: JESZENSZKY PÁL, Z ORSZÁGOSMAGYAB GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, AMAGYAR GAZDATISZTEK ryugdijieítézetének ÜGYVEZETŐJE

I l i k évfolyam.

1. szám.

A „Köztelek" m e l l é k l e t e .

Budapest, 1899. j a n u á r 11.

GAZDATISZTEK LAPJA A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER. Előfizetési ára : Egész évre 3 forint.

: J E S Z E N S Z K Y PÁL, Z ORSZÁGOS MAGYAB GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, A MAGYAR GAZDATISZTEK rYUGDIJIEÍTÉZETÉNEK ÜGYVEZETŐJE.

Tagdijnyugtázás.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest, IX., Üllői-út, „Köztelek".

kiket az Istenek bőséges földi javakkal áldotÉs félelmem nem ok nélkül való. Mert tak meg. ahhoz, hogy kívánalmunk jogosultságát, elA mód s az eszközök, melyeket főuraink odázhatlan szükségességét kellő nyomatékkal tisztjeik nyugdijbiztositására felhasználni jónak bizonyíthassuk, első és elengedhetlen követeltalálnak, lehetnek különbözők, a fődolog, hogy 'mény az osztályérdeklődéssel párosult közérdeka czél eléressék, az t. i., hogy a gazdatisztek lődés! Ennek hatása alatt születik meg, hogy munkaképtelenségük s aggkorukra, hűségesen ugy mondjam azon társadalmi kényszer, a teljesitett szolgálatuk után anyagilag biztosít- mely parancsol, törvényt alkot, jogokat biztosit örök időkön át! . . . tassanak. Ezt a czélt szolgálja a gazdatisztek és Ámde tisztelt kartársaim! nálunk éppen erdőtisztek országos nyugdíjintézete is, mely ez hiányzik! Az emberi érzelmek legátkosabbja nehéz küzdelmek után ma már oly jelentékeny — a közöny nehezedik ügyünkre. Első sorban alappal (190 ezer korona) rendelkezik, hogy a saját közönyünk szolgáltatja ama helyet, a hivatását betölteni képes. Ha főuraink ennek hová az osztályérdeklődés temetkezik s a melybe kebelében szerveznék gazdatisztjeik nyugdíj- a közérdeklődés fája sehogy sem tud gyökeret biztosítását, ugy czéljukat nemcsak biztosan, verni. Nem kívánhatjuk tehát, de ne is kívánde előnyösebben s rövidebb idő alatt is érhet- juk másoktól, hogy érdekünkben tegyenek, ha Ismeretlen tartózkodási! tagok. nék el, mint önállóan szervezett nyugdijalap- mi magunk hanyagoljuk el első sorban ügyünAlább felsorolt tagjaink lakhelyüket változtatták pal s ezáltal az egész gazdati.zti társadalom ket oly mértékben, hogy majdnem két évtized s erről egyesületünket nem tudósítván, tartókodási nyugdíjbiztosításának kérdését is a megoldás alatt sem voltunk képesek a gazdatiszti osztály, tehát a magunk érdeklődését felkelteni, helyük előttünk ismeretlen. Tisztelettel felkérjük azon felé segítenék. tagjainkat, akiknek az alább felsorolt tagok jelenlegi De elvégre, ha az önállóan létesitett állandósítani, konczentrálni. tartózkodási helyükről . tudomásuk van, szíveskedjenek nyugdíjbiztosítást egyes birtokosok magukra E nélkül pedig csak nem akarunk közaz ilietők lakczimét egyesületünk ügyvezetőségével nézve előnyösebbnek s jutányosabbnak tartják, érdeklődést kelteni ? ! Ehhez hiányzik a lélek* levelező-lapon tudatni. nekünk ez ellen nemcsak ellenvetésünk nem tani alap, a mely a rokonszenv érzetét terBachraty Ferenez, Bartolomeidesz János, Baumann lehet, de az ily nagylelkűséget teljes érdeme jeszsze! . . . Hiányzik az egygyé olvadt közSamu, Benedek Antal, Bökmann Hermann, Dravek Lipót, szerint méltányoljuk. akarat imponáló hatalma, a mely előtt megFábián István, Fischer Oszkár, Fleischer János, Frühwirt félemlik a csökönyösség és az emberbaráti köFerencz, Haíasy Kálmán, Halászy Lajos, Haracsek István, telesség térdet hajt. Hegedűs János, id. Horváth Mihály, Kántor József, Kárpf Izidor, Krajcsovics Rezső, Longauer Vilmos, Lukács Az uj év küszöbén. Nem! mindaddig nem igényelhetjük Károly, Malizsek Gyula, Matlaszkovszky Károly, Mészáros teljesültét, mig legalább a gazdatiszti Péter, Meszter Ferencz, Nagy Kálmán, iíj. Petrás Ferencz, Három éve mult, hogy a gazdatiszti kon- óhajaink osztály azon tagjai nem tömörülnek, akik szakBimler Gyula, Schindler Kálmán, SchwartzPál, Szájbély János, Tákács Károly, Tilf Imre, Varga Nándor, Vollmann gresszuson alkalmam nyilt a gazdatiszti kvali- képzettségüknél fogva ma méltán elvárhatják, fikáczió kérdését felvetni s azt a legjobb meg- hogy őket mint kvalifikált egyéneket különbözLajos, Zalay Kálmán, Zoványi Imre. győződésem szerint tárgyálni. tessék meg azoktól, akiknek a pálya lehet keKimerítő érveléssel mutattam be annak nyeret adó foglalkozás, de nem hivatásuk, nem a jog és méltányossághoz mesterségük. Pedig hazánk nagy fia, gr. SzéA veszprémi püspök gazdatiszt- szükségességét; apellálva, helyet kértem a kvalifikaczionális chenyi István mondotta: „hogy csak azt műtörvény keretében, mert hiszen elvégre mi iá velhetjük kellő ügyességgel, amit mesterség és jeinek. csak emberek vagyunk, még pedig olyanok, nem időtöltésképp űzünk." A mesterséghez peBr. Hornig Károly veszprémi püspök az akik nem ingyen, a sors kegyelméből jutottunk dig képzettség kell! újév alfcalmábói előtte tisztelgett gazdatiszti- képzettségünkhöz; tanultunk sokat s tudásunkHány oly képzett gazdatisztje van az orkarát azzal az örvendetes kijelentéssel lepte kal a gyakorlati élet mezején, keserves munka, meg, hogy tisztjei és családjaik jövőjének biz- sok fáradság után állottunk a keresztvíz alá, szágnak, akit bár sért ez az állapot s ökölbe tosítására nyugdijszahályzatot fog alkotni s leg- hogy elnyerhessük a „képzett gazdatiszt" sokat szorított kézzel átkozódik végzete ellen, amely őt e pályára terelte : mindazáltal nem mutat felsőbb jóváhagyásva felterjeszteni, melynek biz-mondó, de annál kevesebbet adó czimét. hajlandóságot tömörülni, anyagi, szellemi tetosítására alapul 50 ezer koronát tesz le s egyMa midőn mint produktív tényezők állunk heiségével közreműködni a közös czél —- aü úttal magára vállalja a mostani ellátások és a rendszeresítő nyugdijak fizetését mindaddig, a magyar mezőgazdálkodás szolgálatában, ne elösmertetés, a megkülönböztetés érdekében. Él mig az alap a kamatokkal és a tisztek által vegye tőlünk senki rossz néven, ha a reánk magában, tudomást sem vesz régóta vajúdó fizetendő nyugdíjjárulékokkal olyanra nő fel, nehezedő felelősség arányában, a nemzet anyagi egyesületünkről, amelynek pedig egyik legszeb hogy ennek jövedelméből s a járulékokból a jólétét nagyrészben elősegítő ténykedésünk feladata, éppen a kvalifikáczió törvényszerű fontosságához mérten újból és újból felszínre rendezése. nyugdijak fedezhetők lesznek. Ismét véget ért egy év, amelyet a gazdaíme ismét egy mintaképe a nemes gon- hozzzuk ügyünket, azon tapasztalatból merídolkodású és humánusan érző főúrnak, kinek tett meggyőződésünknél fogva . . . hogy ha mi tiszti társadalom saját helyzetének előbbvitele érdekében nem használt ki ugy, amint ezt elhatározását vajha minél többen követnék fő- nem, hát más ugyan nem törődik velünk!! De mégis rosszul mondtam: mert ha a tennie kellett volna. Az uj év küszöbén, mint papjaink és főuraink sorából. Csak a ki a gazdatisztek helyzetét és bizonytalan jövőjét jelek nem csalnak, annyiszor . hallatott fel- minden más halandója e földnek, vessünk mi ismeri, méltányolhatja igazán annak mélyre- jajdulásunk meghallgatásra t a l á l t . . . . . Talán is számot multunk felett s önhibánkat beösható jelentőségét, a mi a nyugdíjbiztosítás té- már' készül is azon néhány szóból álló tör- merve, fogadjunk jobbulást a jövőre, törődést " nyében rejlik:. Dr. Samassa József egri érsek vényjavaslat, a melytől a mai kor igényeinek a magunk s gazdatiszttársaink helyzete iránt. ős gróf Andrássy Dénes nemes példáját — kik megfelelő méltánylást, erkölcsi üdvünket várjuk. Borítsa fátylát a múltra az ó-év s vállkét hónap előtt létesitettek gazdatisztjeik réNem akarok elébe vágni az események- vetett erővel mükökjünk közre azon, hogy az szére nyugdijalapot •— csakhamar követte br. nek, a mely a jövőre oly biztatólag tölt el ma, uj évben nagyot és maradandót alkossunk. Hornig Károly elhatározása. Szeretnők hinni, de a melytől — tudj' Isten! — mégis oly hogy e nemes példákat követni fogják azok, annyira félek. Práznovszky Ágost. Az 1898-ik évre tagdijaikat nov. hó 20-ától decz. hó 31-ig beküldöíték : 10 koronát: Ajtbay "Bálint, Franki Izidor, FischI Géza, Fülöp Gábor, Gotthard Sándor herényi, Illyés Sándor (99-re), Kalla Ede, Megele Béla, Mihálovioh Mihály, Nadhera Ferencz, Nászai József, Német István, Páll Károly, Petsők Bálint, Tripolszky László, Veczkó Béla, Vidovszky László. 5 koronát: Ujfalusy János, Stíobel Zoltán 99-re. Hátraléfiot fizettek: Ajtbay Bálint 50 koronát, Csorba György 20 koronát, Csányi Benedek 10 koronát, Franki Izidor 10 koronát, Fülöp Gábor 20 koronát, Gotthard Sándor herényi 10 koronát, Hütter Kálmán 20 koronát, Kohányi Zsigmoiid 10 koronát, Megele Béla 20 koronát, Német István 20 koronát, Veczkó Béla 10 koronát.

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899MÁRCZIUS15.

2

A gazdatiszti osztály. A társadalom egyik tekintélyes osztálya s alkotó eleme a gazdatiszti kar, kiknek érdekében, miként fenti czim alatt a G. L. mult évi 12. számában kimutattuk, még akkor sem tett a törvényhozás semmit, midőn a legutolsó napszámosról is gondoskodott. Igazán szomorú állapot s e kornak eléggé mutatja ferde voltát, felületes gondolkozását az, midőn cseléd- és munkástörvény e ugyahogy rendezve van, de a törvény tudomást sem vesz egy osztályról, melynek a társadalmi életben szép és hasznos hivatását elvitatni nem lehet. A gazdatiszti osztály múltja sokkal szebb s bővelkedik a jólét örömeiben jobban, minthogy annak én itt most történeti fejtegetésébe bocsátkozni akarnék. Egy sanyarú jelen napjai közt tengődve, kiáltó szó volna csak a pusztába, ha ez oldalára a dolognak több súlyt helyeznék s e történelmi mult dicső napjai közt füröszteném lelkigyönyörökben ugy magam, mint e sorok olvasóit, akkor, midőn jövőnk és exisztencziánk problematikus jelenjén a közöny, az elfásultság, az állapotok oly rendetlensége dorbézol, melyhez sem joga, sem szabadsága nem voina. A dolog érdemében azonban csak egy rövid pillantást engedjünk meg s ha félrehúzzuk a függönyt, mely a mult és jelen közt a válaszfalat képezi, magunk ijedünk meg legjobban attól, a mit ott és a mit itt látunk. A gazdatiszti név egykor,' a mult időkben sokkal becsültebb volt, mint ma, midőn azt ildomtalanul használják, illetve bitorolják sokan; hogy csak pár esetet említsek, minő megsértése a mult emlékeinek s a kegyeletnek ezen elnevezés : sörispán, botosispán, faraktári ispán, s igy tovább, ugy, hogy ma bármely vigécz használhatja, ha éppen neki megtetszik. Ha már egyéb nem, de a mult iránti kegyelet, az ősmagyar büszkeség utolsó szikrája visszatarthatná e kort. a mai botrányos állapotok szaporításától, de ki gondol ma ezzel, kinek van eziránt érzéke? Amint a hübérrendszer mind nagyobb tért hódított a mult időkben; ugy a mezőgazdaság ügye, a hasznosabb gazdálkodás iránti hivatás, a föld termőerejének okos és rendszeres kihasználása mind szűkebb korlátok közé tereltetett, de a gazdatiszt ez állapotok közt is nélkülözhetetlen kellék volt s habár hatásköre nagyobb volt mint ma, értelmi intelligencziájának magasabb irányt és fejlődést e kor nagy ritkán nyújtott. A kor változó szelleme azonban ma már mást kiván e téren is, épp ugy, mint bármely más pályán. Az az egyoldalú gazdálkodás, mely régen megjárta, ma már átka a földbirtoknak, a tulajdonosnak a végeleméhen magának a társadalom felvirágzásának. E kor a gazdatiszttől sokat kiván s hogy jutalmul mit ad a képzett elemnek igen sok esetben, ne kérdezzük, mert a válasz bizony nagyon vigasztalan. A gazdatiszti osztály kezébe van letéve a magyar mezőgazdaság fejlődése s azon fokra való emelése, melyben a hatalmas nyugati kultúrával a versenyt felvenni és folytatni képes legyen s ez ország lakóinak a jólétére az alapot előteremtse. Az állam, mely létfentartásához a legerősebb segítséget innen meriti, kell és indokolt is, ha tekintettel van arra, kiknek kezébe van e munka letéve! A nagybirtokososztálynak saját érdeke, ha ügyeinek vezetésére, érdekeinek megóvására teljesen képzett szakerőket alkalmaz, kik tudják mi és miért, hogyan és mikor történik, mert hisz e nélkül, a teljes jártasság hiányával, a majmolással, a tapogatódzással ma már élni csak ott lehet, hol a nemesebb törekvés, a humánus gondolkozás, a józan ész minden tevékenysége bűnnek, átoknak s a jobb lelkek haladhatásának és boldogulásának valódi chinai fala. Minő tulajdonságok azok, mikkel egy a kor színvonalán álló gazdatisztnek felruházva

kell lennie, minő eszközök és módok igénybevételével tud egy gazdaságban teremtő tényezővé válni, mi az elmélet és a gyakorlat külön-külön és együtt véve, mindezek hosszasabb fejtegetését jobb időkre halasztóm s hely és térkimélés végett éppen csak árra mutatok rá, mit a kérdés s a megkezdett ügy tárgyalásának érdemleges oldala feltétlen szükségessé tesz. Azok a régi s ma már jórészt az édes anyaföld porában nyugvó nagy emberek sokkal jobban tudták, mint a mai kor emberei, mért létesítették a gazdasági tanintézeteket. Sokszor tudós professzorok mutattak rá, a gyakorlatban működő intelligensebb gazdák ós gazdatisztek is ismertették, miként létesültek az intézetek, mily czélból, minő hivatás volt szánva nekik, mindezeknek bővebb ismertetését is mellőzöm s itt csakis azt emlitem fel, hogy a tanintézetek 30 éves múltja után a mai gazdatiszti osztály állapotára rámutatni okvetlenül szükséges, mert ez állapotok vizsgálata után vonhatunk csak le érdekes konzekvencziákat a jövőre nézve, melyeknek létesítése, megteremtése nem egyedüli érdeke a gazdatiszti osztálynak, a gyakorlati életbe átplántálása nem az osztály javát fogja csak eredményezni, hanem érdeke ez magának az államnak, érdeke a mezőgazdaság ügyének, melyek harmonikus működése termi meg a haza minden egyes tagjára ama parányi jólétet, melyből a legnagyobb haszon a birtoktulajdonosokra fog háramlani. Az igazságnak megfelelően három osztályba sorolom a gazdatiszti osztályt s lássuk, minő kezekbe van letéve a mezőgazdaság sorsa Magyarországon. Az első osztályba sorolom a képzett, tanult gazdatiszteket,kik az ifjúkor legszebb éveit, pénzt, időt, erőt, tehetséget raktak le Ceres oltárának zsámolyára, azért, hogy-e haza földjének göröngyeit mivelhessék, s a mezőgazdaság ügyét emelni segitsenek akkor, midőn a nyugat kulturája felfutással fenyegetett s a haladó kor uj kívánalmakkal lépett fel e téren is. Több mint harmincz éve neveli az élet számára ez osztályt a hazai gazdasági szakoktatás s ha önök a statisztika adataiba beletekintenek az intézeteknél, hányan léptek kényszerből más pályára, igen tanulságos képet nyújtanak a számok, melyek nem csalnak s tévútra nem vezetnek. Tény és való, hogy a képzett tisztekre mindig még volna szükség, de minek, hová, hisz még mi is alig tudjuk tengetni napjainkat ? A második osztályba (méltányos vagyok és a képzettség előtt meghajlok bármily parányi is legyen) egy czéltévesztett intézménynek produktumait sorolom, kikről biztosan magám sem tudom minő osztályba soroltassanak; ezek állanak közből, mint Mahomed koporsója a sziklaüregben, de azért élnek, prosperálnak, konkurrálnak s hála Isten, talán szaporodni ezután már nem fognak. A harmadik osztályba (bocsássák meg, ha önöket ide sorolom) tartozik a praktikus osztály. Honnan és hol, miként s mily módon termettek ezek, nehéz volna felsorolni. Miután e pálya sokáig (igen sok helyen és sok esetlen még ma is) aziliuma volt a szellemi tehetségben folytonos hiünyosságot szenvedő egyének részére, tolultak csoportosan ide mindenünnen! Kalapot emelek önök előtt tisztelt kartársak, kik azon korban, — a pálya iránti szeretet ös/tönével, tanulásaik befejezése után s hivatástól ösztönözve léptek e pályára — midőn a gazdasági szakoktatás mezeje alig egy kis házi kert volt s hová természetesen annyian elférni nem is tudtak volna, midőn a társadalom s a gazdasági pálya az átalakulás korában, e század derekán önökre várt, szüksége lévén a békóiból megszabadult mezőgazdásági pályának érős kezekre ; önöket sorainkban szívesen üdvözöljük, mert az iskolai tanulmány és társadalmi miveltségök alapjára rátudták rakni a gyakorlati életben, évek hosszú

3. SZÁM. II. ÉVFOLYAM.

során azt, mit a kor azon időben megkövetelt : s ha az önök ritkuló táborát fogyni látom, ha az utolsó Mohikánok is eltűnnek a gazdatársadalom köréből, önök nyugvó poraikban azt fogják álmodni, helyünket a képzett és tanult gazdatiszti osztály tölti be, pedig csalódnak !! Az önök tisztességes múltja iránt és emlékeik iránt teljes kartársi szeretettel vagyok, fáj lelkemnek, ha önöket is ez osztályba kell sorolnom, de a történelmi hűség ellen véteni nem akarok, s a fentemiitett érzelmeim hatása alatt ime ez osztályban az első helyet önöknek szenteltem. A további osztályozástól azonban irtózom, mert hisz ez osztály analizálása végtelen sok gondot adna, s higyjék el önök, nekünk, képzett tiszteknek e munka, a részletek hűséges ismertetése igen sok fájó érzést okozna. Aki ez irányban kutatni akar, s az életben divó, s elharapódzott rendszert feltárni akarná, az az „Ezeregy éj" tündérmeséinek labirinthjébe téved el, s átélné annak izgalmait fájó érzések, s elszomorító állapotok közt teljes mértékben. Röviden mutatok rá tehát csak, minő elemekkel találkoznak e téren még ma is azok, kik egykor szép jövőről, biztos exisztencziáról ábrándozni elég naivak voltak ott az Alma Mater falai közt. E pályán még ma is tisztességes számmal található a rossz tanulókból lett kartársak serege, kik minden osztályban elbukva, e pályán menedéket találtak, hogy urakká lehessenek; magokat agyongazdálkodott s tönkre jutott földbirtokosokat, katonákat kiérdemülve őrmestertől fel- és lefelé, a kereskedők seregét és minden fajtáját, kik a szemes és éber Merkúr szolgálatában boldogulni nem tudván életük hajójának iránytűjét e pályára irányították; iparosok minden szakból, elcsapott színészek, deákok, régi cseh finánczok és zsandárok, a Bach-korszak beamterei, végtére urasági komornyikok, inasok s igy tovább a végtelenségig s bizony ezek közül nemj, egynek vitte Isten a dolgát oly magasra, hogy ő maga se tudja hol van s mit is csináljon. Ez a mai nemzedék hü képe — rövid körvonalakban — s ezen egyetlen szó „gazdatiszt" mindeniknek egyforma jogot ad. A magyar mezőgazdáság szolgálatában ma még e vegyes tábor küzd a föld termőerejének s az abban rejlő kincseknek napfényre hozataláért s hogy minő e munka, nem bajos megfejteni, csak tanulmányozni kell a helyzetet. Mindenki előtt ismeretes a mai kornak zilált állapota s mindnyájan érezzük is, kik e pályára hivatásból léptünk, azon czélból, hogy egész erőnket, tudásunkat szenteljük a mezőgazdaság érdekeinek fejlesztésére, mily erős "küzdelemmel kell, élni s a mindennapi kenyérkereset mily keserű nyomokon vezet nemcsak minket, de más pálya harczosait is ; s ha a fajfentartás örök törvénye „a létért való küzdelemben" nekünk nemcsak a mai kor romlott állapotaival, a mindennapi csalódás, félreértés s az emberi galádság legundokabb fegyvereivel kényszerit találkozni e pályán lépten-nyomon s e középkorbeli eszközökkel felfegyverkezett „kartársakkal" állit szembe legtöbb esetben, kiknek ma már e pályán csak sötét emlékek nyoma s kísérteties arnyóka volna csak szabad, hogy itt-ott megjelenjen : ki bámul azon a sok elkeresedett pályatárson, kik nélkülözve várnak egy jobb, boldogabb kor után s ki merné kétségbe vonni a mi küzdelmünk létjogosultságát akkor, midőn látjuk e kor ridegségét, mely nem méltányolja a képzettséget s a tudásnak, a szellemi felsőbbségnek elébe helyezi a balga tudatlanságot, a félképzettséget e téren még akkor is, midőn az idők jele s maga a társadalom mai képe eléggé rámutat és feltárja a sebeket, melyet a kontárok, a hívatlanok keze ejtett testén! Boldog Isten! minő kor ez, melynek a mai romlott állapotok eltörlése iránt nincs egy csöpp érdeklődése, sőt mint azt a való élet-


bői vett példák registrálásával fogom alkalmilag bebizonyítani, ez, állapotokat dédelgeti s fejleszti oktalansága s érzéketlen tudatlanságával. Mennyivel túlszárnyaltak minket az ókor jeles gazdái, a rómaiak, midőn elvül hirdeti Cato : „ Virum bonum cum laudabant, ita laudabant: bonum agricolam, bonumque colonum; amplissime laudabatur, qui ita laudabatur." E pályán ma a tudás, az észbeli tehetség, a képzettség nem azok a tényezők, melyekkel haladni lehetne, e tulajdonságokat nagy ritkán keresik; az egyenes jellem, a férfias nyilt őszinteség kora letűnt, sőt eklatáns példákkal, a társadalmi életből merített konkrét esetekkel tudnám' illusztrálni, hogy mindezen tényezők, az egyéni jó tulajdonságok emez összhangja határozottan sokakra nézve hátrányos s haladásának megölője oly környezetben, hol a józan gondolkozás ős éles belátás a dolgok rendjében csak ötödik kerék. Nehogy bárki is, de legfőképpen ez a praktikus hadsereg, mely ma még úszik a multak emlékeiből itt maradt zavaros árral, elfogultsággal vádolhasson, avagy azt hozhassa fel ellenvetésül, mintha én e kérdés tárgyalásánál nem tárgyilagosan jártam el, túlbecsülve a képzettséget s nem méltányolva a gyakorlatot, jóeleve kijelentem, miként a képzett gazdatisztek közt is van elég, kinek kár volt e pályára lépni. Ma még a gazdasági tanintézetek — miként azt szaklapjainkban is olvashattuk — nincsenek ugy rendezve, hogy jókora számú hivatatlan seregnek utat ne nyissanak, a mi elég nagy baj, de meg van s bizony a gyakorlati életben is van elég tanult, okleveles ember, ki e pályára csak kényszerűségből lépett, azt hivén, itt sem égz, sem szorgalom nem szükséges, sem pedig dolgozni nem kell. Találni lehet eleget a végzett s okleveles emberek közt is, kiknek e pályára hivatása és passziója nincs s ezért künt a gyakorlati életben is átka ennek a pályának, de ilyenek is azért tengődnek, vándorolnak elegen, mert ne feledjük ám, van eset, van hely s van izlés is, hol az ilyenek szívesen lesznek tűrve. A gazdatiszti állások tüzetesebb ismertetésére folytatólag visszatérek jövőre s mindenre, mi a képzett osztály helyzetén javítani hivatva van, sorrendben rámutatok. E rövid ismertetés után, miként azt a mmdennepi élet számtalan esetbén igazolja, gazdatiszt lehet még ma is bárki, kinek a szükséges protekcziója hozzá nem hiányzik s az életben künt nem igen mérlegelik ki mit, mennyit tanult, mit tud, lehet e pályán csak ugy more pátrió boldogulni a tudatlanság tényezőivel igen sok esetben. S ha ily állapotok közt a képzett elemnek tér nagy ritkán nyílik, ha sem szellemi tehetségük sem társadalmi műveltségükhöz mérten mérlegelve nem lesznek s legtöbb esetben egy és ugyanazon kaptafára huzatnak tudatlan „kollegáikkal", kérdem : akad e józan gondolkozású ember e világon, ki ez állapotok felett ma lelkinyugalommal s összetett kezekkel, megelégedve volna. Ezek után önökhöz fordulok tisztelt kartársak, a kik tanultak, pályát végeztek, költekeztek, sokan 14—15 éven át, időt szenteltek az előképzettség megszerzésére, szülőik gondját s anyagi javait vették igénybe, hogy e pályát végezhessék; önöktől kérdem, van-e magunk iránti kötelességünk vagy nincs, tartozunk-e szellemi fölényünknek valamivel az életben is, vagy nem, tartozunk-e magunk s gyermekeinknek jövőjéről gondoskodni, biztos exisztencziát teremteni, szegény pályatársainkon, kik a segítségre rá vannak utalva, s meg is érdemlik azt; nem-e szent kötelességünk a jövő nemzedék haladására az utat egyengetni; tartozunk-e e pályát a haladás útjára segíteni, vagy hagyjuk a mai áldástalan állapotok közt tengődni ; ha van önöknek egy jobb kor iránt való hite, érzéke és elég lelki miveltsége, s a tudás-

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 FEBRUÁR 15.

nak és szellemi fölénynek elég erős hatalma: ugy egyesülnek önök egy szent eszme zászlója alatt, mely zászlóra az van irva „tért és biztos exisztencziát a képzett tiszti osztálynak" s én lelki szemeim előtt látom önöket, mint győzelmes hadsereget visszatérni azon harczból, hol a szellemi fegyverek vívták győzelmes és legszebb csatáikatasötétség démonaival, a tudatlanság sátánhordáival; s midőn e harczra készülnek nézzenek a rokon pálya szűkebb mezejére, s bámulják a magyar erdészet történetében elért nagy sikert, melyet egy lelkes és erős hadvezér felvilágosodott seregtől kisérve vivott ki a pálya harczosai számára, s a cseh Venczelek, a jágerek korát hamar változtatta át a képzett és tanult tisztikar biztos otthonává. A mi időnket is közeledni látom, a sereg megvan, de szervezve nincs; ezt kellőleg szervezni s kitűzött czélunkat kivívni — legyen a közel jövő feladata. Siculus.

Egy és más a népies előadásokról. A „Gazdatisztek Lapja" mult évi 11-ik számában Buday Barna a „Gazdatisztek a szakoktatás szolgálatában" czimü czikkében azon kérdéssel foglalkozik, miként lehetne a mult télen majdnem az egész országban elterjedt népies felolvasásokat minden községben szervezni és állandósítani s czikkében kifejti, hogy ezen feladat megvalósítására első sorban a gazdatisztek vannak hivatva, Én, kinek e téren meglehetős praxisom van, mert szerencsém volt egy olyan testület ügyvivőjeként szerepelhetni, mely testület a népies gazdasági előadásokat még azoknak országos elterjedésük előtt programmjába felvette nemcsak, hanem e téren egy megye keretén belül nagy haladást is tett, szintén képesnek érzem magam ezen most már országos fontosságúvá vált kérdéshez szólani s azért elmondom e téren gyűjtött tapasztalataimat. Közel három évvel ezelőtt néhány lelkes gazda összeállt Pozsonymegyében, hogy egy megyei gazdasági kaszinót létesítsenek, melybe a legnagyobbtól a legkisebbig minden gazdatársat összegyűjtenek s ebben nekik egyrészt tért adnak a kellemessel párosult tanulságos összejövetelekre, másrészt hasznos felolvasások tartása által bővítik azok gazdasági ösmereteit. A külföldi minta után (hála istennek itt ez bevált) a hazai viszonyainkhoz alakult gazdakör szépen teljesítette feladatát s a felolvasások terén való működését, hogy testületének a mindenhol szükséges kellő morális erőt megszerezhesse, avval kezdte, hogy országos nevü gazdakapaczitások által tartatta első felolvasásait. A felolvasásokon nagy és fényes közönség gyűlt egybe. Hangsúlyozom a fényes szót, mert ezen felolvasások legnagyobb hibája ugy szólván ebben rejlett. Ugyanis a felolvasó közönség általában két elemből állott: az intelligens, de laikus elemből, vagy modern képzettségű gazdákból, kik vagy csak a felolvasó országos nevének hódoltak megjelenésükkel, vagy pedig szaktudásuk folytán a felolvasásból nem meríthettek elegendő tápot, továbbá a közönséges falusi gazdákból, kik az uj eszme iránti hirtelen fellángolásukban a magasabb nivón álló felolvasást meg nem értve s igy várakozásukban csalódva, hovatovább mindjobban elmaradtak. így jöttünk azután, a tapasztaltakon okulva reá, hagy nem egészen jól van ez igy, amint van. És tapasztalatainkat felhasználva, a legközelebbi cziklusban olyan felolvásási rendet állapítottunk meg, melynek minden tétele a közönséges gazdák, a falusi nép részére, annak értelmi képességéhez volt szabva. Ezen előadások iránt a részvétlenség azonban kirívó volt és már-már az elhibázott kezdetet kezdtük okozni, midőn kitűnt, hogy a

3.

részvétlenség oka nem a kis érdeklődésen múlik, hanem a financziális viszonyokban, mert a kisgazdák sokallták a falvaikból való feljövetellel járó költségeket egyrészt, másrészt ha már feljöttek, hát — valami hasznát is akarták látni. Értve ezalatt azt, hogy a felolvasás után erre valami alkalmas helyen összegyűlve, borszó mellett akartak a felvetett tárgyról tovább disputálni. Ekkor kezdődött szerte az országban az a mozgalom, hogy a népies gazdasági felolvasások ügyét a megyei gazdasági egyesületek vegyék kezükbe s e czélra a földmivelési kormány és minden hozzá forduló egyesületnek szép pénzösszeget bocsátott rendelkezésére. Persze azonnal megfordult a dolog és mi további működésűnkkel csatlakozva a gazdasági egyesülethez, azon voltunk, hogy a felolvasások deczentralizálódjanak, vagyis ne, vagy legalább nemcsak a megyei székhelyen tartassanak, hanem künn a provincziákon, maga a nép között, ahol a gazdával — kinek a felolvasások tulajdonképpen szánvák, —• saját működési körében, gazdaságában, tűzhelyénél, birtokán találkoznunk. Igy is lett s csakhamar a megye minden nagyobb góczpontján (lehetőleg a szolgabírói székhelyeken) gazdasági előadásokat szervező bizottságok alakultak, melyekben okvetlenül fenn voltak a szolgabíró, bíró, jegyző, pap, tanító s amennyiben vplt, természetesen a gazdatisztek is. Amennyiben pedig szükség volt reá, a gazdasági egyesülettől is kértünk segítséget, meg a szomszéd szakembereket is felkértük közreműködésre. Eddig csak ment a dolog; a bizottság megalakult, a felolvasási rend megállapittatott, az előadók megteremtek ; csak még hallgatóközönséget kellett szereznünk. Ámde akkor kezdődött a harcz, a közöny, a kétkedés, tartózkodás legyőzése és az érdeklődés felkeltése, bebizonyításául annak, hogy a magunk elé tűzött czél szorosan az ő érdekeit van hivatva szolgálni. A hány bizottság, annyiféle módon fogdosták össze az érdeklődőket. Egyik a hatóság fellépésével dolgozott s összehozott annyi hallgatót, amennyi a szolgabirája, vagy jegyzője iránti tiszteletből czélirányosnak tartotta eljönni; a másik a kellő közhirrététellel is beérte, ugy gondolkozván, hogy aki el akar jönni, az úgyis eljön, aki pedig nem akar, azt hiába hívjuk; harmadik kiküldte „ágenseit" a felolvasási napok előtt s amennyit jószántából összetudott szedni, annyit magával hozott; mig a negyedik közhírré tétette, hogy aki ezen előadásokon megjelenik, az azok végeztével vizsgát fog tenni s a legjobb feleleteket adó hallgatók között értékes gazdasági tárgyak esznek szétosztva. Meg kell jegyeznem, hogy ezen utolsó ideát Rovara Frigyes gazdatársunk adta, kinek e téren már fontos tapasztalatai voltak Vasmegyéből, hol az ő előbbi ottani működése alatt két s ugy tudom mai nap is virágzó gazdakört létesített. És meg kell vallanom, hogy ez az idea bizonyult a legjobbnak. Sok ilyen felolvasáson vettem részt, magam is tartottam néhányat (a többi között egyet, a gazdára nézve hasznos és káros állatokat tárgyalót!) de olyan sikerült egy sem volt, mint amelyekről legutóbb megemlékeztem. Öröm volt látni, hogyan gyülekeztek a szűrös atyafiak a tágas iskolaterembe, s szinte csillogott a szemük, midőn maguk előtt látták a felolvasások után kiosztandó tárgyakat, egy rostát, két tuczat villát és kaszát, egy rakás gazdasági érdekű naptárt, néhány zsák kitűnő vetőmagot, néhány zsák különféle műtrágyát és nem tudom még mit. Az előadások alatt még a „szemükkel" is odafigyeltek az előadóra s az előadás után öröm volt hallgatni korrekt, szabatos és értelmes feleleteiket, persze az öröm csak fokozódott, mikor kezébe nyomták a neki odaítélt „tiszteletdíjat". , Már most kérdem, honnan kerültek elő

4


GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 JANUÁR 1 1.

ezek az ajándéktárgyak, melyek valamennyi csábítási mód között a legjobban vonzották a hallgatóságot? Hát bizony ugy, hogy az egyesület által a felolvasóknak itélt tiszteletdíjról ezek lemondtak,' azonkívül a birtokosok, gyárosok és érdeklődők között gyűjtést indítottak s ki., mit tudott, adott és meg lett oldva a nehéz probléma. Persze ez csak egy-két helyen történhetett így, ott hol ilyen mozgalomra a kellő vállalkozási , szelem megvolt, hol nemcsak, hogy akadt elég felolvasó, hanem a magasabb körökből a kellő támogatás s az ügy iránti érdeklődés sem hiányzott. De a hol ezen tényezők hiányoztak ott bizony á felolvasási cziklus szomorú eredménynyel végződött. Hogy miért, azt is megmondom.

itt nagyon helyesen fejtette ki Buday, hogy erre elsősorban a gazdatisztek hivatvák. Ez igaz, csakhogy akkor gondoskodni kell arról is, hogy a gazdatiszti kar eme képességnek meg is felelhessen. Erre nézve először is hatni kell a földbirtokos osztályra, hogy gazdatisztjeiknek ne csak ne tiltsák meg azt, hogy szük korlátaik közül kilépve, valamit a közjóért is tegyenek, hanem egyenesen utasítsák őket arra, hogy e térén is mozogjanak s hassanak oda, hogy ezen fontos ügy minél népszerűbb, kedvéltebb legyen. Tért kell adni a gazdatiszteknek arra, hogy a nyilvános pályán is működhessenek s ezért nagyon is osztom fennebb irt czikkiró nézetét, hogy nevezzék ki őket gazdasági előadókul, gazdasági tudósitókul; az állam által való kinevezésük folytán súlyt nyernek a közélet terén s akkor nem hiszem, bogy lenne egy gazdatiszt, a ki ezen nemes feladatnak ímel megfelelni ne sietne, persze, ami fő, éreznie kell magában kellő szellemi erőt is, mert csak a nálunknál okosabb tud majd minket is tanítani.

Először is hiányzott a megfelelő felolvasó ; ,mert nem elég az üdvösségre, hogy érdeklődés legyen az intéző körökben, azt kell a népbe is átplántálni és aki érdeklődik is, aki szaktudása és tapasztalatai révén hivatott is volna ilyen előadásokat tartani, vagy nem egyúttal felolvasó is, vagy nem Mer (ne nevessünk, de ez igy van) a felolvasó asztalhoz lépni. Tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz egy szakembert a felolvasásnak megnyerni; kéreti magát, — ekkor kéli a hiúságát meglegyezni; fél a balsikertől, — ekkor fel kell bátorítani; vagy czéltalannak nézi az eszmét, ekkor megkell őt győzni annak sikeréről. És tapasztalatból tudom azt is, hogy legnehezebb egy gazdatisztet megnyerni felolvasónak. Ez minden értelmisége mellett is vagy nem mer „belevágni", vagy attól tart, hogy feljebbvalói nem fogják jó szemmel nézni „nyilvános szereplését" (szomorú, de még ez is fennáll), vagy nem t rtja czélszerünek ugyanazzal a néppel egy szobában, úgyszólván „barátilag" érintkezni, melynek nagyrésze neki napszámosa, cselédje, vagy részesmunkása

Harmadszor és' végül gondoskodni kell arról, hogy ezek a felolvasások — amúgy is a népnek lévén szánva — ne a megyei székhelyeken, vagy más nagyobb megyei városokban tartassanak, hanem azokat a köznép otthonában, saját falujában és mindenkor a helység gazdasági viszonyaihoz mért tárgyakból tartassanak. Ez esetben elkerülhetlen szükség ezen mozgalomba a község honorácziorjait is belevonni; a jegyző, lelkész, tanító, gyógyszerész, orvos, nemcsak kellő befolyással bírván a népre, azt ezen eszmének megnyerhetik, hanem belőlük legtöbbnyire a gazdálkodás egyik-másik ágában bár nem professzionátus, de jó dilettáns előadók is kikerülnek s a mi legfőbb, ismervén a falu népét és azok szokásait, specziel az ő szájuk ize szerint beszélhetnek.

Denique megvan az előadó. Most jön a hallgatóközönség. És itt azt hiszem mindnyájan tudjuk, hogy milyen nehéz a parasztgazda érdeklődését felkelteni. Idegenkedik, bizalmatlankodik az „urak" iránt, vagy közömbös, konzervatív az uj eszmék befogadása iránt, mondván „öregapám is igy csinálta, mégis boldogult", vagy „jobban tudom én azt, aki szántok, vetek, aratok, mint az ur, aki csak a betűt nyalja". Sokja valami kegyet lát abban, ha ilyen felolvasásokon megjelenik, vagy pláne valami szolgálatot vél tenni az uraknak s magannak volt egy esetem, midőn egy különben már a , felvilágosodottabb elemből való gazdát kapaczitáltam, hogy felolvasásomon megjelenjék, hosszú vita után általam leveretve, kivágta bizonyára legjobban szeme előtt tartott argumentumát, mondván: „hát mi lesz a napszám, ha elmegyek?" mely kérdésre minden flegmám mellett is a faképnél hagytam. Hogy tehát most már visszatérjek czikkem velejére, a népszerű felolvasások meghonosodásának és népszerűvé tételének alapfeltételéül tekintem elsősorban azt, hogy gondoskodva legyen olyan eszközökről, melyekkel a felolvasások iránt a köznép érdeklődését felkeltsük ; erre a magas kormány az impulzust különben is megadta akkor, midőn ezen felolvasásokat anyagilag támogatni is elhatározta,. Azonban nem ebgendő az, hogy csak a olvasók honoráltassanak, hanem honorálni kell a köznépet is, hogy ezen felolvasások iránt érdeklődjék, mert elvégre is ezekért folyik a mozgalom s az eszközt mindig a czél adja kezünkbe, a közjót igazán szolgálni akarók kötelessége gondoskodni arról is, hogy a mag jó földbe hulljon, ezt a jó földet pedig áldozatok árán is megkell művelni s elvégre a népet oktatva, magunknak teszünk jót. Másodsorban gondoskodni kell elegendő . szaktudás kellő magaslatán álló előadókról. És

sülét ügyvezetőségéhez küldjék be. 48. Grófi uradalomba tanint. vé§zett segédtiszt kerestetik. Fizetés 240 frt és teljes ellátás. Előnyben

részesülnek, kik katonai kötelezettségeiknek eleget tettek s némi gyakorlattal birnak. A tót nyelv ismerete szükséges.

Állást keresők. Főtiszti, kezelői vagy intézői 185. Földm.-isk. és gazd. tanint. végzett, 29 éves r. k. gazdász, ki a magy., német és tót nyelvet birja s 8 évi gyakorlata van, megfelelő állást keres. 186. Több évi gyakorlattal biró, felsőbb gazdasági tanint. végzett urad. számtartó megfelelő állást keres. Beszél magyarul, románul és németül. Jártas az állattenyésztés, szölőés dohánymivelésben,' erdészet és számvitelben. 187. Fiatal gazdász, ki németországi tanintézeten végezte gazd. tanulmányait, a magy. és német nyelvet tökéletesen birja s a gazdaság minden ágában jártas, segédtiszti állást keres. 188. 28 éves ág. ev. vallású nőtlen gazdatiszt, birja a magyar és német nyelvet, végezte a Debreczeni magy. kir. gazd. intézetet 6 évi gyakorlattal, ispáni vagy kezelőtiszti Áiiist keres.

állás betöltésére ajánlkoznak Debreczeni gazd. tanintézetet végzett 25 éves ev.ref. vall. nőtlen gazdász, megfelelő segédtiszti állást 190. Magyar-Óvári gazd. akadémiát végzett 29 éves rom. kath. . vallású nőtlen terén kiválóan jártas, ispáni vagy ellenőri állást Az előbb közölt állástkeresőkön kivül irodánkben több tanintézetet egyáltalán nem végzett és több földmivesiskolát végzett gazda van előjegyezve, a kik nagyrészben önnálló, rendelkező tiszti állásokra pályáznak, részben írnoki és segédtiszti állások betöltésére ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik irodánkban megtekinthetők; illetve kívánatra érdeklődőknek bérmentve megküldhetők.

Az Orsz.-Gépcsz-Egyesület a gépészet minden ágában szakavatott gépészeket minden időben díjtalanul elhelyez. Budapest, VI., Váczi-körut 33. i

. Gyárosok és kereskedők.

Bacher Budolf. Buda- utcza 3. Nyergek, lószerpest, VII., Nagymezö-utcza számok, bőröndök és úti68. Ekék és egyéb talajmi- táskák, lópokróczok, istálló5% veiő eszközök, áreng. 10% és tisztító szerek, FuchsG. Budapest, VII.,. Brázay Kálmán. Budapest, IV., Muzeum-körut 23. Károly-körut 1. Gazdasági Fűszer- és gyarmatáruk gépek, tizedes és százados után 2%, sós-borszesz, 20% mérlegek, árengedmény 5% Geittner' és Bausch. Brünner Testvérek. BuTudok reá esetet, hogy egy szolgabíró a dapest, IV., Koron aherczeg- Budapest, Andrássy-ut 8. selyemtenyésztésből olyan előadást tartott, hogy utcza 3. Lámpák, lámpa- Háztartási és konyhafelszerelési czikkekből 10%, műaz bármely katedrán elmondva, megállta volna részek és lámpások, 10% szaki szerszámok, munkaCalderoni és tsa, Bpest, gépek, kutszivattyuk, tűzhelyét, hogy egy gyógyszerész a kertészetből teljesen korrekt felolvasást tartott, egy jegyző Váczi-utcza 30. Optikai oltó-fecskendők és tüzoltópedig a mezei törvényről, egy orvos az ember- tárgyak, szemüvegek, lát- félszerelésekből az áru és csövek, hőmérők, 10°/o vételhez képest 5—10%-ig. tanról értekezvén, kitűnő hatást értek el. Glass és Társa. BudaDitmár B. Budapest, Ezek volnának észrevételeim a népies V., Fürdő- és Nádor-utcza pest, IV., Muzeum-kőrut 5. felolvasásoknak általában népiesebbé tétele sarok. Lámpák, lámparé- Uri fehérnemű, vízhatlan Jaeger-áruk, ügyében s midőn örömömnek adok kifejezést, szek, lámpások, áreng. 5°/o esőköpenyek, 5% Dóna Döme és Fia. Bu- árengedmény hogy a „Gazdatisztek Lapja" ez iránt a gazdaGroág Lipót fia. Budadapest, IV., Mária-Valériatisztek figyelmét felkeltette, szintén csak azzal uteza. Papír, írószer, nyom- pest, VI., Váczi-körut 43. zárhatom be soraimat, miszerint nagyon üdvös tatványok és följegyzési Uri és' női fehérnemű, férfi volna, ha minél többen, kivált azok közül, könyvek raktára, áreng. 5% ingek, gallérok, kézelők, zsebkendők; fűzők és köElsinger M. J. és fiai. tött áruk, stb. áreng. 6% kiknek e téren már tapasztalataik vannak, szintén hozzászólnának ezen fontos ügyhöz, Budapest, V.,Thonet-udvar. Hatschek Emil. Budahogy a népszerű gazdasági felolvasásokat min- Vízmentes szövetek, pony- pest, Andrássy-ut 13. Látvák, zsákok, kendertömlők, szerek és norinbergí díszden faluba bevezethetnénk. esőköpönyeg és gazdasági műáruk, árengedmény 10% sátorok, árengedmény. 5% Chriastélyi Béla. Huzella M. Budapest, Fairbanks mérleg- és Váczi-utcza 1. Vadászfegygépgyár r.-társ. Budapest, verek- és vadászkellékekből (töltények kivételével.) 5% Andrássy-u. 14. gazd. gé Állás hirdetések. Kánltz C. és Fiai. Bupek, tizedes és százados E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdalisztek és mérlegek 10% dapest, Dorottya-utcza 10. Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső Papir- és írószerek, nyomFeldmann és Kádár. ' tatványok, amerikai Írótagjának hirdetését 2 hónapon keresztül. Az állást keresők, bizonyítvány másolataikat tar- Budapest, VI., Teréz-körut gépek, árengedmény 10% 34. Műszaki és gazdasági toznak irodánkhoz beküldeni. Károlyi György. BudaAz állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük, kellékek, szerszámok, fű- pest, V., Dorottya-u. . 10. hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíves- szerek és reszelők. Orosz Papir,író ésrajzszerek,10% és amerikai hengerés gépKertész Jenő. Budakedjenek irodánkhoz fordulni. Az állás betöltésre előjegyzett gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra olajok, oliva gépolaj, 15°/o pest, Kerepesi-ut 8. Díszműbérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek beFreund A. és Fia. Bu- áruk' és uri divatáruk, 10% tekintés utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő dapest, IV., Koronaherczegcsupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni. E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egyeTisztelettel kérjük egyesületünk tagjait, sületünk tagjai sorába lépnek.

Kérelem.

Betöltendő állások. Ajánlatok az ügyvezetőséghez küldendők. 47. Nagy uradalomban . Somogymegyei bérgazdaságba egy tanintéze- két intézői állás betöltendő. Tanint. végzett, gyakorlatlattal biró egyének, kik a román nyelvet is birják, folyamodványaikat azegye-

hogy kartársaik körében a „Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületét" ajánlani s őket a belépésre buzdítani szíveskedjenek. Az egyesület alapszabályait és a belépés bejelentésére szolgáló nyomtatványokat levelező-lapon nyilvánított kívánságra készségesen megküldi az ügyvezetőség. Az orsz. m a g y a r gazd. egyesület tulajdoni

A „PATRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

Il-ik é v f o l y a m .

A „ K ö z t e l e k " mellételete,

2. szám.

Budapest, 1899. február 15.

GAZDATISZTEK LAPJA A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDŐTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER. . Élőfizetési ára : E#ész é v r e 3 forint.

Szerkeszti: J E S Z E N S Z K Y

PÁL,

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

ÉS ERDŐTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NXŰGDIJINTÉZETÉIÍEK ÜGYVEZETŐJE.


Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdíja egész évré lö írt. - A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének tagdija egész évre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek 3 frt 50 kr.

Egyesületi élet. Egyesületünk f. hó 8-án tartotta a „ Köztelken" rendes választmányi ülését. Jelen voltak Bujanovies Sándor elnöklete alatt: Máday Izidor és Bálintffy Pál alelnökök, Bojtos Árpád Fekete Sándor, Fromm Antal, Forster Géza, Greszler Vilmos, Landesz József és Takács Emil választmányi, Horváth Jenő, Kiss Lajos e. tagok és Jeszenszky Pál ügyvezető, mint előadó. Elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítésére Greszler Vilmos és Landes József v. tagokat kéri fel. Uj tagokul az egyesületbe beléptek: Akucs István, Gerhárdt Sándor, Hencz Aladár, Jenkovszky Aladár, Kovács Viktor, Lakner Jenő, Laurencz Ede, Lukonics Lajos, Mattyasovszky István, Szlávik István, Szepessy Frigyes és Tölgyessy Ármin Károly ; a mult ülésen pedig belépésre jelentkeztek: Belházy Géza, Chriastélyi Béla^ Horváth Alajos, Maár Árpád. Mihalovits Mihály, Strobel Zoltán és Üjfalussy János összesen 19, kiket a választmány a tagok sorába felvesz. Kilépett az egyesületből 4 tag, a jelen taglétszám 585. Ezután az ügyvezető bemutatja a számvizsgáló bizottság által felülvizsgált és helyesnek talált mult évi zárszámadást. E szerint attiult év bevétele 5481 frt 53 krt tett ki, a kiadások összege 4444 frt 78 krra rúgott; ugy hogy a pénztári maradvány készpénzben 1036 frt 75 krt tesz ki. A költség-előirányzat nemcsak szigorúan betartatott, hanem a legmesszebb menő takarékosság révén a kiadásokra előirányzott összegből még 286 frt meg is takaríttatott. Az egyesület vagyonáról szóló kimutatás szerint 1898. deczember 31-én a készpénzvagyon 26371 frt 82 krt tett ki. A vagyonszaporulat a folyó évben 720 frt 47 kr. A tagdij-beflzetést illetőleg a jelentés kedvezőtlen képet nyújt, mert az év végén a tagdíj-hátralék 3955 frt 70 krt tesz ki. Tekintettel arra, nehogy egyesületünk ismét abba a kényszerhelyzetbe sodortassék, hogy a mult évhez hasonlóan a tagdíjhátralékok felszaporodása és behajthatatlansága miatt nagyobb összeget törölni legyen kénytelen, a választmány utasítja az ügyvezetőséget, hogy a folyó évi tagdijak és a hátralékok behajtását a legerélyesebben szorgalmazza s szükség esetén az egyesület követelését per utján hajtsa be. Az egyesület és a nyugdíjintézet költségelőirányzata együttesen állapíttatott meg és pedig a bevétel 6375 frt," a kiadás 5700 frttal irányoztatott elő.) Lukovszky Mihálynak a választmány 100 korona segélyt szavazott ineg; a január havi ülésben özv- Werner Emiinének 100 korona és Dlabáts Vilmosnak 40 korona segélyt utalványozott ki segély czimén a választmány. A folyó ügyek elintésése után a „Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézeté" -nek igazgatósága tartotta meg rendes havi ülését, melyen megállapította az 1898 ik

évről készült zárszámadást és mérleget. Az előterjesztett zárszámadás szerint a nyugdíjintézet bevételei 1898 ban 167462 kor. 00 fillért tettek, melylyel szemben 157.426 kor. 74 fillér kiadás áll; mutatkozik tehát 10.035 kor. 32 fii. felesleg, a mely az alapszabályok értelmében az alapvagyonhoz csatolandó. A mérlegszámla szerint a nyugdijinlézet összes vagyona 203.470 kor. 76 fillérre rug, melyből esik díjtartalékra 155.271 kor. 34 fillér és alapvagyonra, melyben a fentérintett felesleg is már benfoglaltatik, 44.633 kor. 13 filiér. A vagyon legnagyobb része, 189.481 kor. értékpapírokba ós pedig regale-kötvényekbe és záloglevelekbe van befektetve, 6398 kor. 26 fillér takarékpénztárban kezeltetik. Az ügyvezető-igazgató azon bejelentése után, hogy az elnökség dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter ő nagyméltóságának a nyugdíjintézet alapyagyonának gyarapítására utalványozott 4000 frt államsegélyért feliratilag köszönetét nyilvánította, és néhány kisebb jelentőségű folyó ügy elintézése után az ülés véget ért.

Tagdijnyugtázás. Az 1899-ik évre tagdijaikat jan. 1-től febr. 12-ig beküldötték : 10 koronát: Álgyai István, Antal Ferenez (köttsei), Balázsovich István, Balla Sándor, Baly Kálmán, Becsey Hugó, Berger Manó V., Boross József, Böjtös József, Chriastelyi Béta, Dessewffy Dezső, Domoszlay Józ-ef, Dubovszky Géza, Ebner József, Fekete Sándor, ifj. Foitsek Károly, Gazdik Endre, Greszler Vilmos, Gruber Károly, Gerhárdt Sándor, Iványos Miklós Jen is eh Ádám, Korhetz György, Köhler Albert, Laurencz Ede, Mátray F. József, Mattyus Samu, Mihalovits Mihály, Molnár Mihály, Nagy Alajos, Nagy Ferenez (illenczfalvi), Nezinger Szaniszló, Novotny Imre, Oberlander Sándor, Pethő György, Práznovszky Ágost, Rubinek Gyula, Schwarczer Jenő, Szlávik István, Takács Emil, Végh Lajos, Vozáb Kálmán, ifj. Wenninger Mátyás. 5 koronát beküldőitek: Andrényi Péter, Bertalan János (Fülek), Bertalan János (Budapest), Bertalan Ferenez, Bojtos Imre, Eber Ernő, Ferenez Győző, Halasy Kálmán, Hencz Aladár (5 kor. 8 fii.), Jenkovszky Aladár, Kabos Miklós, Kositzky Rezső, Kovács Viktor, Lukonics Lajos, Lakner Jenő, Moldvay Béla, Mattyasovszky István, Pöschl Antal, Szánthó Sándor. Szepessy Frigyes, Tölgyessy Ármin Károly, Zathureczky György. 1900-ra 10 koronát: Vojnits Simon, 5 koronát: Lakner Jenő. Hátralékot fizettek: Ámon József 30 kor., Árvay István 10 kor., Auerswald 'Gusztáv 60 kor., Cseh Béla 80 kor., Gsukássy István 60 kor., Demecs Lajos 30 kor., Emp^rl Károly 10 kor., Halasy Kálmán 5 kor., Hermann Sándor 100 kor., Jánosy Sándor 20 kor., Molnár Gyula 5 kor., Pál Miklós 29 kor. 12 fii., Plávenszky Imre 20 kor.. Reinacher Ottó 50 kor., Themleitner Gyula 30 kor., Wallenstein Károly 10 kor.

Ismeretlen tartózkodási! tagok. Alább fels'orolt tagjaink lakhelyüket változtatták s erről egyesületünket nem tudósítván, tartózkodási helyük előttünk ismeretlen. Tisztelettel felkérjük azon tagjainkat, akiknek az alább felsorolt tagok jelenlegi tartózkodási helyükről tudomásuk van, szíveskedjenek az illetők Iakczimét egyesületünk ügyvezetőségével levelező-lapon tudatni. Bartolomeidesz János, Baumann Samu, Benedek Antal, Bökmann Hermann, Dravek Lipót, Fábián István,

Fischer Oszkár, Fleischer János, Frübwirtli Ferenez, Halászy Lajos, Haracsek István, Hegedűs János, id. Horváth Mihály, Kárpf Izidor, Longauer Vilmos, Lukács Károly, Malizsek Gyula, Matlaszkovszky Károly, Mészáros Péter, Meszter Ferenez, Nagy Kálmán, Rimler Gyula, Scbwartz Pál, Szájbély János, Takács Károly, Tilf Imre, Varga Nándor, Vollmann Lajos, Zalay Kálmán, Zoványi

Figyelmeztetés. Az egyesület alapszabályainak 5. §. értelmében a tagdijak minden óv január hó 30-ig befizetendők; kérjük tehát a folyó évi tagdijak mielőbbi beküldését. Különösen kérjük tagdíjhátralékos tagtársainkat, hogy kötelezettségüknek mielőbb eleget tenni szíveskedjenek, annyival inkább, hogy magukat a kellemetlenségekkel járó ügyvédi felszólítástól, egyesületünket pedig hiábavaló költségektől megkíméljék. Ügy vezetőség.

Idegen nemzetiségű gazdatisztek Magyarországon. Több izben szóvá tettük már azt a sajnálatos tényt, hogy Magyarország gazdatiszti karában mily jelentékeny számban foglal helyet az idegenből ide szakadt, nem magvarajku elem, szaporítva az amúgy is kelleténél nagyobb mérvben e pályára tódulok számát s megnehezítvén a magyarajku gazdatisztek megélhetési feltételeit. Annak daczára, hogy ez a körülmény már magában véve neon örvendetes jelenség, mégis ha ugy állana a dolog, hogy az idegen ajkú elem kenyérhez jutván e szép, de rá nézve idegen hazában, igyekeznék azt a földet, melyet mint gazdatiszt művelni van hivatva s a mely neki megélhetést nyújt, megszeretni, meg lehetne nyugodni a dologban, azon feltevéssel, hogy az itt megtelepedett idegen elem idővel igaz és rendithetlen hivévé fog válni a most már hazájává lett Magyaroszágnak. Ez a feltevés pedig oly közel fekvő, oly természetes, hogy szinte el sem képzelhető, hogy a valóságban nem igy áll a dolog. Pedig sajnos nem igy áll. — Az idegenből ideszakadt gazdatisztek legnagyobb része —- tiszteleía kivételeknek — nemcsak hogy nem igyekszik magyarrá, a szó igaz értelmében polgárává válni hazánknak, de nagy része még csak azt sem tartja érdemesnek, hogy hazánk nyelvét elsajátítsa. Sőt nemcsak hogy mindezt nem teszik, hanem hasznos eszközeivó szegődnek az idegen nemzetiségbelieknek, melyeknek érdekeit ők itt védelmezik, szellemét fejlesztik. Nem mondom hogy nincsenek köztük dicséretes kivételek, de áHitom hogy nagy részük ilyen. Ezek elmondására pedig az osztrák gazdatiszti egyesület egyik legutóbbi kiadványa késztetett, amelyből kitűnik, hogy mennyire szervezve vannak nálunk az idegenajku gazdatisztek s mennyire a német szellem szolgálatában állanak ezek. Az osztrák gazdatiszti egyesületnek valóságos szervezete van Magyarországon, mely

6

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 MÁRCZIUS 15.


Egyelőre csak ennyit kívántunk a dolog- produkezió ügy mennyi- mint minőség tekin-. testestül, lelkestül azon fáradozik, hogy ennek az idegen intézménynek hiveket toborozzon s a ról szólani, de legközelebb visszatérünk e saj- tétében a maximális fokra emeltessék,. hogy német elemet pozicziójában nemcsak megerő- nálatos dologra s azzal részletesebben is foglal- viszont a termelési költségek minden téren a minimumra leszállittassanak, a termények értékozni fogunk. Jeszenszky Pál. dítse, de fejleszsze. kesítésénél pedig lehető kedvező árak elérésére Ennek az idegen egyesületnek u. n.,bizalmi fog törekedni. És mindezt a legnagyobb odaférfiai" vannak itt nálunk, akiknek feladatuk, az osztrák testület érdekeit előmozdí- Az osztalékrendszer szerepe a adással fogja megtenni, mert nemcsák kötelességérzete, de önérdeké , is paralicsöljá. A'z öntani, annak hiveket szerezni s a megüresedő gazdatisztek javadalmazásánál. érdek pedig á leghatalmasabb rugó a gazdaállásokat lehetőleg német, osztrák, cseh s az sági mechanizmusban. Irta: Hensch Árpiul. Isten tudja miféle nemzetiségű gazdatiszteknek De nemcsak elméleti okok szólnak az megszerezni. És el kell ismernünk, hogy feladaA. gazdatisztek nyomasztó helyzetének tuknak igyekeznek tőlük telhetőleg eleget tenni, a enyhítésére eddig tett .javaslatok részint a osztaléknyujtás mellett, hanem a gyakorlat is mit bizonyít az is, hogy az osztrák gazdatisz- munkaadó és tisztje közt fen'forgó jogviszony fényesen igazolta annak okszerű voltát, mert tek êgyesületének közel 700 magyarországi törvényes szabályozására, részint a gazdatiszti ismerünk több uradalmat, melyekben az osztaléktagja van, ami egyesületünk tagjainak száma osztály nyugdíjigényének társadalmi uton való rendszer behozatala folytán a jövedelem 25, sőt pedig összesen 580, holott az osztrák gazda- biztosítására vonatkoznak s az ez irányban 50%-al emelkedett-. Bennünket itt azonban nem az osztaléktisztek egyesülete épp oly sokat, vagy ha ügy nyilvánosságra jutott nyilatkozatokból általában tetszik, épp oly keveset)nyujt tagjainak, mint a azt lehet kivenni, hogy a hazánk közgazda- rendszér jövedelemfokozó hatása érdekel, hanem mienk. É közül a sok idegenajku gazdatiszt ságának oly nagy szolgálatot tett és jobb azön befolyás, melyet az a gazdatiszt helyzeközül s az alább közölt „bizalmi férfiak" közül sorsot érdemlő gazdatiszti osztály szolgálati tére gyakorol s mely abban nyilvánul, hogy egy sem tartotta érdemesnek és szükségesnek, viszonya hasonló elvek sprint lenne szerve- egyúttal a gazdatiszt jövedelmét is fokozván, hogy tagjává legyen a magyar gazdatisztek zendő, mint ezt az állami tisztviselőknél látjuk, igazságosabb, azaz a tiszt munkájával helyesebb . egyesületének, legalább ily módon dokumentál akik bár általában csak szerény javadalmazás- arányban álló dijaedst eredrttéh^öÉ', landó azt, hogy magát a magyar gazdatiszti kar ban részesülnek, de mivel szolgálati viszonyuk Az oSátálékrendSzernék ezeh üdvös hatása tagjának kívánja tekinteni. törvénynyel szabályozva van s igy állásuk a azonban csak Helyesen szervezett osztalékrendszertől yárható, iriétt á hol a ptoczentuáczió b'é szabályzatok betartása mellett nekik Uziösiíva Kötelességünk parancsolja, hogy közzé tegyük azon, Magyarországon működő idegen van s mivel- továbbá munkaképtelenség vagy nem vált, 'ott nem az 'osztaléknyujtás élvében, nemzetiségű gazdatisztek névsorát, akik az elaggodás esetére Viytigdijazásra jögigényt tart- haüém az alkalmazott rendszer helytelenségéosztrák gazdatiszti egyesület „bizalmi férfiúi" hatnak, helyzetök általában véve sakkal ked- ben rejlett a hiba, tisztjét viselik s a német érdekeknek csinálnak vezőbb, még az esetleg jobban javadalmazott, Mindenekélőtt felmériil az a kérdés, hügy de nyugdíjra nern jogosult gazdatisztek helyze- a nyújtandó osztaléknak mi a leghelyesebb propagandát hazánkban. A névsort a bécsi gazdatiszti egyesület ténél, alapja^ 'd gazdaság 6Hiííís'vagy nettó jövedelme? m. év decz. havi „Mittheilungen" czimü kiadványa Eéeh kérdésre a jelenlegi viszonyok közt Tehát biztosított állás és nyugdíjra Ható nyomán, vármegyénkint összeállítva közöljük, jogigény azon eszmény, melyre ügy a jövőjével azt hiszem csak egy lehet a válasz, az t, i.s amint következik: számoló gazdatiszt, mint mindén munkájára hogy osztalék alapjának téák a gazdaság tiszta jövedelme fogadható el, mert a bruttó jövéAbauj-Tornamegyében Hetzendorf Eduárd, utalt alkalmazott törekszik. gazd. felügyelő Torna. Búcs-Bodrogm. Linzer Az erre Vónatkoző törekvések jogosult- delmet könnyű fokozni, érte a mezőgazdasági Rudolf, intéző Kis-Szállás. Barsm. Frieb János, ságát teljésen el kell ismerni, mert ezek körünk termelésnek jelenlegi fejlett techttikájá. ézér m'ofőerdész Nagy-ügrócz. Békésm. Vidovich Antal, sáoúziális átalakulásának természetes következ- dot ttyujt, — de a fókozbit bjrutte jöyedéléiti intéző, Puszta-Fás. Biharm. Hirchmann Konrád, ményei; ezeket a tők® s munka közt feníorgó még nem nyújt garaüeziát a tiszta, jöVedélfeW tiszttartó Margita. Komáromm,. Schilcher Teodor, ellentét szülte meg s aki tőkével nem rendel- eftl'élése iránt s azért a bruttó jövedelem néni-tiszttartó Baromlak. Krassó-Szörénym. Kristen kezik, a munkája Után eredő jövedelemben csak nem ajánlható az osztalék alapjának,'* haheto e'z á birtokosra nézve esetleg nagy 1 Adolf, főerdész Szászkabánya. Nyitram. Klapetek kénytelen kárpótlást keresői-. . S Ferencz, főintéző Tavarnok, Schamal Ferencz, Mindazáltal egyszerűen töryéhy'ékkél nem veszélyekkel járhat, cs. és kir. főerdész Csáry, Simonek Károly, fog sikefülni ezt a nehéz kérdést megoldani, így csakis .'a tiszta jövedelmet fogadváh intéző Nagy-Bodok. Sopronm. Braun Vilmos, mivel ezek a törvények a bittokososztály egyéni 'el s& osztalék alapjául, felmerül t'övábbá azon gazd. intéző Gyülevéz, Richter Gyula, gazd* szabadságának túlságos kóríátöáását Vonnák kérdés, hogy az osztalék alapjául 'a gazdaság felügyelő Pöstyón. Pozsonym. Rovara Frigyes, magíik után s ha már a gazdatiszt! kvalificatió egész tiszta jövedelme vagy annak csak egy • jószágigazgató Pozsony. Sárosm. Krajic János, kérdésének törvényes megoldása a felsőházban bizonyos része szolgáljon. intéző Újfalu. Somogym. Léber Károly, erdő- hajótörést .szenvedett, mennyivel kevesebb kilá* A'z e téren eddig szerzett tapasztalatok' igazgató. Fehérrn. Viktorin Ferencz, intéző tásuttk van oly törvények életbeléptetésére, ból kiindulva ezén kérdésié is nagyon határoNagy-Halom. Szilágyra. Rybiczka Ferencz, intéző 'melyek a gazdatiszti állások véglegesítését és 'zótt lehet á Válaszunk, az t. i. hogy az osztaTasriád. Temesm. Krepler Károly, számtartó a nyugdíj nyújtását kötelezővé tennék, lékréndszer okszerű szervezésénél annak alápjául Kalácsa. Torontálm. Barth Károly, számtartó Efcen okokból a gazdatisztek anyagi hely- ne a gazdaság összes tiszta jövedelme, hanem Bánlak. Trencsénm. Bschaidner János, főerdész zetének javítása s társadalmi állásának biztosí- ennek csak azon része szolgáljon, melyet közönÖ-Besztercze. Ungm. Hruska Károly, intéző tása érdekében más oly eszközökhez kell folya- ségesen tiszta- vagy vállalkozói nyereségnek szoZáhony-Salamon. Mosonm. Liebseher János. modnunk, melyek a birtokos- éi tyázdatiszti kás mondani, Zalam. Kotschy József, kasznár Redies.Zemplénm. vstlály érdekközösségén alapulnak, a melyek Ezen vezérelv megállapításánál kiindulunk Kappel Károly, főfelügyelő Szerencs. Pozsegam. anélkül, hogy a birtokos osztály anyagi érdekét Krschka József, intéző Cernik, Mathiae Henrik, vagy személyes szabadságát csorbítanák, mégis azon feltevésből, hogy M osztalékban részesí. takarékpénztári igazg. Pakrácz.êrmm. Burda a gazdatiszti osztály helyzetének tetemes javu- tendő tiszt mégfelelő, azaz Oly javadalmazásEmil, főerdész Gabos, Rauer Rudolf Ernő, lását eredményezhetik, szóval segítsünk ma- ban részesül, melyből tisatöségésen megélhet. Ezen rendes díjazása fejében tartozik ő a birjószágigazgató Ruma, Sacher János intéző gunkon és az Isten is megsegít! tokot nemcsak kezelni, hanem ugy kezelni, Puszta-Ljukova, Terrer Albert, erdész Susek. Az erre szolgáló eszköz pedig nem más, hogy az általa elért, tiszta jövedelem a gazdaVeröczem. Sacher József, erdőkezelő Bizovácz. ságban fekvő Összes tőkeértékek normális kaosztalékrendszer, mely nemcsak a mezőmint az Varasdm. Reiching Gusztáv, jószágigazgató Rasinje. Alsó-Fehérm. Wokrzál Vilmos, jószág- gazdasági, de az ipari és kereskedelmi nagy matjának megfeleljen. Az ezen normális jövedelmet meghaladó igazgató Gyula-Fehérvár. Besztercze-Naszódm. vállalatoknál is az alkalmazottak anyagi érdeKronenfeld Ernő, óradnai erdőmérnök Hunyad, keinek előmozdítására legalkalmasabb intéz- jövedelem képezi a vállalati nyereséget s csak ez a vállalati nyereség lehet az osztalék alapja; , Sile Károly, algyógyi földmivesiskolai tanitó kedésnek bizonyult. Az osztalékrendszer ezélja mindenki előtt de ezen osztalékra a gazdatisztnek tulajdonKr'ól Gusztáv, felügyelő Botfalu. ismeretes. Azáltal, hogy a birtokos vagy bérlő képpen jogigénye is van, mivel a vállalati nyereAzért közöltük e névsort, hogy a magyar tisztjét az elért jövedelemben részesiti, arra ség eléréséhez ő is nagyobb szorgalom ós ügygazdatiszii kar szerezzen tudomást azoknak akarja őt indítani, hogy ténykedéseinél a jöve- buzgóság kifejtése által járul tényleg hozzá; kilétéről, akik a német gazdatisztek érdekében delem fokozása érdekében nagyobb ügybuzgó- mindazáltal az egész vállalati nyereség még csinálnak propagandát hazánkban, a magyar ságot kifejtsen. Hogy pedig ez a czél, a gazda- sem illetheti őt, egyrészt mivel ez a gazdasági gazdatiszti kar megélhetésének rovására. Szük- ság jövedelmének fokozása, jövedelmi osztalék konjunktúráktól is, nevezetesen a termésektől ségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a meg- nyújtása által tényleg elérhető, nem vonható és terményáraktól függ, másrészt mivel a nevezett bizalmi férfiak között van egy kétségbe, mert a gazdaság jövedelmi ered- vállalati nyereséggel szeipben a vállalati vesztegazdatiszt, akire az elmondottak nem minden- ményeiben érdekelt gazdatiszt nagyon ter- ség áll, melyet a birtokos vállal magára s éppen ben vonatkoznak, aki tényleg érdemeket is mészetesen mozgásba fogja hozni mindazon ezen elvállalt koczkázat fejében jogosan megszerzett a magyar mezőgazdaság felvirágoz- emeltyűket, melyek segélyével a jövedelmi illeti a birtokost a vállalati nyereségnek azon tatása körül, de akinek nevét éppen ezért annál mérleget kedvezőbbé alakithatja. Mindenekelőtt része, mely a konjonkturákból származik. inkább sajnálattal látjuk a többiek között s azon lesz, hogy a gazdaság minden területe a Tényleg azonban ki nem mutatható, hogy hiszszük, hogy ezen dísztelen tisztséget mi- legelőnyösebb módon kihasználtassák, hogy a hamarább rendelkezésére fogja bocsátani az legjövedelmezőbbekre helyeztessék, hogy ugy a az elért vállalati nyereségből mennyi számítandó be a tiszt fokozott ügybuzgalmának és idegen intézmény vezetőségének. növénytermelés, mint az állattartás terén a mennyi a konjunktúráknak s ezért az osztalék


kulcsának megállapításánál csak tapasztalati adatokra vagyunk utalva. Közönségesen á vállalati nyefeség 10— 20%-a képezi a tiszt osztalékát; még ;pödig blv birtokoknál, melyek jövedelme köhpyú szerrel fokozható alacsonyabb, rossz: birtokoknál magasabb kulcsot alkalmaznak, mely néhol 50°/o-ra is. emelkedik. Ha ennélfogva egy 1000 holdas bírtok, melynek tőkeértéke, értve alatta az alap-üzem és forgó tőke összegét 300,000 frt; — eddig átlagban 12,000 frtot jövedelmezett, a mi a tőkeérték 4%-ának felel meg s mely birtokért, ha az szolid bérlőnek kiadatik, szintén í 2,000 forint tiszta haszonbér kapható, akkor ezen birtoknál normális vagy jobbah hiöndVá hiihimális jövedelemnek lg,ÓO0frt tekinthető ; ezeh jövedelem kiszolgáltatása fejében kapja a kézelőtiszt rendes. fizetését, minélfogva ezen jövedelem után őt osztalék ijfeih is illetheti. .. ügyesebb kezelés., folytán azonban emelhető ezén birtok tiszta jövedelme 14,000— 16,000 forintra, mely esetben á vállalati nyereség 2—4000 frtot tenne; csak ez után számíttatnék az osztalék s ha ez 20%-ban állapittatik meg, — mert aránylag kicsiny a birtok, azért magasabb kulcs alkalmazandó, különben élveszti az osztaléknyujiás serkentő hatáság — akkor a tiszt átlagban 40Ö—800 forintnyi öBítalékra Számíthat, míg a birtokosi . , hiátfadó 1§0Q illetve 3200 frt mint vállalati nyereség illetné. Csakhogy a fenforgó esetben ázoii eshető( séggel is számolnunk kell, hogy kedvézőtlen években, még a minimális 12,000 frtnvi jövedelein sém les2 elérhető, inig hágyoü kédêző éVekben, kitűnő termésnél, magas áraknál á jövedelem esetleg 20.000 frtra is felemelkedhetik; mély esetben, áz, ^sátalgk .Í0OÖ frtbt tépné. ^ Kérdés ( mármost, hogy tekintettel, „a jövedelemnek ezen nagymérvű ingadozásaira minő eljárás követendő? | Némelyek ugy vélik ezt a kérdést megoldhatni, hogy az osztalék nem évenként osztatik ki, hanem csak hosszabb időközökben, minthogy az osztalékot különben is a tiszt jövőjének biztosítására tartják fent. Ebben az esetben minden osztalékot élvező tisat számára a pénztari főkönyvben egy lápot nyitnák; melyen | tiszt. osztalékigénye ttyilfántartatik?, fossz evék hiányzó jövedelme a jobb évek feleslegéből fedeztetik, a mutatkozó felesleg pedig kamatozólag helyeztetik el. Ezt az eljárást különösen ott követik, ahol a gazdaságok jövedelme, mint nálunk az Alföldön igen nagy hullámzásoknak van alávetve. A másik eljárás abban áll, hogy a tímtiérne minimumát és maximumát előre állapítják meg, a fenforgó esetben p. o, kimondván, hogy a minimum 200 frt, a maximum Í000 fft s ebbett az esetben tényleg minden évben megkapja a tiszt osztalékát, mely felett szabadon rendelkezik; a maximum kiszabása pedig két okból történik: egyrészt mert nagyon magas jövedeleffi^rendszerint nem 4 a tiszt érdeme, hanem nagyon kedvező konjunktúrák következménye; másrészt mert, az igy a tiszttől elvont Osztalék a deficzites'évek hiányának pótlására számíttatik. Egy harmadik eljárás meg abból áll, hogy az osztalék a tiszt nyugdíjbiztosítására fordittatik, a biztosítási prémiumot tehát tényleg a birtokos fizeti, de azonkívül az osztalék külön könyvben mint fentebb láttuk, nyilvántartatik, az' osztaléknak azon része pedig, mely a biztosítási dijak levonása után fenmarad, a tiszt javára kamatozólag helyeztetik el; erre ő szükség esetén kölcsönt kaphat, de az osztalékot csak a szolgálat elhagyása esetén kapja ki, mert csak akkor történik a végleges elszámolás. Ezt az utóbbi eljárást tartom részemről a legmegfelelőbbnek, mivel a tisztet jobban a birtokhoz fűzvén, állása azáltal jobban biztosíttatik s azonkívül jövőjéről is gondoskodva van, — anélkül hogy az osztaléknak ezen rendszere a birtokosra veszélyekkel vagy anyagi , megterheltetéssel járna; hisz csak a jövedelmi


többletnek egy részét áldozza fel tisztjének, mely többletét . az osátalékrendszért mellőzve, el sem érte volna. ^ , , , ., , .,. Hanem az osztalékrendszer a ^gazdatiszt szakértelme és ügybuzgósága. iránt sokkql nagyobb Igényeket is támaszt, mert ő úgyszólván erkölcsi felelősséget vállal aziránt, "hogy legalább a minimális jövedelmet lesz képes elérni ; mielőtt tehát ezt az erkölcsi szavatosságot elvállalná; alaposan kell megfontolnia azt; hogy ígéretét be fogja-e válthatni; rosszul felszerelt birtokoknál, melynek jövedelme e miatt nem fejleszthető; a szükséges tőke megszerzése is SökszOr nehézségét ököz s azért előzetesen éz a kérdés megoldandó, mert ha a birtokos a szükséges tőkét nem bocsájthatja tisztje rendelkezésére, akkor a czél él sem érhető. Végűi téndszeres, számvitelt is tétteléz féí áz,, osztalékrendszer alkalmazása, mert fioniosan kell ismernünk nemcsak az évi jövedelmet, hanem a birtokban fekvő tőke értéket is és annak változásait, mert rendszerint nem bizonyos össsMget; hanem a birtokban fekvő összes tőkeérték bizonyos kamatját szokás ihinimális jövedelemnek tekinteni, a felvett esetben tehát nem 12,000 frtot; hanem a 800,000 frt tőkeérték 4%-át; ha tehát a birtok tőkééftéke idővel befektetések folytán 350,000 frtra emelkedik, a minimális jövedelem 14,000 frtot tenne. Fejtegetéseimből — ugy hiszertí — Világosan kitetszik, hogy az osztalékrendszer a gazdatisztek beíyzetéhé'k javítására, egyúttal társadalmi tekintélyük emelésére a leghathatósabb eszközök egyike, melynek előnyeit azonkívül a blrtökoS is élvezvén, ezen okból alkalmazása néni ütközik nagy nehézségekbe s minthogy ez a rendszer továbbá a tiszti közelés alatt 4I10 birtokök ökSzerübb kihasználására is kell hogy vezessem, herbaiak tíiágán-, de közgazdasági okokból iá felette Eivánaíos, hógy az eddig nálunk csak elvétve alkalmazott, de mindenütt bevált osztalékrendszer, minél általánosabb elterjedést nyerjen. Ezt a Czélt azonban csak ugy fogjuk elérni, ha az osztalék kérdését folyton szőnyegen tartjuk, reá különösen főuraink figyelmét minél gyakrabban felhívjuk és ezirányban esetleg, még fölmerülő kételyek megosztása érdekében gazdatisztjeink köréből minél többen e fontos kérdéshez hozéászotnaíc; hisZ kimeríteni ezen alkalommal ezt ugy sem leheléit.

Gazdatiszti állások. Sokszor szóvá tétetett már a gazdatisztek kedvezőtlen helyzete, melyre, valamint az emiatt felhangzó számos panaszra, legyen szabad az illetékes körök figyelmét felhívnom, annál inkább, mert a gazdatiszti kar helyzetét egészen tárgyilagosan óhajtom alábbiakban fejtegetni. Nem czélom az indító okok rugóit ismertetni; egyes eklatáns példákra sem mutatok rá, nagy általánosságban tárgyalom csak az ügyet s midőn a mai állapotok elől a függönyt fellebbentem, bemutatom azt, íme uraim ez a helyzet, tanulmányozzák s ha van elég lelki erejök, küzdjenek ez állapotok ellen, mert a viszonyok meg nem javulása esetén, exisztencziánk valóban tűrhetetlenné fog válni. Amennyire kényes volt rám nézve az, midőn előző czikkemben a gazdatiszti osztályt klasszifikáinom kellett, nehogy akadjon valaki, aki személyeskedést véljen még a sorok közt is találni: ugy ez alkalommal is teljesen neutrális térre vonulok s higgadt megfigyelés az, mi czéljaimban vezet. A gazdatiszti állások osztályozását két szempontból eszközlöm: minőség és mennyiség szerint. Ami a minőséget illeti, rövidség okáért mondjuk van jó és van rossz állás. Hogy e kettőből azután én hány alsóbb osztályt tudnék létesíteni még, arról e rövid közleményben szólani sem akarok. E két osztályba az állá-

7.

sokat nem rang; hanem szigorúan érdemeik Szerint, illesztem be. . Kezdjük a , jó,, állások ismertetésén; Jó gazdatiszti állás f Micsoda fogalom éz azok számára, kik egy fél életen át ezt csak hírből ismerik. Az a mohamedán a Szahara sivatagjain tevéje, oldala mellől ném tekint nagyobb áhítattal Mekka felé, mint e szóra az a sanyargatott lélek, ki folyton űzi, kergeti ezt, mint játszó;gyermek a bimes lepkét! , Első helyre a jó gazdatiszti állások közül at állami állásokat sorolom. Maga az állam1 a legnagyobb birtokos, á mely a legtöbb képzett embernek ad kenyeret, nemcsak birtokain, de a szakembereknek megfelelő állásokban is. Ez állások, mélyek nincsenek egy ember személyéhez kötve, biztosak j . megélhetésre a tiszt és családja számithat . s ha gyermekei vannak, aáok felnevelésére is. p. szükséges anyagi eszközök ; megvannak. ^Dicséretére válik a fö'ldmi.velesügyi. kormányzatnak, ha ma már a minősítést szigorúan megkívánja. A tisztviselőnek nyugdija van, állásából, ha csak oly vétséget nem követ el, melyet fegyelmi uton büntetnek, el nem mozdítható. Szóval a hasznavehető, törekvő ember éz állásokban haladhat is s ugy a maga, mint családja jövőjét biztosítva láthatja. A Vallás és közalapítványi birtokokon alkalmazott tisztek sorsa is kifogástalan, de a bérletrendszer terjedése folytán, ezek a gazdatiszti állások napról-napra kevesbednek. A kathelikus egyház hatalmas birtokain, kezdve a prímást érseki, püspöki és káptalani Uradalmakban a ' legjobb állások találhatók s dicséretére Válik a klérusnak, hogy tisztjeiket oly humánus bánásmódban részesitik. NagyoS természetes, ily állások elnyerése végtelen nehéz » más felekezetheíiek oda soha be sem jutnak; Igen jól fizetett, biztos jövővel kecsegtető állásók vannak a hitbizományi és a legtöbb ősi fŐnémesünk birtokain is; a tiszteknek egyegy ily helyen majdnem épp oly biztos a megélhetésük, mint akár az állami állásokban f Öer nagyon téved, ki a jó állás fogalmát zengzetes/ nagy nevekhez, nagy uradalmakhoz köti; világért se attól függ ez, sőt elég példával lehetne , bizonyítani, hol a köznemesi birtokon, szerény titulussal, a vitulus jóval nagyobb, mint ott, sőt állása, jövője teljesen biztos és megnyugtató. A jó állások közé sorolom még egyes kivételes humánus bérlőknél lévő tiszti állásokat ís, kik éL tisztben nem eszközt látnak, de az embert és munkáját frreg is fizetik, személyi és emberi voltát megbecsülik. Ezzel a jó tiszti állásokkal végeztünk is, s nem tévedek, sőt statisztikailag ís ki lehetne mutatni, hogy a gazdatiszti pályán a rossz állások száma ma már jóval nagyobb, mint a jó állásoké s ez állítást kétségtelenül mindennél hihetőbben a folytonos helykeresés és a gazdatisztek nagy mobilitása bizonyítja. S ugyan minő állásokban változnak folyton a tisztek? A jó, vagy rosszban ? Senki s főképpen a mai viszonyok közt, midőn a kereslet lanyha, a kínálat meg roppant élénk nagy és tömeges, a jó állásból megmozdulni nem fog, de igenis valóságos tömeges népvándorlás tapasztalható a rossz állásoknál. Jönnek, mennek, mint a vándor madarak, egyik otthágy egy rossz állást azért, hogy egy másikat szerezzen, mely az előbbinél a legtöbb esetben, semmivel sem jobb s szomorúan kénytelen tapasztalni, hogy eben gubát cserélt. Nem mélyedek a rossz állások ismertetésébe, nem mondom el mik a közrejátszó okok, nem állítok szembe egymással tényeket, melyek bizonyítanak, csak végtelen sajnálattal konstatálom, hogy nagyon sok azoknak száma, akiknek állása oly bizonytalan, oly rosszul fizetett, oly szívtelen bánásmódban részesülő, hogy aki a viszonyokat közelebbről nem ismeri, erről magának fogalmat sem alkothat. A rohamos eladósodás s a bérleti rendszer egyik főfaktojra, annak, hogy a helyzet ennyire megromlott.

GÁZDÁTISZTÜ8 LAPJA, 1 8 9 9 FEBRUÁR 15. A gazdatiszti .állások minősége ilyen, a mélyre. röViden reátnutattam. Az állami állások előnyös oldalaira rám u t a t t a m . Láttuk, de a valö élet is igazolja, hogy a tisztnek exiszteneziája itt nem az egyéni szeszélyek hullámverésének a m a hányatott sajkája, mely könnyen felfordul, h á u e m erős, vitorlás hajó, melyet becsületes szorgalommal biztos révpart felé mága az egyén vezet s b e n n e családját is, ;s öreg napjaira n e m koldustárisznya vár rá és gyermekeire, hán'öm eg^f mégfutott pályának méltó ilyugaima-, a jól megérdemlett qlismeré* és megélhetés. Az emberi önérzet itt kevésbé van kitéve áz eltiprásnak, á .leigázásnák s ; kötelességeinek szigorú teljesítése esetén élhet .emberiek knódori, nyugodt lélekkel végezvén teendőit; Épp igy élhet a tiszt a privát" állásokban Olt, rhelyeket a jó fogalmával ruháztunk fel. De aztán jönnek a bizonytalan helyek, hói az ember akárhányszor hibáján kivül is belekerül a b a j b a s akkor h a m a r o s a n vége van; szedheti a sátorfát s kereshet jobb tanyát. Hát még a tisztek javadalmazása minő az ilyen helyeken? Csak az t u d j a azt a nyomorúságot elképzelni, aki saját szemeivel győződött meg róla s amely a követelt és teljesitett munkával -s felelőséggel' - s e m m i : arányban sem áll. Azt szerétjük hangoztatni folyton, hogy a gazdatiszti-állás : bizalmi á l l á s ! Helyes . és i g a z ! De h á t ily: értelemben véve melyik állás a világon; n e m bizalmi állás! Mindenütt bizalom és bizalom k e l l ! Én a dolgot ugy fogom fel, hogy aki közpályán működik, oda a közbizalom kell, hogy emelje s a magánállásoknál is a bizalom lényeges és f ő ! Épp ez alapból vizsgálva a dolgot, annak a gazdatiszti állásnak, melynek szilárd alapja a bizalom egyedül, annak a bizalomnak oly erősnek kell lennie, ahova avatatlan kezek a meghasonlás üszkeit soha bedobni ne tudják s megszűnésére sem kicsinyes okok, sem a rágalom s rosszakarat közbe ne játszhasson. Sajnos, hogy a n e m állami, papi s a jelzett főúri birtokok egy részének kivételével önnek éppen : ellenkeződét tapasztalhatjuk. De menjünk tovább. Igen sok, sőt a legtöbb esetben nem maguk á tulajdonosok, h a n e m á birtokok kezelés é v e l ^ vezetésével megbízott főtisztek teszik tűrhetetlenné, sőt lehetetlenné a subalternus tisztek exiszteneziáját. A gázdatiszti pályára készülő fiatalember, előtanulmányait bevégezve, telve n e m e s ambiczióval, munkakedvvel, korának megkívánt műveltségi fokára emelkedve, kikerül a gyakorlati élet mezejére s a mindenható Isten tudná megmondani, kinek a keze alá kerül. Lehet, hogy főnöke érnberséges ember, jó ' gyakorlati gazda, hosszas gyakorlatban rendhez és- szigorú pontossághoz szokva s megésik, hogy a nein eléggé komoly fiatalembernek a nagy szigorúság n e m tetszik s 'kereket o l d ! Épp igy megeshetik, hogy főnöke szakképzett uri ember, szigora,- nágybti sok munkát kíván, s m a g a is nagyon sókat dolgozik, tehát a fiatál kezdő n e m bir kitartani itt s e ! Biztosithatok akárkit, hogy a ki ily helyen meg n e m áll, nem e ,pályára termett. Ez volná az : éremnek a szebbik oldala; fordítsuk meg, a ' túlsó* is mutat valamit. Hány esetben és hányan jutnak egy "oly princzipális karmai közé, ki gyakorlati voltának, annak az~ áldótt jó lelkű praxisnak Parnasszusán képzeli magát, tele van oktalan gőggel, dölyffel, szaturálva van a társadalmi nyavalyák és kórságok minden nemével, ugyan minő helyzetbe jut itt a legkomolyabb, íegtörekvőbb fiatat ember ! Mit n u m e r á i özek előtt a tanult és képzett elem, mibe számítanak ezek egy készült, kezdő e m b e r t ? Semmibe. Sőté'sezt• igen sokan tapasztalhatlak, lenéző" és sértő bánásmóddal üldözik legtöbbnyire a szakiskolát- végzett s alájuk rendélt fiatal kezdő tiszteket. Ily főtisztek rendelkezései alá jut igen nagy része a fiatal kartársaknak s bizony, ha ily helyen nem éri

2. SZÁM. 11. ÉVFOLYAM.

tikai napilap. Kiadóhivatal napilap. Megjelen á fővámeg Mathuzsálem korái, azon csöppet Budapest, Sarkdntyüs-u. 3. rosban este, a vidékeit tessék, megütközni. Élőfízetési ára egy évre 12 kora reggel. Kiadóhivatal Ezekben ismertettem aéon állásokat, me- frt. Tagjainknak 9 forint, Budapest, IV., Ferenczieklyekben a gazdatiszt niiként.sörsa, szerencséjé s árengedmény 25°/o tere 3. Előfizetési ára , Vi Borászati Lapok. XXX. évre 3 frt, tágjáinknak 2 jobb csillagzata vezérli, találhat biztos exisztencziát nyújtó, . sokak által irigyelt helyet, évfolyam. Szerkeszti Baross frt 70 kr., 1 hónapra 1 frt, Károly. Előfizetési ára egy tagjainknak 90 kr. 10% amely azónban csak a sok ezrekre menő gazda- évre 5 frt, fél év 2 frt 50 Nemzet. Politikai napitiszt egy aránytalan csekély töredékének jut. kr. Tagjainknak egészévre lap. Kiadóhivatal Budapest, A legtöbbje csak egyik napról a másikra ten- 4 frt, fél évre 2 frt. 20°/o IV., Ferencziek-tere 3, Fő* Egyetértés, Palit napi' szerkesztő Jókai Mór, fela* gődik állásában, melynek bizbnytalan völta ki Kiadóhivatal Budapest, lős szerkesztő G-djári Ödön, néni elégítheti, melyből minden pillanatban lap. IV., Papnövelde-utcza 8. ára évre 4 kicseppenhet, ödadobvá a nyomornak, nélkü- 32-ik évfolyam. Előfizetési Előfizetési frt 50 kr., tagjainknak .4 lözésnek. Hogy az ily állásókban tengődő sok ára 20 frt helyett, 14 frt, frt 05 kr. , 10" u 30°/o ezer gazdatiszt panaszkodik és zúgolódik sorsa árengedmény Ország Világ. KiadóKépes Néplap. Előfize- hivatal Budapest, V., Holdmiatt, hogy elégedetlen s hogy helyzetének" tési ára 1/4 évre 70 kr., Mi uteza 7. 19 évfolyam. Előtörvényes rendezését sürgeti, követeli, azt évre 1 frt 20 kr. Egyesü- fizetési ára egy évre 8 frt, vájjon ki c s o d á l h a t j a ? Siculus. letünk tagjai irodánk utján tagjainknak 7 frt. 12-5% 15% kedvezménynyel fizetPesti Napló. Politikai . hetnek elő a lapra. Állás hirdetések. Magyar Bazár. Wohl napilap.. Kiadóhivatal BuE rovatban díjtalanul közöljük a „Gazda!isztek és Janka divatlapja. Kiadó- dapest, VI. Teréz-körut 23. Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső hivatal Bpest, Ferencziek- Egész évre 14 frt helyett 12 frt, félévre 7 frt helyett tere 3. Megjelenik havontagjának hirdetését 2 hónapon keresztül. kint 4-szer. Előfizetési ára 6 frt, negyedévre -3 frt 50 14-3% Ví évre 2 frt, tagjainknak kr. helyett 3 frt. 1 frt 60 kr. 20%) Politikai Újdonságok. Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kér,ük, Magyar Gazdák Lapja. Előfizetési ára 1/4 évre 1 frt hogy betöltendő állások esetén egész " ' ' Gazdasági szaklap. Kiadó- 25 kr. Egyesületünk tagjai kedjenek irodánkhoz fordulni. Az .állás betöltésre elő- hivatal V., Aka- irodánk utján 15% kedvezjegyzett gazdatisztek bizonyitványmásolatait kivánatra démia-u.Budapest, Előfizetési ára egy ményei fizethetnek elő a bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek be- évre 8 forint, tekintés utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő 4 frt. árengedm.tagjainknak P 50°/o Urainbátyám.Humoriszcsupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni. Magyar Hírlap. Politikai tikus hetilap. Kiadóhivatal E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a .betöltendő Kiadóhivatal Bu- Budapest, IV., Egyetem-u.4. állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egye- napilap. dapest, V., Honvéd-u. 4. Előfizetési ára egész évre sületünk tagjai sorába lépnek. Előfizetési ára 14 frt. Egye- 8 frt, tagjainknak 6 ft. 25% sületünk tagjai irodánk utÜstökös alegrégibbmaBetöltendő állások. ján 15% kedvezménynyel gyar éleZlap. Kiadóhivatal Ajánlatok az ügyvezetőséghez küldendők. fizethetnek elő a lapra. Budapest, Honvéd-utcza 4. 49. .Szabolcsmegyei, két nyeik megjelölésével forMagyal- Nők Lapja. Ki- 41-ik évfolyam. Előfizetési egymástól távolabb fekvő duljanak Ktitter Rudolf adóhivatal Budapest, V-, ára egész evre 8 frt helyett gazdaságba irnok kenagybérlő úrhoz, Török- Hold-uteza 25. Előfizetési 25% restetik, könyvvitelben és Bálint. ára egy évre 6 frt, tagjaink^ 6 fft. homoki szőlő kezelésében 51. Budapest közelében nak 3. frt áreng. 50% Vasárnapi Ujság.Kiadóvaló jártasság szükséges. fekvő 1500 holdas birtokra, Magyarország. Politikai hivatal Budapest, ÍV., EgyeÉvi fizetés 200 frt, teljes el- gyakoriali, tanintézete;tne>» íjápilafi. Kiadóhivatal Bu- tem-ü. 4. Előfizetési ára i/4 látás s állattartás. Előnyvégzett, tejgazdaságban dapest, Sándor-utcza 2. ben részesülnek, kiklövas- jártas, körültekintő, mun- Megjelen a fővárosban este, évre 2 fi t, egész évre 8 frt. katoüák voltak s píakszis- kaképes és munkasze-ető a vidéken kora reggel. Elő- Egyesületünk tagj ai irodánk sal bírnak. gazdatiszt kerestetik. Fi- fizetési ára 1 hóra 1'20 kr; utján 1 5 % kedvezménynyel 50. . 2.300 holdas bér- zetés 900 frt készpénz és atgjainknak 1 frt 16-6% (i/4 évre 1 fft 70 kr;, égést gazdaságba kerestetik egy 300-600 frlig terjedő melMagyar Újság. Politikai évre 6 frt 80 kr.-ért) fizethetnek elő a lapra. lékjövedelem. Legfeljebb ispán, ki a német nyelvet tökéletesen birja. Gyakor- 30—45 éves korú, kis csa2. Gyárosok és kereskedők. latukat és képességüket láddal biró egyének pábizonyítvány -másolatokkal lyázhatnak. BizonyítványBacher Rudolf. BudaFeldmann és Kádár. igazoló pályázók családi másolatok az ügyvezető- pest, VII., Nagymezö-utcza Budapest, VI., Teréz-körűt állapotuk és fizetési igé- séghez küldendők. j. Ekék és egyéb talajmi- 34. Műszaki és gazdasági velö eszközök, áreng. 10% kellékek, szerszámok, fűÁllást keresők. szerek és reszelők. Orosz Brázay Kálmán. BudaFőtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak pest, IV., Muzeum-köfut 23. és amerikai henger- és gép191. Intézői állást keres vagy tejértékesitési szöolajok, oliva gépolaj, 15% egy, az óvári akadémiát vetkezet, esetleg városi Fűszer- és gyarmatáruk Frfeund A. és Fia. Buután 2%, sós-boíszesz, 20% sikerrel végzett, kitűnő tejcsarnok létesítését Brünner Testvérek. Bu- dapest, IV., KoíonaherCzeggyakorlattal biró 37 éves .vezetését elvállalja, mint utcza 3. Nyergek, lószerróm. kath., nős, jelénleg olyan, a ki e téren saját dapest, IV., Koronaherczeg- számok, bőröndök és Útiis nagy uradalomban műutcza 3. Lámpák, lámpa- táskák, lópokróezok, istállórégieben már egy ilyen ködő gazdatiszt. vállalatot alapított. részek és lámpások, lO°/0 és. tisztító szerek, 5% 192. Kassai gazd. intéCalderoni és tsa, Bpest, Fuclis G. Budapest, VII., zetett végzett 23 éves gör. Az előbb közölt- állást- Váczi-utcza 30. Optikai Károly-körut 1. Gazdasági kath. vall., nőtlen gazda- keresőkön kivül irodánk- tárgyak, szemüvegek, lát- gépek, tizedes és százados tiszt. beszél magyarul, ben több tanintézetet egy- csövek, hőmérők, 10% mérlegek, árengedmény 5% oroszul, tótul és némileg általán nem végzett és több Geittner és Bauscli. Ditmár B. Budapest, németül is; megfelelő állást földmivesiskolát végzett Budapest, Andrássy-ut 8. gazda van előjegyezve, a V., Fürdő- és Nádor-utcza Háztartási és konyhafelszesarok. Lámpák, lámparé193. 14 évi gyakorlattal kik nagyrészben önnálló, relési czikkekből 10%, műszek, lámpások, áreng. 5% biró 32 éves éves ref. vall. rendelkező tiszti állásokra munkaDóna Döme és Fia. Bu- szaki szerszámok, családos uradalmi intéző, pályáznak, részben írnoki kutszivattyuk, tűzki a mezőgazdaság min- és segédtiszti állások be- dapest, IV., Mária-Valéria- gépek, oltó-fecskendők és tűzoltóden ágában, különösen az töltésére ajánlkoznak. Biipir, Írószer, nyom- felszerelésekből az áru és intenzív tejgazdaság és zonyitványmásolataik iro- tatványo iyok és. följegyzési tejértékesités terén teljes dánkban megtekinthetők, könyvek raktára, áreng. 5% vételhez képest 5—10%-ig. jártassággal és bő tapasz- illetve kivánatra érdeklőGlass és Társa. BudaElsinger talatokkal bir, önálló dőknek bérmentve megBudapest, V.,Thonet-udvar. pest, IV., Muzeum-kőrut 5. küldhetők. gazdatiszti állást keres. Vízmentes szövetek, pony- •Uri fehérnemű, vízhatlan Jaeger-áruk, Az Orsz.-Gépész-Egyesület a gépészet minden vák, zsákok, kendertömlők, esőköpenyek, 5% ágában szakavatott gépészeket minden időben dijtala- esőköpönyeg és gazdasági árengedmény sátorok, árengedmény 5% Groág Lipót fia. Budanul elhelyez. Budapest, VI,, Váczi-körut 33. .sz. Fairbanks mérleg- és pest, VI., Váczi-körut 43. gépgyár r.-társ. Budapest, Uri és női fehérnemű, férfi Kedvezmények egyesületi tagok részére. Andrássy-u. 14. gazd. gé ingek, gallérok, kézelők, 1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szép- pek, tizedes -és százados zsebkendők ; fűzők és kömérlegek ' 10% tött áruk, stb. áreng. 6% irodalmi és élczlapok. A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és Szerkesztői üzenetek. Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő. Cs. M. Szt.-Anna. Sz. M. Antal-háza, Cli. B. E. E. H.-Vásárhely. Beküldött czikkeiÁllategészség'. Folyóirat I Budapest, VIII., Rökk.Szi- Aranyos-Sigma, ket térhiánya miatt nem közölhettük, de legközelebb állategészségügyi és állatlárd-utcza 28. Előfizetési tenyésztési ismeretek t - frt, tagjainknak 1 frt sor kerül reájok. Szives közreműködésüket kérjük a

Az orsz. m a g y a r gazd. egyesület tulajdona. A ,PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

Budapest, 1899. m á r c z i u s 15.


Szerkeszti: J E S Z E N S Z K Y PÁL, B08 MAGTAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, A MAGYAR GAZDATISZTÜK ÉS ERDŐTIS ]ZTEK ORSZÁGOS EGYHSÜLETÉNEK ÉS NYUGDIJINTÉZETÉHEK ÜGYVEZETŐJE.


Budapest, XX., Üllői-út, „Köztelek".

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, vala mint a Magyar Gaz . — A Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesületéuek tagdija egész érre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek 2 frt 50 kr. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lagdi.ja

Meghívó a Magyai- Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének Budapesten 1899. április hó 30-án, vasárnap d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében tartandó

rendes évi közgyűlésére. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Ügyvezetői jelentés az egyesület 1898-ik éyi működéséről. 4. Számvizsgáló-bizottság jelentése az 1898-ik évi zárszámadásról és az egyesület vagyoni állapotáról. 5. Az 1899. évi költségelőirányzat megállapítása. 6. Elnök, két alelnök és választmányi tagok választása.*) Az elnökség. *) 16. §. A tagok a közgyűlési tárgyalásra szánt indítványaikat és javaslataikat kötelesek mindenkor a . közgyűlés előtt legalább 8 nappal az ügyvezetőhöz Írásban benyújtani.

Meghívó a Mezőgazdasággal és Erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének Budapesten 1899. évi április hó 30-án, vasárnap d. e. 11. órakor a Köztelek nagytermében tartandó I V - i k rendes közgyűlésére. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Az igazgatóság jelentése az 1898. évi működésről. 4. A felügyelő-bizottság jelentése. 5. Határozathozatal az 1898-ról szóló zárszámadásra és mérlegre vonatkozólag. 6. Elnökség választása, igazgatóság és felügyelő-bizottság kiegészítése. 7. Esetleges indítványok, melyek az alapszabályok 31. §-á értelmében a közgyűlést megelőzőleg két héttel az elnöknek Írásban benyújtandók.

sülethez segélyért és az ügyvezetőség nem képes a kellő informácziókat a folyamodók helyzetére vonatkozólag beszerezni, ennélfogva javasolja, kéressék fel a földmivelésügyi minisz-. | ter, hogy utasítsa a gazdasági tudósítókat, hogy az egyesület részéről hozzájuk e tárgyban intézendő bizalmas megkeresésekre a kívánt felvilágosításokat megadják. Á választmány felkéri az elnökséget, hogy küldöttségileg üdvözölje dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert azon örvendetes alkalomból, hogy a-földmivelésügyi tárczát az uj kormány alatt is megtartotta s hogy az egyesületnek e fölötti örömét tolmácsolja. Ivánszky Jenő ennek kapcsán az elnökHátralékot fizettek: Árvay István 10 koronát, séget felkéri, hogy a miniszternek a gazdatiszti Bálványossy Zoltán 10 kor., ifj. Csurgay József 10 kor., kvalifikáczió kérdésének megoldását figyelmébe Felföldy Gyula 50 kor., Filó Sándor 60 kor.. Horváth ajánlja. Miklós 50 kor., Jurenák. Gyula 60 kor., Krajosovics A f. évi közgyűlés napját a választmány Rezső 70 kor., Loyka Károly 70 kor., Novotny Ferencz 60 kor., Pál Miklós 17 kor. 69 fill., Szabó Albert 50 kor., április 30-ikára tűzi ki, amely napon a mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdi Tibolt Antal 30 kor.; Török Barna 10 kor. intézete évi közgyűlése is meg fog tartatni. Ügyvezető indítványozza, hogy a Szegeden A Magyar Gazdatisztek és Erdő- tartandó országos gazdatiszti értekezlet költtisztek Orsz. Egyesülete választ- ségeinek fedezésére 200. frt erejéig a közgyülés-r . tői felhatalmazás kéressék, amely javaslatot a mányi ülése. választmány elfogadja. (1899. márezius 8-án.) Ezután a mezőgazdasággal és erdészettel Jelen voltak : Máday Izidor alelnök elnök- foglalkozók nyugdíjintézetének igazgatósága lete alatt Bálintffy Pál alelnök, Fromm Antal, tartotta meg rendes havi ülését, amelyen megFekete Sándor, Geszler Vilmos, Ivánszky Jenő, állapittatott az igazgatóságnak a közgyűlés elé Kodolányi Antal, Landesz József, Praznovszky terjesztendő jelentése. E jelentést teljes egészé-1 Ágost, Bubinek Gyula, dr. Szadovszky József, ben az alábbiakban közöljük s azt olvasóink Szánthó Menyhért, Szilassy Zoltán, Szrogh Lajos különös figyelmébe ajánljuk. választmányi, Horváth Jenő, Kiss Lajos egyesületi tagok és Jeszenszky Pál ügyvezető, mint Tisztelt közgyűlés! Van szerencsénk a előadó. Távollétét kimentette Bujanovics Sándor mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók elnök. nyugdíjintézetének 1898. évi zárszámadását és Máday Izidor alelnököt, kit Ő felsége a mérlegét a tisztelt közgyűlésnek alapszabálykirály legutóbb a magyar nemességgel tüntetett szerű tárgyalás végett bemutatni. Nyugdíjki, a választmány nevében Bálintffy Pál mele- intézetünk fejlődésében jelentékenyebb sikert gen üdvözli s örömét fejezi ki afelett, hogy a felmutató eredményről fájdalom, ezúttal sem királyi kegy valóban egy oly férfiút tüntetett számolhatunk be. Á tagok számának szaporíki, aki fáradhatatlan tevékenységével és mun- tására irányzott törekvéseink, majdnem teljesen kásságával azt a legteljesebb mértékben ki- eredmény nélkül maradtak s a mult évi tagérdemelte. (Éljenzés.) létszámmal szemben alig mutatkozik némi Elnök megköszönve a szívélyes ovácziót, emelkedés. Mélyen fájlaljuk működésűnk és az ülést megnyitja s a jelen ülés jegyzőkönyvé- fáradozásaink eme sikertelenségét; de hiszszük nek hitelesítésére Fekete Sándor és Oreszler és reméljük, hogy az általánosan rossz mezőgazdasági viszonyok javultával a földbirtokosok Vilmos v. tagokat kéri fel. Ügyvezető jelenti, hogy a mult ülés óta és gazdatisztek nyugdíjintézetünk iránt is az egyesületbe való belépésüket a következők melegebb érdeklődést fognak tanúsítani és fel jelentették be: Alapító tagul 100frtalapítványi fogják karolni ezt a nemes czélu intézményt, összeggel Karezag István. Bendes tagokul: mely a gazdatisztek nyugdijkérdésének megBresslauer Ernő, Éber Ernő, Farkas Kálmán, oldására legalkalmasabb, legbiztosabb és legKot áts Géza, Lutter Béla, Nóvák Antal és jutányosabb közvetítőül ajánlkozik. A jövőbe Simkó Béla. Összesen 8-an, kiket a választmány vetett reménynyel kötelességünknek fogjuk a tagok sorába felvesz. Jelenlegi taglétszám 593. ismerni nyugdíjintézetünk érdekeinek erkölcsi A pénztár állapotáról szóló jelentés tudo- súlyának és anyagi gyarapodásának előmozdímásul vétele után a választmány a beérkezett tásán továbbra is buzgalommal munkálni; de folyamodványokat és kérvényeket tárgyalta és hogy e munkánk sikeres legyen, kérjük a özv. Grimm Antalnénak 100 korona, Nagy nyugdíjintézet minden tagjának szives támoLászló rokkant gazdatisztnek 100 korona és özv. gatását. Monszpart Qyulánénak 50 korona segélyt szavaNyugdíjintézetünk anyagi viszonyai, daczára zott meg. a tagok csekély számának, s daczára az érdeÜgyvezető indítványozza, hogy miután az kelt körök részéről tapasztalt mellőztetésnek utóbbi időben igen sokan fordulnak az egye- és részvétlenségnek, igen örvendetes képet

Tagdijnyugtázás.

Alapító tagdijat: 200 lcor. beküldött Karezag István. 1899. évre tagdijaikat febr. 12-től márezius 12-ig beküldötték : 10 korofiát: Bartl Emil, Baur György, Bendekovics Sándor, Droba Endre, Ébrey Győző, Engi Elek, Filó Sándor, Floderer Viktor, Gavallér György, Gerentsér István, Hermann Sándor, Hoffmann Vincze, Hornyánszky Ambrus, Hornyánszky István, Ivánszky Jenő, Járdánházy Dániel, Jurenák Gyula, Karay Károly, Kováts Gusztáv, Kováts Géza, Kubovics Ignácz, Lutter Béla, Mentier Gyula, Osztroluczky Pál, Pivonkay Béla, Prinster Vilmos, Sakovn,s Antal di zadi / \ in í Sâbó Albert, Szrogh Lajos, Szigethy Ábor, Takách Mihály- Thury László, Tibolt Antal, Tóth, Béla, Tóth Lajos. 5 koronát beküldőitek : Balló János, Bresslauer Ernő, Farkas Kálmán, Moravetz Károly, Nóvák Antal,

10

mutatnak. Az intézet vagyona ma már meghaladja a 100.000 frtot s ez teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy tagjaival szemben vállalt kötelezettségeinek mindenképpen meg fog felelhetni. Az anyagi gyarapodás ezen örvendetes tényében egyik hathatós faktorként szerepel a Magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete, mely a mult évben 538 kor. 38 fillérrel és az intézet fennállása óta nem kevesebb, mint 20.332 kor. 50 fillérrel járult annak kezelési költségeihez. De már csak erkölcsi hatásánál fogva is ennél még becsesebb és a nyugdíjintézet minden egyes tagját mély' hálára kötelező ama támogatás, melyben intézetünk dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága „kegyes jóindulatából évről-évre részesittetik. Ő nagyméltósága 1898-ban is 8000 kor. államsegélyt utalványozott a nyugdíjintézet alapvagyonának gyarapítására. E nagylelkű támogatásért a nemes czél érdekében hálás köszönetünket nyilvánítani kedves kötelességünknek ismerjük. Áttérve jelentésünk részleteire, van szerencsénk a számadások számadatainak megvilágQsitására a következőket előterjeszteni: A mult évi negyedik rendes közgyűlés elé terjesztett jelentésünk szerint 1897. évi deczember hó 31-én volt a nyugdijintézetnek 118 tagja 139,800 kor. biztositott összeggel. 1898-ban töröltetett.,. 3 tag 2,400 „ marad... 115 tag " 137,400 kor. 1898-ban belépett ... 10 , 12,400 „ volt tehát 1898. végén 125 tag 149,800 kor. biztositott összeggel. A tagok száma tehát 7-el, a biztositott nyugdijösszeg pedig 10,000 koronával emelkedett. Az előirt biztosítási dijak 1898-ban tettek : 29,290 kor. 36 fii., ebből 3 tag után töröltetett 464 „ 02 „ e szerint a tiszta dij ... 28,826 » 34 fii., mely az előző év 26,441 . 20 „ tiszta dijával szemben 1,385 kor. 14 fii. emelkedést mutat. Az 1898-ra előirt dijból és a mult évről áthozott díjhátralékból, az év végén hátralékban maradt 7,591 kor. 50 fii., mely az 1897. év 6,391 , 50 „ hátralékával szemben ... 1,200 kor. — fii. emelkedést mutat. A nyereség- és veszteség-számla tanúsága szerint a nyugdijintézet bevételei tettek 167,462 kor. 06 fii., a kiadások pedig 157,333 „ 44 , a kettő közti különbség 10,128 kor. 62 fii. képezi a nyereséget, mely az alapszabályok 54. §-a értelmében mint alapvagyon-szaporodás a következő évre elővezetendő. Ezen szaporodást hozzáadva a mult évről áthozott 34,597 kor. 82 fii. alap vagyonhoz, tesz a következő 1899-re elővezetendő alapvagyon 44,726 kor. 43 fii. A nyugdijintézet kezelési költségei 1898ban 2,122 kor. 28 fillérre rúgtak, mely összegből 1,583 kor. 90 fii. az alapvagyon kamataiból maga a nyugdijintézet fedezett, a hiányzó összeget pedig 538 kor. 38 fii., a mint jelentésünk elején kiemeltük, a Magyar gazdt. orsz. egyesülete előlegezte. A nyugdijintézet vagyoni állásának 1898. decz. 31-iki állapotát a következő számok tüntetik fel: Értékpapírok az 1898. decz. 31-iki árfolyam szerint felvéve... 189,581 kor. — fii. Betét a Magy. orsz. közp. . takarékpénztárban ... 5,007 „ 14 „ Betét a m. kir. postatakarékpénztárban ... 1,391 „ 12 „ Hátralékos dijak... 7,591 „ 50 „ Összesen .... 203,770 kor. 56 fii. Ezt terheli :


Dijtulfizetések czimén ... 49975 kor. 1899-re előre fizetett dijak czimén ... 3066.54 „ 3,566 kor. 29 fii. Tesz a tiszta vagyon 1898. decz. 31-én ... 200,004 kor. 47 fii., melyből esik díjtartalékra 155,278 „ 04 fii., alapvagyonra 44,726 „ 48 , Összesen ... 200,004 kor. 47 fii., mely az 1897-ben kitüntetett - ... ... 158,164 „ 60 „ vagyonnal szembeállítva 41,839 kor. ,87 fii. emelkedést mutat. A felsorolt számadatok a nyugdijintézet vagyonának fokozatos gyarapodásáról tesznek tanúságot és anyagi erejének örvendetes emelkedését jelentik. Kérjük a t. közgyűlést, hogy az előterjesztett zárszámadást és mórleget jóváhagyni és ugy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság részére a felmentvényt megadni méltóztassék. Végül jelentjük, hogy az elnökség 6 évi megbízatása lejárván, az alapszabályok 34. §-a a) pontja értelmében uj választásnak van helye. Továbbá lejárt a Magy. gazdt. országos egyesülete által 3 évre kiküldött 3 igazgatósági tagnak megbízása is, kik szintén választás alá esnek. Az igazgatóságból megválasztásuk sorrendje szerint kilépnek Marton Pál, Vozáb Kálmán és Nagy Sándor és a felügyelőbizottságból Szilassy Zoltán és Ivánszky Jenő, kiknek helyét szintén kérjük választás utján betölteni. Több kisebb folyóügy elintézése után, elnök az ülést berekeszti.

A német gazdatisztekhez. A „Gazdatisztei Lapjá"-nak mult száma egy egész sorozat úgynevezett „bizalmi férfi" nevét közölte. Nem kevesebbet állított ezekről a bizalmi férfiakról, mint azt, hogy mint az osztrák gazdatiszti egyesület intenczióinak letéteményesei, az osztrák gazdatisztek érdekében csinálnak propagandát a magyar gazdatiszti kar megélhetésének rovására. Magyar hazafiasság szempontjából ez az állítás vád, osztrák hazafiság szempontjából dicséret. Önök azonban, „bizalmi férfiak", magyar földet taposnak és magyar kenyeret esznek. Meg kellett tehát érteniök, hogy mikor neveiket a magyar gazdatisztikar ugy irta ki a maga fekete táblájára, mint idegeneket, akkor nem az volt a czélja, hogy az Önök importált hazafiságának hízelegjen. Hanem igenis azt a vádat mondotta a szemükbe, hogy Önök rossz magyarok. Nem akarnak vegyülni közénk, sőt elzárkóznak. Külön testületet alkotnak közöttünk, a mely az Önök idegenben hagyott kartársaikat istápolja, idegen a czélja, idegen a szelleme. Valóságos zátonyt alkotnak közöttünk, a melyben a magyar nyelv kultuszának hullámhajlatai megtörnek. Úttörői az idegen nemzetiségek terjeszkedésének, utakasztóink nekünk. Kartársaink helyett vetélytársaink. Csak geográfiai elhelyezkedésüknél fogva magyar honpolgárok, egyébként letelepülők, a kiket egyetlen idegszál sem fűz össze velünk. Ezek a konklúziói annak a közleménynek, amelyet a magyar gazdatisztek hivatalos organuma tett nyilván. És ezekre a megérdemelt szemrehányásokra a védekezésnek, a helyreigazításnak egyetlen szavával sem állottak elő. Felteszem, hogy Önöknek nemcsak a magyar faj érdekei, de a magyar sajtó ellen is sikerült elreteszelni magukat. Felteszem tehát, hogy az Önöknek adresszált közlemény nem jutott kezeikhez, mert hiszen máskülönben a névszerint megnevezettek között csak talán akadt volna egy olyan, aki akár a reputáczió, akár a( külső látszat kedvéért visszautasítani


törekedett volna a törekvésüknek tulajdonitott magyarellenes tendencziákat. A postai közlekedés igen rossz lehet arra Önök felé, de ha az ember a rossz postával konzekveníer kísérletet folytat, néha mégis rendeltetési helyre kerül a levele. Abban a reményben, hogy azon külön érdeknél fogva, melylyel mindenki bír a saját egyéniségét érdeklő közlemények iránt, e sorok is tudomásul jutnak; ebben a reményben néhány szó mondani valóm van Önökhöz, mint olyannak, aki szivével lelkével összeforrt a magyar gazdatiszti kar érdekeivel. Kérdem Önöket, igaz-e az, hogy Önök egy idegen testületnek az ügynökei? S ha ez igaz, a mire megczáfolhatlan adataink vannak, ugy továbbá azt kérdem, összetudják-e Önök egyeztetni ezen idegenből hozott hivatást a honpolgári kötelességekkel? Honpolgárok-e Önök vagy sem ? Ez a kérdés. Mert jegyezzük meg, hogy a honpolgárság nem egy az adózás által megvásárolható jog. Azok az állami intézmények, a melyeknek védelmét és előnyeit a honpolgárok élvezik, töméntelen pénz árán épültek fel; az a föld, a mely a polgárnak búzát terem, teménytelen magyar vért szívott fel, mielőtt kalásztengerét békés kezeknek aratni lehetett. A kik ezeket egyszerű haszonél vezmény módjára veszik meg, mint akár a színházi jegyeket, azok még nem honpolgárok, csak megtűrt idegenek addig a határig, mig a vendégjoggal vissza nem élnek, mig alkalmatlanokká nem válnak. Ezzel a joggal visszaélni lehét is, szoktak is, de ezek a visszaélések még uem a hazafiság lapjára tartoznak s kifejezésükre nem az érzelmek magasabb skálájában keressük a jeleket. Alig van drágább titulus, mint a magyar honpolgárság; ám ezt az értékes hagyományt, a mely nekünk büszkeségünk, kisajátíthatja azért saját részére bárki is, mert a „hazának" asszimiláló ereje van s csak egy kis hajlamot kell tapasztalnia a beolvadáshoz, nem kérdezzük a vendégtől, honnan jön és sohasem fogja érezni a mostoha gyermek számkivetettségét. Hanem aztán ez a hazába való belépés megköveteli azt, hogy hagyjuk küszöbön kivül az idegenkedés érzületeit, mert a népet egy a törvénynél is hatalmasabb kötelék tartja össze állammá: a faj és a nyelv külső erősitvényein átvonuló együvétartozandóság érzete, a törvénynél is erősebb köteléket közöttünk a hazaszeretet, annak érdekei, annak sorsa, annak népe irányában érzett erkölcsi szolidaritás alkotják. A ki ezt a köteléket meglazítja vagy idegen érdekek csomóját köti reá, az egyszerűen nyakára tapos a honpolgárság hagyományának, az kijátsza azt a szolidaritást, a mit nem a törvény parahcsol, hanem a honettség; az ilyen tehát hazafiatlan. Idegen szívűek, kik ennek a magyar gazdatiszti osztálynak érdekeivel minden közösséget megtagadnak, akik a mi útjainkat a maguk szigetzátonyának tervszerű emelésével nehezítik : azt kérdem Önöktől, a vendégjoggal élnek-e Önök vissza, vagy a hónpolgári kötelességekkel ? Hiszen tudjuk, Önök nem is olyan nagyon hibásak. Érzelmeiknek, eszméiknek kész melegágyát találták ezen a magyar földön. Felülről jövő figyelmeztetések nem ébresztették Önöket arra a tudatra, hogy a visszaélés rendszerét gyakorolják. Természetesftek látszott, hogy a mi tanyánkban idegen szinü sátrak alatt vonulhassanak meg. Ám a kérdést egyszer mégis fel kell vetni, mert az életvágy s a terjeszkedési ösztön bennünk is megvan s azt hiszszük, hogy a haza határain belől ez az ösztön jogosult is. Végre is össze kell ütköznünk az Önök terjeszkedési törekvésével, a melyet sem jogosnak, sem respektálandónak nem tarthatunk. A társulási hajlam erejével nem építhetünk Önök elé erős korlátokat, hiszen most is többen vannak együtt, mint mi. De a kérdést felteszszük nyíltan s feleletet várunk reá: miért idegenek Önök s maguktartását mivel tudják : reánk nézve megnyugtató módon megindokolni ?


Ezek az indokok talán meggyőznek bennünket arról, hogy Önöknek van igazuk s mi kalapot emelve fogunk bocsánatot kérni, hogy élni; merünk. Érteni fogunk a hallgatásból is. Megértjük, hogy nemcsak a szivük, de a fülük is zárva van a magyar szó előtt, miként zárva van kezük a mienk előtt, a melyet soha még érintésre sem érdemesítettek. Buday Barna.

Alkalmazható-e a járadékrendszer hazánkban? A nagybirtokoknak napirenden lévő bérbeadása azt mutatja, hogy nagybirtokaink az állandó és biztos jövedelem elérhetését, mint a mi főczéljuk, bérletrendszerrel reménylik elérhetni. Kell hogy e jelenség arra ösztönözzön mindenkit, hogy a bérleti módozatok azon leghelyesebbikét keresse ki, mely a mig egyrészről a tulajdonosra a legelőnyösebb, másrészről a közvagyonosodás, talajerő egyensúlyban tartása szémpontjáhól legraczionálisabb a mellett, hogy szocziális tekintetekből is a legüdvösebb. A földjáradék a termelési költségek levonása után fölmaradó összeg lévén, a birtokos bérletrendszer mellett birtoka fölötti korlátlan rendelkezési jogon kívül lemond a teljes értékű földjáradékról s annak egyrészét a bérlő mint vállakozói nyereséget élvezi.'-! Angliában részben a bérlet-rendszernek tulajdonítják a gazdasági kultura, azon magas fokát, melyen az áll s így a többek közt Magyarország is fölkarolta e rendszert s tagadhatatlan, hogy nagyban hozzájárult gazdasági előrehaladottságunk azon fokát elérni, a melyen most állunk. Nem vetettek azonban számot nálunk azon körülménynyel, hogy ott a birtokososztály mögött egy birtoknélküli kitűnő gazdaosztály állott, mig Magyarországon ezen osztály jórészben hiányozott, a bérlőosztály nem azok soraiból vált ki s talán ez is oka volt annak, hogy a bérletrendszer nem fejlődött ugy ki, mint a hogyan kifejlődnie kellett volna. Nálunk a bérlőosztály azon tőkepénzesek soraiból ala'kult, a kik kellő tőkével rendelkezve, legtöbbje épp ugy vállhatott birtokbérlővé, mint akármi más vállalkozóvá. A birtokbérlést nem egy gazdailag intelligens osztály ragadta magához, hanem a spekuláczió. Ki tagadná, hogy ezen állapotok még ma is feltalálhatók, habár nem oly arányokban is, hogy a bérlőosztály még mindig nem azon elemekből alakul teljességében, mint a kikből alakulnia kellene, hogy éppen talán ezen körülmény az oka annak, hogy a bérleti viszonyok ma sem egészségesek. Ezen körülményekhez hozzájárult a múltban az, hogy a magyar nagybirtokos született földbirtokos volt bár, de nem gazda is. Örökölte vagyonát, örökölt vele úrbéri jogókat s igy birtoka az akkori viszonyokhoz mérten innen-onnan fel is volt szerelve. Bekövetkezvén a jobbágyi viszony megszüntetése, a birtok instruktus nélkül maradt. A hiányokon segitettek a feles gazdálkodási rendszerrel s a midőn már az ily uton előállított jövedelem sem állott arányban a földbér emelkedésével, elhagyták e rendszert s áttértek a bérletekre. Nem szemrehányás ez a múltra, de azon szellem, melyben nagybirtokosaink neveltettek, nem is kedvezett a majorságos kezelési rendszernek. Mint nagy név örökösei, a fényes politikai, katonai pálya nyitva állt előttük s ennek élve, a gazdai neveltetés többékevésbé háttérbe szorult. Roscher azt mondja, hogy a „bérletek árnyoldala a szerződés végső éveiben keresendő. Nálunk nagy általánosságban a birtokbérlések még mindig a pillanatnyi befolyások szüleményei, Roscher ezen tételének — melyet mint abszolút igazságot kell elfogadnunk — kellene irányadóul szolgálni akkor, a mikor a tulajdonos a bérletrendszérre határozza magát, azonban hosszabb időtartamú bérletek ritkábban kötet-

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 FEBRUÁR 15. 11.

nek, tehát gyakrabban ismétlődnek. a végső 1 évek, a bérlő iparkodik azt mindep eszköz igénybevételével kihasználni, természetesen a talajerő rovására. Igaz, hogy a szerződések megkötésénél nálunk is körülményesen járnak el, a tapasztalat azonban igazolja Thaer állítását, a ki szerint ha „alegügyesebb gazdákéi jogászok egész kollégiuma négy hétig működne egy szerződés létrehozásán, rosszakaratú bérlővel szemben nem biztosítaná a jószágot, mig egy jó bérlő tevékenységét megbénítaná," Melyik hát az a bérleti formula, mely a tulajdonos és bérlő szempontjából egyaránt legmegfelelőbb ? Volt idő Németországban, a mikor az örök bérletrendszert ismerték el ilyennek. Azonban e rendszer nem kapott lábra s napirendre tértek a fölött. A fölött megegyezhetünk, hogy a tulajdonosra nézve a, nagyarányokbani bérbeadás kényelmesebb, és biztosabb, mint az apróbb bérletek létesítése, továbbá elvitázhatatlan, bogy a nagybérleteknek nagy érdemei vannak a gazdasági kultura .emelkedésében, bizonyos azonban az, hogy az apró bérletek létesítése elsimítaná azt az aránytalanságot, mely a birtokelosztódottság körül fönnáll. Nálunk a kötött természetű birtok 34%. Poroszországban 23, Szászországban 3%. Minket csak Oroszország mul fölül. Igazolni látszik tehát a statisztika azt, hogy a gazdagí kultura és a kötött birtokok aránya fordított viszonyban áll. Nálunk a kötött birtokokból kincstári 5%, közbirtokossági 17%, hitbizományi 4'7%, egyházi 3 4%. A községi közbirtokossági földbirtok természeténél "fogva a közérdeket szolgálja, hitbizományi birtok pedig rendesen a közügyek körül jelentékeny szerepre hivatott család tulajdonát képezvén, ezen család fennállására szolgálnák, tehát legtöbbször a közérdek parancsolja, hogy annak kezelés'e függetlenül történjen. Vessünk csak rövid pillantást a múltra, ott találjuk nemzetünk nagyjait áldozni a haza oltárán. Lettek volna-e ily helyzetben, ha kezeikben nem tudnak egy-egy fejedelmi vagyont? Legalkalmasabbnak kínálkozik tehát hossza lejáratú, kisebb bérletek létesítésére a kincstári és egyházi birtok. Tagadhatatlan, hogy a kincstári birtokok bérbeadásánál is tekintettel vannak már a kisebb bérletek létesítésére, azonban korántsem oly mérvben, a mint azt várni lehetne, noha ezáltal a jövedelmezőség csorbát nem szenved. De ha a jövedelem rovására menne is, az átalakult gazdasági viszonyok megkövetelhetnének annyit, hogy a financziális. szempontok ne győzedelmeskedjenek azon magasabb tekintetek felett, melyeket éppen az államnak kell sikerre juttatni. Általánosan hangoztatják, hogy az egyházi javak hiányos gazdálkodás folytán az okszerű kihasználást nélkülözik. Ennek több oka van, s ezen okok oly állandó természetűek, melyek, hogy a birtokra hátrányos hatásukat ne érvényesíthessék, oly haszonélvezőt követel, a ki a birtokot teljesen önzetlenül ugy kezelteti, mintha az családjának - örök tulajdona lenne. S minthogy ezen eset ritkán fordul elő, a létrejött ferde állapotoknak szüleménye aztán az, hogy felmerül egy-egy hang , s a szekularizácziót sürgeti. Azon czél keresztülvitele tudniillik, hogy e javak erkölcsi kötelességeiknek eleget tehessenek, megkívánja, hogy az a lehető legnagyobb, de mégis legbiztosabb jövedelmet adja. Azt pedig vagy a házi kezelés észszerű keresztülvitelével, vagy állandó bérletrendszerrel érhetni csak el. Az előbbi rendszer a papi javaknál nehézkes, éppen azért, mert a haszonélvező személyebeni változás mélyebb kihatással szokott lenni magára a birtokra, igy alkalmasabbnak kínálkozik a haszonbéres rendszer. De neiticsak arra van szükségünk, , hogy a nagy birtokok mellett kis birtokok s legyenek, erősíttessenek, hanem a középbirtokos osztály szaporítása, a már meglévőknek erősítése is

kell, bogy czélunk legyen. Sajnos, hogy középbirtokos osztályunk fogy, pusztul s igy nagyon is itt az ideje annak, hogy az elmállástól megvédessenek, számuk szapOrittassék. A középbirtokok eldarabolódása, örökösködés vagy eladósodás miatt napirenden van, támadnak több apróbb birtokok, .melyek tulajdonosai nem azon kisbirtoknak megfelelő szellembén neveltettek, a rög helyhez köti őket s igy valósággal predesztinálva vannak arra, hogy azt a kicsit is elveszítsék, a mi még megmaradt. Nem könvörület lenne az, ha a gazdák azon helyzetbe volnának juttathatók, hogy öröklött földjük mellett biztos, állandó bérletre tehetnének szert, hanem egy oly politika, a mely nem engedné a középbirtokos osztályt elpusztulni, másrészt megakadályozná azt is, hogy földbirtokaik idegen nemzetiségek kezei közé vándoroljanak. Mai napság már nagybirtokon a birtokos személyebeni változás a birtok kezelése körül nagy változásokat szokott előidézni, e változások elég gyakran néhány gazdatiszt exisztencziáját teszik tönkre. Ezen fölöslegessé vált gazdatiszteknek a középbirtokosok soraiba való beolvasztása nem kásztérdek, hanem észszerű politika, 'mert a magyar gazdatiszti osztály birtokában van ma már a szakértelemnek és erős oldala a hazafias érzület. De mit használ ha az elvet elfogadjuk, ha nincs meg hozzá az anyagi mód? Intézményeket kell alkotni, melyek oltalma mellett a bérlő még kellő anyagi tőke nélkül is prosperálhasson. Ilyen intézménynek ösmer-1 jük a járadék-rendszert. A járadék-rendszer nálunk még uj dolog, dc Poroszországban törvényileg széles alapokra fektettetett s ott oly eszköznek ösmerik, mely által a középbirtokosok számát szaporíthatják, a nagybirtokoknak kényszerüségbőli eladását megakadályozhatják, végre bérletek keleikezésénél mód nvujtatik arra, hogy a kellő tökével nem rendelkezők is sikerrel versenyezhessenek. Járadék-rendszer mellett a bérlő egy birtokot, vagy annak egy részét előre megállapiiott fizettség fejében bizonyos hosszabb időre1) tulajdonul elfoglal s ezen fizettségi kötelezettség mint teher azon birtokra telekkönyvileg ráiratik.*) Ha a tulajdonosban megvan a hajlandóság ahhoz, hogy járadék fejében átadott birtokától meg is válik, kölcsönösen megegyeznek erre nézve is s szerződésileg biztosított jogai vannak a járadék birtokbérlőnek. Ámde a bérlő tőke hiányában nem birná a birtokot magához váltani, a birtokosnak meg pénzre volna szüksége : itt avatkozik bele az állam olvformán, hogy financzirozza az ügyletet, a birtokos megkapja a vételárt az államtól, a nélkül, hogy az uj birtokos csak egy krajczárt is költene. A régi és az uj birtokos közt nem' valami magán vállalkozó, hanem az állam a közvetítő, mely járadékpapirokat boesájt ki. Igy az uj tulajdonosnak a birtokmegváltási árát az állam előlegezi. Hogy a birtok kellőleg fel is szereltessék, ismét az állam ad előleget az uj tulajdonosnak. Ezen előlegezett kölcsönök az adóval egye-' temben hajtatnak be. Az uj tulajdonos tehát bérlője egy birtoknak, melyet magáénak vailhat, azon megszorítás nélkül gazdálkodhat, évjáradékokban adóként fizeti a vételárt, törlesztve a kölcsönt, bizonyos idő letelte után tehermentes fölszerelt birtoknak lesz korlátlan tulajdonosa. Itt a bérleti szerződések megszorító pontjai ninesenek, azok hátrányai elenyésznek. Ezen rendszer mellett az állam oltalmába veszi a nagybirtokost, meggátolja a kényszereladásokat, segit bérlőosztályt, középbirtokos osztálvt létrehozni, de előmozdítja a rendszeres gazdálkodást is. Sokat irnak, beszélnek a nagybirtokok Poroszországban 6OV2 évre. Lásd gr. Széchenyi „Köztelek- 1S93. évf. 2 ) „Zur Frage der inneni Kolonisation" Sombart.

von

12

bérbeadásáról, a középbirtokok pusztulásáról, a birtokelosztódottság aránytalanságáról, végre a gazdatiszti osztály bizonytalanságáról, a helyzet súlyosságáról. Nézetem szerint mindé bajokat nagy mértékben ; orvosolhatná a j áradékren'dszer. 1 : . . Csikós Mihály.

A gazdatiszti kvaliíikáczió és nyugdíj. Nem tudom, ki éri meg közülünk, hogy megvalósuljon ama két fogalom, melyet alábbi soraim fölé irtam. Bármikor is lesz azonban é két fontos ügy rendezve, szerény nézetem HZ, hogy vagy egyidőben legyen mindkettő törvényesen meghatározva, vagy ha az nem lehetséges, ugy a. czimben foglalt sorrendben. Ne csodálja senki,™ hogy fontosabbnak tartom a kvaliíikáczió kérdésének megoldását, mint a nyugdíjügyet ; tényleg fontosabb is sorsunkra nézve, de csak azon esetben, ha helyesen oldatik meg. Első és legfontosabbnak tartom, hogy az a törvény, amely meghatározza, ki a kvalifikált és ki a nem kvalifikált gazda, vessen véget annak, hogy a gazdatiszti pályára olyanok léphessenek, kiknek erre készültségük nincs. Tehát a törvény életbeléptetésétől kezdve csakis okleveles gazdák legyenek -gazdatisztekül alkalmazhatók. A törvény életbelépte előtt működő nem okleveles gazdatiszteket, némileg megrostálva a nem bele való elemektől, a következőképp lehetne a kvalifikált gazdatisztek (de nem okleveles) sorába állítani. Azokat, kiknek a törvény életbeléptetésekor 10 eves, okmányilag kimutatható gazdatiszti gyakorlatuk van (miként erről már többször szó is volt), feltétlenül kvalifikált gazdáknak , kellene tekinteni. Azok pedig, kik 10 évi gyakorlatot felmutatni nem képesek, köteleztessenek egy bizonyos vizsgára, amelynek Sikerétől függjön, hogy 10 éves gazdasági gyakorlata betöltése előtt is kvalifikált gazdatisztnek minősíthető e vagy sem. Egy bizonyos idő mulv'a tehát csak okleveles gazdák lennének kvalifikált gazdatisztek. Ilyen intézkedéssel azután gátat vetnénk annak, hogy minden egyéb pályán kudarczot vallott egyének, végső remidiumképpen a gazdatiszti pályára lépjenek; egyikből-másikból lesz is olyan-amilyen gazdaságkezelő, de a jelen nehéz gazdasági- viszonyok között helyt álló gazdatiszt soha. . Ha á kvaliíikáczió kérdése a jelzett módon megállapíttatik, akkor az ezáltal elérendő czélt csak ugy biztosithatjuk tökélelesen, ha a nyugdíjügyet is rendezzük. Erre is törvény'hozási segítséget kérünk. Ugy hiszem jogos és méltányos, hogy a gazdatiszti nyugdíjhoz a földbirtokosok illetve földbérlők is hozzájáruljanak azon terület arányában, amelyen gazdálkodnak, (egy bizonyos holdszámon felül; pl. mint már erről szó volt az liOO holdon felüli birtokosok és bérlők). Azután e czimen a gazdatisztekre is volna bizonyos hányadfizetés kivetendő. Csakis ezen módon lehetne a nyugdijkérdést megoldani. Egyedül a gazdatiszt nem képes olyan díjtételt fizetni, amelvből nyugdija biztosíttatik, elegendő példa erre a gazdatisztek és • erdőtisztek nyugdíjintézete, a mely nem prosperálhat kellőképpen, miután díjtételei a dolog természeténél fogva magasak. A kvaliíikáczió és nyugdijkérdés összekapcsolása pedig oly módon volna megoldható, hogy a törvény kimondaná, miszerint a nyug- dijintézet tagja kizárólag kvalifikált gazda lehet. Ha tehát a'nyugdijkérdés előbb rendeztetik, mint a kvaliíikáczió, ugy csak csalogatnánk a már anélkül is tultömött pályára az arra nem hivatottakat, szaporítván az olcsó konkurrencziát. Tehát a mit nyernénk a vámon, elvesztenénk a réven. Sokszor hallottam már azt az ellenvetést, hogy szégyelheti egy okleveles gazda, ha félnie kell egy u. n. praktikus gazda verse-


nyétől és ezek ellenében törvényes védelmet keres. Erre csak azért van szükségünk, mert sajnos, sokan nem tudják azt, hogy az olcsó munkaerőnek rendszerint nem sokat érő a munkája sem. Miután sokán földbirtokosaink '3 bérlőink közül nem mérlegelik, hogy voltaképpen mennyire drágán fizetik meg olcsó gazdatisztjeiket, szükséges, hogy a törvényhozás gondoskodjék arról, hogy azon földbirtok, mely nemcsak a földbirtokos vagyona, hanem másodsorban közvagyon is, helyesen és ugy kezeltessék, hogy a „legnagyobb állandó jövedelmet" hajtsa. Haladás a mezőgazdaságban a megkívántató mértékben csak akkor lesz észlelhető, ha egyik fontos mozgató eleme, a gazdatiszti kar arra hivatott, arra termett, arra készült lesz. A gazdatiszti kvaliíikáczió kérdésének megoldását soká halasztani nem szabad; ezután vagy vele együtt rendezendő a nyugdíjügy is. Ne hagyjuk ezeket a dolgokat pihenni, tegyünk valamit a saját érdekünkben, még azon esetben is, ha csak utódaink vennék hasznát. b. M.

3. SZAM. II. ÉVFOLYAM. jártassággal és bő tapasztalatokkal bir, 'önálló gazdatiszti állást keres, vagy tejértékesitési szövetkezet, esetleg városi tejcsarnok létesítését és vezetését elvállalja, mint olyan, a ki e téren .saját regieben már egy ilyen vállalatot alapított. 196. Kassai gazd. tanintézetet végzett 19 éves, r. k., nőtlen gazdatiszt, beszél magyarul és németül ; ^megfelelő állást keres. 197. Megfelelő állást kecsaládos egyén, ki az erdészet terén, mint altiszt 16 éve szolgál; kitűnő

bizonyítványokkal' rendelkezik. Ért a mezőgazdasághoz /és a gyümölcsfa nagybani tenyésztéséhez is. Az előbb közölt állástkeresőkön kivül irodánkben tobb tanintézetet egyáltalán nem végzett és több földmivesiskolát végzett gazda van előjegyezve, a kik nagyrészben önnálló, rendelkező tiszti állásokra pályáznak, részben írnoki és segédtiszti állások be. töltésére ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik irodánkban megtekinthetők, illetve kívánatra érdeklődőknek bérmentve megküldhetők.

Az Orsz.-Gépész-Egyesiilet a gépészet minden ágában szakavatott gépészeket minden időben díjtalanul elhelyez. Budapest, VI., Váczi-körut 33. sz.

Kedvezmények egyesületi tagok részére. 1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szép-

Biztos forrásból származó értesülésünk szerint a földmivelésügyi miniszter a gazdatiszti minősítési törvényjavaslatot már kidolgoztatta s ez ügyben szaktanácskozmányt is. óhajtott már összehívni, de a legutóbbi politikai zavaros helyzet ezt a fontos ügyet is számos mással egyetemben visszavetette. Most azonban a rendes helyzet beállván, reméljük, hogy azon régóta sürgetett törvény benyújtása nem fog késni s a kérdést oly módon fogja megoldani, amely a gazdatiszti osztály kívánalmait kielégíti. így tehát alaptalan czikkiró az az aggodalma, hogy a kvalifikaczionális kérdés rendezését közülünk aligha fogja-valaki megérni. Szerit.

irodalmi és élezlapok. A kedvezményt adó lápokra a „Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő,

Állategészség. Folyóirat dapest, Sándor-utcza' 2. állategészségügyi és állat- Megjelen a fővárosban este, tenyésztési ismeretek ter- a vidéken kora reggel. Előjesztésére. Szerkeszti • dr. fizetési ára 1 hóra 1-20 kr, ' Rátz István. Kiadóhivatal tagjainknak 1 frt 16-6% Budapest, VIII., Rökk SziMagyar Újság. Politikai lárdvutcza 28. Előfizetési, ára 3 frt, tagjainknak 1 frt napilap. Megjelen a fővá50 kr., árengedmény 50°/o. rosban este, a vidéken kora reggel. Kiadóhivatal Budapest, IV., Fereneziektére 3. Előfizetési ára 1/4 Budapest, Sarkantyus-u. 3. évre 3 frt, tagíainknak 2 Előfizetési ára egy évre 12 frt 70 kr., 1 hónapra 1 frt, frt. Tagjainknak 9 forint,, tagjainknak 90 kr. 10% árengedmény. 25% Nemzet. Politikai napiAz egyesület alagszabályainak 5. §. értelBorászati Lapok. XXX. lap. KiadóhivatáíBiidapest, mében a tagdijak minden év január hó 30-ig évfolyam. Szerkeszti Baross IV., Férencziek-tere 3. Főbefizetendők; kérjük tehát a folyó évi tagdijak Károly. Előfizetési ára egy szerkesztő Jókai Mór. feleszerkesztő G-ajári Ödön. mielőbbi beküldését. Különösen kérjük tagdíj- évre 5 frt, fél év 2 frt 50 lős Tagjainknak egészévre Előfizetési ára 1/4 évre 4 hátralékos tagtársainkat, hogy kötelezettségük- kr. 4 frt, fél évre 2 frt. 20% frt 50 kr., tagjainknak 4 nek mielőbb eleget tenni szíveskedjenek, annyi10% Egyetértés. Polit. napi- frt 05. kr. val inkább, hogy magukat a kellemetlenségekkel lap. Kiadóhivatal Budapest, Ország Világ. Kiadójáró ügyvédi felszólítástól, egyesületünket pedig IV., Papnövelde-utcza 8. hivatal Budapest, V., Hold32-ik évfolyam. Előfizetési utcza 7. 19 évfolyam. Előhiábavaló költségektől megkíméljék. ára 20 frt helyett, 14 frt, fizetési ára egy évre 8 frt, Ügyvezetőség. árengedmény 30% tagjainknak 7 frt. 12;5% Képes Néplap. ElőfizePesti Napló. Politikai tési ára i/4 évre 70 kr., .1/2 napilap. Kiadóhivatal Buévre 1 frt 20 kr. Egyesü- dapest, VI. Teréz-körut 23. Alább felsorolt tagjaink lakhelyüket változtatták letünk tagjai irodánk utján Egész évre 14 frt helyett s erről egyesületünket nem ' tudósítván, tartózkodási 15% kedvezménynyel fizet- 12 frt, félévre 7 frt helyett 6 frt, negyedévre 3 frt 50 helyük előttünk ismeretlen. Tisztelettel felkérjük azon hetnek elő a lapra. 14-3% Magyar Bazár. Wohl' kr. helyett 3 frt. tagjainkat, akiknek az alább felsorolt tagok jelenlegi Janka divatlapja. KiadóPolitikai Újdonságok. tartózkodási helyükről tudomásuk van,, szíveskedjenek hivatal Bpest, Férencziekaz 1 illetők lakczimét egyesületünk ügyvezetőségével tere 3. Megjelenik havon- Előfizetqsi ára 1/4 évre 1 frt 25 kr. Egyesületünk tagjai levelező-lapon tudatni. kint 4-szer. Előfizetési ára irodánk utján 15% kedvezBaumann Samu, Benedek Antal, Bőkmann Her- 1/4 évre 2 frt, tagjainknak ményei fizethetnek elő a mann, Dravek Lipót, Ferber Béla, Fischer Oszkár, Früh- 1 frt .60 kr. 20% wirt Ferencz, Halászy Lajos, Háracsek István, Hegedűs Magyar Gazdák Lapja. Uramlbátyám.HumoriszJános, id. Horváth .Mihály; Kárpf Isidor, Longauer Vil-' Gazdasági szaklap. Kiadómos, Lukács Károly, Malizsek Gyula, Matlaszkovszky hivatal Budapest, V., Aka- tikus hetilap. Kiadóhivatal Budapest, IV., Egyetem-u.4. Károly, Mészáros Péter, Meszter Ferencz, Nagy Kálmán, Schwartz Pál, Szájbély János, Takács Károly, Tilflmre, démia-u. Előfizetési ára egy Előfizetési ára egész évre évre 8 forint., tagjainknak 8 frt, tagjainknak 6 ft. 25% Varga Nándor, Vollmann Lajos. 4 frt. árengedm. 50% Üstökös a legrégibb maMagyar Hírlap. Politikai napilap. Kiadóhivatal Bu- gyar élczlap. Kiadóhivatal Betöltendő állás. dapest, V.. Honvéd-u. 4. Budapest, Honvéd-utcza 4. Ajánlatok az ügyvezetöséghez küldendők. Előfizetésiára 14 frt. Egye- 41-ik évfolyam. Előfizetési ára egész évre 8 frt helyett sületünk tagjai irodánk ut250/o ján 15% kedvezménynyel 6 frt. lyázhatnak gazdasági i Vasárnapi Ujság.Kiadófizethetnek elő a lapra. hivatal Budapest, IV., EgyeMagyar Nők Lapja. Ki- tem-u. 4. Előfizetési ára 1/1. Állást keresők. adóhivatal Budapest, V- évre 2 fi t, egész évre 8 frt. Fötiszti, kezelni vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak Hold-utcza .25. Előfizetési Egyesületünk tagjai irodánk 194. Intézői állást keres 195. 14 évi gyakorlattal ára egy évre 6 frt, tagjaink- utján 15%kedvezrnénynyel egy, az óvári akadémiát biró 32 éves éves ref. vall. nak 3 frt áréng. 50% (1/4 évre 1 frt 70 kr., egész sikerrel végzett, kitűnő családos uradalmi intéző, évre 6 frt 80 kr.-ért) fizetgyakorlattal biró 37 éves ki a mezőgazdaság minhetnek elő a lapra. róm. kath., nős, jelenleg den ágában, különösen az is nagy uradalomban mű- intenzív tejgazdaság és ködő gazdatiszt. tejértékesités terén teljes Az oraz. magyar gazd. egyesület tulajdona.

Figyelmeztetés.

Ismeretlen tartózkodásu tagok.

„PATRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

Il-ik é v f o l y a m .

Budapest, 1899. április 12,

4. szám.

GAZDATISZTEK LAPJA A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER. Előfizetési Egész évre S

forint:

Szerkeszti: J E S Z E N S Z K Y PÁL, AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDŐTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGYVEZETŐJE.



Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamim[ a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják. Az Országos Magyar Gazd[asági Egyesület tagdíja egtisz évre 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek «s Erdőtisztek Országos Egyesületének tagdija egész érre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek 2 frt 50 kr.

A Magyar Gazdatisztek, és Erdőtisztek Országos Egyesülete

ködik a magyar gazdatiszti kar érdekképviselete fölött; jó-rossz időben mellette kitart, türelmét buzgó kezdeményezések f . évi április hó 30-án, vasárnap, d. e. 10 óra- meghiúsulására sem veszti el s megtartja kor tartja a Köztelek nagytermében rendes évi reményét még akkor is, mikor a gazdaközgyűlését. Ezt leövetöleg d. e. 11 órakor tartja a tiszti kar javarészének közömbösségéről Mezőgazdasággal és Erdészettel foglalkozók szomorú tapasztalatokat szerzett. nyugdíjintézete IV-ik rendes közgyűlését. Ö volt mindeddig igazi lelke ennek Mindkét közgyűlés tárgysorozata a „Gazdatisztek Lapja" f. évi márezius hó 15-iki számában az egyesületnek; amit az élvezett támogatás csekély mérveivel elérhettünk, mind közölve volt. A közgyűlés névre szóló meghívói összes tagjainknak a mai napon szétküldettek. az a siker az ö munkás kezeinek nyomait viseli s erőtlenségünk miatt ami reményünk megsemmisült, az bizonyára Tagdij nyugtázás. az ö szivének fájt a legjobban. 1899. évre tagdíjaikat márezius 12-től április 9-ig beküldötték : 10 koronát: Chemmiczky Gyula, Greksa Odaadó fáradozását jutalmazni nem Ignácz, Grassl Hugó, _ Jeszenszky Pál, Kalmár Lajos, Klein Sándor, Kientzl Ákos, Lakrovics Ferencz, Lösch tudtuk, mert a mi jutalmazásunknak öszJános, Nowotny János, Prágay Aurél, Sántavy József, szes eszközei : az elismerés és a hála s Schmiedt Albert, Skafszky Ferencz, Stichleutner Károly, oly keveset érintkezünk, hogy még ezekSzalay László, Sztankovios Ferencz, Tilf Imre, Hnkelháusser József, Wildmann László, Zeisler Antal. nek kifejezésére is ritka az alkalom. 8 koronát beküldőitek: Böd István, Korchmáros Éppen ezért kellene megragadni ezt Imre, Kurucz Géza, Mohi Mihály, Tóth Ferencz, Votisky Elemér. a ritka alkalmat, amely most kínálkozik, Hátralékot fizettek: Árvay István 10 koronát, Bálványossy Zoltán 10 kor., Halasi Pál 4 kor., Husznay arra, hogy egyesületünk tagjai a közgyűMiklós 20 kor., Novotny János 40 kor., Prágay Aurél lésen legalább tömeges részvételükkel rój40 kor., Sántavy József 30 kor., Tilf Imre 20 koronát, ják le az elismerés adóját szeretett elnöWildmann László 50 koronát. künkkel, de a két, szintén nagy érdemeket szerzett, alelnökkel szemben is. Tizennyolcz esztendő! Hiszszük, hogy ott lesz, aki teheti; A Magyar Gazdatisztek OrszágosEgye- hiszszük, hogy ez a közgyűlés meggyőzi sülete e hó 30-án tartja rendes évi köz- Bujanovics Sándort arról, hogy ennek a gyűlését, amely alkalommal a hat évről tizennyolcz esztendőnek az emléke a hat évre valasztandó elnökség megujitása magyar gazdatiszti kar el nem évülhető, is sorra kerül. Ez lesz az egyesületnek hálás érzületét biztosította számára. a tizennyolczadik" közgyűlése s ezúttal fordul a tisztujitásnak negyedik turnusza. Gazdatiszti törvények. Az egyesület tizennyolczadik évfordulójának az a személyi mozzanat kölA Magyar Gazdatisztek Egyesületének csönöz jelentőséget, hogy ez egyúttal küldöttsége még mult hó folyamán Darányi tizennyolczadik évfordulója Bujanovics Ignácz földmívelésügyi miniszternél tisztelegvén, Sándor élnöklesének is, aki az egyesület Bujanovics Sándor, a gazdatiszti érdekek buzgó harczosa megragadta ezt az. alkalmat arra, megalakulásának kezdetétől fogva tölti be hogy a megoldásra már oly régóta váró gazdaezt a díszes tisztet, amelyben már három tiszti kvalifikáczió s a gazdatiszti jogviszonytisztujitó közgyűlés bizalma erősítette meg. nak törvényhozási uton való rendezését isméTizennyolcz esztendő egy közintéz- telten kérelmezze. Darányi miniszter kijelentette, hogy a kvalifikáczió és jogviszony kérmény életében csak araszokat számit, de dését rendezni hivatott törvényjavaslatot már egy emberi életben sokat jelent. S emel- el is készítette és reméli, hogy azt rövid idő kedik -ez a jelentőség, ha valakit, mint alatt kedvező kilátások mellett terjesztheti az Rujanovicsot, e hosszú évek során ke- országgyűlés elé. A kilátásba helyezett törvényhozási mozresztül, minden anyagi érdek nélkül, pusztán az ügyszeretet, a jó czél iránt zanat mindenesetre nevezetes fordulópontot fog képezni a magyar gazdatisztikar sorában. való lelkesedés nemes érzései fűznek egy Évek hosszú sora óta a gazdatiszti kar minden közintézmény vezetésének fáradságos alkalmat megragadott, hogy a kvalifikáczió vészerepköréhez. delmét s a jogviszony rendezését sürgesse, s Ezen az eszményi kapcsolaton kivül a gazdatisztek országos egyesületének műköis főképpen abban kulminált, hogy ezeket semmi sem magyarázhatná meg azt a dése a kérdéseket a törvényhozásba bevezesse. kitartást, azt az odaadást, amelylyel Tudjuk, czélt is ért annyiban, hogy a törvényRujanovics közel két évtized óta ott őr- javaslat csakugyan elkészült s a képviselő-

házon szerencsésen keresztül is ment, de a főrendeknél megbukott. Az ujabb idők feladata tehát az volt, hogy az elvetett törvényjavaslatban foglalt méltányos óhajok iránt fennálló ellenszenvet minden vonalon leküzdjük s különösen főuráink jóindulatát kellett megnyerni a törvényjavaslat számára. Az idők szelleme talán segítségünkre volt e részben. A szocziális mozgalom a munkások egyéni jogigényeinek kielégítésére ösztönözte a törvényhozást; közelebb jutottunk ezzel bizonyára annak felismeréséhez is, hogy elhanyagolt jogigények más téren is vannak még, a melyeknek ki nem előgitése jogintézményeink fokozatos fejlődésével mind nagyobb kiáltójelévé válik a méltatlanságnak. De kitűnt a szocziális mozgalmak révén az az intenzív kapcsolat is, mely a gazdatisztet földesura érdekeihez fűzi, mert láttuk, hogy társadalmi evolucziók esetén a föld ura és a föld munkásai között a legtermészetesebb védgátat a gazdatiszt értelmessége, hűsége és hazafiassága alkotja; e tulajdonságok kifejtését pedig, amelyre szüksége volt és van a magyar mezőgazdaságnak, csak érdekeinek jogvédelmében megnyugodott s exiztencziájával megelégedett egyéntől várhatjuk. Végül azok a mind magasabb követelmények, amelyeket különösen a fejlődő viszonyokhoz való alkalmazkodás s az értékesítés támaszt a gazdatiszt irányában, arra figyelmeztetnek, hogy a szakképzettség hovatovább elengedhetlen kelléke a jövedelmező gazdálkodásnak, a szakképzettségnek tehát megillető és megvédelmezett tért kell biztositanunk. Mindezen körülmények — azt hiszszük — meggyőzték a köztudatot a gazdatiszti kérdések rendezésének szükségessége felől s hiszszük, hogy segített az idők rábeszélő erejének a Darányi miniszter közbenjárására is, ki az élvezett bizalomnál s rokonszenvnél fogva, különösen hivatott az elvetett törvényjavaslat újbóli felelevenítésére. Magáról a törvényjavaslatról a dolgok mai stádiumában bővebb tudomásunk még nincsen, annakidején azonban bizonyára módja lesz a gazdatisztek országos egyesületének a hozzászólásra. Kisebb nézeteltérések felmerülhetnek a részletekben, ám az uralkodó irányelvek mindenezetre azok maradnak, amelyeket már az 1891-ik évi gazdatiszti kongresszus kifejezésre juttatott. Ezek a gazdatiszt s a szolgálatadó érdekei számára a teljes kölcsönösség alapján kívánják a jogvédelmet biztosítani, olyformán tehát, hogy a törvényes intézkedések egy minden tekintetben méltányos szerződést pótoljanak. A szerződés megkötése ma is a két féltől függ, a két fél érdekletéteményeseinek nem lesz tehát nehéz megtalálni azt az eszmebeli szerződést, amely a törvényes rendelkezések jogalapjául lesz felhasználható. Miután a törvényjavaslat előkészítése és tárgyalása folyamán a hozzászólásra illetékeseknek megvitatási joga biztosíttatik, a törvényjavaslattal szemben a negáczió terére csak azok léphetnek, akik egyszerűen nem kívánják a rendezett jogállapotot. Már

14


a gazdatisztféle ember természetét, gondolkozásmódját; a viszonyokat, amelyek ténykedésünkben folytonos küzdelemre kárhoztattak: magától az érdeklődéstől bátran utána vethettük volna a gyeplőt az egész intézménynek, senkitől sem kaptunk volna szemrehányást, sőt azt hiszem, igen sokkal többen lettek volna azok, kik eljárásunkát helyeselve, imigyen szólnak: Okosan tették; minek küzdeni oly ügy érdekében, amely népszerűségre sajátosság ágánál fogva, talán sohasem számithat!! Mi azonban nem igy gondolkoztunk . . . hál' Isten helyesen . . .!! A közérdek lebegve szemünk előtt, lehetetlennek tartottuk feladni a küzdelmet. Megtartottuk pozicziónkat az ügy érdekében. Küzdöttünk a legbosszantóbb körülményekkel, a melyek nap nap után elébünk kerültek s nem egyszer vádakként emeltettek ellenünk. Igaz ! hogy a felszámolás gondolata folyton előttünk lebegett s már-már odáig jutottunk, hogy mindegyre erősebb csüggedés vett rajtunk erőt; reménységünk mécsese egyre halványabban pislogott s talán örökre kialszik, ha el nem jön a megmentés a földmivelési miniszter jótékony támogatásával. Megjött! Erkölcsi és anyagi erőt nyerve, megújhodott kedélylyel folytattuk munkánkat. Az elhagyatottság nyomasztó érzete megcsappant : nem voltunk többé idegenek magunk között!! Föltünés, nagy lárma nélkül takarékoskodtunk, segítettünk elhagyott özvegyein, árváin, elhunyt kartársainknak. Egyenesen ebből merítettünk erőt a kitartásra, tagja maradni a nyugdíj egyesületnek, kerüljön az bár a legnagyobb megerőltetésbe; fentartani a nyugdijegyesületet, habár a legnagyobb anyagi áldozatok árán is. Mert hisz előttünk állott az ijesztő példa mindennap, a maga borzalmasságával, könyörtelen ridegségével. Midőn ezt a képet láttuk, olvashattuk felette czimiratát is: „a gazdatiszt és családjának jövője a XlX-ik század végén"'. Megmaradtunk! . . . Nélkülöztünk ! Szorgalommal gyűjtöttük az áldozat fillérjeit, hogy belőle biztos alapot rakhassunk a jövőnek. S mit gondolnak kicsinylő kartársaink! mit azok, kik magyar kenyeret éve, idegenbe hordják hasonczélra szánt tőkéjüket — mi történt!! ? Az a mi minden kitartásnak véderedménye — a siker! Igen! . . . s ma önérzettel mondjuk, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók nyugdíjintézetének 100,000 forint alaptökéje van. Tudjátok-e mit jelent e szám? Nem kevesebbet mint azt, hogy a nyugdijintézet fenmaradása immár biztositott. S annak a százhuszonöt kartársamnak, akik velem együtt kezdettől fogva részesei ez áldásos intézményAz első százezer! nek, habár nem valami nagyon fényes, mindLanyha érdeklődós, csekély résztvevés azáltal tisztességes megélhetést nyújtó jövő mellett hat éve létesült a mezőgazdasággal áll rendelkezésünkre. Az esetben pedig, ha a végzet a jövőbe belépni nem enged, nem mafoglalkozók nyugdíjintézete. Mindekkoráig magárahagyatva, csak sze- rad családunk minden segély nélkül. Nagy rény keretben mozoghatott. Mi, kiket a jövőérti megnyugvás !. . . hogy szeretteink tőlünk elszaaggódás elsőkként sorakoztatott a nyugdijintézet kadva, nem fognak a könyörtelen nyomor kütagjai közé, évek hosszú során át nagyon szöbére lépni. S hogy álltok ti, kicsinylő kartársaim, kevés reménynyel fizetgettük le keservesen megtakaritgatott forintjainkat a biztositott nyug- kik a kínálkozó alkalmat eldobva maguktól, nem törődtök a magatok és családotok jövődij évi illetményébe. Nem egyszer ejtett kétségbe a közöny, jével ! ? Kik bár egy életet áldoztok a mezőbosszantott a kicsinylő lenézés, megvetés, a melylyel e zsenge intézménynek megküzdeni gazdálkodás szolgálatának s mégsem akarjátok kellett. Fájt, anynyival inkább, mert a legsér- jövőtök biztosítását attól!! tőbb mellőzés éppen pályatársainktól eredt. Nem irigylitek tőlünk a jövőt s nem Elanynyira, hogy mi, kik ez intézet vezetésére nyugtalanít a lélekösmeret ?. . . ! Hát hiszen, delegáltattunk, magunk között tanakodva nem ha eddigi elhatározástok felett a nyugdijintézet egyszer vetettük fel a kérdést: fenmaradása iránti kétség uralkodott, ma már — Minek a gazdatiszteknek nyugdíjintézet, csak meggyőzhet a tényleges való, hogy élni ha helyzetük olyannyira jó, jövőjük oly mértékben és fejlődni fog az immár önmagától. biztositott, hogy nem tartják érdemesnek ügyet Avagy talán sérti önérzeteteket, hogy vetni reá ....!! gazdatisztekké lettetek, azért marad közömbös És ha nem ösmertük volna mindannyian előttetek ezek érdeke s nem kívántok tömörülni nagyon — de nagyon jól a gazdatiszti pályát, ott, ahol kartársaitok nagy tömege áll?

pedig nem tehetjük fel, hogy a magyar föld urai ilyen rideg álláspontra helyezkedjenek. A kvalifikáczió kérdése előttünk abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy a kvalifikált gazdatisztek az illetéktelen versenynyel szemben- hivatásuk terén megvédelmeztessenek és hogy ez a hiváskör szélesbittessék azok számára, akik a gazdai szakképzettséget megszerzik. A képzett gazdák alkalmazásából származó előnyök oly nyilvánvalóak, hogy azok javára ma már érvelni sem kell. Ezek az elő' nyök azonban másfelől az egyéni szabadcselekvésnektagadhatatlanul némi megkötésével járnak. Senki sem csodálkozik ugyan ma azon, hogy a funkczionálás a hivatásos foglalkozás minden terén iskolai előképzettség megszerzéséhez van kötve, hogy orvos, mérnök, erdész nem mindenki lehet, sőt még az iparosoknak azt a panaszát is természetesnek találjuk, hogy az iparűzés jogosultságát csakis szakképzett egyének nyerhessék meg. Ezen megkötéseknek szükségessége felől mindenki meg van győződve ; épp igy nem volna csodálandó az, ha nem tartanánk közömbösnek: milyeü embereket állítunk a nemzet legfontosabb jövedelmi forrásaihoz, birja ezeket akár az állam, akár magános. A nép legkomolyabb esetekben is szívesen hajlandó olcsó kuruzslókat venni igénybe a drágább orvos helyett, ám egyszerűen a törvény nem engedi meg, hogy valakit saját érdekeinek ily téves mérlegelése káros következményekkel sújtson. Miként itt nincs oka senkinek sem felzudulni az egyéni szabadság megkötése miatt, épp ugy nem volna ok a felzúdulásra, ha a törvény nem engedné meg azt, hogy valaki érdekeinek helytelen mérlegelése következtében a termelési forrásokhoz illetéktelen elemeket állítson; hiszen az illetékes egyének között is igen tág tér van még a választásra. Azonban itt hiábavaló minden okoskodás. Mi azt nagyon jól tudjuk, hogy főuraink egy része ellenszenvezik a megkötöttségnek ezzel a nemével. Egyszerre tehát bajos volna meghódítani az egész országot ; egyelőre a kötött birtokok kínálkoznak a képzett gazdatisztek kizárólagos teréül; idővel önként szélesbülni fog a keret, kivált ha gazd. szakoktatási intézményeink reformálásával a kisebb s nagyobb képzettségű gazdák között még nagyobb jelentőségűvé válik a megkülönböztetés. Túlzott várakozásokat nem szabad táplálnunk a készülő törvényjavaslat iránt, de bizva nemcsak Darányi földmivelésügyi miniszterben, hanem bizva az egész törvényhozó testület helyes belátásában is, reméljük, hogy a törvényiavaslat benyújtásának napja a magyar gazdatisztekre nézve nagy és zavartalan ünnep lesz. B. B.


Ej-ej! ne feledjétek Tompának a bujdosó baráthoz intézett ama szavát: „Vegyük el a csapást, mikép a jó napot s egymást ne hagyjuk el, ha már Isten is elhagyott." Mindazáltal nem czélom e czikkemben kortesutra indulni, avagy tagokat toborzani, mert azt tartom — ha valaki saját érdekével nem törődik, azzal másnak törődni meddő dolog; de meg máskülönben is, megélünk mi már a magunk emberségéből is és az a tőke, amelyet eddig összekuporgattunk, szaporodni fog óráról-órára, napról-napra. Ezen szempontból nem érezzük kartársaink részvétlenségét, de hogy nyugdijintézetünk, óriássá, hatalmassá fejlődhessék, olyanná a melynek minden e hazában élő intelligens magyar gazdatiszt tagja legyen, ezen szempontból igenis szükségünk van támogatástokra; e czélra törekedni ugy nekünk, mint nektek erkölcsi kötelességünk. Meg kell szűnni azon szomorú állapotnak, mely szerint egy intelligens magyar gazdatiszt családja, a családfő kidőltével a könyöradomány keserű kenyerét egye. Ez tisztelt kartársaim azt hiszem mindannyiunk érdeke s a szégyen mindannyiunk szégyene. Meg van adva a mód segíteni, ha nem teszszük — rajtunk múlik! Praznovszky Ágost.

Idegen nemzetiségű gazdatisztek Magyarországon. — Nyilt levél a szerkesztőhöz. —

A „Gazdatisztek Lapja" f. évi. február hó 15-iki (2-ik) számában megjelentés az idegen nemzetiségű gazdatisztekről szóló czikk válaszra késztet; iparkodni fogok ezt teljesen tárgyilagosan és pártállás nélkül megtenni. Habár az „idegen nemzetiségű" gazdatisztek közé magamat nem sorolom, de miután én is a bécsi .. Verein für Güterbeamte" tagja vagyok és pedig megalakulása óta, amikor még egy német, de nálunk nagy uradalmakkal biró főúr gazdatisztje lenni szerencsém volt és miután 6 év óta a nevezett egyletnek bizalmi férfia is vagyok, kell hogy a czikkben foglalt támadások ellen fegyvert ragadjak és kell, hogy az igaztalan vádakat valaki, aki a viszonyokat ösmeri, visszautasítsa. A czikkben foglalt vádak az egész gazdatiszti osztály ellen irányulnak s egyaránt sértik a magyar mint az idegen nemzetiségű gazdatiszteket! Sértik a magyar gazdatiszteket azáltal, hogy fölteszi rólok, mintha a szivükben kenyéririgységet táplálnának és megsérti őket azáltal is, hogy fölteszi róluk a kevésbé versenyképésséget az idegen származású tisztekkel szemben. A magyar gazdatisztek tehát bizonyára nem tartozhatnak nagy hálával ezen szegénységi bizonyítvány kiállításáért. Az idegen származású gazdatiszteket pedig a czikkben foglalt állitások azzal sértik meg, hogy hazafiatlansággal vádolja őket és fölteszi róluk, hogy a magyar állameszme ellenségei! A czikk irója részéről nem tételezek föl rosszakaratot, aki valószínűleg nem volt sohasem gazdatiszt s igy nem ösmerheti ezen osztály beléletét. Engedje meg tehát, hogy én, aki 28 év óta magyar gazdatiszt vagyok, aki az ország sok helyén megfordultam s igy a gazdatiszti osztályt jól ismerem, a felhozott állításokra reflektálhassak. Rendszerint keserű a gazdatisztnek sorsa, megszolgált a kenyere és bizonytalan a jövője, azért még sincs a magyar tiszt szive tele irigységgel, ha azt látja, hogy egy sorsosának sikerült itt letelepednie ós a reá nézve duplán keserű kenyeret iparkodik magának megkeresni. Vendégszerető és lovagias a magyar nemzet és szívesen fogad kebelébe más nemzetiségüeket is, ha az becsületes és jellemes. Az elébb emiitett uradalomban, magyarok, csehek, németek, sőt még olaszok is



voltak és talán még ma is vannak, de azért hasznára! Ma ezen ok már háttérbe szorul, mind egy test, egy lélek voltunk és egyikünk- mivel rendelkezünk elegendő számban ilyen nek sem jutott volna eszébe, hogy a másikat képzettségű magyar gazdatisztekkel is. becsmérelje vagy gyűlölje azért, mert más az Azt hiszem, hogy az idegen tisztektől anyanyelve; sőt ellenkezőleg, egymástól tanulni nincs mit tartani ! iparkodtunk és együttesen az uradalom érdekéHa ezek szorgalmas és becsületes szakben működtünk. És tudom, hogy a magyar emberek, csakúgy boldogulhatnak és senki Ruffy Pál, a született cseh Moraweck János, sem tilthatja el őket a kenyérkeresettől, ha valamint csekélységem, nem ösmeretlen a ellenben lusták és értelmetlenek, akkor ugvis gazdaközönség előtt, pedig egyaránt egy osztrák tönkremennek, mert nem képesek felvenni a főúr tisztjei voltunk. És igy van az máshol is. versenyt az idevaló tisztekkel annál inkább se, A született magyar sohasem gyűlölte és soha- mivel az idevaló szokások és a nyelvezet reásem gyűlöli az idegent, ha az iparkodik szorgalma juk nézve idegen. ós tehetségével kenyerét megkeresni és ha És most áttérek czikkiró azon felvetett alkalmazkodik a magyar viszonyokhoz és a kérdésére, hogy „Hogyan van az, hogy az magyar érzületnek a hive. idegen nemzetiségű gazdatisztek az osztrák Vannak kivételek. Magam is ösmerek „Verein für Güterbeamte" és nem a „Magyar egynéhány külföldit, aki itt él és meggazdagodik, Gazdatisztek Egyesületének" a tagjai?" de azért mégis mindennek, ami magyar, ellenMindenekelőtt, a dolog tisztázhatására sége, aki a magyar nyelvet nem akarja még megjegyzem,! bogy az osztrák egyesületnek akkor sem megtanulni, ha alkalma volna rá, magyarországi, de idegen nemzetiségű tagjai aki Magyarországról és a magyarokról csak csak egy részben a bevándorolt tisztek, de lenézőleg nyilatkozik. Ilyen egyéneket nem igen sokan, tagjai az itt született gazdatisztekvolna szabad minálunk tűrni s ezeknek kár a nek is és a „Magyar Gazdatisztek Egyesületémagyar levegőt szivni s a magyar kenyeret ben" van egynéhány bevándorolt tiszt is. Abban enni! Mi épp ugy megbotránkozunk az illetőn, is téved a czikket irt szerkesztő, ha azt állítja, mint a kenyéradóján, mert Magyarország föld- hogy a szomszéd egyesület sem tesz többet a birtokosainak nem volna szabad ily gonosz tagjai érdekében, mint a magyar. lelkületű egyéneket alkalmazniok. Én jobban vagyok informálva! Sajnos a De ilyen esetek csak kivételek. A beván- hazai egyesület messze hátra marad az osztrák dorolt tisztek túlnyomó részben magyarérzel- egylet mögött. Nem czélom és nem is vagyok műekké válnak és nem ritkán tehetségük és arra hivatva, hogy dicshimnuszt zengjek az szorgalmuk, mint szakismereteik által a hazai osztrák egyletről, megelégszem avval, hogy gazdasági viszonyoknak nagy szolgálatokat állítom, miszerint az osztrák egyesület törődik tesznek, S amint én tudom, az idegenből be- tagjainak érdekével, anyagi és erkölcsi jólétével vándorolt gazdatisztek nagyobb többségben és és mindezért csak 2 frt tagdijat szed be. A minden tekintetben beváltak, de teljesen bele- hazai Egyesület tagjai 5 frtot fizetnek, a mi egy olvadtak a magyar gazdaosztályba. Leggyak- szegény gazdatisztnek már nagy kiadás. rabban valamely magyar birtokos vagy gazdaVissza kell utasítanom azon vádat is, tiszt leányát veszik nőül és igy egy igazi mintha az osztrák egyesület magyarországi bimagyar családdal több van a hazában. zalmi férfiai, a haza ellen propagandát csinálAzt vetik a bevándorolt gazdatiszteknek nának. Maga az egylet, ugy annak bizalmi férszemére, hogy nem iparkodnak magyarul meg- fiai is semmiféle politikával nem törődnek; az tanulni. Ahol a magyar nyelv az uralkodó, egylet czélja a humanizmus, a jótékonyság. ott bizonyára elsajátítják az állam nyelvét, Mint bizalmi férfiúnak az egész működésem ahol pedig más ajkú nép lakik, ott már nehéz abban áll, hogy évente néhány levélre'kell váegy bevándorolt felnőtt embernek magyarul laszolnom. Idegen gazda tudakozódik a memegtanulni, ha mindjárt óhajtja is. Ha egy ke- gyében fekvő birtok felől, mivel megvenni vagy véssé gondolkodunk, reá jövünk a dolog nyit- bérbe venni óhajtja, birtokosok kérnek felvilájára, hogy miért kap oly sok idegenből szár- gosítást gazdatisztekről, gazdatisztek kérik mazó tiszt nálunk kenyeret ? Mig az országban közbenjárásomat valamely állásért stb. Tehát különböző nyelvezetüek laknak és olyanok bír- mind oly dolgok ezek, a melyek a hazának nak földbirtokkal, akik nem tudnak magyarul, nem kárára, de talán hasznára vannak. És az akiknek azonban mégis gazdatisztet kell tar- egész hosszú praxisom alatt még egy eset sem tamok, addig mindég szükség lesz arra, hogy fordult elő, hogy én egy magyarul nem tudó a gazdatiszt beszéljen valamely idegen nyelvet tisztet valahová elhelyeztem volna, jóllehet e is. Sőt már annyira megy a dolog, hogy az tekintetben már sok bajtársamnak tettem szíAlföld tősgyökeres magyar vidékein is meg- vességet. Én azt hiszem, hogy birtokok eladákövetelik a tiszttől, hogy tudjon tótul, hogy a sánál, bérbevételénél, becslésnél és a tisztek vándormunkásokkal érintkezhessék, vagy pedig elhelyezésénél sokat tehetne a hazai gazdasági Nyugat-Magyarországon megkövetelik a tiszttől, egyesület is! hogy tudjon németül, mert az üzleti összeEgykor ón is óhajtottam a Magyar Gazdaköttetések ezen nyelv birását megkövetelik. tisztek Egyesületének tagja lenni, de visszaÉs ha nem akad magyar születésű gazda- riasztott az egylet hivatalos értesítője, amely tiszt, aki tótul vagy németül, egyes esetekben 1894-ről beszámol. Az egyletnek akkor 862 oláhul, horvátul ért és beszél, akkor kénytelen rendes tagja volt, ebből 619 tag hátralékban, a tulajdonos külföldi gazdatisztet, csehet vagy a díjfizetések és az egész hátralék 22.303 frtot tett ki. Egy másik oldalon (21. lap) azt osztrákot alkalmazni. Ez tehát a nyelvkérdés és manapság olvastam : Tiszti fizetések 3860 + 720, tehát elég ok arra, hogy miért adnak némely helyen 4580 frt és azonkívül lakbér, fűtés, világítás elsőbbséget az idegenből származó tiszteknek, 650 frt. Furcsa azonban az is, hogy 207 tag azonban ezen ok is eleshetik, ha a magyar lakhelye ismeretlen volt az egylet vezérférfiai diák, aki gazdasági pályára készül, iparkodik előtt. más nyelvet elsajátítani. Én magam is egykor Ez olyan visszás állapot, hogy ilyent egy elestem egy kitűnő állástól, azért, mert nem egyletnek sem volna szabad tűrnie. Ezek után tudok tótul s a magyar ós német nyelvtudása nagyon természetes azon ellenszenv, amelylyel sem volt még elegendő. viseltettem az akkori egylet iránt. Változtak a Egy más ok is létezik, vagy mondjuk, viszonyok, változtak az emberek, talán jobban létezett, amiért régebben idegen gazdatiszteket állunk most! Amidőn e lapok szerkesztőjének czikkét kerestek. Czukorgyári üzem gazdaságokat kellett vezetni, tejgazdaságokat berendezni, szesz- végigolvastam és áttanulmányoztam, azonnal gyárakat kezelni stb. Régebben alig léteztek elhatároztam, hogy válaszolni fogok és pediglen oly magyar gazdatisztek, akik ily specziális a legjobb érzésem szerint. munkálatokban jártasak lettek volna, be kelBelépek a „Magyar Gazdatisztek Egyesülett tehát külföldi szakembereket hozni és letébe" és felkérem pályatársaimat, hogy léppedig nem az ország kárára, hanem csak jenek be ők is. Az osztrák egylet magyaror-

15.

szági tagjai bebizonyították, hogy él bennük az összetartás érzete, tehát fejtsék ki tevékenységüket magyar földön is. Február 15-én jelent meg e lapok hasábjain a szóban forgó czikk, márezius 1-én már széjjelment a felhívás az osztrák egyesület minden egyes magyarországi bizalmi férfiához s mostanáig gyűjtöttem az érkező aláírásokat. Az eredmény következő: Magyarországon (Erdélyen kivül) van 24 bizalmi férfiú, ezek közül válaszolt 21 és ezek közül belép 15. Erdélyben van 4 bizalmi férfiú, 1 válaszolt és az sem lép be. Horvátországban van 8 bizalmi férfiú, 3 válaszolt és 1 lép be. Tehát összesen 16 bizalmi féríiu lép be a magyarországi gazdatisztek egyesületébe és ezek közül 15-en aláirtak egy felhívást, melyben a „Verein für Güterbeamte" valamennyi magyarországi tagjait belépésre szólítják fel. A beérkező belépési nyilatkozatokat annak idején bemutatom. A felhívásokat jövő héten küldjük szét; most nyomda alatt vannak. Ne tessék körmömre koppantam, hogy külön soroltam föl Magyarországot és külön Erdélyt. Tudom, hogy politikailag egybe tartoznak, de azt is tudom, a gazdasági egyleti életre nézve Erdélynek külön gusztusa van, amely a felhívás eredményénél is mutatkozott. Ezzel beszámoltam volna a tényállásról. Azért válaszoltam, mert a jó ügy érdekében a czikkben foglalt támadásokat megezáfolni óhajtottam. Rovara Frigyes, jószágigazgató.

A fenti sorokra, mint az inkriminált czikk írója néhány észrevételt tartok szükségesnek tenni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy azon czikkemben, amelyben névszerint felsoroltam a bécsi „Verein für Güterbamte" magyarországi bizalmi férfiait, köztük Rovara Frigyes jószágigazgató nevét is, a következő passzus foglaltatik: „Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a megnevezett bizalmi férfiak között van egy gazdatiszt, akire az elmondottak nem mindenben vonatkoznak, aki tényleg érdemeket is szerzett a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása körül, de akinek nevét éppen ezért annál inkább sajnálattal látjuk a többiek között", —• hogy ez a passzus Rovara igazgatóra vonatkozott, azzal ugy hiszem mindenki tisztában volt, s ezt bizonyítani feleslegesnek vélem, annyival inkább, mert erről ő bizalmas uton értesülést is nyert. Annak daczára tehát, hogy az idegen nemzetiségű gazdatisztekről irott czikkemben foglaltak nem vonatkoznak ő reá, mégis szívesen adtam helyet fenti sorainak, mert ezáltal is hozzájárulni vélek a helyzet tisztázásához. A szóban forgó czikkemben általánoságban azt állítottam, hogy az idegen nemzetiségű gazdatisztek nagy része nem tartja kötelességének hazánk nyelvét elsajátítani, nem igyekszik magyarrá, a szó szoros értelmében magyar honpolgárrá válni, nem igyekszik arra, hogy szolidárisnak vallja magát a ^magyar gazdatiszti karral, aminek élénk bizonyítéka, hogy mig az idegen nemzetiségű gazdatisztek a magyar gazdatisztek egyesületéről egyáltalán tudomást sem vesznek, addig az osztrák hasonnemü egyesületet pártolják. Hogy vannak dicséretes kivételek, az magától értetődik, de hogy nagyban egészben igen sok nem magyar érzelmű külföldi gazdatiszt van Magyarországon, azt a viszonyokkal ösmerősök előtt bizonyítani felesleges. Hogy az évi 5 frt tagdíj oly jelentékeny összeg volna, amely visszatarthatna egy gazdatisztet az egyesületbe való belépéstől, azt sem fogja elhinni senki sem. Igen jól ismerem a gazdatisztek helyzetét, magam is több mint 10 évig gazdatiszteskedtem, tehát módomban van a helyzetet megítélni s állítom, hógy ritka gazdatiszt az, aki ezt a csekély áldozatot a jó ügy érdekében meg nem hozhatná.

16

GAZDATISZTEK LAPJA. 1 8 9 9

ÁPRILIS

12.

Az sem hozható fel mentségül az idegen cseh, német érából. Még a 9®-es évek elején nemzetiségű gazdatisztek érdekében, hogy hiszen voltam bátor a „Köztelek" figyelmét egy ternemcsak ők tagjai az osztrák gazdatisztek jedelmes közleménynyel felhívni az idegen egyesületének, de igen sok magyar gazdatiszt gazdatisztek káros inváziójára, azonban ugy is. Sajnos, hogy ez igy van s hogy a 3 frt nála, mint az „Egyetértésinél szavam pusztagdij-differrenczia kedvéért egy idegen intéz- tába kiáltott szó vala. Annál jobban örülök tehát, ményt támogatnak, amely hogy oly sokat tenne hogy rajtam kivül más is akadt már (azt tagjai érdekében, mint állíttatik, azt nem hihe- hiszem, hogy ezután jön majd a többi), aki tem, mert az osztrák szaklapok ennek éppen ezen dolgot, mint komoly kérdést tárgyalja és ellenkezője miatt panaszkodnak. Igaz hogy fogja fel. A német, cseh, morva gazdatisztek egyesületünk jóval többet tehetne, mint amenv- behurczolása, okozója szerintem a felvidék, nyit tesz, ha kellőleg pártoltatnék, de a rendel- különösen Pozsony, Nyitra s Bars megyék nagykezésére álló csekély eszközök a kellő tevé- mérvű eltótosodásának. Ezen állapotra éppen a kenység kifejtését lehetetlenné teszik. Ennek napokban hivtam fel dr. Kőrösy József ur, a daczára némi eredményekre mégis hivatkoz- fővárosi statisztikai hivatal érdemes főnökéhatunk, s éppenséggel helyt nem álló az az nek, egy hosszabb és pozitív adatokkal ellátott állítás, hogy az egyesület tevékenysége úgy- közleményben *a figyelmét, mintegy segítségére szólván semmi. Az elaggott gazdatisztek, illetve akarván lenni „A felvidék eltótosodása" czimü özvegyek -és árváik segélyezésére több mint legújabb statisztikai munkájában. Nem tudom, tízezer forintot fordított már eddig az egye- nem-e lesz ez is „pusztába kiáltott szó". Az sület, a tagok által fizetett tagdijjárulékokból. importált gazdatisztek nemcsak hogy kiveszik Megalkottuk a gazdatisztek nyugdijiotézetét, a szájából száz és száz magyarnak a kenyeret, amelynek prosperácziója ma már 102,0D0 frt- hanem még államellenes tendencziákat is űznyi vagyonával biztosítva van. Végül sikerült nek, befolyásuknál fogva. A magyar szónak keresztülvinnünk, hogy a gazdatiszti kvalifiká- ellenségei, a magyar állameszme ellen léptenczióról és a gazdatiszti jogviszony szabályozá- nyomon hallani kifakadásaikat és hogy ez érsáról szóló törvényjavaslat néhány év előtt a vényesül is, látjuk a felvidék eltótosodásában. törvényhozás elé terjesztetétt; hogy keresztül- Mert egy uradalomnak tudjuk, mily befolyása vitele méghiusittatott, az rajtunk kivül álló van ugy községi, mint egyházi és megyei okoknak tulajdonítandó. Azonban ismét csak ügyekre is és ha ezen befolyások osztrák, az egyesület agitácziójának és természetesen cseh vágy morva szempontból érvényesülnek, Darányi földmivelésügyí miniszterünk jóakara- mit várhatunk tőlük legfőként oly vidékeken, tának köszönhető, hogy e törvényjavaslatok új- ahol a magyar szót és állameszmét terjeszteni ból a törvényhozás elé fognak terjesztetni, kellene. Ellenségei a magyar iparnak. Minden reméljük az eddiginél jobb sikerrel. Szerényte- gazdasági iparczikkeiket, gépjeiket, műtrágyálenség nélkül utalhatunk arra, hogy az osztrák jukat, építkezési kellékeket, amelyhez még leggazdatisztek egyesülete ezekre az eredményekbe nagyobb részben külföldi mesterembereket is alkalmaznak, Ausztriából vagy Németországból nem hivatkozhatik. veszik, miközben mindenről, ami magyar, pökDe kérdem, vájjon ezen eredmények eléré- hendileg és sértőleg nyilatkoznak. Ha egy nasében támogatták-e egyesületünket az idegen nem- gyobb uradalomba, esetleg egy magyar gazdazetiségű gazdatisztek, hozzájárultak-e filléreikkel tiszt kerül, azt bizton kirágják. Istenem! mily a nyomorba jutott gazdatisztek s azok özvegyei- nehéz azon a vidéken magyarnak lenni, mert nek s árváinak segélyezéséhez, vagy a nyudij- bizony azok között csak akkor állja az ember intézet vagyonának gyarapításához, és a tes- ki, ha magára rendkívül vigyáz, látszólag velük tületi szellem, az együvétartozandóság érzetének érez és túljár eszükön; máskülönben elveszett fejlesztéséhez? Adták-e jelét valamikor annak, ember. Németország kitolonczoltatja határairól hogy ők a magyar gazdatiszti kar tagjainak a cseh munkásokat és iparosokat, mert azok kívánják magukat tekinteni ? Bizony nem. szláv eszméket hangoztatnak. A modern állaHa pedig Rovara ur jogosítva érzi magát meg- mok pedig, ha egy alattvalójukat bárhol is botránkozásának kifejezést adni az oly — megsértenek, diplomácziai kérdést csinálnak nézete szerint kevésszámú — idegen ajkú belőle. Nálunk, kiverik a magyart, hogy a gazdatisztek felett, kik közöttünk élve, nem csehnek helyet adjanak, hogy az a magyar válnak magyarokká, sőt nem tartja őket ér- agrikultura fontosságának, hatalmának köpödemesnek arra, hogy magyar levegőt szívjanak, nyege alatt, gyengítse a magyar fajt idehaza, y mi jogon veszi rossznéven tőlem, ha megrovom terjeszsze az államellenes teudencziákat és a azon, — szerintem jelentékeny számú— idegen magyar pénzt és vagyont az osztrák gyomrába gazdatisztek hazafiatlan magatartását, akik vándoroltassa. magyar érzelmeiknek nemcsak hogy kifejezést nem adnak, de idegenbe szitásukkal ennek Magyarország agrikultur állam lévén, haéppen az ellenkezőjét bizonyítják. talmát és befolyását, vagyonosodását csakis Hogy felfogásommal nem állok izoláltan, ezen az uton érvényesítheti; már pedig ha ez azt az alábbi, hozzám intézett levél tartalma is tovább is igy tart, az idegen elemek és érdekek bizonyítja, melynek eredetijét szívesen bemutat- fognak itt a gazdasági téren továbbra is dominálni, mint eddig. hatom az érdeklődőknek. „A „Gazdatisztek Lapja" érdemes szerHogy ezen felsorolt bajokon segítsünk, kesztőjének! Becses lapja február hó 15-iki feladatunk a munkálkodás és abbeli törekvés, számában egy czikket közöl „Idegen gazda- hogy a magyar kormány, földmüvelésügyi-, tisztek Magyarországon" czimmel. Ezen czikk- kereskedelmi- és belügyminiszter urnák figyelmét ben felsoroltakat nem szabad oly könnyen ezen hamu alatt lappangó tűzre felhívjuk. — venni, mint azokat eddig ugy a nagybirtokos Legyen szíves ezen már úgyis felvett eszmének osztály, mint a hatóságok vették. A földmive- becses lapjában mentől tágabb teret engedni, lésügyi minisztériumot, de az egész magyar azt mentől szélesebb körben terjeszteni, mert kormányt óriási felelősség terheli, amiért az ezáltal a magyar gazdatiszteknek, magyar fajutat és módot már eddig meg nem találták nak, magyar állameszmének és magyar szónak, arra, hogy a német, különösen morva és cseh magyar mezőgazdaság és magyar iparnak csak gazdatisztek behurczolását meggátolják. Én, szolgálatot fog tenni. R. L. aki 16 évig működtem a felvidéken, Bars, Pozsony megyékben, ismerem az ottani gazdaEz a levél kétségkívül legalább is annyira sági és gazdatiszti viszonyokat s állithatom, támogatja a czikkemben, felhozott állításaimat, miszerint Bars, Nyitra és Pozsony megyékben mint a mennyire azokat Rovara ur megczáfolni a gazdatiszteknek 70°/o-a behurczolt morva, igyekszik. cseh és német. Mondom, ismerem ezen eleDe visszatérve Rovara ur levelére, konstatálmet, mert köztük éltem 16 évig. Főnököm és nom kell, hogj írójának bizony sok időre volt kollégáim is azok, csak most, midőn ezelőtt szüksége, a míg magát az egyesületünkbe való 5 évvel egy uj uradalom vásárlásával ide az belépésre elhatározta,mert 1894-ben az egyesület Alföldre helyeztettem, kerültem ki a morva, már 14 év óta állott fenn és sajnos, hogy

4 . SZÁM. II. ÉVFOLYAM.

ezen nemes elhatározás akkor fogamzott meg lelkében, amikor az egyesület viszonyai tényleg ziláltak voltak. Abban az időben határozta el a gazdatisztek egyesületének közgyűlése, hogy emanczipálja magát az „OMGE." védőszárnyai alól s egészen különálló tisztikart alkalmazott, tényleg igen jelentékeny dotáczióval. A következmények beigazolták, hogy ez a lépés elhibázott volt s két év óta az egyesület ismét szorosabb nexusba lépett az OMGE.-vel; ennek folyománya az, hogy pl. a mult évben az öszszes kiadások, beleértve a nyugdíjintézet keze-lését s a közel 800 frtot kitevő segélyezést is, mindössze 3345 frtra rúgtak, tehát jelentékenyen kevesebbre mint ezelőtt csupán a tiszti fizetések. Különben a kiadások ilymérvü megszorítása föltétlenül szükséges is volt, mert a tagdijak a költségeket éppen csak fedezik. Ha a hazánkban élő számos idegen nemzetiségű gazdatiszt és azok a magyar gazdatisztek, kik az osztrák egyesületet támogatják, a mi egyesületünk tagjai volnának, akkor kétségkívül számottevőbb eredményekre lehetne reámutatnunk, mint a hogy ezt most lehetjük. Ugy látszik azonban, erre a jövőben a legjobb kilátásaink vannak, mert most olvasom a felhívást a „Vérein für Güterbeamte" kebelébe tartozó magyarországi tagokhoz, melyben ki van fejtve, hogy az illetőknek kötelessége a magyar gazdatisztek egyesületébe belépni, ez által is bebizonyítván, hogy nemcsak az összetartás eszméje iránt bírnak érzékkel, de egynek érzik magukat az országban született bajtársakkal. — Ez az, a minek szükségességét czikkemben kifejtettem, s őszintén örülök, hogy — habár közel két évtized lefolyása után — ez á tudat mégis gyökeret vert az érdekeltek lelkében. Óhajtom, hogy az e tekintetben megindított akczió teljes eredményre vezessen, s hogy az az egyesületünk felvirágoztatására s eredményesebb működésének jelentékeny mérvben való fejlesztéséhez hozzájáruljon. S most még egyet. Támadtam. Igazam volt-e vagv sem, ítéljék meg mások. Nekem azonban kötelességem konstatálni, hogy az a mozgalom, a melyet Rovara ur válaszként •, kezdeményezett, nemes felelet. Ez előtt szívesen kalápot emelek. Jeszenszky Pál. Az Orsz.-Gépész-Egyesület a gépészet minden ágában szakavatott gépészeket minden időben díjtalanul elhelyez. Budapest, VI., Váczi-kőrut 33. s'z.

Betöltendő állások. Ajánlatok az ügyvezetőséghez küldendők. 53. Nagyobb uradalomba. ' ban. Pályázhatnak gazda-. egy segédtiszt kerestetik. e"s~i Pályázhatnak gazdasági tanint. v. földmives-isko lát végzett, némi gyako , kik szeszgyártáslattal biró egyénék. ban jártasak s a tót nyelvet is bírják. 54. Ispán 1 állás betö tendő nagyobb uradalom

Állási Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak resen yégzett, a mező198. Kassai gazd. gazdaság'és erdészet terén intézetet végzett 19 éve 16 évi gyakorlattal biró 39r. k., nőtlen gazdatisz éves, róm. kath., családos, beszél magyarul és németül ; megfelelő állást keres. jelenleg is alkalmazásban 199. Megfelelő állást ke- levő gazdatiszt. Bírja a magyar, német és tót res 33 éves. r. k., nős, nyelvet. családos egyén, ki az erdészet terén, mint altiszl 16 éve szolgál; kitűnő Az előbb közölt állástbizonyítványokkal rendel- keresőkön kívül iro dánk kezik. Ért a mezőgazdaság ben több tanintézetet egy-' hoz és a gyümölcsfa nagy- általán nem végzett és többbani tenyésztéséhez is. földmivesiskolát végzett 200. Könyvelői állást ke- gazda van előjegyezve, a res gazdaságban, banknál kik nagyrészben őnnálló, vagy szövetkezetnél több rendelkező tiszti állásokra évi gyakorlattal s a tőt pályáznak, részben írnoki nyelvet biró m.-óvári gazd. és segédtiszti állások betanint. végzett kettős könyv- töltésére ajánlkoznak. Bivezetésben jártas gazda- zonyitványmásolataik irotiszt. Czim a kiadóhivadánkban megtekinthetők,talban. illetve kívánatra érdeklő201. Megfelelő állást ke- dőknek bérmentve megres egy földműves-iskolát küldhetők. s erdőőri szakvizsgát sikeAz orsz. m a g y a r gazd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a .

I l ik é v f o l y a m . 5. szám.

Budapest, 1899. m á j u s 10.


Szerkeszti: J E S Z E N S Z K Y PÁL, AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGYVEZETŐJE.


Budapest, IX., ÜUöi-út, „Köatelek".

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják, Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdija egész érre 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesületének tagiija egész évre 5 frt, gaz dasági segédtiszteknek 2 frt 50 kr.

A siker felé. A magyar gazdatisztek országos egyesülete e hó 1-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Örömmel konstatáljuk, hogy a jelen évi közgyűlés alkalmával tapasztalt érdeklődés messze túlhaladta az előző évekét s azok, kik azonosítják magukat az egyesület törekvéseivel, megnyugvással tapasztalhatták, hogy törekvéseiket a magyar gazdatiszti kar megérti és siet is e törekvésekkel való szolidaritását kifejezésre juttatni, amint czéltérő voltuk iránt reménye támad. Darányi miniszternek az a nagyjelentőségű ígérete, hogy a kvalifikácziohális és a jogviszonyt rendező törvényjavaslatot rövidesen befogja nyújtani, bizonyságot szolgáltatott egyfelől arról, hogy az egyesület vezetőinek a múltban kifejtett buzgalma sem enyészett el nyomtalanul, mert hisz szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a gazdatiszi törvényeket évek hosszú sora óta egyedül ez az egylet sürgeti s vezetőinek lelkesedése, czéltudatos igyekezete tört utat ami törvénytelen ügyeinknek a legilletékesebb körök komoly figyelméhez. Másfelől a sikernek ez a felcsillant reménye méltán bizalmat ébreszthet a gazdatiszti karban az iránt, hogy a társulás utján kitartó és kövétkezetes törekvés révén habár lassan is, de végtére minden igaz ügynek sikerre kell jutnia. A siker reményének és a m'egujodott bizalomnak mindenesetre része volt abban az érdeklődésben, mely a gazdatiszti kar részéről ezúttal fokozódó mértékben jutott kifejezésre. Nem következtetünk azonban talán rosszul, ha azt hiszszük, hogy vidéki tagtársaink szépszámban történt megjelenésének más jelentőséget is tudhatunk be. Ugy tapasztaltuk, bizonyos kegyeletnek és hálának az érzése működött közre abban, hogy idei közgyűlésünk ilyen látogatott legyen. Ezek az érzelmi motívumok voltak elsősorban azok, melyek arra ösztönözték tagtársainkat, hogy az elismerés adóját már csak megjelenésükkel is iparkodjanak leróni elnökünk: Bujanovics Sándor s alelnökeink: Máclay Izidor és Bálintffy Pál iránt, akik az egyesület ügyeit s vele együtt a gazdatiszti kar érdekeit szivükön hordva, az egyesületet úgyszólván keletkezése óta vezetik. Közel két évtizedet kimerítő fáradságos tevékenységükért, nagy szeretetükért, lélekből való buzgalmukért mondott most köszönetet ez a közgyűlés az egyesület két elnökének. És ez a mozzanata legkiemelkedőbb a közgyűlésnek, nemcsak azért, mivel két évtizedes közpálya folyamán szerzett érdemek erkölcsi igazolása nem történhetik és nem történhetett meg a hangulatnak ünnepies emelkedettsége nélkül, hanem etikai szempontból is. Mert az az érzelmi kapcsolat, amely ezúttal az egylet elnökei s tagjai között kifejezésre jutott külső jelekben is, ez azt bizonyítja, hogy vannak közöttünk egyformán szeretett eszmék, vannak egyazon czéljaink, amelyek néha mintha eltűnnének, elaludnának és mi szét volnánk szakadva; olykor azonban felcsillannak és akkor megihlet bennünket az együvétartozandóság tudata, megihlet bennünket az érzés, hogy ragaszkodnunk kell nekünk egymáshoz, kik közös törekvéseknek, közös sorsnak vagyunk részesei. Csak becsületes, nagy és emberies czélok előtt ébred fel az az erkölcsi erő, mely arra készteti az egyeseket, hogy meghajoljanak a közös érdek előtt, a melyek a társulás hatalmas ösztönét keltik fel. Az egyének összeolvadását elősegítő erkölcsi erőnek egy ilyen megnyilatkozását láttuk akkor, mikor az egylet tagjai megértették s méltányolták elnökeinknek a közös érdekben kifejtett fáradozásait, s azonosítva magukat ezzel a közös érdekkel, köszönetet mondottak azokért s közöttük és közöttünk egy, az eddiginél még közvetlenebb kapcsolat létesült. Ez a második kiemelkedő jelentősége a közgyűlésnek. A harmadik momentum, a melyről őszinte örömmel adunk hirt, az, hogy Rovara Frigyes kezdeményezése folytán mintegy 60 uj tag olvadt egyesületünkbe, akikkel erőforrásaink értékükben s hatékonyságukban is gyarapodtak. Szivünkből üdvözöljük az újonnan érkezetteket, a kik messziről jöttek, de mint távolról érkezetteknek annál szívesebben mutatunk helyet magunk között; a kik megmutatták, hogy az idegen nyelv az érzelmi egybeolvadás előtt nem akadály s a kiket a jövőben örömmel fogunk bajtársainknak tekinteni. E mérveire is számottevő belépés manifesztuma volt annak, hogy átszármazott gazdatisztjeink egy jó részében őszinte a kartási érzület s a magyar gazdatisztek érdekeinek

elősegitési vágya. Készséggel meghajlunk e tény előtt s csak azt óhajtanánk, hogy most már a magyar gazdatiszti kar is ilyen impozáns jelét adja annak, hogy önérdekei iránt nem érzéktelen. A közgyűlésről szóló tudósításunk a következő :

A Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesületének" közgyűlése. (1899. április hó 30-án.)

Jelen voltak Bujanovics Sándor elnök elnöklete alatt: Máday Izidor és Bálintffy Pál alelnökök, Borbély István, Bogyó Samu, Bijtös Árpád, Domoszlay József, Fekete Sándor, Fridrik Károly, Fromm Antal, Florijk Ferencz, Gressler Vilmos, Hegedűs Vincze, Horváth Jenő, Ivánszky Jenő, Kiss Lajos, Kirchner Lajos, Kiss Márton, Kodolányi Antal, Landesz József, hakovszky Mihály, Merza Márton, Nyikos Gyula, Osztroluczky Pál, Práznovszky Ágost, Bubinek Gyula, Sipos Sándor, Szalay László, dr. Szadovszky József, Szilassy Zoltán, Szrogh Lajos, Takáts Emil, Tiszovszky Lajos egyesületi tagok; Wagner Ernő a bécsi gazdatiszti egyesület ügyvezető-titkárja és Jeszenszky Pál ügyvezető. Képviselve: Arany Zoltán, Bartl Emil, Bartha Lajos, Balázsovich István, Bauer György, Bendekovich Sándor, Bedő Béla, Berger E. V., Ghriastelyi Béla, Csiba Lajos, Csigaházy Gábor, Deszpoth József, Engi Elek, Floderer Viktor, Fogassy Géza, Foitsek Károly, Ferencz Győző, Oalgóczy Antal, Gazdik Endre, Greiner Frigyes, Gibitz Alajos, Heffler Ferencz, Hidvéghy György, Káldy János, Kopácsy Jenő, Kákosy László, Kránitz Péter, Király Péter, Kovács Gusztáv, Kositzky Rezső, Kuzma Gusztáv, Kubovich Ignácz, Losonczy Árpád, Magnin Elek, Máttyus Samu, Mihálovits Mihály, Mojzer Károly, Molnár Gyula, Nadhera Ferencz, Novothny Imre, Oberlánder Sándor, Pivonkay Béla. Polgár József, Sal István, Schlachta Adolf, Schvarczer Jenő, Szánthó Menyhért, Szarka Dezső, Sztankovics József, Székács István, Szikszay Vilmos, Szintay Béla, Tibold Ferencz, Török Barna, Veszely Gyula és Wocher Jenő. Bujanovics Sándor az egyesület elnöke szívélyesen és örömmel üdvözli a mai közgyűlésen megjelent tagokat; jelenti, hogy jelen van 30 tag, képviselve 37 tag, összesen 67 tag, az alapszabályok értelmében tehát a mai közgyűlés határozatképes, konstatálom, hogy a közgyűlés alapszabályszerűen lett összehiva, a közgyűlés ideje és tárgysorozata is több izben közzé volt téve, a közgyűlést tehát határozatképesnek és megnyitottnak nyilvánítom. A jegyzőkönyv vezetésére felkérem Jeszenszky Pál ügyvezetőt hitelesítésére pedig Fekete Sándor és Szilassy Zoltán tagtársakat. Amennyiben pedig választások is vannak a napirendre kitűzve, a t. közgyűlés hozzájárulásával felkérem Práznovszky Ágost, Fromm Antal és Greszler Vilmos urakat, hogy szavazatszedők gyanánt fungáljanak. Mielőtt áttérnénk a tulajdonképpeni napirendre, szívélyesen üdvözlöm Wágner Ernő urat, az Osztrák Gazdatisztek Egyesületének kiküldöttjét. (Éljenzés.) Ezek után felkérem ügyvezető urat az egyesület mult évi működéséről szóló jelentésének előterjesztésére. Jeszenszky Pál ügyvezető: Nagyságos Elnök Ur! Mélyen tisztelt közgyűlés! Amidőn az egyesület mult évi működéséről szóló jelentésemet a következőkben előterjeszteni leszek szerencsés, előre jeleznem kell, hogy kiválóbb jelentőségű mozzanatra egyesületünk beiéi etében reá nem mutathatok. Jelentőséges eredménynek ugyanis csak azt tarthatnám, ha megvalósíttattak volna azok a törvényhozási intézkedések, amelyeket a gazdatiszti kar már közel két évtized óta sürget s amelyek a gazdatiszti társadalom erkölcsi és anyagi helyzetét megfelelően rendezni és szabályozni vannak hivatva. Amig ezeknek a törvényhozási intézkedéseknek életbeléptetését kivívnunk nem sikerül, addig számottevő eredményekre nem hivatkozhatunk. A gazdatiszti kvalifikáczió, valamint a szolgálatadók és gazdasági alkalmazottak közötti jogviszony törvényes szabályozása még mindig megoldásra váró feladatok, habár egyesületünk a mult évben sem

18


mulaszljptta el az alkalmat, hogy ezen vitális kérdésekkel foglalkozzék s azoknak megvalósitását siettesse. Főleg egyesületi közlönyünkben tartottuk állandóan nyilván e kérdéseket s hivtuk fel a kormány figyelmét azok megoldásának sürgősségére és halaszthatatlanságára, s abból az alkalomból, hogy a kultuszminiszter a középiskolai tanárok minősítéséről szóló törvényt revizió alá venni szándékozott, választmányunk is behatóan foglalkozott a gazdatiszti kvalifikáczió ügyével és időszerűnek tartotta, hogy földmivelésügyi miniszterünk figyelmét ugy erre, mint az evvel összefüggő kérdések törvényhozási uton való rendezésére felhívja s ez ügyben konkrét előterjesztés is tétetett a választmánynak. Választmányunk azonban az ügy tárgyalása alkalmával azt az értesülést kapta megbízható helyről, hogy a földmivelésügyi minisztériumban már folynak az előkészítő munkálatok e tárgyban, sőt, hogy a miniszternek határozott szándéka még ez év folyamán egy szaktanácskozmányt összehívni a gazdatiszti kvalifikáczió törvényhozási uton való szabályozása érdekében s azután a törvényjavaslatot haladék nélkül a törvényhozás elé terjeszti. Ily körülmények között a választmány elállott attól a szándékától, hogy újból feliratilag kérelmezze ez ügynek megoldását. De közbejöttek ezután a mindnyájunk által ismert zűrzavaros politikai viszonyok, melyek az államgépezet harmonikus működésére is bénitólag hatottak. A törvényhozás munkálkodása hosszú ideig szünetelt, a mulasztások pótlásra várnak s nem kevés időre van szükség, mig az ügymenet a régi kerékvágásba tér. A közbejött események a mi ügyünket is visszavetették s a legjobb szándékot meghiúsították. A rendes viszonyok azonban most már helyreállottak, a jelek biztatók s régi óhajaink teljesítésére feltétlen reményünk lehet. E reményre a legteljesebb mérvbén feljogosít a földmivelésügyi miniszter ur ő exezellencziájánakâzon kijelentése, melyet az egyesületnek nála tisztelgett elnöksége előtt tett, kinyilatkoztatván, hogy a gazdatisztek kvalifikáeziója és a szolgálatadók s gazdasági alkalmazottak közötti jogviszonyt szabályozó törvényjavaslatot már elkészítette s azt mihelyest a viszonyok csak engedik, a törvényhozás elé fogja terjeszteni. Megnyugvással tekinthetünk e fontos kérdések megoldása elé, mert Darányi földmivelésügyi miniszter, aki a gazdatiszti kar iránti érdeklődésének s jóindulatának oly sok jelét adta már eddig is, bizonyára olyatén módon fogja mogoldani e kérdéseket, amely ugy a földbirtokosok, mint a gazdatisztek igényeit ki fogja elégíteni. Ezzel az ügygyei kapcsolatos a választmánynak az a javaslata hogy a folyó évben Szegeden rendezendő országos mezőgazdasági kiállítás alkalmából egy gazdatiszti értekezlet tartassák, amelyen megvitatandók volnának azok a teendők, amelyek szükségessé fognak válni az esetben, ha a földmivelésügyi miniszter időközben beterjesztené a fent jelzett törvényjavaslatot, vagy ha ez addig meg nem történnék, hog, az érdekeltség újból nyomatékosan adjon e tekintetbeni kívánalmainak kifejezést. Indokolt egy ily nagyobb értekezlet megtartása azon okból is, hogy megbeszélt.essenek azok a módozatok, amelyek egyesületünk térfoglalására alkalmasaknak látszanak s hogy végül a gazdatisztikar, mint szervezett testület életjelt adjon magáról, a Szegeden ezidőtájt az ország minden részéből összegyűlt gazdaközönség előtt. Bizonyos tekintetben erkölcsi értékű eredményt sikerült a múltév folyamán egyesületünknek kivívnia. A fővárosban ugyanis számos állásközvetítéssel foglalkozó egyén és vállalat van, a kik a közvetítésüket igénybe vevő gazdatiszteket a legszemérmetlenebb módon megzsarolják s a mellett a legtöbb cselédszerző, a kik tekintélyes kontingensét képezik ennek a zsaroló hadnak — oly szemérmetlenül űzte a gazdatiszti állások közvetítését, a mire különben jogosítva sincsenek — hogy hirdető tábláikon inasok, kocsisok, pinczérek, háziszolgák stb. között gazdatiszti, főtiszti, sőt igazgatói állások közvetítését is hirdették. Egyesületünknek sikerült ezen a gazdatiszti állást oly lealacsonyító abuzusnak annyiban véget vetni, hogy a fővárosi tanács, kérelmünkre szigorú büntetés terhe alatt megtiltotta a cselédszerzőknek a gazdatiszti állások közvetítésével való foglalkozást s az ily állások hirdetését hirdető tábláikon s kilátásba helyezte, hogy az e téren űzött visszaéléseket ellenőrizni és megtorolni fogja. Ezzel ha egyebet nem, sikerült azt elérnünk, hogy a gazdatiszti állást a nyilvánosság előtt ne sorolhassák a cselédszerzők egy kategóriába a cselédekkel, de elértük azt is, hogy a gazdatisztek megzsarolását megtorolhatjuk, persze csak akkor, ha ennek érdekében a gazdatisztek maguk kezünkre járnak s e visszaéléseket nekünk bejelentik, mert az ily visszaélések másként ellen nem őrizhetők. Hogy egyesületünk az ujabb időben az eddiginél valamivel eredményesebb működést fejthet ki, hogy az adminisztraczionális teendőket nagy anyagi megtakarításokkal végezhetjük s hogy tagjainkkal állandó érintkezést tarthatunk fenn, azt elsősorban az OMGE. erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhetjük. Az OMGE. a mult évben is saját költségén adta ki egyesületünk közlönyét, a „Gazdatisztek Lapját" s ezt az áldozatot meghozza ez évben is, gyűléseink és üléseink megtartására helyiségeit átengedi s egyesületünket egyébként is hathatós erkölcsi támogatásban részesiti. Kétségkívül hozzá méltóztatnak járulni ahhoz a javaslatomhoz, hogy az OMGE.-nek egyesületünkkel szemben tanúsított hathatós erkölcsi és anyagi támogatásáért jegyzőkönyvileg fejezzük ki köszönetünket. Áttérve egyesületünk mult évi működésének részletes jelentésére, van szerencsém a tagmozgalmat illetőleg a következőket jelenteni:


A mult évi közgyűlés 284 tag és ezek 16,006 frtot kitevő tagdíjhátralékának feltételes törlését rendelte el, miután e tagok nagyrésze részint elhalálozott, részint ismeretlen helyre költözött s ez utóbbiak hollétét, daczára a szorgos utánjárásnak, felkutatni nem sikerült. Tekintve azt, hogy e tagok nyilvántartása sok nehézséget okozott, másrészt tagdíjhátralékuk illuzórius követelésnél egyébnek ugy sem volt tekinthető, a mult évi közgyűlés, mint már említeni szerencsém volt, a feltételes törlést rendelte el oly módon, hogy e tagok s tartozásaik az 1898-ik évi tagkönyvbe már át ne vezettessenek, hanem csak az 1897-ik évi tagkönyvben tartassanak nyilván, azzal a tartozással, amely az emiitett tagkönyvben fel van tüntetve. Hogy a feltételesen törölt tagok további nyilvántartása az uj tagkönyvben valóban felesleges lett volna, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a feltételesen törült 284 tag közül mindössze kettő fizette be tagdíjtartozását. Nyilvánvaló tehát, hogy éppenséggel semmi reménynyel sem kecsegtethetjük magunkat, hogy a fentjelzett tagdíjhátralékból számottevőbb összeg be fogna folyni. A feltételesen törült tagok leszámításával az egyesület tagjainak száma 1898 január hó 1-én a következő volt: 44 alapító, 546 rendes és 25 pártoló, összesen 615. Belépett az 1898-ik év folyamán 70 rendes tag. Meghalt 4, kilépett 21/ tagsági kötelezettségét meg nem újította 10 pártolótag. A taglétszám tehát 1899 január 1-én = 44 alapító, 591 rendes és 15 pártoló, összesen 650 tag. Belépett tehát az év folyamán egyesületünkbe 70 uj tag, ami bizony igen kevés, ha Magyarország gazdatiszti karának nagy számát tekintetbe veszszük. A tagok számának szaporítására irányzott törekvéseink sajnos, nem jártak a remélt eredménynyel, annak daczára, hogy ennek érdekében a „Gazdatisztek Lapja" utján eléggé széles körű akcziót indítottunk; az állami birtokok, valamint a nagyobb uradalmak jól szituált gazdatiszti karának tagjai, — ritka kivétellel — nem törődnek egyesületünkkel, nem azokkal a czélokkal, amelyek elérése érdekében — az ő javukra is — müködünk és ugylátszik sajnálják azt a csekély áldozatot, amit a belépéssel hozniok kellene, vagy talán méltóságukon alólinak is tartják egyesületünk tagjaivá lenni? Pedig éppen az a körülmény hat bénitólag egyesületünk működésére, az teszi lehetetlenné anyagi helyzetünk kellő megerősödését, hogy azok a gazdatisztek nem lépnek be tagjaink sorába, akiknek ez anyagi szempontokból nem okozhat nehézséget s akik belépésükkel egyesületünk erkölcsi súlyát is tetemesen öregbíteni volnának hivatva. Valóban a jó ügy szolgálata iránti tántoríthatatlan meggyőződés szükséges ahhoz, hogy a viszonyok javulásában vetett reményünket el ne veszítsük. Szükségesnek tartom külön is hangsúlyozni, hogy a taggyüjtés terén a f. év folyamán örvendetesebb eredményeket mutathatunk fel, a miben különösen Rovara Frigyes tagtársunknak van nagy érdeme, aki a mult hetekben egyedül maga, közel 60 tagot szerzett egyesületünknek.Egyesületünknek a gazdatiszti kar erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítására irányuló feladatai közül egyik legfigyelemreméltóbbika az, hogy elhunyt tagjainak özvegyeit illetve árváit s munkaképtelenné vált tagjait anyagi támogatásban részesiti. Hogy e téren egyesületünk valóban számottevő és áldásos működést fejt ki, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 15 év alatt összesen 9520 frtot utalványozott ki tagjainak, illetve azok özvegyei és árváinak. Tekintve egyesületünk szerény bevételi forrásait s különösen azt, hogy tagdijak czimén a f. évre is csak 1578 frt folyt be, holott a taglétszám figyelembevételével közel 3000 frtnak, tehát mégegyszer oly összegnek kellett volna befolynia, a segélyezést nem gyakorolhattuk oly mérvben, amint azt magunk is óhajtottuk és szükségesnek tartottuk volna, de azt egyesületi alapvagyonunk csorbítása nélkül s annak daczára, hogy az adminisztratív kiadásokat a legminimálisabbakra szorítottuk, számottevőbb mértékben nem is gyakorolhattuk volna. De egyesületünk áldozatkészségét hova-tovább mind számosabban veszik igénybe s évről-évre fokozódik1 azok száma, a kik segélyért fordulnak hozzánk. Mi sem természetesebb azonban, hogy szerény anyagi viszonyaink köteleségünkké teszik, hogy a legrigorózusabban járjunk el a segélyek kiosztásában s csak azokat részesítsük segélyben, a kik arra valóban rászorultak. Tagjaink azonban az egész országban szétszórtan vannak s igy nem áll módunkban a segélyért folyamodók anyagi viszonyairól kellőleg informálódnunk s nem szerezhetünk minden esetben mggyőződést arról, nem részesitünk-e az arra valóban reá szorulók hátrányára olyanokat előnyben, kik a segélyezésre esetleg az egyik vagy másik okból érdemetlenek. Hogy e tekintetben lehetőleg méltányosan járjunk el, a választmány határozatából felkértük Ö Nagyméltóságát a földmivelésügyi minisztert, engedné meg, illetve utasítsa az ország minden részében, az összes vármegyék minden járásában levő gazdasági tudósítókat, hogy az egyesület részéről a segélytkórők viszonyai felől hozzájuk intézendő bizalmas természetű kérdésekre a szükséges és megbízható informácziót megadni szívesek legyenek. Kétséget nem szenved, hogy a miniszter e kérelmünket teljesíteni szíves lesz, amely esetben segélyezésben mindig csak arra igazán reászorulót fognók részesittetni. Segélyezésre kiadatott az 1898. év folyamán segély czimén 495 frt, gyermekneveltetősi pótlék czimén 225 frt, összesen 720 frt; vagyis 150 frttal több, mint az előző évben. Az egyesület fennállása óta, 1884-től bezárólag az 1898. év végéig tagok segélyezésére kiadatott 6690 frt, ösztöndíj és gyermekneveltetési pótlék czimén 2900 frt, öszszesen 9590 frt.


GAZDATISZTEK LAPJA. 1899FEBRUÁR15.

Magábanvéve ez igen respektábilis összeg, de a szükségletet tekintve, csekély. Egyesületünk'azonban csak az esetben fejthetne ki a jótékonyság terén gyakorolni hivatott nemes működésében az eddiginél nagyobb eredményt, ha tagjainak száma jelentékenyen emelkednék. Sajnos, hogy a nagyszámú magyar gazdatiszti karnak azok a tagjai, akik viszonylag biztos poziczióban és aránylag kedvező vagyoni viszonyok között élnek, a megengedettnél nagyobb mértékben szükkeblüek, kedvezőtlen helyzetben, sőt nyomorban élő kartársaik bajával semmit nem törődnek s egyesületünk létezéséről csak akkor kegyeskednek tudomást venni, amikor akár önhibájukból, akár anélkül bajba kerülnek s maguk is az egyesület támogatását egy'vagymás tekintetben igénybevenni kényszerülnek. Az egyesület vagyonáról, pénztári forgalmáról a számvizsgáló-bizottság jelentése nyújt a tisztelt közgyűlésnek részletes tájékoztatást. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy e helyütt ishangsulyozzam, hogy a legszigorúbb takarékosság szemmel tartásával megállapított költségelőirányzat nemcsak betartatott, hanem több mint 300 forintot sikerült meg is takarítanunk. Hogy ezt az eredményt csak a legmesszebbmenő takarékossággal sikerült elérnünk, az önként őrtedődik. Az elnökség és választmány abbeli igyekezetét, hogy a kezelési költségek és egyéb kiadások lehetőleg'csökkentessenek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amig pl. 1894-ben az egyesület és nyugdijintézet költségvetésében a kiadás 9000 frt, 1896-ban 6007 frtra praelimináltatott, addig a mult évre összkiadásképpen 4730 frt, a jövő évre pedig 4610 frt kiadás irányoztatott elő, annak daczára, .hogy a tagok segélyezésére eddig előirányzott kiadás jelentékenyen emeltetett. Az 1899-ik évi költségvetésbe azonban pótlólag még egy 200 frtos tétel lesz esetleg felveendő, melyet a számvizsgáló-bizottság a költségelőirányzatba bele nem illeszthetett azért, mert a választmány csak a költségvetés megállapítása után javasolta, hogy a f. év szeptember havában Szegeden rendezendő országos mezőgazdasági kiállítás alkalmából egy gazdatiszti értekezletet rendez Szegeden. Ezen értekezlet rendezési költségei előzetes számítás szerint körülbelül 200 frtot fognak kitenni; amennyiben tehát a t. közgyűlésnek a tervbe vett értekezlet megtartását elhatározni, illetve a választmánynak e tekintetbeni javaslatát elfogadni méltóztatik, az esetben kérjük a jelzett 200 frtos tételnek a költségvetésbe pótlólag való felvételét engedélyezni. Az állásközvetítéssel járó teendők lebonyolítása sok munkát ró egyesületünkre, de sajnos, az elért eredmény nem kielégítő s fáradozásainkkal sehogyan sem áll arányban. Ez a körülmény egyébként természetszerű magyarázatát találja abban az igen nagy mobilitásban, mely ezidőszerint a gazdatiszti állások körül tapasztalható. Az állást kereső gazdatisztek száma rendkívül nagy s miután határozottan az a tény konstatálható, hogy az egyesületünkbe belépő tagok túlnyomó része azzal a czélzattal válik tagunkká, hogy felvételük után azonnal az állástkeresők lajstromába vétessék fel magukat, mi sem természetesebb, mint az, hogy a bejelentett állásokra aránytalanul sok a pályázó s a legjobb igyekezettel sem vagyunk képesek az elhelyezést oly mérvben eszközölni, a mint az óhajtandó volna. De ijem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt sem, hogy sokan az elhelyezést kérő tagok közül oly nagy igényekkel lépnek föl a javadalmazás tekintetében, a mi eleve kizárja az érdekükben való sikeres intervencziót. A mult évben több mint ötven tagunknak sikerült állást szereznünk; minden valószínűség szerint nagyobb az általunk elhelyezettek száma az említettnél, de erről biztos tudomásunk nincs, mert az elhelyezett tagok egynémelyike — ha közvetítésünk révén állást nyert, nem tartja kötelességének erről irodánkat értesíteni. Ezidőszerint azonban az állásközvetítés terén elért eredmények mégis valamivel kedvezőbbek mint a múltban, a mi nagyrészt egyesületünk szaklapjának köszönhető. Egyesületünk tagjai részére a mult évben fürdő és egyéb kedvezményeket sikerült kieszközölnünk, melyeket tagjaink jelenleg is igénybe vehetnek. Különösen egyes gyárosok és kereskedők, de főleg a napi és szaklapok által nyújtott kedvezmények valóban figyelemre méltók s tagjaink közül igen sokan veszik igénybe főleg a lapok által adott kedvezményeket, melyekről különben egyesületi közlönyünk utján tagjainkat állandóan tájékoztatjuk. Szabadjon t. közgyűlés az egyesületünk által létesített és annak kebelében működő nyugdijintézet működéséről, amelyről különben az igazgatóság külön részletes jelentésben számol be, röviden megemlékeznem. Nyugdíjintézetünk anyagi viszonyai, daczára a tagok csekély számának s daczára az érdekelt körök részéről tapasztalt részvótlenségnek, igen örvendetes képet nyújtanak. Az intézet díjtartaléka ezidőszerint 155,278 korona, mig maga az alapvagyon 44,726 koronára rug, az összes vagyon tehát 200,004 korona, vagis több, mint 100,000 forint, ami teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy tagjaivál szemben elvállalt kötelezettségeinek minden körülmények közt meg fog felelhetni. A mult évben 10 taggal szaporodott a nvugdijintézeti tagok száma, 3 tag törültetett. A taglétszám 125. Intézetünket, mint az előző években, ugy a mult évben is hathatós anyagi és erkölcsi támogatásban volt kegyes részesíteni Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Ő Ngyméltósága, aki kezdettől fogva élénk érdeklődéssel kiséri egyesületünk s nyugdijintézetünk működését. A miniszter Ö Exczellencziája nyugdijintézetünk alapvagyonának növelésére a mult évben is 4000 forintot utalványozott s e nagylelkű segélyezésnek köszönhető,

19.

hogy immár közel 45 ezer korona alapvagyonnal rendelkezik intézetünk. Az elnökség és ügyvezetőség az egyesület hálás köszönetét küldöttségileg már tolmácsolta a miniszternek, de a t. közgyűlés is bizonyára jegyzőkönyvileg óhajtja köszönetét és háláját Darányi földmivelésügyi miniszternek kifejezni. Egyesületünk az 1898-ik évben a nyugdijintézet költségeihez 269 frt 19 krral járult; az intézet fennállása óta ennek kezelési költségeire összesen 10,166 frt 25 krt fordított. Nyugdijintézetünk propagálása érdekében az igazgatóság megbízott azzal, hogy a hazai gazdasági tanintézetek hallgatóival megismertessem nyugdijintézetünk szervezetét és czéljait. E megbízásból folyólag előadást tartottam e tárgyról a magyar-óvári gazdasági akadémián, a debreczeni, kassai és keszthelyi gazdasági tanintézeteken s kedves kötelességet teljesítek, amikor e helyütt is őszinte köszönetemet nyilvánítom Ö Nagyméltósága Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter urnák, aki •kiküldetésemben erkölcsileg és anyagilag támogatni kegyes volt, valamint az akadémia és a tanintézetek tanári karának, melynek tagjai szíves előzékenységgel tették lehetővé előadásaink sikeres megtartását. Közvetlen eredménye a kiküldetésnek a dolog természeténél fogva nem is lehetett, de tekintve, hogy nyugdíjintézetünknek nem áll módjában a költséges reklamirozás s a legfiatalabb generáczió úgyszólván egyáltalán nincs tájékozva nyugdíjintézetünkről, kétségtelen, hogy több száz leendő gazdával megismertetvén az intézet lényegét, ennek indirekt haszna a jövőben nem fog elmaradni. Az 1898-ik év folyamán egyesületünk tartott 1 közgyűlést, 9 választmányi és több bizottsági ülést. Az ügyforgalom 938 ügydarabot tüntet fel. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nagygyűlésére egyesületünk képviseletében Máday -Izidor alelnök Fromrn Antal, Greszler Vilmos, Jeszenszky Pál és Nick Ede urak küldettek ki a választmány által. Az előbbiekben volt szerencsém az 1898-ik évről szóló jelentésemet tiszteletteljesen beterjeszteni, a minek szives tudomásul vételét kérem. Bujanovics Sándor elnök: Szívesek voltak a közgyűlés tagjai meghallgatni a jelentést, a melyhez ha méltóztatnak hozzászólani, szívesen veszem a felszólalást, ha pedig felszólalás nem történik, kimondom határozatként a következőket: A közgyűlés az ügyvezetőnek az égyesület működéséről szóló kimerítő és a tagokat tájékoztató jelentését tudomásul veszi s jegyzőkönyvileg mond köszönetet Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek nemcsak azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, melylyel egyesületünket a lefolyt évben is részesíteni kegyes volt, de azon biztató kijelentéseért is, melylyel egyesületünk rég kitűzött czéljainak megvalósítását kilátásba helyezni szíveskedett, értem ez alatt a gazdatiszti kvalifikáczió szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, melyet Ő excellencziája legközelebb a törvényhozás elé szándékozik terjeszteni. Azt hiszem hozzá méltóztatnak járulni, hogy a földmivelésügyi miniszter urnák egyesületünk és nyugdijintézetünk irányában tanúsított jóindulatáért erkölcsi és anyagi támogatásáért jegyzőkönyvileg fejezzük ki köszönetünket. (Éljenzés! Helyeslés.) Jegyzőkönyvileg fejezzük ki köszönetünket az OMGE.-nek is, mely szintén anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette egyesületünket. (Helyeslés!) Mindezeket tehát határozatra emelem, valamint azt is, hogy a szegedi kiállítás alkalmával tartandó gazdatiszti kongresszus költségeire a közgyűlés 200 frtot állit be a f. évi költségvetésbe és a kongresszus rendezése tekintetében a választmányt az intézkedések tételére felhatalmazza. Bulinelc Gyula: A gazdatiszti kongresszusnak megtartása már azon okból is indokolt, mert a gazdatiszti osztálynak ezen e nemben első mezőgazdasági kiállítás tanulmányozására alkalom nyujtatik. Jelzi, hogy a keresk. minisztérium utazási kedvezményeket ad a kongresszusi igazolványokkal utazóknak. Elnök ezután kéri a számvizsgáló-bizottság jelentésének előterjesztését. Ügyvezető olvassa: A számvizsgáló-bizottság jelentése. Az egyesület 1898-ik évi zárszámadása és vagyonkimutatása. Nagyságos Elnök úr! Mélyen tisztelt közgyűlés. Megtisztelő bizalmukból, mint a számadások megvizsgálására kiküldött bizottság tagjai megbízatásunkban eljárván, az 1898-ik évről szóló számadást átvizsgáltuk s eljárásunk eredményéről a következőkben van szerencsénk tiszteletteljes jelentésünket beterjeszteni: Az 1898-ik év bevételei: 1897. évi pénztári maradvány ... _ . ... ... 1899-re már 1898-ban befolyt tagdíj... ... 87"50 1898-ik évi tagdijak ... 1578"50 Hátralékos tagdijak ... ... ... ... ... 1069'30 Alapító tagdij ... _„ ... ... 75— Adományból ... ... ... ... Előfizetés Gazdatisztek Lapjára ... ... Vegyes ... ... „".' ^ ... ... :.. .:. » ... • ... ...

... 916"07 frt frt „ „ „ 2810'30 M ... 100— „ ... 27'70 „ ... 2TQ7 „

20


Tőkéből kivett összeg ... ... . A tőkének 1898-ik évi kamatai ..

1898-iki pénztári maradvány ...

500'— frt 109979 5481-53 frt. 4444-78 , ...

Az 1898-ik év Madásai: Nyugdíjintézet költségeinek fedezésére 269-19 frt 720'— „ Tagok segélyezésére ... 67-50 „ Lakbér ... ... ... ... ... ... ... ... 192-54 „ Gazdatisztek Lapjának kiadási költségei ... Ügyészi költségek ... ... ... ... ... ... 87-52 „ Posta költség... ... ... ... ... ... 141-06 , Nyomtatványok és irodaszerek ... ... 270-25 „ Vegyes kiadások ... ... 85-03 ,, Tiszti fizetések ... ... 1365-— „ Magyar Gazdák L. 1897-ik évi IV-ik átalánya ... ... . 10-80 , Átfutó ... ... ___ ... ... . Tőkésített kamat ... 1099-79 , Kiadás összege: 3L' ... 4444-78 frt. Összehasonlítva, illetve levonva a kiadásokat a bevételből, mutatkozik, mint a zárlatnál is kitűnik, 1036 frt 75 kr, azaz egyezer harminczhat forint 75 kr pénztári maradvány, mely a jövő 1899-ik évi számadás bevételei rovatába mint első tétel bevezetendő. A pénztári maradvány a következőképpen oszlik meg: 1. Készpénz a kézipénztárban ... 415 frt 91 kr 2. „ postatakarékpénztárnál 620 , 84 , Összesen 1036 frt 75 kr. Van szerencsénk jelenteni, hogy az évi számadást tételről tételre átvizsgáltuk s azt szabályszerüleg helyesnek s a valósággal megegyezőnek találtuk. Szükségesnek tartjuk felemlíteni, hogy a költségelőirányzat nemcsak szigorúan betartatott, hanem a legmesszebbmenő takarékosság révén a kiadásokra előirányzott összegből még 286 frt meg is takaríttatott. Az egyesület vagyoni állapotát illetőleg yan szerencsénk a következő kimutatást, mint az 1898 ik év végével mutatkozó állapotot a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni. Az egyesület vagyona az 1898-ik évben. 1. 1898 évi pénztári maradvány 1,036 frt 75 kr. 2. a január 1-én takarékpénztárba helyezett tőke . . 24,455 , 75 „ 3. 1898. év deczember 31-én tőkésített kamat . . . 1,099' „ 79 „ 4. gróf Dessewffy-féle alapítvány . 1,000 „ — . Összesen . . 27,592 frt 29 kr. Tőke kamataiból az 1898-ik folyamán felhasználtatott 500 . — „ Marad 1898 deczember hó 31-én készpénz vagyon . . 28,092 frt 29 kr. A mult évi deczember hó 31-iki készpénz vagyon 26,371 frt 82 krt tett ki, a' vagyonszaporulat tehát 720 frt 47 kr. Áz előbbiekben előterjesztett tiszteletteljes jelentésünk szives tudomásul vételét kérve, ajánljuk a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete és nyugdíjintézete pénztárának kezelésével megbízott OMGE. pénztárosának a felmentvény megadását. A tagdíjhátralékot illetőleg a következőket van; szerencsénk jelenteni : A mult évi közgyűlés 284 tagot 16006 frt tagdíjhátralékkal feltételesen törülni rendelt, mint olyanokat, akiktől a tagdíjhátralék be nem hajtható. E feltételesen törölt tagok az 1897-ik évi tagkönyvben azzal a követeléssel, mely a tagkönyv lezárásakor találtatott, továbbra is nyilvántartatnak, de az 1898-ik évi tagkönyvbe már át nem hozattak. Sajnálattal kell jelentenünk, hogy a feltételesen törült tagok közül csupán kettő fizette le az év folyamán tagdíjhátralékát, ugy hogy a fentjelzett tagdíjhátralékot, mint teljesen illuzórius követelést kell tekintenünk. Az 1898-ik évi tagsági könyvet a rendelkezésre álló okmányokkal és jegyzőkönyvekkel összehasonlítottuk s lezártuk. A koronaértékben vezetett tagsági könyv összegezése a következő összeget tünteti fel forintokra átszámítva: Hátralékos tagdijak 1897-ről 4,178 frt 50 kr. 1898-ik évre előirt tagdijak . 2,530 , — , 6,708 frt 50 kr. Összesen Erre befolyt régi és ujabb hátralékokba 1,069 frt 30 kr. 1898-ik évi tagdijakban 1,578 „ 50 „ Az év folyamán töröltetett ' 105 „ — „ Fenmaradó hátralék az 1899-ik évre . . . . . . 3955 , 70 . Összesen . . 6,708 frt 50 kr. Mint a közölt adatokból kitűnik, az 1899-ik évre átviendő tagdíjhátralék összege alig valamivel csekélyebb, mint a mult évről áthozott volt. Nehogy egyesületünk ismét abba a kényszerhelyzetbe sodortassák, hogy a mult évekhez hasonlóan a tagdíjhátralékok felszaporodása s behajthatatlansága miatt nagyobb összeget törölni legyen kénytelen, van szerencsénk javasolni, hogy a tagdíjhátralékok behajtá-


sát a legerélyesebb eszközökkel szorgalmazni s egyesületünk utasítani méltóztassék, hogy követeléseinket pör utján is behajtsa. Tiszteletteljesen kérjük fentiekben előterjesztett jelentésünk szives tudomásul vételét s elfogadását. Budapest, 1899 február hó 8-án. Bálintffy Pál,

Fromm Antal,

Greszler Vilmos,

számvizsgáló-bizottság tagjai.

Bújanovics Sándor elnök: Méltóztatnak a számvizsgáló-bizottság jelentését tudomásul venni? (Helyeslés.) Ha igen, ugy határozatként kimondom, hogy a közgyűlés a választmánynak, valamint az egyesület pénztárát kezelő OMGE. pénztárosának a felmentvényt megadja. Ügyvezető: az 1898. évi költségelőirányzatot a következőkben terjeszti elő: Az 1899-ik évi költségelőirányzat. Az egyesület 1899-ik évi költségelőirányzata az eddigi szokásoknak megfelelőleg a nyugdíjintézet költségelőirányzatával együttesen állapíttatott meg, annyival inkább, mert mindkét intézménynek pénztára együttesen kezeltetik. A költségelőirányzat a legmesszebb menő takarékosság szemmeltartásával a következőleg állapíttatott meg: A Mezőgazdasággal és Erdészettél feglalkozók nyugdíjintézetének költségelőirányzata az 1899. évre.

Az alapvagyon kamataiból 1000 — Tiszti fizetesek és tiszteletdijak 1000 — A Magyar Gazdatisztek Lakbérátalány irodahelyiségért... 90 — Országos Egyesületétől segély 250 — Fűtés, világítás, irodatakaritás... 80 — Iroda és postaköltség — 80 — Összesen 1250 —

A Magyar Gazdatisztek és Erdötiszték Országos Egyesülete irányzata az 1899 évre. B e t é t e l

összeg

1898. évi pénztári maradvány... Folyó évi tagdijakból Hátralékos tagdijakból ... Tőke kamataiból ...

1036 2000 1000 1100

75 — — —

K i a d á s Tiszti fizetésekre : Lakbérátalánv irodahelyiségért... Fűtés, világítás Irodaszerek, nyomtatványok Egyesületi közlöny — Postaköltség . Segélyezésékre : Járulék a nyugdíjintézet kiadá-, sainak fedezéséhez

. 1100 — Összesen

5136 -

_ 4460 —

A bevételből levonva a kiadást, mutatkozik felesleg 676 forint 75 kr., azaz hatszázhetvenhat forint 75 krajczár. Jeszenszky Pál, ügyvezető.

Bálintffy Pál, Greszler Vilmos, Fromm Antal, a számvizsgáló-bizottság tagjai.

Bújanovics Sándor elnök, határozatként kimondja, hogy a közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatot elfogadja és felhatalmazza a választmányt, hogy a szegedi gazdatiszti kongresszus költségeire 200 frtot pótlólag a költségek közé felvehessen. Elnökség és választmányi tagok választása. Bújanovics Sándor elnök: A napirend letárgyaltatván, következnek a választások. Miután az elnökség és az igazgatóválasztmány megbízatása lejárt, ugy az elnökség mint a választmány nevében köszönetemet fejezem ki a közgyűlésnek a múltban tapasztalt támogatásukért s felhívom a tisztelt közgyűlést, hogy az alapszabályok értelmében a most következő hatéves cziklusra elnököt és két alelnököt és 70 tagból álló választmányt megválasztani szíveskedjék. Práznovszlcy Ágost: Tisztelt Közgyűlés! Midőn 18 évvel ezelőtt a Magyar Korona Területén Foglalkozó Gazdatisztek Segélyegyesülete megalakult, a bizalom, a szeretet és a ragaszkodás az egyesület élére oly férfiakat kért fel, akikről eleve tudta, hogy a magyar gazdatiszti kar érdekeit szivükön fogjál? viselni és nemes önfeláldozással fogják befolyásukat ügyünknek szentelni. — S a midőn a kezdet kezdetén egy bizonytalan jövő előtt, egyesületünk sorsa intézését egyhangú lelkesedéssel tettük le az elnökség kezébe akkor, — mennyivel bensőbb lett a bizalom, nagyobb és indokoltabb a szeretet és tisztelet önzetlen megnyilatkozása ma, midőn az akkori bizonytalan jövő immár a múlté, amelynek lefolyása mindnyájunk előtt ismeretes, mert alkalmunk volt meggyőződést szerezni laradhatatlanságukról, tevé-


GAZDATISZTEK LAPJA.

kenységükről, SZÍVÓS kitartásukról, amely a legnagyobb részvétlenség közepette is megtalálta a vigasztalást, az utat a megkezdett munka folytatásához, amidőn egy nehéz múlton áthaladva, immár egy biztos jövőnek nézünk elébe. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal, midőn az elnökség buzgó tevékenység és fáradozás után elfoglalt állásiról lemond, ugy a „Magyar Gazdatisztek Egyleté "-nek, mint a Mezőgazdasággal Foglalkozók Nyugdíjintézete tagjainak nevében is, odaadó munkásságukért ős fáradhatlan tevékenységükért hálás köszönetet ne mondjak. Legyen jutalmuk az elismerés s a jövő biztosításáért kifejtett nagy munkájuk jutalmául fogadják a magyar gazdatisztek önzetlen ragaszkodását oly mértékig, amelyet a méltó hála kifejezni képes. Tisztelt Közgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy ez alkalommal lelkem sugallatát követve és gazdatiszt-társaim részéről nyert megbízatásomhoz hiven, felkérjem az elnökséget, méltóztassék továbbra is megtartani a gazdatisztek egyesülete élén ama helyeket, melyeket hosszú időn át teljes megelégedésre betölteni méltóztattak, a magyar gazdatiszti kar, kitüntető ragaszkodása jeléül ezzel is megtisztelni kívánja elnökeit a jövőben is. S most tisztelt Tagtársak Önökhöz fordulok, s azt hiszem, hogy mindnyájunk egyhangú óhajának adok kifejezést, midőn kívánom, hogy a magyar gazdatisztek országos egyesületének és a mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének újonnan megválasztott elnökét Bujanovies Sándor urat, alelnökeit: Máday Izidor és Bálintffy Pál urakat az isteni kegyelem sokáig éltesse. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Bujanovies Sándor elnök: Tisztelt K" sgyülés! Megvallom, hogy azok a szép szavak, amelyekkel a t. tagtárs ur személyünket kitüntetni szives volt, igen jól estek s azokért hálás köszönetet mondok a magam s elnöktársaim nevében is. Énnekem óhajtásom és kívánságom az lett volna, hogy az elnöki teendőktől felmentsen a közgyűlés. Nem a kényelem sugalja e kívánságomat, hanem az ügyiránti szeretet. Azt hittem, hogy én, aki egy bizonyos ideig, 18 évig szenteltem szolgálataimat az ügynek, s láttam, hogy azok az eredmények, melyeket ezen idő alatt kivívni és elérni sikerült, távolról sem felelnek meg a czélnak, melyet kitűztünk, azt óhajtottam mondom, hogy nálamnál ügyesebb s több lelkesedőssel, több erővel biró elnöknek adjam át a széket, ezen fontos kérdések megoldásához, aki nálamnál ügyesebb s nálamnál több erővel és lelkesedéssel vinné az ügyeket. Ezen szempontból én már a múltban is többizben kértem a tisztelt Tagtársakat, hogy az elnöki tisztre nálamnál ügyesebb és buzgóbb egyént választani szíveskedjenek. Bár tehát megvallom, hogy óhajtottam volna, miszerint helyemben mást tiszteltek volna meg bizalmukkal, de hogyha azt hiszik a tisztelt Tagtársak, hogy ezidőszerint még czélszerü, ha az ügyek vezetésének az élén maradok, szívesen meghajlok Önök e kívánsága előtt (Éljenzés). Köszönöm elnöktársaim nevében is a megválasztást és azokat a szép szavakat, melyeket hozánk intézni méltóztattak; legyenek meggyőződve, hogy legnagyobb örömünkre fog szolgálni, hogyha egyesületi életünk negyedik cziklusában elérni fogjuk azt, a mit az első háromban elérnünk nem sikerült. Adja Isten, hogy törekvéseinketa jövő cziklusban nagyobb eredmény koronázza és sikert legyünk képesek fölmutatni. Köszönöm ismételten elnöktársaim nevében is szives támogatásukat. (Hosszantartó éljenzés.) Igazgató-választmányi tagok választása. Szilassy Zoltán : Tisztelt közgyűlés 1 Kezünk között van egy névsor, a mely kétségkívül az eddigi igazgató-választmány tárgyalásai utján került ki. Én bátor vagyok azt a javaslatot tenni, méltóztassék az ezen névsorban felsoroltakat egyhangúlag igazgatóválasztmányi tagokul megválasztani; megjegyzem, hogy ezen névsorban nem foglaltatik benne Kodolányi Antal tagtárs urnák a neve, aki örökös választmányi tag lévén, ennek következtében ő választás alá nem is kerülhet. Ennek kijelentésével vagyok bátor a névsorban felsoroltakat egyhangúlag megválasztásra ajánlani. (Helyeslés.) Ügyvezető felolvassa a budapesti és vidéki tagok közül megválasztásra ajánlt következő tagok névsorát: a) Budapestiek: Borbély István, Buday Barna, Darányi Béla, Deininger Imre, Fekete Sándor, Ferenczy Sándor, Forray Henrik, Fromm Antal, Greszler Vilmos, Graszl Hugó, LandeSz József, Mátray F. József, Molnár Gyula, Serfőző Géza, Szabó Ferencz dr., Bubinek Gyula, Szilassy Zoltán, Sztankovics Ferencz, Takách Mihály, Takáts Emil. b) Vidékiek: Altdorffer Lipót, Baján Imre, Becsey, Hugó, Böjtös Árpád, Bendekovich Sándor, Brankovits József, Braun Vilmos, Bogdán Miklós, Buday Gyula, Chemiezky Gyula, Csigabázy Gábor, Dobó Ödön, Domoszlay József, Foitsek Károly ifj., Gavallér György, Gémesy Károly, Gerencsér Vilmos, Gothard Sándor herényi, Gruber Károly, Horváth József, Ivánszky Jenő, Karczag István, Kovács Albert, Kovács Béla, Köhler Albert, Kubovics Ignácz, Krupiczer Károly, Kuzma Gusztáv, Lakner László, Lampert Béla gyimóthi, Matisz Lajos, Mentler Gyula, Nick Ede, Pethő György, Pivonkay Béla, Pleszky Antal ifj., Práznovszky Ágost, Boxer Jenő, Rovara Frigyes, br. Starnfeld-Weltzl A., Stichleitner Károly, Szarka Dezső, Szalay Béla, Székács István, Szintay Béla, Szrogh Lajos, Töttössy Sándor, Vojnits Simon, Vozáb Kálmán, Wenninger Mátyás ifj. c) Kriger Pált, ki hosszú időkön át volt választmányi tag, az igazgató-választmány tiszteletbeli választmányi tagul ajánlja. (Éljenzés.)

1 8 9 9 FEBRUÁR 15.

21.

Bujanovies Sándor elnök: Az alapszabályok előírják, hogy a választásnál egy tag kívánatára is névszerinti szavazás rendelendő el az elnökség által. Miután a névszerinti szavazást ugy látom senki sem kívánja, a felolvasott tagokat igazgató-választmányi tagokul s Krieger Pál urat tiszteletbeli tagul, egyhangúlag megválasztottaknak jelentem ki. (Helyeslés.) Bujanovies Sándor elnök indítványára a közgyűlés az egyesület részéről a nyugdíjintézet igazgatóságába Bálintffy Pál, Práznovszky Ágost és Bubinek Gyula tagokat küldi ki. Domoszlay József: Hajdanában, a régi vármegyék korszakában azt mondták a megyében, hogy a vármegye pennája, a vármegye esze. mindig a vármegye főjegyzője volt. A mi szűkebb kis vármegyénknek is van egy ilyen pennája, ilyen esze, Jeszenszky Pál ügyvezető ur személyében, aki megérdemli, hogy megköszönjükfáradozásait ős szives készségét, melyet az egyesület ügyeinek vezetésében kifejtett s kérjük öt továbbra is, hogy legyen olyan jó, ügybuzgó ügyvezetőnk továbbra is, mint eddig volt. (Éljenzés.) Bujanovies Sándor elnök: Ezt az indítványt, amelyhez én is teljes mértékben hozzájárulok, elfogadjuk, s kimondom, hogy a közgyűlés Jeszenszky Pál ügyvezetőnek az egyesület ügyeinek vezetése körül kifejtett működéséért jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét. (Helyeslés.) Jeszenszky Pál ügyvezető köszönetet mond az elismerésőrt, melylyel a közgyűlés csekély működését méltatni szives volt s tudomásul kéri venni, hogy a jövőben is hasonló buzgalommal és kitartással fogja az egyesület ügyeit intézni mint eddig. (Éljenzés.) Bujanovies Sándor elnök ezután német nyelven üdvözli Wagner Ernőt, az oszt. gazdatisztek egyesületének kiküldöttjét, köszönetét tolmácsolva a Társegyesületnek a közgyűlés nevében, hogy magát képviseltetni szives volt. (Éljenzés.) Wagner Ernő: (német nyelven) az oszt. gazdatiszti egylet üdvözletét tolmácsolja s annak nevében kijelenti, hogy egyesülete a njagyar gazdatisztek országos egyesületének egyébben nem akar versenytársa lenni csak abban, hogy a gazdatisztek ügyét előbbre vigye s óhajtja, hogy a magyar társegyesületnek ezt a törekvéseit a legnagyobb siker koronázza. (Éljenzés.) Bujanovies Sándor elnök : Indítványok, vagy javaslatok, melyek az alapszabályok 16-ik szakasza értelmében a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal nyújtandók be, nem tétetvén, a közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyakat tehát letárgyaltuk. Elnöktársaim és az újonnan választott választmányi tagok nevében újból köszönetemet fejezem ki bizalmukért melyben bennünket részesíteni szíveskedtek s azon buzgalmukért, hogy a mai közgyűlésen ily nagy számban résztvettek. Azzal a kívánsággal, hogy tevékenységünk ujabb korszaka eredményesebb legyen, mint a mult korszak volt, befejezem a közgyűlést. (Éljenzés.)

A „Mezőgazdasággal és Erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének" közgyűlése, (1899. április 30.)

Bujanovies Sándor elnök: Van szerencsém nyugdíjintézetünk mai közgyűlésére megjelent tagtárs urakat üdvözölni. Jelentem, hogy alapszabályaink rendelkezése értelmében a közgyűlés mindenkor április havában tartandó meg. A közgyűlés meghivóját a Budapesti Közlönyben és a Budapesti Hírlapban közzétettük, ezenkívül a meghívó a nyugdíjintézet minden tagjának megküldetett s miután személyesen jelen van 14 tag, képviselve pedig 26, igy összesen 40 tag, az alapszabályok pedig 25 tag jelenlétét követelik meg hogy a közgyűlés határozatképes legyen: ennélfogva a mai közgyűlést határozatképesnek jelentem ki s azt ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére felkérem Jeszenszky Pál ügyvezető-igazgató urat, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Böszler Vilmos és Práznovszky Ágost urakat kérem fel. Jeszenszky Pál ügyvezető-igazgató: Az igazgatóságnak a mult évi működésről szóló jelentése minden tagnak megküldetett, méltóztassanak azt felolvasottnak tekinteni. Bujanovies Sándor elnök kérdi: kiván-e valaki a tagtársak közül a jelentéshez hozzászólani ? Ha hozzá is méltóztatnak járulni, hogy az igazgatóság jelentése tudomásul vétessék, mindenesetre kérem, hogy a felügyelő-bizottság jelentése felolvastassék. Ügyvezető-igazgató felolvassa a jelentést. Bujanovies Sándor elnök: Méltóztatnak a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után a felmentvényt az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a vagyonkezelésre megadni ? (Megadjuk.) Határozatként kimondom tehát, hogy a felmentvény az 1898. évi zárszámadásra s mérlegre vonatkozólag a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak a közgyűlés; áltál megadatik. S most következik az elnökség, igazgatóság és felügyelő-bizottság .választása. Az elnökség hat évi megbizatása lejárván, az alapszabályok értelmében uj választásnak Van helye. Lejárt továbbá a Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete álttal 3 évre kiküldött három igazgatósági tag megbízatása is, a kik szintén választás alá esnek. Az alapszabályok titkos szavazást írnak elő, .elrendelem tehát a szavazást s fölkérem a szavazatok átvételére és összeolvasására Bálintffy Pál és Jeszenszky Pál urakat. A szavazás idejére az ülést felfüggesztem.

22

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 JANUÁR 1

1.


(Szavazás után.) Bujanovieé Sándor elnök: a közgyűlést újból iránt a napilapok hírrovatában időnkint közli a nyugdíjintézetre vonatmegnyitja. A szavazatszedő-bizottság működését befejezvén, a szavazat kozó fontosabb adatokat, amit a lapok ingyen közölnek is. eredménye a következő: beadatott 25 szavazat, melyből esett BujaAz indítvány 2-ik pontjára vonatkozólag szóló megjegyzi, hogy novics Sándor elnökre 25, Máday Izidor alelnökre 24 szavazat. eddig a gazdatisztek egyesülete fedezte a nyugdíjintézet kezelési költAz igazgatósági tagsági helyekre: Márton' Pál, Vozáb Kálmán és ségeit, de van egy határozat arra nézve,, hogyha a nyugdíjintézet megNagy Sándor 25—25 szavazatot, a felügyelő-bizottsági tagsági he- felelő anyagi helyzetben lesz, akkor a költségeket az egyesületnek lyekre: Szilassy Zoltán és Ivánszhy Jenő 25—25 szavazatot kaptak; visszatéríteni tartozik. ennélfogva nevezett urakat igazgatósági, illetve felügyelő-bizottsági Ivánszky Jenő harmadik indítványára Bogyó Samu tanár, a nyugtagokul megválasztottaknak nyilvánítom. Bálintffy Pál, Fromm Antal és díjintézet szakértője, kíván reflektálni s megjegyzi, hogy mindaddig, Rubinéi Gyula, a Gazdatisztek Országos Egyesülete részéről küldettek míg az intézetnek nagyszámban nem lesznek tagjai, számot kell vetnie a ki 3 évre a nyugdíjintézet igazgatóságába. rendkívüli esélyekkel s hogy ily esetben is megfeleljen hivatásának, szükA választások ekként megejtetvén, következik a tárgysorozat utolsó séges, hogy tőkével rendelkezzék. Ma már van is tőkéje, de nem tagdijaktárgya: a közgyűlés elé beterjesztett esetleges indítványok. ból gyűjtötte ezt, hanem a földmiv. miniszter s mások adományaiból. Jeszenszky Pál ügyvezető-igazgató: Ivánszhy Jenő tagtárs ur egy A nyugdíjjárulék tehát le nem szállítható ezidőszerint, bármily kívánaindítványt terjesztett a közgyűlés elé, amely az alapszabályoknak meg- tos is volna az. Indítványba hozza, hogy tekintsen el a közgyűlés Ivánszky ez indítványától s mondja ki azt, hogy a díjtételeket akkor felelőleg 8 nappal előbb érkezett be. Olvassa: fogja leszállítani, hogyha rendkívüli módon (adományok utján stb.) Nagyságos Elnök Ur! oly jövedelemre tesz szert, ami ezt megengedi. Utasítani kéri az igazTisztelt Közgyűlés! Az országos gazdatiszti nyugdíj egyesület egyik feladatát képezi a gatóságot, hogy keressen módot és utat arra, hogy az intézet rendtagok létszámának tömörítése, hogy kitűzött áldásos czélja, a kedvezőbb kívüli jövedelmekre szert tehessen. sorsra érdemes gazdatiszti osztály életföltételéi ezáltal javulásra segitMáday Izidor alelnök megjegyzi, hogy az intézet dijai a lehető tessenek. Nagy elismeréssel vagyunk kétségkívül a megalakult nyugdíj- legolcsóbbak abból a szempontból is, hogy a biztosítottak befizetése egyesület élén álló s vezető férfiak iránt, kik egy alkalmat sem mulasz- teljesen az illetők javára esik. Az alapvagyon rendeltetése az, hogy tottak el, ezen humánus ügy felvirágoztatására. legyen az intézetnek bizonyos vagyona, amelyhez rendkívüli eshetőséA tapasztalt közöny azonban még folyton tart; minek részbeni gek beálltával fordulhasson. Az intézet fennállása tekintetében az egészmegváltoztatására s az erősebb bizalom fölidézése szempontjából séges állapot az, hogy az intézet maga fedezze költségeit, míg ez meg miután egyébként az idők furcsa szélsőségei folytán oda jutottunk, nem történik, addig a dijak leszállítására gondolni sem lehet. miként manapság a tiszta bornak is szükséges czégér, ha nagyobb Landesz János közvetítő indítványt tesz oly értelemben, hogy az megterheltetés kizárásával lehetséges, indokoltnak vélem, hogy a nyug- igazgatóság a magántisztviselők nyugdíjintézetének díjtáblázatait vizsdíjintézet alapvagyona felől az érdemes közönség direkt uton tájékoz- gálja meg a czélból, hogy nem-e lehetne még egy táblázatot bevenni. tassák ; ez okból tisztelettel indítványozom: Ivánszky Jenő jelzi, hogy indítványa megtételére az indította, a) hogy az országos gazdatiszti nyugdíj egyesületnek egy-egy évi hogy kerestessenek a módok arra, hogy az intézet fokozatosan fejlődvagyoni állását feltüntető számadási mérlege egészében egy a gazda- jék, erre egy mód volna, az is, ha a vagyoni állapot a lapokban sági alkalmazottak érdekeit jóindulattal kisérő napihirlap szembetűnő közzététetnék. helyén évenként legalább egyszer legyen közhírré bocsájtva; Ajánlja a közgyűlésnek, hogy habár rendkívüli eszközök utján is, b) hogy a nyugdíjintézet alapvagyona és kamatai érintetlenül de mielőbb oda kell törekedni az intézetnek, hogy a díjtételek leszálhagyatván minél többre sokasodjék, indítványozom, miszerint annak littassanak, mert amily helyzetben ma van a gazdatiszti osztály, a mai kezelési s fentartási költségeit lássa el merőben a gazdatiszti segély- díjtételeket meg nem bírja. Különben a nyert felvilágosításokat köszöegyesület, hogy a nyugdíjintézetnek legutolsó fillérje is szolgálhassa nettel veszi tudomásul. ezen közhasznú czélt; Bujanovics Sándor elnök: Az indítvány azon részét, amely a c) hogy az érdekelt társak részéről élénken hangoztatott panasz, vagyonállapot közzétételére vonatkozik, az igazgatóság készséggel fogja kifogás, mely a tulmagas díjtételek ellen felhozatik, mérséklést nyerjen, teljesíteni, amennyiben több költséget nem igényel. Ami azon részét miután nyugdíjintézetünk törzsvagyona — hála Istennek — immár illeti az indítványnak, hogy uj biztosítási táblázatokat csináljunk, ez szerencsésen felülhaladta az egyszázezer forintot: dolgoztassák ki helyén való volna, ha az intézet vágyodi viszonyai ezt megengednék. külön számfejtés alapján egy fizetési hányadkulcs a befizetendő dijak- Ma ez még fenn nem áll, de megnyugtató a tagokra az, hogy befizenak bizonyos százalékkal való leszállítására. Puszta-Szikszó, Heves vm. tett járulékaikból semmi más czélra fel nem használtatik. Reményünk 1899. április 14. Ivánszhy Jenő nyugdijintézeti tag. van azonban arra, hogy a közel jövőben a bizalom intézetünk iránt Jeszenszky Pál: Az igazgatóság előzőleg már foglalkozván azindit- széles körben megerősödik. Azon reményben, hogy intézetünk a folyó ványnyal, az a nézete, hogy az indítvány első pontja nem teljesíthető, évben is fokozatosan fog haladni s a tagok számára nézve is kedvemiután a napilapok a nyugdíjintézet mérlegét, mint hirdetést, igen drágán zőbb jelentéssel fogunk a jövő közgyűlés elé járulhatni, a közgyűlést vennék fel, mit a nyugdíjintézet anyagi helyzeté meg nem bir. Szóló egyéb- | berekesztem. (Éljenzés.)

Tagdijnyugtázás. Az 1899. évre tagdijaikat áprilishő 9-től május hó 8 ig heküIdöttékJ:JJO koronát: Balla Kálmán, Bartha Lajos, Bedő Béla, Bleier Bernát, Brodszky Károly, Bogdán Miklós, Császár Sándor, Darányi Béla, Deutsch Bernát, Dreszler Hugó, JEisenhut Kálmán, Erdélyi István, Farkas László,' Fehér Zoltán,' Gáál Károly, Gábriel Aladár, Gibitz Lajos, Hegedűs Vineze, ifj. Horváth János, Horváth József, Husznay Miklós, Hatzinger Henrik (6 korona 28 fill.), Király Péter, Klasz József, Koszó Ádám, Kovács Béla, Krémer Fülöp, L_avotha Béla, Lipthay Jénő, Losonczy Árpád, Lukovits Ödön, Magyary Károly, Majnik Sándor, Matolay Miklós, Meszlényi Albert, Misley Pál, Nagy Károly, Nyikos Gyula, Neubauer János, PappGyörgy, Papp Károly, Polgár József, Remete Dénes, Rónay Lajos, Rovara Frigyes, Sal István, Schindler Richárd, Siposs Sándor, Spur Lajos, br. Starnfeld Weltzl Aladár, Szarka Dezső, Szedlacsek János, Székács István, Sztankovics József, Szungyi Mihály, Tibold Feréncz, Zdrazilek Ede, Zeisler Lajos. 5 koronát beküldöttek : Ács Sándor, Bolemann Jenő, Bronner Armand, Dessewffy Manó, Farkas Zsigmond, Jaensch Emil, Kárl József,' Maár Árpád, Nászai István, Nemesszeghy Aladár, Weinberger Ignácz. Hátralékot fizettek : Biszterszky Kázmér 4 kor., Császár Sándor 10 kor., Dezső Miklós 4 kor., Farkas László 10 kor., Kund Árpád 90 kor., Halasy Pál 60 kor., Husznay Miklós 20 kor.

Tisztviselőlak Pöstyénlben. A pöstyéni fürdőben létesített Jisztviselőlak"-ot ajánljuk mindazon tagjainknak, akik e nyár folyamán ezen kiválóan hírneves fürdőhely gyógyerejét

kívánják igénybe venni. A Tisztviselőlakban személyenkint és naponkint . 2 frt 30 krtól 3 frt 20 krig teljes penzió kapható fürdővel együtt. Pöstyén kénes iszapfürdőiben legradikálisabb gyógyulást nyerhetnek mindennemű köszvény, csuz és egyéb izületi bántalmak, íschias, törések, fiezamok és mindennemű következményei.

Ismeretlen tartózkodási! tagok. Alább felsorolt tagjaink lakhelyüket változtatták s erről egyesületünket nem tudósítván, tartózkodási helyük előttünk ismeretlen. Tisztelettel felkérjük azon tagjainkat, akiknek az alább' felsorolt tagok jelenlegi tartózkodási helyükről tudomásuk van, szíveskedjenek az illetők lakczimét egyesületünk ügyvezetőségével levelező-lapon tudatni. Baumann Samu, Benedek Antal, Bökmann Hermann, Dravek Lipót, Ferber Béla, Fischer Oszkár, Frühwirt Ferencz, Halászy Lajos, Haracsek István, Hegedűs János, id. Horváth Mihály, Kárpf Isidor, Longauer Vilmos, Lukács Károly, Matlaszkovszky Károly, Mészáros Péter, Meszter Ferencz, Nagy Kálmán, Schwartz Pál, Szájbély János, Takács Károly, Varga Nándor, Vollmann

Kedvezmények egyesületi tagok részére. 1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi és élczlapok. A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő. Állategészség. Folyóirat évre 1 frt 20 kr. Egyesüállategészségügyi és állat- letünk tagjai irodánk utján tenyésztési ismeretek ter15% kedvezménynyel fizetjesztésére. Szerkeszti dr. hetnek elő a lapra. Rátz István. Kiadóhivatal Magyar Bazár. Wohl Budapest, VIII., Rökk Szi- Janka divatlapja. Kiadólárd-utcza 58. Előfizetési hivatal Bpest, Ferencziekára 3 frt, tagjainknak 1 frt tere 3. Megjelenik havon50 kr., árengedmény 50°/o. kint 4-szer. Előfizetési ára Budapest. Képes poli- V* évre 2 frt, tagjainknak 1 frt 60 kr. 20% tikai napilap. Kiadóhivatal Budapest, Sarkantyus-u. 3. Magyar Gazdák Lapja. Előfizetési ára egy évre 12 Gazdasági szaklap. Kiadófrt. Tagjainknak 9 forint, hivatal Budapest, V, Akaárengedmény 25% démia-u. Előfizetési ára egy Borászati Lapok. XXX. évre 8 forint, tagjainknak 50% évfolyam. SzerkesztiBcwoss 4 frt. árengedm. Károly. Előfizetési ára egy Magyar Hírlap. Politikai évre 5 frt, fél év 2 frt 50 napilap. Kiadóhivatal Bukr. Tagjainknak egészévre dapest, V., Honvéd-u. 4. 4 frt, fél évre 2 frt. 20% Előfizetési ára 14 frt. EgyeEgyetértés. Polit. napisületünk tagjai irodánk utlap. Kiadóhivatal Budapest, ján 15% kedvezménynyel IV., Papnövelde-utcza 8. fizethetnek elő a lapra. 32-ik ,évfolyam. Előfizetési Magyar Nők Lapja. Kiára 20 frt helyett, 14 frt,. adóhivatal Budapest, V., árengedmény 30% Hold-utcza 25. Előfizetési ára egy évre 6 frt, tagjainkKépes Néplap. Előfize50% tési ára V4 évre 70 kr., Mi nak 3 frt áxeng.

Az Orsz.-Gépész-Egyesiüet a gépészet minden ágában szakavatott gépészeket minden időben díjtalanul elhelyez. Budapest, VI., Váczi-körut 33. sz. A „PATRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

m a g y a r gazd. egyeáíilet t u l a j d o n a .

n - i k évfolyam.

A „ K ő z t e l e k " melléklete.

6. szám.

Budapest, 1899. j u n i u s 10.

GAZDATISZTEK LAPJA A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER. Előfizetési ára:

Egész évre 3 forint.

Értesítés. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztele Országos Egyesületénele 1898. évről szóló „Évköny ve* e napokban küldetett szét a tagok czimére. Akinek az évkönyv bármi okból nem jutott kezeihez, az szíveskedjék egy levelezőlapon annak megküldését az irodától kérni. Az évkönyvben a f. év; május hó 20-ig teljesített tagdíjbefizetések már fel vannak tüntetve, valamint törlésbe hozattak az ezen ideig befizetett hátralékok is. E kimutatásból módjában áll minden egyes tagnak tájékozódni a tekintetben, van-e tagdíjhátraléka és mennyi? Tagjaink figyelmét tisztelettel felhívjuk arra, hogy az évkönyvekhez postabeflzetési lap van mellékelve, amelylyel kérjük az esedékes tagdijakat mielőbb beküldeni. Mindazok ellen, kiknek tagdíjtartozása a 40 koronát meghaladja, az egyesületi ügyész a törvényes lépéseket — a közgyűlés határozata értelmében — a jövő hó elején megindítja. Kérjük ennélfogva, kellemetlenségek elkerülése ezéljából a tagdíjhátralékokat e hó végéig beküldeni. Ügyvezetőség.

Gazdatisztek mozgalma Ausztriában. A gazdatisztek helyzete nemcsak nálunk, de Ausztriában épugy mint Németországban a lehető legrendezetlenebb, mi természetesebb tehát mint az, hogy az ottani gazdatiszti társadalom is helyzetének anyagi és erkölcsi javításán fáradozik. Ezidőszerint az osztrák gazdatisztek nagyobb akcziót indítottak meg a munkaadó és alkalmazottak közötti jogviszony törvényhozási uton való szabályozása érdekében s e czélból az osztrák gazdatiszti egyesület e hó 24-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze, a melynek egyedüli tárgyát ezen fontos kérdés megvitatása fogja képezni. A közgyűlés elé egy törvényjavaslat-tervezet nyujtatik be, a melyet alább egész terjedelemben közlünk. Indokoltnak és szükségesnek tartjuk e tervezetet egész részletességgel ismertetni, annyival inkább, mert nekünk immár jogos reményeink vannak a gazdatisztek jogviszonyának törvényhozási uton leendő rendezésére s földmivelésügyi miniszterünk ígérete szerint az erre vonatkozó törvényjavaslat még ez év folyamán be fog nyújtatni. A benyújtás előtt azonban a miniszter a törvényjavaslat-tervezetet egy száktanácskozmányon még behatóan megvitatni kívánja s ennélfogva gazdatiszti társadalmunk e kérdést érintő minden részletről a legbehatóbban kell, hogy tájékozva legyen, hogy illetékes helyen annak idején kívánalmait kifejezésre juttathassa. A mult években megtartott két országos gazdatiszti kongresszus ugyan behatóan megvitatta és körvonalozta már a gazdatiszti jog-

Szerkeszti: J E S Z E N S Z K Y PÁL, 9 MAGIAK GAZDAS.ÍGI EGYESÜLET TITKÁBJA; A . MAG ' I ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜOIVEZKTŐJH.

viszony törvényes szabályozását illető kívánalmait, mindazonáltal miután az osztrák gazdatisztek egyesülete által megvitatandó alábbi törvényjavaslat-tervezetben sok oly fontos kérdés van érintve, a mely bennünket is a legnagyobb mértékben érdekel, ennélfogva felhívjuk az érdekeltek figyelmét e kiváló körültekintéssel megszerkesztett törvényj avaslat-tervezetre, a melynek egyik-másik tervbevett intézkedését igyekeznünk kell nekünk is illetékes helyen érvényesíteni.


Budapest, IX., Üllől-út, „Köatelek".

zott szolgálattételének tartama alatt különböző, ugyanazon szolgálatadó tulajdonát képező vagy általa bérelt birtokokon bármily ezen törvény alá tartozó állásban működött is, vagy ha a szolgálat tartama alatt örökösödés folytán a szolgálatadó személyében változás történt is. A szolgálatadó intézkedéseivel egyenlőknek tekintendők az oly személyek utasításai, kik a szolgálatadó nevében és megbízása folytán rendelkezni és megbízásokat adni jogosítva vannak. Helyettesítés. 5. §. Az alkalmazott sürgős Törvényjavaslattervezet a magán mező- és erdő-akadályoztatása esetén, akkor ha a késedelem gazdasági alkalmazottak szolgálati viszonyairól. miatt veszély fenyeget és az alkalmazott köz1. A törvény hatálya és a szolgálati szer- vetlen feljebbvalóját vagy a szolgálatadót akaződés keletkezése. 1. §. A szolgálatadó és az dályoztatásáról oly időben nem értesítheti, rlkalmazott közti jogviszony ezen törvény hogy ez intézkedéseit idejekorán megtehesse, határozmányai szerint ítélendő meg, ha az köteles az alkalmazott megfelelő helyettesről alkalmazott valamely mező- vagy erdőgazda- gondoskodni, a mennyiben ez a tényleges visági magán üzemnél avagy ezzel összekötött szonyokhoz képest lehetséges, mindaddig, míg a mellékiparnál alkalmaztatik feltéve, hogy az szolgálatadó vagy a közvetlen feljebbvaló a neki alkalmazott díjazása egy hónapnál nem rövi- azonnal bejelentendő akadályoztatásról tudodebb határidőkben fizetendő és az alkalmazott mást szerzett és intézkedéseit is megtette, nem tartozik a bánya-, kereskedelmi-, ipari- vagy megtehette volna. Az alkalmazott ily vagy cselédtörvény rendelkezése alá. Kivételt esetben helyettese hibáiért, valamint azon káképeznek a cs. és kir. udvarnál és az államnál rokért, melyeket a szolgálatadónak a nem megfelelő helyettesítés által okozott, felelősségalkalmazott egyének. ezen felelőssége 2. §. A szolgálati szerződés jogilag hatá- gel tartozik.haAza alkalmazott helyettesítés a szolgálatadó lyossá válik azon pillanatban, a mint a szolgá- megszűnik, hozzájárulásával történt vagy nem következett latadó vagy helyettese és az alkalmazandó, a be. Ha a szolgálatadó vagy az alkalmazott szerződési okmányt aláírták, avagy a szerző- közvetlen feljebbvalója, bár az alkalmazott dés tartalmát illetőleg szóbelileg megegyeztek. akadályoztatásáról tudomást szerzett, intézkeOly szerződési kikötések, melyek az alkal- dést nem tesz, a helyettesítés helybenhagyottmazottra az ezen törvényben megszabottaknál nak tekintendő és az alkalmazott minden fesúlyosabb feltételeket rónak érvénytelenek. lelőség alul fel van mentve. Hogy valamely szerződési kikötés a törvényben megállapítottnál sulyosabb-e, a felelt vitás Ha valamely mező- vagy erdőgazdasági esetekben a biró dönt. üzemben többen vannak alkalmazva, a rangMár fennálló szerződősekre a jelen törvény ban legközelebb álló tekintendő a természetes határozmányai az életbeléptetés napjától kezdve és a szolgálatadó által kirendelt helyettesnek, csak annyiban bírnak hatálylyal, ha kifejezet- ha a szolgálatadó másként nem intézkedett. A ten eltérő megállapodás nem létesült: helyettes a szolgálatban akadályozva levő al3. §. Az 1. §-ban megjelölt személyek kalmazott által az akadályoztatás beállta után közt létesülő szolgálati szerződések ivenkint azonnal értesítendő. 50 kr. bélyegkötelezettség alá esnek, melyet a Hadi szolgálat. 6. §. A bizonytalan időre szolgálatadó tartozik viselni. kötött szolgálati szerződés felbomlik, ha az II. A szolgálatadó és az alkalmazott jogai alkalmazott a cs. és kir. hadseregbe tényleges és kötelezettségei. Általános határozatok. 4. §. szolgálattételre behivatik. Fegyvergyakorlatra való behívás vagy Az alkalmazott köteles az elvállalt szolgálatot legjobb tudása és tehetsége szerint személye- háború esetén az alkalmazott állása és szolgásen teljesíteni, a szolgálatadó pedig az. alkal- lati rangja számára fentartatik és a hadi mazottat megillető javadalmazást a szerződés- szolgálatban eltöltött idő a nyugdíjba beszámítszerű, vagy ily megállapodás hiányában a helyi ható. A fegyvergyakorlat ideje alatt az alkalszokás szerinti módon kiszolgáltatni. A szolgá- mazott összes készpénz és terménybeli járanlatadó köteles azonkívül a törvény vagy szer- dóságait igényölheti; mozgósítás esetén a háború ződés által megszabott járulékokat is fizetni, tartama alatt a nős alkalmazott összes készpénz melyek azon czélra szolgálnak, hogy az alkal- ős terménybeli járandóságait, a nőtlen azonmazott ha bizonyos kort elért, vagy ezt meg- ban csak a készpénzfizetés 50°/o-át hüzza. előzőleg részben vagy egészen munkaképteBetegség és akadályoztatás. 7. §. Az önlenné válik, ő maga, vagy ha elhal özvegye hibáján kívül megbetegedett, vagy a szolgálatés gyermekei bizonyos ellátásban részesül- tételben hasonló módon akadályozott alkalmajenek. zott fizetését vagy más járandóságait nem veszíti Az ugyanazon szolgálatadónál megszakítás el, de azoknak kiszolgáltatását csak három nélkül, tehát a szolgálati viszony közbeeső hónapon át követelheti. Ha a szolgálatadó e felbontása nélkül eltöltött szolgálati idő mindig határidő leteltével felmondással él, a felmonegésznek tekintendő akkor is, ha az alkalma- dás kézbesítésétől számított három hóra az

24

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899MÁRCZIUS15.

alkalmazottnak összes készpénz és mellék- megegyezés nem jöhet létre, bírói döntésnek járandóságait kiadni köteles. van helye. Szolgálati mulasztások. 8. §. Azon károBiztosítási kötvények, melyek az alkalmazott kért, melyeket a szolgálatadónak az alkalma- aggkori vagy rokkantsági nyugdijának vagy az zott kötelességeinek késedelmes, figyelmetlen özvegy avagy gyermekek ellátásának biztosívagy bármily más meg nem felelő teljesítése tására szolgálnak a szolgálat elhagyása alkaláltal okoz, az alkalmazott felelősséggel tarto- mával az alkalmazottnak kiszolgáltatandók és zik. A szolgálatadó az alkalmazott által elis- pedig tekintet nélkül arra, hogy a biztosítás mert vagy bíróilag megítélt kártérítési igé- dijait ki fizette. nyelt elsősorban az alkalmazott óvadékából A szolgálati szerződés azonnali felbontása. elégíti ki és kártérítési igényének birói meg- 12. §. Mindkét szerződő félnek jogában áll a állapításáig az óvadék megfelelő részét vissza- szolgálati szerződést, ha arra fontos oka van, tarthatja. Ha az alkalmazott óvadékot nem tett, azonnal felbontani. Az okok fontosságának a neki járó fizetés megfelelő része tartható megítélése a bíró belátására bizatik. 1 Az alkalmazottal szemben a szolgálati Ili. A bizonytalan időre lcötött szolgálati szerződés azonnali felbontása kimondható külöszerződések felbontása. Felmondás. 9. §. A nösen, ha nyereségvágyból vagy a közerkölcs szolgálati szerződés a szerződő felek bárme- ellen elkövetett büntetendő cselekmény miatt lyike által, ha e törvény másként nem intézkedik, legalább hat heti szabadságvesztésre Ítéltetett, három havi előleges felmondás mellett, a ha a szolgálatadó vagy a közvetlen feljebb való tudomása nélkül és nem szolgálati ügyben naptári év végével felbontható. Ha a szolgálatadó az alkalmazottnak fel- hivatalától [hosszabb ideig távol marad és ez mondott, ez utóbbi állását kívánatra a felmon- által a szolgálatban akadályozva van vagy azt dási idő letelte előtt, vagy esetleg azonnal is elhanyagolja, ha áz alkalmazott szolgálati elhagyni köteles; a netán élvezett lakást a kötelezettségeit a szolgálatadó vagy helyettese felmodás kézbesítésétől számított nyolez nap háromszori írásbeli intése daczára sem teljealatt kívánatra kiüríteni tartozik. Ezen esetek- siti megfelelően, ha durva hűtlenséget vagy a ben a szolgálatadó az alkalmazottnak a fel- bizalommal való visszaélést követett el és ez mondási idő hátralevő részére járó pénz- és által szolgálatadójának érdekeit durván megterménybeli járandóságait kiadni tartozik ; a sértette, ha vonakodik a szolgálatkörébe eső terménybeli járandóságok az alkalmazott lakó- megbízásokat teljesíteni, ha vonakodik a meghelyének a községi elöljáróság által megerő- állapított időben vagy kívánatra számadásait sített helyi árai szerint készpénzre változtatan- azonnal bemutatni, ha az alkalmazott szolgádók és minden járandóság a szerződés ér- latadóját vagy családjának tagjait becsületében telmében vagy a felmondásig megtartott avagy durván megsérti, ha e miatt bünfenyitő eljárás folyamatba nem tétetett is, ha erkölcstelen a helyi szokás szerinti módon kifizetendő. A szolgálatadó köteles az alkalmazottnak életmód következtében oly betegségbe esik, azon kárát is megtéríteni, melyet ez állásának mely őt kötelességeinek teljesítésére alkalmatidőelőtti vagy azonnali elhagyása, a lakás lanná teszi; ha az alkalmazott esődbe jut és időelőtti kiürítése, a deputatum élvezetéről a bünfenyitő vizsgálat folyamán fel nem menvaló időelőtti lemondás, a haszonmarha idő- tetik, ha tékozlás miatt gondnokság alá helyeztetik, ha oly mértékben eladósodik, hogy fizeelőtti eladása sbt. által szenvedett. tési kötelezettségeinek a szolgálat vagy állásáHa az alkalmazottnak bizonyos életkor nak hátránya nélkül eleget tenni nem bír. elérése, vagy előbbi munkaképtelensége esetére oly igényei nincsenek, melyek egészen vagy A szolgálatadóval szemben a szolgálati részben a szolgálatadó teljesítményeiből ered- szerződés azonnali felbontása kimondható kütek, akkor azon, alkalmazottnak, a ki legalább lönösen, ha a járandóságok kifizetésével anyegy évig állott szolgálatban és a szolgálatadó nyira hátralékban van, hogy már uj részlet is neki felmondott s a felmondás nem ezen tör- esedékes és az előző még mindig nincs kivény 12. §-a alapján történt, oly végkielégítés fizetve, ha a deputátumot vágy az alkalmazott jár, mely a felmondás idejében élvezett összes egyéb járandóságait megrövidíti. Ezen esetekpénz- és terménybeli járandóságaival felér. ben a szolgálatadó a hátralékos járandóságok A termények pénzértékre változtatandók át. után legalább 5% késedelmi kamat fizetésére, Ha az alkalmazott a felmondást megelőzőleg azonkívül pedig, ha és a mennyiben a kár, legalább 10 évig állott szolgálatban, akkor két- melyet a járándóságok visszatartása által okoszerannyi végkielégítést igényelhet. zott 5%-nál nagyobb, a teljes kár megtéríté10. §. Ha a szolgálatadó személyében sére kötelezendő. vagy vagyonában beállt véletlen eset folytán A szolgálati szerződés azonnali felbonnem képes alkalmazottját tovább állásában tása a szolgálatadóval szemben kimondható megtartani és e miatt a szerződést felmondja, még akkor is, ha az alkalmazottat vagy családjáakkor az alkalmazott három havi összes kész- nak tagjait durván bántalmazza vagy becsülepénz és terménybeli járandóságaira tarthat tében megsérti, avagy ezeket szolgálatában álló igényt. más személyek hasonló bántalmazásaival szemHa a szolgálatadó hibája okozta, hogy ben meg nem védi és pedig, akkor is, ha az alkalmazottját tovább tartani képtelen, a szer- ily esetek biróság elé nem kerültek is; toződést három havilag ez esetben is felmond- vábbá akkor, ha a szolgálatadó. alkalmazottját hatja ugyan, de a felmondás csak a reá kö- valamely tiltott cselekmény elkövetésére csávetkező naptári év végére lesz érvényes, s a bítja, vagy ha az alkalmazott a szolgálatát szolgálatadó az alkalmazottnak a szerződés fel- egészségének bebizonyítható kárositása nélkül bontása által okozott kárért teljes kártérítéssel nem folytathatja. tartozik, de legalább az ezen szakasz első Ha a szolgálati szerződés felmondás nélpontjában megjelölt járandóságait kiadni kül felbontatik is, a netán kölcsönösen fennálló köteles. kártérítési igények az által nem érintetnek és 11. §. Ha az alkalmazottnak bizonyos az alkalmazott nyugdíjra, végkielégítésre, oszéletkor elérése vagy előbbi teljes vagy részle- talékra a szerződés felbontásának időpontjáig ges munkaképtelensége esetére, avagy özve- szerzett igényét el nem veszti. Ezen igények gyének vagy gyermekeinek bizonyos járulékok értéke pro rata temporis állapítandó meg. Ha biztosíttattak a szolgálatadó részéről, vagy az szolgálatadó ós alkalmazott megegyezni nem alkalmazottnak bizonyos előfeltételek mellett tudnak, a biró határozza meg, hogy ezen igévégkielégítés, vagy osztalék vagy mellékjöve- nyek mily értéket képviselnek. A biztosítási delem igértetett, melyek a szerződés felbon- kötvényekre vonatkozólag a 11. §. utolsó ponttása idejében még nem esedékesek, ily ese- jának intézkedése érvényes. tekben, ha ezen törvény másként nem intézHalál. 13. §. Az alkalmazott halála a kedik — a pro rata temporis kiszámítandó szolgálati szerződőst feltétlenül felbontja. A bikártalanítás illeti őt meg, Ha ennek mértékét zonytalan időre kötött szolgálati szerződések a illetőleg a szolgálatadó és alkalmazott közt szolgálatadó halála által nem válnak érvény-


telenekké, de az örökösök a felmondás jogával élhetnek. Az alkalmazottnak nyugdíjra, végkielégítésre, biztosítási összegekre stb. szerzett igényei a 11. §-ban megállapított elvek szerint épségben maradnak. A birtok eladása vagy bérbeadása. 14. §. Ha a birtok, melyen az alkalmazott szolgáll, eladatik, bérbeadatik, vagy a bérlet más bérlőre megy át és az uj tulajdonos vagy bérlő az alkalmazottat ennek hozzájárulásával szolgálatában megtartja, akkor az uj tulajdonos vagy bérlő minden tekintetben átveszi az előbbi tulajdonos vagy bérlő jogait és kötelezettségeit. Ha az uj tulajdonos vagy bérlő, avagy az alkalmazott nem kivánja a szerződést fentartani az alkalmazott nak az előbbi tulajdonossal vagy bérlővel szemben nyugdíj, végkielégítés, osztalék stb. tekintetében szerzett igényei épségben maradnak s az utóbbinak, ha a szerződést fel akarja bontani, az alkalmazottal szemben felmondással kell élnie (9. §.) és az eddigi tulajdonos vagy bérlő avagy annak örökösei az alkalmazottnak a felmondási időre eső járandóságokért szavatossággal tartoznak. Az alkalmazott a birtok eladása vagy bérbeadása esetén, ha a szerződést az uj tulajdonossal vagy bérlővel folytatni nem akarja, az eddigi szolgálatadóval szemben felmondási jogával élhet (9. §.) és tőié a felmondási időre járó összes illetményeinek kifizetését követelheti. Aggkori, özvegyi, és árva ellátásra, végkielégítésre és más illetményekre szerzett igényeit a kilépő alkalmazott az eddigi szolgálatadóval szemben pro rata temporis érvényesítheti. Az óvadék és bizonyítványok visszaadása. A szolgálatadó köteles a. kilépő alkalmazottnak a nála deponált óvadékot kamataival vagy kamatos kamataival a szolgálat elhagyása alkalmával kiszolgáltatni, úgyszintén a nála megőrzés alatt levő bizonyítványait és más okmányait, ha az alkalmazott kivánja a felmondás után azonnal, de az állás elhagyása alkalmával mindenesetre kiadni. Ha a kilépő alkalmazott számadást köteles tenni, akkor az óvadék visszaadása csak a számadás lebonyolítása és a fölülvizsgálat megtörténte után követelhető. Azon óvadék, mely valamely szakszerű munka keresztülvitelének biztositékául adatott, csak ezen munkálat befejezése és a keresztülvitel helyességének elismerése után követelhető vissza. Bizonyítvány adás. 16. §. A szolgálatadó a kilépő alkalmazottnak alkalmaztatása idejéről és minőségéről bizonyítványt köteles adni. Ha az utóbbi kivánja, köteles a szolgálatadó az alkalmazott szolgálatainak értéke felől a valóságnak megfelelő, igazságos véleményt nyilvánítani: kedvezőtlen bizonyítványt az alkalmazott nem köteles elfogadni. Ha az alkalmazottnak uj állás elnyerése végett igazolványra van szüksége alkalmaztatása minőségéről és tartamáról, ezt a szolgálatadó, kívánatra a felmondás után azonnal kiállítani és a kilépés alkalmával a tulajdonképpeni bizonyitványnyal kicserélni tartozik. Ha a szolgálatadó az óvadékot idejében visszaadni, a nála megőrzés végett elfekvő okmányokat kiadni és a bizonyítványt idejekorán kiállítani vonakodik, ez esetben, ha eljárása nem tartozik a büntető törvény elbírálása alá, azon község szegényalapja javára, melyben az alkalmazott utoljára lakott, közigazgatási uton 5—100 frt pénzbírság megfizetésében marasztalható s azonkívül az alkalmazottnak eljárásával okozott kárért. szavatossággal tartozik. Számadás és ellenőrzés. 17. §. A szolgálatból kilépő alkalmazott a reá bízott vagyonrészeket visszaszolgáltatni és az addigi szokás szerint és a mennyire a rendelkezésre í álló eszközök megengedik számadást tenni köteles. A szolgálatadó a szerződés tartama ' alatt is bármikor számadásra kötelezheti az alkalmazottat, mely kívánságnak az utóbbi azonnal eleget tenni tartozik.

6. SZAM. II. ÉVFOLYAM.

GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 JUNIÜS 10.

25

Továbbá az alkalmazott, tekintet nélkül Gazdatisztképzés a gyakorlatban. nek megfelelő egyenes, nyílt, erélyes és főképpen goromba embert nevelni belőlök. arra, hogy bizonyos vagy bizonytalan időre A gazdászat körében, de különösen a van-e szerződve, hogy bizonyos feladattal van-e Nem eshetett e nevelési rendszer oly sok megbízva vagy nincs, köteles magát mindazon gazdatisztek helyzete tekintetében régi, elavult kifogás alá akkor; de ma, mikor 13—15 évig ellenőrző intézkedéseknek alávetni, melyeket a rendszereken alapuló számtalan visssásság kö- iskolázott, képzett, intelligens, a társadalom zött nem utolsó az a sok nagyuradalomnál szolgálatadó alkalmazni szükségesnek tart. bármely osztályában helyét megállni tudó, Ha a szolgálatban álló vagy kilépő alkal- dívó eljárás, a hogy az intézetből kikerülő müveit lelkű fiatal emberek kerülnek ki a gazd. mazott a szabályszerű átadást vagy a szám- fiatal emberből helyét gyakorlatilag is megállni intézetekből s mikor ezélunk többé nem az, adást megtagadja, a szolgálatadó szerződés- tudó gazdát néha több mint egy évtizeden hogy nyers modorban egymással versenyező felbontási jogának : és. kártérítési igényének keresztül s meg nem felelő bánásmóddal nevelni tiszteket lehessen nevelni, bizony elavult, helytelen s igen sokszor társadalmi helyzetükkel épségben maradása mellett, a politikai hatóság szokás. Hogy a theoretikus képzettség magában össze nem egyező viszonyok közé kénytelenek által 5—100 frt pénzbirsággal sújtható azon község szegényalapja javára, melyben áz alkal- véve kevés egy gazdaság önálló helyes veze- e fiatal emberek kerülni s 10—12 évig is elmazott utoljára lakott. Az aggkori, rokkant- téséhez, azt,kétségbe vonni nem jut eszünkbe, nyomorogni e ferde helyzetben, mig tanulmásági, özvegyi és árva ellátásra szerzett igényét de annál kevésbé szükséges, hogy 10—12 évi nyaiknak megfelelő némi önállósághoz jutni gyötrés, sokszor tisztnek sem tekintett, a kvalifi- birnak. az alkalmazott nem veszíti el. Az elszámolások a szolgálat ideje alatt, kált emberre szinte szégyenletes alárendeltséggel Hisz tagadhatatlan, hogy egy nagy uraa meghatározott határidőkben pontosan meg- való küzködés legyen szükséges ahhoz, hogy dalomra, mely elég jó társadalmi pozicziót és ejtendők, a szolgálat megszűnése esetén az egy jóravaló, a gazdásági pályára termett, tűrhető anyagi helyzetet nyújt tisztjeinek s ezek 20—21 éves fiatal emberből korrekt, praktikus elszámolás valamint a vagyonrészek átadása a kilátások csábitólag hatnak az állást kereső, legkésőbb a szerződős lejártának utolsó napján felfogású, gyakorlatilag is teljesen kiképzett gazd. tanulmányait befejezett fiatal emberekre, ejtendő meg. A szolgálatadó a megtett szám- gazdát nevelni lehessen. kényelmes és olcsó eljárás több, mint a menyadás helyességét egy hó alatt elismerni vagy S ha mégis- gyakran találkozunk meglett, nyinek annak „idejében megfelelő állást adni pedig kifogásait megtenni tartozik. Ha kifo- 30-^32 éves, de nem ritkán előrehaladottabb képes, kvalifikált, képzett, tetterős férfit alkalgásait ezen idő alatt meg nem tette, a korú gazdasági írnokok-, ellenőrök- vagy segé- mazhatni csekély fizetéssel, kik egy jobb jövő számadás helybenhagyottnak tekintendő. E dekkel, kik anélkül, hogy pályaválasztásuk közben reményében végig tűrni készek e hosszú idő czélból amennyire szükségesnek mutatkozik, fecsérelték volna el idejüket, midőn végre vég- keservét, — de nem hiszem, hogy raczionális á számadónak a könyvekbe és számadási, legesítve gazdaság kezelésével lesznek megbízva, legyen! — Nagybirtokosnak, kinél a fő az, mellékletekbe, a betekintés megengedendő. még mindig azt látjuk, hogy eleinte ingadozva hogy teljesen megbízható; tehát első sorban , IV. Bizonyos feladatok keresztülvitelére, nem birnak kellő önállósággal a gazdasági olyan tiszteket nyerjen, kik ragaszkodással vagy bizonyos időre kötött szolgálati szerződések. rendelkezés biztos végrehajtásához s körülmé- veszik urukat körül s nem pusztán a kenyér18. §. Ha a szolgálati szerződés egy bizonyos nyek közé jutnak, hol alig tudják magukat fel- kérdés tartja hűségüket fenn, nem lehet czélfeladat keresztülvitére, p. o. üzemberendezés, találni, nem mindig a fiatal emberekben, hanem szerü ily csekély néhány pár forint évi megtalajjavítás, építésvezetés, vagy pedig bizonyos az ott szokásos gyakorlati kiképzés rendszeré- takarítás érdekének alávetni leendő kezelőtisztjei megelégedettségét. idő tartamára köttetett, az alkalmazott a fel- ben is kell; keresnünk a hibát. adat lebonyolítása vagy a szolgálati idő letelte A gazdatiszti pálya annyira tulhalmozott Tapasztalhattuk sokszor, hogy protekczióelőtt sem el nem bocsátható, sem ki nem lép- ból korán kineveztetéshez jutott fiatalemberek már, hogy a kenyérkérdés mind nyomasztóbb het, ha csak a 12. §. esetei fenn nem fo- korai kineveztetésüknek nemcsak hogy kárát határokat ölt e téren. A gazdasági pályára rognak. nem vallották praktikus kiképzésük tekintetében, lépő fiatal ember örül, hacsak némileg is tűrHa ily szolgálati szerződés tartama alatt de igen sokszor el nem tagadható . fölényt hető anyagi helyzetbe jut anélkü}, hogy váloaz alkalmazott katonai szolgálattételre hivatik nyernek idősebb társaikkal szemben; pedig gatnia lehessen; egy, a megélhetést is szűken be és ez által a szerződéskötéssel összekötött éppen az a körülmény, hogy rendszerint proi- biztosító kezelőtiszti állást pedig protekczió czél elérése vagy egészen meghiusul, vagy je- tekcziónak köszönhették gyors haladásukat, nélkül hogy mily nehéz kapni, megmondhatják lentékenyen hátráltatik, a szerződést a szol- ellentmond annak a feltevésnek, hogy minden azok, kik ezt próbálni kénytelenek. gálatadó azon pillanatban, melyben az alkal- esetben gazdálkodásra termettségüknek kellene A gazdatisztet alkalmazó birtokososztálymazott-a katonai szolgálatra bevonul, felbon- szerzett fölényüket betudni. nak módjában áll tehát önkényüleg járni el tottnak jelentheti ki. Az alkalmazottnak az tisztjeivel szembén, mely önkény főképp a fiatal Ha tekintjük azon kívánalmakat, mikkel ezen időpontig esedékes járandóságok, valaemberek irányában nyilvánul. Vessünk egy mint a végkielégítés és más illetménynek ezen egy kellő gyakorlatú kezelő-tisztnek azon a tekintetet fizetés-viszonyaira: átlag-javadalmaidőpontban pro rata temporis esedékes há- képzettségen kivül, mit már a gazdasági intézet zást véve alapul 300 frtot érő ellátás mellé nyadai, nemkülönben az alkalmazott vagy elvégzéseig elsajátítani tud s a gazdasági gya- kap egy gazdasági irnok 200 frt fizetést, tehát özvegye és árvái részére esetleg fennálló biz- korlatbani teljes otthonosságon kivül bírnia összesen 500 frtot, annyit, a miből csak ugy kell: az önállóságot, a különféle körülmények tosítás kötvények kiszolgáltatandók. között piagát gyorsan feltalálni tudó gyors tud megélni, hogy ha hazulról nem pótolhatja Ha az alkalmazott a birtok eladása vagy felfogást, a praktikus fogásokat, melyekkel a kiadás többletét, adósságot kénytelen csinálni bérbeadása esetén az uj tulajdonos vagy bérlő kedvéző körülményeket előnyére kihasználni, a — akkor, mikor egy aránytalanul csekélyebb szolgálatába átlépni nem hajlandó, vagy pedig hátrányosokat elkerülni tudja, az ambicziót arra, kvalifikáczióval biró ugyanoíyan korú hivatalnok ezek az alkalmazottat hasonló feltételek mel- hogy mentül jobban betölthesse hivatását, be sokkal kényelmesebb munkaviszonyok mellett lett szolgálatukba átvenni nem kívánják, ez kell vallanunk, hogy a hosszú irnokoskodás 700—800 frtot megkeres. Pedig "az a fiatal esetben az eddigi birtokos a szerződés idő- mindennek elsajátítására inkább — talán a ember annak a számításba nem vett eshetőelőtti felbontásaért az alkalmazottat teljesen kár- meghunyászkodási képesség, a sajat véleményé- ségnek is ki lehet téve, hogy 7—8 év múlva, pótolni tartozik. nek elhallgatására irányuló művészi tehetség, mikorra már jó nagy summára nőhetett annak Az alkalmazott halála feltétlenül felbontja a mi szintén nagyon hosszú prakszist, de leg- a rendkívüli forrásnak az összege, miből kia szolgálati szerződést. Ha a szolgálatadó inkább az öntudat következetes' elnyomásában adás-többletét fedezni volt kénytelen, világnak meghal és az örökösök a szerződést felmond- álló gyakorlatot feltételez, — mint éppen az eresztik egy szeszélyes nem tetszés, vagy véják, az esetben az a felmondás kézbesítésétől önállóság és ambiczió mentül erősebb kifej- letlen rendszerváltozás következtében, a mikor 1—2 száz frt végkielégítésre is csak jószívűségszámított három hó múlva felbomlik. Az örökö- lesztésére lehet alkalmas. képpen tarthat számot. sök a szerződés időelőtti felbontásáért az alkalMert hiba van abban a modorban is, a mazottat teljesen kárpótolni tartoznak. A fizetés-kérdés azonban még nem játmivel az ilyen fiatalember lelkére oly nagy Ezen törvény többi intézkedései a bizoszana olyan fontos szerepet, ha az rövidebb nyos feladatok keresztülvitelére vagy bizonyos mértékben hatni lehet, de annál súlyosabbá ideig tartana s hamarább juthatna jobb javateszi a hibát az a körülmény, hogy e bánás- dalmazással összekötött némileg önállóbb hely. időre kötött szerződésekre is alkalmazandók. V. Vitás esetek, 19; §. Mindazon vitás mód rendszerint sok-sok éven át tart és éppen zetbe s ba, a mily kevés az anyagi, épp oly esetek, melyek a szerződés tartalma, teljesítése, abban a korban, a mikor a lélek a benyomások csekély nem volna erkölcsi — hogy ugy mondjam iránt olyan nagyon fogékony. felbontása vagy kártérítési igények, nyugdij, — javadalmazása is. biztosítási összegek, végkielégítése stb. tekinMeg van e rendszernek a magyarázata, Az a fiatal ember, ki azzal az ambiczióval tetében a szolgálati viszonyból származhatnak, de azt nem a mai, a kvalifikáczió világában lép pályájára, hogy sok küzködés árán sok azon kerület birájának illetékessége alá tartoz- kell keresnünk. Régebben, mikor még a gazda- költséggel szerzett elméleti ismereteit érvényenak, melyben az alkalmazott utoljára lakott. sági írnokokat legtöbbször minden előleges sítse, jóindulatu s okszerű vezetés helyett a Ha az igény mellékilletékek nélkül 500 frtot szakképzettség nélkül vették fel, a gazdálkodás legtöbb esetben theoretikus képzettségére irámeg nem halad, az ítélet a bagatell eljárás legelemibb fogalmait is a prakszisban - kellett nyuló gunynyal találkozik gyakorlati princzipálisa szerint hozandó meg. elsajátitaniok s így tanítómester kellett nekik részéről s csakhamar belátni kénytelen, hogy Ha a szerződő felek ily vitás esetek egy, a hosszas gazdálkodásban eldurvult lelkű neki önálló véleményének lenni nem szabad, elbírálására békebiróságban állapodtak meg, a princzipális személyében, ki állása fölényével e mellett a lealacsonyító, olykor majdnem békebiróság felebbezhetlen ítéletének alá kell imponálva, folytonos korholással, teljes alá- szolgai meghunyászkodást igénylő szerep az rendeléssel igyekezett első sorban a szubordi- évek hosszú során keresztül lassan-lassan önmagukat vetniök. náczióra szoktatni s az akkori gazdasági élet- magába fojtja az önérzetet, a saját véleményt,

26

annyira, hogy mikor aztán előrehaladott korában végre előléptetéshez jut, — ha ugyan különböző okokból még néhány a sorrendben meg nem előzi1— akkorra az ambiczió rég kihalt lelkéből, az önállóságot pédig, ha elég ruganyos még a lelke hozzá, hosszas lavirozás árán kezdi akkor megtanulni. Milyen egészen másképp lehetne, és hála Istennek van is ez több helyütt okszerű vezetés mellett! Mert tagadhatatlan, hogy kell a fiatal léleknek egy kis nyomás, egy kis kényszer is, hogy azt a többé-kevésbbé meglenni szokott fiatalos hetykeséget, önhittséget kiforhassa. De hisz erre rövidebb idő is elég! Ha helyes vezetés mellett 1—2 évi közvetlen és szigorú alárendeltség alatt áll, bátran adhatunk kissé önállóságának is tért, mindenesetre eleinte nagvobb ellenőrizet mellett engedhetjük már egyéni véleményét, saját felfogását is érvényesíteni azáltal, hogy kisebb területek kezelésével, rendelkezésével megbízzuk, ugy, hogy mindjobban kifejleszthesse önállóságát. Bizonyára vannak nagyobb uradalmaink minden kerületének, vagy legalább is az olyannak, mely külön írnokkal rendelkezik, külső majorjai, melynek kezeltetésével az ilyen 1—2 évig keményebb fegyelem és fönhatóság alatt tartott fiatal emberre egy kis önállóságot ruházni lehetne ellenőrzés mellett. S azután az ilyen kis terület kezelése nem is veszi idejét annyira igénybe, hogy rendszerint az Írnokra váró írásbeli vagy ellenőri teendőket e mellett el ne végezhetné. Tapasztalásból tudjuk, (valamennyien voltunk abban a helyzetben) hogy 1—2 havi helyettesítés, vagy más uton kis önállósághoz jutva rövid idő alatt többet volt alkalmunk tanulni, mint különben évek hosszú során. És ez természetes is, mert a nagyobb felelősség arányában nő az ambiczió, az iparkodás, a kötelességérzet, de ezektől eltekintve már a nagyobb munka és hatáskör magában véve is kényszeritőleg hat a körülmények gondosabb megfigyelésére. Sokkal gyorsabban lehet jobb tisztet képezni ily vezetés és eljárás mellett. Egy uradalom érdeke pedig éppen az, hogy minél előbb tudjon mentül buzgóbb és megfelelőbb tiszteket teremteni magának. És ha ilyen módon 4—5 év alatt teljesen korrekt gyakorlatú gazda nem lesz a fiatal emberből, bizonyára 10—12 év alatti gyámkodás mellett sem lesz az. Pedig bizonyos, hogy gyakorlati ismereteit ily viszonyok közt szerzett gazda nagyobb kedvvel fogja hivatását betölteni, nem veszti el lelki ruganyosságát, nem felejti el azi az elméleti képzettséget, a mit egy intelligens, a kor színvonalán álló müveit gazdától a gyakorlati teljes jártasság mellett ma méltán megkívánnak a társadalom s a gazdasági viszonyokra sulyosodó mostoha idők viszontagságai. , Sigma.

Az osztalékrendszer szerepe a gazdatisztek javadalmazásánál. Hensch tanár urnák a „Gazdatisztek Lapja" egyik Imegelőző számában fent jelzett tárgyról irott czikkére szabadjon néhány észrevételt tennem. Nem azért kívánom észrevételeimet megtennem, mintha az alkalmat akarnám megragadni, hogy volt tanárom véleményével szembe állithassam a magamét; csak azért írom e néhány szót, mert a tanár ur által felvetett kérdés életbevágó. Vájjon, ha az osztalékrendszert elfogadják, segítve van-e a gazdatisztek helyzetén? Szerény véleményem szerint igen, főleg ha összekötik a nyugdijbiztositással. Ennélfogva az osztalékrendszer érdekében küzdeni, fáradni nagyon is érdemes. Ugy hiszem, nemcsak én, hanem a gazdatiszti kar túlnyomó többsége ezen megoldással megelégednék. Meg vagyok arról is győződve, hogy a földbirtokosok és bérlök szintén hozzá fognak járulni ahhoz,


GAZDATISZTEK LAPJA. 1899 JANUÁR 1 1.

hogy gazdatisztjeik jövőjét némileg biztosítsák; hisz ezen látszólagos anyagi áldozatok még fognak térülni bő kamatokkal. Azonban az ösztalékrendszer általánosítása ma, midőn a gazdatiszti karban, oly sok a divergens elem, igen nagy veszélylyel járna. Bizonyosra vehetjük, hogy a földbirtok jövedelmezőbbé tétele, a hozzá nem értő gazdatiszteknél abból állana, hogy leszorítanák a termelési költséget és a lehetetlenségig kiterjesztenék a gabonanemüek termelését. Mire vezetne ez? Az első az agrár-szocziálizmus terjedését, a második a talaj kizsarolását vonná maga után. Az . osztalékrendszer behozatala, csakis egy teljesen megbízható, lelkiismeretes, szakképzett gazdatiszti kar mellett volna czélirányos; akik tudják, hogy az egyedüli helyes gazdasági üzem az, amely a legnagyobb állandó tiszta jövedelmet biztosítja és e mellett ismerik azt is, mily módon érhető az el. Nem ítélem el én az összes, u. n. praktikus gazdákat, hisz nem ismerem őket mind és azok között, kiket ismerek, vannak szakképzett gazdatisztek; de nagy azok száma, akik ma, hogy felvehessék a versenyt a képzett gazdákkal, széltében alkalmazzák azon. fentemiitett nagyon veszedelmes jövedelemfokozó faktorokat. Nem újságot, hanem általánosan ismert tényeket hoztam csak fel. Reménylem, a kvalifikáczionális törvény, ha életbe lép, idővel megszabadítja a gazdatiszti kart a nem közzé való elemtől s csakis akkor lehet az osztalékrendszer behozatala a gazdatiszti javadalmazásnál, közvetett előmozdítója a mezőgazdaság felvirágozásának. Várva-várjuk a kilátásba helyezett minősítési törvényt és ha ez, mint bizton hiszszük, czélirányos lesz, jövő anyagi helyzetünk javításáért csakis abban az esetben tehetünk valamit. Addig, mig határozottan körvonalozva nincs, ki a gazdatiszt és ki nem az, minden intézkedés, mely anyagi helyzetünk javítását czélozza, nemcsak a gazdatisztekre nézve káros, de határozottan káros mezőgazdaságunkra. Sommer MiJcsa.

Tagdijnyugtázás. Az 1899. évre tagdijaikat áprilishó 9-től május hó 8-ig beküldötték : 10 koronát: Ambrus Vilmos, Balhauser Ottó, Braun, Vilmos, Bálintffy Pál, br. Dingelstedt Ernő, Hódosy Elemér, Horváth Miklós, Halbwirth Ferenez, Hahn Miksa, Japp József, Kandus Ferenez, Kákosy László. Kovács Albert, Kristen Adolf, Kurucz András, Kupf Ferenez, Laner Károly, Madar Kálmán, Milota Jároszláv, Molitor Ferenez, Minarik János, Pfeffer Manó, Radl Sándor, Riedl Kálmán, Rybieka Ferenez, Sehilcher Tivadar,, Veszely Gyula, Veszely László, Wágner István, Wildner József, Wolf János, Zöhls József. 5 koronát beküldöttek: Gazsó István, Kováts Kálmán, Magjerek Antal, Nagy Árpád, Rimler Szilárd, Telek István, Zabó Gyula. Hátralékot fizettek : Árvay István 20 kor., Nyessey József 110 kor. 1900-ra tagdijfejében Szedlacséls: János 10 kor., Lipthay Jenő 2 kor. és Bolemann Jenő 1 koronát küldött.

Állás hirdetések. E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső tagjának hirdetését 2 hónapon keresztül. Az állást keresők, bizonyítvány másolataikat tartoznak irodánkhoz beküldeni. Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük, hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíveskedjenek irodánkhoz fordulni. Az állás betöltésre előjegyzett gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő csupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni. E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egyesületünk tagjai sorába lépnek.

Betöltendő állások. Ajánlatok 55. Grófi uradalomba Írnok kerestetik, ki a magyar és német nyelvet szóban és Írásban birja. Pá1 lyázhatnak gazd. tanintézetet végzett nőtlen egyének, kik folyamodványaikat a nagy-níérgesi urad. tisztséghez p. Kőrös-Tarcsa, Békésm. küldjék be. Évi fizetés 250 frt készpénz (mosáson kivül) teljes ellátás a tisztnél. 56. Vasmegyei nagyobb uradalomban julius hó 1-én egy ispáni állás jön üresedésbe, mely kővetkező javadalmazással van összekötve : 600 frt készpénz, rozs 900 kiló, árpa 800 kiló, fa, világítás, 3 szobás lakás a hozzátar2 holdas kert, naponta 6 liter tej, továbbá baromfiés sertéstartás. Megkívántatik pályázótólf hogy gazd. akadémiát v. felsőbb gazd. tanintézetet jó sikerrel végzett legyen, több évi praxissal birjon s igazolni tudja, hogy intenziven kezelt gazdaságban néhány évet töltött; a magyar nyelven kivül a német nyelv birása elengedhetetlen feltétel. Ajánlatok ügyvezetőséghez küldendők be.

küldendök. 57. Hevesmegyében nagyobb birtokra kerestetik; azonnali belépésre megbízható, nőtlen, keresztény, középkorú egyén ispáni, illetve felügyelői állásra. Javadalmazása: teljes ellátás és évi 150 f r t ; ésetleg megegyezés szerint perczent; megbízhatóság és lelkiismeretessége, esetén fizetése jávittatik. Ajánlatok az ügyvezetőséghez küldendők. 58. Grófi uradalomban egy gazd. titkári állás betöltendő. Javadalmazás 1000—1200 frtig mindent beleértve; előmenetelre kilátás van. Pályázhatnak gazd. akadémiát vagy felsőbb gazd. tanintézetet végzett nőtlen egyének, kik a magyar nyelven kivül a német nyelvet is birják: 59. Grófi uradalomba kerestetik gazd. irnok. Évi javadalmazás 200 frt készpénz s körülbelül 50 frtra tehető jutalék, szabad la* kás, fűtés, világítás, kiszolí gálás. Pályázhatnak gazd. akadémiát vagy felsőbb gazd. tanintézetet végzett egyének, kik a magyar nyelven kivül a ' p é m é t nyelvet is birják.

Állást keresők. Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak 205. Állást keres 14 évi gyakorlattal biró gazdaa ki a szőlőmfvelést és a borkezelést is érti; 32 éves nős rom. kath. óvadékképes. 206. 30 éves rom. kath. gazdatiszt, birja a magyar, német, tót nyelvet; a gazdaság minden ágában, különösen a tehenészet, ezukorrépa s dohánytermelésben kiválóan jártas, megfelelő állást keres. 207. 42 éves rom. kat. nős, elméletileg és gya-. korlatilag képzett gazdatiszt, a ki szakavatoltságát és minden tekintetbeni megbízhatóságát sok évi főúri szolgálatokból nyert elsőrendű bizonyítványokkal igazolni képes; keres azonnali, esetleg későbbi belépésre megfelelő alkalmazást. Ajánlkozik a nyári nagy munkaidényre helyettesnek vagy kisegítőnek. Kívánatra bemutatkozik. 208. Mezőgazd.,tejgazd., szőlő és borászati, gépkezelő és szeszfőző tanfolyamot végzett 32 éves több évi gyakorlattal biró gazdatiszt, most vagy őszi belépésre megfelelő állást

209. Ispáni vagy intézői állást keres aug. hó 1-ére egy a kassai tanintézetet végzett 36 éves r. k. nős. családos egyén. Birja a magyar, német és szerb nyelvet; a gazdaság minden ágában jártas. 210. Megfelelő állást keres lehetőleg azonnali belépésre egy a magyar-óvári gazd. akadámiát végzett 52 éves r. k. nős, családos gazdatiszt. Birja a magyar, német és oláh nyelvet; a gazdaság minden ágában, különösen a szarvasmarha, sertés és birkatenyésztés és hizlalásban jártas. Az előbb közölt állástkeresőkön. kivül irodánkben több tanintézetet egyáltalán nem. végzett és több földmivesiskolát végzett gazda van előjegyezve, a kik nagyrészben önnálló, rendelkező tiszti állásokra pályáznak, részben Írnoki és segédtiszti állások betöltésére ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik irodánkban megtekinthetők, illetve kívánatra érdeklődőknek bérmentve megküldhetők.

Tisztviselőlak Pőstyénben. A fürdőben létesített ,tisztviselőlak"-ot ajánljuk mindazon tagjainknak, akik e nyár folyamán ezen kiválóan hírneves fürdőhely gyógyerejét kívánják igénybe venni. A Tisztviselőlakban személyenkint és naponkint 2 frt 30 krtól 3 frt 20 krig teljes penzió kapható fürdővel együtt. Pöstyén kénes iszapfürdőiben legradikálisabb gyógyulást nyerhetnek mindennemű köszvény, csuz és egyéb izületi bántalmak, ischias, törések, ficzamok és mindennemű következményei. Az Orsz.-Gépész-Egyesület a gépészet minden ágában szakavatott gépészeket minden időben díjtalanul elhelyez. Budapest, VI., Váczi-körut 33. sz. Az orsz. m a g y a r gazd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a .

A„PATRIA"irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

: JESZENSZKY PÁL, Z ORSZÁGOSMAGYAB GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, AMAGYAR GAZDATISZTEK ryugdijieítézetének ÜGYVEZETŐJE

Recommend Documents