gondolxozz-é>.

Minthogy seatní baj nincs, sot a magyar színházi életnek rangja Tan külföldön., a közönség általában inkább m e g t o l t ! a színházat, mint nem t o l t * neg, ezárt űerea azt mondani: bárcsak lenne egy kis v á l s á g . . .

Válság

szerintem azért van, mert a magyar színház, a magyar színpad, a magyar drázairodaloa.., mindaz, Emii: azinházi világgal fejezünk k i , nen: t a l á l t a aeg a aai ma,^-3r társadalom adekvát szinpadi k i f e j e z é s i

formáját. Xegprí-

bálom, mielőtt ezt bizonyitanáiL, ennek néhány okát a d n i , " Boldizsár Iván: Nyilt t i t k o k /Szinház, 9.sz. 1-9. o l d . /

Sl

M I B Ő L

L E S Z

NEUHÓ2IS

?

n

A reprezentációs keretben a konyak, a kávé, a cigaretta mellett

-

sok helyen - ott találjuk a nyugtatószereket i s . Csaknem természetes-

nek: tartják, hogy b. már elfogyasztott

5 kávé, 20-30 cigaretta, egy-egy

konyak után a megbeszélések szünetében, valamelyik nyugtató szedése következik*

Pedig 2 totfvé és 10 cigaretta elfogyasztása után erre talán

nem

is l e t t volna szükség. Sokan a rohanó életmódot hibáztatják. Gyak-

ran

hallhatjuk azt - a nem is teljesen elvethetS mondatot - , hogy a

XX, század gépesitése és technikai fejlettsége mellett idegrendszerünk nem

fejlődött az előbbiekkel megfelelő arányban. A sokirányú kapcsolatokkal és feladatokkal, tobbsikú problémákkal

rendelkező életben as idegrendszer felaaata is nagyobb, mint pl- az őskorban. Hiszen akkor elegendő volt az éleién és a szükséges ruházkodás megszerzése, mig ma lényegesen bonyolultabb az é l e t . A legtöbb ember időzavarban van. Reggel sietve készülődik, hogy azután, rohanjon a szamára megfelelő köslekedési

es^kozhoz, majd lihegve beér munkahelyére

1

ahol má-* várjni a sok megoldandó feladat. Tertné-saetesen közben arra is kell időt szakítania, hogy egy-két társadalmi vagy csaliói szempontból fontos kérdést űiegszervezzen, eliritéi-ze-n. A munkaidő befejezte

elo-et

rÖviAebt-hoasaatl idővel már s. "íéiSbbl fel a latok megc i.ú-\5á*v jár az «s3e . Majd ezek rendszerint kissé gyorsított tempójú lebonyolítása után hasaér, ahol még

"aúódSikt" egy-két megoldandó feladat.

Mindezek közepette az emberek többsége egész lényevei,

idegrendszer-

révei rohan, pedig jobb szervezéssel, átgondolással, lassabban is többet tudna intézni. Ha idegrendszerünk nem i s változott lényegesen - anatómiai felépítését

tekintve - ,

nagy alkalmazkodó kepejsége lehetővé teszi, hogy a XX. században szükséges sokrétű feladatokat sikeresen megoldj a . Ésszerű csoportosítással, a

lényeges és kevésbé fontos

kérdések megfelelő arányba állitásával, az izgalmi állapotot

fokozó szerek

kerülésével

vagy mérsékelt fogyasztásával, reális életcélok kitűzésével é

Önmagunk megfelelő fegyelmezésével a legtöbb esetben elierülhetó a neu•

r ó z i s , az ideges á l l a p o t . "

r

••

•

Dr. Lenes Iván; A neurózis és h i s z t é r i a a mindennapi életben '

•

/Az Egészség, .1969. ^f.sz. lDl-lOJ. oldal/

VILÁGEGYETEM

MODELLJEI

"A Világegyetenuael nem lehet kísérletezni, de a kozmológiai modelleket matematikai elemzéssel ki. lehet vallatni r e j t e t t e b b tulajdonságaikról i s . Például Eddington /18Ö2-19V+-/ angol "csillagász k t m i a t t a , hogy az Einstein-fele modell a legkisebb zavaró- hatásra azonnal' -téfcu-lni v a g y

z s u g o r o d n i

k e z d e n e .

•

•

.

'

•

.

Erre támaszkodva Fridman s z o v j e t tudós 1922-ben meg i s kezdte az i clőben változó kozmológiai modellek elméletének k i d o l g o z á s á t . Ő i s a r e l a t i v i t á s e l m é l e t b ő l i n d u l t k i , de m o d e l l j e i r e az a j e l l e m z c j ^ o g y a galaxisok közfi t á v o l s á g az idővel mindig nagyobb l e s z , a Világegyetem mintegy k i t á g u l . . .• . • • Szenzációnak s z á m i t o t t , hogy 1929-ben az é s z l e l é s e k s z i n t é n e r r e mutattak. Hubble neves amerikai c s i l l a g á s z ugyanis a g a l a x i s o k fényének v i z s g á l a t a során f ö l f e d e z t e , hogy ezek a nagy c s i l l a g r e n d s z e r e k t ó lünk' és egymástól igen nagy, a fény s e b e s s é g é v e l összemérhető, s e b e s s é g gel t á v o l o d n a k Ezt ziójának tudásunk galaxisok

a j e l e n s é g e t a Világegyetem t á g u l á s á n a k , idegen, szóval expanne/eaték e l . A fölfedezés sok v i t á r a a d o t t a l k a l m a t . De m-i s z e r i n t a f i z i k a törvényei a l a p j á n a j e l e n l e g megfigyelhető t á v o l o d á s á t valóságnak k e l l t e k i n t e n ü n k .

Az expanzáció fölfedezése nagymértékben f ö ' l l e n d i t e t t e a kozmológiai k u t a t á s o k a t . Neves kutatók számos ujabb expandáló modellt dolgoztak k i , mind ^Különböző gö'rböletü, mind e u k l é d e s z i t e r e k k e l . Vannak olyan modellek i s , amelyekben a t á g u l á s és az összehúzódás v á l t o g a t j a egymást. Ezeket o s z c i l l á l ó modelleknek nevezik. Jogos mármost a k é r d é s , vajon a sokféle kozmológiai modellnek van-e valami köze a valósághoz, és ha i g e n , közülük a«el;yiknek?H

Róka Gedeon: Mit tudunk ma a Világegyetemről? / É l e t és Tudpmány,

4 . s s . 147-151. o l d . /

KÉPZELETBELI RIPORT EGÍ KOZMIKUS HADMÜVELTTRŐL

"Az ürbombázÓ-r&adszer l é t e s í t é s é n e k v o n z e r e j é t

c s ö k k e n t i , -057

feltétlenül maga után vonná a megfelelő elleíi-aesterség»sheld euités^t is.

Egy szovjet szakértő - a jelenlegi technikai ler.etöséffe.-: alapján -

igy Írja lt; egy elhárító műhold működését: •••A távolfelderitő lokátorok észlelték az új kozmikus cél fce^jelenését. A táblán, a cél száma mellett, kivilágítva megjelennek az üreszkÖi jellemzői; sebessége több, mint 7 km/ mp, repülési sa^ssága 500 kilométer, pályájának jellege megközelítően kör alakú. A kozsí>us teret ellenőrzi központ parancsot ad felismerő mesterséges hold felboCfátására. A felismerő mesterséges hold fedélzeti lokátora rö'vi.lesen 4«*l»ll a c é l t , és megkezdi automatikus követesét. Ettél a pillanattól ft*gsxUat«tlk a földi irányítást. Az irányító központ munkatársai *I-3ít, a talevislós XépernySn rövidesen megjelenik *z ellenséges kozaikus cél •Iftos6dóv majd egyre jobban kivehető kép«v amelyet a felismerő m'ihold torábbit a Földre. Kéhány antenna és fényképezd objektív válik Uthat6v& a képen. A nagyméretű fény-elektroaos táprsndssar arról tanútkodik t hogy az llresikött hosszabb id5re bocsátott&k f e l . A r«láltterö aühold suíárssintaérSje nem észlel a célból kiinduló sugárzást* Vagyis •a •Uvftflégvs cél naav hordoz atoatSltetet, a külső jelekből f«ldarltŐ allhold Uhet.

itélre

Még egy méras következik: a felismerd aester-

ségvs hold hajtóaiSvének gázsugarával "meglökik" a célt és közben mérik gyorsulását. Az eredmény: a cél tömege nagy, nem megtévesztő tárgyról van szó* Ezzel az azonosítás befejeződött* A központban a hadászati helyzet alapján úgy döntenek: ae^sera* s i s i t i k az ellenséges felderítő műholdat. A pilóta vezette űrhajó felbocsátás után hasonlóképpen közelíti mag célját, mint az Iaént a felIsmerő mesterséges hold. A cél közelében az Urpilóta átveszi jirsrivének irányítását, a kormány- és fékező hajtóművek működtetésivel.* cél közelébe kormányozza saját jármüvét, és megfelelő távolságban riibnyoaással lövedéket 15 ki az ellenséges felderítő eszközre... Mindez már nesr "science fiction". ünt a technika azon kevés ágazatainak egyike, ahol nem remélünk gyors fejlődést,

s nem i s alaptalanul,

"•"B borús perspektívát felvázoló tervekkel szemben vannak biztatóbb -ellátások I s : a világűr békés felhasználásáról kötött eryezaéay tetartlsa, 64

s a fegyverkezés korlátozására vonatkozó szovjet javaslatok xsgvaKörmendy István: ürhadviseiés /Delta, 11.sz. 13-15.O

Nemcsak a vicclapok közölnek jó karikatúrát. Rejtvényünket a MAGYARORSZÁG, a DELTA, a NÉPSZABADSÁG, az ÉLET ÉS IRODALOM és a NÉPFRONT karikatúráiból állitottuk össze. Olyan kifejezőek, hogy szinte nem is kell hozzájuk szöveg, ezért a szöveget el is hagytuk. Találja ki a szövegetl Ez nem is nehéz, hiszen a 68. oldalon közöljük a képaláírásokat. Hogy melyik rajzhoz melyik képaláírás illik, azt Önre bizzuk.

1

in

rajva

Az eredeti képaláírások: Védekezés útirány eltérítés ellen - Már megint gyilkosságokkal foglalkozol ?

\,

Egy kis mellékes Reprezentáció

\

Protokoll

"zervatiiltetes

H i

í T '; : I 3 L I 0 G ? A

éhány f i ^ A?, év néhány

TÖSIÉ.'ÍELEM Lukács ílyörgy: ü i i é k s s é s K á r o l y i h i h í l y r a . = !.:j í r á s , 1?69* 3 . s a . 61-Ó2. o l d .

Kiss Lej os: Deao^rácía általása ói különösen. = Kortárs, ~ . s z . &19-ó£6. cld.

Donokos L á s z l ó : Ti-.kok T e l e x i László koporsója k c r u l . = X o i t l r s , 13. s z . iój>5-l£39.

Bisz^u Bél?: A part vezeti szenéhány id

Hável Jczeefr Ma 210 ár cl-: a n^r l e gén. S z t á l i n új &tnlé ; '.i.ratokban, = Magyarország, S . s z . 13- o l d .

Imr^á : A pártd«*ojtr ácia e J szocial is sa d-&nsojcrácia /.ulrs/.t-rdífS^. = P á r t s l e t , 6.SE. 20-25.

Sugár András: A L'sukov-neKoár. = Magyarorss--.^, 1 2 . 8 - 9 . iMód Aladár: I d e o l ó g i a é s f e l e l ő s s é g . Snléííez'is Rajk L i s z l ó r a . = K o r t á r s , 5 . s z . 710-717. Raj> J ú l i a : Levíl Mc:; Aladárhoz. = K o r t á r s , t . s z . 932-98*. Kerexes György: Tíz JVO g y ő z ö t t =1 kubai f o r r a d a l o m . = P á r t á i é t , 1.E3. ^ 7 - 5 1 . Cepeda: A kubai f o r r a d ^ l a a t i z év3. = Béke és S z o c i a 1 izmus t l . s z . ^G-5. 7 POLITIKA Us2tyinov: >:atsrati!-:ai c-5dsz**re'< a n e a z e t k o z i > t spc5Olato.< v i z s g á latában. = 'íeatetkSzi ozenie, 3.ss- 6£-75. Balogh Jcasíif: A szociológia Ü = a politikai irányítás. = r á r t élet, 5.S2. 12-l^r. Ács rerer.c: Hatalom, politiV;3 ( erkölcs. = P a r t é i é t , 6.sa. ^7-5°Halnár László: A s szerepe 3 p o l i t i k a i vezetés ser. > = P á r t á i é t , o . s z . 26-32.

Horváth -József: D^""-:.-ácia - ca felülről? = Képszac3ds£gt surr. A s z o c i a l i s t a dersükricia és a s raa.^y ar ;:u 11 úr a. ír. *.er j "i AcZ'i 1 György e l v t á r s s a l . = Tár.jadalai Szemle, 10. sz. 33-^0. Sósa Lásíló: Keazetiségex a rtai Majjyar orsz ágon. =Va". isá^, ^ . EZ .

NEMZETKÖZI POLITIKA Európai fc 1 ztons á.; A Varsói Sier^Ődés ta^Hllaraiinsr: Zelhivr.sa I-r-:pa o r s z á g a i r . c : . ^ á b á s í s , .r.ároius 13. az európai b i z t o n s á g . = Magyar líemze t , U Í J . 10, Várnai Ferenc: 23 év v i l s i ^ a l Surőpábar*. = jJépszacsdság, r.cv-2 >;e ás .Szocializmus 6. sz. Az aT.3ri-:s.i-ron.á^ l^^pcsolatsk. Kli lonös fog3d* r itás* = Magyarország,

SzocskS T^^ás : KÖZYÓ le". íri;/":*at?'té 1569.

szeptesiber 19.

kulcsár Kálr.án - Farki 3 Js A p o l i t i k a a i n t tudomány. = P á r t é l e t , ?.£=. 3 Í - 4 1 .

= Mngyar-rczi^, 34.sz. 5. old. Bebrits Anna: Az á s i a k - i r a r í r .•-. i esexények közi 3zer.l£, 12.sz. 30-39-

ALaási Miklóst Párias f s l s i bes z é l n i * a Kritika, 3.s=. 35-39. £al£á László: Franciaorsiság a tán, sz. 18-25* es- István: Tr-vzzl

Szem-

le, 11. sx.

Polonyi Féter: A kinai-ssov;*et ha tárincidensról. s Társadalxi SSÍL le, 5.sz. Szitonov; Hangosan ^ondóik>áva. Damanszklj szigetéről./ Szeale,7.sz. Galbrasz: A kinai politikai harc néhány vonása. = Kenzetkb'zi Srer 10. sí. 25-34. Kocnunlsta

A cii*iuzloíájc belügyminisztérium -titkár* j«£*Sités$i 1963 ÍJ. C. Tata Bál*; A «oeialAsta.-elle&«s erők TST«*eg» Csehszlovákiatat* x Bépsxftbadrig, ai;.g. a?. 5r»zditól 3r»tlsiavái f f . Vasil Bil*Üc elvt'árs a csehszlovákiai e8*néQyakr5l. = Társadalmi Sz«m- • • 1«, 10. az. 41-52. Viotaaa Sc*«4rffr: A ri«tnasi nép harcának új vzaicasxa. * Bék* én SxoclallaI . S E . l>-22* tudományos el««2és Vietnamról, s Kagraroraságf 50*az. 7.old. VérfürdS és bank»tt. =Magyarorsz4g9 49.«z- 3.old* Hanoi Eo SÍ Miah után. Spekulációk és rftális vélemények. = Magyarország, 3^' 9Z„ 9.Old. Kötcl-KeUt Gasztonyi János: üj viharfelhők a Ki5z«l-X«letsn. = Népszabadság, jan. 30. - február 1. Önodj György! üj harci szakasz? Arab katonai kezdeményezések. x Magyarország, 32.sz. 6.aad. Makai György: Közel-keleti frontok - két évvel a Biztonsági Tanács határozata után, = Nemzetközi Szemle, 12.sz. 56-64. Kína Gárdos Miklós: Kina-ITSA. Palota Varsóban. = Magyarország, 4.sz. 4-5. old. Patak Károly: Peking atombombái, = Magyarország, 6,sz. 7.old. 70

Kiss János: Rejtett forradalom. »f tTj írás, 3-«» 88-96. A kommunista és nunkáspártok nemzetkdsi tanácskozása* /Tuácsltássk, dokum«ntuaok./ = Népszabadság, jón. 6-19. Gellért Gábor: Az egys«£-tb*relcvések sikere, 3 Magyarország, 25-sz,3* Várkonyl Péter: Internaclonalizsus és szuverenitás. « Képszabadságff június 11. "Harmadik világ* Éliár Béla: Fejlődő országok: jelen és jó"vő. 3 Társadalmi Szemle, l.sz. 69-7*. Kalmár György: Nagyon sok világ, = Társadalmi Szemle, 2.az. 47-55. Nemzetktfzi vita a nemzeti felszabadító harcról. = Nemzetközi Szemle, 11-12.32, Voddls: Katonai puccsok Afrikában. = NemsetkSzi Szemle, 2,sz. 58-70. Szentes Tamás: Osztálykéfzö'dés az elmaradott országokban, r Valóság, 10. sz. 10-17. FEGYVERKEZÉS Kbrmendy I s t v á n : A világUr katonai f e l h a s z n á l á s a . = Magyarország,6,sz. Kis Csaba: Safeguard. = Ma gr a r o r -

szág, 13.sz. 10. Körmendy István: Ürhadvlselás. = Delta, II.sa. 13-15. "Szigorúan titkos" katonai dokumentumok. = Béke és Szocializmus, 12.sz. 96-103.

, - , r* r> « 7

f"T ?"*

r.áry László: A r.er.setközi kapcsolat;).-; v3ltozáBáaaV- gazdasági h l t t * r e . = lel *«5Z. 29-39. Mihály: Nemzetközi munkaerő-áranlis - gondolatok ás kérdőjel*"*. - /a lóság, 3-s&.47-49, Hutaár István: Az életszínvonal alakulásáról. = Népszabadság, sájus 1. Csi'<ős-I*agy Béla: A forint konv e r t i b i l i t á s á r ó l , s Figyeli, 7*sz. 3. old. Varga György. A ffprobl*aatikuaw vállalatokról. = Társadalai Szera1«, 7-3. í z . 74-82. LAKÁSHELYZET Li3ka T i b o r : A b é r l a k á s - k e r e s kedelem k o n c e p c i ó j a . = V a l ó a á g , l.s=. 22-33. Konrád György - S s e l é n y i I v á n : A la ú-selosztáa s z o c i o l ó g i a i x é r d é a e i . s Valóság, 8 . a a . 2 8 - 3 9 * SZOCIOLÓGIA Molnár L á s z l ó : A mai m a r x i e t a s z o c i o l ó g i a és a t ö r t é n e l m i ma-

terializmus, s Pártélet, 2.sz.

Janei György - Knopp András: A ciarxísta elnélet társadalomkritikai funkciójáról. = Társadalmi Szemle, 2.sz. 61-69* Vajda Mihály: Legyen-e k r i t i k a i a szociológia? = Társadalmi Szemle, 2.sz. 70-73• Hercann István: Az egyéniség "sorsa" a XX. században. = Ifjú Xoiamunista, 4.sz. 20-21. Interjú dr. Kulcsár Kálmánnal a magyar szociológiái kutatás terveiről. =Népszabadság( május 31* HegedUs András - Hozgonyi Tamás Döntési rendszerünk a szociológus szemével. * Valóság, 7-sz. 34-40. Szaael József: Jog és felelősség. = Valóság, ?.sz. 41-48. I u lcsár Kálmán: A p o l i t i k a i aktivitás társadalmi tényezői. -= Társadalmi Szemle, 12. .23-36«

TARSADALÍÍI JE:.-KSÉGSK ^ Iván: Mindennapi népvándorlás, s Kortárs, 2.sz. 2c5-25i. Coaper: Íz órzé.-*a"-; I'.ora. = ^'Jgyvilág, 6.sz. 911-ÍI7. B a l á a s - P i r i Taisás - Eegedíis T. Anfirás: Ivó társadalom avagy a társadalom alkoholizmusa, a Valóság, 7 . s z . 51-59. P i n t é r József? Középkor Á s o t t h a l mán. * Világosság, ó . s z , 346-351* Kiss Artúr: A biárokrácia •?** a társadalom. -Társadalmi Sre-.-le, 9.3Z. 92-100. Meggyesi Jánot 1 : Az u r b a n i z á l ó d á a . = Élet és Tudomány, 4 3 . 2259-226% Lásár I s t v á n : Erdei o s s t á l y h a r c ? a Valóság, 1 1 . s s . 66-79> Gergely Mihály: Röpirat a z * 8ngyllicossá^ról. = Kortára, 11. s z . 1774-1797, 15. s z . 1977-1994-. FIATALOK HELYZ£Ti: ÉS MOZGALMAI Ki a f i a t a l ? 3 I f j ú 12. s z . 2 1 - 2 3 .

Kommunista,

l a t e r ű Méhes Lajossal, a KISZ Központi Bizottságának e l s ő t i t kárával i f j ú s á g i kérdégekrSl. = Magyar I f j ú s á g , < * 1 . 2 5 . Tordai Zádor: A diákod Marcusej a . = Nagyvilág, L s z . 118-123Kenedi J á n o s : A hippik bókés l á zadáaa. =r Uj T ? ág, l , s s . 122-128. Nonn György: Cohn-Bendit w t a l 3 l d a l i " gyógymódja* = P á r t é U t , 2 . s z . 59-63. BÜÍiCZÉS Szakács Ödön: A bűnözésről Őszintén, higgadtan. = Társadalmi Szemle, l.sz. 62-68. Interjú Benkei András belügyminiszterrel a kb'ssrendröl és a közbiztonságról, ^ Népszabadság, február 16. Sárvári György: A fiatalkori blinözés hazánkban* = Ifjú Kommunista, 8-9. sz. 56-58. 71

i

TODOMÁHYOS-TSCHNIKAI FORRADALOM Ahijezer:

Tudatos j ö v ő . = V i l á g o s -

ság, l . s z . 1-6. Déry Tibor: A kétezredik év? = Elet és Irodaion, 14.sz. 5-6. Pethö Tibor: Futurológia, Elektroaikus fátyol. - Magyarország, 15.sz. 6. old. Kaaulits László: A "gyorsuló idő" és a felsőfokú oktatás. - Népszabadság, március 29. Ugrás a holnapba és a "technikai csodák". = Magyarország, 2?.16. Huszár Tibor: Tudományos—műszaki forradalom, társadalmi struktúra és gazdaság. = Népszabadság, június 10, Szkorov: Az "agyelszívás" mint az egyenlőtlenségek tényezője a mai világban. = Nemzetközi Szemle, 9.sz. 52-62. Fukász György: Te-ch.nicizmus és technofóbía. = Társadalmi Szemle, 10. sz. 73-80. Árkus István: Az "ipari-l'.atonai hatalom" nyomasztó árnyaié = Népszabadság, aug. 17« TUDOMÁNYOS ÉLET Ungvári Tamás: A l a i k u s és- a t e r mészettudomány. = Uj í r á s , 3 . s z . 97-107 A tudomány az új mechanizmusban. = N é p s z a b a d s á g , május 6 .

ű r a n a s z t ó i Pál; Xoprexgések a = V a l ó s á g , 8 . s z . 10-20. ORVOSTUDOMÁNY

"Kezdi 'Balázs: A beteg dilemmája. = Valóság, 55-64., 2.sz. Ecirter /Tifcor: A sugárzások bioJaásfaai hatása- = Élet ás Tudomány, 2.sz. 56-59. Veres Pál: Blaiberg második é l e t e . = Élet és Tudomány, 36.EZ. 1?16-18. Vajkai Aurél: Csodadoktorok és természetorvosok. - Valóság, ?.sz, 101-106. Avar Pál: Tudathasadás - l^lekhasadás. = Kortárs, 12.sz.1994-2002.

'úorváth Árpád: A tökéletes g*". Emberszabású robotok. = Magy.rorszdr, 1.^3. 22. old. A fccrputerek hársm nemzedéke. = Deltn, 5-sz. 12-13. Ambrózy Denis*: A komputer nüalkotásai. = Delta, 3-sz.23-25. Vek érdi László; Információ-eInélet és inforiaáció. = Világosság, 7-sz. Csa+ó István: A icoaputer térhódítása. = Élet és Tjdomány, 46-51. sz. Gyurk Ottó: Hogyan fejtettem ne^ Gárdonyi titkosirásá t? = Élet és Tudomány, Ö^. s-. 2211-2216, olá. ŰRKUTATÁS Mary György: Mi dolgunk a kozmoszban? = ^éps2ab?.isag, j a n . 19 •Űrhajózási paradoxonok. = É l e t és Tudomány, 2 4 . s z . 1132-113?. Echter T i b o r : Ember a Holdon. = D e l t a , 7.SZ. 3-7. Az ű r k u t a t á s új j o g i p r o b l é m á i . = Magyarorssáí;, 3 4 . s z . l ó . Nem f é n y ü z é s - e sz Ű r k u t a t á s ?

Kerekasztal-beszélgetés. = Élet és Tudomány, 35-sz. 1666-1568. Kozmosz: tudomá:iy, technika, ember. Interjú B-r Ny. Petrov akadémikussal. = Bé.-:e és Szocializmus, 11.sz. 68-74. S C I - F I Sas György: Sci-fi o?. 63 holnap. = Magyarország, 7-sz. 26. old. Vörös Mária: Elavult-e Verne? = Magyarország, 9»sz. 2ó. o l i . Gera György: Mire sllol.ias a sci-fi? = Filmkultúra, 4.sx.46-5 Gursncwski: Vallási problér^ti>3 a nyugati science-fiction irodalomban. - Világosság,12.753-7S1,

Marx G/örsys A EÜr<zég d i n a .•sikája* = Társsislaí Sioale,

Karics László: A . = 5a>-yvilág,

= £lst és Iroaaioa, 21.sc.L-2,

Gyertyán. Ervin; A asscdik ÍÍIOV:"et "új hullás"* s LVitika, 5.33. 21-24-.

M£rvár*y György: A telsvissió arca = óTj írás, ^.2z. S3-37. \ ±7 ss a kultúra stratégiája* hs,* c-s-.-- J - 1 2 . Sas György: Vi*3sa 3 könyvespolchoz* a Magyarország. I8#sz« E'f n é p é r t , s Kortárs, 336-946.

ő.sz*

Gor.dcs SrrsS: Kutatások az olvasói Í z l é s világában* * Társadalmi Sze.-ale, 4 . s z . 59-67. Sereben Ferenc: Kányán alvásnak Magyarországon? = K c r t á r s , 8.S2. 1279-128.3* Tóth Dezső: Kultúra és p á r t irányi t á s * = Népszabadság,ápr.13. Tóth László: A nípsüvelés v á i tosás-ai. = Népszabadság* j ú l . Í 3 » Vargha Balázs: Oktatás - l e h e t - e ? = Valóság, 11.sz. 5o-65. Kelemé:: László: Gondolatok a pedsgógis j ö v o j c r o l . = Társ3dsls i Szemle, 12.sz* 75-Sl. ESZTÉTIKA Király István,; A niűdsrr.sé? n é hány p r o b l é r á j a . = K r i t i k a , 9.EZ. 8-19. Nádasy László: A dc'íuficntarizCUE néhány kirdá£e. = Valóság, 9 . s s . 30-88. Eellov: Ho^an tovább a*pgy a regény j ö v ő j e . = Valóság, 2*sz» 101-106. Sükősd Mihály: Cselekmény-típusok £ modern regényben. = Nagyvilág, 4 . s z . 5^1-585. Vitányi Iván: Szex és e s z t é t i kus. = TJj í r á s , 4.sz.77-34-. Loránd Isire: Kelleaes k o r t á r s a ink - a b e s t s e l l e r - i r ó k . = K r i t i k a , K . s z . 37-^2.

I.sa #

E. Fehér Pál: Az "£j h a I l i i - éa folytatása, = ő.sz. 903-908* old. Juháss Mária: Az antíhőa izmusa^ - Kortárs* 3*sz. 301-310.,

ő.sz. 953-968.

Magyar irodalom Interjú hikáca (3y = Kritika, 5-az* 5-15*

'

Illyés Gyula: Magyar irodaloa - világirodalom. = Kritika, 7.S2. 14-25. Szabolcsi Miklós; Indulatos zetak a caí aagyar prózáról. = ü í írás, 2.sz. Szabolcsi Gábor: Etika, valóság, elkötelezettség* /Gondolatok a mai cagyar prózáról./ s Kortárs, Ankát a f i a t a l

írókról. = T^j

írás, 7.sz. 53-58, S.sz. 63-102.

Szsci György: A For Art kisárlete. r U* írás, l.ss. 95-9c. Krisztina: Vasarely és az op-art. = Élet és Tudoniny. 44.EZ, 2087-2:91* Major Káté: Asérigo Tct. = Krit i k a , 9.£z. 25-26. Pogány Ö. Gábor: A legújabbkorí művészet függstlen=ágáról,.. = Művészet, 9.EZ. 45-46. SZIKRÁZ Keszthelyi Eezső: A pszichodiaaaíkua színház, s Kritika, l.sz. 61-63. Abszurd dráma magyar módra. Mi" íiályi Gábor és £ö'rsi István irái. ~ Szinház, 4,sz. 1-7.

£8rai litván: Jegyzetek a tragikomédiáról. * Kritika, 4 . s z . l 9 - 2 } . Adta Ottó: Manipuláció a nézővel. x Színház t 4,cs* AlftAsl Miklós: A színház válaszúton* " Társadalmi Szeals, 10.sz. 53-53.

itlnnrtJzm A Beatlss-együttes hely© a zenetörténetben., - Valóság, 6.sz»126. Bános Tibor: Fesstivál-fiaskő. m Magyarország, J2.*-Í, 2?.old. HtrŐtfay János: * beat ürUgyén - a •U-o>»l6déar6l. aHuzsika, 12. sz-. 1*5. Vitányi Xvánj Az ifjúság, a nép. 12.SK. 5-6.

FILMMŰVÉSZET A valóság ellentmondásainak felelős kutatása az űj magyar fi In különféle irányzataiban. = Filmkultúra, l.sz, 5 - H . Séoyi Péter: Kérdező kor - kérdező film? s Filmkultúra, 4.BZ. 18-30. Ember Marianne: A filmkultúra ára. * Kortárs, 7-sz. 110Í-1105. FILOZÓFIA Vitányi Iván: Struktúra, strukturalizmus - szerintem. = ÜJ írás, l . s z . 99-105. Balázs Sándor; Optimista elmélkedés & halálról. = Világosság, l.sz.

Szairnov: A szocialista huoa nizmus, i Ncmzttk.özi Szexié, 2.sz. 3-10. Heller Á^nes: A boldogtalanság dicsárete. = üj írás, **%z. 113-118. T«rtulian; Lukács György szel* lftml f«jl5déa«. = Kortárs* 3.si 130^-1312Huszár Tibor: Grassci és vítapartaerel. a Valóság, ?#cs. Szeffi«ivények a ffiindennapi filozófiájának köréből. = Világossá*, 1969. 10. sz. melléklet. Pápp Zsolt: Marxizmus és filozófiai antropológia. = Társadalmi Szemle, 11.sz. 69-90* Rád! Péter: Louis Althusser Marx-interprstációja. = Társadalmi Szemle, 12.sz. 62-70, . Márkus György: Marxizmus és ' determinizmus. = Társadalmi Szemle, 12.93. 91-96. VALLÁS Balló István: A Magyar Képközd sasig egyházpolitikájának néhl kérdése. = Világosság, 2,sz. 65-70. KériH Elemére: Szocializmus és : az igazi" kereszténység. = Világosság, 7.sz.385-389. A mai protestantizmus. = Világosság, 8-9. sz. Vf9-4-62.

V I T Á I

-

BE3

Válo£*té9»*«-••£&69-«* -**art*«d5 -s*á-*óritóiból*&&-$*4*fc*9«bb Jtlöhtlyét tüntettük fel*

"" " / E l ő z m é n y * lSSS-fcál:/ MÁRKUS GYÖSGY » K o r t á r t , 1968. 7 . s z . t TOROAI . ZÁ&Q& * J t a r t f e a * ,1&0&«, 10* a a . /Az 1969*«s hozzászólásokból;/ SIP03 JÁÍIOS a Kortára, 1969. 2 « s s . , KISS J'JDIT » F á r t é U t , 4 . s a „ " RÁÜT PÉTER * Társadalmi SzaQle, 5* 9z,t RIFP SÉ2A » Hépjzabadíég, ttájuff J . . . .SZIGETI JÓZSEF -s t á r s a d a l m i Szemle, 7 - 8 . g z . A hazafiságről:

'--.-* T

'*• GUCYÁS MrHÁIiV a K ö r t á r s , 5 . aa», KOVÁCS ÍMRX'a K o r t á r * , 7- s x . t SZIK* < LAX LÁSZLÓ a K o r t á r s , 7* s z . t RÉN'il PÉTER s Nspssaba4ság v oá j u t 1 1 . , páííYI PÉTSR = K o r t á r s , 9 . « * • . , . . . „ . . . 'A szdtíiálfata

kviltÚr'á és a g a í d a s á g i r á n y í t á a i

reform viszony á r é i :

LUKÁCS GYÖRGY = K o r t á r s , 4 . 3 z . , aRQOS GYÖRGY = K o r t á r a , 7. a z . f SÁVIÖ TCATJfilN = KoVtárs, 8. sz.» VARGA SÁNDOR = K o r t á r s , 9 . sz.» . . . MARCZALI LÁSZLÓ = K o r t á r s , 12- «*Of*--» A.".politizáló i f j ű a á g r ó l ' í i

. c

,v.

A.^

MESTERHÁZI LAJOS = Élat ás I r o d a i o n , 4 . s z . ( SOLTÉSZ .JUDIT = Élet éa "T/odaloffl, 9- aá. b , DÖ3REWTBI KORNÉL = Élet és Irodalom, 12. s z . , .VESZPRÉMI MIKLÓS = Élet és Irodalom, 19. s z . , MOLNÁR ZOLTÁiS = Elet és Irodalom, 2 1 . s z . , PINTÉR ISTVÁN = Ifjú Kommunista, 4 . s z .

1

A dokumentum és irodalom k a p c s o l a t á r ó l : ELBERT JÁJIOS = Nagyvilág, 2, s z . , EÖRSI ISTVÁ5, Fá»ágó VILMOS = Nagy. , . v i l á g , 2 . s z . , SZABOLCSI MIKLÓS, UNGVÁRI TAMÁS = Nagyvilág, 3 . s z . , DÉRY TI30R, H. BARTA LAJOS, C. P. SHOV, ELBERT JÁNOS - Nagyvilág, 5 . ez. .

.

•

-

'

-

*

•

-

•

•

A

A "Fényes s z e l e k " cimü f U m r S l : FRIDECZKY FRIGYES = N é p s z a b a d s á g , f e b r u á r 1 9 . , KEMÉNY CSABA = u o , FSHÉB FERENC = N é p s z a b a d s á g , f e b r u á r 23..GYURKÓ LÁSZLÓ = N é p s z a b a d s á g , f e b r u á r 2 6 . , SÍPOS GYULA = Népszabadság, f e b r u á r 2 S 3 ; RÉtfVI PÉTER = Népszabadság, m á r c i u s 2 . , SÜKÖSD MIHÁLY = F i l m k a l t ú r a , 1. s 2 h > GYURKÓ LÁSZLÓ, KONRÁD GYÖRGY, SÜKÖSD MIHÁLY, VITÁNYI IVÁSÍ = V a l ó s á g , 3 . s z . , FEKETE SÁNDOR = K r i t i k a , 3- s z . , KOVÁCS JUDIDT * V i l á g o s s á g , 3 . « . , ILLÉS LÁSZLÓ = Uj í r á s , 4- s z , , SDíKA ERZSÉBET = K r i t i k a , 4 , S K . » RÉNYI PÉTER = Népszabadság, május 1 7 - , ALMÁSI MIKLÓS = K r i t i k a , 4 . s z , FEKETE SÁNDOR = K r i t i k a ,

6. s z .

75

K

Hit tudutu conda'vi a békéről?

..*

-..»

Érzékiség a a éleiösztön e l l e n „»..*•

....

Fenyegető j ó s l a t a jövőről Uciesedo férfiak A sport:

„

4

,...,,,.

beteg nsgyhaxalo:;

Chaplin a néataságról

4

,

..,.*

• *.«..«•••

I n t e r j ú a d a l a i ládával

».*•.

..#.#

...;

5 9

...

Jogos vagy j o g t a l a n pofon ? A Béatles-egyiittss

3

c

, • . . * * * „«.,.*

Sobotesber a küszöbön V

1

9

,

10

helye a zenetörténetben

*

* 11

Az é l e t maga íz abszurd

12

Párbeszfed az elektronikus r o b o t t a l

13

Meglepő változások a családi életben

,

Miért nem készült e l a "csodafegyver"

?

•*

15 16

Öngyilkosságban Magyarország vezet

17

Hogyan lesz k o n v e r t i b i l i s valuta a forintból ?

13

Alkoholista bUnö2Ők

19

,

Boszorkányüldözés 1969-ben

20

Xiaa és az " é l e t t é r "

2£

Az abszurd: különbéke a halállal

24

Információ és életszínvonal

,....,

25

A tudós - Isten utódja ?

26

Repülő tengeralattjáró

21

A kezdeményező ember kockázata

••*.. 2&

Tiltakozás Nyugat-Európában az "agyelszívás" miatt

29

"VorÖs Dani" karrierje

30

.,

A Földnek tizenegy természetes holdja van !

31

Van-e Izraelnek atomfegyvere ?

r

.. 52.

Mi less a csődbejutott vállalatokkal ?

33

Pop-art alkotások és nyilatkozatok

3^

Provokáció a színházban A beat két arca

•

....,...,

A táncdalfesztivál - verseny vagy üzlet ?

* ,.

35 J8 41

7 6

J •a

M

R.

11

"Automata képzőművészek

fesztiválja "

A Hold első telepesei 11

Mi a tét;-az-., "árnyékháborúban ? •>> 1969-ben t ö r t é n t . . 12 kérdés az év eseményeiről Keresztrejtvény • •.. Áz ú j s z i v e s Blaiberg naplójából . . . . . . . . . . . « . v . ••.».......•• A boldogtalanság d i c s é r e t e • • Független művészet

**6 ±7 4& 49

.

50

Meddig élnek a2 a l k o h o l i s t á k ^ ^gfytftA Kegyetlenség és s z e x u a l i t á s a filmvásznon

=2 53

•

"Mutogatás" párbeszéd ember és majom k ö z ö t t

u

o

.

.Elfépa^iéso-k. a jövő városairól ^»». /«r«^r.* . . . . . . . * • . —

-•

*

",-

A skizofrénia

•

'-

^

• •

»

'jt

"művészet©

.&.

.-a,-

-* •

K

•*>'-<*&

í >

1

--.i

>ií

56 •"

•

11

5o

Hunkára fogott atombombák

•

59

Megvadult metropolis

61

Van-e Magyarországon színházi válság 7

•

Miből lesz a neurózis ? Ju

62 -'-."f •-*.«*• **!,•**#••. s *..*•-••..

klfSfelelett'rlVöW egj''tóíaifcuí -TridáfflW&iWl*^.. ..'

Karikatúra - rejtvény

•

Kedves

63

6^

*•••••••• 65

A*B$ .•&*£* Nagy viták

61

1969-ben

69 75

O l v a s ó n k

I

Ez a kiadványunk első pró

bálkozás eey rendszeres tájékoztató szemelvénygyűjtemény és bibliográfia-típus megteremtésére. Véleménye, észrevételei na* gyön értékesek lennének a számunkra. Ezért kérjük, hogy véleményét szóban yajjy Írásban futtassa ei könyvtárunkhoz, hogy a jövőben figyelembe vehessük.

Szolnok

o

FENYEGETŐ JÓSLAT A JÖVŐRŐL ÉRZÉKISÉG

AZ ÉLETÖSZTÖN ELLEN

INTERJÚ A DALAI LÁMÁVAL JOGOS VAGY JOGTALAN POFON ? BEATLESÉK A ZENETÖRTÉNETBEN AZ ABSZURD: KÜLÖNBEKÉ A HALÁLLAL KÍNA ÉS AZ "ÉLETTÉR" PROVOKÁCIÓ A SZÍNHÁZBAN INFORMÁCIÓ És ÉLETSZÍNVONAL KARIKATÚRA-REJTVÉNY -9*