Zsadányi. Református Általános Iskola EGÉSZSÉGTERV 2015

2015.

Zsadányi Református Általános Iskola EGÉSZSÉGTERV

TÁMOP-6.1.2.A-14/2 pályázat keretében készített egészségterv MOZGÁSPROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A

ZSADÁNYI

Tartalomjegyzék 1. Bevezető .......................................................................................................................................... 2 Az egészségterv háttere, szükségessége ........................................................................................................ 2 A Nemzeti Népegészségügyi Program ............................................................................................................ 4 Az egészségfejlesztési terv kritériumai ........................................................................................................... 5 Vezetői összefoglaló ....................................................................................................................................... 5

2. Állapotleírás, helyzetfelmérés ......................................................................................................... 9 Állapotleírás.................................................................................................................................................... 9 Problématérkép ............................................................................................................................................ 20 A Zsadányi Református Általános Iskola ....................................................................................................... 21 Iskolánk demográfiai jellemzői ..................................................................................................................... 21 A gyermekek egészségi állapotának jellemzése ........................................................................................... 22 Az egészségmagatartás ................................................................................................................................ 29

3. Cselekvési terv ............................................................................................................................... 42 Beavatkozási területek meghatározás.......................................................................................................... 42 Egészségvédelemmel kapcsolatos „küldetésünk”, céljaink .......................................................................... 43 Az egészségfejlesztő tevékenységek cselevési és ütemterve ....................................................................... 45 A pályázatban megvalósításra kerülő programok részletesebb bemutatása ............................................... 46

4 . Visszacsatolási mechanizmusok ................................................................................................... 52 Indikátorok ................................................................................................................................................... 52 Az iskola vezetőitől elvárt hozzájárulás az egészségterv megvalósításához ................................................ 53 A megvalósítás kockázatai ............................................................................................................................ 54 Visszacsatolás, új ciklus indítása ................................................................................................................... 54

5. Az egészségterv kommunikációja .................................................................................................. 55 Az egészséggel kapcsolatos kommunikációs stratégia az iskolában ............................................................ 55 Az egészségterv belső kommunikációja ....................................................................................................... 55 Az egészségterv külső kommunikációja ....................................................................................................... 55 Fenntarthatóság ........................................................................................................................................... 56 Az egészségterv fenntarthatóságának biztosítása........................................................................................ 56

Mellékletek ........................................................................................................................................ 58 Felhasznált irodalom ......................................................................................................................... 69

Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

1

„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (...) A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert)

1. Bevezető Az egészségmegőrzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az egyéneket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek. Az egészségterv háttere, szükségessége Ma Magyarországon nagy szükség van a szemléletváltoztatásra. A lakosság bizonyos csoportjainak egészségi állapota és életminősége olyan súlyos tüneteket mutat, ami nemcsak az Európai Unión belül, de saját múltunkhoz és jelenlegi gazdasági fejlettségünkhöz mérten is elfogadhatatlan. A népegészségügyi szakirodalom szoros kapcsolatot igazol az átfogó iskolai egészségfejlesztési programok, a tanulók magatartása és tanulási eredményei között. Érdemes foglalkoznunk azzal a ténnyel is, hogy egy populáció egészsége jellemezhető többek között a születéskor várható átlagos élettartammal. A magyarországi adatok lényegesen elmaradnak az Európai Unió adataihoz képest. Még inkább figyelemre méltó tény, hogy a keleti országrészben a születéskor várható élettartam mintegy 7 évvel alacsonyabb a nyugati országrészhez képest. Ezen okból kifolyólag is kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy egy zsadányi általános iskolában kiemelt figyelmet szenteljünk az egészség fejlesztésének, már gyerekkortól támogassuk a sportolást, egészséges életmódot. Az egészségi állapotban megmutatkozó jelentős egyenlőtlenségek csökkentése össztársadalmi érdek, hiszen az állampolgári esélyegyenlőséget nem támogató, a gazdasági versenyképességet rontó állapot kezeléséről van szó. Az egészséget sokan sokféleképpen határozzák meg. Más fogalmakat használnak a nemzetközi szervezetek, az egészségszociológiában jártas kutatók, a mindennapi gyógyításban résztvevő orvosok, és másként közelítenek saját egészségükhöz a laikusok. Kinek a betegség hiánya, kinek a mindennapi tevékenységekre való képesség, kinek a jó erőnlét vagy éppen a jókedv, a boldogság állapota jelenti az egészséget. Egy biztos, egészségünk nem tekinhető statikus állapotnak, napról napra dinamikusan változik és számos tényező befolyásolja. A WHO definíciója szerint az egészség kiterjed a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapotára, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. A lehető legoptimálisabb szintű testi és lelki egészség pedig egyike az alapvető emberi jogoknak. Meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban egyre inkább felértékelődik, úgy is, mint a későbbi életévekben a versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezője.


- EGÉSZSÉGTERV

2

A betegségek túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek (jellemzően kardiovaszkuláris és rosszindulatú daganatos megbetegedések) jelentik. A megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért pedig életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A tudatos nevelést már a gyermekeknél szükséges elkezdenünk, hiszen a szocializáció ekkor a legerősebb: a szülők mellett az iskola és kortársak hatásai nagyon erősen érvényesüknek az általános iskolásoknál. A későbbiekben lényegesen megnövekszik a kortársak szerepe, így az általános iskola az az időszak, amikor pedagógusként nagy hatást tudunk gyakorolni a gyermekek egészségtudatosságának kialakítására: legyen szó a táplálkozásról, rendszeres mozgásról, alapvető higiéniáról, avagy a későbbiekben a dohányzás és alkoholizmus elkerüléséről. A TÁMOP-6.1.2.A.-14/2 jelű pályázat -melynek keretein belül ez az egészségterv is létrejöttalapvető célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testilelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépülnek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Az iskola mindennapos működésében ezen okból kifolyólag is kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen:  az egészséges táplálkozás  tudatos táplálkozás, saját termesztés  a mindennapos testnevelés, testmozgás  a testi és lelki egészség fejlesztése  a személyi higiéné. Az intézményben folyó teljeskörű egészségfejlesztés során figyelembe szükséges venni a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, ezt bele kell illeszteni az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Az egészségfejlesztés tevékenységi területein megvalósuló befektetés a jövőben kamatozik, végső soron a társadalmi versenyképességet javítja. A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének általános jólléte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Ezt pedig már gyermekkorban meg kell kezdeni, tudatosságra szükséges nevelni a gyermekeket. Sokszor ehhez a szülőknek nincsen meg a kellő felkészültsége, ismeretei, így az iskoláknak, s különösen az általános iskoláknak kiemelt szerepet szükséges ebben vállalniuk. A születéskor várható élettartam mértékét, valamint az egészségben eltöltött életévek számát a GDP ugyan nem magyarázza, de egy irányba mutatnak ezek az értékek. Így ebből a szempontból is kiemelten fontos a témával foglalkoznunk.


- EGÉSZSÉGTERV

3

A jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség tehát cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt megóvásában, fejlesztésében. Ezzel összhangban pedig az egészségfejlesztés célja az, hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon egészségi állapotuk és életminőségük. Egészségtervünk elsődleges célja, hogy egy olyan összetett eszközrendszerű egészségfejlesztési projektet valósítsunk meg az általános iskolai tanulók részvételével, melynek fő pillérét az életkornak megfelelő, energiaegyensúlyt szolgáló testmozgás és életmód programok jelentik. Pályázatunk keretén belül így komplex programot valósítunk meg, több területre kívánunk párhuzamosan hatni. A Nemzeti Népegészségügyi Program Nemzeti dokumentumunk számos megállapítása közül a leglényegesebbek: 1. „Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. 2. Magas a dohányosok száma. A magyar férfiak tüdőrák okozta halálozása a legmagasabb a világon, de ez az arány egyre jobban növekszik a nők körében is. 3. Magas az alkoholisták száma. 4. A kábítószer-élvezők száma nő. 5. Szeretjük a zsíros ételeket, ritkán fogyasztunk zöldséget, gyümölcsöt, kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk. 6. Sokat sózunk, és nagyon szeretjük az édességeket. 7. Naponta átlagban alig mozgunk. 8. A rendszerváltás óta nő a szakadék Magyarországon a jövedelmi viszonyokban és a szociális helyzetben. 9. Regionálisan eltérő mértékű a munkanélküliség. Akinek munkája van, sokszor az sem érezheti magát biztonságban. 10. Környezetünk erősen szennyezett.” A fenti problémákkal szembeni küzdelmet nehezíti a tanult tehetetlenség. Sokan elhiszik, hogy amennyiben jövedelmük nem ér el egy bizonyos szintet, alig tehetnek valamit egészségükért. Egyrészt ezért fontos, hogy már a gyermekekkel megismertessünk olyan lehetőségeket, amelyek minimális vagy semmilyen anyagi költséggel nem járnak, másrészt rajtuk keresztül, avagy mellettük, a szülői csoportokat is fontos elérni. A családon belüli támogatás mindenképpen segít a prevencióban. Felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenység által, valamint bemutatókon, rendezvényeken igen jó eredmények érhetőek el (természetesen a családi támogatás sokat tud ehhez hozzáadni). Az étkezési szokások, melyek szintén negatívan befolyásolhatják egészségi állapotunkat, szintén ismeretterjesztés és pozitív minták bemutatása során befolyásolhatóak, a rendszeres mozgáshoz pedig a lehetőség és közösség húzóerejének biztosításával lehet hozzájárulni – egyben reagálva arra a momentumra, hogy az anyagi és szociális helyzetükre való hivatkozás ne akadályozza ebben az embereket.


- EGÉSZSÉGTERV

4

Az egészségfejlesztési terv kritériumai Az egészségterv komplex programtervezet, amely az általános iskola tanulóinak életminőségének javítását, egészségük fejlesztését szolgálja – közösségi erőforrások mozgósításával. A folyamat, megvalósítás lépései: 1. kiinduló helyzet felmérése (állapotleírás, egészségstratégia) 2. cselekvési terv kidolgozása – ennek alapján programok megvalósítása 3. az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja 4. folyamatos értékelés, monitorozás és visszacsatolás a program során. Egészségtervünk célja, hogy tudatos egészségfejlesztési stratégia valósulhasson meg. Eredménye, előnyei széles körben egyértelműek, jól láthatóak lesznek a jövőben: alacsonyabb lesz a betegségben töltött napok száma, felnőtt korban kisebb valószínűséggel fognak olyan betegségekben szenvedni, melyek sportolással és egészségtudatos táplálkozással, megfelelő higiéniával (száj és test) megelőzhetőek. Így a későbbi életévekben akár a munkaerőpiaci értéke is nő azoknak a személyeknek, akiket tartósan meg tudunk nyerni az általunk képviselt életvitelnek. Az egészséges, képzett és motivált munkaerő ugyanis jobb problémamegoldó képességgel, innovációs készséggel rendelkezik, ami egyértelműen növeli a hatékonyságot. Egészségtervünk olyan komplex programtervezet, amely mindannyiunk életminőségének javítását, egészségünk fejlesztését szolgálja közösségi erőforrások mozgósításával. Megvalósításában mindenki egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel közösségünk igényein alapul, megvalósítása során folyamatosan értékelünk, monitorozunk és visszacsatolunk, módosítunk a programon, ahol és amennyiben szükséges. Vezetői összefoglaló Napjainkban az iskola szerepe kulcsfontosságú a gyermekek egészségfejlesztése szempontjából. Magyarországon az uniós átlaghoz képest az emberek sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar lakosság átlag életkora elmarad az uniós átlagtól, továbbá az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent. Kiemelt fontossággal kezelendő, hogy már az általános iskolás korosztállyal megismertessük az étkezés és a helyes testmozgás fontosságát. Több szempontból is indokolható a projekt megvalósítása, hiszen a gyermekek az év jelentős részében a nevelési-oktatási intézményekben tartózkodnak. Ezért nagyon fontos, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel gyarapodjanak, melyet a továbbiakban egészségük megőrzésére fordíthatnak. A projekt célja, hogy a kultúra részeként, egységesen, az általános iskolás korosztályban tudatosítsuk a mozgásprogramok és az egészségmegőrzés mindennapi fontosságát. A projekt keretében az életkornak megfelelő energiaegyensúlyt szolgáló testmozgás és életmód programok kerülnek megvalósításra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a nevelési, pedagógia programokon keresztül, szervezetten és tervezetten találkozzanak egészségnevelési és -fejlesztési tartalmakkal. Alapelvünk a gyermekek egészségmegőrzésre való nevelése. Hosszú távú célunk pedig a tanulók egészségműveltségének növelése, az egészségmegőrzés Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

5

mindennapos életbe történő beépítése, valamint az egészségfejlesztő testmozgás és szabadidős mozgás iránti motiváció növelése. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink sikereket érjenek el a mozgás által. A projekt közvetlenül kapcsolódik az általános iskolai tanulók egészségtudatos életvezetéshez szükséges egyéni és társas kompetenciáinak fejlesztéséhez. Magyarország több felmérésben is az „élmezőnyben” van a nem fertőző betegségek okozta halálozási statisztikákban, mely betegségek nagy része életmódváltással megelőzhető lenne. Az életmód egy tanult viselkedési, illetve szokásforma, melyet egészségünk megőrzése céljából helyesen vagy helytelenül teszünk. Kisgyermekként a szüleinktől látjuk, tapasztaljuk az ő életmódjukat és egészségtudatosságukat, például az étkezési és mozgási szokásokat. Az iskolában, elméletben elsajátított vagy gyakorlatban tapasztaltak megerősíthetik, kiegészíthetik az otthon látottak alapján az egészséges életmódról alkotott kora gyermekkori képet. Ezért nagy a felelőssége az általános iskoláknak abban, hogy az iskolaidőben és azon túl szervezett, szabadon választható programokkal felhívja a 7-14 évesek figyelmét a helyes étkezésre és megfelelő testmozgás fontosságára. Egészségtervünk elkészítésének elsődleges célja, hogy felmérjük diákjaink körében, milyen rendszeresen mozognak és sportolnak, milyen gyakran betegek, mennyit hiányoznak az iskolából, valamint hogyan táplálkoznak, milyen élelmiszereket részesítenek előnyben. Napjainkban már igen sok kutatási eredményt lehet arról olvasni, hogy az egészséges táplálkozás, rendszeres sportolás segít az érrendszeri betegségek megelőzésében, a lelki egészség megerősítésében, a daganatos megbetegedések csökkentésében, a gyorsabb gyógyulásban, vagy akár idősebb korban a mozgásrendszeri betegségek elkerülésében, hatásuk csökkentésében. Egészségtervünknek nem célja, hogy tudományos összefüggéseket igazoljunk, megerősítsük, avagy cáfoljuk az eddig leírtakat. Ezeket elfogadjuk, igaznak tartjuk. Sokkal inkább az a célunk, hogy konkrét eredményeket mutassunk fel a tekintetben, hogy akik sportolnak és egészségesen táplálkoznak, valóban jobb egészségi állapotban vannak, érdemes foglalkozni a táplálkozás és sportolás kérdéskörével, a téma nem lerágott csont. Azt szeretnénk tudatosítani a gyermekekben -és oktatóinkban, kollégáinkban is-, hogy már gyermekkortól el kell kezdeni ezen pontok tudatosítását, így rengeteg olyan programot kívánunk megszervezni, ahol tájékoztatjuk őket arról, hogy nem feltétlenül pénztárca kérdése egy egészségesebb életmód megkezdése, folytatása. Az egészséges élelmiszerek megismertetésével kapcsolatos programok fontossága nem kérdés, hiszen az életmódváltás egyik alappillére a helyes, egészséges táplálkozás megismerése, melynek eredményeként reméljük, hogy az elsajátított tudás betartásával a felnőttkorban előforduló betegségek többsége megelőzhető lesz. Az egészségfejlesztési célú kommunikációs eseményekkel az iskola egészét el tudjuk érni, hiszen a közvetített tartalom mind a szülők, mind az intézmény más tagjai számára is elérhetővé válnak, valamint a közösségi oldalakon való megjelenés esetében a látogatottsággal tudjuk mérni, hogy hány főt érünk el a programmal.


- EGÉSZSÉGTERV

6

A mozgásprogramok komplexitását mindenképpen fontosnak tartjuk, így a projektbe az iskola közel egésze bevonásra kerül, közülük 70% halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A jövő társadalma a ma gyermekként élő korosztálytól függ. Fizikai állapotukkal, egészségükkel kapcsolatos egyéni, közösségi és társadalmi ismereteik hatással vannak termelőképességükre, így közvetve a gazdaságra is. De erőnlétük, egészségük, minőségi szabadidejük, társas kapcsolataik kialakításában és megtartásában is fontos szerepet játszik. A projekt célja, hogy már gyermekkorban a megfelelő egészségtudatosság kialakuljon. Az egészségtudatos magatartás kialakításához járulnak hozzá a pályázaton belül tervezett programok. Közvetlen célként az iskola munkatársai és diákjai szemléletének megváltoztatása áll, rajtuk keresztül a családok megszólítása is fő hangsúlyt kap. Hosszú távon el szeretnénk érni az iskolában egy olyan közösség kialakítását, akik folyamatosan, a fenntartási időszakon túl is bevonják az új tagokat az egészséges életmód rejtelmeibe. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben az egészségtudatosság folyamatosan jelen legyen az alapfokú oktatásban, hiszen a gyermekek idejük többségét az iskola falai között töltik. Hosszú távú célként tűztük ki, hogy az egészséges életmódot támogató tartalom a legfontosabb életmódtényezőket befolyásoló pozitív mintákat terjessze el, és így járuljon hozzá a nem fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher csökkentéséhez. Megvalósításra kerül 3 egészségfejlesztési program heti rendszerességgel, valamint 4, a mindennapos testmozgással összefüggő programot hirdetünk meg nagyrendezvények keretében, melyekkel az iskola egészét szólítjuk meg. Célként tűztük ki, hogy a pályázatba bevont diákok, valamint tanárok 50%-ánál a programok hatására életükben pozitív változás történjen. Egészségtervünk elkészítéséhez egy több szempontú diagnózist állítottunk fel, amely rámutatott arra, hogy célkitűzéseink eléréséhez több ponton is fejlesztenünk, bővítenünk érdemes az egészségvédelemmel kapcsolatos beavatkozások körét. Az egészségterv rendszerszemléletű megközelítésben jelöli ki a beavatkozási pontokat. Stratégiánk keretében meghatározásra kerültek az általános célok: 1. Egészségtudatosság növelése 2. Mozgásszegény életmód megakadályozása, változtatás 3. Egészségtudatos táplálkozás megismertetése, gyakorlatba ültetése 4. Iskolakert létrehozása és „működtetése” 5. A sportolás, mozgás megkedveltetése 6. Helyes test- és szájhigiénia, ápolás elsajátítása Iskolánk cselekvési tervében ezek az általános célok köszönnek vissza operatív szinten. Az első időszak legnagyobb kihívása, hogy mozgásra ösztönözzük az inaktívakat, s tartós változást tudjunk elérni az általános iskolások körében. Egészségfejlesztési stratégiánk elkészítésekor szem előtt tartottuk azokat a szakmai és módszertani elveket, amelyek szerint e kezdeményezés olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és a közösség számára az egészségüket


- EGÉSZSÉGTERV

7

befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát, azaz, hogy a tervezésben és a jövőben a végrehajtásban és értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen. E kezdeményezés alappillérei:  Egyenlőség, mely a szociális igazságossággal együttesen bármely együttműködés kialakításakor elengedhetetlen elv.  Fenntarthatóság, vagyis olyan változást kell e stratégiának eredményeznie, melynek fenntartása akkor is kivitelezhető az egyének, illetve a közösség által, ha a kezdeti finanszírozás már véget ért.  Összetett stratégia elve, melynek értelmében e kezdeményezést változatos szemléletmódnak kell jellemeznie. Mindez jelenti a stratégiai fejlődést, a szervezeti változásokat, a közösség fejlődését, a támogatást, az oktatást és kommunikációt, valamint mindezeket egymás kombinációjában.


- EGÉSZSÉGTERV

8

2. Állapotleírás, helyzetfelmérés Az egészségtervek nem statikus programtervek, hanem időről időre megismétlendő folyamatok. A folyamat első fázisa a helyzetelemzés vagy nevezhetjük állapotleírásnak is, mely a gyermekek életfeltételeit, életminőséget befolyásoló tényezők leírását tartalmazza. A helyzetelemzésre és az abban foglalt megállapításokra alapozhatjuk az úgynevezett életminőség fejlesztési stratégiát és az ezen stratégia megvalósítását szolgáló cselekvési tervet. A helyzetelemzés tehát a ’hol állunk?’ kérdésre ad választ. Állapotleírás Azokat a szempontokat, melyek szerint a színtér állapotát jellemezzük, az egészséget befolyásoló tényezők köré szerveztük és segítségükkel kívánjuk bemutatni az egészség előfeltételeinek meglétét, hiányát: fizikai, kulturális, gazdasági, egészségügyi ellátási és társas környezet. Ezt követően a gyermekek és pedagógusok körében végzett felmérés eredményeit kívánjuk bemutatni. Ezek azok a pontok, amelyeket több szakirodalomban is olvastunk, mint az egészséget befolyásoló lehetséges tényezők, így elemzésünket is ezek köré építettük. 1. ábra: Egészséget befolyásoló tényezők

Fizikai környezet Zsadány Község Békés megye északkeleti részén, a sarkadi kistérségben, minden szempontból az ország perifériáján, a román határtól mindössze 10 km-re elhelyezkedő település. A sarkadi kistérség periférikus elhelyezkedése, valamint gazdasági-társadalmi elmaradottsága miatt halmozottan hátrányos helyzetű, a legalacsonyabb komplex mutatókkal rendelkező, a 311/2007. (XI. 17.) kormányrendeletben nevesített 33 leghátrányosabb kistérség egyike.

2. ábra: Pozíció Magyarország és Békés megye térképén Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

9

Zsadány vizekben gazdag alföldi tájon, a Kis-Sárréten található, 6.586 ha-on terül el, melyből 192 ha belterület, 6.303 ha külterület, 90 ha zártkert. A Sebes-Körös folyótól 6 km-re, de nem árvízveszélyes helyen található. Ivóvízbázisa a legjobb az országban. A talaj mélye termálvizet, gázt és kőolajat rejt az értékes ivóvízen kívül. Zsadány területéhez tartozik az 1.900 ha-os Biharugrai tórendszerből 163 ha, amely Magyarország második legnagyobb mesterséges tórendszere. A településen termálvíz található 7 kúttal, ugyanakkor a hasznosításához szükséges infrastruktúrával nem rendelkeznek. A Kőrös-Maros Nemzeti Park részét képező hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és Csanádi-sík területein tájképi és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. Országosan is kiemelkedő feladat azoknak a növény- és állatfajoknak a védelme, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek vagy állományuk jelentős része a nemzeti park területén található. A Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozó területek - a kardoskúti Fehértó és a Biharugraihalastavak - vizes élőhelyeinek szerepe a nemzetközi madárvonulásban is jelentős. Az itt élő madarak életének tanulmányozását és a kapcsolódó turizmust, iskolai programokat támogatja a szomszédos biharugrai Madárvárta. Infrastruktúra állapota Közlekedési infrastruktúráját alacsony kiépítettség és gyenge minőség jellemzi, emiatt nem tudott kialakulni erősebb társadalmi-gazdasági kohézió a szomszédos térségekkel. Gazdasági, társadalmi mutatói a legrosszabbak a megyében, ill. a régióban. A falu infrastruktúra kiépítettségének fő hiányossága a szennyvíz-csatornahálózat teljes hiánya. Jelenleg nem megoldott a szennyvízkezelés sem. A többi közműt illetően (elektromos hálózat, vezetékes gáz, vezetékes víz, telefon) közel teljes a kiépítettség. A vízhálózat kiépítése a ’70es években kezdődött, jelenleg a régi kiépítésű részek (a hálózat mintegy 70%-a) felújításra szorul. A vezetékes vízre való rákötöttség 80%-os, az ivóvíz minősége kiemelkedő. A földgáz hálózat 1996-ben épült ki, a rákötöttség mintegy 60%-os. A gázhálózat jelentős tartalékkal bír, az ipari fogyasztó elenyésző. A településen a kommunális szemétszállítás megoldott, és ehhez kapcsolódva a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége is biztosított. Nincs engedélyezett szeméttelep. A közvilágítási hálózat 2002-ben korszerűsítésre került. A településen a szélessávú internet elérhetősége biztosított. A vezetékes telefonszolgáltatás modern technológiára épülő, a 3 mobiltelefon hálózatból a Magyar Telekom hálózata jó lefedettségű, a másik két hálózat kevésbé jól használható. Kábeltévé hálózat van a faluban, a bekapcsolt háztartások száma 220. A település közlekedési helyzete nem túl kedvező. A legközelebbi város, a kistérség központja, Sarkad 30 km, a megyeszékhely Békéscsaba 55 km, a Dél-Alföldi Régió központja, Szeged, pedig 180 km, míg Debrecen 78 km távolságra van. Megközelítése csak rossz minőségű, alsóbbrendű utakon lehetséges.


- EGÉSZSÉGTERV

10

Helyközi buszjárat Gyula-Békéscsaba irányában megfelelő, Vésztő-Szeghalom felé napi kér pár járat közlekedik, míg Budapest felé napi 1 busz jár. Azonban a hajnali gyulai buszjárat csak átszállással működik, ami a 6 órás műszakkezdésre való beérést nem teszi lehetővé. Vasúti közlekedés nincs. A helyi tömegközlekedés hiányosságait az önkormányzati, valamint a református egyház által működtetett támogató szolgálati kisbuszok igyekeznek valamelyest pótolni. A térség terepviszonyainak köszönhetően alkalmas a kerékpáros közlekedésre, melynek hagyományai is vannak. Bár kiépített kerékpárutak nincsenek, az alacsony forgalmú közutak alkalmasak mind hivatás forgalmú, mind szabadidős kerékpározásra. Gazdasági helyzet Zsadányban a gazdasági aktivitás alacsony, 2007-ben mindössze 30 vállalkozás volt bejegyezve a településre. Egy nagyobb üzem működik, malom pékséggel, ill. több kisebb, ami varrással, bútorgyártással foglalkozik. Mivel a napi ingázással elérhető városok is gyenge gazdasági potenciállal rendelkeznek, ezért nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta a településen 24,4%-os volt 2007-ben, amely a megyei átlag (8,7 %) közel háromszorosa, az országosnak (6,4 %), pedig közel négyszerese. A nem regisztráltakkal együtt a munkaképes, de állástalanok aránya eléri a 40%-ot (ami a nyári időszakban átmenetileg 25%-ra csökken az idénymunkáknak köszönhetően). A regisztrált munkanélküliek között magas (33%) a 8 általános iskolát vagy annál kevesebbet végzettek aránya. A munkanélküliek koreloszlása nem mutat nagy eltérést a demográfiai adatok arányaitól. A településen a 10-nél több foglalkoztatottal bíró vállalkozások száma csekély. A legnagyobb munkáltató az önkormányzat (a hivatal és az önkormányzati intézmények összességében 50 fő foglalkoztatottal) és a református egyház (52 fővel). Nagyobb munkáltatónak csak a malom és pékség, valamint a szövetkezet számít. A településen található mezőgazdasági nagyvállalkozások munkaerő-felvétele csekély, erősen gépesített termelés folyik. A helyben foglalkoztatottak aránya magas (90%), a munkavállalók 10%-a elsősorban Sarkadra és Biharugrára jár. A helyi közmunkaprogramokba bevontak száma 2010-ben 113 fő volt. A közfoglalkoztatásban résztvevők átlagos foglakoztatási ideje 2010-ben elérte az évi 200 napot. A szabályozások változásával jelentős számú ember szorult ki a közcélú foglalkoztatásból. A helyi gazdasági tevékenységek alapvetően mezőgazdasági jellegűek, mintegy 400 család él őstermelésből. A mezőgazdasági vállalkozások elsősorban állattartással foglakoznak (marha, birka, szárnyas). Az intenzív kézi művelést igénylő növények termesztésének nincs hagyománya. Egyedül a gyógynövények, valamint az olajtök-termesztés említhető érdemiként. A termelők többsége elszegényedett, eladósodott. Zsadányban posta és gyógyszertár működik. Számottevő idegenforgalom, turizmus nincsen. Potenciális vonzerőt jelenthetne a természeti környezet, azonban nincs kiépített infrastruktúra, mely mindezt teljes mértékben megakadályozza.


- EGÉSZSÉGTERV

11

Az elmúlt évek során a falu több infrastruktúra- és humánerőforrás-fejlesztési pályázaton is sikeresen indult, így forrásokat nyert a belterületi utak fejlesztésére, az óvoda és iskola korszerűsítésére, a Biztos Kezdet Gyerekház létesítésére, a kompetencia alapú oktatás fejlesztésére, a közösségi közlekedés fejlesztésére, az egészségügyi alapellátás infrastruktúrájának korszerűsítésére, a szociális étkeztetés feltételeinek javítására. Társas helyzet Demográfiai jellemzők A falunak 1.740 lakosa van, akik mintegy 700 háztartásban élnek. A település demográfiai viszonyai fő trendjeiben megfelelnek a kistérségi átlagnak. A településre jellemző a stagnáló – kis mértékben fogyó lakosságszám: a fogyás mértéke az elmúlt 10 évben 7 %-os volt, melyből 5% az első 5 évre esett, így a fogyásban egyfajta lassulás figyelhető meg. Koreloszlás tekintetében:  a gyermekek száma meghaladja az időskorúakét  a 18 évnél fiatalabbak aránya 23-24% körül alakult az elmúlt 5 évben  míg az idősek 18-19%-os aránya gyakorlatilag stagnált. 3. ábra: 15 év alatti gyermekek aránya

A gyermekszám relatív növekedéséhez hozzájárult az átmeneti otthon megnyitása is, ahol mintegy 30 gyermek él, főként más településekről kerültek Zsadányba. A faluban az élve születések száma évi 15-25 fő között mozog. A halálozások száma 2010-ben 8 fővel kevesebb volt, mint a születések száma. A fogyáshoz így elsősorban az elvándorlás járul hozzá. Ma már a közelebbi településeken, városokban adódó lehetőségek száma is alacsonyabb, máshol sem sokkal könnyebb boldogulnia a lakosoknak, így az elvándorlás mértéke valamelyest lecsökkent. A településen a roma lakosság becsült aránya 10%, etnikai típusú konfliktusok, szegregációs tendenciák a faluban nem ismertek.


- EGÉSZSÉGTERV

12

Év

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011

Tényleges Népesség szaporodás, ill. fogyás (-) Jelenlévő népesség 284 589 – 310 266 25 677 356 665 46 399 389 095 30 746 417 127 28 032 436 348 19 221 465 557 29 209 477 240 11 683 471 561 -5 679 467 861 -3 700 446 405 -21 456 Állandó népesség 445 610 -5 148 419 500 -26 110 399 302 -20 198 367 722 -31 580

Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás (-) százalékban – 0,79 1,40 0,83 0,70 0,45 0,65 0,25 -0,15 -0,07 -0,47 -0,11 -0,60 -0,44 -0,76

4. ábra: Békés megye népességének alakulása

Oktatás A közoktatási feladatokat a település saját intézményeivel látja el. A faluban az ÁMK keretében működő óvoda és nyolcosztályos általános iskola van. A 0-3 éves korosztály ellátásában a Biztos Kezdet Gyerekház, illetve a családi napközi vesz részt. Az óvoda és iskola épületét, valamint eszközparkját pályázati támogatásból korszerűsítették, a település játszótérrel is rendelkezik. Az óvodába járó gyermekek száma 63 fő, melyből 57% HHH-s, a roma gyerekek aránya 15%. Az óvodában a gondozók (óvópedagógusok, dajkák) leterheltsége: 12 gyermek / fő. Az óvodába járó 63 gyermek közül 15-20 főnél (25-30%) jelezték korai fejlesztés szükségességét. A HHH-s és korai fejlesztésre szoruló gyermekek magas aránya fokozott odafigyelést, foglakozást igényel az óvópedagógusoktól is, melynek igyekeznek megfelelni. A pedagógiai szakszolgálatok közül a településen logopédus érhető el. Az óvoda egészségnevelési pedagógiai programmal és erre épülő egészségnevelési cselekvési programmal rendelkezik. Az egészségnevelés mellett környezeti nevelési programja és rendszeres programsorozata is van az óvodának. A programok szervezése során törekszenek a szülők aktív bevonására is – rendszeres programok: nyílt napok, családi nap, karácsony, farsang, gyermeknap, közös kirándulás, ballagás. Az óvoda szervezeti kereti között jött létre a Biztos Kezdet Gyerekház, mellyel a szakmai együttműködés nagyon szoros.


- EGÉSZSÉGTERV

13

A gyermekek egészségügyi ellátásában a védőnő vesz döntően részt, aki havonta látogatja az óvodát, naprakész információkkal rendelkezik a gyermekekről, illetve évente kétszer szűrővizsgálatot is végez a gyermekek körében. Az óvodában orvosi, illetve fogorvosi ellátás, szűrés nincsen. Egészségi problémák közül kiemelést érdemel a gyermekek fogazatának rossz állapota, a higiénés problémák okozta bőrbajok, tetvesség, a túlsúly-elhízás, valamint az asztma (ez iskolai felmérésünk során is egyértelműen visszaköszönt). Az általános iskola korszerűsítése nem régiben fejeződött be, az iskolában bevezették a kompetencia alapú oktatást, illetve beszerzésre kerültek digitális táblák, sportudvar került kialakításra. Összességében elmondható, hogy az iskola infrastrukturális állapota, adottságai jók. Az általános iskolában tanuló gyermekek 15%-a roma származású, 41%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 11,5% az SNI-s gyermekek aránya. Az iskola rendelkezik egészségnevelési pedagógiai programmal, melynek keretében védőnői egészségnevelés, egészségnap és a tanórába integrált egészségtan kerül megvalósításra. Az iskola jó együttműködést alakított ki a helyi ÁNTSZ-szel is. A mindennapos testnevelés alsó tagozatban megoldott, a délutáni sportfoglalkozások lehetősége biztosított. Az iskolában egészségügyi szolgáltatás keretében éves orvosi szűrővizsgálat és havi védőnői tanácsadás biztosított. Az iskolában orvosi/védőnői rendelő nincsen, a tevékenységet az egyik irodahelyiségben végzik. Iskolafogászati szűrés nincsen. Az egészségügyi problémák között első helyen a túlsúly szerepel, valamint higiénés problémák fordulnak elő (erre kifejezetten rámutat a gyermekek körében végzett felmérés – eredményeket ld. később). Az iskola pedagógus-ellátottsága megfelelő, egy-két készségtantárgy esetében nincs állandó szakképzett pedagógus. Gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus van. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat kistérségi szintén biztosítják - elérhetőség érdekében vagy a szakemberek járnak ki, vagy a gyerekeket viszi be az önkormányzati kisbusz Sarkadra. Egészségügyi ellátás A településen az alapellátást 1 vegyes háziorvosi, 1 fogorvosi praxis, valamint védőnői szolgálat nyújtja. 2009 óta havonta 1 alkalommal gyermekorvosi rendelés is van a faluban. A sürgősségi ellátást a zsadányi központtal működő központi ügyelet és a faluban található mentőállomás biztosítja. Legközelebb Sarkadon érhető el szakellátás, a Központi Orvosi Rendelőben jelenleg összesen 58 szakorvosi órában nyújtanak ellátást a következő szakmákban: nőgyógyászat, felnőtt kardiológia, pszichiátria, gyermek kardiológia, valamint a gyulai Pándy Kálmán Kórház kihelyezett laborja. A fentieken túl Sarkadon működik - külön telephelyen - tüdőgyógyászati szakrendelés, tüdőgondozóval. A betegek a szakellátások zömét a gyulai Pándy Kálmán Kórházban érhetik el. A sarkadi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ jelentősen javította az itt élő emberek hozzáférését a szakorvosi ellátásokhoz.


- EGÉSZSÉGTERV

14

5. ábra: Háziorvosi adatok a megbetegedésekről

Az egészségi állapotot leginkább meghatározó tényezők (jövedelem, munkanélküliség, stb.) mutatói a Sarkadi kistérségben a legrosszabbak, ezért nem meglepő, hogy ez a népegészségügyi mutatóknál meg is mutatkozik. Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ tanulmányából kiderül, hogy a Sarkadi kistérség halálozási mutatói a legtöbb betegségcsoport tekintetében meghaladják az országos és regionális átlagot. Az összesített halálozási mutató az országos átlagot 7%-kal, a Dél-Alföldi Régió átlagát 6%-kal haladja meg. A leggyakoribb halálokként számon tartott keringési betegségben elhunytak 100.000 főre vetített aránya 18%-kal haladja meg az országos átlagot. Feltűnő az endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek okozta halálozások mutatója, amely 41 %-kal magasabb az országos átlagnál. Az átlagnál ugyancsak jóval magasabb a légzőrendszer-betegségei miatt bekövetkező, valamint a mentális és viselkedészavarok miatti halálozás aránya (előbbi 15%-kal, utóbbi 12%kal múlja felül az országos átlagot). A daganatos megbetegedések okozta halálozás 2%-kal kedvezőbb az országos átlagnál, ugyanakkor a regionális átlagnál 5%-kal kedvezőtlenebb. A rendkívül kedvezőtlen népegészségügyi helyzet okai a jövedelmi viszonyokra visszavezethető egészségtelen életmód, illetve az ellátórendszer minőségében és elérhetőségében megmutatkozó egyenetlenségekre vezethetőek vissza. A felsorolt leggyakoribb megbetegedések mellett egyre gyakrabban előforduló probléma a pajzsmirigy különféle megbetegedése, és a férfiak körében meghatározó még a stroke is. Az elmúlt 10 évben jelentősen megnőtt a magas vérnyomással küzdők, illetve a daganatos megbetegedések száma, aránya. Az egészség‐egyenlőtlenség egyik jellemzője a nők és a férfiak születéskor várható élettartamának különbsége, melynek egy része ki nem küszöbölhető biológiai eltérésekkel magyarázható. Ugyanakkor minél nagyobb a várható élethossz nemek közti különbsége, annál inkább kapcsolható ez az egyenlőtlenség a nők és a férfiak társadalmi szerepének különbözőségéhez és eltérő szellemi, fizikai és társadalmi megterheléséhez.


- EGÉSZSÉGTERV

15

6. ábra: Háziorvosi adatok a leggyakoribb életmódbeli problémákról

A háziorvos értékelése szerint a legsúlyosabb probléma jelenleg a daganatos megbetegedések időbeni felismerését célzó szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel hanyagolása. Nagyon gyakori, hogy a szűrésre behívott egyének nem utaznak el a szűrővizsgálatok helyszíneire, így a betegség később, súlyosabb állapotban kerül felismerése, kezelése. A második legnagyobb egészségkockázati tényező a nagy arányú rendszeres dohányzás, nők és férfiak körében egyaránt. A dohányzás nemcsak a rosszindulatú daganatos betegségek rizikófaktora, hanem a szív- és érrendszeri betegségeké is. Így például dohányos emberek körében az agyvérzés, agylágyulás vagy szívinfarktus kockázata 3-4-szer nagyobb, mint nemdohányzó társaiknál. Egyes nemzetközi felmérések szerint évente világszerte négymillióan halnak meg a dohányzás következtében. Az OLEF 2003 (Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003) adatai szerint az észak-alföldi férfiak 40%-a, a nők 25%-a napi rendszerességgel dohányzik. Zsadányban a nők dohányzás gyakorisága valamivel magasabb, mint a régiós és országos átlag, a férfiaké pedig megegyezik azzal. Aggasztónak tekinthető, hogy már a 19-35 éves korosztályban ilyen magas a rendszeresen és sokat cigarettázók aránya. A háziorvosi rangsorban a túlzott stressz-terhelés jelenti a harmadik legnagyobb egészségi kockázatot. A kisebb és nagyobb közösségekben az egyént érő stressz, az általános érték‐ és bizalomhiány, a támogató közösségek, az emberi szolidaritás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs "kultúra", az asszertív konfliktuskezelés nehézsége, a negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a széleskörű stigma és diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi egészségünk megromlásához. A fokozott stressz ugyanis a lelki megbetegedéseken túl közvetlenül hozzájárul bizonyos testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig a gén‐környezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak. Az egészséget ily módon károsító pszichoszociális környezet kialakulásában a helyi társadalom szerkezete, politikai és jogi intézményrendszere, a település, kistérség, térség gazdasága, gazdagsági teljesítménye,


- EGÉSZSÉGTERV

16

foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai, de még a közlekedési és információs infrastruktúra is szerepet játszik. Súlyosságát tekintve negyedik helyre az egészségtelen táplálkozás került. Zsadányban a női felnőtt lakosság 40%-a, a férfiak 35%-a túlsúlyos és elhízott, pedig a túlsúly és az elhízás szinte valamennyi krónikus megbetegedés kialakulásában központi szerepet tölt be, és ha gyermekkortól kezdve a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakításával sikerülne megelőzni a túlsúly kialakulását, akkor jelentős egészségnyereség keletkezne mind egyéni, mind társadalmi szinten. Ez az eredmény már gyermekkorban is megfigyelhető, sőt, egyes osztályokban / életkori csoportokban még aggasztóbb eredményeket tapasztaltunk. A WHO az elhízást a világ tíz legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Míg 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy elhízott világszerte, 2000-re ez a szám mintegy 300 millióra nőtt. A túlsúly és az elhízás együttes előfordulása az egyes európai országokban 30-80% között változik. A 2009-ben az Európai Lakossági Egészség Felméréshez csatlakozva felvett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2009) eredményei alapján elmondható, hogy a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index (body-mass index, BMI) alapján túlsúlyos vagy elhízott. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható. A felnőttkori elhízáshoz hasonlóan a gyermekkori elhízás is egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent. Az OÉTI 2005-2006-ban végzett budapesti reprezentatív vizsgálatának adatai szerint a 7-14 éves korú gyerekek közül minden 4. túlsúlyos vagy elhízott (a fiúk 18,1 %-a túlsúlyos és 7,4 %-a elhízott, a lányok 19,6 %-a túlsúlyos és 6,3 %-a elhízott). A 15–19 évesek körében ez az arány valamivel alacsonyabb, de még mindig jelentős (túlsúlyos volt a fiúk 15,9 %-a, elhízott 4,1 %a; lányoknál 7,9 % volt túlsúlyos és 1,9 % volt elhízott). Az Iskola-egészségügyi jelentések adatai alapján az elhízás előfordulása minden korosztályban nő, az elmúlt 10 év alatt háromszorosára emelkedett. Hasonlóan az elhízáshoz, az alultáplált gyermekek aránya is meredeken emelkedik. Riasztó országos tendencia azonban az is, hogy 10 év alatt (1997-2007) az alultápláltság gyakorisága az egyes korosztályokban négyszeresére nőtt, ami szintén nagyon komoly egészségkárosító tényező. A túlsúly és elhízás egyenes és szoros összefüggésben van a kialakulását nagymértékben előidéző fizikai aktivitás hiányával, hiszen elhízás esetén az ételeinkkel a szervezet igényeinél több energiát viszünk be, amit viszont a „lustaság”, kevés mozgás miatt nem használunk fel, így az felesleg zsiradék formájában lerakódik a bőr alá, de súlyosabb esetben a szív, a máj, a belső szervek köré is. Ezért a testmozgás hiánya az ötödik legkomolyabb egészségkockázati tényező Zsadányban, aminek fokozására nagy hangsúlyt kell fektetni, különös tekintettel azért, mert a testmozgás egészségi állapotra kifejtett hatása ma már bizonyítottan pozitív: csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát, valamint megelőző tényezőként tartják számon a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás, a depresszió, valamint a vastagbél-daganatok kialakulásában. Hangsúlyozzuk, hogy az életmód javítását célzó stratégiák része kell, hogy legyen a minél szélesebb körben, könnyebben és olcsóbban hozzáférhető tömegsportolási lehetőségek biztosítása is, hisz egyéb kutatásokból ismert, hogy a kevésbé iskolázott vagy rosszabb anyagi helyzetben lévők lehetőségei, esélyei még kisebbek a rendszeres testmozgás végzésére. A háziorvosi adatok alapján a problémás alkoholfogyasztásban a férfiak kisebb aránya érintett Zsadányban, mint a régióban, ahol minden 7. férfi (14%) saját bevallása szerint nagyivó, szemben a zsadányi 10%-kal (országos átlag 18%). Ugyanakkor a nők körében 5%-ra tehető ez


- EGÉSZSÉGTERV

17

az arány, az országos 2,5%-os gyakorisággal szemben. Az életkor előrehaladtával nő a rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók aránya. Zsadányban a túlzott alkoholfogyasztás egy 10-es skálán, ahol a 10 a legnagyobb egészségprobléma, a 5-ik helyet foglalja el. A háziorvos szerint több felvilágosításra, szakmai előadásra, kiadványra, szórólapra, ingyenesen elérhető programra lenne szükség annak érdekében, hogy bővüljön a lakosok egészséggel kapcsolatos tudása. Szerencsére a kábítószer-, ill. illegális droghasználat nem jelent olyan komoly problémát a településen, ezért jelenleg a legkisebb egészségkockázati tényezőként került megemlítésre. A probléma súlyosságának megelőzésében kiemelkedő szerepe van a Zsadányi Református Egyházközség közösséget építő, támogató több éves munkájának. A felsoroltakon túl a településre jellemző speciális egészségprobléma nincs a háziorvos és a védőnő egybehangzó értékelése alapján. Szociális rendszer A település ellátását saját intézmény biztosítja, melynek működtetését az önkormányzat a helyi református egyháznak adta át. A Zsadányi Református Egyház Diakónia Központjának keretein belül működik a:  támogató szolgálat (szállítás 30-35fő, személyi segítés 18 fő)  tartós bentlakást nyújtó idősek otthona (25 fő ellátott)  átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthona (15 fő ellátott)  házi segítségnyújtás (117 fő ellátott)  nappali szociális ellátás (50 fő ellátott)  családok átmeneti otthona (25 fő ellátott)  szociális étkeztetés (70 fő ellátott) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése kistérségi szinten történik, okányi központtal. Zsadányban 8-10 készülék van kihelyezve. A gyermekvédelmi feladatok ellátása részben helyben, részben a Sarkadi Kistérségi Humánszolgáltató Központ által történik. A gyermekek 85%-a jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Az önkormányzat nehéz anyagi helyzetéből adódóan rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nem nyújt, ugyanakkor több természetbeni támogatással is igyekszik a gyerekes családok életét könnyíteni (étkezési díj támogatása, közmosoda igénybevétel biztosítása, autóbuszos szállítás, tűzifa, gyógyszervásárlás, stb.). A nyári gyermekétkeztetés biztosított. A Biztos Kezdet Gyerekházat 2010 januárjában alapították, melyhez pályázati támogatást nyert az önkormányzat. A Biztos Kezdet Gyerekház filozófiája, hogy a társadalmi kirekesztés megelőzésének kulcsa a kora gyermekkori (0-5 éves korban történő) fejlődés támogatása a család és a tágabb környezet aktív részvételével. Ezért az itt nyújtott szolgáltatások folyamatosak, rendszeresek és ingyenesek.


- EGÉSZSÉGTERV

18

Közbiztonság A közbiztonság állapota jelenleg nem aggasztó, ugyanakkor vannak rossz tendenciák. Például a fiatalkorú bűnözés előfordulása az elmúlt 10 évben az évi 1-10 elkövetőről az évtized végére 70-100 elkövetőre emelkedett, ami igen nagymértékű növekedés. A település bűnmegelőzési tervvel nem rendelkezik. A településen rendőrőrs működik. Civil aktivitás Szervezet neve

Feladata

Zsadány Fejlődéséért Közalapítvány Zsadányi Sportegyesület

A hátrányos helyzetű zsadányi emberek megsegítése, támogatása. Adományok kérése, szétosztása. Rendszeres sportolásra ösztönzés, lakossági sporttevékenységek. Sportrendezvények, összejövetelek szervezése, versenyzés, edzés. A hagyományok és népi jelleg megőrzése. Faluszépítés, hagyományőrzés, színjátszás, előadások, rendezvények szervezése. Oktató - nevelő munka tárgyi feltételeinek javítása, egészséges életmódra nevelés feltételeinek biztosítása. Kapcsolattartás hasonló célú szervezetekkel, eszközbeszerzés, úszásoktatás szervezése. Időskorúak érdekvédelme, a szociális és kulturális igények kielégítése. Saját rendezvények, kirándulások szervezése, diszkontáron beszerzett áruk kiosztása. Tanulók megsegítése. Tanulmányi versenyek támogatása, pénz-, illetve könyvjutalmak. Tanulók megsegítése. Gyermekrendezvények szervezése, tanulmányi versenyek támogatása. A vadászni vágyó gazdák sportolási igényeinek kielégítése. Vadászatok, rendezvények szervezése, támogatása. Mozgáskorlátozott emberek segítése, érdekképviselete. Közgyűlések, adományozások, utazások, lakás-átalakítás a könnyebb mozgásért. A horgászat, mint sport népszerűsítése. Változatos tömegsportok rendszeresítése.

Zsadányi Helytörténeti, Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Zsadányi Óvodáért Alapítvány

Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Zsadányi Aranykönyvesek Alapítvány Bem József Úttörőcsapat Zsadányi Gazdák Vadász Társasága Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezete Zsadányi Horgászok Egyesülete

A településen sok a működő civil szervezet, vannak program lehetőségek, melyekre azonban a lakosság nem mindig aktivizálható kellő mértékben. A település közösségi életének egyik legmeghatározóbb szereplője a helyi református egyház, mely a hitélet szervezése mellett aktív szereplője a családi, gyermek- és ifjúsági programoknak is. Meghatározó szerepet játszik az idősek ellátásában, valamint a szociális ellátórendszer működtetésében is.


- EGÉSZSÉGTERV

19

A művelődési házban heti rendszerességgel van sportösszejövetel (ping-pong, lábtengo, darts), a kora délutáni órákban a gyerekek, míg a késő délutániakban a felnőttek számára. A sportfoglalkozások szervezése a helyi sportegyesülettel szoros együttműködésben történik. Ezenkívül a művelődési ház szervezésében 7. éve kerül megrendezésre a hagyományőrző nyári kézműves tábor. A településen sportegyesület működik, melynek fő feladata a focicsapat életének szervezése, edzések biztosítása, valamint a Bozsik Utánpótlás Program gondozása, támogatása. Emellett megalakult az íjász szakosztály, s kézilabda, kosárlabda, tenisz és asztalitenisz szakosztályok indítását tervezik Zsadányban. Problématérkép Módszertan Az egészségi állapotra vonatkozó adatok gyűjtését szigorúan szabályozza az adatvédelmi törvény, így az egészségre vonatkozó adatokat a törvényi és etikai előírások figyelembe vételével gyűjtöttük. Kérdőívet szerkesztettünk, melynek kitöltése természetesen önkéntes és anonim volt. Egészségfejlesztési programunk elsődleges célja az egészségtudatos szemlélet kialakítása és a mozgásszegény életmód visszaszorítása, ezáltal akár a krónikus és mozgásszervi betegségek megelőzése a programban érintettek körében. A kérdőíves felmérés elsődleges célja a megkérdezettek egészségmagatartásával kapcsolatos gyakorlatok, attitűdök és egészségkockázatok feltérképezése volt. Konkrét betegségekre nem kérdeztünk rá, csak betegségcsoportokra, ugyanis egyrészt ez az orvostudomány kompetenciája és felségterülete; másodsorban pedig a betegségekre vonatkozó információ sem törvényileg, sem etikailag nem gyűjthető a megkérdezettektől. A kérdőívet nyomtatott formában juttattuk el mindenkinek, és mintegy négy hetet biztosítottunk a kitöltésre. A gyermekek mellett pedagógusoktól is gyűjtöttünk adatokat. Őket szintén a gyermekekre vonatkozóan kérdeztük meg. A kérdőívben az alábbi kérdéscsoportokban gyűjtöttünk adatokat a megkérdezettek jelenlegi egészségmagatartásával, egészségével kapcsolatban:  demográfiai adatok  folyadékfogyasztás  táplálkozási szokások  étrend-kiegészítők  súly, magasság – az elhízottság mértékének megállapítására  mozgás  alvás  TV nézési, számítógépes, telefonhasználati szokások  betegségek  szájhigiénia


- EGÉSZSÉGTERV

20

A pályázat megtervezésekor egyeztetés történt az iskolában tanuló diákokkal, illetve az iskolában oktató pedagógusokkal. A projekt tervezése során a szülői értekezleteken mérték fel az osztályfőnökök a szülők igényeit, és egyeztették elképzeléseiket. A szülők kifejezetten támogatták a tanórán kívüli mozgásprogramok szervezését, valamint azon törekvéseinket, hogy a gyermekek egészségtudatossága növekedjen. Iskolánk külső szakmai megvalósítók által készített kérdőívekkel mérte fel mind a szülők, mind pedig a tanulók körében a választható programokkal kapcsolatos elképzeléseket, terveket. A kérdőívek kitöltését követően a tantestület közösen határozta meg a kapacitások, lehetőségek és a különböző oldalról érkező igények figyelembe vételével a végleges szakmai tartalmat. A Zsadányi Református Általános Iskola A Zsadányi Református Általános Iskola, a Zsadány Községi Önkormányzat és a Zsadányi Református Egyházközség között kötött Közoktatási Megállapodásnak megfelelően általános iskolai oktatási-nevelési feladatokat lát el, a Zsadányi Református Egyházközség oktatási intézménye, mely az érvényben lévő állami köznevelési törvény és a Magyar Református Egyház Közoktatási Törvénye alapján működik. Célja a magyar református iskolák, oktatási intézmények nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés, a reá bízott tanulók képesség szerinti, egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása, hivatástudatának és munkaerkölcsének kialakítása, valamint gyülekezeti utánpótlás nevelése. Iskolánk demográfiai jellemzői Ebben a részben a Zsadányi Református Általános Iskola demográfiai sajátosságait mutatjuk be és elemezzük. A demográfiai adatok segítségével képet alkothatunk a gyermekek egyes mutatók szerinti megoszlásáról, jellemzőiről, a szerkezeti sajátosságokról. Az így kapott adatok tükrében tudjuk tovább vizsgálni, elemezni, majd pedig a stratégiába is beépíteni az egészségfejlesztési koncepciót. Az egészségterv így nem csupán általánosságokat, hanem iskolánk gyermekeire vonatkozó specifikumokat is tartalmaz. Iskolánk egészségfejlesztési stratégiájának elkészítésekor feltétlenül szükséges szem előtt tartani azokat a szakmai és módszertani elveket, amelyek szerint e kezdeményezés egy olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és a közösség számára az egészségüket befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát szükséges hangsúlyoznunk, azaz mind a tervezésben, s a jövőben a végrehajtásban és értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen (ez a későbbiekben akár a szülők bevonását is jelentheti). Nemek aránya, életkori csoportok A kérdőíveket igyekeztünk a 4-től a 8. osztályig a lehető legtöbb gyermkekkel kitöltetni. Minden évfolyamon 16-21 fő töltötte ki a kérdőíveket. A 8. osztályban lány túlsúly figyelhető meg, míg a többi osztályban hol kisebb, hol nagyobb mértékben a fiúk vannak többségben.


- EGÉSZSÉGTERV

21

A kitöltőket igyekeztünk úgy kiválasztani, hogy lehetőség szerint minden nemi, életkori csoportot a tényleges évfolyambeli arányuknak megfelelően szerepeltessünk mintánkban. A gyermekek egészségi állapotának jellemzése A WHO definíciója szerint az egészség a teljes testi, lelki, szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya. Ugyancsak a WHO megfogalmazásában: az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. A lehető legmagasabb testi és lelki egészség pedig egyike a legalapvetőbb emberi jogoknak. Meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, éppen ezért az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés hatékonyságának növeléséhez szükséges információk megléte és azok elérhetőségének jelentősége napjainkban egyre inkább felértékelődik. Ezt az információáramlást hivatott erősíteni egészségtervünk a különféle programokon keresztül. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége elégedett egészségi állapotával, de legalábbis, megfelelőnek tartja azt. A felnőttek, szülők elégedettsége pedig közvetlen hatással van a gyermekekre. Magyarországon az egészséget befolyásoló tényezők közül az egyének lehetőségeinek, felelősségének megítélésében a többség egyetért azzal, hogy a biológiai adottságokon kívül főleg a hozzáállásunkon és az egészség megőrzésére tett erőfeszítéseinken múlik egészségünk. A férfiak 77,2%-a vélekedik ekképpen, míg a nők ennél valamivel pesszimistábbak. Nekik egynegyedük érzi úgy, hogy csak keveset vagy semmit sem tehet egészségéért. Igencsak disszonáns azonban az a tény, hogy bár a férfiak nagyobb hányada van tisztában az egészséges életmód fontosságával, körükben mégis jóval magasabb azoknak az aránya, akik ritkábban keresik fel orvosukat, vagy egészségkárosító életmódot folytatnak. 7. ábra: Az egyén egészségét meghatározó tényezők

A gyermekek egészségügyi állapotának jellemzésekor az alábbi tényezőkre fókuszáltunk:  súly, magasság – az elhízottság mértékének megállapítására  betegségek  szájhigiénia Az iskola a szocializáció kitűntetett színtere, a fizikai-tárgyi, valamint a pszichoszociális környezet alakításával, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére, mozgásra, valamint az életmódra tudunk hatást gyakorolni. Ezért tartottuk fontosnak, hogy ezen tényezőnk mentén vizsgáljuk a gyermekeket.


- EGÉSZSÉGTERV

22

Súly – magasság – az elhízottság mértékének megállapítása Az átlagosnál magasabb testsúly kiemelkedő egészségi kockázati tényező. Az egészségtelen táplálkozás, a túlzott kalóriabevitel és a mozgásszegény élet együttesen túlsúlyhoz vezet, amely számos betegség kialakulásához is hozzájárul. Manapság egyre gyakoribb, hogy megjelenik az ún. stresszháj is: nem megfelelő időben táplálkozunk, nem elosztva a napi kalóriabevitelt, stb. A világon évente közel 3 millió ember hal meg olyan betegségek következtében, amelyek kialakulását a kóros súlytöbblet okozta. A túlsúly többek között emeli a szívkoszorúérbetegségek, az ischaemiás stroke és a cukorbetegség valószínűségét, és növeli egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét is. Az elhízottak aránya a világ népességében 1980 óta megduplázódott. Magyarország a maga elhízási gyakoriságával európai szinten egy jó erős középmezőnyben helyezkedik el. Általában jellemző, hogy a férfiak között több a túlsúlyos, de jelentősen kevesebb az elhízottak aránya, mint a nők körében. Gyermekek esetében a hagyományos BMI kategóriák (testsúly/testmagasság2) tájékozódó jelleggel használhatók. Náluk főként percentilis táblázatot alkalmaznak, mely azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömeg indexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos értéknek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra utal, a 3-asnál kisebb pedig jelentős súlyhiányra. A 3 százalékosnál kisebb értékek jelentős súlyhiányra utalnak: feltétlen vizsgálni kell a gyermek egészségi állapotát, figyelembe kell venni táplálkozási és szociális körülményeit. A 3-10 százalékos közti értékek sovány gyermekre utalnak. A 10-75 százalékos közé eső értékek megfelelő tápláltságot jeleznek. A 75-90 százalékos közé eső érték már súlyfölöslegre, túltápláltságra utal. Minél közelebb van a gyermek BMI értéke a 90 százalékoshoz, annál inkább fennáll az elhízás veszélye. A táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra már itt is oda kell figyelni. A 90-97 százalékos közötti gyermekek egyértelműen túlsúlyosak. Ha súlytöbbletet szemmel láthatóan nem a túlfejlesztett izom adja, akkor a táplálkozásra oda kell figyelni. A szülők és gyermekek figyelmét nemcsak a táplálék helyes minőségi és mennyiségi arányaira kell felhívni, de javasolni kell a rendszeres intenzív testmozgást is. A 97 százalékosnál nagyobb BMI értékek esetén már kóros elhízással kell számolni. Tájékozódási jelleggel bemutatjuk a BMI táblázatot is, melyet részben alkalmaztunk, összesített eredményei tájékozódásra megfelelőek.

8. ábra: Tájékozódó BMI táblázat 7-18 éves gyermekeknél


- EGÉSZSÉGTERV

23

A gyermekek körében végzett felmérés eredményei alapján az arány az országos átlaghoz képest mindenképpen pozitív tendenciát mutat. A megkérdezett gyermekek 57,6%-a egyáltalán nem küzd súlyproblémákkal. Véleményünk szerint ez köszönhető szüleiknek, környezetüknek, az iskolának és a választott életformájuknak egyaránt. Azonban ez az arány hihetetlenül alacsony! A gyermekek 37%-a! viszont elhízott. A leginkább aggasztó eredményt a 4. osztályban kaptuk. Ezt követi az 5. és a 8. osztályosok körében tapasztalható hihetetlenül magas arány. Sajnos a gyermekek között nem csupán túlsúlyosak, hanem nagyobb számban elhízottak is vannak. Képviselteti magát ugyanakkor a válaszadók 5,4%-ánál az erős soványságság is, mely szintén súlyprobléma, foglalkoznunk szükséges vele. Osztály Válaszadók száma Sovány 4. 5. 6. 7. 8. Σ

19 fő 19 fő 21 fő 16 fő 17 fő Σ 92 fő

Elhízott vagy túlsúlyos 1 fő – 5 % 14 fő – 74 % 0 fő – 0 % 9 fő – 47 % 0 fő – 0 % 3 fő – 14 % 1 fő – 6 % 2 fő – 12 % 3 fő – 18 % 6 fő – 35% Σ 5 fő – 5,4% Σ 34 fő – 37 %

9. ábra: Súlyprobléma szerinti megoszlás az egyes osztályokban

A pedagógusokat szintén megkérdeztük arról, látnak-e túlsúlyos gyermekeket az osztályokban. Majd minden pedagógus azt jelezte, igen sok elhízott gyermeket lát. A válaszok többnyire 1020% között mozogtak, s a legtöbb válaszadó nem lát nemi különbséget ebben, míg a válaszadók egy része inkább a lányok körében lát túlsúlyos gyermekeket. A fenti eredményeket megerősítették ők is, sőt, valamelyest alulértékelték azokat. Betegségek Iskoláskorú gyermekek esetében a betegség kapcsán a legfőbb kérdés, hogy mennyi tananyagot kell a gyermeknek pótolnia a hiányzás miatt, megérti-e azt, mikor pótolja a dolgozatokat, stb. A mérleg másik oldalán viszont az áll, hogy beteg állapotban kevésbé tud koncentrálni a gyermek, fáradékonyabb, s társait is megfertőzi. Tehát habár más tényezők okozzák a stresszt gyermekként, mint a felnőttek esetében, vagyis nem a kereset csökkenése, de ebben az életkorban sem könnyű ezt megélni, s mérlegelni a választ. Viszont a szülőknek ebben az életkorban még nagy a befolyása, s a gyerekek szeretnek „picit távol lenni” a megpróbáltatásoktól, így inkább maradnak otthon betegség esetén.


- EGÉSZSÉGTERV

24

15 nap felett 20%

0-5 nap 28%

11-15 nap 21%

6-10 nap 31%

10. ábra: A betegségben töltött napok száma

A betegségben töltött napok száma igen jó mutatója az általános egészségügyi állapotnak. Diákjaink esetében, ahogy a fenti ábrán is látható, megoszlik, hogy az utóbbi évben hány napot töltöttek betegség miatt távol az iskolától. A gyermekek hiányzási rátája megoszlik, egyik felük viszonylag kevesebbet volt beteg az idei tanévben, míg másik felüknél viszonylag magasabb hiányzási ráta figyelhető meg:  28% nyilatkozta azt, hogy idei évben egyetlen napot sem töltött távol betegségből adódóan, avagy maximum 5 napot hiányzott  31,5% 6-10 napot hiányzott  11-15 nap között 20,7%-ban nyilatkoztak távolmaradásról  aki pedig 15 napnál többet betegeskedett, azok a válaszadók 20%-át tették ki, amely igen magas aránynak mondható. Megkérdeztük a pedagógusokat is, ők mit látnak, az általuk tanított osztályokban átlagosan mennyit betegek a gyermekek. A hiányzások átlaga 9-10 nap körül mozog évente a válaszok szerint. Az ország lakosságát nézve ez az arány kissé másként fest. A KSH adatai szerint ugyanis a magyar lakosság több, mint 33%-ára jellemző az évi 15 napnál több, betegségből adódó, hivatalosan igazolt távolmaradás. Ugyan az elmúlt 20 évben jelentősen javult a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól – azokban ugyanis gyorsabban javuló tendenciát mutat az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandósági ráta miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, de még az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is.


- EGÉSZSÉGTERV

25

11. ábra: Egészségi állapotok és a betegségek gyakoriságának összehasonlítása

A lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében jelentős társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális különbségek vannak. Ezen egyenlőtlenségek egy része méltánytalan, ugyanis a különbségeket alapvetően nem tekintik szükségszerűnek, csökkenthetőnek, netalántán megszüntethetőnek az adott időbeni és társadalmi kontextusban. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szerint: „Az egészség társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti meghatározóin keresztül a lakosság egészsége javítható és a méltánytalan egyenlőtlenségek csökkenthetők. Ennek feltétele az egészségbarát kormányzati politika és szakpolitikák, a szakpolitikai döntések vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak az egészségre, továbbá a szakpolitikák és egészséghatások elemzése az egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából.” Nos, bár nekünk az ország egészségi állapotára, a szakmapolitikát alakító politikusokra jelentős befolyásunk nincs, azért kicsiben, saját iskolánk körében feltétlenül meg kell próbálnunk a lehető legtöbb pozitív befolyással lenni az esetleges egyenlőtlenségek mérséklésében, optimális esetben azok megszűntetésében. Ezt a célt hivatott szolgálni közvetve a jelenlegi egészségterv is. A gyermekek és közvetlen családtagjaik betegség szerinti megoszlása Az ország lakosságának általános egészségi állapotára következtethetünk különböző betegségek előfordulási gyakoriságából. A KSH információi szerint 27 országosan mért egészségprobléma közül vezető helyen a magas vérnyomás, a mozgásszervi, valamint a szívés érrendszeri betegségek csoportja áll. Ezt a vitathatatlan tényt az ellátórendszerből nyert morbiditási adatok is alátámasztják. Diákjaink körében igen alacsony volt az egyes betegségek előfordulási aránya. Egyes betegségcsoportok például senkinél sem jelentek meg. Alábbi ábrán mutatjuk be, mely betegségek jelentek meg legalább egy válaszadónál.


- EGÉSZSÉGTERV

26

légzőszervi betegségek allergia 5% 13%

tejcukor érzékenység 2%

cukorbetegség 1%

nincs 79%

12. ábra: Diákjaink körében tapasztalható betegségek

A megkérdezett pedagógusok szerint is az allergia, légzőszervi panaszok a leggyakoribb betegségek, s esetenként előfordul a cukorbetegség, csontritkulás, magas vérnyomás, vagy különböző gyomorproblémák is. Ugyanakkor érdemes azt is néznünk, hogy a gyermekek családjára, közvetlen családtagjaira mi a jellemző, hiszen a környezeti hatások, táplálkozás, mozgásszegény életmód, hajlam, örökletesség tényezői meghatározóak a gyermekekre nézve. Egyes betegségek ellen tehetünk, míg másokkal szembe kell néznünk. Az egészséges életmód természetesen ezekben az esetekben is döntő. Ahol a család egy tagját az egészségesebb és sportosabb életforma jellemzi, ott az adott személlyel egy háztartásban élőket is inkább jellemzi ez. Ezt azért is fontos megemlítenünk, mert tudjuk, hogy ha a gyermekek egészségfejlesztésével, testmozgásra szoktatásával kívánunk foglalkozni, abszolút nem elég kizárólag a gyermekeket meggyőznünk, hanem a szülőket is erre az oldalra kell állítanunk. allergia 17%

reuma 2%

légzőszervi betegségek 7%

nincs 42%

daganatos betegségek 3%

magas vérnyomás 24%

cukorbetegség 5%

13. ábra: A diákok közvetlen családtagjainál tapasztalható betegségek


- EGÉSZSÉGTERV

27

Szájhigiénia A megfelelő szájhigiénia alapvető fontosságú fogaink megőrzésében, különböző betegségek (pl. rák), ill. a szájszag kialakulásának megelőzésében. A gyermekeket tájékoztatni kívánjuk a helyes fogmosás módszeréről, bemutatjuk a fogkeféket és a fogkrémeket. A helyesen megválasztott fogkrém és fogkefe, valamint utóbbi rendszeres cseréje mellett a szájvíz lehet segítségünkre még. Kevesen tudják azonban, hogy a szájvíz elpusztítja ugyan a baktériumokat, de nem válogat: a szájüreg normál baktériumflóráját is kiirthatja. Fontos, hogy a megfelelő alkalmazásról is tájékoztassuk a fiatalokat. A nyelv felszíne barázdált, s úgy képzelhetjük el, mint egy mohás talajt. A lepedék könnyen lerakódhat a kis barázdákban, ezért érdemes azt innen is eltávolítani. Az erre alkalmas eszközökről, illetve a tisztítás módjáról szeretnénk a gyakorlatban jól és gyorsan használható ismereteket átadni. Az ínygyulladás nagyon sok embert érint. 99%-ban 2 fő okra vezethető vissza: a fogak között és a fog - íny határon megbúvó lepedékre vagy a fogkőre. Fontos tudni, hogy az okok megszüntetésével az ínygyulladás is kezelhető! Viszont hosszabb ideig fennálló ínygyulladás fogágy-betegséghez vezethet, aminek következménye akár egyes fogak kilazulása, kihullása is lehet. A kezelés és a megelőzés lehetőségeiről egyaránt tájékoztatni kívánjuk a gyermekeket. Ennek kapcsán felmérést végeztünk a diákok körében, s a következő pontokra kérdeztünk rá:  mikor szoktak fogat mosni  szoktak-e enni fogmosás után  mennyi ideig mosnak fogat  milyen gyakran cserélik fogkeféjüket Kíváncsiak voltunk, mennyire tájékozottak a gyermekek a témában, s milyen pontokra szükséges kitérnünk a fejlesztési program során. Az általunk megkérdezett alsós és felsős gyermekek mintegy 37%-a nem eszik fogmosás után. Ez mindenképpen elszomorítóan alacsony arány, hiszen az esti fogmosás után, az éjszaka során megindulnak a fogakra és az ínyekre káros erjedési folyamatok. Amennyiben reggel, avagy délben, a fogmosást követően eszünk, az ugyan kevésbé káros, mint este, ugyanakkor fontos arra is figyelni, hogy fogmosáskor esetlegesen sérül az íny, mely szempontból kedvezőtlen, ha egyből a fogmosás után eszünk. A fogmosás utáni étkezés káros hatásait, a miérteket legalább röviden érdemes hangsúlyozni. A megkérdezett gyermekek 68,5%-a legalább napi 2 alkalommal, reggel és este mos fogat. Azaz a gyerekek mintegy 31,5%-a inkább csak reggel vagy este mos fogat. Ideális esetben napi 3-szor szükséges fogat mosni, erre mindenképpen érdemes felhívni a gyermekek figyelmét. Világszerte az iskoláskorú gyerekek 60-90%-ának van legalább 1 szuvas foga, míg felnőttek esetében ez az arány már 100%. Magyarországon a fogkefék és a fogkrém fogyásából sajnos azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a napi 2-3 szorosi fogmosás csupán vágyálom, nagyon kevesen mossák rendszeresen, s megfelelő ideig fogukat. A válaszok alapján mindenképpen érdemesnek tartjuk beszélni a fogmosás javasolt számáról, idejéről, a fogkefe tartásáról, fogkefe cseréléséről, egyéb szájápolási termékekről. A fogmosási időt nézve igen nagy eltérések tapasztalhatóak: 1-10 perc között mindenféle eredményről beszámoltak a kérdőívet kitöltők. Legtöbbjük, mintegy 70%-uk, 2-5 perc közötti Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

28

időt említett. Érdemes észben tartani, hogy egy-egy alkalom optimális időtartama nem több és nem kevesebb, mint 2 perc. Ezt alulmúlva nem lehetünk biztosak a megfelelő tisztulásban, túlfutva rajta azonban nagy valószínűséggel az íny és a fogzománc sérülését kockáztatjuk. Talán ez az egyik legfontosabb téma, melyről beszélnünk szükséges a gyermekekkel. A fogszuvasodás első számú okozójaként nevezik meg a magas cukortartalmú ételeket és italokat, melyek nagymértékben csökkentik a száj pH értékét és a fogak ásványi anyag tartalmát. A tejfogyasztás során a pH érték sohasem csökken a kritikus 5.5 alá, mely a fogzománc kioldódásához vezetne. A tej és tejtermékek segítik fenntartani a szájban található szövetek egészséges pH egyensúlyát, ezáltal lassítva vagy megszüntetve a fogak ásványi anyag tartalmának vesztését. Sajnos erről meglehetősen kevesen tudnak, s a legtöbben azt hiszik, a cukros levek fogyasztását kizárólag a hízás, cukorbetegség kialakulása miatt ellenzik csak az orvosok, szülők, pedagógusok. Pedig a fogak miatt is fontos ezek fogyasztásának csökkentése, elhagyása. Érdemes néhány ehhez hasonló érdekességre is felhívni a gyermekek figyelmét, ezek az információk könnyebben megragadnak, s érhetjük el a kívánt hatást. A fogkefék cserélésének időpontja, egy-egy fogkefe használati ideje szintén meglehetősen eltérő volt a gyermekek körében: van, aki havonta, legtöbben 2-6 havonta cserélnek fogkefét, míg határozottan sok esetben csupán évente kerül sor cserére. Általánosságban elmondható, hogy 8-12 hetente (3-4 havonta) szükséges cserélni a fogkefét. A csere időpontja azonban függ a serték állapotától is. Másrészt, betegség után mindig érdemes a fogkefét, vagy a fogkefe fejét lecserélni. Amennyiben megfeledkezünk a rendszeres cseréről, úgy a fogkefe tisztító hatása nagymértékben csökkenhet, valamint a sörték felsérthetik az ínyt. Ez utóbbi nem csupán fájdalmas, de akár szájüregi fertőzések, illetve ínyproblémák kialakulását is előidézheti. Mindennek pedig következménye lehet a kellemetlen lehelet is. Megkérdeztük a pedagógusokat arról, hogy mit gondolnak a gyermekek test- és szájhigiéniájáról. A pedagógusok egyik fele úgy látja, a gyermekek felénél problémát jelent ez a kérdéskör; a pedagógusok másik fele pedig kb. 25%-ra teszi a problémák arányát. Természetesen ez függ attól is, mely csoportokkal találkoznak a pedagógusok. (Problémát nem kizárólag a szájhigiéniával, hanem a testhigiéniával, ruházat, körmök, stb. tisztaságára vonatkozóan is jeleztek a megkérdeztettek.) Az okokat főként a szülői elhanyagolásban, kezelés hiányában, túl sok édesség fogyasztásában, a rendszertelen tisztálkodásban, szülői ellenpéldában, esetleg szülői érdektelenségben látják. Ezért is fontos, hogy pedagógusként megpróbáljunk ez ellen tenni, s előadásokat, foglalkozásokat tartsunk a témában. Az egészségmagatartás Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyermekek mennyire figyelnek oda az egészséges életmódra, mennyire vannak tisztában azzal, hogy mivel segíthetik elő állapotuk javulását, illetve szinten tartását. Ennek kapcsán a következő témakörökben végeztünk felmérést:  folyadékfogyasztás  táplálkozási szokások  étrend-kiegészítők  mozgás  alvás Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

29

 TV nézési, számítógépes, telefonhasználati szokások Az egészségi állapot nem kizárólag a genetikai adottságok, illetve az egészségügyi ellátórendszer minőségének a függvénye. Egészségünk alakításáért nagy részben mi magunk vagyunk felelősek, hiszen egészségmagatartásunk, káros vagy éppen hasznos életmódbeli szokásaink számos betegség kialakulásához, de gyakran azok megelőzéséhez is hozzájárulhatnak. Az egészségügy elég lassan formálódó szemléletváltásának egyik korai stációja az 1974-ben közreadott Lalonde-riport. Ennek megemlítése azért is bír nagy jelentőséggel, mert a Lalonderiportban lassan 30 éve felállított egészséget befolyásoló tényező modellt használjuk ma is, csak éppen más arányszámokkal. Az egykori kanadai egészségügyi és jólléti miniszter, Marc Lalonde egy kanadai kutatás eredményeire alapozva négy egészséget befolyásoló tényezőt azonosított, melyek a következők: az ember biológiája, a környezet, az életmód és az egészségügyi ellátás. A Lalonde-modell a genetikai és biológiai adottságok súlyát 27%-ra, az életmódot 43%-ra, a környezeti tényezőket 19%-ra és az egészségi ellátásét pedig 11%-ra becsülte. Bár ezeknek az arányoknak az érvényessége Magyarországra a 2000-es évek második évtizedében vélhetőleg nem kicsit vitatható, a számok azonban mégis felhívják a figyelmet arra, hogy az egészséges életmód kialakításával, elősegítésével sokat tehetünk a saját, illetve az egész társadalom egészségének javítása érdekében. Európában az egészségtelen táplálkozás és az elégtelen fizikai tevékenység az elkerülhető betegségek és a korai halálozások fő okai. Az elhízottság egész Európában egyre általánosabbá vált, és ez közegészségügyi szempontból aggodalmakra ad okot, hiszen az elhízás melegágya több krónikus betegségcsoport kialakulásának is. Egy svéd elemzés szerint az EU-ban az egészségkárosodás nélkül leélt életéveket közel egytizeddel rövidítjük meg a nem megfelelő táplálkozás és az elhízottság, valamint a testmozgás hiánya következtében. Ez elgondolkodtató, mert kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy optimális esetben, ha egészségesen táplálkoznánk, kellő testmozgást végeznénk, akár tíz évvel is tovább élhetnénk. Egészséges táplálkozás, étrend-kiegészítők, vitaminok Európában az egészséges táplálkozás egyik jelenlegi fő motívuma és fokmérője a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A WHO ajánlásának megfelelő napi ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás (kisebb, kb. maroknyi egységeket alapul véve) a már nem gyermekkorú magyar lakosságnak legfeljebb egytizedére jellemző, és a más szakirodalmi forrásokban megjelenő napi legalább háromszori ajánlásnak is kevesebb, mint a magyar lakosság 20%-a tesz eleget. Viszonylag jónak számíthat az az arány, miszerint minden nap legalább egyszer fogyaszt gyümölcsöt a 15 éves és idősebb lakosság héttizede, zöldséget pedig 50%-ot alig meghaladó része. Magyarországra kicsit eltolódott arányok jellemzőek a zöldségés gyümölcsfogyasztás arányait tekintve, ugyanis ránk a sok gyümölcs és kevés zöldség fogyasztása a jellemző. Nagyjából feleannyian esznek naponta többször is zöldséget, mint ahányan gyümölcsöt (16%, illetve 31%).


- EGÉSZSÉGTERV

30

Kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a gyermekek saját meglátásuk szerint egészségesen táplálkoznak-e. Másrészt konkrétumokat is kérdeztünk tőlük: milyen gyakran táplálkoznak, mennyi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, s szednek-e bármilyen vitamint vagy étrend kiegészítőt. Az alábbi diagramokon jól látható, hogy a gyermekek összesen mintegy 46%-a értékeli úgy, hogy egészségesen, avagy nagyrészt egészségesen táplálkozik. Fontos azonban megemlíteni, hogy a gyermekek mintegy harmada nem tudja eldönteni, egészségesen táplálkozik-e. Ez könnyen adódhat abból, hogy maga a fogalom nem tisztázott számukra, nem tudják, mi számítana egészséges táplálkozásnak. A kérdéskörrel mindenképpen foglalkoznunk kell iskolai keretek között. A kérdéskör fókuszba helyezését indokolja az is, hogy a válaszadók mintegy 19%-a nem fogyaszt napi szinten zöldséget és gyümölcsöt, s a gyermekek 48%-a mindössze napi 1 alkalommal eszik valamilyen zöldséget, gyümölcsöt. Azaz amennyiben a fentiekben bemutatott ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztást hasonlítjuk össze a gyermekeink körében tapasztaltakkal, ellentmondás tapasztalható abban, mennyien is táplálkoznak egészségesen. Ebből adódóan is fontosnak tartjuk, hogy az egészséges táplálkozásról előadásokat, foglalkozásokat tartsunk, valamint főző foglalkozásokon, avagy az iskolakert kialakítása és gondozása során hozzuk meg a gyermekek kedvét a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztáshoz.

EGÉSZSÉGESEN TÁPLÁLKOZOM? teljes mértékben 26%

nagyrészt igen 20%

nem 18%

GYÜMÖLCS/ZÖLDSÉG FOGYASZTÁS nem nagyrészt nem 2%

nem tudja eldönteni 34%

naponta többször 33%

minden nap 19%

naponta egyszer 48%

14. ábra: Táplálkozás egészségességének megítélése, valamint a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás

A pedagógusok legtöbbje nem tudta egyértelműen eldönteni, egészségesen táplálkoznak-e a gyermekek, míg néhányan úgy értékelték, a gyermekek nagyrészt nem táplálkoznak egészségesen, esetlegesen nem is esznek rendszeresen az iskolában, így fontosnak tartják, hogy ezzel a témakörrel iskolai keretek között is foglalkozzunk. Úgy látják, nem igazán fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöket, s majd mindennap (de legalább heti 3-4 alkalommal) látják őket nassolni is (csoki, cukor, sütemény, chips, stb.) Az egészségterv kapcsán a későbbiekben erre reagálunk, bemutatjuk stratégiánkat a helyzet javításának érdekében.


- EGÉSZSÉGTERV

31

A gyermekek pontosan felénél figyelhető meg, hogy rendszeresen szednek valamilyen vitamint. Többnyire a C-vitamin fogyasztása a jellemző, másrészt a vas, komplex vitaminok és az E-vitamin jelentek meg a válaszok között. Ha a minimálisnál kevesebb vitamin jut be a szervezetbe, egy idő múlva vitaminhiányos állapot lép fel, melynél a következő kezdeti tünetek jelentkeznek: a fertőzésre, gyulladásokra való hajlam, emésztési zavarok, fáradékonyság. A vitaminok felvételének optimális és legegyszerűbb módja az érett, friss gyümölcs és zöldség (valamint gyógy- és fűszernövények) elfogyasztásával, illetve a kiegyensúlyozott táplálkozással valósul meg, mely által a vitaminok közvetlen felszívódása és beépülése is a szervezet valódi szükségletének megfelelően történik meg. A kiegyensúlyozott táplálkozás (és vitamin ellátottság) biztosítja az energetikai egyensúlyt. A vitaminozott élelmiszerek és vitamintabletták nem mindig jelentenek garanciát arra, hogy elégséges vitamin szívódik fel a szervezetben. Ha nincs szükség gyors, mesterséges vitamin pótlásra (pl. betegség, stressz, túlterheltség, éhezés, kialakult hiányállapot miatt), akkor a vitamintabletták által a szervezetben vitamin túlkínálat alakulhat ki, a bélcsatorna falában működő vitaminfelvevő mechanizmusok működése a túlkínálat miatt csökken, a vese és máj vitaminkiürítő funkciója pedig erőteljesen növekszik. Így amikor a fölöslegesen bevett vitamin tabletták beszedését abbahagyjuk, az egyensúly felborul, és relatív hiány alakulhat ki az adott vitaminból vagy vitaminokból. A vízben oldódó vitaminokat naponta kell biztosítani a szervezet számára (lehetőleg természetes vitaminforrásokból), mert a vese kiüríti a felesleges mennyiséget, azaz a szervezet nem képez tartalékot belőlük. A zsírban oldódó vitaminok azonban raktározódnak, így kevesebb mennyiség is biztosítja a szükséges mennyiséget. Még felnőttként is meglehetősen nehéz pontosan meghatározni, mely vitaminból mennyit vittünk be a szervezetünkbe, miből lehet szükségünk pótlásra. Gyermekként ez még nehezebb feladat. A szülők bevonása, tájékoztató anyagok átadása nyújthat nagy segítséget, támaszt ebben. Másrészt az egyes főző foglalkozások, dietetikusok előadásai során tudjuk erre felhívni a figyelmet. Nassolás Az amerikai gyerekek naponta átlagosan háromszor csipegetnek még valamit a három főétkezésen kívül, ami megmagyarázhatja, miért emelkedik a gyerekkori elhízás aránya az országban. A Health Affairs című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a vizsgálatban részt vevő 2 és 18 év közötti gyerekeknél a magukhoz vett napi kalóriamennyiség 27%-a nassolásból származott. A kutatások során az is kiderült, hogy az amerikai gyerekek energia-bevitele 1977 és 2006 között 113 kalóriával nőtt. Az eredmény megmagyarázhatja annak hátterét, hogy miért emelkedett folyamatosan az elhízott gyerekek aránya az utóbbi években az Egyesült Államokban, 2003 és 2007 között például 14,8%-ról 16,4%-ra. Hazánkban is ehhez hasonló tendencia figyelhető meg. Az elhízott gyerekeknél és tinédzsereknél nagyobb eséllyel alakul ki allergia, főként ételallergia, továbbá könnyebben betegszenek meg, s tartósabban betegek. Az általunk megkérdezett gyermekek majd mindegyike jelezte, hogy akár heti több alkalommal is szokott nassolni az iskolában, elenyésző volt azon gyermekek száma, akikre ez nem jellemző. A leggyakoribb, hogy kekszeket, csokikat, cukrokat, chipset, édességet, süteményt, jégkrémet


- EGÉSZSÉGTERV

32

fogyasztanak. Ma már ezek szinte mindennapi termékek az étkezések során. Az iskolabüfékben nem lehetséges konkrét termékeket betiltani, a szabályozás úgy szól, hogy egészséges élelmiszereket lehet árulni. És itt kerülünk abba a kérdéskörbe/vitába, mi is tartozik ide, mit vesznek meg a gyerekek, miből él meg a kereskedő, mi a jó a gyermekeknek a jövőben. Vagyis az érdekek ellentétesek, a szabályozás pedig valamelyest homályos. Ennek okán a gyermekek és szülők tájékozódását érdemes segítenünk, s rászoktatnunk őket az egészséges nassolásra, melyet az iskolabüfé kínálatának megváltoztatása is elősegíthet és támogathat. Folyadékfogyasztás A kiegyensúlyozott táplálkozásnak a megfelelő folyadékfogyasztás is részét képezi. Szervezetünk a nap során folyamatosan vizet és ásványi sókat veszít, amelyeket a kellő mennyiségű víz, illetve vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek fogyasztásával pótolhatunk. A víz fontos szerepet játszik szervezetünk működésében, többek között biztosítja a vérkeringést, befolyásolja a vér megfelelő összetételét; szabályozza a vérnyomást; lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldását, szállítását; biztosítja a szervezet állandó, belső hőmérsékletét; elősegíti az ízületek megfelelő működését (ízületi folyadék). A szervezet zavartalan működése akkor kiegyensúlyozott, ha a szervezetbe jutó és termelődő (folyadékfelvétel), valamint az onnan eltávozó víz (folyadékleadás) mennyisége a szervezetben egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyi állapotot befolyásolják külső tényezők, pl. aktív sporttevékenység, a nehéz fizikai megterhelés, éghajlat, külső hőmérséklet, szaunázás, a táplálékkal szervezetbe jutó konyhasó mennyisége (mivel a konyhasó vízvisszatartó hatású); a szervezet megváltozott állapota (láz, hasmenés, stb.), amelyek mindegyike fokozza a víz kiürítését a szervezetből. Víz nélkül megemelkedik a szívfrekvencia és a testhőmérséklet, fontos tápanyagokat veszít a szervezet, és ezek kedvezőtlenül befolyásolják, jelentősen csökkentik a teljesítményt. A szervezet nem rendelkezik folyadékraktárakkal, a felesleges mennyiséget a vese hamar kiválasztja. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt, a szervezet kiszárad. Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképesség, megjelennek az első tünetek: fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, fáradtság, szomjúság. A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, de tudatos folyadékpótlás esetén ne hagyatkozzunk csupán a szomjúságra, mivel testünk viszonylag későn jelzi, hogy folyadékra van szüksége, vagyis ha szomjasak vagyunk, az azt jelenti, hogy már rég innunk kellett volna. Felvett folyadékmennyiség táplálékkal kb. 800 ml folyadék formájában kb. 1400 ml

Leadott folyadékmennyiség vizelettel kb. 1400 ml bőrön keresztül párolgással (izzadás nélkül) kb. 600 ml oxidációs folyamatból kb. 300 ml légzéssel 300 ml széklettel 200 ml Összesen: 2500 ml Összesen: 2500 ml 15. ábra: Felvett és leadott folyadékmennyiség


- EGÉSZSÉGTERV

33

A gyermekek folyadékszükséglete átlagos igénybevétel mellett napi minimum 70 ml / testsúlykilógramm, amelyből minimum 30 ml-nek testsúlykilogrammonként tiszta víznek kellene lennie. Azaz egy 20 kg-os gyermek folyadékszükséglete 20x70 ml = 1,4 liter folyadék, amelyből minimum 6 dl-nek (ásvány)víznek kéne lennie. Definíciója alapján az ásványvíz spontán feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, amelynek literében 1000 mg oldott ásványi anyag található, vagy néhány fontos komponensnek (fluor, vas) az átlagértéknél nagyobb a koncentrációja. A gyümölcsökből és zöldségekből készült ivólevek a mindennapokban szintén ideális szomjoltók, víztartalmuk mellett vitaminokat és többféle ásványi anyagot is tartalmaznak. Jó szomjoltók a zöldteák, gyógyteák, megfelelő hőmérsékletre hűtve, savanykás vagy kesernyés ízük, ásványi só tartalmuk miatt. A tej és a folyékony tejtermékek folyadékot (tej 87-89%-át víz alkotja), szénhidrátot (tejcukor), tejzsírt, magas biológiai értékű fehérjét, vitaminokat, antioxidánsokat és ásványi anyagokat egyaránt tartalmaznak. A levesek, a főzelékek, a mártások, valamint a szilárd élelmiszerek (főként a lédús zöldségek, gyümölcsök) szintúgy jó folyadékforrások lehetnek. Rendszeres fizikai aktivitásnál a sportitalok szerepe megnő, jelentős. Alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes osztályokban a válaszadók hány százalékánál találtunk jelentős eltérést a folyadékfogyasztásban. Jelentős eltérésnek tekintettük, amennyiben a valóságban elfogyasztott folyadéknak legalább másfélszeresét kellene a testsúlya alapján elfogyasztania a gyermeknek. Osztály 4. 5. 6. 7. 8. Kitöltők száma (fő) 19 fő 19 fő 21 fő 16 fő 17 fő Jelentős eltérés (%) 10,5% 47,4% 42,9% 25% 35,3% 16. ábra: Folyadékfogyasztás az egyes osztályokban

Fenti táblázatból jól látható, hogy az egészséges táplálkozás kapcsán a folyadékfogyasztás jelentőségére, mennyiségére is hangsúlyozottan érdemes felhívnunk a figyelmet (pl. vesénk védelmében, melyről az egészségnapon is hallhatnak a gyermekek). A megkérdezett pedagógusok legtöbbje szerint a gyermekek legtöbbje minimum 1,5 liter folyadékot fogyaszt; míg a válaszadó pedagógusok harmada szerint sok gyermek naponta csupán 0,5-1 liter folyadékot fogyaszt, amely igen kevés. Megnéztük azt is, főként milyen típusú folyadékot fogyasztanak a gyermekek. A leggyakrabban a víz, tea, tej, valamint az üdítő és a cola jelentek meg a válaszok között. Valamivel kevesebb gyermek jelölte, hogy előszeretettel fogyaszt energiaitalt és gyümölcslevet. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a megkérdezett pedagógusok is. Az egészséges táplálkozás során a folyadékfogyasztás mennyisége mellett az arányokra is érdemes felhívni a figyelmet, valamint az üdítő és energiaitalok káros egészségügyi hatására (a fogak állapota, testsúly, elzsírosodás, betegségek, stb. kapcsán egyaránt). Testmozgás A testmozgás a preventív egészségmagatartási tényezők közé tartozik, azaz a rendszeres fizikai aktivitás az életkorral és az életmóddal összhangban álló étrend mellett csökkenti bizonyos betegségek bekövetkeztének kockázatát. A testmozgás összefüggésben van bizonyos keringési,


- EGÉSZSÉGTERV

34

mozgásszervi és daganatos betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulásával, sőt, a mentális egészség fenntartásában is nagy szerepet játszik. A testmozgás hiánya természetesen összefügg a túlsúly kialakulásával is. Ezt mutatják a KSH által végzett kutatási eredmények is, ugyanis a lakosság fele (49,7%) egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada (33,4%) még mérsékelt testmozgást sem, ötöde (21%) pedig nem is gyalogol még napi tíz percen keresztül sem, ami pedig már jelentene egy minimálisan elvárható átmozgatást. Az iskolában sajnos ennél negatívabb értékeket kaptunk, melyeket a lenti ábrák szemléltetnek. Az egészséges életmód egyik tartópillére a rendszeres fizikai aktivitás és mozgás. Ideális esetben minimum heti háromszor 1-1,5 órás kardio típusú mozgásra van szükségünk, de sokat segíthet a test karbantartásában a rendszeres fizikai igénybevétel is (pl. kirándulás, kertészkedés, tempós séta, kutyasétáltatás, stb.). A testmozgással összefüggésben a következő kérdéseket tettük fel a diákoknak:  milyen gyakran mozognak  hol szoktak mozogni  milyen sporttevékenysége(ke)t űznek  szüleik rendszeresen sportolnak-e Legutóbbi kérdés azért volt fontos számunkra, mert a szülői minta elsődleges a gyermekek mozgáskultúrájában. Lehet bármennyire is aktív egy iskola, a nevelők és a pedagógusok, amennyiben az otthoni mozgás kimerül a munkába járásban, sokkal kisebb az esélye annak, hogy a szükséges mennyiségű mozgás meglegyen a gyermek, fiatal felnőtt életében az iskolaéveket követően. igen 11%

nem 89%

17. ábra: Válaszok sportolnak-e a szülők

arra,

rendszeresen

A WHO szerint a fizikai aktivitási szokások összefüggésbe hozhatók az életkorral, az iskolai végzettséggel, de nem elhanyagolható hányadban az anyagi helyzettel is. A fizikai aktivitás viszonylag ritka a gyermekek körében a tanórai testnevelésen túl, a megkérdezett pedagógusok is hasonló tapasztalatokról számoltak be. Feladatunk tehát főként az, hogy oly mértékben szerettessük meg a mozgást, sportolást a gyermekekkel, hogy a szabadidejükben is rendszeresen mozogjanak, s felnőttként is a rendszeres heti sportolás rutinszerűvé váljon.


- EGÉSZSÉGTERV

35

A megkérdezett pedagógusok elenyésző többsége sportol napi rendszerességgel, legtöbbjük egyáltalán nem mozog. A pedagógusok egyben nevelők is, példaként állnak a gyermekek előtt, akárcsak szüleik, illetve idővel kortársaik. Amennyiben a gyermekek sem a szülők, sem a pedagógusok körében nem látják, tapasztalják a mozgás szeretetét, illetve magát a mozgást, mozgáskultúrát, úgy egészségnevelő programjaink nem elegendőek ahhoz, hogy rendszeres sportolásra szoktassuk a gyermekeket. Az iskolai sportolás mellett viszonylag gyakran jelent meg a válaszok között, hogy a gyermekek otthon is sportolnak. Harmadik leggyakoribb válasz volt, hogy valahol máshol, pl. egyesületnél, sportklubnál sportolnak a diákok. Abból adódóan, hogy mindenki megjelölte, hogy az iskolában sportol, a leggyakoribb válasz a sportág megjelölésére a testnevelés óra volt. Emellett a futás, foci, kosárlabda, további labdajátékok, torna, atlétika, kerékpározás voltak a legnépszerűbbek diákjaink körében. A felsorolásból is látszik, hogy a sportágak egy bizonyos körére van lehetősége a gyermekeknek, így az iskola szerepe jelentős abban, hogy további sportolási lehetőségeket szerettessen meg a gyermekekkel. A mozgás fontos abból a szempontból is, hogy orvosok szerint komoly egészségkárosodást okozhat a túl sok ülés. Amerikai orvosok már összefoglaló néven „ülőbetegségnek” hívják azt a tünetegyüttest, amelynek része például az anyagcsere felborulása vagy a különböző gerincbántalmak. Beszámolnak azonban arról is, hogy a cukorbetegséghez, elhízáshoz, illetve a rákhoz is hozzájárulhat mindez. Az iskola, s később a munka mellett az ülve utazás, otthoni tévézés, számítógépezés, olvasás, stb. is ülve történik, így akár napi 13 órát is ülünk. Ezért is nagyon fontos a helyes ülés mellett a rendszeres testmozgás, s ennek megszerettetése már a korai életévekben. Tévénézés, számítógépezés, telefonhasználat A testmozgással párhuzamba szokták vonni a tévénézési és internetezési szokásokat is, hiszen az egyértelműen újabb fizikai aktivitás nélküli tevékenység, melyet a gyermekek iskolaidőn túl, szabad elhatározásból fordítanak arra, amire, és nem egészségi szempontból mindenképpen egészségesebbnek ítélt, aktív tevékenységre. Magyarországon mérték a 8-14 éves korosztály médiahasználati attitűdjét, melyet a következő ábrák szemléltetnek:


- EGÉSZSÉGTERV

36

18. ábra: 8-14 évesek médiahasználati attitűdje két szempontból

A kutatások szerint az átlag napi összesen 2 óra TV-nézés és internetezés az optimális maximum, ezt meghaladóan a diákok 39%-a (és ekkor még nem összesítették a Tv-nézéssel és számítógépezéssel töltött időt!) számolt be ezen szokásáról.


- EGÉSZSÉGTERV

37

TV-NÉZÉSI SZOKÁS

1 óránál kevesebb 9%

2 óra felett 39%

1-2 óra 52%

19. ábra: TV-nézési szokások – országos és iskolai felmérés eredményei

A gyermekek életének mára szerves részévé vált az internet. Több mint felük teljes mértékben egyetért azzal, hogy bármit megtalál a világhálón, amire csak kíváncsi. Ennek ellenére a TV nem szorult teljesen háttérbe az internettel szemben. Bár csak a gyerekek 16%-a számára a TV az elsődleges kikapcsolódási forrás és harmaduk csak akkor néz TV-t, ha tényleg nem tud kitalálni semmi jobbat, a kedvenc műsoraikat többségében igyekeznek mindig megnézni. Sőt, a tévés élményeiket a gyerekek döntő többsége legalább néha megosztja kortársaival is. A szülőkkel is szoktak beszélgetni a TV-ben látottakról, bár kicsit ritkábban. A 8-14 éves gyermekek 82%-a szokott valamilyen gyakorisággal internetezni. Az idősebb korcsoportban (12-14 évesek) a penetráció már 90%-os. Az internetező gyermekek 60%-a napi rendszerességgel megy fel a netre, további 35%-uk pedig legalább hetente, tehát a korcsoport lényegében heti netezőnek tekinthető. Az idősebb gyerekek körében a legalább hetente netezők aránya csaknem 100%.

20. ábra: Az internethasználat gyakorisága – országos mintán

Azaz a gyermekek hétköznap átlagosan 1 órát töltenek internetezéssel, hétvégén ez az érték pedig megközelíti a 2 órát. A fiúk esetében valamivel hosszabb használati időt mutatnak a kutatások. Az értékek iskolánk diákjai esetében a következőképpen alakultak:


- EGÉSZSÉGTERV

38


2 óra felett 28%

1-2 óra 40%

21. ábra: Internethasználati szokások iskolánkban - órában

Egy 2011-ben végzett országos felmérés szerint a 8-14 éves gyermekek mintegy 59%-ának saját mobiltelefonja van, melyet az iskolába is magukkal visznek, mondván, a szülő ekkor érzi igazán biztonságban gyermekét. Manapság az okostelefonok használata egyre korábbi életévekre tehető. Ennek kapcsán a tévénézés és internetezés mellett a mobiltelefonok használatának idejét is érdemes megnéznünk.

2 óra felett 22%


1-2 óra 37%

22. ábra: Mobiltelefon használati szokások - órában

Alvás A testmozgással összefüggésben a pihenési időre, alvás időtartamára is rákérdeztünk. Alvás közben minden porcikánk ellazulhat, regenerálódhat, ezért nem mindegy, hogy mennyi időt hagyunk magunknak az éjszakai pihenésre. Az átlagos alvásigény a következőképpen alakul kutatások szerint:


- EGÉSZSÉGTERV

39

Napi szükséges alvásidő Újszülött 0-2 hónap 12-18 óra Csecsemő 3-11 hónap 14-15 óra Kisgyermek 1-3 év 12-14 óra Óvodás 3-5 év 11-13 óra Kisiskolás 6-10 év 10-11 óra Tinédzser 10-17 év 8,5-9,25 óra Felnőtt 7-9 óra Csoport

Életkor

23. ábra: Napi szükséges alvásidő alakulása

Az ennél kevesebbet vagy többet alvó embereknél egyaránt növekszik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázata. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy érdemes minél többet aludni, hogy sejtjeink regenerálódjanak, kipihenjük magunkat, de mégis sokaktól hallottuk, hogy túlaludták magukat. Az említett kutatás szerint, ha egy felnőtt napi 9 órát, vagy annál többet alszik, a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása 1,5-szeres valószínűséggel jelenik meg. Természetesen egyéni különbségek adódhatnak, azonban a kutatás adatai mindenképpen figyelemre méltóak. Diákjaink körében arra voltunk kíváncsiak, alszanak-e legalább 7 órát, melyre egy felnőtt szervezetnek legalább szüksége van (diákoknak még többre – ld. a 23. ábárát). Diákjaink esetében igen jó arányt kaptunk: a válaszadó gyermekek mintegy 78%-a alszik naponta legalább 7 órát, melyre minimálisan szüksége van szervezetüknek. A pihenés, regenerálódás mellet a teljesítőképességre, testi és lelki fejlődésre is egyaránt hatással van az alvás. 6 órát, vagy kevesebbet 1%

6-7 órát 21%

7 óra felett 78%

24. ábra: A gyermekek alvási ideje órában

A pedagógusokat külön megkérdeztük arról, mit tapasztalnak a gyermekek körében, látnak-e kialvatlan, folyamatosan fáradt gyermekeket. A megkérdezett pedagógusok egyöntetűen azt válaszolták, rendszeresen találkoznak kialvatlan gyermekekkel. Érdekes ellentmondás ez a gyermekek és a pedagógusok válaszai között. A pedagógusok meglátása szerint a kialvatlanság a következő lehetséges okokkal magyarázható: tv, számítógép, késői lefekvés, túl sok kólát isznak, telefonálnak. A válaszadó pedagógusok minden korosztályban oktatnak, s egyöntetűen adták a fenti válaszokat, így nem lehetséges azt mondani, kizárólag egyik vagy másik


- EGÉSZSÉGTERV

40

korosztályt érinti az adott probléma. A megnevezett fenti lehetséges okok miatt tartottuk fontosnak, hogy felmérjük a tévénézési, számítógépezési és telefonálási szokásokat. Fenti eredmények alapján úgy látjuk, az egészséges táplálkozás, higiénia és mozgás jelentősége mellett a kellő mennyiségű alvást, pihenést, s a különböző szabadidős tevékenységek előnyeit, hátrányait is érdemes, legalább részben bevonni az egészségtudatos magatartásról szóló előadásokba, foglalkozásokba.


- EGÉSZSÉGTERV

41

3. Cselekvési terv Beavatkozási területek meghatározás A kérdőívekben közölt adatok alapján a következőkben foglalhatóak össze a megállapítások, amelyek meghatározzák a cselekvési program legfontosabb feladatait, elérendő céljait. A táplálkozási szokások és a táplálék összetételéből, mozgásos életformából eredően, erre adott válaszok kapcsán úgy látjuk, viszonylag tág körben van jelen a túlsúly problémája, amely rizikófaktorokat generál mozgásszervi megbetegedések, szív- és érrendszeri panaszok, emésztőszervi megbetegedések vonatkozásában. Az életmód általunk vallott tényezőit így fontosnak tartjuk megismertetni a gyermekekkel, felhívva ezzel arra a figyelmet, hogy máshogy, egészségtudatosabban is lehet élni, mint ahogyan azt sokszor az ember környezetében látja, amely nagy hatással van ránk, ebből a szempontból sajnos károsan. Mindebben szerepet kap a nassolás hatásainak értékelése, bemutatása is. A másik kiemelt terület a test- és szájhigiénia. Egyrészt a csontfogak védelme, másrészt a pubertásba érve a megfelelő testhigiénia nagy hangsúlyt kapnak. A társak megítélése meglehetősen fontos, ez lelki jóllétünk egyik meghatározó eleme. Másrészt egészségünkre is hatással vannak ezek a tényezők, s mindezek miatt fontos, hogy a témával foglalkozzunk. A diákjaink körében végzett egészségfelmérés valamelyest negatívabb képet mutatott az átlag magyar lakosság adataihoz viszonyítva. Kutatások már bebizonyították, hogy az egészséges táplálkozás és a sportos életforma csökkenti az egyes betegségek rizikófaktorát, s akár 10 évvel is növelheti a várható élettartamot. Így fontosnak tartjuk, hogy tapasztalatainkat, a sport szeretetét megismertessük már a gyermekekkel, egy igen érzékeny korban. Ennek érdekében a következő programok megvalósítását tűztük ki célul, s kezdtük meg.  az egészséges élelmiszerek, egészséges táplálkozás kapcsán tartunk előadásokat, foglalkozásokat, kóstolásokat  iskolakertet alakítunk ki, ahol a növények termesztésébe bevonjuk a gyermekeket, tudatosítjuk bennük, mit, miért és hogyan csinálunk  rendszeresen tartunk foglalkozásokat és előadásokat a test- és szájhigiénia témakörében  az egészségfejlesztési témák kommunikációjába bevonjuk a gyermekeket (ha bevonjuk őket, erősebb elköteleződést tudunk elérni a témában): kisfilmeket és plakátokat készítünk  tanórán kívül, valamint szünetekben sportfoglalkozásokat tartunk  szabadidős sportolási lehetőséget biztosítunk  iskolai rendezvényeket, egészségnapot szervezünk Igyekszünk olyan komplex programot megvalósítani a pályázat időtartama alatt, amely több szempontból is bemutatja és megszeretteti a gyermekekkel az egészségesebb életmódot; s mindenki megtalálja benne a neki tetsző, őt érdeklő foglalkozási típusokat. Az étkezési szokások, melyek negatívan befolyásolhatják egészségi állapotunkat, ismeretterjesztés és pozitív minták bemutatásával befolyásolhatóak; akárcsak a test- és szájhigiénia; a rendszeres testmozgáshoz pedig a lehetőség és közösség húzóerejének


- EGÉSZSÉGTERV

42

biztosításával lehet hozzájárulni, és reagálni arra a momentumra, hogy az anyagi és szociális helyzetükre való hivatkozás ne akadályozza ebben a gyermekeket, továbbá szüleiket. Egészségvédelemmel kapcsolatos „küldetésünk”, céljaink Egészséges táplálkozás, iskolakert Támogatjuk az egészségtudatos táplálkozás megvalósítását. Ez részben képzést, ismeretátadást, részben a megfelelő fizikai körülmények és megfelelő idő biztosítását jelenti. Nyitottak vagyunk minden kezdeményezésre, amelynek eredményeképpen nő az elköteleződés az egészségtudatos táplálkozás irányában. Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket a háztáji kert művelésére, s emellett a program közösségformáló, csapatépítő hozadékát is szeretnénk kihasználni. Egészségvédelem Törekszünk a gyermekeknél tudatosítani, hogy a betegségek korai felismerésére hangsúlyt kell helyezni. A rendszeres szűréseket, illetve a testi-fizikai jóllét fokozására irányuló megelőző szemléletmódot, mozgás szeretetét népszerűsítjük. Ismeretátadás keretében igyekszünk felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára. Mozgás A mindennapos mozgás hozzájárul a testi és szellemi jólléthez. Szerepe van a stresszoldásban, elősegíti a betegségek megelőzését, jobb közérzetet biztosít, továbbá közös programlehetőséget ad az egész családnak. Higiénia A helyes szájhigiéniára nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Számtalan tudományos vizsgálat bizonyította, hogy a fogkő és az ínygyulladás jelenlétének egészség- és fogkárosító hatása is van: szívbetegséget, gócbetegségeket (hajhullást, bőrgyulladásokat, nőgyógyászati gyulladásokat, szembetegségeket, stb.) és koraszülést okozhat. A bőr faggyú- és verejtékmirigyeinek váladékába élettelen és élő részecskék tapadnak bele. Ezeket rendszeresen el kell távolítani. A bőr fontos, élettani feladatokat lát el, ezért nem mindegy, milyen állapotban van. Stratégiai beavatkozási programunk megvalósítása és a résztvevők egészséges életmód melletti elköteleződése hosszútávon támogatja kitűzött céljainkat:  a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésében  a daganatos megbetegedések kockázatának csökkentésében  a lélek egészségének megerősítésében  a mozgásszervi megbetegedések kockázatának és azok szövődményeinek csökkentésében  az általános fizikai, pszichés egészség és jóllét növelésében  a higiénia hiánya miatt kialakuló betegségek, illetve társas magány megelőzésében Programjainkat kifejezetten gyermekek számára szervezzük, már a korai időszakban „megfertőzzük” őket a folyamatos mozgás, egészséges táplálkozás szeretetével, a tisztálkodás jelentőségével. Rajtuk keresztül sok programunkon elérjük a szülőket, pedagógusaink


- EGÉSZSÉGTERV

43

családtagjait, s igyekszünk bennük is tudatosítani a mozgás fontosságát, az egészségtudatos táplálkozás jelentőségét. A felmérések során feltárt egészségkockázatokra, a kutatásokban bemutatott egészségmérések eredményeire válaszul: Növelni kívánjuk a gyermekek egészségtudatosságát. A gyermekeket, és természetesen szüleiket, támogatjuk abban, hogy képesek legyenek nagyobb felelősséget vállalni saját hosszú távú egészségük megőrzéséért. A megvalósítás eszközei A projekt az egészséges életmód fejlesztésére vonatkozóan az iskolai, kötelező, tanórán túli testmozgás fontosságát hangsúlyozó programokkal és a nem mindennapos testmozgással összefüggő, egészségfejlesztéssel foglalkozó rendezvényekkel, programokkal, valamint tájékoztatással valósul meg. 1. Iskolakertet hozunk létre, hogy a háztáji termesztésre készítsük fel a gyermekeket. Másrészt közösségépítésre is kívánjuk alkalmazni ezt a projektet. 2. Az egészséges élelmiszerek megismerését, az ételek változatos elkészítésének módjait igyekszünk megismertetni a gyermekekkel. 3. A helyes test- és szájhigiéniás szokások kialakítását támogató programok megszervezését terveztük meg. 4. Az egészségfejlesztési témák kommunikációjára kétféle technikát igyekszünk alkalmazni: egy csoportban kisfilmeket készítenek a diákok, egy másik csoport pedig plakátok készítésével foglalatoskodik. Igyekszünk a lehető legtöbb „felületen” megjeleníteni ezeket: vetíteni kívánjuk őket különböző rendezvényeken, másrészt online felületeinken kívánjuk őket megosztani. 5. A testmozgásban gazdag közlekedési formákat kívánjuk népszerűsíteni az iskolába érkezéskor, hazamenetelkor. 6. A tanórák közötti szünetekben mozgásprogramokat szervezünk. 7. Szabadidő jellegű egészség- és életmód fejlesztő programokat szervezünk. 8. Egésznapot szervezünk, melyen a teljes iskola részt fog venni. Itt részben pedagógusaink, részben pedig neves meghívott szakemberek fogják vezetni az egyes programokat. Előadások és gyakorlatias programok fogják egymást váltani. Az egészségtudatosságot tükröző irányelveinket alaposabban megismertetjük pedagógusainkkal és rajtuk keresztül diákjainkkal. Bízunk benne, ezáltal hatással lehetünk a szülőkre is.


- EGÉSZSÉGTERV

44

Az egészségfejlesztő tevékenységek cselevési és ütemterve Tevékenység Iskolakert programok Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató programok A helyes test- és szájhigiénés szokások kialakulását támogató programok Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése A testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő és az onnan való hazautazás során A tanítási napokon órarendileg meghatározott pihenőidőben (tanórák közötti szünetekben) szervezett (test)mozgásprogramok megvalósítása A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetve a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmód programok megvalósítása: úszás és atlétika Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező, egészséges mintát nyújtó rendezvények megvalósítása Az egészségfejlesztési és testmozgásprogramok megvalósításához kapcsolódó továbbképzés, érzékenyítés, tréning, szemléletformáló, érzékenyítő workshopok megvalósítása

Ütemezés

Résztvevők száma

folyamatában, összesen 1

-

heti 1 alkalommal

min. 10 fő

heti 1 alkalommal

min. 10 fő

heti 1 alkalommal

min. 10 fő

heti 3 alkalommal

min. 10 fő

heti 3 alkalommal

min. 10 fő

sportfoglalkozás, mozgásos játékok heti 3 alkalommal

min. 10 fő

1 alkalommal

a teljes iskola (168 fő)

-

a megvalósításban résztvevő 3 pedagógus

A rövidtávú egészségfejlesztési stratégia a fentebb részletezett programokra építve kívánja a közösség egészségfejlesztését szolgálni. Ennél hosszabb időtávra gondolva a diákok és pedagógusok egészségtudatosságát kell erősíteni, amely a környezetük felé mutatkozó magasabb minőségi elvárásoktól, igényességtől kezdve, életvitelük módosításáig bezárólag tartalmazza mindazt, amely révén káros szokásoktól (ide értve a mozgásszegény életmódot és a nem megfelelő táplálkozást is) mentes életet élhetnek. Programjaink ezt is támogatják. Hosszútávon a testmozgás helyi lehetőségét, a program során elért pozitív változások megtartását, kontrollját és továbbfejlesztését kívánjuk elérni. Emellett fontos figyelmet Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

45

fordítanunk a programjaink során elért gyermekek szüleire is, hiszen egy általános iskolás gyermek táplálásában elsődleges szerepe van a szülőknek, az ő tudatosságuknak!

A pályázatban megvalósításra kerülő programok részletesebb bemutatása Iskolakert programok Az iskolakert program célja, hogy a gyermekekhez közelebb hozzuk az egészséges táplálkozást, megszerettessük velük a gazdálkodást, megismerjék ennek alapjait, s élményt szerezzenek abban, hogy egy-egy növény növekedéséért ők felelősek, az ő munkájuk gyümölcsét arathatják le. Nincs könnyű dolgunk, hiszen a gyermekek körében manapság kevéssé „trendi” kertet művelni. Azonban az igényesen kialakított iskolakertekben a gyerekek rengeteget tanulhatnak - nem csak a növényekről. Iskolánk a projekt megvalósításához rendelkezett megfelelő földterülettel. A kert kialakításába a lehető legtöbb tanulót be kívánjuk vonni. A projekt nemcsak a háztáji kert művelésére és hasznosságára tanít meg, hanem nagyon jó csapatépítő, közösségformáló szerepe van. A program célja, hogy olyan egészséges zöldségeket és gyümölcsöket termesszünk, melyek fontosak az egészséges táplálkozás kialakításához, majd a későbbiekben ezen zöldségek és gyümölcsök közös feldolgozását is tervezzük. Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató programok A táplálkozás okozta civilizációs betegségek az utóbbi 100-150 évben jelentek meg, az 1800as évek második felében, az élelmiszeripar kialakulásával egy időben. A táplálkozás okozta civilizációs betegségek oka sok esetben az életfontosságú anyagok hiánya. Az intenzív mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozás hatására ételeink már csak töredékét tartalmazzák annak a hatóanyag mennyiségnek, amelyet korábban tartalmaztak. Ezen kívül a finomított élelmiszereket, mint a cukrot, a margarint, az élelmiszeripari adalékanyagokat – még ha természetes eredetűek is – valóban nem ismeri a szervezet, ezért ezek közvetlenül is károsíthatják életműködéseinket. Tudjuk, hogy rákényszeríteni nem lehet senkit se életmódja megváltoztatására, de az érdeklődők megnyerésével sok változás érhető el. Legtöbb esetben azt még viszonylag „könnyű” megállapítani, hogy melyek azok az alapanyagok, amelyekből többet, főként azokat fogyasztva egészségesen táplálkozhatunk. Azonban azzal már kevésbé vagyunk tisztában, hogy párolás, főzés, sütés során mennyi tápanyag, vitamin, ásványi anyag marad meg pl. a zöldségekben, illetve az olajos, zsíros sütésnek milyen következményei lehetnek, jobb-e vajon az olíva olaj vagy a vaj. Rengeteg cikk jelenik meg az egészséges táplálkozás, egészséges ételek témakörében, melyekkel tele van a média is, ez folyamatos hatást jelent a gyermekekre. Éppen ezért fontos, hogy segítsük őket az eligazodásban, hogy mindenki előtt meglegyen a választás lehetősége. Friss statisztikák szerint a 25-34 éves férfiak körében mintegy 3 év alatt 9%-ról 20%-ra nőtt a túlsúlyosak aránya. Másrészt sokszor lehet olvasni arról, hiába nem lehet pl. chipset venni az iskolában, hozzák otthonról, máshonnan a gyermekek. Máshonnan, előrébbről kell kezdeni az egészséges táplálkozással az ismerkedést. Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

46

Célunk, hogy az alapvető ismereteket, melyeket egy-egy előadás kapcsán elsajátíthatunk, most megerősítsük, s megnézzük, hogyan működik ez a gyakorlatban, milyen ízhatásokat lehet elérni. Ha finom, könnyebben fogyasztjuk, márpedig ez is finom! Meg kívánjuk ismertetni a gyermekekkel a lehetőségeket. A helyes test- és szájhigiénés szokások kialakulását támogató programok A megfelelő szájhigiénia alapvető fontosságú fogaink megőrzésében, különböző betegségek (pl. rák), ill. a szájszag kialakulásának megelőzésében. A gyermekeket tájékoztatni kívánjuk a helyes fogmosás módszeréről, bemutatjuk a fogkeféket és a fogkrémeket. Emellett a szájvíz lehet segítségünkre még. Kevesen tudják azonban, hogy a szájvíz elpusztítja ugyan a baktériumokat, de nem válogat: a szájüreg normál baktériumflóráját is kiirthatja. Fontos, hogy az alkalmazásról is tájékoztassuk a fiatalokat. A nyelv felszíne barázdált, s úgy képzelhetjük el, mint egy mohás talajt. A lepedék könnyen lerakódhat a kis barázdákban, ezért érdemes innen is eltávolítani. Az erre alkalmas eszközökről, illetve a tisztítás módjáról szeretnénk a gyakorlatban jól és gyorsan használható ismereteket átadni. Az ínygyulladás nagyon sok embert érint. 99%-ban 2 fő okra vezethető vissza: a fogak között és a fog-íny határon megbúvó lepedékre vagy a fogkőre. Fontos tudni, hogy az okok megszüntetésével az ínygyulladás is kezelhető! Viszont hosszabb ideig fennálló ínygyulladás fogágy-betegséghez vezethet, aminek következménye akár egyes fogak kilazulása, kihullása is lehet. A kezelés és a megelőzés lehetőségeiről egyaránt tájékoztatni kívánjuk a gyermekeket. A bőr faggyú- és verejtékmirigyeinek váladékába élettelen és élő részecskék tapadnak bele. Ezeket rendszeresen el kell távolítani. A bőr fontos, élettani feladatokat lát el, ezért nem mindegy, milyen állapotban van. A túlzott mosakodás is károsodáshoz vezethet. A fokozott zsírtalanítás miatt kiszárad a bőr, viszket, a vakarás hámhiányt okoz, gyulladás is kialakulhat. Fontos a láb ápolása is, a lábizzadást kezelni szükséges. Pl. kevesen tudják, hogy a lábat nem mosni, hanem áztatni kell. Ezekre a tényezőkre kívánjuk felhívni a testi higiénia kapcsán a gyermekek figyelmét. A megfelelő testhigiéniához hozzátartozik a rendszeres hajmosás, valamint a körmök ápolása is. A hogyan, miként, milyen rendszeresen kérdésekre szeretnénk válaszokat adni. Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervez ése A gyermekekkel kisfilmeket, illetve plakátokat készítünk különböző egészségfejlesztési témákban, amelyeket minden héten megjelenítünk különböző felületeken: internetes honlapokon, nagyrendezvényeken, kifüggesztjük őket az iskolai faliújságokon. Így az egész iskolát (közvetve vagy közvetlen) elérjük a programmal. Minden csoport több tématerületet dolgoz fel az egészségfejlesztés témakörében, a heti foglalkozások keretében, a tanulók korosztályának megfelelő formában. A hetedik osztályosok által készített prezentációt (kis előadást), a nyolcadikosok interaktív bemutatója követte. A hatodik osztályosok kis filmet készítettek. Az alsós diákok plakátokon mutatták be, számukra mit jelent az egészséges táplálkozás.


- EGÉSZSÉGTERV

47

25. ábra: Diákjaink interaktív bemutatói és plakátjai


- EGÉSZSÉGTERV

48

A testmozgásban megvalósítása

gazdag

közlekedési

formákat

támogató

programok

A program során elsősorban a kerékpárral való közlekedés a cél, hiszen egy községben élünk, ahol a lehető legtöbb szempontból ebből profitálnak a gyermekek (pozitív hatással van az egészségre, gyors, költséghatékony). Heti háromszor biciklis túrát szervezünk. Ezen alkalmak során a község látnivalóit és utcákat tekintettük/tekintjük meg a gyerekekkel. Megismerkedtünk a kerékpáros közlekedés alapfeltételeivel és szabályaival, illetve a kerékpár műszaki részeivel is. Céljaink közé tartozott és tartozik a kerékpárral való közlekedés az iskolába. Akadályversenyeket szerveztünk, és ügyességi feladatokat oldottunk meg. A diákok teszteket is töltöttek ki, hogy az elméleti alapokat is elsajátítsák, ha a közlekedés részesei akarnak lenni. A tanítási napokon órarendileg meghatározott pihenőidőben (tanórák közötti szünetekben) szervezett (test)mozgásprogramok megvalósítása Általános, mozgásgazdag foglalkozás, ismerkedés a sporttal. A foglalkozás célja, hogy a sport bekerüljön a gyermekek mindennapi életébe. A munka során jelentkező stressz, illetve gerincproblémák kezelésére gyakran adják tanácsként, hogy óránként 5-10 percre álljanak fel a munkavállalók, sétáljanak, nyújtózzanak, mozgassák meg magukat. A médiában igen nagy hangot kapott a munkahelyi gerinctorna és a menedzser masszázs. Azonban kevesebb szó esik arról, hogy az óraközi szünetekben a mozgásnak hasonlóan fontos szerepe van a gyermekek körében is. Ha már ekkor hozzászoktatjuk a gyermekeket a gerinc fellélegzéséhez, kialakul bennük erre a folyamatos igény, mely a munkavégzés során is jelentkezni fog. Azaz ez a kezdetektől pozitív hatást fog gyakorolni. A gerincproblémák csökkentése mellett serkenti a vérkeringést, illetve fizikailag picit lefárasztja a gyermekeket, s könnyebben tudnak koncentrálni az órák során. A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetve a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és él etmód programok megvalósítása: úszás és atlétika A csapatot az alsós osztályokból válogattuk össze. Délutánonként, heti 3 alkalommal sportfoglalkozáson vesznek részt. Ezeken az órákon, amelyek a napközi után vannak közvetlenül, a mozgásé a fő szerep. Rövid bemelegítő után mozgásos játékok következnek, népi játékok, labdajátékok, dobós és csapatjátékok. A másik cél a mozgás mellett, hogy különböző labdajátékok alapjait is elsajátítsák a gyerekek már kicsi korban. Megtanulják, hogy milyen fontos minden játékban a szabályok betartása. Emellett természetesen fontos csapatépítő, közösségformáló tevékenység is. Megtanít az egymásra figyelésre, figyelem fókuszálására, csapatban működésre, továbbá fejleszti a reakcióidőnket is.


- EGÉSZSÉGTERV

49

Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező, egészséges mintát nyújtó rendezvények megvalósítása A program keretében számos különálló programot valósítunk meg. Ezek célja, hogy a gyermekeket kiszakítsuk a mindennapi mókuskerékből. Ez ugyanis sok esetben „támogatja” az egyes személyeket abban, hogy kevesebbet mozogjanak, ha este hazaérnek, pihenésként a televízió/számítógép elé üljenek le a vacsorával. Ez egyrészt a családi élet, közös beszélgetések ellen is lehet, másrészt pedig hosszú távon nagyobb mértékű elhízáshoz, túlzott táplálkozáshoz, mozgásszervi problémákhoz, érproblémákhoz, meszesedéshez, zsírosodáshoz vezethet. Abban az esetben azonban, amennyiben mindezt már a korai életévekben sikerül a gyermekekben tudatosítanunk, el tudjuk indítani őket egy egészségesebb életúton. Természetesen tudjuk, hogy egy programmal nem váltjuk meg a világot. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy egyrészt jelen pályázat keretében is több programot valósítunk meg; másrészt hosszú távon is célunk, hogy a sportos életformát választókat támogassunk, valamint minél több gyermeket nyerjünk meg ennek. Az ún. emlékeztető programok szerepe a további években is kiemelkedően fontos lesz, s lehetőségeink szerint erre időt és energiát fogunk szánni, célunk, hogy hagyományt teremtsünk. A programokat úgy válogattuk össze, hogy nemcsak fizikai egészségükkel, hanem ennek hátterével is foglalkozhassanak, kikapcsolódhassanak a résztvevők, és játékos módon egészségük megőrzése céljából fontos dolgokat tanulhassanak. Az egészségnap során a következő programokat valósítottuk meg:  közös egészséges ételkészítés a gyerekekkel  egészséges ételek kóstoltatása  zumba foglalkozás  sorversenyek, ügyességi játékok  „Védd a veséd” előadás – A program tervezésekor még nem láttuk részletesen, hogy a folyadékfogyasztással milyen problémák vannak a gyermekek körében. Erre azonban az egészségterv készítésekor felvett kérdőívek jól rámutattak, így az egészségnap során a folyadékfogyasztás mennyiségére és minőségére/milyenségére is hangsúlyt fektettünk.  szenvedélyeink, függőségeink előadás  íriszdiagnosztika  biorezonancia  testzsír mérés Az egészségfejlesztési és testmozgásprogramok megvalósításához kapcsolódó továbbképzés, érzékenyítés, tréning, szemléletformáló, érzékenyítő workshopok megvalósítása A megvalósításban saját pedagógusaink vesznek részt, összesen 3 fő. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító, speciális mozgás- és tartásjavító torna, és a modern testnevelés című képzésen vettek részt kollégáink. Ők egyrészt szervezik a programokat, másrészt tevékeny szerepet vállalnak az egyes sportesemények megtartásában, levezénylésében, a filmek és plakátok készítésében. Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

50

Annak érdekében, hogy a legfrissebb kutatási eredmények alapján, a lehető legjobb, leghasznosabb fejlesztéseket tudják megvalósítani (pl. a leghatékonyabb, valamint változatos óraközi átmozgatást valósítsák meg), a pályázat keretében erre oktatási lehetőséget biztosítunk számukra.


- EGÉSZSÉGTERV

51

4 . Visszacsatolási mechanizmusok Az egészségfejlesztési programok monitorozása egyáltalán nem egyszerű feladat. Tudatában kell például lennünk annak, hogy ha kimeneti indikátorokat vagy hatásokat mérünk, a mért változások kifejezetten és meghatározóan a saját programunknak, vagy egyéb – pl. a szűkebbtágabb társadalmi környezetben bekövetkező - hatásoknak tulajdoníthatóak-e. Minél hosszabb ideig tart ugyanis egy program, annál nehezebb leválasztani a programon kívüli egyéb hatásokat. A projekt előkészítésekor meg kellett terveznünk a folyamatot, a várható eredményt és a várható hatást, ehhez pedig mérhető mutatókat kellett találnunk. Az indikátorokat úgy kellett megválasztanunk, hogy mind mennyiség, mind minőség tekintetében az általunk tervezett projekttel összhangban legyenek. Szükség van arra, hogy az általunk kiválasztott indikátorok objektív módon mérhetőek legyenek. Az indikátorban nevesített mennyiségi vagy minőségi jellemzőnek teljesíthetőnek is kell lennie, hiszen ez jelzi, hogy a vállalás sikeres volt-e vagy sem. Az indikátornak relevánsnak is kell lennie, vagyis az általunk választott cél elérésének eredményeként kell megjelennie. Indikátorok Eredményindikátorok Eredményindikátorokkal mérhető és igazolható az, hogy a kitűzött célok megvalósultak-e. Fontos, hogy az egészségprogramok eredményességének mérésére ne tervezzünk irreális mutatókat. Pl.: a programok során nem mérhetünk megnyert életéveket, de életminőségre vonatkozó indikátorokat igen. Egy adott résztvevő személy száma annyiszor szerepel az indikátor értékében, ahány programon részt vett. Az iskola konkrét eredményindikátorainak alakulása:  Az egészségfejlesztést támogató programokba bevont gyermekek száma: 168 fő  A programok hatására bekövetkezett pozitív változás a résztvevő pedagógusoknál, szakembereknél: 80%  A programok hatására bekövetkezett pozitív változás a résztvevő gyermekeknél: 60%  Az egészségfejlesztési programok száma: 4 db  A mindennapos testmozgással összefüggő programok száma: 2 db Folyamat indikátorok Arról ad információt, hogy a kitűzött célok megvalósítása során hogyan alakult a gyermekek kapcsolata, a programokon résztvevők száma, a sportoló személyek száma, jobban megismerték-e, megértették-e a mozgás fontosságát, az egészséges táplálkozás jelentőségét, Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

52

alakultak-e spontán közösségek, melyek a program lezárultát követően is tovább élnek. Más szavakkal: jól érezték-e magukat a gyermekek, megtanultak-e dolgozni egészségükért, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználni, járnak-e azóta is (közösen) sportolni, részt vesznek-e közös tornákban, étkezéseken, adnak-e egymásnak tippeket, stb. A közösségi kohézió indikátorának tekinthető az, hogy a program hatására összekovácsolódó közösség mennyire alkalmas például más egyéb programok megvalósítására, más – az iskolát érintő – problémák megoldására. A folyamatok figyelése arra is kiterjedhet, hogy vajon az általunk alkalmazott módszereket, programokat hány más közösség (iskola, óvoda bármilyen más közösség) vette át. Az ehhez szükséges feltétel, hogy az általunk jónak minősített programokat megismertessük másokkal, akár a nyilvánosságon keresztül, akár személyes találkozókon. Hatékonyságmérés A hatékonyságmérés során azt vizsgáljuk, hogy a megvalósított programok -vagy nagyon szerencsés esetben maguk a megoldott problémák- során mennyi külső és mennyi saját erőforrásra volt szükség.    

Kellett-e például pótolni, ha igen, pótolható volt-e a hiányzó anyagi erőforrás az érintettek aktív cselekvésével, részvételével, és ha igen, milyen arányban? A bevont pénzügyi források milyen mértékben maradtak az adott közösségen belül és milyen arányban „gazdagítottak” másokat, iskolán kívülieket? Fontos hatékonyságmérést jelent, hogy a programok mennyire fenntarthatóak, ismételhetőek? Pl. egy jól sikerült egészségnapot, sportfoglalkozást, stb. akkor is megismételnek-e az érintettek, ha arra a következő évben nincs pályázati keret? Saját erőforrásaik mozgósításával, ötleteikkel, lobbi tevékenységükkel előteremtik-e az eddig „felülről-kívülről várt” feltételeket?

Az iskola vezetőitől elvárt hozzájárulás az egészségterv megvalósításához  A vezető tisztában van saját szerepkörével, felelősségével, kötelességeivel, nem él vissza helyzetével, és rendelkezik a megfelelő vezetői képességekkel.  A közvetlen vezetők kötelessége a megfelelő légkör, sportolási körülmények kialakítása és fenntartása.  A vezetők felelőssége, hogy a pénzügyi feltételeket megteremtsék az iskolai sportoláshoz.  A vezető biztosítja, hogy az egészségvédelemmel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos információk eljussanak az érintettekhez.


- EGÉSZSÉGTERV

53

A megvalósítás kockázatai Az előzetes felmérések során a vezetők és pedagógusok az alábbi kockázatokat jelezték a stratégia megvalósulása szempontjából:  A gyermekek és a pedagógusok igényei sokszínűek és szerteágazók.  A résztvevők elkötelezése kulcsfontosságú a programok megvalósulása szempontjából.  A leterheltség és időnyomás miatt nehéz annyi program megvalósítása, amennyi valóban szükséges lenne.  A pénzügyi és emberi erőforrás korlátozottan áll rendelkezésre.  A program hasznosságát meghatározza, hogy a szülők mennyiben tudják támogatni és megerősíteni, amit a gyermekeknek tanítunk az iskolában. Visszacsatolás, új ciklus indítása A visszacsatolás megerősíti az egészségtudatosság fejlődését. Lényege, hogy az egészségterv ciklikus tapasztalatai eljussanak a gyermekekhez, s rajtuk keresztül szüleikhez, és visszajelzéseik alapján előkészítsük és megtervezzük az elkövetkezendő év, évek tevékenységeit és projektjeit. A kutatásokat, felméréseket évente, vagy egyéb ciklikusságnak megfelelően szintén el kell készíteni, az elemzés eredményeire alapozva pedig szükségessé válik finomítani az állapotleíráson, melynek hatásait a stratégiában és a cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések módosításával kell majd érvényesíteni. A mennyiségi és minőségi indikátorok teljesülése mellett számtalan tapasztalatra teszünk szert, melyek segítségével mind a tervezés, mind a megvalósítás során eredményesebbek lehetünk. A visszacsatolás részben kiterjesztést is jelent, hiszen a sikeres projekt eredménye más színterek számára is jól hasznosítható tapasztalat.


- EGÉSZSÉGTERV

54

5. Az egészségterv kommunikációja Az egészséggel kapcsolatos kommunikációs stratégia az iskolában a. Minden diáknak és pedagógusnak joga (s bízunk benne, érdeke) az egészségvédelemmel kapcsolatos információkról időben tájékozódni. b. A programokkal, kezdeményezésekkel kapcsolatos információkat jól látható helyen, mindenki számára hozzáférhetően kell tárolni. c. Az egészségvédelemmel kapcsolatos kommunikációban aktívan építünk pedagógusaink és diákjaink kezdeményezéseire, teret és eszközt biztosítunk számukra saját sikertörténeteik, mások számára is érdekes információk, tudás megosztására e témakörben. Az egészségterv belső kommunikációja Az egészségtervben foglaltakat meg kell ismertetni az érdekeltekkel. Ennek legegyszerűbb módja és egyúttal az azonnali visszacsatolást is biztosító lehetőség, ha közösségi összejöveteleket, például megbeszélést szervezünk; avagy egy-egy rendszeresen megrendezésre kerülő programunkon ragadjuk meg az alkalmat e program bemutatására. Itt megismertethetjük a résztvevőkkel az állapotleírás megállapításait, megbeszélhetjük a megoldandó problémák fontossági sorrendjét, illetve megoldásuk módját. Az állapotleírás ilyen jellegű megvitatása akkor hatékony, ha:  az állapotleírás részletes bemutatását megelőzően kihasználjuk a nyilvánosság azon fórumait, amelyek rendelkezésünkre állnak. Web, levelező listán közreadott hírlevél, faliújságokon kifüggesztés, közös helyiségben elhelyezése 1-2 kinyomtatott példányban, stb.  ha a problémák megbeszélését, rangsorolását, illetve a megoldási javaslatokat illetően felkészültek vagyunk és vannak - szükség esetén - felvethető előzetes javaslataink, az nem árt. Fontos azonban, hogy ne „diktáljunk”, mert ezzel kedvét szeghetjük mindenféle közösségi aktivitásnak. Az állapotleírás megbeszélése tehát feltételezi, hogy egy vázlatos programmal, vagyis a problémák megoldására vonatkozó tervvel már előzetesen rendelkezzenek azok, akik a program készítését, megvalósítását menedzselik (ezt már pályázatunk beadásakor is át kellett gondolnunk). A pályázati program azonban egyetértési alapon, közös döntési folyamat eredményeként jöjjön létre. Az egészségterv külső kommunikációja Az egészségterv és egészségjavító koncepció alapvetően a Zsadányi Református Általános Iskola diákjait és pedagógusait, valamint a szülőket hivatott elérni. Rajtuk keresztül azonban, Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

55

az egyes programokon tanultak eljutnak a személyek családtagjaihoz, szomszédjaihoz, barátaihoz. Fenntarthatóság A Zsadányi Református Általános Iskola a projektidőszakot követően az iskola stratégiájának részévé kívánja tenni az egészséges életmód támogatását.  A projekt időszakon túl is elkötelezettek vagyunk az egészséges életmód támogatása iránt.  Évente tervezünk csoportfoglalkozást tartani, hogy nyomon tudjuk követni a megszerzett információk hasznosulását.  Minden évben - lehetőségeinkhez mérten – szeretnénk egészségnapot tartani, melynek keretein belül a résztvevők felfrissíthetik tudásukat, aktualizálhatják a megtanult módszereket, például a rendszeres testmozgással kapcsolatban. A programokat évről évre igyekszünk változatosabbá tenni.  Fontosnak tartjuk, hogy a programokat a fenntartási időszakban, s utána is fenntartsuk, a tevékenységeket rendszeressé tegyük, hiszen az egészségfejlesztés hosszútávú program, az egészségre nevelés egy életen át tart. Jelen projektünk így hagyományteremtő.  A jövőben több 15 fős csoportnál szeretnénk a mozgásban gazdag közlekedési formákat népszerűsíteni, újonnan érkező diákjaink körében is.  Az iskola belső kommunikációjában meg kívánjuk jeleníteni az egészséges életmóddal kapcsolatos témákat.  Ösztönözzük a szabadidős programokat.  Ösztönözzük és támogatjuk diákjaink egészséges életmódját: testmozgást és egészséges táplálkozást támogató programok.  Vállaljuk az egészségterv évenkénti felülvizsgálatát, frissítését. A pályázatban megvalósított/megvalósításra kerülő programokat lehetőségeinkhez mérten, mindenképpen folytatni kívánjuk. Jelenleg is célunknak tartjuk mindezt, azonban a pályázati keretnek köszönhetően jelenleg több alkalommal tudtuk az egész iskolát megszólítani. Diákjainkat motiváljuk majd a különböző sporttal, egészséges táplálkozással, higiéniával, stb. kapcsolatos programokban való részvételre, valamint igyekszünk valamilyen formában a közös sportolásra is lehetőséget biztosítani. A diákokat, s rajtuk keresztül családtagjaikat igyekszünk majd bevonni további különféle egészséges táplálkozással kapcsolatos felmérésekbe, rendszeresen ismertetjük az újszerű, tudományosan is megalapozott egészségvédő, egészségmegőrző módszereket, lehetőségeket. Az egészségterv fenntarthatóságának biztosítása Az egészségterv program vezetője, összefogója évente összefoglalja majd az egészségterv célkitűzéseiben vállalt előrehaladásokat, melyet folyamatosan az iskola igényeinek megfelelően illeszt majd az egészségfejlesztési koncepcióba.


- EGÉSZSÉGTERV

56

Évente programtervet fog kidolgozni, melyben kitér a programok finanszírozásának lehetőségeire, esetlegesen forrásokat keres. A fenntarthatóság legnagyobb biztosítéka azonban az elért gyermekek körében a pályázat segítségével megvalósult programokon bemutatott szemléletváltás és egészségmegőrző törekvések erősítése lesz.


- EGÉSZSÉGTERV

57

Mellékletek Kérdések - diákok részére Kedves Kitöltő! Iskolátok lehetőséget kapott arra, hogy pályázat keretében megvalósítson egy olyan egészségprogramot, mely a fizikai közérzet javítását célozza, főként sportprogramok, valamint egészséges táplálkozás keretén belül; továbbá hozzájárul egészségetek, egészségtudatos magatartásotok fejlődéséhez. A program megvalósítása során egy terv kerül elkészítésre, amelyhez az alábbi kérdőív kitöltésével tudtok hozzájárulni. A kitöltés természetesen név nélküli! Amennyiben egy adott pontra nem kívánsz válaszolni, hagyd üresen. Köszönöm válaszaid! 1. Hány éves vagy? ...................................................................................................................................................... 2. Hányadik osztályba jársz? ...................................................................................................................................................... 3. Milyen nemű vagy?

□ Lány □ Fiú 4. Mennyit iszol naponta?

□ 1-2 pohár folyadékot □ 1 kis üveg (0,5 l) folyadékot □ Legalább 2 kis üveg (0,5 l) folyadékot □ Legalább 1 nagy üveg (1,5 l) folyadékot □ Ennél több folyadékot


- EGÉSZSÉGTERV

58

5. Mit szoktál inni? (Többet is megjelölhetsz.)

□ Vizet □ Tejet, kakaót □ Teát □ Üdítőt □ Energiaitalt □ Kávét □ Más, éspedig:....................................................................................................................... 6. Kérlek, jelöld be az összes esetet, amikor enni szoktál.

□ reggeli □ tízórai □ ebéd □ uzsonna □ vacsora 7. Mennyi gyümölcsöt és zöldséget eszel?

□ nem eszem minden nap □ naponta egyszer □ naponta többször 8. Szedsz rendszeresen valamilyen vitamint vagy étrend kiegészítőt?

□ Igen, mégpedig: ……………………………………………………………………………... □ Nem 9. Mit gondolsz, egészségesen táplálkozol?

□ teljes mértékben igen □ nagyrészt igen □ nem tudom eldönteni □ nagyrészt nem □ nem Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

59

10. Szoktál segíteni az ételek elkészítésében?

□ igen □ nem □ nem, de szeretnék, érdekel 11. Szoktál nassolni?

□ igen, majdnem minden nap □ heti 3-4 alkalommal □ heti 1-2 alkalommal □ nem jellemző Általában mit nassolsz? ............................................................................................................ 12. Hány kg a súlyod? ...................................................................................................................................................... 13. Milyen magas vagy (cm)? ...................................................................................................................................................... 14. Milyen gyakran mozogsz?

□ Minden nap □ Heti 3-4 alkalommal □ Heti 1-2 alkalommal □ Ritkábban vagy egyáltalán nem mozgok 15. Hol szoktál mozogni?

□ csak az iskolában □ csak otthon □ otthon és az iskolában is □ máshol □ nem igazán mozgok


- EGÉSZSÉGTERV

60

16. Mi(ke)t sportolsz? (Többet is megjelölhetsz.)

□ testnevelés óra □ futás □ atlétika □ úszás □ labdajáték □ gimnasztika, művészi torna □ más, mégpedig: ………………………………………………………………………………… 17. Szüleid rendszeresen sportolnak?

□ igen □ nem 18. Átlagosan napi hány órát alszol?

□ 6 órát vagy kevesebbet □ 6-7 órát □ 7 óra felett 19. Átlagosan naponta hány órát nézel tv-t?

□ 1 óránál kevesebbet □ 1-2 óra közötti időtartamot □ Több, mint 2 órát 20. Átlagosan napi hány órát ülsz a számítógép előtt?

□ 1 óránál kevesebbet □ 1-2 óra közötti időtartamot □ Több, mint 2 órát


- EGÉSZSÉGTERV

61

21. Átlagosan napi hány órát töltesz a telefonodat használva (játékok, telefonálás, alkalmazások, stb.)?

□ 1 óránál kevesebbet □ 1-2 óra közötti időtartamot □ Több, mint 2 órát 22. Mennyit voltál ebben a tanévben betegség miatt otthon?

□ 0-5 napot □ 5-10 napot □ 10-15 napot □ 15-nél több napot □ Nem voltam még beteg 23. Küzdesz az alábbi betegségek valamelyikével?

□ Cukorbetegség □ Magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, agyvérzés □ Daganatos betegségek □ Gyomor-, bélbetegségek □ Allergia □ Csontritkulás, reuma □ Légzőszervi betegségek □ Egyéb:……………………………….. □ Nem


- EGÉSZSÉGTERV

62

24. Előfordult a közvetlen családodban (anya, apa, testvérek) az alábbi betegségek valamelyike?

□ Cukorbetegség □ Magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, agyvérzés □ Daganatos betegségek □ Gyomor-, bélbetegségek □ Allergia □ Csontritkulás, reuma □ Légzőszervi betegségek □ Egyéb:……………………………….. □ Nem 25. Mikor szoktál fogat mosni? (Többet is megjelölhetsz.)

□ reggel □ délben □ este □ máskor, éspedig: …………………………………………………………………………... 26. Szoktál fogmosás után még enni?

□ igen □ nem 27. Mennyi ideig mosol fogat? …………………. perc 28. Milyen gyakran cseréled a fogkefédet? ......................................................................................................................................................

Nagyon köszönöm válaszaid!


- EGÉSZSÉGTERV

63

Kérdések - pedagógusok részére Kedves Kitöltő! Iskolájuk lehetőséget kapott arra, hogy a TÁMOP 6.1.2.A-14/2 pályázat keretében megvalósítson egy olyan egészségprogramot, mely a gyermekek fizikai közérzetének javítását célozza, főként sportprogramok, valamint egészséges táplálkozás keretén belül; továbbá hozzájárul egészségük, egészségtudatos magatartásuk fejlődéséhez. A program során egy Egészségterv kerül elkészítésre, amelyhez az alábbi kérdőív kitöltésével tudnak hozzájárulni. A kitöltés természetesen anonim! Amennyiben egy adott pontra nem kíván válaszolni, hagyja üresen. Válaszaikat köszönjük! 1. Hányadik osztályos gyermekkel foglalkozik? (Többet is megjelölhet.)

□ 1. osztály □ 2. osztály □ 3. osztály □ 4. osztály □ 5. osztály □ 6. osztály □ 7. osztály □ 8. osztály Kérem, a következőkben gondoljon azokra az osztályokra, akikkel folyamatosan kapcsolatban van, amely évfolyamokat megjelölte a fenti kérdésnél. 2. Mit gondol, mennyit isznak a gyermekek naponta?

□ 1-2 pohár folyadékot □ 1 kis üveg (0,5 l) folyadékot □ Legalább 2 kis üveg (0,5 l) folyadékot □ Legalább 1 nagy üveg (1,5 l) folyadékot □ Ennél több folyadékot


- EGÉSZSÉGTERV

64

3. Mit szoktak inni? (Többet is megjelölhet.)

□ Vizet □ Tejet, kakaót □ Teát □ Üdítőt □ Energiaitalt □ Kávét □ Más, éspedig:....................................................................................................................... 4. Mely időszakokban szoktak enni?

□ reggeli □ tízórai □ ebéd □ uzsonna □ vacsora 5. Mennyi gyümölcsöt és zöldséget esznek?

□ nem esznek minden nap □ naponta egyszer □ naponta többször 6. Mit gondol, egészségesen táplálkoznak a gyermekek?

□ teljes mértékben igen □ nagyrészt igen □ nem tudom eldönteni □ nagyrészt nem □ nem


- EGÉSZSÉGTERV

65

7. Szoktak nassolni a gyerekek?

□ igen, majdnem minden nap látom őket □ heti 3-4 alkalommal látom őket □ heti 1-2 alkalommal látom őket □ nem jellemző Általában mit nassolnak? …………………………………………………………………….. 8. Lát túlsúlyos gyermekeket az osztályokban? Milyen arányban?

□ nem látok □ igen, látok: ……………… % Amennyiben lát túlsúlyos gyermekeket, kikre jellemző?

□ inkább fiúkra □ inkább lányokra □ nincs nemi különbség 9. Milyen gyakran mozognak a gyermekek?

□ Minden nap □ Heti 3-4 alkalommal □ Heti 1-2 alkalommal □ Ritkábban vagy egyáltalán nem 10. Ön milyen gyakran sportol?

□ Minden nap □ Heti 3-4 alkalommal □ Heti 1-2 alkalommal □ Ritkábban vagy egyáltalán nem mozgok 11. Szokott kialvatlan gyermeket látni?

□ igen □ nem Zsadányi Református Általános Iskola

- EGÉSZSÉGTERV

66

Amennyiben igen, mit gondol, mi ennek az oka? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 12. Átlagosan mennyi időt töltenek betegség miatt otthon a gyermekek?

□ 0-5 napot □ 5-10 napot □ 10-15 napot □ 15-nél több napot 13. Mely betegségek fordulnak elő a gyermekek körében?

□ Cukorbetegség □ Magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, agyvérzés □ Daganatos betegségek □ Gyomor-, bélbetegségek □ Allergia □ Csontritkulás, reuma □ Légzőszervi betegségek □ Egyéb:……………………………….. □ Nem 14. Mit gondol a gyermekek test- és szájhigiéniájáról általában?

□ legalább a gyermekek 75%-ánál megfelelő □ a gyermekek 50-75%-ánál megfelelő □ a gyermekek kevesebb mint felénél megfelelő Milyen problémát lát? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................


- EGÉSZSÉGTERV

67

Amennyiben bármit még fontosnak tart az iskolai egészségneveléssel, avagy az egészségtervvel kapcsolatban, kérem, írja le! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Nagyon köszönöm válaszait!


- EGÉSZSÉGTERV

68

Felhasznált irodalom 



         





Brettner, Zs. (Letöltve: 2015.04.05.) A testi és lelki egészségfejlesztés lehetőségeiről az iskolában. Elérhető: http://szocialismunka.hu/files/tiny_mce/Brettner%20Zsuzsanna%20%20A%20testi%20%C3%A9s%20lelki%20eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3% A9s%20lehet%C5%91s%C3%A9geir%C5%91l%20az%20iskol%C3%A1ban.pdf Csányi, T. (2012). Komplex intézményi mozgásprogramok a gyermekek egészségmagatartásának formálásában. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 92-100.p. Eötvös József Katolikus Általános Iskola weboldala és szóróanyagai: http://www.eotvosoh.hu/ Kid.Comm 2 kutatási eredmények – a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai. Elérhető: http://mediatorveny.hu/dokumentum/293/KidComm2_tanulmany.pdf KSH weboldala, népszámlálás adatai: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/, valamint http://www.ksh.hu/nepszamlalas/teruleti_adatok Kulin, E. & Darvay, S. (2012). Egészségfejlesztés az iskolában. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 67-81.p. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet weboldala: http://www.oefi.hu Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat weboldala: http://www.afsz.hu/ Nemzeti Népegészségügyi Program. Elérhető: http://www.oefi.hu/nepeuprg.htm Oktatási Minisztérium (szerk.) (2004). Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez. Elérhető: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf Orosháza város weboldala: www.oroshaza.hu/ Somhegyi, A. (Letöltve: 2015.04.05.) A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben. Elérhető: http://gerinces.hu/wp-content/uploads/2012/11/K%C3%B6znevtv-%C3%A9s-egfejl-N%C3%A9peg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy-2012-1210-09.pdf Szakmai koncepció a TÁMOP 6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” című konstrukcióhoz. Elérhető: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&ved=0CDYQ FjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.eum.hu%2Fdownload.php%3FdocID%3D2997&e i=ihJmVbnXB8efsgGekIKACA&usg=AFQjCNFFzcha3R6iYq3xQ0knHi8E3KX1w&sig2=VIslpw9Wx-bIlmpjDzJYfg&bvm=bv.93990622,d.bGg WHO weboldala: http://www.who.int/en/


- EGÉSZSÉGTERV

69

Zsadányi. Református Általános Iskola EGÉSZSÉGTERV 2015

Recommend Documents