*
Modern piacelmélet
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette:Hidi János
*
Horizontális vállalategyesülések
*
Mitől függ egy vállalategyesülés jövedelmezősége Cournot-oligopólium esetén Hogyan érintik a jólétet? A modell néhány kiterjesztése
* *
* * *
Belépést kiváltó egyesülés Árverseny Hatása a hallgatólagos összejátszásra
*
Empirikus mérési, tesztelési módszerek
*
Vállalategyesülések jogi szabályozása
*
USA: * * *
*
EU: * *
* *
a Clayton Act 1914 óta szabályozza Jelenleg: Horizontal Merger Guidelines (1992) Tiltott, ha jelentősen csökkenti a versenyt
1990 óta, előtte tagállami szinten szabályozták Átdolgozva: Horizontal Merger Guidelines (2004)
*
Horizontális vállalategyesülés A vállalategyesülések hatása a versenyre: * Pozitív hatás: hatékonysági előnyök * Negatív hatás: kevesebb szereplő a piacon Mi a helyzet azokkal az egyesülésekkel, amelyek jövedelmezők, de csökkentik a jólétet? Két vállalat egyesülése
*
Legyen a termék homogén
*
* * *
*
A monopol profit πm = π(1) nagyobb, mint a 2 π(2) iparági profit duopólium esetén A monopóliumot létrehozó egyesülések mindig jövedelmezők (profitnövelők) Ha az egyesülés révén nem jön létre monopólium, akkor a helyzet nem egyértelmű
Össze kell hasonlítani az egyesülés előtti és utáni profitot * * *
*
Tegyük fel, hogy a határköltség konstans, és nincsenek szinergia hatások a két vállalat között Ebből az következik, hogy az új, egyesült vállalat nem tapasztal költségelőnyt Ez az eset a modellben ekvivalens lenne azzal, ha egy vállalat megvásárolná a másikat, majd bezárná
Ha két vállalat egyesül, akkor * *
* * *
*
Az iparág többi vállalata hasznot húz belőle... ...mivel az egyesülő vállalatok a kettejük közötti rivalizálást megszüntetik a közös irányítás alatt * Cournot-verseny esetén az egyesülést követően: * A többi vállalat növeli a kibocsátását * Ami csökkenti az egyesült vállalat profitját Cournot-verseny esetén tehát két vállalat egyesülése nem valószínű, hogy növeli a profitot, ha a piac széttagolt Nagyobb az esélye a profitnövelő egyesülésnek, ha a piac eleve koncentrált A fenti következtetések 6 feltevésen alapulnak: * Csak két vállalat egyesül * A termelésben nincs növekvő határköltség, nincs kapacitáskorlát * Az egyesülésből nincs hatékonyságnyereség * Csak egy egyesülésre van lehetőség * Nem léphet be újabb vállalat a piacra * A vállalatok Cournot-versenyben vannak Oldjuk fel őket egyenként:
* * *
Több vállalat egyesülése Az egyesülés profitnövelő, ha elegendően sok vállalat egyesül Cournot-oligopólium esetén csak akkor, ha ezzel kellően koncentrált piac jön létre
* *
Magyarázat: a profithatás két ellentétes tényezőtől függ: Magyarázat: a profithatás két ellentétes tényezőtől függ:
*
*
A korábbi rivalizálás enyhülése miatt az egyesült vállalat csökkenti kibocsátását, ami növeli a profitot * A kívülmaradt vállalatok azonban növelik a kibocsátásukat, ami csökkenti az egyesülés jövedelmezőségét * Az első hatás akkor dominálhat, ha a kívül maradt vállalatok kellően kevesen vannak Formálisan: * P(q) = a – q, határköltség = c, nincs szinergia * Összesen n vállalat van a piacon, ebből k egyesül * Az egyesülés akkor növeli a profitot, ha az újonnan egyesült vállalat profitja nagyobb, mint az egyesülés előtti vállalati szintű profit k-szorosa: Formálisan:
*
...amit úgy is emlegetnek, hogy a „80%-os szabály”
*
Hatékonyságot növelő egyesülések
*
Ha az egyesülés valamilyen előnyhöz juttatja az új vállalatot a többiekkel szemben, akkor: * Az egyesült vállalat kevésbé csökkenti kibocsátását * A kívülállók kevésbé növelik kibocsátásukat Ha léteznek hatékonysági előnyök, akkor többféle vállalategyesülés válhat jövedelmezővé A hatékonyságnövelés forrása lehet: * Méretgazdaságosság * Szinergia
*
* *
*
Hatékony egyesülések: méretgazdaságosság
*
Az újonnan egyesült vállalat most rendelkezik az eredeti vállalatok együttes kapacitásával Feltevések: * Mindegyik vállalatnak van valamennyi tőkéje * Az egyesült vállalat mindezt birtokolni fogja * Mindegyik vállalat határköltsége lineárisan növekszik saját kibocsátásának növelésével * Minél nagyobb egy vállalat tőkéje, annál kisebb meredekségű a határköltség görbe Az újonnan egyesült vállalat határköltség görbéje lejjebb van, mint bármelyik egyedi vállalaté A modell: * P(q) = a – q, n vállalat, ebből k egyesül
*
* *
* *
* *
K a tőkeállomány; c és h pozitív konstansok A teljes költség és a határköltség:
A modell: * Ismételjük meg a korábbi levezetéseket ezekkel a feltevésekkel! Azt kapjuk, hogy a tőkeállomány és a növekvő határköltség növelik az esélyét annak, hogy egy Cournot-versenyben léteznek profitnövelő egyesülési lehetőségek
*
Hatékony egyesülések: szinergiák
*
Feltevések: * P(q) = a – q, n vállalat, ebből k egyesül * Az egyesülés előtt a határköltség konstans c * Az egyesülés hatására az új vállalat határköltsége c helyett c – x lesz (x pozitív) * Ismételjük meg a korábbi levezetéseket ezekkel a feltevésekkel! Azt kapjuk, hogy Cournot-verseny esetén, ha az egyesülés révén nem jön létre kellően koncentrált piac, akkor az egyesülés csak akkor lesz profitnövelő, ha kellően nagyok a szinergiák
*
*
Cournot-egyesülések jóléti hatása
*
A jóléti hatásokat a teljes társadalmi többlet alapján vizsgáljuk * Vagyis a fogyasztói többlet, valamint az egyesülésben résztvevők és a kívülállók profitjának összege * Az egyesülést akkor érdemes megengedni, ha:
*
Mérlegelni kell tehát:
* *
* *
*
* Az egyesülés versenycsökkentő hatását * A lehetséges hatékonysági javulást Az egyesülés növelheti a társadalmi többletet, ha a hatékonysági javulás kellően nagy Vannak azonban a szinergiáknak olyan szintjei, amelyek mellett az egyesülés profitnövelővé válik, de a fogyasztók (vagy a társadalom) számára káros Kanadában 1998-ban a két legnagyobb propán gáz kereskedő, Superior Propane és ICG Propane egyesülni akart A versenyt csökkentő hatás: * 74 helyi piac közül 66-ben jelentős volt * 16 helyi piacon monopólium közeli helyzet jött létre * A becsült holtteherveszteség évi 6m C$ Becsült költséghatékonyság évi 29m C$
* *
* *
A társadalmi jóléti kritériumra hivatkozva az egyesülést engedélyezték Lineáris Cournot-modell szinergiákkal * P(q) = a – q, n vállalat, ebből k egyesül, az egyesülés előtt a határköltség konstans c, az egyesülés hatására az új vállalat határköltsége c helyett c – x lesz (x pozitív) * Legyen φ = x / (a – c) < 1, ami tekinthető a szinergia mérőszámának Lineáris Cournot-modell szinergiákkal Levezethető, hogy milyen szintű szinergia szükséges ahhoz, hogy az egyesüléssel: * A) Növekedjen a fogyasztói többlet * B) Növekedjen a társadalmi jólét * C) Növekedjen az egyesülők profitja
* *
Létezik olyan φ, amelyre C) teljesül, de B) nem Ha feltesszük, hogy a Cournot-versenyben lévő vállalatok egyesülése szinergiákkal jár együtt, akkor az egyesülés profitabilitása elégséges feltétele annak, hogy a társadalmi jólét növekedjen, amennyiben a létrejövő piac nem válik túlságosan koncentrálttá. Ha azonban erősen nő a koncentráció, akkor előfordulhat, hogy az egyesülés profitnövelő, és mégis csökkenti a társadalmi jólétet
*
Egyesülések általános jóléti elemzése
*
Ha az egyesülésben résztvevők profitja nő (∆ΠI > 0), akkor szükségképpen jólétnövelő hatású, amennyiben a fogyasztókra és kívülálló vállalatokra gyakorolt „külső hatása” is pozitív (∆FT + ∆ΠO > 0) A külső hatás becsléséhez jóval kevesebb információra van szükség, mint a teljes jóléti hatás becsléséhez * Az egyesülésben résztvevők profitjára gyakorolt hatáshoz ismerni kell a szinergiák nagyságát, ami nem könnyű Ami a külső szereplőknek számít, az az egyesülésben résztvevők új kibocsátása
*
*
*
Egyesülések és új piaci belépés
*
Az egyesülés profitabilitása megkérdőjelezhető, ha új piaci belépés követi * Ha a belépési fenyegetés azonnali, akkor nem is lehet érv az egyesülés mellett A belépési korlátok kulcsszerepet játszanak az egyesülések versenyhatásában
*
*
Ha a Cournot-modellben az egyesülés csak átmenetileg csökkenti a vállalatok számát, mert új belépés követi, akkor az egyesülés nem profitnövelő
*
Egyesülések árverseny esetén
*
Tegyük fel, hogy a vállalatok egy differenciált piacon határozzák meg áraikat Ilyenkor az egyesülésre erősebb az ösztönzés Ennek oka, hogy árverseny esetén az egyesülés után a vállalatok kevésbé agresszíven fognak versenyezni * A kívülállók magasabb árat határoznak meg * Az egyesült vállalat is hasznot húz a magasabb árból Árverseny esetén még egy nem koncentrált piac esetén is van értelme az egyesülésnek Differenciált termékek és árverseny mellett tehát két vállalat egyesülése minden vállalat árát növeli A mennyiségi versennyel ellentétben hatékonysági nyereségek nélkül is vannak erős egyéni ösztönzők az egyesülésre Ha nincsenek hatékonysági nyereségek, akkor az egyesülés szükségképpen csökkenteni fogja a társadalmi jólétet
* *
* * * *
*
Egyesülések és az összejátszás
*
Előfordulhat, hogy az egyesülés növelheti a megmaradó vállalatok érdekét a hallgatólagos összejátszásra Hogyan hat az egyesülés az összejátszás fenntarthatóságára? * Csökken a vállalatok száma, amitől könnyebbé válik a hallgatólagos összejátszás * Az egyesülés befolyásolhatja a megmaradó vállalatok közötti szimmetria helyzetét * Ha vannak szinergiák, az új vállalat hatékonyabbá válhat, mint a többiek * Differenciált termékes iparágban az új vállalat több márkát/termékváltozatot birtokolhat Ha a vállalatok közötti aszimmetria nő, akkor a hallgatólagos összejátszást nehezebb fenntartani * Nehezebb meghatározni azt a közös árat, amely az összejátszás alapja (a hatékonyabb vállalatok alacsonyabb árakat tartanak optimálisnak, mint a kevésbé hatékonyak) * A termelési kvótákat is nehezebb kialkudni (az egyenlő elosztás nem hatékony, ha a vállalatok hatékonysága különbözik)
*
*
*
Az egyesülés tehát javítja a hallgatólagos összejátszás fenntarthatóságát a vállalatok számának csökkenésén keresztül, ugyanakkor csökkenti is, ha nagyobb aszimmetriához vezet
*
Egyesülések és a versenyjog alkalmazása
*
Az európai versenyjog alkalmazásáról a vállalategyesülésekkel kapcsolatban hasznos olvasmány lehet a következő:
*
Economic assessment of oligopolies under the Community Merger Control Regulation, in European Competition law Review (Vol 4, Issue 3) * http://ec.europa.eu/competition/speeches/text/sp1995_033_en.ht ml 1992-ben a Nestlé, amely a francia palackozott víz piacon jelentős szereplő (Vittel és Hepar márkák) jelezte az Európai Bizottság felé, hogy felvásárolni szándékozik a Perrier SA-t 1991-ben a franciaországi palackozott víz piaca (itt ez volt a releváns piac) évi 5.25 milliárd liter volt, és 3 nagy vállalat osztozott: * Perrier: 35.9%; * BSN: 23% * Nestlé: 17.1% * Sok egyéb, kisméretű termelő: 24%.
*
*
*
Esettanulmány: a Nestlé-Perrier egyesülés
*
Az EU szabályozás kifogásait megelőzendő a két egyesülő vállalat megegyezett, hogy eladják a Volvicot, amely a Perrier fontos ásványvíz forrása (értsd: termelési kapacitás) volt, a BSN-nek Azzal érveltek, hogy az egyesülés utáni piac egy kiegyensúlyozott duopóliummá válna: * (Nestlé + Perrier – Volvic) piaci részesedése: 38% * (BSN + Volvic) piaci részesedése: 38% A Bizottság több okból is ellenezte az egyesülést: * A két szereplő mérete és jellege nagyon hasonló lenne; * Költségszerkezetük is hasonló; * A K+F szerepe elhanyagolható; * Könnyű egymás árait megfigyelni; * A palackozott víz kereslete viszonylag árrugalmatlan; * Magasak a belépési korlátok. Vagyis nagy az összejátszás valószínűsége
*
*
*
*
*
*
* *
A Bizottság az egyszerű egyesülést elutasította, mert egy túl nagy, erőfölénnyel rendelkező vállalat jött volna létre (ez az érv az egyedi vállalatra vonatkozik) A Bizottság ugyancsak elutasította az egyesülést a Volvic eladásával együtt, mert attól tartott, hogy „oligopolisztikus” erőfölény alakulna ki (ez az érv több vállalat együttes magatartására vonatkozik) A Nestlé ekkor előállt egy újabb javaslattal: * Eladják a Volvicot a BSN-nek * Néhány márkájuktól is megválnak (Vichy, Thonon, Pierval, St Yorre stb.), továbbá 3 milliárd liternyi kapacitást eladnak egy harmadik félnek A Bizottság ezt a javaslatot elfogadta Az USA szabályozásban azonban ha a HHI index nagyobb, mint 0,180, akkor az egyesülést aligha engedélyezik
Piacszerkezet Eredeti Egyszerű egyesülés Egyesülés a Volvic eladásával Elfogadott javaslat
HHI 0.221 0.334 0.289 (hiányzó adatok)
*
Az egyesülések hatásának empirikus mérése
*
Érdemes összehasonlítani az egyesülő és azon kívüli vállalatok tőzsdei teljesítményét * Az egyesülés bejelentése után * Vagy a versenyhatóság engedélye után * (nehéz pontosan megmondani, hogy a részvénypiac mikor tudja meg és árazza be a hírt) A részvénypiaci reakció sokat elárulhat az egyesülés hatásairól * Ha az egyesülők és a külsők árfolyama is nő, akkor valószínű, hogy az egyesülés magasabb árakhoz és így nagyobb profithoz vezet, a fogyasztók rovására Továbbá összehasonlíthatjuk közvetlenül az árakat is az egyesülés előtt és után Ami segíthet a versenyhatóságnak megérteni, hogy mely tényezők vezethetnek a verseny csökkenéséhez vagy a hatékonyság javulásához Az ilyen típusú ex post elemzés javíthatja az ex ante elemzések megbízhatóságát
*
* *
*
*
*
Modell szimuláció * Egyesülés előtti piaci információk alapján * Becsülhetők a különböző rugalmasságok * Ehhez kalibrálható egy oligopol modell * A modell alapján kiszámítható az egyesülés utáni piaci egyensúly * Lásd pl. Almost Ideal Demand System becslések a differenciált termékek esetén Modell szimuláció nehézségei * Az ár előrejelzéseket befolyásolja a modell specifikáció * Többnyire statikus, rövid távú árhatások előrejelzésére alkalmasak * A hosszú távú potenciális következmények még nehezebben vehetők figyelembe * Általában arra a feltevésre épülnek, hogy a vállalatok alapvető magatartása nem változik az egyesülés következtében
*
Áttekintő kérdések
*
Cournot-versenyben miért nem valószínű, hogy hatékonyságjavulás nélkül előfordulhat profitnövelő egyesülés? Miért érdemes az egyesülés jóléti elemzésekor annak „külső” hatásaival foglalkozni? Mi az alapvető különbség a Cournot- és a Bertrand-oligopóliumok egyesülései között? Miért fontos az egyesüléseknél az egyéni vállalatok vizsgálatán túl a közöttük lévő koordinációs magatartást is elemezni?
* * *
