AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉN (JICM) HUSK/1101/2.1.1/0153 PROJEKT
ACTIVITY 7. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SÉRÜLÉKENY ÜZEMELŐ IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME
A KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ – MIHÁLYGERGEI VÍZMŰ – FELSZÍNI IVÓVÍZBÁZIS INTÉZKEDÉSI TERVE
Vezető partner: Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) Budapest, 2015. május 22.
Projekt címe:
Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén (Joint Ipoly Catchment Management) Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében támogatott projekt
Projekt száma:
HUSK/1101/2.1.1/0153
Szerződés tárgya:
Megbízási szerződés műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére a HUSK/1101/2.1.1/0153 számú projekt keretében
Munkafázis:
Act07 – A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme; a Komra-völgyi tározó – mihálygergei vízmű – felszíni ivóvízbázis intézkedési terve
Teljesítés:
2015. május 22.
Megbízó:
Nemzeti Környezetügyi Intézet
Megbízott:
KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. 1037 Budapest, Kolostor u. 13.
Képviselő:
Kisgyörgy Bence ügyvezető
2
KÖZREMŰKÖDŐK SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁGAI KSzI Kft. Barabás Zsuzsanna
Dancsné Ilyés Réka
Kisgyörgy Sándor
Kissné Jáger Erika
jogi szakokleveles környezetgazdálkodási agrármérnök Mérnöki kamarai nyilvántartási szám: 01-14813 KB-T Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai) tervező SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelmi szakértő (hat. szám: 1794/2013) okl. környezetgazdálkodási mérnök (kamarai szám: 01-12653) KB-T Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai) tervező SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelmi szakértő (hat.sz. 1372/2013) okl. mérnök, vízellátás-, csatornázás-, egészségügyi szakmérnök (kamarai szám: 01-12736) VZT Vizimérnöki tervezés KB-T Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai) tervező (hat. száma: 4166/2008) SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelmi szakértő SZVV-3.1…Hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás SZVV-3.2. Ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetési célú csatornázás szakértés SZVVV-3.4. Szennyvíztisztítási szakértés SZVV-3.5. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem és öntözés szakértés SZVV-3.9. Vízfeltárás, Kútfúrás, vízföldtani, vízbázisvédelem szakértés SZVV-3.10. Vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás szakértés (hat.száma: 1216/2012) agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök Mérnöki kamarai nyilvántartási szám: 01-8024 KB-T Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai) tervező (hat. szám: 2640/2013) SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelmi szakértő (hat. szám: 1215/2012) SzTjV Tájvédelmi szakértő (hat. sz.: SZ-018/2011)
3
Dr. Fehér Balázs
Szenténé Kiss Veronika
környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Mérnöki kamarai nyilvántartási szám: 01-12652 KB-T Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai) tervező SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelmi szakértő SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő (hat. szám:1378/2013) környezetgazdálkodási agrármérnök
Belemnites Kft Borics Gábor
algológus
Péter Gábor
ügyvezető
Vízbio Kft. Dr. Borsányi Mátyás Dr. Laky Dóra BRU Kft. Ambrus Magdolna
okl. geológus, humánökológus (kamarai szám: 1312651) KB-T Környezetmérnöki (létesítményi és technológiai) tervező (hat.sz. 3075/2008) SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg- védelem szakértő SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő (hat.sz. 1373//2013) SZTV Földtani természeti értékek és barlangok védelme (hat.sz. 14/1865-3/2011)
Akkreditált laboratóriumok: BIOKÖR Technológiai és Környezetvédelmi Kft. 1049 Budapest, Bláthy Ottó u. 41. NAT-1-1227/2015 számon akkreditált WESSLING Hungary Kft. 1047 Budapest, Fóti út 56. NAT-1-1398/2008 számon akkreditált Velencei Talajvédelmi Laboratórium 2481 Velence, Ország út 23. NAT-1-1093/2011 ÉRV ZRT Központi laboratórium 3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1. NAT-1-1020/2014 számon akkreditált
4
TARTALOMJEGYZÉK 1.
A VIZSGÁLATI TERÜLET LEHATÁROLÁSA ............................................ 8
2.
KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ ............................................................................ 9 2.1. A TÁROZÓ GEOLÓGIAI JELLEMZŐI ................................................................. 10 2.2. A TÁROZÓ HIDROLÓGIAI ADATAI ................................................................... 10 2.3. A TÁROZÓ MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA ................................................................ 11 2.3.1. Völgyzárógát............................................................................................ 11 2.3.2. Egyesített vasbeton műtárgy .................................................................... 12 2.3.3. Észlelő berendezések ............................................................................... 12 2.3.4. Gátőrház .................................................................................................. 12 2.3.5. A tározó megközelítési útja ...................................................................... 12 2.3.6. Tározó tó.................................................................................................. 13 2.4. IPOLYBÓL VALÓ VÍZKIVÉTEL ......................................................................... 13 2.5. A TÁROZÓ ÜZEMELTETÉSE ............................................................................ 15 2.5.1. A tározó vízszint szabályozása................................................................. 15 2.5.2. Tó levegőztető berendezés üzemeltetése .................................................. 15 2.5.3. Nyersvíz kivétel az ivóvízkezelő mű részére............................................. 16
3.
A MIHÁLYGERGEI VÍZMŰ .......................................................................... 17 3.1. 3.2.
4.
A VÍZKEZELŐMŰ TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE .............................................. 17 ELLÁTÁSI TERÜLET ....................................................................................... 18
SZENNYEZŐHATÁSOK AZONOSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON ......... 19 4.1. TERÜLETHASZNÁLAT .................................................................................... 19 4.1.1. A Komra-völgyi tározó környezete .......................................................... 19 4.1.2. Ipoly partmenti területek ......................................................................... 19 4.1.3. Dobroda-patak partmenti területek ......................................................... 20 4.2. PONTSZERŰ SZENNYEZŐHATÁSOK................................................................. 20 4.2.1. Szennyvíztisztító telepek........................................................................... 20 4.2.2. Állattartó telepek ..................................................................................... 20 4.3. DIFFÚZ SZENNYEZŐFORRÁS VIZSGÁLAT ........................................................ 21 4.3.1. A települések hatása ................................................................................ 21 4.3.2. Növénytermesztés hatása ......................................................................... 24
5.
SZENNYEZŐHATÁSOK AZONOSÍTÁSA SZLOVÁKIÁBAN .................. 25 5.1. A LEGNAGYOBB AGGLOMERÁCIÓK RÖVID JELLEMZÉSE ................................. 25 5.1.1. Losonc...................................................................................................... 25 5.1.2. Fülek ........................................................................................................ 26 5.1.3. Poltár ....................................................................................................... 26 5.2. FELSZÍNI VIZEK SZENNYEZŐ FORRÁSAI.......................................................... 27 5.2.1. Pontszerű szennyezőforrások................................................................... 27 5.2.2. Diffúz szennyezőforrások ......................................................................... 37
6.
KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ ÁLLAPOTA ................................................... 44
IPOLY MINŐSÉG VIZSGÁLATA ........................................................................ 44 KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ FELSZÍNI IVÓVÍZBÁZIS VÍZMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 49 6.2.1. Kémiai vizsgálatok, tározó vízminőségi állapota .................................... 49 6.2.2. Kémiai vízminőségi állapot ..................................................................... 50 6.1. 6.2.
5
6.2.3.
Biológiai vízminőség vizsgálat és eredményei ........................................ 55
VÉDŐTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA ÉS SZEREPE ................................... 58
7.
7.1. 7.2. 8.
TÁROZÓ KÖZVETLEN VÉDELME ..................................................................... 58 IPOLY VÍZKIVÉTEL VÉDELME ......................................................................... 60
INTÉZKEDÉSEK .............................................................................................. 61
8.1. JAVASLAT A KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ VÍZMINŐSÉG VÉDELMÉRE .................. 61 8.2. JAVASLAT A KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ TÖLTÉSÉT SZOLGÁLÓ VÍZKIVÉTELI MŰNÉL AZ IPOLY VÍZMINŐSÉG VÉDELMÉRE ........................................................................... 63 8.3. A KOMRA-VÖLGYI TÁROZÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE, KOCKÁZATKEZELÉS.... 64 8.3.1. Eljárás a helyi ivóvízbiztonsági tervprogram kidolgozására és üzemeltetésére 66 8.3.2. Kockázatok kezelésének terve .................................................................. 67 9. 10.
IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................... 71 TÉRKÉPEK, MELLÉKLETEK .................................................................. 73
ÁBRÁK 1. ábra: Komra völgyi tározó légifotó
9
2. ábra: A völgyzárógát látképe
11
3. ábra: Levegőztető műtárgy
14
4. ábra: Tó levegőztető berendezés a tározón
16
5. ábra: Az Ipoly folyó vizének KOIps koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban 44 6. ábra: Az Ipoly folyó vizének permanganátos kémiai oxigénigénye 2010-2013 közötti időszakban 45 7. ábra: Az Ipoly folyó vizének ammónium-ion koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban 45 8. ábra: Az Ipoly folyó ammónium tartalma 2010-2013 közötti időszakban
46
9. ábra: Az Ipoly folyó vizének nitrit-ion koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban 46 10. ábra: Az Ipoly folyó nitrit tartalma 2010-2013 közötti időszakban
47
11. ábra: Az Ipoly folyó vizének nitrát-ion koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban 47 12. ábra: Az Ipoly folyó nitrát tartalma 2010-2013 közötti időszakban
6
48
13. ábra: Az Ipoly folyó vizének foszfát-ion és összes foszfor tartalma Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban 48 14. ábra: Az Ipoly folyó oldott foszfát tartalma 2010-2013 közötti időszakban
49
15. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz KOIps koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban 50 16. ábra: A Komra-völgyi tározó KOIps koncentrációja a 2010-2014 közötti időszakban
51
17. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz ammónium-ion koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban 51 18. ábra: A Komra-völgyi tározó NH4 koncentrációja a 2007-2014 közötti időszakban
52
19. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz nitrát-ion koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban 52 20. ábra: A Komra-völgyi tározó NO3 koncentrációja a 2007-2014 közötti időszakban
53
21. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz nitrit-ion koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban 53 22. ábra: A Komra-völgyi tározó NO2 koncentrációja a 2007-2014 közötti időszakban
54
23. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz oldott foszfát tartalma az 1994-2007 közötti időszakban 54 24. ábra: A Komra-völgyi tározó oldott foszfát tartalma a 2007-2014 közötti időszakban
55
25. ábra: Algaszámok alakulása a tározóból kivett vízben az 1994 – 2006 közötti időszakban 56 26. ábra: A Komra-völgyi tározó algaszám alakulása a 2010 – 2014 közötti időszakban
56
TÁBLÁZATOK 1. táblázat: A tározó tó jellemző paraméterei
13
2. táblázat: Az állattartás alakulása a vizsgált településeken
21
3. táblázat: Szennyvíztisztító-telepek listája a szlovákiai területen (2011-es évi állapot)
30
4. táblázat: 40 000 db baromfi, 2 000 db sertés vagy 750 db koca feletti állománnyal rendelkező állattenyésztő mezőgazdasági üzemek (forrás: VÚVH) 33 5. táblázat: Hulladéklerakó telepek a szlovák területen
7
36
1. A vizsgálati terület lehatárolása A tározó helye a Komra-patak 1+094 km szelvénye, a tározó töltése az Ipoly folyóból történik szivattyúzással, befogadó a Dobroda-patak 4+418 km szelvénye. A Komra-völgyi tározó vízgyűjtő területe két részre osztható, egyrészt áll a tározót tápláló Komra-patak és a tározó vízgyűjtő területéből, másrészt az Ipolyból való vízpótlás következtében elvileg a vízkivételi mű feletti Ipoly vízgyűjtő területből. A vízkivételi mű Ráróspusztán van, így az e fölött lévő Ipoly vízgyűjtő döntő része szlovák területre esik. A szennyezőforrások szempontjából részletesebben vizsgált terület azonban nem terjed ki a teljes érintett vízgyűjtőre. Jelen munka nem az Ipoly teljes vízgyűjtő területét fedi le, hanem a magyar és a szlovák oldalon azt a területet érinti, amely a vízkivétel szempontjából jelentőséggel bír. A Komra-völgyi tározó szűken vett vízgyűjtő területe (5,40 km2 ) a tározó tó és a Komra-patak természetes utánpótlódási területét jelenti. Ide 4 település esik: Litke, Piliny, Mihálygerge, Egyházasgerge. Az Ipoly mellett, a vízkivételi mű fölött magyar oldalon érintett település még Nógrádszakál és Ipolytarnóc. A mellékvízfolyások közül a Dobroda-patak a legjelentősebb, mely a vízkivételi mű fölött torkollik be. A Dobroda-patak Litke, Mihálygerge, Egyházasgerge, Karancskeszi és Karancslapujtő településeket érinti. Ezek közül Litkén és Karancslapujtőn üzemelő szennyvíztisztító befogadója a Dobroda-patak. Szlovák oldalon az érintett települések a következők: Losonc, Fülek, Poltár, Kálnó, Lóbánya, Cinóbánya, Osgyán, Nagydaróc, Losonctamási, Divény, Bozita, Bolyk, Sőreg, Tőrincs, Panyidaróc, Gács, Rózsaszállás, Vilke, Ragyólc, Gömörsid, Fülekpüspöki, Csákányháza. A vizsgált területet az 1. térképen mutatjuk be.
8
2. Komra-völgyi tározó A Komra-völgyi tározó felszíni ivóvízbázis és tekintettel arra, hogy a benne lévő víz döntő hányada az Ipolyból származik, közvetetten az Ipolyon lévő a rárópusztai vízkivételi hely is felszíni ivóvízbázis A ráróspusztai vízkivételi mű, a tározó és a tározóból kivett vizet kezelő mihálygergei tisztítómű az Északnógrádi Regionális Vízmű Üzem rendszerét alkotó létesítmények. Kezdetben a tisztítómű közvetlenül az Ipoly vizét tisztította, majd a gyakori folyó szennyeződések miatt tértek át arra, hogy a tározó vize kerül a tisztítóműre. A Komra-völgyi tározót 1972-ben kezdték építeni, és 1975 novemberében töltötték fel vízzel. A tározó fő műszaki létesítménye a völgyzárógát (melybe a szivárgó rendszer és néhány biztosító műtárgy épült) és a tározó üzemmenetét lebonyolító egyesített vasbeton műtárgy. Melléklétesítményként csatlakozik a völgyzárógát együtteséhez a bekötőút, a műtárgyhoz csatlakozó alvízcsatorna, valamint a tározó végén megépült levegőztető kaszkád műtárgy.
1. ábra: Komra völgyi tározó légifotó
9
2.1. A tározó geológiai jellemzői A tározó az ÉK-i Cserhát halomvidéke és a Dobroda-völgy két oldalán húzódó dombvidék találkozásánál épült. A kőhegy fiatalon felemelt tönkfelszíne az új harmadidőszaki tönkösödés folyamán laposra gyalulódott, majd a pleisztocén hegyképződéssel magasra kiemelkedett, és a bevágódó völgyek jól feldarabolták. A hegytetőkön lévő kavicstakaró az új harmadkori tönkösödés eredményeként került a helyére, majd a hegység fiatal kiemelkedésével nyerte el a mai magasságát. A Ludány-Piliny-Etes közötti dombvidék vízgyűjtő területre eső része a Kőhegynél jóval alacsonyabb (300-320 m), uralkodóan slír összletből felépülő hullámos felületű vidék. A Dobroda-völgy baloldalán szépen fejlett terasz-szerű magaslatok húzódnak, melyeket egymással párhuzamos mellékvölgyek (mint pl. a Komra-völgy) szabdalnak fel. A Komravölgy tározói szakasza ÉK-DNy-i irányú, átlagosan 200 m széles és kb. 1500 m hosszú. A tározó területén a felszínhez közeli, legidősebb földtani képződmény az alsóhelvéti emelet felső részébe sorolt pektines homok, homokkő, melyre a felsőhelvéti emelet alsó részébe tartozó slír összlet települt. Ennek felső része riolittufa szórásra utaló, bentonitos nyomokat tartalmaz. E képződményre 0,6-6,8 m vastag vöröses és sárgásbarna, iszapos agyag és agyagrétegek települtek. A völgytalpat borító pleisztocén és holocénkori ártéri üledékek nagyrészt a slír összlet lehordásából származó agyagos talajokból állnak, melyben helyenként lencseszerűen kavicsgörgeteg, iszapos durva homok és apró kavics van. A völgytalpi rétegek vízzáróak ill. félig vízzáróak.
2.2. A tározó hidrológiai adatai 3,79 millió m3 0,62 millió m3 0,14 millió m3 4,55 millió m3
Hasznos térfogat: Holt térfogat: Árvízi térfogat: Összesen:
A Komra-patak legkisebb vízhozama gyakorlatilag nulla, mert hosszabb, aszályos, nyári időszakokban még az esetleg tartósan jelentkező forrásvizek is hamar elenyésznek a mederben. A Komra-patak alsó szakaszára vonatkozó átlagos, fajlagos évi lefolyás 2,5-2,9 l/s/km2 értékek között becsülhető, tehát a sokévi középvízhozam mintegy 14-16 l/s-ra tehető. A vízgyűjtő kis kiterjedése miatt a vízfolyás legnagyobb vízhozamait a rövididejű nagycsapadékok idézik elő. A hidrológiai számítások eredményeként, a völgyzárógát szelvényére a különböző valószínűségű nagyvízhozamok az alábbiak: valószínűség 3
1% 2
NQ m /s(F=5,4 km )
3% 10%
24,4 18,7 13,2
A tározó árhullám-mérséklő hatására az NQ 1 %-os nagyvízhozam 4,2 m3/s-ra csökken. A tározó 99,75 % biztonsággal 24.200 m3/d bruttó teljesítményű, ugyanezt a teljesítőképességet nettó viszonylatban (párolgási és szivárgási veszteség figyelembevételével) 99,6 % biztonsággal tudja biztosítani (évente 363,5 nap).
10
2.3. A tározó műszaki kialakítása 2.3.1. Völgyzárógát A völgyzárógát (2. ábra) a Komra-patak völgyének elzárásával a szükséges tározótérfogatot hozza létre. A völgyzárógát – szerkezetét tekintve – vegyes szerkezetű, vízzáró agyagmaggal ellátott földgát. A völgyzárógát 392 m hosszú, 25,5 m magas. Koronája 6 m széles, mely a vízoldal felé 185,00 mBf-ig 1:3,5-es, alatta 1:5 hajlású rézsűvel éri el az eredeti terepet. A gát mentett oldali rézsűje 1:2,5 hajlással indul, mely a 191,80 mBf szinten lévő 4,0 m-es padka után 1:4-ben, majd 1:5-ben folytatódik a 194,60 mBf szintű padka alatt. A burkolat 15 cm vastag, előregyártott, beton lapburkolat, alatta 30 cm-es homokos kavics szűrőágyazattal. A mentett oldali rézsűt és padkát, valamint a gátkorona szélét 10 cm vastag humuszborítás és füvesítés védi. A gáttestben a vízzárást agyagmag biztosítja, amit a kiszáradástól kis zsugorodású sovány agyag védőtest óv meg. A víznyomás felvételére a támasztótest szolgál. A támasztótestbe jutó szivárgó víz kivezetése hátszivárgóval és talpszivárgóval történt. A szivárgókból csövek vezetik ki a vizet a szivárgó vízgyűjtő árokba. A gátkoronán és a mentett oldali padkákon süllyedésmérőket és talajvízszint észlelő kutakat helyeztek el. A gátkorona a mértékadó DV 1%-os vízszint felett 1,82 m-rel van.
2. ábra: A völgyzárógát látképe
11
2.3.2. Egyesített vasbeton műtárgy A műtárgy szerepe hármas, egyrészt a tározó vízszintjének szabályozása, ill. a tó leürítése, másrészt az üzemi vízkivétel többszintű biztosítása és a nyomócsövek gát alatti átvezetése, harmadrészt az árvizek emberi beavatkozás nélküli elvezetése. A műtárgy a gát 0+180 km szelvényében, a gáttengelyre merőlegesen helyezkedik el, hossza 239 m. Részei: a burkolt mederszakasz, az alvízi vízmércével (25 m), az utófenék energiatörővel (10 m), a dilatációs szakaszok által öt részre bontott 2,20 x 2,0 m belméretű alagút (151 m), a bukóakna és kezelőtorony (13 m), a bevezetőcső (0=1,6 m, 30 m) és a burkolt előfenék (10 m). A kezelőtorony és épület megközelítése négy, kéttámaszú híddal történik a gátkoronáról. A tározó maximális és minimális üzemvízszintjét figyelembe véve a vízkivétel céljára 6 db vízkivételi csonk szolgált (192,10 mBf, 190,10 mBf, 188,10 mBf, 186,20 mBf, 184,30 mBf, 182,30 mBf). Az egyes, NA 500-as méretű vízkivételi csonkok ráccsal ellátott tölcsérekben végződnek, ezeken áramlik be a víz. Minden ágon kettős tolózár van. A vízszintes ágak NA 500-as méretű függőleges gyűjtőbe csatlakoznak. Vízmintavételre minden vízkivételi csőnél lehetőség van. A gyűjtőcső alul NA 600-asra bővül, és a végén védőcsőben hagyja el a műtárgyat. A tározó vizének leeresztése NA 600-as fenékürítő csövön keresztül történik, a tolózár megnyitása után, amely a tározó részleges vagy teljes leürítését teszi lehetővé. Az árapasztás a bukóaknán és az alagúton keresztül történik. A túlfolyás megkezdődik, amennyiben a tározó vízszintje meghaladja a bukó szintjét (197,38 mBf), azaz a maximális üzemi vízszintet. 2.3.3. Észlelő berendezések A gátmozgásának meghatározása a völgyzárógáton és az egyesített műtárgy alagútjában elhelyezett fixpontok bemérésével történnek. (A pontok Balti magassága a tározó üzemeltetési utasításában találhatók.) Talajvízszint észlelések a gát mentett oldali rézsűjében elhelyezett figyelőkutak vízszintjének mérésével történnek. A tározó vízszintjének mérése a bejáróhíd pillérein elhelyezett lapvízmércékkel történik. 2.3.4. Gátőrház Az épület a gáttengely meghosszabbításában, balra a domboldalon helyezkedik el. 2.3.5. A tározó megközelítési útja A tározó és a gát, valamint a hozzátartozó gátőrház megközelítésére a LitkeSalgótarján közútról leágazóan üzemi út épült. Az üzemi út a gátőrház utánig, az 1+800 km szelvényig 6,00 m-es burkolatszélességgel, 1,0-1,0 m-es padkaszélességgel készült, csapadékvíz elvezető árokkal. Az úttest szilárd burkolat, betonszegéllyel.
12
A gáton átvezető út 4,00 m széles szilárd burkolatú út, a vízfelőli oldalon hullámtörővel, a völgy felőli oldalon ARMCO korláttal ellátva, a végén kocsifordulóval. A tározó üzemi útja az 1+800 km szelvénytől 4,00 m útszélességgel került kiépítésre, makadám útalappal, szilárd burkolat nélkül. A padkák szélessége 1,0-1,0 m. 2.3.6. Tározó tó Hasznos térfogat Holttér Teljes térfogat Völgyzárógát koronaszint Árvízi túlduzzasztási szint Maximális üzemi vízszint Maximális vízfelszín Maximális hossz Maximális szélesség Legnagyobb mélység Átlagos tartózkodási idő a tározóban Vízgyűjtő nagysága
3.79 mill. m3 0.62 mill. m3 4.41 mill. m3 199,50 mBf 197.68 mBf (1762 cm a helyi vízmércén) 197.38 mBf (1732 cm a helyi vízmércén) 49 ha 1700 m 400 m 22 m 258 nap 5.40 km2
1. táblázat: A tározó tó jellemző paraméterei
2.4. Ipolyból való vízkivétel A tározó töltése Nógrádszakál-Ráróspuszta területén telepített vízkivételi műből történik. Az Ipoly 125+200 fkm szelvényében épült duzzasztómű eredeti feladata az volt, hogy billenőtáblás zsilip segítségével biztosítsa a vízkivételi mű szivattyúinak működéséhez szükséges vízszintet. Az új vízkivételi mű kiépítésével ez a funkció szükségtelenné vált. Új vízkivételi mű az Ipoly folyó 125+260 fkm szelvényében vasbeton műtárgy szekrénysüllyesztéssel épült. A vízkivétel 2 db elektromos meghajtású beépített szivattyúval történik, egyidejű üzemben mintegy 1150 m3/h névleges kapacitással. Az Ipoly folyóból kitermelésre kerülő nyersvíz minőségét automatikus monitoring vízminőség-ellenőrző berendezés ellenőrzi. A vízminőség ellenőrzés bemerülő érzékelős (szondás) illetve analitikai mintából dolgozó átfolyó rendszerű mérő-berendezésekkel történik. A bemerülő érzékelő: oldott oxigén, vezetőképesség, pH, az átfolyós rendszerű: olajtartalom meghatározást végez. A Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság az ÉRV ZRt. részére – a Komra-völgyi víztározó töltésére – 4.500.000 m3/év nyersvíz kiemelését engedélyezte az Ipoly folyóból. A z effektív vízkivétel azonban csak a folyó Nógrádszakálnál lévő vízmércéjének 50 cm feletti tartományában lehetséges, egyrészt a mederben hagyandó élővíz, másrészt a Ráróspuszta alatti vízkivételeket is figyelembe véve. Az alvizen mért 50 cm –es vízállásküszöb mellett – a folyó medrének jó karba helyezése után – az ÉRV ZRt. – a számára elégséges éves (25.000 m3/d => 17.360 l/p) vízkiemelést - a duzzasztómű üzemeltetése nélkül is el tudja végezni. A várható feliszapolódás elkerülése miatt – megfelelő vízállás és az ökológiai 13
vízigény átbocsátása mellett – negyedévente, négy nap időtartamban a zsilipet felnyitott állapotban kell tartani, majd a visszatartott vizet el kell engedni. Amennyiben – elsősorban szélsőséges (arid) időjárás esetén látható, hogy a tározó az év végére a fenti feltételek mellett nem tölthető, úgy – duzzasztás nélkül – a 40-50 cm-es vízállás tartományban napi 10.000 m3 (7000 l/p) nyersvíz kivételére van lehetőség. Mivel az Ipoly vízjárása meglehetősen szeszélyes, és a vízkivétel korlátozott, így az Ipolyból való vízkivétel egyrészt a vízkivételi lehetőséghez, másrészt a nyersvíz minőségéhez igazodik. A tározó maximális vízszintjének eléréséig minden lehetséges alkalommal töltik a tározót. A tározóból a napi vízkivétel szinte állandó. Az Ipolyból általában a tavaszi hóolvadásos, csapadékos időszakban vesznek ki vizet, amikor mind mennyiségileg, mind minőségileg nincs korlátja a tározó töltésének. Általában a nyár kezdetéig közel, vagy ténylegesen üzemi vízszintre töltik a tavat. A nyári Ipoly kisvizes időszakában nem emelnek át vizet, ez megközelítően szeptember végéig október közepéig tart. Amennyiben az ősz kellő mértékben csapadékos és megfelelő a folyó vízminősége akkor még általában rátöltenek a tározóra (december közepéig-végéig). Mint a fentiekből is látható, mindig törekszenek a tározó, lehetőség szerinti teltségi állapotára. A vízkivételi műből (ÉNRV. I.tp.) 7830 m hosszú, DN 600 mm-es acny. PN 10 nyomóvezetéken jut a víz a tározóba. A nyersvízvezeték a tározó kiiktatásával is eljuthat a vízkezelő műhöz.
3. ábra: Levegőztető műtárgy
14
2.5. A tározó üzemeltetése 2.5.1. A tározó vízszint szabályozása A tározó üzemmenete során több okból válhat szükségessé a tározó vízszintjének szabályozása. Először a szabályozás műveletét, majd a szabályozást kiváltó okot ismertetjük. A vízszintszabályozás műveletét az egyesített vasbeton műtárgy aknájának legmélyebb pontjába beépített, DN 600-as fenékürítő rendszerrel kell végrehajtani. A fenékürítő rendszerrel a tározó vízállása számottevő gyorsasággal szabályozható: a leürítés max. kapacitása telt tározó esetén 4.7 m3/sec, tehát 16.920 m3/óra víztérfogat üríthető ki. A vízszintszabályozás okai normális (nyári) üzemelés idején általában igen ritkán jelentkezhetnek. Előfordulhat, különösen csapadékos ősz és sokat havazó tél után, hogy telt tározó esetén a 200 évesnél nagyobb gyakoriságú árhullám csúcs érkezésével kell számolni. Ilyen rendkívüli esetben is – megfelelő kezeléssel – biztosítani lehet a völgyzárógát biztonságát: a fenékürítő csőrendszer nyitásával lehet csökkenteni a vízszintet oly mértékben, hogy a tározó a későbbi olvadáskor, ill. a lefolyások következtében még biztosan feltelik. Az ilyen előre való leürítés a vízgyűjtő lefolyási viszonyainak, a hóviszonyoknak igen jó ismeretét, a helyileg mért és jegyzett hosszú idejű adatsorok értékelését, nagy helyi tapasztalatot kíván. Ilyen leürítésre csak a divízióvezető adhat utasítást. A leürítéskor eltávozott vízmennyiséget a leürítés idejéből lehet kiszámítani, ezért a fenékürítő nyitási és zárási idejét, valamint a hozzátartozó vízszinteket az üzemelési naplóban fel kell jegyezni. 2.5.2. Tó levegőztető berendezés üzemeltetése 1991. november 1.-től a technológia részét képezi a tározón üzemelő tólevegőztető berendezés (4. ábra), melynek célja a tó aerob állapot fenntartásával a vízminőség fokozatos javítása, az eutrofizáció folyamatának lassítása. A két db levegőztető elemet a vízkivételi toronytól 50 m-re, 18 m mélységben rögzítettek a tófenékhez. A tólevegőztető típusa:
HITACHI OSP22U5A1 (léghűtéses csavarkompresszor, flexibilis vezetékkel)
Légszállítási teljesítmény:
3,7 m3/min
Névleges nyomás:
8,5 kg/cm2
Villamos teljesítmény:
22 kW
15
4. ábra: Tó levegőztető berendezés a tározón
2.5.3. Nyersvíz kivétel az ivóvízkezelő mű részére A nyersvíz kivétel az egyesített vasbeton műtárgyba épített, DN 500-as nyersvíz kivételi csővezeték rendszeren keresztül történik. Az üzemelő vízkivételi szintet vízminőség vizsgálat alapján a laboratórium határozza meg.
16
3. A mihálygergei vízmű 3.1. A vízkezelőmű technológia ismertetése Az alkalmazott vízkezelési technológiát az ÉRV ivóvízbiztonsági terv kísérődokumentációja alapján ismertetjük.
ZRt.
által
összeállított
A vízmű névleges víztermelő képessége 18 000 m3/d. A tározóból a nyersvíz vízkivételi műtárgyon keresztül 1 db DN 600-as gravitációs nyersvíz vezetéken jut el a vízműig. A vízkezelő technológia a következő lépésekből áll: Szitaszűrés dobszűrőkön Vegyszeradagolás Derítés, iszapelvezetés Műanyag lamellás gyorsszűrés Aktívszén adszorpció Klórdioxidos fertőtlenítés Tisztavíz tárolás A dobszűrés célja a nyersvízben lévő – 1 mm-nél nagyobb méretű – szennyeződések eltávolítása. A szűrést 3 db VZD 400 típusú zárt, nyomás alatti dobszűrő végzi, melyek teljesítménye egyenként 400 l/s. A dobszűrés után a derítési lépés előtt a vízhez kálium-permanganátot, alumíniumszulfátot és polielektrolitot adagolnak. A derítést 2 db Mélyépterv típusú, műanyag lamellás műtárgy végzi. Célja a vízben lévő lebegőanyagok, algák és zavarosság csökkentése. A derítők térfogata 850 m3/db, a tartózkodási idő 3,2 h/derítő, a felületi terhelés 0,4 mm/sec. A derített vízhez mésztejet adagolnak a víz agresszivitásának csökkentése céljából. A derítőkből a kezelt víz – gravitációs úton – a gyorsszűrőkre kerül átvezetésre. A szűrés 4 db KARY töltetekkel feltöltött nyitott szűrőben történik. A szűrési felület 20,5 m /db, a technológiai elem önálló öblítővíz medencével és gépészettel rendelkezik. 2
Ezt követően a víz az aktív szén adszorberekre kerül, melynek célja a vízben lévő szag- és íz-rontó anyagok eltávolítása. A szűrés 12 db párhuzamosan kapcsolt, kétrétegű, zárt szűrőtartályban történik. A szűrőfelület 2*7,8 m2/tartály. Az aktívszén adszorberek öblítése több ciklusban, levegővel és vízzel felváltva történik, azok eltömődésétől függően. Az utolsó vízkezelési lépés a fertőtlenítés, amely klór-dioxiddal történik az aktívszén adszorberekről elmenő, DN 600-as vezetéken kialakított adagolási ponton. Az adagolt klórdioxid ajánlott felső értéke 0,4 g/m3. A kezelt és fertőtlenített ivóvíz tárolása 2 db 500, és 1 db 1000 m3-es, kör alakú vasbeton medencében történik.
17
3.2. Ellátási terület Mihálygergei vízműből – Komra-völgyi tározóból ellátott települések Rendszer neve Település Rendszer neve Település Benczúrfalva Egyházasgerge Endrefalva Etes Hollókő Ipolytarnóc Karancsság Karancsalja Karancsalja-Zárkert Karancsberény Társvízmű által Kishartyán Karancskeszi ellátott települések Ludányhalászi Karancslapujtő Magyargéc-Kisgéc Litke Nagylóc Mihálygerge ÉNRV által ellátott Nógrádmegyer Nógrádszakál települések Nógrádsipek Salgótarján Piliny Rimóc Ságújfalu Sóshartyán Szalmatercs Szécsény Szécsényfelfalu Varsány
A Komra-völgyi tározóból kiemelt víz egyrészt önállóan, másrészt társvízműveken keresztül biztosítja Salgótarján és Szécsény városok, a Dobroda-völgyi települések, a Ménes-völgyi települések, valamint a Szécsény kistérségi települések vízellátását. Az ÉNRV rendszerből lehetőség van vízátadásra a KnMRV rendszerbe, a kooperációs vezetéken, illetve a Kishartyán – Salgótarján vezetéken keresztül. A mihálygergei vízműből 52 ezer ember ivóvízellátása biztosítható. Az ÉNRV rendszer szállítóvezetékeihez nyolc átemelő telep, valamint egy nyomásfokozó tartozik.
18
4. Szennyezőhatások azonosítása Magyarországon A szennyezőforrások elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be.
4.1. Területhasználat 4.1.1. A Komra-völgyi tározó környezete A Komra-völgyi tározó vízfelülete, partja sehol sem érintkezik szántófölddel, művelt területtel. A tározó D-i kétharmadát jelentős kiterjedésű erdőtömb veszi körül. A tározó É-i, gát felőli részén már találhatók szántóföldek, melyeket azonban mindenhol erdő választ el a tározó vízfelületétől, mely a legkeskenyebb részen is minimálisan 80 m széles (2. térkép). A Komra-völgyi tározó ivóvízbázis és egyben halas víz is. Kezelője a Nógrádi Vízügyi Horgász Egyesület. A tó kialakításakor a faállományt levágták, de a tuskókat bennhagyták. Így a tó, több mint 30 évvel ezelőtti feltöltésekor már tápanyagban gazdag talajréteg alkotta a tó medrét, mely jelentős kezdő szervesanyag terhelést okozott. Ez a tápanyagterhelés mára valószínűsíthetően már nem játszik szerepet, de megfosztotta a tavat egy igen jelentős puffer kapacitástól, mely a bekerülő tápanyagok jelentős mennyiségének megkötéséből és felhasználásából eredhetett volna, lassítva a tó eutróf állapotának elérését. A Komra-völgyi tározó tó halállománya igen változatos. A fő halállomány a ponty és a különböző keszegfélék, de előfordul amur, csuka, süllő, harcsa, domolykó és sügér is. A megfelelő halutánpótlásról az évi 2-3 telepítés gondoskodik mely során alkalmanként 50-100 q halat helyeznek a vízbe. A tó látogatottsága egyre bővülő, a kiadott horgászengedélyek száma évről-évre nő. A tó vízminőségének megőrzése érdekében szabályokat alkalmaznak, például az etetőanyag csak a kosárban használható, kempingezni nem lehet a tó partján, valamint a gépkocsikkal csak az arra kijelölt helyen lehet parkolni. A halas vízként való hasznosítás a szabályok ellenére is minden bizonnyal tápanyagterhelést jelent a tó számára. 4.1.2. Ipoly partmenti területek A vízkivételi mű Ráróspuszta és Litke között (X 318 448; Y 687 664 EOV koordináta) található. A vízkivételi mű fölött a legközelebbi település Litke, a legközelebbi magyar oldali kisvízfolyás a Dobroda-patak. Az Ipoly magyar oldali partja mentén 30-60 m-s part menti sáv természetes növénytakarójú ártéri erdő. E mögött a partot kísérő erdősáv mögött is jelentős mértékű a gyep, takarmánynövény állomány. A bejárás időszakában, 2014. nyár elején az Ipoly közelében Rárópuszta és a határ között nem volt a folyóvíz közelében művelt szántóföldi terület.
19
Az Ipoly melletti 30-60 m széles sávban növényállomány megfelelő pufferzónát jelent a szántóföldekről származó eróziós és a deflációs szennyezőhatásokkal szemben. Tovább növeli a biztonságot az Ipoly közeli táblákon a vizsgált időszakban folytatott gyep és takarmánynövény termesztés. Természetesen a szántóföldi területeken bármikor áttérhetnek a kapás vagy gabonatermesztésre, melyek potenciális szennyezőhatásával szemben azonban a folyópartot kísérő természetes növénytakarójú pufferzóna megfelelő védelmet nyújt. 4.1.3. Dobroda-patak partmenti területek Az ivóvízkivételi mű fölött az Ipoly legjelentősebb magyar oldali mellékvízfolyása a Dobroda-patak, mely döntő részében szántóföldek között halad. A patak, töltéssel nem védett szakaszán, a szántóföldekről a lefolyó csapadékvízzel együtt a talajszemcsék és az azokhoz kötődő tápanyag és növényvédőszer maradványok is a vízfolyás vizében juthatnak, területi, diffúz szennyező hatásként. A Dobroda-patak Litke, Mihálygerge, Egyházasgerge, Marakodipuszta, Lászlóvölgy, Karancskeszi és Karancslapujtő települések belterületeinek közvetlen közelében vagy azokon keresztül folyik. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezés során a Dobroda-patakon két helyszínen (Litke szennyvíztisztító alatt és Karancskeszin) táp- és szervesanyag miatt operatív program keretében vízminőség vizsgálatot végeztek, a vizsgálatok az alap kémiai elemekre terjedtek ki. A Komra-patakon alap, elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok vizsgálata is történt.
4.2. Pontszerű szennyezőhatások 4.2.1. Szennyvíztisztító telepek Litkén és Karancslapujtőn működő szennyvíztisztító telepek hatását a Dobrodapatakra jelen projekt monitoring munkatervében vizsgálták. A vizsgálati eredményeket a 1. mellékletben mutatjuk be. Látható, hogy a patak vízminősége romlik Karancslapujtő szennyvíztisztító feletti és Litke szennyvíztisztító feletti részt összehasonlítva. Az ehhez hozzáfolyó litkei tisztított szennyvíz további minőségromlást idéz elő. Kedvezőtlenül változik az oxigén telítettség, az ammónium, nitrit, foszfát, összes foszfor, klorid tartalom. Ezek közül az ammónium minden esetben túllépi a 6/2002 (XI. 5.) felszíni ivóvízbázis A2 kezelési kategóriájához tartozó 0,5 mg/l határértéket. 4.2.2. Állattartó telepek Előzetes adatgyűjtés alapján számos állattartó telep található a Dobroda-patak menti településeken. A bejáráskor azonban azt tapasztaltuk, hogy a telepekről szennyvíz, csurgalékvíz, semmiféle szennyeződés nem távozik, adottságaik alapján felszíni lefolyással sem juthat szennyeződés a telepek területéről a Dobroda-patakba. A Vízgyűjtőgazdálkodási terv szerint a Komra-völgyi tározó vízminőségének szempontjából vizsgált települések közül a következők szerint alakul az állattartás (2. táblázat):
20
Terület Emlősök Szárnyasok Tenyészet Juh TelepSzarvasTelepülésnév besorolás létszáma létszáma létszáma létszám helyek marha KSH (db) (becslés) darabszáma (számosállat) (számosállat) (számosállat) létszám (db) Mihálygerge
belterület
3
7
0
7
7
0
Mihálygerge
külterület
6
171,6
0
171,6
87
564
Litke
belterület
0
0
0
0
0
0
Litke
külterület
1
145
0
145
145
0
Karancskeszi
belterület
4
7
0
7
7
0
Karancskeszi
külterület
9
194
0
194
194
0
Karancslapujtő belterület
5
10
0
10
10
0
Karancslapujtő külterület
3
92
0
92
92
0
Ipolytarnóc
külterület
5
130,19
0
130,19
0
868
Karancsberény belterület
2
3
0
3
3
0
Karancsberény külterület
4
481
0
481
481
0
2. táblázat: Az állattartás alakulása a vizsgált településeken
4.3. Diffúz szennyezőforrás vizsgálat 4.3.1. A települések hatása Litke település található a Dobroda-patak torkolatához, így az Ipolyon lévő vízkivételi műhöz is a legközelebb, ezért e település hatását vizsgáltuk a patakra, a település felett és alatt vett víz- és üledék minta elemzésével. A település felső végénél vett vízminta KV-V-1 és mederanyag minta jele KV-Ü-1, település alatt vett vízminta jele KV-V-2, mederanyag mintajele KV-Ü-2. Az 1. mintavételi helyszín EOV koordinátái: É 691 351; N 317 939, a második mintavételi helyszíné E: 690 294; N 318 697. A vizsgált paraméterek toxikus fémek és összes szénhidrogén (TPH) tartalom, a mederanyagból pH, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, ammónium, vezetőképesség vizsgálata is történt. A vizsgálati jegyzőkönyvet a 2. melléklet tartalmazza. A település után a mederanyag pH-ja kismértékben nőtt. A nitrát tartalma csökkent 1,2 mg/dm3-ről a kimutathatósági határ alá. Az üledék nitrit ion tartalma a kimutathatóság alatti értékről 0,26 mg/dm3-re emelkedett. A foszfát tartalom a kimutathatóság alatti értékről 0,8 mg/dm3 értékre változott. A szulfát ion és az ammónium ion tartalom is kismértékben emelkedett. Tekintettel arra, hogy a településen szennyvíztisztító is üzemel és a kibocsátott tisztított víz 0,8-1 mg/l foszfát ion koncentrációjú, elképzelhető, hogy a mederanyag foszfát tartalmának emelkedésének egyik oka a kibocsátott tisztított szennyvíz. Elképzelhető, hogy a szennyvízelvezető rendszerhez nem csatlakozók szennyvize is,
21
közvetlenül vagy közvetve, valamint a település két vége közé beékelődött külterületen folytatott szántóföldi növénytermesztés terheli a vízfolyást. A mederanyagban a toxikus fémek közül az arzén tartalom a település fölött magasabb, a mért 16,6 mg/kg érték meghaladja a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet földtani közegre megadott 15 mg/kg határértéket. A felszíni vízminták toxikus fém tartalmának vizsgálata során a cinken kívül, minden vizsgált paraméter kimutathatósági szint alatt volt. A cink tartalom is minimális volt, a 6/2002 (XI.5.) KvVM rendeletben foglalt felszíni ivóvízbázis szennyezettségi határértékei A2 kezelési kategória szerinti értékelés alapján. Az üledék tartalom TPH tartalma alacsony 18,1-15,6 mg/kg, míg a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a földtani közeg „B” szennyezettségi határértéke 100 mg/kg. Érdekes, hogy a település alatt alacsonyabb volt a mért érték, az eltérés kis mértéke alapján a TPH tartalom azonosnak értékelhető. A felszíni víz TPH tartalma < 30 µg/dm3 mindkét esetben. A településről szénhidrát terhelés nem érte a vízfolyást. A település és egyben a település két vége között elterülő szántóföldek szennyezőhatása minimális, elsősorban foszfát terhelésben nyilvánul meg. 4.3.1.1.
Litke
Területe 1816 ha, lakosok száma 885 fő, lakások száma 340. Litke község Nógrád megye északi csücskében fekvő kistelepülés, mely a Karancshegyek vonulata és az Ipolyvölgye találkozásánál szép természeti környezetben fekszik. Kommunális hulladéklerakó volt közvetlenül egy védett mocsár szélén, magas talajvíz-állású területen. A településen szennyvíztisztító telep működik. Állattartó telep található a településen. Számottevő ipari létesítmény nincs a településen. 4.3.1.2.
Egyházasgerge
Területe 15,37 km², lakossága 732 fő. Sem jelentősebb állattartás, sem ipari telepről nincs tudomásunk. 4.3.1.3.
Etes
Nógrád megye északkeleti részén fekszik. Területe 15,80 km², népessége 1415 fő. A községben 1992-től kezdődően minden közmű kiépült (ivóvíz hálózat, villany, gázvezeték, szennyvízcsatorna és tisztítómű).
22
4.3.1.4.
Karancskeszi
Területe 3170ha, lakosszám 1905 fő, lakások száma 807. Salgótarjántól nyugatra fekvő település. Állattartó telep található a településen. Számottevő ipari létesítmény nincs a településen. 4.3.1.5.
Mihálygerge
Területe 1106 ha, lakosok száma 595 fő, lakások száma : 309. A Dobroda-patak völgyében, a Karancs hegység északi vonulatai között fekszik Mihálygerge, az Ipoly-vidék jellegzetes szalagtelepülése. Állattartó telep található a településen. Számottevő ipari létesítmény nincs a településen. 4.3.1.6.
Karancslapujtő
Területe 1935 ha, lakosok száma 2651 fő, lakások száma 1043. Karancslapujtő a megye északi részében, Salgótarjántól 9 km-re ÉNy-ra a Dobroda völgyében található, kizárólag közúton közelíthető meg. A természeti szépségekben gazdag terület ÉK-i részén kisebb-nagyobb hegyvonulatok húzódnak. Kiemelkedik közülük a 725 m magas Karancs. A településen szennyvíztisztító telep működik. Állattartó telep található a településen. Ipari termelő tevékenységet folytató kisebb vállalkozások működnek a területen. 4.3.1.7.
Karancsberény
Területe 2314 ha, lakosok száma 884 fő, lakások száma 388. Állattartó telep található a településen. Számottevő ipari létesítmény nincs a településen. 4.3.1.8.
Karancsalja
A Dobroda-patak völgyében, a Karancs hegység lábánál fekszik. Területe 12,54 km², lakosok száma 1536 fő. A településen működő vállalkozások közül az építőanyag nagykereskedelem, gépjármű javítás. 4.3.1.9.
Ipolytarnóc
Ipolytarnóc Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovákmagyar szárazföldi országhatárt. Területe 1366 ha, lakosságszáma 452 fő, lakások száma 206.
23
Állattartó telep található a településen. Számottevő ipari létesítmény nincs a településen. 4.3.1.10.
Piliny
Területe 1604 ha, lakosok száma 589 fő, lakások száma 280. Piliny Község az Ipoly kelet-nyugati mellkvölgyében, Salgótarján és Balassagyarmat között félúton, a 22. számú főútvonal mellett, a 400 méter magas Kőhely és a 368 méter magas Várhegy tövében a Pilinyi-patak völgyében fekszik. Állattartó telep található a településen. 4.3.2. Növénytermesztés hatása Az Ipoly vízkivétel fölötti szakaszain a folyót 30-50 m széles fás, bokros sáv kíséri, valamint az Ipoly melletti területek elsősorban füves területek. A mezőgazdasági hatás vizsgálatát így a Dobroda-patak melletti termőterületekre összpontosítottuk. A mintavételekre június közepén került sor. Az első szántóföldi talajminta Litke fölött egy búzatáblából származik, jele KV-TSZ-1, EOV koordinátái E 691 403; N 317 919. A talajok tápanyagtartalmának vizsgálati eredményeit a 3. melléklet tartalmazza. A talaj fizikai félesége agyagos vályog, közepes humusztartalommal. A talaj foszfor és kálium ellátottsága túlzott, nitrogén ellátottsága alacsony. Növényvédőszer hatóanyag tartalma a vizsgált hatóanyagokra a kimutathatósági határ alatt volt. Erről a területről a felszíni vizet foszfor és kálium terhelés érhette. A második talajminta Mihálygergénél KV-SzT-2. EOV koordinátái E 692 984; N 317 144. A területen szintén búzatermesztés folyt. A területen agyagos vályog talajféleség volt 2,23 % humusztartalommal, mely közepes szintű. A nitrogén tartalom 34,6 mg/kg-nak adódott a felszínen, mely a búza adott fenológiai fázisához viszonyítva túlzott mértékűnek értékelhető. A foszfor tartalom is túlzott ellátottságot mutatott. Növényvédőszer hatóanyag maradék nem volt kimutatható. A bejárás és a vizsgálatok tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy a Dobrodapatak mellett jellemző a szántóföldi növénytermesztés, főképpen kis- esetenként közepes nagyságú parcellákon. A parcellákon elsősorban búzát, kukoricát, zöldségnövényt termesztettek. A vizsgált esetekben növényvédőszer maradványt nem találtunk, a talajban, viszont túlzott tápanyag adagolásból származó magas tápanyag tartalmat igen. A patak ez részét töltés kíséri, mely megakadályozza a szántóföldekről a tápanyag, egyéb anyagok felszíni vízbe való közvetlen bemosódását.
24
5. Szennyezőhatások azonosítása Szlovákiában Az érintett terület, mely Szlovákiában a magyarországi Komra-völgyi víztározó felett található Ipoly vízgyűjtője, 1 205,599 km2-en terül el. A területen a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági földterület van képviselve – 50,75 %, továbbá erdők találhatók itt – 45,23 % (ebből leginkább lombos erdők). A beépített terület a teljes terület 3,72%-át, és a vízterületek, ideértve a vízfolyásokat is, 0,29%-át teszik ki. A szennyezőforrások elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be.
5.1. A legnagyobb agglomerációk rövid jellemzése 5.1.1. Losonc Az ipari termelés túlnyomórészt magában a városban, Losoncon összpontosul, és a vidéki településeken csak kisebb mértékben fordul elő (például a fafeldolgozó ipar – Fülekkovácsiban – Kurtányban). A járás gazdasági szerkezete az egyes iparágak által aránylag diverzifikált, ezek közül domináns szerepű: a gépipar és az építőanyag gyártás. Az ipart továbbá s következő ágazatok képviselik: textil- és ruházati ipar, fafeldolgozó ipar, élelmiszeripar, állattenyésztés és növénytermesztés. A járás erdősültsége nagyon kicsi és itt a mezőgazdasági termelés van túlsúlyban. A felszántottság nagyon magas. E terület elsőbbségi funkciója a szántóföld termőképessége. A fő termesztett növények a kukorica, cukorrépa, gabona, melegkedvelő zöldség, gyümölcs. Az állattenyésztés főleg a szarvasmarha-tenyésztésre és a sertés- és tyúkféle baromfihizlalásra koncentrálódik A terület déli része – Karancs – Medves vidék azon védett terület része, ahol a mezőgazdasági földalap legalkalmasabb felhasználásának a rét- és legelőgazdaságot tekintik. A nagyparcellás, intenzíven szántott területek itt gyakorlatilag nem fordulnak elő. Inkább a háztáji kertekben művelt növénytermesztés az uralkodó. A terület északi és középső részén az erdőalap csak kis területeken a Židovská hora (Zsidó-hegy) és Kurtány keretében van képviselve. Az erdőalap nagyobb százalékarányban a Karancs – Medves vidéken fordul elő. Az Ipoly vízgyűjtő felszíni vizeit a járás nagyobb városaiban és Rózsaszállás, Lónyabánya, Losonctamási településeken a szennyvíztisztító-telepekről és a közcsatornákból kibocsátott víz szennyezi. A losonci járásban a szennyvízcsatornázással és azt követően szennyvíztisztító-telepen történő ártalmatlanítása terén a jelenlegi állapot nem kielégítő. A járás lakosainak 57,53%-a nincs rákapcsolva a szennyvíztisztító-telepen végződő csatornahálózatra. Nagy szennyezők a vízfolyások közelében gazdálkodó, élelmiszeriparral, vegyiparral, bányászattal foglalkozó ipari és mezőgazdasági vállalatok, valamint a csatornázással és szennyvíztisztító-teleppel nem rendelkező települések. Losonc térségében a szennyvizeket mellékfolyókkal az Ipolyba vezetik. A Krivány-patak a Mecom Group s.r.o. (hústermelés és konzerválás) vállalt ipari szennyvizét és a losonci települési szennyvizet vezeti el. Annak ellenére, hogy a járás területén a hulladék legális ártalmatlanításának kellő kapacitású körülményei fennállnak, a különösen települési hulladék nagy mennyiségben kerül e létesítményeken kívül, a települések szélén, gyakran a vízfolyások közelében levő illegális hulladéklerakó telepeken elhelyezésre.
25
5.1.2. Fülek Fülek város döntőfontosságú gazdasági bázisa az ipar, annak ellenére, hogy megszűntek a nagy ipari vállaltok. Helyükön több kisebb alany létesült, melyek gyakorlatilag kisebb alkalmazotti létszám mellett ugyanazt a választékot biztosítják. Ma is a gépgyártás és a bútorgyártás dominál, melyeket elsősorban a Dometic Slovakia s.r.o., Thorma Výroba k.s., Festap s.r.o., Ekoltech s.r.o., társaságok és mások képviselnek. A fafeldolgozó ipar terén sok kisvállalkozó működik. Fülek területe intenzív mezőgazdasági felhasználású. A mezőgazdasági földterület aránya az összterületből 68,8%, az uralkodó fajtájú földterület a szántóföld, mely 676 hektárt tesz ki. A többi földterületfajta közül a leggyakoribb a tartósan füves terület. A talajminőséget a felszántottsága fejezi ki (a szántóföld aránya a mezőgazdasági földterülethez), amely a város kataszterében eléri a 60,8%-ot. A Belina-patak vízminőségére, mely Fülek területéről vezeti el a vizet, a füleki szennyvíztisztító-telepről kibocsátott elégtelentisztítású települési szennyvíz van hatással. A kedvezőtlen állapot megszűnését a meglevő szennyvíztisztító-telep felújításától várják. 5.1.3. Poltár Ebben a járásban az Ipoly vízgyűjtőjén a legnagyobb szennyező források közé főként a mezőgazdasági termelés és– a szennyvíztisztító-telepek hiánya vagy elégtelen kapacitása miatt - a közcsatorna tartozik. A járást az elért iparosítási szint, valamint a termelés és a termelő ágazatok szerkezetének uralkodó iránya szempontjából, a gyenge ipari bázissal rendelkező járásokhoz lehet sorolni. A történelmileg fejlett mezőgazdasággal rendelkező járásban intenzívebb iparfejlesztés nem következett be. Kivételt képeztek azok a területek, ahol téglagyártási nyersanyag kitermelés folyt, amely egyértelműen területhez kötött volt, tekintet nélkül annak egyébjellemzőire, valamint üvegipar és öntödeipar volt. Az iparágak közül a járásban az üvegipar, építőanyag és tűzállóanyag gyártás, kohászat és textilipar fordul elő. Az egyes iparágakat a következő vállalatok képviselik: üveggyártó ipar - SLOVGLASS a.s. Poltár, CGS s.r.o. Prešov (málnapataki üveggyártó üzem) és az újantalvölgyi (Utekáč) Sklárne Clara (Clara Üveggyárak), építőanyag és tűzállóanyag gyártás - Ipeľské tehelne a.s. Losonc, ipolyberzencei és poltári gyára, Žiaromat a.s. Kálnó, kohászat - OTA, s.r.o, Cinóbánya, textilipar - LTZ Integra, s.r.o., Zólyom fafeldolgozó ipar – Kokavan, s.r.o., Nyitra A járás ipari húzóágazatai az üvegipar és az építőanyag és tűzállóanyag gyártás. A járás a mezőgazdaság számára eltérő és területileg nagyon differenciált körülményekkel rendelkezik. A növénytermesztés a kukorica – cukorrépa - gabona, cukorrépa – gabona, burgonya – gabona és gabona – takarmánytermesztésre fókuszál. Az állattenyésztés főként a szarvasmarha és juhtenyésztésre irányul, de nem zárja ki a nem hagyományos kecsketenyésztést sem. A poltári járás a mezőgazdasági termelés produktivitását tekintve 26
középmezőnyös járás. A járás összterületéből a mezőgazdasági földalap 47,37%. A felszántás szempontjából a növénytermesztés fejlesztéséhez, elsősorban az élelmiszeripari gabona, szemes kukorica, olajnövények, zöldség termesztéséhez a legalkalmasabb körülményekkel a poltári járás déli része rendelkezik. A járás középső és északi részének kiterjedt rétes-füves területei meghatározzák a területnek elsődlegesen állattenyésztés fejlesztésére, főként szarvasmarha- és juhtenyésztésre való felhasználását. A tűlevelű és lombos fatartalékok a fafeldolgozó ipar hatékonyabb fejlesztésének alapját képezik. A környezet minőségének szempontjából a poltári járás Besztercebánya megye legkevésbé megbolygatott és aránylag minőségi területeihez tartozik. Az ipari termelés visszaesése a környezet állapotára kedvező hatással volt. Hasonlóképpen, a földhasználat szempontjából a mezőgazdaság intenzifikálásának csökkenése is kedvezően hatott a talaj és a víz szennyezettség értékeire.
5.2. Felszíni vizek szennyező forrásai A felszíni vizek minőségére egyrészt szennyező pontforrások, valamint a felszíni vizek elszórt szennyező forrásai vannak hatással. A szennyező pontforrások a szennyvizet a recipiensekbe (csatornarendszerek, szennyvíztisztító-telepek leeresztői, mezőgazdasági üzemek, ipari telephelyek, turista és üdülési létesítmények leeresztői, stb.) koncentrált formában bocsátják ki. E szennyező forrásoknál lehetőség van a szennyező beazonosítására, a szennyezés alapjellemzőinek meghatározására ún. a kibocsátási rendszer, a kibocsátott víz mennyisége, minősége és időrelációja, stb. – a források monitorozása lehetséges. Az elszórt szennyező források eredetüknek megfelelően tartósan vagy csak időnként hatnak, és nagyságukra, valamint a vízminőségre kifejtett hatásuk még egy sor együttható tényező függvénye. A diffúz szennyezés forrásai elsősorban a mezőgazdaság, szilárd burkolatú felületek lemosódásai, utak és vasutak lemosódásai, szennyezett csapadék víz, szennyezett öntözővíz. Eme diffúz szennyező forrásokon kívül a vizek szennyeződésében jelentős mértékben vesznek részt az ún. diffúz térbeli elszórt szennyező pontforrások, melyek a nyilvántartott szennyező források közt nem szerepelnek. Az aránylag könnyen beazonosítható, lokalizálható és mérhető ipari és települési jellegű szennyező pontforrásoktól eltérően a diffúz szennyező források kevésbé címre szólók, nyilvántartásuk igényesebb és mérésük problematikus – nem megfigyelhetőek. Összesített hatásuk idáig csak kevéssé meggyőző becslésen alapul. 5.2.1. Pontszerű szennyezőforrások 5.2.1.1.
Szennyvíztisztító telepek
Szennyvizek csatornázása és tisztítása a losonci járásban Az Ipoly vízgyűjtőjén a felszíni vizeket a szennyvíztisztító-telepekről (3. táblázat) és a közcsatornákból származó víz szennyezi. Nagy szennyezők a vízfolyások közelében
27
gazdálkodó, mezőgazdasággal, élelmiszeriparral, vegyiparral, bányászattal foglalkozó ipari és mezőgazdasági vállalatok, valamint a csatornázással és szennyvíztisztító-teleppel nem rendelkező települések. A losonci járásban a szennyvízcsatornázással és azt követően szennyvíztisztító-telepen történő ártalmatlanítása terén a jelenlegi állapot nem kielégítő. A járás lakosainak 57,53%-a nincs rákapcsolva a szennyvíztisztító-telepen végződő csatornahálózatra. A vízgyűjtőn a mezőgazdaság és az ipari tevékenységek mellett a legnagyobb szennyező forrás a települési szennyvíz. Losonc térségében a szennyvizeket mellékfolyókkal az Ipolyba vezetik. A Krivány-patak a Mecom Group s.r.o. (hústermelés és konzerválás) vállalt ipari szennyvizét és a losonci települési szennyvizet vezeti el. Általában véve a losonci járás felszíni vizeinek minősége nagyon alacsony, a vízfolyások a partok eróziójával összefüggő növényzet a nyújtotta gyenge védelem következtében üledékanyaggal és széllel odakerült anyaggal szennyezettek. A próbaüzem befejezését kövezően, 2013-ban technológiapótlás után tartós használatba helyezték a rózsaszállási szennyvíztisztító-telepet „ČOV Ružiná”. Szennyvizek csatornázása és tisztítása Füleken A városban ki van építve a Közép-szlovákiai Vízművek Részvénytársaság (Stredoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s.) által fenntartott közcsatorna és szennyvíztisztítótelep. A szennyvizet egységes csatornahálózat vezeti el, melynek alapját csatornázási gyűjtőmedence képezi, amely a városi szennyvíztisztító-telepbe torkollik. A szennyvizek elvezetése és ártalmatlanítása nem kielégítő, a csatornahálózat kapacitása túlterhelt és a városi szennyvíztisztító-telep hidraulikusan is és anyagok által is túlterhelt volt. 2013-ban a füleki városi szennyvíztisztító-telepet felújították, használatbavétele megtörtént és tartós használatba helyezték. A városrészekből elvezetett szennyvizet jelenleg a felújított szennyvíztisztító-telepen tisztítják, perspektivikusan 12 350 lakos vonatkozásában. Szennyvizek csatornázása és tisztítása a poltári járásban A poltári járásban a felszíni vizek mezőgazdasági és ipari termelés, valamint a települési szennyvizek általi szennyezettségének állapota nem kielégítő. Poltár városában és a járás 7 településén (Málnapatak, Ipolymagyari, Rimakokava, Zlatnó, Újantalvölgy, Cinóbánya, Rónya) szennyvíztisztító-telepek kiépültek, de e településeken ahhoz, hogy valamennyi lakos rá legyen kapcsolva a kiépített szennyvíztisztító-telepre, hiányoznak a szennyvízcsatornák. A járás településeinek 31,8%-a rendelkezik kiépített szennyvíztisztítóteleppel és a közcsatornára, a járás lakosainak 26%-a van rákapcsolva. Az Ipoly vízgyűjtőjén a legnagyobb szennyező források közé főként a mezőgazdasági termelés és– a szennyvíztisztító-telepek hiánya vagy elégtelen kapacitása miatt - a közcsatorna tartozik.
28
Szennyvíztiszító telep
Város
Az üzemeltető neve
A telephely neve
Vízfolyás neve
Folyam kilométer
ČOV Zlatno
Zlatno
Obec Zlatno
Obecný úrad Zlatno
Polovno
2,75
ČOV Cinobaňa
Cinobaňa
Obec Cinobaňa
Obecný úrad Cinobaňa
Banský P.-1
6,9
ČOV Lovinobaňa
Lovinobaňa
Obec Lovinobaňa
Obecný úrad Lovinobaňa
Krivánsky P.
19,5
ČOV Divín
Divín
Obec Divín
Obecný úrad Divín
Budínsky P.
4
ČOV Halíč
Halič
StVPS a.s. O.Z. Lučenec
Tuhársky P.
8,4
ČOV Ružiná
Ružiná
StVPS a.s. O.Z. Lučenec
Budínsky P.
1,6
ČOV Tomášovce
Tomášovce
Obec Tomášovce
Obecný úrad Tomášovce
Krivánsky P.
11,1
ČOV Slovglass Kat.Huta
Cinobaňa
SLOVGLASS a.s.
Slovglass a.s. výrobná divízia 03 Katarínska Huta
Banský P.-1
10,5
MB-ČOV-Málinec 1
Málinec
Obec Málinec
Obecný úrad Málinec - OV
Ipeľ
190,65
Bez ČOV-ÚV Málinec
Málinec
StVPS a.s.Banská Bystrica
StVPS a.s. O.Z. Lučenec
Ipeľ
190,9
ČOV Uhorské
Uhorské
Obec Uhorské
Obecný úrad Uhorské
Uhorštiansky P.
3,4
ČOV Žiaromat
Kalinovo
Žiaromat a.s. Kalinovo
Slatinka -1
12,7
ČOV Ožďany
Ožďany
Obec Ožďany
Obecný úrad Ožďany
Suchá -2
15,5
ČOV Poltár
Poltár
StVPS a.s.Banská Bystrica
StVPS a.s. O.Z. Lučenec
Ipeľ
180,3
ČOV Rovňany
Rovňany
Obec Rovňany
Obecný úrad Rovňany
Mlynský p.
1,5
ČOV Hrnč. Zalužany
Hrnčiarske Zalužany
Obec Hrnčiarske Zalužany
Obecný úrad Hrnč. Zalužany
Suchá
20
StVPS a.s.Banská Bystrica StVPS a.s.Banská Bystrica
Žiaromat a.s. Kalinovo
29
GPS
Kibocsátási 3 mennyiség [m ]
48°31'22.5"N 19°48'45.1"E 48°26'39.1”N 19°39'37.8”E 48°25'55.6"N 19°35'14.9"E 48°26'47.0"N 19°32'39.0"E 48°21'01.1"N 19°35'14.9"E 48°26'05.2"N 19°34'20.9"E 48°22'00.1"N 19°37'41.8"E
132 858,00
48°28'10.9"N 19°38'01.9"E
115 381,00
48°29'39.8”N 19°41'25.6”E 48°29'45.6"N 19°41'19.8"E 48°27'55.5"N 19°45'20.1"E 48°23'53.7”N 19°42'22.5”E 48°22'30.4"N 19°53'09.2"E 48°25'33.2"N 19°47'05.0"E 48°26'51.0"N 19°44'45.5"E 48°24'31.2"N 19°52'33.8"E
8 325,40 65 673,00 36 426,00
92 425,00 52 037,00 x
132 808,00 423 110,00 19 548,00 24 128,00 43 255,00 214 203,00 x x
Szennyvíztiszító telep ČOV Panické Dravce
Város
Az üzemeltető neve
A telephely neve
Vízfolyás neve
Folyam kilométer
Panické Dravce
Obec Panické Dravce
Obecný úrad Panické Dravce
Kohársky p.
0,7
ČOV Trenč
Trenč
Obec Trenč
Obecný úrad Trenč
Ipeľ
141,4
ČOV Lučenec
Lučenec
StVPS a.s.Banská Bystrica
StVPS a.s. O.Z. Lučenec
Krivánsky P.
4,4
ČOV Hrádok
Lučenec
MECOM GROUP s.r.o.
MECOM GROUP s.r.o
Krivánsky P.
3
ČOV THORMASMALT
Fiľakovo
THORMA Výroba, k.s.
THORMA Výroba, k.s.
Belina
2
ČOV Fiľakovo
Fiľakovo
StVPS a.s.Banská Bystrica
StVPS a.s. O.Z. Lučenec
Belina
1,5
ČOV Belina
Belina
Obec Belina
Obecný úrad Belina
Belina
6,75
Megjegyzés: x – az adatok nem állnak rendelkezésre 3. táblázat: Szennyvíztisztító-telepek listája a szlovákiai területen (2011-es évi állapot)
30
GPS 48°16'50.7"N 19°39'10.1"E 48°13'11.7"N 19°34'56.9"E 48°19'20.0"N 19°41'06.2"E 48°18'34.3"N 19°40'52.0"E 48°16'44.6"N 19°49'31.3"E 48°16'56.4"N 19°49'14.9"E 48°14'26.5"N 19°50'52.5"E
Kibocsátási 3 mennyiség [m ] x x 2 717 519,00 279 830,00 58 400,00 1 042 498,00 14 411,00
Az SHMÚ a területen a felszíni vizek minőségét a következő megfigyelési helyeken monitorozza (2012-2013): -
megfigyelési hely sz. I002500D Málnapatak, a víztározó felett, Ipoly vízfolyás a 197,6 f km-ben
-
megfigyelési hely sz. I003000D Málnapatak víztározó torkolata a Chocholná vízfolyásnál a 0,2 f km-ben
-
megfigyelési hely sz. I003500D Málnapatak víztározó torkolata a Smolná vízfolyásnál a 0,1 f km-ben
-
megfigyelési hely sz. I015020D Poltár, Híd, Csevice vízfolyás a 11,2 f kmben
-
megfigyelési hely sz. I043000D Perse, Szuha-patak vízfolyás – a 2 3,1 f kmben
-
megfigyelési hely sz. I028000D Ipolygalsa, Ipoly vízfolyás a 157,2 f km-ben
-
megfigyelési hely sz. I064000F Gácsfalu felett Tugári-patak vízfolyás a 12,6 f km-ben
-
megfigyelési hely sz. I067010D Divényoroszi alatt, Krivány-patak vízfolyás a 30,6 f km-ben
-
megfigyelési hely sz. I066020D Losonc alatt, Krivány-patak vízfolyás
-
megfigyelési hely sz I052010O Fülek alatt, Béna vízfolyása 1,4 f kmben
-
megfigyelési hely sz. I089000D Kalonda, Ipoly vízfolyás a 144,5 f kmben
Az SHMÚ által kidolgozott „Felszíni víz minőségének 2013-as évi vízgazdálkodási mérlegének” adatai és a VÚVH adatai alapján a vizsgált terület vonatkozásában elkészült a kibocsátott szennyvíz mennyiségének és jelentős ipari szennyező források általi szennyezésének áttekintése, a 39. sz. táblázat tartalmazza. 5.2.1.2.
Ipar
A területen a felszíni vizek jelentős szennyező, illetve potenciális szennyező forrásait képező ipari társaságok a következők: Žiaromat a.s. Kálnó – az üzem városi és ipari szennyvizet (hűtővíz) produkál. A gyár telephelyén egységes csatornázást építettek ki, amelybe a városi ipari (hűtővíz) szennyvizeken kívül a szabad felszíni átfolyás vizét is kibocsátják. Minden szennyvíz és a szabad felszíni átfolyás vize a mechanikai-biológiai szennyvíztisztító-telepen keresztül kerül kibocsátásra, melynek egy leeresztője van, amely a Kisszalatna vízfolyásba vezet, a bal partion a 12,7 fkm. Thorma Výroba, k.s., Fülek – a társaság kályhát, kandallókályhát, kandallóbetétet és szilárd tüzelésű tűzhelyet, kazánszerelvényt, vízmelegítőt gyárt. Az autóipar és a
31
mezőgazdasági gépgyártó beszállítója. Felületkezeléssel foglalkozik, úm. zománcozás, festés és galvanikus úton végzett fémezés . Mecom Group s.r.o., Losonc – Húsfeldolgozással és húskészítmények gyártásával foglalkozó társaság. Üzemében veszélyes anyagokat használ. Slovglass a.s., Poltár, Katalinhuta – Az üveggyártás egyelőre nem lett újból beindítva. A poltári Slovglass a.s. a Poltár, Katalinhuta és Zlatnó gyárakból áll. R-Glass Trade s.r.o., Losonc (GPS: 48.464602, 19.634402) – üveggyártás a Slovglass telephelyén. AGRO CS Slovakia, a.s, Nagydaróc (GPS: 48°21'11.0"N 19°50'22.8"E) – a társaság tevékenyégi körét trágyák, kéreg, forgács gyártása. Az AGRO CS Slovakia, a.s. Szlovákiában a kertészeti szubsztrátumok legnagyobb termelője. Termelési választékába a következők tartoznak: szubsztrátumok, kristályos, cseppfolyós, szerves, szerves- ásványi és hosszan ható trágyák, dekorációs anyagok, gyepprogram és növényvédő-szerek. A területen regionális közösségi komposztálót építettek. Ekoltech, s. r. o. Losonc, füleki üzeme (GPS: 48.271533, 19.830304) – Bútorgyár. A felszíni gépsorokon vízzel hígítható, alacsony szerves illóanyag tartalmú festékeket használnak. A szennyvizet saját szennyvíztisztító-telepükön tisztítják (biológiai szennyvíztisztító-telep). DOMETIC SLOVAKIA s.r.o., Fülek (GPS: 48.271533, 19.830304) – a gépipari társaság lakókocsik, a tengerészeti ipar és az autóipar számára történő termékgyártással foglalkozik. A cég lakókocsik számára főzőket, gőzelvonókat és grilleket gyárt. FESTAP s.r.o. Fülek (GPS: 48.282603, 19.826566) – a társaság acél zománckádakat és zuhanytálakat gyárt. A termelés során veszélyes hulladék keletkezik. A termelés a volt Kovosmalt vállalt helyiségeiben folyik. D&J Design s.r.o. Losonc (GPS: 48.316680, 19.673905) - firma bútorkomponenseket gyárt – faipar. Ipeľské tehelne a.s. Losonc (kőbánya: 48°25'43.0"N 19°44'57.5"E, üzem: 48°25'27.5"N 19°44'24.4"E) – a részvénytársaság fő tevékenységi köre: kőgyártás és talajelőállítás, feldolgozás, kerámia, égetett termékek, építőelemek, előre-gyártott kerámiaelemek és kiválasztott betonipari termékek, valamint kerámia- és téglaipari nyersanyagból kiegészítő termékek gyártása. Ipeľské štrkopiesky s.r.o. Losonc (48.251283, 19.612543) - üzeme: Vilke – kavics és kőzet kitermelés. ALGAT PLUS s.r.o., Losonc (GPS: 48.269761, 19.687401) – a társaság a rappi ipartelepen fűrészipari és eredeti betongyártással foglalkozik. Johnson Controls Losonc s.r.o., Mikušovská cesta 5363, Losonc (GPS: 48.315556, 19.675556) – az autóipar számára poliuretánhabból készült termékek gyártása OTA s.r.o., Cinóbánya – (GPS: 48.446647, 19.641220) – az üzem öntöttvas szennycsatorna öntvények és gépi öntvények, pontos öntvények gyártását biztosítja..
32
Agrochemický podnik Tomášovce a.s. (GPS: 48.363296, 19.635050) – mezőgazdasági vállalat, trágyaalkalmazással, felszíni növényvédelemmel és őrült mészkő előállításával foglalkozik. PRP s.r.o, Ipolytamási üzeme (GPS: 48.365877, 19.628880) - fafeldolgozás Bolyki Biogáz Állomás (GPS: 48.340806, 19.766704) - az Agrospol Boľkovce szövetkezet üzemelteti Tranzitný ropovod a plynovod Družba (Barátság tranzit kőolaj- és gázvezeték) Losonc város kataszterének keleti szélén a DN 300 PN 6,4 MPa. elosztó gázvezeték halad át. A várostól délre, Mikosfalva község előtt a tranzit gáz-és kőolajvezeték található. 5.2.1.3.
Mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek
A területen túlsúlyban van a mezőgazdasági termelés. A felszántottság szintje nagyon magas. A terület e részének elsőbbségi funkciója a szántóföld termőképessége. Az állattenyésztés főleg a szarvasmarha-tenyésztésre, juhtenyésztésre és a sertés- és tyúkféle baromfihizlalásra koncentrálódik. Az állattenyésztési mezőgazdasági üzemek a környezet, ideértve a vizeket is, erős szennyezői közé tartoznak. Az állattenyésztésből származó szennyvizek esetében főként a nitrogén, illetve foszfor formájában történő szennyezés nagyon problematikus. A legnagyobb állattenyésztési mezőgazdasági üzemeket a 4. táblázat tartalmazza. Az üzemeltető cégneve és székhelye Družstvo Agrospol, szövekezet, Boľkovce 228, Losonc, 98401 AGRORIS, s.r.o., Hlavné námestie 1, , Rimaszombat, 97901 AGRORIS, s.r.o., Hlavné námestie 1, Rimaszombat, 97901
Üzemegység neve Sertéstenyésztés Dóra Telep, Sertéstenyésztés Sertéstelep Osgyán
Szarvasmarha és sertés vágás, és húsfeldolgozás MILKO, s.r.o., Stredné Plachtince 68, Iparszerű Középpalojta, 99124 (felszámolás brojlertenyésztés alatt álló társaság) Udornya MILKO, s.r.o., Stredné Plachtince 68, Iparszerű Középpalojta, 99124 (felszámolás tojótenyésztés alatt álló társaság) Divény MECOM GROUP s.r.o., Poľná 4, Homonna, 06601
AGROTOM s.r.o., Losonctamási, 98556 HYDINA SLOVENSKO s.r.o., Lieskovská cesta 23/640, Újmogyoród, 06511
Sertéshizlalda Gácsfalu
GPS koordináták 48.339934, 984 01 Losonc 19.767019 48.344509, Bozita, Dóra helységrész 19.804703 48.375087, Osgyán 19.882153 48.309722, Mikušovská cesta 3022, 19.680556 984 14 Losonc Üzemegység címe
Baromfitelep Lónyabánya, Udornya helységrész
48.418969, 19.614357
Baromfitelep Divény
48.450995, 19.551067
Gácsfalu 985 11 Losonc
48.368009, 19.577283
Baromfitelep Sósliget Sósliget 98701 Poltár
48.452852, 19.798108
4. táblázat: 40 000 db baromfi, 2 000 db sertés vagy 750 db koca feletti állománnyal rendelkező állattenyésztő mezőgazdasági üzemek (forrás: VÚVH)
33
A losonci és poltári járásokban szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés 20002011-es évek közti csökkenő trendje. Kivételt a juhtenyésztés képez, melynél 2000 óta mindkét járásban a juhállomány növekedett. Az alábbiakban a mezőgazdaságban működő legnagyobb cégeket soroljuk fel, melyek a területen a felszíni vizek vonatkozásában potenciális szennyező forrást jelentenek: Agroris s.r.o., Rimaszombat – mezőgazdasági társaság, termelési központjai Osgyán, Kurinc, Kétkeresztúr, Pinc, Susány, Kruzsnó és Dóra község gazdasági udvaraiban találhatók. Földműves Szövetkezet Látka – a látkai földműves szövetkezet Látka, Divényoroszi, Dabar, Kotmány, Cinóbánya és Rimakokava katasztrális területén gazdálkodik. A növénytermesztés terén a szövetkezet minőségi szemes és terimés takarmánynövények előállítására és burgonyatermesztésre fókuszál. Az állattenyésztés terén a szövetkezet a tehéntejtermelés céljából szarvasmarha-tenyésztésre (450 db, ebből 200 db tehén) és juhtejtermelés és húvéti bárány termelés céljából juhtenyésztésre (2000 db) fókuszál. Farma Praha spol. s.r.o., Gácsprága (GPS: 48.364882, 19.499399) - Lacaune juhfajta tenyésztése. Juhtejtermelés és értékesítés. Agra Litava Szövetkezet, Vámosfalva mezőgazdasági termelés és termékértékesítés. Mezőgazdasági 19.622068).
Termelőszövetkezet,
GPS:
48.474667,
LOSONCTAMÁSI
19.535935)
(GPS:
-
48.365766,
Združené Termelőszövetkezet Poltár (GPS: 48.422996, 19.802570) mezőgazdasági termelés és termékértékesítés. Növénytermesztés és állattenyésztés: gabonafélék - szarvasmarha. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet székhelye: 48.406064, 19.867431) - növénytermesztés és állattenyésztés.
Fazekaszsaluzsány
(GPS:
Agrosolum s.r.o., Rimaszombat (GPS: 48.349676, 19.903426) – székhelye: Magyarhegymeg községben. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítója, mezőgazdasági piacképes áru termelője – Charolaise- marhahús és egyidejűleg erdőgazdálkodási célú földterületeket is kezel. Rimaszombat, Rimatamásfalva, Dúsa, Mezőtelkes, Dolné Zahorany, Guszona és Osgyán katasztrális területén gazdálkodik. 1 700 ha mezőgazdasági földterületen és 400 ha erdőgazdálkodási célú földterületen gazdálkodik. 180 db Charolaise fajtájú hússzarvasmarhát tart. A növénytermesztésben a gabonafélék, olajés takarmánynövények termesztésére, az állattenyésztésben különösen a marhahústermelésre fókuszál. Real-Agro, s.r.o., Ipolymagyari (GPS: 48.471807, 19.745782) - mezőgazdasági termelés és értékesítés, gabonafélék és olajnövények termesztése. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Kálnó (GPS: 48.396849, 19.699680). Agro Rátka-S s.r.o, Kálnó (GPS: 48.385548, 19.710549) – a szlovák tarka szarvasmarha védett tenyészete. Állattenyésztés és állati eredetű termékek értékesítése.
34
Agro družstvo Rapp (GPS: 48.270497, 19.685926) – mezőgazdasági termelés, termékértékesítés. Növénytermesztés és állattenyésztés HM - Agro, s.r.o., Losonc (GPS: 48.318496, 19.668092) - növénytermesztés. Gabonafélék és egyéb kultúrnövények termesztése. Agro-Ipeľ, spol. s r.o., Ipolygalsa (GPS: 48.310474, 19.752491) - mezőgazdasági őstermelés. Agro Rátka, s.r.o., Fülek (GPS: 48.252462, 19.787103) - mezőgazdasági termelés és termékértékesítés. Nyers tehéntej értékesítés. FILAGRO plus, spol. s r.o., Losonc (GPS: 48.325592, 19.667696) - mezőgazdasági tevékenységek – talajmegmunkálás alapvető műveletei, vetés, gabonafélék, olajnövények és kukorica betakarítása. 5.2.1.4.
Hulladéklerakás
A felszíni vizek minőségét a területen folytatott ipari és mezőgazdasági tevékenységeken kívül potenciálisan a hulladéklerakás is fenyegetheti, a legnagyobb kockázatott – főként a vízfolyások közelében - az illegális lerakó-telepek jelentik. A legális hulladéklerakó-telepek áttekintését a 5. táblázatban közöljük (forrás: enviroportal.sk). Egyes hulladéklerakó-telepek szennyvizet produkálnak, amely helytelen üzemeltetés esetén a felszíni és felszín alatti vizek jelentős szennyezését okozhatják. Közülük egyesek saját szennyvíztisztító-rendszerrel rendelkeznek, azonban a lerakó-telepi vizek tisztításának módjáról, illetve hatékonyságáról, illetve ezek további kezeléséről nem rendelkezünk információval.
Üzemeltető neve Hulladékmegsemmisítés céljából létrejött Poltár településtársulás IČO: 35 679 361
Poltár – Zelené hulladéklerakó-telep Üzemeltető Üzemegység Üzemegység címe székhelye Železničná 489, Poltár
Hulladékkezelési tevékenység kódjai
D1
Nem veszélyes hulladék lerakótelepe
Breznička 188
Teljes kapacitás Az üzemelés m3 kezdetének éve – - szabad Az üzemelés kapacitás m3 befejezésének éve 83 330 - 78 830
2001 – 2017
Katasztrális terület Zelene
GPS koordináták 48°25'51.2"N 19°44'56.4"E
Az engedélyezett hulladékfajták katalógusszáma 030105, 100201, 100202, 101110, 101112, 101114, 120121, 150101, 150102, 161102, 161104, 170101, 170102, 170107, 170302, 170411, 170504, 170506, 170802, 170904, 190112, 190206, 190801, 190802, 190805, 190812, 190901, 190902, 200203, 200301, 200302, 200303, 200306, 200307,
35
Losoncapátfalva – Losonc hulladéklerakó-telep Üzemeltető Katasztrális Üzemeltető neve Üzemegység Üzemegység címe székhelye terület Brantner Losonc Losoncapátfalva – Nem veszélyes s.r.o. Čurgov 439, hulladék lerakóLosoncapátfalva IČO: 31 595 766 Losonc telepe Teljes kapacitás Az üzemelés 3 Hulladékkezelési m kezdetének éve – GPS tevékenység kódjai - szabad Az üzemelés koordináták kapacitás m3 befejezésének éve 588 375 – 48°21'07.5”N D1 1995 213 142 19°41'58.8”E Az engedélyezett hulladékfajták katalógusszáma 020601, 030307, 040221, 040222, 050117, 050702, 070199, 070213, 070217, 100101, 100102, 100322, 100504, 100804, 100903, 100908, 100912, 100914, 100999, 101003, 101008, 101014, 101103, 101110, 101112, 101114, 101199, 101201, 101203, 101206, 101208, 101213, 101214, 101306, 150101, 150102, 150103, 150106, 150109, 160119, 160120, 160122, 170101, 170103, 170107, 170201, 170202, 170302, 170504, 170506, 170508, 170604, 170802, 170904, 190802, 190901, 190903, 190999, 191204, 191212, 200101, 200130, 200138, 200202, 200301, 200302, 200303, 200304, 200306, 200307, 5. táblázat: Hulladéklerakó telepek a szlovák területen
A hulladék-ártalmatlanítás céljából létrejött településtársulás a következő községekből áll: Poltár, Ipolyberzence, Csehberek, Cinóbánya, Vágó, Sziklavárhely, Cserepes, Fazekaszsaluzsány, Rimakokava, Kiskorna, Málnapatak, Nemesfalva, Ozdin, Rónya, Susány, Telep, Újantalfalva, Ipolymagyari, Újantalvölgy, Losoncnagyfalu. A Hulladéklerakó-telep a téglagyártási nyersanyagok kitermelési gödrének, abban a részében, ahonnan már a nyersanyagot kitermelték, került kialakításra. Az Ipeľské tehelne a.s. Losonc téglagyár téglagyártási nyersanyaglelőhelye a közelben található. A losonci járás valamennyi települése, a poltári és rimaszombati járás vonzáskörzetei a Čurgov-i hulladéklerakó-telepen helyezik el települési hulladékukat. Az üzemi objektumból a szennyvizet csatornával földalatti 50 m3-es emésztőaknába vezetik, melynek tartalmát miután megtelt - a jogosult személy szennyvíztisztító-telepére szállítják. A hulladéklerakótelep nem rendelkezik saját szennyvíztisztító-teleppel. A közlekedési eszközök tisztítására szolgáló berendezésekből a szennyezett vizet csatornával a szivárgó folyadékok gyűjtőtartályába vezetik. Az olajos vizeket tisztító olajanyag-leválasztó a csatornázás részét képezi. A közlekedési eszközök tisztítására szolgáló berendezésen a durva szennyeződések felfogására szolgáló ülepítő tartály van. Innen a víz a csatornán keresztül a szivattyútelep gyűjtőaknájába kerül, ahol gravitációs olajanyag-leválasztó működik. A víz az olajanyagok leválasztását követően a szivárgó folyadékok gyűjtőtartályába folyik át. A hulladéklerakótelep üzemelése során a szennyvízzel képződő szivárgó folyadékok a csapadék víz és a lerakott hulladék érintkezésének következtében szennylúggal szennyezettek. Ennek összetétele mindenekelőtt az lerakott hulladék összetételének (az által tartalmazott vízben oldódó anyagok fajtája és mennyisége), a csapadékmennyiség, a lerakó-telepen végbemenő reakciók, stb. függvénye. A szivárgó vizek összetétele és szennyezettségének foka nagyon változó. A szabad felszíni átfolyásból az összes víz közös csővezetéken keresztül nyitott aknába irányul, ide torkollanak az oldalsó vízelvezető folyókák is. A nyitott csatornában tovább haladnak egészen a Kisszalatna-patakba vezető torkolatig, kb. 350 m lejjebb. Azon a helyen, ahol a víz elhagyja a hulladéklerakó-telep területét úszó anyagokat felfogó berendezés került beépítésre.
36
Bezárt hulladéklerakó-telepek A jövőre nézve a megjelölt hulladéklerakó-telepek környezeti tehernek mutatkoznak. Bővebb információt az alábbi Környezeti Terhek rész tartalmaz. Bezárt hulladéklerakó telep Poltáron, Cinóbányán, Losoncfaluban és Osgyánon találhatók. 5.2.1.5.
Környezeti terhek
További szennyező pontforrást a környezeti terhek képeznek. A környezeti teher a terület emberi tevékenység általi szennyezése, amely az emberi egészségre vagy a kőzetkörnyezetre, felszín alatti vízre és a talajra súlyos kockázatot jelent, kivéve a környezeti kárt (569/2007 sz. törvény). A „Környezeti terhek szisztematikus beazonosítása a Szlovák Köztársaságban” megnevezésű a 2006 – 2008-as években a Slovenská agentúra životného prostredia (SAŽP) /Szlovák Környezetügyi Ügynökség/ által megvalósított projekt eredményeinek alapján Szlovákiában 1 819 terület került beazonosításra, melyek jelenleg a környezeti terhek információs rendszerében (http://envirozataze.enviroportal.sk/) szerepelnek. Olyan területekről van szó, ahol az egyes környezeti elemekbe hosszú ideje rejtett és ellenőrizetlen veszélyes anyagszivárgás folyt. A környezeti terhek szisztematikus beazonosításának eredményeiből az is kitűnik, hogy sok gyanús terület esetében a jelenlevő szennyezésről nem áll rendelkezésre elegendő információ. Az ilyen területeket valószínű környezeti teherként jelölik meg (A). A beazonosított területek második csoportját azok a környezeti terhek képezték, amelyek jelenlétét vizsgálati munkálatok igazolták. Ezek a környezeti terhek regiszterének B részébe (igazolt környezeti terhek) kerülnek besorolásra. A beazonosított területek harmadik csoportját a szanált és rekultivált területek képezték – C rész. A környezeti terhek szisztematikus beazonosításának részét képezte az egyes területek kockázatának előzetes értékelése. A környezeti terhek magas, közepes és alacsony kockázatú terhekre kerültek felosztásra. Az érintett településen környezeti teherként az alábbiak jelennek meg: települési hulladéklerakó-telep, ipari hulladéklerakó-telep, üzemanyagtöltő állomás, mezőgazdasági vegyszerek tárolása és forgalmazása, Vasúti depó és állomás, vegytisztító. 5.2.2. Diffúz szennyezőforrások A felszín alatti vizek legjelentősebb diffúz szennyező forrása a növénytermesztés – a műtrágyák és növényvédő-szerek alkalmazása. A diffúz szennyezés kevésbé jelentős forrása az iszapok, a szilárd burkolatú felületek lemosódásainak, szennyezett öntözővíz, szennyezett csapadékvíz alkalmazása. A szennyező anyagoknak a felszín alatti vizekbe való bejutásának potenciális kockázata szempontjából a szerves és ásványi trágyák – tekintettel az összes felhasználásukra és alkalmazási mennyiségükre – a felszín alatti és felszíni vizek diffúz szennyező forrását lépezik.
37
A 2003 – 2008-as évek időszakában, valamint a 2009 – 2012-es időszakban az ásványi trágyák felhasználásában bekövetkezett növekvő tendencia, a legmagasabb NPK trágyafelhasználást 2008-ban és 2012-ben (131804 és 133469 tonna, illetve 86,79 és 85,83 kg/ha).dokumentálták. Az ásványi és szerves trágyák felhasználására vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátása a felhasználás országos (Szlovákia), megyei és járási szintű bejelentése alapján történt (forrás: ÚKSÚP). A losonci és poltári járásban felhasznált ásványi (NPK) trágyák mennyiségeit a (NPK) a 2003 – 2012-as évek vonatkozásában az 50. sz. táblázat tartalmazza. A VÚVH adatai alapján Szlovákia járásaiban a 2005 – 2012-es évek időszakában a peszticid hatóanyagok felhasználása 0,14 (a poltári járásban) és 0,83 kg, l/ha (Érsekújváron) között mozgott. 5.2.2.1.
Települések hatása-legjelentősebb szennyező források leltára
A vízgyűjtőn a Komra-völgyi víztározó vízkivételi helye felett a vízfolyások felszíni vízminőségét és vízállást fenyegető fent említett potenciális szennyező pontforrásokra és diffúz szennyező forrásokra vonatkozó információk, valamint a 2015. áprilisában megtörtént 24 kiválasztott település bejárása alapján összeállítottuk az alábbi települések listáját a (igazolt és feltételezett) legjelentősebb szennyező forrásokkal.
5.2.2.1.1. Losonc Lakosság száma: 28 335. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 1691. A felszíni vizek egyik legnagyobb szennyező forrása a települési szennyvíz. A városban van szennyvíztisztító-telep (a kibocsátott vízmennyiség 2 717 519 m3), ahonnan a szennyvizet a Krivány-patakba bocsátják ki. A városban kiterjedt ipari termelés (élelmiszeripar, gépipar, vegyipar, fafeldolgozó ipar) található. A felszíni vizek legjelentősebb ipari szennyező forrása a Mecom Group s.r.o (a saját szennyvíztisztító-telepéről a Krivány-patakba kibocsátott víz mennyisége évente 279 830 m3), a cég húsfeldolgozással és húskészítmények gyártásával foglalkozik A Losoncon működő további nagy cégek: Johnson Controls Lučenec s.r.o , D&J Design s.r.o. (ezek azonban nincsenek vízfolyás közvetlen közelében). A városban sok ipari terület található, az egyikük a Kriványpatak melletti ipari terület. Losonc Apátfalva nevű részében települési hulladéklerakó-telep és komposztüzem található. KT 14: Losonc - LC (002) / Losonc – Čurgov - ipari hulladéklerakó-telep (Kisszalatnapatak), KT 16: Losonc - LC (006) / Losonc – a városi park melletti Mosoda és Vegytisztító; (B nyilvántartás) (Tugári-patak).
5.2.2.1.2. Fülek Lakosság száma: 10 772. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 1501. A felszíni vizek egyik legnagyobb szennyező forrása a települési szennyvíz. A városban van
38
szennyvíztisztító-telep (a kibocsátott vízmennyiség 1 042 498 m3), ahonnan a szennyvizet a Béna-patakba bocsátják ki. A városban kiterjedt ipari termelés (gépipar, fafeldolgozó ipar) található. A felszíni vizek legjelentősebb ipari szennyező forrása a Thorma Výroba a.s. (a saját szennyvíztisztítótelepéről a Béna-patakba kibocsátott víz mennyisége évente 58 400 m3), a cég kályha, kandallóbetét és tűzhelygyártással foglalkozik. A Füleken működő további nagy cégek: Ekoltech, s.r.o. (bútorgyártás, saját biológiai szennyvíztisztító-telep), Festap s.r.o. (zománcozott kádgyártás), Dometic Slovakia s.r.o. (gépipari termelés). KT 19: LC (001) / Fülek - NAFTEX - az egykori Kovosmalt vállalat része (Béna).
5.2.2.1.3. Poltár Lakosság száma: 5 772. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 629. A felszíni vizek egyik legnagyobb szennyező forrása a települési szennyvíz. A városban van szennyvíztisztító-telep, (a kibocsátott vízmennyiség 214 203 m3) , ahonnan a szennyvizet az Ipolyba bocsátják ki. A városban az egykori Slovglass a.s. telephelyén a Poltár Crystal & Steel gépipari termelést üzemeltet. A városban a Združené poľnohospodárske družstvo Poltár (Poltári Egyesült Termelőszövetkezet) üzemmel rendelkezik, és a Sósliget nevű részben a Poltaricapatak mellett baromfitelep (Hydina Slovensko s.r.o.) található. A Zelene részben települési hulladéklerakó-telep található. KT 12: PT (Vyholomskýpatak).
(004)
/
Poltár
-
Sósliget
–
települési
hulladéklerakó-telep
5.2.2.1.4. Kálnó Lakosság száma: 2 194.A településen nincs kiépített közcsatorna. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödre. A felszíni vizek legjelentősebb ipari szennyező forrása a Žiaromat a.s. (a saját szennyvíztisztító-telepéről a Kisszalatna-patakba kibocsátott víz mennyisége évente 24 128 m3), a cég hőálló anyagok gyártásával foglalkozik. A településen a Kálnói Termelőszövetkezet üzeme és az Agro Rátka-S s.r.o, Kálnó állattenyésztő üzem található. KT 8: Kálnó - PT (001) / Kálnó – fenol-gödör (Žiaromat) – ipari hulladéklerakó-telep (Kisszalatna).
5.2.2.1.5. Lónyabánya Lakosság száma: 2 138. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 1 554. A felszíni vizek egyik szennyező forrása a települési szennyvíz. A városban van szennyvíztisztítótelep, a (a kibocsátott vízmennyiség 36 426 m3), melyből a szennyvizet a Krivány-patakba bocsátják ki. Udornya részben baromfitelep - iparszerű brojler-tenyésztés (Milko s.r.o.) találha. A Krivány-patak mellett ipartelep és Lovinit a.s. cég már nem működő telephelye található.
39
5.2.2.1.6. Cinóbánya Lakosság száma: 2 332. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 1 536. A felszíni vizek egyik szennyező forrása a települési szennyvíz. A városban van szennyvíztisztító-telep (a kibocsátott vízmennyiség 65 673 m3), melyből a szennyvizet a Banský /Bánya-patakba bocsátják ki. A Katalinhuta nevű részben található az egykori Slovglass a.s. üveggyár telephelye,amely a múltban a felszíni vizek jelentős szennyező forrásai közé tartozott (saját szennyvíztisztító-telep,l a Banský /Bánya-patakba kibocsátott víz mennyisége 2011-ben évi 115 381 m3 volt). A telephelyen jelenleg az R-Glass Trade s.r.o. cég kisebb mértékben üveggyártást üzemeltet. Katalinhutában ipartelep is található. A településen gépipari termeléssel az OTA s.r.o. foglalkozik.
5.2.2.1.7. Osgyán Lakosság száma: 1 651. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 1 051. A felszíni vizek szennyező forrása a települési szennyvíz. A településen van szennyvíztisztítótelep, amelyből a szennyvizet a Szuha-patakba bocsátják ki. (a kibocsátott vízmennyiség 43 255 m3). A településen a Szuha-patak közelében sertéstelep (Agroris s.r.o.).található.
5.2.2.1.8. Nagydaróc Lakosság száma: 675. A településen nincs kiépített közcsatorna. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei. A településen az AGRO CS Slovakia, a.s. cég trágyák és kertészeti szubsztrátum előállítást folytat (a Nagydaróc-i víztározó mellett).
5.2.2.1.9. Losonctamási Lakosság száma: 1 384. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 802. A felszíni vizek szennyező forrása a települési szennyvíz. A településen van szennyvíztisztítótelep, amelyből a szennyvizet a Krivány-patakba bocsátják ki. A településen az Agrochemický podnik Tomášovce a.s. vállalat, amely műtrágya alkalmazásával foglalkozik (a Krivány-patak mellett), és PRP s.r.o. cég fafeldolgozó üzeme található. A településen található a Losonctamási Termelőszövetkezet.
5.2.2.1.10. Divény Lakosság száma: 2 058. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 272. A felszíni vizek egyik legnagyobb szennyező forrása a települési szennyvíz. A településen van szennyvíztisztító-telep (a kibocsátott vízmennyiség 132 858 m3), amelyből a szennyvizet a Budínsky-patakba bocsátják ki. A településen baromfitelep – iparszerű tojótenyészet (Milko s.r.o.) találóható – névtelen patak mellett.
40
5.2.2.1.11. Bozita Lakosság száma: 520. A településen nincs kiépített közcsatorna. A Dora részben egy névtelen patak mellett sertéstelep (Agroris s.r.o.) található. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei.
5.2.2.1.12. Bolyk Lakosság száma: 634. A településen nincs kiépített közcsatorna. A településen az Agrospol Szövetkezet sertéstelepet és biogáz-állomást üzemeltet.
5.2.2.1.13. Sőreg Lakosság száma: 502. A településen nincs kiépített közcsatorna. A községben környezeti terhet tartanak nyilván KT 26: Sőreg - LC (008) / Sőreg – a volt TSZ – peszticid raktár. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei.
5.2.2.1.14. Tőrincs Lakosság száma: 464. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 120. A településen szennyvíztisztító-telep van, amelyből a szennyvizet az Ipolyba bocsátják ki. A község a vízkivételi helyhez legközelebb eső település (Komra-völgyi víztározó) (a vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 2 km).
5.2.2.1.15. Panyidaróc Lakosság száma: 729. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 340. A településen szennyvíztisztító-telep van, amelyből a szennyvizet a Kohári-patakba bocsátják ki. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 11 km.
5.2.2.1.16. Gács Lakosság száma: 1 684. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 93. A településen szennyvíztisztító-telep van (a kibocsátott vízmennyiség 92 425 m3), amelyből a szennyvizet a Tugári-patakba bocsátják ki. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 28 km.
5.2.2.1.17. Rózsaszállás Lakosság száma: 868. A közcsatornára nem rákapcsolt lakosok száma: 277. A településen szennyvíztisztító-telep van (a kibocsátott vízmennyiség 52 037 m3), amelyből a szennyvizet a Budínsky-patakba bocsátják ki. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 35 km.
41
5.2.2.1.18. Vilke Lakosság száma: 938. A településen nincs kiépített közcsatorna. A településen kavicsbányászat folyik (Ipeľské štrkopiesky s.r.o.). A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 7 km. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei.
5.2.2.1.19. Ragyolc Lakosság száma: 1 571. A településen nincs kiépített közcsatorna. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 32 km.
5.2.2.1.20. Gömörsid Lakosság száma: 1 264. A településen nincs kiépített közcsatorna. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 29 km
5.2.2.1.21. Fülekpüspöki Lakosság száma: 1 145. A településen nincs kiépített közcsatorna. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 29 km.
5.2.2.1.22. Csákányháza Lakosság száma: 1 124. A településen nincs kiépített közcsatorna. Lehetséges szennyező forrás: a családi házak vízelvezető gödrei. A vízfolyás távolsága a mintavételi helytől kb. 34 km. 5.2.2.2.
Növénytermesztés
A területen túlsúlyban van a mezőgazdasági termelés. A felszántottság szintje nagyon magas. A terület e részének elsőbbségi funkciója a szántóföld termőképessége. A fő termesztett növények a kukorica, cukorrépa, gabona, melegkedvelő zöldség, gyümölcs. Annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban a mezőgazdasági termelés visszaesőben van, ami a növénytermesztésben a műtrágya és a növényvédő-szerek alkalmazásnak csökkenésében, az állattenyésztésben főként a tenyésztett állatállományok csökkenésében nyilvánul meg, a talaj állapotában még mindig a nemrég múlt időszakban alkalmazott módszerek által okozott általános degradáció nyilvánul meg. Losonc környékén a talaj kémiai degradációjához a múltbeli intenzív ipari tevékenység is hozzájárult az immissziós csapadék által. Ennek ellenére Szlovákia talajainak monitorozása szerint - a kockázati anyagok referencia-értékeknek megfelelő koncentrációja mellett - a talajokat mérsékelten szennyezettekként jellemezték. A losonci járás területe Szlovákia 12 legveszélyeztetettebb, kockázati anyagokkal szennyezett területéhez nem tartozik.
42
Vannak lokális talajszennyezési kockázatok is, melyek az ürülékek (trágyadombok), silógödrök, stb. ártalmatlanításának elégtelen műszaki felszereltségből fakadnak. Az ilyen szennyezés forrása géppark is lehet, amely különösen súlyos baleseti helyzetekben, az olajanyagok szivárgásával (motorolajok, kenőanyagok, üzemanyagok) szennyezheti a talajt és a többi környezeti elemet. Vagyis a talajok lokális szennyezése különösen a következő esetekben következhet be: -
hulladéklerakó-telepek, mezei trágyadombok, állattenyésztő-telepek és gazdasági udvarok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és földműves szövetkezetek környéke,
-
a fő útvonalak menti területsávok
-
intenzíven művelt nagyblokkos szántóföld – műtrágyákból idegen anyagok általi és szennyezett vízzel való öntözésből származó szennyeződés.
A réteges erózió által leginkább a losonci járás északi és déli részei sújtottak, az aránylag kevéssé áteresztő altalaj következtében jelentős szabad felszíni átfolyás keletkezik.
43
6. Komra-völgyi tározó állapota 6.1. Ipoly minőség vizsgálata Tekintettel arra, hogy a Komra-völgyi tározó vizének döntő része az Ipolyból származik, ezért a tározó vízminőségét az Ipoly vízminősége határozza meg. Természetesen a tározóban a viszonylag hosszú tartózkodási idő alatt az Ipolyból származó víz minősége változik, a tóban lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai folyamatok következtében. Az Ipoly folyóból kitermelésre kerülő nyersvíz minőségét automatikus vízminőségellenőrző rendszer méri, mely az oldott oxigén, vezetőképesség, pH és az olajtartalmat ellenőrzi. A Vtk Innosystem 2007-ben készített anyagában 1994-2007 évek közötti vízminőség változást dolgozta fel és mutatta be grafikonon. Az alábbi grafikonokon (5. ábra - 14. ábra) látható, hogy az Ipoly vízminősége kedvezőbbé vált a kémiai oxigén igény, az ammónium, nitrit, nitrát, foszfor tartalom tekintetében.
5. ábra: Az Ipoly folyó vizének KOIps koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban
44
6. ábra: Az Ipoly folyó vizének permanganátos kémiai oxigénigénye 2010-2013 közötti időszakban
7. ábra: Az Ipoly folyó vizének ammónium-ion koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban
45
8. ábra: Az Ipoly folyó ammónium tartalma 2010-2013 közötti időszakban
9. ábra: Az Ipoly folyó vizének nitrit-ion koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban
46
10. ábra: Az Ipoly folyó nitrit tartalma 2010-2013 közötti időszakban
11. ábra: Az Ipoly folyó vizének nitrát-ion koncentrációja Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban
47
12. ábra: Az Ipoly folyó nitrát tartalma 2010-2013 közötti időszakban
13. ábra: Az Ipoly folyó vizének foszfát-ion és összes foszfor tartalma Ipolytarnócnál az 1986-2006 közötti időszakban
48
14. ábra: Az Ipoly folyó oldott foszfát tartalma 2010-2013 közötti időszakban
6.2. Komra-völgyi vizsgálata
tározó
felszíni
ivóvízbázis
vízminőségének
Az üzemeltetővel szorosan együttműködve folytattuk az adatgyűjtést, mely a tározó és az Ipoly vízkivételnél mért vízminőségi adatok valamint a tározóra készített vízbázisvédelmi anyag és meglévő lényeges információk beszerzését jelentette. Az üzemeltetővel együttműködve határoztuk meg a projekt keretében, végzett vízvizsgálati kört, mely az üzemeltető vizsgálatait kiegészítette, azokhoz kapcsolódott. Vizsgálataink kiterjedtek kémiai és biológiai paraméterek mérésére is. Hangsúlyt helyeztünk a növényvédőszer hatóanyag maradékok vizsgálatára. 6.2.1. Kémiai vizsgálatok, tározó vízminőségi állapota 6.2.1.1.
Vízminőségi vizsgálatok
A 21/2002 (IV.25.) KöVIM rendelet szerinti alapállapot vizsgálat elkészítése volt a vizsgálati cél. A munka során az üzemeltető ÉRV saját rutinszerű ellenőrzési vizsgálatához kapcsolódva végeztük a méréseket (4/1; 4/2. melléklet).
49
A projekt keretében végzett alapállapot vizsgálat során a kapott eredmények a 6/2002 (XI. 5.) felszíni ivóvízbázis A2 kezelési kategóriájához tartozó határértékeket nem lépték túl. A fenol index 0,003 mg/l értéket adott. A vizsgált szerves oldószerek, benzolok, halogénezett alifás szénhidrogének, fémek koncentrációja a kimutathatósági határt nem érte el. A vizsgált növényvédőszer hatóanyagok közül egyedül a metolaklór volt a kimutathatósági határ felett, 0,02 µg/l értékkel. 6.2.1.2.
Meder vizsgálat
A mederanyagból egy alkalommal, egy helyszínről vett minta sem növényvédőszer hatóanyag maradékot, sem szénhidrogén származékot nem tartalmazott a kimutathatósági határ felett (5. melléklet). 6.2.2. Kémiai vízminőségi állapot A tározó vize tápanyagban gazdag, magas szervesanyag tartalmú, melyek csökkentésére kell törekedni (15. ábra - 16. ábra). A Vtk Innosystem 2007-ben készített anyagában 1994-2007 évek közötti vízminőség változást dolgozta fel és mutatta be grafikonon. 2007-ben a szervetlen nitrogén formák folyamatosan csökkenő tendenciájáról lehetett beszámolni, az azóta eltelt időben azonban kissé romlott a helyzet.
15. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz KOIps koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban
50
16. ábra: A Komra-völgyi tározó KOIps koncentrációja a 2010-2014 közötti időszakban
17. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz ammónium-ion koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban
51
18. ábra: A Komra-völgyi tározó NH4 koncentrációja a 2007-2014 közötti időszakban
Az ammónium ion tartalom (17. ábra - 18. ábra) csökkenő trendje, tartósan alacsony szintje 2007-ben megszakadt, azóta az értékek változóak. Természetes, hogy az ammónium tartalom a tározó fenékszintjén magasabb.
19. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz nitrát-ion koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban
52
20. ábra: A Komra-völgyi tározó NO3 koncentrációja a 2007-2014 közötti időszakban
A nitrát tartalom (19. ábra- 20. ábra) csökkenő tendenciája megszakadt, és az utóbbi 3 évben viszonylag magasan alakult. Ez azt jelzi, hogy a víz nitrát tartalmát a kialakuló algatömeg már nem tudja felhasználni.
21. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz nitrit-ion koncentrációja az 1994-2007 közötti időszakban
53
22. ábra: A Komra-völgyi tározó NO2 koncentrációja a 2007-2014 közötti időszakban
A nitrit tartalom (21. ábra - 22. ábra) hosszú idő után magasabb értékeket ért el 20132014 években. Figyelemre méltó tény, hogy ezekben az években mind a három szervetlen nitrogén forma magasabb értéket ért el.
23. ábra: A Komra-völgyi tározóból kivett víz oldott foszfát tartalma az 1994-2007 közötti időszakban
54
24. ábra: A Komra-völgyi tározó oldott foszfát tartalma a 2007-2014 közötti időszakban
A tó oldható foszfát tartalmában az utóbbi években egyensúly alakult ki. 6.2.3. Biológiai vízminőség vizsgálat és eredményei 6.2.3.1.
Alapadatok, egyedi viszonyok
A Komra-völgyi tározó limnológiai és hidrobiológiai szempontból egyik legfontosabb jellegzetessége a nagy mélysége, és az, hogy vizének jelentős hányada nem a saját vízgyűjtőjéről érkezik, hanem az Ipolyból kerül nyomócsövön keresztül a tározótérbe. A tározó növényi tápanyagtartalma magas, ami jelentős fitoplankton produkciót eredményezhet. A tározó üzembe helyezését követő egy évtizedben olyan a fitoplankton mennyiségének nem kívánatos növekedéséből adódó problémák jelentkeztek (vízvirágzások, mélységi oxigénhiány) melyek miatt szükségessé vált a tározó levegőztetése. 1991-ben v vízkivételi toronytól 50m-re két levegőztető egység 18m-es mélységben került elhelyezésre. Működésük eredményeként az aerob állapot a tározó teljes vízterében megmarad, a korábban jellemző hőmérsékleti rétegződés és a cianobaktériumok okozta vízvirágzások megszűntek. Az összes algaszámot folyamatosan mérik (25. ábra- 26. ábra).
55
25. ábra: Algaszámok alakulása a tározóból kivett vízben az 1994 – 2006 közötti időszakban
26. ábra: A Komra-völgyi tározó algaszám alakulása a 2010 – 2014 közötti időszakban
Az összes algaszám kiugró értékekre is képes, de az utóbbi időben alacsony volt.
56
A tározó a 2007-ben végzett algológiai vizsgálata alapján a mezotrófikus, mezoeutrofikus állapotot mutatott. A fitoplanktonra a cryptofitonok, páncélos ostoros algák, és a chlorococcales rendbe tartozó zöldalgák dominanciája volt jellemző. Jelen vizsgálatban a tározó aktuális állapotát mértük fel a fitoplankton és a bentikus kovaalga flóra alapján. 6.2.3.2.
Mérések, eredmények
A Komra-völgyi tározó vízminőségének mind ökológiailag, mind felszíni ivóvízbázis szempontjából meghatározó eleme a fitoplankton faj összetétele és egyedszáma. Az algológiai vizsgálatot 2014 év nyarán két alkalommal júniusban és augusztusban végezték el, melyek eredményeit a 6. mellékletben (A Komra-völgyi tározó ökológiai felülvizsgálata: algológiai eredmények (2014)) szerepeltetjük. A Komra-völgyi tározó nem tekinthető természetes állóvíznek, s így bár más tavakkal történő összevetése támpontot ad ahhoz, hogy a benne zajló folyamatokat jellemezzük, de pusztán ezek alapján nem lehet sommás véleményt alkotni. Mélysége és a levegőztetés együtt olyan limnológiai sajátságokat kölcsönöz a tározónak, ami miatt a hazai állóvíztípusokba nem sorolható be, s értelemszerűen típus-specifikus értékelő rendszer sincs rá kidolgozva. A Komra-völgyi tározó a tápvizek magas növényi tápanyagtartalma miatt potenciálisan eutróf állóvíz. A fitoplankton vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a tározó fitoplanktonja nyár elején még oligotróf állapotra utal, a nyár folyamán azonban a fitoplankton összetétele jelentősen megváltozik, és csaknem monospecifikus Ceratium hirundinella dominancia alakul ki, rendkívül magas biomasszával. Ekkor, annak ellenére, hogy a levegőztető rendszer kvázi homotermikus állapotot idéz elő a tározótérben, a fitoplankton határozott rétegződése figyelhető meg felszín közeli maximummal. Tekintettel arra, hogy a faj jelen ismereteink alapján nem termel toxint, még jelentős biomasszája ellenére sem okoz olyan problémát, amit az optimális vízkivétel mélységének meghatározásával, és a jelenleg is alkalmazott víztisztítási technológiával ne lehetne korrigálni. A bentikus kovaalga vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a tározó szerves terhelése nem jelentős. A növényi tápanyagterhelése bár magas a bentikus kovaalga flóra alapján képzett indexek jó ökológiai állapotra utalnak.
57
7. Védőterületek kialakítása és szerepe 7.1. Tározó közvetlen védelme A Komra-völgyi tározóhoz védőterületeit a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság jelölte ki, még a jelenleg hatályos 123/1997 (VII. 18.) Kormány rendelet előtt. A kijelölt belső védőövezet a maximális üzemi vízszinthez tartozó tározófelület és ezen túl 100 m széles sáv, valamint a völgyzárógát mentett oldali rézsű lábáig számított terület. A külső védőövezet a belső védőövezet határától mért további minimum 200 m-es területsáv. „A hidrogeológiai védőterület a tározó teljes vízgyűjtő területe (5,4 km2), a felszíni és a felszín alatti vízválasztó azonos.” A hidrogeológiai védőterületet kijelölő határozat alapján a vízgyűjtőn található ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzésre került a hidrogeológiai védőterületet érintő korlátozások. A Komra-völgyi tározó védőterületének felülvizsgálata a hatályos 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerint 2007-ben megtörtént. Ennek alapján a védőterületek kijelölése a folyamatban van. A jelenleg érvényes határozatban foglaltak szerint a védelmi rendszer elemei: belső védőterület a max. üzemi vízszinthez tartozó tározófelület és ezen túl 100 m széles sáv, valamint a völgyzárógát mentett oldali rézsű lábáig számított terület. külső védőterület a belső védőövezet határától mért további min.200 m-es területsáv hidrogeológiai védőterület a víz utánpótlódás szempontjából figyelembe veendő egész vízgyűjtőre vonatkozik A jelenlegi védőterületi rendszer a teljes tófelületet és a tározó teljes parti sávját szigorú védelem alá helyezi, melynek megtartása a védelem és megelőzés szempontjából nagy biztonságot ad. A hatályos jogszabály előírásai szerint: Belső védőövezet határa o a vízfelületen a vízkivétel körüli 100 méter sugarú kör, o a parton egy 20 m szélességű sáv a vízkivétel körül húzott 100 méteres kör által kimetszett szakaszon, amelybe azonban nem tartozik bele az ellentétes irányba lejtő mentett oldali terület.
58
Külső védőterület o a vízfelületen a vízkivétel körüli 200 méter sugarú körnek a belső védőövezeten kívüli része. o A parton az LNV-hez tartozó part 200 m sugarú körrel kimetszett szakaszán 50 m szélességű sáv, vagy (ahol ez nagyobb) 100 m szélességű sáv a belső védőövezeten kívül, amelybe azonban nem tartozik bele a gát mentett oldalán a tározó minimális vízszintjénél alacsonyabban fekvő, ellentétes irányba lejtő terület o 120 napnál hosszabb tartózkodási idejű tározók és tavak hidrológiai védőterületének meghatározása nem tartozik a rendelet hatálya alá. Mindezeket figyelembe véve a VTK Innosystem Kft. a védőterület felülvizsgálati dokumentációjában a tereptárgyakhoz illesztett belső és külső védőterületeket lehatárolta és javaslatot tett arra, hogy a hidrogeológiai „A” védőterületet a jelenlegi formában és tulajdoni lap bejegyzéssel tartsák meg. Az a tény, hogy a tóban a víz áramlása jelentősen befolyásolt, részben az Ipolyból való időszakos, de jelentős intenzitású hozzátöltés, részben a levegőztető berendezés vízkeverése következtében, azt eredményezi, hogy nem ismert, hogy a tó egyes pontjairól a víz mennyi idő alatt érkezik a vízkivételi műbe. Ezért nem lehet mechanikusan alkalmazni a 123/1997 Kormány rendelet tározó tavakra vonatkozó védőterületi előírásait. Mindezeket figyelembe véve javasoljuk, hogy a teljes vízfelület legyen belső védőterület. A tározó környéki, a vízgyűjtő terület jelenlegi területhasználata nem veszélyezteti a tározó vízminőségét. A jövőbeni kedvezőtlen hatások megelőzése érdekében azonban fontos a védőterületek kialakítása. Az előbbi gondolatmenetet folytatva, nem tudjuk, hogy a part adott szakaszáról a vízbe kerülő szennyezőanyag, hogy oszlik el és jut el a vízkivételi műhöz. Ezért biztonságosabb megoldás a szennyezés megelőzés érdekében a parti védősávokat a vízfelületet, teljesen körülvéve kialakítani. A VTK Innosystem Kft. szerint a tározót és annak LNV-hez viszonyított kb. 50 méteres partszegélyét magába foglaló ingatlanok (Litke 062/2 hrsz. és Piliny 022 hrsz.) az ÉRV ZRt. tulajdonában vannak, ezeken a területeken bármilyen tevékenység csak a tulajdonos tudtával és hozzájárulásával folytatható. A védőterület felülvizsgálati dokumentáció csak a Litke 062/2 hrsz. terület külső védőterületté való nyilvánítását tervezi be, avval az indokkal, hogy a másik területrész nem veszélyeztetett. Így az általuk javasolt külső védőterület a tó és a part döntő részét külső védőterületté nyilvánítaná. A megelőzés elvét követve javasoljuk, hogy mindkét területrész parti sávja legyen külső védőterület, így a külső védőterületi, megközelítően 50 m-s sáv. Javaslat a Komra-völgyi tározó közvetlen védelmére a belső védőterület legyen a max. üzemi vízszinthez tartozó tározófelület a külső védőterület a belső védőövezet határától mért további 50 m-es területsáv „A” hidrogeológiai védőterület legyen a lehatárolt vízgyűjtő terület
59
7.2. Ipoly vízkivétel védelme A védelem jelenlegi és a felülvizsgálati dokumentációban javasolt rendszere azonban csak a tározó vízgyűjtőterületét érinti. Tekintettel arra, hogy a tározóba jutó víz 80 %-a az Ipolyból származik, ez a védelem nem teljeskörű. Az itt fennálló helyzetet a vonatkozó 123/1997 (VII. 18.) Kormány rendelet nem kezeli. A védelmi törekvés szellemét követve tesszük meg szakmai javaslatunkat. Az Ipolyon lévő vízkivételi mű által érintett folyószakasz védelmét nem indokolt a közvetlen ivóvíz kivétel szabályaihoz igazítani, hiszen az innen származó víz hosszabb, rövidebb időt eltölt a tározó tóban, ahol keveredés, lebomlás, átalakulás, ülepedési, stb. folyamatok zajlanak le. E vízkivétel védelmére az általános környezetvédelmi, valamint a víz keretirányelv, a vizek jó állapotban való tartására vagy hozására vonatkozó intézkedéseit szükséges betartani. Gyakorlati szempontból célszerű kijelölni egy folyamszakaszt, parti területet, ahol ezeknek az intézkedéseknek a megvalósulását fokozottan figyelemmel kell kísérni. A vízkivételi mű közvetlen védelmére folyásirányban a vízfelületen 50 m, alatta 20 m parton 20 m szélességű sáv. A vízkivétel minőségi védelmére folyásirányban a vízfelületen 5 km, parton 2 km szakaszon, 10 m szélességű sáv.
60
8. Intézkedések 8.1. Javaslat a Komra-völgyi tározó vízminőség védelmére A tározó közvetlen parti védőterületén számottevő szennyezőforrás nincs. Cél a jelenlegi helyzet fenntartása, a jövőbeni szennyezőhatások kialakulásának megelőzése. A tározó vizének minősége szempontjából cél annak javítása, tápanyag tartalmának csökkentése. A tó tápanyag mérlegét az Ipolyból származó víz tápanyag tartalma határozza meg. Nem készültek felmérések, vizsgálatok arra, hogy ehhez képest a horgászattal járó haltartás mennyiben járul hozzá a tó szervesanyag terheléséhez. Az Ipolyból évente 40-70 ezer t nitrát kerül a tóba, mely nagyságrendekkel magasabb a horgászatból származó valószínűsíthető tápanyagterhelésnél. Így, habár a haltartás nyilvánvalóan hozzájárul a tó szerves anyag terheléséhez, számottevően nem változtatja azt meg. Mégis foglalkozni kell a hatásával, tekintettel arra, hogy a horgászok etetési szokásai kiszámíthatatlanok. A horgászengedélyek számának növekedésével az etetési tilalom megtartása egyre bizonytalanabb. A Komra-völgyi tározó tó halállománya igen változatos. A fő halállomány a ponty és a különböző keszegfélék, de előfordul amur, csuka, süllő, harcsa, domolykó és sügér is. A megfelelő halutánpótlásról az évi 2-3 telepítés gondoskodik, mely során alkalmanként 50-100 q halat helyeznek a vízbe. A tó látogatottsága egyre bővül, a kiadott horgászengedélyek száma évről-évre nő. A tó vízminőségének megőrzése érdekében szabályokat alkalmaznak, például az etetés tilos, kempingezni nem lehet a tó partján, valamint a gépkocsikkal csak az arra kijelölt helyen lehet parkolni. A tározó környezete rendezett, hulladékkal nem szennyezett, a parkolók a parttól távolabb kerültek kialakításra. Javaslat a tó, mint látogatási terület, horgásztó üzemeltetés általános szabályaira A horgász egyesület, a horgászok tájékoztatása a tározó vízminőség megőrzésének jelentőségéről, a használati szabályokról, a hulladékelhelyezés rendjéről, az esetleges havária, olajkifolyás esetén a teendőkről, értesítési telefonszámról. Az értesítendő szervezet legyen felkészülve kismennyiségű szennyezett talaj összeszedésére, átmeneti biztonságos tárolására, ártalmatlanító cégnek való átadására. Tájékoztató táblát helyezzenek el a tározónál a látogatók részére, mely a tározó vízminőségi állapotának megőrzésének a fontosságára hívja fel a figyelmet A parti területek, a parkolók rendszeres ellenőrzését szervezze meg a horgászegyesület és a Vízmű közösen, amennyiben talajszennyeződést, vagy hulladék elhagyást észlel, intézkedéseket tegyen annak felszámolására, a hulladék megfelelő elhelyezésére
61
Haltartás, horgászat tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a horgászati engedélyek számának limitálása, az etetési tilalom betartásának ellenőrzése A parkolók biztonságos kialakítása a parttól távolabbi ellenlejtésű felületek létrehozásával, mely megakadályozza az esetleges szennyezés tóba jutását A hatályos jogszabály előírásai A 123/1997 (VII. 18.) Kormány rendelet tartalmazza a belső védőterületen tiltott, szabályok szerint végezhető tevékenységekről és azok végzésének szabályairól. A jogszabálynak csak az adott helyzethez közvetlenül kapcsolódó előírásait emeljük ki. A szabályok többsége jelen pillanatban nem releváns, de megakadályozza kedvezőtlen területhasználatok, stb. esetleges elterjedését. Belső védőövezet A tóba semmiféle hulladék nem juttatható be Csak a vízmű jogosult dolgozói léphetnek be Kizárólag a vízmű létesítményei helyezhetők el a területén Állattartás, ezen belül haltenyésztés, haletetés nem folytatható (a horgászat célú haltelepítés nem azonos a haltenyésztéssel) Külső védőövezet Tilos Állattartás, ezen belül haltenyésztés, haletetés nem folytatható (a horgászat célú haltelepítés nem azonos a haltenyésztéssel) Sátorozás, fürdés, sportpálya (új létesítményeknél) Egyedi vizsgálat alapján végezhető Növényvédelmi tevékenység Korlátozás nélkül végezhető Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül Erdőfelújítás vegyszeres kezelés nélkül
62
8.2. Javaslat a Komra-völgyi tározó töltését szolgáló vízkivételi műnél az Ipoly vízminőség védelmére Vízfelületen Javasoljuk, hogy a mederben a vízkivételi műtől folyásirányban 5 km-en belül olyan beavatkozásokat, változtatásokat ne lehessen végezni, mely a vízkivételi műnél vízminőség romlást eredményez. Ennek érdekében az érintett szakaszon a tervezett meder beavatkozások hatását részletesen elemezni szükséges a vízkivételi műnél jelentkező vízminőségi vagy mennyiségi hatás szempontjából. Szükséges megszüntetni 5 km-es határon belül (amennyiben mellékvízfolyás e szakaszon belül csatlakozik, akkor azok vizét érintően is az 5 km eléréséig): o kezeletlen kommunális szennyvíz közvetlen bevezetést (tudomásunk szerint ilyen nincs); o kezeletlen ipari technológiai szennyvíz közvetlen bevezetését (tudomásunk szerint ilyen nincs); o szennyezéssel kapcsolatba kerülő kezeletlen csapadékvíz bevezetését (pl. állattartó telepekről, ipari telephelyekről).
közvetlen
A szennyvíztisztító telepek esetében a tisztított szennyvíz bevezetési helyeken a telepek hatásfokának rendszeres ellenőrzése szükséges, szükség esetén intézkedés vagy más befogadóra való áttérés. Információadás A vízkivételi mű működtetésének tervezését megkönnyítené, ha a vízkivételt működtető mihálygergei vízmű közvetlenül információt kapna a felvízi tározók ürítéséről, így azokra fel tudna készülni. Parton A vízkivételi műtől folyásirányban 2 km-en belül (amennyiben mellékvízfolyás e szakaszon belül csatlakozik, akkor annak a partján is a 2 km eléréséig) a partvonaltól számított 10 m szélességű sávon kezdeményezni szükséges vízvédelmi puffersáv kijelölését. A cél a parti vízvédelmi sávon (10 m) természetes vagy természetközeli növényzet (fásítás, füves mezsgye) kialakítása, tekintettel arra, hogy a kérdéses folyó partszakasz 10 m-es sávján természetes növényzet, illetve elsősorban szántóföld helyezkedik el, és néhol állattartással is érintett. A puffersáv kialakítása elsősorban a mezőgazdasági tevékenységet érinti. A puffersáv kialakítása terület kisajátítás nélkül, a művelt területhez kapcsolódóan kötelezően kialakítandó ökológiai fókusz- vagy célterület lehet. A parti sávon a szántóföldi művelésre, trágyakihelyezésre, növényvédelmi tevékenységre vonatkozó szabályozások (ezek a jó mezőgazdasági gyakorlatban és a növényvédelmi tevékenység szabályozásában szereplő előírások) betartását szükséges fokozottan számon kérni. A parti vízvédelmi sávba szennyvizet, szennyezett vizet, veszélyes anyagokat, hulladékokat lerakni tilos.
63
Megvalósítás Szükséges a kapcsolatok és a tájékoztatás területén meglévő szlovák-magyar kooperációs program bővítése, benne a felvízi területekről származó kétoldali Ipoly szennyezésekre vonatkozó tájékoztatás fejlesztése a feltárt napirenden lévő, valamint a feltételezhető veszélyeseményekkel kapcsolatban. Kiemelhető az árvízi, illetve kis vízhozamhoz, rendkívüli időjáráshoz kapcsolódó kockázatok rendszeres értékelése az Ipolyvíznek Komra-völgyi tározó töltővizekénti felhasználhatósága tekintetében, valamint az Ipolyba ürülő felvízi víztározó(k) üzemeltetésének, különösen a fenékleűrítő-használat ütemezése. A mezőgazdasági hatások kezelésére az Ipolyvíz minőségvédelmi program - agrárkörnyezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos nem termelő beruházások (szegélyező fasorok, erózió és vízvisszatartást célzó gyeptelepítés, vizes élőhely kialakítása) megvalósításának előtérbe helyezése a támogatási rendszerben. Javasoljuk, hogy a projekt partnerek terjesszék elő a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság számára, hogy az Ipoly Rárópusztai vízkivételi műve védelmére javasolt meder és parti szakaszok használatának szabályozására intézkedéseket hozzanak, illetve az általános környezetvédelmi szabályok betartását fokozottan ellenőrizzék. A felvízi tározók üzemeltetői számára tegyék kötelezővé a mihálygergei vízmű értesítését a tervezett ürítésekről és az ürítés tényleges megkezdéséről. A későbbi fejlesztések során vegyék figyelembe az itt történő vízkivétel igényeinek biztosítását.
8.3. A Komra-völgyi tározó veszélyeztetettsége, kockázatkezelés A Komra-völgyi tározó mély vizű, de levegőztető berendezéssel – annak hatótávolságán belül – folyamatosan átkevert víztömegű, a különböző mélységekben hasonló hőmérsékletű hőrétegződés nélküli felszíni ivóvízbázis. Az Ipolyból történő vízkivétel során automatikus mérőműszerek regisztrálják az oldott oxigén, vezetőképesség, pH és olajtartalom szintjét. Az üzemeltető a kedvezőtlen Ipoly vízminőség észlelése esetén leállítja a vízkivételt, a tározó töltését. A Komra-völgyi tározó töltésére az Ipolyból való vízkivétel engedélyezett mennyisége 4.500.000 m3/év nyersvíz mennyiség. A vízkivétel azonban csak a folyó Nógrádszakálnál lévő vízmércéjének 50 cm feletti tartományában megengedett. Az eddigiek során az Ipolyból való vízkivételi lehetőség mindig elégséges volt ahhoz, hogy a tározó vízszintje ne süllyedjen a minimum alá. Ugyanakkor a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válásával, a csapadék eloszlások változásával az Ipolyból való vízkivételre alkalmas időszakok csökkenhetnek. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2014. évi jelentése szerint elsősorban nem a klimatikus változók, azaz a hőmérséklet, a csapadék vagy a szél, illetve az ezekből származtatott változók – mint a vihardagály vagy a felszíni vizek lefolyása – átlagértékének a változása az, ami komoly kockázatot jelent, hanem ezen változók szélső értékeinek a módosulása.
64
A tározó megfelelő vízszint tartásának kockázata– középtávon alacsony kockázatról várhatóan közepesre – növekszik. A változó klimatikus viszonyokra célszerű felkészülni. A tározóban lévő vízmennyiség csökkenésével felerősödhetnek a kedvezőtlen alga túlszaporodási folyamatok. Az üzemeltető ÉRV régebbi vízminőségi gondjai, a reduktív viszonyok között felszaporodó toxin termelő alga fajok visszaszorítására telepítette a levegőztető berendezéseket, mely a vízkivétel térségében kellően biztosítja a tározóban lévő víz oxigén telítettségét. Az üzemeltető a vízkezelési technológiát is tovább fejlesztette, aktív szénszűrőt és klordioxidos fertőtlenítést alkalmaz. Mindezek a tevékenységek ezideig kellő biztonságot adtak a megfelelő minőségű és mennyiségű vízellátás biztosítására. A megfelelő minőségű ivóvíz biztosításához az üzemeltető jelenleg is a megelőzés elvét alkalmazza, amelyet az Ivóvízbiztonsági Terv rögzít. A technológia működésének értékelése, és a jelenlegi vízbeszerzési rendszer vizsgálata alapján a vízbiztonsági tervrendszer szempontrendszere szerint értékelést hajtottunk végre feltételezett válsághelyzetekre. A projekt keretében elkészített veszélyeztetettség vizsgálat (teljes terjedelmében a 7. mellékletben szerepeltetjük) – akár igen kis valószínűséggel bekövetkező – szélsőséges helyzeteket ír le és ezek előrejelzéséhez szükséges figyelő és értékelő rendszerre, megelőzésére, kezelésére javasol megoldásokat. Az üzemeltetési gyakorlatban még meg nem jelenő kockázatok, az azokat előidéző folyamatok számbavétele alapján kialakítható egy olyan adatgyűjtési, vizsgálati és értékelési metódus, mely alkalmas arra, hogy az adott körülményt, illetve annak bekövetkezési valószínűségének növekedését észlelje. A korai előrejelzés – figyelem felhívás hosszabb felkészülési időt biztosít. Az elemzésnek fontos szempontja a megelőzés elve, melynek vizsgálata során a feltételezett veszélyhelyzetek bekövetkezésének elkerülésére vonatkozóan rövid, közép, illetve hosszú távú fejlesztési javaslatokat adtunk. E szélsőséges viszonyok megelőzésére vagy kezelésére vonatkozó megoldások számbavétele alaposabb felkészülést, hosszabb időigényű folyamatokhoz megfelelő időkeretet és végső soron az esetleges bekövetkezésnél gyorsabb reagálás lehetőségét teremti meg. Az anyagban a jelenleg látható kockázatok szerepelnek, melyek időről időre változhatnak, cserélődhetnek, ezért szükséges ezeknek az időszakos – mintegy ötévenkénti, illetve rendkívüli esemény esetén soron kívüli – felülvizsgálata, a mindenkori helyzethez való igazítása. A jelenlegi helyzet leírásából látható, hogy az üzemeltető ÉRV a kialakított figyelővizsgálati rendszerével, az alkalmazott technikai, technológiai megoldásokkal a fennálló gondok mellett a várható hatások egy részét is kezeli. Az extrém helyzeteket kezelő, az eddigi megoldásokhoz képest további fejlesztési javaslatokat megfontolásra ajánljuk.
65
8.3.1. Eljárás a helyi üzemeltetésére
ivóvízbiztonsági
tervprogram
kidolgozására
és
A célszerű eljárás elemei egy speciális ivóvízbiztonsági tervprogram kidolgozása és üzemeltetése érdekében az adott ivóvízellátó rendszer esetében a következők: A gyakorlati teendők megkönnyítése érdekében a középpontba a közüzemi vízellátást biztosító szervezetet (üzemeltetőt) kell helyezni. Létre kell hozni azt a gyakorlatias szakértői csoportot, amelyik dönt a módszertanról, amellyel a konkrét Vízbiztonsági Tervet (VBT) átalakítják; Lehetőség szerint valamennyi olyan veszélyes eseményt meg kell vitatni, amelyek hatással lehetnek az ivóvízbiztonságra, illetve az ivóvíz fogyaszthatóságára, jelen esetben elsősorban az Ipoly- vízgyűjtő, valamennyi kisvízfolyás a vízbeszerzés, valamint a rendelkezésre álló vízkezelési lehetőségek oldaláról; Értékelni kell a napirenden lévő, ill. becsülni kell az egyes jövőben várható veszélyek és a veszélyes események kockázatát; Értékelni kell, hogy amikor a meglévő – vízbeszerzéssel és vízkezeléssel kapcsolatos –üzemeltetői szabályozást betartották, és a tervezett ellenőrzéseket elvégezték, azok minden jelentős kockázat esetében hatékonyak voltak a veszélyesemény megelőzése szempontjából; A jelenleg nem kiküszöbölhető jelentős kockázatokat lehetőség szerint mérsékelni kell. Ez magában foglalhat rövid távú (pl. üzemeltetési szabályozás módosítás), illetve közép- és hosszú távú (pl. vízkivétel rendszerének fejlesztése, vagy a vízkezelő technológia módosítás/korszerűsítés) javító lépéseket egyaránt. Pontos esemény-nyilvántartást kell vezetni az átláthatóság és a monitoring, illetve megelőző tevékenységek eredményességének igazolása érdekében, ezért legalább évente összesíteni kell a szabályozások és ellenőrzések hatékonyságának igazolására vonatkozó feljegyzéseket azt vizsgálva, hogy a rendszer valóban folyamatosan biztonságos-e.
A két legnagyobb kockázat abban foglalható össze, hogy a nyersvízforrásból rövidebb ideig, vagy tartósan nem jut elegendő nyersvízhez a vízellátó rendszer, illetve, hogy a nyersvizet minőségi okok miatt nem lehet megfelelően kezelni. A legfontosabb megelőző intézkedések a következők: Ellenőrizni kell a múltbeli hidrológiai, vízgazdálkodási adatokra alapozva, hogy milyen mennyiségű vizet tudtak, tudnak biztonságosan bevonni az Ipolyból a Komra-völgyi víztározó feltöltésére. Át kell tekinteni azt is, hogy a historikusan tározott vízszint mellett milyen vízminőségi helyzet állt elő, hogy valószínűsítsék a jövőben várható vízminőséget vízrétegződés és oxigén ellátottság, algásodás, zavarosság, színanyag, stb. szempontokból. A kockázatértékelés eredménye biztosíthat alapot ahhoz, hogy a tározott vízrétegek választható megcsapolásához és a vízkezeléshez szükséges fejlesztésekhez megszerezzék az erőforrásokat.
66
8.3.2. Kockázatok kezelésének terve Megelőző tevékenység Javító Megfigyelt intézkedés jellemző/Beavatkozás indikátora Helyzet: nincs elegendő mennyiségű nyersvíz a folyóban, ill. a víztározóban Lehetséges veszély: a higiénés helyzet romlása a vízhasználóknál, mert nem jut elegendő víz a fogyasztókhoz, illetve kis víznyomás esetében baktériumok és vegyianyagok könnyebben juthatnak az elosztórendszerbe. Kockázati szint: magas Hiba
Aszály – Ipoly vízhozamának csökkenése
Megelőző tevékenység
Vízvédelmi intézkedések megkezdése, amint vízhiány valószínűsíthető.
Aszály – Komra-völgyi tározó Vízbeszerzési vízmennyiségének fejlesztési terv csökkenése kidolgozása, figyelembe véve a szárazság valószínűségét és a víztározó víztérfogatát.
Vízigény figyelés. Vízellátó rendszer A nyersvízforrás nyomásának Ipoly figyelése. kihasználtságának figyelése Fogyasztói panaszok kis A vízellátó víznyomás rendszer előírt esetén. nyomásának fenntartása.
67
Vízbeszerzés mennyiségi bővítésének előkészítése. A víztároló kapacitás növelése. Hálózati tolózárak átállítása a nyomás kiegyenlítés érdekében.
Helyzet: a nyersvíz mikrobiológiai szennyezettsége jelentős Lehetséges veszély: a víz bakteriológiai minősége annyira kedvezőtlen, hogy a rendelkezésre álló vízkezelősor és fertőtlenítés nem képes megfelelően kezelni azt, fekál indikátor baktériumok, illetve fertőtlenítési melléktermékek (klorit (ClO2-), AOX, THM az ivóvízben) okozhatnak betegséget Kockázati szint: magas Áradás – Intézkedések a Vízállás és időjárás Nem tarthatók a Alkalmas fekálindikátor bemosódások előrejelzés figyelés. vízművet vízkivételi baktériumokkal, lassítására. Nyersvíz minőség elhagyó mélység clostridiumokkal közelítése a vízre vonatkozó választása. szennyezett erózió Korai (early vízkezelés, minőségi és bemosódások, warning) fertőtlenítés követelmények, A vízkezelő az Ipoly felvízi távközlési teljesítménykorlát- különösen a terhelésének vízgyűjtő figyelmeztető és hoz. zavarosság, csökkentése. szakaszán, illetve a vízkivétel leállító fertőtlenítőszer Komra-völgyi rendszer maradék, az E. A koaguláció, tározónál, telepítése; coli szám. flokkuláció vegyszerezésének Automatikus A kezelt víz és a fertőtlenítés zavarosságfertőtlenítőszer optimalizálása. mérés és igénye beavatkozási megnövekszik. Nyersvíz szintek (folyóvíz) létrehozása, Gyakoribb, ill. előkezelési intenzívebb lehetőségének Intézkedések a szűrőöblítési kialakítása 24h-ás szennyezett igény. térfogatú nyersvíz kivétel előtározóban leállítására, A koaguláció, vegyszeradagolás amikor a flokkuláció lehetőségével az nyersvíz folyamat átemelés előtt. szennyezettség meghibásodik. emiatt a vízkezelés nem kellően hatásos; Vízkezelés leállítása;
68
Helyzet: a nyersvíz biológiai szennyezettsége (mikroszkopikus paraziták: Cryptosproridium, Giardia, algák: cianobaktériumok és egyéb túlszaporodása) jelentős Lehetséges veszély: a víz biológiai minősége annyira kedvezőtlen, hogy a rendelkezésre álló vízkezelősor nem képes megfelelően kezelni azt, parazita ciszták és oociszták, algatoxinok, illetve fertőtlenítési melléktermékek okozhatnak betegséget. Kockázati szint: magas Humuszanyagban, Intézkedések a foszforban és bemosódások nitrogénben lassítására. gazdag bemosódás Intézkedések a Áradás és szennyezett esőzések nyersvíz kivétel alatti állati (pl. ló, leállítására, juh, őz, nyúl) amikor a ürülék bemosódás nyersvíz algaszennyezettségemiatt a vízkezelés nem kellően hatásos;
Zavarosság vizsgálat Helyszíni szemle gyakoriságának növelése
A kezelt víz fertőtlenítőszer igénye megnövekszik.
Mikroszkópos vizsgálatok Évszakos ellenőrző sűrítése vizsgálatok a eseménykor víztest és a kezelt víz algaféleség, ill. Kékalga parazita virágzás esetén fertőzöttségi Mikrocisztinszintjének LR vizsgálata megállapítására A baktériumok eliminálására optimalizált fertőtlenítőszer dózis növelése
69
UV és klórdioxid fertőtlenítő eljárások kombinált alkalmazása Vízkezelés bővítése mikroszűrés/ ultraszűrés alkalmazásával
Helyzet: Talaj és növényvédelmi kémiai szennyezők, galván eredetű toxikus nehézfém tartalmú iszapok kerülnek az Ipolyba, olajszennyezés a folyónál, vagy a víztározónál. Lehetséges veszély: a vegyi anyagok lassú lebomlásúak, ill. felhalmozódnak, amit a rendelkezésre álló kezelősor nem képes megfelelően kezelni, s így okozhat ivóvízszennyezettséget. Kockázati szint: mérsékelt Humuszanyagban, Intézkedések a Zavarosság Helyszíni szemle Vízkezelés műtrágyában, bemosódások vizsgálat gyakoriságának bővítése peszticidekben kizárására. növelése ozonoxidáció gazdag bemosódás Helyszíni szemle alkalmazásával Intézkedések a Kémiai Áradás és szennyezett Évszakos ellenőrző vizsgálatok, Nyersvíz esőzések alatti nyersvíz kivétel vizsgálatok a víztestcélvizsgálatok (folyóvíz) ipari eredetű leállítására, és a kezelt víz sűrítése előkezelési hulladék, amikor a növényvédőszer, ill. eseménykor lehetőségének szennyvíz- és nyersvíz toxikus nehézfém kialakítása 24h-ás galvániszap szervesanyagai szennyezettségi térfogatú bemosódás és nehézfém szintjének előtározóban szennyezettség megállapítására vegyszeradagolás Olajszennyezés esetén a lehetőségével vízkezelés nem Kompresszor Erdőtűzoltáshoz kellően olajfogyásának használt vegyszer hatásos; rendszeres kerül a víztározóba ellenőrzése Közlekedési, építkezési stb. baleset a folyónál, levegőztető gép meghibásodás a víztározónál)
70
9. Irodalomjegyzék ÉRV Zrt., 2013.: Ivóvízbiztonsági terv Mihálygergei Vízmű és az ÉNRV rendszer ÉRV Zrt. adatszolgáltatása VTK Innosystem Kft., 2007.: Az ÉRV Zrt. kezelésében álló Komra-völgyi tározó védőterületének felülvizsgálata Coste in CEMAGREF (Centre National du Machinisme Agricole du Génie Rural, des Eaux et des Forets), 1982. Etude des méthodes biologiques d'appréciation quantitative de la qualité des eaux. Rapport Q.E. Lyon. Division Qualité des Eaux - Pêche et Pisciculture, Lyon. Dell'Uomo, A., 1996. Assessment of water quality of an Apennine river as a pilot study for diatom-based monitoring of Italian watercourses. In: B.A. Whitton & E. Rott (Editors), Use of algae for monitoring rivers II: proceedings of an international symposium held at the Volksbildungsheim Grillhof, Vill near Innsbruck. Rott, Innsbruck: 65-72. Descy, J.-P. & M. Coste, 1991. A test of methods for assessing water quality based on diatoms. Verhandlungen der internationalen Vereinigung für theoretische und angewandte Limnologie 24: 2112-2116. EN 13946:2003. Water quality. Guidance standard for the routine sampling and pretreatment of benthic diatoms from rivers. European Committee for Standardization, Brussels. Hillebrand H., C.D. Duerselen, D. Kirschtel, U.pollingher and T. Zohary, 1999. Biovolume calculation for pelagic and benthic microalgae. J. Phycol. 35:403–424. Lecointe, C., Coste, M. & Prygiel, J. 1993: OMNIDIA – software for taxonomy, calculation of diatom indexes and inventories management: Hydrobiologia 269: 509513. Lund, J.W.G., Kipling, C. and Le Cren, E. D. (1958) The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimations by counting. Hydrobiologia, 11(2), 143-170. Mischke, U., B. Nixdorf, E. Hoehn & U. Riedmuller, 2002 glichkeiten zur Bewertung von Seen anhand des Phytoplanktons. Aktueller Stend in Deutschland. Aktuelle Reihe 5/02: 25–37. Brandenburgische Technische Universitat, Cottbus Reynolds CS. 2006. The Ecology of Phytoplankton. Cambridge, UK: Cambridge Univ. Press. 550 pp. Rott, E., Hofmann, G., Pall, K., Pfister, P. & Pipp, E. 1997: Indikationslisten für Aufwuchsalgen. Teil 1: Saprobielle Indikation. – Wien.
71
Rott, E., Binder, N., Van Dam, H., Ortler, K., Pall, K., Pfister, P. & Pipp, E. 1999: Indikationslisten für Aufwuchs-algen. Teil 2: Trophieindikation und autökologische Anmerkungen. – Wien. Stenger-Kovács, C., Buczkó, K., Hajnal, É., Padisák, J., 2007. Epiphytic, littoral diatoms as indicators of shallow lake trophic status, Trophic diatom index for lakes TDIL developed in Hungary. Hydrobiologia 589, 141–154.
72
10. Térképek, mellékletek
1. térkép:
A vizsgált terület és a szennyezőforrások elhelyezkedésének bemutatása
2. térkép:
A Komra-völgyi tározó környezete és a vizsgált monitoring pontok
1. melléklet:
Vizsgálati eredmények: a Litkén és Karancslapujtőn szennyvíztisztító telepek hatása a Dobroda-patakra
2. melléklet:
Felszíni víz, talaj és üledékminta – vizsgálati jegyzőkönyv
3. melléklet:
Talaj tápanyagvizsgálati jegyzőkönyv
működő
4/1. melléklet: Komra-völgyi tározó alapállapot vizsgálati eredmények 4/2. melléklet: Komra-völgyi tározó alapállapot vizsgálati jegyzőkönyvek 5. melléklet:
Komra-völgyi tározó üledék vizsgálati eredmények
6. melléklet:
Komra-völgyi tározó ökológiai felülvizsgálata: algológiai eredmények (2014)
7. melléklet:
Komra-völgyi tározó érzékenység – veszélyeztetettség – vízbiztonság vizsgálata
73
1. térkép A vizsgált terület és a szennyezőforrások elhelyezkedésének bemutatása
2. térkép A Komra-völgyi tározó környezete és a vizsgált monitoring pontok
1. melléklet Vizsgálati eredmények: a Litkén és Karancslapujtőn működő szennyvíztisztító telepek hatása a Dobroda-patakra
2. melléklet Felszíni víz, talaj és üledékminta – vizsgálati jegyzőkönyv
3. melléklet Talaj tápanyagvizsgálati jegyzőkönyv
4/1. melléklet Komra-völgyi tározó alapállapot vizsgálati eredmények
4/2. melléklet Komra-völgyi tározó alapállapot vizsgálati jegyzőkönyvek
5. melléklet Komra-völgyi tározó üledék vizsgálati eredmények
6. melléklet Komra-völgyi tározó ökológiai felülvizsgálata: algológiai eredmények (2014)
7. melléklet Komra-völgyi tározó érzékenység – veszélyeztetettség – vízbiztonság vizsgálata
