Varga Máté ELTE TTK Genetikai Tanszék

12. évf. - 2016/11-12. november-december

Varga Máté ELTE TTK Genetikai Tanszék [email protected]

Az eredmények rövid összefoglalója: · · · ·

Kevés technológia jutott olyan rohamos gyorsasággal az alapkutatástól a nagyon is alkalmazottig, mint az újgenerációs genomszerkesztés. Ma már alig találunk olyan területét a biológiának, amit ne forradalmasított volna ez az új metodológia. Az új lehetőségek azonban új etikai kérdéseket is felvetettek, így az a sajátos helyzet állt elő, hogy a biotechnológia, az orvosbiológia sőt, a konzervációbiológia is egyszerre küzd a genomszerkesztés térnyerésével felmerülő kérdésekkel.

·

· ·

Az európai közvélemény (így a hazai is) a biotechnológia korábbi forradalma, a rekombináns DNS megjelenése után elérhetővé váló metodológiákkal szemben mindmáig gyanakvó, szkeptikus maradt, de hogy miképpen viszonyul az újgenerációs, célzott genomszerkesztéshez tulajdonképpen még nem ismert. Épp ezért a nyár folyamán egy részletes internetes felmérést végeztünk a CriticalBiomass blogban (1), amelynek eredményeit foglalnám össze röviden itt (2).

a genomszerkesztés megítélése itthon nagyjából a nemzetközi trendeket követi; a megítélés leginkább az életkor és az iskolázottság függvényében változik; az, hogy kinek milyen valódi ismeretei vannak a biotechnológiáról nagyban befolyásolja az új technológia megítélését; általánosságban is elmondható, hogy az emberek jobban megbíznak a genomszerkesztésben, mint a klasszikus génmódosításban; egy abszolút többség támogatja a genomszerkesztés alkalmazását a biotechnológiában és a gyógyászatban (ha az nem jár idegen gének bevitelével); de az esztétikai célú beavatkozásokat kifejezetten ellenzi a közvélemény; az ún. "gene-drive"-ok betegségeket terjesztő fajok esetében inkább támogatottak, ökológiailag invazív élőlények és gazdasági kártevők esetében pedig nem.

Rögtön az elején érdemes pár demográfiás adattal kezdeni, ami egy fontos rész, ha esetleg arra próbálna valaki általánosítani, hogy országosan mennyire reprezentatív a felmérés. Nem igazán az, ezt biztosra mondhatjuk: a kitöltők többsége fővárosi, egyetemi végzettségű, középkorú férfi, vagyis az adatokat részben ennek a függvényében kell értelmezni (1. ábra). Mivel a kitöltők között mindössze 11-en jelöltek be általános iskolás végzettséget, az egyszerűség kedvéért ezeket együtt kezeltem a "középiskolai végzettség" adatokkal, vagyis ezek a továbbiakban "középiskolai végzettség vagy kevesebb"-ként értelmezendőek.

A kérdőívre közel 1900 válasz jött össze, amiből bár nyilván ez csak online felmérés, a maga sokfajta hátrányával - valamennyire azért ki lehet már érdekes trendeket olvasni. Főleg mivel az egyelőre referenciaként használható, tavaly tavasszal a Cell Stem Cell hasábjain közölt Twitter-es "nemzetközi" felmérés (3), illetve a Pew Research nyáron kijött, témában részben idevágó, amerikai anyaga (4) sem adnak semmivel sem részletesebb és alaposabb képet.

1. http://criticalbiomass.blog.hu/2016/07/12/es_ti_mit_gondoltok_a_genomszerkesztesrol 2. A kédőív adatsora 2016. július 29-én lett lezárva. A csv fájl a nyers adatokkal letölthető a http://tinyurl.com/jct8wr8 címről. 3. McCaughey T, Sanfilippo PG, Gooden GE, Budden DM, Fan L, et al. (2016) A Global Social Media Survey of Attitudes to Human Genome Editing. Cell Stem Cell 18(5): 569-572. 4. http://www.pewinternet.org/2016/07/26/u-s-public-opinion-on-the-future-use-of-gene-editing

1


Lakhely

Életkor

Budapest

falu

< 20 év

< 20-30 év

< 41-50 év

megyeszékhely

város

> 70 év

< 31-40 év

< 51-60 év

< 61-70 év

külföld

1. ábra: A felmérés kitöltőinek demográfiai elemzése. A kitöltők többsége fővárosi (46,6%) vagy megyeszékhelyen (19%), illetve kisebb városban lakó (17,8%). A maradék kb. fele-fele arányban falusi vagy külföldön él. A kitöltők több mint fele (kb. 59%) a 31-50 éves kategóriába esik. A 20-30 év közötti, illetve az 51 feletti korosztály kb. 19-19%-al képviseltette magát.

Nagyon feltűnő, hogy sokkal kevesebb nő töltötte ki a kérdőívet (mindössze 18,3%-a az összes kitöltőnek nő), ugyan-

> 70 év

akkor alapvetően az ő koreloszlásuk és végzettségük megegyező a férfiakéval (2. ábra).

Férfiak

< 61-70 év

< 51-60 év

< 51-60 év

< 41-50 év

< 41-50 év

< 31-40 év

< 31-40 év

< 20-30 év

< 20-30 év

< 20 év

< 20 év 0

200

Nők

> 70 év

< 61-70 év

400

0

válaszolók száma

30

60

90

120

válaszolók száma

egyetem

középiskola

posztgraduális képzés

2. ábra: A felmérést kitöltők eloszlása kor és végzettség szerint.

Az összkép, amit kaptunk összességében eléggé egybecseng a korábban már említett nemzetközi elemzésekkel, azért mindenképpen informatívnak tűnik, amit kaptunk, ráadásul minden amatőrsége ellenére ez egyelőre talán a legrészletesebb hazai elemzés, így érdemes egy kicsit elmerülni a részletekben. (A továbbiakban a Kx rövidítés a kérdőív x. számú kérdésére vonatkozik.)

szetesebb jobb. De mivel a biotechnológiában való jártasságot néhány későbbi indirekt kérdéssel is megpróbáltuk ellenőrizni, lehetőség nyílt arra, hogy egy kicsit az önbevalláson túl is vizsgálhassuk a háttérismeretek szerepét. Összességében, annak a megítélésében, hogy a biotechnológiával előállított élőlények veszélyesebbeke (K2), mint a klasszikus nemesítéssel előállítottak, a kor és a végzettség bizonyult a két legfőbb prediktornak (a végzettség volt az erősebb): minél magasabb végzettséggel rendelkezett valaki, illetve minél fiatalabb, annál inkább elutasítja a biotechnológia inherens veszélyességének gondolatát. (3. ábra).

Ha pusztán az önbevallást nézzük, nem nagyon lelhető összefüggés aközött, hogy valaki mennyire tartja magát jártasnak a biotechnológiában (K1), és mennyire azonosul "a természetes mindig jobb" elvvel (K2). Mind az utóbbi elfogadói, mind elutasítói közepesen érzik magukat kompetensnek; egyébként a többség nem gondolja, hogy a termé-

2


2,14

2,31

3,02

3,34

3,3

2,61

3,4

középiskola

2,55

3,04

3,01

3,12

2,54

2,29

egyetem

2,32

2,58

3,06

2,69

2,67

2,4

posztgraduális képzés

3,4 3,0 2,6 2,2

< 20 év

< 20-30 év

< 31-40 év < 41-50 év

< 51-60 év < 61-70 év

> 70 év

3. ábra: A biotechnológia elutasítottsága a kor és végzettség függvényében. A hőtérképen az egyes mezőkben az adott csoport K2 kérdésre adott válaszának átlagértéke látható. (Megj.: az 1-5 skálán [1 = teljesen elutasít - 5 = teljesen elfogad] adott válaszokat az alábbi hőtérképen láthatjuk, ahol a piros az elutasítást, a kék pedig az állítás elfogadását jelöli.) Ez a korreláció egyébként a többi kérdésnél is fennállt: az alábbi, összefoglaló ábrán, hogy ezt jobban érzékeltessem, a "hőtérkép" színértékeit az egyes sorok relatív értékei adják, vagyis minden sorban a kék a nagyobb, a piros pedig a kisebb értéket jelöli). Jól megfigyelhető, hogy a posztgraduális képzéssel rendelkezők az esetek túlnyomó többségében támogatóbbak a biotechnológia alkalmazásá-

val, mint a középiskolai végzettséggel rendelkezők, az egyetemi végzettség pedig egy köztes értéket ad. Az egyetlen nagyon érdekes - kivétel a humán genomszerkesztés nem gyógyászati célú használata, ahol ugyan mindenki inkább elutasító álláspontot képvisel, de minél magasabb a végzettség, annál erősebb az elutasítás (4. ábra).

K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7 K8 K9 K10 K11 K12 K13 K14 K15 K16 K17 K18 K19 K20 K21 K22 K23 K24 K25 K26

4. ábra: A kérdőív kérdéseire adott válasz a végzettség függvényében. Az egyes kérdésekre adott válaszokat egyenként (soronként) elemeztük, ahol a piros mindig az adott kérdésre adott elutasítóbb, a kék pedig az elfogadóbb választ jelöli, a világos kék, illetve rózsaszín pedig köztes értéket. Az egyes kérdések a cikk végén olvashatóak.

középiskola egyetem posztgraduális

A biotechnológiában való jártasságra való közvetlen rákérdezés mellett belekerült a kérdéssorba három olyan kérdés is, ami kicsit rejtve, de ugyancsak a biotechnológiai ismereteket tesztelte. Az egyik (ez sok kitöltőnek feltűnt), hogy "Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-tartalmú élelmiszert?", ami az egyik standard beugratós kérdése az ilyen felméréseknek, hiszen természetesen minden növényi és

állati táplálékunk tartalmaz DNS-t, és aki ezt nem tudja, arról nehéz elképzelni, hogy valóban informált véleményt képes alkotni a génmódosítás és génszerkesztés kérdéséről. (Egyébként meglepően sokan, 482-en válaszoltak itt "nem"et, további 228-an pedig némileg önkritikusabban a "nem tudom"-ra kattintottak.)

3


A másik "tesztkérdés" arra vonatkozott, hogy a kitöltő használna-e genetikailag módosított baktériumok által előállított inzulint. Ez az ún. "rekombináns inzulin" az egyik legrégebben előállított biotech gyógyszer, tulajdonképpen ma már nem is nagyon lehet mást kapni, ami azért sem rossz, mert a lényegesen drágább alternatíva, ahogy eredetileg előállították ezeket a gyógyszereket, az malacok és tehenek elpusztítását jelentette, hogy hasnyálmirigyükből kitisztíthassák az inzulint. (Itt durván 300-300-an választották a "nem" és "nem tudom" opciókat.)

hogy a legtöbb sajt előállításához használt tejoltóenzim-keverék az jó eséllyel ugyanúgy rekombináns eredetű, mint az előbb említett inzulin (és az alternatíva ez esetben is elég kegyetlen, ui. szopósborjúk gyomrának kivágásával és feltrancsírozásával jár). (Ezúttal 687 "nem" és 145 "nem tudom" került be az adatsorba.) Az már talán nem is meglepő ezek után, hogy van összefüggés a között, hogy valaki mennyire látja veszélyesnek a "táplálékban levő DNS-t" (K4), a rekombináns eredetű enzimekkel készülő sajtot (K8) és a rekombináns inzulint (K7), és mennyire tartja fontosnak, hogy az egyes ételek/gyógyszerek biotechnológiai eredetét feltüntessék a csomagoláson (K3 és K5) (5. ábra).

Hasonló tesztkérdés volt az is, hogy mennyire idegenkednek az emberek, biotechnológia segítségével előállított sajtoktól (vagy söröktől). Itt a kérdés tulajdonképpen arra vonatkozott, hogy ki van tisztában azzal,

1200 nem nem tudja igen

900

1000 750 750 500

600

500

300

250

0

0 igen

nem

nem tudja

K4: Fogyasztana-e DNS-t tartalmazó élelmiszert?

250

0 igen

nem

nem tudja

K7: Használna-e rekombináns inzulint?

igen

nem

nem tudja

K8: Fogyasztana-e biotechnológiával előállított sajtot/sört?

5. ábra: A biotechnológiával előállított termékek címkézésének szükségessége a biotechnológiai alapismeretek függvényében. (Megj.: a színek az Y-tengelyen olvasható, címkézéses kérdésre adott válaszokat jelölik, az alsó ábrafelirat szerinti eloszlásban.)

Mindezek fényében különösen érdekes kérdésnek tűnt, hogy ha elválasztjuk a kevésbé megbízható biotechnológiai ismeretekkel rendelkezőket, azoktól akik valamennyi ismerettel mégis rendelkeznek, vajon hogyan alakul a két leggyakrabban előkerülő kérdés megítélése. Vagyis hogyan viszonyul az egyik, illetve a másik csoport a "klasszikus" génmódosításhoz (GMO) (K14), illetve az újgenerációs genomszerkesztéshez (K9) (6. ábra). (Megj.: végül a második "tesztkérdés" szerint rendeztem a válaszokat, így az alábbi ábrán zölddel láthatók, akik elutasítják a rekombináns inzulin használatát, pirossal, akik nem, sárgával pedig az összes válaszoló - ennek az összevetésnek az erejéig félretettem a tesztkérdésre "nem tudom"-mal válaszolók adatsorát.)

Rögtön kiszúrható, hogy érdekes (de várható) különbségek adódnak, de ezek mellett vannak közös trendek. A rekombináns inzulint elutasítók teljesen elvetik az idegen gének bevitelén alapuló génmódosítást és egyébként emiatt is a közvélemény összessége is GMO-ellenes, miközben a rekombináns inzulint elfogadók (így a fent megfogalmazottak fényében a biotechnológiában jártasabbak) összességében, ha nem is elsöprő fölényben, de inkább támogatják a GMO-k alkalmazását. A genomszerkesztésnél azonban egyértelműbb a dolog: a biotechnológiában járatlanok is kevésbé elutasítóak ezzel, a biotechnológiai ismeretekkel rendelkezők pedig kifejezetten támogatják, így egy egyértelmű, abszolút többség támogatja ezt. (Kicsit másképp fogalmazva:

4


600

600

Használna-e rekombináns inzulint?

400

400

nem nem tudja igen

200

200

0

0 -1-

-2-

-3-

-4-

-5-

-1-

K14: Genomszerkesztés idegen gének bevitelével (GMO)

-2-

-3-

-4-

-5-

K14: Genomszerkesztés idegen gének bevitele nélkül

6. ábra: A „klasszikus” génmódosításhoz, illetve az újgenerációs genomszerkesztéshez való hozzáállás a biotechnológiai háttérismeretek függvényében. A két ábra azt mutatja, hogy a megfelelő kérdésekre milyen válaszokat adtak az ötfokozatú skálán (ahol az „5” a magasabb elfogadottságot jelöli) azok, akik nem használnának rekombináns inzulint, illetve azok, akik használnának.

jelenleg a közvélemény nem veszi a GMO-kat és a genomszerkesztéssel létrehozott élőlényeket egy kalap alá, ami jól tükrözi a GMO-definíció körüli dilemmákat (5.)

szességében kevésbé támogatott, mint a genomszerkesz-tés, és az iskolai tanulmányok ismét elég jól korrelálnak az egyes biotechnológiák megítélésével (7. ábra).

Visszatérve a végzettség szerinti bontásra, itt is jól látható a trend. A GMO-k mezőgazdasági alkalmazása ösz-

3,5 3

3,36

3,5

3,69

K9 (Genomszerk. a mezőgazdaságban)

2,5

2,58

2,67

2,93

K14 (GMO a mezőgazdaságban)

2

középiskola

egyetem

posztgraduális

7. ábra: A „klasszikus” génmódosításhoz, illetve az újgenerációs genomszerkesztéshez való hozzáállás a végzettség függvényében. (A válaszok az 1-5 skálán érkeztek, ezek megfelelő csoportokra vonatkozó átlaga látható a hőtérkép celláiban.)

Az is jól látható, ha a kapcsolódó kérdésekre (K1013, illetve K15-17) való válaszokat megnézzük, hogy mind a klasszikus génmódosítás, mind a genomszerkesztés támogatást élvez, ha állati betegségmodellek előállításáról van szó. Sőt, utóbbi akkor is többségi támogatást kap, ha hipoallergén élelmiszerek, vagy akár nagyobb hozamú termékek előállítása a cél. Ugyanez már nem mondható el a

klasszikus génmódosításról, ahol csak a legmagasabb végzettséggel rendelkezők támogatják a hozamnövelő beavatkozásokat, mások inkább elutasítják azt. Ugyanakkor a génmódosítás minden formáját elutasították a kitöltők, ha a cél növények vagy állatok esztétikai célú megváltoztatása volt (8. ábra).

5. Bővebben lásd itt: http://criticalbiomass.blog.hu/2016/02/08/genmodositas-e_a_genszerkesztes

5


inkább igen

inkább nem

0,23

0,3

0,45

0,14

0,22

0,37

0,06

0,15

0,29

0,35

0,47

0,58

-0,10

-0,08

0,06

0,22

0,29

0,44

-0,54

-0,48

0,39

egyetem

posztgraduális

középiskola

K10 (Genomszerkesztés - hipoallergén élelmiszer) K11 (Genomszerkesztés - patogén-rezisztencia) K12 (Genomszerkesztés - nagyobb hozam) K13 (Genomszerkesztés - betegségmodellek) K15 (GMO - nagyobb hozam) K16 (GMO - betegségmodellek) K17 (Genomszerk./GMO - esztétikai változások)

8. ábra: A genomszerkesztés és klasszikus génmódosítás különböző felhasználásainak elfogadottsága. Az értékek a "nem"/"nem tudom"/"igen" skála -1/0/1-re konvertálása után számítódtak, a hőtérkép celláiban a megfelelő csoportok átlagértékei láthatók.

A kérdőív következő része a genomszerkesztés humán vonatkozásait vizsgálta (K18-K22), ami nyilván az etikailag talán legfogasabb kérdéseket (6) felvető rész. Itt a többség viszonylag támogató álláspontot foglalt el, akár életmentő, akár életminőséget súlyosan befolyásoló betegség gyógyításáról/kezeléséről volt szó (ami praktikusan születés utáni beavatkozást jelent), akár betegségek megelőzéséről (ami tu-

3,5 3 2,5 2

lajdonképpen még az embrionális fejlődés valamelyik szakaszában történő beavatkozással érhető csak el). Ugyanakkor a betegségekhez nem köthető jellegek genomszerkesztéssel történő megváltoztatása univerzális elutasításnak örvend, és itt figyelhető meg, ahogy arra már korábban is utaltam, hogy a nagyobb képzettség kicsivel nagyobb elutasítást jelöl (9. ábra).

3,61

3,78

3,94

K18 (emberi sejt - életmentő)

3,67

3,82

3,96

K19 (emberi sejt - súlyos betegség)

3,35

3,46

3,51

K20 (embrió - életveszélyes betegség)

3,18

3,28

3,39

K21 (embrió - súlyos betegség)

1,84

1,81

1,78

K22 (humán - nem betegség)

középiskola

egyetem

posztgraduális

9. ábra: Az emberi génállomány módosításra vonatkozó vélemények a végzettség függvényében. (A válaszok az 1-5 skálán érkeztek, ezek megfelelő csoportokra vonatkozó átlaga látható a hőtérkép celláiban.)

Végül az utolsó pár kérdés a "gene drive"-okhoz való viszonyt feszegette, vagyis azt, hogy mennyire tartanánk elfogadhatónak, ha egész fajok genomját átírnánk (7), akár azzal a céllal, hogy azokat kipusztítsuk/visszaszorítsuk. Összességében ez ügyben egy egész árnyalt álláspontot képvisel a magyar társadalom: az emberi egészségre súlyosan 3,5 3 2,5 2

vagy közepesen veszélyes fajok esetében egyértelműen támogatja a többség a technológia potenciális használatát. Ökológiailag invazív fajok esetében már egy enyhe többség elutasító, míg gazdasági kártevők esetében még egyértelműbb ez az elutasítás (10. ábra).

3,50

3,45

3,51

K23 (gene drive - veszélyes patogén)

3,04

3,20

3,26

K24 (gene drive - más patogén)

2,60

2,68

2,80

K25 (gene drive - gazdasági kártevő)

2,87

2,91

3,05

K26 (gene drive - invazív faj)

középiskola

egyetem

posztgraduális

10. ábra: Az „gene-drive” különböző felhasználásaira vonatkozó vélemények a végzettség függvényében. (A válaszok az 1-5 skálán érkeztek, ezek megfelelő csoportokra vonatkozó átlaga látható a hőtérkép celláiban.)

6. Bővebben lásd itt: http://criticalbiomass.blog.hu/2015/12/16/mennyire_irjuk_at_az_emberi_genomot 7. Bővebben: http://criticalbiomass.blog.hu/2015/12/25/nem_csak_egyedek_de_egesz_fajok_genomjat_atirhatjuk

6


Összességében ezek lennének tehát a fontosabb pontok. A nyers adatok birtokában még biztos lehet érdekes összefüggéseket kimazsolázni, de a bevezetőben is emlegetett, már ismert felmérések ismeretében ezek tűntek a legérdekesebb kérdéseknek. Nyilván folytatódni fog a vita, hogy van-e egyáltalán értelme az ehhez hasonló online felméréseknek, de azt gondolom, hogy mivel nemzetközileg is kevés megbízható adat van egyelőre, érdekes volt ezt tavaly nyáron megcsinálni, még ha azt is láttuk, hogy a magyar közvélemény (pontosabban annak a kérdőívvel elért szeglete) tulajdonképpen jobbára a nyugati trendeknek megfelelően, elég árnyaltan gondolkozik a genomszerkesztés kapcsán felmerülő kérdésekről.

K13: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását laboratóriumokban alkalmazott betegségmodellek (az emberi betegségek biológiájának feltárását segítő modellállatok) létrehozásánál? (Igen/Nem/Nem tudom) Genomszerkesztés idegen gének bevitelével K14: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés alkalmazásával a növénynemesítésben és állattenyésztésében, ha az idegen gének bevitelével jár? (1-5) K15: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását nagyobb hozamú élelmiszer-növények és haszonállatok előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom) K16: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását laboratóriumokban alkalmazott betegségmodellek (az emberi betegségek biológiájának feltárását segítő modellállatok) létrehozásánál? (Igen/Nem/Nem tudom) K17: Támogatná-e bármilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását állatok vagy növények esztétikai szempontú megváltoztatásához?

A kérdőív: Ön hogyan viszonyul a biotechnológiához? K1: Mennyire tartja magát jártasnak a biotechnológia területén? (1-5) K2: Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel: a modern biotechnológiai eljárások természetükből fakadóan veszélyesebbek, mint a klasszikus nemesítési megközelítések. (1-5) K3: Fel kellene-e tüntetni az élelmiszerek csomagolásán, ha azokat biotechnológia igénybevételével állították elő? (Igen/Nem/Nem tudom) K4: Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-t tartalmazó élelmiszert? (Igen/Nem/Nem tudom) K5: Fel kellene-e tüntetni a gyógyszerek csomagolásán, ha azokat biotechnológia segítségével állították elő? (Igen/Nem/Nem tudom) K6: Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel: bármi, ami természetes egészségesebb, mint a mesterségesen előállított (mezőgazdasági vagy ipari) termékek. (1-5) K7: Használna-e olyan inzulint, melynek a csomagolásán az áll, hogy genetikailag módosított baktériumból vonják ki? (Igen/Nem/Nem tudom) K8: Fogyasztana-e olyan sajtot/sört, mely címkéje szerint genetikailag módosított mikróbák felhasználásával készült? (Igen/Nem/Nem tudom)

Genomszerkesztés és az ember K18: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi sejteken való alkalmazásával, ha azzal egy gyerek vagy felnőtt életét menthetjük meg? (1-5) K19: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi sejteken való alkalmazásával, ha azzal egy gyerek, vagy felnőtt életminőségét súlyosan befolyásoló betegséget gyógyíthatunk meg? (1-5) K20: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi embriókon való alkalmazásával, ha azzal egy életveszélyes betegség kialakulását előzhetjük meg? (1-5) K21: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi embriókon való alkalmazásával, ha azzal egy súlyos, de nem életveszélyes betegség kialakulását előzhetjük meg? (1-5) K22: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi embriókon való alkalmazásával, ha annak a célja nem betegségekhez kapcsolódó jellegek megváltoztatása? (1-5) Genomszerkesztés és környezet: a "gene-drive" alkalmazása K23: Mennyire ért egyet a "gene-drive"-ok alkalmazásával, ha annak célja egy az emberi egészségre súlyosan veszélyes patogén (pl. malária parazita, vagy Zika vírus) megfékezése? (1-5) K24: Mennyire ért egyet a "gene-drive" alkalmazásával, ha annak célja egy az emberi egészségre közepesen veszélyes patogén (pl. a Lyme kórt előidéző kórokozó) megfékezése? (1-5) K25: Mennyire ért egyet a "gene-drive" alkalmazásával, ha annak célja egy gazdasági kártevő (pl. csótány) megfékezése? (1-5) K26: Mennyire ért egyet a "gene-drive" alkalmazásával, ha annak célja egy ökológiailag idegen, invazív faj (pl. spanyol meztelen csiga) megfékezése? (1-5)

Genomszerkesztés idegen gének bevitele nélkül K9: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés alkalmazásával a növénynemesítésben és az állattenyésztésében, ha az NEM jár idegen gének bevitelével? (1-5) K10: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását hipoallergén élelmiszerek előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom) K11: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását kórokozóknak jobban ellenálló állatok/növények előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom) K12: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását nagyobb hozamú élelmiszerek előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom)

7

12. évf. - 2016/11-12. november-december Euractive.com 2016. május 3. http://www.euractiv.com/section/science-policymaking/interview/tues-trade-body-dont-lumpnew-plant-breeding-techniques-in-with-gmos/

Egy kereskedelmi testület véleménye: nem szabad az új növénynemesítési módszereket összemosni a GMO-kkal Sarantis Michalopoulos Ha az új növénynemesítési módszerek a GMO-jogszabályok hatálya alá esnek, ez súlyos csapás lesz az európai kis- és középvállalatok (KKV) számára – nyilatkozta Dr. Teresa Babuscio az EurActiv.com-nak adott interjújában. Teresa Babuscio a COCERAL főtitkára. A COCERAL – európai kereskedelmi szövetség, amely gabonafélékkel, rizzsel, takarmányfélékkel, olajos magvakkal, olajokkal, zsírokkal és mezőgazdasági berendezésekkel foglalkozik. A COCERAL e mezőgazdasági termékek európai felvásárlóinak, kereskedőinek, importőreinek, exportőreinek és a kikötői silók kezelőinek az érdekeit képviseli. Dr. Babuscio az EurActiv-tól Sarantis Michalopoulossal beszélgetett. Az Európai Bizottság jelenleg jogi elemzést végez, hogy útmutatást adhasson a GMO-k definíciójának értelmezéséhez az új növénynemesítési eljárásokkal előállított fajtákkal kapcsolatban. Milyen következményekkel jár, ha ezek az új módszerek nem kapnak zöld utat?

szárazsággal szemben. Néhány lehetséges alkalmazás, példaképp: baktériumos levélfoltossággal szemben rezisztens rizs, herbicidrezisztens olajrepce, lisztharmatrezisztens búza, szárazságtűrő kukorica és jobb minőségű olajat tartalmazó szója. Mivel az új módszerekkel gyorsabban be lehet vinni a kívánt tulajdonságot, e módszerek hozzájárulnak az élelmiszer-veszteség és a szükséges növényvédőszer-menynyiség csökkentéséhez, összességében a fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari ellátási lánc megvalósításához.

Valóban, az Európai Bizottság vizsgálatot folytat annak eldöntésére, hogy az új növénynemesítési módszerekkel előállított organizmusok (vagy ezek közül egyesek, ha egyáltalán van köztük ilyen) GMO-nak tekintendők-e, és ezért azokkal azonos törvények vonatkoznak-e rájuk az EU területén. Az új növénynemesítési módszerek bizonyos kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényfajták előállítására szolgálnak. Alkalmazásukkal hasonló eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos növénynemesítő módszerekkel, ám pontosabban és hatékonyabban működnek. Ezek a módszerek a legtöbb esetben nem teszik szükségessé idegen DNS bevitelét a módosítandó növényfajtába, és az így létrehozott fajták nem különböztethetők meg hagyományos módszerekkel nemesített megfelelőiktől, bár néhány ilyen módszer alkalmas ugyanolyan típusú eredmények elérésére is, mint a transzgenezis.

Európában minden évben körülbelül 90 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe, és ez a szám 2020-ra 120 millió tonna fölé emelkedhet. Ha a veszteség átlagosan csak 10%-kal csökkenthető, például hosszabb lejárati idejű termékek használatával, pontosabb termelési specifikációk alkalmazásával és nagyobb aratási hatékonyság elérésével, a veszteség évente 9 millió tonnával kevesebb lenne. Ez egyenértékű 38 milliárd euróval és 36 millió tonna CO2 megtakarításával, ami azonban veszélybe kerülne, ha az új növénynemesítő módszereket szükségtelenül korlátoznák. A teljes ipar szempontjából nézve az európai növénynemesítő szektor körülbelül évi 8,6 milliárd euró értékű eredményt hoz létre, és több mint 7000 vállalat tartozik hozzá, amelyek körülbelül 50 000 alkalmazottat foglalkoztatnak az EU-ban. E vállalatok jelentős hányada kis- és középvállalkozás, amelyek az innováció és a gazdasági növekedés fontos

Ezek az új módszerek olyan termékek előállítására alkalmazhatók, amelyek például ellenállók egyes kártevőkkel, betegségekkel vagy abiotikus stressztényezőkkel, pl.

8


hajtóerői, de erősen függenek is a technológiához való hozzáféréstől. Ha a GMO-khoz hasonló problémákat fel nem vető új módszerek alkalmazása nem kap zöld utat, vagy ha az új módszerek válogatás nélkül a GMO-törvények hatálya alá kerülnek, akkor ez kizárná a KKV-ket e módszerek használatából, és az új módszerek használatát kizárólag a legfontosabb haszonnövényekre (pl. a kukoricára és a szójára) korlátozná. Ráadásul a KKV-k valószínűleg nem lennének képesek állni a versenyt azokkal a nem európai vállalatokkal, amelyek GMO-törvények által nem korlátozva képesek alkalmazni az új módszereket, és ezért alacsonyabb a költségalapjuk. Mindösszesen ennek jelentős negatív hatása lenne a munkahelyek számára, a kutatás+fejlesztésre és a gazdasági növekedésre az EU-ban.

Meg tudná nevezni az új módszerek fő előnyeit és hátrányait? Az új növénynemesítési módszerek felhasználhatók a mai kor kihívásainak megoldásában, például több élelem és energia termelésére a népesség növekedése mellett, kevesebb termőföld, víz és más források felhasználásával, fenntarthatóbban, a változó éghajlat körülményei között. Ezek a módszerek az emberiség immár kétszáz éves próbálkozásainak legújabb eredményei a növényfajták fokozatos javítására. A termelési hatékonyság és a hozamok gyorsabb növelésének szükségessége a múlt század második felében vált nyilvánvalóvá, amikor a népességnövekedés és az urbanizáció a félreeső területekre szorította a mezőgazdaságot. Az új növénynemesítési módszerek hasznára válnak a fogyasztóknak, mivel megbízható, költséghatékony, megnövelt tápértékű, eltérő ízű, csökkentett allergéntartalmú, hosszabb ideig eltartható stb. termékek gyártását teszik lehetővé. Ugyanakkor kiváló minőségű növényfajtákkal látják el a gazdálkodókat, növelve az élelmiszer- és takarmánytermelés hatékonyságát, fenntarthatóságát és nem utolsósorban jövedelmezőségét. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termelés fenntarthatóbbá tétele pedig természetesen mindannyiunk számára hasznos.

A környezetvédő civil szervezetek szerint az EU GMOtörvényeit teljes mértékben alkalmazni kell az ún. „új növénynemesítési módszerekre”, mivel abban az esetben, ha „kikerülik” az EU törvényeit, az élelmiszerekre, a takarmányokra és a környezetre gyakorolt esetleges negatív hatásuk ellenőrizetlen marad. Mi az Ön véleménye erről? A COCERAL támogatja azt, hogy a döntéshozásban szigorúan ragaszkodni kell a tudomány eredményeihez, és a mi érveink mindig szigorúan tudományos alapokon nyugszanak, ezt a kérdést is így vizsgáljuk meg. A tudományos közösség nagymértékben egyetért abban, hogy az új növénynemesítési módszerek legtöbb alkalmazása nem jár idegen gének bevitelével, és az alkalmazásukkal nyert termékeket nem szabad GMO-nak tekinteni. Sőt, ami versenyképességi szempontból nézve lényeges, ezek az alkalmazások olyan növényeket eredményeznek, amelyek a mai napig nem különböztethetők meg hagyományos módszerekkel nemesített megfelelőiktől.

Bár ezek az új módszerek haladást jelentenek a korábbi nemesítő módszerekhez képest, nyilvánvaló azonban, hogy a tudomány állandóan fejlődik, ezért ezek a módszerek nem tökéletesek; ki tudja, hogy milyen csodákkal ajándékoz meg minket a tudományos kutatás a jövőben? Ma annyi látszik világosan: csak olyan szabályozó rendszer teszi lehetővé, hogy a gazdálkodók és a fogyasztók élvezhessék az új módszerek előnyeit, amely nem ró rájuk indokolatlan és szükségtelen terheket, és amely engedi a tudósoknak az innováció folytatását, annak érdekében, hogy a holnap gazdálkodói és fogyasztói még hatékonyabb és fenntarthatóbb fajtákat élvezhessenek.

Például az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a ciszgenikus növények nem képviselnek semmilyen konkrét, további vagy új veszélyt a hagyományosan nemesített növényekhez képest. Ezen felül hat EU tagállam közzétette véleményét, amely szerint az oligonukleotid-irányította mutagenezis (ODM) nem eredményez GM növényi terméket. Tény, hogy olyan esetekben, amikor GM anyagot csak specifikus mutációk létrehozására használnak, az eljárás eredményeként kapott növények nem tartalmaznak idegen DNS-t.

Gondolja-e, hogy ha az új növénynemesítési módszerek segítségével előállított egy vagy több termék mejelenne az EU piacán, újraéled Európában a GMOvita? A nyilvános viták vonatkozásában nehéz előre látni, mit hoz a jövő, mivel az ilyen vitákat gyakran érzelmek vagy politikai megfontolások motiválják. A COCERAL szilárdan hisz abban, hogy azok az új módszerek, amelyeknek a termékei a megalapozott tudomány szerint nem GMO-k, nem tartozhatnak a GMO-szabályozás hatálya alá.

Ezért ha az új növénynemesítési módszerekkel kifejlesztett termékek a legtöbb esetben nem különböztethetők meg hagyományosan nemesített megfelelőiktől, és nem jár velük további, illetve új veszély, miért is kellene további követelményeknek eleget tenniük? A tudomány álláspontja szerint erre nincs ok, és a COCERAL ezt támogatja.

Ennek az érvelésnek világos a gondolatmenete. Ha lehetetlen különbséget tenni két olyan termék között, amelyek csak az előállításukhoz használt nemesítési módszerben

9


különböznek egymástól, akkor minek alkalmazni a GM törvényeket? Ráadásul, ha a termékek nem különböztethetők meg, hogyan tudják az ellátási lánc különböző pontjain tevékenykedő exportőrök, importőrök, kezelők és egyéb résztvevők azonosítani, melyik termékre vonatkozik engedélyezési, címkézési és/vagy egyéb követelmény, és melyikre nem? Ha bármilyen osztályozás nem szigorúan tudományos megfontolásokon, kockázatbecslésen és kezelési eljárásokon alapul, az osztályozást követő döntések működésképtelenek és gyakorlatilag végrehajthatatlanok lesznek. Ráadásul az EU-nak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) iránti kötelezettségei úgy vannak megfogalmazva, hogy a megkülönböztetés nem alapulhat kizárólag a nemesítési módszeren, hacsak ez nincs szilárd tudományos indoklással alátámasztva.

agrár-élelmiszeripari ellátási lánca számára mind Európában, ahol jelentősen hozzájárulnak a hazai GDP-hez, a munkahelyek számához és a növekedéshez, mind pedig az egész világon, ahol globális szinten hozzájárulnak az élelmiszer-biztonsághoz, az innovációhoz és a tudományos haladáshoz. A COCERAL főképpen attól tart, hogy az EU döntéshozói végül olyan szabályozási környezetet hoznak létre, amely tudományos és kockázatbecslési szempontból teljesen szükségtelen és indokolhatatlan. A COCERAL attól fél, hogy ezzel az EU öntudatlanul saját magának árt, mivel egy ilyen keretrendszer kizárólag az innováció és a tudományos fejlődés gátjául szolgálna, és ennek nagyon súlyos negatív hatása lenne az EU-ban az állások számára és a növekedésre.

Amellett, hogy vitaforrás, az új nemesítési módszerek definíciója kereskedelmi probléma is, hiszen ezek a módszerek nem csak Európában használatosak, Európa pedig nagy mennyiségben importál olyan termékeket, amelyeket ilyen módszerekkel nemesíthettek. Bármilyen útmutatást ad is a Bizottság, annak jelentős hatása lesz a nemzetközi árukereskedelemre. Józan bizottsági döntés esetén a kereskedelem, lévén igen érzékeny terület, biztosan fokozott tevékenységgel és növekvő jövedelemképzéssel reagál, ám ha a döntés rossz, kereskedelmi súrlódások, sőt viták következhetnek.

A COCERAL világosan látja, hogy az új módszerek szabályozási státusát tisztázni kell, de úgy gondolja, hogy ennek a sürgőssége nem mehet az összes lehetséges hatás teljes és alapos értékelésének rovására. A sekélyes elemzések és az elsietett következtetések – inkább előbb, mint később – a fogyasztók és a civil társadalom, az állami és a magánszektor törvényes érdekei ellen hatnak mind az EU-ban, mind pedig az egész világon. Az EU végrehajtó ága már háromszor elhalasztotta a jogi elemzést. Mit gondol, mi ennek az oka?

Világszerte számos országban kezdték vizsgálni az új nemesítési módszereket annak eldöntésére, alkalmazandó-e rájuk bármilyen külön szabályozás. E vizsgálatok többsége még tart, és nem titok, hogy sok esetben a kormányok a Bizottság munkájának kimenetelére várnak, mert bármilyen is a híre, tartani akarják magukat a döntéséhez. Ez óriási felelősség az EU számára, és a Bizottságnak fel kell nőnie a nemzetközi közösség várakozásaihoz. A kereskedelem jó működése és a kereskedelmi mozgásokból származó gazdasági és társadalmi előnyök teljes kihasználása érdekében a COCERAL, globális megfelelőjével, a Nemzetközi Gabonakereskedelmi Szövetséggel (IGTC) együttműködve azon munkálkodik, hogy az egész világ szabályozó hatóságai együtt vitassák meg az új nemesítési módszerek ügyének kiszámítható, egységes és összehangolt megközelítését.

Az új nemesítési módszerek dolga nemcsak Európában, hanem azon túl is forró téma, és a Bizottság jogi értelmezéssel kapcsolatos munkája fokozott érdeklődést váltott ki. Sőt a Bizottság úgy nyilatkozott: sok és nagyon eltérő hozzászólást kapott az érdekeltektől, ezért elegendő időre van szüksége ahhoz, hogy gondosan értékeljen minden megfontolást. Amint említettem, a COCERAL világosan látja, hogy az új módszerek EU-beli szabályozási státusát tisztázni kell, és a Bizottság készülőben lévő útmutatása biztosan alapos és gondos munka lesz. A COCERAL úgy véli, hogy ésszerű megközelítés lenne az összes hatás teljes értékelése, mielőtt az EU bármilyen döntésre jutna. Azonban az EU felelősségének része annak biztosítása is, hogy ez a folyamat előrehaladjon és időszerű maradjon, különösen, mivel máshol is halad a törvényhozás.

Mitől tart leginkább e módszerek EU-beli, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?

Az USA hatóságai nemrég megerősítették, hogy az új nemesítési módszerekkel nyert bizonyos termékek, amelyek nem tartalmaznak idegen DNS-t, nem tartoznak a GMO-szabályozás hatálya alá. Az EU nem engedheti meg magának, hogy elmaradjon mögöttük.

Európában az új nemesítési módszerek fontos gazdasági hajtóerőt jelentenek. Nem tesznek szükségessé nagyobb beruházást, és a kis- és középvállalkozások nagyban támaszkodnak rájuk egy olyan időszakban, amikor az EU mezőgazdasági iparát súlyos megszorítások és küzdelmek sújtják. Az új módszerek versenyképessé teszik az EU mezőgazdasági termékeit a világpiacon, és kulcsszerepet biztosítanak az EU

10


L’Informatore Agrario Agrártechnológiai és -gazdasági szakhetilap 2016. november 10. http://www.informatoreagrario.it/ita/News/scheda.asp?ID=3065

GMO: a Pápai Akadémia támogatja (rövid hír) „Ferenc pápa azt mondta, hogy a genetikailag módosított organizmusok problémáját tanulmányozni kell, ugyanakkor a Pápai Akadémia teljes mértékben támogatja”. Így válaszolt monsignor Marcelo Sanchez Sorondo, a Pápai Tudományos Akadémia kancellárja, amikor az Egyháznak a GMO-kkal kapcsolatos álláspontjáról kérdezték a Laudato Sì (Áldott légy) enciklikával foglalkozó mai összejövetelen, amelyet a Pápai Laterán Egyetem és a Vatikáni Olasz Nagykövetség rendezett Rómában.

millió embert érint” – magyarázta mgr. Sorondo. – „Benedek pápa soha nem akart erről beszélni, és nem is tett semmilyen lépést ezzel kapcsolatban. A Pápai Akadémia egy német tudósa hívta fel a figyelmét arra, hogy a „transzgenikusság” magára a természetre is jellemző. „Ferenc pápa azt mondta, hogy tanulmányozni kell a problémát, de én személyesen úgy gondolom, hogy problémát jelent számára, mert a mezőgazdasági termelésnek ez a robotizálása nagyon sok embert munkanélkülivé tesz (ahogyan ez az ő országában is történik), akik azután a nagyvárosok perifériájára szorulnak. De meg kell mondanom, hogy a Pápai Akadémia teljes mértékben támogatja.”

„Szent II. János Pál nagyon kedvezően vélekedett a GMO-król, mert úgy vélte, hogy ezek az új fajták segíthetnek megoldani az éhezés problémáját, amely több mint 800

Agrárszektor 2016 Portfolio kiadvány 131-141. Agrárszektor Konferencia 2016. december 1-2. Siófok

***

GÉNTECHNOLÓGIA AZ ÉLHETŐBB VILÁGÉRT Dudits Dénes A mezőgazdaság sokrétű szerepét csak akkor tudja betölteni, ha a tudomány új felismeréseit a technológiai fejlesztések révén felhasználja. Napjainkban a molekuláris biológia, és a géntechnológia a génmódosítások nagyobb precizitását biztosítják. A genomszerkesztési technológiákkal a tudomány okafogyottá teszi a mesterségesen fenntartott GMO hisztériát. A nemesítés klasszikus módszereivel előállított fajták évszázadok óta genetikai módosítások révén születnek.

leménye, tehát GMO. Hiszen a szelekcióval vagy akár a keresztezéssel mint hagyományos nemesítési módszerekkel előállított változatok új, módosult génkészlettel rendelkeznek. HÁROMEZER MUTÁNS Bár a lejátszódó genetikai események véletlenszerűek, és a kialakult génkombinációt csak az utódok tulajdonságainak ismeretében közvetett módon becsülhetjük meg, a klasszikus eszközökkel végzett nemesítés igen sikeres, ami tetten érhető a hozamok folyamatos és jelentős növekedésében. Míg 1920-1950 között a tájfajták kevesebb, mint 2 t/ha búzát teremtek, addig a nemesített intenzív búzafajták az 1980-as évektől több

Miközben a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO: genetically modified organism) riogatjuk az embereket nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakma szabályai szerint minden termesztett növényünk, és tenyésztett állatunk genetikai módosítás szü-

mint 5 t/ha átlagtermést nyújtanak (Matuz János adatai).

11


Hasonlóan igen meggyőző volt a magyartarka tehenek tejtermelésének javítása populációs genetikai és tenyészérték-becslési modellekkel. Míg hazánkban 1990-ban 1400 liter, addig 2015-ben 6300 liter volt a laktációs tejtermelés (Horn Péter adatai).

A GM növények világméretű elterjedése millió ha (1996-2015) összes terület fejlett ipari országok fejlődő országok

A genetikai kutatások eredményeit hasznosítja a poliploid és a mutációs nemesítés. Az előbbi esetben a genetikai módosítás a teljes kromoszómakészlet megsokszorozását eredményezi, ami javítja a termőképességet. Jó példa erre a cukorrépa nemesítés sikeressége. A genetikai információt hordozó DNS-molekula szerkezeti módosulásoknak van kitéve. Az építőelemeket, a nukleotidokat érintő hirtelen és véletlenszerűen fellépő változások, a mutációk, amelyek öröklődő módon új tulajdonságok megjelenéséhez vezetnek. A nemesítő az új változatok hasznos példányait, mint alapanyagot felhasználhatja. Napjainkig több mint három ezer növényfajtát termesztenek a világon, amelyek mutánsokból származnak. Valamennyi klasszikus nemesítési módszer közös korlátja, hogy a genetikai folyamatok nem tervezhetők, véletlenszerűek.

GM növények 28 országban

Forrás: Clive James

1. ábra

Az uniós bürokrácia mindent megtesz, hogy hátráltassa a GM növények elterjedését, mégis három olyan növényt kell megemlítenünk, amelyek biztosan fontosak lennének a magyar agrárium, de egyben a környezet védelme szempontjából. A kukoricabogár elleni kémiai védekezés évi 4 milliárd Ft-ba kerül, a rezisztens hibridek termesztésével csökkenthető lenne az önköltség, és a környezetet is kímélhetnénk. A klímaváltozás hatásai hazánkat sem kerülik el, ezért az aszálytűrő növények jelentősége felértékelődik. A géntechnológia számos stratégiát kínál a rezisztencianemesítés számára.

TERVEZHETŐ GÉNTECHNOLÓGIA A géntechnológia javítja a genetikai módosítás tervezhetőségét, a nemesítői munka hatékonyságát. A rekombináns DNS módszerek segítségével az örökítő anyag egységei a gének kémiai valóságukban izolálhatók, szerkezetük átalakítható úgy, hogy az általuk kódolt fehérjék, anyagcsereutak kedvezőbb agronómiai tulajdonságokat alakítsanak ki. A kihalászott és módosított gént vissza kell építeni a befogadó faj génjeinek összességét jelentő genomba.

A burgonyavész elleni többszöri permetezés sokba kerül a gazdáknak. A 2. ábra egy olyan burgonyanövényt mutat be, amelyik erős rezisztenciával rendelkezik ezzel a gomba kórokozóval szemben. A beépített gén egy rokon Solanum fajból származik. Nehéz megérteni miért kell eltiltani a hazai burgonyatermelőket az ilyen, génbeépítéssel nemesített fajták használatától.

A kukorica kb. 32 ezer génnel rendelkezik. Ezek mindegyike lehet a génbeépítés tárgya. Ha adnánk a szakmaiságra, akkor a közhasználatban elhíresült GMO-kat, géntechnológiával nemesített szervezeteknek neveznénk. Bár a kialakítható génkombinációk száma végtelen, mégis egységes megbélyegzést kapnak, annak ellenére, hogy igen sokféle, a gazda számára hasznos tulajdonságot alakíthatnak ki.

Beépített rezisztenciagént hordozó GM burgonya (felső sor) burgonyavész-ellenálló

Mint az 1. ábra mutatja az ilyen GM növények termesztése 1990-es évek közepétől indult meg, és 2015. évre már közel 180 millió hektáron, 28 országban 18 millió gazda használt génnemesített (GM) vetőmagot. A fejlődő világ országaiban termesztésük már meghaladta a fejlett országokban mért vetésterületet. A térképen fehér folt Európa, és ezen belül Magyarországon a tiltás a leginkább kőbe, az alaptörvénybe vésett. Nem tudunk még egy olyan agrárinnovációs eredményt idézni, amely hasonló gyorsasággal terjedt el.

Foster et al. (2009) Molecular Plant-Microbe Interactions 22., pp. 589.

2. ábra

12


FERENC PÁPA ÁLDÁSA A GMO-RA

A PRECÍZIÓS NEMESTÉS JELENTŐSÉGE

Tekintettel a GM fajták termesztési tapasztalataira, a világ számos országában a technológia hozadéka már tudományos megalapozottsággal értékelhető. Klümper és Qaim közleménye alapján a 3. ábra figyelemre méltó adatokkal szolgál nagyszámú vizsgálat alapján. A bemutatott számok nem hagynak kétséget a felől, hogy a GM technológia fontos versenyképességet segítő elem nem csak a gyógyszeriparban, de a mezőgazdaságban is.

Bár a géntechnológia a gének közelségébe hozta a nemesítési műveleteket, a génbeépítés egyes lépései még mindig hordoznak bizonytalanságot. Ezt küszöbölik ki az ún. genomszerkesztési módszerek, amelyekkel egy kiválasztott célgén akár egyetlen építő elemét, nukleotidját ki lehet cserélni, ami a kódolt fehérje tulajdonságait a kívánt irányba változ-tatja meg. Mint az 4. ábrán is látható, a genomszerkesztés kulcslépése, hogy a megcélzott gént jelentő DNS-molekula mindkét szálán törést kell előidézni a kicserélendő nukleotid közelében. A rendelkezésre álló módszerek megoldották azt a problémát, hogy miként lehet a törést okozó enzimet, az ollót a célszekvenciához irányítani. A feladat súlyát talán érzékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy például a kukorica genomját több mint két milliárd nukleotid alkotja, ebben a szénakazalban kell azt az egyet megtalálni, amelyiket ki akarjuk cserélni. A sejtek érzékelik, hogy törés érte a DNS-t, ezért aktiválják a hibajavító folyamatokat, segítségükkel megtörténik a kívánt nukleotidcsere, ami a tervezett pontmutációt eredményezi. A genomszerkesztést végző molekulákat a növények esetében tenyésztett sejtekben hozzák működésbe, és a mutációt hordozó sejtekből nevelik fel az új növényvariánsokat. Állatok mutáns egyedeinek előállításához a megtermékenyített petesejtbe mikroinjektálják a génszerkesztéshez szükséges komponenseket.

A GM NÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNEK HOZADÉKA: META-ANALÍZIS 1016 vizsgálat alapján 80 68,2*** 60 40 20

21,6*** 3,3

0 -20 -40

-36,9***

-39,2***

-60 Termés

Növényvédőszermennyiség

Növényvédőszerköltség

Teljes termelési költség

Gazda nyeresége

Wilhelm Klümper és Martin Qaim (2014) PLoS ONE 9 (11): e111629

3. ábra

A biotechnológia ellen kampányolók előszeretettel ismételgetik, hogy a GMO-k nagy egészségügyi kockázatot jelentenek, hiszen nem lehet tudni milyenek a hosszú távú hatásaik. Nem nehéz találni kutatókat, akik hibás eredményeikkel csak táplálják a félelmet, és ebben a félretájékoztatásban a média segítő kezet nyújt.

GENOMSZERKESZTÉS: IRÁNYÍTOTT MUTAGENEZIS - ÚJ KORSZAK

Szerencsére a közvélemény manipulátorait a tények cáfolják. Elég megnyugtató az az adat, hogy 2000 és 2012 között több mint 100 milliárd háziállatot etettek GM takarmánnyal, és sem teljesítménybeli, sem egészségi problémát nem tapasztaltak (Van Eenennaam A.L. and Young A.E. 2014. J. Anim. Sci. 92: 4255-4278). Sőt a veszélyeket sulykóló híresztelésekkel ellentétben több egészségjavító GM növényt állítottak elő. A legismertebb ezek közül az ún. aranyrizs, amely az A-vitamin előanyagát a karotint olyan mennyiségben szintetizálja, hogy a napi rizsfogyasztási adaggal megelőzhető a súlyos vitaminhiány. Emberiség elleni, elszomorító vétek, hogy a Greenpeace aktivisták pusztításának köszönhetően semmisültek meg ilyen rizsültetvények. Pedig Ferenc pápa is fontos jelentőséget tulajdonított ennek az innovatív eredménynek.

4. ábra

13


Bár a genomszerkesztési technológiák fejlesztésében az utóbbi 5-7 évben igen jelentős előrehaladás történt, vannak megoldandó problémák. Például az alacsony gyakoriság, vagy a célgénen kivűli DNS-szakaszok nem kívánt megváltoztatása korlátozó tényezőként jelentkezik. A módszerek tökéletesítésvel árhuzamosan már figyelemre méltó eredmények születtek. Növények esetében genomszerkesztéssel több gyomírtószer-ellenálló növényt is előállítottak. Olyanokat is, amelyeket már korábban génbeépítéssel létrehoztak, és termesztésben vannak. Figyelmet érdemelnek a baktérium- és gombafertőzéssel szemben rezisztens rizs- és búzanövények. Szárazságtűrést, szemméretet növelő mutációk kialakítására több stratégia mentén is kutatások folynak. Igen meggyőző példát mutat be a 5. ábra. Az izom méretét szabályozó myostatin gén célzott mutációjával háziállatok húshozamát lehetett jelentősen megnövelni.

Nyílván a törvényalkotó politikusok, jogászok a géntechnológiai módszerekkel nemesített élő szervezetektől féltik a testi és a lelki egészséget. Az ellentmondásosságot csak fokozza, hogy évente 600 ezer tonna GM szóját importálunk, mert a külföldi olcsóbb takarmány nélkülözhetetlen az állattenyésztés gazdaságosságához. Ugyanakkor, ha a magyar gazda termelné meg ugyanezt a GM szóját, a géntechnológia elutasítói szerint az már „kockázatot” jelentene. Alaptörvényünk a világon egyedülálló, a hazai agrárium fejlődését, sőt a biotechnológiai kutatást és fejlesztéseket nagymértékben gátolja, ezért jó lenne megszabadulni ettől a csapdától. Ezért van igen nagy jelentősége a genomszerkesztési technológiák elterjedésének, mert ezek révén kikerülhetünk a GMO-k kiátkozása okozta hátrányos helyzetünkből. Ugyanis, ha a genomszerkesztés irányított mutagenezis, akkor az EU szabályozás szerint az így előállított szervezetek nem tekintendők GMO-knak. Természetesen nyitott kérdés, hogy tudnak-e a tudomány fentiekben felsorakoztatott érvei a magyar agrárium jövőbeli versenyképessége érdekében érvényesülni.

A myostatin gén szerkesztett változatát hordozó szarvasmarha

A szerző agrármérnök, az MTA rendes tagja

Proudfoot et al. Transgenic Res. 2015, 24: 147-153.

5. ábra

A GMO-K KIÁTKOZÁSA A fentiekben megismert világtendenciák, innovációs eredmények alapján azt várhatnánk, hogy a hazai agrárium kész a felkínált lehetőségek kihasználására. Sajnos érthetetlen módon ez koránt sincs így. Alaptörvényünk igen hatásos fék a mezőgazdaságunkat érintő technológiai fejlődés egy fontos területén. Ha lenne szakmai hitele az alaptörvény XX. cikkelyébe becsempészett szavaknak „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal … segíti elő”, akkor hazánk nem GMO-mentes, hanem mezőgazdaság-mentes lenne.

14

Varga Máté ELTE TTK Genetikai Tanszék

Recommend Documents