*
Modern piacelmélet
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Tudnivalók *
Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék
*
Tárgyfelelős: név
* * *
*
Előadások anyaga Kiadott szövegek Tankönyv
Tantárgy teljesítésének feltételei: * * *
*
E-mail: Munkahely, elérhetőség:
Tananyag: * * *
*
Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59
Kritérium 1. pl. házi feladatok x % Kritérium 2. pl. szóbeli kollokvium Stb.
Modern piacelmélet Mi is az a piacelmélet?
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János
*
A Modern piacelmélet tárgya
* *
A piacelmélet a vállalatokat és a piacokat tanulmányozza Elsősorban a vállalatok magatartását nem tökéletesen versenyző piacokon, a köztük zajló stratégiai interakciókat (Továbbá lesznek utalások a versenyszabályozásra is, de az egy külön tantárgy)
*
* * * *
*
Célkitűzések A kurzus végére értsük meg az oligopol jellegű modellek elméletét, Azt, hogy milyen eszközökkel, illetve milyen körülményeknek köszönhetően tudnak a vállalatok piaci erőre szert tenni, Ismerjük fel ezeket a fogalmakat és tényezőket a valós piaci helyzetekben Előadások
* * * * *
Témák Irodalom… tematika Táblázat… A piacelmélet fontos?
*
A piacok központi szerepet játszanak a javak/erőforrások elosztásában, a termelési döntésekben A piacelméletekhez kapcsolódó témák szerteágazóak A vállalatok ezernyi stratégiai döntést hoznak * Egymásra vagy bizonyos piaci körülményekre reagálva * Ezzel hatással vannak minden érintett jólétére * Magatartásuk jobb megértése tehát hasznos és érdekes
* *
*
Néhány példa a sajtóból
Termékdifferenciálás Horizontális vállalategyesülés
Árazási stratégiák
*
A piacok sokfélék, érdemes őket rendszerezni
* *
Vevők és eladók között koordinálnak, pénzbeli tranzakciókon keresztül Mi elsősorban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol * kisszámú eladó dönt árakról, mennyiségekről, minőségről és még sok másról stratégiai szempontok alapján * Nagyszámú vevő reagál nem stratégiai módon a kínálati fejleményekre
*
A piaci erő központi elem lesz
*
*
*
A tökéletes versenyzői esetben a piac mindkét oldala árelfogadó * Olyan iparágakban ad jó közelítést, ahol sok kisvállalat van, és alacsonyak a belépési korlátok Mi azonban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol a vállalatoknak van piaci ereje: * Egy kismértékű áremelés miatt a vállalat még nem veszíti el összes vevőjét A piaci erő forrása lesz a Modern piacelmélet tantárgy központi kérdése
*
A vállalatok száma egy iparágon belül
*
Természetes oligopóliumok * Olyanok a kínálati és keresleti viszonyok, hogy csak korlátozott számú vállalatnak lehet pozitív profitja * A pozitív profitok nem tűnnek el teljesen a versenyben Kormányzat által fenntartott oligopóliumok * A versenyszabályozás arra törekszik, hogy elkerülje a monopolhelyzetet * A kormányzat néha mégis korlátozza a piacra való belépést. Miért? * Igyekszik elkerülni egyes beruházások társadalmi szempontból fölösleges többszörözését * Lásd például szabályozott monopóliumok * Frekvenciahasználati jog árverése a mobiltelefon piacán * Szabadalmak védelme az innováció serkentése érdekében * Nemzeti nagyvállalatok létrehozása
*
*
Példa
*
Nemzeti olajtársaságok Kelet-Európában * Állami tulajdonú örökség a szocialista rendszerből, majd privatizáció * Nemzetgazdaságok működéséhez kulcsfontosságú termék („stratégiai jelentőségű”) * Gazdaságpolitikai (sőt, akár szociálpolitikai) eszköz az üzemanyagár * Jelentős adótétel, jelentős foglalkoztatás * A piac méretéhez képest nagy üzemméret * Az olajfinomítás csak viszonylag nagy méretekben gazdaságos * A szállítási infrastruktúra kiépítése költséges * Jelentős belépési korlátok
*
Mi is a piac?
*
Filctoll, golyóstoll, ceruza * Egy piac? * Ha írószerekről van szó, akkor igen * Akkor viszont a kréta is ide tartozik? * Ha jegyzeteléshez szükséges eszközökről van szó, akkor nem
*
* De a laptop viszont idetartozik? Azzal is lehet jegyzetelni. * Ha (radírozható) műszaki rajzhoz kell * Mivel helyettesíthető? Töltőceruzával? A piacmeghatározás egyik (legnépszerűbb) módszere alapján ez a kulcskérdés: mik a kellően közeli helyettesítők? Ezek mind egy piacot alkotnak * Csakhogy különböző vizsgálati célokra más-más piacokat határoznánk meg, de ezzel nincs semmi gond
*
Mi az, hogy stratégia?
*
Döntéselmélet és játékelmélet * Döntéselmélet → egymástól független választások→ pl. monopólium esetén * Játékelmélet → stratégiai interakció → pl. oligopólium esetén Nash egyensúly fogalma * Segít előrejelezni a piaci kimenetelt olyan helyzetekben, amikor a vállalatok egymás döntéseire reagálnak (stratégiai interakcióban vannak) * Fontos fogalmak: * Legjobb válasz függvény * Tiszta és kevert stratégiás Nash-egyensúly
*
* * * *
* *
Modern piacelmélet Vállalatelmélet, költségfüggvények Mi a vállalat? A vállalatok számunkra profitmaximalizáló fekete dobozok Profit = Bevétel - Költségek * A bevétel függ a fogyasztói preferenciáktól... * ...és a piacon zajló vállalati interakciók jellegétől * A költségek a vállalat által használt technológiától függnek (nem csak műszaki, hanem tágabban vett technológia) A vállalaton belüli struktúra, a fekete doboz felnyitása a Vállalatelmélet tárgya Piacelméletben: * Költség struktúrát, profitmaximalizálást vizsgálunk
*
Költségfogalmak
*
Gazdasági költségek: lehetőség költségek (szemben a számviteli költségekkel) * Költségfüggvény: C(q) * Minimalizáljuk a költséget, amivel q mennyiségű terméket tudunk előállítani, adott input árak és termelési technológia mellett Méretgazdaságosság: az átlagköltség q-ban csökken * Koncentráltabb iparági szerkezethez vezet (lásd nemzeti olajtársaságok KeletEurópában
*
* * *
Határköltség: C’(q) * Gyakran konstansnak tekintjük Fix költségek + konstans határköltség → méretgazdaságosság Választékgazdaságosság: egy adott termék átlagköltsége csökken, ha a termékskála bővül
*
Fix és elsüllyedt költségek
*
Fix (állandó) költségek * Független a termelési mennyiségtől * Csak a profit szintjét érinti, de az árazási döntéseket pl. nem Elsüllyedt költségek * A fix költségek azon része, amit már nem lehet visszakapni * Gyakran exogén a vállalat számára, de gyakran befolyásolják a már piacon lévő vállalatok döntései A nem tökéletesen versenyzői piacok kialakulásában, fennmaradásában jelentős szerepe lehet
*
*
*
Átlagos költség
* * * *
Átlagos költség: egy termelési egységre jutó költség AC(q) = C(q)/q Határköltség: az a költségnövekmény, amelyet a termelés marginális növelése idéz elő MC(q) = dC(q)/dq
*
A határköltség és az átlagköltség viszonya
p MC AC
Q
• A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak minimumában metszi
*
Technológia és piacméret D1
p
MC D2
AC
Q • A technológia, azaz a költségfüggvény meghatározó jelentőségű abban, hogy hány vállalat számára van hely a piacon
*
Méretgazdaságosság
p
p
∂AC <0 ∂q
MC AC
AC
MC Q • Méretgazdaságosság létezik, ha MC < AC • Mérőszáma:
*
Profitmaximalizáló feltevés
*
Feltevés: A vállalatok profitot maximalizálnak
Q
*
*
* Egytermékes vállalat profitfüggvénye: π(q) = qP(q) − C(q) * P(q): a vállalat egyéni (reziduális) keresleti függvénye * C(q): a vállalat (gazdasági) költségfüggvénye Ebben a formájában csak a vállalat saját termelési szintjétől függ, és nem vesz figyelembe olyan további tényezőket, mint például: * reklám kiadások, kutatás-fejlesztés * más vállalatok mennyiségi, reklámozási, kutatás-fejlesztési döntései A vállalat profitmaximalizására vonatkozó feltevés * A tulajdonos szempontjából magától értetődő * Viszont a legtöbb vállalatot nem a tulajdonosok irányítják * Ezért érdemes kinyitni a fekete dobozt
*
A vállalat határai
*
Hogy olcsóbb: vállalaton belül előállítani valamit, vagy kívülről beszerezni? Ez a kérdés határozza meg a vállalatok határait Tudunk-e a vállalaton belül költségeket hozzárendelni a különböző tevékenységekhez? * Ha igen, hatékonyan oszthatók el az erőforrások * Ha nem, könnyen válik belőle pazarlás Vannak-e a külső beszerzéshez transzparens piaci árak? * Ha nincsenek, nehéz összehasonlítani a belső előállítást és a külső beszerzést * Lehet, hogy külső beszerzéshez bonyolult szerződéseket kell kötni és kikényszeríteni, átverhet az üzlettárs
*
*
*
Többtermékes vállalatok
*
A legtöbb vállalat többtermékes. Miért? * Választékgazdaságosság * Ár és nem ár jellegű stratégiák * Kulcsfontosságú termelési eszköz használata Miért nem még több termékes egy adott vállalat? * Korlátozott vállalatvezetői kapacitás, figyelem, idő, hozzáértés * Az intézményi költségek gyorsan nőnek a vállalat bővülésével * Gyakran a vállalaton belül kifejlődő üzletágat kiszervezik önálló vállalatba
*
*
Kéttermékes vállalat költsége
* *
Teljes költség: C(q1, q2) Határköltség:
*
Átlagköltség két termék esetén
*
Bár a teljes költség egyértelmű, az átlagköltség kiszámításához ezt el kell osztani valamivel, ami nem egyértelmű, hogy mi legyen: q1 vagy q2 vagy q1 + q2? Definiáljuk a sugármenti átlagköltséget: * Legyen q1 = λ1q, q2 = λ2q , ahol q az össztermelés (λ1 + λ2 = 1) * Ekkor a sugármenti átlagköltség a következő:
* *
*
Ekkor a méretgazdaságosság mérőszáma:
*
Választékgazdaságosság
* * *
A közös termelésből eredő költségmegtakarítás Egyes vállalatok azért termelnek egyszerre több terméket, mert olcsóbb együtt termelni őket, mint külön-külön Választékgazdaságosság forrása: * közös inputok, szaktudás használata * Egyes termelési eszközök oszthatatlansága * Továbbá több termék együttes termelése méretgazdaságossághoz is vezethet
*
Választékgazdaságosság mérése
*
Azt akarjuk megmérni, hogy mennyivel kerülne többe külön-külön termelni a két terméket, mint együtt:
*
Kéttermékes példa
*
Teljes költség: *
C(q1, q2) = 100 + q1 + 2q2
*
Határköltség:
*
Példa: sugármenti átlagköltség
• A méretgazdaságosság mérőszáma:
*
Példa: választékgazdaságosság
*
Ha a q1-et külön termelnénk, akkor a költség a következő lenne: C(q1, 0) = 100 + q1 * Ha pedig a q2-t termelnénk külön, akkor: C(0, q2) = 100 + 2q2 * q1 és q2 külön-külön való előállításának költsége tehát: C(q1, 0) + C(0, q2) = 200 + q1 + 2q2 *
* *
*
Példa: a választék-gazdaságosság mértéke
*
Fogyasztói magatartás
*
A fogyasztókról feltesszük, hogy racionálisak * Azt választják, ami számukra a legjobb * Bár időnként hibázhatnak is, vagy lehet, hogy kevés információ alapján kell dönteniük, de ezek modellezhetők Előretekintők * A jövőre vonatkozóan vannak várakozásaik * A várakozások kialakítása függ a piaci körülményektől Bizonytalanság esetén a várható hasznosságot maximalizálják Lehetnek stratégiai elemei a magatartásuknak * Például hálózati javak fogyasztásakor
*
* *
*
Jóléti vizsgálat
*
A piaci kimeneteleket jóléti szempontból vizsgáljuk * Parciális egyensúly: csak az adott piacon belül vizsgálódunk Jóléti mérőszámok: * Vállalatok: az összes vállalat termelői többletének összege * Fogyasztók: a fogyasztói többlet * Egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásának lehetőségéből eredő nettó haszon * A fizetési határhajlandóság és a kifizetett ár különbsége
*
*
Felmerülő nehézségek * * * *
Jövedelemhatások Fogyasztók közötti összehasonlíthatóság Termékek közötti összehasonlíthatóság Példa: víz iránti kereslet
