„A HUSK/1101/2.1.1/0153 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA” TÁRGYÚ PROJEKT
INDÍTÓ JELENTÉSE
Készítette:
Budapest, 2014. január 30.
Jelentés
Projekt címe:
Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén (Joint Ipoly Catchment Management) Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében támogatott projekt
Projekt száma:
HUSK/1101/2.1.1/0153
Szerződés tárgya:
Megbízási szerződés műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére a HUSK/1101/2.1.1/0153 számú projekt keretében
Munkafázis:
Indító jelentés (1. előrehaladási jelentés)
Teljesítés:
2014. január 30.
Megbízó:
Nemzeti Környezetügyi Intézet
Megbízott:
KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. 1037 Budapest, Kolostor u. 13.
Képviselő:
Kisgyörgy Bence ügyvezető
Közreműködtek: Ambrus Magdolna Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Dr. Fehér Balázs Kisgyörgy Bence Kisgyörgy Sándor Kissné Jáger Erika Puskás Erika Rákosi Judit
2
TARTALOMJEGYZÉK 1.
ELŐZMÉNYEK ...............................................................................................5
2.
PROJEKT MENEDZSMENT..........................................................................6 2.1. MUNKACSOPORTOK .....................................................................................7 2.1.1. Projekt menedzsment csoport..................................................................7 2.1.2. Act. 02. VGT összevetés csoport..............................................................7 2.1.3. Act. 03. VGT intézkedések harmonizációja csoport .................................8 2.1.4. Act. 05. Szennyvízkoncepció csoport .......................................................8 2.1.5. Act. 07. Vízbázisvédelmi csoport .............................................................8 2.1.6. Act. 08. Záródokumentáció csoport.........................................................9 2.1.7. Act. 12. Fordítás-tolmácsolás csoport .....................................................9 2.2. FELELŐSSÉGI MÁTRIX .................................................................................10 2.3. A MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK ÉS BEOSZTÁSUK ..............................11 2.4. BELSŐ-KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER ................................................11 2.5. HELYETTESÍTÉSI RENDSZER ........................................................................12 2.6. ELLENŐRZŐ RENDSZER ...............................................................................12 2.7. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER ......................................................................13 2.8. ÜTEMTERV.................................................................................................13
3. ACT. 02. AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉRE VONATKOZÓ KÉT VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV ÖSSZEVETÉSE.............................................16 3.1. EDDIGI ELŐREHALADÁS..............................................................................16 3.2. MUNKATERV..............................................................................................17 3.2.1. Célkitűzés .............................................................................................17 3.2.2. Feladatok .............................................................................................17 3.2.3. Eredmények ..........................................................................................18 3.2.4. Munkamódszer......................................................................................18 3.2.5. Kapcsolat a Megbízóval........................................................................18 3.2.6. Feladatok ütemezése .............................................................................19 4. ACT. 03. A MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEKBEN MEGHATÁROZOTT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS HARMONIZÁCIÓJA........................................................................................................20 4.1. EDDIGI ELŐREHALADÁS..............................................................................20 4.2. MUNKATERV..............................................................................................21 4.2.1. Célkitűzés .............................................................................................21 4.2.2. Feladatok .............................................................................................22 4.2.3. Eredmények ..........................................................................................22 4.2.4. Kapcsolat a Megbízóval........................................................................22 4.2.5. Feladatok ütemezése .............................................................................23 5. ACT. 05. SZENNYVÍZKEZELÉSI KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSA AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉRE, A HATÁR MINDKÉT OLDALÁN ...................................24 5.1. EDDIGI ELŐREHALADÁS..............................................................................24 5.2. MUNKATERV..............................................................................................24 5.2.1. Módszertani megközelítés .....................................................................24 5.2.2. A beszerzendő adatok köre....................................................................28
3
5.2.3. 5.2.4. 5.2.5. 5.2.6.
A koncepció elkészítése során figyelmembe vett szempontok .................29 A vizsgálni kívánt változatok, a változatértékelés módszertana..............30 A szlovák féllel való együttműködés köre és módszerei ..........................31 Megvalósítás további lépései ................................................................32
6. ACT. 07. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SÉRÜLÉKENY ÜZEMELŐ IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME.........................................................................................33 6.1. EDDIGI ELŐREHALADÁS..............................................................................33 6.2. MUNKATERV..............................................................................................34 6.2.1. Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis...............................................34 6.2.2. Komra-völgyi tározó .............................................................................36 7.
ACT. 08. ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE.......................................39 7.1. 7.2.
8.
ACT. 12. FORDÍTÁS, TOLMÁCSOLÁS......................................................40 8.1. 8.2.
9.
EDDIGI ELŐREHALADÁS..............................................................................39 MUNKATERV..............................................................................................39 EDDIGI ELŐREHALADÁS..............................................................................40 MUNKATERV..............................................................................................40
MELLÉKLETEK ...........................................................................................41
4
1. Előzmények
A Nemzeti Környezetügyi Intézet (Megbízó) 2014. január 10-én – nemzeti, nyílt közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően – szerződést kötött a KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft-vel (Vállalkozó) „a HUSK/1101/2.1.1/0153 azonosítószámú projekthez kapcsolódó műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére vonatkozó feladatok ellátása” tárgyában. A szerződés IV/5. pontja alapján a feladat 1. ütemében a szerződés 1. számú mellékletét képező műszaki leírásban meghatározott feladatok közül a Megbízóval előzetesen egyeztetett feladatokat kell megvalósítani, melynek határideje 2014. január 30. A Megbízóval történt egyeztetésnek, és a Vállalkozó által benyújtott Ajánlatnak megfelelően az 1. ütem keretében Vállalkozó a projekt eddigi előrehaladásáról, valamint a további megvalósítás munkatervéről Indító jelentést készített, melyet jelen dokumentáció tartalmaz.
5
2.
Projekt menedzsment
Tekintettel a projekt sokrétűségére, nagy területi kiterjedésére, a Megbízóval, a szlovák projektpartnerrel és alvállalkozójával való szoros együttműködés szükségességére, valamint több munkacsoport párhuzamos tevékenységének és az azokra épülő feladatok összehangolásának szükségességére, a színvonalas munka biztosítása érdekében a megfelelő koordinációnak a szokásosnál is nagyobb a jelentősége. A feladat elvégzéséhez rugalmas és jól strukturált munkaszervezetet hoztunk létre, amely biztosítja az egyes feladatcsoportok önálló elvégzését, ugyanakkor az integrált megközelítést is. Munkacsoportokat alakítottunk ki, és ezekhez a csoportokhoz rendeltük az elvégzendő feladatokat. VÚVH
NeKI Projekt menedzsment ACT. 04. monitoring
ACT. 06. modell
Projekt menedzsment
Szlovák oldali vállalkozó
ACT. 02. VGT összehas.
ACT. 03. VGT int. harm.
ACT. 07. vízbázis
ACT. 12. ford. tolm.
ACT. 05. szennyvíz
ACT. 08. záródok.
Szervezeti diagram
6
2.1. Munkacsoportok 2.1.1. Projekt menedzsment csoport A projekt menedzsment csoport feladata az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, valamint a Megbízóval, a szlovák projektpartnerrel és alvállalkozójával való együttműködés, kommunikáció. A munkát irányítja és összefogja a projektvezető, Kisgyörgy Bence, aki a Megbízóval szoros kapcsolatot tart, és a Megbízó képviselőjét rendszeresen tájékoztatja, szükség esetén a Megbízótól döntést kér. Az egyes munkacsoportok munkafolyamatait figyelemmel kíséri. A 02-03-05-07-08-12. projekt tevékenység megvalósítására szervezett munkacsoportok munkáját szervezi, ellenőrzi. Vitás esetekben döntési, az egyes szereplők közötti összehangolási jog- és feladatkörrel rendelkezik. Felelős a munkacsoporton belül a pénzügyi műveletek, folyamatok kézbentartásáért, az elszámolási rend irányításáért, a költségvetés keretein belül való végrehajtás biztosításáért. A projektvezető-helyettes, Barabás Zsuzsanna a projektvezetővel szoros együttműködésben dolgozik, szükség esetén helyettesíti. Feladata a projektkommunikáció biztosítása: folyamatos kapcsolatot tart fenn a Megbízóval, a projekt menedzsment csoport tagjaival, valamint az egyes munkacsoportok vezetőivel, áttekintve a teljes munkafolyamatot. Szervezi és lebonyolítja a projektértekezleteket. A határontúli kapcsolattartó, Buzás Zsuzsanna felelős a szlovák projektpartnerrel, és alvállalkozóival való kapcsolattartás biztosításáért. A szlovákiai vállalkozó kiválasztását követően kiemelten felelős lesz a szlovákiai vállalkozó partnerrel való együttműködésért. Segít a partneri kapcsolat kialakításában az egyes munkarészeken dolgozó szakértők, és szlovák partnereik között. A munkacsoport vezetők tájékoztatják az együttműködés eredményességéről, és probléma esetén hozzá fordulnak. Gondoskodik az információ áramlásáról a magyar és a szlovák vállalkozó között. A minőségbiztosítási felelős, Dancsné Ilyés Réka felelős a minőségirányítási elvek érvényesüléséért, ellenőrzi a kommunikáció és a dokumentálás megfelelőségét, a projekt I. osztályú minőségben való teljesítésének érdekében. Segíti az információk átadásának folyamatát, ellenőrzi, hogy minden információ eljuthat-e a megfelelő személyhez vagy személyekhez. Vizsgálja az elvárt és specifikált paraméterektől való eltéréseket, és javaslatokat ad, hogy milyen módon lehet minél teljeskörűbben követni ezeket az előírásokat. 2.1.2. Act. 02. VGT összevetés csoport A csoport feladata az „Act. 02. Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtőgazdálkodási terv összevetése” tevékenység végrehajtása. A csoportvezető, Rákosi Judit feladata a feladatok koordinációja. Puskás Erika vízgyűjtőgazdálkodási szakértő kiemelt feladata: a vízfolyás víztestek kijelölésének szempontjai. Kisgyörgy Sándor műszaki szakértő kiemelt feladata a felszín alatti vízkivételek határon átnyúló hatásainak értékelése.
7
Simonffy Zoltán vízgazdálkodási szakértő kiemelt feladatai a víztestek állapot minősítésére alkalmazott módszerek összehasonlítása; a terhelések és a minősítés közötti kapcsolatok elemzése. Buzás Zsuzsanna határontúli kapcsolattartóként együttműködik a szlovák és magyar oldali munkavégzés összehangolásában. 2.1.3. Act. 03. VGT intézkedések harmonizációja csoport A csoport feladata az „Act. 03. A magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja” tevékenység végrehajtása. Mivel a tevékenység igen nagy mértékben az Act. 02. tevékenység eredményeire épül, így a két csoport vezetője megegyezik, és a tevékenység megvalósításában is nagyrészt azonos szakértők vesznek részt. A csoportvezető, Rákosi Judit feladata a feladatok koordinációja. Puskás Erika, vízgyűjtőgazdálkodási szakértő kiemelt feladata a jogi-szabályozási és gazdasági intézkedések áttekintése és értékelése. Ganszky Márton, műszaki szakértő kiemelt feladata a műszaki intézkedések áttekintése és értékelése. Buzás Zsuzsanna határontúli kapcsolattartóként együttműködik a szlovák és magyar oldali munkavégzés összehangolásában. 2.1.4. Act. 05. Szennyvízkoncepció csoport A csoport feladata az „Act. 05. Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán” tevékenység végrehajtása. A munkarész megvalósításában az alábbi szakértők vesznek részt. A szakértők a munkamegosztás során közösen végzik a feladatokat, azonban minden tevékenységre megjelölünk egy felelős szakembert, aki az adott feladat megvalósításáért felelős. Dr. Fehér Balázs, csoportvezető: Kapcsolattartás a többi munkarész csoportvezetőivel; kapcsolattartás az önkormányzatokkal és az üzemeltetőkkel. A szennyvízgyűjtési változatok kidolgozása, változat értékelés. Kisgyörgy Sándor, műszaki szakértő: Kapcsolattartás a hatóságokkal, határon átnyúló intézkedések egyeztetése, tervezése. A szennyvízkezelési változatok kidolgozása, változat értékelés. Kisgyörgy Bence, közgazdasági szakértő: Beruházási, üzemeltetési, amortizációs költségek meghatározása, több szempontú értékelés során a gazdasági változatelemzés elvégzése. 2.1.5. Act. 07. Vízbázisvédelmi csoport A csoport feladata az „Act. 07. A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme” tevékenység végrehajtása. A munkarész megvalósításában az alábbi szakértők vesznek részt:
8
Kissné Jáger Erika, csoportvezető: kapcsolatot tart a többi munkarész csoportvezetőivel; koordinálja a vízbázisvédelemmel kapcsolatos feladatokat; elvégzi a mezőgazdasági hatások feltárását és értékelését; irányítja a vízbázisvédelmi záródokumentáció összeállítását. Ambrus Magdolna, szennyezőforrás feltárás vezetője: irányítja a potenciális szennyezőforrások, szennyezőhatások azonosítását, megfelelő mintavételek végzését, az adatok értékelését, jelentés készítését. Serfőző Antal, modellezési szakértő: irányítja és részt vesz a hidrodinamikai modellezésben. Bagi István, kút felülvizsgálat és egymásrahatás vizsgálatok szakértője: irányítja a kút felülvizsgálati és egymásrahatás vizsgálatok elvégzését, értékeli az eredményeket. Balázs Ilma, geofizikai szakértő: megszervezi és vezeti a geofizikai méréseket, értékeli az adatokat, elkészíti a jelentést. Harkai Miklós, vízminőségi szakértő a Komra-völgyi víztározót üzemeltető ÉRV Zrt. szakértőjeként a víztározóval kapcsolatos adatok, információk biztosításával vesz részt a feladat megvalósításában. 2.1.6. Act. 08. Záródokumentáció csoport A csoport feladata az „Act. 08. Záródokumentáció készítése” tevékenység végrehajtása. A záródokumentáció elkészítését a csoportvezető, Barabás Zsuzsanna koordinálja, munkáját a minőségbiztosítási felelős, Dancsné Ilyés Réka segíti. A dokumentáció összeállításában valamennyi munkacsoport vezetője is együttműködik: Rákosi Judit (VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport), Dr. Fehér Balázs (Szennyvízkoncepció csoport) és Kissné Jáger Erika (Vízbázisvédelmi csoport). Tekintettel arra, hogy a projekt elvégzésére rendelkezésre álló időkeret szűkös, és a feladatok részben vagy egészben egymásra épülnek, szükséges, hogy az egyes projektelemek eredményeiről – még a végső dokumentáció összeállítása előtt – a munkacsoportok tájékoztassák egymást, és a Záródokumentáció csoport vezetőjét. A Záródokumentáció csoport vezetője a munka kezdetekor általános tartalmi és formai követelményeket fektet le az egyes projektelemek szakmai anyagára vonatkozóan. A csoportok munkáik eredményeit, azok rövid értékelésével a lehető leghamarabb kötelesek átadni a záródokumentációt készítő csoport vezetőjének, aki az anyagok áttekintése alapján konkrét további formai és tartalmi igényeket fogalmazhat meg az anyag kapcsán. A Záródokumentáció csoport vezetője az, aki a teljes projektet átlátja, így a munka folyamán, a részanyagok birtokában ajánlásokat tehet az egyes információik más projektelemben való felhasználására, a munkák egymásra épülésére, összekapcsolására. Javaslatait a projektvezető és a munkacsoport vezetők áttekintik, és döntenek annak megvalósításáról. 2.1.7. Act. 12. Fordítás-tolmácsolás csoport A csoport feladata az „Act. 12. Fordítás, tolmácsolás” tevékenység végrehajtása.
9
A csoportvezető, Barabás Zsuzsanna feladata a fordítási feladatok koordinációja (a fordítási, tolmácsolási igények felmérése, és továbbítása a fordítók felé), a fordítókkal való kapcsolattartás. Az angol fordító, Greguss Ditta feladata az angol-magyar, magyar-angol fordítási feladatok ellátása. A szlovák fordító és tolmács, Csipka Rozália feladata a szlovák-magyar, magyarszlovák fordítási és tolmácsolási feladatok ellátása. A fordítandó dokumentációkat, munkarészeket az egyes munkacsoportok vezetői a fordítás-tolmácsolás csoport vezetőjével egyeztetve küldik meg az illetékes fordítónak. A fordítók az érintett csoportvezetőnek küldik vissza a lefordított anyagokat, a fordítástolmácsolás csoport vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. Amennyiben az adott dokumentumra, illetve annak fordítására több munkacsoportnak is szüksége van, a csoportvezető gondoskodik azok összegyűjtéséről, rendszerezéséről, elérhetőségük biztosításáról. A tolmácsolási feladatok (nemzetközi konferencia, projektnyitó workshop) időpontjáról, helyszínéről a projektvezető egyeztet a Megbízóval, valamint annak alvállalkozójával, és tájékoztatja a csoportvezetőt.
2.2. Felelősségi mátrix
Harkai Miklós
V
V
V
E
Csipka Rozália
E
D,V V E
Balázs Ilma
T
Bagi István
T D,V
Greguss Ditta
E
T
Serfőző Antal
V V
T
Ambrus Magdolna
V
Kissné Jáger Erika
V
Dr. Fehér Balázs
V V
Ganszky Márton
T D D
Kisgyörgy Sándor
Puskás Erika
V E E
Simonffy Zoltán
Rákosi Judit
Feladatok Proj.men. D,V V V Act. 02. T Act. 03. T Act. 05. V Act. 07. T Act. 08. T D,V V Act. 12. T D
Buzás Zsuzsanna
Dancsné Ilyés Réka
Kisgyörgy Bence
Résztvevő személyek
Barabás Zsuzsanna
A projekt megvalósításában résztvevő személyek felelősségi és tevékenységi körét az alábbi felelősségmátrixban foglaljuk össze.
V
V
A táblázat jelöléseinek értelmezése: D (döntés):
A megjelölt személy döntési felelősségét jelenti.
V (végrehajtás): A megjelölt személy felelős az adott (rész)feladat I. osztályú minőségben, határidőre történő végrehajtásáért.
10
E (együttműködés):
A megjelölt személy köteles a végrehajtásban együttműködni.
T (tájékoztatás): A megjelölt személyt a hozott döntésről, az adott feladat végrehajtásáról vagy annak eredményéről tájékoztatni kell.
2.3. A munkában résztvevő szakértők és beosztásuk A munkában résztvevő személyek megnevezését, és beosztásukat az alábbi táblázat foglalja össze. Személy Kisgyörgy Bence Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Buzás Zsuzsanna Rákosi Judit Puskás Erika Simonffy Zoltán Kisgyörgy Sándor Ganszky Márton Dr. Fehér Balázs Kissné Jáger Erika Ambrus Magdolna Serfőző Antal Bagi István Balázs Ilma Harkai Miklós Greguss Ditta Csipka Rozália
Pozíció projektvezető; közgazdasági szakértő (szennyvízkoncepció csoport) projektvezető-helyettes; csoportvezető (záródokumentáció csoport és fordítás-tolmácsolás csoport) minőségbiztosítási felelős határontúli kapcsolattartó csoportvezető (VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport) vízgyűjtőgazdálkodási szakértő (VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport) vízgazdálkodási szakértő (VGT összevetés csoport) műszaki szakértő (VGT összevetés csoport és szennyvízkoncepció csoport) műszaki szakértő (VGT intézkedések harmonizációja csoport) csoportvezető (szennyvízkoncepció csoport) csoportvezető (vízbázisvédelmi csoport) szennyezőforrás-feltárási szakértő (vízbázisvédelmi csoport) modellezési szakértő (vízbázisvédelmi csoport) egymásrahatás vizsgálatok szakértője (vízbázisvédelmi csoport) geofizikai szakértő (vízbázisvédelmi csoport) vízminőségi szakértő (vízbázisvédelmi csoport) angol fordító szlovák fordító és tolmács
2.4. Belső-külső kommunikációs rendszer A hatékony munkavégzés érdekében a csoportokon belül, azok között, valamint kifelé is intenzív kommunikáció folyik. Az egyes munkacsoportokon belüli megfelelő kommunikáció biztosításáért az adott munkacsoport vezetője felelős. Azokat a gyűjtött, és a munka közben keletkező információkat, amelyek a többi munkacsoport feladatának elvégzéséhez szükségesek, a munkacsoport vezetője haladéktalanul megküldi a projektvezetőnek, valamint azon munkacsoportok vezetőinek, amelyek az információt felhasználják. A csoportok közötti kommunikációt a projektvezető-helyettes koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart fenn az egyes munkacsoportok vezetőivel. Gondoskodik az információk összegyűjtéséről, rendszerezéséről, valamint azok elérhetőségének biztosításáról. Biztosítja a Megbízóval történő folyamatos kommunikációt, valamint a Megbízó esetleges további alvállalkozóival való kapcsolattartást. 11
A projektvezető a Megbízóval szoros kapcsolatot tart, és a Megbízó képviselőjét rendszeresen tájékoztatja, szükség esetén a Megbízótól döntést kér. Vitás esetekben döntési, az egyes szereplők közötti összehangolási jog- és feladatkörrel rendelkezik. A szlovák projektpartnerrel, és alvállalkozóival való kapcsolattartás biztosításáért a határontúli kapcsolattartó felelős. A szlovák oldali vállalkozóval/vállalkozókkal folyamatosan keresi a kapcsolatot, annak jelentkezése hiányában is szükség szerint, de legalább kétheti gyakorisággal felveszi vele a kapcsolatot. A szlovák vállalkozóval való szoros kapcsolattartás – a projekt határon átnyúló jellege miatt – kiemelkedő jelentőségű. Valamennyi részfeladat szoros együttműködést kíván a két féltől. A felek információval látják el egymást, illetve esetenként közös dokumentációt dolgoznak ki. Ennek érdekében az egyes munkacsoportok vezetői szükség szerint a szlovák vállalkozó szakembereivel közvetlenül is tartják a kapcsolatot. A határontúli kapcsolattartó segít a partneri kapcsolat kialakításában az egyes munkarészeken dolgozó szakértők, és szlovák partnereik között. Gondoskodik az információ áramlásáról a magyar és a szlovák vállalkozó között. A kommunikáció hatékonyságát, megfelelőségét a minőségbiztosítási felelős ellenőrzi. Segíti az információk átadásának folyamatát, ellenőrzi, hogy minden információ eljutott-e a megfelelő személyhez vagy személyekhez.
2.5. Helyettesítési rendszer Az egyes munkacsoportok vezetőinek helyetteseit az alábbi táblázat tartalmazza. A helyettes a projektvezető / munkacsoport vezető akadályoztatása esetén a vezető feladatait ellátja. Vezető Kisgyörgy Bence Barabás Zsuzsanna Rákosi Judit Dr. Fehér Balázs Kissné Jáger Erika
Pozíció projektvezető záródokumentáció csoport vezetője fordítás-tolmácsolás csoport vezetője VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport vezetője szennyvízkoncepció csoport vezetője vízbázisvédelmi csoport vezetője
Helyettes Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Kisgyörgy Bence Puskás Erika Kisgyörgy Sándor Ambrus Magdolna
Az egyes munkacsoportokon belül a szükségessé váló helyettesítés megszervezése a munkacsoport-vezető feladata.
2.6. Ellenőrző rendszer A Vállalkozó rendelkezik ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel, mely lehetővé teszi, hogy a nyújtott szolgáltatás stabilan magas színvonalú, a dokumentumkezelés átlátható és könnyen kezelhető, az összes előállított dokumentum szakmailag többször ellenőrzött, megbízható és jó minőségű legyen. A minőségbiztosítási rendszer léte, és a Vállalkozó más munkákban alkalmazott hasonló szervezeti megoldásai biztosítják, hogy a kialakított szervezet gördülékenyen, feladatorientáltan működjön, a visszacsatolások és az együttműködések segítségével a legmegfelelőbb eredményeket állítsa elő, és a külső kommunikáció is megfelelő legyen.
12
Az ellenőrzés a munkafolyamatok megkezdésétől kezdve zajlik. Az elkészült részfeladatok megfelelőségét a munkacsoport vezetője ellenőrzi. A dokumentumok Megbízó részére történő átadását megelőzően azokat a minőségbiztosítási felelős, valamint a projektvezető is ellenőrzi. A Megbízó által javasolt esetleges módosításokat a munkacsoportok vezetői hajtják végre, a projektvezető irányítása és ellenőrzése alatt. A záródokumentáció ellenőrzését a csoportvezetők, és Kisgyörgy Sándor műszaki szakértő végzi.
2.7. Dokumentációs rendszer -
A munkával kapcsolatos minden releváns dokumentumot, információt meg kell küldeni a projektvezetőnek és helyettesének. Ezek dokumentálásáért (elkülönített gyűjtéséért és rendezéséért) a projektvezető-helyettes felelős.
-
A belső dokumentumokat elsősorban digitális formában kell továbbítani.
-
A külső dokumentumok eredetije a projektvezetőt illeti.
-
Minden személyes és telefonon történő megbeszélésről rövid, lényegre törő feljegyzést kell készíteni, és azt eljuttatni a projektvezetőhöz, aki az illetékeseknek továbbítja. A feljegyzésnek tartalmaznia kell, hogy ki készítette, kik voltak a résztvevők, személyesen (helyszín) vagy telefonon történt-e, a megbeszélés tárgya, megállapodás, végrehajtásért felelős, határidő.
-
Minden részfeladatról, annak elvégzését követően jelentést kell készíteni, melyet el kell juttatni a projektvezetőnek.
-
Külön kell dokumentálni a szlovák oldalon munkát végző vállalkozóval való minden információ áramlást.
-
A levelezési rendszerben továbbított e-mailek is a dokumentáció részei. A levelezési rendszert a munka teljes ideje alatt megőrizzük. A munka lezárását követően archiváljuk.
-
Az írásos dokumentációk mozgását a postakönyvben vezetjük.
-
Az írásos dokumentumokat elkülönítetten gyűjti a projektvezető, a mappa tartalmazza a dokumentum felsorolást, melyet folyamatosan vezetni kell.
-
A digitális küldeményeket egymástól jól elkülöníthető, azonosítható könyvtárakba rendezzük. A biztonsági mentést minden éjjel elvégezzük.
-
Minden részjelentést írásos formában és CD-n is dokumentálni szükséges, a projektvezetőnek legalább egy nyomtatott és egy CD példánnyal kell rendelkezni.
2.8. Ütemterv A projekt tervezett ütemezését az alábbi Gantt diagramon mutatjuk be.
13
Jel
Tevékenység
Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtő-gazdálkodási terv Act. 02. összevetése Indító jelentés A két terv összevetése A magyar és szlovák vízgyűjtőgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések Act. 03. összehasonlítása és harmonizációja Indító jelentés Az intézkedések összehasonlítása, harmonizációja Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a Act. 05. határ mindkét oldalán Indító jelentés Irodalmi, adatbázisokban található, és hatósági adatok összegyűjtése Adatgyűjtés külső szereplőktől (önkormányzatok, üzemeltetők) Szennyvíz gyűjtési területek lehatárolása Befogadók, tisztítási módszerek meghatározása, változatok meghatározása Változatok értékelése Jelentés összeállítása
2014 január február március április május június július augusztus szeptember 1-15. 15-31. 1-15. 15-28. 1-15. 15-31. 1-15. 15-30. 1-15. 15-31. 1-15. 15-30. 1-15. 15-31. 1-15. 15-31. 1-15.
Jel
Tevékenység
2014 január február március április május június július augusztus szeptember 1-15. 15-31. 1-15. 15-28. 1-15. 15-31. 1-15. 15-30. 1-15. 15-31. 1-15. 15-30. 1-15. 15-31. 1-15. 15-31. 1-15.
A határon átnyúló sérülékeny Act. 07. üzemelő ivóvízbázisok védelme Felszíni ivóvízbázis – Komra-völgyi tározó Meglévő adatok begyűjtése és feldolgozása Összes érintett önkormányzattal való kapcsolatfelvétel Kiemelt önkormányzattal személyes kapcsolatfelvétel Területbejárás Szennyezőhatások vizsgálata Komra-völgyi tározó biológiai vizsgálata Érzékenység vizsgálat Intézkedési terv Térinformatikai feldolgozás Felszín alatti – Perőcsény-Tésa ivóvízbázis Archív információk begyűjtése Geofizikai vizsgálatok Meglévő figyelőkutak (monitoring hálózat) felülvizsgálata Tartós szivattyúzás mérésekkel, vizsgálatokkal, egymásrahatás vizsgálat Vízminőség vizsgálatok Szennyezőforrások feltárása Hidrodinamikai modellezés, védőterület meghatározás Záródokumentáció Térinformatikai feldolgozás Act. 08. Záródokumentáció készítése Act. 12. Fordítás, tolmácsolás
15
3.
Act. 02. Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtő-gazdálkodási terv összevetése
3.1. Eddigi előrehaladás Megbízó a következő feladatrészeket végezte el az eddig eltelt időszakban: • A szlovák vízgazdálkodási terv angol változatának magyarra fordítása. • Az EU Bizottság mindkét országra elkészült értékelő jelentésének párhuzamos áttekintése. • A tervezés során alkalmazott módszerek összefoglaló párhuzamos ismertetése a szlovák féllel készített angol nyelvű anyag keretében, ami a következő témakörökre terjed ki, országos szinten és az Ipoly vízgyűjtőjére egyaránt: -
tipológia és referencia viszonyok
-
felszíni és felszín alatti víztestek kijelölése
-
a mennyiségi és a minőségi viszonyokat jelentős mértékben befolyásoló terhelések
-
monitoring struktúra és mérési jellemzők
-
minősítési módszerek és eredmények
-
erősen módosított állapotú víztestek kijelölése (módszer és eredmények), valamint a jó ökológiai potenciál meghatározása
-
védett területek kijelölése
• A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv Ipoly alegységre vonatkozó tervéből, illetve az országos terv mellékleteiből és háttéranyagaiból az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó adatoknak a kigyűjtése excel fájl-rendszerekbe. A hiányosságok és különbségek feltárása. Az előzőekben ismertetett előkészítő munka jól jelzi a két ország gyakorlatának azonosságait és a számottevő különbségeket egyaránt. Az eltelt időszakban Vállalkozóként az alábbi feladatokat végeztük el: • Pontosítottuk a témakör keretében elvégzendő feladatokat; tovább folytattuk a két terv anyagainak feldolgozását, elemeztük a feltárt különbségeket. • Felvettük a kapcsolatot a szlovák projekt partnerrel (VÚVH). A szlovák oldali vállalkozó még nem került kiválasztásra. • Beszereztük a szlovák Ipoly vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (Implementácia smernice 2000/60/ES Európskeho parlamentu a Rady z 23. októbra 2000 – Plán manažmentu čiastkového povodia Ipľa, December 2009). A releváns részek magyarra történő fordítása jelenleg folyik.
• Magyarra fordítottuk a szlovák térképek elnevezését, egyes rövidítéseket. A térképeket feldolgoztuk úgy, hogy az egyforma tematikájú magyar és szlovák térképeket összepárosítottuk. Ebből az összevetésből kiderült, hogy melyik magyar térképnek nincs szlovák megfelelője és fordítva. Az összepárosított térképeket az 1. mellékletben csatoljuk. • Az eddig elkészült összehasonlító elemzés és a felépített excel-adatbázisok áttekintése alapján összefoglalás készült az azonosságokról, a különbségekről és a hiányosságokról. Erre alapozva javaslatot teszünk a részletes elemzések tartalmára és metodikájára.
3.2. Munkaterv 3.2.1. Célkitűzés A projekt alap célkitűzése a két ország vízgyűjtő-gazdálkodási gyakorlatának, illetve intézkedéseinek összehangolása. A projekt az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozik, a fő cél a kiválasztott, és az intézkedések körében prioritást jelentő témakörökben az intézkedési programok egyeztetése és – amennyire ez lehetséges – összehangolása. Az intézkedések tervezése a víztesteket érő terhelések és az ezt tükröző állapot minősítésén alapul. Ezek a megalapozó munkák, noha az EU VKI általános módszertani útmutatásai alapján készültek mindkét országban, a módszerek részleteit tekintve eltérnek egymástól. Ez indokolható, tekintve az eltérő természeti adottságokat, intézményi hátteret, rendelkezésre álló információkat. A két tervben alkalmazott módszerek és az eredmények nagyvonalú összehasonlítását mutatja be a „Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures” c. közbenső jelentés. Az anyag egyaránt bemutatja az azonosságokat és a jelentős különbségeket. További lépésként szükséges ezeknek az elemzéseknek a tömör, áttekinthető összefoglalása. Az összehasonlítás a 2009-ben készült tervek esetében semmiképpen nem jelenti azok utólagos összehangolását, sőt ez a 2015-ben készülő felülvizsgálatra sem érvényes. A cél az azonosságok és a jelentős különbségek feltárása (utóbbiak esetében az okok elemzése), az Ipolyra vonatkozó intézkedések egyeztetése érdekében. Természetesen a közös értékelés alkalmas arra, hogy mindkét fél bővítse tapasztalatait, és a „jó gyakorlatokat” figyelembe vegye a saját tervezési munkájában. A projekt keretében tervezett összehasonlítás egyben megkönnyíti a felülvizsgálat eredményeinek hivatalos kétoldalú egyeztetését is. 3.2.2. Feladatok Az előző pontban összefoglalt célkitűzések teljesítése érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges: • A munka előző fázisában készült összehasonlító elemzés és a felépített exceladatbázisok áttekintése. Az azonosságok és a különbségek könnyen áttekinthető, tömör összefoglalása.
17
• A részletes elemzés tematikájára vonatkozó javaslat kidolgozása, egyeztetése. A részletes elemzés témaköreinek kiválasztása. Lehetséges témakörök: referencia viszonyok, a minősítés eltéréseinek indoklása és ezzel kapcsolatban a terhelések és a minősítés közötti kapcsolatok elemzése, az erősen módosított állapotú víztestek azonosítása és a jó ökológiai potenciál meghatározása, védett területek, kiemelten az ivóvízbázisok védőterületeinek értékelése, felszín alatti vízkivételek határon áthúzódó utánpótlódási viszonyai, a jelentős vízgazdálkodási kérdések. • A két országban működő monitoring értékelése, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen mértékben ad képet a határon átnyúló hatásokról, különösen azokról, amelyek megítélése bizonytalan. • A Brüsszelbe megküldött vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre érkezett szakmai észrevételek egyeztetése, javaslat a harmonizáció fejlesztésére a 2015-ben határidős felülvizsgálatok keretei között. 3.2.3. Eredmények A témakörről angol nyelvű összefoglaló jelentés készül, amely magába foglalja a már elkészült jelentést (Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures), kiegészül az azonosságok és a különbségek részletes elemzésével (magyarázatával), valamint összefoglalja a tervezési tapasztalatokat, a folytatásra vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat. 3.2.4. Munkamódszer • Rövid, angol nyelvű összefoglalók készítése a tervek azon részeiről, amelyek jelentős különbségeket mutatnak. • A szlovák terv egyes elemeinek részletes tanulmányozása szlovák fordító igénybevételével. • Az egyes témakörökhöz kapcsolódva, kölcsönös tájékoztatás a 2010 óta végzett mérések, vizsgálatok eredményeiről. • Egyeztető megbeszélések a következtetések és a javaslatok közös megfogalmazására. 3.2.5. Kapcsolat a Megbízóval A munka végrehajtása során folyamatosan egyeztetünk a Megbízó képviselőivel. Tájékoztatást adunk a workshopok, egyeztetések előkészítéséről. Az egyeztetéseken célszerűnek tartjuk Megbízó részvételét, illetve az emlékeztetők megküldésével tájékoztatást adunk az egyeztetések eredményeiről, amennyiben azon nem tudnak részt venni. A feladat végrehajtásához szükséges, hogy a Megbízó rendelkezésünkre bocsássa az ajánlati felhívásban szereplő információkat: • a hazai víztestekre vonatkozó terhelések és minősítések eredményeit és háttéradatait,
18
• a monitoring hálózatok összevetésének eredményeit, • a VGT felülvizsgálata során született újabb eredményeket (víztestek módosítása, monitoring adatok), • a hazai módszertanban javasolt változásokat, • a jelentős vízgazdálkodási kérdések felülvizsgálatának következtetéseit, • a 2010 óta elvégzett kiegészítő elemzések és vizsgálatok eredményeit. A Megbízó által elkészített munkarészeket a munka során felhasználjuk, az összefoglaló jelentésbe beépítjük. 3.2.6. Feladatok ütemezése 1. Az eddig készült értékékelések áttekintése, összefoglalása, és ennek alapján a részletes összehasonlító elemzés tematikájának, módszerének és részletességének egyeztetése a szlovák partnerrel. A részletesen vizsgálandó témakörök kiválasztása. Határidő: 2014. február 20. 2. Rövid angol nyelvű összefoglalók készítése azokról a terv részekről, amelyeket részletes értékelésre kijelöltünk. A szlovák partner tájékoztatása. Határidő: 2014. március 10. 3. A feladatok elvégzéséhez szükséges szlovák tervekben szereplő információk begyűjtése, lehetőleg angol összefoglalók formájában, de szükség esetén a szlovák nyelvű anyagok fordítása, feldolgozása, értékelése. Határidő: 2014. március 31. (Feltétele, hogy a szlovák terv angol nyelvű összefoglalói február 28-ig megérkezzenek). 4. Az egyeztető megbeszélés előkészítése. E-mailben tisztázható kérdések egyeztetése, pontosítások. Személyes kétoldalú egyeztetés során a jelentős különbségek okainak feltárása, a tervezési tapasztalatok összegzése, az alkalmazásra javasolt módszerek („jó gyakorlatok”) kiválasztása. Határidő: 2014. április 4. 5. A következtetések tervezetének egyeztetett megfogalmazása (szükség esetén még egy konzultáció megszervezése). Határidő: 2014. április 15. 6. A témakör zárójelentésének magyar és angol nyelvű változatának elkészítése. Határidő: 2014. április 30.
19
4.
Act. 03. A magyar és szlovák vízgyűjtőgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja
4.1. Eddigi előrehaladás Megbízó a következő feladatrészeket végezte el az eddig eltelt időszakban: • A két vízgyűjtő-gazdálkodási tervről készült angol nyelű összefoglaló (Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures) foglakozik az intézkedési programokkal, beleértve az alkalmazott mentességeket, vagyis az intézkedések ütemezését is. Az elemzés csak az országos összehasonlításra terjed ki, illetve nem tartalmaz részleteket az egyes intézkedések tartalmáról. • A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv Ipoly alegységre vonatkozó tervében szereplő, víztestenként tervezett intézkedések listájának (excel file), illetve indoklásának (szöveges dokumentum) kigyűjtése. Az előzőekben ismertetett összehasonlítás bemutatja az intézkedések tervezése során alkalmazott megközelítés különbségeit és a hasonlóságokat egyaránt. Az eltelt időszakban Vállalkozóként az alábbi feladatokat végeztük el: • Felvettük a kapcsolatot a szlovák projekt partnerrel (VÚVH). A szlovák oldali vállalkozó még nem került kiválasztásra. • Pontosítottuk a témakör keretében elvégzendő feladatokat. • Kiegészítettük a hazai adatbázist az Ipoly szempontjából jelentős hazai intézkedések tartalmi összefoglalóival. • Megkezdtük a szlovák terv intézkedési programjának részletesebb áttekintését. • A magyar tervben szereplő intézkedések tartalmáról az országos terv 8.1 – 8.3. melléklete ad tájékoztatást. Innen kigyűjtöttük az Ipoly és vízgyűjtője szempontjából releváns intézkedések leírásait, illetve a mentességekre és az erősen módosított állapotú víztestek kijelölésére vonatkozó részletes leírásokat. • Magyarra fordítottuk a szlovák VGT intézkedési programjának egyes releváns részeit (felszíni vizek szerves- és tápanyag szennyezésével, hidromorfológiai intézkedésekkel kapcsolatos részek). A két ország Ipoly VGT-je az alábbi Intézkedési Program struktúrát tartalmazza: Szlovák VGT -
Felszíni vizek o szerves anyag terhelés csökkentése
20
o tápanyag terhelés csökkentése o a vizek kiemelt fontosságú és Szlovákia számára releváns anyagokkal való szennyezésének csökkentése o intézkedések a hidromorfológiai hatások csökkentésére -
Felszín alatti vizek o Minőség javítására vonatkozó intézkedések o Mennyiségi problémáinak megoldására vonatkozó intézkedések
Magyar VGT o Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését szolgáló intézkedések o Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása és kármentesítése o Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések o Megfelelő ivóvízminőséget javító intézkedések o Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések Jelenleg folyik a két tervben szereplő intézkedések fenti problémákhoz történő hozzárendelése. Javaslatot teszünk az intézkedések tartalmának és hatékonyságának összehasonlítását célzó elemzések tematikájára, a következő szempontok figyelembevételével: -
Mindkét ország számára fontos, jelentős vízgazdálkodási probléma megoldását jelentik.
-
Az egyik országban megvalósuló intézkedés hatással van a másik ország vizeinek állapotára, illetve a szükséges intézkedésekre.
-
A két ország együttműködése javítja az intézkedések hatékonyságát.
-
A két ország tapasztalatai, esetleges eltérő megközelítése tanulságul szolgálhat a másik ország számára.
4.2. Munkaterv 4.2.1. Célkitűzés Az intézkedések vizsgálata kettős célt követ. Országos szinten a kölcsönösen hasznosítható tervezési tapasztalatok feldolgozása a cél. Helyi szinten a magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az Ipoly vízgyűjtőre meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja annak érdekében, hogy azok a határ két oldalán ne egymástól függetlenül, esetleg egymás hatását gyengítve valósuljanak meg, hanem egymást kiegészítve, egymáshoz kapcsolódva. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése óta mindkét országban számos vízgazdálkodási projekt befejeződött, illetve a végrehajtásuk folyamatban van. A lényeges projektek várható eredményeit, hatásait – legyenek azok az Ipolyra vonatkozó VGT intézkedések, vagy a VKI 4.7 cikkelye alá tartozó infrastrukturális projektek – értékelni kell.
21
Mindkét országban elkezdődött a VGT felülvizsgálata, a végrehajtás értékelése, az erre vonatkozó ismeretek szintén figyelembe veendők a tervezés összehangolása érdekében. A részletesen vizsgált intézkedéstípusok kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelentős egymásra hatásokat, a kooperáció lehetőségeit, és a kölcsönösen hasznosítható tapasztalatok összegyűjtésének lehetőségét. 4.2.2. Feladatok Az előző pontban összefoglalt célkitűzések teljesítése érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges: • A részletes országos és helyi értékelés tematikájára, szempontjaira vonatkozó javaslat kidolgozása és egyeztetése. • A hazai VGT-ben szereplő, az Ipoly vízgyűjtője szempontjából fontos intézkedések csoportosítása a jelentős vízgazdálkodási kérdések szerint. • Országos szinten a vizsgálat során a fókuszban a kiegészítő intézkedések lesznek. Nemcsak a műszaki intézkedéseket tekintjük át és értékeljük, hanem a megvalósítás ún. átfogó eszközei közül a jogi-szabályozási és a gazdasági intézkedéseket. Foglalkozunk a kivételek, mentességek kérdéseivel, az ütemezéssel. • Az összehasonlító elemzés eredményeképpen országos szintű javaslatok kidolgozása az intézkedések tervezésével kapcsolatban. • Javaslatok megfogalmazása az Ipoly vízgyűjtőjére szlovák és a magyar vízgyűjtőgazdálkodási tervek intézkedési programjainak összehangolt megvalósítása érdekében. Javaslattétel a kétoldalú együttműködés fejlesztésére vonatkozóan. A javaslatok kettős célt szolgálnak. Egyrészt az első VGT intézkedési programjának végrehajtását, de még inkább a második, 2021-ig tartó Ipoly VGT megalapozását mindkét országban, másrészt a tapasztalatok hasznosítását az országos szintű tervezési folyamatban, a „jó gyakorlatot” jelentő intézkedések kölcsönös átvételét. 4.2.3. Eredmények A témakör összefoglaló jelentése angolul készül, és az eddig elkészült elemzések mellett a közös egyeztető megbeszélések emlékeztetőire alapozva tartalmazni fogja az intézkedésekkel kapcsolatos következtetéseket, illetve a munka folytatására vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat. A feladatot a szlovák partnerrel, és annak megbízottjaival együttműködésben végezzük, és a feladat eredményeként egy közös dokumentációt dolgozunk ki. 4.2.4. Kapcsolat a Megbízóval A munka végrehajtása során folyamatosan egyeztetünk a Megbízó képviselőivel. Tájékoztatást adunk a workshopok, egyeztetések előkészítéséről. Az egyeztetéseken
22
célszerűnek tartjuk Megbízó részvételét, illetve az emlékeztetők megküldésével tájékoztatást adunk az egyeztetések eredményeiről, amennyiben azon nem tudnak részt venni. A projektelem kidolgozása során a NeKI-vel szoros együttműködésben dolgozunk. Felhasználjuk a NeKI által elvégzett alábbi munkarészeket, és integráljuk a végső dokumentumba: -
A víztestek állapotának jobb megismerése (JICM projekt Act.4. eredményei);
-
A szennyvízbevezetések várható hatásait előrejelző vízminőségi modell (JICM projekt Act.6. eredményei).
4.2.5. Feladatok ütemezése 1. Az eddig készült értékékelések áttekintése, összefoglalása, és ennek alapján a részletes összehasonlító elemzés tematikájának, módszerének és részletességének egyeztetése a szlovák partnerrel. A részletesen vizsgálandó témakörök kiválasztása. Rövid angol nyelvű összefoglalók készítése azokról a terv részekről, amelyeket részletes értékelésre kijelöltünk. A szlovák partner tájékoztatása. Határidő: 2014. március 10. 2. A feladatok elvégzéséhez szükséges szlovák tervekben szereplő információk begyűjtése, lehetőleg angol összefoglalók formájában, de szükség esetén a szlovák nyelvű anyagok fordítása, feldolgozása, értékelése. Határidő: 2014. március 31. (Feltétele, hogy a szlovák terv angol nyelvű összefoglalói február 28-ig megérkezzenek.) 3. Tervezői, szakértői egyeztetések első körének lebonyolítása. A szlovák társszervezettel, a VÚVH szakértőivel, a VGT tervezésben résztvevőkkel, a területi szlovák és magyar vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, önkormányzati érintett szervezetekkel való konzultációk. Problémafeltárás elvégzése. A közös érdeklődésre számot tartó intézkedések meghatározása. A helyzetfeltáró és intézkedéseket megalapozó munka elvégzése. Határidő: 2014. május 15. 4. Tervezői, szakértői egyeztetések folytatása. Egyeztetés a problémákról, a lehetséges intézkedésekről. A javaslatok véglegesítése. Határidő: 2014. június 30. 5. A témakör zárójelentésének magyar és angol nyelvű változatának elkészítése. Határidő: 2014. augusztus 31.
23
5.
Act. 05. Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán
5.1. Eddigi előrehaladás Ajánlatunkban megfogalmazottak szerint a szerződéskötés óta a következő feladatokat elvégzését vettük tervbe: a. a módszertan pontosítása a szlovák partnerrel történő egyeztetések alapján b. a beszerzendő adatok körének, adatforrások pontosítása az adatok elérhetősége alapján Az „a” pontban megfogalmazottakat csak korlátozott mértékben lehetett elvégezni, tekintve, hogy a szlovák oldali közbeszerzés még nem történt meg, így még nem ismert a szlovák oldali munkarészek végrehajtásáért felelős szakértők személye. Ezért a szlovák projektpartnerrel folytatott egyeztetések alapján pontosítottuk a módszertant. A fenti feladatok elvégzése mellett megkezdtük az adatgyűjtést is, elsősorban a 2011-es népszámlálás adatai alapján az érintett települések népmozgalmi, vízellátási, csatornázottság adatait dolgoztuk fel, és vetettük egybe a „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program”-ban az érintett települések, és szennyvízkezelési agglomerációk vonatkozásában megfogalmazott célokkal, feladatokkal és mutatókkal. A tevékenységek eredményei alapján az alábbiakban egyrészt a módszertan pontosított változatát mutatjuk be, másrészt összefoglaljuk az adatgyűjtés eddigi legfontosabb tanulságait.
5.2. Munkaterv 5.2.1. Módszertani megközelítés 5.2.1.1.
Helyzetértékelés
A vízgyűjtő magyarországi területén 81 település található. A magyar jogszabály (a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) hatálya alá a 2000 lakosegyenérték (LE) fölötti szennyvízkezelési agglomerációk tartoznak. A rendelet aktualizálására legutóbb 2012-ben került sor. A területen található települések közül a rendelet 66-ot sorolt be szennyvízkezelési agglomerációba. Ezek közül 5 település esetében jelzi, hogy szükség van fejlesztésre a szennyvízgyűjtő hálózaton annak érdekében, hogy a település megfeleljen az EU-s Városi Szennyvíz Kezelését Szabályozó Direktíva („Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC”) követelményeinek. Ezen települések az alábbiak (a megjelenített adatok a 2011-es népszámlálási adatok alapján aktualizáltak):
24
Közüzemi Közcsatorna ivóvízvezetékÁll. Szennyvíz Szennyvíz hálózatba hálózatba Lakásszám bekapcsolt csatorna Név kezelési népesség bekapcsolt (db) hossz (km) agglomeráció (fő) lakások száma lakások száma (db) (db) Hont Dejtár 477 306 0 265 0 Ipolydamásd Szob 356 197 6,3 170 146 Ipolytölgyes Szob 317 124 6,6 96 80 Letkés Szob 1155 432 15,1 399 299 Romhány Romhány 2172 926 2,4 863 304 Ezen felül 2 olyan agglomerációs szennyvíztisztító telep van a területen, amelyek esetében fejlesztést irányoz elő a vizsgált rendelet. Ezek: − Dejtár − Szob Ezekben az esetekben a meglévő telepek kapacitás bővítése, vagy korszerűsítése szükséges. Az EU direktíva a 2000 LE alatti szennyvíz agglomerációkra is vonatkozik, és úgy rendelkezik, hogy a szennyvizek megfelelő elhelyezéséről itt is gondoskodni kell. 15 ilyen település van a területen. Környezeti szempontból megfelelőnek tekintjük azt az elhelyezést, amely a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérését nem hátráltatja. (A megjelenített adatok a 2011-es népszámlálási adatok alapján aktualizáltak).
Név
Bánk Bernecebaráti Herencsény Kemence Kétbodony Kisecset Nagybörzsöny Perőcsény Szanda Szente Szügy Terény Tésa Tolmács Vámosmikola
Közüzemi Áll. Szennyvíz ivóvízvezetékKözcsatorna Lakásszám hálózatba népesség hálózatba bekapcsolt csatorna (db) (fő) hossz. (km) bekapcsolt lakások lakások száma (db) száma (db) 685 298 7,8 282 221 939 454 0 397 0 635 293 0 174 0 1041 536 0 461 0 465 233 0 199 0 171 144 0 81 0 804 353 0 283 0 336 201 0 187 0 664 414 0 229 0 355 156 0 138 0 1443 523 8,4 485 477 383 243 0 168 0 86 52 0 48 0 748 341 0 292 0 1632 634 0 570 0
Ezek alapján fontos megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a probléma felszámolására.
25
5.2.1.2.
Célkitűzés
Cél a teljes területet lefedő szennyvízkezelést tanulmány elkészítése, amely alkalmas arra, hogy − a teljes területet egy rendszerként kezelve meghatározza az optimális beavatkozásokat, technológiákat; − a szükséges tevékenységek között prioritási listát állítson fel; − megbecsülje a szükséges beruházások becsült költségigényét; − megbecsülje a szükséges beruházások üzemeltetési, fenntartási költségét. Ennek első lépése annak feltérképezése, hogy a településeken milyen beavatkozásokra van szükség: − a meglévő szennyvízgyűjtő rendszer kiegészítése; − a tisztítókapacitás növelése; − tisztítás hatékonyságának fokozása; − új tisztítókapacitás kiépítése. 5.2.1.3.
Szennyvízgyűjtés
Településenként le kell határolni, hogy mely település részek, ingatlanok csatornázhatóak gazdaságosan. Ennek során elsősorban az érvényes magyarországi rendelet (a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet), az ezt megalapozó EU direktíva (Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC), valamint a direktívát kiegészítő útmutató (Terms and Definitions of the Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC) előírásait kell figyelembe venni. A lehatárolás a településszerkezet felmérése alapján végezhető el. Azon települések esetében, ahol a 25/2002-es kormányrendelet nem irányozza elő a hálózat fejlesztését, és az ingatlanok minimum 60%-a csatlakozik a szennyvízhálózathoz, valószínűleg nem indokolt a hálózat fejlesztése. Azokban az esetekben, ahol fejlesztés szükséges, meghatározzuk, hogy az ingatlanok hány %-át indokolt csatornázni. Meg kell becsülni a gyűjtőhálózat fejlesztés költségigényét (beruházási, üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségek bontás szerint). A jogszabályok szerint gazdaságosan nem csatornázható települések, településrészek esetében fel kell térképezni a szóba jöhető megoldásokat, és az azokhoz kapcsolódó költségeket. Ennek során a „2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti kistelepülések szennyvízkezelésének megoldását segítő összességében legelőnyösebb változat lehatárolására készülő útmutató” alapján fogunk eljárni. Mivel jelenleg ez nem áll rendelkezésre, ezért munkahipotézisként a következő szempontokat vázoljuk fel: − Adottak-e az egyéni szennyvízelhelyezés körülményei? § Nem súlyosan sérülékeny-e a felszín alatti vízkészlet? § Megfelelő telekméret rendelkezésre áll-e? § A talajviszonyok alkalmasak-e a szennyvíz elhelyezésére?
26
− Amennyiben nem létesíthető egyéni rendszer, a zárt gyűjtő létesítése, vagy a szennyvízhálózat kiépítése-e az optimális megoldás (beruházási, üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségek összevetése, üzembiztonság kérdése)? 5.2.1.4.
Szennyvízkezelés
Településenként meghatározzuk a várhatóan keletkező szennyvíz mennyiséget, csatornahálózaton összegyűjtött, és szippantóval a telepre szállított szennyvíz bontásban. Erre jó alapot jelent a szolgáltatott ivóvíz mennyisége. Ez általánosságban 100 l/fő-nek feleltethető meg. Azokban az esetekben, ahol ez az érték nem éri el a 80 l/fő értéket, ott a kérdést részletesen meg kell vizsgálni, mert előfordulhat kettős vízellátás, amit a szükséges szennyvízkezelő kapacitás meghatározásánál is figyelembe kell venni. A tisztítandó szennyvízmennyiség meghatározásánál figyelembe kell venni a jelentősebb intézményi kibocsátókat, és a kommunális szennyvizet kibocsátó jelentősebb ipari kibocsátókat is. A tisztítandó szennyvíz mennyiségének meghatározása során a szlovák oldalon keletkező szennyvíz mennyiségeket is érdemes figyelembe venni. Ennek érdekében ezen a ponton együttműködést kezdeményezünk a szlovák féllel, és közös adatbázist alakítunk ki. Ennek részeként felvállaljuk a közös adatstruktúra definiálását, együttműködésben a szlovák féllel, valamint a magyar oldalon keletkező adatokat feltöltjük az adatbázisba. Az összegyűjtött szennyvizek kezelésével, elhelyezésével kapcsolatban a következő kérdéseket kell megvizsgálni: − a területen a szóba jöhető befogadók felmérése, figyelembe véve az élő vizeket és a talajt is; − a befogadók terhelhetősége (A befogadók terhelhetőségi vizsgálata során az „act06 Felszíni vízminőségi modell felállítása az Ipoly folyóra” tevékenység eredményeként létrejött modellt alkalmazzuk.) − a terhelhetőségből adódó javasolt tisztítási fokozat; − a meglévő, kihasználatlan kapacitások figyelembe vételével, és a rendelkezésre álló befogadók terhelhetősége alapján, több település közös szennyvízkezelésének vizsgálata; − a határon átnyúló rendszerek kialakításának feltételeit is vizsgálni kell, együttműködésben a szlovák féllel. Ennek során a következő kérdéseket kell megvizsgálni: § A szennyvíz határon át történő vezetésének jogi lehetősége; § Közös rendszer kialakításának tulajdonjogi kérdései; § A közös rendszer kialakításának financiális kérdései, különös tekintettel szóba jöhető pályázati forrásokra; § A közös rendszer működtetésének pénzügyi feltételei; § A közös rendszer működtetésének gazdasági és jogi feltételei. A meglévő telepek esetében vizsgálni kell, hogy a telep kapacitása, tisztítási hatásfoka megfelel-e az érvényben lévő előírásoknak, valamint a befogadó terhelhetőségével összhangban van-e. 27
Telepenként meg kell vizsgálni, hogy milyen szennyvízkezelés technológia típusok alkalmazásával lehet a leginkább környezetbarát rendszert kialakítani: − Hagyományos szennyvíztisztító telep létesítése § Mechanikai tisztítás § Biológiai tisztítás § Biológiai tápanyag eltávolítás § Biológiai + kémiai tápanyag eltávolítás − Előtisztító telep kialakítása, és az így kezelt szennyvíz talajon való elhelyezése esetlegesen energianövény ültetvényen való hasznosítással. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben, ahol meglévő telepek rekonstrukciója szükséges. Ebben az esetben azonban a meglévő telep adottságait (elhelyezkedés, technológia) figyelembe kell venni a változatok vizsgálata során. A tisztítási hatásfokon kívül vizsgálni kell a telepek tisztítási energiahatékonyságát. A tulajdonviszonyok és a területi adottságok felmérése alapján meg kell határozni a tisztítótelepek optimális helyét, valamint a szóba jöhető ültetvények elhelyezésére alkalmas területeket. 5.2.1.5.
Prioritási lista meghatározása
A fentiek alapján meghatározott beavatkozási lista alapján prioritási sorrendet határozunk meg a beavatkozásokra. Ennek során a következő szempontok szerint értékelünk minden javasolt beavatkozást, majd ez alapján elkészítünk egy prioritási listát. − Vízminőségi, környezetvédelmi szempontból legsürgetőbb beavatkozások; − EU-s kötelezettségek szempontjából legsürgetőbb beavatkozások; − Minta értékű beavatkozások, amelyek eddig nem alkalmazott megoldás szélesebb körű alkalmazását alapozhatják meg; − A szükséges forrással szemben legnagyobb környezeti haszonnal járó beavatkozások. 5.2.2. A beszerzendő adatok köre A fentiekben részletezett adatokat részben nyilvánosan elérhető adatbázisokból, részben saját adatgyűjtésünk alapján mutattuk be, azonban a feladat megalapozott elvégzéséhez a munka kezdeteként részletes adatgyűjtés irányzunk elő. Ennek során abból indulunk ki, hogy az adatok jelentős körét Megbízónk, a NeKI, mint állami szerv az állami adatbázisok segítségével be tudja szerezni, elő tudja állítani, esetleges adatkérésére az egyes intézmények gyorsabban reagálnak. Azonban amennyiben ez az út valamely okból nem járható, az adatgyűjtést a Megbízónktól kapott megbízólevél alapján saját adatgyűjtéssel egészítjük ki. Ezen felül, a kapott megbízólevél segítségével, felvesszük a kapcsolatot a települések önkormányzataival, a területen működő vízművekkel és szennyvízkezelőkkel, valamint szükség esetén a kiemelt ipari szennyvízkibocsátókkal.
28
Adat Településenként a szolgáltatott ivóvíz mennyisége, megosztva az ipari, lakossági, és intézményi
Forrás Vízmű adatszolgáltatás
Településenként a jelentős ipari vízhasználók, megnevezve a fő tevékenységet
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság adatszolgáltatás a NeKI megkeresése alapján Vízmű adatszolgáltatás
Településenként, ha van jelentős intézmény (pl. középiskolai kollégium, vagy kórház), annak a vízfogyasztása Településenként, ipari, közületi felhasználónként az egyéb vízkivételek Rendezési tervek rajzi mellékletei Légi fotók a településszerkezet megismerésére A meglévő szennyvízkezelő létesítmények: ipari előtisztítók, tisztítók, lakossági szennyvíztisztítók A jelentős ipari kibocsátók által kibocsátott szennyvíz minősége. Ha van előkezelő, kezelő, akkor lehetőség szerint a kezelt és a kezeletlen is.
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság adatszolgáltatás a NeKI megkeresése alapján Önkormányzat Google Earth Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság adatszolgáltatás a NeKI megkeresése alapján Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság adatszolgáltatás a NeKI megkeresése alapján
A kezelő létesítmények engedélyezett kapacitása, LE-ben és m3-ben megadva; engedélyezett kibocsátási határértékük A szennyvíz kezelő létesítmények esetén határérték túllépések, hatósági intézkedések az elmúlt 5 évben
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság adatszolgáltatás a NeKI megkeresése alapján Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság adatszolgáltatás a NeKI megkeresése alapján Létesítményeknél ellenőrzésekor mért értékek. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság Érdekes a „túl tisztítás” is, azaz a határérték alatti adatszolgáltatás a NeKI megkeresése mérések is érdekesek lennének. alapján Szennyvízkezelő létesítmények tervbe vett fejlesztései, Üzemeltető adatszolgáltatása költség igénye, tervezett kibocsátási értékek Befogadók, (felszíni víz) terhelhetőségi adatai Befogadók, (talaj) terhelhetőségi adatai
Energiaerdő elhelyezésére alkalmas területek azonosítása
Megbízó által kialakítandó felszíni vízminőségi modell MTA TAKI Agrotopo adatbázis; EU DEM domborzatmodell; Corine adatbázis MTA TAKI Agrotopo adatbázis; Corine adatbázis
5.2.3. A koncepció elkészítése során figyelmembe vett szempontok A fentieknek megfelelően a koncepciók értékelése során a következő szempontokat kívánjuk vizsgálni: − A felszíni vizeket és a talajt érő terhelés optimalizálása, csökkentése, figyelemmel az adott befogadó terhelhetőségére; − A kiépítés, üzemeltetés, fenntartás költségigénye;
29
− Jogszabályi megfelelőség; − VGT előírásoknak való megfelelőség. 5.2.4. A vizsgálni kívánt változatok, a változatértékelés módszertana Vizsgálandó változatok: A változatértékelés során a következő fő változatokat kívánjuk vizsgálni: Szennyvíz gyűjtés − Az adott településrészen indokolt-e csatornahálózat kialakítása? (26/2002. (II.27.) Korm. rendelet; Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC; Terms and Definitions of the Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EE) Ha nem: − Adottak-e az egyéni szennyvízelhelyezés körülményei? § Nem súlyosan sérülékeny-e felszín alatti vízkészlet? § Megfelelő telekméret rendelkezésre áll-e? § A talajviszonyok alkalmasak-e a szennyvíz elhelyezésére? − Amennyiben nem létesíthető egyéni rendszer, a zárt gyűjtő létesítése, vagy a szennyvízhálózat kiépítése-e az optimális megoldás (beruházási, üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségek összevetése, üzembiztonság kérdése) Kialakítandó telep esetén − Hagyományos szennyvíztisztító telep létesítése, az optimális technológia meghatározása: § Mechanikai tisztítás § Biológiai tisztítás § Biológiai tápanyageltávolítás § Biológiai + kémiai tápanyag eltávolítás − Előtisztító telep kialakítása, és az így kezelt szennyvíz energianövény ültetvényen való hasznosítása A változatértékelés módszertana A változatértékelés során több szempontú értékelést tervezünk végezni. Az értékelés során a következő szempontokat vesszük figyelembe: − A felszíni vizeket és a talajt érő terhelés optimalizálása, csökkentése, figyelemmel az adott befogadó terhelhetőségére, alkalmazva a projekt során kialakítandó felszíni vízminőségi modellt. − A kiépítés, üzemeltetés, fenntartás költségigénye. − Jogszabályi megfelelőség.
30
5.2.5. A szlovák féllel való együttműködés köre és módszerei A szlovák féllel való együttműködés legfontosabb kérdésköre a közös rendszerek kialakítása. Erre elsősorban határ környezetében van lehetőség. Példák erre: − Valamely oldalon van meglévő telep, amely szabad kapacitással rendelkezik, akkor fogadhatja a szomszédos települések szennyvizeit. − Közös telep alakítható ki a szomszédos települések szennyvizeinek kezelésére. − Az egyéni szennyvízkezelők karbantartására, üzemeltetésére a szomszédos települések esetében közös szervezet létrehozása. − A zárt gyűjtőkből kiemelt szennyvizet a legközelebb, akár a határ túloldalán működő telepre lehessen beszállítani. Az együttműködés módszerei Miután ismerté vált a szlovák vállalkozó partner személye, kezdeményezni fogunk egy személyes megbeszélést, az együttműködés feltételeinek közös meghatározására. Ennek során mi a következő megoldást fogjuk javasolni: A szennyvíz kibocsátásokat (mennyiség, minőség, keletkezés helye, stb.) és a rendelkezésre álló kezelő kapacitásokat (létező, esetlegesen bővítéssel elérhető, települési folyékony hulladék fogadó kapacitás, stb.) közös adatbázisban rögzítjük. Az adatbázis felépítésére javaslatot teszünk, a szlovák féllel véglegesítjük azt. Az adatbázist a magyarországi adatokkal feltöltjük, a szlovák fél pedig a szlovák oldali adatokkal töltheti fel. Az adatbázis alapján azonosítjuk a határon átnyúló együttműködés potenciális helyszíneit. Együttműködési pontonként közösen meghatározzuk az optimális megoldást a korábban bemutatott szempontok figyelembe vételével. A javasolt megoldás ismeretében a szlovák és a magyar szakértők a következő szempontokat dolgozzák fel, országonként: − A szennyvíz határon át történő vezetésének jogi lehetősége; − Közös rendszer kialakításának tulajdonjogi kérdései; − A közös rendszer kialakításának financiális kérdései, különös tekintettel a szóba jöhető pályázati forrásokra; − A közös rendszer működtetésének pénzügyi feltételei; − A közös rendszer működtetésének gazdasági, és jogi feltételei. Ezek alapján egyeztetünk a magyarországi és a szlovákiai szereplőkkel (önkormányzatok, üzemeltetők, stb.) a lehetséges együttműködés részleteiről, és ez alapján kidolgozunk egy közös javaslatot. A feladat felelőse az a szakértői csoport lesz, amelynek területén a javasolt befogadó található, ha ez a közös folyó, akkor az a szereplő, amelyik nagyobb szennyvíz mennyiséget vezetne a közös létesítményre.
31
5.2.6. Megvalósítás további lépései 2. Irodalmi, adatbázisokban fellelhető, hatósági adatok összegyűjtése 3. Adatgyűjtés külső szereplőktől (önkormányzatok, üzemeltetők) 4. Szennyvíz gyűjtési területek lehatárolása 5. Befogadók, tisztítási módszerek meghatározása, változatok meghatározása 6. Változatok értékelése 7. Jelentés összeállítása
32
6.
Act. 07. A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme
6.1. Eddigi előrehaladás A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme munkarész teljesítésének 1. üteme a meglévő adatok gyűjtése és feldolgozása, melynek megvalósulását az alábbiakban ismertetjük. A munka részét képező mindkét vízbázisra vonatkozóan adatgyűjtést végeztünk. Az adatokat rendszerezzük, térinformatikai, excel adatbázisokban való felhasználásra alkalmas formába hozzuk. A NeKI rendelkezésünkre bocsátotta a digitális alaptérképet, ortofotókat és tematikus fedvényeket. Megkezdtük a térinformatikai adatbázis kialakítását. A NeKI adattárából beszereztük az Ipoly érintett szakaszára az utóbbi 5 év hidrológiai adatait vízállás és vízminőség tekintetében. A projekt keretében már lezárult monitoring munkarész során keletkezett vízminőségi adatokat vízbázisvédelmi szempontból értékeljük. Beszereztük a Perőcsény-Tésa üzemelő, sérülékeny vízbázisra 1998-ban készült, a vízbázis biztonságba helyezése I. diagnosztikai fázis teljes dokumentációját, a hozzáférhető alapadatokat. Felvettük a kapcsolatot a vízbázis üzemeltetőjével, a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-vel a vízbázissal kapcsolatos adatok átadásáról: − víztermelési adatok − vízminőségi adatok − figyelőkútból vízszint és vízminőségi adatok − üzemeltetési adatok, a telep üzemrendje, kihasználtsága − a termelői kapacitásban, igényben bekövetkezett változások − stb. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet adattárából geofizikai vizsgálatokhoz és a hidrodinamikai modell felépítéséhez beszereztük a területen fellelhető további fúrási rétegsorok, lyukgeofizikai vizsgálatok (karotázs) adatait. Az Országos Meteorológiai Intézettől beszereztük a szükséges meteorológiai adatokat. A Komra-völgyi tározó üzemeltetőjétől, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-től (ÉRV) beszereztük az alábbi adatokat: − a tározó vízminőségi adatai 3 évre visszamenően − a tározó működési rendje, vízminőségi vizsgálati rendje
33
− Ipoly vízkivétel adatai − a tározó és a Komravölgyi-patak vízgyűjtőjére elkészített vízbázisvédelmi terv A térség szennyezőforrásainak felmérésének megtervezéséhez „Az Ipoly határszakaszára vonatkozó közös vízminőségi kárelhárítási terv” című munkaanyag-tervezetet beszereztük, adatainak feldolgozását megkezdtük. A fenti adatok egy részének – többek között a geofizikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatok – előzetes értékelése megtörtént, a többi adat feldolgozása és kiértékelése megkezdődött, és a munka előrehaladtával folyamatosan zajlik.
6.2. Munkaterv A két vízbázis védelmét megalapozó tevékenységek egymástól függetlenek, ezért a munkatervet is külön-külön adjuk meg. Természetesen a hasonló típusú feladatokat észszerűen egymáshoz illesztve végezzük. Mindkét esetben a kialakított térinformatikai adatbázis feltöltését folyamatosan végezzük. Célkitűzés Mindkét vízbázis esetében cél, hogy a határon átnyúló vízbázisok védelmi rendszerét egységesen, a határ mindkét oldalán a hatások felmérése alapján határozzuk meg. Konkrét védelmi intézkedési tervet dolgozzunk ki a határ mindkét oldalára. Célunk továbbá, hogy a határ két oldalán a figyelőrendszerek összehangolt működését megtervezzük, a projekt megvalósítása keretében a tevékenységeket egymáshoz illesztve végezzük. 6.2.1. Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis 6.2.1.1.
Előkészítési szakasz
Az 1997-ben a VITUKI Rt. – Aquarius Kft. által készített, majd a KHVM megbízásából felállított Munkabizottság által 1999-ben átdolgozott „Az üzemelő, sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésének módszertana és tervtartalmi követelményei” 2. Felülvizsgált változat adja a kiindulási alapot. Ezt a módszertant illesztették a helyi viszonyokhoz (hidrogeológiai viszonyokhoz, az országhatár menti speciális körülményekhez). Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vízbázis minőségét magyar és szlovák oldali hatások egyaránt befolyásolják, valamint a munka magyar és szlovák oldali kivitelezésre tagolódik, a szoros együttműködés elengedhetetlen. Egyeztetve kell végrehajtani az egymásrahatás vizsgálatokat, a kút vízminőségi vizsgálatokat, a geofizikai szelvények kijelölését.
34
A terepi munkák előkészítését már február elején meg kell kezdeni. A felszíni, felszín alatti vizet veszélyeztető szennyezőhatások azonosítása érdekében az érintett önkormányzatokkal felvesszük a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel módja telefonon történő megkeresés, kérdőív kiküldése majd személyes felkeresés, az adatok, információk helyszíni egyeztetése. Az üzemeltetővel egyeztetve a lehető leghamarabb vízmintát veszünk a komplex vízminőség vizsgálatok elvégzésére. Az üzemeltetővel egyeztetve megtervezzük az egymásrahatás vizsgálatok kivitelezésének pontos módját és idejét, melyek során különböző üzemeltetési körülmények között végezzük a vizsgálatokat. A vizsgálatok végzését az üzemeltetőhöz igazítjuk, de a szlovák partnerrel is egyeztetve végezzük. A feladat végrehajtásának megtervezéséhez a meglévő és üzemelő figyelőkutakat számba vesszük. Megtervezzük a geofizikai vizsgálatokat a szlovák adatok ismeretében, a szlovák partnerrel egyeztetve. Felvesszük a kapcsolatot a falugazdásszal. Megkezdjük a térinformatikai adatbázis kialakítását. A rendelkezésre álló adatok és az önkormányzatok információi alapján megtervezzük a szennyezőforrás feltárást, mely területbejárással, a potenciális szennyezőhatások azonosításával, lehetőség szerint bejárásával kezdődik. 6.2.1.2.
Terepi munkák végzése
− Terület bejárás, terepbejárás − Geofizikai mérések elvégzése − Vízmintavételek és vizsgálatok elvégzése − Egymásrahatás vizsgálatok érdekében a folyamatos vízszint regisztráló műszereke telepítése, azok gondozása − Szennyezőforrás feltárás – talaj- és vízmintavétel 6.2.1.3.
Adatok értékelése, feldolgozása
A fenti munkarészek adatainak Tevékenységekként önálló dokumentálás. 6.2.1.4.
feldolgozása,
a kapott
adatok
értékelése.
Hidrodinamikai modellezés, védőterület meghatározás
Az archív és a projekt során begyűjtött információk alapján a hidrodinamikai modell alapján a védőidomok (védőterületek) meghatározását a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően végezzük.
35
6.2.1.5.
Vízbázisvédelmi záródokumentáció
A projekt munkafázisai során kapott eredményeket beépítve átfogóan értékeljük az ivóvízbázist. Az átfogó értékelés eredményeképpen javaslatot teszünk a vízbázis biztonságba helyezési stratégiájára. Ismertetjük az egyes védőterületeken szükséges intézkedéseket. A záródokumentáció tartalmazza a főbb munkafázisok, és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati eredmények bemutatását, értékeléseket, a modellezést és eredményeit, a geofizikai vizsgálatokat és eredményeit, a szennyezőforrás feltárások eredményeit, azok értékelését, közös megoldási javaslatok kidolgozását, valamint a védőterületek földhivatali dokumentációját. A dokumentáció alkalmas a védőterület kijelölés hatósági eljárás megindítására. 6.2.2. Komra-völgyi tározó Ebben az esetben a szennyezőhatások felmérése a feladat. Magyar oldalon kilenc település található a vízgyűjtőn, melyek önkormányzatával felvesszük a kapcsolatot a felszíni víz szempontjából jelentős potenciális vagy tényleges szennyezőforrások, szennyezőhatások azonosítása érdekében. Területbejárással tovább pontosítjuk a szennyezőhatásokról való ismereteket. Megtervezzük a szennyezőhatások vizsgálatát. Prioritási sorrendet állítunk fel. Vizsgáljuk a pontszerű és a területi szennyezőhatásokat egyaránt. 6.2.2.1.
Felszíni vizek parti sávjának területhasználati jellemzése bejárással
Az Ipoly vízkivételi mű feletti, nem természetes növényzettel fedett magyar szakaszát és a Dobroda-patakot Karancslapujtő területével bezáróan bejárjuk, és a szennyezőforrások azonosításán kívül felszíni vízminőségi szempontból jellemezzük a partokat, meghatározzuk a területhasználati viszonyokat. A vízfolyás-közeli területek területhasználatának felvételezése: − A vízfolyás partján van-e természetes növényzettel fedett puffersáv, annak kiterjedése, jellemzése, kritikus-veszélyeztetett szakaszok EOV koordinátákkal való lehatárolása − Lejtő viszonyok − Pontszerű szennyezőforrás előfordulása − Szennyvíz, csapadékvíz, egyéb használt víz bevezetések 6.2.2.2.
Területi szennyezőhatás vizsgálata
Település hatása Az érintett települések közül a felszíni vízminőségvédelmi szempontból kiemelt önkormányzatokkal közvetlenül felvesszük a kapcsolatot. A települések hatásának felmérésére adatot gyűjtünk a csapadékvíz elvezetéséről, elhelyezéséről, a csatornázottság, 36
szennyvíztisztítás helyzetéről, a hulladék elhelyezésről, a vízfolyásokba való esetleges használt víz bevezetésekről. Vizsgáljuk Litke település hatását a Dobroda-patakra, tekintettel arra, hogy Litke van a legközelebb a torkolathoz, és így a legnagyobb hatással lehet a vízkivételi műnél az Ipoly vízminőségére. A belterület fölött és alatt víz- és meder mintavételezést végzünk, és ÁVK, toxikus fém, valamint szénhidrogén tartalmat vizsgálunk. A patakba bevezetett csapadékvizet külön vizsgáljuk (TPH). Szántóföldi növénytermesztés vizsgálata Adatokat gyűjtünk, és jellemezzük a térségben a szántóföldi növénytermesztést. A főbb termesztett növények általános termesztési gyakorlatára vonatkozóan információkat gyűjtünk. Az Ipoly és a Dobroda-patak közvetlen közelében lévő szántóföldeken 4 helyszínen (Ipoly mellék 2 helyszín, Dobroda-patak melléke 2 helyszín) átlag talajmintákat veszünk és bővített tápanyagvizsgálatot végzünk, mely során a makro tápanyagtartalom mellett a talaj legfőbb jellemzőit is meghatározzuk. Két helyszínen növényvédőszer vizsgálatot is végzünk. A vizsgálati kör a legfőbb növényvédőszer hatóanyagokat magában foglalja. A szántóföldi növénytermesztés Dobroda-patakra gyakorolt hatását is vizsgáljuk. A bejárás tapasztalatai alapján kiválasztott helyszínen, ahol a szántóföldi hatás jelentős lehet, a Dobroda-patak víz- és meder vizsgálatát elvégezzük tápanyag és növényvédőszer hatóanyag tartalomra. Kontrol mérésre a mezőgazdasági termeléssel érintett szakasz fölötti víz- és meder mintavételezést és tápanyagtartalom vizsgálatát tervezzük. A kapott adatokat felszíni vízminőségvédelmi szempontból értékeljük. 6.2.2.3.
Pontszerű szennyezőforrások hatásainak felmérése
Szennyvíztisztítás A Dobroda-patakba juttatott tisztított szennyvizek (Litke és Karancslapujtő) hatásainak felmérésére a projekthez kapcsolódóan végeztek vizsgálatokat, mely eredményeket felhasználjuk. A minták analitikai vizsgálata az alábbiak szerint történt (zárójelben az elvárt kimutatási határ): BOI5 (1 mg/l), oldott oxigén (0,5 mg/l), ammónium (0,01 mgN/l), nitrit (0,01 mgN/l), nitrát (0,2 mgN/l), klorid (5 mg/l), foszfát és összes foszfor (0,01 mg/l). Állattartó telepek A Dobroda-patak, illetve mellékvízfolyása közelében három állattartó telep is található. A terület bejárása során vizsgáljuk, hogy a vízfolyásba felszíni lefolyással bejuthat-e szennyezés a telepekről. Amennyiben igen, a csurgalékvízből és a vízfolyásból a szennyezés fölött és alatt mintát veszünk, és a tápanyagtartalomra megvizsgáljuk. Komra-völgyi tározó vizsgálata Tekintettel arra, hogy a tározó jelentős rekreációs tevékenység színtere, horgászvíz is, vizsgáljuk mind a haltartás, mind a látogatók, a part használat hatásait.
37
A tározó rendszeres vízvizsgálatát egészítjük ki a 2 db 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet előírásai szerinti vízvizsgálat elvégzésével valamint biológiai vizsgálatokkal, mely során fitoplankton és fitobenton vizsgálatokat végzünk két időpontban (tavaszi és nyári). Vizsgálataink célja többek között annak megállapítása, hogy a tó rekreációs hasznosítása hogyan illeszkedik az ivóvíz termelés érdekeihez. 6.2.2.4.
Szennyezőforrás vizsgálatok összegzése
Egységes dokumentációt állítunk össze a szennyezőforrás vizsgálat munka összegzéseként. A szennyezőforrásokról kapott és feltárt adatokat, eredményeket, a munkafolyamatot bemutatjuk. Az információk feldolgozását elvégezzük. A kapott eredményeket értékeljük általános környezetterelés, felszíni vízterhelés szempontjából. 6.2.2.5.
Érzékenység vizsgálat
Vizsgáljuk a területi és pontszerű szennyezőhatásoknak az ivóvíztározó vízminőségére, valamint az ivóvízre gyakorolt lehetséges befolyását. Vizsgáljuk a tározó, mint felszíni ivóvízbázis veszélyeztetését. 6.2.2.6.
Intézkedési terv készítése
A meglévő és a projekt során előállított eredményeket összegezzük, értékeljük. A szennyezőhatásokat veszélyesség szerint rangsoroljuk. A szennyezőforrásokkal kapcsolatos szükséges intézkedéseket meghatározzuk. A tározó jelenlegi üzemrendjét a kapott eredmények alapján értékeljük. A tározó veszélyeztetettsége, illetve érzékenysége alapján a tározó hasznosítása, üzemeltetése kapcsán is meghatározzuk intézkedési, fejlesztési javaslatainkat.
38
7.
Act. 08. Záródokumentáció készítése
7.1. Eddigi előrehaladás A projekt lezárásaként a magyar és a szlovák partner, valamint a Vállalkozó közös záródokumentációt készítenek magyar és szlovák nyelven. A záródokumentáció elkészítésére a projekt befejezésekor kerül sor, így a szerződéskötés óta eltelt időszakban e tevékenységre vonatkozóan előrehaladás nem történt.
7.2. Munkaterv A záródokumentációt 2014. július 15. és szeptember 15. között készítjük el. A záródokumentáció készítése során a következő feladatokat látjuk el: − Összefoglalót készítünk a projekt során elvégzett alábbi feladatokról, azok eredményeiről: o Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtő-gazdálkodási terv összevetése o A magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja o Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán o A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme − A NeKI, illetve az általa megbízott vállalkozók által elkészített további munkarészek összefoglalóit beépítjük a dokumentációba, a NeKI által átadott információk alapján: o Felszíni vízminőségi modell felállítása az Ipoly folyóra o Vízminőségi monitoring vizsgálatok végzése a víztestek jobb megismerése érdekében − A munka során folyamatosan együttműködünk a szlovák partnerrel (VÚVH) és alvállalkozójával. A tőlük kapott információkat beépítjük a záródokumentációba. − A záródokumentációban javaslatot teszünk a további megvalósítási lépésekre vonatkozóan; ennek keretében megvizsgáljuk a megvalósításhoz szükséges, aktuálisan elérhető finanszírozási forrásokat, és szükség esetén javaslatot teszünk a támogatási rendszer módosítására, kiegészítésére is. − A záródokumentáció készítése során javaslatot eredményeinek más vízgyűjtőkön való hasznosítására.
teszünk
a
projekt
− A záródokumentációt magyar és szlovák nyelven készítjük el, hozzávetőleg 60 oldal terjedelemben.
39
8.
Act. 12. Fordítás, tolmácsolás
8.1. Eddigi előrehaladás A Fordítás, tolmácsolás részfeladat részeként elvégeztük a korábbi fejezetekben ismertetett, eddig elvégzett feladatokhoz kapcsolódó szükséges fordítási feladatokat. Tolmácsolási feladat egyelőre nem merült fel, mivel a nemzetközi konferencia és a workshopok időpontja még nem ismert.
8.2. Munkaterv A fordítás, tolmácsolás tevékenységet a feladatmeghatározásban specifikáltak szerint végrehajtjuk, ennek során rugalmasan alkalmazkodunk az esetlegesen módosuló, változó igényekhez. − Szlovák-magyar és magyar-szlovák tolmácsolás a nemzetközi konferencián. A konferencia helyszíne Magyarország (Budapest, vagy az Ipoly vízgyűjtő területe), hossza 1 nap, résztvevők száma kb. 100 fő. − Szlovák-magyar és magyar-szlovák tolmácsolás a projektnyitó workshopon. A workshop helyszíne Magyarország (Budapest, vagy az Ipoly vízgyűjtő területe), hossza 2 nap, résztvevők száma kb. 25 fő. − Szlovák-magyar, magyar-szlovák, valamint angol-magyar és magyar-angol fordítás. Kb. 250 oldal szakmai anyag (jelentések, tanulmányok) fordítása. A feladat tartalmazza az általunk elkészített dokumentumok fordítását, valamint a külön vállalkozó által készített monitoring jelentés (JICM Act 4., kb. 30 oldal) fordítását magyarról szlovák nyelvre.
40
9.
Mellékletek
1. melléklet: A magyar és szlovák VGT térképek összevetése
