-
27
Rákodé, B. M. - Öseranin* Y. P, SZOVJET INFQRMÁCIÓKERE8Ő-GÉFEK
A tudomány éa a technika fejlődése nyomán az ismeretek különböző ágaiban a rendelkezésre áll6 adatok mennyisége szüntelenül növekszik, Bzásft egy meghatározott problémára vonatkozó irodalmi adatok kutatása mind nehezebbé válik* s az erre a célra használt dokumentációs eszkö zök /könyvtári katalógusok* nyomtatott bibliográfiák* stb./ mind ke
vésbé felelnek meg, A probléma megoldására szerkesztett és különböző tanulmányokban/l/+ ismertetett mechanikus eljárások főként á lyukkártyák és a mikrofilmek alkalmasaásás alapulnak. Ez a módszer azonban* mely szükebb terület adatainak keresésére sikerrel használható* nagy adattömegek esetén többé asm felel meg & óéinak* mivel nehézséggel jár olyan jelzésrend szernek /Képi* tájékoztató nyelvnek/ megalkotása* mely az adatok mechan...ku£ szelektálását lehetővé teszi. Nagyszámú adatnak mechanikus szelektálása két alapvető problémát V9í az egyik a tájékoztató nyelv kidolgozása* a másik különleges technika magaikötása. A 3,ő nehézség /g, 3/ az adatok osztályozására /helyesebben •nyil vántartására** - Szark«/ szolgáló jelzésrendszer /kódrendszer/ szarvesztésében rejlik* mivel« - többek között - a terminológia egysége se * a szakklfejszésekméle aí* osztály ok ám céljához való hozzáhangolását* az. iadem-szerkaaztést* stb. is felöleli, áss iaformáé tókare*ő-rendszer több tényezőtől függi ama munka jel legétől* amelynek érdekében fel akarják használni* továbbá a rendelvázasra állé információs anyag mennyiségétől, az információkérésektől* információs szolgálat szervezetétől éa működésétől stb. H a szükebb j ^ ^ r o t k ö r r ő l van «sé* egyszerű eszközök* mint pl. peremlyukasztásu * ■“ aajp£í®3.ben lévő számok a sikk végén közölt bibliográfiára utalnak!
-
28 -
k á r t y á k p vagy agymásíalé helyezhető lyukkártyák /szuperpozícióé, átné zeti lyukkártyák - Szerk,/ la megfelelnek. De vannak bonyolultabb el járások is: a lyukkártyákkal működő adatfeldolgozó gépek /pl. az IBM 101-es gép, a Samain-féle lyukkártyaszelektor, a Luhn-féle gép/, vagy a mikrofilmekkel dolgozó gépek /pl. a Samain-féle filmszelektor, a Filmorex-szelektor, a Bush-féle mikrofilmszelektor/. V. F. Cserenin tanulmánya /3/ rámutat a külön e célra készült berendezésnek, azaz a speciális információkereső-gépnek ama előnyeire, amelyek egy**gépi /tájékoztató/ nyelv**-nek megalkotásakor, szerkezeté nek tanulmányozásakor s a /fogalomkapcsolások létesítésére,
jelzésrend
szer megszerkesztésére, stb. vonatkozó/ kísérletek lefolytatásakor je lentkeznek. E gépeknek az a rendeltetésük, hogy egy tárgykör jellemzői nek /karakterisztlkumainak - Szark./ összességéből az információ cél jainak megfelelő egyedi tételeket kiválogassák. A gépek leglényegesebb tulajdonságának nem abban kell megnyilvánulnia, hogy hatalmas adattö meget nagy sebességgel tudjanak átválogatni, hanem, hogy nagyszámú, egymástól különböző jelzet szerinti keresésre legyenek alkalmazhatók. Alkalmasaknak kell lenniük tehát egy tárgy különböző jellemzői közötti logikai kapcsolatok felismerésére és nagyszámú jellemző egyidejű te kintetbevételére .
A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Tudományos Tájékoztató In tézete 1954-ben e célra kísérleti információkereső-gépet /EIM/ szer kesztett /4/. A gép ugyanazon alapelv szerint működik., mint a standard adatfeldolgozó gépek, ugyanúgy 80 oszlopos lyukkártyákat használnak hozzá. Bár szerkezete egyszerű, mégis minden követelménynek teljesen megfelel* s a kívánt üzemeltetési hajlékonysággal /sokoldalúsággal Szerk./ is rendelkezik. Olyan intézményeknél, vállalatoknál is alkal mazható tehát, amelyeknek már van adatfeldolgozó gépük. A lyukkártyák jelzésrendszere és kártyaterve Minden információs tétel /dokumentum/ különböző karaktariaztikumok alá sorolható. Ezeket a jellemzőket az információkereső-gépek szá m á r a a "gép nyelvőre** kell áttenni és a tárgy feldolgozásának első lé péseként jelzetek /kódjelek/ formájában kell megállapítani. Az egyes információs tételekre /dokúméntizmokra/ vonatkozó jelzetek összességét
-
29 -
aztán agy 80 oszlopos lyukkártyára lyukkombi náci ókkal jelölik be* Ebből áll a tárgy feldolgozásának második lépés©* így történik az az ElM-gépnél Is* Számos olyan adatbajelölő eljárás van, amelynél a jelzetek leképe zése lyukasztások által történik. A tapasztalat nyomán /3/ a különbőzé jelzésrendszerek a második lépést jelenté kód-leképezés természete és kódképeknek a kártyán /a jelen esetben a lyukkártyán lyukak utján/ va ló elhelyezése szerint az alábbi csoportokba sorolhatók?
1 / Jelzésrendszer, amelynél a jelzetek a kártya megfelelő jelhelyeihes Vannak kötve /hslyhezkötött jelzetek, fix elhelyezésű jelzetek/. Ezeknél a karakteriaztikumok leképezését az alkalmazott jelzet,valamint ennek a kártya megfelelő helyén történő bejelölése együttesen adja*
2 / J e l z é s r e n d s z e r , m elynél a j e l z e t e k nincsenek a k á r t j a k i v á l a s z to tt
j e l h e l y e i h e z kötve /s z a b a d e lh e ly e z é s ü j e l z e t e k , h elyhez nem k ö t ö t t
je lz e te k - S z e r k ./. I t t j e l z e t e , s minden j e l z e t
i s megvan minden karakterisztikum nak a s a j á t fe lv é te lé re
a kártyán külön je lm e ző s ze lv é n y
s z o l g á l , e jslm e ző s za iv é n ye k e l h e l y e z é s e azonban k ö t e t l e n . 3/ A jelzetek egymásra helyezésén alapuló rendszerek /szuperposiciős, rendszerek - Szerk./. Ebben az esetben a különböző -kar akt éri azt ikumok jelzeteit, amelyek szimbólumaikat,illetően különböznek egymástól, a kártya ugyanazon jelmezőjébe, egymásra reáhelyezetten jelölik be. A? ij-yeü rendszereknél fennáll a fiktív jelzetek képződésének lehetősége. 4/ A közvetlen leképezésü jelzésrendszerek /direkt-jelzésrendsze rek - Szerk/, amelyek lényegében véve az 1 / alatt említett eljáráson alapulnak. Itt azonban a karakterisztikumok jelzetei abban különbőznek fagymástől, hogy mindegyikük számára külön hely van felvéve a kártyán, ahol csupán kétféle bejelölés eszközölhető! ezek közül az egyik a szóbanforgo karakterisztikám meglétét, a másik ennek hiányát jelenti. A hslyhezkötött jelzetek az egy tárgykörhöz tartozó, egymást kölo^w-aösen kizáré jellemzők leképezésére használatosak* Minden tárgykör nek megvan a kártyán a saját jelmezőszelvénye, amelybe e tárgykör bársie^-yik egyedi jellemzője saját jelzetével jelölhető be. A "kölcsönösen kizáré** jelzőt azért használtuk, mert a dokumentumokban valamely jel lemző-csoportnak több egymást kölcsönösen kizáró jellemzője is előfor dulhat.
-
30 -
A dirakt-jelzetek alkalmazása akkor hasznos, ha a dokumentumban egy viszonylag kisebb mennyiségű jellemző-tEtaagbeh viszonylag sok jel lemző fordul elő, Így a 80 oszlopos kártya használata maximálisan
960 darab karakterisztikumot felölelő jellemző-tömeg számára elegendő. Ezek közül az egyes jellemzőket a kártya megfelelő jelhelyére tett egyetlen lyukasztás képezi la, A legtöbb célra alkalmazható és a helyet jól kihasználó jelzésrendszer az, amely nincs a kártya kiválasztott jelhelyeihez kötve /helyhez nem kötött jelzetek/, mivel ennél a rendszernél csak a dok u mentumban tényleg fellelhető jellemzők számára kell a kártyán helyet biztosítanunk,
A karakterisztikumok leképezésére szolgáló jelmezősza 1-
vények minden előzetes rendezés nélkül /tetszés szerint/ következhet nek egymás után; - úgy kall azonban elhelyezve lenniök, hogy a gép fo lyamatosan érzékelhesse le őket, A szuperpoziciős jelzésrendszereknél a jeImezőszeÍvénybo egyetlen jellemző helyett több jelölhető be, és Így a kártyára felvihető adatok mennyisége
jelentősen növelhető. Viszont rontja a rendszer hatásossá
gát az a feltétlenül tekintetbe veendő körülmény, hogy a keresett té telek mellett fölös, nem keresett tételeket is kiválasztanak. Az EIM egyaránt dolgozik az említett kódrendszerek bármelyikével, vagy azok'bármilyen kombinációjával, mint: szuperpoziciős + helyhez bem kötött} szuperpoziciős + helyh e z k ö t ö t t } helyhezkötött + helyhez nem kötött rendszerekkel,
Ilyen esetben a kártya zónákra van osztva, s
mindegyik zónába a vonötkozó rendszer jelzete kerül. Végeredményben te hát minden kártya négy zónára osztható:
a helyhezkötött jelzetek, a
dirakt-jelzetek, a helyhez nem kötött jelzetek, a szuperponált jelze tek zónáira.
A jellemzőknek az egyes zónákban történő leképezéséhez /ha a szuperponált, a helyhezkötött és a helyhez nem kötött jelzeteket hasz náljuk/ kétféle jslzettipus /kódtipua/ használható?
a/ az egyiknél a
zóna összes kód-konfigurációi azonos számú jel-elemből állanak /szelek tív- vagy ekvivalens jelzetek/} b / a másiknál viszont a különböző kon figurációk egymástól eltérő számú jel-elemet tartalmazhatnak /ordináli vagy kettős jelzetek/. Az EIM lyukkártyáinak jalzetelésére szelektiv-kódok szóigálnak,ami
-
33. -
jelentősen egyszerűbb összehasonlító áramkörök alkalmazását tette lehe tődé* Lássuk mármost az SÍM géphez használatos lyukkórtyók kártyater v é t ........
A kártya hegy /1-IV/ zónára van osztva, amelyekbe mór be
vannak jelölve a vonatkozó jelzétek. Az I.zóna, mely helyhezkötött jelzetek felvételére szolgál, 10 jelmezőszelvényt / +1 tartalékszelvényt/ ölel fel. Ezek mindegyike több, egymást kölcsönösen kizáró jellemző egyikének jelzetét tartalmaz za* Az 1 és 2 jelmezőszelvénybe a lyukkártyagépek szokásos bejelölésé vel leképezett numerikus adatok kerülnek. A 3-10 szelvények különleges - e célra szerkesztett - jelzésrendszerekkel leképezett numerikus és alfabetikus adatokat vesznek fel* Az I.zóna elrendezése tehát olyan, hogy az adatoknak a kártyán történő elhelyezésében igen nagyfokú r u galmasságot tud biztosítani,
A II*zóna a közvetlen jelzetű jellemzők bejelölésére szolgál* 8 x 12 ts 96 jelhelyet tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egyidejűleg maximálisan 96 jellemző leképezését tudja felvenni. A Iir.zóna a szuperpozicios jelzetekkel leképezett jellemzők zóhája. Az egyes oszlopokba különböző - akár betű-, akár számjegyekből álló - kódjelek vihetők b a , és a jellemző leképezésére a zóna vala mennyi oszlopa igénybevehető. Ez az eljárás például tulajdonneveknek “ a lyukkártyák szokásos alfabetikus jelölésmódjóval való - bejelölé sére használhatói ilyenkor a betűket ugyanazon oszlopba tett két-két lyukasztás képezi le. A IV.zóna a helyhez nem kötött jelzeteké. Egy-egy jellemző fel vételére a kártya egy sora, illetve sorának a 41-80 oszlopok közötti része szolgál,
a
zónában 12 különböző jellemző számára van hely. A
jellemzőn jelzetei akár betű-, akár számjegyekből állhatnak. Ha pél dául az orosz nyelv 32 betűt tartalmazó alfabetumát vesszük alapul, akkor egy-egy betű leképezéséhez a kártya egy sorának 7 jelhelye szükssgös, amelyek közül 3 lyukasztott, 4 lyukasztás nélküli lesz.
Amennyiben a dokumentációd munka jellege megkívánja, mind a kód rendszerek, mind a kártyaterv megváltoztatható. Az elmondottak vil á gosan mutatják, hogy az EUí-hez a különböző tipustt jelzésrendszerek-egy aránt jól használhatók.
32
A . j e l z e t e k be,1a l ö l é s á r a
s z o l g á l ó gép
Az információs adatoknak a kártyára való felvitelére különleges kódoló lyukaszt ógép készült* Ez tulajdonképpen a szabványos 80 oszlo pos kártyalyukasztógép, amelynek vezetékében /- ez különleges kódoló áramkör elektronikus elemekkel -/ megfelelő változtatásokat és pótlá sokat eszközöltek, hogy a jellemzők kódjainak leképezését a fenti e l rendezés szerint vihesse rá a kártyára*
A lyukaszt ógép olymódon működik, hogy amikor a kártya égy rés áthalad rajta,
olyan kódrendszerben végzi a bejelölést, aminő ama
kártyarészen levő zónában éppen szükséges. A bejelölést végrehajtó áramkörök a kártya tovahaladtával más kódrendszerre kapcsolnak át.Az átkapcsolás a kártyaterv szerint beállitható különleges átváltószerkezet segítségével automatikusan történik. Amikor a helyhez nem kötött jelzetek lyukasztására kerül sor, a gép a lyukasztásokat automatikusan sormenti
irányban végzi, s a kár
tyát annyiszor futtatja a lyukasztóberendazésen keresztül, ahány b e lyukasztandó jelzet van.
/A lyukasztógép ugyanis általában az oszlo
pok irányában végzi a bejelölést. A számjegyekkel l e k é p e z e t t
- Szark,/
jellemzők numerikus billentyűzet, a
bstüjegyekkel lekéss áette k alfabetikus billentyűzet segítségével lyu k a s z t h a t ők be.
A jellemzők jelzetei azonban más módon is rávlhetők a kártyára. Mégpedig egy kártyamásológép segítségével. Ebben az esetben minden jellemzőről egy külön kártya, az alapkártya készül. ről másolja át a vonatkozó jellemzőt m e n t u m információs kártyájába.
/ A másológép e r
leképező lyukasztásokat a doku
- Szerk./
A lyukasztások helyességének ellenőrzésére m i nden kártyáról m á sodpéldány készíthető, melyet
azután az első példánnyal össze kell
hasonlítani. De megoldható ez az ellenőrzés másképpen is, ti. egyaztetőgéppel, mely lényegében véve a lyukasztőgéppel azonos szerkezetű berendezés. A kisárleti információkereső-gáp /E1M/ Az S Í M szerkesztése ugyanolyan elvek alapján történt, mint a
0 - 80-1 lyukkártya-feIdolgozógépé j az áramkörökben az ónban -a szüksége0 sokoldalúság érdekében - számos változtatást és pótlást hajtottak végre .
33 Az S Í M gép adatkereső szerkezete a kártya 80 oszlopáról - amíg a . kártya átfut a szerkezetes* - egyidejűleg érzékeli le a kijelölt adato kat® A gép maximális szele ktálő sebessége másodpercenként
*] kártya*
A kívánt adatok kiválogatására külön e sálra szerkesztett elek t r o mos áramkörök szolgálnak, továbbá egy olyan szerkezet, m e l y a feltett kérdéseket a szelektálóba juttatja* A gépnek kétféle szelektáld szer kezete van:
az egyik a szokásos kivitelű kapcsolótábla, a másik olyan
vezérlő tábla, melyen a kártya m i nden jelhalye számára külön kapcsolóe l e m van*
A kívánt adatokat kereső áramkör két részből áll* Az első rész összehasonlító munkát végez:
összehasonlítja a kártyába bejelölt jel
lemzők jegyeit a kérdés jellemzőinek jegyeival. A m á s o d i k rész ezen összehasonlítás eredményét regisztrálja s ennek következményeként a kártyát a gép gyüjtőrekeszelnek valamelyikébe irányítja* Az összehason lító szerkezetben s e m elektroncsövek, s e m relék nincsenek, olcsó és Üzembiztosán működő alkatrészekből van építve. Viszont az összehason lítás eredményét regisztráld szerkezetben már számos elektronikus regisztráld elemet- és relét találunk, A helyhez nem kötött jelzetek összehasonlítási eredményeinek regisztrálása céljából annyi regisztrálóelem beépítése szükséges, ahány jellemző jegyei jelölhetők be a kártyá ba* Más tipusu kódok használata esetén egyetlen regisztráld-elem e l e ge náŐa Az S Í M úgy végzi az adatkikeresést, hogy - amíg a kártya 9 gépen egyezer végigfut - a bejelölt adatok jegyeit /lyukasztásait/ összeha sonlítja a feltett kérdés jegyeivel. S célból az S Í M áramkörei agy vannak Szerkesztve, hogy a gép a kiszelektálást a kártyába bejelölt Jellemzők Ss a kérdés jellemzői közötti logikai kapcsolat létrejötte alapján végzi® További logikai kapcsolatok létesítésével a szelektálás területe még növelhető. így például szelektálni lehet A és B, plusz G é® ü szépiát. Föltéve, hógy A, B, 8 , D
1-al vagy O-val egyénid, a-
-
aaatiat, hogy a vonatkozó jellemzők a szelektált tétel jegyei között fallslhetők-e, vagy sem, továbbá a logikai kizárás szimbólumát haszhrí.„„ &, az ez össze függés
F
függvényeként Így fejezhető ki: F«A.B/G+D/.
E függvény értéke 1 , ha a vonatkozó jelzet szelektálódik, illetve 0 * nem szelektálódik, A gép agy is beállítható, hogy más függvényekkel reprezentált fogalemkapeaolások regisztrálására is alkalmas legyen! pél-
■ ’‘" ' '
:i~
:: I
'- L /
1 ..
év. 1 ,-vbh-
-
34 dául a kölcsönös kizárás jegyének használatával, stb« Az £111 elektromos áramköreit agy szerkesztették meg, hogy az adatszelektáld szerkezetet akár egy kérdés nagyszáma jellemzője szerinti keresésre, akár több kérdés egyidejű, megválaszolására könnyen lehessen bekapcsolni* Az átválogatásra kerülő kártyákat megfelelő mennyiségenként a gép táprekeszébe kell helyezni* Innen a kártyák a leérzékelő /letapogató/ berendezésbe jutnak, mely azokat az összehasonlítás után és annak ered ményeként, az I* vagy II.rekeszek valamelyikébe irányítja* A kijelölt adatokat tartalmazó kártyák az I.rekeszben, a többiek a II*-ben gyűlnek A feladott kérdés jellemzőit vagy a kapcsolótáblán vagy a azelekto ron kell beállítani* A kapcsolótáblán való beállításnál még a szelektá lás módja is jelölve van*
Az automatikus adatkereső-berendezés regisztráló elemei külön sze re léklapok ok vannak elhelyezve* Ugyanezen van az összehasonlító beren dezés is, mely a kérdés jelzeteit a kártya jelzeteivel veti össze* Leírő-szerkezet Külön Író /gépelő-/ szerkezet szolgál a bibliográfiai adatok ki£rá sára a kiszelektált kártyákról* £ bibliográfiai adatok felölelik pl* a fcatalógc m s á m o t , a dokumentum számát vagy rövidített Óimét, stb* Mivel az e latok mind rövidek, gyorsan kiírhatók. Ezért tabellálógép helyett olyan leirószerkezetet lehet alkalmazni, amely nagyjából a kártyaellenőrzőgép elvei szerint van szerkesztve, - s szölenőiddel ellátott Írógép bői áll, melyet elektromosan kapcsolnak az adatregisztráló szerkezethez A leírandó lyukkártyákat a regisztráló szerkezet táplálórekeszébe kell helyezni, amely leérzékeli őket* Ennek során a keresett adatok elektro mos impulzusokká alakulnak át, amelyek aztán átfutnak az Írógép szolenoidján s ennek következtében az Írógép automatikusan betű** illetve számjegyek formájában Írja le a keresett választ*
IRODALOM: /!/ A kérdés egész anyagát felölelő bibliográfia tekintetében, az I95l.évlg bezárólag, lásd R. S. Casey és J. W* Perry: Punehed cards /Lyukkártyák/, New York, 1951.
- 35 “ /2 / J. VY. Perry, Allén Kent és M. M. Berry; Machine literature searching /Irodalomkutatás gépi eszközökkel/, New York - London, Inter-
science Publiáhers, 195&* /5 / v , p. Cserenin: Nekotorüe problemü dokumentacii i m ehanizacija in formaoionnüh poiszkov. /A dokumentáció egyes kérdései és az in form ációkeresés g é p e síté se ,/ Moszkva, 1955« /A/ B, M. Rakov és V, P. Cserenin: Ékszperimehtal*najá informáéionnaja masina Insztituta naucsnoj'informacii A.N. SzSzSzR.
/A Szovjet
unió Tudományos Akadémiája Tudományos Tájékoztató Intézetének K í sérleti információkereső-gépe,/ Moszkva, 1955 *
«>»«#• Eredeti cim; Machines fór retrievihg Information in the U.S.S.R. Megjelent;
Uneseo Bulletin fór Librariea, 1957 * 8 -9 .az, 192-197.lap.
OSzK. f o r d .s z .;
1856 .
M. ____ M A _ ___ ________ i z I18 3V B| u ü l 8 X I I I I 1 1 II 1 1 18 1»S«er id«iec^eooo9800ft( leflöooot 5895181 3BI8e8e@89|0|80|0B098e9|«08||808|9|||«99 i Imii II f 11Iss u 11111111intini 1888188 <|i|i8?S8(t|i|nti|i n||t 11 lift 1mit 1|1 | ; 1Ulti tBlspsskjgfrmns**? 32733393 7318823 ?l?lll22l 33|23||3?3|23||323|9|9|23|3|7|3 | ; 1 1*332 |®|3íd^ps»S883a333 38311333 1383333 3lB83|333||8338|3|3a838|33S|833|a|39l|Í3® i 1<4444 84<48<|<j|i8444|9«4l414444444 8
I8I«4|«8<84|44|4|44|44|444||4<«<|84|4|4 * « sSiisi »8S89|3!^li|IS|B&sl 5Í55S353 |S5|555 »33|fil833||S&l^833|»9|3899|9B||5»»|3338l | * * 9884» s6sif c*ssssssaí SI66BÍBisiumiiHissimtismimiitbiemM | ** 7S*?§J8^8>lwi?i7^8ni|7 1137778??I7|M71Í7771TÍT-f1777717171771 III 1177117 i l»t?11 I lifts |BS8886 1888894 S86888888888888§888889888968898488999388 m ii IÍ:ÍllXEr! " ' t i ni B 1•*-»>111111 Itt 1 «l« 1| l»**ieSW«8l 9l8MSiriiiiii :S§fi5S39bSöegaül|}llil|ltlll4lllll1l|MII ltB8f9ft8888t9«8B$t8S9fiS«t9898fl9»B99>8889
1. az. ábra Az SIM-'gépnél használt lyukkártya k á r t y a t e r v e
s
2 oSS5uáfcg-a BJM-gáp 9
a/
táprskeéá
b/
le ta p o g a tó b93faná,eaés
íj/
Iciofaksss
4/
X«3?Qkesss
ő/
kapaol6*feáb 2.3.
tf
ase Xekrfcor
é/-'
.a^
b a .raií'ae ^ a s r a g i s ^ t r á i ó
,r*ss ,i- a 1*./^, ■0«0r0X á® S p & 1t; v r<' "v ' ' V . .... • - || • • • •' ' : . '(&..* í.* % "S?v- ? *•?•3:é-*■ *’'*- * \"“^ a* -a•■s**-' a —rí;a || c ,*£i»*§t.-2Hr«a •••••-^ aW:--;;V* • '••* (tU e 5 i---' 5.. -i...
v--‘3 ;■■
v
«
;■ : - s . -:■
*
tf
.....j,
>•
«»*• •
l - r r r r ' I t /. £
. !.a
•N/a'i
•a- a--a
