摩 訶 般 若 波 羅 蜜 多 心 經 마 하 반 야 바 라 밀 다 심 경 Ma
ha
ban
ya
ba
ra
mil
ta
shim
gyŏng
觀
自
在
菩
薩
行
深
般
若
波
羅
密
多
관
자
심
반
재
보
살
행
야
바
라
밀
다
Kwan ja
jae
bo
sal
haeng shim ban
ya
ba
ra
mil
ta
時
照
見
五
蘊
皆
空
度
一
切
苦
厄
시
조
견
오
온
개
공
도
일
체
고
액
shi
jo
gyŏn o
on
gae
gong
do
il
ch'e
go
aek
舍
利
子
色
不
異
空
空
不
異
色
사
리
자
색
불
이
공
공
불
이
색
Sa
ri
ja
saek
bur
i
gong
kong bul
i
saek
色
卽
是
空
空
卽
是
色
受
想
行
識
색
즉
시
공
공
즉
시
색
수
상
행
식
saek
jŭk
shi
gong
gong jŭk
shi
saek
su
sang
haeng shik
亦
復
如
是
舍
利
子
是
諸
法
空
相
역
부
여
시
사
리
자
시
제
법
공
상
yŏk
bu
yŏ
shi
Sa
ri
ja
shi
je
bŏp
kong sang
不
生
不
滅
不
垢
不
淨
不
增
不
減
불
생
불
멸
불
구
부
정
부
증
불
감
bul
saebg bul
myŏl
bul
gu
bu
jŏng
bu
chŭng bul
是
故
空
中
無
色
無
受
想
行
識
시
고
공
중
무
색
무
수
상
행
식
shi
go
kong jung
mu
saek
mu
su
sang
haeng shik
無
眼
耳
鼻
舌
身
意
無
色
聲
香
味
무
안
이
비
설
신
의
무
색
성
향
미
촉
mu
an
i
bi
sŏl
shin
ŭi
nu
saek
sŏng
hyang mi
ch'ok
gam
觸
法
無
眼
界
乃
至
無
意
識
界
법
무
안
계
내
지
무
의
식
계
pŏp
mu
an
gye
nae
ji
mu
ŭi
shig
gye
無
無
明
亦
無
無
明
盡
乃
至
무
무
명
역
무
무
명
진
내
지
mu
mu
myŏng
yŏk
mu
mu
myŏng jin
nae
ji
無
老
死
亦
無
老
死
盡
無
苦
集
滅
道
무
노
사
역
무
노
사
진
무
고
집
멸
도
mu
no
sa
yŏk
mu
no
sa
jin
mu
go
jip
myŏl do
無
智
亦
無
得
以
無
所
得
故
菩
提
무
지
역
무
득
이
무
소
득
고
보
리
mu
ji
yŏk
mu
dŭk
i
mu
so
dŭk
ko
bo
ri
薩
埵
依
般
若
波
羅
蜜
多
故
心
無
살
타
의
반
야
바
라
밀
다
고
심
무
sal
t'a
ŭi
ban
ya
ba
ra
mil
ta
go
shim
mu
罣
碍
無
罣
碍
故
無
有
恐
怖
遠
가
애
무
가
애
고
무
유
공
포
원
ga
ae
mu
ga
ae
go
mu
yu
kong p'o
wŏn
離
顚
倒
夢
想
究
竟
涅
槃
三
世
리
전
도
몽
상
구
경
열
반
삼
세
li
jŏn
do
mong sang
gu
gyŏng yŏl
ban
sam
se
諸
佛
依
般
若
波
羅
蜜
多
故
得
阿
제
불
의
반
야
바
라
밀
다
고
득
아
je
bul
ŭi
ban
ya
ba
ra
mil
ta
go
dŭk
a
耨
多
羅
三
藐
三
菩
提
故
知
般
若
波
뇩
다
라
삼
먁
삼
보
리
고
지
반
야
바
nyok ta
ra
sam
myak sam
bo
ri
ko
ji
ban
ya
ba
羅
蜜
多
是
大
神
呪
是
大
明
呪
라
밀
다
시
대
신
주
시
대
명
주
ra
mil
ta
shi
dae
shin
ju
shi
dae
myŏng ju
是
無
上
呪
是
無
等
等
呪
能
除
一
시
무
상
주
시
무
등
등
주
능
제
일
shi
mu
sang
ju
shi
mu
dŭng dŭng ju
切
苦
眞
實
不
虛
故
說
체
고
진
실
불
허
고
che
go
jin
shil
bul
hŏ
go
蜜
多
呪
卽
說
呪
曰
밀
다
주
즉
설
주
왈
mil
ta
ju
jŭk
sŏl
ju
wal
揭
諦
揭
諦
波
羅
揭
아
제
아
제
바
라
a
je
a
je
ba
ra
諦
菩
提
娑
婆
訶
제
모
지
사
바
하
je
mo
ji
sa
ba
ha
nŭng je
il
般
若
波
羅
설
반
야
바
라
sŏl
ban
ya
pa
ra
諦
波
羅
僧
揭
아
제
바
라
승
아
a
je
ba
ra
sŭng
a
揭
諦
揭
諦
波
羅
揭
諦
波
羅
僧
揭
아
제
아
제
바
라
아
제
바
라
승
아
a
je
a
je
ba
ra
a
je
ba
ra
sŭng
a
諦
菩
提
娑
婆
訶
제
모
지
사
바
하
je
mo
ji
sa
ba
ha
揭
諦
揭
諦
波
羅
揭
諦
波
羅
僧
揭
아
제
아
제
바
라
아
제
바
라
승
아
a
je
a
je
ba
ra
a
je
ba
ra
sŭng
a
諦
菩
提
娑
婆
訶
제
모
지
사
바
하
je
mo
ji
sa
ba
ha
摩
訶
般
若
波
羅
蜜
多
心
經
마
하
반
야
바
라
밀
다
심
경
shim
gyŏng
ma
ha
ban
ya
ba
ra
mil
ta
Szószedet: 漢字, 한자
한글
magyar jelentés
摩訶
마하
nagy, szkt. mahā (fordítás)
般若
반야
bölcsesség, szkt. prajñā (transzliteráció)
波羅蜜多
바라밀다
tökéletesség, szkt. pāramitā (transzliteráció), máskor: 波羅蜜
心
심
szív, szkt. hṛdaya (fordítás)
經
경
szent szöveg, szkt. sūtra
觀自在
관자재
szkt. Avalokiteśvara más elnevezése, egyéb nevei: 觀音 (관음), 觀世 音 (관세음)
自在
자재
önmagában megnyilvánuló
菩薩
보살
szkt. bodhisattva (transzliteráció), gyakran jóságos, nemes lelkű személyek tiszteleti megszólítása
行
행
tesz, végrehajt; tett, szkt. saṁskāra, a skandhák egyike
深
심
mély
照
조
megvilágít, fénylik
照見
조견
világossá válik valaki számára, megpillantja
五蘊
오온
az öt lételem, szkt. pañca skandha (fordítás)
蘊
온
lételem, szkt. skandha
皆
개
minden egyes
空
공
üres, üresség, szkt. śūnya, śūnyatā (fordítás)
度
도
átvezet, megment, szkt. pāramitā (fordítás)
一切
일체
mind, az összes, mindegyik (csoportra vonatk.)
苦
고
szenvedés, keserűség, szkt. duḥkha (fordítás)
苦厄
고액
szenvedés
舍利子
사리자
Śāriputra, Śāri-fia, Buddha tanítványa
色
색
szín, forma, szkt. rūpa (fordítás), a skandhák egyike
不
불
[tagadószó] nem
異
이
különbözik
卽是
즉시
azonos vele; azaz, tulajdonképp
受
수
felfogás, érzékelés, szkt. vedanā (fordítás), a skandhák egyike
想
상
gondolat, gondolkodás, szkt. saṁjñā (fordítás), a skandhák egyike
識
식
felfogás, felismerés, megkülönböztető tudatosság, szkt. vijñāna (fordítás), a skandhák egyike
亦
역
is, szintén
復
부
ismét
如是
여시
így, ekként, (oksági viszonyt fejez ki)
是
시
[létige] van
諸
제
minden egyes
法
법
lételem, szkt. dharma (fordítás)
空相
공상
üres alakzat, üres forma
生
생
él, születik, itt: keletkezik
滅
멸
megsemmisül, megszűnik
垢
구
szennyezett
淨
정
tiszta
增
증
szaporodik (számban), növekszik
減
감
fogy (számban), csökken
是故
시고
ezért
無
무
nincs
眼
안
szem (érzékszerv), szkt. cakṣuḥ (fordítás)
耳
이
fül (érzékszerv), szkt. śrotra (fordítás)
鼻
비
orr (érzékszerv), szkt. ghrāṇa (fordítás)
舌
설
nyelv (érzékszerv), szkt. jihvā (fordítás)
身
신
test, szkt. kāya (fordítás)
意
의
tudat, fogalom, szkt. manas (fordítás)
聲
성
hang
香
향
illat
味
미
íz
觸
촉
tapintás, érzékelés
界
계
világ, birodalom, terület, közeg
乃
내
tehát, még …
乃至
내지
egészen addig, hogy …
意識
의식
tudat, tudatosság, fogalom, gondolkodó elme, szkt. mano-vijñāna (fordítás)
無明
무명
nem-tudás, tudatlanság, szkt. avidyā (fordítás)
盡
진
végső, kimerít
老
노
öregség, szkt. jarā (fordítás)
死
사
halál, szkt. maraṇa (fordítás)
苦
고
szenvedés, szkt. duḥkha, a Négy Nemes Igazság közül az első(re utal)
[苦]集
[고]집
a szenvedések halmaza, a Négy Nemes Igazság közül a második(ra utal), szkt. duḥkha-samudaya
[苦]滅
[고]멸
[a szenvedés] megszüntetése, a Négy Nemes Igazság közül a harmadik(ra utal), szkt. nirodha
[苦滅]道
[고멸]도
[a szenvedés megszüntetéséhez vezető] ösvény, a Négy Nemes Igazság közül a negyedik(re utal), szkt. mārga
智
지
bölcsesség, szkt. prajñā (fordítás)
得
득
megszerez, megkap, elér
菩提薩埵
보리살타
szkt. bodhisattva (transzliteráció), rövidebb formában: 菩薩 (lásd ott)
依
의
szerint, alapján
依…故
의…고
…okából, …okán
罣碍
가애
akadály
恐怖
공포
rettegés, félelem
遠離
원리 [월리] eltávolodik, maga mögött hagyja
顚倒
전도
megfordult, feje tetejére állított
夢
몽
álom, káprázat
究竟
구경
végül, végső
涅槃
열반
szkt. nirvāṇa (transzliteráció)
三世
삼세
a három világ (birodalom) értsd: a múlt, jelen és jövő
阿耨多羅
아뇩다라
felülmúlhatatlan, szkt. anuttara (transzliteráció)
三藐
삼먁
végtelen, szkt. samyak (transzliteráció)
三菩提
삼보리
megvilágosodás, szkt. sambodhi (transzliteráció)
神
신
itt: szent
呪
주
varázsszó, szkt. dhāraṇī (fordítás)
明
명
fényes, világos
無上
무상
felülmúlhatatlan, szkt. anuttara (fordítás)
無等
무등
páratlan (nem matematikai), egyedülálló, szkt. asama (fordítás)
等
등
szint, osztály, mérték
能
능
tud, képes
除
제
elpusztít
眞實
진실
valódi, igaz
虛
허
üres, hamis
揭諦
아제
szkt. gate (transzliteráció)
波羅揭諦
바라아제
szkt. pāragate (transzliteráció)
波羅僧揭諦 바라승아제 szkt. pārasaṁgate (transzliteráció) 薩婆訶
사바하
[mantrák záró formulája], szkt. svāha (transzliteráció)
A tökéletes bölcsesség szíve szútra1 A Tang-kori Tripitaka-mester, Xuan Zang2 tolmácsolásában Avalokitésvara bódhiszattva3, amikor a tökéletes bölcsesség állapotát elérte, megvilágosodott előtte, hogy az öt halmaz4 mind üres [és] mind az összes szenvedésteli. Sáriputra, a forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától, a forma az tulajdonképpen üresség, az üresség tulajdonképpen forma. Az érzékelés, gondolkodás, cselekvés, tudatosság is ehhez hasonlóan ilyen. Sáriputra, az előző dharmák mindegyike jellegét tekintve üres. Nem keletkezett és nem szűnik meg, nem szennyezett és nem tiszta, [számuk] nem szaporodó és nem csökkenő. Ennek okán az ürességben nincs forma, érzet, gondolat, tett, felismerés; nincs szem, fül, orr, nyelv, test, értelem; nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat 5; nincs birodalma a látásnak …, egészen a tudati folyamatok birodalmáig6; Nincs nem-tudás és nincs annak megszüntetése …, egészen odáig, hogy nincs öregség és halál és nincs ennek megszüntetése; nincs a szenvedések halmaza, a megszüntetés[hez vezető] út; nincs [tökéletes] bölcsesség, nincs [annak] elérése, mivel nincs [is] mit elérni. A bódhiszattvának a tökéletes bölcsesség alapján szennyezettségtől mentes a tudata, szennyezettségtől mentes tudata okán nincs benne félelem, eltávolodik a feje tetejére állított 7 álmoktól és gondolatoktól [és] végezetül a megszabadultság állapotába kerül. A három világ összes buddhái a tökéletes bölcsesség alapján elérik a felülmúlhatatlan8, végtelen9 és megvilágosodott10 [szintet]. Ezért felismeri, hogy a tökéletes bölcsesség az [egy] nagy, szent dháraní 11, [egy] nagy megvilágosító dháraní, [egy] felülmúlhatatlan dháraní, [egy] páratlan szintű dháraní, mely képes az összes szenvedést megszüntetni, mely valóságos12, nem üres13. Ezért mondd a tökéletes bölcsesség igéjét, mely így szól: gáté, gáté, páragáté, páraszamgáté, bódhi, szváha14.
1 Mahá pradzsnyá páramitá hridaja szútra, szkt. Mahā prajñā pāramitā hṛdaya sūtra, kínai 般若波羅蜜多心經. A fordítás a Taishō Kánon 8. kötetében található kínai eredetiből készült, száma: T.251.08.0848 2 玄奘 (602~664) Tang-kori szerzetes, híres fordító, a kínai jógácsára iskola (法相宗) alapítója, aki 17 éves indiai zarándokútjáról több mint 600 szanszkrit nyelvű szútrával tért haza. 3 a legnagyobb tiszteletnek örvendő bódhiszattvák egyike. szkt. Avalokiteśvara bodhisattva, kínai: 觀自在菩薩 4 panycsa szkandha, szkt. pañca skandha, kínai: 五蘊 5 manasz, szkt. manas, kínai: 意 6 a szövegből, hogy tömörségét megőrizzék, kihagyták azokat a részeket, amiket a gyakorlónak tudni kellene. Ebben az esetben, és később is, csak a felsorolás első és utolsó elemét említik csak! 7 értsd: nem valóságos 8 az arhatok, szkt. arhat, kínai: 羅漢, szintje 9 a pratjékabuddhák, szkt. pratyekabuddha, kínai: 緣覺, szintje 10 a bódhiszattvák, szkt. bodhisattva, kínai: 菩薩, szintje 11 szkt. dhāranī, kínai: 咒, jelentése kb. varázsige, hosszabb-rövidebb, különleges erővel felruházott szavak, mondatok 12 értsd: nem illuzórikus 13 értsd: illuzórikus 14 szkt. gate, gate, pāragate, pārasaṁgate, bodhi svāhā, kínai: 揭帝 揭帝 般羅揭帝 般羅僧揭帝 菩提 僧莎訶, jelentése: megy, megy, túlpartra megy, mindenki a túlpartra megy, [ó] felébredés, úgy legyen!
The Maha Prajna Paramita Hrdaya Sutra Avalokitesvara Bodhisattva when practicing deeply the Prajna Paramita perceives that all five skandhas are empty and is saved from all suffering and distress. Shariputra, form does not differ from emptiness, emptiness does not differ from form. That which is form is emptiness, that which is emptiness form. The same is true of feelings, perceptions, impulses, consciousness. Shariputra, all dharmas are marked with emptiness; they do not appear or disappear, are not tainted or pure, do not increase or decrease. Therefore, in emptiness no form, no feelings, perceptions, impulses, consciousness. No eyes, no ears, no nose, no tongue, no body, no mind; no color, no sound, no smell, no taste, no touch, no object of mind; no realm of eyes and so forth until no realm of mind consciousness. No ignorance and also no extinction of it, and so forth until no old age and death and also no extinction of them. No suffering, no origination, no stopping, no path, no cognition, also no attainment with nothing to attain. The Bodhisattva depends on Prajna Paramita and the mind is no hindrance; without any hindrance no fears exist. Far apart from every perverted view one dwells in Nirvana. In the three worlds all Buddhas depend on Prajna Paramita and attain Anuttara Samyak Sambodhi. Therefore, know that Prajna Paramita is the great transcendent mantra is the great bright mantra, is the utmost mantra, is the supreme mantra, which is able to relieve all suffering and is true, not false. So proclaim the Prajna Paramita mantra, proclaim the mantra which says: gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha gate, gate, paragate, parasamgate, bodhi svaha.
