*0, 4

A JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 2010

1

ÜRES OLDAL

2

3

!"#$ %"& ' () * +,

-.

&

/"/*0,

4

Tartalom Dr. Voit Pál: El szó helyett................................................................................ 7 KÖNYVTÁR, KÖNYV, OLVASÁS L. Dürg Brigitta: A „Könyvtári min ségfejlesztés 21” projekt els szakasza a megyei könyvtárban: …hogy a könyvtáros könyvtárából a használó könyvtára legyen.......................................................................... 11 Márkusné Sinkó Ildikó: Várból a Házba : Az infokommunikációs technológia fejlesztési lehet ségei az olvasóközpontú könyvtárban ................................. 37 Takács Anna: Középiskolások olvasási szokásai – könyvtáros szemmel.......... 53 Korencsi Krisztina: A pedagógiai módszerek jelent sége a középiskolások olvasói attit djének formálásában ................................................................. 61 Vitéz Éva: Zárjuk be a könyvtárakat! ................................................................. 83 Szilassi Andrea: Ábel a holtágban: A brazíliai magyarság identitás rz törekvései és a Szóval cím folyóirat……………………………………….100 Kissné Anda Klára: Az MKE Komárom-Esztergom megyei szervezetének története................................................................................. 128 HELYTÖRTÉNET Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva: Tatabánya lakótelepei 1900–2000 ............ 156 Dr. Simonik Péter: Az egészségügyi prevenció intézményei a Magyar Általános Köszénbánya Rt. Tatabányai bányatelepén (1920–1945) ............ 176 Dr. Horváth Géza: A héregi református egyházközség története templomának felépítéséig.............................................................. 195 Ortutay András: Bottyán János esztergomi évei............................................. 221 Gyüszi László: Az úrbéri viszonyok felszámolása Dorogon............................ 235 ADATTÁR Komárom-Esztergom megye könyvtáraira vonatkozó újság- és folyóiratcikkek repertóriuma 2008–2009. (Összeállította Búzer Károlyné) .............. 247 Komárom-Esztergom megye könyvtárainak kiadványai 2008–2009 (Összeállította Búzer Károlyné) ................................................................... 261 Komárom-Esztergom megye könyvtárainak, könyvtárosainak név- és címjegyzéke. (Összeállította Schlosser Katalin) .......................................... 262 Az évkönyv szerz i, munkatársai ...................................................................... 282

5

ÜRES OLDAL

6

El szó helyett

„Már a tervezés el készítésének id szakában figyelembe kellett venni a település kulturális intézményekkel való ellátottságát. Súlyos probléma volt akkor is az, hogy Ujvárosban [!] (V. kerület) csak 3 általános iskola és egy ipari-tanuló intézet m ködött s 1962 óta is csak annyiban változott, hogy megépült a Megyei Könyvtár épülete és 1965-ben egy szélesvásznú filmszínház. Ezek az objektív feltételek találkoztak az új könyvtártervezési elképzelésekkel, melyek alapján kialakítottuk a könyvtár építési programját. A tervezés szinte legfontosabb szempontja az volt, hogy új profilú könyvtárat hozzunk létre, amelyben a szabadpolcos kölcsönzés mellett klubhelyiséget és el adótermet biztosítunk a kerület lakosságának. A klub és az el adóterem m ködésével kapcsolatban csak vázlatos elképzeléseink lehettek 1962-ben, a f bb kontúrok látszottak, és lelkesedés volt bennünk, hogy a megszokottól eltér , bizonyos fokig új utak taposói lehetünk.”1

Akár elismerjük, akár nem, napjainkban az információs társadalom égisze alatt élünk, m ködünk, és az elkövetkez évek munkája, fejlesztései is err l szólnak. Talán már közhelynek számít, – és nem csak szakmai berkekben – hogy az információs társadalom elvárásának megfelel en a könyvtárak legfontosabb feladata az információközvetítés, és a könyvtári intézményrendszer valamennyi tagjának fejlesztése az információt szolgáltató központok irányába halad. A könyvtárak azonban emellett több olyan sajátossággal is rendelkeznek, amelyet nem használnak ki eléggé. Az egyik az élethosszig tartó tanulás, amely azzal kezd dik, hogy az oktatás szinte automatikusan irányítja a fiatal állampolgárokat a könyvtárba. A magyar közkönyvtárakat nagy számban használják a középiskolások és a fels fokú intézményekben tanulók. A könyvtárak lehet sége abban van, hogy a képzettségüket megszerz ket ott tartsák használóik sorában. Ez nemcsak könyvtári, hanem társadalmi érdek is. Ehhez az értékteremtésnek olyan kib vített dimenzióit kell feltárni, amely a könyvtárat több funkcióban használó olvasói attit döt szolgálja ki. Ebben a használó egyszerre van jelen tanulási, m vel dési, szórakozási igényével, és ezt lehet leg egy helyen szeretné kielégíteni – nem utolsósorban – az id tényez t is figyelembe véve. A fiatalok azonnali beteljesülésre, azonnali élvezetre vágynak, amit az „egyszer médiától” és a globális szolgáltatásoktól meg is kapnak. Ebben a környezetben hajlamosak azt gondolni, hogy az információval tudást is szereznek. Az információ azonban

1

Horváth Géza: Egy év az új könyvtárban. In: A József Attila Megyei Könyvtár évkönyve. 1965. – Tatabánya: JAMK, 1966. p. 24.

7

csak a pillanatnyi helyzetek megoldásában segít, a tudást gondolkodással – befektetett energiával – lehet megszerezni. A ma embere minden számára fontos információt azonnal akar birtokolni, és ehhez az igényhez alkalmazkodnia kell a jelen könyvtárának is, ha társadalmilag elismert szerepl akar lenni. Ugyanakkor soha nem volt olyan nagy szükség – az egyre újabb, a kommunikációt végletekig leegyszer sít információhordozók által preferált „nyelv-silányítás” ellenében – a valóságos tudás egyéni és közösségi kialakításának támogatására, mint napjainkban. Az értékteremtés új dimenziója olyan lehet ségeket is jelent, mint az információk fiatalok számára személyre szabott közvetítése, akár vizuálisan, akár elektronikusan vagy a virtuális közegben segítséget adva az internetes káoszban való eligazodáshoz úgy, hogy az információból tudás legyen. Ugyanakkor egyre hangsúlyosabb feladat a könyvtár szociális funkciójának megfelel tartalommal történ kitöltése. A könyvtár, mint a társadalmi felzárkózás intézménye küldetésénél fogva eszközeivel, módszereivel, légkörével segíti a hátrányok leküzdését, az esélyegyenl séget. Az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság fejlesztése, a szolgáltató állam kialakítása, a digitális írástudás elterjesztése, a vidék versenyképességének növelése közös fogalmi rendszert alkot az e-kormányzás, e-közigazgatás megvalósításáról szóló kormányzati döntésekben. A nemzeti digitális közm létrejötte az egyik alapfeltétele annak, hogy a szélessávú internet eljusson a közösségekhez, azonban ez nem foglal magába minden egyéni felhasználót. Ezen a helyzeten a szolgáltatók sem nagyon akarnak változtatni a számukra várhatóan csekély piaci növekedés miatt. A kérdés az, hogy azok az állampolgárok, akik valamilyen oknál fogva nem képesek otthonukból a digitális kommunikációra – bár az információs társadalom céljai szerint ez el bb-utóbb nélkülözhetetlen lesz számukra is – hogyan találnak a jelenleginél jobb lehet séget az elektronikus kormányzati eszközök igénybevételére, hogyan kapcsolódhatnak a világhálóhoz különösen vidéken és a kis falvakban? Egy ilyen közösségi hely azok számára is vonzó kell legyen, akik ugyan rendelkeznek internet-hozzáféréssel, de napi ügyeik intézésével egybekötve szívesen töltik idejüket kellemesen, mások társaságában. Ez a program társadalmi szempontból is támogatandó, szemben az elidegenít , magányos „neten lógással”. Az utóbbi években nemzetközi és hazai téren is egyre nagyobb elvárás mutatkozik a könyvtári intézményrendszerrel szemben, hogy részben a társadalmi multikulturalitás problémakörére, részben a szociális funkciók er södésének igényére választ adjanak. Olyan választ, amelyben a város és a régió lakosságának információs és dokumentumigényének kielégítése mellett az értékteremt közösségi, kulturális és szabadid s programoknak is teret ad egy könyvtár. Ebbe beleértem az önkormányzatok számára nyújtott szolgáltatásokat, az e-kormányzás, eközigazgatás országos feladataiban való könyvtári feladatvállalást is.

8

Tatabányán is olyan komplex intézményre, olyan hagyományos és virtuális nyilvános információs térre van szükség, amely a társadalom valamennyi szegmense számára kínál szolgáltatásokat egyazon térben, azonos koncepció mentén. Egy ilyen értékközvetít intézmény – az információ és a tudás helyi átadása mellett – képes olyan fontos küldetést teljesíteni, mint az identitás alakítása, a társadalom tagjai közötti kapcsolatok (hidak) építése, kihasználva a szellemi tudás- és információhalmaz szinergiahatásait úgy, hogy közben a város turisztikai vonzerejéhez is hozzájárul. Egy regionális tudástár és könyvtár olyan közösségformáló találkozási hely, információs, szolgáltató és kutatási központ, ahol a közm vel dési, oktatási, kulturális és tudományos tevékenységek egymásra épülve és egymást er sítve segítik Tatabánya városának, Komárom-Esztergom megyének és a KözépDunántúli Régiónak társadalmi-gazdasági modernizációs folyamatát. A tervezett könyvári, oktatási, kutatási és szolgáltatási funkciók kialakításával az új intézmény-együttes bizonyára Tatabánya város kulturális és közösségi központjává, szimbólumává válik. Olyan kulturális szigetté, ahol az emberek a könyvtári és a tudásközponti szolgáltatások igénybevételén túl szívesen találkoznak, tanulnak, beszélgetnek, használják a világháló rendszerét, valamint mentálisan er sít közösségi programokat szerveznek, illetve annak aktív részeseivé válnak. E funkciókon túl egy magyar közintézménynek – amely történetesen egy kulturális intézmény – a társadalmi és környezeti problémák iránti érzékenységét a m ködésében is meg kell jeleníteni. A társadalmi felel sségvállalás dimenziója a kulturális szintéren els sorban a nemzeti és nyelvi értékek meg rzését jelenti. Amint az igazgatói pályázatomban ez év márciusában is kiemeltem, a mindent elsöpr technikai fejl dés hatásai miatt még soha nem volt olyan nagy szükség a magyar nyelv szépségének, értékeinek és mindenekel tt változatosságának, sokszín ségének fenntartása, átörökítése érdekében végzett széleskör tevékenységre. Példaként a határon túli magyarság a magyar nyelvhasználat és iskolarendszer érdekében folytatott küzdelmét kell állítani, és velük közös programokat kell szervezni. Az él nyelvben, a mindennapi gyakorlatban elhatalmasodó szókincsredukálással, a nemkívánatos technikai és globalizációs hozadékkal, az elektronikus helyesírás és íráskép pongyolaságaival szemben kiemelt munkát kell végezni és programokat menedzselni, els sorban a fiatalok körében. Közel ötven év telt el az írás elején idézett 1962-es tatabányai könyvtártervezés óta. A kor kihívásaira a Könyvtár akkor is széles kulturális étlappal válaszolt. Ilyenek voltak a Könyvbarát Klub nagyszabású el adásai és tartalmas vitái a kor meghatározó íróinak–költ inek részvételével, a Zenekedvel k Klubjának programját színesít Árpád Gimnázium kamarakórusának fellépései, az IBUSZ-TIT Baráti Körében az ország- és világjárók filmvetítései, vagy a N k Akadémiájának találkozói, nem feledve a Szinnyei Kört, a Delta Klubot, vagy a Fiatal Olva-

9

sók Klubját. Nagy hangsúlyt kaptak a gyermekfoglalkozások is, mint a meseh sök karneválja, a mese-délel ttök, vagy a rendszeres filmvetítések. Mindenki számára – talán azok számára is, akik akkor még nem éltek – látható, érezhet , tapasztalható a végbement gigantikus technikai fejl dés, és az ennek következtében kialakult életmódváltozás, amelyre a jelen könyvtárának is reagálni kell az olvasókat és a potenciális használókat megszólító változatos, a megszokott kereteken túllép tevékenységgel. A világ globalizálódása, a fogyasztás, mint (sokak számára) legf bb tevékenység, a görcsös törekvés a megvalósíthatatlan vágyak beteljesítésére, ugyanakkor – vagy ebb l is következ en – az elszegényedés növekedése olyan társadalmi helyzetet teremt, amelyben az élet ma már az olvasók kiszolgálása mellett a sz kebb és tágabb környezetünk fizikai és szellemi értékeinek meg rzését, a fenntarthatóságot is kötelez tevékenységnek írja el számunkra, a könyvtárak számára is. A fenntartható fejl dés érdekében az információs m veltség, tudás, tanulás gyarapítását kell támogatni. Ebben a folyamatban a könyvtáraknak kulcsszerepük lehet, ha a kornak megfelel eszközökkel és programokkal hozzájárulnak egy kulturális konjunktúra megteremtéséhez. Ehhez hozzátartozik a kultúrájára igényes állampolgár képének kialakítása, aki nem feleslegesen vásárol, hanem m vel dik, tájékozódik, olvas. „Elégedj meg a javaiddal, de a tudásoddal ne!” Egy szép misszió, amely alternatívája az „egyszer médiának”. A „f bb kontúrok” tehát látszanak, és lelkesedés is van bennünk, „hogy a megszokottól eltér , bizonyos fokig új utak taposói lehetünk”, mint egykoron. Tatabánya, 2010. szeptember Dr. Voit Pál

10

! "#$

L. DÜRG

!$% &!' "

BRIGITTA

A „Könyvtári min ségfejlesztés 21” projekt els szakasza a megyei könyvtárban: …hogy a könyvtáros könyvtárából a használó könyvtára legyen

Tulajdonképpen már a tanulmány címe is jelzi, miért tartotta elengedhetetlennek könyvtárunk a min ségbiztosítás bevezetését, mint a továbbfejl dés biztosítékát. De mit is jelent a „Könyvtári min ségfejlesztés 21”? Az 1997. évi CXL. törvény életbelépésével a könyvtári területen olyan jogi, fejlesztési változtatás történt, melyet sokan neveznek a könyvtári terület rendszerváltásának. (Ekkor kezd dött el az ODR kialakítása, ekkor vette kezdetét a nyilvános könyvtárak feltételrendszerének kialakítása, a Könyvtári Intézet létrehozása stb. Természetesen ezek nem el zmény nélküli újdonságok voltak.) Könyvtári berkekben méltán emlegetik a 2004. évet a második rendszerváltásként, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy sor megoldandó feladatot indukált a könyvtári szakma számára annak érdekében, hogy a hazai könyvtárak szolgáltatási színvonala kompatibilis legyen a többi tagállaméval. Azaz, a könyvtári szolgáltatások min ségét tovább kell közelíteni az EU-s normatívákhoz annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minden könyvtárban garantáltan azonos szint szolgáltatással találkozzon. Ezen célok csak akkor valósíthatóak meg, ha országosan egységes irányelvek szerint, könyvtártól és könyvtárostól függetlenül azonos min ségi szinten teszünk érte. Ezt biztosítja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Osztálya által indított „Könyvtári min ségfejlesztés 21” program. Hozzáteszem: a könyvtári törvény 100.§ (3) bekezdés m) pontja kimondja: „Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a különböz típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit.” Ez csak akkor teljesíthet , ha az ország könyvtáraiban kialakítandó min ségi szolgáltatások egységes elvek alapján megvalósulnak. „A Könyvtári min ségfejlesztés 21” projekt célja – szorosan kapcsolódva a könyvtári terület ötéves stratégiai tervéhez –, hogy rendszerbe foglalja a könyvtárak eddigi min ségmenedzsment tevékenységét, tudatosan építve a megszerzett

11

min ségmenedzsment ismeretek gyakorlati alkalmazására. Programunk el segíti a rendelkezésre álló anyagi források hatékony felhasználását, a pályázati keretek racionális, egymásra épít kihasználását, támogatja a könyvtárak min ségelv értékelését, szakfelügyeletét, lehet vé teszi, hogy kés bbiekben a könyvtár, mint intézmény helyet kapjon a hazai min sítési rendszerben.”1 E program els szakaszát teljesítettük 2009-ben. A min ségfejlesztés négy szakasza a következ : 1. partnerközpontú szervezeti kultúra kialakítása • A vezet ség elkötelezettsége. • Min ségi munkacsoport létrehozása az intézmény vezet ib l és jelent s szakmai tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkez munkatársakból. • A min ségi munkacsoport megfogalmazza a könyvtár küldetésnyilatkozatát és jöv képét. • A min ségfejlesztéshez szükséges források (személyi, tárgyi, anyagi) számbavétele, biztosítása. • Küls szakért kiválasztása és meghívása. Környezeti elemzések, helyzetértékelés, stratégia • Küls környezet elemzése PGTT analízis segítségével. • SWOT analízis készítése a könyvtár egészére és a fontos részterületekre. • A könyvtár statisztikai adatainak elemzése. • Stratégiai terv elkészítése egyrészt a könyvtár egészére, másrészt a fontos részterületekre. A szervezeti kultúra fejlesztése • A szervezeti kultúra értékelése. • Küls és bels kommunikáció fejlesztése. • A szervezeti kultúra fejlesztésének megtervezése. • Széleskör munkatársi részvétel min ségügyi képzésben, továbbképzésben, tréningen. 2. a partnerközpontúság kialakítása • A küls és bels partnerek azonosítása, súlyozása. • A partnerek elvárásainak és elégedettségének (elégedetlenségének) mérése. • Elemzés, értékelés készítése. Prioritások meghatározása. • A változtatás (beavatkozás) stratégiájának elkészítése, végrehajtása, dokumentálása. 1

http://www.lib.pte.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/szellom/anyagok/21projekt/21projekt.htm

12

3. a könyvtári szolgáltatási folyamatok azonosítása és javítása • Munkacsoportok alakítása. • A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása. Folyamatábrák készítése, folyamatgazdák kijelölése. • Ellen rz pontok beiktatása. Mérések, elemzések, értékelések. • A felmerül problémák súlyozása. Problémamegoldó stratégiák kidolgozása, alkalmazása. • A szükséges beavatkozások végrehajtása. • Az egységes fogalomtár és dokumentációs rendszer kialakítása. 4. kiterjesztés • A könyvtárak önértékelési rendszerének megalkotása. • A min ségfejleszt modell kidolgozása során szerzett tapasztalatok öszszegy jtése, rendszerezése, közzététele. • El adások, tapasztalatcserék, tréningek tartása. • A könyvtárak min ségelv értékelésének, valamint a könyvtári min ségi díj szempontrendszerének kidolgozása. A Nemzeti Kulturális Alap 2008-ban kiírt és elnyert pályázatával csatlakoztunk a programhoz, s még ez év szén a pályázat felel se továbbképzést szervezett az intézmény kollektívája számára annak érdekében, hogy mindenki pontos képet kapjon a feladat jelent ségér l, fontosságáról. Err l a két el adó, Sohajdáné Bajnok Katalin és Nagy Nikolett gondoskodott, akik lendületes, nagy hatást kiváltó el adásaikban osztották meg a min ségmenedzsment terén szerzett tapasztalataikat a hallgatósággal. Küls konzulensnek Zalainé dr. Kovács Évát kértük fel, aki az ország több pontján tart el adásokat, oktat, s több könyve is megjelent a témában. Tehát volt – s lesz a jöv ben is – az a küls szem, mely meglát, felismer kívülállóként olyan dolgokat, jelenségeket, melyet mi, a kollektíva – nem utolsósorban a megszokás miatt – nem vagyunk képesek látni, érzékelni. Jól m köd mechanizmusa alakult ki az id k során a vele való munkának, ami bíztató a jöv re nézve is. A els találkozás alkalmával Éva a teljes kollektívának tartott tréningjében hangsúlyozta a min ségmenedzsment szerepének fontosságát, majd ezt követ en megalakítottuk a könyvtár min ségfejlesztését irányító munkacsoportot, a Min ségirányítási Tanácsot (MIT). A következ kben szeretném bemutatni a teljesség igénye nélkül, hogy melyek azok a lépések, melyeket idáig megvalósítottunk. Nekünk, a könyvtár munkatársainak ez egyfajta számadás is, jelzi, hol tartunk, s hová szeretnénk eljutni. Nem szándékom a szakirodalmat jól ismer könyvtáros szakma számára ismert elméleti kérdéseket kifejteni, inkább a megvalósítás egyes lépéseit, egyfajta módszertanát teszem publikussá.

13

A Min ségirányítási Tanács megalakítása A min ségmenedzsment könyvtári meghonosításának els lépése a Min ségirányítási Tanács megalakítása volt. A pályázati felel s megkereste a feladattal azokat a kollégákat, akikben kell hivatástudatot, agilitást érzett a munka elvégzéséhez. A hat f s tanács minden tagja szívesen vállalta a felkérést, és önkéntes alapon vállalta az új kihívást jelent feladat végrehajását. A tagok els feladata az volt, hogy minél szélesebb körben vonják be az egyes témák megoldásában, kidolgozásában a kollektíva tagjait. Ez utóbbinak azért kell nagy jelent séget tulajdonítani, mert egy adott intézmény munkatársai akkor teljesítenek maximálisan, ha magas a szervezet iránti elkötelezettségük. És hogy ez mikor következik be? Akkor, ha a kollégák tisztában vannak az intézmény célkit zéseivel, s ezzel szimultán tisztában vannak a szervezetben betöltött szerepükkel. Amennyiben ez bekövetkezik, életszer vé válik a h n áhított csapatmunka, a Négy test r cím filmb l jó ismert „mindenki egyért, egy mindenkiért” elvén való m ködés. A tanács tagjai az alábbiak voltak. - Herczigné Mlakár Erzsébet igazgatóhelyettes, a MIT vezet je: A József Attila Megyei Könyvtár jöv képe. - Búzer Károlyné tájékoztató könyvtáros, a bibliográfiai és tájékoztató csoport vezet je: PGTT analízis (azaz a József Attila Megyei Könyvtár Politika Gazdaság Technológia Jog elemzése). - L. Dürg Brigitta gyermekkönyvtáros: Bels kommunikációs csatornák a József Attila Megyei Könyvtárban; A bels kommunikációs csatornák vizsgálata (kvantitatív elemzés). - Nagy Éva feldolgozó könyvtáros: A küls kommunikációs csatornák a József Attila Megyei Könyvtárban. - Sámuelné Ábrahám Mónika tájékoztató könyvtáros: a József Attila Megyei Könyvtár SWOT-analízise; Olvasói elégedettség vizsgálat. - Kantó Erika nyilvántartó könyvtáros, a csoport vezet je (a pályázat felel se): A József Attila Megyei Könyvtár küldetésnyilatkozata. Az elkészült anyagok, melyek a megújult honlapunkon olvashatóak – hangsúlyozom – a teljes kollektíva munkáját tükrözik. Ezeket nem részletezem a továbbiakban, azokat viszont, melyek alapvet en a Min ségügyi kézikönyv egy-egy megvalósult szeletét képezik – természetesen a teljesség igénye nélkül –, kiemelném. Ezek tanulságai, eredményei a kés bbiek folyamán összehasonlításul szolgálhatnak majd – els sorban – számunkra. Létrehoztunk egy levelez listát a MIT tagjai számára. Az egyes team munkák befejeztével a feladat felel se továbbította a többiek számára az anyagot, melyet minden egyes tag véleményezetett, majd megbeszélésen került megvitatásra. Amennyiben konszenzusra jutottunk a tárgyalt témát illet en, a módosító javaslatok figyelembevételével továbbítottuk küls konzulensünknek, aki a legközelebbi

14

megbeszélés id pontjára véleményezte, javaslataival segítette tökéletesíteni az elkészült anyagokat. A megbeszélésekr l, egyeztetésekr l minden esetben feljegyzés készült, megjelölve tanácskozás idejét, témáját, a módosítási javaslatokat. Ezután a dokumentum végén már nemcsak a feladat felel se és a közrem köd kollégák neve szerepelt, hanem rögzítve lett az a tény is, miszerint a küls konzulenssel megvitattuk. Ezt követ en az egyes dokumentációk felkerültek a teljes kollektíva számára elérhet bels hálózatra. A MIT tagjai összegzést célzó, prezentációval egybekötött el adáson adtak számot elvégzett munkájukról. Ahogy teljesültek a fent említett feladatok, úgy kaptuk az újabb ajánlásokat konzulensünkt l a továbbhaladás irányát tekintve. Így készült el például a könyvtár stratégiai céljait tartalmazó dokumentáció, illetve több olyan tanulmány, mely a kecskeméti Katona József Könyvtárban zajló „Min ségbiztosítás a könyvtárban” címmel meghirdetett akkreditált tanfolyam modulzáró dolgozataiként született. A Min ségügyi kézikönyv fontos része a kommunikáció rögzítése 1. Bels kommunikációs csatornák Intézményen belüli értekezletek Vezet i értekezlet Résztvev k: igazgató, osztályvezet k Gyakoriság: hetente Felel se: az igazgató Kib vített vezet i értekezlet Résztvev k: osztályvezet k és csoportvezet k Gyakoriság: havonta Felel se: az igazgató Munkaértekezlet Résztvev k: a könyvtár összes munkatársa Gyakoriság: évente két alkalom Felel se: az igazgató Osztályértekezletek Résztvev k: az egyes osztályok tagjai Gyakoriság: évente két alkalom Felel sei: az osztályvezet k Csoportértekezletek Résztvev k: az egyes csoportok tagjai

15

Gyakoriság: csoportonként változó Felel sei: a csoportvezet k Egyéb Személyes beszélgetés (vezet és alkalmazott között) Gyakoriság: alkalomszer Telefon Szükség szerint Írásos kommunikáció Munkaterv Gyakoriság: évente egy alkalom Felel sei: a csoportvezet k Beszámolók - az olvasószolgálati osztály részér l - fenntartónak: gyakoriság: évente egy alkalom felel se: az igazgató - igazgatónak: gyakoriság: évente két alkalom felel sei: a csoportvezet k - osztályvezet knek: gyakoriság: évente négy alkalom felel sei: a csoportvezet k - a gazdasági osztály részér l - fenntartónak: gyakoriság: évente 2 alkalom felel se: a gazdasági osztályvezet - igazgatónak: évente 2 alkalom felel se: a gazdasági osztályvezet Munkaköri leírások Gyakoriság: munkába álláskor, átszervezés, illetve új beosztás esetén Felel sei: a csoportvezet k Hirdet tábla Meghívók, plakátok

16

Levelez lista (e-mail, Textlib – integrált könyvtári rendszerben történ – levelezés, üzenetküldés) Téka Téma : könyvtárosok híradója (megjelenés: évente 6 alkalom) Új Forrás : irodalmi, m vészeti, társadalomtudományi folyóirat (megjelenés: évente 10 alkalom) Évkönyv (megjelenés: kétévente) Most, hogy teljes képet kaptunk a bels kommunikációs csatornák sokaságáról, lássuk, milyen hatékonysággal bírnak. A bels kommunikáció vizsgálata Intézményünkben els alkalommal kerül sor a bels kommunikáció milyenségének, hatékonyságának vizsgálatára. Annak érdekben, hogy objektív képet kapjunk a felméréssel kapcsolatos teend k elvégzésére, a megalakult munkacsoport kvantitatív adatgy jtésbe kezdett. Ez a mód lehet séget teremtett arra, hogy általános helyzetképet kapjunk a témával kapcsolatban, illetve betekintést engedjen az intézmény szervezeti kultúrájába. A kilenc pontból álló kérd íves felmérés a könyvtár minden dolgozójára kiterjedt, melyet az alábbi levél kíséretében juttattunk el – elektronikus csatornán keresztül – az érintettek számára: Kedves Kolleginák és Kollégák! A „Könyvtári Min ségfejlesztés 21” program munkacsoportja (Min ségirányítási Tanács) vizsgálja az intézményen belüli kommunikációs rendszert. Célunk, hogy objektív képet kapjunk a bels kommunikációs viszonyokról. Ezért arra kérünk Benneteket, hogy a mellékelt kérd ívet (név nélkül) töltsétek ki és dobjátok be a folyosón található hirdet tábla alatt elhelyezett dobozba. Határid : 2009. április 3. Egy kis használati útmutató: a mellékelt kérd ívet töltsétek le a kifejt s kérdések válaszait gépeljétek be (hogy kézírás alapján se lehessen azonosítani a válaszadót) nyomtassátok ki, majd a kinyomtatott kérd íven a fennmaradó kérdésekre adott válaszaitokat értelemszer en tollal jelöljétek Amennyiben kérdések merülnének fel, forduljatok bizalommal a MIT tagokhoz! A kérd ív értékelése után tájékoztatjuk a kollektívát az eredményekr l! Segítségeteket, szinte válaszaitokat el re köszönjük! MIT tagok Miel tt a felmérés eredményeinek analizálására részletesen kitérünk, vegyük szemügyre az intézmény szervezeti felépítését. A következ organogram a József

17

Attila Megyei Könyvtár 1998-ban jóváhagyott szervezeti és m ködési szabályzatának második fejezetében foglaltak szerint készült, mely részletezi az intézmény struktúráját, illetve a szervezeti egységek feladatait.

IGAZGATÓ

IGAZGATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS

HÁLÓZATI KAPCSOLATOK RÉSZLEGE

IGAZGATÓHELYETTES

OLVSÓSZOLGÁ LATI OSZTÁLY

TÁJÉKOZTATÓ ÉS BIBLIOGRÁFIAI CSOPORT

NYILVÁNTARTÓ CSOPORT

GAZDASÁGI EGYSÉG

KÖTÉSZETI M HELY

FELDOLGOZÓ CSOPORT

Ez alapján megállapítható, hogy a szervezet struktúrája funkcionális képet mutat, melynek jellemz je, hogy azok a munkatársak kerülnek egy csoportba, akiknek a képzettsége és tevékenysége megegyezik. Az intézmény élén az igazgató áll, t követi az igazgatóhelyettes. A következ szinten mellérendelt viszonyban az egyes csoportok helyezkednek el. Fontos megjegyezni, hogy a funkcionális szervezet a mai kor könyvtára számára idejétmúlt. A szakirodalom által javasolt szervezet a mátrix, vagy más néven az információ alapú tanuló szervezet2, mely szervezet-típus lehet séget teremt a hagyományos rutinm veletek és az aktuális, kreativitást igényl projektfeladatok elvégzéséhez. (A változtatás szükségességét a vezet ség már korábban felismerte, így gyakorlatilag a kérd íves felméréssel párhuzamosan folyt a szervezeti átalakítás.) A jamklistán (bels levelez rendszer) nem szerepl dolgozók számára saját email címükre postáztuk a levelet, egy esetben pedig egy általunk kinyomtatott kérd íven születtek meg válaszok – a kollegina saját kérésére. (A levelez listán nem szerepl dolgozók száma hét f . Ebb l hat nem könyvtáros munkakört tölt 2

Vidra Szabó Ferenc: Könyvtári partnerkapcsolatok, kommunikációs kérdések. Bp. 2008. p. 39.

18

be, egy viszont tájékoztató könyvtáros!) Ezt a hiányosságot részben sikerült id közben kiküszöbölni. A következ táblázatban jól látható a legszívesebben használt kommunikációs lehet ségek rangsora. 1. sz. táblázat

Rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 7.

Kommunikációs lehet ségek Válaszok %-os aránya e-mail 95.8 személyes beszélgetés 83.3 hirdet tábla 66.6 értekezlet 50.0 informális csatorna 37.5 honlap 20.8 egyéb 12.5 telefon 12.5 (Nem válaszolt: 14.2%)

A táblázat eredményeit tanulmányozva megállapítható, hogy a bels levelez rendszer használata a legkedveltebb kommunikációs eszköz a kollégák körében. Nem meglep , hiszen egyre nagyobb szerepet tölt be a vertikális és horizontális kommunikációban. Ez a kiugróan magas eredmény azt is sejtetni engedi, hogy a munkatársak mindennapi szokásrendszerébe beépült a bels levelez rendszer használata a friss, mindenkit érint információk megszerzésére. A rangsor második helyén a személyes beszélgetés áll. Ebb l látható, hogy a kollégák számára fontos a személyes kontaktus, beszélgetés. Az interperszonális kapcsolat jelenléte, jelent sége nem elhanyagolható tény, mert – ahogy azt a kés bbiekben is látni fogjuk – még markánsabban jelenik meg a válaszokban. A hirdet tábla használata a harmadik helyen szerepel a rangsorban. Ezen az igazgatói utasítások, tudnivalók, felhívások, meghívók, egyebek mellett a heti ügyeleti beosztás kerül kifüggesztésre. A középmez nyhöz tartozik még az értekezlet, illetve az informális csatorna. A honlapról való tájékozódás, a telefon használata, illetve az egyéb kategória csak elvétve jelenik meg a válaszokban, így a rangsor végén szerepelnek. A 2. számú táblázat a kollégák által rendszeresen használt kommunikációs lehet ségek rangsorát tárja elénk. 2. sz. táblázat Rangsor 1. 2. 3. 4. 5.

Kommunikációs lehet ségek személyes beszélgetés e-mail hirdet tábla értekezlet informális csatorna

19

Válaszok %-os aránya 65.2 60.0 56.5 39.1 30.4

Rangsor Kommunikációs lehet ségek Válaszok %-os aránya 6. telefon 17.3 7. honlap 8.6 7. egyéb 8.6 (Nem válaszolt: 17.8%)

A rangsor szinte azonos képet mutat az el z vel! Azonban ebben az esetben a személyes beszélgetés vette át a vezet szerepet az e-maillel szemben. A korábbiakban tett utalásom a kollégák preferálásával kapcsolatban máris tetten érthet . Az informáltság szintje Az információáramlással kapcsolatos kijelentéseket 1–5-ig kellett osztályozniuk a válaszadóknak. A következ táblázatból jól látható, hogy az osztályzatokból milyen átlagok születtek. 3. sz. táblázat

Kijelentések Mindenr l értesülök, ami könyvtárral kapcsolatos. Mindenr l értesülök, ami munkámmal kapcsolatos. Id ben hozzájutok minden információhoz, ami a könyvtárral kapcsolatos. Id ben hozzájutok minden információhoz, ami a munkámmal kapcsolatos. Túl sok információt kapok. Mindig elérem azt a személyt, akit szeretnék. A következ osztályzatot adom a könyvtáron belüli információcserére.

Átlag 2.8 3.7 2.9 3.7 1.9 3.3 3.0

A kollektíva jónak értékelte a saját munkájával kapcsolatos informáltságot éppúgy, mint azt, hogy a munkával kapcsolatos tudnivalók idejében jutnak el hozzá. Ezzel szemben kevésbé tartja jónak, azaz közepes osztályzatot kapott a „megfelel személy” elérhet sége, az intézménnyel kapcsolatos informáltság szintje, illetve így értékelték összességében a könyvtáron belül. A könyvtárral kapcsolatos információk – az eredményt tekintve – már kevésbé jutnak el az egyes személyekhez. Az, hogy a „vev ” mennyire tartja fontosnak, hogy tisztában legyen a könyvtárral kapcsolatos információkkal, a kérd ív 9. pontjában tettük fel: „Érdekel-e minden, a könyvtárat érint információ?” Igen: 91% Nem: 9% Jelen felmérés nem a szervezeti kultúra elemzése céljából készült, ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy egy adott intézmény munkatársai akkor teljesítenek maximálisan, ha magas a szervezet iránti elkötelezettségük. Ez viszont nem következhet be addig, míg a kollégák nincsenek tisztában az intézmény célkit -

20

zéseivel. Ennek következtében nincsenek tisztában a szerepükkel, mindenki úgy dolgozik, ahogy jónak látja.3 Ennek tudatában nyilvánvaló, hogy keresni kell azokat a lehet ségeket, melyek potenciálisan jobbá tehetik az információcserét a könyvtár falain belül. Vertikális és horizontális információáramlás Mir l és kikt l kapsz tájékoztatást? A válaszadóknak jelölniük kellett, hogy a különböz információkat kikt l kapják. A válaszok százalékos arányait kit n en demonstrálja a következ diagram. 1. sz. diagram

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

vezet i értekezleten elhangzottakrólvezet i értekezleten elhangzottakról saját értekezleten elhangzottakról

l or r ásb ó

feladatokról

má sf

ko llég áim tól

yve zet mt l os ztá l

or t ve zet mt l

cso p

t itk

árs ág tól

újdonságokról

A kollektíva 85,7%-a a kollégákat jelölte be, mint újdonságokról tájékoztatót! Második helyen említették a csoportvezet t – csupán 46,4%-kal! A „más forrásból” kategória esete kíváncsiságot kelt… Vajon kit takarhat a más forrás, aki még az osztályvezet t is a negyedik helyre (25%) utasította a maga 35, 7%-ával? Egy következ felmérés kapcsán mindenképpen érdemes erre fényt deríteni. Nem meglep , hogy a feladatokról kapott információkat a munkatársak 71,4%-a a csoportvezet t l, illetve az osztályvezet t l kapja (50%). 3

„Könyvtári min ségfejlesztés 21” program

21

A vezet i értekezleteken elhangzottakról a megkérdezettek több mint fele jelölte csoportvezet jét, mint információátadót ebben a kontextusban, de nem elhanyagolható az a tény, miszerint kollégákra tett említések száma – alig lemaradva ett l - második helyen áll (50%). A kollektíva azon tagjai, akik a saját osztályértekezletükön bármely okból akadályoztatva nem tudnak részt venni, a csoportvezet t l, illetve az osztályvezet t l kapnak a kés bbiek folyamán tájékoztatást. Ebben az esetben a kollégákat csak elenyész számban említették. Kit mir l tájékoztatsz? A következ diagram kimagasló oszlopai jól illusztrálják, hogy a kollektíva tagjai kivel osztják meg pozitív, illetve negatív véleményüket. Ismét domináns a kollégákra tett említések száma. Kivételt csupán a munkával kapcsolatos kategória képez, mely szerint a csoportvezet t tájékoztatják (75%). Megállapítható, hogy a többség a birtokában lév szakmai információival éppúgy a munkatársaihoz fordul els sorban, mint a felmerül kérdésekkel. 2. sz. diagram 120,0 100,0

csoportvezet met

80,0

kollégámat

60,0

igazgatót

40,0

igazgatóhelyettest

20,0

ró l vé le m én ne ye ga m tív r l vé le m én ye m r l ké rd és ei m r l tí v

nf or m ác ió

po zi

sz

ak

m ai i

m un ká

m ró

l

0,0

A következ kérdés arra irányult, hogy az egyes csoportok mennyire tartják hatékonynak, milyennek értékelik – az intézményen belül m köd – más csoportokkal való kommunikációt. Ennek kifejtése azért is érdekes, mert az el z ekben nagy hangsúly kapott a kollégákkal való információcsere. A kollégáknak ismét osztályozniuk kellett egyt l ötig. A következ táblázatban látható eredmények a kapott osztályzatok átlagát jelenítik meg.

22

4. sz. táblázat Munkacsoportok Feldolgozó csoport Gazdasági osztály Gyermekkönyvtár Nyilvántartó csoport PR egység Raktárosok Tájékoztató csoport Titkárság

Átlag 3.3 3.1 3.8 3.9 3.0 3.3 3.6 3.8

Jól látható, hogy az eredmények nem mutatnak nagy szóródást. A munkacsoportok közötti kommunikáció hatékonyságát, mely ezáltal az egész intézményre vonatkoztatható, átlagosan közepesnek ítélik a dolgozók. Az osztályzatok alapján megállapítható, hogy a nyilvántartó csoporttal a leghatékonyabb a kommunikációja az egyes csoporttoknak, hiszen jó osztályzatot kaptak. Ezt követi a gyermekkönyvtár, a titkárság és a tájékoztató csoport. A középmez nyt a feldolgozók és a raktárosok alkotják. A sort a gazdasági osztály és a PR-egység zárja. A jó bels kommunikáció okai Megkérdeztük a kollégákat, hogy amennyiben jónak ítélik a könyvtár bels kommunikációját, minek köszönhet ez. A vélemények százalékos arányait a következ diagram foglalja magába. 3. sz. diagram

(Nem válaszolt 7.14%)

23

Jól látható, hogy a kollégák a jó kommunikáció mintegy el feltételének tartják a jól m köd munkatársi és személyes kapcsolatokat (53.8%!). Ezt követi a jól m köd technikai eszközök említése (42.3%). Az eredmény nem meglep , hiszen a korábbiakban már megállapítást nyert, hogy a kollégák a személyes beszélgetéseket, illetve az e-mailes kommunikációs lehet ségeket használják és veszik igénybe leggyakrabban. (Felmerül a kérdés, hogy mindezen eredmények ellenére miért csak közepesen hatékony az egyes csoportok közötti kommunikáció.) Ugyanakkor a vezet k és az alkalmazottak közötti jó kapcsolatot csak néhányan tartják meghatározónak e témakörben. Azt is megkérdeztük, hogy a rossznak ítélt kommunikáció okai – véleményük szerint – mire vezethet ek vissza. E szerint a kollégák közel fele – ahogy az a következ táblázatból kiolvasható – els dleges okként az információcsere legf bb akadályának a hosszú információs csatorna miatti torzulást említi (46.1%!). Ez a tény meglep , hiszen a szervezet felépítése funkcionális képet mutat, ahogy azt a korábbiakban már láthattuk. Tehát az információs csatorna nem mondható hosszúnak. A rosszul m köd munkatársi kapcsolatok említésének száma is igen magas (30.7%), ami némileg aszimmetriát mutat a korábbi megállapítások tükrében, hiszen a kollégák dominanciája az információcserével kapcsolatos kérdések analizálásakor meghatározó volt. 5. sz. táblázat

Amennyiben rossznak ítéled, mi ennek az oka?

Jelölések (%)

A hosszú információs csatorna miatt torzult az információ

46,1%

Rosszul m köd munkatársi kapcsolatok

30,7%

Kevésbé tartalmas, informatív honlap

26,9%

Rossz személyes kapcsolatok

23,0%

Rosszul m köd technikai eszközök

19,2%

Vezet k közötti rossz kapcsolat

19,2%

Egyéb

7,6% (Nem válaszolt 7.14%)

A 8. kérdés megválaszolásakor a kollégáknak lehet ségük nyílt arra, hogy b vebben is kifejtsék véleményüket azzal kapcsolatban, hogy az intézményen belül mi akadályozza az információcserét. Az értékelés során többnyire tömör, egysoros válaszokat olvashattunk, s csupán négy kérd íven szerepelt b vebb kifejtése az okoknak. Szerinted a könyvtáron belül mi akadályozza az információcserét?- kérdésre a következ válaszok születtek: - „A kollektíva érdektelensége, motiválatlansága, a vezet ség részér l a megbecsülés hiánya. - A válaszadó hangulata.

24

-

Nem olvassa mindenki a jamklistát. Ha akarok, tudok informálódni (akarat kérdése). A felettesek nem érzik fontosnak a tájékoztatást, hiszen úgysincs beleszólása a kisembernek. - A fels vezetés sokat ül az információn. - Feledékenység, figyelmetlenség. - Akinek tovább kellene adnia az információt, nem gondolja, hogy fontos lehet másnak, ezért nem továbbítja, vagy egyszer en elfelejti. - Túlterheltség, személyi ellentétek, sz k kör egyeztetés.” A felsoroltak mellett ismét meger sítést nyert, hogy a kollégák a hosszú információs csatornát, a rosszul m köd munkatársi kapcsolatokat is az információcsere gátjaként említik. Megtörténik-e, hogy bizonyos információk nem jutnak el hozzád? Igen: 92% Nem: 8% Szerinted mi lehet ennek az oka? - „Nem biztosítottak a technikai feltételek, nem kommunikatívak a kollégák. - Sok információ nyitvatartási id ben hangzik el, így akik ügyeletesek, csak kés bb, vagy egyáltalán nem értesülnek róluk. - Véletlen. Akit l várnám az információt azt gondolja, hogy nekem is elmondta, így véletlenül kimaradok a tájékoztatásból. - A vezet i értekezlet utáni, azonnali csoportvezet i tájékoztatás hiánya. - A hivatalos tájékoztatás akadozása, az informális csatornák mell zése. - Az akármilyen okból (betegállomány, szabadság stb.) hiányzó kollégák nem értesülnek az új információkról. A „mondjátok el a többieknek is” módszer nem vált be. - Elszigetelt, telefon nélküli munkaszoba. - Személyes id hiány, kimaradok a pletykákból. - A hierarchia.” A válaszokban ezek mellett a feledékenység és ismételten a hosszú információs csatorna szerepel még az okok között. A kérd ív 9. pontja ismét lehet séget nyújtott arra, hogy a válaszadók leírhassák, b vebben kifejthessék véleményüket. Csak néhányan éltek ennek lehet ségével. Mit hiányolsz a te személyes kommunikációs lehet ségeid terén? A következ válaszok születtek: - „Számítógépet, személyes beszélgetéseket. - Azt, hogy a változásokról id ben tájékoztatást kapjak. - Az emberi kapcsolatokat. - Megoldom… - Nincs csoportvezet m, akit l megkaphatnám a friss információkat.

25

-

Nincs szoros kapcsolatom a kollégáimmal, így bizonyos információk nem jutnak el hozzám. - Közvetlenebb kapcsolatot a vezet kkel. - Hangnemet, szinteséget, kollegiális együttérzést.” A korábban említett szervezeti átalakítás megtette hatását, s bár újabb felmérés nem készült azóta, érezhet a mindennapi munkánk során. Mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi évek országos könyvtári stratégiáiban kiemelked en fontos szerepet játszik a min ségbiztosítás. Bár a MIT csak nemrégiben kezdte meg tevékenységét a min ségbiztosítás terén, mindig fontosnak tartottuk, hogy képet kapjunk a használók intézményünket étint véleményér l. Ennek érdekében az elmúlt évek során több alkalommal alkalmaztuk – legutóbb az elmúlt évben – azt a teljes rendszert átfogó mér eszközt (olvasói elégedettségvizsgálat), mely rávilágított rendszerünk er s és gyenge pontjaira, továbbá irányt mutatott további fejlesztésekhez. A következ kben a rendszer egy szeletére, a tájékoztató szolgálatra fókuszálunk. A tájékoztató szolgálat min ségének értékelése Könyvtárunkban a tájékoztató és bibliográfiai csoport kilenc f b l áll. Feladatuk igen széleskör , pl. a gy jtemény gondozása, a tájékoztató szolgálat végzése, helytörténeti dokumentáció, használó-képzés szervezése és végzése, a könyvtárközi kölcsönzés bonyolítása, szakmai kiadványok szerkesztése, adatbázisok építése, PR tevékenység, mozgókönyvtári ellátás, nemzetiségi ellátás szervezése, statisztikai adatgy jtés stb. E feladatok ellátása mellett a csoport tagjai rendszeres id közönként teljesítenek szolgálatot az olvasótérben, segítve a könyvtárhasználót. Fontosnak tartom, hogy néhány forgalmi adatot is megemlítsek annak érdekében, hogy érzékelhet vé tegyem azt a szubjektív véleményemet, miszerint a könyvtárosoknak évr l-évre egyre több könyvtárhasználót és használói igényt kell kielégítenie. Személyes látogatások száma 14 év felett: 2008. évben: 94 026 2009. évben: 101 803 Beiratkozott olvasók száma: 2008. évben: 1 169 2009. évben: 1 291 Referensz kérdések száma: 2008. évben: 7 792 2009. évben: 12 861 E-mailben fogadott és megválaszolt kérdések száma: 2008. évben: 13 2009. évben: 47

26

A könyvtár honlapjára látogató a következ ket olvashatja: „Mi, könyvtárosok azt szeretnénk, hogy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele épp oly természetes és mindennapos jelenség lenne bárki számára, mint például a vásárlás vagy bármilyen más ügyintézés vagy éppen kikapcsolódás. Jól felkészült szakembergárdánk és kisegít személyzetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyors, pontos és udvarias szolgáltatásainkkal minél több tatabányai és Komárom-Esztergom megyei lakost juttassunk megfelel információhoz, illet leg m vel dési és tanulási lehet séghez.”4 Lássuk, összhangban áll-e a fent idézett gondolatsor a könyvtárhasználók véleményével. Annak érdekében, hogy ezt megtudjuk egy, a SERVQUAL módszer alapján kidolgozott kérd ívet állítottam össze (lásd. 1. számú melléklet), melyet a tájékoztató kollégák és a munkájukat segít raktárosok 2010. év januárjának els hetében, nyitvatartási id alatt osztottak ki a hozzánk személyesen ellátogató 14 éven felüli könyvtárhasználók között. Az 50 darab kérd ív kiosztásában résztvev segít im néhány szóban tájékozatták a használót a felmérés céljáról. A válaszadók a tárgyalt szolgáltatás min ségét az öt min ségtényez köré csoportosított, 22 állításból felépített kérd íven egy hét pontos skálán értékelhették, melynek kitöltése természetesen önkéntes volt, emellett anonim. Az els kérdéscsoport a tárgyi tényez kre vonatkozott. A következ táblázat jól demonstrálja, hogy a skálán szerepl egyes pontokra a megkérdezettek közül hány f tett jelölést, továbbá megmutatja a válaszok átlagát is. Nem értek egyet

Egyet értek Értékelési szempont

7

Nem A válaválaszolt szok a kérátlaga désre

6

5

4

3

2

1

5

3

0

1

0

0

0

6,7

9

7

9

2

1

1

0

5,6

3. Az elektronikus katalógus átlát23 12 ható, könnyen használható.

6

4

2

2

1

0

5,8

4. A könyvtár informatikai eszkö15 11 10 zei követik a technika fejl dését.

9

1

0

2

2

5,4

1. A tájékoztató pult a könyvtár41 ban megfelel helyen van. 2. A számítógépek mennyisége 21 megfelel .

Az 1. kérdést azért fogalmaztam meg, mert fontosnak tartom, hogy a könyvtárban a tájékoztatópult(ok) jól látható helyen legyen elhelyezve. Még abban az esetben is, ha az intézményben elhelyezett tájékoztatótáblák kiválóan útba igazítják a könyvtárba érkez használót. Ne keltsünk szükségtelenül bizonytalanságot a látogatóinkban, ne kelljen bolyonganiuk az olvasótérben, míg rátalálnak arra a 4

http://www.jamk.hu.

27

személyre, aki segítséget tud nyújtani kérdéseik megválaszolásában. A táblázatból jól kiolvasható, hogy könyvtárunk használói maximálisan elégedettek a pult elhelyezését illet en, hiszen a 6,7-es átlag született az értékelés során. A 2. kérdésre kapott válaszok átlaga jól tükrözi a valóságot. A számítógépek mennyisége hagy némi kívánnivalót maga után, ahogy azt az eredmény is jól mutatja, hiszen 5,6-re értékelték a használók. Az olvasói térben nyolc darab számítógépes katalógus áll az olvasók rendelkezésére, emellett szintén nyolc, internetezésre használható. Az intézmény vezetése és kollektívája is tisztában van azzal, hogy mennyiségileg – és ahogy azt a következ kben látni fogjuk a géppark min ségi megítélésekor is – van hova fejl dnünk, amit a most született eredmény is alátámaszt. Az elmúlt évek során többször volt alkalmunk számítógépeket vásárolni, de ezek a gépek mennyiségileg nem növelték a gépparkot, ugyanis a már meglév , rosszul funkcionáló számítógépek helyére kerültek. Megfelel és kiegyensúlyozott, tervezhet anyagi kondíciók mellett lenne csak lehetséges a mennyiségi gyarapodás. Kiutat az elnyert TIOP2 pályázat jelent, így ez év második fele e tekintetben tartogat meglepetéseket könyvtárhasználóink számára. A következ állítás (3. kérdés): az elektronikus katalógus átlátható, könnyen használható, 5,8-es átlaga azt mutatja, hogy nem minden könyvtárhasználó tudja magabiztosan kezelni a TextLib integrált könyvtári rendszer olvasói felületét. A tájékoztatók ügyeleti idejükben mindent megtesznek azért, hogy megismertessék a katalógus használatát. Az eredmény azt mutatja, hogy ez nem elegend . Mivel a tájékoztató csoport egyik feladata a felhasználóképzés, megoldást jelentene, ha ezeken a képzéseken nagyobb hangsúlyt kapna a katalógushasználat. Ezzel párhuzamosan érdemes lenne pontosítani az érintettekkel, hogy mit l érzik átláthatatlannak és nehezen használhatónak a katalógust. Ugyanis, amenynyiben sikerül ezt megfogalmazni, javaslatot tehetnénk a rendszerfejleszt nek (Infoker), hogy az általunk meghatározott paraméterek figyelembevételével egyszer sítse a keres felületet, hogy a felhasználó könnyebben eligazodhasson rajta. A kérdéscsoportban feltett kérdések közül olvasóink a legkevésbé értenek egyet azzal az állítással (5,4), miszerint a könyvtár informatikai eszközei követik a technika fejl dését. Ahogy arra már korábban utaltam, a közeli jöv ben a TIOP2 megoldást nyújt erre a problémára is. Reményeink szerint olvasóink elégedettek lesznek mind mennyiségi, mind min ségi szempontból az új beruházással! A következ kérdéskör a tájékoztató szolgálat megbízhatóságát hivatott elemezni. A következ táblázatban jól áttekinthet az eredmény.

28

Nem értek egyet

Egyet értek Értékelési szempont

7

6

5. A tájékoztató minden esetben 38 8 segít kész. 6. Kérdéseimre minden esetben 34 14 kielégít választ kapok. 7. A szaktájékoztató rendelkezik feladata ellátásához szükséges 38 11 ismeretekkel. 8. A hosszabb kutatást igényl kérdéseimre is megkapom a 28 13 választ a megbeszélt határid re. 9. A szaktájékoztató elkötelezett a magas színvonalú szolgálta- 35 10 tás fenntartásáért.

Nem A válaszolt válaa kérdés- szok re átlaga

5

4

3

2

1

3

1

0

0

0

0

6,6

1

1

0

0

0

0

6,6

1

0

0

0

0

0

6,7

3

0

0

0

0

6

6,5

3

1

0

0

0

1

6,6

A tájékoztató szolgálat képessége arra, hogy az ígért szolgáltatást megbízhatóan nyújtja, 6,6-es eredményt ért el. De bontsuk ki ezt a kérdéskört és analizáljuk az egyes kérdésekre kapott válaszokat. A tény, hogy segít kész a tájékoztató kolléga, joggal tölti el bizalommal a könyvtárhasználót (5. kérdés). Saját tapasztalataink is arról tanúskodnak, hogy ügyeink intézése során milyen sokat jelent számunkra (és milyen nagyra értékeljük azt, aminek természetesnek kellene lennie), ha az adott ügyintéz elutasító magatartás helyett segít készséget tanúsít. Azaz megbízhatóságot sugall számunkra. Minden bizonnyal így vélekednek az intézményünkbe látogató könyvtárhasználók is, hiszen 6.6-es osztályzatot adtak a kijelentésre. A 6. kérdés válaszaiból az is jól kit nik, hogy a többség minden esetben kielégít választ kap a kérdéseire, azaz elégedett a tájékoztatótól kapott válasszal. Bár igazán jó eredménynek min síthet az elért 6,6-es átlag, nem szabad megfeledkezni, illetve figyelmen kívül hagyni azon válaszadók véleményét, akik nem értékelték maximális pontszámmal a kijelentést. Mivel ez a kérdéskör nem kézzelfogható kérdésekre keresi a választ, nehéz megtalálni a magyarázatot a miértekre. A kérd ív 7. pontja a tájékoztatók szakmai felkészültségét méri a használó szemével. A kapott 6,7-es eredmény jól tükrözi, hogy a tájékoztató szolgálatban dolgozók magasan kvalifikált szakemberek, akik innovatívak, lépést tartanak a fejl déssel, nyomon követik a változásokat és ezt a tudást kamatoztatják, alkalmazzák munkájuk során. Gondolok itt például arra, hogy jelenleg is több kolléga vesz részt valamilyen képzésben. Nem elégszenek meg a fels oktatásban szerzett ismeretekkel, hanem folyamatosan gyarapítják azt. Nyitottak az újdonságokra és

29

azt képesek alkalmazni a gyakorlatban. Ez köszönhet annak, hogy rendszeresen olvassák a szakmai lapokat, vagy éppen könyvtáros levelez listákon szerepelnek és értesülnek ezáltal szakmai újdonságokról stb. Természetesen ebben az esetben sem hagyhatjuk figyelmen kívül annak a 12 válaszadónak az értékelését, akik nem az adható legjobb osztályzatot adták. A 8. kérdésnél kimagasló azoknak a válaszadóknak a száma – az el z ekhez képest – akik nem válaszoltak a kérdésre (hat f ). Valószín síthet , hogy ezek a használók még nem szembesültek azzal a korábbiakban, hogy nem kapták meg kérdéseikre azonnal a választ. Ergo, nem tettek fel olyan kérdést, mely hosszabb kutatást igényelt volna a szaktájékoztató részér l. (Ha egy kicsit eltekintek az objektivitástól, akkor azt is mondhatnám, hogy nem volt ezekben az esetekben szükség a hosszabb kutatásra, mert szakmailag felkészült szaktájékoztató segíti kérdései megválaszolásában.) Tehát a hosszabb kutatást igényl kérdésekre a válaszokat – az esetek többségében – a megbeszélt határid re teljesítették a tájékoztatók, ezért születhetett meg a 6,5-es átlageredmény. Egy biztos, a jöv ben jobban oda kell figyelni arra, hogy az ígért határid re vállalt kötelezettséget teljesíteni tudja a szaktájékoztató. A szaktájékoztató elkötelezett a magas színvonalú szolgáltatás fenntartásáért – szólt a 9. kérdés. Ezt a kijelentés a könyvtárhasználók 6,6-re értékelték. Személy szerint az egyik legfontosabb dolognak tartom az intézmény iránti elkötelezettséget, a szakma iránti alázatot. Meggy z désem, hogy ennek hiányában nem lehet min ségi munkát végezni, illetve a szolgáltatásban olyan módon részt venni, hogy az a felhasználó elvárásainak megfeleljen. A kérd ív összeállítása során elengedhetetlennek tartottam, hogy ez a kérdés értékelve legyen a felhasználó részér l. Az kérd ívek összesítése során aztán elbizonytalanodtam, mert nem tudom, hogy a válaszadók vajon mit mérlegeltek akkor, amikor a kérdésre magas pontszámot adtak? Milyen jelek mutattak arra, amib l arra a következtetésre jutott, hogy a számára segítséget nyújtó, kérdéseire választ adó elkötelezett szakmája, illetve a szolgáltatás min sége iránt? Arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdéskör el z kérdéseire adott válaszok elégedettséget szültek a válaszadókban, s mintegy következtettek: csakis elkötelezett lehet hivatása és a szolgáltatás iránt az, aki maximálisan igyekszik igényeiket kielégíteni. A 10–13. kérdés a szolgálatban résztvev kollégák reagálási készségének min sítésére szolgáló kijelentéseket tartalmazott. A következ táblázatban olvasható eredmények születtek. Értékelési szempont

10.

A várakozási id a szolgáltatás igénybevételére minimális.

Egyet értek

7

6

5

4

23

12

11

3

30

Nem értek egyet

3

2

1

Nem válaszolt

0

0

0

1

A válaszok átlaga

6,1

Értékelési szempont

11. 12. 13.

Nem értek egyet

3

2

1

Nem válaszolt

0

0

1

0

1

6,3

11

1

0

0

0

2

6,2

6

0

0

0

0

1

6,4

Egyet értek

7

6

5

4

A kért információhoz korlátozás nélkül jutok hozzá. A szaktájékoztató mindig megszólítható.

28

12

8

26

10

A kért információhoz rövid id n belül jutok hozzá.

26

17

A válaszok átlaga

A táblázat eredményeinek tanulmányozása után megállapítható, hogy több tizeddel alacsonyabbra értékelték könyvtárhasználóink a tájékoztatásban résztvev kollégák reagálási készségét, az el z ekben adott válaszok értékeihez képes. A 6,1-es átlagot elért eredmény „a várakozási id a szolgáltatás igénybevételére minimális” kijelentésre azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a tájékoztató szolgálatban nyitvatartási id ben délel tt 9.00–13.00 óráig, majd délután 13.00– 19.00 óráig két-két f vesz részt, még mindig várakozásra kényszeríti a szolgáltatást igénybe venni szándékozó könyvtárhasználók mintegy felét. Erre mondhatnánk, hogy az élet egyéb területein tevékenyked szolgáltatóknál is várakoznunk kell, de a szolgáltatás min ségének javítására való késztetés jegyében ez talán nem tekinthet mégsem „mellékesnek”. Nyugtalanít és felrémlik bennem az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelveinek 3. számú függelékében olvasható garancialevél, melyet a Buckinghamshire-i Megyei Könyvtár tett közzé könyvtárhasználói számára. Tette mindezt annak érdekében, hogy írásban biztosítsa könyvtárhasználóit arról, hogy kiváló min ség szolgáltatásban részesülnek intézményükben. Ebben a garancialevélben – többek között – megfogalmazták, hogy: „A mi könyvtárunk megígéri. […] A kölcsönzési vagy tájékoztatási pultnál általában – csúcsforgalmi id n kívül – nem kell 3 percnél tovább várnia arra, hogy kiszolgálják.”5 Bízom benne, hogy azok a könyvtárhasználók, akik nem elégedettek maximálisan a várakozási id vel, akkor jártak nálunk, amikor csúcsforgalom volt intézményünkben. Amennyiben rövidebb vagy hosszabb várakozási id után a könyvtárhasználó személyes kontaktusba kerül az ügyeletben lév tájékozató kollégával, vajon a kért információhoz korlátozás nélkül jut hozzá?

5

A közkönyvtári szolgálat: Az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelvei, p. 127. http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.15.

31

Erre ad választ a kérd ív 11. kérése. Az olvasók válaszaiból 6,3-es eredmény született. A magyar könyvtárosság etikai kódexének 6. pontja is világosan megfogalmazza, hogy „A könyvtáros t le telhet en mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információhoz.”6 Az idézett mondat magáért beszél. A tájékoztató szolgálatban a könyvtárosnak nincs joga mérlegelni azt, hogy kinek milyen jelleg , milyen forrásból származó információt nyújt. Kötelessége, hogy minden használónak szabad hozzáférést biztosítson az információhoz, tekintet nélkül korra, származásra, nemre, vallásra, nemzetiségre, nyelvre vagy társadalmi helyzetre.7 A szaktájékoztató mindig megszólítható. A kérd ív 12. kérdésére adott válaszok eredménye, 6,2. A megkérdezett könyvtárhasználók közel fele nem értékelte ezt a kérdést maximális 7-es osztályzattal. Erre magyarázat lehet az, hogy a tájékoztató ügyeleti id ben végez olyan munkát, amit az ügyeleti id el tt nem volt ideje befejezni. Gondolok itt például az ÚK behasonlítására, napilapokban található helyi vonatkozású cikkek dokumentálására stb. Bár korábban már voltak kezdeményezések, utasítások a vezet ség részér l arra vonatkozóan, hogy ügyeleti id ben a kollégák ne végezzenek „bels munkálatokat”, ennek ellenére bizony még a mai napig el fordul. A „megszólíthatóság” fontosságát, jelent ségét a jöv ben jobban kell tudatosítani a kollégákban. A kérd ív 13. pontján a válaszadóknak lehet ségük volt osztályozni azt, hogy a kért információhoz rövid id n belül jutnak-e hozzá. A kérdéskörben ez a kijelentés kapta a legjobb osztályzatot (6, 4-es). Bár ennél a kérdésnél a gyors „kiszolgálásról” van szó, utalnom kell az el z kategóriánál (megbízhatóság) elért 6,6-es átlageredményre, mely a szaktájékoztatók szakmai felkészültségét, naprakészségét stb. analizálta. Ergo, a könyvtárhasználó gyors kiszolgálásának elengedhetetlen el feltétele a tájékoztató kollégák el bbiekben felsorolt kompetenciáinak megléte. A kérd ív következ négy kérdése (14–17.) arra keresi a választ, hogy a használók mennyire tartják, érzik biztonságosnak a tárgyalt szolgáltatást. A következ táblázat tanúskodik az elért eredményekr l.

6

A magyar könyvtárosság etikai kódexe – magyarázatokkal, kommentárokkal, kiegészítésekkel. p. 11. 7 A közkönyvtári szolgálat: Az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelvei, p. 40. http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.15.

32

Nem értek egyet

Egyet értek Értékelési szempont

7

Nem válaszolt

A válaszok átlaga

6

5

4

3

2

1

14. A szaktájékoztató naprakész 24 18 információkkal rendelkezik.

7

0

0

0

0

1

6,3

15. A szaktájékoztató kommuniká26 13 ciós képessége kiváló.

8

2

0

0

0

1

6,2

16. A kapott információ minden 30 10 esetben hiteles.

7

1

0

0

0

2

6,4

17. Megbízható, személyre szabott 29 12 információt kapok.

7

2

0

0

0

0

6,3

A 14. kérdésre kapott válaszok eredménye: 6,3. A megbízhatóság témakörében is utaltam már arra, hogy a tájékoztató szolgálat munkatársainál fontos, hogy képesek legyenek az innovációra, az újdonságokra való nyitottságra stb. Ennek köszönhet naprakészségük. A megbízhatóság és a biztonság egy t r l fakad. A bizalom (6,6-re értékelték látogatóink), biztonságot szül. Amennyiben korábban rossz eredmények születtek volna a megbízhatóság dimenziójában, most sem számíthattunk volna jóra. A kérd ívet kitölt k véleménye alapján a szaktájékoztató kommunikációs képessége 6,2-re értékelhet (15. kérdés). Az interperszonális kapcsolatok meghatározó eleme a kommunikáció. A válaszadók több mint fele (26 f ) a legjobb érdemjeggyel min sítette a kollégák kommunikációs készségét és bár jó eredményként könyvelhet el a 6,2, mégis keresni kell az okokat a hiányzó 0,8-ra való tekintettel. Elképzelhet , hogy a tájékoztató nem figyelt kell képpen arra, hogy milyen nyelvezetet használ a felhasználóval. A látogatónak nem kell tisztában lenni a szakzsargonnal, és amennyiben az t kiszolgáló tájékoztató könyvtáros általa ismeretlen szavakat használ, ennek egyenes következménye, hogy bizonytalanná válik az érintett és elveszíti biztonságérzetét. A kés bbiekben erre nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az érintett szolgáltatásban részvev knek. A kérd ív 16. pontja arra keresi a választ, hogy a kapott információ hiteles-e minden esetben? Meggy z désem, hogy a használó bizalmának megalapozásában meghatározó szerepe van az adott információ hitelességének. A tájékoztató könyvtáros kötelessége, hogy tudása szerint törekedjék hiteles, megbízható, pontos információt adni. Jól tudjuk, hogy nem minden esetben vállalhat a szolgáltatásban részt vev kolléga felel sséget az információnak vagy annak forrásának hitelességéért, de ezt minden esetben jeleznie kell a felhasználó felé. Megbízható, személyre szabott információt kapok. Ezt az állítást a kérd ív 17. pontjában értékelhették a válaszadók. 6,3-es átlag született a válaszok értékelése után. Az elért eredmény arra enged következtetni, hogy a tájékoztató könyvtáros

33

rendelkezik azon kompetenciával, mely segíti t abban, hogy fel tudja mérni azt, hogy a használónak mik az igényei, s ezáltal mit lehetséges és mit praktikus nyújtani számára. Az utolsó kérdéskör az empátia oldaláról közelíti meg a tájékoztató szolgálatban tevékenyked kollégákat. A válaszok eredményeit a következ táblázat foglalja magába. Nem értek egyet

Egyet értek Értékelési szempont

Nem válaszolt

A válaszok átlaga

7

6

5

4

3

2

1

A szaktájékoztató udvarias és 35 nem kioktató.

5

9

1

0

0

0

0

6,4

Bizalommal fordulhatok a 19. szaktájékoztatóhoz különleges 33 12 kérdésekkel is.

2

2

0

0

0

1

6,5

20. Egyénileg foglakoznak velem.

4

1

0

0

0

0

6,5

3

1

0

0

0

2

6,6

6

0

0

0

0

1

6,5

18.

35 10

Minden könyvtárhasználót 21. egyenl eséllyel kezel a szak- 35 9 tájékoztató. A szaktájékoztató minden 22. esetben szem el tt tartja érde- 31 12 keimet.

A szaktájékoztató udvarias és nem kioktató. (18. kérdés, 6,4.) A tájékoztató az információszolgáltatás során nem eshet soha abba a hibába, hogy azt érzékeltesse a használóval, hogy fels bbrend , illetve az ismeretek mindentudója. Azért sem teheti ezt, mert nem egy esetben egy adott témakörben a felhasználó nagyobb ismeretekkel rendelkezik, mint a szolgálatot teljesít tájékoztató kolléga. A könyvtárosnak ezekben az esetekben „csupán” a keresési technikák terén van el nye. Bizalommal fordulhatok a szaktájékoztatóhoz különleges kérdésekkel is. (19. kérdés) A tájékoztató kollégának minden kérdést egyforma mércével kell mérnie, azaz, tiszteletben kell tartania a használó információs igényeit. Feladata és kötelessége, hogy a vev t – a kérés min sítése nélkül – ellássa a megfelel információval. A 6,5-re értékelt kijelentés arra enged következtetni, hogy többnyire eszerint cselekszenek az érintettek. Egyénileg foglalkoznak velem (20. kérdés). A kijelentést 6,5-re értékelték a válaszadók. Az eredmény azt sugallja, hogy könyvtárhasználóink többségének egyéni segítséget tud nyújtani a szolgálatot teljesít . Ez azt is jelentheti, hogy mindig jut a kollégáknak arra idejük, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információs

34

források használatába bevezessék a még esetleg gyakorlatlan látogatót. Hallottam kollégáktól olyan kijelentést, miszerint saját dolga megkönnyítése érdekében szakít minden esetben id t arra, hogy például megtanítsa a számítógépes katalógushasználatot. Ez a kés bbiek folyamán id t takarít meg a kollégáknak, így rövidülhet a várakozási id , illetve profitál bel le a könyvtárhasználó. A kérd ív 21. pontjában megfogalmazott állítás – melynek eredménye 6,6 lett – így hangzott: „Minden könyvtárhasználót egyenl eséllyel kezel a szaktájékoztató”. A könyvtárosnak minden hátrányos megkülönböztetés nélkül kell segítséget nyújtania, azaz egyenl bánásmódban kell részesítenie, egyenl partnerként kell kezelnie minden könyvtárhasználót. A válaszok alapján megállapítható, hogy többnyire úgy látják a felmérés érintettjei, hogy a tájékoztató könyvtáros nem tesz különbséget használók közözött sem hátrányukra, sem el nyükre. Intézményünk szaktájékoztatói minden kérést elfogulatlanul teljesítenek. Az utolsó, 22. kérdés arra keresi a választ, hogy a szaktájékoztató minden esetben szem el tt tartja-e a használó érdekeit. 6,5-es eredmény azt mutatja, hogy többnyire sikerül éreztetni a használóval, hogy érte vagyunk és nem pedig fordítva. Fontosnak tartom illusztrálni egy összegz táblázatban az egyes a kérdéskörökben elért eredményeket: Kérdéscsoport

Átlag

Tárgyi tényez k

5,8

Megbízhatóság

6,6

Reagálási készség

6,2

Biztonság

6,3

Empátia

6,5

A táblázat jól mutatja, melyek azok a pontok a tájékoztató szolgálatban, melyeket az olvasók véleménye, min sítése alapján javítanunk kell a jöv ben. Ennek ellenére azt gondolom, hogy összességében jó eredmények születtek és egy kicsit nagyobb odafigyeléssel a következ felmérés eredményei már arról tanúskodnak majd, hogy tökéletesítettük a min séget e területen. Az is bebizonyosodott, hogy az intézményünk honlapján olvasható bemutatkozó szöveg tartalma nem vezeti félre az olvasót és összhangban áll jelen felmérés eredményeivel. Az évkönyvünk terjedelmének határai nem engedték meg, hogy az els szakasz minden mozzanatát papírra vessem. Ennek ellenére bízom benne, hogy sikerült felkeltenem az érdekl dést a téma iránt azokban a kollégákban is, akik intézményükben ez idáig bármily okból nem vágtak még bele ebbe a nagy kihívásokat tartogató munkába. Biztos vagyok benne, hogy amellett, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a Min ségi kézikönyv elkészültéhez, egyben kiváló alkalmat teremtett a közös munka arra, hogy egy csapatként, közös célokért tudjunk együttm ködni a jöv ben is.

35

SERVQUAL KÉRD ÍV a könyvtári tájékoztatás min ségének értékeléséhez

Tárgyi tényez k

Értékelési szempont 1. 2. 3. 4.

Megbízhatóság

5. 6. 7. 8.

Reagálási készség

9. 10. 11. 12. 13.

Biztonság

14. 15. 16. 17.

Empátia

18. 19. 20. 21. 22.

Egyetértek

A tájékoztató pult a könyvtárban megfelel helyen van. A számítógépek mennyisége megfelel . Az elektronikus katalógus átlátható, könnyen használható. A könyvtár informatikai eszközei követik a technika fejl dését. A szaktájékoztató minden esetben segít kész. Kérdéseimre minden esetben kielégít választ kapok. A szaktájékoztató rendelkezik a feladata ellátásához szükséges ismeretekkel. A hosszabb kutatást igényl kérdéseimre is megkapom a választ a megbeszélt határid re. A szaktájékoztató elkötelezett a magas színvonalú szolgáltatás fenntartásáért. A várakozási id a szolgáltatás igénybevételére minimális. A kért információhoz korlátozás nélkül jutok hozzá. A szaktájékoztató mindig megszólítható. A kért információhoz rövid id n belül jutok hozzá. A szaktájékoztató naprakész információkkal rendelkezik. A szaktájékoztató kommunikációs képessége kiváló. A kapott információ minden esetben hiteles. Megbízható, személyre szabott információt kapok. A szaktájékoztató udvarias és nem kioktató. Bizalommal fordulhatok a szaktájékoztatóhoz különleges kérdésekkel is. Egyénileg foglalkoznak velem. Minden könyvtárhasználót egyenl eséllyel kezel a szaktájékoztató. A szaktájékoztató minden esetben szem el tt tartja érdekeimet.

36

7

6

5

Nem értek egyet 4 3 2 1

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

7

6

5

4

3

2

1

MÁRKUSNÉ SINKÓ ILDIKÓ

Várból a Házba Az infokommunikációs technológia fejlesztési lehet ségei az olvasóközpontú könyvtárban A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár fejlesztési koncepciója

I. Preambulum A hazai könyvtári rendszer m ködtetését és fejlesztési irányainak kijelölését alapvet en meghatározza, hogy Magyarországon – a nemzetközi trendekkel összhangban, bár némi késéssel – az információs társadalom korszakába léptünk, és ezzel az információs technológia a mindennapi élet részévé vált. A hagyományosan információs feladatokat ellátó szervezetek paradigma- és technológiaváltással kerültek szembe. Az emberek élethelyzetének változásai, növekv információs igényei, a civil társadalom meger södése, a kulturális kezdeményezések szerepe, a tanulás felértékel dése, a m vel dés/m veltség értéke alapvet en megváltoztatja a korábban rögzült könyvtárképet. Ma a hagyományos könyvtári funkció és az információs központ együttes jelenléte biztosítja azt a szerepet, amely a kultúraközvetítés e sajátos intézményeiben megfelel a változó társadalmi elvárásoknak. Ennek f bb összetev i: • Többirányú, nehezen ellen rizhet információforrások, teljesen új dokumentumtípusok. Az informatikai fejl dés új információkeresési stratégiákat alakít ki. A „gyorsuló id ben” az információ minél hamarabbi megszerzése fontos, és versenyel nyt jelenthet. • A pluralista társadalom számára a tények igazolhatósága felértékel dik. • Csökkent az olvasásra szánt id , de ismét rekreációs tevékenységgé vált az olvasás. • Olvasói szubkultúrák alakulnak. A könyvmarketing er södött, az olvasónevelési akciók médiatámogatást kapnak. Ez könyvdivatokat is okoz. Az új könyvek iránti igény egyszerre jelentkezik, de az érdekl dés hamar visszaesik.

37

•

A videó- és hanganyagok megszerzése terén azonban az internet és a digitális televíziózás komoly versenytárs. A válogatás otthonról rugalmasabb id beosztással történhet. A modern könyvtár ma már emberi (empatikus) találkozási pont, az olvasmányok beszerzése mellett társasági, esetleg közéleti fórum. Ehhez a helyzethez azok a könyvtárak alkalmazkodnak sikeresen, ahol • a könyvtári állomány forgási sebessége felgyorsul; • a könyvtár a periodikák széles körét teszi hozzáférhet vé, családias, kényelmes olvasóterekben; • a szabadpolcos állomány minél nagyobb; • a lokális jelent ség információk gyorsan elérhet ek; • a könyvtár széles spektrumú szolgáltatásokkal szólítja meg a könyvtárhasználók egyes rétegeit; • a könyvtár nyitva tartása figyelembe veszi a szabadid -kereteket, lehetséges a távelérés; • a könyvtárosok járatosak a modern információ-technológiában (IKT); képesek szakszer tájékoztatási tevékenységre; • a könyvtárosok személyisége empatikus, segít kész. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár feladatának és a városlakók el tti felel sségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon. A fejlesztési tervben meghatározó a fenntartó elkötelezettsége a hatékonyabb könyvtári m ködés kialakításában, a könyvtár m ködési feltételeinek javításában és új infrastruktúrájának megteremtésében, a lakossági szolgáltatások magas szakmai szintjének garantálásában. II. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár helyzete és küldetése Tata közép-dunántúli kisváros. A régió GDP-je a 2–3. helyen áll az országban, a megye a 3. helyen, az országos átlag 114 %-val. A megye a hozzáadott értéket az ipar (56%) és a szolgáltatások területén (39%) realizálja (2008-as adat). Az utóbbi három évben Tata – kihasználva az M1 autópálya közelségét – gazdaságélénkít programot kezdett, hat nagyobb beruházás teremtett közel 3000 munkahelyet. Így a korábbi ingázók egy része már helyben dolgozik, ezzel nagyobb kulturális fogyasztási id keretet biztosítva magának. A munkanélküliség relatív mutatója 3,69%, fele az országos átlagnak. A város kulturális centrum. A M vel dési Központ modellkísérlet, itt van a megyei múzeumi központ. Tata iskolaváros: a 2500 általános iskoláson túl 1800 középiskolás tanul a városban, utóbbiak több mint 50%-a bejáró. A halmozottan hátrányos gyerekek aránya a 3–14 éves korosztály körében 3,8%. A városban m köd jó eredmény középiskolák diákkutatásokat kezdeményeznek. Sokan

38

tanulnak tovább, közülük Budapest és Gy r közelsége miatt sokan bejárók, és a szakirodalmi igényekkel is a városi könyvtárhoz fordulnak. Ilyen szempontból a könyvtár jó helyen van, a buszpályaudvar mellett. A civil egyesületeknek (jelent s 5–6, pl. nyugdíjasklub) és az egyházaknak köszönhet en jelent s informális oktatás is folyik a városban, szintén kulturális igényeket teremtve. Kisebbségi önkormányzatok: német, lengyel, roma. A városi könyvtár a közm vel dés második legjelent sebb szerepl je. A könyvtár és a gy jtemény paraméterei megfelelnek a hasonló nagyságú települések adatainak, de elmaradnak a szakmai stratégiai célkit zésekt l. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokat a könyvtárhasználók jó ismerik. Helytörténeti munkája országosan elismert, az egyik els könyvtárként kezdte meg a hangzó anyagok gy jtését, majd az AV-dokumentumokét. Er forrás-hiány miatt azonban a számítógépesítésben lemaradt, az iskolák pl. olvasókat vontak el a Sulinetprogram id szakában. Amikor a könyvtár központi projekt révén internethozzáférést biztosított, jelent sen növelte a látogatottságot. Jelenleg a könyvtár az elektronikus szolgáltatások területén elmaradt a szakmai nívótól. Már öt évvel korábban tervek készültek, de az er forrásokat nem sikerült biztosítani. A könyvtár vezetése ebb l a helyzetb l szeretne „ugródeszkát” teremteni. A relatív megkésettséget arra használjuk, hogy bevált rendszert választunk, kompatibilisen a megyei könyvtárral. Az utóbbi években végbemen áresés eredményeképpen kisebb fajlagos költséggel biztosítható azonos informatikai kapacitás. Mivel a térségben több szakmai tapasztalat rendelkezésre áll, ezért egy több fázisból álló projekt segítségével a teljes könyvtári vertikum átalakítható az informatizált szolgáltatásokra. (Teljes arányú megvalósítását a TIOP 1. tette volna egyszer bbé, a TIOP 2. során elnyert fajlagosan sokkal kisebb öszszegb l a TextLib öt felhasználós verzióját, az új dokumentumok vonalkódos feldolgozását, valamint a retrospektív feldolgozás elindítását tudjuk ütemezni.) Törekvéseink egybevágnak az OKM Portál programjának stratégiai elemeivel. A város fejlesztési terveiben felmerült egy új könyvtárépület lehet sége is. El nyös lenne, ha az új épületet a kiépített elektronikus szolgáltatásokkal üzemeltetnénk. A város lakosságának közel 10%-a beiratkozott olvasónk. A könyvtár jelenleg Tata város és a kistérség nyilvános közm vel dési könyvtári ellátásának piacvezet szerepl je. (Az iskolai könyvtáraknak van még hasonló szerepe). A video-, DVD-dokumentumok kölcsönzése terén piaci szerepl k is jelen vannak, igaz, csökken súllyal. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár küldetése A könyvtár szolgáltatási politikájának hagyományos kulcselemei: a felhasználók dokumentumigényének biztosítása a minél szélesebb nyitvatartási id ben, az olvasótábor b vítése a 18 éven aluli olvasók képzése révén, a csak itt elérhet

39

helytörténeti dokumentumbázis használatának biztosítása és empátia az akadályozott csoportok iránt. A könyvtárfejlesztés során ez az alábbi új pillérekkel egészül ki: a felhasználók információs igényének fejlesztése élethelyzetük szerint; digitális tartalomszolgáltatás lokális (gyakran egyedülálló) dokumentumok alapján; a célcsoportb vítése az élethosszig tartó tanulási programokba bekapcsolódó csoportokkal, egyéni id kereteik lehet ség szerinti figyelembe vételével. (Ehhez nyújtanak segítséget az elnyert EU-s támogatások: a TIOP és a TÁMOP.) III. El zmények A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárat 1949-ben alapították. Járási, városkörnyéki feladatokat is ellátott, majd 2004-t l a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából állományfejlesztési és mozgókönyvtári ellátási rendszert üzemeltetünk, a visszajelzések szerint eredményesen. A dokumentumbázis a gy jt kör sérülése nélkül biztosítható volt, a teljes kör feltáró munkára nem mindig jutott elég kapacitás. Országosan elismert innovációk eredményeképpen a könyvtár az els k között b vítette gy jt körét, majd szolgáltatási kínálatát az audiovizuális dokumentumok területén. A helyismereti különgy jtemény szakmai konferenciák visszajelzése szerint is elismert. Az 1990-es évek közepét l azonban a könyvtár anyagi és szakmai források hiányában nehezen tudott bekapcsolódni a könyvtári rendszer informatikai fejlesztéseibe. A szükséges könyvtári tér kialakítása is kompromisszumok árán történt. A PR-tevékenység nem építhetett az informatikai fejlesztésekre. 1969-ben a könyvtár a M vel dési Központ új épületébe költözött, a gyerekkönyvtár 1995-ben került ugyanide, ezzel lehet vé téve, hogy a család korosztályai együtt látogathassák a könyvtárat, és a saját igényeinek megfelel szolgáltatást vegyék igénybe. Az épület állaga az utóbbi évtizedekben sokat romlott, teljes felújításra van szükség. A bútorzat karbantartott, felújítások történtek. A könyvtár szakmai kapcsolatrendszere jó, segíti a jó gyakorlatok megismerését. A könyvtár szakmai átvilágítása 2005-ben történt meg. Erre alapozva készült el 2008-ban igazgatói pályázatom, amely elfogadásával a fenntartó képvisel testület kijelölte a könyvtárfejlesztési koncepció f irányait. IV. A fejlesztés alapelvei, f célok A könyvtár fejlesztési programját az országos könyvtárstratégia mentén, a regionális könyvtári rendszerrel való kompatibilitásra alapozzuk. Célunk, hogy a szervezeti kultúra, az ellátórendszer, a dologi er források (épületek, eszközök, költségvetés) összehangolt átalakításával és a munkatársak képzésével új szolgáltatá-

40

sokat tegyünk elérhet vé els sorban a városlakók számára, figyelembe véve az internet új, b vül lehet ségeit is. Az elkövetkez években olyan célok megvalósítása a feladat, mely középtávon, 5–8 év alatt, érzékelhet min ségi változást hoz a város közkönyvtári ellátásában. A fejlesztési koncepció lényege az alábbi öt prioritás: • Esélyegyenl ség biztosítása az információs szükségletek és igények kielégítése terén; • Az információs jogok és önrendelkezési jogok legteljesebb tiszteletben tartása; • A városban és a kistérségben él k munkaer -piaci felkészültségének növelése és önértékelés fejlesztése az élethosszig tartó tanulás támogatására. (pl. Szkenner tippek, Hétköznapi jogi esetek, Nagyi-Net, elektronikus katalógus használatának tanítása stb. a TÁMOP pályázat kapcsán.) • A könyvtár szolgáltatásainak elektronikus támogatása és elérhet sége • Költséghatékony m ködés. A könyvtárfejlesztési terv érdemi megvalósulása azon múlik, hogy a stratégiai tervben sikerül-e megtalálni a könyvtárhasználat súlypontjait, céljaink egybeesnek-e a tényleges használói igényekkel. A könyvtár fejlesztési programjának meghatározó szempontjai: • Paradigmaváltás: a felhasználói igények változásait gyorsan követ , m ködésében magas fokon integrált könyvtár funkcióinak továbbfejlesztése, meger sítése. • Technológiai váltás: a könyvtár a szolgáltatásainak megszervezésében, a használók közvetlen kiszolgálásában, az adatok/információk és dokumentumok hozzáférésének biztosításában, a könyvtári és könyvtárközi munkafolyamatokban, a szervezet m ködtetésében az információtechnológia eszközrendszer széleskör alkalmazása. • A szolgáltatási potenciál b vítése els sorban a virtuális térben, illetve az új funkciókhoz illeszked könyvtári tér kialakításával. • A fejlesztés az alábbi tervezhet küls forrásokból és az intézmény meglév eszközeib l valósítható meg: o fenntartói források o Tata város Önkormányzatának beruházási, felújítási, informatikai fejlesztési forrásai; o az informatikai és könyvtári szakmai fejlesztés kormányzati és uniós forrásai; o a kistérségi iársulás fejlesztési, hozzájárulási forrásai. A könyvtár szakmai feladataiban az alábbi célokhoz rendeli fejlesztési forrásait:

41

•

•

•

•

•

2012-ig a könyvtár legyen minden városlakó számára akadálymentesen megközelíthet vagy elérhet (legalább virtuálisan), a könyvtári alapszolgáltatásokat továbbra is minden városi és kistérségi polgár igénybe vehesse, úgy, hogy ez aránytalan terhet ne rójon rájuk. 2013-ig a könyvtár alakítson ki egy olyan közhasznú információs rendszert, amelyik alkalmas arra, hogy az állampolgárok a közügyek és hivatalos ügyek intézésében irányadó útmutatást, a városlakók a mindennapi élethelyzetek megoldásában és teend k ellátásában gyors és szakszer segítséget kapjanak. 2013-ig a könyvtár katalógusrendszere, a kölcsönzési rendszer, az el jegyzési rendszer legyen interneten on-line elérhet , napi 24 órában. (Máris látnunk kell, hogy a mostani TIOP támogatási rendszer a 100%-os megvalósításra nem ad lehet séget.) Ennek érdekében 2012-ig történjen meg a könyvtári állomány legalább 60 %-ának elektronikus nyilvántartása, a könyvtár összekapcsolása a legfontosabb 5–7 tartalom-szolgáltatóval. A helyi jelent ség könyvtári dokumentumok legalább 20%-a teljes terjedelmében kerüljön digitalizálásra. (2009-ben meghívásos pályázaton 670 000 Ft-ot nyertünk az Új Tata-Tóváros és Vidéke, a kés bbi Tata-Tóvárosi Híradó 1880– 1938 közti lapszámainak digitalizációjára.) Mindennek eléréséhez teremtsük meg a könyvtári intézményi célok és a munkatársi egyéni célok összhangját. Kollégáink legyenek érdekelt abban, hogy a könyvtár céljai teljesüljenek, hiszen akkor a saját, egyéni céljaik is teljesülnek – és fordítva.

V. Szervezetfejlesztés A.) Ellátórendszer fejlesztése • A városi könyvtár f könyvtára szolgáltatásait, gy jteményét a közvetlen vonzáskörzet igényei szerint szervezi. Tájékoztató szolgálata kéziés referensz könyvtárra, sokoldalú feltárást biztosító elektronikus katalógusrendszerre épül, alkalmazza az információtechnológiát. Alkalmas valamennyi helyi használói réteg igényeinek helyi kielégítésére, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak közvetítésére. Általános szolgáltatása és gy jteménye mellett helyismereti különgy jteményt épít. Változatos rendezvényi kínálattal áll használói rendelkezésére, kulturális tevékenységükhöz teret biztosít. • A feladatellátás lehetséges integrálása teremtheti meg a szakmai profilok szerinti kollegiális munkamegosztást.

42

• •

• • • • •

Az ellátópontok (Kertváros, Agostyán, vizsgálandó két újabb egység kialakítása) számítógépes kapcsolatrendszere révén nyújtson a f könyvtárral azonos érték szolgáltatást. A központi pályázati kiírások figyelembevételével megvizsgálandó a kistérségi feladatellátás hatékonyabb integrált formájának indokoltsága (nyolc kistérségi tagkönyvtár), hiszen a feldolgozást és az informatikai hátteret a városi könyvtár biztosíthatja. Az informatikai fejlesztésben a városi könyvtár pilot-intézményként m ködhet közre. Kidolgozandó az on-line katalógusok alapján kiválasztott könyvek továbbításának gyors és olcsó rendszere az ellátópontokba. Az ellátópontok és kistérségi könyvtárak egyéni profiljának elemzése, egységes arculatának megteremtése. Tovább mélyíthet az esetleges pályázati konzorciumi együttm ködések szakmai tartalma. Az iskolai könyvtárakkal való együttm ködés integrációs szintet érhet el. A könyvtár folyamatosan fejleszti szakmai kapcsolatrendszerét, részese az országos könyvtári együttm ködési hálózatnak.

B.) Szervezeti kultúrafejlesztés • Három team kialakítása t nik célszer nek: • Adat-csoport: feldolgozók, informatikus, digitalizálást végz kollégák, • Kapcsolat-csoport: az olvasó-szolgálatot ellátó munkatársak (gyermekkönyvtáros is), valamint akik a könyvtári intézményrendszerrel való kapcsolatot szervezik, és az adatbázisokat közvetítik a könyvtárhasználók felé; • Háttér-csoport: adminisztrációs, kiszolgáló, gazdasági egységek. • A három csoportot három csoportvezet irányítja. A feladatokat negyedéves projektek szerint alakítja ki az igazgató és a csoportvezet k. Egyes projektekre a három csoport tagjaiból min ségfejleszt team állítható össze. (A fluktuáció miatt az eddigi próbálkozások nem voltak eredményesek. A pályázati feladatok megvalósítása miatt is egyre sürget bb a kialakításuk.) • A könyvtár a közszolgálati min ségirányítási rendszereknek megfelel en folyamatosan mérheti a könyvtárhasználók elégedettségét, szolgáltatásait ennek megfelel en alakítja és fejleszti. A bels er források kihasználását a fejlesztések min ségközpontú tervezési rendszerével tudjuk megvalósítani. Az intézményi légkört az intézményi mérési programok ellen rzik. Feltárják az intézmény er sségeit és gyenge pontjait.

43

Mindezzel elérhet : • Az ellátórendszer képes lesz a hagyományos és új dokumentumtípusokat az olvasók rendelkezésére bocsátani, differenciáltabb szerzeményezéssel, az esetlegességek kiiktatásával, a rendelkezésre álló források célirányosabb felhasználásával hatékonyabbá tehet az állománygyarapítás; • a kistérségi könyvtárak és az ellátópontok kompatibilis informatikai feltételekkel rendelkeznek; • racionálisabban tervezhet és szervezhet a szakmai szolgáltatás; • javul az intézményi információ-áramlás, visszajelzést biztosít a vezet i munkához. VI. Szolgáltatásfejlesztés A szolgáltatásfejlesztésben a könyvtár a városi használói igényeknek, a kistérségben betöltött szerepének megfelel szolgáltatási struktúra kialakítására törekszik azzal a szándékkal, hogy hatókörét az ellátandó lakosság körében jelent sen b vítse. Alapelvek: • A települési ellátást a városi könyvtár biztosítja, az ellátópontok a hozzáférés lehet ségét növelik. • E feladat ellátása során figyelembe veszik a nyilvános könyvtári ellátás egyéb intézményeinek m ködését is. [A 18 éven aluli lakosság esetében a közoktatási intézmények, az általános iskolák és a középiskolák könyvtárait. Figyelünk arra, hogy egyes határterületi szolgáltatásokat az üzleti szféra is megvalósít.] • E szolgáltatásokat szigorú költségelemezés után vagy karitatív és esélyegyenl ségi megfontolások alapján m ködteti a könyvtár. Szolgáltatások: • Az alapszolgáltatások körét a könyvtárnak maradéktalanul teljesítenie kell. Alapellátáson értend : a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, helybeni szolgáltatása, faktográfiai szolgáltatás a könyvtár helyben lév dokumentumállományából, illetve telekommunikációs eszközök felhasználásával a könyvtári rendszer, valamint más nyilvános ingyenes adatszolgáltatók forrásaiból. A kiegészít szolgáltatásokban fokozottan érvényesíteni kell a hatékonyság elvét. Ezek általában térítéses szolgáltatások, technikai eszközigényesek, speciális felkészültséget igényelnek. • Informatikai alapozottságú szolgáltatás-fejlesztés • On-line elérhet elektronikus katalógus építése • Új könyvek feldolgozása 100%-ban

44

• • • • • • • • • • • • •

•

• • •

•

•

Retrospektív konverzió kb. 60%-ban 24 órás elérhet ség Hozzáférés-növelés: Összesen 14 új szolgáltatás bevezetése Helytörténeti dokumentumok on-line letöltése Lejárati értesítés e-mailen, kölcsönzés on-line hosszabbítása On-line el jegyzés A honlapon keresztül kapcsolódás más dokumentumszolgáltató adatbázisokhoz Esélyegyenl ség: Látássérültek számára felolvasóprogramokat szolgáltatni Mozgáskorlátozottaknak beltéri terminál (a TIOP 2. erre már nem adott forrást, bevezetése elhalasztódik) A könyvtárhasználati képzésnek új lehet ségeket adni a formális, nem formális és informális oktatás keretei között: honlap és szolgáltatások prezentációja (TÁMOP-on belül megvalósul) Különgy jtemény: szolgáltatásai els dlegesen a helyismeret/helytörténet dokumentumaira épülnek, használatában és a kapcsolódó információszolgáltatási feladatok ellátásában nagyobb teret kell adni a korszer informatikai eszközök felhasználásának (dokumentumok digitalizálása, webszolgáltatás, adatbázis-építés). A helyismereti munkában szükséges és lehetséges a helyi kutatások, publikációk koordinációja, tervezése, inspirációja, els sorban egy kiadványsorozat megkezdésével és a városról írott szakdolgozatok szisztematikus nyomon követésével (utóbbi a TÁMOP keretein belül megvalósítható). A közhasznú információk tára helyreállítása szükséges és lehetséges. Többfunkciós könyvtár (kiegészít szolgáltatások, könyvtári rendezvények): A szolgáltatást közvetlenül támogató programok (alapvet en a könyvtári hatékonyság fokozása érdekében); dokumentumok népszer sítése a könyvtári használat fokozása érdekében (forrásait az intézmény költségvetésében tervezni kell, ezt egészítik ki a pályázati források). Tervezésük esetlegességét meg kívánjuk szüntetni. Az olvasói rétegek megnyerését szolgáló vagy az els sorban a szociális problémákkal foglalkozó rendezvények az elérni kívánt rétegek megjelölésével tervezhet k az éves munkatervben. Megvalósításuk dönt en pályázati – kisebb részben intézményi – forrásokból történik. Általános kulturális programok, kiállítások, m soros estek, rendezvények, kizárólag küls forrásokból. A civil társadalom befogadása az erre alkalmas könyvtárakban a kölcsönös nyereség elvén. (Az elmúlt

45

•

•

években a megyei szakmai közéletben is szerepet vállalhattunk. Könyvtárunk rendezte a MKE I. Vándorgy lésének 40. évfordulóján az Emlékülést 2009. június 19-én.) Ezt a munkát támogatja a könyvtári marketing- és PR- tevékenység is. Ennek kiemelt része továbbra is jelen lenni a helyi médiában (TTV), az írott sajtóban (24 óra, Komárom Esztergom Megyei Hírlap, Tatai Harangláb, Helyi Téma) és az intézmény honlapján, mely az utóbbi hónapokban ígéretes fejl désnek indult. A szolgáltatások fejlesztése révén felszabaduló szakmailag alkalmas munkaer átirányítható a hiányzó szakterületekre, ezzel is növelve a szakmai min séget.

VII. Gy jteményfejlesztés A gy jteményfejlesztés a könyvtár szolgáltatásfejlesztésének kulcsfontosságú feltétele, ezért a fejlesztési tervben is kiemelten kell kezelni. A fejlesztési politika tartalmi kérdéseit, a gy jteményegységekhez kapcsolódó szolgáltatási feladatokat részletesen szabályozni kell. 1) A könyvtár gy jteménye: • Tartalmilag alapos célzott válogatással lefedi az emberi kultúra nemzeti és egyetemes területeit, tartalmazza valamennyi dokumentumtípust, gy jteményét egységes központi katalógusban sokoldalúan feltárja, a tartalomhordozó források felkutatásával és feltárásával lehet vé teszi a dokumentumok és az adatok virtuális hozzáférését, biztosítja gy jteménye egységét és elérhet ségét. • Teljes kör állományrevízió a jogszabályi el írásoknak megfelel en: • I. ütem: Városi Könyvtár (2009 nyarán indult, adatfelvétel befejez dött) • II. ütem: Fiókkönyvtárak (2010 tavaszán indult, adatfelvétel befejez dött, az utómunkák még folynak) • III–IV. ütem: kistérségi ellátó pontok (2010 nyarától indul) • A gy jteményfejlesztési politikában: • a tervezési ciklusban folyamatosan biztosítani kell a kiegyensúlyozott állománygyarapítás szakmai és költségvetési feltételeit; • definiálni kell a meg rz és archiváló feladatokat, fokozottan érvényesíteni kell a kereslet (olvasói igények) meghatározó szerepét; • a gy jt köri szabályzatokban le kell írni azt a tájékoztatási apparátust, amelynek beszerzése nélkülözhetetlen. (2009-ben megtörtént a gy jt köri szabályzat átdolgozása, 2009 szén gy jt köri vizsgálat zajlott a fenntartó kérésére, amelyet a József Attila Megyei Könyvtárból felkért szakért végzett el.)

46

•

• •

a gy jteményfejlesztés fizikai formáit ki kell egészíteni a virtuális eszközök adta lehet ségekkel (a tervezési ciklus idején nagy valószín séggel a magyar és külföldi kulturális javak jelent s része digitalizálódik, ezért a szórványos érdekl désre számító dokumentumok esetében az elektronikus könyvtárak szolgáltatásaira kell építeni); az id szaki kiadványok beszerzése terén ki kell dolgozni a minimális beszerzés tartalmi és nagyságrendi követelményét, és a kapcsolódó rzési szabályokat; szabályozni kell a muzeális érték dokumentumok szakszer meg rzésének könyvtár-technológiai (állományvédelmi, konzerválási és restaurálási) és nyilvántartási kereteit. A József Attila Megyei Könyvtárral együttm ködésben figyelemmel kell kísérni a köteles példányok gy jtését, a helyismereti feladatokhoz kapcsolódóan szabályozó törvényi rendelkezés [60/1998. 5. § (2)] betartását.

VIII. Személyzeti fejlesztés A könyvtár fejlesztési programjának egyik meghatározó eleme a szellemi er forrásokkal való gazdálkodás, amely a következ alapelveken nyugszik: • megfelel munkaer -struktúra kialakítása a szolgáltató helyeken és a szolgáltatásokban; • életkorok és szakmai tapasztalat szerinti megoszlásban kiegyensúlyozottság. • a szakmai feladatokat ellátó munkatársak továbbképzésében az ellátandó feladatokhoz igazodó rendszer kialakítása; • a könyvtárosok személyiségének és munkafeltételeinek (mentálhigiéné, az értékeken alapuló elismerési rendszer, munkahelyi környezet) folyamatos kondicionálása; • a könyvtárosi életpálya vonzóvá tétele (szakmai karrier), az országos szakmai programok adaptálásával; • rugalmas foglalkoztatási politika kialakítása (távmunkavégzés, munkaid -keret alkalmazása, egyes projektekben nyugdíjas kollégák visszahívása néhány hónapra, gyakornokok foglalkoztatása stb.); • a munkamegosztás szerinti pozíciók értékeinek elismerése, a felkészült szakemberek megtartása; • humáner forrás-átcsoportosítás az informatikai szolgáltatásokra, a hiányzó kompetenciák biztosítása szükség szerint új szakember felvételével.

47

IX. Eszközpark, infrastruktúra fejlesztése Eszközpark fejlesztése: • a technikai eszközparknak a technológiaváltással összehangolt b vítése és amortizációs cseréje; a stratégia kulcspontjaihoz igazodva kiemelten az alábbiak: Feladat Esélyegyenl ségi intézkedések

Egységes könyvtári informatikai rendszer Nyilvántartások elektronizálása* Szolgáltatások informatizálása * Elektronikus feldolgozás / katalógus Dokumentumok digitalizálása* A könyvtári térkiképzés átalakítása Munkatárs és olvasóképzés Vonalkódos kölcsönzési rendszer

Tervezett fejlesztés Látássérülteknek szövegfelolvasó, nagyítóprogram Akadálymentesen elérhet mozgáskorlátozott-terminál Biztonságos szerver kiépítése 20 új munkaállomás biztosítása TextLib integrált könyvtári szoftver (távelérési opciókkal) Szkennerek, szövegfelismer program WiFi Projektor, CD-lejátszó Leolvasók, olvasóazonosítás, vonalkódok

* NYESZIDD – a vezet i programban ezzel a picit humoros mozaikszóval foglaltam össze ezeket a célokat. • • •

mobíliák cseréje, els sorban az épületek megújítási tervéhez igazodva; a természetes amortizációhoz kapcsolódóan a bútorok és az egyéb berendezési tárgyak folyamatos korszer sítése; az ellátó pontok és a kistérségi könyvtárak megfelel en gyors adatátviteli csatlakoztatása a könyvtári hálózathoz, a könyvtári integrált szoftver alkalmazásának megoldása és üzemeltetése. kommunikációs és üzemviteli szoftverek vásárlása, lehet ség szerint a meglév rendszerhez való integrációval, a kommunikációs/adatátviteli rendszer fokozatos kiterjesztésével.

Épületek rekonstrukciója, felújítása, újak építése. • A jelenlegi épület elavult, m szaki állapota leromlott. A felújítás elkerülhetetlen, de a munka a szolgáltatások biztosítását megnehezíti. • A könyvtárral egy épületben m köd , dinamikusan fejl d Városkapu Zrt. helyigénye n .

48

•

Szükségszer egy új/megújult könyvtárépület (esetleg átépítéssel) kialakítása, amely korszer megoldásai révén támogatja az új szolgáltatásokat, szervezeti integrációt tesz lehet vé.

X. M ködésfejlesztés Irányítás: A m ködtetéshez a könyvtár hatékony irányítási rendszert alakít ki, amely rendelkezik a szakmai feladatok támogatásához szükséges gazdasági–m szaki– üzemeltetési infrastruktúrával. A könyvtár szolgáltató egységeiben összehangolt szolgáltatási szisztémát m ködtet. M ködéséhez biztosítja mindazon technikai eszközöket, amelyek bels felhasználóinak a dokumentumok közvetlen és közvetett hozzáférését, használatát lehet vé teszik. Fenntartás: • az önkormányzati költségvetési támogatásra; • fenntartói célzott források átadása; • a szolgáltatási díjakból származó források, a többi bevételi lehet ség jelentéktelen;. • A kisebb szolgáltató helyek esetleges átadása – korlátozott gy jteményfejlesztési és egyéb alapvet szakmai szolgáltatás biztosítása mellett – olvasó közösségeknek, civil szervezeteknek; • a fenntartás különböz forrásainak a szervezeten belüli elosztása, feladatokhoz rendelése; kiváltképp a gyermekkönyvtár tervezhet sége; • a kistérségi társulástól átvett források igazítása a szükséges informatikai rendszer kiépítéséhez, az átláthatóság biztosítása; • pályázati források bevonása a fejlesztési projektekbe; • a nem alapszolgáltatásnak min sül szolgáltatások díjainak a tényleges költségekhez való igazítása, az esélyegyenl séget nem korlátozva. Gazdálkodás: • a könyvtár a hatékony gazdálkodás elveit els dlegesen a közfeladatok teljesítésének rendeli alá; • az ügyvitel egyszer sítésével a párhuzamosságok kikerülése. XI. Könyvtárhasználók, könyvtárhasználat A fejlesztési program tervezett céljainak címzettje a könyvtárhasználó, ezért a fejlesztési program középpontjában az ismert és várható igényeinek kell állnia. Ezentúl a könyvtár feladatának tekinti a látens igények feltárását és könyvtárhasználattá transzformálását. Ennek érdekében át kell tekinteni

49

• • • • •

•

az elektronikus szolgáltatások kiépítésével a potenciális és a tényleges használói körrel kapcsolatos teend ket (a használók összetétele, az aktív [megtartandó] és a passzív [megnyerend ] rétegek); a könyvtár monopolhelyzetéb l adódóan hogyan lehet és kell a hatókört b víteni (ellátó helyek, szolgáltatás, propaganda, m ködési feltételek, technikai modernizáció); a jöv orientált használó felkészítés feladatait, els sorban a diákság körében; együttm ködési lehet ségeket az iskolákkal, a korai olvasóvá nevelés eszközrendszerét az iskolás korig; a könyvtárhasználat iránti társadalmi igények változásainak követési stratégiáját, az olvasási kultúra könyvtáron kívüli motivációs rendszerét; a proaktív könyvtárirányítás tennivalóit és reagálási módjait az el z kre. Felismeri a problémákat és könyvtári választ ad: másként gy jt, célzottan tár fel, szolgáltatást szervez, a szervezetét átalakítja, újraszabályozza önmagát; a könyvtár mindezeket kismértékben önálló vizsgálatokkal, dönt módon a könyvtárközi szakmai együttm ködésben szerzett tudással tárja fel és kezeli.

XII. A fejlesztési koncepció megvalósítása A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár egységes szervezetként a fenti fejlesztési célok megvalósításával középtávon érzékelhet változást képest hozni a városi könyvtári ellátásban. A fejlesztési szakaszoknak megfelel en hatékonyabban tudja a lakosság könyvtárakkal szembeni igényeit teljesíteni, olyan min ségi szolgáltatást nyújtani, amely megfelel a hazai szakmai elvárásoknak. A kidolgozott fejlesztési terv mélyreható, összetett változásokat akar elérni a könyvtár tevékenységének, szervezetének minden részében, ezért csak a fenntartó és az intézményi vezetés folyamatos, célirányos együttm ködésével valósítható meg. Szükséges, hogy a folyamat egészében aktívan részt vegyenek az intézmény munkatársai is. A fejlesztést jelent sen gyorsítani tudják az NFÜ-s operatív programok keretében kiírt és megnyert pályázatok. (TIOP2-ben megnyert összeg 7 999 625 Ft, ebb l a konzorciumvezet tatai könyvtár 4 350 875 Ft. TÁMOP-nál elnyert támogatás összesen 73 904 759 Ft. Ebb l a konzorciumvezet tatai könyvtár 50 533 043 Ft-ot nyert.) A fejlesztés várható eredménye, hogy korszer szolgáltatási követelményeknek megfelel , a rendelkezésre álló er forrásokat hatékonyan felhasználó szervezet alakul ki, amely ugyanakkor alkalmas hatókörének jelent s b vítésére, új olvasói rétegek megnyerésére és ellátására.

50

A fejlesztési terv alapelvei középtávú id szak (5–8 év) feladatait fogalmazzák meg. A fejlesztési terv éves feladatait a munkatervekben kell meghatározni. Összefoglaló Fentiek alapja 2008-as igazgatói pályázatom és az azon alapuló fejlesztési koncepció, kiegészítve az azóta elnyert pályázati támogatások segítségével megvalósulni látszó lehet ségekkel. A 2009 szén lezajlott szakért i vizsgálat meger sítette a könyvtárfejlesztési törekvéseinket. („[…]a mostani vizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján a városi könyvtár munkájában jelent s el re lépés következett be. Szakmai munkája illeszkedik az országos könyvtári stratégiához. Az állománygondozás munkája kiterjed az apasztásra, ez garantálja, hogy a gy jteménye jobban, hatékonyabban szolgálja a használókat. Az elektronikus katalógus építésének megkezdésével, a honlap tartalmi gondozásával lehet vé válik, hogy szolgáltatásai – legalábbis egy részük – a könyvtár falain kívül is elérhet vé váljanak. Jelent s kultúraközvetít szerepet is vállal nagyszámú és sokszín rendezvényeivel. Folytatta a könyvtári szolgáltatások nyújtását a tatai kistérség könyvtárainak, aktívan és sikeresen él pályázati lehet ségekkel […]” [Részlet a szakmai vizsgálati anyagból].) „Egyedül nem megy…” de hiszem, hogy az eddigi er sségek megtartásával és továbbfejlesztésével, az új eszközök és új er források bevonásával, kollégáim hathatós közrem ködésével meg tudjuk csinálni. S így lesz „A Könyvtár nem a Tudás Vára, hanem a Megtudás Háza” – ami igazgatói programom mottója. Felhasznált irodalom: Fodor Péter: A F városi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési koncepciója = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2002. 8. sz. p. 3–18. Könyvtári statisztika (2008) http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/5008_teke08.xls Magyary-terv. Tata fejl dése a XXI. Század els felében. Tata, 2008. p. 115–116. Munkaer piaci információk: A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaer piaci helyzetének alakulása (Havonta közzétett jelentés, a www.kdrmk. afsz.hu lapon. A tanulmányban felhasznált adatok a 2008. novemberi, decemberi adatközlések) OKM Portál program. könyvtárfejlesztési stratégia 2008–2013 http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.264 TNS–NRC InterBus Kutatás: Magyarországi internet penetráció – 2008 második félév =

51

http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&news_id =531&parentID=924 Ajánlott irodalom: Andorkó Mária: Apró lépésekkel a TIOP rögös útján. Egy nyertes pályázat története = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 10. sz. p. 10–15. Bánkeszi Katalin: Lehetséges megoldások: közös katalógusok, átjárható katalógusok = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 3. sz. p. 9–13. Dippold Péter: Az egész életen át tartó tanulás kiterjedésének hatás a könyvtárak tevékenységére. Hazai helyzetkép és lehet ségek = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 9. sz. p. 10–15. Erdeiné Jónás Irén: Tudásmenedzsment = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 5. sz. p. 3–8. Fehér Miklós: XXI. századi könyvtári ellátás = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. 6. sz. p. 3–16. Mihalik Laura: Virtuális valóság, könyvtár, helyismeret = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 4. sz. p. 12–17. Skaliczki Judit: Portál program: könyvtárfejlesztési stratégia, 2008–2013 = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 1. sz. p. 3–20. Sonnevend Péter: A könyvtár és az olvasó szövetsége = Könyvtári Figyel , 2009. 4. sz. p. 726–730. Sonnevend Péter: A könyvtár új élete = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 8. sz. p. 6–13.

52

TAKÁCS ANNA

A középiskolások olvasási szokásai – könyvtáros szemmel

Pedagógusok, könyvtárosok általános tapasztalata, hogy a középiskolások nem olvasnak – vagy nem olvasnak eleget. A PISA-felmérések szerint a szövegértéssel is gond van, ez is az olvasás háttérbe szorulására utal. Való igaz, megváltozott – méghozzá alaposan – a szabadid szerkezete; a TV és a számítógép részben az olvasásra alkalmas id t csökkenti vészesen. „Mint közismert az olvasásra fordított id , az olvasók aránya társadalmunk egészében csökken tendenciát jelez, ha az utóbbi másfél évtizedre tekintünk vissza. (KSH 2000. Gereben F. 2001.) Kevesebben és kevesebbet olvasunk az ezredfordulón, mint tettük azt még a rendszerváltoztatást megel z en, például az 1980-as évek derekán. A minden társadalmi réteget érint regresszió természetesen egyenetlenül oszlik el, például éppen a sokat emlegetett iskolázottsági lépcs k mentén haladva, de a legdrámaibb változást éppen a 15–19 évesek korosztályában mutatnak az országos adatok. Az adott korcsoporthoz tartozó fiúk 1986-ban még egy átlagos szi hétköznapon 39 percet töltöttek ezzel a tevékenységgel (nem tanulással, nem a kötelez m vek forgatásával), 15 évvel kés bb ez már átlagosan 13 percre zsugorodott.”1 Ez nem speciálisan magyar probléma. Mi – és a felmérések is – a könyvolvasást, ezen belül is az ún. élményszerz olvasást tekintjük olvasásnak. Ez nagyon fontos az ember személyiségének alakulása szempontjához. „Miért tölt be rendkívül fontos szerepet az ember fejl désében, életében a szépirodalom olvasása? Csak a legfontosabbakat felsorolva: az olvasás kit n en fejleszti a képzel er t, az emlékez - és a problémamegoldó képességet, és nagyban hozzájárul az asszociatív gondolkodás kialakulásához. A könyvek szerepl ivel való azonosulás (vagy az irántuk érzett elutasítás) gazdagítja az olvasónak a világról való elképzeléseit, és sok tekintetben hozzájárul a toleráns személyiség kialakulásához.”2 1

Nagy Attila: Kulturális t ke és internethasználat – középiskolás szemmel = Könyv és Nevelés, 2001. 3. sz. p. 12–22. http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html 2 Tószegi Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvb l, illetve a képerny r l való olvasás kérdéséhez = Könyv és Nevelés, 2009. 4. sz. http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm

53

„Az utóbbi évtizedekben nemcsak Magyarországon romlanak az id mérlegadatok az olvasás kárára. Dana Gioia, a National Endowment for the Arts elnöke ezzel a vallomással kezdi minden id k egyik legnagyobb szabású felmérését, amely az amerikai polgárok olvasási szokásait mérte föl: az alapítvány egyáltalán nem örül a napvilágra kerül , Veszélyben az olvasás cím jelentésnek. A harmadízben (1982 és 1992 után 2002-ben) elvégzett felmérés adatainak tanúsága szerint két évtized alatt a könyvolvasásra szánt id tartamban óriási visszaesés következett be az Egyesült Államokban. A húsz évvel ezel ttihez képest a teljes feln tt amerikai népesség 18%-kal kevesebbet olvas, de a 18-24 éves korosztályban a visszaesés még ennél is sokkal drámaibb: a mai fiatalok 28%-kal kevesebbet olvasnak, mint a két évtizeddel ezel ttiek.”3 A felméréssel nehéz lenne vitába szállni, a részletek viszont egészen biztosan árnyaltabbak. Egyrészt mintha az okokkal kevesebbet foglalkoznánk. Az olvasásnak n tt a konkurenciája. Miközben a papíralapú könyvek olvasása csökkent, az interneten is nagyon sokat olvasunk. Ugyanakkor a diákok szabadideje is véges. A szakközépiskolás óraszám napi hét körül lehet napjainkban. Esetleg id nként nyolc. Fakultációk, egyéb iskolai elfoglaltságok nélkül. A gimnazisták óraszáma valamivel kevesebb, de a különórák – f leg nyelvtanulás – miatt ott is kevesebb a szabadid . A fakultációval pedig az utolsó két évben már ott is napi hét óra esetenként. Ehhez – átlagos szorgalmú, képesség diáknak napi 2–4 óra készülésre – lenne – szüksége. Ez már több mint a feln tt munkaid . Ehhez jön az utazás, alvás, étkezés stb. A 24 órából leveszünk 12- t az iskolával kapcsolatos feladatok ellátására, nyolcat alvásra, kett t étkezésre, tisztálkodásra, marad két óra szabadid . Ekkor kellene a családdal, barátokkal lenni, sportolni, randevúzni – és olvasni. Természetesen a diákok megoldják e feladatot. Nem alszanak nyolc órát – hétvégén pótolnak bel le – nem biztos, hogy minden órára következetesen készülnek (maradnak a nagy hajrák az összefoglaló dolgozatok idején), viszont „csetelnek”, megnézik kedvelt tévém soraikat stb. Ha azt is végiggondoljuk, hogy abból a 12 óra iskolára szánt id b l jó esetben 10 a kemény szellemi tevékenység – csodálkozunk, ha abban a szabad két–három órában már kikapcsolódni szeretnének? Tájékoztatási tapasztalataim szerint sok minden változott. A 80-as években a legtöbb középiskolás m elemzést keresett. Még tíz éve is gyakran kerestünk ilyen témákban. Napjainkban alig találkozom ilyen kéréssel – az internet segítségével meg tudják oldani a feladatot. Természetesen nagyon sok tanulmány olvasható, de csak remélhetjük, hogy ezeket (is) használják, és nem kész házi dolgozotokból merítenek rövidebb-hosszabb részleteket. Tulajdonképpen a kézikönyv-használatot igényl kérdés is viszonylag kevés. Ezek zöme is megoldható a számítógéppel. De vajon biztos, hogy a releváns információkat lelik fel a gé3

Uo.

54

pen? Vannak természetesen bonyolultabb, id igényesebb feladatok is. Sajnos, ezekkel gyakorta szül k, nagyszül k jönnek. A könyvtáros természetesen segít, de a keresés lépéseit a diákoknak kellene begyakorolni. Gyakorta el fordul, hogy ezekhez a feladatokhoz nem készül irodalomjegyzék, vagy kezelhetetlen mennyiség , amely nem segít a kutatásban. Az is közhely, hogy az olvasás megszerettetése az iskola feladata is. Ha már a szül k nem mindenhol olvasnak. Azt hiszem, a kötelez olvasmányokkal is van egy kis gond. „Fontos kérdés, hogy a kötelez olvasmányoknak tényleg célja-e, hogy efféle olvasásra szoktassuk rá a gyerekeket? Lehetne így is, ám ma messze járunk ett l. A magyartanárok többsége inkább azért olvastat el bizonyos könyve(ke)t […] mert az alapm veltség része kell, hogy legyen, mert fontos történelmi ismereteket (is) tartalmaz, mert hazafiasságra nevel, mert évtizedek alatt bebizonyosodott, hogy nem múló értékeket közvetít, mert generációk óta meghatározó olvasmányélmény volt a diákok számára. E célok relevánsságát nem érdemes megkérd jelezni, ám úgy t nik, mindezek mellett háttérbe szorult az a szempont: alkalmas-e az adott regény az olvasóvá nevelésre. Ezek azok a könyvek, melyek kézbevétele után tanulóink egy része igazi könyvmollyá válhat? A fent említett adat mellett továbbiakat, más szempontúakat is sorolhatnánk. Például arra vonatkozóan, hogy diákjaink nem kis része alig érti a második világháború el tt keletkezett szövegeket, nem is beszélve a 19. századi irodalmi m vekr l. Ismeretlen szavak garmadája, hosszú mondatok, lassú cselekményvezetés, s az azonosulási lehet ség hiánya akadályozza a befogadást.4 A középiskolában is lehet gond. Talán nem is az a baj, hogy Homérosszal kezdjük a tanítást, csak érdemes lenne „felvezet olvasmányokat” ajánlani. Talán nem véletlenül született meg Lamb: Shakespeare meséi, vagy angol klasszikusok ifjúsági kiadásai. Benedek Elek is megírta Toldi regényét, és Jósika Abafija is olvasható átdolgozva. Ahogy az Iliász is… Jót lehet vitatkozni azon, hogy Jókait szabad-e átdolgozni, de hogy a hajdanán köznyelvi latin szavak zömét ma kevesen értik, az biztos. Ugyanakkor az „emészthet ”, de színvonalas átvezet olvasmányok felkelthetik az érdekl dést az eredeti elolvasására is. Más kérdés – és ez – talán már a filmmel, talán csak a felgyorsult tempóval jelent meg: napjaink regényei „gyorsabbak”, „akciódúsabbak”, a lassú, hömpölyg leírásokat egyre kevesebben élvezik, értékelik. És a fiatalok egyre nehezebben viselik el, f leg, ha az idejük is korlátozott. Tudom, hogy nem ad reprezentatív eredményt a megyei könyvtárban beiratkozott középiskolai tanulók kölcsönzésének vizsgálata. Részben, mert szül k, 4

Gombos Péter: „Ó, mondd, te mit választanál!” : A tanár felel ssége és lehet ségei a kötelez olvasmányok kiválasztásában = Könyv és Nevelés, 2009. 2. sz. http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/2009_02.htm

55

nagyszül k is gyakorta kölcsönöznek a tanulóknak, részben, mert az iskolai könyvtárakat is használják, és léteznek családi könyvtárak is, amelyekb l hozzá lehet jutni olvasmányokhoz. Az elmúlt években nemcsak az olvasási szokások változtak, de az információszerzés módja is jelent sen átalakult. A tatabányai középiskolások közül a beiratkozott olvasók száma jelenleg mintegy 20 %, ami akkor is kevés, ha figyelembe vesszük az iskolai könyvtárak szerepét. A megyei könyvtár összes olvasójának arányában ez még kevesebb: Év

Beiratkozott olvasók száma

Ebb l középiskolás

Az olvasók %-ában

2005

8214

882

9,31

2006

7429

821

9,05

2007

6820

737

9,25

2008

6572

683

9,62

2009

6604

642

10,29

A kölcsönzés gyakorisága sem kiemelked e kategóriában, azaz a könyvtári gyakorlat is sugallja a „keveset olvasnak” tézist. Ugyanakkor látni kell, hogy az elmúlt öt évben másfélszeresére emelkedett az egy olvasóra jutó kölcsönzések száma, azaz jelent sen n tt az középiskolások aktivitása. Év

Kölcsönzött kötet

Olvasók száma

Egy olvasóra jutó kötetszám

2005

8605

882

9,76

2006

8047

821

9,80

2007

7515

737

10,20

2008

8758

683

12,82

2009

9961

642

15,52

Összehasonlításképp: a teljes olvasói létszám kölcsönzési gyakorisága lényegesen magasabb. Az olvasói aktivitás az összes olvasó esetében is n tt. A kölcsönzött kötetszámban nem szerepel az ún. helyben kölcsönzés. Év

Kölcsönzött kötet

Olvasók száma

Egy olvasóra jutó kötetszám

2005

132170

8214

16,09

2006

128196

7429

17,26

2007

122721

6820

17,99

56

Év

Kölcsönzött kötet

Olvasók száma

Egy olvasóra jutó kötetszám

2008

127732

6572

19,44

2009

144762

6604

21,92

A 2001. április 15–május 15. között Nagy Attila a Nemzeti Kulturális Örökségség Minisztériumának támogatásával olvasás- és m vel désszociológiai vizsgálatot végzett középiskolások körében.5 A felmérés alapján a „legkedvesebb írók” kategóriában az alábbi sorrend született: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Pet fi Sándor Shakespeare Gárdonyi Géza Jókai Mór Móricz Zsigmond Ady Endre Fekete István Mikszáth Kálmán King, Stephen József Attila Arany János L ricz L. László Móra Ferenc Cook, Robin Kosztolányi Dezs Karinthy Frigyes Steel, Danielle Molnár Ferenc Rejt Jen Verne Christie, Agatha Sagan, F Radnóti Miklós Kölcsey Ferenc May, Karl

26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Rowling, ChTolsztoj, Lev Csáth Géza Fable, Vavyan London, Jack Babits Mihály Benedek Elek Örkény István Moliere Szabó Magda Bronte, Charlotte Bronte, Emili Csokonai V.M. Janus Pannonius Nemere István Asimov, I. Dante, A. Defoe, D. Saint-Exuperi Hemingway, EPoe, Edgar Allan Woodiwiss Chrichton, Michael Dosztojevszkij Durrel, Gerard

Természetesen a kedvelt írók kategória nem lehet azonos a legtöbbet kölcsönzött dokumentumok szerz ivel. Ugyanakkor felt n a „megfelelési kényszer”, az írók többségét az iskolai olvasmányokból ismerik. 5

Nagy Attila: Kulturális t ke és internethasználat –- középiskolás szemmel = Könyv és Nevelés, 2001. 3 sz. p. 12–22.

57

A kölcsönzött dokumentumok 2005-ben kicsit más képet mutatnak. Teljes toplistával dolgoztam, és a leggyakrabban kölcsönzött szerz k az alábbiak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Brezina, Thomas Cabot, Meg Wilson, Jacqueline Mikszáth Kálmán Nöstlinger, Christine Jókai Mór Christie, Agatha Shakespeare, William Stine, R. L. Rowling, Joanne Lamb, Kathryn Daniels, Lucy Kaaberbol, Lene Móricz Zsigmond Steel, Danielle Vörösmarty Mihály Rushton, Rosie Schröder, Patricia Pet fi Sándor Babay Bernadette McCombie, Karen Fekete István L'Engle, Madeleine Pol, Anne-Marie Roberts, Nora

224 211 81 73 68 57 54 52 50 45 44 43 42 41 41 39 38 38 37 35 35 34 34 34 33

26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Tolkien, John Ronald Sofokles Karinthy Frigyes Arany János Hoßfeld, Dagmar Sohonyai Edit Moliere Masannek, Joachim King, Stephen Orwell, George Kosztolányi Dezs Clément, Claude Doyle, Debra Sachar, Louis Szabó Magda Disney, Walt Puškin, Aleksandr Ser Amelin, Michel Madách Imre Rennison, Louise Verne, Jules Hoffmann, Ernst Theodor Hopkins, Cathy Kafka, Franz Katona József

33 32 31 30 30 30 29 28 27 27 26 25 25 25 25 24 24 23 23 23 23 22 22 22 22

Modern lányregények, krimik sorakoznak a vélhet en ajánlott olvasmányokként keresett m vek mellett. Agatha Christie el kel helye a DVD-knek köszönhet , a filmeket ugyanis nem tudtam kisz rni a listából. Éppen csak kimaradt az els ötvenb l Gárdonyi Géza (52) és Márai Sándor (54). Egyértelm , hogy a legtöbbet szerepl írók helyezése attól is függ, hogy mennyi m vük van meg a könyvtárban. Ezekben az olvasmánylistákban is egyértelm , hogy a sorozatokat íróknak van esélyük a toplistákra felkerülni. 1 2 3 4 5 6 7 8

Cabot Meg Christie, Agatha Roberts, Nora Brezina, Thomas King, Stephen Shakespeare Rowling, Joanne Von Ziegesar

196 169 142 114 99 97 93 81

12 13 14 15 16 17 18 19

58

Mikszáth Kálmán Hamilton, Laurell Örkény István Móricz Zsigmond Minte-König Bianka Tolkien Brown, Dan Coelho, Paulo

45 43 43 42 40 38 37 36

9 10 11 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Austen, Jane Steel, Danielle Kosztolányi Dezs Tolsztoj Arany János Jókai Mór Moliere Pet fi Sándor Katona József Dosztojevszkij Puskin Sofokles: Hoffmann, Ernst Karinthy Frigyes Rejt Jen Madách Imre Block, Lawrence

65 61 56 29 28 28 28 28 27 26 26 26 25 25 25 24 23

20 21 22 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Orwell, George Kertész Imre Szabó Magda Saylor, Steven Brecht Meyer, Stephenie Szerb Antal Márai Sándor Black, Jonah Böszörményi Gyula Brashares, Ann Kafka, Franz Vörösmarty Mihály Ward, J. R. Csehov Salinger Wass Albert

32 31 29 23 22 22 22 20 19 19 19 19 19 19 17 17 17

Öt év alatt – ha nem is jelent sen, de módosult a középiskolások olvasmánylistája. A korábbi sikerkönyvek mellett megjelentek az újak, de felt n lehet Jane Austen jó helyezése (részben a flmeknek köszönhet en), Rejt Jen és Salinger, Szerb Antal megjelenése. A többet olvasó középiskolások olvasmányai is változatosabbak lettek. Azaz a fiatalok napjainkban is olvasnak, talán nem is kevesebbet, mint korábban. Mi történt az elmúlt években? A megyei könyvárban 2005-höz képest a beiratkozott olvasók száma csökkent – 8214-hez képest 6605, de a gyermekolvasók száma alig: 1315 – 1291. A személyes látogatások száma is lényegében változatlan maradt (2005-ben 117 755, 2009-ben 117 663). N tt a kölcsönzések (43 402 – 46 847, valamint a kölcsönzött dokumentumok száma. Befolyásoló tényez , hogy ebben az id szakban jelent meg a DVD, és a három napos kölcsönzési határid . Az elektronikus látogatások száma a duplájára, ezen belül a katalógushasználat a háromszorosára n tt. Különösen a gyermekolvasók számának alakulása örvendetes. Ebben rengeteg munka van, rendezvények, olvasói pályázatok. A „babaolvasók” behozása a könyvtárba szintén jelent s tett volt, hasonlóan a fejlettebb olvasási kultúrával rendelkez országokhoz. A középiskolások 2009-es olvasmánylistája, a kölcsönzés növekedése is a gyermekkönyvtári munka eredményességét jelzi. Ez a változás jelentkezik az összes kölcsönzés toplistájában is. Itt nem teljes, hanem 1000-es toplistával dolgoztam. A könyvtárban 2009-ben a legtöbbször kölcsönzött kötet egy gyerekkönyv: Bartos Erika: Anna, Peti és Gerg 128 kölcsönzéssel. 128 Bartos Erika: Anna, Peti és Gerg 98 Gárdonyi Géza: Egri csillagok

59

94 Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 68 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába 65 Kosztolányi Dezs : Édes Anna 63 Rowling, Joanne Kathleen: Harry Potter és a Halál ereklyéi 61 Rowling, Joanne Kathleen: Harry Potter és a t z serlege 1. lemez, 60 Rowling, Joanne Kathleen: Harry Potter és a F nix Rendje 1., 59 Brontë, Emily: Üvölt szelek 57 Madách Imre: Az ember tragédiája 56 Golden, Arthur: Egy gésa emlékiratai 56 Hannah Montana és Miley Cyrus 55 Pons megszólalni 1 hónap alatt 54 Mikszáth Kálmán: Szent Péter eserny je 53 Stendhal: Vörös és fekete Az els 15 kötet is jelzi: gyermekkönyvek, szakkönyvek, szórakoztató irodalom, DVD – változatos az olvasmánylista. A középiskolai kötelez olvasmányok el kel helyezése pedig azt, hogy nagyon sok szül , nagyszül kölcsönöz gyermekeinek, unokáinak, legalábbis a tananyaghoz szükséges olvasmányokat. Hogy id hiány okozza-e, hogy a fiatalok kevesebbet járnak könyvtárba, mint szükségük lenne rá, nehéz megmondani. De az elgondolkodtató, hogy a gyermekkönyvtár családias, mozgalmas élete után a feln tt részlegben a középiskolások talán kicsit légüres térben érezhetik magukat. A tények azt mutatják, hogy – legalábbis a megyei könyvtár nélkül – le lehet érettségizni. Az iskolai könyvtárakról nincsenek statisztikáim, de gyanítom, aki oda rendszeresen jár, az többnyire hozzánk is eljut. Az internet nagyon sok mindent pótol – információban is, szövegben is, de éppen a releváns információk megtalálásában, a többoldalú tájékozódás igényének felkeltésében, a szabadid változatosabb eltöltésében – lenne szerepük a könyvtáraknak. Talán túl hirtelen tekintjük feln ttnek a tinikorosztályt; nagy valószín séggel több figyelmet kellene fordítani rájuk – legalábbis az els id szakban. Ez is segíthetne a negatív trendek megfordításában.

60

KORENCSI KRISZTINA

A pedagógiai módszerek jelent sége a középiskolások olvasói attit djének formálásában Esettanulmány

Bevezetés Írásomban a középiskolai tanár néz pontjából és személyes tapasztalataiból, megfigyeléseib l kiindulva igyekszem válaszlehet ségeket kínálni a kérdésre, hogy miképpen hozható közelebb a középiskolai kötelez irodalom napjaink diákságához. A tény, hogy az olvasás sem hobbiként, sem az iskolai-tanórai tevékenység részeként nem örvend túl nagy népszer ségnek a szóban forgó korosztály körében, tagadhatatlan, és nem kell a magyar nyelv és irodalom tanárának lenni, hogy tudatában legyünk ennek a helyzetnek. Az is könnyen belátható, milyen okok rejlenek e körülmények mögött és nem kevés szó esik a témáról akár a sajtóban, akár szakmai konferenciákon és egyéb fórumokon, akár a hétköznapi diskurzusokban. A közhelyként hangoztatott mondat, hogy a mai diákok nem szeretnek olvasni, banalitása ellenére is fájdalmasan igaz. Különösen érezni az igazságát akkor, ha a pedagógus az irodalomórán szembesül vele. Még er teljesebb ez a szembesülés akkor, ha az a pedagógus nemrég kezdte pályáját és még illúziókat kerget, hogy majd megváltja a világot. Ha a fiatal és lelkes pedagógus azt gondolja, hogy minden csak attól függ, hogyan vezeti fel a témát. Hogy lehetséges olyan hatásosan felkonferálni egy m vet, hogy aztán majd le sem tudják tenni a könyvet és még a szünetben is mindenki azt bújja. Aztán szépen lassan be kell látnia, hogy nem fogja megváltani a világot, de ha jól figyel, és eleget gondolkozik, akad majd néhány sikeresen megvalósuló ötlete, amely igenis okot ad a bizakodásra. A célok meghatározása: a diákot vagy a tantárgyat szolgálom-e? Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit tekintünk a szaktárgyi tanítás legfontosabb célkit zésének. Természetesen nem lehet egyetlen elérend célt megnevezni, hiszen alapvet en valamennyi pedagógus egy igen összetett célrendszer minden elemét figyelembe véve végzi a nevel -oktató tevékenységet. Az eredményes

61

munkához nélkülözhetetlen szakmai koncepció kidolgozásakor azonban mégsem kerülhet el a tanár saját feladatkörének pontos definiálása. Hogy az összetett célrendszeren belül hova helyez dnek a hangsúlyok. Ennek eldöntése nélkül nehezen tehetünk határozott lépést egyik vagy másik lehetséges úton. Mert valóban két út közül választunk ilyenkor, melyek két eltér módszertani felfogást képviselnek. Ideális esetben mindkett magába foglalja az összetett célrendszer valamennyi elemét, a különbség csupán abban nyilvánul meg, hogy melyik törekvés kerül a középpontba. A tananyagközpontú felfogás Az egyik, a hagyományos felfogás els sorban a tantárgyi tudás kialakítására, az ismeretanyag átadására összpontosít. A megtanítandó tananyagból indul ki, és annak bizonyos szint elsajátítását kívánja meg a diáktól. Ha a tananyagelsajátítással kapcsolatos elvárásokat a tanuló nem teljesítette, nem maradhat tovább a csoport azon tagjaival, akiknek a teljesítménye viszont elérte a megfelel szintet. Ennek az elképzelésnek van egy világos üzenete, mely nagyjából úgy fogalmazható meg: vannak az irodalom- és nyelvtudományban adatok, tények, összefüggések, fogalmak, amelyeket a tanulónak a megfelel irodalmi és nyelvi m veltség kialakítása érdekében kötelez en ismernie kell. A tanár feladata, hogy ezeket az információkat eljuttassa a diákhoz, illetve, hogy az eljuttatás sikerességét számonkérés formájában ellen rizze. Ez a tekintélyelv szemlélet leginkább frontális óraszervezési formákkal jár együtt, a tanuló jellemz bben passzív résztvev je, hallgatója a pedagógusi el adás-sorozatnak, és id nként neki is számot kell adnia a hallottakról. A tanár munkájának egyik legf bb mozgatója, hogy a kerettanterv által el írt tananyag min ségi és mennyiségbeli követelményeit szigorúan az év elején készített tanmenet szerint haladva, a rendelkezésre álló id alatt lehet leg hiánytalanul teljesítse. A fejlesztésközpontú felfogás Ez a napjainkban egyre elfogadottabbá váló szemléletmód a tanulói készségek fejlesztését tekinti els dleges feladatnak. Ebben a megközelítésben a nevelésoktatás tevékenysége a tanuló egészséges személyiségfejl désének szolgálatában áll, és a tantárggyal bármilyen módon összefüggésbe hozható kompetenciákra irányul. A kompetenciaalapú oktatási program három fontos alapkövetelménye az egyéni differenciálás, a tevékenységközpontú oktatás, valamint az alternatív pedagógiai módszerek és óraszervezési módok (projektmódszer, kooperatív tanulás, drámapedagógia, differenciált tanulás, önálló ismeretszerzés, heurisztikus tanulás egyénileg és csoportban) alkalmazása. Az egyéni differenciálás lényege, hogy a szakember a tanuló számára személyre szabott fejlesztést dolgoz ki,

62

melyben figyelembe veszi a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehet ségeit, ambícióit. A tevékenységközpontúság arra vonatkozik, hogy a tanulók a tanórák aktív résztvev i, akiknek folyamatosan az aktuális tananyaghoz kapcsolódó problémákat, feladatokat kell megoldaniuk. Több szereplési-megnyilvánulási lehet sége és tere nyílik tehát a diákoknak, míg a tanár dominánsan el adói szerepe egyfajta háttérb l irányító szervez -tanácsadó funkcióvá alakul át. Segítséget és információt nyújt döntési helyzetekben, ha kell, vitatkozik és érvel, de igyekszik kerülni a tekintélyérveket. Az alternatív módszerek és óraszervezési módok változatos alkalmazása is a frontális osztálymunkával való szakítás egyik megnyilvánulása. Az el bbiek és ezekhez hasonló alapelvek lehet séget biztosítanak a tanulói együttm ködésre, a diákok vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Az olvasás szerepe a hagyományos szemléletmódban A tananyagközpontú szemléletben az olvasás, kiváltképp meghatározott szépirodalmi m vek (el)olvasása is a tanulóval szemben támasztott kötelezettségek egyikét képezi, és ha kötelezettségének nem tesz eleget, szankciók várnak rá (például elégtelent kap). Rövid távon a nem olvasás esetén kilátásba helyezett büntetési mechanizmusok hatásosnak bizonyulhatnak, de véleményem szerint a csekély és ideig-óráig tartó haszon mellett sokkal több kárt okoznak, semmint, hogy érdemes legyen ezeket folyamatosan m ködtetni. A legrosszabb lehet ség, hogy a diák egyáltalán neki sem fog az olvasásnak, mert esélytelennek látja magát a könyvvel szemben. Sokan már ott feladják, amikor be kell szerezniük a kért kötetet. Ez már kevésbé biztosít hivatkozási alapot, hiszen a középiskolai olvasmányok túlnyomórészt az interneten is megtalálhatóak. Persze a „nincs otthon netünk” – indoklás még mindig népszer , de az állítás egyre kevésbé felel meg az általános tendenciáknak. A második variáció, amikor a diák – ritkábban könyvtárból, gyakrabban az internetr l – hozzájut a szöveghez. (Az én tapasztalataimban az a lehet ség, hogy esetleg a szül megvásárol bizonyos köteteket, elenyész számban fordul el .) Hozzálát az olvasáshoz, de néhány sor, oldal után abbahagyja, mert nem köti le a figyelmét, nincs türelme hozzá, nehézkesen megy neki, sokszor nem is érti (de els sorban nem azért, mert régies a nyelvezet, hanem mert igazán nem is tud odafigyelni), tehát nem tud megküzdeni a m vel. A harmadik, legszerencsésebb variációt az „olvasók” társasága adja, mely sajnos kevés tagot számlál és legtöbbször ugyanazokat. Egy ideális elképzelés szerint a magyartanításban adottnak feltételezhetünk egy hosszú távú célt, az olvasás iránti bels igény kialakítását, az olvasóvá nevelést. Hogy a diák, vagy kés bb a diákból lett feln tt (meg)szeresse az olvasást, és eljusson odáig, hogy magától levegyen egy könyvet a polcról. Hogy szabad akaratából, önként, érdekl dést l hajtva bemenjen és beiratkozzon a könyvtárba.

63

Hogy megérezze, mit nyújthat az olvasmány élménye. Megérezze, milyen, amikor egy jól megírt könyv világa magába szippantja és részévé válik, vagy amikor a szöveg lendülete magával sodorja, és kis id re alkalma nyílik kilépni a jelen valóságából. Hogy saját egyéni világának szükségszer en sz k térbeli és id beli korlátai a szöveg által felszámolódnak, és mint olvasó, betekintést nyer olyan korokba, helyekbe, idegen (s talán mégsem idegen) gondolatokba, amelyeket a maguk teljességében kizárólag az irodalmi szöveg tár fel neki. Hogy felfedezze, a szépirodalmi szöveg jelentésének megteremtése legalább annyira függ t le, a befogadótól, mint amennyire a szerz t l és a m t l, és hogy a szépirodalmi szöveggel való kommunikáció valójában sokkal inkább interaktív, mint ahogy azt els re gondolná. A tananyagközpontú szemlélet dominanciája az irodalomtanításban nem segíti az olvasóvá nevelésre irányuló törekvések megvalósulását. Sokkal inkább járul hozzá az olvasás iránti bels igény kialakításához a fejlesztésközpontú szemlélet, különösen a tanulók feladat általi tevékenykedtetésének és az alternatív módszerek és óraszervezési eljárások alkalmazásának alapelveivel. Az olvasás szerepe a fejlesztésközpontú szemléletmódban Az olvasással kapcsolatban nem lehet más a cél, mint az el bb leírtak, ha a tanár hasznosan kívánja végezni a munkáját. Az alapképlet lényege, hogy az órán a diáknak feltétlenül találkoznia, s t elmélyült kontaktusba kell kerülnie a szöveggel, akár olvasott otthon, akár nem. Az irodalomóra m ködése nem képzelhet el a szépirodalmi szövegek olvasása nélkül. Mivel általában legfeljebb az osztály egyharmada az, aki odahaza elolvassa a kért szövegeket, tulajdonképpen csak ez a néhány f képes aktívan részt venni az órán, a többiek eleve esélytelenek. Ezzel a helyzettel nem szabad kibékülni, feltétlenül változtatni kell a módszereken, máskülönben általában veszti értelmét az irodalomtanítás. A füzetbe diktált elméleti ismeretek, esetleg a cselekmény rövid tartalma, fogalom-meghatározások, melyeket a szorgalmasabb diák talán meg is tanul és elmond az órai feleletben vagy épp érettségin, nem meríthetik ki az irodalomóra fogalmát. Vegyük tehát egyszer adottnak a célt, vagyis az olvasás megszerettetését, másodszor vegyük adottnak a tényt, hogy a tanulók nagy része nem jön olvasmányés m ismerettel az irodalomórára, következésképpen nekünk kell megteremtenünk és biztosítanunk a szöveggel való találkozás lehet ségét. Természetesen nem adhatunk kötetet minden egyes diák kezébe, hiszen egyrészt az iskolai könyvtárak állománya ezt nem tenné lehet vé. Másrészt bizonyos m fajok, például egy nagyepikai vagy drámai m , de akár egy nagyobb lélegzet gondolati költemény esetén sem lehetséges a teljes szöveg elolvasása tanórai keretek között. (Részleteké nyilvánvalóan igen, de akkor igen átgondoltan kell a legjellemz bb szakaszokat kiválasztani.)

64

A dolog lényege azonban nem abban áll, hogy kezébe adom-e a kötetet a tanórán vagy sem. Olyan módon kell feldolgoznunk az irodalmi m veket, amelynek segítségével a tanuló nem kerülheti el az eredeti szöveggel való találkozást. Olyan feladatok kijelölése segítségével, amelyeket a diák csak a szöveg elolvasása által tud megoldani, és – ha akar, ha nem – szinte önkéntelenül is elmélyül az adott szépirodalmi m ben, mert a problémamegoldás szándéka er teljesen motiválja. Elméletben nem nehéz belátni ennek a gondolatnak a lélektani megalapozottságát. Mindannyian szívesebben foglalkozunk olyan dolgokkal, amelyekkel valamilyen konkrét feladatunk van. Ha elénk tesznek egy adag gyurmát, hogy nézzük meg, milyen tulajdonságok jellemzik, de nem érinthetjük meg, nem különösebben mozgatja meg a fantáziánkat, s t, meg sem tudjuk oldani a feladatot. Ha azt mondják, hogy a kezünkbe vehetjük és használhatjuk, akkor már könnyebben kideríthetjük, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, és talán néhányunk formál is bel le valamit. Ha viszont azt mondják, gyúrjunk az anyagból egy házikót, els re talán megijedünk és kétségeink vannak saját ügyességünkkel kapcsolatban, de a bizonytalanságot hamarosan felváltja az alkotás öröme és célirányosabban tudunk cselekedni az egyértelm en kijelölt feladat szellemében. És e kreatív tevékenység során szinte öntudatlanul is megismerjük a használt anyag legjellemz bb tulajdonságait, hiszen a nélkül nem is tudnánk bánni vele. Még hatékonyabb lehet egy ilyen feladat elvégzése, ha néhány f s csoportban dolgozunk és például egy falu f utcáját kell elkészíteni a gyurmából, úgy, hogy a gyurma mellett más anyagok is használhatók (pl. hurkapálca, papír stb.). Egy megvalósult projekt bemutatása A legnagyobb gondot terjedelmi okokból nyilvánvalóan a nagyepikai és drámai m vek tanórai feldolgozása okozza. Az alábbiakban egy olyan alternatív feldolgozási lehet séget mutatok be részletesebben, amelyet iskolánkban a 2009/2010es tanévben nagyszabású projekt keretében nem várt sikerrel valósítottunk meg. Pozitív tapasztalat: a diákok kezdeményezése paródia készítésére Az alapötlet már a 2008/2009-es tanév második felében megszületett. Abban az évben egy nagy létszámú, f leg fiúkból álló kilencedikes osztályban is tanítottam. Az iskolai farsangi teadélutánra való készül dés lázában néhány tanuló felvetette, hogy készítsük el a csoporttal az általuk is kritikusan szemlélt (de mégis szemlélt!), manapság népszer beszélget s show-m sor paródiáját. Felvetésük pozitív meglepetésként ért, hiszen korábban nem kezdeményeztek semmilyen tevékenységet, ami meghaladná a tanórai kereteket. Ráadásul a paródia meghatározó irodalmi m faj, melynek behatóbb tanulmányozásával tudatosíthatók és alkalmazhatók az olyan esztétikai min ségek, mint humor és irónia. Az iroda-

65

lomtörténet egyetlen szakasza sem nélkülözte a parodisztikus szemléletmódot, és amennyiben valakiben kialakul a késztetés, hogy egy bizonyos dologról paródiát készítsen, az azt feltételezi, hogy az illet kritikusan és ezzel együtt objektíven képes látni azt a dolgot. Az ötletadó tanulók bizonyára nincsenek tudatában annak jelent ségével, hogy rendelkeznek e látásmód képességével, számukra a felszínen ez inkább csak a jó poénokat, vicces el adást és társaik szórakoztatását jelentette. A terv tehát homályosan megfogalmazódott, és biztosítottam ket a támogatásomról, de az is egyértelm vé vált számomra, hogy a megvalósítási folyamatok soha el nem kerülhet akadályai és buktatói hamar el fogják majd venni a kedvüket. És így is lett: ahogy próbáltunk karaktereket és párbeszédeket formálni, a kezdeti lendület több ponton megrekedt. Rádöbbentek, hogy poénokat adni a szerepl k szájába nem kevésbé egyszer , mint megírni egy érvel fogalmazást Antigoné ártatlanságáról. A másik probléma abból adódott, hogy nem minden tanuló mutatott érdekl dést és aktivitást az alkotói munkafolyamatban, így nehéz volt egyszerre irányítani a szöveglétrehozásban tevékenyen résztvev ket és egyéb inspiráló feladatokkal ellátni a csendben elüldögél ket. Természetesen nem is várhattam el t lük, hogy mindenki egyformán lelkes és együttm köd legyen, hiszen néhány tanuló hirtelen fellángolásból született ötlete nem varázsol ihlett l f tött m vésztelepet a 32 f s középiskolai osztályból, ahol sajnos sok esetben még az olvasás technikai része is problémát okoz, nemhogy a szépirodalmi m vek értelmezése. Arról azért mindenesetre meggy z dhettem, hogy az alkotásvágy csírája ott szunnyad bennük valahol, csak jól kidolgozott módszertani apparátus és átgondolt óraszervezési kombinációk szükségesek ahhoz, hogy eredményesen a felszínre hozható legyen. Negatív tapasztalat: a diákok többsége nem olvassa el otthon a kijelölt m veket A paródia-kísérlet felett érzett örömöm sovány vigaszt jelentett csak a másik, igen elkeserít tapasztalat mellett, miszerint a tanulók többsége számára az olvasás teljesen idegen és fizikailag kimerít tevékenység. Sokszorosan érvényes ez az állítás az irodalomórán el kerül szövegekre. Ha az aktuális tananyag éppen egy nagyepikai vagy egy drámai m , például 9. osztályban a homéroszi eposzok vagy Szophoklész drámája, az Antigoné, akkor otthoni m olvasás nélkül meglehet sen kérdéses a sikeres tanóra megvalósítása, amennyiben fenntartjuk azt az elvet, hogy a jó irodalomóra feltétele els sorban a szépirodalmi szövegek értelmezése és nem irodalomtörténeti- és elméleti ismeretanyag száraz adathalmazának gépies átadása azok mindenféle gyakorlati alkalmazása nélkül. A tanórai kereteken belül elolvasható szövegek esetében könnyebb a boldogulás, de majdnem azonos arányban szerepelnek a tananyagban a nagyepikai és a drámai m vek is, túlságosan is nagy arányban ahhoz, hogy belenyugodjunk az el nem olvasásukba, vagy a csak elégtelen érdemjegy által motivált elolvasásukba. Hiszen a tét nagy: a most kialakuló olvasással kapcsolatos élmények egész életre meghatá-

66

rozhatják a kés bbi feln tt irodalomhoz, írott szöveghez való viszonyát. Ha a diák a szorongás vagy a kényszerítettség érzését feltételes reflexként hozzákapcsolja az olvasáshoz, akkor ezek az automatikusan m köd mechanizmusok nehezen fordíthatók vissza. A megoldás: a pozitív és negatív tapasztalat összeegyeztetése A két eltér tapasztalat egyszer csak összefonódott a gondolataimban, amelyek egyébként sokat id ztek a kötelez irodalom olvasásának problémakörén. Szinte magától kínálkozott a megoldás: a diákok megadták a keretet a kötelez irodalom feldolgozásához. Egy keretet, ami er teljesen jellemzi az általuk jól ismert, de korunkra jellemz valóságot is: egy magas nézettségi szintnek örvend showm sor, amelyben hétköznapi emberek mutatják be személyes problémáikat, társas konfliktusaikat. A m sor célja látszólag az, hogy hatékonyan közrem ködjön e konfliktusok rendezésében, de ez legtöbbször nem valósul meg, és sokkal inkább t nik olcsó vásári komédiának, mely a képerny k el tt ül k szórakoztatását szolgálja. Annak ellenére, hogy a m sor a legkevésbé sem nevezhet az értékközvetítés eszközének, népszer sége hihetetlenül nagy. Mivel kés délutáni órákban vetítik, természetesen a diákság figyelmét sem kerüli el. Tehát, éppen abban az id ben nézik ezt a programot, amikor például az Antigoné cím drámát olvashatnák. Nem járnának rosszabbul: a szerepl knek abban a történetben is problémáik vannak, konfliktusok bonyolult hálózata rajzolódik ki. Törekednének a nézeteltérések megoldására, de mindenki csak a maga igazát hajtogatja. Az er szakos megoldások sem maradnak el. Az álláspontok vitathatók, mindenki tud meggy z en érvelni. Az érzelmek, indulatok a legtöbb esetben itt is felülkerekednek az észérveken. Itt állítja meg a gondolatmenetünket a tény, hogy a bet kkel teleírt oldalak és a sokszor nehezen érthet , ráadásul ritmikailag kötött szöveg túlságosan nagy szellemi er feszítést igényelne a diáktól, amikor mindezt megkaphatja egy az egyben, látvánnyal, hangzással, a valóságosság látszatával könnyed szórakozás formájában. Csakhogy, aki még csak instant levesporból készült gombakrémlevest evett, az nem fogja tudni, mit jelent az igazi, friss gombából és egyéb eredeti összetev kb l készített változat. Hogy mit jelent a gasztronómiai élmény fogalma. De amint lehet sége nyílik a kett összevetésére, felfedezi a min séget illet különbségeket. Ehhez hasonlóan látja majd meg a diák a jó drámai m t l kapott katartikus esztétikai élmény és az emberi méltóságot s egyéb erkölcsi értékeket az olcsó szórakoztatás érdekében feláldozó televíziós m sor közötti kvalitásbeli eltéréseket mind formai, mind tartalmi tekintetben. És a heurisztikus felismerésért cserébe hajlandó a nagyobb szellemi er feszítésre, s t, talán már nem is t nik olyan nagynak az az er feszítés. Ha tudjuk, mennyivel finomabb az igazi gombakrémleves, nem jelent fáradságot az elkészítése, és még ha nem titok el t-

67

tünk, hogy a zacskós változat sokkal egyszer bben és gyorsabban elkészül, már képtelenek leszünk olyat enni. 1. lépés: Alternatív módszerek alkalmazása - A kreatív írás és a drámajáték A kötelez olvasmány feldolgozásához els lépésben két módszert hívtam segítségül: a kreatív írást és a drámajátékot. A feladat röviden és leegyszer sítve így foglalható össze: Soron következ tananyagunk az Antigoné cím dráma, amellyel feladatunk van: ismerjük meg a különböz szerepl ket és azok konfliktusait, vizsgáljuk meg, meg tudják-e oldani, ha igen, hogyan, ha nem, akkor miért nem. Azután képzeljük el, hogy a dráma szerepl i ellátogatnak a beszélget s m sorba, hogy bemutassák a drámai alapszituációt és megpróbáljanak egymással kibékülni. Mindezt oldjuk meg úgy, hogy az eredeti m ben bekövetkez tragédia a m sorvezet n (nevezzük Mónikának) segítségével elkerülhet vé váljon. A feladat els része tehát egy színpadi jelenet szövegkönyvének megírása, melynek szerepl i Szophoklész drámájából lépnek el , mondanivalójuk pedig az eredeti m szövege alapján fogalmazható meg napjaink nyelvén, akár a m sor nyelvi stílusához igazítva azt. A stílusgyakorlatot is magában rejt szövegírás néhány f s csoportokban történhet, minden csoport más szerepl k monológjait alkotja meg. A lényeg, hogy minél több variáció szülessen, hogy aztán közösen kiválaszthassuk és összerendezhessük a legjobbakat. A 2009/2010-es tanévben már két másik, általam tanított, szintén többségében fiúkból álló kilencedikes osztályban alkalmaztam a nagyobb terjedelm kötelez olvasmányok feldolgozásának e módját, és az el bbiekben részletesen leírt Antigoné-téma kapcsán az alábbi közösen megírt szövegkönyv keletkezett: M: Mónika, A: Antigoné, Kr: Kreón, I: Iszméné, H: Haimón, T: Teiresziász, E: Eurüdiké Hogyan kerüljük el a tragédiát? M: Els vendégünk egy olyan lány, aki szembe mert szegülni a királyi törvénnyel és minden valószín ség szerint az életével fog fizetni érte. Szólítsuk a stúdióba: Antigonét! Szia Antigoné! A: Szia Móni! M: Elmesélnéd nekünk, mért vagy itt? A: Úgy kezd dött, hogy konfliktusba kerültem a thébai királlyal. M: Ki is most a király Thébában, ne haragudj, nem emlékszem. A: Hát Kreón, egy zsarnok. Nem méltó utódja meghalt testvéremnek. M: Annak a testvérednek, akit a tilalom ellenére eltemettél? A: Nem, nem (magyarázva), én Polüneikészt temettem el. Eteoklész uralkodott Thébában.

68

M: Hát ezt nem értem, a másik testvéredet nem Iszménének hívják? Vagy most akkor hány testvéred van? A: Könnyebbet kérdezz, Mónika! Elvileg négyen vagyunk, de ha az apámat, Oidipuszt is beleszámolom, akkor valójában öten. M: Te jó ég, Antigoné! Hogy érted azt, hogy az apádat is beleszámolod? Az apád az apád, nem lehet a testvéred! A: Jaj, Mónika, ha te tudnád! Szörny átok sújtja családunkat több generáció óta! Már szegény apám is a jóslatok foglya volt, mi, a gyermekei hogyan is lehetnénk boldogok? Fiútestvéreim is egymás keze által estek el Théba ostromában, mert Eteoklész öcsém egyeduralomra tört. Holott apánk kérésére megbeszélték, hogy felváltva fognak uralkodni. M: És mi köze van ennek a Kreónnal való konfliktusodhoz? A: Mindjárt rátérek, türelem. Apám sógora, Kreón vette át a királyi széket és legels törvénye Polüneikészt a város ádáz ellenségének nyilvánította, s megtiltotta holtteste méltó nyugalomra helyezését. M: De hát hogy lehet ilyen szívtelen egy ember? A: Igen, Kreón szívtelen ember, nem érdekli senki és semmi. Csak a törvényei. Semmibe veszi az isteni törvényeket! Kérdezd meg t le inkább, mért csinálja ezt! M: Akkor most érkezzen a stúdióba, Kreón! Szerbusz Kreón! Kr: Szerbusz Móni! Üdv mindenkinek! Én vagyok a király! Tömeg: Féljen Kreón! Féljen Kreón! M: De hát Kreón, nem látod, hogy az emberek mennyire nem szeretnek? Kr: Hogyhogy nem szeretnek? Nem hallod, hogy éljeneznek? M: Azt mondják: Féljen, Kreón, féljen, nem azt, hogy éljen. Kr: Jó, én olyan király vagyok, akit l félnek az emberek. M: És erre te büszke vagy? Nem félsz, hogy egyszer fellázadnak ellened? Kr: Dehogy! Majd a törvényeim megvédenek. M: Mint például az a törvény, ami ezt a szerencsétlen lányt sújtja? Aki ráadásul a rokonod? És a fiad jegyese? Ugye ismered ezt a lányt, aki itt ül melletted? Kr: Hogyne ismerném ezt a törvényszeg perszónát? Ellenem akarja uszítani a saját népemet! M: Nem a n hergeli a népet, hanem te magad a törvényeiddel! Kr: Tessék? Nem tetszenek a törvényeim? Te is a sziklabarlangban akarod végezni? M: (megijed, félve kinéz Lajosra, a biztonsági rre) Nos, talán szólítsuk be Antigoné testvérét, Iszménét! Szia Iszméné! I: Szia Mónika! M: Mit tudsz mondani err l az ügyr l?

69

I: Hát az az igazság Móni, hogy én is b nös vagyok, húgommal együtt temettük el a tilalom ellenére szeretett testvérünket. Vigyenek engem is a sziklabarlangba! A: (felugrik és kiabál) Ez nem igaz! Hazugság! Egyedül cselekedtem, te féltél Kreón hatalmától! Te gyáva! I: Kérlek, ne mondd ezt! Tudom, hogy Kreón egy zsarnok, és ha végez veled, én követlek a halálba! (sír és egy statiszta behoz neki egy százas papírzsebkend -csomagot, a jelenet végéig elhasználja az összeset) A: Mért követnél, ha te nem is tettél semmit! És hagyd már ezt a nyomorult önsajnálatot! Vállalom a tettem súlyát, hisz én követtem el, magányosan. Ha akkor nem álltál mellém, most se tedd, mentsd az életed! M: Antigoné, te is makacs egy teremtés vagy. Nem gondolod, hogy kicsit megért bb lehetnél Iszménével? Hisz nagyon szeret téged. De úgy tudom, van még valaki, aki aggódik miattad s veled menne a sziklabarlangba élve eltemetkezni. Hallgasd meg most t, üdvözöljük a stúdióban szerelmedet, Kreón fiát, Haimónt! Szia Haimón! H: (szomorúan) Szia Mónika! (sír és kér Iszméné zsepijéb l) M: Elmondanád a néz knek, mit l vagy így lesújtva? H: Még kérded? Apám meg akarja öletni életem szerelmét. M: Kreón, igaz ez? A saját fiad szerelmét küldöd a halálba? Kezdem azt hinni, hogy tényleg k b l van a szíved. Kr: Én vagyok a király. Nem hagyhatom, hogy az apai érzések elvakítsanak. M: Nem félsz t le, hogy a fiad valami ostobaságot csinál? Kr: Nem lehet egy ilyen lázadó a felesége. Különben is, egy n miatt már csak nem megy a halálba. Ennyire ostoba nem lehet az én fiam! H: (nekiront Kreónnak, a biztonsági r lefogja ket) M: Jaj! Jaj! Lajos, gyere, segíts! Hívatlanul bevánszorog Teiresziász, fehér bottal, nekimegy Mónikának. Odamegy Kreónhoz, fenyegetve a botjával mondja neki: T: Nem lesz ennek jó vége Kreón! A jóslatok szörny tragédiasorozatot sejtetnek! Mindenkit elveszítesz majd, akit szeretsz, ha így folytatod, és akkor már hiába a királyi hatalom! Kr: Biztos lefizettek, hogy ezt mondjad! Nem hiszek neked! Hisz vak vagy, hogyan láthatnád a jöv t? M: Hát úgy látom Kreónt képtelenség lebeszélni, a tragédia be fog következni. Ekkor beront a stúdióba Eurüdiké, kezében sodrófa és fenyegeti Kreónt. Eu: Mit hallok te pernahajder! Nem mész rögtön haza? Nem fogsz te senkit a halálba küldeni! Nem hoztál uborkát a piacról! Hogy csináljak cacikit a gyroshoz vacsorára? Kreón megijed, meghunyászkodik. Kr: Jól van drágám, igazad van. hagyjuk ezt a büntetést, indulok a piacra.

70

Eu: Jó ember ez, tudja Mónika, csak néha olyan csökönyös, mint a szamár! Mindenki: „Bölcs belátás többet ér minden más adománynál/Az isteneket tisztelni kell/ G ggel teli ajkon a nagy szavak nagy romlásra vezetnek/S józanná nem tesz, csak a vénség.” Vidám görög körtáncba kezdenek mindannyian. A módszer nemcsak drámai m feldolgozására alkalmazható, az Íliász és az Odüsszeia tanítása kapcsán szintén segítségül hívtam. Itt a trójai mondakör egyik legfontosabb motívumát, a trójai háború kirobbanásának okait vizsgálva a Párisz – Helené – Meneláosz szerelmi háromszög tagjait küldtük Mónikához, hogy a lány végre elhatározza magát. Következzen most a született megoldások közül az egyik legötletesebb variáció, mely kiválóan ötvözi és játssza egymásba az eredeti szöveg nyelvezetét és napjaink informális közegben használt, a szleng elemeit sem nélkülöz beszédstílusát. Különösen az a tanulságos, hogy egyrészt milyen jó érzékkel adja vissza az eposzi kifejezésmódot annak kötelez kellékeit is beleértve, másrészt, hogy milyen jól összhangba hozza az egyes karaktereket nyelvi megnyilvánulásaikkal. M: Mónika, Me: Meneláosz, H: Helené, P: Párisz M: Következ vendégem Meneláosz, egy megtört férfi, akit saját felesége alázott meg egy másik férfi miatt, Meneláosz most mégis vissza akarja kapni t. Köszöntsük a stúdióban Meneláoszt! Meneláosz bejön, nála kardja és dárdája. M: Kérlek Meneláosz, tedd le a fegyvered! Me: Ó te tudatlan Mónika! Phoibos Apollón adjon neked több m veltséget! Hisz léleköl csatatérr l szólítál el, de mint akháj harcos, ritka ama pillanat, melyben fegyvertelen viseltetek. M: De ezt akkor is le kell tenned, mert hívom a biztonsági röket! A haragos h s kezd megnyugodni, leteszi óriási kelevézét, véresen csillogó kardját és hadi kabalamalacát. M: Ülj le, Meneláosz és mondd el, mért jöttél! Me: Priamosznak gyalázatos fia okán vetette erre utam a nagy Zeusz, s egy isteni sugallat mondotta vala: problémáidat ne hatalmas és bevehetetlen trószok által bitorolt falak megbontásával orvosold, hanem mint fortélyos Odüsszeusz, Láertész fia, próbáld megtalálni a békés utat – a Mónika-showban. M: Nem tudnál kicsit egyszer bben fogalmazni? Me: Mint az átlagos itt színészked pojácák? M: Igen. Me: Mily megalázót kérsz t lem, s most úgy keresem a szavakat, mint Teiresziász a botját! M: Kérlek szépen, így a néz k egy szót sem értenek!

71

Me: Na jó, hát legyen, tehát azért jöttem ide, mert Párisz, az a kis suttyó, lenyúlta a feleségem és elhúztak Trójába. M: És szerinted mért történt így? Me: Mert nem sejtette, hogy hadsereggel megyek utána. M: Rendben, akkor hívjuk be Helenét, hátha segít megérteni a helyzetet. Helené bejön. H: Drága er s Meneláosz, kérlek, ne tégy oly borzalmat, mely után rémes emlékek zaklatnának. Tudnod kell, csupán azért hagytam el Spárta er s várát, mert Aphrodité félrevezette elmém s Priamidész Alexandros karjaiba vezettek! Apollón, a messzelöv bocsássa meg nékem rémes tetteim sorát! Me: Nyugodtan beszélhetsz úgy, mint múltkor a Joshi baratban, de mindazonáltal nem tudok megbocsátani neked, se Párisznak, Trójának pusztulni kell! H: Átreidész Agamemnón elvette az eszed a hatalomvágyával, s nem tetszik, akivé váltál! M: Szerintem egyszer bben meg lehet oldani ezt a problémát, ha behívjuk Páriszt. Meneláosz feláll, Lajos, a biztonsági r bejön, Helené csitítja Meneláoszt. M: Üdvözöllek Párisz, köszönöm, hogy eljöttél. Te hogyan látod ezt a helyzetet? P: (rendkívül lazán) Hát Mónika, az volt, hogy egyszer csak jött pár istenn , mondták, hogy válasszam ki közülük a legszebbet és akkor kapok valamit. Az egyik hatalmat akart adni, az nem nagyon izgat. A másik valami kultúrát, na az még kevésbé izgat, a harmadik viszont a világ legjobb csaját ígérte, naná, hogy elfogadtam. Apám is mindig nyaggat, hogy hozzak már haza egy feleségnek valót. Egyb l odaadtam az aranyalmát Aphroditének, meg nekem Helenét, így jöttünk össze. Nem gondoltam, hogy ebb l ekkora balhé lesz. Me: (Helené felé fordulva) És te komolyan emiatt a piperk c miatt hagytál el engem? P: Tudod kinek szójá be! Én legalább foglalkozok a csajjal, nem csak a csatával meg a piával, a játékgépekr l nem is szólva. M: Kérlek, higgadjatok le! Helené, itt van a két férfi, döntened kell. Melyiküket választod? H: Hát nem is tudom Móni. Talán gy zzön a jobbik! Erre mindkett harcra kész állapotban feláll, elindulnak egymás felé, mintha verekedni akarnának a másikat fenyeget arckifejezéssel, majd el vesznek egy sakktáblát és nekiállnak sakkozni. Ezután reklám. Egy másik csoportban kísérleti jelleggel a líra tanításával kapcsoltam össze a módszert. Janus Pannonius alakjának és költ i munkásságának ilyen jelleg színpadra állítása igen hálás feladatnak bizonyult. A humanista szerz bemutatkozása után még Arany János Toldi Miklósát is a stúdióba szólítottuk, akik között kisebb nézeteltérés bontakozott ki abban a kérdésben, hogy vajon érnek-e valamit a szel-

72

lemi javak megfelel testi er nélkül. Az er szakos problémamegoldás itt sem volt elkerülhet . M: Mónika, J.P: Janus Pannonius, Mi: Toldi Miklós, La: Lajos, a biztonsági r M: Köszöntsük a stúdióban következ vendégünket, a híres reneszánsz költ t, Janus Pannoniust! (reneszánsz zenére bevonul) Szerbusz Janus! Bemutatkoznál a néz knek? J.P: Micsoda kérdés? Én vagyok Janus Pannonius, nekem nem kell bemutatkoznom! „Sokra becsülnek már, hazám is büszke lehet rám.” M: Jaj elnézést kérek, János, szólíthatlak így? Elvégre Magyarországon vagyunk. J.P: Maradjunk inkább a Janusnál, hisz e gyönyör latin név sokkal jobban illik érzékeny humanista lelkemhez, mint a pórias János. M: Jól van Janus, akkor elmesélnéd nekünk végre, milyen eredményeket tudhatsz a magadénak? J.P: Tudod, Monikus Transylvanicus, eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, most Pannónia is ontja a szép dalokat” Quod legerent omnes, quondam dabat Itala tellus, /Nunc e Pannonia carmina missa legit./Magna quidem nobis haec gloria; sed tibi maior,/Nobilis ingenio, patria facta, meo! M. leállítja, mert nem ért egy szót sem M: Pillanat, egy picit, Janus, le fog telni a m sorid és még mindig nem mondtad el, mért is jöttél ide a stúdióba! Nem áll le, csak mondja, mondja, Mónika kérleli, tanácstalanul néz a közönségre, széttárt karokkal. Lajos segítségét kéri. La: Jancsika, figyelj, állj le! M: Úgy tudtam, hogy te egy értelmes ember vagy és értelmes eszmecserét tudunk folytatni, de ha nem figyelsz a kérdéseimre, akkor nem értem ittléted okát! J.P: Még hogy nem figyelek? Hogy én ne volnék értelmes? Mónikus Transylvanicus! Hallottál te már a kánonjogról? M: Persze! Kiskoromban még kórusban is énekeltem! J.P: Ó Monikus! Hát parókát hordasz? Hiszen épp az imént tettél tanúbizonyságot csekély értelmedr l! A kánonjognak semmi köze az énekléshez, ez idáig senki más a földön nem fejezte be oly sikeresen és gyorsan a kánonjogi tanulmányokat, mint szerény személyem… és nem elég, hogy színjelesre végeztem e stúdiumokat, temérdek mennyiség kiváló m vet alkottam! M: De azért a szerénység nem az er sséged, úgy látszik. És hát, ahogy hallottam, fennkölt szellemed nem segített a csatákban és hamar lebetegedtél a táborban. J.P: (köhög kissé és kifújja az orrát) Nincs mit tagadnom, megh ltem egy kicsit, reneszánsz embernek nem való a háborúskodás! Mi test és szellem egységét hirdetjük, meg is írtam, mikor a táborban a prométheuszi kínok gyötörtek.

73

Castra sequor vates, non spicula, castra sequentem/ terrent, nec celeri barbarus hostis equo, /tristia sed dirae torquent incendia febris, /saevior et ferro, pectora flamma premit. M: Jól van Janus, ebb l nem sokat értettünk. Most azonban egy olyan vendég érkezik, aki szerint éppen a testi er nlét a legfontosabb, és akinek szálfa öklelését számos pusztító csatában érezte az ellenség, de általában már dübörg hangjától megijednek és elszaladnak. Üdvözöljük hát a stúdióban nagyfalusi Toldi Miklóst! (legényest táncolva jön be) M: Köszöntelek Miki! Mi: Aggyisten Mónika! M: Mondd el légy szíves, mir l akarod meggy zni a közönséget? Mi: Tudod Mónika, azt beszélik, én vagyok a leger sebb férfi kerek e földön. Különb vagyok bármelyik olasz vitéznél. M: Tényleg? Mib l gondolod? Mi:: Mert? Nem látod? Mutass még egy olyan szép szál legényt a világon, mint én! M: De a néz k így nem hisznek neked, mutass valamit! Nem elég, ha csak mondjuk, a testi er t valahogy bizonyítani kell. Mi: Nincs ellenemre a dolog, megmutatom hát! Majd jól tátva marad a szátok! (megmutatja dagadó karizmait) M: Aztii! Elképeszt ! Mi: Látod, nem vagyok én szájh s! Bezzeg ez itt! Olyan gyenge, mint a nádszál, csoda, hogy a könyveit fel tudja emelni! Prüszköl itt egyfolytában a tüd bajos! Engem bezzeg nem támad meg semmilyen nyavalya! Engem, aki malomk vel labdázom! M: Akkor jó, de mit szól mindehhez a szellem embere? J.P: Ó te lethrionomus giareolus! Számomra nem a küls , hanem bels a legfontosabb! Mit ér e sok musculus, ha a fejben óriási káosz tátong? Elméd oly m veletlen, mint a parlagon hagyott föld! Mi: Mit beszél ez itt? Mindjárt szembetalálod magad a malomkövemmel! (nekiront Janusnak, az rök megijednek, de még sikerül nekik lecsillapítani) Verekedés tör ki, Janus Pannonius kezeit összetéve latinul az ég felé fohászkodik, míg Toldi Miklóst az rök próbálják megfékezni. A fenti szövegkönyvrészletek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy az azokat készít diákok szoros kapcsolatba kerültek a jelenetek alapjául szolgáló szépirodalmi m vekkel, belemélyedtek tanulmányozásukba, átláthatóvá vált számukra az alkotások üzenete, cselekménye, felépítése, konfliktusrendszere, szerepl i struktúrája. Feltárták a különböz jellemek meghatározó vonásait, a szavaik és tetteik mögött meghúzódó gondolkodásmódot, világnézetet, az ket körülvev körülményeket. Ezeket a megfigyeléseiket saját m vészi alapanyagukká alakították és az eredetivel szembeni megfelel mérték alázat megtartásával új, saját

74

alkotást formáltak bel le. A kijelölt parodisztikus keretb l adódóan a humor néz pontjának er teljes érvényesülése egyértelm irányt szabott a kreatív írás munkafolyamatának. 2. lépés: A drámajáték színpadra állítása és bemutatása az iskolában Az els lépés eredményeként létrejött szövegkönyvek további utakat jelöltek ki. Szinte magától rajzolódtak ki egy tanórai kereteket meghaladó, iskolai szint projekt körvonalai, melynek jegyében és érdekében a tanórákon ugyanúgy folytatható maradt az irodalmi m vek alternatív módszer feldolgozása. S t, az öszszetettebbé váló feladat, vagyis a projekt lebonyolítása még több lehet séget biztosított a fejlesztésközpontú (kompetenciafejleszt ) pedagógiai program alapelveinek érvényesítésére. A projekt a „Kötelez irodalom a médiában” elnevezést kapta és alapvet céljait a következ képpen határoztuk meg: A szövegértési és szövegalkotási kompetenciák fejlesztése, a beszédhelyzetnek megfelel stílus kiválasztásának gyakoroltatása. A szépirodalmi szövegek olvasása iránti bels igény kialakítása a kötelez irodalom feladatorientált megközelítése és újszer , a diáktól is kreativitást igényl feldolgozása által. A régi klasszikus irodalmi m vek örökérvény ségének felismertetése és napjaink valóságába való beillesztése. A kommunikációs készség fejlesztése, a szóbeli és írásbeli kifejezésmód csiszolása. A diák kritikai érzékének fejlesztése: Hívjuk fel a diákok figyelmét a médiából érkez információk sz résének fontosságára, a hallott és látott információk megválogatására! Tudatosítsuk bennük a kritikai néz pont jelent ségét a média termékeivel kapcsolatban! Fedezzék fel a média pozitív és negatív hatásait! Vegyék észre a különbséget a valódi értékek és az értékhiány között! A kreatív tevékenység által a m vészi alkotás örömének felfedeztetése. A projektmódszernek köszönhet en a diák megtapasztalja a közösségben történ alkotást és a csapatmunkában ránehezed felel sséget, az alkalmazkodás és a tolerancia szükségességét, fejl dnek szociális és a szervezési-együttm ködési kompetenciái. A projektet két egységre bontottuk. Az els projektegység a drámajátékhoz köt d feladatokat foglalta magába. A második projektegység az el adásra épül szövegértési vetélked t jelentette.

75

Az el készületek A színdarab felállításához nem kész dramaturgiával és szövegkönyvvel dolgoztunk, hanem a színdarab létrehozásának teljes folyamatát végigélhették a projektbe bevont diákok. Ez a m helymunka igen sokrét tevékenységre adott alkalmat, mindenki megtalálhatta a számára leginkább testhezálló feladatot: a színdarab cselekményének kitalálásában, a szöveg megfogalmazásában, a díszletek, jelmezek megtervezésében, vagy színészként, táncosként vállal-e részt; a háttérmunkákban, el készítésben, irányításban vagy magában az el adásban, esetleg mindkett ben kíván-e tevékenykedni. Kiválóan alkalmazhattuk tehát az egyéni differenciálás elvét is. Az el adás létrehozásának folyamata, a bemutató és az azt követ irodalmi vetélked teljes mértékben a várakozásainknak megfelel en alakult. A kés bb szerepl ként is közrem köd diákok mellett rengeteg tanuló csatlakozott a hónapokon át, több fronton zajló munkafolyamathoz. A produkció három felvonása öt kisebb részre osztható, melyek kidolgozását egységes tanári irányítással egy-egy kisebb tanulócsoport vállalta el. A végleges szövegkönyv elkészülése után következett a karakterek megformálása és a szereposztás. Számos mellékszerepl is helyet kaphatott a produkcióban, valamint a felvonások közti szünetekben bemutatott görög, magyar és reneszánsz táncok a táncolni vágyó diákoknak biztosítottak szereplési lehet séget. A szerepl k jelmezeinek megtervezését és elkészítését a darab tartalmának ismeretében iskolánk tehetséges n iruha-készít tanulói végezték, rendkívül ötletes és színvonalas megoldásokat nyújtva. Egy tizedikes osztály tagjai kapták feladatul, hogy a színdarabhoz szükséges kellékeket, eszközöket megtervezzék, beszerezzék, és amit lehetett, elkészítsék (különböz táblák, kamerák készítése kartonból, illusztrációk, malomk stb.). Egy kisebb csapat a darab technikai hátterét intézte, elkészítették a mögöttes prezentációkat, lefényképezték a szerepl ket és a bemutató idején is fotóztak. A produkciót „Mónika: Irodalmi különkiadás” címen hirdettük meg és adtuk el . Az eseményt hirdet plakátok szintén a diákok keze munkáját dicsérték. Az el zetes munkafolyamat fontosabb szakaszai Valójában a tanév elejét l január végéig zajlott a szövegkönyv elkészítése: anyaggy jtés, az anyagok kiválasztása, elrendezése, a jelenetek, felvonások megtervezése, majd a szerepl k szövegeinek megfogalmazása. Ez részben a tanórákon, részben pedig azon kívül, délutáni szakkörön történt, amelyet heti kétszer tartottunk meg. Februárban kiosztottuk a szerepeket és a szövegeket. Ezután kezd dtek a szöveges próbák. Heti két-három alkalommal próbáltuk összevontan a már teljes produkciót, tánccal, szöveggel és a már meglév kellékekkel együtt.

76

A bemutató el tti héten megtartottunk néhány jelmezes próbát, március 24-én pedig a f próba zajlott. Közben néhány magyartanár kolléga segítségével összeállítottuk a közönségnek szánt teszt feladatsorát. 2010. március 25-én a Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 20-as termében önálló kulturális rendezvény keretében zajlott le projektünk záróeseménye, a szeptember óta készül darab, a „Mónika: Irodalmi különkiadás” cím produkció bemutatása. A darab rövid bemutatása A „Mónika: Irodalmi különkiadás” cím darab helyszíne egy beszélget s showm sor stúdiója, ahol egy különkiadásban az irodalomtörténet különböz figurái jelennek meg vendégként és mesélik el történetüket. Bizonyos konfliktusokra is fény derül az egyes szerepl kkel kapcsolatban, a m sorvezet n a másik felet is meghallgatva igyekszik tisztázni a vendégek közötti nézeteltéréseket, többkevesebb sikerrel. A darab cselekményét tehát az él adásban közvetített show különkiadása adja, ahol három felvonásban három különböz irodalomtörténeti korszak elevenedik meg. A szerepl k saját koruk jellegzetes zenéjére vonulnak be, többen közülük táncra is perdülnek. A kivetít n a m sor stílusának megfelel en az éppen megszólaló szerepl legfontosabb mondatai olvashatók, a felirat felett pedig a szerepl arcképe. A f szerepl a m sorvezet , aki szükségszer en minden jelenetben aktívan részt vesz. Egy-egy felvonásban hat-hét különböz irodalmi alak jelenik meg, mindegyik jelmeze saját korát, személyiségét tükrözi. (Az Íliász és az Odüsszeia, az Antigoné, a Bánk bán szerepl i, valamint Toldi Miklós és Janus Pannonius t nik fel a színen.) Ezen kívül még a kidobó ember és a stáb néhány tagja (pl. operat r, asszisztens) szerepel az el adásban. A darabban valamivel fontosabb szerephez jut a dikció, mint az akció. A régi korokból a mába látogató figurák a 21. század magyar nyelvén szólalnak meg, ez a nyelvi humor kiaknázhatatlan forrását jelenti. Ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó m vekb l vett szó szerinti idézetek is bekerülnek a megszólalásaikba, ami még komikusabbá teszi az egyes beszédhelyzeteket. A színpadi monológokat, párbeszédeket id nként zenés-táncos betétek (Odüsszeusz szirtakizni kezd társaival, Toldi Miklós legényest táncol) vagy egyéb színpadi cselekvések (két szerepl egymásnak ugrása stb.) szakítják meg. 2. projektegység: Szövegértési vetélked A darab néz i – els sorban a bevont osztályok tanulói, vagyis 9. és 10. évfolyamos diákok, valamint minden érdekl d – szintén fontos szerephez jutottak: k ugyanis nem csupán megtekintették az el adást, hanem egyb l statisztákká is

77

váltak benne, k lettek a show néz i, akiknek egy táblákat tartó szerepl mutatta az instrukciókat (pl.: Taps!). Ezenkívül a csapatokat alkotó, egy-egy asztal köré ültetett néz k kaptak egy három oldalas feladatlapot, egy kérdésekb l és feladatokból álló, afféle sajátos szövegértési tesztet a színdarabbal kapcsolatban, melyet csak úgy tudtak megoldani, ha alaposan odafigyeltek a színpadi történésekre. Mivel a premier közönségét az iskola diákjai alkották, a szórakoztatás és irodalmi élményadás mellett pedagógiai célokra is különösen jól használhattuk a színdarabot az el bb leírt módszerrel és eszközökkel. A színházi élmény így a játék örömével egészült ki. A csapatok közti versengés els három helyezettje jutalomban is részesült a bemutató után tartott eredményhirdetésen. A szakmai célok megvalósulása Az ötlet – a tanulók által is kritikusan szemlélt, manapság népszer beszélget s show-m sor paródiájának elkészítése – kiegészülve a törekvéssel, hogy a bemutatandó m ne öncélú kifigurázása legyen a tévém sornak, hanem dolgozza fel irodalmi élményeinket, ismereteinket, minden várakozást felülmúlva valósult meg és eredményesen teljesítette a projekttervben megjelölt célokat: egyszerre szórakoztatott, közvetített kulturális ismereteket és nevelte a diákságot a média kritikus szemléletére. Minden bizonnyal közelebb hozta a tanulókat a darabban feldolgozott kötelez irodalomhoz, az olvasáshoz. Megérezhették, milyen nagy élményt nyújthat a közös alkotó munka. Nem utolsó sorban pedig számos kompetenciájuk fejl dött e tevékenység által, hiszen akár néz ként, akár létrehozóként m ködtek is közre, a feladat er sen megmozgatta a szövegértési-értelmezési és szövegalkotási készségüket. Mind az írásbeli, mind a szóbeli kifejezésmód szempontjából fejleszt hatásúnak bizonyultak a szövegírás során alkalmazott stílusgyakorlatok, valamint a különböz kommunikációs helyzeteknek megfelel beszédmód kiválasztásában is magabiztosabbá tették a tanulókat. A gyerekek közösen hoztak létre, s aztán jelenítettek meg egy irodalmi m vet, az alkotás minden fázisát végigélték. Megtanulhatták megosztani egymás között a feladatokat, ugyanakkor megtapasztalhatták a felel sségvállalás terhét, megérezhették a csoportmunka lényegét és pontosabb képet kaphattak arról, hogyan is születik meg egy m alkotás. Ezen kívül nagyon fontos alkalmat biztosított a tanulóknak (sokaknak életükben el ször) a színházi el adó-m vészettel, a színházi kultúrával való találkozásra. Összegzés A probléma, melyre írásomban igyekeztem megoldási lehet séget javasolni, valóban fennáll és valóban nagy. Nem új kelet , és az okai is logikusan kikövetkeztethet k, általánosan ismertek és sokat beszélnek róluk. A magyar nyelv és iroda-

78

lom tanáraként magam is tapasztaltam a jelenséget, és mivel alapvet en negatív irányba befolyásolta a tanórai tevékenység hatékonyságát, rövid töprengés után beláttam, hogy a dominánsan tananyagközpontú szemlélet hosszú távon nem lehet gyümölcsöz , és csakis alternatív pedagógiai eszköztárat alkalmazva csökkenthetjük a távolságot a mai diákság és a (kötelez ) szépirodalom olvasása között. (Nem lemondva természetesen a megfelel ismeretanyag elsajátításának szükségességér l.) Amennyiben tanári küldetésünkre vonatkozó felfogásunkban az olvasás iránti bels igény kialakítása az egyik els dleges célként szerepel, és közben belátjuk azt is, hogy a küls nehezít körülményeken nem változtathatunk, a kötelez olvasmányok feldolgozásának módszereit és mechanizmusait kell átgondolnunk. Ha a tanulónak felel sségteljes teend je, alkotó feladata van az olvasandó szöveggel kapcsolatban, különösen, ha azon egy egész csapattal kell, hogy együtt dolgozzon, sikeresen megvalósult projektünk tanúsága szerint a cél által motiváltan igenis el fogja olvasni a kijelölt m vet vagy m részletet, méghozzá olyan módon, hogy azt egészen magáévá teszi. Egy hasonló jelleg projekt, ha nem is oldja meg a problémát a maga teljességében, de ad némi okot a reménykedésre. Egy ilyen megoldás természetesen nagyobb kreativitást, er feszítést, alapos és átgondolt tervez -szervez munkát, nyitottságot és együttm ködést igényel a pedagógusoktól, de a befektetett munka sokszorosan megtérül. Talán tényleg show-t kell csinálnunk ahhoz, hogy a diákok kedvet kapjanak Homérosz és Szophoklész m veinek lapozgatásához. És ha tényleg kedvet kapnak, miért ne tennénk? Ajánlott szakirodalom ADAMIKNÉ Jászó Anna: Az olvasó és a szöveg = Új Pedagógiai Szemle, 199. 3. sz. p. 10–16. ARATÓ László: Tizenkét Tézis a magyartanításról = Élet és Irodalom, 2003. 8. sz. p. 4. BÁRDOSSY Ildikó – DUDÁS Margit – PETH NÉ NAGY Csilla – PRISKINNÉ RIZNER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése – Az interaktív és reflektív tanulás lehet ségei. Pécs. Pécsi Tudományegyetem, 2002, p. 283–300. BÁRDOSSY Ildikó – DUDÁS Margit – PETH NÉ Nagy Csilla – PRISKINNÉ Rizner Erika: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában. Pécs, IV., Pécsi Tudományegyetem BTK Tanárképz Intézet, 2003. BÁRDOSSY Ildikó: Projektek az oktatásban = Pedagógiai Szemlél , J.PTE Pedagógiai Tanszék, 1994/1. BÁTHORY Zoltán: A tanulásról. In: Tanulók, iskolák – különbségek, Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Bp. OKKER Oktatási Kiadó, 2000. p. 25–68. BENDA József: A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehet ségei Magyarországon I-II. = Új Pedagógiai Szemle, 2002. 9. sz. p. 26–37., 10. sz.. p. 21–33.

79

BOGYÓ Katalin, Cs. – SEJTES Györgyi, Zs.: Új lehet ségek a magyartanításban: A számítógép használata a tanítás-tanulás folyamatában In. Mit? Kinek? Hogyan? – Vezet tanárok I. Országos Módszertani Konferenciája, Konferenciakötet, Szeged, 2003. BÓKAY Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei: Vázlat az irodalomtanítás elméletéhez In: Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk, Pauz-Westermann könyvkiadó, 1998. p. 73–104. BÓKAY Antal: Irodalomtudomány. Bp. Osiris Kiadó, 1997. CS. CZACHESZ Erzsébet: Olvasás és pedagógia. Bp. Mozaik, 1998. CSAPÓ Ben (szerk.): Az iskolai tudás. Bp. Osiris Kiadó, 1998. CSAPÓ Ben : Az értelmi képességek fejlesztésének történelmi-társadalmi kontextusa = Iskolakultúra, 1999. 9. sz. p. 3–15. CSAPÓ Ben : Kognitív pedagógia. Bp. Akadémiai Kiadó, 1992. ECK Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán. Bp. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2000. EYSENCK, M. W. – KEANE, M. T.: Kognitív pszichológia. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. FALUS Iván: A pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. p. 96–116. FALUS Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréb l. Bp. Osiris Kiadó, 2001. p. 213–234. FALUS Iván: Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás = Iskolakultúra, 2001. 2. sz. p. 21–28. FENY D. György: Az irodalomtanítás ellentmondásai I-III = Iskolakultúra, 1991. 7–8. sz. p. 3–6., 1992. 1. sz. p. 17–20. FERGE Zsuzsa: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Bp. Akadémiai Kiadó, 1976. FISHER, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Bp. M szaki Könyvkiadó, 1999. FISHER, R.: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Bp. M szaki Könyvkiadó, 2000. FLUSSER, Vilém: Az írás : Van-e jöv je az írásnak? Bp.Balassi Kiadó – BAET Tartóshullám – Intermedia, 1997. GAGNE, E. D.: The Cognitive psychology of school learning. Boston, Little, Brown and Company, 1985. GOLNHOFER Erzsébet – NAHALKA István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. GORDON GY RI János (szerk.): Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében. Bp. PONT Kiadó, 2003. GORDON GY RI János: A gondolkodás tanításának és tanulásának kérdései = Iskolakultúra, 2001. 2. sz. p. 93–100.

80

GORDON GY RI János: A közvetlen gondolkodási készségfejlesztés pedagógiája az elmúlt évtizedek nemzetközi gyakorlatában = Iskolakultúra, 1999. 9. sz. p. 16–35. GORDON GY RI János: A magyartanítás mestersége – Mestertanárok a magyartanításról. Bp. Krónika Nova, 2004. GÖNCÖL Enik – VASS Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése = Új pedagógiai Szemle, 2004. 10. sz. p. 10–19. HOLT, John: Iskolai kudarcok. Bp. Gondolat Kiadó, 1991. HORTOBÁGYI Katalin: Projekt kézikönyv. Bp. OKI ; IK, 1991. HORVÁTH Attila: Kooperatív technikák. Hatékonyság a nevelésben. Bp. OKI, 1994. JEFFERSON, Ann – ROBEY, David (szerk): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Bp. Osiris, 1995. KAGAN, Spencer: Kooperatív tanulás. Bp. Önkonet Kft., 2001. KISS Gabriella: Bevezetés a színházi el adások világába. Bp. Korona Kiadó, 1999. F ZFA Balázs (szerk.): Irodalomtankönyv ma. Bp. Pont Kiadó, 2002. KOZMA Róbert, dr. (szerk.): Írisz – Sulinet – Ablak a világra. Bp. 2000, OKKER Oktatási és Kiadó Kft., 2003. M: NÁDASI Mária: Projekttanulás. Bp. Gondolat Kiadói Kör ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, 2003. MIHÁLY Ildikó: OECD-szakért k a kulcskompetenciákról = Új Pedagógiai Szemle, 2002. 6. sz. p. 90–99. MOLNÁR Edit Katalin: A kognitív pszichológia három fogalmazás-modellje = Magyar Pedagógia, 1996. 2. sz. p. 139–156. MOLNÁR Gyöngyvér: A tudás alkalmazása új helyzetekben. = Iskolakultúra, 2001. 10. sz. p. 15–25. NAGY Attila (szerk.): Olvasásfejlesztés, könyvtárhasználat, kritikus gondolkodás. Bp. OSZK – Osiris, 2001. NAGY Endréné: A számítógép felhasználása a magyar nyelv és irodalom tanításában. In: Mit? Kinek? Hogyan? – Vezet tanárok I. Országos Módszertani Konferenciája, Konferenciakötet, Szeged, 2003. NAHALKA István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron- = Iskolakultúra, 1997. /2–4. sz. PETH NÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv. Bp. Korona Kiadó, 2005. p. 82–300. LANGER, Judith: Envisioning Literature: Literary Understanding and Literature Instruction. New York, Teachers College Press, 1995. RADNÓTI Katalin: Az induktív módszer zavarai az oktatásban = Iskolakultúra, 2000. 10. sz. p. 34–44. ROEDERS, Paul: A hatékony tanulás titka. Bp. Calibra Kiadó, 1997.

81

ROGERS, Carl: A tanulás szabadsága a 80-as években. In: P cze Gábor (szerk.): A pedagógus szakmához tartozó képességek, Szöveggy jtemény, Egyetemi jegyzet, Miskolci Egyetem, Okker Oktatási Iroda, 1998. ROSENBLATT, Louise: The Reader, the Text, and the Poem, Carbondale IL: Southern Illinois Univetsity, 1978. SERESSNÉ BARTA Ibolya: Út a forráshoz – elektronikus könyvtár- és dokumentumhasználat 8-10. osztály, Debrecen. Pedellus Kiadó, 2000. TARKÓ Klára: Az olvasás és a metakogníció kapcsolata iskoláskorban = Magyar Pedagógia, 1999. 2. sz. p. 175–191. TIERNEY, R. J. – CARTER, M. – DESAI, L.: Portfolio assesment in the reading-writing classroom, Norwood, MA, Christopher-Gordon, 1991. VASTAGH Zoltán (szerk.): Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában I-IIIII. kötet, Pécs. JPTE Tanárképz Intézet Pedagógia Tanszék, 1997, 1998, 1999. VASTAGH Zoltán: Fejlesztési feladatok a pedagógusképzés átalakítását szolgáló kutatások tükrében = Magyar Fels oktatás, 1995. 5–6. sz. p. 32–34. VILCSEK Béla: Az irodalomtudomány „provokációja”. Bp. Eötvös Kiadó – Balassi Kiadó, 1995. ZSOLNAI József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

82

VITÉZ ÉVA

Zárjuk be a könyvtárakat! Megijedt, kedves Olvasó? Könyvtáros létemre bátorság ilyet leírni, én mégis megteszem. Hogy miért? Az a következ kben kibontakozódik. 2009-ben a könyvtáros hivatás bekerült a 30 csúcshivatás közé a U.S. News kutatása alapján.1 Tudni kell, hogy a felmérés azért készült, hogy a gazdasági recesszió hatására munkanélkülivé vált amerikaiaknak választási lehet séget kínáljanak fel azokból a szakmákból, amelyeket kevésbé érintett a pénzügyi világválság. Ezek közé tartozik a könyvtáros hivatás is. Így a lista alján megtalálhatóak azok a képz intézmények, különböz könyvtári szervezetetek elérhet sége, ahol könyvtárosokat képeznek, illetve segítséget tudnak nyújtani. Néhány könyvet is ajánlanak, amib l a könyvtáros hivatásról tudhat meg többet az érdekl d :

Maga a cikk írója, valljuk be, szakmabelinek els ránézésre sem mondható, hiszen a könyvtáros tevékenységét az új könyvek átnézését l a tájékoztató pultban való segítségnyújtáson át néhány olvasónak a Google-ban való keresés megtanításával nagyjából ki is meríti. Annyiban azonban igaza van, hogy a szakma 1

The 50 Best Careers of 2010 forrás: http://www.usnews.com/money/careers/features/best-careers-2010 letöltés: 2010. 02. 04.

83

ma is alábecsült. Nem érzünk itt paradoxont? Válságkezel megoldásként ajánlják fel ezt a „lenézett” szakmát? Talán elmondhatom, hogy amióta a könyvtárosok megítélésével foglalkozó felmérésem els része megjelent a 2008-as kiadványban, a világ nem sokat változott a kérdést illet en. Így feltételezem, sajnos, nyugodtan folytathatom onnan, ahol azt annak idején befejeztem. Az írás alapja egy 191 ember megkérdezésére épül felmérés volt, mely a könyvtáros munkáját és sztereotípikus személyiségvonásait vette nagyító alá. A cél többek között az volt, hogy megismerjem a nem könyvtárlátogatók véleményét is, így a kérd ív nem könyvtári környezetben került kiosztásra. A tanulmányban kilenc kérdéskört dolgoztam fel, melyek a következ k: o Ön tagja valamilyen könyvtárnak? IgenNem o Ha igen, miért gondolta, hogy könyvtártag lesz? o Ön szerint egy könyvtáros több könyvet olvas el, mint egy átlagban sokat olvasó ember? Igen Nem o Miért? o Ön lenne könyvtáros? Igen Nem o Miért? Kérem, osztályozza az alábbi állításokat 1-t l 5-ig: o o o

A könyvtárosok kedvesek. A könyvtárosok mosolygósak. A könyvtárosok jó megjelenés ek.

Korábbi írásomban a könyvtárosok személyiségbeli tulajdonságaira fordítottam nagyobb figyelmet, most a „szakmai kompetenciákat” helyezem el térbe a megkérdezettek szemszögéb l. Azon kérdések és válaszok boncolgatása következik, amelyekre a 191 megkérdezett 1-t l 5-ig terjed skálán osztályozhatta az állításokat. (1=egyáltalán nem jellemz ; 5= nagyon jellemz ) A 17 ilyen típusú állításból el z írásomban háromra már kitértem, így most a megmaradt 15-öt vizsgálom. o o o o o o

A könyvtárosok egész nap olvashatnak. A könyvtárosok szívesen segítenek, ha valamilyen könyvet vagy információt keresünk. A könyvtárosoknak csak az a dolguk, hogy a könyveket pakolják a polcon. A könyvtáros képes a legfrissebb információval ellátni az olvasót minden tudományterületen. A könyvtárosoknak nincs sok dolguk a könyvtárban. A könyvtárossághoz fels fokú végzettség kell.

84

o o o o

A könyvtárosoknak sok mindenhez kell érteniük, hogy az olvasónak oda tudják adni a megfelel könyveket. A könyvtáros munkája unalmas. A könyvtárosoknak érteniük kell a számítástechnikához. A könyvtárosok okosak.

A kérdéseket nem sorban, hanem csoportosítva elemzem. Az els ilyen kérdéskör a következ ábrákból kirajzolódik, s arra keresi a választ, hogy a megkérdezettek szerint hogyan telnek a könyvtárosok napjai a munkahelyükön.

A könyvtárosok egész nap olvashatnak 2 1 6

18 15 17

18

4 11 9

2 6 1

1 1

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag

2 n , nem könyvtártag

42

24

8

3 n , könyvtártag

1 (27 f ) 2 (92 f ) 3 (48 f ) 4 (17 f ) 5 (7 f )

1. ábra A legtöbb vélemény szerint (48%) kevésbé jellemz , hogya könyvtárosoknak megengedett az olvasás egész nap.

85

A könyvtárosoknak csak az a dolguk, hogy a könyveket pakolják a polcokon 16 14 21 47

0

4 12

5

12

2

7 42

1

2

0

5

1

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

0 1 (98 f ) 2 (70 f ) 3 (19 f ) 4 (3 f )

5 (1 f )

2. ábra Több, mint a válaszadók fele szerint a könyvtárosoknak több dolguk van annál, minthogy a könyveket pakolják a polcokon.

A könyvtárosoknak nincs sok dolguk a könyvtárban 4 11 13

35

15 14 13

46

6

1

6

3

7

1

10

1 0 1

3

1

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

1 (63 f ) 2 (88 f ) 3 (29 f ) 4 (8 f ) 5 (3 f )

3. ábra A 191 megkérdezettb l 88 gondolja úgy, hogy kevésbé jellemz , hogy a könyvtárosoknak nincs sok dolguk a könyvtárban.

86

A könyvtárosoknak az a dolga, hogy minden könyvet elolvassanak a könyvtárban

10

23

5

11

18

0

1 1

8

18

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag

1 36

51

n , nem könyvtártag

8

n , könyvtártag

0

0

4. ábra Majdnem 60%-a a megkérdezetteknek véli, hogy nem a könyvek elolvasása az els dleges célja a könyvtárosnak.

A könyvtáros munkája unalmas 5 6

6 7

3 6

6

9

7

8

11

5 34

13

1 (35 f )

7 férfi, nem könyvtártag

7

férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

29 15

3

n , könyvtártag

4 2 (56 f ) 3 (45 f ) 4 (34 f )

5 (0 f )

5. ábra A legtöbb szavazatot (56) a 2-es válasz kapta, de sokan (45) szavaztak a „a könyvtáros munkája jellemz en unalmas”-ra is!

87

A legnagyobb arányban a „kevésbé jellemz ”, azaz 2-es osztályzatot adták a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy vajon egész nap lehet ségük van-e a könyvtárosoknak az olvasásra. Azt ne feledjük el, hogy a felmérés el z részéb l kiderült, hogy a megkérdezettek szerint egy könyvtáros jóval több könyvet olvas el, mint egy átlag sokat olvasó ember, s ezt legf képp a munkahelyén teszi. S hogy milyen okokból? „Több ideje van.” „Ez a dolga.” „Mert könyvek között van és unatkozik.” „Mert unatkozik a könyvtárban és van ideje olvasni.”2 Az is kiderül, hogy a többség véleménye az, hogy nem csak könyveket pakolnak a polcokon nemt l, és attól függetlenül, hogy könyvtártag-e az illet . Kevésbé jellemz az, hogy a könyvtárosoknak nincs sok dolguk a könyvtárban, és az is, hogy az a dolguk, hogy elolvassák az állományt. Ezekb l a válaszokból lehet arra következtetni, hogy a korábban klasszikusnak mondható vélemények mára talán háttérbe szorultak, s kimondható, hogy a megkérdezettek szerint egy könyvtárosnak 2010-ben több és másabb feladata van a felsoroltaknál a munkahelyén. Ett l függetlenül nem vagyok nyugodt, ha a tanulmány elején említett írásra gondolok, ahol nem sokra értékelik a könyvtáros napi tevékenységét 2010-ben. Menjünk azonban tovább, nézzük meg, hogy bíznak-e szakmai tudásunkban, hozzáértésünkben az olvasók és a nem „olvasók”.

A könyvtárossághoz fels fokú végzettség kell

6

3 7

10 0 6

8 4 13

2 7 5

8 6 12

5 8

20

18

43

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

1 (22 f ) 2 (23 f ) 3 (45 f ) 4 (32 f ) 5 (69 f )

6. ábra 130-ból 55 n és 61-b l összesen 14 férfi gondolta úgy, hogy a könyvtárosság fels fokú végzettséget igényel.

2

VITÉZ Éva: Rólunk írták. In: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve. Tatabánya: KEMÖ JAMK, 2008. p.23.

88

Ami a könyvtárosok kompetenciáit illeti, a könyvtárba járó n k ismerik el leginkább. Ezt olvashatjuk ki az ábrákból, megvizsgálva a kérdéskört. A könyvtárba járó férfiak azok, akik legkevésbé kötik össze a könyvtárosságot a fels fokú végzettséggel. Pedig akár külföldi tapasztalatokkal vetjük össze, akár a Bologna képzésre hivatkozunk, helyén van a könyvtárosképzés fels fokú szinten való kezelése. Az általam el térbe hozott, megkérdezett kompetenciák olvasói szemszögb l történtek, s nem tükrözik vissza azokat a széles spektrumon mozgó kompetenciákat, amivel egy könyvtárosnak rendelkeznie kell. Ennek oka, hogy véleményem szerint többé-kevésbé ennyi az, amit az olvasók látnak a könyvtárosi munkából. A hátteret, a valódi munkát kevesen látják, és még kevesebben értékelik. Ebb l azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azokra a területekre kell leginkább hangsúlyt fektetni a fejlesztésekben, amit az olvasók látnak, s ez nem más, mint az ügyfélszolgálat min sége. Az ügyfélszolgálat az a platform a könyvtárakban, ami a kezd oldal egy intézményi honlap esetében. Ha az nem m ködik, nem frissített, nem ad megfelel eligazítást, tehát nem felhasználóbarát, akkor a felhasználó nem fog visszatérni, s t el sem fog jutni a releváns információkat tartalmazó honlapra. Mind a CERTIdoc3 európai uniós min sítési rendszer, mind a Bologna képzés tematikája tartalmazza a kommunikációs ismeretek elsajátításának kötelességét, de véleményem szerint nem megfelel hangsúllyal. A valódi megvalósulásról nem is beszélve. Tapasztalatból tudom, hogy a könyvtári kommunikációs órák a legtöbb fels oktatási intézményben nagyjából kimerülnek a testbeszéd néhány jellegzetességének megbeszélése és néhány „szituációs” játék elemzésében. (Cáfolatokat szívesen fogadok!) Gyakorló könyvtárosként viszont azt is tudom, hogy ennél több kell. Több kell ahhoz, hogy a szakmát kívülállók is megbecsüljék, legyen az könyvtárlátogató, nem könyvtárlátogató, vagy akár fenntartó. 2009 tavaszán Hollandiában volt szerencsém járni, egy fels oktatási intézmény könyvtárában gy jthettem tapasztalatokat. Ott a kollégáknak nem fels fokú, hanem a magyar asszisztensi képzésnek megfelel végzettségük volt. Beszélgetéseinkb l kiderült, hogy a szakma ott sincs könnyebb helyzetben megítélés tekintetében. Talán „annyi” a könnyebbség, hogy kevesebb ledolgozott munkaórával jóval több anyagi juttatást kapnak, mint a könyvtárosok Magyarországon. Azt gondolom, hogy ez meghatározó tényez munkakedv, motiváció szempontjából. Korábbi írásomból kiderül4, hogy vannak olyanok, akik azért nem választanák ezt a szakmát, mert nem fizetik meg. Vajon mib l gondolják? 3

CERTIDoc General Rules Forrás: http://www.certidoc.net/en/GeneralRules.pdf. letöltés: 2010. február 12. 4 Vitéz Éva: Rólunk írták. In: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve. Tatabánya: JAMK, 2008. p. 23.

89

A könyvtáros képes a legfrissebb információval ellátni az olvasót minden tudományterületen

5 3 2

8 9 8 21

1 3

11

7 6 8

41

23

8

6 13

6

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

2 1 (12 f ) 2 (46 f ) 3 (71 f ) 4 (44 f ) 5 (18 f )

7. ábra A 191 megkérdezett közül 71 ember gondolja úgy, hogy a könyvtáros képes a legfrissebb információk átadására.

A könyvtárosoknak sok mindenhez kell érteniük, hogy az olvasónak oda tudják adni a megfelel könyveket

9 2

7 8

0

5

7 9

16

9

9

29

30

4 2 9

32

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

4

1 (2 f ) 2 (28 f ) 3 (54 f ) 4 (60 f ) 5 (47 f )

8. ábra A legtöbben, f ként a könyvtárba járó n k közül úgy vélik, hogy a könyvtárosnak meglehet sen sok mindenhez kell érteniük a kielégít információátadáshoz.

90

A könyvtárosok okosak 3 3

3 3

1 0 1 1 (5 f )

7

11

2

8

16

2

12

19

8

51

30

5

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

6

2 (16 f ) 3 (97 f ) 4 (58 f ) 5 (15 f )

9. ábra Jellemz nek mondható (több mint 50%) a véleménynyilvánítók szerint, hogy a könyvtárosok okosak.

A könyvtárosoknak érteniük kell a számítástechnikához

4 1 4

11

9

12

14

20

5

28

férfi, nem könyvtártag

8

3 1

2 3 4

35

férfi, könyvtártag

27

n , nem könyvtártag n , könyvtártag

0 1 (2 f )

2 (16 f ) 3 (71 f ) 4 (66 f )

5 (36)

10. ábra A legmagasabb (37%) osztályzatot elért válasz szerint jellemz , hogy a könyvtárosoknak érteniük kell a számítástechnikához.

91

Azt gondolom, hogy az öt hozzáértést küls szemszögb l vizsgáló kérdésre meglehet sen magas pontszámokat kaptunk. Nyilvánvaló, hogy a fent tárgyalt kérdések szorosan kapcsolódnak a szakma megítéléshez. Mindebb l az derül ki, hogy a többség elismeri a könyvtárosok tudását, elfogadja hozzáért segítségét. Hogy ez miként módosíthatja eddig kialakult véleményünket azzal kapcsolatban, hogy milyen a szakma presztízse, azt majd a kés bbiekben részletesen kifejtem. A következ kben azt a kérdéscsokrot vizsgálom, amely a könyvtárosok munkához való hozzáállását taglalja. Az els effajta kérdés az, amelyikre a legtöbb pontot kapott a könyvtáros társadalom. Sajnos azonban van 3-as és 4-es osztályzatunk is.

A könyvtárosok szívesen segítenek, ha valamilyen könyvet vagy információt keresünk 1 0

6

10

5

12

2

6

1 2 0 1 (1 f )

2 (5 f )

21

11

28

9 17 16

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag

44

n , nem könyvtártag n , könyvtártag

3 (38 f ) 4 (61 f ) 5 (86 f )

11. ábra 86-an (45%) értékelték öt ponttal, hogy a könyvtárosok szívesen segítenek az olvasóknak az információk megtalálásában.

Bizonyára sokan kérdezik, hogy mit értek az alatt, hogy a „könyvtárosok lassúak”. Arra a sztereotíp körre kérdez rá, amely a csendes hely – álmosító közeg – kevés munka – sok szabadid – unalmas munka – álmos könyvtáros – lassú munkavégzés körb l adódik. A válaszok közül azt tartom szomorúnak és egyben elgondolkodtatónak, hogy a könyvtárba járók közül miért gondolják azt, hogy lassúak lennénk?

92

A könyvtárosok lassúak 1 5 6

20

14

6

16

9

21

7

1 5

2 50

21

1 2

2

férfi, nem könyvtártag

0

n , nem könyvtártag

2

férfi, könyvtártag n , könyvtártag

1 (32 f ) 2 (101 f ) 3 (43 f ) 4 (10 f ) 5 (5 f )

12. ábra A megkérdezettek szerint kevésbé jellemz , hogy a könyvtárosok lassúak lennének munkavégzésüket tekintve.

A következ kérdés is véleményem szerint azok közé tartozik, amelyre nem szabadott volna 5-nél kevesebb pontszámot kapni. De ha kapunk is, akkor sem szabadott volna a középmez nybe kerülni, hiszen alapvet en szolgáltató szakmáról van szó!5

5

Err l b vebben a tanulmány els részében olvashat. Vitéz Éva: Rólunk írták. In: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve. Tatabánya: KEMÖ JAMK, 2008. p. 19.

93

A könyvtárosok udvariasak 0

3

1 0

6

13 6

16

2 1

17

11

6

32

33

5

3 7 5

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag

24

n , nem könyvtártag

1 (4 f ) 2 (14 f ) 3 (68 f ) 4 (66 f ) 5 (39 f )

13. ábra 68-an válaszoltak úgy, hogy jellemz en a könyvtárosok udvariasak.

Az utolsó tárgyalandó kérdés a könyvtár légkörére vonatkozik. A légkör hangulata a benne lév emberek hozzáállásától, viselkedését l lesz jó vagy rossz. Olvasóként jártam olyan könyvtárban, melybe belépve a könyvtáros szemüvegét orráról letolva, végigmért szeme sarkából. Legszívesebben fordultam is volna ki az ajtón. S könyvtárosként pedig olyan helyen, ahol kioktatást kaptam a cédulakatalógus megfelel használatáról. Egyik sem volt kellemes élmény, de sajnos maradandó annál inkább.

Szívesen járok könyvtárba, mert jó a légkör

14 7 6 5

10 9

9

2 10 3

0 5 3

21

34

20

1 3

14 15

férfi, nem könyvtártag férfi, könyvtártag n , nem könyvtártag

1 (32 f ) 2 (48 f ) 3 (34 f ) 4 (49 f ) 5 (28 f )

14. ábra 25% szerint (3 pont) jellemz en jó a légkör a könyvtárban.

94

A következ kben megpróbálom összefoglalni az „eredményt” és levonni bel le a következtetéseket. Az ebben a tanulmányban vizsgált sztereotípiák nem azt a képet mutatják, amit a könyvtárosok gondolnak. A válaszokból kiderül, hogy elfogadják tudásunkat, s nem gondolják egyértelm en azt, hogy unatkoznánk munka közben, és ezért olvasnánk a munkahelyünkön. Azt is le kell azonban szögezni, hogy teljesen elégedettek akkor lehetünk, ha az általam feltett kérdésekre egyértelm en pozitív válaszokat kapunk és a középszer ség nem jelenik meg. Feltételezem, ez egy szolgáltatónál sem valósulhat meg teljes mértékben, de célként kit zend feladat. További vizsgálódás tárgyát képezik az általam feltett kérések témái is. Légkör, viselkedés, attit d stb. Hogyan tudjuk elérni azt, hogy maximális pontot kapjunk a feltett kérdésekre? Viszont további kutatásra ad okot, hogy megnézzük, mely csoportokra jellemz inkább a ránk nézve negatív vélekedés, és összevetve a többi válasszal, kikövetkeztethet -e, miért gondolják ezt? S továbbmenve, hogyan tudjuk a negatív válaszokat pozitívvá fordítani? Mindenesetre mindig csodálkozásra késztet az, hogy a nem könyvárba járók milyen határozott véleménnyel vannak a könyvtárosokról. De mit tehetünk? Frans Johansson The Medici Effect6 cím könyvében írja le, hogy akkor nagyobb az esély az innovációra, ha különböz diszciplinákhoz és szakterületekhez ért , eltér tudományos hátterekkel bíró emberek osztják meg gondolataikat. A mi esetünkben célszer megvizsgálni olyan szolgáltatókat, amelyek véleményünk szerint egyes területeken jól m ködnek. Feltehetjük a kérdést: Mit l m ködnek jól? Hogyan adaptálhatóak ezek az eszközök a könyvtárügy területén érdemben és a gyakorlatban? Így nem eshetünk abba a hibába, hogy csupán teljes elméleteket veszünk át egyes területekr l, nem gondolva az integrációra. Elmondható, hogy a könyvtárügy, a könyvtárak technikai fejlettsége és felkészültsége, adatbázisok stb. átlagban igen magas szintet üt meg és gyorsan fejl d tendenciát mutat. John McKean ügyfélszolgálattal foglalkozó szakember és kritikus azt mondja, hogy a CRM7-ráfordítások 92%-át adatokba és technológiákba való beruházás teszi ki, pedig ez a szervezet sikerének csak 25%-át hozza. A fennmaradó 75%-os sikertényez nem más, mint az emberi tényez ; konkrétan az emberi er forrás, a szervezeti folyamatok, a szervezet felépítése, a vállalati

6

JOHANSSON, Frans (2004): The Medici Effect. Breakthrough Insights at the Intersection of Ideas, Concepts, and Cultures. Boston : Harvard Business School Pub., 7 Customer Relationship Management = ügyfélkapcsolati menedzsment

95

kultúra és nem utolsó sorban a fels vezetés.8 A felsorolásból látható, hogy a CRM nem merülhet ki a konkrét értelemben vett ügyfélszolgálat alapos megvizsgálásból, a többi alkotó is részletes elemzésre szorul, hiszen nem csak vev értékr l, hanem munkavállalói értékr l is beszélnünk kell egy jól m köd szervezet esetében. Itt említem meg, hogy a CERTIdocban megjelen K csoportos 01, 02 és 06-os szakterületek kompetenciáinak pontos meghatározása és kidolgozása alkalmas arra, hogy folyamatosan mérje a humán er forrás kompetenciáit. Ezzel megfoghatóvá válnak az ügyfélszolgálatban el fordulható problémák, ezáltal javítható lesz a könyvtárügy ezen területe, ami visszahat a szervezet m ködésére, így a köz általi megítélésre is. Tény hogy az ügyfélszolgálat felépítésekor magának az ügyfélnek az igényeit és szokásait kell megvizsgálni. Erre jó eszköz lehet a „customer journey mapping”, ami a mi esetünkben az olvasó „utazását” követi végig a könyvtárban. A témával kapcsolatban számos anyagot találhatunk az interneten is, én itt B gel György, a CEU Business School tanárának egyik írását használom alapul a módszer ismertetésére.9 A lényege, hogy az olvasóval folytatott interakciók sorozatáról folyamatábrát tudunk készíteni. Ez a kapcsolat szolgáltatástól függ en lehet közvetlen vagy személyes és közvetett, személytelen. A folyamatábrát nevezhetjük ügyfélút térképnek is, melynek már az összeállítása során tanulságos dolgokat fogalmazhatunk meg szervezetünk számára. B gel György a kávézóba betér ember útját térképezi fel példaképp. 1. megpillantja a kávézó épületét, felismeri a márkát (ha van) 2. megközelíti a kávézót (lehet, hogy kocsival nem egyszer feladat) 3. belép az ajtón, üdvözlik. (most érik az els benyomások) 4. megkeresi az árlapot 5. átböngészi a terméklistát, kérdez, információt kér 6. kiválasztja a terméket, megrendel 7. megkapja a terméket, fizet 8. helyet foglal, fogyaszt 9. szolgáltatásokat vesz igénybe (wifi, mosdó, újságok) 10. visszatérésre ösztönzik (pl. pontgy jtés) 11. távozik, elköszönnek t le Egy útvonalat kevesebb-több lépésben le lehet írni. Minden lépéshez tartozik valamilyen élmény, benyomás. Mivel ezek fogyasztónként eltér ek lehetnek, így célszer több átlagos felhasználó és néhány széls ségesebb szegmens képvisel ire tervezni a térképet. 8

PAYNE, Adrian: CRM kézikönyv: Ügyfélkapcsolat fels fokon. Bp.: HVG Kiadó Zrt. (2007). p. 318. 9 B GEL György: Utazás az ügyféllel. In: CEO 2009. 4. sz. p. 17–22.

96

Az olvasóra vetítve egy lehetséges térkép így nézhet ki: 1. meglátja a könyvtár épületét 2. betér, leveszi a kabátját a ruhatárnál (els interperszonális kapcsolat) 3. belép a könyvtártérbe (második benyomás, második interperszonális kapcsolat, köszönnek neki) 4. odamegy a tájékoztató pulthoz, kérdez, információt kér (harmadik interperszonális kapcsolat) 5. várja a segítségnyújtást, dokumentumot stb., körbenéz a könyvtárban 6. megkapja a dokumentumot (vagy nem kapja meg! – problémaforrás lehet) 7. leül, olvas 8. igénybe vesz más szolgáltatásokat (pl. fénymásolás, internet, újságot olvas) 9. visszatérésre ösztönzik (?) 10. távozik, elköszönnek t le Mit tudunk ebb l feltérképezni? Els ként azt, hogy hány emberrel találkozik a folyamat során az olvasó? Azok milyen személyiségek? Láthatjuk, hogy legalább három személy. Ne feledjük, hogy ha a könyvtár minden dolgozója kiválóan végzi a munkáját, csak egy nem, akkor mindenki arra az egyre fog emlékezni! Mindebb l újra kit nik az emberi tényez fontossága, ha nem els dleges mivolta. A „customer journey mapping” elkészítése során legalább öt ábrát készíthetünk a lépések elemzésére és a szolgáltatások min ségének javítását célozva. Ezek a következ k:

97

CÉL Minél teljesebb áttekintést kapni azokról a benyomásokról, amelyek az ügyfeleket a kiszolgálás során a könyvtárban, könyvtárral kapcsolatban érik, azonosítani az „igazság pillanatait”. Ötleteket adni az ügyfelek tapasztalatainak, benyomásnak javításához, különös tekintettel az „igazság pillanataira”. Mércéket találni a javulás figyeléséhez és a teljesítmény menedzseléséhez. Konkretizálni, kézzel foghatóvá tenni a problémákat és felel seiket.

Az útvonaltérkép

Fejlesztési javaslatok

Az eredmények mérése Bels szolgáltatási kapcsolatok mátrixa Bels szolgáltatási szerz dések (Bels megállapodás a szolgáltatási szintr l)

Leírni az elvárt teljesítmény szintjét, a szint mutatóit.

A hatékonyság növelése érdekében célszer olvasókat bevonni az értékelésekbe, akár interjúk keretében is, hiszen a könyvtáros nem tud objektív képet adni kielégít módon intézményér l és annak szolgáltatásairól. A vállalati és egyéb szegmensek módszereinek interpretációjakor a következ és nagyon lényeges következtetést vonhatjuk le: minden esetbe van visszacsatolás, és nem marad el annak elemzése, hiszen ez lesz az új kiindulópont a fejlesztéshez. Ez történt az el bb általam vázolt módszer esetében is, ami meghaladja az elméleti fejtegetést, hiszen kézzel fogható, gyakorlatorientált eszközt tárgyal. Összegzés Feltételezem, írásomból újra kiderül: emberpárti vagyok. A könyvtárak elérték azt a technológiai, információs fejlettséget, amit 2010-ben elvárhatunk, s csak pozitív tapasztalatokról számolhatunk be a jöv t illet en is. A közvélemény, és most ide értem a fenntartókat is, mégis háttérbe szorít. Nincs erre „jobb” példa sajnos, mint a HVG-ben 2010. 9. számában megjelent cikk10 a Márai10

DOBSZAY János: Egy polgár olvasmányai: Indul a Márai – program = Heti Világgazdaság, 2010. 9. sz. p.18–19.

98

programmal kapcsolatban, amit kollégáimmal egyetemben felháborodva olvastunk. A cikk szerint a könyvtárosok nem képesek igényes könyvlistát összeállítani a program számára, ezért kell a könyvkiadókra támaszkodni. Továbbá a könyvtárakban porosodó könyvek vannak a polcokon, mert senki nem olvassa ket. Elfeledjük a könyvtár alapvet rendeltetését? Ha kidobjuk Homerost, mert senki nem olvassa, csak tankönyvb l fogunk rá emlékezni? A könyvtárügy emberét használják fel a könyvtárak ellen, aki az olvasási tendenciákat kutatja, amikb l az derül ki, hogy nem olvasnak elegen. A cikk a könyvtárosokat egyértelm en felel ssé teszi a romló olvasási szokásokért. S az utolsó mondat a végs t rdöfés: „A Máraiprogram sikerre van ítélve, hiszen ennél már aligha lehet roszszabb a helyzet” Kérdezem: Hol lennének a könyvkiadók a könyvtárak nélkül? Hol lennének az emberek, a kutatók, tanárok, hallgatók, a szabadidejüket könyvtárban tölt k a könyvtárak nélkül? Zárjuk be a könyvtárakat fél évre! Állítsuk le a könyvtárközi kölcsönzést, az internethasználatot sz ntessük meg, ne vegyünk folyóiratokat! Lenne felháborodás? Önök szerint? Már majdnem tökéletes rendszerek vannak, s a közvélemény szerint nem megfelel en alkalmazzuk azokat, közelítsük meg más oldalról a problémát. Megoldás lehet, ha láthatóvá tesszük a könyvtárakat és könyvtárosokat, ha kilépünk a könyvtári térb l? Megoldás lehet, ha nem csak könyvtári berkekben publikálunk és nem ott reagálunk könyvtárosi mivoltunkat sért írásokra? A véleményem: IGEN. Hiába a kiváló információtechnológia, ha nem látszik mögüle az ember. A technika csak háttér, tehát el tte emberek vannak. De el bb zárjuk be a könyvárakat csak fél évre és nézzük meg: Könyvtárak nélkül megy-e el bbre a világ?

99

SZILASSI ANDREA

Ábel a holtágban A brazíliai magyarság identitás rz törekvései és a Szóval cím folyóirat

Bevezetés Ez a tanulmány része egy azonos címen, de nagyobb terjedelemben írott egyetemi diplomamunkának, amelyet 2009-ben védtem meg. Sajtótörténeti és egyben m vel déstörténeti témájú dolgozatom kiindulópontja az volt, hogy 2004 tájékán véletlenül tudomást szereztem egy brazíliai magyar nyelv folyóirat létezésér l az internetnek köszönhet en. A lapot második generációs magyar egyetemisták szerkesztették São Paulo metropoliszában a nyolcvanas években. Akkor csupán az els szám címoldalát ismertem meg kevés háttér-információ kíséretében. Mély nyomokat hagyott bennem gyönyör magyarsággal megfogalmazott, figyelemre méltó üzenete. Ez felkeltette érdekl désemet az egész dél-amerikai, és különösen a brazíliai magyarság történetével, életével kapcsolatban. Leginkább a következ kérdés motivált: Hogyan lehetséges magyar leszármazottként az anyaországtól való politikai–földrajzi elszigeteltségben ilyen tökéletesen meg rizni a szül k anyanyelvét, és ilyen er s magyarságtudatra szert tenni? Érdekelt az is, vajon mi lett az egykori szerkeszt ségi tagokkal? Miért sz nt meg a korábban megismert honlap, és látszólag minden, ami a világhálón a brazíliai magyarokra vonatkozott. Kutatásom több éven át és több szálon keresztül folyt. 2008-ban egy tragikus esemény nyomán hozzájutottam Szabó László hagyatékából a folyóirat valamennyi számához Gyuricza Gábor segítségével. Ezt kés bb digitalizáltam és a diplomamunkához mellékeltem. Kés bb készült egy DVD-ROM is, amely a szöveg hipertextes változata és a Szóval teljes anyaga mellett egy elektronikus könyvtárral is b vült: képek, zenék, térkép, film, hangfelvételek és digitális olvasmányok, linkek webhelyekhez, sajtóarchívumokhoz. E tanulmányból hiányzik a történeti események áttekintése, a kivándorlások okainak és a népességcsökkenés mértékének bemutatása, valamint ezzel összefüggésben a brazil állam hatékony migrációs és kolonizációs politikájának ismertetése. Ugyancsak kimaradt a magyarságtudat illetve nemzeti identitás meglehet sen sokszín megítélése, valamint a Magyarság rz törekvések fejezetb l a cserkészettel és a Könyves Kálmán Szabadegyetemmel kapcsolatos részek. Más fejezetek is rövidültek.

100

Magyar kolóniák létrejötte. Társadalmi mobilitás Érdekes körülmények között jött létre 1924-t l az serd ben néhány tisztán magyar kolónia: Árpádfalva, Mátyáskirályfalva, Rákóczifalva, Szentimrefalva, Szentistvánkirályfalva, Bocskaitelep, Bethlentelep és Boldogasszonyfalva néven. Ezeket a telepeket nem a frissen az országba érkezett családok, hanem São Paulóból elvándorlók alapították. 1924. június 14-ét l újsághirdetések jelentek meg, (ezek az ügynökök egyébként leginkább hazánkfiai voltak...) amelyek közül kett így ajánlotta a telkeket: „Birtokomnak az a része, melyet én a magyar telepeseknek felajánlottam, a gazdaságáról és termékenységér l híres sorocabanai vasútvonal mellett fekszik [...] Santo Anastacio állomástól délre 34 kilométerre […] mellyel kocsiút köti össze[...]”1 A valóságban vasút és kocsiút csak óriási távolságban létezett, és a falvak egymástól legalább 80–100 kilométernyi távolságra voltak. A másik így szólt: „Akar Brazíliában magyar faluban lakni, akarja gyermekét magyarul taníttatni, akar magyar templomba járni – jöjjön ki Árpádfalvára!”2 Az odautazás árát az állam ingyenjeggyel támogatta, de a földet jó pénzért, néha irreális árat kérve kínálták. Az ide költöz embereknek megérkezésük után mindent maguknak kellett megteremteniük. Kemény, kitartó elszántsággal el bb erd t irtottak, majd felhúzták otthonaikat. Rövid id elteltével iskolát, templomot vagy kápolnát építettek. Boldogasszonyfalvát az serd n belül 45 km mélyre betelepült 50 csángó magyar család közössége alkotta. Id. Boglár Lajos könyvében és Solymár Imre tanulmányában részletesen olvashatunk a kolónia történetér l. Már évtizedek óta nem élnek itt sem magyarok, sem leszármazottaik. Elhagyták a vidéket a nehéz életkörülmények, a beígért, de elmaradt vasútépítés miatt. De hozzájárult továbbvándorlásukhoz az európai embernek nehezen elviselhet klíma, a környez él világ ezernyi veszélye és a félelem a szervezetüknek idegen betegségekkel szemben. A fazendák m velésével, állattartással felhagyók a városba vándoroltak, és a gyárakban vagy a szolgáltatások területén dolgoztak tovább. Kés bb a magyarok São Paulo, Rio de Janeiro, Porto Alegre hatalmas metropoliszaiba, ipari centrumaiba koncentrálódtak. Amikor Rio de Janeiro után Brasilia lett a f város, a magyarok részér l is megindult az áttelepülés Rióból São Paulóba. Ma itt található a legnagyobb magyar kolónia. A déli mez gazdasági területek között Santa Catarina állam területén Jaraguá do Sulban élnek még ma is magyarországi sváb leszármazottak, akik Veszprém megyéb l, f ként Ajkáról és Székesfehérvárról vándoroltak ki. Porto Alegrében eleinte magyar jezsuiták telepedtek le, közülük Hauser József, a biológia világszerte elismert professzora, aki megalapozta meg az Unisinos Egyetemen a természettudományi fakultást, és Kövecses Géza, aki pszichológiai tudásával a papnevelésben 1

Dr. Labieno da Costa Machado hirdetménye 1926-ból, idézi Solymár Imre írása: Brazíliában elég puszta ország van. http://www.bukovinaiszekely.extra.hu/si_brazi.htm 2 Id. Boglár Lajos: Magyar világ Brazíliában: A múlt századtól 1942-ig. Bp. 1996. p. 30.

101

szerzett múlhatatlan érdemeket. k kiemelkedtek rendtársaik közül.3 Majd egy kisebb orvos és gyógyszerészcsoport telepedett le itt. A DMH 1951. március 10-i számának egyik cikke az itt letelepedett 12 magyar orvossal és öt magyar gyógyszerésszel foglalkozik. Megemlíti az írás, hogy a magyar orvosok azért mennek nagy számban vidékre, mert ott nem feltétel a diplomák honosítása a praktizáláshoz. A húszas években São Paulóba érkez k els sorban pesti iparosok, keresked k voltak, de akadtak köztük mérnökök, tanárok is. Megélhetést eleinte szinte kizárólag fizikai munkával tudtak teremteni maguknak. Kezdetben téglahordással, vágóhídi és gyári munkával vagy rend rként, bérkocsisként, kalauzként, utcai árusként keresték kenyerüket. Az ékszerészek és vasmunkások könnyen és gyorsan elhelyezkedhettek mesterségükben. A bevándorlási konjunktúrának köszönhet en kés bb sokan tolmácsként, telepítési ügynökként boldogultak. Forradalmak idején a zsoldos csapatokban is jelent s számban vettek részt magyarok.4 Az elhelyezkedésben segítséget nyújtott az is, hogy nagy szolidaritás és segít készség volt jellemz a korábban érkezett és konszolidált körülmények közé került honfitársaik részér l. Az id el rehaladtával magyarjaink egyre jobb körülmények közé kerültek. A kis utcai árusok rövidesen önálló kereskedést indítottak. A társadalmi el rejutás az iparban volt a leglátványosabb. El bb munkásként, majd egyre feljebb jutva a f mérnöki, gyárigazgatói, tulajdonosi pozícióig jutottak jó néhányan. Másfel l a magyarokról rövidesen pozitív imázs alakult ki. Ennek egyik oka, hogy keményen dolgoztak, másrészt kett s identitásuk fontos része lett a befogadó államnak nyújtott tiszteletadás, kötelességteljesítés is. Harmadsorban tehetségesek voltak, és sokféle területen szerezték meg a lakosság elismerését. Ezt jól alátámasztja egy tárlat, amelyet a Baross Gábor Kör rendezett 1954ben az Ibirapuera Parkban. A bemutató célja volt azt reprezentálni, hogy a magyar emigráció milyen módon járult hozzá Brazília gazdasági és kulturális fejl déséhez. Címe „Szabad Magyarok Kiállítása” volt. Néhány idézet a tárlat vendégkönyvéb l magyarra fordítva: „Maguk magyarok, aránylag kis anyagi áldozattal és er feszítéssel mindig a legjobbat és a legtökéletesebbet tudják megvalósítani. […] A magyarok egy komoly m vésznép, és munkájuk bizonyítja kultúrájukat. […] Gratulálunk a magyar kolóniának, amiért iparával és m vészetével hozzájárult São Paulo nagyságához. […] Alkotás, ízlés, szépség, m vészet […] magyar.”5 Megn tt a magyarok körében az értelmiségi pályán dolgozók aránya. Sok honfitársunk tudományos karriert ért el. Benk Antal jezsuita szerzetes, – aki a pszichológia tanszéket alapította az Unisinos Egyetemen – egyik írásában foglal3

Kögl Szeverin: Magyarok Brazíliában. São Paulo. 1992. p. 54. Id. Boglár Lajos, i.m. p. 28. 5 Kögl Szeverin: i.m. p. 27–28. 4

102

kozik az 1900-as évek brazil egyetemalapításaival.6 Sok magyar származású emigráns és szerzetes kapott lehet séget egyetemi oktatásra akkoriban és ezt követ en is. 2007-ben egy Magyar Házbeli rendezvényen 57 magyar származású egyetemi tanár vendég volt – köztük a szövetségi államban és az egész világon is elismert tudósok.7 A São Paulo-i magyar közösség kialakulása. Szervezetek, egyesületek A bevándorlók rövid id n belül létrehozták magyaros vendégl iket, éttermeiket, bárjaikat. Ezeken a szórakozóhelyeken gy ltek össze eleinte magyarjaink, ahol hazai zenekar búfelejt dallamaira, otthoni szakács ételét fogyasztva vigadtak és elevenítették fel korábbi életük eseményeit. Kögl Szeverin és id. Boglár Lajos is részletesen foglalkoznak a magyarok éttermeivel, vendégl ivel és különféle csoportosulásaival. A Restaurante Budapest éttermet egyebek mellett azért is rzi az emlékezet, mert kezdetben ez volt a bevándorolt magyarok találkozóhelye és legismertebb postacíme. A honvágy intellektuális kifejezésének egy különösen szép példája Lénárd Sándor és Landy Dezs közös cikke Séta egy régi pesti térképen címmel, amely az internetr l megismerhet .8 Kés bb megjelentek az egyletek, mint közösségi csoportosulások. Igen nagy volt a szervezkedési kedvük, rövidesen 65 egyesület, kör vagy csoport alakult meg a legkülönböz bb célokkal.9 Különféle sportágakhoz és kulturális tevékenységekhez kapcsolódó egyletek voltak: például olvasókörök, m kedvel színjátszó csoportok, sakk-, bridzs-, dalárda-, betegsegélyez -, jogvédelmi- és segélyegylet. Munkaközvetítési és kereskedelmi céllal is alakult társaság, de volt egyesülete a magyar mérnököknek, m vészeknek, pedagógusoknak, a n szövetségnek. 1938ban közös szervezetbe tömörültek, amely a Brazíliai Magyar Egyesületek Szövetsége nevet vette fel. Igen közkedvelt volt a m kedvel színjátszás, fénykorában tíz színpadon rendeztek el adásokat. Hatalmas sikerét az adhatta, hogy az anyanyelvi kultúra ápolása és a kommunikációs készség fejlesztése mellett közösségi élményt nyújtott, továbbá hozzájárult társas kapcsolatok kialakításához. Az amat rök mellett profi színészek is gyakorta felléptek Brazília, Argentína, Venezuela és Uruguay magyar közönsége el tt. Két színi társulat volt, a São Paulóban 1951-ben megalakult Magyar Színjátszó Társaság és a Buenos Airesben 1947-ben létrehozott Délamerikai Magyar Színjátszó Társaság [!]. 6

Benk Antal: Ötven év után újra itthon. In: Anima Una könyvek. Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár: http://www.ppek.hu/konyvek/incarm01.txt 7 Piller Éva levele a dolgozat írójának. 2008. május 26. 8 Lénárd Sándor, Landy Dezs : Séta egy régi pesti térképen = Kultura [!], 1958 jan.. http://www.mek.sk/kiallitas/ lenard/irasok/ seta/index.html 9 Id. Boglár Lajos, i.m. p. 46. ; Kögl Szeverin i.m. p. 16–29.

103

A két legtekintélyesebb São Paulo-i egyesület közül az egyik az 1924-ben alakult Köztársaság Kör volt, amely 500 taggal rendelkezett 1927-ben. Három csoportja is létrejött São Paulón belül.10 Habár kommunista és szociáldemokrata érzelm tagok alapították (Freid Jen , Benk József) és tömörültek benne, legf bb tevékenysége a sport, a m kedvel színjátszás és bálok, mulatságok rendezése volt. Gyermekbarát csoportja is létesült. Minden szombaton összejöttek. 1928-tól Új Világ címmel újságot is indítottak Miklós Móric, akkori elnök és újságíró szerkesztésében. Kögl Szeverin másik kiemelked egyletként említi a Sãopaulói Magyar Sportklubot [!].11 Ez a szervezet a Segélyegylet alapjain jött létre, 1927-ben vált ki abból. Alapítógárdája Matisz József, Vozáry Géza, Pável Béla, Zimmermann Sándor, Nagy József, Schweitzer Dezs , Liki Jen , Zirner István, Gábor Károly, Strenger Bernát, Barabás István és Lembert Ede voltak. A következ területeken tevékenykedtek: sport, színház és ún. „kultúr-torna”. Sporttelepet is létesítettek, amelyen egyebek mellett másodosztályú futballcsapatot m ködtettek. Kultúrel adásokat, könny és m vészi igényeket kielégít zenés darabokat mutattak be. Bridzsversenyeket is tartottak. Szociális Alap osztályuk is m ködött. 200 tagja volt a Klubnak 1934-ben. Harmadikként fontos megemlíteni a Segélyegyletet, amely 1926-ban alakult, napjainkban is m ködik még, és igen fontos szerepet töltött be régen és ma is az ottani magyarság életében. Szerteágazó tevékenységével átszövi a helyi magyar közösség történetét. Ebb l adódóan e dolgozatnak is szinte minden fejezetében szó esik róla. Magyarság rz törekvések Magyar nyelv iskolák a húszas évekt l léteztek Brazíliában. A magyar bevándorlók röviddel a kezdeti beilleszkedési nehézségek, a munkavállalás és lakáskörülményeik megoldódása után azonnal gyermekeik iskoláztatását tekintették legfontosabb céljuknak. Az els magyar iskolai felhívás 1925. január 8-án jelent meg a Dél-Amerikai Magyar Hírlapban a szül k részére gyermekeik beiskolázása érdekében. Ugyanebben az évben a f városi kolónia vezet jéhez fordultak magyar iskolakönyvekért az interiorbeli magyar telepek. Elemi iskolák létesültek 1925 és 1936 között São Paulo államán belül São Pauló f városban, Moocán, Vila Anastáción, Ipirangán, Vila Márián, Vila Ipojucán, Vila Zelinán, Vila Pompeián, Taipason São Bernardó do Campón, Vila Piritubán, Freguesia do Ón és legutoljára Santo Andrén. Az ország belsejében, a brazil vadon mélyén is teremtettek iskolákat 1924-t l Boldogasszonyfalván, Árpádfalván, Mátyáskirályfalván, Rákóczifalván és Szentimrefalván. A São Paulo-i elemi oktatási intézmények létszáma Boglár Lajos 10 11

Kögl Szeverin. i.m. p. 19. Uo. p. 19–20.

104

adatai12 szerint az 1927. évi 170-r l 735-re emelkedett a következ tíz évben. Az anastaciói magyar iskola tízéves fennállása alatt 1500 gyermeket képezett ki alapvet magyar kulturális és brazil vonatkozású tudnivalókra. Piller Gedeon szerint több mint tízezer gyerek szerzett elemi iskolai képesítést a magyar iskolákban.13 Az oktatás költségeihez a magyar állam tanítók küldésével és fizetésük biztosításával, tankönyvek küldésével járult hozzá az I. világháború kitöréséig. A feladatokat kezdetekt l fogva a Segélyegylet szervezte, a kés bbiek során az anyagi bázist is biztosította. Kezdetekt l fogva törekedtek az anyanyelv elsajátíttatása mellett a portugál nyelv oktatására is. Az 1925. február 25-én közzétett alapszabály szerint a gyermekek oktatása mellett a feln ttek tanfolyamait is megindították. Gondoskodtak a tanítók alap- és továbbképzésér l. 1931. április 7-én Zinner Sándor, a Segélyegylet elnöke felkérte Szelecz Arnold bencés szerzetest a tanítók munkájának szellemi irányítására. Szelecz Arnold 1931-ben els ként érkezett brazil földre a bencés szerzetesek közül. Élete során sokoldalú oktatási és kulturális missziót töltött be: az oktatás felügyeletén kívül középiskolai kiegészít tanfolyamot is szervezett, tankönyveket írt. Sokat fejl dött az oktatás színvonala, amikor 1936-ban újabb tanítók érkeztek a Julián Iskola Egyesülett l. Gálos Rezs már korábban átvette a Vila Pompeia-i iskolát és a São Paulo-i cserkészetet, Szentpétery Klára 1936-ban, Szabóné Török Jolán halála után került a São Paulo-i magyar iskolák igazgatói tisztébe. Kordás Ferenc az ipirangai kerület tanintézetét vette át ugyanebben az id szakban. Az iskolák igazgatására megalakult a Brazíliai Magyar Iskolaszövetség 1934-ben Kasánszky Tivadar elnökségével. Egy másik fontos intézmény, a Pedagógiai Értekezlet szintén a Segélyegylet keretei között jött létre 1936 januárjában dr. Klobusitzky Dénes volt pécsi egyetemi tanár vezetésével. A szervezet célja a jobbára szakképzettség nélküli taner k oktatása, rendszeres pedagógiai értekezletek tartása, valamint az iskola falain kívüli népm velés, kulturális el adások szervezése volt. Az iskola otthona és egyben központja lett a lélekgondozás különféle formáinak. Innen indultak a dalárdák, itt próbáltak a m kedvel el adásokra, itt jöttek össze a kolónia nagygy léseire és egyházi eseményeire is mindaddig, amíg meg nem épültek templomaik. Családi ünnepeknek is helyet adtak − id nként lakodalmak, disznótorok zajától volt hangos az iskola. Tanítók voltak még: Szigeti Endre, Szigeti József, Brajacsek Antal, Leopold Ilonka, Szücs Balázsné, Sperling Viktorné, Sperling Ottó, Ivancsik Géza, Juhász Lajos, Juhász Balázs, Gyermek Kálmánné. A második világháború alatt Magyarország és Brazília egymással szembenálló szövetségbe került, amelynek következtében hirtelen elhidegültek az államszint kapcsolatok. Ez sokat ártott a magyar közösségnek. Egyéb retorziók mel12 13

Id. Boglár Lajos. i.m. p. 61. Piller Gedeon: Brazíliai Magyar Segélyegylet: Emlékkönyv. São Paulo. 1996. p. 12.

105

lett a magyar iskolákat is kénytelenek voltak bezárni. Németh László igazgatótanító személyes tárgyalásainak köszönhet en a magyar pedagógusokat nem mozdították el állásukból, de megsz nt az anyanyelven történ tanítás, és az iskoláknak nevet kellett változtatniuk. Felvették Hermes da Fonseca marsall, államelnök nevét. Az utolsó magyar iskola 1951-ben zárta be kapuit Moócán és Anastación pénz és elegend tanuló híján. Néhány évvel kés bb enyhült a helyzet és vele a szigor, de magyar nyelv iskolák többé nem jöttek létre. Ehhez hozzájárult az a negyvenes években hatályos brazil törvény is, amelynek értelmében „a külföldiek tíz éven felüli gyermekei anyanyelvükön napi egy órán át oktathatók. Egyéb tantárgyak csak az ország nyelvén – portugál nyelvtan, brazil földrajz és történelem – pedig kizárólag okleveles brazil tanító által oktatható.”14 1938ban úgy módosult a bevándorlók gyermekeinek oktatását szabályozó el írások rendszere, hogy bár elérhet vé vált az idegen nyelv oktatás, de kizárólag a városi iskolákban. A vidéki iskolákban 14 év feletti gyermekek tanulhattak idegen nyelven, de kizárólag született és képesített brazil taner bevonásával. Habár a lapai református egyház az istentiszteletek után havonta kétszer vasárnapi iskolát tart, az anyanyelv-oktatás leginkább a cserkészet keretei között valósult meg ezután. A Szent Imre Gimnázium és az Eszterháza Zeneiskola A Szent Imre Gimnázium (Colégio Santo Américo) egy neves oktatási intézmény São Pauloban. 1951-ben alapította Jordán Emil (Dom Emilio Jordan), és a bencés rend szerzetestanárai m ködtették hosszú éveken át. Ez az iskola 12 évfolyamos, félinternátussal összekapcsolva. 140 gyermekkel indult 1951-ben, ma 1700 diák tanul benne. Kezdetben a Brazil Katolikus Egyetem Rua Imaculada Conceição 57–71 szám alatti épületében, kés bb a Szent Gellért Kolostor területén felépített új épületrészben folyt a pedagógiai munka. Vannak téves értelmezések az iskolaalapítás szándékát illet en..15 Valójában sosem szánták magyar iskolának. Létesí14 15

Id. Boglár Lajos, . 62. p. Boda Sarolta tanulmányában így fogalmaz: „A magyarság jöv éért aggódó atyák Jordán Emil vezetésével 1951-ben megalapították a Szent Imre Kollégiumot…” B.S.: Magyarok a nagyvilágban 2. – Szent Imre Gimnázium, São Paulo = Pedagógiai Szemle, 2003. július. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-07-ht-Boda-Magya rok ; Pongrácz Attila egy cikkében ezt írja: „A háború után ismét érkeztek bencések Magyarországról, így 1950-ben már hatan voltak. Felmerült tehát az iskolaalapítás gondolata, hiszen mindegyiküknek volt középiskolai tanári végzettsége, és így újabb munkaterülettel adhattak értelmet kényszer brazíliai tartózkodásuknak.” P. A.: Magyar bencés jelenlét Brazíliában. In: Vatikáni Rádió honlapja, 2007. V. 8. http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=132549

106

tésének f célja az volt, hogy drága magániskolaként a tandíjból származó bevételeivel hozzájáruljon az apátság karitatív tevékenységéhez, lap- és könyvkiadásához, továbbá a cserkészet támogatásához. Linka Ödön és Magyar Szervác közös kötetében visszaemlékeznek az alapítás id szakára is.16 Utalnak rá, milyen éget en szükséges volt jelent sebb anyagi forrásra szert tenniük. A plébánia híveit l ugyanis lehetetlen volt elegend támogatáshoz jutniuk, hiszen segélyre szorultak azok is. A kolostor udvara tele volt összetákolt barakklakásokkal. E kalyibák lakói sok más alamizsnára váró szegénnyel együtt nap mint nap nehéz helyzetbe hozták a szerzeteseket. A pasztorálás munkájából hazatér szerzetesek estére igen gyakran étel nélkül maradtak, mert Szelecz Arnold plébános úr a saját és rendtársai vacsoráját is odaadta a nélkülöz knek.17 Mivel a bencés rend alapvet en tanítói feladatokra jött létre, az atyák közül többen eleve tanári képzettséggel rendelkeztek. Kézenfekv volt tehát, milyen irányban keressenek megoldást. Tekintettel azonban arra, hogy az apátság szegény volt, az induláshoz és a m ködtetéshez szükséges kiadások fedezésére bankkölcsönt vettek fel. A kezességhez és a berendezéshez tehet s és jólelk magyarok segítettek (Szikra István, Vozáry Géza). A szerzetes-tanárok beiratkoztak brazil egyetemekre további szakképesítések megszerzéséért. Az iskolában az oktatás nyelve a portugál volt kezdetben is, habár a magyar nyelv és kultúra tanítása választhatóan más nyelvekkel együtt helyet kapott a tanrendben. 40 000 kötetes könyvtára tartalmaz magyar nyelv irodalmat is. A kezdeti id szakban részt vett az iskolai munkában az Angolkisasszonyok Rendjéb l Garády Beáta n vér, dr. Keöves Andrásné tanító és dr. Balázs Péter, továbbá a magyar alapítású Annunciáta N vérek rendje is. k a konyha és a mosoda feladatainak irányítását látták el.18 Az iskola háromnyelv honlapjáról is megismerhet , milyen értékes gyermekközpontú oktatás és sokoldalú szabadid s tevékenység folyik benne.19 A bencés hagyományoknak megfelel en magas követelményekkel, de baráti tanár–diák viszonyok között. Rövid id n belül elit iskolává vált a Colégio Santo Americo, tartósan az ország öt legkiválóbb oktatási intézményei közé küzdötte fel magát. Már hosszabb ideje helyi civil tanárokkal kiegészülve tanítanak, és az iskola vezetése is brazil. Az apátság vezet je Jordán Emilt követ en Linka Ödön (Dom Ernesto Linka) lett. 2009-ben már csak négy szerzetes él.20 k már túl vannak 80 éven, ezért egyre nehezebben tudnak részt venni az iskolai munkában, a lelkipásztori és karitatív 16

Brazil utakon. São Paulo. 1970. p. 21., p. 59. Szelecz Arnoldot nagy megbecsülés övezte életében és halála után is: utcát neveztek el róla. 18 A n vérek 1936. évi Brazíliába érkezésüket követ en eleinte betegápolást végeztek, kés bb iskolákat, bölcs dét, óvodát és gyermekorvosi szakrendel t alapítottak, m ködtettek. 19 Szent Imre Gimnázium honlapja: http://www.colegiosantoamerico.com.br/ 20 Linka Ödön, Linka Sándor, Iróffy Zsolt, Kubovics Egyed. 17

107

feladatok ellátásában, továbbá a szabadegyetem programjainak szervezésében.21 1970-ben kaptak utoljára szerzeteseket Magyarországról, így az elöregedés következtében sajnos el bb-utóbb tisztán brazil intézménnyé válik a Szent Imre Gimnázium. Eredményessége, sikeressége okán bizonyára ezután is fennmarad azonban az oktatás egy sajátosan magyar formája, amely az Eszterháza zeneiskolához és énekoktatáshoz kapcsolódik. Kodály zenepedagógiáját, tanításának alapelveit alkalmazzák az énekórákon és az Eszterháza zeneiskola ének- és szolfézstanításában is Iróffy Zsolt (Don Gábriel Iróffy) vezetésével. Iróffy atya Kodály tanítványa volt. Brazil körülményekre adaptálta Kodály módszerét. Ennek sajátosságait megfogalmazta a Könyves Kálmán Szabadegyetem évkönyvében megjelentetett tanulmányában.22 Kodály szellemében sikeresen oktat minden brazil és magyar ének- és zenetanár. Céljuk, hogy a brazil nemzet megismerje a magyar zeneszerz k munkásságát, kulturális hagyatékát. A brazil gyermekeknek saját dalaik mellett a magyar népdalokat is megtanítják. Fellépéseik során bemutatják magyar zeneszerz k m veit az iskolásoknak és a brazil közönségnek. A brazil koncerttermek repertoárján általánosan jelen vannak Liszt, Erkel, Dohnányi, Hubay, Poldini darabjai és idegen zeneszerz k magyar témájú alkotásai. Figyelemre méltó az a megállapítása, hogy „Volt id , amikor São Paulo f város kilenc rádióállomásán reggelt l – estig megszakítás nélkül lehetett magyar muzsikát kapcsolni!”23 Könyvadományok, közgy jtemények A brazíliai emigráció magyarságáért Magyarország részér l a legtöbbet Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és id. Boglár Lajos konzul tette. Klebelsberg a két világháború között az ország nehéz anyagi lehet ségei ellenére is képes volt elérni, hogy az oktatási-kulturális feladatok kiemelt finanszírozásban részesüljenek. Tevékenysége során nagy figyelmet fordított a külföldre került magyarok támogatására. A magyarokat befogadó országokban az iskolák m ködéséhez tanítókat küldött fizetés biztosításával. Tankönyveket és egyéb olvasmányokat juttatott a legkisebbt l a legtávolabbi kolóniáig. Boglár Lajos 1927 és 1941 között vezette a São Paulo-i konzulátust. Hivatalát messze meghaladó széleskör figyelemmel járta, látogatta a telepeket, támogatta a szegény rászorultakat, és t le telhet en mindent elkövetett az érdekükben. A kötelez kereskedelmi kapcsola21

A kezdetekt l huszonnégyen teljesítettek Brazíliában szolgálatot. P. Iróffy Zsolt: Kodály irányelvei és a São Paulo-i Colégio Santo Américo. In: Magyar m hely a dél keresztje alatt: A Könyves Kálmán Szabadegyetem Emlékkönyve 1949– 1999. III. köt. P. Tóth Veremund szerk., Sao Paulo – Pannonhalma: Abadia São Geraldo, 1999. p. 139–148. 23 Id. Boglár Lajos, i. m. 53. p. 22

108

tok ösztönzésén túl segélyegyletet m ködtetett, tanácsadást, orvosi ellátást biztosított a magyaroknak. Könyvtár is rendelkezésre állt a m vel déshez, az anyanyelv ápolásához. Aprólékos gonddal ellen rizte a magyar iskolák m ködését. Ahol lehet ségei határához érkezett, ott továbbította a problémát az anyaországnak. Az közbenjárásának volt köszönhet , hogy tanítók és papok érkeztek Magyarországról. Érdekes, hogy 1943-ban befejezett tanulmánya a brazíliai magyarságról több mint ötven év múltán jelent csak meg.24 Könyve az id közben megváltozott demográfiai adatok ellenére is hiányt pótló forrásmunka földrajzi, biológiai, történelmi, antropológiai ismereteivel, gondosan összegy jtött, ellen rzött statisztikai adataival, képillusztrációival. Az anyaország érdemi kulturális támogatása a háború után lényegében megsz nt. Ezt a helyzetet tükrözi egy helyi szólás: „Ábel a holtágban”, amely a São Paulo-i kolónián belül terjedt el a latin-amerikai szórványmagyarságra. Az anyaországgal való intézményes kulturális kapcsolat csupán a 2000. év után kezdett újjáéledni. A Magyar Könyvszemle 1928. évi januári-februári száma tudósít az els könyvtár-adományozásról. A közel kétezer kötetes gy jteményt a kormány nevében dr. Scitovszky Béla belügyminiszter adományozta. 25 A gy jteményt összeállította dr. Sikabonyi Antal magyar nemzeti múzeumi könyvtárnok. Részlet a lap hasábjairól: „Összeválogatásukban az irányító elv az volt, hogy ötletszer könyvhalmaz helyett valóban kész könyvtárt nyújtsanak. Bennök megtalálható a szépirodalmi és ismeretterjeszt müvek [!] legjava, mindaz, ami várható olvasóközönségük szellemi szükségleteit kielégítheti. Túlnyomó részük magyar müvekb l áll, hisz rendeltetésük els sorban az, hogy elszakadt véreinket vel k mintegy belevonjuk a magyar szellemi közösségbe. Fordított müvek f leg az amerikai magyaroktól ismert és kedvelt angol és amerikai szerz k müveib l találhatók, úgyszintén a hazai szerz k munkáiból is az angol nyelv fordítások kerültek bele a könyvtárba. A katalógus jól áttekinthet négy f csoportra oszlik. Az els ben – a gy jteményes sorozatok mellett – a lexikonok, szótárak és nyelvtanok sorakoznak, a másodikban a szépirodalmi müvek, külön a verses-m vek és színdarabok s külön a kötetlen formájúak. A harmadik f csoport az ismeretterjeszt müveket foglalja magában, szakok szerinti csoportosításban, végül az utolsóban az ifjúsági müvek találhatók. A könyvjegyzék a lehet legegyszer bb, mindenben a gyakorlati igényekkel számoló felállítási és nyilvántartási rendszert követi, s a használatban szükséges kölcsönzöfüzettel és olvasóigazolvánnyal is el van látva. Magukban a könyvekben pedig a használat idején ellen rzésül szolgáló kusztosz-kartonlapok találhatók.” 24 25

Id. Boglár Lajos: Magyar világ Brazíliában. Bp. Szimbiózis, 1996. Brazíliai magyarok könyvtárának címjegyzéke … = Magyar Könyvszemle, 1928. 1–4. sz. p. 126–127.

109

Valamivel kés bbi id szakra vonatkozóan (1929–1938) a Magyarok Világkongresszusa beszámolójából olvashatunk információkat könyvadományokról. „[…] ahol sikerült a kapcsolatokat megteremtenünk, mindenütt igyekeztünk a magyar testvéreink segítségére lenni. Tízezer darab volt a külföldi magyar gyermekek részére a kísérletképpen szétküldött és a magyar földet ismertet olvasókönyvek száma. Több mint tizenkilencezer darab magyar szépirodalmi könyvet küldtünk szét magyar testvéreinkhez, amivel 430 helyen vetettük meg új magyar könyvtáraknak az alapjait, vagy gyarapítottuk a már meglév knek a könyvállományát. Sok-sok ezerre megy azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyeket mindezeken felül eljuttattunk a külföldi magyarság közé, hogy ahol csak kevesen vannak, legalább ezeknek a révén jussanak magyar bet höz. […] a külföldi magyarságnak szóló rövidhullámú rádióel adások állandóan tökéletesülnek, és ma már egy héten négyszer kapnak hazulról rádión keresztül híreket és buzdításokat.”26 Az els ajándékkönyvtár gy jteménye a Segélyegylethez került São Paulóba; Boglár Lajos könyve is említést tesz err l.27 A könyvtárosokról is tartalmaz feljegyzést a Segélyegylet emlékkönyve. 1932-ben Virágh József, a következ évben Stöppel Ede és Geiger Lipót vette át a könyvek gondozását, kölcsönzését. 1934-t l három éven át az iskola igazgatója, Németh László látta el a könyvtárosi teend ket is. A háború idején a Segélyegylet hatósági ellen rzés alá került, kés bb államosították – brazil vezet ség bevonásával.28 1976-tól könyvtárosi megbízatásról nem, de kultúrigazgatói feladatkörr l olvashatunk az emlékkönyvben. 1988-tól van ismét utalás könyvtárosra, Piller Éva igazgató személyében. Amikor 1985-ben az Avenida São Joãoi épületb l átköltöztek a Vila Olimpiára, a Magyar Házba, felvették a Besenbach Károly Könyvtár nevet. A névadót övez tisztelet alapja, hogy az adományából vásárolták a helyiség berendezését. Ett l az id szaktól gyorsan gyarapodott az állomány, ennek oka azonban kevésbé örvendetes. A bevándorlók megöregedtek, egyre többen meghalnak. Az utódok zöme, ha beszéli is még a magyar nyelvet, már nem érdekl dik irodalmunk iránt. Az unokák még kevésbé. Ezért az értékes családi könyvtárakat a helyi magyar egyházaknak vagy a Magyar Háznak adományozzák. 2005 októberében 4 820 magyar cím szerepelt a gy jteményükben, másodpéldányok kíséretében.29 Friss, kortárs magyar irodalomhoz azonban kevésbé jutnak hozzá, pedig ez is fontos lenne a kölcsönzések számának növekedése érdekében. A könyvtárosok önként és ingyen dolgoznak. Balikóné Zachar Judit, Csikyné Szada Mária, Ge czéné Ráth Veronika, Magyarné Matolcsy Eszter, Piller Gedeon, Piller Éva, Richterné

26

Haynalné Kesser Zsuzsanna = Argentínai Magyar Hírlap, 2007. július-augusztus Id. Boglár Lajos, i. m. 50. p. 28 Ekkor vette fel a Segélyegylet az „Associação Beneficente 30 De Setembro” nevet. 29 Ráth Károly: Gondolatok a könyvtárban = Híradó, 2005. február. p. 10–11. 27

110

Véniss Klári, Süt Ildikó, Sz cs Erzsi. Régebben tagja volt még e csapatnak Weisz Judit is. Visszatérve a kezdeti id szakra, a koloniális élet fejl désével párhuzamosan gomba módra kezdtek szaporodni a kis könyvtárak. Rövidesen minden egyesület kialakított magának egy kölcsönkönyvtárat. E kis könyvtárak gy jteményére vonatkozó adatot is olvashatunk Boglár Lajos könyvében. A nagyobb egyesületek ezer darab feletti, a kisebbek százas nagyságrend könyvtárral rendelkeztek.30 A Segélyegylet régi (a Scitovszky-féle adományozás el tti) állományából és egyéb könyvekb l létrehoztak egy ún. Vándorkönyvtárat, amelynek feladata volt, hogy ellássa olvasnivalóval az interiorbeli falvakat, São Paulo külvárosának és környékének magyar lakosságát. Az egyházak bázisán is jöttek létre könyvtárak. Cserkész- és ifjúsági könyvtárak is alakultak a Julián Tanítók Egyesülete adományából. Érdekes téma lenne a népszer íróik és olvasmányaik bemutatása, illetve a könyv szerepe a kivándorlók életében. Boglár Lajos ezt is részletesen taglalja könyvében.31 Napjainkban szép és jól m köd könyvtára van a református egyháznak, amely évtizedek óta fennáll São Paulo Lapa városrészében. A Szent Gellért Kolostor 10 000 kötetes könyvtára mellett az Apátsággal egybeépült Szent Imre Gimnáziumnak is van magyar gy jteménye. A teljes könyvtár 40 000 kötetes, de az iskola jellegéb l adódóan zömmel portugál nyelv az irodalma. Az iskolában magyarul nem ért könyvtárosok dolgoznak már hosszabb ideje. Múzeum, levéltár Jóllehet, nem az anyaország adománya révén jött létre ez a két közgy jtemény, de jellegéb l adódóan itt tartom célszer nek megemlíteni São Paulo múzeumát és levéltárát. A gy jtemény a Szent Gellért Apátságban található, létrehozása Kögl Szeverin múzeum r és könyvtáros munkája volt, akinek könyvéb l megismerhetjük a gy jtemény összetételét is.32 A múzeum kiállít magyar zászlókat, címereket, térképeket, díszruhákat; riz pénzeket és más érméket; bemutat magyarországi porcelánokat. Betekintést nyújt régi magyar nyomtatványokba, fénykép- és képeslapgy jteményekbe. Kiállítja a magyar származású, Brazíliában él képz m vészek festményeit. Kögl Szeverin húsz Brazíliában alkotó magyar származású fest m vészt, hat szobrászt és kilenc iparm vészt mutat be színm vészek, 30

Egyesületb l pedig 41 volt a II. világháború el ttig, kés bb még több lett. Külön szövetséget hoztak létre 1931-ben a São Paulo-i egyletek együttm ködésére. Kögl Szeverin idézi könyvében a DMH 1938. jan. 25-i cikkéb l. 31 Id. Boglár Lajos, i. m. p. 50–53. . 32 Kögl Szeverin: Magyarok Brazíliában, São Paulo, Könyves Kálmán Szabadegyetem, 1992. p. 64.

111

énekesek, írók, költ k, tudósok mellett.33 A levéltár rzi Kelemen Krizosztom pannonhalmi f apát brazíliai levelezését, dr. Szelecz Arnold és dr. Hets Aurélián irodalmi hagyatékát, naplóit, fényképalbumait. A magyar kolónia okmánytára rzi a Magyar Komité (Brazíliai Vöröskereszt), a Brazíliai Magyar Kultúregyesület, a São Paulói Magyar Iparos és Keresked k Körének iratait, a Délamerikai Magyar Hírlap [!] el fizet inek címtárát, az egyházközségek jegyz könyveit, pénztárkönyveit és más iratokat. A brazíliai magyar sajtó Mivel emigránsaink nagy területen szétszóródva telepedtek le, a magyarság iránt elkötelezett emberek hamar felismerték, hogy a sajtó lehet az a legf bb kommunikációs csatorna, amely mindenhová elér.34 Borbándi Gyula nyugati magyar lapés könyvkiadásról megjelentetett könyvei, cikkei alig tartalmaznak dél-amerikai adatokat. Amikor pedig belevette lexikonába a latin-amerikai magyar újságokban is publikáló írók életrajzát, a felsorolt lapok közül többször is csupán az európaiakat nevesítette a „dél-amerikai lapok” mellett. Sok más nyugati emigráns irodalommal foglalkozó szerz az munkáit veszi alapul, ebb l adódóan azok sem említik forrásaik között az itt él magyarok sajtóját. Ennek ellenére Brazíliában sokféle folyóiratot szerkesztettek az évtizedek során, amint azt a túloldali táblázat jól mutatja. E lapok szerz i a teljes magyar diaszpórából kerültek ki. A megjelenés sem korlátozódott egyetlen országra. A lapok megjelentetése a különféle egyesületekhez és egyházközségekhez kapcsolódott. Ugyanakkor az itt él írók, közéleti személyiségek rendszeresen publikáltak más nyugati emigráns lapokban is, például a párizsi Irodalmi Újságban.35 A táblázat azokat a lapokat mutatja, amelyekre valahol utalást találtam. Hosszabb ideig széles körben kutattam, de nem sikerült minden lapról fontos adatokat megtudnom. Helyenként ellentmondásosak a különböz források. Ezekb l az újságokból az Országos Széchényi Könyvtárban is csak kevés található meg. Repertórium még az évtizedeken keresztül megjelent hírlapokról sincs. Papír változatban teljes egészében megtalálható a Délamerikai Magyar Hírlap [!], amelynek digitális formában 2001-t l a 2004. évi megsz néséig meg-

33

Uo. p. 29–32. Kés bb a technika fejl désével rádióadásokon át is sugároztak magyar nyelv híreket, kulturális adásokat. 35 Többek között Landy Dezs , Lénárd Sándor, Kutasi Kovács Lajos 34

112

jelent számai az Elektronikus Periodika Adatbázisból elérhet k.36 A több mint húsz éve megjelen Híradóról már nincs adat az OSZK-nál.37 A rendszerváltástól kezd d en kedvez tlen tendenciaként az egész amerikai emigrációnál általánosan jellemz vé vált nagy múltú lapjaik megsz nése. Ez a jelenség nemcsak a politikai korlátok leomlásával, a magyar nyelvtudás feledésével és az asszimilációval magyarázható; az internet elterjedése is hozzájárult e folyamathoz. A Brazíliában megjelent és jelenleg is kiadott sajtóorgánumok Cím

Megjelenés

Székhely

Megjegyzés

Délamerikai Magyar Újság [!]

1922–1940.

São Paulo

Általános hírlap

Délamerikai Magyar Hírlap [!]

1923–1925. 1948–1966. 1967–2004.

Rio de Janeiro São Paulo Buenos Aires

Általános hírlap

Sao Paulói Magyar Futár

1927.

São Paulo

Munkáslap

Új Világ

1928–

São Paulo

A Köztársaság Kör lapja

Katolikus Tudósító

1931.

São Paulo

Katolikus (bencés) lap

Brazíliai Magyarság

1932–1934.

São Paulo

Keresztény szellemiség lap

Magyar Vallás

1933.

São Paulo

Evangélikus lap

Lobogó Tüzek

1936.

São Paulo

Katolikus (bencés) lap

Harangszó

1952–1960.

São Paulo

Református lap

Kárpáti rszem

1953–1955.

São Paulo

Az azonos nev egyesület lapja

Kultura [!]

1953–?

São Paulo

Irodalmi lap

Magyar Egység

1955–1962.

São Paulo

36 37

Délamerikai Magyari Hírlap archívuma 2001–2004-ig. http://www.epa.oszk.hu/html/ vgi/boritolapuj.phtml?id=00004 2009. február 4. Híradó archívuma 2004-t l napjainkig: http://www.ahungara.org.br/site/hirado.asp 2009. február 4.

113

Pax

1964–1989.

São Paulo

Katolikus (bencés) lap

Zsidó Szemle

1961–1966.

São Paulo

Izraelita lap

Szóval

1981–1984.

São Paulo

Kultúra, emigráció tudomány, koloniális élet, cserkészet

Híradó

1988–

São Paulo

Segélyegylet lapja; Koloniális lap online verzió van

Argentínai Magyar Hírlap, brazil oldallal

2005–

Buenos Aires

csak online verzióban létezik

Hírlapok Els ként a Délamerikai Magyar Újság [!] szerkeszt gárdája alakult meg 1922ben São Paulóban. Zimmermann Sándor majd Rónai László, kés bb Liki Jen volt a lap f szerkeszt je a megsz nésig. Komoly küldetést töltött be az újság ez id tájt, amikor magyarok tömegei nyelvismeret hiányában, védtelenül, sokszor kiszolgáltatott körülmények között várták sorsuk jobbra fordulását. A leghoszszabb és legkalandosabb története a Délamerikai Magyar Hírlapnak [!] volt. Rio de Janeiroban alapították, els f szerkeszt je és tulajdonosa Orbán Leó volt. Kezdetben hetilapként jelent meg. Két évvel kés bb São Paulóba került át a székhely, ekkor Bleier Emánuel irányításával folyt a munka tovább. A húszas évek elején komoly dilemmákkal kellett szembenéznie a két újság f szerkeszt jének. Folyamatosan jól jövedelmeztek a telepítési hirdetések, és ez nélkülözhetetlen volt az üzleti vállalkozás fenntartásához. Ebben az id szakban lelketlen, szélhámos ügynökök mérhetetlen sok emberi tragédiát okoztak a bevándorlóknak. Amikor pedig a magyar újságok leleplezték a visszaéléseket, s a DMH a következ szalagcímben figyelmeztette olvasóit: „Magyarok, ne menjetek a fazendákra!” − hitelrontásért beperelték és börtönbe csukták a f szerkeszt t.38 Orbán Leó hat év után ismét átvette a f szerkeszt i feladatokat, 1938-ban azonban végleg megvált az újságtól, eladta a Római Katolikus Egyházközségnek. 1939. január 1-jét l portugál irányítással, de a bencés atyák közrem ködésével jelentették meg a lapot.39 A székhely a bencések id szakában megmaradt São Paulóban. 38 39

Id. Boglár Lajos, i.m. p. 49. Dr. José Candido Tolosa de Oliveira e Costa vezetésével szerkesztették a lapot, aki a magyarok barátja volt, ezért a Segélyegylet emlékkönyve hálás szívvel említi nevét. Az említett személy a Segélyegylet elnöke is lett 1943-tól a szervezet nacionalizálása után, de valójában nem szólt bele egyik szervezet irányításába sem. Nem váltak meg t le akkor sem, amikor a politikai helyzet ezt már lehet vé tette volna.

114

A f szerkeszt Erdélyi Gábor volt 1948–1966. között. Kutasi Kovács Lajos író és dr. Boér Miklós 40 egyetemi tanár, újságíró is részt vett hosszabb ideig a cikkek írásában. Eleinte heti, kés bb kétheti rendszerességgel jelent meg. Az 1967es megsz néshez a tartósan ráfizetésessé válás vezetett.41 Az újság tulajdonjoga 1971-t l Simon Lászlóhoz került Buenos Airesbe, aki Magyar Hírlap címen adta ki ezután 1995-ig. A következ évt l Czanyó Adorján vette meg. A továbbiakban az f szerkesztésében és nyomdájában jelenik meg Buenos Airesben. 2001-t l a világhálón is olvasható a lap. Egy id után már csak online verzióban létezett, az el fizetésekb l befolyó források ugyanis egyre kevésbé fedezték a fenntartás költségeit. Napjainkban a Segélyegylet Híradója az egyetlen Brazíliában szerkesztett lap, amely 1988 óta közöl koloniális híreket, ünnepi megemlékezéseket és kulturális témájú írásokat. A lap megalapításának ötlete Piller Gedeon nevéhez f z dik. Amikor Piller átvette a Segélyegylet vezetését, tervét néhány közrem köd bevonásával megvalósította.42 A szerkeszt ségi munkában a kezdeteknél a korábban már megsz nt Szóval szerkeszt i is részt vettek. Szabó László csupán egy szám erejéig, Besterné Fenyvesi Ágnes két éven át. Szintén a Szóval gárdájából jött Hársi Ern , aki a cikkek mellett grafikákat is készített a Híradónak. Piller Gedeon a helyi közösség híreinek összegy jtésével, megfogalmazásával vesz részt a munkában. További munkatársak voltak még az évek során Hankóné Jávor Beátrix, Süt Ildikó, Nagyné Bujdosó Lilla, Ráth Károly, Adriana Reis Paulics, Budavári Hilda, Gombert Károly János, Molenkampné Szücs Rita, Veronika Paulics, Lilian Bahri Halász, Renata Tubor. A Híradó 2004 áprilisa óta már csak az interneten olvasható.43 A Dél-Amerikai Magyar Hírlap megsz nését követ en 2005-t l ugyancsak Buenos Airesben létrejött az Argentínai Magyar Hírlap44. Habár az impresszum szerint argentínai magyarok független folyóirata, rendszeresen közread brazil és más dél-amerikai szórvány magyarokról, valamint az anyaországról szóló híreket is. Havonta jelenik meg, az interneten is olvasható.45 F szerkeszt je Hajnalné Kesser Zsuzsanna. Ez a lap rendszeresen megjelentet különféle tematikus számokat (pl. a Chacoban letelepedett magyarokról), és minden számnak van ifjúsági melléklete és spanyol nyelv verziója. 40

Dr. Boér Miklós a Szóval és más emigráns magyar lapok mellett São Paulo legnagyobb napilapjának, az Estado de Sao Paulonak külpolitikai kommentátora is volt. 41 A bencések nem hagytak fel ezután sem kulturális missziójukkal. A lap szerkeszt gárdája a ’60-as évek közepén rádióadást is indított magyar nyelven, és a Könyves Kálmán Szabadegyetemen valamint a cserkészetben is tovább folyt a magyar anyanyelv és kultúra népszer sítése. 42 Piller Gedeon: A Híradó története = Híradó, 2008. 50. sz. p. 15. 43 Híradó: http://www.ahungara.org.br/site/hirado.asp 44 Az Argentínai Magyar Hírlap f szerkeszt je Hajnalné Kesser Zsuzsanna 45 Argentínai Magyar Hírlap: http://www.hhrf.org/amh/ 2009. január 10.

115

Könyvkiadás, -terjesztés A bencések fontos szerepet töltöttek be a helyi magyarok életében: írtak, szerkesztettek és megjelentettek a helyi magyarság és brazil környezetük számára fontos kiadványokat. A rend egykori könyvtárosa és a szabadegyetem els rektora, Kögl János Szeverin a helyi magyar sajtó nagy részének feldolgozásával öszszeállította a kolónia történetét, dokumentálta a kolónia neves személyiségeit, egyesületeit, életét az el bbiekben már hivatkozott Magyarok Brazíliában cím könyvében. A szabadegyetem három évkönyvében közreadott tanulmányokról és a Mit adtak a magyarok a világnak? cím kiadványról már tettem említést dolgozatom Könyves Kálmán Szabadegyetemr l szóló részében. Ezenkívül kiadtak kalendáriumokat, tankönyveket, ismeretterjeszt könyveket; portugál szótárt, társalgást és nyelvkönyveket, amelyeket a DMH hasábjain is népszer sítettetek. E kiadványokat segít híveik közrem ködésével eljuttatták a legtávolabbi kolóniákhoz is. Kiadtak versesköteteket Bónis Lászlótól, Debreceni Kiss Lászlótól, Kulcsár Balázstól, Lázár Páltól, Köteles Árpádtól, Segesdy Lászlótól. Regények, monográfiák és egyéb szakirodalmak jelentek meg más kiadóknál portugál, magyar és más nyelveken Lénárd Sándortól, Kutasi Kovács Lajostól, Ónody Olivért l, dr. Boér Miklóstól, Iványi Erzsébett l. A legnagyobb példányszámban, legtöbb kiadásban szakácskönyveket jelentettek meg. A nyolcvanas évekig Landy Dezs könyvesboltjában is árusított magyar nyelv irodalmat, folyóiratokat. Az évtized vége felé azonban a könyvesbolt bezárt. Sajnos, ekkorra már tartósan ráfizetést jelentett a magyar könyvek és az anyaország lapjainak árusítása, amelyhez a gyérül érdekl désen kívül hozzájárult a vágtató infláció is.46 Jelenleg a nagykövetségen és ünnepélyes összejöveteleken nyílik lehet ség magyar nyelv irodalom vásárlására.

A Szóval folyóirat A lap története, szellemisége 1981 áprilisától 1984 márciusáig készült Brazíliában egy magyar folyóirat Szóval címmel. A szerkeszt ség São Paulóban az evangélikus egyházközség helyiségében ülésezett. Brazíliában született második generációs magyar egyetemisták szerkesztették a lapot, kezdetben egy Magyarországon született fiatal evangélikus lelkész, Reisch György vezetésével. volt az, aki megszabta a lap irányvonalát, kialakította struktúráját és felkérte a küls szerz ket. Miel tt elkezdték a munkát, összegy jtötte a feladatra alkalmasnak látszó fiatalok egy csoportját és felkészítette ket a munkára. A lap hitvallását jól mutatja a következ idézet: „Összefogni a jelenleg százfelé szóródott magyar, és magyarul tudó, de már brazil állam46

Az infláció mértéke a legnehezebb id szakban havi 80 %-os volt.

116

polgárnak született magyarságot.[…] Nem szervezetileg, hanem annál er sebben: a magyar szó, a magyar kultúra kapcsával […] És bevonni ebbe az olvasótáborba a São Paulotól távolabb él szórvány-magyarságot is (Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Lorena, Curitiba, stb.) […] Ugyanakkor tájékoztatást adni mindenfelé arról, hogyan is élnek népünk fiai itt Brazíliában. Szóval, – megpróbáljuk! Megpróbálunk fölébreszteni Valamit, ami (hisszük és reméljük) ott szunnyadozik még a lelkek mélyén: Vágy és érdekl dés a magyar szó után. Aktivitás a magyarság ügyében.” 47 1981 októbere el tt, a hatodik szám után Reisch György elutazott Brazíliából Münchenbe, ahol egyetemi tanulmányokat végzett. A szerkeszt ség azonban együtt maradt. Ezután a vezetést Hársi Ern vette át, és Tényi Gyula ekkor csatlakozott olvasószerkeszt ként a csapathoz. Hársi Ern vezetése rövid ideig tartott, utána kollektív döntés született a fontos kérdésekben. A szerkeszt ség tagjai voltak az évek során Bálint Emese, Besterné Fenyvesi Ágnes, Gyuricza Gábor, Hársi Ern , Hársi Sári, Koszka Árpád, ifj. Lajtaváry Dániel, Szabó László, Tényi Gyula. Zágon Katalin a pénzügyekkel, el fizetésekkel foglalkozott. A második évfolyam 1982. januári számának szerkeszt ségi üzenete arról tudósít, hogy a Szóvalt már Argentínában, Chilében, Észak-Amerikában, Nyugat-Németországban és Svájcban is olvassák. Borbándi Gyula számos nyugati emigrációról készült tanulmánya egyikében sem említette a Szóvalt. Amikor Domokos Mátyás révén értesült a lap létezésér l és kapcsolatba került Szabó Lászlóval, az egyik szerkeszt vel, egy hozzá írott levelében így fogalmazott. „[…] végtelenül sajnálom és megbocsájthatatlan mulasztásnak tartom, hogy folyóiratotokról nem tettem említést egyik könyvemben sem. Látod, ez is jele a magyar diaszpórák közötti hézagos kommunikációnak. A Szóval-t mindeddig nem láttam és forrásaim között sem találtam utalást[...] Érdekes és értékes vállalkozás volt. Kár, hogy nem folytattátok.”48 Az els szám még csak szövegeket tartalmazott, kés bb megjelentek a címlapon és a bels oldalakon is az illusztrációk. Hársi Ern és Tényi Gyula szerkeszt k, továbbá Fehérkuthy Bálint fest m vész és Szalay Lajos grafikusm vész készítette a rajzokat. A szövegek gépelését Gyuricza Gábor végezte, a sokszorosítás ofszet eljárással történt. A lap úgynevezett bels terjesztéssel (Distribuição interna), el fizet i címlista alapján, postai úton jutott el olvasóihoz.49 Eleinte havonta, kés bb egyre ritkább id közönként jelent meg. A megjelenés költségeit az el fizetési díjak mellett hirde47

[Szerkeszt ségi üzenet] = Szóval, 1981. 1. sz. 1981. április. p. 1. Borbándi Gyula levele Szabó Lászlónak. 1998. jan. 10. p. 1. 49 Brazil törvények alapján a lapalapítással komoly anyagi kötelezettségvállalás és egyéb kötöttség járt – minden számot el zetesen cenzúráztatni kellett volna, és portugál nyelven is ki kellett volna adni. Mindezt nem tudta és nem akarta felvállalni a szerkeszt ség. 48

117

tésekb l, adományokból és a szerkeszt k anyagi áldozatvállalásából fedezték. Amikor a gazdasági körülmények következtében a hatalmas infláció miatt értelmét vesztette az el fizet k gy jtése, már túlnyomórészt a szerkeszt k hozzájárulásából, kisebb részben a hirdetésekb l befolyt pénzekb l fizették a nyomdai és terjesztési költségeket. Az els két évben ezres példányszámban jelentek meg, ez azonban nem lett tartós. A problémák sokaságával egyenes arányban csökkent a szerkeszt ségi tagok száma is. A végére csupán Gyuricza Gábor, Szabó László és Tényi Gyula maradtak. Szabó László visszaemlékezésében így fogalmaz a lap végének id szakáról: „[...] érezhet volt a problémák tornyosulása: leesett a nyomdai munka min sége, és el ször a lap történetében két cikket „ollóztak”. A lesz kült szerkeszt ség megértette, hogy a lap történetének vége, minden próbálkozásuk ellenére.”50 A gondok egy része megismerhet a lap hasábjairól a szerkeszt ségi és az olvasói üzeneteken keresztül. Az olvasók fogyását, a példányszámcsökkenés okát, a befejezést utólag különböz képpen látják az egykori szerkeszt k. Legtöbben a romló gazdasági helyzet és magas infláció miatti anyagi ellehetetlenülést tartják a megsz nés közvetlen okának. Catalina Szabo-Thomas szerint a szerkeszt séget ért támadások is hozzájárultak a befejezéshez.51 A szocialista Magyarországgal szembeni viszonylagos lojalitás, kevésbé harcos stílus ugyanis nem nyerte el mindenki tetszését. Tényi Gyula a kétnyelv megjelenés hiányát is említette, mint ami sz kítette a potenciális olvasóközönség körét. Bizonyára van igazság Szabó László véleményében is. Az id sebb, konzervatív szellemiség olvasóközönségnek már volt közismert sajtója, a Délamerikai Magyar Hírlap [!]. Velük versenyre kelni tartósan nem lehetett. Szabó utólag fontosabbnak vélte volna, ha a kezdetben kialakult szerz i kör és lapstruktúra helyett inkább saját, kett s gyöker generációját érdekl , érint kérdésekkel foglalkoznak; illetve bemutathattak volna külföldi és más magyar jelent s gondolkodókat, írókat, m vészeket is. Fiatalokat érint témát kevés kivétellel csupán a cserkészet jelentett. Szabóhoz és kortársaihoz közelebb álltak „Goddard, Bergmann és Jancsó filmjei, [a] szemiotika, Roland Barthes esszéi, Marx gazdasági tanulmányai, Lukács György írásai, Freud és Jung pszichológiai kutatásai, [az] absztrakt festészet, Hemingway és a Párizsi Magyar M hely, a brazíliai valóság, Villa Lobos muzsikája és Glauber Rocha filmjei, [a] brazíliai irodalom, költészet.”52 Ez azonban alapvet en különbözött a lap korábban kialakított szerkezetét l, íróinak szellemiségét l. Mindazonáltal ebben lényeges változtatást Reisch György távozása után sem tettek.

50

Szabó László: A Szóval – fiatal brazíliai magyarok lapjának története. In: Magyar M hely a dél keresztje alatt: A Könyves Kálmán Szabadegyetem Emlékkönyve, III. köt. Szerk. Tóth Veremund. São Paulo; Pannonhalma: Abadia São Geraldo. 1999. p. 162. 51 Catalina Thomas-Szabo Szabó László testvére, aki fiatalon elhunyt 2007-ben. 52 Szabó László, i. m. p. 164.

118

Akárhogy is nézzük, érdekes vállalkozás született a Szóvalból. Tényi Gyula kifejezését felhasználva, sikerült hozzátenniük valamit a magyarnak megmaradás sokszólamú küzdelméhez.53 Rovatok, témakörök, szerz k Kezdetben a következ rovatokban és az említett szerkeszt k gondozásában jelentek meg a cikkek a Szóval hasábjain: Irodalom, szellemtudományok – Reisch György; Tudomány – Hársi Ern ; Cserkészet – ifj. Lajtaváry Dániel; (Kés bb még Hársi Sári) Rejtvények, fejtör k, sakk – Gyuricza Gábor; Figyel (Magyarország és Európa eseményei) – Fenyvesi Ágnes; M vészetek – Szabó László; Koloniális hírek – Bálint Emese. A sport, humor, hirdetések és az olvasók oldalának szerkesztése nem tartozott konkrét személyhez. A kés bbi számok b vültek interjúkkal, beszélgetésekkel, szociográfiával. A beszélgetések zöme m vészekkel készült, de például lébényi Chapó György filozófussal, Illyés Gyulával és Zolcsák Istvánnal is készítettek interjút.54 Egy kit n írásban Kubinyi Ferenc dr. Nyáry Ern bagdadi katolikus érsekkel való találkozását örökítette meg.55 A cikkek egy része több oldalas tanulmány volt. A nagyobb terjedelem lehet vé tette, hogy igényes írások is születhessenek. A Szóvalnak két tematikus száma is megjelent: 1981 szeptemberében Koszka Árpád és Koszka Árpádné szerkesztésében ApróSzóval címmel egy rövid, gyermekeknek szóló meselap56, majd 1982 januárjában egy illusztrált Versbemutató, amelyet a szerkeszt ség által kiírt versíró pályázatra beérkezett, közel száz m b l válogattak.57 A cikkek szerz i széles körb l verbuválódtak, nemcsak a szerkeszt k írásai jelentek meg. A São Paulo-i bencésekt l dr. Békés Gellért, dr. Hets Aurélián, dr. Gácser Imre, dr. Jordán Emil, dr. Rezek Román, dr. Sarlós Engelbert, dr. Tóth Veremund publikált a lapban. Az evangélikus és református egyházból Reisch György lelkészen kívül Ráth Károly São Paulóból és Vitéz Hefty László (Buenos Aires) is küldtek írásokat, felhívásokat rendezvényeikr l. A Szóvalban és más emigráns lapokban is gyakran publikáló szerz k voltak: dr. Boér Miklós, Cseh Tibor, Kállay Kristóf Ervin, Landy Dezs , Piller Éva, Saáry Éva (Svájc), és Fló53

Tényi Gyula: Ráncolom. [Válasz Szabó L. DMH-ban megjelent cikkére.] 1992. június. p. 1. Zolcsák István São Paulo-i gyárigazgató az Erdélyi Világszövetség elnöke is volt egyben. 55 Kubinyi Ferenc: Baghdadi találkozás = Szóval, 1982. 11. sz. február. p. 7–8. 30 ApróSzóval. 1981. szeptember. 4 p. 31. A Szóval, els magyar versbemutatója. 1982. január. p. 8. 54

119

rián Tibor (Amerikai Egyesült Államok). A helyi São Paulo-i kolónia aktív résztvev i közül dr. Tóth László, Koszka Árpádné, dr. Ge cze Stephan, Ge cze Zoltán, Csermely Magdaléna, Piller Gedeon, Bálint János valamint Bálint Katinka írt cikkeket. Rio de Janeiróból dr. Taubinger István (dr. Majláth István álnéven) és Aszmann Ferenc, Argentínából Hajnalné Kesser Zsuzsanna, Burgenlandból Juhász László, Magyarországról Kubinyi Ferenc és Fejér Csaba küldött írásokat. Tartalom A cikkek jelent s részének helyét többségében pontos hivatkozással tüntettem fel. Figyelembe véve azonban, hogy az egész fejezet cikkek említésére, bemutatására is épül, ebb l adódóan rengeteg lábjegyzet lehetne. Ezért nem mindenütt adtam teljes és szabályos forrásmegjelölést. Történelmi visszaemlékezések jelentek meg jeles magyar évfordulók alkalmából, vagy akár közvetlen alkalom nélkül is a Gondolat, szellemtudomány rovatban. Ilyenek voltak például a mohácsi csatával kapcsolatban (Kállay Kristóf Ervin), Szent István napjáról, (dr. Boér Miklós, dr. Hets Aurélián), az abszolutizmus id szakáról, Kossuthról és Széchenyir l (dr. Hets Aurélián), nemzeti ünnepeinkr l. E rovat egyéb gondolkodtató cikkeket is közölt, többek között az élet folytatódásáról58, vagy arról, hogyan látja Teilhard a jöv nket. 59 Az 1981. évi 3. számtól sorozatot indítottak Magyarság a Kárpát-medencében címmel. A témaválasztáshoz és a terjedelemhez az emigráns létb l fakadó természetes érzékenységen kívül hozzájárult az is, hogy a szocialista Magyarországon akkoriban az országhatáron túl él magyar kisebbségek életét, körülményeit egyöntet hallgatás övezte. Ezért ezek a cikkek jóval többet jelentettek akkor, mintsem azt a mai kor olvasója gondolhatná. Kárpátaljáról, Burgenlandról, Délvidékr l, Erdélyr l, a Felvidékr l és az rségr l jelentek meg tanulmányok. Többoldalas beszélgetést közöltek az Erdélyi Világszövetség elnökével, Zolcsák Istvánnal is Erdély ügyében.60 E sorozatban dr. Taubinger István, a Rio de Janeiro-i magyar kolónia aktív tagja – Dr. Majláth István álnéven – Kárpátaljáról szóló cikkével kisebbfajta vihart kavart.61 A hegyaljai akció kapcsán egy sért megjegyzést tett a zsidó közösségre: A Schönborn bárók uralma mellett „lengyel földr l bevándorolt kaftános zsidók uzsorája döntötte [nyomorba] ezt a hegyek között

58

Dr. Jordán Emil: És az élet folytatódik... = Szóval, 1981. 4. sz. június. p. 3–5. Dr. Rezek Román: Hová megyünk? Pusztulás, vagy kiteljesedés felé? = Szóval, 1981. 6. szeptember. p. 3–5. 60 Beszélgetés Zolcsák Istvánnal = Szóval, 1981. 3. sz. június. p. 12–18. 61 Majláth István: Kárpátalja = Szóval, 1982. 9–10. sz. január. p. 3–5. 59

120

él [rutén] szláv népet”.62 Habár a szerkeszt ség érezte e mondatok súlyát, mégis leközölték a lapban azzal a megjegyzéssel, hogy a szerkeszt ség véleménye nem feltétlenül azonos a cikkek tartalmával. Amint az várható volt, nem sikerült függetleníteni a szerkeszt séget a cikk írójának gondolataitól. Ennek nyomán az adományok gyakorlatilag elapadtak, az el fizet k száma is csökkent. A m vészeti rovatban képz m vészeti kiállításokról, új irányzatokról adtak hírt, írtak beszámolót, továbbá interjút készítettek néhány m vésszel. Hajmássy Miklós színm vész Szabó László kérdéseire adott válaszait olvashatjuk az 1983. téli számban.63 Fekete Ferenc operat rrel röviddel a halála el tt készített interjút a szerkeszt ség.64 Szintén a m vészeti rovatban jelent meg egy beszélgetés Czeisler Ferenccel, aki pályája kezdetén operett színész volt Aradon, kés bb emigráns évei alatt Tihanyi néven cirkuszt vezetett.65 Egész Dél-Amerikát bejárta társulatával. Aszmann Ferenc fotó- és fest m vész kiállításáról képes beszámolót adtak, és megjelent könyvéb l részleteket közöltek.66 Pichler Károly São Paulo-i szobrászm vész halála alkalmából megemlékeztek életm vér l. Filmkritikát közöltek Wajda Márványemberér l és az Amadeusról, illetve leközöltek Rózsa Zoltántól egy írást a brazil telenovelláról. Beszámoltak az István a király rockoperáról, és egy cikkben a budapesti zenei életr l, Új id k új zenéje címmel az Illés együttesr l.67 Koszka Árpádtól egy több részes Bartók-tanulmányt, Piller Évától Kodály Zoltánnal kapcsolatos írást közöltek. Irodalmi vonatkozásban sokféle cikk született. Megjelentek még magyar versek klasszikus költ inkt l és portugál versek magyar fordításban. Kányádi Sándorral és Illyés Gyulával nagy terjedelemben foglalkoztak a Szóval hasábjain. Kányádi latin-amerikai látogatáson vett részt, az Illyéssel kapcsolatos cikkekre, versekre pedig 1985. áprilisi halála adott alkalmat. Nemcsak róluk szóló írásokat, beszélgetéseket közöltek, hanem közreadtak verseikb l is néhányat. Átvettek egy beszélgetést a Kortársból a Magyar Rádió munkatársától, Ördögh Csillától, aki interjút készített Illyés Gyulával.68 Hajnalné Kesser Zsuzsanna Argentínából írt a magyar irodalom terjedésér l a világban.69 Arany János költészetével Tóth Veremund foglalkozott. Landy Dezs több kritikát, irodalmi méltatást írt egye-

62

Az általam beszúrt kiegészítés az itt nem idézett szövegkörnyezetb l egyértelm en kiderül. Majláth István: Kárpátalja = Szóval, 1982. 9–10. sz. január. p. 3. 63 Szabó László: A taps el tt = Szóval, 1983. 18. sz. Tél. p. 11–12. 64 Széttört tervek: Fekete Ferenc utolsó interjúja = Szóval, 1981. 6. sz. szeptember. p. 6–7. 65 Beszélgetés Tihanyival = Szóval, 1981. 8. sz. november. p. 6–7. 66 Aszmann Ferenc: Egy fotóamat r naplójából = Szóval, 1981. 4. sz. július. p. 7. 67 Szabó László: Új id k új zenéje = Szóval, 1981. 1. sz. április. p. 5. 68 Illyés Gyula: Kézfogások: Válaszok Ördögh Csillának = Szóval, 1983. 18. sz. Tél. p. 6–9. 69 Haynalné Kesser Zsuzsanna: Magyar irodalom a világban = Szóval, 1982. 14. sz. október. p. 7–8..

121

bek mellett Arthur Koestlerr l, Illyés Gyuláról, Kreutzer Dezs könyvér l70, Orbán Balázs Székelyföld leírásáról. Reisch György Bari Károly cigány költ m vészetét mutatta be Költ a fájdalmak földjér l cím cikkében.71 Rónay Pál a magyar-portugál szótárról írt kritikát. Az emigráns lét gyakran visszatér téma volt a lap hasábjain. Flórián Tibor az USA-ból, New Milfordból küldött több kit n írást a magyar anyanyelv és identitás meg rzése érdekében. (pl. Tizenhat millió magyar hitével72, Mi tarthatja meg magyarnak szórványainkat?73 Két nyelv ség – két kultúra74 Üzenet a második nemzedéknek75) Tényi Gyula éppen akkor született gyermeke kapcsán a kivándorlók sértett lelkivilágáról elmélkedett, illetve arról, vajon érdemes-e magyarul megtanulnia gyermekének.76 Tóth László a cserkészeten belüli magyar iskolákról, illetve a gyermekek körében végzett közvélemény-kutatásáról írt.77 Saáry Éva Hírünk a világban címmel vitaindítót írt Benedek István Magyar fa sorsa cím tanulmánya apropóján.78 Cikkére sokan reagáltak. Id nként spontán viták is kerekedtek, amelyekr l az olvasói-szerkeszt i üzenetváltásokból értesülhettek az olvasók. Egyik ilyen vita a Zolcsák-interjú nyomán keletkezett, Lukács György erdélyi magyarsággal kapcsolatos álláspontjával, annak kétségbe vonásáról.79 A Tudomány témakör néhány cikke: három részes sorozatot közölt Piller Éva a stresszr l, Dr. Ge cze Stephan a rák gyógyításáról,80 Hársi Ern rovatvezet a lézer lemezjátszóról és a Columbia rhajó történetér l valamint az rhajózás mindennapossá válásáról81, illetve az ergonómiáról és a cseppkövek világáról írt cikkeket.82 Gyuricza Gábor interjút készített lébényi Chapó Györggyel fizikai törvényszer ségek filozófiai, teológiai megvilágításáról. A Figyel rovat az akkori magyar és európai politikai eseményeket tükrözte. A lengyelországi Szolidaritás szakszervezet fellépésével kialakult sajátos bel- és külpolitikai helyzettel foglalkozott Gácser Imre cikkében.83 Fenyvesi Ági a 2. számban a romániai magyarok Amerikai Egyesült Államokba való disszidálásá70

Landy Dezs : Egy magyar vitorlás-könyvr l = Szóval, 1981. 3. sz. június. p. 4. Reisch György: Költ – „a fájdalmak földjér l” = Szóval, 1981. 5. sz. augusztus. p. 6–7. 72 Flórián Tibor: Tizenhat millió magyar hitével = Szóval, 1982. 9–10. sz. január. p. 9. 73 Flórián Tibor: Mi tarthatja meg magyarnak szórványainkat? = Szóval, 1983. február. p. 6. 74 Flórián Tibor: Kétnyelv ség – Két Kultúra = Szóval, 1982. 13. sz. szeptember. p. 9. 75 Flórián Tibor: Üzenet a második nemzedéknek = Szóval, 1981. 1. sz. április. p. 2. 76 Tényi Gyula: „Törpe” népnek nincs hazája?... = Szóval, 1983. 18. sz. Tél. p. 2. 77 Tóth László: Magyar iskoláinkról = Szóval, 1982. 7. sz. október. p. 10–11. 78 Saáry Éva: Hírünk a világban = Szóval, 1982. 9–10. sz. január. p. 6–8. 79 Zolcsák István: Olvasói levél = Szóval, 1982. 9–10. sz. január. p. 22. 80 Prof. dr. Ge cze Stephan: Gyógyítható-e a rák? = Szóval, 1981. 3. sz. június. p. 6. 81 Hársi Ern : A Columbia és az r meghódítása = Szóval, 1981. 2. sz. május. p. 8–9. 82 Hársi Ern K világ, kristályvirágok = Szóval, 1981. 7. sz. október. p. 8–9.. 83 Dr. Gácser Imre: A lengyel er próba = Szóval, 1981. 2. sz. május. p. 2–3. 71

122

ról, máshol a magyarországi ötnapos munkahét bevezetésér l írt. Szó esett a magyarországi szellemi ellenállásról, az ellenzékiség bizonyos eseményeir l a 4. és 15–16. számban. Különös írások is születtek. Csehszlovákia szovjetorosz tagállam lesz? Tette fel a kérdést Majláth István, és fejtegette véleményét err l.84 A Mitterrand-vezette francia szocialista párt elsöpr gy zelme Gácser Imrét sarkallta gondolatainak kifejtésére.85 A II. János Pál pápa elleni merényletr l a 3. számban Reisch György és Gácser Imre fogalmazott cikkeket. Az emigráns lapokhoz képest az anyaország iránti többé-kevésbé visszafogott kritika volt jellemz . Ezért kaptak b ven bírálatot is az emigráció jobboldali érzelm olvasóitól. A Fejtör k, játékok rovat sokféle gondolkodtató, szórakoztató és didaktikus feladatot közölt. A logikai feladványok, helyesírási totók, keresztrejtvények, szókincsfejleszt játékok mellett egy alkalommal egy drámai történet is kibontakozott a rovatban. Gyuricza Gábor egyik írásának elején a következ vele megesett beszélgetést idézte fel: „- Mondd, Gábor, te magyar vagy? – kérdezte t lem egyik osztálytársam matematika óra után. - Igen, - válaszoltam büszkén, de már el re féltem a következményekt l, mert láttam az arcán, hogy nem éppen a legjobb hangulatában volt. - Ide figyelj! - harsogta, - ha legközelebb jársz Budapesten, üzend meg annak a Rubik Ern nek, hogy tönkre tette családunk békéjét: apám miatta költözött el hazulról, bátyámat meg múlt héten szállítottuk be intenzív gyógykezelésre. Rögtön kapcsoltam és lecsillapítottam t, megígérvén, hogy családjába visszahozom a nyugalmat. Másnap bevittem neki a B vös Kocka megfejtését. Boldogan átölelt, hálásan megköszönte segítségemet [...]” 86 Így született meg a b vös kocka megfejtésének részletes, illusztrált magyarázata a 4. számba. Jól dokumentálja a kolónia életét, ezért kiváló információforrás Bálint Emese rovata is. Innen és a cserkészet rovatból, valamint az olvasói levelekb l, hirdetésekb l már nincs lehet ségem idézni terjedelmi okok miatt, habár igen színes, tanulságos, helyenként szellemes írások.

84

Dr. Majláth István: Csehszlovákia szovjetorosz tagállam lesz? = Szóval, 1982. 12. sz. április. p. 4–5. 85 Dr. Gácser Imre: Földcsuszamlás? = Szóval, 1981. 4. sz. július. p. 1–3. 86 Gyuricza Gábor: A magyar „borzalom” = Szóval, 1981. 4. sz. július. p. 8–9.

123

Néhány sajátos példa São Paulo állam nemzetiségi politikájának illusztrálására A világban általában igen sok probléma adódik a különböz nemzetek egymás mellett éléséb l – országhatárok mentén és azon belül is. São Paulóra és a Brazíliai Szövetségi Államokra ez nem jellemz , habár népességének 70 %-a egykori bevándorlók leszármazottainak ivadéka. Nagyfokú toleranciájával, ügyes nemzetiségi politikájával ugyanis egyszerre integrálja etnikumait, másfel l ösztönzi a nemzeti hagyományok megtartását, ápolását, a bevándorlók leszármazottainak családi gyökereik utáni kutatását. São Paulo, a maga 43 letelepedett népcsoportjával, etnikai sokszín ségével egy olyan olvasztótégely, amely képes volt profitálni a letelepedettek kultúrájából. Figyelemre méltó rendezvénysorozat volt Brazíliában az ún. Emigránsok Olimpiája (Olimpíada dos Imigrantes), amelyet évtizedeken keresztül évente rendeztek meg. A meghívót São Paulo állam kormányzója adta át a kolóniák képvisel inek, az újságok nagy terjedelemben számoltak be az eseményekr l. Ezeken a versenyeken helyet kaptak különböz sportágak, sakk, gyermekprogramok, de sokrét kulturális kiállítás is látható volt táncbemutatókkal, zenekarok, énekkarok fellépésével minden betelepült nemzet szereplésével. 2003-ban São Paulo város kezdeményezésére São Paulo államban létrehozták a CONSECRE tanácsát, amely az Idegen Gyökerekb l Származó Közösségek Parlamenti Tanácsa, amelyben a nagyobb létszámú nációk adhatnak képvisel ket. A magyar származásúaknak nincs ugyan pártja, parlamenti képviselete, de közösségi tevékenységének elismeréseképpen dr. Szenttamásy Egon Jánost a tanács titkárává választották.87 A polgármesteri hivatal webhelyén található egy São Paulo Ezer Népe (Prefeitura de São Paulo Mil Povos) cím honlap is. 88 Ezen az oldalon bemutatkozik valamennyi letelepedett etnikuma. Megismerhet történetük, kultúrájuk, gasztronómiájuk, közösségi intézményeik képekkel is illusztrálva. Közvetítik az érintett nemzetek nagykövetségének honlapjait és nyelvtanfolyamok hirdetését is. Különleges gesztus az állam részér l, hogy 22 népcsoportjának kijelölt egyegy ünnepnapot a naptárban. Akiknek nincs önálló napja, azokat egységesen december 2-án ünneplik. Litvánok, németek, görögök, németek, olaszok, japánok, portugálok, örmények és más nációk mellett 1991 óta a magyaroknak is van ünnepnapja. Ekkor São Paulo államban törvénybe iktatták Magyarország Napját (Dia da Hungria). Ett l kezdve minden évben október 23-án São Paulo állam a

87

Jelentés a Kárpát-medencén kívül él magyarság helyzetér l. www.nemzetpolitika.gov.hu [Nyomtatható verzió] 23. p. 88 São Paulo állam honlapjának São Paulo Ezer Népe oldala http://milpovos.prefeitura. sp.gov.br

124

magyarokat ünnepli. Brazil politikusok és magyar emigránsok együtt emlékeznek meg a kis magyar nép h sies harcáról, a magyar kultúra és tudomány nagyjairól. A magyarok megbecsülésér l tanúskodik még, hogy São Paulo Vila Mariana városrészében Magyar Nép Terét avattak, ahol 1996-ban millecentenáriumi emlékm vet is állítottak. Magyarokhoz köt d utcanevek tucatjai találhatók, többek között Rua Hungria, Budapest, Santo Américo (Szent Imre), és elhunyt nagytisztelet személyekr l elnevezve Szelecz Arnold és Simon Bálint bencés szerzetesekr l, dr. Boér Miklós professzorról, dr. Erdélyi István fizikus egyetemi tanárról. A magyar állam támogatása dél-amerikai szórványaink számára Az 1999-ben alapított Apáczai Közalapítvány ösztöndíja biztosításával az anyaország 2001 óta küld magyar anyanyelv tanárt. A Balassi Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztériummal karöltve rendszeresen ír ki pályázatot.89 „A magyar nyelvi és magyarságismereti állami ösztöndíj célja: a nyugati diaszpórában él magyar származású […] fiatalok magyarnyelv-tudásának és magyarságismeretének fejlesztése. A kétszemeszteres magyarországi tanulmányokra a Balassi Intézetben kerül sor. […] A program magyar nyelvi és magyarságismereti tanulmányokat tartalmaz, valamint lehet séget nyújt az országgal és az él magyar kultúrával való aktív megismerkedésre is. A magyarságismereti tanulmányok keretében történelem, irodalom, földrajz, néprajz, m vészettörténet és társadalomismeret tantárgyakat tanulnak a hallgatók. A program magyarságismereti tanulmányokból záróvizsgával, egy választott témából megírt záró dolgozat megvédésével, magyar nyelvb l pedig államilag elismert nyelvvizsgával fejez dik be.” Az ösztöndíjnak köszönhet en São Paulo-i harmadik generációs magyarok nyertek felvételt a Balassi Intézetbe. 2005-re 30 körüli volt a Budapesten tanulók száma.90 A program eredményességér l személyes beszámolókat olvashatunk a Híradóban. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felel s Szakállamtitkársága 2009 februárjában pályázatokat jelentetett meg a Kárpát-medencén kívüli magyar diaszpórák támogatására. Ösztöndíjakat kaphatnak a nyugati szórványból származók magyar fels oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra magyar nyelv és irodalom, történelem, m vel déstörténet és m vészeti képzésekre, továbbá pedagógusképzésre óvón i, tanítói és gyógypedagógus szakon. Támogatják Magyarországról könyvtárosok, óvón k, lelkészek és papok, m vészek kiutazását útiköltség és ösztöndíj formájában, maximálisan egy évre. Pályázatot írtak ki új szemlélet oktatócsomagok, tankönyvek, adatbázisok készítésére. 89 90

http://www.kmcssz.org/contents/ajovo/osztondijak/osztondijak.php Némethy Kesser Judit: Dél-Amerika magyar származású ifjúsága – tegnap és ma, 2005. április. 8. p. [gépirat]

125

Összegzés Látható, hogy a magyar identitás fennmaradása több generáción keresztül több tényez együttes hatásának köszönhet . Ezek közül az egyik, hogy Brazília, de f ként São Paulo állam sajátos befogadó és integráló politikájával, különleges közösségteremt programjaival támogatta és ösztönzi ma is a bevándorlók kulturális tradícióinak ápolását. Multikulturális társadalmának valódi alappilléreit alkotja az itt letelepedett 43 etnikum. São Paulo elismeri a kiemelked teljesítményt személyes és nemzeti vonatkozásban egyaránt. Tanulságos és megfontolandó módszerek ezek az Európai Unió tagországai számára is. Szerencsés körülmény volt az is, hogy kivándorolt magyarjaink soraiban voltak olyan elhivatott, felel sen gondolkodó emberek, akik felismerték a nemzeti kultúra öntudater sít , személyiségfejleszt , közösségteremt és -megtartó szerepének fontosságát. Ugyanakkor rendelkeztek azzal a m veltséggel, szervez készséggel, amellyel létrehozták a szükséges szervezeti feltételeket, és azt személyes áldozatvállalásukkal évtizedek óta éltetik. Sokrét és színes közösségi életet teremtettek maguknak, amelyre méltán lehetnek büszkék k és mi mindannyian. Objektív tényez ként az izoláltságból fakadó magukra utaltság is hozzájárult az asszimilációs folyamatok gyengítéséhez. Az id múlásával azonban megfogyatkoztak szervezeteik, és egyre kevesebben maradtak azok, akik még beszélik, értik a magyar nyelvet. Ilyen vonatkozásban szinte az utolsó pillanatban érkezett a magyar kormányzat segítsége, amely ösztöndíjak és anyanyelvi tanárok, papok, óvón k, könyvtárosok küldésével (megfelel pályázó esetén) hozzájárulhat a magyar identitás életben tartásához. Bár e rövidebb tanulmány keretei közé nem fértek bele a magyar identitás kései felfedezésével kapcsolatos tapasztalatok, mégis fontos megjegyezni, hogy a már elfeledett származás és a felmen k nyelvének, kultúrájának ismerete iránti vágy el törhet sokadik generációs utódoknál is. Támogatnunk kellene ezt a folyamatot minden rendelkezésre álló eszközzel! Ez nemcsak fokozottabb állami segítségnyújtást jelent. A testvérvárosi kapcsolatok, civil- és szakmai szervezetek közötti, valamint a családi kötelékek felélesztését, szorosabbra vonását igényli. Latin-Amerika magyarságát is be kellene vonni a hazai sajtó nyújtotta publikálási lehet ségekbe! Az internet adta lehet ségek birtokában ez ma nem jelenthet nehézséget technikai értelemben, csupán szándék kérdése. Életüket, küzdelmeiket, magyarságmegtartó törekvéseiket jól dokumentálja évtizedeken keresztül megjelen sajtójuk. Magyarországon azonban e forrásoknak csupán egy részéhez lehet hozzáférni az OSZK-n belül, és csakis célirányos kutatással. Repertóriumok, megfelel en fejlesztett hungarika adatbázisok híján nem is kerülhetnek érdekl d k látókörébe azok a cikkek, tanulmányok, amelyek ezekben a lapokban megjelentek. A HUNI Hungarika Információ Adatbázis 1984 óta épült, és kurrensen figyelemmel kísérte a külföldi magyar és idegen nyelv periodikumok magyar vonatkozású közleményeit 535 él és megsz nt id szaki kiadvány alapján. Ez az adatbázis 2009-t l már nem volt hozzáférhet a NIIF

126

szerverér l történ elköltöztetése miatt. Amikor azonban még kutatható volt, akkor is er sen hiányos volt dél-amerikai vonatkozásaiban. E kutatás szomorú felismerése volt az, hogy méltatlan feledés és hallgatás övezi a nyugati emigráció latin-amerikai magyarságát, holott mind a közösségek teljesítménye, mind sok személyes életút kiemelt elismerést érdemelne. Nem segíti a magyar identitás vállalását az asszimilálódott magyarok körében az a tény, hogy bár külföldön megbecsülik sok kiváló magyar származású ember teljesítményét, Magyarországon viszont nem tudnak, vagy nem kívánnak tudomást venni róluk. Ebben komoly felel ssége van az emigráció történetével, kultúrájával foglalkozó történetíróknak és a tudományos közélet képvisel inek is. Elfogadhatatlan az a tény, hogy a Nyugati Magyar Tudományos Tanácsnak csupán Nyugat- és Dél-Európából, valamint az Egyesült Államokból vannak tagjai. Még egy olyan ember sem került bele e kiválasztottak közé, mint Lépine-Szili Alinka atomfizikus, aki tekintélyes tudós világszerte, ismert lehet hazai körökben is, hiszen kapcsolatban állt a Debreceni Tudományegyetemmel, s akinek megjelent életrajza és egy vele készült interjú egy hazai évkönyvben. Bár brazil, francia és magyar állampolgár, tudományos tevékenysége mellett aktívan dolgozott hosszabb ideig a kint él magyar közösségért is.91 Még ha a mai magyar társadalom nem is ismeri t és a hozzá hasonló Dél-Amerikában él magyar származású tekintélyeket, a tudományos közéletnek nemcsak illene, számon kellene tartani ket. A magyar kulturális - tudományos örökség szempontjából közömbös, hogy kit n irodalmi, m vészeti alkotások, tudományos életm vek az országhatárokon belül, vagy azon kívül születtek meg. Egységesen helyük lenne a magyar kultúrtörténetben. Bármennyire is közhelynek t nik, szükségesnek látszik felhívni a figyelmet arra, hogy a diaszpórában született tiszteletre méltó teljesítményekkel gazdagabbak vagyunk, nélkülük viszont szegényebb egész nemzetünk.

91

Ha e tekintetben ugyan továbbra sincs semmilyen változás, de egy másik hazai elismerés azóta folyamatban van: 2009-ben Lépine-Szily Alinkát az MTA küls tagjává jelölték. Döntés még nem született.

127

KISSNÉ ANDA KLÁRA

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete KomáromEsztergom Megyei Szervezetének története

A könyvtárosok szervezetbe tömörülésének történelmi el zményei A könyvtárak, múzeumok, levéltárak a 19. század végéig egymástól elkülönülten, szinte a kooperáció lehet sége nélkül tevékenykedtek, holott céljuk és feladatuk sok tekintetben azonos volt. 1892-ben a Dunántúli Közm vel dési Egyesület által kezdeményezett társadalmi mozgalom vidéki múzeumok és könyvtárak szervezésére irányult, életre hívva az országos könyvtári és múzeumi bizottságot. A hazai könyvtárpolitika alapjait Wlassics Gyula kultuszminiszter rakta le. 1897ben felállította a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát, amely a múzeum- és könyvtárügy tervszer gondozására, egységes irányítására szervez dött. Azonban a kooperáció nem terjedt ki a tudományos és az országos könyvtárak jelent s körére, így továbbra is megoldatlan maradt a közgy jtemények m ködésének összehangolása, munkaközösségük megteremtése. A ’20-as évek elejét l több fórumon elhangzott a kooperáció szükségessége, a budapesti könyvtárak memorandumot nyújtottak be a minisztériumnak a problémák orvoslására. A két világháború között Klebelsberg Kunó, vallás- és közoktatási miniszter és Hóman Bálint kultuszminiszter tettek célzott lépéseket a tervszer fejlesztés és a központi irányítás érdekében. El bbi feloszlatta a Könyvtárügyi Tanácsot és létrehozta a legf bb országos közgy jtemények önkormányzati egységét, az Országos Magyar Gy jteményegyetemet; utóbbinak köszönhet en 1929-ben megalakult a Magyar Könyvtárosok Szövetsége és még ebben az évben az javaslatára és tervezete alapján készült 1929. XI. tc. a Gy jteményegyetemmel szerves kapcsolatba hozta a vidéki közgy jteményeket, a kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a minisztérium közvetlen felügyelete alól kivonva az ellen rzést. Ez azonban életképtelennek bizonyult és 1934-ben feloszlatták. A minisztérium ezt követ en külön közgy jteményi f felügyel t nevezett ki Pasteiner Iván személyében, aki 1932-ben részletes programmal és alapszabály-tervezettel állt el . Javaslatára vonták be a szövetségbe a rokon hivatású levéltárosokat, és így 1935. június 26-án Fitz József elnökletével alakult meg a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete (MKLE), az MKE jogel dje. A szakmai és társadalmi értékek védelmében valójában nem sokat tudott tenni: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem támogatta a képzéseket, amik el l az egyetemek is elzárkóztak. 1950-ben oszlott fel, mert nem tudta az alapszabályszer tevékenységet biztosítani.

128

1946-ban Sebestyén Géza, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium könyvtári osztályának akkori vezet je dolgozta ki a körzeti könyvtárak rendszerét, a tudományos és m szaki könyvtárak fejlesztése azonban háttérbe szorult. A helyzeten enyhített az 1952. évi minisztertanácsi határozat és népm velési miniszteri rendelet, amely meghatározta a könyvtárpolitika célját. Az Országos Könyvtárügyi Tanács szakbizottságai révén az 1956-os közm vel désr l szóló törvényerej rendelet és végrehajtási utasításai tették pl. a könyvtárakat a közm vel dés alapintézményeivé, a könyvtárhasználatot állampolgári joggá, a könyvtárosi munkaköröket képesítéshez kötötték, meghatározták a gy jt köri elhatárolást, a könyvtárak hálózatba szervezésének elveit, a szervezeti együttm ködést, a szakmai tapasztalatok továbbadását stb., mindazt az elvárást és feladatot, amelyet a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete t zött ki maga elé, míg m ködött. A magyar értelmiség egyesületi életének 1953-tól a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjeszt Társulat (TTIT) adott keretet. Az 1955-ben életre hívott sajtó-, könyv- és könyvtártörténeti bizottságának eredményeképp jött létre a TTIT irodalmi és nyelvi szakosztálya. 1956-ban a szakbizottság elnöke, Varjas Béla javaslatára megalakították a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Körét. 1957 els felében már megyei csoportok szervezésében gondolkodtak. Folyamatosan számoltak be az IFLA és a FID közgy lésein hallottakról, igyekeztek közelíteni egymáshoz a különböz könyvtárakban dolgozó könyvtárosokat, megindultak a tapasztalatcserék hazai és külföldi kollégákkal. A Közalkalmazottak Szakszervezetével és a Szakszervezet Könyvtáros Szakosztályával a könyvtárügy aktuális kérdéseir l tárgyaltak. 1958-ig a Szabó Ervin Kör tevékenysége töretlen, 1959t l hosszabb id re szóló programmal, felpezsdült klubélettel járulnak hozzá a szakmai ismeretek b vítéséhez és tájékoztatnak az aktualitásokról. 1960 után azonban a TIT irodalmi szakosztálya az ismeretterjeszt el adásokat hiányolta, a Kör funkcionáriusai pedig belátták, hogy társadalmi munkában nem tudják ellátni a szerteágazó kapcsolatokkal, a tevékenységgel járó feladatokat és kielégíteni az akkor több mint 500 f nyi tagság igényeit. 1960-ban a vidéki könyvtárosok körében is egyre sürget bben és hangsúlyosabban merült fel saját szervezeteikben a különböz könyvtártípusok dolgozóinak összefogása. Egyrészt a f városi Kör sokirányú munkáját látva k sem akartak lemaradni, ugyanakkor felzárkóztatásuk, bevonásuk megkövetelte az önálló, országos hatókör egyesület létét. Ám ekkor még a M vel désügyi Minisztérium ezt id szer tlennek tartotta, az alapszabály-tervezetet nem fogadta el, így tevékenységüket továbbra is a TIT keretében kellett ellátniuk. (1965-ig m ködött ebben a formában.) Miután a vidéki könyvtárosok értesültek arról, hogy önálló könyvtáros egyesület megalakítása belátható id n belül nem várható, több helyen felvették a kapcsolatot a TIT helyi szervezeteivel könyvtáros szakkörük megalakításához.

129

A MKE Komárom Megyei Szervezete létrejöttének el zményei Az ötvenes évek Komárom megyében is a könyvtári hálózat kiépítésér l, a módszertani munkáról, a kapcsolatépítésr l és az olvasómozgalmakról szóltak. Számtalan tanulmány szól a megye könyvtárügyér l, így csak címszavakban utalok a Komárom megyei Könyvtárosok Köre megalakulása szempontjából fontosnak vélt eseményekre. A megyei könyvtár 1952-ben, a járási és városi könyvtárak 1956-ra jöttek létre. 1959. január 1-jét l az önállósodott községi könyvtárak mellett megalakult a Szakmaközi Könyvtár (kés bb Szakmaközi Központi Könyvtár), amely a szakszervezeti könyvtárak megyei irányító szerveként az üzemi könyvtárak letéti hálózatáért volt felel s. Ebben az évben alakult a Bányász Központi Könyvtár, hogy a város legnagyobb könyvtári hálózataként az aknaüzemek és szálláshelyek könyvtárait fejlessze. A szakszervezeti és megyei hálózat összefogására és feladatainak összehangolására 1960. január 5-én megalakult a Megyei Könyvtárközi Bizottság. A megyei könyvtár egyrészt mint hálózati központ, másrészt mint az együttm ködési szerz dések partnere széleskör munkát végzett az átszervezéssel kapcsolatos feladatok terén, módszertani munkája során gyakorlati tanácsokkal igyekezett segíteni a különböz típusú könyvtárak munkáját. Minden könyvtártípusnál adódtak problémák. Ugyanakkor a kor m vel désés könyvtárpolitikájának megfelel en a könyv az aktuális politikai-ideológiai nevelés, a könyvtár egyben a népm velés fontos eszköze volt. A széleskör propagandamunka eredményeképp az ankétok, el adások, kiállítások sora mellett olvasómozgalmak indultak, irodalmi körök alakultak. A célok elérésének sikerét abban látták, ha minden társintézmény és társadalmi szervezet összefog és ezt támogatták a fenntartók is. A megyei könyvtár mind a hálózatszervezési és módszertani munkája, mind a kialakulófélben lév könyvtári gyakorlata érdekében kereste a kapcsolatot más intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel: a már említett szakszervezeti hálózatt a Hazafias Népfront Tatabányai Városi Bizottságával, a KISZ helyi csoportjaival. A könyvbarát mozgalom eredménye a N tanács és a SZÖVOSZ aktivistáival, bizottságával való összefogás. A megyei könyvtárnak már 1957-t l volt kapcsolata a TIT megyei szervezetével: a TIT el adóinak bevonásával kétéves középfokú továbbképz tanfolyam szervez dött a megyei könyvtárban, másrészt a települések és puszták könyvtári ellátására 1959-ben létrehozott m vel dési autóval közösen dolgozták ki ismeretterjeszt programjukat. Nem volt mellékes az a körülmény sem, hogy a TIT-nek megfelel anyagi forrásai voltak, így az együttm ködés során biztosított volt az el adók tiszteletdíja. A megyei könyvtár nyomon követte a szakma fejl dését, kereste az új módszereket, mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatokra kíváncsi volt. A Könyvtári Figyel 1960. évi számai Somogy megyei, miskolci könyvtárlátogatásokról szá-

130

molnak be, a Drezdai Járási Könyvtárral pedig már 1957 óta volt kapcsolata, amelyb l folyamatosan profitált mindkét intézmény. Az aktuális ideológiai-politikai háttér, a megyei könyvtárügy kialakult helyzete, a követelményeknek való megfelelés igénye, a könyvtárfejlesztési törekvések, a kapcsolatok és az együttm ködés lehet ségének keresése elég indítékkal szolgáltak, hogy a megyei könyvtár vezet iben felvet djék a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köréhez való csatlakozás gondolata. A szándék találkozott a f városi kör elképzeléseivel, hiszen az éppen a hatvanas években keresi vidéken a f város mintájára létrehozható szakmai egyesülés és kapcsolatteremtés formáit. Els ként a TIT Csongrád Megyei Szervezetének könyvtáros szakosztálya csatlakozott hozzájuk március végén. Komárom megye nem várt hát tovább, megtette a kezd lépéseket. A Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Körének Komárom megyei csoportja megalakulása Az el zmények után a megyei könyvtár vezet i a TIT megyei titkárságával egyeztetve 1960. augusztus 27–28-ára kétnapos könyvtáros találkozót szerveztek Esztergomba. Itt a megye minden részér l összesereglett könyvtárosok részvételével – az országban másodikként – a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat szakosztályaként megalakították a Komárom Megyei Könyvtáros Kört. Az alakuló ülésen jelen volt Kéki Béla professzor, a f városi Szabó Ervin Kör titkára, a M vel désügyi Minisztérium könyvtári osztályának f el adója, a TIT Komárom megyei képvisel i, valamint a drezdai megyei könyvtár vezet je, Kurt Schadwill. Elnöknek dr. Novák Gyulát (Oroszlány), alelnöknek Martsa Alajost (Városi Könyvtár, Esztergom), titkárnak Bárdos László Istvánt (József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya) választották meg, feladatukat pedig a következ képpen fogalmazták meg: „[…] a Kör teljes aktivitással részt vesz a TIT munkájában. A könyvtárosok szervezett továbbképzése (el adások, konferenciák, ankétok, vitaestek, klubestek rendezése) könyvtárosok részére. A tagok nemes szórakozásának biztosítása (közös operaesteken, színel adásokon, múzeumlátogatásokon való részvétel). A megye különböz hálózatában dolgozó könyvtárosok társadalmi kapcsolatainak kiépítése és továbbfejlesztése: együttm ködés az ország könyvtáros szervezeteivel. A hazai és külföldi könyvtáros tapasztalatok ismertetése, azok kicserélése.

131

Bel- és külföldi könyvtáros társasutazások szervezése. A könyvtárosok társadalmi megbecsülésének biztosítása.”1 Ennek szellemében számtalan ankét, el adás, kölcsönös tapasztalatcsere- és könyvtárlátogatás, külföldi tanulmányi kirándulás szervez dött. Kétséges azonban, hogy ez mennyiben tudható be valóban a Komárom Megyei Könyvtáros Kör érdemeinek. 1960-ban és némileg még 1961-ben tetten érhet k a megyei szervezettel összefüggésbe hozott események a Könyvtári Híradó egyes számaiban, azonban az irattári anyagok 1961-ben többnyire a munkaterv szintjén, 1962–1965 között pedig még ott sem tanúskodnak tevékenységr l. Az irattári hiányosságokat súlyosbítja, hogy a Könyvtári Híradó-t 1962-t l a járási könyvtárak híradói váltották fel párhuzamosan a József Attila Megyei Könyvtár évkönyvével. Jellegüknél fogva egyikük sem biztosíthatott megfelel formát a szervezeti élet tudósításaihoz. Elszállt tán a lelkesedés? Az okok megtalálhatók helyben és országos szinten is. A Komárom Megyei Könyvtáros Kör elnöke és alelnöke vidékr l nyilván nem tudott kell hatékonysággal er t gyakorolni a szervezeti életre a megyei könyvtár centralizáló szerepe miatt. Igaz ugyan, hogy Bárdos László István révén ott is volt képviselete a vezet ségnek, de a megyei könyvtár 1962–1965 között tartó építése miatt nyilván nem egy friss szakmai-társadalmi egyesülés szervezeti kereteinek meg rzését tartotta els dleges feladatának, hiszen annak célkit zései részben átfedték a sajátjait. A megyei könyvtár irányító szerepe miatt t le függetlenül is kereste a kapcsolatokat, saját gyakorlatába átültette a hasznosnak bizonyult példákat, fejlesztette a hálózatokat és továbbképzésekkel segítette a könyvtárosok szakmai felkészültségét. További ok lehetett a könyvtárosok cserél dése és a tagok passzivitása. A tanulmányutakon csak a megyei és járási könyvtárak vezet i vettek részt, ahogy az el adások és ankétok is többnyire a megyeközpontban szervez dtek. A m ködés nemcsak Komárom megyében akadozott. A f városi Szabó Ervin Kör keretei 1961-t l szintén meglazultak. 1963-ban az újjászervezés els lépéseként kialakított szakmai programmal kívánták biztosítani az önálló könyvtáros egyesület létrehozásának feltételeit és tartalmi feladatait. A Közalkalmazottak Szakszervezetének Könyvtáros Szakbizottságába kooptálták a Szabó Ervin Kör titkárát, ez egyrészt szervezeti alapot adott a két könyvtáros szervezet együttm ködéséhez, másrészt a szakszervezet tagjai egyúttal egyesületi tagok is lettek, a két szervezet közösen koordinálta a munkát. Az IFLA és az OKDT programjának megfelel en, de önálló témaköröket meghatározva szorgalmazták a szakcsoportok megalakulását, amelyek majd „[…] fontos szerepet tölthetnek be a könyvtá-

1

A Komárom megyei Könyvtárosok Körének megalakulása = Könyvtári Híradó, 1960. 3. sz. p. 42–44.

132

rosok önképzésében”.2 Az elnökség levélben hívta fel a megyei könyvtárak igazgatóit, hogy a TIT megyei irodalmi és nyelvi szakosztályainak keretében alakuljanak meg a helyi Szabó Ervin Kör csoportjai. Feltétlen elérend céljuk – az önképzés segítése mellett – a könyvtárosok tevékenyebb részvétele a TIT munkájában és tevékenységük összehangolása volt. Ehhez a TIT klubtematikát biztosított, mélységét a helyiekre bízták. 1964-ben f városi Szabó Ervin Kör Ideiglenes Választmánya lemondott és új vezet ség kezdte meg tevékenységet. Ekkor az is megfogalmazódott, hogy nem elég az aktivisták munkája, a mozgalom kiszélesítésével, az egész tagságra szétsugárzó aktivitással lehet eredményeket elérni. A f városi szervezettel fenntartott kapcsolat biztosította a folyamatosan tájékozódást a hazai és külföldi könyvtárügyr l, a fejlesztéseket érint kérdésekr l, az IFLA és a FID kongresszusairól. A továbbképzésekhez választható tematika alapján a F városi Szabó Ervin Kör kérés esetén biztosította az el adókat. Ám hogy valójában Komárom megye mennyire élt ezzel a lehet séggel, forrás híján nem derül ki. Annyi bizonyos csak, hogy (megint csak a) megyei könyvtár (és nem a megyei szervezet) fokozottabban kapcsolódott be a TIT népm vel i tevékenységébe, segítségével és klubtematikája alapján számtalan ismeretterjeszt el adás, könyvtári séta és bemutató, író-olvasó találkozó szervez dött. Mindebben kiemelked szerepe volt Bárdos László Istvánnak a megyei könyvtár igazgatóhelyetteseként, a TIT Irodalmi Körének tagjaként, valamint a Komárom Megyei Könyvtáros Kör titkáraként. Ugyan nem a Szabó Ervin Kör adományozásából, de számtalan kitüntetés és elismerés fémjelzi a tanár, könyvtáros, kutató-helytörténész életútját. Új korszak a TIT nélkül, 1965 A F városi Szabó Ervin Kör tagsága évr l-évre n tt, tevékenysége egyre gazdagodott, s mind gyakrabban merült fel az igény a TIT szervezetét l független, önálló könyvtáros egyesület megalakítására. Ehhez hozzájárult, hogy 1965-ben a TIT kikerült a M vel désügyi Minisztérium felügyelete alól. Az 73003/1965. sz. miniszteri rendelet elfogadta az egyesület alapszabályát és elrendelte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének nyilvántartásba vételét. Az MKE a hazai könyvtárügy és dokumentáció szolgálatában a szakmai hivatástudat növelése és társadalmi megbecsülés, a külföldi és nemzetközi kapcsolatok, tapasztalatok el mozdítása érdekében határozta meg feladatait és a megyei (területi) helyi csoportok alakításának feltételeit. Más érdekképviseleti szerv ekkor még nem létezett. Az 2

Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köre: Tájékoztató. Budapest, 1963. szeptember 1. p. 5. Forrás: MKE KEMSZ Irattár

133

MKE tájékoztatói h en tükrözik azokat a kezdeményezéseket és tevékenységet, amelyet az egyesület a különböz könyvtárakban dolgozók szakmai ismereteinek, látókörének szélesítése érdekében végzett. Alkalmat adott egymás megismerésére. Nem csak tájékoztatott a külföldi tapasztalatokról és a nemzetközi szervezetek munkájáról, hanem évente több utat szervezett a személyes tapasztalatszerzés érdekében, gondoskodott a hazai könyvtárügy képviseletér l. A vidéki el adásokhoz témákat ajánlott, közvetítette az el adókat, a továbbképzések tematikájához ajánlásokat készített. Tájékoztatói és munkatervei megküldésével kívánta segíteni az aktivitást, a szervezet kiépülését és a helyi munkát. A tudósításokba bevonta a csoportok tagjait, állásajánlatokat, egyéb híreket is megjelentettek, a klubélethez adtak tippeket. Az egyesület kapcsolatot tartott a minisztériummal, rendszeresen beszámolt tevékenységér l, így a döntéshozók figyelme folyamatosan a szakmára irányult, elismerték az egyesület jelent ségét és támogatták tevékenységét. Minden szempontból ideálisnak t nt a helyzet ahhoz, hogy megvalósuljon az érdekképviselet, és közös összefogással a könyvtárügy fehér foltjai felszámolódjanak, sikeres fejlesztésr l lehessen beszélni. Az MKE nem valamiféle tömegszervezetté akart válni, társadalmi szervként munkája az öntevékenységen, a belépés szigorú önkéntességen alapult. A helyi csoportok megalakításától az eredményesebb tevékenységet remélte. Az 1966. januári Tájékoztatóval a vidéki könyvtárak megkapták az MKE Alapszabályát, hogy megkezdjék a szervezést. A Komárom megyei csoport újjáalakulása és kezdeti tevékenysége Az 1965-ben els ként megalakult Borsod megyei csoport létrejöttét Tatabányán egy november 13-ai tapasztalatcsere követte, majd 1966. február 4-én kelt levelében dr. Székely Sándor MKE-titkár jelzi Horváth Géza könyvtárigazgatónak (JAMK), hogy hármójuk (rajta kívül Mészáros Antal és Koger Tamás, a megyei könyvtár munkatársai) belépési nyilatkozata megérkezett, valamint küld még tízet az új belép k számára. Alig telik el egy hét, és Horváth Géza az alábbi levelet küldi: „Kedves Székely Elvtárs! Mellékelve küldök 11 drb belépési nyilatkozatot. Ujabb [!] üres lapokat kérek, mert van még jelentkez . A helyi csoport megalakitásához szükséges 20 tag együtt lesz s kb. márciusban szives segitségeddel megalakulhatunk.”3 Erre március 28-án került sor a megyei könyvtárban az állami és szakszervezeti könyvtárosok részvételével szervezett kétnapos szakmai tanácskozás keretében. A MKE Komárom megyei Könyvtárosok Köre néven újjáalakított helyi csoport elnöke Horváth Géza, a megyei könyvtár igazgatója lett, titkára Mészáros Antal módszertani munkatárs, valamint vezet ségi 3

[Levél Horváth Gézától dr. Székely Sándornak.] Kelt Tatabánya, 1966. febr. 11-én. Forrás: MKE Irattár

134

tagként megválasztották Somogyi Lajosnét, a dorogi Járási Könyvtár igazgatóját. Az alakuló ülésen Székely Sándor ismertette az MKE szervezetét, célkit zéseit, programját és nemzetközi kapcsolatait. Az els belép k között volt Vojcsek Sarolta (kés bb hosszú ideig elnök), Tapolcai Ern né, Vasas Margit, Kovács Lászlóné, Bokros Albertné, Szerencse Ferencné, Sz ts Endréné, dr. Novák Gyula (a Komárom megyei Könyvtáros Kör el z elnöke) és még hosszan lehetne sorolni a neveket. Év végére már 43 f s tagságról beszélhetünk. Az els munkatervi javaslat a megyei könyvtár munkatervével összhangban a népm velési évad (1966. szeptemberig) terveihez alkalmazkodva készült, hogy támogassa és segítse a könyvári feladatokat. Ez valósult meg az 1967-t l a szakszervezeti bizottsággal közösen és a megyei könyvtár továbbképzési programjával összhangban szervezett évi két továbbképzésen, amely sokáig egyben egyesületi-szakszervezeti napként is m ködött. A 1967-es szi továbbképzést az egyesület helyi csoportja például tanulmányi kirándulással kívánta színesíteni, amelyet az MKE Tájékoztatóban is meghirdettek csatlakozási lehet séggel. Az említett közös rendezvények tematikájában mindig megjelent az MKE aktuális könyvtárügyi-, könyvtárfejlesztési kérdéseib l összeállított lista egy-egy címe, el adója. 1968-ban a központi tematika például a média mellett az olvasás és a könyv jelent ségét, olvasás- és könyvtárszociológiai problémákat, a közm vel dési könyvtárak állományfejlesztési gondjait, könyvtárépítészetet, a könyvtárosok tudománytörténeti feladatait kínálta ajánlott témaként a külföldi kitekintés mellett. A kezdeti évek hangsúlyos egyesületi propagandájának is része volt, hogy az MKE vezet ségi tagjai meghívott vendégként a Tájékoztatóban meghirdetett el adásokkal érkeztek. Az el adásokra és a tanulmányi utakra azok is meghívást kaptak, akik nem voltak MKE-tagok. Például a pannonhalmi kiránduláson a megyei pártbizottság egy munkatársa valamint a szervezésben is segítséget nyújtó Pernesz Gyula, a Gy ri Megyei Könyvtár igazgatója is részt vettek. Az MKE-vel való együttm ködés példája, hogy egy 1967-ben csereutazásként Magyarországra látogató 32 f s bolgár könyvtáros csoportnak szerveztek egynapos kirándulást a Dunakanyarba. Ugyanakkor a helyi csoport olyan eseményr l, rendezvényr l is tájékoztatatta a nyilvánosságot az MKE Tájékoztató hírei között, amelyekben részvétele (legalábbis utólag) nem mutatható ki, inkább a megyei könyvtár propagandáját er síti. Ilyen volt ebben az évben a könyvtár fennállásának 15. évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségsorozat, vagy 1968-ban a Komárom Megyei Könyvtáros megjelenésének híre. Mindett l függetlenül az eddig megalakult csoportok közül a Komárom megyei tevékenységét dicséretre méltónak tartotta az MKE, az 1967. decemberi küldöttközgy lés pedig az országos elnökség tagjává, majd 1968 januárjában azon belül a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagjává választotta Sperl Vilmost, az almásfüzit i Timföldgyár M szaki Könyvtárának vezet jét.

135

Az 1968. évi események közül kiemelend dr. Toma Istvánné, a tatai Városi Kórház könyvtárosának részvétele az IFLA 34. frankfurti közgy lésén. Dr. Székely Sándor közvetlen megbízásával vette fel a kapcsolatot az IFLA kórházi könyvtári (betegkönyvtári) al-szekciójával, mivel a MKE titkára úgy vélte: „nagyon agilisen intézi a betegkönyvtári dolgokat is, Pesten nem találtunk nála jobbat.”4 A nyolctagú delegáció tagjaként és mrs. Joy Lewis (az IFLA kórházi könyvtári szekciójának elnöke) felhívására „A magyarországi kórházi betegek könyvtárainak megszervezésé”-r l beszélt a kongresszuson. Székely Sándor nemcsak bíztatta, hanem gondoskodott az angol fordításról, utazását a kórházigazgató felé támogató javaslattal segítette, közvetít szerepet játszott (1971-ben) Tománé és Mária Chrástková, a Szlovák Tudományos Könyvtár (Slovenská Lekárska Kniznica v Bratislave) igazgatója között, hogy el adásának anyaga a szlovák könyvtárba is eljuthasson. Csak érdekességként említem meg, hogy az MKE Tájékoztató álláskeres , – kínáló rovatának segítségével keresett m szaki könyvtárost a nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár vagy talált állást Sz ts Endréné oroszlányi könyvtáros az OSZK Szakozó Osztályán. Az els vándorgy lés Tatán A F városi Szabó Ervin Kör 1961-re el terjesztett programjában már foglalkozik többek között a vándorgy lés gondolatával és 1964-ben megalakult új Választmánya ismét megfogalmazza az igényt. Az 1968. évi decemberi MKE közgy lésen vet dik fel újra a gondolat, de a Borsod megyeiek nem vállalták a szervezést. Koger Tamás, a közgy lés résztvev je ajánlotta fel az ezzel együtt járó feladatok elvégzését. Ez alapján Mészáros Antal, a megyei könyvtár módszertani munkatársa kezdeményezett egyeztetést. A tervezett helyszín akkor még Esztergom volt. Az MKE Tájékoztató 1969. februári számában is az olvasható, hogy „Vándorgy lést szervezünk Esztergomba, a Komárom megyei szervezettel együttm ködve. A vándorgy lés egynapos lesz, témája egy, a közm vel dési könyvtárakat érint problémakör.”5 Az áprilisi szám tudósít a megváltozott helyszínr l, mivel „Tatára sokkal jobb a közlekedés, megfelel bbek az elszállásolás körülményei, szebb a természeti környezet.”6 A meghirdetett program id pontja június 27–28 (péntek, szombat), témája „Az olvasó népért” mozgalom. Formailag ankétnak tervezték, amelyen számba veszik majd az eddigi olvasómozgalmak tapasztalatait és annak alapján kialakítják a könyvtárosok feladatait az olvasómozgalom in4

[Levél dr. Székely Sándortól Mészáros Antalnak.] Kelt 1968. május 31. Ikt.sz.: MKE 60/968. Forrás: MKE Irattár 5 [Cím nélkül.] = MKE Tájékoztató 1969. február 1–2. sz. p. 2. 6 [Cím nélkül.] = MKE Tájékoztató, 1969. április 1–4. sz. p. 1.

136

dulásához. Az ankét számos kulturális és szabadid s tevékenységre is lehet séget adott: a tatai helytörténeti múzeum, a vértessz l si ásatások és a szabadtéri múzeum, a tatai edz tábor, a vár megtekintése mellett strandolási lehet ség is csábította a résztvev ket. A hozzátartozókat sem zárták ki a programból, a kapcsolattartó Mészáros Antal volt. Az árajánlat alapján a program egy éjszakával kb. 70– 90 Ft-ba került. Székely Sándor az MKE titkáraként kérte a megyei könyvtárak igazgatóit a dolgozói részvétel lehet ségének biztosítására és támogatására. Külön írt a F városi Szabó Ervin Könyvtár igazgatójának hozzászólásra vagy korreferátumra kérve t, illetve Gönczi Imrének, akit a SZOT hálózat mozgósítására kért, felvette a kapcsolatot Nagy Lajossal, a Komárom Megyei Tanács VB M vel désügyi Osztályának vezet jével, hogy támogatást szerezzen a szervezéshez. Páldy Róbert szintén az megkeresésére került a szervez k látókörébe. Mészáros Antal és Székely Sándor május–júniusi levelezéséb l minden részlet nyomon követhet . Páldy határozta meg az el adót és alakította ki a végleges programot. Székely Sándor május 31-ei levelének mellékleteként küldte meg a megyei könyvtárba a meghívók borítólapjának rotalemezét, amit – „elszámolásra kötelezett anyag” lévén – a rendezvény után személyesen vitt vissza Budapestre. A megnyitó beszédre dr. Kovács Máté egyetemi tanárt, az MKE alelnökét kérték fel, aki Székely Sándorral utazott a helyszínre. Mészáros Antal június 7-én postázott ötven darab meghívóját Székely továbbította az MKE elnökségi tagjainak. Meghívót kapott számos állami és megyei funkcionárius, propaganda célzattal az országos könyvtári és népm velési szaksajtó, a tévé, a rádió, a Népszabadság, az MTI megyei szerkeszt sége, a Magyar Írók Szövetsége, a Népm velési Intézet és a Könyvkiadók és Terjeszt k Tájékoztató Központja. És mivel a legjobb szervezésbe is csúszhat hiba, akadt ezúttal is. Egyrészt Fábián Zoltán „Az olvasó népért” mozgalom titkára neve Fábriként szerepelt a meghívókon. (Székely Sándor utólag a freudisták után „Wunschtraum”-nak nevezi „baklövését”) Ez csak a propaganda célzattal megküldött meghívókon került kézzel javításra. Húsz nappal a rendezvény el tt derült ki, hogy „Az els lehúzásból sajnos kevés lett a meghívó, s a gyorsaság kedvéért a második lehúzást már feketével készítettük, mivel éppen olyan festék volt a gépben. Így kétféle színben van forgalomban.”7 Ekkorra már a jelentkez k létszáma a Megyei M vel dési Központ kb. 300 f s színháztermének igénybevételét vetítette el re. Kilencvenen szálltak meg Tatán az ország minden részéb l – k voltak a „törzsközönség” –, de rajtuk kívül még sokan hallgatták az el adásokat és a hozzászólásokat az els napon. Talán a legnépesebb csoport Szabolcsból jött. 7

[Levél Mészáros Antaltól Székely Elvtársnak.] Kelt Tatabánya, 1969. június 7. Forrás: MKE KEMSZ Irattár

137

A vándorgy lés nyilvános volt, az el adásokat bárki meghallgathatta és a vitában részt vehetett. Az ankét jól sikerült. Fábián Zoltán a mozgalom általános célkit zéseit, Páldy Róbert, a Könyvtáros cím folyóirat szerkeszt je, a mozgalom könyvtárügyi munkabizottságának vezet je pedig a munkabizottság tervét ismerteti. A hozzászólások figyelembevételével kívánták összeállítani a végleges programot és munkatervet. A mozgalom célkit zéseivel mindenki egyetértett, ám reálisan látták azt is, hogy a közm vel dési hálózat kis könyvtáraiban nem adottak sem az anyagi, sem a személyi feltételek. Több hozzászólás kétségbe vonta a társadalmi szervek támogatását, az ország jelent s részében csak „papíron létez ” könyvbarát bizottságok elvárt tevékenységét. Megfogalmazódott az az aggodalom, hogy mint már oly sokszor, a könyvtárosokra hárul most is a munka oroszlánrésze és az együttm ködéshez mindenképpen szükséges a Népfront, az Írószövetség, a KISZ és más helyi társadalmi szervek tényleges közrem ködése is. A megyei szervezet a vándorgy lést „mintaszer en rendezte meg az új Megyei M vel dési Központban, a romantikus tatai környezetben.”8 Az MKE Tájékoztatóban megjelent összefoglalót a Komárom Megyei Könyvtáros 1969. évi 5. száma szó szerint közölte „Krónika” rovatában. Székely Sándor külön levélben köszönte meg Mészáros Antalnak a sikeres lebonyolítás érdekében végzett aktivitását és munkáját. Az MKE december 4-ei vezet ségválasztó Küldöttközgy lésén Mészáros Antalt az elnökség tagjává választották. A január 22-ei ülésén Sperl Vilmos tisztségének megújítása mellett így már másodmagával segítette az országos elnökség munkáját. A siker nyomán fogalmazódott meg az igény, hogy a jöv ben hagyományt teremtsenek a vándorgy lések szervezéséb l. Ez az év Komárom megyében érthet módon a szervezéssel járó feladatok miatt nem is szólt szinte másról, mint a vándorgy lésr l. Jó ötletnek bizonyult, hogy az országos tanácskozás egyúttal a megyében dolgozó állami és szakszervezeti könyvtárosok hagyományos nyári továbbképzésére is alkalmat adott. Így június 28-a délel ttjén a közm vel dési és a szakszervezeti hálózatból csaknem negyven könyvtáros hallgatta meg Verseghy György, a M vel désügyi Minisztérium könyvtári osztályának munkatársa az olvasószolgálat id szer kérdéseir l tartott el adását. Június 30–július 1. között bentlakásos formában került sor az állami és szakszervezeti könyvtárosok következ továbbképzésre Várgesztesen. Az országos áttekintést szolgálva a MKE tematikájában meghirdetett el adásokkal Sallai István a hazai könyvtárügy új fejl dési irányairól, míg Kamarás István az olvasó szociológiájáról beszélt.

8

[Cím nélkül.] = MKE Tájékoztató, 1969. július 1. 7. sz. p. 2.

138

Hetvenes évek: külföldi és hazai tapasztalatcserék 1970 f ként a külföldi kapcsolatok és tapasztalatok éve volt. A f városi elnökség – ahogy a bolgár csoport esetében már volt rá példa – rendszeresen fogadott a határon túlról érkez könyvtárosokat, akik számára szakmai és szabadid s programot biztosított tagszervezetei segítségével. Márciusban egy koppenhágai könyvtárosképz iskola 50–60 hallgatóval érkezett hazánkba, akiket rövid itt tartózkodásuk alatt a tatabányai megyei könyvtár fogadott. Áprilisban G. Seydelman, a hamburgi Városi Könyvtár munkatársa még el adást is tartott Tatabányán a városi és kerületi könyvtárak funkcionális bels térkiképzésér l és berendezéseinek alapelveir l. Szeptemberben az MKE vendégeként tartózkodott Magyarországon George Chandler, a liverpooli Központi Városi Könyvtár igazgatója, az 1971. évi IFLA Kongresszus szervez je. szintén meglátogatta a megyei könyvtárat, tájékoztatási rendszerével, munkájával ismerkedett. Az 1972. augusztus 26–szeptember 2. között Budapesten megrendezett IFLA-konferencia résztvev i a vidéki könyvtárak között Tatabánya mellett Esztergomot és a Dunakanyart is meglátogatták. Szinte a konferenciával azonos id pontban érkezett 32 tagú finn szakkönyvtáros csoport a Finn–Magyar Társaság szervezésében. Az MKE vendégeként szakmai programjuk alatt a tatabányai megyei könyvtárra is kíváncsiak voltak. 1973-ban az MKE meghívására hazánkba látogató Vera Tomin, a „Napredak” Zentai Közm vel dési Könyvtár vezet je és Zora Pantelic, a belgrádi Filológiai Fakultás Orientalista Szeminárium könyvtárának tudományos munkatársa tekintette meg az esztergomi szerb múzeumot és könyvtárat. De ne higgyük, hogy csak vendégeket fogadtunk, a hazai könyvtárosok külföldi tanulmányutakon való részvétele érdekében az elnökség éppúgy hivatalos levelezést folytatott, hogy tagjait elengedjék munkahelyeikr l. 1969-ben Duna Márta sz nyi kollegan így vehetett részt a Francia Könyvtárosok Egyesülete által szervezett párizsi programokon. A Komárom megyei szervezet is csoportos turistaút szervezését kezdeményezte az Expressz utazási iroda megyei kirendeltségének segítségével. Az IFLA 1970. évi kongresszusával szinte azonos id pontban (aug. 28–szept. 9.) Moszkva–Leningrád nevezetes látnivalói megtekintése mellett lehet ség nyílt rá, hogy az MKE kongresszusi delegációjában turista útlevéllel mások is – az IFLA társadalmi programjai kivételével – részt vehettek a szekció- és plenáris üléseken, a bizottságok tanácskozásain. Az utazást Mészáros Antal szervezte. Az IFLA Kongresszusra kiküldött magyar delegáció névsorában – az egészségügyi tárca részér l – ott találjuk a már hivatkozott Toma Istvánnét. A nagy érdekl dés miatt két csoportban több mint 60 résztvev utazott el. Az MKE elnöksége 1971. évi beszámolójában külön megemlíti Mészáros Antal kiemelked tevékenységét. A külföldi utak megszervezésének felel seként egy 1972 szeptemberére tervezett Párizs–Versailles társasutazás részleteinek kidolgozását kapta feladatul. A megyei szervezet számára, de országos csatlakozási lehet séggel 1973-ban Bokros Albertné, az SZMT Központi Könyvtár

139

könyvtárosa (1971-t l a szervezet titkára) szervezett az NDK-ba csoportos tanulmányutat Eisenach–Weimar–Erfurt–Drezda útvonallal. Természetesen belföldi tanulmányutakra, tapasztalatcsere-látogatásokra is sor került. A Komárom megyei szervezet jellemz en a megyei könyvtárral és a szakszervezeti bizottság alapszervével közösen szervezett tanulmányutakat. Baranya, Somogy, Veszprém és Vas megye könyvtáraival, m emlékeivel ismerkedtek a munkatervek és beszámolók alapján. Ezen túlmen en a vándorgy lések kínáltak még alkalmat szakmai tapasztalatcserékre és tájékozódásra. Azonban ahogy az el z években a rendezvényeken és el adásokon, úgy a tanulmányutakon is csak a tagság egy sz k rétege vett részt, mivel a munkáltatók sok helyütt nem engedték el dolgozóikat. Többnyire a valamilyen pozíciót betölt munkatársak, könyvtárigazgatók, azok, akiknek feladataik ellátásához szükségeltetett a más tapasztalatok megismerése, éltek ezzel a lehet séggel. Erre Mészáros Antal az elnökség figyelmét is felhívta az MKE 1971. évi februári közgy lésen. Egyesületi törekvések megyei vonatkozásokkal 1971-ben a M vel désügyi Minisztérium Könyvtári Osztálya irányításával, de a hazai könyvtári intézmények és szervek mellett az MKE Tudományos Bizottsága koordinálásával megkezd dött a III. Országos Könyvtárügyi Konferencia (1971. december 15–17.) el készítése (1955-ben volt hasonló). A fejl dés tendenciáinak kijelölése, a szakmai elvárások és a szükséges könyvtári jogszabály alapelveinek, új bérezési javaslatok megvitatására az MKE munkabizottságokat hozott létre, vitaanyagot állított össze és bocsátott széleskör egyeztetésre, szorgalmazta az ezzel kapcsolatos ankétok és el adások szervezését megyei szinten, valamint e témákkal foglalkozott a miskolci (második) vándorgy lés. A konferenciát megel z egyeztetések során Mészáros Antal is szóvá tette a bérrendezések elhúzódását, Sperl Vilmos pedig a Tudományos Bizottság tagjaként nyújtott sok segítséget a tematikához és propagandamunkához. A megyei szervezetb l a rendezvényen Komárom megyét Koger Tamás és Horváth Géza képviselte. Utóbbit a novemberi tisztújító közgy lésen elnöknek választotta a helyi tagság. Vezet ségi tagok lettek Mészáros Antal, Sperl Vilmos, Somogyi Lajosné, míg a szakszervezeti könyvtárak részér l titkári tisztet tölthetett be Bokros Albertné. Az el zmények ismeretében, valamint az 1972. évi budapesti IFLAkonferencia el készítése után nem mondhatjuk, hogy nem tett semmit az MKE, miközben csökkent anyagi bázisa, ám a tagság elégedetlen volt, várakozó álláspontra helyezkedtek, több bírálat fogalmazódott meg a f városi szervezet munkájával kapcsolatban. A megújulás érdekében ösztönözni kívánták a megyei szervezeteket a helyi kezdeményezések és az önállóság er teljes növelésére. „[…] a vidéki szervezetek még mindig nem találták meg a müködési [!] területüket; tanácstalanok az el adások, a továbbképzés témáit illet en; a nagy könyvtárakban sincs egyesületi élet, mozgás; a MKE-nek nincs tekintélye; a tevékenységének

140

gazdagabbnak, változatosabbnak kellene lennie.”9 Az elnökség döntött a megyei szervezetek m ködésének kivizsgálásáról és vezet ségi tagjai közül megyénként patronálókat jelöltek ki segítésükre. Komárom megyéé Billédi Ferencné lett. Az egyesületi élet korszer sítésére kidolgozott új alapszabályzat-tervezet el készítésében bizottsági tagokként Sperl Vilmos és Mészáros Antal jelent s részt vállaltak. A megújulási kísérletnek köszönhet en született határozat többek között arról, hogy minden tag tartozzék egy szekcióhoz vagy alapszervezethez, leszögezték, hogy az egyesület nem állami feladatokat vállal át, hanem a könyvtárpolitika alakításában nyilvánít véleményt, folyóiratot hívnak életre, pályázatokat írnak ki, növelik anyagi bázisukat (pl. testületi tagdíj bevezetésével), demokratikus jogokat fogalmaztak meg a beosztott könyvtárosok véleménynyilvánítására. Felmerült a továbbképzések központi szerepének er sítése a vidéki tagság nagyobb arányú részvételével, a fokozottabb erkölcsi és anyagi támogatás a külföldi tanulmányutakhoz, a fiatalabb nemzedék bevonása az egyesület irányításába, a szétszórt tagság valódi tömegszervezetté szervezése. A Komárom megyei szervezet az elvárásoknak megfelel en tett javaslatokat a jobb tartalmi munka és szervezeti forma kialakítására. Az 1972-re meghatározott tevékenységei között hangsúlyos taglétszámának növelése, széles kör propagandamunkával el segíteni az országos egyesület rendezvényeinek látogatottságát, munkájáról tájékoztatni a szakkönyvtárakat is, valamint az évente megrendezett Komárom megyei könyvtári hét célja lett, hogy egy-egy fontos téma köré építve a könyvtárak közm vel dési törekvéseit, eredményeit, gondjait bemutassa a megye kulturális közvéleményének. Döntöttek egy megyei könyvtáros klub létrehozásáról. Tagja lehetett minden f hivatású könyvtáros, aki MKE-tag volt, programfelel se Avar Ferenc és Mlakár Erzsébet lett. A f városi klubfoglalkozások mintájára kidolgozott, havi egy alkalomra tervezett éves program a tagság széles körének biztosított volna ismerkedési és szabadid s tevékenységet (élménybeszámolók, kanaszta-parti, vidám délután, pincelátogatás, kulturális programok), de nem volt hosszú élet . A külföldi utak és vendégek, a vándorgy léseken való részvétel, a közös szervezés kirándulások kivételével helyben nem sok eredményt lehetett felmutatni. A megyei szervezet szinte csak közm vel dési könyvtárosokat érint el adásokat szervezett, munkapropagandája csekély volt, alig jelentetett meg publikációkat, így a vezet ség 1975-ben lemondott. Az MKE Mészáros Antalt a szervezeti munkában végzett kiemelked tevékenységéért (többször) jutalmazta, az 1972-ben alapított Szabó Ervin Emlék-

9

. [Feljegyzés a MKE Elnökségének 1971. december 7-én tartott ülésér l] / Kertész Gyuláné, Sebestyén Géza, Léczes Károlyné és mások. p. 1. Forrás: MKE KEMSZ Irattár

141

éremmel pedig 1973-ban Horváth Gézát, a magyar könyvtárügy érdekében kifejtett kiemelked munkásság elismeréseként tüntették ki. Nincs kilábalás Ha értékelni akarnánk a kb. 1973-tól kezd d hullámvölgyet, feltétlenül meg kell említenünk a megyei szervezet mentségére, hogy a szervezet kezdett l fogva fontosnak tartotta a tagság összefogását, a könyvtárosok szakmai munkájának segítését, érdekei képviseletét az egyesület keretein belül. A tagság a megyében szétszórtan található, ami nehezítette (és ez a technikai vívmányok ellenére ma is igaz) összefogásukat. Ugyanakkor az érdekvédelem és a társadalmi megbecsülés érdekében a Közalkalmazottak Szakszervezetének Könyvtáros Alapszervezete sokrét tevékenységet látott el, a szakmai együvé tartozás érzését is ápolta. A 1975 decemberében választott új vezet ség lemondott 1977-ben, de a tisztújítás után is többször cserél dtek tagjai. Sperl Vilmos (titkár) lemondását például az indokolta, hogy nem tudott kapcsolatot teremteni elszigeteltsége miatt a közm vel dési könyvtárosokkal. 1978-ban kooptálták a régebbi vezet séget. Budai Károlyné, a Bányász Körzeti Könyvtár igazgatója elnökletével a tisztújítás már némileg tükrözi, hogy a szervezet életébe több és nem csak tanácsi könyvtárak kapcsolódtak be. De nem sikerült rendezni a helyzetet a nyolcvanas évek elejére sem. Befolyásolta a szervezet tevékenységét az is, hogy 1978-ig a munka irányításában a megyei könyvtár szétsugárzó ereje és szerepe meghatározó volt, ez azonban csökkent. A hatékonyságot tekintve szintén Tatabánya javára billent a mérleg, sem a vidéki tagok, sem a vidéki könyvtárak nem kapcsolódtak a programokhoz. A munka nem volt túl látványos, az el z évekhez képest nem sok új vonás fedezhet fel. 1976-tól a megyei szervezet taggy léseit együtt szervezte a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei könyvtáros alapszervével, a megyei könyvtári hét els napja 1977-t l egyben szakszervezeti és egyesületi nap is volt. A vándorgy léseken egyéni jelentkezések alapján évente átlagosan 8–15 f vett részt attól függ en, hogy hagyta jóvá és támogatta a helyi könyvtárvezetés a részvételi szándékot. Volt igény a szervezett utazásra, de kedvez bb anyagi támogatást az egyesület nem tudott adni. Felkutatták a különböz szekciókban és bizottságokban tevékenyked megyei kollégákat, illetve felkérték a még nem csatlakozó könyvtárakat (iskolai, orvosi, m szaki, honvédségi stb.) az egyesületi munkába való bekapcsolódásra. Ösztönözték a gyermekkönyvtári és a m szaki szekció munkájában való részvételt. Egyetlen jelent sebb eredmény a hetvenes évek vége felé a képzés és továbbképzés helyzetének rendezése. Az MKE a könyvtárosképz szaktanfolyamot végzettek államvizsgára történ jelentkezéséhez, a vizsgázók felkészítésére országszerte konzultációk, tanfolyamok szervezését kezdeményezte. Ehhez csatla-

142

kozott Komárom megye is. A Gy r-Sopron Megyei Könyvtáros Szervezettel közösen a Tanárképz F iskola könyvtáros államvizsgára készül egyesületi tagok részére szakmai képzést szervezett. Az els re 1977. október 3-án került sor és 1978 áprilisáig tartott havi alkalmakkal (összesen hét) Gy r és Tatabánya váltakozó helyszíneivel. A továbbképzési formák változásai, (szakosodás és regionális képzések) miatt a hetvenes évek végét l egyre nehezebben megvalósítható, hogy a megyei könyvtár továbbképzéseinek egyébként is zsúfolt programjához kapcsolódva a tagság együttlétére is alkalmat adjanak. Emiatt újra megelevenedett a könyvtáros klub. A havi rendszerességgel tervezett összejövetelekb l azonban csak néhány valósult meg alkalmanként 16–20 f vel, a vidékiek most sem éltek a klubforma lehet ségével. Újra megfogalmazódott, hogy meg kell hívni a közös programokra az üzemi könyvtárakat is. Csökkent a propaganda, a szervezet nem hallatott magáról a szaksajtóban. Középpontba kerültek az ifjúságpolitikai jogok, Horváth Géza, mint megyei könyvtárigazgató a fiatal dolgozókra is felhívja a figyelmet. A megyei könyvtár 1981-ben készült intézkedési terve szakmai fejl désük érdekében rendelkezik az egyesületi rendezvényeken az érdekl dési körüknek megfelel részvételük biztosításáról. A vezet ség 1981-ben egészült ki négy f r l öt f re. Összetételében a tanácsi, a szakszervezeti és a szakkönyvtári hálózatok képviselete is érvényesült, de nem volt zökken mentes a feladatmegosztás, esetleges volt az adminisztratív tevékenység, a tagdíjak csak az ügyviteli költségekre voltak elegend ek. A m ködés formájára jellemz , hogy az adminisztrációt a megyei és a Bányász Körzeti Könyvtár, míg az el adói díjakat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtára finanszírozta. Az egyesület csupán néhány alkalommal tudott tiszteletdíjat fizetni. Újabb problémát okozott a tagnyilvántartások rendbe tétele. A megyei elnök az adminisztrációs többletmunka elkerülése miatt arra kérte a MKE vezet ségét, hogy a jöv ben a megyei szervezet szignója nélkül ne fogadjon el belépési nyilatkozatot. A május 31-i állapot szerint a megyei szervezetnek 66 f volt tagja. A könyvtárhálózatok szerinti megoszlás alapján 40 tag közm vel dési, 18 szakszervezeti, öt szakkönyvtári hálózatban, három pedig egyéb, hálózatba nem szervezett könyvtárban dolgozott. Szekciónkénti megoszlás alapján volt tagja a m szaki, a gyermekkönyvtári, a zenei szekciónak és a könyvtártörténeti bizottságnak. Az országos elnökség 1981. júniusi ülésén külön napirendi pontként szerepelt a Komárom megyei szervezet beszámolója a megalakulása óta végzett munkájáról. Javasolták, hogy a megyei könyvtárból egy helyett két f vállaljon részt a vezet ségben. A megyei szervezet tevékenységének visszaesése miatt pedig vizsgálatot akart kezdeményezni. Balogh Ferencné, a veszprémi megyei könyvtár igazgatója azonban ott helyben el is döntötte hozzászólásával a vizsgálat eredmé-

143

nyét: „Nincs értelme ugyanis bolygatni a „semmit […]”10, amihez Koger Tamás utólag köszön levelében, annyit f zött hozzá, hogy egy év türelmi id nekik is jár. Mivel a megyei könyvtár egyre kevesebb részt vállalt az egyesületi élet támogatásából, a vezet ség megfáradt, az egyesületi élet a közöny és a látszat jeleit mutatta, 1983-ban a vezet ség lemondott. Fellendülés 1983-tól 1983-ban Horváth Géza is nyugdíjba vonult, az igazgatói helyet betölt Koger Tamás biztos kézzel fogott hozzá a megyei szervezet újjászervezéséhez. Példát mutatva maga is tisztséget vállalt. Személyes megbeszéléseket kezdeményezett Kovács Dezs vel, az MKE akkori f titkárával és támogatás reményében a megyei tanács m vel désügyi osztályával. Már 1982-ben a pályakezd kre, azok beilleszkedésére való odafigyelést, az érdekképviselet növelését, a külföldi könyvtári rendszerek megismerését, a könyvtárosok nyelvtanulását és a továbbképzési programok helyett az egyes ember viszonyának el térbe helyezését javasolta. A szervezet meger sítésére, a tartalmi tevékenység gazdagítására aktívan kívánt bekapcsolódni az egyesület központi rendezvényeibe és az egyes szekciók munkájába is. A továbbképzések utolsó napirendi pontja alapszervezeti taggy lés volt, a vándorgy lésen népesebb delegációval kívánt részt venni (34 a jelentkezettek száma). A korábbi évekt l eltér próbálkozás a decemberi vidám klubdélután és a vidékre kihelyezett kerekasztal-beszélgetések. A testületi tagság vállalását segítve a vezet ség tagjai felkeresték a kijelölt nagyüzemeket és intézményeket. 1984. január 1-jét l az SZMT Központi Könyvtára vállalt testületi tagságot, a következ évt l szorgalmazzák a József Attila Megyei Könyvtár esetében is. A tagság javaslatainak kikérésére a vezet ség tagjai személyes beszélgetéseket kezdeményeznek. Az 1983. novemberi állapot szerint a szervezet 67 tagot számlál. Az egyéni megkereséseknek köszönhet en másfél év alatt a taglétszám 74 f re emelkedett. A kilép tagok mellett (akik távoztak a könyvtárakból) 23 f kérte felvételét. Míg a külföldi tapasztalatszerzésre 1983-ban drezdai vendégekkel egyesületi klubdélután adott alkalmat, 1984-ben Franz Chrisztiánné egy Komárom megyében végzett 15–18 évesek körében végzett olvasásszociológiai vizsgálatról számolt be, más alkalommal pedig a számítógép hasznosságával ismerkedtek a könyvtárosok.

10

[Levél Koger Tamástól Balogh Ferencné részére.] Kelt Tatabánya, 1983. június 29. Forrás: MKE KEMSZ Irattár

144

1984 1985-ben az országos elnökség központi pályázatai mellett egyre több felhívást írtak ki a tagszervezetek is. Bár a MKE gazdasági okokra és koordinációra hivatkozva kérte a helyi kiírások korlátozását, Komárom megyében is gyakorlattá vált 1984-t l ily módon ösztönözni a kutatómunkát: összegy jteni a megye könyvtárügye történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit (1984), az olvasószolgálati munka területén szerzett tapasztalatokat (1986). Ugyanakkor csak tervezet maradt Bárdos László Istvánnak, a megyei könyvtár volt igazgatóhelyettesének, valamint Martsa Alajosnak, az esztergomi Városi Könyvtár volt igazgatójának életútját, szakmai munkásságát feldolgozó pályázatok hirdetése. A megyei tagok kedvezményes részvételének biztosításával és a Közalkalmazottak Szakszervezet Könyvtáros Alapszervével közösen szorgalmaztak szakmai kirándulást. A megyei sajtó és a Komárom Megyei Könyvtáros szerkeszt ségével való együttm ködés alapján kívántak tevékenységükr l számot adni a nyilvánosságnak. Mivel a programok tervezését már ekkor is meghatározta a szervezet anyagi helyzete, a megyei tanács m vel désügyi osztályától kért (és a következ években kapott) támogatásból kívánták fedezni a vándorgy lés és a szegedi M vel déselméleti Nyári Szabadegyetem részvételi költségeit, valamint a szervezet önállóan, vagy közösen kiírt pályázatainak díjazását. Az eredményeket igazolta, hogy 1984. március 26-án az ideiglenes vezet ség újra bizalmat kapott, mindössze egy vezet ségi tag cserél dött (Tanczerné Jakus Em ke munkahelyváltása miatt H. Mlakár Erzsébetet választották meg). Vojcsek Sarolta (SZMT Központi Könyvtár, Tatabánya) elnökletével a munka töretlennek t nt. Az MKE elnökségével, titkárságával rendszeres munkakapcsolat alakult ki, segítettek az évenkénti tagegyeztetések, hasznosak voltak a megküldött emlékeztet k az elnökségi ülésekr l. Határid re továbbítottuk a beszámolókat, munkaterveket, rendeztük a tagdíjakat és rendszeresen tájékoztattuk az elnökséget a rendezvényeinkr l. Az MKE anyagi támogatása nagymértékben hozzájárult a továbbképzéseken elismert el adók meghívásához. A Komárom Megyei Könyvtáros rendszeresen közölte a tagnévsorokat és a munkaterveket. A tagok sorába közm vel dési, szakkönyvtári, nyugdíjas kollégák is felsorakoztak, a rendezvényekre rendszeresen meghívták ket, ahogy a pályakezd kollégák beilleszkedését is figyelemmel kísérték. Támogatták, hogy a továbbképzéseken tanultakról a résztvev k a Komárom Megyei Könyvtárosban adjanak számot. A szakmai publikációk nívó-díjára kiadott felhívásra beérkezett munkák elismerését a megyei tanács támogatásából valósították meg. Új kezdeményezés a „gyermekekért díj” javaslat felterjesztése, új elemként támogatni kívánták az MKE elnöksége által kiírt pályázatokon való részvételt. Az egyesület 1986. évi devizamentes tanulmányútjaira nem tudni, jelentkezett-e valaki, de a rendelkezésre álló iratok szerint Koger Tamás hat f t nevezett meg, aki alkalmas lett volna a jelentkezésre. Az egyes szekciók munkájában évente 20–30 tagunk, és az

145

1986. áprilisi Sallai István és Sebestyén Géza emlékére rendezett emlékülésen már csak megyei vonatkozása miatt is 11 f vett részt. Az érdekvédelem és a hivatástudat szolgálatában A nyolcvanas évek második felét l a szakma társadalmi presztízse igen megfogyatkozott, késtek a központi bérintézkedések, nagyfokú volt a pályaelhagyás. A középpontba a hivatástudat, a szakmai öntudat kérdésköre, a könyvtárosok életés munkakörülményeinek vizsgálata került (Komárom megyében is). 1987-ben az MKE országos elnöksége egy tervezettel fordult a m vel dési minisztériumhoz a könyvtáros szakma társadalmi elismerésének fejl dése és a könyvtárosok anyagi–erkölcsi megbecsülése érdekében, és sürgette a f hatósági intézkedéseket. A Közalkalmazottak Szakszervezete és az MM együttm ködési megállapodása nyújtott keretet a szakmai érdekvédelemhez, amelynek végrehajtásába az egyesület aktívan bekapcsolódott. 1988 végén az események hatására és az új egyesülési törvény árnyékában aktuálissá vált az MKE alapszabály-módosítása, valamint SZMSZ-ének kidolgozása (öt éves ciklusok bevezetése, tagszervezeteit jogi személyiséggel felruházni, tagdíjalapú m ködés, szponzorálási lehet ség, testületi tagság rendezése). Komárom-Esztergom megyében már 1986-tól hangsúlyosabbá vált, és a következ éveket meghatározta a Közalkalmazottak Szakszervezete Könyvtáros Alapszervezetével, valamint a Magyar Népm vel k Egyesülete Komárom Megyei Szervezetével való él munkakapcsolat fenntartása, új együttm ködési szempontok kialakítása. Ez utóbbival, valamint a Hazafias Népfront bizottságaival (könyvbarát, honismereti, nemzetiségi) b vített együttm ködés különösen 1987 1988-ban volt igen szoros. Rendszeressé váltak az összevont továbbképzések és közös szervezés programok, pályázatok, pályadíjak felajánlásai, egymás rendezvényein való részvétel, a közm vel dési intézmények és közgy jtemények helyzetének jobbításáért és dolgozói érdekvédelmének érdekében tett közös er feszítések. 1987-ben a megyében él könyvtárosok élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos felmérést végeztek, amely kiterjedt mindkét könyvtárhálózat f foglalkozású könyvtárosaira és az iskolai könyvtárosokra is. Volt alkalom összehasonlítani a megyei eredményeket az NDK-beli helyzettel a drezdai Stadt- und Bezirksbibliothek munkatársaival kezdeményezett szakmai beszélgetésen. A 16. Komárom megyei könyvtári hét társrendez jeként is a könyvtárosok szakmai érdekvédelmér l tanácskoztak. Az MNE megyei szervezetével közösen találkozót szerveztek a megye vezet ivel, hogy megismerjék az eredményeket és gondokat. A találkozó eredményeként 1988. szeptember 1-jét l a tanácsi könyvtárosok 5 %-os soron kívüli bérfejlesztésben részesültek. Operatív társadalmi testületként a Közgy jteményi és Közm vel dési Dolgozók Szakszervezete megalakulásának szükségességét java-

146

solták a Közalkalmazottak Szakszervezete keretein belül, amely szakmai szempontok figyelembevételével segítené a kulturális irányítást a döntések el készítésében és meghozatalában. A találkozó alkalmával beszéltek a megyei sajtó, a városi televízió és az egyesület együttm ködésér l. A megyei szervezet vezet sége a szakmai-közösségi közérzet javítása és a pálya kohéziós erejének megtartása jegyében sokat tett. Javaslattételi jogot kért a megyei továbbképzések témáihoz a megyei könyvtár vezetése szinte kivétel nélkül el is fogadta javaslatait széleskör tájékoztatást tudott végezni és szakmai munkát segít programok sorát szervezte: a m vel déspolitika id szer kérdéseir l, a közm vel dési könyvtárak információs szerepér l, a könyvtáros pálya szociális problémáiról, a veszélyeztetett helyzet ek és megsegítésük lehet ségeir l, az önkormányzati tervekr l és el készítésükr l. Kezdeményezte, hogy a szakmai kitüntetések felterjesztésénél, központi továbbképzéseken, illetve a vándorgy léseken való részvételnél javaslattételi joga legyen A tagtoborzás nem mennyiségi szempontok alapján, hanem a szakmai közösséghez való tartozás szükségességei ismertetésével és el nyei hangsúlyozásával történt. A különféle szekciókba tartozó kollégákat be akarták léptetni a megyei szervezetbe is. Ismét kezdeményezték a megyei könyvtár egyesületi tagságát. Mivel eredménytelenek maradtak a pályázatok, új pályázati rendszert kívántak kidolgozni, figyelemmel kísérték a kollégák publikációs tevékenységét és a kiemelked írásokat jutalmazni akarták. 1989-t l az eddigi együttm ködéseket a szellemi és anyagi er k összevonásával ki akarták b víteni: a könyvtári hetet pl. a megyei levéltár bevonásával, az MKE, SZMT, HNF érdekelt bizottságai és közgy jteményei közrem ködésével, rév-komáromi el adó meghívásával tervezték. A Rév-Komárom könyvtárosaival kiépített kapcsolat egy 1986. évi MNE megyei szervezetével közösen szervezett szakmai úttal kezd dött, amit megismételtek a következ évben, 1988-ban pedig egyesületi délután keretében látták vendégül Gunda Klára nyugdíjas könyvtárost és Zsok Gizella könyvtári szakfelügyel t, akik a csehszlovákiai könyvtári rendszerr l tájékoztatattak. Részvételi lehet séget kínált a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Középdunántúli Tagozata által szervezett sajtótörténeti tudományos ülésszak (az Új Forrás megjelenésének 20. évfordulója alkalmából), de a megyei folyóirat évfordulójáról külön Új Forrás esttel is meg kívántak emlékezni. 1989 végén és 1990-ben a vezet ség munkájára az MKE alapszabályával kapcsolatos munka nyomta rá er teljesen a bélyegét és ez a tagság passzivitása miatt igen nagy er próbát jelentett Az elnökségnek megküldött javaslatok a sz k kör vezet ség tagjaitól származtak, a tagok csak a tervezet utolsó vitájában vettek részt. 1988 novemberében Hegedüs Béla komáromi könyvtárigazgató (több ciklusban is vezet ségi tag) megromlott egészségügyi állapota miatt nyugdíjba vonult. Helyére Dombiné Horváth Veronikát kooptálták, aki ezt követ en mintegy tíz évig volt elnöke a megyei szervezetnek.

147

A rendszerváltás után A ’90-es évek gazdasági társadalmi változásai következtében kérdésessé vált a kultúrafinanszírozás, megsz nt a mozgalmi jelleg, a fokozott önállósági törekvések következtében a kapcsolatok meglazultak, a hálózati rendszer szétesett, megkérd jelez dött a szakszervezeti könyvtárak léte, ahogy a megyei könyvtári funkció is. Utóbbi irányító szerepe a módszertani-hálózati munka területén minimalizálódott. A szakma legfontosabb problémáinak megbeszélésére, szakmai fórumra, valamint személyes találkozási lehet ségre továbbra is a továbbképzések és a megyei könyvtári napok biztosítottak lehet séget az egyesületnek. A gazdasági és támogatási rendszer bizonytalansága miatt az országos vezet ség a megyei szervezeteket szponzorok felkutatására bíztatta. 1989-ben realizálódott a József Attila Megyei Könyvtár testületi tagsága és a Szakszervezetek Komárom-Esztergom megyei Könyvtára is ilyen formán támogatta a megyei szervezetet. A rendezvények megvalósulása a továbbiakban er sen függött a sikeres pályázatoktól. A létszám egyéb társadalmi folyamatokkal összefüggésben országos és megyei szinten egyaránt csökkent. Elvárásként fogalmazódott meg megtartása, illetve növelése. Az egyesület mindent megtett, hogy felhívják munkájukra a figyelmet. Az országos elnökség lépéseket tett, hogy a Magyar Kulturális Kamara, az MKE és a KMK (Könyvtári és Információs Kamara) m ködjön együtt, egységes könyvtárügyi érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, tárgyaltak a stratégiai célokról, a megváltozott körülmények között kifejtett szakmai érdekvédelemr l és az együttm ködés lehet ségeir l, a szakmai önkormányzat és a minisztérium ágazati irányító tevékenységének összehangolásáról. A minisztérium nyitott volt hatékony formákat és szakmai javaslatokat elfogadni. A MKE azt kívánta elérni, hogy szakért ként a szakért i bizottságban részt vehessen képviseletével, ajánlásaikat ott el terjeszthessék és amennyire még lehetett az új (pl. önkormányzati és államháztartási) rendeletek mellett jobbítani a születend könyvtári jogszabályokon, ahhoz tervezetet dolgozott ki, amit szakmai egyeztetésre bocsátott. A megyei szervezet hároméves tevékenységét értékelve elmondható, hogy számszer en nem volt ugyan sok program (megyei könyvtárosok továbbképzései, megyei könyvtári napok, burgenlandi tanulmányi kirándulás), de sikerült aktivizálni a tagságot. Ezt igazolja a rendezvények iránti érdekl dés, a résztvev k emelked száma, a tagdíjfizetési készség. 1991. tanulóév volt. Befejez dött a regisztráció, a tagsági igazolványok kiállítása, bankszámlát nyitott a szervezet. Az MKE új alapszabályának és SZMSZ-ének elfogadásával neve hivatalosan Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezet. 1992-ben jelezte csatlakozási szándékát a Könyvtáros Továbbképzési Alapítványhoz. Tájékozódni kívántak az új közigazgatási rendszer könyvtárügyi változásairól. Segítséget nyújtottak a tagság szakmai és társadalmi tájékozottságának mélyítéséhez. Önálló pályázatot nem írtak ki, de figyelemmel kísérték a megjele-

148

n ket, az alapítványok felhívásait, hogy arról a könyvtárakat, könyvtárosokat tájékoztathassák és alkalomadtán, mint egyesület pályázzanak. Fontos feladatukként fogalmazták meg és az MNE megyei szervezetével közösen levélben kérték a szervezetek vezet i a polgármestereket, m vel dési bizottságokat, a megyei önkormányzat tagjait annak biztosítása érdekében, hogy ne szüntessék meg a m vel dés lehet ségét kistelepüléseinken. Az 1991–1992. évi id szak beszámolója a taglétszám csekély mérték csökkenését nem hozza összefüggésbe a megváltozott tagdíjfizetés mértékével. „Elgondolkodtató viszont az, hogy az egyszemélyes könyvtárakból szinte alig vannak tagjaink sorában. Igaz, azt is tudjuk, hogy egy „közérzetjavító” beszélgetésnél nagyobb teljesítményre nem nagyon vállalkozhatnánk.”11 A taggy lések 1992-re már évi egy alkalomra csökkent, de igyekeztek az egyesületi hírekr l a Téka Témában rendszeresen beszámolni. Az egyesületi élet felvirágzása: 1992 1998. 1992-t l megélénkült a pályázatok iránti érdekl dés, a Komárom-Esztergom Megyei Szabadm vel dési Társaság fórumot tartott a kapcsolódó tudnivalókról és pályázatírási útmutatóval segítette a szervezeteket. Számos program, továbbképzés valósulhatott meg pályázati forrásból Komárom-Esztergom megyében. A megyei közgy lés kulturális bizottsága évi 50–60 ezer forinttal segítette a szakmai érdekvédelmi tevékenységet (1993, 1994). Az MKE Központjától céltámogatásra pályázott összegb l 1993-ban számítógépes tanfolyamra került sor, számítógépes nyelvoktató programot vásárolt a szervezet, Horváth Veronika dániai tanulmányútját támogatta. 1994-ben a MH Zrínyi Miklós Katonai Akadémián szervezett (MKE által kezdeményezett és támogatott) „Számítógéphálózatok és levelez rendszerek a könyvtárban” cím tanfolyamon vett részt négy f a megyei könyvtárból. A könyvtárosképzésr l Komárom-Esztergom megyében tartott továbbképzést Tóvári Judit és Csapó Edit. 1995-ben a megyei önkormányzathoz benyújtott pályázat eredményeképp járulhatott hozzá a szervezet az „Összefogás a könyvtárakért” akciósorozattal összevontan rendezett megyei könyvtári hét rendezvényeihez. 1995–96-ban szintén MKE forrásból tudták támogatni a vándorgy lésen és a szekciók programjain részt venni szándékozók költségeit, újabb számítógépes tanfolyamot szerveztek, valamint támogatták a „fehér asztal” melletti egyesületi taggy lést. 1997-ben általános és munkaközösségi továbbképzések szervezésére nyert a szervezet NKA-pályázatot. A megyei könyvtár 1990-t l m ködtetett olvasószol11

Az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének tevékenysége 1990. október – 1992. Kelt Tatabánya, 1992. szeptember. [Másolat] Forrás: MKE KEMSZ Irattár. [Eredeti Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom]

149

gálatos, gyermekkönyvtáros és helyismereti könyvtáros munkaközösségeket, amelyek összefogták az adott szakterületen és a megyében dolgozó könyvtárosokat. A támogatásnak köszönhet en 1997 szeptemberét l 1998 júliusáig szinte minden olyan programon részt vehettek (és nemcsak az egyesületi tag) könyvtárosaink, ahová el akartak jutni. Ebb l finanszírozódtak a könyvtári napok meghívói, több el adó tiszteletdíja, a szolnoki TextLib-konferencia, az ETO korszer sítési munkálatairól az OSZK továbbképzése részvételi díjai. A gyermekkönyvtáros munkaközösség a tatabányai Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának munkájával ismerkedhetett, a helyismereti pedig megyei tapasztalatcserét szervezett Tatán és eljutottak tagjai a kiskunhalasi országos konferenciára. A Networkshop ’98 konferencián a rendszergazda és egy megyei könyvtáros részvételét fizette a szervezet. De ebb l a forrásból tudták megvalósítani a KEM Pedagógiai Intézetben a könyvtáros tanároknak Tószegi Zsuzsa CD-ROM bemutatóját, a HUNGARNET Könyvtári Szakosztálya „Digitális könyvtár” cím programját. Ott voltak tagjaink a Könyvtári és Informatikai Szövetség „Könyvtári menedzsment” és az IKSZ megyei tagozatának továbbképzésén. Az MKE, a Berzsenyi Dániel Tanárképz F iskola és a Békés Megyei Könyvtár „business információs rendszerek és szolgáltatások” címmel rendezett továbbképz tanfolyamán Gyüszi László képviselte a szervezetet. A célkit zésekkel abszolút összhangban és teljes mértékben kapcsolódhatott a szervezet és a szakma minden tagja az országos fejl déshez. A szakmai megújulást, a könyvtárak gépesítését sikerült segíteni. Különösen fontos volt ez utóbbi, mert a megyében több városi könyvtár TextLib integrált könyvtári rendszerrel kezdett dolgozni és a rendszeres alkalmak a rendszer megismerésére, a gyakorlat elsajátítására sokat jelentettek. 1992 szeptemberében tartott egyesületi napon nemcsak a készül könyvtári törvényr l és koncepcióról tartott a szervezet konzultációt, hanem csatlakozási szándékát is jelezte a Könyvtáros Továbbképzés Alapítványhoz. 1993-ban elfogadták a saját SZMSZ-üket. Az 1994. évi tisztújító közgy lésen mindössze anynyit kifogásolt a tagság, hogy a szakmai programok mellett kevés alkalom jutott a baráti beszélgetésekre, az egyesületi rendezvényeket ezért azoktól eltér napokra és hosszabbra szervezzék. Az újra bizalmat kapott Horváth Veronika erre tett ígérete is megvalósulni látszott, a következ években (1995-t l) hagyományteremt szándékkal került sor a közös ebéddel kísért („fehér asztal” melletti) taggy lésekre. Újszer kezdeményezésként említhet 1995-ben a megyei szervezet, a „Kéve” Megyei Községfejleszt k Egyesülete és a Megyei Szabadm vel dési Társaság közös rendezvénye a minisztériumok ránk vonatkozó tevékenységének és elképzeléseinek ismertetésével. Mintegy fél év múlva Dorogon tanácskoztak, a készül könyvtári törvényre vonatkozó kérdéssor alapján alakított ki a tagság közös álláspontot, amelyr l az országos elnökséget is tájékoztatták. Ebben a

150

programban már megmutatkozik a szándék, hogy a találkozóknak vidéken is helyet kerestek. 1998-tól a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is megjelentek a Komárom megyeiek egyesületi támogatással. Ebben az évben kiemelked eredménynek tekintették, hogy Tata Város Önkormányzatának jegyz je a szervezet elnökét felkérte a tatai városi könyvtár igazgatói pályázatának véleményezésére. 1990-t l ez volt az els alkalom, hogy egy vezet i pályázat elbírálásához a megyei szervezet véleményét is kikérték. (A Móricz Zsigmond Városi Könyvár 1996-ban szintén testületi tagja lett a szervezetnek.) A könyvtárosok nyelvismeretének b vítésére nem volt érdemleges jelentkez , ugyanígy kudarcba fulladtak els sorban a könyvtárosok rosszabbodó anyagi helyzete miatt mind a belföldi, mind a külföldi tanulmányi kirándulások. Feltétlen pozitívumként ki kell emelni viszont, hogy a Téka Témában rendszeressé váltak a szervezeti életr l közzétett hírek, melyek megfogalmazásukban minden esetben mutatták a vezet ség nyitottságát a tagjai problémáinak, gondjainak megbeszélésére. A könyvtári hét rendezvényszervezéséhez nemcsak ötletet, hanem vállalkozót is kértek, hogy a nyitónap egyben egyesületi napként tartalmas legyen. Annak ellenére, hogy az utolsó években Rátvai Miklósné (titkár) hosszan tartó betegsége, valamint Horváth Veronika továbbtanulása csak a mindenképen szükséges tennivalókat engedte meg, a tagság az érdekl dését megtartotta. Ugyanakkor kritikaként fogalmazódott meg, hogy nem volt elég információja a tagoknak arról, mely esetekben támogat egy-egy programot a szervezet az országos szakmai rendezvényeken. Ekkor vált a maihoz hasonlóvá a taglétszám, a rendezvényeken 51 tagból 40–45 f vett részt rendszeresen. 1998 novemberében Horváth Veronika leköszönt, és a tisztújító közgy lésen ismét vidéki, oroszlányi könyvtárvezet t választottak elnöknek Szabolcsné Mészáros Éva (M vel dési Központ és Könyvtár) személyében. A pályázati kedv nem lanyhult, a vezet ség körültekint en, az igényeket felmérve (kérd íven, anyagi vonzat vállalhatóságára kitérve) igyekezett b víteni és aktualizálni feladatait. A találkozások és a programok az ünnepi könyvhét és az szi könyvtári napok köré szervez dtek a Komárom-Esztergom Megyei M vel dési, Ifjúsági és Közösségfejlesztési Alapítvány, a megyei önkormányzat és az MKE pályázati támogatásával. Új kezdeményezésként említhetjük a levéltári, múzeumi és közm vel dési intézmények szakmai helyzetének, szolgáltató rendszerének megismerését, bemutatását szolgáló sorozatot, amely megyén belüli, országos és határon túli tapasztalatcserék lehet ségét teremtette meg. Ez utóbbi leginkább a rév-komáromi kollégákkal felelevenített kapcsolatot jelenti, rendszeres résztvev i a megyei rendezvényeknek, amit nem egyszer közösen szervezett velük az egyesület. A szakmai kapcsolatokat gyarapítják az erdélyi kirándulások is.

151

1999-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram pszichológiai foglalkozássorozat önismereti fejlesztéshez nyújtott százezer forintos támogatást, a f hivatású könyvtárosok számítógépes továbbképzésére benyújtott pályázat azonban sikertelennek bizonyult. Népes táborral képviseltette magát a megyei egyesület a vándorgy léseken. Az utolsó évtized A millennium évében, 2000. augusztus 10-én Komárom-Esztergom megye adott helyet Esztergomban a XXXII. Vándorgy lésnek. A találkozó a „Nemzeti hagyományok – korszer szolgáltató könyvtár” gondolat jegyében kívánt hasznos fórumot nyújtani az érdekl d knek. Mintegy 800 f köztük határon túli magyar könyvtárosok részvételével kínált értékes el adásokat. Az I. szekció programját és lebonyolítását „Történelem, régészet és a korszer szolgáltató könyvtár” címmel a szervez k az MKE megyei szervezetére bízták. A híradásokból úgy t nik, hogy itt minden összefogott a szervez k ellen. Az ötb l három el adó maradt távol külföldi útja, egyéb elfoglaltsága miatt. Így a bejelentett programok változtak, volt el adás, amit más olvasott fel, de volt olyan is, hogy kés n faxolták az el adás anyagát. Mindezek ellenére értékes gondolatok hangoztak el az új kihívásokról, feladatokról, a korszer szolgáltató könyvtár feltételeir l és betöltend feladatáról. Ez az év az „olvasás évér l” is szólt. A megyei szervezet támogatta a részvételt a kapcsolódó kaposvári konzultáción és az el készítést szolgáló mentorképz olvasótáborban (Bakonybél). A tagság szakmai munkáját, informálódását segítették a TextLib Egyesület számítástechnikai tanfolyamai több ízben is (Szolnok), a Helyismereti Könyvtárosok Tanácskozása (Gyula), valamint a szolgáltatások menedzselésér l (Szolnok), a könyvtári tájékoztatásról (Kiskunhalas), az olvasószolgálati munkáról (K szeg) tartott konzultációk részvételi támogatása. Az egyesület meghívott vendégei nyitották meg „A Kner család és könyvm vészet”, valamint Nemzetközi Gyermekkönyvnap tiszteletére rendezett kiállítást. Rendszeressé vált az ünnepi könyvhét támogatása, részvétel a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, valamint több belföldi és külföldi kirándulásra került sor. Az egyéb egyesületi eseményeket nyomon követve megemlítend , hogy az MKE által meghirdetett németországi tanulmányút lehet ségét elnyerve Ábrahám Mónika 2002. április 6 május 14. között Düsseldorfban szerezhetett tapasztalatokat. A 2002. novemberi tisztújítás során elnöknek választották Sámuelné Ábrahám Mónikát, a megyei könyvtár munkatársát, aki energikusan fogott hozzá a munkához. A vezet ség találkozót kért Kerti Katalintól, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Kulturális Bizottságának alelnökét l, hogy a megyei egyesület céljairól, terveir l tájékoztassák anyagi támogatás reményében. Ezzel a segítséggel a következ években ismét biztosítottá vált a könyvhét, a költészet napja és a gyermekkönyvtári hét programjainak színvonalasabb lebonyolítása

152

Mivel a tagdíjbevételek nem nyújtottak sok lehet séget az egyesületi tevékenységhez, több lábon kellett megállni, továbbra is figyelemmel kísérték a pályázati kiírásokat (NKA, NCA, MKE). A próbálkozásokat sok esetben koronázta siker. Az egyesület támogatásával kerülhetett sor gyermekkönyvtári tapasztalatcserére, konfliktuskezelési tréningre, szakmai továbbképzésekre vidéken „Információ és könyvtári menedzsment” címmel, valamint az MKE törekvéseivel összhangban Európai Unióval kapcsolatos el adásokra, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központban szakmai fórumra. A megyei szervezet tovább támogatta a Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét rendezvényeit, vendégül látta a Nyitra megyei könyvtárosokat, majd szakmai tapasztalatcsere-látogatást szervezett hozzájuk. Kérd íves felmérés készítését kezdeményezte a Komárom-Esztergom megyei 14 éven aluli gyerekek olvasási kultúrája, könyv- és könyvtárhasználati szokásai vizsgálatáról. A megyei könyvtár el adóival több vidéki könyvtárban tartott statisztikai, könyvtárközi és informatikai továbbképzéseket, de volt több író-olvasó találkozó is, szintén vidéki helyszínekkel. Sámuelné Ábrahám Mónika elnöksége alatt realizálódott leginkább a megyei szervezet eddigi tevékenysége során, hogy a vidék könyvtárait is bevonja a munkába. Segítséget adott pályázati tevékenységükhöz, figyelembe vette igényeiket, kihelyezett rendezvényeket szervezett és finanszírozta saját el adásaik, programjaik megvalósulását. A szervezet elnöke nyitott volt minden új gondolatra, kezdeményezésre. Javaslat született „A megye könyvtárosa” cím létrehozására, amit az alapszabály módosításával odaítélték volna a nem egyesületi könyvtárosoknak is. Más javaslat szerint „Ötletel ” címmel a könyvtári munkával kapcsolatos éves pályázatot írtak ki. Megállapodás született, hogy a megyei könyvtár honlapján elkészítik az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezet oldalát (tagnévsor, elérhet ségek, munkatervek, hírek, pályázatok, hasznos linkek). Levelez lista ugyan nem készült, de az oldalt folyamatosan frissítették. Emellett a Téka Téma adott helyet a beszámolóknak. Nem csak arról volt itt szó, hogy éljen a szervezet az informatika nyújtotta lehet ségekkel, érvényesült ebben az MKE menedzserszemlélete is. A megújult formában m köd Kommunikációs Bizottság PRtevékenysége az abban képviseletet vállaló megyei elnök munkája révén segített a saját gyakorlatot új alapokra helyezni. Az országos és a megyei vérkeringésbe bekapcsolódva nemcsak a tanácsüléseken és küldöttközgy léseken vettek részt a megye küldöttei, hanem az elnök javaslataival aktívan járult hozzá a könyvfesztivál programjaihoz, valamint a Civiliáda sikerességéhez. A megyei szervezet 1991-ben az MKE alapszabály-módosítását követ en nem kívánt önálló jogi személy lenni, emiatt pályázatait csak az országos elnökségen keresztül, a tagszervezetekkel osztozva tudta benyújtani. Mivel ez lényegesen besz kítette, egyben bonyolította a lehet ségeket, lépések történtek a megyei szervezet civil szervezetté alakítására. A kezdeményezés nem talált támogatókra.

153

A 2002. évi tagdíjreformot megel z években a tagság szinte teljes mértékben els helyen a megyei szervezetbe regisztrált, emellett pedig érdekl désüknek megfelel en majdhogynem az összes szekcióban képviseltette magát. A tagdíjemelés a helyi közösség rovására megbontotta ezt az egységet és sokan várakozó álláspontra helyezkedtek. A taglétszám növelését nem segítette jelent sen a felfokozott és színes egyesületi tevékenység. Ahogy a tagság kés bb ennek hangot is adott, sokakban viszszatetszést váltott ki, hogy az egyesületi programokon, továbbképzéseken azok is megkülönböztetés nélkül vehettek részt, akik nem voltak tagjai a szervezetnek. Több kilép indokolta döntését a tagdíj feleslegességével. Emiatt a 2006-ban megválasztott új vezet ség tagjainak er teljesebb agitációt kellett kifejtenie és a bevett szokásokat úgy megváltoztatni, hogy az a tagság érdekeit jobban szolgálja. Az utolsó ciklus A 2005-ben megválasztott vezet ség esetében teljes mértékben megvalósult a vidéki képviselet, mégpedig olyannyira, hogy a megyei könyvtár csak a tisztújító közgy lés határozata alapján tudott vezet ségi tagot delegálni az elnökségbe. Elnök a megyei szakszervezeti bizottságban is tisztséget betölt Szilassi Andrea lett. Ugyanakkor a vezet ség tagjai – talán éppen a távolságok áthidalása miatt – nem tudtak egyenrangúan együttm ködni a szervezési feladatokban. Az utolsó ciklus tevékenységére az anyagi források hiánya nyomta rá bélyegét, valamint f ként az utolsó évben az elnök és a titkár egyéb irányú elfoglaltságai vonták el az er ket a látványos szervezést l. A társadalmi és civil szervezeteknek kiírt pályázatok (NCA) utófinanszírozása, az önrész vállalása, az MKE-pályázatok korlátozott lehet ségei, az önkormányzati támogatás hiánya, és néhány sikertelen NKA-pályázat miatt a csak tagdíjakra és a kirándulások részvételi díjaira korlátozódott bevételek gátat szabtak az elképzeléseknek. Mivel az önállóság és a saját alapszabályzat kérdése ebben a ciklusban sem talált támogatásra, néhány gazdasági intézkedéssel (pénzintézet-váltás, a nem tagok emelt díjas részvétele a programokon) kívánta a szervezet anyagi helyzetét javítani. Ebben a helyzetben az egyébként is évi 2–3 alkalomra csökkent programok és a tagság bizalomvesztése miatt nehézzé vált a létszám megtartása. 2006-ban a tagtoborzás szándékával a megye minden könyvtára megkapta a megyei szervezet ismertet jét, a tagnyilvántartás alapján személyes kapcsolatfelvételre került sor a volt tagokkal, de a kísérlet nem járt sikerrel. 2009-ben els sorban támogatók szerzésének reményében, valamint az egyesület tevékenységének széles kör propagálására a megyei szervezet részt vett a tatabányai „civil napon”, de ez a próbálkozás sem hozott eredményt. Kezdeményezte más honlapok linkgy jteményébe való felvételét, a domainnév-regisztrációt, így az elnök által szerkesztett és folyamatosan frissített saját egyesületi honlapon (http://mkekemsz.hu) keresztül a helyi tevékeny-

154

ség hírei mellett b séges, minden szakmát érint kérdésr l tájékozódhatnak tagok és nem tagok egyaránt. Az internet mellett a Téka Téma kínál megjelenési és tájékoztatási lehet séget, azonban a fontos hírek szinte azonnal jutnak el közvetlen elektronikus levelezéssel a tagokhoz. Az elmúlt négy év a gondok ellenére nem volt eredménytelen. Sikerült több aktuális témában szakmai továbbképzést szervezni (Dorog, Oroszlány), az ország több könyvtárába tapasztalatcsere-látogatást tenni (Budaörs, Szentendre), társintézmények tevékenységével és kínálatukkal megismerkedni (NAVA, MÜPA). Több ízben volt lehet ség kulturális-közösségi igényt kielégíteni kiállítások megtekintésével, közös ebéddel. De évente támogatta a szervezet a tatai városi könyvtár mint egyetlen testületi tag gyermekkönyvheti rendezvényét. Kiemelked eseménynek számított 2009-ben a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárral közösen szervezett országos jelent ség emlékülés az els vándorgy lés emlékére. A résztvev k szinte az akkori létszámban jelentek meg. A vándorgy léseken való részvételt többnyire támogatta a szervezet, de többen éltek az MKE szervezett továbbképzéseinek (EU pályázatírói tanfolyamok) a szekciók által rendezett tanácskozások (helyismereti konferenciák, könyvtáros tanárok és gyermekkönyvtárosok megbeszélései) és határon túli kirándulások (Somorja) lehet ségeivel is. Vannak egyesületi tagok a gyermekkönyvtári, az olvasószolgálati, a helyismereti és a társadalomtudományi szekcióban, de kevés azoknak az aránya, akik két szervezetben is regisztrálnak. A szakmai hivatástudat és egyéni érdekl dés miatt többen a szekciókat választják a megyei szervezet helyett. A ki- és belépések egyensúlyban tartják a taglétszámot (48 f ). Visszaesett az országos szervezettel fenntartott kapcsolat. Az elmúlt években csak az elnök vett részt a tanácsüléseken, de sokirányú elfoglaltsága miatt a tagság és vezet ség tájékoztatása az elhangzottakról ritkán történt meg. A megyei könyvtárral fennálló kapcsolat is hagy némi kívánnivalót maga után. Megsz nt a könyvtári hét támogatása, az egyesület javaslataiból merítve, de saját szervezésében valósította meg a programot a könyvtár. Testületi tagságát nem látta indokoltnak. Több ízben is el fordult, hogy csak támogatóként – vagy még akként sem – tüntették fel a rendez k az egyesület részvételét, így a résztvev k el tt is rejtve maradt a megyei szervezet szerepe. Hogy az utolsó év eredménytelensége (egy taggy lés, résztvev híján elmaradt egri tapasztalatcsere, megvalósulatlan szakmai programok) és a tagság véleményének, ötleteinek mell zése, a közösség formalitása miatt a jöv hogy alakul, az a május 2-án megválasztott vezet ségen múlik. Van min javítani és van mit tenni a megyei szervezet fennmaradása érdekében. Kristófné Szabó Szerafina vállalta ezt a feladatot.

1

Pesty Frigyes: 1864. évi helynévgy jtése. Komárom megye. (Ford, szerk.: Pastinszky Miklós, Tapolcainé Sáray Szabó Éva.) Tatabánya p.78.

155

156

()&

# * )

TAPOLCAINÉ DR. SÁRAY SZABÓ ÉVA

Tatabánya és lakótelepei 1900–2000 Írásunkban szeretnénk áttekinteni Tatabánya múltját és jelenét, az el dtelepüléseket és 1947-t l, várossá alakulásától az új lakótelepeket is. A várost alkotó települések közül három története a régmúltba nyúlik vissza. Alsó- és Fels gallát 1251-ben említik el ször. Kygalya (Kisgalla) és Galya maior (Nagygalla) néven, a kés bbiekben a mai nevén; amelyet az egyik magyarázat szerint Galla római vezért l kapta, a másik szerint Gál személynévb l keletkezett, magyar névadással. A harmadik, honfoglalás kori település Bánhida, els okleveles említése 1288-ból származik. A hagyomány szerint Árpád seregei itt gy zték le Szvatopluk morva fejedelem hadait. Emlékét rzi a K -hegyen lév Turul-emlékm , Donáth Gyula szobrászm vész alkotása, valamint Feszty Árpád Bánhidai csata cím festménye, ami a Polgármesteri Hivatal tanácstermét díszíti. Nevének eredete a bán méltóságnévnek és a birtokos személyraggal ellátott híd f névnek az összetétele, amely eredetileg az Által-éren átvezet hídra vonatkoz1 hatott; Pesty Frigyes szerint egy Bán nev úré volt. A községek története azonos: a hajdani királyi birtok a török id kben elnéptelenedett, a régi faluhelyek ma már nem lokalizálhatók. 1727-ben gr. Eszterházy József (1862–1748) országbíró megvásárolta a tatai uradalmat, amely a környék lakóinak szempontjából dönt körülmény volt, mivel „az újkori Magyarország legfontosabb kereskedelmi útvonala, az Alföldet az örökös tartományokkal összeköt »Mészárosok útja« derekán szelte ketté az óriásbirtokot. Az Alföldr l hajtott lábasjószág, a tengelyen szállított áru Bicskét elhagyva […] a Vértes és a Gerecse közötti sz k átjárót használta fel, hogy Fels galla, Bánhida határán át eljusson a tatai dombvidékre […] a Kisalföld szélére […]”2, majd onnan tovább Bécs felé. 2

Tatabánya története. Helytörténeti tanulmányok. (Szerk.: Gombköt Gábor, Horváth Géza stb.) Tatabánya, I. köt. p. 28.

157

Az új birtokos a megmaradt népesség mellé a két Gallára katolikus németeket telepített le. Alsógallán 1733-ban, ahol a birtokos gr. Eszterházy Ferenc volt. Az els hazai népszámlálás szerint 37 házban 56 család lakott, a népesség száma 573 f volt.3 Fels galla betelepítése 1735–1737 között történt; a fentebb említett öszszeírás idején itt 106 házban 154 család lakott, a népesség száma 833 f . Bánhidára katolikus vallású telepesek kerültek, mintegy ellensúlyozva a magyar reformátusokat. Itt 156 házban 207 család lakott, népessége összesen 1158 f volt. A községek lakossága mez gazdasággal foglalkozott. A 18. század elején Zsemlye (Vértessomló) határában szénnyomokat találtak, majd a szénkutatás fellendülésével 1891-ben megalakult a Magyar Általános K szénbánya Rt. (MÁK Rt.), amely 1894-ben megvásárolta a szénkutatás jogát az Eszterházy uradalomtól. 1896 tavaszán Alsógalla és Bánhida határában vastag szénréteget találtak, ez év karácsonyán a felszínre került az els csille szén, mivel az I. akna elérte a szénréteget. A szénbányászat kezdetét l megváltozott a három község élete, fejl dése felgyorsult. Továbbra is önállóak maradtak, de területükön, külterületükön m ködött a bánya és épültek fel a bányászkolóniák. Az el dtelepülések mellé újabb született, a majdani város névadója, Tatabánya. A bánya és az ipartelep fejl dése nyomán, a munkaer bevándorlása során megn tt a lakosság lélekszáma, – elhelyezésükre Alsógalla-bánya-telep néven egész kolónia alakult ki. Az építkezés szemléltetésére Királdi Herz Zsigmond4 nak, a MÁK vezérigazgatójának gépiratos kimutatásából idézünk: „1897: 20 ház 30 lakással, 4 tiszti, 2 altiszti (iroda), istálló kocsiszínnel. Összesen 30 épület. – 1898: 58 ház 300 lakással, 5 emeletes hivatalnoki és altiszti, összesen 12 lakással: 3 földszintes, 2 altiszti, földszintes vendégl , emeletes élelemtár (az emeleten tiszti kaszinó), 2 munkáslaktanya, mészárszék, üzemi épületek. – Az el z évi 35 épülettel szemben 1899-ben 85 lakóház, összesen 133 téglaépület állt. Ez évben a pénzügyi nehézségek ellenére sem sz nt meg az építkezés, felépült 80 ház 486 lakással, 2 munkáslaktanya 50–50 ággyal, 1 földszintes iskolaépület 6 tanteremmel, amely 1902-ben ráépítéssel, 4 tanteremmel b vült és emeletes lett. – A Piactéren kórház 3 kórteremmel, 1 csend rlaktanya, központi javítóm hely. Az év végén 170 lakás volt, az összes épületek száma 240”. Ezúttal jegyezzük meg, hogy az 1898-ban épült, jelenleg is m köd – akkor Gépház nevet visel – tatabányai h er m egyid s a bányászat megkezdésével. Az új kolónia önállóságát 1902-ben legalizálta a közigazgatás – Tatabánya néven kisközség lett a 63.653/1902. BM sz. rendelet alapján. A gyors fejl dés

3 4

Az els magyarországi népszámlálás (1784–1787). - Komárom megye Bp. 72. p. Tatabányai Városi Levéltár – továbbiakban: Tb. Lt. – Királdi Herz Zsigmond: A Vértes hegység Fels galla és Bánhida széntelepeir l. H. n. é. n. Gépirat. p. 1.

158

révén Alsógalla-bányatelepb l önálló község, 1923-ban nagyközség lett. Nevének el tagját a közeli Tatáról kapta. Azért tartottuk szükségesnek az építkezés részletezését, hogy érzékeltessük azt a tempót, amely révén a bányatelepb l nagyközség lett, – másrészt azért, mert az 1950-es években – a várossá alakulást követ en hasonló ütem /nagyságú építkezés következett be. A bányatelep, vagy Ótelepi kolónia (kés bb Óváros) kialakítása, szerkezete a bányában kialakult kasztrendszert tükrözte. A telep szélén épültek a kertes, tiszti lakóházak, a vasútvonal mentén a munkáslakások, el ttük a nyitott szennyvízcsatorna. Az utcarendszere is kialakult, területe a Budapest–Gy r vasútvonaltól az erd ig húzódott.5 Közben új aknák nyíltak. A MÁK Rt. a bányaüzemek, új létesítmények közelében új lakótelepeket épített: ezek a 30–50 házból álló településcsoportok azt a célt szolgálták, hogy a bányászok letelepítésével a közlekedés ne okozzon gon6 dot. Az új kolóniákat a bányaüzemekr l nevezték el. A VI-os telep névadója a VI-os akna, amely 1904 júliusától 1981-ig, bezárásáig termelt; a bányaüzemek közül a legtöbb szenet küldte a felszínre. A telep kialakítása – Fels galla külterületén – 1907–1909 között kezdte meg a MÁK Rt., egészen 1950-ig épült. Csak szükséglakások voltak. Kezdetben – utcanevek hiányában – a házak száma szerint voltak ismertek. A telepet 45 és 18 házként emlegették, a köztudatban még ma is él. A 45 házként emlegetett területen az évszakokról, a középen elhelyezked Vásártért l kezd d en pedig a foglalkozásokról kaptak nevet az utcák. Ide tartozott még az ún. Palahányó (1959–1960) ahol a medd szenet tárolták. A telepet a bányam velés miatti károsodások következtében 1966–1976 között részlegesen szanálták. A másik új kolónia a VII-es telep, vagy Újtelep. A VII-es akna 1903-tól 1979ig termelt, amikor a VI-os aknával összevonták. A telep házait 1904–1906 között kezdték építeni: ezek a F út menti házak voltak, majd tovább épült 1942–1943ig a F út másik oldalán, a VI-os teleppel szemben. Az itt épült házak hasonlóak voltak a VI-os telepiekhez, jórészt hatajtós házaikkal, majd kés bb készültek el a két utcára nyíló, kertes, ún. „gangos” házak és a több szobás tiszti lakások is. 1929-ben itt épült a Szent Családról elnevezett rk. templom, iskola (1924, 1950) és egyéb középületek. A Rezeda utcában evangélikus, a Babér utcában ref. templom épült. A telephez tartozott az ún. Hosszú sor (1913–1916), valamint a XIVes aknai házak is (1942–1943). Utcáinak elnevezése szintén egységes volt, a virágokról elnevezett névbokrot alkotva. Az egység 1954-ben megbomlani látszott, 5

Ezüsthárs sem segített. Igaz történetek és érdekességek a tatabányai szénbányászat 120 évéb l. Tatabánya, 2009. p. 181–189. 6 A tatabányai szénmedence bányaüzemei 1896–1987. (Összeáll: Csics Gyula.) Tatabánya, 1987. p. 30.

159

amikor a Szegf utca helyét Bartók Béla foglalta el. (Az elnevezés okát nem sikerült kideríteni.) A F út mellett, a telep szélén található a VII-es telepi, vagy Újtelepi temet . A sírkert napjainkban is m ködik és terjeszkedik, új része is van, urnasírokkal. Miután az el dtelepülések temet inek többségét városrendezés miatt megszüntették, az Újtelepi volt a város központi temet je a Síkvölgyi úton kialakított sírkert megnyitásáig (1981). A kolónia bányakárosodás miatti szanálására 1970–1978 között került sor. A VIII-as akna 1909-ben kezdte meg a termelést, majd 1970-ben a XI-es aknához csatolták. 1905-ben a közelében kiépített kompresszor telep 1931-ben vette át a s rített leveg el állítását. Nevét a Kompresszor út rizte meg. – A telep els házai 1921–1924 között épültek, 1943-ig. Ide tartozott a 25 ház (1923– 1924), a 28 ház (1921–1923), a 33 ház (1939), a XI-es aknai házak (1936–1938) és a Partizán telep, valamint a Nyolcasi félsor 17 házával, amelyek az út egyik oldalán épültek. Utcáit névbokorban, fákról és madarakról nevezték el. A telep szanálása a bányam velés miatt – részlegesen – 1966 és 1978 között történt. A hajdan hangulatos kolónia helyén napjainkban ipartelepek vannak, lakói a város új lakótelepein találtak otthonra. A fels gallai vasútállomástól (1884) É-ra lév lakótelepet – Mésztelepet – 1907-ben, a Kesel -hegyi mészk bánya megnyitásakor kezdték építeni: amikor a mészk bányát feltárták, mert kiderült, hogy az egész egy hatalmas mészk tömb, a cementgyártás alapanyaga. Megépültek a mészéget kemencék, a mészüzem évr l-évre b vült. A kolóniát a mészr l nevezték el. Lakóinak többsége az 1912ben épült Cementgyár munkása volt. Nyilvánvaló, hogy a katonás sorrendben kialakított utcák nevét – egyforma házaikkal – az iparág határozta meg, egységes, érdekes névbokrot alkotva (Cementgyári út, Gránit, Gyár, K bánya alja, K hányó köz, Márvány sor, Raktár utca stb.). A kolónia temet jét 1981-ben számolták fel a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal korrekciója miatt, helyére már csak a Temet sor emlékeztet. A város III. körzete A régi telepek sorában meg kell említeni az ún. Suligói (Suligai) telepet és a gulibákat. – A MÁK Rt. munkavállalóinak egy része – lakáshiány miatt – maga gondoskodott elhelyezésér l. Így épült meg a ma már feledésbe merült fentebb említett telep, amit egy Mohácsról származott fuvaros vállalkozó hozott létre a társulat területén, ill. bérletében, a vasútvonal másik oldalán, Tatabánya megállótól É-ra. Itt csak néhány ház volt, a fuvaros és hivatalnokainak, felvigyázóinak, néhány kocsisnak valamint itt voltak az istállók. – A telep épületeinek a szomszédságában voltak az ún. gulibák, ezeket a munkások saját költségükön építették, ill. tákolták össze hulladékokból, deszkákból, a földbevájt gödrök fölé. A legtöbb „építmény” a vasútvonal, az Arany János utca, a Galla patak és a Hármas híd által határolt területen volt. Hasonló építmények voltak még a Népház mö-

160

gött, a G zfürd közelében, a Fatelep mögött – ezeket az 1920-as, 1930-as években bontották le.7 * Er m i 1927–1928-ban, a gazdasági válság éveiben épült a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. (MDVRT) Bánhidai Er m ve angol kölcsönnel, Verebély István tervei szerint. 1930-ban helyezték üzembe a II. sz. villamos er m vet. Az üzemt l a vasút választotta el az angol mintára épül , kertvárosi jelleg lakótelepet, ahol a tisztvisel k és a munkások kaptak lakást. A házak különböz homlokzattal készültek: hat ikerház a munkásoknak, nyolc az altisztek számára, négy tisztvisel i, egy igazgatói, egy emeletes legényszálló, egy kertészház és a víztorony. A lakótelep 122 f s lakosságával Bánhidához tartozott. 1934-ben reprezentatív kultúrház és legényszálló készült el, majd a kés bbiekben újabb épületekkel gazdagodott. 1940–1942 között a víztorony körül négy földszintes, kertes ikerház és 12 lakásos ház épült. 1954–1955-ben újabb kilenc lakás és legényszálló, majd 1956ban meghosszabbították a lakótelepet húsz kertes házzal. Az 1970-es években az er m kezdeményezésére újabb 11 lakásos társasház került átadásra. A nem hagyományos lakótelep szépen gondozott kertjeivel idegenforgalmi nevezetességnek számít ma is. – Sajnálatos, hogy az er m termelése 2003-ban megsz nt.8 A lakótelep a város II. körzetéhez tartozik. az az egyetlen új építés lakótelep a két világháború között.9 Az 1930–1940-es években jött létre a Paradicsom telep – vagy ahogyan most nevezik – kert. Pesty Frigyes szerint „Paradicsom út igen szép fekvésit kapta a nevet.”10 Más vélemény szerint – amit a Komárom megye földrajzi nevei cím kötet is meger sít – a közeli bolgár (bulgár) kertészetr l nevezték el az 1930– 1940-es években, amire egyik utcájának a neve is utal. A Károlyi Mihály és a Vágóhíd utcákba nyílik, mellette húzódik a Mészáros, régi nevén a Mészárosok útja. Utcáinak elnevezése heterogén: a már említett mellett Paradicsom, Hajnalka, Eszperantó, majd Báthory István, Szemere Bertalan és Dembinszky Henrik neveit találjuk. Megemlítjük még az ONCSA-telepet, amely az 1940-es évek elején jött létre, amikor az Országos Nép- és Családvédelmi Alaptámogatással, kölcsönnel épül7

Tb. Lt. – A MÁK Rt. Üzem- és lakótelepeinek kialakulása Alsógalla és Bánhida községek határában.. Tatabánya, 1983. p.13. l, térk. Mell. – Gépirat. – Droppa Gy jtemény. – Tatabánya bányatelep 1:5000 – 1960 el tti állapot. Térkép. 8 Herczig Annamária: A tatabányai kertek és parkok története az ipari lakótelepeken. Tatabánya, 2008. – Szakdolgozat. CD-ROM 9 Tatabánya története. I. köt. i.m. p. 55., 251. 10 Pesty Frigyes i.m. p. 80.

161

tek a házak a nagycsaládosok számára, Bánhidán, az Er m i lakótelep közelében. – Helyére négy utca emlékeztet. (Jegenye, Pet falvi Lajos, Bugyács Imre, Margaréta utcák.) Az 1930-as évek végén már tíz munkástelep épült. A településcsoportok Fels galla és Bánhida külterületén létesültek, gyakran oly módon, hogy az utca egyik oldalán lév házak Fels galla, a másik oldalon lév k Bánhida közigazgatási területéhez tartoztak. A települések lakosságának száma tíz évenkénti bontás11 ban – 1945-ig: Alsógalla Fels galla Bánhida Tatabánya

1900 933 1621 2220 8104

1910 1627 9463 3638 8491

1920 1336 1378 5005 6884

1930 1308 15570 9428 6484

1941 1770 17110 11763 7312

1944 december végét l 1945. március 21-ig a terület hadszíntér volt. Csak példának említjük, hogy a fels gallai községházát kórháznak használták, az öszszes iratanyag megsemmisült, nem csupán itt, hanem minden településen. A termelés megindítását h sies, önfeláldozó munka tette lehet vé, ámbár a bányatelep nem szenvedett nagy károkat. Az országosnál kedvez bb helyzetet bizonyítja, hogy a Tatabányán lév 11 bányaüzemb l három nem volt termel képes állapotban, a VI-os akna víz alá került. A tatabányai bányászok már 1945-ben szorgalmazták a bányák államosítását, ami 1946-ban meg is történt, majd 1949-ig a többi létesítmény is állami tulajdonba került. Napirenden volt a községek egyesítése, aminek már korábban is voltak el zményei (1919, majd az 1920-as évek, 1941.), azonban minden esetben a MÁK Rt. vezet i akadályozták meg, el bb a politikai feltételek hiányára, majd a háborús viszonyokra hivatkozva. 1945-ben megindultak a tárgyalások az országos, a megyei és a helyi községi szervekkel, azzal az indoklással, hogy „[…] a négy község területén az elmúlt évtizedek alatt gazdasági egységként jelentkez bányavidék alakult ki, amelynek magasabb közigazgatási egységként való igazgatása a lakosság szociális és kulturális igényeinek jobb kielégítése szempontjából feltétlenül szükséges és indo12 kolt.” Ugyanis „[…] a bányamunkásság nincs tisztában azzal, hogy melyik község területén lakik, csak azt tudja, hogy tatabányai munkás. Ebb l sok felesleges levelezgetés és iratváltás keletkezik, mire a megfelel helyre kerül az ügy-

11

Tatabánya község képvisel -testületi jegyz könyve. El terjesztés 1946. augusztus 5. Tb. Lt. 12 Így kezd dött… i.m. p. 26–27.

162

irat. Az egyesítés után a megfelel kerületekben lakók tisztában lesznek helyzetükkel, a nép érdeke pedig igen nagy fontosságú.” Végül, hosszas vita után a 179.238/1947.(III. 3.) BM sz. rendelet kimondta Alsógalla, Fels galla, Bánhida és Tatabánya községek egyesítését és megyei várossá alakítását 1947. október 1-jei hatállyal, amelynek neve ideiglenesen Tatabánya lett. Az újonnan alakult város nevével kapcsolatban sok vita volt (felmerült ui. névadóként Bánhida, Turulalja, Vértesalja stb.); végül a legfiatalabb település nevét kapta meg. (Ezúttal jegyezzük meg, hogy 1950-t l Komárom megye székhelye – 1945-t l Esztergom volt – 1991-t l pedig megyei jogú város.) Tatabánya megyei város alakuló képvisel -testületi ülését 1947. október 10én tartották meg. A testület többek között kimondta, hogy Tatabánya legyen az új város neve, valamint a város ideiglenes székhelyének a fels gallai községházát 13 jelöli meg. (Az ideiglenes székhely 1967-ig tartott, amíg Újvárosban, a F téren megépültek a közintézmények.) Az új megyei város székhelye tehát Fels galla lett, ahol a többi községhez viszonyítva fejlett infrastruktúra volt, amely f leg az 1920-as évekt l alakult ki. Fekvésének köszönhet en a bányatelep – VI-os telep – közelsége sok iparost és keresked t vonzott, így gazdag üzlethálózata alakult ki. Központja a Szent János – ma Gábor Áron – utca volt. A helység hangulatát Kónya Lajos (1914. november 2. – Bp. 1972. július 2.) fels gallai születés író, költ visszaemlékezéséb l idézzük fel: „Eszmélkedésem els otthonainak színhelyén, Fels gallán, a Szent János utcában kezd dik. Az utca úgy nyújtózkodik végig a falu és a bányatelep választóvonalán, mint egy élelmes állat, hol erre, hol arra kapkodja a fejét. Egyik vége az Edison mozival szemben, a vásártérre öblösödik, a másikon a Fortuna mozgóképszínház egy nagy réttel a hónaljában, háta mögött a csobogó Általérrel. Gyepes domboldalak futnak fel a koszorúban ül hegyek lábáig, gyárkémények és aknatornyok strázsálnak a látóhatárunk peremén. Az utca képe, messzir l viszszatekintve, határozottan kisvárosi: üzlet üzlet hátán, itt-ott beépítetlen telekkel. Esténként, f ként vasárnap, óriási tömeg kanyarog az utcán, mint két ellentétes irányú áradat, amely átömlik egymáson, összecsapás és torlódás nélkül. Ó, hogy szeretjük ezt a forgalmat! Szoknyák, nadrágok között surranunk át, rendszerint az út közepén, melyet vastag, szénnel kevert por borít. Mezítláb, talpunkat csúsztatva szaladgálunk e forró, fekete porban, füstöl mögöttünk az út, elégedetten pislogunk hátra. Ebben a tágas világban szabad oly nagy még a Szent János utca, hogy képzeletemben kétfelé válik, pontosan középen, a névadó szent szobránál.”14 Fels galla volt a térség legfejlettebb, polgárosodottabb települése, lakosságát illet en is a legnépesebb. Gazdag üzlethálózata alakult ki a Szent János utca mel13 14

Uo. p. 34. . Kónya Lajos: Kicsi a világ. Életrajzi regény. Bp. 1970. p. 7. A Szent János szobrot 1800-ban állították.

163

lett a Baross Gábor utcában. Két nyomdája is m ködött 1936–1949 között, ezekre nagyon nagy szükség volt, mivel a község 22 egyesülete (polgári kör, dalkör, gazdakör, lövész egylet, Levente egyesület, szakmai és politikai szervezetek) sok munkát adtak. A Fels galla és Vidéke Ipartestületi Értesít 1937–1940 között jelent meg, a fels gallai nyomda terméke volt megyénk els hetilapjának néhány els száma. A mai Péch Antal Gimnázium épületében m ködött Fels gallai Polgári Fiú- és Lányiskola (1925–1948) évkönyvei is a nyomdában készültek. A sok meghívó, moziplakát, közigazgatási nyomtatvány mellett könyvkiadással is foglalkoztak. Itt volt az Állami Áruház (1952), a Vigadó, a Konzum és egyéb középületek. Igazi kisvárosi központ volt még az 1960-as évek elején is. Nyilvánvaló volt, hogy az új város közigazgatásának központja a nagyközség legyen, amely a város legszélén volt. Jól illusztrálja ezt a megyei lapban megjelent újságcikk: „Nagy kedvvel indultak ismer seink a hatalmas területen fekv város megtekintésére… Egyik-másik helyen bokáig jártunk a porban, olyan ez, mint a sivatag, jegyezte meg egyikük… Csodálkoztak a hatalmas területen, amelyen a négy község várossá alakult… Majd egyikük csak ennyit mondott: szép és hatalmas. Majd hirtelen megkérdezte: Hol is van a városháza? Megmutattuk neki a messze távolban. Hogy közlekednek itt az emberek? Hát legnagyobb részük gyalog, hangzott a felelet.”15 Elmondhatjuk, hogy Fels galla volt a város központja, amely id közben áttev dött az Óvárosba. Ugyanis a kolóniák szanálása – a lakások korszer tlensége, a bányam velés miatti károsodások következtében 1968–1978 között folyamatosan történt. Lebontásra kerültek a korábbi forgalmas épületek, foghíjassá váltak az utcák. Fels gallát nem fejlesztették, a nagy építkezések idáig nem értek el. A községháza (tanácsháza) szép épületét átlagossá „faragták”/ építették át. Szolgáltató Ház lett a neve – benne kapott helyet – több más intézmény mellett – az 1992-ben alakult Városi Levéltár. A hajdani központból napjainkra csak torzó maradt; az épületek helyén gaz van, erd k, és ipartelepek létesültek. * A megyei város területe 15 611 kh volt. (Fels galla területe 4829, Alsógalla 2676, Bánhida 8283, Tatabánya 223 kh volt). Lakosságának száma 41 573 f .16 A négy település lakott helyeinek törzskönyvezése 1949-ben történt meg.17

15

Kirándulás a városba. Ahogy az idegenek látják Tatabányát = Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1948. november 14. 2. p. 16 Így kezd dött… i.m. p. 52. 17 Tb. Lt. – Tatabánya megyei város képvisel -testületi jegyz könyv, a továbbiakban: Tatabánya megyei város képv.-test. Jkv. 97-252-1949. (XII. 19.)

164

A szénbányászat ipari és gazdasági jelent sége mellett meghatározó szerepet játszott a város építésében, rendezésében. A nagy iparterületeket magában foglaló vidéken létfontosságú a környezet védelme, hiszen a bányákból, az ipari létesítményekb l származó szennyezések károsítják a leveg t, a talajt és a vizet. Ennek megfelel en indultak meg a védelem munkálatai: a tatabányai medencét környezetvédelmi mintaterületté nyilvánították. A városrendezésnek nehéz természeti és földrajzi tényez kkel kellett megküzdeni, amit a múltból ered nehézségek még fokoztak, mivel a területen egyszerre indult meg az építkezés és a bányam velés. Új szerkezetet és képet kellett adni a természeti szépségekben gazdag, de egymástól távol es részekb l álló, sokféle jelleg lakó- és munkahelyeknek. Tatabánya általános rendezési tervének elkészítésénél (1950) a város, nemcsak mint megyeszékhely, hanem mint fontos ipari centrum is követelmé18 nyeket támasztott a tervezéssel szemben. A várossá alakulás után megkezd dtek a szervezés munkálatai. A sok tennivaló közül ezúttal csak a közigazgatás helyzetét emeljük ki. A város nagy kiterjedése a közigazgatási kirendeltségek megalakítását tette szükségessé, amelyre a 105.935 (II. 2.) 1947. BM sz. rendelet értelmében került sor, azzal a céllal, hogy a lakosság ügyeinek intézése helyben történjék, ne kelljen a távolabbi városházára menni.19 Az 1947. október 25-én tartott rendkívüli közgy lésen alakították ki a kerületeket (kirendeltségeket) az alábbiak szerint:20 A volt Tatabánya, Alsógalla községek közigazgatási területe, Bányakórház és a Pet fi filmszínház (Népház) közötti területekkel. A volt Bánhida anyaközség területe a telepi részek nélkül. A volt Fels galla anyaközség területe, Mésztelep a Siffer dombbal, a Mozdony utcáig bezárólag, valamint Csákányospuszta. A volt Fels galla és Bánhida anyaközségekhez tartozó VI-os, VII-es és VIIIas telep, Miklóslak és Körtvélyes puszta. 1948. szeptember 24-iki közgy lésen új javaslat született a kerületek és a vasútállomások elnevezésére:21 kerület: Bányaváros kerület: Alsóváros kerület: Fels város 18

Tatabánya. Útikalauz. (Összeáll: Tapolcainé Sáray Szabó Éva.) Tatabánya, 1985. p. 12. 19 Így kezd dött… i. m. p.58–59. 20 Tb. Lt. – Tatabánya megyei város képv.-test. Jkv. 21/1947.(X. 25.) számú közgy lési határozat,- a továbbiakban: kgy. sz. hat.. 21 Tb. Lt. – Tatabánya megyei város képv.-test. Jkv. 1948. – 113/1948. (IX. 24.) tanácsülési határozat, a továbbiakban: tü. hat..

165

kerület: Újváros (Akkor még nem is létezett!) Hasonlóképpen alakult a vasútállomások elnevezése is, Tatabánya el taggal. A Közlekedésügyi Minisztérium nem járult hozzá a felterjesztett elnevezésekhez, így a vasútállomások nevét az 1948. augusztus 26-i tanácsülés véglegesítette: 22 Tatabánya, Tatabánya-Bánhida, Tatabánya-Fels galla, Bánhida-Er m . A fentebbi közigazgatási szervezet 1959-ig állt fenn, amikor a 22/1959. (IV.24.) sz. tü. Határozat b vítette a számukat: az V. kerület Újváros, a VI. Kertváros lett. A III–IV. kerületeket – látszólag – összevonták, mivel a bányakáros területek szanálása már megkezd dött. A várossá alakulás, az új körzetek kijelölése és elnevezése után az el dtelepülések nevei – hivatalosan – fokozatosan elt ntek, a lakosok névhasználatában azonban megmaradtak. Csánki Dezs megfogalmazása szerint a helynév él lény, mégpedig nem ritkán hosszú élet . Születik, fejl dik, meghal, mint az emberek, mint a nép, amelynek lelkében, ajakán nyerte el és éli életét. Fejl dése közben kopik, gyarapodik… olykor teljesen átalakul, mégpedig nemcsak küls leg, hanem bels értelme szerint is. Az új város – ideiglenesen – kiszorította a történelmi el dtelepülések nevét, amelyek a kés bbiekben fokozatosan visszatértek és polgárjogot nyertek a körzetek mellett. A város területének áttekintéséhez szükség volt térképekre. Az 1948. június 5i ülésen sürgették, hogy a MÁK-tól és a MASZ-tól be kell szerezni a térképeket és a szakvéleményeket. 1950. október 20-án a VB szám nélküli határozatában elrendeli a város új térképeztetését, az utcák és házszámok átszervezését, ami azért is szükséges, mert a választásokkal kapcsolatos összeírásnál el fordult, hogy egész utcasorok és háztömbök maradtak ki. A következ esztend márciusában a VB újra sürgeti az új várostérkép elkészítését 1:10 000 méretben. – Tudomásunk szerint az els nyomtatott térkép 1959-ben jelent meg az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadásában. – E kiadványféleségnél maradva említjük, hogy az újabb kiadások, sajnálatos módon – nem jelzik sem a kiadót, sem a kiadás évét az impresszumban, amit pedig a szabvány el ír. Így csak következtetni lehet a kiadás évére a dokumentum tartalmából; pedig a térképek a tájékoztatás, a helytörténeti kutatás alapvet segédletei… éppen ezért hiányoljuk azokat az adatokat, amelyek hitelessé teszik ezt a fontos kiadványféleséget. Az el dtelepülések várossá alakulásáig a térségben tíz lakótelep épült. A következ kben az 1947 utáni városrészeket mutatjuk be. * Újváros „A Népgazdasági Tanács akkor, amikor Tatabányát megyeszékhellyé tette (1950) kijelölte Tatabánya-Újváros telepítésének a helyét is: Tatabánya vasútállomással 22

Tb. Lt. – Tatabánya megyei Város képv.-test. Jkv. – 428/1949.(VIII.26.) tü. hat.

166

szemben, a Gerecse alatti enyhén dombos területet, annak figyelembevételével, hogy adott esetben a vasútállomás mögött lév , bánhidai beépítetlen terület (nap23 jainkban: Dózsakert) is felhasználható lakásépítés céljára.” Újvárost javasolták a város központjának: kialakításánál a táj és a természet adottságait is figyelembe vették azzal együtt, hogy nincs alatta szénvagyon, valamint azt is, hogy a jövend városrész szalagváros jelleg lesz. „Minden városnak megvan a maga h skora, így Tatabányának is. Az a kor az, amikor a tervez k megálmodják a szántóföldre építend várost, majd elkezdenek n ni a lakóházak falai, s az emberek egy része hisz az újban, a másik kételkedik a 24 tervek megvalósításában.” Tatabánya els rendezési terve 1950-ben készült el. Ebben Újváros területén magas beépítés lakótelep létesül, általában négyszintes megoldásban. Már ekkor öt szomszédsági egységet alakítottak ki, amelyek a lakótelep szervezésének alapegységei voltak: kett a városközponttól ÉNy-ra, Vértessz l s irányába, három pedig DK-re, az Alsógalla felé es területre. Mindegyik bizonyos fokig önálló (közintézmények, stb.), de szervesen illeszkedik a város egészébe. 25 A VI. szomszédsági egység Sárberek lett 1970-ben. Az új, szalagváros jelleg városrészt több útvonal köti össze a többi területtel. Problémát jelentett a tervezett városközpont tengelyében húzódó 80. sz. közút: a tervek szerint Fels - és Alsógalla között válna el a régi nyomvonaltól, amelyhez Újváros és Vértessz l s között csatlakozna vissza, ugyanakkor meg kellett oldani az egyes városrészek közötti közlekedést is.26 Az új városrész építése 1950-ben kezd dött. Munkásszálló hiányában az épít munkások ún. barakk-lakásokban kaptak szállást a külterületen. (Megjegyezzük, hogy ezek a barakkok még az 1960-as években is megvoltak, szükséglakásként funkcionáltak.) Ekkor kezd dött a nagyméret „lakástermelés”, amely a század elején az Ótelepi kolónia hatalmas, gyors építkezéseire emlékeztet, a névadó település kialakulására, amely szinten mintha a földb l n tt volna ki, az erd ség közepén. A hangsúly a lakásépítésen volt, mivel a régi kolóniák felszámolása már el revetítette árnyékát, másrészt a városközpont kialakítása is sürget volt. Hiányoztak a szükséges utak, járdák, a tereprendezés, a szociális és kulturális létesítmények. Ebben a sivár környezetben nem érezték jól magukat otthon a lakosok. Kikapcsolódni, szórakozni szívesen jártunk át Óvárosba, amely légkörével, néhány újonnan épített létesítményével városias hangulatot sugallt: amolyan alköz23

Tatabánya története. 2. köt. i.m. p. 194. Uo. p.193. 25 Weiner–Valentiny–Visontai: Sztálinváros, Miskolc, Tatabánya. Városépítésünk fejl dése. Bp. 1959. p. 163. 26 Uo. p. 163. 24

167

pont szerepét töltötte be mindaddig, amíg Újvárosban is kialakult a központ. Az építkezés els üteme 1958-ban fejez dött be. Újváros els utcái az Alsó (Gy ri), a Középs (Esztergomi), a Fels (Komáromi utak/utcák) voltak szocreál stílusban épült házaival, egészen a piactérig, amely már akkor is m ködött. Els épületei között említjük a Komárom Megyei Tanács székházát (1952), a 314. sz. Ipari Szakmunkásképz Intézetet és Kollégiumát (1952), a Komárom Megyei Rend rkapitányság székházát (1953), valamint az els patikáját (napjainkban Levendula) az Alsó úton (1955). Nehéz volt a tájékozódás, mivel az épülteket bet kkel jelölték meg, de azt sem folyamatosan az ABC rendjében, az utak nem voltak kiképezve. Már 1955ben felvet dött, majd 1960-tól rendszeressé vált, hogy a bet k helyett a lépcs házakat számokkal jelöljék meg.27 Ezúttal az okozott problémát, hogy id közben új épületek is elkészültek, amiket kihagytak a számozásból (pl. a Komáromi úti üzletsor, a mozi stb.), a hiányt pótolni kellett. (Megjegyezzük, hogy a lépcs házankénti számok – az utcarendszer kialakulása után – még 1967-ben is megvoltak.) 1960-ban jelentek meg az els utcák, a már fentebb említett három párhuzamos, majd az erre mer leges hét utca, amelyek a honfoglalás hét vezérér l kapták a nevüket, egységes névbokrot alkotva. (Egyébként Újvárosban sok a honfoglalás kori elnevezés – Árpád, Lehel, Turul stb.) 1962-ben hagyták jóvá a város általános rendezési tervét, amely meghatározta a település fejlesztését, Újváros vonatkozásában a városközpont kialakítását. A városszerkezetet hat szomszédsági egységbe foglalta úgy, hogy a megyei tanácstól D-re igazgatási és kulturális központ alakul ki; – ebben a tervben jelenik meg 28 el ször – távlati lakóterületként – a Sz l hegy egy részének beépítési terve. Újvárosban I–II. szomszédsági egység beépítése 1952–1964 között megtörtént, a III–V. 1964–1972 között készül el; – évenkénti bontásban: III: 1954–1967. – IV.: 1967–1970. – V.: 1970–1972. A városrész fejl dése az 1960-as években felgyorsult. Kialakult a városközpont, középületek egész sora épült meg. (Szanatórium-tüd gyógyintézet 1963, megyei könyvtár 1964, Centrum Áruház 1966, Turul mozi 1965, az Árpád Gimnázium el dje 1966, Városi Tanács székháza, MSZMP székház, Oktatási Igazgatóság (napjainkban: MÜTF) 1967. A fejl dés az 1970-es és 1980-as években folytatódott (megyei Postahivatal 1976 – eddig a fels gallai posta látta el a megyei feladatokat; Pénzintézeti székház 1975, Hotel Árpád 1979 és még folytathatnánk a sort, – valamint a lakóházak egész sora névvel és számmal ellátva. 27

Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács üléseinek jegyz könyve.– 1955. febr. 10. tü. hat.. Uo.– Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyz könyve – 96/1960.(IV.7.) Végrehajtó Bizottság határozata, a továbbiakban VB hat. 28 Tatabánya története. 2. köt. i.m. p. 202–203.

168

Azonban a városrész F terén a számozásokkal probléma van, az egyik felén a gimnázium és öt toronyház, a másik, a páros felén pedig számdzsungel. A IV. szomszédsági egység a Mártírok útja, a Szent Borbála tér, a F tér, a Köztársaság útja által határolt területet az Ifjúmunkás út zárja le. Ez a terület ún. bokros beépítési rendszerben épült. Az 1966-ban kialakított bonyolult számrendszert úgy változtatták meg, hogy a városrész házai az azt körülvev utcákról kap29 ták a nevüket. Az V. szomszédsági egység központja a Kodály Zoltán tér, négy- és tízemeletes épületekkel körülvéve, – az Ifjúmunkás út másik oldalától a fentebb említett utakkal határolva, a Március 15. utcával lezárva. Ez a terület Alsógallához tartozott. A városfejlesztés miatt az el dtelepülés régi temet jét felszámolták. 1963ban már el re vetette árnyékát, majd a város általános rendezési tervének megfelel en 1970. november 30-tól – 1971. március 31-ig el kellett végezni az exhumálást.30 A helyére iskola és négyemeletes házak épültek. Újváros VI. szomszédsági egysége a Sárberki lakótelep, amely Bánhida külterületén, a Sárberki d l ben és a legel n épült. Nevében hordja az ingoványos, ligetes tulajdonságát, amelyet hagyománymentésként kapott. A Budapest – Hegyeshalom vasútvonal, a Galla patak, az Összeköt út és a Millenniumi park (korábban: Sárberki közpark és Csónakázó tó) övezte területen fekszik. 1977– 1985 között épült. Az 1970-es években kezd dött, ún. eocén program hozta létre (Nagyegyháza, Mány, Csordakút szénlel helyei). Az újonnan nyitott bányák munkaer szükségleteinek kielégítése céljából volt szükség új lakótelepre, ui. a bányam velés miatt lebontott telepi házak ellentételezésével, azok költségfedezetével járult hozzá a Szénbányák Vállalat a munkáslakás-programhoz. A lakótelepen utcanevek nincsenek, épületei körkörös elhelyezésben, ún. bokorban vannak. Az els bokor a 100-as, emelked sorrendben a 600-as bokorba a 600-as számozású tömböket sorolták. A 600- és a 700-as jelölések az ún. „kontyos” házak elnevezést kapták. Az 500-as számozásúak a szolgáltató egységeket (iskola, óvoda stb.) jelölik. A lakótelep nevét a 67/1977.(VI. 16) sz. VB. határozat hagyta jóvá – lakossági javaslatok alapján. A Sárberki sarok beépítési terve a 94/1978.(XII. 7.) sz. VB. 31 határozat alapján történt. A város V. körzetéhez tartozik. * 29

Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyz könyve, a továbbiakban: Jkv – 202/1966. (VI.28.) VB. hat.. 30 Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv – 105/1970.(IX. 30.) VB hat. 31 Gallai Rezs : Sárberek 25 éve. (Szerk.: Sántik Lajos) Tatabánya, 2004. p. 56.

169

Kertváros alapjait 1952-ben rakták le Bánhida külterületén a Tatai út és a Faizási d l k helyén, valamint a Vértessz l st l átcsatolt területeken. 1952-ben a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium, a Minisztertanács 2052/17/1952. sz. határozata alapján országszerte megindította a Bányász Saját Ház (BSH) építési akciót. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt kiemelt építési keretszámot kapott az egyedi építés , típustervek szerint elkészítend lakásépítési programhoz. Még ez év nyarán elkezd dött az építkezés, a földterületek kisajátítása csak 32 évekkel az építkezés befejezése után történt. Ezen a területen nem volt alábányászott szénvagyon, az építkezés kezdetekor még rendezési terv sem. A koncepció hiányában elmaradt a kapcsolódó létesítmények építése. Az esetlegesség párosult a tervszer séggel, szinte minden kor33 szak képe, ellentmondásai tükröz dnek is itt. A bányásztoborzás során Tatabányára került munkások lakásgondjain kívántak enyhíteni. Kertes, családi ikerházak készültek, a városrész innen kapta a nevét. Az 1962-es els rendezési terv az eddig földszintes, családi házak beépítése mellett szorgalmazta a kétszintes, telkesített beépítést, amely a városrész végén valósult meg. Azonban 1963-ban (vagy el bb?) új házhely kialakítás kezd dött, az ingatlanok m velésb l való kivonásával. (Malom úti d l , Tatai úti d l , legel .)34 Házhelyeket parcelláztak, abból a megfontolásból, hogy Kertváros kivételével nincs házhely céljára alkalmas terület.35 19 telket alakítottak ki Kertváros déli részén, – ekkor kezd dött a városrész kommunális hiányosságainak a felszámolása is. A parcellázott területen kezdtek felépülni a magánházak, az utcanév rendszere is kialakult, az új névbokrot a fák alkották.36 A Szénbányászati Tröszt házhely-parcellázási és közm vesítési tervét az Építési és Közlekedési Osztály tervezte meg. 1976-ban készült el a városrész részletes rendezési terve, eszerint a D-i részen a földszintes, családi házak helyén többszintes lakóépületek építését javasolja, a terület gazdaságosabb kihasználása érdekében.37 – A D-i rész beépítési tervét 38 azonban 1972-ben jóváhagyta a II. ütemben a VB. A többszintes lakótelep 1979–1985 között épült az 1954-ben elnevezett Élmunkás (Szent György) utca folytatásaként, a Pet fi Sándor és a Cseresznyefa 32

Ravasz Éva: Kertváros 50 éves. Tatabánya, 2002. – Gépirat. Tatabánya története. 2. köt. i.m. p.185–186. 34 Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 113/1963. (IV. 11.). VB hat. 35 Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 249/1964.(IX. 10) VB hat. 36 Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 263/1963. (VIII. 1.) VB hat. 37 Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 49/176. (IV. 22.) VB hat. 38 Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 165/1972. (XII. 30.) VB hat. 33

170

utca által határolt területen. (Megjegyezzük, hogy ez az egyetlen utca maradt meg, emlékeztetve a lebontott földszintes házak (Almafa, Barackfa, Eperfa, Körtefa, Meggyfa, Mogyorófa, Somfa, Szilvafa) utcáira. Az építkezés id ben egybeesett az Ótelepi kolónia (ma: dr. Gál István lakótelep) elavult, bányakáros házainak a lebontásával. A szanált házak lakói többnyire itt jutottak komfortosabb otthonhoz. A családi házakkal körülvett, azokkal mintegy összeépült lakótelepet a Csecsen-Ingus ASZSZK f városáról, Groznijról nevezték el 1985-ben. (Ugyanis Tatabánya város testvérkapcsolatot ápolt a szovjet köztársasággal.)39 A rendszerváltozás után Kertvárosi lakótelep nevet kapta a városrész 1992-ben. Említettük, hogy e terület építésében az esetlegesség társult a tervszer séggel – ez a következetlenség mutatkozik meg mind a mai napig, pl. az utcák elnevezésében. A Kertvárosi lakótelep kevés utcája közül az egyik Verebély István nevét viseli, aki a Bánhidai Er m tervez je volt; szobrát 1983-ban helyezték el a lakótelepen. Névbokrok kialakításáról nem beszélhetünk. A lakótelep helyén lebontott utcák elnevezése egységes volt, jól illettek Kertváros jellegéhez. Vajon miért nem lehetett ezeket a neveket felhasználni a kés bbi névadásoknál? – Pl. az 1990 utáni nagy névváltoztatásoknál. A város VI. körzete. * Óváros lakótelepei Els ként a Ságvári úti lakótelepet említjük. A hajdani Kórház utca 1946-ban kapta Ságvári Endre (1913–1944) nevét. A kórháztól a Bánhida felé es szakaszt nevezte el így. Óváros központi fekvés széles útjáról kapta a lakótelep a nevét. Ezen az út mellett 1949-ben jellegzetes, négyemeletes lakótömböket építettek, Major Máté tervei szerint. Itt épült Tatabánya város els tömbháza, itt sikerült megvalósítani az els tömbf tést is. Folytatásukként még 15 ház tervei készültek el.40 Az els lakásokat a bányában dolgozó élmunkások kapták. Ez a régi terület szinte beékel dött az Ótelep házai közé, majd miután a régi hatajtósokat szanálták, jelenleg a Gál István lakótelep szomszédságában van. A Ságvári út korszer sítése, a Károlyi-sarok közlekedési csomópontjának kiépítése miatt 1962–1968 között az ótelepi temet t kezdetben részlegesen, majd teljesen felszámolták.41 Az exhumálás az Újtelepi (VII-es telepi) temet ben történt, 1968-ban fejez dött be.42 39

Tb. Lt. – Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 67/1985. (VI. 1.) VB. hat. Weiner–Valentiny–Visontai i.m. p. 178. 41 Tb. Lt. – Tatabányai Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Jkv. 372/1962. (IX. 20.) VB hat. 42 Tb. Lt. – Tatabányai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Jkv. 34/1968. (VII. 29.) VB hat. 40

171

Utcarendszere nem alakult ki, a házakat, ill. a lépcs házakat számok jelzik. 1966-an felmerült ugyan az utca- és számrendszer kialakítása, azonban jelent s 43 változás nem történt. A másik a Cseri lakótelep. Névváltozatai: Semmelweis úti lakótelep; – KISZlakótelep; – Nedermann Ferenc lakótelep. A Semmelweis utca a Kórház utca utóda, a Fels galla felé vezet részt nevezték el így, mint említettük, a Bánhida felé vezet út Ságvári Endre nevét kapta. A lakótelep az utca jobb oldalán helyezkedik el. A Tatabányai Szénbányák Vállalat az 1970-es évek elején kezdeményezte a lakásépítési akciót a fiatalok részére ezen a területen. A Tatabányai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága gazdasági megállapodást kötött az OTP Komárom megyei Bizottságával a Semmelweis utcai lakótelep KISZ-társasházak építése tárgyában, valamint a Szénbányák Vállalattal, a lakótelep közm vesítése és a kapcsolódó létesítmények finanszírozására.44 Az új épületekkel kiegészült a volt Semmelweis lakótelep, amelynek az évek során több neve is volt, de napjainkban is üde színfoltja a városrésznek. Utcarendszere nincs, a lépcs házak számozottak. (Megjegyezzük, hogy az I. körzetben lév Mészáros utcát – az si Mészárosok útját – 1972-ben nevezték el Nedermann Ferencr l.45 Gál István lakótelep Az Ótelepi bányászkolónia helyén, annak bányakáros felszámolása helyén új lakótelepet kezdtek építeni a Béke utca, Béke tér és a Ságvári lakótelep által határolt területen. 1979–1982 között. Az építkezés els üteme 1985-ben fejez dött be, a második a következ évben kezd dött. A hajdani hatajtós házak helyén négyemeletes és többszintes tömbök épültek. A múltat a Tatabányai Múzeum Szabadtéri és Ipari Skanzenjében örökítették meg, ahol a régi házakat, s t egész utcát alakítottak ki, a lakások és a m helyek korabeli tárgyai, berendezései éreztetik/sugározzák a régi lakótelepek hangulatát. Az új lakótelep nevét dr. Gál Istvánról (1917–1979), a Tatabányai Szénbányák igazgatójáról kapta, akinek nagy érdemei vannak a megyeszékhely fejlesztésében.46

43

Tb. Lt. – Tatabányai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Jkv. 202/1966. (VII. 28.) VB hat. Tb. Lt. – 34/1972. OTP – 129., 130/1972. IX. 28./ VB hat.. 133/1971. (XI. 4.) VB hat. 6361973 (V. 17.) VB hat. 45 Tb. Lt. – 164/1972. (XI. 28.) VB hat. 46 Tb. Lt. – 95/1980. (XCII. 16.) VB hat. 44

172

Az Összeköt útig kiépült lakótelep egy része az 1963–1968 között felszámolt Ótelepi temet (régen: Stiglicz-kert) helyén terül el, amelyet eredetileg a Ságvári 47 Endre út korszer sítése miatt számoltak fel. A lakótelepnek utcarendszere nincs – hasonlóan az újonnan épült városrészekhez – épületei körkörös elrendezésben, számbokorban vannak, nagyban megnehezítve a tájékozódást, amin még az esetenként helyezett táblák sem segítenek. 48 A terület részletes rendezési terve 1992-ben készült el. * A Dózsa György úton haladva új városrészek t nnek fel. A bal oldalon a Bánhidai lakótelep új tömbje sorjáznak, a másik oldalon a már említett Dózsakert. Tatabánya els rendezési terve (1950) Újváros építése idején már utalt arra, hogy „a vasútállomás mögötti beépítetlen terület is felhasználható lakásépítés 49 céljaira.” Ezen a részen a mez gazdasági m velés mellett – amely magántulajdonban volt – folyamatosan épültek a családi házak is. Az 1960. szeptember 22-én született határozat50 szerint „el kell készíteni a II. kerületben a Dózsa György út melletti, Marasztok d l rendezési és beépítési tervét”, mivel itt a leggazdaságosabb az építkezés.51 A vasút és a Galla patak elválasztja ugyan a várostól, de csatlakozását megkönnyíti a vasúti felüljáró híd Újváros és Bánhida felé. A földszintes telepítés helyére többszintes beépítést kell 52 alkalmazni. Az 1969-ben elkészült beépítési tanulmányterv szerint 64 házat kellett volna lebontani; azonban hosszas huzavona után egy utca – 20 házzal – megmaradt, ez a Dózsakert utca. A Dózsakerti lakótelep – amely nevét a Dózsa György útról, az ottani kertes házakról kapta – építésekor kora vas- és honfoglaláskori régészeti leletek kerültek el . Az építkezés folyamatosan történt a szociális és kommunális létesítményekkel együtt. A lakótelep a Dózsa György út jobb oldalán helyezkedik el – szemben a megyei kórházzal és a Bánhidai lakóteleppel. 1986-ban alakították ki a Sétáló utcai üzletsort53 a városrész Dózsa György út melletti oldalán, amely a lakótelep egyik bevásárló központjaként igazi kisvárosi hangulatot áraszt.

47

Tb. Lt. – ld. 41. sz. jegyzet. Tb. Lt. – 68/1992. (VII. 12.) VB hat. 49 Weiner–Valentiny–Visontai i.m. p. 168. 50 Tb. Lt. – 316/1960. (IX. 22.) VB hat. 51 Tb. Lt. – 32/1968. (II. 22.) VB. hat. 52 Tb. Lt. – 73/1969. (V. 15.) VB. hat. 53 Tb. Lt. – 71/1986. (VII. 10.) VB hat. 48

173

A zöldövezetes, hangulatos városrész folyamatosan fejl dik, gazdagodik, amelyen lakóin kívül a Dózsakert Alapítvány is gondoskodik. Három utca – Er54 dész, Vadász, Réti – fogja közre, - a közbees területeken számbokrok vannak. A város II. körzete. * A Bánhidai lakótelep – az ún. Madách-kertben – a Turul és a Madách Imre utcák által határolt területen épült. A Madách-kert részletes rendezési tervét a VÁTI készítette el 1975-ben, amelyet a Végrehajtó Bizottság jóváhagyott azzal, hogy a beépítési igény megváltozott, a többszintes beépítésre nagyobb a kereslet és lehet séget kell találni az ötszintes és ennél magasabb épületek elhelyezésére, a két55 és háromszintesek csökkentésével. 1977. május 19-én jóváhagyták a Tatabánya-Madáchkert lakótelep” beruházási célokmányát, a részletes rendezési tervet 56 pedig 1978-ban. Az építést Bánhida családi házas övezetének a t szomszédságában kezdték el 1978–1982 között. Nevét a hagyomány rzés/hagyománymentés szándékával kapta, arról a honfoglaláskori faluról, amelynek egy részén elterül. Elnevezése lakossági javaslatra történt 1980-ban.57 A lakótelepnek utcái nincsenek, a lépcs házakat számokkal látták el, ami megnehezíti a tájékozódást, mint minden más, új lakótelepen. Újvárossal a vasúti felüljáró híd köti össze.

A város II. körzete Bánhida f utcájától Ny-ra több új utcát nyitottak meg az ún. Kossuth-kertben, ahol új lakótelep épült. 1966-ban ingatlanokat vontak ki a mez gazdasági m velésb l58, 1974 nyarán 95 építési telek el készítése és közm vesítése történt meg.59 1976-ban készült el a terület részletes rendezési terve: a Fürd utca, a Síkvölgyi út, a Kossuth-kertalja, valamint az elválasztó zöld sáv által határolt területen. 1983-ban a házhelyrendezés során a Síkvölgyi út–Vágóhíd közötti területen vegyes beépítést, a Síkvölgyi út K-i részén családi házas beépítést engedélyeztek, emellett sorházas beépítés is kezd dött.60 54

Dózsakert 1969–2009. (Szerk.: Somorjai József, Dallos István) Tatabánya, 2009. p. 10–24. Tb.- Lt. – 63/1975. (VI. 191.) VB hat. 56 Tb. Lt. – 63/1977. (V. 19.) VB hat. – 60/1978. (VIII. 24.) VB hat. 57 Tb. Lt. – 95/1980. (XII. 16.) VB hat. 58 Tb. Lt. – 160/1966. (IV. 22.) VB hat. 59 Tb. Lt. – 74/1974. (VII. 18.) VB. hat. 55

174

Az új, kertes lakótelep – Kossuth-kert – elnevezését a 73/1977. (VII. 14.) sz. határozattal hagyták jóvá. Utcáinak elnevezése kertvárosias jellegére, elhelyezkedésére utal, azonban két nevet emelünk ki: Banyi Jánosét, aki a 16. században Bánhida els tanítója volt, illetve a 18. században is létez , nádas terület Marasztok d l t. A régi nevek újbóli felfedezése meglehet sen ritka jelenség városunk utcanévadásában. * A Sz l hegyr l így ír Fényes Elek 1848-ban: „Az erd séggel koronázott sziklás hegy alatt nagy sz l , a határ északi részén déli fekvéssel, melly az alsó-gallai határra is kiterjed. Ezen sz l feletti sziklákban, sz l alatt Tatáról Gallának, s Bicskén át Budára men országútról is látszik a szemiluki (Szelim) barlang 61 négyszegeletes kaput formáló nyílása […]” A Sz l hegy nem csupán kirándulóhelyként érdekes és szép, hanem jelent s üdül terület is. 1972 óta Turuli Parkerd , 1997-t l Gerecse Tájvédelmi körzet. Még Újváros építésének idején, a város általános rendezési tervében, 196262 ben jelenik meg el ször távlati lakóterületként a Sz l hegy beépítési terve. 1966-ban határozták meg, hogy 1968. december 31-ig ki kell dolgozni a beépítésre vonatkozó tanulmánytervet.63 Id közben megkezd dött az M1-es autópálya építése, amelynek szembehelyezéséig, ill. a területrendezési, beépítési tervének jóváhagyásáig64 építési korlátozás lép életbe. 1972 óta tartozik a Sz l hegyi d l a város belterületéhez65. Az a javaslat született, hogy az új autópálya feletti részt is belterületté kell nyilvánítani, csak a két út – E5-ös, M1-es (jelenleg M1-es és M100-as) – közötti terület marad külterület. A Sz l hegy részletes rendezési terve 1976-ban készült el, majd ezt módosították 1985-ben66, eszerint az autópálya kisajátítási ügyeinek végeztével gondoskodni kell a hétvégi házas terület belterületté nyilvánításáról. Az 1980-as évek végét l nagyarányú építkezés indult meg, már szinte egész városrész született a hegyen. A tájékozódást segítend 1997-ben „utcásították” a területet. Olyan utcanévadás történt, amely páratlan városunk újkori történetében: a nevek a hely szellemét idézik. (Így: növény- és állatvilág, helyi hagyományok, jellegzetességek; pl. Hegybíró utca, Mészéget , Vízakna, Szurdok út, Barlang

60

Tb. Lt. – 61/1983. (VII. §) VB hat. Fényes Elek: Komárom vármegye. Pest, p. 177. 62 Tatabánya története 2. köt. i.m. p. 202–203. 63 Tb. Lt. – 300/ 1966 ( XI.17.) VB hat. 64 Tb. Lt. – 64/ 1976 (II.14.) VB. hat. 65 Tb. Lt. – 16. /1976 (II. 14.) Vb. hat. 66 43/1983. (V.5). VB hat. 61

175

sétány stb.) A Sz l hegy természeti szépségével, tájba ill épületeivel új színfoltja a városnak. * 1900 és 2000 között megkíséreltük bemutatni városunk történetének egy szeletét, hogyan fejl dött, alakult az elmúlt száz esztend ben Tatabánya képe, lakossága; – ez utóbbi tíz évenkénti bontásban: 1950: 40 221; 1960: 52 079; 1970: 66 223; 1980: 75 971; 1990: 74 754; 2000: 71 701 A megyeszékhely összképe igen változatos. Szépen gondozott falusi utcák, fás-bokros lakótelepek, szürke magasházak kevés zölddel, de találunk elhanyagolt részeket is. A hagyományos elrendezés , utcanévvel és házszámmal ellátott részek mellett – bár ezek is egyre ritkábbak – az újonnan épült lakótelepek rendhagyó elrendezés ek. Megnevezett utcák helyett számozottak, bokorban. Ez a rendszer/módszer a bányászkolóniák házainak számozására emlékeztet, amelyek háromjegy számmal voltak ellátva 1955-ig. Az idegen, de még a helybéli is nehezen ismeri ki magát a számok rengetegében, eligazító táblákra volna szükség (ha esetleg néhány van, akkor többre…) „Az úgynevezett bokorrendszerbe telepített lakóházcsoportokat mindig a hozzájuk csatlakozó útról nevezzük el, mondták az illetékesek. A megoldást a lakótelepek forgalmasabb részein kerül , eligazító táblák jelentik majd, amely a lakótelep elrendezését ábrázolja közérthet módon.” – olvashatjuk a „Tetszet s lakótelepek – bonyolult rend” cím cikkben, alcíme szerint: bolyongás az utcák, névtáblák, házszámok rengetegében, – 1975-ben.67 – A helyzet az eligazító táblák számát illet en semmit nem változott, új utcanevekkel és normális számozással csak a családi házas övezetek b vülésénél lehet találkozni.

67

Uhr Viktória: Tetszet s lakótelepek – bonyolult rend. Bolyongás az utcák, névtáblák, számok rengetegében = Dolgozók Lapja, 1975. december 17. p. 5.

176

DR. SIMONIK PÉTER

Az egészségügyi prevenció intézményei a Magyar Általános K szénbánya Rt. tatabányai bányatelepén (1920–1945)

Az egészségügyi prevenció egyes kérdéseinek megjelenése a hazai közgondolkodásban a 19. század végére tehet , amely id szak lényegében egybeesett az iparosodás és az urbanizáció következtében évr l-évre kedvez tlenebb statisztikai mutatókat produkáló közegészségügyi problémák (pl. csecsem halandóság, tuberkulózis, nemi betegségek, egészségtelen életmód, járványok stb.) növekedésével. A hazai szakmai fórumokon (pl. orvoskongresszusokon) ugyan rendszeresen felvet dött az állami irányítás alatt álló közegészségügyi intézményrendszer kiépítésének szükségessége, ám a legtöbb probléma kezelését sokáig kizárólag társadalmi szervezetek végezték. A tüd betegség elleni védelmet a „Tuberculosis Elleni Küzdelem Országos Bizottsága” (1911), az anya- és csecsem védelmi tevékenységet az Országos Stefánia Szövetség (1915) látta el, a gyermekek védelmével pedig az 1906-ban megalakult Országos Gyermekvéd Liga foglalkozott. Ezen szervezetek többsége ugyan több-kevesebb állami támogatásban részesült, de az ellátandó feladatok sokrét sége miatt állandó forráshiánnyal küszködtek. A hiányzó anyagi er források el teremtésében els sorban tagságukra és a pártoló tagok adományaira támaszkodhattak. A finanszírozási problémák léte azonban m ködésük hatékonyságát is kedvez tlen irányba befolyásolták. Az I. világháborút lezáró békeszerz dés aláírása a hazai közegészségügyi viszonyokba is jelent s változásokat hozott, mivel a nemzetközi szervezetek (pl. Népszövetség, külföldi karitatív szervezetek és nagykövetségek) aktív részvételével egyre több nyugati forrás érkezett az országba. Ezen szervezetek közül az egyik legjelent sebb a John D. Rockefeller, amerikai milliárdos által 1913-ban alapított Rockefeller Alapítvány, amely az 1920-as években közel másfél millió dolláros adományával jelent s mértékben hozzájárult az állami közegészségügyi rendszer alapjainak megteremtéséhez. Az amerikai támogatással létesült intézmények közül ki kell emelnünk az 1925-ben megalakult Országos Közegészségügyi Intézetet, amely a hazai közegészségügyi (és prevenciós) munka legf bb irányítója lett. A dr. Johan Béla orvosprofesszor által vezetett szervezet keretei között megalakult ún. Zöldkeresztes mozgalom 1926-tól egyre nagyobb részt vállalt (és kapott) a falusi egészségvédelem megszervezésében, és 1940-re már az Országos Stefánia Szövetséget is magába olvasztotta.

177

A mai Tatabánya el dközségeinek életét jelent s mértékben meghatározó Magyar Általános K szénbánya Rt. (a továbbiakban: MÁK Rt.) vezet i viszonylag korán felismerték azon kockázatok jelenlétét, amelyek mind a kiépül bányatelep lakosságát, mind pedig a társulat tisztvisel it (köz)egészségügyi szempontból is veszélyeztették. Ezen kockázatok egy része a munkáskolónia közm vesítésének hiányából eredt. A bányanyitástól egészen 1907-ig fúrt kutak szolgáltatták a vizet, ám a szennyezett víz miatt kitört tífuszjárvány után a MÁK Rt. vezetése közegészségügyi és „önvédelmi” szempontból is jobbnak látta a vízvezeték-rendszer kiépítését. Ett l az évt l kezd d en a telepi lakosok utcai nyomóskútból vehették a f zéshez, mosáshoz és tisztálkodáshoz szükséges vizet. Miután a szennyvíz továbbra is a házak el tt, az utcák szélén húzódó fedetlen csatornákban folyt, ezért ez továbbra is komoly kockázatot jelentett.1 A négy község életében is az 1920-as évek hoztak változást, amikor is, az országos folyamatoknak megfelel en itt is megalakult az Országos Stefánia Szövetség helyi szervezete (1926), majd sorra jelentek meg a közegészségügyi viszonyok javítását célul t z intézmények és programok. Jelen tanulmányunkban ezen megoldások áttekintésére vállalkozunk. Munkánkban nem foglalkozunk részletesen a csecsem halandóság elleni küzdelem tatabányai történetével, mivel azt már néhány évvel ezel tt megtettük2, hanem az étkezési szokások javítására, a felvilágosítás intézményeinek bevezetésére, a tüd betegség elleni küzdelem megszervezésére irányuló törekvések ismertetésére, valamint az iskolai egészségügyi rendszer kiépítésének történetére helyezzük a hangsúlyt. Az egészséges táplálkozás feltételeinek megteremtése A két világháború közötti id szakban el térbe kerül közegészségügyi problémák mögött szinte minden esetben a korszak mindaddig megoldatlan szociális jelleg kérdéseit (pl. lakhatás, oktatás, munkásbiztosítás, segélyezés stb.) találhatjuk. A 19. század végén fejl désnek induló hazai ipar életre hívta a számában egyre gyarapodó munkásosztályt, amelynek tagjaira már „nem illett” az évszázadokon át jól m köd tipológia, mely szerint: szegények voltak azok, akiknek a létfenntartáshoz szükséges legalapvet bb eszközei (pl. ruha, élelem, lakóhely) is hiányoztak, és segítség nélkül gyakorlatilag éhhalálra voltak ítélve. Annak eldöntése, hogy a szegények közül kik voltak „érdemesek” a „köz” támogatására, az 1

Nyáry András: A járás egészségügyi viszonyai. In: A közigazgatás és az emberek. (Szerk.: Dr. Magyary Zoltán – Kiss István). Bp. 1939. p. 108. 2 Simonik Péter: Az anya- és csecsem védelmi munka megszervezése a tatabányai bányatelepeken. In: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára Évkönyve 2006. (Szerk.: Monostori Imre – Nász János – Takács Anna). Tatabánya, 2006. p. 144–162.

178

alapján d lt el, hogy az illet mennyiben volt felel s pillanatnyi helyzetéért. Amennyiben munkaképes volt, de nem dolgozott, úgy az érdemtelen kategóriába sorolták, ám ha szegénysége munkaképtelenségére volt visszavezethet (pl. gyermek, id s, beteg), ez esetben, a közösség támogatásban részesíthette. Az új korszakban viszont megjelent egy olyan csoport, amelynek tagjai nem azért voltak szegények, mert nem dolgoztak, hanem azért, mert túlságosan alacsony volt az a bér, amit munkájukért kaptak. Az alacsony bér pedig ismételten felvetette a nélkülözés eshet ségét, amely problémát valamilyen módon kezelni kellett. A kezelési mód min sége azonban a legtöbbször a lakóhely (anyagi) teherbíró képességén, vagy pedig a munkáltatók által m ködtetett jóléti rendszer kiterjedtségén múlott.3 Tatabánya el dközségeiben els sorban a hagyományosnak tekinthet szegénypolitikai eszközökkel (segélyekkel és szegényházak révén) próbáltak meg a településen él szegényekr l gondoskodni. Tatabánya el dközségei közül Bánhidán és Fels gallán m ködtek szegényházak, amelyekben els sorban egyedül él vagy ellátatlan id s embereket gondoztak. Az el bbi két település gyakorlatától némiképp eltért Tatabánya nagyközség szegénygondozói tevékenysége. A településen 1945 el tt ugyanis nem m ködött szegényház, az itt él rászorultak ellátását els sorban a községi segélyezés rendszerén keresztül oldották meg. A „szegény munkások” és családtagjaik ellátását viszont els sorban a MÁK Rt. jóléti rendszerén keresztül, valamint különböz társadalmi szervezetek és magánszemélyek bevonásával próbálták meg biztosítani. Ezen segítség alapja azonban nem a „szegényjog” volt, hanem általában a segítséget nyújtók vallási érzületén vagy szociális érzékenységén (és nem utolsó sorban anyagi lehet ségein) vagy pedig gazdasági érdekein múlott, hogy milyen támogatásban részesültek a rászorultak. A helyi társadalom jobb módú tagjai (pl. bányatisztvisel k, középosztálybeliek) els sorban a prímér szükségletek (pl. ruha, élelem) kielégítésére helyezték a hangsúlyt, ráadásul a legtöbb esetben vagy valamely eseményhez voltak köthet ek ezek az akciók (pl. karácsony, nemzeti ünnepek), vagy pedig bizonyos csoportokra korlátozódtak (pl. hadiárvák, hadiözvegyek, fronton lév katonák, legszegényebbek stb.). Mivel a bányavállalat érdekei azt kívánták meg, hogy hosszabb távon is biztosított legyen a széntermeléshez szükséges egészséges munkaer , ezért els sorban olyan „segélyprogramokat” és intézményeket támogatott, amelyekkel ezt a célját el tudta érni. Az egészséges táplálkozás biztosítása csak egyike volt ezen programoknak, ám a munkaer -utánpótlása szempontjából kétségtelenül az egyik legfontosabb. Mindezek miatt érdemes röviden áttekintenünk, hogy milyen lépések történtek 3

A MÁK Rt. jóléti tevékenységér l ld. b vebben: Simonik Péter: A Magyar Általános K szénbánya Rt. szerepe a helyi szociálpolitika alakításában = Limes, 2007. 3. sz. p. 113–128.

179

helyi szinten az egészségtelen, vagy éppen az elégtelen táplálkozásból ered problémák kezelésére, amelyek jelenléte természetesen komoly közegészségügyi kockázatot is jelentett. Az I. világháborúból vesztes országként kikerül Magyarországon már 1919ben megjelentek az els olyan külföldi segélyszervezetek, amelyek ruha- és élelmiszeradományok szétosztásával próbálták meg a nélkülöz polgári lakosság mindennapjait jobbá tenni. Ezen szervezetek közül els ként az American’s Relief Administration European Children’s Fund terjesztette ki tevékenységét Magyarország területére. A Richardson kapitány vezetésével m köd szervezet az eredeti elképzelések szerint 100 000 gyermek számára, öt hónapon át biztosította volna az egészséges étkezéshez szükséges feltételeket. A segélyszervezet tevékenységét nemcsak a f város és a környékbeli települések lakosaira, hanem néhány iparvidék (pl. Salgótarján, Gy r, Miskolc) népességére is kiterjesztette. A kedvezményezettek körébe tartoztak a tatabányai bányatelepek is, amelynek lakossága – az el bbiekben említett településekhez hasonlóan – örömmel fogadta az amerikai segítséget. Az étkeztetési akció sikerét jól jelezte, hogy a szervez k 1920 tavaszán újabb két hónappal meghosszabbították programjukat, s t tevékenységük célcsoportjába már a két éven aluli gyermekeket is beemelték. A legkisebbek (1500 f ) egészséges táplálkozásához napi egyszeri, „ingyentej” [!] szétosztásával járultak hozzá. Bár a program lezárásának végs határidejét 1920 nyarán két hónappal ismét megtoldották, a segélyszervezet pénzügyi nehézségei miatt a következ id szakban már csak a f városban folytatta tovább értékes tevékenységét.4 A korábbiakban már tárgyalt anya- és csecsem védelmi rendszer kiépülésével párhuzamosan el térbe kerültek a legifjabb generáció élelmezésével kapcsolatos problémák is. Már a 19–20. század fordulóján felfigyeltek arra, hogy összefüggés van a csecsem knek adott tej min sége és halandóságuk között. Az 1875-ben felvett budapesti adatok rámutattak arra, hogy az elhunyt gyermekek 9/10-ét nem anyatejjel, hanem valamilyen mesterséges tápanyaggal táplálták.5 Mivel a gyermekek egészséges fejl dése szempontjából különös jelent sége volt az anyatejjel való szoptatásnak, ezért ezzel a kérdéssel az anya- és csecsem védelem területén m köd Országos Stefánia Szövetség már korán foglalkozni kezdett. Amennyiben egy anya nem tudta gyermekét szoptatni, ebben az esetben a szervezet orvosa vagy más anyától nyert tejet, vagy pedig a szervezet tejkonyháiban kezelt állati

4

Bókay János: Jelentés az amerikai gyermeksegélyz actio eddigi m ködésér l = Orvosi Hetilap, 1920. 21. sz. pp. 228–229. 5 Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika. Bp. 1930. p. 306–307.

180

eredet tejet utalt ki.6 Az els ilyen tejkonyhát 1921-ben Budapesten a holland kormány anyagi támogatásával létesítették.7 Dr. Szabó Ignác bányaf orvos már 1924-ben foglalkozni kezdett a csecsem táplálás helyi szokásaival, valamint a tejkonyha létesítésének gondolatával. Az egészségügyi ellátórendszer irányítója úgy látta, hogy a csecsem halandóság növekedése részben visszavezethet a gyermekek rendszertelen táplálására. Az anyák többsége ugyanis azt hitte, hogy csecsem je azért ny gös, mert éhes, és ilyenkor mindig enni adott neki. Ez a rendszertelenség viszont azt eredményezte, hogy a csecsem k súlygyarapodása megállt. Mivel a szül k úgy vélték, hogy az anyatej összetétele miatt nem hízik gyermekük, ezért etetésüket részben vagy teljes egészében mesterséges táplálékkal oldották meg, amelynek viszont gyakori következménye volt ellenálló képességük romlása vagy a sokszor halálos bélhurut kialakulása. A bányaf orvos véleménye szerint az egyedüli védelmet az jelentené, ha a vállalat saját tejkonyhát létesítene, ahol a megbízható termel t l átvett tejet 45 perces forralás után h t ben tárolnák.8 Szabó f orvos javaslatára 1926-ban a Magyar Általános K szénbánya Rt. megállapodást kötött a Tatabányai Stefánia Szövetséggel, amelyben a társulat vállalta, hogy a szervezet bevonásával minden bányatelepen lakó társpénztári tag csecsem je (ill. ezek édesanyja) fél évig napi fél liter tejet kap a társulat igazgatóságától, mely id szak orvosi javaslatra meghosszabbítható.9 A beteg, valamint a keverten vagy mesterségesen táplált csecsem k és a fejletlen kisgyermekek kétéves korukig, orvosi rendelvényre tápszert kaptak.10 Ezen megállapodás értelmében 1926-ban 19 100 P értékben, 67 201 liter tej került szétosztásra. A tejellátás folyamatosságának biztosítása érdekében már a következ évben javaslatot tettek egy tejkonyha létesítésére, amelyet a MÁK Rt. Végrehajtó Bizottsága jóvá is hagyott.11 A tatabányai tejkonyha 1928. május 1-jén kezdte meg m ködését, ahol kizárólag ellen rzött termel t l származó tejet vettek át és dolgoztak fel. M ködtetéséhez a társulat a helyiség biztosításával, a takarítás, a f tés, a világítás költségeinek, valamint az ott dolgozó két napszámos fizetésének átvállalásával járult hozzá. Mindemellett évi 160 liter tejadománnyal is támogatta az intézmény munkáját, az Országos Stefánia Szövetség pedig a tejkonyha vezet jének 80 peng s fizetését finanszírozta.12 6

Révész Béla: Magyar küzdelem. Bp. 1934. p. 52. A székesf város társadalmának emberbaráti intézményei. In: A magyar filantrópia könyve. (Szerk.: Béry Lász- ló). Bp. 1929. p. 321 8 1924. május 3. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Z-252 54. cs. 273. d 9 1926. május 1. MOL Z-252 54. cs. 273. d. 10 1930. január 31. MOL Z-252 54. cs. 273. d. 11 1927. február 15. MOL Z-961 2. cs. 12 Évi jelentés az 1929. évr l. MOL Z-252 54. cs. 273. d. 7

181

A tejkonyha megnyitását követ en a tejelosztás megszervezése került napirendre, mivel a tejet csak nagy nehézségek árán tudták a családokhoz eljuttatni. Ennek az egyik oka az volt, hogy az anyák éppen csecsem ik miatt nem tudtak érte menni, az id sebb testvérek iskolába jártak, az idegenek pedig a tej elvitelét csak pénzért vállalták volna. A szövetség helyi vezetése ezért úgy döntött, hogy az anyák az ó- és a mésztelepi csarnokokban kapják meg a tejet, ám továbbra is megoldandó problémát jelentett a fuvarköltség kifizetése, valamint – különösen nyári id szakban – a h tés kérdése.13 Az 1930-as években a szegény családokban nevelked gyermekek ellátása a 6000/1931. M. E. rendelet alapján a községek feladatai közé tartozott, amelyek többsége azonban – anyagi er források hiányában – nem tudott eleget tenni ezen kötelezettségének. A közegészségüggyel foglalkozó szakemberek ráadásul már az 1920-as években rávilágítottak arra, hogy a gyermekek élelmezésében kiemelked szerepe van a tejnek, és közegészségügyi szempontból is fontosnak tartották, hogy szükség esetén akár állami eszközökkel (pl. árkontroll révén) is szabályozzák a tej kereskedelmét.14 Lényegében ezek az elgondolások vezettek oda, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1935-ban rendeleti úton szabályozta az elemi iskolába járó tanulók tejjel való ellátását. A bányatársulat ezen jogszabályban foglaltaknak kívánt eleget tenni akkor, amikor a tejkonyha bevonásával a tízórai szünetben térítés ellenében napi 25 liter tejet osztottak szét a gyermekek között.15 A 2 dl-es üvegekben értékesített tejb l befolyt összeg azonban nemcsak az el állítási költségeket fedezte, hanem lehet séget biztosított arra is, hogy az esztend folyamán a rászorultak között már több mint 1500 adag ingyen tejet is szétosszanak. (Az ótelepi iskolába járó tanulók tejellátása viszont már az 1934/1935-ös tanév II. félévében megkezd dött.)16 Az akció sikerét jól jelzi, hogy a következ tanévben a diákok már 55 404 adag tejet vásároltak és 11 281 adag került kiosztásra.17 A tejellátás megszervezése mellett a zöldkeresztes mozgalom az évtized második felét l beindította ún. cukorakcióját, amelynek keretében a három éven aluli szegény gyermekeknek havonta egy-egy kg cukrot adományoztak. A programhoz a Stefánia Szövetség helyi csoportja is csatlakozott, ezért e juttatásban a 13

Évi jelentés az 1928. évr l. MOL Z-252 54. cs. 273. d. Az Országos Közegészségi Tanács közleményei = Népegészségügy, 1920. 13. sz. p. 534. 15 Jegyz könyv a tatabányai magán elemi népiskolák tantestületeinek együttes értekezletér l. 1935. március 29. MOL Z-252 50. cs. 251. d. 16 Jegyz könyv a MÁK tatabányai, bánhidai, fels gallai magán elemi népiskolák tantestületeinek együttes értekezletér l. 1935. november 29. MOL Z-252 50. cs. 250. d. 17 Jegyz könyv a Fels galla-bányatelepi I. és a Bánhida-bányatelepi magán elemi népiskolák tantestületeinek együttes értekezletér l. 1936. szeptember 29. MOL Z-252 50. cs. 248. d. 14

182

szervezet véd intézeteinek gondozottjai is részesültek.18 Ez az akció természetesen több volt egy egyszer adományosztásnál, mivel az anya- és csecsem védelmi munkát végz orvosok és n vérek ett l a terhesgondozáson résztvev k számbéli növekedését várták. Az élelmezési kérdések körébe sorolhatjuk a vállalat vezetésének azon törekvéseit is, amellyel a munkavállalókat különböz mez gazdasági tevékenységek végzésére ösztönözték. Amint az a lakáskérdéssel foglalkozó helytörténeti irodalomból jól ismert, a munkáskolónia többnyire ún. hatajtós házakból állt, amely lakásokhoz kis el kert és hátsó udvar is tartozott. Ezek a munkáslakások a korabeli igényeknek teljes mértékben megfeleltek, de a kertek mérete korántsem volt elegend ahhoz, hogy ezek m veléséb l a munkásoknak gazdasági el nyük is származzon. A lakásokhoz tartozó kertek kialakítását azonban mégis fontosnak tartották, mert azok „m velése, a növények gondozása és azokkal a szabad ég alatt való foglalkozás a bányamunkásra egészségileg és erkölcsileg is kedvez befolyással volt”.19 Az olcsó élelem, az általános jólét megteremtése mellett ezek a kiskertek a szabadid értelmes eltöltésének is helyszínéül szolgálhattak.20 A „komolyabb” gazdasági tevékenység meghonosítása érdekében azonban a vállalat minden évben térítésmentes használatra átengedte munkásainak a mez gazdasági m velésre alkalmas földterületeinek egy részét (1942-ben 273 kat. holdat).21 A II. világháború éveiben a vállalat pl. részt vett abban a Gyáriparosok Országos Szövetsége által is támogatott „vitaminkert akcióban”, amelyet 1942-ben a közellátásügyi miniszter kezdeményezett. Ennek keretében 100 négyszögöles kerteket osztottak ki az ipari üzemek munkavállalói között, hogy az ott termesztett növényekkel biztosítani tudják a munkások napi A és C vitamin szükségletét.22 Az egészségügyi felvilágosítás A közegészségügyi intézményrendszer reformjának egyik leglényegesebb eleme az a szemléletváltás volt, amely a hangsúlyt a gyógyításról a megel zésre helyezte át. Az egészségügyi prevenció egyik legfontosabb eleme a felvilágosítás volt, amelynek az 1920-as évek közepét l a gyakorlati munkában számos új módszere (pl. rövidfilmek, diasorozatok, plakátok, szórólapok stb.) is megjelent. A tatabá18

Esztergár Lajos: A szociálpolitika tételes jogi alapja. Pécs, 1936. p. 64. F részné Molnár Anikó: A tatabányai és a dorogi bányamunkások életkörülményeinek alakulása a XX. század els felében. In: A Dunántúl településtörténete 9. (Szerk.: Solymosi László – Somfai Balázs). Veszprém, 1992. p. 88. 20 „Gyád”: Kerti és gazdasági munka a bánya- és kohótelepeken = Bányászati és Kohászati Lapok (a továbbiakban: BKL), 1918. 7. sz. p. 121. 21 1942. máj. 6. MOL Z-252 71. cs. 358. d. 22 1942. ápr.25. MOL Z-252 71. cs. 358. d. 19

183

nyai bányatelepeken els sorban az ott m köd társadalmi szervezetekre hárult a megel zéssel kapcsolatos feladatok ellátása. A vállalat vezetése már a bányanyitást követ években megkezdte a társulat kulturális és szabadid s intézményeinek kiépítését, mivel felismerte, hogy a bányamunkások m vel dését szolgáló intézmények létesítésével elérhet vé válhat legf bb célja: a munkavállalók szokásainak és gondolkodásmódjának megváltoztatása, valamint a békére és „szociális belátásra” történ nevelése.23 Az egyletek és egyéb szervezetek m ködtetésében nagy szerep hárult a társulati iskolákban és óvodákban dolgozó pedagógusokra, akik a Népházban, a kaszinókban, az ifjúsági egyesületekben, valamint a leánykörökben megtartott népm velési el adások állandó szerepl i voltak. A tantestület minden tagjának munkaköri kötelessége volt, hogy évente 12 alkalommal, az általuk kiválasztott helyen és témában (pl. az egészségvédelem terültén) el adásokat tartsanak.24 A legnépszer bb programok az amat r színjátszó csoportok el adásai, a háztartási-, a varró-, valamint a f z tanfolyamok voltak. Témánk szempontjából ezek közül a háztartási- és f z tanfolyamokat emelhetjük ki, mivel ezek célja az volt, hogy a résztvev k elsajátítsák a korszer és gazdaságos háztartásvezetéshez szükséges ismereteket, valamint megismerjék az egészséges ételek elkészítésének fortélyait.25 A Népm velési Bizottság által rendezett m soros esteken, illetve a három f z - és három varrótanfolyamon egy 1942-es adat szerint 1500–1800 f vett részt. A rendezvények dologi költségeit teljes egészében a bányatársulat fedezte.26 Az oktatási intézményekben foglalkoztatott alkalmazottak mellett a MÁK Rt. bányaorvosai is kivették részüket a prevenciós munkából. Mindezt a bányavezetés is támogatta, hiszen általánosan elfogadott nézet volt, hogy az ipari munkások rossz egészségi állapotát több tényez együttes hatása eredményezte: a nincstelenség, a rossz táplálkozás, valamint a higiénés ismeretek hiánya.27 Ennek ismeretében az sem meglep , hogy a kortársak közül sokan azt javasolták, hogy az iparban foglalkoztatott orvosok kapjanak nagyobb szerepet a munkások egészségnevelésében.28 Már a századfordulón felismerték, hogy annak ellenére, hogy egyes vállalatok kiterjedt egészségügyi intézményrendszert (pl. üzemorvos, szakrendel , kórház, fürd stb.) m ködtettek, a munkavállalók jelent s része azonban még a legalapvet bb közegészségügyi ismeretekkel sem rendelkezett. Ennek 23

Oczwirk Nándor: A magyar bányászat munkáskérdései III. = BKL, 1914. 6. sz. p. 364. MOL Z-252 46. cs. 234. d. 25 1933. szept. 30. MOL Z-252 46. cs. 234. d. 26 1942. szept. 17. MOL Z-252 32. cs. 168. d. 27 Az OMBKE Borsod-Gömöri Osztályának kebelében alakult Orvosi szakosztály socialhygienikus javaslatai = BKL, 1924. 4. sz. p. 37. 28 Jegyz könyv az OMBKE salgótarjáni osztályának az aczélgyári tiszti kaszinóban tartott ülésén = BKL, 1909. 19. sz. p. 457. 24

184

hiánya viszont jelent s mértékben rontotta az ott folyó egészségvédelmi munka hatékonyságát és eredményességét.29 Ezt az álláspontot osztotta a MÁK Rt. vezetése is, és a társulat az 1920-as évekt l a bányaorvosok bevonásával több olyan ismeretterjeszt el adássorozatot szervezett, amelynek els dleges célja az alapvet higiénés ismeretek átadása volt, amely kedvez esetben kisebb vagy nagyobb életmódváltással is együtt járhatott. Ezen rendezvények közül ki kell emelnünk az Országos Stefánia Szövetség helyi orvosai által tartott el adásokat, amelyek már a szervezet megalakulását követ hónapokban rendszeressé váltak. A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium által kiadott Népegészségügy cím folyóirat rendszeresen tudósított a szövetség helyi csoportja szervezésében Tatabányán megtartott „Anyák iskolája” cím el adássorozatról. Az anya- és csecsem védelem egyes részterületeivel foglalkozó programok el adói között a bányatelepeken jól ismert Pásztó, Okolicsányi és Horváth doktorok nevével találkozhatunk a leggyakrabban.30 Megfelel források hiányában e helyütt nem vállalkozhatunk a felvilágosító munka értékelésére, hiszen ennek hatékonyságát számadatokkal nagyon nehezen lehetne igazolni. Ennek ellenére azonban mégis elmondható, hogy a prevenciós tevékenységnek szerepe lehetett abban, hogy a bányatelepeken él k körében az egészségvédelmi szempontból pozitívnak tekinthet magatartásminták elterjedtek. A tüd betegség elleni küzdelem A korszak egyik legsúlyosabb népbetegsége a tuberkulózis volt. Egy bányaf orvosi jelentés szerint a tuberkulózisban elhunytak aránya Tatabányán 1913ban 1.7 ezrelék, 1916-ban pedig 5.1 ezrelék (az országban 3.4 ezrelék) volt.31 Mivel a bányamunkások körében ez a betegség szerepelt a leggyakoribb halálokként, a bányavállalat vezetése már 1921-ben a síkvölgyi erd szélén egy tüd szanatórium felépítése mellett döntött. A szanatórium m ködtetésével kapcsolatos kiadásokat – az orvosi illetmény és gyógyszerköltségek kivételével – a társulat fedezte. A tüd szanatórium épületét 1933-ban a Bányatárspénztárnak adta át a vállalat, a tüd betegek gyógyítását pedig ezt követ en a kórház épületében kialakított 12 ágyas tüd osztályon végezték. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1925-ös megalakulását követ en a kormány sorra adta ki a hazai közegészségügyi rendszer kiépítésével kapcsolatos jogszabályokat, amelyek közül több is érintette a tüd betegekkel foglalkozó in29

Oczwirk Nándor: A hazai bányamunkásviszonyok fejl dése III. = BKL, 1911. 17. sz. p. 289. 30 A Stefánia Szövetség egészségügyi propaganda munkája = Népegészségügy, 1926. 4. sz. pp. 215–216. 31 Bárdos László: Bányásszív és bányászököl. Tatabánya, 1958. p. 93.

185

tézmények m ködését. Ezek közül az egyik legfontosabb az 1940. évi. IV. tc. volt, amelyben a biztosítóintézeteket (köztük a bányatárspénztárat) arra kötelezték, hogy járuljanak hozzá a tüd - és nemibeteg gondozó intézetek létesítési- és m ködési költségeihez. Az ezzel kapcsolatos el munkálatok 1941 februárjában kezd dtek meg.32 Az el zetes elképzelések szerint két megoldás t nt kivitelezhet nek. Az els szerint, amelyet a belügyminiszterrel egyetemben a vármegyei tiszti f orvos is támogatott, a tatai tüd gondozó tevékenységét terjesztették volna ki a járás területére és a m ködésével kapcsolatos kiadásokat a közigazgatási szervek, valamint a biztosítótársaságok fedezték volna. Ez a megoldás az el kalkulációk szerint évente 8– 10 000 peng vel terhelte volna meg a bányatárspénztár költségvetését, amely összeget tovább növelt volna a betegek utazási költségeinek fedezésére elkülönített további 3000 peng s tétel. A bányavállalat vezetése azonban a költségtakarékosabbnak t n második megoldás mellett döntött, mely szerint a vállalat egy önálló gondozóintézetet létesítene. A m ködési kiadások egy részét ebben az esetben is a négy községnek kellett volna fedeznie.33 A február végén megtartott országos értekezleten született döntés értelmében a szervezetek a lakosság megoszlásának arányában fogják a költségeket egymás között megosztani. Ennek megfelel en a társpénztárnak a komáromi tüd - és nemibeteg gondozó intézetek éves kiadásainak 0.8%-át (200, ill. 140 P), a tatai tüd gondozó kiadásainak pedig 42%-át (5548 P) kellett volna fedeznie. Ennek hallatán a MÁK Rt. képvisel i bejelentették, hogy a vállalat a bányakórház tüd osztálya helyén egy tüd - és nemibeteg gondozó intézetet fog létesíteni, mivel így mentesülne ezen kiadások fizetése alól. Johan Béla belügyi államtitkár viszont jobbnak látta volna, ha Tatabányán egy új egészségház épülne, ám felvetését a vállalat vezet i forráshiányra hivatkozva elutasították. A minisztériumi ellenvetés ellenére Dr. Kontra László m. kir. egészségügyi f felügyel mégis támogatta a vállalat elképzelését, és úgy vélte, hogy a bányatárspénztár koncepcióját egy megfelel en összeállított kérelem benyújtását követ en a belügyminisztérium is támogatni fogja.34 A gondozó létesítéséhez szükséges ingatlant 1941 márciusában az Országos Közegészségügyi Intézet képvisel je, Dr. Cserba Zoltán és vitéz dr. Rády Ödön komáromi m. kir. tiszti f orvos is megtekintette, ám véleményük szerint a kórház tüd osztálya nem felelt meg a kívánalmaknak, és emiatt mindketten az épület átalakítását javasolták. Eközben a bányatárspénztár vezetése a következ választmányi ülés egyik napirendi pontjává tette a

32

1941. febr. 14. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 1941. febr. 17. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 34 1941. febr. 26. MOL Z-252 57. cs. 290. d. pp. 59–60. 33

186

tüd szakorvosi pályázat kiírását és a gondozó szervezésével kapcsolatos ügyeket.35 Mivel a szakmai felügyeletet gyakorló szervezetek nem támogatták a tüd osztály átalakítását, ezért a helyi bányavezetés a gondozó helyszínéül a kórház udvarán lév ápolói lakot jelölte ki. Terveik szerint az épületet csatlakoztatták volna a kórház f tés- és melegvíz rendszeréhez, és ezzel párhuzamosan csökkentették volna a tüd osztály ágyszámát és szanatóriumi jellegét. A 15 429 peng t felemészt és várhatóan 1941 szeptemberéig tartó átalakítás egyetlen többletköltségét egy új röntgen megvásárlása jelentette volna. Az új eszköz beszerzése mellett szólt az az érv is, amely szerint a már meglév gép élettartama ezáltal jelent sen növekedne és meghibásodása esetén a rendelést nem kellene szüneteltetni.36 A bányatárspénztár június 9-i választmányi ülésén Berényi Oszkár ügyvezet bejelentette, hogy a gondozóintézet létesítésével kapcsolatos iratokat a vármegyei tiszti f orvoshoz, valamint az alispánhoz felterjesztette. Egyúttal döntés született a tüd szakorvosi pályázat kritériumairól is. Eszerint a bányatárspénztár évi 3600 P alapbér, valamint 720 P üzemi jutalék ellenében kívánja foglalkoztatni azt a lehet leg legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkez orvost, aki 35. életévét még nem töltötte be és hely- és/vagy nyelvismerettel rendelkezik. Emellett tevékenységét a vállalat vezetése szolgálati lakás biztosításával, valamint az egyéves szolgálati viszony leteltét követ en fizetésemeléssel is honorálná.37 A választmányi döntést követ en mind az alispánt, mind pedig a belügyminisztérium munkatársait foglalkoztatta, hogy a bányatárspénztár hozzájárulása nélkül a tatai intézet képes lesz-e a járás egész területét ellátni, vagy ehhez más segítséget is igénybe kell e majd venniük. Mivel az el dközségekben él k többsége a társpénztár tagja volt, ezért célszer nek t nt, ha a gondozóban nemcsak a tagokat, hanem a teljes lakosságot ellátják. Úgy vélték, hogy ez a kb. 5000 f többlet nem jelentene akkora megterhelést a biztosítónak, mivel jelent s részük úgysem venné igénybe a gondozó szolgáltatásait.38 Az önálló gondozóintézet felállítása után (1942. július) a vállalatnak már nem kellett volna a korábban megállapított éves hozzájárulást (5748 P) befizetnie, mert azt a megyei egészségvédelmi alap átvállalta volna. Ezzel azonban a belügyminisztérium annak ellenére nem értett egyet, hogy a támogatandó komáromi intézetet 1942-ben a MÁK Rt. munkavállalói közül senki, a tatait pedig csupán három f vette igénybe.39 A finanszírozással kapcsolatos kérdések tisztázatlansága miatt az ezzel kapcsolatos tárgyalások 1942 folyamán tovább folytatódtak, és az elkészített el kalkulációk szerint az önálló intézet éves m ködési költsége (11 35

1941. márc. 22. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 1941. máj. 12. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 37 1941. jún. 9. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 38 1941. aug. 6. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 39 1942. jún. 12. MOL Z-252 57. cs. 290. d. p. 27. 36

187

000 P) alig haladná meg a BM által meghatározott hozzájárulás mértékét (10 080 P). Ezt az összeget csupán az új röntgen beszerzési költsége növelné meg, amely hozzávet leg 12 000 peng s, egyszeri kiadással járna.40 A pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos problémák miatt a társulat vezetése már arra is felkészült, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül az új intézetet felállítania. Ebben az esetben két megoldást tartott elképzelhet nek. A tatai gondozó vagy a bányaközségekben létesítene egy fiókintézetet, vagy pedig a bányatárspénztár szakorvosa heti egy napot Tatán rendelne. Az utóbbi lehet séget rögtön el is vetették, mivel a biztosító a rendeléshez szükséges infrastruktúrát (pl. röntgen átszállítása) nem tudta volna biztosítani.41 A Belügyminisztérium a tatabányai tüd gondozó intézet felállítását végül 1942 novemberében engedélyezte, de a tél beállta miatt az építkezés csak 1943 márciusában indulhatott meg. Ezzel egyidej leg felülvizsgálták az el z évben kiírt orvosi pályázat feltételrendszerét is, mivel erre senki nem jelentkezett. Az új kiírásban már a korábbiakhoz képest magasabb bért kínáltak a leend munkatársnak: az évi 4800 P törzsfizetés mellé 960 P üzemi pótlékot, 400 P karácsonyi segélyt, 30%-os fizetési pótlékot, szolgálati lakást, valamint ezek évenkénti emelését ígérték.42 Az építkezés elhúzódása miatt a vállalat vezetése újabb árajánlatot kért a kivitelez cégt l, amely a korábbiakhoz képest már 80%-kal magasabb összeget tartalmazott. A forrás- és az orvoshiány miatt úgy döntöttek, hogy a belügyminiszter felé jelzik, hogy az intézet felállításával kapcsolatos szervez munkát bizonytalan id re felfüggesztik.43 Ennek ellenére a MÁK Rt. központja levélben utasította a bányatárspénztár választmányát, hogy december 21-i ülésén hozzon határozatot az átalakítási munkálatok megkezdésér l, s t 1943 márciusában már az új röntgen beszerzéséhez is árajánlatot kértek.44 Az év folyamán, az új intézmény létesítésének ügyében kedvez irányú fordulat következett be és ennek következtében a társpénztár 1943. évi jelentésében már az átadás id pontját is rögzítették.45 A újonnan felállított tüd gondozó 1944-ben kezdte meg m ködését. Egészségügyi kérdések az iskolákban Az alapfokú oktatási intézményekbe járó gyermekek egészségi állapotának felügyeletét az 1876. évi XVI. tc. alapján a vármegyei hatóságok látták el. A közigazgatási bizottságok feladatai közé tartozott az iskolák közegészségügyi viszo40

1942. jún. 25. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 1942. jún. 27. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 42 1942. nov. 27. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 43 1942. dec. 10. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 44 1942. dec. 19. MOL Z-252 57. cs. 290. d.; 1943. márc. 5. MOL Z-252 57. cs. 290. d. 45 Évi jelentés az 1943. évr l. MOL Z-252 56. cs. 286. d. 41

188

nyainak vizsgálata, valamint intézkedési joggal is ez a szerv volt felruházva. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1901-ben kibocsátott rendelet viszont már a helyi körorvosra, vagy pedig a járási orvosra bízta az oktatási intézmények ellen rzésének feladatát, amely feladat a fert zési kockázatok (pl. vízellátás, megfelel világítás, szell ztetés, tantermek zsúfoltsága stb.) kisz résében ki is merült. A miniszter öt évvel kés bb kiadott rendeletében viszont már kötelez vé tette egy állandó iskolaorvos foglalkoztatását minden olyan, legalább tíz tanteremmel rendelkez intézmény esetében, ahol a tanulói létszám az 500 f t meghaladta. (A középiskolák esetében ez már 1887 óta kötelez volt.) Ez az intézkedés azt is jól jelezte, hogy már a kormányzat is felismerte annak szükségességét, hogy a települések közegészségügyi viszonyait pozitív és negatív irányban is befolyásolni tudó iskolák tanulóit folyamatos ellen rzés alá vonják. 46 Ezen a téren is az Országos Közegészségügyi Intézet keretei között megindult fejlesztési munka hozott jelent s változást, mivel az ország különböz településein (pl. Gödöll n, Mez kövesden, Berettyóújfalun) 1928-tól kísérletek indultak az iskolaorvosi rendszer és ezzel párhuzamosan az iskolafogászat intézményeinek kiépítésére.47 Érdekességképpen érdemes e helyütt megjegyeznünk, hogy Kisbér egyike volt azon magyar településeknek, ahol már 1931-t l iskolafogászat is m ködött. Ennek jelent sége akkor válik igazán érthet vé, ha azt is tudjuk, hogy ebben az id ben az ország területén mindössze 14 rendel m ködött.48 Az 1930as évekre intenzívvé váló fejl dés eredményeképpen 1938-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter kibocsátotta 110.611/1938. számú rendeletét, amelyben összesen kilenc városban (a f igazgatói hivatalok székhelyein) szervezte meg a középiskolások iskolai egészségvédelmét, amely a korábbi szabályozásokhoz képest pontosabban körvonalazta az iskolaorvos által ellátandó feladatok körét is. A kisebb településeken és az alapfokú oktatási intézményekben azonban továbbra is egységes szabályozás nélkül m ködtek az iskolaorvosok, s t a legtöbb esetben nem az orvosok, hanem az ún. iskolan vérek végezték el az ezzel kapcsolatos teend ket (pl. a tisztaság ellen rzése, fürdetés, egészségi állapot és a tanulók általános er nlétének vizsgálata).49 Az iskolai egészségügy kérdésköréhez két olyan terület tartozik, amelyet érdemes Tatabánya el dközségeiben is megvizsgálnunk: a fogyatékkal él (vagy tanulási nehézségekkel küzd ) gyermekek oktatása, valamint a közegészségügyi kockázatoknak kitett (szegény és/vagy TBC-s, valamint gyenge fizikai állapotú) 46

Johan Béla: Az egészségügyi mintajárásokban folyó munkáról = Népegészségügy, 1928. 20. sz. pp. 1424–1425. 47 Johan Béla: Jelentés a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1928. évben végzett munkájáról II. = Népegészségügy, 1929. 8. sz. p. 482 48 Johan Béla: Jelentés a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1931. évben végzett munkájáról = Népegészségügy, 1932. 19. sz. p. 878. 49 Esztergár, i.m. p. 86.

189

gyermekek helyzete. Általános jogi szabályozás hiányában itt is els sorban a MÁK Rt. vezetése által támogatott elképzeléseket, valamint a vállalat által m ködtetett közegészségügyi intézmények létesítésének körülményeit tárgyaljuk részletesebben. A fogyatékkal él gyermekek oktatása A levéltári dokumentumokban már az 1920-as évek elején találunk utalásokat arra, hogy a vállalat viszonylag korán foglalkozni kezdett a MÁK Rt. oktatási intézményeibe járó gyermekek (egészségi) állapotával összefügg kérdésekkel. Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. tc. 7.§-a alapján mindazok a gyermekek kizárhatóak voltak a népiskolákból, akik betegségük, „nehezen kezelhet ségük” vagy fogyatékosságuk miatt nem tudtak a tanmenet által el írt ütemben haladni, illetve a tananyagot megfelel szinten elsajátítani. Ez a jogszabályi rendelkezés, valamint Vida Jen tatabányai látogatásának tapasztalatai arra ösztönözték a vállalat vezet it, hogy már 1922-ben lépéseket tegyenek egy alternatív oktatási forma bevezetésére. Mindezek megkezdése el tt a MÁK Rt. vezérigazgatója a tatabányai bányaigazgatótól a célcsoportba tartozó gyermekek összeírását, valamint orvosi felülvizsgálatát kérte és egyúttal egy külön osztály indítására is javaslatot tett.50 A bányaf orvosi vizsgálatok során 69 olyan „tompaelméj ” (azaz tanulási nehézségekkel küzd ) tanulót találtak, akik nem tudtak a többiekkel azonos ütemben haladni.51 A további lépések megtételét azonban két tényez is akadályozta. A társulati iskolákban egyrészt nem volt üres álláshely, másrészt miután egy-egy speciális osztályba legfeljebb 16–20 gyermek járhatott, a gyengébb képesség tanulók iskoláztatása háromszor akkora költséggel járt volna, mint a normál iskolákban tanuló társaiké.52 A tatabányai bányaigazgató Homor iskolaigazgatóval együtt azt javasolta, hogy az újtelepi és az ótelepi iskolákban is indítsanak be egy-egy speciális osztályt, mivel mindkét helyen várhatóan növekedni fog a gyenge képesség tanulók aránya.53 Miután kiderült, hogy az 1922/23-as tanévet az egyik tatabányai tanító Tokodon fogja megkezdeni, a vállalat vezetése egy gyógypedagógus felvétele, valamint egy kísérleti osztály beindítása mellett döntött. A megfelel szakember kiválasztásához a MÁK Rt. központja – a kor egyik neves szaktekintélyének számító – Éltes Mátyástól is segítséget kért. A budapesti iskolaigazgató a tatabányai álláshely betöltésére egykori növendékét javasolta, akit azonban a társulat vezetése fiatal életkora és szakmai gyakorlatának hiánya miatt nem talált alkalmas50

1922. január 18. MOL Z-252 45. cs. 230. d. 1922. március 8. MOL Z-252 45. cs. 230. d. 52 1922. augusztus 11. MOL Z-252 45. cs. 230. d. 53 1922. augusztus 5. MOL Z-252 45. cs. 230. d. 51

190

nak. Miután nem sikerült megfelel szakembert találni, a vállalat vezetése a kísérleti osztály beindításának elhalasztása mellett döntött.54 Amikor 1923-ban Molnár József kir. tanfelügyel egy kísérleti osztály beindítását kezdeményezte, a bányaigazgatóság a megfelel tanterem és az anyagi er források hiányára hivatkozva utasította vissza a tanfelügyel javaslatát.55 A levéltári anyagok hiányosságai miatt nem tudjuk, hogy a kés bbiekben tettek-e további kísérleteket a speciális osztályok beindítására, vagy már ebben az évben elhaltak az erre irányuló próbálkozások. Másfél évtizeddel kés bb újból el térbe került a fogyatékkal él gyermekek helyzete. A téma újbóli felbukkanása Vida Jen elnök-vezérigazgató 40 éves szolgálati jubileumának megünnepléséhez köthet . A jeles alkalmat fel- és kihasználva a mozgáskorlátozott gyermekek gyógyításával, nevelésével és képzésével foglalkozó, budapesti Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának vezet je 1937-ben gratuláló levelet írt az ünnepeltnek, amely levélben intézménye számára egyrészt egy 5 000 peng s adományt kért, másrészt pedig javaslatot tett egy ágyalap létesítésére is. Az alap révén a MÁK Rt. vezet jének lehet sége nyílott volna arra, hogy egy általa kiválasztott mozgáskorlátozott gyermeket a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonában elhelyezhessen és taníttathasson.56 Mivel a vezérigazgató a fogyatékossággal él gyermekekr l semmilyen adattal sem rendelkezett, a helyi bányaigazgatótól a tatabányai bányatelepen él mozgássérült gyermekek összeszámlálását kérte. Rehling Konrád a társulat központjának írott levelében 28 gyermekr l tett említést, akik közül 19 iskoláskorú, kilenc pedig a tanköteles kornál id sebb volt. A gyermekek közül öt állandó orvosi kezelés alatt állt, ezért k már eleve kiestek a szóba jöhet személyek köréb l. A felmérés eredménye meggy zte a társulat vezetését arról, hogy érdemes az ágyalapot létrehozniuk, hiszen az alkalmazottak gyermekei közül sokan rászorulnának a f városi intézményben nyújtott szolgáltatásokra. A létrehozott alap („Vida Jen Ágyalapítvány”) egy mozgássérült gyermek ingyenes beutalását tette lehet vé abban az esetben, ha ezt a gyermek gondvisel je jótéteménynek tekintette és mind a gyermek, mind pedig gondvisel je támogatásra érdemes volt. Az érdemesség fogalma a gyermekek esetében a jó tanulmányi el menetelt, a gondvisel estében pedig a megfelel munkahelyi teljesítményt jelentette.57 A beteg tanulók problémáinak kezelése A megel zést szolgáló intézkedések közül különösen fontosak voltak a másodlagos prevenció intézményei, amelyek már nem a különböz betegségek kialakulá54

1922. szeptember 14. MOL Z-252 45. cs. 230. d. 1923. április 10. MOL Z-252 45. cs. 230. d. 56 1937. május 13. MOL Z-252 63. cs. 322. d. 57 1937. május 8. MOL Z-252 63. cs. 322. d. 55

191

sától akarták megóvni a gyermekeket, hanem a már kialakult betegségek súlyosbodását próbálták megakadályozni. Ezen intézmények közül els sorban a gyermeknyaraltatást és az erdei iskolát kell kiemelnünk. A MÁK Rt. vezetése 1923-tól minden évben közel 100 (1942-t l 212), legyengült szervezet munkásgyermek nyári üdültetését támogatta. A Balatonlellén, Zamárdiban, valamint a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület balatonszabadi üdül jében 4-4 hetet eltölt gyermekek szállás és étkezési költségeit (évi 7–8000 P-t, 1942-ben 16 250 P-t) teljes egészében a társulat fedezte.58 A gyermeküdültetési akciók bevezetése a vállalat önként vállalt tevékenységei közé tartozott, mivel ennek megtételére egyetlen korabeli jogszabály sem kötelezte ket. A nyaraltatással kapcsolatos kérdésekkel mindössze egyetlen jogforrás foglalkozott (a 35.236/1928. N. M.M. rendelet), amely a programban résztvev gyermekek el zetes orvosi ellen rzését írta el annak érdekében, hogy még az indulás el tt (három nappal) kisz rjék a fert z betegeket. A kiválasztás szempontjai között az els helyen a rossz egészségi állapot szerepelt. Mivel az egészségügyi vizsgálatok eredményeib l tudjuk, hogy a legyengült szervezet gyermekek aránya az évente beutalható keretszámot lényegesen meghaladta, joggal feltételezhetjük, hogy további kritériumok is léteztek. Ezek mibenlétér l azonban a levéltári források nem tesznek említést. Az iskolai egészségügy rendezésével kapcsolatos kérdések az 1930-as évek közepét l Tatabányán is napirendre kerültek, mivel a gyors népességnövekedés miatt 1937-re ötre, 1940-re pedig már hétre n tt a vállalat által fenntartott iskolák száma, ráadásul az iskolák mellett ekkoriban már hat társulati óvoda is m ködött.59 A bányatelepi iskolák gyarapodása mögött nemcsak a munkavállalói létszám emelkedése húzódott meg, hanem az a korabeli vélekedés is, amely szerint a telepi iskolák jelent s mértékben hozzájárulnak a többgenerációs munkáscsaládok kialakulásához, valamint m ködésük a munkások „erkölcsi és szociális emelkedését szolgálja, és polgári öntudatát fejleszti”.60 Mindez arra is utal, hogy az oktatási intézményeknek nemcsak a tudás átadása volt a feladatuk, hanem a helyi társadalom vezet i által képviselt értékek, normák és magatartásminták elsajátításában is nagyon fontos szerepet játszottak. Ennek megfelel en az egészséges életmódra történ nevelés is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a telepi iskolákban. Az egészségvédelem egyes kérdéseinek rendezését az 1930-as évek közepét l beinduló iskola-egészségügyi vizsgálatok eredményei is indokolttá tették. A tanulók körében el forduló (köz)egészségügyi problémákról részletes kimutatáso-

58

Ismertetés 1940. MOL Z-252 32. cs. 168. d. ; 1942. szept. 17. MOL Z-252 50. cs. 247. d. Ismertetés 1940. MOL Z-252 32. cs. 168. d. 60 Oczwirk Nándor: A magyar bányászat munkáskérdései II. = BKL, 1914. 5. sz. p. 300. 59

192

kat találhatunk a társulati iskolákban 1938–1942 között végzett hatósági orvosegészségügyi vizsgálatokról szóló jegyz könyvekben. A társulat által fenntartott elemi iskolákban tanulási- és egészségi problémákkal él tanulók száma (1938–1942)61 Problémák Tanulni képtelen Gyenge képesség Güm kóros Vérbajos „Ideges” Angolkóros Piszkos Tetves

1938 (N=3068)

8 45 180 40 30 404 110 19

1939 (N=3015)

12 36 182 29 21 246 74 28

1940 (N=3006)

4 40 188 22 16 212 49 18

1941 (N=2821)

3 36 168 14 13 170 78 54

1942 (N=3060)

8 32 143 21 22 144 69 60

A vizsgálatok eredményeit tartalmazó dokumentumokban három problémacsoport jelenik meg: a tanulási nehézségek, a fert z betegségek (pl. TBC, nemi betegség) léte, valamint a gyermekek rossz életkörülményeire utaló jelek (pl. piszkos, tetves). Ezek a külön-külön is komoly közegészségügyi kockázatot jelent problémák együttes jelenléte az 1930-as évek végén új megoldások keresésére ösztönözték a vállalat vezetését. Ezen megoldások közül ki kell emelnünk az erdei iskola intézményét. Az erdei iskola alapítása Már a század els két évtizedében a legyengült szervezet , a vérszegény és a tüd bajra hajlamos gyermekek szabad leveg n történ gondozására és oktatására az ország több pontján (Szombathely, Sopron, Farkasgyep ) ún. erdei iskolákat létesítettek. A tatabányai bányavezetés 1937-ben kezdte meg az erdei iskola létesítésével kapcsolatos el készületeket. A két legfontosabb feladat az iskola helyének kijelölése, valamint annak meghatározása volt, hogy az iskola bentlakásos legyen-e, vagy pedig nyitott rendszer . A tervekr l a MÁK Rt. budapesti központja is értesült, és 1937 júniusában a vállalat egyik igazgatója (Dr. Gosztonyi László) ezzel kapcsolatban felkereste a svábhegyi szanatóriumot. Az ott szerzett tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy célszer bb lenne egy bentlakásos intézményt létrehozni, mivel az oda- és visszautazás, valamint az otthoni egészségtelen környezet jelent s mértékben rontaná a napközben elért eredményeket.62 61

Az 1938-1942 között készített hatósági orvos-egészségügyi vizsgálatokról szóló kimutatások alapján MOL Z-252 47. cs. 240. d. 62 Gosztonyi László: Iskolaszanatórium. MOL Z-252 47. cs. 237. d.

193

Az erdei iskolát a kétholdas parkban található, és 1933 óta üresen álló egykori tüd szanatórium épületében szerették volna elhelyezni. Bár az épület kívülr l és belülr l is újszer állapotban volt, bels átalakítását azonban mégis szükségesnek tartották. Az el zetes kalkulációk szerint a meglév intézmény átalakítása 29 950 P-be került volna.63 Az iskola alapszabálya szerint az 1937 októberében megnyitott „Vida Jen né” Erdei Iskolát a vezérigazgató 40 éves szolgálati jubileumának emlékére létesítették. Az 56 gyermek befogadására alkalmas intézmény m ködési költségeit a vállalat Munkásjóléti Alapjából fedezték (17–18 000 P /év). Az egészségügyi teend k ellátását egy bányaorvos, a gyermekek oktatását pedig két tanítón végezte. A társulat által fenntartott elemi iskolák I–IV. osztályába járó tanulók közül az erdei iskolába azokat utalták be, akiket az iskolaigazgatók el zetes kijelölése után a tatabányai bányaigazgató kiválasztott. A beutaltak közé azok a gyerekek kerülhettek, akik vagy gyengén fejlettek (pl. vérszegények, angolkórosak) vagy TBC-re hajlamosak voltak, vagy pedig valamilyen súlyos betegségen estek át. A megnyitás évében az iskola három turnusban (szeptember 15–december 13., december 15–március 13., március15–május 31.) fogadta a diákokat, de már az els év végén világosan látszott, hogy a gyermekek egészségi állapotát két-három hónap alatt nem lehet jelent s mértékben javítani. Emiatt a vállalat vezetése úgy döntött, hogy ezt követ en az erdei iskola évente csak két turnusban fogadja a gyermekeket. Amennyiben a beutalt gyermek egészségi állapotában az els turnus befejeztével nem mutatkozott jelent s mérték javulás, az iskola vezetése további egy vagy két turnusban való részvételét javasolhatta. Ha a harmadik turnus sem járt eredménnyel, akkor a társulat igazgatója engedélyezhette a negyedik turnusban való részvételt.64 Az Erdei Iskolába beutalt gyermekek egészségi állapotának változása az iskolaorvosi jelentések alapján65 Tanév 1938/39 1939/40 1940/41 1941/42

Teljesen egészséges f % 73 53.28 80 65.04 80 68.37 76 62.29

Kifejezetten javult f % 54 39,43 37 30.09 31 26.5 37 30.33

Kimaradt f 10 6 6 9

% 7,29 4.87 5.13 7.38

Összesen f 137 123 117 122

% 100,0 100.0 100.0 100.0

Az erdei iskola m ködésének hatékonyságáról az 1938–42 között készült iskolaorvosi jelentések is beszámolnak. A jelentésekben foglalt adatokból is jól 63

1937. szeptember 4. MOL Z-252 47. cs. 237. d. A MÁK Rt. Vida Jen né Erdei Iskolája szervezeti szabályzata. MOL Z-252 47. cs. 237. d. 65 A táblázat az 1938–1942 között készült iskolaorvosi jelentések alapján készült. MOL Z-252 47. cs. 237. d. 64

194

látszik, hogy a beutalt gyermekek többsége teljesen egészségesen távozott az intézményb l. A dokumentumok, bár említést tesznek az id közben kimaradt gyermekek számáról, ám ennek okairól nem esik szó. Az erdei iskola épületét 1942-ben hadikórházzá alakították és emiatt az intézmény m ködését a társulat vezetése felfüggesztette.66 Amint azt láttuk, az 1920-as évekt l Tatabánya el dközségeiben is megkezd dött a különböz közegészségügyi kockázatok csökkentésére irányuló prevenciós munka, amely a következ évtized közepére életre is hívta azt az intézményrendszert, amelyet az Országos Közegészségügyi Intézet vezetése is példaérték nek tartott. A tisztiorvosok képzését 1931-t l ellátó intézet vezet je az oktatás gyakorlati helyszínei közé felvette a MÁK Rt. tatabányai bányatelepét is, hogy a leend szakemberek megismerkedhessenek a magyar iparvállalatok keretei között m köd egészségügyi intézmények m ködésével.67 Az állam és a társadalom közötti munkamegosztás aspektusából vizsgálva a kérdést az azonban továbbra is elmondható, hogy az 1930-as években e területen még mindig jelent s szerep hárult a nem-állami szervezetekre, amely egyúttal jelezte az állami közegészségügyi rendszer teljes kiépítettségének hiányát is.

66 67

1942. okt. 8. MOL Z-252 50. cs. 248. d. Aszalós János: Beszámoló a tisztiorvosképzés újabb módjáról = Népegészségügy, 1930. 15. sz. p. 915.

195

DR. HORVÁTH GÉZA

A héregi református egyházközség története templomának felépítéséig (A kezdetekt l a 18. század végéig)

Édesapám emlékének

Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a helytörténeti kutatás leglátványosabb területe a falumonográfa-írás volt, amely mellett alárendelt szerepet játszott az egyházközség-történet, amelynek szintén évszázados múltja van Magyarországon. Az egyház, mint szervezet és intézmény mindig benne élt a társadalomban, a korai századokban község és egyháza(i) különösen er sen összeforrtak. Így a teljes község-monográfia elkészültéig a héregi református egyház története fontos darabja, épít -(sarok)köve a falu históriájának. A református egyház szerepe a község történetében napjainkhoz közelítve egyre kisebb. Részint, mert ismét megjelentek, és vizsgált korszakunk végére fokozatosan többségbe kerültek a római katolikus vallásúak a faluban. Részint pedig azért, mert – különösen a polgári társadalomban – az egyház a szekularizáció következtében egyre többet veszített eredeti funkciójából. A héregi reformátusság történetét folyamatában, összefügg en megírni a fennmaradt adatok alapján csak a 18. század végét l lehetséges. (Presbiteri jegyz könyvek csak 1898-tól maradtak fenn.) A gyülekezetben konkrétan el fordult, a mindennapokat jelent eseményekre utaló feljegyzések, a helyi történések, az „örömben és bánatban” eltöltött évek dokumentumai a mához közeledve szaporodnak, lehet vé teszik a színesebb, gazdagabb tartalmú egyházközség-történeti m megírását. 1 A korai id szak összefoglalható ismeretei fontosak a kis közösség önszervez dése és továbbélése szempontjából. „[…] kitapintható a gyülekezettörténeti írásokban, és szinte minden gyülekezet múltjában: saját történetüket tudni élethalálkérdés volt. Egy-egy tanúkihallgatás során a gyülekezet megmaradását je1

A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke. (Szerk.) Ladányi Sándor. Kézirat. Bp. 1976. p. 119.

196

lenthette, ha tagjai bizonyítani tudták vallásgyakorlatuk régiségét, templomukiskolájuk zavartalan használatát. Ezért szinte életben maradási ösztönként alakult ki és élt a legutóbbi id kig a református közösségekben a gyülekezet múltjának, viszontagságainak, lelkipásztorainak stb. ismerete.”2 A gyülekezet öntudatát er sít funkció mellett lényeges a tudományosság követelményeinek betartása, a következtetések biztos alapokra építése. Ezek szellemében s ilyen célok érdekében íródott e tanulmány, amely szem el tt tartja az el zményeket, a(z egyház)megye református gyülekezeteinek történetével foglalkozó munkák eredményeit, tapasztalatait. Ezek közül hosszabb historiográfiai bevezet helyett itt csak a 350 éves Tatai Egyházmegyér l összeállított tanulmányok gy jteményét említem.3 E m id rendi és területi csoportosításban közli a vonatkozó ismereteket. Látható bel le az is, hogy annak milyen kis szeletér l, egy kis gyülekezet történetének kezdeti szakaszáról foglalom össze a rendelkezésre álló források alapján tehet megállapításokat. Általánosabb érvény nek tartván e gondolatot, egy idézettel szeretném bevezetni az eklézsia múltjáról írottakat. „[…] abban a valóságközelben, ahol egy elnyomott és üldözött közösség a maga sorsát rendeltetésként, h ségét és kitartását a hitnek, a szellemnek és az erkölcsnek a jöv ért vállalt áldozataként viseli, fedezhetjük föl példamutatásának megrendít és fölemel titkát. Nem is idegen világ ez: a mi világunk, a XVIII. vagy a XX. század… magyarságáé; történelmi megpróbáltatások közt is szül föld, otthon, nép és haza. Az abszurditás éppen az a küls világ és sors, amely körülveszi, amellyel szemben megmaradásáért küzdve jöv jét keresi és várja.” 4 Héreg fekvése, határai, nevesebb d l i, földrajzi helyzete Héreg község a Gerecse keleti részén, Lábatlantól délre, Tardostól és Vértestolnától keletre, Tarjántól északra, Bajnától délnyugatra fekszik. Bél Mátyásnak a 18. század 30-as éveiben íródott leírásában szerepel a nyugati határoknál a Gerecse és a Pisznice hegy, „[…] amely [utóbbi] vele szemben fekszik, s amelyen a Pisznice barlangja van, keletr l a különösen szép s részint márványáról, részint tufáról nevezetes Szenék. Ezek közt […] maga a falu olyannak lát2

Alföldi Kálmán: Adatok az ácsi református egyház és a település történetéb l. Ács, 2008. Nagytisztelet Gerecsei Zsolt helyi lelkipásztor bevezet jéb l. Itt köszönöm meg további segítségét is. 3 Örömben és bánatban csendesen. Tanulmányok a 350 éves Tatai Egyházmegyér l. Szerk. Szabó El d. Pápa, 2004. (Pápai Eperfa Könyvek 11. ) p. 136. A továbbiakban: Eperfa 11. 4 Valesius Antal János: Levelek 1725–1740. a Komáromi Református Egyházmegye Iktatókönyve. Pozsony 2000. p. 167. A továbbiakban: Valesius 2000.

197

szik, mint magaslat közepén ül bezárt kert, ám kevés term földje van, amelyet észak fel l minduntalan elönt a kiáradó tó. Földterület sz kében kénytelenek ezért gazdálkodás céljából Fást puszta bérléséhez folyamodni, mindazonáltal jobb sorban élnek, mint amilyen a paraszti gazdaságnak, s t a természeti adottságnak megfelelne.” Az említett, mára már kiszáradt tó, nádas a F utca és az 1960-as, 70-es években épült Iskola utca között helyezkedik el. A hivatkozott bérelt földterület neve Fyast, Fiast vagy Fást.5 A gazdálkodási adottságokról jegyzi meg e század végén Vályi András: „[…] legel je marháinak elég, rétje is, sz lei csekély borokat teremnek.”6 Természeti viszonyai között említi Fényes Elek, hogy: „ A vidék hegyes és erd s. A magas Gerecse-hegyr l [… a] zólyomi bércekt l a pozsonyi, romban álló várig messze vidéket beláthatni […]” A jásti hegy tövében a középkori faluhely környékén terült el a valószín leg még a tatárjárás során elpusztult Fyast nev település, melyet még 1326-ból a fyasti egyház földjeként említenek. Héreg a 11. században kialakult megyerendszer nyomán a középkorban a régi Esztergom vármegyéhez tartozott, Tardos, (Vértes)Tolna, Tarján, Szomor és Gyermely szintén. Kés bb e határok többször is változtak7 A faluhelyi d l nevét onnan kapta, hogy a tatárjárás el tt itt volt a középkori település. Erre vonatkozóan régészeti bizonyítékokat említ Appel László községi jegyz 1864-ben. A mai falu ett l a jelzett d l t l nyugatra található. Appel forrása nem ismert, így csak feltételezhet , hogy a kérd ívet kitölt jegyz ismerhette Kovách Ádám 1786–1803 között héregi plébános latin nyelven írt falutörténetét. Kovách említi már a római kori el zményeket, a faluhelyet, mint korábbi település fennmaradt emlékét és Mátyás király közeli vadászatait.8 Az újhegyi d l ben római kori pénzeket találtak, így arra lehet következtetni, hogy a telepü-

5

Bél Mátyás: Az újkori Magyarország földrajzi-történeti ismertetése. Pozsony, 1996. p. 101–102. A továbbiakban Bél M. 1996. (A m vet 1989-ben a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár is kiadta, Vilimszky László fordításában p. 85.); Komárom megye földrajzi nevei. Bp. 1985. p. 164–169. A továbbiakban Kom. földr. 1985. 6 Vályi András: Magyar országnak leírása… 2. köt. 1779. p.162. Vályi pontatlan a község vallási megoszlását illet en, mivel csak katolikusokat említ Héregen. 7 Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1907. p. 70. A továbbiakban: Borovszky 1907. Komárom megye története 1. Tatabánya, 1989. p. 239. A továbbiakban Komárom m. I. 1989. 8 Pesty Frigyes 1864. évi helynévgy jtése. Tatabánya, 1977. p. 133–135. A továbbiakban Pesty F. 1864. Adam Kovach: Historia Parochiae Hereg et medii aevii. Esztergomi F székesegyházi Könyvtár M. S. 1206. Magyar fordítását Seres Ferenc tollából közli: Csík Rezs : Krónika, 1996. p. 104–156. A továbbiakban Csík. 1996. Kovách eredeti m ve bibliográfiai adatait közli: Komárom-Esztergom Megye településtörténeti kalauza. Tatabánya, 1993. p. 190–192. A továbbiakban KEM telept. 1993.

198

lés lakott volt már Néró császár idejében is.9 Nevezetes földrajzi hely a Gerecse tövében található Királykút nev forrás, amely több más földrajzi névvel együtt (történelmi esemény, hely után) a hagyomány szerint arról kapta nevét, hogy az itt vadászó Mátyás király pihen helye volt. Az 1930-as években kápolnaszer épület volt mellette, k b l faragott pihen helyekkel.10 A Szent László patak a Kerek erd ben ered és áttörve a Kajmát és Szenék rögeit jut a Héregimedencébe, majd délkelet felé elhagyja a Tarjáni medencét.11 „A légáramlásoktól védett helyzet a falu. A peremvonulatokon rendzina [mészk /dolomit] alrétegen kialakult 20–25 cm term réteg humuszos talajon molyhos tölgyes- és karsztbokorerd k, cseres tölgyesek váltakozásával borítják a felszínt.”12 Középkori el zmények, a reformáció el tti távlat A falu nevének eredetére két magyarázat is van. Az elfogadottabb szerint Heric, Herige német személynévb l keletkezett magyar névadással. Másik verzió szerint, amelyet 1325-ös és 1415-ös oklevelek alapján valószín sítenek: a hír és a hegy összetételéb l Hírhegy, majd Héreg. Ez utóbbi nem meggy z a nyelvészek szerint.13 A környéken kiemelked tengerszint feletti magasság a híradás, kommunikáció szempontjából fontos lehetett a korai századokban. Els okleveles említése 1326-ból való: Hereg, az esztergomi érsek birtoka – minden összefoglaló m , Pesty Frigyest l napjainkig így írja le, amit meger sít Gy rffy György is. A falu középkori név el fordulásai között írja Herecy és Hiereg alakot. Megemlíti, hogy Héreg Szalántával határos. Szalántát az 1268-as határjárás írja körül. E szerint t le északra terül el Héreg, észak-keletre a jásti apátság földje fekszik. Ennek alapján a Héreg és Tarján közötti út mellett a Fels -földek nev d l nyugati oldalán lehetett Szalánka vagy Szalánta. Minden bizonnyal másik földrajzi nevet takar a tihanyi f apátság 1211-b l származó és 1417. évi átiratból ismert oklevelében egy határjárás alkalmából említett Heregh, Fekecheregh nev terület. Ez alapján nem következtethetünk falunk tatárjárás el tti lakott voltára.14 Györffy György kiemelked en fontos 9

Görög és római pénzeket említ: Fényes Elek: Komárom vármegye leírása [1848] Pozsony, 1994. p. 261. A továbbiakban Fényes E. 1848. ; Borovszky 1907. p. 70. 10 Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyel re egyesített vármegyék múltja és jelen. Szerk. Osváth Andor. Bp. 1938. p. 556–558. A továbbiakban Osváth 1938. 11 Komárom-Esztergom Megye Kézikönyve. Bp. 1997. p. 503. A továbbiakban KEM kézik. 1997. ; Kom. földr. 1985. p. 164–169 12 KEM kézik 1989. p. 18. Kisebb jelent ség eocén k szén rétegekr l ír a Gerecse déli részén Komárom m. I. 1989. p. 18. 13 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. p. 272. 14 Pesty F. 1864. i.m. p. 133–135; Borovszky. 1907. p. 70. ; Osváth 1938. . p. 556–558; KEM telept. 1993. p. 190–192; KEM kézik. 1997. p. 503. Gy rffy György: Az Árpád-

199

kutatásaiból ismert egy 1333-as oklevél, mely szerint Héreg község budai esperességhez tartozó papja három garas pápai tizedet fizet.15 Az 1337-b l származó Hereeg névalak forrását nem nevezi meg a megye településtörténetét összefoglaló kötet.16 Egy másik forrás szerint az 1397-es káptalani statútumokhoz kapcsolódó feljegyzésen alapuló Pázmány-féle összeírás exemptus, azaz kiváltságos, adómentes plébániák közt említi. Ezért kapott meghívást az 1562-es nagyszombati zsinatra.17 1450. július 6-án kelt az az átírt oklevél, amely Kálnai Péter Vitány várnagyának hatalmaskodása, jobbágyoktól történt javak elvétele kapcsán keletkezett. Ebben az országnagyok a fehérvári káptalan számára meghagyták, hogy állítsák el a jogsértést elkövetett személyt, és az ennek kapcsán érintetteket. Ebben az oklevélben Héreg Herég alakban szerepel, mint Esztergom megyei helység. Az eredetije Rozgonyi Jánost erdélyi vajdaként említi, ami fontos a dátum szempontjából.18 15. századi forrást említ a falu történetének els ismert kutatója Kovách Ádám, Héreg újkori történetének tizedik plébánosa, a 18. század végén, II. József türelmi rendeletének és a helyi református templom építésének id szakában. Meger sítend saját felekezetének jogait. „Az biztos, hogy a mohácsi vész el tt […] Héregen kiváltságos plébánia volt. II. Pius pápa 1464. június 12-én Rómában […] kibocsátott bullája [...] több prépostsági és plébániai egyházakat különböz egyházmegyékb l kiemel és egyedül az esztergomi érsek joghatóságának tartja meg, ahol a többi közt Tardost és Héreget megnevezi”. Nyilvánvalóan azzal a céllal írta munkáját, hogy a római katolikus felekezet itteni középkori múltjának számontartásával igazolja állítását: „Szelepcsényi György esztergomi érseknek ez a terület jogos földbirtoka volt […]”19

kori Magyarország történeti földrajza. Esztergom vármegye. Bp. 1987. p. 292., 310– 311. A továbbiakban Gy rffy: Árpád-kori 1987. ; Fejér György: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus et civilis. Magyarország egyházi és világi okmánytára. CDROM Bp. (2004) Arcanum. VII/5, XCVI. 15 Gy rffy: Árpád-kori 1987. p. 292. 16 KEM telept. 1993. p. 190–192. 17 Az Esztergomi F egyházmegye névtára és évkönyve 1982. Esztergom, 1982. p. 203. A továbbiakban Esztergomi F. 1982. 18 A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. CD-ROM. A Magyar Országos Levéltár Mohács el tti gy jteményeihez készült levéltári segédletek. Bp. (2004), Arcanum, DL 14386, régebbi jelzet szerint Q 311/854. Rozgonyi János Újlaki Miklós mellett 1450 júniusától 1458. szeptember 6-ig töltötte be ezt a tisztséget. Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Bp. 1985. p. 105. A továbbiakban Szentpétery. 1985 19 Csík 1996. p. 110–111.

200

Az évszázadok során mindvégig meghatározó körülményt jelentett a helyi közösség(ek) életében, hogy földesuruk az érsek volt. A török id kben kellett az ember, de a mindenkori kegyuraság kés bb már igényt tartott jobbágyai társadalmi és vallási életének meghatározására, ellen rzésére is. A török félhold árnyékában A 16–17. századot, a reformáció kezdeti id szakát nagyfokú történeti forráshiány jellemzi. Ennek kézenfekv magyarázata, hogy a falu lakói elmenekültek a vonuló hadak el l, tartósan távol kellett maradniuk otthonuktól. Ezért csak találgathatjuk, mett l meddig volt néptelen a középkori Héreg település, s az újratelepül k között akadtak-e a régi lakosok leszármazottai. Bél Mátyás említi Héreg szomszédjaként Bajna mellett a „Maróth” nev falut. Utóbbi ma Pusztamarót néven ismert. Közvetlenül a mohácsi ütközet után jelent s szerepet játszott, a korábban tévesen Pilismarótra tett csata helyszíne volt.20 Buda 1541. és Esztergom 1543. évi török kézre kerülésével állandósult az idegen uralom a környéken, az általa okozott pusztítás az akkori Komárom vármegye egész területét (a Dunától északra lév településeket kevésbé) érintette a másfél évszázad során.21 Héreg nemcsak két vármegye, hanem két birodalom határvidékére is került. Kovách Ádám héregi plébános (1786–1803) latin nyelv falutörténete szerint 1526–1670 között néptelen lehetett a település, mivel újbóli benépesítését ekkorra datálja az els forrás.22 Ennek ellentmond az az állítás, mely szerint Héreg 1552-ig Zereg néven jegyzett település volt.23 Lakatlan faluként említi Héreget az 1570. évi török adóösszeírás. Jövedelméül 2000 akcse szerepelt, ami az átszámítás szerint negyven forintnak felelt meg. Ez egy kissé soknak t nik, mivel a szomszédos Bajna falu tíz házzal került összeírásra, jövedelméül 3500 akcse, 20

Bél M. 1996. p.101–102. ; Schmidt Zsuzsanna: A Mohács utáni napok, különös tekintettel a maróti csatára. In: A József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve 1998. Tatabánya, 1998. p. 113–130. 21 Esztergom a tizenötéves háború idején 1595–1605 között volt keresztény kézben. Vö. Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. (szerk. Borovszky Samu): Bp., é. n, reprint: 1989. p. 374–378. A továbbiakban: Esztergom 1989. Tata többször is gazdát cserélt, a környék falvainak elnéptelenedésével járt. Borovszky 1907. p. 444– 452. Újabban: Tata a tizenötéves háborúban… Tata, 1998. p. 170. 22 Csík 1996. p. 110. A protestáns helységek pusztulásáról és török hódoltság utáni újjátelepítésér l Tóth Ferenc: A magyar és erdélyországi protestáns ekklésiák históriája. Komárom, 1808. p. 214–216. 23 Borovszky 1907. p. 70. ; Edelényi Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vészt l napjainkig. Bp. 1927. p. 57. A továbbiakban Edelényi 1927.

201

azaz hetven forint szerepel. Itt említik a Bajót és Tardos között fekv , már idézett Marótot, a ma Pusztamarót néven ismert szomszédos települést, melynek jövedelme, összehasonlításul 300 akcse, azaz hat forint volt akkoriban.24 Hunyadi István szerint Esztergom megyében az elpusztult falvak átlagosan tíz forintot jövedelmeztek a töröknek. Ezzel együtt nem lehet kizárni, hogy a falu elnéptelenedett, mivel: „Esztergom megyében és Komárom megye azon hódolt részein, ahol török túlsúly érezhet [Fekete Lajos adatai alapján ide tartozott Héreg] a puszta helyek száma is aránytalanul magas a többihez képest. Ha a dika (magyar adóösszeírás) nem hiányos, a puszták száma a lakott helyek 25–50%-a körül mozog, s t a felett is lehet.” A szomszédos Vértestolna ugyancsak puszta volt. 1546ban még 1000 akcsét, 1580-ból és 1590-b l származó adatok szerint már csak 151 akcsét jövedelmezett török urának. Hunyadi szerint a puszta helyek nagy száma adómentességet, vagy adócsalást takar. Dávid Géza szerint a magyar forrásokban s r n megjelen „deserta” kifejezés „[…] gyakran csupán adóztatási szempontból való elhagyatottságot jelzett, nem, pedig ténylegesen lakatlan helyet.”25 A viszonylag magas török adóbevétel csak közvetett adat lehet a lakosság meglétére, azzal együtt, hogy házat nem említenek a területen. „A falvaknak színesen változatos sorsa, hogy hol üresek, hol pedig megtelnek emberrel, azt árulja el, hogy a népesség Esztergom földjén szüntelen mozgásban van, ide-oda áramlik. Ennek az állandó el- és visszahullámzásnak a lakosaitól végképpen magára hagyott faluig különböz formákat termelt a török világ. A falu és az emberek között, amikor a veszély órái szétszakították ket, a legtöbb esetben nem sz nt meg minden kapocs. A nép csak annyira távozott el, hogy a súlyos napok elt nése után visszaömölhessen lakóhelyére és folytassa földjein a félbemaradt munkát”.26 Esztergom vármegye területén 1605-ben a török ki zte a katolikus papokat az uralma alá tartozó helységekb l, így szabad utat engedett a reformáció terjedésének azon a környéken is, ahol a tatai járás falvai vagy pusztán álltak, vagy török

24

Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. p. 14–15, 75, 147. 25 Hunyadi István: XVI. századi török és magyar adójegyzékek összehasonlítása Esztergom és Komárom megyék adatai alapján Bp.1989. p. 78, 80. és I. sz. térkép: Esztergom és Komárom megyék 1556 és 1574 között. ; Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv. (szerk.): Ortutay András Tatabánya, 1988. p. 111–112. A továbbiakban: Ortutay 1988.; Dávid Géza: Pasák és bégek uralma alatt. Bp., 2005. p.106. 26 Sinkovits István: Él és halott falvak. In: A gróf Klébesberg Kúnó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV. Bp., 1934. p. 267–271. A továbbiakban Sinkovits 1934. Az idézet p. 274. Fatuska János: Tata újranépesítése 1608-ban In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Közleményei 15. Tata: 2009. p. 49–69. A továbbiakban: Fatuska 2009.

202

uralom alá kerültek.27 Nem tudni pontosan, hogyan és mint fogadták el itt a reformációt, ha egyáltalán lakott volt akkoriban a település. Nem ismerni azokat a primer forrásokat, amelyek alapján egyértelm en állítható volna, hogy a héregi reformátusság kezdetei a 16. századra nyúlnak vissza. Ezt tényként kezeli egy, az 1930-as évekb l való névtár, s konkrét forrásmegjelölés nélkül utal erre a megye településtörténeti kalauza is.28 A reformációt Komárom vidékén a komáromi német katonák és iparosok révén ismerték meg. Szervezett egyházak meglétér l 1560-ig, Huszár Gál felléptéig csak korlátozottan lehetett szó.29 Kétségtelen, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület kezdeteit a 16. század végére tehetjük. Püspöki Nagy Péter e korszak református egyháztörténetével foglalkozó munkájában katolikus f esperesek által összeállított egyházlátogatási jegyz könyvek adatai alapján a protestantizmus gyors elterjedését mutatta ki az Esztergomi F egyházmegye területén, ahová Héreg is tartozott. A protestantizmus terjedése ellen az esztergomi érsekek már a 16. század végét l felvették a harcot a f egyházmegye északi részén – a szlovák lakosság körében – terjed evangélikus és a déli területeken – a magyar lakosság körében – terjed kálvini irányzattal.30 A reformáció 16. századi elterjedése és gy zelme „[…] nagyban hozzájárult a magyar államiság összeomlása nyomán támadt görcsös elbizonytalanodás oldódásához, végs soron […] a törökellenességet er sítette.”31 A 17. század közepén a Komáromi Református Egyházmegye Duna jobb parti egyházközségeinek felsorolásánál a 47 község között nem szerepel Héreg. Miként nem olvasható a falu neve az e század közepének felekezeti viszonyait tükröz korabeli forrásban sem, amely Komárom vármegye területén szintén 47 református egyházközséget sorol fel.32 A komáromitól elszakadó Tatai Reformá27

Esztergom v. 1989. p. 375. ; Borovszky 1907. p. 450. A végvárrendszer mögötti létbizonytalanságról: Illik Péter: „Háborús békeévek” a Batthyány birtokokon (1630–1650). In: Mindennapi élet a török árnyékában. Piliscsaba, 2008. p. 56. 28 A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1930–32-es évekre. Bp. 1930. p. 90. ; KEM telept. 1993. p. 190–192. 29 Edelényi 1927. p 33. Szervezett gyülekezetek ekkor már létezhettek, de a nagyobb egységek nem alakultak ki teljesen. A hitvallási szakítás is viszonylag kés n, 1592-ben ment végbe a kálvini és lutheri irányzat között. 30 Püspöki Nagy Péter: A reformáció felt nése az Esztergomi F egyházmegye területén: A Dunáninneni Református Egyházkerület el zményei és kezdetei = Limes, 2001. 3. sz. p. 11–41. V. ö. ze Sándor: A helvét típusú reformáció elterjedése a 16. századi Magyarországon. In: A Duna vallomása. Tanulmányok Käfer István hetvenedik születésnapjára. Piliscsaba, 2006. p. 157–158. ; Magyar Katolikus Almanach. Schematizmus Dioecesium Hungariae Bp. 1984. p. 681–682. 31 Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. 1440–1711. Bp., 1990. p. 161. A továbbiakban: Szakály 1990. 32 Thúry Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. II. Pozsony, 1998. p. 509–510. a továbbiakban: Thúry 1998.

203

tus Egyházmegye 1650–1654 között jött létre, a szétválasztott egyházmegyének a Duna volt a határa.33 Mivel a faluban a lakosság folyamatos jelenléte nem mutatható ki, s t újbóli betelepítésére is vannak adatok, így Héreg reformátusságának kezdetei – ha voltak ilyenek – a 16. század vége és a 17. század közepe között egyel re ismeretlenek. Már Bél Mátyás is említi, hogy „[…] a falu gyakori viszontagságai folytán elnéptelenedett, új lakosokat hívott be Szelepcsényi György, akiket kés bb Szécsén [Széchényi] György és más esztergomi érsekek is jóindulatúan támogattak.”34 Az idézetb l is következtethet , hogy több betelepülés, telepítés történhetett Héregre. Erre vonatkozóan csak közvetett adat lehet, hogy az 1647-ben a szomszédos Tarjánba települ reformátusoknak Omár esztergomi aga adómentességet adott. Bajna esetében nem kizárt, hogy a 17. század közepén protestantizmust követ lakosok éltek itt, bár protestáns lelkész megtelepedésére a szomszédos Nagysáppal ellentétben nincs adat. 1656-ban katolikus hit tanító vezette Bajna lelki életét. Legújabban publikált történeti forrás, Tata 1614-b l származó urbáriuma, a tatai váruradalomhoz tartozott helységek között említi Sarast, ma Bajna külterületének határrészét és Tarjánt is. Nem szól Héregr l. A Csáky László számára 1646-ban kelt, és 1649-es átiratból ismert királyi adománylevél viszont megemlíti a tatai uradalomhoz tartozó „Heregh” pusztát.35 Gyermely, Szomor és Tinnye községek reformátusokkal történt betelepítése, betelepülése is a 17. század els felében zajlott le. Únyon 1652-t l ismert a lelkész neve. A közeli Lábatlan református egyháza – közvetett bizonyítékok alapján állítható – már az el z század közepét l létezett, noha írott források csak 1650-t l vannak az itteni gyülekezet létér l.36 A 17. század közepére betelepült 33

Kúr Géza: A Komáromi Református Egyházmegye Komárom, 1936. p. 191. A továbbiakban: Kúr 1936. 34 Bél 1996. p. 101–102. Szelepcsényi György 1666–1685 között, Széchényi György 1685–1695 között volt esztergomi érsek. Szentpétery 1985. p. 103. 35 Rákász Mihály: Az els és egyben mártírsorsú református lelkész Bánhidán, Marosi István. (Korrajz egy mártírsors ürügyén). 2007. http://hu.wikipedia.org/wiki/Marosi_Istv%C3%A1n Letöltés 2010. 06. 29. (A továbbiakban: Rákász 2007). Treszl, Anton: Tarian: ein ungarndeutsches Dorf und seine Umgebung 2. = Tarján: egy magyarországi német falu ‚s környéke 2. / [Tarján, Polgármesteri Hivatal], 1998. p 30. Tarján betelepítését a török mellett Csáky László gróf megbízásából a baji Herbath István szervezte meg. A szabadságlevél 1647. március 15-én kelt. Vö. Fatuska János: A tatai és gesztesi uradalom újratelepítése a török ki zése után. In: Kecskéd településtörténete. A község újratelepítésének 260. évfordulója tiszteletére. Kecskéd, 2007. p.123– 124. A továbbiakban: Fatuska 2007. ; Tóth Krisztina: Bajna. Bp., 2001. p. 26–27. A továbbiakban Tóth 2001. ; Fatuska 2009. p. 52., 57. 36 Tóth Krisztina: A gyermelyi református egyház története. Bp., 1999. p. 14. A továbbiakban Tóth 1999. ; Tóth 2001. p. 26–27. ; Wagenhoffer Vilmos: Úny története. Úny,

204

Dunától délre fekv községek lakosai református magyarokból álltak és a megye északi, Duna bal parti részér l, valamint Bars megyéb l származtak.37 1650– 1670 között a környék református falvait jelöl térképre felkerült Héreg mellett Tarján, Babaly (Bajna), Nagysáp, Csolnok, Epöl, Úny és Gyermely.38 Reformátusok héregi betelepedésér l írja Kovách Ádám, hogy k 1670 körül, Vas vármegye el tte ismeretlen településér l érkeztek „ide az elhagyott Héregre”. Maga is elismeri, nem volt szempont a felekezeti hovatartozásuk, mert „[…] a lakosok hiánya azt kívánta, hogy ide akármilyen alattvalókat kaphasson […]” a földesúr.39 A következ utalást a helyi reformátusság betelepítésére, eredetére vonatkozóan 1864-b l találjuk. E szerint Hont megye Ágó nev községéb l kerültek ide, amit kés bbi munkák is átvettek, több helyen 1662-es évszámmal.40 Bars megyei reformátusok ide költözésér l ír ezzel a dátummal Szentkuti Kiss Károly és minden bizonnyal az kutatásai alapján Edelényi Szabó Dénes. Szentkuti szerint Esztergom (helyesebben Komárom) vármegye tartott egyházi vizsgálatot a faluban 1714-ben, ahol eddig az id pontig szabad vallásgyakorlatuk volt a reformátusoknak. Ez a héregi tanúvallatási jegyz könyv sajnos nem maradt fenn, valószín leg hasonló az 1721-ben készült gyermelyihez. A kihallgatott tanúk nagyobb része országosan is és Esztergom vármegyében is a protestáns egyházak vallásgyakorlatának megléte mellett vallott, s ezúton is bebizonyosodott, hogy szabad vallásgyakorlatuk az 1681. évi országgy lés el tt is megvolt.41 Ágót 17. századi, ez esetben teljes egészében református egyházközségként említi a megyei monográfia sorozat vonatkozó kötete, amely akkoriban a báró Amadé és az Esterházy grófok birtokában volt. A török 1663. évi el retörésével, Érsekújvár és 2001. p. 325. ; Gerecsei Zsolt: A lábatlani református egyház és templom története. Lábatlan, 2000. p. 20–21. A jóval délebbre és nyugatabbra fekv Dad falu református egyházközséggé formálódása 1643-ban, vagy röviddel utána történt. ; Gerecsei Zsolt: A dadi református egyház története. In: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtárának Évkönyve 2000. Tatabánya, 2000. p. 159. 37 Fatuska 2007. p. 123–124. 38 Eperfa 11. p. 136. 5. és 6. sz. térkép. „A Komáromi egyházmegye gyülekezetei 1650ben”, valamint „A Tatai Egyházmegye gyülekezeti az 1670-es években” c. térképi ábrázolások. Baja, Babály helyneveket Gerecsei Zsolt is Bajnával azonosítja. 39 Csík 1996. p. 111. Konkrétum híján a szintén a török által megszállt és a királyi Magyarország között fekv Vas megyei betelepülésre, telepítésre vonatkozó állítás ellenrzése a hely ismerete nélkül egyel re nem lehetséges. 40 Pesty F. 1864. p.134. ; Borovszky 1907. p. 70. 41 Szentkuti Kiss Károly: Töredékek Nagy-Igmánd és vidéke múltjából. Komárom, 1892. p 79. a továbbiakban Szentkuti 1892. ; Edelényi 1927. p. 57; Tóth. 1999. p. 16., 78–80. ; Ladányi Sándor: Az 1721. évi vallásügyi vizsgálat Esztergom vármegyében = Limes, 2001. 3. sz. p. 43–47.

205

Léva kezükre kerülése idején az egész Bars vármegyében portyázó török csapatok el l sokan menekülhettek el.42 Ágó község ekkori lakosságának száma ismeretlen, mivel az Esztergomi F egyházmegye Barsi F esperességének egyházlátogatási jegyz könyvei (1647, 1657, 1674) nem említik. Ennek oka valószín leg az lehetett, hogy – miként az oszlányi kerületben is történt – a helybéliek ellenállása megakadályozta a katolikus vizitátort munkájában, amire több esetben utalnak a források. A faluban 1655 el tt levita m ködhetett, els ismert prédikátora 1688-ból Császári István volt. 1708-ból Ráckevei Csontos János nev levita ismert.43 Borovszky szerint a református egyház Bars megyében – a sok üldözés ellenére – a 17. században érte el virágzásának csúcspontját.44 Az állandó támadásoknak kiszolgáltatott területen a török sem akadályozta az új vallás terjedését.45 Ezen letelepül reformátusok leszármazottai a kés bbi korok itt él református családjainak magvát alkották a faluban, mivel csak a gyülekezet „jutott árvaságra” a következ évszázadban. A héregi református egyházközség megalakulásának dátumát 1662 és 1674 közé tehetjük. Korabeli forrásokban el ször 1674-ben fordul el , amikor az év március 5-re Szelepcsényi György esztergomi érsek rendeletére megidézték a protestáns lelkészeket és tanítókat Pozsonyba. A 35 Komárom vármegyei megidézett között volt Mohácsi Ferenc héregi prédikátor is.46 Az személyér l elég 42

Bars vármegye. (szerk.): Borovszky Samu Bp., 1903. p. 14, 214–215, 358–359. A továbbiakban Borovszky 1903. ; 1663. szeptember 25-én Érsekújvár, november 2-án Léva török kézre került. Magyarország történeti kronológiája. II (f szerk.): Benda Kálmán. Bp. 1982. p. 483, 485. 43 Visitatio Canonica. Az Esztergomi F egyházmegye Barsi F esperességének egyházlátogatási jegyz könyvei 1647–1674. Bp. 1992. E tekintetben forrásérték ek lehetnek a szlovákiai magyar református egyházközség esetlegesen fennmaradt iratai, amelyek tanulmányozására nem volt lehet ségem. ; Valesius 2000. p. 278. ; Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból. A Dunántúli Egyházkerület 1774-ben. szerk Hudi József et al Pápa, 2002. p. 197. A továbbiakban Hudi et. al. 2002. ; A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai. I. 1526–1760. Szerk. Köblös József, Kránitz Zsolt. Pápa 2009. p. 122. A továbbiakban Köblös et. al. 2009. 44 Borovszky 1903. p. 388. 45 Tóth 1999. p. 14. 46 Héreg nem szerepel Komárom vármegye községeinek 1672. május 5-i összeírásában. Ortutay 1988. p 132–134, s t – a szomszédos Tardossal és Bajnával ellentétben – az esztergomi szandzsák 1673–1674. évi összeírásában sem található. Thúry 1998. p. 27. – Minden bizonnyal tévesen helyezte Thúry Héreget a Drégelypalánki Egyházmegyébe, amit bizonyít, hogy a többi ide tartozó helység mind a Dunától északkeletre található, míg Héreg ett l a vonaltól nyugat-délnyugati irányban fekszik. ; S. Varga Katalin: Vitetnek ítél székre… Az 1674-es gályarabper jegyz könyve. Pozsony, 2002. p.125– 127. ; A Pápai Református Kollégium diákjai 1585–1861. (szerk.): Köblös József Pápa, 2006. p 97.

206

keveset tudunk. A Dunántúli Református Egyházkerület levéltárának számítógépes adatbázisa szerint Mohácsi Ferenc 1666/68 között Pápán tanult. Neve ott szerepel a kollégium törvényeit aláíró (subscriptor) diákok között.47 Az biztos, hogy nem jutott Kocsi Cserg Bálinték tragikus sorsára. A falu els krónikása jó száz év múltán ezt írta: „nem tudni mi okból [?!] a prédikátort el zték, csak a kántort tartották meg, akit Levitának neveztek.”48 Tény, hogy a Pozsonyban megjelent közel 300 személy között nem volt ott Mohácsi Ferenc.49 „Az idézések hatalmas rémületet keltettek az érintettek körében. Még a hódoltsági területeken lév papok is úgy megijedtek, hogy nem mertek községükben maradni, hanem oda menekültek, ahol török rség volt, s pénzen szereztek védelmet a törökt l.” Több lelkész még az ítélethirdetés el tt elszökött Pozsonyból. „[…] de vissza már a budai pasa karóban húzással fenyeget tilalma miatt nem térhettek.”50 A héregi prédikátor el sem ment Pozsonyba, s nagy szerencséjének tarthatta, hogy a távol maradók el állítására kísérlet sem történt. A héregi református egyházközség fennállásának, szívósságának bizonyítéka az 1677. március 13-án kelt levél, melyben Ábrahámfi István dadi és Ürményi Tamás kocsi lelkészek tudatják az érintettekkel, köztük a héregi ekklézsiával, hogy a törvény szerinti egyházlátogatást megtartják. Az err l szóló jelentés sajnos máig ismeretlen.51 Az egyetlen további adat szerint a konstruált pert követ en 1682-ben Környén szolgált Mohácsi Ferenc prédikátor, amelyet az ebben az évben készítetett kehely bizonyít, amelyre az nevét is rávésték.52 A század forrásai nem szólnak arról, hogy a véres üldöztetések alatt a falu lakóit érték-e támadások, üldözték-e ket hitük miatt. A következ század elejének adatai azt mutatják, hogy kizárólag, vagy igen kis kivételt l eltekintve Héreg lakossága a reformáció hitét és tanításait követte, az ország egyre csökken protestáns többségét er sítette.53 Az 1680-as évek törökellenes felszabadító harcai: 1683-ban Esztergom, 1686ban Buda visszafoglalása, a hadseregek vonulásai, harci cselekményei komoly károkat okoztak a településállományban. A harcok, fosztogatások a környékün-

47

Köblös et al. 2009. p.174. , 513 Csík 1996. p. 112. 49 Thúry Etele nyomán tíz személyt sorol fel a helytörténeti olvasókönyv. Ortutay 1988. p.135. Vö. 7. sz. dokumentum 50 Rákász 2007. 51 Thúry 1998. p. 244. 52 S. Laczkovits Em ke: Református templomok és gyülekezetek a tatai egyházmegyében. In: Paraszti élet a Duna két partján I. (szerk.): Körmendi Géza. Tata, 1999. p. 119–136. 53 A protestánsok számának csökkenésér l, s 18. századi katolikus többség ország kialakulásáról: Szakály 1990. p. 319. 48

207

kön is falvak elnéptelenedésével jártak.54 Héreg azon falvak közé tartozott, amelyek feltételezhet en folyamatosan lakottak voltak. 1693-ban, az adóösszeírásban 12 telek és hét zsellér szerepel. 1699-ben 19 és ½ porta után adózott.55 Bizton állítható, hogy a 17. század második felében református egyházközség, prédikátor és imaház is létezett Héregen. Utóbbit a romokban lév korábbi templom köveib l, annak telkén építették, és náddal fedték. Iskola meglétér l nem szólnak a források. A héregi református egyház a 18. században A község az uradalom szorításában A török uralom után a magyar agrártársadalom többsége az uradalmak kereteiben belül szervez dött újra. A nagybirtokrendszer 1945-ig meghatározta a mez gazdasági termelés lehet ségeit. A 18. század els felében újjászervez d , majorsági gazdálkodást folytató domíniumok közé tartozott az esztergomi érsekség is, amelyhez a század els évtizedeiben 109 helység tartozott. Az uradalmi központok f ként vásáros helyeken, mez városokban alakultak ki. A gútai központú uradalom kilenc helységet foglalt magába. A jobbágyok legnagyobb területekkel a korábban törökt l feldúlt déli, a legkisebbel a harcoktól nem érintett északi részen rendelkeztek. Ez a különbség kés bb is megmaradt.56 A Komárom megyei területek a viszonylag jó adottságú birtokrészek közé tartoztak. Héreg és Tardos környékén márványt bányásztak, gazdag volt fában a Gerecse, az északi területeken Imely határa viszont homokos volt. A szervezett gazdálkodás fontos feltétele volt, hogy az összefügg erd részeket ne válasszák szét a települések határai, hanem alakuljanak egységes gazdaságokká. Ilyen öszszefügg egységes terület volt többek között a tardos-héregi is. Az erd nek a helyi gazdaságban elfoglalt helyét mutatja egy 1725. november 21-én kelt kamarai összeírás, amely szerint Héregen a helybelieknek szabad erd használatot és makkoltatást engednek (idegenek fizetnek az uradalomnak). Mészégetés után 54

Borovszky 1907. p. 462; Tokod és Tát 1685/86-ban jutott a harcok következtében az elnéptelenedés sorsára. A század fordulóján mindössze Tata mez város és 27 falu volt lakott Komárom vármegyében a Dunától délre. vö. Fatuska 2007. p 123–124; Bohony Nándor: Tata 1695-ben. In: Acta Academiae Pedagogicae Agriensis XVIII:/6. Történelem. (1987) p. 23–37. A pusztulás mértékér l Esztergom vármegyében többek között Sinkovits 1934. p. 267–271. 55 Edelényi 1927. 57. ; Magyar Országos Levéltár (MOL) UC: 63: 15 Conscriptio és Aestimatio. 56 Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai (1726–1895) (Áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján) = Levéltári Közlemények, 1995. 1–2. sz. p. 94–97., 100.

208

viszont jövedelmeikb l tizedet fizetnek a földesúrnak (terményben vagy készpénzben), emellett készpénzt, zet, rókab rt és nyulat kötelesek szolgáltatni földesuruknak a héregi jobbágyok. Az 1715. összeírás szerint Héregen 19, az 1720. évi összeírás szerint viszont már 24 egész telkes jobbágy élt. Szántóföldjük 94 és ½ pozsonyi köblös, rétjük 29 kaszás, sz lejük 18 kapás, irtásterületük 29 és ½ pozsonyi köblös volt. A telkek nagysága és a robot helységenként különbözött ugyan, összességében azonban a jobbágyok helyzete az uradalom falvaiban lényegesen jobb volt az országos átlagnál. 1768-as adatok szerint Héregen 60 jobbágy, 63 zsellér és 18 házatlan zsellér élt, az úrbéres földterület nagysága 1342 magyar holdat tett ki. Fél évszázad alatt a lakosság és a megm velt terület is közel a hatszorosára n tt. Az 1760-as években a Mária Terézia-féle úrbérrendezés során a Komárom megyei érseki falvakban meg kellett rizni a községenként eltér , a történeti fejl dés során kialakult teleknagyságokat.57 Ezek azok a legfontosabb gazdasági tények és összefüggések, amelyek meghatározták a falu és benne, a túlnyomó többségben lév református lakosság, mikrotársadalom életét. Újjáépítés, felekezetek együttélése A török hódoltságot, majd a Rákóczi szabadságharcot (1703–1711) is átvészel héregi református gyülekezet számára a 18. század els harmadában ismét meger söd , királyi-kormányzati támogatást élvez ellenreformáció jelentette a legnagyobb kihívást. A katolikus egyház részér l a jezsuiták újra evangelizáló tevé57

Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai Komárom vármegyében a XVIII– XIX. században = Limes 1995. 1. sz. p. 93–97. Az erd szerepét kiemel forrás lel helye MOL: UC 43: www.arcanum.hu/mol...200810.29. A korabeli mértékegységeket illet en lásd. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601–1874. Bp. 1990. p. 376–379., 419–420., 423–425., 433., 466–467. Az 1715. és 1720. évi összeírások kapcsán egy összeírt adózó háztartásra legalább 15 f vel számol a szakirodalom. Wellmann Imre: A magyar mez gazdaság a XVIII. században. Bp. 1979. p. 20. Wellmann megállapítása szerint az 1715-ös és 1720-as összeírás idejére „jó emberölt vel a felszabadító háború megindulása után is kevéssé haladt el re a természet meghódításában” Magyarország lakossága. (uo.) A 18. század els feléb l származó hivatalos összeírások a népesség számának megítéléséhez nem elegend ek. Az összeírt jobbágygazdákon kívül még éltek a falvakban olyan családf k, akik a hivatalos összeírásokban nem szerepeltek. A jobbágygazdaságok a családi munkaer n kívül más munkásokat is foglalkoztattak. T. Mérey Klára: A XVIII: századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke = Ethnographia, 1967. 4. sz. p. 535–536. Héreg urbáriuma: Prímási Levéltár, Esztergom (a továbbiakban: PL) Acta protocollaria Lib. 28. p. 76. ; Lib. 29. p. 91–92. Lásd. 4. sz. dokumentum

209

kenysége mellett a földesúri birtokpolitikája is az ellenreformációt szolgálta. Az esztergomi érsek és káptalan nemcsak az elpusztult faluhelyekre, hanem a reformátusok lakta birtokokra is el szeretettel telepített be katolikus jobbágyokat, hogy a reformátusokat kisebbségbe szorítsa, s minden rendelkezésre álló eszközt megragadott, hogy ket áttérésre kényszerítse. A héregi református egyház m ködésében nem jelentettek törést sem a felszabadító háborúk, sem a Rákóczi-szabadságharc. A 18. század elején Szenczi Sámuel58, majd Czeglédi András (1712–1713) prédikátor állt a gyülekezet élén. Vázlatos életrajzukat, s t a külföldön – Utrechtben, Frankfurtban – tanult Czeglédi 1712. évi díjlevelét is ismerjük. Jelenlegi ismereteink szerint volt az els külföldet járt, európai látókör helyi értelmiségi.59 k azok, akik a rendkívüli körülmények között és azok ellenére, üldözött prédikátorokként igyekeztek megtartani gyülekezetüket, er sítve, bátorítva, buzdítva ket. A protestánsok vallásgyakorlatát továbbra is az 1681: 25. és 26. törvénycikkek határozták meg. Ezek szerint nyilvános vallásgyakorlat csak a törvényben felsorolt helyeken (artikuláris helyeken) volt lehetséges. Egyéb helységekben csak a magánkultuszt engedélyezték. Ez vallásos könyvekb l történ felolvasást jelentett legsz kebb családi körben. A Rákóczi szabadságharc leverése után ismét visszaállították az 1681. és 1687. évi törvényi korlátozásokat. III. Károly rendeletei 1731-ben és 1734-ben a protestáns lelkészeket a katolikus f esperesek felügyelete alá helyezték s egyéb módon is korlátozták tevékenységüket. Mária Terézia a „Nem kívánjuk az üldözést, de a türelmet sem” – elvet vallotta és gyakorolta. II. József türelmi rendelete nyomán több mint ezer lelkész és templom nélküli gyülekezet élt ismét az országban a szabad vallásgyakorlat jogával, amit az 1790–91. évi országgy lés is törvénybe iktatott. 1791-ben „[…] mindkét vallású evangelikusok minden szolgáltatása a római katolikus plébánosok számára, amely eddig szokás volt mindenütt megsz nt.”60 A héregi református gyülekezetet az 1710-es évek közepét l, második felét l fosztották meg lelkészét l és szabad vallásgyakorlatától. Azt megengedték nekik, hogy levitát tarthatnak. Közülük csak Magyari Pál nevét ismerjük. Kovách Ádám feljegyzése id pont és név megjelölése nélkül említi egy héregi levitának hittársai által való ki zetését. Valószín leg az 1730-as évek eseménye lehetett. Az

58

Thúry 1998. II. p. 309. ; Szentkuti 1892. ; Szenczi Sámuelt nem említi héregi lelkészként, de meger síti a Ceglédire vonatkozó adatokat Köblös et. al. 2009. p. 174., 357., 606. 59 Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban: DREL) I. 1. a. 2. 107, 801. ; DREL I. 1. u. Szomód, DREL adattára, egyéb forrásmunkák megjelölésével. Vö. Köblös et. al. 2009. p. 174. Lásd 1. sz. dokumentum. 60 Csík 1996. p. 147.

210

1732. évi egyházlátogatási jegyz könyv szerint még Gy ri István valószín síthet . 1769-ben Laki János volt gyermelyi lelkész helyettesített Héregen.61 Héreg az árvaság kezdetén még majdnem színtiszta református településnek számított, ugyanis csak néhány katolikus család élt ekkor a faluban. Kovách Ádám szerint az 1690-es években mindössze négy katolikus család élt Héregen.62 A török harcok lezárulta utáni els leírás a szinte teljesen elpusztult Esztergom vármegye újrainduló életér l 1700-ban készült egyházlátogatási jegyz könyv, mely Héreget Bajna leányegyházaként említi, mint érseki birtokot, körülbelül száz lakossal, „ebb l csak három katolikus”.63 Kés bbi anyakönyvi bejegyzések alapján arra következtethetünk, hogy ebben az id ben az 1715. és 1720. évi öszszeírásokban egyaránt szerepl Vörös, Végh, Dékány – ma is létez – családok voltak a református egyház f támaszai. Nagy valószín séggel állítható, hogy a héregi lelkész díjlevelét 1879. április 17.-én meger sített okirat aláírói között szerepl Adácsy József egyik se lehetett az 1720-ban összeírt hasonló vezetéknev jobbágy.64 Esztergom vármegyében, három hullámban történt betelepítés a prímási és a káptalani birtokokra: a 17. és 18. század fordulóján, a Rákóczi-szabadságharc leverése után és 1722-ben. Tardost, amely Héreggel együtt a prímási jószágok gútai uradalmához (közigazgatásilag, pedig Komárom vármegyéhez) tartozott, földesura 1725-t l telepítette be közép-Nyitra vidéki katolikus vallású szlovákokkal.65

61

Hudi et al, 2002. p. 433–434. ; Csáji Pál: A magyarországi református ekklézsiák és prédikátorok els hivatalos összeírása = Egyháztörténet, I. (IV.) 1958. p. 65; Csík 1996. p. 126. ; Köblös et. al. 2009. p. 174., 485., 497. 62 Wellmann Imre szerint évi 1% körüli természetes szaporodással lehet számolni az egész évszázadban. Wellmann 1979. p. 20. ; 23. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Mikrofilmtár. A 227–278. Bajna r. k. plébánia anyakönyvei. ; Csík 1996. p. 111. 63 Tóth Krisztina: Esztergom vármegye egyházainak állapota 1700-ban. Dokumentumközlés = Limes 2001. 1–2. sz. p. 247–265., 258. A továbbiakban: Tóth 2001B. Egy évvel kés bbi katolikus forrás szerint mind a 100 héregi lakos kálvinista. Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében, 1701-ben. Esztergom, 1896. p. 19. A továbbiakban: Némethy 1896. 64 Csík 1996. 113., 115. Az 1715. évi összeírás lel helye: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/18f7/1909/1925?f=templates&fn=docume... 2008.10.25. Az 1720. évi összeírás vonatkozó része: MOL, Mikrofilmtár 3146/79, 69–70. A héregi református egyház anyakönyvei csak 1787-t l ismertek (MOL. A 1520 mikrofilm). Ld. 1, 2. sz. dokumentumok. 65 Körmendi Géza – Motil László: Fejezetek Tardos község történetéb l. Tardos, 2005. p. 19. A továbbiakban Körmendi – Motil 2005.

211

A héregi katolikusok kezdetben egyes források szerint Bajna, 1733-tól, pedig Tardos fiókegyházát alkották. A tardosi plébánosok 1733 augusztusától kezdték meg az anyakönyvezést. Héregen 1741-ben iktatták be az els plébánost. 1742– 1764 között, önálló plébániájának megalapításáig Tardos volt Héreg fiókegyháza.66 A héregi plébánia megalakulása 1741-ben Tardos részbeni elválásán túl katolikusok itteni betelepítésének, betelepülésének a következménye volt. Ezt a telepítést, betelepülést nemcsak az uradalom munkaer szükségletének kielégítése, hanem a felekezeti arányok megváltoztatásának igénye is motiválhatta. Konkrét telepítési szerz désr l nincs tudomásunk; valószín leg spontán és szervezetlen beköltözés történhetett. Erre szükség is lehetett, mert „[…] az új életfeltételek megteremtése több évtizednyi áldozatos munkát kívánt el deinkt l, felekezeti hovatartozás nélkül.”67 A földesúri telepítések következtében a Tatai Református Egyházmegyében 1746-ra a korábbi 39 református egyházközségb l már csak 14 volt életben, a tatai járás lakóinak fele német vagy szlovák anyanyelv lett.68 Héreg körül bezárult a kör. Szlovák, német és katolikus többség falvakkal körülvéve; református lelkész, tanító és szabad vallásgyakorlat híján kellett hitüket meg rizniük az itteni protestánsoknak. Az els tarjáni német gyermek oklevélben említett keresztelése a héregi plébánia nyilvántartása szerint 1739-ben történt. Ez azért érdekes, mert a héregi reformátusok egy óra járásnyira, Tarjánba jártak istentiszteletre, mivel ekkorra templomukat is elvette az érsek. Ennek alapján 1737-re, Esterházy Imre (1725– 1745) idejében készült el az új héregi katolikus templom. Az 1774. évi református egyházlátogatás szerint a héregi reformátusok akkoriban a tarjáni istentisztelet mellett a jó egy mérföldnyire fekv Gyermelyre jártak úrvacsorát magukhoz venni. „Az el vett templom még meg vagyon – olvashatjuk 1774-ben –, de ujitást tettek rajta, mellyet mind a Helvetica confession lev k által vittek véghez, mivel még akkor [az 1730-as években] nem volt több 3 szekeres Romano Catholikusnál”.69 Az 1733-tól hiányosan fennmaradt tarjáni református anyakönyvekben az els héregi vonatkozású esemény az abban az évben újjászervezett egyházközségben: 66

Csík 1996. p. 118–119. Barkóczy Ferenc (1761–1765) esztergomi prímás végrendeletileg alapítvány segítségével is támogatta a tardosi és héregi plébániákat. Az alapítvány kezelését az Esztergomi F káptalanra bízta. Ezek latin nyelv szövegét az 1788. évi egyházlátogatási jegyz könyvhöz csatolták. PL Can. vis. 1788. Lib. 287. p. 40. ; Csík 1996. p. 130. A helyi katolikus templom felépítése el tt – ami megel zhette a szolgálati lakás elkészültét – a katolikus istentiszteletet Máté István házánál végezték. 67 Csík 1996 p. 112–114. ; Némethy 1896. p. 19. ; Tóth 2001. p. 247–265. 68 Tóth 1999. p.18. 69 Hudi et al. 2002. p. 434.

212

1785. júl. 4. Sípos János és Héder Erzsébet házassága. Az els héregi keresztelés e szerint 1785. aug. 5-én történt. Veress Mihály lánya, Zsófia lett az egyházközség tagja. Az utolsó héregi reformátusokat közvetlenül érint bejegyzés – a helyi anyakönyvezés megindulása után – itt, Tarjánon: 1788 nov. 16. Csordás János és Törjék Ilona házassága.70 A katolikus templom építésének id szakából maradt fenn 1737. június 26-i keltezéssel a héregi reformátusok kérvénye a prímáshoz. Ebben panaszolják: igen nagy terhükre van az, hogy a templom felépítése „[…] az egy k m vesi munkán kívül mind mi általunk fogna és kellene véghezvétet dni [véghezvitet dni] […] megszegényedésünkre nem kicsiny okot szolgáltatna”. Panaszolták még, hogy a helyi plébános a korábbi megegyezésen felül szántóföldeket foglalt el t lük. Meghagyta továbbá, hogy ennek felét szi, másik felét tavaszi gabona számára szántsák fel és azokkal vessék be, „[…] mely is nagy terhére és meger ltetésére lenne a szegény jobbágyságnak […]” Ezen kívül a kocsmáltatás és a makkoltatás körüli visszásságok orvoslását kérték. A válasz szerint a földesúr utasította a tiszttartót, hogy a templom munkálataira más helységekb l is rendeljen ki jobbágyokat. A plébános által elfoglalt földek ügyében azt a választ kapták, hogy e földek korábban a prédikátor hasznára voltak, s ezért a plébánosnak ez is természetesen jár. Egyebekben szintén intézkedés történik. Társadalmi és vallási ellentétek meglétére, a helyi reformátusok összetartására utalnak e dokumentumok. Utóbbit és helyi vallásgyakorlatukat valószín síti az 1732-es katolikus egyházvizsgálati feljegyzés, mely szerint egy Gy ri István nev „[…] jegyz t, és titokban összejöveteleket is tartottak.”71 A katolikus egyházlátogatási jegyz könyv szerint 1732-ben a falu 160 lakosából 21 tartozott ehhez a felekezethez. Az 1754-b l fennmaradt egyházlátogatási feljegyzés szerint már 212 f katolikus és 216 kálvinista élt Héregen. Ezek az adatok minden bizonnyal összefüggenek a falu újabb betelepülésével, betelepítésével. Kovách Ádám szerint 1750 körül, gróf Csáky Miklós (1751–1757) esztergomi érsek idején Érsekújvár város és a környez falvak több katolikusa költözött ide, és így a falu „fokozatosan nagy létszámúvá növekedett, amint mostanában [1786-ban] szemléljük.”72 Mindennek ellentmondani látszik az 1774-es református egyházleírás, mely szerint 378 protestáns és 98 katolikus élt a faluban. 70

MOL A. 1562 A tarjáni ref. anyagegyházat 1785-ben szervezték újjá. Hudi et al. 2002. p. 433. 71 Csík 1996. p.120–125. ; PL Can. vis 1732. Lib 25. p. 53. vö. 60.sz. 72 PL Can. vis 1732. Lib 25. a. p. 53. Lásd 3. sz. dokumentum ; Ua. 1754. Lib. 36. p. 85– 86. Az idézet helye: Csík 1996. p. 112. A Dunántúli Református Egyházkerület területi beosztását id beli metszetek szerint leíró fejezetek alapján 1732-ben a Fels dunamelléki egyházkerületben lév Tatai egyházmegye tagja Héreg. Az 1753– 1756-ra vonatkozó leírás szerint a Dunántúli (egyesített) Egyházkerület Tatai egyházmegyéjéb l hiányzik Héreg. Köblös et. al. 2009. p. 108., 112.

213

Mivel a katolikusok számát pontosan felmérni nem tudták, ez az adat vitatható.73 Megbízhatóbbak az 1783. évi katolikus egyházlátogatás adatai, melyek szerint Héreg 1091 lakosából 722 katolikus és 369 f a más felekezethez tartozó (acatholici). Érdekes eme dokumentum XXVII. pontja, amelyb l látható az akkori reformátusság ragaszkodása hitéhez, egyházához. E szerint a héregi reformátusok nem járnak a plébánoshoz, hanem saját lelkipásztoraikat látogatják Gyermelyen és Lábatlanon, s t gyermekeiket sem íratják a helyi katolikus iskolába, bár református iskola nincs a faluban. Ekkoriban 722 katolikus (ebb l 537 feln tt és 185 gyermek), 369 nem katolikus (acatholici, ebb l 262 feln tt és 107 gyermek) élt Héregen. A század közepét l a környék s benne Héreg protestánsai a türelmi rendelet kiadásáig (1781) a gyermelyi eklézsia köré tömörültek. A tudatos betelepítések következtében a katolikusok lélekszáma Gyermelyen is kezdte elérni a reformátusokét, mely falu a környék protestáns gyülekezeteinek elhalása miatt szinte egyedül állt a nagyrészt németajkú katolikus települések gy r jében. A református közösségek közt kivételnek számít Lábatlan, amely 1781-ben rendezett, er s, növekv gyülekezet volt. A lábatlani anyakönyv számos héregi vonatkozású bejegyzést tartalmaz, ellentétben a gyermelyivel.74 A folyamat a század elejét l egyértelm en leírható: a katolikus vallás egyre több hívet számlált a faluban, s t, a plébániát alapítvány is támogatta. A század végére a katolikusok jelent s többségbe kerültek a reformátussággal szemben.75 Ezzel együtt anyagi gyarapodás is valószín síthet a helyi protestánsoknál, hiszen az 1774. évi református vizsgálat kimutatta, hogy képesek új templom építésére.76 A türelmi rendelet végrehajtása Az 1781. évi türelmi rendelet után a héregi reformátusok is élni kívántak szabad vallásgyakorlatukkal. 1786-ban a helyszínen két megyei küldöttség is vizsgálta templomépítési kérelmüket. Ezt követ en 1787. március 6-án érkezett meg a Helytartótanács jóváhagyása, mely szerint leányegyház legyen Héregen, ahová „[…] a tarjáni prédikátor korlátozás nélkül kiszállhat és ott az egyházi szolgálatot elláthatja.” Az imaházat 1787 nagycsütörtökjén Hollósi János telkén egy juhakolból alakították ki. Húsvét második napján Gy ri Imre tarjáni lelkész beszédével és ünnepi istentisztelet73

Hudi et al. 2002. p. 434. PL Can. Vis. 1783. Lib. 183. XXVII. pont. p. 42. táblázata. Lásd 5. sz. dokumentum. Gyermely ref. anyakönyvek MOL Mikrofilmtár, 1517–18. Gyemelyi református anyakönyvek. Uo. 1530. Lábatlani református anyakönyvek: MOL. A 1530. ; 1761-b l Héregi Kis Ferenc házassága azért érdekes, mert felesége nagysápi, s mivel ekkoriban mindkét gyülekezet árva, Lábatlanon kötöttek házasságot. 75 PL Can vis. 1783 Lib. 183. p 34–36. A 19. század elejére az 1351 lakosból 995 volt katolikus és 446 protestáns. Edelényi 1927. p. 14. 76 Hudi et al. 2002. p. 434. 74

214

tel fel is avatták.77 Ez az épület nem messze volt a mai templomtól. Az ezt követ huzavonák után a Vörös János által felajánlott telekrészen, mai helyén építették fel 1787 nyarán a végleges templomot. Az iskola és a tanítói lakás ugyanekkor Juhász István és Sipos Márton háza között készült el.78 A két felekezet megegyezett a harangokról, melyet a katolikusok pénzért „visszavásároltak”.79 Az egyházkerület által elrendelt egyházm vészeti és egyháztörténeti felmérés szerint az 1787-ben felépült templom utcasorba illeszked , szabadon álló, egyhajós, téglalap alaprajzú épület, északi homlokzata el tt 1862-ben épült toronnyal, a déli záródás felé kontyolt nyeregtet vel. Hajója síkmennyezetes, a hajó bejárati oldalán fakarzat. A keleti homlokzat kapujának szemöldökgerendáján az építés évszáma (1787) látható. A templom berendezési tárgyai 19. század elejér l maradtak fenn. Az úrasztala 1862-b l, a keresztel kút 1901-b l származik. Két sárgarézb l készült úrasztali kelyhe 1787-ben és 1790-ben készült a hívek adományából. Az els felirata: „H: E. P. 1787”, a másikon „H. F. R. K. I. J. 1790”. 80 Az egyháztörténeti feljegyzések szerint az els héregi prédikátor Pazman [Pázmán] Péter volt, aki 1787. november 3-án a csallóközi Nemeslakról került Héregre. Utódát, Balogh Benjámint 1792-ben szentelték fel héregi lelkésznek. A héregi református anyakönyvek 1789-ben említik Pázmány Péter, 1792. május 21-t l Balogh Benjámin lelkészt. Az els keresztelési feljegyzés 1787. augusztus 24-én Csordás György és Faragó Anna István nev fiát említi.81 Kovách Ádám szerint az els kántortanító – valószín leg 1786 körül – Pataki István volt.82 Levéltári feljegyzések szerint a templom felépülése után az els mester Sz ke István volt, akinek a halála után más „oskola mestert” kerestek.83 77

DREL. I. 1. a 2. 529, ill. DREL számítógépes adattára egyéb hivatkozásokkal. 1769ben Tarjánon és Héregen is Laki János gyermelyi lelkész (1751–1769) helyettesített. DREL. II. 70. a. 2. 35, 61 és a számítógépes adattár egyéb hivatkozásokkal. Köblös et. al 2009. p. 174. Vö. 57. sz. jegyzet . A türelmi rendelet Komárom megyei kihirdetésér l az 1782. febr.25-i ülésen fennmaradt egy kivonat, 1782. ápr.8-ról. Ráday Levéltár Arch. Agentionale B/3. 327–328. 78 Csík 1996. p. 136–142. 79 Csík 1996. p. 142–145. Lásd. 6. sz. Szintén a Ráday Ref. Levéltárban maradt fenn annak a Helytartótanácsi rendeletnek a kivonata, amely a két felekezet között rendezi a közös harangok használatát. 1786. aug. 1. Arch. Agentionale B/3 a. 429–432. 80 Magyarország m emlékjegyzéke. Komárom-Esztergom megye. Bp. 2006. p. 79. Kérd ív a héregi református egyházközség tulajdonában és kezelésében lev épületekr l, m és történelmi emlékekr l. Héreg, 1958. június 10. A héregi ref. egyházközség iratai között. E dokumentum említ egy 1862-b l származó egyházközség-történetet, amit az iratok között nem sikerült fellelnem. 81 Az idézet helye: DREL II. 70. a. p. 69. ; Csík 1996. p. ; 145. DRELI. 1. a. 2. 529. ill., számítógépes adattár. MOL A. 1520 82 Csík 1996. p. 142–145. 83 DREL II. 70. a. 70. és számítógépes adattár.

215

Nincsenek források arra vonatkozóan, hogy katolikus-protestáns ellentét ezután komoly összet zésekhez vezetett volna. Zigó György héregi plébános 1785. évi meggyilkolásában sem mutatható ki vallási indíték. Az esztergomi példák alapján mégis joggal gondolható, hogy a felekezeti arányok ilyen mérték megváltoz(tat)ása és a protestánsok templomának felépítése, szabad vallásgyakorlatukhoz való joguk érvényesítése nem mehetett végbe zökken mentesen. Egy bizonyos: az ellenreformáció az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó református jobbágyközségben sem ért el teljes sikert, s ez els sorban a helyi közösség szolidaritásának, küzdelmének, ellenállásának köszönhet . Dokumentumok, források: 1. Lelkészi Díjlevél (1712) Héregi prédikátor Czeglédi András 1712. Fizetése 28 Ft 22 mér búza szi vetés 7 mér , learatják tavaszi 4 mér , azt is learatják 6 szekér széna fa elegend , kenderföld m velve 1 Ft árú faggyú stóla szokásos, prabenda bor Itt a nótárius a mester. A héregi ev. református lelkész évi díjlapja meger síttetett 1879. 1. Készpénz 34 frt. 40 kr. 2. Búza: 25.0120 hectoliter=40 p. mér 200 frt. értékben 3. Zab: 18.76 hectoliter=30 p. mér 45 frt. értékben 4. Bor: 5.66 hectoliter=10 akó 50 frt. értékben 5. Hús: 56 kilogr.=100 bécsi font 24 frt. értékben 6. Só: 56 kilogr.=100 bécsi font 8 frt. értékben 7. Bab: 62.5 liter=l p. mér 5 frt. értékben 8. Bors: 56 dkgr.= 16 font 60 kr. értékben 9. Vaj: 1.12 kilogr.=2 bécsi font 1 frt 20 kr. értékben 10. Faggyú: 11.2 küogr.=20 bécsi font 4 frt. 80 kr. értékben 11. Tüzel fa 34.3. köbméter=10 öl hazaszállítva 100 frt. értékben 12. 6 hold legel illet ség 15 frt. értékben 13. 12 hold szántóföld megmunkálva 240 frt. értékben 14. Széna ára 35 frt.

216

15. Lelkészlak folyásában lev kert, bels ségen külön álló gyümölcsös frt. értékben 16. Temet széna 15 frt. értékben 17. Ünnepi, s más communiókori adakozás 2 frt. 18. Stóla az eddigi szokás szerint Összesen: 800 frt.

20

Héregh, 1879. április 17. Kelemen János ref. lelkész, Bátori Sándor gondnok Adátsi József, Kiss Sándor, Víg András, Vígh Sámuel, Molnár Ferencz, Csordás István, Szabó János, Tóth Benjámin, ifj. Bátori Sándor Új mértékre átszámíttatott Szomódon, Jan. 15. 1881. Páli Lajos esperes Forrás: DREL. A Tatai Tractus Protocolluma 1711-1791. Conventiók 70/í p. 524. és Eperfa 11. p. 100–101. 2. 1715, 1720.évi összeírás adózóinak nevei bet rendben, magyaros névalakkal: (Az eredetiben latin keresztnevekkel szerepelnek. Egyezések d lten.) 1715 1. Adácsy János 2. Bokros János 3. Csorvás György 4. Dékány Sámuel 5. HajduJános 6. Juhász Márton 7. Kallai Péter 8. Lovász András 9. Pajkos János 10. Pekár András 11. Sághi Sámuel 12. Somogyi György 13. Szabó István 14. Szakállosy János 15. Szalay János 16. Szegesdi János 17. Törjéte János 18. Végh Mihály 19. Vörös György

217

Forrás: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/18f7/ 1909/1925? f=temp lates&fn=docume...2008.10.25. 1720 1. Adácsy János 2. Antal Mihály 3. Bokros János 4. Dékány Sámuel 5. Gorgosi Péter 6. Hajdu János 7. Juhász István 8. Juhász Márton 9. Kovács György 10. Lovász András 11. Molnár István 12. Orosz István 13. Pajkos János 14. Papp János 15. Sághy István 16. Somogyi György 17. Szabó Ferenc 18. Szalay Péter 19. Szegesdy János 20. Szalay János 21. Sz ke János 22. Terjék(Törjéte János) 23. Végh Mihály 24. Vörös János Forrás: Magyar Országos Levéltár, a továbbiakban MOL. Mikrofilmtár 3146/79, p. 69-70. 3. Az 1732. évi római katolikus egyház- vizsgálati jegyz könyv: „Héreg filia, [Bajna fiókegyháza] amely a kétórányi távolságban lév Esztergomi Érsekséghez tartozik, […] igazgatása alatt van. Eme birtok lakosai közül 160 kálomista, 21 katolikus, akik egy bizonyos Gy ri Istvánt jegyz címen tartottak és titokban összejöveteleket tartottak. A plébános úrnak 20 forintot fizetnek, 30 pozsonyi mér t, sszel bevetnek 6 pozsonyi mér t, tavasszal 4 pozsonyi mér t, 2 szekér szénát. A tizenhatodból ugyancsak 7 pozsonyi mér nyi jut.

218

Az iskola igazgatója ugyanaz, mint Héreg materben [anyaegyház], parietis [készpénz?]-ben 5 forint, 10 pozsonyi mér t. A továbbiakban, mint a materben.” Forrás: P.L.Can. vis. 1732. Lib. 25. a. p. 53. Itt köszönöm meg Domnanovich Tamás latin fordításait. 4. Héreg község urbáriuma: (1765) „Héregi birtok 29 háztelek [jobbágytelek] van itt. 1. Az adó – beleértve a birkasajt és mindenfajta hizlalt baromfi megváltását is - 126 Ft. 2. A két malom bérleti díjából, - amelyek közül az egyik A Szent Miklós faluban van – bejön 9 Ft A mészáros vágóhídért fizet 8 Ft Összesen: 143 Ft 3. Az el z eken felül az uraság a kilencedet és tizedet természetben kapja meg. 4. Educillum [korcsmáltatás] Szent Mihály ünnepét l egészen a Szent György ünnepig. [szeptember 29. – április 24.] 5. A szeszf zés továbbra is az uraságnak van fenntartva. A hüvelyesekb l az urasági sertések tápláltatnak, és az urasági javakkal szaporodnak. Csupán a pálinkaf zés kap 50 dénárt az egy urna jól égetett fáradtságért, amely a jószágkormányzóval történt megállapodás szerint jár.” Forrás: P.L. Acta protocollaria Lib. 28. p. 76. , Lib. 29. p. 91 -92. 5. Az 1783. évi (római katolikus) egyház-vizsgálati jegyz könyv XXVII. pontja: „Az evangélikus és református valláshoz tartozók és azok hitvallása (vallásgyakorlata) E helységnek legutolsó minisztere (lelkésze) a forradalom [Rákóczi szabadságharc] idejében volt, akinek elküldése (szám zése) után a bajnai plébánia leányközsége (filiája) lett, majd 1733-ban plébános lett beiktatva, aki házat kapott… amelyet el z leg a miniszter (lelkész) birtokolt és átadta [?!] a plébánosnak.

219

Az új templom oratóriuma [?]84 náddal volt fedve. A református hitvallású nem katolikusok, akik mindenben a plébános alá tartoznak, a katolikusokkal egyformán, minden megkülönböztetés nélkül adják a stólát.85 A plébánost szívesen fogadják az kedvessége és a velük szembeni viselkedése miatt. De nem hallgatják t (t. i. az istentiszteleten), inkább elmennek a lelkipásztoraikhoz Gyermelyre és Lábatlanra [kiemelés t lem H. G.], amely[ek] 1 ½ óra járásnyira vannak innen, vagy a szomszéd faluba, Tarjánba, ahol van oratórium, és az iskola igazgatója acatholikus, aki nekik […] olvas és el imádkozik. Jelenleg 25 convertita86 van, akiknek katalógusa [névjegyzéke] az Opus Combinatoriumban [nyilvántartás, anyakönyv] van. Az iskolamester katolikus, akir l a 15.§-ban van szó. Az akatolikusok (nem katolikusok), bár itt semmiféle iskolájuk, a gyerekeiket mégsem küldik a katolikusokhoz [kiemelés t lem H. G.], hanem másfelé a saját szektájuk iskoláiba, s t a katolikusok is nagyon kevés gyereket küldenek az iskolába. Nincs itt levita, tógátus 87 vagy más el imádkozó, vallási ügyekben semmiféle eltérés nincsen, megtartják az ideális resolutio normáit.88 ” Forrás: P.L: Can. Vis. 1783. Lib. 183. p. 34–35. 6. „A héregi református hitvallású lakosok els viszonossági dokumentuma a harangok kifizetését illet en, és a katolikusok által történ teljesítésér l: Mi alább írattatott Helvetiai Valláson lev Héreghi lakosok adjuk tudtára mindeneknek az kiknek illik; Hogy melly harangokat a Római Catholikusokkal ez üdeig együtt bírtunk, és egyenl képpen usuáltunk89, a kegyelmes Tolerantia90 engedelme szerint die 11-a 8 [octem]-bris Anni Currentis91 helységünkben tartott Tttes Deputátio92 el tt egy akarattal azoknak kész pinzül való ki fizetésekre reá állván, meg alkudtunk ; hogy a legkisseb harangért mellyet saját magunkénak tartattunk Huszonöt forint, a kközép szer harangnak megh szerzése alkalmatosságával tett munkánkért pedig hasonló képpen Huszon ött forint a Romai Catholikusoktul ki fizettessék. Melly in summa93 Öttven forint, id. est94 50 Rh 84

Templom szentélyének vagy hajójának többnyire a templombels terét l elzárt karzata. Papi illetéket. 86 A vallásra visszatér 87 Diakónus, templomszolga, református f iskolai hallgató 88 A tökéletes szabályozás el írásait. 89 használtunk 90 türelem 91 Folyó év október 11. napján 92 Tekintetes küldöttség 93 összesen 85

220

forintokat, Hogy mostani T[isztelend ] Plébános Úrtul Kovács Ádámtul egészlen, minden hiba, és fogyatkozás nélkül föl vettünk, ez által quietáljuk95 és recognoszcáljuk.96 Mellynek b vebb bizonyságáért ezen levelünket magunkrul adjuk. Hogy sem magunk, sem maradékaink semmi leg kisebb praetensiót97 a meg nevezett Harangok eránt ne formálhassanak. Az harmadik Haranghoz pedig semmi jusst98 nem tartván, semmi fizetést is nem kívántunk. Költ Héreghen Die 11-a 9 [novem]-bris 1787 Coram me Josepho Toth Spano domináli (L.S.)99 Coram me Martino Naszvady Jurato Loci Notario (L.S.)100 + Fekete János Templom gazdája101 + Katranicz Pál eskütt +Imeli Pál +Imeli György +Kis János Helység mostani Törvény Bírája +Csordás Hihál +Bátori Joseph +Hollósi Pál Reformáta Ecclesiának Curátori +Végh Mátyás +Csordás György +Vörös Mihály És egész Református Község (L. S.) Per me Stephanum Sz ke Ecclesiae R[e]f[orma]tae Levitam et Rectorem (L. S.) ” Forrás: P.L: Can. vis. 1788. Lib. 184. p. 39. mellékelve. Közli forrás megjelölése nélkül: Csík 1996. p. 144–145.

94

Értsd nyugtázzuk 96 elismerjük 97 követelést 98 jogot 99 El ttem… urasági ispán 100 El ttem… a helység esküdt jegyz je 101 Az írástudatlan jobbágyok neve el tt kereszt szerepel 95

221

7.EMLÉKLAP

222

ORTUTAY ANDRÁS

Bottyán János esztergomi évei 1

Háromszáz éve halt meg Vak Bottyán, a kuruc hadsereg tábornoka. 1709. szeptember 27-én írta Bercsényi Miklós II. Rákóczi Ferencnek: „Most hozták a hírit, szegény Bottyán vak sógor tegnap 8 óra tájban behunyta az másik szemét is.” Thaly Kálmán munkájában 1709. szeptember 24–25-re teszi a halálesetet, a halál oka agyvel gyulladás. A halál feltételezése szerint a szentl rinckátai katonai tábor2 ban következett be. Ugyanakkor R. Várkonyi Ágnes a gyors temetés miatt a halál okaként a pestist tételezte fel.3 Bottyán János második házasságával, amelyet a kuruc háború alatt, l707-ben kötött gróf Forgács Juliannával, közeli rokona lett Bercsényi Miklósnak. Életének els két évtizedét homály fedi. Pedig jelent s személyiség volt, nem véletlen, hogy Ady Endre a kuruc háború emblematikus alakját látta benne: „Rohant el l mindig Halálba és t zbe, Ha ellen nem tudta: Nem lehet, hogy most udvarlás A láncára f zze. Bottyán jó urunkat Kisértheti grófság, Marad népének, Régi h vezére, sorsa, Vitézség és jóság.” Vendégség Bottyán vezérnél

1

Bottyán János haláláról és temetésér l legújabban Mészáros Kálmán: Kuruc tábornokok és brigadérosok nyughelyei = Hadtörténeti Közlemények, 2006. 4. sz. p. 979–982. Ugyan : II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai: a kuruc katonai fels vezetés létrejötte és hierarchiája 1703–1711. Bp. (2006) p. 69. A továbbiakban: Mészáros 2006. 2 Thaly Kálmán: Bottyán János. II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezényl tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival. Pest, 1865. p. 481–485. A továbbiakban: Thaly 1865. 3 R. Várkonyi Ágnes: Így élt Vak Bottyán. Bp., 1975. p. 210–213. A továbbiakban R. Várkonyi Ágnes 1975.

223

Ady Endre Thaly Kálmán Bottyán könyvéb l indulhatott ki, de többet értett meg Bottyán János történetéb l, mint az adatokat könnyen és sokszor önkényesen kezel Thaly. „Thaly még kell forrásismeret nélkül írta meg Bottyán életrajzát. Megsértette a tudomány autonómiáját, bizonyára öntudatlanul. Úgy vélte, szubjektív túlzásokra és aktuálpolitikai azonosításokra van szükség ahhoz, hogy különös 4 h sét elfogadják, akiknek írt, az egykori nemesek és f urak leszármazottai.” A Rákóczi -szabadságharc katonai vezet it vizsgáló és bemutató történész, Mészáros Kálmán rövid életrajzi m ve szerint: Bottyán János 1665-t l végvári katona, a császári seregben ezredesi rangig emelkedett. l703 szén még a kurucok ellen harcolt, december elején az ostromlott Zólyom várának labanc parancsnokaként elígérkezett Rákóczi h ségére. A fejedelmi kancellárián december 10-ére keltezve ki is állították számára a generális-f strázsamesteri-, majd december 20-án a dunántúli generálisi dekrétumot. Bottyán azonban Zólyomból Esztergomba ment, hogy titokban a várost is Rákóczi h ségére hajlítsa, árulása azonban leleplez dött, és a császáriak fogságra vetették. Csak 1704 októberében sikerült megszöknie, s azonnal jelentkezett Rákóczi táborában. Id s kora ellenére a legeredményesebb és legvitézebb kuruc tábornok volt, s bár többször is önállóan vezényelte csapatait, magasabb tábornoki fokozatra való el léptetése fel sem merült.5 1993-ban, Bottyán János feltételezett születési évének 350. évfordulója alkalmából Esztergomban tartott konferencián R. Várkonyi Ágnes a nincstelen végvári katona, majd császári ezredes, végül Rákóczi tábornoka választásairól, döntéseir l beszélt. Feltette a kérdést, hogy Bottyán mennyiben tekinthet történelmi jelent ség személyiségnek. Rendelkezünk-e objektív mércével egyáltalán ennek eldöntéséhez? Ehhez meg kell ismernünk, hogy a személyiség mennyiben és hogyan értette meg kora kihívásait, hogyan élt a döntés lehet ségeivel, milyen válaszokkal felelt a különböz elvárásokra, mit szolgált választásaival. A történelmi helyzet mindig alternatív. Semmi sem jellemzi úgy a személyiséget, mint az, hogy miként választ, milyen kiutat talál a kényszerít nek t n helyzetekben. Egyéni döntések láncolata f zi folyamattá az évszázadokat. A választás maga az ember, de minden id ben saját korának tükre is. A kérdés az, hogy mennyiben 6 rzi meg az egyén önazonosságát. Három évvel az említett konferencia után a Limesben Pálffy Géza néhány fontos kérdést tisztázott Bottyán életútjával kapcsolatban. Bebizonyította, hogy Botytyán – Thaly állításától eltér en – nem járt a sellyei jezsuiták iskolájába, mert azt már 1605-ben megszüntették Bocskai kurucai. Valószín leg szolga lehetett a rend4

R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem Bottyán János döntései. In: KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyv l993–1994. [Szerk. Csombor Erzsébet] p. 6. A továbbiakban: R. Várkonyi 1993–1994. Vö. Mészáros 2006. p. 11. 5 Mészáros 2006. p. 69. 6 R. Várkonyi Ágnes 1993–1994. p. 6-7.

224

házban, és a jezsuiták birtokigazgatója (provizora) mellett szerezhetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi ismereteket. Érsekújvár 1663. évi eleste után a bécsi haditanácsnak meg kellett szerveznie a szemközti végvári rendszert. Vágsellyére német és magyar katonák kerültek. Ekkor kezd dött Bottyán katonai pályája.7 Több eltér vélemény alakult ki egy szégyenletes incidensr l. 1680. február 18-án a lévai várban gróf Csáky Pál kapitányt egy bizonyos Bottyán János megpofozott. A várkapitány végül Bars vármegye közbenjárására elfogadta a tömlöcbe vetett nemes Bottyán János magyarázatát, hogy részegségében, akaratlanul követte el feljebbvalója megsértését. R. Várkonyi Ágnes az ügyben a vádlott mellett fellép katonák maga8 tartásából Bottyán János nagy tekintélyére következtetett. Pálffy Géza elveti, hogy a Léván parancsnokát inzultáló Bottyán János h sünkkel azonos – mivel volt egy másik kortárs lévai Bottyán János is, akit nemesnek neveztek, s aki magát írástudatlannak mondta. Bottyán biztos íráskészséggel rendelkezett, ezt levelei alapján tudjuk.9 „Különös, hogy Bottyán katonai rangját egyik irat sem említi, s t kiszabadulása érdekében nem Csáky katonai feletteséhez, id. Bercsényi Miklós helyettes bányavidéki f kapitányhoz fordult, hanem a vármegyéhez, amely védelmébe vette. Bár tudjuk, hogy a név kereszttel való megjelölése nem jelentett automatikusan írástudatlanságot, de jelen esetben Bottyán maga jelentette ki, hogy nem tud írni. Viszont a kés bbi id kb l nemcsak aláírását, hanem saját kez levelét is ismerjük. Aláírása, eltekintve 10 maga az utolsó esztend kt l, lendületességet mutat, ami írástudást feltételez.” 1687-ig a végvári katonának kijáró "vitézl " címet használta, csak 1687 után írta magát nemesnek. A császári ezredesnek, aki már Esztergom vármegyei zálogbirtokkal rendelkezett, a nyitrai piaristák számára tett alapítványának ügyét is részletesen bemutatja Pálffy. Kiemeli Czagány Mihály szerepét, akit Bottyán h embereként, Grassalkovich Jánossal együtt felesége leszármazottai mellett örökösévé tett.11 Kántor Klára esztergomi f levéltáros – szintén a Limesben, 2003-ban – Botytyán esztergomi éveir l tárt fel új adatokat. Elvetette, hogy Esztergomalsóvárosban született, mint azt Thaly állította, s azt is, hogy Esztergom vármegye nemesi összeírásaiban a családja, illetve az sei szerepeltek. Részletesen foglalkozott az un. Bottyán-palota kérdéseivel is.12 7

Páffy Géza: Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez = Limes, 1996. 1–2. sz. p. 96–114. A továbbiakban Pálffy 1996. Lásd még: Müller Veronika: Vágsellye 1002–2002. Dunaszerdahely, 2002. p. 62–69. 8 R. Várkonyi 1993–1994. p. 9. Vö. Czigány István: Bottyán János.[Bp.], 1991. p. 22. 9 Pálffy 1996. 10 Czigány István: Bottyán János katonai pályája. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyv 1993–1994. [Szerk.: Csombor Erzsébet.] p. 22. A továbbiakban Czigány 1993–1994. 11 Pálffy 1996. 12 Kántor Klára: Adalékok Bottyán János életrajzához =Limes, 2003. 4. sz. p. 47–53. Pálffy 1996. p. 99.

225

Thaly Kálmán Bottyán születésének évét és helyét bizonyítékok nélkül adta meg. Kés bb is csak feltételezések alapján állapították meg Bottyán születésének id pontját. A többi id ponttal hasonló a helyzet Thalynál: Bottyán katonáskodásának kezdetére, vagy házasságkötésére. Ezeket részben Bottyán, részben mostohaunokái leveleiben található kerek évszámok (harminc éve szolgálja a királyt, 13 stb.) alapján számolta vissza. Azzal egészítem ki Kántor Klára érvelését a születés helyére vonatkozóan, hogy Thaly számára indokoltnak t nhetett az esztergomi vár alatti települést Alsóvárosnak nevezni. Feltevésem szerint a fordítási tévedés mellett az Esztergom-alsóváros elnevezést Le Noblétól, Rákóczi Ferenc els életrajzírójától vehette át Thaly. Le Noble az esztergomi vár 1706-os ostromáról is írt. „Ez a város fel van osztva fels városra, hol a fellegvár áll, és alsóra. Rövid id alatt elfoglalta az alsóvárost, és mivel még egyéb terveket is forgatott a 14 fejében, beérte annyival, hogy szoros ostromzár alá vette a fels várost. De ezt sem a kortársak, sem a kés bbiek se tették. Érseki Víziváros illetve a Bels város 15 volt a neve. Maga Bottyán egy levelében csak Küls városiaknak engedélyezi a sz l k használatát, a Bels városiaknak nem, "mivel katonákkal laknak". A küls város ekkor a szabad királyi várost jelenti, akikkel az engedélyt a kuruc tábornok meg is fizettette.16 Az is ellentmond az esztergomi születés hipotézisének, hogy a 17. században a két különösen fontos török végvárban, Szigetvárott és Esztergomban a török nem t rt meg magyar lakosságot. (1663-ban, amikor Esztergom szerepét sokban Érsekújvár vette át, a török innen tiltotta ki a magyarokat, Esztergomba telepítve át ket.) Bottyán élete döntések sorozata. Dönt abban, hogy katona lesz, Sellyén, egy szegényes végvárban szolgál. A sellyei katonák zászlótartójaként írja alá magát, ez az els hiteles aláírása. Döntés lehetett az is, hogy nem vett részt a Thökölyféle mozgalmakban – ezt befolyásolhatta az is, hogy ekkorra már áttért a katolikus vallásra. Életében fordulópontot jelentett 1683. A komáromi vár katonájaként megélte minden végvári katona régi vágyát, a török elleni felszabadító háborút. 1683 októberében is ott volt a törököt üldöz , Párkány felé vonuló keresztény hadseregben. A vidék ismer s volt, a komáromi végvár katonájaként sokszor megfor13

Thaly Kálmán Bottyán életrajzában azt írta, hogy 1640 táján született Esztergom alsóvárosában. Thaly 1865. p. 20. 14 „Le Noble, Eustache: Rákóczi fejedelem históriája: avagy az elégedetlenek háborúja az vezérlete alatt. [Köpeczi Béla tanulmányával fordította Márki Sándor, a fordítást az eredetivel összevetette, a jegyzeteket (Márki Sándor jegyzeteinek felhasználásával) írta Kovács Ilona]. [Bp.] 1976. p. 125. 15 Majer István: Esztergom = Vasárnapi Újság, 1856. 34. sz. p.2. 16 Bottyán János 1707. november l4-én kelt levele: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, a továbbiakban: K. E. M. Ö. L Esztergom város levéltára 1707. nr. l3.

226

dult erre. Lehet, hogy ezen a vidéken született, s felesége, Lakatos Judit (Józsa Pálné) is err l a vidékr l származott. A bécsi gy zelem majd a párkányi csata a magyar végváriak el tt is felcsillantotta a reményt, hogy fordult a kocka: Érsekújvár eleste után két évtizeddel megkezd dhet a török ki zése. Ezért még hosszú évekig kellett harcolni. Bottyán Jánost kiemelked személyes bátorsága, kockázatvállalása, jó szervez készsége ebben a több mint másfél évtizedben magas katonai rangra emelte. A kis Esztergom vármegye legvagyonosabb nemesévé, sikeres földbirtokossá és vállalkozóvá vált. Esztergomi lovashadnagyként részt vett az l684-es harcokban: Vác visszafoglalásakor megakadályozta, hogy a török elragadja a Buda alá készül f sereg poggyászát, fedezte a sikertelen ostrom utáni visszavonulást. A következ évben Ibrahim török pasa csapatai Esztergomnál gyülekeztek, hogy csökkentsék Lotharingiai Károly Érsekújvárt ostromló hadai erejét. Ekkor Bottyán már Kürtössi Istvánnak, a lovasság kapitányának helyettese volt. Lovasaival a Víziváros falai mögül ki-kirontva késleltették a török ostrom el készületeit. Emberei felesleges vérveszteségét elkerülend szembeszállt a német várparancsnokkal, aki inkább a megbízhatóbbnak tartott német gyalogosokat óvta. A török lovasokkal vívott harcban meg is sebesült. Esztergom utolsó török ostroma Lotharingiai Károly gy zelmes táti csatájával véget ért. Ekkor Bottyán eredményesen üldözte lovasaival a menekül törököt. Az egykori esztergomi királyi város ekkorra már romhalmazzá vált. Már tíz nappal a török felvonulása el tt így írt naplójában egy francia katonatiszt: „Egyike a legszörny bb helyeknek, melyeket itt láttam, teljesen fel van perzselve, alig maradt bel le vagy két ház [...] Az egész környék elhagyatott. Se falu, se ház. Gabonát nem vetnek, csak a vadvirágok n nek a mez kön. 1685-ben kamarai biztosok írták össze Esztergom vármegyét. A kép lehangoló volt, falvak sokasá17 gánál jegyezték be: »ganz oedt«”. A harcok id szakában gyarapodott Bottyán vagyona. Már a váci id szakban nagy haszna származott a szarvasmarhával való kereskedelemb l, a Budáról menekül török f tisztek háremét és kincseit az lovasai rabolták el. Ez is képezhette az anyagi alapját a kés bbi birtokvásárlásainak. 1687-ben nemességet kapott, és ekkor szerezte els Esztergom megyei zálogbirtokát. Zsámbéki alkapitányként 1687-ben megállapodott Sándor Mihály özvegyével, Kerekes Évával: 2500 forintért 15 évre zálogba kapta az esztergomi járásban lév Bajna, Sáp, Sárisáp, Babály falvakat öt pusztával. Ez az összefügg birtoktest közel volt a zsámbéki várhoz, félúton Zsámbék és Esztergom között. A török id kben is éltek Bajnán magyar földesurak, a termelés megindításának feltételei itt jobbak voltak, 17

Antalffy Gyula: Így utaztunk hajdanában. [Bp], (1975). p. 208. ; Vö. Sinkovits István: Él és halott falvak. In: A bécsi Gróf Klebelsberg Kúnó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve”4. Bp. 1934. p. 267.

227

mint a hadi utak mellett lév településeken. A következ évben egy levelében említi els alkalommal Bottyán esztergomi házát.18 A háború szolgálta katonai karrierjét is: Szegeden mezei alkapitánnyá majd óbesterré nevezték ki, a Haditanács megbízásából csapatokat toborzott, Kecskeméten a katonai közigazgatás vezet je lett. A hajdani egyszer végvári katona 19 császári ezredességig, ezredtulajdonosságig emelkedett. 1696-ban tért vissza Esztergomba. A bajnai birtoktestet Sándor Menyhért alispán kiváltotta, az esztergomi járás többi faluja egyházi birtok volt. Újabb zálogbirtokot így csak a párkányi járásban szerezhetett: a Pálffyaktól hét falut és pusztát. Ezekért az 1696-ban kötött szerz dés alapján 15 000 forintot fizetett, a Sándor-féle falvak zálogösszegének hatszorosát. Zálogbirtokain, a köbölkúti és bátorkeszi kastélyban gyakran töltötte idejét feleségével, és megyegy léseken is vendégül látta a vármegyei urakat. 1699-ben megszerezte zálogba 1000 forintért a Pest megyei Nyáregyházát 20 és meglév birtokaihoz Gyivapusztát csatolta. Gazdálkodására egy-egy részadatból tudunk következtetni: 1696-ban Bajnáról telepített át jobbágyokat, hogy új birtokain dolgozzanak. Gabonát és szarvasmarhát szállított a vármegyének a beszállásolt katonaság élelmezésére. Esztergomban a f téren, a piactéren álló házának egy részét keresked knek adta bérbe. A szabad királyi várossal szemben nemcsak az 1698-tól nemesi kúriaként használt háza miatt voltak tettlegességig men vitái, de sörf zdéje, kocsmája miatt is, amely súlyos kárt okozott, ezért 1698. március 20-án, a vármegyei közgy lésen tiltakozott a város. Panaszuk szerint már korábban is figyelmeztették barátilag és bírói úton is.21 1710-ben a város a f téri házat 1400 forintra, a sörf zdét 440 forintra becsülte. Ezen kívül három háza és sz lei voltak a város határában. Hozzáértését dicséri, hogy amikor egy esztergomi polgár a tanács el tt támadta meg volt gulyását azzal, hogy két elveszett szarvasmarhája Bottyán gulyájából került el , a vádat a tanács elutasította: a tábornok jó gazda volt, tudta nélkül semmi ilyesmi nem történhetett.22 Esztergomi birtokszerzésének id rendjét nem ismerjük, mivel a vár 1706-os ostroma során leégett a piactéren álló városháza, elpusztultak a jegyz könyvek, iratok. Az újjászervezett vármegye nemessége az érsekség és a káptalan nemes tisztvisel ib l, Esztergomban szolgáló katonatisztekb l és itt letelepedett kiszolgált 18

Thaly 1883. p.8–9. , p.11–12. Kántor Klára szerint ez a ház még a vízivárosi lehetett. Czigány 1993–1994. p. 24–25. 20 Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom vármegye és megye múltjából. Esztergom. 1891, p.46–50. A továbbiakban Villányi 189l. Vö. Tóth Krisztina: Bajna [2001] p. 29– 30. ; Thaly 1883. p.53–55. 21 Kántor 2003. p.5l. 22 Kántor 2003. p. 48. Barbély Ferenc Bottyán egykori tiszttartója ügyében: K. E. M. Ö. L Esztergom szabad királyi város jegyz könyve 1713. február 22. 19

228

tisztekb l állt. A korábbi, néhány jobbággyal bíró kisnemes családok általában nem tudták hitelesen igazolni birtokjogukat, vagy a fegyverváltságot nem tudták megfizetni. Alacsony létszámukat mutatja, hogy az 1696-os alispánválasztáson mindössze 26-an vettek részt. Bottyán sokkal gazdagabb volt a megye világi nemeseinél. A Karván megtelepedett Huszárok és a Nedeczkyek jövedelme együttesen is sokkal kevesebb volt, mint Bottyáné. 1698-ban az érsek 330 forint, 120 forint, a káptalan 80 forint porciót fizetett. (Összehasonlításul: az 1698/9. 23 évre kivetett 4 millió forintos hadiadóból Esztergom városára 1424 forint esett.) Gazdagságát és befolyását bizonyítja, hogy párkányi járási és esztergomi rezidenciájában is tartottak megyegy lést, a résztvev ket vendégül is látta. Több alkalommal is kölcsönzött a vármegyének, például 1693-ban 650 forintot. Gy r specsétes levele található a vármegye adószed jének 1697/8-as évi számadási iratai között az átadott ökrökért kapott pénzr l. Sz k volt az a kör, amelyben Bottyán mozgott. Egy-egy érseki vagy káptalani tiszt egyben vármegyei tisztvisel vagy városi tanácsnok is volt. Így a császári ezredes, földbirtokos, városi házzal rendelkez , marhával, sóval, borral keresked Bottyán konfliktusai hatványozódtak. Birtokszomszédai, a két egyházi nagybirtok tulajdonosai távol voltak, Pozsonyban és Nagyszombaton. Perei a határhasználat kölcsönös eltiltása, határjelek áthelyezése, az I. Lipót által Bottyánnak adományozott köbölkúti tó vámja miatt megjárták a különböz bíróságokat. Birtokügyeiben és pöreiben nemegyszer a kor szokása szerint I. Lipót segítségét 24 kérte, s kapott oltalomleveleket. A mai Esztergom területén a szabad királyi város mellett tucatnyi település volt. A királyi várost a 17. században a kortársak Rácvárosnak nevezték, mivel zömében a vár rségéhez tartozó, a dunai sajkákon szolgáló rác martalócok lakták. Buda visszafoglalása után kiszolgált katonák, a háborúk pusztításai el l szök jobbágyok telepedtek le, és kezdték el a városi élet kereteinek kialakítását. Vezet i kezdett l a régi szabad királyi város jogutódjának tekintették magukat, de a jogot csak 1708ban kapták meg.25 A vár alatt, az újjáépített falak mögött az érsek mez városa, a Víziváros feküdt, a várparancsnok igazgatása alatt. F ként katonák lakták, de itt volt a plébánia és a ferencesek rendháza is. Újjátelepült az érsek Szentgyörgymez nev települése és a káptalan tulajdonában lév Szenttamás is. A Szenttamás he23

Kántor 2003. p. 47. ; Ortutay András: Esztergom vármegye a török hódoltság alatt és a török ki zése utáni évtizedekben. In. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. [Szerk.] L. Balogh Béni. Tatabánya. 2003, p. 24. 24 Thaly 1883. p. 57–59., 73–75. 25 Heged s Raymund: Fejezetek Esztergom történetéb l (1683–1705). In: Esztergom évlapjai. 1988.(1988) p.191–197. ; Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltságlevele / [ford. Villányi Szaniszló] ; [eredeti fordítással összevetette és újraford. Tóth Krisztina]. – Reprint kiad. – Esztergom. 2000. – 31 p.

229

gyen a törökök által emelt er dítmény romjai álltak, lábainál kunyhók, amelyekben magyar hajdú katonaság élt, földet m velve és a sz l ket újratelepítve.26 Bottyán János és a város feszült viszonyát az is mutatja, hogy 1696-ban a megyegy lésen Bottyán azzal vádolta a város bíráját és szenátorait, hogy azok az szökött jobbágyai. A becsületsértésekkel is tarkított viták hevét az fokozta a forrpontig, hogy 1698 augusztusában I. Lipót király ünnepélyes formájú adománylevelével Bottyán „Esztergom Belvárosban” lev házát egészen és tartozékaival együtt a közönséges polgári állapotból a nemesi kúria rangjára emelte, s mentesítette a cenzus, taksa, subsidium és minden egyéb adó, teher és szolgálat alól. A szabad királyi város bírája többedmagával rátörette a ház kapuját Bottyánra, és megkötöz27 ve elhurcoltatta. A királyi kancellária elítélte Bottyán nemesi jogait ért sérelmet. Bottyán kuriális jogait nem iktatták be, mert a szabad királyi város nevében Csejthey János tiszti ügyész ellentmondott. Ezért sem a beiktatással megbízott nyitrai káptalan, sem Esztergom vármegye nem vezette rá a beiktatást az oklevélre. De Bottyán 1700-tól kezdve a nemesi kúria jogállása szerint nem fizetett adót városi háza után, bár a szabad királyi város azt következetesen kivetette a két polgári telken álló házra és a hozzá tartozó földekre. Ett l kezdve számították a tartozást, amit a tábornok halála után az örökösökt l meg is szereztek. A Bottyán örökség ügye hosszú évekig húzódott. Tisztázni kellett a második feleség és a Bottyán végintézkedésben érintettek megegyezését, majd a Bottyánnal szemben fennálló követelésekr l is meg kellett állapodni. A szabad királyi város 1714-ben állapodott meg el zetesen az örökösökkel. 28 Bottyán els házasságát Józsa Pál özvegyével, Lakatos Judittal kötötte, Thaly Kálmán szerint 1669-ben.29 Ez az id pont azonban nem bizonyított. A Nedeczky levéltár rizte meg Lakatos Judit 1706 februárjában írott végrendeletét, amely szerint Bottyán házasságkötésükkor szegény legény volt. 1706 elején tájékoztatta Bottyánt f hadnagya, Laky István az esztergomi hírekr l. „Szabó Mátyás uram Kegyelme levelit is vettem: az Asszony Nagysága igen nehezen vagyon, nem is remélhetik azon nyavalyábúl, hogy fölgyógyulhasson.” Lakatos Judit fia, Szabó Mátyás írt a fogságban lev anyjáról. A f hadnagy katonai helyzetjelentést is tartalmazó levelét és az asszony végrendeletét közli Thaly Kálmán.30 Az asszony els házasságából két lány született: Judit és Katalin, Bottyánnak e házasságából nem származott saját gyermeke. Józsa Judit férje nemes Szabó Mátyás kapitány volt, aki l696-ban szerepel el ször esztergomi forrásainkban, amikor is április 4én és 5-én mindenkit eltiltott Kesztölc használatától. Ezt esetleg az esztergomi 26

Villányi 1891. p.41–69. Kántor 2003. p. 48-53. 28 Thaly 1865. p 494–496. 29 Thaly 1865. p.27. 30 Thaly 1883. p. 287–291. 27

230

káptalan ekkorra elpusztult falujába való betelepítési szándék indokolhatta. A november 6-i közgy lésen is jelen volt, s a városban lev katonák nevében válaszolt egy királyi leiratra. 1700-ban megyei táblai ülnökként tett esküt, 1702-ben két társával marhab röket vásárolt. 1705-ben városi szenátor lett – édesanyja ekkor már a várparancsnok, Kuckländer fogságában sínyl dött. 1706-ban Szabó Mátyás volt a városi bíró. Amikor Rákóczi Ferenc ostromolta Esztergom várát, szállította a párkányi táborba a város borát. Ez év októberében az Esztergomból elmenekül kuruc érzelm lakossággal Érsekújvárba távozott, és Bottyán híres lovasezredében alezredesként szolgált. 1708 augusztusában volt Nyitra várának viceparancsnoka, és a vár feladása után a császár h ségére tért. Ugyanebben az évben meg is halt.31 Szabó Mátyás fia, Szabó Mózes, a kedvenc unoka még Bottyán életében megkapta Bélapusztát. Katonai karrierjének csúcsa az volt, hogy Bottyán halála után alezredesként ezredparancsnok lett, 1710-ben volt a Dunántúlra küldött utolsó kuruc alakulatok egyik parancsnoka. Majtény el tt is amnesztiát kért és kapott. Anyjával együtt visszatért Esztergomba, ahol polgárjogot szerzett, Esztergom város 1712. március 9-i ülésén letette a szokásos polgári esküt. Szabó 32 Mátyásné az 1715-ös országos összeírásban, mint katonatiszt özvegye szerepel. Lakatos Judit másik lánya, Józsa Katalin fia is Bottyán ezredében szolgált a 33 Rákóczi-szabadságharc éveiben. Második férje, Tolnai István volt 1700-ban Bottyán egyik adománylevelének tanúja. Két n testvérét is támogatta. 1700-ban mintegy kiegészítve végrendeletét egy telket adományozott testvérének, Juditnak és unokaöccsének, Molnár Jancsinak. Az adománylevél személyes hangja átüt a jogi sablon nyelvezetén: testvére ápolta „az én nyavalyáimban, mid n seben estem volna” – írja. Zálogbirtokról lévén szó, kérte, hogy senki se bolygassa ket. Károlyi Sándor teljesítette a kérést: meger sítette nemes Molnár Jánost a telek 34 használatában. Kit nik, Bottyán, mint mások is, támogatta rokonait és támaszt keresett bennük polgári és katonai pályáján. Nemcsak rokonairól gondoskodott. Az esztergomi Szent Péter és Pál városi plébániatemplom építésére 3000 forintos ígéretet tett. A nyitrai piaristák iskolája számára már 1699-be 1000 forintos alapítványt tett, amit kés bb 3000 forintra emelt. A piaristák ügyét támogató bizalmi emberének, Czagányi Mihálynak is szerepe lehetett 1700-ban tett végrendeletszer intézkedésében. Az aktív háborús tevékenységt l már visszavonult id s katona 31

K. E. M. Ö. L Esztergom vármegye közgy lési jegyz könyve 1696. április 4–5, november 9. és 1700. május 5. Esztergom város jegyz könyve 1712. március 9., december 7., 1713. január 5. 32 Thaly 1865. p. 497. 33 Thaly 1865.p. 497. 34 Pálffy Géza 1996. p.108. Lásd még Pálffy 2003. Prefektusa Grassalkovich János és Czagányi Mihály nevében tiltakozott Esztergom szabad királyi város igényeivel szemben. K. E. M. Ö. L Esztergom város jegyz könyve 1714. január 24.

231

maga és felesége nevében végrendelkezett, ezt I. Lipót is jóváhagyta. Örökösévé tette rokonait, Czagányi Mihályt és ügyvédjét, Grassalkovics Jánost is, aki 1696tól kezelte kölcsönügyleteit, intézte az 1696-os kuriális adomány megszerzését, a megyegy léseken képviselte Bottyánt. A Rákóczi-szabadságharc idején 1705 és 1710 között Érsekújvár várában hadbíró és postamester volt. Bottyán Czagányi Mihályban saját fiatalságát láthatta viszont, s ezért is tette meg birtokainak 35 provizorává. A Haditanács általános gyakorlata az volt, hogy a stratégiai fontosságú várakba német várparancsnokot és gyalogságot helyezett, csupán a lovasság parancsnoka, a helyettes lehetett magyar. Esztergom a dunai utánpótlási vonal kulcser dje volt a délen zajló háború idején is. A 17. század végét l báró Kuckländer Ferenc Ferdinánd ezredes volt a várkapitány. Rákóczi visszaemlékezése szerint a katonai rangját pénzen vette. Makacs, kemény ember volt. A várparancsnoki szállás fönt volt a várban az egykori érseki palota épületében, amit a két hosszú ostrom és a hosszú török id szak megviselt. A "sánta ezredes" és bárólány felesége lenézte a szegény legényb l lett császári ezredest. Irigyelte látványos gyarapodását és népszer ségét. Bottyán egy alkalommal helyettesítette Kuckländert, az Esztergom-vízivárosi ferencesek ezt az alkalmat ragadták meg, hogy a magyar és német katonák garázdálkodása ellen panaszt tegyenek.36 Bottyán ezekben az években végiggondolhatta életét és pályafutását. Nagyon sokat elért, de látnia kellett, hogy nincs hova el bbre lépnie: esztergomi várparancsnok sose lehet. Kuckländer 1691-ben lett ezredes, s 1704 májusában - Bottyán lefogását követ en tábornok.37 A tiszaháti kuruc felkelés hírére még I. Lipótnak ajánlotta fel szolgálatait. 1703 novemberében Zólyom várába vonult, és hetekig harcolt a várat ostromló kurucok ellen. Itt tárgyalt Bercsényivel, s ekkor már célja Esztergom várának kuruc kézre adása lehetett. A kortárs Tolvay Ferenc verses krónikája így szól: „Ekkor Esztergomban németekkel méne, Hogy szép portékája s pénze el ne veszne, És hogy Esztergom is magyar kézbe esne, Dunántúl való nép hogy hozzája gy lne”.38

35

Thaly 1865. p. 53. Károlyi prefektusa. Thaly 1883. p. 37–38. 37 Antonio Schmidt -Brentano: Kaiserliche und k.k. Generale (1618-1815) Österreichisches Staatsarchív / A. Schmidt Brentano 2006. p.52. http://www.historie.hranet. cz/heraldika/pdf/schmidt-brentano2006.pdf (Letöltés 2010. 05. 04.) 38 Thaly 1883. p.141. 36

232

A megegyezés hírére1703. december 10-én II. Rákóczi Ferenc a "Dunán túl a Mezei, Lovas, Gyalog Hadai " f strázsamesterségét adományozta Bottyánnak, tíz 39 nappal kés bb a dunántúli hadak generálisává tette. Ugyanebben az id szakban (1704 januárjában) Bottyán I. Lipóthoz való h ségét is hangoztatta, Savoyai Jen t l öt megyére kiterjed toborzási parancsot és pénzt is kapott. Kuckländer várparancsnok nem bízott Bottyánban. Három alkalommal is feljelentette a bécsi Haditanácsnál, majd 1704 húsvétján templomba menet elfogatta, de október 10én Bécsbe való szállítás közben Nyergesújfalunál felesége segítségével megszökött. Az asszonyt ezért Kuckländer elfogatta és bebörtönözte.40 Bottyán mindent megtett, hogy feleségét, kiszabadítsa, kicserélje, ellenségén bosszút álljon. Az asszony halála után is kereste az alkalmat, hogy Esztergom várát megkaparintsa t le. 1705 februárjában a befagyott Dunán támadta meg a Vízivárost, de ágyúk nélkül a várostromra nem vállalkozhatott. Err l írta Bercsényi Rákóczinak: „Ma41 ga a hóhér lelk Bottyán is lóról szállt, úgy rohamozott.” Lovasezredének néhány "zászlóját" mindig "Esztergom elejin", a Garamnál tartotta – érte is vád, hogy csupán birtokait védi. Dunántúli f parancsnokként is volt gondja arra, hogy Esztergomot a közeli hegyekben rejt z hajdúcsapataival, szemmel tartassa. 1707. december 25-én Esterházy Antal Bercsényihez írt levelében felpanaszolja, hogy nem sietett átvenni a Nyitra környéki parancsnokságot, 'azt állítván, hogy beteges állapotjára nézve már kegyelmének csak nyugodalom kellenék, és a maga jószáginak rendben való vételére kivánván, inkább Köbölkút táján megmaradni [...]”42 Esztergom 1706. szeptemberi gy ztes ostroma után találkozott újra Kuckländerrel. Ezredeivel távol harcolt, csak a vár átadásakor érkezett meg. Rákóczi ragaszkodott a hadijog szigorú betartásához, így a várparancsnok csapataival szabadon távozhatott. A francia hadmérnök, Lemaire így írt err l : „Bottyán, akár a mesebeli farkas a báránnyal, mindenáron össze akart t zni az esztergomi parancsnokkal és hely rségével, hogy aztán barbár módon végezzen vele”.43 Bottyán akkor járt utoljára Esztergomban, amikor a francia katonák és a magyar hajdúk közti ellentétekr l értesülvén átment a várba, s szétcsapott a lázongók között. Egyébként betegen feküdt kastélyában. A császáriak 1706 októberében 39

Mészáros 2006. p. 122–123. R. Várkonyi Ágnes 1975. p.121–122., 141. 41 Thaly 1883. p. 48–49. 42 Rákóczi hadserege 1703-1711 [Vál. és bev. Bánkúti Imre] Bp, 1976. p. 78–82. 43 Esztergom ostromáról: Rákóczi Ferenc emlékiratok (Fordította: Vas István) Bp., 1985. p. 221–225. A továbbiakban. Rákóczi Ferenc emlékiratok 1985. ; Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából (1684–1714) Esztergom, 1892. p 174–198. ; Rákóczi Tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. [Vál, szerk., bev és tanulmányok Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes]. Bp. 1975. 2. köt. p. 224–240. 40

233

gyorsan visszafoglalták a várat. Esterházy Antal megírta Rákóczinak, hogy ha Bottyán ott lett volna, nem veszett volna el ily könnyen a vár. Az Esztergomot feladó Kuckländer ellen Bécsben vizsgálat folyt. Ennek lezárulta után passzust kért maga és felesége számára, hogy visszatérhessen Esztergomba. Bottyán csak az asszonynak adott engedélyt. A várról azonban nem mondott le. Mostohaunokája, Szabó Mózes 1708 nyarán, amikor már szinte az egész Dunántúl császári 44 kézen volt, még Bajnán táborozott. 1709 volt Bottyán utolsó életéve. Bátorkeszi birtoka elveszett: „Az egész jószágomból válogatott embereket budai Administrátor Esztergomban maga eleibe hivatván: elöttek minden jószágomat császár számára foglalta - kit én nem igen bánok.”45 1709 nyarán parancsot kapott Rákóczitól, hogy a végveszélybe jutott kuruc kézen lev dunántúli váraknak nyújtson segítséget. A folyami átkelések legjobb szervez je, aki valaha hídverésnél maga is szekercét fogott, most tehetetlen volt. A Dunát rác sajkák uralták, ezért Bottyán fehúzódott Vácig, keresve az alkalmat az átkelésre. Innen parancsolták a bányavárosok védelmére. A dunai hajók építésében való jártasságát Rákóczi Ferenc is kiemelte emlékirataiban írt rövid jellemzésében: „Ez az ember diákból, majd egy jezsuita rendház portásából katonai rangra emelkedett, és olyan vakmer haditetteket hajtott végre a törökök ellen, hogy ezredes lett a császár szolgálatában. Nem volt se jó származású, sem m velt, ezért igen nyers volt, de józan és szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette t, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt. A rácok különösen féltek t le, a németek meg olyannak ismerték, amilyen volt. Értett a dunai hajók építéséhez, maga is gyakran fogott fejszét”. 46 Még ezt az utolsó parancsot is teljesítette. Betegséggel küszködve személyesen vezette a selmeci sáncoknál ezredeit, „[…] mindig el l emberkedvén, fúvatá az trombitákat, s nagy felszóval igen biztatja, sörköngeti vala az vitézl népet [...]”47 A szabadságharc legsikeresebb tábornoka volt „Vak Bottyán”. Haláláig ragaszkodott utolsó döntéséhez: fegyverével és vagyonával Rákóczit szolgálta. A kuruc hadsereg legtapasztaltabb katonájaként tudnia kellett, hogy már nem gy zhetnek. Az új király, I. József íratott neki Ocskay átállása után: mindent megkap, rangot, birtokot, ha is az oldalára áll. R. Várkonyi Ágnes ismertetése szerint Heister Siegbert a magyarországi császári csapatok f parancsnoka máglyával fenyegette meg levelében, amelyet „Bottyán Jánosnak, a rebellisek egyik Coripheusának!” címeztetett. Bercsényi Miklós kemény válasza után „József császár környezete úgy vélte, Botytyánt meg kell nyerni mindenáron [...] Az év utolsó hónapjában Bottyán nagy pecsé44

K. E. M. Ö. L Esztergom város levéltára 1708. nr. 16. Thaly 1883. p. 690. 46 Rákóczi Ferenc emlékiratok 1985. p. 165. 47 Thaly 1865. p. 475–478. 45

234

tes írást kapott. József császár kézjegye rajta. Megtéveszt módon fogalmazták. Mintha csak válasz lenne Bottyán folyamodására. Ilyen folyamodvány azonban nem volt. Éppen ezért a „válasz” tele mézes ígéretekkel, a véghetetlen császári kegyelem bizonyságaival. A császári hadsereg megbecsült tisztje lesz, mintha semmi sem történt volna. Mindent elfelejtenek. Bántódás nem éri. Magas rang, megbecsülés várja. Minden vagyonát visszakapja, azt is, amit a háborúk alatt elvesztett.” A levelet Kuckländer küldte meg bizalmasan Bottyánnak. De Rákóczinak mutatta meg h 48 sége bizonyítékaként. „Bottyán János személyét Thaly Kálmán, els életrajzírója er sen idealizálta. Villányi Szaniszló pedig, ki szintén sokat írt róla, Bottyánt t zsérnek, er szakos vagyonszerz nek min síti. Egyik írónak sem adhatunk igazat. Botytyán kora gyermeke volt. Vagyont gy jtött szépszerivel s nem, pedig a nép kizsákmányolása útján. Hogy marhakereskedéssel foglakozott; az akkori nemesek szinte kivétel nélkül marhakeresked k voltak. Ez azonban csak vagyona kis részét eredményezi. Vagyona házassága és vitéz haditettei révén szaporodik. Tehát nem er szakos vagyonszerz . Értékelésénél […] a Rákóczi szabadságharc h hazafiát, képzett had49 vezérét, a nép Jótev Jánosát kell kiemelnünk.” 1709. szeptember végén ért véget váratlan fordulatokban b velked és példaként szolgáló élete. Egy váratlan fordulatokban b velked és nagy korban mindig azt tette, amit tennie kellett és tennie lehetett.

48 49

Thaly 1883. p. 561–563. R. Várkonyi Ágnes, 1975. p.198–201. Horváth Géza, id.: Bottyán János Komárom megyében Tata. 1955. p. 9. Kézirat, JAMK helyismereti gy jtemény.

235

GYÜSZI LÁSZLÓ

Az úrbéri viszonyok felszámolása Dorogon Történelmünk sorsdönt eseményei közül az 1848-as forradalom rz dött meg legjobban népünk emlékezetében és hagyományaiban. Az egész nemzet számára új korszak ígéretes kezdete volt. A várakozás nem teljesült be egészen, a nemzeti függetlenségért, szabadságért vívott küzdelmet vérbe fojtották, de az évtizedek óta válságokban verg d feudális viszonyok megváltoztatását már nem lehetett elodázni. Ezt a gy ztes idegen hatalom is felismerte. Még a szabadságharc idején szükségesnek tartották két alkalommal is szózatban, illetve nyílt parancsban meger síteni az úrbéri kapcsolatok megszüntetését. A szabadságharc leverése után a Bach-rendszer kezdett hozzá a jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtásához az 1853. március 2-án kiadott úrbéri nyílt parancs alapján. A nép számára ez volt a legjelent sebb vívmánya a forradalomnak. Mivel a jobbágyfelszabadítás a feudális termelési és társadalmi viszonyok felszámolását is jelentette, nemcsak az úrbéres népességet, a volt jobbágyokat és zselléreket érintette, hanem az ország egész lakosságát. Für Lajos írta e kérdésr l szóló alapvet tanulmányában: „A jobbágyfelszabadítás mögött valójában az 1848-ban mozgásba hozott egész magyar társadalom forrongó átalakulása lüktetett, s ez a mozgás még az önkényuralom fojtott csendjén is át-átütött.”1 Hogy a népnek mit jelentett 1848, azt az oroszlányi jobbágyok prédikátora így fogalmazta meg 1851-ben írt feljegyzéseiben: „[…] az 1848. év örökké emlékezetes és nevezetes marad a volt jobbágyságnak azon évben történt felszabadításáért. A népre nézve soha üdvösebb törvény nem hozatott még Magyarországban. De nem is mutathat a história esetet, amely olly kimondhatatlan közörömet idézett volna el a köznépben, az egész országban, mint idézett a felszabadulásokat hozott törvény közzététele.”2 Ezzel szemben Dorog történetírója az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban csalódva kénytelen megállapítani, hogy „[…] a h si áldozatvállalásnak, a dacos nemzeti ellenállásnak, Kossuth gyújtó szónoklatainak, Pet fi Nemzeti dalának sugárzása azonban – úgy látszik – nem hatolt el Dorogra. Legalább is írás nem szól róla, és a legenda sem rzött err l az id r l emléket.”3 1

F r Lajos: Jobbágyföld – parasztföld. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. Szerk. Szabó István. Bp. 1972. I. p. 36. 2 Gyüszi László: Oroszlány a XVIII–XIX. században. Tatabánya, 1988. p. 103. 3 B. Mosonyi Klára: Dorogról dorogiaknak. Dorog, 1971. p. 100.

236

A jobbágyfelszabadítás azonban számukra is történelmi jelent ség vívmánya volt a forradalomnak, bár a törvény több kérdést nyitva hagyott, s ezért a forradalom után kiélez dik a harc a volt jobbágyok és földesurak között. A Dorog környéki volt jobbágyok és földesuruk, az esztergomi f káptalan, valamint az esztergomi érseki uradalom úrbéri pere is bizonyítja, hogy az 1853. évi március 2-i úrbéri nyíltparancs visszalépést jelentett. „Tokod és Tát helységek a bortermésb l több század óta a tízedik akót adták dézsma fejében.” Ezt a jobbágyok papi tizednek tekintették. 1848 szeptemberében az Esztergom megyei törvényszék a jobbágyoknak adott igazat. Az ítéletben hivatkoztak az úrbéri tabellára, amely szerint a folyamodó községek […] az 1848. évi IX. tc. értelmében a dézsmaadástól felmentetnek. Az uradalom az ítélet ellenére szedte a dézsmát, s tovább folyt a pereskedés a jobbágyokkal.4 Hasonlóképpen a bordézsma miatt pereskedtek Szentgyörgymez jobbágyai az esztergomi érseki uradalommal, de kiterjesztették a pert az irtásföldek dézsmájára is. A jobbágyok 1848. június 28-án Esztergom megye állandó bizottmányához nyújtottak be folyamodványt. Panaszolták, hogy bár a törvények a papi tizedet minden pótlás nélkül megszüntették, az esztergomi érseki uradalom mégis követeli a dézsmát. A vármegyei f törvényszék a folyamodókat a „további dézsmának, mint papi tizednek megadásától felmentette”. Ebben a kérdésben azonban a törvényszéken sem volt teljes egyetértés. Bakoss József törvényszéki tanácsos különvéleményt jelentett be a szentgyörgymezei jobbágyok és az esztergomi érseki uradalom közt folyó dézsmaperben 1857. január 21-én. Kijelentette, hogy ülnök társaival nincs egy véleményen. „Én azon Bor Dézsmát – írta – mellyet a Felperes községnek sz ll birtokosai egészlen 1849. évig kiszolgáltattak volna, nem Földes uri tartozásnak, de egyenesen papi dézsmának tekintem.” Befejezésül a volt jobbágyok védelmében megemlíti, hogy a sz l kön kívül más jövedelemforrásuk nincs, és kéri, hogy „a volt jobbágyok sorsa roszszabb állapotba ne tétessék”, s megjegyzi még, hogy „a dézsmaszedés a szorgalmat sujtja”.5 A szentgyörgymezei példákra utalva is elmondhatjuk, hogy az 1853. évi úrbéri nyílt parancs legsérelmesebb intézkedései közé tartozott a földesurak sz l dézsmához való jogának visszaállítása, s regáléjogaik fenntartása.6 Mindezek ellenére vitathatatlan az 1853. március 2-i úrbéri nyílt parancs történelmi jelent sége. Azzal, hogy szabályozta a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának módját, alapvet en meghatározta a volt jobbágyság útját a feudalizmusból a kapitalizmusba. A kortárs Kecskeméthy Aurél szerint a pátens rendelkezései 4

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára továbbiakban K. E. M. Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. 251. 253. 5 U.o. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. 256. VII. 1857. 10-15. 85–114. 118. 125. 6 Az 1853. március 2-i úrbéri nyílt parancs értékelését vö. F r Lajos i.m. 42–43. Szabad György: A tatai és Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerr l a t kés gazdálkodásra. Bp. 1956. p. 327.

237

„[…] nemcsak a ma él nemzedéket legközelebbr l érintik, hanem századokra kiható következményeket rejtenek méhökben.”7 A dorogi német nemzetiségi jobbágyok és földesuruk, az esztergomi f káptalan közötti több évszázados úrbéri viszony felszámolása is az említett úrbéri pátens szellemében történt a Bach-korszakban. A következ lapokon e történelmi jelent ség folyamatról lesz szó néhány alapvet forrás alapján, bár a téma részletes kidolgozására nem vállalkozhatunk a kutatható forrásanyag hiányossága miatt. Egy 1851-ben készült telekkönyv, néhány törvényszéki jegyz könyv, az úrbéri összehasonlító okmány és az úrbéri egyezség szövege lehet vé teszi, hogy vázlatos képet alkothassunk a falu gazdasági-társadalmi viszonyairól.8 Hogy milyen iratokat kell nélkülöznünk, arra következtethetünk a KomáromEsztergom Megyei Levéltárban található iratjegyzékekb l és úrbéri iktatókönyvekb l. Ezekben szerepelnek a dorogi régi és új állami térképek, telekkönyvek, a tagosítási egyezség és az úrbéri egyezség jegyz könyvei, a határ osztályozási okmánya, a dorogi maradékföld-birtokosok folyamodványa, a maradékföld váltságával kapcsolatos végrehajtási ügyirat és a Dorog község elleni irtványper iratai.9 A téma feldolgozását nehezíti még, hogy sem a helytörténeti irodalomban, sem az országos szakirodalomban nincs utalás a dorogi úrbéri viszonyok felszámolására. Még a témát közvetlenül érint tanulmány szerz je, Vargyai Gyula sem említi Dorog nevét tanulmányában, pedig az Esztergom megyei egyházi birtokokon végrehajtott jobbágyfelszabadításról írt.10 Ha azt akarjuk értékelni, hogy mit jelentett egy jobbágyfalu számára a jobbágyfelszabadítás, az úrbéri viszonyok eltörlése, meg kell ismernünk a falu gazdasági, társadalmi viszonyait, a jobbágyok haszonvételeit és a földesúri szolgáltatásokat. Számba kell venni az úrbéres népességet, a telkes gazdákat és a zselléreket. Tudni kell, hogy mennyi földdel rendelkeztek. A falu határa hogyan oszlott meg a földesúr és a jobbágyok, zsellérek között. Hogyan alakult a telkesek és zsellérek aránya, vagyoni helyzete, rétegez dése. Mennyi volt a közösen használt terület, s azt hogyan használták. Mik voltak azok az úrbéri terhek, amelyeket az 1848. évi 9. tc. eltörölt. Az úrbéri viszonyok sok százéves kusza szövevényét kibogozni s felfejteni nem volt könny feladat. Dorogi tájékozódásunkat az 1851-ben készített telekkönyv vizsgálatával kezdhetjük.11 7

Kecskeméthy Aurél megállapítását idézi Vargyai Gyula: Jobbágyfelszabadítás Esztergom megyei egyházi birtokokon. Bp. 1963. p. 14. 8 Pest Megyei Levéltár továbbiakban P.M. L. Dorog község úrbéri iratai 1856. 1894. pp. 4–5. 9 K. E. M. Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. p. 5–6. 8. Úrbéri iktatókönyv 1862. 31. 1865. p. 15. 10 Vargyai Gyula i.m. p. 3. 11 K. E. M. Ö. L. Császári Királyi Úrbéri Törvényszék III. 1856. p. 13.

238

Az egész határ kiterjedése 2654 hold 779 négyszögöl. Ugyanebben az id ben Fényes Elek 1019 hold szántót, 218 hold rétet és 15 hold majorsági területet említ a dorogi határban. Helischer József 1827-ben készült összeírásában 1002 hold szántó szerepel. Esztergom vármegye monográfiája szerint 2002 hold kiterjedés a dorogi határ.12 A nagymértékben eltér adatok között minden bizonnyal a telekkönyv adatai felelnek meg legjobban a valóságnak. Ezért is jelent s e forrás értéke. A határ területe az úrbéresek, a szabadosok és az uradalom között az alábbiak szerint oszlott meg: Úrbéri birtok1 358 hold 1089 négyszögöl Szabadosok birtoka 80 hold 646 négyszögöl Uradalmi birtok 422 hold 274 négyszögöl Külön szerepelnek a kimutatásban a közösen használt legel k (549 hold 654 négyszögöl), az irtványok (162 hold 1070 négyszögöl), amelyeket az úrbéres gazdák használtak ugyan, de nem tartoztak az úrbéri birtokhoz, végül a terméketlen területek (80 hold 646 négyszögöl). Az uradalmi birtok legnagyobb része erd volt. Témánk szempontjából talán legfontosabb az úrbéres birtok vizsgálata. A gazdák száma 49, s egy gazda birtokának területe átlagosan 27 hold, a 41 zsellérre pedig egyenként átlagosan 0,6 hold jutott. Meg kell említeni, hogy úrbéri birtokként 31 és 3/6 telek szerepel a kimutatásban. Ha a telkek számával osztjuk el a gazdák birtokát, egy telekre 43 hold jut. Ez szokatlanul nagy teleknek számít. Magyarázatot részben az 1768-as úrbérrendezés, másrészt az 1858-as úrbéri egyezség iratai között kereshetünk. 1768-ban a kiküldöttek megállapították, hogy „Dorog csak másodosztályú besorolást kap a föld min ségére való tekintettel. Egész telekhez jár (200 négyszögölével) 22 hold szántóföld, kétszer kaszálható rét. A fél és negyed telkek arányosan részesednek. A legel ket a lakosság panasza ellenére megfelel nek tartják mind az igavonó, mind a tejel állatok számára.” Viszont a kilenc kérdésre adott válaszok között azt olvashatjuk, hogy „a féltelkes gazda 24 és 1/2 hold földdel rendelkezik… továbbá van kender és kukorica földje, 200 fejet term káposztás kertje.” 1858-ban készült a „birtok állapotok egybe hasonlítása”. Ebben a következ olvasható: „ A Doroghi határ az úrbéri tábla szerint tartalmazott 43 egész jobbágytelket és 37 zsellért. Jelenleg találtatott 31 és 6/8 egész telek és 37 zsellér. Egybehasonlítva a birtokmennyiségeket, kiderül, hogy a volt jobbágyok illetménye 416 holddal több, mint amennyi az úrbéri tabellában szerepel. Ez az ún. 12

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. I. p. 276. ; Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Esztergom vármegye. Bp. 1910. p. 19.

239

maradvány, vagy remanenciális föld, amit a jobbágyok használtak ugyan, de az úrbéri tabellába nem jegyezték föl.13 A telekkönyvben azonban még nincs szó maradványföldr l, hiszen az úrbéri birtok fogalmát az 1853. március 2-i úrbéri pátens határozta meg. Ennek alapján lehetett megállapítani, hogy mennyi az az úrbéres föld, ami állami kártérítéssel került a volt jobbágyok tulajdonába, s mennyi a maradványföld, amit a parasztok maguk válthatnak meg. Tovább tanulmányozva a telekkönyvet, felt nik, hogy viszonylag nagy a bels telek. Egy gazdára 1 hold 426 négyszögöl jut átlagosan, pedig Bél Mátyás azt állapította meg Dorogról, hogy „[…] a házak elég s r n vannak, köztük a posta állás és a vendégfogadó.” Itt azonban nem beszélhetünk ellentmondásról, mert a házhelyek valóban sz kek, átlagosan 394 négyszögölet mutatott ki a telekkönyv, s a szér k még kisebbek, átlagosan 189 négyszögölesek. Két gazdának, Lakner Antalnak és Bartl Jánosnak nem is volt szér je. A zsellérek többségének házhelye 150 négyszögölnél kisebb volt. Tizennégy zselléré a 100 négyszögölet sem érte el, s csak tizenkett nek volt 150 négyszögölnél nagyobb telke. Az átlagos teleknagyság 147 négyszögöl. A bels telkeket a kukoricaföldek és a kenderföldek növelték meg. S azok is több, általában egy-egy gazdaságban három darabban voltak. A legkisebb parcellák a 100 négyszögölt sem érték el. A legnagyobbak meghaladták az 500 négyszögölet. A bels telkek részletezése után a szántóföldeket sorolja fel a telekkönyv d l nként, s feltünteti a helyrajzi számokat is. A parcellanagyság átlagosan egy-két hold. Meg kell azonban különböztetni a nagyobb és kisebb birtokok szórtságát, elaprózottságát. A 25 hold feletti birtokokon a parcellák nagysága megközelíti, néhány esetben meghaladja a két holdat. Ilyen gazdaság volt 19. Viszont a 10–15 holdas birtokok parcellái egy holdnál kisebbek, legtöbb a 0,6 holdas parcella. A birtokosok többsége ebbe a kategóriába tartozik. A birtokkategóriákról készített kimutatás sajátos társadalmi tagolódást tükröz: 10–15 hold 25 gazdaság 15–20 hold 3 gazdaság 20–25 hold 2 gazdaság 25–30 hold 6 gazdaság 30–40 hold 11 gazdaság 40–50 hold 2 gazdaság Negyven hold felett csak két gazdaság szerepel a telekkönyvben, Golács Sebestyén 49 holdja és Teisz József 41 holdja. Két jellemz birtoknagyság van: a 11–12 holdas, és a 27–34 holdas. Mindkét kategóriába 16 birtokos tartozik. A kimutatás azonban nem teljes. A fenti adatok mégis reális képet adnak a falu társadalmi rétegez désér l. Természetesen a teljes képhez a zsellérek is hozzátar13

K. E. M. Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. 13. Doroghy Határnak Telekkönyve. pp. 32–35. A dorogi határ tagosítására és legel elkülönözésére vonatkozó birtokállapotok egybehasonlítása. In. B. Mosonyi Klára i. m. p. 73.

240

toznak. Az úrbéri tabellában 37 zsellér szerepel, de a telekkönyv 41 nevet sorol fel. II. József idején az els népszámláláskor is 41 zsellért írtak össze. Telkes gazda akkor 45 volt.14 A telekkönyv alapján megállapítható, hogy Dorog társadalmi struktúrája sajátosan, az országos átlagtól eltér en alakult. Dorogon házatlan zsellérek nem szerepelnek a telekkönyvben. A házas zsellérek száma Mária Terézia úrbéri rendelete óta csak öttel növekedett. Amikor a jobbágyfelszabadítás idején országosan az úrbéres népesség 60 %-a zsellér volt, Dorogon a 46 %-ot sem érte el az arányuk. A telkes gazdák rétegez dése is elmarad az országosan jellemz differenciálódástól. Csak két gazdának volt 40 hold feletti birtoka, de figyelembe véve a homokos, nagyobb részben II–III. osztályú határt, ez sem számított kiemelked en nagy gazdaságnak. Ugyanakkor a legszegényebb telkes gazdáknak is volt 10–12 holdas birtoka. Teljesen hiányzott az 1–10 hold közötti birtokkategória. A jobbágyfelszabadítás szempontjából vizsgálva a társadalmi tagozódást, az a legfontosabb, hogy nem volt a faluban olyan társadalmi réteg, amely az úrbéri viszonyok felszámolása után ne kapott volna valamennyi földet. Ugyanis a házas zsellérek is részesültek a közös földekb l. Az úrbéri birtokrendezési perek eseményeinek és eredményeinek ismertetése el tt még egy fontos iratról, a dorogi határ d l k szerinti osztályozásáról kell szólni.15 Az osztályozás kérdésében általában mindenütt ellentét volt a földesurak és a jobbágyok között, mert a földesurak sok helyen az osztályozás kiigazításával haszonvehetetlen földeket akartak a volt jobbágyok úrbéri illet ségébe betudni. Az oroszlányi jobbágyok ügyvédje, Benyács Mátyás határozottan visszautasította az Eszterházy grófok ilyen követelését. „Felperes urak az osztályozás kijavítását kérik […] csak maguk kévánják a törvény jótékonysága örve alatt a már egyszer haszonvehetetlennek osztályozott földrészeket a különben is homokos, silány határ lakosi urbéri illet ségükbe betudatni.”16 Dorogon nem a haszonvehetetlen földek miatt volt vita, hanem az I. osztályúnak min sített d l k miatt. Ilyen vitás kérdésekben a bíróságok általában a földesurak mellett foglaltak állást. A becsülevél hitelesítésének évében, 1858. június 28-án barátságos egyezséggel ért véget az esztergomi f káptalan és a dorogi jobbágyok úrbéri pere, amely még a forradalom el tt, 1837-ben kezd dött. Az 1832–36-os országgy lés jobbágytörvényei alapján országszerte megkezd dtek az úrbéri perek, amelyeket a földesurak és a jobbágyok egyaránt „az értelmesebb gazdálkodásra” való hivatkozással szorgalmaztak, ugyanakkor a felek érdekei nagyon különböz ek voltak. 14

B. Mosonyi Klára i.m. p. 78. K. E. M. Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. p. 13–16. Dorogh Helység Határában fekv d l k osztályozása. 16 Gyüszi László i.m. pp. 113–114. 15

241

Az Esztergom megyei egyházi birtokokon 1837. március 16-án egyszerre több község (Kesztölc, Tokod, Tát, Dág, Libád, K hídgyarmat, Csév, Nánás, Ebed) közös beadványban kérte a rendbeszedési és legel elkülönözési per megindítását. Tát és Tokod a szemináriumi uradalomhoz tartozott, a többi falu az esztergomi f káptalan birtoka volt.17 Dorog is a káptalani birtokhoz tartozott, de úgy látszik, külön kezdte a pert. Egy kés bbi kimutatás szerint 1837. április 17-én, Németh György prépost folyamodványa szerint azonban „[…] 1837. január 10-én Esztergom Szent Tamáson tartott úrbéri Törvényszék alkalmával […]” kezd dött az úrbéri rendbeszedési, legel elkülönözési és tagosítási per.18 A forradalom el tt az úrbéri perek nem vezettek eredményre. Ha volt is megegyezés néhány kérdésben, a jobbágyok helyzete nem javult, s a földesurak és jobbágyok ellentéte csak fokozódott. 1848-ban Tokodra és Tátra vonatkozóan született ítélet, de nem hajtották végre, Kesztölccel pedig ideiglenes egyezséget kötöttek.19 A forradalom és szabadságharc leverése után folytatódtak tehát az úrbéri perek, de most már nem a szabályozás, a legel elkülönözés, a tagosítás és az úrbéri szolgáltatások megváltoztatása volt a perek célja, hanem a jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása. Ez nyilvánvalóan fokozta a perben egymással szemben álló felek indulatait. A jobbágyok harcoltak az általuk használt földek tulajdonjogáért, s mindenféle feudális szolgáltatás megszüntetéséért, a földesurak pedig majorságaikat akarták növelni, s kiváltságaikból menteni, amit menthettek. Megváltozott politikai rendszerben, megváltozott bíróságokon folytatódtak a perek, és sokáig elhúzódtak részben a változások, de f leg a vitás kérdések összetettsége, bonyolultsága miatt. A többszázados feudális viszonyok kusza szövevényét felbontani nem volt könny feladat. Az 1853. március 2-i úrbéri pátens megjelenése el tt nem is lehetett eredményt várni. Utána is csak 1856-ban indultak meg tömegesen az úrbéri perek, amelyek 1856-ig a megyei törvényszékek, kerületi f törvényszékek és a belügyminisztérium hatáskörébe tartoztak. 1856-ban jelent meg az a rendelet, amely elrendelte az úrbéri törvényszékek felállítását. Ett l kezdve ezek tárgyalták a birtokrendezési pereket, 1861-t l, pedig az alispáni bíróságok, a megyei törvényszékek és az ítél tábla hatáskörébe kerültek.20 Az 1850-es évek második felében felgyorsult az ügyintézés. Nemcsak a peres felek, hanem a hatóságok is érdekeltek voltak abban, hogy minél el bb lezáruljanak a perek, lehet leg barátságos egyezséggel. Az úrbéri törvényszékek felkutatták a peres iratokat, hogy áttanulmányozzák, felülvizsgálják és kiegészítsék. 17

Vargyai Gyula i.m. pp. 8-9. P. M. L. Dorog község úrbéri iratai 1856. 1. K. E. M.Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. p. 83. 19 Vö. Horváth Géza. Az 1832–36. évi úrbéri törvények végrehajtása Esztergom vármegyében. Kézirat, JAMK. [Tatabánya], (1983) p. 76. és 8, 9. sz. melléklet. 20 F r Lajos i.m. p. 145. 18

242

1856. február 6-án készült az a kimutatás, amely felsorolta azokat az úrbéri pereket, amelyeknek iratai a cs. kir. budai törvényszéknél voltak. A felsorolás után arról olvashatunk, hogy az esztergomi f káptalan Héreg, Kesztölc, Csév, Dorogh és Epöl községek elleni úrbéri rendezési összesítési és elkülönözési pereinek iratai a cs. kir. budai törvényszéken nem találhatók. Németh György címzetes püspököt az esztergomi f káptalan nagy prépostját kérik, hogy ezekr l tudósítsa az úrbéri törvényszéket.21 Az esztergomi járási szolgabírói hivatal 1856 márciusában megküldte az Esztergom megyei úrbéri törvényszéknek Csév, Dorog, Epöl és Kesztölc községek peranyagát, s a törvényszék határozott ezek tárgyalásáról, miután e perek „folytatólagos” felvétele végett az esztergomi f káptalan, mint ezen helységek földesurasága folyamodott”. A szolgabírói hivatal felszólítására Sorsich Ferenc, a f káptalan f ügyésze jelentette, hogy Dág községgel megegyezett az uradalom, ugyanakkor Dorog, Csév, Kesztölc és Epöl folyamatban lev perének folytatását kérte.22 Az esztergomi f káptalan nevében Németh György prépost 1856. március 16án folyamodott az úrbéri törvényszékhez, hogy a Dorog község elleni „úrbéri pernek folytatása végett Bauer Mátyás úgyis, mint Dorogh helység bíráját, általa és nevében az említett helység összes közönségét ezen Cs. Kir. [Tekintetes] Tettes Urbéri Törvényszék elejbe megidéztetni, a legel elkülönözést a megállapítandó telki állományon felül maradó úgynevezett Remanenciális földek megváltását és az uradalmi birtoknak egy tagbani kihasítását ítéletileg elrendeltetni méltóztassék”. A törvényszék a per folytatását elrendel határozatában hangsúlyozza, hogy a f káptalan az irtványok megváltásával és a foglalások visszacsatolásával kapcsolatban külön egyezséget kötött, s az úrbéri viszonyokból ered jogok, járandóságok és kötelezettségek megsz ntek, „ezen pör tárgya csak a legel elkülönözése, a remanenciális földek megváltása és az uradalmi birtoknak egy tagbani kihasítása lehet.”23 Valószín , hogy az irtványok és foglalások kérdésének különválasztása is el segítette a per gyorsítását. A következ két év eseményeir l azonban nincsenek adataink. Csak azt tudjuk, hogy 1858. június 28-án létrejött az egyezség. Egy Dorogon készült tárgyalási jegyz könyv tudósít err l. A községnek 1858. május 28-án beadott folyamodványára június 8-án hozott úrbéri törvényszéki végzés következtében került sor június 28-án az egyezségi kísérletre, amely eredményesen végz dött.24 A több mint öt oldalas, 19 pontból álló úrbéri egyezség német nyelv szövegét is a fenti napon keltezték, s az esztergomi f káptalan július 2-án hagyta jóvá, 21

K. E. M. Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. p. 71. U. o. III. 1856. p. 115-117. 23 P. M. L. Dorog község úrbéri iratai 1856. pp. 1–2. 24 K. E. M. Ö. L. Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék III. 1856. 26–27. Tárgyalási jegyz könyv, Dorog, 1858. június 28. 22

243

másnap pedig az úrbéri törvényszék részér l Kajdacsy Ferenc törvényszéki ülnök és Bauer Sándor tollnok hitelesítette. Ezt követ en augusztus 11-én a Cs. Kir. Úrbéri F törvényszék tanácsülése megállapította, hogy az egyezség az 1853. március 2-i császári nyílt parancs szellemét tükrözi. Közben júliusban elkészült „A dorogi határ tagosítására és legel elkülönözésére vonatkozó birtok állapotok egybe hasonlítása” is, a létrejött úrbéri egyezség alapján. Szegedy Péter mérnök július 18-i keltezéssel írta alá, majd július 31-én Kajdacsy Ferenc úrbéri törvényszéki ülnök hitelesítette. Szeptember 7-én az úrbéri törvényszék, a járásbíróság, az uradalom és a község képvisel i már a végrehajtás módjáról, a mérnöki munkák megkezdésér l tárgyaltak. Az eljárási jegyz könyvben nyolc pontban határozták meg az úrbéri szabályozás, legel elkülönözés és tagosítás módját. A legfontosabb pontja az utasításnak az egyéni felosztásról intézkedik úgy, hogy „az egész határ három vet re osztatvány, minden vet ben három darab jutand az egyes volt jobbágyoknak. A kiosztás rende minden vet ben a házszámok sorozata szerint történvén.”25 Bár az 1858. évi úrbéri szabályozásokról készült kimutatásból is az derült ki, hogy az esztergomi f káptalan községei közül Dorog és Epöl barátságos egyezséget kötött, s azt a f törvényszék jóváhagyta, az ügy mégis folytatódott.26 1860 nyarán készült az az eljárási jegyz könyv, amelynek tárgya „a dorogi úrbéri szabályozási és elkülönözési munkálatok, illetve a határ szabályzása után felvett új térkép és telekkönyv hitelesítése. Úgy t nt, hogy a barátságos egyezség végére pontot lehet tenni, de a jegyz könyvet a község képvisel i nem írták alá. A képvisel k többsége a jegyz könyv aláírása el tt eltávozott, „[…] s a jelen maradtak, név szerint Kitzing József községi bíró, Berberich Jakab, Pfluger Péter, Pfluger János és Bartl János kijelentik, hogy miután többi képvisel társuk eltávozott, és így nevük aláírását megtagadták, k maguk a jegyz könyvet aláírni nem merik”.27 Feltehet , hogy végül mégis aláírták a jegyz könyvet, mert szeptember 5-én már a dorogi úrbérrendezéssel kapcsolatos okiratokat hivatalos használatra felterjesztették a budai cs. kir. pénzügyi adósorozati hivatalhoz. Kajdacsy Ferencz törvényszéki ülnök jelentésében hangsúlyozta, hogy ez ügyben kötött, „[…] fels bb helyen is jóváhagyott egyezségnek végrehajtással véglegesen történt foganatosítási eljárás ellen semmi észrevétel el nem fordult.”28 Vázlatosan áttekintve az úrbéri rendezés menetét, láthatjuk, hogy a per kezdetét l az egyezségig és a végrehajtásig milyen bonyolult ügyintézés s mennyi jog25

U. o. III. 1856. p. 28–31. Urbarial Vergleich. p.32–35. A Doroghi Határ Tagosítása és legel elkülönözésére vonatkozó birtok állapotok egybe hasonlítása. 9. Eljárási jegyz könyv, p. 118. 26 U. o. 1859. p. 188, p. 583. 27 U. o. III. 1856. p. 19-22, pp. 23–25. 28 U. o. III. 1856. p 7.

244

szabály nehezítette a gyakorlati megvalósítást. Pedig a folyamat gyorsítása mindenkinek érdeke volt; az úrbéreseknek, a földesuraknak és az államnak egyaránt. A budai f törvényszék 1858. december 1-jei körrendelete a megyei úrbéri törvényszéket „gyors, és egyszer ” eljárásra szólítja fel.29 Az országos helyzetkép ismeretében itt meg kell jegyezni, hogy Dorog azok közé a községek közé tartozott, ahol viszonylag rövid id alatt, nagyobb összet zés nélkül, „barátságosan” ment végbe az úrbéri viszonyok felszámolása. Végezetül az említett okmányok alapján adatokkal és tényekkel is értékelhet a dorogi jobbágyfelszabadítás eredménye. A legfontosabb kérdés az úrbéri állomány megállapítása volt, mert az döntötte el, hogy a volt jobbágyok mennyi földet kapnak állami kártérítéssel, mennyit válthatnak meg maguk, s mennyi marad a földesúri birtok. Ennek alapján az úrbéres telkek területét 990 hold 150 négyszögölben állapították meg, de a volt jobbágyok és zsellérek ennél több földet birtokoltak. Az úrbéri egyezségben 369 hold, 939 négyszögöl a maradékföld mennyisége. Az egyezség megállapítja, hogy a maradványföldek az eddigi birtokosok kezén maradnak, s a váltságdíjat a földesúr hozzájárulásával nem másod, hanem harmadosztályú földek után állapítják meg. (Holdanként 16 forint 45 krajcár.) Az említett remanenciális földek együttes váltsága 6198 forint 51 krajcár, mely összeget tíz egymást követ évben egyenl összegben a kamatokkal együtt kell az elöljáróknak összeszedni és a földesúrnak átadni. Az úrbéri állomány megállapítása és a maradványföldek kérdésének rendezése után az eddig közösen használt legel elkülönítése következett. Az úrbéri egyezség 3. és az összehasonlító okmány 4. pontja rendelkezik err l úgy, hogy telkenként 7 hold illeti meg a volt jobbágyokat a közös legel b l, 8 zsellért is egy teleknek számítva. Összesen 275 hold 750 négyszögölben határozták meg a Dorog község részére kimérend legel k területét. Majdnem ugyanannyi maradt az uradalomnak is. Az irtványok megváltását és a foglalások visszacsatoltatását a fölpörös f káptalan külön keresetbe vette. Err l a perr l nem kerültek el iratok, csak az úrbéri iktatókönyvben van utalás az irtványkönyvre. Ezeken a földeken a csolnoki határnál lév sz l skerteket kell érteni, amelyek után a kilencedet és tizedet rendszeresen megfizették.” Az úrbéri tabella szerint a dorogi jobbágyoknak faizási (erd használati) joguk nem volt, mégis „[…] a földes uraság jobb létük el mozdítása tekintetéb l az egyezség 5. pontja szerint telkenként 2.5 hold erd kiméréséhez hozzájárul.” Az egyezség szövege hangsúlyozza, hogy „kizárólag a földes uraság kegyességéb l […] ismételten bizonyítva az atyai jóakaratát és gondoskodását” a Szikla alatti erd t átengedi a volt jobbágyoknak. Az erd illet ség a zselléreket, a plébánost, a 29

U. o. III. 1858. p.11. A Budai Cs. Kir. Úrbéri F törvényszék körrendelete 1858. december 1.

245

tanítót és a jegyz t is megilleti. Az egyezség tehát a 31és 6/8-ad telek után 79 hold 450 négyszögöl, a 37 zsellér után 11 hold 675 négyszögöl erd kimérését rendelte el, de kés bb a házas zsellérek pere után az részükre is ki kellett mérni az erd t, így összesen 92 hold 406 négyszögöl lett a dorogiak erd része. A határ felosztása után az összehasonlító okmány birtokosok szerint is részletezte a birtokokat: A volt jobbágyok birtoka 1684 hold 277 négyszögöl A zsellérek birtoka 74 hold 10 négyszögöl A lelkész birtoka 43 hold 546 négyszögöl A tanító birtoka 9 hold 469 négyszögöl A helység birtoka 17 hold 484 négyszögöl A posta birtoka 28 hold 939 négyszögöl Uradalmi birtok 612 hold 527 négyszögöl A tagosítással kapcsolatban a következ megállapítást tartalmazza az egyezség: A volt jobbágyok birtokrészeit a föld min ségét l és a határ fekvését l függ en minden lakosnak három darabban mérik ki, beleértve a maradványföldeket is. A bels telkek változatlanul maradnak. A plébános, a tanító, a jegyz , a község és a posta küls telke egy tagban lesz. A volt földesuraság azt is megengedte a dorogi lakosoknak, hogy ha saját használatra k re lesz szükségük, a községnek jutó erd rész felett található Sziklákból földesúri utalvány ellenében követ törhetnek és szedhetnek. Meg kell még említeni az egyezségnek azt a pontját, amely a terméketlen földekr l úgy rendelkezik, hogy azokra a földesúr fenntartja szabad rendelkezési jogát, ha az urasági birtokkal határosak, bár ez a község birtokának csökkentését jelenti. Ez a földesúri igény összefüggésben lehet az egyezmény 13. pontjával, amely azt tartalmazza, hogy az esztergomi f káptalan, mint volt földesuraság törvényes jogának tekinti az egész dorogi határban a szénbányászatot. Arra hivatkozott, hogy már az 1848 el tti években is gyakorolta itt a k szén feltárását, és több feltárt bányát üzemeltetett.30 A dorogi határban a szénbányászat az 1840-es években kezd dött. 1845-ben keletkezett az els szerz dés, amelyben a káptalan 20 évre Waszhuber Ferenczre és Jülke József Jánosra ruházta a dorogi határban a szénbányászat jogát. 1851ben a káptalan felbontotta ezt a szerz dést, s Miesbach Alajossal kötött újabb szerz dést. A bányabérl kkel állandósult az ellentét, mert az uradalom is felismerte, hogy milyen jövedelmez a szénkitermelés, ezért alvállalkozókkal kezdett kutatásokat és feltárásokat, de mivel a bányatörvényt nem tartották be, az esztergomi kerületi bíróság a káptalant elmarasztalta, s a bányászat folytatásától eltiltotta. A káptalan szerint viszont a bérl megsértette a földesúr jogát, mert a bérle30

Uo. III, IV. 1858. 11. A Budai Cs. Kir. F törvényszék körrendelete 1858. dec. 1.

246

ti jog csak a feltárt helyek m velésére vonatkozik. Aztán egyezkedés kezd dött a káptalan és a bérl k között, s a káptalan is jogszer en folytatta a bányászkodást.31 A dorogi úrbéri viszonyok felszámolását vizsgáló tanulmány végén szükségszer en szólni kellett néhány szót a szénbányászatról, hiszen ez is befolyásolhatta a volt jobbágyok és földesurak egyezkedését. A jobbágyfelszabadítás ezen a vidéken is történelmi jelent ség volt, hosszú id re kihatott a volt jobbágyok és zsellérek sorsára, Dorog és a környék jöv jét azonban a kibontakozó szénbányászat határozta meg.

31

B. Mosonyi Klára: i. m. p. 111–116.

247

'+'

"#

Komárom-Esztergom megye könyvtáraira vonatkozó újság- és folyóiratcikkek repertóriuma 2008–2009

2008 1. HERCZIGNÉ Mlakár Erzsébet: Film és reklámfilm a könyvtárról = Téka Téma. – 19. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 2–3. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. 2. LEHRREICHNÉ Dürg Brigitta: Gyerekszáj-gyermekkönyvtári foglalkozások aranymondásaiból = Téka Téma. – 19. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 8. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára. 3. TAKÁCS Anna: Piliscsévi ünnepnapok: beszélgetés Nagy Mária polgármester asszonnyal = Téka Téma. – 19. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 1–2. - Piliscsév, községi könyvtár. 4. A NYERGESÚJFALUI gyermekkönyvtár a m vel dési házba költözik. K.E.M Hírlap. – 13. évf. 15. sz. (jan. 18.), p. 3. - Az Ady Endre M vel dési Ház és Könyvtár gyermekkönyvtára. Hartmann-né Rákosi Ildikó, a könyvtár vezet je nyilatkozik. 5. LÉVAI Julianna: A könyvtár és világa = 24 Óra. – 19. évf. 18. sz. (jan. 22.), p. 16. – Ill.

- Reklámspotok készültek a megyei könyvtár népszer sítésére. A sajtótájékoztatóról. 6. BEMUTATÓT tartottak = Itthon. – 19. évf. 3. sz. (jan. 25.), p. 5. - Január 21-én a József Attila Megyei Könyvtár szolgáltatásait népszer sít reklámfilm bemutatója a megyei könyvtárban. A TKTV és az Oroszlányi Városi Tv közrem ködésével készült filmet a két televízió is vetíti. 7. LÉVAI Julianna: A városra is számítana a megyei könyvtár = 24 Óra.– 19. évf. 21. sz. (jan. 25.), p. 3. - A megyei m vel dési bizottság elfogadta a József Attila Megyei Könyvtár tavalyi (2007-es) beszámolóját. Dr. Monostori Imre igazgató kiemelte a könyvtár rekonstrukció szükségességét. 8. KÖNYVTÁR és klubok várnak a közösségi házban = 24 Óra. – 19. évf. 25. sz. (jan. 30.), p. 2. - Esztergomban a Helischer József Városi Könyvtár a kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban kihelyezett állománya igénybe vehet . 9. A TATAI könyvtár Cimbora-klubbal kapcsolódik a „Gyermekbarát – város” kezdeményezéshez = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 30. sz. (febr. 05.), p. 1.

248

-

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtára. 10. NYOLCVANÉVES a könyvtár Piliscséven = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 42. sz. (febr. 19.), p. 4. - Ünnepségsorozat rendeznek februárban és márciusban az évforduló tiszteletére. 11. TAKÁCS Anna: Téka Téma : hálózati híradók Komárom-Esztergom megyében = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. – 17. évf. 3. sz. (márc.), p. 14–18. 12. FENYVESI Károly: Pályázat a könyvtárépület felújítására = 24 Óra. – 19. évf. 52. sz. (márc. 01.), p. 3. – Ill. - A dorogi városi könyvtárról. A könyvtár a várossal együtt pályázik a volt Bányatiszti Kaszinó, a könyvtár mai épülete felújítására. 13. HARTMANN-NÉ Rákosi Ildikó: A meghosszabbított könyvtári nyitva tartás tapasztalatai Nyergesújfalun = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 5. - Ady Endre M vel dési Ház és Könyvtár. 14. KISSNÉ Anda Klára: Lógnak a gyerekek a neten? = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 2–3. - A gyermekek és az internet kapcsolatáról szóló rendezvénysorozat zajlott a József Attila Megyei Könyvtárban. 15. MORVAI Józsefné: A kisbéri kistérség közös katalógusa = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 2. - A városi könyvtár és kistérsége a könyvtárak állományának feldolgozására a TextLib integrált könyvtári rendszert alkalmazza. Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár. 16. MORVAI Józsefné: Kisbéri gondok = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 4–5.

- Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár, Kisbér. 17. MUCHA Ildikó: Dorogi tervek = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 4. - Arany János Városi Könyvtár, Dorog. 18. TAKÁCS Anna: Látogatás a Millenáris Parkban = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 8. - A Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének programjáról. 19. TAKÁCS Anna: Mozgókönyvtári ellátás a tatabányai kistérségben = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 1. 20. TAKÁCS Anna: Tervek, remények Komárom-Esztergom megyében = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 4. - A városi könyvtárak fejlesztésének lehet ségeir l az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkit zései között. 21. VILÁGI Orsolya: Szakmai nap Budaörsön = Téka Téma. – 19. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 8. - Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Komárom-Esztergom Megyei Szervezete. 22. A 80 éves piliscsévi könyvtár „legjei" = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 55. sz. (márc. 05.), p. 4. - „80 éves a csévi könyvtár” cím megemlékezés, február 22. 23. CIMBORA klub alakult Tatán = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 56. sz. (márc. 06.), p. 1. - Móricz Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtára. 24. KÖNYVTÁR és játékkuckó a dorogi Pet fi Sándor Általános Iskolában = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 61. sz. (márc. 12.), p. 1. – Ill. - A gyermekkönyvtár életér l.

249

25. TATABÁNYÁN a megyei könyvtárban 330 ezer dokumentum áll rendelkezésünkre = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 73. sz. (márc. 28.), p. 1. – Ill. - A József Attila Megyei Könyvtár szolgáltatásairól. 26. NYITVA Miki mókatára = 24 Óra. – 19. évf. 74. sz. (márc. 29.), p. 16. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár gyermekrészlege. Levente Péter el adása rehabilitációs gyermekeknek. 27. VERSEK a könyvtárban = 24 Óra. – 19. évf. 88. sz. (ápr. 15.), p. 1. - A József Attila Megyei Könyvtárban április 14-én Császár Angéla el adóm vész estje a költészet napja alkalmából. 28. POLGÁR Ágnes: Kétezer kötetet kínáltak = 24 Óra. – 19. évf. 94. sz. (ápr. 22.), p. 16. – Ill. - A József Attila Megyei Könyvtárban április 21-én könyvvásárt tartottak a feleslegessé vált példányokból. 29. LÉVAI Julianna: Pénzt hoz, de nem visz a mozgókönyvtár-hálózat = 24 Óra. – 19. évf. 95. sz. (ápr. 23.), p. 1., 2. - Tarjánban április 22-én Monostori Imre, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója tartott tájékoztatót a tatabányai kistérség polgármestereinek és könyvtárosainak a mozgókönyvtári szolgáltatásról. 30. Tóth Andrea: Pázmány Pétert l a világhálóig: könyvtárak Tatabányán = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. – 17. évf. 5. sz. (máj.), p. 60. - A József Attila Megyei Könyvtár DVD -je bemutatja a megyei könyvtárat és szolgáltatásait. 31. Körmendi Kinga: Ország egyetem nélkül: Könyvtárhasználat, egyetem-

járás és értelmiségi életpályák a középkori Magyarországon – egyetemjárás és könyvtárhasználat az esztergomi káptalanban 1183–1543. = Könyvtári Levelez /Lap. – 20. évf. 5. sz. (máj.), p. 3–5. 32. Félmilliós könyvajándék a tatabányai iskoláknak : a tatabányai Fidesz frakció hatszáz Wass Albert kötet adományozását támogatta = Városunk Tatabánya. – 4. évf. 1. sz. (máj.), p. 7. – Ill. - A tatabányai általános és középiskolai könyvtárak a Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesülett l kapták a könyveket. 33. György Károlyné Rabi Lenke: Helytörténeti kalandozás Mátyás király korában = Téka Téma. – 19. évf. 3. sz. (máj.–jún.), 2–3. p. - Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom. 34. Kissné Anda Klára: Tini önismereti klub a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában = Téka Téma. – 19. évf. 3. sz. (máj.–jún.), p. 5–6. - József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. Gyermekvédelmi és Gyermekjóléti Szolgálat, Tatabánya, Mosolygós Gyermekekért Alapítvány, Tatabánya. 35. Mucha Ildikó: A Dorogi Kistérségi Társulás könyvtárainak mozgókönyvtári ellátásáról = Téka Téma. – 19. évf. 3. sz. (máj.–jún.), p. 1. - Mozgókönyvtári szolgáltatás: Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Máriahalom, Nagysáp, Sárisáp, Tokodaltáró, Uny. Az ellátóközpont: Arany János Városi Könyvtár, Dorog 36. Papp Antalné: Sporttörténeti kiállítás Tokodon = Téka Téma. – 19. évf. 3. sz. (máj.–jún.), p. 6. - Községi Könyvtár, Tokod.

250

37. Szilassi Andrea: Nemcsak a húsz éveseké a világ(háló)! : egy éves a Tatabányai NetNagyi Klub = Téka Téma. – 19. évf. 3. sz. (máj.–jún.), p. 3–4. - Városi Könyvtár, Tatabánya. 38. Lator László a könyvtárban = 24 Óra. – 19. évf. 128. sz. (jún. 03.), p. 3. - A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár ünnepi könyvhét rendezvényér l. 39. Kisdiákok a kisbéri könyvtárban = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 134. sz. (jún. 10.), p. 1. - A kisbéri városi könyvtár gyermekkönyvtáráról. 40. Elindulhat a mozgókönyvtár szolgáltatás = 24 Óra. – 19. évf. 136. sz. (jún. 12.), p. 2. - Dorog, Arany János Városi Könyvtár. A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás keretében. 41. Tini önismereti klub indul Tatabányán = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 146. sz. (jún. 24.), p. 3. - A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára június 30-tól a Mosolygós Gyermekekért Alapítvánnyal együtt Tini Önismereti Klubot indít 10–14 éveseknek. 42. Nyári id töltés a T.Ö.K.-kel = 24 Óra. – 19. évf. 147. sz. (jún. 25.), p. 14. – Ill. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. Tini Önismereti Klubot indítanak el a Mosolygós Gyermekekért Alapítvánnyal. Kissné Anda Klára gyermekkönyvtáros, szervez nyilatkozik. 43. Tini önismereti klub Tatabányán = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 150. sz. (jún. 28.), p. 4. - A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára a Mosolygós Gyermekekért Alapítvánnyal együtt Tini Önismereti Klubot in-

dít 10-14 éveseknek június 30.– aug. 25. között. 44. Helytörténeti kalandozás Mátyás korában = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 152. sz. (júl. 01.), p. 3. - A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár szervezte programsorozatról. 45. Jókai könyvtára = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. – 17. évf. 7. sz. (júl.), p. 58–60. - Jókai Mór Komáromban született. 46. A 37. Könyvtári hét KomáromEsztergom megyében 2008. október 6.–október 13. = Téka Téma. – 19. évf. 4. sz. (júl.–aug.), p. 1–3. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, Országos Könyvtári Napok 47. Horváth Géza: Új szolgáltatás a Megyei Könyvtár honlapján az Elektronikus könyvtár = Téka Téma. – 19. évf. 4. sz. (júl.–aug.), p. 6–7. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, elektronikus könyvtár, digitalizálás. 48. Kákonyi Gellért: Szegedt l Nyergesújfaluig : szakmai önéletrajz a nyergesi Ady M vel dési Központból = Téka Téma. – 19. évf. 4. sz. (júl.–aug.), p. 5–6. - Az Ady Endre M vel dési Központ és Könyvtár új igazgatója. 49. Kissné Anda Klára: TÖK a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában = Téka Téma. – 19. évf. 4. sz. (júl.–aug.), p. 3–4. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára, Tini Önismereti Klub. 50. Márkusné Sinkó Ildikó: Jelen és jöv a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban = Téka Téma. – 19. évf. 4. sz. (júl.–aug.), p. 4–5.

251

51.

52.

53.

54.

55.

56.

- Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Márkusné Sinkó Ildikó könyvtárigazgató. Világi Orsolya: Elektronikus könyvtár a József Attila Megyei Könyvtárban = Téka Téma. – 19. évf. 4. sz. (júl.–aug.), p. 7. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, elektronikus könyvtár, digitalizálás. Sárkány az ötvenéves agostyáni könyvtárban = 24 Óra. – 19. évf. 165. sz. (júl. 16.), p. 4. - Agostyánban idén ünnepli a könyvtár létrejöttének 50. évfordulóját. Folytatódik a tini önismereti klub a megyeszékhelyen = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 170. sz. (júl. 22.), p. 3. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára és a Mosolygós Gyermekekért Alapítvány szervezte nyári program, Tini Önismereti Klub 10–14 éves fiatalok számára. Könyvek az interneten a kisbéri kistérségben = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 170. sz. (júl. 22.), p. 2. - A Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás mozgókönyvtári ellátásáról. TextLib online katalógus. Könyvtáros, háttérben : a kisbéri kistérség könyvállományának adatbázisa Puskás Teréz ötévi feldolgozó munkájának eredményeként elkészült = K.E.M. Hírlap. - 13. évf. 176. sz. (júl. 29.), p. 3. - Városi Könyvtár, Kisbér; mozgókönyvtári ellátás. Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás. Mudri Anna: Zsolt egy kupac könyvet visz haza = 24 Óra. – 19. évf. 180. sz. (aug. 02.), p. 4. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. Nyári olvasók, szokások, kikapcsolódás a könyvtár feln tt és gyermek részlegében.

57. Mudri Anna: Tök jó buli a könyvtárban = 24 Óra. – 19. évf. 199. sz. (aug. 26.), p. 2. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, a T. Ö. K., azaz a Tini Önismereti Klubról. 58. Korszer technikával peregnek a filmkockák. = 24 Óra. – 19. évf. 203. sz. (aug. 30.), p. 3. - Oroszlány, M vel dési Ház és Könyvtár szi-téli szezonja a reneszánsz jegyében telik majd. A tervezett programról és a szolgáltatásokról. 59. Benczekovits Beatrix: ODR konferencia Tatabányán = Téka Téma. – 19. évf. 5. sz. (szept.–okt.), p. 2–3. - Az ODR konferenciáról, amelyet 8. alkalommal szervezett meg Fátrai Erzsébet 2008-ban. 60. Lehrreichné Dürg Brigitta: Tini könyvtári napok a József Attila Megyei Könyvtárban = Téka Téma. – 19. évf. 5. sz. (szept.–okt.), p. 3–4. - Lehrreichné Dürg Brigitta a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosa. 61. Takács Anna: A könyvtárak összefogása a társadalomért = Téka Téma. – 19. évf. 5. sz. (szept.–okt.), p. 1. - A XXXVII. Komárom-Esztergom megyei könyvtári hétr l. 62. Kissné Anda Klára: Egy tini önismereti klub megpróbáltatásai a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában = Könyvtári Levelez /Lap. – 20. évf. 10. sz. (okt.) p. 9– 14. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, gyermekkönyvtár. TÖK, azaz Tini Önismereti Klub. 63. Könyvtári hét nem csak könyvbarátoknak = 24 Óra. – 19. évf. 232. sz. (okt. 03.), p. 5. - A könyvtári hét programjának ismertetése. József Attila Megyei Könyv-

252

tár Tata, Esztergom, Komárom, Oroszlány, Dorog, Tokod, Héreg, Kisbér rendezvényeir l.. 64. Mesél mamák jelentkezését várják = Itthon. – 19. évf. 34. sz. (okt. 03.), p. 2. – Ill. - Könyves Vasárnap október 12-én a József Attila Megyei Könyvtárban. El zetes a programokról. 65. A megyeszékhelyen nyitják meg a megyei könyvtári hetet = K.E.M. Hírlap. - 13. évf. 234. sz. (okt. 06.), p. 1. - El zetes, október 6–22. 66. Könyvtári napok másfél héten át = 24 Óra. – 19. évf. 234. sz. (okt. 06.), p. 3. - Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, október 6-tól. Könyvtári napok rendezvénysorozat kezd dik. 67. Megkezd dött a megyei könyvtári hét = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 235. sz. (okt. 07.), p. 2. - Október 6–12. József Attila Megyei Könyvtár, beszámoló a megnyitóról. 68. Bíró Gabriella: Keserédes könyvtáros kenyér = 24 Óra. – 19. évf. 235. sz. (okt. 07.), p. 3. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. A 37. Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Hét munkanapjáról. 69. Hajnal Dóra: Mindenkinek van meséje = 24 Óra. – 19. évf. 239. sz. (okt. 11.), p. 3. - Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekrészleg. Október 10-én Boldizsár Ildikó meseterapeuta el adása. 70. Rekord: 418 új beiratkozó = 24 Óra. – 19. évf. 240. sz. (okt. 13.), p. 1., 3. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár október 12. „Szeretem a könyvtáram" címmel, az Országos

Tini Könyvtári Napok keretén belül sikeres nyílt napot tartottak. 71. Böngészett diák, nyugdíjas: vásár – különösen nagy volt a kereslet a szótárakra = 24 Óra. – 19. évf. 247. sz. (okt. 21.) p. 16. – Ill. - Október 20-án selejtezett könyvekb l könyvvásárt rendezett a József Attila Megyei Könyvtár Tatabányán. 72. A gyerekek örültek a könyvtártól kapott könyveknek = Itthon. – 19. évf. 37. sz.(okt. 24.), p. 2. – Ill. - 150 kötet könyvet ajándékozott a József Attila Megyei Könyvtár a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére. Tatabánya. 73. Átköltöztetik a birodalmat : gyermekkönyvtár - bölcs dét kapnak a Nyergesújfaluiak = 24 Óra. – 19. évf. 252. sz. (okt. 28.), p. 1. - A helyi gyermekkönyvtár a Május 1. térr l az Ady Endre M vel dési Házba kötöztetik. 74. Bánkeszi Katalin: A MOKKA és az ODR kapcsolata, továbbfejlesztési lehet ségek = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. – 17. évf. 11. sz. (nov.) p. 3–8. - A VIII. ODR konferencián Tatabányán, 2008. október 13-án elhangzott el adás alapján készült. József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya 75. Benczekovits Beatrix: Konferencia Tatabányán,.. = Könyvtári Levelez /Lap. – 20. évf. 11. sz. (nov.) p. 21–23. – Ill. - VIII. ODR Konferencia Tatabánya, 2008. október 13. József Attila Megyei Könyvtár. 76. A megyei könyvtár 2008. évér l = Téka Téma. – 19. évf., 6. sz. (nov.– dec.), p. 1–2.

253

77.

78.

79.

80.

81.

82.

- József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. Monostori Imre igazgató. Gyüszi László: Harmadik helyezés a „Cimbora" országos mesevetélked dönt jében = Téka Téma. – 19. évf. 6. sz. (nov.–dec.), p. 3–4. - Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata. Márkusné Sinkó Ildikó: Párbeszéd a bennünk lakó gyermekkel : Lázár Ervin prózam vészetér l = Téka Téma. – 19. évf. 6. sz. (nov.–dec.), p. 4. - Dr. Pompor Zoltán el adása Tatán a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. Mikolasek Zsófia: Gyermekkönyvtárhét Komáromban = Téka Téma. 19. évf. 6. sz. (nov.–dec.), p. 3. - Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom. Bereményi Géza Tatabányán = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 262. sz. (nov. 10.), p. 3. - A József Attila Megyei Könyvtár vendége lesz november 17-én 17 órakor Bereményi Géza író, drámaíró, l zetes. Bíró Gabriella: Bereményi-dalos ajándék : beszélgetés - kíváncsiak voltak a Kossuth-díjas író-rendez re = 24 Óra. - 19. évf. 269. sz. (nov. 18.), p. 1. - November 17. Bereményi Géza író-drámaíró estje a József Attila Megyei Könyvtárban. Isten görbe vonalakkal rajzol egyenest : Bereményi Géza: Cseh Tamással olyanok vagyunk, mint egy házaspár, a gyerekek tartanak együtt = 24 Óra. – 19. évf. 273. sz. (nov. 22.), p. 4. - Beszámoló a november 17-én a József Attila Megyei Könyvtárban tartott irodalmi estr l, melynek vendége Bereményi Géza volt.

83. Harminchárom könyv a kiárusításról = 24 Óra. – 19. évf. 287. sz. (dec. 09.), p. 4. – Ill. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. A gyermekkönyvek vásáráról. 84. Levente Péter el adása és Gaál József m vei Tatabányán, a megyei könyvtárban = K.E.M. Hírlap. – 13. évf. 287. sz. (dec. 09.), p. 16. - December 15. Levente Péter: Csodás hétköznapok; A Félfal Galériában Gaál József képeit mutatják be. . El zetes. 85. Hajnal Dóra: Vicces verseken nevettek = 24 Óra. – 19. évf. 288. sz. (dec. 10.), p. 4. - A komáromi városi könyvtár gyermekkönyvtárának vendége volt a Zsámbékon él Lackfi János költ , gyermekverseivel. 86. Csodás hétköznapok = 24 Óra. – 19. évf. 293. sz. (dec. 16.), p. 1. – Ill. - Tatabánya. József Attila Megyei Könyvtár. December 15. Levente Péter el adóestjér l. 87. Fenyvesi Károly: Tudásdepo-Expressz a könyvtárakban = 24 Óra. – 19. évf. 294. sz. (dec. 17.), p. 2. - Nyergesújfalu, Kákonyi Gellért, az Ady Endre M vel dési Központ igazgatója a könyvtár lehetséges pályázati fejlesztésér l. 2009 1. Sötétedés a könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 14. sz. (jan.17.), p. 16. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. Csokits János „Sötétedés" cím verseskötetének bemutatója január 19-én. Alföldy Jen irodalomtörténész mutatja be a kötetet. 2. Fenyvesi Károly: Villámhárító és reflektor = 24 Óra. – 20. évf. 15. sz. (jan.19.), p. 2. – Ill.

254

- Nyergesújfalu, Ady Endre M vel dési Központ. Kákonyi Gellért az intézmény vezet je helyzetér l, tevékenységér l. 3. Kozmikus költ a könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 16. sz. (jan.20.), p. 3. – Ill. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. Csokits János költ , m fordító és esszéíró – Sötétedés" cím verseskötetének bemutatójáról. Alföldi Jen kritikus mutatta be. 4. Agysebészi gondolatok a Kultúráról = 24 Óra. – 20. évf. 18. sz. (jan.22.), p. 1. - Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata, január 21. Magyar Kultúra Napja, dr. Takács József el adása. 5. Páncélosütközetek a Jókai-könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 29. sz. (febr.04.), p. 5. - Február 3. Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár, Számvéber Norbert: Páncélosok a Felvidéken – páncélosütközetek a Dunától északra 1944– 1945 cím könyvének bemutatója. 6. Könyvtárvendégek: színész, rendez : a 24 Óra ajánlja ma délutánra = 24 Óra. – 20. évf. 39. sz. (febr.16.), p. 5. - Február 16. Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, Bollók Csaba filmrendez ; Esztergom: Helischer József Városi Könyvtár. Bács Ferenc színm vész; el zetes hír. 7. Filmvetítés a könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 40. sz. (febr.17.), p. 1. - Február 16. József Attila Megyei Könyvtár. Bollók Csaba filmrendez Iszka utazása cím alkotásáról. 8. Online-szolgáltatás a könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 48. sz. (febr.26.), p. 2. - Nyergesújfalu. A település honlapján elérhet lett a könyvtár onlinekatalógusa.

9. Hajnal Dóra: Nyomokat kutató kisdiákok. = 24 Óra.– 20. évf. 49. sz. (febr.27.), p. 3. - Komárom, Jókai Mór Városi Könyvár gyermekrészlege. Tini Nyomkeres Parti könyvtárhasználati foglalkozásról. 10. Futaky István: A JAMK legújabb évkönyvér l egy kevés múltidézéssel = Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 18. évf. 2. sz. (febr.), p. 52–56. - A Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára Évkönyve Tatabánya 2008. ismertet je. 11. Lehrreichné Dürg Brigitta: Tini könyvtári napok a József Attila Megyei Könyvtárban. = Könyvtári Levelez /Lap. – 21. évf. 1. sz. (jan.), p. 3–5. - Lehrreichné Dürg Brigitta a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosa. 12. György Károlyné Rabi Lenke: Könyvbemutató a Jókai Mór Városi Könyvtárban: Számvéber Norbert: Páncélosok a Felvidéken = Téka Téma. – 20. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 5–6. - Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár. 13. Maier–Kránitz László: A könyvtár népszer sítése Pilismaróton = Téka Téma. – 20. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 4–5. - Pilismarót, Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár. 14. Monostori Imre: A József Attila Megyei Könyvtár munkatervi szempontjai a 2009. évre. = Téka Téma.– 20. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 1–2. 15. Mucha Ildikó: Beszámoló az Arany János Városi Könyvtár 2008. évi tevékenységér l = Téka Téma. – 20. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 2–3.

255

- Dorog, Arany János Városi Könyvtár. 16. Pribojszki Mátyásné: „Gyermekeink sikerének els lépése az él mese!". = Téka Téma.– 20. évf. 1. sz. (jan.– febr.), p. 6–7. - Tata, Móricz Zsigmond Városi Könytár. Pompor Zoltán gyermekirodalom kutató el adása az él mesélés fontosságáról. 17. Takács Anna: Min ségfejlesztés 21. = Téka Téma.– 20. évf. 1. sz. (jan.–febr.), p. 4. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. Min ségbiztosítás, Min ségfejlesztés. MIT Min ségirányítási Tanács. 18. Negyven éve csörgedezik az Új Forrás. = 24 Óra. – 20. évf. 68. sz. (márc.21.), p. 1. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, március 23-n a 40. évfordulóját ünnepli az Új Forrás. 19. Negyvenéves az Új Forrás = 24 Óra. – 20. évf. 70. sz. (márc.24.), p. 1. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, március 23. Az Új Forrás 40 éves születésnapi rendezvényér l. Tarján Tamás irodalomtörténész, Dresch Mihály szaxofonm vész részvételével. Bemutatták Vekerdi László: Fülep Lajos levelezése cím munkáját. 20. Palásti Péter: Hisz a megbocsátó mosoly erejében = 24 Óra. – 20. évf. 71. sz. (márc.25.), p. 16. - A kisbéri Wass Albert M vel dési Központ tavaszi programjai között kistérségi könyvtáros- és közm vel dési találkozó. 21. Ribáry Zoltán: Mindenkit vár a fölös könyvek nagy vására = 24 Óra.– 20. évf. 98. sz. (ápr.27.), p. 2. - Könyvvásár és Vallai Péter el adóestje a József Attila Megyei Könyvtárban 2009. április 27-én.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

256

A Félfal–galériában Vancsó Zoltán m veib l látható kiállítás. Aprópénzen vett kultúra : könyvvásár –több ezer kötet várta, hogy otthoni polcokra kerüljön = 24 Óra. – 20. évf. 99. sz. (ápr.28.), p. 16. – Ill. - Könyvvásár volt április 27-én a József Attila Megyei Könyvtárban. El adóest = 24 Óra.– 20. évf. 99. sz. (ápr.28.), p. 1. – Ill. - 2009. április 27–én Vallai Péter Jászai Mari-díjas színm vész volt a József Attila Megyei Könyvtár vendége. Vancsó Zoltán fotóiból nyílt kiállítás a könyvtár Félfalgalériájában. Feketsné Kisvarga Anita: Irodalombarátok köre a községi könyvtárban = Téka Téma. – 20. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 6. - Községi Könyvtár, Vértessz l s. Kissné Anda Klára: Házi feladat, azaz gondolatok Merész Elekr l = Téka Téma. – 20. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 2–3. - Olvasói e–mail a könyvtár szolgáltatásairól és a könyvtárosokról. József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. Kissné Anda Klára: Internet fiesta a Komárom–Esztergom megyei könyvtárakban = Téka Téma. – 20. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 1–2. - József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. Községi és Iskolai Könyvtár, Tarján. Községi Könyvtár, Vértessz l s. Kissné Anda Klára: Újra m ködik a könyvtár Csolnokon = Téka Téma. – 20. évf. 2. sz. (márc.–ápr.), p. 5. - Községi Könyvtár, Csolnok. Szilassi Andrea: Somorján jártunk = Téka Téma. – 20. évf. 2. sz. (márc.– ápr.), p. 4–5. - Somorja. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Komárom-Eszter-

gom megyei szervezete is képviseltette magát a hazai és szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének közös szakmai konferenciáján. A szakmai program „A Középeurópai könyvtárak a XXI. században" címen került megrendezésre. 29. Meseíró mesélt a gyerekeknek a könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 108. sz. (máj. 09.), p. 1 - A pilismaróti Heckenast Gusztáv Községi Könyvtárban Bukovinszky Judit olvasott fel meséib l a gyerekeknek. Id pont nélkül. 30. Magas labda a megyei könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 115. sz. (máj.18.), p. 15. - Tóth Krisztina költ , m fordító az ünnepi könyvhéten megjelen Magas labda cím verseskötetét mutatja be a József Attila Megyei Könyvtárban 2009.május 25-én. 31. Müllner Helga: Képzeletbeli mesevilág : mozgalom – a gyerekek körében népszer sítik az olvasást = 24 Óra.– 20. évf. 116. sz. (máj.19.), p. 16. – Ill. - Nagy Könyvfaló Mozgalom cím gyermekkönyvtári program, Tatabányán a József Attila Megyei Könyvtárban május 18-án Várady Eszter író közrem ködésével. 32. Tóth Krisztina a könyvtári vendég = 24 Óra. – 20. évf. 120. sz. (máj.23.), p. 16. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, május 25. Tóth Krisztina: Magas labda cím könyvének bemutatója. El zetes hír. 33. Net-totó a kisbéri könyvtárban = K.E.M. Hírlap. – 14. évf. 111. sz. (máj.13.), p. 2. - Általános iskolás diákok számára internetes játék Játsszunk együtt címmel. Wass Albert M vel dési Központ és Könyvtár.

34. Érdekeltségnövel támogatások és a felzárkóztató pályázat eredménye = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.– aug.), p. 4. - Komárom–Esztergom megye könyvtárainak 2009 évi támogatásai. 35. Gurinné Pintér Gabriella: Álljunk meg egy szóra! = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 8–9. - Dorog, Arany János Városi Könyvtár. A magyar nyelv éve alkalmából vetélked t hirdetett a könyvtár 5–6. osztályos tanulók számára. 36. Horváth Géza: Pázmány Pétert l a világhálóig = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 3. - A Komárom–Esztergom Megyei Honismereti Szövetség tagjainak szervezett gy jtemény bemutatót a megyei könyvtár. 37. Kissné Anda Klára: A szerkeszt el szava = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 1. - A megújuló könyvtári híradót ajánlja a szerkeszt a megye könyvtárainak és könyvtárosainak. 38. Kissné Anda Klára: Ászár könyvtárosa, Tóth Gáborné = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 14–15. - Interjú Tóth Gábornéval, az ászári könyvtár könyvtárosával. 39. Kissné Anda Klára: Civil nap Tatabányán = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 11. - A június 20-án rendezett 4. tatabányai civil napokon az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete is képviseltette magát. 40. Kissné Anda Klára: Emlékülés a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 10–11. - Június 19–én az 1969-ben Tatán megrendezett 1. országos könyvtá-

257

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

ros vándorgy lés tiszteletére rendeztek konferenciát. Kissné Anda Klára: Hivatalosan is megnyílt a környei községi könyvtár = Téka Téma.– 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 7–8. - Környe, Községi Könyvtár. Kissné Anda Klára: Ízelít a XXXVIII. könyvtári hét programjaiból = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 5. - 38. Komárom–Esztergom megyei könyvtári hét, 2009. október 5–12. Kissné Anda Klára: Vándorkiállítás Komárom–Esztergom megye könyvtáraiban = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 7. - Vándorkiállítás Komárom-Esztergom megye könyvtáraiban az Európai Unióhoz való csatlakozás 5. évfordulóján. Lehrreichné Dürg Brigitta: Könyvfalók lepték el a megyei könyvtárat = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 8. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, május 18-án a gyermekkönyvtárban került sor a népmese napjához kapcsolódó olvasópályázatok eredményhirdetésére. Lehrreichné Dürg Brigitta: Országos Nagyi Könyvtári Napok, 2009. október 5–11. = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), 4. p. Maier-Kránitz László: Visszapillantás a nyári debreceni vándorgy lésre = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 12. Monostori Imre: Átszervezés után a megyei könyvtárban = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 1–2. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. Várady Eszter: Látkép az esztergomi könyvtárról = Téka Téma. – 20. évf. 3–4. sz. (máj.–aug.), p. 6.

- Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár. 49. Könyvtárosok jubileumi vándorgy lése = 24 Óra. – 20. évf. 139. sz. (jún. 16.), p. 3. - 40 évvel ezel tt volt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének I. Vándorgy lése Tatán. 50. Palásti Péter: A sok pénzb l megyénknek nem jutott = 24 Óra.– 20. évf. 143. sz. (jún. 20.), p. 1. - 2009. június 19–én konferenciát tartott Tatán a Magyar Könyvtárosok Egyesületének KomáromEsztergom Megyei Szervezete. 51. Hárommillió forint a könyvtári szolgáltatásra = 24 Óra. – 20. évf. 166. sz. (júl.17.), p. 3. - A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás tízmillió forint állami támogatást kapott közm vel dési feladatok ellátásához, ebb l három millió forintot biztosított mozgókönyvtári ellátásra. 52. Mozgókönyvtárat m ködtet a megyei könyvtár a térségben = K.E.M. Hírlap. – 14. évf. 166. sz. (júl.17.), p. 3. - A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás tízmillió forint állami támogatást kapott közm vel dési feladatok ellátásához, ebb l három millió forintot biztosított a megyei könyvtárnak a mozgókönyvtári ellátásra. 53. Megyes Klára, B: Vándorgy lés pedig legyen! = Könyvtári Levelez / Lap. – 21. évf. 7. sz. (júl.), p. 18–20.– Ill. - A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Komárom-Esztergom Megyei Szervezete 2009. június 19-én emlékülést szervezett a negyven évvel ezel tti els tatai vándorgy lés emlékére.

258

54. Szakkörök, tanfolyamok a kisbéri m vel dési központban = K.E.M. Hírlap. – 14. évf. 189. sz. (aug.13.), p. 3. – Ill. - Wass Albert M vel dési Központ és Könyvtár. 55. Kissné Anda Klára: Házi feladat, azaz gondolatok Merész Elekr l = Könyvtári Levelez /Lap. – 21. évf. 8. sz. (aug.), p. 28. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár. 56. Látványtár a könyvtárban : átadták – tegnap visszaköltözött a városi intézmény a színházba = 24 Óra. – 20. évf. 208. sz. (szept.06.), p. 1. - Tatabánya, szeptember 4. Átadták a Népház épületében a felújított Városi Könyvtárat. 57. Könyv a lelke mindennek : olvasás – sorról sorra tanulják a szókincset, az önbizalmat = 24 Óra. – 20. évf. 214. sz. (szept.12.), p. 1., 4. – Ill. - Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata, Cimbora Klub gyermekolvasók számára. 58. Mudri Anna: Százasért árulták a könyveket : a nyitáskor moccanni sem lehetett a kutatók között = 24 Óra. – 20. évf. 222. sz. (szept.22.), p. 2. – Ill. - 2009. szeptember 21-dikén könyvvásár volt a József Attila Megyei Könyvtárban. 59. Ötven év Olaszországban : találkozó – a Triznya kocsma magyar szellemi központnak számított = 24 Óra. – 20. évf., 223. sz. (szept.23.), p. 4. – Ill. - 2009. szeptember 21-én Sz nyi Zsuzsa volt a vendég a József Attila Megyei Könyvtár író–olvasó találkozóján. 60. Megnyílt a városi könyvtár a Népházban = K.E.M. Hírlap. – 14. évf. 209. sz. (szept.07.), p. 3.

- A tatabányai Népház épületében szeptember 4-én átadták a felújított városi könyvtárat. 61. Csics Gyula: Interjú Csics Gyulával, a tatabányai Városi Könyvtár megújult helyzetér l = Téka Téma. – 20. évf. 5. sz. (szept.–okt.), p. 15–16. – Ill. - Tatabánya, Városi Könyvtár. 62. Fejlesztési lehet ségek a TÁMOP kapcsán: IX. ODR konferencia a József Attila Megyei Könyvtárban = Téka Téma. – 20. évf. 5. sz. (szept.– okt.), p. 6. 63. Kissné Anda Klára: Továbbképzések a tatabányai kistérség mozgókönyvtárainak = Téka Téma. – 20. évf. 5. sz. (szept.–okt.), p. 8. - József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. 64. Összefogás, 2009. – Beszámoló a 38. Komárom–Esztergom megyei könyvtári hét programjáról = Téka Téma. – 20. évf. 5. sz. (szept.–okt.), p. 1–5. - Esztergom, Héreg, Dorog, Komárom, Oroszlány, Tata, Tatabánya, Tarján, Vértessz l s, József Attila Megyei Könyvtár. 65. Mudri Anna: NetNagyi és étkezési tanácsok : Könyvtári hét – vasárnap még a késedelmi díjat is elengedik. = 24 Óra.– 20. évf. 232. sz. (okt.03.), p. 2. – Ill. - Komárom–Esztergom megye több könyvtára is részt vesz 2009. október 5–11-e között az Országos Nagyi Könyvtári Napok rendezvénysorozaton. 66. Müllner Helga: Internet mellett könyvtár – Gondolatok a könyvtárban : rendezvények – egy héten át – a Könyves Vasárnapon minden ingyenes lesz – új feladat: megtanítani halászni az olvasót = 24 Óra.– 20. évf. 234. sz.(okt.06.), p. 1., 3. – Ill. - XXXVIII. Könyvtári Hét Komárom-Esztergom megye könyvtára-

259

iban. 2009. október 5–én könyvtárosoknak szóló el adással kezd dött a rendezvénysorozat Komárom-Esztergom megyében. 67. Müllner Helga: Neten kalandozó nagymamák : Könyvtári hét – vasárnap ötszázhetvenen iratkoztak be a József Attila könyvtárba = 24 Óra. – 20. évf. 239. sz. (okt.12.), p. 1., 5. – Ill. - 2009. október 11-én 3. alkalommal rendezték meg a Könyves Vasárnapot a József Attila Megyei Könyvtárban. NetNagyi Klub a Tatabányai Városi Könyvtárban. 68. Mudri Anna: Tudástárakká váltak a modern kori könyvtárak = 24 Óra. – 20. évf. 240. sz. (okt.13.), p. 2. - 2009. október 12-én zárult le a József Attila Megyei Könyvtárban a Könyvtári Hét. Megjelent a Verselemzések válogatott bibliográfiája cím kötet. 69. Sárai Evelyn: Könyvtárfejlesztés a hatvanéves Sün Balázsban = 24 Óra. – 20. évf. 242. sz. (okt.15.), p. 2. - Az almásfüzit i Sün Balázs Óvoda 60 ezer forintot nyert könyvtárának fejlesztésére. 70. Sz r Annamária: Gryllus: nekem kedves Tatabánya hangzása = 24 Óra. – 20. évf. 263. sz. (nov.10.), p. 1. – Ill. - Gryllus Vilmos el adói estje Tatabányán a József Attila Megyei Könyvtárban. Szász Anna megzenésített versei. 71. Padányi Balázsné: Kápolna a könyvtárban : érzelmek : a pedagógusok örülnek, ha boldogok a gyerekek = 24 Óra. – 20. évf. 271. sz. (nov.19.), p. 4. – Ill. - Nyergesújfalu, interjú Padányi Balázsnéval, a Szalézi–Irinyi Középiskola könyvtáros-tanárával. 72, Fenyvesi Károly: Nem a könyvtár, hanem a könyv mozog – Új köteteket

vásároltak a napokban = 24 Óra. – 20. évf. 277. sz. (nov.25.), p. 4. – Ill. - Úny; mozgókönyvtár; Balázs Józsefné könyvtáros. 73. Herczigné Mlakár Erzsébet: Helyi elektronikus könyvtárat építenek = 24 Óra. – 20. évf. 277. sz. (nov.25.), p. 2. – Ill. - Interjú Herczigné Mlakár Erzsébettel, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesével. 74. A megújult tatabányai könyvtárban kiállítókat is szívesen fogadnak = K.E.M. Hírlap. – 14. évf. 273. sz. (nov.21.), p. 16. – Ill. - Tatabánya Városi Könyvtár kiállításáról, felújított épületér l. 75. Mesés alkotások Benedek Elek fest inasaitól Kisbéren = K.E.M. Hírlap. – 14. évf. 278. sz. (nov.27.), p. 3. – Ill. - Benedek Elek fest inasa voltam cím rajzverseny a városi könyvtár gyermekkönyvtárában. Wass Albert M vel dési Központ. 76. Újjáéled a hagyomány a könyvtárban = 24 Óra. – 20. évf. 282. sz. (dec.02.), p. 4. - Köml d: havonta egy-egy foglalkozást tartanak a községi könyvtárban óvodásoknak. 77. Dávid Boglárka: Hogyan tovább? 9. ODR–konferencia Tatabányán = Könyvtári Levelez /Lap. – 21. évf. 12. sz. (dec.), p. 29–31. - Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, ODR Konferencia. 78. Er sné Vörös Viktória: Könyvtári éjszaka Esztergomban = Könyvtári Levelez /Lap. – 21. évf. 12. sz. (dec.), p. 32. - Esztergom. Helischer József Városi Könyvtár. 79. Bognár Tímea: Olvasóközpontú olvasásfejlesztés, avagy… . = Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.–dec.) p. 6.

260

80.

81.

82.

83.

- Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Feketsné Kisvarga Anita: Beszámoló a Vértessz l si Községi Könyvtár elmúlt egy évér l = Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.–dec.) p. 5–6. György Károlyné Rabi Lenke: Kalandozás és kiállítás: kísérletek a Jókai- és helyismereti gy jtemény széles kör megismertetésére = Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.–dec.) p. 3–4. - Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár Gyüszi László: Kazinczy és Tata = Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.– dec.) p. 4. - Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Horváth Géza: Honismereti kiadványszerkeszt k 13. konferenciája =

Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.– dec.) p. 3. - Esztergom, 2009. november 13–15. Szent Adalbert Konferencia-központ (Esztergom) 84. Kis Noémi – Pap Zsuzsanna: Könyvtárhasználói felmérés a József Attila Megyei Könyvtárban = Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.–dec.), p. 1–2. - Fels fokú tanulmányokat folytatók könyvtárhasználati szokásai a megyei könyvtárban. 85. Kissné Anda Klára: 60 éves a tatai városi könyvtár : beszélgetés ifj. Gyüszi László helytörténészkönyvtárossal = Téka Téma. – 20. évf. 6. sz. (nov.–dec.) p. 11–12. - Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár

Összeállította Búzer Károlyné

261

Komárom-Esztergom megye könyvtárainak kiadványai 2008-2009

2008 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára Évkönyve/szerk. Monostori Imre, Horváth Géza, Takács Anna. – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2008. – 265 p.: ill.; 24 cm Téka Téma: A Komárom-Esztergom megyei könyvtárosok híradója / fel. szerk. Takács Anna. – 19. évf. 1–6. sz. (2008). – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2008. 30 cm Új Forrás: irodalom, m vészet, társadalomtudomány / f szerk. Monostori Imre. – 40. évf. 1–10. sz. (2008). – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2008. – 20 cm 2009 Petényi Erzsébet: Verselemzések válogatott bibliográfiája. – 5. b v. kiad., Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2009. – 605 p. 24 cm Téka Téma: A Komárom-Esztergom megyei könyvtárosok híradója / fel. szerk. Kissné Anda Klára. – 20. évf. 1–6. sz. (2009). – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár. 2009. – 30 cm Új Forrás: irodalom, m vészet, társadalomtudomány / f szerk. Monostori Imre 39. évf. 1–10. sz. (2009). – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2009. – 20 cm. Vekerdi László: Fülep Lajos levelezése. – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2009. – 210 p. 21 cm. – (Új Forrás könyvek; 40.) Összeállította Búzer Károlyné

262

Komárom-Esztergom megye könyvtárainak, könyvtárosainak név- és címjegyzéke ÁCS Bartók Béla M vel dési Ház, Könyvtár és Városi Sportcsarnok Zichy park 1. 2941

Könyvtári állomány: 25776 Beiratkozott olvasók száma: 370 Könyvtáros: Csathó Éva Zsuzsanna ÁCSTESZÉR Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Kossuth Lajos u. 45. 2887

Könyvtári állomány: 6764 Beiratkozott olvasók száma: 56 Könyvtáros: Véber Gáborné AKA Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja Kossuth Lajos u. 36. 2862

Könyvtári állomány: 3344 Beiratkozott olvasók száma: 36 Könyvtáros: Klenotáné Nádudvari Hajnalka ALMÁSFÜZIT Pet fi Sándor Kulturális és Szabadid központ és Könyvtár

Fekete István park 1. 2931

Könyvtári állomány: 19765 Beiratkozott olvasók száma: 290 Az intézmény dolgozói: Bekéné Magyar Melinda intézményvezet Ács Lajosné könyvtáros Varga Lajosné iskolai könyvtáros

263

ANNAVÖLGY Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja Erkel Ferenc tér 2. 2529

Könyvtári állomány: 4700 Beiratkozott olvasók száma: 134 Könyvtáros: Molnár Piroska ÁSZÁR Községi Könyvtár

Kossuth Lajos u. 16. 2881

Könyvtári állomány: 6686 Beiratkozott olvasók száma: 372 Könyvtáros: Tóth Gáborné BÁBOLNA Városi Könyvtár, M vel dési- és Sportközpont

Béke u. 1. 2943

Könyvtári állomány: 21118 Beiratkozott olvasók száma: 208 Könyvtáros: Benis Piroska BAJ Községi és Iskola Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja Béke út 2. 2836

Könyvtári állomány: 12585 Beiratkozott olvasók száma: 497 Könyvtáros: Hériczné Félix Szilvia BAJNA Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja H sök tere 2. 2525

Könyvtári állomány: 11972 Beiratkozott olvasók száma: 192 Könyvtáros: Móczik Tamásné BAJÓT Községi Könyvtár Az esztergomi és nyergesújfalui többcélú kistérségi társulás tagja Kossuth Lajos u. 147. 2533

264

Könyvtári állomány: 5171 Beiratkozott olvasók száma: 50 Könyvtáros: Malagurszkiné Szabó Éva BAKONYBÁNK Községi Közkönyvtár

Kossuth Lajos u. 27. 2885

Könyvtári állomány: 7498 Beiratkozott olvasók száma: 65 Könyvtáros: Kovács Kálmánné BAKONYSÁRKÁNY Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja Béke u. 56. 2861

Könyvtári állomány: 6157 Beiratkozott olvasók száma: 91 Könyvtáros: Vinkovits László BAKONYSZOMBATHELY Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Kossuth Lajos u. 046.. 2884

Könyvtári állomány: 8762 Beiratkozott olvasók száma: 137 Könyvtáros: Géringer Istvánné BANA Községi Könyvtár

Jókai Mór u. 41. 2944

Könyvtári állomány: 8002 Beiratkozott olvasók száma: 136 Könyvtáros: Szabó Jen né BÁRSONYOS Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Kossuth Lajos u. 98. 2883

Könyvtári állomány: 4073 Beiratkozott olvasók száma: 34 Könyvtáros: Tóth Sarolta

265

BOKOD Bokod-Kecskéd-Szákszend ÁMK Iskolai és Községi Könyvtár F u. 27. 2855

Könyvtári állomány: 9389 Beiratkozott olvasók száma: 245 Könyvtáros: Dr. Sári Andrásné CSÁSZÁR Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Váci Mihály u. 1. 2858

Könyvtári állomány: 4660 Beiratkozott olvasók száma: 172 Könyvtáros: Pordán Jánosné CSATKA Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Szabadság u. 78. 2888

Könyvtári állomány: 3718 Beiratkozott olvasók száma: 36 Könyvtáros: Benis Józsefné CSÉM M vel dési Ház és Könyvtár

Béke u. 24. 2949

Könyvtári állomány: 1254 Beiratkozott olvasók száma: 107 Könyvtáros: Dián Erzsébet CSÉP Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Kossuth Lajos u. 77. 2946

Könyvtári állomány: 3475 Beiratkozott olvasók száma: 67 Könyvtáros: Nagyné Szabó Judit CSOLNOK Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja H sök tere 13. 2521

266

Könyvtári állomány: 10800 Beiratkozott olvasók száma: 66 Könyvtáros: Priegl Éva DAD József Attila Klubkönyvtár F u. 25. 2854

Könyvtári állomány: 6213 Beiratkozott olvasók száma: 48 Könyvtáros: Kovácsné Rokosz Etelka DÁG Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja

Deák Ferenc u. 42. 2522

Könyvtári állomány: 7823 Beiratkozott olvasók száma: 72 Könyvtáros: Krajcsovicsné Rónai Edina DOROG Arany János Városi Könyvtár

Bécsi u. 42. 2510

Fiókkönyvtár: Otthon tér 1. Könyvtári állomány: 74832 Beiratkozott olvasók száma: 1474 A könyvtár dolgozói: Mucha Ildikó igazgató Csarnai Katinka Eszter könyvtáros Gurinné Pintér Gabriella gyermekkönyvtáros, igazgató helyettes Kéri Margit fiókkönyvtáros Szabó-Berghauer Zoltán könyvtáros, Szederkényi Csabáné infotmatikus könyvtáros Szódáné Liptai Mária könyvtáros DÖMÖS Körösy László Községi Könyvtár Az esztergomi és nyergesújfalui többcélú kistérségi társulás tagja Táncsics Mihály u. 2. 2027

Könyvtári állomány: 11407 Beiratkozott olvasók száma: 33 Könyvtáros: Marosi Lászlóné

267

DUNAALMÁS Lenhardt György Községi Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja Almási u. 86. 2545

Könyvtári állomány: 8560 Beiratkozott olvasók száma: 362 Könyvtáros: Simon Andrea DUNASZENTMIKÓS Községi Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja

Pet fi Sándor u. 52. 2897

Könyvtári állomány: 4968 Beiratkozott olvasók száma: 18 Könyvtáros: Zubor Emília EPÖL Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja

H sök tere 5. 2526

Könyvtári állomány: 4267 Beiratkozott olvasók száma: 124 Könyvtáros: Muszela Szabolcs ESZTERGOM Balassa Bálint Múzeum Mindszenty hercegprímás tere 5. 2500 Könyvtári állomány: 24434 Beiratkozott olvasók száma: 21 Könyvtáros: Hinora Edit Helischer József Városi Könyvtár Bánomi u. 7. 2500

Fiókkönyvtár: Szentgyörgymez , Andrássy u. 23. Könyvtári állomány: 85684 Beiratkozott olvasók száma: 1465 A könyvtár dolgozói: Kovátsné Várady Eszter igazgató Flórián Mária könyvtáros Marcali Marianna könyvtáros Schönwalder Miklósné könyvtáros

268

Steindl Nóra könyvtáros Sz cs Katalin könyvtáros Zimonyi Zsanett könyvtáros Esztergomi Hittudományi F iskola Könyvtára

Szent István tér 10. 2500

Könyvtári állomány: 42114 Beiratkozott olvasók száma: 99 A könyvtár dolgozói: Szalai Katalin könyvtárvezet Dr. Esztó Péterné könyvtáros T zsér Péter könyvtáros asszisztens F székesegyházi Könyvtár Pázmány Péter u. 2. 2500

Könyvtári állomány: 160935 Beiratkozott olvasók száma: 929 A könyvtár dolgozói: Czékli Béla könyvtárvezet Balogh Péter Attila könyvtáros Kotz Eszter könyvtáros Mechler Katalin könyvtáros Szakály Mónika könyvtáros Sz ke Erika könyvtáros Török Zsoltné Dobó Judit könyvtáros Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltári Szakkönyvtára Vörösmarty Mihály u. 7. 2500

Könyvtári állomány: 15063 Beiratkozott olvasók száma: 31 Könyvtáros: Fehérné Hajdú Mónika Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Könyvtára Kölcsey Ferenc u. 2. 2500

Könyvtári állomány: 12569 Beiratkozott olvasók száma: 26 Könyvtáros: Bárd Edit Vitéz János Római Katolikus Tanítóképz F iskola Könyvtára Majer István u. 1–3. 2500

Könyvtári állomány: 99111 Beiratkozott olvasók száma: 1356

269

A könyvtár dolgozói: Szilágyi Zsuzsanna könyvtárvezet Dávid Gábor könyvtáros Dávid Nóra könyvtáros Kovács Annamária könyvtáros Kuglerné Szuróviák Szilvia könyvtáros Hámosné Sz ke Anna könyvtáros Temesiné Schmöltz Margit könyvtáros ETE Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

Kossuth Lajos u. 51. 2947

Könyvtári állomány: 3781 Beiratkozott olvasók száma: 47 Könyvtáros: Klupács Edit GYERMELY Oktatási és Kulturális Központ A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja

Iskola u. 10–12. 2821

Könyvtári állomány: 7375 Beiratkozott olvasók száma: 302 Könyvtáros: Rácz Tibor HÉREG Iskolai és Községi Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja

Iskola u. 1. 2832

Könyvtári állomány: 5146 Beiratkozott olvasók száma: 95 Könyvtáros: Véghné Szalai Katalin KECSKÉD Községi Könyvtár

F u. 1. 2852

Könyvtári állomány: 6049 Beiratkozott olvasók száma: 260 Könyvtáros: Pozsárné Bándi Olga

270

KERÉKTELEKI Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja F u. 39. 2882

Könyvtári állomány: 4992 Beiratkozott olvasók száma: 43 Könyvtáros: Tóth Sarolta KESZTÖLC Községi és Iskolai Könyvtár

Iskola u. 64. 2517

Könyvtári állomány: 12319 Beiratkozott olvasók száma: 46 Könyvtáros: Gaálné Kara Valéria KISBÉR Wass Albert M vel dési Ház és Könyvtár Városház tér 1. 2870

Fiókkönyvtár: Hánta, Kossuth Lajos u. 38. Könyvtári állomány: 59538 Beiratkozott olvasók száma: 690 Kállai Istvánné könyvtáros Morvai Józsefné könyvtáros Puskás Teréz könyvtári csoportvezet KOCS ÁMK Községi Faluház és Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja Komáromi u. 5. 2898

Könyvtári állomány: 13893 Beiratkozott olvasók száma: 262 Könyvtáros: Szabó Andrásné KOMÁROM Jókai Mór Városi Könyvtár Táncsics Mihály u. 10. 2900

Fiókkönyvtárak: Gyermekkönyvtár, Jedlik Ányos u. 8 Sz ny, Pet fi Sándor u. 8. Könyvtári állomány: 76885 Beiratkozott olvasók száma: 2130 A könyvtár dolgozói: György Károlyné Rabi Lenke igazgató Rigláné Berczeli Mária igazgató helyettes

271

Giczi Annamária könyvtáros Kürtösi Mónika könyvtáros Mikolasek Zsófia gyermekkönyvtáros Molnárné Deák Anikó fiókkönyvtáros Monostori Mihály informatikus Muhi Orsolya feldolgozó könyvtáros Nagy Éva olv. szolg. könyvtáros Turi Miklós olv. szolg. könyvtáros Garai Istvánné hivatalsegéd KÖML D Községi Könyvtár

Komáromi u. 16. 2853

Könyvtári állomány: 6497 Beiratkozott olvasók száma: 72 Könyvtáros: Kovács Mihályné KÖRNYE Községi Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja

Alkotmány u. 1. 2851

Könyvtári állomány: 19889 Beiratkozott olvasók száma: 240 Könyvtáros: Hajmáné Kalocsai Éva LÁBATLAN Vitéz Sághy Antal Városi Könyvtár

Ságvári Endre u. 57. 2541

Fiókkönyvtár: Lábatlan, Rákóczi Ferenc u. 168. Könyvtári állomány: 35599 Beiratkozott olvasók száma: 307 A könyvtár dolgozói: Szabó Ildikó könyvtárvezet Betákné Lampérth Gabriella könyvtáros Nagy Mónika könyvtáros Ballabás Katalin gondnok LEÁNYVÁR Községi Könyvtár Bécsi u. 182. 2518

Könyvtári állomány: 7239 Beiratkozott olvasók száma: 104 Könyvtáros: Pócsföldi Gáborné

272

MÁRIAHALOM Iskolai és Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja Széchenyi István u. 11. 2527

Könyvtári állomány: 5000 Beiratkozott olvasók száma: 31 Könyvtáros: Góbor Attila MOCSA Pet fi Sándor M vel dési Ház és Könyvtár Kocsi u. 37. 2911

Könyvtári állomány: zám9699 Beiratkozott olvasók s a: 278 Könyvtáros: Nagy Julianna MOGYORÓSBÁNYA Mogyorósbányai Béke M vel dési Ház Könyvtára A esztergomi és nyergesújfalui többcélú kistérségi társulás tagja

Pet fi Sándor u. 34. 2535

Könyvtári állomány: 3320 Beiratkozott olvasók száma: még nincs adat Könyvtáros: Birkés Ferenc NAGYIGMÁND M vel dési Ház és Könyvtár

Fácán u. 1. 2942

Könyvtári állomány: 16750 Beiratkozott olvasók száma: 802 Könyvtáros: Mészáros Zsuzsanna NAGYSÁP Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja Köztársaság tér 1. 2524

Könyvtári állomány: 6034 Beiratkozott olvasók száma: 57 Könyvtáros: Balogh Andrea NASZÁLY Községi Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja

Iskola u. 1. 2899

273

Könyvtári állomány: 9786 Beiratkozott olvasók száma: még nincs adat Könyvtáros: Kristófné Szabó Szerafina NESZMÉLY Községi és Iskolai Könyvtár

Pet fi Sándor u.10. 2544

Könyvtári állomány: 10890 Beiratkozott olvasók száma: 186 Könyvtáros: Barcsáné Veress Zsuzsa NYERGESÚJFALU Ady Endre M vel dési Ház és Könyvtár Kálmán Imre tér 1. 2536

Gyermekkönyvtár: Május 1. tér Könyvtári állomány: 35362 Beiratkozott olvasók száma: 1092 Az intézmény dolgozói: Hartmann-né Rákosi Ildikó igazgató Katonáné Bergmann Violetta könyvtáros Pergerné Kovács Ilona könyvtáros Süt né Lohner Kornélia könyvtáros OROSZLÁNY M vel dési Központ és Könyvtár F tér 1. 2840

Könyvtári állomány: 91772 Beiratkozott olvasók száma: 3115 Intézmény vezet : Sz cs Imréné Sz cs Imréné könyvtári csoportvezet Czirják Józsefné könyvtáros Kozmáné Gombköt Hajnalka könyvtáros Martonné Szabó Teréz könyvtáros Molnár Tímea könyvtáros Sz csné Lapicz Julianna könyvtáros Slezákné Molnár Katalin könyvtáros PILISCSÉV Községi Könyvtár H sök tere 10. 2519

274

Könyvtári állomány: 11092 Beiratkozott olvasók száma: 310 Könyvtáros: Bendur Istvánné PILISMARÓT Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár

Rákóczi Ferenc u. 17. 2028

Könyvtári állomány: 15102 A könyvtár SZÜNETEL RÉDE Községi és Iskolai Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja Rákóczi Ferenc tér 1. 2886

Könyvtári állomány: 7317 Beiratkozott olvasók száma: 72 Könyvtáros: Volf Árpádné SÁRISÁP Sárisápi Bányász M vel dési Ház Könyvtára A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja Malom u. 3. 2523

Könyvtári állomány: 8534 Beiratkozott olvasók száma: 80 Könyvtáros: Izsó Sándorné SÚR Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja Pet fi Sándor u. 50. 2889

Könyvtári állomány: 6896 Beiratkozott olvasók száma: 128 Könyvtáros: Ács Rita SÜTT Községi Könyvtár Az esztergomi és nyergesújfalui többcélú kistérségi társulás tagja

Rákóczi Ferenc u. 30. 2543

Könyvtári állomány: 9941 Beiratkozott olvasók száma: 323 Könyvtáros: Mócz Albertné

275

SZÁKSZEND Bokod-Szákszend Kistérségi ÁMK Iskolai és Községi Könyvtár Száki u. 95. 2856

Könyvtári állomány: 17699 Beiratkozott olvasók száma: 176 Könyvtáros: Takács Gyöngyi SZÁRLIGET Klubkönyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja

Árpád u. 41. 2067

Könyvtári állomány: 7230 Beiratkozott olvasók száma: 312 Könyvtáros: Dániel István SZOMÓD Általános M vel dési Központ Könyvtára A tatai többcélú kistérségi társulás tagja

F u. 19. 2896

Könyvtári állomány: 13958 Beiratkozott olvasók száma: 340 Könyvtáros: Szalay Zsoltné SZOMOR Községi Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja Mátyás király u. 8-10. 2822

Könyvtári állomány: 8834 Beiratkozott olvasók száma: 140 Könyvtáros: Szlenicskó Mónika TARDOS Közm vel dési és Iskolai Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja

Rákóczi Ferenc u. 10. 2834

Könyvtári állomány: 14415 Beiratkozott olvasók száma: 318 Könyvtáros: Lócki Ferencné

276

TARJÁN Tarjáni Általános M vel dési Központ Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja Rákóczi Ferenc u. 13. 2831

Könyvtári állomány: 9094 Beiratkozott olvasók száma: 248 Könyvtáros: Bula Imre Lajosné TÁRKÁNY Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja

F u. 65. 2945

Könyvtári állomány: 6084 Beiratkozott olvasók száma: 38 Könyvtáros: Farkasné Lengyel Katalin TÁT Tát Nagyközségi Önkormányzata Kultúrház és Könyvtár

Móricz Zsigmond u. 2/c. 2534

Könyvtári állomány: 15444 Beiratkozott olvasók száma: 299 Könyvtáros: Pappné Adolf Erzsébet TATA Tata Város Önkormányzata Móricz Zsigmond Városi Könyvtára Váralja u. 4. 2890

Fiókkönyvtár: Tata-Agostyán, Kossuth Lajos u. 31. Kertváros, Feny tér 8. Könyvtári állomány: 166664 Beiratkozott olvasók száma: 1998 A könyvtár dolgozói: Márkusné Sinkó Ildikó igazgató Dollmayer Bea könyvtáros Dományi Zsuzsanna könyvtáros Fejes Istvánné gazd. ügyintéz Goldschmidt Éva gyermekkönyvtáros Gyüszi László könyvtáros Koroncziné Nagy Mariann könyvtáros Kotrosits Ferencné könyvtáros Mennerné Papp Márta könyvtáros Paulovics Milán könyvtáros Pribojszky Mátyásné könyvtáros Szabó Lajosné takarítón

277

MH 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár Könyvtára Bacsó Béla u. 66. 2890

Könyvtári állomány: 37699 Beiratkozott olvasók száma: 543 Könyvtáros: Makó Anita könyvtáros Marton Krisztina könyvtáros Kuny Domokos Megyei Múzeum Könyvtára Alkotmány u. 1. 2890 Könyvtári állomány: 25198 Beiratkozott olvasók száma: 22 Könyvtáros: Horváthné Ékesi Gabriella TATABÁNYA Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára F tér 2. 2800

Könyvtári állomány: 343630 Beiratkozott olvasók száma: 7345 Igazgató: Dr. Voit Pál Igazgatóhelyettes: Lehrreichné Dürg Brigitta Titkárságvezet : Lengyelné Nagy Gabriella Nyilvántartó és feldolgozó csoport Kantó Erika könyvtáros, csoportvezet Bognár Tímea könyvtáros Frecska Orsolya könyvtáros Gulyás Jánosné könyvtáros asszisztens Homoki Mihályné könyvtáros asszisztens Kis Noémi könyvtáros Kolok Melinda könyvtáros asszisztens Mészáros Lászlóné könyvtáros asszisztens Nagy Éva könyvtáros asszisztens Tájékoztató és bibliográfiai csoport Búzer Károlyné könyvtáros, csoportvezet Acsády Árpádné könyvtáros asszisztens Feketsné Kisvarga Anita könyvtáros Galbács Györgyi könyvtáros asszisztens Ghinea Renáta kisegít alkalmazott Dr. Horváth Géza könyvtáros

278

Kissné Anda Klára könyvtáros Molnár Anikó kisegít raktáros Nász János könyvtáros Pap Zsuzsanna könyvtáros Petényi Erzsébet könyvtáros Sámuelné Ábrahám Mónika könyvtáros Schlosser Katalin m vel désszervez Takács Anna könyvtáros Gyermekkönyvtári csoport Er sné Suller Ildikó könyvtáros, csoportvezet Sutáné Csulik Andrae könyvtáros Szerencsi Edina könyvtáros Informatikai fejleszt csoport Pappné Németh Erika könyvtáros, csoportvezet Tám Erzsébet könyvtáros Török Csaba rendszergazda Vida Éva operátor Világi Orsolya könyvtáros asszisztens Vitéz Veronika informatikus könyvtáros Pénzügyi csoport Hermanné Nagy Zsuzsanna csoportvezet Horváth Balázsné ügyintéz Kovácsné Ányos Gabriella éjjeli r Nagy Gábor éjjeli r Szentiványi Szilveszterné ügyintéz Várhidi Ferencné ruhatáros Tatabánya Megyei Jogú Város Városi Könyvtár

Népház u. 5. 2800

Fiókkönyvtárak: Bánhida, Kossuth Lajos u. 2. Fels galla, Szent István u. 21. Kertváros, Hadsereg u. 98. Újváros, Kodály Zoltán tér 4. Könyvtári állomány: 111055 Beiratkozott olvasók száma: 1618 A könyvtár dolgozói: Csics Gyula igazgató Adorján Mária könyvtáros Fink Noémi könyvtáros Kelemen Zoltánné könyvtáros Kolevné Forisek Györgyi könyvtáros

279

Nagy Edit könyvtáros Pohner Lászlóné könyvtáros Sóvágó Zsoltné könyvtáros Szilassi Andrea informatikus könyvtáros Szolnokiné Laczó Mária könyvtáros Triblné Keindl Mónika könyvtáros Handl Istvánné gazdaságvezet Vasas Mihály rendszergazda Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház. Orvosi Könyvtár Tatabánya, Dózsa György u. 77. 2800

Könyvtári állomány: 15497 Beiratkozott olvasók száma: 558 A könyvtár dolgozói: Balogh Márta könyvtárvezet Ungi Józsefné könyvtáros Modern Üzleti Tudományok F iskolája Könyvtára

Béla király krt. 58.

Könyvtári állomány: 29496 Beiratkozott olvasók száma: 1490 A könyvtár dolgozói: Dr. Voit Pál igazgató Rajki Antalné könyvtáros Stégmár Ágnes könyvtáros Könyves Andrea könyvtáros Ungi Zsuzsanna informatikus könyvtáros Vitéz Éva igazgatóhelyettes Zichóné Kernya Zsuzsa könyvtáros Tatabányai Megyei Jogú Város Levéltára Szent István u. 21.

Könyvtári állomány: 8059 Beiratkozott olvasók száma: 16 Könyvtáros: nincs Tatabányai Múzeum Könyvtára Szent Borbála tér 1. 2800 Könyvtáros: Kovács Éva Könyvtári állomány: 7284 Olvasók száma: 25

280

TOKOD Nagyközségi Könyvtár Köztársaság u. 1. 2531

Fiókkönyvtár Üveggyár, M vel dési Ház Könyvtári állomány: 28279 Beiratkozott olvasók száma: 727 A könyvtár dolgozói: Bérces Jánosné könyvtáros Tóth Andrásné fiókkönyvtáros TOKODALTÁRÓ Bányász Kultúrotthon Könyvtára A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja József Attila u. 14. 2532

Könyvtári állomány: 5771 Beiratkozott olvasók száma: 57 Könyvtáros: Szomjúné Deli Ilona ÚNY Községi Könyvtár A dorogi többcélú kistérségi társulás tagja Kossuth Lajos u. 2. 2528

Könyvtári állomány: 1858 Beiratkozott olvasók száma: 65 Könyvtáros: Balázs Józsefné VÁRGESZTES Községi Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja

Arany János u. 55/b. 2824

Könyvtári állomány: 5420 Beiratkozott olvasók száma: 58 Könyvtáros: Geiszt Róbert VÉRTESKETHELY Községi Könyvtár A kisbéri többcélú kistérségi társulás tagja Kossuth Lajos u. 71. 2859

Könyvtári állomány: 4898 Beiratkozott olvasók száma: 35 Könyvtáros: Benczik Csabáné

281

VÉRTESSOMLÓ Községi Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja Kultúr köz 1. 2823

Könyvtári állomány: 9951 Beiratkozott olvasók száma: 7 Könyvtáros: Almásiné Berky Zsuzsanna VÉRTESSZ L S Községi Könyvtár A tatabányai többcélú kistérségi társulás tagja Ady Endre u. 2/d. 2837

Könyvtári állomány: 8252 Beiratkozott olvasók száma: 83 Könyvtáros: Zsigó Lászlóné VÉRTESTOLNA Községi Könyvtár A tatai többcélú kistérségi társulás tagja Pet fi Sándor u. 34. 2833

Könyvtári állomány: 6595 Beiratkozott olvasók száma: 0 Könyvtáros: Fink Jánosné (Lezárva: 2010. szeptember 1.) Összeállította Schlosser Katalin

282

Az évkönyv szerz i, munkatársai Búzer Károlyné könyvtáros, csoportvezet , József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Gyüszi László helytörténész, ny. tanár, Tatabánya Dr. Horváth Géza könyvtáros, helytörténész, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Kissné Anda Klára könyvtáros, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Korencsi Krisztina tanár, Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata L. Dürg Brigitta könyvtáros, igazgató helyettes, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Márkusné Sinkó Ildikó könyvtáros, igazgató, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata Ortutay András levéltáros, ny. megyei levéltárigazgató, Makó Schlosser Katalin m vel désszervez , József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Dr. Simonik Péter f iskolai docens, Kodolányi János F iskola, Székesfehérvár Szilassi Andrea könyvtáros, igazgatóhelyettes, Városi Könyvtár, Tatabánya Takács Anna könyvtáros, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva ny. könyvtáros, Tatabánya Vitéz Éva könyvtáros, igazgatóhelyettes, Modern Üzleti Tudományok F iskolája Könyvtára, Tatabánya Dr. Voit Pál könyvtáros, igazgató, József Attila Megyei Könytár, Modern Üzleti Tudományok F iskolája, Tatabánya

283

Kiadja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára. Felel s kiadó dr. Voit Pál Készült az Alfadat Press Nyomdaipari Kft (Tatabánya) nyomdájában

284