AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉN (JICM) HUSK/1101/2.1.1/0153 PROJEKT
ACTIVITY 8.
ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ
Vezető partner: Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI)
Budapest, 2015. május 22.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
A PROJEKT BEMUTATÁSA ............................................................................ 4
2. AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉRE VONATKOZÓ KÉT VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV ÖSSZEVETÉSE ......................................................................... 5 3. A MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEKBEN MEGHATÁROZOTT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS HARMONIZÁCIÓJA .............................................................................................................. 9 4. VÍZMINŐSÉGI MONITORING VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE A VÍZTESTEK JOBB MEGISMERÉSE ÉRDEKÉBEN ...................................................... 12 A VÍZTESTEK JOBB MEGISMERÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT MONITORING TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................... 12 4.1.1. Mintavételek, analitikai vizsgálatok és biológiai monitoring vizsgálatok... ................................................................................................................. 12 4.1.2. A víztestek állapotértékelése .................................................................... 13 4.2. VÍZMINŐSÉGI MODELL KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MONITORING TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................... 17 4.2.1. Monitoring pontok egyszeri mintavétellel ............................................... 17 4.2.2. Időbeli változások vizsgálata ................................................................... 18 4.1.
5. SZENNYVÍZKEZELÉSI KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSA AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉRE, A HATÁR MINDKÉT OLDALÁN .................................................. 19 5.1. A SZENNYVÍZ ÉS KEZELÉSÉNEK KÖRNYEZETI HATÁSAI ................................. 19 5.2. A MEGLÉVŐ RENDSZEREK FELÜLVIZSGÁLATA ............................................... 20 5.2.1. Szlovákiai vízgyűjtő terület ...................................................................... 20 5.2.2. Magyarországi vízgyűjtő terület .............................................................. 22 5.3. JAVASOLT FEJLESZTÉSEK .............................................................................. 25 5.3.1. Szennyvízkezelési koncepció az Ipoly szlovákiai vízgyűjtőjén ................. 25 5.3.2. Szennyvízkezelési koncepció az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén ......... 28 5.4. HATÁRON ÁTNYÚLÓ BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGE .................................... 36 5.4.1. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelése ..................... 36 5.4.2. Közös csatornahálózat kialakítása .......................................................... 36 6. FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGI MODELL FELÁLLÍTÁSA AZ IPOLY FOLYÓRA .............................................................................................................................. 38 6.1. BEVEZETÉS .................................................................................................... 38 6.2. HIDRAULIKAI MODELL .................................................................................. 39 6.2.1. Modell geometria..................................................................................... 39 6.2.2. A hidraulikai modell kalibrálása ............................................................. 43 6.3. A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGI MODELL ................................................................. 45 6.3.1. A felszíni vízminőségi modell kalibrálása ............................................... 47 6.4. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FEJLESZTÉSÉNEK VÍZMINŐSÉGI HATÁSAI ................. 50 6.5. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................... 53 7. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SÉRÜLÉKENY ÜZEMELŐ IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME .............................................................................................................................. 54 7.1. A PERŐCSÉNY-TÉSA FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZIS ............................................. 54 7.1.1. A vízbázis főbb adatai .............................................................................. 54 7.1.2. A vízbázis biztonságba helyezési tervét megalapozó tevékenységek ....... 56 2
7.1.3. A vízbázis biztonságba helyezése............................................................. 57 7.2. A KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ FELSZÍNI IVÓVÍZBÁZIS ....................................... 62 7.2.1. A Komra-völgyi tározó ............................................................................ 62 7.2.2. Szennyezőhatások azonosítása ................................................................ 63 7.2.3. A Komra-völgyi tározó állapota .............................................................. 63 7.2.4. A védőterületek kialakítása és szerepe .................................................... 64
3
1. A projekt bemutatása A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI, Budapest) és a Szlovák Vízügyi Kutató Intézet (VÚVH, Pozsony) a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül, az Európai Területi Együttműködési Program részeként „Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén (Joint Ipoly Catchment Management – JICM)” című közös magyar-szlovák projekt megvalósítására nyert támogatást. A HUSK/1101/2.1.1/0153 azonosítószámú projekt vezető partnere a Nemzeti Környezetügyi Intézet, a határon túli partner a Szlovák Vízügyi Kutató Intézet. A projekt az Ipoly folyó határral metszett vízgyűjtőjét fedi le. A vízgyűjtő Szlovákiában Besztercebánya megye és Nyitra megye, Magyarországon Pest és Nógrád megye területén található. A projekt időtartama: 2012. október 1 – 2015. május 31. A projekt átfogó célja: hozzájárulni az Ipoly vízgyűjtő víztestjeinek jó állapotának eléréséhez, Magyarország és Szlovákia alegységi vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek harmonizációja és összehangolt megvalósítása révén. Specifikus célok: Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtő-gazdálkodási terv összevetése; A magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja; Vízminőségi monitoring vizsgálatok végzése a víztestek jobb megismerése érdekében; Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán; Felszíni vízminőségi modell felállítása az Ipoly folyóra; A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme; Javaslattétel a projekt eredményeinek más vízgyűjtőkön való hasznosítására. A projekt 8. tevékenysége (Activity 8): záródokumentáció készítése. Jelen dokumentáció a projekt lezárásaként tartalmazza a projekt során elvégzett vizsgálatok, tanulmányok eredményeit, és javaslatokat tesz a további megvalósítási lépésekre vonatkozóan. A záródokumentáció magyar és szlovák nyelven készül el. A projekt során a projekt partnerek mellett szakterületi alvállalkozók végezték el a szükséges feladatokat. Jelen dokumentáció összeállítását a NeKI megbízásából a KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. végezte el. Az egyes tevékenységek jelentései a jicm.eu weboldalon elérhetőek.
4
2. Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó gazdálkodási terv összevetése
két
vízgyűjtő-
A JICM projekt 2. tevékenysége az Ipoly vízgyűjtőjére a magyar és a szlovák oldalon külön-külön kidolgozott két vízgyűjtő-gazdálkodási terv összehasonlításával foglalkozik. Az összehasonlítást a NeKI, a VÚVH, és külső szakértők (KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft., Rákosi és Kiss Bt. és Environmental Institute s.r.o.) közösen végezték. A Joint Ipoly Catchment Management projekt kiemelt célja volt az Ipoly vízgyűjtőjére kidolgozott intézkedési programok harmonizációja, melynek megalapozó tevékenysége a két terv összevetése. Az Ipoly vízgyűjtője részben Szlovákia, részben Magyarország területére esik. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) alapján mindkét ország elkészítette az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, a második terv elkészítése jelenleg folyamatban van. A partnerek megállapodtak abban, hogy az első terv készítése során szerzett tapasztalataikat megosztják egymással annak érdekében, hogy a második tervezési ciklusban azokat az érintett szervezetek minél teljesebb mértékben hasznosítani tudják, ezáltal hatékonyabbá téve a munkát. Bár az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága, a tagállamok, a csatlakozó országok, Norvégia és más érdekelt felek a Közös Megvalósítási Stratégia keretében útmutatókat dolgoztak ki a VKI alkalmazására, az egyes országok megközelítése mégis jelentősen eltérhet a konkrét lehetőségek, jogszabályok, illetve a rendelkezésre álló információk különbözősége miatt. Ennek eredményeképpen a két terv számos ponton eltér egymástól. A projekt a VKI vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési metodikát három tematikus egységre bontotta, melyek az alábbiak: 1. elem
víztestek lehatárolása
tipológia
védett területek kijelölése
2. elem
terhelések és hatások
víztestek állapotértékelése
3. elem
vízgazdálkodási kérdések
intézkedési program
Három egymást követő találkozón mutatták alkalmazott metodikát a másik félnek, a fenti három előadásokat követően a másik ország szakértői különbségeket, majd közösen kísérletet tettek egy különböző megközelítés szintézise révén. 5
be a két ország szakértői az általuk tematikus egységnek megfelelően. Az azonosították a hasonlóságokat és közös álláspont kialakítására, a két
A harmonizáció első lépéseként az Európai Bizottság által készített megfelelőségi ellenőrzés közzétett eredményeit használták fel, az egyes tervek főbb gyengeségeinek és erősségeinek feltárására. Az alábbi két dokumentumot használták fel a szakértők az összehasonlítás során:
Commission Staff Working Document Member State: Hungary – Accompanying the document Report from the Commission to the European Parliament and the Council on the Implementation of the Water Framework Directive (2000/60/EC) River Basin Management Plans (SWD(2012) 379 final 15/30);
Commission Staff Working Document Member State: Slovak Republic – Accompanying the document Report from the Commission to the European Parliament and the Council on the Implementation of the Water Framework Directive (2000/60/EC) River Basin Management Plans (SWD(2012) 379 final 28/30).
Az összehasonlítás eredményét, amely tartalmazza a két terv fő erősségeit és gyengeségeit, a „Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures” című közbenső jelentésben dolgozták ki, mely a projekt első szakaszában, 2013-ban készült el. Az anyag az alábbi fő fejezetekre tagolódik:
Általános információk
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről szóló jelentés helyzete, megfelelősége
Irányítás (kormányzás), adminisztratív megállapodások, társadalmi egyeztetés, nemzetközi együttműködés
Vízgyűjtő kerületek jellemzése – víztestek lehatárolása, jelentős terhelések és hatások azonosítása, védett területek kijelölése
Monitoring – felszíni víz, felszín alatti víz és védett területek
Felszíni és felszín alatti vizek állapotának áttekintése
Felszíni vizek ökológiai állapotértékelése
Erősen módosított állapotú víztestek kijelölése (a kijelölés folyamata és módszertana), valamint a jó ökológiai potenciál meghatározása
Felszíni vizek kémiai állapotának értékelése
Felszín alatti vizek állapotértékelése – mennyiségi és kémiai állapot, védett területek, beleértve a módszertant is
Környezeti célkitűzések és mentességek
Intézkedési program – általánosságban, valamint a mezőgazdasághoz, hidromorfológiához, a felszín alatti vizekhez, a kémiai szennyezésekhez kapcsolódó intézkedések, a 9. cikkelyhez (víz árazási politika) kapcsolódó intézkedések, kiegészítő intézkedések a védett területeken
6
Éghajlatváltozás-alkalmazkodási stratégia, vízhiány és szárazság, árvízi kockázatkezelés
Javaslatok az első vízgyűjtő-gazdálkodási ciklus lezárására, a VKI második ciklus előkészítésére a következő területeken: víztestek jellemzése, monitoring és állapotértékelés, célkitűzések és mentességek, gazdasági ajánlások, intézkedési program
A közbenső jelentés fontos eredménye volt, hogy a VKI által meghatározott hasonló struktúra, és a Közös Megvalósítási Stratégia útmutatói ellenére a VKI megvalósítása számos ponton eltér a két országban, melyek egyeztetése kiemelt jelentőségű az intézkedési program fejlesztése (a projekt 3. tevékenysége) érdekében:
víztestek kijelölése, tipológia, referencia viszonyok,
terhelések és hatások meghatározása
állapotértékelés eredményei (monitoring, adatok elérhetősége, különböző módszerek)
jelentős vízgazdálkodási problémák
A különbségek feltárása, a jó gyakorlatok megismerése egyrészt jelentős mértékben segítheti az együttműködés hatékonyságát, másrészt elengedhetetlenül szükséges a két országban végzett tevékenységek harmonizációja érdekében. A közbenső jelentés eredményeire támaszkodva kijelölésre kerültek azok a témakörök, amelyek további elemzés részét képezik:
Tipológia, referencia viszonyok, víztestek kijelölése.
Jelentős vízgazdálkodási problémák áttekintése – beleértve a jelentős vízgazdálkodási problémák meghatározásának kritériumait a felszíni és felszín alatti víztestekre is.
A jelentős terhelések meghatározása.
Monitoring működtetése, állapot értékelés és a víztestek osztályozása.
Az erősen módosított víztestek lehatárolása.
A tervezői, szakértői egyeztetések során a magyar és szlovák kollégák között több körös, levélben történő egyeztetés zajlott, melynek során a felek kérdéseket tettek fel az egyes témaköröket érintve, majd kölcsönösen megválaszolták azokat. Ezt követően egy workshop keretében, az elhangzott előadások, és személyes egyeztetések alapján készült el a jelentés tervezete, melyet később írásban véglegesítettek a felek.
7
A 2. tevékenység zárójelentésében a felmerült módszertani kérdésekre adott válaszként a két tagállam által alkalmazott megközelítésmódok rövid összehasonlítása került bemutatásra. Néhány módszer (átvehető jó gyakorlatként) a jelentés mellékleteiben részletesen is bemutatásra került.
Az ökológiai osztályozási rendszer meghatározása során Magyarországon alkalmazott módszertan – A Rákosi és Kiss Bt. által készített jelentés 1. melléklete
Az ökológiai osztályozási rendszer meghatározása során Szlovákiában alkalmazott módszertan – Az Environmental Institute s.r.o. Koš által készített jelentés 1. melléklete
Az ökológiai osztályok kiválasztott fizikai-kémiai paraméterekre vonatkozó határértékeinek összehasonlítása Szlovákiában és Magyarországon, az Ipoly vízgyűjtőjén közös típusok kialakítása érdekében – Az Environmental Institute s.r.o. Koš által készített jelentés 1c. melléklete
Módszertani javaslat felszíni víztestek háttér fémtartalmának becslésére Szlovákiában – A Rákosi és Kiss Bt. által készített jelentés 2. melléklete
Az erősen módosított víztestek kijelölésének módszertana Magyarországon – A Rákosi és Kiss Bt. által készített jelentés 3. melléklete
Az erősen módosított víztestként kijelölt tározók esetében alkalmazott módszertan Szlovákiában – A Rákosi és Kiss Bt. által készített jelentés 4. melléklete
8
3. A magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja A Joint Ipoly Catchment Management (JICM) projekt kiemelt célja volt az Ipoly vízgyűjtőjére a magyar és szlovák oldalon kidolgozott intézkedési programok harmonizációja, mely a projekt 3. tevékenysége. Az intézkedések vizsgálatának célja kettős. Nemzeti szinten a cél az, hogy feltárásra kerüljenek azok a tervezési tapasztalatok, melyeket mindkét fél hasznosítani tud a további tervezés folyamán. Helyi szinten a cél az Ipoly vízgyűjtőre a magyar és szlovák vízgyűjtőgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések harmonizációja annak érdekében, hogy azok a határ két oldalán ne egymástól függetlenül, esetleg egymás hatását gyengítve valósuljanak meg, hanem egymást kiegészítve, egymáshoz kapcsolódva. A projekt 2. tevékenységéhez hasonlóan a 3. tevékenység első lépése is a “Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures” című, 2013-ban kidolgozott közbenső jelentés volt, mely áttekintést adott a két ország VKI megvalósításának hasonlóságairól és különbségeiről, az egyes tervek gyengeségeiről és erősségeiről. A jelentés a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek legtöbb jelentős témáját lefedte, bemutatva az EK-értékelések (az Európai Bizottság által készített megfelelőségi ellenőrzések) következtetéseit, összegezve a különböző megközelítési módokat, módszertanokat, és az intézkedések struktúráját. A közbenső jelentés fontos következtetése, hogy a VKI által meghatározott hasonló szerkezet, és az útmutatókban meghatározott módszertani keret ellenére a megvalósítás különbözősége jelentősen különböző eredményekhez vezet. Ezek, a 3. tevékenység vonatkozásában az alábbiak:
Környezeti célkitűzések értékelése, és az alkalmazott mentességek;
Az intézkedési program szerkezete és tartalma, a kiegészítő intézkedések szerepe;
Prioritások, a megvalósítás ütemezése;
Gazdasági elemzés, költség-megtérülés, finanszírozási rendszer.
A közbenső jelentés, és a nemzeti VGT-k részletes áttanulmányozását követően meghatározásra kerültek azok legfontosabb kérdések, amelyek további vizsgálata, tisztázása volt indokolt:
Gazdasági elemzés, költség-megtérülés;
Kivételek, az intézkedési program szerkezete és tartalma, finanszírozás;
Vízminőség-javító intézkedések;
Hidromorfológiai terhelések és enyhítő intézkedések.
A 3. tevékenység zárójelentése ezen kérdésekre vonatkozóan számos következtetést tartalmaz, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.
9
Gazdasági elemzés és költség-megtérülés Hasonló megközelítést alkalmazott a két ország a vízhasználatok gazdasági jelentőségének megítélése során. Az árvízvédelmet a szlovák terv a vízhasználatok között elemezte, míg a magyar tervben nem szerepelt. Magyarország nem csak a vízigényre, hanem a terhelések növekedésére vonatkozóan is készített előrejelzést. A vízkivételek részvízgyűjtő és település szinten kerültek előrejelzésre, a terhelések esetében víztest szintű előrejelzés készült. A pénzügyi és a teljes költség-megtérülés értelmezése hasonló a két országban, bár a vízi szolgáltatások köre különböző: míg Magyarország csak a víziközmű szolgáltatásokat, és a mezőgazdaság számára történő vízellátást sorolja ide, Szlovákiában a vízenergia termelés, vízkivételek, hűtővízként való használat is ide tartozik. Szlovákiában a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat biztosítja mindhárom fenti vízi szolgáltatást, így a költségek és a díjakból származó bevételek ismertek. Magyarországon nincs ilyen szolgáltató. Kivételek, az intézkedési program szerkezete és tartalma, finanszírozás Teljesen különböző módszereket alkalmaztak a két országban a célkitűzések és mentességek, valamint az intézkedési program tervezése során. A különbség lényege az, hogy míg Szlovákia a 2015-ig elérhető eredményekre összpontosított, Magyarország esetében a beavatkozások tervezése és ütemezése a végső, 2027-ig elérendő célok alapján történt. Vízminőség-javító intézkedések Az intézkedési program tervezése során Szlovákia a VKI országos szintű, főként szabályozási kategóriáit követi. A konkrét víztestek problémáira vonatkozóan nem terveztek intézkedéseket. Magyarországon víztest szinten is terveztek műszaki intézkedéseket, ugyanakkor a VKI kategóriái szerint is meghatározták a szükséges intézkedéseket, a felelősségi köröket és az ütemtervet. Szlovákiában a 2015-ig szükséges intézkedések költségeit tervezték, amelyek forrása biztosított. Magyarország esetében a VKI előírásainak való teljes megfelelés pénzügyi szükségletét becsülték meg. A 2015-ig szükséges források biztosítása nem volt bizonytalanságoktól mentes. Hidromorfológiai terhelések és enyhítő intézkedések Azonosításra kerültek azok a terhelések, és megoldásaik, melyek további harmonizációt igényeltek annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Ipoly folyó minimális ökológiai vízigényét. A 3. tevékenység zárójelentéseit az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt., valamint az Environmental Institute s.r.o. Koš dolgozta ki. A jelentések függelékei tartalmazzák a kidolgozott jó gyakorlatokat:
A mentesség alkalmazásának leírása a felszín alatti víz jó mennyiségi állapotának elérése kapcsán, a VKI 4.5. cikke alkalmazásával – Magyarország kevésbé szigorú célkitűzéseket alkalmazott, részletes gazdasági és társadalmi értékelés (CBA) alapján – az ÖKO Zrt. által készített jelentés 1. függeléke
A mentesség alkalmazásának módszertana a VKI 4.4. cikke alapján Magyarországon (nemzeti és regionális szakértők egyeztetése alapján). A mentesség alkalmazásának leggyakoribb oka az intézkedések technikai megvalósíthatósága, figyelembe véve az állapot megismeréséhez, és/vagy az intézkedés végrehajtásához szükséges ismeretek hiányát. A második 10
leggyakoribb ok az aránytalan költség volt, az alacsony finanszírozási lehetőségekkel összefüggésben – az ÖKO Zrt. által készített jelentés 1. függeléke
Szlovákia alkalmazta a VKI 4.7. cikke szerinti koncepciót az infrastrukturális projektek értékelésére a közlekedési ágazatban, egy kísérleti példa kapcsán: „Új Duna-híd Komárno és Komárom között” című projekt értékelése – az Environmental Institute s.r.o. Koš által készített jelentés 1. függeléke
A magyar kormány álláspontja a vízi szolgáltatások értelmezése kapcsán – az ÖKO Zrt. által készített jelentés 3. függeléke
A Magyarországon alkalmazott környezetvédelmi díjak és költségek típusainak leírása – az ÖKO Zrt. által készített jelentés 5. függeléke
Magyarországon a mezőgazdasági szektorban alkalmazott intézkedések listája – az ÖKO Zrt. által készített jelentés 6. függeléke
Végül a felek javaslatokat dolgoztak ki a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság számára:
Az Ipoly folyóra vonatkozó minimális ökológiai vízigény értékeinek konkrét meghatározása, ennek egyeztetése a két ország által;
A jó gyakorlatok cseréjeként módszertanának összehasonlítása;
A jó gyakorlatok hasznosítása érdekében a partnerország intézkedéseinek és tevékenységeinek tanulmányozása.
az
11
ökológiai
vízigény
meghatározási
4. Vízminőségi monitoring vizsgálatok végzése a víztestek jobb megismerése érdekében A projekt 4. tevékenysége keretében vízminőségi monitoring vizsgálatok elvégzésére került sor. A feladat végrehajtásának célja az Ipoly folyó és a kisebb vízfolyások vízminőségére vonatkozó ismeretek kibővítése, illetve a szükséges ismeretek megszerzése érdekében feltáró monitoring program megvalósítása. A feladat két részből tevődött össze: 1.)
A víztestek jobb megismerése érdekében végzett monitoring tevékenység
2.)
Vízminőségi modell kialakításához szükséges monitoring tevékenység
A monitoring vizsgálatokat és a víztestek állapotértékelését a vízgyűjtő szlovák oldalán a Szlovák Vízügyi Kutató Intézet (VÚVH) végezte el. A magyar oldalon a monitoring vizsgálatokat a KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. végezte alvállalkozók bevonásával (Belemnites Mérnöki Iroda Kft. – biológiai monitoring vizsgálatok; BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék – kémiai analitikai vizsgálatok; Kardos és Társa Mérnöki Iroda Kft. – vízmintavétel, helyszíni vizsgálatok), a NeKI megbízásából. A monitoring eredmények elemzését, és az Ipoly vízgyűjtő állapotértékelését szintén a NeKI megbízásából az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végezte el.
4.1.
A víztestek jobb megismerése érdekében végzett monitoring tevékenység A feladat keretében az alábbi részfeladatok kerültek elvégzésre:
Mintavételek, analitikai vizsgálatok (fiziko-kémiai vizsgálatok, specifikus szennyezők vizsgálata) és biológiai monitoring vizsgálatok
Az eredmények értékelése, a víztestek állapotértékelése (biológiai, fizikokémiai és kémiai minősítés)
4.1.1. Mintavételek, analitikai vizsgálatok és biológiai monitoring vizsgálatok A monitoring vizsgálatok 2013 és 2014 folyamán kerültek elvégzésre (kivéve a szlovák oldali hal monitoringot, mely 2015 áprilisában történt meg). A vizsgálati kört, a monitoring pontok számát, és a vizsgálati gyakoriságot az 1. táblázatban adjuk meg. 1. táblázat:
A monitoring vizsgálatok köre és gyakorisága Vizsgált paraméter
Fitoplankton (FP) Fitobenton (FB) Vízi makrofita Bentikus gerinctelen (MZ) Hal Fiziko-kémiai vizsgálatok Specifikus szennyezők Elsőbbségi anyagok
Vizsgált víztestek száma és vizsgálati gyakoriság Magyarország Szlovákia 24 víztest (1x) 1 víztest (1x) 24 víztest (1x) 19 víztest (1x) 19 víztest (1x) 10 víztest (1x) (9 víztest 1x, 10 víztest nem releváns) 24 víztest (1x) 20 víztest (2x) 21 víztest (1x) 19 víztest (1x) 11 víztest (1x) 19 víztest (6x) 5 víztest (1x) 8 víztest (6x) 5 víztest (1x) 9 víztest (6x)
12
A monitoring magában foglalta a biológiai monitoring vizsgálatok mellett a fizikokémiai vizsgálatokat, a specifikus szennyezők és az elsőbbségi anyagok vizsgálatát is. A fiziko-kémiai vizsgálatok az alábbi paraméterekre vonatkoztak: vízhőfok, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, oxigén telítettség, KOICr, NH4-N, NO2-N, NO3-N, szerves N, összes N, PO4-P, összes P, klorid, BOI5. A specifikus szennyezők vizsgálata – a mintavétel helyszínétől függően – az alábbi komponensekre terjedt ki:
Magyarországon: arzén, króm, réz, cink
Szlovákiában: cianidok, réz, cink, 4-metil-2,6-terc-butil-fenol, PCB.
Az elsőbbségi anyagok vizsgálati köre az alábbi volt:
Magyarországon: higany, kadmium, nikkel, ólom és a 2008/105/EK irányelv szabályozása alá eső növényvédő szerek
Szlovákiában: a 2008/105/EK irányelvnek megfelelően
Egyéb szennyezőanyagok: Magyarországon a 2008/105/EK irányelv szabályozása alá nem eső, de gyakori felhasználású növényvédő szerek A mintavételi jegyzőkönyvek a 4. tevékenység szlovák és magyar oldali zárójelentéseinek mellékleteit képezik. 4.1.2. A víztestek állapotértékelése A Víz Keretirányelv 2. cikke szerint az ökológiai állapot a felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minősége. Az ökológiai állapot meghatározása három vízminőségi elemcsoporton alapul: biológiai minőségi elemek, a biológiai elemekre hatással lévő fizikai-kémiai minőségi elemek és specifikus szennyezőanyagok. Valamennyi vízminőségi elemcsoport környezetminőségi határértékkel szabályozott az adott felszíni víz típusa szerint. Az ökológiai állapot meghatározásához használt módszer eltérő a magyar és szlovák fél részéről. A következőkben az állapotértékelés módszertani különbségei kerülnek ismertetésre:
a szlovák módszer nem tér ki az integrált állapot (integrált ökológiai és kémiai állapot) meghatározására;
a szlovák minősítésben a biológiai minősítési elemek szerepe döntő, nem a támogató fizikai-kémiai paraméterek határozzák meg a víztestek végső állapotát;
a szlovák módszer esetében az „egy rossz, mind rossz” minősítési elv egyedi vízminőségi paraméterekre vonatkozik (nem elemcsoportokra, ahogyan a magyar
13
módszerben), vagyis a legrosszabb minőségi elem állapota adja a víztest ökológiai állapotát;
az osztályozás eltérő: a szlovák módszer szerint az 1-es osztály, míg a magyar minősítésben az 5-ös osztály felel meg a kiváló ökológiai állapotnak;
Magyarországon a minősítés átlagokon alapul, míg a szlovák módszer a 90 %-os tartósságú koncentrációkat tekinti mérvadónak a minőségi elemek osztályba sorolásánál. Az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok szerinti kémiai állapot meghatározása mindkét országban (a Víz Keretirányelv előírásait követve) az Európai Parlament és Tanács 2008/105/EK Irányelvének I. mellékletében szereplő környezetminőségi küszöbértékekkel való összehasonlítás során készült el. Integrált állapot (magyar módszer) Az integrált állapotot az ökológiai és kémiai állapot együttesen határozzák meg. A kémiai állapotot nem tekintjük jónak, ha bármely veszélyes anyagnál az előírt környezetminőségi határértéket meghaladó koncentráció jellemző. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kémiai állapot nem jó, akkor azt az integrált állapot megadásánál mérsékelt állapotot jellemző minősítésként veszik figyelembe. A Víz Keretirányelv útmutatója szerint a két minősítési eredmény közül a rosszabb a végső állapot indikátora. Az integrált állapot tehát abban az esetben kiváló, ha az ökológiai állapot kiváló, és a kémiai állapot is jó. Ha a kémiai állapot nem jó, de az ökológiai állapot jó vagy kiváló, akkor a víztest integrált minősítés szerint a mérsékelt besorolást kapja. Az állapotértékelés eredményei Az ökológiai, kémiai és integrált minősítés eredményét (utóbbi esetben csak magyar adatok) az Ipoly vízgyűjtő vízfolyásaira a 2. táblázat tartalmazza, az állapotértékelés eredményeinek statisztikai kimutatásáról pedig a 3. táblázat nyújt bővebb információt. 2. táblázat:
Típus
Víztest kód
K2S
SKI0003
Felszíni vízfolyás víztestek állapota az Ipoly vízgyűjtőn
Vízfolyás neve
Ipoly / Ipeľ
Minősítés - biológia
Minősít és - hal
Minősítés - általános kémia
Minősítés specifikus szennyezők
Minősítés elsőbbségi anyagok
Ökológiai minősítés
M
M
M
G
not G
M
M
G
not monitored
M
M
G
G
B
I1(P1V)
SKI0004
Ipoly / Ipeľ
M
K2S
SKI0007
Suchá
B
G
K2S
SKI0010
Krivánsky potok
P
M
G
G
K2S
SKI0012
Tisovník
G
G
G
G
K2S
SKI0018
Krtíš
P
M
M
G
P1S
SKI0022
Krupinica
M
H
M
G
P1S
SKI0030
Štiavnica_2
M
M
M
G
P1M
SKI0035
Búr
M
H
M
not relevant
14
not monitored not monitored G not monitored not monitored not monitored
P G P M M M
Integrált minősítés
Típus
Víztest kód
K2M
SKI0036
K2M
SKI0044
Minősítés - biológia
Minősít és - hal
Minősítés - általános kémia
Minősítés specifikus szennyezők
Minősítés elsőbbségi anyagok
Ökológiai minősítés
Stracinský potok
M
B
M
G
not monitored
B
Veľký potok_2
P
G
M
not relevant
G
P P
Vízfolyás neve
K2M
SKI0047
Čebovský potok
P
M
M
not relevant
not monitored
K2M
SKI0060
Poltárica
P
M
M
not relevant
G
P
K2M
SKI0064
Banský potok
M
H
M
not relevant
not monitored
M
K2M
SKI0067
Uhorštiansky potok
P
P
M
not relevant
G
P
not monitored
P
K2M
SKI0076
Olvár
P
G
M
not relevant
K2M
SKI0091
Mašková
B
P
M
not relevant
G
B P
Integrált minősítés
P1M
SKI0102
Jelšovka
P
M
M
not relevant
not monitored
K2M
SKI0117
Mučínsky potok
P
H
M
not relevant
G
P
K2M
SKI0118
Babský potok
M
M
M
not relevant
G
M
G
M
G
not G
M
M
G
M
G
G
M
M
Bernecei-patak, Bernecebaráti felett Börzsöny- és Hosszúvölgyipatak
1
AEP325
1
AEP350
15
AEP394
Csitári-patak alsó
n.d.
M
n.d.
n.d.
n.d.
n.d.
8
AEP395
Csitári-patak felső
M
M
not G
G
M
M
1
AEP411
Damásdi-patak
M
M
G
G
M
M
5
AEP412
Darázsdói- és Lóci-patak
M
M
G
not G
M
M
8
AEP420
Derék-patak és mellékvizei
M
M
G
not G
M
M
5
AEP425
Dobroda-patak alsó
M
M
G
G
M
M
5
AEP426
Dobroda-patak és mellékvizei
P
M
G
not G
P
P
9
AEP476
Fekete-víz alsó
M
M
not G
not G
M
M
9
AEP477
Fekete-víz felső és mellékágai
M
M
n.d.
n.d.
M
n.d.
1
AEP507
Ganádi-patak
G
n.d.
n.d.
n.d.
n.d.
n.d.
4
AEP584
Hévíz-patak
G
G
G
not G
G
M
10
AEP614
Ipoly, Litke
M
G
G
G
M
M
10
AEP614
Ipoly, Ipolytarnóc, partizán emlékmű
P
M
G
G
P
P
10
AEP614
Ipoly, Balassagyarmat
P
M
G
G
P
P
10
AEP614
Ipoly, Letkés, vízmérce
M
G
G
G
M
M
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
G
Kemence-patak, Kemence felett 1 Kemence-patak, Kemence felett 2 Kemence-patak észak, Bernecebaráti után
1
AEP653
1
AEP653
5
AEP654
4
AEP655
Kemence-patak, Kemence
G
G
G
G
G
G
8
AEP664
Kétbodonyi-patak
M
M
not G
not G
M
M
1
AEP760
Letkés-patak
M
M
G
G
M
M
9
AEP764
Lókos-patak felső és Jenőipatak
M
M
G
G
M
M
9
AEP765
Lókos-patak
M
M
G
not G
M
M
15
Minősítés - általános kémia
Minősítés specifikus szennyezők
Minősítés elsőbbségi anyagok
Ökológiai minősítés
Integrált minősítés
P
M
G
not G
P
P
M
M
n.d.
G
M
M
Nyerges-patak (AEP846)
n.d.
M
n.d.
n.d.
n.d.
n.d.
Nyerges-patak (AEP847)
P
M
n.d.
n.d.
P
n.d.
AEP970
Szakáli-patak
M
M
G
G
M
M
5
AEP999
Szentlélek-patak
B
P
G
not G
B
B
4
AIH317
Komra-patak
M
M
G
G
M
M
Típus
Víztest kód
5
AEP796
5
AEP797
4
AEP846
1
AEP847
4
Vízfolyás neve
Minősítés - biológia
Ménes-patak felső és Nógrádmegyeri-patak Ménes-patak (Ipoly vízgyűjtő)
Minősít és - hal
Jelmagyarázat: G – jó, not G– nem jó; H – nagyon jó, M – mérsékelt, P – gyenge, B – rossz; n.d. – adathiány 3. táblázat:
Vízminőségi monitoring állomások száma az ökológiai, kémiai és integrált állapotértékelés eredménye szerint
Állapot
Kiváló ökológiai állapot Jó ökológiai állapot Mérsékelt ökológiai állapot Gyenge ökológiai állapot Rossz ökológiai állapot Jó kémiai állapot Nem jó kémiai állapot Összesen
Kémiai állapot
Ökológiai állapot
SK 0 1 7 9 3
20
HU 0 5 18 5 1
29
SK
HU
8 1 9
17 10 27
Integrált állapot HU 0 4 18 4 1 0 27
Az Ipoly vízgyűjtő vízfolyás víztestek monitoringja és ökológiai állapota alapján a következő megállapítások tehetőek: a jó ökológiai állapot elérése 1 szlovák víztest esetében teljesült, míg az Ipoly vízgyűjtő magyar oldalán 5 vízminőségi monitoring hely kapott jó ökológiai állapot minősítést; 7 szlovák vízfolyás víztest és 18 magyar vízminőségi monitoring hely kapott mérsékelt ökológiai állapot besorolást; 9 szlovák víztest és 8 magyar vízminőségi mintavételi hely gyenge ökológiai állapotú minősítést kapott; rossz ökológiai állapotúnak bizonyult összesen 4 víztest, melyből 3 az Ipoly vízgyűjtő szlovákiai oldalán található.
16
Kémiai állapotértékelés eredményei Az Ipoly vízgyűjtő szlovákiai területén 9 vízfolyás víztest értékelésére került sor, mely során csupán egy víztest (Ipeľ, SKI0003 – az Ipoly folyó felső szakasza) kifogásolt veszélyes anyag határértékek túllépése miatt. A nem megfelelő kémiai állapot oka az endoszulfán volt, melynek koncentrációja a mérési sorozatban egyszer (2013 novemberében vett mintában) elérte a 0,9 μg/l-es értéket. Minden más mért koncentráció azonban a meghatározási határ (Limit of Quantification – LOQ) alatti volt. Az endoszulfán a klórozott peszticidek közé tartozik (inszekticid, atkaölő). 2011-ben – az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatása miatt – felkerült a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény „A” listájára. 2012 közepén életbe lépett az az egyetemes határozat, mely az elkövetkezendő 5 évben a felhasználásra vonatkozó néhány kivétel mellett az endoszulfán előállítását és felhasználását világszinten szigorúan megtiltja. Az endoszulfán felhasználásról és kereskedelemről nincs a szlovák nyilvántartásban adat, így a szennyezés ismeretlen eredetű. Magyar oldalon 17 víztest minősítését végezték el, melyek közül 10 nem érte el a jó kémiai állapotot. Az elsőbbségi anyagokat illetően túllépés egyedül a higany koncentráció éves maximumát illetően jelentkezett, azonban az analitikai módszer meghatározási határa (LOQ), nem felel meg az elemzési módszerre előírt minimális teljesítménykritériumnak, vagyis az LOQ értéke meghaladja a környezetminőségi határérték egyharmadát (2009/90/EK Irányelv).
4.2.
Vízminőségi modell kialakításához szükséges monitoring tevékenység
A partnerek közötti egyezetések során azonosításra kerültek azon víztestek, melyek az Ipoly vízgyűjtőjére készítendő modell elemei lesznek. A hálózat minden olyan víztestet magában foglal, mely meglévő, vagy tervezett szennyvíztisztító telep befogadója, mind a magyar, mind a szlovák oldalon. Szintén egyeztetést követően született döntés a monitoring pontok elhelyezéséről, melyeket a későbbiekben a helyszíni viszonyok függvényében pontosítottunk. A vizsgálatokra a szlovák oldalon 2013. október 7-11. között, míg Magyarországon 2013. október 8-16. között került sor. A vizsgálatok során az alábbi paraméterek vizsgálata történt meg: vízhozam, vízhőfok, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, oxigén telítettség, NH4-N, NO2-N, NO3-N, PO4-P, összes P, klorid, BOI5. A monitoring eredményei a modell felállításához és kalibrálásához nyújtottak alapinformációkat. 4.2.1. Monitoring pontok egyszeri mintavétellel A 4. táblázat az egyszeri mintavételek helyszíneinek megoszlását mutatja be:
17
4. táblázat:
Vízminőségi modell kialakításához szükséges monitoring tevékenység Monitoring pontok egyszeri mintavétellel
Helyszín Szennyezőforrásnál, a kifolyó vízből Vízfolyások vízminőségének vizsgálata a víztesten (a szennyezőforrás felett és alatt)
Ipoly folyó mellékvízfolyás Ipoly folyó mellékvízfolyás
–
Mennyiség (mintavételi pont) HU SK Összes 1 2 3 16 8 24 8 11 19 23 + 6
15 + 12
56
A modellezés segítése érdekében, a területen fellelhető szennyezőforrások és egyéb, vízminőséget befolyásoló tényezők (pl. tározók, mellékvízfolyások) figyelembevételével egyes helyszíneken újabb mintavételi pontok kijelölését is szükségesnek találtuk, így a tervezettnél valamivel több minta vétele, és vizsgálata történt meg. 4.2.2. Időbeli változások vizsgálata A vízgyűjtő átfogó vizsgálata mellett egy magyar, és egy szlovák szennyvíztisztító környezetében a vízfolyás időbeli változását is nyomon követtük, 48 órás időszakban. Magyarországon a vizsgálat helyszíne a Szentlélek-patak volt, a szécsényi szennyvíztisztító telep környezetében, illetve attól nagyobb távolságra. A 48 óra során egyenletes időközönként 3, illetve 9 mintát vettünk a következő beosztás szerint: 5. táblázat:
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Vízminőségi modell kialakításához szükséges monitoring tevékenység – Időbeli változások vizsgálatának helyszínei Magyarországon
Helyszín Az Ipoly folyón a Szentlélek-patak torkolata felett, 4 km-re A Szentlélek-patakon a szennyvíztelep felett 200 m-rel A szécsényi szennyvíztisztító telep elfolyó tisztított vizéből A Szentlélek-patakon a szennyvíztelep alatt 700 m-rel A Szentlélek-patakon a szennyvíztelep alatt 2200 m-rel Az Ipoly folyón a Szentlélek-patak torkolata alatt, 3 km-re
Mintaszám 9 minta 3 minta 9 minta 9 minta 9 minta 9 minta
Szlovákiában a vizsgálat helyszíne a nagykürtösi (Veľký Krtíš) szennyvíztisztító telep környezete volt. A tisztítóműnél 32 órán keresztül vettek 8 órás mintákat, a Krtís patakból pedig Krtíš/pod Nová és Krtíš/Želovce helyszíneken vettek mintát a 0., 8., 24. és 32. órában, valamint a Krtíš nad Veľkým Krtíšom mintavételi ponton a 0., 8. és 32. órában.
18
5. Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán
az
Ipoly
5.1. A szennyvíz és kezelésének környezeti hatásai Jelen projekt elsődleges célja a vízgyűjtő területén található víztestek jó állapotának elérése. Ezen belül az 5. tevékenység (Activity 5) célja, hogy a vízgyűjtőn a kommunális szennyvízkezelés területén szükséges fejlesztéseket a fenti céllal összhangba hozza. A szennyvíz kezelése az elmúlt évtizedekben lett a környezetvédelem egyik fontos területe. A technikai fejlődés következtében az elmúlt 100 évben folyamatosan nőtt a háztartások vízhasználata, ezzel párhuzamosan a keletkező szennyvíz mennyisége is. A szennyvízben a korábbi szennyezőanyagok mellett egyre több vegyszer is megjelent. Ezek a szennyezőanyagok a településeken belül nagy mennyiségben, koncentráltan keletkeznek. Falusi környezetben a hagyományos megoldás a szikkasztók kialakítása volt, ami a háztartásban keletkező szennyvizet egy-egy pontban juttatja a talajba, ahonnan ez a szennyvíz könnyen eljut a talajvízig. A módszer következtében a települések alatt a talajvíz ammóniával és nitráttal elszennyeződött, a települési kutak vize ihatatlanná vált. A folyamat a sűrű beépítettségű településeken gyorsabb, a gyérebben lakott településeken lassabb ütemben zajlik le, és befolyásolja a talajszerkezet, a talajvíz mélysége, és annak áramlási sebessége is. Ennek a problémának a megoldására a csatornahálózat kialakítása, és szennyvíztisztító telepek építése jelentette a megoldást. Ezt a módszert először a városokban alkalmazták, ahol más megoldást azóta sem találtak a problémára, és napjainkban már a néhány száz fős települések csatornázása van soron. A csatornázással valóban sikerült jelentősen csökkenteni a talajvizet érő szennyező hatást, azonban a szennyeződés részben eltolódott a természetes vizek felé. Gyakran kis vízhozamú patakokba jut a nagy területen összegyűjtött, és részben tisztított szennyvíz. Az ebből eredő terhelés sok esetben jelentősen rontja a befogadó vízminőségét. Ez a probléma az Ipoly mellékvízfolyásain is tapasztalható. A talaj szennyvíz terhelése akkor jelent kifejezett problémát, ha az koncentráltan jelentkezik, vagy a talaj valamilyen szempontból kifejezetten érzékeny. Ezeket figyelembe véve alkotta meg az Európai Unió a városi szennyvíz direktívát (Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC). A direktíva azt célozza meg, hogy a 2000 lakosegyenértéket meghaladó koncentrált szennyvízkibocsátással jellemezhető területek szennyvizeinek kezelése valósuljon meg. A feladat megvalósításához az Unió támogatást is biztosít. Az Unió a „koncentráltan megjelenő 2000 lakosegyenérték (LE)” értelmezésére egy útmutatót tett közzé (Terms and Definitions of the Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC). Az útmutatót az egyes tagországok adaptálták saját jogrendjükbe. Az adaptáció, és annak gyakorlati alkalmazása országonként eltérően valósult meg. Ez a különbség tetten érhető az Ipoly megosztott vízgyűjtőjén is. Az a tény, hogy a program és a direktíva a 2000 LE feletti agglomerációkra koncentrál, és ezek szennyvízkezelésére biztosít forrásokat az Európai Unió, Magyarországon arra ösztönözte a településeket, hogy valamilyen módon átlépjék ezt a határt, több település összekötésével. Ez olyan rendszerek kialakulásához vezetett, ahol több, kis szennyvízhozamú települést kötnek össze hosszabb csatornaszakaszokkal, és vezetik a szennyvizüket egy közös 19
telepre. Ilyen rendszerek az Ipoly vízgyűjtőjének magyarországi területén is kialakultak. Ezen rendszerek üzemeltetése problémás, mivel a szennyvíz lassan jut el a tisztítótelepre, a bomlása már a csatornában megindul. Ez szagproblémákat okoz az érintett településeken, és a tisztítás hatékonyságát is rontja. A másik probléma, hogy a korábban nagy területen a talajt terhelő szennyvíz most koncentrált terhelést jelent a kis vízhozamú befogadókra, ami szintén jellemző a területen. Napjainkra ezek a folyamatok jelentős részben lezárultak a magyarországi területen, a rendszereket kialakították, a programba bekerült településeket is teljesen csatornázták. A legnagyobb, szécsényi agglomeráció 15 települést ölel fel, átlagosnak a 6-7 település összekötésével létrehozott rendszerek tekinthetők. A szécsényi rendszer esetében a két szélső település közötti távolság légvonalban 21 km. A jóval nagyobb szlovákiai vízgyűjtő területen a fenti probléma kevésbé jellemző. A Szlovákiában alkalmazott megközelítés szerint azok a települések tartoznak egy agglomerációhoz, amelyek távolsága nem nagyobb 500 méternél. Itt az egy-két települést lefedő agglomerációk az átlagosak, a legnagyobb az öt települést lefedő Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) agglomeráció, amely 10 km hosszú.
5.2. A meglévő rendszerek felülvizsgálata 5.2.1. Szlovákiai vízgyűjtő terület Az Ipoly folyó vízgyűjtőjéhez tartozó tíz járás területén összesen 226 község található, melyek lélekszáma összesen 202 354 fő. A területen összesen 201 agglomeráció található, ezek közül 53 területén működik közcsatorna, hat községben pedig jelenleg építik ki azt. Az Ipoly folyó vízgyűjtőjén lévő községekben jelenleg 96 658 lakos van rákötve a közcsatornákra, ami 47,8 %-ot jelent. Összességében megállapítható, hogy az Ipoly folyó vízgyűjtőjén a lakosságnak a városi és községi csatornarendszerekhez való csatlakoztatása a szlovákiai országos átlagtól jelentősen (kb. 15 %-kal) elmarad. 5.2.1.1.
10 000 LE feletti agglomerációk
Az Ipoly folyó vízgyűjtőjén négy 10 000 lakosegyenértéket meghaladó szennyvízkezelési agglomeráció található, ezekhez 10 község tartozik összesen 68 654 fős lélekszámmal. A csatornázásra és a szennyvíztisztító telepre összesen 58 729 lakos van rákötve (85,5 %). A Banská Štiavnica-i (selmecbányai) agglomerációt csak a 10 330 lakosú Selmecbánya városa alkotja, a szennyvíztisztító telepre 8 883 fő (85,5 %) van rákötve. A 16 200 LE kapacitású szennyvíztisztító telep 2003-ban komplex rekonstrukción ment keresztül, 2008 szeptemberében helyezték üzembe. A Lučenec-i (losonci) agglomeráció (Lučenec / Losonc és Vidiná / Videfalva településeket öleli fel) lélekszáma 30 264 fő. Losonc 28 413 lakosa közül 26 722 fő csatlakozik a rendszerhez. Videfalva községben nincs kialakítva a csatornahálózat. A lakosok
20
száma 1 851 fő. Az agglomerációban a rákötés 88,3 %-os. A losonci szennyvíztisztító telepek kapacitása 64 700 LE, azaz a kihasználtsága csupán 32 %-os. A Fiľakovo-i (füleki) agglomeráció két településből áll – Fiľakovo/Fülekből és Biskupice/Fülekpüspökiből, lakosai létszáma összesen 11 944, a közcsatornázásra és a szennyvíztisztító telepre is rákapcsolt lakosok száma 9 298 (77,8 %). Fülekpüspöki csatornahálózata nem fedi le a teljes települést. A 2010-2012-es években a régi szennyvíztisztító telep területén egy teljesen új szennyvíztisztító-vonal épült. A rekonstrukciót követően a szennyvíztisztító telep kapacitása 10 300 LE. A Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) agglomeráció öt településből áll (Veľký Krtíš / Nagykürtös, Malý Krtíš / Kiskürtös, Modrý Kameň / Kékkő, Nová Ves / Kürtösújfalu és Sklabiná / Mikszáthfalva), lélekszáma 16 116, akik közül a csatornahálózatra 13 826 fő van rákötve (85,8 %). Mikszáthfalva nem rendelkezik kiépített csatornával. A nagykürtösi szennyvíztisztító telepet 2014-ben felújították, kapacitása 14 233 LE, jelenlegi terhelése kb. 6 000 LE, tehát kihasználtsága 42 %. 5.2.1.2.
2 000-10 000 LE közötti agglomerációk
A 2 000 – 10 000 LE közötti kategóriába 12 agglomeráció tartozik. Ezek 20 települést foglalnak magukba 42 738 lakossal. A csatornahálózatra 26 034 lakos (60,9%), a szennyvíztisztító telepekre 21 826 lakos (51,1 %) van rákapcsolva. Ebben a nagyságrendi kategóriában a legnagyobb agglomeráció a 8 007 lakosú Krupina / Korpona, ahol a közcsatorna hálózatra 5 595 fő, a szennyvíztisztító telepre pedig mindössze 1 387 lakos van rákapcsolva. A Šahy-i / ipolysági agglomerációban 7 591 lakos él, akik közül a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre 6 010 lakos van rákapcsolva (79,2 %). Poltár városa 5 811 lakosával önálló agglomerációt képez. Lakosainak csaknem 90 %-a rá van kapcsolva a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre, amely azonban a tisztított víz minőségével szemben támasztott követelménynek nem tesz eleget. Cinobaňa / Szinóbánya településen a 2 362 lakos közül csupán 826 fő (35,0 %) van rákapcsolva a közcsatorna hálózatra és a szennyvíztisztító telepre. A Halič-i / gácsi agglomerációban (Gács és Gácsfalu községek) pedig 2 354 lakos él, akik közül a közcsatorna hálózatra és a szennyvíztisztító telepre 1 588 fő van rákapcsolva. A Hokovce-i / egegi agglomerációt Hokovce / Egeg, Dudince / Gyűgy, Slatina / Szalatnya és Terany / Terény községek alkotják 3 006 lakossal, akik közül 1 932 lakos van rákapcsolva a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre. A Lovinobaňa-i / lónyabányai agglomeráció (csupán Lovinobaňa / Lónyabánya községből áll) 2 166 lakosa közül csupán 612 lakos van rákapcsolva a közcsatorna hálózatra és a szennyvíztisztító telepre. A Radzovce-i / ragyolci agglomeráció (Ragyolc és Čakanovce / Csákányháza községek) 2 686 lakosa közül senki sincs rákapcsolva a közcsatorna hálózatra, akárcsak a 2 229 lakosú Kalinovo-i / kálnói agglomerációban (csupán Kalinovo község alkotja). Az Opatovská Nová Ves-i / apátújfalui agglomeráció (Apátújfalu, Bátorová / Bátorfalu, Nenince / Lukanyéne községek) 2 478 lakosa közül 1 970 fő (79,5%) van rákapcsolva a közcsatorna hálózatra és a szennyvíztisztító telepre. A Záhorce-i / erdőmegi agglomeráció (Záhorce / Erdőmeg és Čelovce / Csall, 2 014 LE nagyságú agglomeráció) esetében 466 fő, a lakosok 23,1%-a rá van kapcsolva a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre.
21
5.2.1.3.
2 000 LE alatti agglomerációk
Az Ipoly folyó vízgyűjtőjén 196, kétezer főnél kisebb lélekszámú község van, melyek 185 agglomerációt alkotnak, lakosságuk száma összesen 90 962 fő. Közülük 29 község rendelkezik kiépített csatornahálózattal, illetve szennyvíztisztító teleppel, és összesen 11 895 fő, a lakosok 13,1%-a van rákapcsolva a rendszerekre. Némely községben aránylag magas a csatornahálózatra és szennyvíztisztító telepre való rákapcsoltság aránya (Hontianske Moravce / Hontmaróton, Slovenské Ďarmoty / Szlovákgyarmaton, Závadán / Érújfalun és Dolná Strehován / Alsó-Sztregován több mint 90%-os), azonban a községek többsége nem rendelkezik sem kiépített csatornahálózattal, sem szennyvíztisztító teleppel. A kis községekben a központi hálózatokon kívül aránylag gyakori a víztisztítás decentralizált, illetve egyéni rendszerek formájában. Jelenleg, feltételezésünk szerint, kb. 400 szennyvíztisztító működik, kb. 3000 rákapcsolt lakossal. 5.2.2. Magyarországi vízgyűjtő terület A vízgyűjtő magyarországi területén 81 település található. Ezek közül 66 tagja valamely szennyvíz agglomerációnak. A projektünk zárására az üzemeltető tájékoztatása szerint mindegyik, agglomerációhoz tartozó településen teljessé vált a csatornahálózat kialakítása. A meglévő hálózaton a rákötés nem teljes, azonban erőteljes a törekvés arra, hogy ez minél nagyobb arányt érjen el. A koncepció kidolgozása során azt tartottuk reálisnak, hogy a vezetékes ivóvízellátással rendelkező háztartások 90 %-a csatlakozzon a hálózathoz. A vizsgált területen négy olyan település van, amely nem tagja agglomerációnak, ennek ellenére rendelkezik csatornahálózattal; ezek: Bánk, Szügy, Szente és Nagybörzsöny. Az utóbbi kettő rendszerének kialakítása az elmúlt években zárult le, így nem rendelkezünk tapasztalattal az üzemeltetésükkel kapcsolatban. Bánk és Szügy esetében viszont a rendszer több éves, és a szennyvíztisztítás jelentős problémákkal küzd. További 11 település nem rendelkezik csatornahálózattal és tisztítóteleppel. Ezen települések többségében is folyamatos a törekvés a csatornahálózat kialakítására, és a szennyvízkezelés megoldására. Ez forrás hiányában eddig nem valósult meg. 5.2.2.1.
A vizsgált agglomerációk lehatárolása
A magyarországi területen a következő szennyvíz agglomerációk léteznek:
22
6. táblázat:
Szennyvíz agglomerációk a magyarországi területen
Agglomerációk 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel, normál területen Kiépítési határidő: 2010. december 31. Az agglomeráció Az agglomeráció központi települése települései Balassagyarmat Balassagyarmat Csitár Hugyag Iliny Ipolyszög Nógrádmarcal Őrhalom Patvarc Szécsény Endrefalva Hollókő Karancsság Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szalmatercs Szécsény Szécsényfelfalu Varsány
Agglomerációk 2 000 – 10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen Az agglomeráció központi települése Horpács
Nőtincs
Cserháthaláp
Karancslapujtő
Dejtár
Kiépítési határidő: 2015. december 31. Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció települései központi települése települései Nógrád Borsosberény Berkenye Horpács Diósjenő Nagyoroszi Nógrád Pusztaberki Litke Egyházasgerge Alsópetény Ipolytarnóc Felsőpetény Litke Keszeg Mihálygerge Nőtincs Érsekvadkert Ősagárd Érsekvadkert Szátok Cserháthaláp Tereske Cserhátsurány Szob Csesztve Ipolydamásd Debercsény Ipolytölgyes Magyarnándor Kóspallag Mohora Letkés Márianosztra Etes Szob Karancsalja Sóshartyán Karancsberény Kishartyán Karancskeszi Ságújfalu Karancslapujtő Sóshartyán Rétság Dejtár Rétság Drégelypalánk Romhány Hont Romhány Ipolyvece Patak
A pirossal jelölt települések belterülete nem a vízgyűjtőn helyezkedik el. A kékkel jelölt települések belterületének egy része nem a vízgyűjtőn helyezkedik el.
Az agglomerációk közül Szob szennyvíztisztító telepének befogadója a Duna, így ezzel a szennyvízrendszerrel nem foglakozunk részletesen. A pirossal jelölt települések nem a vízgyűjtőn helyezkednek el, azonban az őket kiszolgáló szennyvíztisztítók már igen. Ezen települések szennyvíz összegyűjtését nem vizsgáljuk, azonban az általuk összegyűjtött szennyvizet, és annak várható növekedését figyelembe vesszük a telepek vizsgálata során. 5.2.2.2.
A települési gyűjtőhálózatok általános jellemzése
Az Európai Uniós kötelezettségeknek megfelelően a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk mindegyikén kiépült a csatornahálózat, és ezen felül néhány további településen is. A csatornahálózattal ellátott települések mindegyikén teljesnek tekinthető a csatornahálózat kiépítettsége, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban minden belterületi lakóingatlant elér a hálózat. Ez több esetben azt is jelenti, hogy olyan területek csatornázása is megtörtént, amelyek nem felelnek meg a gazdaságos csatornázhatóság követelményeinek, 23
mivel ritkás beépítettségűek, vagy beépítésüket a jövőben tervezik, illetve nyaralók találhatóak rajtuk. Ezeken a területeken a hálózat alulterhelt, a szennyvíz áramlási sebessége nem megfelelő. Ezekben az esetekben a hibás koncepciót utólagos eszközökkel nem lehet korrigálni. A megépült hálózat felhagyása nem jöhet szóba. A települések nagy része hegyvidéki területen helyezkedik el. A településeken belül a csapadékvíz elvezetése nem megoldott, vagy amennyiben megoldott, akkor nagy záporok és erős hóolvadás idején a meglévő rendszerek nem képesek elvezetni a csapadékot, amit ennek következtében a meglévő szennyvízcsatorna hálózat gyűjt össze, és vezet a szennyvíztisztító telepre. Ezt részben a nem megfelelően záró csatorna fedlapok okozzák, de az is előfordul, hogy a fedlapot a lakosság mozdítja el, annak érdekében, hogy az összegyűlt csapadékvíztől megszabaduljon. Üzemeltetői tájékoztatás szerint gyakori az is, hogy a házak esővíz csatornáit a szennyvíz hálózatra kötik, fokozva ezzel a csapadékvíz terhelést. A probléma nagyságrendjét a következő grafikon szemlélteti. 300% Balassagyarmat
Cserháthaláp Dejtár Érsekvadkert
Havi szennyvízmennyiségek a sokéves átlag arányában
250%
Horpács Nógrád Nőtincs Rétság
200%
Romhány
150%
100%
50%
0%
1. ábra:
Az egyes szennyvíztisztítókra jutó szennyvízmennyiségek ingadozása
Látható, hogy egyes időszakokban a telepek terhelése többszöröse a jelentős csapadékoktól mentes időszakokban tapasztaltnak. A szennyvízgyűjtő hálózat csapadékvíz-túlterhelése a hálózat szempontjából is több problémát okoz. A hálózat elemeit a túlterhelés rongálja, szivárgáshoz, töréshez vezethet, a csővezetékekből kiszivárgó szennyvíz terheli a talajvizet. Egyes pontokon akár kiöntéshez is vezethetne, ami járványveszélyt okozna. Ennek megelőzésére a hálózat kialakításakor, az átemelők méretezésekor ezt a terhelést is figyelembe veszik, ami megnöveli a szennyvíz tartózkodási idejét a szennyvízelvezető hálózatban – ezzel rontja a szennyvíztisztító telepre jutó szennyvíz minőségét –, valamint emeli az építési, karbantartási költségeket, és a szükséges pótlások költségét is. Az átemelők üzemeltetési költsége is magasabb a csapadékvíz felesleges mozgatása következtében.
24
5.2.2.3.
A települési szennyvíztisztítók általános jellemzése
Minden olyan település rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, ahol kiépült a csatornahálózat. Ezen szennyvíztisztítók nem mindegyike képes azonban a rávezetett szennyvíznek a vonatkozó határértékeknek megfelelő megtisztítására, így a befogadókat több esetben határérték feletti terhelés éri. Megvizsgálva a telepek elfolyó vízminőségét, azt tapasztaljuk, hogy a határértéktúllépések gyakran a telepek túlterhelésekor, és azt követően jelentkeznek. Az üzemeltetők tájékoztatása szerint a területen található legtöbb szennyvíztisztító telep érzékeny a csapadék következtében fellépő terhelésre, a telepek nagy részének biológiai egyensúlya ezekben az esetekben felbomlik, a szennyvíziszap elúszik, és csak több hét elteltével képesek a telepek a szükséges hatásfokkal üzemelni, az elfolyó szennyvízre vonatkozó határértékeket betartani. Ugyanakkor a hálózat túlméretezésére is visszavezethetőek üzemeltetési nehézségek, határérték túllépések. A ritkán lakott településrészeket is lefedő, nagy kiterjedésű hálózatok végpontjairól a szennyvíz csak lassan jut el a telepekre, miközben a hálózatban, anaerob körülmények között, megkezdődik a szennyvíz bomlása. Ezen berothadt szennyvizek tisztítása gondot okoz a telepeknek. A működő telepek egy részének műszaki állapota jelentősen leromlott, ezen telepek kapacitása, hatásfoka alacsonyabb az eredetileg tervezettnél. Megállapítható tehát, hogy a területen több olyan szennyvíztisztító van, amely jelenleg sem képes megbízhatóan ellátni a feladatát, és amennyiben a már kiépült hálózatra a rákötés eléri a 90%-ot, akkor a helyzet tovább fog romlani.
5.3. Javasolt fejlesztések 5.3.1. Szennyvízkezelési koncepció az Ipoly szlovákiai vízgyűjtőjén Az Ipoly vízgyűjtőjének szennyvízelvezetési és -tisztítási koncepciójánál abból az alapvető követelményből indultak ki, hogy a szennyvizek elvezetése és tisztítása, valamint a kitermelt iszap kezelése problémamentes és környezetkímélő legyen, és a vizek jó állapotának elérését vagy megőrzését eredményezze. E keretkövetelmények tiszteletben tartása mellett elsőbbséget kellett biztosítani az uniós és nemzeti jogszabályok betartásának, melyeket Szlovákia már az e téren fennálló kötelezettsége keretében deklarált. Ezért az Ipoly vízgyűjtőjének szennyvízkezelési koncepciójának kidolgozásánál a fent említett műszaki és környezeti szempontokból, valamint az Európai Tanács 91/271/EGK számú, a települési szennyvíztisztításról szóló irányelvének követelményeiből kell kiindulni. 5.3.1.1.
Jogszabály által előírt fejlesztések megvalósítása
A Szlovák Köztársaságnak a Tanács 91/271/EGK számú irányelvének végrehajtására elfogadott Nemzeti Programjával összhangban biztosítani kell:
25
a 10 000 LE-nél nagyobb agglomerációkban az elvezető csatornahálózat kiépítését, bővítését és kapacitásnövelését, szennyvíztisztító telep kiépítését, bővítését és kapacitásnövelését,
A koncepció szempontjából a Szlovákia uniós kötelezettségeivel összhangban álló projektek kezelése látszik a legfontosabbnak. Ezek elsősorban a 10 000 LE-nél nagyobb agglomerációk, ahol biztosítani kell a megfelelő szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást. E követelmény teljesítése logikusnak, észszerűnek, sőt szükségesnek látszik, és a kérdés eldöntéséhez – rá kell-e kapcsolni vagy sem az adott területet a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre – egyéb körülmény figyelembevétele nem szükséges. Az Ipoly vízgyűjtőjén négy 10 000 LE-nél nagyobb agglomeráció található: Banská Štiavnica / Selmecbánya, Lučenec / Losonc, Fiľakovo / Fülek és Veľký Krtíš / Nagykürtös. Ebből a szempontból megállapítható, hogy az Ipoly folyó vízgyűjtőjén a szennyvízelvezetéssel és szennyvíztisztítással kapcsolatos munkálatok Szlovákia nemzeti koncepciójával összhangban állnak; a 10 000 LE-nél nagyobb agglomerációk koncepció szempontjából már megoldottak, a kötelezettségek teljesítése terén jelentősebb hiányosságok nem tapasztalhatók. A közeljövő szempontjából valós feladatként a következőket kell megvalósítani: A négy 10 000 LE-nél nagyobb agglomerációban a csatornahálózat kiépítésének befejezése; a meglévő szennyvíztisztító telepek optimális üzemeltetése a hatályos jogszabályok értelmében megkövetelt határértékek elérése céljából.
a 2 000-től 10 000 LE-ig terjedő agglomerációkban az elvezető csatornahálózat kiépítését, bővítését és kapacitásnövelését, a szennyvíztisztító telep építését, bővítését és kapacitásnövelését,
A 2000-től 10 000 LE-ig terjedő nagyságrendi kategóriában a 91/271/EGK irányelv által megkövetelt beruházások koncepcionálisan elő vannak készítve. Valamennyi 2 00010 000 LE nagyságú agglomeráció a csatornázás kibővítésére és építésének befejezésére, illetve a szennyvíztisztító telep kibővítésére vagy teljesen új telep megépítésére elkészült tervekkel rendelkezik. Valamennyi elkészült tervnél meghatározásra került az építés kivitelezéséhez szükséges pénzügyi igény, és a többségük esetében már a jóváhagyása is megtörtént, miközben több terv már a kivitelezés stádiumában van. Várhatóan az elkészített tervek többsége 2-3 éven belül megvalósul, 2021-ig e nagyságrendi kategóriában valamennyi kötelezettségnek eleget kell tenni. Ez részletesen a következőket jelenti: Radzovce / Ragyolc, Čakanovce / Csákányháza, Želovce / Zsély, Kalinovo / Kálnó, Stará Halič / Gácsfalu községekben teljesen új csatornahálózat megépítése; Lovinobaňa / Lónyabánya, Halič / Gács, Divín / Divény, Opatovská Nová Ves / Apátújfalu, Bátorová / Bátorfalu, Nenince / Lukanyéne, Záhorce / Erdőmeg, Šahy / Ipolyság, Hokovce / Egeg, Dudince / Gyűgy, Slatina / Szalatnya, Terany / Terény, Cinobaňa / Szinóbánya, Poltár és Krupina / Korpona településeken a csatornahálózat befejezése (bővítése); Radzovce / Ragyolc, Kalinovo / Kálnó agglomerációkban új szennyvíztisztító telep megépítése;
26
Cinobaňa / Szinóbánya, Halič / Gács, Lovinobaňa / Lónyabánya, Poltár, Záhorce / Erdőmeg és Krupina / Korpona: a szennyvíztisztító telep felújítása, illetve bővítése.
a 2 000 LE-ig terjedő agglomerációkban a szennyvíztisztító telep építését azokban az esetekben, amikor az elvezető csatornahálózat a teljes agglomeráció minimum 80%-ára ki van építve,
A 2000 LE-nél kisebb nagyságrendi kategóriában nincs az Ipoly vízgyűjtőjén olyan agglomeráció, melynek szennyvízelvezető hálózata minimum 80 %-ban kiépített, és szennyvíztisztító teleppel nem rendelkezik, vagyis e prioritás az Ipoly vízgyűjtőjén tárgytalan.
a nagykapacitású felszín alatti vízbázisok vízvédelmi területén található 2 000 LE-ig terjedő agglomerációkban a szennyvízkezelés megoldása a vízbázisok védelme érdekében.
Az Ipoly folyó vízgyűjtőjén nagykapacitású felszín alatti vízbázisok nem találhatók, ezért a felszín alatti vízvédelmi intézkedések nem relevánsak Azonban az Ipoly folyó vízgyűjtőjén összesen 135 felszíni víztest és három víztározó került meghatározásra (a Málinec-i – málnapataki, a Ľuboreč-i – nagylibercsei és a Ružiná-i – rózsaszállási). A kémiai állapot minősítése szempontjából gyakorlatilag valamennyi említett víztest „jó” kategóriájú besorolást kapott, ami nagyon pozitívnak tekinthető. Másrészt azonban az ökológiai állapot esetében az Ipoly vízgyűjtőjén csaknem valamennyi víztest közepes, rossz vagy nagyon rossz minősítést kapott. A víztestek körülbelül 65%-a a rossz, a többi az átlagos kategóriába került, néhány (9) volt jó minősítésű. Ebből következik, hogy a kritikusnak tűnő víztesteket nehéz meghatározni, mert gyakorlatilag valamennyi víztestnél elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi állapotuk javítása és ehhez a vízgyűjtő valamennyi településén csatornázásra és szennyvíztisztító telepek építésére lenne szükség. A beruházás megvalósításához, és üzemeltetéséhez szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre. Ezért szükséges a kritikus pontok azonosítása, és ez alapján az optimális beavatkozások meghatározása. 5.3.1.2.
Szennyvízkezelés megvalósítása jogszabály által nem előírt településeken
Jelenleg már valamennyi 2 000 LE-nél nagyobb agglomeráció működő csatornázással és szennyvíztisztító teleppel rendelkezik, illetve ezek tervezési vagy kivitelezés-előkészítési stádiumban vannak. A vizek kémiai állapotának javítása szempontjából a víztestek potenciális vízszennyező forrásaként a 2 000 LE-nél kisebb agglomerációk is szóba jöhetnek. Az Ipoly vízgyűjtőjén a csatornázás és a szennyvíztisztító telepek megépítése ökológiai hasznának és beruházási igényének meghatározása céljából az építési prioritásokat három változatra osztottuk fel: Az 1 000 – 2 000 LE nagyságú agglomerációk részére a csatornázás és szennyvíztisztító telep megépítése. Összesen 11 településről van szó, melyek lakosainak száma összesen 13 594 fő. Valamennyi ilyen nagyságrendű település csatornázása és szennyvíztisztító telep építése (illetve bővítése) esetén összesen csak kb. 16,2 %-os (BOI5) és 14,9 %-os (KOI) szennyeződéscsökkenést érnénk el, miközben a beruházási igény kb. 24,94 millió € lenne. 27
Az 500 – 2 000 LE nagyságú agglomerációk részére csatornhálózat és szennyvíztisztító telep megépítése. A csatornázás és a szennyvíztisztító telep megépítésével e nagyságrendi csoport számára (összesen 58 település és 45 691 fő) 55,3 %-os (BOI5) és 50,9 %-os (KOI) szennyezés csökkenést lehetne elérni, miközben a beruházási igény körülbelül 91,0 millió € lenne. Csatornázás és szennyvíztisztító telep megépítése valamennyi 2000 LE-nél kisebb agglomeráció számára. Ez a változat (bár nem reális) megoldaná mind a 185 település és a csatornahálózatra (még) nem rákötött 79 067 lakos csatornázását, miközben 167,2 M Euróért a szennyezés 94,0 %-kal (BOI5) és 86,5 %-kal (KOI) csökkenne. 5.3.1.3.
A szennyvízkezelés területeken
megvalósítás
csatornahálózattal
el
nem
látott
Indokolt esetekben, például a szórványosan beépített területeken, ahol a központosított csatornahálózat megépítése bizonyítottan nem lenne gazdaságos (pl. 1 km újépítésű hálózatra 150 főnél kevesebb kerül rákötésre) felmerül a szennyvíz elvezetésének, illetve tisztításának decentralizált módon, illetve kis vagy házi szennyvíztisztító telepek építésével való megoldása. 5.3.2. Szennyvízkezelési koncepció az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén 5.3.2.1.
A működő rendszerek állapota, szükséges beavatkozások
Az egyes agglomerációk esetében a vizsgálatot az alapján végeztük el, hogy az adott rendszer a jelenlegi körülmények, a jelenlegi terhelés hatására milyen paraméterekkel üzemel. Minden csatornázott település teljes csatornahálózattal rendelkezik, így ennek fejlesztésére nincsen szükség. Ugyanakkor minden rendszer esetében indokolt a csapadékvizek kizárásához szükséges lépéseket megtenni. Célállapotnak a 2025-ös évet tekintettük. Kiindulásnak azt az állapotot feltételeztük, hogy az összes olyan ingatlan, amely jelenleg rendelkezik csatornahálózattal, és csatlakozik az ivóvíz hálózatra is, 90 %-ban rá fog kötni a csatornahálózatra is. A népességszámot állandónak tekintettük, ami minden esetben optimista becslésnek tekinthető. A fentiek alapján meghatároztuk a szennyvíztisztító telepek várható terhelését. Megvizsgáltuk a telepek jelenlegi műszaki állapotát, és tisztítási hatásfokát. Azt tűztük ki célul, hogy 2025-ben minden szennyvíztisztító telep képes legyen a rájutó szennyvízterhelés megfelelő hatásfokú megtisztítására. A telepekkel szemben azt az elvárást fogalmaztuk meg, hogy az elfolyó szennyvíz okozta szennyezőanyag terhelés ne okozzon romlást a befogadó víztest állapotában, azaz ne történjen VKI kategória romlás a szennyvíz bevezetés következtében. Ezen cél teljesülését a jelen projekt 6. tevékenysége keretében készített vízminőségi modell segítségével ellenőriztük. A javaslatok kidolgozása és a költségek meghatározása során csak a szükséges fejlesztések és bővítések költségét vettük figyelembe, a rendszeres karbantartások, javítások, pótlások költségét nem.
28
Dejtári agglomeráció A dejtári szennyvíztisztító telep Dejtár, Ipolyvece, Patak, Drégelypalánk és Hont települések szennyvizeit fogadja. Települési folyékony hulladékot nem fogad. A szennyvíztisztító telep szárazidei hidraulikai terhelés szempontjából alulterhelt, azonban szennyezőanyag terhelése lényegesen meghaladja a névleges terhelhetőségét. A meglévő szennyvíztisztító reaktor nem bővíthető, hosszú távú üzemeltetésre alkalmatlan. Emiatt egy új, tömbösített kialakítású komplett, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítást és részleges tápanyag eltávolítást nyújtó szennyvíztisztító egység megvalósítását javasoljuk; ennek beruházási költsége 265 millió Ft. Rétsági agglomeráció A rétsági szennyvíztisztító telep csak Rétság szennyvizét tisztítja. A meglévő szennyvíztisztító reaktor nem bővíthető, hosszú távú üzemeltetése nem tervezhető. Emiatt egy új, tömbösített kialakítású, komplett, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítást és részleges tápanyag eltávolítást nyújtó szennyvíztisztító egység megvalósítását javasoljuk, melynek beruházási költségét 305 millió Ft-ra becsüljük. Bánki szennyvízrendszer A 2000 LE alatti települési szennyvíztisztító telep csak Bánk település szennyvizét tisztítja, valamint települési folyékony hulladékot is fogad. A szennyvizet kazettás földmedencékbe vezetik, ún. tavas szennyvíztisztítás céljából. A gyakorlatban a szennyvíz döntő többsége elszivárog a talajba, a befogadóba csak a telepre bevezetett szennyvíz és beszállított folyékony hulladék töredéke kerül. Az alkalmazott szennyvíztisztítási mód nem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek. A meglévő telep teljes felszámolását javasoljuk, a község nyomóvezetéken szállított szennyvizeit a fejlesztésre kerülő rétsági szennyvíztisztító telep tisztítja majd. Az átvezetés kialakításának beruházási költsége 38 millió Ft. Horpácsi agglomeráció A horpácsi szennyvíztisztító telep Horpács, Pusztaberki, Nagyoroszi és Borsosberény települések szennyvizeit fogadja. A telep megfelelően üzemel, kis mértékű intenzifikálása indokolt, ennek beruházási költségét 25 millió Ft-ra becsüljük. Balassagyarmati agglomeráció A balassagyarmati szennyvíztisztító telep Balassagyarmat, Őrhalom, Hugyag, Nógrádmarcal, Ipolyszög, Iliny, Patvarc és Csitár települések szennyvizeit fogadja. A jelenleg üzemelő eleveniszapos, részleges tápanyag eltávolítású, folyamatos működésű telepet 2002ben helyezték üzembe, megbízhatóan üzemel, fejlesztése nem szükséges. Szügyi szennyvízrendszer A 2000 LE alatti települési szennyvíztisztító telep csak Szügy település szennyvizét tisztítja. Természetközeli szennyvíztisztító rendszer: biológiai talajszűrés nádas gyökérmező alkalmazásával. A szennyvíztisztító telep a rendkívül enyhe határértékeket sem tudja tartani, folyamatosan bírságolt az ammónia és a BOI5 határérték túllépése miatt. Szügy község szennyvizeit a balassagyarmati szennyvíztelepre javasoljuk vezetni. Az ehhez kapcsolódó építési költséget 44 millió Ft-ra becsüljük. 29
Cserháthalápi agglomeráció Cserháthaláp szennyvíztisztító telepe Cserháthaláp, Magyarnándor, Debercsény, Cserhátsurány, Csesztve és Mohora települések szennyvizeit fogadja. A szennyvíztisztító telep a jelenlegi üzemeltetési tapasztalatok, a nyers és tisztított szennyvíz mérési eredményei alapján megfelelő a célállapot időpontjára becsült szennyvízterhelésekre is, bővítését nem tervezzük. Nőtincsi agglomeráció A települési szennyvíztisztító telep Nőtincs, Keszeg, Felsőpetény, Alsópetény és Ősagárd települések szennyvizeit fogadja. A Körte-Organica rendszerű eleveniszapos, részleges tápanyag eltávolítású, félfolyamatos működésű telepet 2006-ban helyezték üzembe. Szárazidei hidraulikai terhelése alacsonyabb a kapacitásánál, a nagyobb záporok és intenzív hóolvadás idején jelentkező hozamok azonban már a telep üzemének felborulását okozzák, a telep az ammónia határérték folyamatos és jelentős túllépése miatt bírságolt. A telep kapacitását növelni szükséges. A javasolt fejlesztés beruházási költségét 92 millió Ft-ra becsüljük. Érsekvadkerti agglomeráció Érsekvadkert szennyvíztisztító telepe Érsekvadkert, Szátok és Tereske települések szennyvizeit fogadja. A telep szennyezőanyag terhelés szempontjából kissé túlterhelt, de megbízhatóan üzemel. A célállapotban várható magasabb szennyezőanyag terhelés megbízható kezelése érdekében a telep kismértékű bővítése indokolt. Ennek beruházási költségét 70 millió Ft-ra becsüljük. Romhányi agglomeráció A telep jelenleg kizárólag Romhány szennyvizeit fogadja. A település korábban részleges csatornahálózatát az elmúlt években teljessé tették, és most zárul le a telep bővítése és rekonstrukciója. Ismereteink szerint ennek köszönhetően a telep 2025-ben is fejlesztések nélkül képes lesz feladata ellátásra, további beruházás nem szükséges. Szobi agglomeráció A szobi szennyvíztelep Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kóspallag, Letkés, Márianosztra és Szob szennyvizeit fogadja. A telep befogadója a Duna, így az Ipoly vízgyűjtő vízesteinek vízminőségét nem befolyásolja, ezért nem vizsgáljuk a telep működését, esetleges fejlesztési költségeit. Nógrádi agglomeráció A szennyvíztelep által ellátott települések (Diósjenő, Nógrád és Berkenye) közül csak Diósjenő belterülete helyezkedik el a vízgyűjtőn, azonban a telep befogadója a Lókos-patak. Az Organica élőgépek rendszerű eleveniszapos, részleges tápanyag eltávolítású, folyamatos működésű telepet 2003-ban helyezték üzembe. A szennyvíztisztító telep biztonsággal megfelelő a célállapot időpontjára becsült szennyvízterhelésekre is, fejlesztését nem tervezzük.
30
Szécsényi agglomeráció Szécsény szennyvíztisztító telepe évek óta bírságolt a kibocsátott szennyvíz minősége miatt. Települési folyékony hulladékot fogad. A telep fejlesztése, és a hiányzó csatornaszakaszok kiépítése az elmúlt években megkezdődött, és hamarosan lezárul. Ennek következtében a telep biztonsággal fogja tudni fogadni és kezelni a csatlakozó települések szennyvizeit. Litkei agglomeráció A litkei szennyvíztisztító telep Litke, Mihálygerge, Ipolytarnóc és Egyházasgerge települések szennyvizeit fogadja. A szennyvíztisztító telep biztonsággal megfelelő a célállapot időpontjára becsült szennyvízterhelésekre is, fejlesztését nem tervezzük. Karancslapujtői agglomeráció A karancslapujtői szennyvíztisztító telep Karancslapujtő, Karancsalja, Karancskeszi, Karancsberény és Etes települések szennyvizeit fogadja. A telep két technológia egységből épül fel. A második egység erősen korrodált, a műtárgy és a berendezések leromlott állapota nem teszi lehetővé a tisztítóegység gazdaságos felújítását. Annak elbontását és egy új, 5000 LE terhelésre méretezett, nitrifikációt és denitrifikációt is tartalmazó, teljes biológiai tisztítást nyújtó, és vegyszeres foszforkicsapatást magába foglaló rendszer építését irányozzuk elő. Ennek beruházási költségét 295 millió Ft-ra becsüljük. Sóshartyáni agglomeráció A sóshartyáni szennyvíztisztító telep Sóshartyán, Ságújfalu és Kishartyán települések szennyvizeit fogadja. A meglévő biológiai szennyvíztisztító műtárgy kapacitása a 2025-ig várható nagyobb terhelés esetén is megfelelő, azonban a csapadékidei hidraulikai túlterhelések csillapítására egy kb. 120 m3 hasznos térfogatú csapadékvíz tározó medencét javasolunk kiépíteni. A szennyvíztisztító telep fejlesztésének beruházási költségét 20 millió Ft-ra becsüljük. 5.3.2.2.
Csatornahálózattal nem rendelkező települések vizsgálata
A projekt kezdetén 13 település nem rendelkezett csatornahálózattal a területen. Ezen települések közül Nagybörzsönyben és Szentén jelenleg alakítják ki a csatornahálózatot. Mivel itt folyamatban lévő fejlesztésről van szó, az engedélyeket az elmúlt időszakban adták ki, ezért azt feltételezzük, hogy a fejlesztések megfelelnek a VGT által támasztott követelményeknek, és a kibocsátott szennyvíz nem rontja a befogadó VKI szerinti besorolását. Ugyanakkor jelenleg nem ismert, hogy a kialakítandó telep milyen minőségű szennyvizet fog valójában kibocsátani, így a települések részletesebb elemzésétől eltekintünk. Így a 7. táblázatban bemutatott 11 település szennyvízelhelyezésének megoldását vizsgáljuk részletesen.
31
7. táblázat:
A részletesen vizsgált csatornázatlan települések
Település név Bernecebaráti Herencsény Kemence Kétbodony Kisecset Perőcsény Szanda Terény Tésa Tolmács Vámosmikola
Állandó Lakó lakosok népesség 2011 2011 939 635 1041 465 171 336 664 383 86 748 1632
901 607 1025 440 155 312 649 381 73 740 1592
Hálózati ivóvízzel kiszolgált ingatlanok 397 174 461 199 81 187 229 168 48 292 570
Házi ivóvíz rendszerrel rendelkező ingatlanok 5 70 12 22 49 3 131 37 0 17 11
Házi szennyvízgyűjtéssel rendelkező ingatlanok 402 244 473 221 130 190 360 205 48 309 581
Azt, hogy egy-egy településen, településrészen a szennyvíz gyűjtését, kezelését milyen műszaki módszerrel oldják meg, több szempont együttes mérlegelésével kell eldönteni. Ezek alapján a következő megoldások közül lehet választani: Jelenlegi állapot fenntartása A jelenlegi rendszer fenntartása esetén a szennyvizet továbbra is félig zárt gyűjtőkben gyűjtik és szikkasztják, majd a visszamaradó iszapot időszakosan szippantják, és szennyvíztelepre szállítják. Mivel e megoldás elszennyezheti a talajvizet, így környezet- és egészségkárosodáshoz vezethet, a sűrűbben lakott területeken a megszüntetésére kell törekedni. Csatornahálózat kialakítása Csatornahálózat kialakítása, és a szennyvíz tisztítótelepre vezetése esetében fontos vizsgálati szempont a gazdaságosság. Ezzel kapcsolatban a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet által előírt feltételrendszer teljesülésére végeztünk becsléseket, azt vizsgáltuk, hogy az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás eléri-e az 52 lakást. A becslést, melynek pontosságát 70-80%-osra tesszük, az egyes települések légifotójának segítségével végeztük. A vizsgálat alapján három kategóriát azonosítottunk:
amelyek csatornázása valószínűleg meghaladja az 52 bekötés/km értéket);
részletes vizsgálat indokolt a gazdaságosság megállapításához (becsült bekötés szám 42-52 bekötés/km között van);
becsült bekötésszám nem éri el a 42 bekötés/km-t, így a településrész csatornázása a gazdasági számítások alapján nem indokolt.
gazdaságos
(becsült
bekötésszám
Szinte minden település esetében – elsősorban a belső településrészeken – kialakítható olyan szennyvízgyűjtő hálózat, ami megfelel a szigorított gazdaságos csatornázhatósági előírásoknak is. Ugyanakkor több esetben ezek a hálózatok kevés ingatlant szolgálnak ki, így ott a rendszer kialakítása nem indokolt.
32
Egyedi rendszerek kialakítása Az egyedi rendszerek kialakításának megvalósíthatóságát minden település esetében megvizsgáltuk. Egyrészt a teljes település összes ingatlana vonatkozásában, másrészt pedig azon ingatlanok, településrészek vonatkozásában, ahol a csatornahálózat kialakítása nem felel meg a gazdaságossági követelményeknek. A vizsgált oldómedencés megoldások esetében a szennyvízben lévő szennyezőanyagok lebontása nem igényel külső energiabevitelt. Az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények ingatlanonként valósulnak meg. Egy megfelelően tervezett és kialakított, ún. oldómedencét követő kavics- és homokszűrő a helyszínen, helyi földanyagból vagy részben előregyártott elemekből kialakítható, és biztonságos üzemű. A rendszer kialakításához megfelelő terület szükséges, ahol a szivárogtató mező kialakítható. A kezelt szennyvíz befogadója a talaj. Ennek megfelelően a terület alkalmasságát vizsgálni kell. A vizsgálat során kizáró okokat a vizsgált 11 település közül két esetben azonosítottunk: Vámosmikola és Tésa esetében, amelyek vízbázis utánpótlódási területén helyezkednek el. A vizsgálat során javasolt rendszer kialakításának költsége ingatlanonként nettó 720 000 Ft. A rendszer maximálisan négyfős család kiszolgálására alkalmas. Zárt gyűjtők kialakítása Elvben ez a rendszer falusi környezetben bárhol kialakítható, azonban üzemeltetési költsége a legmagasabb. A lakók számára az ürítések szervezése folyamatos problémát okoz. Az üzemeltetéshez további kockázatként adódik, hogy mind a lakó, mind a szennyvizet szállító vállalkozó költséget tud megtakarítani, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet szabálytalan módon a környezetben helyezi el. Ezért a zárt gyűjtők kialakítását csak abban az esetben látjuk indokoltnak, ahol a többi módszer nem jöhet szóba, viszont kiemelt környezeti érdek fűződik a jelenlegi rendszer megszüntetéséhez. Az egyes települések esetében ajánlott megoldásokat az alábbiakban mutatjuk be. Vámosmikola A település jelentős része a vámosmikolai vízmű sérülékeny ivóvízbázisán helyezkedik el, ezért az egyedi rendszerek kialakításának feltételei nem adottak Jelenleg a településen nincs ellenőrzött, rendezett szennyvízgyűjtés, -kezelés. A vízbázison nitrát szennyeződést mutattak ki, és lezárták azt. Ez alapján kiemelt jelentősége van a szennyvízkezelés rendezésének. A csatornahálózat kialakításának és a szennyvíz tisztítótelepre vezetésének költségét 656 millió forintra becsültük, figyelembe véve, hogy 645 ingatlan ellátása valósulna meg 11 176 fm gyűjtőhálózat kialakításával. A településtől 800 m távolságra található Szlovákiában a 225 lakossal rendelkező Bielovce. Amennyiben Bielovce településen kialakítják a csatornahálózatot, akkor 860 m hosszú távvezeték kialakításával a település csatlakoztatható Vámosmikola szennyvízhálózatához. A szennyvíztisztító telep építésének beruházási költségét 150 millió Ft-ra becsüljük.
33
Kemence és Bernecebaráti A települések távolsága légvonalban hozzávetőleg 1 km. Valószínűsíthető, hogy a településeken keletkező összes szennyvízterhelés meghaladja a 2 000 LE értéket, ami alapján indokolt lehet szennyvíz aggomerációt kialakítani a két településből. Befogadóként a Kemence-patakot vizsgáltuk meg. A patak Bernecebaráti alatti szakasza az országhatárig Natura 2000 terület, így a telep elhelyezésére ez a terület nem alkalmas. Ugyanakkor Kemence település alatt, Bernecebaráti külterületén elhelyezhető a telep. A telep és a két település gyűjtőhálózatának összekötéséhez összesen 1,6 km nyomóvezeték megépítése szükséges. A települések központi részén kialakítható olyan szennyvízgyűjtő hálózat, amely megfelel a gazdaságos csatornázhatóság jogszabályi feltételeinek. Ugyanakkor a települések peremén több olyan, ritkábban lakott terület, vagy üdülőterület található, amelyek csatornázása nem gazdaságos; itt egyedi rendszerek kialakítása indokolt. A vegyes rendszer kialakítása Berncebarátiban 5 626 fm csatornahálózat kialakítását jelenti 437 ingatlan ellátására, 328 millió forint költséggel, valamint további 59 ingatlan ellátását egyedi rendszer kialakításával, aminek becsült költsége 43 millió forint. Kemencén pedig 6 183 fm csatornahálózat kialakítására van szükség 411 ingatlan ellátására, 328 millió forint költséggel, valamint további 196 ingatlan ellátását egyedi rendszer kialakításával, aminek becsült költsége 142 millió forint. A fejlesztés teljes becsült költségigénye 1 123 millió forint. Szanda és Terény A két település becsült távolsága 1 km, tehát indokolt megvizsgálni egy közös rendszer kialakításának lehetőségét. A közös szennyvíztisztítót Terény alatt lehetne elhelyezni, befogadóként a Szanda-patakot számításba véve. A változatot kidolgoztuk, azonban a vízminőségi modellezés alapján kiderült, hogy olyan követelményeknek kellene megfelelnie az elfolyó tisztított szennyvíznek, ami a rendszer kialakításának költségét jelentősen megnövelné. Ezért mindkét településen egyedi rendszerek kialakítását javasoljuk, ami a Szanda esetében az azonosított 432 ingatlanra számítva 311 millió forint, Terény esetében pedig 260 ingatlant figyelembe véve 188 millió forint. Tésa A település lakóinak száma 73 fő. Az alacsony lakosságszám, és a szórt településszerkezet miatt csatornahálózat, és tisztító telep csak nagy költséggel alakítható ki. Ugyanakkor a település szinte teljes belterülete a Perőcsény-Tésa sérülékeny üzemelő vízbázis védőterületén belül helyezkedik el, ezért egyedi rendszerek kialakítása nem jöhet szóba. Jelenleg a településen nincs ellenőrzött, rendezett szennyvízgyűjtés, -kezelés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlanok meghatározó részéről a szennyvíz szikkasztókba kerül, amelyek a vízbázis hidrogeológiai B védőterületére esnek. A jelen projekt 7. tevékenysége keretében készülő vízbázisvédelmi dokumentáció megállapításai szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem veszélyezteti a vízbázist. Ennek oka az alacsony és csökkenő lakosszám, és a szórt beépítettség. Ha a későbbiekben a vízbázis monitoringja során mégis veszélyes szennyezés jelenne meg, akkor indokolt a szükséges intézkedések megtétele. Kétbodony, Kisecset, Perőcsény, Tolmács és Herencsény A települések stagnáló, vagy fogyó lakosságszámmal jellemezhetőek. Ugyanakkor településszerkezetük alapján alkalmasak egyedi rendszerek kialakítására, így ezeken a településeken egyedi rendszerek kialakítását javasoljuk. A rendszer kialakításának költsége
34
várhatóan alacsonyabb lesz előzetes becslésünknél, mivel a becslés során a településen azonosított ingatlanok számából indultunk ki, azonban egyes esetekben ez megközelíti, vagy meghaladja az állandó lakosok számát. Település Tolmács Herencsény Kétbodony Perőcsény Kisecset 5.3.2.3.
Egyedi rendszerek kialakításának becsült költsége 236 millió Ft 235 millió Ft 200 millió Ft 211 millió Ft 110 millió Ft
Prioritási lista a javasolt intézkedésekre
A prioritási listát a következő alapelvek figyelembevételével állítottuk fel: A legnagyobb környezeti haszonnal járó fejlesztések a lehető leghamarabb kerüljenek végrehajtásra. Azok az intézkedések, amelyek más intézkedések megvalósítását elősegítik, vagy ahhoz elengedhetetlenek, előbb valósuljanak meg. A hasonló haszonnal járó intézkedések közül az alacsonyabb költséggel kivitelezhetőeket előre soroljuk. Feltiek alapján a következő prioritási listát javasoljuk: 1.
Vámosmikola csapadékvíz-elvezetése, szennyvíztisztítása: A település szennyvize elszennyezte az érintett ivóvízbázist. Annak érdekében, hogy a csatornázást költséghatékonyan lehessen megvalósítani, első lépésben a település csapadékvíz-elvezető rendszerét kell kialakítani.
2.
Csapadékvíz-elvezetés rendezése a csatornahálózattal rendelkező településeken: Szinte minden érintett szennyvízrendszer esetében kimutatható, hogy a tisztítótelepet, és a gyűjtőhálózatot rendszeres időközönként nagy volumenű csapadékterhelés éri, ami a tisztított szennyvíz határérték-túllépéséhez vezet.
3.
Szügy szennyvízelvezetése: A telep nem megfelelően tisztított, elfolyó vizei folyamatos terhelést jelentenek a befogadóra. A szennyvíz Balassagyarmatra vezetésével a helyzet rendezhető.
4.
Nőtincs szennyvízkezelésének fejlesztése: A telep gyakori határérték-túllépésével terheli a befogadó víztestet, ugyanakkor a jelenlegi telep továbbfejlesztésével a helyzet rendezhető.
5.
Dejtár szennyvízkezelésének megújítása: A rossz műszaki állapotú telep gyakori határérték-túllépésével terheli a befogadó víztestet. A telep teljes rekonstrukciója szükséges.
6.
Bánk és Rétság szennyvízkezelésének fejlesztése: A bánki telep működése nem megfelelő, a befogadóként funkcionáló talajt és a felszín alatti víztestet folyamatosan terheli. Megoldást jelenthet a telep felszámolása, és a szennyvíz
35
Rétságra vezetése. Ezzel együtt a nem sürgető, de szükséges fejlesztéseket is meg kell valósítani a rétsági telepen. 7.
Bernecebaráti és Kemence közös rendszerének kialakítása: A két, egymáshoz közeli település szennyvízkezelésének megoldása a települések méreténél fogva indokolt. Ugyanakkor nem azonosítottunk olyan környezeti kockázatot, ami a fejlesztés megvalósítását kiemelten sürgetővé tenné.
8.
Karancslapujtő szennyvízkezelésének rekonstrukciója: A telep jelenleg képes teljesíteni a határértékeket, azonban rendkívül rossz műszaki állapotban van, nem tekinthető üzembiztosnak. A rákötésszám várható növekedése miatti terhelésnövekedés túlterheltté teszi a telepet.
9.
El nem látott településeken a javasolt egyedi rendszerek megvalósítása: A vizsgált településeken nem azonosítottunk olyan környezetvédelmi kockázatot, ami alapján sürgető lenne ezen rendszerek kialakítása.
10.
Sóshartyán szennyvízkezelésének fejlesztése: A szennyvízkezelés kismértékű fejlesztésével a telep működése hosszabb távon is biztosítható, elérhető, hogy nagyobb csapadékvíz-terhelés esetén is képes legyen tartani a határértéket.
11.
Horpács és Érsekvadkert szennyvízkezelésének fejlesztése: A két telepen az előirányzott fejlesztések megvalósításával biztosítható, hogy a telepek a rákötések növekedésének hatására emelkedő terheléseket is biztonsággal képesek legyenek fogadni és kezelni. Ennek költsége összesen 95 millió forint.
5.4. Határon átnyúló beavatkozások lehetősége A határon átnyúló beavatkozások esetében közösen kialakított, vagy üzemeltetett rendszerekről beszélhetünk. Erre két lehetőség kínálkozik. Az egyik a házi szennyvízgyűjtőkben összegyűjtött szennyvíz beszállítása szippantó kocsival a szomszéd ország szennyvíztisztító telepére, a másik pedig a gyűjtőhálózat kialakítása, és ennek csatlakoztatása a szomszédos ország szennyvíztisztító telepére. 5.4.1. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelése A részletes vizsgálat során nem azonosítottunk olyan helyzetet, ahol a szippantott szennyvíz szállítása középtávon előnyösebb lenne egy szomszédos ország szennyvíztelepére, mint az anyaországira. 5.4.2. Közös csatornahálózat kialakítása Csatornahálózaton kis távolságra gazdaságosan lehet szennyvizet szállítani, de a távolság növelésével műszaki gondok jelentkeznek. Ennek figyelembevételével a következő szempontok alapján végeztük a vizsgálatot: szabad szennyvíztisztító-kapacitás létező, határ menti telepen, vagy tervezett szennyvíztisztító építése a határ közelében; csatornahálózattal nem rendelkező település a határ túloldalán, a telep közvetlen közelében. 36
Vámosmikola – Bielovce Vámosmikolán az elszennyeződött ivóvízbázis helyreállítása érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a csatornahálózat kialakítását, és a szennyvízkezelés megvalósítását. A településtől 800 m távolságra található Szlovákiában a 225 lakossal rendelkező Bielovce. Amennyiben Bielovce településen kialakítják a csatornahálózatot, akkor 860 m hosszú távvezeték kialakításával a település csatlakoztatható Vámosmikola szennyvízhálózatához. Balassagyarmat – Koláre Balassagyarmat szennyvíztisztító telepe kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik, kibocsátása megfelel az előírásoknak. Számítások szerint, ha a teljes agglomeráción az összes lakos rákötése megvalósul, akkor is rendelkezésre áll szabad kapacitás. A 270 fős Koláre település 440 m-re helyezkedik el a működő teleptől. Amennyiben megvalósul Koláre település csatornázása, akkor lehetőség van arra, hogy egy hozzávetőleg 650 m hosszú távvezetékkel a balassagyarmati telep gyűjtőhálózatához csatlakozzon. Tehát megállapítható, hogy két esetben van reális lehetősége annak, hogy határon átnyúló rendszereket alakítsunk ki. A távvezetékek minden esetben keresztezik az Ipoly folyót, ami növeli a létesítés költségét. A megoldás részletes kidolgozásához az érintett települések határon átnyúló együttműködése szükséges, valamint a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságnak is el kell fogadnia a közös infrastruktúra kialakítását, a szennyvíz átvezetését. Egy ilyen rendszer kialakítása az Ipoly vízgyűjtőjén jelentős előrelépés lenne a közös környezet közös megóvása terén.
37
6. Felszíni vízminőségi modell felállítása az Ipoly folyóra 6.1. Bevezetés Az Európai Unió Víz keretirányelvének (EU VKI) alapvető célkitűzése a felszíni és a felszín alatti víztestek jó ökológiai állapotának megőrzése illetve a jó ökológiai állapot elérése. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés elérhető legyen, az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) számos intézkedést irányzott elő. Ezen intézkedések részét képezi a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. A háztartási szennyvizek összegyűjtése és szennyvíztisztító telepeken való megtisztítása azzal a pozitív hatással jár, hogy csökken, bizonyos területen meg is szűnik a felszíni víz, a talaj és a talajvíz szennyezése. A szennyvíztisztító telepeken a szennyező- és tápanyagok jelentős részét eltávolítják a szennyvízből és megfelelő kezeléssel, elhelyezéssel semlegesítik. Ugyanakkor a szennyvíztisztítókra vezetett többletvíz és többlet tápanyag megnöveli a befogadók terhelését. A jelen vizsgálataink során azt kívántuk bizonyítani, hogy az Ipoly vízrendszerében tervezett fejlesztések megfelelő kialakításával, a hatásfokuk megfelelő megválasztásával nem rontanak a felszíni vizek Víz Keretirányelv szerinti osztályba sorolásán. A feladat megoldása érdekében, jelen projekt 6. tevékenysége (Felszíni vízminőségi modell felállítása az Ipoly folyóra) keretében felállítottuk az Ipoly rendszer felszíni vízminőségi modelljét, mely lehetővé teszi, hogy a különböző terhelési esetek vízminőségi hatásait számszerűsíthessük, és a szennyvíztisztítás fejlesztését tervező kollégával együttműködve olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amely a VKI elvárásainak is megfelel. A vízminőségi modellek lényegében két fő részből állnak: 1. a hidraulikai modellből, mely a szállító közeg – az adott esetben a víz – áramlását írja le, és 2. a transzport modellből, mely a szennyezőanyagok terjedését, diszperzióját és reakciókinetikáját írja le. A projektben, a feladat jellegéből adódóan, az Egyesült Államok Hadserege Mérnökhadtestének Mérnökhidrológiai Központja (USACE HEC 1) által kifejlesztett folyómodellezési rendszert (HEC-RAS2) használtuk. A program integráltan tartalmazza a hidraulikai és vízminőségi modellt is, vagyis a teljes feladatot egy programon belül tudjuk megoldani. A vízminőségi modellt a víztestek VKI szerinti minősítése során kívánjuk felhasználni. A VKI által megkövetelt minősítési rendszer (10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól) éves átlagértékekkel dolgozik, ezért a számításainkat időben állandó (permanens) feltételek mellett végeztük el3. 1
United States Army Corp of Engineers Hydrologic Engineering Centre HEC River Analysis System 3 Megjegyezzük, hogy modellezés-technikai okokból időben változó (nem-permanens) modellel dolgoztunk, de a futtatásokat olyan feltételrendszerrel hajtottuk végre, hogy az eredmények megfeleljenek a permanens állapotnak. (A részletek Ld. később). 2
38
6.2. Hidraulikai modell A hidraulikai modell felépítése is alaplépésekre bontható. Először fel kell venni a modellezendő folyóhálózatot, vagyis a vízrendszer gráfját. Ez lényegében a vízfolyások sodorvonalának rögzítését jelenti, illetve ezzel egy időben meg kell határozni a torkolati pontokat, vagyis azokat a helyeket, ahol a fő- és mellékvízfolyások egymáshoz kapcsolódnak. Ezzel rendelkezésünkre áll az egyes vízfolyások, vagy vízfolyás-szakaszok hossza és vízszintes vonalvezetése4. A modellépítés következő lépése, hogy magassági és keresztirányú adatokat is adjunk a vízhálózathoz. Ezt a keresztszelvények felvételével érhetjük el, melyek információval szolgálnak a vízfolyások esésviszonyairól, illetve arról, hogy mekkora meder áll rendelkezésünkre az érkező vízhozamok levezetésére. A modell geometriai felépítésének utolsó állomása a vízfolyásokat keresztező műtárgyak adatainak bevitele. 6.2.1. Modell geometria Az Ipoly vízrendszerének modellezéséhez a főágon kívül, 10-10 magyar ill. szlovák oldali kisvízfolyást választottunk ki (ld. 2. ábra). A mellékágak közül azokat választottuk ki, amelyek: vagy elegendően nagyok és/vagy van rajtuk üzemelő vagy tervezett szennyvíztisztító telep és/vagy van rajtuk VKI szerinti monitoring pont.
4
Megjegyezzük, hogy a vízszintes vonalvezetés csak ábrázolási szempontból érdekes, modellezési szempontból használhattunk volna egyenes szakaszokat is.
39
2. ábra:
Az Ipoly modell váza
A 2. ábra szerint a vízfolyások felső szelvényeit a szlovák oldalon „A”-tól „K”-ig („I” az Ipoly/Ipeľ poltári szelvényét jelöli), míg a magyar oldalon „1”-től „10”-ig jelöltük, a modell alsó határa az Ipoly torkolata. A folyóhálózat digitalizálásához az USACE HEC-GeoRAS programját használtuk. A HEC-GeoRAS képes georeferált (földrajzi koordinátákkal ellátott) adatokat (pl. digitális terepmodell és az arra ráhelyezett egyéb rétegek) kezelni, és abból a hidraulikai modell (HEC-RAS) számára szükséges geometriai adatokat előállítani. A digitalizálás után a folyóhálózatot a 3. ábra mutatja.
3. ábra:
A folyóhálózat a HEC-RAS modellben
40
A folyóhálózat digitalizálása után a mederkeresztszelvények bevitele következik. A HEC-RAS ún. írott keresztszelvényeket használ a medergeometria jellemzésére. A bal oldalán látható a keresztszelvény „írott” formája mutatja, míg a jobb oldalon maga a keresztszelvény.
4. ábra:
Írott keresztszelvény a HEC-RAS-ban
Az Ipoly főág keresztszelvényeit egy korábbi mederfelmérésből kaptuk meg. Sajnos ez a felmérés csak a közös, szlovák-magyar szakaszra (0 fkm 150+254 fkm) terjedt ki, ezért az Ipoly szlovák szakaszára, illetve a mellékágakra a keresztszelvényeket a digitális terepmodellből határoztuk meg (5. ábra). Ezek természetesen kevésbé részletgazdagok, mint a hagyományos geodéziai felmérések, és nem is tudtuk olyan sűrűn felvenni a keresztszelvényeket (egy-egy folyószakaszon 3-4 szelvény), mint az Ipoly közös szakaszán.
5. ábra:
A digitális terepmodellből levezett keresztszelvény
A hidraulikai modell stabilitása megköveteli, hogy az egymást követő szelvények közötti távolság ne legyen túlságosan nagy. Az Ipoly felmérésben 100 és 750 m között változott ez a távolság. A felmérésben nem szereplő folyószakaszokon ez még nagyobb volt. Ezért segítségül hívtuk a HEC-RAS keresztszelvény interpolációs modulját („XS Interpolation”), és a szelvények maximális távolságát 50-100 m közé állítottuk be. A kisebb távolságra a meredekebb mellékvízfolyásokon volt szükség. Ezek után a modell összesen
41
9389 keresztszelvényt tartalmazott, és a folyóhálózat a keresztszelvényekkel a 6. ábrán látható. Az adott léptékben a keresztszelvények olyan közel kerültek egymáshoz, hogy szabad szemmel nem is lehet megkülönböztetni őket egymástól.
6. ábra:
Az Ipoly modellje az interpolált keresztszelvényekkel
A modell geometriai felépítésének utolsó lépése a műtárgyak beillesztése. Az Ipoly közös szakaszán összesen 8 db duzzasztómű található. Valamennyi műtárgy kétnyílású, magas küszöbű, billenőlapos duzzasztó. Mivel a HEC-RAS ilyen típusú műtárgyat nem tud kezelni, ezeket kétnyílású, éles szélű bukókkal helyettesítettük, melyek bukókorona magasságát úgy állítottuk be, hogy az adott vízhozam mellett a megengedett legnagyobb vízszintre duzzasszák fel az Ipoly vizét (7. ábra). Ezzel a modell geometriai felépítése elkészült. A következő fejezetben a hidraulikai modell kalibrálását mutatjuk be. Ipoly_v18
P lan: Plan 08 - 60%
5/19/2015
122
Legend Ground Bank Sta
121
Elevation (m)
120
119
118
117
0
10
20
30
40
50
Station (m)
7. ábra:
Duzzasztómű Ipolyvisknél (Viskovce n.I)
42
60
6.2.2. A hidraulikai modell kalibrálása Ahhoz, hogy a hidraulikai modell a valóságnak megfelelően működjön, kalibrálni kell. A kalibrálás során a modell paramétereit, a mi esetünkben a mederérdességi együtthatót, addig változtatjuk, amíg a számított vízszintek a lehető legközelebb nem kerülnek az adott vízhozam eloszláshoz tartozó vízszintekhez. Mivel a monitoring során nem készült rögzített felszíngörbe (a vízfolyás hossza mentén, egy azon időpontban végzett vízszint és vízhozam mérések hossz-szelvénye), ezért a vízhozamgörbéket hívtuk segítségül. A vízhozamgörbék időben állandósult vízmozgás esetén az adott vízhozamhoz tartozó vízszintet, vagy vízállást adják meg. A vízhozamgörbéket szokás még „Q(h)” görbéknek is nevezni, utalva a vízhozam (Q) és a vízállás (h) közötti összefüggésre. Az Ipolyon négy vízhozamgörbe adatait sikerült beszereznünk (ld. 8. táblázat). 8. táblázat:
Vízmércék (vízhozamgörbék) az Ipolyon
Ipolytarnóc 147+300 147+353 160.28
Hely Hely a modellben "0" pont
fkm fkm
KÖQ (1991-2000) Vízállás Vízszint
m3/s cm m.B.f.
5.1 98 161.26
KÖQ (1991-2000) - 1 m3/s m3/s Vízállás cm Vízszint m.B.f.
4.1 91 161.19
Ipoly Nógrádszakál Balassagyarmat Ipolytölgyes 136+734 93+742 17+200 136+801 93+771 17+244 157.076 136.68 105.74 Kalibrálási adatok 6.86 8.52 14.9 89 -19 133 157.966 136.49 107.07 Ellenőrzési adatok 5.86 7.52 13.9 82 -23 129 157.896 136.45 107.03
A táblázatban feltüntettük a vízmércék nevét, helyét (fkm), a modellbeli helyét (fkm) és a null pontját. A sárgával kiemelt sorokban adtuk meg a kalibráláshoz és az ellenőrzéshez felhasznált, összetartozó vízállás-vízhozam értékeket. A vízmércék modellbeli helyének megadására azért volt szükség, mert a keresztszelvényei nem estek pontosan a valós szelvények helyére. Mivel összesen 4 ellenőrző pontunk volt a modell kalibrálásához, a Duna (alsó határfeltétel) és az első vízmérce (Ipolytölgyes) között csak egy mederérdességi együtthatót határoztunk meg. Ugyanígy haladtunk felfelé a folyón és két mérce között egy érdességi együtthatót használtunk. A legfelső mérce felett, mivel itt már nem volt ellenőrző adatunk, a két utolsó mérce között alkalmazott érdességi együtthatót használtuk (ld. 9. táblázat). A mellékvízfolyásokra, nem lévén valós keresztszelvényünk, az érdességi tényezőt egységesen irodalmi adatok alapján vettük fel.
43
9. táblázat:
A kalibráláshoz használt mederérdességi együtthatók
Modellbeli szelvények Érdességi együttható -tól -ig fkm fkm s/m1/3 0+010 17+244 0.04 17+244 93+771 0.09 93+771 136+801 0.09 136+801 147+353 0.07 147+353 felett 0.07 Mellékvízfolyások 0.055 A kalibrálás eredményeit a 10. táblázat tartalmazza. Látható, hogy a paraméterek megfelelő megválasztásával a modell centiméter nagyságrendben megközelíti a valóságot, kivéve a nógrádszakáli mércét, ahol irreálisan nagy az eltérés. 10. táblázat:
A kalibráció és az ellenőrzés eredményei
Modellbeli hely fkm 147+353 136+801 93+771 17+244
Vízmérce Ipolytarnóc Nógrádszakál Balassagyarmat Ipolytölgyes
DZKal. cm
DZEll. cm
-3.74 118.27 1.61 -1.48
13.39 131.01 14.2 2.55
Nógrádszakál esetében (ld. 8. ábra) a vízmérce modellbeli helye, mintegy 340 m-re a duzzasztómű (ÉNRV II. Ráróspuszta) alatt helyezkedik el. Ez nem egy szokásos elrendezés, mert a vízmércét rendszerint a műtárgyak közelében, közvetlenül a felvízen és/vagy alvízen helyezik el. Tehát vagy a vízmérce, vagy a műtárgy nem a valós helyén található5. Mindezeket figyelembe véve a nógrádszakáli mérce eredményeit nem használtuk fel sem a kalibrálás, sem az ellenőrzés során. Ipoly_v18
P lan: Calibration
6/10/2015
Ipoly 5 Legend WS Max WS Ground OWS Max WS 160
Elevation (m)
158
156
154
152 10000
12000
14000
16000
Main Channel Distance (m)
8. ábra:
A kalibrálás eredménye a nógrádszakáli vízmércén
5
Megjegyezzük, hogy mivel az Ipoly mozgómedrű vízfolyás, az idők folyamán többször is újraszelvényezték (stacionálták), ezért ilyen eltérés sajnos lehetséges. Ezért próbáltuk következetesen használni a DTM-ből levezetett folyamkilométer értékeket, de ez a műtárgyak és a vízmércék esetében, mivel azok nem találhatók meg a DTM-ben, nem volt lehetséges
44
6.3. A felszíni vízminőségi modell A HEC-RAS modell vízminőségi modulja a következő vízminőségi paraméterek számítását végzi el: Vízhőmérséklet, Oldott oxigén, Oldott nitrogén (ammónium, nitrit, nitrát és szerves nitrogén), Oldott foszfor (szerves foszfor és ortofoszfát), Biokémiai oxigénigény (BOI5; CBOD a modellben) és Alga biomassza (A). A modell az advekciós-diffúziós egyenleteket oldja meg, melyekben a fenti vízminőségi paraméterek perem- és kezdeti feltételként, valamint forrás és nyelő tagokként jelennek meg. Az egyes paraméterek egymáshoz kapcsolódását és a kalibrálás eredményeként kapott együtthatókat a 9. ábra mutatja.
9. ábra:
A vízminőségi modell paraméterei
Az ábra bal oldalán láthatók a modell számára szükséges adatok: a peremfeltételek (Boundary conditions), a kezdeti feltételek (Initial conditions), a diszperziós együttható (Dispersion coefficient), a meteorológiai adatok (Meteorology datasets), a tápanyag paraméterek (Nutrient parameters), a tömeg hozzáadás (Mass injection; nem használtuk) és a megfigyelt adatok (Observed data).
45
A peremfeltételeket minden olyan helyen meg kell adni, ahol a folyórendszerbe víz érkezik (hozzáfolyás), vagy abból víz távozik (elfolyás). Így valamennyi vízminőségi paramétert meg kell adni: a külső peremeken (A-tól K-ig ill. 1-től 10-ig; ld. 2. ábra), a hossz menti hozzáfolyásoknál (ld. később) és a szennyvíztisztító telepeknél (a kifolyó víz mennyisége és minősége). A kezdeti feltételeket minden vízfolyás (pl. az Ipoly esetén 16) szakaszra meg kell adni. Meg kell jegyeznünk, hogy a vízminőségi paraméterek a hossz mentén változnak az egyes paraméterek reakciókinetikájának megfelelően. Így például az ammónium nitritté, a nitrit nitráttá alakul át miközben oxigént vesznek fel, ami az oldott oxigén koncentrációját csökkenti. Ezért a kezdeti feltételeket csak becsülni lehet. Mi feltételeztük, hogy a koncentrációk a hossz mentén állandóak, ami természetesen hibát vitt a rendszerbe. Ezért a modellt 14 napon át (jelenség idő) futtattuk, miközben a peremfeltételeket állandó értéken tartottuk, hogy kezdeti feltétel hibája elhagyja a rendszert (kifolyjon a folyórendszerből), és beálljon az állandósult (permanens) állapot. A diszperziós együttható a szennyezőanyagok hossz menti elkeveredését befolyásolja. Az Ipoly modellben a diszperziós együtthatót a HEC-RAS által felkínált automatikus számítás segítségével határoztuk meg. A vízhőmérséklet és az alga élettani folyamatok számítása megköveteli bizonyos meteorológiai adatok (pl. léghőmérséklet, napsugárzás stb.) ismeretét. Ezeket az adatokat a modell geometriai közepének környékén adtuk meg, feltételezve, egy, október közepének megfelelő átlagos állapotot. Tekintettel arra, hogy a vízminőségi modellt állandósult (permanens) állapotra vizsgáltuk, a meteorológiai adatoknak is állandó értékeket adtunk meg. A tápanyag paraméterek megadásán keresztül lehet a vízminőségi modellt kalibrálni. A 9. ábra középső részén látható paramétereket (a „Variable” oszlopban) alkalmazva, a modell elfogadható pontossággal tudta leírni az Ipoly mentén kialakuló vízminőségi állapotokat. A sárgával kiemelt paraméterek esetén el kellett térnünk a modell készítői által javasolt paraméter tartományoktól a kalibrálás sikere érdekében. A megfigyelt adatok az ellenőrzést szolgálják. Itt tudtuk megadni a monitoring programban során gyűjtött vízminőségi adatokat, melyeket összehasonlíthattunk a modell által számolt értékekkel. A modell részletes leírása a HEC-RAS modell „Felhasználói kézikönyvében” (angol nyelvű) megtalálható. A kézikönyv a http://www.hec.usace.army.mil/software/hecras/documentation.aspx linkről letölthető. A modell geometriájának ismertetése során (Ld. 6.2.1 fejezet) említettük, hogy a nem modellezett felszíni vízfolyásokat, ill. a talajvízből adódó hozzáfolyásokat az adott vízfolyás hossza mentén egyenletesen eloszló (lineáris) hozzáfolyásként modelleztük. Ehhez rendelkezésünkre álltak a szlovák oldali vízfolyások felső és alsó szelvényében mért vízhozam adatok. Mivel a magyar oldalra nem álltak rendelkezésünkre hasonló mérések, ezért a magyar oldali hozzáfolyást az átlagos szlovák hozzáfolyással pótoltuk. A lineáris hozzáfolyás minőségi paramétereit – mérés hiányában – becsülnünk kellett. Ehhez kiszámoltuk azoknak a (modellezett) mellékvízfolyásoknak a peremen mért, átlagos
46
paramétereit, amelyekről tudtuk, hogy közel természetes állapotúak, azaz nincsenek a felső peremek felett szennyvíztisztítók. Ezeket a magyar és szlovák oldalra külön-külön kiszámított átlagértékeket használtuk a lineáris hozzáfolyás vízminőségi jellemzésére. 6.3.1. A felszíni vízminőségi modell kalibrálása A hidraulikai modellhez hasonlóan a vízminőségi modellt is kalibrálni kell, vagyis a modell paraméterek változtatásával próbáljuk a legjobb egyezést elérni a mért és a számított paraméterek között. A HEC-RAS vízminőségi modellje egy paraméter készletet használ az egész hálózatra függetlenül attól, hogy nagy folyóval, vagy egy kis patakkal van dolgunk. Ez megnehezíti a kalibrálást, mert egy tiszta vizű, hegyi patak más paramétereket igényelne, mint a befogadó, melynek vízminősége és terhelése egészen más. Ezért a kalibrálás során az Ipolyra koncentráltunk. A vízminőségi modellt a „jelen állapotra” kalibráltuk, azaz a modellbe beépítettük a jelenleg üzemelő szennyvíztelepek kibocsátásait is. A kalibrálás eredményeként előálló modell paraméterkészletet már bemutattuk (9. ábra). Az alábbiakban az Ipoly hosszszelvényén mutatjuk be a számított (folytonos vonal) és a mért (rombusz) értékeket. Az ábrák alapján megállapítható, hogy valamennyi paraméter esetén sikerült megfogni az adott komponens átlagos viselkedését, bár szinte minden komponens esetén vannak kiugró mérési értékek. 12Oct2013 00:00:59 Ipoly-16 11.0
10.5
Ipoly-15
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I p o l y 9
I p o l y 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Dissolved Oxygen 12OCT2013 00:00:59-Dissolved Oxygen (mg/l)
10.0
Dissolved Oxygen (mg/l)
9.5
9.0
8.5
8.0
7.5
7.0
6.5
0
50000
100000
150000
Main Channel Distance (m)
10. ábra:
Oldott oxigén
47
200000
12Oct2013 00:00:59 Ipoly-16
Ipoly-15
6
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I p o l y 9
I p o l y 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Carbonaceous BOD 12OCT2013 00:00:59-Carbonaceous BOD (mg/l)
Carbonaceous BOD (mg/l)
5
4
3
2
1
0
50000
100000
150000
200000
Main Channel Distance (m)
11. ábra:
Biokémiai oxigénigény 12Oct2013 00:00:59
Ipoly-16
Ipoly-15
Organic Nitrogen (mg/l)
1.0
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I I p p o o l l y y - 9 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Organic Nitrogen 12OCT2013 00:00:59-Organic Nitrogen (mg/l)
0.5
0.0
0
50000
100000
150000
200000
Main Channel Distance (m)
12. ábra:
Szerves nitrogén 12Oct2013 00:00:59
Ipoly-16
Ipoly-15
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I p o l y 9
I p o l y 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Ammonium Nitrogen 12OCT2013 00:00:59-Ammonium Nitrogen (mg/l)
Ammonium Nitrogen (mg/l)
0.10
0.05
0.00
0
50000
100000
150000
Main Channel Distance (m)
13. ábra:
Ammónium nitrogén
48
200000
12Oct2013 00:00:59 Ipoly-16
Ipoly-15
0.08
0.07
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I p o l y 9
I p o l y 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Nitrite Nitrogen(NO2) 12OCT2013 00:00:59-Nitrite Nitrogen(NO2) (mg/l)
Nitrite Nitrogen(NO2) (mg/l)
0.06
0.05
0.04
0.03
0.02
0.01
0.00
0
50000
100000
150000
200000
Main Channel Distance (m)
14. ábra:
Nitrit nitrogén 12Oct2013 00:00:59
Ipoly-16
Ipoly-15
6
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I I p p o o l l y y - 9 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Nitrate Nitrogen(NO3) 12OCT2013 00:00:59-Nitrate Nitrogen(NO3) (mg/l)
Nitrate Nitrogen(NO3) (mg/l)
4
3
2
1
0
0
50000
100000
150000
200000
Main Channel Distance (m)
15. ábra:
Nitrát nitrogén 12Oct2013 00:00:59
Ipoly-16 0.09
0.08
Ipoly-15
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I p o l y 9
I p o l y 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Organic Phosphorus 12OCT2013 00:00:59-Organic Phosphorus (mg/l)
Organic Phosphorus (mg/l)
0.07
0.06
0.05
0.04
0.03
0.02
0.01
0
50000
100000
150000
Main Channel Distance (m)
16. ábra:
Szerves foszfor
49
200000
12Oct2013 00:00:59 Ipoly-16 0.25
Ipoly-15
I p o l y 1 4
I p o l y 1 3
Ipoly-12
I p o l y 1 1
I p o l y 1 0
I p o l y 9
I p o l y 8
Ipoly-7
I p o l y 6
Ipoly-5
I p o l y s k 4
I p o l y s k 3
Ipoly-sk-2
I p o l y s k 1
Legend Obs Orthophosphate 12OCT2013 00:00:59-Orthophosphate (mg/l)
Orthophosphate (mg/l)
0.20
0.15
0.10
0.05
0.00
0
50000
100000
150000
200000
Main Channel Distance (m)
17. ábra:
Ortofoszfát
6.4. A szennyvíztisztítás fejlesztésének vízminőségi hatásai A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének hatása, hogy a meglevő emésztőgödröket felszámolják, és ezzel az esetlegesen nem teljesen vízzáró emésztőgödrökből a talajba illetve a talajvízbe jutó szennyezéseket meggátolják. Megjegyezzük, hogy a szlovák partnerek által adott információk szerint a szlovák oldalon előfordul, hogy a házi szennyvizet közvetlenül bevezetik a befogadóba. A csatornázás kiépítésével és a háztartások bekötésével ezek a szennyezések megszűnnek. Ugyanakkor a szennyvíztisztító telepek terhelése megnő (nagyobb lakos szám) és ez megjelenik a telepről elfolyó vizekben is. A megnövekedett terhelés nagyobb elfolyó vízhozamot és nagyobb szennyezőanyag mennyiséget is jelent. A feladat tehát az, hogy a szennyvíztisztító telepek technológiáját úgy alakítsák ki, hogy a megnövekedett terhelés hatására a felszíni vizek minősége ne romoljon olyan mértékben, ami a jelenlegi VKI szerinti besorolást lerontaná. Ugyanakkor a talaj és a talajvíz szennyezése ill. a szlovák oldalon a felszíni vizek terhelés jelentősen lecsökken, tehát ott számottevő javulás állhat elő. A szennyvíztisztítás fejlesztésével a „Joint Ipoly Catchment Management” projekt 5. tevékenysége foglalkozik. A felszíni vízminőségi modell segítséget nyújt a tervezőnek, hogy az általa elképzelt megoldások milyen hatást gyakorolnak a felszíni vizekre. A hatás kimutatásához elvégeztük a „jelen állapot” számítását, majd megváltoztattuk a szennyvíztisztítók kibocsátását, ill. az újonnan tervezett szennyvíztisztítókat is beépítettük a modellbe („tervezett állapot”). A változások elemzése alapján megmondható, hogy az adott technológia elegendő hatásfokú-e, esetleg túlságosan is jó a tisztítási hatásfoka (vagyis akár gazdaságtalan is lehet), vagy éppen növelni kell a hatásfokot. A „jelen állapot” gyakorlatilag megegyezik a kalibrálással. A számítási eredményeket a „jelen állapotra” a 11. táblázat, míg a „tervezett állapotot” a 12. táblázat mutatja be. Ezek az eredmények többszöri visszacsatolás, iteráció után alakultak ki. A tervezés során a szennyvíztisztítás fejlesztését előkészítő tervező elkészített egy elképzelést, amelyet a modell segítségével leellenőriztünk. Amennyiben minőségromlás következett be, a tervet visszaküldtük a tervezőnek, aki módosított a technológián. Az új technológia adataival ismét
50
elvégeztük a szimulációt, és ezt az iterációt addig folytattuk, amíg kitűzött kedvező állapotot (vízminőségi osztály romlása elfogadhatatlan) el nem értük. Az alábbi táblázatok a végső, elfogadható állapot eredményeit tükrözik. 11. táblázat:
A monitoring pontoknál számított koncentrációk („Jelen állapot”) Vízfolyás
fkm
Típus
O2 (mg/l)
BOI (mg/l)
NH4 (mg/l)
NO2 (mg/l)
NO3 (mg/l)
TOTN (mg/l)
PO4 (ug/l)
TOTP (ug/l)
Börzsönypatak Vámosmikola
Börzsöny-patak
1.2
1
9.46
3.13
0.06
0.01
5.12
5.78
74.40
112.74
Derék-patak és mellékvizei_Patak
Derék-patak
5.7
8
3.41
3.85
0.36
0.07
6.95
8.20
151.87
189.25
Dobroda-patak, alsó_Mihálygerge
Dobroda-patak
4.8
5
8.41
4.65
0.39
0.12
7.21
9.00
134.23
157.63
Dobroda-patak és mellékvizei_Karancskeszi
Dobroda-patak
12.1
5
7.85
7.29
1.37
0.12
6.44
10.76
256.39
315.61
Fekete víz Patvarc
Fekete-víz
3.7
9
7.38
4.08
0.36
0.06
7.37
8.54
109.73
132.47
Fekete víz Cserháthaláp szv telep felett
Fekete-víz
20.7
9
7.87
3.98
0.23
0.03
7.18
8.27
92.39
110.79
Letkés híd jp
Ipoly
12.8
10
9.92
2.85
0.01
0.01
2.87
3.15
129.81
156.00
Kemence-patak, észak_Bernecebaráti után
Kemence-patak
4.5
5
10.08
3.13
0.02
0.01
1.81
2.26
37.46
136.91
Lókos patak Szátok
Lókos-patak
14.0
9
1.17
3.88
0.32
0.08
7.37
8.60
135.60
154.48
Lókos patak Felsőpetény
Lókos-patak
29.9
9
4.16
4.22
0.67
0.09
7.29
9.18
146.53
170.80
Ménes patak Benczúrfalvánál, Ipoly torkolat előtt
Ménes-patak
4.2
5
4.40
3.68
0.19
0.04
7.47
8.38
102.76
119.54
Ménes-patak-felső-és-Nógrádmegyeri-patak_Ságújfalu
Ménes-patak
16.1
5
6.10
4.12
0.67
0.05
7.32
8.79
147.17
181.94
Szentlélek patak szennyvíz telep alatt 2200 m
Szentlélek-patak
1.9
5
7.99
9.51
4.73
0.64
11.51
18.31
455.19
577.79
Štiavnica - ústie
Štiavnica
2.9
P1S
5.65
5.42
0.08
0.02
1.03
1.48
155.91
229.50
Krupinica nad Šahami
Krupinica
1.1
P1S
9.28
4.65
0.07
0.02
1.31
1.80
126.78
197.12
Litava - above confluence with Krupinica
Litava
0
K2S
11.11
3.12
0.08
0.013
1.16
1.69
90.32
144.53
Čebovský p.
Čebovský
2.6
K2M
6.34
5.28
0.06
0.01
0.99
1.37
160.89
256.71
Krtíš
Krtíš
2.3
K2S
6.05
6.35
0.11
0.02
1.70
2.34
151.80
237.99
Banský p.
Banský
1.8
K2M
8.01
3.79
0.07
0.01
1.09
1.42
95.24
170.07
Ipeľ Breznička (asi pod) - (in the model 226+146.1 rkm)
Ipeľ
176.4
K2S
8.90
1.51
0.04
0.01
0.71
1.24
29.97
64.93
Suchá - Prša
Suchá
3.1
K2S
8.23
4.46
0.08
0.02
1.59
2.18
114.62
194.44
Monitoring pont neve
12. táblázat:
A monitoring pontoknál számított koncentrációk („Tervezett állapot”) Vízfolyás
fkm
Típus
O2 (mg/l)
BOI (mg/l)
NH4 (mg/l)
NO2 (mg/l)
NO3 (mg/l)
TOTN (mg/l)
PO4 (ug/l)
TOTP (ug/l)
Börzsönypatak Vámosmikola
Börzsöny-patak
1.2
1
9.46
3.13
0.06
0.01
5.13
5.79
74.56
112.33
Derék-patak és mellékvizei_Patak
Derék-patak
5.7
8
3.35
3.87
0.30
0.11
7.52
8.68
171.34
205.35
Dobroda-patak, alsó_Mihálygerge
Dobroda-patak
4.8
5
8.49
4.50
0.25
0.09
7.31
8.96
166.51
195.06
Dobroda-patak és mellékvizei_Karancskeszi
Dobroda-patak
12.1
5
7.86
6.82
0.82
0.16
6.76
10.63
345.27
425.13
Fekete víz Patvarc
Fekete-víz
3.7
9
7.42
3.77
0.13
0.04
7.44
8.34
100.65
119.22
Fekete víz Cserháthaláp szv telep felett
Fekete-víz
20.7
9
7.87
4.06
0.18
0.03
7.27
8.34
110.98
134.99
Letkés híd jp
Ipoly
12.8
10
9.98
2.37
0.01
0.01
2.79
3.05
123.78
148.08
Kemence-patak, észak_Bernecebaráti után
Kemence-patak
4.5
5
9.76
3.49
0.09
0.06
2.27
2.97
148.27
271.32
Lókos patak Szátok
Lókos-patak
14.0
9
1.21
4.02
0.26
0.08
7.62
8.83
189.42
218.78
Lókos patak Felsőpetény
Lókos-patak
29.9
9
4.21
4.23
0.33
0.08
7.53
9.11
196.67
233.78
Ménes patak Benczúrfalvánál, Ipoly torkolat előtt
Ménes-patak
4.2
5
4.42
3.69
0.11
0.04
7.57
8.38
105.14
121.65
Ménes-patak-felső-és-Nógrádmegyeri-patak_Ságújfalu
Ménes-patak
16.1
5
6.11
4.16
0.26
0.08
7.73
8.80
157.47
190.77
Monitoring pont neve
51
Vízfolyás
fkm
Típus
O2 (mg/l)
BOI (mg/l)
NH4 (mg/l)
NO2 (mg/l)
NO3 (mg/l)
TOTN (mg/l)
PO4 (ug/l)
TOTP (ug/l)
Szentlélek patak szennyvíz telep alatt 2200 m
Szentlélek-patak
1.9
5
8.59
5.41
1.18
0.34
13.68
16.44
541.69
659.57
Štiavnica - ústie
Štiavnica
2.9
P1S
5.60
4.05
0.07
0.02
0.82
1.19
119.61
173.91
Krupinica nad Šahami
Krupinica
1.1
P1S
9.28
3.78
0.08
0.03
1.27
1.74
128.34
191.36
Litava - above confluence with Krupinica
Litava
0
K2S
11.11
2.51
0.07
0.012
1.13
1.62
85.75
132.41
Čebovský p.
Čebovský
2.6
K2M
6.33
4.09
0.06
0.01
0.79
1.09
108.64
167.23
Krtíš
Krtíš
2.3
K2S
5.99
4.16
0.08
0.02
1.04
1.38
134.11
194.54
Banský p.
Banský
1.8
K2M
7.99
3.11
0.09
0.02
1.00
1.33
108.98
177.45
Ipeľ Breznička (asi pod) - (in the model 226+146.1 rkm)
Ipeľ
176.4
K2S
8.90
1.40
0.04
0.01
0.69
1.22
30.97
64.91
Suchá - Prša
Suchá
3.1
K2S
8.24
3.46
0.08
0.02
1.42
1.92
114.40
181.67
Monitoring pont neve
A könnyebb érthetőség kedvéért a táblázatokban található értékek VKI szerinti osztályozását is elvégeztük. 13. táblázat: Víztest neve Börzsönypatak Derékpatak Dobrodapatak Dobrodapatak
A víztestek VKI szerinti osztályba sorolása (jelen és tervezett állapotban)
A víztestek állapotértékelésénél használt név
Szerves anyag
Tápanyagok
Szerves anyag
Jelen állapot
Tervezett állapot
Jelen állapot
Tervezett állapot
Börzsönypatak Vámosmikola
4
4
4
4
GOOD
GOOD
GOOD
GOOD
MODERA TE
MODERA TE MODERA TE MODERA TE MODERA TE
MODERA TE MODERA TE MODERA TE MODERA TE
Derék-patak és mellékvizei_Patak Dobroda-patak, alsó_Mihálygerge Dobroda-patak és mellékvizei_Karancskeszi
Jelen állapot
Tervezett állapot
Tápanyagok
Monitoring pont neve
3
3
3
3
4
4
3
3
GOOD
GOOD
3
3
3
3
MODERA TE MODERA TE MODERA TE
MODERA TE
GOOD
GOOD
GOOD
GOOD
GOOD
Fekete víz Patvarc
3
4
3
3
Fekete-víz
Fekete víz Cserháthaláp szv telep felett
3
4
4
4
Ipoly
Letkés híd jp
5
5
4
4
HIGH
HIGH
Kemencepatak Lókospatak Lókospatak Ménespatak
Kemence-patak, észak_Bernecebaráti után
5
5
4
4
HIGH
HIGH
Lókos patak Felsőpetény
Tervezett állapot
MODERA TE
Fekete-víz
Lókos patak Szátok
Jelen állapot
2
2
3
3
GOOD
GOOD
GOOD MODERA TE MODERA TE MODERA TE
POOR
POOR
MODERA TE MODERA TE
MODERA TE MODERA TE
MODERA TE MODERA TE MODERA TE
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
MODERA TE
MODERA TE
MODERA TE
MODERA TE
3
3
2
2
MODERA TE
MODERA TE
POOR
POOR
Szentlélekpatak
Ménes patak Benczúrfalvánál, Ipoly torkolat előtt Ménes-patak-felső-ésNógrádmegyeripatak_Ságújfalu Szentlélek patak szennyvíz telep alatt 2200 m
Štiavnica
Štiavnica - ústie
4
4
4
5
GOOD
GOOD
GOOD
HIGH
Krupinica
Krupinica nad Šahami
4
4
4
4
GOOD
GOOD
GOOD
GOOD
Litava
Litava - above confluence with Krupinica
5
5
4
4
HIGH
HIGH
GOOD
GOOD
Čebovský
Čebovský p.
3
3
4
4
MODERA TE
GOOD
GOOD
Krtíš
Krtíš
3
4
4
4
GOOD
GOOD
GOOD
Banský
Banský p.
3
3
4
4
MODERA TE MODERA TE MODERA TE
MODERA TE
GOOD
GOOD
Ipeľ
Ipeľ Breznička (asi pod) - (in the model 226+146.1 rkm)
5
5
5
5
HIGH
HIGH
HIGH
HIGH
Suchá
Suchá - Prša
4
5
4
4
GOOD
HIGH
GOOD
GOOD
Ménespatak
Szerves anyag
Tápanyagok
Állapotváltozás
Állapotváltozás
IMPROVEME NT IMPROVEME NT
IMPROVEM ENT
IMPROVEME NT
IMPROVEME NT
A táblázat numerikusan és szövegesen is tartalmazza a VKI szerinti besorolást. Az utolsó két oszlop mutatja azokat a vízfolyásokat, ahol a VKI szerinti osztályba sorolás megváltozott, javult (egy magyar és három szlovák oldali vízfolyás).
52
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tervező és a modellező együttműködésével sikerült egy olyan fejlesztési tervet kidolgozni, mely nincs negatív hatással a felszíni vizek VKI szerinti minősítésére, sőt négy vízfolyáson javulás is elérhető volt. Ugyanakkor mind a szlovák, mind a magyar oldalon jelentősen csökkent a talaj illetve a talajvíz szennyezése.
6.5. Összefoglalás Az „EU Víz Keretirányelvének végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén” című, HUSK/1101/2.1.1/0153 számú projekt részeként elkészítettük az Ipoly folyót és húsz mellékvízfolyást magába foglaló felszíni vízminőségi modellt. A modellt a HEC-RAS és a HEC-GeoRAS programok segítségével építettük fel. A folyórendszer hálózatára az utolsó Ipoly felmérés keresztszelvényeit illetve a DTM 5 terepmodellből levezett keresztszelvényeket ültettük rá. A hiányzó szelvényeket interpolálással határoztuk meg. A modell geometriáját nyolc, az Ipolyon levő duzzasztó adataival egészítettük ki. Az Ipoly hidraulikai modelljét az Ipoly négy vízhozam-görbéjének felhasználásával kalibráltuk, majd ellenőriztük. A hidraulikai modell elkészültével megkezdtük az Ipoly felszíni vízminőségi modelljének felépítést. A vízminőségi modellhez szintén a HEC-RAS programot – annak a vízminőségi modulját – használtuk. A HEC-RAS modell vízminőségi modulja a vízhőmérsékletet, az oldott oxigént, az oldott nitrogént (ammónium, nitrit, nitrát és szerves nitrogén), az oldott foszfort (szerves foszfor és ortofoszfát), a biokémiai oxigénigényt (BOI5) és az alga biomasszát számítja. A kezdeti és a peremfeltételek betöltése után a vízminőségi modellt is kalibráltuk. A kalibrált modell már lehetővé tette, hogy a területen tervezett csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztési elképzelések vízminőségi hatásait megvizsgáljuk. A tervezővel együttműködve, egy iteratív eljárás keretében, sikerült egy olyan fejlesztési elképzelést kialakítani, amely a felszíni vizek VKI szerinti besorolását nem rontotta illetve négy vízfolyás esetén javulás volt kimutatható. Ugyanakkor a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztésével csökkenthetővé vált a talaj és a talajvíz szennyezése.
53
7. A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme A projekt 7. tevékenysége (Activity 7) során megvizsgáltuk a Perőcsény-Tésa felszín alatti, és a Komra-völgyi tározó felszíni ivóvízbázist, különös tekintettel a határon átterjedő hatásokra, valamint az Ipoly, mint határfolyó állapotára.
7.1. A Perőcsény-Tésa felszín alatti vízbázis A Perőcsény-Tésa vízbázis az Ipoly folyó mellett, a magyar-szlovák határ közelében fekszik (19. ábra). A vízbázis biztonságba helyezés megalapozását 1998-ban végezték el, melynek során úgy találták, hogy a termelt ivóvíz jelentős mértékben szlovák területről származik. Ez alapján került be a vízbázis jelen projekt témái közé, annak érdekében, hogy a határon átnyúló hatások minél teljesebb mértékben feltárásra kerülhessenek. Az utánpótlódási terület pontosítására a szlovák féllel közösen kiterjedt geofizikai, geológiai, hidrológiai, hidrodinamikai, környezeti állapotra vonatkozó vizsgálatokat végeztünk, melyek eredményei, valamint a már meglévő adatok alapján hidrodinamikai modellt állítottunk fel, és határoztuk meg a vízbázis védőterületeit. A kapott eredmények nem tükrözték az előzetes feltételezéseinket, nevezetesen a védőterületek az Ipolyt nem lépik át, tehát szlovák területről nem származik vízutánpótlás. A projekt során a magyar és szlovák szakemberek együttműködése példaértékűen jó volt. A felszín alatti vízviszonyokra, a felszíni, felszín alatti és talaj, meder minőségi állapotra, a szennyezőforrások azonosítására vonatkozó eredmények a projekten kívül az érintett települések számára is nagyon fontos információkat tartalmaznak. 7.1.1. A vízbázis főbb adatai A Perőcsény-Tésai Vízmű üzemeltetője a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű ZRt., érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, vízbázis védőterület kijelölés nem történt meg. A Perőcsény-Tésa vízbázis területén 4 db termelő kút létesült, melyek közül az 1. kutat kivonták a termelésből, jelenleg figyelőkútként üzemel. 18. ábra:
54
Termelőkút a PerőcsényTésa vízbázison
19. ábra:
A Perőcsény-Tésai Vízmű átnézetes helyszínrajza (figyelőkutakkal)
55
A kutak a Tésai Kisregionális Rendszer ivóvízellátását biztosítják. A rendszer önálló vízbeszerző, vízellátó egységet alkot, más regionális rendszerrel nincs összekötve. Az ellátott települések: Tésa, Perőcsény, Bernecebaráti és Kemence üdülőövezetével együtt. A Perőcsény-Tésa vízbázis Perőcsény, Tésa és Kemence közigazgatási területére esik. A vízműtelep Perőcsény és Tésa külterületét érinti, az 1. és 2. kút és a gépház Tésa, míg a 3. és 4. kút Perőcsény közigazgatási területén fekszik. A vízbázishoz igen kiterjedt, 17 db figyelőkútból álló monitoring hálózat kapcsolódik.
20. ábra:
Figyelőkút Tésa belterületén
Az üzemeltető DMRV a termelő- és figyelőkutakat, valamint az Ipoly felszíni vizét negyedévente rendszeresen mintázza és általános vízkémiai, biológiai és bakteriológiai paraméterekre kiterjedő vízminőségi vizsgálatokat végez. Időszakosan toxikus fémek, egyéb szennyezőanyag tartalom, valamint hatévente alapállapot vizsgálatokra is sor kerül. A vizsgálatok eredményeit az üzemelési engedélyben előírtak szerint évente értékeli, jelentést készít és küld meg az illetékes vízügyi hatóságnak. A vízbázis sérülékeny partiszűrésű jellegű talajvízbázis. A vízbázison termelt víz megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2002 (IV. 25.) Kormányrendelet előírásainak. A termelt víz kémiai vízminőségi jellemzők tekintetében nem lépte át a megadott határértékeket, sőt meg sem közelítette azokat. A vízbázison termelt víz jó minőségű, egészséges ivóvíz. A vízkészlet jó állapotban való tartásával, a szennyezések bekövetkezésének megelőzésével lehet leghatékonyabban biztosítani az ivóvíz megfelelő minőségét. 7.1.2. A vízbázis biztonságba helyezési tervét megalapozó tevékenységek Mind a szlovák, mind a magyar oldalon felkutattuk és összegyűjtöttük a területre vonatkozó geofizikai méréseket, meglévő fúrásszelvényeket. Felszíni, felszín alatti vízszint-, vízminőség adatokat gyűjtöttünk. Meteorológiai adatokat szereztünk be. A térség környezeti állapotát jellemző információkat gyűjtöttünk. A geológiai, hidrogeológiai ismeretek pontosítására geofizikai mérésekre került sor a határ mindkét oldalán. Magyarországon összesen 40 ponton végeztek vertikális elektromos szondázást, Szlovákiában 5 VES szelvény mentén végezték a méréseket. A jó vízadó kavicsos homok réteg a vízműkutak környezetében helyezkedik el. A vízadó összlet déli irányban kiékelődik, északi irányban nincs ilyen egyértelmű lehatárolás.
56
A szivárgási tényezőt legpontosabban a vízkivétel által a vízmű- és figyelőkutakban előidézett vízszintváltozásból (leszívás-visszatöltődés) határozhatjuk meg. A depressziós tér alakulása és a felszínalatti áramlási viszonyokra gyakorolt hatás kimutatására hidraulikai vizsgálatokat végeztünk a vízmű termelő- és figyelőkútjain. A vizsgálatok elengedhetetlen feltételei a hidrodinamikai modellnek. A Tésa területén található II., III. és IV. vízműkutak, és az ezek környezetében telepített 12 db monitoring kút egymásrahatását vizsgáltuk a vízműkutak különböző ütemű termeltetése mellett. Szlovákiában a 2 ideiglenes furaton történt hidrodinamikai vizsgálat. Számbavettük a térségben a potenciális szennyezőforrásokat, és víz-, talaj- és mederminták célzott, a várható hatásokhoz igazított paramétereinek vizsgálatával igyekeztünk feltárni a tényleges szennyezettségi állapotot. Értékeltük a területhasználatokból származó terheléseket, a környezeti állapotot. A felszín alatti víz legjelentősebb szennyezőforrásai a csatornázatlan települések, magyar oldalon Tésa, szlovák oldalon Ipolyszakállos és Lontó belterülete. A felszín alatti víz minősége szempontjából jelentős még a növénytermesztés területi, az állattartás elsősorban pontszerű hatása. A mezőgazdasági termelés hatásának jelentőségét szlovák területen a termőterület 87 %-os aránya is mutatja. Magyarországon a szántóföldek aránya kisebb, de az ivóvíztermelő kutak közvetlen közelében, a bekerített vízmű területen kívül szántóföldi művelés folyik. Szlovákiában jelentős az állattartás, nagy létszámú szarvasmarha-, sertés- és baromfiállományt tartanak a Lévai járásban. Magyar oldalon csak kis mértékű háztáji állattartást észleltünk, állattartó telep nem működik a vízbázis területén. Ipari termelés Magyarországon a vízbázis területén nem folyik. Szlovákiában Ipolyszakállos és Lontó térségében vízbázisvédelmi szempontból potenciálisan környezeti terhet jelentő pontforrásokat észleltek, működő és elhagyott telephelyeket, hulladéklerakót, trágyalerakót. A kutak védőidomainak meghatározását a Visual Modflow (Harbaugh, 2005) programcsomaggal végeztük a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően. A hidrodinamikai modellezés eredményei alapján a tésai vízműkutak esetében a kutaktól nyugatra található Ipoly határt képez az áramvonalak számára. A vízadó kavicsos homok, homokos kavics réteg a szlovák területrészen is folytatódik ugyan, azonban a szlovák területen a vízáramlás É-ÉK-i irányú. Az Ipoly meanderező hatását a felszín alatti vizek áramlási iránya nem követi, a belső kanyarulatban a vízáramlás iránya a folyó felől mutat nyugati irányba, azaz a magyar területrészről a szlovák felé Ezt az áramlási képet a modell is alátámasztja időben változó Ipoly vízállások mellett is. Így a Perőcsény-Tésa vízbázis védőterületei nem nyúlnak át Szlovákiába. 7.1.3. A vízbázis biztonságba helyezése A cél a jelenlegi vízminőség megtartása, a vízminőség-romlás megelőzése, a javuló tendenciák megtartása. Magyarországon a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet írja elő a vízbázisvédelmi területek meghatározásának, kijelölésének módját, és a védelmi intézkedéseket. A Perőcsény-Tésa vízbázison belső, külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőterületeket jelöltünk ki, melyeket az alábbi ábrán szemléltetünk.
57
21. ábra:
A Perőcsény-Tésa vízbázis hidrodinamikai modellel meghatározott védőterületei
58
7.1.3.1.
Belső védőterület
A 20 napos elérési időhöz tartozó görbe a vízbázis minden kútjánál a Vízmű kezelésében lévő, 100 x 100 m-es, bekerített területen belül helyezkedik el, annak határait nem lépi túl. Ezzel biztosított a belső védőterület megfelelő védelme, tekintettel arra, hogy ezek a bekerített területek mindenben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Kialakításuk, gondozott gyepfelületük, kerítéssel való elzártságuk biztosítja az ivóvíztermelő létesítmények közvetlen védelmét. 7.1.3.2.
Külső védőterület
A 180 napos elérési időhöz tartozó határvonalak elnyújtott formája jól mutatja a víz észak felőli áramlását. Külső védőövezetnek azt a területet kell kijelölni, mely a védőidom metszete a felszínen, de minimum 100 m a vízkivételi helytől. Ennek alapján külső védőterületnek azt a területet kell kijelölni, mely a kutaktól 100 m távolságon belül van, illetve a külső védőterülethez tartozó 180 napos elérési határral kijelölt területet. A külső védőterületen létesítmény nem található; a terület részben vízmű terület, részben szántóföldi növénytermesztéssel hasznosított. Javasolt intézkedések A javasolt intézkedések a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódnak. A növénytermesztés hatását megvizsgálva megállapítható, hogy a jelenlegi termesztési viszonyok mellett nitrát tartalom tekintetében kismértékben befolyásolja a talajvíz minőségét, de nem veszélyezteti a termelt víz jó minőségét. A terménnyel kivont tápanyagok pótlása – szerves- és műtrágya használat – megengedett. A kijuttatott tápanyagmennyiséget reális tápanyagszükséglet számítás alapján kell meghatározni, a terület alapú támogatások feltételeként előírt 5 évente kötelező talajvizsgálatok eredményeinek felhasználásával. A növényvédőszer hatóanyag vizsgálat negatív eredményei is meggyőzőek. Ennek következtében a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat folytatható. Növényvédőszer használata megengedett. A szabadforgalmú szerek alkalmazása külön engedély nélkül lehetséges. A külső védőterületen talajfertőtlenítő szerek és a piros növényvédőszerek nem alkalmazhatóak, karantén károsító esetén eseti engedéllyel használhatók fel. A sárga szerek alkalmazását egyedi vizsgálat alapján történő engedélyezéshez javasoljuk kötni. Öntözéses gazdálkodás folytatása külön vizsgálat alapján, mikroöntözési módszerrel lehetséges. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat vízbázisvédelemmel kapcsolatos előírásainak betartása kötelező, ez feltétele a területalapú mezőgazdasági támogatásnak. Javasoljuk, hogy a falugazdászok kapjanak tájékoztatást a vízbázisról, és a különböző védőterületeken a mezőgazdasági termeléssel szembeni vízvédelmi elvárásokról. Javasoljuk, hogy a gazdákkal is ismertessék meg a vízbázis megőrzés jelentőségét, valamint olyan környezetkímélő növényvédelmi, tápanyagutánpótlási módszereket mutassanak be, melyek a vízbázisvédelmi kívánalmaknak eleget tesznek (tájékoztató anyagok). Szorgalmazzák a gazdáknál az agrár-környezetgazdálkodási programban való részvételt, azon belül a legjobb megoldás a szántóföld – gyep konverzió, vagy a biogazdálkodásra való áttérés.
59
A jelenlegi kedvező viszonyok fennmaradása érdekében folyamatos odafigyelés szükséges, a talajvíz minőségének a továbbiakban is folyamatos ellenőrzésével, a kapott eredmények értékelésével. Szúrópróbaszerű talajmintavétel, termesztési napló bekérése további biztosítékot jelenthet az esetleges kedvezőtlen folyamatok korai felismeréséhez. 7.1.3.3.
Hidrogeológiai „A” védőterület
A hidrogeológiai „A” védőterület az Ipoly középvonaláig húzódik. A vízbázis háttér felőli oldalán a 2. kút magasságában túlnyúlik a közúton. A hidrogeológiai „A” védőterületen jellemző a szántóföldi művelésű terület, azonban kisebb hányadban ugyan, de megjelenik a természetes növényzet is, elsősorban a vízfolyások mentén. Tekintettel arra, hogy az Ipoly völgy HUDI 20026 természet megőrzési Natura 2000 terület, így a védőterületbe Natura 2000 terület is beleesik. Javasolt intézkedések Tekintettel arra, hogy a védőterület jelentős része szántóföldi hasznosítású, melyen kívül csak természetes vegetációjú területek találhatók, a növénytermesztés az egyetlen potenciálisan veszélyeztető tényező. A jelenlegi termesztési mód nem veszélyezteti a termelt víz minőségét, ennek következtében a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat folytatható. A mezőgazdasági termelés szabályai megegyeznek a külső védőterületre javasoltakkal. Amennyiben egy azonosan művelt mezőgazdasági tábla kiterjed a külső és a hidrogelógiai „A” védőterületre egyaránt, a külső védőterületi termesztési szabályokat kell alkalmazni. Összefüggő mezőgazdasági termelésre a külső védőterületnél leírtak maradéktalanul vonatkoznak, tekintettel arra, hogy a művelés, a művelt táblák mindkét területet érintik. Az Ipoly partján tájékoztató táblák elhelyezése szükséges. 7.1.3.4.
Hidrogeológiai „B” védőterület
A „B” hidrogeológiai védőterület a Vízmű területtől, a kutaktól északra helyezkedik el. Lehatárolásánál célszerű Tésa belterületének egészét belevenni. A „B” hidrogeológiai védőterület Tésa és Kemence közigazgatási területén helyezkedik el. A „B” hidrogeológiai védőterületen szántóföld, bogyósgyümölcs termőterület, erdő és belterület található. Javasolt intézkedések Külterület: A szántóföldi művelés esetében a jelenlegi művelési mód megfelelő, esetleges intenzifikálására van mód. A növénytermesztés alkalmazott módja nem károsítja a vizet, az adott művelési mód és technológia folytatható. A terménnyel kivont tápanyagok pótlása – szerves- és műtrágya használat – megengedett. Növényvédőszer használata megengedett. A hidrogeológiai „B” védőterületen talajfertőtlenítő szerek, és a piros növényvédőszerek alkalmazását egyedi vizsgálat alapján történő engedélyezéshez javasoljuk kötni. A zöld és sárga szerek alkalmazása külön engedély nélkül lehetséges. Öntözéses gazdálkodás folytatása külön vizsgálat alapján lehetséges. Haszonállattartás folytatható, állattartó telep létrehozása egyedi engedély alapján lehetséges a területen.
60
Belterület: A település csatornázatlan, így a szennyvíz jelentős része a talajba jut. A felszín alatti vízben magasabb nitrát tartalmú folt kimérhető. A kitermelt víz nitrát tartalma megfelelő, a határértéket meg sem közelíti. Így a belterület szikkasztott szennyvize jelenleg a termelt víz minőségét nem veszélyezteti. A lakosság fogy, és az idősebb korosztály aránya nagyon jelentős, nem várható a jelenleginél nagyobb terhelés fellépése. Ideális megoldás a belterület csatornázása lenne, vannak alternatív megoldások is. A szennyvízkezelés vagy szervezett elszállítás mindegyik formája költséges, melyet nem biztos, hogy az öregedő és fogyó lakosság képes finanszírozni. Mindezek alapján a vízbázis állapota nem teszi elengedhetetlenné a szennyvízkezelés megvalósítását. A település sorsát figyelemmel kell kísérni, és amennyiben a jelenlegi viszonyok, terhelések számottevő mértékben nőnek, vagy a körülmények úgy változnak meg, hogy a belterületi terhelés a jelenleginél gyorsabban és jelentősebb mértékben éri el a termelőkutakat, akkor a szennyvízkezelést meg kell valósítani. 7.1.3.5.
Komplex ellenőrző rendszer
Az üzemeltető DMRV a Perőcsény-Tésa vízbázis állapotának ellenőrzését több módszer alkalmazásával végzi, ma is komplex rendszert üzemeltet. A termelőkutak vizsgálati gyakoriságát és a vizsgálati kört a DMRV a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV. 25.) KöVIM rendeletben előírtaknak megfelelő módon végzi a következő módon:
A termelőkutakban meghatározza.
Negyedévente, illetve szükség szerint vízminőségi méréseket végez az általános vízkémiai, biológiai és bakteriológiai paraméterek körében.
A 21/2002 (IV. 25.) KöVIM rendeletben előírtaknak megfelelően hatévente alapállapot vizsgálatot folytat, mely során a vizsgálati kört a rendelet 3. mellékletében foglaltakra kiterjeszti.
a
nyugalmi
vízszintet
havi
rendszerességgel
A figyelőkutakban legalább éves gyakoriságú vízszintmérést végeznek. A 18 elemből álló figyelőkutak vízminőségi észlelési gyakorisága nem azonos. A féléves és egyes esetekben az éves észlelési gyakoriság is elégséges ahhoz, hogy az esetleges szennyezéseket jelezze. Fejlesztési javaslatok A jelenlegi hidrodinamikai modell alapján a védőterületi határok szűkültek, így az egyes figyelőkutak észlelési gyakoriságát ehhez lehet igazítani. A figyelőkutak vizsgálati köre az általános vízkémiai paraméterekre, időnként a toxikus fémekre terjed ki, melyet bővíteni szükséges. Időszakosan be kell tervezni a növényvédőszer hatóanyag és a TPH vizsgálatot is a potenciális hatásnak legjobban kitett figyelőkutak esetében. A szántóföldi termelés vizsgálatára javasoljuk, hogy évente egy alkalommal, véletlenszerűen kiválasztott 1-2 szántóföldi helyszínen, szúrópróbaszerűen talajmintát vegyenek, melyet tápanyag, valamint növényvédőszer hatóanyagmaradék tartalomra vizsgáljanak. Évente javasolt a Tésa belterületétől délre lévő telephelyet felkeresni és bejárni. 61
Szennyezés gyanúja esetén talajvizsgálatot kell végezni, a szennyező tevékenységet meg kell szüntetni. E két vizsgálatot a Vízmű üzemeltetője csak akkor végezheti el, ha a tulajdonosok beleegyeznek, amennyiben nem, kezdeményezniük kell a hatóságoknál az ellenőrzést. A közút hatásának észlelésére több figyelőkút is alkalmas. Amennyiben szennyezés gyanúja felmerül, szénhidrogén tartalom meghatározása javasolt. Az évenkénti adatfeldolgozás és értékelés gyakorisága megfelelő. Az értékelésnek mindig egy hosszabb időszakra kell vonatkoznia, és a tendenciák megállapításán, az okokozati összefüggések keresésén kell alapulnia. Minden esetben meg kell állapítani, hogy szükséges-e intézkedés hozzárendelése, amennyiben igen, az intézkedés kötelezettjét, felelősét és határidejét is meg kell adni. 7.1.3.6.
A vízbázisvédelem stratégiája – ellenőrzések
A vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (4) bekezdése szerint a vízbázis kezelőjének, azaz a Vízművek elsődleges felelőssége. A vizsgálatok alapján látjuk, hogy jelenleg jó, sőt bizonyos tekintetben javuló környezeti állapotban lévő, de sérülékeny vízbázisról van szó. Ennek biztonságban tartása, megőrzése érdekében a jelenlegi tevékenységek szabályozása csak minimális mértékig szükséges. Ugyanakkor azonban rendszeres ellenőrzés, odafigyelés elengedhetetlen.
7.2. A Komra-völgyi tározó felszíni ivóvízbázis 7.2.1. A Komra-völgyi tározó A tározó helyszíne a Komra-patak 1+094 km szelvénye. A tározó töltése az Ipoly folyóból történik szivattyúzással, a befogadó a Dobroda patak 4+418 km szelvénye. A tározó 49 ha vízfelületű, 22 m legnagyobb vízmélységű tó. Az átlagos tartózkodási idő a tározóban 258 nap. A Komra-völgyi tározó vízgyűjtő területe két részre osztható: egyrészt áll a tározót tápláló Komra-völgyi-patak és a tározó vízgyűjtő területéből, másrészt az Ipolyból való vízpótlás következtében elvileg a vízkivételi mű feletti Ipoly vízgyűjtő területből. A vízkivételi mű Ráróspusztán van, így az e fölött lévő Ipoly vízgyűjtő döntő része szlovák területre esik. A szennyezőforrások szempontjából részletesebben vizsgált terület azonban nem terjed ki a teljes érintett vízgyűjtőre. A Komra-völgyi tározó felszíni ivóvízbázis, és tekintettel arra, hogy a benne lévő víz döntő hányada az Ipolyból származik, közvetetten az Ipolyon lévő ráróspusztai vízkivételi hely is felszíni ivóvízbázis. A tározóból kivett vizet a mihálygergei tisztítómű teszi ivóvíz-minőségűvé, dobszűrés – derítés – KARY gyorsszűrés – aktívszén szűrés – klór-dioxidos fertőtlenítés technológiai sorral. A Komra-völgyi tározóból kiemelt víz egyrészt önállóan, másrészt társvízműveken
62
keresztül biztosítja Salgótarján és Szécsény városok, a Dobroda-völgyi települések, a Ménesvölgyi települések, valamint a Szécsény kistérségi települések vízellátását. Az ÉNRV rendszerből lehetőség van vízátadásra a KnMRV rendszerbe, a kooperációs vezetéken, illetve a Kishartyán – Salgótarján vezetéken keresztül. A Mihálygergei Vízműből 52 ezer ember ivóvízellátása biztosítható. 7.2.1.1.
Ipolyból való vízkivétel
A tározó töltése a Nógrádszakál-Ráróspuszta területén telepített vízkivételi műből történik. Az Ipolyból való vízkivételnek mennyiségi és minőségi korlátai is vannak. A Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) részére – a Komra-völgyi víztározó töltésére – 4.500.000 m3/év nyersvíz kiemelését engedélyezte az Ipoly folyóból. A vízkivétel azonban csak a folyó Nógrádszakálnál lévő vízmércéjének 50 cm feletti tartományában lehetséges, egyrészt a mederben hagyandó élővizet, másrészt a Ráróspuszta alatti vízkivételeket is figyelembe véve. Az Ipoly folyóból kitermelésre kerülő nyersvíz minőségét automatikus monitoring vízminőség-ellenőrző berendezés ellenőrzi, mely oldott oxigén, vezetőképesség, pH, olajtartalom meghatározást végez. Kedvezőtlen vízminőség esetén a vízkivételt szüneteltetik. A tározóba bevezetésnél bukósorból álló, ún. levegőztető műtárgy épült a nyersvíz oxigén dúsítására, valamint energiamegtörés céljából. 7.2.1.2.
A tározó üzemeltetése
A tározó maximális vízszintjének eléréséig minden lehetséges alkalommal töltik a tározót. A tározó üzemmenete során több okból válhat szükségessé a tározó vízszintjének szabályozása, mely kialakult rend szerint történik. A tározón levegőztető berendezés üzemel, melynek célja a tó aerob állapotának fenntartásával a vízminőség fokozatos javítása, az eutrofizáció folyamatának lassítása. 7.2.2. Szennyezőhatások azonosítása A potenciális szennyezőhatásokat felmértük mind a Komra-völgyi tározó, mind a tározó töltését biztosító Ipoly vízkivételi mű környezetében, magyar és szlovák oldalon egyaránt. Külön kezeltük a pontszerű és a diffúz hatásokat. A magyar és a szlovák oldali hatások között jelentős a különbség, tekintettel arra, hogy a vízkivételi mű fölött az Ipoly vízgyűjtő területe döntő mértékben szlovák területre esik. Magyarországon kevés, kis lakosszámú, számottevő iparral nem rendelkező település befolyásolja a kivett vízminőséget. Szlovákiában nagyobb települések, jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemek, intenzívebb szántóföldi gazdálkodás lehet hatással az Ipoly vízminőségére a vízkivételi műnél. 7.2.3. A Komra-völgyi tározó állapota A 21/2002. (IV.25.) KöVIM rendelet szerinti alapállapot vizsgálat során a kapott eredmények a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet szerinti, a felszíni ivóvízbázis A2 kezelési kategóriájához tartozó határértékeket nem lépték túl, sőt a vizsgált szennyezettséget jelző
63
anyagok koncentrációja a kimutathatósági határt sem érte el. A mederanyagban sem találtunk szennyezőanyag felhalmozódást. A tározó növényi tápanyagtartalma magas, ami jelentős fitoplankton produkciót eredményezhet. A tározó üzembe helyezését követően olyan, a fitoplankton mennyiségének nem kívánatos növekedéséből adódó problémák jelentkeztek (vízvirágzások, mélységi oxigénhiány), melyek miatt szükségessé vált a tározó levegőztetése. A levegőztető működése eredményeként az aerob állapot a tározó vízterében jellemző, a korábbi hőmérsékleti rétegződés és a cianobaktériumok okozta vízvirágzások megszűntek. A Komra-völgyi tározó a tápvizek magas növényi tápanyagtartalma miatt potenciálisan eutróf állóvíz. A fitoplankton vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a tározó fitoplanktonja nyár elején még oligotróf állapotra utal, a nyár folyamán azonban a fitoplankton összetétele jelentősen megváltozik, és csaknem monospecifikus Ceratium hirundinella dominancia alakul ki, rendkívül magas biomasszával. Tekintettel arra, hogy a faj jelen ismereteink alapján nem termel toxint, még jelentős biomasszája ellenére sem okoz olyan problémát, amit az optimális vízkivétel mélységének meghatározásával, és a jelenleg is alkalmazott víztisztítási technológiával ne lehetne korrigálni. A bentikus kovaalga vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a tározó szerves terhelése nem jelentős. A növényi tápanyagterhelése bár magas, a bentikus kovaalga flóra alapján képzett indexek jó ökológiai állapotra utalnak. 7.2.4. A védőterületek kialakítása és szerepe 7.2.4.1.
A tározó közvetlen védelme
A Komra-völgyi tározó védőterületeit a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság jelölte ki, még a jelenleg hatályos 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet megjelenése előtt. A kijelölt belső védőövezet a maximális üzemi vízszinthez tartozó tározófelület és ezen túl 100 m széles sáv, valamint a völgyzárógát mentett oldali rézsű lábáig számított terület. A külső védőövezet a belső védőövezet határától mért további minimum 200 m-es területsáv. „A hidrogeológiai védőterület a tározó teljes vízgyűjtő területe (5,4 km2).” A hidrogeológiai védőterületet kijelölő határozat alapján a vízgyűjtőn található ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzésre kerültek a hidrogeológiai védőterületet érintő korlátozások. A jelenlegi védőterületi rendszer a teljes tófelületet és a tározó teljes parti sávját szigorú védelem alá helyezi, mely a védelem és megelőzés szempontjából nagy biztonságot ad. A Komra-völgyi tározó védőterületének felülvizsgálata a hatályos 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerint 2007-ben megtörtént. Ez alapján a védőterületek az érvényben levőkhöz képest leszűkültek. Az új védőterületek kijelölése folyamatban van. Az a tény, hogy a tóban a víz áramlása jelentősen befolyásolt, részben az Ipolyból való időszakos, de jelentős intenzitású hozzátöltés, részben a levegőztető berendezés vízkeverése következtében, azt eredményezi, hogy nem ismert, hogy a tó egyes pontjairól a víz mennyi idő alatt érkezik a vízkivételi műbe. Ezért nem lehet mechanikusan alkalmazni a fenti rendelet tározó tavakra vonatkozó védőterületi előírásait. Mindezeket figyelembe véve javasoljuk, hogy a teljes vízfelület legyen belső védőterület. 64
A tározó környéki vízgyűjtő terület jelenlegi területhasználata nem veszélyezteti a tározó vízminőségét. A jövőbeni kedvezőtlen hatások megelőzése érdekében azonban fontos a védőterületek kialakítása. Az előbbi gondolatmenetet folytatva, nem ismert, hogy a part adott szakaszáról a vízbe kerülő szennyezőanyag hogyan oszlik el, és jut el a vízkivételi műhöz. Ezért biztonságosabb megoldás a szennyezés megelőzés érdekében a parti védősávokat a vízfelületet teljesen körülvéve kialakítani. Javasolt intézkedések A tározó vizének minősége szempontjából cél annak javítása, tápanyagtartalmának csökkentése. Javaslat a tó, mint látogatási terület, horgásztó üzemeltetésének általános szabályaira
A horgászegyesület, a horgászok tájékoztatása a tározó vízminőség-megőrzésének jelentőségéről, a használati szabályokról, a hulladékelhelyezés rendjéről, az esetleges havária, olajkifolyás esetén a teendőkről, értesítési telefonszámról. o Az értesítendő szervezet legyen felkészülve kismennyiségű szennyezett talaj összeszedésére, átmeneti biztonságos tárolására, ártalmatlanító cégnek való átadására.
Tájékoztató táblát helyezzenek el a tározónál a látogatók részére, mely a tározó vízminőségi állapotának megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A parti területek, a parkolók rendszeres ellenőrzését szervezze meg a horgászegyesület és a Vízmű közösen, amennyiben talajszennyeződést, vagy hulladék elhagyást észlelnek, annak felszámolásáról, a hulladék megfelelő elhelyezéséről gondoskodjanak.
A haltartás, horgászat tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a horgászati engedélyek számának limitálása, az etetési tilalom betartásának ellenőrzése.
A parkolók biztonságos kialakítása, a parttól távolabbi, ellenlejtésű felületek létrehozásával, mely megakadályozza az esetleges szennyezés tóba jutását.
A hatályos jogszabály előírásai A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet rendelkezik a belső védőterületen tiltott, illetve szabályok szerint végezhető tevékenységekről és azok végzésének szabályairól. A jogszabálynak csak az adott helyzethez közvetlenül kapcsolódó előírásait emeljük ki. A szabályok többsége jelen pillanatban nem releváns, de megakadályozza kedvezőtlen területhasználatok, stb. esetleges elterjedését. Belső védőövezet
A tóba semmiféle hulladék nem juttatható be.
Csak a Vízmű jogosult dolgozói léphetnek be.
Kizárólag a Vízmű létesítményei helyezhetők el a területen.
Állattartás, ezen belül haltenyésztés, haletetés nem folytatható (a horgászat célú haltelepítés nem azonos a haltenyésztéssel).
65
Külső védőövezet
Tilos: o Állattartás, ezen belül haltenyésztés, haletetés nem folytatható (a horgászat célú haltelepítés nem azonos a haltenyésztéssel). o Sátorozás, fürdés, sportpálya kialakítása (új létesítményeknél).
Egyedi vizsgálat alapján végezhető: o Növényvédelmi tevékenység.
Korlátozás nélkül végezhető: o Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül. o Erdőfelújítás vegyszeres kezelés nélkül.
7.2.4.2.
Az Ipoly vízkivétel védelme
A védelem jelenlegi, és a felülvizsgálati dokumentációban javasolt rendszere azonban csak a tározó vízgyűjtőterületét érinti. Tekintettel arra, hogy a tározóba jutó víz 80 %-a az Ipolyból származik, ez a védelem nem teljeskörű. Az itt fennálló helyzetet a vonatkozó 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet nem kezeli. A védelmi törekvés szellemét követve tesszük meg szakmai javaslatunkat. Az Ipolyon lévő vízkivételi mű által érintett folyószakasz védelmét nem indokolt a közvetlen ivóvízkivétel szabályaihoz igazítani, hiszen az innen származó víz hosszabbrövidebb időt eltölt a tározó tóban, ahol keveredés, lebomlás, átalakulás, ülepedés, stb. folyamatok zajlanak le. E vízkivétel védelmére az általános környezetvédelmi szabályokat, valamint a Víz Keretirányelvnek a vizek jó állapotban való tartására vagy -hozására vonatkozó intézkedéseit szükséges betartani. Gyakorlati szempontból célszerű kijelölni egy folyamszakaszt, parti területet, ahol ezeknek az intézkedéseknek a megvalósulását fokozottan figyelemmel kell kísérni. Javasolt intézkedések Vízfelületen
Javasoljuk, hogy a mederben a vízkivételi műtől folyásirányban 5 km-en belül olyan beavatkozásokat, változtatásokat ne lehessen végezni, mely a vízkivételi műnél vízminőség romlást eredményez. Ennek érdekében az érintett szakaszon a tervezett meder beavatkozások hatását részletesen elemezni szükséges a vízkivételi műnél jelentkező vízminőségi vagy mennyiségi hatás szempontjából.
Szükséges megszüntetni 5 km-es határon belül (amennyiben mellékvízfolyás e szakaszon belül csatlakozik, akkor azok vizét érintően is az 5 km eléréséig): o kezeletlen kommunális szennyvíz közvetlen bevezetést (tudomásunk szerint ilyen nincs); o kezeletlen ipari technológiai szennyvíz közvetlen bevezetését (tudomásunk szerint ilyen nincs); o szennyezéssel kapcsolatba kerülő kezeletlen csapadékvíz bevezetését (pl. állattartó telepekről, ipari telephelyekről).
66
közvetlen
A szennyvíztisztító telepek esetében a tisztított szennyvíz bevezetési helyeken a telepek hatásfokának rendszeres ellenőrzése szükséges, szükség esetén intézkedés vagy más befogadóra való áttérés.
Információadás
A vízkivételi mű működtetésének tervezését megkönnyítené, ha a vízkivételt működtető Mihálygergei Vízmű közvetlenül információt kapna a felvízi tározók ürítéséről, így azokra fel tudna készülni.
A vízkivételi műtől folyásirányban 2 km-en belül (amennyiben mellékvízfolyás e szakaszon belül csatlakozik, akkor annak a partján is a 2 km eléréséig) a partvonaltól számított 10 m szélességű sávon kezdeményezni szükséges vízvédelmi puffersáv kijelölését. A cél a parti vízvédelmi sávon (10 m) természetes vagy természetközeli növényzet (fásítás, füves mezsgye) kialakítása, tekintettel arra, hogy a kérdéses folyó partszakasz 10 m-es sávján természetes növényzet, illetve elsősorban szántóföld helyezkedik el, és néhol állattartással is érintett. A puffersáv kialakítása elsősorban a mezőgazdasági tevékenységet érinti. A puffersáv kialakítása terület kisajátítás nélkül, a művelt területhez kapcsolódóan kötelezően kialakítandó ökológiai fókusz- vagy célterület lehet.
A parti sávon a szántóföldi művelésre, trágyakihelyezésre, növényvédelmi tevékenységre vonatkozó szabályozások (ezek a jó mezőgazdasági gyakorlatban és a növényvédelmi tevékenység szabályozásában szereplő előírások) betartását szükséges fokozottan számon kérni.
A parti vízvédelmi sávba szennyvizet, szennyezett vizet, veszélyes anyagokat, hulladékokat lerakni tilos.
Parton
7.2.4.3.
Megvalósítás
Javasoljuk, hogy a projekt partnerek terjesszék elő a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság számára, hogy a fenti szakaszok védelmére intézkedéseket hozzanak, illetve a szabályok betartását fokozottan ellenőrizzék. A felvízi tározók üzemeltetői számára tegyék kötelezővé a Mihálygergei Vízmű értesítését a tervezett ürítésekről, és az ürítés tényleges megkezdéséről. A későbbi fejlesztések során vegyék figyelembe az itt történő vízkivétel igényeinek biztosítását.
67
