*
Modern piacelmélet
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János
*
Verseny és versenyellenesség
* *
*
A verseny kívánatos, mert elősegíti a gazdasági hatékonyságot A vállalatok számára azonban gyakran megéri valamilyen módon enyhíteni a verseny intenzitását Következésképp létrejöttek olyan törvények, szabályozási rendszerek, amelyek a versenyellenes magatartást igyekeznek megszüntetni Az összejátszás a versenyellenes magatartás egy gyakori formája
*
Összejátszás a piacon
*
*
A piaci szereplők összehangolják egyes döntéseiket a verseny csökkentése érdekében: mik a motivációik? Gyakori módszerek: * Árrögzítés * Piacfelosztás Hogyan jön létre az összejátszás? Mitől tud tartósan fennmaradni?
*
Eset: vitamin kartell
* * *
Az európai vitamin piac 1998-ban 800 millió eurós volt A vitaminok előállítása erősen koncentrált A legnagyobb gyártó a Hoffmann-La Roche 40-50%-os piaci részesedéssel BASF: 20-30% Aventis: 5-15%
*
*
* *
*
*
Iparági jellemzők: * Lassú és költséges termelőüzem beruházás * Mérethatékonyság a termelésben * A vevői oldal szétaprózott 2001. novemberben az Európai Bizottság 855 millió eurós büntetést szabott ki 8 vállalatra, mert titkos árrögzítő kartell megállapodást kötöttek
*
Kartellek létrehozása
* * * * *
Tekintsünk egy egyszerű piacot n egyforma vállalat homogén terméket állít elő A határköltségük konstans c Cournot-féle versenyben vannak A keresleti függvény P(q) = a – q, * ahol q a teljes iparági kibocsátás A legegyszerűbb eset, amikor a piac összes vállalata együtt egy kartellt alkot Iyenkor úgy viselkednek, mintha a piacon egyetlen monopólium tevékenykedne Az egyensúlyi ár, mennyiség és a vállalatok együttes profitja megegyezik a monopol kimenetelével * Ez természetesen a vállalatok számára kedvezőbb, mint az oligopol egyensúly * Mindegyik vállalatnak azonban van némi ösztönzője arra, hogy kilépjen, és a kartellmegállapodásban rögzített ár alatt, vagy mennyiség fölött termelve jóval nagyobb profitot szerezzen magának * Csakhogy ezt a magas profitot várhatóan csupán egy időszakig élvezheti, hiszen azt követően már a többiek is alkalmazkodnak az új helyzethez * Ez előre is vetíti a kartellek stabilitásával kapcsolatos problémát A következőkben kétféle kartell alakítást vizsgálunk meg modellszerűen:
* * *
*
* *
*
1. a vállalatok szimultán módon döntenek arról, hogy részt vegyenek-e egy iparági kartell megállapodásban 2. Bilaterális piacfelosztási megállapodás (“Én távol maradok a piacodtól, ha te is távol maradsz az enyémtől”)
Szimultán kartell megállapodás
* * * * *
k vállalat kartell megállapodást köt, ahol 1 < k ≤ n. A Cournot-játékban tehát csak a többi (n – k) vállalat, valamint maga a kartell vesz részt Az (n – k + 1) résztvevő egyforma határköltséggel termel Feltesszük, hogy a kartellen belül a profitot egyenlően osztják el Ekkor adott kartellméret esetén a kartellen belüli és azon kívüli vállalatok profitja a következőképpen alakul:
*
A kartell stabilitása
*
A kartell tagjainak nem érdeke egyoldalúan kilépni, ha teljesül, hogy:
*
Következtetés: egy homogén termékes Cournot-oligopólium esetén, ha legalább három vállalat van a piacon, akkor a vállalatok függetlenek maradnak. Ha csak két vállalat van, akkor érdemes kartellt alkotniuk. Hol jobb: bent vagy kint? Nem csak a kartellen belül lesz magasabb a profit, hanem azon kívül is A kartellnek köszönhetően ugyanis a kívülállók is magasabb árat tudnak érvényesíteni * A kartellnek van tehát pozitív externális hatása A vállalatok szívesen potyautaznak a kartell tagjai által létrehozott közjószágon A helyzet azonban megváltozik, ha a termékek nem homogének, hanem differenciáltak Ilyenkor ugyanis kisebb az ösztönzés a potyautazásra * A kívülálló potyautas nem pont ugyanolyan terméket értékesít, így az árfelhajtó pozitív externália kisebb Ilyen piacon létezhet olyan stabil kartell, amelyben nem vesz részt minden vállalat (ehhez a termékeknek kellően differenciáltnak kell lenniük)
* * *
* * *
*
*
Bilaterális kartell megállapodás
*
Piacot felosztó összejátszás * Ha két vállalat különböző földrajzi területen működik, vagy különböző fogyasztói csoportra épít * Megegyeznek, hogy egymás területén nem próbálnak fogyasztókat találni * Ugyanez fennállhat sok vállalat esetén is
* *
Akkor lesz stabil, ha egyik résztvevőnek sem éri meg egyoldalúan felrúgni a megállapodást Szélsőséges esetben a piaci résztvevők monopóliumok saját területükön
*
Magyar földgáz kiskereskedelmi piac
*
A MEH földgáz kiskereskedelmi piacelemzéséből kiderül, hogy a regionális egyetemes szolgáltatók nem próbálnak lakossági, ill. kisfogyasztókat találni egymás földrajzi területén Vajon miért nem? * 1. lehetséges válasz: hallgatólagos kartell megállapodás van a háttérben (akár az E.On, RWE és GdF anyavállalatok között is) * 2. lehetséges válasz: nem éri meg nekik, mert a nagyszámú kisfogyasztó ellátása költséges (pl. ügyfélszolgálati irodák), miközben az árrés alacsony
*
*
Hallgatólagos összejátszás
*
Formális kartell megállapodás nélkül is kialakulhat összejátszás egy piacon A résztvevők belátják/felismerik, hogy saját érdekükben olyan magatartást követnek, mintha kartellben lennének * Pl. az indokoltnál magasabban tartják az áraikat, nem kezdeményeznek árversenyt, nem próbálnak a többiek területén fogyasztókat szerezni stb. Ilyenkor a versenytörvény megsértésének bizonyítása is sokkal nehezebb A kartell stabilitásának kérdése még jelentősebb A hallgatólagos összejátszás akkor alakulhat ki, ha a résztvevők hosszú ideig rendszeres piaci kapcsolatban vannak egymással * Meg tudják figyelni egymás piaci lépéseit * Az interakciójuk egy folytonos, dinamikus kapcsolat, nem pedig statikus interakciók sorozata Emlékezzünk arra, hogy a Cournot-modellben a szereplők olyan döntést választanak, amit a játékelméletben Nash-egyensúlynak nevezünk * Nash-egyensúlyban egyik félnek sem éri meg eltérni attól * Ezt statikus játéknak hívjuk, mert csak egyszer játszódik le Statikus játék: * Két vállalat azonos terméket kínál, azonos c határköltséggel * Egymással Cournot-módon versenyeznek minden időszakban egy t = 1,2,...T véges időhorizonton
*
* * *
*
*
* * *
Ekkor ugyanazt a statikus játékot ismétlik, amit az első időszakban Ugyanazt az egyedüli Nash-egyensúlyi döntést választják minden t-ben Ebben a modellben nem alakul ki hallgatólagos összejátszás
• „Selten tétele: Ha egy egyedi egyensúllyal rendelkező játékot véges sok alkalommal játszanak le, a megoldás az egyensúly lejátszása minden egyes alkalommal. Az ismételt játék Nash egyensúlya az egyedi Nash-egyensúly végesen ismételt lejátszása lesz.” Lásd: Pepall 14.2. fej., 470. oldal
*
* *
A hallgatólagos összejátszást játékelméleti eszközökkel úgy modellezzük, hogy az időhorizontot végtelen hosszúnak tekintjük * könnyebb megérteni, ha végtelen helyett „határozatlan idejűnek” gondoljuk Ebben a modellben kialakulhat hallgatólagos összejátszás Például a büntetéskioldó stratégia segítségével
*
A büntetéskioldó stratégia
*
A büntetéskioldó stratégia: * Az i vállalat első piaci lépése olyan, ami maximalizálja a hallgatólagos összejátszás potenciális résztvevőinek teljes profitját * Az i vállalat ettől a választásától addig nem tér el, amíg azt látja, hogy a többiek is tartották magukat ehhez a múltban * Amíg ez teljesül, addig a piacon kooperáció zajlik * Amint valamelyik vállalat eltér a fenti választástól, tette „kioldja a büntető ravaszt” * Ettől kezdve a kooperáció megszűnik * Az i vállalat a statikus játék Nash-egyensúlyának megfelelő döntést választja A büntetéskioldó stratégia: meddig érdemes kooperálni? * Ha 2 vállalat van, és kooperálnak, akkor profitjuk a monopol profit fele: π c = π m /2 * Ha az egyik a kooperatív döntést választja, de a másik az ettől való eltérés (deviation) optimális módját választja, akkor profitja π
*
d *
A statikus játék Nash-egyensúlyában profitjuk π n
*
*
*
Minden egyes időszakra teljesül, hogy π d > π c > π n A büntetéskioldó stratégia: meddig érdemes kooperálni? * Ha tehát π d > π c > π n, akkor miért lehet érdemes kooperálni? * Azért, mert van átváltás a kooperációtól való eltérés azonnali (rövid távú) kifizetése és az ezáltal kiváltott büntető reakciók jövőbeli költségei között * A kettő egyenlege függ: * 1. πd , π n és π c viszonyától * 2. a vállalatok diszkontfaktorától, vagyis attól, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a távoli jövőbeli kifizetéseknek a közeljövőbeli kifizetésekhez képest A kooperáció diszkontált jelenértéke:
*
Ha egy vállalat ettől eltér, akkor a jelenlegi időszakban profitja π d, majd azt követően π n:
*
Akkor és csak akkor érdemes a kooperációt választani, ha a kiugrásból eredő hosszú távú diszkontált veszteség nagyobb, mint az azonnali nyereség:
*
Büntetéskioldó stratégia a Bertrand-modellben
* * *
Vegyük a kétszereplős, azonos és konstans határköltségű esetet Ha kooperálnak (összejátszanak), akkor profitjuk π c = π m /2 Ha az egyik kicsivel alacsonyabb árat határoz meg, akkor π d = π m – ε, majd a későbbiekben π n = 0 Ekkor egy 0 és π m közötti profitszint mellett kialakulhat a kooperatív egyensúly, ha a diszkonttényező elég nagy (δ ≥ ½) :
*
* *
Vegyük most az n-szereplős esetet Ha összejátszanak, akkor profitjuk π c = π m /n
*
A diszkonttényező alsó határa tehát, amely mellett még lehetséges az összejátszás, n-ben növekszik
*
* * *
A végtelen időhorizontú Bertrand-játékban tehát az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényezők köre annál tágabb, minél kevesebb a piaci szereplő Vegyük az n-szereplős esetet, konstans és azonos határköltséggel A keresleti függvény legyen P(q) = a – q Ekkor a profit összejátszás, Nash-egyesnúly és egyoldalú kilépés (a többiek kibocsátása qm/n) esetén:
*
Ekkor az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényező:
*
...amely tehát n-ben növekszik (csakúgy, mint a Bertrand-esetben): ha n → ∞ akkor δmin → 1 Amint egyre több a vállalat, úgy egyre szűkebb azon diszkonttényezők köre, amelyek mellett lehetséges az összejátszás tartós fennmaradása
*
*
Büntetéskioldó stratégia és a büntetés mértéke
*
A Bertrand-modellben (árverseny) az összejátszásból a Nashegyensúlyba való visszatérés minden vállalat számára nulla profitot eredményez * Ez erős büntetésnek számít, egymást ennél jobban nem is tudnák büntetni A Cournot-modellben (mennyiségi verseny) a Nash-egyensúlyba való visszatérés még mindig pozitív profitot eredményez a vállalatok számára * Ki lehet találni erősebb büntetési stratégiát, pl. hogy nem a Nash-Egyensúlyhoz térnek vissza, hanem ahhoz képest büntetésből „túltermelnek” Kérdés azonban, hogy hihető-e egy olyan előzetes fenyegetés, ami nagyobb büntetést helyez kilátásba, mint ami a Nash-egyensúlyhoz való visszatéréssel jár együtt Ugyanis aki pl. a „túltermelést” vállalja, saját magának is árt. Miért tenné ezt tartósan? Ki fogja neki elhinni, hogy amikor sor kerül az összejátszás megsértésére, akkor valóban meglépi a „nagy büntetést”? A Nash-egyensúlyhoz való visszatérés hihető fenyegetés, hiszen az az eredeti egyensúly, ahonnan senkinek sem érdeke egyoldalúan eltérni Egy előzetes fenyegetésnek pedig csak akkor van visszatartó ereje, ha hihető Egy lehetőség az úgynevezett „stick and carrot” stratégia 1. Indulásként válasszuk az összejátszó q* kibocsátást
*
*
*
* * * *
* *
*
*
*
2. Ezt tartsuk fenn amíg mindenki más is így tesz 3. Amint azt látjuk, hogy valaki ettől eltér t-ben, akkor válasszuk a q’-t t+1-ben (büntető időszak), majd térjünk vissza az összejátszó q*-hoz t+2-ben 4. Ha azonban van olyan, aki a büntető időszakban nem büntet, azaz kibocsátása q ≠ q’, akkor elölről kezdjük a büntető időszakot a következő periódusban Megmutatható, hogy a végtelen időszakos Cournot-modellben az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényezők köre tágabb a „stick and carrot” stratégia esetén, mint a Nash-egyensúlyhoz való visszatéréssel való fenyegetés mellett Vagyis a „stick and carrot” stratégia növeli annak a valószínűségét, hogy az összejátszás adott diszkonttényező mellett fennmaradhasson
*
Összejátszás és a piaci interakciók gyakorisága
* *
Legyen n vállalat, Bertrand-modell, büntetéskioldó stratégia Tegyük fel, hogy valahányszor árakat állapítanak, azt k időszakra rögzítik Ilyenkor az összejátszásból és az attól való eltérésből eredő kifizetés egy vállalatra:
*
*
Az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényezőre teljesülni kell a következőnek:
*
Ez az alsó korlát k-ban növekszik, azaz minél hosszabb időre rögzítik az árakat, annál szűkebb az összejátszásra való lehetőség Más szóval: minél gyakrabban kerül sor olyan interakcióra, amelyből kiderül, hogy a többiek még mindig tartják-e magukat az összejátszáshoz, annál nagyobb az esélye annak, hogy az összejátszás fennmarad
*
*
Összejátszás és a több piacon történő interakciók
*
Vannak olyan helyzetek is, amikor a vállalatok egyszerre több piacon is kapcsolatban vannak egymással Mit mondhatunk ilyenkor az összejátszás fenntarthatóságáról? * Egyrészt az összejátszástól való eltérés összességében több profitot hozhat
*
*
* * *
* *
*
*
Másrészt a többiek egyszerre több piacon, tehát hatásosabban tudnak büntetni miatta Ha a vállalatok, a piacok azonosak és nincs mérethozadék, akkor a két hatás épp kioltja egymást Többnyire azonban az egyszerre több piacon történő, erősebb büntetés fenyegetése a domináns hatás Az összejátszás általában könnyebben fenntartható, ha a vállalatok egyszerre több piacon vannak egymással interakcióban * Ha különböznek a piacok * Ha különböznek a vállalatok Az Egyesült Államok légitársaságai egyszerre több piacon (útvonalakon) vannak egymással piaci interakcióban A költségek és a piacok különbözősége elősegíti az összejátszást, és mindkét tényező teljesül a légitársaságok esetén * Egy fontos költségbeli különbség: ha egy adott város egy légitársaság számára központként funkciónál („hub”), akkor számára az adott várost érintő útvonalak kiszolgálása olcsóbb Iparági szakértők szerint a légitársaságok tartózkodnak attól, hogy egy adott útvonalon erős árversenybe kezdjenek, attól tartva, hogy egy másik útvonalon visszakapják a „támadást” Kimutatták, hogy a repülőjegyek átlagosan drágábbak azokon az útvonalakon, amelyeken az egymással versenyző légitársaságok kínálata nagyobb átfedésben van
*
Összejátszás bizonytalan kereslet esetén
* *
A piaci kereslet többnyire változékony Tegyük fel, hogy két világállapot realizálódhat * A jó világállapotban a kereslet QG(p), a rossz világállapotban pedig QB(p), ahol QG(p) > QB(p) minden p-re * A vállalatok még az ár megállapítása előtt megismerik a tényleges keresletet Bizonytalan kereslet esetén az a diszkonttényező, amely fölött az összejátszás tartós lehet, magasabb Ennek oka, hogy a rossz világállapot alacsony kereslete csökkenti a büntetés erejét, így nehezebb fenntartani az összejátszást
* *
*
Az összejátszás felderítése
*
* * * *
*
* *
A versenyhatóságok többnyire az összejátszás explicit (nem hallgatólagos) formáját igyekeznek leleplezni, erre utaló bizonyítékokat keresnek * Ilyen bizonyíték lehet például a vállalatok közötti, árrögzítésről szóló kommunikáció Ennek az egyik oka jogi természetű: a bíróság előtt könnyebb bizonyítani az ilyen esetet A másik oka, hogy a kommunikáció nélküli összejátszás úgyis nehezen fenntartható, instabil Még ha életképes is, gyakran nem állandóan él, hanem összejátszós időszakok és versengő időszakok váltogatják egymást A legtisztább leleplezés tehát, ha a hatóságok találnak terhelő dokumentumokat, rögzítenek telefonbeszélgetéseket, amelyek az összejátszás tényét bizonyítják Ezt megkönnyítendő, a hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, amelyek arra ösztönzik az összejátszásban résztvevőket, hogy maguk adják át a terhelő bizonyítékokat Önmagában a magas árrések kimutatása ritkán célravezető Milyen körülmények keltik fel az összejátszás gyanúját? 1. A vállalat magatartása összeegyeztethető-e valamely versenyzői modellel?
*
* * *
2. Vannak-e strukturális váltások a magatartásban? Ha gyanús, akkor ellenőrizhetjük, hogy vajon: 3. Az összejátszás gyanús vállalatok magatartása különbözik-e a többiekétől * Az adott iparágban? * Esetleg más iparágakban vagy időszakokban megfigyelttől? 4. A versengő vagy az összejátszó modell illeszkedik-e jobban a megfigyelt adatokra? Mindezen módszerek nehézségei: Gyakran hiányoznak a szükséges adatok (pl. a költségek nem megfigyelhetők) A vállalatoknak érdekükben áll torzítani az általuk szolgáltatott információt, adatokat
*
*
* *
* *
A vállalatok olyan költség adatokat adhatnak meg a hatóságoknak, amelyek mellett a megfigyelt árak konzisztensnek tűnnek egy versengő helyzettel * De még ha az adatok rendelkezésre is állnak, a becslések eredményei függnek a modellspecifikációtól Hatásos eszközök: *
Csökkentett büntetést ajánlani azoknak az összejátszó vállalatoknak, amelyek együttműködnek a hatóságokkal, vagy feltárják az összejátszást
*
Felmentést adni azon egyéneknek, akik segítenek a hatóságnak információhoz jutni
Az összejátszás felderítése: a vitamin kartell A korábban bemutatott vitamin kartellben az Európai Bizottság úgy találta, hogy a kartell létrehozója a Hoffmann-La Roche és a BASF voltak Büntetésük 462 és 296 millió euró volt Az Aventis jóval kisebb büntetést kellett fizessen, mert elsőként működött együtt az amerikai és európai hatóságokkal
*
Áttekintő kérdések
*
Mi a különbség a szimultán és a bilaterális kartell megállapodások között? Hogyan jöhet létre hallgatólagos összejátszás egy sokszor ismételt játékban? Hogyan befolyásolja az összejátszás fenntarthatóságát az időhorizont hossza, a vállalatok száma, a piaci interakciók gyakorisága, valamint a több piacon való kapcsolódás ténye? Miért nehezebb fenntartani az összejátszást, ha a kereslet bizonytalan? Miért alkalmaznak a hatóságok olyan ösztönzőket, amelyek enyhítik az együttműködők büntetését?
* *
* *
