I. é v f o l y a m .
B u d a p e s t, 1 9 0 8 . s z e p te m b e r 13.
29. szám .
A BÁ N YA S z e r k e s z tő s é g é s k ia d ó h iv a ta l:
B U D flP e S t,
VIII., Kender-utcza 6. sz. FÖ LD SZIN T— LÉPCSŐHÁZ
= TELEFON 108—00. ==
FELELfiS SZERKESZTŐ : D x> . BISCHITZ BÉLA MUNKATÁRSAK:
YÉCSEY ISTVÁN
ARADI VICTOR
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP
ELŐFIZETÉSI ÁRAK ; 12 KORONA
EGÉSZ ÉVRE FÉL ÉVRE NEGYED ÉVRE
6
- — 3 E gyes sz á m á r a 2 0 fillér«
HIRDETÉSEK DÍJAZÁS SZERINT.
Az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület ezidei közgyűlését f. hó 20-án fogja meg elsőit, nem talált oly kérdést, amelynek tár tartani. A közgyűlés tárgysorozata a követ gyalását szükségesnek látta volna. A bányász kező társadalom joggal elvárhatta volna, hogy ak Szeptember hó 19-én d. u. 3 órakor kor, amikor méltóságos, nagyságos és nagy igazgatótanácsi ülés az egyesület helyisé tekintélyű korifeusai összegyűlnek, az égetően gében, d. u. 5 órakor ugyanott választmányi ülés, fontos kérdéseket tárgyalják, ne pedig egy este 8 órakor ismerkedési estély a Bok mást ünnepeljék, mert hiszen ünneplésben ros-féle helyiségben (Andrássy-ut, az Operá országszerte elég részük van amúgy is. val szemben). A legmélyebb tisztelettel viseltetünk Szeptember20-án d.e. 10 órakor köz úgy az egyesület, mint annak minden egyes gyűlés, a tud. akadémia kis termében. tagja iránt és igen jól tudjuk, hogy mit kö 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés, az egyesület múlt évi szönhet a magyar bányászat nekik. De azért működéséről. bocsássanak meg egyenként és összesen, 3. Az egyesület 1907 évi .zárszámadá hogyha csodálkozni merünk és nagyon cso sának felülvizsgálata és a felmentvény meg dálkozunk azon, hogy a kongresszus tárgy adása. 4. Az 1909. évi költségvetés megálla sorozata ily meddő, hogy az urak egyetlen tárgyalásra méltó kérdést sem találtak. Olyan pítása. 5. Elnök, alelnökök, tisztikar és választ nak tűnik fel ez előttünk, mint hogyha az urak belefáradtak volna a meddő küzdelembe mány választása. 6. Indítványok. és ezért csinálnak az idén kongresszus helyett 7 Javaslatok. egyszerű adminisztratív közgyűlést, mely kö8. Előadások. lelességszerüen lemorzsolja a tárgysorozatot, D. u. 2 órakor közebéd a Bokros-fél« he lyiségben (Andrássy-ut, az Operával szemben): Mtölti a még üres rubrikákat és azután széjSzeptember 21-én budapesti ipartelepek jeloszlanak, azaz még előbb ünnepelik egy meglátogatása, melyről még idejekorán külön mást. Az ünneplés fényessé tételéhez hozzá programmot adunk ki. járulunk mi i s ; mert néni győzzük ismételni Amint láthatjuk, a tárgysorozat igen so — és megragadunk minden alkalmat, hogy vány és ép oly sivár, mint maga a magyar tényekkel is bizonyítsuk — miszerint mi ez bányászat közgazdasági helyzete. Pedig ezernyi Uraknak legmélyebb tisztelői vagyunk és en fontos kérdés vár megoldásra és igy csodál nek dokumentálására a közgyűlés alkalmával koznunk kell aapn, hogy ez Egyesület, mely ünnepi számot adunk. Reméljük, hogy ezáltal magában foglalja a magyar bányászok leg f is ki fogjuk mutathatni hódoló tiszteletünket.
A Bá n y a
2
1908
használatára legyen alapítva. Fájdalom, hogy ezt az elemi igazságot még ma is hirdetnünk kell és pedig hirdetnünk kell a legnyomatékosabban. Más országokban ez olyan természetes dolog, hogy er ről beszélni, ezt ajánlani a legnagyobb pleonasmus lenne. Nálunk azonban éjD azok vétenek ellene, a kiknek elsősorban kötelességük a helyes példa adás. Hiszen csak az im ént olvastuk e lapokban azt a gazdasági gunyszámba menő hihetetlen tényt, hogy a m. k ir. állam vasutak meg az állomások tolatást szolgálatainál is angol szenet használnak. Valóban elszorulhat az ember szive, látva azt közgazdasági vandalizm ust és ezt látva könnyen m egérthető, hogy m iért oly elmaradt, miért áll oly kevéssé a hazai gyáripar szolgálatában a hazai szénbányászat. Semmit sem változtat ezen a szomorú tényen, ha állításunk ellenében rám utatnak .arra, hogy mily magas "fokon áll, mily nagy mérvben fejlődött, az a mindenki szájában levő 2 - 3 nagy szénbánya. Annál kevésbé tántoríthatnak meg ben nünket ezek a példák, m ert hiszen éppen ez a 2—3 virágzó nagy bánya a leghatalmasabb érv állításaink indokoltsága mellett. Mert ezek a bányák nagygyá, hatalmassá, gazdaggá, lettek épen az által, hogy évtizedeken át monopolizálták a m agyar szénbá nyászatot. Kezükre járt a magyar indolentia és az intéző körök vaksága, és még az a körülmény is, hogy a pénzkörökkel szoros nexusban lévén, attól sem riadtak vissza,““hogy esetleg támadó szénbányavállalatokat csirájukban elfojtsanak. Ezzol a káros tendentiával karöltve járt áz a nagy oktalanság, hogy a létesülő gyári vállalatok kazánberendezései, minden józan gazdasági elv mellőzésével sablonszerüleg legtöbbnyire külföldi kőszén tüzelésére lettek berendezve. A helyett, hogy okos számítással tanulmány oztáic volna azt, hogy mily szén fordul elő a legnagyobb mennyiségben az országban és erre a szénre lett volna alapítva a tüzelési rendszer, ész nélkül utá noztak és valóságos büszkeséget helyeztek abba, ha a kazánberendezés a legerősebb hőfokú kő szénnek felelt meg. Pedig, hogy a legnagyobb, a legelőkelőbb gyár is előnyösen használhat gőzfej lesztésre még lignitet is, azt a legeklátánsabb mó don bebizonyította a botfalvi nagy czukorgyár, a mely kazánberendezését a köpeczi lignitre basirozta. Igaz, hogy a berendezést sem nem hazai, sem nem osztrák, hanem német szakértők tervezték. A legnagyobb bűnt azonban a folyton fejlődő, a m indinkább nagyobbodó m. kir. államvasutak követték el. A vontató osztály szakembereinek fo galmuk sem volt a reájuk háruló nagy kötelesség Nem lehet eléggé hangsúlyozni és nem lehet ről, a mely parancsolólag azt követelte, hogy eléggé és állandóan felhívni a figyelmet arra, emanczipálják az állam vasutakat a külföldi széntől. hogy az ország közgazdaságának jól megfontolt A máv. szénmisériái kizárólag erre a bürokratikus érdekei a leghatározottabban követelik, hogy szén- rövidlátásra vezethetők vissza és első sorban az ő fogyasztásunk az ország területén előforduló szenek indokolatlan elutasító m agatartásuk okozta a hazai
De itt nem arról van szó. Bányászati köz életünk legelsői összejönnek és nem tudnak egyébbel foglalkozni; mint az egyesület be vételeivel, kiadásaival; és az égetően fontos kérdéseket, amelyek már kihatással vannak egész közéletünkre, amelyek már utat törnek a napi sajtóban is és amelyek megmozgatják a legnehezebben megmozgatható^ a magyar közvéleményt is, e fontos kérdéseket figyel men kivül hagyják. Ezen óriási közöny igazolja leginkább, hogy szükséges hazánk bányászati életének reorganizálása. Ez a meddőség győz meg bennünket arról, hogy hézagpótló feladatot kell elvégeznünk és fel kell ráznunk az alvó bányászati közvéleményt. A tárgysorozatnak van három pontja, a 6., 7., 8. Ezek azt sejtetik, mintha mégis felszínre kerülnének egyes indítványok, ame lyek pótolják a tárgysorozat meddőségét, avagy esetleges javaslatok alakjában kerülnek fontos kérdések a kongresszus elé. Lehet, hogy egyik-másik előkelő szakférfiú előadások keretében mutat reá fontos kérdésekre. Alkal munk volt azonban az egyesület nagyrabecsült titkárával beszélni és ő megnyugtatott, hogy mindezideig egyetlen indítvány, javaslat, avagy előadás sem lett bejelentve. De hiszen a kongresszusig még egy egész heti idő van, talán azalatt pótolva lesz nek a hiányok és ünnepi számunkban erről a legnagyobb örömmel fogunk megemlékezni. Hiszen annyi fontos megoldatlan kérdés tárul elénk. Hogy többet ne említsünk, van arany kérdésünk, ezüstkérdésünk, vaskérdésünk; szénkérdésünk, rézkérdésünk, zártkutatmányi kérdésünk stb. halomszámra, szinte szédítő mennyiségben. Talán mégis felszínre kerül egyik-másik. Mi a legnagyobb örömmel, bár kételkedve várjuk és már előre is „Jó sze rencsét!“ kívánunk.
Lignit.
1908
A B * n y a
szénbányászat tespedését is. Mert nemcsak, hogy nem használták a hazai szenet, de még rossz hirét is keltették. És ezek a „szakértők" még ma is tetszeleg nek m aguknak ezen minden egészséges alapot nél külöző álláspontjuk fentartásában. Itt nem használ érv, nem használ bizonyíték. Ő szerintük, a szerint a milyen humoros hangulatban találja őket a hazai szénbányász, a lignit vagy tűzoltó eszköz (nagy víztartalm a miatt, vagy gyújtogató (szárazsága m ia tt); gőzfejlesztése pedig az ő szemükben semmi, m ert nálunk a sablon a porosz kőszén. Hogy mily k árt okoznak ezzel az országnak és a gondjaikra bízott fasutnak, az egyáltalában kiszám íthatatlan és egyetlen m entségük csak az lehet, hogy nem tudják mit cselekszenek. A hazai szénbányászat eme szomorú állapotá ban m egváltásként jött a kormány azon elhatáro zása, hogy az állam veszi kezébe a szénbányászat elhanyagolt ügyét. És m egindultak a szénbánya vásárlások az állam részéről. Nem kívánunk ma ezekkel a vásárlásokkal foglalkozni, lesz még elég sürün alkalmunk ezekre visszatérni. De m indénesetre constatálni kell, hogy a hazai szénbányá szat az eddigi állam i actionak sémi hasznát nem látja. Az egész actió teljesén egyoldalú. Meg lett vásárolva két bánya és vissza lett váltva egy bá nya és ezzel befejeztetett az állami actió. Igazán nagy hűhó semmiért. Az államnak épen ezen első lépései után ma a legfokozottabb kötelessége, hogy kezébe vegye a barnaszén és különösen a lignit területeket és hatalmával oda kell hatnia, hogy ez a tüzelő anyag a lehető legnagyobb mérvben hasz náltassák. H ihetetlen közgazdasági értéket képvi sel hazánk lignit gazdasága. Sajnos azonban, hogy még szakembereink is oly elfogult egyoldalúak, hogy nem képesek megérteni ezen természeti kincsnek rendkívüli gazdasági fontosságát. Mi fel adatunkká tettük, hogy hazánk gazdasági közvé lem ényét a bányászatot illetőleg úgy irányitjuk, a m int ezt bányászat* főfontossága megköveteli. Álta lános közérdekű czélokért küzdünk a jóhiszemű tudás fegyvereivel. Ezért emeltünk szót a hazai lignit érdekében azzal a meggyőződéssel, hogy szó zatunk nem hangzik el eredm énytelenül a pusz tában.
3
mely területek érdekeivel ezideig senki sem foglal kozott Éppen az érdekek sokaságának felölelésében rejlik az erő, mely immár felkeltve, többé a napi rendről le nem vehető. Hiszen az alakítandó bá nyászszövetségben rejlő hatalmas erő, a munkás m agyarország népének több rétegét öntudatra éb reszti és igen sokan tudomására jutottak annak, hogy ők is a társadalom hasznos munkásai és szor galmas tagjai, nékik is vannak specziális érdekeik, nékik is vannak sérelmeik és ők is jogot formál hatnak arra, hogy velük és az ő érdekeikkel törődjön a szocziális munkálkodás ! Jelen sorok írója szintén a hazai bányászathoz tartozandónak mondja magát, amennyiben ő mint ügynök, sok év óta kizárólag bányák eladásával foglalkozik. Igen m eglepett és igen jólesett, midőn a bányaügynöki karhoz is szólott „A B ánya“, kimutatván, hogy mi, bányaügynökök is létezünk és nekünk is vannak érde keink, melyek védelemre szorulnak és igy jóakarólag minket is, saját érdekünk védelmére, tömö rülésre illetve az országos bányászszövetséghez leendő csatlakozásra felhívott és a cselekvés meze jére szólított. Nem titkolom, mélyen m egindított „A Bánj’a “ vezetőczikke és midőn a tervezett szövetség elveiről olvastam, úgy éreztem, hogy íme mi is létezünk és önérzetem büszkeséggé növeke dett, m ert átláttam, hogy m i bányaközvetitők a társadalom hasznos tagjai vagyunk és csak rajtunk múlik, hogy a közelismerést kivívjuk. Eltökéltem tehát, hogy „A Bánya“ utján felhívást teszek közzé és midőn csatlakozásomat bejelentem, felszólítom kartársaim at is, hogy csatlakozzanak a bányász szövetséghez ! B ányaügynökök! K a rtá rsa k ! B ányásztestvérekl Hozzátok fordulok. Ö ntudatra kell ébredne tek, tömörülnünk kell, hogy együttes erővel, váll vetve ja vítsu k helyzetünket és biztosítsuk családunk jövőjét, boldogulását. Fontos társadalmi tényezők vagyunk, mert a mi szakismeretünk, fáradságot nem tűrő mun kásságunk, körültekintő eljárásunkkal a m agyar bányászat érdekeit szolgáljuk és a bányák és bányatermények közvetítésével hazánk holt kincseit for galomba hozzak, életre keltjük. A bányaügynökök m unkája becsületes, köz hasznú m unka , hazafias ténykedes, amely kell, hogy köztiszteletben, elismerésben és megbecsülés ben részesüljön és ha mi bányaügynökök az or szágos szövetségbe/: csatlakozunk, akkor elmond hatjuk mi is, hogy fel a fejjel és nem le ! Teljesen ismerem a bányaügynökök viszontagságos életét; ismerem működésűnk n ehézségeit; ismerem tövis sel, szúró tövissel behintett életpályánk rögös utait és mert m indezt ismerem, tudom, hogy helyzetünk javítása csak a szervezkedésben rejlik, m ert a szer vezkedés utján tudjuk kenyerünket legjobban meg védelmezni és szervezetünk hatalmas voltában fog juk azon erőt elnyerni, mely erőt Önbizalomnak nevezünk ! Önbizalmunk pedig képessé teend m eg küzdeni a tenger sok akadálylyal, mely utunk elé g ö rd ü l! Budapest, 1908. szept. 10. Természetesen mindenki magának dolgozik Bányászkörökben visszhangra talált „A Bánya" és magának gyűjt és természetes, hogy az ide vágó 28-ik számában, vezető helyen közzétett felhívás, érdekeinket nem engedhetjük át senkinek. Szervezmely országos bányászszövetség alakítására szólítja kedésünk nem fog érdeket sérteni, hanem érdeket fog védeni és oltalmat fog nyújtani arra .nézve, hogy a bányászokat. „Á felhívásban lefektetett irányelvek, a szö társadalm i és egyéni pozicziónJc megerősödve üzle vetség ezéljainak határait Qly területeken tűzték ki , teinket jobban és könnyebben bonyolíthatjuk le,
A Bányászszövetség és a bánya ügynökök.
A B á n yga
4
1908
érdemes terület tulajdonosa, fáradságának gyümöl csét azért nem élvezte, m ert a pénzügyi körök teljesen érzéketlenek, vállalkozásra nem kaphatók. Véleményem szerint épen azért nem kaphatók bányavállalatok támogatására, mivel nem győződ hetnek meg teljes biztonsággal a bányavállalat jö vedelmezőségéről ós ily körülmények között bizony nem is igen vehető zokon, ha a m agyar pénzvilág a magyarországi bányavállalatokkal nem foglalkozik. Nem foglalkozik persze leginkább azért, mert előtte a magyar bányaterület terra incognita. Midőn tehát A Bánya a kérdéssel behatóan és szakszerűen foglalkozik, oly közérdekű m unkát müvei, mely előbb-utóbb az érdeklődést felkelti, gondolkozásra serkent és ez utón jobb jövőt re mélhetünk. t En legalább úgy fogom fel a. dolgot, hogy a komoly szaklapoknak hivatása addig hangoztatni az igét, ameddig az a köztudatba átszürődvén, az illetékes*körök az eszmét elfogadják és erejükkel diadalra vezetik. Valóban gratulálnom kell A Bá nyát törekvéseihez ós mondhatom, engem olyan gondolatokra vezérelt, melyektől a legjobbat re mélem. Itten, Homorod környékén is, hatalmas, több ezer hóid -területre kiterjedő, első minőségű barna szenet tartalmazó, kőszén területünk van — felhasz K ívánom , hogy úgy legyen! nálatlanul, meddőségben heverő millió és pedig sok Áldás és jő szerencse\ millió értékkel. A milliók pedig azért alüszszák T. B . tétlen álmukat, m ert pénzköreink úgy vélekednek, hogy uj kőszénbánya nyitása esetén először a,megbányaügynök. lévő bányáknak konkurrenst állítanánk, másrészt A fennt közölt lelkes sorokat T. B. ügynök urtól pedig nem jövedelmezne az uj kőszénbánya sem kaptuk és azokat szivesen közöltük, mivel tartalma mit sem, tehát hiábavalóság azzal vesződni is. P e nézeteinkkel, elveinkkel, törekvéseinkkel egyezik. dig, hogy^uj bányák nyitására szükségünk van, azt a behozatal nagysága eléggé igazolja és most, Szivesen fogjuk az ügynöki kar érdekeit szol t. szerkesztő ur, szives engedelmével ki fogom mu gálni főleg azért, mert a bányaügynök tényleg tatni,- hogy M agyarországon minden kőszénbánya fontos hivatást teljesítő Icujja m agyar bányászfeltéve, hogy szakszerűen kezeltetik és hűsége mesés jövedelmet biztosíthat a társadalom nak és mint alioz tartozót tekintjük, ér sen igazgattatik bányavállalat részére. Nevetséges állítás, hogy az dekeiért szivesen küzdünk. Közérdekű ténykedésünk uj kőszénbányák fogy asz tó piac hiányában a ter legszebb jutalma leend azon tám ogatás, melyben a melt kőszenet nem képes értékesíteni. Ezen állítás bányaügynöki kar lapunkat részesíteni fogja ! eszembe juttatja az ókor és középkor hajósainak Mi önzetlenül és bátran bontottuk ki a zász meséit, hogy konkurrens vállalkozókat elriaszszalót. A bányász sorakozzék a kibontott zászló alá, nak a távoli országok felkeresésétől, képtelennélképtelenebb hazugságokat terjesztettek ós tényleg hiszen a zászló a bányászok zászlója és „A B á n y a “ az igy m egijesztett hajósokat elriasztották a jöve az ő, a bányászok lapja. delmező vállalkozásoktól. Hazugság, mese nálunk V J. az, hogv uj bánya nyitása nem fizeti ki Htrágát, holott M agyarország nagyrésze tüzelőanyaginségben szenvedvén, tárt karokkal fogadná az plcsó tüzelőanyagot, az ölesé m agyar kőszenet. Ámde ilyennek hiányában kénytelen trágyatőzeggel be érni és földjétől a javítóanyagot elvonni. Az a rengeteg lignit és barnaszén, mely ha( L e v é l a s z e r k e s z t ő h ö z .) zánkbanjnem képzelhető mennyiségben előfordul, Esztergom , 1908. szeptember 3. arra való volna, hogy az Alföld tüzelőanyaghiányán segítsen, de a meglévő piacz és pedig a szén kö Tekintetes szerkesztő zelében élő sok millió fogyasztó daczára sem táiják fel a szénterületeket, mivel a pénzvilág fázik „ A B á n y a “ 27. .árnál: fig y e le m m e l á ttan u lm ápénzét productiv m unkára kiadni. Példa gyanánt n y o z w , a so k ta n u ls á g o s \s k o r sz e rű c zik k k ö z ö tt a szabadjon felemlítenem, hogy Homorod környékén „ V a n -e uj k ő szén b á n y á k r a s z ü k s é g ü n k “ c zim ü c zik k mintegy 20.000 hold terület alatt k o n sta tá ltato k a k e l t e t t e fe l é rd ek lőd ésem et-. barnaszén, még pedig 4500—5200 Caloriás. En A kérdés, melyet becses lapja felszínre hozott, most saját jóvpltomból bejártam ezt a parlagon valóban igen aktuális, hiszen több ezer, bányászatra heverő rengeteg szénterületet és úgy találtam, hogy
m intha elhagyatva, egymagunk állanánk támogatás nélkül a harcz m ezején! Midőn tehát az országos bányászszövetség tagjai közé lépünk, az országos bányásztársadalom egyenrangú tagjává leszünk és közös erővel fogjuk boldogulásunkat előmozdítani. Szükséges, égetően szükséges tehát szervezkedésünk. Szükséges, hogy m indnyájan csatlakozzunk azon zászlóhoz, amelyet „A Bánya" kibontott és amelynek diadala a mi diadalunk. Győzelme a mi — a magyar bányaügy nökök — győzelme ! Szent meggyőződésem, hogy kartársaim egyakaratu elhatározással részt követel nek a m agyar bányászok szocziális munkájából és m indnyájan belépünk az országos bányászszövetség soraiba. Felkérjük „A Bánya" t. szerkesztőségét, hogy most már a szövetségét szervezze és a szervéző és alapítók sorai közé ossza be a m agyar bányaügynökök csoportját is. Ozélszerünek vélném, hogy a t. szerkesztőség tanácskozásra összehívná a fővá rosban élő bányaügynököket és a mi szakszerveze tünket realizálná ! K artársak ! Elvárom, hogy a szőnyegre hozott kérdéshez ti is hozzá fogtok szólani és már most csatlakoztok azon kijelentésemhez, hogy „ A B á n y a “ legyen a m i lapunk, melyét tám ogatni kötélességünk!
A nyitandó uj kőszénbányák jövedelmezőségéről.
A B á n y a
1908
a kőszén 60, 70, 80, 100; 20Q és 400 cm. vastag ré tegben m indenütt kimutatható. Nagyobb mélysé gektől eltekintek és én csak a legfelsőbb szénréte get tekintem, melyet a területnek hat különböző pontján feltártam, azon eredményre jutottam , hogy itt nagy sikerrel és nagy haszonnal lehetne szén bányászatot berendezni és folytatni. Én tehát az előttem fekvő terület adatai nyo mán óhajtom kimutatni, illetve tényekkel számsze rűleg bebizonyítani, hogy uj kőszénbánya nyitása esetén haszon várható. Az itteni területen holdaukint 5750 köbméter szenet számitvu összesen 115.000,000 köbméter sze net tételezhetünk fel. .^ M i n t h o g y egy köbméter szénnek átlagos súlya 10 mm., igy a HorriCrod környékbeli szén összesen 1150.000,000 m étermázsát tesz ki, másszóval itten 11 és fél millió waggon szón bányászható ki a felíő rétegekből. Természetes, hogy ez a tem érdek szén kiaknázása modern berendezést igényel és legalább is 10 ponton volna bányaüzem berende zendő. Mondjuk 6 millió korona berendezési költ ség szükségeltetnék s akkor naponta 1000 waggon volna kitermelhető. Naponta tehát 6000 korona berendezési költ ségen-napi 1000 waggon termelhető. Feltéve, hogy a berendezési költségeket 30 évi 10 százalékos törlesztéssel számítjuk, akkor egy évre 200 korona esik, vagyi« az üzemi 'é v e t 300 m unkanapra téve, a tevmelt_napi egy w~aggon szénre 0, 66‘2/.s korona esik. Ebből következik, hogy egy métermázsa szénre berendezési költség czimén circa 0.007 kor. számítandó. Ezidőszerint a köbméter szén kiaknázási dija 4 kor., egy métermázsa tehát 0.40 K tesz ki. 25 százalék kezelési dijat számítva m éterm ázsánkint ^ 0.10 K A földbirtokosoknak járulék nem járván, egyéb kiadásokra v 0.043 K számítva, összesen 0 550 K igényel egy métermázsa kőszór; * előállítása. Minthogy egy métermázsa szón eladási árát alacsonyra téve, 90 fillérben számítom, m arad métermázsán kint 35 fillér tiszta haszon, egy waggonnáí tehát 35 K., 1000 waggonnáí tehát 35.000 K. Az évi 300 munkanap alatt tehát 10.500,000 K. haszonra számíthatunk. Ez oly tény, amely a jövedelmezőséget fé nyesnek mutatja. B árhogyan is szám ítunk s bárm ennyire is re dukáljuk a várható tiszta hasznot, évi 20 százalék haszonra minden körülmények között szám íthatunk. Hasonló eredményre juthatunk bármely szén bányaüzemnél, miért is világos, hogy a szénbányá szat tőkébefektetésre fölöttébb alkalm as.
A Bánya
h e ly e s u tón h a la d m id őn
sz a t é r d e k é b e n a g itá c z ió t fe jt k i
ós
a
le lk e m
ü d v ö zlö m a s z e r k e s z tő s é g e t é s r é sz e m r ő l
sz é n b á n y á m é ly é b ő l
íg é r e m ,
hogy
tö r e k v é sü k b e n le lk e s m u n k a tá rsu k leszekr'*’* S z e r e n c se f e l !
Füzesi W. D.
5
Vaskartell. A prágai vízvezeték világraszóló botránya elő térbe tolja a vaskartell garázdálkodásait. Mi nem foglalkozunk a prágai vízvezeték csőszállításával kapcsolatos panamákkal, csupán — a „Közlekedés és Közgazdaság" című, kitünően szerkesztett lap nyomán — azt a tényt konstatáljuk, hogy Prága városa a létesítendő vízvezetéke czéljaira szükséges vascsöveket kénytelen volt Francziaországban megrendelni. Képzelhető-e ennél na gyobb közgazdasági gúny ? Csehország a kontinens egyik leghatalmasabb és leggazdagabb ipari területe, ahol különösen á vascsövek gyártása a tökély legmagasabb fokán áll, külföldről kénytelen vascsöveket rendelni. M iért? Mert az osztrák-magyar vaskartell, kihasználva a vámvédelmet, *oly horribilis árakat kért, hogy a franczia vasmüvek, a rengeteg szállítási költség és vám daczára, még mindig olcsóbbak voltak. És most hogy Prága városa nem akarván m agát csupa haza fiasságból kizsákmányoltatni, m egindult a hajsza és a botrányoknak se hossza, se vége. Mi ebből a csőszállítási botrányból csak a minket is erősen érdeklő tanulságot kívánjuk le vonni. H iszen a m agyar gazdasági közélet is eléggé érzi a vaskartéll áld á sa it Az egyéni és gazdasági foglalkozás, a mezőgazdaság, az ipari vállalkozás, a nagy gyáripar terén, a vas a legnagyobb szükségleti czikkek egyike és az államhatalom egyked vűen tűri, hogy ez az általános fogyasztási czikk mesterségesén megdrágittassék. Sőt nem csak tűri, hanem maga is hozzájárul e közgazdasági rombo láshoz. Mert hiszen a m. kir. állam i vasmüvek szin tén tagjai a vaskartellnek. És egy ilyen állam, egy ilyen kormány meri azt hirdetni, hogy ipart pártol, hogy ipart akar terem teni ! P ár nap előtt olvastuk, hogy a vas nálunk olcsóbb lesz. A vaskartell ugyanis oly magasra emelte fokonként az árakat, hogy a német vas szállítási költség és vám daczára — versenyképes lett. Hogy tehát megakadályozza a német vas beözönlését, a kartell leszállította a vasárakat annyira, hogy a német vas versenyképessége megszűnjék. Kell ennél eklatánsabb példa arra, hogy mily üzleti czinizm us vezérli a kartellt ? De a vaskartell nemcsak az életet drágítja, nemcsak a vasatfeldolgozó ipari vállalatok versenyképességét bénítja, hanem egyenesen meg is aka dályozza azt, hogy bizonyos szakmabeli uj iparvál lalatok támadjanak. Hiszen' épen a prágai csőszál lítás botránya hozta felszínre azt a másik botrányt is, hogy a vaskartell m egtagadta a vasanyag szállí tását egy létesítendő uj csavargyár számára. És mindez az állam aegise alatt, az államhozzájárulásával. Mennyivel kerül többe a vasutak építése a sinek és a vasszerkezetek magasabb árai folytán ? Mennyivel drágábbak a házak, a vasgerendák és oszlopok nagyobb árai következtében ? A mözőgázdasági gépek a vasárak hihetetlen magassága által ? ím e csak néhány példa, amit. végtelenig lehetne folytatni. És ha még a szövetkezett vasmüvek rossz üzleti viszonyok által volnának kényszerítve erre az el járásra. De ez a kényszer egyáltalában nem forog fenn. A kartell egyetlen indoka a kényelmes üzleti élet és emellett a vám védelem nek a saját zsebre való könyörtelen kihasználása. — És ezt nevezik nálunk iparpolitikának.
g
A B á^n y a
A bányászat és kohászat palotájá ban St. Louisban. (M in es and M e tá llu r g y .) A z ö ld sza t
és
la g ú n á k
fe h é r
é r c z g y á r tá s
k o h id a in
p a lo tá já b a .
1908
h o l. S ik e r ü lt az n a g y o n , a n y e r s á lla p o tú á sv á n y o k sz in r e h o z a ta lá v a l é s a c s is z o lt
nem es
kövek
fe ltá r á sá v a l.
N a g y o n g a z d a g o k az U n ió n y u g a ti á llam ai á sv á n y o r sz á g i k in c se k b e n , a le g g a z d a g a b b a k az e g é s z
ju to k
bányá
T engern yi
nép
m in d e n ü tt, d e n em to lo n g , fárad t lé p te k k e l la ssa n m o z o g , m in t m agam is. H o z z á az is m e r e te s st. lo u isi n a g y h ő s é g , m e ly k o r a d é lu tá n 9 0 F a h r e n h e it fok ra h á g o tt fel. S z e llő se m já r t. A v á lto zó le v e g ő jű , s z e s z é ly e s ég a lj
K iz sá k m á n y o ljá k a
fö ld
tito k z a to s
v ilá g o n .
b e ls e jé t, m é ly é t. A z
1900. é v b e n az U n ió n a k e g y m illiá r d
d o llá r t
h o z o tt
b á n y á sz a t. A z u to lsó é v tiz e d b e n , a fö ld ö s s z e s v a s te r m é k é n e k e lő á llítá sá b a n 3 6 % -k a l sz e r e p e ln e k az a m e rik a ia k , a c zé lb a n 4 2 % -k a l, r éz b e n 5 5 % -k a l, sz é n b e n 3 3 % -a l. S z é p é s jó, de jaj ann ak a s z e g é n y
a la tt t e g
n a p e lő tt e s e r n y ő v e l já r v a , fo rra lt b o rt k iv á n v a , fáztam C hi
A
fö ld titk o s m é ly ö lé n e k , it t van m in d e n k in c se .
is te n te r e m té s
n ek , a k it a so r s( b á n y á sz n a k j e lö lt ki s a fö ld alá b u jta t
c a g ó b a n , ah ol a v a sta g , n e h é z k ö d nem b ir t fe lsza k a d n i a
á sv á n y t k ife jte n i. A k e n y é r é r t
M ic h ig a n -tó v izé rő l ; k é ső b b h ű v ö s e ső
e r ő s e b b férfi is e lla n k a d a n e h é z a m u n k áb an , e ls a tn y u l,
b o r u lt ránk, te h á t le a k a sz to tta m
e s e tt, ó lm o s
m e le g e b b ő sz i
s a z t ta r to tta m m a g a m o n , a n y á r ia k a t m á sra to v á b b v itté k s ig y e g y le tt
azo k a t. V e r ité k e z te m .
m in t u g y a n ily e n
U n io n
á llo
n a p ig n é lk ü lö z n ö m
Jobban
é v sz a k b a n
az
c s u r g o tt a
izzón
s ü tö tt
és
k e l
te str ő l,
E g y ip to m b a n , m e ly r ő l
ju k , h o g y e g y k o r k e le tn e k a r an yforrása v o lt s az r e k n e k fá ra sztó d o lg o t
a d o tt. A nap
ugyan csak
ég
ru h át
tu d em be
su g a r a it
A
fák n a k e lf o g y o t t az
p e r z s e lő
N a p su g á r
sz e r v e s é le tn e k , e m b e r n e k , n ö v é n y n e k . L á tju k
k ü lö n ö se n
árn y ék a . G y o rsa n
a
fé m e k
nak v e s z i el a
sz e m e
v ilá g á t ! A
b á n y a lé g
ju tn a k
fejem
m ik or T iffa ü y -n a k d r á g a k ő g y ű jt e m é n y é t lá to m a k ü lö n M a g y a r o r sz á g i sa v a n y u v iz e k e t — e r d é ly ie s e n sz ó lv a ,
fel
é jje le k
hő hü-
m e g k ív á n o m a b e r v iz e s b ort, r ö v id e s e n : fr ö c sc sö t. P a p i
nagy
szá m b a n ,
a
k e t. T u d ju k , h o g y k ia k n á z h a ta tla n u l
a lé g k ö r
v o lt. A z e m b e re k vál-
le h á n y tá k
h o r d o z tá k
p á r a te lts é g e
te tt. T u d ju k , h o g y 1 5 .0 0 0
m ég
a k ő. K é z b e n ,
e z é s h a zá n k tala já n te r m e tt
h őségb en ,
fo g y a sz tá s ro v á sá ra , drágán
le v e g ő
s ú ly
ért tö b b e k e t. A z
az
is
e m b e re k
m e le g íte tte k .
iz z a d ts á g tö r lő
k en d ő .
Az
nagy az
á s v á n y v iz e
kavarognak a b ér
v e n d é g lő s a sz ta lá ra . íz le ln é k
á s v á n y v iz e in
k e t , feiizonyárí! n a g y o b b k iv ite lü n k le n n e k itű n ő ek . L e g n a g y o b b
hőségb en
sa v a n y u v iz e k . K ár, h o g y
V a jh a az a m e rik a ia k so rra
e lv is e lh e te t le n e b b é
k it é r t e k e g y m á sn a k , m in t a sü tő k e m e n c z e A th e v ü lt
ru h át
fe lső
v érforraló
k ilo g ra m m
n y o m ja te stü n k e t. N a p sz u r á s
d o lg o k ,
b o r v iz e k e t — lá to k
ro s ru h áju k ról k ö n n y e n le h e t fe lism e r n i
m e ly e t
rob b an ása,
ezek
hő. A le v e g ő f e s z ü lts é g e é r e z h e tő k arju k on
f e ld o lg o
zása. A vasöntés* o lv a sz tó k e m e n e z é in e k a m e le g e , h á n y
m ik or
s z á llt
m érő , nem b ir tu k el a fo r ró sá g o t, m ik o r az
m a g u k ró l,
a
fé le ás ván y sz ín e k b e n , a sz é p d r á g a k ö v e k b e n . hé
k a b á to t, v a g y
k e ll
itt k é p e
k en m ily e n a b á n y a m é h e , m ily e n n e h é z m u n k a a k ő d a r a b o lá s, h a s ítá s , m ily e n fá r a d tsá g o s
s i t é s t a lig h o z ta k . N y o in o tts á g g a l n e h e z e d e tt m in d en re lu k ra v e t té k
le g
é g re ,
á r n y é k a m ár a lá b o m a t tak arta. K ö d ö s é g u tán
á r n y é k v ilá g b ó l.
A
h án yn ak s z e d i é l e t é t ! E s z e m b e
fö ln é z e tt az
szó rta
idő e lő tt m ú lik k i az
h a lá lla l j á ts z ik .
té r t
h ó d it
a
b e lő lü k ,
S a x le h n e r
m e rt k e se r ű
vize, m e r t van r ek lá m ja , N e w -Y o r k k e r e s k e d é s e ib e n áru lják , U n iá d i-n a k e jtv é n H u n y a d it.
is
jártak.
E g y n a g y V u lcá n , v a se m b e r ö tlik a sz e m e m b e , 50
N y it o t t in g g e l is lá tta m tö b b e k e t. A z itt k ö z ö n s é g e s d o
m é te r m a g a s v a ssz o b o r . K a la p á ló d o lo g b a n van á b rá zo lv a
lo g , m ik o r á th e v ü l a lé g , a
a h o ssz ú , n a g y le g é n y . T itá n i a lk o tá s
e m b e r e k forróságtól
m e le g s é g s n e h é z
a g y o n tik k a d v a
h ajad on főn
h o m lo k o k a t
lé le k z e n i. S e n k i
fel
k ig y ö n g y ö z i nem
ü tő d ik
a
k ö n n y e b b ité se n , a nők se m ak ad n ak fel rajta. A k iá llítá s le g e r e d e t ib b é p ü le té n é l, a b á n y á sz a t és k o h á sz a t
p alotájáb an
ly e n s z é p é s
azzal
is
k e z d h e tn é m , h o g y
n a g y , m e n n y ib e k e r ü lt
n a g y o b b e lté r é s v é g e t t n em a k arok
k o zn i. M e g ta r to m a p a lo ta e ln e v e z é s é t , ha k a ia k n a k ig y job b a n
az
b o c sá t az am eri
t e ts z ik , m ert h á t v a ló sá g b a n
e z, m in t a csa rn o k . M é g is k ie m e ln e m
tö b b
k e ll, h o g y ez
é p ü le t, m e ly e lő tte m m o s t fe h é r sz ín b e n
ragyog, a
az k iá l
lítá s n a k e g y ik le g t e t s z e t ő s e b b j e , E g é s z e n uj s til, d e nem
a zon b an é r d e k e s e b b az ö t to n n a
a ra n y tö m b , l e g
n ál a k é t-k é t, e g y ip to m i
a két
tito k z a to s s á g o t
m agába
m a g a s o b e lis z k é s a n a g y fö ld g o ly ó , m e ly fö lö tt d isz ü l áll. T a lá ló v o lt
fő b e já ra t
e ze n
k ap u k
k ő su g a r a k a t, m in t
p e k e t it t a fö ld b e tű zn i, m e r t a
le g r é g ib b
rejtő je lk é
k ő fe jté s
az
M in d en a fö ld sz in te n
van, jó az
á tte n k in té s . A m i
id e ta r to z ik m é g , fö ld a la tti v a sú tta l van ö s s z e k ö tte té s b e n . H a fe lü lü n k a
k o c sir a , b á n y á b a ju tu n k , a h o v á n em ju t
nak e l a nap su g a ra i, A láfuítoak a
fö ld
gyom rába, g y a
k o r la tila g lá tju k az aran y, ólom , réz é s
szérf^ k ia k n á z á
sá t, az e lr a k tá r o z o tt m e le g e t. I t t sz é n p o r o s p á to ln a k , o tt kőolaj b u g y o g , a m o tt
e m b e r e k la
h a s ítjá k
az
érczet
rejtő k ő s z ik lá t. A z a m e rik a i é le lm e s s é g
egy
v e n d é g lő t
v a r á z so lt
od a, e n n e k a fa la i sz é n b ő l van n ak , b á n y a lá m p á k te r je s z tik
a
v ilá g o s s á g o t,
k is z o lg á ló k
b á n y á sz
ö ltö z e tb e n
van n ak , sz ó v a l, é r d e k e s. A b á n y á sz a ti e sz k ö z ö k , fúró g é p e k , a b á n y a v ilá g itá s, a b iz t o s itá s i e lő k é s z ü le te k , a fo r g a lm i
e sz k ö z ö k , az
ére z m o sá sh o z , a k ö v e k fe ld o lg o z á sá h o z s z ü k s é g e s m in d e n
le h e t e t t c sa k u g y a n . A m i k in c s e t
s u ly u
n a g y o b b a m it v a la h a ta lá lta k . N a g y v a g y o n .
s z e c z e s s z ió s , nem ism e re m , az in d o -e g y ip to m i é p ítk e z é s r e e m lé k e z te t. S z e m b e ö tlik m in d e n k in e k
egész
k é n b ő l. E z e k n é l
m i
é p ü le t. K is c b b is m é t lé s b e
valób an az
k iá llítá s. L ó th sz o b r a só b ó l, M e fisz tó -é
a fö ld
m agán
h ord , m é h é b e n
r ejt,
a g y a g tó l a g y é m á n tig , te r m é s z e t s ö té t tit k o s k am arájáb ól m in d fö lü lre , sz e m r e k e r ü l itt.
kerül
ebben
a
b á n y á sz a ti
nagy
a n é lk ü l, h o g y a
L á tju k a so k á sv á n y t, a d r á g a k ő tő l az u tc z á k b u r
b á n y a ré m ije s z te n e ós a n é lk ü l, h o g y a s ö t é t s é g d é m o n á
k o la ta in a k az a n y a g á ig . E lé n k , c s illo g ó sz ín e k b e n lá tju k
tó l fé ln é n k . E g y
a z o k a t ; a h á n y sz in t a fö ld k ig o n d o lt, az m in d m e g van
o ly a n
L á tju k ,
e sz k ö z sz e m ü n k e lé p a lo tá b a n .
g y ű j te m é n y t
a k artak
n a g y k in c s e ib ő l ö ss z e á llíta n i, a m ily e n n em
A m e rik a
v o lt m é g s e
itt. A r a n y , e z ü st, só, a g y a g , é g ő a n y a g l ki
győzné
elő*
A Bánya
1908 sz á m lá ln i a fo ld
g a z d a g sá g á t. A ran y az a
á sv á n y , m e ly b ő l M ózes c sá b itó a n y a g , m e ly é r t
b orjú ja
b á lv á n y o z o tt
k é sz ü lt, az
em berek
r o s s z a t k ö v e tn e k e l, h o s sz a n iu tó
a
an n yi
v a s ta g
b ü v sz er ,
so k jót e re k b en
és van
7
a hazai á lla tte n y é s z té s v é d e lm e é r d ek éb en . A z o r sz á g jö v ő v a sip a ra is v é d e le m r e szoru l, m e rt v a sk ő k in c sü n k a m ú g y is s z e r é n y m e n n y is é g e nem n ö v e k s z ik s h a to v á b b is tűrj ük h a za i föld
vagyonának
ezt
a k ih u r c o lá sá t,
a lig
egy
m e g , c sa k k is z e d n i k e ll, o lv a sz ta n i, form áb a ö n te n i, h o g y
e m b e r ö ltő m ú lva v a sk in csü n k
k e v é s k iv é te lle l, m in d e n t kap ju n k é rte ,
v e s z ít
szá g o n a v asip ar f e lté t e le le i m in d en k orra m e g sz ű n n e k . Már'
se h o l sin c s
sz e r z e tt jo g o k é p s é g b e n ta r tá sa m e lle t t tö r v é n y utján k e l
m in d e n t
h e ss ü n k m ia tta , é le te t , b e c s ü le t e t. A v ilá g o n an n y i arany, e z ü st,
Tas, sz é n , p e tr ó le u m é s olaj, m in t
len e azt m e g a k a d á ly o z n i, h o g y k ü lfö ld ie k az e la v u lt o s z t rák
E g y e s ü lt Á lla m o k b a n . A z ú jk o ri b ö lc se k k ö v é n e k ,
tu d o m á n y o s k ö r ö k e t
fo g la lk o z ta tó t it o k te lje s radiuranak
k isu g á rz ó e r e jé v e l
b á n y a tö rv é n y
h iá n y o ssá g á n a k
F é n y t , v illa m o s s á g o t é s m e le g e t v a r á zso ln a k ki e c so d a
úgy, hogy
s z e r b e . A z uj fé m n ek , su g á rz ó
tá so k k ik ö té s é v e l
d o n sá g a i ism e r e te s e k fr-Curie franczii fe d e z te fe l, azóta
v ilá g h ír e s a
se m fo g a d ta e l, m ert a zt
tan ár
n ev e. A
m é lta tla n o k is
hatják m a g u k , ak, m ig az ő a ty ja é s d o m á n y u k d aczára se m k a p tá k
tu la j
1904. évben
át
hazai
ból ki v ig y é k . H a a k is S v é d o r sz á g sz in te k im e r íth e te tle n v a sk ő k in c sé t tü r v é n y h o z á sila g
c so d á s
ö sv é n y e in
b á n y a te r ü le te k e t le fo g la lja n a k s föld ü n k k in c s é t az o r sz á g
való p r ó b á k a t m u ta tjá k be e g y h e ly e n . N a g y o n é r d e k e s. anyagnak
v é g le g e lfo g y s M a g y a ro r
agyt
m eg
tu d ja tu d ja v é d e n i,
k iv ite l m e n n y is é g é t — b u sá s
k orm án yn ak
e lle n s z o lg á lta
k o n tin g e n tá lja , m ó d o t k e ll is h a so n ló
k o r lá to k
találn i a
fe lá llítá sá ra .
A
b e c sü le tr e n d e t
m a g y a r 'askő d o lg o z ta ssá k fel itt az o r sz á g b a n s ha a k iv i
k ap ják , k ijá r
te lr e e n g e d é ly t m é g is te n n i k e ll, ú g y a k iv ite lr e b o c sá to tt
n a g y b á tja n a g y tu
m e g . A h ir e s
v e g y é s z t,
e g y te h e r k o c s i g á z o lta h alálra P á r isb a n 1906-ban .
'a sk ő m e n n y isé g ne
lé p je
m e n n y is é g é t. E z t k ív á n n á
tú l
v isz o n t b e h o z o tt k o k sz o r sz á g é r d e k e ,
— A robbanóanyagok. A robbanóanyagok az utóbbi időben sok bajt és katasztrófát okoztak. A val, am i c sa k itt le h e t s é g e s , m e g m u ta tn a k s z ív e s e n , te r hatóságok keresik a módját, hogy a robbanások je d je n a h e g y is m e , tu d o m á n y , sz e r e z z ü n k arról fo g a lm a t, pusztításának, a mennyire csak lehet, gátat vesse nek. Egyik-másik kerületi elöljáró legjobban sze am iről e d d ig n em v d lt. H a jól e m lé k s z e m , itt lá tta m az retné egészen bet ltani a robbanó anyagok forgae g y öl m a g a ss á g ú íiv e g p a la c z k o t, m e ly n é l n a g y o b b a t lombahozását, de az lehetetlen, mert számos ipará m é g n em fú jtak . gat tennének tönkre. A második kerületi elöljáró A te r m é s z e t é r d e k e s term ék éb ő l. a sz b e sz tb ő l, ság a tanácstól kért utasítást, hogy minő föltéte tö b b g y a k o r la ti é r t é k e s ít é s van. Mai^ az ó k orb an tu d tá k lekkel engedje meg a robbanó anyagok forgalombaazt, h o g y az a s z b e s z t n e n f é g c l7 n em p u sz tu l el. M auhozását. A tanács megkérdezte a tűzoltó főparancs s o lu s t a m a u zó leu m á b a n a s z b e s z t tak arób a té te t te az nokot, a ki jelentésében elmondta, hogy van több A r te m isiá ja . V K á r o ly azzal m u la tta tta v e n d é g e it, h o g y oly edény, a melyben a benzin sem robban föl. Kötelezni kell tehát a kereskedőket, hogy a robbanó a sz b e sz tb ő l k é s z ü lt a sz ta lte r ítő it é s k e n d ő it a tü z b e anyagot csak ilyen edényben tartsák. A mérnöki d o b a tta ő m a g a azun m u la to tt, m e n n y ir e bám u lták , h o g y hivatal, a melyet szintén m egkérdezett a tanács, n e m é g el. A tű z o ltó k ö r ü ln e k m o s t le g jo b b a n el nem hajlandó ilyen röviden elintézni a dolgot. Azt n em é g ő ruh án ak . kívánja, hogy a tanács szakértekezletet hívjon Vértesi Károly. össze, a metyen alaposan m egvitatják a kérdést. A szakértekezletre meg akarja hivni a városi szak hivatalokon kivül a szakértő bizottsági tagokat, a műegyetem szaktudósait és Kováid Emil drt, a ké anyagok kezelését — A vasérczkivitel és az állam kötelessége. Á ltmia a doktorát, a ki a robbanó már üvek óta tanulmányozza. lá n o s v o lt v a sg y á r a in k p an asza a 2 on k e d v e z m é n y e k e lle n , m e ly e k e t ta r ifá lis té re n k ü lfö ld i c é g e k a le g u tó b b i n a p o Geológiai fölvételek. Darányi Ignácz föld mi vclésügyi miniszter megbízta Pálffy Mór osztály k ig é lv e z te k a h a za i v a sk ő -k i v ite ln e k H o s s z ú é v e k m e g geológust, hogy reambuláló geológiai fölvételeket nem szű n ő p an aszaira a k e r e s k e d e lm i k o rm á n y v é g r e folyó eszközöljön. Egyúttal a geológiai fölvételek gyorsí é v ja n u á r e ls e jé v e l m e g v o n ta a k ü lfö ld i é r c z k iv ite lr e e d d ig tására Róth Károly kitüntetéssel végzett tanárjelöl fe n n á llo tt, fe lh á b o r ító a n j o g ta la n ta r iíá lis k e d v e z m é n y e k e t, tet megbízta, hogy Schaffarzik Ferencz dr. bányam e ly e k n e k s e g ít s é g é v e l a hazai v a sk ő k in c s n a g y r é s z é t tanácsos, műegyetemi tanár felügyelete alatt dol m ár a m ú g y is k ü lfö ld r e v itté k . A k orm án y s e g ít s é g é v e l gozzék. Agf árgeológiai fölvételeket eszközölnek é v tiz e d e k e n á t o lcsó m a g y a r é r e z h e z j u t o t t k ü lfö ld i v a s ebben az évben Treitz Péter dr. és Horusitzky ip a ri v á lla la to k azon b an azon k ö r ü lm é n y fo ly tá n , h o g y a Henrik osztálygeológusok, Liffa Aurél dr., Timkó v a so lv a sz tá sh o z s z ü k s é g e s k o k s z o t fö ld r a jzi fe k v é sü k n é l Imre és Giill Vilmos geológusok. A hegyvidéki fo g v a ig e n o lcsó n sz e r z ik be,, a m o st é r v é n y b e n le v ő k i geológiai fölvételek Ungban, Szepesben Krompach vidéken, Besztercze és a Darna vidéken, a Maros v ite li ta rifa m e lle tt is jó h a szo n n a l k isz á llíth a tjá k a m a völgyén, különösen a Gyalu-Mare környékén, Zalatg y a r é r c z e k e t é s ezrért sü r g ő s id e je , h o g y k orm án yu n k nán, Beregvármegye délnyugatán, Kis- és Nagyaz é r c z k iv ite l je le n t e k t e le n m e g n e h e z íté s é v e l m e g nem kiiküllő vármegyében, Nógrádban, a Csorna völgyé e lé g e d v e , v é g r e o ly r e n d sz a b á ly o k h o z n y ú ljo n , m e ly e k az ben, Mehádia és Orsóvá között a harm adkom le é r c z k iv ite lt te lje s e n m e g a k a d á ly o z z á k . E z t a k ö z g a z d a sá rakodások területein történnek. D arányi földmi ve* g u n k r a ig e n fo n to s k é r d é s t a r é g ó ta s ü r g e t e t t é s m in d ig lésügyi miniszter tudomásul vette, hogy Böck J á m e g a lk o tá sr a váró .uj b á n y a tö r v é n y le n n e h iv a tv a m e g o l nos miniszteri tanácsos, földtani intézeti igazgató dan i o ly m ódon , h o g y k im o n d a n á a h azai v a sk ő re a k iv i az országos részletes geológiai fölvételek felülvizsgá te li tila lm a t, c sa k ú g y , m in t a h o g y a k o rm á n y p éld á u l latában többé nem vesz részt, miután nyugalomba vonult, ta k a r m á n y h iá n y e s e té n a ta k a r m á n y k iv ite lr e hoz tila lm a t A z á sv á n y o k é r t é k e s ít é s e ,
ip ari fe lh a sz n á lá sa , s z ó
BÁNYÁSZATI HÍREK
8
A Bá ny a
Magyar bányák és — angol czégér. A sok viszontagságot látott Remenyik-féle kolozsvári bá nyavállalat uj czégérrel lépett a közönség elé. — Ezen alkalommal igen szép nevet választott. „Kolozsvári Alining Company Lim ited“. Az alap tőkéje is tetszetős kinézésü összeg — igy papiro s o n : — 12,000.000 tizenkető millió korona. Most már csak azt szeretnők tudni, hogy m ennyire be csülik az alapítólevélben a társulat bánj^ajógositványait. Ez igen fontos, m ert hiszen közismert dolosr, hogy a Remenyik-féle bányavállalat, eddigi politi kája abban állott, hogy az ország legkülönbözőbb részeiben „zártkutatm ányozott“. Ezen vállalat megalakulása elé nem a legna gyobb bizalommal tekintünk, különösen, mert újra „angolokéról van szó. Ez a bizalmatlanság sajnos — érthető, m ert nem egyizben a m agyar közgazdasági élet hírneve szenvedett amiatt, hogy lelketlen üzérek olyan bányaalapitásokba csábítot ták a külföldi tőkét, melyekről végül kisült, hogy szén, petróleum, arany vagy vas csak a reklámban volt található és nem a bányában. Nem mondjuk, hogy a legújabb vállalkozás, melyhez angol tőkét sikerült megnyerni, az említett alapítások közé volna sorolható, de szükségesnek tartottuk megje gyezni, hogy' az óvatosság külföldi pénzzel való bányaalapitásoknál kívánatos. Ezt az óvatosságot úgy a magyar, rninfr a külföldi érdekelteknek ajánl juk, és pedig a magyarnak az idegen, a külföldi nek pedig a résztvevők miatt. A legújabb bánvarészvénytársaság hir szerint — „Kolozsvári Mi ning Company Lim ited“ ezég alatt Londonban ala kult 500.000‘font sterling tőkével, egyfontos rész vényekben. Czélja bányákat, zártkutatm ányokat, ércztartalmu, vagy más birtokokat szerezni Erdély ben, vagy másutt, a Central Industrial Trust Li mited-del egyetértőleg működni s üzleteket csi nálni bányákkal, kohókkal és mindennemű érczkereskedőkkel stb. Igazgatósági tagok Sir Tho mas D. Pile baronet, G Attwood és G. B. Mec. Díjazásuk 200 font st. évenkint, az elnöké 250 font és 10 százalék abból a feleslegből, amely a rész vényekre fizetett 10 százalék osztalék után marad. Az alapitó Central Industrial Trust Limited betéte 130.000 font, de e tröszt részére 5000 font ,,ah pitási költség“ fizetendő készpénzben. A társaság székhelye Londonban van. — Uj iparvállalat. A pécsi Herczeg Testvé rek rézárugyáros ezég és M estrits Jenő réz- és lakatosáru gyár egyesültek és részvénytársasággá alakultak „Egyesült pécsi réz-, fém- és Jakatosárugyár részvénytársaság“ cziinen. Az alaptőke 600.000 korona. A vállalat elnökéül Zsolnay Miklóst válasz tották meg. — Egy iparvállalat vergődése. Négy esz tendő előtt „Borsodi aczél- és aczélszerszámgyár részvénytársaság“ ezég alatt 550,000 korona alap tőkével Kassán uj vállalat alakult, mely nyersaczél, szerszámaczél és aczélszerszámok gyártásával akart foglalkozni. A zért mondjuk, hogy csak akart fog lalkozni, m ert a vállalat vezetősége a nagyobb fejlődéshez szükséges tőke fölött nem rendelkezett s kénytelen volt a jó szándékkal beérni, úgy, hogy a gyár komoly m unkát nem is végzett. Közben a hitelezők is szorongatták a társaságot, melynek az lett a vége, hogy a vállalat székhelyét áttették Budapestre. Majd amikor ez sem segített, a válla lat részvénytőkéjét 550,000 koronáról leszállították
1908
165,000 koronára. De ez sem volt komoly orvos ság, m ert a gyár nem rég, tőke hiányában, kény telen volt az üzemét is beszüntetni. Most aztán a, vállalat, melynek K ubinyi Géza, a Fejér váry-kormány volt főispánja az elnöke, ismét uj tőkét ke res, hogy a gyár üzemét, mely különben talán fej lődőképes lehetne, ismét fölvegyék. Ha a vállalat igazgatói az uj pénzt nem tudják megkapni, alkal masint likvidáltatni 'lesznek kénytelenek a gyárat. — Bányaszerencsétlenség. Bohumból jelen tik : A német-luxemburgi bánya és kohó társaság bányájában ma délután szerencsétlenség történt. A harmadik vájatban a falat óriási víztömeg szakí totta át és a n^olczvan főnyi csoportból kilencz embert elzárt a külvilágtól. Ezek közül hatot sike rült megmenteni. A többiekkel helyreállították az összeköttetést és remélik, hogy őket is m egm ent hetik. A mentés valószínűleg tö*bb napig fog tartani. — Külföldi geográfusok Budapesten. A z am erik án u so k b é c s i k o n g r e sz u sa sz e p te m b e r 15-én k ir á n d u lá st r e n d ez B u d a p e str e . 'A g e o g r á fu so k a fő v á r o s v e n d é g e i le s z n ek , 15-én e s te é r k e z n e k s L ó c z y L a jo s dr. e g y e te m i tanár, a fö ld ta n i
in té z e t ig a z g a tó ja , m in t a F ö ld r a jz i T á r sa sá g
e ln ö k e fogacTia ő k e t
a v á la sz tm á n y é lé n . A
k irá n d u ló k
sz e p te m b e r 16-án é s 17-én id ő z n e k a fő v á r o sb a n , h o g y m e g n é z z é k B u d a p e s t n e v e z e t e s s é g e it. g e k e t sz e p te m b e r 17-én e s t é
a
L ó c z y L a jo s a v e n d é
B a la to n v id é k é r e
v e z e ti,
a h o l sz in fé n n é h á n y n a p o t tö lte n e k .
— Az olasz kénbányászat válsága. Róm á ból jelenti tudósítónk, hogy a kormány beavat kozása, mellyel a szicziliai kénbányászat segítsé gére sietett, nem járt eredménynyel. Már tavasszal annyira estek a jíé n á ra k , hogy a bányatulajdono sok kénytele»ek voltaK m egszüntetni az üzemet. Az orsfzág legszegényebb Jakossága vesztette el ezáltal kenyerét. A kormány ekkor külön bankot állított föl, mely a Szicziliai Bankkal szoros kap csolatban állott, s főüzletága előlegnyujtás volt a term elt kénre. Az állam ez intézkedésével a kény szereladásoktól akarta megóvni a bányatulajdonoso kat, de az általános rossz gazdasági viszonyok m iatt még igy sem tudta az árak rohamos hanyat lását megakadályozni. Másrészt pedig már oly óriás mennyiségű kén fekszik raktáron, hogy a bányászat szünetelése esetén is a piacz évekig el lenne látva áruval. A válság leküzdésére a kormány külön bizottságot küldött ki, melyben a pénzügyminiszter is képviseltette magát. Az összes bányák ban redukálták az üzemet.*" ^ — Munkásbiztositó orvosi tanács. A hiva talos lap a kereskedelemügyi miniszter körrendele tét közli, mely szerint az állami munkásbiztositó hivatal mellett, mint annak orvosi szakszerve, ál lami munkásbiztositó orvosi tanács czimmel orvosi tanács szerveztetik. Ez az orvosi tanács az állami munkásbiztositó hivatal bíráskodásának orvosi szak értő szerve. Azonkívül föladata szakvélemény adása mindazokban az egészségügyi orvosi kérdésekben, amelyeket az 1907. évi X IX . törvényezikk X V fejezete az állami munkásbiztositó hivatal ügykö rébe utal, továbbá szakvéleményezés mindazokban a munkás-egészségügyi ügyekben, amelyekre a kereskedelemügyi miniszter a tanácsot esetről-esetre meghallgatja. Az állami munkásbiztositó orvosi tanács áll egy elnökből, legalább öt rendes tagból, akiknek egyike egyúttal alelnökké is kinevezendő, továbbá rendkívüli tagokból és • jegyzőből. Ma a
A B á n y a
1908
szabályzat 1908 október 1-én lép életbe és minden esetleges módosításhoz a kereskedelemügyi minisz ter jóváhagyása szükséges. — Iparfejlesztési szakosztály a kereskedelmi mi nisztériumban. A k e r e s k e d e le m ü g y i m in is z t e r .a m in isz té r iu m b e li V I /c .
s z a k o s z tá ly I. ós II.
ü g y o s z tá ly á t m in d
az ü g y k ö r , m in d a s z e m é ly z e tr e v o n atk ozóan e g y e s ite t te . A z ig y m e g a la k u lt uj sz a k o s z tá ly o s z tá ly ta n á c so s
le s z . A
k iá llítá so k k a l, k e r e s k e d e lm i
— Kinevezés.**
A
k ö z sz á llitá so k k a l,
é s ip a rk a m a rá k k a l,
az ip a r fe jle s z té s i ü g y e k k e l fo g
m e g b íz o tt
v e z e tő je M i c se h E n d r e
sz a k o s z tá ly a
’a lam in t
fo g la lk o z n i.
p é n z ü g y m in is z té r iu m v e z e té s é v e l
m in isz te r e ln ö k
Tihanyi Károly
b á n y a -fe lv i
g y á z ó t k e c e lő s e g é d t is z tt é n e v e z te ki.
9
dása és a külföldi börzék kedvező jelentései szin tén hozzájárulnak az irányzat megszilárdulásához, melynek tartóssága dolgában azonban már nem merünk jóslásokba bocsátkozni. Az óvatosságot és az elővigyázatot azonban nagyon ajánljuk mind azoknak, akik börzézni szoktak, m ert a szilárdabb irányzat éppen úgy lehet tartós, mint pillanatnyi fellobbanásból eredő ideiglenes átmenet. A kedvező hangulatra nézve igen jellemző, hogy ma, bár nem volt börze, a magánforgalomban is lényegesen emel kedtek az értékek. — A salgótarjáni részvényei. L e g ú ja b b a n h a n y a t lik az á rfo ly a m u k , am i e ls ő sorb an an n ak tu la jd o n íth a tó , hogy
k itu d ó d o tt
m egyei
m isz e r in t az
kiak n ázn i, h a n em
Szerkesztői üzenetek.
ú jon nan
g a z d a g k ö s z é n te r ü le te k e t
fe ltá r t N o g r á d
n em sa já t m a g a fo g ja
a m a g y a r á lta lá n o s k ö s z é n b á n y a r ész-
v é n y tá r su la tta l e g y ü t t uj r é s z v é n y tá r s u la to t a la k it, annak kiak n ázására.
E
h a n y a tlá s
azon b an
v a ló sz ín ű le g
csak
id e ig le n e s , m e rt a b ö rzén n em so k á ra rá fo g n a k jö n n i, h o g y
Hunyadi előfizető.
A p o litik a i la p o k
tü n te tté k fe l a p é n z ü g y m in is z te r
o lyan form án
Ta jd a h u n y a d i é s
z s é n y i ú tjá t, m in t a m in is z te r e k r e n d e s ú tja it.
p etro-
a sa lg ó ta r já n i újra c sa k jó p u b lik u m
— A fémpiaczról.
F o g a d ta
ü z le te t c sin á l —
N e w y o r k i é r té k tő z s d e r o ssz b e fo
tá s, b e s z é d e k , e g y kiá s é ta é s b a n k e t. P e d ig h á t ő é x c z e l-
ly á ssa l v o lt a lo n d o n i fé m tő z sd e
le n c z iá ja ez e g y s z e r valób an nem jó l m u la to tt.
se n a v ö r ö sr é s n ap ról-n ap ra o lcsó b b a n
szó v o lt a vala h a i G ya lá rra
jzető so d r o n y -k ö té l
r ól é s e b b e n n em s o k öröm e t e lh e t e t t nák , v a la m in t a M a rtin k o h ó t is lá tn i ő e x c z e lle n c z iá ji v o lt rom olvc gyár
N o,
j e le s
m e g v é te lé r ő l,
m in isz te r
u r
s z e r e tt e ^ v o ln a ü z e m b e
h e ly r e fo g já k m é rn ö k e i.
le n c z iá ja m ik é n t n y ila tk o z o tt az pek
p á ly á
d e, sajntfs, a z -é p e n a k k o r
d e m ajd
n agyszám ú
Ig e n so k
is
el
h ozn i a v a s
H ogy
e x c z e l-
a r a n y o s v ö lg y i
v a ste lo -
arról m é ly s é g e s e n é s b ö lc se n h a llg a t
a k rón ik a. 2. Ig e n k ö szö n jü k .
Gölnicz. H. K.
u tc z a 4 — 6. sz á m a la tt van,
B u d a p e ste n , Vr, S z ig e t-
tessék egyen esen
od a
fo r
Sch. m ég nem
le tt, m in d a z o n á lta l
é s z r e v e h e tő
v o lt, h o g y a
üz
rézbán ya
tu la jd o n o so k ta r tó z k o d ta k o lc s ó b b
e la d á so k tó l é s
m aradtak a r é g ib b
kedvezőbben
árak n ál, Ó nra
h o g y a k e le ti ela d ó
m eg h a to tt,
m e g b íz á s o k sz ü n e te lte k é s
t é n y le g
k ise b b m e n n y is é g e ls z á llítá s á r ó l j ö t t hir
K e le t-I n d iá b ó l.
A z ólom
é lé n k e b b ü z le t
’a m e g in t e n g e d e t t, d e m é g is
v o lt b e lő le , m in t a tö b b ie k b ő l. H o r g a n y n a g y té te le k b e n
k e r e s e tt,
fém á ra k a
a h o g y haza jö n , ta lá lk o z u n k .'
ahogy
R . irt.
k ö v e tk e z ő k :
B a n c a , B illito n
jön,
— K é
r ü n k a d a to t ós c z ik k e t.
F in o m
v a g y S tr a itsó n
v ö r ö sr éz 329
41
k orona.
A n tim o n , R e g u lu s 78
— Az amerikai vaspiacz. A d é lv id é k i sz é n m u n k á so k
A z Iron A g e sza k la p irja :
sz tr á jk já n a k
m e g s z ü n te té s e
k ö v e tk e z té b e n a k o h ó k v a ló s z ín ű le g is m é t m e g k e z d ik az tizem et. A k e le ti n y e r s v a s te r m e lő k ós
ö n tö tt
n a g y o b b árat fo g n a k
v a sé r t.
sz in té n n a g y o b b áron j e g y e z n e k , bár a
i Egy-két nap óta élet és elevenség költözött a börzére. Az unalmat és a bágyadtságot forgalom és vásárlási kedv váltotta fel, melyek nyomában az egyes értékek áremelkedése járt. Különösebb oka nincs a m egváltozott hangulatnak, m int a rendes őszi fellobbanás. Ilyenkor, szeptemberben, rendsze rint erős hangulatváltozás szokott köszönteni az üzleti életre s az emberek több kedvvel és biza lommal vannak eltelve a jövő iránt. Hogy van-e ennek a rendes őszi hangulatváltozásnak komotyabb alapja és jogosultsága, azt nem merjük megállapí tani, de mint érdekes és szükséges jelenségről szí vesen beszámolunk. A király budapesti tartózko
k orona, B á rá n y ó n
korona.
k a p n i a k o v á c s o lt
TŐZSDEI HÍREK.
160
k oron a.
3 2 2 k orona. H o h e n lo h e -h o r g a n y 53 koron a. S e lm e c z i v a g y
iro k ró la iő. — B .-n a k le v é l m en t.1 — P . fő m érn ö k n in c s P e s te n ,
k ü lö n ö
je g y z e t t. A z
fo g y a s z tó k k a l en n él fo g v a s z in te so k k a l c sö n d e s e b b
n a g y b á n y a i lá g y ó lo m
d u ln i ós a fe lv ilá g o s ítá s o k a t s z ív e s e n m e g a d já k .
A. V. Déva.
irá n y za tá r a ós
k e r ü lt fo r g a lo m b a , e m e lle t t az árak e m e lk e d te k . A m ai
A m a r c h e g g i g é p g y á r é s v a sö n tö d e
m a g y a r o r sz á g i v e z é r k é p v is e le t e
le t
a fo g y a sz tó
kárára.
v e se n
adn ak
tö b b e t.
K ü lfö ld i
S a v m e n te s
v a sa t
v e v ő k n em
F ro m a n g a n -v a s
s z í
irá n y a
g y ö n g é b b és a te n g e rp a rto n to n n á n k én t 45
d o llá r b a k e
rül. A fé lg y á r tm á n y o k é s k é sz g y á r tm á n y o k
irá n y a ja v u
lóban
A v a s é s a c z é l fo g y a s z tá s a á lta lá b a n n a g y o b b ,
m int k é p z e lik . A z U n ite d S t e e l C orp oration te r m e lő k ó p e ssó g é n é k 59
sz á z a lé k á v a l
m o sta n á b a n
d o lg o z ik .
É p ít ő
a n y a g o k b ó l az ü z le t m e g le h e tő s é lé n k é s v a s le m e z r e n d e lé s e k is k ie lé g ítő m e n n y is é g b e n
érk eznek. A
d r ó tü z le t
e lé g jó. A z ó c sk a v a r ára n a g y o b b .
— Nemes érczforgalom Amerikában. Mint Newyorkból jelentik a múlt héten nem vittek ki a ra n y a t; az ezüstkivitel azonban 7 8 1 .0 0 0 dollárt tett ki. Behoztak 3 0 5 .0 0 0 dollár aranyat és 3 2 .0 0 0 dollár ezüstöt.
A B á n y a
10
1908
A budapesti értéktőzsde hiv. árjegyzései 1908. szept. 9-én. ■—
...
Záróárfolyam P én z .korona
korona
| fillér
200
o szt. 13
276
150
20
545
20
20
440
443
20 0
10
150
155
M a g y a r ált. k ő s z é n b á n y a r é sz v .- árs.
200
20
665
S a lg ó ta r já n i k ő s z é n b á n y a " részv.-
200
32
590
590
50
2 33
234
— —
É sz a k m a g y a r o r sz á g i e. k. b. é s ip a r v á lla la t F e lső m a g y a r o r s z á g i b án ya é.
n é v é r tó k
Á ru
J | fillér i
k oh óm ü
K ő sz é n b á n y a é s té g la g y á r r észv ,M agyc
a sp h a lt r ész v .-tá r s.
280 '
555
675
—-
D a n u b iu s h ajó- é s g é p g y á r
150
10
E ls ő m . g a z d . g é p g y á r r é sz v .-tá r s.
200
20
385
—
395
—
295
F e g y v e r - é s g é p g y á r r é sz v .-tá r s.
300
32
290
G anz é s T á r sa v a sö n tö d e
800
160
A.2 8 7 5
2900
200
16
284
294
400
4(* 220
M. b e lg a fé m ip a r r é s z v .-tá r s. N a d rá g i v a sip a r r é sz v .-tá r s.
»
200
14
216
R im a m u r á n y i-sa lg ó ta r já n i v e sm ü
200
28
55 6
S c h ilc k -fé lo
400
24
250
20
E ls ő m a g y a r b e tü ö n tő d e r é sz v .-tá r s.
200
H u n g á r ia
2 00 200
v a sö n tö d e
W e it z e r J . g é p - é s
w a g g o n -g y á r
m ü tr á g y a -g y á r
1 M ag y a r fém - é s lá m p a á r u -g y á r r é s z v .-tá r s.
50
_
557 410
0 0
N ic h o lso n g é p g y á r r é s z v .- tá i\
—
394
400
18
330
360
14
370
39 0
16 j|
285
28 9
Londoni fémárak I9 O8 . első felében. Január
F eb ru á r
Mái*c
Á p r ilis
M ájus
J u n iu s
hó v é g é v e l k oron ák b an P , (L e m e z e k é s in g o to k Q c0 / Z i 1 V á lo g a to tt áru 3 .5 % e n g e d .k -,, ? , lE le c tr o ly tic u s réz
A n g o l töm b ök b en , hajón
On
Ólom
Zink Antimon
F in o m íto tt áru — S tr a its (k é sz p é n z ) — „ (három hóra) A u sz tr á lia i — — — B a n k a ón, — k é sz p é n z b e n — „ „ három hóra — /S p a n y o l v a g y id e g e n lá g y ó lo m — I A n g o l tö m b — — — L. B . j e g y ű — 'Ó lo m fe h é r — (K ö z ö n s é g e s sz ilé z ia i j K ü lö n le g e s IA n g o l — (T is z ta — JC rudum — 1 5 0 % -o s érez —
Higany — — — Aluminium (9 8 - 9 9% ) Nikel (9 8 — 9 9 3/4% ) — Ezüst — — — —
kgr.
kgr.
1 56 .8 5 1 47.50 1 50.79 156.85 ' 1 4 7 .5 0 151.97 15 6 .2 5 1 47.50 153.15 1 4 4 .5 6 1 37 .5 8 145.02 146 .0 4 146.20 138.76 2 9 8 .3 0 1 1 0 .4 0 3 4 0 .6 0 ,300.67 312 .7 7 3 4 2 .9 5 3 0 3 .0 4 3 1 5 .1 4 345 33 2 9 3 .8 5 3 06 .9 9 339.71 2 9 5 .6 4 3 0 5 .9 6 3 3 6 .1 6 2 9 4 .1 6 3 0 7 .4 4 340.01 3 4 7 .2 5 3 0 9 .0 0 3 0 9 .3 0 3 0 5 .5 0 3 0 7 .4 4 3 4 1 .1 9 33.85 35.0 7 3 2 .8 8 3 6.9 9 3 3 .4 7 3 4 .3 0 3 7.2 9 34.36 35.48 4 1 .6 3 4 0 .8 8 ! 3 9 .6 2 4 6 .2 0 4 6 .1 7 4 4 .9 4 4 7 .7 2 5 0 .0 5 i 4 9 .5 2 5 3.01 í 5 1 .1 5 5 1 .2 0 5 2 .1 3 I 50.56 5 2 .0 8 8 2 .9 3 1 8 0 .4 2 8 5 .2 3 4 7 .3 9 3 9 .0 3 5 0 .9 0 2 6 .0 5 2 7 .2 3 21.2 9 5 .8 4 5 .83 5 .83 4 .6 3 4 .6 3 3 .3 0 4 3 8 .3 5 4 3 7 .5 7 4 3 7 .— 8 8 .9 1 8 8 .9 7 | 8 8 .8 3
145.45 145.45 147.22 136.73 137.91 3 4 2 .9 3 3 4 5 .2 9 347*65 3 4 2 .6 8 339 .0 9 3 4 2 .6 3 3 53 .7 2 3 47.67 31.4 8 3 1.9 3 3 3.41 3 9 .0 2 4 3 .7 5 4 9 .9 6 5 1 .4 4 51 .1 3 7 8 .0 4 36 .6 6 2 1 .2 9 5.83 4 .6 3 4 3 7 .5 3 8 6 .5 6
145.21 1 44.62 1 45 .8 0 136.21 137.39 3 0 8 .1 2 3 1 0 .4 8 3 1 2 .8 4 3 0 4 .8 7 302.51 305 .1 7 3 0 5 .4 6 3 0 1 .6 3 3 0 .6 9 3 0 98 31.87 37.78 4 2 .5 0 4 6 .6 3 4 7 .5 2 4 8 .4 0 8 2 .6 4 3 4 .2 4 ,^
—
5.73 4.21 4 3 6 .8 0 8 4 .9 0
143 .8 9 143.89 145.07 1 34 .4 6 1 3 5 .7 8 2 9 7 .2 2 2 9 9 .5 8 3Q1.94 2 9 5 .1 5 2 9 7 ,5 1 2 95.45 3 03.26 30 1 .3 5 2 9 .7 8 3 0.3 7 3 1.5 5 3 7 ,7 4 4 2.4 6 4 3 .9 3 4 5 .1 1 4 5 .7 0 79.02 3 5 .3 8 22.4 1 5 .6 4 2.31 4 3 6 .3 9 j 8 6 .7 7
A B á n y a
1DOH
U
>T4: M
w *
X
w M
M
M i M
X ?+\
w •1 «C* M W
X
Isapunk szerkesztősége tiszte lettel felkéri mindazon urakat, kik f. éui szeptember 19-20-án M
m
m
M
Budapesten tartandó Országos Bányászati és Kohászati egyesület é»i közgyűlésén részt:: uesznek, ::
V *A *A tA í 4
Budapestre ualó utazásukról legkésőbb f. hó 17-éig bennün ket leuelező-lapon értesíteni ::: szíveskedjék. :::
M M M M
M
M Mi M
W
M
X
W
v tí
M
m
W
12
A
B Á N Y A
Kőszénterület kiaknázására v á lla lk o z ó kerestetik. A területen a színein jövetel konstatálva van és jelenleg 10.000 (tízezer) hold nagyságban le van foglalva Ezenkívül az egész városi határ hozzácsatolható, ami 30.000 hold kiterjedésű. Cim a kiadóba.
TELEFON
95— 18.
i> -
Y Y Y Y
HIRDETÉSEKET felvesz
„Ä B H N Y H “ kiadóhivatala'
BUDAPEST-ANGYALFÖLDI □ KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT G R Ó SZ A . ÉS T Á R S A
VI., F Á Y - U T C Z A A
legújabb
betűkkel
és
67
BUDAPEST, VIIL, K en d er-u tcz a 6. szám .
:pékkel
dúsan felszerelve, m indennemű kee s k e d e I mi n y o m t a t v á n y o k , árj e g y ikek.
hírlapok
stb. s z é p
elkészitésére
jánlja
és
ponmagát.
SZABADALMI és védjegyoltalom kieszközlése az összes kulturáltamban
Á D L E R M IK S A
pészmérnök hites szabadalmi ügyvivő
BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 51. Telefon 106—55a
Telefon 106—55«
FÉM ES BAD0GARU GYÁR A BÁNYAFELSZERELÉSEK OSZTÁLYA
ARADI
UTCZA
60
Grósz A. és Társa Budapest, VI., Fáy-utcza 67. Telefon 95—18.
